Gazdasági Ismeretek | Minőségbiztosítás » A minőség

A Minőség MINŐSÉG FOGALMA, ÖSSZETEVŐI Minőség fogalma: Termék v. szolgáltatás olyan tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik kifejezett v. elvárható igények kielégítésére Minőség összetevői: 1.) biztonság 2) kedvező élettartam 3) környezetkímélés 4) korszerűség 5.) pszichológiai érték 6) kedvező reklám 7) sikerjáték 8.) alkalmassági funkció érvényesülése (használati és kezelési útmutató mellékelése az áruhoz) 9.) megbízhatóság (adott áru mennyire elégíti ki a felhasználási célt) 10.) gazdaságosság (bizonyos funkció elvégzése kevesebb költséggel jár 11.) teljesítmény (milyen hatással képes elvégezni a feladatot) 12.) Csomagolás (kötelező megjelölni az áru nevét, gyártót és telephelyét, forgalmazót, áru összetételét, áru kezelése és tartóssága, felhasználhatósága) Minőségi szint v. fokozat: tulajdonságokra megállapított kategória, mely azonos a funkcionális

felhasználásra szánt termékek különböző igénycsoportjait elégíti ki. Minőségi osztály: Megvalósult minőséget foglalja magában a tervezett minőséghez viszonyítva. Azonos áruk között lehet elvégezni az osztályozást, mely az eltérések mértékének függvényében történik. Azt nézik, hogy az áru megfelel e a követelményeknek, szabványoknak, törvényi előírásoknak. MINŐSÉGJELLEMZŐK: Objektív: 1. fizikai /méret, tömeg/ 2. kémiai jellemzők /pl összetétel/ 3. élettartam: Fizikai élettartam, mely a termék használatba vételétől számítva eltelik addig, míg a fizikai kopás elhasználódás következtében használati értékéből az áru annyit veszt, hogy rendeltetésszerű feladatát gazdaságosan már nem teljesíti. Erkölcsi élettartam addig tart, amíg a fogyasztói igények változása következtében a terméket egy másik vált fel. Optimális az élettartam ahol a fizikai és az erkölcsi kopás egybeesik.

Minőségmegőrzési idő /itt megkülönböztetünk korlátozottan tartós ami 14 nap-6 hóig, tartós ami 6 hó-4évig terjed, minőségét korlátlan ideig megőrző/ Szavatosság: garanciális idő letelte után a tartós fogyasztási cikkeknél rejtett hibákból származó hiba esetén a vevő szavatossági joga alapján reklamálhat 4. Megbízhatóság: Meghatározott ideig képes meghat feltételek közt betölteni az előírt feladatait. Az áru hibamentességét, tartósságát, tárolhatóságát és javíthatóságát jelenti 5. Gazdaságosság: A ráfordítás és az eredmény közötti kapcsolatot fejezi ki Több fajta módon fejezhetik ki: természetes mértékegységben és vegyes mutatószámmal 6. Teljesítmény: Kifejezi, hogy adott áru milyen színvonalon és mit nyújt a fogyasztónak Szubjektív: Érzékszerveinkkel értékelhető árujellemzők. pl szín, íz, szag, hang Szolgáltatások minőségi jellemzői: 1. Heterogének, mivel a szolgáltatást emberek

nyújtják embereknek, ezért a minőségük az igényektől és a körülményektől függnek. 2. Nem fizikai jellegűek, először igénybe kell venni és csak ezután van lehetőség a minőségi jellemzők meghatározására. 3. Nem tárolható, vagyis nincs lehetőség az ingadozó kereslethez való igazodásra 4. Egyszeriek és megismételhetetlenek 5. Egységesítés v egyedi vevőkkel történő foglalkozás MINŐSÉG ALAPKRITÉRIUMAI 1. Meghat Piac és fogyasztói réteg igényeit széleskörűen kell kielégítenie 2. Áru paraméterei pontosan definiálhatók legyenek 3. Minőségmegőrzés a gyártás befejezése és a fogyasztás között 4. Áru megsemmisíthetőségének társadalmilag elfogadható megoldást kell biztosítani Minőségügyi rendszer: a minőségirányítás megvalósításához szükséges szervezeti felépítés, felelősség, eljárások, folyamatok és eszközök. A rendszernek be kell épülnie a vállalat sajátos tevékenységébe. Egy termék

v szolgáltatás minőségét érintő valamennyi tevékenységre vonatkozik és azokkal kölcsönhatásban van MINŐSÉGSZABÁLYZÁS ÉS BIZTOSÍTÁS A./ Vállalati minőségszabályzó szervezet -Célja a gyártási rendszerbe illeszkedő közbenső és végső ellenőrzések útján biztosítani a termék műszaki-minőségi paramétereinek megfelelő termelőtevékenységet. Részvevői a MEO állományába tartozó speciális képesítésű ellenőrök és irányítók. Ezek munkája folyamatos Feladatuk a követelményeknek meg nem felelő áruk kiszűrése, hibák visszajelzése a konstrukció és technológia felé. Munkájukat megállapított munkabérét végzik A vezetőséggel függelmi kapcsolat áll fenn. Munkájuk a munkaköri leírásban szabályozott, munkafeltételeik költségeit a vállalat állja. B./ Dolgozz hibátlanul -Célja a munka minőségének és hatékonyságának minden vezetési és végrehajtási szinten való folyamatos javítása, továbbra

