Betekintés: Személyiségfejlődési zavarok

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!




SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSI ZAVAROK
Az abnormalitás meghatározása
1. Statisztikai átlagtól való eltérés
2. Deviancia – normáktól való eltérés
3. Diszfunkcionalitás
4. „Danger” – veszélyeztetés
5. Distressz - betegségtudat
1. Statisztikai átlagtól való eltérés szerint az abnormális a statisztikailag ritka (2%).
2. Deviancia
Abnormalitás = a társadalmi normáktól való eltérés
Ellenvetések:
 Kultúránként változik
 Társadalmon belül időről időre változik
 Az adott körülményeket nem veszi figyelembe
Minden pszichés zavar nonkonform viselkedést von maga után, de nem minden nonkonform
viselkedés utal pszichés zavarra!
3. Diszfunkcionalitás
Abnormális = a viselkedés maladaptív, nem tud megfelelni a normál szerepviselkedési előírásoknak.
4. Danger
Abnormális = veszélyezteti önmagát vagy környezetét.
5. Distressz
Abnormális = feszültséget él át a viselkedés miatt, betegségtudata van.
Probléma:
 Abnormális viselkedés mellett nem él át distresszt (pl. addikciók esetében).
 Gyermek szenved, de a szülő titkolja.
 Szülő partnere a gyermeknek a betegségtudatában.



Az abnormalitáshoz való viszony történelmi megközelítése
1. Ősi kultúrák: rossz szellemek hatása az ok.
Gyógymód:
 Trepanáció (koponyalékelés)
 Exorcizmus (szellemek kiűzése rituálékkal).
2. Görögök: Hippokratész – testnedvek egyensúlyának felborulása miatt vannak zavarok.
Ismert elmezavarok:

melankólia
mánia
demencia
hisztéria
téveszmék és hallucinációk

Gyógymód:
 Nyugalom, masszázs, fürdőkúra
 Diéta
 Testedzés
 Vércsapolás
3. Rómaiak: Aszklepiadész – emocionális zavarok okozzák a pszichés problémákat.
Gyógymód:
Aszklepionokban: természetközeliség, színház (katarzis), álomfejtés, újjászületési rituálék.
4. Középkor: demonológia – a sátán hatása.
Gyógymód:
 Papok imája, szenteltvíz, főzetek.
 Kínzások: éheztetés, korbácsolás, leforrázás, nyújtó, inkvizíció.
 Gyermekeknél verés.
5. Reneszánsz: az elme a testhez hasonlóan fogékony lehet megbetegedésekre (Weyer, 1515-1588).
Gyógymód:
 Otthoni ápolás egyházi támogatással.



 Vallási kegyhelyek – első mentálhigiénés közösségek (családok egy-egy vallási központba
költöztek beteg tagjaikkal együtt, a papok segítségével közös gyógyítás).
 XVI. sz. – azilumok = börtönhöz hasonló körülmények között a betegek.
 Orvosi szinten köpölyözés.
6. XIX. század első fele: súlyos stressz miatti abnormalitás.
Gyógymód:
 morális gyógymód (Pinel): kórházi ellátás, ápolók általi foglalkoztatás, orvosok tanácsadása,
tünetek csoportosítása.
7. XIX. sz. második fele:
A) Szomatogén megközelítés: testi oka van a pszichés betegségeknek.
Kraepelin: A pszichiátria kézikönyve
Gyógymód:
 Foghúzás, mandulaműtét
 Hidroterápia
 Inzulinkóma
 Lobotómia
B) Pszichogén megközelítés: tudattalan konfliktusokra visszavezethető pszichés okok.
Sigmund Freud – pszichoanalízis.

A mai főbb pszichológiai irányzatok oki és terápiás magyarázatai
1. A patológiák okai a pszichoanalízis szerint
Megközelítési lehetőségek:
 A tudattalan szférába elfojtott konfliktusok megbetegítenek. Pl. hisztéria – Anna O. esete
 Az Id – Ego – Szuperego egyensúlyának felborulása.
a) öszönkésztetések hevesek- pl. impulzuskontroll zavara
b) libidó visszavetülése – pl. nárcisztikus zavar
c) elhárító mechanizmusok csődöt mondanak – pl. pánik zavar
d) orális fixáció – pl. alkoholizmus



anális fixáció – pl. kényszeres zavar
fallikus fixáció – pl. túl erős bűntudati szorongás, promiszkuitás
 Korai anya-gyermek kapcsolat zavara, kötődési hibák.
 Pszichoszociális krízisek rosszul megoldottak.
Terápiás lehetőségek
 Régen: hipnózis
 Szabad asszociáció
 Terápiás értelmezés
 Álomelemzés
 Katarzis
 Probléma átdolgozása és megoldása

2. Viselkedéslélektan
Megközelítési lehetőségek:
1. Klasszikus kondicionálás pl. fóbiák
2. Operáns kondicionálás pl. addikciók, „nehezen kezelhetőség”
3. Modellkövetés pl. agresszió
Terápiás lehetőségek
 Szisztematikus deszenzitizáció
 Ingerelárasztás
 Averzív terápia
 Zseto
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ngazdálkodás
 Szociális készségek fejlesztése egyéni és/vagy csoportterápiával

3. Humanisztikus pszichológia
Megközelítési lehetőségek:
 Önaktualizáció, önmegvalósítás akadályozott az értékfeltételekhez kötött elfogadás miatt
 Énkép és énideál inkongruencia pl. hangulatzavarok
 Énkép és tapasztalat inkongruencia pl. szorongásos zavarok



Terápiás lehetőségek
Kliensközpontú terápia
 Feltétel nélküli pozitív elfogadás
 Empátia
 Kongruencia
A terapeuta rezonanciadoboz.

