Kémia | Középiskola » Kémia középszintű írásbeli érettségi feladatsor, megoldással, 2006

KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 16 8:00 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 16 Név:. osztály: Kémia Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM középszint írásbeli vizsga 0613 Kémia középszint Név: . osztály: Fontos tudnivalók • A feladatok megoldására 120 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie. • A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. • A feladatok megoldásához szöveges adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológépet és négyjegyű függvénytáblázatot használhat, más elektronikus vagy írásos segédeszköz használata tilos! • Figyelmesen olvassa el az egyes feladatoknál leírt bevezető szöveget és tartsa be annak utasításait! • A feladatok megoldását tollal készítse! Ha valamilyen megoldást vagy megoldás részletet áthúz, akkor az nem értékelhető! • A számítási feladatokra csak

akkor kaphat maximális pontszámot, ha a megoldásban feltünteti a számítás főbb lépéseit is! • Kérjük, hogy a szürkített téglalapokba semmit ne írjon! írásbeli vizsga 0613 2 / 16 2006. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: 1. Esettanulmány Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! A kémia kizöldül Az ipari termelés növekedése és az új anyagok előállítása iránti igény kielégítése következtében robbanásszerűen fejlődő vegyipar világszerte súlyos környezeti károsodásokat okozott. Ez oda vezetett, hogy az emberek bizalmatlanokká váltak a vegyészekkel, a vegyiparral és a mesterségesen előállított vegyi anyagokkal szemben, szinte társadalmi méretű kemofóbia alakult ki. Ugyanakkor a fejlődés nem állhat meg, az emberek igényei és életszínvonal-növekedése csak az ipari termelés növelésével, valamint újabb és újabb anyagok előállításával elégíthető ki.

Ennek a problémának a megoldását ígéri egy új irányzat a kémiában, a zöld kémia. A zöld kémia már a kutatás és fejlesztés fázisában figyelembe veszi a jövő termékeinek és az azokat előállító folyamatoknak várható környezeti hatásait. A zöld kémia hívei és művelői szerint a környezetbarát és egészségre ártalmatlan termékek és technológiák hosszú távon a leggazdaságosabbak. Ennek eléréséhez azonban jelentős szemléletváltásra van szükség mind a kutatásban, mind a gyakorlati megvalósításban. A zöld kémia alapelveit Anastas és Warner foglalták össze az 1998-ban megjelent "Green Chemistry: Theory and Practice" (Zöld kémia: elmélet és gyakorlat) című könyvükben. A zöld kémia 12 alapelve 1. Megelőzés: Jobb megelőzni a hulladék keletkezését, mint a keletkezése után kezelni, megsemmisíteni. 2. Maximális anyagfelhasználás: Új anyagok előállításánál, szintézisénél törekedni kell a

kiindulási anyagok maximális felhasználására, a melléktermékek képződésének visszaszorítására. 3. A legkevésbé veszélyes reakció keresése: Lehetőség szerint már a szintézisek tervezésekor olyan reakciókat kell választani, amelyekben a felhasznált és a keletkező anyagok nem mérgezőek, illetve a környezetre nem ártalmasak. 4. A legkevésbé mérgező anyagok tervezése: Új anyagok előállításánál törekedni kell arra, hogy a termékkel szembeni elvárások teljesítése mellett annak mérgező hatása minél kisebb legyen. 5. Környezetbarát oldószerek és segédanyagok használata: Minimalizálni kell a segédanyagok (pl. oldószerek) használatát, amennyiben mégis szükségesek, azok lehetőleg környezetbarát tulajdonságúak ("zöldek") legyenek. írásbeli vizsga 0613 3 / 16 2006. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: 6. Az energiafelhasználás csökkentése: Törekedni kell az energiafelhasználás

