Földrajz | Társadalomföldrajz » Lelkes Gábor - Magyarok Szlovákiában

9:22 Page 1 5 320 Sk ISBN 978-80-89249-21-3 9 788089 249213 RÉGIÓK ÉS GAZDASÁG 24.112008 MAGYAROK SZLOVÁKIÁBAN magyarok-szlovakiaban-V-borito.qxd M A G Y A R O K S Z L O V Á K I Á B A N LELKES GÁBOR RÉGIÓK ÉS GAZDASÁG Fórum Kisebbségkutató Intézet LELKES GÁBOR RÉGIÓK ÉS GAZDASÁG Fórum Kisebbségkutató Intézet Somorja, 2008 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p MAGYAROK SZLOVÁKIÁBAN V. kötet 1. Bevezető 9 2. A regionális fejlesztéspolitika11 2.1 A regionális politika megjelenése11 2.2 Dél−Szlovákia a politikai környezet tükrében16 2.3 A területfejlesztés regionális intézményrendszere 18 2.31 Regionális és helyi önkormányzatok, fejlesztési ügynökségek18 2.32 Eurorégiók – fokozatosan erősödő intézményi szereplők 20 2.33 Civil szféra – a „Nagy Bumm”24 2.34 Egyéb szereplők 27 3. A közigazgatás

szervezetrendszere29 3.1 Az önkormányzatiság megújulása29 3.2 Területszervezési dillema a 21 század elején – a községi reform34 4. A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben 37 4.1 Településszerkezet és annak alakulása 38 4.11 Dél−Szlovákia településszerkezete41 4.12 A városok – innovációs pólusok 44 4.13 Egy mintaértékű város50 5. Térségfejlesztési keretek55 5.1 A területfejlesztés alapkeretei 55 5.2 A szlovák–magyar határ az önkormányzati kerületek fejlesztési programjaiban59 5.3 Az uniós támogatási programok 61 6. Régiók a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében75 6.1 A szlovákiai munkaerőpiac alapmutatói75 6.2 A dél−szlovákiai népesség főbb demográfiai mutatói 79 6.3 A magyar népesség 81 6.31 A képzettségi és gazdasági aktivitási szint 85 6.32 A humán erőforrás társadalmi csoportjai 87 6.4 A dél−szlovákiai munkaerőpiac ágazati és bérezési mutatói 89 6.5 A

munkaerő migrációja90 6.6 A dél−szlovákiai munkanélküliség 93 6.61 Passzív és aktív munkapiaci politika99 6.62 A munkanélküliség területi összefüggései101 7. Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 103 7.1 Pozsony makrorégió 104 7.11 Természeti környezet 104 7.12 Térszerkezet104 7.13 A régió népességének alapmutatói 105 7.14 A munkaerőpiac helyzete 107 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p TARTALOM Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 6 Tartalom 7.15 A településrendszer jellemzői 109 7.16 Gazdasági szervezetek, vállalkozások111 7.17 Mezőgazdaság 112 7.18 Erdőgazdálkodás115 7.19 Ipar116 7.110 Kereskedelem 116 7.111 Idegenforgalom117 7.112 Közlekedés119 7.113 A régió gazdasági mutatói 119 7.2 Nyugat−Szlovákia makrorégió 120 7.21

Természeti környezet 121 7.22 Térszerkezet122 7.23 A régió népességének alapmutatói 122 7.24 A munkaerőpiac helyzete 125 7.25 Településrendszer alapmutatói128 7.26 Gazdasági szervezetek, vállalkozások128 7.27 Mezőgazdaság 132 7.28 Erdőgazdaság134 7.29 Ipar136 7.210 Kereskedelem 137 7.211 Idegenforgalom137 7.212 Közlekedés141 7.213 A régió gazdasági mutatói 141 7.3 Közép−Szlovákia makrorégió 143 7.31 Természeti környezet 143 7.32 Térszerkezet144 7.33 A régió népességének alapmutatói 145 7.34 A munkaerőpiac helyzete 147 7.35 Településrendszer alapmutatói150 7.36 Gazdasági szervezetek, vállalkozások151 7.37 Mezőgazdaság 154 7.38 Erdőgazdálkodás156 7.39 Ipar157 7.310 Kereskedelem 158 7.311 Idegenforgalom158 7.312 Közlekedés159 7.313 A régió gazdasági mutatói 161 7.4 Kelet−Szlovákia makrorégió 162 7.41 Természeti környezet 162 7.42 Térszerkezet165 7.43 A régió népességének alapmutatói 165 7.44 A munkaerőpiac helyzete

168 7.45 Településrendszer alapmutatói171 7.46 Gazdasági szervezetek, vállalkozások172 7.47 Mezőgazdaság 172 7.48 Erdőgazdálkodás177 7.49 Ipar178 7.410 Kereskedelem 178 Tartalom 7 Függelék Lampl Zsuzsanna A kis− és középvállalkozói szféra kialakulása és fejlődése 1989−tól napjainkig.235 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 7.411 Idegenforgalom180 7.412 Közlekedés182 7.413 A régió gazdasági mutatói 182 8. A dél−szlovákiai régiók versenyképességének néhány vonása 185 8.1 A dél−szlovákiai régiók vállalkozási környezete 186 8.2 Külföldi tőkebefektetések, ipari parkok 195 8.3 Idegenforgalom 196 8.4 Egy mintaértékű régió 199 9. A magyar kisebbség által lakott körzetek 203 9.1 Dunaszerdahelyi körzet203 9.2 Galántai körzet204 9.3 Szenci körzet205 9.4 Komáromi körzet 206 9.5 Érsekújvári körzet 206 9.6 Vágsellyei körzet

207 9.7 Nyitrai körzet 208 9.8 Lévai körzet 208 9.9 Párkányi körzet 209 9.10 Nagykürtösi körzet210 9.11 Losonci körzet210 9.12 Rimaszombati körzet 211 9.13 Rozsnyói körzet 212 9.14 Kassa környéki körzet 213 9.15 Tőketerebesi körzet213 9.16 Nagymihályi körzet214 9.17 Kassai körzet215 9.18 Pozsonyi körzet215 10. Befejezés 217 Felhasznált irodalom .221 Melléklet .225 A régió és a gazdaság fogalma a mindannapi élet diskurzusainak kulcsszavává vált az el− múlt másfél évtizedben. Sokan és gyakran hivatkoznak régiókra, regionális fejlesztésre, kü− lönösen az európai integráció kapcsán, amelynek eredményeképp a „régiók Európájának” részeseivé váltunk 2004. május 1−jén Mindezt még tovább fokozta a határok „megszűné− se” 2007. december 21−én – megsokszorozva a térségek és lakóik „horizontális” kapcsola− tainak lehetőségeit. Az 1948–1989 közötti kommunista diktatúra lényege a központi

irányítás volt, a kommu− nista párt akaratának mindenáron való érvényesítése. Az ország vezetése mellőzte a régiók sa− játosságait a gazdasági és társadalmi folyamatok irányításánál, s ez az országban nagyfokú re− gionális, térszerkezeti egyenlőtlenségekhez vezetett. A diktatúra 1989 november 17−én bekö− vetkezett bukását követően a fokozatosan kiépülő demokrácia új lehetőségeket hozott, s ezek az ország gazdasági−társadalmi térszerkezetében jelentős változásokat eredményeztek, a koráb− ban évtizedekig fennálló centrum–periféria kapcsolatok átértékelődtek, az egypont gazdaságot felváltotta a térgazdaság. A legfontosabb társadalomszervező elvvé a többség akaratának ér− vényesítése vált, amely a fejlesztéseket illetően az önkormányzatiság megerősödésével új esz− közöket kapott. A fejlesztési döntéshozatalban kiemelt figyelmet kapott a térszerkezeti folya− matok

vizsgálata, a társadalom és a gazdaság térbeli működésének elemzése, a régiók terüle− ti pozícióinak értékelése, a fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések összehangolása a te− rületi kohézió megteremtése érdekében. A társadalmi és gazdasági folyamatoknak regionális megközelítésben való vizsgálata napjainkra a fejlesztési döntéshozatalok elengedhetetlen ré− szét képezik. A régiók külső és belső fejlesztési környezeti feltételeiben végbement változások különö− sen a határ menti területek pozícióit érintették, mivel ezeket a térségeket évtizedeken keresz− tül peremterületté minősítették: a központi irányítás ideológiai okok miatt korlátozta fejleszté− süket, mivel ezek a régiók a kommunisták államfelfogásában mindössze az elkülönítésre és a védelemre szolgáltak. A megváltozott politikai körülmények most ezeknek a periferikus ré− gióknak is új lehetőséget

nyújtnak, azonban a rendszerváltást követő közel két évtized számos fejlesztéspolitikai körmányzati döntése arról tanúskodik, hogy a nacionalizmus minden politi− kai és társadalmi rendszerben megtalálja a maga érvényesülési formáját. Könyvünk a demokrácia születését követő mintegy másfél évtized szlovákiai és dél−szlová− kiai gazdasági folyamatait mutatja be regionális megközelítésben, feltárva a több mint 500 ezer fős magyar kisebbség által lakott régiók és települések versenyképességét a szlovákiai, a kö− zép−európai és az európai társadalmi−gazdasági térben, összefoglalja Dél−Szlovákia területfej− lesztési környezetének alapelemeit, valamint felvázolja a dél−szlovákiai régiók várható fejlődé− si irányait. A kötet Függelékét képező tanulmányában Lampl Zsuzsanna bemutatja a vállalko− zói szféra alakulását a Fórum Kisebbségkutató Intézetben 1997−től napjainkig

végzett szocio− lógiai kutatások eredményein keresztül. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 1. BEVEZETŐ Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 10 Bevezető A közreadott ismeretanyag hasznos segédeszközként szolgálhat a regionális fejlesztés sze− replői – kormányzati szervezetek/intézmények, önkormányzatok, területfejlesztési szerveze− tek/intézmények, nonprofit szféra, vállalkozói szféra, kutatóhelyek stb. – számára A regionális fejlesztést a politikai környezet jelentősen determinálja. A politika alapvető formálója egy adott régió és település ver− senyképességének attól függően, hogy milyen feltételeket szab a gazdasági és társadalmi fo− lyamatoknak, illetve mekkora teret enged a helyi véleményeknek, a lentről jövő

kezdemé− nyezéseknek. 2.1 A REGIONÁLIS POLITIKA MEGJELENÉSE A rendszerváltás utáni legelső demokratikus kormányok egyik jellemző hiányossága az volt Kelet−Közép−Európában, hogy a gazda− ság szemmel láthatóan drámai területi átren− deződésének folyamataira kevés figyelmet fordítottak. A reformországok között e tekin− tetben csupán Magyarország számított kivé− telnek, ahol az 1990. évi demokratikus vá− lasztások után a kormányzati struktúrában Környezetvédelmi és Területfejlesztési Mi− nisztériumot hoztak létre, és kormányprog− ramok készültek az akut válsággal küszködő nehézipari térségek szerkezetátalakítására (Horváth 2004). Szlovákia átfogó regionális politikai terve− zetének a kialakítása az átalakulás kezdeti időszakában a politikai változások és a re− formtörekvések (az árak és a külkereskedelem liberalizálása, a privatizáció, az adóreform, az agrárreform stb.)

hátterében zajlott, és nagyon alacsony presztízzsel rendelkezett. A regioná− lis politika alakítása – annak ellenére, hogy történt néhány próbálkozás a kérdések megol− dásának koncepciózus irányítására – Szlová− kiában inkább spontán módon ment végbe, a rendszer egyéb elemeit érintő átalakulás függ− vényében (Paulov 1996). Elsősorban az intéz− ményrendszer és a közigazgatás átalakulásáról volt szó – új minisztériumok jöttek létre, át− alakult az ország közigazgatási felosztása, módosult a jogkörök és az anyagi források megosztása az államigazgatás és az önkor− mányzatok között, azonban közel egy évtize− dig területi szinten hiányoztak azon intézmé− nyek, amelyek kompetensek lettek volna a te− rületileg halmozódó problémák kezelésére, jelzésére (Korec 2005). A regionális politika formálói az átalakítás folyamatának kezdetekor nagy dilemma előtt álltak: megfelelő−e

egyáltalán az átalakulás időszakában, amikor az alapvető piaci feltéte− lek kialakítása folyik, aktív regionális gazda− ság− és strukturális politikát folytatni, azaz a regionális szinten fennálló gazdasági és szoci− ális különbségek tompítása érdekében kifej− tendő erőfeszítések nem gátolják−e a formáló− 1. ábra A regionális politika meghatározása Regionális politikán azoknak a céloknak, intézkedéseknek és eljárásoknak összeségét értjük, amelyek egy adott földrajzi, igazgatási vagy statisztikai-tervezési egységnek más ilyen egységekhez vagy az adott egységet magában foglaló társadalmi-gazdasági közösséghez képest fennálló, számszerĦsíthetĘ gazdasági jellemzĘk alapján kimutatható tartós elmaradottságának csökkentésére vagy megszüntetésére irányulnak. Forrás: Iván–Katona 2002. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató

Intézet, Somorja, 2008, 260 p 2. A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSPOLITIKA Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 12 A regionális fejlesztéspolitika 2. ábra A regionális politikák és az ágazati politikák viszonya NEMZET STRATÉGIA .ÙOSROLWLND %L]WRQV¾JSROLWLND +RQYÆGHOPLSROLWLND SZEKTORÁLIS POLITIKÁK Iparpolitika Agrárpolitika Közlekedéspolitika Oktatáspolitika Foglalkoztatáspolitika Szociálpolitika ---------- REGIONÁLIS POLITIKA Forrás: Rechnitzer–Smahó 2006. dó piaci mechanizmusok allokációs funkcióit. Kérdésként merült fel az is, vajon a regioná− lis problémákat központi vagy lokális, regio− nális szinten kell−e megoldani. A dilemmákra adott válaszként 1991 és 1995 között több koncepció, illetve rendelet született, amely regionális dimenzióval is bírt. A Szlovák Köztársaság Gazdaságstratégiai Minisztériuma, amely az

adott időszakban a régiófejlesztési kérdések felelőse volt, a járá− si és körzeti hivatalok közreműködésével ki− dolgozott egy jelentést, amelyet a kormány a Regionális Gazdaságpolitika Alapelvei című dokumentummal együtt 1991 júliusában vita− tott meg a 390/1991. sz határozatában A kormány deklarálta, hogy a gazdaságfejlesz− téshez szükséges az állam és az önkormány− zatok közötti összhang. A regionális politika szempontjából meg− határozó jelentőségű volt az ún. hatásköri tör− vény 1995−ös módosítása, amely kimondta, hogy a régiófejlesztési kérdések gesztora a központi irányítás szintjén a Szlovák Köztár− saság Társadalom−, Tudomány− és Műszaki Fejlesztési Stratégiai Hivatala. E hivatal 1999 november végével megszűnt, a tudományos és a műszaki fejlesztési tevékenységek 1999. december 1−jével az Oktatási Minisztérium− hoz kerültek át, míg a társadalomfejlesztési

tevékenységeket az Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium vette át. A regionális politika jogalkotási, admi− nisztratív és intézményi feltételei központi szinten 1996 és 1998 között alakultak ki, de mivel az önkormányzatiság magasabb szintje nem alakult meg ezen időszakban, továbbra is az államigazgatás látta el a régiófejlesztés te− rén a szükséges feladatokat. A regionális po− litika megvalósulása terén fontos mérföldkő− nek számít az Állami Regionális Politikai A regionális politika megjelenése egyik legnagyobb érdemének tekinthető. Az 1998−ban felállt Dzurinda−kormány úgy dön− tött, hogy a komplex regionális politika mű− ködési, pénzügyi és egyéb feltételeinek a ki− alakítását prioritásnak tekinti, kormányprog− ramjában elsődleges célként fogalmazta meg az uniós normáknak megfelelő területfejlesz− tési törvény kidolgozását, a decentralizáció

intézményesítését, a regionális önkormányza− tok megszervezését és a regionális finanszíro− zás reformját. Az 1998−ban megalakult új kormányon belül miniszterelnök−helyettesi tisztség alakult a régiófejlesztés területének az irányítására, majd 1999−ben létrejött az Épí− tésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztéri− um, amely az állami közigazgatásban a köz− ponti szerv lett a regionális politikát, az épí− tésügyi politikát, a lakáspolitikát és a terület− fejlesztést illetően. Az Építésügyi és Regioná− lis Fejlesztési Minisztérium a területi politika szervező intézménye, amely kidolgozza az ál− talános szervezeti és intézményi kereteket, biztosítja a területi fejlesztéshez a programo− kat és a forrásokat. Emellett 1999−ben létre− jött még a Szlovák Köztársaság Kormányának a Regionális Politikáért Felelős Tanácsa (mely monitoring−, tanácsadói és kezdemé−

nyezői szereppel rendelkezik a kormány re− gionális fejlesztéspolitikájával kapcsolatosan), valamint az Építésügyi és Regionális Fejlesz− tési Minisztérium mellett megalakult a Régió− fejlesztési Végrehajtó Ügynökség és a Nem− zeti Monitoring Bizottság (az uniós források monitoringja és a megfelelő regionális politi− ka kialakítása végett). 1999–2001 között a Dzurinda−kormány számos, a régiófejlesztés szempontjából alap− vető jelentőségű dokumentumot és törvényter− vezetet fogadott el, illetve készített elő, ame− lyeknek köszönhetően a regionális politika vagy területfejlesztés erős hatású közpolitiká− vá vált: – 1999−ben a parlament elfogadta a Szlo− vák Köztársaság Regionális Fejlesztésének In− tegrált Tervét, amely a középtávú regionális fejlesztési célkitűzéseket foglalta össze, és Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum

Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p Koncepció elfogadása a 802. sz kormányha− tározatban, amely az új területi−közigazgatá− si felosztásról szóló 221/1996. Tt számú törvényből indult ki. A stratégiai dokumen− tum kimondja, hogy szükséges meghatározni a nemzeti szintű régiófejlesztési stratégiát és az ehhez kapcsolódó támogatások rendszerét, továbbá alacsonyabb (regionális) szinten is szükséges elkészíteni a kerületek gazdasági és szociális fejlesztési koncepcióit, valamint a járások gazdasági és szociális fejlesztési prog− ramjait – a 222/1996. Tt számú, az állam− igazgatás helyi szervezetéről szóló törvény ér− telmében. Az Állami Regionális Politikai Koncepci− óval összhangban a kormány 1998−ban hatá− rozatot fogadott el a Nemzeti Régiófejleszté− si Ügynökség megalakításáról, amely az álla− mi regionális politika megvalósításának esz− közeként volt hivatott

működni. Ez a doku− mentum fogalmazta meg mindazokat az alap− vető célokat, amelyek az egyes régiók közöt− ti különbségek mérsékelésére, a régiók ver− senyképességének növelésére, a munkanélkü− liség csökkentésére, a munkaerőpiac kérdése− inek a megoldására és a vidéki területek fej− lesztésére irányultak. A dokumentum továbbá tartalmazta az átfogó regionális politika intéz− ményi és adminisztratív hátterének a biztosí− tásához kapcsolódó feltételeket is. A rendszerváltozás utáni közel egy évtized alatt az intézményi háttér biztosítása terén megfogalmazott célkitűzéseket nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Ugyancsak teljesí− tetlen maradt néhány további kötelezettség− vállalás: a régiók közötti különbségek csök− kentése, a munkahelyteremtés az átlagon felü− li munkanélküliséget mutató területeken. A régiók közötti hatalmas gazdasági különbsé− gek

annak ellenére sem mérséklődtek, hogy a kormányok a munkanélküliség csökkentését célzó állami támogatási programokat működ− tettek. A regionális politika cél−, eszköz− és in− tézményrendszerének EU−kompatibilis kiépí− tése az 1998−ban hivatalba lépett kormány 13 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 14 A regionális fejlesztéspolitika meghatározta azokat a régiókat, amelyek el− sőbbséget élveznek az előcsatlakozási támo− gatások tekintetében1; – 2000. szeptember 13−án a kormány a 725/2000. számú határozatában elfogadta a Szlovák Köztársaság Regionális Politikájának Alapelvei című stratégiai dokumentumot, amely a regionális politika típusát, céljait, eszközeit, a területi egységeket és az intézmé− nyi keretet határozta meg kapcsolódva a köz− igazgatás tervezett reformjához; – 2001

márciusában a 240. sz határozatá− ban a kormány elfogadta a Nemzeti Regioná− lis Fejlesztés Tervet, amely átfogó képet nyújt Szlovákia és azon belül az egyes régiók jelen− legi gazdasági és szociális helyzetéről, a to− vábbi fejlesztési lehetőségek gátjairól, vala− mint terveket tartalmaz az akadályok leküzdé− sére a fejlesztési prioritások és stratégiák meghatározásán keresztül; – a regionális politika alakításával kapcso− latosan mérföldkőnek számít a 193/2001. Tt számú törvény, amelyben törvényi keretek közé foglalták az ipari parkok alapításnál nyújtható állami támogatásokat; – a 302/2001. Tt számú törvény alapján 2002. január 1−jétől a kerületek új jogállást kaptak, az európai szokásoknak megfelelően a középszint is önkormányzati rendszerűvé vált; – az uniós fejlesztéspolitikai gyakorlat át− vételével kapcsolatban lényeges mérföldkőnek számít a 416/2001. Tt

számú törvény („Né− hány hatáskör átruházása az államigazgatási szervekről a községi, és kerületi önkormány− zatokra” című törvény), amely jelentős jogkö− rök átvitelét tette lehetővé a járási és kerületi hivataloktól a települési és a kerületi önkor− mányzatokhoz; 1 – a regionális politika alapelveinek, vala− mint az Európai Unió (EU) strukturális és ko− héziós politikájának szlovákiai érvényesítését az 503/2001. Tt számú, a Regionális Fejlesz− tések Támogatásáról szóló alapvető fontossá− gú törvény tette lehetővé (a nevezett törvény a közigazgatási reformról és a kerületi önkor− mányzatok, valamint a községek régiófejlesz− tési kompetenciáiról szóló törvényekhez kap− csolódott, melyekkel együtt lehetővé tette az áttekinthető régiófejlesztési támogatási rend− szer kialakítását, valamint kimondta a Regio− nális Fejlesztést Támogató

Ügynökség létre− hozását mint az uniós források irányításáért felelős intézményt); – az országban tapasztalható nagymértékű gazdasági és szociális területi egyenlőtlensé− gek kezelése szempontjából nagy jelentőség− gel bírt az 565/2001. Tt számú törvény, amely a magas munkanélküliséggel sújtott ré− giókba történő beruházások állami ösztönzé− sének a feltételrendszerét fogalmazta meg. Az EU−val folytatott előcsatlakozási tárgya− lások keretében Szlovákia 2001. március 30−án nyitotta meg a regionális politikáról és a struk− turális eszközök koordinálásáról szóló fejeze− tet. A több mint egy évig tartó tárgyalások so− rán elfogadták azokat a dokumentumokat és törvényeket, amelyek nélkül az ország nem jut− hatott volna hozzá az uniós forrásokhoz (a Szlovák Köztársaság Vidékfejlesztési Terve, a Nemzeti Környezetvédelmi Akcióterv stb.) A regionális politikáról és

a strukturális eszközök koordinálásáról szóló fejezetet Szlovákia és az EU 2002. július 29−én zárta le 2003−ban a kormány elfogadta az ország el− ső Nemzeti Fejlesztési Tervét a 2004–2006−os uniós programozási iőszakra vonatkozólag. A dokumentum az ország regionális tagolásánal (Pozsonyi kerület; Délnyugat−Szlovákia – Nagyszombati kerület, Nyitrai kerület; Északnyugat−Szlovákia – Trencséni kerület, Zsolnai kerület; Kelet−Szlovákia – Besztercebányai ke− rület, Eperjesi kerület, Kassai kerület) nem az uniós statisztikai hivatal – az Eurostat – által használt NUTS 2 re− gionális tagoltságot alkalmazta (Pozsonyi kerület; Nyugat−Szlovákia – Nagyszombati kerület, Nyitrai kerület, Tren− cséni kerület; Közép−Szlovákia – Zsolnai kerület, Besztercebányai kerület; Kelet−Szlovákia – Eperjesi kerület, Kas− sai kerület), s ez 1999–2001 között számos problémát okozott az EU−val

folytatott tárgyalások során, ám végül 2002−ben a kormány elegett tett az uniós kérelemnek, s az uniós NUTS 2 szintekhez igazította az ország regio− nális politikai tagoltságát. A regionális politika megjelenése 15 6]XEV]LGLDULW¾VÆVGHFHQWUDOL]¾FLÐ A szubszidiaritás fogalma azt jelenti, hogy a döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításához. A magasabb szintĦ szerv nem intézkedhet olyan esetben, amikor az adott célkitĦzést – eredménnyel – az alacsonyabb szinten is el lehet érni. A szubszidiaritás és decentralizáció az Unió regionális politikájának elsĘdleges alapelvei, hiszen az integráció ezek segítségével nemcsak azt érheti el, hogy a helyi szintek felelĘssége növekszik, hanem azt is, hogy minél több helyi, település- vagy régiószintĦ elképzelés (igény) s egyben erĘforrás jelenjen meg,

aktivizálódjon. A helyi, térségi kompetencia erĘsítése azért is fontos, hogy a nemzeti szint valóban az egész országot érintĘ átfogó koncepciók kimunkálására és megvalósítására tudjon koncentrálni, lehetĘvé téve ugyanakkor azt is, hogy az átfogó (nemzeti és uniós) fejlesztési koncepcióval összhangban a határok mind a tagországon belül, mind annak határain kívül átléphetĘk legyenek. A fejlesztési programokban a területfejlesztés tényleges egységei kerülnek egymással közvetlen kapcsolatba. A nemzeti szint egy másik összefüggésben, a finanszírozásban is megjelenik, ott segítve a területi egységeket, azok céljainak megvalósítását. 3DUWQHUVÆJ A partnerség együttmĦködést jelent a célkitĦzésektĘl a programok megvalósításáig, a különféle szintek (EU, ország, terület-régió, település) szereplĘi között. A partnerség elve arra épül, hogy a területi egységek, azaz a régiók és a települések

mĦködése, fejlesztése csak akkor valósulhat meg hatékonyan – s egyben a szubszidiaritás elve is akkor érvényesülhet –, ha a szereplĘk folyamatosan és rendszeresen együttmĦködnek, közöttük célorientált kapcsolatok alakulnak ki. Az együttmĦködés vertikális metszete, hogy az Unió, a tagországok, azok régiói, annak egységei, a települések a célkitĦzéseket és az azokra épülĘ terveiket az érintett szereplĘk (gazdasági, társadalmi) bevonásával közösen dolgozzák ki. Az alsó szint kezdeményezĘ szerepe érvényesül, míg magasabb szinten már a regionális és a nemzeti funkciókból következĘ orientáció és koordináció jelenik meg. A térségi kapcsolatok, azaz a régió–régió, valamint a település–település viszonylatok (pl transznacionális térségi együttmĦködések, határ menti térségek, ezen belül a települések vagy kisebb térségek együttes fejlesztése, a közös jövĘbeli kapcsolatok kidolgozása)

szintén fontos metszetei a vertikális együttmĦködésnek. Az Unióban a területfejlesztés vonatkozásában az elsĘdleges kedvezményezett a régió, a regionális szint. Fontos ezért tehát az, hogy a régió és annak alkotó egységei – a települések, a kistérségek, a gazdasági és társadalmi szereplĘk – között a partnerség miként érvényesül. KedvezĘtlen esetben például éppen a megvalósító település akadályozhatja a programot – amennyiben utólag érdekeivel ellentétesnek ítéli – korlátozhatja a regionális célok érvényesülését s egyben a támogatások fogadását. A horizontális együttmĦködés azt jelenti, hogy a helyi, térségi szereplĘk együtt alakítják ki jövĘképüket, annak megvalósítási programjait, azok intézkedéseit, együtt végzik az ellenĘrzést és az eredmények regisztrálását. Az aktív vertikális és horizontális együttmĦködés egyik fókuszpontja a fejlesztést fogadó régió lehet, hiszen

egyrészt közvetíthet a résztvevĘk között (elképzelések gondozása, azok kidolgozása, fejlesztési koncepció ápolása) mint versenysemleges szereplĘ (nem gazdasági egység, illetve a települési érdekeket semlegesítheti), ugyanakkor döntnökként is felléphet a megvalósítók között (regionális közbeszerzés vagy a fejlesztések elosztása), éppen a közösségi érdekek (választott képviselet esetén beszámolási kötelezettséggel) határozott érvényesítésével. 3URJUDPR]¾V A fejlesztési stratégiák partnerségen alapuló kidolgozása, ezek megvalósításának egyértelmĦ célkitĦzési rendszere, a fejlesztések egymásra épülése, idĘbeli ütemezése jelenti a programozást. A programozás elve az Unió regionális politikájában azt szolgálja, hogy ne egy-egy projektet (azaz egy-egy létesítményt, egy-egy akciót) támogassanak, hanem a területrendszer egészének vagy annak meghatározott alrendszerének fejlĘdését befolyásoló

célkitĦzéseket vagy azok sorozatát. A fejlesztési stratégia tartalmazza a szereplĘk által kitĦzött jövĘbeli célok rendszerét, amelyben megjelennek a magasabb területi egységek elképzelései is, így a regionális és a nemzeti szintek. A területfejlesztési stratégia számára olyan célrendszert kell kidolgozni, amely „fent” a makrogazdaság prioritásaihoz kapcsolódik, míg „lent” a területi egység, így a régió fejlesztési elképzeléseit jeleníti meg. A stratégia fejlesztési célkitĦzésekbĘl áll, amikhez programok rendelhetĘk, mint a megvalósítás konkrét elemei, objektumai. A programok aztán materializálhatók, hiszen meghatározhatók például a létesítmények, az érintett szervezetek, s mindezekhez a megvalósítók (kivitelezĘk) és a források (finanszírozók) is hozzárendelhetĘk. Az is kimutatható, hogy milyen területi hatások, eredmények érhetĘek el a megvalósítással (monitoring). A programozás tehát

célorientált folyamat, amelyben a lépések szigorú sorozata követi egymást a célkitĦzéstĘl a megvalósításig Ez a rendszerezés és rendszerezettség lehetĘséget nyújt a források alapos áttekintésére, koordinálására, azok idĘbeli ütemezésére s a felhasználási szakaszhoz kapcsolódó ellenĘrzésekre. .RQFHQWU¾FLÐÆVDGGLFLRQDOLW¾V A koncentráció és addicionalitás azt jelenti, hogy a Közösség által nyújtott pénzügyi támogatást az adott országnak vagy területi egységnek, annak szereplĘinek ki kell egészíteniük saját hozzájárulás biztosításával. A támogatásokat azon régiókban kell felhasználni, ahol a legnagyobb az elmaradottság. Mindezeken túl a támogatásokat be kell illeszteni a Közösségnek a tervidĘszakra meghatározott támogatási rendszerébe, összhangban az integráció elveinek érvényesítésével. A fejlesztés pénzügyi erĘforrásait az Unió nem biztosítja teljes egészében, ahhoz a területi

szinteknek, illetve a területfejlesztés szereplĘinek hozzá kell járulniuk, azaz saját forrásokra is szükség van, a támogatások kiegészítésre szorulnak. A regionális politika támogatási rendszere nem azt jelenti, hogy az adott ország területfejlesztési támogatási rendszerét az Európai Unió forrásai helyettesítik, csupán kiegészítik azokat. A tagországoknak a területfejlesztés támogatási rendszerét a korábbi szinten kell tartani, és általában elvárás, hogy az adott program finanszírozásának legalább a felét a tagország vállalja. A kevésbé fejlett országok esetében a hozzájárulás mértéke minimum 20%-ot tesz ki A társfinanszírozás közvetlenül a tagországok költségvetését érinti, viszont a közösségi támogatások bevételként a régiókban jelennek meg. A nemzeti költségvetést terhelik tehát a támogatásokkal együtt jelentkezĘ hozzájárulások, míg a bevételi oldalt csak közvetetten és lényegében hosszabb

távon befolyásolják (a GDP-növekedés hatására meginduló adóbevételek csak évek múlva jelentkezhetnek). Mindez arra ösztönöz, hogy a helyi, térségi szereplĘk is kövessék nyomon saját forrásaik felhasználását, éppen azok koordinált hasznosítása érdekében. A koncentráció és az addicionalitás célja tehát kettĘs: egyrészt az adottságok felismerése és erĘsítése, ezzel is hozzájárulva a fejlesztési célkitĦzés megvalósításához, mérsékelve ezzel a párhuzamosságokat, a pazarlást és az elaprózottságot, másrészt olyan területi egységek kialakítása, ahol azonos vagy nagyon hasonló problémákkal küszködnek (pl. alacsony jövedelmi szint, magas munkanélküliség stb) Ezzel elérhetĘ, hogy statisztikailag is meghatározhatóak lesznek azok a területek, amelyek a legkedvezĘtlenebb helyzetben vannak, ahová a forrásokat koncentrálni kell. Így könnyebben regisztrálhatóak a beavatkozások következményei, eredményei.

Forrás: Régiók Európája, az Európai Unió regionális politikája, 2002. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 3. ábra Az EU regionális politikájának alapelvei és célkitűzései Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 16 A regionális fejlesztéspolitika A dokumentum megfogalmazza az ország kö− zéptávú stratégiai fejlesztési prioritásait és az azok eléréséhez vezető utat, meghatározza a 2004–2006 közötti időszak operatív program− jait és azok pénzügyi kereteit. 2005 októberében a kormány jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma ál− tal kidolgozott feltétel− és szabályrendszert, amelynek alapján individuális állami támogatás nyújtható a munkahelyteremtő beruházóknak. A kormány számára a 2005−ös év az EU 2007–2013

programozási időszakára történő stratégiai tervezés időszakát is jelentette, ami végett fokozott ütemben folytatta az ország új, középtávú stratégiai fejlesztési tervének, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Refe− rencia Kerete 2007–2013 dokumentumnak a kidolgozását, amelynek az első változatát 2005 októberében fogadta el a kormány. A dokumentum elfogadását követően számos hazai és uniós észrevétel született a tervdoku− mentummal kapcsolatban, amelyek bedolgo− zását követően 2006 tavaszán a kormány a 457/2006. sz kormányrendeletben ismételten elfogadta az 2007–2013 programozási idő− szakra vonatkozó új, középtávú stratégiai fej− lesztési tervét az országnak. A stratégiai terv− dokumentum tartalmazza az ország gazdasági és társadalmi felemelkedése végett prioritás− ként kezelendő területeket és aktivitásokat 2007–2013 között (melyek számára a forráso− kat a strukturális alapok

és a Kohéziós Alap biztosítják majd). A 2006 nyarán bekövetkezett kormányvál− tás után a hatalmat megszerző Fico−kormány ezen stratégiai tervdokumentumot átdolgozta, majd a kormány által 2006 telén elfogadott do− kumentum került Brüsszelbe s szolgált kiindu− lási pontként az Európa Bizottsággal való tár− gyalásokon a 2007–2013 programozási időszak támogatási céljainak és feltételeinek véglegesí− tésére. A szlovákiai régiók fejlődése szempontjá− ból a Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007–2013 stratégiai doku− mentum mellett a második legmeghatározóbb stratégiai dokumentumnak a Szlovák Köztár− saság Nemzeti Stratégiai Vidékfejlesztési Ter− ve 2007–2013 számít, mely a vidéki térségek társadalmi és gazdasági felemelkedését hiva− tott koordinálni a 2007–2013 uniós programo− zási időszakban. 2.2 DÉL−SZLOVÁKIA A POLITIKAI KÖRNYEZET TÜKRÉBEN A magyar

kisebbség által lakott dél−szlováki− ai régiók kevés kivételtől eltekintve nagyon kedvező agráradottságokkal rendelkeznek, a mezőgazdasági földterületeken belül a szán− tók részaránya itt a legmagasabb az ország− ban. Ezen természeti adottságok a kommunis− ták számára közel fél évszázadon át hivatko− zási alapul szolgáltak arra, hogy az érintett ré− gió nagyobb részét számottevő ipartól és szol− gáltatási szektortól mentes rurális területek− ként tartsák fenn (Lelkes 2003, Lelkes 2004a). A kommunista államirányítás azon− ban az agrárjelleg konzerválása mellett még arra is ügyelt, hogy a régió közlekedési inf− rastruktúrája se fejlődjön, mivel a dél−szlová− kiai határok stabilitásával kapcsolatosan állan− dó félelmeik voltak (Korec 2005). A kommunisták fenti államirányítási lépé− sei oda vezettek, hogy az 1989−ben végbe− ment rendszerváltást követően a magyar ki−

sebbség által lakott dél−szlovákiai tér piacgaz− daságra történő átmeneti rajtpozíciója a leg− rosszabb volt az országban (Gajdoš 2004a). A régió mezőgazdasági és élelmiszeripari válla− latai az elsők között mentek csődbe a szabad− piaci versenyben. A régió hátrányos helyzetén a társadalmi és gazdasági átalakulás első 8 évében a hatalmon levő nacionalista−populis− ta erők az ország nemzetközi elszigetelődésé− vel párhuzamosan tovább rontottak, a déli ré− giók agrárgazdaságából és elmaradott techno− lógiai szerkezetű iparából munkájukat elvesz− tett tízezrek kerültek az utcára, ami az orszá− gos átlagot magasan meghaladó munkanélkü− liséghez vezetett a tárgyalt régióban (Spišiak 2004). Dél−Szlovákia a politikai környezet tükrében 17 NUTS 4 régiók, Szlovákia Szenc Galánta Dunaszerdahely Komárom Érsekújvár Vágsellye Léva Nyitra Nagykürtös Losonc Rimaszombat NagyrĘce

Rozsnyó Kassa környék TĘketerebes Nagymihály Szlovákia A mezĘgazdasági földterületek kiterjedése (ha) 29 433 52 666 81 740 86 593 108 241 29 689 112 606 68 503 53 212 41 112 84 142 25 490 37 541 76 677 79 099 72 658 2 442 230 A szántóknak a mezĘgazdasági földterületeken belüli részaránya (%) 93,7 93,5 91,1 87,9 87,7 93,9 83,5 89,9 57,6 50,2 51,6 41,0 31,0 72,1 73,5 66,5 59,8 A mezĘgazdasági földterületek átlagos ára (Sk/ha) 80 868 90 779 90 955 76 247 79 195 78 458 60 936 67 637 30 678 25 135 25 938 21 723 15 634 28 014 36 188 34 845 38 001 A szántók átlagos ára (Sk/ha) 81 082 91 226 92 494 77 455 80 570 78 931 65 237 68 383 37 748 35 630 36 047 33 338 29 590 32 497 40 702 41 443 52 925 A rétek, legelĘk átlagos ára (Sk/ha) 50 189 49 772 54 468 51 706 43 207 52 715 23 476 39 594 18 069 14 185 13 701 11 888 9 179 14 226 18 585 17 916 12 057 Forrás: A szerző saját számításai a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala adatai alapján. A

magyarlakta régiók versenypozíciójában ja− vulás 1998 őszén állt be, amikor a demokra− tikus Szlovákia kiépítését szándékozó politi− kai pártoknak sikerült választási győzelmet aratniuk, s az új kormányzati szervek priori− tásként kezdték kezelni az ország társadalmi− lag és gazdaságilag elmaradott déli régióinak felzárkóztatását. A dél−szlovákiai területek társadalmi és gazdasági elmaradottságának felszámolása végett folytatott kormányzati munka jelentős része a szlovákiai magyarok legjelentősebb politikai erejéhez, a Magyar Koalíció Pártjához (MKP) kapcsolódik. Az MKP az 1998–2006 közötti kormánykoalíciók legstabilabb politikai pártjaként az ország kor− mányzásában folyamatosan arra törekedett, hogy a megszerzett kormányzati pozíciók (mezőgazdaság, építésügy, régiófejlesztés, környezetvédelem, gazdaság) segítségével a több mint fél évszázadon át perifériaként ke− zelt

régióban fejlődésnek induljon a közleke− dési infrastruktúra, valamint kommunális és 2 ipari beruházások valósuljanak meg. Ezek a lehetőségek 2002–2006 között az MKP kor− mányzati pozícióinak megerősödésének és az EU által nyújtott forrásnövekedésnek köszön− hetően még a korábbinál is nagyobbak voltak. A dél−szlovákiai tér regionális fejlesztési pozíciójában 2006 nyarán hatalmas fordulat állt be, ugyanis a parlamenti választásokon a 8 évig kormányzó s európai értékeket képvi− selő politikai irányvonal vereséget szenvedett (a választások tétje a gazdasági és szociális reformok folytatása vagy azok módosítása, le− állítása volt). Az ország új kormányát a Robert Fico által vezetett populista, baloldali párt, a Smer alakította szövetségben azon po− litikai erőkkel és vezetőikkel, amelyek/akik 1998 előtt az ország nemzetközi elszigetelő− dését okozták.2 Az új kormányban az

Építés− ügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium irányítását a szélsőjobboldali nacionalista Szlovák Nemzeti Párt szerezte meg, amely meglakulása óta kitartóan mindössze két célt A Robert Fico vezette új szlovák kormánykoalíció a szlovákiai magyarság számára a lehető legkedvezőtlenebb po− litikai színezettel bír. Félő, hogy az MKP nyolcéves kormányzati szerepvállalása során megteremtett kisebbségpo− litikai eredményeket a populista−nacionalista kormány semmissé teszi. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 1. táblázat Szlovákia és a dél−szlovákiai járások mezőgazdasági földterületeinek főbb mutatói (központilag megállapított hivatalos átlagár hektáronként 2003. január 1−jére vonatkozólag) Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008,

260 p 18 A regionális fejlesztéspolitika 4. ábra A számottevő magyar kisebbséggel rendelkező 16 dél−szlovákiai járás területi fekvése RV KO MI RA TV RS LC NR VK SC GA LV SA NZ DS KN Megjegyzés: A 16 dél−szlovákiai járás: Szenci (SC), Galántai (GA), Dunaszerdahelyi (DS), Vágsellyei (SA), Nyitrai (NR), Érsekújvári (NZ), Komáromi (KN), Lévai (LV), Nagykürtösi (VK), Losonci (LC), Rimaszombati (RS), Nagy− rőcei (RA), Rozsnyói (RV), Kassa környéki (KO), Tőketerebesi (TV), Nagymihályi járás (MI). Forrás: A szerző saját szerkesztése. tart maga előtt: a kisebbségek (elsősorban magyar és roma) által lakott régiók fejleszté− sének a megállítását s a regionális fejlődést elősegítő forrásoknak a szlovákok által lakott településekre/régiókba történő szétosztását. Robert Fico hatalomra jutását követően el− telt két év kormányzati intézkedései alapján egyértelműen megállapítható, hogy a

naciona− lista−populista Fico−kormány arra törekszik, hogy a periferikus és nemzetiségileg vegyesen lakott települések/régiók kevésbé használhas− sák ki azokat a lehetőségeket, amelyek meg− illetnék őket, amelyek szükségesek a társadal− mi−gazdasági pozíciójuk megerősítéséhez s amelyek eddig a rendelkezésükre álltak, illet− ve amelyeket eddig előkészítettek (pl. a Pozsony–Dunaszerdahely–Érsekújvár–Losonc dél−szlovákiai gyorsforgalmi út, a szlovák– magyar határon való átkelést elősegítő hidak). A magyar kisebbség által lakott alföldi régi− ók hátrányos megkülönböztetésének minta példájaként említhető a települések tenger− szint feletti magasság alapján történő finanszí− rozásában végrehajtott 2006. évi módosítás Az említett módosítás értelmében a Fico−kor− mány az eddigiektől lényegesen több pénzt juttat a 277 m tengerszint feletti magasságban és az annál

magasabban fekvő települések− nek, míg a másik oldalon lényegesen keve− sebb forrást juttat az alacsonyabban fekvő te− lepülések számára – csökkentve az amúgy is elmaradott alföldi falvak anyagi forrásait (a magyar kisebbség által lakott települések dön− tő hányada a 277 m küszöb alá esik). 2.3 A TERÜLETFEJLESZTÉS REGIO− NÁLIS INTÉZMÉNYRENDSZERE 2.31 Regionális és helyi önkormányzatok, fejlesztési ügynökségek A területfejlesztés regionális intézményrend− szere sokszereplős. A legmeghatározóbb regio− nális szereplőknek a regionális és a helyi ön− kormányzatok számítanak. Mindkét önkor− mányzati szinten az elmúlt fél évtizedben ki− épült az EU−konform intézményrendszer, megalakultak az önkormányzati képviselő−tes− tületek területfejlesztési bizottságai, valamint az önkormányzati hivatalok területfejlesztési szakosztályai. Az 503/2001 Tt törvény értel− mében mind a 8

regionális önkormányzat ren− delkezik az önkormányzati képviselő−testület által jóváhagyott területfejlesztési stratégiával, amely kötelező érvényű az adott regionális önkormányzat számára. A helyi önkormány− zatok többsége szintén rendelkezik a törvény által előírt stratégiai fejlesztési tervekkel (a A területfejlesztés regionális intézményrendszere Hálózata rendelkezik. A hálózat kiépítése 2000 szeptemberében kezdődött el (a 738/2000. számú kormányhatározat alapján), melyet 2007 júniusában az ország 34 városá− ban 34 iroda képviselt (ebből 13 a magyarlak− ta dél−szlovákiai régió városaiban volt). A há− lózatba tartozó regionális fejlesztési ügynök− ségek (RFÜ) jogi személyek társulásaként jöt− tek létre, s nonprofit szervezetként működnek. Az RFÜ−k rendkívül fontos szerepet töltenek be az ügynökségekhez tartozó térség gazdasá− gi fejlődésében, a helyi és

regionális partner− ségek kialakításában, a fejlesztési programok megtervezésében, koordinálásában. Fő tevékenységüket tekintve az RFÜ−k in− formációs pontokat jelentenek az uniós forrá− sokkal kapcsolatosan, valamint szerepet vál− lalnak: z hatékony együttműködési a regionális fej− lesztési stratégiák és koncepciók kialakítá− sában; z nem beruházási (pl. helyi és térségi fej− lesztési tervek, területrendezési tervek, vállalkozói tervek elkészítése stb.) és be− ruházási (pl. vállalkozói házak építése, idegenforgalmi infrastruktúra rekonstruk− 5. ábra Az önkormányzatok területfejlesztési intézményrendszere Területi szint Testület NUTS 3 képviselĘ-testület területfejlesztési bizottsága önkormányzati hivatal területfejlesztési szakosztálya NUTS 5 képviselĘ-testületek területfejlesztési bizottsága önkormányzati hivatalok területfejlesztési szakosztálya Forrás: A szerző

saját szerkesztése. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p stratégiai tervek hiánya leginkább az aprófal− vakban fordul elő, ahol a szűkös pénzforrás− ok nem teszik lehetővé ezen dokumentumok kidolgozását). A fentiekben említett két szereplő – regio− nális és a helyi önkormányzatok – mellett a régiók felemelkedésében fontos szerepet ját− szanak még a különféle tanácsadó és közvetí− tő szervezetek és intézmények, amelyek infor− mációátadással jelentősen növelhetik a régió lakosságának, vállalkozásainak és intézmé− nyeinek versenyképességét, elősegíthetik egy− egy régión belül az életszínvonal minőségbe− li növekedését. Szlovákiában számos köz− és magánintézmény igyekszik ezen említett szol− gáltatásokat nyújtani a régiók számára, me− lyek közül a területfejlesztést leginkább

előse− gítő intézménynek a Regionális Fejlesztési Ügynökségek Integrált Hálózata és a Szlovák Nemzeti Kis− és Középvállalkozás−fejlesztési Ügynökség számít. A szlovákiai régiók fejlesztésében a legje− lentősebb intézményi háttérrendszerrel az Szlovák Köztársaság Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma által támogatott Re− gionális Fejlesztési Ügynökségek Integrált 19 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 20 A regionális fejlesztéspolitika ciója stb.) programok, projektek és tevé− kenységek megtervezésében és megvalósí− tásában; z workshopok és konferenciák rendezésé− ben; z információs és tanácsadói szolgáltatások− ban nonprofit szervezetek, vállalkozók, községek és városok számára uniós és egyéb pályázatokkal és programokkal kap− csolatban; z vállalkozói tervek

elkészítésében. A Szlovák Köztársaság Építésügyi és Re− gionális Fejlesztési Minisztériuma által támo− gatott Regionális Fejlesztési Ügynökségek In− tegrált Hálózata mellett az elmúlt fél évtized− ben az önkormányzati kerületek is elkezdték kiépíteni a maguk saját regionális fejlesztési ügynökségi hálózatát, melyeket a minisztériu− mi regionális fejlesztési ügynökségekhez ha− sonlóan jogi személyek társulásaként hoztak létre (az alapítók között ott szerepel az adott kerületi önkormányzat), s nonprofit szervezet− ként működnek. A Szlovák Nemzeti Kis− és Középvállal− kozás−fejlesztési Ügynökség a mai formában 1997−ben alakult három intézményi alapító− val: a Szlovák Köztársaság Gazdasági Mi− nisztériuma, a Szlovákia Vállalkozóinak Szövetsége és a Szlovák Vállalkozók Uniója hozta létre a vállalkozás− és innováció−ösz− tönzési tevékenységet kifejtő

szervezetet. A Szlovák Nemzeti Kis− és Középvállalkozás− fejlesztési Ügynökség 2007 júniusában a dél− szlovákiai tér 6 városában működtetett ta− nácsadói központot, melyek fő küldetése a kis− és középvállalkozások támogatása komplex információs és tanácsadó szolgálta− tásokon, valamint oktatási programokon ke− resztül. 2.32 Eurorégiók – fokozatosan erősödő intézményi szereplők A határon átnyúló fejlesztési tevékenységet ösztönző euroregionális együttműködési in− tézmények a határ menti régiók megújítási képességét elősegítő regionális intézményi infrastruktúra meghatározó elemeinek számí− tanak, meghatározó szereppel bírnak a határ menti régiók gazdasági és szociális fejlődésé− ben az államhatárokat átlépő gazdasági és 6. ábra A Regionális Fejlesztési Ügynökségek Integrált Hálózatába tartozó dél−szlovákiai re− gionális fejlesztési

ügynökségek területi fekvése a számottevő magyar kisebbséggel rendelkező 16 dél−szlovákiai járásban Megjegyzés: A 16 dél−szlovákiai járás: Szenci (SC), Galántai (GA), Dunaszerdahelyi (DS), Vágsellyei (SA), Nyitrai (NR), Érsekújvári (NZ), Komáromi (KN), Lévai (LV), Nagykürtösi (VK), Losonci (LC), Rimaszombati (RS), Nagy− rőcei (RA), Rozsnyói (RV), Kassa környéki (KO), Tőketerebesi (TV), Nagymihályi járás (MI). Forrás: A szerző saját szerkesztése. A területfejlesztés regionális intézményrendszere 21 Megjegyzés: A 16 dél−szlovákiai járás: Szenci (SC), Galántai (GA), Dunaszerdahelyi (DS), Vágsellyei (SA), Nyitrai (NR), Érsekújvári (NZ), Komáromi (KN), Lévai (LV), Nagykürtösi (VK), Losonci (LC), Rimaszombati (RS), Nagy− rőcei (RA), Rozsnyói (RV), Kassa környéki (KO), Tőketerebesi (TV), Nagymihályi járás (MI). Forrás: A szerző saját szerkesztése. szociális kapcsolatok építésével. Ezen együtt−

működési formák Szlovákiában csak az 1998−ban bekövetkezett kormányváltás után indultak virágzásnak – 1998 előtt a Szlovákiá− ban uralkodó politikai feszültségek miatt nem léteztek tényleges euroregionális együttműkö− dések (Halás, Slavík 2001, Drgoňa 2003, Kruppa 2003, Ádám János 2005, Mezei 2006a, Mezei 2006b, Turnock 2002, Gajdoš 2004b). 2007. december 31−én – a regionális fej− lesztési minisztérium nyilvántartása alapján – 13 eurorégió működött az országban3, amelyek közül 9 érintette a szlovák–magyar határt, s amelyek egy kivételtől eltekintve4 kétoldalú (szlovák–magyar) együttműködési formai ke− rettel rendelkeztek. A szlovák–magyar határ hosszának csaknem 95%−a le van fedve euro− 3 4 5 régiókkal (némely határszakasz többszörösen), kivételt csupán a főváros környéke képez, míg a legintenzívebb határon átnyúló együttműkö− dések a Párkány–Kassa tengelyt

jellemzik. A Párkány–Kassa határszakaszon található euro− regionális együttműködésekre jellemző átlagon felüli aktivitás az érintett régió gazdasági el− maradottságának és a nagy természeti korlátok hiányának a következménye (a Párkány–Po− zsony határszakaszon a Duna folyó elválasztó szerepe jelentős, melyet fokoz a határátkelési lehetőségek – hidak – hiánya). A továbbiakban a jelentősebb szlovák– magyar határ menti euroregionális szerve− ződések5 főbb sajátosságait tekintjük át nyu− gat–kelet irányban (Mezei 2006a). A Hármas Duna−vidék Eurorégió alapító− ja a dunaszerdahelyi székhelyű Csallóköz– Az eurorégiók meghatározásánál bonyolító tényező, hogy több szervezet használja az eurorégió megjelölést, ho− lott ténylegesen nem azok. Ennek az az oka, hogy nincs szabályozva, mely szervezetek jogosultak a nevet hasz− nálni, emiatt baráti társaságok, egyesületek is

fölveszik, használják a megnevezést. A 13 eurorégió a szlovákiai régiófejlesztési minisztérium által regisztrált eurorégiós együttműködés. A kivételt a Kárpátok Eurorégió képezi, amely öt állam határ menti régióit öleli fel. A szlovákiai régiófejlesztési minisztérium által regisztrált 9 eurorégiós együttműködés, valamint az ezen minisz− térium által ugyan nem regisztrált, de eurorégiós együttműködési tevékenységet kifejtő Zemplén Eurorégió. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 7. ábra A Szlovák Nemzeti Kis− és Középvállalkozás−fejlesztési Ügynökség által létrehozott dél−szlovákiai tanácsadói központok a kis− és középvállalkozások működésének elősegítése ér− dekében Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260

p 22 A regionális fejlesztéspolitika 8. ábra A határ menti együttműködések kezdetei Európában A határ menti együttmĦködési kezdeményezések az 1950-es évekre nyúlnak vissza, amikor is a háború utáni Európa számára világossá vált, hogy a határ menti együttmĦködést és a határ két oldalán élĘk kapcsolatrendszerét olyan szorosra kell fĦzni, amilyenre csak lehet (annak érdekében, hogy csökkentsék, feloldják a nemzeti határok mentén fölhalmozódott feszültségeket). Az európai együttmĦködés helyi kezdeményezései elĘször a német–francia–svájci határon mutatkoztak meg, és ennek eredményeként 1963-ban létrehozták a Regio Basiliensist (ez az országhatárokkal elválasztott, de egy kulturális egységet jelentĘ térség számít a sikeres határ menti együttmĦködés mintapéldájának). A Regio Basiliensis példája gyorsan követĘkre talált Nyugat-Európában: elsĘsorban a német, holland, dán, francia, belga

határokon aktivizálódtak a határ mentén élĘk társadalmi kapcsolatai. Kezdetben a határ menti együttmĦködés érdekes jelenségnek tĦnt, és nem volt prognosztizálható, hogy az alacsony szinten létrejövĘ nemzetközi együttmĦködés mivé fejlĘdik. FejlĘdésük elsĘ szakaszában a határ menti kapcsolatok jó esetben kulturális rendezvényekre, tanulmányutakra, diákcserékre korlátozódtak, de sok kezdeményezés megrekedt a deklarációk és a protokolláris találkozók szintjén. A határ menti területek együttmĦködésének korai célja az volt, hogy ráirányítsák a nemzeti kormányok figyelmét e térségek sajátos helyzetére. E területek – ha nem is minden esetben számítanak elmaradott térségnek – speciális jegyekkel rendelkeznek, mivel a fejlĘdés centrumaitól távol esnek, és határok választják el Ęket a szomszédos területektĘl. Ezek az alacsony szintrĘl induló kapcsolatok az államok integrációját kísérĘ problémák

jelzĘrendszerei lettek, és ráirányították a figyelmet arra, hogy a határok jelentik az igazi problémát. 1965-ben megalakult az Enschede–Gronau Eurorégió, amely nemcsak nevében adott mintát a többi határ menti együttmĦködésnek, hanem olyan fejlĘdési utat járt be és olyan intézményi formát fejlesztett ki, amely modellként szolgál a többi kooperáció számára is. A szervezetnek jelenleg 128 tagja van Hollandia és Németország határ menti övezetében, és városok, járások, vállalatok és nonprofit szervezetek is tartoznak hozzá. Az együttmĦködés fĘ célja a társadalmi-gazdasági és társadalmi-kulturális integráció, a régió lakosainak szolgálata; források bevonásával a közös területfejlesztési célok megvalósítása érdekében. A szervezet mĦködését több forrásból biztosítja, köztük az Interreg programjaiban való részvétellel. Az 1970-es években a határ menti együttmĦködések fejlĘdésének sajátossága,

hogy az évtized elsĘ felében jelentkezĘ gazdasági válság a kapcsolatokat nem vetette vissza – mint ahogy az az államközi kapcsolatok esetben történt –, hanem, épp ellenkezĘleg, a határon túli együttmĦködés intenzívebb fejlĘdési szakaszba került. E mintákat követve azóta számos hasonló szervezet alakult meg Európában. A kezdeményezéseket elĘsegítette az Európa Tanács égisze alatt 1980-ban Madridban elfogadott egyezmény, a Területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határ menti együttmĦködésérĘl szóló európai keretegyezmény, amely arra ösztönzi az aláíró országokat (a keretegyezményt Szlovákia és Magyarország is elfogadta s beiktatta a jogrendjébe), hogy elĘsegítsék, megkönnyítsék és támogassák a határ menti régiók és települések együttmĦködési kezdeményezéseit. Forrás: http://ec.europaeu/index enhtm, Kruppa 2003 Mátyusföldi Regionális Társulás és a győri székhelyű

Győr−Moson−Sopron Megyei Köz− gyűlés. A Hármas Duna−vidék Eurorégió nyi− tott szervezetként működik, csatlakozhatnak hozzá a régióban található önkormányzati tes− tületek, államigazgatási szervek és civil szer− vezetek. Célja az említett intézmények, szer− vezetek együttműködésének az erősítése, a ré− gió gazdasági és kulturális és társadalmi éle− tének fejlesztése. A Vág–Duna–Ipoly Eurorégió 1999. július 3−án jött létre Komárom−Esztergom megye, Pest megye, valamint a Nyitrai kerület közöt− ti megállapodás értelmében. A szlovák olda− lon a foglalkoztatottaknak nagyobb hányada dolgozik a mezőgazdaságban és az építőipar− ban, mint a két magyarországi megyében (az utóbbiakban az ipar aránya nagyobb). Az együttműködés céljai közé tartozik a régió idegenforgalmi és kulturális fejlesztése, a la− kosság életkörülményeinek javítása és a kör− nyezet védelme. Az

Ister–Granum Eurorégió a Párkány és Esztergom környéki települések összefogása révén az európai szellemiség jegyében jött létre annak érdekében, hogy szolgálja és ösz− szefogja az ott élő embereket. Az Ister–Gra− num eurorégió főbb tervei között szerepel a Párkányt Esztergommal összekötő teherhíd megépítésének elősegítése (ez lenne az első lépés egy határ menti vállalkozási−logisztikai övezet létrehozásához), a határon átnyúló gaz− dasági együttműködést elősegítő internetes portál létrehozása, közös turisztikai tervezés− fejlesztés kialakítása (melyben alapkőnek szá− mít majd az Ister–Granum Nemzetközi Borút, amely a magyarországi Neszmélytől a szlová− kiai Kürtig vezetne). Az Ipoly Eurorégió a magyarországi Ba− lassagyarmat és a szlovákiai Ipolyság telepü− lés önkormányzatának kezdeményezésére ala− kult meg. Székhelye: Ipolyság Elsősorban környezetvédelmi

területen kívánnak kidol− gozni közös programot, tekintettel az itt elhe− A területfejlesztés regionális intézményrendszere együttműködésben továbbá hangsúlyt kap a természeti források és mezőgazdasági adottsá− gok közös kihasználásának fejlesztése. A Sajó–Rima Eurorégió Rozsnyón alakult meg. Az eurorégió Tiszolctól, a történelmi Gömör „északi kapujától” a Putnokig (a „dé− li kapu”) terjedő területet öleli fel. A Rima− szombat központú eurorégió három szlováki− ai járást (a Rimszombati, a Rozsnyói és a Nagyrőcei járást) és egy magyarországi me− gyét (Borsod−Abaúj−Zemplén) foglal magában (a szlovák oldalon 279, a magyar oldalon 153 település tartozik hozzá). Az együttműködés céljai között szerepel a régió mindkét oldalát sújtó magas munkanélküliség csökkentése, a térség társadalmi, gazdasági, környezeti és kulturális szempontból egyaránt összehangolt

fenntartható fejlesztésének megvalósítása. A 2001−ben alakult Karszt Eurorégió az Aggteleki−karszt, illetve a Szlovák−karszt te− rületének jelentős részét öleli fel. Az euroré− 9. ábra A jelentősebb kétoldalú – magyar–szlovák – eurorégiók határ menti fekvése Hármas Duna-vidék Vág-Duna-Ipoly Ipoly Sajó-Rima Neogradiensis Miskolc-Kassa Ister-Granum Karszt Zemplén Forrás: Mezei 2006a. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p lyezkedő Duna–Ipoly Nemzeti Parkra. A tör− ténelmileg együvé tartozó, az Ipoly folyó két partján elterülő euroregionális együttműködés a gazdasági, infrastrukturális fejlesztéseken túl kiterjed az egészségügy, környezetvédelem területére éppúgy, mint egy katasztrófa esetén a kölcsönös segítségnyújtásra. A Salgótarján–Losonc térségét átfogó Neogradiensis Eurorégió a történelmi

Nógrád megye területén alakult meg. A magyarorszá− gi Nógrád megye valamennyi települése tagja ennek az eurorégiónak, míg szlovák oldalról a Losonci és a Nagykürtösi körzetek települé− sei tartoznak hozzá. A Neogradiensis Euroré− gió a nógrádi régióban lévő megyék, városok és városkörzetek közlekedési, gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatait hivatott segíteni, de a célok között szerepel még az oktatási− szakképzési együttműködés, valamint a ta− pasztalatcsere a hátrányos helyzetű rétegekkel történő foglalkozással kapcsolatban. Az 23 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 24 A regionális fejlesztéspolitika giót a Domica Mikrorégió Polgári Társulás, a Galyasági Településszövetség, a Bódva Unió Szövetség, valamint a Holocén Természetvé− delmi Egyesület hozta létre. Az együttműkö− dés legfontosabb

területe a természetközeli tu− rizmus infrastruktúrájának megteremtése, emellett aktív szervezője kíván lenni az évről évre megrendezésre kerülő Gömör−Tornai fesztiválnak. A Miskolc és Kassa, valamint Borsod− Abaúj−Zemplén megye és a Kassai kerület ál− tal létrehozott Kassa–Miskolc Eurorégió több évszázados hagyományon, testvérvárosi, jó− szomszédi és baráti kapcsolatokon alapulva jött létre, s hosszú távon kínál lehetőséget a két város, továbbá a hozzájuk tartozó térségek együttműködéséhez, az uniós felzárkózás kö− zös tennivalóinak megoldásához. A szerződés a határokon átnyúló térség gazdasági, tudo− mányos, ökológiai, idegenforgalmi, kulturális és oktatási fejlesztését hangsúlyozza. A Zemplén Eurorégió 2004 áprilisában alakult 32 szlovákiai, illetve magyarországi kistérség, civil szervezet és önkormányzat részvételével. Az együttműködés központi céljai

között szerepel a kis− és középvállalko− zások fejlesztése, vállalkozói övezetek kiala− kítása, valamint egy regionális vállalkozói in− formációs adatbázis létrehozása. A Kárpátok Eurorégió az első kimondot− tan kelet−európai eurorégiós kezdeményezés. A létrehozásáról szóló egyezményt 1993. február 14−én írták alá Debrecenben. A Kár− pátok eurorégió az Északkeleti−Kárpátok te− rületét foglalja magában, de kiterjed a tőle északra és délre elhelyezkedő dombvidékek− re és a Nagyalföld északkeleti részére is. A Kárpátok Eurorégió öt ország területére ter− jed ki, a felszíne tagolt, megtalálhatók benne magashegységek, középhegységek, medencék és alföldek egyaránt. A régió népességi és vallási szerkezete sokrétű, hasonlóan a terü− let nyelvi, etnikai szerkezetéhez. A Kárpátok Eurorégió Szlovákiára eső része az ország gazdasági és szociális problémákkal

legin− kább sújtott területe. Két legnagyobb városa – Kassa és Eperjes – a terület társadalmi, gazdasági és kulturális életének központjai. A szerződés a határokon átnyúló térség össze− hangolt gazdasági, tudományos, ökológiai, idegenforgalmi, kulturális és oktatási fejlesz− tését hangsúlyozza. 2.33 Civil szféra – a „Nagy Bumm” A civil szféra a területfejlesztés regionális in− tézményrendszerének fontos szereplője. A cé− lok sokasagának érdekében tömegesen jöttek létre nonprofit szervezetek az elmúlt tíz évben (civil szféra robbanásszerű fejlődése a Dzurinda−kormány megalakulását követően indult el 1998−ban). 2. táblázat A szlovák–magyar határ menti fontosabb euroregionális szerveződések alapadatai Euroregionális szervezĘdés Kárpátok Eurorégió Neogradiensis Eurorégió Ipoly Eurorégió Vág–Duna–Ipoly Eurorégió Kassa–Miskolc Eurorégió Sajó–Rima Eurorégió Hármas

Duna-vidék Eurorégió Karszt Eurorégió Ister–Granum Eurorégió Zemplén Eurorégió Az alapítás éve 1993 1999 1999 1999 2000 2000 2001 2001 2003 2004 Terület km² 154 042 4 668 6 325 14 283 14 000 6 000 5 805 951 2 020 6 599 Népesség Ezer fĘ 15 708 360 542 2 082 1 512 650 640 74 210 486 Forrás: Szlovák Köztársaság Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma, 2008. EbbĘl a szlovákiai lakosság részaránya (%) 9,8 39,8 54,0 34,5 50,7 29,3 32,0 89,5 31,0 72,8 A területfejlesztés regionális intézményrendszere 2005. december 31−én 27 221 regisztrált civil szervezet volt Szlovákiában, amely közel 30%−os növekedést jelentett a 2003–2005 kö− zötti időszakban. A civil szektor makrogazda− sági szinten jelentős tényező: szolgáltatásaik összértéke, valamint önmagában a közösségi fejlesztés értéke azt mutatja, hogy a szektor nem megfelelő működése, esetleges hanyatlá− sa jelentős negatív hatással

lenne a társadal− mi−gazdasági fejlődés egészére, ugyanis 6 7 8 a nonprofit szervezetek tevékenysége megha− tározó gazdasági hatásokat indukál. A szlovákiai nonprofit szektor nagy vára− kozással tekintett az uniós csatlakozás elé (a fenti számbeli növekedés is ezt támasztja alá), hiszen a csatlakozás kapcsán számtalan olyan forrás nyílt meg számukra, melyek segítségé− vel jelentős mértékben növelhették tevékeny− ségük hatékonyságát és intenzitását. Az elvá− rások között fontos helyen szerepelt az is, hogy a fenti források végre lehetővé teszik a szervezetek hosszú távú és kiszámítható működését7, illetve a mindenkori állami sze− replők nem „támogatói”, hanem végre partne− ri kapcsolatba kerülnek a nonprofit szerveze− tekkel. Az elmúlt két év alatt a civil szervezetek hatékonysága és működése javult (amit a for− rások átlátható felhasználása követelt meg8), valamint

beigazolódott, hogy a civil szerveze− tek a területfejlesztés lényeges szereplőinek tekinthetőek, mert ⇒ a civil szervezetek jelentős része tapaszta− latot szerzett a pályázati rendszerekben; ⇒ a területfejlesztés feladatainak jelentős ré− sze állami, önkormányzati feladatként nem végezhető el; ⇒ a civil szervezetek képesek alternatív for− rások felkutatására és megszerzésére meg− felelő állami, önkormányzati együttműkö− dés esetén; ⇒ képesek meggyőzni, bevonni és mozgósí− tani a lakosságot a területfejlesztési prog− ramokban történő hatékony és öntevékeny részvételre; A fenti területeken az alábbi jogi formában működnek a civil szervezetek: polgári társulások (a jogi forma kere− teit a 83/1990. Tt számú törvény határozza meg), alapítványok (a jogi forma kereteit a 34/2002 Tt számú tör− vény határozza meg), jótékonysági alapok (a jogi forma kereteit a 147/1997. Tt számú törvény

határozza meg), közhasznú szolgáltatásokat nyújtó szervezetek (a jogi forma kereteit a 35/2002. Tt számú törvény határozza meg) Ugyanakkor fontos kiemelni azt a tényt is, hogy a szlovákiai jogi környezet is lényegesen javult az előző évek− hez képest, lehetővé téve, hogy a személyi jövedelemadó 2%−át mind a fizikai, mind a jogi személyek felajánl− ják a civil szervezeteknek (az 595/2003. Tt számú törvény értelmében), korábban ugyanis csak a fizikai szemé− lyek élhettek az adójuk felajánlásával, annak is csak 1%−ával. Fontos megjegyezni, hogy az uniós csatlakozás után lett általános a projektek utólagos támogatása. Ez nagy vi− tát váltott ki a civil szervezetek körében, ugyanis a források utólagos szétosztása több esetben lehetetlenné tette a civil szervezet működését. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p A civil

társadalom részvétele a közsé− gek/városok/régiók fejlesztésében6 és irányítá− sában egészen napjainkig erőteljes növekedést mutat, sőt a közeljövőben a regionális politi− kában a civil szerveződések akár a politikai pártok komoly ellenfeleivé nőhetik ki magu− kat. Ez a napjainkban egyre kézzelfoghatóbbá váló tendencia összhangban van az EU fej− lesztési politikájának új irányaival, melyek a központi, regionális, helyi és uniós kormány− zati szervek, a magánszektor, valamint a he− lyi és országos szintű civil szervezetek közöt− ti együttműködést, partnerséget hangsúlyoz− zák (Tóth 2005). A civil szervezetek a regionális fejlesztés területén leggyakrabban a következő kihívá− sokkal és lehetőségekkel szembesülnek: ⇒ konzultáció, képzés; ⇒ a monitoring szervezeteiben való rész− vétel; ⇒ a területfejlesztés irányító testületeiben történő részvétel; ⇒ a fejlesztési

források megszerzésének a lehetősége. 25 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 26 A regionális fejlesztéspolitika ⇒ az EU fejlesztési támogatásainak jelentő− sebb része nem szerezhető meg a civil szervezetek nélkül; ⇒ az EU fejlesztési programjainak egyre na− gyobb része az alulról építkezés elve sze− rint épül fel, amely a civil szervezetek do− mináns részvételét feltételezi; ⇒ a civil szervezetek érdekeltek a területfej− lesztési programokban történő sikeres részvételben, mert ez számukra működési forrást és legitimációt biztosíthat a helyi társadalomban. Az elmúlt két évben az uniós források mellett lényegesen nőtt a civil szervezeteknek nyúj− tott anyagi támogatás a kerületi és a települé− si önkormányzatok részéről annak ellenére, hogy a közszféra és a civil szféra közötti part− nerségi

együttműködés még nem érte el a kí− vánt szintet. A dél−szlovákiai tér fejlesztésének civil szereplői között legmeghatározóbb szereppel a Fórum Intézet bír, amely a Fórum Kisebb− ségkutató Intézet, a Fórum Információs Köz− pont és a Fórum Régiófejlesztési Központ konzorciumából áll: a konzorcium célja a ma− gyarlakta régiók fejlesztési lehetőségeinek fel− tárása, az ágazatok közötti partneri együttmű− ködés és a projektmenedzsment segítése, a dél−szlovákiai régiók fejlődési potenciáljának kihasználása a magyar kisebbség társadalmi− gazdasági gyarapodásának támogatása érdeké− ben. A Fórum Intézet a 10 éves fennállása alatt számos projekttel segítette a szlovákiai ma− gyar közösség fejlődését, amelyek között ki− emelendő a szlovákiai magyar nonprofit in− tézményrendszer feltérképezése és megszerve− zése a modern kor követelményrendszerének megfelelően,

felismerve a civil szervezetek regionális fejlesztésben betöltött jelentős sze− repét (a szlovákiai magyar regionális civil tár− sadalom alacsony fejlettséget mutatott a regi− onális fejlesztési aktivitások terén egészen a kilencvenes évek végéig, a Fórum Intézet fel− lépéséig). A Fórum Intézet ezen tevékenységével kapcsolatosan megemlítendő a Nonprofit 1x1 című kiadvány, amely a megjelenését követő− en eltelt fél évtized óta máig a szlovákiai ma− gyar civil szervezetek alapkönyvének számít, bemutatva a jól szervezett tevékenység, a hos− szú távú stratégiai tervezés, a működő belső és külső kommunikáció, a csapatmunka, az adománygyűjtés, a megfelelő gazdálkodás sok−sok eszköztárát. A kiadvánnyal egy időben jelentetett meg a Fórum Intézet egy további nagyon fontos és hiánypótló kiadványt a szlovákiai magyar civil szféra számára, mégpedig A szlovákiai magyar szervezetek adattára

című kötetet. Ez több mint 650 szlovákiai magyar nonprofit szerve− zet adatait tartalmazza, kiegészítve a Szlová− kiában, illetve Szlovákiából elérhető adomá− nyozó intézmények programjaival és elérhető− ségi adataival. A kötetben részletes adomány− gyűjtési útmutató is található, amely a pályá− zásban próbál segíteni a szervezeteknek. 3. táblázat Civil szervezetek jogi formáinak megoszlása 2002–2005 között -RJLIRUPD 3ROJ¾ULW¾UVXO¾VRN -ÐWÆNRQV¾JLDODS .Ó]KDV]Q×V]ROJ¾OWDW¾VRNDWQ×MWÐV]HUYH]HWHN $ODSÊWY¾Q 1HP]HWNÓ]LV]HUYH]HW ³VV]HVHQ Forrás: Slovensko 2006.      t       t                A területfejlesztés regionális intézményrendszere 27 BevezetĘ Harmadik szektor x x A civil társadalom és a nonprofit szektor x x x x Az elsĘ lépések x x Mi

az a csapat? x x A kommunikáció jelentĘsége x x Az önkéntesség szerepe a civil szervezetekben x x x Nonprofit szervezetek stratégiai tervezése x x x x x x x x Az adománygyĦjtés alapelvei x x A civil szervezetek gazdálkodása x x Szektorok közötti együttmĦködés x x Az Európai Unió célja és alapeszméje A szlovákiai magyar nonprofit szektor A szervezet megalakulása Bejegyeztetés, jogi formák A szervezet belsĘ dokumentumai A szervezet fejlĘdése Csapatépítés, vezetés és irányítás A vezetés feladatai Hatékony kommunikáció PR a kapcsolatszervezés mĦvészete Önkéntesség Munka az önkéntesekkel Stratégiai tervezés és marketing A szervezet környezetének elemzése Civil szervezetek marketingje AdománygyĦjtés Gazdasági szervezetek adományozása Magánszemélyek adakozása Rendezvényi forrásteremtés Alapítványi adománygyĦjtés Projektumírás A projektum költségvetése Elszámolás és jelentésírás

Gazdálkodás és könyvvitel A könyvvitel vezetése Szektoron belüli és szektorok közötti együttmĦködés A vidékfejlesztés alapjai Európai Unió - elĘcsatlakozási alapok Az EU és Szlovákia Mellékletek 1. A dél-szlovákiai nonprofit szektor a számok tükrében 2. Bejegyeztetési javaslat Forrás: www.foruminstsk 2.34 Egyéb szereplők Az eddig említett szervezetek és intézmények mellett számos további szervezet működik, amely aktívan részt vesz a helyi és regionális fejlesztési projektek megtervezésében és vég− rehajtásában, illetve szorosan együttműködik a fent említett intézményekkel, nonprofit szer− vezetekkel, vállalkozókkal és önkormányzat− okkal. Az elmúlt évtized kisebb−nagyobb intézmé− nyi szereplői között szólni kell egy jelentősebb intézményi hálózatról, amelyet a magyarorszá− gi Új Kézfogás Közalapítvánnyal (UKKA) Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum

Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 10. ábra A szlovákiai magyar civil szektor alapkönyve – a Nonprofit 1x1 kiadvány tartalmi szerkezete Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 28 A regionális fejlesztéspolitika szerződéses kapcsolatban álló vállalkozásfej− lesztési központok alkottak, s az UKKA prog− ramjait képviselték megbízásos alapon9 több mint fél évtizeden keresztül (az UKKA 2006 decemberében megszűnt, feladatait 2007−től a Corvinus Támogatásközvetítő Zrt. vette át, s némileg módosított célkitűzések mellett tovább halad az UKKA által megkezdett úton). Az UKKA programjainak célja a szlováki− ai magyar közösség gazdasági helyzetének ja− vítása, a szlovákiai magyar kis− és közepes vál− lalkozások működési feltételeinek javítása, a szlovákiai magyar vállalkozások hazai és nem− zetközi piacra

jutási képességének növelése, a tulajdonszerzéshez támogatás nyújtása, a tudás− alapú szlovákiai magyar társadalom létrejötté− nek és a technológia transzfer elősegítése, ad− dicionális források bevonásának elősegítése (különös tekintettel az EU−forrásokra) volt a szlovákiai magyar társadalom fejlődése érde− kében, valamint a határ menti magyarlakta ré− giók és Magyarország közötti gazdasági együtt− működés elősegítése érdekében. Az UKKA a támogatások során a határon túli magyarság helyben maradása és boldogulása érdekében az alábbi prioritásokat tartotta szem előtt: z versenyképesség elősegítése; z közösségi hatás erősítése; 9 z munkahelyteremtés; z törekvés a hozzáférhető források bevoná− sának összehangolására; z intézményi rendszer építése. Az UKKA által megvalósított projektek kö− zött kiemelendő egy innovatív kutatás−fejlesz− tési−képzési

projekt, amely 2003–2004 között valósult meg, s célja a dél−szlovákiai fejlesz− tési erőforrások feltárása, a lehetséges straté− giai kitörési pontok meghatározása és terület− fejlesztési szakemberképzés volt. A projekt első szakaszában fiatal szlovákiai magyar te− rületfejlesztési szakemberek szakmai tovább− képzésen vettek részt a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjá− ban (MTA RKK), majd az MTA RKK mun− katársaival közösen keresték Szlovákia s azon belül Dél−Szlovákia térszerkezetében rejlő fej− lődési irányvonalakat, fejlesztési lehetősége− ket. A kutatások eredményeképpen feltárt ha− talmas ismeretanyag – amely alapot kínál te− lepülések és kistérségek stratégiai területfej− lesztési programjainak elkészítéséhez – Dél− Szlovákia címmel megjelent kiadványban vált hozzáférhetővé a nagyközönség és a terület− fejlesztésben érintett

szakemberek számára (a kötet 2004 őszén jelent meg). Alapvető feladatuk a pályázatok fogadása, előminősítése, elszámolása és ellenőrzése, amiért a sikeres, tehát elfo− gadott pályázatok után díjazásban részesülnek az éves egyszeri és egységes juttatáson felül. Miután a központ ma− ga is sikerérdekelt vállalkozásként tevékenykedik, magának is évente pályáznia kell, hogy elláthassa ezt a tevé− kenységet (a siker mércéje az elfogadott pályázatok száma). Az állami tevékenység kezdetei óta megol− dandó feladat volt a különboző funkciók gya− korlásának területi kiépítése (Pálné Kovács 1999). Szlovákiában a rendszerváltást követő− en az egyik legnehezebben véghezvitt reform− csomagnak a területi hatalomgyakorlás rend− jének átszervezése, a közigazgatás−szervezés tekinthető; több mint másfél évtizede heves viták tárgya a központi és a helyi−területi sze− replők közötti

munka− és hatalommegosztás (különösen ország etnikai sajátosságai miatt), a kormányok „stratégiai célkitűzései” csak− nem mindig pártfüggők voltak, és erőteljesen kötődtek a négyéves választási ciklusokhoz. 3.1 AZ ÖNKORMÁNYZATISÁG MEGÚJULÁSA Szlovákiában – a többi rendszerváltó országok− hoz hasonlóan – az önkormányzati hatáskörök kialakulása nem egy hosszan tartó szerves fej− lődés eredményeként, hanem időben koncent− ráltan történt, amely során a korábbi államigaz− gatási feladatokat az Európa Tanács Helyi Ön− kormányzatok Európai Chartájában foglalt de− mokratikus értékrendek alapján ugyan, de kel− lő tapasztalatok nélkül hajtották végre, mecha− nikus módon szétválasztva az államigazgatási és az önkormányzati feladatokat. A kommunista diktatúra bukását megelő− zően a közigazgatási feladatokat háromszintű nemzeti bizottsági rendszer (helyi/városi, járá− si,

kerületi) látta el, s az egyes szervek a fel− sőbb szinteknek és a központnak voltak alá− rendelve. 1990−ben megszüntették a nemzeti 1 bizottságokat, és megindult a közigazgatási reform, melynek célja egy magasabb színvo− nalú, takarékos és hatékony közigazgatás megteremtése volt. A települési önkormány− zatokról szóló 369/1990. Tt számú törvény elfogadásával a közigazgatáson belül az ál− lamigazgatás elvált a választott önkormány− zattól. Ezzel megvalósult a közigazgatás ún duális modellje – megkezdődött a diktatúra közigazgatási rendszerének fölszámolása és az önkormányzati hagyományok felújítása. Az önkormányzati rendszer létrejöttének nemcsak a helyi közösségek önmagukra találásában volt döntő jelentősége, hanem abban is, hogy egy új gazdasági szereplőként jelentek meg: az önkormányzat vagyonnal rendelkezik, rendszeres bevételekre tesz szert, az intézmé− nyeit működteti,

munkahelyet biztosít, hatást gyakorol a lokális−regionális piacra, illetve szerepet vállal a helyi gazdaságfejlesztésben, annak bizonyos feltételeinek alakításában (Rechnitzer 1998). Az önkormányzatiság bő− vülése azóta is folyamatos politikai harcok közepette folyik, lépésről lépésre – az eltelt közel két évtized alatt azonban lassan kikris− tályosodik az állami és a helyi feladatok kö− zötti egyértelmű feladatmegosztás (Hardi–Me− zei 2003). A 221/1996. Tt számú törvény alapján az országot 8 államigazgatási középszintre osz− tották fel: Pozsonyi kerület, Nagyszombati kerület, Nyitrai kerület, Trencséni kerület, Zsolnai kerület, Besztercebányai kerület, Kas− sai kerület, Eperjesi kerület.1 Ezen kerületi felosztást azonban a lakosság és a közigazga− Ezen államigazgatási régiók egyben az EU statisztikai NUTS 3 szintjeinek felelnek meg. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és

gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 3. A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETRENDSZERE Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 30 A közigazgatás szervezetrendszere tási szakértők többsége nem tartotta elfogad− hatónak több okból: – a határvonalak meghúzása mögött a Vladi− mír Mečiar által vezetett diktatórikus kor− mány politikai szándékai húzódtak meg2; – a határvonalak meghúzásakor nem vették figyelembe a természeti környezet és a történeti fejlődés által létrehozott termé− szetes régiókat. A 221/1996. Tt számú törvény továbbá 79 járásra osztotta fel Szlovákiát.3 A járások területi és népességi mutatói szélsőségesen nagy eltéréseket mutatnak (pl. legnagyobb a Lévai járás 1551 km2−rel, a legkisebb a Po− zsony I járás 9,6 km2−rel, a Nyitrai járásnak 163 ezer lakosa van, míg a

Mezőlaborci já− rásnak csak 13 ezer lakosa), amelyek az 1996−ban uralkodó politikai irányvonal követ− keztében keletkeztek. A 221/1996 Tt számú törvény alapján végrehajtott területi−közigaz− gatási elrendezés kedvezőtlenül érintette az ország nemzeti és etnikai kisebbségeinek tér− szerkezeti elrendeződését (elsősorban a ma− gyar kisebbséget), mivel a jelentős kisebbségi lakosságú területi−közigazgatási egységek sú− lya csökkent, ugyanakkor az etnikailag túl− nyomórészt szlovák jellegű területi−közigaz− gatási egységek súlya megnövekedett (Szarka 2001). Ezen törvény további hiányossága, hogy nem tűzte napirendre az önkormányzati régiók létrehozását. Az 1998 őszén bekövetkezett kormányvál− táskor létrejött új kormány kilátásba helyezte az 1996−ban kialakított politikai és adminiszt− ratív területi elrendezésnek a felülvizsgálatát (Szarka 2001). A tervezett közigazgatási

re− formnak óriási külpolitikai tétje volt, mivel Szlovákia a reformlépések késlekedése miatt egyre nehezebb helyzetbe került az integráci− ós politikai színtéren (az EU−kompatibilis 11. ábra A 221/1996 Tt számú törvény alapján létrehozott 8 államigazgatási középszint Forrás: A szerző saját szerkesztése. 2 3 „De még ha a táblázatból különféle csűréssel−csavarással be is lehetne bizonyítani, hogy statisztikailag minden »ül«, a közigazgatási reformnak nem ez lett volna a célja, hanem az, hogy közelebb hozza a közigazgatást az em− berekhez. Egyrészt a szó szoros értelmében – tehát fizikai távolság tekintetében, másrészt viszont átvitt értelem− ben – a hivatalok emberközelibbé, emberbarátibbá tételével.” (Petőcz 1998) Ezen államigazgatási régiók egyben az EU statisztikai NUTS 4 szintjeink felelnek meg. Az önkormányzatiság megújulása 31 Forrás: A szerző saját szerkesztése.

közigazgatás reform ott szerepelt a csatlako− zási tárgyalások sikeres folytatásának politikai feltételei között). A közigazgatási reform tényleges végre− hajtásához vezető út 2000 áprilisában kezdő− dött el, amikor is a kormány a 230. számú ha− tározatában elfogadta a közigazgatás moderni− zációjának és decentralizációjának tervezetét. Az elfogadott koncepció értelmében 2001 nyarán sor került a magasabb területi önkor− mányzatok létrehozásáról szóló 302/2001. Tt számú törvény elfogadására, amely az 1996− ban létrehozott 8 kerületes modell általi terü− leti lehatárolásban határozta meg a magasabb területi önkormányzatokat. A 8 magasabb te− rületi önkormányzat létrejöttét a Dzurinda− kormány csak félsikerként könyvelhette el, ugyanis a közigazgatási reform koncepciója a történelmi régiókon alapuló 12 magasabb te− rületi önkormányzat létrehozását tervezte, ez azonban a

kormánypártok közötti széthúzás miatt meghiúsult (Dostál–Sloboda 2005). Az első kerületi önkormányzati választáso− kat követően a kerületi önkormányzati hivata− lok 2002 januárjában kezdték meg működésü− ket. A kerületi önkormányzat elnökének és a képviselő−testületnek a mandátuma 4 évre szól, akárcsak a települési önkormányzatok eseté− 13. ábra A területi önkormányzatiság Szlovákiában A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 14. cikkelye alapján a területi önkormányzatot a község, illetve a kerület alkotja. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya többek között a következĘket határozza meg: – a község és a kerület jogi személy, amelyek a törvény által meghatározott feltételek mellett saját vagyonukkal és saját pénzügyi eszközeikkel önállóan gazdálkodnak (65. cikkely); – a törvény meghatározza, mely adók és illetékek a község bevételei, és melyek a kerület bevételei (65.

cikkely); – területi önigazgatás teljesítésénél a község és a kerület kötelezettségei és a korlátozások törvényileg, illetve nemzetközi szerzĘdés alapján meghatározhatók (65. cikkely), – az államigazgatás meghatározott feladatainak végrehajtása törvényileg átruházható a községre, illetve a kerületre; az így átruházott államigazgatási teljesítés költségeit az állam fedezi (71. cikkely) A helyi önkormányzat 1990-ben újította meg a tevékenységét, a területi önkormányzat pedig a 302/2001. Tt számú törvénnyel összhangban 2002. január 1-jén kezdte el tevékenységét Forrás: Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma, 2007. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 12. ábra A 221/1996 Tt számú törvény alapján létrehozott járási szintek Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum

Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 32 A közigazgatás szervezetrendszere 4. táblázat A 2001−ben létrehozott önkormányzati kerületek alapmutatói Mutatók Kerületek, Szlovákia Pozsonyi Nagyszombati Trencséni Nyitrai Zsolnai Besztercebányai Eperjesi Kassai Szlovákia Terület (km²) 2 052 4 147 4 502 6 344 6 801 9 455 8 981 6 752 49 034 Népesség (fĘ) NépsĦrĦség fĘ/ km² 601 132 553 198 601 392 709 350 694 129 658 368 796 745 770 508 5 384 822 292,9 133,4 133,6 111,8 102,1 69,6 88,7 114,1 109,8 Községek száma 73 251 276 354 315 516 666 440 2 891 ebbĘl városok száma 7 16 18 15 18 24 23 17 138 Urbanizációs szint (városlakók részaránya) % 83,5 49,8 57,5 47,6 51,0 54,1 49,5 56,4 55,7 Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2006. ben. A jogköreit tekintve a kerületi önkor− mányzat a következő területeken jut döntő sze− rephez egy adott régió életében: az adott kerü− letre kiszabott költségvetési

keret elfogadása, kulturális intézmények és kulturális élet fenn− tartása és támogatása, régiófejlesztés (a terület− fejlesztési főosztályok közvetlenül felelősek a regionális fejlesztésért az adott régióban), terü− letrendezés, idegenforgalom, határon átnyúló együttműködés, közlekedés, iskolaügy, ifjúság− ügy, sport, szociális ügyek, egészségügy stb. A 2002 októberében megalakult második Dzurinda−kormány az MKP javaslata ellenére nem iktatta be programjába a területi elrende− zés átértékelését – bár a választási kampány− ban valamennyi későbbi szlovák kormánypárt ezt ígérte. A 2006 évi parlamenti választások alkalmával az MKP ismételten hangoztatta – választási programjába foglalta –, hogy a to− vábbiakban is támogatja Szlovákia déli terü− letein Kis−Alföld (Duna menti) és Gömör− Nógrád önkormányzati kerület kialakítását. A közigazgatási reform

kulcsfontosságú elemeként – az 515/2003. Tt számú törvény alapján – 2004. január 1−jén megszűntek az in− tegrált államigazgatási feladatokat végző járási hivatalok, s a korábban működő 79 járási hi− vatal helyett 50 körzeti hivatal jött létre. Az újonnan alakult körzeti hivatalok a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma felügyelete alá tartoznak, s tevékenységi területük az álta− lános belügyi jogkörök ellátása, a vállalkozási regisztráció lebonyolítása, valamint a polgárvé− delem vészhelyzetek esetén. A körzeti hivata− lokat élén elöljárók állnak, akiket a kormány nevez ki, illetve vált le a belügyminiszter ja− vaslata alapján. A számottevő magyar kisebb− séggel rendelkező 16 dél−szlovákiai járás terü− letét összesen 16 körzeti hivatal tevékenysége fedi le. A nevezett térben a körzetek és járá− sok területi kiterjedése többnyire megegyező, mindössze két

jelentősebb kivétel van: az Ér− sekújvári járás területe két körzetre lett bontva, míg a Nagyrőcei járás területe a körzeti tago− lás alapján a Rimaszombati járás területén megalakult körzethez lett csatolva. Az önkormányzati önállóság második „pil− lére” – a jogi autonómia mellett – az önkor− mányzatok pénzügyi függetlensége. A szlová− kiai önkormányzatok a nemzetközi gyakorlat− nak megfelelően egyszerre támaszkodnak saját forrásokra (adók, díjak, vagyongazdálkodásból és −eladásból származó bevételek) és állami támogatásokra (szabad és kötött felhasználású, működési és fejlesztési célú támogatások), a költségvetésüket maguk készítik és hagyják jóvá. A decentralizációs reformhoz finanszíro− zási reform is járul, melynek keretében a lé− nyeges változások 2005. január 1−jétől léptek érvénybe – ezek új finanszírozási kereteket biztosítanak az

önkormányzatok számára. Az önkormányzatok finanszírozási reformjában 3 törvény játszott meghatározó szerepet: ⇒ az 564/2004. Tt számú törvény alap− ján a személyi jövedelemadó 70,3%−át a községek, 23,5%−át pedig a kerületi önkormányzatok kapják, a maradék az államkassza tartalékalapjába vándorol; Az önkormányzatiság megújulása 33 államigazgatás területi önkormányzat kormány állam minisztériumok, központi szervek kerületi hivatalok általános és speciális állam igazgatás körzeti hivatalok általános és speciális állam igazgatás kerület önkormányzati kerületek városok / községek település állandó, illetve ideiglenes kihelyezett részlegek – a területi önkormányzat két szintje (települési, kerületi) között nincs alárendelt/fölérendelt kapcsolat – a körzeti hivatalok nem a települési szintet jelentik, hanem egy külön körzeti szintet, ahol nincs vele párhuzamos

önkormányzati egység – az ország 79 járási hivatalának megszĦnése után, 2004. január 1-jén az általános és speciális államigazgatási feladatok regionális végrehajtása végett 50 körzeti hivatal jött létre Forrás: A szerző saját szerkesztése. ⇒ az 582/2004. Tt számú törvény megha− tározza a helyi adók fajtáit és azok nagyságát; ⇒ az 583/2004. Tt számú törvény pedig önkormányzatok költségvetési szabály− rendszerét határozza meg. Az említett reform értelmében a települé− si és a kerületi önkormányzatok a forrásszét− osztásban nagy teret kaptak, maguk döntik el, mire futja, s milyen szolgáltatásokat biztosíta− nak lakosaiknak. Az átadott állami feladatok ellátását pedig továbbra is állami normatív tá− mogatás fedezi. A decentralizáció mértékét kifejezi, hogy míg 1998−ban a helyi önkor− mányzatok nem egész 30 milliárd Sk felhasz− nálásáról döntöttek, addig 2005−ben már

kö− zel 94 milliárd Sk elosztásáról döntöttek he− lyi önkormányzati szinten. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 14. ábra Az államigazgatás és önkormányzat intézményi háttere Szlovákiában 2004 január 1−jétől Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 34 A közigazgatás szervezetrendszere 3.2 TERÜLETSZERVEZÉSI DILLEMA A 21. SZÁZAD ELEJÉN – A KÖZSÉGI REFORM Szlovákia az elaprózott településszerkezetű or− szágok közé tartozik4, magas a kevés lélekszá− mú falvak száma, amelyek nem tudják megfe− lelő színvonalon biztosítani a lakosaiknak nyújtott szolgáltatásokat, valamint a kis lélek− számú községek kiadásainak hatékonysága na− gyon alacsony (az 500 fő alatti falvakban a ki− adások csaknem 50%−át a községi hivatalok

igazgatásából eredő kiadások, a polgármesterek és a képviselő−testület tagjainak bérezése teszi ki). E tények következtében – az elaprózott ön− kormányzati rendszerben a szolgáltatások fi− nanszírozása tartósan csak nehezen oldható meg. A közeljövőben várható a községi reform megkezdése, ám ennek megvalósítása nagyon kényes politikai kérdés, ugyanis az objektív gazdaságossági tényezők mellett a helyi de− mokrácia szabályait is figyelembe kell venni, valamint azt, hogy az aprófalvak összevonása különösen érzékenyen érintheti a kisebbsége− ket, akik etnikai aránya merőben megváltozhat egy népesebb településen belül.5 A Szlovák Köztársaság Alkotmánya (4. feje− zet, 66. cikkely, 2 bekezdés) kimondja, hogy a községek egyesítését, szétválasztását vagy megszüntetését törvény szabályozza. A 453/ 2001 Tt. számú törvény, amellyel a 369/1990 Tt számú, a községi rendszerről szóló

törvényt módosították, szabályozza a más községek fel− osztásából új községek létrejöttének feltételeit, amely jelentősen korlátozza a településrendszer további széttagolódását. A törvény ugyancsak meghatározza, hogy községet összevonni vagy szétválasztani csak a helyhatósági választások napján lehet. Az utolsó helyhatósági választá− sokra 2006 decemberében került sor, s ez meg− határozta a községi szintű területi szervezettség esetleges változásainak időkeretét. 15. ábra A községi önkormányzatok képviselőinek száma A 453/2001. Tt törvény elfogadásával – Pozsony és Kassa kivételével – csökkent a képviselĘ-testületek száma A községek képviselĘinek számát egyéni törvények szabályozzák. A törvény a képviselĘk számát a község nagysági kategóriájának alapján határozza meg (kivételt képeznek a 40-nél kevesebb lakosú községek) a község gazdasági lehetĘségeire

hivatkozóan. 1998-ban 35 616 képviselĘ volt, viszont a 2002-es helyhatósági választások után a képviselĘk száma 21 637-ra csökkent, ami közel 33%-os csökkenést jelent. A képviselĘ-testület tagjainak számát az önkormányzat hagyja jóvá az önkormányzati választások elĘtt a község lakosainak száma alapján az alábbi törvényi elĘírás alapján: a) 40 lakosig 3 képviselĘ; b) 41–500 lakos 3–5 képviselĘ; c) 501– 1 000 lakos 5–7 képviselĘ; d) 1 001–3 000 lakos 7 –9 képviselĘ; e) 3 001–5 000 lakos 9–11 képviselĘ; f) 5 001–10 000 lakos 11–13 képviselĘ; g) 10 001–20 000 lakos 13–19 képviselĘ; h) 20 001–50 000 lakos 15–25 képviselĘ; i) 50 001–100 000 lakos 19–31 képviselĘ; j) 100 000 lakos felett 23–41 képviselĘ. Forrás: Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma, 2007. 4 5 2005. december 31−én az országban 2891 település volt, átlagosan mintegy 1864 fő jutott egy településre Az or− szág

település−szerkezetében magas az aprófalvak száma, a települések 67,2%−ában a lakosok száma nem éri el az 1000 főt, sőt a települések 13,2%−ában a lakosok lélekszáma 200 fő alatt marad (a törpefalvak elsősorban Dél− Szlovákia középső területeire és Kelet−Szlovákiára a legjellemzőbbek). „Az MKP ebben a kérdéskörben elsősorban a kis települések életképességének megőrzését tartja szem előtt. A szlovákiai önkormányzatok többségi véleményével összhangban nem tartja helyesnek az olyan törekvéseket, ame− lyek a falvak identitásának és önállóságának elvesztéséhez vezethet.” (Az MKP 2006 évi parlamenti választási programja.) Területszervezési dillema a 21. század elején – a községi reform a) Községek összevonása A községek összevonása mellett sok érv szól (több nyugat− és kelet−európai országban – pl. Hollandiában, Németországban, Lengyel− országban – községek

