Betekintés: Mérlegképes könyvelő, pénzügy könyv

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


I. FEJEZET A Pénz
A pénz időértéke: A pénz keletkezése, fejlődése, a pénzteremtés módozatai, a pénz
megsemmisülése:
1.1.1 A pénz keletkezése, fogalma: A pénz létrejöttének körülményei:
A pénz létrejöttének feltétele a felesleg, felesleges termék cseréje a piacon. Gond az egyes
javak oszthatatlansága. Áruért árut, csere kezdetben véletlenszerű. Különleges áru,
kiemelkedő termék- csereeszközként szolgál. Az árupénznek van használati értéke (az a
tulajdonság, ami a szükségletek kielégítésére alkalmassá teszi) és értéke (megtestesült
munka) is (só, állati bőr, gabona, kelme), nem nehézkes a használatuk, mert mindenki
elfogadja. Pénzként a nemesfém funkcionál: osztható, egységesíthető, esztétikus, nincs
belőle túl sok (arany, ezüst, réz) Metallizmus: ahol 1 nemesfém tölti be a pénz szerepét,
Bimetallizmus, amikor legalább kettő, esetleg több fém tölti be a pénz szerepét. A
bimetallizmusból alakult ki a monometallizmus. Arany: puha, kenődik, kopik, nehéz.
Pénzhelyettesítők: első fajtája a klasszikus papírpénz, még aranyat képvisel, második a
klasszikus bankjegy, mely a pénzhiány következménye. Elismervény: máshol is fel
lehetett venni a pénzt, a kereskedők az elismervénnyel is tudtak fizetni. Ezt az elismervényt
klasszikus papírpénznek nevezzük: Bankok váltót állítottak ki. Váltó: feltétel nélküli
fizetési kötelezettség. A váltót a bank megveszi, de a váltódíjat leveszi. A bank saját váltót –
klasszikus bankjegyet – ad a váltóért, ez fix címletekre szól, nincs lejárati ideje. Ez a pénzt
helyettesíti, forgalomképesebb, mert a bankár váltója iránt nagyobb a bizalom. Az állam a
pénznek később- Jegybank- kényszerforgalmat biztosít (nemzetközi fizetőeszköz kizárólagos
kibocsájtója). Mai pénz: nincs belső értéke, az állam által felruházott értékkel bír, nem
időtálló – időértéke van, köteles adott országban mindenki névértéken elfogadni. Formái: készpénz: bankjegy, érme - számlapénz: ugyanolyan készpénz, bankszámlán van, nincs
lekötve, látra szól. A készpénz és a számlapénz tökéletesen likvid. Bármikor költség nélkül
bármire elcserélhető.
1.1.2 A pénz funkciói: hitelpénz rendszeren: értékmérő, forgalmi eszköz, fizetési eszköz,
felhalmozódási eszköz. A pénz funkciói: A pénz forgalmi eszköz funkciója: segít
lebonyolítani az áruforgalmat A pénz fizetési eszköz funkciója: időben elválik egymástól az
árumozgás és a pénzmozgás (hitel, előleg, adó) A pénz, mint értékmérő: összehasonlítja az
áruk mértékét pl: kabát-cipő, ebben a funkcióban a pénznek nem kell jelen lennie A pénz,
mint felhalmozási eszköz: mai pénz, csak kamatoztatva tesz ennek eleget Világpénz funkció:
segít lebonyolítani a világkereskedelmet A forint az első 4 funkciónak felel meg. A dollár
mind az 5 funkciót betölti.
1.1.3 A pénzteremtés módozatai. A pénz fajtái. A pénz kivonása a forgalomból: Pénz
eredete: hitelpénz rendszeren hitelnyújtással, és külföldi fizetőeszköz vásárlással kerül
forgalomba pl. MNB kereskedelmi bankoknak nyújtott hitele- pénz áramlik a pénzügyi
piacokra. A külföldi valuta, deviza nem minősül belföldön pénznek. A pénzteremtés
formája: - készpénz: bankjegy, érme - számlapénz: ugyanolyan készpénz, bankszámlán van,
nincs lekötve, látra szól. A jegybank készpénzt és számlapénzt teremt, a kereskedelmi bank
csak számlapénzt. A készpénz és a számlapénz tökéletesen likvid. Bármikor költség nélkül
bármire elcserélhető. Likvid: el lehet cserélni, de költséggel jár (betéti szerződés) Illikvid:
abszolút elcserélhetetlen A modern pénz hitelpénz hitelnyújtással keletkezik, a bank hitelt
nyújt, pénzt teremt. Mikor a pénz a banknál van kivonul a forgalomból. A mai pénz hitellel
keletkezik és a visszafizetéssel meg is szűnik. A pénz megsemmisítése: hiteltörlesztéssel,
visszafizetéssel vagy értékpapír eladással.

1.2 A pénz időértéke: kifejezésére a kamatlábat ill., diszkontlábat alkalmazzuk: kifejezi a
pénz hozamát, valamint a különböző időpontokban és nagyságrendekben ki- és visszaáramló
pénzek összeadhatóságát. Kamatlábbal: a pénz időértékét fejezzük ki, ha a ma meglévő
pénzünk jövőbeni hozamát, ill. hozammal megnövelt értékét számítjuk. Diszkontláb
alkalmazása: ha a jövőbeni pénzünk mai értékére vagyunk kíváncsiak.
1.2.1. A mai pénz jövőbeni értéke (FV): egy ma kapott pénzegységből mennyi lesz egy
bizonyos idő múlva valamilyen kamatláb mellett. k= (C/100)*r -> k: kamat összege; C:
pénzösszeg, r= nominális kamatláb Adott pénzösszeg után maghatározott időre adott vagy
kapott kamat nagyságát a kamatláb fejezi ki. Azt az időt, melyre a kamatláb vonatkozik
kamatlábidőnek nevezzük. Kamatláb meghatározható pl. évre, 1, 30, 90, 180 napra.
Jövőbeli értéket meghatározhatjuk kamatos kamatszámítással: a fel nem vett kamatot az
alaptőkéhez rakjuk és jövőre ennek a kamatát vesszük Összeg (C) × kamattényező (1 + r) n =
FVn r – piaci kamatláb, minden hozam n – időszak Effektív kamatszámítás: egy éven
belül többször van kamatfizetési alkalom n – időszakok; m – ahány év FVeff = C × (1 + r/n) n
×m

Effektív kamatláb: reff = (1 + r/m) m– 1 ahol m: az éven belüli kamatfizetések száma, a
képlet kifejezi a pénz éves hozamát olyan esetben, mikor éven belül a tőke után több
periódusban fizetnek kamatot, és az esetleges kamatot tőkésítik.
Reálkamatláb: rreál = 1 + nominális kamatláb - 1
1 + inflációs ráta . Szabály: Minél magasabb a kamatláb és minél
hosszabb a pénzösszeg lekötési ideje, annál nagyobb a pénzösszeg jövőbeli értéke.
1.2.2 A jövőben kapott pénz mai értéke: Jelenérték: A pénz jelenlegi értéke, azt mutatja,
hogy egy jövőben rendelkezésre álló pénzösszeg mennyit érne ma A jövőbeni bevételt a
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kamatrátával diszkontáljuk. A diszkonszámítás a kamatszámítás fordított művelete.
Jelenérték: PV = Cn x __1_
(Jövőértékből levezetve: FVn = C x ( 1+r )n )
(1+r) n , ebből a második tag a diszkontfaktor.
Szabály: A jövőbeni bevétel jelenértékét a következő tényezők befolyásolják: a bevétel
pénzértékben kifejezett nagysága, a diszkontráta nagysága, a bevétel keletkezésének
időpontja. A jelenértéket befolyásolja, mennyi idő elteltével jutunk a bevételhez. A jelen
időponthoz viszonyítva- adott diszkontráta mellett- minél távolabbi időben jutunk hozzá
azonos bevételhez, a kapott bevétel jelenértéke annál kisebb, vagy fordítva, minél hamarabb
jutunk azonos összegű bevételhez, azonos diszkontráta mellett, a bevétel mai értéke annál
nagyobb lesz. A diszkontráta és az idő növekedésével csökken a diszkonttényező értéke,
amely a jövőben esedékes összeg mai értékét fokozatosan csökkenti.
1.2.3 Örökjáradék: Az örökjáradék egy olyan befektetési forma, ami nem kamatot biztosít,
hanem bizonytalan időn keresztül évente ugyanolyan járadékot biztosít a befektetőnek.
Örökjáradék: a pénzáramlás minden eleme megegyezik és végtelen tagból áll, nincs
lejárata. Örökjáradék jelenértéke: Évi járadék összege /Éves kamatlábbal vagyis C/r.
Növekvő tagú örökjáradék: végtelen tagból áll és a járadék tag értéke évente azonos
mértékkel növekszik, ebben különbözik a tipikus örökjáradéktól.
járadéktag = C
járadéknövekedés üteme g %; kamatláb % r PVö = C/(r-g)

1.2.4 Évjáradék vagy annuitás: olyan befektetési forma, amely meghatározott időn
keresztül minden évben ugyanazt a járadékot biztosítja a befektető számára, PVann = C ×q->
annuitás tényező



1 Ft járadék jelen értéke: q = 1 1
.
r
r(1 + r)n n=évek száma; r= %-os kamatláb. Az annuitás
tényező arra ad választ, hogy „r” százalékos kamatláb mellett, „n” évig 1 ft-os jövedelemnek
mennyi a jelenértéke.
II. FEJEZET: Magyar Nemzeti Bank jogállása. Alapvető feladatai, Monetáris politika:
2.1 Nemzeti Bank jogállása: A pénzügyi intézmények rendszerében: MNB az ország
központi bankja-> pénzügyi intézmények-> A) hitelintézetek: bankok, szakosított
hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetek B) Pénzügyi vállalkozások : alattuk háztartások,
államháztartás, gazdálkodó szervezetek. MNB kapcsolatot közvetlenül a pénzügyi
intézményrendszerrel tart. Tagjain keresztül érvényesíti a mon.politikát. Mon.poltitika a
pénz- és hitelpolitika. A nemzetgazdasági szereplőkkel a pénzügyi kapcsolatot a
hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások teremtik meg. Kétszintű bankrendszer: az
ország központi bankja a pénzügyi intézményrendszeren keresztül valósítja meg a monetáris
politika gyakorlatát Az MNB gondoskodik a Jegybanktanács által meghatározott monetáris
politika gyakorlati végrehajtásáról. A pénzügyi intézményrendszer tagjai közvetítik és
érvényesítik a monetáris politika céljait és a célok végrehajtásának gyakorlatát a háztartások,
államháztartás és a gazdálkodók között. Egyszintű bankrendszer: nincsenek monetáris
közvetítők a központi bank és a gazdálkodók között. A központi bank közvetlen
kapcsolatban álla a gazdálkodókkal, lebonyolítja a fizetési forgalmat, kezeli a számlákat stb.
Monetáris közvetítők: hitelintézetek a működés során betétek formájában összegyűjtik a
pénzmegtakarításokat, és azokat hitelnyújtással ideiglenesen újra leosztják, számlapénz
teremtődik és növelik a forgalomban levő pénzmennyiséget, betétszámlák, hitelszámlák és
pénzforgalmi számlák vezetése. Magyar nemzeti bank jogállása: Magyar Köztársaság
Jegybankja, monetáris politika eszközeivel támogatja a Kormány gazdaságpolitikai
programját. Rt. formában működik, jogi személy, cégnevét a cégjegyzékbe nem jegyzik be,
Rt megjelölést a nevében nem tüntetik fel. Részvényei a magyar állam tulajdonában vannak,
az államot a Pénzügyminiszter képviseli. MNB élén elnök áll, 6 évre választják, a
miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Viszony az OGy-hez:
Évente beszámol az Országgyűlésnek.
Viszony a Kormányhoz: részt vesz a gazdaságpolitikai program kialakításában, vélelmezi a
gazdpolitikai döntéseket, azokra kidolgozott jogszabályokat. Monetáris politika
kidolgozásakor figyelembe veszi a Kormány gazdpol. programját. Bemutatja a Kormánynak
a monetáris politika irányelveit; igazgatósági és a Jegybanktanácsi ülésen a Kormány
képviselője részt vesz. Egyezteti a Pénzügyminisztériummal az éves monetáris politika
irányelveire vonatkozó elgondolásait. Nemzetközi fizetőeszköz árfolyam meghatározása,
befolyásolásának rendje a Kormány hatáskörébe tartozik, melyet az MNB-vel együtt határoz
meg. Monetáris politikáért felelősséggel tartozik. MNB alapvető feladatai: Őrködik az
ország nemzeti fizetőeszköze, a forint vásárlóereje felett, érmét és bankjegyet bocsájt ki;
aranyból és devizából készleteket gyűjt. A jegybanktanács feladata: MNB szerveként
határoz a monetáris poltika irányelveiről, az árfolyampolitikáról; a monetáris eszközök
megváltoztatásáról. A jegybanktanács határozatainak végrehajtásáért a MNB elnöke a
felelős. Az MNB elnöke a jogszabályok keretei között jegybanki rendelkezésben
szabályozni jogosult: a jegybanki tartalék és a likviditási tartalék mértékét, számítását és a
képzés, elhelyezés módját;az egyes kamatlábak mértékét; a külföldiekkel forintban végzett
hitelintézeti tevékenységet; a pénzforgalmat; az MNB részére szolgáltatatadó adatok körét. A
jegybanki rendelkezésben foglaltakat kötelező betartani.

2.2 A monetáris politika: A monetáris politika értelmezése: a monetáris politikán a
pénzpolitikát és annak gyakorlatát értjük, a piacon a pénz és hitel iránti kereslet-kínálat
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


egyensúlyának megteremtését, a gazdasági stabilitás megőrzését. Pénzkereslet: a pénzért
áruk és szolgáltatások vásárolhatók, a pénz a megtakarítás eszköze. A pénzkereslet
motivációs tényezői: Tranzakciós pénzkereslet: a szükségletek kielégítéséhez szükséges;
Óvatossági pénzkereslet: előre nem tervezhető váratlan kiadásokra; Spekulációs pénzkereslet:
befektetési célból, vagyon megőrzésére. Pénzkínálat: a gazdaságban a pénzügyi piacokon
levő pénz állománya a pénztömeg határozza meg. Belföldi pénztömeget értjük alatta.
Külföldi pénzzel fizetni csak a devizaszabályok keretei között lehet. Definíció szerint a
pénztömeget a készpénz és azok a bankpasszívák alkotják, melyeket a pénztömeg részeként
vesznek számításba. M1 szűken értelmezett pénz: készpénz és a látra szóló betétek; M2 tágan
értelmezett pénz: M1+ a határidős betétek. A monetáris politika eszközei: sajátos
jegybanki eszközök, melyek képesek a monetáris politika megvalósítását elősegítő hatásokat
kifejteni. Monetáris politika eszközei: Kötelező jegybanki tartalék, Refinanszirozás,
Árfolyam szabályozás, Kamatszabályozás, Rendkívüli hitelnyújtás szükséghelyzetbe jutott
hitelintézetnek, Kötelező tartalék. A monetáris politikára gyakorolt hatásuk alapján két
csoportba sorolhatóak: A változók nagyságrendjére közvetlenül hatnak: ezek a direkt
eszközök: kamatpolitika és az árfolyampolitika. Indirekt eszközök: kötelező jegybanki
tartalék; refinanszírozási hitelnyújtás; értékpapírok leszámítolása; viszontleszámítolása
vagyis rediszkontálása; nyíltpiaci műveletek.
2.2.1 Kötelező jegybanki tartalék: Értelmezése: a pénz: eredete alapján lehet jegybankpénz
és bankszámlapénz. A jegybank pénzteremtése mellett, a kereskedelmi bankok is termelnek
pénzt, hitelpénzt. A pénztömeg nagysága tehát a jegybank által kibocsájtott és a
hitelintézetek által teremtett pénz nagysága. A MNB a jegybanki tartalékkal a hitelintézetek
pénzteremtési lehetőségét befolyásolja. Ha a pénzpiacnak több számlapénzre van szüksége,
akkor a kötelező tartalék mértékét csökkenti az MNB, ha a kereslet-kínálat egyensúlya a
számlapénz nagysága miatt megdőlne, akkor megemeli a mértékét az MNB. A tartalékképzés
alapja: a hitelintézet összes forint és devizaforrása (passzívája), nem kell tartalékot képezni
pl: a saját tőke, céltartalék, az alárendelt kölcsöntőke, az MNB által nyújtott refinanszírozási
hitelek igénybevett állománya; más hitelintézetektől felvett kölcsön; legalább 5 éves lejárati
időre kibocsájtott jelzáloglevél útján gyűjtött források; hitelintézet saját munkavállalóinak ki
nem fizetett munkabére, prémiuma után. A kötelező tartalék mértéke: a MNB elnöke az
általa kiadott jegybanki rendelkezésben határozza meg. A jegy bank a nála elhelyezett
kötelező tartalék után nem fizet kamatot, vagy az kevesebb a piaci kamatszintnél. A kötelező
tartalék mértékével egyidejűleg hat valamennyi hitelintézet pénzteremtési lehetőségére az
MNB. Pénzmultiplikátor: 1/kötelező tartalékráta (t). A kötelező tartalék és a
pénzmultiplikátor összefüggése: Jegybanki tartalék csökken, PénzM nő, ha a jegybanki
tartalék nő, PénzM csökken.
2.2.2 Refinanszírozás: a jegybank: értékpapírokat számítol le, refinanszírozási és egyéb
hiteleket nyújt; értékpapír ügyleteket köt visszavásárlási megállapodással. Az első kettőt a
hitelintézet, az utolsót azaz a nyíltpiaci műveleteket a monetáris hatóság kezdeményezi. A
rediszkont politikával a mon.hatóság lehetővé teszi a hitelintézeteknek, hogy
likviditásigényük miatt pénzhez jussanak, a MNB a diszkontláb meghatározásán keresztül
befolyással van a belföldi kamatszínvonalra. Az MNB a diszkontlábat a mon.politika
érdekeinek alárendelten mozgatja. A leszámítolási kamathoz viszonyított magasabb
rediszkont kamatláb a váltót viszontleszámítatónak veszteséget eredményez. A
viszontleszámítoltató magasabb kamatlábbal jut jegybankpénzhez, ez őt a hitelkamatláb



növelésére kényszeríti. Az MNB a refinanszírozási hitelekkel a hitelintézetek hitelnyújtási
és számlapénzt teremtési képességét növeli. A ref.hiteleket jelemzi, hogy a hitelnyújtási
feltételekben igazodnak a banki hitelügyletekhez, melyeknek a forrását képezik, a bankok a
ref.hitelekből a hitel céljának megfelelően nyújtanak hitelt. Forrása pl: exportot ösztönző
hiteleknek, reorganizációt támogató hiteleknek, mikro-kis- és középvállalati hiteleknek;
sajátos ágazati hiteleknek. Egyéb hitelek: Az MNB ref.hitelen kívül likviditási, folyószámla,
lombard és devizával fedezett hitelt is nyújt. Likviditási hitellel: a hitelintézet átmeneti
fizetési problémáját segíti. Folyószámlahitel: a számlabetétet meghaladó összegben adhat így
fizetési megbízást. Lombard hitel: jegybankképes értékpapír fedezet mellett nyújt hitelt, nem
lehet az é.papír saját kibocsájtású. Az óvadékként adott papír a hitelintézet tulajdonában
marad a futamidő alatt is, így növeli az eszközöket és forrásokat is, a visszafizetése pedig
ugyanígy csökkenti. Az olyan hitel, mely a mérlegfőösszeget növeli addicionális, azaz
pótlólagos forrásbevonást jelent. Devizafedezet mellett nyújtott hitel lényegileg deviza-csere
ügylet; a hitelfelvevő meghatározott időtartamra lekötött devizafedezetet helyez el a központi
banknál, ennek megfelelő forint hitelt kap. A futamidő alatt is a betételhelyező tulajdonában
marad. Ez is addicionális, azaz mérlegfőösszeg növelő. Rendkívüli hitelnyújtás:
szükséghelyzetben, ha a hitelintézetet a fizetésképtelenség veszélyezteti vagy a saját tőke
csökkenése 25 %, kényszer likviditási hitelnek felel meg. Attól függ, hogy teljesíti –e a
hitelintézet a PSZÁF által előírt intézkedéseket. Nyílt piaci műveletek: piacképes
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


értékpapíroknak a központi bank által irányított adásvétele. Központi bank a hitelintézettől
é.papírt vesz, ellenértéket a számlán jóváírja, így új jegybankpénz jön létre, a forgalomban
levő pénzmennyiség növekszik. Ha elad az MNB, ennek a fordítottja történik, a
pénzmennyiség csökken. Nálunk jellemzően állampapírokkal történik a nyílt piaci művelet.
A ny.p.m alkalmazásának feltételei: megfelelő összegű és tömegű é.p állomány; megfelelő
nagyságrendű szabad likviditás; jól működő elsődleges és másodlagos piac. A ny.p.m
keretében az MNB rendszeresen kincstárjegy aukciókat tart, saját pénzpiaci eszközöket ad ki,
aminek visszavásárlási kötelezettsége van. Kamatok szabályozása: mon.politika eszköze.
Árfolyamok jegyzése: Az MNB a jegybankpénz árának meghatározásával, változtatásával
befolyást gyakorol a belföldi kamatszínvonalra. Az MNB a pénz és hiteliránti kereslet és
kínálat befolyásolására fix és mozgó kamatokat: jegybanki alapkamatlábat (irányadó
kamatláb, hosszabb időszakra, Magyar Közlönyben közzéteszik; befolyásolja a betéti és
hitelkamatlábak nagyságát, változását, információt nyújt a gazdi szerplőknek) (jegybanki
alapkamatot számít fel a hitelintézeteknek nyújtott éven túli ref.hitelek után, ha alacsonyabb
a láb, nő a hitel utáni igény, fordítva, csökken); ; üzleti (piaci) kamatlábat: (likviditási hitelek
esetében); preferenciális kamatlábat:(kedvezményes, alacsonyabb az alapkamatlábnál,
mikro, kis- és középvállalkozásoknak; vagyon privatizációhoz; váltóhitelnél); napi pénzpiaci
feltételekhez igazodó kamatlábat (nyílt piaci műveleteknél) alkalmaz. A MNB naponta
jegyzi és teszi közzé az árfolyamokat, amelyek kifejezik a külföldi pénznemek forintban
kifejezett és a forint külföldi pénznemben kifejezett árát. Az MNB a devizagazdálkodás
központi szerve-devizahatóság.
2.2.3 Pénzkibocsátás: csak a MNB bocsájthatja ki az érmét és a papírpénzt. Mindenki
köteles névértéken elfogadni , kivételt képez a készpénzfizetési forgalomban a pénzérmékkel
történő fizetés, ebből címletenként legfeljebb 50 darabot kell elfogadni, de a posta, APEH,
bank el kell fogadja korlátlanul (100 darabig költségmentesen). Hamis, csonka pénzt nem
szabad elfogadni. Súlyukban megfogyott, nehezen felismerhető érmét nem kell elfogadni.
Sérült bankjegyet MNB-nél kicserélik, az érmét csak akkor, ha nemesfém tartalma van.
Utánzat csak a MNB engedélyével és előírásával lehet.

III. fejezet: Pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, pénzügyi intézményi
rendszer (43-65.o.)
3.1. Pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás: ilyen szolgáltatásokat csak
pénzügyi intézmények végeznek. A pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a
pénzügyi intézmények (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás) által forintban, valutában vagy
devizában, üzletszerűen végzett tevékenység. Üzletszerű az a rendszeresen folytatott
gazdasági tevékenység, amelyet ellenérték fejében, nyereség-, illetve vagyonszerzés céljából
végeznek.
3.2. Befektetési szolgáltatási tevékenység: ezen azt az üzletszerű tevékenységet értjük,
amelynek tárgya lehet átruházható értékpapír, pénzügyi határidős ügylet, kamatlábcsere,
devizacsere és tőkecsere ügylet, opciós ügylet.
3.3. Pénzügyi szolgáltatások értelmezése: Pénzügyi szolgáltatások: A hitelintézetek
betétgyűjtéssel működésükhöz idegen tőkét szereznek. A betétes megtakarítását
betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján ideiglenesen (a szerződésben
meghatározott időre) a hitelintézet rendelkezésére bocsátja. A betétesnek a hitelintézettel
szemben követelése, a hitelintézetnek a betétes felé tartozása (passzívája) keletkezi. Ezek az
ügyletek a passzív bankügyletek közé tartoznak. Betétnek minősül a bankszámlaszerződés
alapján az ügyfél részére vezetett bankszámla pozitív egyenlege is. A hitelintézet a betét után
kamatot fizet és köteles a betét összegét visszafizetni. A pénzkölcsön nyújtása olyan
pénzügyi szolgáltatás, amelynek keretében a hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a
hitelező pénzösszeget bocsát a hitelt, kölcsönt felvevő (adós) rendelkezésére. Az adósnak
tartozása, a hitelt, kölcsönt nyújtónak követelése keletkezik. A hitelintézet ezt a mérlegében
az eszközök (aktívák) között tartja nyílván, ezért ezeket aktív bankügyleteknek is nevezzük.
A hitelt, kölcsönt és a kamatot az adós a szerződésben megállapított időben köteles
visszafizetni. Pénzkölcsön a követelés megvásárlása (leszámítolás). A pénzügyi lízingnél a
lízingbe adó ingódolog vagy ingatlan tulajdonjogát, vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő
megbízása alapján abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbe vevő határozott idejű
használatába adja. A pénzforgalmi szolgáltatás keretében a hitelintézet az ügyfélnek
pénzforgalmi számlát nyit és vezet, teljesíti fizetési megbízásait, lebonyolítja fizetési
forgalmát. A készpénz-helyettesítő fizetési eszközök jellemzően elektronikus
fizetőeszközök, lehetnek távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz és elektronikus
pénzeszközök. A kezesség, garancia harmadik személy által nyújtott biztosíték.
Kereskedelmi tevékenység valutával, devizával, váltóval, csekkel. E tevékenység
keretében a hitelintézet valutákat, devizákat vásárol, elad, váltóleszámítolási műveleteket
végez, csekk kibocsátásával, vételével kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt. A pénzügyi
szolgáltatások közvetítése olyan, egy vagy több meghatározott pénzügyi intézmény javára
végzett ügynöki tevékenység, melynek célja a hitelintézet betétszerzési, pénzkölcsönző és
egyéb szolgáltató tevékenységének elősegítése. A letéti szolgáltatás (pénzletétkezelés) olyan
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


pénzügyi szolgáltatás, melyben a hitelintézet az ügyfelétől pénzösszeget vesz át azzal, hogy
azt ügyfél megbízásából elkülönített számlán helyezi el és tartja ügyfele rendelkezésére.
Széfszolgáltatásnál a hitelintézet megállapodás alapján arra kötelezi magát, hogy ügyfelének
állandóan őrzött helyiségben értékek elhelyezésére szolgáló szekrényt, rekeszt bocsát
rendelkezésére, melyben értékeit maga helyezheti el és veheti ki. Hitelreferenciaszolgáltatás az a tevékenység, amely díjazás ellenében banktitkot nem sértő információkat
nyújt az arra igényt tartó ügyfeleknek. Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárt kizárólag
természetes személyek alapíthatnak. Célja tagjai vagy a pénztártag jogán annak közeli
hozzátartozói részére társadalombiztosítási, illetve más szociális ellátást kiegészítő, pótló



vagy helyettesítő szociális-, egészségvédelmi szolgáltatás szervezése és nyújtása. A
hitelintézet a Pénztárral kötött szerződés alapján a Pénztár részére vagyonkezelési
szolgáltatást nyújt. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: Pénzváltási tevékenységen értjük
külföldi fizetőeszközök adásvételét belföldi fizetőeszköz ellenében, valamint külföldi fizetési
eszközök adásvételét külföldi fizetési eszközök ellenében. Elszámolásforgalmi ügyleten az
elektronikus elszámolási rendszerek működtetését értjük. A pénzfeldolgozási tevékenység
tárgya a bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság és forgalomképesség
szempontjából történő ellenőrzése, az újra forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérme
tételek kialakítása. A pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piac résztvevői között
forintügyletek, devizahitel-ügyletek, devizabetét-ügyletek, továbbá devizák adásának,
vételének közvetítése azzal a céllal, hogy a felek egymásra találjanak, és jogügyletre irányuló
szerződést kössenek.
3.4. A magyar pénzügyi intézményi rendszer. Pénzügyi intézmény az olyan gazdálkodó
szervezet, amely a rá vonatkozó törvény rendelkezései szerint kizárólagos joggal pénzügyi
(kiegészítő pénzügyi) szolgáltatásokat végez. A magyar pénzügyi intézményi rendszer alkotó
elemei a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások. Hitelintézet az olyan pénzügyi
intézmény, amely kizárólagos joggal végez betétügyleteket, fogadhat el saját tőkéjét
meghaladó mértékben nyilvánosságtól pénzeszközt, pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt és
egyéb pénzügyi, szolgáltatási tevékenységeket végezhet, kibocsáthat készpénz-helyettesítő
fizetési eszközt, és nyújthat azzal kapcsolatos szolgáltatásokat. Ezek alapján hitelintézet a
bank, a szakosított hitelintézet és a szövetkezeti hitelintézet. A bank olyan pénzügyi
intézmény, amely jogot szerezhet minden, pénzügyi szolgáltatás címen nevesített pénzügyi
szolgáltatás végzésére. Más pénzügyi intézmény csak meghatározott pénzügyi szolgáltatás
végzésére szerezhet jogosultságot. Szakosított hitelintézet olyan pénzügyi intézmény, amely
csak a rá vonatkozó törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatást végezheti. Nem
szerezhet jogosultságot valamennyi pénzügyi szolgáltatás végzésére (pl. jelzáloghitelintézet). A szövetkezeti hitelintézet olyan pénzügyi intézmény, amely alapvetően a
helyi lakosság és a kisvállalkozások részére nyújt egyszerűbb pénzügyi szolgáltatást.
Magyarországon két formája a takarékszövetkezet és a hitelszövetkezet. A szövetkezeti
hitelintézetek jellemzően betétgyűjtéssel, pénzkölcsön és pénzforgalmi szolgáltatások
nyújtásával, pénzváltással foglalkoznak. Nem szerezhetnek jogosultságot valamennyi
pénzügyi szolgáltatás végzésére. Pénzügyi vállalkozás olyan pénzügyi intézmény, amely
nem foglalkozhat betétgyűjtéssel, nem fogadhat el nyilvánosságtól más visszafizetendő
pénzeszközt, és nem nyújthat pénzforgalmi szolgáltatást. Ezeken kívül végezhet minden más
pénzügyi szolgáltatást, ha ahhoz a szükséges engedéllyel rendelkezik. Pénzügyi ügynöki
tevékenységet azonban így is csak kizárólagos tevékenységként végezhet.
3.5. Pénzügyi intézmény alapítása, a pénzügyi szolgáltatások végzésének engedélyezése
A kockázat minimalizálása céljából a pénzügyi intézmény alapítását és működésének
feltételei szigorú, törvényben meghatározott követelményekhez, feltételekhez kötik. A
nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan hazánkban is törvény rendelkezi arról az intézményről,
amely jogosult a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás alapítását, a tevékenységi körébe tartozó
pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat engedélyezni, és amely felügyeli, ellenőrzi a
tevékenység ellátásának jogszerűségét. Ez a szerv a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete (PSZÁF), mely a kormány felügyelete alatt működő országos hatáskörű
közigazgatási szerv. Tevékenységének célja a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási, a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet
végző pénzügyi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (prudens) működésének,

tulajdonosaik gondos joggyakorlásának, a pénz- és tőkepiac zavartalan, eredményes
működésének elősegítése. Hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást alapítani csak a Felügyelet
engedélyével lehet, valamint az ő engedélye kell ahhoz, hogy a pénzügyi intézmény milyen
pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésére jogosult. Működési forma és
jegyzett tőke: Bank működési formája részvénytársaság, a minimális alapítói tőke (jegyzett
tőke) Kétmilliárd Ft. A szakosított hitelintézet működési formája részvénytársaság, jegyzett
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tőkéjét a rá vonatkozó törvény szerint kell megállapítani. A szövetkezeti hitelintézet
működési formája szövetkezet, jegyzett tőkéje Százmillió Ft. A pénzügyi vállalkozás
működési formája részvénytársaság, jegyzett tőkéje Húszmillió Ft. Egyes pénzügyi
szolgáltatásokat pénzügyi intézménynek nem minősülő, jogi személyiséggel rendelkező
gazdasági társaság, vagy szövetkezet is végezhet pl.: pénzváltási tevékenység. A pénzügyi
szolgáltatások, kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzéséhez az intézménynek meg kell
szerezni az engedélyezésre jogosult szerv előzetes hozzájárulását. Engedélyezni jogosult a
PSZÁF saját hatáskörben azoknak a pénzügyi szolgáltatásoknak a tekintetében, melyeknél a
szolgáltatást nemzeti fizetőeszközben végzik, és az MNB előzetes véleményét nem kell
kikérni. Egyes esetekben a PSZÁF az MNB-vel egyetértésben jogosult az engedélyezésre és
hatásköre kiterjed arra a szolgáltatásra, ahol magát a pénzügyi szolgáltatást valutában,
devizában végzik; pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására; bankközi piacon ügynöki
tevékenység végzésére. A Magyar Nemzeti Bank saját hatáskörében jogosult az
engedélyezésre és hatásköre kiterjed a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására és
az azokkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtására, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra, a
pénzügyi ügynöki tevékenység kivételével.
3.6. Banki kockázatok
3.6.1. Kockázatról általában A kockázat értelmezése: a hitelintézet vállalkozási
tevékenységet folytat, profitszerzés és vagyon gyarapítás céljából, akárcsak minden más
vállalkozás. A hitelintézet viszont tevékenységének tárgyát tekintve más. Számlapénzt
teremt, pénzt közvetít nagyszámú pénzmegtakarító és pénzfelhasználó között, pénzügyi
eszközökkel (instrumentumokkal) kereskedik. A hitelintézet a tevékenysége tárgya alapján
eredendően kockázatos. A kockázat abban rejlik, hogy igen nagy, szerteágazó a pénzügyi
szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrás. A pénzügyi piacokon mindig
valamilyen pénzben kifejezhető hozam reményében kockáztatunk. A kockázat mértékét
valamilyen becsült esemény bekövetkezésének valószínűsége határozza meg. A spekuláció
is egyfajta kockázatot jelent. A különbség az, hogy a spekuláns a nagyobb hozam
reményében hajlandó az átlagos piaci kockázatnál nagyobb kockázatot vállalni. Ennek ára a
kockázati prémium (kockázati díj), amelyet a piaci kamatlábhoz adnak hozzá. Ez egyfajta
kompenzálása annak, hogy a tulajdonos a pénzét kockázatosabb üzletbe fektette.
Kockázat és hozam kapcsolata: A befektetési lehetőség kockázatát bétával (ß) fejezik ki. ß
a piaci kockázat mérőszáma.
Hozam = Piaci kamatláb + ß x (Piaci kamatláb – Kockázatmentes kamatláb)
Kockázati díj = Átlagos piaci kamatláb – Kockázatmentes kamatláb, ha ß=1. Minél nagyobb
a befektetés kockázata, annál nagyobb ß értéke, ennek következtében nő a kockázati díj. Ha
nő a kockázati díj, nő a befektetéstől elvárt hozam.
3.6.2. A pénzügyi kockázat fajtái Befektetési kockázat megjelenési formái: a befektetett
immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékvesztése; a befektetett pénzügyi eszközök
értékvesztése; a rövidlejáratú, forgatás céljából vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok értékvesztése; a beruházási befektetések tervezett hozamának elmaradása.
Likviditási kockázat azt jelenti, hogy a vállalkozó a vállalt, elismert fizetési kötelezettségeit