csökkentésére, olyan szintézisek kidolgozására, amelyek közönséges hőmérsékleten és nyomáson mennek végbe. 7. Megújuló nyersanyagok használata: A vegyipari eljárások alapanyagait lehetőleg megújuló nyersanyagokból válasszuk. 8. A származékkészítés csökkentése: Kerülni kell a felesleges származékok, köztitermékek és melléktermékek előállítását. 9. Katalizátorok használata: A nagy mennyiségben szükséges reagensekkel szemben előnyben kell részesíteni a szelektív katalizátorokat. 10. Lebomló anyagok tervezése: A termékeket úgy kell megtervezni, hogy használatuk után ne szennyezzék a környezetet, és bomlásuk környezetre ártalmatlan termékekhez vezessen. 11. Állandó ellenőrzés: Új és érzékeny analitikai módszereket kell használni a vegyipari folyamatok állandó ellenőrzésére, hogy a veszélyes anyagok képződését idejében észlelhessük. 12. A vegyipari balesetek valószínűségének csökkentése: A

vegyipari folyamatokban olyan anyagokat kell használni, amelyek csökkentik a vegyipari balesetek (tűz, robbanás, káros anyagok kibocsátása) esélyét. Milyen is egy környezetbarát kémiai reakció? A zöld kémia a kémiai folyamatokat sajátos szemszögből értékeli. A hagyományos preparatív kémia egyik lényeges fogalma a kitermelés, ami megmutatja, hogy az elméletileg elérhetőhöz képest hány százalékos egy-egy előállítási folyamatban a kívánt termék képződése. Zöld kémiai szempontból viszont az ideális reakció az, amelyben a kiindulási anyagok teljes mennyisége a kívánt termékbe épül be. A kitermelés mellett tehát új vagy újabb paraméterekkel kell jellemezni egy-egy előállítás hatékonyságát. Ilyen paraméter az ún környezeti faktor és az atomhatékonyság. A környezeti faktorral az 1 kg termékre eső hulladék tömegét adjuk meg. A zöld kémiai szempontból ideális eljárás környezeti faktora 0. Nagyon tanulságos

ebből a szempontból összevetni a különböző vegyipari ágazatokat. Kiderül, hogy a legrosszabb (legnagyobb) környezeti faktorral a gyógyszergyártás rendelkezik (a környezeti faktor akár a 100-at is meghaladhatja: 1 kg gyógyszer előállítása 100 kg hulladék képződésével jár együtt!). Ugyanakkor például az olajfinomítás környezeti faktora meglehetősen jó (kb. 0,1) (Természetesen egy iparág környezetszennyező hatása nemcsak a környezeti faktortól, hanem a termelés volumenétől, nagyságától is függ.) A másik fontos paraméter az atomhatékonyság. Ez azt mutatja meg, hogy a kiindulási anyagok atomjainak hány százaléka épül be a termékbe. Minél nagyobb ez az érték, zöld kémiai szempontból annál jobb egy kémiai reakció. (Forrás: www.sulinethu) írásbeli vizsga 0613 4 / 16 2006. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: a) Európában a zöld kémiát fenntartható kémiának nevezik. Fogalmazza meg röviden, hogy

mi indokolta a zöld kémia létrejöttét és hogyan tükrözi a „fenntartható kémia” a zöld kémia célkitűzéseit! b) Hozzávetőlegesen hány kg hulladék képződik az olajfinomítás során 1 tonna kőolajból? c) A zöld kémia felsorolt tizenkét alapelve közül melyek azok, amelyek szoros kapcsolatban állnak az atomhatékonysággal? (Négynél több sorszámot ne adjon meg!) d) Az alábbi szerves kémiai reakciótípusok közül melyik reakciótípus alkalmazása a legelőnytelenebb az atomhatékonyság szempontjából? Miért? polimerizáció, szubsztitúció, addíció e) A vegyipari szintéziseknél régebben sok esetben alkalmaztak dietil-étert mint oldószert. Ma igyekeznek ezt más oldószerrel helyettesíteni, illetve olyan eljárásokat kidolgozni, amelyek nem igényelik oldószer használatát. A zöld kémia felsorolt tizenkét alapelve közül melyik az a kettő, amely szoros kapcsolatban áll ezzel a ténnyel? (Kettőnél több sorszámot ne adjon