4. Kognitív nézőpont
Megközelítési lehetőségek:
 Irracionális alapfeltevések (Ellis)
Pl. „Az ember akkor tarthatja magát értékesnek, ha kompetens, és minden szempontból
eredményes.”
 Automatikus gondolatok
 Nem logikus gondolkodási folyamatok pl. szelektív észlelés, túláltalánosítás, perszonalizáció
Terápiás lehetőségek
 Racionális-érzelmi terápia (Ellis)
 Kognitív terápia (Beck)

5. Biológiai nézőpont
Megközelítési lehetőségek:
 Genetikai károsodás, öröklődés pl. autizmus
 Anatómia problémák – agyterületek strukturális eltérései pl. skizofrénia
 Biokémiai problémák
a) neurotranszmitterek pl. szerotonin – depresszió
b) Hormonok pl. stresszhormonok – pszichoszomatikus megbetegedés
Terápiás lehetőségek
 Farmakoterápia
 Elektrokonvulzív terápia
 Pszichosebészet



6. Szociokulturális megközelítés
Megközelítési lehetőségek:
1. Családi rendszer és kommunikáció felborulása
 rugalmatlan család
 összegabalyodó családszerkezet
 konfliktustabu
 patológiás háromszögkapcsolatok
2. Társas támogatás rendszerének zavara
3. Társadalmi stressz
 Társadalmi változások
 Társadalmi hovatartozás
 Kulturális értékek
4. Társadalmi címkék és reakciók
Terápiás lehetőségek
 Csoportterápia
 Pszichodráma
 Önsegítő csoportok
 Családterápia
 Párterápia
 Közösségi mentálhigiénés kezelési programok



A legfőbb fejlődési zavarok részletező taglalása
PSZICHÓZISOK
Definíció: olyan állapot, amelyben megszűnik a betegek kapcsolata a valósággal és észlelésük,
információfeldolgozásuk, a környezet ingereire való válaszkészségük annyira sérül, hogy még a
legegyszerűbb adaptív funkciók fenntartására is alig képesek.
Főbb típusai:
1. Skizofrénia
2. Indukált pszichózis
3. Pszichoakítv szer okozta pszichózis

1. Skizofrénia
Bleuler, 1911
Fő tünetei: 4”A”
 Affektus zavara: elsivárosodás; apátia; inadekvát érzelmek; speciális érzések
 Asszociációk zavara: önkényes logikai szabályok, alaki zavarok; elvont összefüggések
konkretizálódása; gondolatok áramlásának leblokkolása.
Beszédben megjelenő jellegzetességei:
1. Kevés információ, önkényes beszéd
2. Leblokkolás, elnémulás
3. Szósaláták
4. Neologizmus (új, értelmetlen szavak képzése)
5. Hangrímek
6. Echolália (mások által mondottak ismétlése)
 Ambivalencia: akaratnélküliség, döntésképtelenség, határozatlanság
 Autizmus: szociális elzárkózás, idegenség
Járulékos tünetek:
1. Gondolkodás tartalmi zavarai = téveszmék
 Üldöztetéses
 Nagyzásos



 Vonatkoztatási
 Irányítottsági
2. Érzéki csalódások = hallucinációk bármely modalitásban
3. Pszichomotoros viselkedés
 Modorosság
 Izgatottság
 Mozdulatlanság
 Parancs-automatizmus
 Echopraxia (mások mozdulatának ismétlése)
Skizofrénia típusai:
1. Katatóniás
2. Hebefrén
3. Paraniod
4. Reziduális - idült
Premorbid személyiség jellemzői: zárkózottság, érzékenység, saját világba húzódás, kevesebb
érdeklődés a másik nem iránt, hajlamos plátói kötődésekre. Érzelmileg nehezen megközelíthető.
Lefolyása:
1. Prodromális szakasz
2. Aktív szakasz (shub)
3. Reziduális szakasz
Kezdet: ifjúkor, fiatal felnőtt kor (férfi: 15-25 év / nő: 25-35 év)
Prognózis: ¼ gyógyul ; 2/4 részleges; ¼ teljes intézeti kezelés. 20% sikeres öngyilkosság, 50% min.1szer próbálkozik (főleg fiatal).
Előfordulási gyakoriság: 1%, gyermekeknél: 1: 10 000; 12 év alatt 2x gyakoribb fiúknál, inkább
autisztikus tünetek formájában jelenik meg gyermekkorban.
Skizofrénia okai
1. Biológiai okok:
 Genetikusan me
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ghatározott (5. kromoszómán)
 Neurokémiai elmélet – dopamin túltermelődés



 Agyszerkezet-elváltozás: bal agykamrák megnagyobbodása (vírusfertőzés?)
2. Sérülékenység-stressz modell
Biológia+pszichológia+szociokulturális környezet
 Skizofrenogén anya, double-bind, házasságon belüli törés, házasságon belüli aszimmetria

2. Indukált pszichózis
 Patológiás szülői minta átvétele
Veszélyeztetett gyermekeknél lehetséges inkább: pl. születési komplikáció, korai szeparáció,
problémás apa, bántalmazás

„Olyan időszakokon mentem keresztül, amikor a saját józan eszemben is kételkedtem, és
akkor olyan volt, mintha ugyan azt az utat járnám be, mint ő, és ez iszonyú félelmetes volt
számomra. Hirtelen borzasztó pánik lett úrrá rajtam, és úgy gondoltam, éppen úgy mint az
anyám, hogy mindenki gyűlöl engem, egy lassú lefelé irányuló spirálba csúsztam be, és
teljesen értéktelennek éreztem magam”
„Tudod, ha valakinek van egy igazán rossz időszak az életében, mondjuk az egész gyerekkora,
elhanyagolja az aktuális eseményeket. Ezután valahogy nagyon nehéz beletanulni a
hétköznapi élet dolgaiba, hiszen minden korábbi belső tapasztalatom csak egy irracionális
világból volt. Megpróbálnék megfelelően viselkedni, de fogalmam sincs róla hogyan kell azt,
az egész olyan lehetetlen. “

3. Pszichoaktív szer okozta pszichózis
1. Amfetaminok – dopamin-fokozó hatás miatt átmeneti pszichózis.
2. Hallucinogének – tartós, paranoid pszichózis
3. Alkohol
4. Cannabis

paranoid p.

5. Kokain

hallucinációk

6. Szerves oldószer
Pszichózisok kezelése
 Gyógyszeres kezelés.
 Elektrokonvulzív kezelés.
 Pszichoterápiák irányzatoknak megfelelően.



