Betekintés: Bilics Brigitta - Regionális üzleti központok Magyarországon

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


http://www.doksi.hu Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Gazdaságdiplomácia és Nemzetközi Menedzsment Szak Nappali tagozat EU Üzleti Tanulmányok szakirány Regionális üzleti központok Magyarországon Készítette: Bilics Brigitta Budapest, 2005 http://www.doksi.hu Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................................... 5 1. A szolgáltatások fogalma, csoportosítása ............................................................................... 9 2. A szolgáltatások szerepe a világgazdaságban ...................................................................... 11 3. A szolgáltatáskereskedelem fejlődése .................................................................................. 13 4. Tőkeáramlások a szolgáltatásokban ..................................................................................... 15 4.1

Nemzetközi trendek a szolgáltatásokba irányuló külföldi működőtőke-beruházások ... 15 4.2 A külföldre helyezhető szolgáltatások ismérvei ............................................................. 17 5. Regionális üzleti központok ................................................................................................. 19 5.1 A regionális üzleti szolgáltató központok fogalma és létrehozásuk mozgatórugói........ 19 5.1.1 Globalizáció és standardizáció ................................................................................ 19 5.1.2 Szakosodás .............................................................................................................. 20 5.1.3 Integrációs stratégiák ............................................................................................... 22 5.2 Cégen belüli külföldre helyezés versus outsourcing ...................................................... 24 5.3 A szolgáltatásokat

külföldre helyező vállalatok ismérvei .............................................. 25 5.4 A regionális üzleti központok típusai és a végzett tevékenységek ................................. 25 5.4.1 Call centerek ............................................................................................................ 26 5.4.2 Osztott szolgáltatási központok ............................................................................... 26 5.4.3 IT központok ........................................................................................................... 26 5.5 A regionális üzleti központok ideális helyszíne ............................................................. 27 5.5.1 Kedvelt desztinációs országok................................................................................. 27 5.5.1.1 Call centerek ..................................................................................................... 28 5.5.1.2 Osztott szolgáltatási

központok ........................................................................ 28 5.5.1.3 IT-központok .................................................................................................... 28 5.6 A regionális üzleti központ létrehozásának feltételei a fogadó országokban ................. 29 5.6.1 Költségszínvonal ..................................................................................................... 29 5.6.2 Munkaerő ................................................................................................................. 29 5.6.3 Infrastruktúra ........................................................................................................... 29 5.6.4 Gazdasági-politikai környezet ................................................................................. 30 5.6.5 Létező üzleti érdekeltség ......................................................................................... 30 5.6.6 Időzónák

.................................................................................................................. 31 5.6.7 Egyéb tényezők........................................................................................................ 31 6. Magyarország adottságai az üzleti szolgáltató központok létrehozásának szemszögéből ... 32 6.1 A külföldi működő tőke szerkezeti átalakulása Magyarországon .................................. 33 6.2 Emberi erőforrások ......................................................................................................... 36 6.2.1 Egyetemek és főiskolák, 2003/2004 ........................................................................ 37 6.2.2 Nyelvtudás ............................................................................................................... 38 6.3 Info-kommunikációs környezet ...................................................................................... 40 6.3.1

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Telefonhálózat ......................................................................................................... 41 6.3.2 Az info-kommunikációs iparág ............................................................................... 42 6.4 Politikai-gazdasági környezet ......................................................................................... 43 6.5 Állami ösztönző- és támogatórendszer ........................................................................... 46 6.5.1 Közvetlen beruházásösztönző támogatások ............................................................ 46 6.5.1.1 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program - GVOP ................................. 47 6.5.1.2 SMART Hungary beruházás-ösztönzési pályázatok ........................................ 47 3 http://www.doksi.hu 6.5.1.3 Munkahely-teremtési és képzési támogatás ..................................................... 48 6.5.2 Közvetett állami ösztönzők

– adójellegű támogatások............................................ 49 6.5.2.1 Társasági adókulcs ............................................................................................ 49 6.5.2.2 Fejlesztési adókedvezmény .............................................................................. 50 6.5.2.3 Fejlesztési tartalék ............................................................................................ 50 6.5.2.4 A fix összegű egészségügyi hozzájárulás csökkentése .................................... 50 6.5.2.5 Kedvező változások 2005-ben .......................................................................... 50 6.5.3 Egyablakos rendszer ................................................................................................ 51 6.6 A nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházások támogatásának rendszere

...................................................................................................... 52 6.6.1 Feldolgozóipari nagyberuházások részére nyújtott egyedi támogatások rendszere 53 6.6.2 Regionális szolgáltatóközpontok részére nyújtott egyedi támogatások rendszere .. 54 6.7 Ingatlanpiac és lakhatási lehetőségek ............................................................................. 56 6.8 Céges jelenlét a regionális üzleti központok megjelenése előtt ..................................... 57 6.9 Verseny a régióban ......................................................................................................... 58 6.9.1 Magyarország erősségei és gyengeségei ................................................................. 58 6.9.2 Hazánk támogatási rendszere a környező országok támogatási rendszereinek tükrében

............................................................................................................................ 59 6.9.2.1 Közvetlen támogatások..................................................................................... 59 6.9.2.2 Közvetett állami ösztönzők .............................................................................. 60 6.9.2.3 Egyéb szolgáltatások ........................................................................................ 60 7. Magyarországra települt regionális üzleti központok ........................................................... 61 7.1 A magyarországi regionális üzleti központok típus és tevékenységek szerint ............... 61 7.1.1 Pénzügyi központok ................................................................................................ 61 7.1.2 Regionális call centerek ........................................................................................... 62 7.1.3 IT központok

........................................................................................................... 63 7.2 A hazánkban regionális üzleti központot létrehozó vállalatok típusai ........................... 64 7.3 Magyarország legnagyobb előnyei és hátrányai a befektetők szemszögéből................. 65 7.3.1 Erősségek a vállalati befektetők feedback-je alapján .............................................. 65 7.3.2 Gyengeségek a vállalati befektetők feedback-je alapján: ........................................ 66 7.4 A foglalkoztatottak száma .............................................................................................. 68 7.6 A központ lokációja Magyarország területén belül ........................................................ 68 7.5 A központ lokációja Magyarország területén belül ........................................................ 68 7.7 A központok által nyújtott szolgáltatások igénybevevői

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


................................................ 69 Összegzés ................................................................................................................................. 70 Bibliográfia ............................................................................................................................... 72 Melléklet ................................................................................................................................... 77 4 http://www.doksi.hu Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. ábra A beáramló külföldi működőtőke-beruházások szektoriális megoszlása 1990-ben ............ 16 2. ábra A beáramló külföldi működőtőke-beruházások szektoriális megoszlása 2002-ben ............ 17 3. ábra A külföldi működőtőke szektoriális megoszlása ................................................................. 33 4. ábra A munkaerő termelékenysége 2003-ban

............................................................................. 36 5. ábra Egységnyi munkaerőköltség 2003-ban vásárlóerő-paritáson .............................................. 36 7. ábra Új kutatás-fejlesztési központok Magyarországon .............................................................. 40 8. ábra Maximális támogatási arányok Magyarországon ................................................................ 44 1. táblázat Kereskedelmi szolgáltatások nemzetközi kereskedelme, 2003 ........................................... 11 2. táblázat A Magyarországra beáramló külföldi működőtőke-beruházások a szolgáltatásokban ....... 35 3. táblázat Diplomával rendelkezők aránya .......................................................................................... 37 4. táblázat Hallgatók száma .................................................................................................................. 37 5.

táblázat Nyelvtudás ........................................................................................................................... 38 6. táblázat Internet-felhasználás ............................................................................................................ 41 7. táblázat A magyar mobiltelefon-piac helyzete 2004 szeptemberében .............................................. 41 8. táblázat Magyarország makroökonómiai mutatói ............................................................................. 45 5 http://www.doksi.hu 9. táblázat Gazdasági kilátások ............................................................................................................. 45 10. táblázat Rangsor kockázat alapján .................................................................................................... 46 11. táblázat Társasági adókulcs néhány országban 2003-ban

................................................................. 49 12. táblázat Lakhatási költségek néhány nagyvárosban.......................................................................... 57 6 http://www.doksi.hu Bevezetés Nagy port kavart a magyarországi köztudatban, mikor számos külföldi nagyberuházó szinte egyidőben bejelentette: megszűnteti hazánkban folytatott tevékenységét, vagy legalábbis annak egy részét, és a máshol elérhető költségelőnyök miatt tőlünk keletebbre viszi termelését. Elemzők azonban már számítottak hasonló eseményekre: hazánk egyre inkább elveszteni azon előnyeit, amelyek a rendszerváltás után számos külföldi működőtőke-beruházást vonzottak az országba. Az európai uniós szabályozások értelmében ma már nem tudunk a korábbiakhoz hasonló mértékű adókedvezményeket biztosítani, és a munkabérek növekedésével már nem olyan olcsó a magyar munkaerő, mint az néhány éve volt.

Kénytelenek voltunk felismerni, hogy a globális versenyben már nem vagyunk olyan kedvező pozícióban a feldolgozóipari működőtőke vonzásában, mint korábban. Az összeszerelés, az egyszerű gyártási folyamatok olyan tevékenységek, melyeket a Figyelő egyik cikke „tipikus vándorgyártás”-nak nevezett: mindig oda helyezik ezeket a tevékenységeket, ahol nagy mennyiségben rendelkezésre áll az olcsó és viszonylag képzetlen munkaerő, és alacsonyak a működési költségek. Másik fontos tényező, hogy a külföldi beruházók „bátorsága” igencsak megnőtt. Nagy szó volt annak idején, amikor a külföldi működőtőke először, kissé bizonytalanul „átlépte a Dunát”, és megkezdődött az ország keleti részén is a külföldi telephelyek létrehozása. Utána hallhattuk, ahogy Magyarország sorra veszített el nagyberuházásokat, a környező országok javára. Ekkor állt elő a hazánk a SMART Hungary beruházásösztönző programmal,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