meg!) 9 pont írásbeli vizsga 0613 5 / 16 2006. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: 2. Egyszerű választás Írja be az egyetlen megfelelő betűjelet a válaszok jobb oldalán található üres cellába! 1. A felsorolt vegyületek vizes oldatai közül melyiknek savas a kémhatása? A) B) C) D) E) NaCl K2CO3 Na2SO4 NH4Cl Na3PO4 2. Az alábbi vegyületek molekulái között melyik esetben nem várható hidrogénkötés? A) B) C) D) E) HF HCl H2O NH3 egyiknél sem várható 3. A vas korróziója során nedves levegőn a légköri oxigén hatására A) B) C) D) E) a vasatomok elektront adnak le. a vasionok elektront vesznek fel. a vasatomok protont adnak le. a vasionok protont vesznek fel. a vasatomok oldódnak a vízben. 4. A szappanok A) B) C) D) E) nagy szénatomszámú zsírsavak nátrium- és káliumsói. nagy szénatomszámú karbonsavak. bármely karbonsav fémekkel alkotott vegyületei. a nátrium- és a kálium-hidroxid szervetlen savakkal

alkotott vegyületei. vízben oldott olajcseppek. 5. Melyik sorban vannak kizárólag olyan vegyületek, amelyek szilárd állapotban molekularácsot alkotnak? A) B) C) D) E) NaCl, NH3, H2S H2O, CH4, SO2 CCl4, KCl, CaO NaNO3, SiO2, CO2 AlCl3, MgCO3, Al2O3 írásbeli vizsga 0613 6 / 16 2006. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: 6. Az atom tömegszáma egyenlő A) B) C) D) E) a protonok számával. a neutronok számával. a protonok és neutronok számának összegével. a protonok és az elektronok számának összegével. a protonok és a neutronok tömegének összegével. 7. A piridin forráspontja magasabb, mint a benzolé, mert A) B) C) D) E) lényegesen nagyobb a molekulatömege, mint a benzolé. sokkal kisebb molekulatömegű, mint a benzol. molekulája dipólusos, míg a benzolé apoláris. vízben oldódik, a benzol pedig nem oldódik. vízben bázisként viselkedik, a benzol pedig nem bázikus. 8. A konstitúció kifejezi a molekula A) B) C) D) E)

térbeli szerkezetét. összegképletét. atomjainak kapcsolódási sorrendjét. szénatomjai közötti kötés erősségét. szénatomjainak távolságát. 9. Hány darab molekula van 25°C-on és standard nyomáson 12,25 dm3 szén-dioxid-gázban? A) B) C) D) E) 2⋅1023 3⋅1023 6⋅1023 24,5⋅1023 12,25⋅1023 10. Melyik sor tartalmazza kizárólag dipólusos molekulák képletét? A) B) C) D) E) SO2, NH3, CH4 HCl, CO2, N2 NH3, H2O, SO2 H2O, HCl, CO2 NH3, CO2, HCl írásbeli vizsga 0613 7 / 16 2006. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: 11. Vizes oldatban Brönsted szerint nem lehet bázis: A) B) C) D) E) NH4+ CH3COO– Cl– NH3 H2O 11 pont 3. Négyféle asszociáció Az alábbiakban két anyagot kell összehasonlítania. Írja be a megfelelő betűjelet a táblázat üres celláiba! A) B) C) D) Etanol Hangyasav Mindkettő Egyik sem 1. Vízzel korlátlanul elegyedik. 2. Káliummal hidrogénfejlődés közben reagál. 3. Vizes oldata a formalin.

