Betekintés: Mérlegképes könyvelő, pénzügy könyv

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


I. FEJEZET A Pénz A pénz időértéke: A pénz keletkezése, fejlődése, a pénzteremtés módozatai, a pénz megsemmisülése: 1.1.1 A pénz keletkezése, fogalma: A pénz létrejöttének körülményei: A pénz létrejöttének feltétele a felesleg, felesleges termék cseréje a piacon. Gond az egyes javak oszthatatlansága. Áruért árut, csere kezdetben véletlenszerű. Különleges áru, kiemelkedő termék- csereeszközként szolgál. Az árupénznek van használati értéke (az a tulajdonság, ami a szükségletek kielégítésére alkalmassá teszi) és értéke (megtestesült munka) is (só, állati bőr, gabona, kelme), nem nehézkes a használatuk, mert mindenki elfogadja. Pénzként a nemesfém funkcionál: osztható, egységesíthető, esztétikus, nincs belőle túl sok (arany, ezüst, réz) Metallizmus: ahol 1 nemesfém tölti be a pénz szerepét, Bimetallizmus, amikor legalább kettő, esetleg több fém tölti be a pénz szerepét. A bimetallizmusból alakult ki

a monometallizmus. Arany: puha, kenődik, kopik, nehéz. Pénzhelyettesítők: első fajtája a klasszikus papírpénz, még aranyat képvisel, második a klasszikus bankjegy, mely a pénzhiány következménye. Elismervény: máshol is fel lehetett venni a pénzt, a kereskedők az elismervénnyel is tudtak fizetni. Ezt az elismervényt klasszikus papírpénznek nevezzük: Bankok váltót állítottak ki. Váltó: feltétel nélküli fizetési kötelezettség. A váltót a bank megveszi, de a váltódíjat leveszi. A bank saját váltót – klasszikus bankjegyet – ad a váltóért, ez fix címletekre szól, nincs lejárati ideje. Ez a pénzt helyettesíti, forgalomképesebb, mert a bankár váltója iránt nagyobb a bizalom. Az állam a pénznek később- Jegybank- kényszerforgalmat biztosít (nemzetközi fizetőeszköz kizárólagos kibocsájtója). Mai pénz: nincs belső értéke, az állam által felruházott értékkel bír, nem időtálló – időértéke van, köteles adott

országban mindenki névértéken elfogadni. Formái: készpénz: bankjegy, érme - számlapénz: ugyanolyan készpénz, bankszámlán van, nincs lekötve, látra szól. A készpénz és a számlapénz tökéletesen likvid. Bármikor költség nélkül bármire elcserélhető. 1.1.2 A pénz funkciói: hitelpénz rendszeren: értékmérő, forgalmi eszköz, fizetési eszköz, felhalmozódási eszköz. A pénz funkciói: A pénz forgalmi eszköz funkciója: segít lebonyolítani az áruforgalmat A pénz fizetési eszköz funkciója: időben elválik egymástól az árumozgás és a pénzmozgás (hitel, előleg, adó) A pénz, mint értékmérő: összehasonlítja az áruk mértékét pl: kabát-cipő, ebben a funkcióban a pénznek nem kell jelen lennie A pénz, mint felhalmozási eszköz: mai pénz, csak kamatoztatva tesz ennek eleget Világpénz funkció: segít lebonyolítani a világkereskedelmet A forint az első 4 funkciónak felel meg. A dollár mind az 5 funkciót betölti. 1.1.3

A pénzteremtés módozatai. A pénz fajtái. A pénz kivonása a forgalomból: Pénz eredete: hitelpénz rendszeren hitelnyújtással, és külföldi fizetőeszköz vásárlással kerül forgalomba pl. MNB kereskedelmi bankoknak nyújtott hitele- pénz áramlik a pénzügyi piacokra. A külföldi valuta, deviza nem minősül belföldön pénznek. A pénzteremtés formája: - készpénz: bankjegy, érme - számlapénz: ugyanolyan készpénz, bankszámlán van, nincs lekötve, látra szól. A jegybank készpénzt és számlapénzt teremt, a kereskedelmi bank csak számlapénzt. A készpénz és a számlapénz tökéletesen likvid. Bármikor költség nélkül bármire elcserélhető. Likvid: el lehet cserélni, de költséggel jár (betéti szerződés) Illikvid: abszolút elcserélhetetlen A modern pénz hitelpénz hitelnyújtással keletkezik, a bank hitelt nyújt, pénzt teremt. Mikor a pénz a banknál van kivonul a forgalomból. A mai pénz hitellel keletkezik és a

visszafizetéssel meg is szűnik. A pénz megsemmisítése: hiteltörlesztéssel, visszafizetéssel vagy értékpapír eladással. 1.2 A pénz időértéke: kifejezésére a kamatlábat ill., diszkontlábat alkalmazzuk: kifejezi a pénz hozamát, valamint a különböző időpontokban és nagyságrendekben ki- és visszaáramló pénzek összeadhatóságát. Kamatlábbal: a pénz időértékét fejezzük ki, ha a ma meglévő pénzünk jövőbeni hozamát, ill. hozammal megnövelt értékét számítjuk. Diszkontláb alkalmazása: ha a jövőbeni pénzünk mai értékére vagyunk kíváncsiak. 1.2.1. A mai pénz jövőbeni értéke (FV): egy ma kapott pénzegységből mennyi lesz egy bizonyos idő múlva valamilyen kamatláb mellett. k= (C/100)*r -> k: kamat összege; C: pénzösszeg, r= nominális kamatláb Adott pénzösszeg után maghatározott időre adott vagy kapott kamat nagyságát a kamatláb fejezi ki. Azt az időt, melyre a kamatláb vonatkozik kamatlábidőnek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nevezzük. Kamatláb meghatározható pl. évre, 1, 30, 90, 180 napra. Jövőbeli értéket meghatározhatjuk kamatos kamatszámítással: a fel nem vett kamatot az alaptőkéhez rakjuk és jövőre ennek a kamatát vesszük Összeg (C) × kamattényező (1 + r) n = FVn r – piaci kamatláb, minden hozam n – időszak Effektív kamatszámítás: egy éven belül többször van kamatfizetési alkalom n – időszakok; m – ahány év FVeff = C × (1 + r/n) n ×m Effektív kamatláb: reff = (1 + r/m) m– 1 ahol m: az éven belüli kamatfizetések száma, a képlet kifejezi a pénz éves hozamát olyan esetben, mikor éven belül a tőke után több periódusban fizetnek kamatot, és az esetleges kamatot tőkésítik. Reálkamatláb: rreál = 1 + nominális kamatláb - 1 1 + inflációs ráta . Szabály: Minél magasabb a kamatláb és minél hosszabb a pénzösszeg lekötési ideje, annál nagyobb a pénzösszeg jövőbeli értéke. 1.2.2 A jövőben kapott pénz mai értéke:

Jelenérték: A pénz jelenlegi értéke, azt mutatja, hogy egy jövőben rendelkezésre álló pénzösszeg mennyit érne ma A jövőbeni bevételt a kamatrátával diszkontáljuk. A diszkonszámítás a kamatszámítás fordított művelete. Jelenérték: PV = Cn x 1 (Jövőértékből levezetve: FVn = C x ( 1+r )n ) (1+r) n , ebből a második tag a diszkontfaktor. Szabály: A jövőbeni bevétel jelenértékét a következő tényezők befolyásolják: a bevétel pénzértékben kifejezett nagysága, a diszkontráta nagysága, a bevétel keletkezésének időpontja. A jelenértéket befolyásolja, mennyi idő elteltével jutunk a bevételhez. A jelen időponthoz viszonyítva- adott diszkontráta mellett- minél távolabbi időben jutunk hozzá azonos bevételhez, a kapott bevétel jelenértéke annál kisebb, vagy fordítva, minél hamarabb jutunk azonos összegű bevételhez, azonos diszkontráta mellett, a bevétel mai értéke annál nagyobb lesz. A diszkontráta és az idő

növekedésével csökken a diszkonttényező értéke, amely a jövőben esedékes összeg mai értékét fokozatosan csökkenti. 1.2.3 Örökjáradék: Az örökjáradék egy olyan befektetési forma, ami nem kamatot biztosít, hanem bizonytalan időn keresztül évente ugyanolyan járadékot biztosít a befektetőnek. Örökjáradék: a pénzáramlás minden eleme megegyezik és végtelen tagból áll, nincs lejárata. Örökjáradék jelenértéke: Évi járadék összege /Éves kamatlábbal vagyis C/r. Növekvő tagú örökjáradék: végtelen tagból áll és a járadék tag értéke évente azonos mértékkel növekszik, ebben különbözik a tipikus örökjáradéktól. járadéktag = C járadéknövekedés üteme g %; kamatláb % r PVö = C/(r-g) 1.2.4 Évjáradék vagy annuitás: olyan befektetési forma, amely meghatározott időn keresztül minden évben ugyanazt a járadékot biztosítja a befektető számára, PVann = C ×q-> annuitás tényező 1 Ft járadék

jelen értéke: q = 1 1 . r r(1 + r)n n=évek száma; r= %-os kamatláb. Az annuitás tényező arra ad választ, hogy „r” százalékos kamatláb mellett, „n” évig 1 ft-os jövedelemnek mennyi a jelenértéke. II. FEJEZET: Magyar Nemzeti Bank jogállása. Alapvető feladatai, Monetáris politika: 2.1 Nemzeti Bank jogállása: A pénzügyi intézmények rendszerében: MNB az ország központi bankja-> pénzügyi intézmények-> A) hitelintézetek: bankok, szakosított hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetek B) Pénzügyi vállalkozások : alattuk háztartások, államháztartás, gazdálkodó szervezetek. MNB kapcsolatot közvetlenül a pénzügyi intézményrendszerrel tart. Tagjain keresztül érvényesíti a mon.politikát. Mon.poltitika a pénz- és hitelpolitika. A nemzetgazdasági szereplőkkel a pénzügyi kapcsolatot a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások teremtik meg. Kétszintű bankrendszer: az ország központi bankja a pénzügyi

intézményrendszeren keresztül valósítja meg a monetáris politika gyakorlatát Az MNB gondoskodik a Jegybanktanács által meghatározott monetáris politika gyakorlati végrehajtásáról. A pénzügyi intézményrendszer tagjai közvetítik és érvényesítik a monetáris politika céljait és a célok végrehajtásának gyakorlatát a háztartások, államháztartás és a gazdálkodók között. Egyszintű bankrendszer: nincsenek monetáris közvetítők a központi bank és a gazdálkodók között. A központi bank közvetlen kapcsolatban álla a gazdálkodókkal, lebonyolítja a fizetési forgalmat, kezeli a számlákat stb. Monetáris közvetítők: hitelintézetek a működés során betétek formájában összegyűjtik a pénzmegtakarításokat, és azokat hitelnyújtással ideiglenesen újra leosztják, számlapénz teremtődik és növelik a forgalomban levő pénzmennyiséget, betétszámlák, hitelszámlák és pénzforgalmi számlák vezetése. Magyar nemzeti bank

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


jogállása: Magyar Köztársaság Jegybankja, monetáris politika eszközeivel támogatja a Kormány gazdaságpolitikai programját. Rt. formában működik, jogi személy, cégnevét a cégjegyzékbe nem jegyzik be, Rt megjelölést a nevében nem tüntetik fel. Részvényei a magyar állam tulajdonában vannak, az államot a Pénzügyminiszter képviseli. MNB élén elnök áll, 6 évre választják, a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Viszony az OGy-hez: Évente beszámol az Országgyűlésnek. Viszony a Kormányhoz: részt vesz a gazdaságpolitikai program kialakításában, vélelmezi a gazdpolitikai döntéseket, azokra kidolgozott jogszabályokat. Monetáris politika kidolgozásakor figyelembe veszi a Kormány gazdpol. programját. Bemutatja a Kormánynak a monetáris politika irányelveit; igazgatósági és a Jegybanktanácsi ülésen a Kormány képviselője részt vesz. Egyezteti a Pénzügyminisztériummal az éves monetáris

politika irányelveire vonatkozó elgondolásait. Nemzetközi fizetőeszköz árfolyam meghatározása, befolyásolásának rendje a Kormány hatáskörébe tartozik, melyet az MNB-vel együtt határoz meg. Monetáris politikáért felelősséggel tartozik. MNB alapvető feladatai: Őrködik az ország nemzeti fizetőeszköze, a forint vásárlóereje felett, érmét és bankjegyet bocsájt ki; aranyból és devizából készleteket gyűjt. A jegybanktanács feladata: MNB szerveként határoz a monetáris poltika irányelveiről, az árfolyampolitikáról; a monetáris eszközök megváltoztatásáról. A jegybanktanács határozatainak végrehajtásáért a MNB elnöke a felelős. Az MNB elnöke a jogszabályok keretei között jegybanki rendelkezésben szabályozni jogosult: a jegybanki tartalék és a likviditási tartalék mértékét, számítását és a képzés, elhelyezés módját;az egyes kamatlábak mértékét; a külföldiekkel forintban végzett hitelintézeti

tevékenységet; a pénzforgalmat; az MNB részére szolgáltatatadó adatok körét. A jegybanki rendelkezésben foglaltakat kötelező betartani. 2.2 A monetáris politika: A monetáris politika értelmezése: a monetáris politikán a pénzpolitikát és annak gyakorlatát értjük, a piacon a pénz és hitel iránti kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtését, a gazdasági stabilitás megőrzését. Pénzkereslet: a pénzért áruk és szolgáltatások vásárolhatók, a pénz a megtakarítás eszköze. A pénzkereslet motivációs tényezői: Tranzakciós pénzkereslet: a szükségletek kielégítéséhez szükséges; Óvatossági pénzkereslet: előre nem tervezhető váratlan kiadásokra; Spekulációs pénzkereslet: befektetési célból, vagyon megőrzésére. Pénzkínálat: a gazdaságban a pénzügyi piacokon levő pénz állománya a pénztömeg határozza meg. Belföldi pénztömeget értjük alatta. Külföldi pénzzel fizetni csak a devizaszabályok keretei

között lehet. Definíció szerint a pénztömeget a készpénz és azok a bankpasszívák alkotják, melyeket a pénztömeg részeként vesznek számításba. M1 szűken értelmezett pénz: készpénz és a látra szóló betétek; M2 tágan értelmezett pénz: M1+ a határidős betétek. A monetáris politika eszközei: sajátos jegybanki eszközök, melyek képesek a monetáris politika megvalósítását elősegítő hatásokat kifejteni. Monetáris politika eszközei: Kötelező jegybanki tartalék, Refinanszirozás, Árfolyam szabályozás, Kamatszabályozás, Rendkívüli hitelnyújtás szükséghelyzetbe jutott hitelintézetnek, Kötelező tartalék. A monetáris politikára gyakorolt hatásuk alapján két csoportba sorolhatóak: A változók nagyságrendjére közvetlenül hatnak: ezek a direkt eszközök: kamatpolitika és az árfolyampolitika. Indirekt eszközök: kötelező jegybanki tartalék; refinanszírozási hitelnyújtás; értékpapírok leszámítolása;

viszontleszámítolása vagyis rediszkontálása; nyíltpiaci műveletek. 2.2.1 Kötelező jegybanki tartalék: Értelmezése: a pénz: eredete alapján lehet jegybankpénz és bankszámlapénz. A jegybank pénzteremtése mellett, a kereskedelmi bankok is termelnek pénzt, hitelpénzt. A pénztömeg nagysága tehát a jegybank által kibocsájtott és a hitelintézetek által teremtett pénz nagysága. A MNB a jegybanki tartalékkal a hitelintézetek pénzteremtési lehetőségét befolyásolja. Ha a pénzpiacnak több számlapénzre van szüksége, akkor a kötelező tartalék mértékét csökkenti az MNB, ha a kereslet-kínálat egyensúlya a számlapénz nagysága miatt megdőlne, akkor megemeli a mértékét az MNB. A tartalékképzés alapja: a hitelintézet összes forint és devizaforrása (passzívája), nem kell tartalékot képezni pl: a saját tőke, céltartalék, az alárendelt kölcsöntőke, az MNB által nyújtott refinanszírozási hitelek igénybevett állománya;

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


más hitelintézetektől felvett kölcsön; legalább 5 éves lejárati időre kibocsájtott jelzáloglevél útján gyűjtött források; hitelintézet saját munkavállalóinak ki nem fizetett munkabére, prémiuma után. A kötelező tartalék mértéke: a MNB elnöke az általa kiadott jegybanki rendelkezésben határozza meg. A jegy bank a nála elhelyezett kötelező tartalék után nem fizet kamatot, vagy az kevesebb a piaci kamatszintnél. A kötelező tartalék mértékével egyidejűleg hat valamennyi hitelintézet pénzteremtési lehetőségére az MNB. Pénzmultiplikátor: 1/kötelező tartalékráta (t). A kötelező tartalék és a pénzmultiplikátor összefüggése: Jegybanki tartalék csökken, PénzM nő, ha a jegybanki tartalék nő, PénzM csökken. 2.2.2 Refinanszírozás: a jegybank: értékpapírokat számítol le, refinanszírozási és egyéb hiteleket nyújt; értékpapír ügyleteket köt visszavásárlási megállapodással. Az első kettőt a hitelintézet,

az utolsót azaz a nyíltpiaci műveleteket a monetáris hatóság kezdeményezi. A rediszkont politikával a mon.hatóság lehetővé teszi a hitelintézeteknek, hogy likviditásigényük miatt pénzhez jussanak, a MNB a diszkontláb meghatározásán keresztül befolyással van a belföldi kamatszínvonalra. Az MNB a diszkontlábat a mon.politika érdekeinek alárendelten mozgatja. A leszámítolási kamathoz viszonyított magasabb rediszkont kamatláb a váltót viszontleszámítatónak veszteséget eredményez. A viszontleszámítoltató magasabb kamatlábbal jut jegybankpénzhez, ez őt a hitelkamatláb növelésére kényszeríti. Az MNB a refinanszírozási hitelekkel a hitelintézetek hitelnyújtási és számlapénzt teremtési képességét növeli. A ref.hiteleket jelemzi, hogy a hitelnyújtási feltételekben igazodnak a banki hitelügyletekhez, melyeknek a forrását képezik, a bankok a ref.hitelekből a hitel céljának megfelelően nyújtanak hitelt. Forrása pl:

exportot ösztönző hiteleknek, reorganizációt támogató hiteleknek, mikro-kis- és középvállalati hiteleknek; sajátos ágazati hiteleknek. Egyéb hitelek: Az MNB ref.hitelen kívül likviditási, folyószámla, lombard és devizával fedezett hitelt is nyújt. Likviditási hitellel: a hitelintézet átmeneti fizetési problémáját segíti. Folyószámlahitel: a számlabetétet meghaladó összegben adhat így fizetési megbízást. Lombard hitel: jegybankképes értékpapír fedezet mellett nyújt hitelt, nem lehet az é.papír saját kibocsájtású. Az óvadékként adott papír a hitelintézet tulajdonában marad a futamidő alatt is, így növeli az eszközöket és forrásokat is, a visszafizetése pedig ugyanígy csökkenti. Az olyan hitel, mely a mérlegfőösszeget növeli addicionális, azaz pótlólagos forrásbevonást jelent. Devizafedezet mellett nyújtott hitel lényegileg deviza-csere ügylet; a hitelfelvevő meghatározott időtartamra lekötött

devizafedezetet helyez el a központi banknál, ennek megfelelő forint hitelt kap. A futamidő alatt is a betételhelyező tulajdonában marad. Ez is addicionális, azaz mérlegfőösszeg növelő. Rendkívüli hitelnyújtás: szükséghelyzetben, ha a hitelintézetet a fizetésképtelenség veszélyezteti vagy a saját tőke csökkenése 25 %, kényszer likviditási hitelnek felel meg. Attól függ, hogy teljesíti –e a hitelintézet a PSZÁF által előírt intézkedéseket. Nyílt piaci műveletek: piacképes értékpapíroknak a központi bank által irányított adásvétele. Központi bank a hitelintézettől é.papírt vesz, ellenértéket a számlán jóváírja, így új jegybankpénz jön létre, a forgalomban levő pénzmennyiség növekszik. Ha elad az MNB, ennek a fordítottja történik, a pénzmennyiség csökken. Nálunk jellemzően állampapírokkal történik a nyílt piaci művelet. A ny.p.m alkalmazásának feltételei: megfelelő összegű és tömegű é.p

állomány; megfelelő nagyságrendű szabad likviditás; jól működő elsődleges és másodlagos piac. A ny.p.m keretében az MNB rendszeresen kincstárjegy aukciókat tart, saját pénzpiaci eszközöket ad ki, aminek visszavásárlási kötelezettsége van. Kamatok szabályozása: mon.politika eszköze. Árfolyamok jegyzése: Az MNB a jegybankpénz árának meghatározásával, változtatásával befolyást gyakorol a belföldi kamatszínvonalra. Az MNB a pénz és hiteliránti kereslet és kínálat befolyásolására fix és mozgó kamatokat: jegybanki alapkamatlábat (irányadó kamatláb, hosszabb időszakra, Magyar Közlönyben közzéteszik; befolyásolja a betéti és hitelkamatlábak nagyságát, változását, információt nyújt a gazdi szerplőknek) (jegybanki alapkamatot számít fel a hitelintézeteknek nyújtott éven túli ref.hitelek után, ha alacsonyabb a láb, nő a hitel utáni igény, fordítva, csökken); ; üzleti (piaci) kamatlábat: (likviditási hitelek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


esetében); preferenciális kamatlábat:(kedvezményes, alacsonyabb az alapkamatlábnál, mikro, kis- és középvállalkozásoknak; vagyon privatizációhoz; váltóhitelnél); napi pénzpiaci feltételekhez igazodó kamatlábat (nyílt piaci műveleteknél) alkalmaz. A MNB naponta jegyzi és teszi közzé az árfolyamokat, amelyek kifejezik a külföldi pénznemek forintban kifejezett és a forint külföldi pénznemben kifejezett árát. Az MNB a devizagazdálkodás központi szerve-devizahatóság. 2.2.3 Pénzkibocsátás: csak a MNB bocsájthatja ki az érmét és a papírpénzt. Mindenki köteles névértéken elfogadni , kivételt képez a készpénzfizetési forgalomban a pénzérmékkel történő fizetés, ebből címletenként legfeljebb 50 darabot kell elfogadni, de a posta, APEH, bank el kell fogadja korlátlanul (100 darabig költségmentesen). Hamis, csonka pénzt nem szabad elfogadni. Súlyukban megfogyott, nehezen felismerhető érmét nem kell elfogadni. Sérült

bankjegyet MNB-nél kicserélik, az érmét csak akkor, ha nemesfém tartalma van. Utánzat csak a MNB engedélyével és előírásával lehet. III. fejezet: Pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, pénzügyi intézményi rendszer (43-65.o.) 3.1. Pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás: ilyen szolgáltatásokat csak pénzügyi intézmények végeznek. A pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a pénzügyi intézmények (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás) által forintban, valutában vagy devizában, üzletszerűen végzett tevékenység. Üzletszerű az a rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység, amelyet ellenérték fejében, nyereség-, illetve vagyonszerzés céljából végeznek. 3.2. Befektetési szolgáltatási tevékenység: ezen azt az üzletszerű tevékenységet értjük, amelynek tárgya lehet átruházható értékpapír, pénzügyi határidős ügylet, kamatlábcsere,

devizacsere és tőkecsere ügylet, opciós ügylet. 3.3. Pénzügyi szolgáltatások értelmezése: Pénzügyi szolgáltatások: A hitelintézetek betétgyűjtéssel működésükhöz idegen tőkét szereznek. A betétes megtakarítását betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján ideiglenesen (a szerződésben meghatározott időre) a hitelintézet rendelkezésére bocsátja. A betétesnek a hitelintézettel szemben követelése, a hitelintézetnek a betétes felé tartozása (passzívája) keletkezi. Ezek az ügyletek a passzív bankügyletek közé tartoznak. Betétnek minősül a bankszámlaszerződés alapján az ügyfél részére vezetett bankszámla pozitív egyenlege is. A hitelintézet a betét után kamatot fizet és köteles a betét összegét visszafizetni. A pénzkölcsön nyújtása olyan pénzügyi szolgáltatás, amelynek keretében a hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a hitelező pénzösszeget bocsát a hitelt, kölcsönt felvevő

(adós) rendelkezésére. Az adósnak tartozása, a hitelt, kölcsönt nyújtónak követelése keletkezik. A hitelintézet ezt a mérlegében az eszközök (aktívák) között tartja nyílván, ezért ezeket aktív bankügyleteknek is nevezzük. A hitelt, kölcsönt és a kamatot az adós a szerződésben megállapított időben köteles visszafizetni. Pénzkölcsön a követelés megvásárlása (leszámítolás). A pénzügyi lízingnél a lízingbe adó ingódolog vagy ingatlan tulajdonjogát, vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő megbízása alapján abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbe vevő határozott idejű használatába adja. A pénzforgalmi szolgáltatás keretében a hitelintézet az ügyfélnek pénzforgalmi számlát nyit és vezet, teljesíti fizetési megbízásait, lebonyolítja fizetési forgalmát. A készpénz-helyettesítő fizetési eszközök jellemzően elektronikus fizetőeszközök, lehetnek távolról hozzáférést biztosító fizetési

eszköz és elektronikus pénzeszközök. A kezesség, garancia harmadik személy által nyújtott biztosíték. Kereskedelmi tevékenység valutával, devizával, váltóval, csekkel. E tevékenység keretében a hitelintézet valutákat, devizákat vásárol, elad, váltóleszámítolási műveleteket végez, csekk kibocsátásával, vételével kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt. A pénzügyi szolgáltatások közvetítése olyan, egy vagy több meghatározott pénzügyi intézmény javára végzett ügynöki tevékenység, melynek célja a hitelintézet betétszerzési, pénzkölcsönző és egyéb szolgáltató tevékenységének elősegítése. A letéti szolgáltatás (pénzletétkezelés) olyan pénzügyi szolgáltatás, melyben a hitelintézet az ügyfelétől pénzösszeget vesz át azzal, hogy azt ügyfél megbízásából elkülönített számlán helyezi el és tartja ügyfele rendelkezésére. Széfszolgáltatásnál a hitelintézet megállapodás alapján arra

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kötelezi magát, hogy ügyfelének állandóan őrzött helyiségben értékek elhelyezésére szolgáló szekrényt, rekeszt bocsát rendelkezésére, melyben értékeit maga helyezheti el és veheti ki. Hitelreferenciaszolgáltatás az a tevékenység, amely díjazás ellenében banktitkot nem sértő információkat nyújt az arra igényt tartó ügyfeleknek. Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárt kizárólag természetes személyek alapíthatnak. Célja tagjai vagy a pénztártag jogán annak közeli hozzátartozói részére társadalombiztosítási, illetve más szociális ellátást kiegészítő, pótló vagy helyettesítő szociális-, egészségvédelmi szolgáltatás szervezése és nyújtása. A hitelintézet a Pénztárral kötött szerződés alapján a Pénztár részére vagyonkezelési szolgáltatást nyújt. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: Pénzváltási tevékenységen értjük külföldi fizetőeszközök adásvételét belföldi

fizetőeszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvételét külföldi fizetési eszközök ellenében. Elszámolásforgalmi ügyleten az elektronikus elszámolási rendszerek működtetését értjük. A pénzfeldolgozási tevékenység tárgya a bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság és forgalomképesség szempontjából történő ellenőrzése, az újra forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérme tételek kialakítása. A pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piac résztvevői között forintügyletek, devizahitel-ügyletek, devizabetét-ügyletek, továbbá devizák adásának, vételének közvetítése azzal a céllal, hogy a felek egymásra találjanak, és jogügyletre irányuló szerződést kössenek. 3.4. A magyar pénzügyi intézményi rendszer. Pénzügyi intézmény az olyan gazdálkodó szervezet, amely a rá vonatkozó törvény rendelkezései szerint kizárólagos joggal pénzügyi (kiegészítő

pénzügyi) szolgáltatásokat végez. A magyar pénzügyi intézményi rendszer alkotó elemei a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások. Hitelintézet az olyan pénzügyi intézmény, amely kizárólagos joggal végez betétügyleteket, fogadhat el saját tőkéjét meghaladó mértékben nyilvánosságtól pénzeszközt, pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt és egyéb pénzügyi, szolgáltatási tevékenységeket végezhet, kibocsáthat készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, és nyújthat azzal kapcsolatos szolgáltatásokat. Ezek alapján hitelintézet a bank, a szakosított hitelintézet és a szövetkezeti hitelintézet. A bank olyan pénzügyi intézmény, amely jogot szerezhet minden, pénzügyi szolgáltatás címen nevesített pénzügyi szolgáltatás végzésére. Más pénzügyi intézmény csak meghatározott pénzügyi szolgáltatás végzésére szerezhet jogosultságot. Szakosított hitelintézet olyan pénzügyi intézmény, amely csak a rá

vonatkozó törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatást végezheti. Nem szerezhet jogosultságot valamennyi pénzügyi szolgáltatás végzésére (pl. jelzáloghitelintézet). A szövetkezeti hitelintézet olyan pénzügyi intézmény, amely alapvetően a helyi lakosság és a kisvállalkozások részére nyújt egyszerűbb pénzügyi szolgáltatást. Magyarországon két formája a takarékszövetkezet és a hitelszövetkezet. A szövetkezeti hitelintézetek jellemzően betétgyűjtéssel, pénzkölcsön és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásával, pénzváltással foglalkoznak. Nem szerezhetnek jogosultságot valamennyi pénzügyi szolgáltatás végzésére. Pénzügyi vállalkozás olyan pénzügyi intézmény, amely nem foglalkozhat betétgyűjtéssel, nem fogadhat el nyilvánosságtól más visszafizetendő pénzeszközt, és nem nyújthat pénzforgalmi szolgáltatást. Ezeken kívül végezhet minden más pénzügyi szolgáltatást, ha ahhoz a szükséges

engedéllyel rendelkezik. Pénzügyi ügynöki tevékenységet azonban így is csak kizárólagos tevékenységként végezhet. 3.5. Pénzügyi intézmény alapítása, a pénzügyi szolgáltatások végzésének engedélyezése A kockázat minimalizálása céljából a pénzügyi intézmény alapítását és működésének feltételei szigorú, törvényben meghatározott követelményekhez, feltételekhez kötik. A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan hazánkban is törvény rendelkezi arról az intézményről, amely jogosult a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás alapítását, a tevékenységi körébe tartozó pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat engedélyezni, és amely felügyeli, ellenőrzi a tevékenység ellátásának jogszerűségét. Ez a szerv a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), mely a kormány felügyelete alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv. Tevékenységének célja a pénzügyi szolgáltatási, a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási, a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző pénzügyi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (prudens) működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának, a pénz- és tőkepiac zavartalan, eredményes működésének elősegítése. Hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást alapítani csak a Felügyelet engedélyével lehet, valamint az ő engedélye kell ahhoz, hogy a pénzügyi intézmény milyen pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésére jogosult. Működési forma és jegyzett tőke: Bank működési formája részvénytársaság, a minimális alapítói tőke (jegyzett tőke) Kétmilliárd Ft. A szakosított hitelintézet működési formája részvénytársaság, jegyzett tőkéjét a rá vonatkozó törvény szerint kell megállapítani. A szövetkezeti hitelintézet működési formája szövetkezet, jegyzett tőkéje Százmillió

Ft. A pénzügyi vállalkozás működési formája részvénytársaság, jegyzett tőkéje Húszmillió Ft. Egyes pénzügyi szolgáltatásokat pénzügyi intézménynek nem minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy szövetkezet is végezhet pl.: pénzváltási tevékenység. A pénzügyi szolgáltatások, kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzéséhez az intézménynek meg kell szerezni az engedélyezésre jogosult szerv előzetes hozzájárulását. Engedélyezni jogosult a PSZÁF saját hatáskörben azoknak a pénzügyi szolgáltatásoknak a tekintetében, melyeknél a szolgáltatást nemzeti fizetőeszközben végzik, és az MNB előzetes véleményét nem kell kikérni. Egyes esetekben a PSZÁF az MNB-vel egyetértésben jogosult az engedélyezésre és hatásköre kiterjed arra a szolgáltatásra, ahol magát a pénzügyi szolgáltatást valutában, devizában végzik; pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására; bankközi piacon

ügynöki tevékenység végzésére. A Magyar Nemzeti Bank saját hatáskörében jogosult az engedélyezésre és hatásköre kiterjed a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására és az azokkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtására, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra, a pénzügyi ügynöki tevékenység kivételével. 3.6. Banki kockázatok 3.6.1. Kockázatról általában A kockázat értelmezése: a hitelintézet vállalkozási tevékenységet folytat, profitszerzés és vagyon gyarapítás céljából, akárcsak minden más vállalkozás. A hitelintézet viszont tevékenységének tárgyát tekintve más. Számlapénzt teremt, pénzt közvetít nagyszámú pénzmegtakarító és pénzfelhasználó között, pénzügyi eszközökkel (instrumentumokkal) kereskedik. A hitelintézet a tevékenysége tárgya alapján eredendően kockázatos. A kockázat abban rejlik, hogy igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét

befolyásoló veszélyforrás. A pénzügyi piacokon mindig valamilyen pénzben kifejezhető hozam reményében kockáztatunk. A kockázat mértékét valamilyen becsült esemény bekövetkezésének valószínűsége határozza meg. A spekuláció is egyfajta kockázatot jelent. A különbség az, hogy a spekuláns a nagyobb hozam reményében hajlandó az átlagos piaci kockázatnál nagyobb kockázatot vállalni. Ennek ára a kockázati prémium (kockázati díj), amelyet a piaci kamatlábhoz adnak hozzá. Ez egyfajta kompenzálása annak, hogy a tulajdonos a pénzét kockázatosabb üzletbe fektette. Kockázat és hozam kapcsolata: A befektetési lehetőség kockázatát bétával (ß) fejezik ki. ß a piaci kockázat mérőszáma. Hozam = Piaci kamatláb + ß x (Piaci kamatláb – Kockázatmentes kamatláb) Kockázati díj = Átlagos piaci kamatláb – Kockázatmentes kamatláb, ha ß=1. Minél nagyobb a befektetés kockázata, annál nagyobb ß értéke, ennek következtében

nő a kockázati díj. Ha nő a kockázati díj, nő a befektetéstől elvárt hozam. 3.6.2. A pénzügyi kockázat fajtái Befektetési kockázat megjelenési formái: a befektetett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékvesztése; a befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése; a rövidlejáratú, forgatás céljából vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése; a beruházási befektetések tervezett hozamának elmaradása. Likviditási kockázat azt jelenti, hogy a vállalkozó a vállalt, elismert fizetési kötelezettségeit az esedékességkor nem tudja teljesíteni. Ennek oka, hogy a vállalkozó bevételei és tartalékai ismétlődően nem nyújtanak fedezetet a lejárt és esedékes kötelezettségekre. Másik formája, amikor a vállalkozó eszközállományának átlagos befektetési ideje hosszabb az eszközöket finanszírozó források átlagos lejárati idejénél. A vállalkozó a forráshiányt hitellel

