Betekintés: Bors Mónika - Nyelvtan érettségi, 2006

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Nyelvtan érettségi - 2006 1. tétel Ember és a nyelv Szinkrónia és diakrónia 2. tétel Ember és nyelv A beszéd és a nyelv 3. tétel A kommunikáció A kommunikáció tényezői és funkciói 4. tétel A kommunikáció A jel és fajtái 5. tétel Magyar nyelv története Nyelvemlékek 6. tétel Magyar nyelv története Nyelvújítás 7. tétel Magyar nyelv története Nyelvművelés 8. tétel Nyelv és társadalom A magyar nyelv rétegződése, a nyelvváltozatok 9. tétel Nyelv és társadalom Az irodalmi nyelv és a standard 10. tétel Nyelvi szintek A beszédhangok és törvényszerűségei 11. tétel Nyelvi szintek A szóelemek 12. tétel Nyelvi szintek A magyar nyelv szófaji rendszere 13. tétel Nyelvi szintek A magyar szókészlet bővülésének módjai 14. tétel Nyelvi szintek A mondat és a mondatfajták 15. tétel A szöveg Az élőszó és az írás 16. tétel A szöveg Szöveg a médiában (sajtó) 17. tétel A retorika alapjai A nyilvános beszéd 18. tétel

A retorika alapjai Az érvelés 19. tétel Stílus és jelentés Szépirodalmi stílus 20. tétel Stílus és jelentés A hangalak és jelentés viszonya 1. tétel Ember és a nyelv Szinkrónia és diakrónia Fogalmuk: A nyelv két különféle szemléleti módja, amelyek között az idő tesz különbséget. Szinkrónia: - a nyelvet, mint állandó dolgot szemléli egy pillanatnyi felvételt készít a nyelvről Használja, pl. a grammatika, a nyelvváltozatok kutatása, a nyelvjárás kutatása Diakrónia: -úgy vizsgálja a nyelvet, mint egy változó rendszer -azt, hogy az idő során hogyan változik a nyelv -használja, pl. a nyelvtörténet -pl.: Hogyan változnak a nyelvi szintek? Nyíltabbá válás. Régebben minden hangot zártabban ejtettek. /hang/ pl.: BolatinBalaton (oa) ürdügördög (üö) /szó/ pl.: vagymukvagyunk („muk””unk”) Használati utasítás Melyik szemléletmódot tudom használni? Szinkrónia (új) vagy diakrónia

(régi) 1. A szöveg régidiakrónia Meg kell vizsgálni: - nyelvemlék vagy sem o nyelvemléket felismerem, hogy melyik és elmondom o ha nem, akkor rájövök, hogy honnan ismerhetem, és pár információt elmondok róla (pl.: Balassi-vers) - a mai nyelvtől miben különbözik 2. A szöveg ma is létezhetszinkrónia - Milyen nyelvváltozat? (normatív, területi, társadalmi) - Pár szó az adott nyelvváltozatról - Ha különbözik a köznyelvtől, megnézem miben - Szövegtípus - Stílus megállapítása 2. tétel Ember és nyelv A beszéd és a nyelv Nyelv: jelrendszer, a legegyetemesebb, amely gondolataink, érzelmeink és szándékaink kifejezésére szolgál ezt a feladatát a nyelv a kommunikáció (társas érintkezés) során valósítja meg. Beszéd (és írás): a nyelv jelrendszerének az alkalmazása, működtetése, és használata nyelv jel és szabályrendszer hagyományos jelenség társadalmi jelenség beszéd (írás) tevékenység aktuális dolog

szituációtól függ egyéni jelenség passzív jelenség független az egyéntől aktív jelenség függ az egyéntől A nyelv szintjei: hang – szóelem – szó – szószerkezet – mondat A beszéd szintjei: mondat – szöveg ↑ (megnyilatkozás) A mondat és a megnyilatkozás: - a mondat a nyelv legnagyobb egysége a megnyilatkozás a beszéd legkisebb egysége a mondat egy elvont fogalom a megnyilatkozás egy konkrét és érzékelhető jelenség (hallható, látható) A mondat jellemzői: - mindig tagolt (van benne állítmány) van benne alany, esetleg egyéb bővítmények A megnyilatkozás jellemzői: - lehet hiányos lehet hibás értelme, jelentése legtöbbször csak a szövegkörnyezetből, szituációkból derül ki 3. tétel A kommunikáció A kommunikáció tényezői és funkciói A közlésfolyamat/kommunikáció Valóság/Világ közös nyelv Adó Vevő csatorna üzenet Beszédhelyzet A kommunikáció funkciói: - tájékoztatás, amikor

gondolatokat közlök kifejezés, amikor érzelmeket fejezek ki felhívás, amikor rá akarom venni a hallgatót egy bizonyos utasításra A kommunikáció áll: - verbális kommunikációból (szavak segítségével végrehajtott kommunikáció) metakommunikációból (nem verbális komm.) o arcjáték (harag, öröm, bánat) o gesztusok (kar jelek, mozdulatok) o szemjáték (kacsintás) o testtartás (karba tett kezekfélelem) o öltözködés (kihívó ruházat) o a beszédpartnerrel való távolság - vokális kommunikációból (élőbeszéd zenei kifejezőeszközei) hangsúly hanglejtés beszédtempó szünet…stb. 10 perces beszédnél: 55% 38% 7% metakommunikáció vokális kommunikáció verbális kommunikáció 4. tétel A kommunikáció A jel és fajtái Jel: minden jelnek számít, ami az öt érzékszervünk valamelyikével felfogható, aminek jelentést tulajdonítunk. A jel (jelölt és jelölő egysége) és a jelentés összekapcsolódik: Jelölő (forma,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szín, minta szag stb.) Jelölt (pl.: elsőbbségadás köt.) Aktuális jelentés/ használat A jel főbb jellemzői: - érzékszerveinkkel felfoghatók jelentést tulajdonítunk nekik a valóság egyes jelenségeit vagy jelenségcsoportjait idézik fel közösségiek, egy kisebb vagy nagyobb közösség jelként fogadja el és használja őket jelrendszerbe illeszkednek, van jeltáruk, és vannak használati szabályaik emberi érintkezésben valósulnak meg Csoportosítása: A jelölő és a jelölt dolog viszonya alapján: - indexikus jel: a jelölt érintkezésben van az adott dologgal, jelenséggel (ok-okozat) pl.: a tűz indexe a füst, mert a tűz következménye a füst - ikonikus jel: a jelölt dolog vagy fogalom és az azt jelölő kép, rajz stb. között hasonlóságon alapul a kapcsolat pl.: hangutánzó szavak - szimbolikus jel: a jelölő és a jelölt kapcsolata kizárólag közös emberi szokáson alapul pl.: emberi nyelv Eredetük szerint: - természetes jelek

(hulló falevelek, villámlás) - mesterséges jelek: nem nyelvi jelek (kotta, grafikon) nyelvi jelek (szép, -i, -k, -ig) 5. tétel Magyar nyelv története Nyelvemlékek A magyar nyelv eredete Tankönyv 41. oldalát tanulmányozni Rovásírás -őseink a vándorlások idejéből török eredetű rovásírást hoztak magukkal -a rovásírásban alkalmazott jelek egy-egy hangot vagy szótagot jelöltek -eredetileg fába, vagy puhább anyagba vésték, később rajzolták -a rovásírás a székelyek között a XVI. századig használatban volt -hosszabb szövegek írására nem volt alkalmas -a magyar nyelvű latin betűs írás lassan alakult ki -a X. század előtt ősmagyarkor nyelvemléktelen -a X. század utáni ómagyarkor, majd a közép magyar és az újmagyarkor nyelvemlékes -a keresztény egyház nyelve a latin volt, latin betűs írást használtak -a latin szövegekbe magyar szavak, kifejezések, mondattöredékek kerültek, majd rövidebbhosszabb szövegrészletek

is, így születtek a nyelvemléktípusok Nyelvemléktípusok: 1. Szórványemlékek: -idegen nyelvű szövegbe foglalt magyar szavak, rendszerint tulajdonnevek (személynevek, földrajzi nevek) -1055, Tihanyi alapító levél, amelynek magyar nyelvű mondattöredéke: feheruuaru rea meneh hodu utu rea. Ez az első magyar nyelven írt mondat (töredék). 2. Kéziratos szövegemlékek: -XV. századig csak latin nyelvű kódexeink vannak (kézzel írott, többnyire vallásos tárgyú könyvek), ezekben öt kisebb terjedelmű magyar szövegünk található. -első összefüggő magyar szövegemlék a Halotti beszéd és könyörgés, amely a Praykódexben maradt fenn (1192-1195) -a Halotti beszéd 32 sorból álló papi búcsúztató és ima (latin cím jelentése: Beszéd a sír felett). -e nyelvemlék valójában szabad fordítása a magyar szöveget követő latin sírbeszédnek. -második összefüggő szövegemlékünk az Ómagyar Mária-siralom, amely egy latin nyelvű himnusz