szemléletformálás a szakmai, ideológiai képzettség növelése révén. Deming és Jurán nevéhez fűződik Feladatukat egyénileg végzik, munkájuk esetleges Legfőbb feladatuk a hibák feltárása. Munkájukat anyagi és erkölcsi ösztönzésért végzik A dolgozók ún. hibajelző lapokon értesítik a vezetést Hatáskörük saját környezetükre terjed ki Munkájuk nem igényel anya-gi ráfordítást a vállalat részéről. Adminisztratív munkát igényel vezetői szinten. C./ Minőségi körök -Célja, hogy a dolgozók a munkájukat érintő minőségi és egyéb problémákat feltárják, elemezzék és megoldják, továbbá a munkahelyi légkör javítása, a rendszeres szakmai képzés. Részvevői 3-12 főből álló csoport, akik lehetőleg azonos terülten dolgoznak. Rendszeresen heti 1 óra elfoglaltság alatt a feladat a hibák feltárása, elemzése és a megoldási javaslat kidolgozása. Érdekeltség a dolgozó részéről az érdekesebb feladatokban,

döntésekben való részvétel, erkölcsi megbecsülés és a szakmai fejlődési lehetőség. Részvétel önkéntes Anyagi ráfordítást igényel. (továbbképzés, oktatási anyag finanszírozása) D./ TQM (=Átfogó Minőségirányítási Rendszer) -Minőségbiztosítási rendszer, mely célja a gazdálkodó szervezet összes tevékenységének fokozatos javítása. Kialakítási területei:  Fizetőképes szükségletek megállapítása, a piaci értékítélet változásainak nyomon követése és a tervezőkhöz való visszacsatolása.  Termék paraméter szintjeinek (minőségének) megtervezése.  Beszerzés lebonyolításának minőségcentrikus felülvizsgálata, gyártási technológia kidolgozása és folyamatos tökéletesítése. (egyes műveleteket úgy alakítanak ki, hogy csak kifogástalan közbenső termék jusson tovább)  Késztermék utóellenőrzése, megfelelő raktározás és csomagolás kialakítása.  Vevők kellő tájékoztatása a

termékek rendeltetészerű használatáról és a garanciális feltételekről. Termék használatával kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtése és elemzése ÉRTÉKELEMZÉS Fogalma: Olyan racionalizálási eljárás, mely világszerte elterjedt, módszertani segítség egy aprólékos, céltudatos elemző tevékenységhez. Megalkotója Miles volt, a General Electric munkatársa. Hatékonyságvizsgálati módszer Lényege: A termék funkcióit mindíg megvalósításuk költségeivel együtt vizsgálja és alakítja úgy, hogy maximális funkcióteljesítés valósuljon meg minimális költségek mellett. A termékeket nem egységes egészként, hanem részekre bontva és a részek funkcióit vizsgálja. A funkciók teljesítési szintjét a fogyasztói igényekből vezeti le. Menete: Fogyasztói igények megismerése ⇒ Termék funkcióinak meghatározása (megkülönböztetünk használati funkciót mely a rendeltetésszerű használathoz elengedhetetlenül szükséges,

továbbá érvényesülésit, mely arra ösztönzi a fogyasztót, hogy megszerezze az árut) ⇒ Funkciókhoz kötött tulajdonságok meghatározása ⇒ Tulajdonságok szükséges mértéknek meghat. ⇒ Megvalósítás segítő funkcióhordozók (anyagok) keresése ⇒ Funkcióhordozók költségeinek meghat. ⇒ Funkcióhatékonyság vizsgálata (=funkció/funkcióköltség) ⇒ Optimális funkcióhatékonyságú megoldások kiválasztása majd a termék összeállítása a legjobb funkcióhordozók kombinációjaként. SIKERES ÁRU („HAT JÓ TANÁCS”) -A sikeres áru piacra való bevezetésénél a következő feltételeket kell biztosítani: 1.) Időzítés: Az új áru piacra dobásának legalkalmasabb időpontja ún latens szakasz, amikor a fogyasztói szükséglet még tudatosan nem fogalmazódott meg, de a reklám és a megjelenő áru az a meggyőződést kelti a vevőben, hogy arra az árura nélkülözhetetlen szükséglete van. 2.) Lélektani verseny-előny: Az új

árunak meggyőzően bizonyítania kell, hogy több tekintetben sokkal jobb korábbi vetélytársánál. 3.) Az új áru elfogadása, az eltérés ne legyen túl nagy a régitől: Védekező reakció a jellemző ami akkor lép fel, ha az új áru lényegesen eltér a megszokottól és idegen a fogyasztó számára. Túl „forradalmi” áruk kereslete alacsonnyá válhat. 4.) Kialakult szokások figyelembevétele: A fogyasztó egy része azért ragaszkodik a megszokott áruhoz, mert azt rutinból megismeri és felhasználja. 5.) A kísérlet lehetősége: Ha a bevezetni kívánt áru lényegesen eltér a megszokottól, akkor célszerű a kipróbálás lehetőségét átvenni a fogyasztótól. Ez történhet kóstolóval, áruminták ajándékozásával. 6.) Érje el hogy beszéljenek az áruról: Szájról szájra terjedő reklám -Fontos, hogy a piacon azt a vásárlói kört találják el, akik véleményalkotók és szélesebb rétegek követik őket. Sok új áru a magasabb