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


finanszírozza. A hitelköltségek növekednek, az adózás előtti eredmény csökken, a hitelállomány nő, az eredmény csökken. Ezek a hitelezők és tulajdonosok által szolgáltatott tőke kockázatát növelik. Hitelezési kockázat, amikor az adós a számára nyújtott hitelt a szerződésben meghatározott időben nem képes törleszteni, ill. visszafizetni és a hitelező, fedezet hiányában követelését behajtani nem tudja. A behajthatatlan követelés a hitelezőnél vagyonvesztést, eszközvesztést eredményez. Növeli a hitelezési kockázatot az is, ha az adós fizetőképessége ellenére sem fizeti vissza a hitelt. A kamatkockázat (kamatláb kockázat) a kamatlábak változásából, továbbá a kamatkövetelések behajthatatlanságából eredő kockázat. Pl.: a kamatláb nő, a kamatérzékeny értékpapírok piaci ára csökken, a vállalkozó vagyonvesztést szenved. Vagy a bankhitelt, kereskedelmi hitelt futamideje alatt növekedett kamatlábhoz

viszonyítva alacsonyabbal nyújtották, és a szerződés nem teszi lehetővé a kamatláb hozzáigazítását a megnövekedett kamatlábhoz. Devizaügyleteknél ez ellen a bankok opciós ügyletek kötésével védekeznek. Árfolyamkockázat egyrészt visszavezethető a valuták, devizák, értékpapírok piaci árának változására (kamatláb nő, pénzügyi termékek ára csökken). A határidős ügyletek esetén a teljesítésre kötelezettnél az árfolyam kedvezőtlen változása ugyancsak veszteséget okoz. A bankoknál árfolyamkockázatnak kitett ügylet, ha a devizaeszközeinek és határidős devizavásárlásainak összege nincs összhangban a devizaforrásainak és a határidős devizaeladásainak összegével. Lehívási kockázat a mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódik. Ezek a kezességvállalások, a garanciavállalások és a harmadik személy fizetéséért vállalt más formájú kötelezettségek, amelyek alapján akkor kell fizetést teljesíteni, ha az

alapügylet fizetésre kötelezettje nem teljesít. 3.6.3. A banküzem óvatos, körültekintő és megbízható (prudens) működését elősegítő követelmények a teljesség igénye nélkül: a fizetőképesség fenntartása; a saját tőke megkövetelt nagyságának biztosítása, védelme; a szavatoló tőke nagyságának biztosítása, védelme; az általános tartalék képzés követelményének való megfelelés; a hitelintézet tőkemegfelelésének biztosítása; a kölcsönnyújtás kockázatának csökkentése; a nagykockázat vállalásának mérlegelése; a kockázati tartalék képzése; a betétbiztosítás intézményrendszerének működtetése; az ügyfelek jogainak védelme. Fizetőképesség fenntartása megkülönböztetünk azonnali fizetőképességet, amikor a hitelintézet a betéteseinek, hitelezőinek jogos követeléseit esedékességkor pénzben teljesíteni tudja. Az azonnali fizetőképességet nevezzük likviditásnak. És megkülönböztetünk

hosszú távú fizetőképességet, amikor a hitelintézetnek működése során követelései és kötelezettségeit lejárat szerint, időperiódusonként egyeztetnie kell, és el kell érnie, hogy követeléseinek összege nagyobb legyen a kötelezettségeinél. Az így kialakított fizetőképességet nevezzük szolvenciának. Saját tőke védelme A saját tőke két forrása: 1. az alapításkor szolgáltatott vagyoni hozzájárulás, alapítói tőke vagy jegyzett tőke. 2. a hitelintézet működése során elért adózott eredménynek az a része, amit a tulajdonosok visszahagynak. Ez képezi a hitelintézet tartalék tőkéjét és eredménytartalékát. A saját tőke védelme azt jelenti, hogy a saját tőke nem csökkenhet a törvény által megkövetelt legkisebb összeg alá. Ha ez bekövetkezik, a tulajdonosoknak fel kell tölteni a minimálisan megkövetelt összegig, vagy sor kerül a felszámolásra. A szavatoló tőke a hitelintézetek saját tőkéje és azok a

források, amelyek a követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók. A szavatoló tőkét az alapvető tőkeelemek és a járulékos tőkeelemek alkotják. Alapvető tőkeelemek: Jegyzett tőke, melyet a tulajdonosok jegyeznek, befizetnek (csak névre szóló részvények) Tőketartalék a részvények kibocsátási értéke és névértéke közötti különbözet. Eredménytartalék azt a saját tőkét jelenti, amelyet a korábbi években elért adózott eredményből halmoztak fel azáltal, hogy nem fizették ki osztalék címén. Lekötött tartalék a tőketartalékból és az eredménytartalékból lekötött összegeket foglalja magába. Minél nagyobb a saját tőkén belül a lekötött tartalék, annál kisebb a vállalkozó saját tőkéjén belül a jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezete. Általános tartalék az adózott eredményből az osztalék, ill. részesedés kifizetése előtt kell képezni, mértéke 10%. Hitelintézet osztalékot csak az általános

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tartalékképzés után fizethet, vagy ha a PSZÁF a tartalékképzés alól mentesítette. Az általános tartalék csak a tevékenységből eredő veszteségek rendezésére használható fel. Járulékos tőkeelemek: Értékelési tartalék a vállalkozó dec.31. fordulónappal értékeli befektetett eszközeit, megállapítja azok piaci értékét és a könyvviteli nyilvántartás szerinti nettó értékét. Ha a piaci érték magasabb, mint a könyvszerinti érték, a különbözetet a mérlegben az eszközök között értékhelyesbítésként, a saját tőke között ugyanilyen összegben értékelési tartalékként mutatja ki. Alárendelt kölcsöntőke a hitelintézetnek adott kölcsön, mely a pénzügyi intézmény adósságának rendezésébe bevonható, futamideje meghaladja az 5 évet, és összege azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető. A hitelintézet tőkemegfelelése azt a követelményt jelenti, hogy a hitelintézet szavatoló

tőkéje nem csökkenhet a jegyzett tőke alá, a tőke megfelelési mutatója nem lehet kisebb 8%-nál. A tőkemegfelelési mutató arról informál, hogy a bank a kockázattal korrigált eszközeinek mérleg szerinti főösszegét milyen mértékben finanszírozza a szavatoló tőkéjével. Tőkemegfelelési mutató= --------------Szavatoló tőke--------------------------Kockázattal korrigált eszközök mérlegfőösszege A kölcsönnyújtás kockázatának csökkentése - Hitelintézet, kockázattal járó ügyletet csak írásban köthet. Hitelek, kölcsönök kihelyezése előtt megvizsgálja az ügyfél fizetőképességét, a biztosítékokat. A nagykockázat vállalás - a szabályozás célja megakadályozni, hogy a hitelintézet egy adóssal, adóscsoporttal szemben a működést veszélyeztető mértékben vállaljon kockázatot. A szabályozás meghatározza a nagykockázat fogalmát, limitálja az egy adóssal szemben vállalható kockázat mértékét, valamint az

összes nagykockázat vállalásának terjedelmét. Nagykockázat, amikor a hitelintézet egy ügyfél részére az összes kockázatvállalás nagysága meghaladja a szavatolótőke 10%-át. A hitelintézet egy ügyféllel szemben a szavatoló tőkéjének 25%-át meg nem haladó mértékű kockázatot vállalhat. A nagykockázat együttes összege nem lehet több mint a hitelintézet szavatoló tőkéjének nyolcszorosa. A hitelintézet kockázati céltartalékot képez a hitelezési-, kamat-, árfolyam-, befektetési-, az ország és egyéb kockázatokból keletkező veszteségek fedezetére. Nagyságrendjét a hitelintézet maga határozza meg, és az adózás előtti nyereség terhére képezi. Az előre nem látható, nem prognosztizálható veszteségek finanszírozására általános kockázati céltartalékot is képez. Mértékét törvény írja elő, mely a korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-a, ezt a hitelintézet a kockázati céltartaléktól elkülönítetten tart

nyilván. Betétbiztosítás Minden hitelintézet köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (OBA). Az Alap védelmet nyújt a betéteseknek olyan esetekre, amikor a betétet elfogadó hitelintézet fizetésképtelensége miatt a betétes jogszerű követelését teljesíteni nem tudja. A betétbiztosítás csak a névre szóló betétekre terjed ki. Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb egymillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Befagyott betét az, amelyre a hitelintézet nem képes az esedékességet követő három munkanapon belül a kifizetést teljesíteni. Az OBA kötelező jellegű jogintézmény. A hitelintézetek e mellett létrehozhatnak önkéntes betét- ill. intézményvédelmi alapot, melyek saját kártalanítási szabályzatuk szerint fizetnek kártérítést a betéteseknek. Ügyfélvédelem A

hitelintézet köteles megadni mindazt a szolgáltatást, amely ahhoz szükséges, hogy az ügyfél a kötendő szerződésből fakadó jogait és kötelezettségeit megértse. A pénzügyi intézmény az ügyfelek tájékoztatása céljából, az ügyfélfogadásra nyitva álló helységben, hirdetményben közzéteszi: az általa ajánlott pénzügyi szolgáltatásokat, az azokkal kapcsolatos szerződési feltételeket; a kamatokat, a kamatszámítás módszerét, az ügyfelet terhelő késedelmi kamatot és egyéb költségeket; az OBA által biztosított betéttípusokat, a kártalanítás mértékét, módját. Kötelező tájékoztatás céljából az üzletszabályzatát az ügyfél rendelkezésére bocsátani. Az ügyfélvédelem jelentős jogintézménye a banktitok. Banktitok minden olyan adat, információ, mely az ügyfél személyére, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi és üzleti kapcsolataira, a pénzügyi intézmény által

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


vezetett számlájának forgalmára, egyenlegére vonatkozik. Pénzügyi intézmény a banktitkot csak akkor adhatja ki harmadik személynek, ha az arra jogosult ahhoz a szükséges hozzájárulást írásban megadta, a hitelintézetekről szóló törvény azt lehetővé teszi, a pénzügyi intézmény érdeke azt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. Hitelintézet a banktitkot csak akkor adhatja ki harmadik személynek, ha azt a pénzügyi intézmény ügyfele vagy annak törvényes képviselője kéri (a kérelmet közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, a kért banktitkot pontosan meg kell benne nevezni); azt a pénzügyi intézmény érdeke teszi szükségessé (pl.: az ügyfél a kötelezettségeit nem teljesíti, így a hitelintézetet annak behajtására kényszeríti); a banktitok kiadásának kötelezettségéről törvény rendelkezik (a banktitkot ki

kell adni, ill. kiadható az Állami Számvevőszéknek, a Magyar Nemzeti Banknak, a PSZÁF-nek, a büntetőeljárás keretében eljáró hatóságnak, az adóhatóságnak, a hagyatéki-, csőd-, felszámolási eljárást lefolytató szervnek). A. FORGÓESZKÖZÖK I. Pénzeszközök II. Értékpapírok (tőkearányosan és nem tőkearányosán jövedelmező értékpapírok) III. Követelések (pénzügyi ügyleten alapuló követelések MNB-től, hitelintézetektől, vállalkozóktól, lakosságtól, továbbá nem pénzügyi ügyleten alapuló követelések) IV. Készletek (anyagok, áruk) B. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Befektetett pénzügyi eszközök (részesedések, tőkearányosan jövedelmező, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok) II. Immateriális javak III. Tárgyi eszközök C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Bankügyletek A hitelintézetnek, hasonlóan a nem pénzügyi szolgáltatások nyújtására alapított vállalkozáshoz, tevékenysége

megkezdéséhez és folytatásához tőkére van szüksége. A hitelintézet tőkéje szűkebb értelemben magában foglalja a hitelintézet saját tökéjét és a hosszú lejáratú tartozásait. Tágabb értelemben a hitelintézet tökéjébe beleértik a hitelintézet saját tőkéjét, valamint a hosszú és a rövid lejáratú tartozásait. Azok együtt képezik a hitelintézet eszközeinek a forrását. A hitelintézet eszközei, hasonlóan más vállalkozás eszközeihez, rendeltetésük, használatuk alapján két csoportot alkotnak. Az egyik csoportba a befektetett eszközök, a másik csoportba a forgóeszközök tartoznak. A hitelintézet eszközei és forrásai tartalmukban, megjelenési formájukban részben azonosak a nem pénzügyi szolgáltatást végző vállalkozás eszközeivel, illetve forrásaival, részben el is térnek attól, mint ahogy a hitelintézeti tevékenység is eltér az anyagi javak termelésére, a szolgáltatások nyújtására alapított

vállalkozás tevékenységétől. A hitelintézet alapvető tevékenysége keretében pénzügyi közvetítői tevékenységet végez a Jegybank és a gazdaság szereplői (a háztartások, a vállalkozások, az államháztartás) között, pénzügyi és befektetési szolgáltatásokat nyújt, jövedelemszerzés céljából a pénzügyi piacokon pénzügyi termékeket vesz és elad. Azokat a pénzügyi ügyleteket, amelyből a hitelintézetnek passzívái (forrásai) keletkeznek, passzív, amelyekből aktívái (követelései) keletkeznek, aktív bankügyleteknek nevezzük. 4. 1. PASSZÍV BANKÜGYLETEK Hitelintézet tőkemegfelelési mutatója: a hitelintézet tőkéjének jelentős részét az idegen tőke alkotja, mely elérheti a hitelintézet összes tőkéjének 80-90 százalékát is. Az idegen tőke általános jellemzője, hogy az előre meghatározott ideig áll a vállalkozó rendelkezésére, és a még vissza nem törlesztett, a mindenkor fennálló tőketartozás után

kamatot kell fizetni. Mivel az idegen tőkét vissza kell fizetni, az adósnak (a hitelintézetnek) a tőke szolgáltatója felé kötelezettsége keletkezik. A kötelezettség nagyságát a felvett és a visszafizetett idegen tőke különbözete határozza meg. A hitelintézet a passzív pénzügyi műveletei során • hiteleket vesz fel a Magyar Nemzeti Banktól. hiteleket vesz hitelintézetektől. A hitelintézetektől felvett hiteleket bankközi hiteleknek nevezik. • banki értékpapírokat (banki kötvény, letéti jegy) bocsát ki. • betétet gyűjt a gazdaság szereplőitől. 4. 1. 1. Bankközi hitelek A bankközi hitelek a pénzpiaci hitelek körébe tartoznak. Pénzpiaci hitelen értjük azt a hitelt, amelyet • a hitelintézet másik hitelintézetnek nyújt, illetve • a hitelintézet másik hitelintézettől felvesz. A HITELINTÉZET ESZKÖZEI ÉS FORRÁSAI ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) D. KÖTELEZETTSÉGEK I. Rövid lejáratú kötelezettségek (az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


MNB-vel, a hitelintézetekkel, a vállalkozókkal, a lakossággal szembeni kötelezettségek, kibocsátott kötvények és más forgalomképes értékpapírok, egyéb rövid-lejáratú kötelezettségek) II. Hosszú lejáratú kötelezettségek (az MNB-vel, a hitelintézetekkel, a vállalkozókkal, alakossággal szembeni kötelezettségek, kibocsátott kötvények és más forgalomképes értékpapírok, egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek) E. CÉLTARTALÉKOK F. SAJÁT TÖKE (a jegyzett töke, a tőketartalék, az eredménytartalék, az általános tartalék, a mérleg szerinti eredmény) G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK ÖSSZESEN A hitelintézet azért vesz fel banki hitelt, hogy a viszonthitelezéshez pénzforrást szerezzen, vagy az átmeneti pénzügyi egyensúlytalanságát megszüntesse, esedékes fizetési kötelezettségeit rendezze. A hitelintézet számára a bankközi hitelnyújtás egyike a legjövedelmezőbb tevékenységeknek, mert ezeknek a

hiteleknek a kamatlába magasabb az átlagos pénzpiaci kamatlábnál. A pénzpiaci kölcsönöket jellemzi, hogy azok igen rövid futamidejű kölcsönök. Az ilyen kölcsönöket az úgynevezett repo ügylet, az „egy napos (overnight)” hitelügylet (a kölcsönvevő köteles a kölcsönnyújtást követő napon, de max. 2-3 napon belül visszafizetni) keretében folyósítják. A repo ügylet (visszavásárlási megállapodás) olyan összetett megállapodás, amelynek tárgya: • meghatározott értékpapírnak, Magyarországon jellemzően állampapírnak, meghatározott időben, meghatározott árfolyamon történő eladása, majd • a vevőre átruházott értékpapírnak előre meghatározott későbbi időben, előre meghatározott - az eladási árnál magasabb - árfolyamon történő visszavásárlása. Olyan esetben, amikor repo ügylet keretében a hitelintézet ad el értékpapírt, akkor pótlólagos pénzforráshoz jut, kötelezettségei növekednek. A repo ügylet

lényegét tekintve egy penziós (elhelyezési) ügylet. A penziós ügyletnek két szereplője van: a penzióba adó és a penzióba vevő. A penzióba adó, illetve a penzióba vevő lehet egy hitelintézet, egy pénzügyi vállalkozás vagy bármelyik gazdálkodó szervezet. A valódi penziós ügyletben a penzióba adó a számviteli mérlegében szereplő, tulajdonában lévő vagyontárgyat - különösen váltót, követelést vagy értékpapírt - átruház a penzió átvevőjére azzal a feltétellel, hogy a penzió átvevője ugyanezeket a vagyontárgyakat a szerződésben meghatározott, vagy az átadó által meghatározandó későbbi időpontig vagy későbbi időpontban a szerződésben előre meghatározott áron visszaadja. A valódi penziós ügylet esetén a penzióba vevő a vagyontárgyat köteles a penzióba adónak visszaadni. Ezért a vagyontárgy átadása a penzióba vevőnek nem minősül eladásnak. A penzióba adó a penzióba adott vagyontárgyat továbbra

is eszközei között tartja nyilván. A penzióba adó a penzióba vevő által teljesített fizetést kötelezettségei között mutatja ki. A valódi penziós ügylet gyakorlatilag értékpapír fedezete mellett felvett, illetve nyújtott hitel, amely a penzióba adónál pótlólagos (kiegészítő) forrást jelent (addicionális v. járulékos ügylet). A nem valódi penziós ügylet annyiban hasonlít a valódi penziós ügylethez, hogy a penzióba adó a számviteli mérlegében szereplő, tulajdonában lévő vagyontárgyat - különösen váltót, követelést vagy értékpapírt - ruház át a penzió átvevőjére. Eltér a valódi penziós ügylettől annyiban, hogy a penzióba vevő nem köteles, de jogosult a penzióba vett vagyontárgyat a szerződésben meghatározott áron és meghatározott időpontban vagy időpontig visszaadni. Amennyiben a penzióba adó a vagyontárgyat visszaadja, azt a penzióba adó köteles visszavenni. A nem valódi penziós ügylet

keretében a vagyontárgy penzióba vevőnek történő átadása a penzióba adónál értékesítésnek, a penzióba vevőnél vásárlásnak minősül. A penzió tárgyát képező vagyontárgyat a penzióba adó a könyveiből kivezeti, a penzióba vevő a vagyonnyilvántartásába beveszi. 4. 1. 2. Betétgyűjtés A pénzügyi intézmények közül betétgyűjtéssel idegen tökét csak a hitelintézetek szerezhetnek. A változó kamatozású betétszerződésben a hitelintézet és a betétes megállapodnak egy betéti alapkamatlábban, amelynek nagysága függhet attól, hogy a betétes mekkora összeget helyez el a hitelintézetnél, és/vagy a betétet milyen időtartamú lekötési időre helyezi el. Az alapkamatlábhoz kötött nagyobb betétösszeg elhelyezése és/vagy hosszabb lekötési idő magasabb kamatlábbal jár együtt. Az ilyen betétet nevezik sávos lekötésű betétnek is. Változó kamatozású betétnek nevezik az olyan betét is, amely után fizetett

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kamatot valamely irányadó kamatlábhoz, illetve annak változásához kötik. Irányadó kamatláb lehet: a LIBOR, vagy BUBOR, vagy a jegybanki alapkamat stb. A betét után a kamatot annak megfelelően számolják ki, hogy az irányadó kamatláb a betét futam-ideje alatt hogyan alakult. Az irányadó kamatláb növekedése növeli, csökkenése csökkenti a betét után számított kamatot. A felmondható betét egyik fajtája a látra szóló betét. A betéttulajdonos a betét felett minden megkötés nélkül bármikor rendelkezhet, ezért e betétek kihelyezhetőségi időtartama a hitelintézet számára bizonytalan, így e betétek után viszonylag alacsony kamatot fizetnek. A felmondható betét másik fajtája a meghatározott időtartamra lekötött betét, azzal a kikötéssel, hogy a betétes a betétet bármikor felmondhatja. A hitelintézet a felmondott betétösszeg után a betétszerződésben meghatározott minimális kamatot fizet. A tartós betét olyan

lekötött betét, amelyet a futamidő alatt nem lehet felmondani. A forintbetét a nemzeti fizetőeszközben elhelyezett betétet jelenti. A devizabelföldi személy (Devizabelföldi az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi azonosítója (személyi igazolványa) van, illetve azzal jogszabály szerint rendelkezni köteles. Határ átlépésekor a magyar útlevelet felmutató személy. Belföldi illetőségű továbbá a belföldi székhellyel rendelkező vállalkozás és szervezet valamint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.) forintbetétet elhelyezhet minden belföldi illetőségű, betétgyűjtésre jogosult hitelintézetnél. Devizabelföldi forintban betétet külföldi hitelintézetnél csak a Magyar Nemzeti Bank engedélyével helyezhet el. A devizabelföldi természetes személy a devizaszámláján lévő követelését belföldön - főszabály szerint - csak belföldi fizetőeszközre

átváltva használhatja fel. A devizabelföldi külföldön külföldi pénznemben betétet nem helyezhet el, forintszámlát devizahatósági engedéllyel nyithat. A devizakülföldi (Devizakülföldi a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott személyi azonosítója (személyi igazolványa), illetőleg azzal jogszabály értelmében nem köteles rendelkezni. Devizakülföldi továbbá-jogi formájától függetlenül - a vállalkozás és szervezet, ha székhelye külföldön van, valamint a devizabelföldi vállalkozás, szervezet külföldön működő fióktelepe, telepe.) belföldön forintbetétet elhelyezhet konvertibilis kamatozó forintszámlán, vagy nem kamatozó, nem konvertibilis forintszámlán. A devizakülföldi részére konvertibilis, kamatozó forintszámlát csak a devizaműveletek végzésére felhatalmazott hitelintézet nyithat A devizakülföldi a konvertibilis forintszámláján csak a devizatörvényben meghatározott

jogcímen szerzett forint összegeket helyezheti el. A devizakülföldi konvertibilis forint számlán helyezheti el például a külföldről kapott valutát, devizát, a belföldi vállalkozásból őt megillető osztalékot, részesedést, továbbá a belföldön Örökölt és belföldön értékesített vagyoni érték forintellenértékét. A külföldi a konvertibilis forintszámláján lévő követelését átválthatja konvertibilis fizetőeszközre és azt külföldre vagy belföldre átutalhatja. A devizakülföldi forintbetétet nem konvertibilis, nem kamatozó forintszámlán elhelyezhet betétgyűjtésre jogosult, bármely belföldi hitelintézetnél. A nem konvertibilis, nem kamatozó forintszámlán elhelyezett betét konvertibilis fizetőeszközre nem váltható át, és nem utalható át konvertibilis forint számlára. A devizabetét a külföldi fizetőeszközben elhelyezett betét. Devizaszámlán betétet elhelyezni csak konvertibilis pénznemben lehet. E

tekintetben konvertibilis pénznemen a MNB hivatalos devizaárfolyam lapján feltüntetett külföldi fizetőeszközt értjük. A devizaműveletek végzésére felhatalmazott hitelintézetnél devizában betétet helyezhet el devizabelföldi és – külföldi vállalkozás, szervezet, természetes személy. A devizaszámla kamatozó és csak névre szóló lehet. A devizaszámlán elhelyezett betét átváltható más konvertibilis devizára, továbbá nemzeti fizetőeszközre. A bemutatóra szóló betétet és annak kamatát a hitelintézet annak fizeti ki, aki a követelést igazoló okiratot (általában a betétkönyvet) bemutatja. A fenntartásos betét olyan betét, amelynek tulajdonosa fenntartja magának vagy az általa megnevezett személynek a betét feletti rendelkezés jogát. A betét terhére a hitelintézet csak akkor teljesít fizetést, ha előzőleg meggyőződött a rendelkező személy jogosultságáról. Könyves betétnek nevezik azt a betétet, amelyről a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


betét elfogadója betétkönyvnek nevezett okmányt állít ki, és a betéttel kapcsolatos pénzmozgásokat a betétkönyvben is nyilvántartja. Maga a betétkönyv tartalmazza a betétszerződés szövegét is. Számlabetét: Betétszerződés alapján nyitott betétszámlán elhelyezett betétet. Betétszámlát nyitni csak névre szólóan lehet, a számlával szemben igényt a számlatulajdonos, vagy annak meghatalmazottja érvényesíthet. A számlára befizetést bárki teljesíthet. A számlán lévő követeléssel rendelkezni jogosult a számlavezetőnek aláírást ad. A számlavezető a számláról fizetést akkor teljesít, ha az ügyfél által adott aláírás és a rendelkezésre jogosult „aláírási címpéldányon" szereplő aláírása megegyezik. A számla kezelője a számlán lebonyolított pénzforgalmat csak belső számlán könyveli. A betétest a szerződésben meghatározott időpontokban számlakivonattal tájékoztatja a számlán könyvelt be-

és kifizetésekről, a jóváírásokról, illetve a terhelésekről. A takarékbetét a magánszemélyek részére kialakított takarékossági forma. A hitelintézet a takarékbetét-szerződés alapján átvett betétről takarékbetétkönyvet vagy más okmányt, például takaréklevelet állít ki. A hitelintézet a takarékbetét után a betételhelyezés idejére kamatot, illetőleg – nyereménybetét esetén – a sorsolás eredményétől függően nyereményt fizet. A felmondási jog szerint a takarékbetét elhelyezhető látra szólóan, de lehet meghatározott időre lekötött felmondható betét is. Rendelkezési jogosultság szerint a takarékbetét lehet bemutatóra szóló betét és fenntartásos betét. A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat, továbbá a nyeremény kifizetésére vonatkozó követelés nem évül el. 4. 1. 3. Kamatszámítás forint betéteknél Kamat egy évre: A betét felnövekedett összege (FV)=C x (l + r) (FV=a betét

felnövekedett értéke; C = az elhelyezett betét összege; r = nominális kamatláb Kamat napokra: Kamat= C x r % x kamatnapok száma / 365 x 100 Több évre elhelyezett betét felnövekedett értéke, ha a kamat évenként esedékes és a fel nem vett kamatot tőkésítik: FVn=C0 x (1+r)n FVn= befektetett pénzösszeg felnövekedett értéke „n" év múlva; Co= a pénzösszeg a kezdeti évben; n= az évek száma. Egy évre elhelyezett betét felnövekedett értéke, ha éven belül többször fizetnek kamatot: FVn,m=C x (1+r/m)m FVn,m= a pénzösszeg felnövekedett értéke „n" évben, ha a kamatfizetés „m" alkalommal történik, m= az éven belül a kamatfizetések száma A betét jövőértékének számítása annuitással: FVAn=C x [(1+r)n+1-1]/r-1 4. 1. 4. Banki értékpapírok Banki értékpapíroknak nevezzük azokat az értékpapírokat, amelyeket a hitelintézetek passzív bankműveleteik keretében, külön jogszabály alapján bocsáthatnak ki. A

banki értékpapírok hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Ilyen értékpapír pl. a kötvény, a letéti jegy. A hitelintézet az általa kibocsátott értékpapírokat készpénz ellenében értékesíti. A papír megvásárlója a hitelintézetnek kölcsönt nyújt. Az értékpapír ellenértéke növeli a hitelintézet pénzeszközeit és annak erejéig a hitelintézetnek a papír tulajdonosával szemben kötelezettsége keletkezik. 4. 2. 1. A hitel fogalma, formái, hiteldíj Amikor hitelről beszélünk tegyünk különbséget bankhitel és kereskedelmi hitel között. Bankhitelen a hitelintézetek által nyújtott hitelt, illetve kölcsönt értjük. A hitelintézet bankhitelszerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy rendelkezésre tartási jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére – a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén – pénzkölcsönt nyújt vagy

egyéb hitelműveleteket végez. A hitelkeretnek szerződés alapján történő rendelkezésre tartása nem jelent pénzfolyósítást, csupán a kölcsönnyújtás feltételeit teremti meg. A bankhitelszerződéssel a bank arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződés érvényességének időtartamán belül - a rendelkezésre tartási jutalék megfizetése esetén - kölcsön és más hitelművelet elvégzésére ügyfele rendelkezésére áll. A bankhitelszerződés egy ígérvény arra, hogy a bank ügyfelével később kölcsönszerződést köt. A bank ügyfele a hitelkeretet nem köteles kimeríteni. A bank a hitelkeret terhére pénzt csak külön szerződés, kölcsönszerződés alapján folyósít. A bank azonban megtagadhatja a kölcsönszerződés megkötését, ha a vele szerződő fél körülményeiben utóbb olyan változás következett be, ami miatt a szerződés teljesítése tőle már nem követelhető. Érvényét veszíti a bankhitelszerződés akkor is,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ha a kölcsönszerződésre jogosult a hitelkeretet kimerítette, vagy az érvényességi időtartam letelt, továbbá, ha a szerződésben meghatározott feltételek meghiúsultak, vagy megváltozásuk a bankot kölcsönszerződés kötésére, valamint a hitelkeret terhére egyéb hitelműveletek végzésére már nem kötelezi. Bankkölcsönnek nevezik a hitelintézet által nyújtott, pénzben folyósított kölcsönt. A bank a hitelkeret terhére egyéb hitelművelet végzésére is kötelezettséget vállalhat. Egyéb hitelműveletnek minősül például, ha a bank az adós kockázatának átvállalásával, vagy anélkül megvásárolja, megelőlegezi, leszámítolja ügyfele követelését. Azt a személyt, aki/amely a kölcsönt nyújtja hitelezőnek, a kölcsön kedvezményezettjét, a kölcsön felvevőjét adósnak nevezik. Hitelező bárki lehet, feltéve, hogy törvény számára a hitelnyújtást nem tiltja. Üzletszerűen hitelügyletekkel, kölcsönügyletekkel

kapcsolatos pénzügyi szolgáltatásokat azonban csak hitelintézet végezhet. Amennyiben hitelintézet a hitelező, a kölcsönszerződést bankkölcsön-szerződésnek nevezik. A bankkölcsön-szerződést írásba kell foglalni, és az adós ellenszolgáltatásként kamatot köteles fizetni. A kamat mértékét a hitelintézet állapítja meg. Nem bankkölcsön: Ideiglenesen szabad pénzeszközeikből a nem üzletszerűen pénzügyi szolgáltatásokat végző személyek is nyújthatnak kölcsönt. A kölcsönnyújtás azonban csak eseti jellegű lehet. Amennyiben a hitelező nem bank, a kölcsönszerződés írásba foglalása nem kötelező, a kölcsönnyújtás lehet ingyenes és visszterhes. Amennyiben a kölcsön visszterhes, a kamat mértékében a felek szabadon állapodnak meg. Kereskedelmi hitel az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozók által, e jogviszonyukra tekintettel adott halasztott fizetés, vagy előleg. Halasztott

fizetésről akkor beszélünk, ha az ellenszolgáltatás csak a szolgáltatás teljesítését, az áru átadását követően, meghatározott idő elteltével válik esedékessé. Előleg az olyan fizetés, átadott ellenérték, amely időben megelőzi a szolgáltatás nyújtásának megkezdését, illetve a dolog átadását. Az előleg összege nem haladhatja meg a megállapodás szerinti ellenértéket. Az előleget gyakran alkalmazzák, mint a szerződésszegés esetére szolgáltatott biztosítékot. A kölcsön díjtételei: A hitelintézet a folyósított kölcsön után díjat számít fel, mely lehet: • ügyleti kamat, • késedelmi kamat, • kamatjellegű díjtétel, • költségtérítés Az ügyleti kamat a kölcsönszerződés alapján a hitelező által az adós rendelkezésére bocsátott pénz használatáért fizetendő díj, amely tartalmazza a kölcsönnyújtó kockázatvállalási díját is. A hitelintézet kölcsönt csak kamat ellenében nyújthat. Az

adós a hitelintézet által nyújtott kölcsön után köteles ügyleti kamatot fizetni. Fontos ezt hangsúlyozni azért, mert nem csak hitelintézet nyújthat kölcsönt. Kölcsönt adhatnak egymásnak a magánszemélyek, továbbá a kölcsönnyújtók között ott találjuk a nem hitelintézeti tevékenységet végző gazdálkodó szervezeteket is. A magánszemélyek és a gazdálkodó szervezetek egymásnak pénzkölcsönt eseti jelleggel, az átmenetileg szabad pénzeszközeikből nyújtanak. A magánszemélyek és a nem hitelintézeti tevékenységre alapított gazdálkodó szervezetek pénzkölcsön nyújtással üzletszerűen nem foglalkozhatnak. Olyan esetben, amikor magánszemély nyújt kölcsönt magánszemélynek az ügyleti kamat csak akkor jár, ha azt szerződésben kikötötték. Nem hitelintézeti tevékenységet végző vállalkozó, gazdálkodó szervezet által nyújtott kölcsön után az ügyleti kamat jár. Az adós csak akkor mentesül a kamatfizetési

kötelezettség alól, ha jogszabály kivételt tesz. Az irányadó ügyleti kamat mértékét jogszabály állapítja meg. A felek a kölcsönszerződésben a jogszabályban meghatározott kamat mértékénél nagyobb vagy kisebb ügyleti kamatban is megállapodhatnak. A bíróság azonban a túlzottan magas kamatot mérsékelheti. A jogszabályban meghatározott mértékű ügyleti kamat az irányadó abban az esetben, ha • a kamatfizetési kötelezettséget jogszabály írja elő., de annak mértékét nem határozza meg, • a gazdálkodó szervezetek nyújtanak egymásnak kölcsönt, és a kölcsönszerződés az ügyleti kamatkikötést nem tartalmazza, vagy tartalmazza, de annak mértékét nem határozták meg, • magánszemélyek nyújtanak egymásnak kölcsönt és a kölcsönszerződésben a kamatot kikötötték, de annak mértékét nem határozták meg. Késedelmi kamat jár a hitelezőnek az adós által az esedékességkor meg nem fizetett törlesztő részlet,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


illetve a vissza nem fizetett pénzkölcsön összege után, továbbá az esedékességkor megfizetni elmulasztott kamat után. A hitelezőnek a késedelmi kamat akkor is jár, ha az adós a késedelmét kimenti, vagy a tartozás kamatmentes. A késedelmi kamat irányadó mértékét jogszabály állapítja meg. A jogszabály attól függően határozza meg az alkalmazható késedelmi kamat mértékét, hogy a kölcsönszerződés • tartalmaz-e ügyleti kamatot, illetve • nem tartalmaz ügyleti kamatot. Abban az esetben, ha a kölcsönszerződés tartalmaz ügyleti kamatot, akkor 2000. szeptember l. napja után kötött kölcsönügyletekre a késedelmi kamat mértéke 12%. Amennyiben a kölcsönszerződés nem tartalmaz ügyleti kamatfizetési kötelezettséget, akkor a késedelmi kamat mértéke az ügyleti kamat 4 százalékponttal emelt összege, 12 + 4= 16 százalék. A hitelező és az adós a törvényben meghatározott késedelmi kamattól lefelé és felfelé is

eltérhetnek. Díjak, költségek: A hitelintézet ügyfelének a kölcsönnyújtással kapcsolatban - meghatározott díj ellenében - különféle szolgáltatásokat végez. Például ügyfelének • bankári tanácsadást nyújt (tanácsadási díj), • hitel-, illetve kölcsönkérelmét elbírálja (hitel-, kölcsönbírálati díj), • hitelkeretet tart rendelkezésére (rendelkezésre tartási díj), • a kölcsön összegét folyósítja (folyósítási díj), továbbá • ellenőrzi a kölcsön rendeltetésszerű felhasználását, az adós fizetőképességének alakulását. Díjat számíthat fel a hitelintézet akkor is, ha ügyfelének a szerződés nem teljesítéséből eredő bankári tevékenységet végez (például a prolongálási díj), vagy kölcsönnyújtással kapcsolatban garanciális kötelezettséget vállal (garanciadíj). A díj ellenértéke azoknak a bankán tevékenységeknek, amelyeket a hitelintézet ügyfelének a hiteligény, a kölcsönigény

elbírálásával, a hitelkeret rendelkezésre tartásával, a kölcsönfolyósításával, elszámolásával kapcsolatban végez. A hitel-, a kölcsönügylettel kapcsolatban a hitelintézet igénybe veheti harmadik személy szolgáltatásait. Például a hitelintézet szakértővel véleményeztetheti a felajánlott kölcsönfedezet értékét, értékállandóságát, forgalomképességét, továbbá a követelését biztosíthatja biztosító intézetnél. Ilyen esetekben a hitelintézetnek a hitel-, a kölcsönügylettel kapcsolatban költségei merülnek fel. A hitelintézet jogosult a hitel-, a kölcsönügylettel kapcsolatban felmerülő költségeit ügyfelének felszámítani olyan esetben, ha arra az üzletszabályzata lehetőséget nyújt. A bankhitel- és bankkölcsönügylet általános szerződési feltételeit a hitelintézet üzletszabályzata tartalmazza. Az üzletszabályzatban a hitelintézet meghatározza a kamat mértékét, a kamatszámítás módját, a

felszámítható díjakat és költségeket, a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit, továbbá a bankbiztosítékokat. A hitelintézet köteles az üzletszabályzatát ügyfelének díjmentesen rendelkezésére bocsátani. A hitel-, a kölcsönszerződés aláírása előtt ajánlott összevetni a szerződésben foglaltakat az üzletszabályzatban leírtakkal. 4. 2. 2. A hitelek csoportosítása Pénztömeg nagyságára gyakorolt hatás szerint: jegybanki (számlapénz és készpénzt teremt), kerbanki ( számlapénzt teremt), bankközi (repo hitel) Hitelfelvevők köre szerint: vállalkozói (nyitot hitelkeret, rulírozó, áthidalási, forgótőke és beruházási hitel), lakossági (fogyasztói hitel, áruvásárlási kölcsön) Hitelek tartalma szerint: pénzhitelek (személyi hitelek, reálhitelek), kötelezettségvállalási hitelek (kauciós, elfogadmány és akkreditív hitelek) Hitelek fedezete szerint: fedezet nélküli hitelek (ügyféllimit, negatív pladge,

name-lending), fedezettel bíró hitelek ( személyi biztosítékkal-, dologi biztosítékkal rendelkező hitelek) Hitelek lejárata szerint: rövid lejáratú (éven belüli hitelek), közép lejáratú (1-5 év), hosszú lejáratú (5 évnél hosszabb) A HITELEK CSOPORTOSÍTÁSA 4. 2. 3. A hitel növeli a pénztömeg nagyságát A hitelpénz rendszerben a pénzteremtés egyik eszköze a hitelnyújtás. Amikor a Jegybank hitelt nyújt a hitelintézetnek, a hitel összegét a hitelintézet Jegybanknál vezetett számláján jóváírja. A Jegybank ezáltal számlapénzt teremt, növeli a hitelintézet likviditását. A hitelintézet a már meglévő forrásait meghaladó mértékben tud a gazdaság szereplőinek hiteleket nyújtani. Láttuk, hogy a hitelintézet forrásainak jelentős hányada abból származik, hogy a gazdaság szereplői a hitelintézetnél különböző formában betéteket helyeznek el, megvásárolják a hitelintézet által kibocsátott bankpapírokat. Az, aki