összevonásával orvosol− ták az aprófalvas tagoltságot), viszont sok érv szól a településrendszer felosztottságának meg− őrzése mellett is. A területi szervezettségnek a községek összevonásával történő változása el− leni érvek négy síkban határozhatók meg: – a kis községeknek rossz a tapasztalata a szocializmus alatt megvalósított integráci− óval (főleg a fejlődés korlátozása miatt a nem központi községekben); – a kis községek félnek a lokális identitás elvesztésétől; – a kis községek félnek, hogy összevonás esetén a korábbi kis községek szükségle− teit megrövidítik a nagyobb község, illet− ve város javára; – a kis községek részéről a már megszerzett funkciókról való lemondás egy másik köz− ség számára nehézkes. A fenti félelmekkel kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy azok a kellő körültekintés− sel véghezvitt községi reform keretében elke− rülhetők: – az

egyesítést követően is megtartható az összevont községek identitása (pl. szimbo− likus politikai képviselet és némely önkén− tes hatáskör megőrzésesével); – a választási rendszerrel biztosítható, hogy az összevont községek polgárainak is le− gyen képviselete a „nagy” község képvi− selő−testületében, – annak érdekében, hogy a polgároknak ne kelljen a központi községbe járniuk, mind− egyik összevont községben létrehozható lenne egy kirendeltség. Napjainkban nem feltételezhető e megoldás politikai elfogadhatósága, ugyanis Szlovákiá− tól lényegesen fejlettebb országok is csak ak− kor láttak hozzá közigazgatási egységek összevonásához, ha megfelelőek voltak a gaz− dasági és politikai feltételek, továbbá ha a közvélemény is az összevonás felé hajlott. Nem szabad viszont megfeledkezni erről a le− hetőségről, és még a jelenlegi kormány vá− lasztási időszaka alatt társadalmi

vitát kellene nyitni erről a témáról, főleg azokban a régiók− ban, ahol magas az aprófalvak koncentrációja (a községek egyesítését nem szükséges Szlo− vákia egész területén véghezvinni, hanem dif− ferenciáltan is megoldható, a legnagyobb szá− mú kis községből álló kerületekben – a Kas− sai és az Eperjesi kerületben). b) Kerületi önkormányzatok hatáskörének megerősítése a községek kárára A kerületi önkormányzatok hatáskörének bővítését a falvak biztosan nem fogadnák nagy lelkesedéssel, mivel még él a félelem a középszintű önkormányzat fölérendeltségétől a községgel szemben (gyökerei a szocializ− mus idejére nyúlnak vissza, amikor a maga− sabb szintű nemzeti bizottság fölérendeltje volt az alacsonyabb szintűnek). c) Hatáskörök differenciált decentralizáci− ója a községek nagysága szerint A községekre történő hatáskörök eddig megvalósult átruházása részben megfelel e

ki− tételnek. A szervezői és irányítói hatásköröket – iskolaügy, szociális ügyek, egészségügy stb. – azokra a községekre ruházták át, ahol a lé− tesítmények találhatók, és a decentralizáció jegyében ezeket a községeket az állami költ− Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p Az ország települési tagoltságának helyze− tét figyelembe véve a községi reform több módszerrel lehetne végigvihető: a) községek összevonásával; b) kerületi önkormányzatok helyzetének erősítésével a községek kárára; c) hatáskörök differenciált decentralizá− ciójával a községek nagysága szerint; d) községek együttműködésével a 369/ 1990. Tt számú törvény alapján 35 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 36 A közigazgatás

szervezetrendszere ségvetésből támogatják. A megoldásnak vi− szont van néhány problémája: – sok község e létesítményeket szűkös pénz− ügyi forrásaik miatt nehezen vagy egyál− talán nem tudják fenntartani a lakosaik számára; – az intézmény menedzsmentje sok esetben csak azon községek irányába mutat fele− lősséget, ahol az intézmény található, illet− ve amelytől anyagi támogatást kap, nem pedig azon községek felé, ahonnan a ve− vőik, ügyfeleik származnak. d) Községek együttműködése a 369/1990. Tt. számú törvény alapján A községek közötti együttműködés csak megfelelő törvényhozói körülmények, átlátha− tóság és az együttműködésben történő demok− ratikus rendelkezések mellett lehetséges. A községek együttműködése csak akkor virá− gozhat fel, ha a kormány áttekinthető rend− szerben támogatja az együttműködést – egy− részt a községek motiválva lesznek a

partner− ségek létrehozására, másrészt pedig nyilván− valóak lesznek azon községekkel szembeni intézkedések, amelyek elzárkóznak az együtt− működéstől. Napjainkban a motivációs mechanizmusok a községek közötti együttműködésre hiányoz− nak, bár a együttműködések törvényi háttere már több mint fél évtizede jogilag szabályo− zott a 453/2001. Tt számú törvény által (amely a 369/1990. Tt számú, községi rend− szerről szóló törvényt módosítja, s összessé− gében szabályozza a községek belföldi és nemzetközi együttműködését, lehetővé teszi az együttműködés különféle fajtáit és formá− it, az egyszerű együttműködéstől egészen egy független jogi személy létrejöttéig). A Szlovákiában napjainkban tapasztalható ha− talmas regionális különbségek több évtizedre visszamenő centralizált terület−fejlesztéspoliti− kai és társadalom−fejlesztéspolitikai döntések

következményei. A szocializmus idején a te− rületfejlesztést az állam egy erősen központo− sított adminisztratív tervezési rendszeren ke− resztül irányította. Az erőforrások és a fele− lősség a központi, illetve a kerületi és a járá− si szint között oszlottak meg, a hatalom nagy része azonban az előbbi kezében volt. A fej− lesztési források elosztása a különféle gazda− sági szektorok mentén zajlott, a politikai és szektorális célkitűzések az állami politikában fontosabbak voltak a regionális céloknál (Lukniš 1985, Korec 2003, Kling 2004). A politikai rendszerváltás folyamatának egyik legfontosabb állomása volt az önkor− mányzati rendszer létrejötte. A 369/1990 Tt számú törvény értelmében a helyi nemzeti bi− zottságok helyén megalakultak a települési önkormányzatok. Jelenleg mintegy 2890 helyi önkormányzat működik, ebből 138 városban. Valamennyi önkormányzat egyenlő jogokat élvez,

hatáskörük és forrásaik felölelik a min− dennapi élet legfontosabb tevékenységeit, az oktatástól a közbiztonságon keresztül a belte− rületi utak állapotáig. A települési önkormányzatokról szóló 369/1990. Tt számú törvény értelmében a te− lepülések kötelezően gazdálkodnak vagyonuk− kal, és gondoskodnak annak értéknövekedésé− ről, valamint megfelelő életkörülményeket te− remtenek a helyi lakosság számára. A 416/2001. Tt számú törvény révén a telepü− lések hatáskörébe került át a helyi területfej− lesztés koordinálása is: a települések kidol− gozzák és jóváhagyják a települések fejleszté− si programját, és biztosítják annak végrehajtá− sát. Az azóta eltelt fél évtized alatt számos te− lepülés már rendelkezik stratégiai fejlesztési tervvel (elsősorban a 2000 lakos alatti kisebb falvakban hiányoznak a településrendezési és stratégiai fejlesztési dokumentumok),

amelye− ket a 2007–2013 uniós programozási időszak− ban kötelező pályázati mellékletként kell majd csatolni a pályázati kérelmekhez. A te− lepülési önkormányzatok az általánosan köte− lező szabályozás segítségével biztosítják a te− lepülés fejlesztésének támogatását, összefog− nak a szomszédos településekkel és más szer− veződésekkel, kezdeményezik a közös fejlesz− tést. Az 1990 óta hatályos önkormányzati tör− vény lehetővé teszi az egyes települési önkor− mányzatok társulását. Az elmúlt másfél évti− zed alatt számtalan társulás jött létre a szlo− vákiai városok és falvak között, amelyek kö− zül kiemelkedik Szlovákiai Falvak és Városok Szövetsége. Ez a szervezet jelentős politikai jelentőséggel bír, komoly jogi szerepe van: a különböző közigazgatási változások, jogsza− bályok, rendeletek, költségvetési döntések előkészítésekor döntést befolyásoló

szereplő− vé lépett elő. A határ menti területeken a települési ön− kormányzatoknak a regionális fejlesztést ille− tően lehetőség van a szomszédos határon túli régiókkal való együttműködésre és a fejlesz− tések összehangolására, kölcsönös segítség− nyújtásra. A községi önkormányzatokra vo− natkozó, 369/1990. Tt sz törvény már a rendszerváltás kezdetétől lehetővé tette a szlo− vákiai települések számára, hogy nemzetközi Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 4. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSBEN Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 38 A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben kapcsolatok részesei legyenek, míg a maga− sabb közigazgatási szintek határon átnyúló nemzetközi

kapcsolatainak feltételrendszerét szabályozó törvényeket csak a kilencvenes évek második felében fogadták el a pozsonyi parlamentben. A települések közötti határon átnyúló regionális fejlesztés és együttműködés egyik leggyakoribb formája az euroregionális együttműködés, amely csak az 1998−ban be− következett kormányváltás után indult virág− zásnak. Az elmúlt fél évtizedben a regionális fej− lesztés tervezésében és irányításában jelentő− sen megnőtt az önkormányzatok szerepe, bár sok, a regionális versenyképességet elősegítő beruházásokat illetően (pl. autópályák, gyors− forgalmi utak, vasutak építése) továbbra is központi szinten döntenek. 4.1 TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS ANNAK ALAKULÁSA A település a társadalom elemi megjelenési formája és színpada. Egy jól funkcionáló te− lepüléshálózat a sikeres megújulás alapja. A centrumtelepülések koncentrálják a gazdaság legfontosabb

szereplőit, kiépítik a lokális és regionális intézményeiket, amelyek vonzzák, egyben alakítják a népességet (Rechnitzer– Smahó 2005). A rendszerváltást követően az ország tele− pülésszerkezetében végbement változások kö− zül a legjelentősebbeknek a települések szá− mának növekedése1 és az urbanizációs folya− matok megtorpanása2 nevezhető. Az utóbbi jelenség a közép−európai rendszerváltó orszá− gok többségére jellemző, sőt több országban a migrációs folyamatok ellenkező irányban 1 2 3 alakulnak, a munkahelyet vesztett városi né− pesség a falvakba vándorol. Az aktív korú né− pesség aránya a rurális térségekben és a ha− gyományos ipari körzetekben a legmagasabb. A nagyvárosi térségekben ezzel ellentétes mu− tatóknak lehetünk tanúi (Horváth 2004). A rendszerváltó országokban az urbanizá− ciós színvonal, a vidéki terek3 kiterjedtsége és az elmaradottság foka függvényében

jelentős területi különbségek mutathatók ki. A piac− gazdasági átmenet folyamatai esetében ki− emelt figyelmet érdemel a településszerkezet vizsgálata, mivel erőteljes mind a dinamika− hordozó elemek, mind a válságjelenségek te− lepülési determináltsága (Nemes Nagy 1995). Az átalakulás időszakában a településszerke− zet fejlődését a városi és a vidéki települések változása jellemzi, úgy az emberi potenciál, mint a gazdasági háttér, a belső struktúrák, a falu és a város kölcsönös kapcsolata, a vidék− fejlesztés új feltételei terén. A fejlődés a leg− több területen az urbánus és rurális környezet közötti különbségek elmélyülését hozta magá− val, főleg ami a humán potenciál minőségét és az életfeltételeket illeti. Ennek következ− ményeként nőtt a szakadék az egyes régiók között is: egyértelműen központi és peremré− giók alakultak ki (Dubecová 2001). Az Európai Unióban

– az elmúlt évtizedek regionális politikára koncentráló fejlesztési és területi felzárkóztatási megoldásai után – most erőteljesen a városok felé fordul a figye− lem, felismerve, hogy a tudásalapú, modern és kooperációképes gazdaság fejlesztésének alapjai elsősorban a városokban vannak. A „városi pólusok” tudatos fejlesztése feltétele− zi, hogy megfelelően összehangolt beruházá− sok és jó minőségű elérhetőség esetén az ur− A települések száma 1980–2005 között 2725−ről 2891−re emelkedett, ami annak az eredménye, hogy a kommu− nizmus évtizedeiben felsőbb döntés alapján „összeházasított” települések egy része újból visszanyerte önállóságát (a legnagyobb növekedési dinamikára 1990–1992 között került sor). 1991−ben a lakónépesség 56,1%−a, 2001−ben 55,6%−a élt 5000 főnél nagyobb lélekszámú településen. Az Európai Unióban a vidék fogalmának nincs közösségi

szintű szabályozása. A vidéki területek meghatározását és lehatárolását általában minden ország saját társadalmi, gazdasági kritériumaira alapozva végzi el. Ilyenek pl a népsűrűség, ágazati foglalkoztatottság, népesség nagysága, települések típusai stb. A leggyakrabban használt kri− térium az EU−ban a népsűrűségi mutató. Településszerkezet és annak alakulása rosok lakosságának fogyása elsősorban a fal− vak felé irányuló kiköltözés számlájára írha− tó, de a városok természetes népszaporulata is csökkenő tendenciát mutat, ezzel a városok közelmúltig kedvező demográfiai mutatóinak hatása mára jelentős mértékben redukálódott. A kisvárosok, amelyekben maximum 10 ezer fő lakik, enyhe növekedést értek el a lakosok száma terén az elmúlt évtizedben. A vidék helyzetét tekintve az átalakulás időszakában egyre komolyabb problémát je− lentett, hogy a vidék elvesztette hagyományo− san

domináns gazdasági hátterét, a mezőgaz− dasági termelést. Ez a háttér tulajdonképpen már az átalakulás időszaka előtt felbomlott, a vidéki települések munkavállalói elsősorban az iparban és a szolgáltatások terén nyertek alkalmazást. A vidéket jelenleg a munkaerő viszonylag diverzifikált és széles szakmai irá− nyultsága jellemzi, miközben a vidék gazda− sági bázisa egyre inkább eltávolodik a mező− gazdaságtól (Spišiak 2005). A vidéki települések minőségi feltételei− nek fejlődése – elsősorban a műszaki infra− struktúra terén, mint például a gáz− és vízve− zeték, a csatornahálózat kiépítése – nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ezek a települések a 5. táblázat A településszerkezet megoszlása a települések lakossága szerint Szlovákia, NUTS 4 Szlovákia Szenc Dunaszerdahely Galánta Komárom Léva Nyitra Érsekújvár Vágsellye Losonc NagyrĘce Rimaszombat Nagykürtös Kassa környék

Nagymihály Rozsnyó TĘketerebes 16 dél-szlovákiai NUTS 4 együtt ebbĘl az adott népességszámmal rendelkezĘ település Települések száma összesen 0–199 2 891 29 67 36 41 89 62 62 13 57 42 107 71 114 78 62 82 1 012 382 1 3 0 2 8 1 0 0 6 12 34 17 10 2 10 4 110 200– 499 791 5 15 3 8 25 15 11 0 21 15 39 28 39 21 19 22 286 500– 1 000– 2 000– 5 000– 10 000– 20 000– 50 000– 100 000 + 999 1 999 4 999 9 999 19 999 49 999 99 999 769 559 263 55 32 29 9 2 7 10 4 1 1 0 0 0 22 16 7 2 1 1 0 0 6 16 8 1 2 0 0 0 8 12 8 1 1 1 0 0 32 17 4 2 0 1 0 0 14 22 8 1 0 0 1 0 14 22 10 2 2 1 0 0 1 4 7 0 0 1 0 0 19 7 2 0 1 1 0 0 9 3 1 1 1 0 0 0 23 6 3 1 0 1 0 0 18 7 0 0 1 0 0 0 30 23 10 2 0 0 0 0 40 11 2 1 0 1 0 0 22 6 3 1 1 0 0 0 31 19 3 2 0 1 0 0 296 201 80 18 11 9 1 0 Megjegyzés: 2005. december 31−én érvényes adatok Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2007 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum

Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p bánus központok vidékeik jelentős részére is kedvező, kisugárzó, fejlesztő hatással bírnak majd. A 2891 szlovákiai településből városi ranggal 138 rendelkezik, ahol a lakosság több mint 56%−a él. A nagyságrendet tekintve csak két nagyváros található az országban: Po− zsony (425 ezer lakos) és Kassa (235 ezer la− kos). Az 50–100 ezer lakosú nagyságkategó− riába 9 szlovákiai város tartozik, bennük él az ország lakosságának a 12%−a. Dél−Szlovákia az országos átlagtól lényegesen alacsonyabb városi jelleggel bír, ami az országos átlagtól kedvezőtlenebb településszerkezetének követ− kezménye (Lelkes 2004d). Míg az átalakulás időszakát megelőzően a városok intenzív kvantitatív növekedést mu− tattak, mára ez a fejlődés lelassult, bizonyos esetekben leállt, sőt ellenkező tendenciát mu− tat. 1991−től a városokban élő lakosság aránya enyhén

csökkent, és enyhe csökkenést mutat a városi jellegű települések átlagos lélekszá− ma is. A 10 ezer főt meghaladó lélekszámú városok valamennyi kategóriája esetében eny− hén csökkent a lakosság aránya, a legjelentő− sebb visszaesést a 100 ezres nagyságrendű városok mutatták. A közepes és nagyobb vá− 39 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 40 A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben 6. táblázat A népesség megoszlása településnagyság szerint Szlovákia, NUTS 4 Szlovákia Szenc Dunaszerdahely Galánta Komárom Léva Nyitra Érsekújvár Vágsellye Losonc NagyrĘce Rimaszombat Nagykürtös Kassa környék Nagymihály Rozsnyó TĘketerebes 16 dél-szlovákiai NUTS 4 együtt Lakosság összesen 5 389 180 55 948 114 788 95 004 107 037 118 695 163 768 147 703 54 196 73 343 40 563 82 648 46 355 110 997 109 547 62 038 104 633 1

487 263 ebbĘl az adott népességszámmal rendelkezĘ településen élĘk száma 0–199 200– 499 500– 999 1 000– 1 999 2 000– 4 999 5 000– 9 999 10 000– 19 999 20 000– 49 999 50 000– 99 999 100 000 + 47 119 272 335 544 261 783 756 772 349 381 901 451 621 840 604 634 904 660 330 59 510 0 288 1 225 196 0 0 861 1 484 4 404 2 223 1 358 290 1 317 701 14916 1 950 5 797 1 126 3 208 8 261 5 219 4 124 0 6 267 4 879 12 137 9 104 13 230 7 219 6 555 7 862 96 938 12 643 5 541 19 683 14 078 27 047 5 677 25 252 8 060 11 243 15 459 21 840 9 486 28 989 10 400 22 438 0 4 126 0 3 147 7 991 9 646 7 513 0 0 28 962 14 905 9 058 9 504 7 008 5 125 8 803 15 883 239 885 129 622 15 357 12 481 33 097 10 747 0 0 21 619 0 10 362 13 098 0 13 862 0 0 19 231 0 149 854 0 23 490 0 36 596 36 190 0 41 320 24 438 27 977 0 24 425 0 0 39 922 0 23 152 277 510 0 0 0 0 0 85 172 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 85 172 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 772 14 626 16 267 22 482 4 139 23 918 5 811

17 075 22 424 23 893 10 327 31 528 10 998 30 253 897 6 423 13 652 10 098 6 405 3 559 16 075 8 448 11 617 9 549 21 306 31 236 28 644 14 910 14 458 8 344 21 833 26 399 210 625 282 741 0 Megjegyzés: 2005. december 31−én érvényes adatok Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2007. vitathatatlan és szembeötlő társadalmi minő− ségeiken kívül, illetve a társadalmi közegükön és környezeti feltételeiken kívül megfelelő életkörülményeket tudnak kínálni, valamint számos lehetőséggel rendelkeznek a turizmus, ezen belül is az agroturizmus, továbbá a vál− lalkozások területén is. A vidék rejtett lehető− ségei elsősorban a lakhatás terén kezdenek aktivizálódni. Ez természetesen nem minden vidéki településre érvényes – a fejlődés első− sorban a nagyobb városok közelében, a főbb útvonalak mentén, illetve a városok irányából könnyen megközelíthető térségekben mutat− kozik. Tetten érhető egy

további tényező is: a problémás társadalmi csoportok jelenléte, il− letve hiánya (Spišiak 2005). Az elmúlt másfél évtizedben tovább folyta− tódott a periférián levő vidék elnéptelenedése, elsősorban a kistelepülések esetében, mely kedvezőtlen folyamatot egyéb demográfiai, tár− sadalmi, gazdasági és infrastrukturális ténye− zők is kísértek. A települések civilizációs fel− tételeiben beállt jelentős mértékű pozitív válto− zás ellenére is, főleg a központoktól távolabb fekvő kistelepülések nagy része esetében, hi− ányzik a megfelelő aktivitás. Ebben közreját− szik a munkalehetőségek hiánya, az ezzel ösz− szefüggésben felmerülő szociális és gazdasági problémák – az eredmény pedig az, hogy a vi− déki településeken egyre több a nem lakott in− gatlan (Zubriczký 2005). A Dzurinda−kormány ugyan elfogadott egy programot a falvak meg− újítására, ennek teljesítéséhez azonban

rendsze− rint nem állnak rendelkezésre a szükséges anyagi források. Annak ellenére, hogy az utób− bi évtizedben a demográfiai helyzet és a mun− kalehetőség motiválta migráció a város–falu viszonylatában stabilizálódott, sőt a városi agg− lomerációk többsége esetében jelentős mértékű vándorlás volt tapasztalható a vidéki települé− sek irányába, a vidék szociális−demográfiai helyzete ettől lényegesebben nem változott. A populáció elöregedése intenzíven folytatódik annak minden kísérő jelenségével együtt, s ezek maguk után vonják a közügyek intézésé− ben és az érintett közösségek problémáinak a megoldásában való egyre gyengülő részvételt. A vidéki lakosság kedvezőtlen korösszeté− tele azt a kulturális tőkét is meghatározza, amelyen belül az elért végzettség és szakmai képzettség egyre fontosabb szerepet játszik. A periferikus régiókban fekvő vidéki települések kulturális

tőkéje nem felel meg az aktuális munkapiaci igényeknek, s ennek következté− ben magas a munkanélküliség, hanyatlik az életszínvonal és egyre nagyobb a szegénység. Településszerkezet és annak alakulása 4.11 Dél−Szlovákia településszerkezete A 20. század közepéig a régió településháló− zata az elmaradott társadalmi−gazdasági struk− túrát tükrözte – Pozsonyt, Kassát, Nyitrát és Nagyszombatot leszámítva a mai Dél−Szlová− kia többnyire alacsony színvonalon működő, elmaradott agrártérség volt (Gál 2004). A te− lepüléshálózatnak mai modern jellege csak a 20. század hetvenes éveiben alakult ki Az az− óta eltelt mintegy három évtized alatt a tele− pülések hierarchikus kapcsolatrendszerében lényegesebb változások mindenekelőtt a köz− igazgatási reformok következtében valósultak meg, ám ezek sok esetben nem vették figye− lembe az egyes régiók gazdasági és társadal− mi körülményeit

(Lelkes 2004a, Lelkes 2005). A piacgazdaságban nemcsak a vállalkozá− sok között van piaci verseny, hanem az egyes települések, megyék és régiók is versengenek a fejlesztési forrásokért, jövedelmező vállal− kozásokért, elismert szakemberekért, intézmé− nyekért, autópályákért stb. Napjainkban egy régió sikeressége döntően attól függ, hogy nagyvárosai miként tudnak bekapcsolódni a nemzetközi városversenybe, betöltik−e „kapu− szerepüket” a régió többi településére tekin− tettel (Huba–Ira 1999). A 16 dél−szlovákiai járásban 2005. decem− ber 31−én összesen 1012 település volt, ezek− ben a népesség lélekszáma 1 487 263 fő volt, ami átlagosan 1467 lakost jelentett egy tele− pülésre. A települések sűrűsége és nagysága a földrajzi adottságok és a történelmi fejlődés függvényében változik. A járások szintjén a legtöbb települést a Kassa környéki és a Ri− maszombati járás

mondhatja magáénak 114, illetve 107 településsel. Kilenc járásban az or− szágos átlag alatt marad az egy településre ju− tó átlagos területnagyság. Az egy településre jutó átlagos kiterjedés a legkisebb a Nagy− kürtösi járásban (11,9 km2), a legnagyobb pe− dig a Komáromi járásban (26,8 km2). A régióban a legszámosabb településtípust az 500–999 lakosú falvak képviselik, melyet a 200–499 lakosú falvak követnek (országos viszonylatban a sorrend fordított, Szlovákiá− ban a 200–499 lakosú falvakból van a leg− több). A törpefalvak (200 lakos alatti telepü− lések) számát tekintve a Rimaszombati járás (34 település) áll az első helyen, ezt a Nagykürtösi, a Nagyrőcei, a Rozsnyói és a Kassa környéki járás követi. A legtöbb két− ezer lakos feletti település az Érsekújvári és a Kassa környéki járásban van. A 16 dél−szlovákiai járás összesen 1012 települése között 41 település városi

rangú, amelyek többségében a lakosság 20 ezer fő alatt marad. A 20 ezer fő alatti kisvárosi há− lózat sűrű, azonban a kisvárosok jelentős ré− szének térszervező funkciói gyengék. A von− záskörzetükhöz tartozó falusi településeknek csak gyengébb minőségű szolgáltatásokat ké− pesek nyújtani, a népesség foglakoztatásában sem játszanak jelentős szerepet. E városok nagy többségében a rendszerváltozás után, a korábbi ipari telephelyek felszámolása követ− keztében, a munkahelyek nagy része megszűnt, s számottevőbb új munkahelyteremtő beruhá− zások máig váratnak magukra. 20 ezer főtől több lakosa csak mindössze 8 városnak van a vizsgált térben: Nyitra (86 726), Érsekújvár (42 262), Léva (36 538), Komárom (37 366), Losonc (28 332), Rimaszombat (25 088), Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p Ha az adott településen

roma közösség is la− kik, a kulturális tőke szempontjából a helyzet még bonyolultabb (ezen falvakban hosszú tá− von jelentős erőfeszítéseket kell kifejteni an− nak érdekében, hogy ezek a közösségek olyan módon kapcsolódjanak be az érintett települé− sek kulturális potenciáljába, hogy hozadékot jelentsenek a számukra). A vidék társadalmi tőkéjéről elmondható, hogy jelenleg a kedvezőtlen korösszetétel, a vidéki lakosság számának csökkenése, vala− mint a roma telepek leromlott állapota mind abba az irányba hat, hogy gyengül a vidék – elsősorban a kistelepülések – szociális tőkéje. Ez a tőke pedig meghatározó fontosságú az adott települések újjáélesztése és fenntartása szempontjából. 41 A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben 16. ábra A városi lakosság részarányának megoszlása a 16 dél−szlovákiai NUTS 4 régióban és Szlovákiában 70 60,9 59,2 60 49,6 47 50

45,5 43,1 42,2 39,8 56,2 53,7 51,9 44,3 41,3 39 40 % 33,1 28,3 30 20 12,3 10 ia vá k zl o S TĘ k ete re ih be s ál y ék ym N ag ce yr Ę yó as sa -k ör ny K N ag t ba R oz sn R im as zo m so n c s Lo N ag yk ü ly rtö e va Lé ág se V om ár jv om ár K N y it ra ta án rs ek ú É as ze D un G al rd a ze n he ly c 0 S Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 42 Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2007. Vágsellye (24 564), Dunaszerdahely (23 519). A szlovák–magyar határ mente városszerke− zetének kapcsán meg kell említeni azt, hogy a régió érintkezik az ország városszerkezeté− nek csúcsán található Pozsonnyal (428 672 fő) és Kassával (236 093 fő); mindkét város nagy nemzetközi társadalmi és gazdasági sze− repkörrel rendelkezik (Lelkes 2004f). A szlovákiai magyar kisebbség

településhá− lózata A magyar nyelvterület (a 2001. évi népszám− lálás során 520 528 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek, s ez az ország lakónépessé− gén belül 9,7%−os részaránynak felel meg) természetes folytatódása az észak−magyaror− szági tájaknak. A szlovákiai magyar populáció 532 tele− pülésen haladja meg a 10%−os részarányt, míg a szórványvidékeken (a településen belü− li arány 10% alatti, illetve kevesebb mint 100 fő) a magyar kisebbség kevesebb mint 7%−a él. A magyar kisebbség által lakott települé− seknek a több mint felében a magyar lakos− ság részaránya 75%−nál magasabb. Az etni− kai identitás megőrzése szempontjából a leg− kedvezőbb helyzetben a többségi (a lakossá− gon belül a magyar nemzetiségűek részará− nya 50–80%) és abszolút többségi (a lakos− ságon belül a magyar nemzetiségűek részará− nya 80% feletti) településeken élő 171 252, illetve 239

033 kisebbségi magyar van. A magyar nyelvterület 532 községe közül az el− múlt 10 év alatt 478−ban csökkent a magyar nemzetiségű lakosok részaránya (az apadás mindenekelőtt az asszimiláció számára írha− tó). A csökkenés mértéke azon településeken volt nagyobb, ahol a magyar lakosság rész− aránya 60% alatt volt az 1991. évi népszám− láláskor. A szlovákiai magyar kisebbség urbanizált− sági szintje messze elmarad az országos átlag− tól: míg Szlovákia népességének közel 44%−a él vidéken, addig a magyar kisebbség eseté− ben ez az arány meghaladja a 61%−ot. A ki− sebbségi magyar populáció településszerkeze− tének további negatív jelensége, hogy csak− nem minden negyedik szlovákiai magyar az infrastrukturális ellátottság szempontjából problémás, kedvezőtlen életkörülményeket kí− náló és a növekvő elvándorlás miatt elörege− dő népességű 1000 főnél kisebb településeken él.

Ezen települések és önkormányzataik szá− mos problémával néznek szembe – perszoná− lis, infrastrukturális és gazdasági gondoktól szenvednek. Elsősorban az adott települések további szociális−demográfiai jellegzetességei és a jogkörök településekre való átruházásá− nak a folytatódó folyamata miatt a szétapró− Településszerkezet és annak alakulása 43 Város 1991 Lakosok száma Pozsony Somorja Dunaszerdahely Nagymegyer Szenc Diószeg Galánta Vágsellye Gúta Komárom Ógyalla Érsekújvár Párkány Nyitra Léva Zselíz Ipolyság Nagykürtös Losonc Fülek Rimaszombat Tornalja Rozsnyó Szepsi Kassa Királyhelmec Nagykapos TiszacsernyĘ Összesen 442 197 12 051 23 236 9 247 14 357 5 874 16 978 24 776 11 007 37 346 7 790 42 923 13 347 89 969 33 991 8 373 8 551 14 212 28 861 10 451 24 771 8 185 18 647 8 796 235 160 7 963 9 421 4 744 1 173 224 2001 ebbĘl magyar 20 312 8 561 19 347 8 043 3 995 2 715 6 890 5 413 9 101 23 745 4 170

13 350 9 804 1 777 5 165 4 482 5 562 1 103 4 830 7 064 9 854 5 547 5 826 4 322 10 760 6 400 6 007 2 928 217 073 Lakosok száma % 4,59 71,04 83,26 86,98 27,83 46,22 40,58 21,85 82,68 63,58 53,53 31,1 73,45 1,98 15,2 53,53 65,05 7,76 16,74 67,59 39,78 67,77 31,24 49,14 4,58 80,37 63,76 61,72 18,5 428 672 12 143 23 519 9 113 14 673 6 078 16 365 24 564 10 823 37 366 8 153 42 262 11 708 87 285 36 538 7 522 8 061 14 013 28 332 10 198 25 088 8 169 19 261 9 525 236 093 8 031 9 760 4 645 1 157 960 ebbĘl magyar 16 451 8 091 18 756 7 705 3 246 2 340 6 022 4 392 8 742 22 452 4 092 11 632 8 048 1 489 4 469 3 855 5 015 869 3 713 6 568 8 846 5 076 5 162 4 158 8 940 6 179 5 561 2 792 1 94 969 % 3,83 66,63 79,74 84,54 22,12 38,49 36,79 17,87 80,77 60,08 50,2 27,52 68,73 1,7 12,23 51,24 62,21 6,2 13,1 64,4 35,25 62,14 26,8 43,65 3,79 76,93 56,98 60,11 16,84 Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2005. zott településszerkezet problémák sorát jelen− ti a

településfejlesztés kérdéskörében. Szlovákia 138 városából 27 városban él legalább 1000 magyar nemzetiségű lakos, me− 17. ábra A szlovákiai magyar kisebbség megoszlása a helységek nagyságcsoportja szerint 60 48,2 50 42,9 40 % 30,8 29,2 30 magyar kisebbség az ország lakossága 20 16,3 14,1 11,5 6,9 10 0 0-1 999 2 000-4 999 5 000-9 999 településkategóriák (lakosság fĘben) Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2007. 10 000 felett Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 7. táblázat A legalább 800 magyar főt számláló szlovákiai városok összlakossága és magyar népessége 1991−ben és 2001−ben Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 44 A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben lyek közül Nagymegyeren és

Gútán a magyar nemzetiség aránya 80% feletti (1991−ben a számuk még 4 volt: Nagymegyer, Gúta, Dunaszerdahely, Királyhelmec), további 14 vá− rosban a magyar nemzetiség aránya pedig 50% feletti. 5000 főnél több magyar nemzetiségű la− kos 17 városban, míg több mint a 10 000 fő− nyi magyar nemzetiségű lakosa 4 városnak van: Komárom, Pozsony, Dunaszerdahely és Érsekújvár. Az elmúlt évek alatt a magyarok számottevő térvesztése a városi környezetben ment végbe, a magyar kisebbség által lakott valamennyi városban fogyott a magyar populá− ció lélekszáma és részaránya egyaránt. Lélek− számban a legnagyobb fogyás Pozsonyban tör− tént (3861 fő), míg a magyar nemzetiségűek részarányában a legnagyobb csökkenés Diósze− gen és Ógyallán volt (7,7%, illetve 8,0%). 4.12 A városok – innovációs pólusok A városi térségek és a városhálózat kedvező működésének biztosítása az EU regionális po−

litikájának meghatározó eleme, hiszen a váro− si térségek képezik a fejlődés motorjait, egy− ben a térszerkezeti változások gerjesztői. A kohézió elvének alkalmazása szükségessé te− szi, hogy a városhálózat kiegyensúlyozottan fejlődjön, ugyanakkor a városi térségek ver− senyképessége növekedjen (Rechnitzer 1998). A városi jellegű településekkel szemben egy− re fokozottabban mutatkoznak bizonyos új igények – például hogy innovációs központ− ként kell működniük. Az ország 65 legnagyobb városa közé a vizsgált tér 41 városa közül 18 város tartozik, ezek társadalmi és gazdasági teljesítőképessé− ge és innovációs potenciálja nagyon eltérő jelleget mutat, valamint erős nyugat–kelet lej− tő figyelhető meg. A legkedvezőbb társadalmi és gazdasági környezeti feltételekkel Dél−Szlovákia legna− gyobb városa (Pozsonyt és Kassát nem szá− mítva), Nyitra rendelkezik, amelyet Dunaszer−

dahely, Galánta és Szenc követ; e városok a Bécs–Győr–Pozsony fejlesztési és innovációs háromszögben az elmúlt másfél évtized alatt fontos centrummá váltak. A harmadik vonalat Érsekújvár, Komárom, Léva és Vágsellye al− kotja; ezek egy évtizeddel ezelőtt még erősen 8. táblázat A vizsgált tér városainak az ország 65 legnagyobb városa között elfoglalt helye és bevételeinek alakulása 2003−ban Sorrend az országban a lakosságszám alapján 4. 14. 15. 17. 18. 25. 29. 30. 31. 33. 43. 47. 49. 52. 56. 58. 60. 64. Város Nyitra Érsekújvár Nagymihály Léva Komárom Losonc Vágsellye Rimaszombat Dunaszerdahely TĘketerebes Rozsnyó Szered Galánta Szenc Nagykürtös NagyrĘce Somorja Párkány Lakosok száma 2003. dec. 31-én 86 580 41 669 40 721 36 888 36 667 28 491 24 884 24 446 23 582 23 085 19 321 17 524 16 365 15 349 13 884 13 279 12 432 11 481 Bevételek ezer Sk-ban 2003-ban 1 094 255 404 124 394 727 398 305 435 005 284 730 310 466

320 467 247 671 nk 228 839 183 220 nk 155 408 132 071 123 585 176 184 139 145 1 lakosra esĘ bevételek ezer Sk-ban 2003-ban Bevételek változása (%) 2003/2002 12,64 9,70 9,69 10,80 11,86 9,99 12,48 13,11 10,50 nk 11,84 10,46 nk 10,12 9,51 9,31 14,17 12,12 41 34,1 38,6 22,7 46,2 -35,5 57,4 36,4 47,7 nk 19,3 17,8 nk 27,6 32,7 53,8 205,7 -21,9 Megjegyzés: nk – nem közölték. Forrás: A Trend gazdasági hetilap (www.trendsk) adati alapján saját számítások 1 lakosra esĘ adóAdóbevételek bevételek ezer Sk-ban ezer Sk-ban 2003ban 2003-ban 329 652 138 575 114 153 124 216 118 015 97 834 69 818 77 492 105 032 nk 60 879 51 439 nk 57 325 43 237 35 441 38 592 59 050 3,81 3,33 2,80 3,37 3,22 3,43 2,81 3,17 4,45 nk 3,15 2,94 nk 3,73 3,11 2,67 3,10 5,14 Településszerkezet és annak alakulása sok a méretükből és fekvésükből adódóan a szomszédok udvaraivá váltak: Pozsony, illet− ve Esztergom olvasztótégelyeiben tűnnek el. (Lelkes 2000a). A vizsgált tér

többi jelentős városa – Nagykürtös, Losonc, Rimaszombat, 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. Város Komárom Szobránc Turdossin Bártfa Vágbeszterce Eperjes Nagybiccse Selmecbánya Breznóbánya Dunaszerdahely Gölnicbánya Homonna Illava MezĘlaborc Miava TĘketerebes Zsarnóca Bán Nitra Késmárk Simony NagyrĘce Kisszeben Gyetva StubnyafürdĘ Poltár Igló Aranyosmarót Kiszucaújhely Rimaszombat Poprád Szakolca Galgóc Vágújhely Korpona Sztropkó Varannó LĘcse Szenice Ólubló Turócszentmárton Besztercebánya FelsĘvízköz Sk/m² 0,70 1,60 1,60 2,52 2,80 3,20 3,22 3,50 3,50 3,50 3,50 3,50 3,50 3,50 3,50 3,50 3,78 4,00 4,00 4,20 4,20 4,20 4,20 4,31 4,48 4,62 4,62 4,62 4,90 4,90 5,00 5,00 5,10 5,20 5,29 5,32 5,32 5,60 5,60 5,60 5,74 6,00 6,02 Forrás: Szlovák Vállalkozói Szövetség, 2007. 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0%

0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 12% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% -16% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Sorrend Város 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. Liptószentmiklós Szenc Galánta Léva Losonc Malacka Nagymihály Námesztó Érsekújvár Pöstyén Rózsahegy Szinna Vágsellye Nagykürtös Privigye Alsókubin Nagytapolcsány Trencsén Zsolna Zólyom Garamszentkereszt Csaca Rozsnyó Nagyszombat Bazin Kassa Puhó Pozsony-ýuĖovo Pozsony-Devín Pozsony-Lamaþ Pozsony-Rusovce Pozsony-Vajnory Pozsony-Záhorská Bystrica Pozsony-Devínska N. Ves Pozsony-Dúbravka Pozsony-Petržalka Pozsony-Pod. Biskupice Pozsony-Raþa Pozsony-Ružinov Pozsony-VrakuĖa Pozsony-Staré Mesto Átlagos adódíj Sk/m² 6,30 6,30 6,80 7,00 7,00 7,00 7,00 7,00 7,00 7,00 7,00 7,00 7,00 7,00 7,14 7,20 7,56 8,00 8,00 8,40 8,40 9,00 9,66 10,00 10,50 12,00 15,40 16,20 16,20 16,20 16,20 16,20

16,20 18,00 18,00 18,00 18,00 18,00 18,00 18,00 21,60 7,64 Változás mértéke 2006-hoz viszonyítva Sorrend Változás mértéke 2006-hoz viszonyítva 9. táblázat Az ország 72 legjelentősebb városának (Pozsony esetében városrészeknek) sorrend− je az építési területek után fizetett helyi ingatlanadó nagysága alapján 2007−ben 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 43% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 4% 0% 57% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p leszakadó pozíciót mondhattak a magukénak, azonban az uniós csatlakozást követően gyors felzárkózási tempót mutatnak. A fenti nyol− cast három feltörekvő kisváros követi – Somorja, Párkány, Szered –, azonban e váro− 45 A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben Rozsnyó, Nagyrőce, Tőketerebes, Nagymihály – a gazdasági

teljesítőképességük alapján ked− vezőtlen gazdasági eredményeket mutat fel számos társadalmi feszültséggel (pl. magas munkanélküliség, az alacsony képzettségű la− kosság átlagtól magasabb részaránya). Minden vállalatnak bizonyos nagyságú te− rületre (földre, irodára, raktárra stb.) van Sorrend 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. Város Szobránc TĘketerebes Gölnicbánya FelsĘvízköz Losonc Késmárk MezĘlaborc Homonna Kisszeben Breznóbánya Rozsnyó Varannó Érsekújvár Poltár Dunaszerdahely Illava Komárom Nagymihály Námesztó Simony Poprád Rimaszombat Szinna Turdossin Aranyosmarót Selmecbánya LĘcse Igló Sztropkó Zsarnóca Nagybiccse Bán Alsókubin Korpona StubnyafürdĘ Zsolna Léva Zólyom NagyrĘce Bártfa Gyetva Vágsellye Galánta Sk/m² 9,00 17,50 20,00 20,00 23,00 25,00 25,00 26,50 29,00

30,00 31,00 31,00 33,00 34,50 35,00 35,00 35,00 35,00 35,00 35,00 35,00 35,00 35,00 35,00 35,00 37,00 37,00 37,00 37,00 37,20 38,00 40,00 40,00 40,00 40,00 40,00 41,00 41,00 42,00 43,00 44,00 44,00 45,00 Forrás: Szlovák Vállalkozói Szövetség, 2007. 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 50% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 40% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 16% 10% 0% Sorrend Város Sk/m² 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. Kiszucaújhely Malacka Vágbeszterce Privigye Ólubló Nagytapolcsány Galgóc Csaca Szenc Turócszentmárton Vágújhely Trencsén Nagykürtös Miava Rózsahegy Liptószentmiklós Szakolca Bazin Eperjes Kassa Pöstyén Nagyszombat Pozsony-ýuĖovo Pozsony-Devín Pozsony-Lamaþ Pozsony-Rusovce Pozsony-Vajnory Pozsony-Záhorská Bystrica Puhó Pozsony-Devínska N. Ves Pozsony-Dúbravka Pozsony-Petržalka Pozsony-Pod.

Biskupice Pozsony-Raþa Pozsony-Ružinov Pozsony-VrakuĖa Nyitra Szenice Besztercebánya Pozsony -Staré Mesto Garamszentkereszt Átlagos adódíj 45,00 45,00 45,00 45,00 45,00 47,00 48,00 50,00 50,00 52,00 55,00 55,00 56,00 60,00 60,00 66,00 68,00 70,00 75,00 80,00 80,00 80,00 81,00 81,00 81,00 81,00 81,00 81,00 85,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 95,00 100,0 108,0 110,0 52,90 Változás mértéke 2006-hoz viszonyítva 10. táblázat Az ország 72 legjelentősebb városának (Pozsony esetében városrészeknek) sor− rendje az ipari célokat (beleértve a cég saját adminisztrációs szükségleteit) szolgáló épületek után fizetett helyi ingatlanadó nagysága alapján 2007−ben Változás mértéke 2006-hoz viszonyítva Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 46 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 4% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 21% 0% 0% 0% 0% 0% 0%

0% 0% 0% 0% 0% 0% Településszerkezet és annak alakulása zője a vállalat fejlődésének, különösen a vá− rosokban és nagyobb agglomerációkban, ahol kevés a rendelkezésre álló földterület. A fen− 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. Város Szobránc Illava TĘketerebes FelsĘvízköz MezĘlaborc LĘcse Losonc Poltár Gölnicbánya Selmecbánya Igló Námesztó NagyrĘce Homonna Korpona Sztropkó Turdossin Érsekújvár Aranyosmarót Dunaszerdahely Nagykürtös Zsarnóca Varannó Galánta Breznóbánya Kiszucaújhely Rimaszombat Gyetva Késmárk Turócszentmárton Kisszeben Nagybiccse Vágbeszterce Szenc Bán Rozsnyó Szakolca Csaca Komárom Simony Poprád Vágsellye Nagytapolcsány Sk/m² 22,00 35,00 35,00 40,00 42,00 45,00 45,00 45,00 46,00 50,00 50,00 52,00 52,00 52,50 52,50 52,50 53,00 55,00 55,00 56,00 56,00 56,70 57,00 59,00

60,00 60,00 60,00 62,00 62,00 62,00 63,00 65,00 65,00 65,00 67,00 67,00 68,00 70,00 70,00 70,00 70,00 70,00 71,82 Forrás: Szlovák Vállalkozói Szövetség, 2007. 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 25% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 14% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% -13% 0% 0% 0% 11% 0% Sorrend 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. Város Nagymihály Szinna Galgóc Eperjes Bártfa Alsókubin Léva Miava Privigye Nagyszombat Zólyom Puhó Vágújhely Ólubló Pöstyén Trencsén StubnyafürdĘ Malacka Bazin Szenice Liptószentmiklós Besztercebánya Rózsahegy Zsolna Garamszentkereszt Pozsony-ýuĖovo Pozsony-Devín Pozsony-Lamaþ Pozsony-Rusovce Pozsony-Vajnory Pozsony-Záhorská Bystrica Kassa Nyitra Pozsony-Devínska N. Ves Pozsony-Dúbravka Pozsony-Petržalka Pozsony-Pod. Biskupice Pozsony-Raþa Pozsony-Ružinov Pozsony-VrakuĖa

Pozsony-Staré Mesto Átlagos adódíj Sk/m² 74,00 74,00 75,00 75,00 80,00 80,00 80,00 80,00 80,00 80,00 82,00 85,00 86,00 87,50 90,00 90,00 90,00 93,00 95,00 95,00 98,00 100,00 100,00 100,00 110,00 112,00 112,00 112,00 112,00 112,00 112,00 120,00 140,00 161,00 161,00 161,00 161,00 161,00 161,00 161,00 250,00 82,15 Változás mértéke 2006-hoz viszopnyítva Sorrend Változás mértéke 2006-hoz viszopnyítva 11. táblázat Az ország 72 legjelentősebb városának (Pozsony esetében városrészeknek) sor− rendje az egyéb vállalkozás (nem ipari), raktározás és adminisztrációs célokat szolgáló épüle− tek után fizetett helyi ingatlanadó nagysága alapján 2007−ben 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 4% 2% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p szüksége ahhoz, hogy fő gazdasági céljait

el− érje, legyen az termelés vagy szolgáltatás nyújtása. A föld és az ingatlan fontos ténye− 47 A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben tiekből adódóan következik, hogy a különbö− ző földhasználók – kereskedelem, ipar, szol− gáltatók és a lakosság – mind versenyeznek az országon és városon belüli legmegfelelőbb és legjobban megközelíthető helyekért. A te− lephelyért folyó ezen sajátos verseny új felté− teleket teremtett az országban az ingatlanok utáni adó nagyságának meghatározása során Sorrend 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. Város Szobránc TĘketerebes Gölnicbánya FelsĘvízköz Losonc MezĘlaborc Késmárk Homonna Kisszeben Breznóbánya Varannó Rozsnyó Érsekújvár Poltár Turdossin Simony Aranyosmarót Námesztó Rimaszombat Poprád Dunaszerdahely

Illava Komárom Nagymihály Szinna Igló Sztropkó LĘcse Zsarnóca Selmecbánya Nagybiccse StubnyafürdĘ Alsókubin Bán Korpona Zsolna Léva Zólyom NagyrĘce Bártfa Gyetva Vágsellye Vágbeszterce Sk/m² 9240 18025 20525 20903 24050 25525 25630 27550 29945 30525 31735 32575 33840 35193 35240 35630 35672 35735 35735 35750 36050 36050 36050 36260 36365 37693 37798 37840 38019 38050 38378 40420 40735 40840 41050 41200 41525 42050 42735 43840 44588 45155 45378 Forrás: Szlovák Vállalkozói Szövetség, 2007. 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 48% 0% 40% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 1% 0% 0% 0% 0% 0% 16% 10% 0% Sorrend 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. Város Kiszucaújhely Malacka Ólubló Galánta Privigye Nagytapolcsány Galgóc Csaca Szenc Turócszentmárton Vágújhely Trencsén Nagykürtös Miava Rózsahegy

Liptószentmiklós Bazin Eperjes Szakolca Pöstyén Kassa Pozsony-ýuĖovo Pozsony-Devín Pozsony-Lamaþ Pozsony-Rusovce Pozsony-Vajnory Pozsony-Záhorská Bystrica Puhó Nagyszombat Nyitra Pozsony-Devínska Nová Ves Pozsony-Dúbravka Pozsony-Petržalka Pozsony-Pod. Biskupice Pozsony-Raþa Pozsony-Ružinov Pozsony-VrakuĖa Szenice Besztercebánya Pozsony-Staré Mesto Garamszentkereszt Átlagos adódíj Sk/m² 45420 46050 46050 46092 46218 48134 48630 50675 50945 52882 55780 56200 57050 60525 61470 66945 71575 75480 75560 81050 81800 83430 83430 83430 83430 83430 83430 85525 89000 91200 92700 92700 92700 92700 92700 92700 92700 95903 100900 111240 111260 54239,6 Változás mértéke 2006-hoz viszonyítva 12. táblázat Az ország 72 legjelentősebb városának (Pozsony esetében városrészeknek) sor− rendje egy 1500 m2 telek és 1000 m2 gyártási csarnok után fizetett helyi ingatlanadó nagysá− ga alapján 2007−ben Változás mértéke 2006-hoz viszonyítva Magyarok

Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 48 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 4% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 21% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Településszerkezet és annak alakulása A továbbiakban áttekintjük, hogy a fenti „ingatlanszerzési versenyből” profitáló telepü− lések a hatáskörükbe tartozó ingatlanadó nagyságának meghatározásával milyen pozíci− ókat mondhatnak a magukénak az ország tér− szerkezetében napjainkban. Vizsgálati hal− 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. Város Gölnicbánya MezĘlaborc Szobránc Nagybiccse Selmecbánya Dunaszerdahely Homonna Illava Komárom Námesztó Poprád Vágbeszterce Szenice Sztropkó TĘketerebes Turdossin Nagykürtös Nagytapolcsány Simony StubnyafürdĘ

Besztercebánya Bártfa Breznóbánya Galgóc Késmárk Kiszucaújhely LĘcse Malacka Turócszentmárton Érsekújvár Rozsnyó Kisszeben Ólubló FelsĘvízköz Trencsén Nagyszombat Aranyosmarót Zsarnóca Zsolna Vágújhely Puhó Szinna Bán Sk/m² 2,00 2,00 2,00 3,20 3,50 3,50 3,50 3,50 3,50 3,50 3,50 3,50 3,50 3,50 3,50 3,50 3,50 3,78 3,80 3,80 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,20 4,20 4,20 4,50 Forrás: Szlovák Vállalkozói Szövetség, 2007. 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 14% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Sorrend Város 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. Csaca Gyetva Miava Poltár Szenc Alsókubin Galánta Korpona Pöstyén Privigye Rimaszombat Igló Vágsellye Zólyom Liptószentmiklós Nagymihály Losonc Bazin

NagyrĘce Rózsahegy Garamszentkereszt Léva Nyitra Eperjes Szakolca Varannó Kassa Pozsony-ýuĖovo Pozsony-Devín Pozsony-Lamaþ Pozsony-Rusovce Pozsony-Vajnory Pozsony-Záhorská Bystrica Pozsony-Devínska N. Ves Pozsony-Dúbravka Pozsony-Petržalka Pozsony-Pod. Biskupice Pozsony-Raþa Pozsony-Ružinov Pozsony-VrakuĖa Pozsony-Staré Mesto Átlagos adódíj Sk/m² 4,50 4,50 4,50 4,50 4,60 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,30 5,90 6,00 6,00 6,00 6,00 6,00 6,40 7,00 7,00 7,00 7,00 8,00 9,00 9,00 9,00 9,00 9,00 9,00 10,00 10,00 10,00 10,00 10,00 10,00 10,00 12,00 5,31 Változás mértéke 2006-hoz viszonyítva Sorrend Változás mértéke 2006-hoz viszonyítva 13. táblázat Az ország 72 legjelentősebb városának (Pozsony esetében városrészeknek) sor− rendje a lakások után fizetett helyi ingatlanadó nagysága alapján 2007−ben 0% 350% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 14% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0%

Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p az elmúlt egy évtized alatt: az ingatlanadók nagysága elárulja az egyes települések társa− dalmi és gazdasági pozícióit az emberi erőfor− rásért, a vállalkozásokért és az intézménye− kért folytatott versenyben. 49 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 50 A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben mazként az ország 72 legjelentősebb városá− nak 2007−es adatai (Pozsony városrész szerin− ti bontásban) szolgálnak. 2007−ben az építési telkek után fizetett he− lyi adó nagysága a vizsgált városcsoporton be− lül 7,64 Sk volt négyzetméterenként. A vizs− gált városok között ezen kategóriájú telkek esetében Pozsony szabta ki a legnagyobb díja− kat: a fővárosban a városrészektől

függően az adószint 16,20 Sk/m2 és 21,60 Sk/m2 között mozgott. Az építési telkek után fizetett helyi adó nagysága alapján az ország második leg− drágább városának Puhó és Kassa számított 15,40 Sk/m2, illetve 12,00 Sk/m2 adószinttel. A magyar kisebbségi tér városai között a legma− gasabb adószintet az építési telkek esetében Rozsnyón állapították meg (9,66 Sk/m2), amit Nagykürtös követett (7,00 Sk/m2). A vizsgált városok között 2007−ben egy négyzetméter építési telek után a legalacso− nyabb helyi adóilletéket Komáromban hatá− rozták meg 0,70 Sk/m2 adódíjban. A magyar jellegű városok között a második legalacso− nyabb adóilletéket Dunaszerdahely városa ha− tározta meg 3,50 Sk/m2 adódíjban. Az ipari célokat (beleértve a cég saját ad− minisztrációs szükségleteit) szolgáló épületek után fizetett helyi ingatlanadó átlagos nagysá− ga 52,90 Sk/m2 volt 2007−ben. Ezen adóille− ték

legmagasabb értékét az építési telkek után fizetett helyi adó nagyságától eltérően nem a főváros vezeti, hanem a vidéki középvárosok állnak az élen (Garamszentkereszt, Beszterce− bánya, Szenice). A magyar kisebbség által la− kott városok többségében ezen adófajta érté− ke az országos átlagtól alacsonyabb volt, egyedül Nagykürtösön haladta meg az ipari célokat (beleértve a cég saját adminisztrációs szükségleteit) szolgáló épületek után fizetett helyi ingatlanadó nagysága az országos átla− got. A vizsgált városok között ezen adófajta legalacsonyabb díjszabását a kelet−szlovákiai régió városai határozták meg (Szobránc 9,00 Sk/m2, Tőketerebes 17,50 Sk/m2, Gölnicbánya 20,00 Sk/m2, Felsővízköz 20,00 Sk/m2), így próbálva meg odacsalogatni a befektetőket. A fenti két helyi ingatlanadófajta mellett a helyi önkormányzatok számára további fontos helyi adóbevételt jelentenek az egyéb vállalko−

zás (nem ipari), raktározás és adminisztrációs célokat szolgáló épületek után fizetett helyi in− gatlanadók. 2007−ben a tárgyalt 72 városban ezen adóilleték átlagos nagysága 82,15 Sk/m2 volt. A díjszabás legmagasabb értékei a fővá− rosban, a kerületi székhelyeken és a jelentős gazdasági fejlődési dinamikát mutató Vág fo− lyó völgyében található városokban voltak. Ezen adóilleték területi szóródásának sajátos− sága, hogy a magyar jellegű városok közül egyben sem éri el ezen adóilleték nagysága az átlagos 82,15 Sk/m2 értéket (azt leginkább megközelítő városok: Léva 80,00 Sk/m2, Vág− sellye 70,00 Sk/m2, Komárom 70,00 Sk/m2). A legalacsonyabb díjszabást ezen adófajta eseté− ben is hagyományosan a kelet−szlovákiai és a dél−szlovákiai medencék városai határozták meg (Szobránc 22,00 Sk/m2). A közel egy tucat helyi ingatlanadó illeté− kek között szükséges megemlíteni még a la−

kások után fizetett helyi ingatlanadót. Ezen helyi ingatlanadó nagysága 2 Sk/m2 (Gölnicbánya, Mezőlaborc, Szobránc) és 12,00 Sk/m2 (Pozsony−Óváros) között moz− gott 2007−ben a megfigyelt városokban, míg az átlagérték 5,31 Sk/m2 volt. A magyar nyelvterületen fekvő városok között az 5,31 Sk/m2 országos átlagértéket meghaladó díjsza− bás csak Léván és Losoncon volt (6,40 Sk/m2, illetve 6,00 Sk/m2). A lakások után fizetett helyi adó nagysága alapján a legvonzóbb la− kófeltételeket a magyar nyelvterületen Dunaszerdahely, Komárom és Nagykürtös kí− nálta 2007−ben, mindhárom városban a tár− gyalt adó nagysága 3,50 Sk/m2 volt. Az ingatlanadófajták fenti áttekintéséből kitűnik, hogy a gazdasági szereplők számára a legalacsonyabb helyi ingatlanadó−terhek el− sősorban Kelet− és Közép−Szlovákia déli ré− gióinak járási székhelyein vannak, így próbál− va vonzani magukhoz a társadalmi és

gazda− sági felemelkedést nyújtó vállalkozásokat, in− tézményeket és humán erőforrást. Ugyanak− Településszerkezet és annak alakulása 4.13 Egy mintaértékű város A települési önkormányzatokról szóló 369/1990. Tt számú törvény alapján jelenleg 41 városi önkormányzat található a vizsgált dél−szlovákiai régióban. Napjainkban egy város sikeressége döntő− en attól függ, hogy miként tudja a települést bekapcsolni a hazai és a nemzetközi városver− senybe, képes−e kezdeményező szerepet vál− lalni annak érdekében, hogy a város piaci po− zícióján javítson. Azon tény felismerése, hogy a városi önkormányzatoknak a helyi közössé− gek fejlesztése végett egyre inkább a saját erőforrásaikra kell támaszkodniuk, a városok többségénél az elmúlt egy évtizedben megtör− tént, azonban máig található nem kevés olyan önkormányzat, amelyik még nem tudatosítot− ta a piaci szereplővé

való válását. A megváltozott társadalmi és gazdasági feltételrendszerben az önkormányzatoknak rá kellett ébredniük arra, hogy a gazdasági sike− resség és kiváló életlehetőségek biztosítása ér− dekében több síkon kell sikeres fejlesztési po− litikát folytatniuk: ⇒ gazdasági sík ƒ innovatív gazdasági környezett kiala− kulásának elősegítése (a kis− és közép− vállalatok beindulásának támogatása, környezetbarát vállalatok támogatása, munkahelyteremtő beruházások támo− gatása); ƒ a humánerőforrás fejlesztése (a munka− erő−állomány foglalkoztathatóságának javítása, a képzési struktúra gazdasági igényekhez való igazítására, az esély− egyenlőség növelése); ⇒ infrastrukturális sík ƒ a település megközelíthetőségének ja− vítása; ƒ a település egyébb infrastrukturális el− látottsági színvonalának emelése (inter− netelérhetőség javítása, csatornahálózat

bővítése, zajszint csökkentése stb.); ⇒ környezeti sík ƒ a gondozott zöldterületek (parkok) nagyságának növelése; ƒ a lakosság környezettudatosságának fejlesztése; ƒ a vonzó települési környezet kiépítése; ƒ a lakóházak felújításának támogatása; ƒ új terek biztosítása lakóházak és csalá− di házak építésére; ⇒ szolgáltatási sík ƒ a társadalmi szolgáltatások színvonalá− nak javítása; ƒ az önkormányzati ügyintézés szolgálta− tási színvonalának emelése; ƒ a lakosság elégedettségét növelő intéz− mények megtelepedésének támogatása. Az Európai Unió hosszú távú víziója, a Lisz− szaboni Stratégia nagy hangsúlyt helyez a vá− rosok integrált fejlesztésére, ezért az Európai Unió Bizottsága által megfogalmazott Közös− ségi Stratégiai Iránymutatások kiemelten ke− zelik a városi fejlődés kérdését. A Közösségi Stratégiai Iránymutatások az alábbiakban ha−

tározzák meg azokat a területeket, amelyek mentén a 2007–2013−as időszakban a fenn− tartható városi fejlődés és a vonzó városkör− nyezet kialakítása érdekében szükséges be− avatkozni: ⇒ megélhetési és ingatlan árszínvonal rögzí− tése, csökkentése; ⇒ közlekedés, elérhetőség és mobilitás javítá− sa; ⇒ a szolgáltatásokhoz és az intézményekhez való jobb hozzáférés biztosítása; ⇒ a természeti, fizikai környezet fejlesztése, a vonzó körülmények megteremtése; ⇒ kulturális ágazat erősítése. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p kor a legmagasabb ingatlanadó−terhek lénye− gében azon városokban vannak, amelyek iránt a vállalkozások, az intézmények és a humán erőforrás kimagaslóan nagy érdeklődést mu− tatnak, tehát a városi önkormányzatok megen− gedhetik maguknak a magas ingatlanadó−díjak

kiszabását. 51 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 52 A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben A fent áttekintett feltételrendszerek alapján a magyar kisebbség által lakott dél−szlovákiai térben példa értékű városnak Dunaszerdahely számít, amely az 1989−es rendszerváltást kö− vetően egy új fejlődési pályára állt, s orszá− gos viszonylatban is jelentős gazdasági és tár− sadalmi megújuláson ment keresztül. Az 1990−ben visszaállt önkormányzatiság rend− szerében az egykor Tündérkertnek is nevezett Csallóköz szívében fekvő város önkormány− zata hosszú távú program keretében fektette le a város fenntartható fejlődését biztosító re− formstratégiáját (felölelve a gazdasági és tár− sadalmi szféra minden elemét), melynek kö− szönhetően másfél évtized alatt Dunaszerda− hely az

ország egyik legfejlettebb és legvon− zóbb városává vált. A város látványos fel− emelkedésében döntő jelentőséggel volt és van jelen kedvező földrajzi fekvése (Pozsony és Győr szomszédsága) és multikulturális jel− lege, amely az uniós tagság után előrevetíti a még sikeresebb jövőt (melyet igazol a város− ban és agglomerációjában gyors növekedést mutató szolgáltatási szektor, a szálloda− és vendéglátóipara stb.) A települések fenntartható fejlesztése megköveteli a dinamikus tervezést, ugyanis a tervek megvalósulásának folyamatos figye− lemmel kísérésén keresztül időben lehet ész− lelni a fejlődést veszélyeztető problémákat. Dunaszerdahelyen 2007−ben a köz−, a magán− és a civilszféra szoros együttműködésében dolgozták ki a város új városfejlesztési straté− giáját, amely keretprogramként szolgál az el− következő évek gazdaságfejlesztési, környe− zetvédelmi,

környezetfejlesztési, energiagaz− dálkodási és minőségi életkörülmények fej− lesztésére. A stratégia a gazdaságfejlesztés te− rén a környezetbarát kis− és középvállalkozá− sok és az idegenforgalom szerepét kezeli pri− oritásként. Egy település sikeres fejlesztésének a tele− pülésen belüli partnerség mellett feltétele a te− lepülésközi partneri viszonyok kiépítése is, ugyanis a településközi kapcsolatok és a kö− zös érdekek megsokszorozzák a település ér− dekérvényesítő képességét. Dunaszerdahely városának pozíciói e tekintetben erősnek ítél− hetők, a város kezdeményező és integráló partneri viszonyt tart fenn a vonzáskörzetének önkormányzataival, társadalmi, közösségi és gazdasági szervezeteivel és intézményivel. A város vezető regionális szerepkörének egyik megnyilvánulása, hogy a város kezdeménye− zésére jött létre a Csallóköz–Mátyusföldi Re−

gionális Társulás, amely a legjelentősebb te− lepülésközi együttműködési fórum Dél−Szlo− vákia magyarlakta terében (területe 1716 km2, lakosainak száma 205 ezer, székhelye pedig Dunaszerdahely). A társulás megalapítását kö− vetően a város kezdeményezte a településkö− zi partnerség kinyújtását a szomszédos ma− gyarországi régiókba, melynek eredményeként 2001−ben a Csallóköz–Mátyusföldi Regionális Társulás a Győr−Moson−Sopron megyével lét− rehozta a Hármas Duna−vidék Eurorégiót Győr székhellyel. Dunaszerdahely társadalmi és gazdasági megújulását a város arculatának is megújulá− sa kísérte. A városrehabilitációs és városfej− lesztési program irányvonalát a városi önkor− mányzat által felkért világhírű Makovecz Im− re építész tervezte meg organikus építészeti stílusban, amely szebbé és látványosabbá tet− te a várost. Településszerkezet és annak

alakulása $ODSFÆO  Dinamikusan fejlĘdĘ város, fenntartható fejlĘdéssel, kiváló életminĘséggel Gazdaságfejlesztés Környezetvédelem, környezetfejlesztés, energiagazdálkodás MinĘségi életkörülmények  žOWDO¾QRV FÆORN Versenyképesség növelése .Ó]YHWOHQ FÆORN Innovatív gazdasági környezet kialakítása Vonzó városkép megteremtése, turizmusfejlesztés A környezetvédelem, és az energiagazdálkodás megújítása Forrás: A szerző saját szerkesztése Dunaszerdahely Városfejlesztési Stratégiája alapján. Lakókörnyezeti infrastruktúra fejlesztése Társadalmi szolgáltatások fejlesztése Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 18. ábra Dunaszerdahely városfejlesztési stratégiájának vázlata 2007–2013 53 5.1 A TERÜLETFEJLESZTÉS ALAPKE− RETEI A regionális fejlesztés kereteit Szlovákiá− ban a regionális

fejlesztés támogatásáról szó− ló 503/2001. Tt számú törvény határozza meg, mely 2002 január 1−jén lépett hatályba. E törvény, mely az ország területfejlesztési politikájában mérföldkőnek számít, a regio− nális fejlesztéssel kapcsolatos támogatási cé− lokat az alábbi négy pontban fogalmazza meg: ⇒ a Szlovák Köztársaság kiegyenlített gazdasági és szociális fejlődésének a biztosítása; ⇒ a régiók között fennálló gazdasági és szociális fejlettségbeli különbségek mérséklése és megszűntetése; ⇒ az alacsony gazdasági teljesítményű és életszínvonalat biztosító régiók újabb keletkezésének a megakadályozása; ⇒ a régiók tartósan fenntartható gazdasá− gi és szociális fejlődésének biztosítása. A 503/2001. számű törvény a regionális fej− lesztéssel kapcsolatban az alábbi támogatási területeket nevezte meg prioritásként: – a gazdaság és a vállalkozói környezet

támogatása azok termelési kapacitásának nö− vekedése érdekében, a gazdasági szerkezet ja− vítása, új munkahelyek teremtése, a veszé− lyeztetett munkahelyek stabilizálása; – a humán erőforrás fejlesztése annak ér− dekében, hogy a regionális munkaerőpiacon a kereslet és a kínálat között egyensúly alakul− jon ki, a nők és a férfiak egyenlő munkavál− lalási esélyének a biztosítása; – a regionális fejlődést elősegítő kutatások tartós fejlesztése, az új technológiák és inno− vációk bevezetésének hangsúlyozott támoga− tása; – az államok közötti, a határon átívelő és az interregionális együttműködések támogatá− sa a regionális fejlesztés terén a régió tartó− san fenntartható fejlődése érdekében; – az idegenforgalom fejlesztése; – a régió szociális infrastruktúrájának fej− lesztése; – a régió technikai infrastruktúrájának fej− lesztése; – a kultúra,

kulturális tevékenységek és szolgáltatások fejlesztésének támogatása, be− leértve a művészeti tevékenységeket, a kultu− rális örökség ápolását, a műemlékek felújítá− sát és revitalizációját; – a régió szolgáltatási színvonalának fej− lesztése; – az életkörnyezet javítása és fejlesztése, az azt károsító tényezők minimalizálása; – a természeti erőforrások hatékony fel− használásának támogatása. A fent említett törvény kimondja, hogy a re− gionális fejlesztés elsőszámú célterületeit a szlovák kormány határozza meg a regionális fejlesztési minisztérium ajánlása alapján, amely a támogatott régiók kiválasztásánál az alábbi két szempontot veszi figyelembe: ⇒ gazdaságilag gyenge régiók, melyek gaz− dasági és fejlettségi szintje elmarad az or− szágos átlagtól, amit elsősorban az alábbi mutatók értéke jelöl: a munkaerőpiac, a gazdaság szerkezet és termelési szintje,

a kerületi önkormányzatok, a községek és a Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 5. TÉRSÉGFEJLESZTÉSI KERETEK Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 56 Térségfejlesztési keretek lakosság bevétele, valamint a településsű− rűség; ⇒ gazdaságilag kedvezőtlen szerkezetű régi− ók, melyekben a szerkezetváltás negatív következményei felhalmozódtak, melynek következtében az ágazatok teljesítménye és a vállalkozások száma csökken, míg a munkanélküliség növekszik. A tárgyalt törvény kimondja, hogy az EU alapjaiból folyósított támogatási eszközöknél a regionális fejlesztés érdekében a régiók fejlett− ségi szintje a NUTS 2 szinten1 értékelődik, s azon területek minősülnek gazdaságilag gyen− gének, amelyekben a bruttó hazai

terméknek (GDP) az egy lakosra eső vásárlóerőn mért paritása nem éri el az EU bruttó hazai termék− nek az egy lakosra eső vásárlóerőn mért pari− tásának a 75%−át az elmúlt 3 év alatt. A 503/2001. Tt számú törvény továbbá tartalmazza, hogy a regionális fejlesztés támo− gatása a programozás keretén belül az alábbi dokumentumok alapján megy végbe: nemzeti fejlesztési terv, közösségi támogatási keret, operatív programok (regionális operatív prog− ramok, ágazati operatív programok), önkor− 19. ábra A Regionális Fejlesztések Támogatásáról szóló 503/2001 Tt számú törvény által meghatározott területi megközelítésű stratégiai alapdokumentumok nemzeti fejlesztési terv a Szlovák Köztársaság Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma készíti el, együttmĦködve a szociális és gazdasági partnerekkel, a kormány hagyja jóvá regionális operatív program a NUTS 2 szintre készítik el az

érintett kerületi önkormányzatok, együttmĦködve a szociális és gazdasági partnerekkel, a kormány hagyja jóvá önkormányzati kerület gazdasági ésszociális fejlesztési programja a NUTS 3 szintre készíti el az érintett kerületi önkormányzat, együttmĦködve a szociális és gazdasági partnerekkel, a kerületi önkormányzat hagyja jóvá település gazdasági és szociális fejlesztési programja a NUTS 5 szintre készíti el az érintett települési önkormányzat, együttmĦködve a szociális és gazdasági partnerekkel, a települési önkormányzat hagyja jóvá Forrás: A szerző saját szerkesztése. 1 A regionális folyamatok elemzése megkívánja, hogy megfelelő szintű területi bontásban adatok álljanak a rendel− kezésre. E felismerésből kiindulva az Európai Unió a közigazgatási egységekre alapozva létrehozta a Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúráját (NUTS, Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques). Az

ötfokozatú területi statisztikai rendszerhez illeszkedve Szlovákiában a NUTS 1 szint magát az országot jelenti. A NUTS 2 szin− ten, a tervezési−statisztikai régiók szintjén 4 (Pozsony, Nyugat−Szlovákia, Közép−Szlovákia, Kelet−Szlovákia), míg a NUTS 3 szinten, a fejlesztési régiók szintjén 8 (Pozsonyi kerület, Nyitrai kerület, Nagyszombati kerület, Trencséni kerület, Zsolnai kerület, Besztercebányai kerület, Kassai kerület, Eperjesi kerület) régió lett lehatárolva. A NUTS 4 szintnek, a statisztikai kistérségeknek, a járások, a NUTS 5 szintnek pedig maguk a települések felelnek meg. A területfejlesztés alapkeretei A fentiekben tárgyalt törvény mellett a regio− nális fejlesztés második legjelentősebb keret− elemének a Szlovákia Területfejlesztési Kon− cepciója 2001 (SZTK 2001) stratégiai doku− mentum számít, amely felvázolja, illetve kije− löli a területfejlesztési intézkedéseket – az or− szág

területfejlesztési politikájának célkitűzé− seit, elveit és prioritásrendszerét, megteremt− ve a területi szempontok konzekvens érvénye− sítésének lehetőségét mind az ágazati szakpo− litikák, mind az országos és területi progra− mok kidolgozásában. A kiemelt stratégiai cé− lok szinte mindegyikére jellemző, hogy az in− tézkedések megvalósítása hosszabb idősíkot igényel. Az SZTK 2001 által felvázolt kon− cepció kötelező érvényű intézkedéseit az 528/2002. számú kormányrendelet tartalmaz− za (Lelkes 2004b, Lelkes 2004c). Az SZTK 2001 nemzetközi viszonylatban az alábbi térségfejlesztési prioritásokat fogal− mazta meg: ⇒ kapcsolatok erősítése az egyik legjelen− tősebb európai urbanisztikai tengelyre Stuttgard–Ulm–Munchen–Salzburg/ Linz–Bécs/Pozsony–Budapest–Belgrád , mindenekelőtt Pozsony térségében és a Duna mentén; ⇒ települési központok a fejlesztése az Katowice–Bécs és

Katowice–Budapest tengely mentén; ⇒ települési kapcsolatok erősítése a Vág menti települési sáv és a vele párhuza− mosan futó csehországi települési sáv között; ⇒ Pozsony–Nagyszombat települési köz− pont fejlesztése az európai jelentőségű Bécs–Pozsony–Győr agglomeráció ré− szeként; 20. ábra Szlovákia jövőbeni társadalmi−gazdasági pozíciójának víziója az európai térszerkezet− ben várható fejlődési folyamatok alapján Forrás: Szlovákia Területfejlesztési Koncepciója 2001. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p mányzati kerületek gazdasági és szociális fej− lődésének programjai, községek gazdasági és szociális fejlődésének programjai, egységes programdokumentumok, Kohéziós Alap stra− tégiai programdokumentuma, Európai Közös− ségek Kezdeményezése program. 57 Magyarok Szlovákiában V.

kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 58 Térségfejlesztési keretek ⇒ Kassa–Eperjes települési központ fej− lesztése mint a Kárpátok Eurorégió centruma; ⇒ nemzetközi hálózati együttműködések létrehozása a városok, régiók és a terü− leti fejlesztésben érdekelt többi intézmé− nyek között, felhasználva a települések és települési rendszerek euroregionális és határon átnyúló kapcsolatait; ⇒ a multimodális tengelyek mentén fekvő települések fejlesztése, legfőképp az észak–dél és kelet–nyugat irányú ten− gely metszéspontjában találhatókat. Országos viszonylatban az SZTK 2001 az aláb− bi térségfejlesztési prioritásokat tartalmazza: ⇒ Kassa–Eperjes agglomeráció fejlesztése kapcsolatban a Nagymihály–Varannó– Homonna települési központtal és ösz− szeköttetésben az Észak−Vág menti és dél−szlovákiai fejlesztési

tengelyekkel; ⇒ nemzetközi viszonylatokban versenyké− pes településszerkezet kialakítása, Zsolna–Turócszentmárton, Beszterce− bánya–Zólyom, Losonc–Rimaszombat települési központok létrehozása (a Losonc–Rimaszombat települési köz− pont lényegese szereppel bír majd az egész közép−dél−szlovákiai tér fejlesz− tésében); ⇒ Pozsony–Nagyszombat–Nyitra települé− si központ fejlesztése kötődésben az európai jelentőségű agglomerációk policentrikus rendszeréhez; ⇒ Pozsony mint európai specifikus köz− pont fejlesztése; ⇒ Kassa mint nemzetközi központ és mint a Kárpátok Eurorégió centrumának fej− lesztése; ⇒ az első kategória első alcsoport kategó− riájú centrumok fejlesztése: Beszterce− bánya, Nyitra, Eperjes, Zsolna; 21. ábra Szlovákia fejlesztési tengelyei a SZTK 2001 alapján Forrás: Szlovákia Területfejlesztési Koncepciója 2001. A szlovák–magyar határ az önkormányzati

kerületek fejlesztési programjaiban ⇒ a második kategóriájú fejlesztési tenge− lyek támogatása: z csallóközi fejlesztési tengely (Po− zsony–Dunaszerdahely); z Nyitra menti fejlesztési tengely (Trencsén–Nagytapolcsány–Nyitra– Érsekújvár–Komárom); z Garam menti fejlesztési tengely (Tolmács–Léva–Zselíz–Párkány); z dél−szlovákiai fejlesztési tengely (Érsekújvár–Zselíz–Ipolyság–Lo− sonc); z nógrádi fejlesztési tengely (Losonc– Fülek–szlovák–magyar határ); z sárosi fejlesztési tengely (Eperjes– Bártfa); z liptói–árvai fejlesztési tengely (Ró− zsahegy–Alsókubín–Trsztená–szlo− vák–lengyel határ). 5.2 A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR AZ ÖNKORMÁNYZATI KERÜLETEK FEJ− LESZTÉSI PROGRAMJAIBAN Pozsonyi kerület A gazdasági és szociális fejlesztési program− ban a magyar–szlovák határ menti együttmű− ködés mint lehetőség/eszköz a regionális fej− lesztésre, konkrétan nincs

megemlítve. A programdokumentum azonban a kerület 15 prioritása közé sorolta a nemzetközi és a ha− táron átnyúló együttműködéseket, s ez a pri− oritás két intézkedésre van bontva: határon át− nyúló partnerségépítés a szomszédos orszá− gokkal, valamint feltételek megteremtése po− zsonyi székhellyel működő nemzetközi intéz− mények létrehozására. Nagyszombati kerület A gazdasági és szociális fejlesztési program a magyar–szlovák határ menti együttműködést alprioritásként kezeli a „Határ menti, transz− nacionális és interregionális együttműködés” prioritás keretén belül, részletesen a határ− mentiséget mint lehetőséget/eszközt a regio− Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p ⇒ az első kategória második alcsoport ka− tegóriájú centrumok fejlesztése: Nagy− szombat, Trencsén, Turócszentmárton,

Poprád; ⇒ a második kategória első alcsoport ka− tegóriájú centrumok fejlesztése: Duna− szerdahely, Bártfa, Komárom, Liptó− szentmiklós, Nagymihály, Pöstyén, Privigye, Igló, Csaca, Homonna, Léva, Losonc, Érsekújvár, Vágbeszterce, Ró− zsahegy, Zólyom; ⇒ az első kategóriájú települési központok fejlesztése: z Pozsony–Nagyszombat települési központ mint a legjelentősebb szlo− vákiai agglomeráció, amely európai jelentőségű; z az első kategóriájú fejlesztési ten− gelyek támogatása: z Vág menti fejlesztési tengely (Po− zsony–Nagyszombat–Trencsén–Zsol− na); z zsolnai–tátraalji fejlesztési tengely (Zsolna–Turócszentmárton–Poprád– Eperjes); z zsolnai–kiszucai fejlesztési tengely (Zsolna–Csaca–szlovák–cseh ha− tár); z kassai–eperjesi fejlesztési tengely (Eperjes–Kassa–szlovák–magyar határ); z nyitrai–Vág menti fejlesztési ten− gely (Nagyszombat–Nyitra–Garam−

szentkereszt–Zólyom), z zólyomi–turóci fejlesztési tengely (Zólyom–Besztercebánya–Turóc− szentmárton); z zólyomi–dél−szlovákiai fejlesztési tengely (Zólyom–Losonc–Rima− szombat–Rozsnyó–Kassa); z kelet−szlovákiai fejlesztési tengely (Kassa–Nagymihály–Szobránc– szlovák–ukrán határ); z erdőháti fejlesztési tengely (Po− zsony–Malacka–szlovák–cseh ha− tár); 59 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 60 Térségfejlesztési keretek nális fejlesztésre. A magyar–szlovák határ menti együttműködést három alprioritásban határozza meg (melyek egészen az intézkedé− sek és aktivitások szintjére vannak szétbont− va): ⇒ a határ menti régiók szociális és gazda− sági együttműködése – mely az alábbi intézkedéseket öleli fel: kis− és közép− vállalkozások együttműködése, váro− sok és

falvak együttműködése, határon átnyúló intézményi együttműködés, vi− dékfejlesztés; ⇒ határon átnyúló infrastruktúra – mely az alábbi intézkedéseket öleli fel: envi− ronmentális befektetések, együttműkö− dés a természetvédelemben, közlekedé− si és telekommunikációs infrastruktúra fejlesztése; ⇒ határon átnyúló programozás támogatá− sa. Nyitrai kerület A gazdasági és szociális fejlesztési program− ban a kerület számára meghatározott 7 fej− lesztési stratégiai terület egyike a „Nemzetkö− zi együttműködés”, azonban a szlovák–ma− gyar határ menti együttműködés konkrétan nincs megemlítve az említett területen. A ne− vezett stratégiai területen belül mindössze ár− nyalt megfogalmazás szintjén kerül megemlí− tésre a Duna menti együttműködés erősítése (elsősorban gazdasági területen). A szlo− vák–magyar határ felmerül több szakpolitikai kérdésben: ⇒

Garamszentkereszt–Léva–Párkány gyors− forgalmi út megépítése és erre kapcso− lódva Párkánynál egy új dunai híd megépítése; ⇒ a kerület idegenforgalmi látványosságai− nak népszerűsítése magyar nyelven. Besztercebányai kerület A gazdasági és szociális fejlesztési program− ban a kerület fejlesztési prioritásai – összesen 7 – között nem szerepel sem a nemzetközi együttműködés, sem a határ menti együttmű− ködés. A szlovák–magyar határ érintőlegesen egy−egy szakpolitikai célkitűzés keretén belül van megemlítve: ⇒ szlovák–magyar határ–Ipolyság–Zó− lyom vasútvonal modernizálása; ⇒ a határon átnyúló munkaerőpiac létre− hozása; ⇒ az idegenforgalmi fejlesztések során szoros kapcsolat Magyarországgal. Kassai kerület A gazdasági és szociális fejlesztési program− ban a kerület 5 stratégiai fejlesztési területe között nem szerepel sem a nemzetközi együtt− működés, sem

a határ menti együttműködés. A szlovák–magyar határ érintőlegesen egy− egy szakpolitikai célkitűzés keretén belül van megemlítve: ⇒ a „Mezőgazdaság és vidékfejlesztés” stratégiai fejlesztési területnél van megemlítve, a tokaji borvidék fejlesz− tésénél, hogy fontos a magyarországi tokaji borvidékkel való együttműkö− dés; ⇒ a Közlekedés és telekommunikáció” stratégiai fejlesztési területnél van megemlítve a Kassa–Miskolc gyorsfor− galmi útszakasz megépítésének szüksé− gessége, valamint a hajózási feltételek javítása a Tiszán; ⇒ a „Szociális tőke és intézményi együtt− működés megerősítése” stratégiai fej− lesztési területnél van megemlítve a szlovák–magyar határ menti eurorégi− ók fontos szerepe a regionális fejlesz− tések terén; ⇒ a „Kis− középvállalkozások gazdasági aktivitásának növelése” stratégiai fej− lesztési területnél kiemelik, hogy a

ha− tár menti területek idegenforgalmi fej− lesztésénél fontos az együttműködés a szomszédos régiók idegenforgalmi sze− replőivel való együttműködés és koor− dináció. Az uniós támogatási programok Az Európai Unió deklarált célja az egyes or− szágok és régiók között fennálló fejlettségi különbségek mérséklése és a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatásának elősegítése (Bu− ček 2003). E cél érdekében az EU forrásokat biztosít, melyek többsége az alábbi három na− gyobb csoportba sorolható: ⇒ előcsatlakozási alapok; ⇒ strukturális alapok, Kohéziós Alap és egyéb uniós alapok, ⇒ közösségi kezdeményezések. Az előcsatlakozási alapok azon pénzügyi esz− közök együttes elnevezése, amelyeket az Eu− rópai Unió a társult országok csatlakozásra való felkészülésének támogatására állított fel. 1990−től kezdődően a PHARE2 volt az az uni− ós támogatási forma, amely

Szlovákia társa− dalmi−gazdasági fejlesztéséhez először adott pénzügyi segítséget, majd a későbbiekben to− vábbi két uniós forrás – ISPA3, SAPARD4 – is segítette az ország regionális fejlesztését és a területfejlesztést intézményesíteni. Szlová− kia az uniós csatlakozást megelőzően az elő− 2 3 4 5 csatlakozási alapokból mintegy 1 milliárd euró támogatást kapott olyan alapvető problé− mák megoldására, mint a közlekedési és kör− nyezetvédelmi infrastruktúra, a munkahelyek teremtése, a határ menti együttműködés, a ha− tár menti területek gazdasági és kulturális kapcsolatainak erősítése és a területfejlesztési elképzelések kölcsönös összehangolása, de je− lentős összegekkel támogatták például a vidé− ken élő gazdáknak a mezőgazdasági gépek vásárlását is. Az ország uniós csatlakozását követően a 2004–2006 rövidített programozási időszak− ban a

területfejlesztési politika egyik alapdo− kumentuma a Nemzeti Fejlesztési Terv lett. A Nemzeti Fejlesztési Terv komplex áttekintést nyújt az 1. Célkitűzés5 szerint támogatott szlovákiai régiókról. A Nemzeti Fejlesztési Terv taglalja továbbá az egyes régiók szük− ségleteit, a fejlődésüket gátló tényezőket csakúgy, mint azt, hogy ezeken miként lehet az egyes fejlesztési stratégiákat alkalmazva túllépni (különös tekintettel a munkanélküli− séget csökkentő nemzeti stratégiákra). A do− kumentum stratégiai célként azt fogalmazta meg, hogy a tartósan fenntartható fejlődés di− namikája mellett az ország 2006−ban megha− A PHARE Előcsatlakozási Programot (Pologne−Hongrie Aid a la Reconstruction Économique) 1989−ben hozta létre az Európai Közösség, eredetileg azzal a céllal, hogy támogassa Lengyelország és Magyarország gazdasági szerkezetátalakítását. A gazdasági és politikai átmenet elősegítésére

1989−ben létrehozott PHARE programot 1996− ra úgy bővítették ki, hogy akkor már a közép−európai régió 13 országában jelen volt. Az ISPA Előcsatlakozási Program (Instrument for Structural Policies for Pre−Accession) a környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló nagyberuházásokat támogatta az EU−hoz csatlakozni kívánó álla− mokban. Az Agenda 2000−ben az Európai Bizottság javasolta, hogy a PHARE programot az EU tagságra váró országok felkészítésére összpontosítsák, a segítséget az acquis communautaire átvételénél két alapvetően fontos, kritikus témára – az intézményépítésre és a beruházások támogatására – koncentrálják. A SAPARD Előcsatlakozási Program (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) a közép−európai reformországokban elsősorban a magánszektort felölelő önkormányzati, térségi kezdeményezéseket támogatta az EU Közösségi

Agrárpolitikájába való bekapcsolódás céljából, így járulva hozzá a fenntartható mez− őgazdaság és vidékfejlesztés kialakításához. Az Európai Unió közösségi regionális politika támogatási prioritásainak megnevezése a 2000–2006 programozási időszakban, amelyeken belül az alábbi kategóriák használatosak: 1. Célkitűzés: A fejlődésben leginkább elmaradott régiók támogatására irányuló regionális politikai célkitűzés, ame− lynek keretében az EU strukturális alapjaiból származó kiadások kétharmadát költik el. 2. Célkitűzés: A gazdasági és társadalmi szerkezetátalakítás miatt strukturális problémákkal küzdő ipari, vidéki, halászati és városi régiók támogatására irányuló regionális politikai célkitűzés. 3. Célkitűzés: Az EU regionális politikájának keretében az oktatási és képzési rendszerek modernizációjához támo− gatást nyújtó célkitűzés. A támogatás a humán

erőforrások fejlesztését célozza Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 5.3 AZ UNIÓS TÁMOGATÁSI PROGRA− MOK 61 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 62 Térségfejlesztési keretek ladja az egy főre eső GDP−ben az uniós átlag 54%−át. A Nemzeti Fejlesztési Terv az alábbi négy prioritást fogalmazta meg: 1. az ipar és szolgáltatások versenyképes− ségének a növelése; 2. a szakképzett és rugalmas munkaerőn alapuló foglalkoztatottság növelése; 3. a multifunkciós mezőgazdaság és vi− dékfejlesztés; 4. a közlekedési, a környezeti és a telepü− lési infrastruktura fejlesztése. A Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalma− zott négy prioritás és a technikai segítség− nyújtás együttes költsége a 2004–2006 idő− szakban 1682,15 millió euró

volt. Ezen ösz− szegből az ERDF (European Regional Deve− lopment Fund – Európai Regionális Fejleszté− si Alap6) részesedése 24,65% (414,64 millió euró), az ESF (European Social Fund – Euró− pai Szociális Alap)7 részesedése 15,11% (254,19 millió euró), az EAGGF (European Agricultural Guidance and Guarantee Fund – Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap)8 részesedése 14,69% (247,03 millió euró), míg a FIFG (Financial Instru− ment for Fisheries Guidance – Halászati Ori− entációs Pénzügyi Eszköz)9 részesedése 0,30% (5,04 millió euró) volt. A strukturális alapok összesen a kiadások 54,75%−át tették 6 7 8 9 10 11 12 13 ki, ami 920,9 millió euró hozzájárulást jelen− tett. Az összkiadásoknak 19,97%−át az állami költségvetés állta, míg a községi önkormány− zatok által nyújtott összeg a kiadások 1,79%− át tették ki (30,18 millió euró). A magánszfé− ra hozzájárulása összesen

395,17 millió eurót tett ki (23,49%). A Nemzeti Fejlesztési Tervben a prioritá− sok közötti forrásmegosztás arányai így mu− tattak: ¾ az ipar és a szolgáltatások versenyké− pességének a növelése – 15,71%; ¾ a szakképzett és rugalmas munkaerőn alapuló foglalkoztatottság növelése – 19,75%; ¾ a multifunkciós mezőgazdaság és vi− dékfejlesztés – 36,48%; ¾ a közlekedési, a környezeti és a telepü− lési infrastruktura fejlesztése – 26,88%. A Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozását követően a benne meghatározott specifikus célok megvalósításának kapcsán kerültek ki− dolgozásra az ágazati operatív programok (Agrár− és Vidékfejlesztés Operatív Prog− ram10, Humán Erőforrás Operatív Program11, Ipar és Szolgáltatások Operatív Program12) és az Alap Infrastruktúra Operatív Program13 (amely az ország infrastrukturálisan elmara− Az Európai Regionális Fejlesztési Alapot az Európai Szociális Alappal

együtt 1975−ben a strukturális alapok ré− szeként hozták létre annak érdekében, hogy támogassák az EU szegényebb régióinak infrastrukturális fejlszetését. Ahogy az EU tagországainak száma gyarapodott, az ERDF a fő regionális különbségek mérséklésének legfőbb eszközévé vált – segítette az elmaradott térségek fejlődését, gazdasági és szociális átalakulását. Az első strukturális alap, amelyet EU−költségvetés részeként, a Római Szerződés alapján létrehoztak. Ez az alap az EU munkahelyek létrehozását és védelmét szolgáló politikájának fő finnaszírozója. Az Európai Szociális Alap végső soron az EU egyes régiói közötti életszínvonalbeli különbségek mérséklését szolgálja. Az agrárpolitika finanszírozására közös pénzügyi alapként 1962−ben lett létrehozva, amelynek Garancia Szekciója az intervenciós politika, Orientációs Szekciója az ágazati struktúrapolitika, szerkezetátalakítás

anyagi hátterének biztosítását szolgálta. A „legifjabb“ strukturális alap – 1993−ban hozták létre a halászattal foglalkozó térségek gazdasági−társadalmi struk− túrájának fejlesztésére, szerkezetátalakításának támogatására. Irányító hatósága a Földművelésügyi Minisztérium Strukturális Politika Osztálya. Irányító hatósága a Munkaügyi−, Szociális− és Családügyi Minisztérium HE OP Irányító Szerv Osztálya. Irányító hatósága a Gazdasági Minisztérium, a Kis− és Középvállalkozások Fejlesztéséért Nemzeti Ügynökség – Ágazati Operatív Program Irányító Osztálya. Irányító hatósága az Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium AI OP−t Irányító Osztály. Az uniós támogatási programok lősi és a Pozsonybesztercei városrészek lettek besorolva. Ez a Pozsonyi kerület teljes terüle− tének 28,82 %−át teszi ki. A 2 célkitűzés ha− tálya alá tartozó régió

fejlesztési stratégiájá− nak alapját elsősorban olyan célok képezik, mint a térségen belüli gazdasági tevékenység diverzifikálása, a fejlesztési erőforrások lehe− tő leghatékonyabb kihasználása, illetve az inf− rastruktúra fejlesztése. A fent lehatárolt terü− leteken a utóbbi célok az Egységes Program− dokumentum Pozsony 2. célkitűzés program− dokumentum alapján történtek a 2004–2006 időszakban, míg az adott régió humán erőfor− rását érintő fejlesztés kereteit a Egységes Prog− ramdokumentum Pozsony 3. célkitűzés prog− ramdokumentum adta meg. A strukturális alapok mellett a 2004–2006 közötti időszakban a Kohéziós Alap forrásai is jelentősen hozzájárultak az ország egyes ré− gióinak a fejlődéséhez a közlekedési és a kör− nyezetvédelemi infrastrukturális beruházások− nak köszönhetően, melyek a Kohéziós Alap által alkalmazott elv alapján nagy költségve− tésűek (egy

beruházás költségvetésének el kell érnie legalább a 10 millió eurót14), vala− mint a közlekedési hálózat fejlesztését illető− Az 1260/1999/EK tanácsi rendelet 4. cikke− lyének rendelkezéseivel, illetve az Európa Bi− zottság egyéb követelményeivel összhangban az SZK Építésügyi és Regiófejlesztési Mi− nisztériuma meghatározta a Pozsonyi kerület (NUTS 2) azon térségeit, amelyek eleget tesz− nek a 2. célkitűzés kategóriájába való besoro− lás követelményeinek. A fentiek szerint kiala− kított régióba a Malackai, a Bazini és a Szen− ci járás egyes területei, illetve a Dunacsúni, a Horvátjárfalui, az Oroszvári, a Pozsonyszől− 14. táblázat A Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásai és költségvetése az uniós forrásokat illető− en (millió EUR) Prioritás, idĘszak Összköltségvetés Összesen ERDF Európai Közösségek ESF EAGGF Kohéziós Alap FIFG Prioritás 1– Ipar és Szolgáltatások

Operatív Program 264,29 131,09 131,09 0,00 0,00 0,00 0,00 Prioritás 2 – Humán ErĘforrás Operatív Program 332,15 249,11 0,00 249,11 0,00 0,00 0,00 613,61 250,56 0,00 0,00 245,52 5,04 0,00 452,11 275,26 275,26 0,00 0,00 0,00 509,70 19,99 1682,15 14,88 920,90 8,29 414,64 5,08 254,19 1,51 247,03 0,00 5,04 0,00 509,70 Prioritás 3 – Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program Prioritás 4 – Alap Infrastruktúra Operatív Program Technikai segítségnyújtás Összesen Forrás: Nemzeti Fejlesztési Terv 2004–2006. 14 A Kohéziós Alap a projektek költségvetésének 85%−át biztosítja. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p dott és az 1. célkitűzésbe tartozó 7 kerületé− nek a közlekedési, a környezeti és a települé− si infrastrukturájának fejlesztését tervező programdokumentum). A kitűzött célok eléré− sének

céljából mind a négy operatív program prioritásokat állapít meg, illetve egy sor saját intézkedés megtételéről gondoskodik. A prog− ramkiegészítőkben aztán ezen intézkedéseket egészen a tevékenységek szintjére bontották le, mégpedig pontosan meghatározott: ⇒ támogatási csoportokkal és összegek− kel; ⇒ lehetséges kedvezményezettekkel; ⇒ célcsoportokkal. 63 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 64 Térségfejlesztési keretek en hozzá kell járulnia az európai kontinens kohézióját elősegítő transzeurópai hálózatok fejlesztéséhez. A Szlovák Köztársaság Közlekedési Mi− nisztériuma a Kohéziós Alapból 2004–2006 között az országot közvetlenül érintő 4 multi− modális közlekedési folyosóból 2 folyosót (V/A és VI) érintő beruházásokat valósított meg, melyek mindegyike elkerüli a magyar kisebbségi tér

leghátrányosabb régióit, hason− lóan a következő programozási időszakban (2007–2013) tervezett projektekhez. A Kohé− ziós Alapból Szlovákia 2004–2006 között több mint 500 millió euróhoz jutott, s ennek közel felét fordították közlekedési célokra, a fennmaradó részt pedig a vízgazdálkodási vál− lalatok által kidolgozott tervezetek kapták meg. 2000–2006 között négy közösségi kezdemé− nyezés volt érvényben az EU−ban: z INTERREG Program – a határon átnyúló, transznacionális és interregionális együtt− működést támogató program, amelynek célja a közösség területének harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlődése; z URBAN Program – a válságban lévő vá− rosok és a városi agglomerációk gazdasá− gi és szociális regenerációját elsősegítő program, amely hangsúlyozza a tartós vá− rosi fejlődés előmozdítását; z LEADER Program – vidékfejlesztés támo− gatását célul

tűző program; z EQUAL Program – a munkapiacon előfor− duló diszkrimináció és az egyenlőtlenség minden fajtája ellen vívott harcot támoga− tó program. A 2004–2006 között a négy érvényben levő közösségi kezdeményezésből kettő lett meghir− detve Szlovákiában: az INTERREG III15 és az EQUAL. Az INTERREG III program kapcsán megemlítendő, hogy számos civil szervezet bí− rálta, hogy az INTERREG III A kezdeménye− zésen belül a Szlovákiát érintő fejlesztési prog− ramok – INTERREG III A Program Szlová− kia/Ausztria; INTERREG III A Program Szlo− vákia/Lengyelország; INTERREG III A Prog− ram Szlovákia/Csehország; INTERREG III A/TACIS Program Szlovákia/Magyarország/ Ukrajna – források tekintetében nem vették fi− gyelembe az egyes határszakaszok hosszát (a szlovák–magyar és a szlovák–ukrán határhossz többszöröse a szlovák–osztrák határszakasznak, ennek ellenére a források többszörösét adták az

utóbbi határszakaszra). Az EU 2007–2013 programozási idősza− kára vonatkozóan az ország stratégiai fejlesz− 15. táblázat A Kohéziós Alapból megvalósított közlekedési beruházások a 2004–2006 között Projekt Autópálya útszakasz D1 Menguszfalva–Szepesjánosfalva Autópálya útszakasz LejtĘs–Kisfarkasd, I. rész LejtĘs–Vágbeszterce Vasúti vonal modernizációja Nagyszombat–Vágújhely, II. rész Pöstyén–Vágújhely Vasúti pálya modernizációja Zsolna–Csaca, I. rész Zsolna–Karásznó Tervezett költségvetés (millió EUR) Kohéziós Alap Állami hozzájárulás/hitel Összesen 161,7091 28,5369 190,246 17,7905 3,1395 20,93 53,38 9,42 62,8 60,775 10,725 71,5 Forrás: Szlovák Köztársaság Közlekedési Minisztériuma, 2008. 15 ⇒ ⇒ ⇒ Az INTERREG III. három területen valósul meg: a szomszédos határ menti régiók integrált fejlődésének támogatása (A cél – határon átnyúló együttműködés); az egész Unió

keretein belüli területi integráció harmonizálása (B cél – transznacionális együttműködés); a regionális fejlődés és a kohéziós politika nemzetek feletti/interregionális együttműködéseken keresztüli támoga− tása (C – interregionális együttműködés). Az uniós támogatási programok 65 3URJUDP 3ÆQ]HV]NÓ]ÓNQDJV¾JD ,17(55(*,,,$3URJUDP6]ORY¾NLD$XV]WULD ,17(55(*,,,$3URJUDP6]ORY¾NLD/HQJHORUV]¾J ,17(55(*,,,$3URJUDP6]ORY¾NLD&VHKRUV]¾J ,17(55(*,,,$7$&,63URJUDP6]ORY¾NLDt0DJDURUV]¾Jt8NUDMQD PLOOLÐ(85W¾UVILQDQV]ÊUR]¾V PLOOLÐ(85W¾UVILQDQV]ÊUR]¾V PLOOLÐ(85W¾UVILQDQV]ÊUR]¾V PLOOLÐ(85W¾UVILQDQV]ÊUR]¾V Forrás: Szlovák Köztársaság Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma, 2007. tési terve Szlovák Köztársaság Nemzeti Stra− tégiai Referencia Kerete 2007–2013 címmel került kidolgozásra az EU stratégiai

iránymu− tatásaival összhangban, s még a Dzurinda− kormány 2006 májusában jóváhagyta, később azonban a júniusi kormányváltást követően az új kormány átdolgozta a fejlesztési tervet, amelyet aztán az Európa Bizottság csak 2007 augusztusában fogadott el. A stratégiai terv− dokumentum tartalmazza az ország gazdasági és társadalmi felemelkedése végett prioritás− ként kezelendő területeket és aktivitásokat a felvázolt időszakra, melyek számára a for− rásokat a strukturális alapok és a Kohéziós Alap biztosítanak majd, s amely alapok a 2007–2013 közötti programozási időszak− ban három új célkitűzést támogatnak: a kon− vergenciát, a regionális versenyképességet és foglalkoztatást, valamint az európai területi együttműködést. A tervdokumentum a 2007–2013 programozási időszakra stratégiai célként a régiók, a szlovák gazdaság és a fog− lalkoztatottság versenyképességének és telje−

sítőképességének jelentős emelését célozta meg a fenntartható fejlődés feltételeinek be− tartása mellett. Ezen cél elérése végett első számú célterületként a régiók növekedési centrumainak a támogatását jelöli meg abból a feltételezésből kiindulva, hogy a gazdasági− társadalmi felemelkedés a régiók centrumából 17. táblázat A Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007–2013 által meghatározott prioritások rendszere a célterületre Stratégiai prioritás 1. Infrastruktúra és regionális megközelíthetĘség 2. Tudásalapú gazdaság 3. Emberi erĘforrás 4. Technikai segítségnyújtás (horizontális) Specifikus prioritás Alap 1.1 Regionális infrastruktúra 1.2 A környezeti infrastruktúra és környezetvédelem 1.3 Közlekedési infrastruktúra és tömegközlekedés 1.4 Egészségügyi infrastruktúra modernizációja ERDF ERDF + KF ERDF + KF ERDF 2.1 Társadalom informatizálása 2.2 Kutatás