társadalmi rétegektől az alacsonyabb irányba terjed Fontos a piaclélektani ismereteken alapuló fogyasztói magatartást is figyelembevevő szisztematikus alkotó munka. -Sikeres áru kritériuma, hogy meghat. célra szolgáljon, megfeleljen a vevő elvárásainak, a szabályoknak előírásoknak, törvényeknek, szabványoknak, ára versenyképes legyen, nyereséget hozzon a gyártónak és a kereskedőnek. ÁRURENDSZERTAN A fogyasztói igények növekedése, a tudomány és a technika fejlődése és a nemzetközi kapcsolatok kiszélesedése azt eredményezte, hogy a fogyasztási cikkek köre nagy mértékben megnőtt és a választék követhetetlen lett. Nem zárt rendszer a folyamatos változás miatt Célja: Áruk rendszerezése, optimális készletgazdálkodás biztosítása, statisztikai adatszolgáltatás (fogyasztási trendek összehasonlítása) áruazonosítás. Olyan árujellemzők felkutatása a cél, ame-lyek alapján az áruk osztályokba sorolhatók.

Osztályozásnál fontos a kizárásos elv érvényesü-lése, ne legyenek ugrások, osztályozandó fogalom terjedelme legyen azonos a részfogalmakéval. 1.) Hagyományos elvek szerinti rendszerezés:  Felhasználási cél szerint: lehet fogyasztási cikk, kutatóeszköz és termelőeszköz.  Földrajzi eredet szerint: akkor alkalmazzák, ha az eredet meghatározza a minőséget, v. arra utal, hogy az adott területen előállítható áruról van szó (pl. tokaji bor)  Anyagi tulajdonság szerint: Áruk fizikai, kémiai, fiziológiai jellemzőit veszik alapul, így lehet sűrűség, szín, tápérték szerint csoportosítani (pl. fehér-, vörösbor) Áruvizsgálatnál van szerepe  Megmunkálási fok szerint: Lehet nyersanyag, félkész termékek, késztermékek és hulladék. Jelzi az áru körforgásának szakaszait.  Áruszállítás és raktározás módja: lehet szilárd, folyékony, gáz halmazállapotú árú, db.árú stb  Speciális tulajdonság szerint:

méret, tömeg, korszerűség, technológia Katalógus típusú rendszerezés: Csomagküldő kereskedelem használja. Áruk beosztása megh tulajdonságok (ezekhez rendelnek színeket és számkombinációkat) alapján történik. Ezek az ún beszélő kódok, mely azt jelenti, hogy az alkalmazott katalógus információt is nyújt a termékről. 2.) Árukódolás és számítástechnikai követelmények szerinti rendszerezés -Több millió cikkelemből álló árutömeg nyilvántartásához szükséges, hogy egy adott áru csak egyetlen helyre legyen besorolható. Kódolás: Valamennyi információ kifejezése egyezményes jelekkel. Többféle módon történhet: 1. Alfás kódrendszer: Latin ábécé ékezet nélküli 26 betűjét alkalmaznak 2. Numerikus kódrendszer: a 0-9-ig terjedő arab számok variációját alkalmaznak 3. Alfanumerikus [OCR] kódrendszernél betű és számjegyeket alkalmaznak 4. Vonalkód-rendszer: a számítógép nyelvére lefordított, bináris alakban

megjelenített számokat alkalmaznak. OCR kód: Közvetlenül értelmezhető (gép és emberi is leolvashatja) Előnye: nyomtatása hagyományos módon is megoldható. Hátránya: leolvasása drágább berendezést igényel, érzékeny és a leolvasás biztonsága és sebessége nem megfelelő. Csak közvetlen érintkezéssel olvasható le Vonalkód: Szélesebb és keskenyebb csíkokból és ezeket elválasztó üres közökből álló téglalap alakú szimbólumok. Csak a vonalszélesség és helyköz az információhordozó Csak gép tudja értelmezni, hibalehetőség minimális, nagyobb távolságból is olvasható, önellenőrzés van. Kétdimenziós vonalkód: lineáris vonalkód (információ kódolására rendelkezésre álló felületnek nemcsak egyik, hanem mindkét irányát felhasználja) mátrixkódolás (a felületet sakktáblaszerűen cellákra osztja és ezek színe hordozza az információt) BTO [=Belföldi Termékosztályozást]: Belföldön forgalmazott

mezőgazdasági és erdészeti termékek, élelmiszer és ipari termékek statisztikájában használják. Megfelel az EU termékosztá-lyozási rendszerének. Termelésben, anyaggazdálkodásban alkalmazható 10 számjegyű. Első négy jegy megmutatja az előállít szakágazat európai kódját, következő kettő a tevékenység szeinti kódját, utolsó négy a termék azonosító kódja. VTSZ [=Kereskedelmi Vámtarifaszám]: Bevezetése a nemzetgazdaság fejlesztését és a hazai gazdaság védelmét és a vámokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek összehangolását szolgálja. 21 áruosztályba sorolja a termékeket EAN [=Európai Áruazonosító Kódrendszer]: 13 számjegyből áll. Első 3 jegy az országazonosító, következő 5 a gyártó vállalat kódszáma (EAN iroda adja), majd ez utáni 4 az árucikk kódszáma (előállító vállalat adja) és az utolsó az ellenőrző szám (jelzi, ha a gépi adatfeldolgozásnál hiba történt) Az EAN-kód