4. Oxidációjakor aldehid keletkezhet. 5. Molekulái dipólusosak. 6. Molekulája két szénatomot tartalmaz. 7. Vizes oldatát szódabikarbónára csepegtetve pezsgést észlelünk. 8. Homológ sorának első tagja. 9. Részt vehet észterképzési reakciókban. 10. Vizes oldatának pH-ja 7-nél kisebb. 10 pont írásbeli vizsga 0613 8 / 16 2006. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: 4. Táblázatos feladat Töltse ki olvashatóan a táblázat számozott celláit! Anyagnév Halmazállapot 25°C-on, standard nyomáson 1. Hidrogén-klorid Reakciója ammóniával: 2. 3. Kénsav Reakciója nátrium-hidroxiddal: 4. 5. Propán Tökéletes égése: 6. 7. Fenol Reakciója nátriummal: 8. 9. Acetaldehid Reakciója az ezüsttükörpróba reagensével: 10. 11. Reakciója alumíniummal: 12. Vas(III)-oxid 13. Kalcium-hidroxid Reakcióegyenlet Reakciója szén-dioxiddal: 14. 20 pont írásbeli vizsga 0613 9 / 16 2006. május 16

Kémia középszint Név: . osztály: 5. Alternatív feladat A következő feladatnak – érdeklődési körétől függően – csak az egyik változatát kell megoldania. A vizsgadolgozat megfelelő helyén meg kell jelölnie a választott feladat betűjelét (A vagy B). Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldása kerül értékelésre. A választott feladat betűjele: A.) Táblázatos feladat Töltse ki olvashatóan a táblázat számozott celláit! A klór jellemzése Vegyértékelektron-szerkezete 1. Molekulájában a kötő- és nemkötő elektronpárok száma 2. A molekula polaritása 3. Hidrogénnel való reakciójának egyenlete 4. Vassal való reakciójának egyenlete (klórfeleslegben) 5. A fenti reakció típusa 6. Kálium-jodid-oldattal való reakciójának egyenlete 7. Etinnel (acetilénnel) 1:1 arányban 8. való reakciójának

egyenlete A fenti reakció termékének neve 9. Benzollal való reakciójának egyenlete 10. A fenti reakció típusa 11. írásbeli vizsga 0613 10 / 16 2006. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: B.) Számítási feladat 50,0 cm3 térfogatú, 1,10 g/cm3 sűrűségű, 20,4 tömegszázalékos sósavba 1,35 g alumíniumot dobunk. Ar(Al) = 27,0; Ar(Cl) = 35,5; Ar(H) = 1,00 a) Írja fel a lejátszódó kémiai reakció egyenletét! b) Milyen vegyületeket tartalmaz az oldat a reakció befejeződése után? Számolással igazolja válaszát! c) Számítsa ki a kapott oldat tömegszázalékos összetételét! 15 pont írásbeli vizsga 0613 11 / 16 2006. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: 6. Kísérletelemzés és számítási feladat Egy laboráns 300 cm³ térfogatú, 20,0 tömeg%-os kénsavoldatot szeretne készíteni. Rendelkezésére áll 98,0 tömeg%-os tömény kénsav. (A 20,0 tömeg%-os kénsavoldat sűrűsége 1,14 g/cm3, a 98,0

tömeg%-os tömény kénsav sűrűsége 1,84 g/cm3 20°C-on.) a) A tömény kénsav hígítása közben milyen balesetvédelmi rendszabályokat kell a laboránsnak követnie? Fogalmazza meg 1-2 mondatban! b) Számítsa ki, mekkora térfogatú 98,0 tömeg%-os oldatra van szüksége a laboránsnak! c) Számítsa ki, mekkora térfogatú vízre van szükség a hígítás elvégzéséhez! d) Az alábbi eszközök közül melyikkel célszerű kimérnie a kiszámított kénsavoldat térfogatát? Írja be az egyetlen megfelelő betűjelet a válaszok jobb oldalán található üres cellába! A) Bürettával B) Mérőhengerrel C) Pipettával 8 pont írásbeli vizsga 0613 12 / 16 2006. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: 7. Kísérletelemzés Három kémcsőben az alábbi színtelen folyadékok találhatók ismeretlen sorrendben: híg sósav, tömény salétromsav, desztillált víz. (A kémcsöveket római számokkal sorszámozták.) Négy óraüvegen az alábbi