és kezdtük el tudatosan hirdetni, hogy hazánk másféle, magasabb hozzáadott értéket előállító tevékenységek végzésére ideális helyszín a külföldi működőtőke számára. A tapasztalat pedig eddig igen jó. Az ITDH-nál már 2001 óta érzékelik, hogy van érdeklődés Magyarország iránt az ilyen típusú beruházások tekintetében, és az elmúlt pár évben számos, és örömmel láthatjuk, hogy egyre több ilyen projekt valósult meg. Az elmúlt években szinte „gombaszámra” szaporodnak a fővárosban a nagy transznacionális vállalatok különböző regionális szolgáltató központjai. Ezek a beruházások pedig elismerten magas technológiai, tárgyi és humán fejlettséget, jelentős tőkebefektetést és hozzáadott értéket valósítanak meg. Típustól függetlenül magas jövedelmet, valamint globális jelenlétet biztosítanak. 7 http://www.doksi.hu Hazánk számára pedig külön pozitívum, hogy az eddigi, ugyan nem túl hosszú

időre visszanyúló, nemzetközi tapasztalat szerint az ilyen beruházások esetében, bár alacsonyak a központ fizikai létrehozásának költségei, a kiválasztott telephely melletti döntés általában tartósnak és stabil elkötelezettségnek tekinthető. Nem az épületekbe, gyártóberendezésekbe fektetnek nagy összegeket, hanem az emberekbe; a tudást pedig nehezebb továbbmozdítani, mint egy gyártósort. 8 http://www.doksi.hu 1. A szolgáltatások fogalma, csoportosítása A szolgáltatásoknak mind a mai napig nincs egy egységesen kidolgozott és elfogadott definíciója. Az definíció kialakítását rendkívül megnehezíti a tény, hogy szolgáltató szektor rendkívül heterogén, nagyon különböző tevékenységeket tömörít magába a legegyszerűbbektől a legösszetettebb tevékenységekig. Ezért általában a szolgáltatási tevékenységek fajtáinak meghatározásával különíthető el, hogy értünk szolgáltatás alatt. Jelen

dolgozat irányadóul a WTO 1991-ben kidolgozott klasszifikációját veszi alapul, mely alapvetően a következő szolgáltatási szektorokat nevezi meg: 1 1. Üzleti szolgáltatások 2. Kommunikációs szolgáltatások 3. Építési és ehhez kapcsolódó mérnöki szolgáltatások 4. Disztribúciós szolgáltatások 5. Oktatási szolgáltatások 6. Környezeti szolgáltatások 7. Pénzügyi szolgáltatások 8. Egészségügyi és ehhez kapcsolódó szociális szolgáltatások 9. Turizmus és utazással kapcsolatos szolgáltatások 10. Rekreációs, kulturális és sporttal kapcsolatos szolgáltatások 11. Szállítási szolgáltatások 12. Egyéb szolgáltatások, melyek máshova nem lettek besorolva Jelen dolgozat fő témája az üzleti szolgáltatások, melyen belül a következő alkategóriákat különböztetünk meg: 1 - Szakmai szolgáltatások - Számítógépes és ehhez kapcsolódó szolgáltatások - Kutatás és fejlesztési szolgáltatások - Ingatlannal

kapcsolatos szolgáltatások - Bérleti/lízing szolgáltatások - Egyéb üzleti szolgáltatások www.wto.org 9 http://www.doksi.hu Az OECD az alábbi szolgáltatásokat sorolja a stratégiai szolgáltatások körébe: - Számítógépes szolgáltatások (Corporate IT Services) - K+F és technológiai szolgáltatások (R&D) - Marketing tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatások - Vezetési-szervezési, stratégiaalkotással kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások - Emberi erőforrás-gazdálkodáshoz fűződő szolgáltatások (Human Resources) Ezek mellett említhetőek még a számviteli szolgáltatások, a logisztika és a disztribúció.2 2 Magyar Gazdaságkutató Intézet: A regionális üzleti központok szerepe Magyarországon (Magyarország a regionális versenyképesség tükrében), Budapest, 2003. október. 9-10. old 10 http://www.doksi.hu 2. A szolgáltatások szerepe a világgazdaságban Az 1980-as évtized második felétől

jelentős változások bontakoztak ki a világgazdaságban: a szolgáltatások átvették a nemzetközi gazdasági kapcsolatok globalizálódásának hajtóerejét a feldolgozóipartól. A fejlett ipari országokban, és ma már néhány fejlődő országban is a szolgáltatási szektor került túlsúlyba a mind a GDP-hez való hozzájárulás, mind a foglalkoztatás tekintetében. A szolgáltatások részesedése a legtöbb ország nemzeti össztermékében tartósan növekedett az elmúlt négy évtizedben, és 2001-re elérte a fejlett országokban a GDP 72, a fejlődő országokban a GDP 52, és a Közép-Kelet Európai országokban a GDP 57 százalékát. 3 A 2001-es megtorpanástól eltekintve a szolgáltatások nemzetközi kereskedelme az elmúlt időszakban folyamatosan növekedett. 1. táblázat Kereskedelmi szolgáltatások nemzetközi kereskedelme, 2003 (milliárd dollár és százalék) Export Érték Éves százalékos változás 2003 1990-95 1995-2000 2001 2002 2003 1

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


763 9 4 0 6 12 Import Érték Éves százalékos változás 2003 1990-95 1995-2000 2001 2002 2003 1 743 8 4 1 5 12 Forrás: WTO World Trade Report 2004 Mindemellett 2002-ben a világ exportjának már mintegy 20%-át tették ki a szolgáltatások. 4 A világ szolgáltatásainak mindössze egy tizede lép be a nemzetközi kereskedelembe, míg az ipari termékeknek több mint a fele. 5 Ezen belül határozott szerkezeti eltolódás figyelhető meg az ún. „egyéb szolgáltatások” javára, melyek túlnyomórészt az ún. termelői szolgáltatásokat foglalják magukba, melyek az Európai Unió statisztikai besorolása, a NACE szerint a következők: üzleti szolgáltatások, elosztó kereskedelem, hálózati szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások Az egyéb szolgáltatások világexportja 1990-2002 3 UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 97. old. UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 97.old. 5 UNCTAD World Investment Report

2004, The Shift Towards Services, 97. old. 4 11 http://www.doksi.hu között mintegy kétszeresére nőtt, részaránya a szolgáltatások összességében ma már messze megközelíti az 50 százalékot. 6 A tény, hogy a szolgáltatások a világexport mindössze egyötödét teszik ki, jól mutatja számos szolgáltatás természetét, hogy nem hozható kereskedelmi forgalomba: sok szolgáltatás nem raktározható, és emiatt ott és akkor kell „születnie”, ahol fogyasztva lesz. A kereskedelmi forgalmazhatóság akadályai néhány esetben túlléphető az egyéni fogyasztók vagy szolgáltatás-nyújtók ideiglenes helyváltoztatásával. De a legtöbb szolgáltatás esetében, a külföldi piacok kiszolgálásának egyetlen módja a helyi működés létrehozása működőtőke-beruházással, vagy más megegyezésekkel (pl. licencing). Ez megváltozhat, ahogy egyre több szolgáltatás forgalmazhatóvá válik a számítógépes kommunikációs összeköttetésekkel,

de eddig ezek a szolgáltatások a szolgáltatási szektornak csak nagyon kis hányadát teszik ki. 6 Palócz Éva: Az üzleti szolgáltatások helyzete Magyarországon (a nemzetközi tendenciák és empirikus felmérések tükrében), Kopint-Datorg Műhelytanulmányok 40. sz., 2004. augusztus, 12. old. 12 http://www.doksi.hu 3. A szolgáltatáskereskedelem fejlődése Mára már elcsépelt közhelynek hangzik, hogy az Internet forradalmian megváltoztatta életünket. Kénytelenek vagyunk azonban elismerni, hogy tényleg: nem csak az egyének életmódja, látásmódja változott meg, és „szűkült” számukra össze a világ, ahol a Föld bármely pontjáról egy pillanat alatt információt szerezhet; az üzleti életet, különösen a nemzetközi üzleti életet alapjaiban változtatta meg az információs forradalom. Nézzük mit hozott ez a jelenség és önmagában a információs-kommunikációs technológia fejlődése a szolgáltatások tekintetében. Hagyományosan

a legtöbb szolgáltatás nem volt kereskedelmi forgalomba hozható: szükséges volt, hogy a szolgáltatás nyújtója és igénybevevője egy időben és egy helyen tartózkodjon. Ezen a területen nem volt lehetséges olyan kereskedelmet megvalósítani, mint a fizikai termékek esetében. A külkereskedelmi forgalomban való megjelenésük szinte lehetetlen volt. Sok szolgáltatás esetében ugyan nem volt szükséges a fizikai közelség, de általában a technikai korlátok és a szokások miatt személyes kapcsolat során került sor az üzletre. A szolgáltatások kereskedelme az alábbi fő okok miatt nem valósulhatott meg: 7 • Néhány információfajtát az adathordozók feltalálása előtt nem lehetett tárolni (pl. zene), egy azon helyen és egy azon időben kellett előállítani és fogyasztani azt. • Néhány információfajtát ugyan lehetett tárolni (pl. könyvek), tehát időben mobillá válhatott, de a térben való mobilitása nem valósult meg: nem

lehetett gyorsan és gazdaságosan továbbítani, szállítani. • Számos információt a szokások miatt dolgoztak fel „házon belül” (pl. könyvelés): mert az mindig is így volt, és nagyban igényelték a szemtől-szembeni kapcsolatot. 7 UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 148. old. 13 http://www.doksi.hu Az új info-kommunikációs technológiák drámai változást hoztak főként az információközpontú szolgáltatások kereskedelmének területén. • Ma, a digitalizáció korában az információ összes fajtáját képesek vagyunk tárolni. • A szállítási és kommunikációs költségek jelentős csökkenésével, megfelelő infrastruktúrát feltételezve, nincs igazán korlátja az információ közlésének, szállításának. • A hagyományok és szokások pedig, pontosan az információs forradalom hatására, változnak, átalakulnak: ma már természetes dolog elektronikus média használata olyan szolgáltatások

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


elérésére, amelyek régen csak közvetlen kapcsolattal voltak elérhetőek. A szemtől-szembeni kapcsolat nagyon sok esetben nem szükségszerű többé. Az info-kommunikációs technológia vívmányainak használata lehetővé teszi az információ kódolásást, standardizációját és digitalizációját, melyek hatására a szolgáltatások nagy része úgymond felbontható kisebb résztevékenységekre, melyeket akár a világ különböző pontjain is végezhetnek, a végeredmény ugyanaz a kerek egész lesz, mintha egy helyen, egy időben tették volna ugyanezt. Ezáltal számos szolgáltatásnak nemcsak az időbeli korlátja szűnik meg, hanem a térbeli is: lehetséges egy helyen előállítani, és egy másik időben és másik helyen igénybevenni azt. Ez a résztevékenységekre való felbontás a szolgáltatások területén még jobban is érvényesül, mint az ipari termelés esetében. A szolgáltatások széles skálája mára már belépett a nemzetközi

kereskedelembe, nemcsak a fejlett ipari országok esetében, de még a fejlődő országokéban is. Az info-kommunikációs technológiai fejlődés eredményeként a szolgáltatáskereskedelemnek nemcsak hogy feloldódtak a tárolás és szállítás technikai korlátjai, de általa jelentős költségcsökkentés is elérhető. Utat nyitott a specializációból nyerhető előnyök számára. A csökkenő távközlési árak és az egyre nagyobb elérhető sávszélesség rendelkezésre állásával az egyes országok közötti költségbeli különbségek egyre nagyobb szerepet játszanak a multinacionális cégek szemében. Az alacsonyabb költségek nagyobb versenyképességet és mint ahogy azt az ipari termelést végző vállalatok esetében is láthattuk: az alacsonyabb működési költségek és a specializációból adódó nagyobb hatékonyság miatt napjainkra már a szolgáltatásokat is lehet kiszervezni külföldre helyezni (offshoring) illetve kiszervezni