az esedékességkor nem tudja teljesíteni. Ennek oka, hogy a vállalkozó bevételei és tartalékai
ismétlődően nem nyújtanak fedezetet a lejárt és esedékes kötelezettségekre. Másik formája,
amikor a vállalkozó eszközállományának átlagos befektetési ideje hosszabb az eszközöket
finanszírozó források átlagos lejárati idejénél. A vállalkozó a forráshiányt hitellel
finanszírozza. A hitelköltségek növekednek, az adózás előtti eredmény csökken, a
hitelállomány nő, az eredmény csökken. Ezek a hitelezők és tulajdonosok által szolgáltatott
tőke kockázatát növelik. Hitelezési kockázat, amikor az adós a számára nyújtott hitelt a
szerződésben meghatározott időben nem képes törleszteni, ill. visszafizetni és a hitelező,
fedezet hiányában követelését behajtani nem tudja. A behajthatatlan követelés a hitelezőnél
vagyonvesztést, eszközvesztést eredményez. Növeli a hitelezési kockázatot az is, ha az adós
fizetőképessége ellenére sem fizeti vissza a hitelt. A kamatkockázat (kamatláb kockázat) a
kamatlábak változásából, továbbá a kamatkövetelések behajthatatlanságából eredő kockázat.
Pl.: a kamatláb nő, a kamatérzékeny értékpapírok piaci ára csökken, a vállalkozó
vagyonvesztést szenved. Vagy a bankhitelt, kereskedelmi hitelt futamideje alatt növekedett
kamatlábhoz viszonyítva alacsonyabbal nyújtották, és a szerződés nem teszi lehetővé a
kamatláb hozzáigazítását a megnövekedett kamatlábhoz. Devizaügyleteknél ez ellen a
bankok opciós ügyletek kötésével védekeznek. Árfolyamkockázat egyrészt visszavezethető
a valuták, devizák, értékpapírok piaci árának változására (kamatláb nő, pénzügyi termékek
ára csökken). A határidős ügyletek esetén a teljesítésre kötelezettnél az árfolyam kedvezőtlen
változása ugyancsak veszteséget okoz. A bankoknál árfolyamkockázatnak kitett ügylet, ha a
devizaeszközeinek és határidős devizavásárlásainak összege nincs összhangban a
devizaforrásainak és a határidős devizaeladásainak összegével. Lehívási kockázat a
mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódik. Ezek a kezességvállalások, a garanciavállalások és a
harmadik személy fizetéséért vállalt más formájú kötelezettségek, amelyek alapján akkor kell
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fizetést teljesíteni, ha az alapügylet fizetésre kötelezettje nem teljesít.
3.6.3. A banküzem óvatos, körültekintő és megbízható (prudens) működését elősegítő
követelmények a teljesség igénye nélkül: a fizetőképesség fenntartása; a saját tőke
megkövetelt nagyságának biztosítása, védelme; a szavatoló tőke nagyságának biztosítása,
védelme; az általános tartalék képzés követelményének való megfelelés; a hitelintézet
tőkemegfelelésének biztosítása; a kölcsönnyújtás kockázatának csökkentése; a nagykockázat
vállalásának
mérlegelése;
a
kockázati
tartalék
képzése;
a
betétbiztosítás
intézményrendszerének működtetése; az ügyfelek jogainak védelme. Fizetőképesség
fenntartása megkülönböztetünk azonnali fizetőképességet, amikor a hitelintézet a
betéteseinek, hitelezőinek jogos követeléseit esedékességkor pénzben teljesíteni tudja. Az
azonnali fizetőképességet nevezzük likviditásnak. És megkülönböztetünk hosszú távú
fizetőképességet, amikor a hitelintézetnek működése során követelései és kötelezettségeit
lejárat szerint, időperiódusonként egyeztetnie kell, és el kell érnie, hogy követeléseinek
összege nagyobb legyen a kötelezettségeinél. Az így kialakított fizetőképességet nevezzük
szolvenciának. Saját tőke védelme A saját tőke két forrása: 1. az alapításkor szolgáltatott
vagyoni hozzájárulás, alapítói tőke vagy jegyzett tőke. 2. a hitelintézet működése során elért
adózott eredménynek az a része, amit a tulajdonosok visszahagynak. Ez képezi a hitelintézet
tartalék tőkéjét és eredménytartalékát. A saját tőke védelme azt jelenti, hogy a saját tőke nem
csökkenhet a törvény által megkövetelt legkisebb összeg alá. Ha ez bekövetkezik, a
tulajdonosoknak fel kell tölteni a minimálisan megkövetelt összegig, vagy sor kerül a
felszámolásra. A szavatoló tőke a hitelintézetek saját tőkéje és azok a források, amelyek a
követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók. A szavatoló tőkét az alapvető tőkeelemek és
a járulékos tőkeelemek alkotják. Alapvető tőkeelemek: Jegyzett tőke, melyet a

tulajdonosok jegyeznek, befizetnek (csak névre szóló részvények) Tőketartalék a
részvények kibocsátási értéke és névértéke közötti különbözet. Eredménytartalék azt a saját
tőkét jelenti, amelyet a korábbi években elért adózott eredményből halmoztak fel azáltal,
hogy nem fizették ki osztalék címén. Lekötött tartalék a tőketartalékból és az
eredménytartalékból lekötött összegeket foglalja magába. Minél nagyobb a saját tőkén belül
a lekötött tartalék, annál kisebb a vállalkozó saját tőkéjén belül a jegyzett tőkén felüli
vagyoni fedezete. Általános tartalék az adózott eredményből az osztalék, ill. részesedés
kifizetése előtt kell képezni, mértéke 10%. Hitelintézet osztalékot csak az általános
tartalékképzés után fizethet, vagy ha a PSZÁF a tartalékképzés alól mentesítette. Az
általános tartalék csak a tevékenységből eredő veszteségek rendezésére használható fel.
Járulékos tőkeelemek: Értékelési tartalék a vállalkozó dec.31. fordulónappal értékeli
befektetett eszközeit, megállapítja azok piaci értékét és a könyvviteli nyilvántartás szerinti
nettó értékét. Ha a piaci érték magasabb, mint a könyvszerinti érték, a különbözetet a
mérlegben az eszközök között értékhelyesbítésként, a saját tőke között ugyanilyen összegben
értékelési tartalékként mutatja ki. Alárendelt kölcsöntőke a hitelintézetnek adott kölcsön,
mely a pénzügyi intézmény adósságának rendezésébe bevonható, futamideje meghaladja az 5
évet, és összege azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető. A
hitelintézet tőkemegfelelése azt a követelményt jelenti, hogy a hitelintézet szavatoló tőkéje
nem csökkenhet a jegyzett tőke alá, a tőke megfelelési mutatója nem lehet kisebb 8%-nál. A
tőkemegfelelési mutató arról informál, hogy a bank a kockázattal korrigált eszközeinek
mérleg szerinti főösszegét milyen mértékben finanszírozza a szavatoló tőkéjével.
Tőkemegfelelési mutató= --------------Szavatoló tőke--------------------------Kockázattal korrigált eszközök mérlegfőösszege
A kölcsönnyújtás kockázatának csökkentése - Hitelintézet, kockázattal járó ügyletet csak
írásban köthet. Hitelek, kölcsönök kihelyezése előtt megvizsgálja az ügyfél fizetőképességét,
a biztosítékokat. A nagykockázat vállalás - a szabályozás célja megakadályozni, hogy a
hitelintézet egy adóssal, adóscsoporttal szemben a működést veszélyeztető mértékben
vállaljon kockázatot. A szabályozás meghatározza a nagykockázat fogalmát, limitálja az egy
adóssal szemben vállalható kockázat mértékét, valamint az összes nagykockázat vállalásának
terjedelmét. Nagykockázat, amikor a hitelintézet egy ügyfél részére az összes
kockázatvállalás nagysága meghaladja a szavatolótőke 10%-át. A hitelintézet egy ügyféllel
szemben a szavatoló tőkéjének 25%-át meg nem haladó mértékű kockázatot vállalhat. A
nagykockázat együttes összege nem lehet több mint a hitelintézet szavatoló tőkéjének
nyolcszorosa. A hitelintézet kockázati céltartalékot képez a hitelezési-, kamat-, árfolyam-,
befektetési-, az ország és egyéb kockázatokból keletkező veszteségek fedezetére.
Nagyságrendjét a hitelintézet maga határozza meg, és az adózás előtti nyereség terhére
képezi. Az előre nem látható, nem prognosztizálható veszteségek finanszírozására általános
kockázati céltartalékot is képez. Mértékét törvény írja elő, mely a korrigált mérlegfőösszeg
1,25%-a, ezt a hitelintézet a kockázati céltartaléktól elkülönítetten tart nyilván.
Betétbiztosítás Minden hitelintézet köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Alaphoz (OBA). Az Alap védelmet nyújt a betéteseknek olyan esetekre, amikor a betétet
elfogadó hitelintézet fizetésképtelensége miatt a betétes jogszerű követelését teljesíteni nem
tudja. A betétbiztosítás csak a névre szóló betétekre terjed ki. Az Alap a kártalanításra
jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamat összegét személyenként és
hitelintézetenként összevontan legfeljebb egymillió forint összeghatárig fizeti ki
kártalanításként. Befagyott betét az, amelyre a hitelintézet nem képes az esedékességet
követő három munkanapon belül a kifizetést teljesíteni. Az OBA kötelező jellegű



jogintézmény. A hitelintézetek e mellett létrehozhatnak önkéntes betét- ill. intézményvédelmi
alapot, melyek saját kártalanítási szabályzatuk szerint fizetnek kártérítést a betéteseknek.
Ügyfélvédelem A hitelintézet köteles megadni mindazt a szolgáltatást, amely ahhoz
szükséges, hogy az ügyfél a kötendő szerződésből fakadó jogait és kötelezettségeit megértse.
A pénzügyi intézmény az ügyfelek tájékoztatása céljából, az ügyfélfogadásra nyitva álló
helységben, hirdetményben közzéteszi: az általa ajánlott pénzügyi szolgáltatásokat, az
azokkal kapcsolatos szerződési feltételeket; a kamatokat, a kamatszámítás módszerét, az
ügyfelet terhelő késedelmi kamatot és egyéb költségeket; az OBA által biztosított
betéttípusokat, a kártalanítás mértékét, módját. Kötelező tájékoztatás céljából az
üzletszabályzatát az ügyfél rendelkezésére bocsátani.
Az ügyfélvédelem jelentős
jogintézménye a banktitok. Banktitok minden olyan adat, információ, mely az ügyfél
személyére, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi és üzleti
kapcsolataira, a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának forgalmára, egyenlegére
vonatkozik. Pénzügyi intézmény a banktitkot csak akkor adhatja ki harmadik személynek,
ha az arra jogosult ahhoz a szükséges hozzájárulást írásban megadta, a hitelintézetekről szóló
törvény azt lehetővé teszi, a pénzügyi intézmény érdeke azt az ügyféllel szemben fennálló
követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. Hitelintézet
a banktitkot csak akkor adhatja ki harmadik személynek, ha azt a pénzügyi intézmény
ügyfele vagy annak törvényes képviselője kéri (a kérelmet közokiratba vagy teljes bizonyító
erejű magánokiratba kell foglalni, a kért banktitkot pontosan meg kell benne nevezni); azt a
pénzügyi intézmény érdeke teszi szükségessé (pl.: az ügyfél a kötelezettségeit nem teljesíti,
így a hitelintézetet annak behajtására kényszeríti); a banktitok kiadásának kötelezettségéről
törvény rendelkezik (a banktitkot ki kell adni, ill. kiadható az Állami Számvevőszéknek, a
Magyar Nemzeti Banknak, a PSZÁF-nek, a büntetőeljárás keretében eljáró hatóságnak, az
adóhatóságnak, a hagyatéki-, csőd-, felszámolási eljárást lefolytató szervnek).

A. FORGÓESZKÖZÖK
I. Pénzeszközök
II. Értékpapírok (tőkearányosan és nem tőkearányosán jövedelmező értékpapírok)
III. Követelések (pénzügyi ügyleten alapuló követelések MNB-től, hitelintézetektől,
vállalkozóktól, lakosságtól, továbbá nem pénzügyi ügyleten alapuló követelések)
IV. Készletek (anyagok, áruk)
B. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
I. Befektetett pénzügyi eszközök (részesedések, tőkearányosan jövedelmező, egy évnél
hosszabb lejáratú értékpapírok)
II. Immateriális javak
III. Tárgyi eszközök
C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

Bankügyletek
A hitelintézetnek, hasonlóan a nem pénzügyi szolgáltatások nyújtására alapított vállalkozáshoz, tevékenysége megkezdéséhez és folytatásához tőkére van szüksége. A hitelintézet
tőkéje szűkebb értelemben magában foglalja a hitelintézet saját tökéjét és a hosszú lejáratú
tartozásait. Tágabb értelemben a hitelintézet tökéjébe beleértik a hitelintézet saját tőkéjét,
valamint a hosszú és a rövid lejáratú tartozásait. Azok együtt képezik a hitelintézet
eszközeinek a forrását.
A hitelintézet eszközei, hasonlóan más vállalkozás eszközeihez, rendeltetésük, használatuk
alapján két csoportot alkotnak. Az egyik csoportba a befektetett eszközök, a másik csoportba a
forgóeszközök tartoznak.
A hitelintézet eszközei és forrásai tartalmukban, megjelenési formájukban részben azonosak a
nem pénzügyi szolgáltatást végző vállalkozás eszközeivel, illetve forrásaival, részben el is
térnek attól, mint ahogy a hitelintézeti tevékenység is eltér az anyagi javak termelésére, a
szolgáltatások nyújtására alapított vállalkozás tevékenységétől.
A hitelintézet alapvető tevékenysége keretében pénzügyi közvetítői tevékenységet végez a
Jegybank és a gazdaság szereplői (a háztartások, a vállalkozások, az államháztartás) között,
pénzügyi és befektetési szolgáltatásokat nyújt, jövedelemszerzés céljából a pénzügyi piacokon
pénzügyi termékeket vesz és elad.

Azokat a pénzügyi ügyleteket, amelyből a hitelintézetnek passzívái (forrásai) keletkeznek,
passzív, amelyekből aktívái (követelései) keletkeznek, aktív bankügyleteknek nevezzük.
4. 1. PASSZÍV BANKÜGYLETEK
Hitelintézet tőkemegfelelési mutatója: a hitelintézet tőkéjének jelentős részét az idegen tőke
alkotja, mely elérheti a hitelintézet összes tőkéjének 80-90 százalékát is. Az idegen tőke általános
jellemzője, hogy az előre meghatározott ideig áll a vállalkozó rendelkezésére, és a még vissza nem
törlesztett, a mindenkor fennálló tőketartozás után kamatot kell fizetni. Mivel az idegen tőkét vissza
kell fizetni, az adósnak (a hitelintézetnek) a tőke szolgáltatója felé kötelezettsége keletkezik. A
kötelezettség nagyságát a felvett és a visszafizetett idegen tőke különbözete határozza meg.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A hitelintézet a passzív pénzügyi műveletei során
• hiteleket vesz fel a Magyar Nemzeti Banktól. hiteleket vesz hitelintézetektől. A hitelintézetektől
felvett hiteleket bankközi hiteleknek nevezik.
• banki értékpapírokat (banki kötvény, letéti jegy) bocsát ki.
• betétet gyűjt a gazdaság szereplőitől.
4. 1. 1. Bankközi hitelek
A bankközi hitelek a pénzpiaci hitelek körébe tartoznak. Pénzpiaci hitelen értjük azt a hitelt,
amelyet
• a hitelintézet másik hitelintézetnek nyújt, illetve
• a hitelintézet másik hitelintézettől felvesz.

A HITELINTÉZET ESZKÖZEI ÉS FORRÁSAI
ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)
D. KÖTELEZETTSÉGEK
I.
Rövid lejáratú kötelezettségek (az MNB-vel, a hitelintézetekkel, a vállalkozókkal, a
lakossággal szembeni kötelezettségek, kibocsátott kötvények és más forgalomképes
értékpapírok, egyéb rövid-lejáratú kötelezettségek)
II.
Hosszú lejáratú kötelezettségek (az MNB-vel, a hitelintézetekkel, a vállalkozókkal,
alakossággal szembeni kötelezettségek, kibocsátott kötvények és más forgalomképes
értékpapírok, egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek)
E. CÉLTARTALÉKOK
F. SAJÁT TÖKE (a jegyzett töke, a tőketartalék, az eredménytartalék, az általános tartalék, a
mérleg szerinti eredmény)
G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
FORRÁSOK ÖSSZESEN



A hitelintézet azért vesz fel banki hitelt, hogy a viszonthitelezéshez pénzforrást szerezzen,
vagy az átmeneti pénzügyi egyensúlytalanságát megszüntesse, esedékes fizetési kötelezettségeit rendezze.
A hitelintézet számára a bankközi hitelnyújtás egyike a legjövedelmezőbb tevékenységeknek, mert ezeknek a hiteleknek a kamatlába magasabb az átlagos pénzpiaci kamatlábnál.
A pénzpiaci kölcsönöket jellemzi, hogy azok igen rövid futamidejű kölcsönök. Az ilyen
kölcsönöket az úgynevezett repo ügylet, az „egy napos (overnight)” hitelügylet (a
kölcsönvevő köteles a kölcsönnyújtást követő napon, de max. 2-3 napon belül visszafizetni)
keretében folyósítják.
A repo ügylet (visszavásárlási megállapodás) olyan összetett megállapodás, amelynek
tárgya:
• meghatározott értékpapírnak, Magyarországon jellemzően állampapírnak, meghatározott időben, meghatározott árfolyamon történő eladása, majd
• a vevőre átruházott értékpapírnak előre meghatározott későbbi időben, előre meghatározott - az eladási árnál magasabb - árfolyamon történő visszavásárlása.
Olyan esetben, amikor repo ügylet keretében a hitelintézet ad el értékpapírt, akkor pótlólagos
pénzforráshoz jut, kötelezettségei növekednek.
A repo ügylet lényegét tekintve egy penziós (elhelyezési) ügylet. A penziós ügyletnek két
szereplője van: a penzióba adó és a penzióba vevő.
A penzióba adó, illetve a penzióba vevő lehet egy hitelintézet, egy pénzügyi vállalkozás vagy
bármelyik gazdálkodó szervezet.
A valódi penziós ügyletben a penzióba adó a számviteli mérlegében szereplő, tulajdonában lévő
vagyontárgyat - különösen váltót, követelést vagy értékpapírt - átruház a penzió átvevőjére azzal
a feltétellel, hogy a penzió átvevője ugyanezeket a vagyontárgyakat a szerződésben
meghatározott, vagy az átadó által meghatározandó későbbi időpontig vagy későbbi időpontban
a szerződésben előre meghatározott áron visszaadja. A valódi penziós ügylet esetén a penzióba
vevő a vagyontárgyat köteles a penzióba adónak visszaadni. Ezért a vagyontárgy átadása a
penzióba
vevőnek
nem
minősül
eladásnak. A penzióba adó a penzióba adott vagyontárgyat továbbra is eszközei között tartja
nyilván. A penzióba adó a penzióba vevő által teljesített fizetést kötelezettségei között mutatja ki.
A valódi penziós ügylet gyakorlatilag értékpapír fedezete mellett felvett, illetve nyújtott hitel,
amely a penzióba adónál pótlólagos (kiegészítő) forrást jelent (addicionális v. járulékos ügylet).
A nem valódi penziós ügylet annyiban hasonlít a valódi penziós ügylethez, hogy a penzióba adó a
számviteli mérlegében szereplő, tulajdonában lévő vagyontárgyat - különösen váltót, követelést
vagy értékpapírt - ruház át a penzió átvevőjére. Eltér a valódi penziós ügylettől annyiban, hogy a
penzióba vevő nem köteles, de jogosult a penzióba vett vagyontárgyat a szerződésben
meghatározott áron és meghatározott időpontban vagy időpontig visszaadni. Amennyiben a
penzióba adó a vagyontárgyat visszaadja, azt a penzióba adó köteles visszavenni. A nem valódi
penziós ügylet keretében a vagyontárgy penzióba vevőnek történő átadása a penzióba adónál
értékesítésnek, a penzióba vevőnél vásárlásnak minősül. A penzió tárgyát képező
vagyontárgyat a penzióba adó a könyveiből kivezeti, a penzióba vevő a vagyonnyilvántartásába
beveszi.
4. 1. 2. Betétgyűjtés
A pénzügyi intézmények közül betétgyűjtéssel idegen tökét csak a hitelintézetek
szerezhetnek.
A változó kamatozású betétszerződésben a hitelintézet és a betétes megállapodnak egy betéti
alapkamatlábban, amelynek nagysága függhet attól, hogy a betétes mekkora összeget helyez

el a hitelintézetnél, és/vagy a betétet milyen időtartamú lekötési időre helyezi el. Az
alapkamatlábhoz kötött nagyobb betétösszeg elhelyezése és/vagy hosszabb lekötési idő
magasabb kamatlábbal jár együtt. Az ilyen betétet nevezik sávos lekötésű betétnek is.
Változó kamatozású betétnek nevezik az olyan betét is, amely után fizetett kamatot valamely
irányadó kamatlábhoz, illetve annak változásához kötik. Irányadó kamatláb lehet: a LIBOR,
vagy BUBOR, vagy a jegybanki alapkamat stb. A betét után a kamatot annak megfelelően
számolják ki, hogy az irányadó kamatláb a betét futam-ideje alatt hogyan alakult. Az
irányadó kamatláb növekedése növeli, csökkenése csökkenti a betét után számított kamatot.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A felmondható betét egyik fajtája a látra szóló betét. A betéttulajdonos a betét felett minden
megkötés nélkül bármikor rendelkezhet, ezért e betétek kihelyezhetőségi időtartama a
hitelintézet számára bizonytalan, így e betétek után viszonylag alacsony kamatot fizetnek. A
felmondható betét másik fajtája a meghatározott időtartamra lekötött betét, azzal a
kikötéssel, hogy a betétes a betétet bármikor felmondhatja. A hitelintézet a felmondott
betétösszeg után a betétszerződésben meghatározott minimális kamatot fizet.
A tartós betét olyan lekötött betét, amelyet a futamidő alatt nem lehet felmondani.
A forintbetét a nemzeti fizetőeszközben elhelyezett betétet jelenti.
A devizabelföldi személy (Devizabelföldi az a természetes személy, akinek az illetékes
magyar hatóság által kiadott érvényes személyi azonosítója (személyi igazolványa) van,
illetve azzal jogszabály szerint rendelkezni köteles. Határ átlépésekor a magyar útlevelet
felmutató személy. Belföldi illetőségű továbbá a belföldi székhellyel rendelkező vállalkozás
és szervezet valamint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.)
forintbetétet elhelyezhet minden belföldi illetőségű, betétgyűjtésre jogosult hitelintézetnél.
Devizabelföldi forintban betétet külföldi hitelintézetnél csak a Magyar Nemzeti Bank
engedélyével helyezhet el. A devizabelföldi természetes személy a devizaszámláján lévő
követelését belföldön - főszabály szerint - csak belföldi fizetőeszközre átváltva használhatja
fel. A devizabelföldi külföldön külföldi pénznemben betétet nem helyezhet el, forintszámlát
devizahatósági engedéllyel nyithat.
A devizakülföldi (Devizakülföldi a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar
hatóság által kiadott személyi azonosítója (személyi igazolványa), illetőleg azzal jogszabály
értelmében nem köteles rendelkezni. Devizakülföldi továbbá-jogi formájától függetlenül - a
vállalkozás és szervezet, ha székhelye külföldön van, valamint a devizabelföldi vállalkozás,
szervezet külföldön működő fióktelepe, telepe.) belföldön forintbetétet elhelyezhet
konvertibilis kamatozó forintszámlán, vagy nem kamatozó, nem konvertibilis forintszámlán.
A devizakülföldi részére konvertibilis, kamatozó forintszámlát csak a devizaműveletek végzésére felhatalmazott hitelintézet nyithat A devizakülföldi a konvertibilis forintszámláján
csak a devizatörvényben meghatározott jogcímen szerzett forint összegeket helyezheti el. A
devizakülföldi konvertibilis forint számlán helyezheti el például a külföldről kapott valutát,
devizát, a belföldi vállalkozásból őt megillető osztalékot, részesedést, továbbá a belföldön
Örökölt és belföldön értékesített vagyoni érték forintellenértékét. A külföldi a konvertibilis
forintszámláján lévő követelését átválthatja konvertibilis fizetőeszközre és azt külföldre vagy
belföldre átutalhatja. A devizakülföldi forintbetétet nem konvertibilis, nem kamatozó
forintszámlán elhelyezhet betétgyűjtésre jogosult, bármely belföldi hitelintézetnél. A nem
konvertibilis, nem kamatozó forintszámlán elhelyezett betét konvertibilis fizetőeszközre nem
váltható át, és nem utalható át konvertibilis forint számlára.



A devizabetét a külföldi fizetőeszközben elhelyezett betét. Devizaszámlán betétet elhelyezni
csak konvertibilis pénznemben lehet. E tekintetben konvertibilis pénznemen a MNB
hivatalos devizaárfolyam lapján feltüntetett külföldi fizetőeszközt értjük. A devizaműveletek
végzésére felhatalmazott hitelintézetnél devizában betétet helyezhet el devizabelföldi és –
külföldi vállalkozás, szervezet, természetes személy. A devizaszámla kamatozó és csak névre
szóló lehet. A devizaszámlán elhelyezett betét átváltható más konvertibilis devizára, továbbá
nemzeti fizetőeszközre.
A bemutatóra szóló betétet és annak kamatát a hitelintézet annak fizeti ki, aki a követelést
igazoló okiratot (általában a betétkönyvet) bemutatja.
A fenntartásos betét olyan betét, amelynek tulajdonosa fenntartja magának vagy az általa
megnevezett személynek a betét feletti rendelkezés jogát. A betét terhére a hitelintézet csak
akkor teljesít fizetést, ha előzőleg meggyőződött a rendelkező személy jogosultságáról.
Könyves betétnek nevezik azt a betétet, amelyről a betét elfogadója betétkönyvnek nevezett
okmányt állít ki, és a betéttel kapcsolatos pénzmozgásokat a betétkönyvben is nyilvántartja.
Maga a betétkönyv tartalmazza a betétszerződés szövegét is.
Számlabetét: Betétszerződés alapján nyitott betétszámlán elhelyezett betétet. Betétszámlát
nyitni csak névre szólóan lehet, a számlával szemben igényt a számlatulajdonos, vagy annak
meghatalmazottja érvényesíthet. A számlára befizetést bárki teljesíthet. A számlán lévő
követeléssel rendelkezni jogosult a számlavezetőnek aláírást ad. A számlavezető a számláról
fizetést akkor teljesít, ha az ügyfél által adott aláírás és a rendelkezésre jogosult „aláírási
címpéldányon" szereplő aláírása megegyezik. A számla kezelője a számlán lebonyolított
pénzforgalmat csak belső számlán könyveli. A betétest a szerződésben meghatározott
időpontokban számlakivonattal tájékoztatja a számlán könyvelt be- és kifizetésekről, a
jóváírásokról, illetve a terhelésekről.
A takarékbetét a magánszemélyek részére kialakított takarékossági forma. A hitelintézet a
takarékbetét-szerződés alapján átvett betétről takarékbetétkönyvet vagy más okmányt,
például takaréklevelet állít ki. A hitelintézet a takarékbetét után a betételhelyezés idejére
kamatot, illetőleg – nyereménybetét esetén – a sorsolás eredményétől függően nyereményt
fizet. A felmondási jog szerint a takarékbetét elhelyezhető látra szólóan, de lehet meghatározott időre lekötött felmondható betét is. Rendelkezési jogosultság szerint a takarékbetét lehet
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


bemutatóra szóló betét és fenntartásos betét. A takarékbetét összegének visszafizetésére és a
kamat, továbbá a nyeremény kifizetésére vonatkozó követelés nem évül el.
4. 1. 3. Kamatszámítás forint betéteknél
Kamat egy évre:
A betét felnövekedett összege (FV)=C x (l + r)
(FV=a betét felnövekedett értéke; C = az elhelyezett betét összege; r = nominális kamatláb
Kamat napokra:
Kamat= C x r % x kamatnapok száma / 365 x 100
Több évre elhelyezett betét felnövekedett értéke, ha a kamat évenként esedékes és a fel nem vett
kamatot tőkésítik:
FVn=C0 x (1+r)n
FVn= befektetett pénzösszeg felnövekedett értéke „n" év múlva; Co= a pénzösszeg a kezdeti
évben; n= az évek száma.
Egy évre elhelyezett betét felnövekedett értéke, ha éven belül többször fizetnek kamatot:
FVn,m=C x (1+r/m)m

FVn,m= a pénzösszeg felnövekedett értéke „n" évben, ha a kamatfizetés „m" alkalommal történik, m= az éven
belül a kamatfizetések száma
A betét jövőértékének számítása annuitással:
FVAn=C x [(1+r)n+1-1]/r-1
4. 1. 4. Banki értékpapírok
Banki értékpapíroknak nevezzük azokat az értékpapírokat, amelyeket a hitelintézetek passzív
bankműveleteik keretében, külön jogszabály alapján bocsáthatnak ki. A banki értékpapírok
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Ilyen értékpapír pl. a kötvény, a letéti jegy. A
hitelintézet az általa kibocsátott értékpapírokat készpénz ellenében értékesíti. A papír
megvásárlója a hitelintézetnek kölcsönt nyújt. Az értékpapír ellenértéke növeli a hitelintézet
pénzeszközeit és annak erejéig a hitelintézetnek a papír tulajdonosával szemben kötelezettsége
keletkezik.
4. 2. 1. A hitel fogalma, formái, hiteldíj
Amikor hitelről beszélünk tegyünk különbséget bankhitel és kereskedelmi hitel között.
Bankhitelen a hitelintézetek által nyújtott hitelt, illetve kölcsönt értjük. A hitelintézet
bankhitelszerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy rendelkezésre tartási jutalék ellenében
meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére – a
szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén – pénzkölcsönt nyújt vagy egyéb
hitelműveleteket végez. A hitelkeretnek szerződés alapján történő rendelkezésre tartása nem
jelent pénzfolyósítást, csupán a kölcsönnyújtás feltételeit teremti meg.
A bankhitelszerződéssel a bank arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződés érvényességének időtartamán belül - a rendelkezésre tartási jutalék megfizetése esetén - kölcsön és más
hitelművelet elvégzésére ügyfele rendelkezésére áll. A bankhitelszerződés egy ígérvény arra,
hogy a bank ügyfelével később kölcsönszerződést köt. A bank ügyfele a hitelkeretet nem
köteles kimeríteni. A bank a hitelkeret terhére pénzt csak külön szerződés, kölcsönszerződés
alapján folyósít.
A bank azonban megtagadhatja a kölcsönszerződés megkötését, ha a vele szerződő fél
körülményeiben utóbb olyan változás következett be, ami miatt a szerződés teljesítése tőle
már nem követelhető. Érvényét veszíti a bankhitelszerződés akkor is, ha a
kölcsönszerződésre jogosult a hitelkeretet kimerítette, vagy az érvényességi időtartam letelt,
továbbá, ha a szerződésben meghatározott feltételek meghiúsultak, vagy megváltozásuk a
bankot kölcsönszerződés kötésére, valamint a hitelkeret terhére egyéb hitelműveletek
végzésére már nem kötelezi.
Bankkölcsönnek nevezik a hitelintézet által nyújtott, pénzben folyósított kölcsönt. A bank a
hitelkeret terhére egyéb hitelművelet végzésére is kötelezettséget vállalhat. Egyéb
hitelműveletnek minősül például, ha a bank az adós kockázatának átvállalásával, vagy
anélkül megvásárolja, megelőlegezi, leszámítolja ügyfele követelését.
Azt a személyt, aki/amely a kölcsönt nyújtja hitelezőnek, a kölcsön kedvezményezettjét, a
kölcsön felvevőjét adósnak nevezik. Hitelező bárki lehet, feltéve, hogy törvény számára a
hitelnyújtást nem tiltja. Üzletszerűen hitelügyletekkel, kölcsönügyletekkel kapcsolatos
pénzügyi szolgáltatásokat azonban csak hitelintézet végezhet.
Amennyiben hitelintézet a hitelező, a kölcsönszerződést bankkölcsön-szerződésnek nevezik.
A bankkölcsön-szerződést írásba kell foglalni, és az adós ellenszolgáltatásként kamatot
köteles fizetni. A kamat mértékét a hitelintézet állapítja meg.



Nem bankkölcsön: Ideiglenesen szabad pénzeszközeikből a nem üzletszerűen pénzügyi
szolgáltatásokat végző személyek is nyújthatnak kölcsönt. A kölcsönnyújtás azonban csak
eseti jellegű lehet. Amennyiben a hitelező nem bank, a kölcsönszerződés írásba foglalása
nem kötelező, a kölcsönnyújtás lehet ingyenes és visszterhes. Amennyiben a kölcsön
visszterhes, a kamat mértékében a felek szabadon állapodnak meg.
Kereskedelmi hitel az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozók által, e jogviszonyukra tekintettel adott halasztott fizetés, vagy előleg.
Halasztott fizetésről akkor beszélünk, ha az ellenszolgáltatás csak a szolgáltatás teljesítését, az
áru átadását követően, meghatározott idő elteltével válik esedékessé.
Előleg az olyan fizetés, átadott ellenérték, amely időben megelőzi a szolgáltatás nyújtásának
megkezdését, illetve a dolog átadását. Az előleg összege nem haladhatja meg a megállapodás
szerinti ellenértéket. Az előleget gyakran alkalmazzák, mint a szerződésszegés esetére szolgáltatott biztosítékot.
A kölcsön díjtételei: A hitelintézet a folyósított kölcsön után díjat számít fel, mely lehet:
• ügyleti kamat,
• késedelmi kamat,
• kamatjellegű díjtétel,
• költségtérítés
Az ügyleti kamat a kölcsönszerződés alapján a hitelező által az adós rendelkezésére bocsátott
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


pénz használatáért fizetendő díj, amely tartalmazza a kölcsönnyújtó kockázatvállalási díját is.
A hitelintézet kölcsönt csak kamat ellenében nyújthat. Az adós a hitelintézet által nyújtott
kölcsön után köteles ügyleti kamatot fizetni. Fontos ezt hangsúlyozni azért, mert nem csak
hitelintézet nyújthat kölcsönt. Kölcsönt adhatnak egymásnak a magánszemélyek, továbbá a
kölcsönnyújtók között ott találjuk a nem hitelintézeti tevékenységet végző gazdálkodó
szervezeteket is. A magánszemélyek és a gazdálkodó szervezetek egymásnak pénzkölcsönt
eseti jelleggel, az átmenetileg szabad pénzeszközeikből nyújtanak. A magánszemélyek és a
nem hitelintézeti tevékenységre alapított gazdálkodó szervezetek pénzkölcsön nyújtással
üzletszerűen nem foglalkozhatnak. Olyan esetben, amikor magánszemély nyújt kölcsönt
magánszemélynek az ügyleti kamat csak akkor jár, ha azt szerződésben kikötötték. Nem
hitelintézeti tevékenységet végző vállalkozó, gazdálkodó szervezet által nyújtott kölcsön után
az ügyleti kamat jár. Az adós csak akkor mentesül a kamatfizetési kötelezettség alól, ha
jogszabály kivételt tesz. Az irányadó ügyleti kamat mértékét jogszabály állapítja meg. A felek
a kölcsönszerződésben a jogszabályban meghatározott kamat mértékénél nagyobb vagy
kisebb ügyleti kamatban is megállapodhatnak. A bíróság azonban a túlzottan magas kamatot
mérsékelheti.