művészi fordítása -1300 körül Észak-Itáliában született, a Sermones című kódexben fedezték fel 1922ben, Belgiumban -1982 óta az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik, mert a magyar nép tulajdonába került -a 37 soros magyar vers 132 szót tartalmaz. -az első eredeti magyar nyelvű kódexek elvesztek, csak másolataik maradtak meg -a legrégibb a Jókai-kódex, mely Assisi Szent Ferenc életéről szól -a Margit-legenda szintén csak másolatban maradt ránk, mely Árpádházi Szent Margit életét mutatja be. 3. Szó- és kifejezéskészlet -rögzítő nyelvemlékek -a latin szövegekbe a sorok közé vagy a lap szélére írt magyar nyelvű magyarázatok -a szójegyzékek valójában a szótárak ősei, fogalomkörök szerint csoportosított latin szavak magyar fordításai -legrégibb a Königsbergi szójegyzék a XIV. század közepéről, amely kb. 100 magyar szót tartalmaz 4. Nyomtatott szövegemlék -az első ilyen emlék Sylvester János

nyelvkönyve, amely 1527-ben jelent meg Krakkóban -1539-ben Sárváron kinyomtatták Sylvester latin-magyar nyelvtanát. -Károlyi Gáspár bibliafordítása, az ún. Vizsolyi Biblia 1590-ben jelent meg nyomtatásban Halotti beszéd és könyörgés (1192–1195 között) Egykori feltehetõ olvasat: Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isá, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terömtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës aduttå valá neki påråadicsumot házoá. Ës mënd pårådicsumben valou gyimilcsëktül mondá neki élnië. Hëon tilutoá ût igy fá gyimilcsétûl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik: iså, ki napon ëmdöl az gyimilcstûl, hålálnek håláláål holsz. Hådlåvá holtát terömtevé Istentûl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstûl. Ës az gyimilcsben hålálu evék. Ës az gyimilcsnek úl keseröü valå vizë, hugy turkolåt migé szakasztja valá. Nüm hëon mogánek, gye mënd û fajánek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hålálut ëvék. Haraguvék Isten, ës vetevé ût ez munkás világ belé: ës lëün hålálnek ës pukulnek fëszë, ës mënd û nemének. Kik azok? Miü vogymuk. Hugy ës tiü látjátuk szümtükhel: iså, ës nüm igy embër múlhatjå ez vermöt, iså mënd azhuz járou vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten këgyilmét ez lélekért, hugy jorgasson û neki, ës kegyigygyën, ës bulcsásså mënd û bûnét! Ës vimádjok szen[t] åhszin Máriát ë boudog Miháël århångyëlt ës mënd ångyëlkot, hugy vimádjanak érëttë! Ës vimádjok szent Pétër urat, kinek adot hatalm oudaniå ës këtnië, hogy oudjå mënd Betűhű közlés áttördelve: Volek syrolm thudothlon syrolmol sepedyk. buol ozuk epedek. Walasth vylagumtul û bûnét! Ës vimádjok mënd szentököt, hugy lëgyenek neki segéd Uromk szinë eleüt, hugy Isten iü vimádságok miá bulcsásså û bûnét! Ës szobodohhå ût ürdüng ildetüitûl ës pukul kínzatujátúl, ë vezessë ût párådicsum nyugalmå

belí, ës adjon neki münyi uruszág belé utat ës mënd jouben részët! Ës kíássátuk Uromkhuz hármúl: kyrie eleison! Szerelmes brátim! vimádjomuk ez szëgín embër lilkíért, kit Úr ez napon ez hamus világ timnücë belõl menté, kinek ez napon tëstét tömetjök; hogy Úr ût këgyilméhel Ábråám, Izsák, Jåkob kebelében helhezjë; hugy bírságnap jutván mënd û szentëi ës ünüttei küzëkön jou felõl johtatniå íleszjë ût! Ës tiü bennetük. Clamate ter: kyrie eleison! Egykori kiejtés szerinti szöveg Pais Dezső olvasatában: Volék sirolm tudotlon. Sirolmol sepedik, buol oszuk, epedek, Választ világumtuul, zsidou fiodumtuul, ézes ürümemtüül. Ó én ézes urodum, eggyen-igy fiodum, sírou anyát teküncsed, buabeleül kinyuhhad! sydou fyodumtul ezes urumemtuul. O en eses urodum eggen yg fyodum, syrou aniath thekunched buabeleul kyniuhhad. Scemem kunuel arad, en iunhum buol farad the werud hullothya en iunhum olelothya Vylag uilaga

viragnac uiraga. keseruen kynzathul uos scegegkel werethul. Vh nequem en fyon ezes mezuul Scegenul scepsegud wirud hioll wyzeul. Syrolmom fuhazatum therthetyk kyul en iumhumnok bel bua qui sumha nym kyul hyul Wegh halal engumet eggedum illen maraggun urodum, kyth wylag felleyn O ygoz symeonnok bezzeg scouuo ere en erzem ez buthuruth kyt niha egyre. Tuled ualmun de num ualallal hul yg kynzassal, Fyom halallal. Sydou myth thez turuentelen fyom merth hol byuntelen fugwa huztuzwa wklelue kethwe ulud. Keguggethuk fyomnok ne leg kegulm mogomnok owog halal kynaal anyath ezes fyaal egembelu ullyetuk. 6. tétel Magyar nyelv története Nyelvújítás Történelmi háttér -1700-as évek vége, felvilágosodás -1795, Martinovics-féle felkelés vérbefojtása (vérmező) -az osztrákokkal szembeni ellenállás nem politikai, hanem kulturális, nyelvi síkon zajlott -egyik megvalósításai formája: a nyelvújítás -Bessenyei György: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegen

sohasem.” -a hivatalos nyelv nem a magyar volta magyar legyen a hivatalos nyelv a magyar nyelvet alkalmassá tegyék arra, hogy művelni tudják vele a tudományokat, a művészetet, hogy ezt a magyar nyelvet használni lehessen a hivatalos életben Nyelvújítás -a nyelv életébe való tudatos beavatkozás (a nyelvészek, nyelvművelők által) -legnagyobb alakja: Kazinczy Ferenc (10. osztályos irodalom) -legfőbb eredménye: hivatalossá válhatott a magyar nyelv (1844) A nyelvújítás területei: -szókészlet megújult -idegen szavakat magyarosítottak -stílusújítás Megszilárdult a magyar irodalmi nyelv A nyelvújítás eredményei: 1. az elavult szavak felújítása -esztendőév -héroszhős -égi háborúvihar 2. Nyelvjárási szavak köznyelvbe bevétele -pillangó -kamat -zamat 3. Szóképzés -mány/-mény: takarmány, vélemény -vány/-vény: indítvány, jelvény -nc: különc, bérenc -szt: halaszt, fogyaszt -ng: verseng, ömleng 4. Szóelvonás

-kapálkapa (a kapálózik nem) 5. Szóösszetétel -rend+őrrendőr -jár+műjármű 6. Csonkítás és összetétel -levegő+églég -rovátkolt+baromrovar -könnyű+elméjűkönnyelmű 7. Idegen szavak magyarosítása -baleneabálna -LeipzigLipcse Érdekességek: -KoppenhágaKappanhágó -StockholmIstókhalma -Bugát Pál mesterségesen hozott létre szavakatszócsintan (szócsinálás tana) pl.: hozzánytartozék lembmagzat -ezek túlkapások voltak, és nem valósultak meg Összefoglalás -a nyelvújítás folyamatát viták övezték orthológusok   neológusok hagyomány újítás y-isták i-isták(jottisták) -legfőbb eredménye 1844-ben a hivatalos nyelv a magyar lett -1872, a nyelvújítás lezárása (szimbolikusan) -Magyar Nyelvőr megjelenése (a magyar nyelvművelők lapja) (A 20. szd.-ban is létezett nyelvújítás: „sportnyelvújítás”) - a 2 világháború között zajlott - a Nemzeti Sport indította meg, és nem