(outsourcing). 14 http://www.doksi.hu 4. Tőkeáramlások a szolgáltatásokban 4.1 Nemzetközi trendek a szolgáltatásokba irányuló külföldi működőtőkeberuházások tekintetében A világ tőkeáramlásaiban egyre erőteljesebben jelennek meg a szolgáltatások. Míg az 1970-es években a kihelyezett tőke egynegyede, addig 2002-re már 4 ezer milliárd dollár, azaz a tőkeállomány 60 százaléka irányult a szolgáltatásokba. 8 A szolgáltató iparágak, melyek eddig főként nemzetiek voltak, nemzetközivé válnak. Minden országot érint a szolgáltatási külföldi működőtőke növekedése és a szolgáltató transznacionális vállalatok széleskörű növekedése. Mit jelent ez a fogadó országok növekedési kilátásait illetően? A szolgáltatásokba való külföldi közvetlen beruházás, csakúgy, mint a termelésben, képes fejleszteni, közvetve vagy közvetlenül, a fogadó ország hatékonyságát, termelékenységét és ellátó-képességét,

ezáltal jó hatással van a gazdaság egészére. Azonban veszélyeket és költségeket is hordozhat magában, melyekkel szemben jól kell mérlegelni jótékony hatásait. A külföldi működőtőke-beruházások szektoriális megoszlása egyre inkább a szolgáltatások felé mozdul, és a szolgáltatokba való beruházások iparági összetétele is változik, elsősorban azt mutatva, hogy egyre több beruházás érkezik azon tevékenységek területén, melyek korábban zárva voltak a külföldi tőke előtt. Mindazonáltal, a szolgáltatóipar és a szolgáltató transznacionális vállalatok általában kevésbé nemzetköziek, mint az ipari beruházások. Ez azt sugallja, hogy lehetőség van még a szolgáltató közvetlen külföldi beruházások további bővülésére. Az szolgáltatásba irányuló külföldi beruházás gyorsabban növekedett, mint a más szektorokba irányuló beruházások. Ennek eredményeként az FDI összetétele is a szolgáltatási szektor

felé tolódott, kezdetben csak a fejlett országokban, majd később a fejlődő országokban és az átalakuló gazdaságokban. Ez az eltolódás egyrészt összhangban 8 UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 98. old. 15 http://www.doksi.hu van a szolgáltatások növekvő fontosságával a GDP-ben, másrészt számos szolgáltatás korlátozott kereskedelmi forgalmazhatóságával. A szolgáltatóipar kevésbé nemzetköziesedett, mint a termelőiparok. Ennek egyik fontos oka, hogy egészen mostanáig sok szolgáltatóipar különböző okok miatt zárva volt a külső belépők előtt. Amint a külföldi beruházásokat érintő politikák liberalizációja megindult az 1990-es években, meglódult a szolgáltatásokba irányuló külföldi tőkebefektetés is. A világon a szolgáltatásokba érkező FDI 1990 és 2002 között a négyszeresére növekedett, kb. 950 milliárd dollárról több, mint 4 trillió dollárra. A világ teljes beérkező

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


külföldi működőtőke-beruházások százalékában mérve 1990-ben kevesebb, mint 50 százalékról 2002-re kb. 60%-ra növekedett. 9 1. ábra A beáramló külföldi működőtőke beruházások szektoriális megoszlása 1990-ben 9% Primer szektor 49% 42% Szekunder szektor Szolgáltatások Forrás: UNCTAD World Investment Report 9 UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 97. old. 16 http://www.doksi.hu 2. ábra A beáramló külföldi működőtőke beruházások szektoriális megoszlása 2002-ben 6% Primer szektor 34% Szekunder szektor 60% Szolgáltatások Forrás: UNCTAD World Investment Report Az 1990-es évekig a szolgáltatóiparba áramló FDI elsősorban a kereskedelemre és a pénzügyi szolgáltatásokra és számvitelre szorítkozott, a teljes bejövő FDI 25-40 százalékát elérve. Ezek a tevékenységek még ma is fontosak (kereskedelem 18%, pénzügy 29% 2002ben), különösen az ipari cégek nemzetközi terjeszkedésében

és a gazdásági fejlődéshez általában. 10 Az 1990-es évek óta azonban más szolgáltatások dinamikus növekedése figyelhető meg. Megemlítendő közülük az elektromos szolgáltatások, a telekommunikáció, a vízszolgáltatás és az üzleti szolgáltatások (mely gyűjtőnév alatt olyan szolgáltatásokat találunk, mint ingatlan vagy vállalti IT szolgáltatások). Mindezek mellett fontos megjegyezni, hogy habár a szolgáltatásokba irányuló FDI, a politikai és gazdasági tényezők megváltozása miatt, gyorsan növekedett, viszonylagos jelentősége nem olyan nagy, mint az iparé, habár a rés egyre szűkül. 4.2 A külföldre helyezhető szolgáltatások ismérvei Habár az információtechnológiai fejlődés és a liberalizáció hatására egyre több szolgáltatás léphet be a nemzetközi kereskedelembe és helyezhető külföldre, néhány esetben egyéb 10 UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 98.old. 17

http://www.doksi.hu okok miatt ez mégsem valósulhat meg. Lássuk tehát, hogy milyen feltételei vannak annak, hogy egy szolgáltatást külföldre lehessen helyezni: • Nincs szükség szemtől-szembeni kapcsolatra a szolgáltatás nyújtásához (pl. fodrász); • A szolgáltatás magas információtartalommal rendelkezik; • A munka telekommunikációs vagy Internetes eszközös segítségével végezhető; • Nagy különbségek vannak a munkaerőköltségek területén a különböző országok között, hasonló munkatevékenységekben; • Alacsonyak a létesítési, belépési költségek a szolgáltatás külföldre helyezéséhez; • Alacsony társadalombiztosítási, szociális követelmények vannak a fogadó országban; • Nincsenek technológiai akadályok (néhány szolgáltatás nem digitalizálható és/vagy nem választható szét a kapcsolódó tevékenységektől); • Nem szükséges nagy piacismeret és közelség a piachoz (pl. helyi

technikai követelmények, standardok ismerete); • Nincsenek adatbiztonsági akadályok (pl. bizalmas információ távközlési költségei jóval magasabbak a szükséges kódolás és biztonsági intézkedések miatt); • Nincsenek jogi akadályok: Számos országban bizonyos szolgáltatások csak akkor nyújthatóak, ha azt az országban székes leányvállalat végzi. Sokszor nem valósul meg a szakmai képesítések kölcsönös elismerése a nyújtó és a fogadó ország között. Németországban például a könyvelési tevékenységek végzéséhez egy német állampolgárságú képesített könyvelő jóváhagyása szükséges minden egyes könyveléshez. Számos fejlett ország a hazai munkahelyek védelme érdekében jogi korlátokat állít az offshoring elé. 18 http://www.doksi.hu 5. Regionális üzleti központok 5.1 A regionális üzleti szolgáltató központok fogalma és létrehozásuk mozgatórugói A regionális üzleti központ a nemzetközi

vállalatok által létrehozott, több országban működő telephelyeket és leányvállalatokat kiszolgálni képes központ. Napjaink tendenciája a globális óriásvállalatokon belüli funkciók regionális vagy globális központosítása. Számos, korábban önállóan is életképes, komplex vállalatirányítási funkciókat is ellátó leányvállalat veszíti el pénzügyi, marketing, tervezési, disztribúciós stb. funkcióit, hogy azokat kihelyezzék a világ különböző pontjain található központokba. 5.1.1 Globalizáció és standardizáció Napjainkban a nemzetközi óriásvállalatok számára, függetlenül attól, hogy melyik szektorban vannak jelen, a globalizáció és a standardizáció meghatározó szerepet játszik. Habár a szolgáltatások fragmentációját és globalizációját is főként ugyanazok a tényezők motiválták, mint az ipari termelését, számos különbség mutatkozik: • Erőforrások, terület és felszerelés tekintetében

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


könnyebb és gyorsabban megvalósítható a szolgáltatások külföldre helyezése, mint az ipari termelés esetében. • A szolgáltatások külföldre helyezése más szektorban működő vállalatokat is érinthet, nagyobb hatása lehet a gazdaság egészére, mint az ipari termelés esetében. • A szolgáltatások külföldre helyezése sokkal inkább a „fehérgalléros” munkaerőt érinti, míg az ipari termelésé elsősorban a szakmunkásokat. • Az alacsonyabb kezdeti beruházási költségek és a helyi beszállítóktól való kisebb függőség miatt a szolgáltatásokat könnyebb újra áthelyezni a még inkább költséghatékony működés érdekében. Ez főként az alacsonyabb képzettséget igénylő szolgáltatások esetében igaz. Mik általában a globális működés előnyei, amelyek a szolgáltatásokra is vonatkoznak? • Globalizálódó világunkban egyre nagyobb lehetőségek vannak a méretgazdaságosság elérésében. Mára globalizáció

hatására a világ olyannyira összeszűkült, a távközlés és információtechnológia olyan magas fejlettségi szintet 19 http://www.doksi.hu ért el, hogy a méretgazdaságosság megvalósítása már nem csak a termékek, de a szolgáltatások esetében is megvalósítható. • A globalizáció határára lehetővé válik az egyes országokban elérhető egyedi költségelőnyök kihasználása, amely a vállalati szolgáltatások esetében elsősorban a munkaerő-költségekre értendő, másodsorban az esetleges beruházási kedvezményekre és támogatásokra, harmadsorban pedig a működési költségekre (rezsiköltségek). • A termelés, illetve a szolgáltatás nyújtásának központokba szervezése a tanulási görbe lerövidülését vonja maga után. • A felhalmozódott tapasztalatok globális hasznosítása nemcsak a termelésben, de a szolgáltatásokban is megvalósítható („best practices”). Különösen a regionális üzleti központokra

jellemző, hogy egy helyszínen több funkcionális csoport is helyet kap, ezáltal szorosabb együttműködés válik lehetővé közöttük, mely jelentős hatékonyságnövekedést eredményezhet. A globális működés elengedhetetlen feltétele a standardizáció. A globális működésből származó méretgazdaságosság csak akkor érhető el, ha a termelés, illetve a szolgáltatás nyújtásának módja, a folyamatok egységessé válnak. Nagy szerepe van tehát a folyamatok harmonizálásának a méretgazdaságosság elérésében, hiszen az egyes országokban eddig helyileg, a helyi viszonyokra és igényekre szabott folyamatok egységesítése nem mehet végre egyik napról a másikra. Sokszor szó esik a globalizáció és standardizáció versus egyénreszabott szolgáltatások dilemmáról; a regionális szolgáltatási központok esetében a célnak mindenképpen az olyan egységes folyamatok kidolgozásának kell lennie, amelyek képesek a szolgáltatások elvárt

színvonalának fenntartására. 5.1.2 Szakosodás Az elmúlt évtizedben egyre inkább meghatározó volt a nagyvállalatok stratégiájában, hogy az ún. „core competence”-re, azaz olyan termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére összpontosítanak, amelyek a vállalat alapvető képességeivel és tapasztalataival vannak szoros kapcsolatban. 11 Magyar Gazdaságelemző Intézet: A regionális üzleti központok szerepe Magyarországon (Magyarország a regionális versenyképesség tükrében), Budapest, 2003. október, 10. old. 11 20 http://www.doksi.hu Ennek eredményeként gyakori a nem ide sorolt tevékenységek a vállalattól történő kiszervezése („outsourcing”), azaz más vállalatokkal való végeztetése, avagy a nagy nemzetközi vállalatok esetében gyakran a tevékenységek regionális központokban való összegyűjtése. Jelen dolgozatnak nem célja az outsourcing jelenség részletes vizsgálata, főként a cégen belüli regionális üzleti

központok elemzésére koncentrál. Fontos azonban megemlíteni néhány olyan előnyt, amely a szakosodásból és a nem fő képességekkel kapcsolatos tevékenységek kiszervezéséből illetve központosításából származnak: • A vállalati infrastruktúra átalakításával lehetővé válik a költségek leszorítása a tevékenységek széles spektrumán. A tevékenységek egy, költség szempontból versenyképesebb helyre való központosításával komoly megtakarításokra nyílik lehetőség. • A nem fő tevékenységek ki/áthelyzésével lehetővé válik a vállalatban az alaptevékenységre történő koncentrálás növelése. • A nem fő tevékenységek kiszervezése illetve központosítása esetén lehetőség nyílik speciális beszállítói előnyök elérésére, mely szolgáltatások esetében például az telekommunikációs költségekre érthető. • A nem fő képességekhez kapcsolódó tevékenységek ki- illetve központba