szilárd anyagok vannak: 1. rézforgács, 2 darabolt mészkő, 3 vasforgács, 4 kénpor A folyadékokat a szilárd anyagok segítségével azonosítjuk. a) Az óraüvegeken található anyagok jellegzetes színűek. Válassza ki a helyes sorrendet! Írja be az egyetlen megfelelő betűjelet a válaszok jobb oldalán található üres cellába! A) B) C) D) 1. kék 1. vörös 1. sárga 1. vörös 2. fehér 2. szürke 2. fehér 2. fehér 3. szürke 3. fehér 3. szürke 3. szürke 4. sárga 4. sárga 4. barna 4. sárga b) Mindegyik kémcsőbe kevés rézforgácsot szórunk. Az I kémcsőben vörösbarna színű, szúrós szagú gáz képződését tapasztaljuk. Mi a gáz neve és képlete? A tapasztalat alapján melyik folyadék van az I. kémcsőben? c) Ezután a II. és a III kémcsőbe mészkődarabot teszünk A II kémcsőben nincs változás. Mit tapasztalunk a III kémcsőben? d) Az eddigi tapasztalatok alapján melyik folyadék van a II. és a III kémcsőben? II:. III:. e)

Írja fel a III. kémcsőben lejátszódó reakció egyenletét! írásbeli vizsga 0613 13 / 16 2006. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: f) Mit tapasztaltunk volna, ha vasforgácsot szórtunk volna a tömény salétromsavba? Miért? g) Mit tapasztaltunk volna, ha vasforgácsot szórtunk volna a híg sósavba? Miért? h) Írja fel a sósav és vas között lejátszódó reakció egyenletét! i) A kísérletek közben képződő gázok közül kettőnek környezetkárosító hatása van. Melyek ezek? Mi a hatásuk? 15 pont írásbeli vizsga 0613 14 / 16 2006. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: 8. Számítási feladat Az építőiparban a kalcium különböző vegyületeit széles körben használják. A mészhabarcs készítésére jó minőségű oltott mészre van szükség, amit homokkal kevernek és vízzel hígítanak. A felhasznált oltott mész a levegőből szén-dioxidot köt meg és így karbonáttá alakul. A levegő

szén-dioxid tartalma 0,03 térfogat% a) Írja fel a karbonáttá alakulás reakcióegyenletét! b) Számítsa ki, hány m³ 25,0 °C-os, standard nyomású szén-dioxid szükséges 74 kg oltott mész átalakulásához! c) Legalább mekkora térfogatú azonos állapotú levegőben található a szükséges szén-dioxid? d) Számítsa ki, hány kg víz keletkezik a 74 kg oltott mész átalakulása során? 12 pont írásbeli vizsga 0613 15 / 16 2006. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: elért maximális pontszám pontszám 1. Esettanulmány 2. Egyszerű választás 3. Négyféle asszociáció 4. Táblázatos feladat 5. Alternatív feladat 6. Kísérletelemzés és számítási feladat 7. Kísérletelemzés 8. Számítási feladat ÖSSZESEN 9 11 10 20 15 8 15 12 100 javító tanár programba elért beírt pontszám pontszám Feladatsor javító tanár írásbeli vizsga 0613 jegyző

16 / 16 2006. május 16 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 16 Kémia középszint Javítási-értékelési útmutató 0613 KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Kémia középszint Javítási-értékelési útmutató Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei Az írásbeli dolgozatok javítása a kiadott javítási útmutató alapján történik. Az elméleti feladatok értékelése • A javítási útmutatótól eltérni nem szabad. • ½ pontok nem adhatók, csak a javítókulcsban megengedett részpontozás szerint értékelhetők a kérdések. A számítási feladatok értékelése • A javítási útmutatóban szereplő megoldási menet szerinti dolgozatokat az abban szereplő részpontozás szerint kell értékelni. • Az objektivitás mellett a jóhiszeműséget kell szem előtt tartani! Az értékelés során pedagógiai célzatú büntetések nem alkalmazhatók!