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


betétet helyez el a banknál, vagy megvásárolj a bank által kibocsátott bankpapírokat, hitelez a banknak, növeli a bank idegen pénzforrásait. A bank a növekvő pénzforrásaiból több hitelt tud kihelyezni, miáltal növeli a pénzügyi piacokon a pénz tömegét. A Jegybank számlapénzt és készpénzt, a bank számlapénzt teremt. A bankok egymásnak is hiteleznek. Azokat a hiteleket, amelyeket a bankok egymásnak nyújtanak, neveztük bankközi hiteleknek. 4. 2. 4. Vállalkozói hitelek A vállalkozó eszközeinek összetétele: A vállalkozó eszközeit két csoportba soroljuk. Egyik csoportba tartoznak az immateriális javak, a tárgyi eszközök, valamint a befektetett pénzügyi eszközök, amelyeket együtt befektetett eszközöknek neveznek. A befektetett eszközöket egészítik ki a nettó forgótőkével finanszírozott forgóeszközök, amelyeket szokás tartósan lekötött forgóeszközöknek nevezni. A befektetett eszközök és a nettó forgótőkével

finanszírozott forgóeszközök együtt alkotják a vállalkozó tartós befektetéseit. A vállalkozó tartós befektetéseit jellemzi, hogy azok egy évet meghaladóan vesznek részt az értéktermelés folyamatában, a megszerzésükhöz felhasznált tőke több termelési, értékesítési ciklusban térül vissza. Ennek megfelelően nevezik ezeket az eszközöket hosszú lejáratú eszközöknek is. A vállalkozó eszközeinek másik csoportját azok az eszközök alkotják, amelyek mennyiségükben, összetételükben a periódusonkénti értékesítések és bevételek alakulásával együtt változnak. Ezeket az eszközöket rövid lejáratú forgóeszközöknek, vagy más kifejezéssel folyó forgóeszközöknek nevezik. Az ideiglenesen lekötött eszközök körébe tartoznak a pénzeszközök, a követelések a vevőktől, a készletek, a forgatásra vásárolt értékpapírok. A termelés folyamata Az ábrán a forgóeszközök körforgásának három, egymást szorosan

követő szakaszát különböztettük meg. Az I. szakaszban a vállalkozó gondoskodik az értéktermelő tevékenység megkezdéséhez, illetve folytatásához szükséges pénzeszközökről. A pénzeszközök birtokában az árujavak piacán beszerzi a termeléshez, a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges anyagokat, amelyek lehetnek alapanyagok, segédanyagok, üzemanyagok és egyéb anyagok. A vállalkozó az anyagokat, mint a munka tárgyait a termelés folyamatában a termelési és a végső fogyasztási szükségletek kielégítésére alkalmas termékké átalakítja. A forgóeszközök körforgásának azt a szakaszát, amelyben a vállalkozó a termelés inputjaiból outputokat állít elő, nevezzük a termelés folyamatának. A II. szakaszból a késztermékek és az értékesíthető félkész termékek átlépnek a forgalmi szakaszba. Folyamatos termelést feltételezve, a termelés folyamata szakaszban mindig találhatók olyan munka-tárgyak, amelyeken az

átalakítást, vagy amelyek összeszerelését már elkezdték, de még nem fejezték be, és az I. termelés előkészítése szakaszból belépnek a megmunkálásra, a feldolgozásra, az összeszerelésre váró anyagok, félkész termékek, és áruk. A termelés folyamatában elkészült, értékesítésre alkalmas áruk, termékek átlépnek a III. forgalmi folyamatba. A forgóeszközök körforgásának ebben a szakaszában a késztermékeket értékesítik. Amennyiben a tranzakció készpénzfizetés ellenében történik, az értékesített termékek ellenértéke növeli a vállalkozó pénzeszközeit. Kereskedelmi hitelnyújtással történő értékesítés esetén a késztermék, mint forgóeszköz előbb egy másik forgóeszközzé, követeléssé alakul át. A vevő esedékességkor kiegyenlíti tartozását, a vállalkozó korábbi követelése pedig pénzeszközzé változik. Gondoljuk végig újra a folyamatot. A vállalkozó a befektetett eszközöket és a

forgóeszközöket saját, vagy idegen pénzzel megvásárolta. A termelés folyamatában a befektetett eszközök tárgyait, az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket folyamatosan elhasználja, a forgóeszközeit egy-egy termelési periódusban felhasználja. Tevékenysége eredményeként előállított termékeket, nyújtott szolgáltatásokat értékesíti. A vevő megfizeti a termék, a szolgáltatás ellenértékét. Leegyszerűsítve a folyamatot az alábbi tranzakció megy végbe: Pénz → A termelés eszközei + A termelés tárgyai + Élőmunka → Áru → Pénzp Az eszközök átváltásának célja, hogy a vállalkozó a folyamat végén a kezdeti Pénzt felnövekedett összegben, Pénzp kapja vissza. Azt az összeget, amellyel a befektetett pénz növekedett, profitnak nevezik (p). Amikor a vállalkozó az értéktermeléshez a termelő eszközöket, továbbá a különféle anyagokat megvásárolja, vagy a termelés folyamatában munkabért fizet, és más

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kiadásokat teljesít, a pénzeszközei csökkennek. Amikor a készterméket értékesíti a vevőktől követelése keletkezik, ha a vevők fizetnek, a lekötött pénzét profittal növekedett értékben visszakapja. A folyamat kezdete és befejezése között hosszabb-rövidebb idő telik el. A vállalkozó ez alatt az idő alatt pénzt köt le és felkészül a következő termelési, értékesítési ciklusra. A felkészülés újabb pénzbefektetéssel jár. A vállalkozó nem várhatja meg azt az időt, amikor az előző ciklusban lekötött pénzét visszakapja, hogy majd azt követően szerezze be a további termelési folyamathoz szükséges eszközöket. Minél hosszabb egy-egy termelési és értékesítési ciklusidő, és minél nagyobb az eszközérték, amelyet a termék forgalomképességének eléréséig fel kell használni, annál nagyobb a termelés, értékesítés pénzszükséglete. A vállalkozó a termelési, szolgáltatásnyújtási tevékenységét

finanszírozhatja saját pénzzel és/vagy idegen pénzzel. Annak ellenére, hogy a vállalkozók nagy hányada biztonságosabbnak tartja az üzletviteli tevékenység saját tőkével történő finanszírozását, a vállalkozási tevékenység folytatása során vannak olyan helyzetek, amikor a kölcsön források bevonása elől nem lehet kitérni, vagy éppen az mutatkozik előnyösnek. Nézzünk néhány példát az olyan esetekre, amikor a hitel igénybe vétele teszi lehetővé a vállalkozói tevékenység folytonosságának fenntartását. A vállalkozónál a hitel iránti keresletet kiváltó okok a teljesség igénye nélkül a következők: a) A befektetések körében: • a vállalkozó nem rendelkezik a befektetésekhez szükséges saját tőkével, • a tőkepiacon a saját tőke megszerzésének hosszú időigénye időszerűtlenné teszi a befektetést, • a tőkepiacon a saját tőke bevonásának költsége olyan mértékben rontja a befektetés

jövedelmezőségét, hogy az veszélyezteti a befektetés elvárt időn belüli megtérülését, • a hitelkínálat következtében az idegen tőke költsége kisebb a saját tőke elvárt hozamánál. b) Az ideiglenesen lekötött, a folyó forgóeszközök körében: • a bevételek és a kiadások pénzáramai időben és/vagy nagyságrendben eltérnek, vagyis előbb kell fizetni, a bevétel viszont későbbi időben jelentkezik, • a saját források le vannak kötve, • a vállalkozónál felhasználásra kerülő készletféleségek áremelkedése várható, a vállalkozó taktikai készletvásárlást eszközöl, • a taktikai raktárra termelés, készlettartás, azzal a céllal, hogy később kedvezőbb árat lehessen elérni, • az export kintlevőségek növekedése, tehát az exportőrnek előbb kell fizetnie, mint ahogy a vevő részére fizetést teljesít, • az importhoz forintfedezet biztosítása, más szóval devizavásárláshoz hitel, • a termelés vagy

az értékesítés szezonális jellege, • a nem befektetésként vásárolt értékpapírok pénzre történő átváltása akadályokba ütközik. Vállalkozói hitelek A nyitott hitelkeretet a bank a vele állandó pénzügyi kapcsolatban lévő, első osztályú adósnak minősülő ügyfelének biztosítja. A vállalkozó a hitelkeretből jellemzően a készletek és a vevőállomány átmeneti vagy szezonális növekedését finanszírozza. A felek • a hitelkeret nyitvatartási idejét, a kitisztítási időt, (amely a hitelkeret igénybe vételének idejét jelenti), • a hitelkeret rendelkezésre tartásáért fizetendő jutalékot a hitelszerződésben határozzák meg. A hitelkeret terhére folyósított hitel apasztja a hitelkeretet. A bank a nyitott hitelkeretből hitelt a hitelkeret összegéig nyújt. A visszafizetésekkel a bank a még fel nem használt hitelkeretet nem növeli. Az adós a hitelkeret terhére igénybe vett hitelt az eladott készletek, a nyújtott

szolgáltatások árbevételéből és a vevőkkel szemben fennálló, beszedett követeléseiből egy összegben fizeti vissza. A rulírozó hitel hasonlít a nyitott hitelkeretre, azzal az eltéréssel, hogy a rulírozó hitelkeret terhére felvett kölcsön ugyan csökkenti a hitelkeretet, de - eltérően a nyitott hitelkerettől - a rulírozó hitelkeret terhére folyósított és visszafizetett kölcsönt a jogosult a hitelkeret nyitvatartási idején belül, a hitelkeret felső határáig újból igénybe veheti. A rulírozó hitel a vállalkozó átmeneti vagy szezonális tőkeszükségletét finanszírozza, lehet rövid vagy közép lejáratú hitel. A bank a rulírozó hitelkeretet - a vállalkozó kedvező pénzügyi helyzete alapján - hosszabb időn át megújíthatja. A hosszabb időn át rendre megújított rulírozó hitel az úgynevezett „örökzöld" hitel. A vállalkozó a kölcsönt a készletek értékesítési árbevételéből, a beszedett követelésekből

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


egy összegben fizeti vissza. A rulírozó hitelkeretet a hitelszerződésben meghatározott határidőig lehet igénybe venni. Amennyiben a vállalkozó a hitelkeret nyitvatartási idején belül, például az üzleti cél meghiúsulása vagy a szállítások elmaradása miatt, a hitelkeretet nem hívta le, akkor a kölcsön összege az igénybe vett hitelkeret összegére csökken. A jutalék alapját és a kamatnapokat attól függően határozzák meg, hogy a rendelkezésre tartási jutalékot nyitott hitelkeret vagy rulírozó hitelkeret után számítják. A nyitott hitelkeret esetében • a jutalék számításának alapja a rendelkezésre tartott összeg, • a jutalék számításának időtartama (a kamatnapok száma) a szerződésben meghatározott utolsó törlesztést megelőző napig számított napok száma. Az áthidalási hitel az átmeneti forráshiány megszüntetésére, a rendkívüli beszerzésekre forrást jelentő, eseti jellegű, rövid lejáratú hitel.

Esedékességkor a hitelt a készletek értékesítéséből származó árbevételből, a korábbi értékesítésekből származó követelések beszedéséből általában egy összegben fizetik vissza. A forgótőke hitel lehetővé teszi a nettó forgótőkével finanszírozott forgóeszközök bővítését. Tudjuk, hogy a nettó forgótőkével finanszírozott forgóeszközök tartós befektetések, amelyeknek mindig készletben kell lenni ahhoz, hogy a termelés folytonossága biztosítható legyen. A finanszírozás tárgyául szolgáló eszközök lekötési ideje határozza meg a forgótöke hitel lejárati idejét, amely szükségszerűen hosszabb egy évnél. A hitel visszafizetésének forrása az adózott nyereség, illetve újabb hosszú lejáratú hitel. A hitelt a szerződésben meghatározott törlesztő részletekben és időben kell visszafizetni. A beruházási hitel lehetővé teszi az immateriális javak és a tárgyi eszközök - saját tőke hiányában,

saját tökével nem finanszírozható - bővítését. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök a befektetett eszközök körébe tartoznak. A „befektetett eszközök" elnevezés arra utal, hogy ezek az eszközök egy évnél hosszabb időn át vesznek részt az értéktermelő folyamatban, értéküket folyamatosan, több termelési cikluson keresztül adják át a velük előállított termékeknek. Ennek következtében a beruházási hitelek lejárati ideje meghaladja az egy évet. A bank a piacképes, az általa elfogadható belső megtérülési rátának megfelelő jövedelmezőségű, műszaki és pénzügyi szempontból megalapozott, és ilyen módon kevésbé kockázatos beruházásokra nyújt hitelt. A beruházási hitel lehet célhitel, valamint a fejlesztési pénzeszközök képződését megelőlegező, nem céljellegű hitel. Céljellegű a beruházási hitel abban az esetben, ha azt a bank meghatározott befektetési célokra nyújtja, illetve a hitel

csak a hitelszerződésben meghatározott célokra használható fel. A céljellegű hitelekre példaként említjük meg a világbanki hiteleket, továbbá a vállalkozások élénkítését szolgáló hiteleket, valamint az export fejlesztő hiteleket. A bankok a vállalkozónak a jövőben képződő fejlesztési forrásokat megelőlegező, nem céljellegű hiteleket, a fejlesztésekhez rendelkezésre álló saját forrásai kiegészítésére, illetve a később képződő felhalmozási források (leírások, adózott nyereség) megelőlegezésére adnak. A bank ezeket a hiteleket általában egy összegben bocsátja a vállalkozó rendelkezésére, és későbbiekben sem vizsgálja, hogy azt milyen kifizetésekhez használták fel. A fejlesztésekhez nyújtott hitelt a szerződésben meghatározott ütemezésben és időben kell visszafizetni. A hitel visszafizetésének rendeltetésszerű forrása az adózott nyereség és/vagy a realizált amortizáció. 4. 2. 5. Lakossági

kölcsön A lakossági kölcsönök iránti kereslet kiváltó oka lehet: • az áruk, a szolgáltatások iránti szükséglet azt megelőzően merül fel, hogy azok meg szerzéséhez szükséges pénzzel a fogyasztó rendelkezne, • a személy nem rendelkezik a rendkívüli helyzetből adódó fizetési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges pénzzel. Lakossági kölcsönök körébe tartozik a fogyasztási kölcsön, továbbá a természetes személynek lakás, üdülő vásárlásra, építésére, felújítására, korszerűsítésére, közműfejlesztésre adott kölcsön függetlenül attól, hogy a kölcsönt hitelintézet vagy hitelintézetnek nem minősülő gazdálkodó szervezet nyújtotta. 4. 2. 5. Lakossági kölcsön A lakossági kölcsönök iránti kereslet kiváltó oka lehet: • az áruk, a szolgáltatások iránti szükséglet azt megelőzően merül fel, hogy azok meg szerzéséhez szükséges pénzzel a fogyasztó rendelkezne, • a személy nem

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


rendelkezik a rendkívüli helyzetből adódó fizetési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges pénzzel. Lakossági kölcsönök körébe tartozik a fogyasztási kölcsön, továbbá a természetes személynek lakás, üdülő vásárlásra, építésére, felújítására, korszerűsítésére, közműfejlesztésre adott kölcsön függetlenül attól, hogy a kölcsönt hitelintézet vagy hitelintézetnek nem minősülő gazdálkodó szervezet nyújtotta. A hitelintézet által nyújtott fogyasztási kölcsön a természetes személy részére pénzben adott, felhasználási célhoz nem kötött kölcsön, ha azt a természetes személy a mindennapi élet szokásos tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez használja fel. Nem minősül fogyasztási kölcsönnek a természetes személy vállalkozásához nyújtott, illetve általa vállalkozási céljára felhasznált kölcsön. A fogyasztási kölcsön esetében - a

szerződés megszűntetése érdekében - a természetes személy minden esetben élhet a határidő előtti törlesztés jogával. Fogyasztási kölcsönnek minősül minden olyan, nem hitelintézet által, nem pénzben nyújtott kölcsön, részletfizetés vagy halasztott fizetés is, amelyet gazdálkodó szervezet a fogyasztó részére nyújt az általa forgalmazott áru megvásárlásához, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybe vételéhez. Hiteldíjmutató: A bank az általa nyújtott kölcsönök után kamatot számít fel, továbbá megfizetteti az adóssal mindazokat a költségeit, amelyek a kölcsön folyósításával, kezelésével kapcsolatban felmerülnek. A hiteldíj tartalmazza a kölcsönszerződésben meghatározott kamatot, a folyósítási jutalékokat és minden egyéb — a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő - költségeket az alábbiak kivételével. A bank a hiteldíj számításánál nem veszi figyelembe: • a

prolongálási költséget, • a késedelmi kamatot, • a biztosítási díjat, a garanciadíjat, • az olyan költségeket, amelyek a kölcsönszerződés nem teljesítéséből származnak. Az adós a hiteldíj számításánál figyelembe nem vett díjakat, költségeket a hiteldíjon felül köteles megfizetni. A hitelintézet a hiteldíjat a nyújtott fogyasztási kölcsön éves összegének százalékában fejezi ki. A hiteldíj mutató a kölcsön megtérülési rátája. Az a belső kamatláb , amely mellett a kölcsön diszkontált értéke egyenlő azzal az összeggel, amelyet a hitelintézet a hitelfelvevőnek a kölcsön összegéből folyósít. Példánkban a hitel folyósítása egy összegben történik. A hitelintézet a költségekkel csökkentett hitelösszeget az alábbi képlet alkalmazásával számítja ki: m H =∑ Ak k = 1 ( 1 +i ) t k A képletben: H = a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő - a hitelintézetnek fizetendő -

költségekkel. Ak =a k-adik törlesztőrészlet összege, m= a törlesztőrészletek száma, tk= a k-adik törlesztőrészlet években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, i= a hiteldíj mutató századrésze. 4. 2.6. Pénzhitelek Pénzhitelnek, illetve pénzkölcsönnek nevezik azokat a hiteleket (kölcsönöket), amelyeket a hitelintézet készpénz vagy számlapénz formájában bocsát ügyfele rendelkezésére. Amennyiben a hitelintézet a hitelt, a kölcsönt számlapénz formájában bocsátja ügyfele rendelkezésére, az történhet az adós folyószámláján vagy attól elkülönített hitelszámlán történő jóváírással. Folyószámlahitelről akkor beszélünk, ha a hitelintézet meghatározott időtartamra, meghatározott összegű hitelkeretet tart nyilván ügyfele pénzforgalmi (folyó, betét) számláján és a számláról a hitelkeret terhére és összegéig kifizetéseket teljesít, ha a számlán arra nincs fedezet. A hitelintézet a

folyószámlahitelt külön biztosíték nélkül nyújtja olyan esetekben, amikor a hitelfelvevő pénzforgalma, annak pozitív egyenlege és fizetőkészsége megfelelő fedezetet biztosít az átmeneti hitelezésre. A számlatulajdonos a folyószámlahitelt a hitelszerződés ideje alatt bármikor, bármilyen fizetési kötelezettség teljesítésére igénybe veheti. A hitel törlesztése a pénzforgalmi számlán jóváírt bevételekből automatikusan történik. Forgalmi szemléletű hitelezés: Folyószámlahitel esetén a hitelintézet egyetlen számlát, úgynevezett pénzforgalmi (betét, elszámolási) számlát vezet ügyfelének, és azon bonyolítja le a számlatulajdonos pénzforgalmát és tartja nyilván hiteltartozását. Erre vezethető vissza, hogy az ilyen típusú hitelezést (pénz)forgalmi szemléletű hitelezésnek nevezik. Számlahitel: a hitelintézet ügyfelének pénzforgalmát a folyószámláján bonyolítja le, és a hiteltartozás nyilvántartására

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


külön számlát vezet. Számlahitelezés esetén a hitelintézet a hitelkeretet ügyfele hitelszámlájára könyveli. A hitel felhasználásakor a bank az igénybe vett hitel összegét átkönyveli ügyfele pénzforgalmi számlájára. A hitel terhére történő kifizetés a pénzforgalmi számláról történik. Az adós a hitelszámlája terhére, esetenként felvett kölcsönt az esedékességkor a pénzforgalmi számlájának bevételeiből fizeti vissza. Olyan esetben, amikor a bank a számlahitelt rulírozó jelleggel nyújtja, a hitel nyitvatartási ideje alatt a visszafizetett kölcsön ősz-szege újból igénybe vehető. Állományi szemléletű hitelezés: azt a hitelezési gyakorlatot, amikor a bank az általa nyújtott hitelről ügyfelének külön hitelszámlát nem vezet és a hitel összegét közvetlenül ügyfele folyószámlájára könyveli, forgalmi szemléletű hitelezésnek neveztünk. Állományi szemléletű a hitelezés akkor, ha a bank a

hitelállományt ügyfele nevén nyitott hitelszámlára könyveli, a hitelállományból a felhasználás az ügyfél pénzforgalmi számláján jóváírással, a visszafizetés ugyan annak a számlának a terhelésével történik. A hitelszámla ezáltal a mindenkori hitelállományt mutatja. 4. 2. 7. Kötelezettségvállalási hitelek Fogalma: A kötelezettségvállalási hitelszerződésben a hitelező arra vállal kötelezettséget, hogy a vele szerződő félnek hajlandó kölcsönt nyújtani, ha az a tartozását esedékességkor részben vagy egészben megfizetni nem tudja. A kötelezettségvállalási hitelszerződés - a szerződésben meghatározott esetre — a bank kölcsönnyújtási készségét, a vele szerződő fél kölcsönhöz jutásának lehetőségét tartalmazza. Magából a kötelezettségvállalási hitelszerződésből nem következik az azonnali kölcsönfolyósítás! A kötelezettségvállalási hitel lehet: • kauciós hitel, • elfogadmány

hitel, • akkreditív nyitás. A kötelezettségvállalási hiteleket a bank rövid lejáratra nyújtja. A bank kauciós hitelt a saját ügyfelének nyújt. E tekintetben a bank azt tekinti saját ügyfelének, akinek/amelynek a pénzforgalmi számláját ő vezeti. A hitelszerződésben a bank saját ügyfelének harmadik személlyel (az eladóval, a szállítóval, a szolgáltatást nyújtóval) szemben fennálló, nem vitatott tartozásának kiegyenlítését - a szerződésben meghatározott feltételekkel – magára vállalja, ha az a fizetési kötelezettség teljesítésének esedékességekor nem fizet. Lényegét tekintve a bank a kauciós hitelszerződésben kezességet vállal ügyfele tartozásáért. A bank kezességvállalása azonban nem feltétel nélküli, hanem egyszerű kezesség, mert a bank csak akkor fizet, ha ügyfele nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét. A kauciós hitelnyújtás folyamata: Vevő (hiteligénylő) 2 →→ A vevő bankja 1

  5 Kedvezményezett 3    a szállító bankja (adós szállítója) 4   A folyamat értelmezése: 1. adásvételi szerződés kötése a vevő és a szállító között 2. a vevő kauciós hitelszerződést köt a bankjával. 3. a bank kauciója a szállítónak 4. a hitellehetőség igénybevétele, amennyiben esedékességkor a vevő nem fizet. 5. Az adós bankja fizet. Elfogadmány hitel: A kereskedelmi hitelnyújtás egyik módja, amikor a vevő váltót bocsát ki tartozásáról. A kibocsátó a váltóban megnevezi azt a személyt, aki/amely a kedvezményezettnek (a kereskedelmi hitelt nyújtónak) a váltó esedékességekor fizetni fog. A váltón ezt a személyt címzettnek nevezik. Erősíti az eladó bizalmát a vevővel szemben, ha a váltó kibocsátója bankot nevez meg címzettként. A váltó kibocsátója azonban csak akkor nevezheti meg a bankot címzettnek , fizetésre kötelezettnek, ha ahhoz a bank hozzájárul. A

hozzájárulás feltétele, hogy a bank ügyfelével elfogadmány hitelszerződést kössön. A hitelszerződésben a bank meghatározott pénzügyi keretet bocsát ügyfele rendelkezésére és hozzájárul ahhoz, hogy a keret felhasználásaként ügyfele a bankra váltókat intézvényezzen. A hitelszerződéssel a bank a maga hitelképességét bocsátja ügyfele rendelkezésére. A létrejött szerződés alapján a bank az ügyfele által kibocsátott váltót elfogadja (akceptálja). A váltó esedékességekor a váltó birtokosa a váltót fizetés végett bemutatja az elfogadó banknak. A bank a fizetést ügyfele nála vezetett számlája terhére teljesíti. Amennyiben a váltó kibocsátójának a banknál vezetett számláján a fizetés teljesítéséhez nincs elegendő pénz, a bank a rá intézvényezett váltó összegét a váltó bemutatójának kifizeti és a fizetés összegével az ügyfele számláját megterheli. Akkreditív nyitással a bank általában nem

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


visszavonható kötelezettséget vállal arra, hogy ügyfele számlája terhére, harmadik személy javára meghatározott összegben fizetéseket teljesít. Az akkreditív kapcsolódik a folyószámlahitelhez. Ezért, amikor a bank az ügyfele helyett fizet, a fizetést a folyószámla hitelkerete terhére teljesíti, ezért a fizetés összegével ügyfele folyószámláját terheli meg. Az akkreditív a fizetési forgalom lebonyolításának eszköze. 4.2.8. Hitelbiztosítékok 4.2.8.1. Fedezet nélkül nyújtott hitelek, kölcsönök A bankok egyes esetekben, egyes ügyfeleiknek külön biztosíték kikötése nélkül nyújtanak hitelt. Ezek a biankó, fedezettel nem bíró hitelek. Ügyféllimit alapján: akikkel hosszú ideje rendszeres kapcsolatot tart, naprakészen ismeri jövedelmezőségi, likviditási helyzetét, megfelelnek az adósminősítési követelményeknek. Elzálogosítási záradék (negatív pledge) alapján: hosszú pénzügyi kapcsolat, a hitelfelvevő arra

vállal kötelezettséget, hogy a kölcsön visszafizetéséig nem ad harmadik személynek olyan jogot, amelynek alapján az a követelését a bank által folyósított kölcsön visszafizetése előtt kielégítheti. Name-lending (cégnév) alapján: hosszú pénzügyi kapcsolat, nagy tőkeerővel, kiterjedt piaci részesedéssel rendelkező, nemzetközileg is meghatározó cégeknek. 4.2.8.2. Fedezettel nyújtott hitelek, kölcsönök a külön fedezet kikötéssel nyújtott hiteleket nevezik fedezettel rendelkező hiteleknek. 4.2.8.3. A hitelbiztosítékok áttekintése A hitelező szeretné minden kockázatot a lehető legkisebbre leszorítani, a hitelezői pozícióját az adósa anyagi, pénzügyi helyzetének esetleges változásaitól függetleníteni. Ennek eszközeit nevezzük biztosítéknak. A biztosítékokkal szemben támasztott követelmény: Könnyen kiköthető, jogi szempontból tiszta; könnyen értékelhető a piaci érték meghatározása, piacképes,