vonalkódból és az alatta elhelyezett, szemmel is olvasható kódból áll. Mo azonosító száma 599 ETK [=Egységes Termékkód]: Megegyezik az EAN elvével. ETK kódszámból EAN szám képezhető. Az árucikk kódszámának kialakításánál alapszabály, hogy az azonos termék minden gyártónál azonos számot kap. Kódszámok nyilvántartásra katalógust vezetnek Első 5 eleme a gyártót azonosítja, a következő 4 a terméket. A gyártó számának kiadásáért a CSAOSZ felel Az EAN-nal szemben csak numerikus kód. PRODCOM [Európai Unió Egységes Iparstatisztikai Termékjegyzéke] CN [=Kombinált nómenklatúra] HR [=Harmonizált Rendszer] HS [=Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer] VONALKÓD A KERESKEDELEMBEN (megvalósító rendszer az EPOS) -Kódrendszer alkalmazása lehetővé teszi az áruházak kereskedelmi munkájának automatizálását. EPOS (POS): Olyan önkiszolgáló áruházi rendszer, amelyben a termékeken lévő kódot Auto ID-eszközökkel v.

billentyűzéssel juttatják a pénztárgépbe, amely ezután kijelzi az árat, fizetendő összeget, elkészíti a pénztári blokkot és v. önmaga v a hozzákapcsolt számítógép meghatározza az eladott áru mennyiségével és értékével csökkentett raktárkészletet. A rendszer alappillérei a korszerű pénztárgépek. Auto ID-eszköz [=Automatikus azonosítási technikák] -Ezek lehetnek fényceruzák, kézi szkennerek, lézeres pisztolyok. Az ezekkel az eszközökkel kibocsátott fény a vonalkódról pulzálva verődik vissza. A visszaverődő sugarakat felfogó kódolvasó, azokat eltérő időtartamú ill. feszültségű árammá alakítják, majd a dekóderek a digitalizált feszültséget számmá alakítják. Vonalkód elhelyezése a csomagoláson: • Csomagolás természetes talpára kell helyezni, • Ha kódot nem lehet a talpára tenni, akkor a hátoldalra tegyük. • Ha az oldalára tesszük, akkor az adott oldal bal alsó sarkába kell tenni. • Hengeres

csomagolás esetén a palástra kell tenni. (vonalak az alapra merőlegesek legyenek) Vonalkódtechnika (POS) előnyei: Kemény előnyök (pénzben kifejezhetők): megbízható, gyors és pontos pénztárosi munka, alacsony adminisztrációs költség, nagyobb forgási sebesség, egyszerű árváltoztatás, áruvédelmi eszköz is, zárt forgalmi rendszer miatt az áru nem léphet ki a rendszerből Puha előnyök (nem számszerűsíthetők, pénzben nehezen kifejezhető): segít a döntés előkészítésében, marketing akciók gyors értékelése, széles árukínálat SZABVÁNYOSÍTÁS HAZAI TÖRTÉNETE Szabványosítás más nyelveken standard v. norma szavakkal fejezhető ki Egyidős az emberi civilizációval. Mo-n 1951-ben kezdte meg működését a Magyar Szabványügyi Hivatal (MSZH). 1995 április 11-én az országgyűlés elfogadta és május 28-ai hatállyal életbe léptette a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII törvényt mely megszüntette az MSZH-t

és feladatkörét a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) vette át. 1991-ben Mo társulási szerződést kötött az európai szabványügyi szervezetekkel így a CEN-nel (=Európai Szabványügyi Bizottság) és a CENELEC-el (Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság) SZABVÁNYOSÍTÁS FOGALMA, TÍPUSAI Fogalma: A szabványosítás tevékenységekre és azok eredményeire vonatkozó, az érdekeltek közös megegyezésével létrehozott, ismételten alkalmazható, fizikai mennyiségeket (alapszabványok), választékot, műszaki követelményeket és vizsgálati módszereket tartalmazó, közzétett leírás, amelyek alkalmazásával a rendezőhatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. Típusai: 1. Kereskedelmi követelmények megfelelő  Terminológia és rajzszabványok: ezek a fogalommeghatározás csoportjába tartoznak  Alapszabványok: fizikai mennyiségeket tartalmaznak 2. Használati követelményeknek megfelelő  Féleségcsökkentő

szabvány  Méretszabvány: Ezek teremtik meg a cserélhetőség és csatlakozási lehetőségeket az egyes termékek v. rendszerek között 3. Minőségi követelmények  Műsazki követelményszabványok: termékek piaci versenyképességét meghatározó tulajdonságokat sorolja fel.  Vizsgálati szabványok Törvénykezés szintjei: Műszaki irányelvek: elsősorban a számítási módszerekre, vizsgálati adatok értékelésére, karbantartási és tárolási rendszerekre vonatkozó gyakorlati ajánlások, csak a szerződő felek írásbeli megállapodása esetén irányadók. Műszaki jogszabályok: Állami hatóság által kiadott kötelező hatályú műszaki követelményeket tartalmaznak, amelyek v. közvetlenül v szabványokra hivatkozva rendelkeznek. Ezek a gazdasági érdekekkel szemben védik a közösségi érdekeket is -A szabványok önmaguktól nem kötelezőek, de a vállalatok létérdeke a piaci sikerük érdekében azokat figyelembe, illetve a