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nyelvészek - a sportban szinte csak angol nyelvű kifejezéseket használtak - megkérték az olvasókat, hogy találjanak ki magyar szavakat - basketball – kosárlabda football – labdarúgás keeper – kapus back – védő, hátvéd) 7. tétel Magyar nyelv története Nyelvművelés A nyelvművelés a nyelvtudomány egyik területe. Egy alkalmazott nyelvtudomány, amely a nyelvhelyesség elvei alapján igyekszik elősegíteni a nyelv fejlődését. 3 területe van: 1. Felméri az egyes nyelvi jelenségeket, változásokat, amik a nyelvben zajlanak pl.: angol szavak túlzott mértékű használata; suk-sükölés (kijelentő módban: „nem lássuk tőled a tévét”); ő-zés 2. A nyelvi jelenségek értékelése pl.: túlzott angolosodás nem szerencsés dolog 3. A nyelv kifejezőeszközeinek bővítése pl.: nyelvújítás komputer > számítógép disk > lemez DE: a nyelvművelés nemcsak a nyelvre, hanem az emberre is irányul (az ember nyelvhasználatát is

fejleszti, nem csak a nyelvet), ugyanis az embernek ismernie kell a nyelvi normákat ahhoz, hogy érvényesülni tudjon a kommunikáció, az élet során. A nyelvi norma: a nyelv használatának szabályrendszere. Nem írott szabályrendszer, hanem ezt a társadalom hozta létre, és a hagyomány tartja fenn. Minden ilyen nyelvváltozatnak milyen normája van. Pl.: irodalmi nyelv, orvosi szaknyelv (latin kifejezések), diáknyelv Az írott nyelvváltozatoknak van a legerősebb normája (irodalmi nyelv) ill. ilyen szabályrendszere van a köznyelvnek (standard) (azért szükséges ezt is tanítani, mert ez biztosítja z átjárhatóságot a társadalomban; megteremti az esélyegyenlőséget; demokratikusságot teremt) Az új nyelvi jelenségek, nyelvi hibák megítélése - ebben a kérdésben a nyelvhelyesség dönt nemcsak nyelvtanilag, hanem stilisztikailag is megvizsgáljuk a jelenséget Példák - - - - - - Az ősmagyarok harcias nép voltak. jav.: Az ősmagyarok harcias

nép volt. → egyeztetési hiba Ady apja hétszilvafás gazda volt. jav.: Ady apja hétszilvafás nemes volt. → fogalom ismeretének hiánya intézkedést foganatosít jav.: intézkedik befejezést nyer befejeződik bírálatot gyakorol bírál → túl körülményes kifejezésmód A híres labdarúgót porcgyanúval szállították kórházba jav.: porcsérülés gyanújával → túlzott szűkszavúság szennycsatorna-dugulás egyéni megrendelők és közületek részére jav.: dugulás elhárítása → túlzott szűkszavúság István nagyapja kalapját hordta. jav.: István a nagyapja kalapját hordta. → nem egyértelmű az alany Feladatok: Hol a hiba? Mi volt a hiba? 1. Sportolásra alkalmas hóhiány miatt elmaradt a verseny. Sportolásra alkalmas hó hiánya miatt elmaradt a verseny. túlzott szűkszavúság 2. Olajtüzelésű, alacsony nyomású kazánfűtőket keresünk. Olajtüzelésű, alacsony nyomású kazánhoz fűtőket keresünk. túlzott

szűkszavúság 3. Elcserélem háromszobás, központi fűtéses, kertes családi házamat hegyes vidékre. Elcserélem háromszobás, központi fűtéses, kertes családi házamat hegyvidéki házra. túlzott szűkszavúság Hol a hiba? Mi volt a hiba? Ezermester, javítás-karbantartás! Redőnyök visszaszerelése ablakcsere után, reluxák, árnyékolók, ajtó-ablak zárak, festés, mázolás, csaptelepek. Hiba: túlzott szűkszavúságnem derül ki, hogy mivel mit csinál, mit vállal Javítva: Ezermester, javítás-karbantartás! Redőnyök visszaszerelése ablakcsere után, reluxák, árnyékolók, ajtó-ablak zárak, csaptelepek javítása, festés, mázolás. 8. tétel Nyelv és társadalom A magyar nyelv rétegződése, a nyelvváltozatok A magyar nyelv -nemzeti nyelvünk- nem egységes, számos változata él egymás mellett I. Normatív nyelvváltozatok -szabályok által meghatározott = normatív -két csoportja: o irodalmi nyelv: igényes, írott nyelvváltozat

o köznyelv (standard): beszélt nyelvváltozat II. Területi nyelvváltozatok -bizonyos földrajzi területeken máshogy beszélnek 1) nyelvjárások: a) nyugat-dunántúli nyelvjárás pl.: ilyen-olyanillen-ollan JózsiJuózsi b) közép-dunántúli, kisalföldi, (rábaközi) c) dél-dunántúli (Szlovénia, Horvátország) d) Palóc pl.: madármádár ”á”-zó nyelvjárás e) dél-alföldi (Szeged és környéke) ”ő”-ző nyelvjárás pl.: gyerekgyörök f) Körös-Tisza vidéki nyelvjárás pl.: JózsiJóuzsi g) északkelet-magyarországi nyelvjárás (Románia is) h) mezőségi nyelvjárás (Erdély) i) székely nyelvjárás j) csángó nyelvjárás (középkorban beszéltek így) 2) helyi nyelvjárások III. Társadalmi nyelvváltozatok -azonos életmód, közös foglalkozás és közös szórakozás alakította ki 1) szaknyelvek: egyes foglalkozásokra vonatkozó nyelvek 2) hobbinyelv: sportnyelv 3) életkori nyelvváltozatok: pl. diáknyelv 4) argó:

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


olyan nyelvváltozat, amit azért alkottak, hogy más csoportok ne értsék meg őket. Pl. tolvajnyelv. 9. tétel Nyelv és társadalom Az irodalmi nyelv és a standard Normatív nyelvváltozatok Szabályok által meghatározott: társadalmi szabályok, hagyományok, tankönyvek szabják meg 1. Irodalmi nyelv -írásban létezik főleg -nemzeti nyelvünknek ez a legcsiszoltabb, legigényesebb változata -ez az, amit az iskolában is tanítanak -egy ideál, amire törekednek az iskolák, a művészek, politikusok, közszereplők -tényleges szabályai nincsenek rögzítve, ezért ideálezért ezt gyakran egyéni ízlés dönti el, pontosan nincs meghatározva 2. Standard -a köznépnek megfelelő nyelvváltozat -majdnem olyan, mint a köznyelv, kicsit bővebb -a társadalom által beszélt nyelvváltozatok közül ennek a legmagasabb az elismertsége (presztízse) -nem írott szabályok rögzítik, hanem a társadalomnak, a beszélőknek a hagyományai -ezt beszélik a

legtöbben,ezért ez tudja a legkönnyebben befolyásolni a média, a divat, a politika. -vannak regionális, helyi változatai, pl. egy soproni és egy debreceni suliban is ezt beszélik, mégis van különbség 10. tétel Nyelvi szintek A beszédhangok és törvényszerűségei -a beszédben az egyes hangokat nem elszigetelten, hanem egy összefüggő folyamat részeként mondjuk -a beszédben az egymás mellé kerülő hangok különböző módon befolyásolják egymást, ezek alkotják a hangtörvényeket 1. A magánhangzók törvényszerűségei a. hangrend: -a magas és mély magánhangzók szabályszerű elrendeződése -az eredeti, egyszerű szavaink mind vagy magas vagy mély hangrendűek pl.: magas: kéz, víz, ember, egér mély: ház, apa, anya, híd kivételek: leány, fiú, virág (vegyes hangrendű) -ha a magas és a mély magánhangzók egyszerre vannak jelen a szóban, akkor a szó vegyes hangrendű. pl.: -összetett szavak: házmester, órarend -az idegen eredetű

szavaink: metró, disznó, iskola b. illeszkedés: a hangrend szabálya a toldalékra is vonatkozik -magas hangrendű szóhoz, magas hangrendű toldalék járul, pl.: kéz+ben -mély hangrendű szóhoz, mély hangrendű toldalék járul, pl.: ház+ban -vegyes hangrendű szavaknál a következő esetek fordulhatnak elő: • ha szó utolsó magánhangzója mély, akkor a toldalék is mély hangrendű lesz • ha a szó utolsó magánhangzója ü, ű, ö, ő, akkor a toldalék magas hangrendű lesz • ha e, é, i, í a szó utolsó magánhangzója, akkor ingadozás van pl. hotel -ban -ben c. többalakú toldalékok -kétalakú toldalékok: -ban/-ben -ra/-re -háromalakú toldalékok: -hoz/-hez/-höz -on/-en/-ön pl.: kert+en; tűz+önaz ajakkerekítés szerinti illeszkedés dönt. d. Az egymás mellé kerülő magánhangzók közé a beszéd során egy ejtéskönnyítő mássalhangzót teszünk. Pl.: dió”dijó” fiú”fijú” mienk”mijenk” 2. A