DISSZOCIATÍV ZAVAROK
 Az emlékezet disszociálódásának lehetőségei
Típusai:

1. disszociatív amnézia
2. disszociatív elkóborlás
3. disszociatív identitás (többszörös személyiség-zavar)

Az amnézia: hirtelen nem tudja élete fontos eseményeit felidézni – az epizodikus (saját élettörténetre
vonatkozó) emlékezetet érinti. Típusai: lokalizált (körülhatárolható időpont), szelektív (adott időn
belül csak néhány esemény), generalizált (trauma előtti eseményekre is vonatkozik), folytonos
(későbbi emlékezet is érintett).
Elkóborlás: hirtelen elutazás a megszokott környezetből a múltra való visszaemlékezés
képtelenségével. Bizonytalanság az identitással kapcsolatban, részlegesen vagy teljesen új identitás
felvétele.
Többszörös személyiség: egy személyen belül két vagy több különböző személy/személyiségállapot
létezése (mindegyik önálló, tartós észlelési, viszonyulási és gondolkodási rendszerrel bír). E személyek
közül min. 3 váltakozva irányítja a személy magatartását.
Okok:
Traumatikus események váltják ki.
 Elfojtás
 Önhipnózis
Terápiás lehetőségek:
 Gyógyszeres kezelés (nátrium-amobarbitál, nátrium-pentobarbitál – az emlékezetet hívják
elő).
 Pszichodinamikus terápia – az elfojtott emlékek felszínre hozása.
 Hipnoterápia.



AFFEKTÍV ZAVAROK
1. Hangulatzavarok
a) Bipoláris depresszió
b) Ciklotímiás zavar
c) Major depresszió
d) Disztímiás zavar
2. Szorongásos zavarok
a) Generalizált szorongás
b) Pánik zavar
c) Fóbiák
- agorafóbia
- szociális fóbia
- specifikus fóbia
d) Obszesszív-kompulzív zavar
e) Poszttraumás stressz zavar
f) Akut stressz zavar

1. HANGULATZAVAROK
a) Bipoláris depresszió
Mániás és depresszív periódusok ciklikus váltakozása.
Előfordulási gyakoriság:
 Felnőtt: 1-1,5%
 Gyermek: 0,003-0,004%
Okok:
1. Genetikus eredetű
2. Magas noradrenalin szint + alacsony szerotonin
3. Nátrium ionok nem megfelelő áramlása (sejthártya károsodása)
Terápia:



Gyógyszeres kezelés + kiegészítő pszichoterápia

b) Ciklotímiás zavar
Felnőtt 2 évig, a gyermek és serdülő 1 éven keresztül 2 hónapnál rövidebb ideig volt tünetmentes, és
folyamatosan váltakozó hipomán és depresszív periódusok tapasztalhatók nem heveny formában.

c) Major depresszió
Tünetek:
1. Depresszív hangulat
2. Megszokott cselekvés iránti érdeklődés elvesztése
3. Energiahiány
4. Pszichomotoros lelassultság
5. Evés- és alvászavarok, szomatikus tünetek
6. Gondolko
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


dás akadályai
7. Ingerlékenység
8. Értéktelenség érzése
9. Öngyilkosság, halál visszatérő gondolata
Előfordulási gyakoriság:
 Felnőtt férfi: 8-11%
 Felnőtt nő: 18-23%
 Gyermek: 0,3-0,5%
Depresszív epizód:
 Iskolás korban: 2-12,4% (10 év alatt fiúknál!)
 20-25 év: 56%
 25-50 év: 89%
Típusok:
 Organikus: pl. arteroszklerózis, tumor, epilepszia, dementia, koponyatrauma
 Szimptómás: pl. infekció, keringési zavar, hormonműködés, pszichoaktív szerek
 Öregkori
 Szezonális: melatonin fokozott termelődése miatt



 Kimerüléses
 Pszichoreaktív: akut trauma hatására
 Posztpartum:10 naptól 1 évig; ösztogén zuhanás miatt (nem „bababánat”)
Okok:
1.Biológiai magyarázat
 Genetikus
 Alacsony noradrenalin és szerotonin aktivitás
 Magas kortizol-szint (stressz)
 Melatonin
2. Pszichoanalízis
 Veszteség miatti gyászreakció
3. Viselkedéslélektan
 Alacsony pozitív visszajelzés + önmegerősítő kör beindulása
4. Kognitív magyarázat
 Maladaptív attitűdök
 Kognitív triász (az énre, a környezetre és a jövőre vonatkozó negatív sémák rendszere)
 Gondolkodási hibák
5. Kognitív-viselkedéslélektani magyarázat
 Tanult tehetetlenség
Terápiás lehetőségek:
 Gyógyszeres kezelés
 Elektrokonvulzív terápia
 Fényterápia
 Irányzatoknak megfelelő pszichoterápiák, leggyakoribb:
 Öröm-tréning
 Nem depressziós viselkedés megerősítése
 Szociális készségek fejlesztése



 Kognitív terápia
 Kognitív-viselkedésterápia
 Csoportterápia

d) Disztímiás zavar
 Felnőttnél 2 éven, gyermek- és serdülőkorban 1 éven keresztül depresszív hangulat a nap
legnagyobb részében (szubjektív beszámoló vagy megfigyelés alapján).
 Gyermeknél lehet ingerült hangulat formájában megjelenő probléma is.

A depresszió és az öngyilkosság
A SZUICIDUM ELŐREJELZŐI
 KORÁBBI ÖNGYILKOSSÁGI KÍSÉRLET
 CSALÁDTAG ÖNGYILKOSSÁGI KÍSÉRLETE, ILL. SIKERES ÖNGYILKOSSÁGA
 GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉG
 ALKOHOLIZMUS, TOXIKOMÁNIA
 KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK
 CSONKA CSALÁD, PROBLÉMÁS CSALÁD
 IZOLÁCIÓ
 ISKOLAI, MUNKAHELYI, ANYAGI NEHÉZSÉGEK
 KORÁBBI AGITÁLT VISELKEDÉSI PERIÓDUS UTÁN HIRTELEN TÚLZOTT NYUGALOM
 AFFEKTUS GÁTLÁS
 MENEKÜLÉS
 NEGATÍV KÓD
 CRY FOR HELP
A PRESZUICIDÁLIS SZINDRÓMA
 BESZŰKÜLÉS:
- SZITUATÍV
- ÉRZELMI
- INTERPERSZONÁLIS