A jogszabályban meghatározott mértékű ügyleti kamat az irányadó abban az esetben, ha
• a kamatfizetési kötelezettséget jogszabály írja elő., de annak mértékét nem határozza meg,
• a gazdálkodó szervezetek nyújtanak egymásnak kölcsönt, és a kölcsönszerződés az ügyleti
kamatkikötést nem tartalmazza, vagy tartalmazza, de annak mértékét nem határozták meg,
• magánszemélyek nyújtanak egymásnak kölcsönt és a kölcsönszerződésben a kamatot
kikötötték, de annak mértékét nem határozták meg.
Késedelmi kamat jár a hitelezőnek az adós által az esedékességkor meg nem fizetett törlesztő
részlet, illetve a vissza nem fizetett pénzkölcsön összege után, továbbá az esedékességkor

megfizetni elmulasztott kamat után. A hitelezőnek a késedelmi kamat akkor is jár, ha az adós
a késedelmét kimenti, vagy a tartozás kamatmentes. A késedelmi kamat irányadó mértékét
jogszabály állapítja meg. A jogszabály attól függően határozza meg az alkalmazható
késedelmi kamat mértékét, hogy a kölcsönszerződés
• tartalmaz-e ügyleti kamatot, illetve
• nem tartalmaz ügyleti kamatot.
Abban az esetben, ha a kölcsönszerződés tartalmaz ügyleti kamatot, akkor 2000. szeptember l.
napja után kötött kölcsönügyletekre a késedelmi kamat mértéke 12%. Amennyiben a
kölcsönszerződés nem tartalmaz ügyleti kamatfizetési kötelezettséget, akkor a késedelmi
kamat mértéke az ügyleti kamat 4 százalékponttal emelt összege, 12 + 4= 16 százalék.
A hitelező és az adós a törvényben meghatározott késedelmi kamattól lefelé és felfelé is eltérhetnek.
Díjak, költségek: A hitelintézet ügyfelének a kölcsönnyújtással kapcsolatban - meghatározott
díj ellenében - különféle szolgáltatásokat végez. Például ügyfelének
• bankári tanácsadást nyújt (tanácsadási díj),
• hitel-, illetve kölcsönkérelmét elbírálja (hitel-, kölcsönbírálati díj),
• hitelkeretet tart rendelkezésére (rendelkezésre tartási díj),
• a kölcsön összegét folyósítja (folyósítási díj), továbbá
• ellenőrzi a kölcsön rendeltetésszerű felhasználását, az adós fizetőképességének alakulását.
Díjat számíthat fel a hitelintézet akkor is, ha ügyfelének a szerződés nem teljesítéséből eredő
bankári tevékenységet végez (például a prolongálási díj), vagy kölcsönnyújtással kapcsolatban
garanciális kötelezettséget vállal (garanciadíj).
A díj ellenértéke azoknak a bankán tevékenységeknek, amelyeket a hitelintézet ügyfelének a
hiteligény, a kölcsönigény elbírálásával, a hitelkeret rendelkezésre tartásával, a
kölcsönfolyósításával, elszámolásával kapcsolatban végez.
A hitel-, a kölcsönügylettel kapcsolatban a hitelintézet igénybe veheti harmadik személy
szolgáltatásait. Például a hitelintézet szakértővel véleményeztetheti a felajánlott kölcsönfedezet értékét, értékállandóságát, forgalomképességét, továbbá a követelését biztosíthatja
biztosító intézetnél. Ilyen esetekben a hitelintézetnek a hitel-, a kölcsönügylettel kapcsolatban
költségei merülnek fel. A hitelintézet jogosult a hitel-, a kölcsönügylettel kapcsolatban
felmerülő költségeit ügyfelének felszámítani olyan esetben, ha arra az üzletszabályzata
lehetőséget nyújt.
A bankhitel- és bankkölcsönügylet általános szerződési feltételeit a hitelintézet üzletszabályzata tartalmazza. Az üzletszabályzatban a hitelintézet meghatározza a kamat
mértékét, a kamatszámítás módját, a felszámítható díjakat és költségeket, a késedelmes
teljesítés jogkövetkezményeit, továbbá a bankbiztosítékokat. A hitelintézet köteles az
üzletszabályzatát ügyfelének díjmentesen rendelkezésére bocsátani. A hitel-, a kölcsönszerződés aláírása előtt ajánlott összevetni a szerződésben foglaltakat az üzletszabályzatban leírtakkal.
4. 2. 2. A hitelek csoportosítása
Pénztömeg nagyságára gyakorolt hatás szerint: jegybanki (számlapénz és készpénzt teremt),
kerbanki ( számlapénzt teremt), bankközi (repo hitel)
Hitelfelvevők köre szerint: vállalkozói (nyitot hitelkeret, rulírozó, áthidalási, forgótőke és
beruházási hitel), lakossági (fogyasztói hitel, áruvásárlási kölcsön)



Hitelek tartalma szerint: pénzhitelek (személyi hitelek, reálhitelek), kötelezettségvállalási
hitelek (kauciós, elfogadmány és akkreditív hitelek)
Hitelek fedezete szerint: fedezet nélküli hitelek (ügyféllimit, negatív pladge, name-lending),
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fedezettel bíró hitelek ( személyi biztosítékkal-, dologi biztosítékkal rendelkező hitelek)
Hitelek lejárata szerint: rövid lejáratú (éven belüli hitelek), közép lejáratú (1-5 év), hosszú
lejáratú (5 évnél hosszabb)
A HITELEK CSOPORTOSÍTÁSA
4. 2. 3. A hitel növeli a pénztömeg nagyságát
A hitelpénz rendszerben a pénzteremtés egyik eszköze a hitelnyújtás. Amikor a Jegybank hitelt
nyújt a hitelintézetnek, a hitel összegét a hitelintézet Jegybanknál vezetett számláján jóváírja. A
Jegybank ezáltal számlapénzt teremt, növeli a hitelintézet likviditását. A hitelintézet a már meglévő
forrásait meghaladó mértékben tud a gazdaság szereplőinek hiteleket nyújtani.
Láttuk, hogy a hitelintézet forrásainak jelentős hányada abból származik, hogy a gazdaság
szereplői a hitelintézetnél különböző formában betéteket helyeznek el, megvásárolják a hitelintézet
által kibocsátott bankpapírokat. Az, aki betétet helyez el a banknál, vagy megvásárolj a bank által
kibocsátott bankpapírokat, hitelez a banknak, növeli a bank idegen pénzforrásait. A bank a növekvő
pénzforrásaiból több hitelt tud kihelyezni, miáltal növeli a pénzügyi piacokon a pénz tömegét. A
Jegybank számlapénzt és készpénzt, a bank számlapénzt teremt. A bankok egymásnak is
hiteleznek. Azokat a hiteleket, amelyeket a bankok egymásnak nyújtanak, neveztük bankközi
hiteleknek.
4. 2. 4. Vállalkozói hitelek
A vállalkozó eszközeinek összetétele: A vállalkozó eszközeit két csoportba soroljuk. Egyik
csoportba tartoznak az immateriális javak, a tárgyi eszközök, valamint a befektetett pénzügyi
eszközök, amelyeket együtt befektetett eszközöknek neveznek. A befektetett eszközöket
egészítik ki a nettó forgótőkével finanszírozott forgóeszközök, amelyeket szokás tartósan
lekötött forgóeszközöknek nevezni. A befektetett eszközök és a nettó forgótőkével finanszírozott
forgóeszközök együtt alkotják a vállalkozó tartós befektetéseit.
A vállalkozó tartós befektetéseit jellemzi, hogy azok egy évet meghaladóan vesznek részt
az értéktermelés folyamatában, a megszerzésükhöz felhasznált tőke több termelési,
értékesítési ciklusban térül vissza. Ennek megfelelően nevezik ezeket az eszközöket hosszú
lejáratú eszközöknek is.
A vállalkozó eszközeinek másik csoportját azok az eszközök alkotják, amelyek mennyiségükben,
összetételükben a periódusonkénti értékesítések és bevételek alakulásával együtt változnak. Ezeket
az eszközöket rövid lejáratú forgóeszközöknek, vagy más kifejezéssel folyó forgóeszközöknek
nevezik. Az ideiglenesen lekötött eszközök körébe tartoznak a pénzeszközök, a követelések a
vevőktől, a készletek, a forgatásra vásárolt értékpapírok.
A termelés folyamata
Az ábrán a forgóeszközök körforgásának három, egymást szorosan követő szakaszát különböztettük
meg. Az I. szakaszban a vállalkozó gondoskodik az értéktermelő tevékenység megkezdéséhez, illetve
folytatásához szükséges pénzeszközökről. A pénzeszközök birtokában az árujavak piacán beszerzi a
termeléshez, a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges anyagokat, amelyek lehetnek alapanyagok,
segédanyagok, üzemanyagok és egyéb anyagok. A vállalkozó az anyagokat, mint a munka tárgyait a
termelés folyamatában a termelési és a végső fogyasztási szükségletek kielégítésére alkalmas termékké
átalakítja.

A forgóeszközök körforgásának azt a szakaszát, amelyben a vállalkozó a termelés inputjaiból
outputokat állít elő, nevezzük a termelés folyamatának. A II. szakaszból a késztermékek és az
értékesíthető félkész termékek átlépnek a forgalmi szakaszba. Folyamatos termelést feltételezve,
a termelés folyamata szakaszban mindig találhatók olyan munka-tárgyak, amelyeken az
átalakítást, vagy amelyek összeszerelését már elkezdték, de még nem fejezték be, és az I. termelés
előkészítése szakaszból belépnek a megmunkálásra, a feldolgozásra, az összeszerelésre váró
anyagok, félkész termékek, és áruk.
A termelés folyamatában elkészült, értékesítésre alkalmas áruk, termékek átlépnek a III. forgalmi
folyamatba. A forgóeszközök körforgásának ebben a szakaszában a késztermékeket értékesítik.
Amennyiben a tranzakció készpénzfizetés ellenében történik, az értékesített termékek ellenértéke
növeli a vállalkozó pénzeszközeit. Kereskedelmi hitelnyújtással történő értékesítés esetén a
késztermék, mint forgóeszköz előbb egy másik forgóeszközzé, követeléssé alakul át. A vevő
esedékességkor kiegyenlíti tartozását, a vállalkozó korábbi követelése pedig pénzeszközzé
változik.
Gondoljuk végig újra a folyamatot. A vállalkozó a befektetett eszközöket és a forgóeszközöket saját, vagy idegen pénzzel megvásárolta. A termelés folyamatában a befektetett
eszközök tárgyait, az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket folyamatosan elhasználja, a
forgóeszközeit egy-egy termelési periódusban felhasználja. Tevékenysége eredményeként
előállított termékeket, nyújtott szolgáltatásokat értékesíti. A vevő megfizeti a termék, a
szolgáltatás ellenértékét. Leegyszerűsítve a folyamatot az alábbi tranzakció megy végbe:
Pénz → A termelés eszközei + A termelés tárgyai + Élőmunka → Áru → Pénzp
Az eszközök átváltásának célja, hogy a vállalkozó a folyamat végén a kezdeti Pénzt
felnövekedett összegben, Pénzp kapja vissza. Azt az összeget, amellyel a befektetett pénz
növekedett, profitnak nevezik (p).
Amikor a vállalkozó az értéktermeléshez a termelő eszközöket, továbbá a különféle
anyagokat megvásárolja, vagy a termelés folyamatában munkabért fizet, és más kiadásokat
teljesít, a pénzeszközei csökkennek. Amikor a készterméket értékesíti a vevőktől követelése
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


keletkezik, ha a vevők fizetnek, a lekötött pénzét profittal növekedett értékben visszakapja.
A folyamat kezdete és befejezése között hosszabb-rövidebb idő telik el. A vállalkozó ez alatt
az idő alatt pénzt köt le és felkészül a következő termelési, értékesítési ciklusra. A felkészülés
újabb pénzbefektetéssel jár. A vállalkozó nem várhatja meg azt az időt, amikor az előző
ciklusban lekötött pénzét visszakapja, hogy majd azt követően szerezze be a további
termelési folyamathoz szükséges eszközöket. Minél hosszabb egy-egy termelési és
értékesítési ciklusidő, és minél nagyobb az eszközérték, amelyet a termék
forgalomképességének eléréséig fel kell használni, annál nagyobb a termelés, értékesítés
pénzszükséglete.
A vállalkozó a termelési, szolgáltatásnyújtási tevékenységét finanszírozhatja saját pénzzel
és/vagy idegen pénzzel. Annak ellenére, hogy a vállalkozók nagy hányada biztonságosabbnak tartja az üzletviteli tevékenység saját tőkével történő finanszírozását, a vállalkozási tevékenység folytatása során vannak olyan helyzetek, amikor a kölcsön források
bevonása elől nem lehet kitérni, vagy éppen az mutatkozik előnyösnek. Nézzünk néhány
példát az olyan esetekre, amikor a hitel igénybe vétele teszi lehetővé a vállalkozói
tevékenység folytonosságának fenntartását.
A vállalkozónál a hitel iránti keresletet kiváltó okok a teljesség igénye nélkül a következők:
a) A befektetések körében:



• a vállalkozó nem rendelkezik a befektetésekhez szükséges saját tőkével,
• a tőkepiacon a saját tőke megszerzésének hosszú időigénye időszerűtlenné teszi a
befektetést,
• a tőkepiacon a saját tőke bevonásának költsége olyan mértékben rontja a befektetés
jövedelmezőségét, hogy az veszélyezteti a befektetés elvárt időn belüli megtérülését,
• a hitelkínálat következtében az idegen tőke költsége kisebb a saját tőke elvárt hozamánál.
b) Az ideiglenesen lekötött, a folyó forgóeszközök körében:
• a bevételek és a kiadások pénzáramai időben és/vagy nagyságrendben eltérnek,
vagyis előbb kell fizetni, a bevétel viszont későbbi időben jelentkezik,
• a saját források le vannak kötve,
• a vállalkozónál felhasználásra kerülő készletféleségek áremelkedése várható, a
vállalkozó taktikai készletvásárlást eszközöl,
• a taktikai raktárra termelés, készlettartás, azzal a céllal, hogy később kedvezőbb
árat lehessen elérni,
• az export kintlevőségek növekedése, tehát az exportőrnek előbb kell fizetnie, mint
ahogy a vevő részére fizetést teljesít,
• az importhoz forintfedezet biztosítása, más szóval devizavásárláshoz hitel,
• a termelés vagy az értékesítés szezonális jellege,
• a nem befektetésként vásárolt értékpapírok pénzre történő átváltása akadályokba
ütközik.
Vállalkozói hitelek
A nyitott hitelkeretet a bank a vele állandó pénzügyi kapcsolatban lévő, első osztályú adósnak
minősülő ügyfelének biztosítja. A vállalkozó a hitelkeretből jellemzően a készletek és a
vevőállomány átmeneti vagy szezonális növekedését finanszírozza. A felek
• a hitelkeret nyitvatartási idejét, a kitisztítási időt, (amely a hitelkeret igénybe vételének idejét
jelenti),
• a hitelkeret rendelkezésre tartásáért fizetendő jutalékot a hitelszerződésben határozzák meg.
A hitelkeret terhére folyósított hitel apasztja a hitelkeretet. A bank a nyitott hitelkeretből hitelt a
hitelkeret összegéig nyújt. A visszafizetésekkel a bank a még fel nem használt hitelkeretet nem
növeli. Az adós a hitelkeret terhére igénybe vett hitelt az eladott készletek, a nyújtott
szolgáltatások árbevételéből és a vevőkkel szemben fennálló, beszedett követeléseiből egy
összegben fizeti vissza.
A rulírozó hitel hasonlít a nyitott hitelkeretre, azzal az eltéréssel, hogy a rulírozó hitelkeret
terhére felvett kölcsön ugyan csökkenti a hitelkeretet, de - eltérően a nyitott hitelkerettől - a
rulírozó hitelkeret terhére folyósított és visszafizetett kölcsönt a jogosult a hitelkeret
nyitvatartási idején belül, a hitelkeret felső határáig újból igénybe veheti. A rulírozó hitel a
vállalkozó átmeneti vagy szezonális tőkeszükségletét finanszírozza, lehet rövid vagy közép
lejáratú hitel. A bank a rulírozó hitelkeretet - a vállalkozó kedvező pénzügyi helyzete alapján
- hosszabb időn át megújíthatja. A hosszabb időn át rendre megújított rulírozó hitel az
úgynevezett „örökzöld" hitel. A vállalkozó a kölcsönt a készletek értékesítési árbevételéből,
a beszedett követelésekből egy összegben fizeti vissza. A rulírozó hitelkeretet a
hitelszerződésben meghatározott határidőig lehet igénybe venni. Amennyiben a vállalkozó a
hitelkeret nyitvatartási idején belül, például az üzleti cél meghiúsulása vagy a szállítások
elmaradása miatt, a hitelkeretet nem hívta le, akkor a kölcsön összege az igénybe vett
hitelkeret összegére csökken. A jutalék alapját és a kamatnapokat attól függően határozzák

meg, hogy a rendelkezésre tartási jutalékot nyitott hitelkeret vagy rulírozó hitelkeret után
számítják. A nyitott hitelkeret esetében
• a jutalék számításának alapja a rendelkezésre tartott összeg,
• a jutalék számításának időtartama (a kamatnapok száma) a szerződésben meghatározott
utolsó törlesztést megelőző napig számított napok száma.
Az áthidalási hitel az átmeneti forráshiány megszüntetésére, a rendkívüli beszerzésekre
forrást jelentő, eseti jellegű, rövid lejáratú hitel. Esedékességkor a hitelt a készletek értékesítéséből származó árbevételből, a korábbi értékesítésekből származó követelések beszedéséből általában egy összegben fizetik vissza.
A forgótőke hitel lehetővé teszi a nettó forgótőkével finanszírozott forgóeszközök bővítését. Tudjuk, hogy a nettó forgótőkével finanszírozott forgóeszközök tartós befektetések,
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


amelyeknek mindig készletben kell lenni ahhoz, hogy a termelés folytonossága biztosítható
legyen. A finanszírozás tárgyául szolgáló eszközök lekötési ideje határozza meg a forgótöke
hitel lejárati idejét, amely szükségszerűen hosszabb egy évnél. A hitel visszafizetésének
forrása az adózott nyereség, illetve újabb hosszú lejáratú hitel. A hitelt a szerződésben
meghatározott törlesztő részletekben és időben kell visszafizetni.
A beruházási hitel lehetővé teszi az immateriális javak és a tárgyi eszközök - saját tőke
hiányában, saját tökével nem finanszírozható - bővítését. Az immateriális javak és a tárgyi
eszközök a befektetett eszközök körébe tartoznak. A „befektetett eszközök" elnevezés arra
utal, hogy ezek az eszközök egy évnél hosszabb időn át vesznek részt az értéktermelő
folyamatban, értéküket folyamatosan, több termelési cikluson keresztül adják át a velük
előállított termékeknek. Ennek következtében a beruházási hitelek lejárati ideje meghaladja
az egy évet. A bank a piacképes, az általa elfogadható belső megtérülési rátának megfelelő
jövedelmezőségű, műszaki és pénzügyi szempontból megalapozott, és ilyen módon kevésbé
kockázatos beruházásokra nyújt hitelt.
A beruházási hitel lehet célhitel, valamint a fejlesztési pénzeszközök képződését megelőlegező, nem céljellegű hitel. Céljellegű a beruházási hitel abban az esetben, ha azt a bank
meghatározott befektetési célokra nyújtja, illetve a hitel csak a hitelszerződésben
meghatározott célokra használható fel. A céljellegű hitelekre példaként említjük meg a
világbanki hiteleket, továbbá a vállalkozások élénkítését szolgáló hiteleket, valamint az
export fejlesztő hiteleket. A bankok a vállalkozónak a jövőben képződő fejlesztési
forrásokat megelőlegező, nem céljellegű hiteleket, a fejlesztésekhez rendelkezésre álló saját
forrásai kiegészítésére, illetve a később képződő felhalmozási források (leírások, adózott
nyereség) megelőlegezésére adnak. A bank ezeket a hiteleket általában egy összegben
bocsátja a vállalkozó rendelkezésére, és későbbiekben sem vizsgálja, hogy azt milyen
kifizetésekhez használták fel. A fejlesztésekhez nyújtott hitelt a szerződésben meghatározott
ütemezésben és időben kell visszafizetni. A hitel visszafizetésének rendeltetésszerű forrása
az adózott nyereség és/vagy a realizált amortizáció.
4. 2. 5. Lakossági kölcsön
A lakossági kölcsönök iránti kereslet kiváltó oka lehet:
• az áruk, a szolgáltatások iránti szükséglet azt megelőzően merül fel, hogy azok meg
szerzéséhez szükséges pénzzel a fogyasztó rendelkezne,
• a személy nem rendelkezik a rendkívüli helyzetből adódó fizetési kötelezettségének
teljesítéséhez szükséges pénzzel.
Lakossági kölcsönök körébe tartozik a fogyasztási kölcsön, továbbá a természetes személynek lakás, üdülő vásárlásra, építésére, felújítására, korszerűsítésére, közműfejlesztésre



adott kölcsön függetlenül attól, hogy a kölcsönt hitelintézet vagy hitelintézetnek nem
minősülő gazdálkodó szervezet nyújtotta.
4. 2. 5. Lakossági kölcsön
A lakossági kölcsönök iránti kereslet kiváltó oka lehet:
• az áruk, a szolgáltatások iránti szükséglet azt megelőzően merül fel, hogy azok meg
szerzéséhez szükséges pénzzel a fogyasztó rendelkezne,
• a személy nem rendelkezik a rendkívüli helyzetből adódó fizetési kötelezettségének
teljesítéséhez szükséges pénzzel.
Lakossági kölcsönök körébe tartozik a fogyasztási kölcsön, továbbá a természetes személynek lakás, üdülő vásárlásra, építésére, felújítására, korszerűsítésére, közműfejlesztésre
adott kölcsön függetlenül attól, hogy a kölcsönt hitelintézet vagy hitelintézetnek nem
minősülő gazdálkodó szervezet nyújtotta.
A hitelintézet által nyújtott fogyasztási kölcsön a természetes személy részére pénzben
adott, felhasználási célhoz nem kötött kölcsön, ha azt a természetes személy a mindennapi
élet szokásos tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások
igénybevételéhez használja fel. Nem minősül fogyasztási kölcsönnek a természetes személy
vállalkozásához nyújtott, illetve általa vállalkozási céljára felhasznált kölcsön. A
fogyasztási kölcsön esetében - a szerződés megszűntetése érdekében - a természetes
személy minden esetben élhet a határidő előtti törlesztés jogával. Fogyasztási kölcsönnek
minősül minden olyan, nem hitelintézet által, nem pénzben nyújtott kölcsön, részletfizetés
vagy halasztott fizetés is, amelyet gazdálkodó szervezet a fogyasztó részére nyújt az általa
forgalmazott áru megvásárlásához, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybe vételéhez.
Hiteldíjmutató: A bank az általa nyújtott kölcsönök után kamatot számít fel, továbbá megfizetteti az adóssal mindazokat a költségeit, amelyek a kölcsön folyósításával, kezelésével
kapcsolatban felmerülnek.
A hiteldíj tartalmazza a kölcsönszerződésben meghatározott kamatot, a folyósítási jutalékokat és minden egyéb — a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő - költségeket az alábbiak kivételével. A bank a hiteldíj számításánál nem veszi figyelembe:
• a prolongálási költséget,
• a késedelmi kamatot,
• a biztosítási díjat, a garanciadíjat,
• az olyan költségeket, amelyek a kölcsönszerződés nem teljesítéséből származnak.
Az adós a hiteldíj számításánál figyelembe nem vett díjakat, költségeket a hiteldíjon felül
köteles megfizetni. A hitelintézet a hiteldíjat a nyújtott fogyasztási kölcsön éves összegének
százalékában fejezi ki.
A hiteldíj mutató a kölcsön megtérülési rátája. Az a belső kamatláb , amely mellett a kölcsön
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


diszkontált értéke egyenlő azzal az összeggel, amelyet a hitelintézet a hitelfelvevőnek a kölcsön
összegéből folyósít.
Példánkban a hitel folyósítása egy összegben történik. A hitelintézet a költségekkel csökkentett
hitelösszeget az alábbi képlet alkalmazásával számítja ki:
m
H =∑
Ak
k = 1 ( 1 +i ) t k
A képletben:
H = a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő - a hitelintézetnek fizetendő - költségekkel.

Ak =a k-adik törlesztőrészlet összege,
m= a törlesztőrészletek száma,
tk= a k-adik törlesztőrészlet években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,
i= a hiteldíj mutató századrésze.
4. 2.6. Pénzhitelek
Pénzhitelnek, illetve pénzkölcsönnek nevezik azokat a hiteleket (kölcsönöket), amelyeket a
hitelintézet készpénz vagy számlapénz formájában bocsát ügyfele rendelkezésére.
Amennyiben a hitelintézet a hitelt, a kölcsönt számlapénz formájában bocsátja ügyfele rendelkezésére, az történhet az adós folyószámláján vagy attól elkülönített hitelszámlán történő
jóváírással.
Folyószámlahitelről akkor beszélünk, ha a hitelintézet meghatározott időtartamra, meghatározott összegű hitelkeretet tart nyilván ügyfele pénzforgalmi (folyó, betét) számláján és a
számláról a hitelkeret terhére és összegéig kifizetéseket teljesít, ha a számlán arra nincs
fedezet. A hitelintézet a folyószámlahitelt külön biztosíték nélkül nyújtja olyan esetekben,
amikor a hitelfelvevő pénzforgalma, annak pozitív egyenlege és fizetőkészsége megfelelő
fedezetet biztosít az átmeneti hitelezésre. A számlatulajdonos a folyószámlahitelt a
hitelszerződés ideje alatt bármikor, bármilyen fizetési kötelezettség teljesítésére igénybe
veheti. A hitel törlesztése a pénzforgalmi számlán jóváírt bevételekből automatikusan
történik.
Forgalmi szemléletű hitelezés: Folyószámlahitel esetén a hitelintézet egyetlen számlát,
úgynevezett pénzforgalmi (betét, elszámolási) számlát vezet ügyfelének, és azon bonyolítja
le a számlatulajdonos pénzforgalmát és tartja nyilván hiteltartozását. Erre vezethető vissza,
hogy az ilyen típusú hitelezést (pénz)forgalmi szemléletű hitelezésnek nevezik.
Számlahitel: a hitelintézet ügyfelének pénzforgalmát a folyószámláján bonyolítja le, és a
hiteltartozás nyilvántartására külön számlát vezet. Számlahitelezés esetén a hitelintézet a
hitelkeretet ügyfele hitelszámlájára könyveli. A hitel felhasználásakor a bank az igénybe vett
hitel összegét átkönyveli ügyfele pénzforgalmi számlájára. A hitel terhére történő kifizetés a
pénzforgalmi számláról történik. Az adós a hitelszámlája terhére, esetenként felvett kölcsönt
az esedékességkor a pénzforgalmi számlájának bevételeiből fizeti vissza. Olyan esetben,
amikor a bank a számlahitelt rulírozó jelleggel nyújtja, a hitel nyitvatartási ideje alatt a
visszafizetett kölcsön ősz-szege újból igénybe vehető.
Állományi szemléletű hitelezés: azt a hitelezési gyakorlatot, amikor a bank az általa nyújtott
hitelről ügyfelének külön hitelszámlát nem vezet és a hitel összegét közvetlenül ügyfele folyószámlájára könyveli, forgalmi szemléletű hitelezésnek neveztünk. Állományi szemléletű a
hitelezés akkor, ha a bank a hitelállományt ügyfele nevén nyitott hitelszámlára könyveli, a
hitelállományból a felhasználás az ügyfél pénzforgalmi számláján jóváírással, a visszafizetés
ugyan annak a számlának a terhelésével történik. A hitelszámla ezáltal a mindenkori
hitelállományt mutatja.
4. 2. 7. Kötelezettségvállalási hitelek
Fogalma: A kötelezettségvállalási hitelszerződésben a hitelező arra vállal kötelezettséget,
hogy a vele szerződő félnek hajlandó kölcsönt nyújtani, ha az a tartozását esedékességkor
részben vagy egészben megfizetni nem tudja. A kötelezettségvállalási hitelszerződés - a
szerződésben meghatározott esetre — a bank kölcsönnyújtási készségét, a vele szerződő fél



kölcsönhöz jutásának lehetőségét tartalmazza. Magából a kötelezettségvállalási hitelszerződésből nem következik az azonnali kölcsönfolyósítás!
A kötelezettségvállalási hitel lehet:
• kauciós hitel,
• elfogadmány hitel,
• akkreditív nyitás.
A kötelezettségvállalási hiteleket a bank rövid lejáratra nyújtja.
A bank kauciós hitelt a saját ügyfelének nyújt. E tekintetben a bank azt tekinti saját
ügyfelének, akinek/amelynek a pénzforgalmi számláját ő vezeti.
A hitelszerződésben a bank saját ügyfelének harmadik személlyel (az eladóval, a szállítóval,
a szolgáltatást nyújtóval) szemben fennálló, nem vitatott tartozásának kiegyenlítését - a
szerződésben meghatározott feltételekkel – magára vállalja, ha az a fizetési kötelezettség
teljesítésének esedékességekor nem fizet. Lényegét tekintve a bank a kauciós
hitelszerződésben kezességet vállal ügyfele tartozásáért. A bank kezességvállalása azonban
nem feltétel nélküli, hanem egyszerű kezesség, mert a bank csak akkor fizet, ha ügyfele nem
tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét.
A kauciós hitelnyújtás folyamata:
Vevő (hiteligénylő) 2 →→ A vevő bankja
1
 
5
Kedvezményezett 3    a szállító bankja
(adós szállítója) 4  
A folyamat értelmezése:
1. adásvételi szerződés kötése a vevő és a szállító között
2. a vevő kauciós hitelszerződést köt a bankjával.
3. a bank kauciója a szállítónak
4. a hitellehetőség igénybevétele, amennyiben esedékességkor a vevő nem fizet.
5. Az adós bankja fizet.
Elfogadmány hitel: A kereskedelmi hitelnyújtás egyik módja, amikor a vevő váltót bocsát ki
tartozásáról. A kibocsátó a váltóban megnevezi azt a személyt, aki/amely a
kedvezményezettnek (a kereskedelmi hitelt nyújtónak) a váltó esedékességekor fizetni fog. A
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


váltón ezt a személyt címzettnek nevezik. Erősíti az eladó bizalmát a vevővel szemben, ha a
váltó kibocsátója bankot nevez meg címzettként. A váltó kibocsátója azonban csak akkor
nevezheti meg a bankot címzettnek , fizetésre kötelezettnek, ha ahhoz a bank hozzájárul. A
hozzájárulás feltétele, hogy a bank ügyfelével elfogadmány hitelszerződést kössön. A
hitelszerződésben a bank meghatározott pénzügyi keretet bocsát ügyfele rendelkezésére és
hozzájárul ahhoz, hogy a keret felhasználásaként ügyfele a bankra váltókat intézvényezzen. A
hitelszerződéssel a bank a maga hitelképességét bocsátja ügyfele rendelkezésére. A létrejött
szerződés alapján a bank az ügyfele által kibocsátott váltót elfogadja (akceptálja). A váltó
esedékességekor a váltó birtokosa a váltót fizetés végett bemutatja az elfogadó banknak. A
bank a fizetést ügyfele nála vezetett számlája terhére teljesíti. Amennyiben a váltó
kibocsátójának a banknál vezetett számláján a fizetés teljesítéséhez nincs elegendő pénz, a
bank a rá intézvényezett váltó összegét a váltó bemutatójának kifizeti és a fizetés összegével az
ügyfele számláját megterheli.

Akkreditív nyitással a bank általában nem visszavonható kötelezettséget vállal arra, hogy
ügyfele számlája terhére, harmadik személy javára meghatározott összegben fizetéseket
teljesít. Az akkreditív kapcsolódik a folyószámlahitelhez. Ezért, amikor a bank az ügyfele
helyett fizet, a fizetést a folyószámla hitelkerete terhére teljesíti, ezért a fizetés összegével
ügyfele folyószámláját terheli meg. Az akkreditív a fizetési forgalom lebonyolításának
eszköze.
4.2.8. Hitelbiztosítékok
4.2.8.1. Fedezet nélkül nyújtott hitelek, kölcsönök
A bankok egyes esetekben, egyes ügyfeleiknek külön biztosíték kikötése nélkül nyújtanak
hitelt. Ezek a biankó, fedezettel nem bíró hitelek.
Ügyféllimit alapján: akikkel hosszú ideje rendszeres kapcsolatot tart, naprakészen ismeri
jövedelmezőségi, likviditási helyzetét, megfelelnek az adósminősítési követelményeknek.
Elzálogosítási záradék (negatív pledge) alapján: hosszú pénzügyi kapcsolat, a hitelfelvevő
arra vállal kötelezettséget, hogy a kölcsön visszafizetéséig nem ad harmadik személynek
olyan jogot, amelynek alapján az a követelését a bank által folyósított kölcsön visszafizetése
előtt kielégítheti.
Name-lending (cégnév) alapján: hosszú pénzügyi kapcsolat, nagy tőkeerővel, kiterjedt piaci
részesedéssel rendelkező, nemzetközileg is meghatározó cégeknek.
4.2.8.2. Fedezettel nyújtott hitelek, kölcsönök
a külön fedezet kikötéssel nyújtott hiteleket nevezik fedezettel rendelkező hiteleknek.
4.2.8.3. A hitelbiztosítékok áttekintése
A hitelező szeretné minden kockázatot a lehető legkisebbre leszorítani, a hitelezői pozícióját
az adósa anyagi, pénzügyi helyzetének esetleges változásaitól függetleníteni. Ennek
eszközeit nevezzük biztosítéknak.
A biztosítékokkal szemben támasztott követelmény:
Könnyen kiköthető, jogi szempontból tiszta; könnyen értékelhető a piaci érték
meghatározása, piacképes, értékálló, tartós, könnyen ellenőrizhető.
Biztosítékok csoportosítása:
Személyes biztosítékok: kezesség (egyszerű kezesség, készfizető kezesség, váltókezesség),
bankgarancia, bank által adott fedezetigazolás.
Tárgyi biztosítékok: zálog (jelzálog, kézizálog), óvadék, engedményezés.
4.2.8.3.1.Személyi biztosítékok
A kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a fizetésre
kötelezett esedékességkor nem fizet, ő maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
Egyszerű kezességvállalás esetén a hitelező követelése behajtása érdekében először az adóst
köteles megkeresni és csak azután fordulhat a kezeshez. A bankok az egyszerű kezességet
nem fogadják el.



Készfizető kezesség esetén a hitelező a követelés lejártakor egyidejűleg fordulhat a
kezeshez, az adóshoz v. mindkettőjükhöz.
Váltókezesség esetében a kezes a váltó valamelyik szereplőjéért vállal kezességet. A
váltókezes, ha a saját váltó kiállítójáért vagy az idegen váltó elfogadójáért vállal kezességet,
a váltókezesség egyenes váltóadósi kötelezettséget jelent. Amennyiben a kezes az idegen
váltó kibocsátójáért, vagy a saját, illetve az idegen váltó rendelvényeséért, forgatmányosáért
vállal kezességet, a kezességvállalás megterítési váltóadósi kötelezettség.

Hitelképes: ha az adósságszolgálati kötelezettségeit úgy képes teljesíteni, hogy az nem okoz
fennakadást a termelési tevékenység folytonosságában, a jövedelemtermelésben és nem okoz
likviditási zavarokat.