mássalhangzók törvényszerűségei a. Hasonulások: ha az egymás melletti mássalhangzók egyiket a másik hatására megváltozik. • Részleges hasonulás -írásban nem jelöljük -az egyik mássalhangzó csak részben hasonul a másikhoz -2 fajtája: zöngésség szerinti részleges hasonulás, pl. évkönyv („éfkönyv”), zöngés + zöngétlenkét zöngétlen népdal („nébdal”), zöngétlen + zöngéskét zöngés képzés helye szerinti részleges hasonulás, pl. szénpor („szémpor”), fogmeder + két ajakkét ajak + két ajak • Teljes hasonulás -ha az egyik mássalhangzó teljesen hasonlóvá válik a másikhoz, azzal azonos lesz. -2 fajtája: Írásban jelöletlen: pl. anyja („annya”) Írásban jelölt: pl. az+valazzal/avval b. Összeolvadás -két szomszédos hangból (mássalhangzóból) egy harmadik keletkezik. -A+BC -adsz”acc” -barátság”baráccság” c. Hangkivetés -a mássalhangzók torlódása esetén a

egyik mássalhangzó kieshet. -pl. mondta”monta” d. Rövidülés -a rövid mássalhangzó mellett álló hosszú mássalhangzót röviden ejtjük. -pl. jobbra”jobra” -pl. álltam”áltam” Kiegészítés A beszéd hangjainak képzése -a beszéd hangjainak képzését a hangtan tárgyalja -a magyar nyelv hangjainak száma 39, ebből 14 magánhangzó, és 25 mássalhangzó -a 39 hangot 40 betűvel jelöljük -a hangok a beszédben meghatározott törvények szerint kapcsolódnak egymáshoz (pl.: hasonulások, illeszkedés, stb.…) Szöveg Mondat Szavak Morféma (a legkisebb nyelvi jel, azaz olyan jelentéssel bíró egység, melyet további önálló jelentésű egységekre nem tudunk felbontani) Hang (fonéma) A beszéd hangjainak képzése -egy beszédhang meghallásához három dolog szükséges: hangforrás, közvetítő, közeg, fül. -az emberi testnek azon szervei, melyek a beszéd hangjait létrehozzák, vagy módosítják, hangképző szerveknek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nevezzük. Tüdő Légcső Gége (hangszalagok) Garat (ínyvitorla, 1 hangot képzünk itt: l) Orrüreg (Csak módosítja a hangokat) Szájüreg (Hangképző szerepe van a nyelvnek, ajaknak, fogaknak, szájpadlásnak) A hangokat képzésük szempontjából két csoportra oszthatjuk: magánhangzókra és mássalhangzókra. MAGÁNHANGZÓK SZEMPONTOK Mindig rezegnek, zöngések A hangszalagok működése szerint A levegő nem ütközik akadályba A levegő távozása szerint Erőteljes, messzire hallatszó hangok Önálló szótagalkotók Egyjegyű betűkkel fejezzük ki A hangzás erőssége szerint Szótagolás szerint A betűjelük szerint MÁSSALHANGZÓK Ha rezegnek, zöngések pl. V Ha nem rezegnek, zöngétlenek pl. F Akadályba ütközik ,ezért akadályhangoknak is nevezik őket Nem olyan erős hangok Nem szótagalkotók Egy, kettő vagy három jegyű betűkkel fejezzük ki A magánhangzók csoportosítása MÉLY MAGAS Ajakkerekítéses Ajakréses Felső

nyelvállás Középső Ajakréses ü, ű u, u, úú Alsó Legalsó ö, ő o, ó a á i, í é, (ë) e A mássalhangzók csoportosítása A képzés helye szerint 2 ajakkal Ajakhangok Ajak+fogak Elülső Fogmeder hangok Hátulsó Elülső Szájpadlás hangok hátulsó Gégehangok Zárhangok B, M P D, N T NY G K A képzés módja szerint Réshangok Zár-réshangok V Z, L ZS J F SZ S DZ DZS GY Pergőhangok C CS TY R H Zöngés Zöngétlen Zöngés Zöngétlen Zöngés Zöngétlen 11. tétel Nyelvi szintek A szóelemek A nyelv, hangokból felépülő szavak és toldalékok rendszere, melyeket különböző szabályok kapcsolnak össze mondatokká vagy végül szöveggé. A nyelvnek egységei vagy szintjei vannak. Hang (fonéma) – szóelem (morféma) – szó (lexéma) -… - mondat – szöveg A hang a legkisebb nyelvi egység, jelentése nincs. Pl.: f Szóelem: A legkisebb nyelvi jel, aminek már van jelentése (pl.: -ban, ez, mert). A nyelvi jel (morféma)

további jelentéssel bíró egységekre nem bontható, csupán jelentés nélküli hangokra. 2 fajtája: 1. Mikor a morféma maga is egy önálló szó, vagyis tőszó. (pl.: ház, doboz, radiátor) 2. toldalékok (pl.: -ban, -ig, -s, -szor) 3 fajtája: a. képző: megváltoztatják a szó jelentését, új szótári szót hoznak létre. • Igeige pl.: futfuttat • Igenévszó pl.: futfutás • Igeigenév pl.: futfutni • Névszónévszó pl.: gépgépi • Névszóige pl.: gépgépel b. jel: módosítja a szó jelentését Típusai: -többes szám jele pl.: házak -múlt idő jele pl.: fázott, ment -melléknév fokozás jele pl.: legjobb, rosszabb, legeslegjobb -birtoktöbbesítő jel pl.: házai -mód jel: feltételes mód pl.: írna felszólító mód pl.: írj, fuss -birtokos személyjel pl.: házam, házad c. rag: lezárják a szóalakot és meghatározzák a szó mondatbeli szerepét -tárgyrag pl.: házat -határozórag pl.: házban,

házról, házhoz -igeragok (igei személyragok) pl.: látok, látsz A toldalékok sorrendje: szótő + képző + jel + rag 12. tétel Nyelvi szintek A magyar nyelv szófaji rendszere A szavakat jelentésük, alaktani tulajdonságaik és mondatbeli szerepük alapján soroljuk szófaji csoportokba. Pl.: fut - jelentése szerint cselekvést fejez ki - alaktanilag: lehet múlt ideje (futott) ragozható (pl.: futnak) -mondatbeli szerepe alapján: állítmány lehet  Tibi fut. A szófaji rendszer: 1. ige: cselekvést, létezést, történést fejez ki. Pl.: főz, él, esik, föl 2. névszó: a. főnév: élőlények, tárgyak vagy elvont fogalmak neve. Pl.: kutya, Laci, asztal, barátság b. melléknév: valamilyen tulajdonságot fejez ki. Pl.: piros, kicsi, vidám c. számnév: mennyiségi tulajdonságot vagy sorban elfoglalt helyet fejez ki. Pl.: 2, sok, harmadik d. névmás: vénszókat helyettesít. Pl.: ti, olyan, akárki 3. igenevek: a. főnévi igenév: cselekvést fejez ki, de

konkrét személytől elvonatkoztatva. Pl.: futni b. melléknévi igenév: a cselekvést tulajdonságként fejezi ki. Pl.: álló, főtt, megtanulandó c. határozói igenév: a cselekvést, mint módot vagy állapotot fejezi ki. Pl.: futva, látván 4. határozószók: a cselekvés, létezés, történés körülményeit fejezik ki. Pl.: tegnap, gyakran, örömest 5. viszonyszók a. névelő: a mögötte álló főnév határozottságát, vagy határozatlanságát fejezi ki. Pl.: a, az, egy b. névutó: az előtte álló névszót határozóvá teszi. Pl.: alatt (asztal alatt) c. kötőszók: szavakat, illetve mondatokat viszonyít egymáshoz, és tagmondatokat kapcsol össze. Pl.: és, de, hogy d. igekötő: az igékhez kapcsolódik, annak jelentését módosítja, változtatja. Pl.: kihagy, berúg, elhagy, visszajön e. segédige: időt és módot fejez ki. Pl.: volna, enni fogok f. módosítószók: módosítja, árnyalja a mondanivalónkat. Pl.: talán, nem, -e, bizony 6.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