- ÉRTÉKRENDBELI
 GÁTOLT AGRESSZÓ, AUTOAGRESSZIÓ
 ÖNGYILKOSSÁGI FANTÁZIÁK

2. SZORONGÁSOS ZAVAROK
a) Generalizált szorongás
Tünetek:
 Min. 6 hónapon keresztül túlzott szorongás vagy aggodalom több esemény miatt is.
 Nehezen tudja szorongását leplezni.
 Min. 3 járulékos tünet ezekből:
a) nyugtalanság, idegesség, felhúzottság
b) Fáradékonyság
c) Koncentrációs zavarok
d) Ingerlékenység
e) Izomfeszültség
f)

Alvászavar

Előfordulási gyakoriság: 3-6% (gyermek- és serdülőkorban)
OKOK:
 GABA alacsony szintje
 Elhárító mechanizmusok csődje
 Túl szigorú vagy túlóvó szülő
 Kognitív hibák
 Énkép fenyegetettsége a feltételes elfogadás miatt
TERÁPIÁK:
 Szorongásoldó szerek
 Irányzatoknak megfelelő
 Relaxációs tréning



 Biofeedback

b) Pánik zavar
Tünetek:
 3 héten belül min. 3 roham, rövid időtartamban, objektív veszély nélkül:
 Légzészavar
 Szívdobogás
 Mellkasi nyomás-érzés
 Csuklás-fuldoklás
 Szédülés, bizonytalanság-érzés
 Kéz- és lábzsibbadás
 Hideg-meleg hullámok
 Ájulás
 Remegés
 Halálfélelem
Gyakran társul agorafóbiával.
Előfordulási gyakoriság:
Gyermek: 0,6-4,7%
Felnőtt: 2,5-3% (nők!)
Okok:
 Érzelem-központban sok noradrenalin
 Testi reakciókra fokozott figyelem, azok felnagyítása
Terápiák:
 Gyógyszeres kezelés (antidepresszánsok)
 Biofeedback
 Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia

c) Fóbiák:
Agorafóbia



 Nyílt területen való félelem, ahonnét nehéz menekülni vagy segítséget kérni.
 20-40 év
 2x nőknél
 2-4%

Szociális fóbia
 F
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


lelem, hogy figyelnek rá, kiszolgáltatottá válik mások előtt.
 Gyermeknél sírás vagy dühroham formáját is öltheti.
 Pirulás, sírás, hólyag- és végbélkontroll zavara; ájulás.
 3x nőknél
 10-20 évesen indul
 Gyermeknél 1-3%
 Felnőttnél 8%

Specifikus fóbiák
 Jól körülhatárolt dologtól való félelem objektív veszélytől függetlenül túlzott reakció.
 2x nőknél
 2-4% gyermeknél
 9% felnőttnél
Főbb típusai:
 Állatok
 Természeti környezet
 Szituációhoz kötött
 Vér, injekció, sérülés
 Betegség, bacilus stb.
A FÓBIÁK OKAI:
 Áttolás túlzott alkalmazása
 Klasszikus kondicionálás + elkerülő viselkedés jutalmazó értéke + ingergeneralizáció
 Modellkövetés



TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK:
 Irányzatokhoz kötött pszichoterápiák, leggyakoribbak:
 Deszenzitizáció
 Ingerelárasztás
 Modellkövetés
 Asszertivitás tréning (szociális fóbiánál)
 Kognitív-viselkedésterápia

d) Obszesszív-kompulzív zavar
 Kényszergondolatok (obszesszió), vagy kényszerítő gondolatok amik elárasztják a személyt.
 Kényszercselekvések (kompulzió): ismétlődő, szorongáscsökkentő viselkedések.
 2-3% felnőtt 1,9% gyerek – 7 vagy 9-12 évesen indul
 Gyermekkorban kombinált, a gondolat és a cselekvés együtt van jelen, olykor a szülőt is
bevonja.
Kényszergondolatok:
 60% többszörös
 45% fertőzés, szennyezettség
 42% kételkedés
 31% szimmetria, rend
 26% szexualitás
Kényszercselekvések:
 Tisztálkodás
 Ellenőrzés
 Számolás
 Gyűjtögetés
 Precizitás
OKOK:
 Szorongás csökkentése, bűntudat feldolgozása a kényszer segítségével.
 Anális fixáció



 Megnyugtató rituálékban való hit és jutalmazó szorongáscsökkentés élménye
 Kellemetlen gondolatok semlegesítése viselkedéssel + hit, hogy a gondolat életre kelhet +
önelfogadási zavar
 Alacsony szerotonin aktivitás
TERÁPIÁK:
 Gyógyszeres kezelés
 Irányzatokhoz kötött pszichoterápiák, leggyakoribbak:
 Gondolatstop
 Habituáció
 Ingerelárasztás + válaszgátlás

e) Stressz-zavarok
Akut stressz-zavar: a trauma után 4 héten belül jelentkezik, és 2-28 napig tartanak a tünetek.
Ezután poszttraumás stressz-zavart diagnosztizálunk.
Tünetek:

1. a trauma újraélése
2. elkerülés
3. csökkent válaszkészség
4. fokozott arousal, szorongás és bűntudat



SZEMÉLYISÉGZAVAROK
Általános diagnosztikus kritériumok:
1. Az élmény és a viselkedés olyan tartós mintája, amely jelentősen eltér az adott kultúra elvárásaitól.
Ez a minta az alábbi területek közül kettőben vagy többet nyilvánul meg:
 Kognitív funkciók
 Affektivitás
 Interperszonális kapcsolatok
 Impulzuskontroll
2. A tartós minta áthatja a személyes és társas helyzeteket széles körben.
3. Kezdete legalább serdülőkorra vagy fiatal felnőttkorra vezethető vissza.
4. Klinikailag jelentős szenvedést vagy a szociális, foglalkoztatási vagy más fontos funkciók romlását
okozza.
5. Nem magyarázható más mentális zavarral vagy következményével.