szabványalkotói tevékenységet végezni. SZABVÁNYOSÍTÁS ELŐSEGÍTI (FELADATAI):  Termelés korszerűsítését, a szolgáltatások színvonalának javítását az általános, ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások kibocsátásával.  Nemzetközi szabványosítás tevékenységében a nemzetgazdasági igények érvényesítését  Kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását,  Műszaki fejlesztés eredményeinek széleskörű bevezetését,  Élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek védelmét és biztonságát.  Műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű bevezetése, minőség védelme. SZABVÁNYOSÍTÁS DIREKTÍVÁI Direktívák: A leglényegesebb, valamennyi országban egyenértékű törvényerejű jogszabályok. Európai direktívák melyeket Mo. is elfogadott: 1.) Kölcsönös megértés megteremtése a gazdaság szereplői között: Eléréséhez alapvető feltétel, hogy a termelésben és a

keresekedelemben együttműködők az egyes fogalmakat, jelöléskeket az-onosan használják és értelmezzék, ezért átveszik a nemzetközi alap-, méret- és rajzszabványokat. 2.) Költségek csökkentése: Megvalósítható a szabványosítással átgondolt, módosított technológia előírásaival. (pl alkatrészek számának csökkentésével) 3.) Biztonság, egészség, élet és a környezet védelmének növelése: A szabványok előírásainak megfelelő termékek nem lehetnek ártalmasak az egészségre, biztonságra és a környezetre. 4.) Fogyasztói érdekvédelem biztosítása: Fogyasztók valamennyi megvásárolt terméknél szavatossági jogot élveznek. SZABVÁNYOSÍTÁSA FUNKCIÓI 1. Ismételhetőség, töbszörösség: Ez a funkicó biztosítja, hogy a fogyasztók által már megismert termékek bármikor a megszokott formában, jellemzőkkel készüljenek. 2. Csatlakoztathatóság és cserélhetőség: Ezt a társadalmi munkamegosztás és a világméretű

gazdaság teszi szükségessé. Ez jelenti az alkatrész v tartozékcsere esetén az élettartam, a teljesítmény, forma és a stílus összhangjának biztosítását is. 3. Választékrendezés: A kooperáció és szakosítás teszi szükségessé Célja hogy a termelő gazdaságos választékkal, minél magasabb színvonalon elégítse ki a fogyasztó igényeit. 4. Minőség szabályozása: Azt jelenti, hogy a szabvány egyértelműen határozza meg a minőséget és ezt a termék csomagolásán korrekt módon jelölni is kell. A minőséget nem egyezményes jelekkel számokkal fejezik ki, hanem szöveges meghatározással. Ezek módozatai:  Szabványos az a termék, amely az adott szabványban előírt minden követelménynek megfelel  Szabványon kívüli az, amelyre nem létezik szabványelőírás  Szabványtól eltérő, amelyre ugyan létezik szabványelőírás, de a termék nem felel meg ennek.  Szabványon felüli az, amelynek tulajdonságai jobbak, mint az

előírt jellemzők.  Tőzsdei minőségi szokványok: Leírja, hogy a szokványminőségű árunak milyennel kell lennie, v. megjelöli azokat a hibákat, melyek a terméket kizárják a szokványminőségi kategóriából 5. Technikák mai állásának tükrözése: ha tükrözi ezt, úgy eleget tesz korszerűség kritériumának. 6. Korszerűség 7. Alkalmassági elv: A felhasználó általánosan támasztható igényeit tolmácsolja a gyártóhoz, lehetővé téve a jobb minőség elérése érdekében a technikai fejlődést 8. Vevők tájékoztatása: Vevőnek módja legyen a minőségkülönbség felismerésére SZABVÁNYOSÍTÁS RENDSZERE I. szint: Vállalati szabványosítás: Piaci viszonyok között a vállalatok létérdeke a szabványügyi tevékenység meghatározása. Ezért szükséges biztosítani a külső szabványok (=szakmai, országos, regionális, nemzetközi) vállalaton belüli érvényesülését, ezek rendszeres felülvizsgálatát és a vállalati

érdekek érvényesítését a külső szabványok kidolgozásában. Legfőbb célja a termelési költségek csökkentése mellett minél nagyobb piaci részesedést elérni. Betartandó alapelvek:  Szabványosítás mérhető gazdasági hasznot eredményezzen.  Nyilvános legyen a vállalaton belül, másfelől a konkurens cég ne ismerhesse meg a vállalat szabványosításra vonatkozó elképzeléseit.  Valamennyi érdekelt vállalati kör vegyen részt a szabványosításban.  Vállalati szabvány nem mondhat ellent a szakmai, nemzeti szabványokban már egyszer kidolgozott témáknak.  Alkalmazkodjon a műszaki tudományok korszerű színvonalához.  Olyan előírásokat tartalmazzon, hogy a végeredmény a köz érdekeit szolgálja  Vállalati szabványok jó illeszkedjenek a nemzetközi szabványosítás rendszerébe II. szint: Szakmai szabványosítás III. szint: Nemzeti szabványosítás: Nemzeti szabványügyi intézeteken keresztül történik Alapjuk

lehet nemzetközi v. másik ország által kidolgozott szabvány, a részletekhez pedig saját kutatási eredményeit használja fel. Ezek kidolgozása azonos alapelvek alapján történik (önkéntes, nyitott érdekelt körök vesznek részt a munkában, melyben a közérdek szempontjai érvényesülnek és tekintettel vannak a tudomány és technika elérhető színvonalára.) IV. szint: Nemzetközi: Elősegíti a világkereskedelem által támasztott követelmények meghatározását és rendszerezését, a fogyasztók érdekeinek védelmét. (pl ISO és IEC) V. szint: Regionális szabványosítás: A világ övezeteinek szabványalkotó munkáját foglalja magában (pl. EU) „Cassis de Dijon” elv: A közösség egyik országában jogszerűen forgalomba hozott terméket más tagországok piacairól nem lehet kitiltani azon az alapon, hogy az nem felel meg az illető ország nemzeti szabványainak. EURÓPAI SZABVÁNYJELLEGŰ DOKUMENTUMFAJTÁK Európai Szabvány (=EN): Nemzeti