mondatszók a. indulatszók: indulatot és érzelmet fejez ki. Pl.: jaj, ejnye, irgum-burgum, hűha b. kérdő- és felelő szók Pl.: ne, nem, persze, nos Az ige Az ige cselekvést, létezést, történést, személyhez, időhöz és módhoz kötötten kifejező szófaj. Az ige a mondatban mindig az állítmány szerepét tölti be. Az igék csoportosítása: 1. A cselekvő és a cselekvés viszonya alapján a. Cselekvő ige: amikor a cselekvést az alany végzi, és az másra irányul. Pl.: javít, üt b. Visszaható ige: amikor a cselekvést az alany végzi, és önmagára hat vissza. Pl.: fésülködik, mosakodik c. Műveltető ige: amikor a cselekvést az alany mással végezteti. Pl.: olvastat, ugráltat d. Szenvedő igék: amikor a cselekvést más végzi, de az az alanyra irányul. (A magyar nyelvben a szenvedő igék nagyon ritkák. Pl.: veretik (A rossz gyerek megveretik.), születik, tétetik 2. A cselekvés tárgyra való irányultsága alapján a. Tárgyas igék: a

mondatban tárggyal bővíthetők, ragozásuk tárgyas vagy alanyi lehet. Pl.: olvas, ad, épít b. Tárgyatlan igék: tárggyal nem bővíthetők a ragozásuk alanyi. Pl.: győz, fut, születik Alkalmilag kapcsolható ezekhez tárgy: Pl.: Fut két kört. Esik tíz emeletet. Sok lúd, disznót győz. 3. A cselekvés lefolyása alapján a. Tartós-huzamos igék: amikor az alany folyamatosan cselekszik. • Folyamatos igék: Pl.: olvas, alszik • Gyakorító igék: Pl.: dobál, üt, ugrál b. Mozzanatos igék: ahol a cselekvés csak egy pillanatig tart. • Pillanatnyi történésű igék: Pl.: koppan, cuppan, reccsen • Kezdő igék, amik a cselekvés kezdetét jelölik Pl.: meggyújt, lendít • Befejezett igék, amikor a cselekvés végét jelentik Pl.: elolvas, elhallgat (beszéd után) Az igék alaktani tulajdonságai 1. Az igék jelezése a. Kijelentő mód jele: ∅ Pl.: Krisztián vár. b. Feltételes mód jele: -na, -ne Pl.: várna c. Felszólító mód jele: általában: -j

Pl.: várj d. Jelen idő jele: ∅ Pl.: vár e. Múlt idő jele: -t, -tt Pl.: futott, várt f. Jövő idő jele: a magyar nyelvben a jövő időnek jele nincsen, azt vagy jelen idejű alakkal (pl.: holnap várlak a parkban) vagy összetett igealakkal fejezem ki (pl.: holnap várni foglak a parkban) 2. Az igék ragozása A magyar igének két ragozási rendszere van. a. Alanyi ragozás: ami utal az alany számára és személyére. Pl.: várokén várok (nincs határozott tárgyén várok egy…) b. Tárgyas ragozás: ami az alany számán és személyén kívül utal egy határozott tárgyra is. Pl.: váromén várom őt (van határozott tárgyén várom a…) Ez a két ragozási rendszer teljes, de vannak a magyar nyelvben nem teljes ragozású igék is. Pl.: van-lesz-volt; nincs-nincsenek (amit csak jelen időben, kijelentő módban, 3. személyben használunk); gyere-gyertek-gyerünk (a jön felszólító alakja) [TK. 90-91. oldalán táblázat] A névszó A

névszó élőlények, élettelen dolgok, elvont fogalmak neveit, tulajdonságait, mennyiségét nevezik meg. A névszó fajtái: 1. főnév: A főnév az élőlényeket, élettelen dolgokat, vagy elvont fogalmakat nevezik meg. Két fajtája: a. Köznév: a köznevek általánosítások, tehát több hasonló élőlény, élettelen dolog vagy elvont fogalom nevét jelölik. • Egyedi név: Pl.: autó, gomba • Anyagnév: Pl.: vas • Gyűjtőnév: Pl.: erdő, sereg b. Tulajdonnév: a tulajdonnév az élőlényeknek vagy élettelen dolgoknak a saját neve, ami más élőlényektől vagy élettelen dolgoktól megkülönbözteti őket. A tulajdonnevek általános jellemzője, hogy nagy kezdőbetűvel írjuk őket. Pl.: Margit, Vitnyéd, Petőfi-tér A tulajdonneveknek is vannak fajtáik: Pl.: személynevek, állatnevek, intézménynevek, földrajzi nevek, stb.… 2. Melléknév: a melléknév valamilyen élőlénynek, élettelen dolognak vagy elvont fogalomnak a tulajdonságát,

minőségét jelöli. A fokozás révén alkalmas a tulajdonságok fokának összehasonlítására. Pl.: A kutya szebb, mint a macska. 3. Számnév: A számnév valamilyen élőlénynek, élettelen dolognak vagy elvont fogalomnak a mennyiségét, sorrendi helyét vagy mennyiségi hányadát fejezi ki. a. Határozott számnév: ez egy megszámlálható mennyiséget jelöl. • Tőszámnév, pl.: 3, 1000, millió • Sorszámnév, pl.: 3. (harmadik) • Törtszámnév, pl.: harmad, háromnegyed b. Határozatlan számnév: ez pontosan nem megszámolható mennyiséget jelöl. Pl.: sok, kevés, végtelen 4. Névmás: Főneveket, mellékneveket, illetve számneveket helyettesítő szófaj. a. Személyes névmás, pl.: én, te mi, Ön b. Birtokos névmás, pl.: enyém, tiéd, övé c. Visszaható névmás, pl.: magam, magad d. Kölcsönös névmás, pl.: egymás, egymást, egymásnak e. Mutató névmás, pl.: az, ez, annyi, ennyi f. Kérdő névmás, pl.: ki, mi, milyen g. Vonatkozó

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


névmás, pl.: aki, ami, amilyen h. Határozott névmás, pl.: valaki, valami, némely(ik) i. Általános névmás, pl.: akárki, bármi, bárki, senki A névszók alaktana 1. a névszó jelei: a. többesjelek: • többes szám jele: -k, Pl.: házak • birtoktöbbesítő jel: -i, Pl.: házai b. birtokjel: -é, Pl.: Ferié c. birtokos személyjelek: -m, -d, -a, -ja, -e, stb. Pl.: házam, háza, kutyája, keze d. fokjel: leg-, -bb, Pl.: nagy, nagyobb, legnagyobb Melléknevekhez e. kiemelő jel: -ik, járul Pl.: szebbik 2. A névszók ragozása: a. Tárgy ragja: -t, Pl.: autót b. Birtokos jelző ragja: -nak, -nek Pl.: babának a feje c. Határozóragok: -ban, -ben, -ig, -kor, -ért, -ról, -ről 13. tétel Nyelvi szintek A magyar szókészlet bővülésének módjai Szókészlet: egy nyelv szavainak az összessége, ez nem ugyanaz, mint a szókincs, amely az egyén által használt szavak összessége. Szókészletünk állandóan változik, mivel a kultúra, a gazdaság, a

technika és a társadalom is állandó mozgásban van. A szókészlet változásának két iránya van 1. csökkenés: amikor bizonyos fogalmak, jelenségek, vagy eszközök elavulnak. Pl.: telex 2. bővülés: amikor új fogalmak, jelenségek vagy eszközök jelennek meg. Pl.: valóság show Nemcsak a szókészlet, de az egyén szókincse is állandóan változik, ez függ az életkortól, a műveltségtől, a környezettől, a foglalkozástól. Becslések szerint kb. 1 millió szóból áll a magyar szókészlet. A magyar szókészlet két részre oszlik 1. alapszókészlet: amit a legtöbb magyar ember ismer és használ Pl.: iskola, kenyér 2. kiegészítő szókészlet: amit csak kevesen ismernek és használnak Pl.: zigóta Az egyén szempontjából két részre oszlik a szókincs 1. aktív szókincs: amit az egyén ismer, és gyakran használ Pl.: buli, faliújság 2. passzív szókincs: amit az egyén ismer, és ritkán használ Pl.: pajta A szókészlet eredet szerinti

csoportjai 1. az ősi eredetű szavak: kb. 1000 ilyen szavunk van, de a beszéd során mégis főleg ezeket, vagy az ezekből alkotott származékokat használjuk. Ez is egy bizonyítéka nyelvünk finnugor eredetének. 2. idegen eredetű szavak: a magyarság a története során számos idegen néppel érintkezett és tőlük sok szót vett át. a. Jövevényszavak: ezeken már nem érezzük idegen voltukat. Pl.: latin: iskola, vakáció; szláv: szalonna, málna; német: kömény, sámli; olasz: lándzsa, piac; francia: szekrény, kilincs; török: búza, alma b. Idegen szavak: ezeken még érződik idegenségük, a legtöbbjük tudományos szakszó vagy nemzetközi műveltségszó. Pl.: hamburger, taxi, WAP, film, E-mail, metró 3. belső keletkezésű szavak a. szóképzés: az az eset, mikor az alapszóhoz egy képzőt illesztünk. Pl.: ház+asházas A képző a toldalékoknak olyan fajtája, amely új szót hoz létre. Fajtái: • igeképző: -igeige; Pl.: lát +