Típusok
A csoport – „különc” személyiségzavarok
 Paranoid személyiségzavar
 Skizoid személyiségzavar
 Skizotip személyiségzavar
B csoport – „teátrális” személyiségzavarok
 Antiszociális személyiségzavar
 Borderline személyiségzavar
 Hisztrionikus személyiségzavar
 Nárcisztikus személyiségzavar
C csoport – „szorongásos személyiségzavarok
 Elkerülő személyiségzavar
 Dependens személyiségzavar
 Kényszeres személyiségzavar



Paranoid személyiségzavar
Korai felnőttkortól kezdve, számos helyzetben mások iránti általános bizalmatlanság és gyanakvás,
úgy, hogy azok motívumait rosszindulatúnak értelmezik, azaz 4 vagy több az alábbiból:
 Alaptalanul feltételezi, hogy mások kihasználják vagy becsapják.
 Indokolatlanul kétségei vannak, hogy barátai, hozzátartozói lojálisak-e.
 Mások iránt bizalmatlan, mert indokolatlanul attól fél, hogy az információkat rosszindulatúan
ellen fogják használni.
 Jóindulatú megjegyzéseknek vagy eseményeknek rejtett rosszindulatot feltételez.
 Tartós neheztelés jellemzi.
 Olyan támadá
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


sokat észlel és reagál dühvel, ellentámadással, amit mások nem tartanak
nyilvánvalónak.
 Visszatérően, jogtalanul gyanakszik a házastárs vagy partner hűtlenségére.
Magyarázatok, kezelés
1. Kora gyermekkori előzmény, túl magas követelmények, merev, távolságtartó apa,
túlkontrolláló, visszautasító anya.
2. Maladaptív feltételezések (pl. az emberek gonoszak, ha hagyjuk, úgyis nekünk esnek).
 Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia kis sikerrel (nincs betegségtudatuk)

Skizoid személyiségzavar
Kora felnőttkortól kezdve, számos különféle helyzetben a szociális kapcsolatoktól való elkülönülésben
és az érzelmek beszűkült voltában megnyilvánuló sajátosság, min. 4 az alábbiakból:
 A szoros társas kapcsolatokat (család is) nem igényli, nem élvezi.
 Majd mindig magányos tevékenységet választ.
 Ha van, akkor is csekély szexuális érdeklődés.
 Örömet kevés tevékenységben talál, vagy semmiben.
 Közvetlen rokonain kívül nincs közeli barátja avagy bizalmasa.
 Közömbös mások kritikája vagy dicsérete iránt.
 Érzelmi hidegség, sivár affektusok jellemzik.
Magyarázatok, kezelés
1. Gyermekkori elfogadás hiánya, bántalmazás.



2. Önbecsülés, önmegerősítés hiánya.
3. Affektív szintű kognitív deficit.
 Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia kis sikerrel (visszahúzódás miatt nem megy
terápiába, távolságtartó marad).

Skizotip személyiségzavar
Korai felnőttkortól kezdve számos helyzetben akut diszkomforttal járó szociális és interperszonális
deficit, szoros kapcsolatok fenntartásának csökkent kapacitása, kognitív és észlelési torzítások,
viselkedésbeli különcségek, min.5 az alábbiból:
 Kóros vonatkoztatások.
 Szokatlan hiedelmek, mágikus gondolkodás.
 Hallucinációk.
 Szokatlan gondolkodás és beszéd.
 Gyanakvás.
 Nem megfelelő, vagy beszűkült affektusok.
 Szokatlan magatartás és megjelenés.
 Közvetlen rokonain kívül nincs közeli barátja vagy bizalmasa
 Túlzott szorongás szociális helyzetekben.
Magyarázatok, kezelés
1. Családi kapcsolati zavarok.
2. Genetika.
3. Magas dopamin.
4. Megnagyobbodott agykamrák.
 Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia, gyógyszeres kezelés.

Antiszociális személyiség
15 éves kortól megnyilvánuló sajátosság mások jogainak semmibevételére és megsértésére, min. 3 az
alábbiakból:
 Törvények betartásának képtelensége, cselekmények, melyekért letartóztatják.
 Csalási hajlam, hazudozás, álnevek, előny vagy öröm érdekében mások becsapása.
 Impulzivitás, tervezés és előrelátás hiánya.



 Ismétlődő verekedést, támadást provokáló viselkedés.
 Saját és mások biztonságának semmibevétele.
 Felelőtlenség munkavégzés, pénzügyek terén is.
 Lelkiismeret furdalás hiánya.
A személy min. 18 éves, előtte viselkedési zavarnak nevezzük.
Magyarázatok, kezelés
1. Ősbizalom elvesztése miatt érzelmek kivonása a kapcsolatokból.
2. Antiszociális szülői modell.
3. Örökölhetőség.
 Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia kis sikerrel (motiválatlanság, kilépés a terápiából
70%-ban).

Borderline személyiségzavar
Kora felnőttkortól kezdve sok helyzetben általános instabilitás a kapcsolatokban, énképben,
hangulatban, jelentős impulzivitás. Min. 5 az alábbiakból:
 Kétségbeesett igyekezet a valós vagy képzelt elhagyatás kerülésére.
 Instabil és intenzív kapcsolatok, az idealizálás és lebecsülés váltakozása.
 Identitászavar.
 Impulzivitás min. 2 önveszélyeztető területen (költekezés, szex, pszichoaktív szer,
autóvezetés, falás)
 Ismétlődő öngyilkossági viselkedés, öncsonkítás.
 Érzelmi labilitás.
 Belső üresség krónikus érzése.
 Inadekvát, intenzív harag, annak kontrollálási nehézsége.
 Átmeneti paranoid elképzelések, disszociáció.
Magyarázatok, kezelés
1. Szülői el nem fogadás miatt önértékelés zavara, dependencia, szeparációval való megküzdés
képtelensége.
2. Gyermekkori súlyos traumák.
3. Magas szerotonin szint.



 Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia jó esélyekkel, gyógyszeres kezelés.

Hisztrionikus személyiség
Kora felnőttkortól kezdve sok helyzetben túlzott emocionalitás és figyelemfelkeltés. Min. 5 az
alábbiakból:
 Kényelmetlenül érzi magát olyan helyzetekben, ah
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ol nem ő van a figyelem középpontjában.
 Kapcsolataiban gyakran csábító, provokatív.
 Gyorsan változó, felszínes érzelmek.
 Külső megjelenés a figyelemfelkeltésre használt.
 Túlzóan hangulatkeltő, részletekre nem figyelő beszédstílus.
 Dramatizáló, teátrális.
 Mások vagy körülmények által könnyen befolyásolható.
 Kapcsolatait intimebbnek tekinti mint amilyenek valójában.
Magyarázatok, kezelés
1. Rideg, túlkontrolláló szülők, szeretetlenség, alulgondoskodás.
2. Fokozott szuggesztibilitás és intellektualitás hiánya miatt nincs idő a világ dolgaival
foglalkozni.
 Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia jó esélyekkel. Nem működik a gyógyszeres kezelés.