és fejlesztés 2.3 FelsĘoktatási intézmények infrastruktúrája 2.4 Vállalatok és szolgáltatások versenyképességének a támogatása innovációk által ERDF ERDF ERDF ERDF 3.1 Modern oktatás a tudásalapú társadalomért ESF 3.2 Foglalkoztatottság és társadalmi befogadás növekedésének a támogatása, kapacitásépítés ESF 4.1 ElĘkészítés, irányítás, monitoring, értékelés, informálás, adminisztrációs kapacitások erĘsítése ezen területeken ERDF 4.2 Pénzügyi irányítás, ellenĘrzés és adminisztrációs kapacitások erĘsítése ezen területeken ERDF Megjegyzés: A konvergenciaprogram célterülete az ország valamennyi NUTS 2 szintjét jelenti, leszámítva Pozsony NUTS 2 régiót. Forrás: Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007–2013, 2007. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 16. táblázat Az ERDF által a

megjelölt programok céljainak megvalósítására elkülönített pénz− eszközök az INTERREG III A programokon belül 2004–2006 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 66 Térségfejlesztési keretek majd fokozatosan kiáramlik a régiók marginá− lis tereibe.16 A stratégiai cél elérése végett a dokumentum kiemeli a régiók szerepkörének megnövelését és a partnerségek létrehozásá− nak a szükségét a források hatékony felhasz− nálása végett. 22. ábra Az EU 2007–2013 időszakra vonatkozó célkitűzéseinek áttekintése 1. Konvergencia-célkitĦzés A konvergencia-célkitĦzés hasonló a 2000–2006-os idĘszak 1. célkitĦzéséhez Célja a legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózásának elĘsegítése. A 27 tagállamot számláló Európai Unióban ez a célkitĦzés 17 tagállamban 84 régiót érint, melynek összlakossága 154

millió fĘ. Támogatás mértéke: A konvergencia-célkitĦzés keretében 251,163 milliárd euró áll rendelkezésre, ami a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból rendelkezésre álló teljes összeg 81,54 százaléka. A konvergencia-célkitĦzés forrásait a három alap – Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap – együttesen biztosítja. Jogosultsági feltételek: A strukturális alapok forrásaira (ERFA, ESZA) azon NUTS 2. szintĦ régiók jogosultak, ahol a 2000–2002 idĘszakra vonatkozó adatok alapján az egy fĘre esĘ bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Ez a célkitĦzésre fordítható összes forrás 70,51 százalékát jelenti (177 milliárd euró). Azon régiók (ún. „phasing out” térségek), ahol a GDP az EU-bĘvítéssel járó statisztikai hatás következtében épphogy meghaladja a küszöbértéket, a célkitĦzés forrásaiból fokozatosan csökkenĘ

támogatásban részesülnek. E régiók a célkitĦzés forrásainak 4,99 százalékára jogosultak (12,5 milliárd euró). A Kohéziós Alap támogatásaira azon tagállamok jogosultak, ahol a 2001–2003 idĘszakra vonatkozó adatok alapján egy fĘre esĘ bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Ez a célkitĦzésben rendelkezésre álló forrás 23,22 százaléka Azon régiók, ahol a GNI az EU bĘvítés statisztikai hatásai következtében meghaladja a 90 százalékos küszöbértéket, fokozatosan csökkenĘ támogatásban részesülnek. A Kohéziós Alapból 15 tagállam részesülhet 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitĦzés A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitĦzés célja a konvergencia-célkitĦzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének erĘsítése, foglalkoztatási mutatóinak javítása. A célkitĦzés keretében 19 tagállam 168 régiója

részesülhet támogatásban. Ezek közül 13 tartozik azon régiók közé, ahol a támogatást fokozatosan vezetik be (ún „phasing-in” területek). Ezek a régiók – a korábbi 1 célkitĦzés alá tartozó egykori státusuknál fogva – különleges pénzügyi juttatásban részesülnek Támogatás mértéke: A célkitĦzés keretében 49,13 milliárd euró áll rendelkezésre, ami a teljes összeg 15.95 százaléka A forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap egyenlĘ mértékben biztosítja. 3. Európai területi együttmĦködés célkitĦzés A célkitĦzés a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erĘsíti a határokon átnyúló együttmĦködést. A célkitĦzés a korábbi INTERREG közösségi kezdeményezésen alapul, s az ERFA finanszírozása alá került. Támogatás mértéke: A célkitĦzésre az összes támogatás 2,52 százaléka, azaz 7,75 milliárd euró áll rendelkezésre, mely az

alábbiak szerint oszlik meg: Határokon átnyúló együttmĦködés: 73,86 %; Transznacionális együttmĦködés: 20,95%; Interregionális együttmĦködés: 5,19%. A forrást teljes egészében az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja. Jogosultsági feltételek: A Közösség NUTS 3. szintĦ valamennyi belsĘ és egyes külsĘ szárazföldi határok mentén fekvĘ régiója és a Közösség NUTS 3 szintĦ, a tengeri határok mentén fekvĘ, egymástól legfeljebb 150 km távolságra található régiója jogosult a támogatásra. Forrás: http://europa.eu/index huhtm 16 A regionális fejlődésnek ezen megközelítését és beépítését a Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007–2013 c. tervdokumentumba a szlovákiai civil szféra élesen bírálta, megítélésük szerint ugyanis a centrumok kiemelt támo− gatása fokozza a centrum–periféria közötti gazdasági−társadalmi szakadékot. Az uniós támogatási programok 2007–2013 az ország

településeit három kate− góriába sorolta be: – innovációs növekedési pólusok (82 vá− ros kapott besorolást ezen kategóriába); – kohéziós növekedési pólusok (891 város és község kapott besorolást ezen kategóriába); – községek, amelyek nem növekedési pó− lusok (1918 község kapott besorolást ezen ka− tegóriába). A fenti beosztás alapján a legkedvezőbb fej− lesztési körülményekkel az innovációs növe− kedési pólusok rendelkeznek majd a 2007–2013 programozási időszakban. A má− sodik legkedvezőbb fejlesztéstámogatási kör− nyezetet a kohéziós növekedési pólusok mondhatják a magukénak, míg a legkevesebb támogatást azon községek kapják majd, ame− lyek nem növekedési pólusok. 18. táblázat A Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007–2013 által megfogalmazott stratégiai célok mérhető mutatói és azok értéke 2013−ban Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai

Referencia Kerete 2007–2013 által megfogalmazott stratégiai célok mérhetĘ mutatói A mutató értéke 2005-ben A mutató értéke 2013-ban A gazdaság energetikai szükséglete 854,3 kg OE/1000 EUR 663,4 kg OE/1000 EUR Együttes innovációs index 22. hely az EU-ban 18. hely az EU-ban Egy fĘre jutó GDP vásárlóerĘ-paritáson számolva az EU-15 viszonylatában Az EU-15 szintjének 53,7%-a Az EU-15 szintjének több mint 60%-a Munkatermelékenység az EU-15 viszonylatában Az EU-15 szintjének 60,9%-a Az EU-15 szintjének több mint 70%-a Foglalkoztatottság mértéke (15-64) az EU-15 viszonylatában Az EU-15 szintjének 57,7%-a Az EU-15 szintjének 63,4%-a Megjegyzés: OE – oil equivalent. Forrás: Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007–2013, 2007. 19. táblázat A 2007–2013 uniós programozási időszak 11 operatív programa 2SHUDWÊY3URJUDP            .Ó]OHNHGÆV .ÓUQH]HWYÆGHOHP

5HJLRQ¾OLVIHMOHV]WÆV 7¾UVDGDORPLQIRUPDWL]¾O¾VD (JÆV]VÆJÙJ )RJODONR]WDW¾VÆVW¾UVDGDOPLEHIRJDG¾V 2NWDW¾V .XWDW¾VÆVIHMOHV]WÆV 9HUVHQNÆSHVVÆJÆVJD]GDV¾JLQÓYHNHGÆV 3R]VRQLNHUÙOHW 7HFKQLNDLVHJÊWVÆJQ×MW¾V ,U¾QÊWÐ+DWÐV¾J 6=.Ó]OHNHGÆV3RVWDÙJLÆV7HOHNRPXQLN¾FLÐV0LQLV]WÆULXPD 6=.ÓUQH]HWYÆGHOPL0LQLV]WÆULXPD 6=.¦SÊWÆVÙJLÆV5HJLRQ¾OLV)HMOHV]WÆVL0LQLV]WÆULXPD 6=.RUP¾QKLYDWDOD 6=.(JÆV]VÆJÙJL0LQLV]WÆULXPD 6=.0XQND6]RFL¾OLVÆV&VDO¾GÙJL0LQLV]WÆULXPD 6=.2NWDW¾VÙJL0LQLV]WÆULXPD 6=.2NWDW¾VÙJL0LQLV]WÆULXPD 6=.*D]GDV¾JL0LQLV]WÆULXPD 6=.¦SÊWÆVÙJLÆV5HJLRQ¾OLV)HMOHV]WÆVL0LQLV]WÆULXPD 6=.¦SÊWÆVÙJLÆV5HJLRQ¾OLV)HMOHV]WÆVL0LQLV]WÆULXPD Forrás: Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007–2013, 2007. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p A

tervdokumentum alapján 11 operatív program került kidolgozásra, melyből egy operatív program a technikai segítségnyújtás− ra irányul. Az operatív programok tartalmaz− zák az állam legfontosabb prioritásait, vala− mint a programozás végrehajtásának módját. Az EU egyetlen kikötéssel él a támogatás−fel− használás programozása tekintetében: a „kon− vergencia” célkitűzés kedvezményezettjei kö− zé tartozó országok és régiók a támogatások 60%−át, a „versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés keretei között támogatható orszá− gok és régiók pedig a támogatások 75%−át kötelesek a lisszaboni stratégiában megfogal− mazott uniós prioritások, azaz a növekedés és a foglalkoztatás fellendítésére fordítani. Az uniós források szétosztásával kapcsola− tosan a területi koncentráció elvét követve az SZK Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 67 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes

Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 68 Térségfejlesztési keretek 20. táblázat Az ország településeinek osztályozása a területi koncentráció elve alapján  ¦Y 1ÆSHVVÆJV]¾PD  7HOHSÙOÆVHNV]¾PD   ,QQRY¾FLÐVQÓYHNHGÆVLSÐOXVRN .RKÆ]LÐVQÓYHNHGÆVLSÐOXVRN ,QQRY¾FLÐVÆVNRKÆ]LÐVQÓYHNHGÆVLSÐOXVRNÓVV]HVHQ            3. .Ó]VÆJHNDPHOHNQHPQÓYHNHGÆVLSÐOXVRNXJDQDNNRUD] LQQRY¾FLÐVQÓYHNHGÆVLSÐOXVRNYRQ]¾VNÓU]HWÆEHQIHNV]HQHN    4. .Ó]VÆJHNDPHOHNQHPQÓYHNHGÆVLSÐOXVRNXJDQDNNRUQHP IHNHV]HQHNLQQRY¾FLÐVQÓYHNHGÆVLSÐOXVRNYRQ]¾VNÓU]HWÆEHQ 1. 2. ³VV]HVHQ       Forrás: Szlovák Köztársaság Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma, 2007. 21. táblázat A

területi koncentráció elve alapján végrehajtott osztályozása az ország települé− seinek növekedési pólusokra és nem növekedési pólusokra (%)   ¦Y  ,QQRY¾FLÐVQÓYHNHGÆVLSÐOXVRN  .RKÆ]LÐVQÓYHNHGÆVLSÐOXVRN  ,QQRY¾FLÐVÆVNRKÆ]LÐVQÓYHNHGÆVLSÐOXVRNÓVV]HVHQ   .Ó]VÆJHNDPHOHNQHPQÓYHNHGÆVLSÐOXVRNXJDQDNNRUD]  LQQRY¾FLÐVQÓYHNHGÆVLSÐOXVRNYRQ]¾VNÓU]HWÆEHQIHNV]HQHN .Ó]VÆJHNDPHOHNQHPQÓYHNHGÆVLSÐOXVRNXJDQDNNRUQHP  IHNHV]HQHNLQQRY¾FLÐVQÓYHNHGÆVLSÐOXVRNYRQ]¾VNÓU]HWÆEHQ  ³VV]HVHQ 7HOHSÙOÆVHN UÆV]DU¾QD 1ÆSHVVÆJUÆV]DU¾QD                      Forrás: Szlovák Köztársaság Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma, 2007. 22. táblázat A területi koncentráció elve a Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referen− cia

Kerete 2007–2013 specifikus prioritásainak végrehajtásával kapcsolatosan Specifikus prioritás 1.1 Regionális infrastruktúra 1.2 Környezeti infrastruktúra és környezetvédelem 1.3 Közlekedési infrastruktúra és tömegközlekedés 1.4 Egészségügyi infrastruktúra modernizációja 2.1 Társadalom informatizálása 2.2 Kutatás és fejlesztés 2.3 FelsĘoktatási intézmények infrastruktúrája 2.4 Vállalatok és szolgáltatások versenyképességének a támogatása innovációk által 3.1 Modern oktatás a tudásalapú társadalomért 3.2 Foglalkoztatottság és társadalmi befogadás támogatása, kapacitás építés Innovációs növekedési pólusok x x Községek, amelyek Kohéziós nem növekedési növekedési pólusok pólusok x egész Szlovákia egész Szlovákia x egész Szlovákia x x x Megjegyzés: x – a megvalósítandó projektek helyszíne. Forrás: Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007–2013, 2007. egész

Szlovákia egész Szlovákia Az uniós támogatási programok 69 Stratégiai prioritás 1. Infrastruktúra és regionális elérhetĘség Specifikus prioritás Alap ERDF 2. Tudásalapú gazdaság 3. Emberi erĘforrás ERDF 3.1 Modern oktatás a tudásalapú társadalomért 3.2 Foglalkoztatottság és társadalmi befogadás támogatása, kapacitás építés ESF ESF Megjegyzés: A „Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” célterület a Pozsony NUTS 2 régiót jelenti. Forrás: Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007–2013, 2007. 24. táblázat A pénzügyi forrásosztás az EU kohéziós politikájának céljai szerint a 2007–2013 programozási időszakban EU kohéziós politikájának céljai Konvergencia Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság Európai Területi EgyüttmĦködés Összesen EU alapjai SA + KA SA KA SA SA SA + KA Pénzügyi forrásosztás az EU kohéziós politikájának céljai szerint

Szlovákia esetében (EUR) 2004-es árszint 9 638 999 602 6 214 921 468 3 424 078 134 398 057 758 (108 782 757 + a Konvergencia célból átutalás a kutatásra és fejlesztésre 289 275 001) 201 606 786 10 238 664 146 aktuális árszint 10 911 601 421 7 012 862 858 3 898 738 563 449 018 529 (122 603 156 + a Konvergencia célból átutalás a kutatásra és fejlesztésre 326 415 373) 227 284 545 11 587 904 495 Megjegyzés: SA – strukturális alapok, KA – Kohéziós alap. Forrás: Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007–2013, 2007. 25. táblázat A Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Keretének horizontális pri− oritásai, azok céljai és alkalmazásának módjai Horizontális prioritások Marginalizált roma közösségek EsélyegyenlĘség Tartósan fenntartható fejlĘdés Információs társadalom Horizontális prioritások célja a marginalizált roma közösségek foglalkoztatottsági és iskolázottsági szintjének

növelése, valamint életkörülményeik javítása az esélyegyenlĘség biztosítása a diszkrimináció minden formájával szemben a gazdasági növekedés környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságának biztosítása a befogadó információs társadalom fejlesztése Horizontális prioritások érvényesülése átfogó megközelítés (több operatív program segítségével) az összes projektnél alkalmazott elv elv a Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Keretének szintjén integrált megközelítés (a közigazgatás információs rendszereinek fejlesztése és e-szolgáltatások bevezetése az operatív programokban) Forrás: Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007–2013, 2007. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 23. táblázat A Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007–2013 által

meghatározott prioritások rendszere a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” cél− területre Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 70 Térségfejlesztési keretek A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2007–2013 dokumentumban a stratégiai prio− ritások mellett megfogalmazásra kerültek a horizontális prioritások is, amelyek ugyan− olyan fontosak, mint a stratégiai prioritások, de átfogó jellegüknél fogva nem valósíthatók meg külön intézkedések révén, és megvalósí− tásukra nem különíthető el keret. A horizon− tális prioritásokat egyrészt a programozási fo− lyamat egészében, másrészt valamennyi támo− gatott programban érvényesíteni kell. A Nem− zeti Stratégiai Referencia Keret 2007–2013 az alábbi 4 horizontális prioritásokat tartalmazza: ⇒ marginalizált roma közösségek; ⇒ esélyegyenlőség; ⇒

tartósan fenntartható fejlődés; ⇒ információs társadalom. A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2007–2013 dokumentum mellett a regionális fejlesztés kereteit illetően további meghatáro− zó dokumentum a Szlovák Köztársaság Nem− zeti Stratégiai Vidékfejlesztési Terve 2007–2013, amelyhez az EAFRD (European Agricultural Fund for Rural Development – Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) biztosítja a forrást. Ezen tervdokumen− tum elsősorban a vidéki térségek folyamato− san fenntartható fejlődésére irányul, ezért a dokumentum prioritásai a vidékfejlesztési támogatási programok a mezőgazdasági ter− melés és erdőgazdálkodás versenyképességé− nek javítására, az ésszerű talajgazdálkodás tá− mogatására, a környezet javítására, a vidéki életfeltételek javítására és a gazdasági tevé− kenységek diverzifikálására összpontosítanak. Ezen programdokumentum különösen fontos szerepet

tölthet be a szlovákiai magyar ki− sebbség által lakott tér fejlesztésében, ugyan− is a dokumentum prioritásai elsősorban a pe− riferikus vidéki régiók támogatását célozzák meg, s ebbe a kategóriába tartozik a szlová− kiai magyar kisebbségi tér döntő hányada. A vidékfejlesztési stratégia ezen irányultságának kiemelése azért fontos, mivel a Nemzeti Stra− tégiai Referencia Keret 2007–2013 dokumen− tum stratégiája a településfejlesztés terén csu− pán az innovációs és kohéziós növekedési centrumok, valamint a szegregált települések támogatása (abban a reményben, hogy a cent− rumok fejlődése idővel kiváltja a periferikus települések fejlődését is). A Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Vidékfejlesztési Terve 2007–2013 dokumen− tumban 4 fejlesztési tengelyt határoztak meg: ⇒ 1. fejlesztési tengely: Versenyképesség javítása17; ⇒ 2. fejlesztési tengely: Életkörnyezet és táj

javítása18; ⇒ 3. fejlesztési tengely: Vidéki életfeltéte− lek javítása19, ⇒ 4. fejlesztési tengely: LEADER straté− gia alkalmazása.20 17 Prioritása a produktív mezőgazdaság, erdőgazdaság és feldolgozóipar támogatása, rákapcsolódva a modernizáció− ra, innovációra, szerkezeti átalakításra és a tudás átadására az agráriumban, az élelmiszeriparban és az erdőgaz− daságban. 18 Prioritása a vidéki életkörnyezet javítása és védelme – a biodiverzitás megőrzése, a víz− és talajvédelem, az éghaj− lati változások hatásainak mérséklése. 19 Prioritása a munkahelyteremtés és gazdasági aktivitás támogatása a vidéki térben. 20 Prioritása a vidéki tér fejlődési potenciáljának mobilizálása, a fejlesztés menedzsmentjének és irányításának javí− tása, a helyi kezdeményezések támogatása (a LEADER mint Közösségi Kezdeményezés Szlovákiában új forma− ként jelenik meg a vidéki

közösségek fejlesztésében, ugyanis a 2004−2006 időszakban Szlovákiában nem volt a támogatási keretek között számos uniós államtól eltérően).  (5) (5) (5) 23(JÆV]VÆJÙJ 237HFKQLNDLVHJÊWVÆJQ×MW¾V 233R]VRQLNHUÙOHW                                                         

                                            Az uniós támogatási programok Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p Forrás: Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007–2013, 2007. ()) ($)5 HEEÒO(6) HEEÒO.)         

$](XUÐSDL.Ó]ÓVVÆJKR]]¾M¾UXO¾VD (85                                      ($)5ÆV())          (6)      232NWDW¾V (6) $]DODSRNHJÙWWHVHQD 6=.1HP]HWL6WUDWÆJLDL5HIHUHQFLDHUHWHt HEEÒO(5) 23)RJODONR]WDW¾VÆVW¾UVDGDOPLEHIRJDG¾V (6) (5) 239HUVHQNÆSHVVÆJÆVJD]GDV¾JLQÓYHNHGÆV  (5) 23.XWDW¾VÆVIHMOHV]WÆV   (5) .$

  (5).$    .$ (5)   (5)    (5)  (5).$  $ODS ³VV]HVHQ (5)ÆV.) 237¾UVDGDORPLQIRUPDWL]¾O¾VD 23.Ó]OHNHGÆV 23.ÓUQH]HWYÆGHOHP 5HJLRQ¾OLV23   2SHUDWÊYSURJUDP 26. táblázat A 2007–2013 programozási időszak pénzügyi kertének megoszlása az operatív programok alapján (EUR−ban) 71 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 72 Térségfejlesztési keretek A 2007–2013 programozási időszakban Szlo− vákia vidékfejlesztési programjára mintegy 1,9 milliárd euró jut, amelyek megoszlása az alábbi arányban várható: versenyképesség ja− vítása (20%), életkörnyezet és táj javítása (63,5%), vidéki életfeltételek javítása (12,5%), LEADER stratégia alkalmazása (2,5%), technikai

segítségnyújtás (2%). A 2007–2013 programozási időszakban a Nemzeti Stratégiai Vidékfejlesztési Terv 2007–2013 dokumentum mellett a vidéki te− rek fejlesztése szempontjából meghatározó programdokumentumnak számít még a Halá− szati Operatív Program, amelyhez a forrást az EFF (European Fisheries Fund – Európai Ha− lászati Alap) biztosítja. Ezen tervdokumentum stratégiai céljai az ország halgazdaságának és akvakultúrájának modernizációjára és restruk− turalizációjára, a halgazdaságok és akvakultú− rák termékeinek feldolgozásával foglalkozó vállalatok versenyképességének növelésére és a halászati termékek piacának fejlesztésére irányulnak. A 2007–2013 közötti időszakban az Euró− pai Bizottság döntése értelmében fontos újí− tásként a kohéziós politika fő programjaiba kerültek az eddig közösségi kezdeményezés− ként működő határon átnyúló együttműködési programok (INTERREG).

2007−től a határon átnyúló együttműködési programok kiemelt célkitűzésként szerepelnek – mint 3. Célkitű− zés az Európai Területi Együttműködés (ETE)21 megnevezés alatt. A célkitűzés alatti támogatásra jogosult területek: z határon átnyúló együttműködés – a Kö− zösség NUTS 3 szintű szárazföldi vagy tengeri határok mentén fekvő régiói, illet− ve az ENPI22 program esetén az EU−val szomszédos (nem tagállam) országok NUTS 3 szintű régiói is; z transznacionális együttműködés – a Bi− zottság a transznacionális térségek listáját programok szerint határozza meg a részt− vevő országokkal egyeztetve; z interregionális együttműködés – a Közös− ség egész területe Szlovákia esetében az ország valamennyi NUTS 3 régiójának van legalább egy nemzetközi határa vala− mely szomszédos országgal, így az összes NUTS 3 régió részt vehet az EU által tá− mogatott határ menti

együttműködések− ben. Az ETE programok között kiemelkedő fon− tosságúak a határon átnyúló együttműködési programok, melyek fő célja a határok elvá− lasztó jellegének csökkentése, a határon át− nyúló infrastruktúrák és együttműködések fej− lesztése, illetve a határ menti közösségek kap− csolatainak erősítése. Az egyes programok re− gionális fejlesztési jellegűek, de a regionális fejlesztésnek kizárólag azon területeit ölelik fel, ahol a nemzeti határokon átlépő együtt− működések a főáramú fejlesztésekhez képest hozzáadott értéket hordoznak, illetve olyan közös problémákat céloznak megoldani, ame− lyek gátolják a résztvevő országok kapcsoló− dó területei tekintetében az egymásra ható fej− lesztések összehangolását, kölcsönös kihasz− nálását. Ez lehetőséget nyújt a határ menti te− rületek olyan fejlesztésére, amely enyhíti a helyi népesség helyenként

fennálló gazdasági és társadalmi elszigeteltségét. A 2007–2013 programozási időszakban Szlovákia és a szomszédos államok között 5 határon átnyúló együttműködési program került meghirdetés− re, amelyek között a dél−szlovákiai régót a NUTS 3 beosztás alapján 4 érinti: a szlo− vák–cseh határon átnyúló együttműködési program, a szlovák–osztrák határon átnyúló együttműködési program, a szlovák–magyar határon átnyúló együttműködési programok, valamint a szlovák–ukrán, ukrán–magyar és román–ukrán határon átnyúló együttműködést 21 European Territorial Cooperation – ETC. 22 European Neighbourhood and Partnership Instrument – ENPI. Az uniós támogatási programok főképpen azért, mivel a területi aszimmetriák mögül fölsejlik a több évtizedes politikai−et− nikai szándékosság, a magyarlakta régiók ver− senyképességét gátló akadályok szándékos lé− tesítése. Az

uniós források szétosztásánál fel− merülő klientelizmust bizonyítják a kormány− koalícióban meglévő hatásköri viták is, ame− lyek tárgya, hogy melyik minisztérium, va− gyis melyik párt legyen az adott operatív program irányító hatósága (a Fico−kormány számára tehát az a lényeges, hogy melyik párt irányítsa az uniós alapok egyes operatív prog− ramjait, nem pedig az, hogy a leghatékonyab− ban kimerítésre kerüljön a 2007–2013 idő− szakban elérhető több mint 11 milliárd euró uniós támogatás). 23. ábra A Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007–2013 rövid összefoglalója 7¾PRJDWDQGÐWHUÙOHWHN x +DW¾URQ¾WQ×OÐÙ]OHWLHJÙWWPØNÓGÆVW¾PRJDW¾VD x .)ÆVLQQRY¾FLÐVHJÙWWPØNÓGÆVHNW¾PRJDW¾VD x .Ó]ÓVWXULV]WLNDLSURMHNWHNHOÒVHJÊWÆVH x (JÆV]VÆJÙJ x +¾OÐ]DWLSDUWQHUVÆJLSURJUDPÆVSURMHNWPHQHG]VPHQWNDSDFLW¾VRNIHMOHV]WÆVH x

(PEHULHUÒIRUU¾VRNNÓ]ÓVKDV]Q¾ODWDÆVIHMOHV]WÆVH x .LVSURMHNWDODSt(PEHUHNNÓ]ÓWWLNDSFVRODWÆSÊWÆV x +DW¾URQ¾WQ×OÐNÓUQH]HWYÆGHOHP x 7HUPÆV]HWYÆGHOPLHJÙWWPØNÓGÆV x .LVOÆSWÆNØNÓ]OHNHGÆVLLQIUDVWUXNW×UDIHMOHV]WÆVXWDNNHUÆNS¾UXWDNNÓ]ÓVVÆJLNÓ]OHNHGÆV x -REEKDW¾U¾WNHOÆVLOHKHWÒVÆJHNEL]WRVÊW¾VDDKDW¾UIROÐNRQ x +DW¾URQ¾WQ×OÐNRPPXQLN¾FLÐVFVDWRUQ¾NIHMOHV]WÆVH 3¾O¾]ÐV]HUYH]WHNDODSYHWÒHQ¾OODPLLOOHWYHQRQSURILWV]HUYH]HWHNOHKHWQHN 7¾PRJDW¾VUDMRJRVXOWWHUÙOHWHN x 0DJDURUV]¾JRQ*ÒU0RVRQ6RSURQPHJH.RP¾URP(V]WHUJRPPHJH%XGDSHVW3HVWPHJH 1ÐJU¾GPHJH+HYHVPHJH%RUVRG$ED×M=HPSOÆQPHJH6]DEROFV6]DWP¾U%HUHJPHJH x 6]ORY¾NL¾EDQ3R]VRQLNHUÙOHW1DJV]RPEDWLNHUÙOHW1LWUDLNHUÙOHW%HV]WHUFHE¾QDLNHUÙOHW.DVVDL NHUÙOHW $SURJUDPÓVV]NÓOWVÆJYHWÆVHPLQWHJPLOOLÐHXUÐPHOEÒOPLOOLÐHXUÐ  D](XUÐSDL8QLÐ(5)

(XUÐSDL5HJLRQ¾OLV)HMOHV]WÆVL$ODS KR]]¾M¾UXO¾VD$S¾O¾]ÐNWÐOHOY¾UWÓQHUÒPÆUWÆNHPLQLPXP Forrás: Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007–2013, 2007. 23 Štrukturálne fondy EÚ na Slovensku a možnosti ich transparentnejšieho využívania. Transparency International Slovensko, Bratislava, 2005. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p segítő Magyarország–Szlovákia–Románia– Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttműködési Program. Az uniós forrásokkal kapcsolatosan szólni kell a forrásszétosztásnál esetleg felmerülő re− gionális igazságtalanságokról. A Transparency International 2006 tavaszán készített jelenté− se23 alapján az uniós források elosztásánál fennáll a regionális diszkrimináció, illetve a korrupció esélye,

mindenekelőtt a projektek értékelésének és a nyertes projektek kiválasz− tásának fázisában. E megállapítás a naciona− lista pártot tartalmazó Fico−kormány alatt va− lós veszélyt jelent a dél−szlovákiai magyar− ságra nézve az elkövetkező négy évben – leg− 73 Az alábbi fejezetben a közel fél évszázadon keresztül perifériaként kezelt Dél−Szlovákia népessége kerül bemutatásra, tárgyalva a gaz− dasági szerkezetváltás eredményeit, a refor− mok által megváltozott életterük gazdasági és társadalmi mutatóit, az elmúlt fél évtized leg− jelentősebb munkapiaci eseményeit. A fejezet betekintést ad a humán erőforrások kérdéskö− rének néhány szegmensébet, a bonyolult és sokrétű területi tényezők közül néhányat fel− sorakoztat – összpontosítva a számottevő ma− gyar kisebbséggel rendelkező és egyben erő− sen rurális jelleggel bíró 16 dél−szlovákiai já− rás emberi

tényezőire, valamint a szlovákiai munkaerőpiac sajátosságaira. 6.1 A SZLOVÁKIAI MUNKAERŐPIAC ALAPMUTATÓI A munkaerő nem csupán az egyik termelési tényező, hanem a termelés fejlődésének hor− dozója is. A gazdaság térbeli elhelyezkedésé− re ható tényezők közül az egyik legfontosabb. Bármilyen magas szinten fejlődjenek is az anyagi termelőerők, legyen bármilyen magas színvonalú a gépesítés, az automatizálás, a kemizálás, a munkaerő – különösen a képzett munkaerő – a termelés térbeli elhelyezésének egyik legfontosabb tényezője marad. Ezért a népesedési jelenségekben bekövetkező válto− zások és a hozzájuk kapcsolódó folyamatok a 24. ábra A humán erőforrásokat befolyásoló területi tényezők Emberi tényezĘk ÉletminĘség Népesség összetétele Iskolázottság, képzettség Munkaerpállomány, foglalkoztatás Civil társadalom Identitás Kultúra Humán erĘforrások Tudás- és ismeretközlés

bázisa Településhálózat Alsó és középfokú FelsĘoktatás és továbbképzés Kutatás-fejlesztés Innovációs környezet Újdonságok befogadása Tudásbázisok Forrás: Rechnitzer–Smahó 2005. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 6. RÉGIÓK A NÉPESSÉG GAZDASÁGI SZEMPONTÚ BEMUTATÁSÁNAK TÜKRÉBEN Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 76 Régiók a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében társadalmi−gazdasági−térbeli fejlődésnek meg− határozó tényezői (Lelkes 2004e). A népesség gazdasági aktivitása társadal− mi és gazdasági szempontból is kiemelkedő− en fontos, hiszen a népesség abszolút többsé− ge számára ez alapozza meg a rendszeres jö− vedelemszerzés lehetőségét, ezáltal a kialakít− ható életszínvonalat,

részben pedig az életkö− rülményeket, ettől függ a keresők és eltartot− tak aránya, amely családi és társadalmi szem− pontból is a megszerzett jövedelmek felhasz− nálását alaposan befolyásolja. Szlovákiában a foglalkoztatási politika az EU szabályrendszerével összhangban történik. A legjelentősebb foglalkoztatási politikai tör− vényi szabályozásokat a 461/2003. Tt 5/2003. Tt és a 453/2003 Tt számú törvé− nyek adják meg, amelyek hivatottak szabá− lyozni a munkapiaci folyamatokat, nagy hangsúlyt helyezve a foglalkoztatottság növe− lésére, a tartósan munkanélküliek (a több mint egy éve nyilvántartott munkanélküliek) prob− lémájának a kezelésére, a munkanélküliek anyagi támogatási rendszerének a kiépítésére. A foglalkoztatás politika irányításában döntő szereppel a Munka−, Szociális− és Csa− ládügyek Hivatala bír, mely e témakörben fe− lelős az alábbi feladatkörökért: – a

szociális segélyek folyósítása; – a foglalkoztatásról szóló törvény betar− tásának az ellenőrzése; – regionális munkapiaci folyamatok elem− zése, tervek készítése a kedvezőbb foglalkoz− tatási feltételek létrehozására az adott körzet− ben; – a munkanélküli segély folyósítása; – a munkanélküliek átképzését biztosító tanfolyamok biztosítása a piaci folyamatokkal összhangban; – munkahely−közvetítés (beleértve a kül− földi munkalehetőségeket is szlovák állampol− gárok számára, illetve idegen állampolgárok számára az adott körzeten belül); – a munkanélküliek nyilvántartása; – foglalkoztatással kapcsolatos tanácsadói tevékenység. Az egyik legfontosabb munkaerő−piaci alapmutató a személyi jövedelemadó nagysága. 2004. január 1−jétől a korábbi progresszív (10–38% közötti adókulcsokkal rendelkező) adót egykulcsos adó váltotta fel. Az új adótör− vény növelte az

adózatlan alapot 38 760 Sk−ról 80 832 Sk−ra (havi lebontásban ez azt jelenti, hogy míg korábban havi bevételeinkből 3230 Sk után nem volt adó, addig az adóreformnak köszönhetően 2004−től kezdődően 6736 Sk lett a havi adómentes jövedelem), valamint továb− bi 80 832 Sk az állástalan házastárs után is le− számíthatóvá vált. 2008−ban az adózatlan alap nagysága már 98 496 Sk volt. A gazdasági aktivitást a munkaképes korú népesség száma, valamint a munkaerő−keres− let alakulása befolyásolja. Az elmúlt évtized trendje a gazdaságilag aktív népesség számá− nak a növekedése – ez a munkapiacra belépő pályakezdők magas számával magyarázható. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan csökkent a gazdaságilag inaktívak száma (ezen belül azonban a nyugdíjasok aránya növekedett). A rendszerváltás előtti társadalmi beren− dezkedés egyik deklarált célja a teljes foglal− koztatás megteremtése és fenntartása volt.

Ezért különböző állami intézkedésekkel gon− doskodtak arról, hogy a munkaképes korú né− pességből a munkára vállalkozóknak munka− helyet biztosítsanak. Ez szociális szempontból kétségtelenül biztonságot jelentett a munka− vállalók számára, azonban rontotta a foglal− koztatás hatékonyságát. További, a munkapi− acot befolyásoló jelenség volt, hogy a bérek nem álltak összefüggésben a termelékenység− gel, a bérrendszer nem törődött az eltérő em− beri tőkebefektetésekből adódó különbségek− kel. A bérek és az emberi tőke közötti kap− csolat hiánya negatív következményekkel járt, a rendszer nem ösztönözte a munkásokat ar− ra, hogy átfogó tudásra tegyenek szert, és ez sok, csupán szűk szakterületen jártas, konver− tálható tudással nem rendelkező szakembert eredményezett. A régi rendszer gyengesége volt az is, hogy a foglalkoztatás főként az iparba és a mezőgazdaságba

összpontosult (az A szlovákiai munkaerőpiac alapmutatói míg napjainkban 90 000 alatti az ágazatban dolgozók száma) és szekunder (a kohászat és a gépipar súlyvesztése) szektorai emelhetők ki, ahol a foglalkoztatottak száma jelentős mértékben csökkent a rendszerváltást követő− en tíz éven keresztül (Spišiak, Lelkes 2003). Az 1998−ban bekövetkezett kormányváltástól számítva az ipar elkezdett talpra állni, az ága− zatban számos jelentős munkahelyteremtő be− ruházás valósult, illetve valósul meg. Az el− múlt kilenc év alatt a tercier szektor szerepe a gazdaságban gyors ütemű növekedést mutat, napjainkra a szolgáltatásokban a munkaerő több mint kétharmada dolgozik. A gazdasági szektorok foglalkoztatottsági szintjeiben végbement átrendeződés a bérkölt− ségekben is változást hozott. Az elmúlt fél évtizedben a szlovákiai munkaerő egy órára eső költsége közel 15%−kal emelkedett, de ezen emelkedés

ellenére az egyik legalacso− nyabb bérköltségű munkapiacot mondhatja a magáénak az EU−ban. 2005−ben a szlovákiai munkaerő egy órára eső költsége az ipar és a szolgáltatások területén 3,26 euró/óra volt. 27. táblázat Az ágazatok szerint foglalkoztatottság megoszlása Szlovákiában Kerület Pozsonyi Nagyszombati Trencséni Nyitrai Zsolnai Besztercebányai Eperjesi Kassai Szlovákia mezĘgazdaság 5 136 14 027 9 449 17 463 9 632 14 140 12 768 9 206 91 821 Foglalkoztatottak száma ipar szolgáltatások 92 250 281 190 78 574 114 563 111 910 115 751 82 385 140 910 101 266 149 223 75 743 140 879 88 418 145 664 79 841 172 303 710 387 1 260 483 összesen 378 576 207 164 237 110 240 758 260 121 230 762 246 850 261 350 2 062 691 Megjegyzés: Állapotok 2004. január 1 Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2006. 28. táblázat A munkaerő egy órára eső költsége az ipar és a szolgáltatások területén 2UV]¾J 6]ORY¾NLD 0DJDURUV]¾J

&VHKRUV]¾J /HQJHORUV]¾J 2ODV]RUV]¾J 1ÆPHWRUV]¾J (8¾WODJ žWODJEÆUNÓOWVÆJD]LSDUÆVDV]ROJ¾OWDW¾VRNWHUÙOHWÆQ HXUÐÐUD         Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2006. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p örökölt struktúra még hosszú ideig negatív hatást fog gyakorolni a munkapiaci folyama− tokra). A tervgazdálkodás megszűnése tömeges munkanélküliséget eredményezett, az 1990−es évek végén az ország lakosságának csaknem egyötöde munkanélküli volt, s csak az elmúlt hat évben tapasztalható a munkanélküliség tartós csökkenése (a kedvező folyamatok elle− nére napjainkban még mindig rendkívül ma− gas a munkanélküliségi ráta országos szintje – 2008 tavaszán az EU−n belül a legmagasabb munkanélküliség Szlovákiát sújtotta). Tehát esetünkben nem

egy−két év kedvezőtlen gaz− dasági hatásairól, piaci pozíciók átmeneti rosszabbodásáról van szó, hanem több évtized hibás gazdaság− és társadalompolitikájáról, melynek negatív jelenségei gyakorlatilag egy− szerre törtek a felszínre 1989−et követően. A foglalkoztatottak számának csökkenése nem egyformán érintette a nemzetgazdaság különböző ágazatait, illetve az egyes térsége− ket. Elsősorban a gazdaság primer (1989−ben 360 000 fő dolgozott a mezőgazdaságban, 77 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 78 Régiók a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében A gazdasági növekedésnek köszönhetően egyre többen találnak munkát, Szlovákiában az elmúlt öt évben évről évre nőtt a foglal− koztatottak száma. Míg 2003−ban 2,062 mil− lió főt foglalkoztatott a szlovák gazdaság, ad− dig 2005

decemberében 2,254 millió főt (mindez azt jelenti, hogy csaknem 200 ezer− rel többen dolgoztak). Az elmúlt öt−hat év élénk gazdasági növe− kedésének köszönhetően az elmúlt fél évtized alatt országos viszonylatban közel a felére csökkent a munkanélküliségi ráta országos szinten, de a mutató területi differenciáltsága fennmaradt. A Munka−, Szociális− és Család− ügyek Hivatala adatai alapján a regisztrált munkanélküliek száma (ezen nyilvántartásból ugyanis kiesnek a Munka−, Szociális− és Csa− ládügyek Hivatalával való együttműködésre nem hajlandó munkanélküliek) 2006. április 31−én 315 569 fő volt. A hivatal által regiszt− rált munkanélküliségi rátával szemben a Szlo− vák Köztársaság Statisztikai Hivatala mintegy 100 ezer fővel több munkanélkülit mutat ki (ez az adat magában foglalja azokat a személyeket is, akik elutasították az együttműködést a Mun− ka−, Szociális− és

Családügyek Hivatalával, s ezért kizárták őket a nyilvántartásból). A to− vábbiakban a Munka−, Szociális− és Család− ügyek Hivatala által közölt adatok alapján te− kintjük át a munkanélküliség egyes mutatóit. Területi szempontból éles választóvonalak figyelhetők meg. 2006 április 30−án a mun− kanélküliségi ráta átlagos országos értéke 11% (a Statisztikai Hivatal megközelítése alapján a munkanélküliségi ráta 15%), míg az átlagos nyilvántartási idő egy munkanélküli esetében 11,7 hónap volt (ezen mutató értéke is csökkenő tendenciát mutat). Kerületi szin− ten a munkanélküliségi ráta a legmagasabb értéket a Besztercebányai kerületben éri el (17,9%), ami az említett kerületnek múltban uralkodó gazdasági szerepével (mezőgazda− ság, nehézgépipar, bányaipar, élelmiszeripar), másrészt pedig az új munkahelyek teremtését biztosító befektetők távolmaradásával magya− 25. ábra A

munkanélküliségi ráta alakulása Szlovákiában havi bontásban 2003–2006 között % 19,0 18,0 17,0 16,0 15,0 14,0 13,0 12,0 11,0 2003 2005 10,0 2004 2006 9,0 Január Június Forrás: Munka−, Szociális− és Családügyek Hivatala, 2006. December A dél−szlovákiai népesség főbb demográfiai mutatói 1 2 3 6.2 A DÉL−SZLOVÁKIAI NÉPESSÉG FŐBB DEMOGRÁFIAI MUTATÓI A 2001. évi népszámláláskor a 16 dél−szlová− kiai járásnak, valamint Pozsonynak és Kassá− nak összesen 2 144 624 lakosa volt, s ezek közül 514 682 fő, a lakosság 24%−a vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Pozsonyt és Kassát nem számítva a magyar kisebbség la− kónépességen belüli részaránya mintegy 11%− kal magasabb, ami azt jelenti, hogy minden harmadik lakos magyar nemzetiségű a 16 já− rás alkotta déli régióban. A lakosság területi megoszlása egyenlőt− len, Dél−Szlovákia nyugati fele sűrűbben la− kott. Pozsonyt és Kassát

nem számítva a já− rások szintjén a négy legnépesebb régió a nyitrai, az érsekújvári, a lévai és a dunaszer− dahelyi (valamennyiben a népesség lélekszá− ma meghaladja a 112 000 főt). Dél−Szlovákiában a természetes népesség− mozgást a születések alacsony és az elhalálo− zások magas száma jellemzi, bár a natalitási mutató területi megoszlásában megfigyelhető jelentős eltérés Délnyugat−Szlovákia és Dél− kelet−Szlovákia között a Délkelet−Szlovákiá− ban számottevő roma kisebbség populációs magatartása miatt. A születések és halálozá− sok következményeként a természetes szapo− rodás rendkívül alacsony, a járások többségé− ben természetes népességfogyás volt tapasz− talható az elmúlt tíz évben (ez alól kivételt képeznek a roma kisebbség által sűrűn lakott Támogatott intézkedések: – a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások fejlesztése terjedelmének és

minőségének bővítése és korszerűsítése, az álláskeresők ösztönző programjainak fejlesztése; – az álláskeresők munkapiacra való jutásának és visszajutásának könnyítése, különös tekintettel a hátrányos hely− zetű álláskeresők önfoglalkoztatására, illetve a számukra létesítendő munkahelyekre; – az álláskeresők oktatásának és képzésének fejlesztése, ezzel is javítva a munkapiacra való jutásuk esélyeit. Támogatott intézkedések: – a szociálisan peremhelyzetű csoportok foglalkoztatásának javítása; – a nők és a férfiak esélyegyenlőségének megteremtése a munkapiacon, különös tekintettel a munka világának a családi élettel való összehangolására. Támogatott intézkedések: – a szakmai képzéseknek és az oktatásnak a tudásalapú társadalom követelményeihez való igazítása; – a továbbképzések terjedelmének és színvonalának bővítése és emelése, különös tekintettel a munkaerő

képzett− ségi és alkalmazkodási potenciáljának növelésére; – az állás− és foglalkozás−tanácsadás, illetve a munkapiaci képzettségi igényeket előrejelző rendszerek fejlesztése. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p rázható (a külföldi tőkebefektetések döntő há− nyada a Pozsony–Nagyszombat–Zsolna–Eper− jes–Kassa tengelyt tekinti elődleges beruházá− si célterületnek). A második legmagasabb munkanélküliség a Kassai kerületet sújtja – a munkanélküliségi rá− tája 17,6%, majd a további sorrend a követke− ző: Eperjesi kerület (15,5%), Nyitrai kerület (11,1%), Zsolnai kerület (8,8%), Nagyszomba− ti kerület (7%), Trencséni kerület (6,4%), Po− zsonyi kerület (2,6%). A nyugat−szlovákiai kedvezőbb munkanélküliségi ráta a gazdaság térbeli különbségein alapuló megújulási képes− séggel, valamint a

korábban létrejött fejlettségi különbségekkel magyarázható. A foglalkoztatás csökkenése mellett átren− deződött a három nagy foglalkoztatási szektor aránya is. Az elmúlt másfél évtized alatt vég− bemenő munkaerő−vándorlás az egyes gazda− sági szektorok között napjainkra azt eredmé− nyezte, hogy az ország ágazati foglalkoztatá− si szerkezete megközelíti a fejlett piacgazda− sággal rendelkező államok hasonló mutatóit. A foglalkozatási átrendeződéshez jelentős ér− tékben hozzájárultak az uniós források, ame− lyek szétosztásában a 2004–2006 közötti idő− szakban döntő szereppel bírt a Humán Erőfor− rás Operatív Program, mely prioritásként az aktív munkapiaci politika fejlesztését1, a tár− sadalmi befogadást és a munkapiaci esély− egyenlőség erősítését2, a munkaerő és a mun− kapiacra lépők alkalmazkodóképességének és képzettségének növelését kezelte.3 79 Régiók

a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében kistérségek). A fentiek értelmében Dél−Szlo− vákia népességét az előrehaladott elöregedés jellemzi, s ez mindenekelőtt az ott élő magyar populáció demográfiai sajátossága (Mládek 1992). A gazdasági aktivitás előtt állók részará− nya a délnyugati járásokban lényegesen ala− csonyabb, mint Délközép− és Délkelet−Szlová− kiában (a 2001. évi népszámláláskor Szlová− kia lakosságának 18,9%−a állt gazdasági akti− vitás előtt, s ez érték alatt a nyugati járások mutatói 0,5−1%−kal maradnak el). A gazdasá− gi aktivitás utáni korban levők részarányának területi megoszlása kevésbé egyértelmű: a Dunaszerdahelyi járást leszámítva valamennyi délnyugat−szlovákiai járás ezen mutatójának értéke magasabb az országos átlagnál, míg a közép− és kelet−szlovákiai járások többségénél ezen mutató értéke alacsonyabb az

országos átlagnál. A járások szintjén az öregedési in− dex a legkedvezőtlenebb a Komáromi, az Ér− sekújvári, a Lévai és a Nagykürtösi járásban. A megújuló társadalom és gazdaság maga− sabb szintre csak a korábban megszerzett is− mereteket elsajátítani és továbbfejleszteni ké− pes emberek közreműködésével juthat. Ez az összefüggés alapozza meg azokat a nézeteket, amelyek a társadalmi−gazdasági fejlődés stra− tégiai elemének tekintik a népesség kulturált− ságának és szakképzettségének emelését. A 21. században az oktatási és szakképzési rendszernek „az egész életen át” tartó tanulás− ra és foglalkozási mobilitásra kell felkészíte− nie, hiszen a dolgozóknak várhatóan egész életük során alkalmasnak kell mutatkozniuk arra, hogy a piaci igények változásaihoz iga− zodva munkahelyet vagy foglalkozást váltsa− nak. Ez azt jelenti, hogy felértékelődnek azok, akik piacképes

tudásukkal, jó problémamegol− dó képességekkel rendelkeznek, elébe tudnak menni a felmerülő problémáknak, képesek kooperálni, valamint a termelőfolyamatban és a szolgáltatásokban új, alkalmazható megol− dásokat kidolgozni. Mindezen stratégiai célok érdekében az ország oktatási−képzési rendszerének át kell alakulnia, hogy olyan fejlődni, alkalmazkodni képes, újító szellemű embereket készítsen fel, akik kellőképpen rugalmasak ahhoz, hogy akár foglalkozást is váltsanak. E célok érde− kében az oktatási rendszernek az innovatív szellem kibontakozását, a magasabb rendű kognitív képességek kifejlesztését kell ösztö− nöznie. Dél−Szlovákia a népesség képzettségi mutatói− nak alapján két részre osztható: Pozsony–Nagy− 26. ábra A 16 dél−szlovákiai NUTS 4 régió lakosságának megoszlása (fő) 180 000 160 000 140 000 120 000 fĘ 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 NUTS 4 régiók Forrás: Szlovák

Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2005. Sz en c N ag yk ür tö s N ag yr Ęc e Lé D un va as ze rd ah el y N ag ym ih ál y Ko m ár Ka om ss akö rn yé ki TĘ ke te re be s G al án R ta im as zo m ba t Lo so nc R oz sn yó Vá gs el ly e 0 N yi tra Ér se kú jv ár Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 80 A magyar népesség 81 Gazdasági aktivitás elĘtt % 1991 2001 23,5 24,4 23,7 24,4 22,1 22 23,8 20,1 23,6 23,3 24,5 24 24,7 25,8 25,1 25,9 24,8 Járás, Szlovákia Szenci Dunaszerdahelyi Galántai Nyitrai Érsekújvári Komáromi Vágsellyei Lévai Nagykürtösi Losonci Rimaszombati NagyrĘcei Rozsnyói Kassa környéki TĘketerebesi Nagymihályi Szlovákia Gazdaságilag aktív % 1991 2001 58,3 60,4 58,4 57,6 57,1 58,7 58,6 59,5 56,6 57,1 55,7 57,5 56,3 56,2 56 56,6 59,1 18,8 17,7 18,3 18,4 17,0 16,9 19,4 19 18,7 23,7 20,0 20,5 19,7 22,7 21,2 20,9 18,9 Gazdasági

aktivitás után % 1991 2001 18,2 18,6 15,3 17 17,9 18,5 18 18,8 20,1 20,8 19,3 20,5 17,6 18,3 20,4 19,8 20,4 19,6 19,6 15,6 19,7 18,3 18,5 17,6 19 18,9 18,1 16,9 18,9 17,9 17,5 17,3 16,1 18,0 62,6 64,8 63,2 62,8 62,2 62,6 62,3 61,2 61,4 60,7 61,7 61,9 61,4 60,4 60,9 61,8 62,3 Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2006. szombat–Nyitra agglomeráció közvetlen kör− nyékének képzettségi mutatói megfelelnek a 21. század követelményeinek, míg ezen fejlő− dési centrumtól kelet felé a távolság növeke− désével az egyes járások képzettségi mutatói egyre kedvezőtlenebbek. Bár összességében a dél−szlovákiai régió kiemelkedő szellemi, kul− turális értékeket tud felmutatni, a lakosság képzettsége, iskolai végzettsége az országos átlag alatt marad. E kedvezőtlen jelenségre magyarázatul e területek rurális jellege mellett az ott élő magyar és roma kisebbség anya− nyelvi oktatási intézményrendszereiben

mutat− kozó múltbeli és napjainkbeli hiányok (a szlo− vák–magyar határ mentének a szellemi inf− rastruktúráját közel 80 évig politikai megfon− tolások miatt nem fejlesztették, ami oda veze− tett, hogy míg csak általános iskolai végzett− séggel rendelkezők országos aránya 12,4%, addig a kutatási területen ez az érték 19−20% körül mozog) szolgálnak magyarázatul a de− mográfiai sajátosságok mellett. A régióban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya mintegy fele az országos átlagnak. 6.3 A MAGYAR NÉPESSÉG A szlovákiai magyar populáció döntő többsé− ge viszonylag kedvező etnikai viszonyok kö− zött él, az anyaország határához tapadó etni− kai tömbterületet mondhatja életterének. A magyar nyelvterület közel 700 km hosszan fut a szlovák–magyar határ mentén, amely legna− gyobb észak–déli kiterjedését Nyugat−Szlová− 27. ábra Az öregedési index a 16 dél−szlovákiai NUTS 4

régióban és Szlovákiában öregedési index értéke 140 122,4 120 98,9 101 96 121,3 104,2 102,1 104,8 94,3 100 91,5 95,9 95,2 85,9 84,4 82,7 74,4 80 65,8 60 40 20 Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2003. ály ih be s k vá kia Sz lo Na gy m TĘ ke te re -k ör ny é sn yó Ro z Ka ss a ba t Na gy rĘ ce Lo so nc as zo m Ri m a Na gy kü rt ö s Lé v Vá gs ely e jvá r tra ár om Ko m Ér se kú Ny i nt a alá G da he ly er Du na sz Sz en c 0 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 29. táblázat A lakosság korösszetétele gazdasági aktivitás szerint 1991–2001 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 82 Régiók a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében 30. táblázat A munkaképes korú népesség

legmagasabb iskolai végzettségének az aránya (%) Szlovákia, járás Szlovákia Szenc Dunaszerdahely Galánta Vágsellye Érsekújvár Komárom Nyitra Léva Nagykürtös Losonc Rimaszombat NagyrĘce Rozsnyó Kassa környék TĘketerebes Nagymihály Általános Szaktanintézet Szakközépiskola FĘiskola, Szaktanintézet Szakközépiskola Gimnázium iskola érettségivel érettségivel egyetem 12,4 30,5 8,1 5,2 24,7 5,2 13,1 13,9 20,8 6,6 14,7 22,9 7,4 12,9 19,3 40,3 5 0,8 18,2 7,8 8 17,1 40,6 6,6 1 21 5,7 7,4 16,2 36,8 6,6 3 22,6 5,4 8,9 15,1 37,2 6,5 1,2 23,7 6,5 9,2 18,9 37,5 5,5 1,2 20,3 7,5 8,6 9,5 35 6,8 1,6 24,9 4,9 16,5 14,6 35,8 5,9 0,2 24,8 6,1 10,2 16,4 38,4 8,6 0,9 21,6 5,5 7,3 18,6 31,5 8,4 0,7 24,8 5,3 9,8 23,2 32,4 6,9 0,6 23,6 4,5 7,7 23,3 35,0 7,6 0,6 19,7 4,5 7,5 20,3 24,6 6,4 10,0 24,1 5,6 7,8 20,1 27,0 7,5 11,2 22,5 4,6 5,6 17,4 24,5 6,1 12,4 23,3 6,7 7,8 15,6 23,1 7,2 10,8 26,3 5,3 10,8 Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, Népszámlálás

2001. kiában éri el. A magyar nyelvi tér (beleszá− mítva a nyitrai magyar nyelvszigetet is) közel 10 000 km2 kiterjedésű (Lelkes 2003). A magyar kisebbség több mint 99%−a szlo− vák–magyar határ mentén elterülő 16 járás− ban, valamint Pozsonyban és Kassán él. E já− rásokon és két városon belül a részarányuk 83,3%−tól a 3,8%−ig terjed (az ország nyuga− ti felében magasabb a magyarok részaránya). A magyar kisebbség részaránya a legmaga− sabb a Dunaszerdahelyi járásban (a lakóné− pességen belüli részaránya 83,3%). A Duna− szerdahelyi járáson kívül még a Komáromi 31. táblázat A magyar kisebbség lélekszámának megoszlása a jelentősebb magyar nemzeti ki− sebbséggel rendelkező a NUTS 3 és NUTS 4 régiókon belül 1876ÆV1876UÆJLÐN 3R]VRQLNHUÙOHW 3R]VRQ 6]HQF 1DJV]RPEDWLNHUÙOHW XQDV]HUGDKHO *DO¾QWD 1LWUDLNHUÙOHW .RP¾URP /ÆYD 1LWUD ¦UVHN×MY¾U 9¾JVHOOH

%HV]WHUFHE¾QDLNHUÙOHW /RVRQF 1DJUÒFH 5LPDV]RPEDW 1DJNÙUWÓV .DVVDLNHUÙOHW .DVVD .DVVDNÓUQÆNL 1DJPLK¾O 5R]VQÐ 7ÒNHWHUHEHV ³VV]ODNRVV¾J IÒ                         0DJDUQHP]HWLVÆJØODNRV IÒ                         Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2006. A magyar népesség 83 Életkor 0–4 5–9 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80+ Ismeretlen Összesen Összesen EbbĘl magyar 277 709 338 772 399 012 440 003 466 328 432 649 359 200 380 054 398 966 410 780 343 768 255 423 218 344 197 491 175 488 135 913 102 031 47

524 5 379 455 21 163 24 936 31 844 36 784 39 662 38 780 34 157 37 978 41 853 44 356 35 420 30 072 26 724 24 078 21 571 16 203 12 886 2 061 520 528 összesen Férfi ebbĘl magyar 142 397 173 426 203 773 224 835 237 744 219 862 181 495 190 953 200 264 202 899 166 384 117 483 96 088 82 476 68 061 48 248 32 585 23 542 2 612 515 10 852 12 834 16 298 18 826 20 385 19 826 17 473 19 235 21 213 22 139 17 222 13 724 11 878 9 925 8 174 5 637 3 761 987 250 389 összesen 135 312 165 346 195 239 215 168 228 584 212 787 177 705 189 101 198 702 207 881 177 384 137 940 122 256 115 015 107 427 87 665 69 446 23 982 2 766 940 NĘ ebbĘl magyar 10 311 12 102 15 546 17 958 19 277 18 954 16 684 18 743 20 640 22 217 18 198 16 348 14 846 14 153 13 397 10 566 9 125 1 074 270 139 Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2006. járás magyar többségű, a többi járásban a ma− gyar nemzetiségű lakosság lakónépességen belüli részaránya nem haladja meg az 50%−ot, ezt azonban

nem az etnikum nagyfokú terüle− ti szóródása magyaráz, hanem a természetes etnikai szerkezetet megbontó határvonalai a járásoknak (Mezei 2006a). A dél−szlovákiai kerületek szintjén a magyarok részaránya a legmagasabb a Nyitrai kerületben (27,6%), a legalacsonyabb a Pozsonyi kerületben (4,6%). A kisebbségi magyar populáció kor szerin− ti szerkezete az intenzív elöregedés jegyeit mu− tatja: 1000 fő szlovákiai magyar nemzetiségű lakosra 89 fő 10 éven aluli gyermek, 1000 fő szlovákiai magyar nemzetiségű lakosra 97 fő 70 év feletti felnőtt jut (az előbbi mutató or− szágos átlaga 116 fő, az utóbbié 75 fő). A szlovákiai magyar populáció életkor− szerkezetének területi megoszlása a korábban tárgyalt összlakossági demográfiai mutatók területi megoszlásával mutat hasonlóságot: a nyugat−szlovákiai járásokban alacsonyabb a magyar nemzetiségű gyermekkorúak populá− ción belüli részaránya, mint Közép− és

Kelet− 28. ábra Az időskorúak ( 60+) korcsoportjába tartozók lélekszáma 1000 főből az adott nem− zetiségen belül      IÒ     V ] OR Y ¾ N Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2005. P DJDU ³ VV]Q ÆSHVVÆJ Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 32. táblázat Szlovákia lakosságának korcsoportok és nem alapján történő megoszlása a ma− gyar nemzetiségű populáció azonos mutatóinak tükrében Régiók a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében 29. ábra A gyermekkorúak (0–14) korcsoportjába tartozók lélekszáma 1000 főből az adott nemzetiségen belül 250 192 200 189 150 fĘ 150 100 50 0 szlov ák magy ar 0ssznépesség Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2005. Szlovákiában. A 0–14 évesek részaránya a Rimaszombati, a Nagymihályi, a

Tőketerebe− si és a Dunaszerdahelyi járásban a legmaga− sabb, valamennyiben 1000 lakosból a gyer− mekkorúak lélekszáma legalább 171 fő (a szlovákiai magyar populáció átlaga 150 fő gyermekkorú lakos 1000 fő lakosból). Az idős korban levő szlovákiai magyarok területi megoszlása jelentős szóródást mutat. A 60. életévüket betöltött magyarok részará− nya a legalacsonyabb a Dunaszerdahelyi já− rásban, a legmagasabb a Nyitrai, a Nagykür− tösi és a Lévai járásban. Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2005. 1 464 691 519 1 620 698 680 2 188 955 909 2 520 1 004 1 022 2 449 1 064 1 012 2 261 949 950 1 882 868 861 2 276 886 953 2 575 1 017 1 158 2 388 963 1 213 1 726 752 954 1 427 616 773 1 372 570 716 1 442 558 723 1 216 502 683 933 396 513 637 301 424 Érsekújvár Kassa környék Nagymihály 784 896 1 188 1 323 1 425 1 283 1 168 1 344 1 543 1 640 1 259 982 908 964 952 692 570 TĘketerebes 408 434 578 686 700 652

526 662 717 741 590 485 445 419 392 290 248 Nyitra 624 459 930 2 138 846 609 941 1 994 1 117 789 1 194 2 454 1 318 850 1 524 2 774 1 396 767 1 501 2 849 1 434 832 1 383 2 527 1 292 833 1 262 2 160 1 517 996 1 440 2 479 1 560 1 037 1 597 2 627 1 655 961 1 623 2 495 1 333 844 1 333 2 001 1 143 814 1 223 1 669 1 057 765 999 1 566 1 027 689 988 1 393 818 632 865 1 268 637 494 666 1 041 467 431 531 817 Rozsnyó 1 128 1 467 1 799 2 140 2 355 2 376 2 054 2 331 2 616 3 031 2 435 1 984 1 808 1 735 1 632 1 379 1 182 NagyrĘce 3 231 3 745 4 651 5 392 5 988 5 859 5 145 5 479 5 768 6 213 4 974 4 325 3 751 3 297 2 884 2 249 1 726 Rimaszombat Léva 1 504 1 845 2 366 2 570 2 932 2 931 2 531 2 638 2 873 3 106 2 545 2 080 1 835 1 622 1 345 1 039 668 Losonc Komárom 4 229 5 312 6 458 7 318 8 089 7 887 6 776 6 898 7 502 7 988 5 895 4 922 4 285 3 319 2 937 1 962 1 548 Nagykürtös Galánta 262 425 602 696 731 736 683 791 936 987 773 653 555 569 538 287 226 Vágsellye Dunaszerdahely 0–4

5–9 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80+ Szenc 33. táblázat A magyar nemzetiségű lakosok életkor szerinti megoszlása a járások szintjén Életkorcsoportok Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 84 239 340 498 572 602 670 694 785 916 989 909 746 676 629 673 542 458 2 141 2 550 3 264 3 912 4 328 4 269 3 685 4 076 4 482 4 901 4 044 3 482 3 032 2 741 2 619 1 936 1 668 A magyar népesség 85 45 57 69 78 86 84 72 74 80 85 63 53 46 35 31 21 17 41 51 65 70 80 80 69 72 79 85 70 57 50 44 37 28 18 43 50 62 72 80 78 69 73 77 83 66 58 50 44 38 30 23 34 44 54 64 70 71 61 70 78 90 73 59 54 52 49 41 35 32 44 58 68 72 74 67 79 81 86 69 59 55 53 42 33 24 36 47 62 66 60 65 65 78 81 75 66 63 60 54 49 39 34 46 47 59 76 75 69 63 72 80 81 66 61 50 49 43 33 26 62 58 71 81 83 74 63 72 77 73 58 49 46 41 37 30 24 45

48 64 76 78 72 58 74 80 82 66 54 49 47 44 32 28 41 47 63 70 75 68 62 71 81 87 66 52 48 51 50 37 30 48 53 72 83 80 74 62 75 85 78 57 47 45 47 40 31 21 54 54 74 78 83 74 68 69 79 75 59 48 44 44 39 31 23 37 48 64 72 72 67 61 67 82 86 67 55 51 51 48 36 30 Érsekújvár Nyitra Kassa környék Nagymihály TĘketerebes Rozsnyó NagyrĘce Rimaszombat Losonc Nagykürtös Vágsellye Léva Komárom Galánta Szenc 25 40 57 66 69 70 65 75 89 94 73 62 53 54 51 27 21 Dunaszerdahely Életkorcsoportok 0–4 5–9 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80+ 22 31 45 52 55 61 63 72 84 90 83 68 62 57 61 49 42 37 45 57 68 76 75 64 71 78 86 71 61 53 48 46 34 29 Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2005. 6.31 A képzettségi és gazdasági aktivitási szint Szlovákiában a magyar nemzetiségű populáció tagjainak legmagasabb iskolai végzettsége jó− val kedvezőtlenebb az országos

átlagnál, s ez az alulképzettség több okra vezethető vissza: – az elmúlt évtizedekben nem volt megfe− lelően kiépítetve a magyar tannyelvű iskola− rendszer; – a magyar kisebbség urbanizáltsági szint− je alacsonyabb az országos átlagnál (a város− lakó populációk körében magasabb a felsőfo− kú végzettséggel rendelkezők aránya); – az öregedő korban levő populációk kö− rében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az átlagnál alacsonyabb, ugyanis az idősebb korosztályok számára fiatalságuk éveiben (30−40 évvel ezelőtt) a felsőoktatás csak kevesek számára volt elérhető. 35. táblázat Szlovákia lakosságának iskolai végzettség szerinti megoszlása a szlovák és ma− gyar nemzetiség, valamint a nem alapján Végzettség Általános iskola Szaktanintézet (érettségi nélkül) Szak Teljes középfokú ebbĘl: Szaktanintézet Szakközépiskola Gimnázium FelsĘfokú – baccalaureatus FelsĘfokú –

magiszter, mérnök, orvos FelsĘfokú doktori Iskolai végzettség nélkül Ismeretlen 16 év alattiak Összesen Összesen 1 132 995 1 060 854 203 290 1 378 077 251 992 872 677 253 408 17 917 382 013 23 394 15 529 85 533 1 079 853 5 379 455 Szlovák 907 115 914 476 182 109 1 228 354 231 181 783 055 214 118 15 636 343 950 20 589 10 978 50 129 941 518 4 614 854 Magyar 158 693 120 521 13 867 115 018 16 107 67 277 31 634 1 466 21 087 1 099 1 890 4 045 82 842 520 528 Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2003. összesen 416 682 660 235 108 561 594 436 159 203 345 834 89 399 8 239 206 220 14 460 7 055 43 452 553 175 2 612 515 Férfi szlovák 332 582 564 850 96 527 530 535 145 771 308 017 76 747 7 197 184 749 12 583 4 953 25 013 482 280 2 241 269 magyar 55 050 80 635 8 380 48 286 10 475 28 286 9 525 611 11 433 701 836 1 904 42 553 250 389 összesen 716 313 400 619 94 729 783 641 92 789 526 843 164 009 9 678 175 793 8 934 8 474 42 081 526 678 2 766 940 NĘ szlovák

574 533 349 626 85 582 697 819 85 410 475 038 137 371 8 439 159 201 8 006 magyar 103 643 39 886 5 487 66 732 5 632 38 991 22 109 855 9 654 398 6 025 25 116 459 238 1 054 2 141 40 289 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 34. táblázat Ezer magyar nemzetiségű lakos életkor szerinti megoszlása a járások szintjén Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 86 Régiók a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében 36. táblázat A népesség gazdasági aktivitásának szintje a szlovák és magyar nemzetiség, va− lamint a nem alapján A gazdasági aktivitásának szintje Gazdaságilag aktívak ebbĘl: Gyes Munkanélküli Dolgozó nyugdíjas Családi vállalkozás kisegítĘje Nyugdíjas Egyéb független FüggĘ személyek Összesen összesen 2 748 050 136 537 561 214 70 156 2

358 1 017 854 60 396 1 553 155 5 379 455 Népesség szlovák 2 375 057 118 529 450 391 60 564 1 951 851 961 49 596 1 338 240 4 614 854 magyar 268 044 12 000 68 858 6 538 307 124 100 7 155 121 229 520 528 összesen 1 428 518 1 493 313 199 27 875 595 374 019 36 923 773 055 2 612 515 Férfi szlovák 1 230 372 1 307 251 475 23 908 483 312 180 30 702 668 015 2 241 269 magyar 142 632 114 37 860 2 707 78 45 574 3 970 58 213 250 389 összesen 1 319 532 135 044 248 015 42 281 1 763 643 835 23 473 780 100 2 766 940 NĘ szlovák magyar 1 144 685 125 412 117 222 11 886 198 916 30 998 36 656 3 831 1 468 229 539 781 78 526 18 894 3 185 670 225 63 016 2 373 585 270 139 Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2003. 30. ábra A foglalkoztatottak ágazati megoszlása nemzetiségi bontásban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% is m e re t le n t e rc ie r s z l o vá k m agyar szekunder p rim e r Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2003. A

magyar kisebbségi populáció 30,5%− ának a legmagasabb iskolai végzettségi szint− je mindössze általános iskolai végzettség, ami az országos átlagot (21,1%) jóval meghalad− ja. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya mindössze 4,3%, ami az országos át− lag felének sem felel meg. A magyar kisebbségi populációnak korszerke− zetéből adódóan következik a gazdaságilag aktív népesség populáción belüli magas rész− aránya: a magyar populáción belül a népesség 51,5%−a gazdaságilag aktív, míg a szlovákiai átlag 51,1%. Egy populáció gazdasági kör− nyezetét kiválóan jellemzi a munkanélküliek− nek a gazdaságilag aktív népességen belüli részaránya. A magyar kisebbség esetében ez a mutató rendkívül kedvezőtlen gazdasági környezetről árulkodott a 2001. évi népszám− lálás alkalmával: akkor minden negyedik gaz− daságilag aktív szlovákiai magyar munkanél− küli volt, ellentétben a jóval

kedvezőbb orszá− gos átlaggal (minden ötödik gazdaságilag ak− tív lakos munkanélküli). E mutató esetében az elmúlt öt év alatt jelentős javulás állt be a szlovákiai magyarság körében, azonban to− vábbra is magasabb munkanélküliség sújtja a magyar populációt, mint az országos átlag. A nyugdíjasok részaránya a magyar populáción belül 23,3%, ami az országos átlagnál 4,4%− kal magasabb. Egy populáción belül a foglalkoztatottak arányának ágazati megoszlása tükrözi a né− pesség által lakott tér sajátosságait, valamint a népesség oktatási−képzettségi szintjét. A magyar nemzetiség foglalkoztatottságában előkelő helyen van a mezőgazdaság, amit az általuk lakott geográfiai tér természeti környe− zete magyaráz: Dél−Szlovákia az ország leg− jobb agráradottságaival rendelkező része, a A magyar népesség 87 Gazdasági ágazatok összesen Népesség szlovák magyar összesen Férfi szlovák

magyar összesen NĘ szlovák magyar MezĘgazdaság, vadászat és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások ErdĘgazdálkodás Halgazdálkodás Ásványkincs-kitermelés Ipari termelés Áram, gáz és vízellátás ÉpítĘipar Nagy- és kiskereskedelem, gépjármĦvek és használati cikkek javítása Szállodák és éttermek Közlekedés, távközlés, raktározás Pénzügyi szektor 118 453 29 254 148 18 148 554 130 45 508 139 009 88 824 26 986 134 16 692 493 155 39 598 121 668 25 712 1 196 11 980 46 548 4 888 12 614 76 938 19 904 107 15 324 302 917 34 554 120 904 57 217 18 489 97 14 107 270 835 29 813 105 633 17 366 760 8 808 24 679 3 991 11 188 41 515 9 350 41 2 824 251 213 10 954 18 105 31 607 8 497 37 2 585 222 320 9 785 16 035 8 346 436 3 172 21 869 897 1 426 271 297 63 636 143 745 40 684 238 040 56 266 124 170 37 269 26 864 5 700 16 123 2 516 112 523 23 002 96 124 11 551 98 492 20 271 82 267 10 592 11 092 2 179 11 527 655 158 774 40 634 47 621 29 133

139 548 35 995 41 903 26 677 15 772 3 521 4 596 1 861 Ingatlanforgalmazás, kereskedelmi szolgáltatások, tudomány és kutatás 114 742 103 409 8 087 65 725 58 994 4 763 49 017 44 415 3 324 198 760 165 732 141 343 79 347 308 1 449 622 357 2 748 050 170 353 145 236 124 520 68 526 284 1 297 518 630 2 375 057 20 853 15 060 12 836 6 072 19 56 61 909 268 044 97 590 36 689 26 169 40 854 92 930 346 621 1 428 518 82 677 31 833 22 772 34 897 88 841 290 457 1 230 372 10 462 3 265 2 452 3 064 4 29 34 340 142 632 101 170 129 043 115 174 38 493 216 519 275 736 1 319 532 87 676 113 403 101 748 33 629 196 456 228 173 1 144 685 10 391 11 795 10 384 3 008 15 27 27 569 125 412 Közszolgálat, honvédelem Oktatás Egészségügy és szociális ellátás További köz- és szociális szolgáltatás Magánháztartások házi személyzettel Külföldi szervezetek, társulások Ismeretlen Összesen Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2003. mezőgazdasági

termelés az itt élők alapfoglal− kozásának számít évszázadok óta (a 2001. évi népszámláláskor a gazdaságilag aktív magyar kisebbség 9,6%−a dolgozott a mezőgazdaság− ban, szemben a 4,3%−os országos átlaggal). Az ipari termelésben a gazdaságilag aktív magyar populáció 17,4%−a dolgozik, ami tük− rözi a magyar kisebbség által lakott tér alul− iparosítottságát (az országos átlag 20,1%). A tercier szektorban foglalkoztatott magyar nemzetiségű lakosság részaránya elmarad az országos átlagtól, amit a már fentebb tárgyalt alacsony urbanizáltsági szint magyaráz. 6.32 A humán erőforrás társadalmi cso− portjai Az egyes társadalmi csoportoknak populáció− kon belüli eltérő arányára több tényező szol− gál magyarázatul: a természeti és geopolitikai környezet (determinálják az egyes populációk foglalkoztatottsági jellegét), a régiók között fennálló társadalmi−gazdasági szinteltérések, a

populációk településszerkezete stb. A szlovákiai magyar kisebbség társadalmi csoportok szerinti megoszlása az általuk la− kott tér elmaradott gazdasági−társadalmi kör− nyezetét tükrözi vissza: a magyar populáció− nak csak 29,9%−a dolgozik a magánszektor− ban (az országos átlag 32,5%), a gazdaságilag aktív magyar kisebbség 53,2%−a munkásként dolgozik (az országos átlag 45,4%). Az álla− mi szektorban a gazdaságilag aktív magyar kisebbség 34,3%−a dolgozik szemben a 35,9%−os országos átlaggal. A kilencvenes évek elején bekövetkező gaz− dasági szerkezetváltás Szlovákia gazdaságát jelentősen átformálta, melynek következtében markáns változások mentek végbe a terület munkapiacán. Az országban megfigyelhető gazdasági növekedéssel ellentétben a dél−szlo− vákiai régió legnagyobb részében azonban a gazdasági élet stagnál. A magyar kisebbség által lakott térben nyugatról keletre haladva sajátos

lejtő alakult ki: míg a nyugati terüle− tek többnyire jóval kedvezőbb társadalmi−gaz− dasági helyzetben vannak, a kilábalás lehető− ségei jobbak, addig a dél−szlovákiai meden− cékben és a kelet−szlovákiai alföldön kiélezet− ten jelentkeznek a válság tünetei – kevés a munkahely, ezért sokan kénytelenek kiváltani Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 37. táblázat A kereső népesség számának megoszlása a szlovák és magyar nemzetiség, vala− mint a nem alapján az egyes gazdasági ágazatokban Régiók a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében 38. táblázat Szlovákia gazdaságilag aktív lakosságának nemzetiségi megoszlása társadalmi cso− portok szerint a szlovák és magyar nemzetiségi bontásban Társadalmi csoportok Összesen Szlovák Magyar Állami szektorban alkalmazottak 985 539 860 846

Magánszektorban alkalmazottak 894 159 792 462 80 226 MezĘg. szöv és egyéb szöv alkalmazottak 100 074 79 843 17 302 36 741 31 810 3 492 4 375 3 402 872 85 472 73 057 9 251 127 574 110 443 13 093 2 358 1 951 307 511 758 421 243 51 515 Egyéb munkaadók alkalmazottai TermelĘ-szövetkezeti tagok Vállalkozók alkalmazottakkal Vállalkozók alkalmazottak nélkül Családi vállalkozás kisegítĘi Egyéb gazd. aktív + ismeretlen 91 986 Gazdaságilag aktív összesen 2 748 050 2 375 057 268 044 EbbĘl munkás 1 246 558 1 065 370 142 494 Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2003. az iparengedélyt, így teremtve meg a megél− hetéshez szükséges anyagi forrásokat. Az előbbiekből következik, hogy a magyar popu− láció magasabb vállalkozói aktivitást fejt ki az országos átlagnál, a 2001. évi népszámlá− láskor a magyar nemzetiségű vállalkozók szá− ma 22 344 volt, ami a gazdaságilag aktív né−

pesség 8,3%−át tette ki (az országos átlag 7,8% volt). 31. ábra Az egy vállalkozásra jutó gazdaságilag aktív népesség számaránya 21,6 21,5 21,5 21,4 21,2 fĘ 21 20,8 20,5 20,6 20,4 20,2 20 szlov ák magy ar össznépesség Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2003. 32. ábra A munkások részaránya a gazdaságilag aktív népességen belül 53,16 54 52 50 48 % Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 88 46 45,36 44,85 44 42 40 szlovák Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2003. magyar össznépesség A dél−szlovákiai munkaerőpiac ágazati és bérezési mutatói 6.4 A DÉL−SZLOVÁKIAI MUNKAERŐPI− AC ÁGAZATI ÉS BÉREZÉSI MUTATÓI Munkapiaci szemszögből tekintve a gazdasági átalakulás alatt a legnagyobb megrázkódtatás a régió egyik fő foglalkoztatóját, a mezőgazdasá− got érte (az

összterület több mint 70%−át me− zőgazdasági termőterületek képezik). A rend− szerváltást követően a hagyományos mezőgaz− dasági termelőszövetkezeteket felváltó gazda− sági szervezetek a racionális foglalkoztatást he− lyezték előtérbe, s ez különösen a falvakban élőket érintette igen hátrányosan. A mezőgaz− daság munkaerőigénye az ágazat teljes struktu− rális átalakulása miatt a töredékére csökkent, s a létszámleépítés következtében tízezrek veszí− tették el munkahelyüket. Az elmúlt másfél év− tized alatt a mezőgazdaságban dolgozók aránya több mint 75%−kal csökkent, a legjelentősebb csökkenés a régió nyugati felében ment végbe. Az elkövetkező években azonban már nem várható az agráriumban foglalkoztatottak szá− mának további csökkenése, ami a racionális foglalkoztatottsági szint elérésének és az ága− zat sikeresnek mondható revitalizációjának eredménye (a

2001–2005 időszakban az agrár− szektor csak két évben volt veszteséges, ami kedvező jel lehet a jövőt illetően a mezőgaz− dasági vállalkozások számára). A gazdasági átalakulás a régió ipari fog− lalkoztatottságát is erősen érintette, a ipari ter− melés mértékének visszaesése, illetve a ver− senyképtelen vállalatok bezárása jelentős ipa− ri munkanélküliséget is generált a rendszer− váltás első tíz évében. Az ipari ágazatokon belül legjelentősebb foglalkoztatáscsökkenés a élelmiszeriparban (mindenekelőtt a cukor− gyártásban és a konzerviparban) és a gépipar− ban ment végbe (Korec 2005). Az új évezred− be lépve a régió ipari foglalkoztatottsága lé− nyegesen fellendült, különösen a délnyugati alrégióban megvalósított ipari beruházásoknak köszönhetően (külföldi befektetők több ezer új munkahelyet biztosítottak Szencen, Galán− tán, Nyitrán, Dunaszerdahelyen, Érsekújvár−

ban). A régió középső és keleti járásaiban el− vétve jelent meg egy−két számottevőbb mun− kahelyteremtő ipari beruházás (kivétel mind− össze Losonc és Kenyhec). A piacgazdaság térhódítása folytán 1990− től kezdve a szolgáltatásokban foglalkoztatot− tak száma és aránya folyamatosan emelkedett, az elmúlt másfél évtizedben tehát a régió sikerágazátának a szolgáltatások számítanak. A szolgáltatásokon belül a foglalkoztatottak számának növekedése elsősorban a kereske− delemben és a vendéglátásban ment végbe, azonban számottevően gyarapodott a pénz− ügyi tevékenységekben, az ingatlanügyletek− ben és gazdasági szolgáltatások foglalkozta− tottak száma is. Az oktatásban, az egészség− ügyi és szociális ellátásban munkát vállalók száma szintén gyarapodott, de a növekedés mértéke ezekben az ágakban elmaradt az elő− zőekben említett szolgáltatói ágazatokétól. 2005−ben éves

átlagban 17 274 Sk volt a szlovákiai átlagkereset nagysága, amely közel 10%−os emelkedést jelent a 2004−es esztendő− höz viszonyítva. A havi átlagbérek a pénzügyi szolgáltatásokban a legmagasabbak, ott a ha− vi átlagbér 33 716 Sk volt 2005−ben. A má− sodik legmagasabb bérszintet az energiaipar mutatta 2005−ben – havi 28 907 Sk átlagbér− szinttel. A közigazgatásban és a hadseregnél dolgozók havonta átlag 24 563 Sk−t kerestek, míg a kereskedelemben ez 20 287 Sk, a pos− tán és a távközlésben pedig 21 045 Sk volt. A legalacsonyabb bérszint a mezőgazdaság− ban, az oktatásügyben és az egészségügyben volt, ahol az átlagbér alig haladta meg a 14 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p A déli határvidék középső és keleti felé− ben a határokon átnyúló gazdasági egybekap− csolódás sem hat élénkítően a foglalkoztatási

vizonyokra, ugyanis a szocialista korszak Ma− gyarországon is perifériává tette a szlovák– magyar határ déli oldalának középső és kele− ti szakaszát. A fentiekből adódóan a „zsákut− cás” jellegű határrégiókból a vállalkozóbb kedvű, képzett, produktív rétegek jelentős ré− sze elvándorol a gazdasági centrumok közel− ségét élvező délnyugati regiókba. 89 5 559 1 294 2 476 734 1 655 3 508 3 199 3 148 1 120 16 885 58 549 3 844 722 1 947 754 1 954 1 874 1 460 1 171 821 7 083 27 547 1 874 4 091 2 240 2 476 1 329 10 883 48 406 5 378 1 125 2 590 632 2 743 120 4 100 9 176 388 3 257 Galánta 1 016 1 924 1 361 1 203 683 6 259 28 177 2 830 567 971 253 1 739 36 2 65 6 887 405 1 976 Vágsellye Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, Népszámlálás 2001. 4 805 158 1 128 9 746 932 3 201 Dunaszerdahely 1 081 14 3 31 3 422 365 1 301 Szenc 1 441 3 785 2 908 2 284 1 411 12 367 55 298 6 279 1 151 2 602 598 5 857

144 1 50 11 545 830 2 045 Komárom 2 326 6 101 3 803 3 681 1 534 16 649 75 652 7 977 1 593 6 262 793 5 731 273 4 85 15 225 545 3 070 Érsekújvár 4 632 5 714 6 583 3 819 2 031 17 545 83 264 9 891 1 500 3 859 1 290 3 883 129 1 68 16 052 1 574 4 693 Nyitra 1 908 327 1 163 7 503 556 1 233 3 590 876 1 798 437 906 2 525 2 265 1 899 671 9 024 35 682 1 845 374 902 206 458 2 340 1 115 907 360 4 838 21 796 5 428 1 309 2 651 587 2 951 5 529 3 608 3 065 1 386 11 502 59 281 Losonc 2 968 377 990 2 826 522 768 Nagykürtös 5 028 498 5 88 10 805 2 245 2 596 Léva 832 4 483 2 352 2 184 916 10 524 40 274 2 912 711 1 748 369 3 788 660 1 181 6 978 487 1 148 237 2 111 1 188 873 383 5 114 20 587 1 410 324 626 84 903 649 21 6 080 185 399 803 3 597 1 941 1 997 797 7 556 33 563 2 881 677 1 911 381 1 900 869 5 1 553 4 863 652 1 180 RimaNagyrĘce Rozsnyó szombat 1 725 3 937 2 426 2 619 998 15 748 54 698 5 319 1 031 3 182 475 3 888 687 2 250 9 602 942 2 367 Kassa környék 1 262

4 537 3 181 2 784 1 331 14 380 53 661 4 052 818 6 968 517 4 739 179 62 6 067 1 010 1 774 TĘketerebes 1 802 4 227 3 302 3 065 1 245 13 177 55 643 4 551 1 131 2 719 610 4 085 200 4 461 9 316 2 811 2 920 Nagymihály 90 MezĘgazdaság, vadászat és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások ErdĘgazdálkodás Halgazdálkodás Ásványkincs kitermelés Ipari termelés Áram, gáz és vízellátás ÉpítĘipar Nagy- és kiskereskedelem, gépjármĦvek és használati cikkek javítása Szállodák és éttermek Közlekedés, távközlés, raktározás Pénzügyi szektor Ingatlanforgalmazás, kereskedelmi szolgáltatások, tudomány és kutatás Közszolgálat, honvédelem Oktatás Egészségügy és szociális ellátás További köz- és szociális szolgáltatás Egyéb Összesen Gazdasági ágazatok 39. táblázat A kereső népesség számának megoszlása járásonként az egyes gazdasági ágazatokban Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság

Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p Régiók a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében ezer Sk−t. Az átlagkereseti mutatók az orszá− gon belül jelentős eltérést mutatnak, a NUTS 3 régiók szintjén a Pozsonyi kerület vezet. A bérek mutatóiban a magyar kisebbség ál− tal lakott dél−szlovákiai régiók mutatói elma− radnak az országos átlagtól, s ennek legfőbb kiváltó oka, hogy a munkavállalók számára magasabb kereseti lehetőségeket biztosító ága− zatok jelenléte a magyar kisebbségi térben nem jelentős – a legnagyobb foglalkoztatók a legalacsonyabb munkabért biztosító ágazatok: agrárium, élelmiszeripar, textilipar, oktatásügy. Az átlagtól alacsonyabb bérszinten a munkaerő képzettségének kedvezőtlen mutatói is vissza− tükröződnek (Michálek 2005). 6.5 A MUNKAERŐ MIGRÁCIÓJA A régió gazdaságának szerkezeti átalakulása, a lakosság tömeges foglalkozáscseréje

jelen− tős népesség− és munkaerő−migrációt váltott ki. A dél−szlovákiai belső migrációs folyama− tok jellemzője, hogy a magasabb képzettségű− ek egyrészt a keleti járásokból (itt a munka− nélküliségi ráta 20% körül mozog) a nyugati járásokba vándorolnak és telepednek le (egy− értelmű célterületnek a Pozsony–Dunaszerda− hely övezet számít), valamint a régión belül a nagyobb térségi központok számítanak cél− pontnak. Mindkét felvázolt migráció esetében a jobb gazdasági tényezők, a munkavállalás, a színvonalasabb szolgáltatások igénybevéte− lének lehetőségei, a kedvezőbb életkörülmé− nyek ösztönzik a vándorlást (Lelkes 2004a). Az 1990−ben megnyílt országhatárok lehe− tővé tették dél−szlovákiai lakosságának is a nemzetközi migrációban történő részvételét, ám a fennálló jogszabályi korlátozások miatt az esetek többségében csak ideiglenes külföl− di

tartózkodási formában jelent meg a nem− zetközi migráció (főleg tanulmányi céllal töl− töttek el hosszabb−rövidebb időt a régió lako− sai a határon túl, mindenekelőtt Magyarorszá− gon, Csehországban), a tartós lakhelyváltással kísért külföldre emigrálás nem jellemezte a régió populációját. A munkaerő migrációja 91  .HUÙOHW6]ORY¾NLD 3R]VRQL 1DJV]RPEDWL 7UHQFVÆQL 1LWUDL =VROQDL %HV]WHUFHE¾QDL (SHUMHVL .DVVDL 6]ORY¾NLD ÓVV]HVHQ LQGH[ 6N  6]ORY¾NLD                     +DYL¾WODJNHUHVHW LQGH[ LQGH[ ÓVV]HVHQ LQGH[   6N  6]ORY¾NLD                                

       Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2006. A nemzetközi migrációt fékező jogsza− bályok 2004 tavaszán átértékelődtek, mivel Szlovákia az EU tagjává vált, azonban a dél− szlovákiai munkaerő tömeges elvándorlásának semmi jele sem tapasztalható, mindössze a határon átívelő napi ingázó jellegű munkavál− lalás jelenségének lehetünk a tanúi (a munkát vállaló dél−szlovákiai lakosok döntő többségé− re a napi ingázás jellemző). A dél−szlovákiai munkaerő ingázó munka− vállalásának két alapvető gazdasági oka van: a munkalehetőségek hiánya a lakóhelyükön, va− lamint a közel 25%−kal magasabb magyaror− szági átlagbérszint. A Magyarországon dolgo− zó dél−szlovákiai népesség számáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, 2008 tava− szán a munkaügyi hivatalok becslése alapján 26 ezer dél−szlovákiai munkavállaló

dolgozott Magyarországon, döntő részük – közel három− negyedük – Nagymegyer, Komárom, Párkány és Ipolyság vonzáskörzetéből utazott a határ menti magyarországi munkahelyére (a külföld− ön munkát vállaló szlovák állampolgárok összlélekszáma mintegy 177 ezer fő volt 2008 tavaszán). A legtöbben, kb hatezren a Komá− romi járásból ingáznak Magyarországra, ebből 40−40% a gépiparban és az elektrotechnikai iparban helyezkedik el, 10% az autóiparban, 3−3% az élelmiszeripar és a szolgáltatások te− rületén dolgozik. A Dunaszerdahelyi járásból 2200−an dolgoznak a határ déli oldalán, az el− helyezkedett munkások 50%−a a gépiparban, 30%−a az elektrotechnikai iparban, 20%−a az autóiparban dolgozik. Az Érsekújvári járásból 1200−an, a Lévaiból 380−an dolgoznak a határ menti magyarországi megyékben. 2007−től a magyaroszági munkahely iránti migráció csökkenő tendenciát mutat, ennek oka egy−

részt a szlovákiai bérek emelkedése, másrészt pedig a növekvő munkalehetőségek száma Délnyugat−Szlovákiában. A dél−szlovákiai munkavállalókat főleg a határ menti ipari nagyvállalatok alkalmazzák, s a munkaerő túlnyomó többsége a gyártásban helyezkedik el, ami egyben azt is jelenti, hogy olyan dél−szlovákiai munkaerő többsége alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelke− zik. A középvezetésben a munkavállalók egy− két százalékát foglalkoztatják – a felső veze− tésben és szellemi munkakörben pedig lénye− gében elhanyagolható a jelenlétük, mindössze néhány főről van szó. A dél−szlovákiai munkavállalók magyaror− szági foglakoztatottsági státusának két alapve− tő formája van: z állandó alkalmazásban levők a magyaror− szági vállalatnál – ezen csoporton belül jelentős részarányt képviselnek a maga− sabb iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók; z

munkaerő−kölcsönzésben levők – ezen cso− portot elsősorban az alacsonyabb iskolai Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 40. táblázat A havi átlagkeresetek nagyságának megoszlása 2003−ban és 2004−ben Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 92 Régiók a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében végzettséggel rendelkező dél−szlovákiai munkavállalók képviselik, akik az esetek többségében szlovákiai bejegyzésű mun− kaerő−kölcsönző cégeknél vannak alkal− mazásban, miközben a tényleges munkát a magyarországi vállalatnál (kölcsönbevevő cégnél) végzik, kihasználva így a magyar− országinál kedvezőbb szlovákiai foglakoz− tatási politikai és adópolitikai feltételeket. A fentiekben tárgyalt szlovák–magyar határ

menti munkaerő−migráció jobb együttműkö− désre kényszerítette a regionális foglalkozta− táspolitikai együttműködésért felelős állami és önkormányzati intézményeket a határ mindkét oldalán 2004 és 2008 között. Ezek közül ki kell emelni a Dunaszerdahelyi járás és Győr− Moson−Sopron megye közötti együttműködést. Ezen két határ menti régió regionális foglal− koztatás−politikai együttműködése ugyan visz− szanyúlik az uniós tagság előtti évekre, de a 2005. április 21−én a Dunaszerdahelyi járás Munka−, Szociális− és Családügyek Hivatala és a Győr−Moson−Sopron Megyei Munkaügyi Központ által aláírt Foglalkozatási Paktum új fényben világítja meg a határon átnyúló mun− kapiaci folyamatok kezelését. A kezdeménye− zés célja a szlovákiai és magyarországi foglal− koztatási színvonal növelése és a munkanélkü− liség csökkentése, új munkahelyek teremtése a térség

gazdasági társaságainak a bevonásával, valamint a meglévő munkahelyek megőrzésé− hez szükséges szakképzések beindítása, az il− legális munkavállalás megszüntetése. Az egyezmény előirányozza egy munkapiaci adat− bázis létrehozását, amely a regionális munka− erőpiac feltérképezése által elősegíti majd a jelenlegi munkanélküliek munkavállalását, va− lamint nagy figyelmet szentel a nők, a pálya− kezdők és a megváltozott munkaképességű személyek munkapiaci lehetőségeinek az elő− segítésére. A fenti célok végett a két intéz− mény aláírói évente legalább két alkalommal Foglalkoztatási Fórumot tartanak a helyi és re− gionális szintű gazdasági és társadalmi szerve− zetek bevonásával az egyezményben megfo− galmazott tervek ellenőrzése és további koor− dinálása végett. 33. ábra A munkaerő−kölcsönzés előnyei és hátrányai (hangsúllyal a szlovák állampolgárok magyarországi

munkavégzésre való kölcsönzésére) Az alkalmazott (munkaerĘkölcsönzésben részt vevĘ munkavállaló) szemszögébĘl Pozitívumok Negatívumok – az alacsony képzettségĦ szlovákiai munkaerĘ – kiszolgáltatottság a számára bevételi forrás biztosítása munkaszerzĘdések ideiglenes volta – vonzó lehetĘség azon munkavállalók számára, miatt akik csak szezonálisan szeretnek elhelyezkedni – sokféle munkahely, egyetlen munkaadó – jelentĘs költségmegtakarítás (legfĘképpen adóés bérszintbeli különbségek miatt, valamint a kevesebb adminisztratív munka miatt – a munkaerĘ-kölcsönzĘt terheli a bérszámfejtés, a dolgozó be- és kiléptetésének feladata, a munkaszerzĘdés A munkaadó elkészítése, kapcsolattartás az adóhatósággal, a (kölcsönbevevĘ dolgozók adminisztratív és egyéb problémainak cég) megoldása, a bérfizetések lebonyolítása stb.) szemszögébĘl – a lassú és fáradságos keresési procedúra, a

hirdetések, a számos munkainterjú és az idĘ-veszteség elkerülése – a munkavállalók gyors pótlása Forrás: A szerző saját szerkesztése. – a munkaerĘ-kölcsönzésben levĘ foglalkoztatottak motiválatlansága – a munkaerĘ lojalitásának hiánya a cég iránt – a munkaerĘ-kölcsönzés kiválthatja a belsĘ munkavállalók bizonytalanságát A dél−szlovákiai munkanélküliség 2006. április 30−án 120 136 munkanélkülit tartott nyilván a Munka−, Szociális− és Csa− ládügyek Hivatala a számottevő magyar ki− sebbséggel rendelkező 16 dél−szlovákiai já− rásban. E régió munkapiacának elsődleges problémája a tartós munkanélküliség – 2006 tavaszán a regisztrált munkanélküliek több mint kétharmada várt már több mint egy éve munkalehetőségre. A tartósan munkanélküli− ek szakmai képzettségének megfelelő mun− kahelyteremtő beruházás ugyanis már egy 5LPDV]RPEDW 1DJUÒFH 7ÒNHWHUHEHV

.ÆVP¾UN 1DJNÙUWÓV 5R]VQÐ 6]REU¾QF .DVVDNÓUQÆN /RVRQF .LVV]HEHQ 3ROW¾U *ÓOQLFE¾QD 1DJPLK¾O 9DUDQQÐ .RUSRQD =VDUQÐFD %HV]WHUFHE¾QDLNHUÙOHW .DVVDLNHUÙOHW 6HOPHFE¾QD 0H]ÒODERUF /ÒFVH /ÆYD %¾UWID )HOVÒYÊ]NÓ] ,JOÐ *HWYD (SHUMHVLNHUÙOHW %UH]QÐE¾QD *DUDPV]HQWNHUHV]W (SHUMHV 6]LQQD 6]WURSNÐ 9¾JVHOOH +RPRQQD ¦UVHN×MY¾U 5Ð]VDKHJ 6WXEQDIÙUGÒ $OVÐNXELQ 1DJELFVVH 1LWUDLNHUÙOHW 6]ORY¾NLD .LV]XFD×MKHO 3RSU¾G =ÐORP P¾UFLXV  ÆQ ¾SULOLV¾Q                                                                

                                                                      Megjegyzés: 2006. április 30−i állapot Forrás: Munka−, Szociális− és Családügyek Hivatala, 2006. 5ÆJLÐ M¾U¾V NHUÙOHWRUV]¾J) 6LPRQ .DVVD,, $UDQRVPDUÐW .RP¾URP °OXEOÐ 1DJWDSROFV¾Q 7XUGRVVLQ .DVVD,,, .DVVD, 1¾PHV]WÐ &VDFD 6]HQLFH /LSWÐV]HQWPLNOÐV =VROQDLNHUÙOHW .DVVD,9 3ULYLJH XQDV]HUGDKHO 7XUÐFV]HQWP¾UWRQ %¾Q 9¾JEHV]WHUFH 1LWUD *DOJÐF 6]DNROFD %HV]WHUFHE¾QD 1DJV]RPEDWLNHUÙOHW *DO¾QWD 7UHQFVÆQLNHUÙOHW 0LDYD =VROQD 1DJV]RPEDW 9¾J×MKHO 3ÓVWÆQ 3XKÐ 0DODFND ,ODYD %D]LQ 6]HQF 7UHQFVÆQ

3R]VRQLNHUÙOHW 3R]VRQ9 3R]VRQ,,, 3R]VRQ,, 3R]VRQ, 3R]VRQ,9 P¾UFLXV  ÆQ ¾SULOLV¾Q                                                                                           6RUUHQG 5ÆJLÐ M¾U¾VNHUÙOHW RUV]¾J  6RUUHQG 41. táblázat A munkanélküliségi ráta területi megoszlása járások és kerületek szintjén                             

               Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 6.6 A DÉL−SZLOVÁKIAI MUNKANÉL− KÜLISÉG 93 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 94 Régiók a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében évtizede várat magára. A legkedvezőtlenebb a helyzet a Nagykürtösi járásban és a tőle keletre fekvő járásokban, ahol a nyilvántar− tottak közel hátomnegyede már egy éve si− kertelenül próbál elhelyezkedni, míg egyne− gyedénél ez az időtartam a két évet is meg− haladja. A nyilvántartott munkanélküliek többsége géplakatos, hegesztő, kőműves, festő és mázo− ló, valamint bolti eladó. Viszonylag kevés a korábban az agráriumban foglalkoztatott szak− képzett dolgozók aránya. A regisztrált

munka− nélküliek több mint egyharmada dolgozott se− gédmunkásként az utolsó munkahelyén. 34. ábra A regisztrált munkanélküliek nyilvántartási idejének megoszlása a régióban 49802 70334 A r e g is z tr á c ió id Ę ta r ta ma ke v e s e b b min t 1 é v A r e g is z tr á c ió id Ę ta r ta ma tö b b min t 1 é v Megjegyzés: 2006. április 30−i állapot Forrás: Munka−, Szociális− és Családügyek Hivatala, 2006. 35. ábra A munkanélküliségi ráta területi megoszlása járások szintjén – két évvel az uniós csatlakozást követően (2006. április 30−i állapot) Megjegyzés: 2006. április 30−i állapot Forrás: Munka−, Szociális− és Családügyek Hivatala, 2006. A dél−szlovákiai munkanélküliség sokat. Néhány kritikus szakmában egyre kilá− tástalanabbak a pályakezdők és a nem pálya− kezdők esélyei az elhelyezkedésre (ilyenek például a mezőgazdasági szakközépiskolai végzettséggel

rendelkezők). Járás Szenc Dunaszerdahely Galánta Vágsellye Érsekújvár Komárom Nyitra Léva Nagykürtös Losonc Rimaszombat NagyrĘce Rozsnyó Kassa környék TĘketerebes Nagymihály Kategorizálható munkanélküliek 42. táblázat A munkanélküliek megoszlása az utolsó gazdasági tevékenységük alapján A 597 18 3 824 403 2 884 234 2 519 162 5 936 714 3 741 566 4 253 322 5 714 833 4 201 899 5 368 562 6 830 1 065 3 601 363 4 412 501 5 562 586 6 898 1 018 6 752 623 B C 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 2 1 0 0 1 3 1 0 4 4 5 13 154 73 25 186 97 29 9 59 D 46 970 647 603 1 243 1 115 1 099 1 096 593 1 419 819 448 574 498 1 103 994 E F G H I 2 19 2 4 157 7 42 75 30 14 6 5 47 17 23 129 25 279 157 203 395 236 453 467 340 489 405 270 387 467 531 673 57 435 175 229 457 262 506 433 426 628 482 233 321 323 642 572 16 147 66 70 155 72 134 137 65 157 110 66 72 125 142 185 33 118 76 60 225 99 198 125 82 122 104 60 116 168 370 156 J 9 19 22 10 23 12 50 20 6 26 23 7 18 22