tatláttat; fut + tatfuttat -névszóige Pl.: ház + alházal; gép + elgépel • névszóképző: -névszónévszó Pl.: ház + asházas; gép + igépi -igenévszó Pl.: fut + ásfutás • igenévképző: Pl.: fut + nifutni; fut + ófutó b. szóösszetétel: Amikor összetett szavakat alkotunk. Két részből áll: előtag + utótag Az összetett szó jelentése általában más, mint az alaptagjainak a jelentése. Pl.: ház + mesterházmester Szófaját mindig az utótag szófaja határozza meg. A fajtáit az előtag és az utótag viszonya alapján határozzuk meg. Fajtái: • alárendelő összetett szavak: Az előtag és az utótag nem egyenrangú. Az előtag lehet az utótagnak: alanya, tárgya határozója, jelzője. -alanyi: Pl.: napsütötte (a nap süt) -tárgyi: Pl.: kalaptartó (kalapot tart) -határozói: Pl.: koránkelő (korán kel) -jelzői: Pl.: öregember (öreg ember) • mellérendelő összetett szavak: Az előtag és

az utótag egyenrangú, azonos szófajú szó -szókettőzés: amikor az adott szót ugyanúgy vagy egy kis változtatással megkettőzöm Pl.: alig-alig, folyton-folyvást -ikerítés: amikor hasonló hangzású szavakat teszünk egymás mellé. Pl.: tarka-barka, cseng-bong -valódi mellérendelő összetett szavak: amikor rokon értelmű szavakat teszünk egymás mellé Pl.: bűnbánat, hírnév c. egyéb szóalkotási módok: • mozaik szó: a többszavas nevek elemeinek kezdőbetűiből állítom össze. -szóösszevonás, mikor az elemek első szótagjait teszem egymás mellé Pl.: Fiatal Demokraták SzövetségeFIDESZ -betűszó: amikor a kezdő betűkből rakom össze a szót Pl.: Magyar Szocialista PártMSZP • szóhasadás: amikor egy szónak két alakváltozata él és később ezeknek a jelentése elkülönül. Pl.: cseládcsalád cseléd • szóelvonás: amikor egy szóból egy addig nem létező alapszót vonok el Pl.: gépírásgépír; vádolvád •

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szóvegyülés: amikor két rokon értelmű szó hangalakja keveredik Pl.: csokor + bokrétacsokréta; zavar + kergetzargat 14. tétel Nyelvi szintek A mondat és a mondatfajták A mondat: a beszéd legkisebb egysége. A mondat funkciói, feladatai: 1. tájékoztatás: gondolatokat fejezünk ki. Pl.: Süt a nap. 2. kifejezés: érzelmeket, érzéseket fejez ki. Pl.: Szeretlek. 3. felhívás/befolyásolás: amikor a beszélő a hallgatót, valamilyen cselekvés elvégzésére szeretné rávenni. Pl.: Állj fel! A mondatfajták csoportosítása: 1. A mondat fajtái a beszélő szándéka szerint. a. Kijelentő: pont van a végén, nyugodt hangnemű nyilatkozás. b. Kérdő: kérdőjel van a végén Két fajtája van: • Eldöntendő:kérdőszó nélkül fejezzük ki. Pl.: Szereted a palacsintát? ”e” kérdőszócskával fejezzük ki, „igen”-nel vagy „nem”-mel lehet rá válaszolni. Pl.: Szereted-e a palacsintát? • Kifejtendő: amikor kérdő névmással

fejezem ki a kérdést. Pl.: Hol van a toll? c. Felszólító: végén felkiáltó jel van, valamilyen határozott kívánságot, utasítást vagy parancsot fejez ki. Pl.: Tedd le azt a pisztolyt! Gyere ki felelni Tibi! d. Felkiáltó: ami emelkedett hangú, valamilyen érzelmet fejez ki, jele a mondat végén felkiáltó jel. Pl.: Jaj nekem! Ott jön a…! e. Óhajtó: amely szintén felkiáltójellel végződik, valamilyen kevésbé határozott kívánságot vagy vágyat fejez ki. Pl.: Bárcsak jönne már Tibi! 2. Az állítás logikai minősége szerint a. Állító: Pl.: Süt a nap. b. Tagadó: Pl.: Nem süt a nap. Mind a kettő fajta létezik kijelentő, kérdő, felszólító stb. formákban is. Tagadó felszólító mondatot tiltó mondatnak is nevezik. Pl.: Ne lépj a fűre. A magyar nyelv egyik sajátossága a kettős tagadás. Pl.: Tudok valamit.  Nem tudok semmit. A mondatok csoportosítása szerkezetük alapján A MONDAT egyszerű tagolt tőmondat bővített mondat

összetett tagolatlan szerkesztett tőmondat alárendelő mellérendelő szerkesztetlen 1. Egyszerű: egyetlen egy alany-állítmány viszony, vagy egy tagolatlan egység alkotja. Pl.: Kati süt egy tortát.; Kuss! 2. Összetett: Több tagmondatból áll. Pl.: Kati süt egy tortát és utána megeszi Ádám. 3. Tagolt: tagolt a mondat akkor, ha van benne állítmány vagy lehet benne állítmány. Pl.: A kutya fut.; Hova megy Ádám? Moziba 4. Tagolatlan: nincs a mondatban állítmány és nem is igényel állítmányt. Pl.: Kuss!; Te jó ég! 5. Tőmondat: Egy alanyból és egy állítmányból áll. Pl.: A kutya fut. 6. Bővített mondat: az alanyt és az állítmányt további mondatrészekkel bővítjük. Pl.: A kicsi kutya gyorsan fut a teherautó előtt. 7. Szerkesztetlen: ha a tagolatlan mondat nem bontható fel értelmes részekre. Pl.: Kuss! Puff! 8. Szerkesztett: ha a tagolatlan mondat felbontható értelmes részekre. Pl.: A mindenit! Ördög és pokol! 9.

Alárendelő: a tagmondatok nem azonos szinten helyezkednek el, egymáshoz képest fő-és mellékmondatok. A tagmondatok között szintaktikai viszony van (szintaktikai = mondattani). A főmondatban mindig utalószót, a mellékmondatban pedig kötőszót találunk. Pl.: (én) Tudom azt, hogy mi a neved. Tudom a nevedet. utalószó kötőszó Ezt fejti ki A mellékmondat általában a főmondat egy mondatrészét fejti ki. Ennek megfelelően az alárendelő mondatoknak a következő fajtái vannak: - állítmányi - alanyi - tárgyi - határozói - jelzői 10. Mellérendelő: itt a tagmondatok azonos szerkezeti szinten helyezkednek el, s közöttük logikai természetű viszony van. Fajtái: a. kapcsolatos mellérendelés kötőszavai: és, is, s Pl.: Esik az eső, és fúj a szél. Jelölése: b. ellentétes mellérendelés kötőszavai: pedig, de ellenben, mégis Pl.: Esik az eső, de süt a nap. Jelölése:  c. választó mellérendelés kötőszavai: vagy,

vagy...vagy Pl.: Esik az eső vagy süt a nap. Jelölése: d. következtető mellérendelés kötőszavai: ezért, tehát Pl.: Esik az eső, ezért megáztam. Jelölése:  e. magyarázó mellérendelés kötőszavai: ugyanis, hiszen, azaz Pl.: Megáztam, ugyanis esik az eső. Jelölése:  15. tétel A szöveg Az élőszó és az írás Szöveg: A kommunikációs folyamatban gondolatot, érzelmet, szándékot kifejező mondatokból felépülő egység. 2 fő megjelenés formája: -írott -szóbeli Különbség: más a közléshelyzet. élőbeszéd írás Időbeli jelenség Térbeli jelenség Múlandó, pillanatnyi, helyhez kötött Térben, időben kevésbé korlátozott Sok lehetőség az azonnali visszajelzésre Korlátozott visszajelzési lehetőség Gyors gondolkodást és azonnali szövegalkotást igényel Nincs azonnali szövegalkotási kényszer A közlés minden eszköze helyet kap Csak korlátozottabban lehet felhasználni ezeket az eszközöket