értékálló, tartós, könnyen ellenőrizhető. Biztosítékok csoportosítása: Személyes biztosítékok: kezesség (egyszerű kezesség, készfizető kezesség, váltókezesség), bankgarancia, bank által adott fedezetigazolás. Tárgyi biztosítékok: zálog (jelzálog, kézizálog), óvadék, engedményezés. 4.2.8.3.1.Személyi biztosítékok A kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a fizetésre kötelezett esedékességkor nem fizet, ő maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Egyszerű kezességvállalás esetén a hitelező követelése behajtása érdekében először az adóst köteles megkeresni és csak azután fordulhat a kezeshez. A bankok az egyszerű kezességet nem fogadják el. Készfizető kezesség esetén a hitelező a követelés lejártakor egyidejűleg fordulhat a kezeshez, az adóshoz v. mindkettőjükhöz. Váltókezesség esetében a kezes a váltó valamelyik szereplőjéért vállal kezességet. A

váltókezes, ha a saját váltó kiállítójáért vagy az idegen váltó elfogadójáért vállal kezességet, a váltókezesség egyenes váltóadósi kötelezettséget jelent. Amennyiben a kezes az idegen váltó kibocsátójáért, vagy a saját, illetve az idegen váltó rendelvényeséért, forgatmányosáért vállal kezességet, a kezességvállalás megterítési váltóadósi kötelezettség. Hitelképes: ha az adósságszolgálati kötelezettségeit úgy képes teljesíteni, hogy az nem okoz fennakadást a termelési tevékenység folytonosságában, a jövedelemtermelésben és nem okoz likviditási zavarokat. Bankgarancia: Ha bank a garanciát adja, akkor a garanciavállalással áttételesen hitelt nyújt a bankgaranciával rendelkező vállalkozónak. A bankgarancia birtokában a cég hitelt vehet fel. Amennyiben a hitel adósa esedékességkor nem fizet, a bankgarancia levelet kibocsátó bank feltétel nélkül fizetni köteles. Ha a bank a garanciát kapja, a

hitelfelvevő a hitelező banknak egy másik bank garanciavállalását adja át hitelbiztosítékul. A bankkezesség járulékos jellegű biztosíték. A bankgaranciával a bank önálló fizetési kötelezettséget vállal harmadik személy kötelezettségeiét. A hitelt nyújtó számára kedvezőbb biztosíték a bankgarancia, a vevő számára viszont a bankkezesség az előnyösebb. A bank által adott fedezetigazolás: ez is banki biztosíték. A bank a fizetésre kötelezett ügyfélének pénzéből olyan összeget, amennyi ügyfele jövőben esedékes fizetési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges, elkülönített (zárolt) számlán tartja. (bankgarancia esetén a bank saját pénzforrásai terhére, saját terhére nyújtja ügyfelének) 4.2.8.3.2. Tárgyi biztosítékok Zálog: az adós zálogszerződésben meghatározott vagyontárgyait a hitelezője javára leköti. A hitelező fedezetet kap. Tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Jelzálogról akkor beszélünk, ha ingatlant ajánlanak fel tartozás biztosítékául. (ingatlan a tulajdona, van 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap, értékbecslés, társtulajdonosok beleegyező nyilatkozata, előző hitelezők beleegyezése. Jelzáloggal csak pénzkövetelés biztosítható. Jelzáloggal terhelt ingatlant a zálogjogosult nem veheti birtokába, nem szedheti hasznait. Kézizálog fedezete mellett nyújtott hitel a lombardhitel. Tárgya ingó vagyontárgy, melyet át kell adni a zálogra jogosultnak. Bankhitelt biztosító zálogjog: itt nem kell átadni a kézizálogot a zálogjogosultnak. Óvadék: dologi jellegű biztosíték, tárgya csak készpénz, takarékbetétkönyv, értékpapír lehet. A hitelező közvetlenül felhasználja az óvadékot követelésének kielégítésére. Követelések engedményezése: olyan jogosultság, amely lehetővé teszi, hogy a követelés jogosultja követelését egy harmadik személyre ruházza. 3 szereplő van: az

adós; a hitelező aki ha az adóssal szembeni követelését másra átruházza engedményezőnek neveznek, az engedményes akire az engedményező a követelését átruházza. 4.2.8.4. A vállalkozás hitelképességének megítélése 4.2.9. Hitelszerű kihelyezések Hitelszerű kihelyezések: az olyan hitel és kölcsönnyújtás, amikor a hitel illetve a kölcsön visszafizetését nem attól a személytől várja, akinek a kölcsönt folyósította. Leggyakoribb fajtái: áruvásárlási kölcsön és a követelések megvásárlása. Áruvásárlási kölcsön: a lakosság részére, nagyobb értékű, tartós fogyasztási cikkek megvásárlásához nyújtott bankkölcsön. Menete: hit.intézet szerződést köt azokkal a kisker.értékesítést folytató cégekkel, amelyeknek kölcsön ellenében történő értékesítéséből származó követelését hajlandó megvásárolni. A keresk.cég a hitelképességi vizsgálatot maga végzi el, áruvásárlási

kölcsönszerződés alapján megvásárolja az árut, a kereskedő cég a vevővel szembeni követelését a bankra engedményezi, faktorálja. A bank fizet a kereskedőnek. Követelések megvásárlása: amikor a bank megvásárolja a követelést, annak értékét megfizeti a követelés eladójának, de a fizetést az eredeti kötelezettől, az áruügylet vevőjétől várja. 4.2.10. Hitelezés folyamata 1. kapcsolat felvétele a bankkal, 2. A hitelezés normatív feltételeinek megismerése, 3. Hitelkérelem összeállítása, benyújtása a bankhoz, 4. Hitelkérelem megtárgyalása a bankkal, 5. Bank döntése, 6 a bank a hitelkérelmet elfogadja vagy elutasítja, 7. A hitel, kölcsön folyósítása, 8. a hitel felhasználásának, az adós pénzügyi helyzete alakulásának folyamatos ellenőrzése, 9. Törlesztési ráták és kamatfizetések elszámolása hitelnyújtás normatív feltételei: 1. Saját tőke, illetve tőkeforrás nélkül a bank nem hitelez, 2. Kamatot

számít fel a bank, a kamatszámítás módját és esedékességét is a bank határozza meg, 3.díjak, jutalékok, 4. Biztosítékok, 5. Meghatározza a hitel soron kívüli felmondásának feltételeit, 6. Kötelezettségeket írhat elő, 7. Adatszolgáltatást írhat elő Hitelkérelem tartalma: azonosító adatok, társ.szerz, üzleti terv (cég bemutatása, tevékenység, termelési adatok, piac, versenytársak, pügyi helyzet, befektetés megtérülési számításait, fin.tervet, kockázatokat), likviditási terv, pügyi beszámoló, hitelfedezetek, nincs köztartozás, más bankoknál számlakivonat. Hitelkérelem elbírálása: jellem (character), fizetőképesség (capacity), tőke, pénzügyi helyzet (capital), biztosíték (collateral), feltételek (conditions) 5 C kritériumnak is nevezik. Jellem: hogyan teljesítette a korábbiakban fizetési kötelezettségét, Fizetőképesség: a tervezett bevételek realizálhatóak, fiz.kötelezettségének időben eleget tude

tenni, Tőke: mekkora a hiteligénylő vagyonának könyv szerinti értéke és nettó eszközérték (összes eszköz és összes idegen forrásainak kölönbözete), idegen tőke és saját tőke aránya, Biztosíték: ezt már leírtam a 4.2.8.3.alatt Feltételek: külső tényezők, adótv. Változása, monetáris és fiskális politika változása Adósminősítés: adósminősítési Faktorálás Forfetírozás szabályzat alapján minősíti az rövid lejáratú követelések Közép-, hosszú lejáratú igénylőt, megvásárlása követelések megvásárlása (1- Döntés után a hitel, 15 év) kölcsönszerződés megírása, számlakövetelések és váltók tartalma: összeg, cél, kamat Jellemzően megvásárlása számlakövetelések mértéke, számítás módja, megvásárlása visszafizetési ütemezés, Kis összegű követelésekre Jelentős összegekről van szó; egyéb díjak, is kiterjed Nagy értékű, egyedi export adatszolg.kötelezettség,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


beruházásokhoz kapcsolódik kötelezettségvállalások, Visszkereseti jog kikötése Visszkereseti jog kikötése kötelezettség nem gyakori (lehetséges) kizárt teljesítésének Költségek az egyéb A visszkereseti jog nem jogkövetkezményei. szolgáltatások lehetséges ezért, a biztosítási Kötelezettségvállalás díj igen magas igénybevételének kiterjed: számszerűsített gazdi, függvénye pügyi, teljesítmények elérésére Általában Egyedi megállapodások ill. megtartására ( keretmegállapodások forgesz/rövid lej.esz. A teljes kockázat viselése aránymutatója, idegen esetén a költségek magasak. tőke/saját tőke aránya), A kockázatviselés és a A kockázatviselés és a valamint meghat. finanszírozás egymástól finanszírozási funkció cselekményektől való elkülönül (részben vagy egymástól elválaszthatatlan tartózkodásra v. közlésre ( egészben) meghat intézkedések vállalása A vevő a faktor ügyletről Az importőr

(vevő) ügyletről pl biztosítás kötés, negatív köt.vállalás: tartózkodik tudomást szerez nem szerez tudomást Csak áruügylettől elvált Áruügyletből származó bizonyos cselekmények követelések, zárolt összeg követelések, zárolás a megtételétől pl. TE eladás, nélkül. követelés bizonyos %-ában megterhelés) lehetséges. Kölcsöntörlesztési terv: Szolgáltató-ügyintézői Szolgáltató-ügyintézői Kamat= (kamat funkció időnként jelentős funkció időnként jelentős A szolgáltatás egyik A szolgáltatás egyik eleme a századrésze/365)*kamatnapok száma*hitelállomány eleme a finanszírozás. finanszírozás PVIFArm=1/r-1/r(1+r)n 4.3. Faktoring ügylet. Forfait ügylet 4.3.1. Faktoring ügylet Faktorálás (Faktoring): bankári biztosítékkal nem fedezett – áruszolgáltatásból, szolgáltatásnyújtásból eredő kereskedelmi számlán alapuló – rövid lejáratú pénzkövetelésre szóló jogosultság. Szereplői: 1. Az

áruügylet eladója (faktorszolgáltatás vevője) aki megbízza a faktorbankot követelésnek behajtásával vagy megvásárlásával. A faktorlásából származó költségeket teljes ing (zártvégű) ing mértékben neki kell állnia. 2. A faktorbank, aki a faktorálást lízingb lízingb lízingb lízingb nyújtja. 3. A vevőnek szerepe a e adó e vevő e adó e vevő faktorálásnál közvetlenül nincs, 1. A birtoklás X X a költségeket az eladó állja. joga Fajtái:1. teljes körű faktorálás 2. A X X = delcredere: felelősség tulajdonlás joga vállalással létre jött faktorálás. 3. A lízingelt X X Ekkor a bank érvényesíti a dolog a visszkereseti jogát; 2. vagyoni Delcredere felelősség vállalás nyilvántartásba nélküli faktorálás: Ekkor nem n érvényesítik a visszkereseti 4. Az X X jogot; 3. Bizalmas/ csendes értékcsökke faktorálás: Úgy adják el a nés követelést, hogy a vevő nem tud az ügyletről az eladó jó hírneve elszámolása

érdekében; 4. Nemzetközi 5. A X X faktoring: külker-ügylet a faktor- lízingügylet ügylet tárgya. bevétele A bank által szabott feltételek a 6. A lízingdíj X X faktoring szerződéshez: a) a bank az eladó és a vevő bonitását vizsgálja, vagyis a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetüket. Csak akkor köti meg az ügyletet, ha mindkét fél esetében jónak ítéli meg. b) A követelés nem lehet vitatott és nem lehet beruházás. Az ügyfél áru- és pénzforgalmának nyomonkövetése – adminisztrációs szolg. (tanácsadás). Az a faktorügylet, amely csak az adminisztrációs szolgáltatásokat és a követelések behajtását tartalmazza, alapfaktoring ügyletnek nevezzük. Az ügylet keretében a követelés jogosultja csak akkor jut hozzá pénzéhez, ha az adós esedékességkor fizet, illetve, amikor a faktor a lejárt követelést v. annak egy részét behajtotta. A faktorbank a rá engedményezett követelést megvásárolhatja visszkereseti joggal

v. nélkül. Visszkereseti faktorálás esetén a követelés engedményezője kezesként köteles helytállni vevője nem fizetéséért. A faktorbank pedig jogosult a fizetést a kezestől, a faktor szolgáltatás vevőjétől követelni. A visszkereset nélküli faktorálás: a faktorbank a rá engedményezett követelés ellenértékét kifizeti, a vevő nemfizetéséből eredő kockázatot magára vállalja. Faktorügylet folyamata:.1.áruügylet eladója megkérdezi a faktorbankot, hogy a vevőjével kapcsolatos követelését annak lejárata előtt hajlandó-e megvásárolni. 2. Adásvételit megköti az eladó és a vevő, 3.az eladó eleget tesz az adásvételiben foglalt kötelezettségeinek. 4. vevő igazolja a teljesítést,5.a faktorbank megvásárolja ügyfele követelését, kamat és faktordíj levonásával az eladó számláján jóváírja. 6. Faktorbank értesíti az áruügylet vevőjét, hogy neki fizessen. 7. A vevő fizet a faktorbanknak. 4.3.2. Forfait

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


finanszírozás Forfait : (bizonyos dolgokról való lemondást jelent) Két lényeges kitétele van: a követelés egészét megvásárolja a bank; illetve a banknak nincs visszakövetelési lehetősége!!! Közép és hosszú lejáratú követelések megvásárlása (1-15 év); számlakövetelések és váltók megvásárlása; általában jelentős összegű; visszkereseti jog kikötése kizárt; A kockázatviselés és a finanszírozási funkció egymástól elválaszthatatlan. A visszkereseti jog kikötése kizárt; Az importőr az ügylet létrejöttéről nem szerez tudomást; drága finanszírozási forma; Követelések megvásárlása és a szolgáltatás egyik eleme a finanszírozás (mindkettőre jellemző) 4.4. Lízing ügylet Az eszközök megszerzésének módjai: készpénzfizetés, részletrevétel (az eladó a dolgot a vevő birtokába adja, de a tulajdonjogot a teljes kiegyenlítésig magának fenntartja, a vevő veszi nyilvántartásba és ÉCS is számol el),

bérleti szerződés (a bérlet tárgya a bérbeadó tulajdonában marad, ő tartja nyilván, ÉCS-t számol el utána), lízing. Lízing: Olyan ügylet amely során, a lízingbe adó azzal a céllal vásárolja meg a lízing tárgyát képező dolgot, hogy díj fizetés ellenében meghatározott időre a dolog használatát a lízingbe vevőnek átengedje. Fajtái: Pénzügyi lízing; Operatív lízing; Vissz lízing; Szerviz lízing; 1.Pénzügyi lízing: adásvétellel egybekötött bérleti ügylet. A lízingbe adó ingatlan v. ingó tulajdonjogát a lízingbevevő megbízása aszerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja.. A lízingbe vevő tartja nyilván a lízingelt eszközt, a költségeket és az eszköz értékcsökkenését is. Abban az esetben, ha a futamidő alatt a lízing szerződés meghiúsul akkor a lízingbe vevőnek meg kell fizetni a még hátra lévő lízingdíjat. Zártvégű pénzügyi lízing: lízing

szerződés lehetővé teszi, hogy a lízingbe vevő a lízingelt dolgon tulajdonjogot szerezzen. Nyíltvégű pénzügyi lízing: a lízingbe vevő nem feltétlenül szerez tulajdont a dolog felett, lehet csak elővásárlási v. vevőkijelölési joga van. Operatív lízing: Operatív lízing esetében lízing-díj az eszköz használatáért fizetett díj, de a futamidő végén a lízingelt dolgot tulajdonjoga nem kerül át a bérlő tulajdonába. Az eszköz nyilvántartása és az értékcsökkenés elszámolása a lízingbe adó lehetősége, őt illeti. A lízingbe vevő a futamidő végén meghosszabbíthatja a lízingszerződést és jogosult a dolog működéséből eredő hasznokat beszedni. Vissz lízing: Átmeneti pénzügyi probléma finanszírozására alkalmazott mód. A vállalkozás a tulajdonában lévő termelő eszközöket értékesíti a lízingtársaságnak, majd megkezdi annak visszalízingelését. Az eszköz az eredeti rendeltetési helyéről nem mozdul el,

hanem a tulajdon jog kerül át a lízingtársaság tulajdonába. Mind addig amíg a lízingdíj kifizetésre nem kerül az eszköz felett a lízingtársaság rendelkezik. A zártvégű pügyi lízingnél az áfa adófiz.kötelezettség egyszer a termék tulajdonba, birtokba adásakor keletkezik. A nyíltvégű esetén, szolgáltatásnyújtásnak minősül, annyiszor keletkezik ahányszor a lízingdíj esedékes, lízingdíjat meg kell bontani tőketörlesztő részletre és kamatra. Operatív lízing szintén szolgáltatásnyújtásnak minősülnek, adófiz.kötelezettség lízingdíj fizetéskor, nincs mód a lízingdíj megbontására. V. fejezet. A Pénzforgalom lebonyolítása. 5.1 A belföldi pénzforgalom lebonyolítása Pénzforgalom: A pénzforgalom gyűjtőfogalom, amely a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összességét fejezi ki, foglalja magába. Lehet közvetlen és közvetett. Közvetlen, ha a gazdaság szereplői egymásnak közvetlenül teljesítenek

fizetéseket- jellemzően kp. forgalom. Közvetett, ha a fizetésre kötelezett harmadik személy, rendszerint valamelyik hitelintézet vagy más pénzügyi közvetítő útján teljesít fizetéseket. 5.1.1. Bankszámla /Fogalma: Szűkebb értelemben a vállalkozó hitelintézetnél nyitott és vezetett elszámolási számláját, tágabb értelmezésben a bankszámlaszerződéssel létrehozott valamennyi számláját értjük. Vállalkozói bankszámlák fajtái: Elszámolási szla – elkülönített betétszla – Folyószla – Betétszla – Hitelszla – Telepi szla 5.1.1.1 Elszámolási számla: Az elszámolási szla a szlatulajdonos gazdasági tevékenységével kapcsolatos pénzforgalmának. Lebonyolítására szolgáló számla. A belföldi illetőségű jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, valamint az egyéni vállalkozók kötelesek a gazdasági tevékenységükkel kapcsolatos pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani. A

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


bankszla szerződést határozatlan időre kötik, 30 napos felmondási idővel. A napi követel egyenleg alapján a hitelintézet kamatot fizet a szlatulajdonosnak, a kezelésért, pénzforgalom lebonyolításáért jutalékot és költséget számít fel. Szla feletti rendelkezési jogosultság A szlatulajdonos képviseletére jogosult személy, írásban köteles bejelenteni a szla felett rendelkezni jogosult személy(ek) nevét és az alkalmazott aláírás módját, formáját. A megbízások teljesítése : A fizetést elrendelő bizonylatot a banknál lejelentett módon kell aláírni. A rendelkezéseket a bank a megbízások sorrendjében teljesíti. Kivétel: - szlavezető hitelintézet téves bejegyzésének helyesbítése, - szlatulajdonos gazdálkodási köréhez nem tartozó vagyonkezelésből eredő követelések (letiltás), - Állami adó és vámhatóság követelése, - Magyar Államkincstár által benyújtott követelések. A bankszámlák közötti fizetést akkor

kell teljesítettnek tekinteni, amikor a pénzösszeget a jogosult bankszámláján jóváírták. A bankszámlára kp-ben teljesített fizetést akkor, amikor a hitelintézet pénztáránál vagy a postán befizetik. A szla megszüntetése : A megszüntetésre vonatkozó előírásokat a bankszámla-szerződésben rögzítik. Leggyakoribb okai: - a hitelintézet, ill. a vele szerződő fél a szerződést felmondja, - A cég szervezeti változtatással, fúzióval, kiválással, szétválással átalakul, - A gazdálkodó szervezet tevékenységét végelszámolással megszünteti, - A gazdálkodó szervezet tevékenysége felszámolási eljárással megszűnik 5.1.1.2. Elkülönített betétszámla: Az elkülönített betétszámla az elszámolási számláról teljesítendő fizetésekhez szükséges fedezetet tartalmazó analitikus bankszámla. Az elkülönített bankszámlán lévő összeget a bank zárolja. A bank az elkülönített számláról csak arra a célra teljesít,

amilyen célra az elszámolási számláról az elkülönített betétszámlán pénzt helyeztek el, illetve , akinek a javára az elkülönített betétszámlát nyitották. 5.1.1.3. Folyószámla : A folyószámlaszerződés a bankszámlaszerződés sajátos változata. A folyószámla szerződés az egymással szoros üzleti kapcsolatban álló vállalkozók meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiknek egységes számlán való elszámolására vállalnak kötelezettséget. A bank a folyószámlán könyveli a számlatulajdonosok egymással szembeni követeléseit, amelynek egyenlegével a számlaszerződésben foglaltak szerint időnként elszámolnak. A szerződő felek nem a folyószámlán megjelenő követeléseik felett, hanem a követelések egyenlege felett rendelkeznek. 5.1.1.4. Betétszámla : A hitelintézet által nyitott és kezelt elszámolási számla is betétszámla. A hitelintézet ügyfele betétszámlájának pozitív egyenlege

után köteles kamatot fizetni. Betétszámlaszerződést kötni csak a betételhelyező nevére lehet, és a betétszámla is csak névre szóló lehet. A betétszámlával szemben csak a számlatulajdonos érvényesítheti igényét. A hitelintézet oldaláról nézve a betétszámla is hitelszámla, mert a betétes, amikor megtakarításait a betétszámlán elhelyezi, a banknak hitelez. A bank a betétszámlán elhelyezett összeget a betétesnek köteles visszafizetni és köteles a betét után kamatot fizetni. 5.1.1.5. Hitelszámla : Olyan speciális bankszámla, amely a céljellegű, egyedi hitelcélokra, általában egy évnél hosszabb lejáratra nyújtott hitelkeretet és a hitelkeret felhasználásával kapcsolatos pénzforgalmat tartalmazza. A hitelnyújtás célja nem ritkán a tartósan lekötött forgóeszközök (készletek), valamint a befektetett eszközök (beruházások) beszerzéséhez rendelkezésre álló saját tőke a kiegészítése a szükséges

tőkebefektetés mértékéig. 5.1.1.6. Telephelyi számla : Az anyavállaltnak az anyavállalat székhelyével azonos vagy attól eltérő közigazgatási területen lehet(nek) leányvállalata(i). Az anyavállalat, illetve a leányvállalat rendelkezhet telephellyel, fiókteleppel. A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának helye, ha az a cég székhelyével (ahol a cég központi ügyintézését végzik) azonos közigazgatási területen belül van, ha nem és attól eltérő közigazgatási területen van, akkor fióktelepnek nevezik. Telepi számláknak nevezik azokat a bankszámlákat, amelyek alapján a leányvállalat, a vállalat telephelye, fióktelepe a gazdasági tevékenységével kapcsolatos pénzforgalmát önállóan lebonyolíthatja. A telepi számla pénzforgalma beépül a vállalat elszámolási számlájának pénzforgalmába. 5.1.2. A belföldi pénzforgalom lebonyolításának módozatai 5.1.2.1. Készpénzforgalom: - a pénzösszeg közvetlen

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


átadásával, - az jogosult számlájára teljesített befizetéssel, - kp átutalási megbízással a jogosult részére való továbbítással, - a pénzösszegnek a jogosult részére kifizetési utalvánnyal történő kiutalásával, - kp utalvány útján történő kifizetéssel, pénzforgalmi betétkönyv alapján, - postai küldemény utánvételezésével,- esetenkénti egyszerű átutalással átutalt összegből készpénz felvételével. 5.1.2.1.1. Készpénz befizetése bankszámlára: Módozatai: - befizetés a bank pénztáránál, befizetés, a bank befizetési funkciót ellátó bankjegykiadó autómatáinál, - befizetés, megállapodás alapján más bank pénztáránál, - befizetés postán, átutalási megbízással Készpénzátutalási megbízás: A postahelyeknél befizetés céljára rendszeresített nyomtatvány, két szelvényből áll: 1. feladóvevény (befizetőnél marad) 2. készpénz átutalási megbízás (törzslap) 5.1.2.1.2. Készpénzkifizetés

a bankszámláról : Módozatai: - kpfelvétel kpfelvételi utalvánnyal, - kpfelvétel esetenkénti egyszerű átutalással átutalt összegből, - kpfelvétel postai úton kifizetési utalvánnyal, - pénzforgalmi betétkönyv útján történő kpkifizetés, Készpénzfelvételi utalvány: A szlatulajdonos a kpfelvételi utalványokat tartalmazó füzetet a számláját vezető hitelintézettől igényelheti, melyet kiállíthat névre vagy bemutatóra szólóan. Az utalványt a hitelintézetnél bejelentett módon kell aláírni. 8 napon belül bemutatott utalványra teljesíti a kifizetést a p.intézet. Nem teljesít ha : - nincs fedezet a számlán, - ha az utalvány hibásan van kitöltve, - nem megfelelő aláírás esetén. Utalványra fizetést más hitelintézetnél, csak a szlatulajdonos bankjával történő külön megegyezés esetén teljesítenek. Pénzfelvétel esetenkénti egyszerű átutalással: A szlatulajdonos a központjával nem, de valamelyik hitelintézeti

szervvel azonos helységben működő szervezeti egysége kézpénzellátására az ottani hitelintézeti szervhez esetenkénti egyszerű átutalással juttathat el pénzt, ha a pénzforgalom nem olyan jelentős, hogy indokolt legyen a szla nyitás. A helyi pénzintézet az átutalt összegből a pénzfelvételre jogosult személynek teljesít kifizetést.(akinek neve, szig száma az átutalási megbízáson feltüntetésre került.) Kifizetés postai úton: A szlatulajdonos bankszámlájáról kpkifizetés postai úton, kifizetési utalvánnyal történik. A kifizetési utalvánnyal történő készpénzkifizetés esetén a szlatulajdonos kifizetési utalvány és feladójegyzék kiállításával megbízza a számláját vezető hitelintézetet, hogy az elszámolási számlája terhére a kifizetési utalványon meghatározott összeget postai úton fizesse ki a kifizetési utalványon megnevezett címzettnek. Egy/Több utalvány esetén: az utalványok adatait összesíteni kell a

„kifizetési utalványok feladójegyzéke” nevű 4pld-os nyomtatványon ( a megbízásokat a hitelintézet akkor teljesíti – ha teljes fedezet van rá /részlegesnél nem bont, hanem új megbízás kell/ - adatok, és aláírás az előírásnak megfelel) 5.1.2.1.3. Pénzforgalmi betétkönyv : Az arra kijelölt postahely által vezetett különleges betétkönyv, amely nem a hitelintézet székhelyén működő számlatulajdonos, illetve annak kirendeltsége számára a kijelölt postahelyen kp felvételéhez rendelkezésre álló pénzkeretet tartalmazza. A betétkönyvbe kifizetési utalvány alapján utalható ellátmány. 5.1.2.1.4. A pénzforgalom lebonyolítása házipénztáron keresztül: Házipénztári forgalom: Pénztárforgalmon a készpénzfelvételek és készpénzkiadások vállalkozáson belüli bonyolítását, az azzal összefüggő bizonylatok forgalmát, valamint a pénztárban elhelyezett egyéb vagyoni értékek kezelését, ki és beáramlását értjük.

Házipénztár: a gazdálkodó szerv működéséhez szükséges készpénz, az értékpapírok, valamint egyéb értékek kezelésére, forgalmának lebonyolítására kijelölt helyiség vagy helyiségrész. A házipénztári forgalom lebonyolításának tárgyi feltételei: Pénztárhelyiség: teljes biztonsággal tárolható legyen a készpénzösszeg és az arra jogosult engedélyével a pénztárban tartható más vagyoni érték. A pénztárhelyiséggel szemben támasztott biztonsági követelményeket a kárveszély nagysága határozza meg. - 100.000 forintot meg nem haladó kárérték esetén : egy helyiségrész, biztonsági zárral ellátva, tűzbiztos lemezszekrény vagy páncélszekrény. – 100.000 – 1.000.000 forint közötti esetén : külön pénztárhelyiség, ajtó, ablak ráccsal ellátva, többzáras páncélszekrény. – 1.000.000 – 5.000.000 forint közötti esetén: előző mellett fontos a falvastagság, nyílászárók szerkezete, zárak fokozott

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


megerősítése. – 5.000.000 forint feletti esetén: biztosítóintézet által elfogadott fúrás- és nyitásérzékelővel ellátott, elektronikus jelzőrendszerbe bekötött többzáras páncélszekrényben, ill. trezorban tároljuk. Ha a pénztárkialakításnál figyelembe vett értéknél nagyobb összeget tárolnak (átmenetileg),úgy gondoskodni kell a személyes őrzésről. A többzáras páncélszekrény,trezor kulcsainak kezelése: írásban kell rögzíteni a kulcsok kezelési rendjét. – 2 zárasnál: 1 –pénztáros, 1- pénztárellenőr, - 3 zárasnál: 1 – pénztáros, 1pénztárellenőr, 1- megbízott dogozó (általában vezető állású). Az egyes zárakról többpéldányos kulcsot készítsünk, az egyes számú példányokat átvételi bizonylattal adjuk át az azt „használó” személyeknek a 2 és 3 példányokat borítékba, leragasztva, a ragasztás helyén aláírva a szabályzatban megjelölt munkavállalónak megőrzésre adjuk át A

házipénztári forgalom lebonyolításának személyi feltételei: pénztáros, - utalványozásra jogosult, - pénztári számfejtő, - pénztári ellenőr. Pénztáros : feladata a pénztárban tartott kp és más vagyoni érték kezelése és megőrzése, a pénz befizetésével, valamint kifizetésével kapcsolatos pénzforgalmi tevékenységek ellátása, a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. Írásos nyilatkozatot kell tennie: ismeri teendői ellátására vonatkozó szabályokat, továbbá anyagi felelősséggel tartozik és pénztári tevékenysége más vállalkozáson belüli feladatával nem összeférhetetlen. Utalványozásra jogosult: Utalványozásnak nevezzük a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének vagy elszámolásának elrendelését. Azt akit a g szervezet vezetője az utalványozás jogával felruház, utalványozónak nevezzük. Pénztári számfejtő: olyan cégek alkalmazzák ahol a napi

házipénztári forgalommal együtt járó pénztári ki-, illetve befizetési bizonylatok kitöltésére, az alapbizonylatok ellenőrzésére a pénztárosnak nincs ideje. A számfejtő az általa kiállított bizonylatokat aláírja. Pénztárellenőr: A pénztárostól, az utalványozótól, a számfejtőtől független személy aki ellenőrzi: - a pénztári bizonylatokat alaki és tartalmi szempontból, - a napi pénztári forgalmat tartalmazó pénztári jelentést, - kp kívül a pénztárban tartott más vagyoni értékről vezetett nyilvántartásokat. A házipénztári forgalom lebonyolítása: Pénztár ellátása kpvel: A pénztáros gondoskodik, hogy a napi forgalom lebonyolításához szükséges kp a pénztárban rendelkezésre álljon. Napi szükséglet forrásai: - előző napi záró pénz állomány, - tárgynapi várható befizetések, - bankszámláról felvett pénz. Pénzszállítás: A gazdálkodó szerv köteles előírni azokat a biztonsági rendszabályokat,

amelyeket a készpénz szállítása során szigorúan be kell tartani. Meg kell határozni, hogy ki/kik jogosultak pénzt szállítani, meghatározott nagyságú pénzösszeg felvétel esetén a pénzszállításhoz hány kísérőt kell biztosítani, a pénz szállítását milyen technikai módon kell végrehajtani. A pénzszállítók felelőssége addig tart, amíg a pénzt a pénztárban el nem helyezték. - 50.000 alatt – 1 száll (táska, közúti eszköz), - 50.001-200.000 között – 1 száll + 1 kísérő (táska, szgk), - 200.001-500.000 között – 1 száll + 2 kísérő (táska, szgk) – 500.001-2.000.000 között – 1 száll + 2 kísérő (táska+ szgk), 2.000.001 – 30.000.000 között – 1 száll + 2 kísérő (legalább egyik engedéllyel fegyveres) (táska + szgk) - 30.000.000 – engedéllyel rendelkező pénzszállító szervezet. Befizetések pénztárba: „bevételi pénztárbizonylat” alapján kell a pénztárba bevételezni. Fel kell rajta tüntetni:

- befizetés keltét, - befizető megnevezését, - befizetett összeget, alá kell íratni a befizetővel. 3 pld –ban készül 1. könyvelés bizonylata, 2 befizető bizonylata, 3 tömbben marad Kifizetések a pénztárból: A házipénztárból kifizetéseket „kiadási pénztárbizonylat” alapján lehet. Mellékelni kell hozzá a vonatkozó bizonylatot. A kif. Bizonylaton fel kell tüntetni : kifizetés keltét, jogosult nevét, kifizetett összeget, alá kell írattatni a jogosulttal . 2 pld-ban készül 1. könyvelési bizonylat 2. tömbben marad. Személyi juttatások kifizetése: A munkabér vagy a munkabér jellegű kifizetésekhez a pénztáros csak a készpénzben ténylegesen kifizetésre kerülő összeget veszi fel és fizeti ki a jogosult(ak)nak. Amennyiben a kifizetés megbízott útján történik, a vállalkozás megbízottja a pénztárostól kifizetés céljából átvett pénzről nyugtát ad. A megbízott a pénztárostól átvett összegért anyagi

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


felelősséggel tartozik, azzal köteles a kifizetés napján, de max 24 órán belül elszámolni. Pénztárzárlat: A nagyobb forgalmú pénztárak naponta, a kisebbeket hetente v 10 napos dekádonként pénztárzárlatot készítenek. Célja a kimutatott pénzkészlet és a tényleges összehasonlítása. Pénztári nyilvántartások: A pénztáros pénztári naponként a pénz be, és kifizetéseket – teljesítési sorrendben- felvezeti a pénztári nyilvántartásra. Vezethető manuálisan és gépi technikával. Pénztárjelentés: napit- napi pénztárjelentésnek, ritkábbat- időszaki pénztárjelentésnek nevezik. A pénztáros nyilvántartást köteles vezetni az elszámolásra kiadott összegekről. Csak névre szólóan, az arra jogosultak utalványozása alapján fizethet ki. Ugyanaz a személy ugyanarra a célra csak akkor kaphat újra, ha az előzőleg felvett összeggel elszámol. Pénztári bevételi bizonylaton kell rögzíteni a visszafizetést, és pénztári

kifizetési bizonylaton kell a pénzfelvevőt ténylegesen megillető összeget. A két összeg különbözetét kell a pénztárba visszafizetni. Értékpapír nyilvántartás: A pénztáros feladatkörébe tartozik az értékpapírok kezelése is. Bevételi bizonylattal nyilvántartásba kell venni, kiadni csak a gazdálkodó szervezet szabályzatában megjelölt, arra feljogosított személy írásos engedélyével,értékpapír kiadási bizonylat alapján lehet. A bevételezett és onnét kiadott értékpapírokról a pénztáros analitikus nyilvántartást vezet. Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása: szigorú számadású nyomtatványok: - kp forgalomhoz kapcsolódók, - azok, melyeken a feltüntetett értéket, vagy a rajta megnevezett névértéket meghaladó értéket kell fizetni., azokat a még használatba nem vett bizonylatokat melyek jogszabály szerint szigorú számadásúnak minősülnek.,- minden olyan nyomtatvány , mely illetéktelen felhasználása

vagyoni visszaélésre adhat okot. A nyilvántartásban szerepelnie kell: a nyomtatvány – megnevezésének, beszerzés idejének, számának, mennyiségének, a kiadott nyomtatvány sorszámának, mennyiségének, átvétel igazolás, készlet. Valuta nyilvántartás: kp-től elkülönítve, valutanemenként bevételezni és nyilvántartani. 5.1.2.2. A pénzforgalom lebonyolítása készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel: A készpénz-helyettesítő fizetések modern eszközei az elektronikus fizetési eszközök, a hagyományos eszközök közül a csekk. Elektronikus fizetési eszközök: birtokosa számára lehetővé teszi, hogy bankszámlája terhére készpénzt vegyen fel, vagy vásárolt áruk igénybe vett szolgáltatások ellenértékét kiegyenlítse, illetve azzal fizetést teljesítsen. Két csoportba sorolhatóak: 1. távolról hozzáférést biztosító: segítségével birtokosa rendelkezhet a hitelintézettel szemben fennálló bankszámla követeléséről

(pl: bankkártya) 2. elektronikus pénzeszközök: újratölthető fizetőeszköz, amelyen az értékegységek elektronikus úton tárolhatók, és a tárolt érték erejéig arról, illetve azzal fizetés teljesíthető. (pl: értéktároló kártya) Bankkártya: olyan fizetési eszköz, amelyet a kártya kibocsátására jogosult hitelintézet, jellemzően bank bocsát ki, és amellyel a kártya birokosa bankszámlájáról pénzt vehet fel, és vásárolhat. Lehet: Betéti – amellyel végzett művelet értéke nem haladhatja meg a kártyához tartozó folyószámlán lévő követelés összegét. Hitel- amellyel végzett kártyaművelet értéke azzal az összeggel haladhatja meg a kártyához tartozó folyószámlán rendelkezésre álló összeget, amilyen összegű hitelt biztosít a hitelintézettel kötött megállapodás. Alkalmazásának előnyei: nem kell kp-t magánál tartani. Lehet felvenni kp-t autómatából banki nyitvatartási időn túl is. Hitelkártya: a

hitelkártyát kibocsátó hitelintézet, meghatározott időtartamra a hitelszerződésben rögzített hitelkeretet bocsát rendelkezésére. A kártya birtokosa a hitelkereten belül a hitelkártyával fizetést teljesíthet. Hitelkártya alkalmazásának előnyei: A bank számára – jövedelmet jelent a kamat, kártyahasználati díj. A hitelkártya elfogadójának: előnyt biztosít, garantálja a fizetést, a bank az általa kibocsátott számlák ellenértékét bankszámláján jóváírja. A kártya birtokos – nem kell kp-t hordani, egyszerűbb hitelfelvétel. 5.1.2.3. Készpénznéküli fizetési módok: Feltétel, hogy mindkét fél (kedvezményezett és a kötelezett) rendelkezzen bankszámlával. A bankszámlák közti átutalás esetén a bank az elszámolás összegével a fizetésre kötelezett számláját megterheli, a jogosult bankszámláján pedig ua az összeget elismeri. 5.1.2.3.1. Fizetési forgalom lebonyolítása egyszerű átutalással: Az átutalás

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fizetési mód alkalmazása esetében a fizetés teljesítését a fizetésre kötelezett kezdeményezi. „átutalási megbízást” állít ki és ad át a számláját vezető hitelintézetnek, melyet a hitelintézet részére átadott „aláírásbejelentés”-en meghatározott módon írja alá. Az átutalás, mivel a teljesítést a fizetésre kötelezett kezdeményezi, aktív fizetési mód. Az elszámolás lebonyolítása: 1. A fizetésre kötelezett benyújtja a megbízást az elszámolási számláját vezető banknak 2. A fizetésre kötelezett bankja megterheli a fizetésre kötelezett szláját 3. A bank átutalja az összeget a jogosult bankjának 4. A jogosult bankja jóváírja az összeget a jogosult szláján 5. A jogosultat értesíti bankja az átutalás teljesítéséről. 6. A fizetésre kötelezettet szla kivonaton értesíti bankja az átutalásról. 5.1.2.3.2. A fizetési forgalom lebonyolítása csoportos átutalással: Azonos időben, azonos jogcímen

több jogosultnak teljesít átutalással fizetést – csop. átutalási megbízásnak nevezzük 5.1.2.3.3. Fizetési forgalom lebonyolítása azonnali beszedési megbízással: Fogalma: A fizetést a jogosult kezdeményezi. A jogosult a rendszeresített beszedési megbízás nyomtatvány benyújtásával megbízza a bankszámláját vezető hitelintézetet, hogy az elszámolási (pénzforgalmi) bankszámla javára, a fizetésre kötelezett bankszámlája terhére meghatározott pénzösszeget szedjen be. (legalább a 20000.-Ft-ot elérő , ill. az azt meghaladó követelés beszedésére lehet megbízást adni. A fizetésre kötelezett passzív helyzetben van – ezért passzív fizetési elszámolásnak is nevezik. Alkalmazásának feltétele: A kedvezményezett az azonnali beszedési megbízást akkor nyújthatja be a számláját vezető hitelintézethez, ha azt jogszabály írja elő, vagy ha a kötelezett felhatalmazó levélben bejelenti a bankszámláját vezető

hitelintézetnél, hogy a kedvezményezett jogosult ellene azonnal beszedési megbízást benyújtani. „Benyújtás indoka” rovatba be kell írni a megbízásnál: - A fizető bejelentése alapján, - Végrehajtás a csatolt határozat alapján, - Jogszabály alapján, Váltóbeszedés a csatolt váltó alapján, A fizetésre kötelezett értesítése: A követelés jogosultja értesíti a kötelezettet, csatolja a megalapozó okmányokat, aki az azonnali beszedési megbízással kapcsolatban a hitelintézetnél észrevételt nem tehet, azt nem kifogásolhatja. A beszedési megbízás teljesítése: A hitelintézet a benyújtott azonnali beszedési megbízást addig fogadja be, teljesíti míg a kötelezett szlatulajdonos a megbízást vissza nem vonja. A hitelintézet a megbízást visszaküldi teljesítés nélkül,ha: - a fizetésre kötelezett, a megbízás teljesítéséhez szükséges felhatalmazó levelet nem nyújtotta be, - a megbízásban feltüntetett összeg meghaladja

a felhatalmazó levél értékhatárát, - ha jogszabály alapján nyújtották be a megbízást, és azon nem szerepel a jogszabály száma, - a fizetésre kötelezett számlája nem nyújt fedezetet a megbízás teljesítésére. 5.1.2.3.4. A fizetési forgalom lebonyolítása csoportos beszedési megbízással: Fogalma: A jogosult az azonos jogcímen őt megillető követeléseiről a beszedési megbízásokat kötegelve (csoportosan) nyújtja be a számláját vezető hitelintézetnek azzal, hogy a beszedési megbízásban meghatározott követeléseket a bankszálája javára és a fizetésre kötelezettek bankszámlája terhére szedje be.A hitelintézet csak akkor teljesíti, ha a kötelezettől arra felhatalmazást kap. Kifogás (letiltás): A jogosult a követelésről a szlát köteles a terhelési napot legalább 6 munkanappal megelőzően megküldeni a kötelezettnek. Aki a terhelést megelőző munkanapon írásban kifogást tehet a szlavezető hitelintézeténél.