21 36 K L M N O 2 384 78 75 65 27 175 42 25 87 18 38 45 55 144 38 228 590 419 502 1 057 664 654 1 443 1 110 1 234 2 683 1 484 1 674 2 149 1 925 1 384 14 74 66 29 92 58 149 102 66 122 103 63 67 101 118 174 19 127 162 221 140 800 79 493 186 1 162 170 449 72 394 270 655 77 327 139 230 171 816 68 309 91 399 162 858 262 589 181 1 548 A mezĘ- és erdĘgazdaság J pénzügyi szektor B halászat K ingatlankereskedés, kutatás és fejlesztés C bányászat L közigazgatás, honvédelem D feldolgozóipar M iskolaügy E víz-, villany- és gázszolgáltatás N egészségügy, szociális tevékenység F építĘipar O egyéb köz- szociális szolgáltatások G kereskedelem, javítási szolgáltatások P magánháztartások házi személyzettel H vendéglátóipar Q külföldi szervezetek és intézmények I raktározás, közlekedés, távközlés Megjegyzés: 2006. március 31−i állapot Forrás: Munka−, Szociális− és Családügyek Hivatala,

2006. P 0 0 1 0 1 0 0 0 0 65 0 1 1 0 1 0 Q 0 0 0 0 0 0 0 2 1 0 0 0 0 1 0 0 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p Problémát jelent az is, hogy a szakközép− iskolai és a szakmunkásképzés is nagyon las− san (vagy egyáltalán nem) reagál(t) a munka− piaci viszonyok megváltozásához. Ezek az in− tézmények évről évre újratermelik a munka− piacon túlkínálatként jelentkező szakmunká− 95 Régiók a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében 43. táblázat A regisztrált munkanélküliek nyilvántartási idejének megoszlása az egyes járások− ban (hónapokban feltüntetve) Járás Összesen Szenc 966 Dunaszerdahely 5 673 Galánta 3 525 Vágsellye 3 506 Érsekújvár 9 161 Komárom 5 171 Nyitra 6 786 Léva 10 230 Nagykürtös 5 826 Losonc 8 058 Rimaszombat 12 811 NagyrĘce 6 547 Rozsnyó 7 660 Kassa környék 11 097 TĘketerebes 12 447

Nagymihály 10 672 0–3 324 1 238 726 520 1 501 945 1 358 1 436 582 1 126 1 084 628 787 1 260 1 425 1 433 4–6 232 1 029 708 469 1 274 726 1 059 1 548 727 968 1 386 611 770 1 145 1 404 1 367 7–9 10–12 13–18 19–24 25–30 158 50 65 31 32 682 315 547 312 281 435 196 277 198 178 409 206 288 241 197 955 494 671 483 533 581 208 321 220 264 747 366 508 406 394 1 203 479 737 584 534 520 281 549 388 390 784 444 692 484 456 1 031 691 1 079 873 813 479 346 510 448 401 629 373 698 476 613 1 102 591 860 698 630 1 088 590 897 836 1 099 963 610 885 730 671 31–36 37–42 9 228 95 149 340 195 305 389 285 319 538 347 343 491 685 533 9 194 112 153 511 256 271 450 352 376 640 363 423 647 701 474 43–48 14 152 92 167 398 172 251 489 267 347 545 345 389 584 562 365 Megjegyzés: 2006. április 30−i állapot Forrás: Munka−, Szociális− és Családügyek Hivatala, 2006. 76 220 230 175 365 252 412 449 157 361 331 89 189 275 195 530 77 215 219 105 304 165 391 242 154 252 275 167

170 182 347 313 Megjegyzés: 2006. március 31−i állapot Forrás: Munka−, Szociális− és Családügyek Hivatala, 2006. 126 718 477 380 860 436 586 741 418 731 571 310 489 733 868 886 6 27 29 37 58 85 54 136 149 148 102 58 142 230 158 87 60 456 293 351 659 425 561 921 647 989 590 335 531 708 791 1043 41 173 205 149 364 220 346 447 352 465 305 140 283 401 328 386 148 1926 1362 1218 3200 2062 1721 2622 2172 2324 4591 2475 2497 2942 4136 3367 0 0 0 1 3 1 2 3 1 1 2 5 1 4 13 16 Munkabeosztás nélküliek Honvédelem Segédmunkások Gépek és berendezések kezelĘi Iparosok, javítoi szolgáltatást nyújtók Képzett mezĘgazdasági dolgozók Kereskedelemben és szolgáltatásokban dolgozók 37 62 53 77 112 64 124 120 93 76 42 11 30 60 49 90 Adminisztratív dolgozók 26 27 16 26 11 31 56 33 58 21 21 11 80 27 13 34 Egészségügyi, oktatásügyi munkát végzĘk Tudományos és szellemi munkát végzĘk 1 014 5 839 3 811 3 674 9 574 5 385 7 344 10 660 6 140 8 306

12 943 6 650 7 836 11 441 12 697 10 940 Törvényhozói, vezetĘ és irányítói munka Szenc Dunaszerdahely Galánta Vágsellye Érsekújvár Komárom Nyitra Léva Nagykürtös Losonc Rimaszombat NagyrĘce Rozsnyó Kassa környék TĘketerebes Nagymihály Nyilvántartott munkanélküliek száma 44. táblázat A munkanélküliek megoszlása az utolsó betöltött munkahely alapján Járás Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 96 417 2 015 927 1 155 3 638 1 644 3 091 4 946 1 939 2 938 6 113 3 049 3 424 5 879 5 799 4 188 48– 42 695 508 707 2 001 1 283 1 121 2 381 1 485 2 062 4 131 2 069 2 159 3 089 3 160 2 641 A dél−szlovákiai munkanélküliség 97 Járás Szenc Dunaszerdahely Galánta Vágsellye Érsekújvár Komárom Nyitra Léva Nagykürtös Losonc Rimaszombat NagyrĘce Rozsnyó Kassa környék TĘketerebes Nagymihály Összesen 19 éves korig 544 3 122 2 078 2 028 5 042

2 508 3 710 5 420 2 901 4 054 6 161 3 266 3 534 5 512 6 018 5 290 20–24 26 114 88 59 149 84 92 173 119 203 394 163 141 326 246 297 84 385 211 202 505 175 419 615 369 541 697 345 364 706 684 649 25–29 30–34 59 379 193 178 534 263 470 652 343 573 784 422 420 669 706 638 35–39 62 451 254 250 650 300 483 775 391 555 895 466 481 749 836 674 77 388 252 242 535 255 412 717 414 482 789 431 450 671 798 665 40–44 65 390 286 267 643 332 456 740 443 502 870 425 504 748 872 708 45–49 71 438 344 340 802 422 532 776 398 572 832 459 525 779 902 764 50–54 83 466 358 385 992 522 679 800 361 493 741 460 533 699 813 713 55–59 60 év felett 17 107 91 100 226 150 164 162 60 121 147 80 112 150 152 171 0 4 1 5 6 5 3 10 3 12 12 15 4 15 9 11 Megjegyzés: 2006. március 31−i állapot Forrás: Munka−, Szociális− és Családügyek Hivatala, 2006. 46. táblázat A nyilvántartott munkanélküli férfiak életkor szerinti megoszlása Járás Szenc Dunaszerdahely Galánta

Vágsellye Érsekújvár Komárom Nyitra Léva Nagykürtös Losonc Rimaszombat NagyrĘce Rozsnyó Kassa környék TĘketerebes Nagymihály Összesen 470 2 717 1 733 1 646 4 532 2 877 3 634 5 240 3 239 4 252 6 782 3 384 4 302 5 929 6 679 5 650 19 éves korig 21 120 82 75 158 124 116 187 144 223 467 212 210 388 365 270 20–24 85 371 231 243 501 275 413 658 489 607 981 510 636 998 1118 887 25–29 30–34 61 374 177 179 498 312 432 695 382 519 887 442 574 782 927 725 35–39 41 332 186 161 440 255 353 598 383 510 865 409 487 682 765 638 48 291 144 137 393 277 328 570 375 458 736 357 435 639 714 558 40–44 43 272 204 188 514 387 422 624 416 503 772 366 487 648 817 594 45–49 57 312 208 231 696 420 484 720 447 570 825 409 558 688 825 708 50–54 54 363 275 239 751 446 558 698 365 493 737 401 574 646 688 693 55–59 56 252 197 179 530 339 484 441 221 340 472 250 325 418 426 519 60 év felett 4 30 29 14 51 42 44 49 17 29 40 28 16 40 34 58 Megjegyzés: 2006. március 31−i

állapot Forrás: Munka−, Szociális− és Családügyek Hivatala, 2006. A munkanélküliek nemenkénti összetételének a vizsgálatakor szembetűnik, hogy a régió összes járásában a férfiak aránya jóval maga− sabb. Ez mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy a gazdasági szerkezetváltás során első− sorban azokban az ágazatokban történt lét− számleépítés, ahol a nők foglalkoztatottsága alacsonyabb volt (bányaipar, szerszámgép− gyártás, hajógyártás, mezőgazdaság stb.) Ha a nemek arányát figyelemmel követjük az egyes életkorcsoportok szerint, szembetűnik, hogy a 35 év feletti korcsoportoknál már a nők ará− nya magasabb. Ennek magyarázata az lehet, hogy a fiatalabb nők elhelyezkedési problémá− it gyakran a gyermeknevelési szabadság oldja meg. Az ötvenöt év feletti korcsoportoknál is− mét a férfiak dominálnak, ami a nők korábbi nyugdíjaztatásával magyarázható. A vizsgált dél−szlovákiai régióban

nagyon kevés betöltetlen álláshelyet tartanak nyilván, az egy álláskeresőre jutó betöltetlen álláshe− lyek aránya jóval kedvezőtlenebb az országos átlagnál. A betöltetlen álláshelyek csaknem 90%−ára fizikai foglalkozásút kerestek (legfel− Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 45. táblázat A nyilvántartott munkanélküli nők életkor szerinti megoszlása Régiók a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében 68 305 152 99 368 197 210 395 182 249 257 151 190 248 470 398 9 14 12 12 560 74 7 90 4 11 13 11 10 17 36 18 Végzettség nélkül Teljes középszintĦ Szakközépiskola 104 275 225 280 610 223 564 669 463 489 625 303 470 708 809 689 Általános iskola 171 653 527 422 1 308 539 1 160 1 565 743 889 1 237 467 793 1 075 1 397 1 673 Gimnázium 8 19 27 21 44 20 38 42 12 53 38 13 18 18 34 55 Szakközépiskola érettségivel 53 117 76

61 207 104 452 213 63 90 82 28 77 108 135 246 Szaktanintézet 1 3 1 1 1 1 4 2 0 1 1 0 0 1 1 3 Magasabb szintĦ Tudományos 1 014 5 839 3 811 3 674 9 574 5 385 7 344 10 660 6 140 8 306 12 943 6 650 7 836 11 441 12 697 10 940 FĘiskola, egyetem Szenc Dunaszerdahely Galánta Vágsellye Érsekújvár Komárom Nyitra Léva Nagykürtös Losonc Rimaszombat NagyrĘce Rozsnyó Kassa környék TĘketerebes Nagymihály Összesen Járás 47. táblázat A nyilvántartott munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettsége (fő) 353 1 996 1 285 1 316 3 011 1 711 2 865 3 893 2 584 2 411 4 091 2 055 2 560 3 432 4 845 3 483 247 0 2 236 221 1 478 28 1 444 18 3 432 33 2 298 218 2 003 41 3 530 261 1 980 109 3 159 954 5 974 625 3 053 569 3 505 213 5 297 537 4 239 731 3 285 1 090 Megjegyzés: 2006. március 30−i állapot Forrás: Munka−, Szociális− és Családügyek Hivatala, 2006. Teljes középszintĦ Szaktanintézet Általános iskola Végzettség nélkül 67 23 200 77 135 57 106

18 351 95 202 53 346 83 451 145 268 51 341 74 498 81 159 63 307 64 336 51 436 118 566 115 Szakközépiskola 2 6 12 7 11 9 17 12 5 17 15 4 8 7 13 23 Gimnázium 27 64 41 36 113 47 209 119 31 49 53 16 46 53 79 138 Szakközépiskola érettségivel Tudományos 0 2 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 0 0 1 2 Magasabb szintĦ 470 2 717 1 733 1 646 4 532 2 877 3 634 5 240 3 239 4 252 6 782 3 384 4 302 5 929 6 679 5 650 FĘiskola, egyetem Szenc Dunaszerdahely Galánta Vágsellye Érsekújvár Komárom Nyitra Léva Nagykürtös Losonc Rimaszombat NagyrĘce Rozsnyó Kassa környék TĘketerebes Nagymihály Összesen 48. táblázat A nyilvántartott munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettsége – férfiak (fő) Járás Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 98 54 118 112 134 265 115 259 344 279 297 340 160 279 414 494 401 3 3 3 5 306 48 2 46 0 2 3 1 4 9 7 0 178 1 152 730 740 1 798 1 152 1 689 2 284 1

637 1 467 2 639 1 185 1 759 2 088 2 932 2 177 116 979 628 593 1 581 1 121 1 004 1 702 907 1 483 2 831 1 495 1 723 2 677 2 160 1 620 0 116 14 6 12 129 24 137 61 521 322 301 112 294 439 608 Megjegyzés: 2006. március 30−i állapot Forrás: Munka−, Szociális− és Családügyek Hivatala, 2006. jebb szaktanintézeti végzettséggel). Elmond− ható, hogy a régióban a munkaerőpiac néhány szakmát és tevékenységcsoportot leszámítva, kínálati piac. A megnyilvánuló lanyha keres− let többnyire azon foglalkozási csoportoknál jelentkezik, ahol egyébként is nagyobb szám− ban találunk regisztrált munkanélkülieket. A térség munkapiacán nemcsak a kereslet−kíná− lat jelentős eltérése, hanem a rendkívül nagy aránytalanság is gondot jelent, ami a kereslet A dél−szlovákiai munkanélküliség egyetemekről frissen kikerülő szakemberek azonban túlnyomórészt nem rendelkeznek munkatapasztalattal, vagy csak kis mértékben. Gyakran

előfordul, hogy az állást szerzett dip− lomás fiatal a munkahelyén sajátítja el a szak− májához szükséges ismereteket, holott előző− leg öt éven át készült hivatására. A nehézsé− get az okozza, hogy a felsőfokú képzés során általában csak kevés súlyt fektetnek a hallga− tók gyakorlati felkészítésére, a figyelmezető jelek ellenére továbbra is az elméleti oktatás dominanciája figyelhető meg. 6.61 Passzív és aktív munkapiaci politika A Munka−, Szociális− és Családügyek Minisz− tériuma a munkanélküliség problémájának ke− zelésére a passzív és aktív munkapiaci politi− ka számos eszközét használja fel. A legelterjedtebb passzív munkapiaci po− litika eszköznek a pénzbeni juttatások számí− Teljes középszintĦ 50 6 175 157 11 844 113 9 555 146 7 576 345 254 1213 108 26 559 305 5 1176 325 44 1609 184 4 947 192 9 944 285 10 1452 143 10 870 191 6 801 294 8 1344 315 29 1913 288 18 1306 Megjegyzés:

2006. március 30−i állapot Forrás: Munka−, Szociális− és Családügyek Hivatala, 2006. Szaktanintézet 45 228 95 81 273 144 127 250 131 175 176 88 126 197 352 283 Végzettség nélkül 104 453 392 316 957 337 814 1 114 475 548 739 308 486 739 961 1 107 Általános iskola 6 13 15 14 33 11 21 30 7 36 23 9 10 11 21 32 Szakközépiskola érettségivel Magasabb szintĦ FĘiskola, egyetem Tudományos 1 26 1 53 0 35 0 25 1 94 0 57 3 243 2 94 0 32 0 41 1 29 0 12 0 31 1 55 0 56 1 108 Szakközépiskola 544 3 122 2 078 2 028 5 042 2 508 3 710 5 420 2 901 4 054 6 161 3 266 3 534 5 512 6 018 5 290 Gimnázium Szenc Dunaszerdahely Galánta Vágsellye Érsekújvár Komárom Nyitra Léva Nagykürtös Losonc Rimaszombat NagyrĘce Rozsnyó Kassa környék TĘketerebes Nagymihály Összesen Járás 49. táblázat A nyilvántartott munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettsége – nők (fő) 131 1257 850 851 1851 1177 999 1828 1073 1676 3143 1558 1782 2620 2079 1665 0

105 14 12 21 89 17 124 48 433 303 268 101 243 292 482 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p és a felkínált szakmastruktúrában tapasztalha− tó. A pályakezdő munkanélküliek között a szakmunkásképzőben végzettek aránya a leg− magasabb (40−42%), bár ez az arány csökke− nő tendenciát mutat. Ebből is kitűnik, hogy közel sem harmonikus a kapcsolat a munka− erőpiac és az iskolarendszerű szakképzés kö− zött. Ez a fajta szakképzés teljesen elszakadt a gazdaság igényeitől. Az elmúlt két−három évben egy merőben új jelenség is mutatkozik a munkapiacon, mégpedig az állástalan felsőfokú végzettség− gel rendelkezők számának fokozatos növeke− dése. 2006 március 30−án diplomával a re− gisztráltak 1,7%−a rendelkezett. A felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek többsége pályakezdő diplomás. A pályakezdő

diplomások körében tapasztalható munkanél− küliség részben azzal magyarázható, hogy a vállalatok többnyire már gyakorlatot szerzett munkavállalók iránt mutatnak érdeklődést. Az 99 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 100 Régiók a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében tanak. A pénzbeni ellátások lehetővé teszik az egyének számára, hogy különféle munkahe− lyek között válasszanak, eldönthetik, hogy új képzettséget szereznek−e, vagy más lakóhely− re költöznek. Ha valóban a fogyasztó (a mun− kanélküli) a saját érdekeinek legjobb bírája, akkor alkalmasabb a szükséges lépések meg− határozására, mint valamely kormányzati in− tézmény. Ha azonban a pénzbeni segítség fel− tételek nélkül az emberek rendelkezésére áll, akkor a pénzbeni juttatás visszatartja őket at− tól, hogy a járadék

szintje körüli összeget fi− zető munkát elfogadják. Eltántoríthatja őket attól is, hogy energiát fordítsanak az álláske− resésre, hogy vállalják az átképzés költségeit, illetve hogy megkockáztassák az új lakóhely− re költözést. A pénzbeni ellátások erősíthetik a feketegazdaságot, mert a bejelentés nélkül dolgozó emberek a járadékra vagy segélyre is igényt tarthatnak. Szlovákiában a regisztrált munkanélküliek anyagi támogatása két úton történik: egyrészt munkanélküli segély formájában, másrészt szociális jövedelempótló támogatás által. Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek a munkanélküli segély időtartamának lejártát követően rászorultságuk esetén rendszeres szociális segélyben részesülnek, így a nyil− vántartásainkban szereplő jövedelempótló tá− mogatáson lévők számának folyamatos csök− kenése mellett a rendszeres szociális segélyen lévők számának folyamatos

emelkedése fi− gyelhető meg. A két támogatási formához tar− tozók aránya a régióban megegyezik az orszá− gos mutatókkal: a nyilvántartottak egyötöde részesül munkanélküli segélyben, háromötö− dük pedig szociális jövedelempótló támoga− tásban. Az utóbbi években megfigyelhető az a hozzáállás, hogy egyre többen a segélyekre rendezkedtek be, a felkínált munkalehetőséget nem fogadják el. Elterjedt jelenség az is, hogy a munkanélküli segélyt felvevők jelen− tős hányada feketemunkát végez (a munka− ügyi hivatalok becslése alapján ez a nyilván− tartottak kb. 25%−át érinti), bár e probléma kezelésére az elmúlt fél évtizedben nagy fi− gyelmet fordítottak a kormányok, s ennek eredményeképp sok feketemunkát vállaló sze− mélytől vonták meg a nyilvántartott munka− nélküli státust. A munkanélkülieknek nyújtott anyagi jut− tatásokon kívül a Munka−, Szociális− és Csa− ládügyek

Minisztériuma az aktív munkapiaci politika eszközeivel is igyekszik segíteni a munkájukat elveszítetteken, melyek fő előnye, hogy megkísérli kiküszöbölni a piac tökélet− lenségét, beleértve a pénzbeni ellátások kifi− zetésével kapcsolatos rossz hatékonyságot is. Az aktív eszközök – a tanácsadás, a képzési 36. ábra Az aktív munkapiaci politika fontosabb eszközei Eszköz Munkaügyi szolgálatok Képzés A rendszeres foglalkoztatás támogatása Vállal kozástámogatás IdĘszakos közhasznú munkák Leírás Elhelyezés, tanácsadás, pályaorientáció, munkakeresési tanfolyamok és intenzív tanácsadás a hátrányos helyzetĦ embereknek, a földrajzi mobilitás támogatása A képzési programok skálája nagyon színes, számítógépes alapismeretektĘl a vállalkozási alapismeretekig terjed Bértámogatás meghatározott munkások (pl. pályakezdĘk, csökkentett munkaképességĦek) alkalmazásához 2006 februárjától az

állástalant alkalmazó az alábbi támogatást kaphatja: 4 hónapnál hosszabb ideje munkanélküli esetében 58 212 Sk 4 hónapnál hosszabb ideje munkanélküli, hátrányos helyzetĦ személy esetében 80 601 Sk 24–48 hónapja munka nélkül lévĘ személy esetében 96 273 Sk 48 hónapnál hosszabb ideje munkanélküli esetében 111 946 Sk Fogyatékkal élĘ munkanélküli esetében 223 891 Sk Egyszeri juttatás, hogy a munkanélküliek e tĘkével saját vállalkozásba kezdhessenek A munkanélküliek idĘszakos foglalkoztatása a közterületi szektorban (2000. augusztus 1-jétĘl van hatályban), ez mindenekelĘtt az alacsonyabb végzettségĦ és a több mint egy éve nyilvántartott munkanélküliek esetében alkalmazzák Forrás: Szlovák Köztársaság Munka−, Szociális− és Családügyi Minisztériuma, 2006. A dél−szlovákiai munkanélküliség 6.62 A munkanélküliség területi összefüg− gései A kilencvenes évek átmeneti időszakának egyik új,

markáns jelensége a területi−telepü− lési tagozódás és egyben a helyi adottságok előtérbe kerülése, az elágazó regionális és he− lyi növekedési pályák megjelenése. Ha ennek gyökereit kutatjuk, négy, egymással is össze− függő tényező együttest indokolt kiemelni: ⇒ társadalmi szférákra kiterjedő centrali− zált, egyetlen központból vezérelt tár− sadalomirányítás helyébe lépett de− mokratikus, decentralizált társadalom− irányítási modell és a kiépülő piacgaz− daság mechanizmusai felértékelték a helyi és regionális sajátosságokat; ⇒ a határok megnyitásával megsokszoro− zódtak a térségek horizontális kapcso− latainak lehetőségei; ⇒ a térségi gondolkodás (a regionalizmus) szerepének megerősödése; ⇒ a rendszerváltást követően új regionális struktúra alakult ki, a hétköznapok szintjén érezhető szociális feszültsége− ket generálva. A munkanélküliség erőteljes

térségi és telepü− lési differenciáltsága alapján az alábbiak jel− lemzik a vizsgált térségben a munkanélküli− ség területi megoszlását: ⇒ A nyugat–kelet dualizmus A munkapiaci vonzáskörzetek földrajzi koor− dinátái alapján nyugat–keleti irányban kiala− kult a munkanélküliségi lejtő. Több mint öt− szörös különbség érzékelhető a legjobb muta− tókkal rendelkező nyugati körzetek, valamint a kedvezőtlen munkapiaci viszonyokkal ren− delkező keleti körzetek között. ⇒ Társadalmi−gazdasági elmaradottság – munkanélküliség A Lévai járás és az attól keletre fekvő járá− sok depressziós térségeknek számítanak – a kedvezőtlen foglalkoztatási helyzetüket nagy− részt az elmaradott infrastruktúrának és a vál− lalkozások alacsony számának köszönhetik. Ezzel szemben a kedvező humán feltételek− kel, infrastruktúrával, nagyobb számú vállal− kozással rendelkező körzetek

munkanélkülisé− ge kedvezőbb képet mutat. ⇒ A területi stabilitás A munkanélküliség területi különbségei gya− korlatilag változatlanok. A munkanélküliség szempontjából legkedvezőtlenebb helyzetű munkapiaci körzetek 2006−ben szinte kivétel nélkül megegyeznek az évekkel korábbiakkal. A munkanélküliség abszolút értéke körzeten− ként változott, de a térségek relatív helyzete mozdulatlan, ezzel is jelezve, hogy a régió Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p programok és az ideiglenes foglalkoztatás – költségesebbek, mint a pénzbeni ellátások, de hatékonyabbnak bizonyulnak (a pénzbeni el− látások kevésbé ösztönöznek munkakeresésre, visszaélésekre adhatnak lehetőséget), növelik az egyén esélyeit arra, hogy minél gyorsabban munkát találjon. A dél−szlovákiai munkanélküliek képzett− ségi szintjének emelésére

már a kezdetek óta törekednek az illetékes intézmények, azonban az átképző tanfolyamok sikerét számos ténye− ző nehezíti, melyek között az egyik legkomo− lyabb éppen az alacsony képzettségi szint, mert így sok esetben nincs mire alapozni (a tekintetben a keleti területek mutatói a leg− kedvezőtlenebbek, melyre magyarázatául szolgál e területek múltbeli agrárjellege, vala− mint az ott nagyobb számban élő roma ki− sebbség sajátos szociális helyzete). Az átképző tanfolyamok jövőbeni sikerét azonban erőteljesen elősegítheti az a tény, hogy 2008−tól Szlovákia a világ egyik legna− gyobb személyautó−gyártójává lép elő (az egy lakosra legyártott autók számát tekintve), s ez kézzelfogható segítség a képzési irányokat il− letően: az elkövetkező években közel 30 ezer autóipari szakmunkásra lesz igény a szlovák iparban. Hasonló képzési támpont lehet, hogy a tervezett turisztikai fejlesztési programok

idegennyelvi és vendéglátóipari ismeretekkel rendelkező munkavállalók ezreit fogja igé− nyelni. 101 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 102 Régiók a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében munkanélkülisége mélyben gyökerező okai miatt rövid távon nehezen változtathatók meg. ⇒ Falusi és városi munkanélküliség A területi különbségek másik meghatározó té− nyezője a településtípusok, a településnagy− ság−csoportok közötti különbség. A munka− nélküliség a falun élő munkavállalókat erőtel− jesebben érintette, mint a városiakat. Részben a meglévő képzettségbeli és iskolázottsági kü− lönbségek miatt, részben azon oknál fogva, hogy a falusi munkavállalók többsége a leg− inkább sújtott szférában, az agráriumban dol− gozott. ⇒ A geopolitikai helyzet szerepe A határ menti,

periferikus fekvés, amely a vizsgált terület jellemző vonása, eddig jobbá− ra negatív következményekkel járt. A javuló szlovák–magyar kapcsolatok azonban átértéke− lik ezt a hátrányos helyzetet, mivel a két nem− zet közötti gazdasági kapcsolatok kiépítésével és bővítésével egyszeriben egy határokon át− nyúló régió központjába esik. A vizsgált terü− leten megalakult eurorégiók konkrét és lénye− ges eszközei lehetnek a terület potenciális le− hetőségeinek feltárásában és kihasználásában, miután a gazdasági együttműködést az elmúlt évtizedek jól ismert körülményei hátráltatták. Érdemes ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy a régióban az átmenet (hasonlóan, mint az egész országban) a kilencvenes években nem egyetlen, egységes folyamat, hanem két erősen különböző időszakra bomlik: a „leépü− lés” szakaszára (1990–2001), melyet a növek− vő munkanélküliség

jellemezett és az „újjáé− pülés” periódusára (2002−től napjainkig), melyre a munkanélküliségi ráta stagnálása, il− letve a nyugati területeken megkezdődő csök− kenése volt jellemző. Szlovákia az egyik legdinamikusabban növeke− dő gazdasággal rendelkezik a közép−európai térben, ami egyértelműen az 1998 őszétől 2006 nyaráig kormányzó jobboldali kormány gazda− ságpolitikájának az érdeme, ugyanis a rend− szerváltást követő közel egy évtizedig az or− szág gazdasága romokban hevert, és a közélet korrupciós botrányoktól volt hangos. Az 1998− ban történt kormányváltást követően az ország iránt gyorsan növekedett a külföldi tőke érdek− lődése a Mikuláš Dzurinda által vezetett és de− mokratikus értékrendet képviselő pártokból összeálló kormánykoalíció kedvező külföldi megítélésének és a koalíció számos gazdasági reformjának eredményeképpen, s tíz év alatt az

ország gazdasága az egyik legversenyképeseb− bé vált az EU−ban, s az ország gazdasági és társadalmi térszerkezete, térségi és települési tagoltsága alapvető jegyeiben tér el a másfél− két évtizeddel korábbiaktól (Drgoňa 2001). A gazdaság dinamikus fejlődése azonban nem mutatkozik azonos mértékben az ország valamennyi régiójában. A kedvező geopoliti− kai fekvésű nyugati országrész (a főváros és vonzástérsége) és Vág folyó középső és felső folyása menti városi övezetek magas vállalko− zói aktivitást, magas bérszintet és alacsony munkanélküliséget mondhatnak magukénak, míg az ország keleti fele társadalmi−gazdasá− gi szempontból stagnál, a munkapiaci folya− matok tartósan kedvezőtlenek. Szlovákiában az utóbbi tíz év alatt a gaz− dasági mövekedés rendkívül magas értékeket 1 mutat, a GDP növekedési üteme évről évre nő – 2005−ben a GDP 6%−os évi növekedé− séről

szóltak elismeréssel a világ gazdasági szakértői, 2007−ben pedig a GDP szárnyalá− sa meghaladta az álomhatárnak tűnő 10%−os szintet. A gazdasági növekedésnek köszönhetően egyre többen találnak munkát. Szlovákiában az elmúlt 5 évben évről évre nőtt a foglalkoz− tatottak száma. Míg 2003−ban 2,164 millió főt foglalkoztatott a szlovák gazdaság, addig 2006 decemberében már 2,301 millió ember dolgozott a szlovák gazdaságban (ami csak− nem 150 ezer fős növekedést jelent). Az egyik leggyakrabban idézett nemzetkö− zi versenyképességi rangsort az International Institute for Management and Development (IMD) készíti és a World Competitiveness Report kiadványban teszi közzé.1 Az IMD a rangsor készítésekor a gazdasági teljesít− ményt, a kormányzati és az üzleti szféra ha− tékonyságát és az infrastruktúrát veszi figye− lembe. A 2005 évi versenyképességi rangsor szerint Szlovákia a 41. helyet foglalja el,

mi− közben több uniós államot megelőz (Olaszor− szágot, Görögországot, Lengyelországot, Lit− vániát, Lettországot stb.) A továbbiakban a fejezet bemutatja az or− szág négy makrorégióját – NUTS 2 régióját – a gazdasági átalakulás tükrében, elemezve a társadalmi és gazdasági folyamatokat szubre− gionális bontásban is. http://www.weforumorg/site/homepublicnsf/Content/Growth+Competitiveness+Index+rankings+2005+and+2004+ comparisons. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 7. MAKRORÉGIÓK A GAZDASÁGI ÁTALAKULÁS TÜKRÉBEN Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 104 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 7.1 POZSONY MAKRORÉGIÓ A Pozsony makrorégió, melynek területi ki− terjedése Szlovákia közigazgatási felosztása alapján megegyezik a

Pozsonyi kerülettel (ez a NUTS 3−as szintnek felel meg), az ország legfontosabb, legnagyobb súlyú gazdasági ré− giója, amely az országnak politikai és kultu− rális életében is vezető helyet foglal el. Pro− filját döntően meghatározza a főváros, Po− zsony, amely az ország társadalmi, gazdasági és kulturális életének központja, a közlekedé− si hálózat gócpontja. 7.11 Természeti környezet A természetföldrajzi tájbeosztás szerint a Po− zsony NUTS 2 régió a Duna menti alföld és az Erdőháti alföld egy részén, valamint az észak felől e két alföld közé beékelődő Kis− Kárpátok déli vonulatain terül el, mely a Kár− pátok hegyrendszer legnyugatibb vonulata. A terület legmagasabb pontja a Kis−Kárpátok Veľký Javorník csúcsa (594 m tengerszint fe− letti magassággal), a legalacsonyabb pont pe− dig 130 m tengerszint feletti magassággal a régió délnyugati peremén található. A régió legjelentősebb

folyója a Duna, melynek évi átlagos vízhozama Pozsonynál közepesen 1993 m3/sec (legmagasabb június− ban 2746 m3/sec, legalacsonyabb december− ben 1402 m3/sec), amelyet a Morva (évi átla− gos vízhozama 95 m3/sec) és a Kis−Duna fo− lyó követ. A felszíni vizek között említést ér− demelnek még a mesterséges tavak, melyek mindenekelőtt kavics és homokbányászat kö− vetkeztében jöttek létre, s napjainkban fontos idegenforgalmi szerepet töltenek be (legis− mertebbek a Pozsonyban található Aranyho− mok, valamint a Szenc melletti Napfényes ta− vak). A régió déli részébe átnyúlnak a bősi vízi erőmű vízfelületei. Szlovákián belül Pozsony régiójában érző− dik leginkább az Atlanti−óceán hatása, s ennek tulajdonítható az országon belüli legkisebb kü− lönbség a leghidegebb hónap és a legmelegebb hónap átlagos hőmérséklete között. Pozsony− ban a napfénytartam, a napsütéses órák számá− nak

évi átlaga 1975 óra, a legtöbb júliusban (273 óra), a legkevesebb pedig decemberben (45 óra). Az évi középhőmérséklet 10,3 °C A leghidegebb hónap a január (átlagos középhő− mérséklete –1,4 °C), a legmelegebb hónap pe− dig a július (20,6 °C átlagos középhőmérsék− lettel). A régió nyugati felében, az Erdőháti al− földön az évi közepes hőmérséklet 0,5 °C−kal alacsonyabb, amit a hűvösebb és csapadéko− sabb nyarak magyaráznak. A csapadék évi mennyisége Pozsonyban 642 mm (a legtöbb csapadék júliusban – 72 mm, a legkevesebb pedig márciusban hull le – 42 mm). Az uralkodó szélirány nyugati (erősen iparosított területről lévén szó, ez fon− tos tényező). A terület síksági és hegyvidéki részének éghajlata között a domborzati viszo− nyok következtében vannak bizonyos eltéré− sek – a nyugatról és északnyugatról érkező légtömegek még a viszonylag nem magas Kis−Kárpátok hatása

alatt is felszálló irányú− ak, s ezért a Kis−Kárpátok nyugati oldala csa− padékosabb, míg annak keleti, délkeleti része szárazabb és melegebb (részben ezen adottsá− goknak köszönhető a pozsonyi borvidék ki− alakulása a Kis−Kárpátok délkeleti lejtőin). A természetes növénytakaró az intenzív ipari és agrártermelés következtében szinte teljes mértékben már csak a hegyvidéken, va− lamint foltokban a folyók mentén található meg. Az erdők kiterjedése a régióban 4%−kal alacsonyabb, mint az országos átlag. 7.12 Térszerkezet A Pozsony NUTS 2 régió területe 2052 km2, így a legkisebb tervezési−statisztikai régió az országban. A NUTS 2 szintű régión belül a NUTS 4 szintnek megfelelő járások száma 8 (Pozsony I, Pozsony II, Pozsony III, Pozsony IV, Pozsony V, Malacka, Bazin, Szenc), míg a 2004. január 1−jén létrejött körzetek száma 4 (Pozsony, Malacka, Bazin, Szenc). A legna− gyobb területi kiterjedésű

járása a Malackai Pozsony makrorégió 105 Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 Pozsony Szlovákia MezĘgazdasági földek 95 322 2 432 979 ErdĘk 75 244 2 005 234 Beépített területek Vizek 5 560 93 381 15 257 226 257 Egyébb területek 13 879 145 616 Összkiterjedés 205 262 4 903 467 Megjegyzés: 2006. január 1−jei állapot Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. járás (872 km2, amely a Pozsony NUTS 2 ré− gió területének közel 43%−a), a legkisebb (nem számítva a fővárost alkotó 5 járást) pe− dig a Szenci járás (361 km2). 7.13 A régió népességének alapmutatói A régió lakossága az 1989−es társadalmi vál− tozásokat megelőzően nagyon dinamikusan növekedett, s ebben leginkább meghatározóbb Pozsony lakosságának növekedése volt. Az 1921−ben 122 201 lelket számláló főváros la− kosságának lélekszáma az 1990−es évek köze− pén tetőzött, lakosainak száma meghaladta a 450 ezer főt. A főváros

dinamizmusát követ− ve a régió lakosainak lélekszáma 1996. de− cember 31−én 618 904 fővel érte el a legma− gasabb szintet, majd 1997−től kezdődően fo− gyásnak indult. 2005 december 31−én a né− pessége 603 699 fő volt. A népesség területi eloszlásának vizsgála− tánál a legszembetűnőbb és legnagyobb jelen− tőségű az a tény, hogy a régió népességének 70,4%−a egy településen, Pozsonyban össz− pontosul (ezen arány azonban folyamatos csökkenést mutat a kilencvenes években fel− gyorsult szuburbanizációs folyamatok követ− kezményeképpen). A régió népsűrűsége az or− szágos átlag közel háromszorosa, Pozsony le− számításával (területben 368 km2, míg lakos− ságban 425 459 fő volt 2005. december 31− én) azonban a népsűrűsége elmarad az orszá− gos átlagtól (mindössze 102 fő). A NUTS 4 régiók szintjén jelentős területi eltérések van− nak a népsűrűség megoszlásában: Malacka

ré− giójában mindössze 72 fő/km2, s ezen érték közel kétszeresét mondhatja magáénak a Szenci és a Bazini járás. Az elmúlt évek szuburbanizációs folyama− tainak következményeként, Pozsonyt leszá− mítva, valamennyi körzetben növekedett a népsűrűség. A pozsonyi körzet népsűrűsége 2005. december 31−én 1157 fő/km2 volt, azonban a körzeten belül az egyes városré− szek eltérő mutatókkal rendelkeznek (az Óvá− rosban az értéke megközelíti az 5000fő/km2−t, ugyanakkor több külvárosában messze elma− rad az 1000 fő/km2 népsűrűségtől ). Az egyik legfontosabb demográfiai muta− tó az egyes populációkban a nemek közötti megoszlás, amely a Pozsony NUTS 2 régió esetében 47:53 a nők javára. Az átlagos élet− kor a férfiaknál 36,4 év, a nőknél 39,7 év (mindkét mutató kedvezőtlenebb az országos értékeknél, melyek 34,5 év, illetve 37,6 év). A vitalitási index értéke a legalacsonyabb az ország

NUTS 2 régiói között, értéke 78,43 (az országos átlag 103,37). A születések abszolút számának és arány− számának alakulása számos tényező eredője. A népesség kor és nem szerinti összetétele mellett döntő tényezőnek számít még a gaz− dasági alap, az anyagi és kulturális színvonal, valamint a vallási élet. A régióban a születé− sek abszolút számának és arányának alakulá− sa az elmúlt évtizedben nagyon kedvezőtlenül alakult: jelentős népességfogyás következett be a születések lecsökkent száma miatt. A szlovákiai NUTS 2 régiók viszonylatában itt a legalacsonyabb az 1000 lakosra jutó szüle− tések száma, ami az egy gyermekes család− modell térnyerésével magyarázható (a család− gyarapítás során elsődleges szempont a biz− tonságos egzisztencia és a karrier). Az 1000 lakosra jutó terhességmegszakítá− sok korábbi igen magas értéke az elmúlt év− Magyarok Szlovákiában V. kötet

Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 50. táblázat A Pozsony NUTS 2 régió és Szlovákia térszerkezeti alapmutatói (ha) Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 106 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 51. táblázat Népességmozgási mutatók Szlovákiában és a Pozsony NUTS 2 régióban Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 Szlovákia Pozsonyi kerület Év ÉlveHázasságVálások születések kötések száma száma száma Elhalálozások száma 1000 lakosra számítva 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 4,42 4,66 4,83 5,18 4,85 4,64 5,07 5,62 5,62 5,50 1,82 2,04 1,99 2,02 2,14 2,40 2,60 2,62 2,61 2,79 9,51 9,45 9,61 9,99 10,10 7,70 7,61 8,50 9,06 9,75 9,66 9,58 9,71 9,63 9,93 9,27 9,22 9,50 9,43 9,83 MĦvi Természetes Migrációs Összterhesség szaporulat növekedés növekedés megszakítás 100

újszülöttre 1000 lakosra számítva számítva 44,39 -0,16 0,19 0,03 43,38 -0,13 0,17 0,04 40,75 -0,10 0,26 0,17 37,20 0,35 0,53 0,89 35,39 0,18 0,63 0,81 56,57 -1,57 2,00 0,44 57,25 -1,61 2,77 1,16 46,05 -1,00 1,08 0,09 43,15 -0,38 2,62 2,24 37,11 -0,08 4,34 4,26 Lakosság dec. 31-én 5 378 951 5 379 161 5 380 053 5 384 822 5 389 180 599 042 599 736 599 787 601 132 603 699 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. tizedben csökkent (párhuzamosan az országos mutatóval), de számát tekintve a régió ezen mutatója meghaladja a szlovákiai átlagot. 2005−ben a 100 újszülöttre jutó terhesség− megszakítások száma 37,11 volt, szemben az országos 35,39 értékkel. A halálozási arányt mindenekelőtt a lakos− ság életkörülménye, az orvosi ellátottság szín− vonala és a népesség kor szerinti összetétele határozza meg. A halálozási arányszám a ré− gióban alacsonyabb az országos átlagnál, amely egyrészt a múlt évszázad hetvenes−

nyolcvanas éveiben óriási lakótelepekkel fel− duzzasztott pozsonyi városrészek lakosságá− nak kedvező korszerkezetével magyarázható, valamint azzal, hogy az elmúlt másfél évti− zedben ismételten a 20–30 éves szlovákiai fia− talok migrációs folyamatainak központjává vált a jó munkavállalási feltételeinek köszön− hetően. Az ország legnagyobb lakótelepének számító (több mint 100 ezer lakossal) Pozsony−Ligetfalu városrészben az ezer lakos− ra jutó halálozások száma nem éri el az or− szágos átlag felét sem (az elmúlt 8 évben 4,5 fő körül mozgott, míg az országos mutató ér− téke 9,7 fő körüli volt). A csecsemőhalandó− ság értékét tekintve a régió mutatója messze a legjobb, az elmúlt években az országos át− lag 60%−a körül mozgott. A régió népességén belül a 0–14 év kor− osztály részaránya rendkívül alacsony, a 2001. évi népszámláláskor mindössze 14,89% volt

(ugyanakkor az országos átlag 18,87% volt). A gazdasági aktivitás utáni korban levő népesség részaránya a szlovákiai átlagnál kedvezőbb, mindössze 18,91% (az országos átlag 19,97%), amit az magyaráz, hogy az el− múlt két−három évtizedben rengeteg fiatal munkavállaló költözött a fővárosba, illetve annak közvetlen környékére (a kedvezőbb munkapiaci feltételek miatt), s ezen bevándor− lók még napjainkban is aktív korban vannak. A fentebb felvázolt korösszetételből követ− kezik a házasságkötések számának alakulása. A házasságkötések 1000 főre vetített arányszá− ma tekintetében a Pozsony NUTS 2 régió a legmagasabb értéket mondhatja a magáénak az ország valamennyi tervezési−statisztikai régiója között. 2005−ben a régió 1000 lakosára számít− va 5,50 házasságkötés történt, míg az országos érték 4,85 házasságkötés volt. A válások száma némi ingadozás mellett növekvő tendenciát

mutat, ami a változó tár− sadalmi körülményekkel és új szokások kiala− kulásával magyarázható. Szlovákián belül e régióban bizonyulnak a házasságok a legke− vésbé stabilnak, 2005−ben az 1000 lakosra számított válások száma 2,79 volt (az orszá− gos átlag 2,14 volt.) A népesedés térbeli folyamataiban nagy szerepet játszik a migráció, vagyis a népesség területek, illetve települések közötti mozgása, amellyel a társadalmi−gazdasági folyamatokra, továbbá a települések helyzetére, funkcióinak Pozsony makrorégió 107 60 000 50 000 fĘ 40 000 30 000 20 000 10 000 + 80 79 – 75 – 74 69 70 – 65 – 64 59 60 – – 54 55 50 – 49 44 45 – 40 – 39 34 35 – 30 – 29 24 25 – 20 – – 19 14 15 9 5– 10 0– 4 0 k o r c s o p o r to k Forrás: SZK Statisztikai Hivatala: Népszámlálás 2001. alakulására (vagy változatlanságára) reagál. Az 1950−es években elindult

iparosítás követ− keztében az ország legjelentősebb népesség− vonzó területévé a főváros vált, tízezrek tele− pedtek le a gomba módon szaporodó pozso− nyi lakótelepeken. A főváros bevándorlásból eredő népességgyarapodása az 1990−es évek közepén megállt a gazdasági szerkezetváltás és az azt kísérő termelési dekoncentráció követ− keztében, majd megindult egy erőteljes szu− burbanizációs folyamat. Az elmúlt 10 év alatt a főváros évi 500−700 fős vándorlási vesztesé− gével szemben a Malackai, a Bazini és a Szen− ci járás vándorlási egyenlege kedvezően ala− kult, pozitív vándorlási egyenleget mondhatnak magukénak (a vándorlásból származó évi né− pességnövekedésük évi 400−600 fő). A Pozsonyba irányuló lelassult lakóhely− változtatással párhuzamosan a régióban a ki− lencvenes években felerősödött az ingázás a munkahelyet biztosító Pozsony és a lakóhe− lyet

biztosító főváros környéki települések között, s ez a mobilitás naponta több tízezer főt érint. Az elmúlt fél évszázad alatt a makrorégió területén a lakosság nagymértékű etnikai ho− mogenizálódása ment végbe. Napjainkban az egy emberöltővel ezelőtt még háromnyelvű (magyar, német, szlovák) régióban a nem szlovák nemzetiségű lakosság lélekszámának aránya eltörpül a szlovák lakosság részaránya mellett. A nemzetiségi szerkezetben a legszá− mosabb nemzeti kisebbség a magyar (27 434 fő) és a cseh (9591 fő). A nemzetiségi tér− szerkezet legérdekesebb színfoltja a horvát ki− sebbség, mivel alacsony lélekszámuk ellenére (653 fő) sikerült megőrizniuk a nyelvüket és kultúrájukat a Pozsony mellett fekvő Duna− csúnban és Horvátjárfaluban (ahol a lakóné− pességen belüli részarányuk 16,2%, illetve 20,4%). 7.14 A munkaerőpiac helyzete A régió lakosságának szerkezete az iskolai végzettség

alapján messze a legkedvezőbb Szlovákiában, ami egyrészt a főváros felsőok− tatásban betöltött vezető szerepének, másrészt a régióban uralkodó munkapiaci viszonyok− nak köszönhető. A felsőoktatásban végzettek részaránya az összlakosságon belül 17,04%. Az iskolázott− sági szintek között jelentős eltérések vannak az egyes településkategóriák és az egyes nem− zetiségek között. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya értelemszerűen a főváros− ban a legmagasabb, míg a roma és a magyar nemzetiségű népesség iskolázottsági mutatói a Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 37. ábra A Pozsony NUTS 2 régió korfája Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 108 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében legkedvezőtlenebbek (az

országos helyzettel megegyezően). A régió népességének 55,31%−a gazdasá− gilag aktív – ez az érték meghaladja a többi NUTS 2 régió ezen mutatójának értékét (az országos átlag 51,08%). Az ország gazdasági− lag aktív és dolgozó lakosságának több mint 14%−a él ezen régióban. A gazdaságilag aktí− vak szerkezetén belül a gyermekgondozási szabadságon levők aránya 2,08%, ami a szlo− vákiai átlagnál 0,45%−kal alacsonyabb (ezt az országos átlagnál alacsonyabb természetes szaporodás, valamint a nők kedvező munka− vállalási feltételei magyarázzák). A teljes né− pességre vetítve az inaktív keresők száma és aránya növekvő tendenciát mutat. A nyugdí− jasok alacsony, 16,01%−os részaránya a né− pesség korösszetételével magyarázható, azzal, hogy az 1970–1980−as évek tömeges munka− vállalásában részt vevők még nem érték el a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjasok részaránya e régióban a

legalacsonyabb az ország vala− mennyi NUTS 2 régiója között (országos szinten a nyugdíjasok részaránya 18,92%). A foglalkoztatási szerkezetváltás leglénye− gesebb vonása a magánszektorban foglalkoz− tatottak számának gyors növekedése. A 2001 évi népszámláláskor a 331 354 gazdaságilag aktív lakosból 103 312 fő volt alkalmazásban a magánszektorban, ami 31,78%−os aránynak felelt meg. Ez az arány nem egész egy száza− lékponttal alacsonyabb az országos értéktől (32,15%). Az állami szektorban foglalkozta− tottak 37,95%−os részaránya meghaladja a szlovákiai átlagot (35,86%), amit a főváros− ban összpontosuló állami intézményekben dolgozók nagy száma magyaráz. A gazdasági szerkezetváltás során előretörő szolgáltatási szektor e régióban meghatározó szereppel bír, ezért a munkások lélekszáma az ország NUTS 2 régiói között itt a legalacso− nyabb, mindössze 27% (az országos mutató 45%). Az

átalakuló társadalomszerkezet sajátos rétegét képviselik a vállalkozók. Az alkalma− zottak nélküli vállalkozók 6,78%−os és az al− kalmazottakat foglalkoztató vállalkozók 3,76%−os részaránya a régió pezsgő gazdasági életét tükrözi (a szlovákiai átlagérték az előbbi mutatónál 4,64%, az utóbbinál 3,11%). A régió lakosságának foglalkozás szerinti megoszlása a fővárosnak az ország életében be− töltött szerepét tükrözi, a kereső népesség több mint 70%−a a szolgáltatásokban (2005−ben a pénzügyi szektorban dolgozók kereső népessé− gen belüli részaránya meghaladta a 4,6%−ot, ami az országos átlag közel háromszorosát tet− te ki), egynegyede pedig az iparban dolgozik (beleértve az építőipart is). A mezőgazdaságban dolgozók száma napjainkban is csökkenést mu− tat, 2005−ben a kereső népességnek mindössze 1,4%−át alkották az agrárszférában dolgozók (az országos átlag 4,8%). A

rendszerváltást kísérő gazdasági szerke− zetváltás Szlovákiában tömeges munkanélkü− 52. táblázat A gazdaságilag aktív népesség számának és szerkezetének alakulása Szlovákiában és a Pozsony NUTS 2 régióban (ezer főben) Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 Szlovákia Pozsonyi kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Gazdaságilag aktív lakosság összesen 2 652,5 2 628,2 2 634,3 2 658,6 2 645,7 337,4 332,1 331,9 330,3 330,5 férfi 1 449,2 1 435,1 1 434,0 1 451,1 1 458,8 173,7 172,0 171,0 170,8 172,5 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. nĘ összesen 1 203,3 2 123,7 1 193,2 2 127,0 1 200,2 2 164,6 1 207,5 2 170,4 1 186,9 2 216,2 163,6 308,3 160,2 301,9 161,0 308,1 159,6 303,1 158,0 313,5 ebbĘl dolgozó férfi 1 145,8 1 156,8 1 177,1 1 193,7 1 233,0 158,9 156,6 160,2 158,3 165,0 munkanélküli nĘ összesen férfi nĘ 977,9 508,0 282,5 225,4 970,2 486,9 263,9 223,0 987,5 459,2 246,5 212,7 976,6 480,7 249,9 230,9 983,1 427,5

223,6 203,8 149,4 28,2 13,9 14,3 145,4 28,7 13,9 14,8 147,9 22,8 9,7 13,1 144,8 27,0 12,2 14,8 148,5 17,1 7,5 9,6 Pozsony makrorégió külföldi munkaadók más régióban történő fo− lyamatos megjelenése várhatóan mérsékelni fogja a fővárosi bérszint előnyét. 7.15 A településrendszer jellemzői A Pozsony NUTS 2 régió ténylegesen önálló településeinek száma 72, de mivel Pozsony vá− rosán belül településeknek értelmezhető 17 vá− rosrész is található, a települések száma össze− sen 88. A NUTS 4 régiók szintjén a legtöbb te− lepülés a Szenci, a legkevesebb pedig a Bazini járásban található (28, illetve 17). A település− sűrűség alapján a legszórtabb településhálózat− tal a Malackai járás rendelkezik (33,53 km2−nyi területre jut egy település), míg a legsűrűbb te− lepüléshálózat a Szenci járásban található (12,89 km2−nyi területre jut egy település). Pozsonyt egy településként

értelmezve 7 város található a régióban, közülük a négy leg− nagyobb Pozsony (428 672 fő), Bazin (21 082 fő), Malacka (17 773 fő) és Szenc (14 673 fő). A legkisebb város a 4614 lakosú Szent− györgy. A településkategóriák között a népes− ség alapján a legszámosabb az 1000–1999 fő közötti kategória, a települések több mint egynegyede tartozik ezen kategóriába. 2005 december 31−re vonatkozólag a régióban mindössze egy olyan település volt, ahol a népességszám nem érte el a 200 főt. A terület legfontosabb települési tengelye a régió nyugati felében található, a Kis−Kárpátok keleti oldalának tövében. Ez a településtömö− rülés az ország legjelentősebb agglomerációjá− nak, a Pozsony–Nagyszombat korridornak ré− sze. Az elmúlt tíz évben a régió urbanizációs szintje csökkent, amit a városokból a város− közeli településekre való kiköltözési hullám magyaráz. 2005 december 31−re

vonatkoztatva az urbanizáció mértéke a régióban 83,15% volt (szemben az 55,42% országos átlaggal). A régióbeli települések alapinfrastrukturá− lis ellátottsága sokkal jobb, mint az ország többi régiójában, ami egyrészt elősegíti a be− fektetők megtelepedését, valamint lehetővé te− szi az egészséges életkörnyezet biztosítását. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p liséget eredményezett. A regisztrált munka− nélküliek száma csaknem folyamatosan növe− kedett tíz éven keresztül, amikor is az ezred− fordulón tetőzött (a munkát keresők száma meghaladt az 500 ezer főt). A munkanélküli− ség azonban nem egyformán sújtotta Szlová− kia valamennyi régióját. A Pozsony makroré− gió az ország makrorégiói között a legkedve− zőbb munkaerőpiaci körülményekkel rendel− kezik, melyet alátámaszt a régió alacsony

munkanélküliségi rátája is: ennek az értéke az országos átlag csaknem egynegyede. A sta− tisztikai hivatal által végzett felmérés alapján 2006. december 31−én a régióban a munka− nélküliek száma 14,1 ezer fő volt, ami 4,3%− os munkanélküliséget jelentett (az országos munkanélküliségi szint 13,3% volt). A munkanélküliségi szint kapcsán fontos megjegyezni, hogy a Munka−, Szociális− és Családügyek Hivatala által nyilvántartott mun− kanélküliek száma lényegesen alacsonyabb a statisztikai hivatal által megállapított szintnél. A Munka−, Szociális− és Családügyek Hivatala 2006. december 31−én a régióban 8,3 ezer munkanélkülit tartott nyilván (míg országos szinten 273,4 nyilvántartott munkanélküli volt). A régió munkanélküliségi mutatói között kiemelendő azon kedvezőtlen jelenség, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező munka− nélküliek aránya rendkívül magas: 2006. de− cember 31−én a

régióban nyilvántartott mun− kanélküliek több mint 14%−a egyetemet, főis− kolát végzett, míg az országos szinten ezen mutató értéke 3,2% volt. A régió átlagkereseti mutatói 30%−kal kedvezőbbek a szlovákiai átlagnál, miközben a régió NUTS 4 szintjein jelentős eltérések vannak. A legmagasabb átlagkereset Pozsony− ban van (ott az átlagkeresetek 50−60%−kal magasabbak az országos átlagnál), míg a Ma− lackai, a Szenci és a Bazini járásban a muta− tó értéke csak 10−15%−kal kedvezőbb az or− szágos átlagnál. A átlagkeresetek nagyságá− ban eltérés van a nemek között is: a férfiak átlagkeresete 25−30%−kal magasabb a nők át− lagkereseténél. Az elkövetkező években a 109 1 997 503 1 999 267 1 999 599 2 003 577 2 052 383 365 324 386 937 356 665 370 283 390 850 119 762 116 753 115 232 104 806 99 883 6 209 5 879 5 063 4 724 5 457 131 199 136 564 149 301 151 261 153 609 22 166 24 836 22 166 22 281 23 027

ebbĘl építĘipar 344 777 340 924 312 885 314 306 333 506 76 998 86 904 66 223 69 717 77 549 nagy- és kiskereskedelem, javítási szolgáltatások 41 679 42 290 43 745 44 944 47 484 9 074 9 024 8 993 9 354 9 355 szállodák és éttermek ebbĘl a gazdasági tevékenység alapján közigazgatás, közlekedés, ingatlanbérlet pénzügyi honvédelem, szállítás, és kötlezĘ raktározás, szolgáltatások kereskedelmi szociális posta és tevékenység ellátás távközlés 145 210 34 096 149 279 79 815 140 458 31 385 156 130 83 008 138 551 35 170 164 332 87 187 138 818 35 772 161 052 94 085 136 014 36 290 174 865 101 452 32 789 15 396 53 225 19 100 32 225 15 141 63 788 19 194 32 696 16 223 57 643 20 472 33 167 17 217 63 402 22 680 34 008 18 134 68 822 23 886 180 242 182 234 180 630 175 915 168 702 27 687 27 415 26 572 26 495 25 659 iskolaügy 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Év ebbĘl a gazdasági tevékenység alapján Havi átlagkereset mezĘgazdaság

ipar építĘipar kereskedelem 12 764 10 193 13 598 13 189 14 005 14 203 10 841 15 089 14 053 14 966 15 335 11 549 16 262 14 833 15 562 16 923 13 102 18 027 16 352 17 259 18 433 14 166 19 529 17 640 18 500 17 826 11 835 19 214 16 395 21 675 19 864 12 368 22 489 18 015 23 326 21 790 13 273 24 018 18 387 25 041 23 929 14 871 26 308 21 493 27 345 26 521 16 418 30 058 22 212 29 925 ³VV]HVHQ 6N    Forrás: SzK Statisztikai Hivatala, 2007. 3R]VRQLNHUÙOHW 6]ORY¾NLD 6]ORY¾NLD18761876 +DYL¾WODJNHUHVHW ,QGH[6]ORY¾NLD    ,QGH[   55. táblázat A havi átlagkeresetek nagyságának megoszlása 2006−ban Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Pozsonyi kerület Szlovákia Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 54. táblázat A havi átlagkeresetek nagyságának alakulása Szlovákiában és a Pozsony NUTS 2 régióban (Sk−ban) 556 723 555 988 544 180 554 859 573 957 63 695 62 372 59 426 60 526 63 849 mezĘipar

gazdaság, összesen erdészet Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Pozsonyi kerület 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Év A gazdaságban dolgozók összesen 132 070 130 433 139 071 137 977 133 405 20 329 20 340 20 863 20 345 20 211 egészségügy, szociális segítségnyújtás egyéb társadalmi, szociális és személyi szolgáltatások 82 651 83 100 89 315 89 782 93 216 18 656 19 819 20 325 20 375 20 893 110 Szlovákia Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 53. táblázat A dolgozók gazdasági ágazatok szerinti megoszlása Szlovákiában és a Pozsony NUTS 2 régióban Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében Pozsony makrorégió 111 Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 Év Szlovákia Pozsonyi kerület 2005 2005 ebbĘl az adott népességszámmal rendelkezĘ település Települések száma összesen 0–199 2 891 73

382 1 200– 499 791 8 500– 1 000– 2 000– 5 000– 10 000– 20 000– 999 1 999 4 999 9 999 19 999 49 999 769 559 263 55 32 29 14 28 15 3 2 1 50 000– 100 000 + 99 999 9 2 0 1 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 57. táblázat A népesség megoszlása településnagyság szerint Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 Év Szlovákia 2005 Pozsonyi kerület 2005 Lakosság összesen ebbĘl az adott népességszámmal rendelkezĘ településen élĘk száma 0–199 200– 499 500– 999 1 000– 1 999 2 000– 4 999 5 000– 9 999 10 000– 19 999 20 000– 49 999 50 000– 99 999 5 389 180 47 119 272 335 544 261 783 756 772 349 381 901 451 621 840 604 634 904 660 330 603 699 59 2 833 10 838 40 210 47 084 22 678 33 204 21 334 0 425 459 100 000 + Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 58. táblázat A települések vízgazdálkodási infrastrukturális ellátottsága 6]ORY¾NLD 1876 1876 3R]VRQLN 6]ORY¾NLD

9Ê]YH]HWÆNNHOHOO¾WRWWWHOHSÙOÆVHN UÆV]DU¾QD GHFHPEHU GHFHPEHU   &VDWRUQDK¾OÐ]DWWDOHOO¾WRWWWHOHSÙOÆVHN UÆV]DU¾QD GHFHPEHU GHFHPEHU       &VDWRUQDK¾OÐ]DWWDOÆVYÊ]WLV]WÊWоOORP¾VVDO HOO¾WRWWWHOHSÙOÆVHNUÆV]DU¾QD GHFHPEHU   GHFHPEHU   Forrás: SZK Környezetvédelmi Minisztériuma, 2007. 59. táblázat A lakhatási célokra szolgáló ingatlanok átlagos piaci árai (Sk/m2) Év 2007 2006 2005 Szlovákia Pozsonyi kerület 37 306 30 114 25 780 50188 41464 34594 Forrás: Szlovák Nemzeti Bank, 2008. 7.16 Gazdasági szervezetek, vállalkozások A jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma az ország makrorégiói között ebben a régióban a legmagasabb. 2002−ben ezen régi− óban volt található a szlovákiai jogi személyi− ségű gazdasági szervezetek közel 30%−a, ami egy jogi

személyiségű gazdasági szervezetet jelentett a régió 33,72 lakosára. Az azóta el− tel évek során a régió erősítette a gazdasági szférában betöltött pozícióját, a régióban be− jegyzett jogi személyiségű gazdasági szerve− zetek régióbeli koncentrációja növekedett. 2005−ben a szlovákiai jogi személyiségű gaz− dasági szervezetek 30,5%−át mondhatta magá− énak a régió. Az ágazati összetételben a leg− alacsonyabb részaránya a mezőgazdasági ter− meléssel foglalkozó gazdasági szervezeteknek van (számuk 2005−ben 196 volt), míg a leg− magasabb részaránnyal (41%−kal) a kereske− delmi tevékenységet folytató gazdasági szer− vezetek bírnak. Az alkalmazottak számát illetően a 0–19 alkalmazottat foglalkoztató jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma a legmagasabb, számuk 2005−ben 23 852 volt, ami ebben a ka− tegóriában a gazdasági szervezetek 31,0%−os tömörülését jelenti a

régióban (az elmúlt években csökkent ebben a tekintetben a régió pozíciója). Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 56. táblázat A településnagyság megoszlása a népesség száma szerint Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 112 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 60. táblázat Az egyéni vállalkozások számának és szerkezetének megoszlása Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 Szlovákia Pozsonyi kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Egyéni vállalkozások összesen 303 506 297 400 329 720 360 378 367 094 54 923 49 145 54 171 59 873 59 890 ebbĘl iparĦzési engedéllyel szabadmagángazdák rendelkezĘ foglalkozásúak vállalkozók 279 597 12 187 11 722 273 322 12 368 11 710 306 356 13 044 10 320 336 640 13 683 10 055 344 870 12 752 9 472 52

118 2 044 761 46 202 2 185 758 51 110 2 405 656 56 746 2 553 574 56 740 2 596 554 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Az egyéni vállalkozások számát tekintve a régió pozíciói gyengébbek, nem tapasztalható az egyéni vállalkozások erős koncentrációja. 2005−ben a Szlovákiában bejegyzett egyéni vállalkozásoknak mindössze 16,3%−a volt a Pozsony makrorégióban (a mutató értéke csökkenő tendenciát mutat). A régió gazdaságának egyeduralmi hely− zete az ország gazdaságában megszűnni lát− szik. Ezt támasztja alá a régióban megalaku− ló egyéni vállalkozások és jogi személyiségű gazdasági szervezetek csökkenő részaránya a többi NUTS 2 régió viszonylatában. 7.17 Mezőgazdaság A gyors gazdasági fejlődés következménye− ként a régióban a mezőgazdasági területek ki− terjedése évről évre jelentős csökkenést mu− tat. 2005 december 31−én a régióban a me− zőgazdasági területek nagysága 95 322

ha volt; ez a terület az ország mezőgazdasági te− rületeinek csak 3,9%−át tette ki. A mezőgaz− dasági földterületek szerkezeti mutatói kedve− zőbbek az országos átlagnál, a szántók aránya 79,3%. A régió egy lakosára jutó mezőgazda− sági terület kiterjedése 0,16 ha, szántók eseté− ben pedig 0,13 ha. A szántók területi csökkenése mellett az utóbbi évtizedben a régió szőlőterületeinek ki− terjedésében is csökkenés történt, ennek elle− nére ezen régió rendelkezik a NUTS 2 szin− tek között a második legkiterjedtebb szőlőte− rületekkel: 2006. január 1−jén a szőlőkultúrák 4655 ha foglaltak el, ami az országban 17,0%−os részesedést jelent. A régióban a legnagyobb területet elfogla− ló és a legnagyobb árbevételt biztosító műve− lési ág a szántóföldi növénytermesztés, mely− nek struktúrája az elmúlt évtizedekben jelen− 61. táblázat A vállalatok megoszlása az alkalmazottak

száma alapján 6]ORY¾NLD1876 1876 6]ORY¾NLD 3R]VRQLNHUÙOHW ¦Y           9¾OODODWRNPHJRV]O¾VDD]DONDOPD]RWWDNV]¾PDDODSM¾Q t t t ÆVIHOHWWH                                         Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Év 62 867 59 486 64 420 74 207 83 710 19 535 17 766 20 047 22 364 25 505 Vállalatok összesen 3 497 3 429 3 541 3 825 4 091 165 157 166 177 196 mezĘgazdaság, erdészet 9 334 8 996 9 475 10 691 11 515 1 723 1 600 1 721 1 867 2 035 ipar összesen 4 800 4 614 4 960 5 563 6 225 1 139 1 063 1 170 1 236 1 349 építĘipar 279 597 274 630 306 356 336 640 344 870 52 118 46 275 51 110 56

746 56 740 Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 4 319 4 737 6 131 7 212 8 556 196 210 274 336 381 mezĘgazdaság, erdészet Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Pozsonyi kerület Szlovákia Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 49 680 48 572 52 906 57 208 58 645 6 166 5 344 5 545 5 852 5 808 ipar összesen 39 764 41 775 49 226 57 078 62 436 5 182 4 920 5 409 5 876 6 064 építĘipar 106 640 97 907 107 581 115 215 113 544 18 433 14 542 16 235 18 245 18 282 nagy- és kiskereskedelem, javítási szolgáltatások ebbĘl a gazdasági tevékenység alapján közlekedés, egészségügy, ingatlanbérlet és pénzügyi szállítás, szállodák szociális kereskedelmi szolgáltatások raktározás, és iskolaügy ellátás tevékenység posta és éttermek távközlés 14 987 15 013 391 35 308 – – 14 259 14 236 1 552 37 329 – – 15 123 15 251 1 536 42 401 – – 16 058 15 766 1 328 48 144 3 643 560 16 099 15 326 1 366 49 515 3 770 646 2 708 4 018 85 12 530 –

– 2 313 3 547 372 12 225 – – 2 467 3 857 375 13 691 – – 2 638 4 118 368 15 391 850 129 2 646 3 926 348 15 203 853 134 13 495 14 263 16 201 14 428 14 967 2 800 2 802 3 257 2 943 3 095 egyéb 1 886 2 080 2 296 1 685 1 879 602 620 690 541 624 egyéb Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p IparĦzési engedéllyel rendelkezĘ vállalkozók összesen 63. táblázat Az iparűzési engedéllyel rendelkező vállalkozók számának alakulása a gazdasági tevékenység alapján Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Pozsonyi kerület Szlovákia Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 ebbĘl a gazdasági tevékenység alapján nagy- és közlekedés, kiskereskepénzügyi ingatlanbérlet és egészségügy, szállodák és delem, szállítás, iskolaügy szolgáltatások kereskedelmi szociális javítási éttermek raktározás, posta tevékenység ellátás és távközlés szolgáltatások 27

032 1 689 2 135 555 11 939 0 0 23 457 1 757 2 208 592 12 353 0 0 25 292 1 972 2 365 573 13 946 0 0 29 251 2 382 2 807 601 16 259 403 740 32 261 2 746 3 243 643 19 145 500 1 462 8 947 447 639 316 5 557 0 0 7 293 451 626 317 5 639 0 0 8 126 535 692 315 6 632 0 0 8 946 618 805 343 7 543 138 150 9 880 721 928 375 8 972 177 248 62. táblázat A vállalatok számának alakulása a gazdasági tevékenység alapján Pozsony makrorégió 113 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 114 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 64. táblázat A mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterületek kiterjedésének és szerke− zetének alakulása (ha) Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 Szlovákia Pozsonyi kerület Év Összterület 2002 2003 2004 2005 2006 2002 2003 2004 2005 2006 MezĘgazdasági földterület összesen 4 903 347 4 903 423 4 903 389 4 903 380 4 903 467 205 262 205 262 205

262 205 262 205 262 2 439 408 2 438 353 2 436 879 2 434 749 2 432 979 96 012 95 899 95 871 95 640 95 322 Nem mezĘgazdasági földterület szántók összesen részaránya (%) 59,1 2 463 939 58,8 2 465 070 58,7 2 466 510 58,8 2 468 631 58,7 2 470 488 79,3 109 250 79,3 109 363 79,5 109 391 78,8 109 622 78,9 109 940 EbbĘl szántó 1 441 164 1 433 204 1 430 197 1 430 594 1 429 040 76 141 76 038 76 264 75 392 75 183 EbbĘl erdĘ 2 002 130 2 002 774 2 004 100 2 004 927 2 005 234 75 429 75 473 75 442 75 428 75 244 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 65. táblázat A mezőgazdasági földterületek kiterjedése és azok szerkezete (ha) MezĘgazdasági föld Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 Pozsonyi kerület Szlovákia 95 322 2 432 979 Szántóföld Komló 75 183 1 429 040 – 538 SzĘlĘ 4 655 27 307 Kert Gyümölcsfák 4 514 76 865 1 101 17 947 Rét, legelĘ 9 869 881 283 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. tős változáson ment keresztül. A termelt nö−

vények köre tágult, változatosabbá vált. A ha− gyományos kenyérgabona (búza) és takar− mánygabonák mellett (kukorica, árpa, zab) nagy területeken termesztenek ipari növénye− ket is, amelyek az élelmiszer−, a textil− és a gyógyszeripar számára szolgáltatnak nyers− anyagot. A régióban nagy jelentőséggel bír a szőlő− és a gyümölcstermesztés. A mezőgazdaságnak a növénytermesztés− sel szoros kapcsolatban álló és ettől elválaszt− hatatlan másik fő ága az állattenyésztés, amely hosszú múltra tekint vissza a régióban. A kilencvenes években az állatállomány nagysága az összes kategóriában visszaesett, majd stabilizálódott a jelenlegi állapoton. 2005 decemberében az ország szarvasmarha− állományának 3,2%−a esett a tárgyalt régióra, míg a régió sertéságazatbeli részesedése 2,3% volt. A régió a 100 ha mezőgazdasági földte− rületre, illetve a 100 ha szántóföldre eső ál−

latsűrűségben elmarad az országos átlagtól. A régió agrárágazati szerkezete az ország− ban egyedülálló a mezőgazdasági termékek 66. táblázat Az állatállomány számának alakulása Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 Szlovákia Pozsonyi kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Szarvasmarha 625 190 607 835 593 182 540 146 527 889 20 803 18 811 18 976 17 860 16 756 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. ebbĘl tehén 259 269 259 873 245 802 231 874 229 607 8 982 8 480 8 218 7 825 7 740 Sertés 1 517 291 1 553 880 1 443 013 1 149 282 1 108 265 42 578 42 062 30 654 29 875 25 890 Baromfi 15 590 404 13 959 404 14 216 798 13 713 239 14 084 079 696 149 610 326 559 951 375 292 487 259 ebbĘl tyúk 7 712 847 6 213 049 6 126 914 5 647 461 5 591 218 398 923 412 364 312 839 243 996 254 490 Juh 316 302 316 028 325 521 321 227 320 487 349 920 879 726 815 Pozsony makrorégió 52,7%). Az erdők 74,52%−a állami, 10,69% pedig községi

tulajdonban van. Az egy lakos− ra számított erdők kiterjedésében a régió az ország valamennyi kerülete között az utolsó helyet foglalja el, mindössze 0,10 ha erdő jut a régió egy lakosára. Az erdők több mint 36%−át az erdei fenyvesek alkotják, majd a bükkösök következnek 28,74%−os részarány− nyal. A régióban az évente kitermelt famennyi− ség 250−300 ezer m3 körül mozog, melyből a lomblevelű fafajták részesedése 160−180 ezer m3. 7.18 Erdőgazdálkodás A régió erdőinek kiterjedése növekvő tenden− ciát mutat, az erdők a régió összterületének közel 37%−át alkotják. Az erdők kiterjedése a Szenci járásban a legalacsonyabb (3,6%), a legmagasabb pedig a Malackai járásban 67. táblázat Az állatsűrűség területi megoszlásának alakulása Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 Szlovákia Pozsonyi kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Szarvasmarha Tehén Juh 100 ha mezĘgazdasági

földterületre esĘ darabszám 28,3 11,7 14,3 26,8 11,5 14,0 26,2 10,8 14,4 27,9 12,0 16,6 27,2 11,8 16,5 24,8 10,7 0,4 21,4 9,6 1,0 21,6 9,4 1,0 21,8 9,6 0,9 20,8 9,6 1,0 Sertés Baromfi Tyúk 100 ha szántóföldre esĘ darabszám 111,3 1 143,9 565,9 112,3 1 008,6 448,9 104,2 1 026,5 442,4 84,5 1 007,7 415,0 81,8 1 039,2 412,6 59,8 978,0 560,4 57,2 830,2 560,9 41,6 759,7 424,4 42,2 530,2 344,7 37,5 706,2 368,9 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 68. táblázat A mezőgazdasági termékek eladásából származó bevételek alakulása I Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 Szlovákia Pozsonyi kerület A mezĘgazdasági termékek eladásából származó bevételek Év millió Sk 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 ebbĘl növénytermesztés 40 322 42 573 40 568 41 006 40 698 2 036 2 137 2 148 1 954 2 132 állattenyésztés 15 054 16 378 15 888 17 219 17 403 861 1 025 1 140 1 152 1 131 25 268 26 195 24 680 23 787 23 295 1 175 1 112 1 008 802 1 001 Forrás: SZK

Statisztikai Hivatala, 2007. 69. táblázat A mezőgazdasági termékek eladásából származó bevételek alakulása II 6]ORY¾NLD18761876 3R]VRQLNHUÙOHW 6]ORY¾NLD Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007 ³VV]HVHQPLOOLÐ6N    6]ORY¾NL¾QEHOÙOLUÆV]DU¾QEDQ   ,QGH[   Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p eladásából származó bevételeket tekintve, ugyanis az agrártermékek eladásából szárma− zó bevételek több mint felét a növénytermesz− tés teszi ki (országos viszonylatban ez fordít− va van, az állattenyésztés számít jövedelme− zőbb ágazatnak). 115 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 116 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 7.19 Ipar Az ipar a régió gazdaságának

húzóágazata, teljesítménye messze megelőzi Szlovákia töb− bi NUTS 2 régióját. 2005−ben a régió ipari vállalatainak száma meghaladta kétezret, míg az alkalmazottainak száma megközelítette a 100 ezret. A régió az ország ipari termelésé− ből származó bevételeinek közel 40%−át teszi ki. A régió ilyen egyértelmű fölénye azonban az elmúlt három évben megszűnt, mindenek− előtt a Citroen–Peugeot és a KIA autógyár beruházásainak következtében (a Nagyszom− bati és a Zsolnai kerületben). Az ipari termelést a vegy− és gépipari nagyüzemek uralják, melyek az elmúlt évtized során a külföldi tőkebefektetéseknek köszönhe− tően sikeres szerkezet− és termékváltáson men− tek keresztül, illetve zöldmezős beruházásként jöttek létre. A vegyipari termelésben meghatá− rozó szerepet játszik a Slovnaft (kőolaj−finomí− tás, a vállalat 4 ezer főt foglalkoztat, s a gaz− dasági eredményei

tekintetében az ország má− sodik legnagyobb nem pénzügyi vállalatának számít), Istrochem (műanyag, műtrágya és egyéb vegyszer), Kablo (kábelgyártás, szigete− lőanyag), AB Kozmetika és Palma Tumys (mosópor, higiéniai cikkek). A gépipari terme− lés döntő hányadát a régió és egyben az ország gépgyártóipari óriása, a Volkswagen Bratislava Művek szolgáltatja évi közel 300 ezer darab Volkswagen márkájú személygépkocsi össze− szerelésével. A Volkswagen Bratislava Művek az ország legnagyobb nem pénzügyi vállalata a gazdasági eredmények tekintetében (alkalma− zottainak száma 8 ezer fő). A régió elektro− technikai iparában meghatározó új elem az Euro Valley ipari park Malacka mellett. Az élelmiszeripar meghatározó elemeinek a Figa− ro (csokoládégyár), a Rajo (tejtermékgyártás), a Stein (sörgyártás) és a Vínoprodukt (borá− szat) mellett több malomipari és húsfeldolgozó üzem számít. A kilencvenes

évek elején csaknem telje− sen összeomlott építőipar az évtized végére talpra állt az 1998−ban bekövetkezett kedvező politikai fordulatnak köszönhetően. Az elmúlt közel 10 évben a fővárosban és vonzáskörze− tében jelentős építkezések kezdődtek, amelyek Pozsony arculatának megszépülését, gazdasá− gi teljesítményének gyors ütemű növekedését eredményezték. Az említetett ipari ágazatokon kívül a ré− gió további jelentős iparága az energetikai ipar (a Szlovák Villamos Művek székhelye), a bú− toripar, valamint az élelmiszeripari és energe− tikai ipari gépek, berendezések gyártása. 7.110 Kereskedelem Az elmúlt másfél évtized alatt jelentős válto− zások mentek végbe a belkereskedelem két ágában, a nagy− és kiskereskedelemben. A régióban az 1990−es évek derekán a la− kosság növekvő fizetőképességével párhuza− mosan robbanás történt a térség nagy− és kis− kereskedelemében. A

vásárlóerő növekedése a kereskedelmi kisvállalkozók, de mindenek− 70. táblázat Az ipari termelésből származó bevételek alakulása I Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 Szlovákia Pozsonyi kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Az ipari termelésbĘl származó bevételek millió Sk-ban 1 081 587 1 165 135 1 366 988 1 475 974 1 616 158 416 492 463 327 581 809 603 312 626 186 Pozsony makrorégió 117 6]ORY¾NLD18761876 3R]VRQLNHUÙOHW 6]ORY¾NLD  ³VV]HVHQPLOOLÐ6N 6]ORY¾NL¾QEHOÙOLUÆV]DU¾QEDQ     ,QGH[   Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. előtt nemzetközi áruházláncok megtelepedését váltotta ki. Szlovákia „élménybevásárlást” kí− náló első központjai Pozsonyban nyitották meg kapuikat, s az óta eltelt 10 év alatt szá− mos új, 10 000 m2−nél nagyobb területű áru− ház

létesült. Ezen hatalmas méretű bevásár− lóközpontok többsége már nem a városköz− pontban jött létre, hanem a város peremén, a legforgalmasabb közlekedési utak közelében. A kiskereskedelemből származó bevételek nagysága 2006−ban 160 800 millió korona volt, ami az előző évi bevételhez viszonyítva közel 20%−os növekedést jelentett, s ezzel párhuzamosan a régió országon belüli része− sedése is emelkedett 35,9%−ról 39,5%−ra. A nagykereskedelemből származó bevételek te− kintetében a Pozsony NUTS 2 régiónak az or− szágos nagykereskedelemből való részesedése immár fél évtizede 35−40% között mozog (2006−ban a részesedése a 36,1% volt). 7.111 Idegenforgalom A régió idegenforgalomi adottságai nagyon kedvezőek az előnyös természetföldrajzi és geopolitikai fekvésének köszönhetően. A ré− gió leglátogatottabb idegenforgalmi központja az ország fővárosa, Pozsony, melynek festői óvárosa,

élénk kulturális élete egyre több kül− földi turistát vonz az 1990−es évek közepétől. A régió Szlovákia második leglátogatot− tabb kerülete az Eperjesit követően. A régió− 72. táblázat A Pozsony NUTS 2 régió legnagyobb nem pénzügyi vállalatai Sorrend a Pozsonyi kerületben 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. Sorrend az ország 200 legnagyobb nem pénzügyi vállalatának listáján 1. 2. 4. 6. 7. 8. 9. 10. 12. 13. 15. 16. 17. 21. 22. 25. 26. 28. 29. 30. 31. 34. 41. 42. 43. Forrás: Trend, 2007. Vállalat Volkswagen Slovakia, a.s, Bratislava Slovnaft, a. s, Bratislava Slovenský plynárenský priemysel, a. s, Bratislava Slovenské elektrárne, a. s, Bratislava Západoslovenská energetika, a.s, Bratislava Tesco Stores SR, a.s, Bratislava Orange Slovensko, a. s, Bratislava OMV Slovensko, s. r o, Bratislava Železniþná spoloþnosĢ Cargo Slovakia, a. s, Bratislava Slovak Telekom, a. s,

Bratislava Slov. elektrizaþná prenosová sústava, a s, Bratislava T-Mobile Slovensko, a. s, Bratislava Metro Cash & Carry Slovakia, s. r o, Ivanka pri Dunaji Doprastav, a. s, Bratislava Whirlpool Slovakia, s. r o, Bratislava Billa, s. r o, Bratislava Železnice SR, Bratislava Phoenix Zdravotnícke zásobovanie, a. s, Bratislava Johnson Controls International, s. r o, Bratislava Škoda Auto Slovensko, s. r o, Bratislava SAS Automotive, s. r o, Bratislava Minerfin, a. s, Bratislava BGS Distribution, a. s, Bratislava Porsche Slovakia, s. r o, Bratislava Siemens, s. r o, Bratislava Bevételek 2005ben (ezer Sk) Az elĘzĘ évhez viszonyított változás aránya 2005/04 (%) 154 802 791 102 256 000 87 029 000 45 391 402 23 585 185 23 408 999 21 428 587 20 499 403 16 147 958 16 093 411 15 580 413 14 789 629 14 277 109 13 439 635 11 851 037 11 500 000 10 146 151 10 003 651 9 903 778 9 429 195 7 998 928 7 241 841 5 799 885 5 723 912 5 715 864 –11 20,1 14,6 –4 5,8 18,6 12,2 33,9

7,2 –4,7 –6,8 11,8 5,9 38,1 –10,3 n.a –1,9 43,7 13 –7,6 –11,5 68 15,6 9,2 22 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 71. táblázat Az ipari termelésből származó bevételek alakulása II Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 118 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 73. táblázat A belkereskedelemből származó bevételek alakulása millió Sk−ban Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 Szlovákia Pozsonyi kerület Év Kiskereskedelem 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Nagykereskedelem 301 127 327 979 323 746 355 797 385 782 105 530 106 789 106 988 113 275 138 400 GépjármĦkereskedelem 617 493 590 766 541 780 575 297 678 271 227 136 218 440 193 187 217 886 257 966 114 533 122 193 130 649 155 841 166 783 72 331 76 639 84 823 100 300 109 455 Forrás: SZK

Statisztikai Hivatala, 2007. 74. táblázat A kiskereskedelemből származó bevételek alakulása 6]ORY¾NLD18761876 3R]VRQLNHUÙOHW 6]ORY¾NLD ³VV]HVHQPLOOLÐ6N    6]ORY¾NL¾QEHOÙOLUÆV]DU¾QEDQ   ,QGH[   Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 75. táblázat A nagykereskedelemből származó bevételek alakulása 6]ORY¾NLD18761876 3R]VRQLNHUÙOHW 6]ORY¾NLD ³VV]HVHQPLOOLÐ6N    6]ORY¾NL¾QEHOÙOLUÆV]DU¾QEDQ   ,QGH[   Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. ban a legalább egy éjszakát eltöltő látogatók száma évről évre növekszik, 2007−ben ezen látogatói kör száma megközelítette az egymil− liót. A vendégéjszakák száma azonban ala− csony, országos viszonylatban az utolsó he− lyen áll, amit a fővárost érintő átutazó turiz− mus magyaráz. A szállodai infrastruktúra mutatói

nagyon jók, 2005−ben 20 574 ágy volt található (a szlovákiai szálláshelyi ágyak 11,7%−a) a régió 158 szálláshelyén (a szlovákiai szálláshelyek pedig 6,5%−a volt található az adott régió− ban). A régión belül az ágyak 70%−a a fővá− rosban összpontosul, azt követi a Bazini és a 76. táblázat A szálláshelyek, szálláshelyi ágyak, látogatók és az eltöltött éjszakák számának alakulása 6]ORY¾NLD1876 1876 6]ORY¾NLD 3R]VRQLNHUÙOHW ¦Y           6]¾OO¾VKHOHN V]¾PD           Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. $V]¾OO¾VKHOL ¾JDNV]¾PD           /¾WRJDWÐNV]¾PD           9HQGÆJÆMV]DN¾N V]¾PD  

        Pozsony makrorégió 7.112 Közlekedés A régió közlekedési viszonyai tükrözik a te− rület élénk gazdasági−társadalmi életét, szere− pe a regionális gazdaságon belül töretlenül növekszik a társadalom helyzetváltoztatási szükségleteinek a kielégítése végett. A terüle− tet az európai multimodális rendszer három folyosója érinti: a IV (Prága–cseh/szlovák ha− tár–Pozsony–szlovák/magyar határ–Budapest), az Va (Bécs–osztrák/szlovák határ–Pozsony– Zsolna–Kassa–szlovák/ukrán határ–Ungvár) és a VII (Duna). A régiónak az ország közúthálózatából va− ló részesedése 4,3%, ezen belül annak autó− pályahálózatából való részesedése a 32,1%. A régióban található a nemzetközi (E megjelölé− sű) útvonalak 9,6%−a. A régió közúthálózatá− nak tengelyét a D1

(Pozsony–Vágbeszterce), D2 (Pozsony–Jókút, Pozsony–Oroszvár), D4 (Pozsony–Horvátjárfalu–szlovák/osztrák ha− tár) autópályák, valamint az E 571 (Pozsony– Szenc–Nyitra–Zólyom–Rimaszombat–Kassa) és az E 575 (Pozsony–Dunaszerdahely–Győr) jelölésű nemzetközi útvonalak alkotják. A régió közlekedési rendszerében fontos szerepet tölt be a főváros tömegközlekedési rendszere. A naponta átlagosan több mint fél− millió utast szállító pozsonyi tömegközleke− désben a legnagyobb súllyal az autóbusz−köz− lekedés bír, az utasforgalom közel kétharma− dát bonyolítják le (ezt a villamosok és a tro− libuszok utaslétszáma követi). A közúti forgalomban az áruszállítás mennyisége az elmúlt fél évtizedben közel 30%−kal emelkedett, 2005−ben a közúti forga− lomban szállított áru mennyisége 6050 ezer t volt (a szállított árutömeg alapján országos viszonylatban a régió megelőzte a Kassai

és a Nagyszombati kerületet). A közúti forga− lomban szállított utasok száma 18 229 ezer fő volt (a szlovákiai közúti forgalomban szállí− tott utasok számának 4%−a). A régió az ország vasúti közlekedésében mindenekelőtt nem a vasútvonalak hossza alapján (Szlovákia vasúti hálózatából való ré− szesedése 6,4%), hanem a rajta áthaladó nem− zetközi vasútvonalak alapján tölt be fontos szerepet. A régiót érintő vonalak között leg− jelentősebbek a C−E 52 (Bécs–osztrák/szlovák határ–Pozsony–Galánta–Érsekújvár–Párkány– szlovák/magyar határ–Budapest), a C−E 61 (Prága–cseh/szlovák határ–Jókút–Pozsony– Galánta–Érsekújvár–Komárom–szlovák/ma− gyar határ–Budapest) és a C−E 63 (Bécs–oszt− rák/szlovák határ–Pozsony–Lipótvár–Zsolna). A régió az ország légi közlekedésében meghatározó szerepet tölt be. A légiforgalom központi helye a pozsonyi M. R Štefánik

re− pülőtér, amely az ország nemzetközi személy− forgalmának több mint háromnegyedét bo− nyolítja le. A régió a nemzetközi vízi közlekedési rendszerekre a Duna folyón keresztül kapcso− lódik. A vízi közlekedésben a teherszállítás szerepe az elmúlt évben csökkent, míg a sze− mélyforgalom szerepe növekedett (elsősorban a Pozsony–Bécs szakaszon). 7.113 A régió gazdasági mutatói A régió gazdasági átalakulását az üzleti, a pénzügyi szolgáltatások és a kereskedelem di− namikája vezérli, a főváros Közép−Európa egyik legdinamikusabb, legvonzóbb pénzügyi, kereskedelmi, turisztikai centrumává vált az elmúlt közel 10 évben, alapjaiban átalakult szervezeti és foglalkozási szerkezettel. Napja− inkban a tercier szektor adja a régió gazdasá− ga által előállított bruttó hozzáadott érték kö− zel 80%−át (2004−ben ezen mutató értéke 75,6% volt). A Pozsony makrorégió összes gazdasági

mutatója messze a legjobb az országban. 2004− ben a régió részesedése az ország 1 355 262 millió Sk bruttó hazai termékéből 344 647 mil− lió Sk volt, vagyis a GDP 25,4%−a. 2004−ben Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p Szenci járás. A legkevesebb szálláshely a Ma− lackai járásban található, amit a járás alacsony turisztikai attraktivitása magyaráz. 119 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 120 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 77. táblázat A GDP regionális eloszlásának alakulása 1995–2004 között Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 Szlovákia Pozsonyi kerület Év millió Sk 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Regionális GDP millió vásárlóerĘparitás 15 236 37 190 17 063 41

151 19 070 43 744 19 951 46 073 19 318 47 611 22 103 51 493 23 564 54 623 26 031 59 190 29 227 61 877 33 843 66 494 3 755 9 167 4 119 9 933 4 703 10 788 4 920 11 362 4 706 11 598 5 480 12 768 5 781 13 399 6 554 14 903 7 331 15 520 8 606 16 910 Egy lakosra esĘ regionális GDP millió EUR 585 784 655 240 724 895 790 047 852 169 941 314 1 020 595 1 111 484 1 212 665 1 355 262 144 386 158 164 178 768 194 840 207 591 233 408 250 352 279 854 304 156 344 647 Sk EUR 109 220 121 936 134 652 146 554 157 938 174 295 189 718 206 647 225 430 251 797 233 721 255 668 288 890 315 187 336 320 378 278 412 591 466 933 507 154 573 980 2 841 3 175 3 542 3 701 3 580 4 092 4 381 4 840 5 433 6 288 6 079 6 658 7 600 7 959 7 624 8 882 9 527 10 935 12 223 14 333 vásárlóerĘ-paritás 6 934 7 658 8 125 8 546 8 824 9 535 10 154 11 004 11 503 12 354 14 838 16 056 17 433 18 380 18 791 20 693 22 082 24 865 25 878 28 162 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 78. táblázat A GDP regionális eloszlása

 6]ORY¾NLD 18761876 PLOOLÐ6N  UÆV]DU¾QD LQGH[ PLOOLÐ6N 6]ORY¾NL¾EDQ  3R]VRQLNHUÙOHW  6]ORY¾NLD    UÆV]DU¾QD 6]ORY¾NL¾EDQ     LQGH[      Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 79. táblázat A nemzetgazdasági ágazatok bruttó hozzáadott értékének regionális megoszlása 6]ORY¾NLD 18761876 3R]VRQLNHUÙOHW 6]ORY¾NLD $EUXWWÐKR]]¾DGRWWÆUWÆN¾JD]DWRNV]HULQWEHQ $EUXWWÐKR]]¾DGRWWÆUWÆN¾JD]DWRNV]HULQWEDQ PLOOLÐ6NEDQ PLOOLÐ6NEDQ PH]Ò JD]GDV¾J LSDUÆV V]ROJ¾OWDW¾VRN ÓVV]HVHQ ÆSÊWÒLSDU         PH]Ò JD]GDV¾J   LSDUÆV ÆSÊWÒLSDU   V]ROJ¾OWDW¾VRN ÓVV]HVHQ     Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. a régió egy

lakosára számított GDP értéke 573 980 Sk volt szemben a 251 797 Sk az or− szágos átlaggal. A szlovákiai vállalati szférában történt külföldi tőkebefektetések túlnyomó többsége a tárgyalt régióba irányult (2005−ben a válla− lati szférában történt külföldi tőkebefektetések terén Pozsony NUTS 2 régió részesülése 60,4% volt), ami a régió gazdasági egyedural− mát fejezi ki. 2005 december 31−ig a régió vállalati szférájába összesen 210 906 millió Sk−t fektettek be külföldi befektetők. 7.2 NYUGAT−SZLOVÁKIA MAKRORÉ− GIÓ A Nyugat−Szlovákia NUTS 2 régió Szlovákia második legnagyobb súllyal bíró makrorégió− ja – gazdasági környezete az ország gazdasá− gi, politikai és kulturális életében vezető he− Nyugat−Szlovákia makrorégió 121 Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 Szlovákia Pozsonyi kerület Év BejövĘ külföldi tĘkebefektetések az adott évben 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002

2003 2004 2005 BejövĘ külföldi tĘkebefektetések összértéke dec. 31-ig 24 353 174 180 37 157 27 655 21 377 14 391 159 324 29 363 15 968 7 168 182 151 259 517 283 078 330 971 349 327 94 239 166 794 175 496 205 988 210 906 KimenĘ külföldi tĘkebefektetések az adott évben 3 441 364 664 2 535 2 324 2 048 -273 750 1 921 2 131 KimenĘ külföldi tĘkebefektetések összértéke dec. 31-ig 21 403 19 121 17 950 20 320 24 560 13 694 12 976 10 906 13 061 16 430 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. lyet foglal el, dinamizmusa a második legked− vezőbb Pozsony régiója után. A régió profil− ját döntően a Nagyszombat–Trencsén–Nyitra háromszög határozza meg, ahol a régió gaz− dasági és szellemi tőkéje összpontosul. 7.21 Természeti környezet A természetföldrajzi tájbeosztás szerint a ré− gió a Duna menti alföldön és az Erdőháti al− földön, e két alföld közé beékelődő Kis−Kár− pátok és Fehér−Kárpátok

vonulatain, a Strázsói−, a Tribecs− és a Madaras−hegysége− ken terül el. A terület síksági és hegyvidéki részének éghajlata között a domborzati viszo− nyok következtében vannak éghajlati eltéré− sek – a régió északi felét kitöltő hegyvidék csapadékosabb és hűvösebb éghajlatú, míg déli, alföldi része szárazabb és melegebb. A napfénytartam, a napsütéses órák szá− mának évi átlaga a Duna menti síkságon 2126 óra, a legtöbb júliusban, a legkevesebb pedig decemberben (299, illetve 53 óra). Évi közép− hőmérséklete változatos, tagolt felszíne miatt 8,6 °C és 10,3 °C között mozog. A leghide− gebb hónap a január (átlagos középhőmérsék− lete –2,8 °C és –1,4 °C között mozog), a leg− melegebb pedig a július (a hegységekben 19,0 °C, az Duna menti alföldön 20,6 °C körüli át− laghőmérséklettel). A csapadék évi mennyisé− ge a régió északi részét képző tagolt dombor−

zati viszonyok között 670–720 mm, míg dé− len, a Duna menti síkságon az évi csapadék− mennyiség 550 mm. A csapadék eloszlása az év során egyenlőtlen: a nyári hónapok csa− padékosabbak (a legtöbb csapadék júniusban hull le – 83 mm), a legkevesebb csapadék pe− dig a téli, kora tavaszi hónapokat jellemzi (Galánta környékén, az ország egyik legszára− zabb pontján, az áprilisi csapadék sokévi át− laga mindössze 29 mm). A terület legmagasabb pontja a Vtáčnik tető 1346 m tengerszint feletti magassággal, míg a legalacsonyabb pontja 101 m tenger− szint feletti magassággal a régió délnyugati peremén található, ahol a Duna elhagyja a ré− giót és egyben az országot is. A régió legje− lentősebb folyója a Duna mellett a Vág, melynek évi átlagos vízhozama Trencsénnél közepesen 142 m3/sec, Vágtornócnál 150 m3/sec. Az utóbbi településnél a legmagasabb vízhozam júniusban, a legalacsonyabb pedig októberben van

(272 m3/sec, illetve 104m3/sec). A régió életében nagy jelentőség− gel bíró folyó még a Garam, a Nyitra (átla− gos vízhozama Érsekújvárnál 18,1 m3/sec), az Ipoly (átlagos vízhozama Ipolyszakállosnál 20,6 m3/sec) és a Kis−Duna. A régió felszíni vizei között nagy jelentő− séggel bírnak a Vág folyón kiépített erőmű− vek víztározói (legjelentősebb köztük a vág− királyfai víztározó), valamint a Dunán Bősnél felépített vízi erőmű körtvélyesi víztározója. Ezen vízfelületek a kavics− és a homokbányá− szat következtében létrejött bányatavakkal a jövőben fontos idegenforgalmi szerepet tölt− Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 80. táblázat A vállalati szféra külföldi tőkebefektetéseinek alakulása (millió Sk−ban) Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum

Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 122 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében hetnek be a megfelelő infrastruktúra kiépítése esetén. A felszíni vizek között sajátos helyet foglalnak el a mezőgazdasági területeket be− hálózó csatornarendszerek, amelyek az öntö− zéses gazdálkodást szolgálják. Természetes növénytakaró az intenzív ipa− ri és agrártermelés következtében napjainkra nagyobb összefüggő területen csupán a régió északi felében található hegyvidékeken, illet− ve szigetek formájában az alföldet átszelő fo− lyók mentén maradt fenn. Az erdők kiterjedé− se messze elmarad az országos átlagtól, ami mindenekelőtt a déli területek intenzív szán− tóföldi termelésének következménye. 7.22 Térszerkezet A régió területe 14 993 km2, melyből a régiót alkotó Nagyszombati, Nyitrai és Trencséni ke− rület (NUTS 3 szintű régiók) 27,65%−ban, 42,33%−ban és 30,02%−ban

részesülnek. A Nyugat−Szlovákia NUTS 2 régió NUTS 4 szintű régióinak száma 23, melyekből a leg− több (számszerűen 9) a Trencséni kerületben található, míg a másik két kerületben ezen ré− giók száma 7−7. A NUTS 4 régiók területi ki− terjedése széles intervallumban mozog, itt ta− lálható egyaránt az ország legnagyobb és a má− sodik legkisebb járása (nem számítva a Po− zsonyt és Kassát alkotó 9 járást). A legna− gyobb járás a Lévai (1551 km2), a legkisebb pedig a Galgóci (267 km2). A közigazgatási körzetek számát tekintve a régió a legtöbb kör− zetet mondhatja a magáénak az országban, a három kerületben összesen 17 körzet található (Nagyszombati kerület – 5 körzet, Nyitrai ke− rület – 7 körzet, Trencséni kerület – 5 körzet). 7.23 A régió népességének alapmutatói A 2001. évi népszámlálás alkalmával a régió népessége 1 865 407 fő volt; ez 2005. decem− ber 31−re 1 863