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szervezésévével lehetőség nyílik a szolgáltatások magasabb minőségének elérése, hiszen az adott külső cég illetve a vállalaton belüli központ fő tevékenységévé a szolgáltatás nyújtása válik. • Mivel a szolgáltatás nyújtása az adott külső cég vagy vállalaton belüli központ fő tevékenysége, ez növeli az elkötelezettséget és a befektetett energiát ezen a területen. • A szolgáltatások egy helyre gyűjtésével jelentősen könnyebbé válik a globális, standardizált folyamatok konzisztens bevezetése és alkalmazása és az újító ötletek integrálása, a folyamatok fejlesztésének felgyorsítására. • Szolgáltatások kihelyezése vagy regionális üzleti központ létrehozása, megszervezése és működtetése önmagában is növeli a menedzsment és a vállalatirányítás belső fegyelmét. Az egyértelmű, egy helyen összpontosuló felelősség hozzájárul a jobb feladat-végrehajtáshoz és a fokozottabb

ellenőrzés lehetőségéhez. 21 http://www.doksi.hu A pozitívumok után azonban nézzünk néhány veszélyforrást is, amely a szolgáltatások külföldre helyezéséből adódhat: • A szolgáltatást „megvásárló” országban található leányvállalattól való nagy fizikai távolság komoly problémákat okozhat a kommunikációban, különösen, ha ez a távolság olyannyira nagy, hogy a két leányvállalat különböző időzónában található. • A kulturális szakadék a szolgáltatást igénybevevő és a szolgáltatást nyújtó között számos esetben a legegyszerűbb dolgokban is félreértéseket eredményezhet. • Problémákat okozhat, ha szolgáltatást igénybevevő országról a szolgáltatást nyújtó leányvállalat nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel. Olyan tényezők is befolyásolhatják az üzleti életet, amiről esetleg egy másik országból a szolgáltatás nyújtójának nincs, és talán nem is lehet tudomása. • A

nyelvi akadályok mindenképpen szerepet játszanak: gyakran még anyanyelvünket beszélve is félreértések áldozatai lehetünk; ha pedig a kommunikáció egy számunkra idegen nyelven folyik, bármennyire is jól ismerjük azt, jelentősen megnövekszik az eltérő értelmezések lehetősége. 5.1.3 Integrációs stratégiák 12 Ahogy az információ-intenzív szolgáltatások nemzetközi kereskedelme egyre inkább lehetővé válik, a szolgáltatások külföldre helyezése várhatóan nőni fog. A tény, hogy sok, különböző iparágakban működő nemzetközi vállalat egy vagy több a szolgáltatások értéklánca mentén egy vagy több szolgáltatást külföldi leányvállalathoz helyez át, és integrálja máshoz a termelési rendszerében, azt mutatja, hogy a szolgáltatások előállítása is az integrált nemzetközi termelőhálózatok irányába fejlődik. Ez a folyamat jól ismert már az iparban. Az „egyszerű integráció” stratégiát a primer

szektorban működő nemzetközi cégek régóta használják: az FDI célja, hogy kitermeljen vagy megtermeljen természeti erőforrásokat és/vagy feldolgozzon nyersanyagokat egy adott országban, hogy aztán azt az anyavállalaton keresztül értékesítse. Később ez a stratégia az ipari vállalatok körében is elterjedt. Ezen stratégia keretében a külföldi leányvállalat tulajdonképpen az anyavállalat 12 UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 118-120. old. 22 http://www.doksi.hu számára dolgozik, így a leányvállalatok és az anyacég vállalaton belüli kereskedelmet folytatnak. A „komplex integráció” stratégiája ezen kívül még a résztermékek gyártásával foglalkozó leányvállalatokkal is operál, melyek nem feltétlenül csak az anyavállalat, hanem a többi, más résztermékre specializálódott leányvállalat számára is termel. Ezáltal növekszik a cégen belüli kereskedelem jelentősége. Az ipari

multinacionális vállalatok ezen integrációs stratégiái hatására egyre jelentősebbé vált a cégen belüli nemzetközi munkamegosztás. Hasonló munkamegosztás a szolgáltatásokban sokféle formát önthet: • A szolgáltatási tevékenységek felbontása olyan részelemekké, melyeket ott végeznek, ahol az a leghatékonyabb, csakúgy, mint az ipari transznacionális cégek teszik a gyártással (pl. back office funkciók ellátása). Ha a külföldi leányvállalat csak az anyavállalatnak nyújt szolgáltatást, az az egyszerű integráció stratégiájának felel meg. Amennyiben azonban a cégen belüli nemzetközi munkamegosztás más leányvállalatokat is magába foglal, és esetenként az anyacéget is, akkor komplex integrációról beszélhetünk. • Egy vagy több leányvállalatra bízzák egy szolgáltatás nyújtását globálisan (vagy regionálisan) a multinacionális cég többi leányvállalata számára (pl. számvitel, funkciók koordinálása).

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


• Egy tevékenységet több leányvállalatra is rábíznak, hogy azon egyidőben dolgozzanak rajta (pl. K+F tevékenység egy központi adatbázison a világban, ahol a tevékenységeket a leányvállalatok egyidőben végzik, és/vagy a nap végén átadják a munkát más leányvállalat számára). Ez a forma kizárólag a szolgáltatásokra jellemző. Mindazonáltal, azon szolgáltatási funkciók esetében is, amelyeket a standardizációnak és a fragmentációnak vetnek alá, a minőség fontosabb az árnál. Mindemellett lehetnek olyan hallgatólagos megállapodások a szolgáltatás nyújtója és igénybevevője között, amely miatt a legegyszerűbb feladatok integrálása is komplikáltabb, mint a termelés esetében. Másrészről viszont az integrációval kapcsolatos logisztikai kihívások sokkal jelentősebbek az ipari cégek esetében, míg a szolgáltatások előállításának beindítása egy külföldi telephelyen jóval gyorsabban megvalósítható és

a szolgáltatások könnyebben 23 http://www.doksi.hu „szállíthatóak”, ha adva vannak a szükséges emberi erőforrások és az információskommunikációs technológiák. 5.2 Cégen belüli külföldre helyezés versus outsourcing Mint ahogy azt fentebb említettük, a szolgáltatások külföldre helyezése két féle módon valósulhat meg: cégen belül, vagy kiszervezéssel ill. nemzetközi alvállalkozók segítségével. Mindkét esetben a vállalat egy szolgáltatást, vagy annak egy résztevékenységét külföldre helyez át, vagy úgy, hogy létrehoz egy saját leányvállalatot, vagy pedig úgy, hogy egy külső szolgáltatót bíz meg. Természetesen egy transznacionális vállalatnak nem kell feltétlenül az egyik megoldás mellett letennie a voksát, elképzelhető, hogy egy adott külföldi országba egy tevékenységet cégen belül helyez ki, egy másikat pedig kiszervez külföldi szolgáltatóhoz. A szolgáltatások külföldre helyezése

jelentős része külföldi leányvállalat létrehozásával valósult meg. Miért választják a vállalatok inkább a szolgáltatások külföldi leányvállalat létrehozásával való külföldre helyezést? 13 • A „házon belüli” kihelyezést könnyebb ellenőrizni. A szigorú ellenőrzés meghatározó szerepet játszik a döntésben, ha magasak a tranzakciós költségek, ha az információ kényes, hallgatólagos, összetett, jellemző sajátossággal bír vagy drága előállítani, de könnyen reprodukálható. 14 Minél inkább stratégiai szolgáltatási tevékenységről van szó, minél közelebb áll a cég fő kompetenciájához, annál kisebb az outsourcing valószínűsége (pl. pénzügyi szolgáltatások, K+F). • A szolgáltatással összefüggő belső interakciók fontossága is meghatározó. Minél fontosabb a szoros együttműködés más tevékenységekkel a cégen belül (szolgáltatás, gyártás, K+F), minél jelentősebb a kommunikációs

nehézségek elkerülése a hatékonyság érdekében, annál kevésbé valószínű, hogy külső szolgáltatóhoz szervezze ki egy cég az adott tevékenységet. • Megfelelő helyi cégek jelenléte is meglehetősen nagymértékben befolyásolja a döntést. Az olcsó szolgáltató cégek megjelenése a fejlődő országok piacain 13 UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services,156-157. old. John H. Dunning: Transnational Corporations and the Growth of Services: Some Conceptual and Theoretical Issues, 1989 in: UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 157. old. 14 24 http://www.doksi.hu viszonylag új jelenség. Olyan szolgáltatások esetében, melyet régóta offshore-olnak egy országba (pl. a szoftverfejlesztés Indiában), jóval könnyebb olyan helyi céget találni, amely a megfelelő színvonalú szolgáltatást képes biztosítani. Ezzel ellentétben a viszonylag rövidebb idő óta kihelyezett szolgáltatások esetében

(pl. pénzügyi tevékenység) ennek az esélye lényegesen kisebb. • A nagy volumenű tevékenységeket is valószínűbb, hogy cégen belül tartják. Kis cég, kisebb volumenben végzett szolgáltatás esetén célravezetőbb lehet egy szakosodott külső céghez kiszervezni a tevékenységet. 5.3 A szolgáltatásokat külföldre helyező vállalatok ismérvei A tapasztalat azt mutatja, hogy nem csupán néhány iparágban működő vállalkozás helyez külföldre szolgáltatásokat. Nem húzhatunk rá egyetlen sémát ezekre a vállalkozásokra, hiszen tevékenységüket illetően a lehető legszélesebb skáláról válogathatunk, az autóbérléstől az olajkitermelésig. Természetesen a vállalatok méretét illetően már vannak bizonyos kitételek. A szolgáltatásokat akkor éri meg globális vagy regionális központokba gyűjteni, ha ezzel jelentős hatékonyságnövekedés érhető el. Így tehát a nagy, több országban is működő és leányvállalatokkal