Bankgarancia:
Ha bank a garanciát adja, akkor a garanciavállalással áttételesen hitelt nyújt a
bankgaranciával rendelkező vállalkozónak. A bankgarancia birtokában a cég hitelt vehet fel.
Amennyiben a hitel adósa esedékességkor nem fizet, a bankgarancia levelet kibocsátó bank
feltétel nélkül fizetni köteles.
Ha a bank a garanciát kapja, a hitelfelvevő a hitelező banknak egy másik bank
garanciavállalását adja át hitelbiztosítékul.
A bankkezesség járulékos jellegű biztosíték. A bankgaranciával a bank önálló fizetési
kötelezettséget vállal harmadik személy kötelezettségeiét. A hitelt nyújtó számára kedvezőbb
biztosíték a bankgarancia, a vevő számára viszont a bankkezesség az előnyösebb.
A bank által adott fedezetigazolás: ez is banki biztosíték. A bank a fizetésre kötelezett
ügyfélének pénzéből olyan összeget, amennyi ügyfele jövőben esedékes fizetési
kötelezettségének teljesítéséhez szükséges, elkülönített (zárolt) számlán tartja. (bankgarancia
esetén a bank saját pénzforrásai terhére, saját terhére nyújtja ügyfelének)
4.2.8.3.2. Tárgyi biztosítékok
Zálog: az adós zálogszerződésben meghatározott vagyontárgyait a hitelezője javára leköti. A
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hitelező fedezetet kap. Tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog.
Jelzálogról akkor beszélünk, ha ingatlant ajánlanak fel tartozás biztosítékául. (ingatlan a
tulajdona, van 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap, értékbecslés, társtulajdonosok
beleegyező nyilatkozata, előző hitelezők beleegyezése. Jelzáloggal csak pénzkövetelés
biztosítható. Jelzáloggal terhelt ingatlant a zálogjogosult nem veheti birtokába, nem szedheti
hasznait.
Kézizálog fedezete mellett nyújtott hitel a lombardhitel. Tárgya ingó vagyontárgy, melyet át
kell adni a zálogra jogosultnak.
Bankhitelt biztosító zálogjog: itt nem kell átadni a kézizálogot a zálogjogosultnak.
Óvadék: dologi jellegű biztosíték, tárgya csak készpénz, takarékbetétkönyv, értékpapír
lehet. A hitelező közvetlenül felhasználja az óvadékot követelésének kielégítésére.
Követelések engedményezése: olyan jogosultság, amely lehetővé teszi, hogy a követelés
jogosultja követelését egy harmadik személyre ruházza. 3 szereplő van: az adós; a hitelező
aki ha az adóssal szembeni követelését másra átruházza engedményezőnek neveznek, az
engedményes akire az engedményező a követelését átruházza.
4.2.8.4. A vállalkozás hitelképességének megítélése

4.2.9. Hitelszerű kihelyezések
Hitelszerű kihelyezések: az olyan hitel és kölcsönnyújtás, amikor a hitel illetve a kölcsön
visszafizetését nem attól a személytől várja, akinek a kölcsönt folyósította. Leggyakoribb
fajtái: áruvásárlási kölcsön és a követelések megvásárlása.
Áruvásárlási kölcsön: a lakosság részére, nagyobb értékű, tartós fogyasztási cikkek
megvásárlásához nyújtott bankkölcsön. Menete: hit.intézet szerződést köt azokkal a
kisker.értékesítést folytató cégekkel, amelyeknek kölcsön ellenében történő értékesítéséből
származó követelését hajlandó megvásárolni. A keresk.cég a hitelképességi vizsgálatot maga
végzi el, áruvásárlási kölcsönszerződés alapján megvásárolja az árut, a kereskedő cég a
vevővel szembeni követelését a bankra engedményezi, faktorálja. A bank fizet a
kereskedőnek.
Követelések megvásárlása: amikor a bank megvásárolja a követelést, annak értékét
megfizeti a követelés eladójának, de a fizetést az eredeti kötelezettől, az áruügylet vevőjétől
várja.
4.2.10. Hitelezés folyamata
1. kapcsolat felvétele a bankkal, 2. A hitelezés normatív feltételeinek megismerése, 3.
Hitelkérelem összeállítása, benyújtása a bankhoz, 4. Hitelkérelem megtárgyalása a bankkal,
5. Bank döntése, 6 a bank a hitelkérelmet elfogadja vagy elutasítja, 7. A hitel, kölcsön
folyósítása, 8. a hitel felhasználásának, az adós pénzügyi helyzete alakulásának folyamatos
ellenőrzése, 9. Törlesztési ráták és kamatfizetések elszámolása
hitelnyújtás normatív feltételei: 1. Saját tőke, illetve tőkeforrás nélkül a bank nem hitelez,
2. Kamatot számít fel a bank, a kamatszámítás módját és esedékességét is a bank határozza
meg, 3.díjak, jutalékok, 4. Biztosítékok, 5. Meghatározza a hitel soron kívüli felmondásának
feltételeit, 6. Kötelezettségeket írhat elő, 7. Adatszolgáltatást írhat elő
Hitelkérelem tartalma: azonosító adatok, társ.szerz, üzleti terv (cég bemutatása,
tevékenység, termelési adatok, piac, versenytársak, pügyi helyzet, befektetés megtérülési
számításait, fin.tervet, kockázatokat), likviditási terv, pügyi beszámoló, hitelfedezetek, nincs
köztartozás, más bankoknál számlakivonat.
Hitelkérelem elbírálása: jellem (character), fizetőképesség (capacity), tőke, pénzügyi
helyzet (capital), biztosíték (collateral), feltételek (conditions) 5 C kritériumnak is nevezik.
Jellem: hogyan teljesítette a korábbiakban fizetési kötelezettségét,
Fizetőképesség: a tervezett bevételek realizálhatóak, fiz.kötelezettségének időben eleget tude tenni,



Tőke: mekkora a hiteligénylő vagyonának könyv szerinti értéke és nettó eszközérték (összes
eszköz és összes idegen forrásainak kölönbözete), idegen tőke és saját tőke aránya,
Biztosíték: ezt már leírtam a 4.2.8.3.alatt
Feltételek: külső tényezők, adótv. Változása, monetáris és fiskális politika változása
Adósminősítés: adósminősítési
Faktorálás
Forfetírozás
szabályzat alapján minősíti az
rövid lejáratú követelések Közép-,
hosszú
lejáratú igénylőt,
megvásárlása
követelések megvásárlása (1- Döntés után a hitel,
15 év)
kölcsönszerződés megírása,
számlakövetelések és váltók tartalma: összeg, cél, kamat
Jellemzően
megvásárlása
számlakövetelések
mértéke, számítás módja,
megvásárlása
visszafizetési ütemezés,
Kis összegű követelésekre Jelentős összegekről van szó; egyéb díjak,
is kiterjed
Nagy értékű, egyedi export adatszolg.kötelezettség,
beruházásokhoz kapcsolódik
kötelezettségvállalások,
Visszkereseti jog kikötése Visszkereseti jog kikötése kötelezettség nem
gyakori (lehetséges)
kizárt
teljesítésének
Költségek
az
egyéb A visszkereseti jog nem jogkövetkezményei.
szolgáltatások
lehetséges ezért, a biztosítási Kötelezettségvállalás
díj igen magas
igénybevételének
kiterjed: számszerűsített gazdi,
függvénye
pügyi, teljesítmények elérésére
Általában
Egyedi megállapodások
ill. megtartására (
keretmegállapodások
forgesz/rövid lej.esz.
A teljes kockázat viselése aránymutatója, idegen
esetén a költségek magasak.
tőke/saját tőke aránya),
A kockázatviselés és a A kockázatviselés és a valamint meghat.
finanszírozás
egymástól finanszírozási
funkció cselekményektől való
elkülönül (részben vagy egymástól elválaszthatatlan
tartózkodásra v. közlésre (
egészben)
meghat intézkedések vállalása
A vevő a faktor ügyletről Az importőr (vevő) ügyletről pl biztosítás kötés, negatív
köt.vállalás: tartózkodik
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tudomást szerez
nem szerez tudomást
Csak áruügylettől elvált Áruügyletből
származó bizonyos cselekmények
követelések, zárolt összeg követelések,
zárolás
a megtételétől pl. TE eladás,
nélkül.
követelés bizonyos %-ában megterhelés)
lehetséges.
Kölcsöntörlesztési terv:
Szolgáltató-ügyintézői
Szolgáltató-ügyintézői
Kamat= (kamat
funkció időnként jelentős
funkció időnként jelentős
A
szolgáltatás
egyik A szolgáltatás egyik eleme a századrésze/365)*kamatnapok
száma*hitelállomány
eleme a finanszírozás.
finanszírozás
PVIFArm=1/r-1/r(1+r)n
4.3. Faktoring ügylet. Forfait ügylet
4.3.1. Faktoring ügylet
Faktorálás (Faktoring): bankári biztosítékkal nem fedezett – áruszolgáltatásból,
szolgáltatásnyújtásból eredő kereskedelmi számlán alapuló – rövid lejáratú pénzkövetelésre
szóló jogosultság. Szereplői: 1. Az áruügylet eladója (faktorszolgáltatás vevője) aki

megbízza a faktorbankot követelésnek behajtásával vagy megvásárlásával. A faktorlásából
származó költségeket teljes
ing (zártvégű)
ing
mértékben neki kell állnia. 2. A
faktorbank, aki a faktorálást
lízingb lízingb lízingb lízingb
nyújtja. 3. A vevőnek szerepe a
e adó
e vevő e adó
e vevő
faktorálásnál közvetlenül nincs, 1. A birtoklás
X
X
a költségeket az eladó állja. joga
Fajtái:1. teljes körű faktorálás 2.
A
X
X
=
delcredere:
felelősség tulajdonlás joga
vállalással létre jött faktorálás. 3. A lízingelt
X
X
Ekkor a bank érvényesíti a
dolog a
visszkereseti
jogát;
2.
vagyoni
Delcredere felelősség vállalás nyilvántartásba
nélküli faktorálás: Ekkor nem n
érvényesítik a visszkereseti 4. Az
X
X
jogot; 3. Bizalmas/ csendes
értékcsökke
faktorálás: Úgy adják el a
nés
követelést, hogy a vevő nem tud
az ügyletről az eladó jó hírneve elszámolása
érdekében;
4.
Nemzetközi 5.
A X
X
faktoring: külker-ügylet a faktor- lízingügylet
ügylet tárgya.
bevétele
A bank által szabott feltételek a 6. A lízingdíj
X
X
faktoring szerződéshez: a) a
bank az eladó és a vevő bonitását vizsgálja, vagyis a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi
helyzetüket. Csak akkor köti meg az ügyletet, ha mindkét fél esetében jónak ítéli meg. b) A
követelés nem lehet vitatott és nem lehet beruházás. Az ügyfél áru- és pénzforgalmának
nyomonkövetése – adminisztrációs szolg. (tanácsadás).
Az a faktorügylet, amely csak az adminisztrációs szolgáltatásokat és a követelések behajtását
tartalmazza, alapfaktoring ügyletnek nevezzük. Az ügylet keretében a követelés jogosultja
csak akkor jut hozzá pénzéhez, ha az adós esedékességkor fizet, illetve, amikor a faktor a
lejárt követelést v. annak egy részét behajtotta.
A faktorbank a rá engedményezett követelést megvásárolhatja visszkereseti joggal v. nélkül.
Visszkereseti faktorálás esetén a követelés engedményezője kezesként köteles helytállni
vevője nem fizetéséért. A faktorbank pedig jogosult a fizetést a kezestől, a faktor szolgáltatás
vevőjétől követelni.
A visszkereset nélküli faktorálás: a faktorbank a rá engedményezett követelés ellenértékét
kifizeti, a vevő nemfizetéséből eredő kockázatot magára vállalja.
Faktorügylet folyamata:.1.áruügylet eladója megkérdezi a faktorbankot, hogy a vevőjével
kapcsolatos követelését annak lejárata előtt hajlandó-e megvásárolni. 2. Adásvételit megköti
az eladó és a vevő, 3.az eladó eleget tesz az adásvételiben foglalt kötelezettségeinek. 4. vevő
igazolja a teljesítést,5.a faktorbank megvásárolja ügyfele követelését, kamat és faktordíj
levonásával az eladó számláján jóváírja. 6. Faktorbank értesíti az áruügylet vevőjét, hogy
neki fizessen. 7. A vevő fizet a faktorbanknak.
4.3.2. Forfait finanszírozás
Forfait : (bizonyos dolgokról való lemondást jelent) Két lényeges kitétele van: a követelés
egészét megvásárolja a bank; illetve a banknak nincs visszakövetelési lehetősége!!! Közép és



hosszú lejáratú követelések megvásárlása (1-15 év); számlakövetelések és váltók
megvásárlása; általában jelentős összegű; visszkereseti jog kikötése kizárt; A kockázatviselés
és a finanszírozási funkció egymástól elválaszthatatlan. A visszkereseti jog kikötése kizárt;
Az importőr az ügylet létrejöttéről nem szerez tudomást; drága finanszírozási forma;
Követelések megvásárlása és a szolgáltatás egyik eleme a finanszírozás (mindkettőre
jellemző)
4.4. Lízing ügylet
Az eszközök megszerzésének módjai: készpénzfizetés, részletrevétel (az eladó a dolgot a
vevő birtokába adja, de a tulajdonjogot a teljes kiegyenlítésig magának fenntartja, a vevő
veszi nyilvántartásba és ÉCS is számol el), bérleti szerződés (a bérlet tárgya a bérbeadó
tulajdonában marad, ő tartja nyilván, ÉCS-t számol el utána), lízing.
Lízing: Olyan ügylet amely során, a lízingbe adó azzal a céllal vásárolja meg a lízing tárgyát
képező dolgot, hogy díj fizetés ellenében meghatározott időre a dolog használatát a lízingbe
vevőnek átengedje. Fajtái: Pénzügyi lízing; Operatív lízing; Vissz lízing; Szerviz lízing;
1.Pénzügyi lízing: adásvétellel egybekötött bérleti ügylet. A lízingbe adó ingatlan v. ingó
tulajdonjogát a lízingbevevő megbízása aszerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a
lízingbevevő határozott idejű használatába adja.. A lízingbe vevő tartja nyilván a lízingelt
eszközt, a költségeket és az eszköz értékcsökkenését is. Abban az esetben, ha a futamidő alatt
a lízing szerződés meghiúsul akkor a lízingbe vevőnek meg kell fizetni a még hátra lévő
lízingdíjat.
Zártvégű pénzügyi lízing: lízing szerződés lehetővé teszi, hogy a lízingbe vevő a lízingelt
dolgon tulajdonjogot szerezzen.
Nyíltvégű pénzügyi lízing: a lízingbe vevő nem feltétlenül szerez tulajdont a dolog felett,
lehet csak elővásárlási v. vevőkijelölési joga van.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Operatív lízing: Operatív lízing esetében lízing-díj az eszköz használatáért fizetett díj, de a
futamidő végén a lízingelt dolgot tulajdonjoga nem kerül át a bérlő tulajdonába. Az eszköz
nyilvántartása és az értékcsökkenés elszámolása a lízingbe adó lehetősége, őt illeti. A
lízingbe vevő a futamidő végén meghosszabbíthatja a lízingszerződést és jogosult a dolog
működéséből eredő hasznokat beszedni. Vissz lízing: Átmeneti pénzügyi probléma
finanszírozására alkalmazott mód. A vállalkozás a tulajdonában lévő termelő eszközöket
értékesíti a lízingtársaságnak, majd megkezdi annak visszalízingelését. Az eszköz az eredeti
rendeltetési helyéről nem mozdul el, hanem a tulajdon jog kerül át a lízingtársaság
tulajdonába. Mind addig amíg a lízingdíj kifizetésre nem kerül az eszköz felett a
lízingtársaság rendelkezik.
A zártvégű pügyi lízingnél az áfa adófiz.kötelezettség egyszer a termék tulajdonba, birtokba
adásakor keletkezik. A nyíltvégű esetén, szolgáltatásnyújtásnak minősül, annyiszor
keletkezik ahányszor a lízingdíj esedékes, lízingdíjat meg kell bontani tőketörlesztő részletre
és kamatra. Operatív lízing szintén szolgáltatásnyújtásnak minősülnek, adófiz.kötelezettség
lízingdíj fizetéskor, nincs mód a lízingdíj megbontására.
V. fejezet. A Pénzforgalom lebonyolítása.
5.1 A belföldi pénzforgalom lebonyolítása
Pénzforgalom: A pénzforgalom gyűjtőfogalom, amely a pénztulajdonosok közötti
pénzmozgások összességét fejezi ki, foglalja magába. Lehet közvetlen és közvetett.
Közvetlen, ha a gazdaság szereplői egymásnak közvetlenül teljesítenek fizetéseket-

jellemzően kp. forgalom. Közvetett, ha a fizetésre kötelezett harmadik személy, rendszerint
valamelyik hitelintézet vagy más pénzügyi közvetítő útján teljesít fizetéseket.
5.1.1. Bankszámla /Fogalma: Szűkebb értelemben a vállalkozó hitelintézetnél nyitott és
vezetett elszámolási számláját, tágabb értelmezésben a bankszámlaszerződéssel létrehozott
valamennyi számláját értjük.
Vállalkozói bankszámlák fajtái: Elszámolási szla – elkülönített betétszla – Folyószla –
Betétszla – Hitelszla – Telepi szla
5.1.1.1 Elszámolási számla: Az elszámolási szla a szlatulajdonos gazdasági tevékenységével
kapcsolatos pénzforgalmának. Lebonyolítására szolgáló számla. A belföldi illetőségű jogi
személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, valamint az egyéni
vállalkozók kötelesek a gazdasági tevékenységükkel kapcsolatos pénzforgalmukat
bankszámlán lebonyolítani. A bankszla szerződést határozatlan időre kötik, 30 napos
felmondási idővel. A napi követel egyenleg alapján a hitelintézet kamatot fizet a
szlatulajdonosnak, a kezelésért, pénzforgalom lebonyolításáért jutalékot és költséget számít
fel.
Szla feletti rendelkezési jogosultság A szlatulajdonos képviseletére jogosult személy,
írásban köteles bejelenteni a szla felett rendelkezni jogosult személy(ek) nevét és az
alkalmazott aláírás módját, formáját.
A megbízások teljesítése : A fizetést elrendelő bizonylatot a banknál lejelentett módon kell
aláírni.
A rendelkezéseket a bank a megbízások sorrendjében teljesíti. Kivétel: - szlavezető
hitelintézet téves bejegyzésének helyesbítése, - szlatulajdonos gazdálkodási köréhez nem
tartozó vagyonkezelésből eredő követelések (letiltás), - Állami adó és vámhatóság
követelése, - Magyar Államkincstár által benyújtott követelések. A bankszámlák közötti
fizetést akkor kell teljesítettnek tekinteni, amikor a pénzösszeget a jogosult bankszámláján
jóváírták. A bankszámlára kp-ben teljesített fizetést akkor, amikor a hitelintézet pénztáránál
vagy a postán befizetik. A szla megszüntetése : A megszüntetésre vonatkozó előírásokat a
bankszámla-szerződésben rögzítik. Leggyakoribb okai: - a hitelintézet, ill. a vele szerződő fél
a szerződést felmondja, - A cég szervezeti változtatással, fúzióval, kiválással, szétválással
átalakul, - A gazdálkodó szervezet tevékenységét végelszámolással megszünteti, - A
gazdálkodó szervezet tevékenysége felszámolási eljárással megszűnik
5.1.1.2. Elkülönített betétszámla: Az elkülönített betétszámla az elszámolási számláról
teljesítendő fizetésekhez szükséges fedezetet tartalmazó analitikus bankszámla. Az
elkülönített bankszámlán lévő összeget a bank zárolja. A bank az elkülönített számláról csak
arra a célra teljesít, amilyen célra az elszámolási számláról az elkülönített betétszámlán pénzt
helyeztek el, illetve , akinek a javára az elkülönített betétszámlát nyitották.
5.1.1.3. Folyószámla : A folyószámlaszerződés a bankszámlaszerződés sajátos változata. A
folyószámla szerződés az egymással szoros üzleti kapcsolatban álló vállalkozók
meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiknek egységes számlán
való elszámolására vállalnak kötelezettséget.
A bank a folyószámlán könyveli a számlatulajdonosok egymással szembeni követeléseit,
amelynek egyenlegével a számlaszerződésben foglaltak szerint időnként elszámolnak. A
szerződő felek nem a folyószámlán megjelenő követeléseik felett, hanem a követelések
egyenlege felett rendelkeznek.
5.1.1.4. Betétszámla : A hitelintézet által nyitott és kezelt elszámolási számla is betétszámla.
A hitelintézet ügyfele betétszámlájának pozitív egyenlege után köteles kamatot fizetni.



Betétszámlaszerződést kötni csak a betételhelyező nevére lehet, és a betétszámla is csak
névre szóló lehet. A betétszámlával szemben csak a számlatulajdonos érvényesítheti igényét.
A hitelintézet oldaláról nézve a betétszámla is hitelszámla, mert a betétes, amikor
megtakarításait a betétszámlán elhelyezi, a banknak hitelez. A bank a betétszámlán
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


elhelyezett összeget a betétesnek köteles visszafizetni és köteles a betét után kamatot fizetni.
5.1.1.5. Hitelszámla : Olyan speciális bankszámla, amely a céljellegű, egyedi hitelcélokra,
általában egy évnél hosszabb lejáratra nyújtott hitelkeretet és a hitelkeret felhasználásával
kapcsolatos pénzforgalmat tartalmazza. A hitelnyújtás célja nem ritkán a tartósan lekötött
forgóeszközök (készletek), valamint a befektetett eszközök (beruházások) beszerzéséhez
rendelkezésre álló saját tőke a kiegészítése a szükséges tőkebefektetés mértékéig.
5.1.1.6. Telephelyi számla : Az anyavállaltnak az anyavállalat székhelyével azonos vagy
attól eltérő közigazgatási területen lehet(nek) leányvállalata(i). Az anyavállalat, illetve a
leányvállalat rendelkezhet telephellyel, fiókteleppel. A cég telephelye a tevékenység
gyakorlásának helye, ha az a cég székhelyével (ahol a cég központi ügyintézését végzik)
azonos közigazgatási területen belül van, ha nem és attól eltérő közigazgatási területen van,
akkor fióktelepnek nevezik. Telepi számláknak nevezik azokat a bankszámlákat, amelyek
alapján a leányvállalat, a vállalat telephelye, fióktelepe a gazdasági tevékenységével
kapcsolatos pénzforgalmát önállóan lebonyolíthatja. A telepi számla pénzforgalma beépül a
vállalat elszámolási számlájának pénzforgalmába.
5.1.2. A belföldi pénzforgalom lebonyolításának módozatai
5.1.2.1. Készpénzforgalom: - a pénzösszeg közvetlen átadásával, - az jogosult számlájára
teljesített befizetéssel,
- kp átutalási megbízással a jogosult részére való továbbítással, - a pénzösszegnek a jogosult
részére kifizetési utalvánnyal történő kiutalásával, - kp utalvány útján történő kifizetéssel, pénzforgalmi betétkönyv alapján,
- postai küldemény utánvételezésével,- esetenkénti egyszerű átutalással átutalt összegből
készpénz felvételével.
5.1.2.1.1. Készpénz befizetése bankszámlára: Módozatai: - befizetés a bank pénztáránál, befizetés, a bank befizetési funkciót ellátó bankjegykiadó autómatáinál, - befizetés,
megállapodás alapján más bank pénztáránál,
- befizetés postán, átutalási megbízással Készpénzátutalási megbízás: A postahelyeknél
befizetés céljára rendszeresített nyomtatvány, két szelvényből áll: 1. feladóvevény
(befizetőnél marad) 2. készpénz átutalási megbízás (törzslap)
5.1.2.1.2. Készpénzkifizetés a bankszámláról : Módozatai: - kpfelvétel kpfelvételi
utalvánnyal, - kpfelvétel esetenkénti egyszerű átutalással átutalt összegből, - kpfelvétel postai
úton kifizetési utalvánnyal, - pénzforgalmi betétkönyv útján történő kpkifizetés,
Készpénzfelvételi utalvány: A szlatulajdonos a kpfelvételi utalványokat tartalmazó füzetet a
számláját vezető hitelintézettől igényelheti, melyet kiállíthat névre vagy bemutatóra szólóan.
Az utalványt a hitelintézetnél bejelentett módon kell aláírni. 8 napon belül bemutatott
utalványra teljesíti a kifizetést a p.intézet. Nem teljesít ha : - nincs fedezet a számlán, - ha az
utalvány hibásan van kitöltve, - nem megfelelő aláírás esetén. Utalványra fizetést más
hitelintézetnél, csak a szlatulajdonos bankjával történő külön megegyezés esetén teljesítenek.
Pénzfelvétel esetenkénti egyszerű átutalással: A szlatulajdonos a központjával nem, de
valamelyik hitelintézeti szervvel azonos helységben működő szervezeti egysége
kézpénzellátására az ottani hitelintézeti szervhez esetenkénti egyszerű átutalással juttathat el
pénzt, ha a pénzforgalom nem olyan jelentős, hogy indokolt legyen a szla nyitás. A helyi

pénzintézet az átutalt összegből a pénzfelvételre jogosult személynek teljesít
kifizetést.(akinek neve, szig száma az átutalási megbízáson feltüntetésre került.) Kifizetés
postai úton: A szlatulajdonos bankszámlájáról kpkifizetés postai úton, kifizetési utalvánnyal
történik. A kifizetési utalvánnyal történő készpénzkifizetés esetén a szlatulajdonos kifizetési
utalvány és feladójegyzék kiállításával megbízza a számláját vezető hitelintézetet, hogy az
elszámolási számlája terhére a kifizetési utalványon meghatározott összeget postai úton
fizesse ki a kifizetési utalványon megnevezett címzettnek. Egy/Több utalvány esetén: az
utalványok adatait összesíteni kell a „kifizetési utalványok feladójegyzéke” nevű 4pld-os
nyomtatványon ( a megbízásokat a hitelintézet akkor teljesíti – ha teljes fedezet van rá
/részlegesnél nem bont, hanem új megbízás kell/ - adatok, és aláírás az előírásnak megfelel)
5.1.2.1.3. Pénzforgalmi betétkönyv : Az arra kijelölt postahely által vezetett különleges
betétkönyv, amely nem a hitelintézet székhelyén működő számlatulajdonos, illetve annak
kirendeltsége számára a kijelölt postahelyen kp felvételéhez rendelkezésre álló pénzkeretet
tartalmazza. A betétkönyvbe kifizetési utalvány alapján utalható ellátmány.
5.1.2.1.4. A pénzforgalom lebonyolítása házipénztáron keresztül: Házipénztári
forgalom: Pénztárforgalmon a készpénzfelvételek és készpénzkiadások vállalkozáson belüli
bonyolítását, az azzal összefüggő bizonylatok forgalmát, valamint a pénztárban elhelyezett
egyéb vagyoni értékek kezelését, ki és beáramlását értjük. Házipénztár: a gazdálkodó szerv
működéséhez szükséges készpénz, az értékpapírok, valamint egyéb értékek kezelésére,
forgalmának lebonyolítására kijelölt helyiség vagy helyiségrész.
A házipénztári forgalom lebonyolításának tárgyi feltételei: Pénztárhelyiség: teljes
biztonsággal tárolható legyen a készpénzösszeg és az arra jogosult engedélyével a pénztárban
tartható más vagyoni érték.
A pénztárhelyiséggel szemben támasztott biztonsági
követelményeket a kárveszély nagysága határozza meg.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


- 100.000 forintot meg nem haladó kárérték esetén : egy helyiségrész, biztonsági zárral
ellátva, tűzbiztos lemezszekrény vagy páncélszekrény. – 100.000 – 1.000.000 forint közötti
esetén : külön pénztárhelyiség, ajtó, ablak ráccsal ellátva, többzáras páncélszekrény. –
1.000.000 – 5.000.000 forint közötti esetén: előző mellett fontos a falvastagság, nyílászárók
szerkezete, zárak fokozott megerősítése. – 5.000.000 forint feletti esetén: biztosítóintézet
által elfogadott fúrás- és nyitásérzékelővel ellátott, elektronikus jelzőrendszerbe bekötött
többzáras páncélszekrényben, ill. trezorban tároljuk.
Ha a pénztárkialakításnál figyelembe vett értéknél nagyobb összeget tárolnak
(átmenetileg),úgy
gondoskodni
kell
a
személyes
őrzésről.
A
többzáras
páncélszekrény,trezor kulcsainak kezelése: írásban kell rögzíteni a kulcsok kezelési
rendjét. – 2 zárasnál: 1 –pénztáros, 1- pénztárellenőr, - 3 zárasnál: 1 – pénztáros, 1pénztárellenőr, 1- megbízott dogozó (általában vezető állású).
Az egyes zárakról többpéldányos kulcsot készítsünk, az egyes számú példányokat átvételi
bizonylattal adjuk át az azt „használó” személyeknek a 2 és 3 példányokat borítékba,
leragasztva, a ragasztás helyén aláírva a szabályzatban megjelölt munkavállalónak
megőrzésre adjuk át A házipénztári forgalom lebonyolításának személyi feltételei: pénztáros, - utalványozásra jogosult, - pénztári számfejtő, - pénztári ellenőr. Pénztáros :
feladata a pénztárban tartott kp és más vagyoni érték kezelése és megőrzése, a pénz
befizetésével, valamint kifizetésével kapcsolatos pénzforgalmi tevékenységek ellátása, a
pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. Írásos nyilatkozatot kell
tennie: ismeri teendői ellátására vonatkozó szabályokat, továbbá anyagi felelősséggel tartozik
és pénztári tevékenysége más vállalkozáson belüli feladatával nem összeférhetetlen.



Utalványozásra jogosult: Utalványozásnak nevezzük a kiadások teljesítésének, a bevételek
beszedésének vagy elszámolásának elrendelését. Azt akit a g szervezet vezetője az
utalványozás jogával felruház, utalványozónak nevezzük. Pénztári számfejtő: olyan cégek
alkalmazzák ahol a napi házipénztári forgalommal együtt járó pénztári ki-, illetve befizetési
bizonylatok kitöltésére, az alapbizonylatok ellenőrzésére a pénztárosnak nincs ideje. A
számfejtő az általa kiállított bizonylatokat aláírja. Pénztárellenőr: A pénztárostól, az
utalványozótól, a számfejtőtől független személy aki ellenőrzi: - a pénztári bizonylatokat
alaki és tartalmi szempontból, - a napi pénztári forgalmat tartalmazó pénztári jelentést, - kp
kívül a pénztárban tartott más vagyoni értékről vezetett nyilvántartásokat. A házipénztári
forgalom lebonyolítása: Pénztár ellátása kpvel: A pénztáros gondoskodik, hogy a napi
forgalom lebonyolításához szükséges kp a pénztárban rendelkezésre álljon. Napi szükséglet
forrásai: - előző napi záró pénz állomány, - tárgynapi várható befizetések, - bankszámláról
felvett pénz. Pénzszállítás: A gazdálkodó szerv köteles előírni azokat a biztonsági
rendszabályokat, amelyeket a készpénz szállítása során szigorúan be kell tartani. Meg kell
határozni, hogy ki/kik jogosultak pénzt szállítani, meghatározott nagyságú pénzösszeg
felvétel esetén a pénzszállításhoz hány kísérőt kell biztosítani, a pénz szállítását milyen
technikai módon kell végrehajtani. A pénzszállítók felelőssége addig tart, amíg a pénzt a
pénztárban el nem helyezték. - 50.000 alatt – 1 száll (táska, közúti eszköz), - 50.001-200.000
között – 1 száll + 1 kísérő (táska, szgk), - 200.001-500.000 között – 1 száll + 2 kísérő (táska,
szgk) – 500.001-2.000.000 között – 1 száll + 2 kísérő (táska+ szgk), 2.000.001 – 30.000.000
között – 1 száll + 2 kísérő (legalább egyik engedéllyel fegyveres) (táska + szgk) - 30.000.000
– engedéllyel rendelkező pénzszállító szervezet.
Befizetések pénztárba: „bevételi pénztárbizonylat” alapján kell a pénztárba bevételezni. Fel
kell rajta tüntetni: - befizetés keltét, - befizető megnevezését, - befizetett összeget, alá kell
íratni a befizetővel. 3 pld –ban készül 1. könyvelés bizonylata, 2 befizető bizonylata, 3
tömbben marad Kifizetések a pénztárból: A házipénztárból kifizetéseket „kiadási
pénztárbizonylat” alapján lehet. Mellékelni kell hozzá a vonatkozó bizonylatot. A kif.
Bizonylaton fel kell tüntetni : kifizetés keltét, jogosult nevét, kifizetett összeget, alá kell
írattatni a jogosulttal .
2 pld-ban készül 1. könyvelési bizonylat 2. tömbben marad. Személyi juttatások kifizetése:
A munkabér vagy a munkabér jellegű kifizetésekhez a pénztáros csak a készpénzben
ténylegesen kifizetésre kerülő összeget veszi fel és fizeti ki a jogosult(ak)nak. Amennyiben a
kifizetés megbízott útján történik, a vállalkozás megbízottja a pénztárostól kifizetés céljából
átvett pénzről nyugtát ad. A megbízott a pénztárostól átvett összegért anyagi felelősséggel
tartozik, azzal köteles a kifizetés napján, de max 24 órán belül elszámolni. Pénztárzárlat: A
nagyobb forgalmú pénztárak naponta, a kisebbeket hetente v 10 napos dekádonként
pénztárzárlatot készítenek. Célja a kimutatott pénzkészlet és a tényleges összehasonlítása.
Pénztári nyilvántartások: A pénztáros pénztári naponként a pénz be, és kifizetéseket –
teljesítési sorrendben- felvezeti a pénztári nyilvántartásra. Vezethető manuálisan és gépi
technikával. Pénztárjelentés: napit- napi pénztárjelentésnek, ritkábbat- időszaki
pénztárjelentésnek nevezik. A pénztáros nyilvántartást köteles vezetni az elszámolásra
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kiadott összegekről.
Csak névre szólóan, az arra jogosultak utalványozása alapján fizethet ki. Ugyanaz a személy
ugyanarra a célra csak akkor kaphat újra, ha az előzőleg felvett összeggel elszámol. Pénztári
bevételi bizonylaton kell rögzíteni a visszafizetést, és pénztári kifizetési bizonylaton kell a
pénzfelvevőt ténylegesen megillető összeget. A két összeg különbözetét kell a pénztárba
visszafizetni. Értékpapír nyilvántartás: A pénztáros feladatkörébe tartozik az értékpapírok

kezelése is. Bevételi bizonylattal nyilvántartásba kell venni, kiadni csak a gazdálkodó
szervezet szabályzatában megjelölt, arra feljogosított személy írásos engedélyével,értékpapír
kiadási bizonylat alapján lehet. A bevételezett és onnét kiadott értékpapírokról a pénztáros
analitikus nyilvántartást vezet. Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása:
szigorú számadású nyomtatványok: - kp forgalomhoz kapcsolódók, - azok, melyeken a
feltüntetett értéket, vagy a rajta megnevezett névértéket meghaladó értéket kell fizetni., azokat a még használatba nem vett bizonylatokat melyek jogszabály szerint szigorú
számadásúnak minősülnek.,- minden olyan nyomtatvány , mely illetéktelen felhasználása
vagyoni visszaélésre adhat okot.
A nyilvántartásban szerepelnie kell: a nyomtatvány – megnevezésének, beszerzés idejének,
számának, mennyiségének, a kiadott nyomtatvány sorszámának, mennyiségének, átvétel
igazolás, készlet.
Valuta nyilvántartás: kp-től elkülönítve, valutanemenként bevételezni és nyilvántartani.
5.1.2.2. A pénzforgalom lebonyolítása készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel:
A készpénz-helyettesítő fizetések modern eszközei az elektronikus fizetési eszközök, a
hagyományos eszközök közül a csekk. Elektronikus fizetési eszközök: birtokosa számára
lehetővé teszi, hogy bankszámlája terhére készpénzt vegyen fel, vagy vásárolt áruk igénybe
vett szolgáltatások ellenértékét kiegyenlítse, illetve azzal fizetést teljesítsen. Két csoportba
sorolhatóak: 1. távolról hozzáférést biztosító: segítségével birtokosa rendelkezhet a
hitelintézettel szemben fennálló bankszámla követeléséről (pl: bankkártya) 2. elektronikus
pénzeszközök: újratölthető fizetőeszköz, amelyen az értékegységek elektronikus úton
tárolhatók, és a tárolt érték erejéig arról, illetve azzal fizetés teljesíthető. (pl: értéktároló
kártya) Bankkártya: olyan fizetési eszköz, amelyet a kártya kibocsátására jogosult
hitelintézet, jellemzően bank bocsát ki, és amellyel a kártya birokosa bankszámlájáról pénzt
vehet fel, és vásárolhat. Lehet: Betéti – amellyel végzett művelet értéke nem haladhatja meg
a kártyához tartozó folyószámlán lévő követelés összegét. Hitel- amellyel végzett
kártyaművelet értéke azzal az összeggel haladhatja meg a kártyához tartozó folyószámlán
rendelkezésre álló összeget, amilyen összegű hitelt biztosít a hitelintézettel kötött
megállapodás. Alkalmazásának előnyei: nem kell kp-t magánál tartani. Lehet felvenni kp-t
autómatából banki nyitvatartási időn túl is. Hitelkártya: a hitelkártyát kibocsátó hitelintézet,
meghatározott időtartamra a hitelszerződésben rögzített hitelkeretet bocsát rendelkezésére. A
kártya birtokosa a hitelkereten belül a hitelkártyával fizetést teljesíthet. Hitelkártya
alkalmazásának előnyei: A bank számára – jövedelmet jelent a kamat, kártyahasználati díj.
A hitelkártya elfogadójának: előnyt biztosít, garantálja a fizetést, a bank az általa kibocsátott
számlák ellenértékét bankszámláján jóváírja. A kártya birtokos – nem kell kp-t hordani,
egyszerűbb hitelfelvétel.
5.1.2.3. Készpénznéküli fizetési módok: Feltétel, hogy mindkét fél (kedvezményezett és a
kötelezett) rendelkezzen bankszámlával. A bankszámlák közti átutalás esetén a bank az
elszámolás összegével a fizetésre kötelezett számláját megterheli, a jogosult bankszámláján
pedig ua az összeget elismeri.
5.1.2.3.1. Fizetési forgalom lebonyolítása egyszerű átutalással: Az átutalás fizetési mód
alkalmazása esetében a fizetés teljesítését a fizetésre kötelezett kezdeményezi. „átutalási
megbízást” állít ki és ad át a számláját vezető hitelintézetnek, melyet a hitelintézet részére
átadott „aláírásbejelentés”-en meghatározott módon írja alá. Az átutalás, mivel a teljesítést a
fizetésre kötelezett kezdeményezi, aktív fizetési mód. Az elszámolás lebonyolítása:
1. A fizetésre kötelezett benyújtja a megbízást az elszámolási számláját vezető banknak 2. A
fizetésre kötelezett bankja megterheli a fizetésre kötelezett szláját 3. A bank átutalja az