056 főre csökkent. A legné− pesebb NUTS 3 szintű régiója a Nyitrai kerü− let (708498 fő), amelyet a Trencséni és a Nagyszombati kerület követ (600 386, illetve 554 172 fő lakossal). A NUTS 3 régiók nép− sűrűsége alapján felállított sorrend eltér a né− pesség lélekszáma alapján felállítottól, a leg− sűrűbben lakott NUTS 3 régió a Trencséni (134,1 fő/km2), majd a Nagyszombati (132,8 fő/km2) és végül a legritkábban lakott NUTS 3 régió a Nyitrai kerület (melynek a 101,9 fő/km2 népsűrűsége az országos átlagot sem éri el, elmarad attól közel 8 fővel). A régió népességében a férfi–nő megosz− lás aránya 48 : 52. Nyugat−Szlovákia makro− régió a Pozsony makrorégió után a második legöregebb népességet mondhatja a magáénak. Az átlagos életkor a férfiaknál 35,3 év, a nők− nél 38,4 év. A vitalitási index értéke Pozsony régiója után ebben a régióban a legalacso− nyabb, viszont

megfigyelhető bizonyos eltérés a régió északi és déli fele között: a magyar ki− sebbség által lakott déli régióban az index ér− téke kedvezőtlenebb (a magyar kisebbség el− öregedő korszerkezetének következtében). A régióban a születések számának alakulá− sa az elmúlt évtizedben nagyon kedvezőtlen volt, ami jelentős népességfogyást eredménye− zett. Az 1000 lakosra jutó születések átlagos évi száma északon 8,5 fő, délen 8,0 fő körül mozog. A legmagasabb natalitási mutató a Galgóci, a Báni és a Puhói járást (9−10‰), a legalacsonyabb pedig a Komáromi és az Ér− 81. táblázat A Nyugat−Szlovákia NUTS 2 régió térszerkezeti alapmutatói (ha) NUTS 3 Nagyszombati kerület Trencséni kerület Nyitrai kerület MezĘgazdasági földek ErdĘk Vizek Beépített területek Egyébb területek Összkiterjedés 293 607 65 253 14 691 27 215 13 952 414 718 186 467 220 531 6 305 23 019 13 867 450 190 469

485 96 118 15 675 37 458 15 605 634 341 Megjegyzés: 2006. január 1−jei állapot Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Nyugat−Szlovákia makrorégió halálozási arányszám a NUTS 3 régiók vi− szonylatában a legalacsonyabb a Trencséni ke− rületben, a legmagasabb pedig a Nyitrai kerü− letben. A csecsemőhalandóság értékét tekintve a régió mutatója jobb az országos átlagnál, a legkedvezőbb értéket a Trencséni kerület mondhatja magáénak (1000 újszülöttre 1 éves kora előtt átlagosan 4,5 kisgyermek halt meg, szemben az országos 8,5 halálesettel) A természetes szaporodás tekintetében a régió az országos átlagnál kedvezőtlenebb képet mutat. A régión belül a legkedvezőbb értékkel a Trencséni kerület rendelkezik, míg a legkedvezőtlenebb természetes szaporodás a Nyitrai kerületet jellemzi. A régióban a 0–14 évesek lakónépességen belüli részaránya 17,6% (az országos átlag 18,9%), a mutató értékében

éles területi elté− rés figyelhető meg: a régió északi felében ma− gasabb a gyermekkorúak részaránya, mint dé− len. A NUTS 3 régiók szintjén a gyermekko− rúak részaránya legkedvezőbb a Trencséni ke− rületben (17,7%), majd a sorban azt követi Nagyszombati és a Nyitrai kerület (17,5%− kal, illetve 17,0%−kal). A gazdasági aktivitás 82. táblázat Népességmozgási mutatók Nyugat−Szlovákia NUTS 2 régióban NUTS 2, NUTS 3 Év ElhaláloÉlveHázasságVálások zások születések kötések száma száma száma száma 1000 lakosra számítva Nyugat-Szlovákia Nagyszombati kerület Trencséni kerület Nyitrai kerület 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 4,30 4,46 4,60 4,81 4,65 4,47 4,59 4,86 4,90 4,80 4,15 4,53 4,72 4,91 4,77 4,28 4,30 4,29 4,64 4,44 1,91 2,08 2,13 2,20 2,33 1,80 1,99 1,99 2,05 2,33 1,92 1,83 1,99 2,14 2,31 1,99 2,37 2,36 2,37 2,33 Forrás: SZK

Statisztikai Hivatala, 2007. 8,17 8,09 8,19 8,54 8,67 8,31 8,21 8,45 8,96 8,95 8,11 7,93 7,88 8,40 8,48 8,10 8,14 8,25 8,33 8,62 10,15 10,14 10,26 10,10 10,44 9,85 9,95 9,84 10,02 9,86 9,19 9,42 9,72 9,50 10,06 11,19 10,90 11,03 10,68 11,20 MĦvi Természetes Migrációs Összterhesség szaporulat növekedés növekedés megszakítás 100 újszülöttre 1000 lakosra számítva számítva 49,59 –1,98 0,44 –1,54 47,62 –2,05 0,58 –1,47 45,05 –2,07 1,28 –0,79 41,91 –1,57 1,57 0,00 38,92 –1,76 1,29 –0,47 48,82 –1,54 1,39 –0,15 46,93 –1,74 1,73 –0,01 42,45 –1,39 3,39 2,00 40,00 –1,06 3,20 2,14 39,47 –0,91 2,67 1,76 45,57 –1,08 -0,65 –1,73 44,37 –1,48 -0,87 –2,36 43,36 –1,85 -0,36 –2,20 39,12 –1,10 -0,18 –1,29 35,46 –1,58 -0,09 –1,67 53,60 –3,08 0,64 –2,44 50,86 –2,76 0,92 –1,84 48,48 –2,79 1,03 –1,76 45,89 –2,36 1,79 –0,57 41,36 –2,58 1,38 –1,20 Lakosság dec. 31-én 1 868 147 1 865 407 1 863 932 1 863 940 1 863 056

550 918 550 911 552 014 553 198 554 172 604 917 603 494 602 166 601 392 600 386 712 312 711 002 709 752 709 350 708 498 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p sekújvári járást (8‰) jellemzi. A régió déli felében tapasztalható alacsonyabb születési mutatók egyrészt az ott jelentős számban élő magyar kisebbség sajátos szaporodási mutató− val magyarázhatók, másrészt pedig a régióban fennálló anyagi bizonytalansággal, alacsony bérekkel (minek közepette a gyermekvállalás sokak számára „őrültségnek” tűnik. A régió déli területeit jellemző gyermekvállalástól va− ló félelmet támasztja alá az 1000 lakosra ju− tó terhesség−megszakítások nagyon magas, az országos átlagot jóval meghaladó értéke. Az elmúlt fél évtizedben a 100 születésre jutó terhességmegszakítások száma a Nyitrai kerü− letben 50, a Nagyszombati

kerületben 46 és a Trencséni kerületben 44 körül mozgott (az or− szágos átlag 43 volt). A halálozási arányszám ezen régióban a legmagasabb Szlovákia valamennyi NUTS 2 régiója között. A mortalitási mutató azonban területi differenciáltságot mutat, a kedvezőtle− nebb értékek a régió déli, magyar kisebbség által lakott kistérségeket jellemzik. E területen a mortalitás értéke 11‰ körül mozog, szem− ben az északi területeket jellemző 9‰−kel. A 123 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében korában levő lakosság részaránya a legmaga− sabb a Nagyszombati kerületben, a legalacso− nyabb pedig a Nyitrai kerületben. A gazdasá− gi aktivitás utáni korban levő népesség rész− aránya az országos átlagnál kedvezőtlenebb. E mutató értéke szintén jelentős területi diffe− renciálódást mutat, a magyar kisebbség által lakott déli területeken az idősebb korcsoport− ok aránya lényegesen magasabb

a régió átla− gánál (ami a magyar populációt jellemző reg− resszív demográfiai folyamatok következmé− nye). A gazdasági aktivitás utáni korban levő népesség 20%−os részaránya a Nyitrai kerület lakónépességén belül „országos rekord” a NUTS 3 régiók viszonylatában (az érték a szlovákiai átlagnál 1,8 százalékponttal maga− sabb). Egy régió népességének korösszetétele nagy mértékben meghatározza a régióban kö− tött házasságkötések számát. A régió az 1000 lakosra vetített házasságkötések számát te− kintve az ország valamennyi tervezési−statisz− tikai régiója között az utolsó helyet foglalja el. A mutató területi differenciáltsága követi a népesség életkor szerinti szerkezetét, az észa− ki területeken 5‰, délen 4‰ körül mozog. A régióban a válások száma az elmúlt év− tizedben mérsékelten növekedett, az 1000 la− kosra számított válások száma a Nyitrai kerü−

letben a legmagasabb, majd utána következik a Nagyszombati és a Trencséni kerület. Az elmúlt évtizedben a régió népességé− nek vándormozgalmában ellentétes folyama− tok mentek végbe a NUTS 3 régiók szintjén. A Nagyszombati és a Nyitrai kerületet ván− dorlási nyereség jellemezte, míg a Trencséni kerület lakossága évente 300−500 fővel csök− kent az elvándorlás miatt. A régió nyugati ré− szében fekvő települések lakossága körében az elmúlt egy évtized alatt fölerősödött az in− gázás (naponta több tízezer régióbeli munka− vállalónak biztosít munkalehetőséget a szom− szédos főváros). A régió a legheterogénebb nemzetiségi szerkezetű népességet mondhatja magáénak az ország NUTS 2 régiói között. A legszámo− sabb nemzeti kisebbség a magyar (328 407 fő), melynek a régió lakónépességén belüli részaránya 17,56%. A régió második legna− gyobb lélekszámú nemzeti kisebbsége a cseh (a

2001. évi népszámláláskor 15 623−an val− lották magukat cseh nemzetiségűnek); ez a ki− sebbség mindenekelőtt a régió nagyvárosai− ban él. A roma kisebbség a harmadik, a né− met a negyedik legszámosabb kisebbségi kö− zösség a régióban. 38. ábra A Nyugat−Szlovákia NUTS 2 régió és Szlovákia lakosságának életkor szerinti meg− oszlása (1000 főre) N y u g a t - S z lo v á k ia N U T S 2 ( f Ę ) S z lo v á k ia 100 90 80 70 60 fĘ 50 40 30 20 10 n le + 80 Is m er et –7 9 75 –7 4 70 –6 9 65 –6 4 60 –5 9 55 50 –5 4 –4 9 45 –4 4 40 –3 9 35 –3 4 30 –2 9 25 –2 4 20 –1 9 15 –1 4 9 5– 10 4 0 0– Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 124 k o rc s o p o rt o k Forrás: SZK Statisztikai Hivatala: Népszámlálás 2001. Nyugat−Szlovákia makrorégió A régió lakosságának szerkezete az

iskolai végzettség alapján a Pozsony NUTS 2 régiót követően a második legkedvezőbb Szlovákiá− ban. A teljes középfokú, valamint felsőfokú végzettséggel rendelkezők összlakosságon be− lüli részaránya a régió északi felében megha− ladja az országos átlagot, viszont a régió dé− li, magyar kisebbség által lakott felében a né− pesség iskolázottsági mutatói mélyen elma− radnak a szlovákiai átlagtól. A régió népességében a gazdaságilag aktí− vak részaránya az országos átlaggal azonos, a 2001. évi népszámláláskor mindössze 0,1 szá− zalékponttal volt a régióban a gazdaságilag aktívak részaránya magasabb az országos át− lagnál. A gazdaságilag aktívak szerkezetén belül a gyermekgondozási szabadságon levők aránya 2,6%, ami a szlovákiai átlagnak felel meg. A nyugdíjasok népességen belüli rész− aránya 20,3%, amely az ország NUTS 2 régi− ói között a legmagasabb. A teljes népességre

vetítve az inaktív keresők száma és aránya növekvő tendenciát mutat. A 2001. évi népszámláláskor a régió gaz− daságilag aktív lakosságának 34,5%−a dolgo− zott az állami szektorban, ami 1,3 százalék− ponttal volt alacsonyabb mint a szlovákiai át− lag. A régió magánszektorában 326 549 fő volt alkalmazásban (ez az országos átlagnál 2%−kal magasabb részarányt jelent). A régió déli felének agrárjellegéből kifolyólag e régió− ban a legmagasabb a mezőgazdasági szövet− kezetekben dolgozók lélekszáma (41 836 fő) és egyben részaránya (4,4%) is az ország ter− vezési−statisztikai régióinak szintjén. Orszá− gos viszonylatban itt a legnagyobb a munká− sok lélekszáma (476 253 fő) és részaránya (49,7%), amit a régió gazdaságának jellege magyaráz. Az alkalmazottak nélküli vállalko− zók 4,6%−os és az alkalmazottakat foglalkoz− tató vállalkozók 3,2%−os részaránya a lakos− ság

társadalmi csoportjain belül az országos átlagnak felel meg. A régió lakosságának foglalkozás szerin− ti megoszlásában az elmúlt évtizedben jelen− tős változások mentek végbe, amelyek között a legszembetűnőbb az agrárfoglalkoztatott− ság csökkenése. A gazdasági szerkezetváltás 83. táblázat A gazdaságilag aktív népesség számának és szerkezetének alakulása (ezer fő) NUTS 2, NUTS 3 Nyugat-Szlovákia Nagyszombati kerület Trencséni kerület Nyitrai kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Gazdaságilag aktív lakosság összesen 925,8 913,3 921,7 933,3 930,3 286,0 284,2 280,6 288,0 289,1 296,7 293,3 294,8 294,8 295,2 343,1 335,8 346,3 350,5 346,0 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. férfi 505,7 498,1 502,7 510,4 513,9 155,8 154,5 152,7 157,0 158,3 159,9 156,9 160,8 161,1 164,5 190,0 186,7 189,2 192,2 191,1 nĘ összesen 420,2 748,1 415,2 749,5 418,9 771,6

423,0 798,4 416,4 814,0 130,2 232,4 129,7 236,7 128,0 241,9 131,0 250,4 130,8 258,5 136,9 254,0 136,4 258,3 133,9 266,9 133,7 269,1 130,7 271,1 153,1 261,7 149,1 254,5 157,0 262,8 158,3 278,9 154,9 284,4 ebbĘl dolgozó férfi 404,5 409,7 420,8 442,0 453,1 126,3 130,8 132,1 138,2 144,4 135,5 137,0 145,5 147,4 152,2 142,7 141,9 143,2 156,4 156,5 munkanélküli nĘ összesen férfi nĘ 343,6 170,7 94,1 76,6 339,8 158,7 83,4 75,4 350,8 145,3 77,0 68,2 356,4 132,4 65,7 66,8 361,0 115,4 60,0 55,4 106,1 51,5 27,3 24,1 105,9 45,7 21,9 23,8 109,8 37,1 18,9 18,2 112,2 36,0 17,1 18,8 114,1 30,1 13,4 16,7 118,5 39,8 21,5 18,4 121,3 33,1 18,0 15,1 121,3 27,0 14,4 12,7 121,6 25,4 13,3 12,1 119,0 23,9 12,2 11,7 119,0 79,4 45,3 34,1 112,6 79,9 43,5 36,5 119,7 81,1 43,7 37,4 122,5 71,0 35,3 35,8 127,9 61,4 34,4 27,0 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 7.24 A munkaerőpiac helyzete 125 Magyarok

Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 126 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében eredményeként a mezőgazdaságban dolgozók száma mintegy 43 000 főre esett vissza; ezek többsége a régió déli felében él (ott a mező− gazdaságban dolgozók részaránya az orszá− gos szint közel kétszerese). A szolgáltatások− ban a kereső népesség közel 60%−a dolgo− zik. A munkapiaci viszonyok az elmúlt fél évtized alatt jelentősen javultak a régióban, ennek ellenére a sikertelenül munkát keresők száma viszonylag magasnak mondható. 2006. január 31−ére vonatkozólag a statiszti− kai hivatal a munkanélküliek számát 91,7 ezer főben állapította meg, míg a régió mun− kaügyi hivatalai 69 822 munkanélkülit tartot− tak nyilván. A nyilvántartott munkanélküliek között a tartósan munkanélküliek részaránya meghaladja az 50%−ot. A

munkanélküliségi ráta területi megoszlásában élesen elhatáro− lódik a régiót alkotó három kerület. A Nyit− rai kerületben értéke sokkal kedvezőtlenebb a régió nyugati területének munkanélküliségi rátájához képest (annak közel kétszerese). A munkanélküliség ilyen kedvezőtlen alakulása egyrészt a régió déli területén múltban ural− kodó gazdasági szereppel bíró élelmiszergaz− daság elhúzódó válságával, másrészt pedig az új munkahelyek teremtését biztosító be− fektetők távolmaradásával magyarázható (a befektetők a terület elavult infrastrukturális adottságai miatt a régió északi és nyugati fe− lében teremtettek új munkahelyeket beruhá− zásaikkal). Az átlagkereseti mutatók a régión belül je− lentős eltérést mutatnak. A Nagyszombati és a Trencséni kerület közelíti meg leginkább az országos átlagkeresetet, de attól elmaradnak közel 10%−kal. E mutató területi

differenciált− sága még inkább megmutatkozik a NUTS 4 régiók szintjén: az elavult gazdasági szerke− zettel rendelkező délkeleti NUTS 4 régiókban az átlagos kereseti szint 20−30%−kal alacso− nyabb az országos átlagnál (2005−ben a 16 000 Sk átlagérték helyett 11 000 Sk körül mozgott). Ezekben az alacsony átlagkeresetű kistérségekben azonban az elmúlt három év− ben már lényeges béremelkedés ment végbe, amely az országnak az Európai Unióhoz tör− ténő csatlakozásával magyarázható, ugyanis a csatlakozás a kitérségek perifériás fekvését mérsékelte, a megnyíló magyarországi mun− kaerőpiacon több mint tízezer munkavállaló tudott sikeresen elhelyezkedni. 85. táblázat A havi átlagkeresetek nagyságának alakulása a Nyugat−Szlovákia NUTS 2 régióban (Sk−ban) NUTS 2, NUTS 3 Nyugat-Szlovákia Nagyszombati kerület Trencséni kerület Nyitrai kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005

2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 ebbĘl a gazdasági tevékenység alapján Havi átlagkereset mezĘgazdaság ipar építĘipar kereskedelem 11 737 10 481 12 816 12 218 12 085 13 075 11 144 14 258 13 014 13 003 14 012 11 745 15 356 13 878 12 994 15 414 13 280 17 001 15 492 14 415 16 586 14 336 18 232 16 894 14 932 12 124 10 852 13 568 13 375 12 275 13 618 11 581 15 475 14 380 13 465 14 735 12 324 16 811 15 043 13 589 16 198 13 660 18 705 16 300 15 478 17 643 14 911 20 477 17 749 15 541 11 973 10 598 12 852 12 428 12 167 13 107 11 139 13 872 13 003 12 855 13 919 11 641 14 819 14 054 12 321 15 381 13 133 16 483 15 926 14 223 16 438 14 024 17 489 17 841 14 562 11 187 10 131 12 087 10 681 11 877 12 591 10 794 13 674 11 782 12 794 13 495 11 339 14 757 12 559 13 158 14 775 13 049 16 159 14 008 13 823 15 839 14 025 17 175 14 961 14 842 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004

2005 Év 664 321 662 681 675 353 680 389 692 160 201 303 201 471 204 924 204 670 212 750 228 127 227 510 233 785 239 697 241 334 234 891 233 700 236 644 236 022 238 076 51 297 50 898 49 320 46 171 43 424 17 403 16 674 16 807 15 403 14 770 11 569 11 758 12 150 10 857 9 913 22 325 22 466 20 363 19 911 18 741 mezĘgazdaság, erdészet Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Nyitrai kerület Trencséni kerület Nagyszombati kerület NyugatSzlovákia NUTS 2 / NUTS 3 215 955 221 308 219 293 230 403 237 143 58 809 61 601 61 646 62 098 66 551 90 142 93 716 90 590 97 323 97 329 67 004 65 991 67 057 70 982 73 263 ipar összesen 45 405 45 885 51 730 52 676 53 091 16 151 17 383 18 586 19 519 19 700 16 665 15 405 17 928 18 691 18 496 12 589 13 097 15 216 14 466 14 895 építĘipar 113 839 106 974 102 789 103 154 107 829 34 863 32 503 27 584 28 038 30 408 37 144 34 408 34 709 35 436 36 508 41 832 40 063 40 496 39 680 40 913 nagy- és kiskeresekedelem, javítási szolgáltatások

ebbĘl a gazdasági tevékenység alapján közigazgatás, közlekedés, ingatlanbérlet pénzügyi honvédelem, szállítás, szállodák és kötlezĘ raktározás, szolgáltatások kerreskedelmi és éttermek szociális posta és tevékenység ellátás távközlés 12 158 39 207 6 667 38 976 22 457 12 435 37 549 5 877 38 191 23 378 13 215 38 424 6 752 43 221 24 729 13 520 38 259 6 702 39 335 26 383 14 369 37 066 6 546 42 322 29 073 3 825 12 049 2 003 12 861 6 897 4 118 11 405 1 797 11 833 7 281 4 548 11 802 2 147 14 954 7 405 4 998 11 959 2 150 13 467 7 792 5 329 12 473 2 098 13 931 9 009 4 431 11 408 1 991 11 645 6 807 4 214 11 073 1 726 11 271 6 954 4 509 12 081 2 087 13 096 7 573 4 784 11 381 2 132 12 535 7 960 4 853 11 038 2 000 14 135 8 584 3 902 15 750 2 673 14 470 8 753 4 103 15 071 2 354 15 087 9 143 4 158 14 541 2 518 15 171 9 751 3 738 14 919 2 420 13 333 10 631 4 187 13 555 2 448 14 256 11 480 55 300 56 232 55 677 54 148 51 873 17 011 17 376 17 179 16 972 16 318 16 556

16 732 16 965 16 448 15 616 21 733 22 124 21 533 20 728 19 939 iskolaügy 39 462 38 895 42 514 42 449 41 244 12 627 12 442 13 690 14 217 13 572 12 176 12 027 13 270 13 318 13 735 14 659 14 426 15 554 14 914 13 937 egészségügy, szociális segítségnyújtás egyéb társadalmi, szociális és személyi szolgáltatások 23 598 25 059 27 689 27 190 28 180 6 804 7 058 8 576 8 057 8 591 7 593 8 226 8 827 8 833 9 127 9 201 9 775 10 286 10 300 10 462 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p A gazdaságban dolgozók összesen 84. táblázat A gazdaságban dolgozók gazdasági ágazatok szerinti megoszlása Nyugat−Szlovákia NUTS 2 régióban Nyugat−Szlovákia makrorégió 127 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 128 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 86. táblázat A havi

átlagkeresetek nagyságának megoszlása 2006−ban 6]ORY¾NLD1876 1DJV]RPEDWLNHUÙOHW 7UHQFVÆQLNHUÙOHW 1LWUDLNHUÙOHW 6]ORY¾NLD ³VV]HVHQ 6N      +DYL¾WODJNHUHVHW ,QGH[6]ORY¾NLD      ,QGH[     Forrás: SzK Statisztikai Hivatala, 2007. 7.25 A településrendszer alapmutatói A Nyugat−Szlovákia NUTS 2 régióban a tele− pülések száma 881, ebből 49 városi település. A legnagyobb városok Nyitra (86 726 fő), Nagyszombat (70 286 fő), Trencsén (57 854 fő), Privigye (53 097 fő), Vágbeszterce (42 773 fő) és Érsekújvár (42 262 fő). A Nagyszomba− ti kerület legkisebb városa Lipótvár (3999 fő), míg a Nyitrai kerületben Tolmács (4305 fő), a Trencséni kerületben pedig Nyitranovák (4402 fő) a legkisebb város. Az urbanizáció mértéke az országos átlag alatt van, a legmagasabb a Trencséni kerületben (57,7%), legalacsonyabb pedig a Nyitraiban

(48,0%, ez az országos át− lagnál 8%−kal alacsonyabb érték). A településkategóriák között a népesség alapján a legszámosabb az 500–999 fő közöt− ti kategória (257 település), majd az 1000–1999 fő közötti települések következ− nek (234 település). A 200 főnél kevesebb lelket számláló települések száma a legkeve− sebb a Nagyszombati kerületben (5), a leg− több pedig a Trencséni kerületben (22). A legjelentősebb urbanizációs tengelyeknek a Vág és a Nyitra folyók számítanak, míg a ré− gió legdinamikusabb agglomerációját a Nagyszombat–Trencsén–Nyitra háromszög al− kotja. 7.26 Gazdasági szervezetek, vállalkozások A jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma a Pozsony NUTS 2 régió után e régió− ban a legmagasabb; 2005−ben 23 459 jogi személyiségű gazdasági szervezetet tartottak nyilván. A szervezetek száma a NUTS 3 ré− giók szintjén legmagasabb a Trencséni kerü− 87.

táblázat A települések vízgazdálkodási infrastrukturális ellátottsága 6]ORY¾NLD 9Ê]YH]HWÆNNHOHOO¾WRWWWHOHSÙOÆVHN UÆV]DU¾QD &VDWRUQDK¾OÐ]DWWDOHOO¾WRWW WHOHSÙOÆVHNUÆV]DU¾QD 1876 GHFHPEHU 1DJV]RPEDWLN 7UHQFVÆQLN 1LWUDLN 6]ORY¾NLD GHFHPEHU GHFHPEHU GHFHPEHU                 &VDWRUQDK¾OÐ]DWWDOÆVYÊ]WLV]WÊWÐ ¾OORP¾VVDOHOO¾WRWWWHOHSÙOÆVHN UÆV]DU¾QD GHFHPEHU     GHFHPEHU     Forrás: SZK Környezetvédelmi Minisztériuma, 2007. 88. táblázat A településnagyság megoszlása a népesség szerint a Nyugat−Szlovákia NUTS 2 ré− gióban 18761876 1XJDW6]ORY¾NLD 1DJV]RPEDWLNHUÙOHW 7UHQFVÆQLNHUÙOHW 1LWUDLNHUÙOHW ¦Y     7HOHSÙOÆVHN V]¾PD ÓVV]HVHQ    

Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. t     t      HEEÒOD]DGRWWQÆSHVVÆJV]¾PPDOUHQGHONH]ÒWHOHSÙOÆV t t }t t }t }t }t                                         Nyugat−Szlovákia makrorégió 129 NUTS 2 / NUTS 3 Nyugat-Szlovákia Nagyszombati kerület Trencséni kerület Nyitrai kerület Év Lakosság összesen 2005 2005 2005 2005 1 863 056 554 172 600 386 708 498 ebbĘl az adott népességszámmal rendelkezĘ településen élĘk száma 0– 199 200– 499 500999 1 000– 1 999 2 000– 4 999 5 000– 9 999 10 000– 19 999 20 000– 49 999 50 000– 99 999 100 000 + 5 366 817 2 840 1 709 71 383 16 819 24 538 30 026 184 233 56 761 57 204 70 268 333 171 96 663 91 060 145 448 316 631 108 613 88 625 119 393 102 821 36 269 23 147

43 405 189 177 72 168 71 167 45 842 398 112 97 234 133 643 167 235 262 162 68 828 108 162 85 172 0 0 0 0 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 90. táblázat A lakhatási célokra szolgáló ingatlanok átlagos piaci árai (Sk/m2) ¦Y    6]ORY¾NLD 1DJV]RPEDWLNHUÙOHW } } } } } } 1LWUDLNHUÙOHW 7UHQFVÆQLNHUÙOHW } } } } } } Forrás: Szlovák Nemzeti Bank, 2008. letben (8452), melyet a Nagyszombati és a Nyitrai kerület követ. 2005−ben átlagosan a régió 79 lakosára jutott egy jogi személyisé− gű gazdasági szervezet (az érték a régió észa− ki felében alacsonyabb, a déli felében maga− sabb volt). A jogi személyiségű gazdasági szervezet ágazati megoszlását figyelembe vé− ve megállapítható, hogy e régió vezet mind az iparban, mind az építőiparban, mind pedig a mezőgazdaságban vállalkozó gazdasági szer− vezetek számát

tekintve az ország NUTS 2 régiói között. A 2005−ben az előbbi ágazati sorrendben a gazdasági szervezetek száma 4234, 1880, illetve 1399 volt. A régió vállalatainak 90,5%−ánál az alkal− mazottak száma 19 főnél kevesebb, s ez az érték 1,2 százalékponttal alacsonyabb az or− szágos átlagnál, ugyanakkor a régióban az or− szágos átlagnál magasabb a 250 fő feletti munkahelyek száma (a régióbeli vállalatok 0,9%−ánál az alkalmazottak száma legalább 250 fő, míg az országos átlag 0,7%). 91. táblázat A vállalatok számának alakulása az alkalmazottak számának függvényében 18761876 1XJDW6]ORY¾NLD 1DJV]RPEDWLNHUÙOHW 7UHQFVÆQLNHUÙOHW 1LWUDLNHUÙOHW ¦Y                     9¾OODODWRNPHJRV]O¾VDD]DONDOPD]RWWDNV]¾PDDODSM¾Q t t t ÆVIHOHWWH       

                                                                         Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 89. táblázat A népesség megoszlása településnagyság szerint a Nyugat−Szlovákia NUTS 2 régióban 16 467 16 599 17 467 21 017 23 459 4 877 5 585 5 790 6 602 7 554 6 142 5 647 5 964 7 737 8 452 5 448 5 367 5 713 6 678 7 453 Vállalatok összesen Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Nyitrai kerület Trencséni kerület Nagyszombati kerület 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004

2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Év 1 181 1 231 1 230 1 331 1 399 285 313 326 356 377 468 473 442 477 492 428 445 462 498 530 mezĘgazdaság, erdészet 3 270 3 285 3 392 3 930 4 233 861 992 1 015 1 144 1 258 1 322 1 225 1 280 1 543 1 646 1 087 1 068 1 097 1 243 1 329 ipar összesen 1 350 1 366 1 430 1 656 1 880 430 476 489 546 648 536 487 508 634 694 384 403 433 476 538 építĘipar 442 522 564 422 469 155 191 193 138 151 150 161 175 140 149 137 170 196 144 169 egyéb 130 Nyugat-Szlovákia NUTS 2 / NUTS 3 ebbĘl a gazdasági tevékenység alapján nagy- és közlekedés, kiskerese pénzügyi ingatlanbérlet és egészségügy, szállítás, kedelem, szállodák és szolgáltatások kereskedelmi iskolaügy szociális éttermek raktározás, posta javítási tevékenység ellátás és távközlés szolgáltatások 6 854 403 614 70 2 283 0 0 6 344 477 723 90 2 561 0 0 6 683 519 769 87 2 793 0 0 8 201 669 967 95 3 472 98 176 8 959 748 1 138 94 4 106 120

313 2 061 132 222 18 713 0 0 2 167 187 287 31 941 0 0 2 218 204 299 30 1 016 0 0 2 458 250 372 31 1 205 34 68 2 678 287 457 33 1 490 40 135 2 420 140 195 22 889 0 0 2 058 150 203 20 870 0 0 2 185 166 223 17 968 0 0 3 059 233 281 23 1 262 40 45 3 338 256 309 23 1 421 50 74 2 373 131 197 30 681 0 0 2 119 140 233 39 750 0 0 2 280 149 247 40 809 0 0 2 684 186 314 41 1 005 24 63 2 943 205 372 38 1 195 30 104 92. táblázat A vállalatok számának alakulása a gazdasági tevékenység alapján Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 95 959 95 660 105 981 115 764 118 902 30 469 30 817 33 601 36 497 37 738 30 079 30 438 34 385 38 262 38 696 35 411 34 405 37 995 41 005 42 468 Év 2001 2002 Nyugat-Szlovákia 2003 2004 2005 2001 2002 Nagyszombati kerület 2003 2004 2005 2001 2002 Trencséni kerület 2003 2004 2005 2001 2002 Nyitrai kerület 2003 2004

2005 1 062 1 198 1 454 1 722 1 904 198 267 330 404 454 506 548 672 768 864 358 383 452 550 586 mezĘgazdaság, erdészet Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. NUTS 2 / NUTS 3 18 331 18 036 19 497 20 862 21 388 5 091 5 040 5 197 5 410 5 439 6 235 6 278 6 986 7 657 7 798 7 005 6 718 7 314 7 795 8 151 ipar összesen 14 776 15 687 18 694 21 723 24 143 6 079 6 567 7 602 8 695 9 695 4 492 4 790 5 784 6 815 7 409 4 205 4 330 5 308 6 213 7 039 építĘipar 37 459 35 160 38 107 40 482 39 537 10 930 9 955 10 681 11 191 10 902 11 428 11 093 12 244 13 334 12 837 15 101 14 112 15 182 15 957 15 798 nagy- és kiskereskedelem, javítási szolgáltatások ebbĘl a gazdasági tevékenység alapján közlekedés, pénzügyi ingatlanbérlet és egészségügy, szállodák szállítás, raktározás, szolgáltatások kereskedelmi iskolaügy szociális és posta és tevékenység ellátás éttermek távközlés 5 109 5 026 113 9 354 – – 4 978 4 943 354 10 259 – – 5 226 5 242 343 11

858 – – 5 437 5 249 238 13 753 1 107 139 5 517 5 084 269 14 459 1 187 173 1 728 1 778 26 3 165 – – 1 768 1 829 66 3 681 – – 1 866 1 888 85 4 197 – – 1 970 1 909 75 4 838 329 61 1 983 1 872 85 5 186 357 70 1 617 1 411 37 2 839 – – 1 558 1 391 131 3 080 – – 1 646 1 498 125 3 664 – – 1 697 1 546 87 4 302 352 49 1 686 1 464 93 4 401 374 66 1 764 1 837 50 3 350 – – 1 652 1 723 157 3 498 – – 1 714 1 856 133 3 997 – – 1 770 1 794 76 4 613 426 29 1 848 1 748 91 4 872 456 37 4 729 5 045 5 560 5 052 5 241 1 474 1 644 1 755 1 615 1 695 1 514 1 569 1 766 1 655 1 704 1 741 1 832 2 039 1 782 1 842 egyéb Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p IparĦzési engedéllyel rendelekzĘ vállalkozók összesen 93. táblázat Az iparűzési engedéllyel rendelkező vállalkozók számának alakulása a gazdasági tevékenység alapján Nyugat−Szlovákia makrorégió 131

Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 132 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 2005−ben a régióban az egyéni vállalkozá− sok száma 126 586 volt, s ez az ország egyé− ni vállalkozásainak 34,5%−át jelentette. A régi− ón belül a legtöbb vállalkozót a Nyitrai kerü− let mondhatta a magáénak (a Nyitrai kerületet a Trencséni és a Nagyszombati kerület követ− te). A régión belül az egy lakosra jutó egyéni vállalkozások számát tekintve azonban a sor− rend fordított, az egy lakosra jutó vállalkozá− sok számát tekintve a Nagyszombati kerület áll az első helyen (13,8 lakosára jut egy egyéni vállalkozás), majd a Trencséni (14,9) és a Nyitrai (15,3) kerület következik. Az egyéni vállalkozások szerkezetén belül országos vi− szonylatban ezen régióban a legmagasabb a magángazdák részaránya (egyben a régióban

található az ország magángazdáinak 39,1%−a). A régió erős gazdasági pozícióját tükrözi a újonnan megalakult egyéni vállalkozások és jo− gi személyiségű gazdasági szervezetek számá− nak alakulása az elmúlt években. Fél évtizede ez a régió vette át a vezető szerepet a Pozsony NUTS 2 régiótól a születő vállalkozások és gazdasági szervezetek részarányát tekintve, s azóta évről évre őrzi vezető pozícióját. 7.27 Mezőgazdaság A régió az ország éléskamrájának számít, az éghajlati, a domborzati és a talajviszonyok egyaránt kedveznek a szántóföldi termelés− nek. 2006 január 1−jén a régióban a mező− gazdasági területek kiterjedése 949 559 ha volt, s ez a szlovákiai mezőgazdasági terüle− tek mintegy 39%−át teszi ki. A mezőgazda− sági földterületek eloszlása a régión belül el− térő, az összterületből elfoglalt legnagyobb részaránnyal a Nyitrai és a Nagyszombati ke− rület

rendelkezik (Szlovákia mezőgazdasági földterületeinek 19,2%, illetve 12,1%−át alkot− ják), míg a Trencséni kerület mezőgazdasági területei az ország mezőgazdasági területeinek 7,7%−át teszik ki. Az egy lakosra számított mezőgazdasági földterület nagysága a Nyitrai kerületben 0,66 ha, a Nagyszombatiban 0,53 ha, a Trencséniben 0,31 ha. A régióban található az ország szántó− földjeinek 53,8%−a. A szántóföldek egy la− kosra jutó kiterjedésében a kerületek sor− rendje megegyezik az előző, a mezőgazdasá− gi területek kiterjedésénél felállított sorrend− 94. táblázat Az egyéni vállalkozások számának és szerkezetének megoszlása NUTS 2 / NUTS 3 Nyugat-Szlovákia Nagyszombati kerület Trencséni kerület Nyitrai kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Egyéni vállalkozások összesen 104 616 103 641 114 188 124 050 126 586 33 223 33 349

36 176 39 079 40 099 31 845 32 123 36 091 40 039 40 327 39 548 38 169 41 921 44 932 46 160 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. ebbĘl iparleveles vállalkozók 95 959 95 042 105 981 115 764 118 902 30 469 30 626 33 601 36 497 37 738 30 079 30 337 34 385 38 262 38 696 35 411 34 079 37 995 41 005 42 468 szabadmagángazdák foglalkozásúak 3 969 3 928 4 085 4 280 3 977 1 091 1 102 1 162 1 197 1 094 1 282 1 289 1 334 1 410 1 287 1 596 1 537 1 589 1 673 1 596 4 688 4 671 4 122 4 006 3 707 1 663 1 621 1 413 1 385 1 267 484 497 372 367 344 2 541 2 553 2 337 2 254 2 096 Nyugat−Szlovákia makrorégió – az alacsony piaci árakkal összefüggő ér− tékesítési nehézségek (rendkívül alacsony a termelők haszna). A 90−es évek közepéig a régióban nagyon elterjedt agráraktivitásnak számított a zöldség− és a gyümölcstermesztés, az elmúlt tíz évben mindkét ágazat válságba sodródott, nem bírták az megnyíló piacok által diktált árversenyt.

Az elmúlt tíz évben a régió állatállománya az összes kategóriában visszaesett, a legna− gyobb arányú csökkenés azonban a sertéste− nyésztésben ment végbe, melyben szerepet játszott a megnyíló piacok mellett a racioná− lis táplálkozási módok elterjedése (hússze− gény táplálkozás, a fehér húsok előnyben ré− szesítése). A régió az állatsűrűséget illetően az egy hektárra jutó szarvasmarhák és juhok tekintetében elmarad az országos átlagtól, míg a sertések és a baromfik esetében annál ma− gasabb értéket mondhat a magáénak. 2005. december 31−én a régióban összesen 1399 vállalat (jogi személy) folytatott mezőgaz− dasági tevékenységet (az ország mezőgazdasági vállalatainak 34,2%−a), míg a mezőgazdasági 95. táblázat A mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterületek kiterjedésének és szerke− zetének alakulása (ha) NUTS 2 / NUTS 3 Nyugat-Szlovákia Nagyszombati kerület

Trencséni kerület Nyitrai kerület Év 2002 2003 2004 2005 2006 2002 2003 2004 2005 2006 2002 2003 2004 2005 2006 2002 2003 2004 2005 2006 Összterület 1 499 289 1 499 281 1 499 245 1 499 241 1 499 249 414 724 414 721 414 719 414 715 414 718 450 192 450 193 450 185 450 185 450 190 634 373 634 367 634 341 634 341 634 341 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. MezĘgazdasági földterület összesen 950 976 950 873 950 643 949 931 949 559 294 322 294 225 294 029 293 850 293 607 186 891 186 929 186 888 186 440 186 467 469 763 469 719 469 726 469 641 469 485 Nem mezĘgazdasági földterület szántók összesen részaránya (%) 81,1 548 313 81,0 548 408 81,0 548 602 81,1 549 310 81,0 549 690 89,8 120 402 89,8 120 496 89,7 120 690 89,8 120 865 89,8 121 111 53,6 263 301 53,1 263 264 53,0 263 297 53,1 263 745 52,9 263 723 86,6 164 610 86,6 164 648 86,6 164 615 86,7 164 700 86,7 164 856 ebbĘl szántó 771 452 770 121 769 913 770 015 769 355 264 323 264 138 263 839 263 833 263

727 100 097 99 262 99 069 99 055 98 724 407 032 406 721 407 005 407 127 406 904 ebbĘl erdĘ 381 836 381 682 381 676 381 994 381 902 65 205 65 191 65 175 65 202 65 253 220 537 220 414 220 375 220 661 220 531 96 094 96 077 96 126 96 131 96 118 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p del. A szántőföldi termelés struktúrája az el− múlt évtizedekben jelentős változáson ment keresztül. A termelt növények köre tágult, változatosabbá vált. A hagyományos gabo− nák (búza, kukorica, árpa, zab) és takar− mánygabonák mellett (kukorica, árpa, zab) nagy területeken termesztenek ipari növénye− ket is, melyek a vegyipar számára szolgáltat− nak nyersanyagot. A szántók mellett a régióbeli mezőgazda− sági földek sajátos kultúrája a szőlő, amelyek kiterjedése 2006. január 1−jén 16 540 ha volt (ez a terület az ország szőlőterületeinek 60,6%−át

tette ki). Bár a régió szőlőtermesz− tése több mint ezer éves múltra tekint vissza, a szőlőterületek kiterjedésében az elmúlt évti− zedben közel 30%−os területcsökkenés történt, melynek okai között említhető: – a szőlőültetvények magas kora (a termő szőlőterületek közel felénél a tőkék életkora meghaladja a húsz évet); – a magas termelési költségek (magas vegyszerárak, egy hektár szőlőterület telepíté− se közel egymillió Sk); 133 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 134 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 96. táblázat A mezőgazdasági földterületek kiterjedése és azok szerkezete (ha) NUTS 3 MezĘgazdasági föld Nagyszombati k. Trencséni k. Nyitrai k. Szántóföld 293 607 186 467 469 485 Komló 263 727 98 724 406 904 SzĘlĘ 130 372 36 Kert 4 308 68 12 164 Gyümölcsfák 8 163 8 149 14

240 Rét, legelĘ 2 478 2 607 5 057 14 801 76 547 31 085 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. tevékenységet folytató vállalkozók (fizikai sze− mélyek) száma 1904 volt (az ország mezőgaz− dasági vállalkozóinak 22,3%−a). Az agrárválla− latok és agrárvállalkozók döntő hányada a Nyit− rai és a Trencséni kerületben található. A régió mezőgazdasági potenciálját kifeje− zően ábrázolja, hogy az országban a mező− gazdasági termékek eladásából származó be− vételek közel kétharmada ezen régióra esik. A régión belül a mezőgazdasági termékek eladá− sából származó legnagyobb bevételt a Nyitrai kerület könyveli el, 2006−ban a szlovákiai mezőgazdasági termékek eladásából származó bevételek 33%−a esett ezen kerületre. 7.28 Erdőgazdaság A régió erdőállománya az elmúlt évtizedben folytatott erdősítési munkálatok következté− ben lassan növekszik, azonban az intenzív

mezőgazdaságra alkalmas természeti viszo− nyok nem teszik lehetővé a távolabbi jövőben sem az erdősültség arányának lényeges növe− kedését. Az ország éléskamrájának tartott dé− li területeken erdőket szinte kizárólag csak a szántóföldek mellett és a folyók mentén elte− rülő erdősávokban találunk, míg a régió észa− ki peremén az erdősültségi arány meghaladja az országos átlagot. A NUTS 3 régiók szintjén a Trencséni ke− rület erdősültsége több mint háromszorosa a Nagyszombati és a Nyitrai kerület erdősültsé− gének. A Nagyszombati és Nyitrai kerület az erdős területek 15,74%, illetve 15,16%−os arányával az ország a legkevésbé erdősített fejlesztési régiói. Az említett két régióval szemben azonban a Trencséni kerületben az erdők részaránya meghaladja az országos át− 97. táblázat Az állatállomány számának alakulása NUTS 2, NUTS 3 Nyugat-Szlovákia Nagyszombati kerület

Trencséni kerület Nyitrai kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Szarvasmarha 252 737 244 929 241 680 228 109 224 064 97 673 94 005 93 931 88 942 87 240 58 981 59 350 57 619 53 637 53 285 96 083 91 574 90 130 85 530 83 539 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. ebbĘl tehén 99 279 99 948 95 090 90 814 89 997 36 839 36 935 35 976 34 741 34 266 24 978 25 849 24 079 22 579 22 497 37 462 37 164 35 035 33 494 33 234 Sertés 861 493 889 726 857 003 726 229 716 553 310 308 323 496 336 809 280 885 278 275 162 451 164 784 160 235 118 592 120 808 388 734 401 446 359 959 326 752 317 470 Baromfi 8 031 221 7 471 358 8 400 249 7 907 243 8 173 357 1 848 155 1 866 621 2 456 854 2 277 186 2 101 932 1 639 691 1 695 013 2 456 152 1 912 421 2 332 641 4 543 375 3 909 724 3 487 243 3 717 636 3 738 784 ebbĘl tyúk 4 141 358 2 807 740 2 903 759 2 608 246 2 763 764 819 871 703 096 713 800 618 006 564 058 866 364 601 611

594 658 601 207 605 931 2 455 123 1 503 033 1 595 301 1 389 033 1 593 775 Juh 32 079 35 808 35 208 35 519 35 862 2 294 1 553 2 239 2 502 1 873 18 370 21 361 21 990 22 564 23 925 11 415 12 894 10 979 10 453 10 064 Nyugat−Szlovákia makrorégió 135 NUTS 2 / NUTS 3 Nyugat-Szlovákia Nagyszombati kerület Trencséni kerület Nyitrai kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Szarvasmarha Tehén Juh 100 ha mezĘgazdasági földterületre esĘ darabszám 29,2 11,5 3,7 27,9 11,4 4,1 27,5 10,8 4,0 26,9 10,7 4,2 26,3 10,6 4,2 35,2 13,3 0,8 34,4 13,5 0,6 33,9 13,0 0,8 32,4 12,6 0,9 31,9 12,5 0,7 36,4 15,4 11,3 35,0 15,3 12,6 34,2 14,3 13,1 36,2 15,2 15,2 36,7 15,5 16,5 22,6 8,8 2,7 21,1 8,6 3,0 20,8 8,1 2,5 20,1 7,9 2,5 19,3 7,7 2,3 Sertés Baromfi Tyúk 100 ha szántóföldre esĘ darabszám 118,4 1 103,5 569,0 121,4 1 019,3 383,1 116,4 1 141,4 394,5 97,7 1 063,6 350,8 96,0 1 095,0 370,3 123,2 733,5 325,4

129,6 748,0 281,8 132,9 969,4 281,6 109,8 889,9 241,5 109,7 828,9 222,4 176,8 1 784,8 943,0 179,0 1 841,5 653,6 176,0 2 697,9 653,2 128,7 2 076,0 652,6 132,1 2 550,7 662,6 101,2 1 183,4 639,5 102,6 998,9 384,0 91,9 890,7 407,5 82,6 940,1 351,2 79,1 931,4 397,1 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. lagot, területének 49,18%−át alkotják az er− dők. Az erdők kiterjedése a NUTS 4 szinte− ken a legalacsonyabb a Vágsellyei járásban (3,87%), a legmagasabb pedig a Vágbeszter− cei járásban 62,98%). Az erdők tulajdonosi szerkezetében az állam a legmeghatározóbb (Nyitra 46,64%, Nagyszombat 44,12%, Tren− csén 31,82%), a magán− és a szövetkezeti tu− lajdonban levő erdők részaránya 20% körül mozog. Az egy lakosra számított erdők kiter− 99. táblázat A mezőgazdasági termékek eladásából származó bevételek alakulása I A mezĘgazdasági termékek eladásából származó bevételek NUTS 2, NUTS 3 Év millió Sk 2001 2002

Nyugat-Szlovákia 2003 2004 2005 2001 2002 Nagyszombati kerület 2003 2004 2005 2001 2002 Trencséni kerület 2003 2004 2005 2001 2002 Nyitrai kerület 2003 2004 2005 23 702 25 095 24 335 25 408 26 161 7 717 8 311 8 544 8 960 9 193 3 785 4 054 4 059 4 030 4 036 12 200 12 730 11 732 12 418 12 932 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. ebbĘl növénytermesztés állattenyésztés 10 254 11 047 10 886 11 930 12 673 3 235 3 572 3 904 4 236 4 505 853 976 1 015 1 103 1 110 6 166 6 499 5 967 6 591 7 058 13 448 14 048 13 449 13 478 13 488 4 482 4 739 4 640 4 724 4 688 2 932 3 078 3 044 2 927 2 926 6 034 6 231 5 765 5 827 5 874 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 98. táblázat Az állatsűrűség területi megoszlásának alakulása Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 136 Makrorégiók a

gazdasági átalakulás tükrében 100. táblázat A mezőgazdasági termékek eladásából származó bevételek alakulása II 1876 ³VV]HVHQPLOO6N    1DJV]RPEDWLNHUÙOHW 7UHQFVÆQLNHUÙOHW 1LWUDLNHUÙOHW  6]ORY¾NL¾QEHOÙOLUÆV]DU¾QEDQ    ,QGH[    Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. jedésében is természetesen a Trencséni kerü− let mutatója lényegesen magasabb a másik két kerület mutatóinál. Az erdőállomány fajtaösszetétele az elmúlt évtizedek során megváltozott, csökkent az ér− tékesebb fafajták – a tölgy és bükk – részará− nya. Az állomány legjelentősebb része az er− dei fenyő (24,42%), melyet a legértékesebb keményfa, a tölgy követ. Az igen sokoldalú− an felhasználható tölgy a déli területeken, a hegy− és dombvidékek alsó térszínein és déli lejtőin uralkodik. A harmadik legelterjedtebb fa, a bükk, a középhegységek

magasabb tér− színein és északi lejtőin terjedt el. A régió fakitermelése az elmúlt években nem növekedett, az évente kitermelt fameny− nyiség egymillió m3 körül mozog. A faipar legnagyobb fogyasztói az építőipar, továbbá a bútoripar és a papíripar. 7.29 Ipar Az ipar a régió gazdaságának húzóágazata, melyben nagy szerepe van az elmúlt fél évti− zedben megvalósult hatalmas autóipari és elektrotechnikai beruházásoknak (Citroen–Peu− geot, Sony, Samsung). 2005−ben a régió 4233 ipari vállalata és 21 388 egyéni ipari vállalko− 101. táblázat A Nyugat−Szlovákia NUTS 2 régió erdősültségi alapmutatói 1876 1DJV]RPEDWLN 7UHQFVÆQLN 1LWUDLN 7HUÙOHWKD    (UGÒKD (UGÒNUÆV]DU¾QD (JODNRVUDV]¾PÊWRWWHUGÒK EHQHUGÒVÊWHWWWHUÙOHWQDJV¾JDKD             Forrás: SZK Környezetvédelmi

Minisztériuma: 2002. évi jelentés a Nagyszombati, Nyitrai és Trencséni kerület ter− mészeti és társadalmi környezetéről. 102. táblázat Az ipari termelésből származó bevételek alakulása I NUTS 2, NUTS 3 Nyugat-Szlovákia Nagyszombati kerület Trencséni kerület Nyitrai kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Az ipari termelésbĘl származó bevételek millió Sk-ban 266 552 291 309 337 214 382 726 445 770 87 107 91 067 118 941 144 427 184 283 102 836 115 038 126 761 143 407 161 518 76 610 85 205 91 512 94 892 99 969 Nyugat−Szlovákia makrorégió 7.210 Kereskedelem A régió kiskereskedelméből származó bevéte− lek nagysága az elmúlt fél évtizedben átlag− ban évi 1,5−2 százalékponttal emelkedett. 2006−ban a régió kiskereskedelméből befolyt bevételek a szlovákiai kiskereskedelmi bevé− telek 27,6%−át

tették ki. A három NUTS 3 régió között a legtöbb bevétel a Nagyszombati kerületben történt (51 918 millió Sk), míg a legkevesebb a Nyit− rai kerületben (30 525 millió Sk), ami a régi− óbeli kereseti viszonyok megoszlásának felel meg. 2006−ban az egy főre jutó kiskereskedel− mi bevétel a NUTS 3 régiók szintjén 43 084,1 korona és 93 685,7 korona között mozgott (or− szágos átlag 89,1 ezer korona volt). A régió nagykereskedelmi bevételeiből leg− nagyobb arányban szintén Nagyszombati és a Trencséni kerület részesül. Az említett két kerü− let részesedése a régió 2006−os 192 159 millió Sk nagykereskedelmi bevételeiből 71,7% volt. 7.211 Idegenforgalom A régió idegenforgalomi adottságai kedvezőek, a látogatottsága mégis alulmarad az ország töb− bi NUTS 2 régiójával szemben. 2005−ben a ré− gió szálláshelyeit 698 897 turista kereste fel, akik összesen 2 649 842 éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken.

A régiót nem elsősorban a ter− mészeti környezete végett látogatják (erre utal az is, hogy egy nemzeti park sem található a régióban), hanem a régióban fellelhető sok mű− emlék és a pezsgő kulturális élet miatt. A régió idegenforgalmában fontos szerepet tölt be a für− dőturizmus, melyben a központi szerepet a vi− lághírű Pöstyén és Büdöskő gyógyfürdő tölti be. Az említett két fürdőközpont mellett nagy 103. táblázat Az ipari termelésből származó bevételek alakulása II 1876 1DJV]RPEDWLNHUÙOHW 7UHQFVÆQLNHUÙOHW 1LWUDLNHUÙOHW ³VV]HVHQPLOOLÐ6N    Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007.  6]ORY¾NL¾QEHOÙOLUÆV]DU¾QEDQ    ,QGH[    Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p zója állította elő az ország ipari termeléséből származó bevételeinek a

27,6%−át, s ez a ré− szesedés 2006−ban már 29,4%−ra nőtt. Az ipari vállalatok a régióban nem oszla− nak el arányosan, a legtöbb ipari vállalat a ré− gió északi területén található, mindenekelőtt a Trencsén–Nagyszombat–Nyitra háromszög− ben, ahol az ipari termelést a vegy− és gépi− pari nagyüzemek, valamint elektrotechnikai nagyvállalatok uralják. A régió északi felében jelentős gazdasági bázissal bír a gépgyártás és textilipar (Trencsén), a gumigyártás (Puhó), a bányaipar (Privigye, Egbell), a nehézgépgyár− tás (Máriatölgyes, Vágbeszterce), az elektro− technikai ipar (Nagyszombat, Nyitra), a tech− nikai üveggyártás (Nemsó), az egészségügyi gépek és berendezések gyártása (Ótura), a gyógyszergyártás (Galgóc), a festékgyártás (Szomolány), a selyemgyártás (Szenice), a hűtőgépgyártás (Aranyosmarót) és a mű− anyaggyártás (Nyitra). A déli területeken pe− dig nagy gazdasági

szereppel rendelkezik a műtrágyagyártás (Vágsellye), a papírgyártás (Párkány), a textilgyártás (Léva), az elektro− technikai ipar (Dunaszerdahely, Galánta), va− lamint a gépipar (Tolmács, Komárom). A régió iparának sajátossága az élelmi− szeripar nagy szóródása, szinte valamennyi kistérségben található jelentős élelmiszeripari vállalat. Az építőipar az elmúlt pár év alatt a kül− földi befektetőknek köszönhetően megerősö− dött, melynek következtében újabb és újabb ipari telepek, utak és házak épülnek a gyorsan növekvő igények kielégítése érdekében. A ré− gió építőipara dinamikus növekedést mutat, 2006−ban az ország 144 979 millió Sk építő− ipari bevételéből 28,9%−os részesedést ért el (2000−ben a részesedése meg csak 27,7% volt). 137 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 138 Makrorégiók

a gazdasági átalakulás tükrében 104. táblázat A belkereskedelemből származó bevételek alakulása millió Sk−ban 18761876 ¦Y   1XJDW6]ORY¾NLD      1DJV]RPEDWLNHUÙOHW      7UHQFVÆQLNHUÙOHW      1LWUDLNHUÙOHW    .LVNHUHVNHGHOHP                     1DJNHUHVNHGHOHP                     *ÆSM¾UPØNHUHVNHGHOHP                     Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 105. táblázat A

kiskereskedelemből származó bevételek alakulása 1876 1DJV]RPEDWLNHUÙOHW 7UHQFVÆQLNHUÙOHW 1LWUDLNHUÙOHW ³VV]HVHQPLOOLÐ6N     6]ORY¾NL¾QEHOÙOLUÆV]DU¾QEDQ    ,QGH[    Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 106. táblázat A nagykereskedelemből származó bevételek alakulása 1876 1DJV]RPEDWLNHUÙOHW 7UHQFVÆQLNHUÙOHW 1LWUDLNHUÙOHW ³VV]HVHQPLOOLÐ6N     6]ORY¾NL¾QEHOÙOLUÆV]DU¾QEDQ    ,QGH[    Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. látogatottságnak örvendenek a régió déli felé− ben található termálfürdők is, amelyek közül több wellness− és élményfürdővé lett átalakítva az elmúlt fél évtizedben (Dunaszerdahely, Nagymegyer, Párkány, Galánta, Szenc). A látogatottság területileg differenciálódik. A legtöbb turista a Trencséni kerületet keresi fel (2005−ben a

számuk 253 937 fő volt), ezt a Nagyszombati (241 497 fő) és a Nyitrai ke− rület (203 463 fő) követi. A vendégéjszakák számát tekintve azonban a Nagyszombati kerü− let áll az első helyen, 2005−ben a turisták ösz− szesen 1 162 154 éjszakát töltöttek el (az átla− gos vendégéjszakák száma 4,8). A régió szállodai infrastruktúrájának mu− tatói kedvezőek. 2005−ben 39 572 ágy volt található a régió 530 szálláshelyén (ez a Szlovákiában található szálláshelyi ágyak 22,5%−ának, a szálláshelyek 21,7%−ának az összpontosulását jelenti az adott régióban). A mutatók regionális eloszlásánál szembetű− nő, hogy a legtöbb szálláshelyi ággyal a leg− kevésbé látogatott Nyitra kerület rendelke− zik, s ez a meglévő szálláshelyi kapacitások kihasználatlanságáról tanúskodik. A régión belül a legtöbb szálláshely a Nagyszom− bat–Pöstyén–Trencsén háromszögbe össz− pontosul.

Nyugat−Szlovákia makrorégió 139 18761876 ¦Y 6]¾OO¾VKHOHN V]¾PD $V]¾OO¾VKHOL ¾JDNV]¾PD /¾WRJDWÐNV]¾PD 9HQGÆJÆMV]DN¾N V]¾PD                                    1DJV]RPEDWLNHUÙOHW                                                      

           1XJDW6]ORY¾NLD 7UHQFVÆQLNHUÙOHW 1LWUDLNHUÙOHW Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 108. táblázat A Nagyszombat NUTS 3 régió legnagyobb nem pénzügyi vállalatai 6RUUHQGD 1DJV]RPEDWL NHUÙOHWEHQ                          6RUUHQGD]RUV]¾J OHJQDJREE QHPSÆQ]ÙJL Y¾OODODWDLQDN OLVW¾M¾Q      t             t t t t t t t Forrás: Trend, 2007. 9¾OODODW 6DPVXQJ(OHFWURQLFV6ORYDNLDVUR*DODQWD ,1$6NDOLFDVUR6NDOLFD 6RQ6ORYDNLDVUR7UQDYD 6ZHGZRRG6ORYDNLDVUR7UQDYD =HQWLYDDV+ORKRYHF 1DIWDDV*EHO -RKQV0DQYLOOH6ORYDNLDDV7UQDYD =)6DFKV6ORYDNLDDV7UQDYD

%HNDHUW+ORKRYHFDV+ORKRYHF HOSKL6ORYHQVNRVUR6HQLFD 3URWKHUP3URGXFWLRQVUR6NDOLFD *UDIREDODV6NDOLFD (DVWHUQ6XJDU6ORYHQVNRDVXQ6WUHGD m267UQDYDDV7UQDYD $POXP6ORYDNLDVUR%ROHU¾] 6ORYHQVNÆFXNURYDUVUR6HUHÌ 98-(DV7UQDYD %HODUDVXQDMVN¾6WUHGD &223-HGQRWD*DODQWDVGDODQWD 216HPLFRQGXFWRU6ORYDNLDDV3LHwzDQ =)%RJH(ODVWPHWDOO6ORYDNLDDV7UQDYD $OFKHPVUR6HQLFD 6WHHO0RQWDV+ROÊÅ &223-HGQRWD6HQLFDVG6HQLFD 6ORYOLHÅHEQÆN×SHOH3LHwzDQDV3LHwzDQ %HYÆWHOHN EHQ H]HU6N  ,QGH[                             t

      t  t  t Q   t t  t   t  Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 107. táblázat A szálláshelyek, szálláshelyi ágyak, látogatók és vendégéjszakák számának alakulása Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 140 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 109. táblázat A Trencsén NUTS 3 régió legnagyobb nem pénzügyi vállalatai 6RUUHQGD 7UHQFVÆQL NHUÙOHWEHQ                          6RUUHQGD]RUV]¾J OHJQDJREE QHPSÆQ]ÙJL 9¾OODODW Y¾OODODWDLQDN OLVW¾M¾Q  0DWDGRUDV3×FKRY 

&RQWLQHQWDO0DWDGRUVUR3×FKRY  5DYHQDV3RYD{VN¾%VWULFD  8QLSKDUPD3ULHYLG]DVORYOHN¾UQLFN¾DV%RMQLFH  1RY¾FNHFKHPLFNÆ]¾YRGDV1RY¾N  1HVWOÆ6ORYHQVNRVUR3ULHYLG]D  /HRQL$XWRNDEHO6ORZDNLDVUR7UHQÅÊQ  (PHUVRQDV1RYÆ0HVWRQDG9¾KRP  (PHUVRQ(OHFWULF6ORYDNLDVUR1RYÆ0HVWRQDG9¾KRP  +RUQRQLWULDQVNHEDQHDV3ULHYLG]D  6DXHUDQIRVVDV3RYD{VN¾%VWULFD  6NDQVND%6DV3ULHYLG]D  3RYD{VNÚFXNRUDV7UHQÅLDQVND7HSO¾  8QLYHUVDO0HGLD&RUS 6ORYDNLD VUR1RYÆ0HVWRQ9¾KRP  *DERUVUR%¾QRYFHQDG%HEUDYRX  <D]DNL6ORYDNLDVUR3ULHYLG]D  36/DV3RYD{VN¾%VWULFD  3RYD{VN¾FHPHQW¾UHÏDV/DGFH  /HRQL6ORZDNLDVUR1RY¾XEQLFD  +HOOD6ORYDNLD)URQW/LJKWLQJVUR.RÅRYFH 

0LOVDV%¾QRYFHQDG%HEUDYRX  5RQDDV/HGQLFNÆ5RYQH  &RQWL7HFK9LEUDWLRQ&RQWURO6ORYDNLDVUR9HVWHQLFH  7LERUiWHI¾QLNt12%$6PRNHU7UHQÅÊQ  9HWURSDFNVUR1HPwRY¾ %HYÆWHOHN EHQ H]HU6N  ,QGH[                             t   t  Q Q t    t  t      t  t  Forrás: Trend, 2007. 110. táblázat A Nyitra NUTS 3 régió legnagyobb nem pénzügyi vállalatai 6RUUHQGD 1LWUDL NHUÙOHWEHQ                   

      6RUUHQGD]RUV]¾J OHJQDJREE QHPSÆQ]ÙJL Y¾OODODWDLQDN OLVW¾M¾Q     t            t t t t t t t t t Forrás: Trend, 2007. 9¾OODODW XVORDViD›D 9RONVZDJHQ(OHNWULFNÆVVWÆPVUR1LWUD +HLQHNHQ6ORYHQVNRDV1LWUD 6ORYHQVNÆHQHUJHWLFNÆVWURM¾UQHDV7OPDÅH 0DWDGRU$XWRPRWLYH9U¾EOHDV9U¾EOH 5LHNHU2EXYVUR.RP¾UQR 2VUDP6ORYDNLDDV1RYÆ=¾PN )HURVWDYVUR1RYÆ=¾PN 6(:66ORYDNLDVUR7RSR›ÅDQ 6PXUILW.DSSDiW×URYRDViW×URYR &223-HGQRWD1RYÆ=¾PNVG1RYÆ=¾PN DQIRVV&RPSUHVVRUVVUR=ODWÆ0RUDYFH &223-HGQRWD1LWUDVG1LWUD &HVW1LWUDDV1LWUD :.7HDPVUR7RSR›ÅDQ HFRGRPVUR7RSR›ÅDQ =¾SDGRVORYYRG¾UHQVN¾VSRORÅQRVzDV1LWUD

HUR]6ORYHQVNRVUR.RP¾UQR 7+3DV7RSR›ÅDQ 6PXUILW.DSSD2EDOiW×URYRDViW×URYR /HYLFNÆPOLHN¾UQHDV/HYLFH 9L2QDV=ODWÆ0RUDYFH ,19(67VURiD›D 1LWUD]GURMDV1LWUD .URPEHUJ 6FKXEHUWVURRO¾URYR %HYÆWHOHN EHQ H]HU6N  ,QGH[                              t      t t  t      t t  t  t  Nyugat−Szlovákia makrorégió A közlekedési infrastruktúra jelentős regioná− lis eltéréseket mutat, annak minősége vissza− tükrözi a régiót alkotó kerületek gazdasági

fejlettségét: a kedvező gazdasági mutatókkal rendelkező Nagyszombati és Trencséni kerü− let közlekedési hálózata messze jobb minősé− gű, mint gazdasági problémákkal küzdő Nyit− rai kerületé. A régiót két európai jelentőségű közleke− dési multimodális folyosó szeli át, annak nyu− gati felében halad az V/a folyosó (Terst–Po− zsony–Zsolna–Kassa–Tiszacsernyő–Ungvár– Ľvov), délen pedig a Duna alkotja a VII fo− lyosót. Az ország közúthálózatának 36,2%−a esik a régió területére. A legmagasabb szintű köz− utak hosszából való részesedése jelentős, az ország autópálya−hálózatából való részesedése 44,3% (Nagyszombati kerület 22,8%, Tren− cséni kerület 21,5%), míg az E megjelölésű nemzetközi útvonalhálózatból való részesedé− se 26,5% (ezen belül a legkisebb részesedés− sel a Nyitrai kerület bír, mindössze 5%). A terület közúti közlekedésében az euró− pai

közúti rendszerbe besorolt E 50 (cseh/ szlovák határ–Drétoma–Trencsén–Zsolna– Poprád–Eperjes–Kassa–Nagymihály–Felsőné− meti–szlovák/ukrán határ), az E 75 (cseh/ szlovák határ–Fenyvesszoros–Csaca–Zsolna– Trencsén–Pozsony–Oroszvár–szlovák/magyar határ), E 571 (Pozsony–Nyitra–Zólyom–Ri− maszombat–Kassa), E 575 (Pozsony–Duna− szerdahely–Győr), E 77 (szlovák/magyar ha− tár–Ipolyság–Garamszentkereszt–Alsókubin– szlovák/lengyel határ) útvonalak a legfonto− sabbak. A majdan Pozsony–Kassa összekötte− tést biztosító D1 autópálya a Pozsony–Vág− beszterce szakaszon üzemel. A régió vasútvonalainak minőségi mutatói területi eltérést mutatnak. A Nyitrai kerület rendelkezik a legelavultabb vasúti közlekedé− si szerkezettel. A vasúti közlekedésben leg− meghatározóbb szereppel az európai rendsze− rek részét képző C−E63 (Bécs–osztrák/szlovák

határ–Pozsony–Nagyszombat–Lipótvár–Puhó– Zsolna), C−E 52 (Bécs–osztrák/szlovák ha− tár–Pozsony–Galánta–Érsekújvár–Párkány– szlovák/magyar határ–Budapest), C−E 61 (Brünn–cseh/szlovák határ–Pozsony–Galánta– Érsekújvár–Komárom–szlovák/magyar határ– Budapest) vonalak rendelkeznek. A vízi közlekedésben a Duna szerepe meghatározó, ámbár a Vág folyó is hajózható a Komárom–Szered szakaszon (de a rajta le− bonyolított teher és utasforgalom jelentékte− len). A távoli jövőben az E 81 nemzetközi je− löléssel megjelölt Vág vízi utat szeretnék fej− leszteni, melynek eredményeképpen a folyó egészen Zsolnáig hajózhatóvá válna, s nagyon távlati elképzelések szerint 2040−re szeretnék megépíteni a Vág–Odra csatornarendszert. A régióban Pöstyénben található kellő inf− rastruktúrával rendelkező repülőtér. 7.213 A régió gazdasági mutatói A régió az ország bruttó

hazai termékének mintegy harmadát adja, amelyen a régiót alko− tó Nyitrai, Trencséni és Nagyszombati kerület közel azonos arányban osztozik. 2004−ben a Nyitrai kerület által előállított GDP 154 846 millió Sk, a Nagyszombati kerület GDP−je 142 774 millió Sk, míg a Trencséni kerület GDP−je pedig 138 602 millió Sk volt. A régió NUTS 3 szintjeinek sorrendje a megtermelt GDP egy lakosra jutó értéke alap− ján az előző sorrendtől eltérő, ott a legmaga− sabb korona/lakos mutatóval a Nagyszombati kerület rendelkezik a 2004−ben elért 258 369 korona/lakos teljesítményével. A megtermelt GDP egy lakosra jutó értékében a Nagyszom− bati kerületet a Trencséni kerület követi 230 323 korona/lakos teljesítménnyel. A bruttó hozzáadott értékből a szolgáltatá− sok részesedése 2004−ben 48,0% volt. Az ipar− ból és az építőiparból származó bruttó hozzá− adott érték a régió bruttó hozzáadott értékének

46,0%−át adta. Az iparból származó bruttó hozzáadott értékből legnagyobb részesedést a Trencséni és a Nagyszombati kerület mondhat− Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 7.212 Közlekedés 141 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 142 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében ja magáénak. Az agrárium bruttó hozzáadott értéke ebben a NUTS 2 régióban a legmaga− sabb, 2004−ben az értéke 23 258 millió Sk volt (ebből a Nyitrai kerület 48,7%−ban részesült), s ez a régió gazdasága által előállított bruttó hozzáadott érték 2,9%−át jelentette. A Nyugat−Szlovákia makrorégió vállalati szférájába irányuló külföldi tőkebefektetések 111. táblázat A GDP regionális eloszlásának alakulása 1995–2004 között NUTS 2 / NUTS 3

Nyugat-Szlovákia Ngyszombati kerület Trencséni kerület Nyitrai kerület Év 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 millió Sk 194 771 218 849 238 066 257 443 282 884 309 485 329 541 352 261 393 183 436 222 65 622 73 396 79 902 85 259 93 132 101 087 106 821 113 817 129 405 142 774 62 241 70 281 76 204 82 952 90 343 100 182 108 029 114 094 125 114 138 602 66 908 75 172 81 960 89 232 99 409 108 216 114 691 124 350 138 664 154 846 Regionális GDP millió vásárlóerĘparitás 5 066 12 366 5 699 13 744 6 263 14 366 6 501 15 013 6 412 15 805 7 267 16 930 7 608 17 637 8 250 18 759 9 476 20 062 10 893 21 402 1 707 4 166 1 911 4 609 2 102 4 822 2 153 4 972 2 111 5 203 2 374 5 530 2 466 5 717 2 666 6 061 3 119 6 603 3 565 7 005 1 619 3 952 1 830 4 414 2 005 4 598 2 095 4 837 2 048 5 048 2 352 5 480 2 494 5 782 2 672 6 076 3

015 6 384 3 461 6 800 1 740 4 248 1 958 4 721 2 156 4 946 2 253 5 204 2 253 5 554 2 541 5 920 2 648 6 138 2 912 6 622 3 342 7 075 3 867 7 597 millió EUR Egy lakosra esĘ regionális GDP Sk EUR 104 028 116 650 126 835 137 143 150 748 165 001 176 452 188 714 210 870 234 036 119 767 133 821 145 467 154 969 169 046 183 337 194 209 206 612 234 670 258 369 102 237 115 212 124 871 135 969 148 233 164 489 178 387 188 847 207 555 230 323 93 502 104 748 114 240 124 462 138 811 151 301 161 089 174 746 195 208 218 234 vásárlóerĘ-paritás 2 706 3 038 3 337 3 463 3 417 3 874 4 074 4 420 5 082 5 844 3 115 3 485 3 827 3 913 3 832 4 305 4 484 4 839 5 656 6 452 2 659 3 000 3 285 3 433 3 360 3 862 4 119 4 423 5 002 5 752 2 432 2 728 3 005 3 143 3 147 3 553 3 720 4 093 4 705 5 450 6 605 7 326 7 654 7 997 8 422 9 026 9 444 10 049 10 760 11 483 7 604 8 404 8 778 9 037 9 445 10 029 10 394 11 003 11 974 12 677 6 491 7 236 7 535 7 929 8 282 8 998 9 547 10 057 10 591 11 301 5 936 6 578 6 894 7 258 7

755 8 277 8 622 9 306 9 961 10 707 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 112. táblázat A GDP regionális eloszlása  1876 PLOOLÐ6N 1DJV]RPEDWLNHUÙOHW 7UHQFVÆQLNHUÙOHW 1LWUDLNHUÙOHW  UÆV]DU¾QD LQGH[ PLOOLÐ6N 6]ORY¾NL¾EDQ     Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007.          UÆV]DU¾QD 6]ORY¾NL¾EDQ    LQGH[     Közép−Szlovákia makrorégió 143 A bruttó hozzáadott érték ágazatok szerint 2004-ben millió Sk-ban A bruttó hozzáadott érték ágazatok szerint 2003-ban millió Sk-ban NUTS 3 mezĘgazdaság Nagyszombati k. Trencséni k. Nyitrai k. 7 318 4 602 11 338 ipar és építĘipar szolgáltatások 62 450 57 707 59 034 57 774 61 506 67 954 összesen 127 542 123 815 138 326 mezĘgazdaság 6 605 4 172 10 326 ipar és építĘipar szolgáltatások összesen

53 909 56 843 61 497 116 868 112 993 125 230 56 354 51 978 53 407 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 114. táblázat A vállalati szféra külföldi tőkebefektetéseinek alakulása (millió Sk−ban) NUTS 2 / NUTS 3 Nyugat-Szlovákia Nagyszombati kerület Trencséni kerület Nyitrai kerület Év BejövĘ külföldi tĘkebefektetések az adott évben 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 BejövĘ külföldi tĘkebefektetések összértéke dec. 31-ig 5 052 6 830 6 262 6 330 3 975 1 552 3 497 1 374 4 022 542 557 2 185 3 378 2 292 2 861 2 943 1 148 1 510 16 572 26 294 32 594 43 776 54 242 58 814 11 569 13 652 17 877 23 939 24 732 7 099 9 579 14 272 17 408 20 429 7 626 9 363 11 627 12 895 13 653 KimenĘ külföldi tĘkebefektetések az adott évben –23 101 46 845 123 7 48 60 –46 111 –5 88 –20 893 –14 –25 –35 6 –2 26 KimenĘ külföldi tĘkebefektetések összértéke dec. 31-ig 3 133 3 016

2 735 3 278 3 518 2 075 2 056 1 935 1 779 1 936 970 909 751 1 460 1 517 88 51 49 39 65 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. összértéke 2005. december 31−ig 58 814 millió Sk volt, ami 16,8%−os részesedésnek felelt meg az ország vállalati szférájába irányuló külföldi befektetések összértékét tekintve. A régiót alko− tó három NUTS 3 szintű régió közül a legna− gyobb részesedést a Nagyszombati kerület mondhatja a magáénak (24 732 millió Sk), me− lyet a Trencséni és a Nyitrai kerület követ (20 429 millió Sk, illetve 13 653 millió Sk). 7.3 KÖZÉP−SZLOVÁKIA MAKRORÉ− GIÓ A Közép−Szlovákia makrorégió az ország har− madik legnagyobb súllyal bíró NUTS 2 régió− ja. A régió profilját döntően meghatározzák a terület gazdasági tengelyét képző Vág és Ga− ram folyók völgyei, amelyek mentén terülnek el a régió társadalmi, gazdasági és kulturális életének központjai. 7.31 Természeti

környezet A régió az ország legtagoltabb felszínű terve− zési−statisztikai régiója, az ország legkiterjed− tebb magashegységei, középhegységei és me− dencéi részben e régióban találhatók. Legje− lentősebb hegyvonulatait északon a Nyugati− Tátra, az Alacsony−Tátra, a Kis−Fátra, a Nagy−Fátra, délen pedig a Szlovák−közép− Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 113. táblázat A nemzetgazdasági ágazatok bruttó hozzáadott értékének regionális megoszlása Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 144 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében hegység alkotja. A terület legmagasabb pont− ja a Nyugati−Tátra Bystrá csúcsa 2248 m ten− gerszint feletti magassággal, a legalacsonyabb pontja pedig 135 m tengerszint feletti magas− sággal

a régió dél−nyugati peremén található, ahol a Selmec patak elhagyja a régiót. A napfénytartam, a napsütéses órák számá− nak évi átlagát a domborzati viszonyok lénye− gesen befolyásolják. A régió északi felében ta− lálható Szlovákián belül az egyik legkevesebb napsütéses órákkal rendelkező régió, Árvavár− alja településen mindössze 1464 óra, a legtöbb júliusban (203 óra), a legkevesebb pedig de− cemberben (36 óra). Ezen a településen a nap− sütés nélküli napok száma évente 108,9. Az évi középhőmérséklet az északi, hegy− vidékű jellegű területeken (Árvában) mind− össze 4–5 °C között mozog (pl. Námesztó vá− rosában a januári középhőmérséklet –6,1 °C, a júliusi pedig mindössze 14,6 °C), míg a ré− gió déli területét kitöltő Dél−szlovákiai− medencében a hőmérsékleti viszonyok merő− ben eltérőek (ott az évi átlaghőmérséklet 8−9 °C, júliusba 20,0 °C,

januárban –4,0 °C). A csapadék átlagos évi mennyisége a hőmérsék− leti viszonyokhoz hasonló eltéréseket mutat, a tengerszint feletti magasság és az uralkodó irányú légtömegekhez viszonyított fekvés szá− mítanak a legmeghatározóbb tényezőknek. A régió legcsapadékosabb kistérségének Námesz− tó városa és környéke tekinthető (az évi átla− gos csapadékmennyiség 1101 mm, a legtöbb csapadék júliusban – 140 mm, a legkevesebb februárban hull le – 72 mm). Ezzel szemben a Dél−szlovákiai−medencében található Rima− szombat kistérségében csak 640 mm az átla− gos évi csapadékmennyiség (júliusban 78 mm, februárban 32 mm). A régió legjelentősebb folyója a Vág (évi átlagos vízhozama Liptószentmiklósnál köze− pesen 21 m3/sec, legmagasabb májusban 40,90 m3/sec, legalacsonyabb februárban 11,0 m3/sec). A Vágon kívül még jelentős folyó a Garam (átlagos vízhozama Magasmartnál 49,5 m3/sec), a Szalatnya

(évi átlagos vízho− zama Zólyomnál közepesen 5,88 m3/sec, leg− magasabb márciusban 11,5 m3/sec, legalacso− nyabb októberben 2,42 m3/sec), a Sajó (évi át− lagos vízhozama Sajólénártfalvánál közepesen 14,0 m3/sec, legmagasabb júniusban 24,6 m3/sec, legalacsonyabb szeptemberben 6,75 m3/sec) és a Rima (évi átlagos vízhozama Ri− maszombatnál közepesen 4,72 m3/sec, legma− gasabb márciusban 8,83 m3/sec, legalacso− nyabb szeptemberben 2,43 m3/sec). A makrorégió a tavak felületét tekintve az ország makrorégiói között az első helyet mondhatja a magáénak. Ez egyértelműen a ré− gió folyóin kiépített víztározóknak köszönhe− tő, amelyek elsősorban energetikai, ivóvízel− látási és árvízvédelmi feladatokat látnak el. Sajátos helyet foglalnak el a régió vízrajzában a Selmeci−hegységben több száz évvel ezelőtt épült, egykor bányászati, napjainkban üdülési célokat szolgáló kis víztározók. A

természetes növénytakaró e makrorégi− óban maradt fenn a legeredetibb állapotában, a legkevésbé figyelhető meg rajta az antropo− gén hatás, mivel a domborzati viszonyok nem tették lehetővé a intenzív agrárgazdálkodást. 7.32 Térszerkezet A régió a legnagyobb kiterjedésű makrorégió Szlovákiában, területe 16 256 km2, melyből a régió északi felét kitöltő Zsolnai kerület terü− 115. táblázat A Közép−Szlovákia NUTS 2 régió térszerkezeti alapmutatói (ha) 1876 0H]ÒJD]GDV¾JL IÓOGHN (UGÒN 9L]HN %HÆSÊWHWWWHUÙOHWHN (JÆEEWHUÙOHWHN ³VV]NLWHUMHGÆV =VROQDLNHUÙOHW       %HV]WHUFHE¾QDLNHUÙOHW       Megjegyzés: 2006. január 1−jei állapot Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Közép−Szlovákia makrorégió 7.33 A régió népességének alapmutatói A régió a harmadik legnépesebb makrorégió

Szlovákiában, népessége a 2001. évi nép− számlálás alkalmával 1 353 151 fő volt, melynek 51,2%−a a Zsolnai kerületben élt. Az azóta eltel fél évtized alatt a régió lakossága mintegy kétezer fővel csökkent, 2005. decem− ber 30−án a régiónak 1 351 882 fő lakosa volt. Mindkét NUTS 3 régió átlagos népsűrű− sége elmarad az országos átlagtól, a Beszter− cebányai kerület átlagos népsűrűsége a legala− csonyabb az országban a NUTS 3 régiók szintjén (69,8 fő/km2). A legsűrűbben lakott NUTS 4 régió a Kiszucaújhelyi (194,5 fő/km2), a Zsolnai (191,8 fő/km2) és a Besz− tercebányai (138,4 fő/km2) járás. A régió leg− ritkábban lakott NUTS 4 régióinak népsűrűsé− ge még a szlovákiai átlagos népsűrűség felét sem éri el (Korponai járás 39,1 fő/km2, Stub− nyafürdői járás 43,0 fő/km2, Poltári járás 49,2 fő/km2, Breznóbányai járás 52,7 fő/km2). A régió népességének korszerkezete eltérő

annak két NUTS 3 szintű régiójában, a Zsol− nai kerületben népessége fiatalabb. Az átlagos életkor a Zsolnai kerületben a második legala− csonyabb Szlovákiában, mindössze 35,28 év. A Besztercebányai kerület lakosságának át− lagéletkora 36,81 év. A vitalitási index értéke a Zsolnai kerületben 117,70, a Besztercebá− nyai kerületben 94,94. A már fentebb említett életkor−szerkezeti különbségekből a régió északi és déli fele kö− zött eltérő a születések számának alakulása: az 1000 lakosra jutó születések átlagos évi száma északon 10 fő, délen 9 fő körül mo− zog. A natalitási mutató legmagasabb Árvá− ban (értéke a Námesztói, Turdossini, Alsóku− bini és a Csacai járásban 12−13‰ körül mo− zog). Ezen magas születési mutató azonban nem a roma kisebbség jelenlétére utal (mint ahogy az Kelet−Szlovákiában megmutatko− zik), hanem a régióban élők vallásos, keresz− tény

életvitelére (ahol a gyermekáldás számít a legfőbb értéknek az életben). A Zsolnai ke− rület népességének keresztény értékrendjére utal a terhességmegszakítások alacsony száma is, a Námesztói és Turdossini járásban az 1000 szülésre jutó terhességmegszakítások száma nem éri el az országos átlag felét sem. A halálozási arányszám a régió északi fe− lében lényegesen alacsonyabb az országos át− lagnál, míg annak déli felében azt magasan meghaladja. A csecsemőhalandóság értékét tekintve a régió mutatója kedvezőbb az orszá− gos átlagnál. A természetes szaporodás tekintetében a régió északi fele sokkal kedvezőbb képet mu− tat, mint a Besztercebányai kerület. A két ke− let−szlovákiai NUTS 3 régió (Eperjesi kerület, Kassai kerület) után a Zsolnai kerületben a legmagasabb a népesség természetes szaporo− dása (2005−ben 0,71 fő a régió 1000 lakosá− ra számítva). A Besztercebányai

kerületben közel egy évtizede népességfogyás tapasztal− ható, a természetes szaporodás értéke –1,4‰ körül mozog. A mutató a NUTS 4 régiók szintjén a legmagasabb értéket a Námesztói járásban éri el (10‰), melyet a Turdossini já− rás követ (7‰). A régió északi felében, a Zsolnai kerület− ben, a 0–14 évesek részaránya 20,1%, míg a déliben 18,0%. A gazdasági aktivitás korában levő lakosság részaránya egyik kerületben sem éri el az országos átlagot. Ez a Zsolnai Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p lete 6801 km2, míg a déli felét kitöltő Besz− tercebányai kerület területe 9455 km2. A régi− ót NUTS 4 szinten 24 járás alkotja, ebből 11 található a Zsolnai kerületben. A Zsolnai ke− rület legkisebb NUTS 4 régiója a Kiszucaúj− helyi járás, amely egyben az ország legkisebb NUTS 4 régiója is (területe 173

km2). A Zsol− nai kerület legnagyobb kiterjedésű járása a Liptószentmiklósi (1322 km2), amely egyben az 5. legnagyobb járás Szlovákiában A Besz− tercebányai kerületben az előbbinek a Sel− mecbányai, az utóbbinak pedig a Rimaszom− bati járás felel meg (278 km2, illetve 1471 km2). A régióban 14 közigazgatási körzet ta− lálható (a Besztercebányai és a Zsolnai kerü− letekben egyaránt 7−7 a körzetek száma). 145 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 39. ábra A Közép−Szlovákia NUTS 2 régió korfája 1 4 0 0 0 0 1 2 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 8 0 0 0 0 fĘ 6 0 0 0 0 4 0 0 0 0 2 0 0 0 0 + 80 75 70 – – 79 74 69 – 64 65 – – 60 – 59 54 55 50 – 49 44 40 45 – – 39 34 35 – 30 25 – 29 24 – 20 – 19 14 15 9 – 5– 10 4 0 0– Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 146 k o r c s o p o r

to k Forrás: SZK Statisztikai Hivatala: Népszámlálás 2001. kerület esetében a nagy súllyal bíró 0–14 éves korosztály, a Besztercebányai kerületben pe− dig a nagy súllyal bíró idős korosztályok je− lenlétével magyarázható. A gazdasági aktivi− tás korában levő lakosság részaránya északon 62,8%, délen 63,1%. A gazdasági aktivitás utáni korban levő népesség részaránya a Zsol− nai kerületben nem éri el az országos átlagot, attól egy százalékponttal alacsonyabb. A ré− gió déli felében, ahol jelentős lélekszámú ma− gyar kisebbség él, e mutató értéke meghalad− ja az országos átlagot, ott a gazdasági aktivi− tás utáni korban levő népesség részaránya 19,0%. Az 1000 lakosra vetített házasságkötések számát illetően a régió északi fele meghalad− ja az országos átlagot (2005−ben Zsolnai ke− rületben az értéke 4,9 volt), délen viszont at− tól elmarad (ami következik a már tárgyalt

életkorszerkezetből). A mutató a Námesztói és a Turdossini járásban megközelíti a 7‰−et. A régióban a házasságok felbontásának az aránya szintén éles területi differenciáltságot mutat. 2005−ben az 1000 lakosra számított vá− lások száma a Zsolnai kerületben 1,8 volt, míg a Besztercebányai kerületben a mutató értéke meghaladta az országos átlagot, a ke− rület 1000 lakosára 2,4 válás jutott. 116. táblázat Népességmozgási mutatók Közép−Szlovákia NUTS 2 régióban NUTS 2, NUTS 3 Év ÉlveHázasságVálások születések kötések száma száma száma Elhalálozások száma 1000 lakosra számítva Közép-Szlovákia Zsolnai kerület Besztercebányai kerület 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 4,27 4,54 4,57 4,90 4,53 4,61 4,80 4,93 5,15 4,85 3,92 4,27 4,18 4,63 4,19 1,90 2,11 1,99 2,10 2,13 1,54 1,71 1,71 1,85 1,83 2,28 2,53 2,28 2,36 2,44 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala,

2007. 9,64 9,64 9,67 10,05 10,01 10,21 10,19 10,12 10,37 10,25 9,04 9,05 9,20 9,71 9,76 10,08 9,83 9,88 9,95 10,30 9,30 9,02 9,11 9,22 9,54 10,90 10,69 10,69 10,72 11,10 MĦvi terhesség megszakítás 100 újszülöttre számítva 44,98 43,73 41,81 38,47 36,91 35,46 34,72 33,62 32,54 31,10 56,21 54,37 51,28 45,13 43,36 Természetes szaporulat Migrációs növekedés Össznövekedés Lakosság dec. 31-én 1000 lakosra számítva -0,44 -0,19 -0,21 0,10 -0,29 0,91 1,18 1,00 1,15 0,71 -1,86 -1,63 -1,49 -1,01 -1,34 -0,22 -0,27 -0,31 -0,07 -0,16 -0,49 -0,30 -0,34 -0,24 0,21 0,05 -0,23 -0,27 0,12 -0,56 -0,67 -0,46 -0,52 0,03 -0,45 0,43 0,88 0,66 0,91 0,91 -1,81 -1,87 -1,75 -0,89 -1,90 1 353 777 1 353 151 1 352 452 1 352 497 1 351 882 692 434 693 041 693 499 694 129 694 763 661 343 660 110 658 953 658 368 657 119 Közép−Szlovákia makrorégió 7.34 A munkaerőpiac helyzete A népesség szerkezete az iskolai végzettség alapján eltérő jelleget mutat a régió északi,

középső és déli területein. A Vág és a Garam folyó mentén a felsőfokú végzettséggel ren− delkezők aránya magasabb, amit egyrészt az említett régiók magas urbanizáltsági szintje (a nagyvárosok többségében felsőfokú oktatás folyik), másrészt pedig a déli, határ menti te− rületek általános gazdasági elmaradottsága, az általánosan alacsonyabb képzettséggel rendel− kező magyar és roma kisebbség jelenléte ma− gyaráz. A felsőoktatásban végzettek részaránya az összlakosságon belül 6,95%, s ez az országos átlagnál alacsonyabb érték. A régió népessé− gében a gazdaságilag aktívak részaránya az országos átlagnál 0,7 százalékponttal keve− sebb, 50,4%. A gazdaságilag aktívak szerke− zetén belül a gyermekgondozási szabadságon levők aránya 2,7%, s ez a szlovákiai átlag− nál 0,2 százalékponttal magasabb (ez a régió északi felében és a roma kisebbség körében uralkodó magas természetes

szaporulat követ− kezménye). A nyugdíjasok részaránya 20,0%, amely az országos mutatónál 1,1 százalék− ponttal magasabb részarány. A 2001. évi népszámláláskor a régió gaz− daságilag aktív lakosságának 36,6%−a dolgo− zott az állami szektorban, ami több mint az országos átlag. A régió magánszektorában 235 717 fő volt alkalmazásban, s ez 34,6%− os részesedést jelent. A mezőgazdasági szö− vetkezetekben dolgozók lélekszáma 26 198 fő volt 2001−ben, s ezek többsége a Beszterce− bányai kerületben összpontosult. A munkások részaránya (47,5%) meghaladja az országos átlagot. Az alkalmazottak nélküli vállalkozók 4,6%−os és az alkalmazottakat foglalkoztató vállalkozók 3,0%−os részaránya az országos átlagnál kedvezőtlenebb. A régió lakosságának foglalkozás szerinti területi megoszlása a régió gazdaságának megosztottságát tükrözi. A régió déli felében magasabb a primer szektorban dolgozók

lé− lekszáma és aránya, mint a Zsolnai kerület− ben, az északi területeken pedig az iparban dolgozók lélekszáma és aránya magasabb (azon belül is a gép−, energetikai, fa−, papír− és vegyipar alkalmazza a legtöbb dolgozót). A 2001. évi népszámláláskor a primer szektoron belül (43 142 fő) a mezőgazdaság részesedése 63,5%, az erdőgazdálkodás része− sedése pedig 28,7% volt. Az iparban dolgo− zók számát tekintve a régió a második leg− több ipari alkalmazottat mondhatja magáénak az ország makrorégióinak viszonylatában. 2001−ben a kereső népesség 29,3%−a dolgo− zott a szekunder ágazatban. A szolgáltatáso− Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p A régió északi felében az elmúlt 10 év vándormozgalmai népességcsökkenést ered− ményeztek, ami a Zsolnai kerület szintjén mérve évi –0,30‰ körül mozgott. A

Beszter− cebányai kerület lakosságát a vándormozga− lom ezzel ellentétes módon érintette, ott mér− sékelt népességnövekedés zajlott le (1000 la− kosra számított vándorlási növekmény 0,10‰ körül mozgott). A régióban négy jelentős centrum van az ingázás tekintetében: a kerü− leti székhelyek, valamint Turócszentmárton és Zólyom. A régió északi és déli arculata nemzetisé− gi szempontból eltérő jelleget mutat. A nem− zetiségi szempontot figyelembe véve a Zsol− nai kerület az ország 8 kerülete között a leg− homogénebb lakosságot mondhatja a magáé− nak, a népességnek csak 2,0%−át alkotják a nem szlovák nemzetiségűek. Ezzel ellentétes a déli területek (azon belül is elsősorban a Dél−szlovákiai−medence) etnikai jellege, ott a többségi nemzet részaránya csak 90,7%. A ré− gió legnépesebb nemzeti közössége a magyar, részarányuk 5,8%. A 2001 évi népszámlálás− kor 18 258 fő vallotta

magát roma nemzetisé− gűnek az adott régióban (a népesség 1,34%−a), ez azonban nem felel meg a romák tényleges létszámának. A romák valós lélekszáma a ré− gióban meghaladja a 100 ezer főt. 147 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 31 468 31 499 30 151 26 818 24 832 12 970 12 730 12 832 10 977 9 940 18 498 18 769 17 319 15 841 14 892 mezĘgazdaság, erdészet Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Besztercebányai kerület Zsolnai kerület 469 428 463 340 463 937 454 411 463 745 242 101 239 672 248 216 242 206 249 463 227 327 223 668 215 721 212 205 214 282 Év 142 165 138 763 134 937 132 245 136 536 75 118 74 131 76 390 74 060 77 319 67 047 64 632 58 547 58 185 59 217 ipar összesen 32 017 33 910 37 723 37 287 38 386 21 175 23 304 26 355 25 660 27 586 10 842 10 606 11 368 11 627 10 800 építĘipar 74 059 72 507 66 200 64 551 68 656 39 738 36 835 35 064 34 114 36 188 34 321 35 672 31 136 30 437 32 468 nagy-

és kiskereskedelem, javítási szolgáltatások ebbĘl a gazdasági tevékenység alapján közigazgatás, közlekedés, ingatlanbérlet pénzügyi honvédelem, szállítás, szállodák és kötlezĘ raktározás, szolgáltatások kereskedelmi és éttermek szociális posta és tevékenység ellátás távközlés 9 575 32 858 5 857 25 572 18 416 10 059 32 160 4 979 22 938 19 523 10 344 30 443 5 843 27 807 20 307 11 185 30 954 5 609 26 227 21 710 12 725 30 009 5 353 27 932 23 453 5 041 16 168 2 876 12 876 8 428 4 807 16 536 2 459 11 433 8 876 5 667 15 319 2 698 14 360 9 310 6 068 15 256 2 716 13 647 9 954 6 847 14 619 2 519 15 102 10 694 4 534 16 690 2 981 12 696 9 988 5 252 15 624 2 520 11 505 10 647 4 677 15 124 3 145 13 447 10 997 5 117 15 698 2 893 12 580 11 756 5 878 15 390 2 834 12 830 12 759 45 692 46 378 45 923 43 773 41 889 22 466 23 214 22 961 22 398 21 694 23 226 23 164 22 962 21 375 20 195 iskolaügy 34 153 33 905 35 427 35 542 34 264 17 041 17 135 17 751 18 082 17 123

17 112 16 770 17 676 17 460 17 141 egészségügy, szociális segítségnyújtás egyéb társadalmi, szociális és személyi szolgáltatások 17 596 16 719 18 832 18 510 19 710 8 204 8 212 9 509 9 273 9 832 9 392 8 507 9 323 9 237 9 878 148 Közép-Szlovákia NUTS 2, NUTS 3 A gazdaságban dolgozók összesen 117. táblázat A gazdaságban dolgozók gazdasági ágazatok szerinti megoszlása Közép−Szlovákia NUTS 2 régióban Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében Közép−Szlovákia makrorégió 149 NUTS 2, NUTS 3 Közép-Szlovákia Zsolnai kerület Besztercebányai kerület 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 ebbĘl Gazdaságilag aktív lakosság Év összesen 662,5 660,0 656,1 659,1 658,3 334,9 334,1 333,1 332,5 331,6 327,6 325,9 323,0 326,6 326,7 férfi 368,0 362,4 359,9

360,6 364,9 188,4 186,8 185,6 184,1 187,1 179,6 175,6 174,3 176,4 177,8 nĘ összesen 294,7 518,8 297,7 517,2 296,2 519,7 298,5 513,0 293,5 529,9 146,6 267,6 147,3 274,5 147,5 274,7 148,4 273,8 144,6 281,1 148,1 251,2 150,4 242,7 148,7 245,0 150,1 239,2 148,9 248,8 dolgozó férfi 284,7 282,9 284,8 283,9 299,1 148,3 152,7 152,2 154,0 162,5 136,4 130,2 132,6 129,9 136,6 munkanélküli nĘ összesen férfi nĘ 234,2 136,7 76,3 60,5 234,3 140,0 76,6 63,4 234,8 134,0 72,7 61,4 229,1 144,7 75,2 69,6 230,9 127,9 65,4 62,6 119,3 63,3 36,1 27,3 121,8 57,8 32,3 25,5 122,5 57,1 32,2 25,0 119,8 57,9 29,3 28,6 118,6 50,3 24,4 26,0 114,9 73,4 40,2 33,2 112,5 82,2 44,3 37,9 112,3 76,9 40,5 36,4 109,3 86,8 45,9 40,8 112,3 77,6 41,0 36,6 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. kon belül nagy szerepe van az idegenforga− lomnak, melyet bizonyít a szállodákban és ét− termekben foglalkoztatott népesség 2,5%−os részaránya – ez az érték az ország NUTS 2 régiói között e

régióban a legmagasabb. A foglalkoztatási viszonyok az elmúlt év− tizedben nagyon kedvezőtlenül alakultak a ré− gióban, mindenekelőtt a Besztercebányai ke− rületben. A munkanélküliségi ráta értéke alap− ján a régiót alkotó két kerület között éles kü− lönbségek vannak: az északi kerületben közel egy évtizede kedvezőbbek a foglalkoztatási körülmények. Az elmúlt években e különbsé− gek még tovább mélyültek, amely az északi régióban robbanásszerűen végrehajtott külföl− di beruházásoknak az eredménye (ugyanakkor a déli régiót napjainkig elkerülték a lényege− sebb munkahelyteremtő beruházások). 2006 decemberében a statisztikai hivatal a munkanélküliek számát 108 ezer főben ad− ta meg a Közép−Szlovákia NUTS 2 régióra vonatkozólag. A statisztikai hivatal alapján a Zsolnai kerületben a munkanélküliségi ráta 11,1% volt, míg a Besztercebányai kerületben 21,1% (ez utóbbi érték a

legmagasabb érték volt a kerületek szintjén Szlovákiában). 119. táblázat A havi átlagkeresetek nagyságának alakulása (Sk−ban) NUTS 2, NUTS 3 Közép-Szlovákia Zsolnai kerület Besztercebányai kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 ebbĘl a gazdasági tevékenység alapján Havi átlagkereset mezĘgazdaság ipar építĘipar kereskedelem 11 528 10 138 12 568 12 140 11 102 12 727 10 774 13 682 13 126 11 656 13 584 11 597 14 552 13 849 12 192 14 847 13 353 16 049 14 787 13 460 16 188 14 534 17 504 16 583 14 533 11 526 10 105 12 442 12 528 10 846 12 778 10 637 13 732 13 374 11 641 13 640 11 440 14 678 13 942 12 227 15 039 12 971 16 411 15 016 13 830 16 417 14 202 17 961 16 915 14 767 11 530 10 162 12 697 11 595 11 423 12 675 10 882 13 629 12 763 11 674 13 526 11 727 14 412 13 712 12 151 14 644 13 671 15 634 14 425 12 995 15 938 14 789 16 962 15 994 14 233 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Magyarok

Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 118. táblázat A gazdaságilag aktív népesség számának és szerkezetének alakulása (ezer főben) Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 150 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 2006. december 31−én a régióban nyilván− tartott munkanélküliek száma az előbbi kerü− letben 80 699 fő volt, melyből a Zsolnai ke− rület részesedése 25 361 fő volt. A szabad munkahelyek száma alacsony. A munkaerőpi− aci viszonyok további kedvező alakulása az elkövetkező években továbbra is elsősorban a Vág és a Garam mentén várható, legalábbis erre utalnak a 2006 nyarán hatalomra került kormányzat gazdaságpolitikai és infrastruktú− ra−építési lépései. A régió népességének átlagkereseti muta− tói kedvezőtlenebbek

az országos átlagnál, a bérek megközelítőleg 15−20%−kal alacsonyab− bak. Az átlagkereset nagyságának területi dif− ferenciáltsága megegyezik a régiót alkotó ke− rületek népességének képzettségi színvonalá− val, a fent tárgyalt munkanélküliség területi megoszlásával. Az átlagos havi kereset továb− bi regionális sajátossága, hogy a növekedés tempója a Zsolnai kerületben az elmúlt évek− ben meghaladta az országos átlagot (a Besz− tercebányaiban attól elmaradt). 7.35 Településrendszer alapmutatói A régióban a települések száma 831, amelyek közül 47 város. A városok számát tekintve a régió ugyan a második legtöbb várost mond− hatja a magáénak az ország makrorégiói kö− zött, azonban az urbanizáció mértéke elmarad az országos átlagtól (Zsolnai kerületben 51,1%, Besztercebánya kerületben 54,2%). Legnagyobb városai Zsolna (85 400 fő), Besztercebánya (83 056 fő), Turócszentmár− ton

(60 133 fő), Zólyom (43 789 fő), míg a legkisebb városi rangú települései Rajecfürdő (2677 fő) és Kékkő (amely 1434 fős lakossá− gával egyben az ország legkisebb városa is). A régió északi és déli fele között lényeges eltérés mutatkozik a települések méretében és számában. Az országban az Eperjesi kerületet követően a Besztercebányai kerületben talál− ható a legtöbb aprótelepülés. A Besztercebá− nyai kerületben a legszámosabb a 200–499 fős lakosságú településkategória, ezzel ellen− tétben a Zsolnai kerületben az 500–999 főnyi lakosságú településekből van a legtöbb. 2005− ben a 200 főnél kevesebb lelket számláló te− lepülések száma a Besztercebányai kerületben 110, a Zsolnaiban 35 volt. A terület legfontosabb települési köz− pontjai a magas hegyvonulatok közötti me− dencék, mindenekelőtt a Tátraalji−, Zsolnai−, Zólyomi− és a Dél−szlovákiai−medence. Leg− jelentősebb

urbanizációs tengelynek a Vág és a Garam folyó számít, a legnagyobb tele− pülések e folyók mentén jöttek létre. A ré− gió legjelentősebb agglomerációit a déli te− rületeken a Besztercebánya–Zsolna, északon 120. táblázat A havi átlagkeresetek nagyságának megoszlása 2006−ban 6]ORY¾NLD1876 +DYL¾WODJNHUHVHW ,QGH[6]ORY¾NLD     ³VV]HVHQ 6N    =VROQDLNHUÙOHW %HV]WHUFHE¾QDLNHUÙOHW 6]ORY¾NLD ,QGH[    Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 121. táblázat A településnagyság megoszlása a népesség szerint a Közép−Szlovákia NUTS 2 régióban NUTS 2 / NUTS3 Közép-Szlovákia Zsolnai kerület Besztercebányai kerület Év 2005 2005 2005 Települések száma 0–199 összesen 831 315 516 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 145 35 110 200– 499 237 65 172 ebbĘl az adott népességszámmal rendelkezĘ település 500– 1 000– 2 000– 5

000– 10 000– 20 000– 50 000– 100 000 + 999 1 999 4 999 9 999 19 999 49 999 99 999 202 136 71 21 9 7 3 0 77 71 47 12 3 3 2 0 125 65 24 9 6 4 1 0 Közép−Szlovákia makrorégió 151 NUTS2 / NUTS3 Év Közép-Szlovákia Zsolnai kerület Besztercebányai kerület 2005 2005 2005 Lakosság összesen 1 351 882 694 763 657 119 ebbĘl az adott népességszámmal rendelkezĘ településen élĘk száma 0–199 200– 499 500– 999 1 000– 1 999 2 000– 4 999 5 000– 9 999 10 000– 19 999 20 000– 49 999 50 000– 99 999 100 000 + 18 816 4 389 14 427 77 985 22 350 55 635 144 180 57 294 86 886 189 432 101 828 87 604 212 002 143 389 68 613 146 139 84 078 62 061 130 652 47 886 82 766 206 713 88 867 117 846 225 963 144 682 81 281 0 0 0 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 123. táblázat A települések vízgazdálkodási infrastrukturális ellátottsága 6]ORY¾NLD1876 9Ê]YH]HWÆNNHOHOO¾WRWWWHOHSÙOÆVHN UÆV]DU¾QD

&VDWRUQDK¾OÐ]DWWDOHOO¾WRWW WHOHSÙOÆVHNUÆV]DU¾QD GHFHPEHU GHFHPEHU GHFHPEHU GHFHPEHU =VROQDLN %HV]WHUFHE¾QDLN 6]ORY¾NLD             &VDWRUQDK¾OÐ]DWWDOÆVYÊ]WLV]WÊWÐ ¾OORP¾VVDOHOO¾WRWWWHOHSÙOÆVHN UÆV]DU¾QD GHFHPEHU GHFHPEHU       Forrás: SZK Környezetvédelmi Minisztériuma, 2007. 124. táblázat A lakhatási célokra szolgáló ingatlanok átlagos piaci árai (Sk/m2) Év 2007 2006 2005 Szlovákia Zsolnai kerület 37 306 30 114 25 780 Besztercebányai kerület 21 373 15 275 13 612 20 655 15 410 12 711 Forrás: Szlovák Nemzeti Bank, 2008. pedig a Zsolna–Turócszentmárton városket− tősök alkotják. 7.36 Gazdasági szervezetek, vállalkozások A jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma a régióban a legkevesebb az ország makrorégiói között, azonban

a népesség szá− mához viszonyítva a számuk kedvezőbb, mint a Kelet−Szlovákia NUTS 2 régióban. 2005−ben 16 504 jogi személyiségű gazda− sági szervezet volt található a régióban, ami azt jelentette, hogy 81,9 lakosra jutott egy jo− gi személyiségű gazdasági szervezet (a szlo− vákiai átlag 64,4 lakos volt). A makrorégiók szintjén a Nyugat−Szlovákia makrorégió után ebben a makrorégióban a legmagasabb az iparban tevékenykedő gazdasági szervezetek száma. A régió természeti viszonyaiból adó− dóan az adott régióban található a legkeve− sebb mezőgazdasági termeléssel foglalkozó jogi személyiségű gazdasági szervezet (2005− ben a számuk 1082 volt). A jogi személyisé− gű gazdasági szervezetek között a kisvállalko− zások (0–19 főt alkalmazó vállalatok) száma növekvő tendenciát mutat, részarányuk 90,7% volt 2005−ben. A régió a Nyugat−Szlovákia makrorégiót követően a második legtöbb

egyéni vállalko− zást mondhatja a magáénak: 2005−ben az iparengedély alapján működő egyéni vállalko− zások száma 87 275 volt, ami az ország egyé− ni vállalkozóinak 25,3%−át tette ki. A régió egy lakosára jutó iparengedély alapján műkö− dő egyéni vállalkozások száma 15,5 volt (az országos átlag 15,6 volt). Az iparengedély alapján működő egyéni vállalkozások számát tekintve lényeges területi eltérések vannak a régió északi és déli fele között, az egy főre jutó egyéni vállalkozások száma a Zsolnai ke− rületben kedvezőbb (13,9 lakosra esik egy egyéni vállalkozás). Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 122. táblázat A népesség megoszlása településnagyság szerint a Közép−Szlovákia NUTS 2 ré− gióban ¦Y Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007.      