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


rendelkező transznacionális vállalatok azok, akik élnek ezzel a lehetőséggel. 5.4 A regionális üzleti központok típusai és a végzett tevékenységek Az UNCTAD besorolása alapján a leggyakrabban külföldre helyezett vállalati tevékenységek az alábbiak: 15 15 UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 159.old. 25 http://www.doksi.hu 5.4.1 Call centerek A call centerekben, más néven ügyfélszolgálati központokban általában alapvető vevőszolgálati tevékenységeket végeznek, például: - Helpdesk - Technikai támogatás / tanácsadás - Reklamációk kezelése - Vevőszolgálat / tanácsadás - Piackutatás - Információs szolgáltatás - Vevőkapcsolat-menedzsment 5.4.2 Osztott szolgáltatási központok Az osztott szolgáltatási központokban általában háttérirodai (back-office) tevékenységeket végeznek, mint például: - Számlakezelés - Tranzakciók feldolgozása - Rendelések feldolgozása és

menedzselése - Vevőadminisztráció - HR / bérelszámolás - Adatfeldolgozás - IT támogatás - Logisztikai szolgáltatások - Minőségbiztosítás 5.4.3 IT központok Az informatikai szolgáltató központokban a többi leányvállalat számára hasznos támogató szolgáltatásokat végeznek, például: - Szoftverfejlesztés - Alkalmazások tesztelése - Tartalomfejlesztés / tartalomszolgáltatás - Engineering és design - Termék–optimalizálás 26 http://www.doksi.hu Habár az UNCTAD a regionális központi irodákat (headquarters) is a regionális üzleti központok között említi, jelen dolgozat nem kíván részletesen foglalkozni ezzel a típussal. A regionális központi irodák létrehozásának jóval régebbi hagyománya van, mint a többi típusú üzleti központnak, általában teljesen más, inkább regionális koordinációs szerepük van, és lokációjuk kiválasztásakor más tényezők játszanak szerepet, mint a másik három

típus esetében. 5.5 A regionális üzleti központok ideális helyszíne Napjainkig a szolgáltatások külföldre helyezése viszonylag kevés országra koncentrálódik. Habár a 2002-2003-ban a legtöbb szolgáltatási FDI projekt a fejlett országokba irányult, a növekedés dinamizmusa jóval nagyobb volt a fejlődő országokba. Dél- és Dél-Kelet Ázsia pozíciója domináns a versenyben. 2001-ben Írország, India, Kanada és Izrael (ebben a sorrendben) szerezte meg az összes kihelyezett szolgáltatások 71 százalékát, főként a szoftverfejlesztés és egyéb IT szolgáltatások területén. De számos új potenciális fogadó ország jelentkezik, melyek igen jó esélyekkel indulhatnak a beruházásokért folyó harcban, hiszen az eddig kedvelt desztinációs országokban nőnek a bérköltségek és nő a versenyképességi nyomás. 2002-2003-ban a fejlődő országok és a közép-kelet európai átalakuló gazdaságok vonzották a projektek 63 százalékát.

Ezen projektek döntő többsége, mintegy 80 százaléka az IT-szolgáltatások területén valósult meg. 16 A fejlett országokba irányuló számos FDI projekt azt bizonyítja, hogy az alacsonyabb költségek önmagukban nem elegendőek a beruházási döntések meghozatalában. 5.5.1 Kedvelt desztinációs országok 17 Országszintre lebontva a 25 legkedveltebb desztináció (rangsorban) India, Kína, Malajzia, Csehország és Szingapúr. Az európai országok közül Írország, Portugália, Spanyolország és Nagy-Britannia kedvelt lokáció, míg a közép-kelet európai országok közül, természetesen Csehország mellett, nem szabad elfeledkezni hazánkról, Lengyelországról és Romániáról. A Latin-Amerikába és Afrikába érkező beruházások egyenlőre nem jelentősek 16 17 UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 159. old. UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 160-164. old 27 http://www.doksi.hu

(Latin-Amerikában Brazília, Afrikában a Dél-Afrikai Köztársaság áll az élen). Kanada és Új-Zéland részesedése sem elhanyagolható. A lokációk kiválasztásában figyelembe vett tényezők szolgáltatásonként különböznek. Milyen helyszíneket kedvelnek a különböző típusú regionális üzlet központok? 5.5.1.1 Call centerek 2002-2003-ban az 500 FDI projekt több mint a fele fejlett országokba ment, Kanadával, Írországgal és Nagy-Britanniával az élen, habár a fejlődő országokba érkező beruházások száma gyorsabban növekszik. Közép-Kelet Európában 31 ilyen projektet regisztráltak, melyek legtöbbje Magyarországra érkezett. A call centre projektek fele az IT szolgáltatás és üzleti szolgáltatás területén valósult meg, de jelentősek a telekommunikációs és elektronikai vállalatok beruházásai is. 5.5.1.2 Osztott szolgáltatási központok Míg a globális központok létrehozására a legkedveltebb lokációk India, Kína és a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Fülöpszigetek, számos tanulmány említi Közép-Kelet Európát és Latin-Amerikát potenciális jelentkezőkként regionális központok létrehozására. A pán-európai központok esetében Írország a legkedveltebb desztináció, szorosan mögötte pedig hazánk, Lengyelország és Csehország. 2002-2003-ban a fejlődő és a közép-kelet európai országok vonzották az exportorientált szolgáltatási FDI projektek 65%-át. Közép-Kelet Európában a legkedveltebb desztinációk Magyarország, Csehország és Lengyelország. Főként európai transznacionális cégek hoztak létre szolgáltató központokat. A szoftvercégek a legnagyobb beruházók ebben a típusban. 5.5.1.3 IT-központok Az FDI projektek nagyjából egyenlő arányban oszlottak meg a fejlődő és a fejlett országok között, habár a fejlődő országokban a projektek száma 2003-ban a duplájára nőtt. KözépKelet Európában Csehország vonzotta a legtöbb FDI-t. A pénzügyi szolgáltató cégek

beruházásai jelentősek ebben a típusban. 28 http://www.doksi.hu 5.6 A regionális üzleti központ létrehozásának feltételei a fogadó országokban Az ideális lokáció meghatározásánál a legjelentősebb tényezők a következők: 5.6.1 Költségszínvonal A pénzügyi megfontolások meghatározó szerepet játszanak minden beruházási döntésben. A szolgáltatások kihelyezésében is rendkívül fontos az általános költségszínvonal, amely alacsonyabb, mint a küldő országé. Fontos emellett a fejlesztési ráfordítások színvonala. 5.6.2 Munkaerő Az ipari beruházásoktól eltérően a szolgáltatási beruházások esetében még nagyobb súllyal esik a latba a megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerő hozzáférhetősége, mely magasabb hozzáadott értéket teremtő tevékenységek végzésére alkalmas, és mindemellett a bérszínvonal a küldő országénál alacsonyabb. A jó közép- és felsőfokú oktatás és az informatikai ismeretek

fontosak, de nem feltétlenül elegendőek. Néhány szolgáltatás (pl. szoftverfejlesztés) esetében speciális képzettségek is szükségesek. A nyelvtudás alapvető fontosságú a legtöbb esetben, különösen a call centereknél. Itt a nyelvi tradíciók is fontos szerepet játszanak: Csehországba és Magyarországra például számos német nyelvű központ települt. 5.6.3 Infrastruktúra A legtöbb szolgáltatási beruházásnál elengedhetetlen az infrastruktúra jó minősége, különösen a jó informatikai és telekommunikációs infrastruktúra, valamint a megfelelő energiaellátás. A távközlésnek nemcsak stabilnak és megbízhatónak kell lennie, hanem árban versenyképesnek is, hiszen az alacsony bérszínvonalú lokációkon létrehozott call centerek esetében a telekommunikációs költségek jelentik az összköltség 40 százalékát. 18 18 UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 167. old. 29 http://www.doksi.hu 5.6.4

Gazdasági-politikai környezet Az általános környezeti feltételek a szolgáltatási beruházások esetében is fontosak, csakúgy, mint az ipari befektetések esetében. A politikai stabilitás, a jogbiztonság, a közbiztonság a szolgáltatások esetében még fontosabbak, hiszen a cégek bizonyos nyersanyagok kitermeléséért esetenként nagyobb kockázatot hajlandóak vállalni, de egy szolgáltató központ létrehozásánál kevésbé. Az általános gazdasági stabilitás szintén meghatározó. A külföldi befektető cégek számára biztosítani kell a szofisztikált szolgáltatási tevékenységhez megfelelő üzleti környezet meglétét, és a külgazdaságilag erősen nyitott keretek közötti versenyképes és globális működés feltételeit. Különösen fontossá válhat, hogy az adott ország szolgáltató szektorának illetve K+F erős ipari ágazatainak működési feltételei konzisztensek legyenek. Egyáltalán nem elhanyagolható az állam szerepe sem a

szolgáltatás vonzásában, és a szolgáltató központok létrehozásához megfelelő ipari kultúra megteremtésében. A szolgáltatásokba beruházó cégek számára nyújtott kormányzati ösztönzők és kedvezmények elengedhetetlenek az üzleti központok kialakításában, legalábbis a kezdeti fázisban. Az éves szinten megvalósított regionális üzleti központok kevés száma kikényszeríti a kormányzat közvetlen beavatkozását. Az összes Európában üzleti szolgáltató központot létrehozó projekt 25 százalékában volt a vállalatnak közvetlen kapcsolata a nemzeti fejlesztési hivatalokkal a megvalósítás valamely szakaszában. 19 5.6.5 Létező üzleti érdekeltség Sok vállalat dönt úgy, hogy olyan országban létesít üzleti szolgáltató központot, ahol már rendelkezik termelést végző telephellyel, üzleti érdekeltséggel. A meglévő üzleti tudásnak, esetenként a már létező termelő leányvállalat által végzett