szinten be kell vezetni és minden olyan szabványt hatálytalanítani kell, amely az adott EN-nel összeegyeztethetelen előírást tartalmaz. Harmonizációs Dokumentum (=HD): Megenged olyan nemzeti sajátosságokat, amelyek megváltoztatása nem a nemzeti szabvány kompetenciája Európai Előzetes Szabvány (=ENV): Gyorsan fejlődő területek részére készülnek, nemzeti bevezetésük nem kötelező, de hozzáférhetővé kell tenni őket az érdekeltek számára és az ellentmondó szabványokat nem kell hatálytalanítani. SZABVÁNYÜGYI SZERVEZETEK Nemzetköziek: 1. ISO [=Nemzetközi Szabványügyi Szervezet] 1946 októberében jött létre az ISA újjászervezésével. Jelenleg 80 állandó és 17 levelező tagja van. Célja a nemzetközi árucsere, műszaki, tudományos, gazdasági, intellektuális együttműködés megkönnyítése a szabványosítás világméretű fejlesztése útján. Mo 1947 óta munkájában folyamatosan részt vesz. 2. IEC [=Nemzetközi

Elektrotechnikai Bizottság] 1906-ban jött létre Londonban. Jelenleg 41 tagországa van Célja az együttműködés elősegítése az elektrotechnika és elektronika szabványosításának minden területén (ipari elektronika, közfogyasztású elektromos cikkek). Mo megalakulása óta tag Regionálisak: 1. CEN [=Európai Szabványügyi Bizottság] 1961-ben alakult, jelenleg 18 tagja van. Célja a tagországok által elfogadott egységes, un európai szabványok kidolgozása. Minden területen dolgozik, kivéve a távközlést és az elektronikát. 2. CENELEC [Európai Szabványügyi Bizottság] 1960-ban alakult. 18 tagja van Kidolgozott és elfogadott szabványainak 90%-a az IEC szabványain alapszik. 3. ETSI [=Európai Távközlési Szabványügyi Intézet] 1988-ban alakult, valamennyi európai ország a tagja. Fő feladata a közös szabványo kidolgozása az európai távközlés egész területén. Nemzeti: 1. MSZT [=Magyar Szabványügyi Testület] Alaptevékenysége a

nemzeti szabványállomány karbantartása, új szabványok kiadása, elavultak visszavonása. Feladatai:  Nemzetközi és európai szabványügyi szervezetek munkájában való részvétel  Szaktanács szakvélemény készítése szabványügyi kérdésekben.  Nemzeti szabványjel kidolgozása, európai jelek honosítása.  Közreműködés a jogszabályok betartatásában Célja, hogy az Mo.-i szabványosítás súlypontja áthelyeződjön a nemzetközi szervezetekben végzett szabványosító tevékenységre. Ezzel eléri azt, hogy a magyar érdekek szerinti követelmények is megjelenjenek nemzetközi szabványelőírásokban. Ezzel megakadályozható az, hogy a magyar ipar olyan helyzetbe kerüljön, hogy számára teljesen elfogadhatatlan, idegen előírásokat kelljen átvennie, amelyek már nem változtathatók meg. FOGYASZTÓVÉDELEM Fogalma: A termék és szolgáltatás tulajdonságait a legmagasabb szinten a gyártók és a kereskedők ismerik. Tudásuk

erőfölényt eredményez a fogyasztóval szemben, ezért szükséges egy olyan jogi rendszer v. szervezeti forma, mely a társadalom minden polgára számára egyenlő feltételeket biztosít érdekeik megvédéséhez. Célja, illetve irányelvek: 1. Áru műszaki biztonságának garantálása 2. Balesetveszélyesség, egészségi ártalom megelőzése 3. Meg nem engedett piaci módszerek tilalma (megtévesztés, árukapcsolás, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, minőség v. mennyiséghibás áruk eladása) 4. Kellő mértékű, az optimális döntéshez szükséges felvilágosítás biztosítása az áru eredetéről és tulajdonságairól. 5. Méltányolatlan szerződési feltételekkel szembeni védelem (pl ha nem kapunk blokkot) 6. Jogsérelemnél legyen lehetőség gyors, egyszerű eljárás keretében a kártérítésre (15 napon belül) 7. Termékek feliratozásánál, az import termékek esetén kötelezően használt nyelv az import ország nyelve.