                        9¾OODODWRN PH]Ò ÓVV]HVHQ JD]GDV¾J HUGÆV]HW                               LSDU ÆSÊWÒLSDU ÓVV]HVHQ                HJÆE 152   .Ó]ÆS6]ORY¾NLD      =VROQDLNHUÙOHW      %HV]WHUFHE¾QDLNHUÙOHW    18761876 HEEÒODJD]GDV¾JLWHYÆNHQVÆJDODSM¾Q QDJÆV NÓ]OHNHGÆV NLVNHUHV HJÆV]VÆJÙJ SÆQ]ÙJL LQJDWODQEÆUOHWÆV V]¾OOÊW¾V NHGHOHP V]¾OORG¾NÆV V]RFL¾OLV V]ROJ¾OWDW¾VRN NHUHVNHGHOPL LVNRODÙJ MDYÊW¾VL ÆWWHUPHN UDNW¾UR]¾VSRVWD WHYÆNHQVÆJ HOO¾W¾V 

ÆVW¾YNÓ]OÆV V]ROJ¾OWD W¾VRN                                                                                                          125. táblázat A vállalatok számának alakulása a gazdasági tevékenység alapján Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 66 930 67 561 75 872 83 634 87 275 37 855 38 970 43 654 48 289 50 119 29 075 28 591 32 218 35 345 37 156 Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003

2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Besztercebányai kerület Zsolnai kerület Közép-Szlovákia NUTS 2 / NUTS 3 1 446 1 471 2 027 2 411 3 020 354 296 344 360 406 1 092 1 175 1 683 2 051 2 614 mezĘgazdaság, erdészet 12 749 12 735 14 066 15 529 16 211 8 234 8 438 9 246 10 341 10 802 4 515 4 297 4 820 5 188 5 409 ipar összesen 11 171 12 144 14 395 16 652 18 438 8 009 8 885 10 543 12 178 13 358 3 162 3 259 3 852 4 474 5 080 építĘipar 25 392 23 972 26 303 27 659 27 452 12 852 12 345 13 519 14 112 13 921 12 540 11 627 12 784 13 547 13 531 nagy- és kiskereskedelem, javítási szolgáltatások ebbĘl a gazdasági tevékenység alapján közlekedés, pénzügyi ingatlanbérlet és egészségügy, szállodák szállítás, raktározás, szolgáltatások kereskedelmi iskolaügy szociális és posta és tevékenység ellátás éttermek távközlés 3 988 2 849 83 6 277 – – 3 824 2 736 370 7 185 – – 4 031 2 961 354 8 104 –

– 4 383 3 200 347 9 227 871 123 4 406 3 290 348 9 686 899 150 2 080 1 480 52 3 241 – – 2 044 1 481 118 3 675 – – 2 174 1 573 128 4 192 – – 2 396 1 705 138 4 783 482 52 2 423 1 728 146 4 954 476 62 1 908 1 369 31 3 036 – – 1 780 1 255 252 3 510 – – 1 857 1 388 226 3 912 – – 1 987 1 495 209 4 444 389 71 1 983 1 562 202 4 732 423 88 2 975 3 124 3 631 3 232 3 375 1 553 1 688 1 935 1 742 1 843 1 422 1 436 1 696 1 490 1 532 egyéb Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p Iparengedéllyel rendelkezĘ vállalkozók összesen 126. táblázat Az iparengedéllyel rendelkező vállalkozók számának alakulása a gazdasági tevékenység alapján Közép−Szlovákia makrorégió 153 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 154 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 127.

táblázat Az egyéni vállalkozások számának és szerkezetének megoszlása NUTS 2, NUTS 3 Közép-Szlovákia Zsolnai kerület Besztercebányai kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Egyéni vállalkozások összesen 73 277 73 637 81 784 89 577 92 837 40 692 41 696 46 376 51 092 52 761 32 585 31 941 35 408 38 485 40 076 ebbĘl ipari vállalkozók 66 930 67 255 75 872 83 634 87 275 37 855 38 877 43 654 48 289 50 119 29 075 28 378 32 218 35 345 37 156 szabadmagángazdák foglalkozásúak 2 692 2 730 2 858 2 972 2 802 1 402 1 409 1 451 1 521 1 422 1 290 1 321 1 407 1 451 1 380 3 655 3 652 3 054 2 971 2 760 1 435 1 410 1 271 1 282 1 220 2 220 2 242 1 783 1 689 1 540 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 128. táblázat A vállalatok számának alakulása az alkalmazottak számának függvényében 1876 1876 .Ó]ÆS6]ORY¾NLD =VROQDLNHUÙOHW %HV]WHUFHE¾QDL NHUÙOHW ¦Y     

          9¾OODODWRNPHJRV]O¾VDD]DONDOPD]RWWDNV]¾PDDODSM¾Q t t ÆVIHOHWWH t                                                             Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 7.37 Mezőgazdaság A mezőgazdasági területek kiterjedése a régió− ban 2006. január 1−jén 664 976 ha volt, ami az ország mezőgazdasági területeinek több mint 27%−át tette ki. A mezőgazdasági földterületek eloszlása a régión belül eltérő, nagyobb része− sedéssel a Besztercebányai kerület bír. A Besz− tercebányai kerület 418 708 ha kiterjedésű me− zőgazdasági területe az ország mezőgazdasági

területének 17,2%−át alkotja, míg a Zsolnai ke− rület 246 268 ha mezőgazdasági területe a szlo− vákiai agrárterületek 10,2%−át teszi ki. Az egy lakosra számított mezőgazdasági földterület nagysága a Besztercebányai kerü− letben 0,64 ha, a Zsolnaiban 0,36 ha. A régió mezőgazdasági területei között döntő jelentő− séggel bírnak a rétek és legelők, amelyek a régió mezőgazdasági területeinek 62%−át fog− lalták el (kiterjedésük 412 078 ha). A régió egy lakosára átlagosan 0,30 ha rét és legelő jut (az országos átlag 0,16 ha, Zsolnai kerü− let 0,25 ha, Besztercebányai kerület 0,36 ha). A szántók egy lakosra jutó kiterjedésében a régió messze elmard az országos átlagtól: a Besztercebányai kerületben 0,25 ha szántó jut Közép−Szlovákia makrorégió 155 NUTS 2 / NUTS 3 Közép-Szlovákia Zsolnai kerület Besztercebányai kerület Év MezĘgazdasági földterület összesen Összterület 2002

2003 2004 2005 2006 2002 2003 2004 2005 2006 2002 2003 2004 2005 2006 1 625 583 1 625 607 1 625 578 1 626 165 1 626 316 680 059 680 073 680 070 680 671 680 839 945 524 945 534 945 508 945 494 945 477 667 701 667 067 666 293 665 748 664 976 248 067 247 698 247 166 246 827 246 268 419 634 419 369 419 127 418 921 418 708 Nem mezĘgazdasági földterület szántók összesen részaránya (%) 34,9 957 882 34,6 958 540 34,6 959 285 34,6 960 417 34,6 961 340 26,0 431 992 25,6 432 375 25,7 432 904 25,7 433 844 25,7 434 571 40,2 525 890 39,9 526 165 39,8 526 381 39,8 526 573 39,8 526 769 ebbĘl szántó 233 058 230 994 230 205 230 363 229 909 64 437 63 523 63 433 63 446 63 274 168 621 167 471 166 772 166 917 166 635 ebbĘl erdĘ 838 304 838 832 839 661 840 477 841 029 376 191 376 553 377 184 377 941 378 482 462 113 462 279 462 477 462 536 462 547 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 130. táblázat A mezőgazdasági földterületek kiterjedése és azok szerkezete (ha)

MezĘgazdasági föld NUTS 3 Zsolnai kerület Besztercebányai kerület 246 268 418 708 Szántóföld Komló 63 274 166 635 – – SzĘlĘ – 3 304 Kert Gyümölcsfák 6 142 11 182 403 1 959 Rét, legelĘ 176 450 235 628 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 131. táblázat Az állatállomány számának alakulása NUTS 2, NUTS 3 Közép-Szlovákia Zsolnai kerület Besztercebányai kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Szarvasmarha 186 944 183 967 178 407 159 817 154 026 86 170 84 110 83 951 74 308 72 516 100 774 99 857 94 456 85 509 81 510 ebbĘl tehén 80 066 79 929 75 664 70 690 69 715 36 048 36 488 35 383 33 151 33 132 44 018 43 441 40 281 37 539 36 583 Sertés 311 505 309 826 285 697 192 200 175 809 79 165 76 552 67 315 37 977 36 700 232 340 233 274 218 382 154 223 139 109 Baromfi 3 616 678 2 761 678 2 672 803 2 605 975 2 694 710 1 663 499 1 304 280 997 725 1 182 806 1 242 994 1 953 179 1 457 398 1 675

078 1 423 169 1 451 716 ebbĘl tyúk 1 469 184 1 338 061 1 299 037 1 216 564 1 047 906 532 324 526 272 522 662 432 785 391 892 936 860 811 789 776 375 783 779 656 014 Juh 172 865 171 832 180 796 178 118 176 327 70 778 70 079 74 464 76 054 74 488 102 087 101 753 106 332 102 064 101 839 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. egy lakosra, míg a Zsolnaiban 0,09 ha (orszá− gos átlag 0,27 ha). A régió állatállományának szerkezetében lényeges szerepet játszik a mezőgazdasági földterületek szerkezete: legnagyobb jelentő− séggel a szarvasmarhatenyésztés és a juhte− nyésztés bírnak, amelyek külterjes tartására nagyszerű feltételeket biztosítanak a hegyvi− déki rétek és legelők. A régió az állatsűrűsé− get illetően az 1 ha mezőgazdasági földterü− letre jutó szarvasmarhák és juhok tekintetében messze meghaladja az országos átlagot. 2005− Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum

Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 129. táblázat A mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterületek kiterjedésének és szerke− zetének alakulása (ha) Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 156 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 132. táblázat Az állatsűrűség területi megoszlásának alakulása NUTS 2, NUTS 3 Közép-Szlovákia Zsolnai kerület Besztercebányai kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Szarvasmarha Tehén Juh 100 ha mezĘgazdasági földterületre esĘ darabszám 30,9 13,2 28,5 30,0 13,0 28,0 29,1 12,3 29,4 33,0 14,6 36,8 32,3 14,6 37,0 38,2 16,0 31,3 36,8 16,0 30,6 36,8 15,5 32,6 43,3 19,3 44,3 42,3 19,3 43,5 26,5 11,6 26,9 26,0 11,3 26,5 24,5 10,4 27,5 27,3 12,0 32,6 26,7 12,0 33,4 Sertés Baromfi Tyúk 100 ha szántóföldre esĘ darabszám 143,2 1 663,0 675,5 141,2 1

259,0 610,0 130,8 1 223,4 594,6 89,3 1 210,9 565,3 84,3 1 292,1 502,5 133,5 2 806,2 898,0 134,7 2 295,8 926,4 120,7 1 788,9 937,1 67,0 2 086,0 763,3 69,2 2 343,3 738,8 146,9 1 234,6 592,2 143,5 896,6 499,4 134,2 1 029,6 477,2 97,3 897,8 494,5 89,5 933,5 421,9 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. ben a régióban tartották az ország szarvas− marha−állományának 29,1%−át, a juhállomány 55,0%−át. 2005−ben a régió 1082 jogi személye vég− zett mezőgazdasági tevékenységet, melyből 598 vállalat a Besztercebányai kerületben szé− kelt, 484 vállalat pedig a Zsolnai kerületben. 2005−ben a régió agráriumában tevékeny egyéni vállalkozások száma 3020 volt; ezek a jogi személyű vállalatok területi szórtságával szemben jelentős összpontosulást mutatnak a Besztercebányai kerületben (az egyéni vállal− kozások 86,6%−a esett e kerületre). 7.38 Erdőgazdálkodás A régió az ország legerdősítettebb makrorégi− ója. A Zsolnai

kerületben az erdők az összte− rület 55,39%−át, a Besztercebányai kerületben pedig az összterület 49,40%−át alkotják. Az egy lakosra jutó erdőterület az előbbi kerület− ben 0,54 ha, az utóbbiban 0,71 ha. Az erdők 133. táblázat A mezőgazdasági termékek eladásából származó bevételek alakulása I A mezĘgazdasági termékek eladásából származó bevételek NUTS 2, NUTS 3 Év millió Sk Közép-Szlovákia Zsolnai kerület Besztercebányai kerület 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 7 296 7 924 7 224 6 870 6 341 2 708 2 812 2 634 2 404 2 260 4 588 5 112 4 590 4 466 4 081 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. ebbĘl növénytermesztés állattenyésztés 1 492 1 723 1 446 1 657 1 456 375 355 356 298 208 1 117 1 368 1 090 1 359 1 248 5 804 6 201 5 778 5 213 4 885 2 333 2 457 2 278 2 106 2 052 3 471 3 744 3 500 3 107 2 833 Közép−Szlovákia makrorégió 157 6]ORY¾NLD1876

³VV]HVHQPLOO6N    =VROQDLNHUÙOHW %HV]WHUFHE¾QDLNHUÙOHW 6]ORY¾NLD  6]ORY¾NL¾QEHOÙOLUÆV]DU¾QEDQ    ,QGH[    Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. kiterjedése a régió NUTS 4 szintjein a legala− csonyabb a Nagykürtösi járásban (30,69%), a legmagasabb pedig a Breznóbányai járásban 68,36%). A Zsolnai kerületben az erdők 38,55%−a a szövetkezetek, 30,33%−a az ál− lam, 23,73%−a pedig magántulajdonban van. A tulajdonosi szerkezet ettől eltér a Beszter− cebányai kerületben, ahol a fenti sorrendet követve az arány 13,5%, 52,20% és 5,6%. 7.39 Ipar A régió részesedése az ország ipari termelé− séből az elmúlt fél évtizedben kissé vissza− esett. 2006−ban a régió az ország ipari terme− léséből származó bevételeinek 15%−át adta (2005−ben a részesedése még 16,9% volt), melyből 157 129 millió Sk értéket a Zsolnai kerület, 119 711

millió Sk értéket pedig a Besztercebányai kerület állított elő. A régió legjelentősebb ipari vállalatai a ré− gió északi és középső részén (fokozottan a Vág és Garam folyó mentén) találhatók, ahol összpontosul a régióban nagy hagyományok− kal rendelkező gépgyártás (Zsolna, Turóc− szentmárton, Alsókubin, Csaca, Kiszucaújhely), vegyipar (Zsolna), papírgyártás (Rózsahegy), textilipar (Námesztó, Liptószentmiklós), tele− kommunikációs eszközök gyártása (Liptóúj− vár), elektrotechnikai ipar (Nizsna), gyógy− szergyártás (Turócszentmárton). A régióban nagyon jelentős továbbá még az építőipar (a zsolnai Váhostav építőipari vállalat az ország legnagyobb építőipari vállalata) is és a bútor− ipar, melyek számára a régió területén sok ás− ványkincs megtalálható (mészkő, illetve fa). A Vág folyón kiépített vízi erőművek rend− szere az ország energetikai iparában fontos szerepet

játszik, bár mindenekelőtt a regioná− lis áramellátás a feladatuk. Az ország egyik legjelentősebb nyomdaipari központja is e ré− gióban található (Turócszentmárton). 135. táblázat Az ipari termelésből származó bevételek alakulása I NUTS 2, NUTS 3 Közép-Szlovákia Zsolnai kerület Besztercebányai kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Az ipari termelésbĘl származó bevételek millió Sk-ban 201 347 207 695 230 278 243 258 271 015 112 704 117 315 138 529 136 383 153 170 88 643 90 380 91 749 106 875 117 845 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 134. táblázat A mezőgazdasági termékek eladásából származó bevételek alakulása II Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p

158 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 136. táblázat Az ipari termelésből származó bevételek alakulása II 18761876 =VROQDLNHUÙOHW %HV]WHUFHE¾QDLNHUÙOHW ³VV]HVHQPLOO6N    6]ORY¾NL¾QEHOÙOLUÆV]DU¾QEDQ   ,QGH[   Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007 A régió déli felének ipari termelésében nagy súllyal bír a gépgyártás (Breznóbánya, Gyetva, Zólyom, Besztercebánya, Zólyomlip− cse, Herencsvölgy, Losonc, Vihnyepeszerény), a kohászat (Lopér, Kisgaram, Alsóhámor), a gyógyszergyártás (Zólyomlipcse), az üveggyár− tás (Poltár) és a bányaipar (Kékkő, Jolsva). A Dél−szlovákiai−medence tradicionális ipari ága− zatai az élelmiszeripar (Rimaszombat, Losonc, Nagykürtös), a textilipar (Losonc, Tornalja) és az építőipar (Losonc). A régióban a fafeldolgo− zó ipar is szintén a hagyományos ipari ágaza− tok között említendő

(Zsarnóca, Besztercebá− nya, Zólyom), az azon alapuló bútoripara (Besztercebánya, Zólyom) és a papíripara (Hermánd) nemzetközi jelentőségű. Középtávon a régió ipari termelése jelen− tős növekedés előtt áll, melyben meghatározó szereppel bír majd a Zsolna melletti Vágta− polcán 2004–2007 között megvalósított autó− ipari beruházás, a dél−koreai KIA autógyár, amely a dél−koreai társaság első európai gyár− telepe. Az autógyár a 166 hektár területet el− foglaló gyártelepen eredetileg évi 300 ezer autó gyártásával számolt, de a tervek módo− sulni látszanak: az autógyár műhelyeiben évi 600 ezer darab gépkocsi gyártását tervezik. 7.310 Kereskedelem A régió kiskereskedelmi bevételeinek nagysága az elmúlt években jelentősen visszaesett, 2006− ban a régiónak az országos kiskereskedelmi be− vételekből való részesedése 20,4% volt, míg egy évvel korábban 24,4%−os részesedést mondhatott a

magáénak. A kiskereskedelemből származó bevételek területi megoszlása alapján 2006−ban a Besztercebányai kerület részesedé− se 60,6% volt. Az egy főre jutó kiskereskedel− mi bevételek nagyságát illetően a régió elmarad az országos átlagtól: 2006−ban országos szinten egy főre 78 912 Sk volt a kiskereskedelmi be− vételek nagysága, míg ezen mutató nagysága a régióban csak 64 064 Sk volt. A régiónak az ország nagykereskedelmi bevételéből való részesedése 20% volt 2006− ban. A kerületek szintjén a régió nagykeres− kedelmi bevételeinek döntő része a Zsolnai kerületre esik, ezáltal a kerület 2006−ban a nagykereskedelemből származó bevételek alapján az ország 8 kerülete között a 2. leg− nagyobb bevételt mutatta ki a Pozsonyi kerü− let mögött. 2000–2006 között a Besztercebá− nyai kerület a nagykereskedelemből származó bevételek alapján az ország kerületei között a legkisebb bevételt

könyvelte el (2006−ban az ország nagykereskedelmi bevételéből való ré− szesedése mindössze 6,8% volt). 7.311 Idegenforgalom A régió idegenforgalomi adottságai nagyon kedvezőek, a leglátogatottabb makrorégió Szlovákiában: 2001–2005 között a régió szál− láshelyeit felkereső turisták száma három al− kalommal is meghaladta az egymillió főt, s ezt az eredményt a többi NUTS 2 régió meg sem közelítette. A látogatottság megoszlása azonban nem egyenlő a két NUTS 3 régió kö− zött, a látogatók közel kétharmada Zsolnai ke− rületet keresi fel. A vendégéjszakák száma alapján is az első helyet foglalja el a régió Szlovákiában (2005−ben az országban eltöl− tött 10 732 754 vendégéjszakából a régió ré− szesedése 33,1% volt). A vendégéjszakák szá− ma alapján a Besztercebányai kerületben töl− tenek el a turisták több időt: 2005−ben az ott eltöltött éjszakák száma átlagosan 3,6 volt, szemben a

Zsolnai kerület 3,35 éjszakás érté− kével. Közép−Szlovákia makrorégió 159 NUTS 2 / NUTS 3 Év 2001 2002 Közép-Szlovákia 2003 2004 2005 2001 2002 Zsolnai kerrület 2003 2004 2005 2001 2002 Besztercebányai kerület 2003 2004 2005 Kiskereskedelem 65 789 59 245 80 442 84 331 94 282 33 661 31 188 37 072 47 634 55 025 32 128 28 057 43 370 36 697 39 257 Nagykereskedelem 101 936 87 933 94 477 103 221 128 347 64 094 59 319 69 641 72 748 86 122 37 842 28 614 24 836 30 473 42 225 GépjármĦ-kereskedelem 13 530 14 167 11 616 18 023 15 964 4 844 6 381 5 668 5 759 7 593 8 686 7 786 5 948 12 264 8 371 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 138. táblázat A kiskereskedelemből származó bevételek alakulása 1876 =VROQDLNHUÙOHW %HV]WHUFHE¾QDLNHUÙOHW ³VV]HVHQPLOOLÐ6N    6]ORY¾NL¾QEHOÙOLUÆV]DU¾QEDQ   ,QGH[   Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 139. táblázat A nagykereskedelemből

származó bevételek alakulása 1876 =VROQDLNHUÙOHW %HV]WHUFHE¾QDLNHUÙOHW ³VV]HVHQPLOOLÐ6N    6]ORY¾NL¾QEHOÙOLUÆV]DU¾QEDQ   ,QGH[   Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Az idegenforgalmi kínálata nagyon gazdag. A régió természeti látványosságai (Kis−Fátra Nemzeti Park, Tátrai Nemzeti Park, Alacsony− Tátra Nemzeti Park, Murányi−fennsík Nemzeti Park), gyógyfürdői (Stubnyafürdő, Szklenófür− dő, Garamhalászi, Kovácsfalva, Gyűgy, Csíz, Borosznó), műemlékei (a Vág folyó mentén sorakozó várak és várromok) és nagy történel− mi óvárossal rendelkező egykori bányavárosai (Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya) egész éven át élénk látogatottságnak örvende− nek. A téli sportok szerelmeseinek számára számtalan síközpont kínálja szolgáltatásait. A szállodai infrastruktúra mutatóit figye− lembe véve szintén ez a régió rendelkezik

a legjobb mutatókkal Szlovákián belül, bár az elmúlt tíz évben a régió pozíciói gyengültek az ország más régióiban végbement idegen− forgalmi beruházások eredményeként. 2005− ben 49 566 ágy volt található a régió 1018 szálláshelyén (ez a Szlovákiában található szálláshelyi ágyak 28,1%−os, a szálláshelyek 41,6%−os összpontosulását jelentette). A Zsol− nai kerületen belül az ágyak 34%−a a Liptó− szentmiklósi járásban összpontosult, majd azt követette a Zsolnai és a Turdossini járás 15,6%, illetve 10,6%−os részaránnyal. A Besztercebányai kerületben hasonló koncent− rációt figyelhetünk meg az idegenforgalmi infrastruktúra terén: a Besztercebányai járás− ban található az ágyak 20,5%−a, a Breznóbá− nyaiban 17,2%−a, a Zólyomiban 14,2%−a. 7.312 Közlekedés A régió központi fekvéséből adódóan követ− kezik a közlekedési hálózatban betöltött fon− tos szerepe. A közlekedési

infrastruktúra Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 137. táblázat A belkereskedelemből származó bevételek alakulása millió Sk−ban Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 160 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 140. táblázat A szálláshelyek számának, szálláshelyi ágyak, látogatók és a vendégéjszakák szá− mának alakulása Közép−Szlovákia NUTS 2 régióban 18761876 .Ó]ÆS6]ORY¾NLD =VROQDLNHUUÙOHW %HV]WHUFHE¾QDL NHUÙOHW ¦Y 6]¾OO¾VKHOHN V]¾PD $V]¾OO¾VKHOL ¾JDNV]¾PD /¾WRJDWÐNV]¾PD 9HQGÆJÆMV]DN¾N V]¾PD                     

                                                      Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. helyzete azonban a régión belül kettősséget mutat, míg a terület északi felét képző Zsol− nai kerületet két európai jelentőségű közleke− dési multimodális folyosó is átszeli – az V/a folyosó (osztrák/szlovák határ–Pozsony–Zsol− na–Kassa–Tiszacsernyő–szlovák/ukrán ha− tár–Ungvár) –, addig a délen található Besz− tercebányai kerületet elkerüli valamennyi Szlovákiát átszelő multimodális

folyosó. Az elkövetkező években az északi terület közle− kedési infrastrukturális fölényének további erősödése vérható a D3 autópálya megépíté− sével, amely Zsolna–Csaca–Sziklaszoros vo− nalon biztosítja majd a régió összeköttetését Lengyelországgal. A régió Szlovákia közúthálózatából való részesedése 32,4% (Zsolnai kerület 14,2%, Besztercebányai kerület 18,2%). A Zsolnai ke− rületnek az ország autópálya hálózatából való részesedése 15,5% (a Besztercebányai kerület− nek pedig 0%), míg az E megjelöléssel bíró nemzetközi útvonalhálózatból való részesedése az előbbinek 18,8%, az utóbbinak 18,5%. Az északi terület közúti közlekedésében az európai közúti rendszerbe (AGR) besorolt E 50 (cseh/szlovák határ–Drétoma–Tren− csén–Zsolna–Poprád–Eperjes–Kassa–Nagy− mihály–Felsőnémeti–szlovák/ukrán határ), az E 75 (cseh/szlovák határ–Fenyvesszoros–Csa−

ca–Zsolna–Trencsén–Pozsony–Oroszvár– szlovák/magyar határ) és az E 77 (len− gyel/szlovák határ–Alsókubin–Rózsahegy– Besztercebánya–Zólyom–Korpona–Ipolyság) útvonalak a legfontosabbak. A Pozsony–Kas− sa összeköttetést biztosító D1 autópálya a Liptótepla–Vázsec szakaszon már üzemel. A régió déli felében a közlekedés szem− pontjából meghatározó vonalaknak az európai E 77, E 571, E 572 közútvonalak számítanak, amelyek között kiemelkedik a E 571 közút (Pozsony–Nyitra–Zólyom–Rimaszombat–Kas− sa), amely a legrövidebb közúti kapcsolatot teszi lehetővé a ország keleti és nyugati pont− jai között. Továbbá jelentős az E 572 (Tren− csén–Privigye–Garamszentkereszt–Zólyom) vonal, amely rákapcsolódik az E 571−re. A déli régió észak–déli összeköttetésében pedig a már fent említett E 77 nemzetközi útvonal nagy jelentőségű (amellyel párhuzamosan a jövőben autópályát

terveznek építeni). Szlovákia vasúti hálózatából a régió része− sedése 29,4% (Zsolnai kerület 10,3%, Besz− tercebányai kerület 19,1%). A vasútvonalak minőségi mutatója sokkal jobb az északi Közép−Szlovákia makrorégió közelebbi folyami csatlakozási pont Párkány. A régióban két nemzetközi repülőtér találha− tó, Szliácson és Zsolnán. 7.313 A régió gazdasági mutatói A régió az ország bruttó hazai termékének közel 21%−át adja, amelyen a régiót alkotó két kerület megközelítőleg azonos arányban osztozik. 2004−ben a Zsolnai kerület által elő− állított bruttó hazai termék 142 185 millió Sk, míg a Besztercebányai kerület által előállított bruttó hazai termék 138 004 millió Sk volt. A régió az általa előállított bruttó hazai termék egy lakosra jutó értéke alapján kedvezőtlen képet mutat: 2005−ben a 6288 euró/lakos or− szágos átlaggal szemben a Zsolnai kerület 5118 euró/lakos,

a Besztercabányai kerület meg 5232 euró/lakos értéket mondhatott a magáénak. A bruttó hozzáadott értékből a szolgáltatá− sok részesedése 2004−ben 58,23% volt. Az 141. táblázat A Zsolna NUTS 3 régió legnagyobb nem pénzügyi vállalatai Sorrend a Zsolnai kerületben 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. Sorrend az ország 200 legnagyobb nem pénzügyi vállalatainak listáján 11. 24. 40. 72. 81. 85. 88. 101. 117. 124. 141. 149. 157. 159. 187. 189. – – – – – – – – – Forrás: Trend, 2007. Vállalat Stredoslovenská energetika, a. s, Žilina Mondi Business Paper SCP, a. s, Ružomberok INA Kysuce, a. s, Kysucké Nové Mesto Ferona Slovakia, a. s, Žilina Tento, a. s, Žilina Váhostav – SK, a. s, Žilina OFZ, a. s, Istebné Trim Leader, a. s, KošĢany nad Turcom Ecco Slovakia, a. s, Martin Panasonic Electronic Devices Slovakia, s. r o, Trstená Euro Media SK, a. s, Žilina Neografia, a.

s, Martin Skybau, s. r o, Žilina LG.Philips Displays Slovakia, s r o, Námestovo Proxar Slovakia Int. Spedition, a s, Ružomberok COOP Jednota Liptovský Mikuláš, s. d, Lipt Mikuláš Zdroj Verex, a. s, Liptovský Mikuláš Severoslovenská vodárenská spoloþnosĢ, a. s, Žilina COOP Jednota ýadca, s. d, ýadca COOP Jednota Žilina, s. d, Žilina Kinex, a. s, Bytþa Hyza, a. s, Žilina Mondi Packaging Ružomberok, a. s, Ružomberok Kofola, a. s, Rajecká Lesná Liptovská mliekareĖ, a. s, Liptovský Mikuláš Bevételek 2005-ben (ezer Sk) Index 2005/04 (%) 18 594 319 11 524 757 5 922 898 3 791 038 3 399 333 3 134 895 3 074 460 2 697 405 2 244 329 2 188 101 1 967 195 1 910 026 1 779 992 1 768 997 1 497 025 1 470 571 1 353 363 1 342 328 1 294 437 1 229 962 1 207 700 1 146 084 1 063 809 1 056 762 1 035 784 –1,0 –16,6 38,9 1,5 6,5 88,0 –46,3 –0,6 –3,9 3,7 73,5 2,1 53,1 –46,8 10,7 7,5 5,1 3,3 15,3 5,9 –18,4 0,9 13,9 24,1 6,7 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes

Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p NUTS 3 régióban, annak ugyanis az ország kétvágányos vasúthálózatából való részesedé− se 23,3%, míg a déli régióé csak 4,1%. A vasúti közlekedésben a nyugat–kelet vo− nalon a legjelentősebb az ún. déli korridor sze− repét betöltő Léva–Zólyom–Pelsőc–Kassa vas− útvonal, mely a Zólyom–Besztercebánya– Mar− gitfalva és a Zólyom–Ruttka vonalakkal kap− csolódik rá az ún. északi korridorra A régió észak–déli integrációjában mindenekelőtt az utóbbi vasútvonal játszik fontos szerepet, amely Zólyomból tovább halad dél felé (e vonalnak jelentős fejlesztése várható középtávon a nem− zetközi szerepkörben betöltött szerepe miatt). A kombinált közlekedésben az E 40 (cseh/szlovák határ–Fenyvesszoros–Csaca–Zsolna–Poprád– Kassa–szlovák/ukrán határ) és az E 63 (oszt− rák/szlovák

határ–Pozsony–Nagyszombat–Li− pótvár–Puhó–Zsolna) vonalak meghatározóak. A vízi közlekedésnek nincs szerepe a ré− gió folyóin, mivel azoknak a régióra eső ré− szei nem hajózhatók. A régió számára a leg− 161 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 162 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében iparból és az építőiparból származó bruttó hoz− záadott érték a Zsolnai kerületben magasabb, mint a Besztercebányaiban, 2004−ben a 90 288 millió Sk iparból származó bruttó hozzáadott érték 57,1%−át az északi szubrégió adta. Az agrárium bruttó hozzáadott értéke 2004−ben 14 259 millió Sk volt (ebből a Besztercebányai kerület részesedése 63,4% volt). 2005 decemberéig e makrorégió iránt volt a legkisebb külföldi érdeklődés a külföldi tő− kebefektetések terén az ország makrorégiói− nak

viszonylatában. A régió részesedése a szlovákiai vállalati szférába irányuló külföldi tőkebefektetésből 36 366 millió Sk volt 2005. december 31−ig, s ez az ország vállalati szfé− rájába befektetett külföldi tőkebefektetések 10,4%−ának felel meg. A régió északi felének országon belüli részesedése 7,2%, a délié 3,2%. Az északi régió vezető szerepe a régió jobb közlekedési infrastuktúrájával, valamint az ipari termelés modernebb ágazati szerkeze− tével magyarázható. 2006−ban az északi régió pozíciói lényegesen megerősödtek a külföldi tőkebefektetések terén a dél−koreai KIA autó− gyár beruházásának köszönhetően. 7.4 KELET−SZLOVÁKIA MAKRORÉ− GIÓ A gazdasági teljesítményét tekintve a Kelet− Szlovákia makrorégió az ország leggyengébb makrorégiója, az országnak gazdasági és szo− ciális problémákkal leginkább sújtott területe. A makrorégiót sújtó gazdasági és szociális

fe− szültségektől mentes területeknek mindössze a kerületi székhelyek számítanak. 7.41 Természeti környezet A régióban, amely felszínileg az ország máso− dik legtagoltabb makrorégiója (a Közép−Szlo− vákia makrorégiót követően), megtalálhatók 142. táblázat A Besztercebánya NUTS 3 régió legnagyobb nem pénzügyi vállalatai Sorrend a Besztercebányai kerületben 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. Sorrend az ország 200 legnagyobb nem pénzügyi vállalatainak listáján 19. 23. 33. 38. 58. 69. 83. 116. 131. 155. 161. 172. 192. 198. 199. – – – – – – – – – – Forrás: Trend, 2007. Vállalat Železiarne Podbrezová, a. s, Podbrezová Slovalco, a. s, Žiar nad Hronom Slovenská pošta, a. s, Banská Bystrica Lesy SR, š. p, Banská Bystrica M-Market, a. s, Luþenec Tauris, a. s, Rimavská Sobota SHP Harmanec, a. s, Harmanec Slovenské magnezitové závody, a. s, Jelšava

Slovenský vodohospodársky podnik, š. p, B Štiavnica COOP Jednota Krupina, s. d, Krupina ZSNP, a. s, Žiar nad Hronom Stefe SK, a. s, Banská Bystrica Küster – automobilová technika, s. r o, Vlkanová PM Zbrojníky, a. s, Banská Bystrica Izomat, a. s, Nová BaĖa Stredoslov. vodárenská spoloþnosĢ, a s, B Bystrica Investex Group, s. r o, Zvolen Fermas, s. r o, Slovenská ďupþa Slovglass, a. s, Poltár PPS Group, a. s, Detva Phoenix Zeppelin, s. r o, Banská Bystrica Biotika, a. s, Slovenská ďupþa Železniþné opravovne a strojárne Zvolen, a. s, Zvolen Ekoltech, s. r o, Luþenec Doka Drevo, s. r o, Banská Bystrica Bevételek 2005ben (ezer Sk) Index 2005/04 (%) 13 508 133 11 576 611 7 633 933 6 375 209 4 477 484 3 997 904 3 309 589 2 248 749 2 133 483 1 830 866 1 696 980 1 628 651 1 427 770 1 409 858 1 402 123 1 328 519 1 205 161 1 097 892 1 050 759 1 050 699 1 017 723 940 159 921 105 827 823 779 177 18,4 3,4 6,2 18,1 16,3 –7,4 3,8 4,8 12,6 12,6 3,3 137,1 24,4

–12,6 6,2 11,7 21,5 4,2 7,4 84,0 7,5 2,6 –6,3 38,3 4,7 Kelet−Szlovákia makrorégió 163 NUTS 2 / NUTS 3 Közép-Szlovákia Zsolnai kerület Besztercebányai kerület Év Regionális GDP millió vásárlóerĘparitás 3 139 7 661 3 538 8 534 3 965 9 096 4 166 9 620 4 000 9 858 4 578 10 664 4 951 11 477 5 502 12 510 6 093 12 898 6 997 13 747 1 577 3 849 1 786 4 308 2 006 4 603 2 106 4 863 2 026 4 994 2 324 5 413 2 508 5 814 2 737 6 223 3 014 6 380 3 551 6 976 1 562 3 812 1 752 4 226 1 959 4 493 2 060 4 757 1 974 4 864 2 254 5 251 2 443 5 663 2 765 6 287 3 079 6 518 3 446 6 771 millió Sk 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 millió EUR 120 679 135 886 150 730 164 955 176 441 194 944 214 435 234 912 252 773 280 189 60 631 68 602 76 273 83 386 89 379 98 956 108 628 116 860 125 038 142 185 60 048 67 284 74 457 81 569 87 062 95 988 105 807 118 052 127 735 138

004 Egy lakosra esĘ regionális GDP Sk EUR 89 503 100 608 111 436 121 819 130 215 143 791 158 602 173 576 186 861 207 170 88 430 99 915 110 756 120 780 129 190 142 746 157 045 168 705 180 369 204 935 90 613 101 325 112 141 122 899 131 283 144 884 160 233 178 683 193 685 209 525 vásárlóerĘ-paritás 2 328 2 620 2 932 3 076 2 952 3 376 3 662 4 065 4 504 5 173 2 300 2 602 2 914 3 050 2 928 3 352 3 626 3 951 4 347 5 118 2 357 2 639 2 950 3 103 2 976 3 402 3 700 4 185 4 668 5 232 5 682 6 318 6 724 7 104 7 275 7 866 8 489 9 243 9 535 10 165 5 614 6 275 6 683 7 043 7 218 7 809 8 405 8 984 9 204 10 055 5 753 6 363 6 767 7 167 7 335 7 926 8 576 9 515 9 883 10 280 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 144. táblázat A GDP regionális eloszlása  1876 =VROQDLN %HV]WHUFHE¾QDLN PLOOLÐ6N  UÆV]DU¾QD LQGH[ PLOOLÐ6N 6]ORY¾NL¾EDQ        UÆV]DU¾QD 6]ORY¾NL¾EDQ   

 LQGH[    Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 145. táblázat A nemzetgazdasági ágazatok bruttó hozzáadott értékének regionális megoszlása $EUXWWÐKR]]¾DGRWWÆUWÆN¾JD]DWRNV]HULQWEHQ $EUXWWÐKR]]¾DGRWWÆUWÆN¾JD]DWRNV]HULQWEDQ PLOOLÐ6NEDQ PLOOLÐ6NEDQ 1876 PH]Ò JD]GDV¾J =VROQDLN %HV]WHUFHE¾QDLN   LSDUÆV ÆSÊWÒLSDU   Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. V]ROJ¾OWDW¾VRN ÓVV]HVHQ     PH]Ò JD]GDV¾J LSDUÆV ÆSÊWÒLSDU V]ROJ¾OWDW¾VRN ÓVV]HVHQ         Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 143. táblázat A GDP regionális eloszlásának alakulása 1995–2004 között Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum

Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 164 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 146. táblázat A vállalati szféra külföldi tőkebefektetéseinek alakulása (millió Sk−ban) NUTS 2 / NUTS 3 Közép-Szlovákia Zsolnai kerület Besztercebányai kerület Év BejövĘ külföldi tĘkebefektetések az adott évben 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 BejövĘ külföldi tĘkebefektetések összértéke dec. 31-ig 4 993 6 875 861 3 165 8 397 1 494 6 468 740 2 315 7 113 3 499 407 121 850 1 284 18 496 21 076 23 536 29 205 36 366 10 316 12 584 14 471 19 180 25 053 8 180 8 492 9 065 10 025 11 313 KimenĘ külföldi tĘkebefektetések az adott évben 583 621 –159 –54 78 509 285 184 –66 8 74 336 –343 12 70 KimenĘ külföldi tĘkebefektetések összértéke dec. 31-ig 945 1 533 2 323 2 218 2 132 682 959 676 564 543 263 574 1 647 1 654 1 589 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. magashegységek,

középhegységek, medencék és alföldek egyaránt. A legjelentősebb hegyvo− nulatait a Magas−Tátra, az Alacsony−Tátra, a Pieniny, a Szepesi−Magura és a Szlovák−közép− hegység alkotják, míg a legjelentősebb meden− céje a Kassai−medence. A terület legmagasabb pontja a Gerlachfalvi csúcs 2665 m tengerszint feletti magassággal, s egyben ez Szlovákia leg− magasabb pontja is. A régió legalacsonyabb pontja egyben Szlovákia legalacsonyabb pontja is (94 m tengerszint feletti magasságban talál− ható a régió déli peremén, ahol a Bodrog folyó elhagyja a régiót (s egyben Szlovákiát is). Az évi középhőmérséklet az északi, hegy− vidékű jellegű területeken mindössze 5° C kö− rül mozog (pl. Poprádon és környékén a ja− nuári középhőmérséklet –5,9 °C, a júliusi 16,2 °C), míg a régió déli területét kitöltő Kelet−szlovákiai−alföldön a hőmérsékleti vi− szonyok merőben eltérőek (a Tőketerebesi

kistérség évi átlagos középhőmérséklete 9,0 °C, a legmelegebb hónap július 20,3 °C kö− zéphőmérséklettel, a leghidegebb hónap pedig január –3,8 °C középhőmérséklettel). A csa− padék átlagos évi mennyisége a hőmérsékleti viszonyokhoz hasonló eltéréseket mutat. A napsütéses órák száma Ótátrafüreden 1818 óra, a legtöbb júliusban (208 óra), a legkeve− sebb pedig decemberben (72 óra). A régió legjelentősebb folyója a Bodrog (évi átlagos vízhozama Bodrogszerdahelynél közepesen 118 m3/sec, legmagasabb március− ban 237 m3/sec, legalacsonyabb szeptember− ben 55,4 m3/sec), a Hernád (évi átlagos víz− hozama Sároskőszegnél közepesen 19,4 m3/sec, legmagasabb áprilisban 32,8 m3/sec, legalacsonyabb októberben 11,2 m3/sec), az Ondava (évi átlagos vízhozama Hórnál köze− pesen 20,8 m3/sec, legmagasabb márciusban 47,2 m3/sec, legalacsonyabb szeptemberben 10,1 m3/sec), a Laborc (évi átlagos vízhozama

Nagymihálynál közepesen 15,5 m3/sec, leg− magasabb márciusban 33,1 m3/sec, legalacso− nyabb szeptemberben 27,34 m3/sec) és a Pop− rád (évi átlagos vízhozama Komlóskertnél kö− zepesen 17,00 m3/sec, legmagasabb júniusban 25,4 m3/sec, legalacsonyabb januárban 8,63 m3/sec). A természetes tavak számát tekintve a ré− gió ország makrorégiói között az első helyet mondhatja a magáénak. Az elsőség a Tátrá− ban található nagyszámú gleccsertónak és morénatónak köszönhető. A régió vízrajzában fontos elemeknek számítanak a víztározók, amelyek több funkciót is ellátnak (energetikai és árvízvédelmi feladatok, ívóvízellátás, ide− genforgalom). A legjelentősebb víztározó a zempléni Széles−tó. Kelet−Szlovákia makrorégió 7.42 Térszerkezet A régió az ország második legnagyobb kiter− jedésű makrorégiója, területe 15 733 km2, melyből a NUTS 3 régiók megoszlása a kö− vetkező: Eperjesi kerület

8981 km2, Kassai kerület 6752 km2. A régiót NUTS 4 szinten 24 járás alkotja (ebből 4 Kassa városán belül található), ebből 13 található az Eperjesi ke− rületben. A régió legnagyobb kiterjedésű járá− sa a Kassa környéki járás (1533 km2, amely egyben a második legnagyobb területű járás Szlovákiában a Lévait követően), a legkisebb pedig a Lőcsei járás (357 km2). A közigazga− tási körzetek száma a második legtöbb az or− szágban – 15, ebből 9 körzet az Eperjesi ke− rületben, 6 pedig a Kassai kerületben van. 7.43 A régió népességének alapmutatói A régió a második legnépesebb makrorégió Szlovákiában, a 2001. évi népszámláláskor népessége 1 560 867 fő, melynek 50,8%−a a régió északi felét alkotó Eperjesi kerületben élt. A régió lakossága a 2001 évi népszámlás óta eltelt időszakban jelentősen növekedett a népességének az országban egyedülállóan ma− gas természetes szaporodása

eredményeképp. 2005. december 31−én a régió népessége 1 570 543 fő volt. A régió átlagos népsűrűsé− ge elmarad az országos átlagtól, bár a Kassai kerület átlagos népsűrűsége Kassa város nagyságának köszönhetően azt meghaladja (113,7 fő/km2). A legsűrűbben lakott NUTS 4 régiók (nem számítva a Kassát alkotó 4 já− rást) az Eperjesi (173,2 fő/km2), az Iglói (132,8 fő/km2) és a Kisszebeni (112,8 fő/km2) járás. A többi járás ritkábban lakott az orszá− gos átlagnál, a régió legritkábban lakott NUTS 4 régióinak népsűrűsége még a szlová− kiai átlagos népsűrűség felét sem éri el (Mezőlaborci járás 29,7 fő/km2, Szobránci já− rás 44,0 fő/km2, Szinnai járás 49,2 fő/km2, Rozsnyói járás 52,7 fő/km2). A régió népességének férfi–nő megoszlása 49 : 51. Az átlagos életkor mutatói kedvezőb− bek az országos átlagnál, a férfiaknál mindössze 32,9 év, a nőknél 35,9 év (ezen értékek

közel egy évvel alacsonyabbak a szlovákiai átlagnál). A vitalitási index értéke valamennyi szlovákiai tervezési−statisztikai régió között a legmaga− sabb, az Eperjesi kerületben 142,2, a Kassai ke− rületben 117,8 (az országos átlag 103,4). A régióban a születések számának alakulá− sa az elmúlt két évtizedben nagyon kedvezően alakult, ami jelentős népességnövekedés ered− ményezett. Az 1000 lakosra jutó születések át− lagos évi száma északon 12 fő, délen 11,5 fő körül mozog. A legmagasabb natalitási mutató a Szepességben elterülő járásokat jellemzi (a Gölnicbányai, az Iglói, a Lőcsei és a Késmár− ki járásban meghaladja a 15 főt is). Ezen ma− gas születési mutatók azonban nem jellemzőek általánosan a régióban élő népességre, hanem egyértelműen csak a roma kisebbségre. A leg− alacsonyabb natalitás a ruszin és ukrán kisebb− ség által lakott északkeleti járásokat jellemzi (a

Felsővízközi, a Mezőlaborci és a Homonnai já− rásban 10‰ körül mozog). 147. táblázat A Kelet−Szlovákia NUTS 2 régió térszerkezeti alapmutatói (ha) NUTS 3 Eperjesi kerület Kassai kerület MezĘgazdasági földek 385 160 337 963 Megjegyzés: 2006. január 1−jei állapot Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. ErdĘk 440 455 266 604 Vizek 14 112 16 341 Beépített területek 31 210 34 147 Egyébb területek 26 511 20 137 Összkiterjedés 897 448 675 192 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p A természetes növénytakaró a régió észa− ki, tagoltabb részében kevésbé érintett, mint az alföldekkel és tágas medencékkel kitöltött déli felében, ahol a domborzati viszonyok kedveztek az intenzív agrárgazdálkodás kiala− kulásának. 165 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében A régióban a fennálló kedvezőtlen gazda− sági és

szociális viszonyok ellenére a művi terhességmegszakítások száma alacsony (min− denekelőtt az Eperjesi kerületben), nem éri el az országos átlagot sem. 2005−ben az Eperjes kerületben 100 újszülöttre mindössze 24,3 művi terhességmegszakítás jutott, míg az or− szágos átlag 35,4 volt. A halálozási arányszám a régióban Szlo− vákia NUTS 2 régiói között a legalacsonyabb. A mortalitási mutató azonban területi diffe− renciáltságot mutat, a kedvezőtlenebb értékek a régió déli, magyar kisebbség által is lakott Kassai kerületet jellemzik. E területen a mor− talitás értéke 9,5‰ körül mozog, míg az Eperjesi kerületben a mutató értéke 8,2‰ kö− rüli. A természetes szaporodás tekintetében a régió a legkedvezőbb képet tudhatja magának Szlovákia valamennyi makrorégiója között. 2005−ben a régión belül a kedvezőbb értékkel hagyományosan az Eperjesi kerület rendelke− zett (3,73 fő a régió 1000

lakosára számítva, míg a Kassai kerületben a népesség természe− tes szaporodása 2,21‰ volt – a szlovákiai át− lag 0,18‰ volt). A régió népességén belül a 0–14 évesek részaránya 21,6%. Ez a mutató a régió észa− ki felében, az Eperjesi kerületben magasabb, ott a gyermekkorúak részaránya közel 2 szá− zalékponttal haladja meg régiós, 3 százalék− ponttal az országos átlagot. A gazdasági akti− vitás korában levő lakosság részaránya nem éri el az országos átlagot, ami a nagy súllyal bíró 0–14 éves korosztály jelenlétével magya− rázható. A gazdasági aktivitás korában levő lakosság részaránya az Eperjesi kerületben 61,5%, a Kassai kerületben pedig 62,6% (or− szágos átlag 63,2%) A gazdasági aktivitás utáni korban levő népesség részaránya szintén nem éri el az országos átlagot, annál több mint 2 százalékponttal alacsonyabb. E mutató értéke szintén a roma kisebbség által lakott

északi területeken a kedvezőbb (Eperjesi ke− rületben 15,9%), míg a Kassai kerületben az említett korcsoport részaránya 17,2%. A régió a Pozsony NUTS 2 régióval egye− temben az 1000 lakosra vetített a házasságkö− tések számát tekintve az ország tervezési−sta− tisztikai régiója között az első helyet tudhatja magáénak. 2005−ben az Eperjesi kerület 1000 lakosára számítva 5,53 házasságkötés történt, míg a Kassai kerületben 4,70 házasságkötés volt. A mutató területi differenciáltsága követi a népesség életkor szerinti szerkezetét, s a Sze− pességben éri el a legnagyobb értékeket. A ré− gióban a házasságok felbontásának az aránya az országos átlagnál alacsonyabb (2005−ben az 40. ábra A Kelet−Szlovákia NUTS 2 régió korfája 160 000 140 000 120 000 100 000 fĘ 80 000 60 000 40 000 20 000 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala: Népszámlálás 2001. + 80 79 – – – 74 75 69 70 64 65 – 60

– 59 54 – k o r c s o p o r to k 55 – 49 50 44 45 – 39 40 – – – 34 35 29 30 24 25 – 20 – – 19 14 15 9 5– 10 4 0 0– Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 166 Kelet−Szlovákia makrorégió 167 NUTS 2, NUTS 3 Év ÉlveHázasságVálások születések kötések száma száma száma Elhalálozások száma 1000 lakosra számítva KeletSzlovákia Eperjesi kerület Kassai kerület 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 4,62 4,85 5,04 5,70 5,12 4,90 5,15 5,23 6,19 5,53 4,33 4,53 4,85 5,20 4,70 1,44 1,70 1,59 1,52 1,70 1,12 1,33 1,33 1,20 1,35 1,76 2,09 1,86 1,84 2,05 11,69 11,63 11,69 12,01 12,02 12,26 11,96 11,87 12,19 12,25 11,10 11,28 11,52 11,82 11,79 8,87 8,83 8,99 8,87 9,04 8,38 8,19 8,40 8,14 8,52 9,36 9,50 9,61 9,63 9,58 ÖsszMĦvi Természetes Migrációs növeterhesség szaporulat

növekedés kedés megszakítás 100 újszülöttre 1000 lakosra számítva számítva 36,53 2,82 –0,46 2,36 36,13 2,79 –0,95 1,85 34,92 2,70 –0,77 1,93 30,61 3,13 –0,98 2,15 30,75 2,98 –0,89 2,10 27,14 3,88 –0,79 3,09 28,74 3,77 –1,44 2,33 28,47 3,47 –1,41 2,06 25,04 4,05 –1,62 2,43 24,27 3,73 –1,41 2,32 47,21 1,73 –0,11 1,62 44,21 1,78 –0,43 1,35 41,77 1,91 –0,11 1,80 36,53 2,19 –0,32 1,87 37,70 2,21 –0,35 1,87 Lakosság dec. 31-én 1 557 985 1 560 867 1 563 882 1 567 253 1 570 543 791 335 793 182 794 814 796 745 798 596 766 650 767 685 769 068 770 508 771 947 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 1000 lakosra számított válások száma 1,70 volt, míg az ország 1000 lakosára 2,14 válás jutott). A régiót a migrációs folyamatokból jelen− tős veszteség éri, azonban a migrációs vesz− teség mértékében jelentős területi eltérés fi− gyelhető meg. A régió északi fele nagyobb migrációs népességveszteséget mutat,

mint a déli fele. Az ingázók centrumának Kassa, Eperjes és Poprád számít. A régió lakosságának nemzetiségi szerke− zete nagyon színes, a népesség közel 14%−a különböző nemzetiségi és etnikai csoportok− hoz tartozik. A 2001 évi népszámlálási ada− tok alapján a lélekszámban legnagyobb ki− sebbség a magyar, részarányuk a régió lakó− népességén belül 5,5%. A magyar kisebbség a régió déli felében összpontosul. A második legnépesebb kisebb− ségi etnikum a roma, az említett népszámlálás− kor hivatalosan 61 456 fő vallotta magát roma nemzetiségűnek (az Eperjesi kerületben 4%, a Kassai kerületben pedig 3,9% a lakónépessé− gen belüli részarányuk). Ez a számadat azon− ban elmarad a régióban élő roma kisebbségi közösség tényleges méretétől, annak becsült lélekszáma megközelíti a 200 ezret, azaz a hi− vatalosan nyilvántartott lélekszám mintegy há− romszorosát. A legmagasabb részarányt

a Kés− márki, a Lőcsei, a Varannói, a Nagyrőcei és a Gölnicbányai járásban éri el (8,8%–6,8% kö− zött). A régió harmadik legnépesebb nemzeti kisebbsége a ruszin. A ruszin kisebbség ha− gyományos településterülete a régió északke− leti része, amely szervesen kötődik a „anyaor− szágukhoz”, Kárpátaljához, ahol jelenleg kb. 900 000 ruszin él (ott azonban az ukrán ható− ságok nem ismerik el őket önálló etnikumként, hanem az ukrán nemzet részének tartják őket). A ruszin kisebbség által lakott szlovákiai régi− ók összterülete közel 3000 km2. A kisebbség egyértelműen 7 járásában összpontosul (Ólub− ló, Bártfa, Felsővízköz, Sztropkó, Mezőlaborc, Homonna, Szinna), ahol a részarányuk egy járásban (Mezőlaborc) meghaladja a 40%−ot is. Az említett járásokat magában foglaló Eperjesi kerületben a lélekszámuk 87,3%−a él. A régió negyedik legszámosabb nemzeti ki− sebbsége az ukrán. Az ő

életterük szintén a ré− gió északkeleti része, megegyezően a ruszin kisebbséggel. A lélekszámban közel 11 000 ezer főt számláló kisebbség által lakott tér azonban nem kompakt jellegű, mindössze 16 településén van jelentősebb részarányuk. Rész− arányuk 6 járásban haladja meg az egy szá− zalékot, amelyek közül a Szinnai járás vezet (2,8%). Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 148. táblázat Népmozgási mutatók Kelet−Szlovákia NUTS 2 régióban Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 168 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 7.44 A munkaerőpiac helyzete A régió lakosságának szerkezete az iskolai vég− zettség alapján elmarad a szlovákiai átlagtól, amit egyrészt a régió periferiális fekvése, a nagy lélekszámú roma

kisebbségi populáció, valamint az alacsony urbanizációs szint magya− ráz. A teljes középfokú végzettséggel rendelke− zők népességen belüli részaránya 25,1%, s ez a nyugat−szlovákiai makrorégió után a második legalacsonyabb az ország makrorégiói között. A felsőoktatásban végzettek részaránya 6,8% (több mint 1 százalékponttal alacsonyabb, mint az országos átlag), amely alapján a régió szin− tén a Nyugat−Szlovákia NUTS 2 régiót követi. Az ország tervezési−statisztikai régiói kö− zött e régióban a legalacsonyabb a gazdasági− lag aktív lakosság lakónépességen belüli rész− aránya, az országos átlagnál 1,1 százalék− ponttal marad el. A gazdaságilag aktívak szer− kezetén belül a gyermekgondozási szabadsá− gon levők aránya meghaladja az országos át− lagot, a lakónépességen belüli részarányuk 2,6%. A nyugdíjasok lakónépességen belüli részaránya 17,3% (a Pozsony makrorégió után a

második legalacsonyabb részarány). A 2001. évi népszámláláskor a gazdasági− lag aktív népesség 29,4%−a volt alkalmazásban a magánszektorban, ami 2,7 százalékponttal alacsonyabb az országos átlagnál. A mutató a stagnáló gazdasági élet következménye, a ma− gánfoglalkoztatók alacsony száma miatt. Az ál− lami szektorban dolgozók 36,1%−os részaránya mintegy 1 százalékponttal haladja meg a szlo− vákiai átlagot. A régió mezőgazdasági és egyéb szövetkezeteiben dolgozók létszáma a Nyugat−Szlovákia makrorégiót követően a leg− magasabb a makrorégiók szintjén. A régiót sújtó gazdasági válság megmutat− kozik a régióban élő vállalkozók számában és szerkezetében: mind az alkalmazottakat fog− lalkoztató vállalkozók, mind az alkalmazottak nélküli vállalkozók gazdaságilag aktív népes− ségen belüli részaránya messze elmarad az or− szágos átlagtól. Az előbbiek régión belüli részaránya

2,8%, az utóbbiaké 3,9%. A mun− kások lélekszáma 355 747 fő, ami 45,8%−os részaránynak felel meg a gazdaságilag aktív népességen belül. A primer szektorban dolgozók lélekszáma a Nyugat−Szlovákia NUTS 2 régió után e régió− ban a legmagasabb, a 2001. évi népszámlálás− kor 49 892 fő dolgozott benne. A primer szek− torhoz tartozó erdőgazdálkodás foglalkoztatási részaránya a Közép−Szlovákia NUTS 2 régiót követően e régióban a legmagasabb, a primer szektorban dolgozók 22,1%−a dolgozik benne. 149. táblázat A gazdaságilag aktív népesség számának és szerkezetének alakulása a Kelet− Szlovákia NUTS 2 régióban (ezer főben) NUTS 2, NUTS 3 Kelet-Szlovákia Eperjesi kerület Kassai kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Gazdaságilag aktív lakosság összesen 726,8 722,9 724,6 735,9 726,8 366,2 364,5 363,6 373,8 373,7 360,6 358,4 361,0 362,1 353,1 férfi 401,9 402,7

400,4 409,6 407,5 202,2 202,8 200,8 209,4 212,2 199,7 199,9 199,6 200,1 195,3 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. nĘ összesen 324,9 548,5 320,2 558,5 324,2 565,2 326,4 556,1 319,3 558,9 164,1 279,7 161,7 287,7 162,7 288,3 164,3 286,0 161,5 292,8 160,8 268,8 158,5 270,8 161,5 276,9 162,0 270,1 157,8 266,1 ebbĘl dolgozó férfi 297,8 307,7 311,2 309,7 316,0 151,2 157,1 158,4 160,2 167,2 146,6 150,6 152,8 149,4 148,8 munkanélküli nĘ összesen férfi nĘ 250,8 172,4 98,4 74,1 250,7 159,5 90,1 69,5 254,1 157,2 87,1 70,1 246,4 176,7 96,8 80,0 242,9 167,1 90,7 76,4 128,5 83,1 47,6 35,5 130,5 73,3 42,1 31,2 129,9 74,1 41,3 32,8 125,7 85,4 46,8 38,6 125,6 80,1 44,2 35,9 122,3 89,3 50,8 37,8 120,2 86,2 48,0 38,3 124,2 83,1 45,8 37,3 120,7 91,3 50,0 41,3 117,3 87,0 46,5 40,5 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Év 498 430 486 309 503 644 498 495 505 628 237 004 230 509 244 427 240 228 240 646 261 426 255 800 259 217 258 267 264 982 30

788 28 477 30 698 27 093 26 170 16 946 15 779 17 325 14 875 14 197 13 842 12 698 13 373 12 218 11 973 mezĘgazdaság, erdészet Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Kassai kerület Eperjesi kerület Kelet-Szlovákia NUTS 2, NUTS 3 134 908 133 545 130 524 131 685 136 429 67 181 65 278 65 831 64 401 67 168 67 727 68 267 64 693 67 284 69 261 ipar összesen 31 611 31 933 37 682 39 017 39 105 17 512 17 620 22 459 24 269 23 127 14 099 14 313 15 223 14 748 15 978 építĘipar 79 881 74 539 77 673 76 884 79 472 36 997 34 691 34 312 35 579 36 607 42 884 39 848 43 361 41 305 42 865 nagy- és kiskereskedelem, javítási szolgáltatások ebbĘl a gazdasági tevékenység alapján közigazgatás, közlekedés, ingatlanbérlet pénzügyi honvédelem, szállítás, szállodák és kötlezĘ raktározás, szolgáltatások kereskedelmi és éttermek szociális posta és tevékenység ellátás távközlés 10 872 40 356 6 176 31 506 19 842 10 772 38 524 5 388 31 213 20 913 11 193 36

988 6 352 35 661 21 679 10 886 36 438 6 244 32 088 23 312 11 035 34 931 6 257 35 789 25 040 6 032 14 055 2 743 10 772 9 744 5 997 13 485 2 319 10 362 10 314 6 686 13 383 3 009 13 089 10 792 5 836 12 854 2 808 11 411 11 490 6 491 12 241 2 834 12 085 12 161 4 840 26 301 3 433 20 734 10 098 4 775 25 039 3 069 20 851 10 599 4 507 23 605 3 343 22 572 10 887 5 050 23 584 3 436 20 677 11 822 4 544 22 690 3 423 23 704 12 879 51 563 52 209 52 458 51 500 49 281 25 530 26 054 26 456 25 922 24 707 26 033 26 155 26 002 25 578 24 574 iskolaügy 38 126 37 293 40 267 39 641 37 686 18 949 18 510 20 268 20 042 18 097 19 177 18 783 19 999 19 599 19 589 egészségügy, szociális segítségnyújtás egyéb társadalmi, szociális és személyi szolgáltatások 22 801 21 503 22 469 23 707 24 433 10 543 10 100 10 817 10 741 10 931 12 258 11 403 11 652 12 966 13 502 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p A

gazdaságban dolgozók összesen 150. táblázat A gazdaságban dolgozók gazdasági ágazatok szerinti megoszlása Kelet−Szlovákia NUTS 2 régióban Kelet−Szlovákia makrorégió 169 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 170 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében A Pozsony NUTS 2 régió után itt dolgozik a legkevesebb ipari és építőipari alkalmazott, az ipar és építőipar a kereső népesség kevesebb mint egynegyedét foglalkoztatja. Az idegenfor− galom erősnek mondható pozícióit támasztja alá a szállodákban és éttermekben dolgozók 2,3%−os részaránya a kereső népességen belül. A makrorégió az ország leghátrányosabb munkapiaci körülményeivel bír, a magas mun− kanélküliség közel egy évtizede sújtja a régiót, sőt a közeli kilátások sem kedvezőek az új munkahelyek számának növekedését illetően. Az 1998 után

Szlovákiában érezhető gazdasági fellendülés jelei e régióban máig nem mutat− koztak meg, a gazdaságélénkítő külföldi tőke− befektetések elkerülték az ország keleti végét (eltekintve Kassa város helyzetétől, amelynek kedvező gazdasági helyzete szigetnek tekinthe− tő). A régión belül a munkanélküliségi ráta ér− téke jelentősen eltér a régió északi és déli fele között: az Eperjesi kerületben 2−3 százalékpont− tal alacsonyabb az értéke. A két kerület közöt− ti differencia azzal magyarázható, hogy a gaz− dasági szerkezetváltás során a végbement mun− kaerő−leépítések és üzembezárások déli terüle− teken található ipari ágazatokat (mezőgazdaság, bányaipar, élelmiszeripar) érintette a leginkább. 2006 decemberében a statisztikai hivatal által megállapított munkanélküliségi ráta a ré− gió északi felében 18,1%, a déli felében 20,3% volt. A statisztikai hivatal a munkanél−

küliek számát az Eperjesi kerületben 68 ezer főben, a Kassai kerületben 71,3 ezer főben határozta meg. 2006 december 31−én a nyil− vántartott munkanélküliek száma az előbbi kerületben 55 760 fő, az utóbbiban 58 806 fő volt. A régiót sújtó magas munkanélküliség sajátossága a nyilvántartott munkanélküliek alacsony képzettségi szintje, amely elhelyez− kedési esélyeiket tovább csökkenti. A nyil− vántartott munkanélküliek közel kétharmada tartósan, több mint egy éve állástalan volt. A népesség alacsony képzettségi mutatói− ból és a súlyos munkanélküliségi helyzetből következik a régió népességének alacsony át− lagkeresete, valamint az, hogy a havi átlagke− resetek növekedési dinamikája is elmarad az országos átlagtól. Az átlagkereset differenci− áltsága azonban nem egyezik a munkanélkü− liségi ráta területi megoszlásával, hanem azzal ellentétes: a Kassai kerületben közel 20%−kal

magasabbak az átlagkeresetek, mint az Eper− jesi kerületben. A Kassai kerület kedvezőbb átlagkereseti mutatója azonban nem általáno− sítható a kerület egész területére, az ott talál− ható valamennyi NUTS 4 régióra, hanem egy− értelműen az ország második legnagyobb vá− rosának, Kassának, keresetnövelő hatásáról van szó. 151. táblázat A havi átlagkeresetek nagyságának alakulása Kelet−Szlovákia NUTS 2 régiójá− ban (Sk−ban) NUTS 2, NUTS 3 Kelet-Szlovákia Eperjesi kerület Kassai kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 ebbĘl a gazdasági tevékenység alapján Havi átlagkereset mezĘgazdaság ipar építĘipar kereskedelem 11 774 9 498 13 621 12 993 11 388 13 160 10 095 14 995 13 873 12 012 14 138 10 764 16 240 14 482 12 177 15 579 12 039 18 262 15 695 13 281 16 686 12 851 19 257 17 387 13 941 10 693 9 360 11 423 11 554 11 052 11 819 9 999 12 133 12 191 11 437 12 535 10 764 12

757 12 676 11 892 13 847 11 888 14 364 13 763 12 738 14 760 12 753 14 948 14 991 13 148 12 720 9 678 15 630 14 223 11 688 14 316 10 223 17 479 15 241 12 541 15 541 10 764 19 367 16 000 12 435 17 065 12 239 21 629 17 115 13 772 18 299 12 983 22 902 19 292 14 729 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Kelet−Szlovákia makrorégió 171 1876 +DYL¾WODJNHUHVHW ,QGH[6]ORY¾NLD    ³VV]HVHQ 6N    (SHUMHVLNHUÙOHW .DVVDLNHUÙOHW ,QGH[   Forrás: SzK Statisztikai Hivatala, 2007 7.45 A településrendszer alapmutatói A régió településeinek száma 1106 (nem számítva Kassa városán belül településeknek értelmezhető 22 városrészt), amelyek között 666 található az Eperjesi kerületben. A járá− sok szintjén a legtöbb település a Kassa kör− nyéki járásban található (113), a legkevesebb pedig a Gölnicbányaiban (20). A település− sűrűség alapján a legszórtabb településháló−

zattal a Poprádi járás rendelkezik (38,72 km2−nyi területre jut egy település), a legsű− rűbb településhálózat pedig a Felsővízközi járásban található (8,08 km2−nyi területre jut egy település). A településkategóriák közül a népesség je− lentős része él aprótelepülésen, a regióban ta− lálható az ország legkisebb községe is: Kis− hollód (Felsővízközi járás) 10 lakossal (a 2001. évi népszámlálás alapján) A települé− sek lakossága alapján a legszámosabb a 200–499 fő közötti kategória (351 település), majd az 500–999 és a 0–199 lakosságú tele− pülésformák. A régióban 39 város található A legnagyobb városok Kassa (236 093 fő), Eperjes (92 786 fő), Poprád (56 157 fő) és Nagymihály (39 948 fő). Az Eperjesi kerület legkisebb városi rangú települése Szepesófalu (2355 fő), a Kassai kerületben pedig Szepeso− laszi (3518 fő). 153. táblázat A településnagyság megoszlása a

népesség szerint Települések száma összesen NUTS 2, NUTS3 Év Kelet-Szlovákia Eperjesi kerület Kassai kerület 2005 2005 2005 ebbĘl az adott népességszámmal rendelkezĘ település 0–199 1 106 666 440 200– 499 198 162 36 500– 999 351 210 141 296 150 146 1 000– 1 999 2 000– 4 999 5 000– 9 999 161 87 74 68 40 28 15 5 10 10 000– 19 999 20 000– 49 999 50 000– 99 999 100 000 + 7 4 3 2 2 0 1 0 1 7 6 1 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 154. táblázat A népesség megoszlása településnagyság szerint ¦Y /DNRVV¾J ÓVV]HVHQ .HOHW6]ORY¾NLD  (SHUMHVLNHUÙOHW   .DVVDLNHUÙOHW     18761876 HEEÒOD]DGRWWQÆSHVVÆJV]¾PPDOUHQGHONH]ÒWHOHSÙOÆVHQÆOÒNV]¾PD t         t Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. t       t     }t 

   t      t     t  t            155. táblázat A települések vízgazdálkodási infrastrukturális ellátottsága 1876 6]ORY¾NLD 9Ê]YH]HWÆNNHOHOO¾WRWWWHOHSÙOÆVHN UÆV]DU¾QD &VDWRUQDK¾OÐ]DWWDOHOO¾WRWW WHOHSÙOÆVHNUÆV]DU¾QD GHFHPEHU GHFHPEHU GHFHPEHU GHFHPEHU (SHUMHVLN .DVVDLN 6]ORY¾NLD       Forrás: SZK Környezetvédelmi Minisztériuma, 2007.       &VDWRUQDK¾OÐ]DWWDOÆVYÊ]WLV]WÊWÐ ¾OORP¾VVDOHOO¾WRWWWHOHSÙOÆVHN UÆV]DU¾QD GHFHPEHU    GHFHPEHU    Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja,

2008, 260 p 152. táblázat A havi átlagkeresetek nagyságának megoszlása 2006−ban Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 172 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében A régió legfontosabb települési tengelye a Kassa–Eperjes–Poprád tengely, amely az or− szág keleti felének legjelentősebb agglomerá− ciója. Az urbanizáció mértéke a Kassai kerü− letben az országos átlagnak felel meg, viszont az Eperjesi kerületben közel 6%−kal a szlová− kiai átlag alatt marad. 7.46 Gazdasági szervezetek, vállalkozások A régióban a jogi személyiségű gazdasági szervezetek, vállalatok száma 18 242 volt 2005 decemberében, ami a Szlovákiában ta− lálható jogi személyiségű gazdasági szerveze− tek 21,8%−át tette ki. A régióban 86,1 lakos− ra jut egy jogi személyiségű gazdasági szer− vezet, s ez az országos átlagnál 21,7 fővel

magasabb érték. A gazdasági ágazati bontás− ban a kereskedelemben tevékenykedő gazda− sági szervezetek súlya magasabb az országos átlagnál: a régióbeli részarányuk 39,5%, míg az országos átlag 38,5%. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdasági szervezetek száma az elmúlt fél évtizedben növekedést mutat, a makrorégiók szintjén ebben a régió− ban található a legtöbb ilyen tevékenységet folytató gazdasági szervezet. 2005 decemberében a foglalkoztatottak számát tekintve ebben a régióban volt a leg− alacsonyabb a legalább 250 főt foglalkoztató vállalatok száma, valamint itt volt a legmaga− sabb az egy ilyen nagyvállalatra jutó népes− ségszám (12081 lakosra jutott egy legalább 250 főt foglalkoztató vállalat). A kisvállalko− zások (0–19 fő alkalmazott) részaránya 91,6% volt, s ez az országos átlaggal csaknem meg− egyező érték. Az iparengedély alapján működő egyéni vállalkozások száma az

elmúlt 5 évben közel 30%−kal nőtt, számuk 2005 decemberében 81 953 volt (az országban az iparengedély alapján működő egyéni vállalkozások 23,7%−a, s ez a részarány szintén növekedést mutatott az elmúlt 5 évben). E folyamatban fontos sze− repe van a régió gazdasági környezetének, a stagnáló gazdasági viszonyok közepette sokan egyéni vállalkozások útján próbálkoznak javí− tani a gazdasági helyzetükön. 7.47 Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés mindenekelőtt a régió déli felében jelentős, ott ugyanis a ter− mészeti feltételek sokkal kedvezőbbek, mint az északi régióban. A mezőgazdasági terüle− tek kiterjedése a régióban 2006. január 1−jén 723 123 ha volt, ami az ország mezőgazdasá− gi területeinek 29,7%−át tette ki. A mezőgaz− dasági földterületek eloszlása a régiót alkotó két kerület között csaknem egyenlő, az Eper− jesi kerületben a kiterjedésük 385 160 ha (az ország

mezőgazdasági területének 15,8%−a), a Kassai kerületben pedig 337 963 ha (az or− szág mezőgazdasági területének 13,9%−a). Az egy lakosra számított mezőgazdasági földterü− let nagysága a régióban 0,46 ha (az Eperjesi kerületben 0,49 ha, a Kassaiban 0,44 ha). A Nyugat−Szlovákia makrorégiót követően ezen régióban van a legtöbb szántóföld, kiter− jedésük 354 592 ha volt 2006. január 1−jén, s ebből 57,6% esett a Kassai kerületre. A Kas− sai kerületben 0,27 ha szántóföld jut egy la− kosra, míg az Eperjesiben 0,19 ha. Az állattenyésztés fontos szerepet tölt be a régió mezőgazdaságában, elsősorban a régió északi felében, ahol a kiterjedt réteken és le− gelőkön jelentős a külterjes szarvasmarha− és juhtenyésztés. A régióban az állatsűrűség 156. táblázat A lakhatási célokra szolgáló ingatlanok átlagos piaci árai (Sk/m2) ¦Y    6]ORY¾NLD } } } Forrás: Szlovák

Nemzeti Bank, 2008. .DVVDLNHUÙOHW } } } (SHUMHVLNHUÙOHW } } } Kelet−Szlovákia makrorégió 173 ebbĘl NUTS 2, NUTS 3 Kelet-Szlovákia Eperjesi kerület Kassai kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Egyéni vállalkozások összesen 70 690 70 977 79 577 86 878 87 781 36 630 37 612 42 750 47 547 48 592 34 060 33 365 36 827 39 331 39 189 iparengedéllyel szabadmagángazdák foglalkozásúak rendelkezĘ vállalkozók 64 590 3 482 2 618 64 823 3 525 2 629 73 393 3 696 2 488 80 496 3 878 2 504 81 953 3 377 2 451 33 947 1 575 1 108 34 929 1 569 1 114 40 083 1 632 1 035 44 787 1 713 1 047 46 006 1 547 1 039 30 643 1 907 1 510 29 894 1 956 1 515 33 310 2 064 1 453 35 709 2 165 1 457 35 947 1 830 1 412 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 158. táblázat A vállalatok számának alakulása az alkalmazottak számának függvényében 1876 1876 .HOHW6]ORY¾NLD

(SHUMHVLNHUÙOHW .DVVDLNHUÙOHW ¦Y                9¾OODODWRNPHJRV]O¾VDD]DONDOPD]RWWDNV]¾PDDODSM¾Q t t ÆVIHOHWWH t                                                             Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. azonban csak a juhállomány estében haladja meg az országos átlagot (19,2 juh jut 100 ha mezőgazdasági földterületre, szemben az 16,5 juh/100 ha mezőgazdasági földterület orszá− gos átlaggal). A mezőgazdasági termékek eladásából a régiónak 6241 millió Sk bevétele volt 2006− ban, amely nagyságát tekintve a régió 15,1%− os

részesedését jelentette országos viszonylat− ban a mezőgazdasági termékek eladásából származó összbevételt illetően (2005−ben a ré− szesedése 14,9% volt). A régió mezőgazdasá− gának jövőjével kapcsolatosan bíztató lehet az a tény, hogy a régió mezőgazdaságának telje− sítménye nagy növekedési dinamizmust muta− tott az elmúlt fél évtizedben (2006−ban mind− két kerületében a bevételek növekedési inde− xe meghaladta az országos átlagot). Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 157. táblázat Az egyéni vállalkozások számának és szerkezetének megoszlása Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 174 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 159. táblázat A mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterületek kiterjedésének

és szerke− zetének alakulása (ha) NUTS 2, NUTS 3 Kelet-Szlovákia Eperjesi kerület Kassai kerület Év 2002 2003 2004 2005 2006 2002 2003 2004 2005 2006 2002 2003 2004 2005 2006 Összterület 1 573 212 1 573 274 1 573 303 1 572 712 1 572 640 898 074 898 078 898 102 897 523 897 448 675 138 675 196 675 201 675 189 675 192 MezĘgazdasági földterület összesen Nem mezĘgazdasági földterület szántók összesen részaránya (%) 100,8 848 493 99,6 848 760 99,1 849 230 99,5 849 281 99,5 849 517 40,1 511 824 39,2 512 021 38,7 512 212 39,0 512 065 39,0 512 288 60,7 336 669 60,4 336 739 60,4 337 018 60,5 337 216 60,5 337 229 ebbĘl szántó 724 719 724 514 724 073 723 431 723 123 386 250 386 057 385 890 385 458 385 160 338 469 338 457 338 183 337 973 337 963 360 512 356 049 353 815 354 826 354 592 154 921 151 511 149 515 150 307 150 243 205 591 204 538 204 300 204 519 204 349 ebbĘl erdĘ 706 560 706 786 707 321 707 027 707 059 440 504 440 617 440 773 440 455 440 455 266

056 266 169 266 548 266 572 266 604 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 160. táblázat A mezőgazdasági földterületek kiterjedése és azok szerkezete (ha) 1876 0H]ÒJD]GDV¾JLIÓOG (SHUMHVLNHUÙOHW .DVVDLNHUÙOHW 6]¾QWÐIÓOG   .RPOÐ   6]ÒOÒ t t .HUW   *ÙPÓOFVI¾N 5ÆWOHJHOÒ       Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 161. táblázat Az állatállomány számának alakulása NUTS 2, NUTS 3 Kelet-Szlovákia Eperjesi kerület Kassai kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Szarvasmarha 164 706 160 128 154 119 134 360 133 043 100 570 98 646 93 449 82 070 81 139 64 136 61 482 60 670 52 290 51 904 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. ebbĘl tehén 70 942 71 516 66 830 62 545 62 155 44 224 44 670 42 011 40 034 39 621 26 718 26 846 24 819 22 511 22 534 Sertés 301 715 312 266 269 659 200 978 190 013

136 150 138 096 117 012 87 773 83 724 165 565 174 170 152 647 113 205 106 289 Baromfi 3 246 356 3 116 042 2 583 795 2 824 729 2 728 753 1 595 790 1 499 620 1 145 290 1 183 170 1 183 055 1 650 566 1 616 422 1 438 505 1 641 559 1 545 698 ebbĘl tyúk 1 703 382 1 654 884 1 611 279 1 578 655 1 525 058 803 529 702 610 618 161 592 582 554 918 899 853 952 274 993 118 986 073 970 140 Juh 111 009 107 468 108 638 106 864 107 483 68 433 71 169 69 224 67 886 67 710 42 576 36 299 39 414 38 978 39 773 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Év 13 935 13 035 14 025 16 179 18 242 6 057 5 728 6 319 7 311 8 401 7 878 7 307 7 706 8 868 9 841 Vállalatok összesen Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Kassai kerület Eperjesi kerület Kelet-Szlovákia NUTS 2, NUTS 3 1 238 1 179 1 246 1 334 1 414 783 738 791 844 894 455 441 455 490 520 mezĘgazdaság, erdészet 2 099 2 012 2 148 2 418 2 562 1 044 1 001 1 094 1 229 1 330 1 055 1 011 1 054 1 189 1 232 1

176 1 120 1 207 1 377 1 548 580 564 621 708 813 596 556 586 669 735 ipar építĘip összesen ar 455 508 557 369 403 181 224 253 161 180 274 284 304 208 223 egyéb Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p ebbĘl a gazdasági tevékenység alapján nagy- és közlekedés, pénzügyi ingatlanbérlet és egészségügy, kiskereskede szállodák és szállítás, lem, javítási szolgáltatások kereskedelmi iskolaügy szociális éttermek raktározás, posta szolgáltatevékenység ellátás és távközlés tások 5 867 399 415 106 2 180 0 0 5 088 410 401 115 2 202 0 0 5 511 458 438 96 2 364 0 0 6 421 567 526 93 2 731 90 253 7 167 658 587 103 3 119 103 578 2 302 197 166 36 768 0 0 1 989 212 163 39 798 0 0 2 237 238 186 38 861 0 0 2 645 279 222 38 998 30 157 3 015 329 254 40 1 192 33 321 3 565 202 249 70 1 412 0 0 3 099 198 238 76 1 404 0 0 3 274 220 252 58 1 503 0 0 3 776 288 304 55 1 733 60 96 4

152 329 333 63 1 927 70 257 162. táblázat A vállalatok számának alakulása a gazdasági tevékenység alapján Kelet−Szlovákia makrorégió 175 64 590 65 134 73 393 80 496 81 953 33 947 35 133 40 083 44 787 46 006 30 643 30 001 33 310 35 709 35 947 Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 1 615 1 858 2 376 2 743 3 251 1 123 1 271 1 577 1 825 2 189 492 587 799 918 1 062 mezĘgazdaság, erdészet Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Kassai kerület Eperjesi kerület Kelet-Szlovákia NUTS 2, NUTS 3 12 434 12 457 13 798 14 965 15 238 7 194 7 414 8 279 9 196 9 374 5 240 5 043 5 519 5 769 5 864 ipar összesen 8 635 9 024 10 728 12 827 13 791 5 568 5 938 7 253 8 866 9 653 3 067 3 086 3 475 3 961 4 138 építĘipar 25 356 24 233 26 936 28 829 28 273 12 223 11 800 13 234 14 271 14 045 13 133 12 433 13 702 14 558 14 228 nagy- és kiskereskedelem, javítási szolgáltatások ebbĘl a gazdasági tevékenység alapján

közlekedés, pénzügyi ingatlanbérlet és egészségügy, szállodák szállítás, raktározás, szolgáltatások kereskedelmi iskolaügy szociális és posta és tevékenység ellátás éttermek távközlés 3 182 3 120 110 7 147 – – 3 144 3 010 456 7 660 – – 3 399 3 191 464 8 748 – – 3 600 3 199 375 9 773 815 169 3 530 3 026 401 10 167 831 189 1 812 1 626 56 2 877 – – 1 827 1 646 290 3 336 – – 1 990 1 731 278 3 898 – – 2 107 1 783 198 4 486 350 116 2 073 1 670 207 4 745 352 128 1 370 1 494 54 4 270 – – 1 317 1 364 166 4 324 – – 1 409 1 460 186 4 850 – – 1 493 1 416 177 5 287 465 53 1 457 1 356 194 5 422 479 61 2 991 3 292 3 753 3 201 3 256 1 468 1 611 1 843 1 589 1 570 1 523 1 681 1 910 1 612 1 686 egyéb 176 Iparleveles vállalkozók összesen 163. táblázat Az iparengedéllyel rendelkező vállalkozók számának alakulása a gazdasági tevékenység alapján Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság

Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében Kelet−Szlovákia makrorégió 177 NUTS 2, NUTS 3 Kelet-Szlovákia Eperjesi kerület Kassai kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Szarvasmarha Tehén Juh 100 ha mezĘgazdasági földterületre esĘ darabszám 25,0 10,8 16,9 23,3 10,4 15,6 22,5 9,7 15,8 24,5 11,4 19,4 23,7 11,1 19,2 28,8 12,6 19,6 26,9 12,2 19,4 25,8 11,6 19,1 29,4 14,4 24,3 28,8 14,1 24,0 20,8 8,7 13,8 19,1 8,4 11,3 18,8 7,7 12,2 19,3 8,3 14,4 18,6 8,1 14,3 Sertés Baromfi Tyúk 100 ha szántóföldre esĘ darabszám 87,1 936,9 491,6 87,2 869,8 462,0 75,6 724,0 451,5 60,1 845,4 472,5 58,2 835,3 466,9 94,1 1 102,7 555,3 92,8 1 007,3 471,9 80,6 789,0 425,9 65,0 876,0 438,7 64,4 910,3 427,0 82,0 817,9 445,9 83,2 772,1 454,9 72,1 679,4 469,1 56,9 824,7 495,4 54,0 785,8 493,2 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 165. táblázat A mezőgazdasági

termékek eladásából származó bevételek alakulása I A mezĘgazdasági termékek eladásából származó bevételek NUTS 2, NUTS 3 Év millió Sk Kelet-Szlovákia Eperjesi kerület Kassai kerület 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 ebbĘl növénytermesztés 7 288 7 417 6 861 6 774 6 064 3 379 3 492 3 098 2 978 2 680 3 909 3 925 3 763 3 796 3 384 állattenyésztés 2 447 2 583 2 416 2 480 2 143 818 934 787 758 619 1 629 1 649 1 629 1 722 1 524 4 841 4 834 4 445 4 294 3 921 2 561 2 558 2 311 2 220 2 061 2 280 2 276 2 134 2 074 1 860 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 166. táblázat A mezőgazdasági termékek eladásából származó bevételek alakulása II 1876 (SHUMHVLNHUÙOHW .DVVDLNHUÙOHW ³VV]HVHQPLOO6N    6]ORY¾NL¾QEHOÙOLUÆV]DU¾QEDQ   ,QGH[   Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 7.48 Erdőgazdálkodás Az erdők kiterjedése a régió

északi felét alko− tó Eperjesi kerületben több mint 8 százalék− ponttal haladja meg az országos átlagot, a Kas− sai kerületben azonban attól elmarad megköze− lítőleg 2 százalékponttal (38,9%). Az Eperjesi kerület egy lakosára jutó erdőterület 0,57 ha, a Kassaiban pedig 0,34 ha. Az ország NUTS 3 régiói között az Eperjesi kerület a második Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 164. táblázat Az állatsűrűség területi megoszlásának alakulása Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 178 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében legerdősültebb. Az erdők kiterjedése a NUTS 4 régiók szintjén (nem számítva a Kassát alkotó négy járást) a legalacsonyabb a Nagymihályi járásban (8,5%), a legmagasabb pedig a Göl− nicbányai járásban (74,9%).