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


lobbizásnak is rendkívül fontos szerepe lehet a beruházási döntések meghozatalában. Nagyobb eséllyel szállnak ringbe azon régiók, amelyek tevékenysége már korábban bizonyította, hogy az üzleti feltételek megfelelőek. A lokáció jó hírneve természetesen újabb beruházókat is vonzhat. 19 UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 167. old. 30 http://www.doksi.hu 5.6.6 Időzónák Az időzónák is befolyásolhatják egy multinacionális cég beruházási döntését. A regionális üzleti központok gyakran hálózatba illeszkednek, melyet időzónák szerint alakítanak ki (Európa/Afrika/Közel-Kelet, Amerika, Ázsia-Csendes-óceán). Néhány szolgáltatás esetében fontos, hogy a normál munkaidő alatt hozzáférhetőek legyenek, ezért célszerű a központot abba az időzónába helyezni, ahol szolgáltatás igénybevevői vannak. Ez azonban nem feltétlenül meghatározó tényező, hiszen számos esetben lehetőség van

a szolgáltató központot más időzónába helyezni, és onnan 24-órás non-stop szolgáltatást biztosítani (például az informatikai rendszertámogatási szolgáltatások). Sok cég esetében a kulturális közelség is döntő tényező lehet, főként call centerek létrehozásának esetében. Mindenesetre kultúraközi kommunikációs készségek különböző képzésekkel és tréningekkel fejleszthetőek. 5.6.7 Egyéb tényezők Sok esetben olyan szubjektív tényezők is szerephez jutnak, mint a barátságos, szép környezet, jó életminőség. A regionális üzleti központok, főként ha magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak, magas beosztású menedzsereket és szakembereket foglalkoztatnak, magas a külföldi vezetők jelenléte. Ilyenkor nagy előnyt jelenthetnek egy lokáció számára a beruházásokért folytatott versenyben olyan faktorok mint például a jók a légi közlekedési összeköttetések. A tőke odamegy, ahol a menedzserek is

szívesen élnek: ahol van szép lakónegyed, jó nemzetközi iskola a gyerekeknek, kellemes bevásárlási, lovaglási és más sportolási lehetőség, sőt, színvonalas a kulturális élet, a külföldiek által felkeresett hivatalok pedig ügyfélbarát módon viselkednek. A fenti tényezők rangsora szolgáltatástípusonként eltérő. 31 http://www.doksi.hu 6. Magyarország adottságai az üzleti szolgáltató központok létrehozásának szemszögéből A külföldi működőtőke-beáramlás tekintetében kelet-közép-európai régió egyik legsikeresebb országaként a rendszerváltás óta, az újra befektetett összegekkel együtt 43 milliárd dollár befektetési tőke érkezett hazánkba. 20 Ezzel az egy főre eső működőtőkeállomány tekintetében hazánk vezet a közép-kelet-európai térségben. Ehhez nagyban hozzájárult Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedése, melyet 4 páneurópai folyosó érint, és hídfőállást jelent a

Dél-kelet Európa, illetve a Balkán felé irányuló kereskedelemben. Míg 1990-ben 231 külföldi, és 5 462 külföldi tulajdonrésszel alapított vállalkozás volt Magyarországon, mára ez a szám az előbbi a 17 000, utóbbi 10 000 körülire nőtt. 21 Hazánk jó külföldi megítélését bizonyítja, hogy elnyertük az fDi Magazine (Financial Times) „Region of the Future Award 2004/5 in Central Europe” díját. 22 A magyarországi újrabefektetett jövedelmek magas arányából arra következtethetünk, hogy a telephelyek általában stabilak, néhány kivételtől eltekintve nincsenek nagy mozgások. 23 Az elkövetkezendő évtizedekben a fejlett gazdaságokhoz gyors ütemben felzárkózó Közép-Kelet-Európa szerepe a globális működőtőke-áramlásban várhatóan erősödni fog; ezt támasztja alá az UNCTAD legfrissebb jelentése, valamint az Ernst&Young elemzése, mely utóbbi szerint a 2004-ben regisztrált működőtőke-befektetési projektek száma

legnagyobb mértékben a kelet-közép-európai országokban nőtt. 24 Hvg.hu: A rendszerváltás óta 43 milliárd dollár működő tőke érkezett, 2004. szeptember 23. ITDH: Regional services centres in Hungary kiadvány 22 ITDH: Kilián Csaba Hungary: The New EU Member for a Successful Co-operation című prezentációja, 2005. 23 Hvg.hu: Változó vonzerő, 2005. január 19. 24 Gaál Csaba: Működőtőke-befektetések Magyarországon, Célok, kihívások, kilátások c. prezentációja, 2004. november 4. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 20 21 32 http://www.doksi.hu 6.1 A külföldi működő tőke szerkezeti átalakulása Magyarországon A következő években várhatóan folytatódni fog hazánkban a külföldi működőtőkebefektetések szerkezeti átalakulása és modernizációja, mely már az elmúlt években is megfigyelhető volt. Míg a környező országokban a privatizáció még mindig fontos tényező a külföldi működőtőke-beruházások

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


vonzásában, Magyarországon más folyamat bontakozik ki. Az iparban az egyszerű gyártási folyamatokba való beruházásokat felváltják a magasabb technológiai igényű, és magasabb hozzáadott értéket teremtő befektetések. Egyre nő a Magyarországra áthelyezett K+F központok száma is. Sokáig a külföldi tőke elsődleges befektetési területe a feldolgozóipar volt, a külföldi tulajdon aránya itt ma is eléri az 50 százalékot, bár a tőkekivonulás eredményeként jelentősen csökkent. Az iparon belül a húzóágazat gépipar, majd azt követi az élelmiszeripar és a könnyűipar. A külföldi működőtőke-beáramlás jelentős része, mintegy 13 százaléka irányult a villamos energia-, gáz-, hő és vízellátás ágazatába, majd a bankprivatizáció megvalósulása során a pénzügyi szektorba. A pénzügyi szolgáltatások részesedése a külföldi működőtőkebefektetések teljes állományából ennek következtében a legjelentősebb 15

százalékkal, de kiemelkedő a távközlés, és a kereskedelem területe is. 3. ábra A külföldi beruházások szektoriális megoszlása 6% 6% Ipar 10% Távközlés 50% 13% Energia Egyéb Pénzügyi szolgáltatások Kereskedelem 15% Forrás: ITDH 33 http://www.doksi.hu A beruházók száma a korábbiakhoz képest csökkent, miközben egyre több cég viszi tovább a termelést hazánkból. Ennek egyik fő oka, hogy Magyarországon a munkaerő költsége dollárban több mint 45 százalékkal növekedett 2000-től, és várhatóan tovább fog emelkedni. 25 Ennek következtében az egyedül az olcsó, szakképzetlen munkaerőre építő, alacsony hozzáadott értéket előállító, bérmunka és összeszerelő tevékenységek visszaszorulása várható. A szakképzett munkaerőt igénylő, tudásintenzív, magasabb hozzáadott értéket előállító tevékenységek felértékelődnek. Az ázsiai olcsó munkaerővel hosszútávon semmiképp sem vehetjük fel az

árversenyt, ezért azokért a befektetésekért vehetjük fel a harcot, amelyek több szellemi munkát igényelnek, vagyis magasabb hozzáadott értéket termelnek. Ezért tehát olyan beruházásokat célszerű támogatnunk, mint például: • Kommunikációs és információs rendszerek fejlesztése (IT) • A mechanikai gyártásból az, amelyhez komoly vezérlés, high-tech párosul • K+F központok ide csábítása, mivel ez stratégiai terület, nem annyira költségérzékeny, itt nem a munkaerő olcsósága a döntő. • Konferencia- és incentive turizmus • Biotechnológia • Elektronika Hazánk a rendszerváltás óta sok erőfeszítést tett, hogy Magyarország regionális szolgáltató központ legyen, és napjainkra a piaci tendenciák, valamint a magyar versenyelőnyök elindították az elképzelések valóra váltását. Új üzleti modell jött létre, amely egyben azt is tanúsítja: Magyarország kedvező helyzetben van a régió többi államához képest. A

térségbeli központok jelentős hozzáadott értéket teremtenek, magasan képzett munkaerőt alkalmaznak, és jelentős adóbevétellel gyarapítják az államháztartást. 25 Fn.hu: Tőkevonzó képesség új gazdasági körülmények között,2003. január 30. 34 http://www.doksi.hu 2. táblázat A Magyarországra beáramló külföldi működőtőke-beruházások a szolgáltatásokban, 1990-2002 (millió dollár) Áramlások Állomány 1995-1999 2000-2002 1990-94 átlag átlag átlag 2000 2001 2002 326 1 962 4 743 12 952 16 402 24 375 Forrás: UNCTAD World Investment Report 2004 A magasabb hozzáadott értékű tevékenységek ide vonzása az eddigitől eltérő ösztönző rendszert is igényel. A legtöbb pénzt az emberekbe kell fektetni, nem pedig épületekbe és gépekbe. Az uniós szabályozás jó lehetőséget ad arra, hogy az állam a képzés bizonyos hányadával támogassa a beruházókat, illetve a regionális üzleti központokat. Az ilyen jellegű

beruházások másfajta infrastruktúrát is igényelnek: a legfontosabbak számukra a fejlett infokommunikációs lehetősége, melyek kiépítése nagyságrendekkel olcsóbb, mint a hagyományos infrastruktúra (például autópályák vagy ipari parkok) fejlesztése. Az ITDH-nál 2001. eleje óta tapasztalják a fokozódó érdeklődést ilyen jellegű befektetések iránt. Egyre határozottabb tendencia, hogy a zöldmezős termelő-beruházásokról áttevődik a hangsúly a szolgáltató szektorra. Ilyen központok ki- vagy áttelepítése ugyanis viszonylag kevés egyszeri befektetésből megvalósítható, miközben egyébként nagyon sok kvalifikált munkahelyet teremtenek. A szükséges ingatlant általában bérlik, a számítástechnikát pedig vagy bérlik, vagy behozzák, esetleg itt veszik meg. A magyar tapasztalatok szerint a kisebb központok, azaz a 25 fő körüli létszámmal dolgozók 3-4 millió, az ezer főnél több alkalmazottal működők pedig durván 15-20

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


millió dolláros befektetéssel valósíthatók meg. 26 26 www.vg.hu: Az UNCTAD ösztönzést ajánl, Magyarország már kínál is ilyeneket, 2003. július 23. 35 http://www.doksi.hu 6.2 Emberi erőforrások A közép-kelet európai térségben Magyarországon érhető el a legmagasabb színvonalú munkaerő. A munkaerő termelékenysége (GDP/munkaóra alapján számítva) hazánkban bizonyult a legmagasabbnak. 4. ábra A munkaerő termelékenysége 2003-ban GDP/munkaóra 19,90 USD Magyarország 17,20 USD Csehország Szlovákia Lengyelország 0,00 USD 16,70 USD 13,20 USD 5,00 USD 10,00 USD 15,00 USD 20,00 USD Forrás: ITDH Mindemellett a munkaerő átlagköltsége még a régió országaival összevetve is alacsony. 5. ábra Egységnyi munkaerőköltség 2003-ban vásárlóerőparitáson (Ausztria= 100) 70 60 50 40 30 20 10 0 Magyarország Lengyelország Horvátország Szlovénia 36 http://www.doksi.hu Forrás: Wiener Institut für Internationale