Értesítés a teljesítésről: A megbízás teljesítéséről/nem teljesítéséről, és annak okáról a kötelezett szláját vezető hitelintézet értesíti a jogosult bankszláját vezető hitelintézetet. 5.1.2.3.5. Váltóbeszedési megbízások: A váltótartozást a váltó esedékességekor kell megfizetni. A saját váltó kibocsátója rendelkezhet úgy, hogy fizetés végett a váltón megnevezett hitelintézetnél kell bemutatni. A váltóbeszedési megbízást a váltókövetelés jogosultja adhat a pénzforgalmi számláját vezető hitelintézetnek. A jogosult köteles váltóbeszedési megbízás benyújtásáról a váltóadóst értesíteni. A váltóadós jogosult a számláját vezető hitelintézetnél a fizetést letiltani. 5.1.2.3.6. Határidős beszedési megbízások: Fogalma: A Kincstár a kincstári körbe tartozó szervek számláit vezeti, továbbá pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt részükre, ideértve a kpnélküli forgalmuk

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


lebonyolítását is. A kincstári körbe tartozó szervek hitelintézetnél csak jogszabályban meghatározott számlát vezethetnek. A kincstári körbe tartoznak: - kp ktgvetés, - kp ktgvetési szervek, - tb-i alapok, - tb-i ktgvetési szervek, - Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társasági formában működtetett szervei. A határidős beszedési megbízással a jogosult megbízza a bankszámláját vezető hitelintézetet, hogy a pénzforgalmi bankszámlája javára, a Kincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére a Kincstárral meghatározott összeget szedessen be. A határidős beszedési megbízást a jogosultnak alá kell írnia. A megbízó forgalmi számláját vezető hitelintézet a határidős beszedési megbízást a Kincstárnak küldi meg. A kötelezett kifogásolási joga: A fizetésre kötelezett a Kincstárnál a határidős beszedési megbízás teljesítése ellen részben vagy egészben kifogást tehet. Ha kifogással

él akkor a Kincstár a kötelezett rendelkezése szerint jár el, azonban a kifogásolás indokoltságát nem vizsgálja. 5.1.2.4. Akkreditív (okmányos meghitelezés).: Az áruügylet eladója és vevője közötti érdekellentétek áthidalásának egyik eszköze lehet, ha a felek sz adásvételi szerződésben az akkreditív fizetési módban egyeznek meg. Ez lehetővé teszi , hogy a vevő és az eladó közé belépjen egy olyan hitelintézet, általában bank, amelyben az eladó és a vevő egyaránt megbízik. A bank nem csak arra vállalkozik, hogy a felek között a fizetési forgalmat lebonyolítja, hanem maga is ígéretet tesz a fizetésre és ezáltal a vevő szerződésben foglalt fizetési ígéretét a saját fizetési kötelezettségvállalásával egészíti ki. Az akkreditívre vonatkozó nemzetközi szokványok: A bank ígéretét a fizetésre a vevő megbízása alapján teszi. Az ígéret teljesítésének feltétele, hogy az eladó a számára meghatározott

határidőn belül a szerződésszerű áruszállítás bizonyítására előírt okmányokat a bankhoz benyújtsa, és az okmányok feleljenek meg az akkreditív szokványoknak. Az akkreditív ügylet résztvevői: - A vevő, aki az adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően akkreditív nyitására megbízást ad bankjának, és a megbízással egyidejűleg biztosítja a fizetés teljesítéséhez szükséges fedezetet. – Az akkreditívet nyitó bank, amely a vevőtől kapott megbízás, és a rendelkezésre bocsátott fedezet alapján megnyitja az akkreditívet. – Az akkreditív kedvezményezettje az eladó, akinek a bank a fizetést teljesíti. Avizáló (közvetítő) bank: (eladó bankja) megvizsgálja és továbbítja az okmányokat az eladótól az akkreditívet nyújtó bankhoz és onnan a vevőhöz. Igazoló bank: (eladó bankja) E tevékenysége keretében a bank megvizsgálja, hogy az akkreditívet nyitó bank megfelelő biztosítékot

jelent-e az eladó számára. Amennyiben megfelelőnek ítéli, úgy a maga nevében is kötelezettséget vállal az eladó felé, hogy adott esetben fizetni fog. Fizető bank: az akkreditívet nyitó bank felkérésére ellátja a fizető bank szerepét – Az eladó számára előnyös ha saját bankja látja el, mert úgy késedelem nélkül hozzájut követeléséhez. Negociáló bank: (eladó bankja) az eladótól megvásárolja annak követelését azzal a feltétellel, hogy az eladó követeléséből levonja a kamatnapokra eső kamatot és a bankköltséget. 5.1.2.5. A pénzforgalom lebonyolítása lakossági folyószámlán: A hitelintézet lakossági folyószámlát a természetes személyeknek nyit, ill vezet a hitelintézettel kötött szlaszerződés alapján. A hitelintézet a folyószla javára befizetéseket és átutalásokat fogad el, és a folyószámla tulajdonos (ok) megbízása alapján arról kifizetéseket és átutalásokat teljesít. Ezekről folyószámla

szerződésben rendelkezik (nek). Pl: - egyenlítse ki a biztosítási díj, közüzemi díj, telefonszolgáltatási díj számlákat, - teljesítse a fennálló hitelek törlesztésével és kamatfizetéssel kapcsolatos fizetéseket, - utalja át az adóhatóság (ok) számlájára az esedékes fizetések összegét stb.. A hitelintézet a szla terhére teljesített megbízások díjaként, megbízási tételenként költséget számol fel, a számla követel egyenlege után kamatot fizet. Amennyiben a szlatulajdonos másként nem rendelkezik, úgy a hitelintézet tárgyhót követő hónap elején a szláról havi forgalmi kivonatot küld a szlatulajdonosnak. A hitelintézet lehetővé teszi tartósan lekötött betétek elhelyezését is a számlán. E betétek után kamatot fizet, ill. ír jóvá a folyószámlán. 5.2. A külkereskedelemben használatos fizetési eszközök és módok 5.2.1. A fizetési eszköz megválasztása : Külkereskedelmi tevékenységen

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


termékek,valamint szolgáltatások exportját és importját értjük. A külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnak e tevékenysége keretében devizakülföldivel , szerződést kötni, számlát kiállítani, fizetési kötelezettséget vállalni, fizetéseket teljesíteni, elfogadni konvertibilis pénznemben, forintban és nem konvertibilis pénznemben lehet. A fizetési mód megválasztása: A pénznem megválasztását befolyásolhatja: - pénznem devizaárfolyama, devizaárfolyam várható változásának iránya, - átválthatósággal, fizetéssel összefüggő devizaszabályok., - államközi megállapodások. A külkereskedelemben használatos fizetési módok sok tekintetben megegyeznek a belföldön alkalmazott fizetési módozatokkal. 5.2.2. Okmányos meghitelezés (akkreditív) fizetési mód: Akkreditív szokványok: A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara összegyűjtötte a különböző országok bankjainak szokásait az akkreditíves fizetési forgalommal

kapcsolatban, és azok alapján kidolgozta az „akkreditív szokványokat”. Az akkreditív fajtái: - átruházható , - feltöltődő, - back-to-back, - készenléti, - kereskedelmi hitellevél. Átruházható: a kedvezményezett maga helyett más kedvezményezettet is megjelölhet. Feltöltődő: lehetővé teszi a folyamatos szállítások lebonyolítását az eladó és a vevő között. Az akkreditívet nyitó bank az ügylet teljes áruértékére ígér fizetést, de a vevőnek a megjelölt keretösszegen belül csak egy-egy részszállítás erejéig kell a fedezetet a bank rendelkezésére bocsátania. Back-to-back: két egymáshoz kapcsolódó akkreditívet feltételez. Az első, fedezetét, támaszát képezi a másodiknak. Készenléti: formális akkreditívet jelent. Azon a feltételezésen alapul, hogy a vevő fizetési kötelezettségének átutalással eleget tesz. Amennyiben ez nem következik be, akkor az eladó az akkreditív feltételei szerint jut hozzá

követeléséhez. 5.2.3. Kereskedelmi hitellevél: olyan okirat, amelyben az azt kibocsátó bank arra vállal kötelezettséget, hogy az előírt okmányok időben történő bemutatása esetén az okmányok bármelyi jóhiszemű birtokosának kifizeti a hitellevélen feltüntetett összeget. 5.2.4. Okmányos beszedvény (inkasszó) Okmányos beszedvény: Olyan fizetési mód, amelyben az eladó ( az exportőr) azzal bízza meg bankját, hogy a leszállított exportáru ellenértékét a vevőtől (importőrtől) az átadott okmányok alapján szedje be és fizetés esetén az okmányokat adja át a vevőnek. Vinkulált inkasszó: a vevő csak azzal a feltétellel juthat az áruhoz, ha annak ellenértékét az áru okmányaival rendelkező banknál kiegyenlíti. Az eladó ugyanis az árut az okmányokkal rendelkező bank címére adja fel. A bank csak akkor adja ki az áruhoz való hozzájutást biztosító okmányokat, ha a vevő az áru ellenértékét kiegyenlítette. Nem

vinkulált inkasszó: jellemzője, hogy az eladó az árut közvetlenül a vevő címére és rendelkezésére adja fel, az áruokmányokat pedig a beszedési megbízással együtt a bankjának küldi meg. Az eladó bankja megküldi az okmányokat külföldi levelező partnerének, amely felszólítja a vevőt az áru ellenértékének megfizetésére. 5.2.5 Nyitva szállítás:Az eladó az árut közvetlenül a vevőnek küldi meg. A vevő csak azt követően fizet, hogy az áru a birtokába került. Az ellenérték megfizetése a számla kézhez vételét követően azonnal esedékessé válik. Fizetés: átutalással vagy látra szóló váltóval. 5.2.6 Halasztott fizetés átutalással:Az exportőr a vevőnek a teljesítést követő későbbi időben történő fizetés ellenében értékesít, ad el árut. Azt mondjuk ilyenkor, hogy az exportőr hitelt (céghitelt) nyújt a vevőnek. A céghitel áru formájában nyújtott hitel. A fizetési mód alkalmazása: Az exportőr az

ajánlati árba beépíti a teljesítés és a fizetés közötti napokra számított kamatot. Az exportőr csak akkor tud hitelre eladni, ha valamelyik kereskedelmi bank az exporthitelt számára refinanszírozza. Az ilyen hitelt exportfinanszírozó hitelnek nevezzük. Az exportőr által nyújtott hitel lehet nyitott vagy fedezett. Nyitott és fedezett céghitel: nyitott - ha az exportőr a vevőtől független biztosítékot nem kap. Fedezettaz exportőr a vevőtől független biztosítékkal rendelkezik. 5.3 Zsírórendszer A kötelezett és a kedvezményezett között az elszámolás végbemehet a bankszámlák közötti elszámolási forgalomban. Ez kp nélküli fizetési forgalmat jelent, amelyet a hitelintézet számlák közötti elszámolással teljesít. A hitelintézet a fizető számláját megterheli, tehát követel egyenlege csökken. A fizető bankszámlájáról leemelt pénzt átkönyveli a kedvezményezett számlájára, a számlán az összeget jóváírja, és

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ezzel a kedvezményezett számlájának egyenlegét megnöveli. Belső klíringkör:A bankszámlák közötti elszámolás végbemehet egy hitelintézeten belül és különböző hitelintézetek által vezetett számlák között. Azt az elszámolást, amikor a hitelintézet saját számlatulajdonosainak egymás közötti pénzforgalmát elszámolja, belső klíringköri elszámolásnak nevezzük. Itt az elszámolási csoportokat két körre osztjuk. Egyik a helyi tételek, a másik a helyközi tételek. Az azonos számlavezető helyen vezetett számlák közötti pénzforgalmi tételeket nevezik helyi tételeknek. Ezek nem vesznek részt a klíring (fizetési) forgalomban, mert a fizető és a jogosult (kedvezményezett) számláját azonos helyen vezetik. A helyközi tételek az egyazon hitelintézet különböző számlavezető helyén vezetett számlák közötti pénzforgalmi elszámolásokat jelentik, ezek részt vesznek a belső klíringköri elszámolásban. Külső

klíringkör:A külső klíringköri forgalmat a különböző hitelintézetek számlatulajdonosai közötti elszámolás-forgalom jelenti. Az egyik hitelintézet megterheli a fizető számláját, a másik hitelintézet ugyanazt az összeget a kedvezményezett számláján jóváírja. Zsíróelszámolás:A zsíróelszámolás keretében a hitelintézetek a külső klíringkörbe tartozó elszámolásforgalmat bonyolítják le. Ügyfelei közötti pénzmozgások elektronikus üzenetváltás formájában valósulnak meg. Ez megbízhatóbbá, gyorsabbá teszi az elszámolásforgalmat. VI. fejezet VALUTA- DEVIZA- KONVERTIBILITÁS 6.1. A valuta, a deviza értelmezése. A valuta, a deviza árfolyama Devizajogilag pénz: a bárhol forgalomban lévő és a forgalomba lévőre még átváltható bankjegy, fémpénz. A pénz, mint fizetőeszköz lehet nemzeti és külföldi. Nemzeti fizetőeszköz a kibocsátó ország törvényes fizetőeszköze, amelyet a kibocsátó országon belül a

belföldiek egymás közötti fizetési kötelezettségük teljesítése során fizetőeszközként elfogadni kötelesek. Külföldi fizetőeszköz: valuta, deviza Valuta: külföldnek minősülő ország törvényes fizetőeszköze a belföldi fizetési forgalomban. Mindig készpénz formában vesz részt a fizetési forgalomban. Deviza: külföldi pénznemre szóló követelés. (ált. bankszámlapénz, deviza alapú pénzhelyettesítő, ami devizaszámla terhére kibocsátott deviza alapú betéti bankkártya, deviza alapú hitelkártya) Devizaszámla: devizában vezetett bankszámla. (jellemzői: a bank a számlatulajdonos bevételeit, betéteit, ezek terhére történő felhasználást konvertibilis pénznemben tartja nyilván, a számla csak névre szóló lehet, a számlán fennálló követelés után a bank kamatot fizet) A valuták, devizák árát azok árfolyama határozza meg. Valutaárfolyam: valamely valuta egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett

ára. Devizaárfolyam: egyik pénznemnek egy másik pénznemre való átváltásakor alkalmazott árfolyam, amikor a tranzakció nem jár készpénzforgalommal. A valuta- és devizaárfolyam elméletileg azonos értéket fejez ki. Ennek ellenére a valuta eladási és vételi árfolyama közötti különbség magasabb is lehet, aminek oka a valuták költségesebb és kockázatosabb kezelése. Vételi árfolyam: kifejezi, hogy a hitelintézet egy meghatározott napon a valutát, devizát mennyiért hajlandó megvásárolni. Eladási árfolyam: az az ár, amelyen a valuta-, devizaműveletek végzésére jogosult személy a külföld fizetőeszközt értékesíti. Árfolyamjegyzés: a valuták, devizák meghatározott időben kialakult árát rendszeresen feljegyzik, és közzéteszik. Ezt nevezik árfolyamjegyzésnek. (közvetlen és közvetett lehet) Közvetett árfolyamjegyzés: egységnyi hazai pénznem értékét fejezik ki külföldi pénznemben (pl. 1 HUF = 250 EUR) Közvetlen

árfolyamjegyzés: a külföldi fizetőeszköz egy egysége mennyi belföldi fizetőeszközzel egyenlő. ( pl 1 EUR = 0,004 HUF) Árfolyamrés: a valuták vételi és eladási árának különbözetét árfolyamrésnek (marge) nevezik. Fedezeti hányad pl. nyereségre. Középárfolyam: vételi és eladási árfolyam átlaga Keresztárfolyam: meghatározásához kiválasztanak egy közvetítő pénznemet, annak alapján határozzák meg az egyes valuták, devizák közötti arányokat. Pl. 1 EUR = 270,60 HUF és 1 USD = 312,49 HUF. Itt a közvetítő valuta a HUF. Ebből USD és az EUR keresztárfolyama: USD = 312,49/270,60 = 1,1548 EUR ill. EUR = 270,60/312,49 = 0,8659 USD Bázispont: az árfolyam tízezred részét jelenti. Az MNB által jegyzett árfolyam: A külföldi pénznemnek forintban kifejezett árát az MNB hivatalos árfolyamlapján naponta jegyzi. (vételi-, közép- és eladási árfolyamot tartalmaz) Az árfolyamlapon csak a legfontosabb külföldi pénznemeket jegyzi,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


amelyekkel valuta, deviza műveletek végzésére kötelezettséget vállal. Az MNB által devizaműveletek végzésére felhatalmazott hitelintézetek is közzéteszik, hogy adott időben, nemzeti fizetőeszközben mennyiért vesznek, adnak el devizát vagy valutát. A valuták (devizák) árfolyamfajtái: • Fix (rögzített) • Kötött • Flexibilis (rugalmas) árfolyam Fix (rögzített) árfolyam: az árfolyamok a deklarált paritás (átváltási arány) körül csak szűk sávban ingadozhatnak. Az árfolyamok sávból történő kilépését a jegybank devizapiaci intervencióval (beavatkozással) akadályozza meg. Ha a deklarált paritás a kereslet, kínálat hosszabb távon mutatkozó egyensúlyi szintjénél magasabb, akkor a valuta túlértékelt, ellenkező esetben alulértékelt. Kötött árfolyam: ha a valuták, devizák árfolyamát hatóságilag rögzítik, így az árfolyamot nem a kereslet és kínálat alakítja. Ha az árfolyam változik, akkor a valutát

(devizát) felértékelték vagy leértékelték. Flexibilis (rugalmas) árfolyam: amikor az árfolyam a kereslet és kínálat hatására szabadon változik. Amennyiben az árfolyam változik, akkor a valuták, devizák felértékelődéséről, leértékelődéséről beszélünk. 6.2. A valuták átválthatósága Paritás: elméleti egyenértéket fejez ki, arra utal, hogy milyen szinten kellene az árfolyamnak elhelyezkedni. Vásárlőerő paritás: az egyes valuták közötti elméleti egyenértéket valamely más kulcsfontosságú valuta vásárlóerejéhez viszonyítva határozzák meg. A paritás és az árfolyam viszonya: • Eshet egybe, akkor a valuta árfolyama parin áll • Eltérhet úgy, hogy a valutaárfolyam alacsonyabb a paritásnál, ekkor a valutaárfolyam pari alatt áll (valutának diszázsiója van) • Eltérhet úgy, hogy a valutaárfolyam magasabb, mint a paritás, ekkor a valuta pari feletti (valutának ázsiója van) Konvertibilitás: valamely pénznem

szabad átválthatóságát jelenti egy másik pénznemre. Egy valuta akkor konvertibilis, ha a valuta átválthatósága legalább a nemzetközi fizetési mérleg folyó tételeire vonatkozik. Konvertibilitás fokozatai: jegybanki szintű konvertibilitás, külső, belső, de facto, de jure, korlátozott, teljes konvertibilitás. (részleteket lásd könyv 180. oldal) Kulcsvaluta: az a valuta, amely a világgazdaságban a világpénz szerepét tölti be. (USD) Kereskedelmi valuta: amely a nemzetközi kereskedelmi forgalom lebonyolításában jelentős szerepet tölt be. (USD, JPY, EUR) Tartalékvaluta: amely értékálló, árfolyama stabilan erős, nemzetközi kereskedelemben elszámolási valutaként korlátozott szerepet tölt be, de jegybanki tartalékként számba veszik. (CHF) 6.3. A valuta leértékelése, felértékelése A valuta leértékelése, leértékelődése következik be, ha a hazai inflációs ráta nagyobb a külföldi inflációs rátánál. A valuta

leértékelése ösztönzőleg hat az exportra és drágítja az importot. Valutát akkor értékelik fel, amikor a külföldi inflációs ráta nagyobb a hazai inflációs rátánál. Ilyenkor a valuta felértékelésével a belföldi árszintet kívánják védeni. 6.4. • • Valutával, devizával végzett ügyletek, cselekmények Devizabelföldi adásvételi szerződést köt devizakülföldivel Devizabelföldi szolgáltatást nyújt devizakülföldinek, dev.külföldi szolgáltatásait vagy igénybe veszi • Dev.külföldinek belföldön munkajövedelme, osztalékból jövedelme származik, vagy fordítva, dev.belföldi jut hozzá dev.külfölditől hasonló jövedelemhez • Dev.belföldi külföldön, a dev.külföldi belföldön pénz helyez el hitelintézeteknél • Dev.belföldi külföldön kibocsátott értékpapírt vásárol, dev.külföldi vásárol magyar cég által kibocsátott értékpapírt. • Dev.belföldi részesedést szerez külföldi

vállalkozásban, külföldi vállalkozás szerez részesedést magyar tulajdonban lévő vállalkozásban • Dev.belföldi külföldön vagyoni értéket örököl • Dev.belföldi külföldi utazásához valutát vásárol nemzeti fizetőeszközért vagy nemzeti fizetőeszközt visz ki az országból • Dev.belföldinek dev.külfölditől ill. dev.külföldinek dev.belfölditől más jogcímen követelése, tartozása keletkezik Nemzetközi fizetési mérleg: egy naptári évre szóló, pénzforgalmi szemléletben készült pénzügyi mérleg, amely a külföldre teljesített és a külföldről kapott valuta- és devizafizetéseket tartalmazza. Nemzetközi fizetési mérleg tartalma • Folyó fizetési mérleg 1. Áruforgalommal kapcsolatos fizetések 2. Szolgáltatásokkal kapcsolatos fizetések 3. Bér- és tőkehozadék jövedelmekkel kapcsolatos pénzáramok 4. Viszonzatlan folyó átutalások • Tőkemérleg (tőkeműveletek) 1. Kormányzati és más szektorok (non-profit

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szervezetek, jótékonysági és egyházi szervezetek stb.) viszonzatlan tőkeátutalásai 2. Közvetlen tőkebefektetések 3. Portfólió befektetések 4. Egyéb befektetésekkel kapcsolatos követelések és tartozások Az áruforgalomhoz közvetlenül nem kapcsolódó pénzmozgásokat láthatatlan exportnak, importnak nevezik. A viszonzatlan folyó műveleteket jellemzi, hogy közvetlen ellentételezés nincs, teljesítésükre magán- vagy közokirat, hatósági, bírósági határozat vagy jogszabály alapján kerül sor. Nemzetközi gazdasági tevékenység: devizáról szóló törvényben nevesített kereskedelmi jellegű tevékenység, amely devizabelföldi és devizakülföldi között jön létre. Pl. külkereskedelmi tevékenység, személyszállítás, árufuvarozás, utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység. Nemzetközi gazdasági tevékenységek végzésére vonatkozó jogosultság alapján a tevékenységeket három csoportba soroljuk: • Szabadon

végezhető, liberalizált • Bejelentés köteles • Engedélyköteles • • • • Elbírálja a devizahatósági engedéllyel végezhető devizaműveletekkel kapcsolatos kérelmeket Ellenőrzi, nyilvántartja, visszaigazolja a devizaműveletek tárgyában kapott bejelentéseket Ellenőrzi a devizajogszabályok végrehajtását Nyilvántartja a devizabelföldiek és devizakülföldiek által szolgáltatott adatokat VII. Értékpapírok és azok hozamszámításai 7.1. Értékpapír fogalma: általános jogi megfogalmazás szerint az értékpapír jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkező okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet. Jogosultja az a személy, aki a papír tartalma szerint jogosultnak minősül vagy birtokosa. Vagyoni jog: azok az értékpapírban foglalt jogosultságok, amelyeknek pénzben kifejezhető értéke van. Értékpapír

akkor forgalomképes, ha átruházható. Lehet: korlátlanul forgalomképes (váltó, bemutatóra szóló kötvény), korlátozottan forgalomképes, forgalomképtelen (jogszabály tiltja az átruházást) Dematerizált értékpapír elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi törvényes kellékét azonosítható módon tartalmazó számítógépes adat, jel, ha az képes igazolni a benne foglalt adatokat, illetve a jogosultságokat. 7.2. 1. Pénzkövetelést megtestesítő értékpapírok: 7.2.1.1. Váltó: forgatható; kiállítója arra vállal kötelezettséget, hogy a váltón meghatározott összeget meghatározott helyen és időben saját maga vagy egy harmadik fél meg fogja fizetni. Lehet saját és idegen. Saját: kiállítója feltétlen ígéretet tesz a kedvezményezettnek, hogy ő maga fizet. Idegen: kibocsátó felszólítja a címzettet, hogy kedvezményezettnek fizessen. Váltókellékek:

saját: váltó szó; fizetésre szóló meghagyás; esedékesség; fizetési hely; kedvezményezett neve; kibocsátás helye és ideje; kiállító aláírása. Idegen: előzőek + kötelezett neve. Forgató, aki a váltót átruházza. Forgatmány az a nyilatkozat, amellyel átruházzák. Esedékesség, a váltó fizetésének határnapja jogkövetkezmények nélkül. Esedékesség lehet: megtekintésre, megtekintés után bizonyos időre, kelet után bizonyos időre, határozott napra. Elévülés: meghatározott idő elteltével a követelés váltójogi szabályok szerint nem érvényesíthető. (lehet esedékességtől három év – minden követelés, óvástól egy év – saját kibocsátóval szemben, hat hónap – átruházó követelése a többi átruházóval szemben) Váltó árfolyama: jövőbeli pénzáramának jelenértéke határozza meg. Hozamát az a kamatláb fejezi ki, amellyel a váltó jövőbeli pénzáramát diszkontálják. Váltó összege= számlázott

érték x 1 + kamatláb x futamidő év napjainak száma Diszkontláb ismeretében a piaci árának kiszámítása: Váltó árfolyamértéke= Névérték 1+{(diszkontláb6365)x kamatnapok} Devizahatóság: Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank. Devizahatósági jogkörébe tartoznak: Diszkontált váltó értéke esedékességkor: Váltó leszámított értéke x {1+ (leszámítolási kamatláb / év napjainak száma) x kamatnapok száma} Diszkontláb % = (levont kamat / futamidő x év napjainak száma) /váltó diszkontált értéke Váltó leszámítolása: Birtokosa megvárja az esedékesség időpontját és fizetés végett bemutatja a kötelezettnek. Vagy szállítójának váltóval fizet. Vagy hitelintézetnél esedékesség előtt leszámítoltatja. A leszámítolás olyan forgatás, amelynek során a birtokos a váltót a leszámítoló hitelintézetre forgatja. A bank egy későbbi időpontban esedékes követelést megvásárolja. A bank formai és tartalmi

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szempontból megvizsgálja és ellenőrzi a váltót. Váltó diszkontált értéke= Névérték 1+(diszkontláb/év napjainak száma) x kamatnapok Váltó leszámítolt értéke= váltó összeg – váltó összege x kamatláb x kamatnapok száma 365 (360 – bank üzletszabályzata szerint) x 100 Váltó leszámítolási értékét nevezzük a váltó diszkontált értéknek is. A váltódíj a banknak a váltóleszámítolási tevékenységével összefüggésben felmerülő költségeinek és az üzletágon elvárt nyereségének fedezetére szolgáló bevétele. Minél magasabb a diszkontláb, annál kisebb összeget kapunk a váltóért. A magasabb diszkontláb alacsonyabb, a kisebb diszkontláb magasabb diszkontértéket eredményez. A váltó diszkontértéke a diszkontláb nagyságától függ. Ha ismert a hitelkamatláb és a futamidő nem hosszabb az én napjainak számánál, akkor a hitelkamatláb megfelelő diszkontlábat kiszámíthatjuk: Diszkontláb= hitelkamat 1+

{hitelkamat x (kamatnapok/ év napjainak száma)} Diszkontlábnak megfelelő kamatláb = Diszkontláb 1–{diszkontláb x (kamatnapok/év napjainak száma)} Diszkontláb % = 365 x 100 x hitel – kamatláb (365 x 100) + (hitel – kamatláb x 365) Viszontleszámítolás: amikor a bank váltót számítol le, ezzel váltóhitelezővé válik. Fedezetlen a váltó, amikor esedékességkor a kötelezett nem tud fizetni. Ennek jogkövetkezményei vannak. Hitelintézetek szolgáltatása a kötelezettnek: váltófedezeti számla nyitása vagy váltófedezeti kölcsön nyújtása. 7.2.1.2. Csekk Olyan értékpapír, amelyen a csekk kibocsátója arra utasítja a címzettet, hogy a tulajdonosnak a csekken feltüntetett összeget fizesse meg. Érintettjei: kibocsátó (felel a fizetésért), címzett (akit fizetésre szólítanak fel. Olyan bank lehet, ahol a kibocsátónak követelése van), kedvezményezett (az összegre jogosult), kezes (kezességet vállal). Lehet névre és bemutatóra

szóló. A csekk átruházója ellenkező kikötés hiányában felel a fizetésért. Jogszabály alapján csekk lehet: csekk elnevezés a kiállítás nyelvén, pénzösszeg kifizetésére szóló feltétlen meghagyás, kötelezett neve, fizetés hely, kiállítás napja és helye, kibocsátó aláírása. A csekken kamatkikötés nem szerepelhet. A kibocsátó felelős a fizetésért. Ezt a felelősségét kizárni nem lehet. A címzett hitelintézet csekkre akkor fizet, ha a csekket fizetés végett bemutatták és tartalmazza a törvényes kellékeket, van fedezet a fizetésre. A feltüntetett összeg kifejezhető nemzeti és külföldi fizetőeszközben. A fizetést a csekken feltüntetett pénznemben teljesítik, ha a csekk tartalmaz effektivitási záradékot, amely szerint a kifizetés csak a csekken megjelölt pénznemben történhet. Hitelintézet megtagadhatja a fizetést, ha a csekk kellékhiányos, hamis az aláírás, nincs rá fedezet, lejárati időn túl mutatták be.