Az Eperjesi kerü− letben az erdők 42,3%−a állami, 28,2%−a szö− vetkezeti, 11,2%−a pedig magántulajdonban van. A tulajdonosi szerkezet ettől eltér a Kassai ke− rületben, ahol a 38,7%−os állami részt a közsé− gi tulajdon követi 24,9%−kal, s szövetkezeti tu− lajdonban az erdők mindössze 17,5%−a van. A régió Szlovákia második legnagyobb fa− kitermelő körzete, az évi fakitermelése megha− ladja a 2 millió m3−t. A faipar földrajzi elosz− lása arányos a régió déli és északi fele között. 7.49 Ipar A régió ipari termelése az ország ipari terme− léséből származó bevételeinek egyre csökkenő hányadát adja, 2001−ben még 18,2%−os része− sedést mondhatott a magáénak, egy évvel ké− sőbb már csak 17,6%−ot, s a mutató értéke 2006−ban 16,5%−ra csökkent. A mutató csök− kenése hűen tükrözi az egész gazdaság és ezen belül az ipari termelés stagnálását az ország keleti felében. A

régióban az ipari teljesítmény nagyon erős területi összpontosulást mutat: 2006−ban a régió ipari termelésének kevesebb mint 27%−a esett az Eperjesi kerületre. A régió ipari termelésében legnagyobb je− lentőséggel a kohászat bír, azon belül is a kas− sai vasmű, amely amerikai tőkebefektetésnek köszönhetően a Kárpát−medence egyik legjelen− tősebb kohóipari vállalata. 2005−ben a gazdasá− gi eredményeket tekintve a kassai vasmű az or− szág harmadik legnagyobb nem pénzügyi vál− lalata volt, míg alkalmazottak száma alapján szintén a harmadik helyen állt (14 ezer fő al− kalmazottja volt, ettől több alkalmazottal csak a Szlovák Vasúti Társaság és a Szlovák Posta rendelkezett – 19 ezer, illetve 16 ezer fő). A kohászat mellet a régió második jelentős ipari ágazata a gépgyártás, amely elsősorban Poprá− don (vasúti szerelvények gyártása, mosógép− gyártás), Rozsnyón (kis traktorok gyártása),

Eperjesen (ipari robotok, automatizációs beren− dezések, csapágyak gyártása) és Szinnán (trak− torok, gépsorok) található meg. Az ágazati sor− rend harmadik fokán áll a régió kiterjedt erdői− re épülő fafeldolgozó ipar, amelyben a bútor− ipar (Igló, Varannó, Rozsnyó) és a papírgyártás (Nagyszabos) meghatározó szerepet mondhat a magáénak. Az ország faipari termelésének több mint egyharmadát adja a régió. A vegyipar jelenléte szintén meghatározó a gazdaság szerkezetében. A Pozsonyi régiót követően a második legjelentősebb vegyipari termelés található a régióban, amit mindenek− előtt az Őrmezőn, Homonnán és Szvitben ta− lálható vegyipari vállalatok fémjeleznek (ter− melési skálájuk széles, a robbanóanyagoktól, gyógyszerektől a PVC−n keresztül a ragasztó− kig, műszálig terjed). További jelentős ipari ágazat még a régi− óban az élelmiszeripar (elsősorban a régió dé− li felében,

Nagymihályon, Kassán, Eperjesen), valamint a textilipar (mindenekelőtt a Szepes− ségben és Sárosban). Az építőipar a régió szintén nagy hagyo− mányokkal rendelkező ágazata, amely számá− ra kitűnő ásványi nyersanyagbázis található a régióban. Az építőiparból származó bevételek évről évre nőnek, 2006−ban az országon belü− li részesedése 23,9% volt. 7.410 Kereskedelem Az elmúlt fél évtizedben a régiót alkotó Eper− jesi és Kassai kerület az ország kiskereskedel− mi bevételeinek egyre csökkenő hányadát ad− ja. 2006−ban a kiskereskedelemből származó bevételek összege 53 391 millió Sk volt, s ez 12,5%−os részesedést jelentett az ország kis− kereskedelmi összbevételeiből. A régióban a nagykereskedelemből szár− mazó bevételek fokozatos emelkedést mutat− nak. 2006−ban a régió nagykereskedelmi be− vételei tették ki az ország nagykereskedelmi bevételeinek 19,1%−át. A nagykereskedelmi

bevételeknek a kerületek közötti megoszlása kiegyenlítettnek mondható. Kelet−Szlovákia makrorégió NUTS 2, NUTS 3 Kelet-Szlovákia Eperjesi kerület Kassai kerület Év Az ipari termelésbĘl származó bevételek millió Sk-ban 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 197 196 202 804 217 687 246 678 273 187 66 421 64 462 72 703 69 399 72 439 130 775 138 342 144 984 177 279 200 748 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 168. táblázat Az ipari termelésből származó bevételek alakulása II 1876 ³VV]HVHQPLOO6N   (SHUMHVLNHUÙOHW .DVVDLNHUÙOHW  6]ORY¾NL¾QEHOÙOLUÆV]DU¾QEDQ   ,QGH[   Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 169. táblázat A belkereskedelemből származó bevételek alakulása millió Sk−ban NUTS 2 / NUTS 3 Kelet-Szlovákia Eperjesi kerrület Kassai kerület Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003

2004 2005 Kiskereskedelem 44 110 53 753 41 115 50 607 56 022 23 246 28 262 25 479 22 395 30 015 20 864 25 491 15 636 28 212 26 007 Nagykereskedelem 125 573 99 641 89 758 93 261 118 648 56 856 52 166 47 732 44 232 54 907 68 717 47 475 42 026 49 029 63 741 GépjármĦ-kereskedelem 11 706 12 821 14 062 12 727 15 670 5 821 6 159 8 158 5 095 7 314 5 885 6 662 5 904 7 632 8 356 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 170. táblázat A kiskereskedelemből származó bevételek alakulása 1876 (SHUMHVLNHUÙOHW .DVVDLNHUÙOHW ³VV]HVHQPLOO6N   Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007.  6]ORY¾NL¾QEHOÙOLUÆV]DU¾QEDQ   ,QGH[   Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 167. táblázat Az ipari termelésből származó bevételek alakulása 179 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum

Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 180 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 171. táblázat A nagykereskedelemből származó bevételek alakulása 1876 ³VV]HVHQPLOO6N   (SHUMHVLNHUÙOHW .DVVDLNHUÙOHW  6]ORY¾NL¾QEHOÙOLUÆV]DU¾QEDQ   ,QGH[   Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 7.411 Idegenforgalom A régió idegenforgalomi adottságai minde− nekelőtt annak északnyugati felében kedve− zőek, az elmúlt fél évtized átlagát tekintve az Eperjesi kerület a leglátogatottabb NUTS 3 régió az országban, azonban ha a 2004–2005 időszak eredményeit vesszük fi− gyelembe, akkor az Eperjesi kerületet meg− előzi a Pozsonyi kerület (2005−ben az Eper− jesi kerületet 621 032, a Pozsonyit 786 266 turista kereste fel). A régión belül a látogatottság nagyon je− lentős eltérést mutat: a Kassai kerületbe láto− gató turisták száma még a felét sem éri

el az Eperjesi kerületet felkereső turisták számának. A régió szálláshelyein eltöltött vendégéj− szakák számát tekintve a régió a 2. helyen áll a tervezési−statisztikai régiók között: 2005− ben a régió szálláshelyein eltöltött vendégéj− szakák száma 2 865 114 volt, s ez 689 424 vendégéjszakával volt kevesebb, mint a Kö− zép−Szlovákia makrorégió szálláshelyein el− töltött vendégéjszakák száma. A régiót felkereső turisták célállomásainak az ország legrégibb nemzeti parkjai (Tátrai Nemzeti Park, Pieniny Nemzeti Park, Szlovák Paradicsom Nemzeti Park), a szlovák–magyar határ mentén elterülő karsztvidék (Szlovák− karszt Nemzeti Park), európai hírű gyógyfür− dői (Bártfa, Felsőzúgó, Ránkfüred), történelmi műemlékei (Krasznahorka vára, szepesi vár), egyházi műemlékei (Szent Jakab−székesegy− ház Lőcsén, Szent Erzsébet−székesegyház Kassán, a ruszin nép fatemplomai a régió

északkeleti részén) és kiterjedt történelmi óvárossal rendelkező városai (Kassa, Eperjes, Lőcse, Bártfa, Rozsnyó, Késmárk) számíta− nak. Emellett a régió számtalan lehetőséget kínál a téli és nyári sportok szerelmeseinek is. 172. táblázat A szálláshelyek számának, szálláshelyi ágyak, látogatók és a vendégéjszakák szá− mának alakulása 18761876 .HOHW6]ORY¾NLD (SHUMHVLNHUUÙOHW .DVVDLNHUÙOHW ¦Y 6]¾OO¾VKHOHN V]¾PD $V]¾OO¾VKHOL ¾JDNV]¾PD /¾WRJDWÐNV]¾PD 9HQGÆJÆMV]DN¾N V]¾PD                                              

                             Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Kelet−Szlovákia makrorégió 181 Sorrend az Eperjesi kerületben 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. Sorrend az ország 200 legnagyobb nem pénzügyi vállalatainak listáján 51. 60. 86. 87. 89. 97. 123. 133. 178. 183. – – – – – – – – – – – – – – – Vállalat Chemosvit, a. s, Svit Kronospan SK, s. r o, Prešov Milk-Agro, s. r o, Prešov Tatravagónka, a. s, Poprad Nylstar Slovakia, a. s, Humenné Rhodia Industrial Yarns, a. s, Humenné Pivovar Šariš, a. s, VeĐký Šariš Mecom, a. s, Humenné Bukocel, a. s, Hencovce Terichem, a. s, Svit Tatranská mliekareĖ, a. s, Kežmarok Chemes, a. s,

Humenné Štátne lesy TANAPu Tatr. Lomnica, št prísp org , Tatr Lomnica S-Plus Trade, s. r o, Vranov nad TopĐou Sanas, a. s, Sabinov COOP Jednota Prešov, s. d, Prešov VSK, s. r o, Humenné Tatramat, a. s, Poprad Baliarne obchodu, a. s, Poprad Tomark, s. r o, Prešov Spravbytkomfort, a. s, Prešov Tesla Stropkov, a. s, Stropkov MEDea pharmaceuticals, s. r o, Prešov COOP Jednota Poprad, s. d, Poprad Tatramat – ohrievaþe vody, s. r o, Poprad Bevételek 2005ben (ezer Sk) Index 2005/04 (%) 5 343 375 4 345 877 3 115 982 3 112 752 2 997 843 2 807 936 2 213 000 2 087 389 1 575 731 1 553 150 1 240 872 1 169 377 1 159 389 1 050 172 819 353 775 256 637 786 633 573 584 962 561 250 523 311 516 508 510 373 506 435 488 230 –5,0 29,5 n –13,2 6,3 –9,5 16,8 18,5 7,8 3,8 33,4 –4,1 354,1 38,0 55,2 5,7 32,0 –37,4 –3,8 8,2 8,0 –17,8 –1,0 –2,6 0,8 Forrás: Trend, 2007. 174. táblázat A Kassa NUTS 3 régió legnagyobb nem pénzügyi vállalatai Sorrend a Kassai kerületben

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. Sorrend az ország 200 legnagyobb nem pénzügyi vállalatainak listáján 3. 18. 36. 47. 48. 68. 76. 98. 139. 140. 146. 152. 153. 186. – – – – – – – – – – – Forrás: Trend, 2007. Vállalat U.S Steel Košice, s r o, Košice Východoslovenská energetika, a. s, Košice Inžinierske stavby, a. s, Košice BSH Drives and Pumps, s. r o, Michalovce Embraco Slovakia, s. r o, Spišská Nová Ves SCA Hygiene Products, s. r o, Gemerská Hôrka Yazaki Wiring Technologies Slovakia, s. r o, Michalovce Labaš, s. r o, Košice Eurovia – Cesty, a. s, Košice Chemko, a. s, Strážske TepláreĖ Košice, a. s, Košice Východoslov. stavebné hmoty, a s, TurĖa nad Bodvou Východoslov. vodárenská spoloþnosĢ, a s, Košice Tepelné hospodárstvo Košice, s. r o, Košice SH Trade, s. r o, Košice Chemkostav, a. s, Michalovce Kovostroj, s. r o, Dobšiná Hydina ZK, a. s, Košice SHP

Slavošovce, a. s, Slavošovce Kerko, a. s, Košice Refrako, s. r o, Košice Auto Gábriel, s. r o, Košice Skanska Technológie, a. s,Košice Noves okná, s. r o, Spišská Nová Ves SEZ Krompachy, a. s, Krompachy Bevételek 2005-ben (ezer Sk) Index 2005/04 (%) 91 299 320 13 870 793 6 568 051 5 514 915 5 500 000 4 041 847 3 650 634 2 787 125 1 971 679 1 968 675 1 959 896 1 840 906 1 837 855 1 518 759 1 270 534 1 040 669 1 007 308 959 504 843 275 723 661 634 612 607 839 581 254 566 502 534 527 12,4 4,8 83,9 19,1 n 12,4 n 2,4 54,5 –3,0 0,0 25,7 4,9 2,4 77,0 7,9 –16,6 15,7 14,0 –24,6 11,1 –1,2 5,2 19,4 30,1 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 173. táblázat Az eperjes NUTS 3 régió legnagyobb nem pénzügyi vállalatai Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 182 Makrorégiók a gazdasági

átalakulás tükrében A szállodai infrastruktúra mutatóit figye− lembe véve ez a makrorégió rendelkezik a legjobb mutatókkal Szlovákián belül. 2005− ben 66 541 ágy volt található a régió 740 szálláshelyén (ami a Szlovákiában található szálláshelyi ágyak 37,8%−ának, a szálláshe− lyek 30,3%−ának az összpontosulását jelenti az adott régióban). Az Eperjesi kerületen be− lül az ágyak 53%−a a Magas−Tátra szívét je− lentő Poprádi járásban összpontosul, majd azt követi a Késmárki és a Bártfai járás. A Kas− sai kerületben hasonló koncentrációt mutatko− zik meg az idegenforgalmi infrastruktúra te− rén, a kerületi székhelyen található az ágyak közel 20%−a, majd az követi a Nagymihályi járás és az Iglói járás. A legkevésbé látogatott területnek a Mezőlaborci, a Sztropkói és a Szobránci járás számít. 7.412 Közlekedés A régió közlekedési hálózatának alapszerke− zete a 19.

századból öröklött formákat tartal− mazza a megváltozott viszonyok és elvárások ellenére, s ez lényegesen fékezi a régió gaz− dasági és társadalmi fejlődését. Az ország közúthálózatának 27,2%−a talál− ható a régióban (Eperjesi kerület 14,4%, Kas− sai kerület 12,8%). Az autópályák hosszát te− kintve az északi régió részesedése magasabb, az Eperjesi kerületre esik Szlovákia autópálya hálózatának 6,3%−a, míg a Kassaira csak mindössze 1,8%−a. Szlovákia nemzetközi út− vonalhálózatából (E megjelöléssel bíró útvo− nalhálózat) az útvonalak 26,6%−a található meg a régióban (Eperjesi kerület 12,6%, Kas− sai kerület 14,0%). A régió közúthálózatában meghatározóak az E 50 (cseh/szlovák határ– Trencsén–Zsol− na–Poprád–Eperjes–Nagymihály–szlovák/uk− rán határ), az E 371 (lengyel/szlovák határ– Felsővízköz–Eperjes), az E 571 (Pozsony–Nyit−

ra–Zólyom–Rozsnyó–Kassa), az I/68 (lengyel/ szlovák határ–Ólubló–Orló–Eperjes–Kassa– szlovák/magyar határ) és az I/67 (Poprád– Szepesbéla–Tátrajavorina–szlovák/lengyel ha− tár) útvonalak. A tervezett Pozsony–Kassa D1 autópályából a régióban a Kassa–Eperjes sza− kasz már üzemel. Az ország vasúthálózatának 30,3%−a esik a régió területére. A vasúti közlekedés minő− ségi vonalainak, az ország kétvágányos pályá− inak 22,9%−a a Kassai kerületben található, míg az Eperjesi kerület e vonalaknak a 3,6%− át mondhatja a magáénak. A vasúti közleke− dés regionális vonalainak 33,6%−a található a régióban. A vasúti közlekedés alaptengelyeit a nem− zetközi AGTC rendszerbe sorolt C−E 40 (cseh/szlovák határ–Zsolna–Poprád–Kassa– Tiszacsernyő–szlovák/ukrán határ) és a C− 30/1 (lengyel/szlovák határ/–Palocsa–Eperjes– Kassa–Hernádcsány–szlovák/magyar határ)

vonalak alkotják, melyek nyugat–kelet, illetve észak–dél irányú nemzetközi közlekedési fo− lyosók részei. A régióban két, a nemzetközi utasforga− lomban szerepet játszó repülőtér található, Poprádon és Kassán. A régióban nincs szá− mottevő vízi közlekedés. 7.413 A régió gazdasági mutatói A régió gazdasági mutatói a leggyengébbek− nek számítanak az egész országban. A régió− ban megtermelt GDP egy lakosra jutó értéke erősen eltér a régiót alkotó két kerület között. Az északi felében, vagyis az Eperjesi kerület− ben az egy lakosra jutó GDP az országos át− lagnak mindössze 60%−át éri el, míg a Kas− sai kerületben e mutató értéke az országos át− lag 89%−a. Biztatónak tűnhet azonban az a tény, hogy az elmúlt években a régióban megtermelt GDP értéke az országos átlaggal megegyező dinamizmussal növekszik. A régió gazdasága által előállított bruttó hozzáadott érték

2004−ben 262 816 millió Sk volt. A régiót alkotó két kerület nem arányo− san osztozott ezen mutató értékéből, a gyen− gébb gazdasággal rendelkező Eperjesi kerület részaránya kevesebb volt. A nemzetgazdasági ágazatok szerinti bontásban a szolgáltatások Kelet−Szlovákia makrorégió 183 NUTS 2 / NUTS 3 Kelet-Szlovákia Eperjesi kerület Kassai kerület Év 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Regionális GDP millió vásárlóerĘparitás 3 276 7 996 3 707 8 940 4 139 9 494 4 364 10 078 4 200 10 350 4 778 11 131 5 224 12 110 5 725 13 018 6 327 13 397 7 347 14 435 1 408 3 437 1 570 3 787 1 742 3 996 1 794 4 143 1 715 4 226 1 959 4 564 2 112 4 896 2 374 5 398 2 616 5 539 3 036 5 965 1 868 4 559 2 137 5 153 2 397 5 498 2 570 5 935 2 485 6 124 2 819 6 567 3 112 7 214 3 351 7 620 3 711 7 858 4 311 8 470 millió Sk millió EUR 125 948 142

341 157 331 172 809 185 253 203 477 226 267 244 457 262 553 294 204 54 132 60 293 66 217 71 042 75 647 83 438 91 481 101 366 108 561 121 578 71 816 82 048 91 114 101 767 109 606 120 039 134 786 143 091 153 992 172 626 Egy lakosra esĘ regionális GDP Sk 82 590 93 140 102 491 112 114 119 763 131 083 145 685 156 772 168 056 187 924 70 350 78 205 85 415 91 181 96 661 106 158 116 127 127 955 136 734 152 781 95 057 108 344 119 914 133 511 143 422 156 650 176 109 186 532 200 422 224 255 EUR 2 148 2 425 2 696 2 831 2 715 3 078 3 364 3 672 4 050 4 693 1 830 2 037 2 247 2 302 2 191 2 493 2 681 2 997 3 296 3 815 2 472 2 821 3 155 3 371 3 251 3 678 4 066 4 369 4 830 5 600 vásárlóerĘ-paritás 5 243 5 849 6 185 6 538 6 691 7 171 7 797 8 348 8 575 9 220 4 466 4 911 5 154 5 317 5 401 5 807 6 215 6 814 6 977 7 496 6 035 6 804 7 236 7 786 8 013 8 569 9 426 9 933 10 227 11 003 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. adják a régió termeléséből származó bruttó hozzáadott érték

döntő hányadát, 2004−ben a szolgáltatások adták a régióbeli bruttó hozzá− adott érték 61,8%−át. 2005 decemberéig az ország makrorégiói− nak viszonylatában ebbe a makrorégióba ér− kezett a harmadik legtöbb befektetett külföldi tőke a vállalati szférát illetően. 2005 decem− ber 31−ig a régióba befektetett 43 241 millió Sk külföldi tőke területi eloszlásában éles el− térés figyelhető meg: a külföldi tőkebefekte− tés túlnyomó többsége, 36 056 millió Sk a Kassai kerületbe irányult. A szlovákiai válla− lati szférába érketett külföldi tőkebefekteté− sekből a Kassai kerület részesedése 10,3%, az Eperjesi kerületé pedig mindössze 2,1% volt (ezzel az értékkel a kerület a legutolsó helyet foglalja el a kerületek között). 176. táblázat A GDP regionális eloszlása 1876   UÆV]DU¾QD LQGH[ PLOOLÐ6N 6]ORY¾NL¾EDQ  UÆV]DU¾QD 6]ORY¾NL¾EDQ (SHUMHVLNHUÙOHW

  .DVVDLNHUÙOHW   Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007.   PLOOLÐ6N     LQGH[    Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 175. táblázat A GDP regionális eloszlásának alakulása 1995–2004 között Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 184 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 177. táblázat A nemzetgazdasági ágazatok bruttó hozzáadott értékének regionális megoszlása A bruttó hozzáadott érték ágazatok szerint 2004-ben millió Sk-ban A bruttó hozzáadott érték ágazatok szerint 2003-ban millió Sk-ban NUTS 3 mezĘgazdaság Eperjesi kerület Kassai kerület 7 556 6 554 ipar és építĘipar szolgáltatások 35 128 50 909 65 923 96 746 összesen

mezĘgazdaság 108 607 154 209 6 809 6 060 ipar és építĘipar 30 755 44 813 szolgáltatások összesen 60 480 88 200 98 044 139 073 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 178. táblázat A vállalati szféra külföldi tőkebefektetéseinek alakulása (millió Sk) NUTS 2 / NUTS 3 Kelet-Szlovákia Eperjesi kerület Kassai kerület Év BejövĘ külföldi tĘkebefektetések az adott évben 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. –83 1 151 671 2 192 1 837 771 189 54 1 069 137 –854 962 617 1 123 1 700 BejövĘ külföldi tĘkebefektetések összértéke dec.31-ig 43 122 39 053 40 270 41 536 43 241 5 532 5 891 6 020 7 102 7 185 37 590 33 162 34 250 34 434 36 056 KimenĘ külföldi tĘkebefektetések az adott évben 833 –85 27 –177 -8 157 –6 110 95 –22 676 –79 –83 –272 14 KimenĘ külföldi tĘkebefektetések összértéke dec.31-ig 3 631 1 596 1 986 1 763 2 480 613 507

565 618 629 3 018 1 089 1 421 1 145 1 851 Napjainkban a versenyképesség kulcsfoga− lommá vált, fontosságát bizonyítja, hogy 2004 februárjában az Európai Unió a harmadik ko− héziós jelentésében kiemelten hangsúlyozza a versenyképességet a fenntartható fejlődés, a kohézió, továbbá a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szintjének emelése mellett. Az alábbi fejeztetben a versenyképesség összetett szerkezeti kapcsolatrendszerének né− hány elemét tekintjük át, amelyek jelentősen hozzájárulnak a régiók azon képességehez, hogy képesek legyenek tartósan biztosítani re− latíve magas jövedelmi és foglalkoztatottsági szintet. 41. ábra A versenyképesség tényezőit és rendszerét összefoglaló piramismodell Forrás: Lengyel–Rechnitzer 2000. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 8. A DÉL−SZLOVÁKIAI RÉGIÓK

VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÉHÁNY VONÁSA Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 186 A dél−szlovákiai régiók versenyképességének néhány vonása 8.1 A DÉL−SZLOVÁKIAI RÉGIÓK VÁL− LALKOZÁSI KÖRNYEZETE A vállalkozói környezet szerkezeti mutatóinak (vállalkozássűrűség, vállalkozási formák, vál− lalkozási terület stb.) alakulása a gazdasági megújulás és versenyképesség egyik legmar− kánsabb mutatója, ezen környezeti sajátossá− gok vizsgálata kiváló terepet jelent annak meghatározására, hogy a megváltozott társa− dalmi és gazdasági rendszerben mennyire vol− tak életképesek az egyes régiók, milyen fejlő− dési pályákon indultak el. Szlovákiában az elmúlt fél évtized alatt a vállalkozói szféra robbanásszerű növekedésen ment keresztül, a vállalkozói környezet inde− xe 2001−től napjainkig folyamatos

javulást mutat. A vállalkozói szféra megerősödése a déli országrészt sem kerülte el, azonban a ko− rábbi fejezetekben tárgyalt nyugat–kelet lejtő erősen érzékelhető e tekintetben is. A dél− szlovákiai vállalkozási környezetben a leg− szembetűnőbb pozitív irányú változás a korlá− tolt felelősségű társaságok (kft.) rendkívül gyors növekedése volt. A vállalkozások szá− mának hirtelen növekedése az uniós csatlako− zást megelőzően még erőteljes urbánus jelle− get mutatott, 2004−től kezdődően azonban a vidéki falvakban bejegyzett cégek részaránya jelentősen növekedést mutat (elsősorban a na− gyobb városok és ipari centrumok tágabb rurális körzetében lett erőteljesebb a vállalko− zói aktivitás). A dél−szlovákiai jogi személyiségű gazda− sági szervezetek számában tapasztalható erő− teljes növekedés kapcsán szólni kell a ma− gyarországi cégalapítókról, akik az alacsony –

a közép−európai térségben az egyik legalacso− nyabb – szlovákiai cégalapítási költségek, az egyszerűbb ügyintézés és a jobb szlovákiai adórendszer végett Szlovákiában alapítanak céget, leányvállalatot, vagy helyezik át ide a székhelyüket. Az uniós csatlakozás óta eltelt négy év alatt több ezerre tehető a Szlovákiá− ban megtelepedett magyarországi vállalkozá− sok száma, amelyek többsége korlátolt fele− lősségű társaság, s döntően Pozsonyban, Kas− sán, Komáromban, Dunaszerdahelyen és Pár− kányban telepednek le. 2005. december 31−én a magyar jelleggel bíró 16 dél−szlovákiai járásban összesen 14 975 vállalat volt (az ország vállalatainak 17,9%−a), amelyek közül 14 765 volt magánvállalat (az ország magánvállalatainak 17,8%−a). A vállal− kozói sűrűséget számottevően befolyásolja a térségek településszerkezete, gazdasági fejlett− sége, infrastrukturális ellátottsága,

képzettségi, jövedelmi, foglalkoztatási és demográfiai vi− szonya. A régió lakosságának lélekszámához viszonyítva a 16 dél−szlovákiai járás lényege− sen gyengébb teljesítményt mutat az országos átlaghoz képest: a régió 98,8 lakosára jut egy vállalat (országos viszonylatban 64,4 lakosra jut egy vállalat), míg 100,2 lakosára jut egy magánvállalat (országos viszonylatban 65,0 la− kosra jut egy magánvállalat). A régión belül a vállalkozások fajlagos sűrűsége a legmagasabb a nyugati járásokban: a fejlett főváros ösztön− zőleg hat a környező – tágabban értelmezett – rurális térségek vállalkozói aktivitására: a 179. táblázat Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével kapcsolatos változások 2004−től ¦Y $GÐNXOFVRN $GÐDODSEÐO OHÊUKDWÐQHP DGÐNÓWHOHVEHYÆWHO   6N   6N Forrás: Szlovák Köztársaság

Pénzügyminisztériuma, 2007. *HUPHNHNXW¾QL NHGYH]PÆQHN 6NDPHOD] DGÐDODSRWFVÓNNHQWL 6NDGÐEÐQXV]t D] DGÐEÐOOHV]¾PÊWKDWÐÓVV]H $GÐNÓWHOHVMÓYHGHOHPPHO QHPUHQGHONH]ÒLOOHWYH DODFVRQMÓYHGHOPØK¾]DVW¾UV XW¾QLNHGYH]PÆQHN 6N 6N A dél−szlovákiai régiók vállalkozási környezete viszonylatban lényegesen eltérnek: az adott időpontban a szlovákiai magánvállalatok 10,7%−a volt külföldi és 7,8%−a volt nemzet− közi tulajdonban. A régión belül az egyes járások részesedé− se a vállalatokat és a magánvállalatokat illető− en nagyon magas eltéréseket mutat. A régió− ban a legmagasabb részesedést a Nyitrai járás mondhatja a magáénak, ami a járási székhely jelentős közigazgatási szerepkörével és gazda− sági pozícióival magyarázható. A Nyitrai járás után a Dunaszerdahelyi járás rendelkezik a legerősebb vállalati bázissal (a legtöbb válla− lattal, a

legelőnyösebb vállalatszerkezeti muta− tókkal), a tárgyalt tér vállalatainak 11,35%−a található a Dunaszerdahelyi járásban. 42. ábra Az egy vállalatra eső lakosok száma a dél−szlovákiai NUTS 4 szinteken 250 221,18 lakosok száma 200 153,08 149,44 150 113,23 110,4 87,45 87,19 100 54,38 113,45 121,92 130,56 143,54 98,82 96,77 93,26 71,29 66,11 50 Lo so nc N ag yr Ęc R e im as zo m ba N t ag yk ür Ka tö ss s akö rn yé k N ag ym ih 16 ál y dé R l-s o zl zs ov ny ák TĘ ó ia ke iN t er U e TS be 4 s eg yü tte se n a ek új vá r Vá gs el ly e N yi tr Ér s Lé va D Sz en un c as ze rd ah el y G al án ta Ko m ár om 0 NUTS 4 Forrás: A szerző saját szerkesztése a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala adatai alapján. 180. táblázat A vállalatok számának és szerkezetének területi megoszlása 2005−ben (%) NUTS 4 Szenc Dunaszerdahely Galánta Komárom Léva Nyitra Érsekújvár Vágsellye ebbĘl Vállalatok

Magánvállalatok külföldi nemzetközi % 6,36 6,42 7,94 7,60 11,35 11,39 12,67 13,58 7,22 7,25 7,72 6,55 8,31 8,30 13,40 10,16 7,08 7,05 6,92 7,12 15,32 15,39 18,57 13,11 9,05 9,04 10,92 9,40 3,73 3,73 2,99 3,32 Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2007. Vállalatok % Losonc 5,22 NagyrĘce 1,24 Rimaszombat 3,63 Nagykürtös 2,75 Kassa 4,78 Nagymihály 5,98 Rozsnyó 3,17 TĘketerebes 4,83 NUTS 4 Magánvállalatok 5,19 1,16 3,60 2,70 4,80 6,00 3,12 4,86 ebbĘl külföldi % nemzetközi % 2,84 4,84 0,44 0,85 1,53 2,66 2,33 2,66 2,62 4,84 3,86 5,13 2,91 2,75 2,33 5,41 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p Szenci járásban 54,4 lakosra jut egy vállalat, míg ez az érték a Dunaszerdahelyi járásban 66,1 fő. A legkedvezőtlenebb fajlagos sűrűsé− get a Lévai járástól keletre fekvő járások mu− tatják (legrosszabb helyzetben a Rimaszomba− ti és a Nagyrőcei

járás van): minél nagyobb komparatív hátránnyal, fejlettségi deficittel küzd egy−egy kistérség, annál inkább csökken a vállalkozói aktivitás, s maradnak el a válla− latok. A magánvállalatokon belül a külföldi és a nemzetközi tulajdonú vállalatok részesedése az alábbi volt: a 14 765 magánvállalatból 1373 volt külföldi tulajdonban (9,3%), míg 1053 volt nemzetközi tulajdonban (7,1%). Az arányszámok e mutató esetében az országos 187 A dél−szlovákiai régiók versenyképességének néhány vonása 181. táblázat A vállalatok és az alkalmazottak számának területi megoszlása 2005−ben (%) NUTS 4 Szenc Dunaszerdahely Galánta Komárom Léva Nyitra Érsekújvár Vágsellye 0–19* 6,48 11,56 7,29 8,26 6,98 15,13 8,95 3,81 20–49 6,71 7,00 7,29 8,89 8,16 16,33 9,62 2,77 50–249 4,19 12,11 6,21 9,01 8,23 16,93 10,71 2,64 250 és felette 2,04 8,16 4,08 7,14 5,10 23,47 8,16 6,12 0–19* 5,23 1,21 3,60 2,74 4,81 5,83 3,18 4,94

NUTS 4 Losonc NagyrĘce Rimaszombat Nagykürtös Kassa környék Nagymihály Rozsnyó TĘketerebes 20–49 5,54 1,31 3,50 2,48 5,54 8,02 2,92 3,94 50–249 3,57 1,55 4,35 3,57 3,73 6,83 2,80 3,57 250 és felette 11,22 2,04 3,06 1,02 3,06 6,12 5,10 4,08 * Ezen kategóriába vannak sorolva azon vállalatok, ahol az alkalmazottak száma nem lett megállapítva. Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2007. Losonc NagyrĘce Rimaszombat 288 286 227 198 184 767 751 680 670 607 351 331 293 286 270 589 592 561 533 481 600 600 535 493 449 310 313 298 304 297 587 582 488 463 435 207 210 216 209 198 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Megjegyzés: A számadatok a december 31−i állapotokra vonatkoznak. Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2007. Vállalatok összesen ebbĘl Év nemzetközi

Nagykürtös Szenc Dunaszerdahely Galánta Komárom Léva Nyitra Érsekújvár 87 93 94 92 92 253 255 266 271 246 140 129 134 138 144 261 246 251 270 248 302 280 288 311 310 342 349 369 386 378 338 323 330 341 314 89 83 90 97 94 Kassa környék 4 059 3 749 4 212 4 714 4 815 7 096 7 188 7 837 8 641 9 026 5 704 5 744 6 279 6 780 7 105 5 488 5 198 5 719 6 059 6 235 5 171 5 041 5 687 6 151 6 472 9 781 9 260 10 369 11 172 11 524 6 586 6 334 7 097 7 673 7 808 2 815 2 635 2 906 3 192 3 294 külföldi 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Nagymihály 4 434 4 128 4 533 5 004 5 091 8 116 8 194 8 783 9 582 9 879 6 195 6 204 6 706 7 204 7 519 6 338 6 036 6 531 6 862 6 964 6 073 5 921 6 510 6 955 7 231 10 433 9 922 11 036 11 862 12 199 7 511 7 239 7 915 8 477 8 557 3 111 2 928 3 212 3 498 3 586 ebbĘl Rozsnyó magánszektor

NUTS 4 ebbĘl TĘketerebes Év Vállalatok összesen NUTS 4 182. táblázat A vállalatok számának és szerkezetének alakulása 2001–2005 között Vágsellye Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 188 3 421 3 257 3 475 3 648 3 694 1 361 1 323 1 458 1 512 1 590 3 463 3 361 3 472 3 706 3 766 1 672 1 667 1 887 2 140 2 281 3 577 3 496 4 044 4 396 4 473 4 142 4 131 4 426 4 557 4 482 2 382 2 413 2 675 2 823 2 917 3 479 3 437 3 668 3 901 3 913 ebbĘl magánszektor külföldi 2 996 2 825 3 097 3 274 3 335 1 198 1 174 1 329 1 382 1 473 2 685 2 573 2 892 3 132 3 219 1 413 1 397 1 608 1 868 2 050 3 242 3 157 3 711 4 061 4 166 3 569 3 559 3 869 3 994 3 958 2 160 2 177 2 419 2 559 2 665 2 815 2 783 3 064 3 303 3 397 146 151 155 158 159 81 73 75 81 71 156 161 166 165 160 76 71 75 74 65 136 141 145 149 126 256 261 277 294 258 140 140 142 144 124 183 188 192 200 145 nemzetközi 279 281 223 216

200 82 76 54 49 46 622 627 414 409 387 183 199 204 198 166 199 198 188 186 181 317 311 280 269 266 82 96 114 120 128 481 466 412 398 371 A dél−szlovákiai régiók vállalkozási környezete mondhatja magáénak. A 20–49 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok száma 686 volt, az 50–249 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok száma 644, míg a legalább 250 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok száma 98 volt. A nagyvállalatok kimagasló területi koncentráci− ót mutatnak, a legalább 250 főt foglalkoztató vállalatok közel egynegyede a Nyitrai járás− ban összpontosul, ami a járási székhely domi− náns gazdasági erejének a bizonyítéka. 1 2 2 3 2 10 8 8 9 8 1 1 2 4 4 7 6 7 8 7 8 6 7 6 5 23 25 25 21 23 9 8 8 8 8 7 6 7 5 6 NUTS 4 Losonc 23 24 22 30 27 59 60 65 67 78 36 37 38 40 40 50 55 50 52 58 62 58 54 60 53 105 104 103 115 109 62 59 60 70 69 19 17 16 20 17 NagyrĘce 41 32 35 39 46 59 58 48 53 48 41 38 41 54 50 51 49 48 64 61 43 41 47 53 56

94 92 114 120 112 57 59 58 72 66 13 18 19 16 19 250 és felette Rimaszombat 615 529 615 731 878 977 1 097 1 162 1 366 1 566 631 705 727 838 987 798 800 847 961 1 119 729 708 740 851 946 1 440 1 448 1 532 1 819 2 050 840 805 871 1 044 1 212 347 321 380 468 516 50–249 Nagykürtös 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 20–49 Kassa környék 0–19* Nagymihály Év Rozsnyó Vállalatok megoszlása az alkalmazottak száma alapján TĘketerebes Vágsellye Érsekújvár Nyitra Léva Komárom Galánta Dunaszerdahely Szenc NUTS 4 183. táblázat A vállalatok számának alakulása az alkalmazottak számának függvényében 2001–2005 között Vállalatok megoszlása az alkalmazottak száma alapján Év 0–19* 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004

2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 20–49 563 457 508 612 709 165 125 123 153 164 425 341 362 430 488 282 229 254 292 371 551 447 478 547 651 643 585 616 709 790 371 338 357 399 431 552 517 528 583 669 50–249 31 33 29 34 38 7 9 10 9 9 29 22 20 25 24 20 21 14 25 17 20 21 24 38 38 36 38 38 46 55 21 24 21 25 20 23 19 23 33 27 27 28 26 29 23 10 8 6 10 10 27 30 29 27 28 21 17 17 19 23 34 32 27 30 24 47 47 42 53 44 18 14 14 16 18 28 23 24 25 23 * Ebbe a kategóriába vannak azok a vállalatok is, ahol az alkalmazottak számát nem állapították meg. Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2007. 250 és felette 10 8 8 9 11 3 3 2 2 2 5 4 4 5 3 4 4 3 2 1 5 4 3 4 3 11 10 10 7 6 5 4 5 6 5 1 3 4 6 4 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p Az alkalmazottak számát illetően a 0–19 fő alkalmazottat foglalkoztató

vállalatok szá− ma a legmagasabb, számuk 2005−ben 13 547 volt, ami az országban található ezen kategó− riájú vállalatok 16,2%−os tömörülését jelentet− te a régióban (az elmúlt fél évtizedben erősö− dött a régió ezen pozíciója). A régión belül a legmagasabb vállalati aktivitást a 0–19 alkal− mazottat foglalkoztató vállalatok között szin− tén a Nyitrai és a Dunaszerdahelyi járás 189 A dél−szlovákiai régiók versenyképességének néhány vonása Egy térség gazdasági életében, a verseny− képesség alakulásában nagyon fontos szerep− pel bírnak az egyéni vállalkozások. Egyéni vállalkozás alatt a természetes személyek ál− tal üzletszerűen, ellenérték fejében, nyerség− és vagyonszerzés céljából, saját kockázatra, rendszeresen folytatott termelő vagy szolgál− tató tevékenység értendő. Azt, hogy az egyé− ni vállalkozók milyen jelentős helyet foglal− nak el az ország

gazdasági életében, mi sem bizonyítja jobban, mint évről évre növekvő számuk az elmúlt fél évtizedben (ez a vállal− kozási forma reagált leggyorsabban a kedve− ző külső és belső környezeti változásokra, pl. uniós tagság, adóreform stb.) Az egyéni vállalkozások számát tekintve a magyarlakta járások pozíciói országos vi− szonylatban erősebbek, mint a vállalatok ese− tében. 2005 december 31−én a 16 dél−szlová− kiai járásban 88 142 regisztrált egyéni vállal− kozás volt, ami a Szlovákiában bejegyzett egyéni vállalkozások 24,0%−ának felelt meg Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Megjegyzés: A számadatok a december 31−i állapotokra vonatkoznak. Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2007. Egyéni vállalkozások NUTS 4 Losonc

NagyrĘce Rimaszombat 288 286 227 198 184 767 751 680 670 607 351 331 293 286 270 589 592 561 533 481 600 600 535 493 449 310 313 298 304 297 587 582 488 463 435 207 210 216 209 198 Nagykürtös 87 93 94 92 92 253 255 266 271 246 140 129 134 138 144 261 246 251 270 248 302 280 288 311 310 342 349 369 386 378 338 323 330 341 314 89 83 90 97 94 Kassa környék 4 059 3 749 4 212 4 714 4 815 7 096 7 188 7 837 8 641 9 026 5 704 5 744 6 279 6 780 7 105 5 488 5 198 5 719 6 059 6 235 5 171 5 041 5 687 6 151 6 472 9 781 9 260 10 369 11 172 11 524 6 586 6 334 7 097 7 673 7 808 2 815 2 635 2 906 3 192 3 294 Nagymihály 4 434 4 128 4 533 5 004 5 091 8 116 8 194 8 783 9 582 9 879 6 195 6 204 6 706 7 204 7 519 6 338 6 036 6 531 6 862 6 964 6 073 5 921 6 510 6 955 7 231 10 433 9 922 11 036 11 862 12 199 7 511 7 239 7 915 8 477 8 557 3 111 2 928 3 212 3 498 3 586 szabadiparengedéllyel foglalkozású magángazdák rendelkezĘ vállalkozók vállalkozók Rozsnyó 2001 2002 2003 2004 2005 2001

2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 ebbĘl TĘketerebes Év Egyéni vállalkozások Érsekújvár Nyitra Léva Komárom Galánta Dunaszerdahely Szenc NUTS 4 184. táblázat Az egyéni vállalkozások számának és szerkezetének alakulása 2001–2005 között Vágsellye Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 190 3 421 3 257 3 475 3 648 3 694 1 361 1 323 1 458 1 512 1 590 3 463 3 361 3 472 3 706 3 766 1 672 1 667 1 887 2 140 2 281 3 577 3 496 4 044 4 396 4 473 4 142 4 131 4 426 4 557 4 482 2 382 2 413 2 675 2 823 2 917 3 479 3 437 3 668 3 901 3 913 ebbĘl szabadiparengedéllyel foglalkozású magángazdák rendelkezĘ vállalkozók vállalkozók 2 996 2 825 3 097 3 274 3 335 1 198 1 174 1 329 1 382 1 473 2 685 2 573 2 892 3 132 3 219 1 413 1 397 1

608 1 868 2 050 3 242 3 157 3 711 4 061 4 166 3 569 3 559 3 869 3 994 3 958 2 160 2 177 2 419 2 559 2 665 2 815 2 783 3 064 3 303 3 397 146 151 155 158 159 81 73 75 81 71 156 161 166 165 160 76 71 75 74 65 136 141 145 149 126 256 261 277 294 258 140 140 142 144 124 183 188 192 200 145 279 281 223 216 200 82 76 54 49 46 622 627 414 409 387 183 199 204 198 166 199 198 188 186 181 317 311 280 269 266 82 96 114 120 128 481 466 412 398 371 A dél−szlovákiai régiók vállalkozási környezete Az egyéni vállalkozások többsége iparen− gedély alapján működött, az iparengedéllyel működő vállalkozók alkották az egyéni vállal− kozások 91,4%−át (az országos érték 93,9%). A szabadfoglalkozású vállalkozók lélekszáma 2934 volt, amely 3,3%−os részesedést jelentett a régió egyéni vállalkozásainak körében (az országos átlag 3,5%). A magyar kisebbség által lakott régió ked− vező agráradottságokkal rendelkezik, amit az agrárszférában

aktív egyéni vállalkozások ma− gas részaránya is alátámaszt. A vizsgált régió− ban az egyéni vállalkozások 5,3%−a (4666 fő, ami az országban tevékeny magángazdák 49,3%−a) magángazdaként tevékenykedik. Or− szágos viszonylatban a magángazdák részará− nya 2,6%. A régió gazdasága a talpra állás jeleit mu− tatja, amit alátámasztani látszanak azon jelek az elmúlt két−három évben, hogy a gyors fej− lődést meghatározó, magas technológiai szín− vonalat képviselő, de alacsony hozzáadott ér− téket előállító, alapvetően összeszerelő jellegű tömegtermelés mellett a régió több pontján (Nyitra, Érsekújvár, Dunaszerdahely, Galánta, Komárom) megtelepedtek s virágzásnak in− 43. ábra Az egyéni vállalkozásra eső lakosok száma a dél−szlovákiai NUTS 4 szinteken 30 26,52 25,73 lakosok száma 25 23,92 24,35 22,07 19,72 20 15,59 15 10,18 11,38 20,49 17,48 16,6 13,41 12,57 21,22 16,79 15,06 10

5 a yi tr N ek új vá r Vá gs el ly e Ér s Lé va Lo so nc N ag yr Ęc R e im as zo m ba N t ag yk ür Ka tö ss s akö rn yé k N ag ym ih 16 ál y dé R l-s o zl zs ov ny ák TĘ ó ia ke iN t er U eb TS es 4 eg yü tte se n D Sz en c un as ze rd ah el y G al án ta Ko m ár om 0 NUTS 4 Forrás: A szerző saját szerkesztése a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala adatai alapján. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p (a részesedés mértéke növekvő tendenciát mutat). A legtöbb egyéni vállalkozás hagyo− mányosan a Nyitrai járásban volt regisztrálva, amit a Dunaszerdahelyi és az Érsekújvári já− rás követett, míg a legkevesebb egyéni vállal− kozást a gazdaságilag elmaradott gömöri és nógrádi régiók mutatták ki (annak ellenére, hogy ezen térségekben magas a kényszervál− lalkozások száma). Az egyéni vállalkozások

sűrűségének regi− onális megoszlásában a vállalatok esetében már tapasztalt nyugat–kelet lejtő ismételten jelentkezik. A régió lakosságának lélekszámá− hoz viszonyítva a vizsgált 16 dél−szlovákiai járás ez esetben azonban már nem mutat any− nyira gyenge teljesítményt az országos átlag− gal szemben, mint a vállalatok esetében. A tárgyalt térben a régió 16,8 lakosára jut egy egyéni vállalkozás (országos viszonylatban 14,7 lakosra jut egy egyéni vállalkozás). A ré− gión belül az egyéni vállalkozások fajlagos sűrűsége a fővárossal szomszédos járásokban a legkedvezőbb, míg a fejlődési pontoktól tá− vol eső járások mutatják a legalacsonyabb vállalkozói aktivitást (Tőketerebesi és Nagy− rőcei járás). 191 A dél−szlovákiai régiók versenyképességének néhány vonása NUTS 4 Szenc 5,78 Dunaszerdahely 11,21 Galánta 8,53 Komárom 7,90 Léva 8,20 Nyitra 13,84 Érsekújvár 9,71 Vágsellye

4,07 ebbĘl szabadiparengedéllyel foglalkozású magángazdák rendelkezĘ vállalkozók vállalkozók 5,98 11,21 8,82 7,74 8,04 14,31 9,69 4,09 3,14 8,38 4,91 8,45 10,57 12,88 10,70 3,20 3,94 13,01 5,79 10,31 9,62 6,37 9,32 4,24 NUTS 4 Losonc NagyrĘce Rimaszombat Nagykürtös Kassa környék Nagymihály Rozsnyó TĘketerebes Egyéni vállalkozások 185. táblázat Az egyéni vállalkozások területi megoszlása és szerkezete 2005−ben (%) Egyéni vállalkozások Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 192 4,19 1,80 4,27 2,59 5,07 5,08 3,31 4,44 ebbĘl iparengedéllyel rendelkezĘ vállalkozók szabadfoglalkozású vállalkozók magángazdák 4,14 1,83 4,00 2,55 5,17 4,91 3,31 4,22 5,42 2,42 5,45 2,22 4,29 8,79 4,23 4,94 4,29 0,99 8,29 3,56 3,88 5,70 2,74 7,95 Megjegyzés: A számadatok a december 31−i állapotokra vonatkoznak. Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai

Hivatala, 2007. 44. ábra A vállalkozások versenyképességét meghatározó belső és környezeti tényezők Forrás: A szerző saját szerkesztése. dultak a tudásintenzív és magasabb hozzáadott értékű tevékenységek. Számos jel utal arra, hogy a gazdasági szerkezetváltás második, in− nováció vezérelte szakasza egyértelműen bein− dult, ám átütő erőt elsősorban az adhat neki, ha a szerkezeti modernizációban meghatározó szerepet játszó nemzetközi nagyvállalatok mel− lett a kis és közepes méretű hazai vállalkozá− sok is nagyobb arányban lesznek képesek új, versenyképes termékeket, innovatív eljárásokat létrehozni és piacra vinni. Ez utóbbi folyamatban, a kis− és közepes méretű hazai vállalkozások megújulásában fon− tos szerep hárul majd az innováció diffúzióját elősegítő ügynökségekre, tanácsadói irodákra az elkövetkező években, amelyek nélkülözhe− tetlen elemei lesznek az innovációs

tevékeny− ségek előmozdításának, a regionális innovációt A dél−szlovákiai régiók vállalkozási környezete A szlovákiai magyar kis− és középvállalko− zói szféra A szlovákiai magyar kis− és középvállalkozók (továbbiakban: KKV) jelentős része verseny− hátrányban van a többi szlovákiai vállalkozó− val szemben, s ez elsősorban két síkon mutat− kozik meg. I. Az átlagos szlovákiai magyar vállalkozó kevésbé jól informált, mint az ország más vidékein élő többi sorstársa, s ennek há− rom alapvető oka van. ⇒ Szlovákiában a KKV−k támogatására hivatott intézmények és intézmény− rendszerek többségét az 1998 előtti magyarellenes kormányzási időszakban alakították ki, amikor is a dél−szlováki− ai magyaroknak nemigen volt bizalma a fenti intézményekkel szemben, illet− ve ezen intézményekben nem szívesen látták őket. Ennek következményeként a szlovákiai magyar vállalkozók egy

része információhátrányba került a szlovák versenytársaival szemben már a pályázási alapismereteket illetően is. ⇒ A KKV−k informálása jelentős mérték− ben az interneten keresztül történik, s ennek az elérhetősége az infrastruktu− rálisan elmaradott déli régió számos te− lepülésén nem biztosított, illetve az internetelérhetőséget az internetkapcso− lat magas anyagi költségei nem teszik lehetővé sok kisvállalkozó számára. ⇒ A sikeres vállalkozás alapfeltétele a magas képzettség és a gazdaság−kör− nyezeti alapfeltételek ismerete, ame− lyek elsajátításához a legmegfelelőbb formát az oktatási/képzési intézmények nyújtják. A szlovákiai magyarok kép− zettségi szintjéből kiindulva feltételez− hető, hogy a szlovákiai magyar KKV−k többségénél a gazdaság−környezeti is− meretek, számítástechnikai, pályázat− írási és szlovák nyelvi/idegen nyelvi képességek elmaradnak az

országos át− lagtól, s mindezek halmozottan gátol− ják őket versenyképességük növelésé− ben (a szakértelem, a piaci ismeretek hiánya miatt magas a vakmerő ugrás− nak minősíthető induló vállalkozások részaránya, amelyek aztán egy−két éven belül megszűnnek). II. A szlovákiai magyar KKV−k a szlovák ver− senytársaikkal szemben az értékképzési lánc alacsonyabb szintjén helyezkednek el: többségük manuális munkán alapuló vállal− kozás, nullszaldó körüli eredménnyel, amely nem teszi lehetővé a folyamatos fej− lesztést. Ez a hátrány a 90−es évek privati− zációjakor keletkezett, amelyből a szlováki− ai magyar vállalkozói réteg kimaradt az ak− kori politikai viszonyok miatt, tehát nulla szintről kellett indulnia (Reiter–Semsey– Tóth 2004). A szlovákiai magyar KKV−k többsége induláskor elsősorban a családi és társadalmi kapcsolatokban mozgósítható erőforrásokra alapozott: családi

megtakarí− tásokra, családtagok munkaerejére, rokoni, baráti, szomszédsági kapcsolatokra. A szlo− vákiai magyar vállalkozások többsége a lo− kális és regionális piacok szereplője, s így sérülékenyebb és bizonytalanabb gazdasági egyensúlyt mutatnak. A fent tárgyalt versenyhátrány orvoslása vé− gett az uniós csatlakozást megelőzően, illetve a csatlakozást követően több kezdeményezés is született a szlovákiai magyar vállalkozói szféra fejlesztésének megsegítésére, azonban mindmá− ig hiányzik egy átfogó intézményi hálózat, amely tartósan támogatná (nem csak egy−egy projekt erejéig) a szlovákiai magyar KKV−kat, s a kis− és középvállalkozók érdekvédelmi szö− vetségeként működne, elősegítené a magyar– magyar gazdasági kapcsolatok erősítését. A jövőt illetően a szlovákiai magyar KKV−k versenyképességével kapcsolatosan ki Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és

gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p ösztönző, segítő, innovációbarát környezet ki− alakításának (az innovációk segíthetnek a költ− ségek csökkentésében, a hozzáadott értékek növelésében, új termékek és piacok kialakítá− sában, partnerségek építésében stb.) 193 A dél−szlovákiai régiók versenyképességének néhány vonása kell emelni, hogy a tárgyalt hátrányokat a jö− vőben kompenzálhatná a magyar vállalakozá− sok szélesebb információs, know−how és pia− ci tere (a magyar nyelv jelenléte a Kárpát−me− dencében). Ezeket az előnyöket eddig azon− ban még nem sikerült szervezetten és erőtel− jesen kihasználni, azonban az uniós csatlako− zás óta eltelt időszak eredményei biztatóak, az elmúlt négy év aktivitásai – workshopok, nagyvásárok, kiállítások, konferenciák – arra engednek következtetni, hogy a szlovákiai magyar KKV−k felismerték a

multikulturális ismeretekből származó előnyeik kiaknázásá− nak lehetőségét. 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Megjegyzés: A számadatok a december 31−i állapotokra vonatkoznak. Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2007. 0 1 –1 65 –1 4 3 0 60 0 17 154 8 0 32 125 0 0 0 0 261 105 –24 4 6 573 458 178 32 138 0 25 0 0 0 1 161 –18 2 60 3 156 159 257 251 60 63 63 123 116 178 375 532 533 648 165 40 40 44 43 680 1 101 1 071 686 771 1 421 1 879 1 260 1 368 1 505 625 624 624 624 619 197 355 337 202 260 0 0 0 0 0 0 0 0 0 10 0 0 0 -1 0 1 0 0 0 0 2 11 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 KimenĘ külföldi tĘkebefektetések összértéke dec.31-ig KimenĘ külföldi tĘkebefektetések az adott évben BejövĘ külföldi tĘkebefektetések összértéke dec.31-ig Év BejövĘ

külföldi tĘkebefektetések az adott évben NUTS 4 Losonc NagyrĘce Rimaszombat Nagykürtös 0 73 85 86 86 0 0 82 0 0 0 0 0 0 0 14 2 2 0 0 2 2 1 1 21 50 25 21 20 20 12 13 13 12 6 1 1 0 0 10 Kassa környék –1 73 0 0 0 –1 0 82 –82 0 0 0 0 0 0 0 –11 0 -2 0 1 0 0 0 20 24 –25 1 0 0 –50 1 0 0 –4 0 0 0 0 10 KimenĘ külföldi tĘkebefektetések összértéke dec.31-ig KimenĘ külföldi tĘkebefektetések az adott évben BejövĘ külföldi tĘkebefektetések összértéke dec.31-ig 247 303 1 846 1 880 1 894 1 767 1 508 1 749 1 769 2 117 311 983 1 205 2 174 2 261 787 814 995 884 920 373 294 451 530 601 4 238 5 062 5 832 7 036 7 616 1 354 1 967 2 084 2 512 2 662 58 60 150 195 194 Nagymihály 27 –2 4 18 16 261 93 295 111 318 125 200 222 892 58 –48 10 –16 –31 15 240 74 24 49 74 1 717 573 553 –45 432 992 154 51 410 49 –1 2 119 25 0 Rozsnyó 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003

2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 BejövĘ külföldi tĘkebefektetések az adott évben Év TĘketerebes Érsekújvár Nyitra Léva Komárom Galánta Dunaszerdahely Szenc NUTS 4 186. táblázat A vállalati szféra külföldi tőkebefektetéseinek alakulása 2001–2005 között (mil− lió Sk−ban) Vágsellye Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 194 9 9 8 8 8 1 1 1 1 11 14 12 10 8 9 2 2 1 1 0 25 36 34 0 0 3 3 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 Külföldi tőkebefektetések, ipari parkok A külföldi befektetők a kezdetektől fogva előnyben részesítették azokat a területeket, amelyeket az infrastruktúra, az új, a potenci− ális piacoktól való távolság vagy az ipari ter− melés szempontjából kedvezőbbnek tartottak. A kormányok mindmáig nem foglalkoznak érdemlegesen a beruházások egyes térségekbe történő

irányításával, s így fordulhatott elő, hogy az ország régiói között nagy szakadékok alakultak ki ebben a tekintetben (Morvay 2004). A szlovákiai vállalati szférában történt külföldi tőkebefektetések összértéke 2005. de− cember 31−ig 349 327 millió Sk−t tett ki. E tőke túlnyomó többsége (60,4%−a) a Pozsonyi kerületbe irányult, ami a fővárosi régió gaz− dasági egyeduralmát jelenti. 2005 december 31−ig a 16 magyarlakta járás vállalati szférá− jába összesen 22 478 millió Sk−t fektettek be külföldi befektetők (ebből 1197 millió Sk−t 2005−ben). A déli régió vállalati szférájába irányult befektetések erős területi koncentrációt mutat− nak. A megvalósult külföldi tőkebefektetések egyharmadát a Nyitrai járás mondhatja magáé− nak (amit az Érsekújvári és a Galántai járás követ), míg a déli régió középső és keleti fe− lének részesedése rendkívül alacsony. A vál− lalati

szférába irányuló külföldi tőkebefekteté− sek nagyságát tekintve a Nagykürtösi járás áll az utolsó helyen: 2005. december 31−ig ezen járás vállalati szférájába mindössze 43 millió Sk−t fektettek be külföldi befektetők, s ez az érték a 16 dél−szlovákiai járás vállalati szfé− rájába irányuló külföldi tőkebefektetések 0,19%−át tette ki. A külföldi tőkevonzásban – s egyben a regionális politika megvalósításában – rendkí− vül fontos szerepet töltenek be az ipari par− kok, mivel ezek a struktúrák egyszerre szol− gálják a versenyképesség javítását, a térség− fejlesztés terén a felzárkózást, illetve a foglal− koztatottsági problémák megoldását. Az ipari parkoknak emellett generáló szerepük is van a vállalkozások együttműködésének, a „háló− zatosodásnak” a megvalósulásában. Az ipari parkok létesítését a 193/2001. Tt. számú törvény szabályozza, amely szerint az

ipari parkot a települési önkormányzatok hozzák létre saját területükön, s az ipari park építésére az állam külön anyagi támogatást biztosíthat az építő településnek, illetve az érintett kerületi önkormányzatnak, amelyhez az adott település tartozik. Az állami támoga− tás felhasználható a park létesítéséhez szüksé− ges közműhálózat építésére és egyéb műszaki feltételek biztosítására, a szükséges földterüle− tek megszerzésével járó kiadások fedezésére (a tulajdonosok anyagi kárpótlására, telekvá− sárlásra, telekkcserével járó kiadásokra stb.) A magyar kisebbség által lakott dél−szlo− vákiai járásokban az ipari parkok rövid múlt− ra tekintenek vissza, s közel fél évtizedes le− 187. táblázat A vállalati szféra külföldi tőkebefektetéseinek alakulásának területi megoszlása 2005−ben (%) NUTS 4 Szenc Dunaszerdahely Galánta Komárom Léva Nyitra Érsekújvár Vágsellye

2005. dec 31-ig bejövĘ külföldi tĘkebefektetések összértékébĘl való részesedés %-ban 8,43 9,42 10,06 4,09 2,67 33,88 11,84 0,86 NUTS 4 Losonc NagyrĘce Rimaszombat Nagykürtös Kassa környék Nagymihály Rozsnyó TĘketerebes Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2007. 2005. dec 31-ig bejövĘ külföldi tĘkebefektetések összértékébĘl való részesedés %-ban 1,12 0,52 2,88 0,19 3,43 6,7 2,75 1,16 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 8.2 KÜLFÖLDI TŐKEBEFEKTETÉSEK, IPARI PARKOK 195 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 196 A dél−szlovákiai régiók versenyképességének néhány vonása maradást mutatnak az ország többi régiójával szemben, amire magyarázatul az alábbi két dolog szolgál: ⇒ az ország ipari parkjainak többsége kor−

mányzati kezdeményezések következté− ben jött létre, s ezen kezdeményezések célterülete elsősorban a többségében szlovák lakosság által lakott régiók vol− tak: ™ a 193/2001. Tt törvény alapján a 2001–2006 időszakban a földterületek tulajdonjogi viszonyainak rendezésére az alábbi települések kaptak támogatást: Verebély, Dévényújfalu (Pozsony vá− rosrésze), Aranyosmarót; ™ uniós forrásokból – az Ipar és Szolgál− tatások Operatív Program alapján – ipa− ri parkok infrastruktúráját az alábbi te− lepüléseken támogatták: Poprád, Eper− jes, Héthárs, Tőketerebes, Szinna, Gyetva, Szenice, Miava; ™ a 888/2004. sz kormányhatározat alap− ján 2004−ben az ország kiegyensúlyo− zott regionális fejlesztése végett az alábbi települések részesültek támoga− tásban az ipari parkjaik kiépítése végett: Vágújheky, Szenice, Galgóc, Nyitra, Zólyom, Kiszucaújhely, Léva, Losonc; ⇒ a magyar

kisebbség által lakott dél− szlovákiai járások többsége rossz közlekedési megközelíthetőséggel rendelkezik (a kormányok közleke− déspolitikái miatt), s ennek követ− keztében a beruházók inkább a jobb technikai és közlekedési infrastruk− túrát kínáló régiókban telepedtek meg. A dél−szlovákiai ipari parkok többsége még csak kezdeti fejlődési stádiumban van, önkor− mányzati kezdeményezésre, térségi gazdaság− fejlesztési programként jöttek létre, amelyek betelepítésénél a kis− és középvállalkozások játszottak (és játszanak) meghatározó szere− pet. A magyar kisebbség által lakott régióban 2008 tavaszáig nagy hatékonyságú tőkeerős multinacionális vállalatok által fémjelzett és számottevő munkaerőt foglalkoztató ipari par− kokat csak Nyitra és Léva város, valamint Kenyhec község mondhat a magáénak – kö− zülük is kiemelendő a Kenyheci Ipari Park. Az utóbb nevezett ipari

parkban az elmúlt fél évtized alatt alatt példaértékű beruházásokra került sor az ipari park több mint 300 ha te− rületén, s ennek eredményeképpen az ezer la− kosú kelet−szlovákiai település ipari parkjában napjainkban közel kétezer fő dolgozik. 8.3 IDEGENFORGALOM ™ a Gazdasági Minisztérium az 1/2005. sz. határozata alapján 2005−ben az aláb− bi önkormányzatoknak nyújtott támoga− tást az ipari parkjaik számára: Galgóc, Verebély, Ógyalla, Zólyom, Galánta, Kassai Önkormányzati Kerület; ™ a Gazdasági Minisztérium az 1/2005. sz. határozata alapján 2006−ban az aláb− bi önkormányzatoknak nyújtott támoga− tást az ipari parkjaik számára: Privigye, Zólyom, Galgóc, Galánta, Szucsány. Szered, Nagymihály, Krivány, Kiskür− tös, Késmárk, Léva, Trencsén, Malacka, Simony; A turizmus fontos szerepet játszik a regioná− lis fejlesztésben, világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő

ágazat, amelynek sikeressége elsősorban a tervszerű működéstől, valamint a magán−, a köz− és a társadalmi szféra együttműködésétől függ. Az idegenforgalom segítségével hasznosíthatók olyan erőforrások, amelyek egyébként parla− gon hevernének, vagy csak szerényebb gazda− sági hozamot eredményeznek (pl. mezőgazda− sági termelésre alkalmatlan vagy az alól ki− vont területek, nemzeti parkok és természet− védelmi területek, tavak, folyók és víztározók, a falusi−tanyasi környezet és életmód stb.) Idegenforgalom 197 Molex Slovakia – az ipari park elsĘ beruházója 2000-ben, az amerikai Molex vállalat leányvállalata, alkatrészekett gyárt a telekommunikációs ipar, az autó- és gépipar, a számítástechnikai ipar és a fogyasztási elektrotechnikai ipar részére. A Molex Slovakia a szlovákiai zöldmezĘs beruházók közül az elsĘk között szerepel, jelenleg több mint 1000 embert foglalkoztat. A Molex

Slovakiában gyártott elektronikai rendszerek fĘ megrendelĘi közé tartoznak a Nokia, Sony Ericsson, Siemens és a Flextronics. Getrag Ford Transmissions Slovakia – a németországi székhelyĦ Getrag Ford Transmissions leányvállalata, kettĘs tengelykapcsolóval ellátott sebességváltókat, valamint motorkerékpárok sebességváltóit gyártja. A második legnagyobb foglalkoztató az ipari parkban, közel 500 fĘt alkalmaz. GILBOS Slovensko – a belga Gilbos n. v vállalat leányvállalata, komplett mechatronikai berendezéseket gyárt Kuenz-SK – osztrák befektetĘ, konténerekhez és speciális darukhoz gyárt szerkezeti elemeket, továbbá vízi erĘmĦvek különféle elemeinek a gyártását is végzi. SWEP Slovakia – svédországi befektetĘ, kompakt forrasztott hĘcserélĘk és ehhez kapcsolódó termékek gyártásával foglakozik. Plastipak – amerikai vállalat, mĦanyag csomagolók újrahasznosításával foglalkozik, elsĘsorban a használt PET-flakonokat

dolgozza fel, de gyárt új formákat is. Schelling Slovakia – az osztrák Schelling Anlagenbau GmbH. gyártócég tagja, amely fa, mĦanyagok és fémek pontos vágására alkalmas fĦrészek és vágóberendezések gyártásával foglalkozik. V.ODS – használt gumiabroncsok és más gumitermékek feldolgozását végzi EVANS – szlovák–amerikai vegyesvállalat, amely háztartási csomagolók (zacskák, fóliák stb.) gyártásával foglalkozik Dorsvet Plus – káposztafeldolgozással foglalkozik. ýAMAJ Transport – teherfuvarozás foglalkozik. JISIMEX – ipari felhasználásra gyárt alkoholt. Forrás: www.kechnecsk Szlovákiában a rendszerváltozást követő első évtizedben az ország vezetése az idegen− forgalom fejlesztésére kevés figyelmet fordí− tott, nem ismerte fel, hogy az országban a ter− mészeti és a kulturális értékeknek köszönhe− tően a turizmus a gazdaság egyik motorja le− hetne, sőt egy−egy régió számára meghatáro−

zó bevételi forrásként léphetne fel (Hanušin– Huba–Ira–Lacika–Szőllős 1997). Az idegen− forgalom fejlesztésére az első lépéseket a Mečiar−kormány bukását követően felállt po− litikai vezetés tette meg 1998−ban, s intézke− déseinek köszönhetően napjainkra számos idegenforgalmi beruházás valósult meg or− szágszerte, de elsősorban a tőkeerősebb nyu− gati és középső régiókban. Az EU új idegen− 46. ábra Egy régió turisztikai potenciálját meghatározó alaptényezők vonzásadottságok megközelíthetĘség Forrás: A szerző saját szerkesztése. szolgáltatások, marketing Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 45. ábra A Kenyheci Ipari Park vállalatai Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 198 A dél−szlovákiai régiók

versenyképességének néhány vonása forgalmi politikájához igazodva – melynek alapelve a partnerség erősítése az európai ide− genforgalom területén – 2007 májusában a kormány elfogadta az új nemzeti idegenfor− galmi fejlesztési stratégiát. A 16 dél−szlovákiai járás alkotta tér nyu− gati és keleti fele nagyszerű lehetőségekkel rendelkezik a gyógyvíz− és wellness−turizmus− ra, kerékpárturizmusra, borturizmusra, vízitu− rizmusra, míg a középső régiók (az itt talál− ható Dél−Szlovákia egyetlen nemzeti parkja, a Szlovák−karszt Nemzeti Park) a hegyvidéki tájak, téli sportok és a várak szerelmesei szá− mára jelentenek komoly turisztikai vonzerőt. Ugyanakkor a lehetőségek kihasználtsága a régiók többségében nagyon alacsonynak mondható, ugyanis a vizsgált tér természeti és társadalmi vonzerejének lényegesebb kihasz− nálásához hiányoznak a magas színvonalú idegenforgalmi infrastrukturális

szolgáltatások és a megfelelő tájékoztatás. Az országos trendnek megfelelően a déli országrészben is jelentősen megnőtt az ide− genforgalom gazdasági jelentősége az elmúlt 10 évben. A régió leglátogatottabb turisztikai üdülőterületének a Pozsony–Dunaszerdahely– Szenc háromszög számít, mely egész éven át gazdag programkínálattal várja a pihenésre és az üdülésre vágyókat, akik között döntő há− nyadot képviselnek a Pozsony–Nagyszombat tengely mentén élők, azonban fokozatosan növekszik az ide látogató cseh, lengyel és né− met turisták száma is. E turisztikai háromszög legjelentősebb idegenforgalmi vonzerejét a folyók és tavak által kínált sportolási lehető− ségek, a gyógyvízre és termálvízre épülő ter− málfürdők és wellnesközpontok, a település− szerkezeten és tájjellegen alapuló vidéki turiz− mus, valamint a reneszánszát élő kerékpártu− rizmus jelentik. A régió magas

látogatottsági mutatójához jelentős mértékben hozzájárul a kedvező földrajzi fekvés: egy órán belül köz− úton elérhető több társadalmi−gazdasági növe− kedési pólus (Bécs, Győr, Nyitra), s e terüle− tek lakosainak nagyszerű lehetőségeket kínál a régió akár egy hétvégi kirándulásra is. 2005−ben a 16 dél−szlovákiai járásban ta− lálható szálláshelyek száma 454 volt, ame− lyekben a szálláshelyi ágyak száma összesen 50 957 volt. Ezen szálláshelyeket az adott év− ben 464 399 látogató kereste fel, akik össze− sen 1 265 846 vendégéjszakát töltöttek el. A látogatók számát tekintve a Szenci és a Du− naszerdahelyi járás részesedése közel 25% volt, vagyis csaknem minden negyedik Dél− Szlovákiába látogató turista felkereste az em− lített két járást. A vendégéjszakák számát tekinte a Szenci és a Dunaszerdahelyi járás részesedése 22% volt. Az európai integráció eredményeképpen

új lehetőségek nyíltak meg a térségi turisztikai együttműködésben. Az elmúlt tíz évben a vizsgált térben számos határon átnyúló, il− letve interregionális turisztikai együttműködés bontakozott ki, amelyek közös turisztikai ter− mékek, desztinációk kialakítását célozták 188. táblázat Az idegenforgalmi infrastruktúra ellátottsági mutatóinak területi megoszlása 2005−ben (%) NUTS 4 Szenc Dunaszerdahely Galánta Komárom Léva Nyitra Érsekújvár Vágsellye Szálláshelyek száma 7,49 8,37 2,42 5,07 5,29 5,51 14,10 1,54 VendégSzálláshelyi Látogatók éjszakák ágyak száma száma száma 11,93 3,83 1,70 1,57 3,29 3,99 8,29 1,41 18,28 6,48 3,32 3,72 4,11 16,09 13,06 1,80 15,18 6,40 4,15 2,93 4,39 11,24 17,47 2,03 NUTS 4 Szálláshelyek száma Losonc NagyrĘce Rimaszombat Nagykürtös Kassa Nagymihály Rozsnyó TĘketerebes Megjegyzés: A számadatok a december 31−i állapotokra vonatkoznak. Forrás: SZK Statisztikai Hivatala,

2007. 4,41 2,64 2,86 4,19 6,61 11,67 15,42 2,42 Szálláshelyi Látogatók Vendégéjszakák ágyak száma száma száma 2,59 1,81 1,89 1,65 2,19 48,37 3,58 1,90 4,74 2,72 4,09 1,27 4,66 8,38 5,79 1,50 3,97 2,84 6,06 1,92 4,98 10,47 4,87 1,09 Egy mintaértékű régió 8.4 EGY MINTAÉRTÉKŰ RÉGIÓ A piacgazdaságban nemcsak a vállalkozások között van piaci verseny, hanem az egyes te− lepülések és régiók is versengenek a fejlesz− tési forrásokért, intézményekért, infrastruktú− ráért és humán erőforrásért, hogy minél ked− vezőbb vállalkozási környezetet teremtsenek, melynek köszönhetően a régió társadalmi és gazdasági virágzásnak indulhat. Az előző fejezetekben tárgyalt gazdasági mutatók kifejezik, hogy a vállalkozási kör− nyezeti feltételek regionális szinten hatalmas eltéréseket mutatnak. A vállalkozási környe− zeti feltételek területi megoszlásának első komplex értékelését – Szlovák Köztársaság

Statisztikai Hivatalának adataiból és a vállal− kozások körében végzett kérdőíves felmérés− ből – országos viszonylatban a Szlovák Vál− lalkozói Szövetség végezte el 2005−ben. A Szlovák Vállalkozói Szövetség az ország 79 járásának szintjén vizsgálta a regionális vál− lalkozási környezeti indexet, amelynek értéke négy alindex értékéből áll össze: gazdasági aktivitás, infrastruktúra, humán erőforrás és közigazgatás. A referencia értéket 100 pont− ban határozták meg (ennyit pontot kap az át− lagos statisztikai értéket felmutató régió). A Szlovák Vállalkozói Szövetség által végzett kutatás eredményei alátámasztották az országban tapasztalható hatalmas regionális szakadékot az innovációs képességet illetően az ország nyugati és keleti régiói között. A kutatás kimutatta, hogy a szlovák–magyar ha− tár menti járások között a legjobb vállalkozá− si környezetet a

Dunaszerdahelyi járás bizto− sítja. A több mint 83%−ban magyar nemzeti− ségek által lakott járás az előkelő 13. helyet foglalja el az ország 79 járása között. A Du− naszerdahelyi járás sikerességét növeli, hogy megelőzte az ország számos kiemelkedőnek minősített régióját, mint például Kassát és Besztercebányát. A fentiekből következik, hogy az egykor agrárjellegű Dunaszerdahelyi járás mintaértékű megújuláson ment keresztül az elmúlt két év− Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p meg. Ezek közül kiemelendő az Interreg IIIA Magyarország–Szlovákia–Ukrajna program keretében 2005−ben több mint 41 ezer euró− val támogatott „Andrássy Kulturális Út létre− hozása a szlovák–magyar határ mentén” című projekt, amelynek célja a magyar–szlovák te− rületek Andrássy−kastélyainak és −emlékhe− lyeinek

kulturális−turisztikai együttműködése a természeti értékekre és az épített kulturális örökség egyedülálló összhangjára építve, a fenntartható, környezettudatos és koncepcio− nális turizmusfejlesztés megvalósítása, a kiak− názatlan értékek felismerésére a térség vonze− rejének növelése érdekében. A jövőt illetően a folyamatos turisztikai fejlesztések révén feltehetően egyre több turis− ta keresi fel majd a tárgyalt magyarlakta dél− szlovákiai járásokat, s az idegenforgalom fel− lendülése meghatározó tényző lesz a régió gazdasági és társadalmi felemelkedésében. A turizmus fokozott gazdaságélénkítő szerep− lővé várhatóan a szlovák–magyar határ közép− ső és keleti részén válik, ahol egészen napja− inking a szlovák oldal nem használja ki a ré− gió idegenforgalmi potenciálját, holott a neve− zett határszakasz attraktivitását a világörökség részévé nyilvánított

közös Szlovák karszt– Aggteleki−cseppkőbarlang−rendszer mellett a déli oldalon további két világörökségi helyszín is fokozza (Hollókő – az ófalu 55 jellegzetes háza, Tokaj−hegyaljai borvidék). Végezetül fontos megjegyezni, hogy a hosszú távon fenntartható versenyképes turiz− mus létrehozása érdekében az egyes földrajzi térségekben minél hamarabb szükség lesz egy desztinációmenedzsment−rendszer kiépítésére, amely alatt olyan turizmust irányító/működ− tető rendszer (tevékenységek összessége) ér− tendő, amelynek célja és eredménye, hogy ⇒ a turisztikai termékek, szolgáltatások „egységbe” szervezésével a térség mint „egész” kínálata megjelenjen a turiszti− kai piacon; ⇒ vonzereje növekedjen, és biztosítsa az odalátogató turisták számára a tökéle− tes, maradéktalan élményt. 199 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató

Intézet, Somorja, 2008, 260 p 200 A dél−szlovákiai régiók versenyképességének néhány vonása tizedben. Az 1980−as években mezőgazdasági arculatú járás napjainkra ipari, kereskedelmi, logisztikai és idegenforgalmi jelleget mutat, aktív részévé vált a Bécs–Pozsony– Győr nö− vekedési háromszögnek (Gajdoš 2004a). Mi a közel 120 ezer lakosú Dunaszerda− helyi járás sikerének titka? Napjainkban egy régió sikeressége döntően attól függ, hogy vá− rosai miként tudnak bekapcsolódni a hazai és nemzetközi városversenybe, betöltik−e „kapu− szerepüket” a régióra nézve. A Dunaszerdahe− lyi járás esetében elmondható, hogy Duna− szerdahely (a várost 25 ezer ember lakja, azonban a körülötte lévő agglomerációval mintegy 50 ezren tartoznak a térségébe) mint járási székhely a kommunizmus bukását kö− vetően is kiválóan használta ki a fejlődési le− hetőségeket. A város szinte töretlenül él,

fej− lődik és prosperál immár fél évszázada, s en− nek köszönhetően Dél−Szlovákia egyik leg− vonzóbb társadalmi és gazdasági központja. A járás kiemelkedő versenyképességéhez a járá− 189. táblázat A vállalkozási környezeti feltételek területi megoszlása az ország 79 járásának szintjén a regionális vállalkozási környezeti index értéke alapján Sorrend 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. NUTS 4 Pozsony II Pozsony I Pozsony III Malacka Pozsony IV Pozsony V Szenc Bazin Trencsén Nagyszombat Nyitra Zsolna Dunaszerdahely Szakolca Eperjes Kassa I Besztercebánya Pöstyén Rózsahegy Liptószentmiklós Galgóc Kassa II Szenice Érsekújvár Poprád Puhó Kassa környék Csaca Zólyom Galánta Illava Miava Losonc Nagybiccse Vágsellye Nagymihály Turócszentmárton Varannó Rimaszombat Námesztó Regionális vállalkozási

környezeti index 224,27 162,32 149,21 144,75 133,63 127,79 124,02 114,56 113,68 111,38 108,46 100,19 97,58 93,35 92,67 91,45 89,54 87,58 86,8 86,11 84,56 83,97 81,97 81,7 80,68 79,47 79,06 78,84 78,77 78,76 78,3 78,2 78,12 76,86 76,62 76,57 75,64 75,63 75,43 75,27 Forrás: Szlovák Vállalkozói Szövetség, 2007. Sorrend 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. NUTS 4 Vágújhely Turdossin Nagytapolcsány Léva Késmárk Igló Sztropkó Zsarnóca Korpona Vágújhely Nagykürtös Komárom Breznóbánya Privigye Homonna TĘketerebes StubnyafürdĘ Vágbeszterce FelsĘvízköz NagyrĘce Simony LĘcse Bártfa Rozsnyó Selmecbánya Ólubló Kassa III Szinna Gölnicbánya Kassa IV Garamszentkereszt MezĘlaborc Szobránc Aranyosmarót Poltár Bán Gyetva Alsókubin Kisszeben Regionális vállalkozási környezeti index 75,16 74,91 74,84 74,45 74,45 74,43 74,38 74,07 73,95

73,7 73,53 73,52 73,2 72,81 72,81 72,59 72,09 71,56 71,37 71,15 70,78 70,74 70,55 69,65 69,61 67,23 66,77 66,54 66,42 66,22 65,76 65 63,16 62,35 61,78 61,69 53,48 48,19 44,03 Egy mintaértékű régió 201 Forrás: A szerző saját szerkesztése a Szlovák Vállalkozói Szövetség adatai alapján. 48. ábra A Pozsony–Győr–Dunaszerdahely növekedési háromszög Forrás: Saját szerkesztés. si székhely mellett hozzájárul a járás másik két városi rangú települése, Somorja (12,5 ezer lakos) és Nagymegyer (9 ezer lakos) is, amelyek szintén sikerrel vették a piacgazda− ságra történő átmenetet. A járás további társadalmi és gazdasági fejlődésében középtávon meghatározó szerep− pel bírnak majd az uniós fejlesztési források, amelyek lehívásának lehetőségét a 2007–2013 programozási időszakban lényegesen befolyá− solja az Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium azon kategorizációja, amelynek alapján 2007

nyarán az ország települései nö− vekedési és nem növekedési pólusokra lettek Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 47. ábra A vállalkozási környezeti feltételek területi megoszlása az ország 79 járásának szint− jén a regionális vállalkozási környezeti index értéke alapján Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 202 A dél−szlovákiai régiók versenyképességének néhány vonása osztva. Ezen osztályozás alapján Dunaszerda− hely városa innovációs növekedési pólus mi− nősítést kapott, míg kohéziós növekedési pó− lusnak a járás 20 települése lett minősítve: Somorja, Lég, Csallóközcsütörtök, Baka, Nagymegyer, Csilizradvány, Bős, Egyház− gelle, Felsőpatony, Felbár, Alistál, Eperjes, Illésháza, Ekecs, Dióspatony, Nagyszarva,

Nyárasd, Várkony, Nagymagyar, Vásárút. A fejezet a számottevő magyar kisebbséggel rendelkező 18 szlovákiai körzetet mutatja be, amely területi lehatárolás a kerületi és körze− ti hivatalokról szóló 515/2003. Tt számú tör− vény alapján jött létre. 9.1 DUNASZERDAHELYI KÖRZET A Dunaszerdahelyi járás területén jött létre 2004. január 1−jén A Dunaszerdahelyi járást 1996−ban a Nagyszombati kerületbe sorolták be. A Dunaszerdahelyi körzet a Duna menti alföld déli részén terül el, teljes egészében a Duna menti síkságon, a Duna és a Kis−Duna által közrefogott termékeny Csallóköz szige− tének központi részén. A januári középhőmér− séklet –2,3 °C, a júliusi 20,2 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 579 mm (a legtöbb csapadék júliusban – 67 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 32–39 mm). Területe 1075 km2. Népessége a 2001 évi népszámláláskor 112 384 fő volt, melyből a

magyar nemzetiségű lakosok száma 93 660, a szlovák nemzetiségű lakosok száma 15 741, a roma nemzetiségű lakosok száma pedig 1069 volt. A körzetben él szám szerint a legtöbb magyar nemzetiségű lakos Szlovákia vala− mennyi körzete között, illetve itt a legna− gyobb a magyar nemzetiségű lakosság rész− aránya (83,33%). A népesség korösszetétele kedvezőbb a többi délnyugat−szlovákiai kör− zettel összehasonlítva (a 0–14 évesek részará− nya 17,68%, a munkaképes korúak aránya pe− dig meghaladja az országos átlagot), amit el− sősorban a nagyszámban lévő kistelepülések családcentrikus hagyománya magyaráz. A te− lepülések száma 67, ebből 3 város: Dunaszer− dahely (23 519 fő), Somorja (12 143 fő) és Nagymegyer (9113 fő). A magyar nemzetiség részaránya valamennyi településen meghalad− 49. ábra Dél−Szlovákia körzeti tagolódása Megjegyzés: A 18 dél−szlovákiai körzet: Pozsonyi (Po), Szenci (Sz),

Galántai (G), Dunaszerdahelyi (D), Vágsellyei (V), Nyitrai (N), Érsekújvári (É), Párkányi (P), Komáromi (Ko), Lévai (L), Nagykürtösi (Na), Losonci (Lo), Rima− szombati (R), Rozsnyói (Ro), Kassa környéki (Kk), Kassai (K), Tőketerebesi (T), Nagymihályi (Nm). Forrás: A szerző saját szerkesztése. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 9. A MAGYAR KISEBBSÉG ÁLTAL LAKOTT KÖRZETEK Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 204 A magyar kisebbség által lakott körzetek ja a 10%−ot. A körzet közlekedési fekvése kedvező. Szlovákia magyarlakta körzetei kö− zött a Dunaszerdahelyi körzet az egyik leg− jobb gazdasági és szociális helyzetben levő terület, ami köszönhető a virágzó gazdasággal bíró Pozsony és Győr közelségének. A leg− több gazdasági mutató

tekintetében azonban már a körzeten belül is megfigyelhető egy nyugat–keleti lejtő, a körzet nyugati felében lényegesen kedvezőbb életkörülmények van− nak, mint a keleti, Nagymegyeri kistérségben. A körzet munkanélküliségi mutatója az orszá− gos értéknél 2−3%−kal kedvezőbb (2007 őszén a munkanélküliségi ráta értéke 6% körül moz− gott), az átlagos havi jövedelem nagysága pe− dig meghaladja az országos átlagot. A körzet gazdaságának legnagyobb hagyományokkal rendelkező ágazata az élelmiszeripar, amely a kitűnő mezőgazdasági termelési feltételekkel rendelkező Csallóköz agráriumának termékeit dolgozza fel. Legjelentősebb vállalatai a Tau− ris Danubius húsfeldolgozó üzem, a Klember édességipari üzem és a nagymegyeri Euro− milk (a térség legjelentősebb tejfeldolgozó vállalata). Az nemzetgazdaság többi ipari ága− zata között jelentős még az elektronikai ipar (a dunaszerdahelyi Schütt Kft. a

német Mer− cedes−Benz autógyár beszállítója), gépipar (a dunaszerdahelyi Schindler Kft. Közép−Európa legjelentősebb mozgólépcső− és biztonsági széf gyártója), az energetikai ipar (a bősi ví− zi erőmű) és az építőipar (a dunaszerdahelyi DUNSTAV építőipari óriásnak számít, or− szágszerte valósít meg hatalmas építőipari be− ruházásokat). Az elmúlt fél évtizedben két je− lentős ipari park jött létre Dunaszerdahelyen és Somorján. A szolgáltatások sokrétűsége és dinamikus fejlődése terén a régió központja – Dunaszerdahely – Dél−Szlovákiában az első helyet mondhatja magáénak (például Dunas− zerdahelyen nyílt meg az első pláza jellegű szórakoztató− és bevásárlóközpont, a MAX). A körzet idegenforgalma élénk, ami köszönhető elsősorban a műemlékekben való gazdagságá− nak (kastélyainak és középkori templomainak varázsa szinte egyedülálló az országban), a di−

namikusan fejlődő és színes kulturális élettel rendelkező városainak (Dunaszerdahely, Nagy− megyer, Somorja), a gyógyító termálvízforrá− sainak (Nagymegyer – a városi termálfürdő az egyik leglátogatottabb termálfürdők egyike az országban, Dunaszerdahely, Nyárasd, Bős) és gyorsan fejlődő wellnessszolgáltatásainak (2006–2007 között 3 wellnesshotel nyitotta meg a kapuit a járási székhelyen, s egy újabb kerül átadásra 2008 nyarán a székhellyel szom− szédos Nyékvárkonyon), a nagy számban elő− forduló természetes, illetve művi úton keletke− zett álló− és folyóvizeknek, a kiterjedt ártéri er− dőknek (Dunai Ártéri Erdők Tájvédelmi Kör− zet, Tőkési Ág Nemzeti Tájvédelmi Terület) és a határ menti fekvésnek. 9.2 GALÁNTAI KÖRZET A Galántai járás területén jött létre 2004. ja− nuár 1−jén. Az 1996−os közigazgatási átszer− vezés keretében az 1990 előtt a Galántai járás részét

képező Vágsellyét és térségét önálló já− rásnak nyilvánították, valamint nyugaton négy kisközséget a szintén újonnan megalakuló Szenci járáshoz csatoltak. A Galántai járást 1996−ban a Nagyszombati kerületbe sorolták be. A Galántai körzet a Duna menti alföld dé− li részén terül el, teljes egészében a Duna menti síkságon, Mátyusföld központjában. A januári középhőmérséklet –2,3 °C, a júliusi 20,2 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 550 mm (a legtöbb csapadék júliusban – 67 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 33–35 mm). Területe 641 km2 Né− pessége a 2001. évi népszámláláskor 94 533 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lako− sok száma 36 518, a szlovák nemzetiségű la− kosoké 56 213, a roma nemzetiségű lakosoké pedig 697 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőbb a többi délnyugat−szlovákiai körzet− tel összehasonlítva (a 0–14 évesek részaránya

17,86%, a munkaképes korúak aránya megha− ladja az országos átlagot). A körzethez össze− sen 36 település tartozik, ebből 3 városi jogál− lású – Galánta (16 365 fő), Szered (17 406 fő) Szenci körzet 9.3 SZENCI KÖRZET A Szenci járás területén jött létre 2004. janu− ár 1−jén. A Szenci járás 1996−ban jött létre új− ra, s a Pozsonyi kerületbe kapott besorolást. A körzet a Duna menti alföld délnyugati pe− remén terül el, teljes egészében a Duna men− ti síkságon. A januári középhőmérséklet –2,3 °C, a júliusi 20,2 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 552 mm (a legtöbb csapadék jú− liusban – 67 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 33–35 mm). Területe 361 km2. Népessége a 2001 évi népszámlá− láskor 51 825 fő volt, ebből a magyar nem− zetiségű lakosok lélekszáma 10 553, a szlo− vák nemzetiségűeké 39 797 fő volt. A lakos− ság nemzetiségi összetételben a

harmadik leg− számosabb populációt a cseh nemzeti kisebb− ség tagjai alkotják (lélekszámuk 416 fő), őket az ukrán nemzeti kisebbség (47 fő) és a roma kisebbség követi (39 fő). A népesség korösz− szetétele az országos átlagnál kedvezőtlenebb (a 0–14 évesek részaránya 17,12%), a munka− képes korúak lélekszáma pedig 27 547. A körzethez összesen 29 település tartozik, közü− lük egy városi jogállású: Szenc (14 673 fő). A magyar nemzetiség részaránya 15 településen haladja meg a 10%−ot. A körzet közlekedési fekvése kedvező. A körzet (hasonlóan a Dunaszerdahelyi és a Galántai körzethez) gaz− dasági mutatói a Pozsonyhoz közeli fekvés mi− att az országban az egyik legjobb (2007 őszén a munkanélküliségi ráta 3% körül mozgott, míg az átlagkeresetek közel 50%−kal voltak magasabbak az országos átlagnál). A körzet humán erőforrásának döntő hányada a szom− szédos Pozsonyban dolgozik. A

körzetben je− lentős ipari termelést felmutató vállalatok nem találhatók, a körzet határain túlra nyúló tevé− kenységi területtel az építőipar, a malomipar és a hulladékfeldolgozó−ipar bír. A mezőgazdasá− gi termelés természeti feltételei kitűnőek, a szántók aránya magas. Szenc városa a kedve− ző földrajzi fekvésének (Pozsony, valamint Magyarország, Ausztria, Csehország közelsé− ge) és a kitűnő közlekedési infrastruktúrájának köszönhetően az ország vezető logisztikai bá− zisává nőtte ki magát az elmúlt fél évtizedben. A városban közel 400 hektárt különítettek el logisztikai bázisok kiépítésére, amelyek teljes benépesülése közel 4 ezer állást teremt majd a régióban. 2008−ig a logisztikai parkban már Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p és Diószeg (5513 fő). A magyar nemzetiség részaránya 21

településen haladja meg a 10%−ot. A körzet közlekedési fekvése kedvező. A kör− zeten belül markáns gazdasági különbségek vannak: a Pozsonyhoz közelebb lévő nyugati részkörzet gazdasági mutatói jóval kedvezőb− bek a déli−délkeleti területek gazdasági muta− tóinál. A körzet munkapiaci viszonyai az or− szágos átlagnál kedvezőbbek (2007 őszén a munkanélküliségi ráta 4% körül mozgott), az átlagos havi jövedelem nagysága az országos átlag körül mozog. A körzet gazdaságában hagyományosan fontos szerepet tölt be az élelmiszeripari ágazat (Szereden nagy múlttal rendelkezik a Hubert márkájú pezsgők gyártá− sa és a pékipar, Galántán a tejfeldolgozó−ipar), azonban a dél−koreai Samsung elektrotechni− kai óriásvállalat megjelenése jelentősen átfor− málta az ágazati arányokat (a mintegy 3 ezer főt alkalmazó Samsung Slovakia Kft. Galánta ipari parkjában monitorokat és tévékészüléke− ket

gyárt). A körzetben a mezőgazdasági ter− melés természeti feltételei nagyon kedvezőek, a szántók aránya nagyon magas, az ország legmagasabb hektárhozamú agráradottságú ré− giói közé tartozik. A kitűnő közlekedési inf− rastruktúrájának és földrajzi fekvésének kö− szönhetően a körzetben több nemzetközi ható− sugarú raktárközpont, logisztikai állomás jött létre az elmúlt fél évtizedben (a két legjelen− tősebb logisztikai parkkal a Tesco és a Sam− sung rendelkezik). Az idegenforgalmi vonze− rejében legmeghatározóbb elemeknek a ter− málvízkincs (vinceerdői, felsőszeli és galántai termálfürdők), a vágkirályfai vízi erőmű részét képző víztározó, a történelmi és technikai mű− emlékek (a galántai Esterházy−kastély, a talló− si és jókai vízimalmok), a Kis−Duna és a Vág folyók számítanak. 205 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum

Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 206 A magyar kisebbség által lakott körzetek 20 cég telepedett meg különböző nagyságú raktáraival, köztük olyan nagy nemzetközi vál− lalatok is, mint a Tesco, a Billa, a DHL, a Vol− vo, Goodyear stb. A körzet legmeghatározóbb idegenforgalmi vonzerejét a szenci Napfényes Tavak jelentik. 9.4 KOMÁROMI KÖRZET A Komáromi járás területén jött létre 2004. január 1−jén. A körzet a Nyitrai kerületbe tar− tozik. A Komáromi körzet a Duna menti al− föld déli részén terül el, a Duna menti domb− vidék és a Duna menti síkság határán. A ja− nuári középhőmérséklet –1,9 °C, a júliusi 20,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 556 mm (a legtöbb csapadék júniusban – 65 mm, a legkevesebb januárban hull le – 32 mm). Területe 1100 km2 Népessége a 2001 évi népszámláláskor 108 556 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 74 976, a szlovák

nemzetiségűeké 30 079, a roma nem− zetiségűeké pedig 1211 volt. A népesség kor− összetétele kedvezőtlenebb az országos átlag− nál, a fiatalok aránya fokozatosan csökken, a 0–14 évesek részaránya 16,42%. A települé− sek száma 40, közülük 3 város: Komárom (37 366 fő), Gúta (10 823 fő) és Ógyalla (8153 fő). A magyar nemzetiség részaránya 38 tele− pülésen haladja meg a 10%−ot. A népesség te− rületi eloszlására, településszerkezetére jel− lemző, hogy míg a Nyitra folyótól keletre eső területen a közepes és nagyközségek vannak túlsúlyban, addig a körzet Csallóközre eső ré− szén főképp kisfalvak találhatók (a Gúta kör− nyékére jellemző tanyavilág Szlovákiában egyedi jelenségnek számít). A körzet közleke− dési fekvése kedvező. A gazdasági szerkezet− váltás során a korábban jelentős gépipari ter− melés leépült, melynek következtében a kör− zet gazdasága közel másfél

évtizede stagnál. A harmadik évezred elején Délnyugat−Szlová− kia egyik legkedvezőtlenebb munkapiaci vi− szonyai alakultak ki a régióban (2002−ben az országos átlagnál 6−7%−kal volt magasabb a munkanélküliség, az átlagkeresetek az orszá− gos mutatóknál 25−30%−kal voltak alacso− nyabbak), amelyet mára – az elmúlt 5 évben – a magyarországi Komáromban és körzeté− ben található ipari vállalatok (pl. a finn No− kia mobiltelefongyára) jelentősen mérsékeltek (2007 őszén a körzetben a munkanélküliségi ráta az országos átlagnak megfelelő 8% volt). A körzet gazdaságában számottevő a cipő− gyártás (a Rieker Komáromban), a hajógyár− tás (a rendszerváltozást követően a piacvesz− tés miatt csaknem csődbe jutott a komáromi hajógyár, de végül is sikerült új piacokat sze− reznie, napjainkban közel 1000 főt alkalmaz), a bőripar, a sörgyártás (a holland Heineken csoportba tartozó Aranyfácán

sörgyár Ógyal− lán) és az elektronikai ipar (a gútai Krom− berg−Schubert kábelgyár a legtöbb alkalma− zottat foglalkoztató vállalat a körzetben). A mezőgazdasági termelés természeti feltételei kitűnőek, mezőgazdasági művelés alatt a kör− zet területének 78,75%−a áll (a szántók aránya csaknem eléri a 70%−ot). A körzet kiemelke− dően magas gabonatermelése mellett számot− tevő a szőlőtermelés (a régió borászata újjá− születőben van). A körzet gazdasági fejlődé− séhez – a gazdasági kapcsolatok élénkülésé− hez – jelentős mértékben hozzájárul majd a szlovákiai Komárom és a magyarországi Ko− márom között megépítendő új, nagy teherbí− rású dunai híd, amelyhez a szükséges tervdo− kumentációkat a két város önkormányzata 2007−ben készítette el. A körzet idegenforgal− ma jelentős, köszönhetően a történelmi és technikai műemlékeknek (a komáromi erőd− rendszer,

az izsai Leányvár, a gútai vízima− lom), a gazdag kulturális és tudományos élet− nek (Jókai Színház, Selye János Egyetem, az ógyallai csillagvizsgáló), a természeti értékei− nek (Dunai Ártéri Erdők Tájvédelmi Körzet, termálvíz) és a határ menti fekvésnek. 9.5 ÉRSEKÚJVÁRI KÖRZET Az Érsekújvári járás északi felének területén jött létre 2004. január 1−jén Az Érsekújvári körzet a Duna menti alföld délkeleti részén Vágsellyei körzet 9.6 VÁGSELLYEI KÖRZET A Vágsellyei járás területén jött létre 2004. január 1−jén. A Vágsellyei járás az 1996−os területi átszervezést követően jött létre ismét, amikor is a Nyitrai kerületbe sorolták . A kör− zet a Duna menti alföld középső részén terül el, a Duna menti síkság és a Duna menti dombvidék határán (északkeleti részére nyúlik be a dombság). Januári középhőmérséklete –2,2 °C, a júliusi 20,6 °C. A csapadék évi át− lagos

mennyisége 568 mm (a legtöbb csapadék júliusban – 64 mm, a legkevesebb januárban hull le – 35–40 mm). Területe 356 km2 Né− pessége a 2001. évi népszámláláskor 54 000 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 19 283, a szlovák nemzetiségűeké 33 435, a roma nemzetiségűeké pedig 539 volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlenebb az országos átlagnál, de a szlovák– magyar ha− tár mentén található körzetek között viszony− lag kedvező értékkel rendelkezik (a 0–14 éve− sek részaránya 17,58%). A körzet népességét az életkor alapján kettősség jellemzi: a 80−as években tetőző betelepülés miatt rendkívül kedvező demográfiai képet mutat Vágsellye a vidéki községekkel szemben. A települések száma 13, melyek között egy város találha− tó: Vágsellye (24 564 fő). A magyar nemze− tiség részaránya 11 településen haladja meg a 10%−ot. A körzet közlekedési fekvése kedve− ző. A

gazdasági élet és az ipari termelés a körzeti székhelyre összpontosul, ezért ott a munkanélküliségi és bérezési mutatók sokkal kedvezőbbek a vidéki települések azonos mu− tatóihoz képest. A körzet munkanélküliségi rátája az országosnál 3%−kal alacsonyabb, míg a bérek az országos átlagnál kb. 20%−kal alacsonyabbak. A körzet gazdaságában a leg− meghatározóbb a földgáz feldolgozásával fog− lalkozó Duslo vegyipari vállalat (több mint 3000 dolgozót foglalkoztat), melynek termelé− si profiljához a különféle szilárd és cseppfo− lyós műtrágyák, gumiipari, illetve vulkanizá− ciós alapanyagok és termékek gyártása tarto− zik (a termékek több mint 80%−a kivitelre ke− rül). A női munkaerő foglalkoztatásából a leg− nagyobb mértékben a textilipar veszi ki ré− szét. A körzetben a mezőgazdasági termelés természeti feltételei jók, mezőgazdasági mű− Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes

Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p terül el, a Duna menti dombvidék és a Duna menti síkság határán. Januári középhőmér− séklete –1,9 °C, a júliusi 20,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 556 mm (a legtöbb csapadék júniusban – 65 mm, a legkevesebb januárban hull le – 32 mm). Területe 903 km2. Népessége a 2001 évi népszámláláskor 116 428 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 31 106, a szlovák nemzetisé− gűeké 82 877, a roma nemzetiségűeké pedig 761 volt. A népesség korösszetétele kedvezőt− lenebb az országos átlagnál, a fiatalok aránya fokozatosan csökken, a 0–14 évesek részará− nya 17,02%. A települések száma 39, köztük a két város, Érsekújvár (42 226 fő) és Nagy− surány (10 491 fő). A magyar nemzetiség részaránya 13 településen haladja meg a 10%− ot. Az átlagkeresetek az országos mutatóknál 15−20%−kal alacsonyabbak,

míg a munkanél− küliségi ráta közel 1%−al magasabb (2007 őszén a körzetben a munkanélküliségi ráta 7,5% körül mozgott). A körzet közlekedési fekvése kedvező. A gazdasági szerkezetváltás során a korábban jelentős élelmiszeripari ter− melés nagymértékben leépült az 1990−es évek végére. A körzet gazdasága mindenekelőtt az elektrotechnikai termelésen (a legjelentősebb a német Osram vállalat Érsekújvárott, amely villanyégőket és egyéb fényforrásokat gyárt – 2007 nyarán 1800 alkalmazottja volt), mű− anyag−feldolgozáson (ajtók és ablakok gyártá− sa) és a szolgáltatásokon alapul. A körzetben a mezőgazdasági termelés feltételei kitűnőek (a szántók részaránya magasan meghaladja az országos átlagot), számottevő a szőlészet és borászat a régió dombvidéki felében. A kör− zeti székhely fontos vasúti közlekedési cso− mópont. A leglátogatottabb turisztikai cél− pontoknak a gazdag

kulturális élettel rendel− kező Érsekújvár mellett a termálvízfürdők számítanak (Érsekújvár, Szencse). 207 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 208 A magyar kisebbség által lakott körzetek velés alatt a járás területének 83,5%−a áll, a szántók aránya 78,46%, ami országos össze− hasonlításban az egyik legmagasabb érték. Az idegenforgalmi vonzerőben meghatározó sze− reppel bír a Vág folyó, a vágkirályfai vízi erő− mű részét képző víztározó, valamint a deáki községben található termálfürdő (a 67 °C−os ásványi anyagokban gazdag termálvíz a reu− ma és egyéb mozgássérülési betegségek keze− lésére alkalmas). 9.7 NYITRAI KÖRZET A Nyitrai és az Aranyosmaróti járás területén jött létre 2004. január 1−jén A terület 1996 óta a Nyitrai kerülethez tartozik. A körzet a Duna menti alföld

északkeleti részén terül el, melybe észak felől benyúlik a Tribecs−hegy− ség. Januári középhőmérséklete –2,2 °C, a jú− liusi 20,3 °C. A csapadék évi átlagos mennyi− sége 580 mm (a legtöbb csapadék júliusban – 69 mm, a legkevesebb januárban hull le – 32–40 mm). Területe 1 392 km2 Népessége a 2001. évi népszámláláskor 207 162 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 11 439, a szlovák nemzetiségűeké 191 382, a roma nemzetiségűeké pedig 645 volt. A né− pesség korösszetétele az országos átlaggal majdnem megegyező, de a szlovák–magyar határ mentén található körzetek között a leg− kedvezőbb demográfiai mutatókkal rendelke− zik – a 0–14 évesek részaránya 18,01%. A te− lepülések száma 95, mely közülük 3 város: Nyitra (86 726 fő), Aranyosmarót (13 781 fő), Verebély (9493 fő). A magyar nemzeti− ség részaránya 17 településen haladja meg a 10%−ot. A körzet közlekedési

fekvése kedve− ző. A körzet gazdasága képezi a Nyitrai ke− rület gazdaságának motorját, a gazdasági élet alapjait az elektrotechnikai ipar (az egyik lejelentősebb beruházó a japán Sony), a vegy− ipar, az autóalkatrész−gyártás, a műanyag− gyártás és −feldolgozás, az üvegipar, az építő− ipar (Nyitraivánkán hozta létre az osztrák Bramac cég az ország legmodernebb építő− anyag−ipari üzemét), az élelmiszeripar és a szolgáltatások képezik. A körzetben a mező− gazdasági termelés természeti feltételei kivá− lóak, a szántóföldi termelés mellett jelentős a szőlőtermesztés is. A körzet Szlovákia egyik legjelentősebb borvidéke. A munkanélküliségi és bérezési mutatók a körzet nyugati felében sokkal kedvezőbbek a környező körzetek azo− nos mutatóihoz képest (2007 őszén a körzet− ben a munkanélküliségi ráta 5% volt). A kör− zeti székhely szerepe jelentős Szlovákia kul− turális,

oktatási és tudományos életében (Andrej Bagar Színház, Konstantin Egyetem, Szlovák Mezőgazdasági Egyetem). Idegenfor− galma élénk, ami köszönhető Nyitra gazdag kulturális életének, a változatos tájnak (a hegyvidéki és az alföldi jellegű tájak egyaránt megtalálhatók a régióban), valamint az itt ta− lálható számos történelmi és egyházi műem− lékeknek (nyitrai vár, ghymesi vár, kistapol− csányi kastély). 9.8 LÉVAI KÖRZET A Lévai járás területén jött létre 2004. január 1−jén. A terület 1996−tól a Nyitrai kerülethez tartozik. A Lévai körzet három geomorfológi− ai egység határán terül el: nyugati felét a Du− na menti alföld, keleti felét pedig a Selmeci− hegység és a Korponai−fennsík alkotja. Janu− ári középhőmérséklete –2,0 °C, a júliusi 20,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 589 mm (a legtöbb csapadék júniusban és július− ban – 64 mm, a legkevesebb pedig a téli hó−

napokban hull le – 35–40 mm). Területe 1551 km2. Népessége a 2001 évi népszámláláskor 155 114 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 33 524, a szlovák nemzetisé− gűeké 82 993, a roma nemzetiségűeké pedig 1242 volt. A népesség korösszetétele jóval kedvezőtlenebb, mint az országos átlag – a gyermekek (0–14 évesek) részaránya mind− össze 13,48%. A települések száma 89, ebből 4 város: Léva (36 538 fő), Ipolyság (8061 fő), Zselíz (7522 fő) és Tolmács (4305 fő). A ma− gyar nemzetiség részaránya 55 településen ha− ladja meg a 10%−ot. A körzet közlekedési Párkányi körzet 9.9 PÁRKÁNYI KÖRZET Az Érsekújvári járás déli harmadában jött lé− re 2004. január 1−jén 1996−tól a Nyitrai ke− rület része. A körzetet legnagyobb részben a Duna menti alföld tölti ki. Az alföldi jelleg− től eltérő tájjelleget mindössze a délkeleti szegletében kiemelkedő andezitsalakkőből és

tufából álló Helembai−hegység mutat, melyet az Ipoly választ el a Börzsönytől. Januári kö− zéphőmérséklete –1,9 °C, a júliusi 20,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 556 mm (a legtöbb csapadék júniusban – 65 mm, a leg− kevesebb januárban hull le – 32 mm). Terü− lete 443 km2. Népessége a 2001 évi nép− számláláskor 33 166 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 26 165, a szlovák nemzetiségűeké 6174, a roma nemzetiségűeké pedig 197 volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlenebb az országos átlagnál: a gyer− mekek (0–14 évesek) részaránya 15,21%. A települések száma 23, köztük egy város talál− ható: Párkány (11 708 fő). A magyar nemze− tiség részaránya valamennyi településen meg− haladja a 10%−ot. A körzet közlekedési fek− vése kedvező. A gazdasági szerkezetváltás következtében a körzet gazdasága közel egy évtizedig stagnált, s ennek következtében