Élelmiszereknél fel kell tűntetni a származást és minőséget, fogyaszthatósági időt, tárolás és felhasználás, tápérték egységes jelzés. IOUC [=Fogyasztók Egyesületének Nemzetközi Szervezete] szerint a fogyasztónak joga van:  Alapvető szükségletekhez (olyan fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz, mint pl. élelmiszer, ruházat, lakás, egészségügyi ellátás, oktatás)  Biztonsághoz  Tájékoztatáshoz (tisztességtelen és félrevezető reklám elleni védelemhez, valamint a tények ismeretéhez és feltétlen tájékoztatásához)  Választáshoz (versenyképes áruhoz, fogyasztási cikkekhez megfelelő minőségbiztosítással)  Képviselethez a fogyasztó érdekinek védelme érdekében  Kártérítéshez (rossz minőségű áru, nem megfelelő szolgáltatás ellentételezéséhez)  Oktatáshoz (tájékoztatás és az áruval ill. szolgáltatással kapcsolatos tudás megszerzése)  Egészséges környezethez

FOGYAZTÓVÉDELEM LEGFONTOSABB SZERVEZETEI A./ Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Országos hatáskörű szerv, közvetlenül az ipari- és kereskedelemi miniszter felügyelete alatt áll. Feladatai: • Ellenőrzi a kis és nagykereskedelem vendéglátóipari és idegenforgalmi tevékenységét. • Minőségre és minőségtanúsításra vonatkozó előírások betartatása. • Minőségi kifogások intézése • Belföldi reklám és hirdetésre vonatkozó tilalmak betartatása. • Jogosult minőségi kifogás alá eső termékek és szolgáltatások értékesítését megtiltani, hamis mérőeszköz használatát megtiltani • A fogyasztók életét, egészségét veszélyeztető körülmények esetén az üzlet bezáratni. • Veszélyes áru megsemmisítéséről intézkedni. A felügyelőség munkatársai az ellenőrzések során az észlelt hiba súlyosságától függően a helyszínen bírságolhatnak. Panaszirodákat működtetnek országszerte B./ ÁNTSZ

[=Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat] 1991-ben kezdte meg működését, országos hatáskörű államigazgatási szerv. Élén az országos tisztiorvos áll, aki feladatai a népjóléti miniszter közvetlen irányításával látja el. Legfőbb feladata a közegészségügyi feladatok mellett a járványokkal és azokkal összefüggő laboratóriumi vizsgálatokkal, az egészséges életmódra neveléssel, orvosok és egészségügyi vállalkozások nyilvántartásával foglalkozik. C./ Gazdasági Versenyhivatal Működését a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló versenytörvény szabályozza, mely fogyasztóvédelmi előírásokat is tartalmaz. Legfontosabb a fogyasztó megtévesztésének tilalma, megtévesztő reklám, tájékoztatás, lényeges hiányosságok elhallgatása. Parlamentnek alárendelt független államhatalmi szerv. Határozatai a Versenytanács hozza D./ Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Képviseli a fogyasztó

érdekeit a különböző szakterületeken, ágazati és koordinációs fórumokon érdekegyeztető bizottságokban. Véleményező szerv, tájékoztat és tanácsot ad ELEKTRONIKUS ÁRUVÉDELEM Elektronikus áruvédelmi rendszer 3 elemből épül fel: 1. Az árucikken elhelyezett speciális jelző címke, ami gyakran a vonalkódhoz kapcsolódik 2. Címkét detektáló riasztó berendezés 3. Jelző hatástalanítására szolgáló eszköz (fizetés után hatástalanítják a címkét) Fajtái: 1.) RF: Rádiófrekvenciás elven működik Vásárló távozáskor az adó és a vevő között halad át Az adó antennája meghat rádiófrekvenciás jelet sugároz, amit a vevőantenna érzékel. Fizetésnél az pénztáros hatástalanítja a címkét. A jelzőcímkék lehetnek kemény (tartós fogyasztási cikkeken, többször használható) és lágy (egyszer használatos) 2.) RFID: Egyik formája az alkoholtartalmú italok palackjainak nyakára erősített gyűrű Címkéjébe egy

áramkör és egy antenna van beágyazva. Helyettesítheti a vonalkódot is, védelmet nyújt a hamisítás ellen, mert használható digitális kódolt jelek rögzítésére is. 3.) EM-rendszer: vékony fémszalagot helyeznek el az áruban Csak szűk kijáraton érzékelhető 4.) AM címke: Vastagabb mint az EM, ezért nehéz jól elrejteni Nagy értékű áruk esetén alkalmazzák. 5.) Műanyag fűggőcímke: Nagy értékű árukra akasztják, csak a pénztáros tudja elvágni Újra felhasználható és az önkiszolgálást is lehetővé teszi. 6.) UPP-címke: Húsáruk védelménél alkalmazzák CSOMAGOLÁS FOGALMA Fogalma: Azoknak az eszközöknek és anyagoknak összessége, amelyek a árut körbefoglalják. Kultúrált kereskedelem, igényes ellátás lényeges eleme. Legfőbb célja az áruminőség megőrzése. Hiányos csomagolás, amely nem tartalmazza jelzéseket és nem biztosít megfelelő biztonságot. KORSZERŰ CSOMAGOLÁS KÖVETELMÉNYEI I. ÁRUVÉDELMI

KÖVETELMÉNY Meg kell óvnia az árut a külső környezeti hatásoktól (pl. víz, fagy, hő stb) és a környezetet kell megóvni az áru kedvezőtlen hatásaitól. Befolyásoló tényező az áru szállításának és tárolásának módja, áru veszélyessége, romlékonysága és az árut érő hatások. II. LOGISZTIKAI KÖVETELMÉNY Előállított árukat a leggazdaságosabb módon kell a vevőkhöz eljuttatni. Csomagolás logisztikai tényezők: szállítási mód, korszerű kezelési és szállítási egység kialakíthatósága, rakodás alatti árukárosodások csökkentése, tárolás alatti minőségmegőrzés biztosítása, egységek gyors és automatikus azonosíthatósága. III. MARKETING ÉS REKLÁM SZEMPONTJÁBÓL IDEÁLIS CSOMAGOLÁS Legfontosabb ide vonatkozó funkció a vásárlásra ösztönzés, mert a csomagolás reklámhordozó, továbbá gondolatösztönzés, kézbevételre való késztetés és újabb vásárlásra késztetés. Praktikus és kényelmes