A nemfizetés esetére a fizetést kezességgel lehet biztosítani. A kezességvállalási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kezes nevét. Ha több kötelezett van (csekkötelezettek), akkor ők egyetemlegesen felelnek a birtokos felé. A birtokos felléphet velük szemben akár egyenként vagy együttesen. A birtokos a kötelezettek felelősségét akkor érvényesítheti, ha közokirattal vagy a címzett által a csekkre írt nyilatkozattal igazolja, hogy a csekket fizetés végett kellő időben bemutatta, de a kötelezettek nem teljesítettek. Az utazási csekk fix címletű, bemutatóra szóló csekk, amelyet nemzetközileg jó hírnévvel rendelkező utazási irodák, hitelintézetek bocsátanak ki. Külföldi utazásoknál valutát helyettesít. A csekk-követelés a bemutatásra megszabott határidő lejártától számított hat hónap alatt évül el. 7.2.1.3. Kötvény: Olyan értékpapír, amelynek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben

megjelölt pénzösszeget, annak előre meghatározott kamatát, valamint az általa vállalt esetleges más szolgáltatásokat a kötvény mindenkori jogosultjának a kötvényben megjelölt időben és módon megfizeti. A kötvény lejárattal bíró, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Kibocsátója az adós, jogosultja a hitelező, feltüntetett pénzösszeg a névérték, feltüntetett kamatlábat névleges kamatlábnak, kibocsátástól a visszafizetésig terjedő időt futamidőnek nevezzük. Kötvényt pénztőke gyűjtése céljából bocsátanak ki. Kötvénykibocsátáson a kibocsátó saját kibocsátású kötvényeinek első ízben való eladására irányuló eljárást értjük. Kötvényt bocsáthat ki az állam, központi költségvetésű szerv, helyi önkormányzat, hitelintézet, jogi személyiséggel rendelkező gazd szervezet, jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazd szervezet. Kibocsátani nyilvános forgalomba hozatallal (maga legalább 1

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


naptári évben már működött, névértéke eléri az 5 millió ft-t, rendelkezik PSzÁF által jóváhagyott tájékoztatóval és nyilvános ajánlatétellel) és zártkörűen (akkor, ha a papírt egyedileg előre meghatározott, kis létszámú hitelezői körbe tartozó szervezetek vásárolják meg)lehet. A kötvény tulajdonjogát jegyzéssel lehet megszerezni. A jegyzés a hitelező visszavonhatatlan nyilatkozata arra, hogy a kötvény kibocsátójának ajánlatát elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenérték megfizetésére. A másodlagos értékpapírpiac azt teszi lehetővé, hogy a tulajdonos követelését másnak eladja, átruházza. Lehet névre és bemutatóra szóló. A bemutatóra szóló kötvény átruházásának legegyszerűbb módja, ha az átruházó az ellenérték megfizetése ellenében a kötvényt a vevőnek átadja. A névre szóló kötvény jogosultjának adatait bejegyzik a kötvénynyilvántartó könyvbe. Tulajdonosváltozás esetén a

változásokat az átruházási nyilatkozat alapján írjál át. A változó kamatozású kötvény kibocsátója a kötvényadósság után az általános kamatszint változásának megfelelően változó mértékű kamatot fizet. A változó kamatozású kötvényeket nevezik lebegő kamatozású kötvényeknek is. Azt a kötvényt, amelyre a futamidőn belül több periódusban fizetnek kamatot, a kamatfizetés periódusainak megfelelő számú kamatszelvénnyel látják el. A kamatszelvény nélküli kötvény olyan értékpapír, amelyre csak egyetlen jövőbeni időpont teljesítenek kifizetést. A kötvény akkor tartalmaz törlesztő-szelvényt, ha a futamidő alatt a kötvény névértékének visszatörlesztése több részletben történik. Ebben az esetben a kötvény annyi törlesztőszelvényt tartalmaz, ahányszor a kibocsátó adósságának törlesztésére kifizetést teljesít. A törlesztő-szelvény nélküli kötvény névértékét egyetlen jövőbeni

időpontban, a futamidő végén fizetik vissza. Az örökjáradék kötvény olyan értékpapír, amelynek nincs lejárata. A kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a papír jogosultjának meghatározatlan időtartamban, előre meghatározott periódusonként, azonos összegű vagy periódusonként növekvő összegű fizetéseket teljesít. A fizetésekből származó bevételt járadéknak nevezik. Amennyiben a kötvénytulajdonos fizetési periódusonként azonos összegű járadékra jogosult, akkor a kötvényt változatlan tagú örökjáradék kötvénynek nevezik. Ha a jogosultnak fizetési periódusonként növekvő összegű járadékot fizetnek, a kötvényt növekvő tagú örökjáradék kötvénynek nevezik. Az örökjáradék kötvény értékét a jogosultnak jövőben kifizetésre kerülő pénzáramok mai értéke, jelenértéke határozza meg. Kötvény mai értéke (PV) = Időszakonként fizetett összeg (C) Pénz időértékét kifejező kamatláb (r)

Kötvény mai értéke (PV) = Első időszakban fizetett járadék (C1) Induló kamatláb (r) – járadék évenkénti növekedése (g) (ha g<r) Elemi kötvénynek nevezik azt a kötvényt, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállal a kötvény névértékének visszafizetésére, de a kötvénytartozás után nem fizet kamatot. Visszahívható kötvény a kötvény kibocsátójának biztosít jogot ahhoz, hogy az általa kibocsátott kötvényt, egy meghatározott visszahívási árfolyamon, a lejárat előtt visszavásárolja. Visszaváltható kötvény a kötvény jogosultjának biztosít jogot ahhoz, hogy a kötvény futamidején belül beváltsa kötvényét, ha az azonos kockázatú befektetések pénzpiaci kamatlába kedvezőbben alakul a kötvény névleges kamatlábánál. A meghosszabbítható opciót tartalmazó kötvény lehetővé teszi, hogy a kötvény tulajdonosa a kötvényt a lejáratkor ne váltsa vissza, hanem annak futamidejét meghosszabbítsa. Az rt

alaptőkéjét a tagsági jogokat megtestesítő részvények kibocsátásával szerzi meg, illetve növeli. Az rt a részvényeken túl kibocsáthat hitelviszonyt megtestesítő, utóbb részvényre átváltoztatható kötvényekre is. Az átváltoztatható kötvényeket általában névértékükön bocsátják ki. Jogelőd nélkül történő alapítás esetén az rt nyilvánosan az alapításkor nem, csak működése folyamén bocsáthat ki kötvényt, mert kötvényt nyilvánosan kibocsátani csak akkor lehet, ha a kibocsátó vagy jogelődje a kibocsátást megelőzően legalább egy éve működött. Az rt átváltoztatható kötvényt az alaptőke feléig bocsáthat ki. Az átváltoztatható kötvény tulajdonosa jogosult a kötvényt a kibocsátó részvényére általában bármikor átváltani, részvényre cserélni. A kötvény részvényre történő átváltoztatása átváltási arányon történik. Az átváltási arány az egy kötvényre járó részvények

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


darabszámát fejezi ki. Az átváltási arányt az átváltási árfolyam segítségével fejezik ki. Fedezetlen az a kötvényt, amelyet biztosíték nélkül bocsátotta ki, vagy biztosítékkal, de a kötvény élettartama alatt a biztosíték elvesztette értékét vagy a kötvény valamely más ok folytán vált forgalomképtelenné. Befektetés tárgyául szolgáló kötvényeket minősítési osztályokba sorolják, amelyhez alapvetően pénzügyi mutatókat vesznek figyelembe: Tőkeáttételi mutató: azt szemlélteti, hogy a kötvényt kibocsátó cég tőkeszerkezetében milyen részarányt képvisel az idegen tőke. Minél nagyobb a vállalat tőkéjében az idegen tőke, annál nagyobb a kötvényt kibocsátó cég eladósodottsága. Kamatfedezeti mutató: azt szemlélteti, hogy a cég kamatfizetés és adózás előtti nyeresége milyen mértékben finanszírozza a kamatkötelezettségeket. Jövedelmezőségi mutatók: a befektetőket első sorban a cég eszközarányos

nyereségmutatója érdekli. Az eszközarányos nyereség mutató az eszközök jövedelemtermelő képességét fejezi ki. A kötvények kibocsátásával a cégek többnyire tartósan befektettet eszközök beszerzéséhez, beruházásához keresnek forrásokat. Likviditási mutatók: A likviditási gyorsráta kifejezi, hogy a cég a folyó fizetési kötelezettségeit teljesíteni tudja-e a készletek nélkül számított forgóeszközeinek értékéből. A mutató elvárt küszöbértéke 1. A likviditási ráta azt fejezi ki, hogy a rövid lejáratú kötelezettségeit milyen mértékben tudja finanszírozni a rövid lejáratú eszközeiből. A készletek kevésbé rugalmasak, mint más forgóeszközök, pénzzé tételük időigényes. 7.2.1.3.2. A kötvény kamatlába A kötvény nominális kamatlába az a kamatláb, amely azt fejezi ki, hogy a kötvény kibocsátója a kötvényesnek évente mekkora hozamot ígér. Ha úgy bocsátanak ki kötvényt, hogy éven belül több

periódusban fizetnek kamatot, és a kamat mértékét periódusonként határozzák meg, akkor a periódusonként fel nem vett kamat nem kamatozik. Ilyen esetben a kötvény nominális kamatát úgy számítják ki, hogy a periódusonként járó kamatot átszámítják éves kamattá. Előfordulhat, hogy a kötvényre a kibocsátó éven belül többször fizet kamatot, több periódusban és az esedékes, fel nem vett kamat kamatozik, akkor a kötvény éves hozamát a kötvény effektív kamatlába határozza meg. 7.2.1.3.3. A kötvény árfolyama A kötvény árfolyamán értjük a kötvénynek azt a pénzben kifejezett értékét, amelyen az újonnan kibocsátott kötvényt forgalomba hozzák, illetve az értékpapír piacon már kint lévő kötvényt forgalmazzák. Kötvény értéke (P) = Kamat Ft + Névérték Ft (1+r)t (1+r)n n= kötvény lejárati időpontja; r= kamatláb; t= jövedelem esedékességének éve A kötvény értékét két pénzáram jelenértéke határozza

meg. Az egyik pénzáram a kötvény jogosultjának kötvényenként és évenként járó kamat összegének jelenértéke. A másik pénzáram a futamidő végén visszafizetésre kerülő névérték jelenértéke. Ha a kötvény névleges kamatlába és a kötvény lejáratáig számított hozama megegyezik, akkor a kötvény értéke azonos a kötvény névértékével. Amennyiben a piaci kamatláb nagyobb a névleges kamatlábnál a kötvény értéke, árfolyama csökken. A kamatláb csökkenése a kötvény értékét, piaci árát növeli. A kötvényárfolyam a kamatlábváltozással ellentétesen változik. Amikor a piaci kamatláb növekszik, a kötvény árfolyama csökken. Amikor a piaci kamatláb csökken, a kötvény árfolyama növekszik. Minél hosszabb a fix kamatozású kötvények lejárati ideje, annál inkább fennáll annak a lehetősége, hogy a piaci kamatláb csökkenni vagy növekedni fog. A csökkenő kamatláb növeli a kötvény jelenértékét, az

árfolyamát. A kötvény csökkenő kamatláb mellett az eladónak árfolyamnyereséget eredményez. Minél hosszabb a fix kamatozású kötvény futamideje, annál nagyobb a kamatváltozás okozta árfolyam-érzékenysége. A kötvény tulajdonosát a piaci kamatláb változásának a kötvény árfolyamára gyakorolt hatásáról kamatrugalmassági mutató tájékoztatja. A kamatrugalmassági mutató kifejezi, hogy a kamatláb 1 százalékos változása hány százalékkal módosítja az árfolyamot. Kamatrugalmasság = (kötvény tárgyidőszaki árfolyama / Kötvény névértéke) – 1 (tárgyidőszaki piaci kamatláb / Kötvény névleges kamatlába) – 1 7.2.1.3.4. A fix kamatozású kötvény hozama A befektető azért vásárol fix kamatozású kötvényt, mert előre tudja, hogy pénze után milyen mértékű kamatot fizet, illetve számol azzal, hogy a kötvény kibocsátója a befektetett pénzét legkésőbb a futamidő végén visszafizeti. A kötvény kibocsátója

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


által a befektetőnek fizetett kamatot a kötvény hozamának nevezik. Kedvező esetben a kötvényes kamatbevételből származó hozamát növelheti az árfolyamnyereséggel. Névleges hozam = évenkénti kamathozam (Ft) Névérték (Ft) A kötvény egyszerű hozama, amelyet neveznek szelvényhozamnak is, a kötvény kamathozamát a kötvény árfolyamértékéhez viszonyítva fejezi ki. Egyszerű hozam = névleges hozam (Ft) kötvény árfolyamértéke (Ft) Ha a kötvény névértéke és árfolyamértéke azonos összeg, akkor a névleges hozam és az egyszerű hozam százalékban megegyezik; Ha árfolyamértéke kisebb a névértéknél, akkor az egyszerű hozam nagyobb a névleges hozamnál; ha árfolyamértéke nagyobb a névértéknél, akkor az egyszerű hozam kisebb a névleges hozamnál. A névleges hozam a névértékhez, az egyszerű hozam az árfolyamértékhez viszonyítva fejezi ki a kötvény hozamát. Sem a névleges hozam, sem az egyszerű hozam nem fejezi ki a

kötvény valós értékét. A kötvény lejáratig számított hozama az az átlagos hozam, amelyet a kötvény a kötvényesnek akkor biztosít, ha az a megvásárolt kötvényt annak lejáratáig megtartja. A kötvény vételárát a jelen időben fizetjük meg, a kamatokat és a névértéket a jövőben kapjuk. A kötvény annyit ér, amennyit a jövőbeli pénzáramainak a jelenértéke. A jövőben kapott pénz mai értéke függ: a periódusonként kapott pénzösszeg nagyságától; fizetés időpontjától; jelenérték számításához alkalmazott diszkontlábtól. Azt a diszkontlábat, amely mellett a bevételek pénzáramainak jelenértéke egyenlő a pénzlekötés jelenértékével, belső megtérülési rátának vagyis belső kamatlábnak nevezik. A belső megtérülési ráta meghatározható olyan diszkontrátaként is, amely mellett a befektetés nettó jelenértéke (NPV) zérus. A befektetés nettó jelenértéke akkor zérus, ha a tőkebefektetés jelenértéke

és a befektetésből származó jövőbeli bevételek jelenértéke kiegyenlíti egymást. NPV = - kötvény jelenértéke + kötvény jövőbeli bevételeinek jelenértéke = 0 Az egyszerű hozam azért nagyobb a névleges hozamnál, mert az egyszerű hozam számításakor a kötvény névleges hozamát a kötvény árfolyamértékéhez viszonyítottuk. A kötvény árfolyamértéke pedig kisebb a kötvény névértékénél. A kötvény tényleges hozama azért nagyobb a kötvény egyszerű hozamánál, mert a tényleges hozam kifejezi azt az árfolyamnyereséget is, amely azáltal keletkezik, hogy a kötvényt a névértékénél alacsonyabb áron lehet megvásárolni. A kötvény lejáratakor a kibocsátó a kötvényesnek nem azt a pénzt fizeti vissza, amennyiért azt a kötvényt megvásárolta, hanem a kötvény névértékét. 7.2.1.4. Befektetési jegy A befektetési jegy a befektetési alapkezelő társaság által sorozatban kibocsátott, vagyont és egyéb jogokat

biztosító, átruházható értékpapír. A papír kibocsátója kötelezettséget vállal arra, hogy a papír megvásárlója által az alap rendelkezésére bocsátott pénzt befektetési alap kialakítására, illetve az abban való elhelyezésére fordítja, az alapot a befektető megbízása alapján kezeli. A befektetési jegyet annak kibocsátásakor jegyzéssel lehet megvásárolni. Későbbiekben a befektetési jegyeket megvásárolni, illetve visszaváltani az alap letétkezelőjénél lehet. A befektetési alapkezelő lehet az a magyarországi székhelyű, kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező rt, amely alapítói okirata szerint befektetési jegyek kibocsátásával tőkét gyűjt, az összegyűjtött tőkét értékpapírokba vagy ingatlanokba fekteti. Ennek megfelelően a befektetési alap által létesített értékpapír, illetve ingatlan befektetési alap lehet nyíltvégű és zártvégű. A nyíltvégű befektetési alap csak visszaváltható, a

zártvégű befektetési alap csak a lejárati idő előtt vissza nem váltható befektetési jegyet bocsáthat ki. Az összegyűjtött tőke nem kerül az alapkezelő tulajdonába. A befektetési alap tőkéje a befektetési jegy birtokosainak közös tulajdonát képezi. Az alappal kapcsolatos döntéseket az alapkezelő hozza. Az alapkezelő feladata, hogy olyan befektetési döntéseket hozzon, amely az alapba befektetőnek minimálisan az azonos kockázatú befektetésektől elvárható hozammal azonos nyereséget biztosít. A befektetési döntéssel pénzügyi lebonyolítása, az alapkezeléssel kapcsolatos technikai feladatok ellátása nem az alapkezelő, hanem a befektetési letétkezelő feladata. Befektetési letétkezelő az a Magyarországon bejegyzett bank vagy szakosított hitelintézet, amely az alapkezelő megbízásából őrzi és kezeli a befektetési alap kezelésében lévő értékpapírokat; vezeti a befektetési alap értékpapírszámláját és

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


bankszámláját; ellátja a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a nettó eszközérték megállapításával, a hozamok kifizetésével kapcsolatos technikai feladatokat; felhívja az alapkezelő figyelmét minden olyan jelenségre, amely a befektetési jegyek tulajdonosainak érdekét sérti. Külföldi csak névre szóló befektetési jegyet szerezhet. A bemutatóra szóló befektetési jegy az ellenérték megfizetése ellenében egyszerű átadással átruházható. A névre szóló befektetési jegyet a papíron feltüntetett átruházási korlátozások betartásával lehet érvényesen átruházni. Fajtája szerint a befektetési jegy lehet nyíltvégű vagy zártvégű befektetési jegy. A nyíltvégű a visszaváltható befektetési jegy. Nyíltvégű befektetési jegyet a nyíltvégű befektetési alap bocsáthat ki. A nyíltvégű befektetési jegy kibocsátója arra kötelezi magát, hogy a befektetési jegyet a befektető által megjelölt napon,

nettó eszközértéken készpénzért visszavásárolja. Ennek alapján nevezik a nyíltvégű befektetési jegyet visszaváltható befektetési jegynek. A befektetési jegyek visszaváltását, illetve a visszaváltott befektetési jegyek újbóli forgalomba hozatalát a befektetési letétkezelő végzi. Zártvégű befektetési jegyet a zártvégű befektetési alap bocsáthat ki. A zártvégű befektetési jegy annyiban különbözik a nyíltvégű befektetési jegytől, hogy a zártvégű befektetési jegyet a lejárati idő, illetve a zártkörű befektetési alap felszámolása előtt visszaváltani nem lehet. A nyíltvégű befektetési jegy követelést megtestesítő értékpapír, a zártvégű befektetési jegy részesedési jogot megtestesítő értékpapír. Nettó eszközérték = Befektetési alap tőkéje – a tőkét terhelő kötelezettségek Forgalomban lévő befektetési jegyek száma A befektetési jegy hozamán a tőkenövekmény azon részét értjük,

amelyet az alapkezelő a letéti jegyre kifizet. A nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegy magánszemélyt megillető hozama, tovább a befektetési jegy nyilvános, másodlagos forgalmazása során a hozam helyett elért árfolyamnyereség az adóztatás szempontjából kamatnak minősül. 7.2.1.5. Állampapírok Állampapírnak nevezzük a magyar vagy külföldi állam, továbbá az MNB által kibocsátott, a kibocsátó adósságát megtestesítő értékpapírt. Az állampapír kibocsátója a papír névértékének visszafizetésére és kamatfizetésre vagy járadékfizetésre vállal kötelezettséget. Magyarországon az állam adósságát megtestesítő értékpapírok: Kincstárjegy (egy év, fix kamatozású), Államkötvény ( közép és hosszú lejáratú, fix és változó kamatozású), Kincstári takarékjegy ( egy vagy több éves, sávos kamatozású) 7.2.1.6. Kárpótlási jegy A kárpótlási jegy az állam által, az állampolgárok tulajdonában

igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásának eszköze. A kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, az állammal szemben fennálló követelést megtestesítő, a BÉT-re bevezetett értékpapír. A kárpótlási jegy felhasználható: az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények és üzletrészek megvásárlására; termőföld tulajdon megszerzésére; önkormányzati tulajdonban lévő lakás megvásárlására. 7.2.1.7. Jelzáloglevél A jelzáloglevél a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott bemutatóra vagy névre szóló, állandó kamatozású értékpapír, amelyet a jelzálog-hitelintézet rendes és pótfedezet mellett bocsáthat ki. A jelzáloglevél a jelzálog-hitelintézet által ingatlan fedezettel kihelyezett, állandó kamatozású jelzáloghitelek refinanszírozására szolgáló értékpapír. Hosszú lejáratú, elsősorban az intézményi befektetők számára biztosít

kedvező befektetési lehetőséget. Az értékpapír átruházásával a papírból eredő valamennyi jog átszáll az új tulajdonosra. A bemutatóra szóló jelzáloglevél ellenérték ellenében történő egyszerű átadással átruházható. A névre szóló jelzáloglevél átruházása az értékpapírra vagy a csatolt lapra az átruházó által aláírt nyilatkozattal történik. A nyomdai úton előállított jelzáloglevél annyi kamat- és törlesztőszelvényt tartalmaz, ahány kamat, illetve törlesztés fizetésre kerül sor az értékpapír élettartama alatt. 7.2.1.8. Letéti jegy Letéti jegyet a belföldi székhelyű hitelintézetek, továbbá a külföldi székhelyű hitelintézet magyarországi fióktelepe bocsáthat ki. A letéti jegy a megtakarítással rendelkezők számára a pénzmegtakarítás kamatozó elhelyezésének, a kibocsátó számára az idegen tőke gyarapításának eszköze. A letéti jegy hitelviszonyt megtestesítő, szabadon, feltétel

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nélkül átruházható értékpapír. A letéti jegyben a kibocsátó arra vállal kötelezettséget, hogy a letéti jegyen megjelölt, a részére befizetett pénzösszeg előre meghatározott kamatát, valamint a pénzösszeget a letéti jegy mindenkori tulajdonosának, birtokosának a megjelölt időben és módon megfizeti. A letéti jegy kamatát a kibocsátó állapítja meg. A letéti jegy típusa szerint lehet bemutatóra vagy névre szóló. 7.2.2. Részesedési jogot megtestesítő értékpapír 7.2.2.1. Részvény Részvényt részvénytársaság bocsáthat ki. 7.2.2.1.1. Részvénytársaság Az RT olyan jogi személyiségű gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul. A részvényes kötelezettsége a társaságával szemben a részvény névértékének és kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. Alapítói tőkéje nem lehet kisebb 20 millió forintnál. Ezen belül a pénzbeli

hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke 30 %-ánál és 10 millió forintnál. Tőkeegyesítő gazdasági társaság. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésének formája a pénzért megvásárolt részvény. A nem pénzbeli vagyon hozzájárulást apportnak nevezik. Az apport tárgya lehet olyan végrehajtás alá vonható, vagyon értékkel rendelkező, forgalomképes dolog, illetve szellemi alkotás, vagyoni értékű jog, amelyet utóbb a részvénytársaság harmadik személy hozzájárulása, engedélye nélkül átruházhat. Az Rt alapítása történhet zárt körben és nyilvánosan. A zártkörű alapítás a főmódozat ( az alapítóknak az Rt. alaptőkéjét biztosító összes részvényt át kell venniük). 7.2.2.1.2. A részvény fogalma Részvény: forgalmazásra szánt lejárat nélküli értékpapír, amely kifejezi a személynek a részvénytársaság alaptőkéjéhez való hozzájárulását. A társaság alaptőkéjét a

kibocsátott részvények névértékének együttes összege alkotja. (jegyzett tőke) A részvény névértéke a részvényen pénzértékben feltüntetett érték, amely kifejezi a részvénytársaság alaptőkéjéből az egy részvényre jutó hányadot. A részvényes jogai: a rv. részesedési jogot megtestesítő értékpapír. A részvényes vagyoni joga alapján osztalékra jogosult. Az osztalék az RT éves adózott nyereségéből a részvényest megillető hozam. A rv a tagsági jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket is megtestesít. Tagsági jog alapján a tulajdonos részt vehet az RT közgyűlésein, ott beleszólási és szavazati jogot gyakorolhat. 7.2.2.1.3. A részvény kibocsátási értéke A részvény kibocsátási árfolyama: a rv-t kibocsátási értéken, kibocsátási árfolyamon hozzák forgalomba. Ez megegyezhet a névértékkel, de lehet annál nagyobb is. Névérték alatt nem lehet. Ha a rv-t névérték feletti árfolyamértéken

bocsátják ki, azzal tőketartalékot képeznek. 7.2.2.1.4. A részvényes felelőssége Aki a részvényt jegyzi, köteles a társaságnak a részvény kibocsátási árfolyamértékét megfizetni. A részvényes felelőssége a részvénytársasággal szemben az általa jegyzett részvény kibocsátási árfolyamának megfizetésére korlátozódik. Saját vagyonával nem felel a társaság kötelezettségeiért. 7.2.2.1.5. A részvény típusai, fajtái Részvénytípusok: • Névre szóló részvény • Bemutatóra szóló Részvényfajták • Törzsrészvény • Elsőbbségi részvény o Részvényosztály  Osztalékelsőbbségi rv  Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító rv  Szavazati joggal összefüggő elsőbbséget biztosító rv  Zártkörűen működő RT rv-eire elővásárlási jogot biztosító rv  Osztalékelsőbbségi és likvidációs elsőbbségi jogot egyesítő rv • Dolgozói rv • Kamatozó rv Részvénytípus: a

részvény forgalomképességét fejezi ki. A bemutatóra szóló részvény szabadon átruházható. A névre szóló részvény, ha törvény máshogy nem rendelkezik, ugyancsak szabadon átruházható, de a zártkörűen működő részvénytársaság alapítói okirata a részvény átruházását korlátozhatja. A névre szóló részvényekről részvénykönyvet vezetnek. Részvényfajták: a részvénytípusokon belül kibocsátható részvényeket jelöli. Részvényosztály: az elsőbbségi részvényfajtán belül az elsőbbségi jogokat és az azokból eredő előnyöket egy-egy részvényosztályba tartozó részvények nevesítik Törzsrészvény: mindazon rv, amely nem minősül elsőbbségi, dolgozói vagy kamatozó rvnek. A törzsrv-nyel rendelkező részvényes osztalékát állapítják meg utoljára az adózott nyereségből. (nagyobb kockázat) Elsőbbségi részvény: részvényesnek törvényben, vagy alapítói okiratban meghatározott előnyt biztosít.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Osztalékelsőbbségi részvény: a részvényesek között felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába tartozó részvényeket megelőzően, azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra. Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségre jogosító részvény: a részvényesnek likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségre vonatkozó jogosultságot biztosít. Az RT jogutód nélküli megszűntetése esetén felosztásra kerülő vagyonból az őt megillető részesedéséhez minden más részvényest megelőzően jut hozzá. Dolgozói részvény: olyan értékpapír, amelyet teljes és részmunkaidős foglalkoztatott munkavállalók számára bocsáthat ki a társaság. Kibocsátható ingyenesen és kedvezményes áron. A társaság csak akkor hozhatja forgalomba, ha a jegyzett tőkén felüli, le nem kötött saját tőkéje az ingyenes rv-ek kibocsátási értékére és a kedvezményes részvények pénzben meg nem fizetett hányadára fedezetet

biztosít. Kibocsátási értékével a társaság az alaptőkéjét felemelni köteles. Kamatozó részvény: tulajdonosát megilleti a részvény névértékére számított kamat. 7.2.2.1.6. Részvények értékelése Részvények könyv szerinti értéke = Eszközök értéke – Kötelezettségek értéke Részvények darabszáma Részvény várható jövedelme =Osztalékjövedelem +- Jövedelem árfolyamváltozásból Osztalékjövedelem: Üzemi, üzleti tevékenység eredménye +- pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozói eredmény +- rendkívüli eredmény Adózás előtt eredmény +adózás előtti eredményt növelő tételek -adózás előtti eredményt csökkentő tételek Adóalap Társasági adó (adóalap x 0,18) Társasági adóját csökkentő tételek Fizetendő adó Adózott nyereség (adózás előtti eredmény- fizetendő adó) A részvénytársaság közgyűlése az adózott nyereség felhasználására három egymást kizáró döntést hozhat:

teljes összegét kifizetik osztalékként, teljes összegét a vállalatnál visszahagyják a saját tőke növelése érdekében, egy részét osztalékként kifizetik, egy részét saját tőke növelésére fordítják Osztalékráta: kifejezi, hogy az RT a tárgyévi adózott nyereségének milyen hányadát fordítja osztalékra. Osztalékráta = Adózott nyereségből osztalék/ adózott nyereség Újratőkésítési ráta: kifejezi, hogy a részvényesek részvényükre jutó adózott nyereségüknek milyen hányadát hagyják vissza a vállalatnál. Újratőkésítési ráta = 1- Egy részvényre fizetett osztalék (DIV) Egy rv-re jutó adózott nyereség (EPS) DIV: dividend, osztalék EPS: earning per Share, egy rv-re jutó adózott nyereség Első évi osztalék (DIV1) = A feloszható nyereségből osztalékra fordított összeg A törzsrészvények darabszáma Osztalékhozam % = A részvényre jutó osztalék (DIV1) A részvény jelenlegi árfolyama (Po) Árfolyamnyereség

= Részvény év végi árfolyama (P1) – év eleji árfolyam (Po) Árfolyamhozam= P1 – Po Po Részvényhozam: azt fejezi ki, hogy a részvény összevont osztalék és árfolyam bevétele hány százaléka a részvény mai piaci értékének, a rv mai árfolyamértékének. A részvény várható hozama (r)= DIV1+ (P1-Po) Po A rv-től elvárt hozamot tőkésítési rátának is nevezik. A részvény mai árfolyama (Po)= DIV1+ P1 1+r A saját tőke növekedése= Adózott nyereség – osztalék x Adózott nyereség Adózott nyereség Saját tőke Növekedési ráta (g) = Újratőkésítési hányad x Saját tőke arányos nyereség Részvény árfolyama (P) = Első évi osztalék (DIV1) Tőkésítési ráta (r) –Növekedési ráta (g) 7.2.2.2. Részjegy Részjegy: a szövetkezet által kiállított, vagyoni és tagsági jogot megtestesítő okirat. Bizonyítja a szövetkezet tagjának a szövetkezet tőkéjéhez teljesített vagyoni hozzájárulást. A részjegyek azonos

összegűek és másra nem ruházhatók át. A szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít. 7.2.3. Dologra vonatkozó tulajdonjogot megtestesítő értékpapír 7.2.3.1. Közraktárjegy: a közraktár által kiállított, rendeletre szóló értékpapír, amely bizonyítja a közraktárban elhelyezett áru átvételét és a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vállalt kötelezettségét. Két részből áll: árujegy és zálogjegy Átruházható értékpapír, forgatással. (részei egymástól függetlenül is forgathatók) Aki átruházza, forgató, aki megszerzi, forgatmányos, a nyilatkozat, amellyel az ép-t átruházzák, a forgatmány. 7.3. Az értékpapírok csoportosítása: • Értékpapírban foglalt jog szerint o Pénzkövetelést megtestesítő ép. (váltó, csekk, kötvény, kincstárjegy, jelzáloglevél, letéti jegy) o Részesedési jogot megtestesítő (részvény, részjegy) o Dologra vonatkozó (közraktári jegy) o Tagsági viszonyt

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


megtestesítő (részvény, részjegy) • Az átruházás lehetősége szerint o Bemutatóra szóló o Névre szóló o Rendeletre szóló • Az értékpapír hozama o Járadékot biztosító (örökjáradék kv) o Fix kamatozású (kincstárjegy) o Változó kamatozású (vált. kamatozású kv, letéti jegy) o Változó hozamú (rv, befektetési jegy) o Átmeneti hozamú (változó kamatozású értékpapír) • Az értékpapír lejárata o Rövid (váltó, csekk, kincstárjegy) o Hosszú (kötvény, záloglevél) o Lejárat nélküli (részvény, örökjáradék kötvény) • Forgalomképesség o A közforgalom számára szánt értékpapír (nyilvános kibocsátású rv, mindenki által vásárolható kv) o Meghatározott körben forgalmazásra szánt ép. (lakosság számára kibocsátott állampapír) • Kibocsátója szerint o Állam, önk, társas váll., hitelintézet, alapok VIII. fejezet (259-287.o.) Pénzügyi termékek, pénzügyi piacok 8.1. Pénzügyi termékek:

Eszköz minden olyan dolog, amellyel jövedelmet lehet termelni, vagy a jövedelmet el lehet osztani a gazdaság szereplői között. Két csoportja a reáleszköz és a pénzügyi eszköz. Reáleszközök a föld, a gépek, gépi berendezések, a járművek és minden más eszköz, amely az emberi munkával együtt alkalmas új érték létrehozására. A jövedelemtermelés eszközei. Pénzügyi eszközök, amik a pénzügyi piacokon a kínálat, kereslet, az adásvétel, az ügylet tárgyát képezik. A reáleszközök által termelt vagyongyarapodás elosztásának az eszközei. A pénzügyi eszközök haszna a reáleszközökkel termelt jövedelemből származik, amelyet a pénzügyi eszközök finanszíroznak. Származtatott (derivált) eszközök olyan eszközök, melyek értéke más eszközök értékétől függ. A pü-i piacokon a kereslet-kínálat tárgya lehet: 1. a tőkekereslet, hitelkereslet. Aki tőkét (hitelt) keres, az a jelenben akar pénzhez jutni. Az árucikk az

a jelenbeni pénz, amelyért jövőbeni pénzt kínálnak. A hitel ára a kamat. Ha nő a kereslet, nő a kamat, drágul a hitel. 2. Kötvény (részvény) kereslet. Aki kötvényt (részvényt) keres, jelenbeni pénzt kínál jövőbeni pénzért. Ha a kötvénypiacon nő a kereslet, nő a kötvény árfolyama, csökken a kötvény piaci kamatlába. A kötvény árfolyama a jövőbeni pénz mai ára. 8.2. Pénzügyi piacok: Pénzpiac, ahol rövid lejáratra (365 napot meg nem haladó) keresnek, ill. kínálnak pénzt, pü-i eszközöket. Az adásvétel tárgya lehet az állampapírok közül a kincstárjegy, a nyíltvégű befektetési jegy, a bankelfogadvány (=váltó, ahol a kibocsátó a bankot nevezi meg címzettnek). Itt hitelt a visszavásárlási egyezmény (repo) alapján nyújtanak. Tőkepiac, ahol egy évnél hosszabb lejáratra keresnek, ill. kínálnak pü-i eszközöket. Ilyen eszköz pl. a részvény, zártvégű befektetési jegy, stb. Az értékpapírpiac része a

pü-i piacoknak. Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos értékpapírpiacot. Az elsődlegesen az újonnan kibocsátott értékpapírok kerülnek forgalomba. Itt alakul a megtakarítás tőkévé. A másodlagoson történik a kibocsátott értékpapírok átruházása, adásvétele, újból pénzzé történő visszaváltása. A két piac feltételezi egymást. Fizikálisan a pü-i piacok nehezen körülhatárolhatók. Lehet helyhez kötött, mint pl. a tőzsdei piac, de a tőzsdei is része annak a kommunikációs eszközökkel összekötött üzleti hálózatnak, amelyen belül a nap bármely órájában a legkülönbözőbb pü-i ügyleteket bonyolítják. A pü-i piacok struktúrája azok koncentráltsága szerint: centralizált piac, ez a tőzsdei piac (első piac). Decentralizált piac: Pulton keresztül való kereskedés, OTC piac (második piac); Harmadik piac; Negyedik piac. 8.2.1. Tőzsde: olyan hely, ahol meghatározott árukat, meghatározott időben, szigorú

eljárási szabályok szerint, meghatározott személyek adhatnak, vehetnek. Fajtái: értéktőzsde, árutőzsde, érték- és árutőzsde. A tőzsdék csoportosítása a tőzsdei áruk szerint: Az értéktőzsdén a tőzsdére bevezetett értékpapírok adásvételével kapcsolatos ügyleteket, hitelés devizaügyleteket kötnek, nemesfém kereskedelmet folytatnak. Két formája a speciális értéktőzsde, ahol egy meghatározott tőzsdei áru adásvételével kapcsolatos ügyletet kötnek, lehet értékpapír tőzsde, devizatőzsde és nemesfémtőzsde; az általános értéktőzsde, ahol az értéktőzsdei áruk mindegyike megjelenhet és képezheti ügylet tárgyát. Az árutőzsdén fizikai áruk adásvétele folyik. Két fajtája a speciális és az általános árutőzsde. A speciális árutőzsde további két csoportra bontható, az egyik egyetlen termékre, a másik meghatározott árucsoportra specializálódott. A tőzsde jogi személy, a tőzsdére bevezetett