Nárcisztikus személyiségzavar
Kora felnőttkortól kezdve sok helyzetben nagyzás, csodálat igénye, empátia hiánya. Min. 5 az
alábbiakból:
 Saját fontosságának fokozott érzése.
 Gyakori fantáziák határtalan sikerről, szépségről, hatalomról, okosságról, szerelemről.
 Különlegesnek hiszi magát, csak hozzá hasonló nagyszerű emberek érthetik meg.
 Túlzó mértékű csodálatot vár el.
 Indokolatlanul különleges bánásmódot vár el.
 Önző.
 Empátia hiánya.
 Sokszor irigy vagy azt hiszi, hogy mások irigyek rá.



 Gőgös, fennhéjázó magatartás vagy attitűdök.
Magyarázatok, kezelés
1. Rideg szülők, szeretetlenség, alulgondoskodás.
2. Túlzott szülői elfogadás.
3. Visszatükrözés hiánya.
 Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia kis sikerrel.

Elkerülő személyiségzavar
Kora felnőttkortól kezdve sok helyzetben szociális gátoltság, meg nem felelés érzése, negatív
megítéléstől való túlzott félelem. Min. 4 az alábbiakból:
 A sok interperszonális kapcsolattal járó dolgokat kerüli a negatív visszajelzések vagy kritika
miatti félelmében.
 Nem hajlandó emberekkel kapcsolatba kerülni, hacsak nem biztos abban, hogy kedvelni
fogják.
 Intim kapcsolatokban zárkózott.
 Túlzottan lefoglalják azok a helyzetek, ahol kritizálták.
 Új helyzetekben gátolt a meg nem felelés érzése miatt.
 Önmagát alkalmatlannak, másokhoz képest alárendeltnek látja.
 Visszautasító új tevékenységek vállalásában.
Magyarázatok, kezelés
1. Kondicionált félelem.
2. Nyomasztó gondolatok, hibás gondolkodás.
3. Korai kritikák, megszégyenítés, visszautasítás.
 Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia kis sikerrel. Szorongásoldók, antidepreszánsok.

Dependens személyiségzavar
Kora felnőttkortól kezdve sok helyzetben általános és túlzott igény arra, hogy gondját viseljék, ami
önmagát alárendelődő, kapaszkodó magatartáshoz és a szeparációtól való félelemhez vezet. Min. 5
az alábbiakból:
 Mások tanácsa, bíztatása nélkül nehézségek a döntéshozatalban.
 Mások kellenek a felelősségvállaláshoz.



 Nehezen fejezi ki véleményét másokkal szemben, mert fél a támogatás elvesztésétől.
 Nincs önálló kezdeményezés, nem tud semmit egyedül elvégezni.
 A támogatás érdekében önként vállalkozik számára kellemetlen feladatok elvégzésére.
 Kényelmetlenül érzi magát egyedül, mert fél, hogy nem képes megvédeni magát.
 Ha szoros kapcsolata megszakad, azonnal keres másikat.
 Irreálisan foglalkoztatja az egyedülléttől való félelem.
Magyarázatok, kezelés
1. Szülői visszautasítás, kapcsolati veszteség.
2. Önállósági törekvések büntetése szeretetmegvonással.
 Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia, jó esélyekkel.

Kényszeres személyiségzavar
Kora felnőttkortól kezdve sok helyzetben nag fokú rendszeretet, perfekcionizmus, mentális és
interperszonális kontroll. Min. 4 az alábbiakból:
 A tevékenységlényegét elvesztő módon kötődik a részletekhez, szabályokhoz, listákhoz,
rendhez, forgatókönyvhöz.
 A feladat befejezését akadályozó módon perfekcionista.
 Szélsőségesen odaadó a munka és a produktivitás terén, kirekesztve a szabadidős
elfoglaltságokat, barátokat.
 Aggályoskodó, túlzottan lelkiismeretes, rugalmatlan elvi, erkölcsi és értékrendbeli ügyekben.
 Képtelen kidobni a tönkrement, értéktelen tárgyakat.
 Nem szeret másokkal dolgozni, feladatot delegálni, hacsak nem vetik alá mások magukat a
saját elképzeléseinek.
 Fukar maga felé is.
 Merev és makacs.
Magyarázatok, kezelés
1. Anális fixáció.
2. Kontroll és függetle
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nség harca a szülőkkel.
 Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia, jó esélyekkel.



PSZICHOGÉN TÜNETKÉPZÉSEK
Pszichés konfliktusok valamilyen szomatikus tünetben nyilvánulnak meg.
Osztályozási lehetőségek I. :
 Oralitáshoz kötődő zavarok
 Akaratlan mozgászavarok
 Kiválasztás zavarai
 Alvás zavarai
Osztályozási lehetőségek II., szándékosság alapján:
1. Tudatos cselekvés + szándékkal irányítható pl. körömrágás
2. Tudatos cselekvés + szándékkal nem irányítható pl. tic zavarok
3. Csak a végeredmény tudatos + szándékkal nem irányítható pl. kiválasztás zavarai
4. Nem tudatos + nem szándékos + emocionális átélés van pl. pszichovegetatív zavarok
(hasfájás, hányás stb.)
5. Nem tudatos + nem szándékos + nincs érzelmi átélés: pszichoszomatikus zavarok

Oralitáshoz kötődő zavarok
1. Körömrágás
Előfordulás: leggyakoribb időpontok: 4 éves; 6 éves; 12-14 éves – leválási, önállósodási kihívások
idején gyakoribb.
Okok:

a) ujjszopásból alakul; megnyugtatás + örömszerzés + önbüntetés
b) Hermann Imre: elszakadás fájdalmának ismétlése, függés – függetlenség
ambivalenciája
c) Leo Kanner: túl erős pszichés feszültség; tilalmak korán belsővé válnak;
autoagresszió