Wirtshaftsvergleiche in: ITDH A kedvező pozíció megtartása céljából a Magyar Kormány kiemelt figyelmet szentel az oktatás és a képzés olyan irányú fejlesztésének, hogy Magyarországon folyamatosan rendelkezésre álljon a regionális vállalati központok feladatainak ellátásához szükséges ismeretekkel bíró munkaerő. 6.2.1 Egyetemek és főiskolák, 2003/2004 Magyarországon 68 felsőoktatási intézmény működik, ebből 24 egyetem, 44 pedig főiskola. 27 A régióban hazánkban a legmagasabb az egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezők aránya. Az internet-felhasználás és a számítógépes technológia alkalmazása is nagyon elterjedtebb hazánkban: felmérések szerint a felsőoktatásban résztvevők és a már diplomázottak körében ez eléri a 80 százalékot. 28 3. táblázat Diplomával rendelkezők aránya (15-64 éves korosztály) Ország Százalék Magyarország 14,0% Csehország 11,6% Lengyelország 11,7% Szlovákia 10,7%

Forrás: ITDH 4. táblázat Hallgatók száma Minden szakon, melyből: Budapesten Magyarországon 179 661 409 075 8 648 18 096 menedzsment 24 961 87 057 Mérnöki 25 490 50 368 IT Gazdaság és 27 Oktatási Minisztérium in: ITDH: Kilián Csaba Hungary: The New EU Member for a Successful Cooperation című prezentációja, 2005. 28 ITDH: Regional service centre sin Hungary kiadvány 37 http://www.doksi.hu Forrás: Oktatási Minisztérium in ITDH prezentáció 2003-ban 52812-en szereztek diplomát. A diákok túlnyomó többsége fő szakirányként a gazdasági és menedzsment irányt választja, a második helyen a műszaki/mérnöki szakok állnak. A harmadik legkedveltebb szakok a szolgáltatási szakok, melyeket szinte holtversenyben követnek a jogi tanulmányok és az informatika. 29 Nagyon fontos kritérium a diploma megszerzéséhez a legalább egy idegen nyelv középfokú ismerete és a legalább alapfokú számítógépes ismeretek megszerzése. 6.2.2

Nyelvtudás Magyarországon a felsőoktatásban 84 458 hallgató tanul idegen nyelveket, melyekben a világnyelv angol, valamint a német dominálnak. 30 5. táblázat Nyelvtudás Angol Százalékban 51,8 Német Francia Orosz Egyéb 23,1 5,8 1,7 15,2 Forrás: Oktatási Minisztérium in: ITDH Viszonylag nehéz azonban az angol mellett a „kisebb” nyelveket, például a svédet vagy hollandot nagyon jól beszélő, pénzügyi, ügyfélszolgálati vagy IT-szakembereket találni. A gyerekek már általános iskolában elkezdik az idegen nyelvek tanulását. Középiskolában legalább egy, a felsőoktatásban pedig legalább két nyelv tanulása kötelező. A fiatalok 24 százaléka rendelkezik nyelvvizsgával, és közel felük beszél legalább egy idegen nyelvet. 31 A középfokú végzettségűeket tekintve azonban az idegen nyelvtudás szempontjából más térségbeli országok jobban állnak. Emiatt a Magyarországon beruházó cégek gyakran kénytelenek

túlképzett munkaerőt foglalkoztatni, akik rendelkeznek a tevékenységek végzéséhez szükséges nyelvi ismeretekkel; ez természetesen elég magas munkaerőfluktuációt eredményez, hiszen egy diplomás közgazdász például nem szívesen dolgozik call center-munkatársként hosszú távon. Felsőoktatási Statisztikai Évkönyv 2003/2004 Oktatási Minisztérium in: ITDH: Kilián Csaba Hungary: The New EU Member for a Successful Cooperation című prezentációja, 2005. 31 ITDH Regional service centre sin Hungary kiadvány 29 30 38 http://www.doksi.hu Összességében azonban jelenleg a munkaerő képzettségét illetően ellentmondásos a kép: sokan kapnak ugyanis diplomát, de nem arra a tudásra tesznek szert, amelyre a vállalatoknak szükségük van. A magyar oktatási rendszer a lexikális tudásra helyezi a hangsúlyt, így az iskolai oktatás jó alapokat ad ugyan, de a munkavállalóknak még komoly képzésre van szükségük, leggyakrabban a cégen belül, hogy

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


helytálljanak a napi munkában. A helyzetet felismerve indított a Humán Erőforrás Alapítvány egy többfázisú ügyfélszolgálati képzést, melynek középfokú lépcsője már 2003 óta működik, felsőfokú OKJ-bizonyítványt nyújtó tanfolyama pedig 2006-ban fog beindulni. A harmadik lépcsőként főiskolai posztgraduális képzés indul majd 2009-ben, ezzel elősegítve a hazánkba települő regionális call centerek számára a megfelelő humán erőforrás hozzáférhetőségét. 32 Emellett az egyetemek és főiskolák együttműködő készsége is példás: sok, a beruházó vállalatokkal közösen kidolgozott oktatási program fut már jelenleg is, és továbbiakra is jó kilátások vannak. Ezt jól mutatja, hogy számos, az egyetemek és a cégek által közösen működtetett kutatás-fejlesztési központ található Magyarországon. 32 www.hea.hu 39 http://www.doksi.hu 7. ábra Új kutatás-fejlesztési központok Magyarországon BUDAPEST Ericsson

Magyarország Kft. Zenon Systems Kft. GE Hungary Rt. Nokia Hungary Rt. Temic Telefunken Kft. Sysdata Siemens Kft. Visteon Hungary Kft. Samsung SDI Hungary Rt. (Göd) TATABÁNYA PILISSZENTIVÁN Knorr Bremse Kft. GYŐR Audi Hungária Motor Kft. Philips Components Kft. MISKOLC Bosch Power Tool Kft. JÁSZBERÉNY Elektrolux Lehel Kft. VESZPRÉM ÉRD Continental Teves Kft. DHS Draixlmaier Hungária Kft. KECSKEMÉT Knorr Bremse Járműrendszerek Kft. ZALAEGERSZEG Flextronics International Kft. SZÉKESFEHÉRVÁR Denso Magyarország Gyártó Kft. Forrás: Oktatási Minisztérium in: ITDH 6.3 Info-kommunikációs környezet A technikailag elavult távközlési rendszer modernizációja, valamint a privatizáció eredményeképpen ugrásszerű javulás ment végbe. Magyarországon 2000 első negyedévére tehető az információs bumm. Az információs korszak hajnalán áll az ország, azonban Magyarország információs társadalom felkészültsége mind ágazati, mind földrajzi

szempontból diffúz: kiemelkedően jól teljesít pl. a mobiltelefónia, de viszonylag elmaradott az otthoni internethasználat. 40 http://www.doksi.hu 6. táblázat Internet-felhasználás (%) Ország Százalék Magyarország 15,5% Csehország 14,0% Lengyelország 10,0% Szlovákia 17,0% Forrás: ITDH Magyarországon az IT szektor évente kb. 8 százalékkal növekszik, mellyel messze meghaladja a többi gazdasági szektor növekedését, és a GDP kb. 8 százalékát teszi ki. 33 Kiemelkednek az információs fejlesztésben, a fővároson kívül, egyes városok pl. Pécs, Debrecen, de lemaradóban vannak a kisfalvak és elmaradott az északkeleti országrész. 6.3.1 Telefonhálózat A vezetékes és mobilhálózatok kiépítése révén hazánk lassan eléri a nyugat-európai fejlettségi szintet. A magyar mobilpiacon jelenleg három szolgáltató van jelen. A 2004. szeptemberi adatok alapján a mobiltelefon-felhasználók száma 8 317 (beleértve a

feltöltőkártyás felhasználókat is), ebből 7 783 az előfizető. A piaci növekedés 2003-2004-benn elérte a 10,7 százalékot. 34 7. táblázat A magyar mobilelefon-piac helyzete 2004 szeptemberében Szolgáltató Piaci részesedés T-Mobil (korábban Westel) 47,74% Pannon GSM 33,36% Vodafone 18,90% Forrás: Nemzeti Hírközlési Hivatal 33 ITDH Information technology sector in Hungary kiadvány Nemzeti Hírközlési Hivatal, 2004. szeptember in: ITDH: Kilián Csaba Hungary: The New EU Member for a Successful Co-operation című prezentációja, 2005. 34 41 http://www.doksi.hu Az informatikai és távközlési beruházások területén az EU-csatlakozásnak jelentős lélektani hatása várható: egyrészt fokozódik a piacon most jelen levő tulajdonosi csoportok aktivitása, másrészt a bizalom erősödésével új befektetők, és ezáltal új tőke is megjelenhet. 35 6.3.2 Az info-kommunikációs iparág A magyar ICT 36, azaz info-kommunikációs

technológiai iparágnak nagy hagyománya van. Olyan világhírű szakemberek származnak hazánkból, mint Neumann János, Puskás Tivadar, Charles Simonyi (Microsoft), vagy John Kemény (BASIC programnyelv). Mindemellett olyan világhírű cégeink vannak, mint például a Graphisoft, melyet a frankfurti tőzsdén jegyeznek, vagy az Albacomp. Hazánk ICT iparága néhány, viszonylag szűk piaccal rendelkező termék esetében határozottan erős: 37 • IT, adatbiztonság, adatvédelem • CAD/CAM design • Karakterfelismerés • Nyelv-technológia • Szoftver-fejlesztés mobil készülékekre • Beágyazott mobil alkalmazások • Dokumentum-nyilvántartás, adatfeldolgozás • E-kormány alkalmazások • Antivírus védelem • Digitális filmkészítés és színezés 35 GKI Gazdaságkutató Rt. - Kopint-Datorg Rt. - Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt.: Az EU-csatlakozás középtávú gazdasági-társadalmi hatásai Magyarországra, Budapest,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