• Adott – hibátlan – megoldási menet mellett nem szabad pontot levonni a nem kért (de a javítókulcsban megadott) részeredmények hiányáért. (Azok csak a részleges megoldások pontozását segítik.) • A javítókulcstól eltérő – helyes – levezetésre is maximális pontszám jár, illetve a javítókulcsban megadott csomópontok szerint részpontozandó! • Levezetés, indoklás nélkül megadott puszta végeredményért legfeljebb a javítókulcs szerint arra járó 1–2 pont adható meg! • A számítási feladatra a maximális pontszám akkor is jár, ha elvi hibás reakcióegyenletet tartalmaz, de az a megoldáshoz nem szükséges (és a feladat nem kérte annak felírását)! • Több részkérdésből álló feladat megoldásánál – ha a megoldás nem vezet ellentmondásos végeredményre – akkor is megadható az adott részkérdésnek megfelelő pontszám, ha az előzőekben kapott, hibás eredménnyel számolt tovább a vizsgázó. •

A számítási feladat levezetésénél az érettségin trivialitásnak tekinthető összefüggések alkalmazása – részletes kifejtésük nélkül is – maximális pontszámmal értékelendő. Például: • a tömeg, az anyagmennyiség, a térfogat és a részecskeszám átszámításának kijelölése, • az Avogadro törvényéből következő trivialitások (sztöchiometriai arányok és térfogatarányok azonossága azonos állapotú gázoknál stb.), • keverési egyenlet alkalmazása stb. • Egy-egy számítási hibáért legfeljebb 1–2 pont vonható le (a hibás részeredménnyel tovább számolt feladatra a többi részpont maradéktalanul jár)! • Kisebb elvi hiba elkövetésekor az adott műveletért járó pontszám nem jár, de a további lépések a hibás adattal számolva pontozandók. Kisebb elvi hibának számít például: • a sűrűség hibás alkalmazása a térfogat és tömeg átváltásánál, • más, hibásan elvégzett egyszerű művelet,

• hibásan rendezett reakcióegyenlet, amely nem eredményez szembetűnően irreális eredményt. írásbeli vizsga 0613 2/7 2006. május 16 Kémia középszint • Javítási-értékelési útmutató Súlyos elvi hiba elkövetésekor a javítókulcsban az adott feladatrészre adható további pontok nem járnak, ha hibás adattal helyesen számol a vizsgázó. Súlyos elvi hibának számít például: • elvileg hibás reakciók (pl. végbe nem menő reakciók egyenlete) alapján elvégzett számítás, • az adatokból becslés alapján is szembetűnően irreális eredményt adó hiba (például az oldott anyagból számolt oldat tömege kisebb a benne oldott anyag tömegénél stb.) (A további, külön egységként felfogható feladatrészek megoldása természetesen itt is a korábbiakban lefektetett alapelvek szerint – a hibás eredménnyel számolva – értékelhető, feltéve, ha nem vezet ellentmondásos végeredményre.) írásbeli vizsga 0613 3/7 2006.

május 16 Kémia középszint Javítási-értékelési útmutató 1. Esettanulmány (9 pont) a) A fogalmazásnak a következő két összefüggésre kell rávilágítani (nem szó szerint, hanem csak tartalmában): • Az ipari termelés meggondolatlan növelése miatt bekövetkező környezetkárosodás és az ennek következtében kialakult félelem a kémiától. 1 pont • A zöld kémia a növekedést a továbbiakban úgy irányítaná (korlátozná), hogy a környezetbarát és egészségre ártalmatlan termékek és technológiák legyenek hosszú távon a leggazdaságosabbak. 1 pont b) 100 kg 1 pont c) 1., 2, 8, 9 (Legalább két helyes válasz: 1 pont, legalább három helyes: 2 pont) 2 pont (Négynél több sorszám megadása esetén nem jár pont!) d) A szubsztitúció. 1 pont Indoklás: melléktermék keletkezésével jár együtt. 1 pont e) 5. 1 pont 12. 1 pont (Kettőnél több sorszám megadása esetén nem jár pont!) 2. Egyszerű választás (11 pont) 1. D 2. B