vásárlás. Értékesítés és fogyasztás elősegítése IV. HATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK Megfelelő fogyasztói tájékoztatást is kell tartalmaznia. Erre vonatkozó irányelvek: csomagoláson lévő szöveg v. ábra ne legyen megtévesztő, ne keltsen hamis képzeletet a vásárlóban, mennyiség jól látható legyen, fogyaszthatóság idejét (élelmiszereknél) és a gyártó ill. forgalmazó cég nevét, ETK és EAN kódot is fel kell tűntetni OPTIMÁLIS CSOMAGOLÁS 1.) Csomagolás védő funkciója: Feladata a megfelelő biztonság nyújtása környezet és a felhasználó szempontjából. Fontos, hogy a csomagolóanyag ne károsítsa el az árut, ne lépjen azzal kémiai reakcióba. Biztonságos csomagolás olyan zárási mód (fényzáró és vízgőzzáró), amelynél egyszeri kibontás szemmel látható, így kizárt a 3. személy általi manipuláció Visszazárható csomagolása az olyan csomagolás, amely visszazárása után a biztonság nem csökken. Ide tartozik

még a csomagolás higiéniai állapota 2.) Alkalmasság: Elosztásra, szállításra, raktározása alkalmas nagyságú egységekbe kell csomagolni Gazdaságosabb lesz a raktározás és a szállítás (pl gyűjtőcsomagolás, amiből nem kell kipakolni) 3.) Információhordozás: Ide csomagoláson lévő jelölések tartoznak (márkajel, megnevezés, gyártó, származási hely, fogyaszthatóság, árukód, összetétel, veszélyességre való felhívás stb.) Fontos, hogy a csomagolás az áruhoz illő legyen, kifejezze annak jellegét. 4.) Vevőbarát: Tiszta, bemutatja az árut, a megjelöléseket úgy helyezték el rajta, hogy az áru kézbe vértele nélkül látható legyen. Fontos a szín és a grafika, mely a célközönség szerint alakul. (pl női és férfi kozmetikumok) Vevőbarát a csomagolás, ha kielégíti kor emberének igényét, nyomon követi a tudomány és technika fejlődését. Passzív csomagolás: puszta jelenlétével gátként működik a környezet és a

termék között. Megőr-zési időt növeli. Aktív csomagolás: csomag légrétegét határozza meg úgy, hogy a becsomagolt dolog eltartás során is lélegezzen v. a csomagolásba olyan anyagot helyez el, amely megköti a keletkező gázokat. Indikátor csomagolás: Színváltoztatással jelzi a csomagban végbemenő hőmérséklet. CSOMAGOLÁS FORMÁI ÉS RENDSZERE 1. Áruforgalomban való részvétel szerint: eldobó v visszatérő csomagolás 2. Csomagolás helye szerint: • Ipari csomagolás v. előrecsomagolás: A gyártás utolsó szakaszában történik • Kereskedelmi: Értékesítést megelőző fázisban ideiglenes burkolatba helyezést jelent. 3. Felhasználási cél szerint: • Szállítási: Elsődleges feladata az áru védelme a külső hatásokkal szemben. Áru egységbe foglalását is jelenti, megkönnyítve annak mozgatását, tárolását. Összetett csomagolást jelent (külső és belső burkolás, ami a áruk közötti támasztóelemeket, párnákat

jelenti ) • Gyűjtőcsomagolás: szállítási és a fogyasztási csomagolás között helyezkedik el. Fő feladata ezen formának az árukezelés és nyilvántartás segítése. • Fogyasztási: Ebben vásárolja a fogyasztó az árut. Szerepe az értékesítés elősegítése, reklámhatás fokozása, megfelelő tájékoztatás. • Adagcsomagolás: Egyéni felhasználáshoz szükséges, megszabott mennyiségű adagokban tartalmazó, általában fogyasztói csomagolási egység. • Bemutató csomagolás: Feladata a vásárló érdeklődésének felkeltése. • Csoportcsomagolás: több, fogyasztói és értékesítési szokásnak megfelelő darab komplex egysége. 4. Speciális tulajdonság szerint: trópusi, aromazáró, tengeri, aeroszolos stb 5. Anyag megmunkálásának foka szerint: csomagoló szer, anyag, eszköz, segédanyag ÁRU FOGALMA ÉS ÁRUJELLEMZŐK, ÁRUISMERET Áru: Olyan dolog, amely tulajdonságainál fogva emberi szükségletet elégít ki. Az árut a

használati értéke teszi piacképessé, ami az áru minőségét és színvonalát fejezi ki és az áru árában jelenik meg. Az árut meghatározó külső tényező a gazdasági környezet, belső az áruk minősége. Árujellemzők a fejlett országokban:  Árufogyasztás elérte a telítettségi szintet  Megvalósult a világpiaci globalizálódás  Jellemző az árukínálat azonossága  Megnőtt a márkák szerepe  Megnőtt az állami garanciajegy szerepe (áru biztonságát garantálja) Áruismeret: Áruk használati értékének meghatározásával foglalkozik Árukövetelmények: Biztonságos, célnak megfelelő, magas szintű, márkás, védő, tájékoztató, értékarányos