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


értékpapírok és tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, a nyilvános árfolyam alakulását elősegítő, önkormányzó és önszabályzó szervezet. Államilag szabályozott és felügyelt piac. A tőzsde által regisztrált és nyilvánosságra hozott árakat tőzsdei árfolyamoknak nevezik. Az árfolyam alakulása jelzi a tőzsdei áru iránti keresletet ill. kínálatot. Az árfolyamok két alaptípusa a hivatalos árfolyam, amely a tőzsdeidőben kötött ügyletek kialkudott, elfogadott árát fejezi ki. Ezt a Tőzsde közzéteszi. A nem hivatalos árfolyam olyan áruk árait fejezi ki, amelyekkel kapcsolatos adásvételi szerződéseket nem a tőzsdén kötötték. A hivatalos árfolyamok között találunk tényleges és névleges árfolyamokat. Tényleges az az árfolyam, amelyen a tőzsdei időszakban üzletkötés történt. A névleges árfolyam számított, mint pl. a napi középárfolyam. A tényleges árfolyam lehet promt, amely az

azonnal esedékes adásvétel során elfogadott árat jelöli, és termin, amely a határidős tőzsdei ügylet során kialakult árfolyamérték. Attól függően, hogy az árfolyamot mikor jegyezték fel, megkülönböztetünk nyitó és záró árfolyamot. A nyitó a tőzsde nyitásakor, a záró a tőzsdenap végén rögzített árfolyam. A záró árfolyam a nyitóhoz viszonyítva a tőzsdeidő alatt bekövetkezett árváltozásokról tájékoztat. A kínálati árfolyam (áruárfolyam) arról tájékoztat, hogy adott időben milyen áron lehet vásárolni. Ez az eladó által kínált ár. A keresleti árfolyam (pénzárfolyam) azt jelzi, milyen árfolyamon lehet eladni. Ez a vevő által kínált ár. A tőzsdei árfolyamok alakulását közzéteszik. Ha az árfolyamok lényegesen nem változnak, stagnáló árfolyamokról beszélünk. Ha emelkedő irányzatot mutatnak, a piac élénkül, a változás tendenciája hausse (hossz), azaz élénkülő. Ha csökkenő irányzatot

mutatnak, az árfolyamváltozás tendenciája baisse (bessz), azaz csökkenő. A világ tőzsdéin naponta tőzsdeindexet számítanak. Ez olyan árindex, amely megmutatja, hogyan változott a „tőzsdeárukosár” ára a bázis időszakhoz képest. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexének, a BUX-nak számítási alapjául szolgáló kosárba jelenleg legfeljebb 25 részvény helyezhető el. A kosárba felvehető részvények megválasztásánál a tőzsdére bevezetett részvény mennyiségét, a részvénnyel történő kereskedés intenzitását, a felfüggesztések számát veszik alapul. Kereskedési naponként a BUX értékét a BUX kosárba elhelyezett részvények záró árfolyama alapján számítják ki. 8.2.2. Tőzsdén kívüli piacok: OTC piacon kötött ügylet keretében a vételi, ill. az eladási árat az értékpapír kereskedő és az eladó, ill. az értékpapír kereskedő és vevő között kialkudott ár határozza meg. A harmadik piac lényegét

tekintve OTC, tehát tőzsdén kívüli. A tőzsdén fix jutalékrendszer van. Az OTC piacon az ügyleteket ennél a jutaléknál alacsonyabb jutalék mellett kötik. A befektetők a részvényre nyilvános eladási, ill. vételi ajánlatot közölnek. Negyedik piacnak nevezik azt az értékpapírpiacot, ahol a nagy intézményi befektetők a tőzsdén jegyzett értékpapírokkal közvetlenül kereskednek, brókercégek nélkül. Nincs brókeri jutalék. A befektetők nem közölnek állandó eladási, vételi ajánlatokat. 8.3. Azonnali és határidős piac: Az azonnali (promt) pénzügyi piac, ahol a pénzügyi eszközökkel, termékekkel azonnali szállításra kereskednek. A teljesítés és az ellenérték megfizetése egyidejűleg, vagy a teljesítést követő rövid időn belül megtörténik. A határidős (termin) piac olyan piac, ahol a termékeket előre rögzített árakon (árfolyamon) adják és veszik egy, a jövőben meghatározott napon történő teljesítésre. A

tőkepiac résztvevői az adásvételi jogviszonyuk alapján: befektető, az a személy, aki a kibocsátóval, a befektetési szolgáltatóval vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben az értékpapírpiac, ill. az értékpapírtőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Ügynök: A befektetési eszközre vonatkozó adásvételi és bizományosi szerződéseket közvetíti az ügyfelek között. Az ügyfél részére ajánlatot csak a befektetési szolgáltató nevében tehet a befektetési szolgáltató által írásban meghatározott feltételek szerint. Saját nevében szerződést nem köthet, és közvetítőt nem vehet igénybe. Bizományos (bróker): kizárólag ügyfelei megbízásából vásárol és ad el értékpapírokat. Megbízóival kötési árfolyamon számol el Tevékenységét ügynöki jutalék ellenében végzi Az ügylet kockázatát a megbízó viseli. Értékpapír

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kereskedő (dealer): ügyfelei megbízásai alapján, továbbá saját számlára is vesz és ad el értékpapírokat. Ha ügyfelei megbízásait teljesíti, úgy jár el, mint a bróker. Ha saját számlájára vesz és készleteiből ad el, akkor végez értékpapír-kereskedői tevékenységet. Ilyenkor nincs ügynöki jutalék, haszna a vételi és eladási árfolyamok különbségéből származik. A kockázat ilyenkor őt terheli. Értékpapírbefektetési társaság: mely a PSZÁF engedélyével jogosult valamennyi befektetési szolgáltatást végezni. 8.4. Határidős (termin) ügyletek: Forward ügylet: tőzsdén kívüli (OTC) piacon kötik. A szerződő felek a szerződésben vállalt kötelezettségeiket teljesíteni kötelesek. A nem teljesítésből eredő kárigényt polgári peres eljárásban lehet érvényesíteni. Futures ügylet: tőzsdén kötik. Olyan ügylet, amelyre kötött szerződésben az egyik fél arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben

meghatározott mennyiségű, és minőségű tőzsdei árut, egy meghatározott jövőbeli napon, előre meghatározott áron átad, ill. átvesz. Opciós ügylet: az eladási vagy vételi opció olyan határidős ügylet, amelynek jogosultja díjfizetés ellenében jogot szerez arra, hogy egyoldalú nyilatkozattal előre meghatározott áron és időpontban, ill. időtartamon belül, meghatározott árura határidős ügyletett eladóként vagy vevőként kössön az opció kötelezettjével, aki az ügyletet eladóként vagy vevőként köteles megkötni. A határidős ügyletek jellemzően spekulációs ügyletek. A határidős piacok résztvevői a kockázathoz fűződő viszonyuk alapján: Spekulánsok: akik a remélt árfolyamszint, kamatszint változásokra alapozva kötnek határidős ügyleteket és remélnek jelentős profitot. Kockázatterhes ügyletet köt. Árfolyam- és kamatkockázata abból fakad, hogy elválik időben a vétel és az eladás. Arbitrázsőr: ugyanannak

a pénzpiaci terméknek az árfolyamának, a kamatlábaknak helyközi eltéréseit használja ki úgy, hogy a terméket egy időben a legalacsonyabban jegyző piacon megvásárolja és a legmagasabban jegyző piacon eladja. Kockázat semleges üzletet köt. Fedezeti ügyletet kötők (hedgerek): az ár-, árfolyam-, kamatkockázatnak kitett ügyletéből származó potenciális veszteségének elkerülésére egy, az eredeti pozícióval ellentétes irányú határidős ügyletet köt. A fedezeti ügylet mögött mindig létezik egy alapügylet. A fedezeti ügyletkötő a határidős műveletet kockázatának csökkentése céljából köti. Pozíciók a határidős piacon: Ha a befektetőnek eladásra szánt olyan pü-i eszköze van, amelynek árfolyama nagy valószínűséggel csökkenni fog, hosszú (long) pozícióról beszélünk. Az ilyen pozícióval rendelkező az árfolyam csökkenésétől fél. Az olyan pozíciót, amely vételi szándékot fejez ki, nevezik rövid (short)

pozíciónak. A rövid pozícióval rendelkező az árfolyam növekedésétől fél. Nyitott pozíción értjük az a megkötött határidős szerződést, amelyet valamely szerződő fél nem vagy csak részben teljesített. Lezárt pozíción a teljesített határidős szerződést értjük. 8.5. Opciós ügylet: Az opciós jog alapulhat jogszabályon, és lehet ilyen jogot vásárolni is. Az opció más féltől vásárolt jog értékpapír, deviza eladására vagy vételére, ill. kamatszint érvényesítésére szerződésben meghatározott későbbi határidőben vagy időpontig, meghatározott áron vagy árfolyamon. Megkülönböztetünk vételi és eladási opciót. Vételi opció esetén az opció jogosultja a vevő, aki azzal számol, hogy az opció tárgyát képező értékpapír, tőzsdei termék ára, árfolyama a jövőben emelkedni fog. Az opciós díj megfizetése ellenében jogot szerez arra, hogy az opciós szerződésben megnevezett értékpapírt, tőzsdei

terméket, meghatározott áron és időben, az eladótól egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja. A vételi opció kötelezettje az eladó, aki opciós díj ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy ha az opció vevője él vételi jogával, akkor a szerződésben megnevezett terméket, meghatározott áron és időben a jogosultnak eladja. Az eladó az opció kiírója. Az eladási opció jogosultja az eladó. Kiírója és kötelezettje a vevő. Az eladó azzal számol, hogy az ügylet tárgyát képező termék ára, árfolyama a jövőben csökkenni fog. Az eladó opciós díj megfizetése ellenében jogot szerez arra, hogy az opciós szerződésben megnevezett terméket, a meghatározott áron és időben, a szerződésben megnevezett vevőnek egyoldalú nyilatkozattal eladja. Számára kedvezőtlen árfolyam alakulás esetén nem köteles eladni. Ha az eladó él jogával, a vevő köteles vásárolni. 8.5.1. Részvény opció: 8.5.1.1. Vételi opció: A kötési

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


árfolyam másik neve lehívási árfolyam. Ez az az ár, amelyen az opció lejáratakor vételi opció esetében a vevő jogosult vásárolni. Ha a vevő lejáratkor nem hívja le az opciót, későbbi időpontban már nem élhet ezen jogával. Lejárati árfolyam az opció lejáratakor az opció tárgyát képező termék spot (azonnali) árfolyama, melyen a terméket az azonnali piacon megvásárolni, vagy eladni lehet. A vételi opciónak akkor van értéke, ha a spot árfolyam nagyobb a kötési árfolyamnál. A vételi opció értéke nem lehet negatív, ilyenkor a vevő nem hívja le az opciót. A vételi opció értéke zérus, ha a kötési árfolyam egyenlő vagy nagyobb a lejárati (spot) árfolyamnál. Az emelkedő árfolyam növekvő belső értékkel jár. Ennek a növekedésnek a spot árfolyam szab határt. Az opciós díj annak a jognak az ára, amely lehetővé teszi, hogy a vételi opció vevője (jogosultja) a szerződéstől jogkövetkezmények nélkül elálljon

olyan esetben, amikor az opció tárgyát képező termék ára, árfolyama számára kedvezőtlenül alakul. Ez a kötelezettnek, az eladónak a bevétele, mely az ügylet kimenetelétől függetlenül nem követelhető vissza. Az opciós díjat a szerződés megkötésekor kell megfizetni. A vételi jog lejárati értéke az opció tárgyát képező pénzügyi termék opciós költséggel növelt kötési árfolyama. A vételi opciónak akkor van nyeresége, ha a spot árfolyam nagyobb a vételi jog lejárati értékénél. Vételi opciós ügyletnél a vevő nyeresége elméletileg korlátlan, maximális vesztesége az opciós díj összegével egyenlő. Az eladónál fordított a helyzet, a nyeresége maximuma a kapott opciós díj, a vesztesége pedig elméletileg korlátlan lehet. 8.5.1.2. Eladási opció: Az eladási opció vevője azért köt opciós szerződést, vásárol opciós jogot, mert azt reméli, hogy az opció lejáratakor az eszköz spot árfolyama alacsonyabb lesz

a kötési árfolyamnál. Amennyiben az opció lejáratakor a termék spot árfolyama valójában alacsonyabb a kötési árfolyamnál, akkor az alacsonyabb áron megvásárolja a terméket és eladja a magasabb kötési áron. A két árfolyam közötti különbözet adja a nyereségét. Az eszköz megszerzésének költsége a spot árfolyam és az opciós díj együttes összege. Az eladási opció lehívási árfolyama és az opció megszerzésének költsége közötti különbözet az opció vevőjének a nyeresége. Az eladási opció vevője a számára kedvezőtlen árfolyam alakulás esetén a szerzett opciós joga alapján elállhat a szerződéstől, nem hívja le az opciót. Ha él opciós jogával, az eladó a vállalt kötelezettsége alapján az eladási opció vevője által leszállított terméket a lehívási áron, árfolyamon köteles megvásárolni. Ennél az ügyletnél a vevő nyeresége elméletileg korlátlan, a maximális vesztesége az opciós díj. Az

eladónál fordított a helyzet. 8.6. Arbitrázs ügylet: ugyanannak a tőzsdei terméknek a helyközi, vagy nemzetközi piacon kialakult, egymástól eltérő árának kihasználása nyereség elérése céljából. Az arbitrázsőr ott vásárol, ahol a termék a legolcsóbb, és ott ad el, ahol ugyanaz a termék a legdrágább. Mivel az arbitrázsőr csak akkor vásárol, ha azonnal magasabb áron értékesíteni is tud, így az ügylet kockázatmentes. A közvetlen arbitrázsügyletnél az arbitrázsőr két piac közötti árfolyameltéréseket használja ki nyereségszerzés céljából. Közvetett arbitrázsügyletről akkor beszélünk, amikor az arbitrázsőr kettőnél több piac árfolyamkülönbségét használja ki nyereségszerzés céljából. A devizaarbitrázs olyan ügylet, amikor valamely pénznemet egy adott pénzpiacon, adott időpontban jegyzett árfolyamán azért vesznek meg, hogy a vétellel egy időben azt eladják olyan piacon, ahol a pénznem árfolyama

magasabb a vételi árfolyamnál, és ez által nyereséget érjenek el. IX. FEJEZET VÁLLALKOZÁSFINANSZÍROZÁS Vállalkozási tevékenységet a vállalkozó végez. Vállalkozónak nevezzük azt a személyt, aki/amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében gazdasági tevékenységet végez. Vállalatnak nevezzük azt a jogilag, pénzügyileg koordinált szervezetet, amelynek keretében a vállalkozási tevékenység végbemegy. A vállalkozási tevékenységben közreműködőket két csoportba soroljuk: • Vállalkozás belső érintettjei • Vállalkozás külső érintettjei A vállalkozás belső érintettjein értjük a tulajdonost, a menedzsert, a munkavállalót. A tulajdonos szolgáltatja a tőkét a vállalkozás számára azzal a szándékkal, hogy a tőke hasznosulásának eredményeként az gyarapodni fog. A tőke gyarapodásának forrása az adózott nyereség, amelyet profitnak is nevezünk.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A menedzser, mivel közvetlenül kötődik a vállalkozáshoz, céljaiban azonosul a tulajdonosi érdekkel. A vállalkozó tevékenysége során kapcsolatot teremt a szállítókkal, az általa igényelt szolgáltatások nyújtóival, a vevőivel, a fogyasztókkal, a versenytársakkal, a bankokkal, az állami intézményekkel, az érdekképviseleti szervekkel és még sokan másokkal. A vállalkozás szempontjából ezek a vállalkozás külső érintettjei. Van olyan vállalkozás, amelyet: • Csak egy személy hozhat létre (egyéni vállalkozás, egyéni cég) • Egy vagy több személy együtt is alapíthat (kft, rt.) • Csak több személy együtt alapíthat (kkt, bt, szövetkezet) A vállalkozás tulajdonosán értjük azt a személyt, aki/amely a vállalkozás megkezdéséhez és folytatásához szükséges pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltatják. A vállalkozás tagjának, részvényesének a vállalkozásban vállalt részesedési foka kifejezi

a vállalat kockázat mértékét, amely viszont meghatározza a tag, a részvényes vagyoni és tagsági jogait a vállalkozásban. A tulajdonosnak, a társaság tagjának, részvényesének a vállalkozásban vállalt részesedési foka függ: • A vállalkozás vagyonához történő hozzájárulásának mértékétől, • Az üzleti nyereségből való részesedésre való jogosultságának nagyságától, • A vállalkozás kötelezettségeiért vállalt felelősségének mértékétől, • Az üzleti döntések meghozatalában őt megillető jogoktól. A vállalkozások osztályozása azok mérete szerint A nemzetgazdaság vállalkozói méretstruktúráját a nemzet-gazdaságon belül működő • Mikrovállalkozások, • Kisvállalkozások, • Kis- és közepes vállalkozások,továbbá • A fenti kategóriába nem tartozó vállalkozások alkotják. A vállalkozások méretének meghatározásához négy jellemzőt vesznek figyelembe. Ezek a vállalkozás •

Által foglalkoztattak száma, • Éves nettó árbevétele, • Mérlegfőösszegének nagysága, • Függetlensége. A vállalkozásfinanszírozás szempontjából a vállalkozás mérete azért bír jelentőséggel, mert az határozza meg az állam által adható támogatás(ok) feltételeit, mértékét. Vállalkozási formák Egyéni vállalkozás Egyéni vállalkozáson a belföldinek minősülő természetes személy üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységét értjük. Belföldi az a természetes személy, aki rendelkezik az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy azzal jogszabály érelmében rendelkezhet. A természetes személy tevékenysége akkor minősül üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységnek, ha a tevékenységet saját nevében és saját kockázatára, haszonszerzés céljából végzi. A tevékenység megkezdésének feltétele, hogy a magánszemély az arra illetékes államigazgatási

szernél egyéni vállalkozói igazolványt kérjen és kapjon. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói igazolvány birtokában is csak az igazolványban feltüntetett tevékenység végzésére jogosult. Egyéni vállalkozási igazolvány nélkül is egyéni vállalkozás folytatására jogosult, pl.: ügyvéd, közjegyző. Az egyéni vállalkozónak nincs a magántulajdonától elkülönített vállalkozói vagyona, a vállalkozásával összefüggő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. A vállalkozásból származó jövedelme utána az szja-ról szóló tv. rendelkezései szerint adózik, az adózott jövedelme a magánvagyonát gyarapítja. Az egyéni vállalkozó kérheti a cégbíróságnál a vállalkozásának cégjegyzékbe történő bejegyzését. Az egyéni vállalkozást a cégjegyzékbe történt bejegyzését követően egyéni cégnek nevezzük. Gazdasági társaság Gazdasági társaságnak nevezzük azt a vállalkozási formát, amelyet magánszemélyek,

jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, az állam hoznak létre üzletszerűen végzett közös tevékenység folytatására, vagy annak elősegítésére. Két csoportját különböztetjük meg: • Jogi személyiséggel nem rendelkező • Jogi személyiségű gazdasági társaságok. A jogi személyiségű gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült gazdálkodó szervezetek, tagjaik vagyonától elkülönült vagyonnal és jogképességgel rendelkeznek. A gt. Tagja – fő szabály szerint – a társaság kötelezettségéért a vagyoni hozzájárulása mértékéig tartozik felelőséggel. A jogi személyiség nélküli gt. is rendelkezik a társaság tulajdonát képező vállalkozói vagyonnal. A jogi személyiség nélküli gt., mint jogalany, a társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság saját vagyonával felel. Személyeket egyesítő vállalkozási formák Közkereseti társaság Kkt-t belföldi és külföldi

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


illetőségű természetes személy, jogi személy, valamint jogi személy nélküli gazdasági társaság. alapíthat. Tagjai arra vállalkoznak, hogy korlátlan és egyetemleges felelősség mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A tagok az alapítói tőke nagyságát és az alapítói tőkéhez való hozzájárulásuk mértékét a társasági szerződésben határozzák meg. A tag vagyoni hozzájárulását teljesítheti • Pénzbeli hozzájárulással • Nem pénzbeli hozzájárulással, amelynek tárgya lehet a közös gazdasági tevékenység célját szolgáló épület, gép, berendezés stb. A nem pénzbeli hozzájárulás megnevezésére gyakran használják az „apport” kifejezést. Az apport értékét a tagok állapítják meg és azt a társasági szerződésben rögzítik. A társaság az év végén beszámolót készít. A beszámolóban

meghatározott adózott eredmény felhasználásáról a tagok gyűlése, illetve a taggyűlés határoz. A tagok között a nyereség és a veszteség a vagyoni hozzájárulásuk arányában kerül felosztásra. Betéti társaság Betéti társaságot alapíthat és annak tagja lehet belföldi é külföldi illetőségű természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. A társaság tagjai közös gazdasági tevékenység üzletszerű folytatására vállalnak kötelezettséget. A társaság alapításának feltétele, hogy a társaságnak legalább egy beltagja és egy kültagja legyen. Az a tag minősül beltagnak, akinek felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges. A beltag vagyoni felelőssége a társaság kötelezettségeiért csak akkor és olyan mértékben áll fenn, amikor és amilyen összegben a társaság vagyona a társaság kötelezettségeit nem

fedezi. Kültagnak minősül az a tag , aki csak a társasági szerződésben meghatározott vagyoni betétje szolgáltatására köteles. A kültag felelőssége korlátozott felelősség. A kültag korlátozott vagyoni felelősségével szemben két kivétel van. Az egyik kivétel, ha a kültag neve szerepel a társaság cégnevében. Ebben az esetben a kültagnak a beltaggal azonos a felelőssége. A kivétel másik esete, amikor a kültag a vagyoni betét szolgáltatására vonatkozó kötelezettségét csak részben, vagy egyáltalán nem teljesíti. A tagok a társaság működésének megkezdéséhez szükséges alapítói tőke nagyságát a társasági szerződésben határozzák meg. A tag a vagyoni betétjét vagy annak értékét a tagsági jogviszony fennállása alatt nem követelheti vissza. A társaság év végén beszámolót készít. A beszámolóban megállapított adózott eredmény felhasználásáról a taggyűlés határoz. A tagok között a nyereséget és a

veszteséget, a tagok által szolgáltatott vagyoni betét arányában osztják meg. Tőkegyesítő gazdasági társaságok A korlátolt felelősségű társaság a kis- és közepes méretű és tőkeerejű vállalkozások legelterjedtebb formája. A társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a tagok által vállalt, előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkét hoznak létre üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység folytatása céljából. A tagok felelőssége a társaság felé a társasági szerződésben meghatározott vagyoni szolgáltatás nyújtására, a pótbefizetésre és a mellékszolgáltatásra terjed ki. A kft.-nél nem a társaság vagyoni felelőssége, hanem a társaság tagjainak a társasággal szembeni felelőssége korlátozott. A társaság felelőssége a vagyonának teljes erejéig korlátlan. A társaság tagja az lehet, aki a törzsbetét összegének megfelelő vagyoni szolgáltatással hozzájárul a

társaság törzstőkéjéhez. A törzsbetét összege nem lehet kisebb 100.000 forintnál, a törzsbetétek összességéből képzett törzstőke összege pedig a 3 millió forintnál. A törzstőke a társaságnak a cégbíróságnál bejegyzett saját tőkéje, és mint ilyet nevezik jegyzett tőkének is. A kft. tagja a törzsbetét összegét szolgáltathatja pénzbetét és nem pénzbetét (apport) formájában. A pénzbeli és a nem pénzbeli rész aránya azonban olyan mértékben meghatározott, hogy a pénzbeli részek összegének el kell érnie legalább a törzstőke 30 %-át, és legalább az egy millió forintot. A törzsbetétként szolgáltatni szándékolt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a tagok csak akkor fogadhatják el, ha az olyan dolog, szellemi alkotás vagy jog, amely • Vagyoni értékkel rendelkezik, a vagyoni hozzájárulásként meghatározott értéke megegyezik annak piaci érékével, és az időtálló, • Forgalomképes, tehát szabadon

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


átruházható, • Végrehajtás alá vonható. A társaság jogelőd nélküli alapításkor a törzsbetét nagysága határozza meg a társasági jogokat és a tag anyagi érdekeltségét megtestesítő üzletrész értékét, amelyet nevezhetünk az üzletrész névértékének. Részvénytársaság A rt. olyan jogi személyiségű gazdasági társaság, amelyet előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alapítanak. A részvényes felelőssége a társaság kötelezettségeiért a szolgáltatott vagyoni hozzájárulása erejéig terjed. A részvényes saját vagyonával nem felel a társaság kötelezettségeiért. A részvényes nem követelheti vissza a szolgáltatott vagyoni értéket, a részvénytársaság kötelezettségeiért az általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékéig felel. A rt., mint jogalany felelőssége azonban korlátlan, tartozásaiért teljes vagyonával felel. Közös vállalat A közös vállalat

üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására létrehozott gazdasági társaság. Alapító tagja lehet, illetve tevékenysége folytatásában részt vehet belföldi és külföldi illetőségű természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. A közös vállalat is tőkeegyesítő gazdasági társaság. A tagok hitelezőkkel szembeni felelőssége sajátos vagyoni felelősség. A közös vállalat tagjának a felelőssége együttes és kezesi felelőssége. Ez azt jelenti , hogy a hitelező a társaság fizetőképtelensége esetén minden egyes tagtól követelheti a társasággal szemben fennálló, a társaság által elismert követelésének kiegyenlítését, de csak a tag vagyoni hozzájárulása arányában és nem annak erejéig. A tag felelőssége egyszerű kezesi felelősség. A tag e felelőssége alapján a teljesítést mindaddig megtagadhatja, amíg az a közös vállalattól behajtható. A tagok a nyereségből a

vagyoni hozzájárulásuk arányában részesednek és a veszteséget ugyancsak a vagyoni hozzájárulásuk arányában viselik. A tagok a társasági szerződésben ettől eltérően is rendelkezhetnek. A tag a társaságból csak egy adott év végén léphet ki, ha kilépési elhatározását legalább 3 hónappal az igazgatótanácsnak írásban bejelentette. Jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság A gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat, célja a profitszerzés, a vagyon gyarapítása. Az egyesülés „non profit” szervezet. Alapításának és tevékenységének célja nem a saját haszonszerzés, és nyereségszerzés, hanem a tagok tevékenységi körén belül a tagok tevékenységének összehangolása, a tagok érdekeinek képviselete. Az egyesülés főtevékenysége előmozdítása érdekében az alaptevékenységet segítő szolgáltatási tevékenységet is folytathat. A társaságnak főtevékenysége mellett

nyújtott szolgáltatásait kiegészítő tevékenységnek nevezik. Az egyesülés alapítója és tagja lehet belföldi és külföldi természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. A társaság alaptevékenységének folytatásához nincs szükség társasági vagyonra, ezért nem jön létre vagyonegyesítés. A főtevékenységgel kapcsolatos költségeket a társaság tagjai a társasági szerződésben megállapított módon, mértékben és időben egymás között elszámolják, illetve a társaságnak megtérítik. Amennyiben a társaság a főtevékenysége mellett kiegészítő tevékenységet is végez, az ahhoz szükséges vagyont a tagok a társasági szerződésben meghatározott mértékben és módon biztosítják. A vagyon szolgáltatása történhet készpénz befizetéssel, és nem pénzbeli szolgáltatással, apporttal. A kiegészítő gazdasági tevékenység adózott eredményét a tagok egymás között a

tevékenységhez szolgáltatott vagyoni hozzájárulásuk arányában osztják fel. Az egyesülés tagjai anyagilag felelnek az egyesülés azon tartozásaiért, amelyekre a társaság vagyona nem nyújt fedezetet. Szövetkezet A szövetkezet mint vállalkozási forma nem tartozik a gazdasági társaságok körébe. A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásával és személyes közreműködésével alakuló jogi személyiségű vállalkozási és más tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet. Az lehet a szövetkezet tagja, aki vagyoni hozzájárulásként az alapszabályban meghatározott számú és összegű részjegyet jegyez és annak értékét megfizeti. A vállalkozás vagyona A vállalkozónak ahhoz, hogy tevékenységét megkezdhesse, majd folytathassa, eszközökre, reáljavakra van szüksége. A reáljavakat a vállalkozó a az árupiacon vásárolja meg vagy maga állítja elő. A reáljavak összessége képezi a vállalat vagyonát. A vállalkozói vagyon

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


körébe tartozó eszköz az értéktermelés egyik tényezője, másik tényezője a munkaerő. A vállalkozó ( a vállalat) a termelési eszközök vásárlásra fordított „mai” pénzzel annak jövőbeli pénzáramait vásárolja meg. A jövőbeli pénzáram tartalmazza az eszközök megszerzésére fordított mai pénzt és annak hozamát, a profitot. A vagyon vagyonelemekből tevődik össze, különböző eszközök formájában jelenik meg. A vagyonfajtákat attól függően, hogy értéküket hogyan adják át a velük előállított új terméknek, továbbá hogyan történik értékük visszatérítése az eladási árban, két csoportba soroljuk: • Befektetett eszközök • Forgóeszközök Azt, hogy egy eszköz befektetett eszköznek, vagy forgóeszköznek minősül-e a vagyontárgy lekötési ideje és nem a vagyontárgy értéke határozza meg. A befektetett eszközök olyan vagyonfajták, amelyek általában egy évnél hosszabb időn át vesznek részt az

értéktermelésben, és a termelési folyamatban fokozatosan használódnak el. A befektetett eszközök körébe tartoznak: • Az immateriális javak, • A tárgyi eszközök, • A befektetett pénzügyi eszközök. Az immateriális javak közé azok a nem anyagi természetű eszközök tartoznak, amelyek forgalomképesek és vagyoni értékkel rendelkeznek (pl.:vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, valamint az üzleti vagy cégérték). A tárgyi eszközök anyagi eszközök (ingatlan, műszaki berendezés, földterület). A vállalkozó, amennyiben tevékenységét sikeresen végzi, adózott nyereségre tesz szert, profithoz jut. A vagyontárgyak másik (külön) csoportját képezik azok az anyagi javak(eszközök), amelyeket a vállalkozás az értéktermelő folyamatban egy évnél rövidebb időn belül felhasznál. A vagyontárgyaknak a forgóeszközök körébe történő besorolása felhasználásuk időtartama alapján történik. Ezért az eszközöknek

forgóeszközzé vagy befektetett eszközzé történő minősítése során a vállalkozásban betöltött szerep is vizsgálandó. A forgóeszközök a termelés, a forgalom folyamatában állandó körforgást végeznek, s eközben a termelés, a forgalom különböző szakaszain haladnak át. A forgóeszközöket a termelés folyamatában elfoglalt helyük és szerepük alapján aszerint különböztetjük meg, hogy az eszközök az adott helyzetben • A termék előkészítése, • A tulajdonképpeni termelés, • A forgalom, szakaszaiban helyezkednek-e el. A forgóeszközöket a következőképpen csoportosíthatjuk: • Pénzeszközök, • Értékpapírok, • Készletek, • Követelések. Pénzeszköznek nevezzük a vállalkozás azon eszközeit, amelyek pénz formát öltöttek vagy rövid időn belül azokat pénzzé lehet átalakítani. Ide soroljuk a készpénzt, a csekkeket, az elszámolási betétszámlán lévő követelést. A forgóeszközök között azok az

értékpapírok szerepelnek, amelyeket a vállalkozó az átmenetileg szabad pénzeszközeiből forgatás, árfolyamnyereség elérése céljából vásárol. A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt és a tevékenységi folyamatban eredeti alakjukat elvesztik. Eredetük szerint megkülönböztetünk vásárolt és saját termelésű készleteket. A vásárolt készletek körébe tartoznak a termékek előállításához beszerzett különféle anyagok, áruk, amelyeket a termelés folyamatában egy éven belül felhasználnak. Saját termelésű készletnek minősülnek azok a készletek, amelyeket a vállalkozó maga állít elő. A saját termelésű készletek közé tartozik a félkésztermék, a késztermék, illetve azoknak az anyagoknak, áruknak az összessége, amelyek a megmunkálás, a félkész vagy késztermékké történő átalakítás

folyamatában vannak. A követelések olyan pénzformában kifejezett igények, amelyek azáltal keletkeznek, hogy a vállalkozó különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződések alapján teljesített, de a fizetési kötelezett az általa elfogadott, nem vitatott, elismert tartozását még nem egyenlített ki. A vállalkozónak a követelése kapcsolódhat továbbá: • Előlegfizetéshez is olyan esetekben, amikor a fizetett előleg ellenében a kötelezett nem teljesített, • Kölcsön nyújtáshoz a még vissza nem törlesztett kölcsön erejéig. A vállalkozó vagyonának rugalmasságán azt értjük, hogy a nem pénz formában lévő vagyontárgyak milye időn, általában hány napon belül tehetők pénzzé. Vagyonrugalmasság = Forgóeszköz-vagyon –a forgóeszközök köréből a rugalmatlan eszközök Tartós befektetések körébe tartozó vagyon + a forgóeszközök köréből a rugalmatlan eszközök A vállalkozó vagyonának

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


rugalmassága meghatározza a vállalkozó fizetőképességét és befolyásolja piaci alkalmazkodó képességét. A vállalkozói tőke A tőke mutatja meg, hogy mekkora és honnét származik az a vásárlóerő, amelynek birtokában a vállalkozó megszerzi a tevékenysége megkezdéséhez és folytatásához szükséges vagyont, továbbá, amely forrása a vállalkozás növekedésének. A vállalkozói tőke meghatározó eleme a saját tőke. Saját tőke nélkül nincs vállalkozói tőke. Az idegen tőke a saját tőkét egészíti ki a vállalkozási tevékenységhez szükséges tőke mértékéig. A saját tőke két forrásból származik A saját tőke egyik forrása a tulajdonosok által szolgáltatott vagyoni hozzájárulás, a másik forrása a tulajdonosok által a vállalkozásban visszahagyott adózott nyereség. A tulajdonosok vagyoni hozzájárulása teremti meg az alapítói tőkét és a tőketartalékot. Amennyiben a vállalkozó tőkéjét teljes