összeget a jogosult bankjának 4. A jogosult bankja jóváírja az összeget a jogosult szláján 5.
A jogosultat értesíti bankja az átutalás teljesítéséről. 6. A fizetésre kötelezettet szla kivonaton
értesíti bankja az átutalásról.
5.1.2.3.2. A fizetési forgalom lebonyolítása csoportos átutalással: Azonos időben, azonos
jogcímen több jogosultnak teljesít átutalással fizetést – csop. átutalási megbízásnak nevezzük
5.1.2.3.3. Fizetési forgalom lebonyolítása azonnali beszedési megbízással: Fogalma: A
fizetést a jogosult kezdeményezi. A jogosult a rendszeresített beszedési megbízás
nyomtatvány benyújtásával megbízza a bankszámláját vezető hitelintézetet, hogy az
elszámolási (pénzforgalmi) bankszámla javára, a fizetésre kötelezett bankszámlája terhére
meghatározott pénzösszeget szedjen be. (legalább a 20000.-Ft-ot elérő , ill. az azt meghaladó
követelés beszedésére lehet megbízást adni. A fizetésre kötelezett passzív helyzetben van –
ezért passzív fizetési elszámolásnak is nevezik. Alkalmazásának feltétele: A
kedvezményezett az azonnali beszedési megbízást akkor nyújthatja be a számláját vezető
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hitelintézethez, ha azt jogszabály írja elő, vagy ha a kötelezett felhatalmazó levélben bejelenti
a bankszámláját vezető hitelintézetnél, hogy a kedvezményezett jogosult ellene azonnal
beszedési megbízást benyújtani. „Benyújtás indoka” rovatba be kell írni a megbízásnál: - A
fizető bejelentése alapján, - Végrehajtás a csatolt határozat alapján, - Jogszabály alapján, Váltóbeszedés a csatolt váltó alapján, A fizetésre kötelezett értesítése: A követelés
jogosultja értesíti a kötelezettet, csatolja a megalapozó okmányokat, aki az azonnali
beszedési megbízással kapcsolatban a hitelintézetnél észrevételt nem tehet, azt nem
kifogásolhatja. A beszedési megbízás teljesítése: A hitelintézet a benyújtott azonnali
beszedési megbízást addig fogadja be, teljesíti míg a kötelezett szlatulajdonos a megbízást
vissza nem vonja.
A hitelintézet a megbízást visszaküldi teljesítés nélkül,ha: - a fizetésre kötelezett, a megbízás
teljesítéséhez szükséges felhatalmazó levelet nem nyújtotta be, - a megbízásban feltüntetett
összeg meghaladja a felhatalmazó levél értékhatárát, - ha jogszabály alapján nyújtották be a
megbízást, és azon nem szerepel a jogszabály száma, - a fizetésre kötelezett számlája nem
nyújt fedezetet a megbízás teljesítésére.
5.1.2.3.4. A fizetési forgalom lebonyolítása csoportos beszedési megbízással: Fogalma: A
jogosult az azonos jogcímen őt megillető követeléseiről a beszedési megbízásokat kötegelve
(csoportosan) nyújtja be a számláját vezető hitelintézetnek azzal, hogy a beszedési
megbízásban meghatározott követeléseket a bankszálája javára és a fizetésre kötelezettek
bankszámlája terhére szedje be.A hitelintézet csak akkor teljesíti, ha a kötelezettől arra
felhatalmazást kap. Kifogás (letiltás): A jogosult a követelésről a szlát köteles a terhelési
napot legalább 6 munkanappal megelőzően megküldeni a kötelezettnek. Aki a terhelést
megelőző munkanapon írásban kifogást tehet a szlavezető hitelintézeténél. Értesítés a
teljesítésről: A megbízás teljesítéséről/nem teljesítéséről, és annak okáról a kötelezett
szláját vezető hitelintézet értesíti a jogosult bankszláját vezető hitelintézetet.
5.1.2.3.5. Váltóbeszedési megbízások: A váltótartozást a váltó esedékességekor kell
megfizetni. A saját váltó kibocsátója rendelkezhet úgy, hogy fizetés végett a váltón
megnevezett hitelintézetnél kell bemutatni. A váltóbeszedési megbízást a váltókövetelés
jogosultja adhat a pénzforgalmi számláját vezető hitelintézetnek.
A jogosult köteles váltóbeszedési megbízás benyújtásáról a váltóadóst értesíteni. A váltóadós
jogosult a számláját vezető hitelintézetnél a fizetést letiltani.
5.1.2.3.6. Határidős beszedési megbízások: Fogalma: A Kincstár a kincstári körbe tartozó
szervek számláit vezeti, továbbá pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt részükre, ideértve a

kpnélküli forgalmuk lebonyolítását is. A kincstári körbe tartozó szervek hitelintézetnél csak
jogszabályban meghatározott számlát vezethetnek.
A kincstári körbe tartoznak: - kp ktgvetés, - kp ktgvetési szervek, - tb-i alapok, - tb-i
ktgvetési szervek, - Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági
társasági formában működtetett szervei.
A határidős beszedési megbízással a jogosult megbízza a bankszámláját vezető hitelintézetet,
hogy a pénzforgalmi bankszámlája javára, a Kincstárnál számlával rendelkező kötelezett
terhére a Kincstárral meghatározott összeget szedessen be. A határidős beszedési megbízást a
jogosultnak alá kell írnia.
A megbízó forgalmi számláját vezető hitelintézet a határidős beszedési megbízást a
Kincstárnak küldi meg.
A kötelezett kifogásolási joga: A fizetésre kötelezett a Kincstárnál a határidős beszedési
megbízás teljesítése ellen részben vagy egészben kifogást tehet. Ha kifogással él akkor a
Kincstár a kötelezett rendelkezése szerint jár el, azonban a kifogásolás indokoltságát nem
vizsgálja.
5.1.2.4. Akkreditív (okmányos meghitelezés).: Az áruügylet eladója és vevője közötti
érdekellentétek áthidalásának egyik eszköze lehet, ha a felek sz adásvételi szerződésben az
akkreditív fizetési módban egyeznek meg. Ez lehetővé teszi , hogy a vevő és az eladó közé
belépjen egy olyan hitelintézet, általában bank, amelyben az eladó és a vevő egyaránt
megbízik. A bank nem csak arra vállalkozik, hogy a felek között a fizetési forgalmat
lebonyolítja, hanem maga is ígéretet tesz a fizetésre és ezáltal a vevő szerződésben foglalt
fizetési ígéretét a saját fizetési kötelezettségvállalásával egészíti ki. Az akkreditívre
vonatkozó nemzetközi szokványok: A bank ígéretét a fizetésre a vevő megbízása alapján
teszi. Az ígéret teljesítésének feltétele, hogy az eladó a számára meghatározott határidőn
belül a szerződésszerű áruszállítás bizonyítására előírt okmányokat a bankhoz benyújtsa, és
az okmányok feleljenek meg az akkreditív szokványoknak. Az akkreditív ügylet
résztvevői:
- A vevő, aki az adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően akkreditív
nyitására megbízást ad bankjának, és a megbízással egyidejűleg biztosítja a fizetés
teljesítéséhez szükséges fedezetet. – Az akkreditívet nyitó bank, amely a vevőtől kapott
megbízás, és a rendelkezésre bocsátott fedezet alapján megnyitja az akkreditívet. – Az
akkreditív kedvezményezettje az eladó, akinek a bank a fizetést teljesíti. Avizáló (közvetítő)
bank: (eladó bankja) megvizsgálja és továbbítja az okmányokat az eladótól az akkreditívet
nyújtó bankhoz és onnan a vevőhöz.
Igazoló bank: (eladó bankja) E tevékenysége keretében a bank megvizsgálja, hogy az
akkreditívet nyitó bank megfelelő biztosítékot jelent-e az eladó számára. Amennyiben
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


megfelelőnek ítéli, úgy a maga nevében is kötelezettséget vállal az eladó felé, hogy adott
esetben fizetni fog. Fizető bank: az akkreditívet nyitó bank felkérésére ellátja a fizető bank
szerepét – Az eladó számára előnyös ha saját bankja látja el, mert úgy késedelem nélkül
hozzájut követeléséhez. Negociáló bank: (eladó bankja) az eladótól megvásárolja annak
követelését azzal a feltétellel, hogy az eladó követeléséből levonja a kamatnapokra eső
kamatot és a bankköltséget.
5.1.2.5. A pénzforgalom lebonyolítása lakossági folyószámlán: A hitelintézet lakossági
folyószámlát a természetes személyeknek nyit, ill vezet a hitelintézettel kötött szlaszerződés
alapján. A hitelintézet a folyószla javára befizetéseket és átutalásokat fogad el, és a
folyószámla tulajdonos (ok) megbízása alapján arról kifizetéseket és átutalásokat teljesít.
Ezekről folyószámla szerződésben rendelkezik (nek). Pl: - egyenlítse ki a biztosítási díj,



közüzemi díj, telefonszolgáltatási díj számlákat, - teljesítse a fennálló hitelek törlesztésével
és kamatfizetéssel kapcsolatos fizetéseket, - utalja át az adóhatóság (ok) számlájára az
esedékes fizetések összegét stb.. A hitelintézet a szla terhére teljesített megbízások díjaként,
megbízási tételenként költséget számol fel, a számla követel egyenlege után kamatot fizet.
Amennyiben a szlatulajdonos másként nem rendelkezik, úgy a hitelintézet tárgyhót követő
hónap elején a szláról havi forgalmi kivonatot küld a szlatulajdonosnak. A hitelintézet
lehetővé teszi tartósan lekötött betétek elhelyezését is a számlán. E betétek után kamatot
fizet, ill. ír jóvá a folyószámlán.
5.2. A külkereskedelemben használatos fizetési eszközök és módok
5.2.1. A fizetési eszköz megválasztása : Külkereskedelmi tevékenységen termékek,valamint
szolgáltatások exportját és importját értjük. A külkereskedelmi tevékenységet folytató
vállalkozásnak e tevékenysége keretében devizakülföldivel , szerződést kötni, számlát
kiállítani, fizetési kötelezettséget vállalni, fizetéseket teljesíteni, elfogadni konvertibilis
pénznemben, forintban és nem konvertibilis pénznemben lehet. A fizetési mód
megválasztása: A pénznem megválasztását befolyásolhatja: - pénznem devizaárfolyama, devizaárfolyam várható változásának iránya, - átválthatósággal, fizetéssel összefüggő
devizaszabályok., - államközi megállapodások. A külkereskedelemben használatos fizetési
módok sok tekintetben megegyeznek a belföldön alkalmazott fizetési módozatokkal.
5.2.2. Okmányos meghitelezés (akkreditív) fizetési mód: Akkreditív szokványok: A
Nemzetközi Kereskedelmi Kamara összegyűjtötte a különböző országok bankjainak
szokásait az akkreditíves fizetési forgalommal kapcsolatban, és azok alapján kidolgozta az
„akkreditív szokványokat”. Az akkreditív fajtái:
- átruházható , - feltöltődő, - back-to-back, - készenléti, - kereskedelmi hitellevél.
Átruházható: a kedvezményezett maga helyett más kedvezményezettet is megjelölhet.
Feltöltődő: lehetővé teszi a folyamatos szállítások lebonyolítását az eladó és a vevő között.
Az akkreditívet nyitó bank az ügylet teljes áruértékére ígér fizetést, de a vevőnek a megjelölt
keretösszegen belül csak egy-egy részszállítás erejéig kell a fedezetet a bank rendelkezésére
bocsátania. Back-to-back: két egymáshoz kapcsolódó akkreditívet feltételez. Az első,
fedezetét, támaszát képezi a másodiknak. Készenléti: formális akkreditívet jelent. Azon a
feltételezésen alapul, hogy a vevő fizetési kötelezettségének átutalással eleget tesz.
Amennyiben ez nem következik be, akkor az eladó az akkreditív feltételei szerint jut hozzá
követeléséhez.
5.2.3. Kereskedelmi hitellevél: olyan okirat, amelyben az azt kibocsátó bank arra vállal
kötelezettséget, hogy az előírt okmányok időben történő bemutatása esetén az okmányok
bármelyi jóhiszemű birtokosának kifizeti a hitellevélen feltüntetett összeget.
5.2.4. Okmányos beszedvény (inkasszó)
Okmányos beszedvény: Olyan fizetési mód, amelyben az eladó ( az exportőr) azzal bízza
meg bankját, hogy a leszállított exportáru ellenértékét a vevőtől (importőrtől) az átadott
okmányok alapján szedje be és fizetés esetén az okmányokat adja át a vevőnek. Vinkulált
inkasszó: a vevő csak azzal a feltétellel juthat az áruhoz, ha annak ellenértékét az áru
okmányaival rendelkező banknál kiegyenlíti. Az eladó ugyanis az árut az okmányokkal
rendelkező bank címére adja fel. A bank csak akkor adja ki az áruhoz való hozzájutást
biztosító okmányokat, ha a vevő az áru ellenértékét kiegyenlítette. Nem vinkulált inkasszó:
jellemzője, hogy az eladó az árut közvetlenül a vevő címére és rendelkezésére adja fel, az
áruokmányokat pedig a beszedési megbízással együtt a bankjának küldi meg. Az eladó
bankja megküldi az okmányokat külföldi levelező partnerének, amely felszólítja a vevőt az
áru ellenértékének megfizetésére.

5.2.5 Nyitva szállítás:Az eladó az árut közvetlenül a vevőnek küldi meg. A vevő csak azt
követően fizet, hogy az áru a birtokába került. Az ellenérték megfizetése a számla kézhez
vételét követően azonnal esedékessé válik.
Fizetés: átutalással vagy látra szóló váltóval.
5.2.6 Halasztott fizetés átutalással:Az exportőr a vevőnek a teljesítést követő későbbi
időben történő fizetés ellenében értékesít, ad el árut. Azt mondjuk ilyenkor, hogy az exportőr
hitelt (céghitelt) nyújt a vevőnek. A céghitel áru formájában nyújtott hitel.
A fizetési mód alkalmazása: Az exportőr az ajánlati árba beépíti a teljesítés és a fizetés
közötti napokra számított kamatot. Az exportőr csak akkor tud hitelre eladni, ha valamelyik
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kereskedelmi bank az exporthitelt számára refinanszírozza. Az ilyen hitelt exportfinanszírozó
hitelnek nevezzük. Az exportőr által nyújtott hitel lehet nyitott vagy fedezett. Nyitott és
fedezett céghitel: nyitott - ha az exportőr a vevőtől független biztosítékot nem kap. Fedezettaz exportőr a vevőtől független biztosítékkal rendelkezik.
5.3 Zsírórendszer A kötelezett és a kedvezményezett között az elszámolás végbemehet a
bankszámlák közötti elszámolási forgalomban. Ez kp nélküli fizetési forgalmat jelent,
amelyet a hitelintézet számlák közötti elszámolással teljesít. A hitelintézet a fizető számláját
megterheli, tehát követel egyenlege csökken. A fizető bankszámlájáról leemelt pénzt
átkönyveli a kedvezményezett számlájára, a számlán az összeget jóváírja, és ezzel a
kedvezményezett számlájának egyenlegét megnöveli. Belső klíringkör:A bankszámlák
közötti elszámolás végbemehet egy hitelintézeten belül és különböző hitelintézetek által
vezetett számlák között.
Azt az elszámolást, amikor a hitelintézet saját számlatulajdonosainak egymás közötti
pénzforgalmát elszámolja, belső klíringköri elszámolásnak nevezzük. Itt az elszámolási
csoportokat két körre osztjuk. Egyik a helyi tételek, a másik a helyközi tételek. Az azonos
számlavezető helyen vezetett számlák közötti pénzforgalmi tételeket nevezik helyi
tételeknek. Ezek nem vesznek részt a klíring (fizetési) forgalomban, mert a fizető és a
jogosult (kedvezményezett) számláját azonos helyen vezetik. A helyközi tételek az egyazon
hitelintézet különböző számlavezető helyén vezetett számlák közötti pénzforgalmi
elszámolásokat jelentik, ezek részt vesznek a belső klíringköri elszámolásban. Külső
klíringkör:A külső klíringköri forgalmat a különböző hitelintézetek számlatulajdonosai
közötti elszámolás-forgalom jelenti. Az egyik hitelintézet megterheli a fizető számláját, a
másik hitelintézet ugyanazt az összeget a kedvezményezett számláján jóváírja.
Zsíróelszámolás:A zsíróelszámolás keretében a hitelintézetek a külső klíringkörbe tartozó
elszámolásforgalmat bonyolítják le.
Ügyfelei közötti pénzmozgások elektronikus üzenetváltás formájában valósulnak meg. Ez
megbízhatóbbá, gyorsabbá teszi az elszámolásforgalmat.
VI. fejezet VALUTA- DEVIZA- KONVERTIBILITÁS
6.1.
A valuta, a deviza értelmezése. A valuta, a deviza árfolyama
Devizajogilag pénz: a bárhol forgalomban lévő és a forgalomba lévőre még átváltható
bankjegy, fémpénz.
A pénz, mint fizetőeszköz lehet nemzeti és külföldi.
Nemzeti fizetőeszköz a kibocsátó ország törvényes fizetőeszköze, amelyet a kibocsátó
országon belül a belföldiek egymás közötti fizetési kötelezettségük teljesítése során
fizetőeszközként elfogadni kötelesek.
Külföldi fizetőeszköz: valuta, deviza



Valuta: külföldnek minősülő ország törvényes fizetőeszköze a belföldi fizetési forgalomban.
Mindig készpénz formában vesz részt a fizetési forgalomban.
Deviza: külföldi pénznemre szóló követelés. (ált. bankszámlapénz, deviza alapú
pénzhelyettesítő, ami devizaszámla terhére kibocsátott deviza alapú betéti bankkártya, deviza
alapú hitelkártya)
Devizaszámla: devizában vezetett bankszámla. (jellemzői: a bank a számlatulajdonos
bevételeit, betéteit, ezek terhére történő felhasználást konvertibilis pénznemben tartja
nyilván, a számla csak névre szóló lehet, a számlán fennálló követelés után a bank kamatot
fizet)
A valuták, devizák árát azok árfolyama határozza meg.
Valutaárfolyam: valamely valuta egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett
ára.
Devizaárfolyam: egyik pénznemnek egy másik pénznemre való átváltásakor alkalmazott
árfolyam, amikor a tranzakció nem jár készpénzforgalommal.
A valuta- és devizaárfolyam elméletileg azonos értéket fejez ki. Ennek ellenére a valuta
eladási és vételi árfolyama közötti különbség magasabb is lehet, aminek oka a valuták
költségesebb és kockázatosabb kezelése.
Vételi árfolyam: kifejezi, hogy a hitelintézet egy meghatározott napon a valutát, devizát
mennyiért hajlandó megvásárolni.
Eladási árfolyam: az az ár, amelyen a valuta-, devizaműveletek végzésére jogosult személy
a külföld fizetőeszközt értékesíti.
Árfolyamjegyzés: a valuták, devizák meghatározott időben kialakult árát rendszeresen
feljegyzik, és közzéteszik. Ezt nevezik árfolyamjegyzésnek. (közvetlen és közvetett lehet)
Közvetett árfolyamjegyzés: egységnyi hazai pénznem értékét fejezik ki külföldi
pénznemben (pl. 1 HUF = 250 EUR)
Közvetlen árfolyamjegyzés: a külföldi fizetőeszköz egy egysége mennyi belföldi
fizetőeszközzel egyenlő. ( pl 1 EUR = 0,004 HUF)
Árfolyamrés: a valuták vételi és eladási árának különbözetét árfolyamrésnek (marge)
nevezik. Fedezeti hányad pl. nyereségre.
Középárfolyam: vételi és eladási árfolyam átlaga
Keresztárfolyam: meghatározásához kiválasztanak egy közvetítő pénznemet, annak alapján
határozzák meg az egyes valuták, devizák közötti arányokat.
Pl. 1 EUR = 270,60 HUF és 1 USD = 312,49 HUF. Itt a közvetítő valuta a HUF. Ebből USD
és az EUR keresztárfolyama: USD = 312,49/270,60 = 1,1548 EUR ill. EUR = 270,60/312,49
= 0,8659 USD
Bázispont: az árfolyam tízezred részét jelenti.
Az MNB által jegyzett árfolyam: A külföldi pénznemnek forintban kifejezett árát az MNB
hivatalos árfolyamlapján naponta jegyzi. (vételi-, közép- és eladási árfolyamot tartalmaz) Az
árfolyamlapon csak a legfontosabb külföldi pénznemeket jegyzi, amelyekkel valuta, deviza
műveletek végzésére kötelezettséget vállal.
Az MNB által devizaműveletek végzésére felhatalmazott hitelintézetek is közzéteszik, hogy
adott időben, nemzeti fizetőeszközben mennyiért vesznek, adnak el devizát vagy valutát.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A valuták (devizák) árfolyamfajtái:
• Fix (rögzített)
• Kötött
• Flexibilis (rugalmas) árfolyam

Fix (rögzített) árfolyam: az árfolyamok a deklarált paritás (átváltási arány) körül csak szűk
sávban ingadozhatnak. Az árfolyamok sávból történő kilépését a jegybank devizapiaci
intervencióval (beavatkozással) akadályozza meg. Ha a deklarált paritás a kereslet, kínálat
hosszabb távon mutatkozó egyensúlyi szintjénél magasabb, akkor a valuta túlértékelt,
ellenkező esetben alulértékelt.
Kötött árfolyam: ha a valuták, devizák árfolyamát hatóságilag rögzítik, így az árfolyamot
nem a kereslet és kínálat alakítja. Ha az árfolyam változik, akkor a valutát (devizát)
felértékelték vagy leértékelték.
Flexibilis (rugalmas) árfolyam: amikor az árfolyam a kereslet és kínálat hatására szabadon
változik. Amennyiben az árfolyam változik, akkor a valuták, devizák felértékelődéséről,
leértékelődéséről beszélünk.
6.2.
A valuták átválthatósága
Paritás: elméleti egyenértéket fejez ki, arra utal, hogy milyen szinten kellene az árfolyamnak
elhelyezkedni.
Vásárlőerő paritás: az egyes valuták közötti elméleti egyenértéket valamely más
kulcsfontosságú valuta vásárlóerejéhez viszonyítva határozzák meg.
A paritás és az árfolyam viszonya:
• Eshet egybe, akkor a valuta árfolyama parin áll
• Eltérhet úgy, hogy a valutaárfolyam alacsonyabb a paritásnál, ekkor a
valutaárfolyam pari alatt áll (valutának diszázsiója van)
• Eltérhet úgy, hogy a valutaárfolyam magasabb, mint a paritás, ekkor a valuta pari
feletti (valutának ázsiója van)
Konvertibilitás: valamely pénznem szabad átválthatóságát jelenti egy másik pénznemre.
Egy valuta akkor konvertibilis, ha a valuta átválthatósága legalább a nemzetközi fizetési
mérleg folyó tételeire vonatkozik. Konvertibilitás fokozatai: jegybanki szintű konvertibilitás,
külső, belső, de facto, de jure, korlátozott, teljes konvertibilitás. (részleteket lásd könyv 180.
oldal)
Kulcsvaluta: az a valuta, amely a világgazdaságban a világpénz szerepét tölti be. (USD)
Kereskedelmi valuta: amely a nemzetközi kereskedelmi forgalom lebonyolításában jelentős
szerepet tölt be. (USD, JPY, EUR)
Tartalékvaluta: amely értékálló, árfolyama stabilan erős, nemzetközi kereskedelemben
elszámolási valutaként korlátozott szerepet tölt be, de jegybanki tartalékként számba veszik.
(CHF)
6.3.
A valuta leértékelése, felértékelése
A valuta leértékelése, leértékelődése következik be, ha a hazai inflációs ráta nagyobb a
külföldi inflációs rátánál.
A valuta leértékelése ösztönzőleg hat az exportra és drágítja az importot.
Valutát akkor értékelik fel, amikor a külföldi inflációs ráta nagyobb a hazai inflációs rátánál.
Ilyenkor a valuta felértékelésével a belföldi árszintet kívánják védeni.
6.4.




Valutával, devizával végzett ügyletek, cselekmények
Devizabelföldi adásvételi szerződést köt devizakülföldivel
Devizabelföldi szolgáltatást nyújt devizakülföldinek,
dev.külföldi szolgáltatásait

vagy

igénybe

veszi





Dev.külföldinek belföldön munkajövedelme, osztalékból jövedelme származik,
vagy fordítva, dev.belföldi jut hozzá dev.külfölditől hasonló jövedelemhez
• Dev.belföldi külföldön, a dev.külföldi belföldön pénz helyez el hitelintézeteknél
• Dev.belföldi külföldön kibocsátott értékpapírt vásárol, dev.külföldi vásárol magyar
cég által kibocsátott értékpapírt.
• Dev.belföldi részesedést szerez külföldi vállalkozásban, külföldi vállalkozás szerez
részesedést magyar tulajdonban lévő vállalkozásban
• Dev.belföldi külföldön vagyoni értéket örököl
• Dev.belföldi külföldi utazásához valutát vásárol nemzeti fizetőeszközért vagy
nemzeti fizetőeszközt visz ki az országból
• Dev.belföldinek dev.külfölditől ill. dev.külföldinek dev.belfölditől más jogcímen
követelése, tartozása keletkezik
Nemzetközi fizetési mérleg: egy naptári évre szóló, pénzforgalmi szemléletben készült
pénzügyi mérleg, amely a külföldre teljesített és a külföldről kapott valuta- és
devizafizetéseket tartalmazza.
Nemzetközi fizetési mérleg tartalma
• Folyó fizetési mérleg
1. Áruforgalommal kapcsolatos fizetések
2. Szolgáltatásokkal kapcsolatos fizetések
3. Bér- és tőkehozadék jövedelmekkel kapcsolatos pénzáramok
4. Viszonzatlan folyó átutalások
• Tőkemérleg (tőkeműveletek)
1. Kormányzati és más szektorok (non-profit szervezetek, jótékonysági és
egyházi szervezetek stb.) viszonzatlan tőkeátutalásai
2. Közvetlen tőkebefektetések
3. Portfólió befektetések
4. Egyéb befektetésekkel kapcsolatos követelések és tartozások
Az áruforgalomhoz közvetlenül nem kapcsolódó pénzmozgásokat láthatatlan exportnak,
importnak nevezik.
A viszonzatlan folyó műveleteket jellemzi, hogy közvetlen ellentételezés nincs, teljesítésükre
magán- vagy közokirat, hatósági, bírósági határozat vagy jogszabály alapján kerül sor.
Nemzetközi gazdasági tevékenység: devizáról szóló törvényben nevesített kereskedelmi
jellegű tevékenység, amely devizabelföldi és devizakülföldi között jön létre. Pl.
külkereskedelmi tevékenység, személyszállítás, árufuvarozás, utazásszervezői és
utazásközvetítői tevékenység.
Nemzetközi gazdasági tevékenységek végzésére vonatkozó jogosultság alapján a
tevékenységeket három csoportba soroljuk:
• Szabadon végezhető, liberalizált
• Bejelentés köteles
• Engedélyköteles






Elbírálja a devizahatósági engedéllyel végezhető devizaműveletekkel kapcsolatos
kérelmeket
Ellenőrzi, nyilvántartja, visszaigazolja a devizaműveletek tárgyában kapott
bejelentéseket
Ellenőrzi a devizajogszabályok végrehajtását
Nyilvántartja a devizabelföldiek és devizakülföldiek által szolgáltatott adatokat
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!



VII. Értékpapírok és azok hozamszámításai
7.1. Értékpapír fogalma: általános jogi megfogalmazás szerint az értékpapír jogszabályban
meghatározott kellékekkel rendelkező okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy
testesíti meg, hogy azt a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem
lehet. Jogosultja az a személy, aki a papír tartalma szerint jogosultnak minősül vagy
birtokosa.
Vagyoni jog: azok az értékpapírban foglalt jogosultságok, amelyeknek pénzben kifejezhető
értéke van.
Értékpapír akkor forgalomképes, ha átruházható. Lehet: korlátlanul forgalomképes (váltó,
bemutatóra szóló kötvény), korlátozottan forgalomképes, forgalomképtelen (jogszabály tiltja
az átruházást)
Dematerizált értékpapír elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán
nyilvántartott, az értékpapír valamennyi törvényes kellékét azonosítható módon tartalmazó
számítógépes adat, jel, ha az képes igazolni a benne foglalt adatokat, illetve a
jogosultságokat.
7.2. 1. Pénzkövetelést megtestesítő értékpapírok:
7.2.1.1. Váltó: forgatható; kiállítója arra vállal kötelezettséget, hogy a váltón meghatározott
összeget meghatározott helyen és időben saját maga vagy egy harmadik fél meg fogja fizetni.
Lehet saját és idegen. Saját: kiállítója feltétlen ígéretet tesz a kedvezményezettnek, hogy ő
maga fizet. Idegen: kibocsátó felszólítja a címzettet, hogy kedvezményezettnek fizessen.
Váltókellékek: saját: váltó szó; fizetésre szóló meghagyás; esedékesség; fizetési hely;
kedvezményezett neve; kibocsátás helye és ideje; kiállító aláírása. Idegen: előzőek +
kötelezett neve.
Forgató, aki a váltót átruházza. Forgatmány az a nyilatkozat, amellyel átruházzák.
Esedékesség, a váltó fizetésének határnapja jogkövetkezmények nélkül. Esedékesség lehet:
megtekintésre, megtekintés után bizonyos időre, kelet után bizonyos időre, határozott napra.
Elévülés: meghatározott idő elteltével a követelés váltójogi szabályok szerint nem
érvényesíthető. (lehet esedékességtől három év – minden követelés, óvástól egy év – saját
kibocsátóval szemben, hat hónap – átruházó követelése a többi átruházóval szemben)
Váltó árfolyama: jövőbeli pénzáramának jelenértéke határozza meg. Hozamát az a kamatláb
fejezi ki, amellyel a váltó jövőbeli pénzáramát diszkontálják.
Váltó összege= számlázott érték x 1 +
kamatláb
x futamidő
év napjainak száma
Diszkontláb ismeretében a piaci árának kiszámítása:
Váltó árfolyamértéke=
Névérték
1+{(diszkontláb6365)x kamatnapok}

Devizahatóság: Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank. Devizahatósági jogkörébe
tartoznak:

Diszkontált váltó értéke esedékességkor: Váltó leszámított értéke x {1+ (leszámítolási
kamatláb / év napjainak száma) x kamatnapok száma}



Diszkontláb % = (levont kamat / futamidő x év napjainak száma) /váltó diszkontált értéke
Váltó leszámítolása: Birtokosa megvárja az esedékesség időpontját és fizetés végett
bemutatja a kötelezettnek. Vagy szállítójának váltóval fizet. Vagy hitelintézetnél esedékesség
előtt leszámítoltatja. A leszámítolás olyan forgatás, amelynek során a birtokos a váltót a
leszámítoló hitelintézetre forgatja. A bank egy későbbi időpontban esedékes követelést
megvásárolja. A bank formai és tartalmi szempontból megvizsgálja és ellenőrzi a váltót.
Váltó diszkontált értéke=
Névérték
1+(diszkontláb/év napjainak száma) x kamatnapok
Váltó leszámítolt értéke= váltó összeg – váltó összege x kamatláb x kamatnapok száma
365 (360 – bank üzletszabályzata szerint) x 100
Váltó leszámítolási értékét nevezzük a váltó diszkontált értéknek is. A váltódíj a banknak a
váltóleszámítolási tevékenységével összefüggésben felmerülő költségeinek és az üzletágon
elvárt nyereségének fedezetére szolgáló bevétele.
Minél magasabb a diszkontláb, annál kisebb összeget kapunk a váltóért.
A magasabb diszkontláb alacsonyabb, a kisebb diszkontláb magasabb diszkontértéket
eredményez. A váltó diszkontértéke a diszkontláb nagyságától függ.
Ha ismert a hitelkamatláb és a futamidő nem hosszabb az én napjainak számánál, akkor a
hitelkamatláb megfelelő diszkontlábat kiszámíthatjuk:
Diszkontláb=
hitelkamat
1+ {hitelkamat x (kamatnapok/ év napjainak száma)}
Diszkontlábnak megfelelő kamatláb =
Diszkontláb
1–{diszkontláb x (kamatnapok/év napjainak száma)}
Diszkontláb % = 365 x 100 x hitel – kamatláb
(365 x 100) + (hitel – kamatláb x 365)
Viszontleszámítolás: amikor a bank váltót számítol le, ezzel váltóhitelezővé válik.
Fedezetlen a váltó, amikor esedékességkor a kötelezett nem tud fizetni. Ennek
jogkövetkezményei vannak. Hitelintézetek szolgáltatása a kötelezettnek: váltófedezeti számla
nyitása vagy váltófedezeti kölcsön nyújtása.
7.2.1.2. Csekk
Olyan értékpapír, amelyen a csekk kibocsátója arra utasítja a címzettet, hogy a tulajdonosnak
a csekken feltüntetett összeget fizesse meg. Érintettjei: kibocsátó (felel a fizetésért), címzett
(akit fizetésre szólítanak fel. Olyan bank lehet, ahol a kibocsátónak követelése van),
kedvezményezett (az összegre jogosult), kezes (kezességet vállal).
Lehet névre és bemutatóra szóló. A csekk átruházója ellenkező kikötés hiányában felel a
fizetésért.
Jogszabály alapján csekk lehet: csekk elnevezés a kiállítás nyelvén, pénzösszeg kifizetésére
szóló feltétlen meghagyás, kötelezett neve, fizetés hely, kiállítás napja és helye, kibocsátó
aláírása.

A csekken kamatkikötés nem szerepelhet. A kibocsátó felelős a fizetésért. Ezt a felelősségét
kizárni nem lehet. A címzett hitelintézet csekkre akkor fizet, ha a csekket fizetés végett
bemutatták és tartalmazza a törvényes kellékeket, van fedezet a fizetésre. A feltüntetett
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


összeg kifejezhető nemzeti és külföldi fizetőeszközben. A fizetést a csekken feltüntetett
pénznemben teljesítik, ha a csekk tartalmaz effektivitási záradékot, amely szerint a kifizetés
csak a csekken megjelölt pénznemben történhet.
Hitelintézet megtagadhatja a fizetést, ha a csekk kellékhiányos, hamis az aláírás, nincs rá
fedezet, lejárati időn túl mutatták be.
A nemfizetés esetére a fizetést kezességgel lehet biztosítani. A kezességvállalási
nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kezes nevét.
Ha több kötelezett van (csekkötelezettek), akkor ők egyetemlegesen felelnek a birtokos felé.
A birtokos felléphet velük szemben akár egyenként vagy együttesen. A birtokos a
kötelezettek felelősségét akkor érvényesítheti, ha közokirattal vagy a címzett által a csekkre
írt nyilatkozattal igazolja, hogy a csekket fizetés végett kellő időben bemutatta, de a
kötelezettek nem teljesítettek.
Az utazási csekk fix címletű, bemutatóra szóló csekk, amelyet nemzetközileg jó hírnévvel
rendelkező utazási irodák, hitelintézetek bocsátanak ki. Külföldi utazásoknál valutát
helyettesít.
A csekk-követelés a bemutatásra megszabott határidő lejártától számított hat hónap alatt évül
el.
7.2.1.3. Kötvény:
Olyan értékpapír, amelynek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben
megjelölt pénzösszeget, annak előre meghatározott kamatát, valamint az általa vállalt
esetleges más szolgáltatásokat a kötvény mindenkori jogosultjának a kötvényben megjelölt
időben és módon megfizeti. A kötvény lejárattal bíró, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
Kibocsátója az adós, jogosultja a hitelező, feltüntetett pénzösszeg a névérték, feltüntetett
kamatlábat névleges kamatlábnak, kibocsátástól a visszafizetésig terjedő időt futamidőnek
nevezzük.
Kötvényt pénztőke gyűjtése céljából bocsátanak ki. Kötvénykibocsátáson a kibocsátó saját
kibocsátású kötvényeinek első ízben való eladására irányuló eljárást értjük. Kötvényt
bocsáthat ki az állam, központi költségvetésű szerv, helyi önkormányzat, hitelintézet, jogi
személyiséggel rendelkező gazd szervezet, jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazd
szervezet.
Kibocsátani nyilvános forgalomba hozatallal (maga legalább 1 naptári évben már működött,
névértéke eléri az 5 millió ft-t, rendelkezik PSzÁF által jóváhagyott tájékoztatóval és
nyilvános ajánlatétellel) és zártkörűen (akkor, ha a papírt egyedileg előre meghatározott, kis
létszámú hitelezői körbe tartozó szervezetek vásárolják meg)lehet.
A kötvény tulajdonjogát jegyzéssel lehet megszerezni. A jegyzés a hitelező visszavonhatatlan
nyilatkozata arra, hogy a kötvény kibocsátójának ajánlatát elfogadja és kötelezettséget vállal
az ellenérték megfizetésére.
A másodlagos értékpapírpiac azt teszi lehetővé, hogy a tulajdonos követelését másnak
eladja, átruházza.
Lehet névre és bemutatóra szóló. A bemutatóra szóló kötvény átruházásának legegyszerűbb
módja, ha az átruházó az ellenérték megfizetése ellenében a kötvényt a vevőnek átadja. A
névre szóló kötvény jogosultjának adatait bejegyzik a kötvénynyilvántartó könyvbe.
Tulajdonosváltozás esetén a változásokat az átruházási nyilatkozat alapján írjál át.