2. PICA
 Min. 1 hónapig evésre nem alkalmas dolgok fogyasztása.
Előfordulás: 10%
Okok:
a) Kisgyermekkorban ingerszegény környezet, elhanyagolás.



b) Serdülőkorban súlykontroll.
Az evészavarok spektrumszemlélete (Testtömeg-index alapján – kg/m2)

alacsony

normál

magas

17,5 alatt

20-25

30 felett

Anorexia
nervosa

Bulimia
Bulimarexia

Obesitas
Obesbulimia

3. Obesitas (elhízottság)
Testtömeg-index: 30 felett.
Okok:
a) BIOLÓGIAI
1. Öröklődés.
2. Hipotalamuszban evésközpontok zavara.
3. Zsírsejtek száma.
4. Anyagcsere sebessége.
b) PSZICHÉS
1. Freud: orális fixáció
2. Fejlődési obesitas: konfliktus megoldása pl. serdülő lány
3. Reaktív obesitas: súlyos emocionális stressz esetén az evés a megküzdési stratégia
4. Externalitás: külső ingerekre való fokozott érzékenység.
5. Időpont szerinti etetés
Terápia: fogyókúra + mozgás + pszichoterápia

4. ANOREXIA NERVOSA
Tünetek:

1) 15% súlyveszteség, testtömegindex 17,5 alatt van
2) súlyfóbia
3) testképzavar
4) amenorrhoea (menstruáció elmaradása)



Előfordulás: leggyakoribb kezdet 13-18 év; 1-4 %
Javulás: 40% gyógyul, 25-30 % kedvezőtlen – 7-8% 10 / 18-20% 20 éven belül meghal.
Halál oka súlyos testi szövődmények:
 Kardiovaszkuláris tünetek (szívizomsorvadás, arithmia, billentyűzavar)
 Vesefunkció
 Cukorbetegség
 Hormonzavarok
 Gyomortünetek
 Csontritkulás
Típusok:
1. Restriktív (koplaló)
2. Purgáló – hánytatás, hashajtó (inkább bulimarexia)
3. Férfiaknál sajátos forma: inverz anorexia (manorexia)
Okok:
a) BIOLÓGIAI
 Genetika (egypetéjű ikreknél a konkordancia 50%, kétpetéjűeknél 10%)
 Hipotalamusz károsodása (evés kp.)
 Szerotonin magas szintje.
b) PSZICHÉS
 Szexuális késztetések miatti szorongás, felnőtt szexualitás elutasítása (vágy aszkézisbe fordul;
orális megtermékenyüléstől félelem; terhességmegszakítás után; női szereptől félelem).
 Túlzott szülői kontroll elleni lázadás. („Én irányítom az életemet, még ha bele is halok!”)
 Személyiségszerkezet: infantilis, önállótlan, gátolt, szorongó, ritualisztikus, mazochisztikus
hajlam.
 Családszerkezet: trianguláció. Befelé összemosódott, kifelé rigid. Döntések elkenése.
 Nőideál.
Együttjárás más pszichés zavarokkal:
 10-30% kényszerbeteg



 68% depresszió
Terápia:
 Gyógyszeres kezelés (antidepresszáns, étvágyszabályozó)
 Pszichoterápiák (családterápia hatékony).

5. BULIMIA
Tünetek:
1. Min. 3 hónapja min. 2 alkalommal hetente falási epizódok (nagy mennyiségű étel és
kontrollvesztés a falás ideje alatt)
2. Kompenzáló viselkedésformák (purgálás, túlzott testmozgás, koplalás)
3. Félelem az elhízástól, fokozott foglalkozás a testtel.
Előfordulás: 3-12%; 25 év előtt indul, 4-5 évig tartó folyamat; 1/3-nál kezelési kudarc.
Okok:
 Szexuális problémák (abúzus, terhességmegszakítás után
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


, szimbolikus maszturbációs
örömérzés).
 Személyiségszerkezet: erős autonómia igény, perfekcionista énkép, külső kontroll attitűd,
teljesítményorientáltság, kényszeresség.
 Családszerkezet. (Gyakran brutális apa, kövér anya. Teljesítményorientáltság nem
intellektuális szinten. Az étel központi szerepű, jutalmazó funkciója van.)
 Nőideál.
Testi szövődmények:
 Fogak romlása
 Nyelőcső-sérülés
 Gyomortágulat
 Csontritkulás
 Kézsérülés
 K vitamin hiánya – hipokalémia, szívritmuszavarok
 Kérgi atrófia
Terápia:
 Gyógyszeres kezelés, antidepresszánsok



 Irányzatoknak megfelelő pszichoterápiák, leggyakoribb:
 Integratív terápia
 Családterápia
 Hipnózis
 Csoportterápiák (mozgás, kreatív terápiák, önsegítő csoport).

Automatikus motoros rendellenességek
1. TRICHOTILLOMÁNIA
Főként lányoknál előforduló, ritka probléma – a haj kitépkedésére való ellenállhatatlan késztetés.
OK: Trauma + elszakadás és ennek fájdalma + bűntudat miatti öncsonkítás. (Hasonló a
körömrágáshoz)

2. TIC-ZAVAROK
a) Tourette szindróma
 Motoros és vokális téren (60%-ban koprolália – obszcén szavak mondogatása) is megjelenő
krónikus tic-zavar.
b) Krónikus tic-zavar
 1 évnél tovább fennmaradó motoros vagy vokális tic.
c) Átmeneti tic-zavar
 Min. 2 hét és 1 év között fennmaradó motoros vagy vokális tic.
Előfordulás: 5-10%; 3x több fiúknál; 6-8 év között a leggyakoribb.
Okok:
-

genetikus (Tourette)

-

lágy neurológiai eltérések (fiúknál gyakoribb) – krónikusnál.

-

szülő korlátozza a gyermek motoros nyugtalanságát .

-

Kezdeti szándékos izommunka fixálódik, és akaratlanná válik.

-

Átmeneti szorongásos problémák levezetődése.

Kezelés:
-

Átmenetinél nem szabad reagálni.

-

Viselkedésterápia – paradox technika.



-

Gyógyszeres kezelés (Tourett esetében).