összegében a tagok, a részvényesek szolgáltatják, akkor a vállalkozás tőkéje megegyezik a vállalkozó saját tőkéjének összegével. A vállalkozás tagjai, részvényesei által a saját tőke részeként szolgáltatott pénzbeli hozzájárulásból vásárolt vagyon, továbbá az apportként szolgáltatott vagyoni érték az átadást követően már nem képezi a tag magánvagyonát és nem válik a tagok közös vagyonává. A vagyon a gazdasági társaság tulajdonába megy át. Alapítói tőke A saját tőke első megjelenési formája az alaptőke. Az alaptőke megmutatja, hogy a tulajdonosok a létesítő okiratban foglaltak szerint milyen összegű vásárlóerőt adtak át a gazdálkodó szervezetnek tevékenysége megkezdéséhez. A létesítő okiratban meghatározott tőkét nevezik jegyzett tőkének is. A gazdálkodó szervezet a jegyzett tőkéjét működésének folyamatában csökkentheti, növelheti. Az alapítói tőkét a tulajdonos(ok) lejárat

nélkül bocsátja(ák) a vállalkozás rendelkezésére, a tag, a részvényes az általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulást nem mondhatja fel, nem léphet fel a vállalkozással szemben olyan igénnyel, hogy a gazdasági társaság minden további nélkül szolgáltassa vissza az alaptőkéhez teljesített hozzájárulást. Fő szabály, hogy a gazdasági társaság a jegyzett tőke terhére a tagnak, a részvényesnek fizetést nem teljesíthet. A vállalkozó az eredménytartalékot felhasználhatja a jegyzett tőke emelésére, ez előző veszteség finanszírozására, osztalék fizetésére. Mielőtt a vállalkozási tevékenység eredményével az eredménytartalékot módosítják, azt az összeget, amely a saját tőke nagyságát változtatja, tárgyévi mérleg szerinti eredményként mutatják ki. A mérleg szerinti eredmény, ha nyereség, növeli, ha veszteség, csökkenti a vállalkozó saját tőkéjét. Az értékelési tartalék terhére pénzügyi

kötelezettséget vállalni, pénzügyi kötelezettséget teljesíteni, a saját tőke más elemét kiegészíteni nem lehet. A saját tőke elemek között az értékelési tartalék nem jelent valóságos pénzforrást. A tárgyévi mérleg szerinti eredményt átvezetik az eredménytartalék számlára. Az átvezetés után a vállalkozás rendelkezésre álló saját tőke egyenlő a befizetett jegyzett tőke, a tőketartalék és a még le nem kötött eredménytartalék együttes összegével. Idegen tőke A vállalkozási tevékenységet el lehet kezdeni és lehet folytatni kizárólag saját tőkével. A vállalkozási tevékenységet kizárólag idegen tőkére alapozni nem lehet. Az idegen tőke a saját tőkét egészíti ki a vállalkozás méretéhez szükséges tőkeerő szintjére. Az idegen tőke származhat tisztán pénzügyi és/vagy teljesítmény kapcsolatokból. A tevékenységét kezdő vállalkozó a pénzkapcsolatokból származó idegen tőkét

felhasználhatja tárgyi eszköz beszerzésre, szolgáltatón , az értékesítő tevékenységhez szükséges anyagok, áruk és mindazon költségeinek finanszírozásához, amelyek a tevékenység megkezdésekor felmerülnek. A saját tőke lejárat nélküli tőke. Ezzel szemben az idegen tőke lejárattal bíró tőke. Ez azt jelenti, hogy az idegen tőkét visszakell fizetni, és a hitelezőnek a szerződésben kikötött hiteldíj is jár. A fizetési kötelezettséget általában pénzben kell teljesíteni. A fizetési kötelezettség teljesítésének időtartama szerint különbséget teszünk hosszú- és rövidlejáratú fizetési kötelezettség között. Az alapítói tőkét kiegészítő saját tőke elemek Az alapítói tőkét kiegészítő saját tőke elemek: • A tőketartalék, • Az eredménytartalék, • A tárgyévi mérleg szerinti eredmény, • Értékelési tartalék. Hosszúlejáratúak azok a kötelezettségek, amelyek lejárata, visszafizetési

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


időtartama az egy évet meghaladja. Az egy évet meg nem haladó lejáratú fizetési kötelezettségek rövidlejáratúak. Az idegen tőkének a rövid- és hosszúlejáratú fizetési kötelezettségekre bontása a vállalkozás likviditásának szempontjából meghatározó jellegű. A hosszúlejáratú idegen tőke lehetővé teszi, hogy tartós befektetéseket finanszírozzon a vállalkozás. A tőketartalék a saját tőkének olyan eleme, amelyet jellemzően a tulajdonosok a jegyzett tőkén felül, visszafizetési kötelezettség nélkül bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére. A vállalkozó a még le nem kötött tőketartalékát felhasználhatja a jegyzett tőkéjének emelésére, veszteségének finanszírozására. A vállalkozónak eredménytartaléka akkor keletkezik, ha működése során adózott nyereséget ér el és azt vagy annak egy részét a tulajdonosoknak nem fizeti ki osztalék, illetve részesedés címén. A tulajdonosok által a tiszta (adózott)

nyereségnek a vállalkozónál visszahagyott része növeli a vállalkozó eredmény-tartalékát. Aki tartós befektetéseket rövidlejáratú hitellel finanszíroz, könnyen fizetőképtelenné válhat, és ezáltal elveszti üzletfeleinek bizalmát. Az a pénz, amelyet a vállalkozó a teljesítménykapcsolatai alapján egy évet meg nem haladó lejárati időre a vállalkozási tevékenységének finanszírozásához megszerez, jelenti számára a rövidlejáratú idegen finanszírozási forrásokat. A rövidlejáratú idegen pénzforrás származhat: • A vevők előrefizetéseiből, • • • • A szállítók által nyújtott kereskedelmi hitelekből, A tartós passzívákból, A rövid lejáratra felvett pénzhitelekből, kölcsönökből, Egyéb kötelezettségekből. A forgóeszközöket az idegen tőkével kell finanszírozni. Abban az esetben, ha ezek a tőkeforrások nem elegendőek a forgóeszköz finanszírozásához, a vállalkozó rövidlejáratú hitellel,

kölcsönnel egészítheti ki pénzforrásait. A forgóeszközöket a vállalkozó a számviteli mérlegében a rövidlejáratú eszközök között tüntetik fel. A saját, illetve a hosszúlejáratú idegen tőkével finanszírozott forgóeszközöket szokták tartósan, egy évet meghaladóan lekötött forgóeszközöknek nevezni. A forgóeszközök másik csoportját azok a forgóeszközök alkotják, amelyek egy-egy termelési ciklusban felhasználásra kerülnek és a ciklushoz kapcsolódó forgalmi folyamat befejeztével ismét pénzzé alakulnak át. Azok a forgóeszközök, amelyek egy-egy termelési, forgalmi folyamatban pénzből áruvá, majd áruból ismét pénzzé alakulnak át, képezik a vállalkozó rövidlejáratú kötelezettségekkel finanszírozott forgóeszközeit. A készenlétben tartott forgóeszközöket tartós finanszírozási forrásokkal, az értéktermelő és a hozzá kapcsolódó forgalmi folyamatban újratermelendő forgóeszközöket

rövidlejáratú forrásokkal finanszírozzuk. A nettó forgótőke összege arra ad választ, hogy a forgóeszközök milyen összegét, illetve hány %-át finanszírozzák saját tőkével és/vagy hosszú(közép) lejáratú idegen tőkével. A nettó forgótőke a saját és a hosszúlejáratú tőkének az a része, amely a befektetett eszközök finanszírozásához már nem szükséges. Tőkefedezeti mutató= saját tőke + hosszúlejáratú idegen tőke Befektetett eszközök + nettó forgótőkével finanszírozott forgóeszközök Minden olyan esetben, amikor a bemutatott összefüggések alapján a tőkefedezeti mutató értéke 1 (egy), a vállalkozó a szolid finanszírozási stratégia követelményének megfelelő gyakorlatot követi. Olyan esetben, amikor a tőkefedezeti mutató nagyobb 1-nél, a vállalkozó a konzervatív finanszírozási stratégiát követ. Az agresszív finanszírozási stratégiát az jellemzi, hogy tartós befektetéseket, illetve azok egy

részét nem saját, illetve saját és hosszúlejáratú finanszírozási forrásokkal, hanem rövidlejáratú kötelezettségekkel finanszírozzák. Pénzügyi tőkeáttétel A pénzügyi tőkeáttétel a tőke szerkezetével kapcsolatos fogalom. Az olyan tőkeszerkezetet, amely a saját tőkén kívül idegen tőkét is tartalmaz, pénzügyi tőkeáttételes tőkeszerkezetnek nevezik. A pénzügy tőkeáttételt az idegen tőkének a vállalkozásba történő bevonása hozza létre. A vagyoni értéket nem annak finanszírozási forrása, hanem a mindenkori piaci értéke határozza meg. A tőke költségét a tőke alternatív költsége határozza meg. A saját tőke költsége a tagok, a részvényesek által a társaságnak szolgáltatott vagyoni érték és a társaságnál visszahagyott adózott nyereség után elvárt hozam, amelynek alsó korlátja a tőke alternatív költsége. Az idegen tőkét a hitelezők bocsátják a vállalkozó rendelkezésére. Az idegen tőkét

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


vissza kell fizetni, és a pénz használatért kamatot kell fizetni. Az idegen tőke költsége a tőke használatáért fizetett díj, amelyet kamatnak neveznek. A idegen tőke után fizetendő kamatszintet ugyancsak a tőke alternatív költsége határozza meg. Olyan esetben, amikor a vállalkozó tőkéje pénzügyi tőkeáttételtől mentes, tehát kizárólagosan a saját tőke alkotja, akkor a vállalati tőkeköltség egyenlő az ex ante, illetve az ex post tőkealternatív költséggel. Ha úgy változik meg a tőke szerkezete, hogy nem módosul a tőke összege, akkor nem változik a tőkével finanszírozott eszközök hozama. Módosulni fog viszont a saját tőkére jutó hozam. Olyan esetben, amikor a idegen tőke költsége kisebb az eszközök hozamánál, a saját tőke hozama növekszik. Fordított esetben, amikor az idegen tőke költsége nagyobb az eszközök hozamánál, akikor csökkenni fog a saját tőke hozama. IX.fejezet (328-366. Oldalig) Idegen tőke

költsége: Az idegen tőke költsége a tőke használatáért fizetett díj, amelyet kamatnak neveznek. Az idegen tőke után fizetendő kamatszintet a tőke alternatív költsége határozza meg. Vállalkozó tőkeköltsége, ha nincs tőkeáttétel: Amikor a vállalkozó tőkéje pénzügyi tőkeáttételtől mentes, akkor a vállalati tőkeköltség egyenlő az ex ante, illetve az ex post tőkealternatíva-költséggel. Súlyozott átlagos tőkeköltség becslése: (Stk)=St/Öt*Sth+It/Öt*Ith, ahol A képletben: St =saját tőke It =idegen tőke Öt =összes tőke Sth =a saját tőke elvárt hozama Ith =az idegen tőke elvárt hozama Ha úgy változik meg a tőke szerkezet, hogy nem módosul a tőke összege, akkor nem változik a tőkével finanszírozott eszközök hozama. Módosulni fog viszont a saját tőkére jutó hozam. Olyan esetben, amikor az idegen tőke költsége kisebb az eszközök hozamánál, a saját tőke hozama növekszik. Fordított esetben, amikor az idegen

tőke költsége nagyobb az eszközök hozamánál, akkor csökkeni fog a saját tőke hozama. 9.6 Finanszírozás leírási bevételekből Leírási bevétel: Befektetett tárgyi eszközök értéke a termelés folyamatában fokozatosan megy át a vele előállított új termék értékébe. Az értékátadási folyamatot a költségek között elszámolt értékcsökkenési leírás közvetíti. A korábban befektetett, a bevételben visszatérülő tőkét nevezzük leírási bevételnek. Egy-egy elszámolási időn belül a leírási bevétel nagyságát a tárgyi eszközök körében: • a befektetett eszközök bruttó értéke • a befektetett eszközök használati ideje, • a tőkebefektetés törlesztésének módszere határozza meg. A befektetett eszközök bruttó értéke: az az érték, amennyibe az eszköz beszerzése, előállítása került, amilyen értéken a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi eszközt a vállalkozó

vagyonnyilvántartásába bevették. A befektetett eszköz használati ideje: az eszköz hasznos élettartama. A hasznos élettartam az az időszak, amely alatt a vállalkozó: • az eszközt várhatóan használni fogja, • az eszköz bekerülési értékét az eredmény terhére elszámolja, visszatörleszti. Az elszámolási idejét három tényező határozza meg: • fizikai elhasználódási idő • avulási idő • a jogi szabályok. A befektetett eszközök beszerzésére, előállítására fordított tőke visszatörlesztésének idejét az arra ható fizikai elhasználódási idő és a gazdasági avulási idő közül az határozza meg, amelyik hossza rövidebb. A befektetett eszköz használati idején belül a befektetett tőke visszatörlesztése, elszámolása az eredmény terhére történhet: • egyenletes (lineáris) ütemű, • gyorsított (az idő függvényében degresszív) ütemű, vagy • késleltetett (az idő függvényében progresszív) ütemű

törlesztési módszerrel. 9.6.1 A befektetett tőke egyenletes ütemű visszatörlesztése A befektetett eszköz egyenletes ütemű visszatörlesztése azon a feltételezésen alapul, hogy az immateriális javak, a tárgyi eszközök értéke az idő múlásával egyenes arányban csökken. A felszabaduló (visszanyert) tőke összegét a következő képlettel számítjuk ki: Vt = Bé/*n/M Ahol: Vt = visszanyert tőke az amortizációs idő egyes éveiben Bé= az eszközök könyv szerinti bruttó értéke M = használati idő hossza (év) n = használati idő egyes éve 9.6.2 Gyorsított ütemű tőketörlesztés A tőke gyorsított visszatérítésének esetében a berendezések működésének első éveiben azok az értékének nagyobb hányadát viszik át a velük előállított új termékek értékébe. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy a termékek árában az időarányosnál nagyon összegű amortizációt a piac elfogadja, arra az eladási ár nyújtson

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fedezetet. Évenkénti leírás százalékban = (M+1)-n/M* (M+1)/2*100 A képletben: M= a használati idő teljes hossza (év) N= a leírási évének a száma 9.6.3 Késleltetett ütemű tőketörlesztés Az immateriális javakba, a tárgyi eszközökbe fektetett tőke késleltetett visszatörlesztése esetén, az üzembe helyezését követő kezdeti időben kisebb, majd az idő előre haladtával növekvő (progresszív) mértékű amortizációt számolnak el az eredmény terhére. 9.6.4 Az amortizáció kapcsolata a társasági adóval A vállalkozó az amortizációt az eredmény terhére számolja el. Ahogy nő a költségek között elszámolt amortizáció, úgy csökken az adózás előtti eredmény. A vállalkozás maga határozza meg az immateriális és tárgyi eszközök után költségként elszámolásra kerülő amortizáció összegét. Nem lehet amortizációt elszámolni a már teljesen leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért immateriális

jószágnál, illetve tárgyi eszköznél. 9.7 Hosszú távú befektetések reáleszközökbe Azt a tőkebefektetést, amelyet azért határoznak el, hogy az által a jövedelemtermelést hosszabb távon (365 napot meghaladóan) szolgáló eszközöket és/vagy a jövedelemtermelés tárgyait megszerezzék, beruházásnak nevezzük. A beruházás élettartamát meghatározza, a befektetett tőkéből megvásárolt eszközök fizikai elhasználódási ideje, illetve az eszközök avulási ideje. A beruházás élettartama nem lehet hosszabb az eszközök fizikai elhasználódási, illetve avulási idejénél. Az így meghatározott élettartam csak akkor fogadható el, ha azon belül biztosított, hogy a befektetett tőke visszatérül és legalább egyszer megtérül. Akkor beszélünk tőke visszatérülésről, ha a beruházás élettartama alatt azt a tervezett értékcsökkenés formájában az eredmény terhére elszámolják és az árbevételben realizálják. A tőke

megtérülésének feltétele, hogy a vállalkozó a beruházás élettartama alatt érjen el legalább a befektetett tőke összegének megfelelő adózott nyereséget. 9.7.1 A beruházás ráfordításai, a beruházás bevételei Azt a pénzösszeget, amelyet a beruházásra rendelkezésre álló tőkéből az eszközök beszerzésére felhasználnak, a beruházás ráfordításának nevezzük. A beruházás ráfordításait két csoportba soroljuk: • a beruházás egyszeri ráfordításai: olyan negatív pénzáram, amelyek a projekt megvalósításához, működőképességének fenntartásához szükséges befektetett eszközök, mint az immateriális javak és tárgyi eszközök, továbbá a nettó forgótőkével finanszírozott forgóeszközök beszerzéséhez kapcsolódnak. • a beruházás folyamatos ráfordításai: azok a tárgyiasult és élőmunka felhasználások, amelyek mindaddig felmerülnek, amíg a befektetett eszközökkel termelő, szolgáló tevékenységet

végeznek. 9.7.2 A beruházás hozama A beruházás hozama a beruházás bevételeiben realizált adózás előtti, illetve adózás utáni nyereség. Az adózás előtti nyereség a beruházás folyamatos ráfordításaival megtisztított nettó bevétel. Az adózás utáni nyereség a vállalati nyereségadó (társasági adó) teherrel csökkentett adózás előtti nyereség. A beruházás adózott nyereségben kifejezett hozamát szokták nevezni a beruházás nettó cash-flow-jának (nettó pénzáramnak) is. 9.7.5 A beruházás értékelése Az azonos célú, azonos kockázatú, egymást kölcsönösen kizáró beruházási tervváltozatok értékelésére elterjedten a beruházás • a nettó jelenértékét, • a belső megtérülési rátáját, • jövedelmezőségi indexét alkalmazzák. 9.7.5.1 A beruházás nettó jelenértéke: A beruházás nettó jelenértékét a beruházás tőkeszükségletének jelenértéke és a beruházás bruttó cash-flow-jának

jelenértéke alapján határozzuk meg. A beruházás pozitív nettó jelenértéke megmutatja, hogy a beruházó a beruházás eredményeként mennyivel lett gazdagabb. A jelenérték szabály alapján: a, megfelel az alapkövetelménynek az a beruházási terv, amelynek a jelenértéke legalább zérus (NPV=0) b, az a beruházási tervet kell megvalósítani, amelynek a jelenértéke a legnagyobb zéruhoz viszonyítva (NPV megfelel az alapkövetelménynek az a beruházási terv, amelynek a jelenértéke legalább zérus (NPV=0) b, az a beruházási tervet kell megvalósítani, amelynek a jelenértéke a legnagyobb zéruhoz viszonyítva (NPV>0) c, nem szabad megvalósítani azt a beruházási tervet, amelynek nettó jelenértéke negatív. 9.7.5.2 Belső megtérülési ráta A belső megtérülési ráta (IRR) az a diszkontráta, amellyel ha diszkontáljuk a beruházás pozitív pénzáramait, eredményül a beruházás egyszeri ráfordításának jelenértékét kapjuk, azaz

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


NPV=0. Egy beruházás belső kamatlába az a diszkontráta, amely mellett a nettó jelenérték zérus. A beruházás nettó jelenértéke (NPV) kifejezi, hogy a beruházó a befektetésének hozamai alapján mennyivel lesz gazdagabb. A beruházás belső megtérülési rátája (IRR) a beruházó jövedelmezőségét fejezi ki. Egy beruházás nettó jelenértéke, tőke alternatív-költsége és belső megtérülési rátája között a következő összefüggés fedezhetjük fel. Amennyiben a beruházás: a, nettó jelenértéke zérus, akkor a belső megtérülési ráta megegyezik a tőke alternatívaköltséggel (IRR=r) b, nettó jelenértéke nagyobb, mint zérus, akkor a belső megtérülési ráta nagyobb lesz a tőke altarnatíva-költségénél (IRR>r) c, nettó jelenértéke negatív előjelű, akkor a belső megtérülési ráta kisebb lesz a tőke alternatíva költségénél (IRR<r) A belső megtérülési rátát fel lehet használni a beruházási terv még

elfogadható tőkeszükségletének meghatározására. 9.7.5.3 Jövedelmezőségi index A jövedelmezőségi index kifejezi a beruházás hozamainak a beruházás tőkeigényéhez viszonyított arányát. A jövedelmezőségi indexet az alábbiak alapján számoljuk ki: PI= a beruházás hozamainak jelenértéke / a beruházás tőkeszükségletének jelenértéke 9.7.5.4 Megtérülési idő A vállalkozás, illetve a beruházást finanszírozó abban érdekelt, hogy a beruházott tőke mielőbb megtérüljön a vele elérhető hozamokból. Minél rövidebb egy befektetés megtérülési ideje, annál kisebb annak a veszélye, hogy a befektetési döntésnél nem, vagy nagy bizonytalansággal prognosztizált események bekövetkezése meghiusítja a befektetett tőke megtérülését. Olyan esetben amikor azonos célú, kockázatú, egymást kölcsönösen kizáró, de különböző élettartamú beruházási tervek között kell választani, a tervek gazdaságossági sorrendjét az

egyszeri és folyamatos ráfordításokból számított éves ráfordítás-egyenértékes alapján határozzuk meg. Előnyösebb az a beruházási terv, amelynél az éves ráfordítás-egyenértékes kisebb. 9.8 A vállalkozó pénzügyi helyzetének áttekintése A vállalkozó pénzügyi helyzetének elemzéséhez általánosan használt pénzügyi kimutatások: mérleg és eredménykimutatás. A mérleg tartalmazza a vállalkozó eszközeit (vagyonát) és vagyonának forrásait, valamit azok értékét a beszámolási időszak elején és végén meglévő állapotnak megfelelően. A mérleg olyan vagyon és forrás állomány kimutatás, amely: • információt szolgáltat a vállalkozó eszközeinek és forrásainak összetételéről , értékérő, változásairól. • Megmutatja a vállalkozó tőkeerősségét, eladódottságának fokát, • Lehetővé teszi a vállalkozó eszközgazdálkodásának, fizetőképességének vizsgálatát. Az eredménykimutatás

információt szolgáltat arról ,hogy a vállalkozó a beszámolási időszakban milyen hatékonysággal használta fel eszközeit, foglalkoztatta a munkaerőt. Az eredménykimutatás adatai alapján megállapításokat tehetünk a vállalkozó eredményének alakulására, a profit alakulását befolyásoló egyes tényezőkre, a profit felhasználásra. 9.8.1 A jövedelmezőség vizsgálata A jövedelmezőség a vállalkozó pénzben kifejezett eredményét valamely eszköz, vagy tőkeelemhez viszonyítva méri. A tevékenység jövedelmezőségének megállapításához az eredményt az eredménykimutatás szolgáltatja. A kimutatás a következő eredményeket tartalmazza: • üzemi eredmény. Az üzemi eredmény az alaptevékenység eredménye. Az alaptevékenység az alapító okiratban meghatározott tevékenység. A vállalat életképességét alapvetően az üzemi eredmény determinálja. • • • • Az alaptevékenységbe nem tartozó tevékenységek bevételeinek

és ráfordításainak különbözete Kamatfizetés és adózás előtti eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény. A vállalkozó tiszta profitja, amely részben vagy egészében felosztásra kerül a tulajdonosok között, vagy a tulajdonosok részben, vagy egészében visszahagynak a vállalkozásban. Az adózott nyereséget nevezik felosztható nyereségnek is. Attól függően, hogy a vállalkozási tevékenysége pénzben kifejezett hasznosságát melyik termelési , illetve tőketényező, vagy pénzáram arányában fejezik ki, a jövedelmezőségi mutató lehet: • eszköz-jövedelmezőségi mutató (ROA) • sajáttőke-arányos jövedelmezőségi mutató (ROE) ROE = kamatfizetés és adózás előtti nyereség / mérlegben kimutatott eszközérték Eszközarányos árbevétel = nettó árbevétel / eszközérték Fedezeti hányad = kamatfizetés és adózás előtti eredmény / nettó árbevétel A vállalat eszközjövedelmezőségét az egységnyi

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


eszközértékre jutó nettó árbevétel és a nettó árbevételben realizált kamatfizetés és adózás előtti eredmény határozza meg. A saját tőkearányos nyereség számítása: ROE = adózott nyereség / saját tőke 9.8.2 A vállalkozó eladósodottsága A vállalkozó eladósodottságát, illetve annak mértékét a vállalat pénzügyi tőkeáttételi mutatója fejezi ki. A vállalkozó eladósodottságának mértékét az eladósodottsági mutató fejezi ki. Az eladósodottság mértékét ki szokták fejezni: - a hosszúlejáratú adósság és az összes tőke - a hosszúlejáratú adósság és a saját tőke - az összes adósság és az összes tőke, továbbá - az összes eszköz és a saját tőke arányaként. A vállalkozó eladósodásának határt szab: - a kamatfizetés és adózás előtti nyereség - a hitelezők kockázatvállalása - a tulajdonosok kockázatvállalása. 9.8.3 Likviditási vizsgálat A likviditás fogalmának kettős értelmezése van.

Likviditáson értjük egyszer az azonnali fizetőképességet, amely azt jelenti, hogy a vállalkozó mindaddig rendelkezik annyi pénzeszközzel, amennyi szükséges az esedékes fizetési kötelezettségének teljesítéséhez. A vállalat likviditási helyzetének értékeléséhez alkalmazott mutatók: - likviditási gyorsráta = pénzeszközök +likvid értékpapírok +vevők/rövidlejáratú kötelezettségek - likviditási ráta = forgóeszközök / folyó források - a kamatfedezeti mutató = kamatfizetés és adózás előtti nyereség /a kamatkötelezettség - a működést finanszírozó időtartam mutató = pénzeszközök + likvid értékpapírok + vevők/ napi átlagos működési kiadás - átlagos beszedési idő 7 (nyitó vevőállomány + záró vevőállomány)/2/átlagos napi nettó árbevétel - átlagos fizetési idő = (nyitó szállítóállomány + záró szállítóállomány)/2/ átlagos napi anyagjellegű ráfordítás - fordulatok száma = nettó

árbevétel / forgóeszközök átlagos értéke - forgási idő napokban = forgóeszközök átlagos értéke / egy napi bevétel A fordulatok számának növelése az egységnyi forgóeszközre jutó árbevétel növekedésével jár együtt. A forgási idő napokban azt fejezi ki, hogy hány nap volt szükséges a forgóeszközök egyszeri megtérüléséhez. A fordulatok száma és a forgási idő napokban mutatók között fordított arányosság áll fenn. A kisebb értékű fordulatok száma hosszabb idejű, napokban kifejezett, forgási idővel jár együtt. A hosszabb idejű forgási időhöz kisebb értékű fordulatok száma mutató tartozik. A forgóeszközök forgási idejének csökkentésével mérsékelni lehet a forgótőke szükségletet. 9.8.4 Piaci értékmutatók Ráta számítása = részvényárfolyam / egy részvény könyv szerinti értéke Részvény könyv szerinti értéke = saját tőke / részvények darabszáma Árfolyam / nyereség ráta =

részvényárfolyam / egy részvényre jutó adózott nyereség A piaci érték/könyv szerinti érték ráta, valamit az árfolyam/nyereség ráta hányados értéke meg kell, hogy feleljen a saját tőkearányos nyereség értékével. 10.1.2.1.12. Az ÁFA megfizetése Az általános forgalmi adó alanya a rá vonatkozó eljárási szabályok szerint havonta, a tárgyhót követő hó 20-áig, negyedévente, a negyedévet követő hó 20-áig, illetve évente, az adóévet követő év február 15-ig nyújt be adóbevallást. Az adót az adóbevallás napjáig kell megfizetni. Azt az adót, amelyet az elért jövedelem után kell fizetni, jövedelemhez kapcsolt adónak nevezzük. A magánszemély jövedelme után az államháztartás javára jövedelemadót fizet. Az adó általános jellemzői: főszabály szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles, kivételt képeznek ez alól az adómentes bevételek, az adó általános adó, az adó közvetlen adó, a

magánszemély jövedelme adózás céljából összevontan adózó jövedelmek és külön adózó jövedelmek csoportjába tartozik, az adókötelezett az összevontan adózó jövedelmek adóját meghatározott esetekben adókedvezményekkel csökkentheti, az adót egyes kivételekkel naptári évenként, az összes jövedelem után kell megállapítani és megfizetni. A magánszemély jövedelme után fizet adót. A jövedelem elsődleges megjelenési formája a bevétel. A magánszemélynek az adóévben lehetnek olyan bevételei, amelyek alapján adófizetési kötelezettsége keletkezik, de szert tehet a magánszemély olyan bevételekre is, amelyek adóztatás szempontjából nem minősülnek bevételnek. A bevételből a jövedelem kiszámításához tudnunk kell, hogy a jövedelem lehet: a bevétel összegének egésze, a bevétel összegének – a vele szemben elszámolható – költségekkel csökkentett része, a bevétel összegének a személyi jövedelemadóról

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szóló törvényben meghatározott költséghányaddal csökkentett része. A jövedelem kiszámításánál költségnek minősül a bevétel megszerzésével összefüggő, a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás. A magánszemély jövedelmének meghatározásánál a kiadás igazolására csak számla, egyszerűsített számla, illetve számlát helyettesítő okmány felel meg, ha a magánszemély olyan terméket vásárol vagy szolgáltatást vesz igénybe, amelynek az eladója bármely oknál fogva ezek eladására kötelezett. A jövedelem megszerzésének időpontja határozza meg, hogy a magánszemély az adóval melyik naptári naptól számítva tartozik az államnak. A jövedelem megszerzésének időpontja: a pénzbeli formában kapott bevétel esetén az a nap, amikor a magánszemély a bevételéhez hozzájutott vagy az a rendelkezésére állt, ha a kifizető a magánszemélyt megillető, adóelőleggel csökkentett összeget

átutalással vagy postai úton küldi el, a jövedelem átutalásának vagy a postára adásának napja, nem pénzbeli formában kapott bevétel esetén a bevétel birtokba vételének napja, a jövedelem jóváírása esetén a jóváírás napja, váltóval történő fizetés esetén a váltó birtokba vételének napja. A magánszemélynek adókötelezettségéről olyan adónyilvántartásokat kell vezetnie, amelyekből megállapítható és ellenőrizhető a jövedelem, a jövedelem után fizetendő adó, az igénybe vett adómentességek, adókedvezmények, a megfizetett adó. A magánszemély adókötelezettségéről alapnyilvántartást (pénztárkönyv vagy naplófőkönyv, bevétel és költségnyilvántartás, bevételi nyilvántartás) és részletező nyilvántartást (vevőkkel szembeni követelések, szállítókkal szembeni tartozások, tárgyi eszközök, tőkejövedelmek, személyi jellegű kifizetések nyilvántartása) vezet. A magánszemély adóköteles

bevételének adóztatás szerinti rendszere: Adómentes bevételek: szociális és más ellátások adómentessége, közcélú juttatások adómentessége, egyes tevékenységekhez kapcsolódó bevételek adómentessége, költségtérítés jellegű bevételek adómentessége, kártérítés jellegű bevételek adómentessége, egyes természetbeni juttatások bevételének adómentessége, Összevontan adózó bevételek: nem önálló tevékenységből származó bevételek, önálló tevékenységből származó bevételek, egyéb bevételek, Elkülönülten adózó bevételek: egyéni vállalkozásból származó bevétel, átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő bevétele, tételes átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó bevétele, vagyonátruházásból származó bevétel, tőkejövedelemből származó bevétel, vegyes jövedelmek (kisösszegű kifizetés, ingatlan bérbeadás, nyereményből, privatizációs lízingből

származó bevétel). Összevont adóalapba tartozó jövedelmek: Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek: munkaviszonyban folytatott tevékenység, társas vállalkozás magánszemély tagjának a társaságban való közreműködése, akkor, ha annak ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el, jogszabály alapján választott tisztségviselő tevékenysége, segítő családtag tevékenysége, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményekben a nem önálló munkából származó nevesített bevételek. Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut és a bevétel nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Önálló tevékenységből származó jövedelmek: vállalkozó kivét, mezőgazdasági őstermelő tevékenysége, könyvvizsgáló tevékenysége, mellékszolgáltatás, szellemi tevékenység, megbízási szerződés

alapján fizetett díj költségtérítések. Az egyéni vállalkozói kivét az egyéni vállalkozó által személyes munkavégzés címén a vállalkozásból kivett, a vállalkozás költségei között elszámolt bevétel. Az egyéni vállalkozói kivét teljes összegében adóköteles, azzal szemben költséget, költségátalányt elszámolni nem lehet. A mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó bevételből a jövedelmét számíthatja: tételes költségelszámolással, 10%-os költséghányad érvényesítésével, átalányadózással. A tételes költségelszámolás szabályai: költségként elszámolni csak azokat a kiadásokat lehet, amelyeket a törvény költségként elismer, csak számlával igazolt költségeket lehet levonni a bevételből, a tárgyévi bevétellel szemben csak tárgyévi költség számolható el, a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés része a bevételnek, 100 ezer Ft értékhatár alatt a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési ára, előállítási költsége költségként elszámolható, kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszközök, nem anyagi javak után értékcsökkenést csak a mezőgazdasági őstermelő számolhat el, azokat a kiadásokat, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerzős tevékenységgel kapcsolatban merültek fel, a jövedelemszerző tevékenységgel arányosan kell elszámolni. A költségek 10%-os költséghányaddal történő érvényesítése a költségek bizonylat nélküli elszámolására ad lehetőséget. A költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90%-a jövedelem. Egyéb jövedelmek: adóterhet nem viselő járandóság, magánnyugdíj-pénztári tag részére nem nyugdíj címén fizetett összeg, külföldi kiküldetés díja, kifizető által fizetett adóköteles biztosítás, szakképzéssel, szociális gondozói díjjal, hallgatói munkadíjjal

kapcsolatos adómentes határt meghaladó kifizetések, egyéb nem önálló és önállóba nem tartozó kifizetések. Átlagos adókulcs: (összevont adóalap számított adója / összevont adóalap) × 100 A számított adót csökkentő kedvezmények: külföldön megfizetett jövedelem adója 90%, maximum átlagadó kulcs szerinti adó, adójóváírás a bér 18%-a, adóterhet nem viselő járandóság adója (gyes, gyed, ösztöndíj). Amennyiben a magánszemélynek olyan jövedelme is van, amely külföldön is adóköteles, de a nemzetközi egyezmény szabályai szerint vagy viszonosság alapján, illetve ezek hiányában a jövedelmet össze kell vonni a belföldön adóköteles összevontan adózó jövedelmekkel, akkor a külföldön megfizetett adót be lehet számítani. A számított adót csökkenteni lehet az adójóváírás összegével. Adójóváírásra az a magánszemély jogosult, akinek az adóévben bérjövedelme is van és az összes bevallási

kötelezettség alá eső jövedelme nem haladja meg a jogosultsági határt. Az alap adójóváírás az adóévben megszerzett bér 18%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9.000 Ft, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg a jogosultsági határt, az 1.500.000 Ft-ot vagy az előbb meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 18%-át meghaladó része, ha a magánszemély éves összes jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 600.000 Ft-tal növelt összegét (2.100.000 Ft). A kiegészítő adójóváírás az adóévben megszerzett bérből jogosultsági hónapok száma és 50.000 Ft szorzatát meghaladó rész 18%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 2.340 Ft, feltéve, hogy a magánszemély éves összes jövedelme nem haladja meg a kiegészítő jogosultsági

határt, az 1.000.000 Ft-ot.