A változó kamatozású kötvény kibocsátója a kötvényadósság után az általános kamatszint
változásának megfelelően változó mértékű kamatot fizet. A változó kamatozású kötvényeket
nevezik lebegő kamatozású kötvényeknek is.
Azt a kötvényt, amelyre a futamidőn belül több periódusban fizetnek kamatot, a kamatfizetés
periódusainak megfelelő számú kamatszelvénnyel látják el. A kamatszelvény nélküli kötvény
olyan értékpapír, amelyre csak egyetlen jövőbeni időpont teljesítenek kifizetést.
A kötvény akkor tartalmaz törlesztő-szelvényt, ha a futamidő alatt a kötvény névértékének
visszatörlesztése több részletben történik. Ebben az esetben a kötvény annyi törlesztőszelvényt tartalmaz, ahányszor a kibocsátó adósságának törlesztésére kifizetést teljesít. A
törlesztő-szelvény nélküli kötvény névértékét egyetlen jövőbeni időpontban, a futamidő
végén fizetik vissza.
Az örökjáradék kötvény olyan értékpapír, amelynek nincs lejárata. A kibocsátója arra vállal
kötelezettséget, hogy a papír jogosultjának meghatározatlan időtartamban, előre
meghatározott periódusonként, azonos összegű vagy periódusonként növekvő összegű
fizetéseket teljesít. A fizetésekből származó bevételt járadéknak nevezik.
Amennyiben a kötvénytulajdonos fizetési periódusonként azonos összegű járadékra jogosult,
akkor a kötvényt változatlan tagú örökjáradék kötvénynek nevezik. Ha a jogosultnak fizetési
periódusonként növekvő összegű járadékot fizetnek, a kötvényt növekvő tagú örökjáradék
kötvénynek nevezik.
Az örökjáradék kötvény értékét a jogosultnak jövőben kifizetésre kerülő pénzáramok mai
értéke, jelenértéke határozza meg.
Kötvény mai értéke (PV) = Időszakonként fizetett összeg (C)
Pénz időértékét kifejező kamatláb (r)
Kötvény mai értéke (PV) = Első időszakban fizetett járadék (C1)
Induló kamatláb (r) – járadék évenkénti növekedése (g) (ha g<r)
Elemi kötvénynek nevezik azt a kötvényt, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállal a
kötvény névértékének visszafizetésére, de a kötvénytartozás után nem fizet kamatot.
Visszahívható kötvény a kötvény kibocsátójának biztosít jogot ahhoz, hogy az általa
kibocsátott kötvényt, egy meghatározott visszahívási árfolyamon, a lejárat előtt
visszavásárolja.
Visszaváltható kötvény a kötvény jogosultjának biztosít jogot ahhoz, hogy a kötvény
futamidején belül beváltsa kötvényét, ha az azonos kockázatú befektetések pénzpiaci
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kamatlába kedvezőbben alakul a kötvény névleges kamatlábánál.
A meghosszabbítható opciót tartalmazó kötvény lehetővé teszi, hogy a kötvény tulajdonosa a
kötvényt a lejáratkor ne váltsa vissza, hanem annak futamidejét meghosszabbítsa.
Az rt alaptőkéjét a tagsági jogokat megtestesítő részvények kibocsátásával szerzi meg, illetve
növeli. Az rt a részvényeken túl kibocsáthat hitelviszonyt megtestesítő, utóbb részvényre
átváltoztatható kötvényekre is. Az átváltoztatható kötvényeket általában névértékükön
bocsátják ki. Jogelőd nélkül történő alapítás esetén az rt nyilvánosan az alapításkor nem, csak
működése folyamén bocsáthat ki kötvényt, mert kötvényt nyilvánosan kibocsátani csak akkor
lehet, ha a kibocsátó vagy jogelődje a kibocsátást megelőzően legalább egy éve működött.
Az rt átváltoztatható kötvényt az alaptőke feléig bocsáthat ki. Az átváltoztatható kötvény
tulajdonosa jogosult a kötvényt a kibocsátó részvényére általában bármikor átváltani,
részvényre cserélni. A kötvény részvényre történő átváltoztatása átváltási arányon történik.

Az átváltási arány az egy kötvényre járó részvények darabszámát fejezi ki. Az átváltási
arányt az átváltási árfolyam segítségével fejezik ki.
Fedezetlen az a kötvényt, amelyet biztosíték nélkül bocsátotta ki, vagy biztosítékkal, de a
kötvény élettartama alatt a biztosíték elvesztette értékét vagy a kötvény valamely más ok
folytán vált forgalomképtelenné.
Befektetés tárgyául szolgáló kötvényeket minősítési osztályokba sorolják, amelyhez
alapvetően pénzügyi mutatókat vesznek figyelembe:
Tőkeáttételi mutató: azt szemlélteti, hogy a kötvényt kibocsátó cég tőkeszerkezetében
milyen részarányt képvisel az idegen tőke. Minél nagyobb a vállalat tőkéjében az idegen
tőke, annál nagyobb a kötvényt kibocsátó cég eladósodottsága.
Kamatfedezeti mutató: azt szemlélteti, hogy a cég kamatfizetés és adózás előtti nyeresége
milyen mértékben finanszírozza a kamatkötelezettségeket.
Jövedelmezőségi mutatók: a befektetőket első sorban a cég eszközarányos
nyereségmutatója érdekli. Az eszközarányos nyereség mutató az eszközök jövedelemtermelő
képességét fejezi ki. A kötvények kibocsátásával a cégek többnyire tartósan befektettet
eszközök beszerzéséhez, beruházásához keresnek forrásokat.
Likviditási mutatók: A likviditási gyorsráta kifejezi, hogy a cég a folyó fizetési
kötelezettségeit teljesíteni tudja-e a készletek nélkül számított forgóeszközeinek értékéből. A
mutató elvárt küszöbértéke 1. A likviditási ráta azt fejezi ki, hogy a rövid lejáratú
kötelezettségeit milyen mértékben tudja finanszírozni a rövid lejáratú eszközeiből. A
készletek kevésbé rugalmasak, mint más forgóeszközök, pénzzé tételük időigényes.
7.2.1.3.2. A kötvény kamatlába
A kötvény nominális kamatlába az a kamatláb, amely azt fejezi ki, hogy a kötvény
kibocsátója a kötvényesnek évente mekkora hozamot ígér. Ha úgy bocsátanak ki kötvényt,
hogy éven belül több periódusban fizetnek kamatot, és a kamat mértékét periódusonként
határozzák meg, akkor a periódusonként fel nem vett kamat nem kamatozik. Ilyen esetben a
kötvény nominális kamatát úgy számítják ki, hogy a periódusonként járó kamatot átszámítják
éves kamattá.
Előfordulhat, hogy a kötvényre a kibocsátó éven belül többször fizet kamatot, több
periódusban és az esedékes, fel nem vett kamat kamatozik, akkor a kötvény éves hozamát a
kötvény effektív kamatlába határozza meg.
7.2.1.3.3. A kötvény árfolyama
A kötvény árfolyamán értjük a kötvénynek azt a pénzben kifejezett értékét, amelyen az
újonnan kibocsátott kötvényt forgalomba hozzák, illetve az értékpapír piacon már kint lévő
kötvényt forgalmazzák.
Kötvény értéke (P) =
Kamat Ft + Névérték Ft
(1+r)t (1+r)n
n= kötvény lejárati időpontja; r= kamatláb; t= jövedelem esedékességének éve
A kötvény értékét két pénzáram jelenértéke határozza meg. Az egyik pénzáram a kötvény
jogosultjának kötvényenként és évenként járó kamat összegének jelenértéke. A másik
pénzáram a futamidő végén visszafizetésre kerülő névérték jelenértéke.
Ha a kötvény névleges kamatlába és a kötvény lejáratáig számított hozama megegyezik,
akkor a kötvény értéke azonos a kötvény névértékével.
Amennyiben a piaci kamatláb nagyobb a névleges kamatlábnál a kötvény értéke, árfolyama
csökken.
A kamatláb csökkenése a kötvény értékét, piaci árát növeli.



A kötvényárfolyam a kamatlábváltozással ellentétesen változik. Amikor a piaci kamatláb
növekszik, a kötvény árfolyama csökken. Amikor a piaci kamatláb csökken, a kötvény
árfolyama növekszik.
Minél hosszabb a fix kamatozású kötvények lejárati ideje, annál inkább fennáll annak a
lehetősége, hogy a piaci kamatláb csökkenni vagy növekedni fog. A csökkenő kamatláb
növeli a kötvény jelenértékét, az árfolyamát. A kötvény csökkenő kamatláb mellett
az eladónak árfolyamnyereséget eredményez.
Minél hosszabb a fix kamatozású kötvény futamideje, annál nagyobb a kamatváltozás okozta
árfolyam-érzékenysége.
A kötvény tulajdonosát a piaci kamatláb változásának a kötvény árfolyamára gyakorolt
hatásáról kamatrugalmassági mutató tájékoztatja. A kamatrugalmassági mutató kifejezi, hogy
a kamatláb 1 százalékos változása hány százalékkal módosítja az árfolyamot.
Kamatrugalmasság = (kötvény tárgyidőszaki árfolyama / Kötvény névértéke) – 1
(tárgyidőszaki piaci kamatláb / Kötvény névleges kamatlába) – 1
7.2.1.3.4. A fix kamatozású kötvény hozama
A befektető azért vásárol fix kamatozású kötvényt, mert előre tudja, hogy pénze után milyen
mértékű kamatot fizet, illetve számol azzal, hogy a kötvény kibocsátója a befektetett pénzét
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


legkésőbb a futamidő végén visszafizeti.
A kötvény kibocsátója által a befektetőnek fizetett kamatot a kötvény hozamának nevezik.
Kedvező esetben a kötvényes kamatbevételből származó hozamát növelheti az
árfolyamnyereséggel.
Névleges hozam = évenkénti kamathozam (Ft)
Névérték (Ft)
A kötvény egyszerű hozama, amelyet neveznek szelvényhozamnak is, a kötvény
kamathozamát a kötvény árfolyamértékéhez viszonyítva fejezi ki.
Egyszerű hozam =
névleges hozam (Ft)
kötvény árfolyamértéke (Ft)
Ha a kötvény névértéke és árfolyamértéke azonos összeg, akkor a névleges hozam és az
egyszerű hozam százalékban megegyezik; Ha árfolyamértéke kisebb a névértéknél, akkor
az egyszerű hozam nagyobb a névleges hozamnál;
ha árfolyamértéke nagyobb a
névértéknél, akkor az egyszerű hozam kisebb a névleges hozamnál.
A névleges hozam a névértékhez, az egyszerű hozam az árfolyamértékhez viszonyítva fejezi
ki a kötvény hozamát. Sem a névleges hozam, sem az egyszerű hozam nem fejezi ki a
kötvény valós értékét.
A kötvény lejáratig számított hozama az az átlagos hozam, amelyet a kötvény a
kötvényesnek akkor biztosít, ha az a megvásárolt kötvényt annak lejáratáig megtartja.
A kötvény vételárát a jelen időben fizetjük meg, a kamatokat és a névértéket a jövőben
kapjuk. A kötvény annyit ér, amennyit a jövőbeli pénzáramainak a jelenértéke. A jövőben
kapott pénz mai értéke függ: a periódusonként kapott pénzösszeg nagyságától; fizetés
időpontjától; jelenérték számításához alkalmazott diszkontlábtól.
Azt a diszkontlábat, amely mellett a bevételek pénzáramainak jelenértéke egyenlő a
pénzlekötés jelenértékével, belső megtérülési rátának vagyis belső kamatlábnak nevezik. A
belső megtérülési ráta meghatározható olyan diszkontrátaként is, amely mellett a befektetés

nettó jelenértéke (NPV) zérus. A befektetés nettó jelenértéke akkor zérus, ha a tőkebefektetés
jelenértéke és a befektetésből származó jövőbeli bevételek jelenértéke kiegyenlíti egymást.
NPV = - kötvény jelenértéke + kötvény jövőbeli bevételeinek jelenértéke = 0
Az egyszerű hozam azért nagyobb a névleges hozamnál, mert az egyszerű hozam
számításakor a kötvény névleges hozamát a kötvény árfolyamértékéhez viszonyítottuk. A
kötvény árfolyamértéke pedig kisebb a kötvény névértékénél.
A kötvény tényleges hozama azért nagyobb a kötvény egyszerű hozamánál, mert a tényleges
hozam kifejezi azt az árfolyamnyereséget is, amely azáltal keletkezik, hogy a kötvényt a
névértékénél alacsonyabb áron lehet megvásárolni. A kötvény lejáratakor a kibocsátó a
kötvényesnek nem azt a pénzt fizeti vissza, amennyiért azt a kötvényt megvásárolta, hanem a
kötvény névértékét.
7.2.1.4. Befektetési jegy
A befektetési jegy a befektetési alapkezelő társaság által sorozatban kibocsátott, vagyont és
egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. A papír kibocsátója kötelezettséget vállal
arra, hogy a papír megvásárlója által az alap rendelkezésére bocsátott pénzt befektetési alap
kialakítására, illetve az abban való elhelyezésére fordítja, az alapot a befektető megbízása
alapján kezeli.
A befektetési jegyet annak kibocsátásakor jegyzéssel lehet megvásárolni. Későbbiekben a
befektetési jegyeket megvásárolni, illetve visszaváltani az alap letétkezelőjénél lehet.
A befektetési alapkezelő lehet az a magyarországi székhelyű, kizárólag névre szóló
részvényekkel rendelkező rt, amely alapítói okirata szerint befektetési jegyek kibocsátásával
tőkét gyűjt, az összegyűjtött tőkét értékpapírokba vagy ingatlanokba fekteti. Ennek
megfelelően a befektetési alap által létesített értékpapír, illetve ingatlan befektetési alap lehet
nyíltvégű és zártvégű. A nyíltvégű befektetési alap csak visszaváltható, a zártvégű befektetési
alap csak a lejárati idő előtt vissza nem váltható befektetési jegyet bocsáthat ki. Az
összegyűjtött tőke nem kerül az alapkezelő tulajdonába. A befektetési alap tőkéje a
befektetési jegy birtokosainak közös tulajdonát képezi. Az alappal kapcsolatos döntéseket az
alapkezelő hozza. Az alapkezelő feladata, hogy olyan befektetési döntéseket hozzon, amely
az alapba befektetőnek minimálisan az azonos kockázatú befektetésektől elvárható
hozammal azonos nyereséget biztosít.
A befektetési döntéssel pénzügyi lebonyolítása, az alapkezeléssel kapcsolatos technikai
feladatok ellátása nem az alapkezelő, hanem a befektetési letétkezelő feladata. Befektetési
letétkezelő az a Magyarországon bejegyzett bank vagy szakosított hitelintézet, amely az
alapkezelő megbízásából őrzi és kezeli a befektetési alap kezelésében lévő értékpapírokat;
vezeti a befektetési alap értékpapírszámláját és bankszámláját; ellátja a befektetési jegyek
eladásával, visszavásárlásával, a nettó eszközérték megállapításával, a hozamok kifizetésével
kapcsolatos technikai feladatokat; felhívja az alapkezelő figyelmét minden olyan jelenségre,
amely a befektetési jegyek tulajdonosainak érdekét sérti.
Külföldi csak névre szóló befektetési jegyet szerezhet. A bemutatóra szóló befektetési jegy
az ellenérték megfizetése ellenében egyszerű átadással átruházható. A névre szóló befektetési
jegyet a papíron feltüntetett átruházási korlátozások betartásával lehet érvényesen átruházni.
Fajtája szerint a befektetési jegy lehet nyíltvégű vagy zártvégű befektetési jegy. A nyíltvégű
a visszaváltható befektetési jegy. Nyíltvégű befektetési jegyet a nyíltvégű befektetési alap
bocsáthat ki. A nyíltvégű befektetési jegy kibocsátója arra kötelezi magát, hogy a befektetési



jegyet a befektető által megjelölt napon, nettó eszközértéken készpénzért visszavásárolja.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Ennek alapján nevezik a nyíltvégű befektetési jegyet visszaváltható befektetési jegynek. A
befektetési jegyek visszaváltását, illetve a visszaváltott befektetési jegyek újbóli forgalomba
hozatalát a befektetési letétkezelő végzi. Zártvégű befektetési jegyet a zártvégű befektetési
alap bocsáthat ki. A zártvégű befektetési jegy annyiban különbözik a nyíltvégű befektetési
jegytől, hogy a zártvégű befektetési jegyet a lejárati idő, illetve a zártkörű befektetési alap
felszámolása előtt visszaváltani nem lehet.
A nyíltvégű befektetési jegy követelést megtestesítő értékpapír, a zártvégű befektetési jegy
részesedési jogot megtestesítő értékpapír.
Nettó eszközérték = Befektetési alap tőkéje – a tőkét terhelő kötelezettségek
Forgalomban lévő befektetési jegyek száma
A befektetési jegy hozamán a tőkenövekmény azon részét értjük, amelyet az alapkezelő a
letéti jegyre kifizet.
A nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegy magánszemélyt megillető hozama, tovább
a befektetési jegy nyilvános, másodlagos forgalmazása során a hozam helyett elért
árfolyamnyereség az adóztatás szempontjából kamatnak minősül.
7.2.1.5. Állampapírok
Állampapírnak nevezzük a magyar vagy külföldi állam, továbbá az MNB által kibocsátott, a
kibocsátó adósságát megtestesítő értékpapírt. Az állampapír kibocsátója a papír névértékének
visszafizetésére és kamatfizetésre vagy járadékfizetésre vállal kötelezettséget.
Magyarországon az állam adósságát megtestesítő értékpapírok: Kincstárjegy (egy év, fix
kamatozású), Államkötvény ( közép és hosszú lejáratú, fix és változó kamatozású), Kincstári
takarékjegy ( egy vagy több éves, sávos kamatozású)
7.2.1.6. Kárpótlási jegy
A kárpótlási jegy az állam által, az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk
részleges kárpótlásának eszköze. A kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, az
állammal szemben fennálló követelést megtestesítő, a BÉT-re bevezetett értékpapír.
A kárpótlási jegy felhasználható: az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő
vagyontárgyak, részvények és üzletrészek megvásárlására; termőföld tulajdon
megszerzésére; önkormányzati tulajdonban lévő lakás megvásárlására.

7.2.1.7. Jelzáloglevél
A jelzáloglevél a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott bemutatóra vagy névre szóló, állandó
kamatozású értékpapír, amelyet a jelzálog-hitelintézet rendes és pótfedezet mellett bocsáthat
ki.
A jelzáloglevél a jelzálog-hitelintézet által ingatlan fedezettel kihelyezett, állandó
kamatozású jelzáloghitelek refinanszírozására szolgáló értékpapír. Hosszú lejáratú,
elsősorban az intézményi befektetők számára biztosít kedvező befektetési lehetőséget.
Az értékpapír átruházásával a papírból eredő valamennyi jog átszáll az új tulajdonosra. A
bemutatóra szóló jelzáloglevél ellenérték ellenében történő egyszerű átadással átruházható. A
névre szóló jelzáloglevél átruházása az értékpapírra vagy a csatolt lapra az átruházó által
aláírt nyilatkozattal történik.

A nyomdai úton előállított jelzáloglevél annyi kamat- és törlesztőszelvényt tartalmaz, ahány
kamat, illetve törlesztés fizetésre kerül sor az értékpapír élettartama alatt.
7.2.1.8. Letéti jegy
Letéti jegyet a belföldi székhelyű hitelintézetek, továbbá a külföldi székhelyű hitelintézet
magyarországi fióktelepe bocsáthat ki. A letéti jegy a megtakarítással rendelkezők számára a
pénzmegtakarítás kamatozó elhelyezésének, a kibocsátó számára az idegen tőke
gyarapításának eszköze.
A letéti jegy hitelviszonyt megtestesítő, szabadon, feltétel nélkül átruházható értékpapír. A
letéti jegyben a kibocsátó arra vállal kötelezettséget, hogy a letéti jegyen megjelölt, a részére
befizetett pénzösszeg előre meghatározott kamatát, valamint a pénzösszeget a letéti jegy
mindenkori tulajdonosának, birtokosának a megjelölt időben és módon megfizeti. A letéti
jegy kamatát a kibocsátó állapítja meg.
A letéti jegy típusa szerint lehet bemutatóra vagy névre szóló.
7.2.2. Részesedési jogot megtestesítő értékpapír
7.2.2.1. Részvény
Részvényt részvénytársaság bocsáthat ki.
7.2.2.1.1.
Részvénytársaság
Az RT olyan jogi személyiségű gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és
névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul. A részvényes kötelezettsége a társaságával
szemben a részvény névértékének és kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. Alapítói
tőkéje nem lehet kisebb 20 millió forintnál. Ezen belül a pénzbeli hozzájárulás összege
alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke 30 %-ánál és 10 millió forintnál. Tőkeegyesítő
gazdasági társaság. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésének formája a pénzért
megvásárolt részvény. A nem pénzbeli vagyon hozzájárulást apportnak nevezik. Az apport
tárgya lehet olyan végrehajtás alá vonható, vagyon értékkel rendelkező, forgalomképes
dolog, illetve szellemi alkotás, vagyoni értékű jog, amelyet utóbb a részvénytársaság
harmadik személy hozzájárulása, engedélye nélkül átruházhat.
Az Rt alapítása történhet zárt körben és nyilvánosan. A zártkörű alapítás a főmódozat ( az
alapítóknak az Rt. alaptőkéjét biztosító összes részvényt át kell venniük).
7.2.2.1.2.
A részvény fogalma
Részvény: forgalmazásra szánt lejárat nélküli értékpapír, amely kifejezi a személynek a
részvénytársaság alaptőkéjéhez való hozzájárulását. A társaság alaptőkéjét a kibocsátott
részvények névértékének együttes összege alkotja. (jegyzett tőke) A részvény névértéke a
részvényen pénzértékben feltüntetett érték, amely kifejezi a részvénytársaság alaptőkéjéből
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


az egy részvényre jutó hányadot.
A részvényes jogai: a rv. részesedési jogot megtestesítő értékpapír. A részvényes vagyoni
joga alapján osztalékra jogosult. Az osztalék az RT éves adózott nyereségéből a részvényest
megillető hozam. A rv a tagsági jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket is
megtestesít. Tagsági jog alapján a tulajdonos részt vehet az RT közgyűlésein, ott beleszólási
és szavazati jogot gyakorolhat.
7.2.2.1.3.
A részvény kibocsátási értéke
A részvény kibocsátási árfolyama: a rv-t kibocsátási értéken, kibocsátási árfolyamon
hozzák forgalomba. Ez megegyezhet a névértékkel, de lehet annál nagyobb is. Névérték alatt
nem lehet. Ha a rv-t névérték feletti árfolyamértéken bocsátják ki, azzal tőketartalékot
képeznek.
7.2.2.1.4.
A részvényes felelőssége



Aki a részvényt jegyzi, köteles a társaságnak a részvény kibocsátási árfolyamértékét
megfizetni. A részvényes felelőssége a részvénytársasággal szemben az általa jegyzett
részvény kibocsátási árfolyamának megfizetésére korlátozódik. Saját vagyonával nem felel a
társaság kötelezettségeiért.
7.2.2.1.5.
A részvény típusai, fajtái
Részvénytípusok:
• Névre szóló részvény
• Bemutatóra szóló
Részvényfajták
• Törzsrészvény
• Elsőbbségi részvény
o Részvényosztály
 Osztalékelsőbbségi rv
 Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító rv
 Szavazati joggal összefüggő elsőbbséget biztosító rv
 Zártkörűen működő RT rv-eire elővásárlási jogot biztosító rv
 Osztalékelsőbbségi és likvidációs elsőbbségi jogot egyesítő rv
• Dolgozói rv
• Kamatozó rv
Részvénytípus: a részvény forgalomképességét fejezi ki. A bemutatóra szóló részvény
szabadon átruházható. A névre szóló részvény, ha törvény máshogy nem rendelkezik,
ugyancsak szabadon átruházható, de a zártkörűen működő részvénytársaság alapítói okirata a
részvény átruházását korlátozhatja. A névre szóló részvényekről részvénykönyvet vezetnek.
Részvényfajták: a részvénytípusokon belül kibocsátható részvényeket jelöli.
Részvényosztály: az elsőbbségi részvényfajtán belül az elsőbbségi jogokat és az azokból
eredő előnyöket egy-egy részvényosztályba tartozó részvények nevesítik
Törzsrészvény: mindazon rv, amely nem minősül elsőbbségi, dolgozói vagy kamatozó rvnek. A törzsrv-nyel rendelkező részvényes osztalékát állapítják meg utoljára az adózott
nyereségből. (nagyobb kockázat)
Elsőbbségi részvény: részvényesnek törvényben, vagy alapítói okiratban meghatározott
előnyt biztosít.
Osztalékelsőbbségi részvény: a részvényesek között felosztható adózott eredményből a más
részvényfajtába tartozó részvényeket megelőzően, azoknál kedvezőbb mértékben jogosít
osztalékra.
Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségre jogosító részvény: a részvényesnek likvidációs
hányadhoz fűződő elsőbbségre vonatkozó jogosultságot biztosít. Az RT jogutód nélküli
megszűntetése esetén felosztásra kerülő vagyonból az őt megillető részesedéséhez minden
más részvényest megelőzően jut hozzá.
Dolgozói részvény: olyan értékpapír, amelyet teljes és részmunkaidős foglalkoztatott
munkavállalók számára bocsáthat ki a társaság. Kibocsátható ingyenesen és kedvezményes
áron. A társaság csak akkor hozhatja forgalomba, ha a jegyzett tőkén felüli, le nem kötött
saját tőkéje az ingyenes rv-ek kibocsátási értékére és a kedvezményes részvények pénzben
meg nem fizetett hányadára fedezetet biztosít. Kibocsátási értékével a társaság az alaptőkéjét
felemelni köteles.
Kamatozó részvény: tulajdonosát megilleti a részvény névértékére számított kamat.

7.2.2.1.6.
Részvények értékelése
Részvények könyv szerinti értéke = Eszközök értéke – Kötelezettségek értéke
Részvények darabszáma
Részvény várható jövedelme =Osztalékjövedelem +- Jövedelem árfolyamváltozásból
Osztalékjövedelem:
Üzemi, üzleti tevékenység eredménye
+- pénzügyi műveletek eredménye
Szokásos vállalkozói eredmény
+- rendkívüli eredmény
Adózás előtt eredmény
+adózás előtti eredményt növelő tételek
-adózás előtti eredményt csökkentő tételek
Adóalap
Társasági adó (adóalap x 0,18)
Társasági adóját csökkentő tételek
Fizetendő adó
Adózott nyereség (adózás előtti eredmény- fizetendő adó)
A részvénytársaság közgyűlése az adózott nyereség felhasználására három egymást kizáró
döntést hozhat: teljes összegét kifizetik osztalékként, teljes összegét a vállalatnál
visszahagyják a saját tőke növelése érdekében, egy részét osztalékként kifizetik, egy részét
saját tőke növelésére fordítják
Osztalékráta: kifejezi, hogy az RT a tárgyévi adózott nyereségének milyen hányadát fordítja
osztalékra.
Osztalékráta = Adózott nyereségből osztalék/ adózott nyereség
Újratőkésítési ráta: kifejezi, hogy a részvényesek részvényükre jutó adózott nyereségüknek
milyen hányadát hagyják vissza a vállalatnál.
Újratőkésítési ráta = 1- Egy részvényre fizetett osztalék (DIV)
Egy rv-re jutó adózott nyereség (EPS)
DIV: dividend, osztalék
EPS: earning per Share, egy rv-re jutó adózott nyereség
Első évi osztalék (DIV1) = A feloszható nyereségből osztalékra fordított összeg
A törzsrészvények darabszáma
Osztalékhozam % = A részvényre jutó osztalék (DIV1)
A részvény jelenlegi árfolyama (Po)
Árfolyamnyereség = Részvény év végi árfolyama (P1) – év eleji árfolyam (Po)
Árfolyamhozam= P1 – Po
Po
Részvényhozam: azt fejezi ki, hogy a részvény összevont osztalék és árfolyam bevétele hány
százaléka a részvény mai piaci értékének, a rv mai árfolyamértékének.
A részvény várható hozama (r)= DIV1+ (P1-Po)
Po
A rv-től elvárt hozamot tőkésítési rátának is nevezik.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A részvény mai árfolyama (Po)= DIV1+ P1
1+r
A saját tőke növekedése= Adózott nyereség – osztalék x Adózott nyereség
Adózott nyereség
Saját tőke
Növekedési ráta (g) = Újratőkésítési hányad x Saját tőke arányos nyereség



Részvény árfolyama (P) =

Első évi osztalék (DIV1)
Tőkésítési ráta (r) –Növekedési ráta (g)

7.2.2.2. Részjegy
Részjegy: a szövetkezet által kiállított, vagyoni és tagsági jogot megtestesítő okirat.
Bizonyítja a szövetkezet tagjának a szövetkezet tőkéjéhez teljesített vagyoni hozzájárulást. A
részjegyek azonos összegűek és másra nem ruházhatók át. A szövetkezet adózott
eredményéből részesedésre jogosít.
7.2.3. Dologra vonatkozó tulajdonjogot megtestesítő értékpapír
7.2.3.1. Közraktárjegy: a közraktár által kiállított, rendeletre szóló értékpapír, amely
bizonyítja a közraktárban elhelyezett áru átvételét és a közraktárnak az áru kiszolgáltatására
vállalt kötelezettségét. Két részből áll: árujegy és zálogjegy
Átruházható értékpapír, forgatással. (részei egymástól függetlenül is forgathatók) Aki
átruházza, forgató, aki megszerzi, forgatmányos, a nyilatkozat, amellyel az ép-t átruházzák, a
forgatmány.
7.3. Az értékpapírok csoportosítása:
• Értékpapírban foglalt jog szerint
o Pénzkövetelést megtestesítő ép. (váltó, csekk, kötvény, kincstárjegy,
jelzáloglevél, letéti jegy)
o Részesedési jogot megtestesítő (részvény, részjegy)
o Dologra vonatkozó (közraktári jegy)
o Tagsági viszonyt megtestesítő (részvény, részjegy)
• Az átruházás lehetősége szerint
o Bemutatóra szóló
o Névre szóló
o Rendeletre szóló
• Az értékpapír hozama
o Járadékot biztosító (örökjáradék kv)
o Fix kamatozású (kincstárjegy)
o Változó kamatozású (vált. kamatozású kv, letéti jegy)
o Változó hozamú (rv, befektetési jegy)
o Átmeneti hozamú (változó kamatozású értékpapír)
• Az értékpapír lejárata
o Rövid (váltó, csekk, kincstárjegy)
o Hosszú (kötvény, záloglevél)
o Lejárat nélküli (részvény, örökjáradék kötvény)
• Forgalomképesség
o A közforgalom számára szánt értékpapír (nyilvános kibocsátású rv,
mindenki által vásárolható kv)
o Meghatározott körben forgalmazásra szánt ép. (lakosság számára
kibocsátott állampapír)
• Kibocsátója szerint
o Állam, önk, társas váll., hitelintézet, alapok
VIII. fejezet (259-287.o.)
Pénzügyi termékek, pénzügyi piacok

8.1. Pénzügyi termékek: Eszköz minden olyan dolog, amellyel jövedelmet lehet termelni,
vagy a jövedelmet el lehet osztani a gazdaság szereplői között. Két csoportja a reáleszköz és
a pénzügyi eszköz. Reáleszközök a föld, a gépek, gépi berendezések, a járművek és minden
más eszköz, amely az emberi munkával együtt alkalmas új érték létrehozására. A
jövedelemtermelés eszközei. Pénzügyi eszközök, amik a pénzügyi piacokon a kínálat,
kereslet, az adásvétel, az ügylet tárgyát képezik. A reáleszközök által termelt
vagyongyarapodás elosztásának az eszközei. A pénzügyi eszközök haszna a reáleszközökkel
termelt jövedelemből származik, amelyet a pénzügyi eszközök finanszíroznak.
Származtatott (derivált) eszközök olyan eszközök, melyek értéke más eszközök értékétől
függ. A pü-i piacokon a kereslet-kínálat tárgya lehet: 1. a tőkekereslet, hitelkereslet. Aki
tőkét (hitelt) keres, az a jelenben akar pénzhez jutni. Az árucikk az a jelenbeni pénz, amelyért
jövőbeni pénzt kínálnak. A hitel ára a kamat. Ha nő a kereslet, nő a kamat, drágul a hitel. 2.
Kötvény (részvény) kereslet. Aki kötvényt (részvényt) keres, jelenbeni pénzt kínál jövőbeni
pénzért. Ha a kötvénypiacon nő a kereslet, nő a kötvény árfolyama, csökken a kötvény piaci
kamatlába. A kötvény árfolyama a jövőbeni pénz mai ára.
8.2. Pénzügyi piacok: Pénzpiac, ahol rövid lejáratra (365 napot meg nem haladó) keresnek,
ill. kínálnak pénzt, pü-i eszközöket. Az adásvétel tárgya lehet az állampapírok közül a
kincstárjegy, a nyíltvégű befektetési jegy, a bankelfogadvány (=váltó, ahol a kibocsátó a
bankot nevezi meg címzettnek). Itt hitelt a visszavásárlási egyezmény (repo) alapján
nyújtanak. Tőkepiac, ahol egy évnél hosszabb lejáratra keresnek, ill. kínálnak pü-i
eszközöket. Ilyen eszköz pl. a részvény, zártvégű befektetési jegy, stb. Az értékpapírpiac
része a pü-i piacoknak. Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos értékpapírpiacot. Az
elsődlegesen az újonnan kibocsátott értékpapírok kerülnek forgalomba. Itt alakul a
megtakarítás tőkévé. A másodlagoson történik a kibocsátott értékpapírok átruházása,
adásvétele, újból pénzzé történő visszaváltása. A két piac feltételezi egymást. Fizikálisan a
pü-i piacok nehezen körülhatárolhatók. Lehet helyhez kötött, mint pl. a tőzsdei piac, de a
tőzsdei is része annak a kommunikációs eszközökkel összekötött üzleti hálózatnak, amelyen
belül a nap bármely órájában a legkülönbözőbb pü-i ügyleteket bonyolítják. A pü-i piacok
struktúrája azok koncentráltsága szerint: centralizált piac, ez a tőzsdei piac (első piac).
Decentralizált piac: Pulton keresztül való kereskedés, OTC piac (második piac); Harmadik
piac; Negyedik piac.
8.2.1. Tőzsde: olyan hely, ahol meghatározott árukat, meghatározott időben, szigorú eljárási
szabályok szerint, meghatározott személyek adhatnak, vehetnek. Fajtái: értéktőzsde,
árutőzsde, érték- és árutőzsde. A tőzsdék csoportosítása a tőzsdei áruk szerint: Az
értéktőzsdén a tőzsdére bevezetett értékpapírok adásvételével kapcsolatos ügyleteket, hitelés devizaügyleteket kötnek, nemesfém kereskedelmet folytatnak. Két formája a speciális
értéktőzsde, ahol egy meghatározott tőzsdei áru adásvételével kapcsolatos ügyletet kötnek,
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


lehet értékpapír tőzsde, devizatőzsde és nemesfémtőzsde; az általános értéktőzsde, ahol az
értéktőzsdei áruk mindegyike megjelenhet és képezheti ügylet tárgyát. Az árutőzsdén fizikai
áruk adásvétele folyik. Két fajtája a speciális és az általános árutőzsde. A speciális árutőzsde
további két csoportra bontható, az egyik egyetlen termékre, a másik meghatározott
árucsoportra specializálódott. A tőzsde jogi személy, a tőzsdére bevezetett értékpapírok és
tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, a nyilvános árfolyam alakulását
elősegítő, önkormányzó és önszabályzó szervezet. Államilag szabályozott és felügyelt piac.
A tőzsde által regisztrált és nyilvánosságra hozott árakat tőzsdei árfolyamoknak nevezik. Az
árfolyam alakulása jelzi a tőzsdei áru iránti keresletet ill. kínálatot. Az árfolyamok két
alaptípusa a hivatalos árfolyam, amely a tőzsdeidőben kötött ügyletek kialkudott, elfogadott