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Ösztönös Tudatos, tanult Nem feltétlenül szabályos Fontos szerepe van a szabálynak Lazább a szerkesztési mód (sms, chat) Kötöttebb szerkesztési mód (ünnepi szónoklat) De kivétel lehet: - chat, SMS (írott, de inkább a szóbeli szabályok dominálnak) ünnepi beszéd, szónoklat (nagyon szigorú szabályai vannak) 16. tétel A szöveg Szöveg a médiában (sajtó) I. Nyomtatott sajtó a. Tájékoztató: objektív tájékoztatás a cél pl.: hír, tudósítás b. Átmeneti: célja pontosan nem határozható meg pl.: interjú, riport c. Véleményformáló: célja a befolyásolás pl.: kritika, jegyzet, kommentár, vezércikk 1. Hír -valamely időszerű esemény tényszerű közlése -4 kérdésre válaszol: Ki? Mit? Mikor? Hol? -2 fajtája: o Tényhír: ha ezekre válaszol o teljes hír: ha a Miért? és a Hogyan? kérdésekre is válaszol -hír szerkezete a fordított piramis elv: azért fordított, mert az elején rengeteg információt közöl, s a vége

felé egyre kevesebbet. Ki? Mit? Mikor? Hol? Hogyan? Miért? Bevezető rész Magyarázó rész -a hírek két fajtája: o kemény hír: aktuális időszerű, rendkívüli eseményt mutat be o puha hír: valamilyen jellemző esemény, évről-évre visszatérő pl.: április 3-án parlamenti gyűlés, vagy szüreti fesztivál Sopronban 2. Tudósítás -olyan írás, ahol az eseményről az újságíró, mint szemtanú számol be. 3. Interjú -angol szó, „beszélgetés” -alaphelyzet: újságíró kérdez, alany válaszol -nem egyenrangú beszélgetés -újságíró nagyon alárendelt helyzetben van, csak kérdez -az újságírónak az interjúra sokat kell készülnie -két típusa van: o portré interjú: egy ember bemutatása o tény interjú: egy témáról szól 4. Riport -nem párbeszéd ellentétben az interjúval -bár lehet benn párbeszéd -mindig valamilyen érdekes állapot, esemény bemutatása -feszültségkeltés fontos -legtöbbször oknyomozó riportok 5.

Vezércikk -újság első felében általában -a szerkesztőség véleményét tükrözi -cél a befolyásolás 6. Cikk -olyan egyéb újságban megjelenő írás, ami illusztrációkat, fotókat, grafikonokat, stb.… tartalmazhat 7. Glossza -keretben van -lapszélen, valahogy elkülönítve -ironikus hangvételű -csattanóval végződő 8. Jegyzet -egyéni módon bemutatott esemény 9. Kritika -semleges műfaj (lehet negatív vagy pozitív egyaránt) -valamilyen mű, alkotás bemutatása, elemzése -tartalmazhat még hibák, erények ismertetését is II. Elektronikus sajtó 1. 3 fajtája: a. állami vagy közszolgálati média -állam pénzéből tartják fenn, feladat az objektív tájékoztatás, nem a haszonra megy pl.: M1, M2, Duna TV; Kossuth, Petőfi rádió b. kereskedelmi média -magánkézben vannak -célja az profit és mindent ennek rendelnek alá -hasznot a reklámokból nyerik -kulcsszó: a nézettség -minél többen nézik, annál többet kérhetnek egy

reklámért -a nézettséget szórakoztató műsorokkal növelik -nem nyújtanak objektív tájékoztatást c. valamilyen társadalmi szervezte tulajdonában lévő média -pl.: katolikus rádió, ATV (hitgyülekezet kezében van), hír TV (jobboldali pártok) 2. Rádió -csak akusztikai hatás -erősen tud hatni az érzelmekre, indulatokra -a leggyakrabban ezt hallgatja az ember (persze vannak kivételek), s ezért lehet könnyen befolyásolásra használni -mivel nincs kép, nehéz a rádiós újságíró feladat, hogy az adott témát érdekessé tegye -egy riporternek mindig szenvedélyesebbnek kell lennie a rádióban -a hírek szerkezete más az olvasott hírekétől, ugyanis a híreknek tömörnek, sűrítettnek kell lenniük 2 fajtája:  gyorshír: pl.: Danubius minden órájában  kartácshír: egyből a közepébe vág -magazinműsorok, pl.: Bumeráng, Cappuccino -dokumentum műsorok 3. TV -vizuális és akusztikai hatás egyszerre -sok ingert közvetít, éppen

ezért hihetőnek tűnik -azért veszélye, mert 10 éves kor alatt a gyerek nem képes megkülönböztetni a valóságot attól, amit lát -kitűnően manipulál, befolyásol -ennek a legfontosabb eszköze a montázs: képek összevágása -másik eszköze a mézesmadzag: pl. egy szép és fiatal nő reklámoz, vagy egy kis gyerek vagy egy kiskutya -előnyei: játszva oktat és gyors az információcsere -hátrányai: befolyásolhatja az embereket, kényelmessé tesz minket, passzivitásra ösztönöz Legjellegzetesebb műfajok: -híradó: körkörös hírszerkezete van (először elmondják mi történt, kifejtik, majd ismét elmondják) -magazinműsorok: reggeli műsorok (Napkelte) -riportműsorok: Napló, Fókusz, Magellán, Találkozások -talk show-k: beszélgető műsorok (Mónika, Balázs) -szappanoperák: olyan embereket mutatnak be, amilyenek lenni szeretnénk, pl. Dallas, Csacska angyal -reklámok: célja a manipuláció, valamilyen termék megvásárlására ösztönöz

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A manipuláció eszközei:  tudat alatt hat  racionális hatás (az ész segítségével hat, számokat, adatokat mutat be)  híres ember reklámozza a terméket  csomagolással adja el a terméket (szebbet veszik meg)  félelemkeltés  hiánykeltés (amíg a készlet tart)  vakcsoport: valamilyen jól hangzó, semmitmondó reklám szlogen, ami elvakítja az embereket  beetetés: jó termék-rossz termék  az ének: ha nincs semmi mondandód, énekeld el 17. tétel A retorika alapjai A nyilvános beszéd A retorika alapjai: Retorika = szónoklattan A retorikához tartozik minden olyan szóbeli megnyilvánulás, ami közérdekű, ami nagy nyilvánosság, hallgatóság előtt hangzik el, vagyis röviden a nyilvános beszéddel foglalkozik. A nyilvános beszéd fajtái: 1. szakmai vagy tudományos előadás; pl. órai felelés, érettségi szóbeli magyarból 2. meggyőző beszéd; pl. bíróságon a védő beszéde, politikai szónoklatok 3. alkalmi, ünnepi

beszédek; pl. iskolai ünnepségek, köszöntés, búcsúbeszéd, megemlékezés A nyilvános beszéd részei: 1. hagyományos; a) bevezetés b) bizonyítás (tárgyalás) c) befejezés 2. újkori nyilvános beszéd; a) bevezetés; figyelemfelkeltő szándékú, célja a hallgatóság megnyerése, itt hangzik el a beszéd alaptétele pl.: tanévzárói beszéd b) elbeszélés előadja magát az ügyet, amiről szó van pl.: politikai beszédben c) részletezés; magának a tárgynak a részletes kifejtése (el is hagyható) d) bizonyítás; a legfontosabb, ezt kell a legjobban kifejteni, itt található meg a mondanivaló lényege cáfolat; a másik legfontosabb, az ellenfél érveinek visszautasítása e) befejezés; szerepe az, hogy frissítse az emlékezetet, még egyszer elismétel egy-pár dolgot célja: az érzelmek befolyásolása A szónoki beszéd előkészítése: -legfontosabb az anyaggyűjtés -vázlatkészítés -elrendezés, kidolgozás (rendszerezés, pontok sorba

tétele) -önellenőrzés A nyilvános beszéd stílusa: Közéleti stílus: a szónoki beszédnél, hozzászólásnál, felszólalásnál használják leginkább. Funkciójuk: meggyőzés, felhívás. Szónoki beszéd: rádió, TV, szigorúan szerkesztett. Az érvelésnek, meggyőzésnek nagy az eszköztára: • költői képek; pl. szlogen • zeneiség; pl. ahol kell, üvölt, ahol kell, csendesen beszél • mondatformák; a hosszú mondatok célja, az összezavarás, pl. szónoki közmondatok Jellemzője: igényes nyelvhasználat, képesek beszélni Szónoki műfajok: -felszólalás (előkészített) -hozzászólás (teljesen spontán) -kiselőadás -nagyelőadás (hosszabb, előkészítettebb, kidolgozottabb, komolyabb, pl. diplomavédés) -beszámoló (rendszeres, kötelessége az embernek, pl. cégnél, tananyagból felelés -alkalmi beszéd: lehet rövidebb vagy hosszabb formája Rövidebb: megemlékezés Hosszabb: ünnepi beszéd 18. tétel A retorika alapjai Az érvelés