Délnyugat−Szlovákia egyik legkedvezőtlenebb munkapiaci viszonyai alakultak ki az 1990−es évek végére. A munkanélküliség az országos átlagnál 10%−kal volt magasabb, az átlagkere− setek pedig az országos mutatóknál mintegy 25%−kal voltak alacsonyabbak. 2001−ben újult meg a Párkány–Esztergom közötti hídössze− köttetés, amely nagy lendületet adott a párká− nyi körzet gazdaságának. Gyors fejlődésnek indult a szolgáltatási szektor, köszönhetően a város kedvező közlekedés−földrajzi és idegen− forgalmi adottságainak, s a körzet munkaere− jének foglalkoztatásában jelentős szerephez jutottak a határ déli oldalán (Esztergomban, Vácott és Dorogon) található ipari üzemek (2007 őszén az esztergomi Suzuki autógyár 6300 alkalmazottjából 2700 volt szlovákiai ál− lampolgár, ami azt jelenti, hogy a pozsonyi Volkswagen és a nagyszombati Peugeot–Cit− roën után a harmadik legnagyobb autógyári munkaadónak

az esztergomi vállalat számít a szlovákia állampolgárok körében). Napjaink− ban a körzet munkanélküliségi rátája meg− egyezik az országos átlaggal (8%). A körzet legjelentősebb vállalatai a székhelyen találha− tók (a legnagyobb gazdasági szereplő a papír− Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p fekvése kedvezőtlen. A körzet gazdasági vál− sággal sújtott több éve, a munkanélküliségi és a bérezési mutatók Nyugat−Szlovákiában itt a legkedvezőtlenebbek. A körzet munkanélküli− ségi rátája az országosnál 4%−kal magasabb (2007 őszén a munkanélküliségi ráta értéke 12% volt), míg a bérek az országos átlagnál 30−35%−kal alacsonyabbak. A körzet gazdasá− gában a legmeghatározóbbak a Léván és Tol− mácson összpontosuló gépipari, energetika− ipari (Mohi atomerőmű), textilipari és élelmi− szeripari üzemek

(malom−, sütő− és tejipar, borászat). A körzet a déli országrész egyik legjelentősebb ipari parkjával rendelkezik, amely Léván épült ki, s a termelés legkülön− bözőbb ágazataiban kínál munkalehetőséget az élelmiszeripartól az autóiparon át, az ener− giatermelésen keresztül a famegmunkálásig (az ipari parkban megtelepedett tíz cég együtt kétezer munkahely kialakítására tett ígéretet). A körzet déli felében jelentős ásványvízkész− let található (Szántó, Szalatnya), amelyek gaz− dasági hasznosítása egyre növekvő tendenciát mutat (az egyik legkedveltebb ásványvízmár− kává váltak Szlovákiában az utóbbi évek alatt). A régió agráriumában fontos szerepet tölt be a szőlészet, a falvakban található bo− rospincesorok jelentős idegenforgalmi vonz− erőt jelentenek, azonban a hiányzó turisztikai infrastruktúra miatt a bor− és vidéki turizmus napjainkban még jelentéktelen. A körzet tu−

risztikai kínálatában jelenleg a legmeghatáro− zóbb elemeknek a történelmi és kulturális műemlékek (a lévai vár, a Franz Schubert− emlékszoba Zselízen), a hontvarsányi Margit− Ilona termálfürdő, a Garam és az Ipoly folyók számítanak. 209 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 210 A magyar kisebbség által lakott körzetek gyár). Középtávon a körzet és tágabb régiója gazdasági teljesítményét lényegesen meg− emelheti a határ mindkét oldalán szorgalma− zott dunai teherhíd megépítése Párkány és Esztergom között, s ennek köszönhetően ipa− ri park, logisztikai központ, kikötő és nemzet− közi átrakodó állomás is létesülhetne a fo− lyam szlovákiai oldalán. A mezőgazdasági termelés természeti feltételei kitűnőek, a nö− vénytermesztésen belül nagy hagyománnyal rendelkezik a szőlészet. A régió

turisztikai vonzerejében meghatározó a gyönyörű termé− szeti környezet (a Kovácspataki dombok, a Duna, a Garam és az Ipoly folyó), a termál− vízkincs (párkányi termálfürdő) és nem utol− sósorban a körzeti székhely déli testvérváro− sa, a Duna jobb partján elterülő Esztergom. 9.10 NAGYKÜRTÖSI KÖRZET A Nagykürtösi járás területén jött létre 2004. január 1−jén. A terület 1996−tól a Beszterce− bányai kerülethez tartozik. A körzet déli ré− szét a Dél−szlovákiai−medencéhez tartozó Ipoly−medence tölti ki, míg északon a Korponai−fennsík és az Osztrovszki−hegység található. Januári középhőmérséklete –3,4 °C, a júliusi 20,2 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 649 mm (a legtöbb csapadék jú− liusban – 75 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 39–45 mm). Területe 849 km2. Népessége a 2001 évi népszámlá− láskor 46 741 fő volt, ebből a magyar nem− zetiségű

lakosok lélekszáma 12 823, a szlo− vák nemzetiségűeké 31 796 volt. A lakosság nemzetiségi összetételében a harmadik legszá− mosabb populációt a roma kisebbség alkotja (850 fő). A 0–14 évesek és a munkaképes ko− rúak részaránya is kedvezőbb az országos mutatóknál (a gyermekkorúak részaránya 18,67%). A körzethez összesen 71 település tartozik, közülük kettő városi jogállású – Nagykürtös (14 673 fő) és Kékkő (1434 fő). A magyar nemzetiség részaránya 34 települé− sen haladja meg a 10%−ot. A körzet közleke− dési fekvése nagyon kedvezőtlen. A gazdasá− gi szerkezetváltás következtében a körzet gaz− dasága közel másfél évtizede stagnál, a szlo− vák–magyar határ mente egyik legkedvezőtle− nebb munkaerőpiaci viszonyai alakultak ki. A munkanélküliség az országos átlag több mint másfélszerese (2007 őszén a körzetben a munkanélküliségi ráta 20% volt), s az orszá− gos mutatóktól

mintegy 35%−kal alacsonyab− bak az átlagkeresetek. A humán erőforrás al− kalmazásában fontos szerepet játszanak a szomszédos magyarországi ipartelepek. A körzetben kevés a jelentős gazdasági súllyal bíró vállalkozás. A körzet első ipari parkja Kiskürtösön jött létre (a 20 hektáros ipari parkban elsőként az olasz érdekeltségű, sport− eszközöket gyártó Technogym telepedett meg, s jelenleg 120 főt foglalkozat). Az egykor je− lentős barnaszénbányászata, valamint a nagykürtösi autóalkatrész−gyártás napjainkra szinte teljesen megszűnt. A régión túlra nyú− ló tevékenységi területtel mindössze az élel− miszeripar rendelkezik (tejfeldolgozó−ipar Nagykürtösön). A régió agráriumában jelentős a szőlőtermesztés, a borászat és a juhtenyész− tés. A körzet idegenforgalmi vonzerejében a legmeghatározóbb a kékkői vár, a kékkői báb− és játékmúzeum (Szlovákiában egyetlen a ma− ga nemében), az

alsósztregovai termálfürdő, valamint az Ipoly folyó. A körzet idegenfor− galmi infrastruktúrája jelentős fejlesztést igé− nyel a turizmus fellendítése érdekében, s az ehhez vezető út első lépéseként középtávon két új híd épül az Ipoly folyón biztosítva a körzet megközelíthetőségét Magyarországról (a szlovákiai Szécsénykovácsi és a magyaror− szági Szécsény, valamint a szlovákiai Rárós− mulyad és magyarországi Nógrádszakál tele− pülés között épül meg a híd). 9.11 LOSONCI KÖRZET A Losonci és a Poltári járás területén jött lét− re 2004. január 1−jén Az 1996−os közigazga− tási reformkor az 1990−ig Losonci járáshoz tartozó Poltár és térsége önálló járássá vált, s a Losonci járással együtt a Besztercebányai Rimaszombati körzet magát (kétszáz munkahellyel indult, a teljes kapacitású termelés beindulása óta pedig öt− száz munkahelyet biztosít a környéken

élők− nek). A körzetben a mezőgazdasági termelés természeti feltételei kedvezőek. A régió gaz− dag mind műemlékekben (a bazaltvidék pe− remhegyeire számos vár épült, mint pl. a füle− ki, a somoskői, az ajnácskői), mind természe− ti értékekben (Cseres−hegység Tájvédelmi Körzet), az alacsony idegenforgalmi infrast− ruktúra miatt azonban a turisztikai bevételek nem számottevőek. Az elkövetkező évek so− rán az idegenforgalmi infrastruktúra fejleszté− sére fokozott figyelmet kell fordítani a régió gazdaságának megerősödése érdekében. 9.12 RIMASZOMBATI KÖRZET A Rimaszombati és a Nagyrőcei járás terüle− tének összevonásával jött létre 2004. január 1− jén. Az 1996−os közigazgatási reform alkal− mával a Rimaszombati járás (az ismét meg− alakuló Nagyrőcei járással együtt) a Beszter− cebányai kerülethez lett besorolva. A Rima− szombati körzet központi részét a Dél−szlová−

kiai−medencéhez tartozó Rima–Sajó−medence, északi részét a Gömör–Szepesi−érchegység és a Murányi−fennsík, déli részét pedig a Cseres− hegység tölti ki. A januári középhőmérséklet –4,0 °C, a júliusi 20,1 °C. A csapadék évi át− lagos mennyisége 640 mm (a legtöbb csapa− dék júniusban – 84 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 34–44 mm). Te− rülete 2 201 km2. Népessége a 2001 évi nép− számláláskor 124 042 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 43 317, a szlovák nemzetiségűeké 71 904 és a roma kisebbségé 6664 volt. A népesség korösszetétele az or− szágos átlagnál jóval kedvezőbb (a 0–14 éve− sek részaránya 19,78%), amit a körzetben élő jelentős roma kisebbség magas természetes szaporulata magyaráz. A körzethez 149 tele− pülés tartozik, ebből 6 városi jogállású: Rima− szombat (25 088 fő), Nagyrőce (13 466 fő), Tornalja (8169 fő), Nyusta (7557

fő), Tiszolc (4215 fő) és Jolsva (3287 fő). A magyar nem− Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p kerülethez lettek besorolva. A Losonci körzet központi részét a Dél−szlovákiai−medencéhez tartozó Losonci−medence, északi részét a Gömör–Szepesi−érchegység nyugati vonulatai és az Osztrovszki−hegység, déli részét pedig a Cseres−hegység tölti ki. Januári középhőmér− séklete –3,4° C, a júliusi 20,5 °C. A csapa− dék évi átlagos mennyisége 629 mm (a leg− több csapadék júliusban – 62 mm, a legkeve− sebb pedig a téli hónapokban hull le – 39–48 mm). Területe 1276 km2 Népessége a 2001 évi népszámláláskor 96 503 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 20 350, a szlovák nemzetiségűeké 72 003 és a roma ki− sebbségé 2409 fő volt. A népesség korössze− tétele az országos átlagnál kedvezőtlenebb (a

0–14 évesek részaránya 17,68%) a körzetben élő jelentős roma kisebbség viszonylag magas természetes szaporulata ellenére. A körzethez összesen 79 település tartozik, ebből városi jogállású Losonc (28 332 fő), Fülek (10 198 fő) és Poltár (6099 fő). A magyar nemzetiség részaránya 29 településen haladja meg a 10%− ot. A körzet közlekedési fekvése kedvező A gazdasági szerkezetváltás következtében na− gyon kedvezőtlen gazdasági és szociális vi− szonyok alakultak ki a körzetben: a munka− nélküliségi ráta az országos átlagnál közel 10%−kal magasabb (2007 őszén az értéke 18% körüli volt), míg az átlagkeresetek az or− szágos mutatóknál mintegy 30%−kal alacso− nyabbak. A körzetben kevés a jelentős gazda− sági súllyal bíró vállalkozás, hagyományos te− vékenységi területnek az építőanyag−ipar (tűz− álló anyagok gyártása, magnezitfeldolgozás), az üvegipar (a poltári Slovglas több mint

1000 főt alkalmaz), a gépipar (tűzhelyek, ká− dak), a textilipar, a bútoripar és az élelmiszer− ipar (a losonci húsfeldolgozás és bútoripar nagy múltra tekint vissza) számít. A régió gazdaságának megerősödéséhez jelentősen hozzájárult a 2005 tavaszán Losoncon megje− lent Johnson Controls amerikai nagyvállalat, amely autóülésekben használt poliuretánhabot gyárt, s az utóbbi három évben a szlovákiai autóipar egyik fontos beszállítójává nőtte ki 211 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 212 A magyar kisebbség által lakott körzetek zetiség részaránya 79 településen haladja meg a 10%−ot. A körzet közlekedési fekvése ked− vezőtlen. A gazdasági szerkezetváltás követ− keztében a körzet gazdasága másfél évtizede stagnál, a nagyon kedvezőtlen gazdasági és szociális viszonyok miatt a szakképzett mun− kaerő

elvándorlása magas. Közel fél évtizede a körzetet a legkedvezőtlenebb munkanélküli− ségi ráta jellemzi. Ennek értéke 2007 őszén 28% volt, az átlagkeresetek pedig Szlovákiá− ban az egyik legalacsonyabbak. A körzetben kevés a jelentős gazdasági súllyal bíró válla− lat, határain túlra nyúló tevékenységi területtel az építőanyag−ipar (mindenekelőtt a körzet északi felében, Nyustán és Tiszolcon), a könnyűipar (Füleken több évtizede folyik konyhai tűzhelyek, valamint zománcozott ká− dak és mosdók gyártása), a bútoripar és az élelmiszeripar (a hús− és tejfeldolgozó−ipar központja Rimaszombat) rendelkezik. A kör− zet ipari termelésében 2007−ben jelentős válto− zás következett be, miután Rimaszombatban megtelepedett az autóalkatrészeket gyártó Sewon Ecs koreai tulajdonú vállalat, amely je− lenleg hétszáznál több alkalmazottat foglal− koztat (a vállalat a szintén koreai KIA autó− gyár

egyik beszállítója). Középtávon a régió ipari teljesítményének növeléséhez jelentősen hozzájárul majd a már megkezdett rimaszom− bati ipari park kiépítése. A körzet déli felében mezőgazdasági termelés természeti feltételei jók, az északi területek kevésbé termékeny ta− lajain burgonya− és rozstermesztés, külterjes állattenyésztés folyik. A régió idegenforgalmi potenciálja az egyik legnagyobb az országban, gazdag műemlékekben (a rimaszombati régi megyeház, Murány várának romja, a vámos− balogi kastély) és természeti értékekben egy− aránt (Murányi−fennsík Nemzeti Park, Cseres− hegység Tájvédelmi Körzet, Csízi gyógyvíz− fürdő). Az alacsony idegenforgalmi infrastruk− túra miatt azonban az idegenforgalomból szár− mazó bevételi források nem jelentősek (az el− következő évek során a gazdaságfejlesztésen belül fokozott figyelmet kell szentelni a turisz− tikai szolgáltatások

fejlesztésére). 9.13 ROZSNYÓI KÖRZET A Rozsnyói járás területén jött létre 2004. ja− nuár 1−jén. A terület 1996−tól a Kassai kerü− lethez tartozik. A Rozsnyói körzet nagyobb− részt hegyvidéki jellegű, a felszín túlnyomó részét a Gömör–Szepesi−érchegység vonulatai töltik ki. A körzet központja a Rozsnyói−me− dencében fekszik, melyet dél felől a Gö− mör–Tornai−karszt határol. A januári közép− hőmérséklet –4,0 °C, a júliusi 19,1 °C. A csa− padék évi átlagos mennyisége 695 mm (a leg− több csapadék júniusban – 93 mm, a legkeve− sebb pedig a téli hónapokban hull le – 34–45 mm). Területe 1173 km2 Népessége a 2001 évi népszámláláskor 61 887 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 18 954, a szlovák nemzetiségű lakosoké 38 967 és a ro− ma kisebbségé 2908 volt. A népesség korösz− szetétele az országos átlagnál jóval kedve− zőbb (a 0–14 évesek

részaránya 19,47%), amit a körzetben élő jelentős roma kisebbség magas természetes szaporulata magyaráz. A körzethez összesen 62 település tartozik, eb− ből kettő városi jogállású: Rozsnyó (19 261 fő) és Dobsina (4896 fő). A magyar nemzeti− ség részaránya 32 településen haladja meg a 10%−ot. A körzet közlekedési fekvése kedve− zőtlen. A gazdasági szerkezetváltás következ− tében a körzet gazdasága másfél évtizede stagnál, nagyon kedvezőtlen gazdasági és szo− ciális viszonyok alakultak ki. Magas a munka− nélküliség (2007 őszén a körzetben az értéke 20% volt), az átlagkeresetek messze elmarad− nak a szlovákiai átlagtól. A körzetben számot− tevő az építőanyag−ipar, a gépipar, az energe− tikai ipar, a papíripar. Nagyszaboson több mint kétszáz éve folyik papírgyártás, napjaink− ban is itt működik az ország egyik legfonto− sabb papírgyára. Jelentős a bútoripar és az élelmiszeripar

termelése, legjelentősebb ipari központja Rozsnyó (ahol több éves hiábavaló törekvés után várhatóan 2009−ben átadásra ke− rül a térség első ipari parkja). A körzetben a növénytermesztés természeti feltételei itt a legkedvezőtlenebbek egész Dél−Szlovákiában Tőketerebesi körzet 9.14 KASSA KÖRNYÉKI KÖRZET A Kassa környéki járás területén jött létre 2004. január 1−jén. 1996−ban a Kassa vidékiről Kas− sa környékire keresztelt területet a Kassai kerü− lethez sorolták be. A körzet központi részét a Kassai−medence, valamint a hozzá tartozó Tor− nai−medence alkotja. Nyugat felől a Gömör– Szepesi−érchegység és a Gömör–Tornai−karszt, kelet felől pedig az Eperjes–Tokaji−hegység ha− tárolja. A januári középhőmérséklet –3,9 °C, a júliusi 19,7 °C. A csapadék évi átlagos mennyi− sége 630 mm (a legtöbb csapadék júniusban – 82 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull

le – 30–39 mm). Területe 1533 km2 Né− pessége a 2001. évi népszámláláskor 106 999 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 14 140, a szlovák nemzetiségűé 84 846 és a roma kisebbségé 5393 volt. A népesség korösszetétele az országos átlagnál jóval ked− vezőbb (a 0–14 évesek részaránya 21,97%), amit a körzetben élő jelentős roma kisebbség magas természetes szaporulata magyaráz. A körzethez összesen 114 település tartozik, amelyből kettő városi jogállású: Szepsi (9525 fő) és Mecenzéf (3667 fő). A magyar nemzeti− ség részaránya 26 településen haladja meg a 10%−ot. A körzet közlekedési fekvése kedve− zőtlen. A gazdasága másfél évtizede stagnál, a gazdasági és szociális viszonyok kedvezőtle− nek. 2007 őszén a munkanélküliségi ráta érté− ke 15% volt, az átlagkeresetek pedig nem ér− ték el az országos átlag 70%−át sem). A körzet− ben kevés a körzet határain túlra

nyúló tevé− kenységi területtel rendelkező iparág. A legje− lentősebbek az építőanyag−ipar (a tornai ce− mentgyár a körzet legnagyobb üzeme), a gép− ipar, a bútoripar (Mecenzéf), az acéltermékek gyártása (Stósz) és az élelmiszeripar. A körzet gazdaságilag legdinamikusabban fejlődő telepü− lése Kenyhec. A mezőgazdasági termelés ter− mészeti feltételei különösen a déli és a keleti területeken kedvezőek (ahol számottevő a zöld− ség−, gyümölcs− és szőlőtermesztés a csaknem negyedmillió lakossal rendelkező Kassa ellátá− sa végett). A körzet idegenforgalmi potenciálja jelentős. Műemlékekben (a tornai vár, a jászói kolostor) és természeti értékekben (Szlovák− karszt Nemzeti Park, stószi gyógyfürdő, rán− kfüredi gyógyfürdő) egyaránt gazdag, azonban a turisztika nagyobb gazdasági szereppel csak az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztését kö− vetően fog bírni. 9.15 TŐKETEREBESI

KÖRZET A Tőketerebesi járás területén jött létre 2004. január 1−jén. 1996−tól a Kassai kerületbe ka− pott besorolást. A körzetet nyugat felől az Eperjes–Tokaji−hegység, dél felől pedig rész− ben a Zempléni−hegység és a Tisza folyó ha− tárolja, miközben a legnagyobb részét a kelet− szlovákiai alföld tölti ki (azon belül pedig je− lentős a Bodrogköz részesedése). A januári középhőmérséklet –3,8 °C, a júliusi 20,3 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 564 mm (a legtöbb csapadék júniusban – 76 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 26–39 mm). Területe 1074 km2 Népessége a 2001. évi népszámláláskor 103 779 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 30 425, a szlovák nemzetiségűeké 67 200 és a roma kisebbségé 4616 volt. A népesség kor− összetétele az országos átlagnál kedvezőbb (a 0–14 évesek részaránya 20,71%), amit a kör− zetben élő jelentős roma

kisebbség magas ter− Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p (a mezőgazdasági földterületek közel kéthar− madát rétek, legelők teszik ki, ahol elterjedt a külterjes állattenyésztés). Az idegenforgalom a sok történelmi műemléknek köszönhetően élénk (Krasznahorka vára, Rozsnyó óvárosa, betléri kastély), de vonzó a gyönyörű termé− szeti környezet (Szlovák−karszt Nemzeti Park, Szlovák Paradicsom Nemzeti Park, martonhá− zi aragonitbarlang), valamint a téli sportok kedvelői számára kiépített sportközpontok (Imrikfalva). A körzet látogatottságának to− vábbi növekedése várható az elkövetkező években, amelynek azonban alapfeltétele az idegenforgalommal kapcsolatos szolgáltatások színvonalának lényeges javítása. 213 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet,

Somorja, 2008, 260 p 214 A magyar kisebbség által lakott körzetek mészetes szaporulata magyaráz. A körzethez 82 település tartozik, közülük 4 városi jogál− lású – Tőketerebes (22 342), Királyhelmec (8031 fő), Gálszécs (7819 fő) és Tiszacsernyő (4645 fő). A magyar nemzetiség részaránya 38 településen haladja meg a 10%−ot. A kör− zet közlekedési fekvése kedvezőtlen. A körzet a gazdasági és szociális viszonyok terén Szlo− vákián belül az egyik legelmaradottabb tér− ségnek számít, a gazdasági szerkezetváltás so− rán a nagyon kedvezőtlen munkapiaci viszo− nyok alakultak ki. 2007 őszén a munkanélkü− liségi ráta 20% volt, az átlagbérek pedig az országos mutatóknál mintegy 30%−kal voltak alacsonyabbak. Kevés a jelentős gazdasági súllyal bíró vállalkozás a körzetben, annak határain túlra nyúló tevékenységi területtel mindenekelőtt az élelmiszeripar rendelkezik (cukor−, malom−, sütő−,

tej− és konzervipar). Az agrártermékek feldolgozásán kívül még említésre méltó a gépipar és a bútoripar. A mezőgazdasági termelés természeti feltételei jók, számottevő a szőlőtermesztés (a körzet− ben található a borászatáról világhírű tokaji borvidék). Idegenforgalma mindenekelőtt a borturizmuson és a Latorca Tájvédelmi Kör− zet (ártéri erdők, morotvatavak) által nyújtott kitűnő rekreációs lehetőségeken alapul, azon− ban az idegenforgalmi infrastruktúrájának hi− ányosságai miatt a terület valós látogatottsága messze elmarad a potenciális lehetőségeitől. 9.16 NAGYMIHÁLYI KÖRZET A Nagymihályi és a Szobránci járás területén jött létre 2004. január 1−jén A terület 1996−tól a Kassai kerülethez tartozik. A körzet legna− gyobb részét a kelet−szlovákiai alföld tölti ki, melyet északon a Vihorlát−hegység és a Beszkidek−előhegység vált fel. A januári kö− zéphőmérséklet

–3,6 °C, a júliusi 20,4 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 593 mm (a legtöbb csapadék júniusban – 76 mm, a leg− kevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 35–45 mm). Területe 1557 km2 Népessége a 2001. évi népszámláláskor 132 897 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 12 837, a szlovák nemzetiségű lakosok száma 112 059, a roma nemzetiségű lakosok száma pedig 4 621 fő volt. A népesség korösszetéte− le az országos átlagnál jóval kedvezőbb (a 0–14 évesek részaránya 20,44%), amit a kör− zetben élő jelentős roma kisebbség magas ter− mészetes szaporulata magyaráz. A körzethez összesen 125 település tartozik, ebből 4 váro− si jogállású – Nagymihály (39 948 fő), Nagy− kapos (9760 fő), Szobránc (6262 fő) és Őrme− ző (4474 fő). A magyar nemzetiség részaránya 18 településen haladja meg a 10%−ot. A kör− zet közlekedési fekvése kedvezőtlen. A gazda− sági szerkezetváltást

kísérő válságból a körzet gazdasága nem tudott talpra állni mind a mai napig, a kedvezőtlen gazdasági és szociális vi− szonyok következtében jelentős a képzett munkaerő elvándorlása. 2003 december 31−én a munkanélküliségi ráta a körzet keleti felében 29,19%, a nyugatiban pedig 24,50% volt. Az átlagkeresetek az országos mutatóknál 30%− kal alacsonyabbak. A körzet gazdasági súlya a nyugati felében található, a régió határain túl− ra nyúló tevékenységi területtel mindenekelőtt az élelmiszeripar (a nagymihályi Bel Sloven− sko tejüzem), a vegyipar (az őrmezői Chemko a körzet legnagyobb üzeme), az energetikai ipar (a Vajánban található hőerőmű az ország legnagyobb hőerőműve), valamint a gépipar és textilipar (Nagymihály) rendelkezik. A mező− gazdasági termelés természeti feltételei a régió déli felében kedvezőek (ott a mezőgazdasági területek részaránya 70% feletti), az állatte− nyésztésben

számottevő a sertéstenyésztés. A körzet idegenforgalmi vonzerejében meghatá− rozó szereppel bír a Vihorlát−hegység lábánál elterülő zempléni Széles−tó (Közép−Európa egyik legnagyobb tava, felülete 33 km2), a Latorca Tájvédelmi Körzet és a Vihorlát Táj− védelmi Körzet. Az elkövetkező évek során a gazdasági növekedésben fontos szerepet hárul majd az idegenforgalomra, amelynek infra− struktúrájában azonban jelentős fejlesztéseket kell végrehajtani a kellő idegenforgalmi kíná− lat kialakítása végett. Pozsonyi körzet A Kassai I, Kassai II, Kassai III és a Kassai IV járás összevonásával jött létre 2004. janu− ár 1−jén, Kassa város területi kiterjedésével azonos területen és a Kassai kerületbe sorol− ták be. A körzet tulajdonképpen Kassa váro− sa, annak 22 városrészéből áll. A körzet tel− jes egészében a Kassai−medencében fekszik a Hernád folyó partja mentén. A januári

közép− hőmérséklet –3,6 °C, a júliusi 19,6 °C. A csa− padék évi átlagos mennyisége 720 mm (a leg− több csapadék júliusban – 90 mm, a legkeve− sebb pedig a téli hónapokban hull le – 30–37 mm). Területe 242 km2 Népessége a 2001 évi népszámláláskor 236 093 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 9940, a szlovák nemzetiségű lakosok száma 210 340, a roma nemzetiségű lakosok száma pedig 5055 fő volt. A népesség korösszetétele nagy− jából megegyezik az országos mutatókkal, a 0–14 évesek részaránya 17,94%. A körzet közlekedési fekvése nagyon kedvező. A kör− zet munkanélküliségi mutatója az országos átlagnál kedvezőbb (2003. december 31−én a munkanélküliségi ráta értéke 13,78% volt), hasonlóan az átlagos havi jövedelmek nagysá− gához. A körzetben csaknem az összes nem− zetgazdasági ágazat megtalálható, melyeken belül a vas−, acél− és gépgyártás a Kárpát−me−

dencében csaknem egyedülálló, köszönhetően elsősorban az amerikai U. S Steel tulajdoná− ban levő vasműnek (mintegy 14 ezer főt fog− lalkoztat). Ez az ország második legerősebb gazdasági centruma a Pozsonyi körzetet köve− tően. A körzet, amely Szlovákia második leg− nagyobb gazdasági, kulturális és oktatási köz− pontja, nagy nemzetközi turisztikai vonzerő− vel bír (az idegenforgalmi látványosságok kö− zül kiemelkedik Kassa történelmi városmagja, botanikus kertje, állatkertje). 9.18 POZSONYI KÖRZET A Pozsony I, Pozsony II, Pozsony III, Po− zsony IV és a Pozsony V járás összevonásá− val jött létre 2004. január 1−jén, Pozsony vá− ros területi kiterjedésével azonos területen a Pozsonyi kerület részeként. A körzethez Po− zsony városának 17 városrésze tartozik. A körzet a Duna menti alföld és az Erdőháti−al− föld határán terül el, amelybe észak felől be− ékelődik a Kárpátok

legnyugatibb vonulata, a Kis−Kárpátok. A januári középhőmérséklet –1,4 °C, a júliusi 20,9 °C. A csapadék évi át− lagos mennyisége 642 mm (a legtöbb csapa− dék júliusban – 72 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 42–53 mm). Te− rülete 367 km2. Népessége a 2001 évi nép− számláláskor 428 672 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 16 451, a szlovák nemzetiségű lakosok száma 391 761, a roma nemzetiségű lakosok száma pedig 417 fő volt (a magyar nemzetiségű lakosság 4 városrész− ben haladta meg a lakónépességen belüli 10%−os részarányt – Dunacsún, Horvátjárfalu, Pozsonypüspöki, Oroszvár). A népesség kor− összetétele a legkedvezőtlenebb Szlovákia va− lamennyi körzete között (a 0–14 évesek rész− aránya 13,96%), amit elsősorban a nagyváro− si életmóddal kapcsolatos kevés gyermekvál− lalás magyaráz. A körzet közlekedési fekvése rendkívül kedvező. A

kitűnő foglalkoztatási feltételek következtében a munkaképes korú− ak aránya 19,35% (az országos átlag 17,97%). A körzet munkanélküliségi mutatója Szlová− kiában a legkedvezőbb, nem éri el a 4%−ot sem (2003. december 31−én az értéke 3,54% volt), míg az átlagos havi jövedelem nagysá− ga közel kétszerese az országos átlagnak. A körzet, ahol csaknem az összes nemzetgazda− sági ágazat megtalálható, az ország legerő− sebb gazdasági centruma, a körzet adja a nemzeti jövedelemnek közel harmadát, az or− szág ipari termelésének negyedét. Legjelentő− sebb vállalatai a magyarországi MOL Rt. tu− lajdonában levő Slovnaft kőolaj−finomító és a németországi tőke megjelenésének köszönhe− tően felépült Volkswagen autógyár. A körzet székhelye az ország legfontosabb közigazga− tási, oktatási, kulturális és tudományos intéz− ményeinek (pl parlament, kormány, köztársa− Magyarok Szlovákiában V.

kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 9.17 KASSAI KÖRZET 215 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 216 A magyar kisebbség által lakott körzetek sági elnök, Comenius Egyetem stb.) Számos természeti értéke (pl. Kis−Kárpátok Tájvédel− mi Körzet), kulturális és építészeti látványos− sága (pl. az Óváros a Szent Márton−székes− egyházzal és a várral, a dévényi vár), vala− mint az előnyös geopolitikai fekvése miatt az egyik legtöbb turistát vonzó idegenforgalmi központ Közép−Európában. A rendszerváltáskor súlyos regionális egyen− lőtlenségeket örökölt az ország, ráadásul a gazdaság átszerveződése, a piaci viszonyok kialakulása növelte a régiók közötti fejlettség− beli különbségeket. Dél−Szlovákiában az 1990−es években a gazdasági

ágazatok több− sége válságba került, némely kistérségnek ko− rábban meghatározó ágazatai csaknem telje− sen eltűntek, illetve a töredékére csökkentek (pl. bányászat, gépgyártás) A régión belül a többségében magyarlakta tér különösen a köz− lekedési hálózat elmaradottságából adódó el− zártsága miatt többé−kevésbé a külföldi tőke érdeklődési körén kívülre került, ezért az inf− rastrukturális hátrányok mérséklését az elkö− vetkező években kiemelt prioritásként kell ke− zelniük a politikai élet szereplőinek. Az elmúlt tíz év egy új térstruktúra meg− jelenését hozta, amely egy átalakult térségi és települési tagoltság jeleit mutatja, ahol az or− szághatáron túlnyúló régióformáló erők is lé− nyeges szerephez jutnak. Az uniós csatlako− zás a déli országrész és az ott élők számára óriási lehetőség. Azonban nem szabad az uni− ós taggá válástól a

régió automatikus innová− ciós felemelkedésére számítani, mert az uniós tagság csak lehetőségeket nyújt a régiók kö− zötti fejlettségi különbségek mérséklésére, a szerkezetváltásra és a sikeres felzárkózás elő− segítésére A tényleges társadalmi és gazdasá− gi felemelkedés a régiókon múlik, ugyanis a decentralizált döntéshozatal eredményeképpen a helyi társadalom akarata, kezdeményezőké− pessége, áldozatkészsége, lokálpatriotizmusa a térségek átalakulásának kovásza. Természete− sen a magyar kisebbség által lakott régiók pe− riferikus jellegének megszüntetéséhez szüksé− ges a kedvező központi kormányzati és regio− nális önkormányzati politikai környezet is, ugyanis a forráselosztásnál (legyen az uniós vagy nemzeti) és a fejlesztési beruházásoknál a magyarlakta régiók gyakran a szlovák nacio− nalista politikai döntéshozatal áldozataiul es− nek: elsősorban a szlovákok

által lakott amúgy is fejlettebb települések és régiók szá− mítanak kiemelten kedvezményezettnek. Ma a szlovák–magyar határ mentén olyan mértékű területi különbségek fordulnak elő, amelyek elfogadhatatlan esélyegyenlőtlensé− get teremtenek a társadalom ott élő tagjai szá− mára, s megfelelő beavatkozás hiányában a szegregációs folyamatok felerősödése, a hát− rányos helyzetű térségek teljes leszakadása fe− nyeget (elsősorban Gömörben és Nógrádban áll fenn ez a veszély). A területi egyenlőtlen− ségek jórészt a gazdasági tényezők egyenlőt− len földrajzi eloszlásában gyökereznek. Az uniós csatlakozás óta eltelt három év után a magyar kisebbség által lakott dél−szlovákiai régió gazdasági mutatói még mindig kedve− zőtlenebbek, mint az ország többi régiójának hasonló mutatói, azonban a tendenciákat meg− határozó folyamatok terén lényeges változás− ról beszélhetünk (pl. a

vállalkozói aktivitás élénküléséről), elsősorban a Pozsony–Duna− szerdahely–Párkány tengely mentén, ezen be− lül is a Dunaszerdahelyi, Szenci és Galántai járásban. A dél−szlovákiai régiók innovációs képes− ségében mutatkozó eltéréseket a régiók gazda− ságának strukturális szerkezete (az alacsony hozzáadott értéket produkáló gazdasági ágaza− tok dominálnak), a minőségi közlekedési inf− rastruktúra és a magasan képzett humán erő− Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 10. BEFEJEZÉS Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 218 Befejezés források hiánya, valamint a szlovák–magyar nemzetiségi viszony korlátozó volta okozza. Ebből kiindulva az elkövetkező években a te− rületfejlesztési innovációs politikának komplex

módon kell megközelítenie a problémát, a se− gítségnek pedig koncentrált formában, struktu− rálisan és regionálisan célzottan kell megjelen− nie. A dél−szlovákiai fejlesztési politikának ki− emelt figyelmet kell összpontosítani a szom− szédos magyarországi régiók sajátosságaira is, ugyanis a lehetséges fejlesztési irányok azono− sak a határ két oldalán és mivel az országha− tár gazdasági szempontból lényegében jelen− tőségét veszti mint belső határ, a gazdaság fej− lődése az egyik oldalon kihat a másik oldal társadalmi−gazdasági szövetének alakulására is. Az innovációs folyamatok térbeni terjedé− sében meghatározó szereppel bír a tér telepü− lésszerkezete. A magyarlakta dél−szlovákiai ré− giók településszerkezete e tekintetben kedve− zőtlen (aprófalvas), különösen a közép− és ke− let−szlovákiai régiókban. Az innováció szórásá− ban a településszerkezeten belül

kiemelt szerep hárul a városokra, mivel azok az innováció be− fogadásának, újrafogalmazásának és kisugárzá− sának központjai, s megtermékenyítő hatással vannak az őket körülvevő régiókra. A többsé− gében magyarlakta dél−szlovákiai régiók között az innovációs versenyképességet illetően első− sorban Dunaszerdahely városa emelkedik ki, amelyet Érsekújvár és Komárom követ. Nincs egyszerű és általános „varázsszer” a regionális versenyképesség javítására. A dél− szlovákiai területi egyenlőtlenségek lényeges mérséklése csak hosszú idő alatt valósítható meg. Az elkövetkező évtizedben ezen területi egyenlőtlenségek számottevő gyengülése nem várható, ugyanis a versenypiacon nyilvánvaló− an jobbak az erős társadalmi és gazdasági bá− zissal rendelkező nyugat−szlovákiai régiók és települések esélyei, a pozícióikból adódóan feltehetően nagyobb eséllyel juthatnak a meg−

újulást elősegítő forrásokhoz, mint a közép− és kelet−szlovákiai versenytársaik. Az azon− ban bizonyos, hogy a gazdasági és társadalmi kohézió segítésének kiemelt társadalmi kér− désként történő kezelése lényegesen csökkent− heti a napjainkban fennálló szakadékot a déli országrész nyugati és keleti régiói között. Az elmúlt tíz év alatt lezajlott a közigaz− gatás átalakítása, a regionális politika szem− pontjából nem kevés ellentmondással, bár az önkormányzatok létrejötte kedvező feltétele− ket teremtett a regionális és lokális gazdaság− fejlesztés számára. Ebben az időszakban ki− dolgozták a területfejlesztéssel kapcsolatos törvényi és stratégiai feltételrendszert, amely alapvető reformokat indított el a szlovákiai te− rületfejlesztés intézmény− és eszközrendszeré− ben, megteremtette a tervezés és a programo− zás, valamint a decentralizáció feltételrend− szerét. A

reformok amellett, hogy decentrali− zációs folyamatokat indítottak el, kereteket biztosítottak a területfejlesztés szereplőinek az együttműködéshez mind országos, mind regio− nális, mind pedig helyi szinten. 50. ábra A területfejlesztés hosszú távú céljai a modern piaci viszonyok között Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ munkaalkalmak teremtése, a munkanélküliségi ráták mérséklése a túlnépesedett városközpontokra nehezedĘ demográfiai nyomás csökkentése a nemzeti erĘforrások hatékony hasznosítása a régiók közötti indokolatlan fejlettségi különbségek mérséklése a regionális kultúrák és identitás megĘrzése, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek lakta területekre Ÿ a népesség és a környezet egyensúlyának a megĘrzése, illetve helyreállítása Forrás: Faragó 1987, Horváth 1998. Befejezés mezése, ugyanis az elmúlt fél évtized gyakor− lata sok esetben azt mutatta, hogy a fejleszté− si elképzelések gyakran

kimondottan pályázó, illetve településorientáltak voltak, kevés volt a sokszereplős projektkezdeményezések szá− ma. A kistérségek és az egyes települések ve− zetőinek tudatosítani kell, hogy csakis a helyi adottságokon, a sokszereplős helyi döntéseken alapuló stratégiai tervezés által felállított konkrét jövőkép képes „megmozgatni” a tele− pülést és a régiót. A fejlesztéspolitikai gon− dolkodás nem merülhet ki abban, hogy pályá− zatokat kellene írni, vagyis pénzt kellene sze− rezni. A politikai demokrácia születése óta eltelt csaknem két évtized alatt az országban sike− rült megtenni az első lépéseket a regionális demokrácia felé vezető úton. Az elkövetkező évek számára az egyik legfontosabb teendő az lesz, hogy a fejlesztési források felhaszná− lásához megfelelő projektek és színvonalas pályázatok szülessenek, valamint a területfej− lesztés szereplői erőteljes regionális és

város− marketinget valósítsanak meg, mint ahogy azt egy angol közgazdasági bölcsesség meg− állapítja: „Cash Is King, But Marketing Is Everything!” 51. ábra A régiók és városok megújulásához szükséges partnerségek Forrás: A szerző saját szerkesztése. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p A hatékony fejlődés záloga a fejlesztéspo− litikai rendszer további decentralizálása, amely elősegíti a helyi, regionális fejlesztési igényekhez, szükségletekhez való igazodást. A források decentralizált felhasználása a fel− zárkózás egyik legfontosabb eszköze lehet. Az elmúlt tíz év alatt sikerült elérni, hogy új munkamegosztás jöjjön létre a kormány, a ré− giók és a települések között, így mára az em− berek életét közvetlenül érintő döntések többsége ott születik, ahol a legtöbb a helyis− meret és a

tapasztalat. A regionális és helyi önkormányzatok meghatározó szerepet játsza− nak a tervezésben, decentralizált forrásaik je− lentősen megnövekedtek. A jövőt illetően nagyon fontos, hogy az elkövetkező években élénk információáramlás és szakmai párbeszéd jellemezze a régiók és városok fejlesztési folyamatait. Dél−Szlovákia jövőbeni fejlődése nagyban függ majd attól, hogy a régiókért és a városokért felelős sze− replők (önkormányzatok, gazdasági szféra, in− tézményi szféra, szakmai és civil−társadalmi szervezetek) képesek lesznek−e összehangolni a stratégiai jelentőségű fejlesztési céljaikat, s közösen képesek lesznek−e tenni érte. Fontos lesz a partnerség fogalmának mélyebb értel− 219 Ádám János Imre 2005. A dél−szlovákiai régió fejlődése a helyi kezdeményezések és a hatá− ron átnyúló együttműködések tükrében. In Réti Tamás (szerk): Közeledő régiók a

Kárpát−medencében. Európai Budapest, Összehasonlító Kisebbségkutatások Közala− pítvány, 21–59. p Faragó László 1987. A területfejlesztés fogalmáról Tér és Társadalom, 1 sz 1–15 p Horváth Gyula 1998. Európai regionális politika Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó Horváth Gyula 2004. Regionális fejlődés és politika a Kelet−Közép−Európai csatlakozó orszá− gokban. MTA RKK, kézirat Iván Gábor–Katona János 2002. Regionális politika In Kende Tamás–Szűcs Tamás (szerk): Az Európai Unió politikái. Budapest, Osiris Kiadó, 51–86 p Korec, Pavol 2005. Regionálny rozvoj Slovenska v rokoch 1989–2004 Bratislava, Geo−grafi− ka, 228 p. Kruppa Éva 2003. Régiók a határon – Határ menti együttműködés az EU−ban és Közép−Euró− pában. PhD−értekezés, MTA Világgazdasági Kutatóintézet Nemes Nagy József 1995. Soprontól Nyíradonyig (városok a piacgazdasági átmenetben) Comi− tatus, 8–9. sz 15–22 p

Lengyel Imre–Rechnitzer János 2000. A városok versenyképességéről In Horváth Gyula–Rech− nitzer János. (szerk): Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordu− lón. Pécs, MTA RKK, 130–152 p Reiter Flóra–Semsey Ilona–Tóth Attila 2004. Kelet−Szlovákia régió gazdasági átalakulása In Réti Tamás (szerk.): Átalakuló régiók – Dél−Szlovákia és a magyarok által lakott ré− giók gazdasági helyzete. Budapest, Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Köz− alapítvány, 41–59. p Tóth Károly 2005. A magyar intézményrendszer fejlődése In Fazekas József–Hunčík Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában (1989–2004) Somorja–Dunaszerdahely, Fórum Ki− sebbségkutató Intézet–Lilium Aurum Könyvkiadó. Gajdoš, Peter 2004a. Vývojové zmeny sociálno−priestorovej situácie Slovenska s prihliadnutím na prihraničné regióny. In Falťan, Lubomír (ed) 2004: Regionálny rozvoj Slovenska v európskych

integračných kontextoch. Regióny, prihraničné regióny, euroregióny Bratislava, NK UNESCO – MOST, Sociologický ústav SAV, 24–34. p Gajdoš, Peter 2004b. Typologia regionálnej diferenciácie SR In Falťan, Ľubomír–Pašiak, Ján (ed.) 2004: Regionálny rozvoj Slovenska – východiská a súčasný stav Bratislava, Sociologický ústav Slovenskej akadémie vied, 54–78 p. Turnock, David 2002. Crossborder cooperation: a major element in regional policy in East Cen− tral Europe. Scottish Geographical Journal, No 1, 19–40 p Gál Zoltán 2004. A Felvidék története In Horváth Gyula (szerk): Dél−Szlovákia Budapest– Pécs, Magyar Tudományos Akadémia–Regionális Kutatások Központja, 27–77. p Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p FELHASZNÁLT IRODALOM Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet,

Somorja, 2008, 260 p 222 Felhasznált irodalom Michálek, Anton 2005. Príjmové nerovnosti a ich priestorová diferenciácia Geografia, č 2, 57–63. p Mládek, Jozef 1992. Základy geografie obyvateľstva Bratislava, SPN, 230 p Spišiak, Peter–Lelkes, Gábor 2003. Vybrané problémy agroštruktúr vo vysokoprodukčnej poľnohospodárskej oblasti Slovenska – Dolnonitriansky región. In Geografické aspekty středoevropského prostoru. Brno, Masarykova univerzita, 122–128 p Spišiak, Peter 2004. Poľnohospodárske výrobné oblasti a poľnohospodárske prírodné oblasti na Slovensku. In AFRNUC Geographica Nr 45, Bratislava, 39–54 p Spišiak, Peter 2005. Sociálno−ekonomické podmienky slovenského vidieka vo vzťahu k poľno− hospodárstvu po roku 1989. In Spišiak, Peter (ed): Agrorurálne štruktúry Slovenska po roku 1989. Bratislava, Geografika, 36–43 p Zubriczký, Gabriel 2005. Dynamika vidieckych obcí Slovenska v transformačnom období 1991–2001. In

Spišiak, Peter (ed): Agrorurálne štruktúry Slovenska po roku 1989 122–128. p Buček, Milan 2003. Regionálna integrácia Slovenskej republiky: stratégia využitia podpory Európskej únie. Ekonomický časopis, roč 51, č 8, 982–996 p Dostál, Ondrej–Sloboda, Dušan 2005. Župný variant 2005 – Návrh na zmenu územného čle− nenia SR. Bratislava, Konzervatívny inštitút M R Štefánika Drgoňa, Vladimír 2001: Transformačný proces a jeho vplyv na regionálnu štruktúru Slovenska. Geographical Studies, 8. sz Drgoňa, Vladimír 2003. Cezhraničná spolupráca: nový fenomén v regionálnej politike (na prík− lade pohraničných území SR). In Geografické aspekty středoevropského prostoru Brno, Masarykova univerzita, 10–15. p Dubecová, Ivana 2001. Potreba súčinnosti regionálnej politiky, agrárnej politiky a politiky roz− voja vidieka v smere trvalo udržateľného rozvoja vidieckych oblastí. In Medzinárod− né vedecké dni 2001. Zborník

vedeckých prác, SPU Nitra, 925–932 p Hanušin, Ján–Huba, Mikuláš–Ira, Vladimír–Lacika, Ján–Szőllős, Ján 1997. Vývojové trendy využívania vybraných prírodných a krajinných zdrojov na Slovensku z aspektu trva− lej udržateľnosti. Geografický časopis, 2 sz 127–143 p Hardi Tamás–Mezei István 2003. A szlovák közigazgatás és területfejlesztés asszimetriái Tér és Társadalom, 4. sz 126–154 p Huba, Mikuláš–Ira, Vladimír 1999. Changes of rural space in Slovakia from sustainability per− spective. Geographica Slovenica, 31 évf 151–161 p Halás, Marián–Slavík, Vladimír 2001. Cezhraničná spolupráca a euroregióny v SR (ciele, rea− lita, perspektívy). Miscellanea geographica, 9 sz 171–180 p Kling, Jaroslav 2004. Regionálna politika In Slovensko 2004 Bratislava, Inštitút pre verejné otázky, 568–583. p Korec, Pavol 2003. Population development, urbanization and regional disparities of Slovakia In Acta Universitatis

Carolinae Geographica, XXXVIII. Praha, Nakladatelství Karolinum, 167–180. p Lelkes Gábor 2003. Elmaradottság és versenyképességi elemek SWOT−analízis a dél−szlová− kiai térben. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 4 sz 3–18 p Lelkes Gábor 2004a. Dél−Szlovákia fejlődési irányai Térségi adottságok In Horváth Gyula (szerk.): Dél−Szlovákia Budapest–Pécs, Magyar Tudományos Akadémia–Regionális Kutatások Központja, 465–478. p Felhasznált irodalom 223 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p Lelkes Gábor 2004b. Dél−Szlovákia a nemzeti fejlesztési dokumentumokban In Horváth Gyu− la (szerk.): Dél−Szlovákia Budapest–Pécs, Magyar Tudományos Akadémia–Regio− nális Kutatások Központja, 489–497. p Lelkes Gábor 2004c. Dél−Szlovákia a kerületek középtávú regionális fejlesztési dokumentumai− ban. In Horváth Gyula (szerk):

Dél−Szlovákia Budapest–Pécs, Magyar Tudományos Akadémia–Regionális Kutatások Központja, 497–498. p Lelkes Gábor 2004d. Szlovákia makrorégiói In Horváth Gyula (szerk): Dél−Szlovákia Buda− pest–Pécs, Magyar Tudományos Akadémia–Regionális Kutatások Központja, 83–199. p Lelkes Gábor 2004e: Humán erőforrások. In Horváth Gyula (szerk): Dél−Szlovákia Buda− pest–Pécs, Magyar Tudományos Akadémia–Regionális Kutatások Központja, 255–270. p Lelkes Gábor 2004f. Vybrané demografické ukazovatele národnostných menšín Slovenska In Lelkes, Gábor–Tóth, Károly (eds.): Národnostné menšiny na Slovensku 2003 Šamo− rín–Dunajská Streda, Fórum inštitút pre výskum menšín–Vydavateľstvo Lilium Aurum, 15–59. p Lelkes Gábor 2005. Možnosti regionálneho rozvoja v Mikroregióne Klátovské rameno In Zmeny v štruktúre krajiny ako reflexia súčasných spoločenských zmien v strednej a východnej Európe. Zborník z III

Medzinárodného geografického kolokvia Ústav geografie, Univerzita P.JŠafárika Košice, 79–82 p Lukniš, Michal 1985. Regionálne členenie Slovenskej socialistickej republiky z hľadiska jej racionálneho rozvoja. Geografický časopis, č 2–3, 137–163 p Mezei István 2006a. Chances of Hungarian−Slovak Cross−Border Relations Discussion Paper no. 49 Pécs, Centre for Refional Studies of Hungarian Academy of Sciences Mezei István 2006b. Vonzáskörzetek és határok a magyar–szlovák határ mentén In Lelkes Gá− bor–Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 107–197 p. Morvay Károly 2004. A külföldi tőkebefektetések és ipari parkok Dél−Szlovákiában In Átala− kuló régiók. Budapest, EÖKIK, 23–40 p Paulov, Ján 1996. The transformation process in Slovakia: some thoughts on spatial−temporal regularities, regional pattern and possible regional shift. AFRNUC,

Geographica, Nr 37, Bratislava, 112–121. p Pálné Kovács Ilona 1999. Regionális politika és közigazgatás Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó. Petőcz Kálmán 1998. Választások és felosztások A demokratikus választási rendszerek alapjai és a szlovákiai közigazgatási reform. Dunaszerdahely, Fórum Intézet–Lilium Aurum Kiadó. /Nostra tempora, 1/ Rechnitzer János 1998. A területi stratégiák Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó Rechnitzer János–Smahó Melinda 2005. A humán erőforrások regionális sajátosságai az átme− netben. Budapest, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Rechnitzer János–Smahó Melinda 2006. Regionális politika A HEFOP 331−P−2004−09− 0102/1.0 pályázat támogatásával készült publikáció Szarka László 2001. Közigazgatási reform és kisebbségi kérdés Kisebbségkutatás, 2 sz Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma: Régiók Európája, az Európai Unió regionális poli− tikája, 2002. Magyarok

Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 224 Felhasznált irodalom Slovensko 2005. Súhrnná správa o stave spoločnosti Ed Kollár, Miroslav– Mesežnikov, Grigorij–Bútora, Martin. Bratislava, IVO, 2006 Slovensko 2004. Súhrnná správa o stave spoločnosti Ed Kollár, Miroslav–Mesežnikov, Grigorij. Bratislava, IVO, 2005 Slovensko 2003. Súhrnná správa o stave spoločnosti Ed Kollár, Miroslav–Mesežnikov, Grigorij. Bratislava, IVO, 2004 Slovensko 2002. Súhrnná správa o stave spoločnosti Ed Kollár, Miroslav–Mesežnikov, Grigorij. Bratislava, IVO, 2003 Slovensko 2006. Súhrnná správa o stave spoločnosti Ed Kollár, Miroslav– Mesežnikov, Grigorij–Bútora, Martin. Bratislava, IVO, 2007 Dél−Szlovákia. Szerk Horváth Gyula Budapest–Pécs, Magyar Tudományos Akadémia–Regio− nális Kutatások Központja, 2004. Magyarok Szlovákiában (1989–2004). Szerk Fazekas

József–Hunčík Péter Somorja–Dunaszer− dahely, Fórum Kisebbségkutató Intézet–Lilium Aurum Könyvkiadó, 2005. World Bank Business Environment and Enterprise Performance Survey, 2006. Nagy Myrtil: 2% Dél−Szlovákiában. Somorja–Dunaszerdahely, Fórum Információs Központ– Lilium Aurum Könyvkiadó, 2006. Vývoj miery nezamestnanosti. Bratislava, Úrad práce, sociálnych vecí a rodiny, 2007 Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 2001. Bratislava, Štatistický úrad SR, 2005 Národný akčný plán zamestnanosti na roky 2002–2003. Bratislava, Ministerstvo práce, sociál− nych vecí a rodiny SR, 2002. Zákony. Bratislava, Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodiny SR, 2006 Vývoj mesačných miezd na Slovensku. Bratislava, Štatistický úrad SR, 2007 Koncepcia decentralizácie a modernizácie verejnej správy. Bratislava, Úrad vlády SR, 2001 Národný rozvojový plán. Bratislava, Ministerstvo výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky,

2003. Sektorový operačný program – Ľudské zdroje. Bratislava, Ministerstvo výstavby a regionálne− ho rozvoja Slovenskej republiky, 2003. Podnikateľská aliancia Slovenska: Mapovanie regionálnych podmienok na podnikanie. Bratislava, Štatistický úrad SR, 2005. Štatistická ročenka regiónov Slovenska. 2007 Bratilava, Slovenský štatistický úrad Dunaszerdahely Városfejlesztési Stratégiája, Dunaszerdahely, 2007. Národný strategický plán rozvoja vidieka SR na roky 2007–2013. Bratislava, Ministerstvo pôdohospodárstva Slovenskej republiky, 2006. Národný strategický referenčný rámec Slovenskej republiky 2007–2013. Bratislava, Minister− stvo výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky, 2006. Koncepcia územného rozvoja Slovenska 2001. Bratislava, Ministerstvo životného prostredia Slovenskej republiky, 2002. Kulcsár Mária et al.: Nonprofit 1x1 Útikalauz kezdő civil szervezetek számára Somor− ja–Dunaszerdahely, Fórum

Információs Központ–Lilium Aurum Könyvkiadó, 2002. 1. táblázat A foglalkoztatottak számának alakulása 2001–2005 között Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Megjegyzés: A legalább 20 főt foglalkoztató vállalatokra vonatkozólag. Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Nyilvántartott foglalkoztatottak száma átlagosan NUTS 4 Losonc 836 840 838 878 1 071 1 381 1 371 1 557 1 725 1 742 648 780 724 707 767 866 858 1 086 1 004 1 026 1 017 1 058 1 286 1 392 1 420 3 609 3 583 3 696 3 585 3 769 1 795 2 027 2 179 2 352 2 259 571 753 841 789 796 NagyrĘce 442 511 461 580 575 696 702 632 691 767 601 557 531 510 447 273 382 247 257 307 716 582 457 471 402 1 512 1 604 1 636 1 532 1 866 295 208 265 256 372 677 985 816 163 122 Rimaszombat kereskedelem Nagykürtös 1 789 1 461 1 459 1 488 1 698 6

225 7 018 6 896 6 386 6 187 4 088 4 444 4 873 5 623 6 260 6 687 7 320 7 581 8 179 8 265 6 710 7 336 9 154 9 037 8 297 15 239 15 198 14 933 14 187 13 828 6 981 7 222 6 937 6 375 7 122 4 693 4 432 4 271 4 488 4 331 építĘipar Kassa környék 920 848 703 648 628 4 118 3 792 3 311 2 802 2 761 1 466 1 373 1 176 1 021 1 135 3 640 3 541 3 049 2 701 2 592 2 961 2 543 2 369 1 992 1 965 2 982 2 669 2 516 2 265 2 229 3 776 3 481 3 049 2 649 2 444 1 043 1 042 899 824 847 ipar Nagymihály 7 638 7 132 6 839 6 598 7 484 21 987 22 183 21 386 20 480 20 011 14 411 14 425 14 537 14 999 15 614 20 892 21 379 20 840 20 379 20 201 23 924 24 564 24 396 23 542 22 807 44 519 44 241 43 474 42 087 44 007 27 700 27 039 25 744 24 564 25 144 10 814 10 909 10 393 9 617 9 382 mezĘgazdaság Rozsnyó 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005

Nyilvántartott foglalkoztatottak száma átlagosan Év ebbĘl TĘketerebes Vágsellye Érsekújvár Nyitra Léva Komárom Galánta Dunaszerdahely Szenc NUTS 4 ebbĘl 16 788 16 976 16 454 15 706 15 193 9 477 7 390 8 017 7 549 5 949 15 233 16 173 13 894 12 977 13 519 8 291 7 389 6 637 6 231 5 848 11 659 11 861 10 557 10 542 10 592 22 900 24 842 23 578 21 977 22 598 12 839 10 849 10 860 10 548 10 925 17 936 17 666 16 355 16 136 15 568 kereskedelem 1 132 1 086 936 621 558 555 444 275 209 287 2 026 1 477 1 318 956 1 154 1 610 1 530 1 249 898 964 2 649 2 286 1 799 1 503 1 404 1 839 1 574 1 170 1 019 1 082 1 215 869 635 469 507 1 257 1 078 814 769 546 ipar 5 668 6 139 6 100 5 870 6 078 5 073 3 323 4 327 3 939 2 505 4 008 6 248 4 377 4 043 4 715 2 523 2 197 1 904 1 869 1 527 2 034 2 692 2 426 2 778 2 833 8 455 10 903 10 156 9 324 10 070 3 827 2 982 3 481 3 459 3 719 2 746 3 166 2 424 2 384 2 524 építĘipar kereskedelem 483 404 349 300 378 27 15 67 103 51 232 235 188 148

68 107 67 87 76 92 303 278 300 336 299 735 793 817 779 778 193 208 115 48 38 396 360 316 307 261 1 154 1 330 1 391 1 353 965 320 330 347 322 293 411 527 565 560 550 295 287 315 310 336 347 395 473 340 353 691 860 1 018 917 925 475 520 536 537 617 334 410 512 544 576 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p MELLÉKLET Melléklet Szlovákia, NUTS 4 14 005 14 966 15 562 17 259 18 500 11 670 12 604 15 937 19 866 18 662 9 974 11 028 11 464 13 234 13 034 11 903 11 401 11 986 13 856 14 147 12 272 11 836 11 877 12 073 14 007 11 238 11 324 12 113 12 297 13 341 12 537 14 266 15 057 15 765 17 012 11 618 12 322 12 306 13 525 13 840 12 000 12 576 13 015 14 063 15 078 Losonc 13 189 14 053 14 833 16 352 17 640 12 068 12 890 12 540 15 946 17 223 10 542 12 703 14 052 15 804 14 920 12 778 17 058 12 273 14 695 15 578 9 153 10 209 10 061 12 046 14 137 9 565 11 995 12 427 11 980 15 640 11 984 13 048 13 788 15

573 15 951 11 213 9 839 13 153 13 365 12 162 10 771 12 355 11 530 16 415 17 551 NagyrĘce kereskedelem Rimaszombat 13 598 15 089 16 262 18 027 19 529 13 232 15 453 16 703 17 129 18 263 11 032 11 515 12 417 14 246 15 777 11 043 11 991 13 318 15 642 17 022 10 534 11 759 12 890 13 866 15 117 11 977 16 533 17 839 19 494 20 488 11 562 12 885 13 976 15 269 16 889 12 674 13 570 14 555 15 823 16 396 15 460 17 071 17 298 19 243 20 919 építĘipar Nagykürtös 10 193 10 841 11 549 13 102 14 166 12 581 13 356 14 287 15 352 17 565 10 335 11 022 11 917 13 016 14 256 10 575 11 183 12 240 13 441 14 239 9 479 9 993 10 539 12 038 12 825 10 007 10 584 11 216 12 868 13 261 10 834 11 374 11 742 13 474 14 737 9 739 10 627 10 824 12 429 13 870 9 862 10 442 10 860 12 277 13 230 ipar Kassa környék 12 764 14 203 15 335 16 923 18 433 11 754 12 912 14 426 15 405 16 310 10 253 11 253 12 116 13 391 14 444 10 477 11 559 12 301 13 828 15 024 10 176 11 405 12 299 13 334 14 506 11 013 13 354 14 332 15 712

16 707 11 622 13 022 14 058 15 332 16 561 11 151 12 318 13 186 14 182 15 194 12 646 13 875 14 397 16 459 17 562 ebbĘl Nagymihály 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 havi átlagmezĘkereset gazdaság Rozsnyó Év TĘketerebes Érsekújvár Nyitra Léva Komárom Galánta Dunaszerdahely Szenc Szlovákia Szlovákia, NUTS 4 2. táblázat A havi átlagkeresetek nagyságának alakulása 2001–2005 között (Sk−ban) Vágsellye Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 226 Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Megjegyzés: A legalább

20 főt foglalkoztató vállalatokra vonatkozólag. Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. havi átlagkereset 10 704 11 847 12 583 13 415 14 370 11 399 11 422 12 818 13 436 13 664 10 135 11 752 12 133 12 932 14 573 9 266 10 892 11 576 12 700 13 603 10 751 11 767 12 731 13 954 14 779 11 261 13 274 14 034 15 255 16 151 10 896 12 650 13 168 14 604 15 231 10 683 11 812 12 574 13 665 14 292 ebbĘl kereskedelem 9 521 10 218 10 733 12 504 13 681 9 855 10 618 13 358 15 570 15 447 9 696 10 299 11 173 12 325 13 540 9 077 9 922 10 347 12 511 12 528 10 380 10 864 11 447 12 975 13 377 9 243 9 538 10 063 12 302 12 287 10 158 10 508 11 083 12 919 13 635 7 951 8 365 9 205 9 460 10 417 ipar 11 155 11 979 12 678 13 212 14 033 13 018 11 898 13 697 14 022 13 321 11 248 12 829 12 349 13 309 15 868 9 821 12 229 12 985 14 303 15 435 14 800 14 535 15 429 16 979 17 236 12 902 15 394 16 350 17 748 18 365 12 339 15 268 15 134 17 836 18 056 10 327 10 892 12 180 13 288 13 077 építĘipar kereskedelem 9

804 11 249 11 628 10 801 10 811 11 920 8 967 17 182 13 737 19 137 8 796 9 750 11 086 11 413 14 412 7 241 8 284 9 297 10 743 10 043 15 853 17 937 18 266 20 798 20 964 13 803 14 892 14 421 13 983 15 076 13 539 15 082 16 064 25 705 22 660 10 304 10 769 13 581 15 001 15 504 9 537 10 083 10 737 11 164 12 347 11 218 11 110 11 183 12 070 11 968 10 577 10 223 10 556 11 193 11 726 8 994 8 433 9 317 9 188 10 914 13 698 12 243 12 573 13 330 12 861 9 590 9 564 9 847 10 516 13 964 10 920 10 870 11 205 11 242 11 907 10 316 10 411 9 898 10 226 11 084 Melléklet Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. Szlovákia, NUTS 4 Losonc NagyrĘce Rimaszombat Nagykürtös Kassa környék Nagymihály Rozsnyó 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 TĘketerebes Szlovákia, NUTS 4 Szlovákia Szenc Dunaszerdahely Galánta

Komárom Léva Nyitra Érsekújvár Vágsellye Év SzarvasJuh Sertés Baromfi marha 100 ha mezĘgazdasági 100 ha szántóföldre földterületre esĘ esĘ darabszám darabszám 28,3 14,3 111,3 1 143,9 26,8 14,0 112,3 1 008,6 26,2 14,4 104,2 1 026,5 27,9 16,6 84,5 1 007,7 27,2 16,5 81,8 1 039,2 20,8 0,2 80,8 2 066,6 23,1 0,7 44,7 492,1 22,6 0,4 32,7 299,4 21,3 0,4 31,4 770,1 21,2 0,1 26,9 841,1 44,1 2,1 172,3 645,8 41,0 1,1 177,4 1 111,5 40,5 1,1 214,9 1 408,3 39,2 1,3 187,0 1 144,8 39,0 1,2 184,9 1 158,1 21,1 0,9 75,8 737,4 20,8 0,8 83,2 401,4 21,4 0,7 83,5 665,9 19,9 0,9 66,3 584,2 19,5 1,0 67,6 346,6 31,3 2,9 147,3 1 021,4 28,3 2,6 147,5 579,9 26,3 2,8 140,5 920,7 24,6 3,2 123,7 638,3 23,0 2,4 119,9 659,3 17,9 5,9 64,2 208,5 15,5 6,8 54,9 213,5 14,8 5,0 46,5 762,4 15,0 4,2 49,3 429,0 14,9 4,5 46,0 816,8 22,2 1,1 127,8 1 888,2 19,7 3,1 145,1 1 746,0 20,5 1,3 131,8 1 651,6 19,2 1,6 115,1 1 859,8 18,1 2,0 109,9 1 753,1 16,0 0,7 85,2 1 694,3 16,7 0,5 91,2 1 180,4 16,9 0,8 77,0 565,1

16,0 0,7 66,3 663,1 15,7 0,7 62,3 601,3 31,4 2,1 95,7 468,3 29,9 1,2 97,2 231,2 32,1 2,9 102,9 222,9 31,8 2,9 89,2 217,9 30,7 1,8 85,0 210,7 Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 SzarvasJuh marha 100 ha mezĘgazdasági földterületre esĘ darabszám 25,3 16,4 23,7 17,6 20,3 18,1 20,9 15,5 21,2 17,5 14,1 15,1 14,9 19,3 12,5 19,5 13,1 27,6 13,7 33,1 22,8 31,2 20,6 32,7 20,2 35,6 22,0 38,5 21,2 40,2 21,5 13,0 21,4 12,2 20,5 11,0 23,7 13,3 21,4 11,7 27,8 13,4 22,4 11,3 21,8 11,5 25,4 16,4 24,5 17,0 17,9 3,2 15,7 1,8 19,2 2,2 14,5 2,7 14,2 1,9 21,4 33,8 18,9 28,5 17,0 27,2 22,4 37,2 22,2 36,8 13,4 8,1 13,9 7,8 11,5 9,6 12,0 10,2 11,2 10,6 Sertés Baromfi 100 ha szántóföldre esĘ darabszám 136,5 156,5 151,2 117,0 116,7 71,4 44,7 62,0 74,8 62,4 160,0 158,9 202,3 139,4 136,2 96,1 87,2 59,5 41,9 33,8 93,4 84,8 77,0 65,2

54,3 82,1 99,2 88,1 62,0 60,8 40,0 34,4 27,2 37,1 37,3 56,0 66,5 50,6 39,7 35,9 981,3 897,0 521,9 619,0 393,5 452,3 321,0 804,0 1 646,6 928,4 1 089,6 1 045,5 863,7 563,0 631,7 995,0 798,6 956,0 862,5 895,9 1 317,2 923,1 913,5 1 218,1 1 082,1 641,7 713,0 887,7 771,5 896,6 803,8 1 978,0 426,5 2 417,0 1 492,5 531,3 528,7 433,8 415,2 442,9 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 3. táblázat Az állatsűrűség alakulása 2001–2005 között 227 Melléklet 1 2 2 3 2 10 8 8 9 8 1 1 2 4 4 7 6 7 8 7 8 6 7 6 5 23 25 25 21 23 9 8 8 8 8 7 6 7 5 6 NUTS 4 Losonc 23 24 22 30 27 59 60 65 67 78 36 37 38 40 40 50 55 50 52 58 62 58 54 60 53 105 104 103 115 109 62 59 60 70 69 19 17 16 20 17 NagyrĘce 41 32 35 39 46 59 58 48 53 48 41 38 41 54 50 51 49 48 64 61 43 41 47 53 56 94 92 114 120 112 57 59 58 72 66 13 18 19 16 19 250 és felette Rimaszombat 615 529 615 731 878 977 1 097 1 162 1 366 1 566 631

705 727 838 987 798 800 847 961 1 119 729 708 740 851 946 1 440 1 448 1 532 1 819 2 050 840 805 871 1 044 1 212 347 321 380 468 516 50–249 Nagykürtös 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 20–49 Kassa környék 0–19* Nagymihály Év Rozsnyó Vállalatok megoszlása az alkalmazottak száma alapján TĘketerebes Érsekújvár Nyitra Léva Komárom Galánta Dunaszerdahely Szenc NUTS 4 4. táblázat A vállalatok számának alakulása az alkalmazottak számának függvényében 2001–2005 között Vágsellye Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 228 Év Vállalatok megoszlása az alkalmazottak száma alapján 0–19* 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003

2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 20–49 563 457 508 612 709 165 125 123 153 164 425 341 362 430 488 282 229 254 292 371 551 447 478 547 651 643 585 616 709 790 371 338 357 399 431 552 517 528 583 669 50–249 31 33 29 34 38 7 9 10 9 9 29 22 20 25 24 20 21 14 25 17 20 21 24 38 38 36 38 38 46 55 21 24 21 25 20 23 19 23 33 27 250 és felette 27 28 26 29 23 10 8 6 10 10 27 30 29 27 28 21 17 17 19 23 34 32 27 30 24 47 47 42 53 44 18 14 14 16 18 28 23 24 25 23 *Ezen katergóriába vannak sorolva azon vállalatok is, ahol az az alkalmazottak száma nem lett megállapítva. Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 10 8 8 9 11 3 3 2 2 2 5 4 4 5 3 4 4 3 2 1 5 4 3 4 3 11 10 10 7 6 5 4 5 6 5 1 3 4 6 4 Melléklet NUTS 4 Szenc Dunaszerdahely Galánta Komárom Léva Nyitra Érsekújvár Vágsellye Év 2003 2004 2005 2003 2004 2005 2003 2004 2005 2003 2004 2005 2003 2004 2005 2003 2004 2005 2003 2004 2005

2003 2004 2005 Kereskedelmi bankok fiókintézeteinek száma 5 5 5 14 17 18 8 9 9 12 12 12 13 14 13 18 19 21 11 13 15 4 4 5 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. NUTS 4 Losonc NagyrĘce Rimaszombat Nagykürtös Kassa környék Nagymihály Rozsnyó TĘketerebes Év 2003 2004 2005 2003 2004 2005 2003 2004 2005 2003 2004 2005 2003 2004 2005 2003 2004 2005 2003 2004 2005 2003 2004 2005 Kereskedelmi bankok fiókintézeteinek száma 10 11 13 3 4 4 5 5 5 3 3 3 3 3 7 9 9 10 3 3 4 6 6 7 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 5. táblázat A kereskedelmi bankok fiókintézetei számának alakulása 2003–2005 között 229 Melléklet Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. NUTS 4 Losonc NagyrĘce Rimaszombat Nagykürtös 52 120 52 998 53 763 54 747 55 948 112 540 112 977 113 614 114 217 114 788 94 544 94 471 94 849 94 936 95 004 108 294 107 783 107 355 107 290 107 037 119 790 119

501 119 205 119 018 118 695 163 565 163 548 163 599 163 764 163 768 149 165 148 732 148 365 148 001 147 703 53 937 53 966 53 988 54 110 54 196 Kassa környék 10,60 19,11 14,78 17,27 20,49 2,67 4,41 6,80 5,31 4,93 2,04 1,81 5,25 3,91 2,94 0,24 0,13 0,61 2,12 1,31 0,97 1,15 1,31 2,32 1,17 1,11 1,08 1,21 1,40 0,90 -0,38 0,13 0,94 1,13 1,54 1,80 3,06 1,13 3,04 2,16 Lakosság száma december 31-én Nagymihály 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Migrációs szaporulat 1000 lakosra számítva Rozsnyó Év TĘketerebes Érsekújvár Nyitra Léva Komárom Galánta Dunaszerdahely Szenc NUTS 4 6. táblázat A migrációs folyamatok mutatóinak alakulása 2001–2005 között Vágsellye Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p

230 Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Migrációs szaporulat 1000 lakosra számítva 1,55 2,28 0,55 2,68 1,49 -0,42 -3,01 -0,73 -1,94 -4,08 -1,76 -1,58 -1,53 -1,71 -2,01 -1,13 1,52 1,25 3,10 1,10 3,85 6,12 5,51 3,37 4,08 -0,38 -1,05 0,03 -1,04 0,51 0,21 0,18 0,55 3,31 2,52 0,91 0,07 1,46 1,48 -0,62 Lakosság száma december 31-én 72 878 73 326 73 189 73 287 73 343 40 879 40 818 40 786 40 699 40 563 82 970 82 885 82 863 82 773 82 648 46 597 46 550 46 446 46 462 46 355 107 397 108 431 109 434 110 221 110 997 109 160 109 192 109 266 109 322 109 547 61 886 61 867 61 794 61 902 62 038 103 913 104 006 104 268 104 460 104 633 Melléklet 231 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. NUTS 4 Losonc NagyrĘce Rimaszombat 150 850 202 332 205 337 183 592 192 191 76 035 92 320 71 026 76 984 81 049 34 318 33 725 47 166

43 090 52 490 56 976 57 113 55 730 39 655 37 149 43 023 47 843 56 766 51 172 55 613 126 274 114 344 124 138 120 060 142 271 245 400 218 500 250 836 249 693 221 144 41 127 33 306 34 476 27 565 25 700 Nagykürtös 60 723 74 338 75 471 74 814 84 912 27 858 32 094 23 464 24 799 30 070 9 366 11 315 12 092 12 146 15 400 25 396 22 876 20 841 18 526 17 283 14 668 14 920 19 385 17 127 19 104 64 711 61 505 60 400 56 708 74 733 57 433 53 187 63 025 57 518 60 640 10 658 9 394 9 777 7 739 8 354 Kassa környék 2 368 5 891 6 064 6 091 6 081 1 647 1 820 1 698 1 840 1 951 769 783 884 937 867 1 323 1 447 1 518 1 378 802 1 604 1 547 1 724 1 712 1 679 2 168 1 865 1 887 1 935 2 032 3 759 3 883 4 144 4 136 4 226 871 656 651 712 717 Nagymihály 30 34 38 36 34 37 39 38 40 38 8 9 10 11 11 25 26 28 27 23 26 24 25 24 24 27 24 27 24 25 54 52 63 63 64 6 5 5 7 7 Rozsnyó 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002

2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 A Eltöltött Szálláshelyek szálláshelyi Látogatók éjszakák ágyak száma száma száma száma TĘketerebes NUTS 4 Szenc Dunaszerdahely Galánta Komárom Léva Nyitra Érsekújvár Vágsellye Év Év 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 A Szálláshelyek szálláshelyi Látogatók ágyak száma száma száma 25 22 20 22 20 12 11 10 11 12 13 13 13 13 13 12 14 12 13 19 20 26 26 29 30 48 50 58 51 53 41 69 71 72 70 8 8 8 12 11 2 646 2 264 1 279 1 359 1 319 895 883 802 910 924 1 565 1 708 997 997 964 599 583 501 499 843 1 137 1 152 1 014 1 103 1 115 31 459 25 639 27 824 26 173 24 647 1 485 1 771 1 774 2 054 1 823 878 848 809 1 014 967 22 798 22 599 21 027 21 599 22 028 13 016 13 999 12 821 11 938 12 613 14 362 17 690 18 493 15 982 18 977 5 209 5 535

5 369 5 314 5 904 23 689 24 386 24 065 24 152 21 620 45 403 51 670 50 341 37 103 38 909 20 869 29 624 29 998 30 495 26 876 7 314 8 560 8 018 6 899 6 976 Eltöltött éjszakák száma 49 759 50 544 45 909 48 765 50 234 35 983 40 549 33 012 35 416 35 967 74 405 87 962 88 852 71 277 76 737 15 955 20 605 17 201 19 477 24 275 72 561 66 660 68 274 64 935 63 028 143 876 189 699 181 959 123 265 132 523 62 189 93 960 83 981 77 967 61 614 17 701 21 520 23 039 16 937 13 861 Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 7. táblázat Az idegenforgalmi infrastruktúra ellátottsági mutatóinak alakulása 2001–2005 között Melléklet Év Saját munkaerĘvel 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 Megjegyzés: A számadatok a december 31−i

állapotokra vonatkoznak. D – titkosított érték – ismeretlen érték Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 139 155 218 109 178 – – – – – 42 62 D D D D D D D 54 363 516 389 382 446 583 960 708 788 901 52 D D D D D 169 145 127 108 SzerzĘdés alapján 452 216 245 123 226 – – – – – 47 71 D D D D D D D 58 363 568 357 384 545 1 429 1 761 2 113 1 783 1 627 73 D D D D D 229 199 161 139 445 345 276 298 339 – – – – – 137 116 D D D D D D D 83 201 218 217 206 188 682 875 790 750 905 95 D D D D D 194 170 172 182 Havi átlagkereset (Sk) Építési össztermelés millió Sk-ban Átlagosan nyilvántartott munkaerĘszám NUTS 4 Losonc NagyrĘce 10 769 15 534 10 106 14 598 16 220 11 951 12 796 13 187 17 678 13 796 10 976 11 963 11 666 12 867 14 007 7 546 7 782 9 435 10 423 10 867 9 962 10 364 10 760 11 876 11 424 11 986 13 238 13 247 15 374 15 095 7 843 9 605 11 442 9 873 11 111 10 765 10 982 12 722 13 566 D Rimaszombat 261 274 163 172 138 632 581 488

556 678 274 238 272 275 240 237 244 224 182 183 491 419 326 301 440 2 355 2 326 2 177 1 647 1 969 200 170 178 172 259 654 754 745 211 D Nagykürtös 403 638 203 364 370 560 812 969 987 1 501 263 293 518 476 505 135 138 152 149 140 326 290 155 211 309 1 825 2 427 2 454 2 993 4 121 111 73 90 106 223 974 1 253 1 020 208 D Kassa környék 274 320 160 197 118 450 509 698 663 935 173 207 391 337 354 117 84 125 129 130 290 240 152 179 256 1 613 2 054 2 119 2 019 2 626 72 47 55 68 145 500 668 636 189 D Nagymihály 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005 SzerzĘdés alapján Rozsnyó Saját munkaerĘvel Havi átlagkereset (Sk) Év Átlagosan nyilvántartott munkaerĘszám Építési össztermelés millió Sk-ban TĘketerebes Érsekújvár Nyitra Léva Komárom Galánta Dunaszerdahely Szenc NUTS 4 8. táblázat A

legalább 20 főt alkalmazó építőipari vállalatok gazdasági alapmutatóinak ala− kulás 2001–2005 között Vágsellye Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 232 9 831 11 494 11 663 11 573 10 343 – – – – – 7 881 7 756 D D D D D D D 8 609 D 21 926 21 148 18 471 21 636 13 724 12 782 12 705 14 772 14 432 13 533 D D D D D 13 023 13 914 15 797 16 096 Melléklet 233 TiszacsernyĘ Dunaszerdahely Fülek Galánta Ógyalla Gúta Komárom Királyhelmec Léva Losonc Szepsi Érsekújvár Rimaszombat Rozsnyó Szenc Szered Diószeg Ipolyság Vágsellye Somorja Párkány Tornalja Nagykapos Nagymegyer Zselíz Élelmiszer és vegyesáru 16 195 36 16 27 40 184 55 73 72 37 61 53 44 15 78 35 56 43 59 8 27 62 22 15 Nem élelmiszer 17 353 68 289 74 31 98 74 360 224 70 331 168 73 155 100 42 39 188 215 111 62 36 40 37 Áruházak és bevásárlóközpontok Város VendéglĘ, étterem

Üzletek 10 143 42 64 22 30 132 10 110 148 26 183 67 100 80 53 18 29 52 46 49 30 20 26 9 Megjegyzés: A számadatok a december 31−i állapotokra vonatkoznak. Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. – 5 – 2 – – 4 4 5 5 2 6 7 3 – 4 1 1 7 6 2 1 3 3 2 Hotel, motel, botel létesítmények ágyak száma – 4 – 1 2 1 2 – 4 3 1 5 2 3 6 1 – 1 2 3 3 1 1 4 – – 286 – 85 73 50 140 – 259 298 40 474 194 203 703 74 – 48 105 262 238 31 51 227 – Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 9. táblázat A dél−szlovákiai magyarlakta városok ellátottsága kiskereskedelmi és vendéglátó− ipari létesítményekkel Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 234 Melléklet 10. táblázat A Regionális Fejlesztési Ügynökségek Integrált Hálózatába tartozó dél−szlová− kiai

regionális fejlesztési ügynökségek és elérhetőségeik Regionálna rozvojová agentúra RožĖava Ing. Miroslav Boldiš, igazgató Zakarpatská 19 048 01 RožĖava Regionálna rozvojová agentúra v Moldave nad Bodvou Ing. Ervin Petrik, igazgató RožĖavská 10 045 01 Moldava nad Bodvou Združenie pre rozvoj južného Slovenska – Regionálna rozvojová agentúra Luþenec Mgr. Tímea Kovács, igazgatónĘ FiĐakovská cesta 10/6 984 46 Luþenec Regionálna rozvojová agentúra Združenie pre rozvoj regiónu Gemer – Malohont Ing. Štefan Koós, igazgató SNP 21 979 01 Rimavská Sobota Regionálna rozvojová agentúra IpeĐ – Hron József Wollent, igazgató Hlavné námestie 936 01 Šahy Regionálna rozvojová agentúra Južný región Ing. Vojtech Mészáros, szövetségi elnök Ul. Svätého Štefana 79 943 01 Štúrovo Regionálna rozvojová agentúra ISTER Ing. Andrea Borosová, igazgató Galantská cesta 4 929 01 Dunajská Streda Tel.: 058/7331384 Fax: 058/7882340

E-mail regag@stonline.sk http: www.regagsk Tel.: 0915 921439 E-mail petrik.e@stonlinesk rra@rramoldava.sk http: www.rramoldavask Tel.: 047/4333603-4, 4511782-3 Fax: 047/4511548 E-mail: rra@rra-lc.sk riaditelka@rra-lc.sk rra-ts@rra-lc.sk http: www.rra-lcsk Tel.: 047/5811185-6, 5626754 Fax: 047/5634419 E-mail: rrars@mail.t-comsk http: www.rrarsszmsk Tel.: 036/7410321 E-mail: rra ipelhron@stonline.sk http: www.rra-ipel-hronsk Tel.: 036/752 3051 E-mail: attila.toth@rrajuznyregionsk sarolta.gorova@rrajuznyregionsk http: www.rra-juznyregionsk Tel.: 031/5515368 Mobil: 0905/726809, 0905/227856 E-mail: borosova rraister@realnet.sk manczalova rraister@real-net.sk http: www.rraistersk Regionálna rozvojová agentúra pre rozvoj Dolného Zemplína Ing. Pál Barta, igazgató Kukuþínova 184/1 075 01 Trebišov Regionálna rozvojová agentúra v KráĐovskom Chlmci Ing. Štefan Németh, igazgató L. Kossutha 101 077 01 KráĐovský Chlmec Regionálna rozvojová agentúra Komárno Ing. Ema

Vasiová, igazgatónĘ Nádvorie Európy 50/1, Nórsky dom 945 01 Komárno Regionálna rozvojová agentúra pre rozvoj regiónu Stredného Poiplia Mária LĘrinczová, igazgatónĘ Nám. A H Škultétyho 1 990 01 VeĐký Krtíš Regionálna rozvojová agentúra ŠaĐa a okolie Ing. Alajos Baranyay, igazgatótanácsi elnök Hlavná 2/1 927 01 ŠaĐa Regionálna rozvojová agentúra Galanta Ing. Róbert Baroš, igazgató Mierové námestie 941/1 924 00 Galanta Tel.: 056/6688100-1 Fax: 056/6688102 E-mail: rradz@slovanet.sk http: www.rradzszmsk Tel.: 056/6281210 Fax: 056/6281211 E-mail: rra@rrakch.sk http: www.rrakchsk Tel.: 035/7733105-6 E-mail: secretary@rrakn.sk director@rrakn.sk manager@rrakn.sk rrakn@rrakn.sk interreg@rrakn.sk http: www.rraknsk Tel.: 047/4911797-8,9 Fax: 047/4911797 E-mail: rrapoiplie@rrapoiplie.sk http: www.rrapoiplieszmsk Tel.: 031/7707702 E-mail: vajda@rra-sala.sk takacs@rra-sala.sk http: www.rra-salask Tel.: 031/7801661 Fax: 031/7801662 E-mail: rra

ga@stonline.sk http: www.rragask Forrás: Szlovák Köztársaság Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma, 2007. 11. táblázat A Szlovák Nemzeti Kis− és Középvállalkozás−fejlesztési Ügynökség által létreho− zott dél−szlovákiai tanácsadói központok a kis− és középvállalkozások működésének elősegíté− se érdekében RPIC DUNAJSKÁ STREDA Ing. Juraj Fekete Kukuþínova 459/18 929 01 Dunajská Streda 1 Tel.: ++421-31-550 35 02, 552 96 39 Fax: ++421-31- 550 35 01 E-mail: rpicds@nextra.sk http:// www.rpicdssk RPIC KOMÁRNO Ing. Zuzana Szabóová Záhradnícka 15 945 01 Komárno 1 Tel./fax: ++421-35-770 19 38 Tel./fax: ++421-35-770 45 82 E-mail: rpic.kn@nextrask http://www.rpicknsk RPIC NITRA Ing. Dušan Slížik, CSc Nábrežie mládeže 1 949 01 Nitra 1 Tel.: ++421-37-772 24 01 Fax: ++421-37-772 24 00 E-mail: rpic@rpic.sk http://www.rpicsk RPIC LUýENEC Ing. Miroslav Haško Nám. Republiky 8 984 01 Luþenec 1 Tel.: ++421-47-433

39 41 Fax: ++421-47- 433 30 87 E-mail: rpic.lc@stonlinesk RPIC ROŽĕAVA Ing. Ladislav Lorincz Zakarpatská 19 048 01 RožĖava Tel.: ++421-58-788 06 01 Fax: ++421-58-788 06 02 E-mail: rpicrv@rpicrv.sk http://www.rpicrvsk RPIC TREBIŠOV Ing. Ján Petr M.R Štefánika, komplex Berehovo 075 01 Trebišov 1 Tel./fax: ++421-56-672 57 11,676 34 13 Tel./fax: ++421-56-668 13 60 - 2 E-mail: rpic@stonline.sk http://www.rpictrebisovsk Forrás: Szlovák Nemzeti Kis− és Középvállalkozás−fejlesztési Ügynökség, 2007. LAMPL ZSUZSANNA A KIS− ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÓI SZFÉRA KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE 1989−TÓL NAPJAINKIG BEVEZETŐ A piacgazdaságban a vállalkozó a gazdasági élet egyik kulcsszereplője. Egy erős vállalkozói réteg nélkül, amelyet anyagilag független embe− rek alkotnak, nemcsak a gazdasági fejlődés kép− zelhető el nehezen, hanem a demokrácia fejlő− dése is. S mindez nemcsak országos szinten ér− vényes, hanem regionális szinten is.

Ezért ha gazdaságról és régiókról beszélünk, okvetlenül beszélnünk kell a vállalkozókról. Írásomban épp erre vállalkozom. Előbb a statisztikákon keresz− tül mutatom be a vállalkozói szféra kialakulá− sát, majd a Fórum Kisebbségkutató Intézetben 1997−től napjainkig végzett szociológiai kutatá− sok eredményein keresztül. Az 1997−ben vég− zett első kutatás egész Szlovákiában zajlott, a többi Dél−Szlovákia magyarlakta területein. Mint az már a legelején kiderült, a magyar és szlovák vállalkozó között nincsenek lényeges különbségek, ezért a tanulmányban végig vállal− 1 2 3 kozókról, vállalkozói szféráról, vállalkozói szubjektumokról beszélek, s csak ott jelzem, hogy magyarokról vagy szlovákokról van−e szó, ahol eltérések mutatkoznak, vagy az adatok csak a magyar vállalkozókra vonatkoznak. 1. A VÁLLALKOZÓI SZFÉRA A SZÁ− MOK TÜKRÉBEN 1.1 Az egyéni vállalkozók számának alaku−

lása Az 1989−es rendszerváltás után az akkori Cseh− szlovákiában megteremtődtek a magánvállalko− zás feltételei. A vállalkozást engedélyező első törvény 1990−ben lépett életbe1, majd 1991−ben sor került a vállalkozói tevékenységet szabályo− zó törvények elfogadására.2 Attól kezdve a vál− lalkozások gyors szaporodásnak indultak. Ezt a nagyszabású folyamatot legkézenfekvőbben a vállalkozói statisztikák tükrözik.3 Zákon č. 103/1990 Zb – veľká novelizácia hospodárskeho zákonníka, zákon č 105/1990 Zb o súkromnom pod− nikaní občanov a iné zákony. Zdroj wwweconomygovsk Zákon č. 513/1991 Zb Obchodný zákonník a zákon č 455/1991 Zb o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon). Zdroj wwweconomygov sk A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala (SZKSH) adatbázisaiban a vállalkozókra vonatkozó adatok különböző cím− kék alatt szerepelnek – „vállalkozói szubjektumok”, „gazdasági

szubjektumok”, „összes szubjektum”. Az utóbbi alatt az egyéni vállalkozókat és a jogi személyeket értik. A jogi személyek statisztikai definíciója azonban nem azonos a jogi definícióval, amely munkám kiindulópontja (ennek értelmében a jogi személy olyan vállalkozói szubjektum, az− az cég vagy vállalat, amelyet egy vagy több vállalkozó alkot, s amely szerepel az üzleti nyilvántartásban). A statisz− tikai definíció szerint a jogi személy egy jogi szubjektivitással rendelkező gazdasági szubjektum, függetlenül attól, hogy ki (személy, intézmény) a tulajdonosa. Ebben az értelemben az egyéni vállalkozókat leszámítva minden gazda− sági szubjektum jogi személynek minősül, vagyis nemcsak a magánvállalkozó jogi személyek, hanem az állami és a nonprofit szervezetek is. A „vállalat” kategória is ömlesztett: a magánvállalatokon kívül magában foglalja az összes lehetséges vállalattípust (állami, szövetkezeti stb.)

Ezek a statisztikák tehát nem azonosak a vállalkozói statisztikák− kal! A jogi személyként nyilvántartott magánvállalatok az üzleti társaságok címszó alatt szerepelnek. Az „egy vagy több” kiemelését azért tartom fontosnak, mert a jogi személyekre gyakran használt „társas vállalkozás” kifejezés e de− finíció szerint helytelen. A jogi személy ugyanis nem okvetlenül több vállalkozó társulása, egyetlen vállalkozó is le− het jogi személy. Ezért egész írásomban a „jogi személy” kifejezést használom Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p FÜGGELÉK Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 236 Lampl Zsuzsanna 1980−ban még csak 1768 iparengedéllyel rendelkező személyt tartottak nyilván. A szocia− lizmus bukását követő első adat

1991−ből szár− mazik, amikor 200 817 egyéni vállalkozót je− gyeztek be (1. táblázat 1 oszlopa) 2006−ban már 388 246−an voltak. Az eltelt időszak alatt tehát csaknem a duplájára nőtt az egyéni vál− lalkozók száma. A növekedés azonban nem volt egyenletes (1. táblázat 5 és 6 oszlopa) 1992−ben hirtelen megugrott az egyéni vállal− kozók száma, majd egészen 1996−ig csökkenés tapasztalható (kivéve az 1994−es enyhébb év− közi növekedést). 1997−ben újra szaporodni kezdtek, s azóta a 2000−es és 2002−es év kivé− telével, amikor kisebb visszaesés mutatkozik, folyamatosan emelkedik a számuk. Az egyéni vállalkozók három csoportból állnak: az iparengedéllyel rendelkezőkből, a szabad foglalkozásúakból és a magángaz− dákból. Az iparengedéllyel rendelkezők cso− portja a legnépesebb (1. táblázat 2 oszlopa) Mindhárom csoport első alkalommal 1993−ban jelenik meg a statisztikákban (2. táblázat).

Megoszlásukat tekintve az egyéni vállalkozók 94 százalékát az iparengedéllyel rendelkezők alkotják (részarányuk az eltelt időszakban 87,7% és 93,9% között ingado− zott). A szabadfoglalkozásúak száma 1994– 1998 között megugrott, majd az új évezred elejéig kissé csökkent, ezt követően újra eny− he növekedésnek indult, s 2006−ban tetőzött (1993−hoz képest csaknem tizenháromszoros a növekedés). Részarányuk 0,5% és 4,4% kö− zött mozog. A magángazdák száma 1996−ban érte el a csúcsot, azóta folyamatosan csökken. 2006−ban már csak 8886 magángazda volt, vagyis 1993−hoz képest létszámuk a felére apadt. A három egyéni vállalkozói kategória közül tehát egyedül a magángazdák fogynak. Ez részarányuk alakulásában is tükröződik (az 1996−os 8,1%−ról 2,3%−ra csökkent). 1.2 A JOGI SZEMÉLYEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA Az egyéni vállalkozók gyors szaporodását a jogi személyek számának még gyorsabb

nö− vekedése kísérte. Az 1999−es és 2002−es év 1. táblázat Az egyéni vállalkozók számának alakulása Év 1980 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Iparengedéllyel rendelkezĘk 1 768 200 817 286 284 264 090 263 733 248 202 226 665 244 419 263 733 266 903 269 323 279 597 273 322 306 356 336 640 344 870 364 185 Szabadfoglalkozásúak – – – 1 172 2 480 7 307 10 483 12 212 12 946 11 231 11 647 12 187 12 368 13 044 13 683 12 752 15 175 Magángazdák 17 632 20 789 19 599 21 014 20 571 19 122 17 616 15 550 11 722 11 710 10 320 10 055 9 472 8 886 Egyéni vállalkozók összesen 1 768 200 817 286 284 282 894 287 002 275 110 258 162 277 202 295 801 297 750 296 520 303 506 297 400 329 720 360 378 367 094 388 246 Index 100,0 142,0 98,8 101,4 95,8 93,8 107,3 106,7 100,6 99,0 102,3 97,0 110,8 109,2 101,8 105,7 Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala (SZKSH), Národná agentúra pre rozvoj malého a stredného

podni− kania (NARMSP) és saját számítások. A kis− és középvállalkozói szféra kialakulása és fejlődése 1989−tól napjainkig 237 Év 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Iparengedéllyel rendelkezĘk 93,3 91,8 90,2 87,7 88,1 89,2 89,6 90,8 92,1 91,9 92,9 93,4 93,9 93,8 Szabadfoglalkozásúak Magángazdák 0,5 1,0 2,7 4,2 4,0 4,4 3,8 3,9 4,0 4,2 4,0 3,8 3,4 3,9 6,2 7,2 7,1 8,1 7,9 6,4 6,6 5,3 3,9 3,9 3,1 2,8 2,7 2,3 Egyéni vállalkozók összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: SZKSH, NARMPS és saját számítások. kivételével számuk folyamatosan nőtt, s a vizsgált időszak végére megnégyszereződött (3. táblázat) Eközben három fejlődési szakasz különböztethető meg: 1. az „aranykor” (1994–1996) – a legma− gasabb fejlődési iram évei; 2. a hullámzó növekedés időszaka (1997– 2002) – amikor néha fellendülés, de aztán

rögtön visszaesés tapasztalható; 3. az új aranykor – amikor újra felgyorsult a fejlődési ütem. A kis− és középvállalkozói szféra fejlődé− sének további fontos mutatója a mikro−, kis− és középvállalatok4 száma. Részarányukat te− kintve megállapíthatjuk, hogy 1. 1996–2004 között a mikrovállalatok részaránya 80% körül mozgott, a kisvállala− toké 12–16% között, a középvállalatoké 4–6% 3. táblázat A jogi személyek számának alakulása ¦Y               -RJLV]HPÆOHN               ,QGH[               Forrás: SZKSH és saját számítások. 4 Az 1997−ig érvényes osztályozás szerint a kisvállalatnak 0–24, a középvállalatnak 25–499, a nagyvállalatnak 500− on felüli

alkalmazottja volt. 1998−tól változott a besorolás: a mikrovállalatnak 0–9, a kisvállalatnak 10–49, a kö− zépvállalatnak 50–249, a nagyvállalatnak ennél több alkalmazottja van. Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 2. táblázat Az egyéni vállalkozók egyes csoportjainak százalékos megoszlása Magyarok Szlovákiában V. kötet Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p 238 Lampl Zsuzsanna között, a nagyvállalatoké pedig nem érte el a 2%−ot. Vagyis mindig a mikrovállalatok vol− tak többségben (jelzem, hogy itt az összes vállalatról van szó, nem csak a magánkézben levő mikrovállalatokról); 2. a mikrovállalatok a következő időszak− ban is dominálnak (2005–2006), ráadásul ez a többség már a magánkézben levő mikroválla− latokra is érvényes. A magán mikrovállalatok az összes

magánvállalat 83%−át, a magán kis− vállalatok 13−14%−át, a magán középvállala− tok mintegy 3%−át alkotják. A magán nagy− vállalatok részaránya csupán 0,7 százalék; 3. a fejlődési tendenciát tehát a mikro− és kisvállalatok részarányának növekedése, vala− mint a közép− és nagyvállalatok részarányá− nak csökkenése jellemzi. Jelenleg az összes magánvállalat 97%−át mikro− és kisvállalatok alkotják (4. táblázat) Jogi forma szerint mindig a kft.−k voltak többségben. Minimális részarányuk a vizsgált időszakban 87%, jelenleg 93% (1. melléklet) Összegezve az elmondottakat leszögezhe− tő, hogy az eltelt tizenhat évben csaknem 5 millió vállalkozót jegyeztek be (5. táblázat) Akárcsak a többi posztszocialista országban, nálunk is az egyéni vállalkozók dominálnak, s bár részarányuk csökkent, még mindig ők alkotják az összes vállalkozó csaknem négy− ötödét (5. táblázat 5 oszlopa)

Nincs olyan terület, ahol a vállalkozók ne tevékenykednének (2. és 3 melléklet), de el− sősorban azokra a tevékenységekre koncent− rálnak, amelyek általában a legelterjedtebbek (1. ábra): – üzleti tevékenység – a jogi személyek 38%−a, az egyéni vállalkozók 31%−a (a továb− biakban is először a jogi személyekre, majd az egyéni vállalkozókra vonatkozó adat kö− vetkezik); – ingatlan, bérbeadás – 25 és 13%; – ipari termelés – 13 és 18%; – építőipar – 7 és 17%. A vállalkozói szféra fokozatos térhódításá− nak további bizonyítéka, hogy: 1. a gazdasági tevékenységek tizenöt fel− sorolt területe közül 11 területen dominálnak (2. ábra) Csupán a közigazgatás, az ipari ter− melés és az ún. egyéb társadalmi szolgáltatá− sok szférájában vannak kevésbé jelen. A vil− lany−, víz− és gázgyártásban és az ércbányá− szatban, amelyek a jogi személyek fenségte− rületei, az

összes többi tevékenységi területen az egyéni vállalkozók vannak túlsúlyban. 2. a magánszektor GDP−n való részesedé− se fokozatosan nőtt, jelenleg 91,3%.5 4. táblázat A jogi személyek nagyság szerinti százalékos megoszlása ¦Y            0LNUR            .LV            .Ó]ÆS            1DJ            Forrás: SZKSH, NARMPS és saját számítások. 5 Idevágó adatok a 2000−es évtől vannak. Akkor 83,2% volt a magánszektor részesedése, a következő években 83,4%, 89,1%,89,6%, 90,1%,90,6%, 2006 első negyedévében pedig 91%. Forrás: Infostat A kis− és középvállalkozói szféra kialakulása és fejlődése 1989−tól napjainkig 239 ¦Y (JÆQL Y¾OODONR]ÐN      

          -RJL V]HPÆOHN                 (JÙWW " "     }          $]HJÆQL Y¾OODONR]ÐN UÆV]DU¾QD                                   Forrás: SZKSH, NARMPS és saját számítások. 1. ábra A vállalkozói szubjektumok százalékos megoszlása gazdasági tevékenységük szerint (2006) 0 mezĘgazdálkodás, halászat 5 2 10 15 20 25 13 7 építĘipar 14 17 kereskedelem 29 3 szállítás, raktározás, utaztatás 3 egyéb szolgáltatások 38 4 4 13 2 31 4 4 ingatlanpiac 2 2 40 18

15 vendéglátóipar 35 5 5 ipar egészségügy, szociális szolgáltatások 30 25 16 3 jogi személyek egyéni vállalkozók 4 8 Forrás: Szlovák Köztársaság