3. A 4. A 5. B 6. C 7. C 8. C 9. B 10. C 11. A 3. Négyféle asszociáció (10 pont) 1. C 2. C 3. D 4. A 5. C 6. A 7. B 8. B 9. C 10. B írásbeli vizsga 0613 4/7 2006. május 16 Kémia középszint Javítási-értékelési útmutató 4. Táblázatos feladat (20 pont) 1. Gáz 2. HCl + NH3 = NH4Cl 3. Folyadék 4. H2SO4 + 2 NaOH = Na2SO4 + 2 H2O (NaHSO4-ra felírt egyenlet is elfogadható!) 5. Gáz 6. C3H8 + 5 O2 3 CO2 + 4 H2O 7. Szilárd 8. C6H5OH + Na C6H5ONa + 0,5 H2 9. Gáz 10. CH3CHO + 2 Ag+ + 2 OH– CH3COOH + 2 Ag + H2O 11. Szilárd 12. Fe2O3 + 2 Al = 2 Fe + Al2O3 13. Szilárd 14. Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O A két pontot érő reakcióegyenlet esetén: – helyes képletek megadása – reakcióegyenlet rendezése A reakcióegyenletekben egyenlőségjel is elfogadható! 1 pont 1 pont 1 pont 2 pont 1 pont 2 pont 1 pont 2 pont 1 pont 2 pont 1 pont 2 pont 1 pont 2 pont 1 pont 1 pont 5. Alternatív feladat A.) Táblázatos feladat (15 pont) 1. 3s23p5 2. 1 db kötő-

és 6 db nemkötő elektronpár 3. Apoláris 4. H2 + Cl2 = 2 HCl 5. 2 Fe + 3 Cl2 = 2 FeCl3 6. Redoxi reakció (Egyesülés is elfogadható!) 7. 2 KI + Cl2 = 2 KCl + I2 (Ionegyenlet is elfogadható!) 8. C2H2 + Cl2 C2H2Cl2 (Vagy szerkezeti képletekkel) 9. 1,2-diklóretén 10. C6H6 + Cl2 C6H5Cl + HCl (Vagy szerkezeti képletekkel) 11. Szubsztitúció 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 2 pont 1 pont 2 pont 2 pont 1 pont 2 pont 1 pont (A 10., 11 kérdésekre az addíciós reakció is elfogadható!) A két pontot érő reakcióegyenlet esetén (kivéve a 8. és 10 reakcióegyenlet, amelyek esetén 2 vagy 0 pont adható!): – helyes képletek megadása 1 pont – reakcióegyenlet rendezése 1 pont A reakcióegyenletekben egyenlőségjel is elfogadható! írásbeli vizsga 0613 5/7 2006. május 16 Kémia középszint Javítási-értékelési útmutató B.) Számítási feladat (15 pont) a) 2 Al + 6 HCl = 2 AlCl3 + 3 H2 – helyes képletek megadása – reakcióegyenlet rendezése 2

pont 1 pont 1 pont b) Sósav: m(sósav) = 50,0⋅1,10 = 55,0 g m(HCl) = 55,0⋅0,204 = 11,2 g n(HCl) = 11,2 / 36,5 = 0,307 mol Alumínium: n(Al) = 1,35 / 27,0 = 0,0500 mol A reakcióegyenlet alapján a HCl feleslegben van, AlCl3 és HCl lesz az oldatban a reakció befejeződése után. c) n(HCl)fogyás = 3 ⋅ 0,0500 = 0,150 mol n(HCl)felesleg = 0,307 – 0,150 = 0,157 mol m(HCl)felesleg = 0,157 ⋅ 36,5 = 5,74 g A reakcióban keletkező hidrogén eltávozik: n(H2) = 1,5 ⋅ 0,0500 = 0,0750 mol m(H2) = 0,0750 ⋅ 2,00 = 0,150 g n(AlCl3) = 0,0500 mol m(AlCl3) = 0,0500 ⋅ 133,5 = 6,68 g A végső oldat tömege: m(oldat)végső = 55,0 + 1,35 – 0,150 = 56,2 g Tömegszázalék HCl: (5,74 / 56,2)⋅100 = 10,2% Tömegszázalék AlCl3: (6,68 / 56,2)⋅100 = 11,9% 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont (Minden más, helyes levezetés maximális pontszámot ér!) 6. Kísérletelemzés és számítási feladat (8 pont) a) Vízzel való