Az érv: Egy bizonyított vagy cáfolt állítás. Legalább két részből áll a tételből és a hozzá kapcsolódó bizonyító tényekből. Tételmondat: Pl.: Moziba járni jó, mert szórakoztató. A sportolók élete jó, mert egészséges életet élnek. Az éjszaki élet káros, mert nem tudjuk magunkat kialudni. Az érvek fajtái: 1. Meghatározásból levezetett érv. pl.: A hal vízi élőlény. Ezért ha szárazra kerül, elpusztul. 2. Ok-okozati összefüggésen alapuló érv. pl.: A villám belecsapott a fába. Ezért az kidőlt. 3. Hasonlóságon alapuló érv. pl.: A spanyol nők korábban öregednek, mint ahogy a mediterrán nők általában. 4. Számadatból származó érv. pl.: A magyar középiskolások 27%-a kipróbálta már a drogot, tehát a Magyarországon a kábítószer komoly probléma. Az érvelés két fő módszere: 1. indukció: az egyes adatokból következtetés az általános felé (következtetés levonása) Pl.: Magyarországon az autósok

67%-a nem tarja be a sebességkorlátozásokat, tehát sok a gyorshajtó 12. c-be Kati is, Józsi is, Ibolya is, Tibi is és László is kitűnő, tehát a 12. c a legjobban tanuló osztály. 2. dedukció: az általánosból következtetés az egyes jelenség irányába. Megvalósulási formája a szillogizmus. Pl.: Az indiánok sötét hajúak. (1. tétel) Tibi szőke. (2. tétel) Tibi nem indián. (következtetés) A diákok szeretnek bulizni. (1. tétel) Józsi diák. (2. tétel) Józsi szeret bulizni. (következtetés) A magyarok szeretik a zsíros ételeket. (1. tétel) Józsi magyar. (2. tétel) Józsi szereti a zsíros ételeket. (következtetés) Az érvek felsorakoztatása: Érvelés: Kevésbé ajánlott! Nem ajánlott! Ez a legszerencsésebb! Cáfolat: Több oldalú támadás. Érvelés: Körbejárta és kínálta egy kifele vezetőérvet, megoldást ad. 19. tétel Stílus és jelentés Szépirodalmi stílus Stílusrétegek - magánéleti közéleti hivatalos

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tudományos sajtószövegek stílusa, publicisztikai stílus szépirodalmi Szépirodalmi stílus - versek, drámák, novellák célja összetett: tájékoztatás, befolyásolás, érzelemkifejtés, gyönyörködtetés (esztétikai hatáskeltés) - eltér a többi stílustól, abban, hogy egyedi, magán viseli a megalkotójának jellegzetességeit sokszínű nagy jelentőségűek a stíluseszközök függ: alkotótól, korszaktól, témától, műnemtől, műfajtól a szavaknak van általában másodlagos jelentésük (denotatív: szószerinti jelentés; konnotatív: hozzákapcsolt jelentés) nagy az olvasó szerepe a megértésben, az olvasónak ehhez műveltséggel kell rendelkeznie, ismernie kell a világot ahány olvasó, annyiféle olvasat Meghatározza a stíluseszközt: - Beszélő személye (adó) A csoport (adó + vevő) A műfaj (üzenet) Az adott beszédhelyzet A csatorna Stíluseszközök 1. Zeneiség - Hangzás Hangutánzó szavak Rím és ritmus 2.

Szóhasználat - - Stílusértéke lehet a hangalak és jelentés viszonyának Stílusértéke lehet a szókincsnek (lehet régies vagy modern, szakszavak használata) Stílusértéke lehet a szófajnak  nominális (sok névszó)  verbális (sok ige) Stílusteremtő ereje van a szólásoknak, közmondásoknak, szállóigéknek, állandósult szókapcsolatoknak 3. Mondatok - Egy mondatos versek (lényeges információt ad, egy mondatban) Nagyon rövid mondatok (idegesség, félelemkeltés) 4. Alakzatok - Refrén Ismétlés Halmozás - Fokozás 5. Költői képek - Metafora (névátvitel, két dolog összehasonlítása, az alapján, hogy közöttük valami hasonlóság van) Megszemélyesítés (valamilyen élettelen dolog él, emberi tulajdonsággal való felruházása) Szinesztézia (különféle érzékeke összekapcsolása) Metonímia (két olyan fogalom azonosítása, melyek között valamilyen érintkezés van, névcserének is nevezik) Hasonlat (két

különböző dolog összehasonlítása; „mint”) 6. Nem nyelvi stíluseszközök - Mondatfonetikai eszközök (szünet, beszédtempó) Tipográfia (betű művészete) 20. tétel Stílus és jelentés A hangalak és jelentés viszonya A nyelvi jelben a hangalak és a jelentés kapcsolata önkényes és szokásszerű, megállapodáson alapul. 1. Alakjuk és jelentésük között a kapcsolat szükségszerű és okszerű, a hangalakjukból következtetni lehet a jelentésükre. a. Hangutánzó szó: a hangalakja jellegzetes hangokat, zörejeket utánoz. Pl.: cincog, csobog, cirpel, füttyent, reccsen HJ (a hangalak meghatározza a jelentést) b. Hangulatfestő szavak: cselekvéseket ábrázolnak vagy tulajdonságokat jellemeznek hangzásukkal. pl.: biceg, libeg, pipogya, bólingat HJ (a hangalak meghatározza a jelentést) 2. A hangalak és jelentés viszonya alapján: a. Egyjelentésű szavak: ha a hangalakhoz (hangsorhoz) egyetlen jelentés kapcsolódik. pl.: fém, műanyag,

hétfő, nemzetgazdaság, pumi, tolltartó H-J b. Többjelentésű szavak: hangalakjához többféle jelentés fűződik. Ezek közül az egyik az eredeti, az alapjelentés, a többi a később kialakult, de vele összefüggő (jelentésbeli hasonlóságon vagy érintkezésen alapuló) másodlagos stb. jelentés. pl.: gerinc szó alapjelentése: gerincoszlop (hátgerinc) további jelentése: hegygerinc; a hajó, a könyv gerince; a gondolatmenet gerince J1 H J2 c. Azonos alakú szavak: (homonimák) esetében a hangalak véletlenül azonos, a jelentés teljesen más, és az eltérő jelentések között nincs semmiféle összefüggés. pl.: terem (főnév)-terem (ige) (ő) olvasott-olvasott (ember) várnak (várakoznak)-várnak (a vár részére) H J1 J2 J3 J4 d. Rokon értelmű szavak: (szinonimák) jellemzője, hogy eltérő hangalakokkal azonos jelentést fejeznek ki. pl.: eb-kutya; lárma-zaj; locsol-öntöz; jegygyűrű-karikagyűrű; harmónia-összhang; záródik-zárul;

szép-szépséges; atya-apa; kukorica-tengeri-törökbúza H1 J H2 H3 e. Többalakú szavak: Többalakú a nyelvi jel, ha egy jelentést alakváltozatokkal fejezünk ki. Lehetnek tőszavak: pl.: csepp-csöpp; lány-leány; foltoz-foldoz; és lehetnek toldalékos formák: p.: kérd-kérjed; fogózkodik-fogódzkodik; oly-olyan, stb. H J H’ f. Hasonló alakú szavak: csak a hangzása hasonló, a hangalakjuk és a jelentésük eltérő, semmiféle kapcsolat nincs közöttük, nem szabad összekeverni őket. pl.: egyelőre (most és még egy kis ideig)-egyenlőre (egyenlő alakúra) fáradság (fáradozás)-fáradtság (fáradt állapot) A szó hangalakja nemcsak jelentés hordoz, hanem sajátos hangulatot is kelthet: az atya szó például ünnepélyesebb régies hatású, az apa köznapibb, az apuka, pedig bizalmas jellegű. Nem mindegy tehát, hogy mikor melyiket használjuk, mindig a beszédhelyzetben választjuk ki azt, amelyiket megfelelőnek ítéljük. 3. A hangalak és

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


jelentés viszonya alapján a toldalékok is lehetnek: a. Egyjelentésűek: -é birtokjel: lányoké; -hat, -het igeképző: olvashat b. Többjelentésűek: az –s képzőnek sok jelentésárnyalata van: Julis (becéző), nádas (gyűjtőnevet hoz létre), órás (foglalkozásnevet hoz létre) c. Rokon értelműek: a cselekvés eredményét „jelenti” három képzőnk is: -at, -et (épület), -mány, -mény (költemény), -vány, -vény (kiáltvány) d. Egyalakúak: -ban, -ben (házban, ötben), -hoz, -hez, -höz (házhoz, kézhez, könyvhöz) e. Azonos alakúak: -at, -et: hallat, festet (műveltető igeképző)-látszat, erezet (főnévképző), -t: ajtót, embert (tárgyrag)-beszélt, aludt (múlt idő jele)