Alvászavarok
1. Disszomniák (az alvás mennyiségének elégtelen volta)
a) primer insomnia
b) primer hipersomnia
c) narkolepszia
d) alvási apnoé
2. Paraszomniák (meghatározott alvásperiódushoz kötődő problémák)
a) Mély alvás alatti zavarok
- pavor nocturnus
- somnambulizmus
b) REM-fázisban fellépő zavarok
- Incubus

Insomnia
 Elalvás, átalvás zavara vagy korai ébredés.
 1 hónapon keresztül min.3x.
 Állandó panaszt okoz.
 Nehézségek az életvitelben, munkában a fáradtság miatt.
Ok:
 Emocionális probléma
 Internalizált (beépült) stressz
 Betegség
 Élvezeti szerek
Terápia:
 gyógyszeres kezelés
 szorongásoldás + önértékelés növelése
 relaxáció



Hiperszomnia
 Nappali álmosság, elalvási rohamok min.1 hónapon keresztül, ami nem az elégtelen alvás
következménye.
 Szubjektíve szenvedést okoz.
 Életvitelt hátrányosan befolyásolja.

Narkolepszia
 Elalvási rohamok, az alvás folyamata REM fázissal indul.
 5-30 perces intervallum.
 Leggyakrabban együttjár kataplexiával (izomtónusvesztés).
 0,04-0,07% gyermek- és serülőkorban.
 Genetikusan determinált, poligénes öröklődés.

Apnoé zavar
 Alvás közbeni légzésmegállás és napközbeni elalvás, álmosság.
 Légzésmegállás obstrukciós jellegű – felső légutak szelepszerű elzáródása. Ilyenkor a torok
lágy részének ellazulása miatt történik.
 Centrális jelleg esetében az agy nem küld légzésjelet.
 1-2% iskolás korban, 10 % felnőttkorban.
 Tartós fennállása kognitív károsodásokat okozhat.

Pavor nocturnus
 Alvási rémület zavar.
 Alvási idő első harmadában felriadás pánikszerű kiáltással.
 10-15 perces roham fokozott vegetatív izgatottsággal, és intenzív félelemérzéssel
 Nehezen nyugtatható.
 Nincs ébren a gyermek, még ha reagál is összefüggéstelenül.
 Amnéziás az eseményekre.
 Előfordulás: 2,5%.
 Ok:
a) genetikus



b) légutak részleges elzáródása
c) szorongás, depresszió
d) kifelé gátolt agresszió
 Kezelés:
a) gyógyszer – delta alvást lerövidíti
b) ébresztéses technika
c) kifáradás elkerülése
d) szorongásoldás

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Somnambulizmus
 Alvajárás.
 Fő alvási idő első harmadában felkel, és összerendezett cselekvéseket végez.
 Nincs ébren, nehezen ébreszthető.
 Kapcsolatot nehéz létesíteni vele, de irányítható.
 Amnéziás az eseményekre.
 Időnként beszéd is kapcsolódik hozzá.
 Előfordulása 15%

Incubus
 Lidérces álom zavar
 A második alvási periódusban lép fel.
 Szorongással, félelemmel teli álmok átélése.
 Felriadás után rémület, szorongás, sírás.
 Megnyugtatható, reagál, emlékszik álomképeire.
 3-8 év között gyakori.
 Okok:
 Érzelmi problémák, elfojtott indulat a szülővel szemben.
 Szorongás.
 Gyógyszerek vagy pszichoakítv szerek.



 Helytelen táplálkozás.

PSZICHOSZOMATIKUS MEGBETEGEDÉSEK
Pszichés háttérproblémák miatti tényleges testi tünetekkel járó szomatikus betegségek.
Kutatási irányzatai:

1. Személyiség és pszichoszomatika összefüggésének elemzése
Kérdés: Van-e olyan személyiségkonstelláció, ami bizonyos betegségre fokozottabban
hajlamosít?
Válasz: Két esetben igazolt kutatások: Az A és a C típusú személyiség jár együtt gyakorabban
tipikus betegséggel.
A-típusú személyiség (Friedman, Rosenman) – szív- és keringési rendellenességek.
Az A-típusú személyiség jellemzői:
 agresszív, nyughatatlan stílus
 teljesítményorientáltság
 versengésre való hajlam
 ellenségesség
 sürgetettség
 hiperreaktivitás
RIZIKÓVISELKEDÉSE, ami tovább növeli a stresszt:
 Bizalmatlanság – környezet állandó monitorozása miatti stressz
 Versengés provokálása - bizonyítani akarás és konfliktusok miatti stressz
 Fokozott ingerkeresés – veszélyes viselkedésformák miatti stressz

C-típusú személyiség (Temoshok) – daganatos megbetegedés.
A C-típusú személyiség jellemzői:
 hideg szülői attitűd, korai önállóságra kényszerítettség
 maximális elfogadás vágya miatt önfeladás és mindenki kedvére tevés
 szélsőséges alkalmazkodás
 érzelmek kifejezésének képtelensége
 pesszimizmus



 tökéletesség igénye
 problémák felnagyítása
 konfliktuskerülés

2. Etiológiai pszichoszomatika
(Franz Alexander)
 7 pszichoszomatikus betegség leírása: asztma, magas vérnyomás, túlzott
pajzsmirigyműködés, vastagbélgyulladás, gyomor-és nyombélfekély, sokizületi gyulladás,
neurodermatitisz.
 Oksági kapcsolat van a tudattalan konfliktus és a szervi diszfunkció között, a vegetatív
idegrendszer közvetít. A tünet a lelki működés kompenzálását segíti.
 A betegség kialakulásának esélyét növeli: örökletes jellemzők, születési sérülések,
csecsemőkori gondozás, csecsemőkori organikus betegségek, véletlen fizikai traumák
csecsemő-és gyermekkorban, véletlen emocionális sérülések csecsemő-és gyermekkorban,
későbbi emocionális élmények, a család emocionális klímája és kapcsolatai, későbbi fizikai
sérülések.

Pszichés háttérkonfliktusok (Wolman):
Asztma – félelem az anya elvesztésétől
Hipertenzió – agresszió kontrolljának nehézségei
Reumatoid artritisz – tiltakozás a szülői uralkodás, mozgáskorlátozás ellen
Ulcus – belső konfliktus a függés és függetlenség vágya között
Neurodermatitisz – konfliktus a fizikai közelség miatt
Hipertireózis – haláltól való félelem
Colitis ulcerosa - ellenségesség