árát fejezi ki. Ezt a Tőzsde közzéteszi. A nem hivatalos árfolyam olyan áruk árait fejezi ki,
amelyekkel kapcsolatos adásvételi szerződéseket nem a tőzsdén kötötték. A hivatalos
árfolyamok között találunk tényleges és névleges árfolyamokat. Tényleges az az árfolyam,
amelyen a tőzsdei időszakban üzletkötés történt. A névleges árfolyam számított, mint pl. a
napi középárfolyam. A tényleges árfolyam lehet promt, amely az azonnal esedékes adásvétel
során elfogadott árat jelöli, és termin, amely a határidős tőzsdei ügylet során kialakult
árfolyamérték. Attól függően, hogy az árfolyamot mikor jegyezték fel, megkülönböztetünk
nyitó és záró árfolyamot. A nyitó a tőzsde nyitásakor, a záró a tőzsdenap végén rögzített
árfolyam. A záró árfolyam a nyitóhoz viszonyítva a tőzsdeidő alatt bekövetkezett
árváltozásokról tájékoztat. A kínálati árfolyam (áruárfolyam) arról tájékoztat, hogy adott
időben milyen áron lehet vásárolni. Ez az eladó által kínált ár. A keresleti árfolyam
(pénzárfolyam) azt jelzi, milyen árfolyamon lehet eladni. Ez a vevő által kínált ár. A tőzsdei
árfolyamok alakulását közzéteszik. Ha az árfolyamok lényegesen nem változnak, stagnáló
árfolyamokról beszélünk. Ha emelkedő irányzatot mutatnak, a piac élénkül, a változás
tendenciája hausse (hossz), azaz élénkülő. Ha csökkenő irányzatot mutatnak, az
árfolyamváltozás tendenciája baisse (bessz), azaz csökkenő. A világ tőzsdéin naponta
tőzsdeindexet számítanak. Ez olyan árindex, amely megmutatja, hogyan változott a
„tőzsdeárukosár” ára a bázis időszakhoz képest. A Budapesti Értéktőzsde
részvényindexének, a BUX-nak számítási alapjául szolgáló kosárba jelenleg legfeljebb 25
részvény helyezhető el. A kosárba felvehető részvények megválasztásánál a tőzsdére
bevezetett részvény mennyiségét, a részvénnyel történő kereskedés intenzitását, a
felfüggesztések számát veszik alapul. Kereskedési naponként a BUX értékét a BUX kosárba
elhelyezett részvények záró árfolyama alapján számítják ki.
8.2.2. Tőzsdén kívüli piacok: OTC piacon kötött ügylet keretében a vételi, ill. az eladási
árat az értékpapír kereskedő és az eladó, ill. az értékpapír kereskedő és vevő között
kialkudott ár határozza meg. A harmadik piac lényegét tekintve OTC, tehát tőzsdén kívüli.
A tőzsdén fix jutalékrendszer van. Az OTC piacon az ügyleteket ennél a jutaléknál
alacsonyabb jutalék mellett kötik. A befektetők a részvényre nyilvános eladási, ill. vételi
ajánlatot közölnek. Negyedik piacnak nevezik azt az értékpapírpiacot, ahol a nagy
intézményi befektetők a tőzsdén jegyzett értékpapírokkal közvetlenül kereskednek,
brókercégek nélkül. Nincs brókeri jutalék. A befektetők nem közölnek állandó eladási, vételi
ajánlatokat.
8.3. Azonnali és határidős piac: Az azonnali (promt) pénzügyi piac, ahol a pénzügyi
eszközökkel, termékekkel azonnali szállításra kereskednek. A teljesítés és az ellenérték
megfizetése egyidejűleg, vagy a teljesítést követő rövid időn belül megtörténik. A határidős
(termin) piac olyan piac, ahol a termékeket előre rögzített árakon (árfolyamon) adják és
veszik egy, a jövőben meghatározott napon történő teljesítésre. A tőkepiac résztvevői az
adásvételi jogviszonyuk alapján: befektető, az a személy, aki a kibocsátóval, a befektetési
szolgáltatóval vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb
vagyontárgyát részben vagy egészben az értékpapírpiac, ill. az értékpapírtőzsde hatásaitól
teszi függővé, kockáztatja. Ügynök: A befektetési eszközre vonatkozó adásvételi és
bizományosi szerződéseket közvetíti az ügyfelek között. Az ügyfél részére ajánlatot csak a
befektetési szolgáltató nevében tehet a befektetési szolgáltató által írásban meghatározott
feltételek szerint. Saját nevében szerződést nem köthet, és közvetítőt nem vehet igénybe.
Bizományos (bróker): kizárólag ügyfelei megbízásából vásárol és ad el értékpapírokat.
Megbízóival kötési árfolyamon számol el Tevékenységét ügynöki jutalék ellenében végzi Az
ügylet kockázatát a megbízó viseli. Értékpapír kereskedő (dealer): ügyfelei megbízásai

alapján, továbbá saját számlára is vesz és ad el értékpapírokat. Ha ügyfelei megbízásait
teljesíti, úgy jár el, mint a bróker. Ha saját számlájára vesz és készleteiből ad el, akkor végez
értékpapír-kereskedői tevékenységet. Ilyenkor nincs ügynöki jutalék, haszna a vételi és
eladási árfolyamok különbségéből származik. A kockázat ilyenkor őt terheli. Értékpapírbefektetési társaság: mely a PSZÁF engedélyével jogosult valamennyi befektetési
szolgáltatást végezni.
8.4. Határidős (termin) ügyletek: Forward ügylet: tőzsdén kívüli (OTC) piacon kötik. A
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szerződő felek a szerződésben vállalt kötelezettségeiket teljesíteni kötelesek. A nem
teljesítésből eredő kárigényt polgári peres eljárásban lehet érvényesíteni. Futures ügylet:
tőzsdén kötik. Olyan ügylet, amelyre kötött szerződésben az egyik fél arra vállal
kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott mennyiségű, és minőségű tőzsdei árut,
egy meghatározott jövőbeli napon, előre meghatározott áron átad, ill. átvesz. Opciós ügylet:
az eladási vagy vételi opció olyan határidős ügylet, amelynek jogosultja díjfizetés ellenében
jogot szerez arra, hogy egyoldalú nyilatkozattal előre meghatározott áron és időpontban, ill.
időtartamon belül, meghatározott árura határidős ügyletett eladóként vagy vevőként kössön
az opció kötelezettjével, aki az ügyletet eladóként vagy vevőként köteles megkötni. A
határidős ügyletek jellemzően spekulációs ügyletek. A határidős piacok résztvevői a
kockázathoz fűződő viszonyuk alapján: Spekulánsok: akik a remélt árfolyamszint,
kamatszint változásokra alapozva kötnek határidős ügyleteket és remélnek jelentős profitot.
Kockázatterhes ügyletet köt. Árfolyam- és kamatkockázata abból fakad, hogy elválik időben
a vétel és az eladás. Arbitrázsőr: ugyanannak a pénzpiaci terméknek az árfolyamának, a
kamatlábaknak helyközi eltéréseit használja ki úgy, hogy a terméket egy időben a
legalacsonyabban jegyző piacon megvásárolja és a legmagasabban jegyző piacon eladja.
Kockázat semleges üzletet köt. Fedezeti ügyletet kötők (hedgerek): az ár-, árfolyam-,
kamatkockázatnak kitett ügyletéből származó potenciális veszteségének elkerülésére egy, az
eredeti pozícióval ellentétes irányú határidős ügyletet köt. A fedezeti ügylet mögött mindig
létezik egy alapügylet. A fedezeti ügyletkötő a határidős műveletet kockázatának
csökkentése céljából köti. Pozíciók a határidős piacon: Ha a befektetőnek eladásra szánt
olyan pü-i eszköze van, amelynek árfolyama nagy valószínűséggel csökkenni fog, hosszú
(long) pozícióról beszélünk. Az ilyen pozícióval rendelkező az árfolyam csökkenésétől fél.
Az olyan pozíciót, amely vételi szándékot fejez ki, nevezik rövid (short) pozíciónak. A
rövid pozícióval rendelkező az árfolyam növekedésétől fél. Nyitott pozíción értjük az a
megkötött határidős szerződést, amelyet valamely szerződő fél nem vagy csak részben
teljesített. Lezárt pozíción a teljesített határidős szerződést értjük.
8.5. Opciós ügylet: Az opciós jog alapulhat jogszabályon, és lehet ilyen jogot vásárolni is.
Az opció más féltől vásárolt jog értékpapír, deviza eladására vagy vételére, ill. kamatszint
érvényesítésére szerződésben meghatározott későbbi határidőben vagy időpontig,
meghatározott áron vagy árfolyamon. Megkülönböztetünk vételi és eladási opciót. Vételi
opció esetén az opció jogosultja a vevő, aki azzal számol, hogy az opció tárgyát képező
értékpapír, tőzsdei termék ára, árfolyama a jövőben emelkedni fog. Az opciós díj megfizetése
ellenében jogot szerez arra, hogy az opciós szerződésben megnevezett értékpapírt, tőzsdei
terméket, meghatározott áron és időben, az eladótól egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja. A
vételi opció kötelezettje az eladó, aki opciós díj ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy ha
az opció vevője él vételi jogával, akkor a szerződésben megnevezett terméket, meghatározott
áron és időben a jogosultnak eladja. Az eladó az opció kiírója. Az eladási opció jogosultja az
eladó. Kiírója és kötelezettje a vevő. Az eladó azzal számol, hogy az ügylet tárgyát képező
termék ára, árfolyama a jövőben csökkenni fog. Az eladó opciós díj megfizetése ellenében



jogot szerez arra, hogy az opciós szerződésben megnevezett terméket, a meghatározott áron
és időben, a szerződésben megnevezett vevőnek egyoldalú nyilatkozattal eladja. Számára
kedvezőtlen árfolyam alakulás esetén nem köteles eladni. Ha az eladó él jogával, a vevő
köteles vásárolni.
8.5.1. Részvény opció:
8.5.1.1. Vételi opció: A kötési árfolyam másik neve lehívási árfolyam. Ez az az ár, amelyen
az opció lejáratakor vételi opció esetében a vevő jogosult vásárolni. Ha a vevő lejáratkor nem
hívja le az opciót, későbbi időpontban már nem élhet ezen jogával. Lejárati árfolyam az
opció lejáratakor az opció tárgyát képező termék spot (azonnali) árfolyama, melyen a
terméket az azonnali piacon megvásárolni, vagy eladni lehet. A vételi opciónak akkor van
értéke, ha a spot árfolyam nagyobb a kötési árfolyamnál. A vételi opció értéke nem lehet
negatív, ilyenkor a vevő nem hívja le az opciót. A vételi opció értéke zérus, ha a kötési
árfolyam egyenlő vagy nagyobb a lejárati (spot) árfolyamnál. Az emelkedő árfolyam
növekvő belső értékkel jár. Ennek a növekedésnek a spot árfolyam szab határt. Az opciós díj
annak a jognak az ára, amely lehetővé teszi, hogy a vételi opció vevője (jogosultja) a
szerződéstől jogkövetkezmények nélkül elálljon olyan esetben, amikor az opció tárgyát
képező termék ára, árfolyama számára kedvezőtlenül alakul. Ez a kötelezettnek, az eladónak
a bevétele, mely az ügylet kimenetelétől függetlenül nem követelhető vissza. Az opciós díjat
a szerződés megkötésekor kell megfizetni. A vételi jog lejárati értéke az opció tárgyát
képező pénzügyi termék opciós költséggel növelt kötési árfolyama. A vételi opciónak akkor
van nyeresége, ha a spot árfolyam nagyobb a vételi jog lejárati értékénél. Vételi opciós
ügyletnél a vevő nyeresége elméletileg korlátlan, maximális vesztesége az opciós díj
összegével egyenlő. Az eladónál fordított a helyzet, a nyeresége maximuma a kapott opciós
díj, a vesztesége pedig elméletileg korlátlan lehet.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


8.5.1.2. Eladási opció: Az eladási opció vevője azért köt opciós szerződést, vásárol opciós
jogot, mert azt reméli, hogy az opció lejáratakor az eszköz spot árfolyama alacsonyabb lesz a
kötési árfolyamnál. Amennyiben az opció lejáratakor a termék spot árfolyama valójában
alacsonyabb a kötési árfolyamnál, akkor az alacsonyabb áron megvásárolja a terméket és
eladja a magasabb kötési áron. A két árfolyam közötti különbözet adja a nyereségét. Az
eszköz megszerzésének költsége a spot árfolyam és az opciós díj együttes összege. Az
eladási opció lehívási árfolyama és az opció megszerzésének költsége közötti különbözet az
opció vevőjének a nyeresége. Az eladási opció vevője a számára kedvezőtlen árfolyam
alakulás esetén a szerzett opciós joga alapján elállhat a szerződéstől, nem hívja le az opciót.
Ha él opciós jogával, az eladó a vállalt kötelezettsége alapján az eladási opció vevője által
leszállított terméket a lehívási áron, árfolyamon köteles megvásárolni. Ennél az ügyletnél a
vevő nyeresége elméletileg korlátlan, a maximális vesztesége az opciós díj. Az eladónál
fordított a helyzet.
8.6. Arbitrázs ügylet: ugyanannak a tőzsdei terméknek a helyközi, vagy nemzetközi piacon
kialakult, egymástól eltérő árának kihasználása nyereség elérése céljából. Az arbitrázsőr ott
vásárol, ahol a termék a legolcsóbb, és ott ad el, ahol ugyanaz a termék a legdrágább. Mivel
az arbitrázsőr csak akkor vásárol, ha azonnal magasabb áron értékesíteni is tud, így az ügylet
kockázatmentes.
A közvetlen arbitrázsügyletnél az arbitrázsőr két piac közötti árfolyameltéréseket használja
ki nyereségszerzés céljából. Közvetett arbitrázsügyletről akkor beszélünk, amikor az
arbitrázsőr kettőnél több piac árfolyamkülönbségét használja ki nyereségszerzés céljából. A
devizaarbitrázs olyan ügylet, amikor valamely pénznemet egy adott pénzpiacon, adott
időpontban jegyzett árfolyamán azért vesznek meg, hogy a vétellel egy időben azt eladják

olyan piacon, ahol a pénznem árfolyama magasabb a vételi árfolyamnál, és ez által
nyereséget érjenek el.
IX. FEJEZET VÁLLALKOZÁSFINANSZÍROZÁS
Vállalkozási tevékenységet a vállalkozó végez. Vállalkozónak nevezzük azt a személyt,
aki/amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen,
ellenérték fejében gazdasági tevékenységet végez.
Vállalatnak nevezzük azt a jogilag, pénzügyileg koordinált szervezetet, amelynek keretében a
vállalkozási tevékenység végbemegy.
A vállalkozási tevékenységben közreműködőket két csoportba soroljuk:
• Vállalkozás belső érintettjei
• Vállalkozás külső érintettjei
A vállalkozás belső érintettjein értjük a tulajdonost, a menedzsert, a munkavállalót. A
tulajdonos szolgáltatja a tőkét a vállalkozás számára azzal a szándékkal, hogy a tőke
hasznosulásának eredményeként az gyarapodni fog. A tőke gyarapodásának forrása az
adózott nyereség, amelyet profitnak is nevezünk.
A menedzser, mivel közvetlenül kötődik a vállalkozáshoz, céljaiban azonosul a tulajdonosi
érdekkel.
A vállalkozó tevékenysége során kapcsolatot teremt a szállítókkal, az általa igényelt
szolgáltatások nyújtóival, a vevőivel, a fogyasztókkal, a versenytársakkal, a bankokkal, az
állami intézményekkel, az érdekképviseleti szervekkel és még sokan másokkal. A
vállalkozás szempontjából ezek a vállalkozás külső érintettjei.
Van olyan vállalkozás, amelyet:
• Csak egy személy hozhat létre (egyéni vállalkozás, egyéni cég)
• Egy vagy több személy együtt is alapíthat (kft, rt.)
• Csak több személy együtt alapíthat (kkt, bt, szövetkezet)
A vállalkozás tulajdonosán értjük azt a személyt, aki/amely a vállalkozás megkezdéséhez és
folytatásához szükséges pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltatják.
A vállalkozás tagjának, részvényesének a vállalkozásban vállalt részesedési foka kifejezi a
vállalat kockázat mértékét, amely viszont meghatározza a tag, a részvényes vagyoni és
tagsági jogait a vállalkozásban.
A tulajdonosnak, a társaság tagjának, részvényesének a vállalkozásban vállalt részesedési
foka függ:
• A vállalkozás vagyonához történő hozzájárulásának mértékétől,
• Az üzleti nyereségből való részesedésre való jogosultságának nagyságától,
• A vállalkozás kötelezettségeiért vállalt felelősségének mértékétől,
• Az üzleti döntések meghozatalában őt megillető jogoktól.
A vállalkozások osztályozása azok mérete szerint
A nemzetgazdaság vállalkozói méretstruktúráját a nemzet-gazdaságon belül működő
• Mikrovállalkozások,
• Kisvállalkozások,



• Kis- és közepes vállalkozások,továbbá
• A fenti kategóriába nem tartozó vállalkozások alkotják.
A vállalkozások méretének meghatározásához négy jellemzőt vesznek figyelembe. Ezek a
vállalkozás
• Által foglalkoztattak száma,
• Éves nettó árbevétele,
• Mérlegfőösszegének nagysága,
• Függetlensége.
A vállalkozásfinanszírozás szempontjából a vállalkozás mérete azért bír jelentőséggel, mert
az határozza meg az állam által adható támogatás(ok) feltételeit, mértékét.
Vállalkozási formák
Egyéni vállalkozás
Egyéni vállalkozáson a belföldinek minősülő természetes személy üzletszerűen végzett
gazdasági tevékenységét értjük.
Belföldi az a természetes személy, aki rendelkezik az illetékes magyar hatóság által kiadott
érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy azzal jogszabály érelmében rendelkezhet.
A természetes személy tevékenysége akkor minősül üzletszerűen végzett gazdasági
tevékenységnek, ha a tevékenységet saját nevében és saját kockázatára, haszonszerzés
céljából végzi.
A tevékenység megkezdésének feltétele, hogy a magánszemély az arra illetékes
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


államigazgatási szernél egyéni vállalkozói igazolványt kérjen és kapjon.
Az egyéni vállalkozó a vállalkozói igazolvány birtokában is csak az igazolványban
feltüntetett tevékenység végzésére jogosult.
Egyéni vállalkozási igazolvány nélkül is egyéni vállalkozás folytatására jogosult, pl.: ügyvéd,
közjegyző.
Az egyéni vállalkozónak nincs a magántulajdonától elkülönített vállalkozói vagyona, a
vállalkozásával összefüggő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. A vállalkozásból
származó jövedelme utána az szja-ról szóló tv. rendelkezései szerint adózik, az adózott
jövedelme a magánvagyonát gyarapítja.
Az egyéni vállalkozó kérheti a cégbíróságnál a vállalkozásának cégjegyzékbe történő
bejegyzését. Az egyéni vállalkozást a cégjegyzékbe történt bejegyzését követően egyéni
cégnek nevezzük.
Gazdasági társaság
Gazdasági társaságnak nevezzük azt a vállalkozási formát, amelyet magánszemélyek, jogi
személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, az állam hoznak létre üzletszerűen
végzett közös tevékenység folytatására, vagy annak elősegítésére.
Két csoportját különböztetjük meg:
• Jogi személyiséggel nem rendelkező
• Jogi személyiségű gazdasági társaságok.
A jogi személyiségű gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült gazdálkodó szervezetek,
tagjaik vagyonától elkülönült vagyonnal és jogképességgel rendelkeznek. A gt. Tagja – fő

szabály szerint – a társaság kötelezettségéért a vagyoni hozzájárulása mértékéig tartozik
felelőséggel.
A jogi személyiség nélküli gt. is rendelkezik a társaság tulajdonát képező vállalkozói
vagyonnal. A jogi személyiség nélküli gt., mint jogalany, a társaság kötelezettségeiért
elsősorban a társaság saját vagyonával felel.
Személyeket egyesítő vállalkozási formák
Közkereseti társaság
Kkt-t belföldi és külföldi illetőségű természetes személy, jogi személy, valamint jogi személy
nélküli gazdasági társaság. alapíthat. Tagjai arra vállalkoznak, hogy korlátlan és
egyetemleges felelősség mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az
ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják.
A tagok az alapítói tőke nagyságát és az alapítói tőkéhez való hozzájárulásuk mértékét a
társasági szerződésben határozzák meg.
A tag vagyoni hozzájárulását teljesítheti
• Pénzbeli hozzájárulással
• Nem pénzbeli hozzájárulással, amelynek tárgya lehet a közös gazdasági
tevékenység célját szolgáló épület, gép, berendezés stb. A nem pénzbeli
hozzájárulás megnevezésére gyakran használják az „apport” kifejezést. Az apport
értékét a tagok állapítják meg és azt a társasági szerződésben rögzítik.
A társaság az év végén beszámolót készít. A beszámolóban meghatározott adózott eredmény
felhasználásáról a tagok gyűlése, illetve a taggyűlés határoz. A tagok között a nyereség és a
veszteség a vagyoni hozzájárulásuk arányában kerül felosztásra.
Betéti társaság
Betéti társaságot alapíthat és annak tagja lehet belföldi é külföldi illetőségű természetes
személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. A társaság tagjai közös
gazdasági tevékenység üzletszerű folytatására vállalnak kötelezettséget.
A társaság alapításának feltétele, hogy a társaságnak legalább egy beltagja és egy kültagja
legyen.
Az a tag minősül beltagnak, akinek felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett
kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges. A beltag vagyoni felelőssége
a társaság kötelezettségeiért csak akkor és olyan mértékben áll fenn, amikor és amilyen
összegben a társaság vagyona a társaság kötelezettségeit nem fedezi.
Kültagnak minősül az a tag , aki csak a társasági szerződésben meghatározott vagyoni betétje
szolgáltatására köteles. A kültag felelőssége korlátozott felelősség.
A kültag korlátozott vagyoni felelősségével szemben két kivétel van. Az egyik kivétel, ha a
kültag neve szerepel a társaság cégnevében. Ebben az esetben a kültagnak a beltaggal azonos
a felelőssége. A kivétel másik esete, amikor a kültag a vagyoni betét szolgáltatására
vonatkozó kötelezettségét csak részben, vagy egyáltalán nem teljesíti.
A tagok a társaság működésének megkezdéséhez szükséges alapítói tőke nagyságát a
társasági szerződésben határozzák meg.
A tag a vagyoni betétjét vagy annak értékét a tagsági jogviszony fennállása alatt nem
követelheti vissza.
A társaság év végén beszámolót készít. A beszámolóban megállapított adózott eredmény
felhasználásáról a taggyűlés határoz. A tagok között a nyereséget és a veszteséget, a tagok
által szolgáltatott vagyoni betét arányában osztják meg.



Tőkegyesítő gazdasági társaságok
A korlátolt felelősségű társaság a kis- és közepes méretű és tőkeerejű vállalkozások
legelterjedtebb formája.
A társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a tagok által vállalt, előre meghatározott
összegű törzsbetétekből álló törzstőkét hoznak létre üzletszerűen végzett gazdasági
tevékenység folytatása céljából.
A tagok felelőssége a társaság felé a társasági szerződésben meghatározott vagyoni
szolgáltatás nyújtására, a pótbefizetésre és a mellékszolgáltatásra terjed ki.
A kft.-nél nem a társaság vagyoni felelőssége, hanem a társaság tagjainak a társasággal
szembeni felelőssége korlátozott. A társaság felelőssége a vagyonának teljes erejéig
korlátlan.
A társaság tagja az lehet, aki a törzsbetét összegének megfelelő vagyoni szolgáltatással
hozzájárul a társaság törzstőkéjéhez. A törzsbetét összege nem lehet kisebb 100.000
forintnál, a törzsbetétek összességéből képzett törzstőke összege pedig a 3 millió forintnál. A
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


törzstőke a társaságnak a cégbíróságnál bejegyzett saját tőkéje, és mint ilyet nevezik jegyzett
tőkének is.
A kft. tagja a törzsbetét összegét szolgáltathatja pénzbetét és nem pénzbetét (apport)
formájában. A pénzbeli és a nem pénzbeli rész aránya azonban olyan mértékben
meghatározott, hogy a pénzbeli részek összegének el kell érnie legalább a törzstőke 30 %-át,
és legalább az egy millió forintot.
A törzsbetétként szolgáltatni szándékolt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a tagok csak
akkor fogadhatják el, ha az olyan dolog, szellemi alkotás vagy jog, amely
• Vagyoni értékkel rendelkezik, a vagyoni hozzájárulásként meghatározott értéke
megegyezik annak piaci érékével, és az időtálló,
• Forgalomképes, tehát szabadon átruházható,
• Végrehajtás alá vonható.
A társaság jogelőd nélküli alapításkor a törzsbetét nagysága határozza meg a társasági
jogokat és a tag anyagi érdekeltségét megtestesítő üzletrész értékét, amelyet nevezhetünk az
üzletrész névértékének.
Részvénytársaság
A rt. olyan jogi személyiségű gazdasági társaság, amelyet előre meghatározott számú és
névértékű részvényekből álló alaptőkével alapítanak. A részvényes felelőssége a társaság
kötelezettségeiért a szolgáltatott vagyoni hozzájárulása erejéig terjed. A részvényes saját
vagyonával nem felel a társaság kötelezettségeiért. A részvényes nem követelheti vissza a
szolgáltatott vagyoni értéket, a részvénytársaság kötelezettségeiért az általa szolgáltatott
vagyoni hozzájárulás mértékéig felel.
A rt., mint jogalany felelőssége azonban korlátlan, tartozásaiért teljes vagyonával felel.
Közös vállalat
A közös vállalat üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására létrehozott gazdasági
társaság. Alapító tagja lehet, illetve tevékenysége folytatásában részt vehet belföldi és
külföldi illetőségű természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság.
A közös vállalat is tőkeegyesítő gazdasági társaság.

A tagok hitelezőkkel szembeni felelőssége sajátos vagyoni felelősség. A közös vállalat
tagjának a felelőssége együttes és kezesi felelőssége. Ez azt jelenti , hogy a hitelező a
társaság fizetőképtelensége esetén minden egyes tagtól követelheti a társasággal szemben
fennálló, a társaság által elismert követelésének kiegyenlítését, de csak a tag vagyoni
hozzájárulása arányában és nem annak erejéig. A tag felelőssége egyszerű kezesi felelősség.
A tag e felelőssége alapján a teljesítést mindaddig megtagadhatja, amíg az a közös vállalattól
behajtható. A tagok a nyereségből a vagyoni hozzájárulásuk arányában részesednek és a
veszteséget ugyancsak a vagyoni hozzájárulásuk arányában viselik. A tagok a társasági
szerződésben ettől eltérően is rendelkezhetnek. A tag a társaságból csak egy adott év végén
léphet ki, ha kilépési elhatározását legalább 3 hónappal az igazgatótanácsnak írásban
bejelentette.
Jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság
A gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat, célja a profitszerzés, a
vagyon gyarapítása.
Az egyesülés „non profit” szervezet. Alapításának és tevékenységének célja nem a saját
haszonszerzés, és nyereségszerzés, hanem a tagok tevékenységi körén belül a tagok
tevékenységének összehangolása, a tagok érdekeinek képviselete.
Az egyesülés
főtevékenysége előmozdítása érdekében az alaptevékenységet segítő szolgáltatási
tevékenységet is folytathat. A társaságnak főtevékenysége mellett nyújtott szolgáltatásait
kiegészítő tevékenységnek nevezik.
Az egyesülés alapítója és tagja lehet belföldi és külföldi természetes személy, jogi személy és
jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.
A társaság alaptevékenységének folytatásához nincs szükség társasági vagyonra, ezért nem
jön létre vagyonegyesítés. A főtevékenységgel kapcsolatos költségeket a társaság tagjai a
társasági szerződésben megállapított módon, mértékben és időben egymás között
elszámolják, illetve a társaságnak megtérítik.
Amennyiben a társaság a főtevékenysége mellett kiegészítő tevékenységet is végez, az ahhoz
szükséges vagyont a tagok a társasági szerződésben meghatározott mértékben és módon
biztosítják. A vagyon szolgáltatása történhet készpénz befizetéssel, és nem pénzbeli
szolgáltatással, apporttal.
A kiegészítő gazdasági tevékenység adózott eredményét a tagok egymás között a
tevékenységhez szolgáltatott vagyoni hozzájárulásuk arányában osztják fel.
Az egyesülés tagjai anyagilag felelnek az egyesülés azon tartozásaiért, amelyekre a társaság
vagyona nem nyújt fedezetet.
Szövetkezet
A szövetkezet mint vállalkozási forma nem tartozik a gazdasági társaságok körébe. A
szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásával és személyes közreműködésével alakuló jogi
személyiségű vállalkozási és más tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet. Az lehet a
szövetkezet tagja, aki vagyoni hozzájárulásként az alapszabályban meghatározott számú és
összegű részjegyet jegyez és annak értékét megfizeti.
A vállalkozás vagyona



A vállalkozónak ahhoz, hogy tevékenységét megkezdhesse, majd folytathassa, eszközökre,
reáljavakra van szüksége. A reáljavakat a vállalkozó a az árupiacon vásárolja meg vagy maga
állítja elő.
A reáljavak összessége képezi a vállalat vagyonát.
A vállalkozói vagyon körébe tartozó eszköz az értéktermelés egyik tényezője, másik
tényezője a munkaerő.
A vállalkozó ( a vállalat) a termelési eszközök vásárlásra fordított „mai” pénzzel annak
jövőbeli pénzáramait vásárolja meg. A jövőbeli pénzáram tartalmazza az eszközök
megszerzésére fordított mai pénzt és annak hozamát, a profitot.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A vagyon vagyonelemekből tevődik össze, különböző eszközök formájában jelenik meg.
A vagyonfajtákat attól függően, hogy értéküket hogyan adják át a velük előállított új
terméknek, továbbá hogyan történik értékük visszatérítése az eladási árban, két csoportba
soroljuk:
• Befektetett eszközök
• Forgóeszközök
Azt, hogy egy eszköz befektetett eszköznek, vagy forgóeszköznek minősül-e a vagyontárgy
lekötési ideje és nem a vagyontárgy értéke határozza meg.
A befektetett eszközök olyan vagyonfajták, amelyek általában egy évnél hosszabb időn át
vesznek részt az értéktermelésben, és a termelési folyamatban fokozatosan használódnak el.
A befektetett eszközök körébe tartoznak:
• Az immateriális javak,
• A tárgyi eszközök,
• A befektetett pénzügyi eszközök.
Az immateriális javak közé azok a nem anyagi természetű eszközök tartoznak, amelyek
forgalomképesek és vagyoni értékkel rendelkeznek (pl.:vagyoni értékű jogok, szellemi
termékek, valamint az üzleti vagy cégérték).
A tárgyi eszközök anyagi eszközök (ingatlan, műszaki berendezés, földterület).
A vállalkozó, amennyiben tevékenységét sikeresen végzi, adózott nyereségre tesz szert,
profithoz jut.
A vagyontárgyak másik (külön) csoportját képezik azok az anyagi javak(eszközök),
amelyeket a vállalkozás az értéktermelő folyamatban egy évnél rövidebb időn belül
felhasznál. A vagyontárgyaknak a forgóeszközök körébe történő besorolása felhasználásuk
időtartama alapján történik.
Ezért az eszközöknek forgóeszközzé vagy befektetett eszközzé történő minősítése során a
vállalkozásban betöltött szerep is vizsgálandó.
A forgóeszközök a termelés, a forgalom folyamatában állandó körforgást végeznek, s
eközben a termelés, a forgalom különböző szakaszain haladnak át.
A forgóeszközöket a termelés folyamatában elfoglalt helyük és szerepük alapján aszerint
különböztetjük meg, hogy az eszközök az adott helyzetben
• A termék előkészítése,
• A tulajdonképpeni termelés,

• A forgalom,
szakaszaiban helyezkednek-e el.
A forgóeszközöket a következőképpen csoportosíthatjuk:
• Pénzeszközök,
• Értékpapírok,
• Készletek,
• Követelések.
Pénzeszköznek nevezzük a vállalkozás azon eszközeit, amelyek pénz formát öltöttek vagy
rövid időn belül azokat pénzzé lehet átalakítani. Ide soroljuk a készpénzt, a csekkeket, az
elszámolási betétszámlán lévő követelést.
A forgóeszközök között azok az értékpapírok szerepelnek, amelyeket a vállalkozó az
átmenetileg szabad pénzeszközeiből forgatás, árfolyamnyereség elérése céljából vásárol.
A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan
eszközök, amelyek rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt és a
tevékenységi folyamatban eredeti alakjukat elvesztik.
Eredetük szerint megkülönböztetünk vásárolt és saját termelésű készleteket.
A vásárolt készletek körébe tartoznak a termékek előállításához beszerzett különféle
anyagok, áruk, amelyeket a termelés folyamatában egy éven belül felhasználnak.
Saját termelésű készletnek minősülnek azok a készletek, amelyeket a vállalkozó maga állít
elő. A saját termelésű készletek közé tartozik a félkésztermék, a késztermék, illetve azoknak
az anyagoknak, áruknak az összessége, amelyek a megmunkálás, a félkész vagy
késztermékké történő átalakítás folyamatában vannak.
A követelések olyan pénzformában kifejezett igények, amelyek azáltal keletkeznek, hogy a
vállalkozó különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződések alapján
teljesített, de a fizetési kötelezett az általa elfogadott, nem vitatott, elismert tartozását még
nem egyenlített ki.
A vállalkozónak a követelése kapcsolódhat továbbá:
• Előlegfizetéshez is olyan esetekben, amikor a fizetett előleg ellenében a kötelezett
nem teljesített,
• Kölcsön nyújtáshoz a még vissza nem törlesztett kölcsön erejéig.
A vállalkozó vagyonának rugalmasságán azt értjük, hogy a nem pénz formában lévő
vagyontárgyak milye időn, általában hány napon belül tehetők pénzzé.
Vagyonrugalmasság = Forgóeszköz-vagyon –a forgóeszközök köréből a rugalmatlan
eszközök
Tartós befektetések körébe tartozó vagyon + a forgóeszközök köréből a rugalmatlan
eszközök
A vállalkozó vagyonának rugalmassága meghatározza a vállalkozó fizetőképességét és
befolyásolja piaci alkalmazkodó képességét.
A vállalkozói tőke



A tőke mutatja meg, hogy mekkora és honnét származik az a vásárlóerő, amelynek
birtokában a vállalkozó megszerzi a tevékenysége megkezdéséhez és folytatásához szükséges
vagyont, továbbá, amely forrása a vállalkozás növekedésének.
A vállalkozói tőke meghatározó eleme a saját tőke. Saját tőke nélkül nincs vállalkozói tőke.
Az idegen tőke a saját tőkét egészíti ki a vállalkozási tevékenységhez szükséges tőke
mértékéig.
A saját tőke két forrásból származik A saját tőke egyik forrása a tulajdonosok által
szolgáltatott vagyoni hozzájárulás, a másik forrása a tulajdonosok által a vállalkozásban
visszahagyott adózott nyereség.
A tulajdonosok vagyoni hozzájárulása teremti meg az alapítói tőkét és a tőketartalékot.
Amennyiben a vállalkozó tőkéjét teljes összegében a tagok, a részvényesek szolgáltatják,
akkor a vállalkozás tőkéje megegyezik a vállalkozó saját tőkéjének összegével.
A vállalkozás tagjai, részvényesei által a saját tőke részeként szolgáltatott pénzbeli
hozzájárulásból vásárolt vagyon, továbbá az apportként szolgáltatott vagyoni érték az átadást
követően már nem képezi a tag magánvagyonát és nem válik a tagok közös vagyonává. A
vagyon a gazdasági társaság tulajdonába megy át.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Alapítói tőke
A saját tőke első megjelenési formája az alaptőke. Az alaptőke megmutatja, hogy a
tulajdonosok a létesítő okiratban foglaltak szerint milyen összegű vásárlóerőt adtak át a
gazdálkodó szervezetnek tevékenysége megkezdéséhez.
A létesítő okiratban meghatározott tőkét nevezik jegyzett tőkének is.
A gazdálkodó szervezet a jegyzett tőkéjét működésének folyamatában csökkentheti,
növelheti.
Az alapítói tőkét a tulajdonos(ok) lejárat nélkül bocsátja(ák) a vállalkozás rendelkezésére, a
tag, a részvényes az általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulást nem mondhatja fel, nem léphet
fel a vállalkozással szemben olyan igénnyel, hogy a gazdasági társaság minden további
nélkül szolgáltassa vissza az alaptőkéhez teljesített hozzájárulást.
Fő szabály, hogy a gazdasági társaság a jegyzett tőke terhére a tagnak, a részvényesnek
fizetést nem teljesíthet.