hígításakor a kénsavat kell (óvatosan, állandó kevergetés közben) a desztillált vízbe önteni. 1 pont b) moldat = V ⋅ ρ = 300 cm³ ⋅ 1,14 g/cm³ = 342 g 1 pont m(H2SO4) = 0,2 · 342 g = 68,4 g 1 pont A 98,0 tömeg%-os oldatból kell 68,4 g/0,98 = 69,8 g 1 pont V(98%-s oldat)=m/ρ= 69,8 g/1,84 g/cm³ = 37,9 ≅ 38 cm³ 1 pont c) m(szükséges víz) = m(20 tömeg%-os oldat)-m(98 tömeg%-os oldat) = 342 g – 69,8 g = 272,2 g 1 pont 1 pont A víz sűrűségét 1 g/cm3 -nek véve, V(szükséges víz)= 272 cm3 d) B 1 pont (Minden más, helyes levezetés maximális pontszámot ér!) írásbeli vizsga 0613 6/7 2006. május 16 Kémia középszint Javítási-értékelési útmutató 7. Kísérletelemzés (15 pont) a) D 1 pont b) Nitrogén-dioxid, NO2 (A két válasz együtt!) 1 pont Az I. kémcsőben a tömény salétromsav van 1 pont c) A III. kémcsőben színtelen, szagtalan gáz képződése közben a mészkődarab oldódik. 1 pont d) II.: desztillált víz, III:

híg sósav (A két válasz együtt!) 1 pont e) CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + CO2 + H2O 2 pont f) A vas nem oldódna fel, 1 pont mert a vasat a tömény oxidáló savak passziválják. 1 pont g) A vas színtelen, szagtalan gáz képződése közben oldódik, az oldat megzöldül. (Egy tapasztalat említése is elegendő!) 1 pont A vas negatív standardpotenciálú fém. 1 pont 2 pont h) Fe + 2 HCl = FeCl2 + H2 i) A nitrogén-dioxid: a savas esők egyik okozója (vagy szerepe van az alsólégköri ózonképződésben). 1 pont A szén-dioxid hozzájárul az üvegházhatáshoz. 1 pont A két pontot érő reakcióegyenlet esetén: – helyes képletek megadása – reakcióegyenlet rendezése 1 pont 1 pont 8. Számítási feladat (12 pont) a) Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O – helyes képletek megadása 1 pont – a helyes anyagmennyiség-arányokért 1 pont b) n(oltott mész) = 74000 g / 74 g/mol = 1000 mol n(oltott mész) = n(CO2) = 1000 mol V(CO2) = n ⋅ Vm = 1000 mol ⋅ 24,5 dm3/mol = 24500

dm3 V(CO2) = 24,5 m³ c) A levegőnek 0,03 térfogat%-a CO2 V(levegő) = 24,5 m3 / 0,0003 = 81667 m3 (≈ 8·104 m3), d) n(oltott mész) = n(H2O) = 1000 mol m(H2O) = n ⋅ M = 1000 mol ⋅ 18 g/mol = 18000 g m(H2O) = 18,0 kg 2 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 2 pont 1 pont 1 pont 1 pont (Minden más, helyes levezetés maximális pontszámot ér!) írásbeli vizsga 0613 7/7 2006. május 16