A vállalkozó az eredménytartalékot felhasználhatja a jegyzett tőke emelésére, ez előző
veszteség finanszírozására, osztalék fizetésére.
Mielőtt a vállalkozási tevékenység eredményével az eredménytartalékot módosítják, azt az
összeget, amely a saját tőke nagyságát változtatja, tárgyévi mérleg szerinti eredményként
mutatják ki.
A mérleg szerinti eredmény, ha nyereség, növeli, ha veszteség, csökkenti a vállalkozó saját
tőkéjét.
Az értékelési tartalék terhére pénzügyi kötelezettséget vállalni, pénzügyi kötelezettséget
teljesíteni, a saját tőke más elemét kiegészíteni nem lehet.
A saját tőke elemek között az értékelési tartalék nem jelent valóságos pénzforrást. A
tárgyévi mérleg szerinti eredményt átvezetik az eredménytartalék számlára. Az átvezetés
után a vállalkozás rendelkezésre álló saját tőke egyenlő a befizetett jegyzett tőke, a
tőketartalék és a még le nem kötött eredménytartalék együttes összegével.
Idegen tőke
A vállalkozási tevékenységet el lehet kezdeni és lehet folytatni kizárólag saját tőkével. A
vállalkozási tevékenységet kizárólag idegen tőkére alapozni nem lehet. Az idegen tőke a saját
tőkét egészíti ki a vállalkozás méretéhez szükséges tőkeerő szintjére.
Az idegen tőke származhat tisztán pénzügyi és/vagy teljesítmény kapcsolatokból.
A tevékenységét kezdő vállalkozó a pénzkapcsolatokból származó idegen tőkét
felhasználhatja tárgyi eszköz beszerzésre, szolgáltatón , az értékesítő tevékenységhez
szükséges anyagok, áruk és mindazon költségeinek finanszírozásához, amelyek a
tevékenység megkezdésekor felmerülnek.
A saját tőke lejárat nélküli tőke. Ezzel szemben az idegen tőke lejárattal bíró tőke. Ez azt
jelenti, hogy az idegen tőkét visszakell fizetni, és a hitelezőnek a szerződésben kikötött
hiteldíj is jár.
A fizetési kötelezettséget általában pénzben kell teljesíteni. A fizetési kötelezettség
teljesítésének időtartama szerint különbséget teszünk hosszú- és rövidlejáratú fizetési
kötelezettség között.

Az alapítói tőkét kiegészítő saját tőke elemek
Az alapítói tőkét kiegészítő saját tőke elemek:
• A tőketartalék,
• Az eredménytartalék,
• A tárgyévi mérleg szerinti eredmény,
• Értékelési tartalék.

Hosszúlejáratúak azok a kötelezettségek, amelyek lejárata, visszafizetési időtartama az egy
évet meghaladja. Az egy évet meg nem haladó lejáratú fizetési kötelezettségek
rövidlejáratúak.
Az idegen tőkének a rövid- és hosszúlejáratú fizetési kötelezettségekre bontása a vállalkozás
likviditásának szempontjából meghatározó jellegű.
A hosszúlejáratú idegen tőke lehetővé teszi, hogy tartós befektetéseket finanszírozzon a
vállalkozás.

A tőketartalék a saját tőkének olyan eleme, amelyet jellemzően a tulajdonosok a jegyzett
tőkén felül, visszafizetési kötelezettség nélkül bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére.
A vállalkozó a még le nem kötött tőketartalékát felhasználhatja a jegyzett tőkéjének
emelésére, veszteségének finanszírozására.
A vállalkozónak eredménytartaléka akkor keletkezik, ha működése során adózott nyereséget
ér el és azt vagy annak egy részét a tulajdonosoknak nem fizeti ki osztalék, illetve részesedés
címén. A tulajdonosok által a tiszta (adózott) nyereségnek a vállalkozónál visszahagyott
része növeli a vállalkozó eredmény-tartalékát.

Aki tartós befektetéseket rövidlejáratú hitellel finanszíroz, könnyen fizetőképtelenné válhat,
és ezáltal elveszti üzletfeleinek bizalmát.
Az a pénz, amelyet a vállalkozó a teljesítménykapcsolatai alapján egy évet meg nem haladó
lejárati időre a vállalkozási tevékenységének finanszírozásához megszerez, jelenti számára a
rövidlejáratú idegen finanszírozási forrásokat.
A rövidlejáratú idegen pénzforrás származhat:
• A vevők előrefizetéseiből,








A szállítók által nyújtott kereskedelmi hitelekből,
A tartós passzívákból,
A rövid lejáratra felvett pénzhitelekből, kölcsönökből,
Egyéb kötelezettségekből.

A forgóeszközöket az idegen tőkével kell finanszírozni. Abban az esetben, ha ezek a
tőkeforrások nem elegendőek a forgóeszköz finanszírozásához, a vállalkozó rövidlejáratú
hitellel, kölcsönnel egészítheti ki pénzforrásait.
A forgóeszközöket a vállalkozó a számviteli mérlegében a rövidlejáratú eszközök között
tüntetik fel.
A saját, illetve a hosszúlejáratú idegen tőkével finanszírozott forgóeszközöket szokták
tartósan, egy évet meghaladóan lekötött forgóeszközöknek nevezni.
A forgóeszközök másik csoportját azok a forgóeszközök alkotják, amelyek egy-egy termelési
ciklusban felhasználásra kerülnek és a ciklushoz kapcsolódó forgalmi folyamat befejeztével
ismét pénzzé alakulnak át.
Azok a forgóeszközök, amelyek egy-egy termelési, forgalmi folyamatban pénzből áruvá,
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


majd áruból ismét pénzzé alakulnak át, képezik a vállalkozó rövidlejáratú kötelezettségekkel
finanszírozott forgóeszközeit.
A készenlétben tartott forgóeszközöket tartós finanszírozási forrásokkal, az értéktermelő és a
hozzá kapcsolódó forgalmi folyamatban újratermelendő forgóeszközöket rövidlejáratú
forrásokkal finanszírozzuk.
A nettó forgótőke összege arra ad választ, hogy a forgóeszközök milyen összegét, illetve
hány %-át finanszírozzák saját tőkével és/vagy hosszú(közép) lejáratú idegen tőkével.
A nettó forgótőke a saját és a hosszúlejáratú tőkének az a része, amely a befektetett eszközök
finanszírozásához már nem szükséges.
Tőkefedezeti mutató=

saját tőke + hosszúlejáratú idegen tőke
Befektetett eszközök + nettó forgótőkével

finanszírozott

forgóeszközök
Minden olyan esetben, amikor a bemutatott összefüggések alapján a tőkefedezeti mutató
értéke 1 (egy), a vállalkozó a szolid finanszírozási stratégia követelményének megfelelő
gyakorlatot követi.
Olyan esetben, amikor a tőkefedezeti mutató nagyobb 1-nél, a vállalkozó a konzervatív
finanszírozási stratégiát követ.
Az agresszív finanszírozási stratégiát az jellemzi, hogy tartós befektetéseket, illetve azok egy
részét nem saját, illetve saját és hosszúlejáratú finanszírozási forrásokkal, hanem
rövidlejáratú kötelezettségekkel finanszírozzák.
Pénzügyi tőkeáttétel
A pénzügyi tőkeáttétel a tőke szerkezetével kapcsolatos fogalom. Az olyan tőkeszerkezetet,
amely a saját tőkén kívül idegen tőkét is tartalmaz, pénzügyi tőkeáttételes tőkeszerkezetnek
nevezik. A pénzügy tőkeáttételt az idegen tőkének a vállalkozásba történő bevonása hozza
létre.
A vagyoni értéket nem annak finanszírozási forrása, hanem a mindenkori piaci értéke
határozza meg.

A tőke költségét a tőke alternatív költsége határozza meg.
A saját tőke költsége a tagok, a részvényesek által a társaságnak szolgáltatott vagyoni érték
és a társaságnál visszahagyott adózott nyereség után elvárt hozam, amelynek alsó korlátja a
tőke alternatív költsége.
Az idegen tőkét a hitelezők bocsátják a vállalkozó rendelkezésére. Az idegen tőkét vissza
kell fizetni, és a pénz használatért kamatot kell fizetni. Az idegen tőke költsége a tőke
használatáért fizetett díj, amelyet kamatnak neveznek. A idegen tőke után fizetendő
kamatszintet ugyancsak a tőke alternatív költsége határozza meg.
Olyan esetben, amikor a vállalkozó tőkéje pénzügyi tőkeáttételtől mentes, tehát
kizárólagosan a saját tőke alkotja, akkor a vállalati tőkeköltség egyenlő az ex ante, illetve az
ex post tőkealternatív költséggel.
Ha úgy változik meg a tőke szerkezete, hogy nem módosul a tőke összege, akkor nem
változik a tőkével finanszírozott eszközök hozama. Módosulni fog viszont a saját tőkére jutó
hozam. Olyan esetben, amikor a idegen tőke költsége kisebb az eszközök hozamánál, a saját
tőke hozama növekszik. Fordított esetben, amikor az idegen tőke költsége nagyobb az
eszközök hozamánál, akikor csökkenni fog a saját tőke hozama.
IX.fejezet (328-366. Oldalig)
Idegen tőke költsége: Az idegen tőke költsége a tőke használatáért fizetett díj, amelyet
kamatnak neveznek. Az idegen tőke után fizetendő kamatszintet a tőke alternatív költsége
határozza meg.
Vállalkozó tőkeköltsége, ha nincs tőkeáttétel: Amikor a vállalkozó tőkéje pénzügyi
tőkeáttételtől mentes, akkor a vállalati tőkeköltség egyenlő az ex ante, illetve az ex post
tőkealternatíva-költséggel.
Súlyozott átlagos tőkeköltség becslése: (Stk)=St/Öt*Sth+It/Öt*Ith, ahol
A képletben:
St =saját tőke
It =idegen tőke
Öt =összes tőke
Sth =a saját tőke elvárt hozama
Ith =az idegen tőke elvárt hozama
Ha úgy változik meg a tőke szerkezet, hogy nem módosul a tőke összege, akkor nem változik
a tőkével finanszírozott eszközök hozama. Módosulni fog viszont a saját tőkére jutó hozam.
Olyan esetben, amikor az idegen tőke költsége kisebb az eszközök hozamánál, a saját tőke
hozama növekszik. Fordított esetben, amikor az idegen tőke költsége nagyobb az eszközök
hozamánál, akkor csökkeni fog a saját tőke hozama.
9.6 Finanszírozás leírási bevételekből
Leírási bevétel: Befektetett tárgyi eszközök értéke a termelés folyamatában fokozatosan
megy át a vele előállított új termék értékébe. Az értékátadási folyamatot a költségek között
elszámolt értékcsökkenési leírás közvetíti. A korábban befektetett, a bevételben visszatérülő
tőkét nevezzük leírási bevételnek.
Egy-egy elszámolási időn belül a leírási bevétel nagyságát a tárgyi eszközök körében:
• a befektetett eszközök bruttó értéke
• a befektetett eszközök használati ideje,





a tőkebefektetés törlesztésének módszere határozza meg.

A befektetett eszközök bruttó értéke: az az érték, amennyibe az eszköz beszerzése,
előállítása került, amilyen értéken a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett
egyedi eszközt a vállalkozó vagyonnyilvántartásába bevették.
A befektetett eszköz használati ideje: az eszköz hasznos élettartama. A hasznos élettartam
az az időszak, amely alatt a vállalkozó:
• az eszközt várhatóan használni fogja,
• az eszköz bekerülési értékét az eredmény terhére elszámolja, visszatörleszti.
Az elszámolási idejét három tényező határozza meg:
• fizikai elhasználódási idő
• avulási idő
• a jogi szabályok.
A befektetett eszközök beszerzésére, előállítására fordított tőke visszatörlesztésének idejét
az arra ható fizikai elhasználódási idő és a gazdasági avulási idő közül az határozza meg,
amelyik hossza rövidebb.
A befektetett eszköz használati idején belül a befektetett tőke visszatörlesztése,
elszámolása az eredmény terhére történhet:
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


• egyenletes (lineáris) ütemű,
• gyorsított (az idő függvényében degresszív) ütemű, vagy
• késleltetett (az idő függvényében progresszív) ütemű törlesztési módszerrel.
9.6.1 A befektetett tőke egyenletes ütemű visszatörlesztése
A befektetett eszköz egyenletes ütemű visszatörlesztése azon a feltételezésen alapul, hogy az
immateriális javak, a tárgyi eszközök értéke az idő múlásával egyenes arányban csökken.
A felszabaduló (visszanyert) tőke összegét a következő képlettel számítjuk ki:
Vt = Bé/*n/M
Ahol: Vt = visszanyert tőke az amortizációs idő egyes éveiben
Bé= az eszközök könyv szerinti bruttó értéke
M = használati idő hossza (év)
n = használati idő egyes éve
9.6.2 Gyorsított ütemű tőketörlesztés
A tőke gyorsított visszatérítésének esetében a berendezések működésének első éveiben azok
az értékének nagyobb hányadát viszik át a velük előállított új termékek értékébe. Ennek
azonban elengedhetetlen feltétele, hogy a termékek árában az időarányosnál nagyon összegű
amortizációt a piac elfogadja, arra az eladási ár nyújtson fedezetet.
Évenkénti leírás százalékban = (M+1)-n/M* (M+1)/2*100
A képletben:

M= a használati idő teljes hossza (év)
N= a leírási évének a száma
9.6.3 Késleltetett ütemű tőketörlesztés
Az immateriális javakba, a tárgyi eszközökbe fektetett tőke késleltetett visszatörlesztése
esetén, az üzembe helyezését követő kezdeti időben kisebb, majd az idő előre haladtával
növekvő (progresszív) mértékű amortizációt számolnak el az eredmény terhére.
9.6.4 Az amortizáció kapcsolata a társasági adóval
A vállalkozó az amortizációt az eredmény terhére számolja el. Ahogy nő a költségek között
elszámolt amortizáció, úgy csökken az adózás előtti eredmény.
A vállalkozás maga határozza meg az immateriális és tárgyi eszközök után költségként
elszámolásra kerülő amortizáció összegét. Nem lehet amortizációt elszámolni a már teljesen
leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, illetve tárgyi
eszköznél.
9.7 Hosszú távú befektetések reáleszközökbe
Azt a tőkebefektetést, amelyet azért határoznak el, hogy az által a jövedelemtermelést
hosszabb távon (365 napot meghaladóan) szolgáló eszközöket és/vagy a jövedelemtermelés
tárgyait megszerezzék, beruházásnak nevezzük.
A beruházás élettartamát meghatározza, a befektetett tőkéből megvásárolt eszközök fizikai
elhasználódási ideje, illetve az eszközök avulási ideje.
A beruházás élettartama nem lehet hosszabb az eszközök fizikai elhasználódási, illetve
avulási idejénél. Az így meghatározott élettartam csak akkor fogadható el, ha azon belül
biztosított, hogy a befektetett tőke visszatérül és legalább egyszer megtérül.
Akkor beszélünk tőke visszatérülésről, ha a beruházás élettartama alatt azt a tervezett
értékcsökkenés formájában az eredmény terhére elszámolják és az árbevételben realizálják.
A tőke megtérülésének feltétele, hogy a vállalkozó a beruházás élettartama alatt érjen el
legalább a befektetett tőke összegének megfelelő adózott nyereséget.
9.7.1 A beruházás ráfordításai, a beruházás bevételei
Azt a pénzösszeget, amelyet a beruházásra rendelkezésre álló tőkéből az eszközök
beszerzésére felhasználnak, a beruházás ráfordításának nevezzük.
A beruházás ráfordításait két csoportba soroljuk:
• a beruházás egyszeri ráfordításai: olyan negatív pénzáram, amelyek a projekt
megvalósításához, működőképességének fenntartásához szükséges befektetett eszközök,
mint az immateriális javak és tárgyi eszközök, továbbá a nettó forgótőkével
finanszírozott forgóeszközök beszerzéséhez kapcsolódnak.
• a beruházás folyamatos ráfordításai: azok a tárgyiasult és élőmunka felhasználások,
amelyek mindaddig felmerülnek, amíg a befektetett eszközökkel termelő, szolgáló
tevékenységet végeznek.
9.7.2 A beruházás hozama
A beruházás hozama a beruházás bevételeiben realizált adózás előtti, illetve adózás utáni
nyereség.
Az adózás előtti nyereség a beruházás folyamatos ráfordításaival megtisztított nettó bevétel.



Az adózás utáni nyereség a vállalati nyereségadó (társasági adó) teherrel csökkentett adózás
előtti nyereség. A beruházás adózott nyereségben kifejezett hozamát szokták nevezni a
beruházás nettó cash-flow-jának (nettó pénzáramnak) is.
9.7.5 A beruházás értékelése
Az azonos célú, azonos kockázatú, egymást kölcsönösen kizáró beruházási tervváltozatok
értékelésére elterjedten a beruházás
• a nettó jelenértékét,
• a belső megtérülési rátáját,
• jövedelmezőségi indexét alkalmazzák.
9.7.5.1 A beruházás nettó jelenértéke:
A beruházás nettó jelenértékét a beruházás tőkeszükségletének jelenértéke és a beruházás
bruttó cash-flow-jának jelenértéke alapján határozzuk meg.
A beruházás pozitív nettó jelenértéke megmutatja, hogy a beruházó a beruházás
eredményeként mennyivel lett gazdagabb.
A jelenérték szabály alapján:
a, megfelel az alapkövetelménynek az a beruházási terv, amelynek a jelenértéke legalább
zérus (NPV=0)
b, az a beruházási tervet kell megvalósítani, amelynek a jelenértéke a legnagyobb zéruhoz
viszonyítva (NPV megfelel az alapkövetelménynek az a beruházási terv, amelynek a
jelenértéke legalább zérus (NPV=0)
b, az a beruházási tervet kell megvalósítani, amelynek a jelenértéke a legnagyobb zéruhoz
viszonyítva (NPV>0)
c, nem szabad megvalósítani azt a beruházási tervet, amelynek nettó jelenértéke negatív.
9.7.5.2 Belső megtérülési ráta
A belső megtérülési ráta (IRR) az a diszkontráta, amellyel ha diszkontáljuk a beruházás
pozitív pénzáramait, eredményül a beruházás egyszeri ráfordításának jelenértékét kapjuk,
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


azaz NPV=0.
Egy beruházás belső kamatlába az a diszkontráta, amely mellett a nettó jelenérték zérus.
A beruházás nettó jelenértéke (NPV) kifejezi, hogy a beruházó a befektetésének hozamai
alapján mennyivel lesz gazdagabb. A beruházás belső megtérülési rátája (IRR) a beruházó
jövedelmezőségét fejezi ki.
Egy beruházás nettó jelenértéke, tőke alternatív-költsége és belső megtérülési rátája között a
következő összefüggés fedezhetjük fel. Amennyiben a beruházás:
a, nettó jelenértéke zérus, akkor a belső megtérülési ráta megegyezik a tőke alternatívaköltséggel (IRR=r)
b, nettó jelenértéke nagyobb, mint zérus, akkor a belső megtérülési ráta nagyobb lesz a tőke
altarnatíva-költségénél (IRR>r)
c, nettó jelenértéke negatív előjelű, akkor a belső megtérülési ráta kisebb lesz a tőke
alternatíva költségénél (IRR<r)
A belső megtérülési rátát fel lehet használni a beruházási terv még elfogadható tőkeszükségletének meghatározására.

9.7.5.3 Jövedelmezőségi index
A jövedelmezőségi index kifejezi a beruházás hozamainak a beruházás tőkeigényéhez
viszonyított arányát.
A jövedelmezőségi indexet az alábbiak alapján számoljuk ki:
PI= a beruházás hozamainak jelenértéke / a beruházás tőkeszükségletének jelenértéke
9.7.5.4 Megtérülési idő
A vállalkozás, illetve a beruházást finanszírozó abban érdekelt, hogy a beruházott tőke
mielőbb megtérüljön a vele elérhető hozamokból. Minél rövidebb egy befektetés megtérülési
ideje, annál kisebb annak a veszélye, hogy a befektetési döntésnél nem, vagy nagy
bizonytalansággal prognosztizált események bekövetkezése meghiusítja a befektetett tőke
megtérülését.
Olyan esetben amikor azonos célú, kockázatú, egymást kölcsönösen kizáró, de különböző
élettartamú beruházási tervek között kell választani, a tervek gazdaságossági sorrendjét az
egyszeri és folyamatos ráfordításokból számított éves ráfordítás-egyenértékes alapján
határozzuk meg. Előnyösebb az a beruházási terv, amelynél az éves ráfordítás-egyenértékes
kisebb.
9.8 A vállalkozó pénzügyi helyzetének áttekintése
A vállalkozó pénzügyi helyzetének elemzéséhez általánosan használt pénzügyi kimutatások:
mérleg és eredménykimutatás.
A mérleg tartalmazza a vállalkozó eszközeit (vagyonát) és vagyonának forrásait, valamit
azok értékét a beszámolási időszak elején és végén meglévő állapotnak megfelelően.
A mérleg olyan vagyon és forrás állomány kimutatás, amely:
• információt szolgáltat a vállalkozó eszközeinek és forrásainak összetételéről , értékérő,
változásairól.
• Megmutatja a vállalkozó tőkeerősségét, eladódottságának fokát,
• Lehetővé teszi a vállalkozó eszközgazdálkodásának, fizetőképességének vizsgálatát.

Az eredménykimutatás információt szolgáltat arról ,hogy a vállalkozó a beszámolási
időszakban milyen hatékonysággal használta fel eszközeit, foglalkoztatta a munkaerőt.
Az eredménykimutatás adatai alapján megállapításokat tehetünk a vállalkozó eredményének
alakulására, a profit alakulását befolyásoló egyes tényezőkre, a profit felhasználásra.
9.8.1 A jövedelmezőség vizsgálata
A jövedelmezőség a vállalkozó pénzben kifejezett eredményét valamely eszköz, vagy
tőkeelemhez viszonyítva méri.
A tevékenység jövedelmezőségének megállapításához az eredményt az eredménykimutatás
szolgáltatja. A kimutatás a következő eredményeket tartalmazza:
• üzemi eredmény. Az üzemi eredmény az alaptevékenység eredménye. Az
alaptevékenység az alapító okiratban meghatározott tevékenység. A vállalat
életképességét alapvetően az üzemi eredmény determinálja.








Az alaptevékenységbe nem tartozó tevékenységek bevételeinek és ráfordításainak
különbözete
Kamatfizetés és adózás előtti eredmény
Adózás előtti eredmény
Adózott eredmény. A vállalkozó tiszta profitja, amely részben vagy egészében
felosztásra kerül a tulajdonosok között, vagy a tulajdonosok részben, vagy egészében
visszahagynak a vállalkozásban. Az adózott nyereséget nevezik felosztható nyereségnek
is.

Attól függően, hogy a vállalkozási tevékenysége pénzben kifejezett hasznosságát melyik
termelési , illetve tőketényező, vagy pénzáram arányában fejezik ki, a jövedelmezőségi
mutató lehet:
• eszköz-jövedelmezőségi mutató (ROA)
• sajáttőke-arányos jövedelmezőségi mutató (ROE)
ROE = kamatfizetés és adózás előtti nyereség / mérlegben kimutatott eszközérték
Eszközarányos árbevétel = nettó árbevétel / eszközérték
Fedezeti hányad = kamatfizetés és adózás előtti eredmény / nettó árbevétel
A vállalat eszközjövedelmezőségét az egységnyi eszközértékre jutó nettó árbevétel és a nettó
árbevételben realizált kamatfizetés és adózás előtti eredmény határozza meg.
A saját tőkearányos nyereség számítása: ROE = adózott nyereség / saját tőke
9.8.2 A vállalkozó eladósodottsága
A vállalkozó eladósodottságát, illetve annak mértékét a vállalat pénzügyi tőkeáttételi
mutatója fejezi ki.
A vállalkozó eladósodottságának mértékét az eladósodottsági mutató fejezi ki. Az
eladósodottság mértékét ki szokták fejezni:
- a hosszúlejáratú adósság és az összes tőke
- a hosszúlejáratú adósság és a saját tőke
- az összes adósság és az összes tőke, továbbá
- az összes eszköz és a saját tőke arányaként.
A vállalkozó eladósodásának határt szab:
- a kamatfizetés és adózás előtti nyereség
- a hitelezők kockázatvállalása
- a tulajdonosok kockázatvállalása.

9.8.3 Likviditási vizsgálat
A likviditás fogalmának kettős értelmezése van. Likviditáson értjük egyszer az azonnali
fizetőképességet, amely azt jelenti, hogy a vállalkozó mindaddig rendelkezik annyi
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


pénzeszközzel, amennyi szükséges az esedékes fizetési kötelezettségének teljesítéséhez.
A vállalat likviditási helyzetének értékeléséhez alkalmazott mutatók:
- likviditási gyorsráta = pénzeszközök +likvid értékpapírok +vevők/rövidlejáratú
kötelezettségek
- likviditási ráta = forgóeszközök / folyó források
- a kamatfedezeti mutató = kamatfizetés és adózás előtti nyereség /a kamatkötelezettség
- a működést finanszírozó időtartam mutató = pénzeszközök + likvid értékpapírok +
vevők/ napi átlagos működési kiadás
- átlagos beszedési idő 7 (nyitó vevőállomány + záró vevőállomány)/2/átlagos napi nettó
árbevétel
- átlagos fizetési idő = (nyitó szállítóállomány + záró szállítóállomány)/2/ átlagos napi
anyagjellegű ráfordítás
- fordulatok száma = nettó árbevétel / forgóeszközök átlagos értéke
- forgási idő napokban = forgóeszközök átlagos értéke / egy napi bevétel
A fordulatok számának növelése az egységnyi forgóeszközre jutó árbevétel növekedésével
jár együtt.
A forgási idő napokban azt fejezi ki, hogy hány nap volt szükséges a forgóeszközök egyszeri
megtérüléséhez.
A fordulatok száma és a forgási idő napokban mutatók között fordított arányosság áll fenn. A
kisebb értékű fordulatok száma hosszabb idejű, napokban kifejezett, forgási idővel jár együtt.
A hosszabb idejű forgási időhöz kisebb értékű fordulatok száma mutató tartozik. A
forgóeszközök forgási idejének csökkentésével mérsékelni lehet a forgótőke szükségletet.
9.8.4 Piaci értékmutatók
Ráta számítása = részvényárfolyam / egy részvény könyv szerinti értéke
Részvény könyv szerinti értéke = saját tőke / részvények darabszáma
Árfolyam / nyereség ráta = részvényárfolyam / egy részvényre jutó adózott nyereség
A piaci érték/könyv szerinti érték ráta, valamit az árfolyam/nyereség ráta hányados értéke
meg kell, hogy feleljen a saját tőkearányos nyereség értékével.
10.1.2.1.12. Az ÁFA megfizetése
Az általános forgalmi adó alanya a rá vonatkozó eljárási szabályok szerint havonta, a
tárgyhót követő hó 20-áig, negyedévente, a negyedévet követő hó 20-áig, illetve évente, az
adóévet követő év február 15-ig nyújt be adóbevallást. Az adót az adóbevallás napjáig kell
megfizetni.
Azt az adót, amelyet az elért jövedelem után kell fizetni, jövedelemhez kapcsolt adónak
nevezzük. A magánszemély jövedelme után az államháztartás javára jövedelemadót fizet.



Az adó általános jellemzői:
főszabály szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles, kivételt képeznek ez alól az
adómentes bevételek,
az adó általános adó,
az adó közvetlen adó,
a magánszemély jövedelme adózás céljából összevontan adózó jövedelmek és külön adózó
jövedelmek csoportjába tartozik,
az adókötelezett az összevontan adózó jövedelmek adóját meghatározott esetekben
adókedvezményekkel csökkentheti,
az adót egyes kivételekkel naptári évenként, az összes jövedelem után kell megállapítani és
megfizetni.
A magánszemély jövedelme után fizet adót. A jövedelem elsődleges megjelenési formája a
bevétel. A magánszemélynek az adóévben lehetnek olyan bevételei, amelyek alapján
adófizetési kötelezettsége keletkezik, de szert tehet a magánszemély olyan bevételekre is,
amelyek adóztatás szempontjából nem minősülnek bevételnek.
A bevételből a jövedelem kiszámításához tudnunk kell, hogy a jövedelem lehet:
a bevétel összegének egésze,
a bevétel összegének – a vele szemben elszámolható – költségekkel csökkentett része,
a bevétel összegének a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott
költséghányaddal csökkentett része.
A jövedelem kiszámításánál költségnek minősül a bevétel megszerzésével összefüggő, a
naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás. A magánszemély
jövedelmének meghatározásánál a kiadás igazolására csak számla, egyszerűsített számla,
illetve számlát helyettesítő okmány felel meg, ha a magánszemély olyan terméket vásárol
vagy szolgáltatást vesz igénybe, amelynek az eladója bármely oknál fogva ezek eladására
kötelezett.
A jövedelem megszerzésének időpontja határozza meg, hogy a magánszemély az adóval
melyik naptári naptól számítva tartozik az államnak.
A jövedelem megszerzésének időpontja:
a pénzbeli formában kapott bevétel esetén az a nap, amikor a magánszemély a bevételéhez
hozzájutott vagy az a rendelkezésére állt,
ha a kifizető a magánszemélyt megillető, adóelőleggel csökkentett összeget átutalással vagy
postai úton küldi el, a jövedelem átutalásának vagy a postára adásának napja,
nem pénzbeli formában kapott bevétel esetén a bevétel birtokba vételének napja,
a jövedelem jóváírása esetén a jóváírás napja,
váltóval történő fizetés esetén a váltó birtokba vételének napja.
A magánszemélynek adókötelezettségéről olyan adónyilvántartásokat kell vezetnie,
amelyekből megállapítható és ellenőrizhető a jövedelem, a jövedelem után fizetendő adó, az
igénybe vett adómentességek, adókedvezmények, a megfizetett adó. A magánszemély
adókötelezettségéről alapnyilvántartást (pénztárkönyv vagy naplófőkönyv, bevétel és
költségnyilvántartás, bevételi nyilvántartás) és részletező nyilvántartást (vevőkkel szembeni
követelések, szállítókkal szembeni tartozások, tárgyi eszközök, tőkejövedelmek, személyi
jellegű kifizetések nyilvántartása) vezet.
A magánszemély adóköteles bevételének adóztatás szerinti rendszere:

Adómentes bevételek: szociális és más ellátások adómentessége, közcélú juttatások
adómentessége, egyes tevékenységekhez kapcsolódó bevételek adómentessége, költségtérítés
jellegű bevételek adómentessége, kártérítés jellegű bevételek adómentessége, egyes
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


természetbeni juttatások bevételének adómentessége,
Összevontan adózó bevételek: nem önálló tevékenységből származó bevételek, önálló
tevékenységből származó bevételek, egyéb bevételek,
Elkülönülten adózó bevételek: egyéni vállalkozásból származó bevétel, átalányadózást
alkalmazó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő bevétele, tételes átalányadózást
alkalmazó egyéni vállalkozó bevétele, vagyonátruházásból származó bevétel,
tőkejövedelemből származó bevétel, vegyes jövedelmek (kisösszegű kifizetés, ingatlan
bérbeadás, nyereményből, privatizációs lízingből származó bevétel).
Összevont adóalapba tartozó jövedelmek:
Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek:
munkaviszonyban folytatott tevékenység,
társas vállalkozás magánszemély tagjának a társaságban való közreműködése, akkor, ha
annak ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el,
jogszabály alapján választott tisztségviselő tevékenysége,
segítő családtag tevékenysége,
a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményekben a nem önálló munkából
származó nevesített bevételek.
Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély
bevételhez jut és a bevétel nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe.
Önálló tevékenységből származó jövedelmek:
vállalkozó kivét,
mezőgazdasági őstermelő tevékenysége,
könyvvizsgáló tevékenysége,
mellékszolgáltatás,
szellemi tevékenység,
megbízási szerződés alapján fizetett díj
költségtérítések.
Az egyéni vállalkozói kivét az egyéni vállalkozó által személyes munkavégzés címén a
vállalkozásból kivett, a vállalkozás költségei között elszámolt bevétel. Az egyéni vállalkozói
kivét teljes összegében adóköteles, azzal szemben költséget, költségátalányt elszámolni nem
lehet.
A mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó bevételből a jövedelmét
számíthatja:
tételes költségelszámolással,
10%-os költséghányad érvényesítésével,
átalányadózással.
A tételes költségelszámolás szabályai:
költségként elszámolni csak azokat a kiadásokat lehet, amelyeket a törvény költségként
elismer,
csak számlával igazolt költségeket lehet levonni a bevételből,
a tárgyévi bevétellel szemben csak tárgyévi költség számolható el,
a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés része a bevételnek,
100 ezer Ft értékhatár alatt a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak
beszerzési ára, előállítási költsége költségként elszámolható,



kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszközök, nem anyagi javak után
értékcsökkenést csak a mezőgazdasági őstermelő számolhat el,
azokat a kiadásokat, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerzős tevékenységgel
kapcsolatban merültek fel, a jövedelemszerző tevékenységgel arányosan kell elszámolni.
A költségek 10%-os költséghányaddal történő érvényesítése a költségek bizonylat nélküli
elszámolására ad lehetőséget. A költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90%-a
jövedelem.
Egyéb jövedelmek:
adóterhet nem viselő járandóság,
magánnyugdíj-pénztári tag részére nem nyugdíj címén fizetett összeg,
külföldi kiküldetés díja,
kifizető által fizetett adóköteles biztosítás,
szakképzéssel, szociális gondozói díjjal, hallgatói munkadíjjal kapcsolatos adómentes határt
meghaladó kifizetések,
egyéb nem önálló és önállóba nem tartozó kifizetések.
Átlagos adókulcs: (összevont adóalap számított adója / összevont adóalap) × 100
A számított adót csökkentő kedvezmények:
külföldön megfizetett jövedelem adója 90%, maximum átlagadó kulcs szerinti adó,
adójóváírás a bér 18%-a,
adóterhet nem viselő járandóság adója (gyes, gyed, ösztöndíj).
Amennyiben a magánszemélynek olyan jövedelme is van, amely külföldön is adóköteles, de
a nemzetközi egyezmény szabályai szerint vagy viszonosság alapján, illetve ezek hiányában
a jövedelmet össze kell vonni a belföldön adóköteles összevontan adózó jövedelmekkel,
akkor a külföldön megfizetett adót be lehet számítani.
A számított adót csökkenteni lehet az adójóváírás összegével. Adójóváírásra az a
magánszemély jogosult, akinek az adóévben bérjövedelme is van és az összes bevallási
kötelezettség alá eső jövedelme nem haladja meg a jogosultsági határt.
Az alap adójóváírás az adóévben megszerzett bér 18%-a, de legfeljebb jogosultsági
hónaponként 9.000 Ft, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az
adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg a
jogosultsági határt, az 1.500.000 Ft-ot vagy az előbb meghatározott összegnek a jogosultsági
határ feletti éves összes jövedelem 18%-át meghaladó része, ha a magánszemély éves összes
jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 600.000 Ft-tal
növelt összegét (2.100.000 Ft). A kiegészítő adójóváírás az adóévben megszerzett bérből
jogosultsági hónapok száma és 50.000 Ft szorzatát meghaladó rész 18%-a, de legfeljebb
jogosultsági hónaponként 2.340 Ft, feltéve, hogy a magánszemély éves összes jövedelme
nem haladja meg a kiegészítő jogosultsági határt, az 1.000.000 Ft-ot.