2003. február, 17. old. 36 Information and Communication Technology 37 Kilián Csaba Hungary: The New EU Member for a Successful Co-operation című prezentációja, 2005. 42 http://www.doksi.hu 6.4 Politikai-gazdasági környezet Általános a vélekedés, hogy Közép-Európában – Ausztriát leszámítva – Magyarország gazdasági stabilitása a legbiztosabb, és hazánk rendelkezik a leginkább kiépített jogi és pénzügyi infrastruktúrával. A külföldi beruházó cégek szemében mindenképpen fontos, hogy hazánkban kiépült a piacgazdaságra alapuló demokratikus intézményrendszer és stabil jogszabályi környezet, és erősíti a bizalmat az ország NATO-tagsága és a 2004-ben bekövetkezett csatlakozásunk az Európai Unióhoz. Az uniós csatlakozásunk után hazánk újabb befektetői kör számára válhat beruházási célponttá. EU-tagságunk önmagában is javítja Magyarország befektetői megítélését, valamint az uniós forrásokból

megvalósuló fejlesztések javítják a működőtőkebefektetések számára elengedhetetlen infrastrukturális feltételeket. Emellett számos cég számára, mely olcsóbban akar termelni, de nem akar kívül kerülni az Európai Unión, megfelelő desztinációt jelenthet hazánk, melynek még az elkövetkezendő 5-10 évben bizonyosan költsége lesz a nyugat-európai fejlett országokhoz képest. 38 Az EU csatlakozás hatására fellendülés várható a szolgáltatások területén. Felgyorsul a hazai szállítási infrastruktúra modernizációja, és elemzések szerint a csatlakozás hatásaként csökken a foglalkoztatás a mezőgazdaságban, stagnál az iparban, a szolgáltatási szektorban pedig növekszik. 39 A külföldi működőtőke beáramlásra uniós csatlakozásunk a növekvő bizalom révén kedvezően hat, mérséklően hat viszont több, szintén a csatlakozás miatt szükséges versenyképességet rontó tényező, mint például a vámszabad területek és a

korábbi befektetési kedvezményi struktúra megszüntetése. Az Európai Uniós csatlakozásból következő jogharmonizációs folyamat eredményeként a törvénykezési és törvényalkalmazói gyakorlat területén korábban szerzett lemaradást gyakorlatilag behozta az ország, ez azonban magával hozta a külföldi nagybefektetők esetében gyakran pozitív diszkriminációt alkalmazó jogszabályi környezet megváltozását. Ezt egy kissé enyhítheti Fn.hu: Tőkevonzó képesség új gazdasági körülmények között, 2003. január 30. GKI Gazdaságkutató Rt. – Kopint-Datorg Rt. – Tárki Társadalomkutató Intézet Rt.: Az EU-csatlakozás középtávú gazdasági-társadalmi hatásai Magyarországra. Budapest, 2003. február 38 39 43 http://www.doksi.hu az a tény, hogy a sikeres versenyfejezeti megállapodás értelmében, a korábban nyújtott beruházási kedvezmények fenntarthatóak. Az uniós szabályok meghatározzák, hogy egy bizonyos fejlettségű

területen a beruházások értékének mekkora hányadát teheti ki az összes támogatás: Magyarország legelmaradottabb régióiban ez 50 százalék, Pest megyében csupán 40 százalék, Budapesten pedig mindössze 35 százalék. Az úgynevezett érzékeny iparágakban (pl. autóipar) a beruházás értékének csak 10 százalékát kaphatja meg a beruházó. 40 8. ábra Maximális támogatási arányok Magyarországon Forrás: ITDH Minden külföldi beruházás szempontjából alapvető fontosságú, hogy Magyarországon megvalósult a modern piacgazdaság, a deregulált üzleti környezet és a pénzügyi stabilitás. 40 ITDH: Kilián Csaba Hungary: The New EU Member for a Successful Co-operation című prezentációja, 2005. 44 http://www.doksi.hu Az infláció viszonylag alacsony, a monetáris és fiskális politikát pedig az elmúlt években meglehetős stabilitás jellemezte. 41 Nem csak a beruházások magas aránya bizonyítja, hogy Magyarország kedvelt

beruházási lokáció a nemzetközi mezőnyben. Dinamikus gazdasági növekedésünket nemcsak a gazdasági mutatóink, hanem számos nemzetközi felmérés és tanulmány is bizonyítja. 8. táblázat Magyarország makroökonómiai mutatói 2001 2002 2003 2004 Bruttó hazai össztermék (%) 3.8 3.5 2.9 4,1** Ipari termelés (%) 3.6 2.8 6.4 8.7*** Export (% - volumen) 7.7 5.9 9.1 16.6** Import (% - volumen) 4.0 5.1 10.1 18.0** Fogyasztói árak (%) 9.2 5.3 4.7 6.8 Külkereskedelmi egyenleg* -2.5 -3.4 -4.2 -4.1*** FDI* 4.4 3.2 2.0 2.4** Munkanélküliségi ráta 5.7 5.9 5.8 6.1** *milliárd euró Forrás: KSH in: ITDH prezentáció ** I-III. negyedév *** január-november Az Euromoney 2003-as felmérése alapján hazánk nemcsak a gazdasági kilátások, de a kockázat alapján történő rangsorban is megelőzi a régió többi országát. 42 9. táblázat Gazdasági kilátások Ország Jelenlegi pozíció Korábbi pozíció Luxemburg

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


1 3 Svédország 2 5 Kanada 3. 12. Magyarország 33 35 Magyar Gazdaságelemző Intézet: A regionális üzleti központok szerepe Magyarországon (Magyarország a regionális versenyképesség tükrében), Budapest, 2003. október, 16. old. 42 ITDH Regional services centre sin Hungary kiadvány 41 45 http://www.doksi.hu Csehország 37 41 Szlovákia 42 51 Lengyelország 45 55 Forrás: Euromoney (2003) in ITDH kiadvány 10. táblázat Rangsor a kockázat alapján Ország Jelenlegi pozíció Korábbi pozíció Luxemburg 1 1 Svájc 2 2 USA 3 5 Magyarország 34 35 Csehország 37 40 Lengyelország 41 42 Szlovákia 52 56 Forrás: Euromoney (2003) in ITDH kiadvány 6.5 Állami ösztönző- és támogatórendszer A beruházásokat támogató állami ösztönzőrendszer három összetevője a közvetlen állami ösztönzők, a közvetett állami ösztönzők és az ún. „egyablakos” rendszer. Az egyedi döntéssel megítélhető

támogatásokkal, bár azok a közvetlen állami ösztönzők részét képezik, külön alfejezet foglalkozik. A támogatási és ösztönzési formákat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és az ITDH kiadványai alapján mutatom be. 6.5.1 Közvetlen beruházásösztönző támogatások Az úgynevezett gazdaságfejlesztési programokra fordítható közvetlen állami ösztönzők meghaladják a 33 milliárd forintot (160 millió dollárt). A gazdaságfejlesztési programok közé két program, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) és a SMART Hungary Beruházás-ösztönzési Program tartozik, amelyek keretében egyszeri, vissza nem térítendő támogatásokat lehet lenyerni olyan beruházások megvalósításához, mint 46 http://www.doksi.hu telephelyek kialakítása, infrastrukturális fejlesztés, informatikai beruházások, kutatásfejlesztés, munkahelyteremtés és európai regionális

vállalati központok kialakítása. 6.5.1.1 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program - GVOP 43 A GVOP keretében nem-visszatérítendő támogatások elérhetőek a beruházók számára a következő beruházás elősegítő tenderjelentkezésekben: • Technológiai korszerűsítés (GVOP 1.1.1.) • Regionális vállalati központok létesítése (GVOP 1.1.2.) A támogatásra választható vállalatok Magyarországon vannak jegyezve, és: - A beruházás mértéke eléri a 100 millió forintot - Legalább 30 alkalmazottat foglalkoztat, vagy 15 magasabb képzettségű alkalmazottat - Ezen alkalmazottak számát legalább 5 évig teljes munkaidőben megtartja A támogatás maximális mértéke a „jogosult” költségek maximum 50%-a, de nem több mint 300 millió forintot • Beszállító integrátorok számának növelése és megerősítésük (GVOP 1.1.3.) • Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése (GVOP 1.2.1.) • Logisztikai szolgáltatások

fejlesztése (GVOP 1.2.2.) 6.5.1.2 SMART Hungary beruházás-ösztönzési pályázatok A SMART Hungary az első olyan középtávú beruházásösztönző gazdaságpolitikai csomag, amely teljesen összhangban áll a legszigorúbb európai verseny- és állami támogatási szabályokkal, és amely megkülönböztetés-mentesen támogat kisebb és nagyobb vállalkozásokat. A koncepciót a befektetőkkel és a kamarákkal való egyeztetés alapján alakították ki. A SMART Hungary céljai: • A hazai K+F képességek jobb kiaknázása, innovációs és tudományos központok kialakítása, tevékenységi körük és szolgáltatásaik fejlesztése • Környezetvédelmi szempontú technológiaváltás 43 Economic Competitiveness Operative Program - ECOP 47 http://www.doksi.hu • Regionális vállalati központok és „szolgáltató centrumok” létrehozása 6.5.1.3 Munkahely-teremtési és képzési támogatás A közvetlen állami támogatások körét bővítik a

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a munkahely-teremtési és képzési támogatásai a 8/2003. (VII.4.) Miniszteri Rendelet alapján. A támogatás mértéke cégspecifikus képzés esetén a költségek 35-55 százaléka, de ez az arány általános képzés esetén akár 60-90 százalékot is elérhet. Az alábbi költségekre lehet a támogatást igényelni: • Oktatói költségek • Bérköltségek • Képzési felszerelés (training equipment) • Utazás • Tréning anyag (training material) • Amortizáció (Depreciation of assets) • Tanácsadás és fordítási szolgáltatások, stb. Decentralizált forrásokból támogatások kaphatóak munkanélküli pályakezdők alkalmazása esetén (az átképzésre és a bérköltségekre), valamint a munkavállalói mobilitás elősegítéséért (utazás, szállás, munkavállaló-szállítás és toborzási költségek). A működő vállalatok esetében a képzési költségek 35-90

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


százalékát éri el a támogatás mértéke, mely 1-50 millió forint között mozoghat. A leginkább támogatott képzések azok, melyek az üzleti hatékonyságot növelik, vagy amelyek eredményeként EU-val kapcsolatos tudás halmozódik fel. Új munkahelyek létrehozása esetén a munkahelyteremtésre akkor kaphatóak nemvisszatérítendő támogatások, ha a következő feltételek fennállnak: • A beruházás még nem kezdődött meg • Legalább 5 embert alkalmaznak 3 évre • Az üzleti tevékenységet fenntartják 5 évig 48 http://www.doksi.hu • Megfelelő garanciák • Saját források a támogatás 25%-át kiteszik A támogatás a költségek 35-65 százalékát érheti el, egy projektre általában legfeljebb 80 millió forint támogatás kapható, mely különleges esetekben növelhető. 6.5.2 Közvetett állami ösztönzők – adójellegű támogatások Ide sorolhatóak az adókedvezmények különböző fajtái: 6.5.2.1 Társasági adókulcs

Magyarországon a társasági adókulcs 16 százalék, amely a legalacsonyabb az egész kontinentális Európában. Már a korábbi 18 százalék is a legalacsonyabbak közé tartozott nemzetközi viszonylatban, hazánkat Európában csak Írország előzi meg 10 százalékos társasági adójával. 11. táblázat Társasági adókulcs néhány országban 2003-ban Ország Társasági adókulcs Ausztria 34% Csehország 31% Franciaország 34% Lengyelország 28% Magyarország 16% Németország 38% Olaszország 40% Portugália 33% Szlovákia 19% USA 40% Forrás: KMPG in ITDH Az amerikai-magyar kereskedelmi kamara, az Amcham ugyan a 12 százalékra való mérséklést javasolta 44, de ekkora csökkentés az Európai Unió felől érkező nyomás miatt nem valószínű, hogy megvalósítható lenne. 44 www.vg.hu : Újabb GE-üzletekért küld a cég hazai leánya, 2003. június 19. 49 http://www.doksi.hu 6.5.2.2 Fejlesztési adókedvezmény Fejlesztési

adókedvezményt a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű fejlesztési programban szereplő beruházások után, meghatározott feltételek esetén, egyedi eljárás keretében igényelheti az adózó. A kedvezményt minden esetben a Kormány engedélyezheti. Az 1996/LXXXI. Törvény alapján a 13 millió dollárt – Magyarország preferált régióiban a 4,3 millió dollárt – elérő beruházások esetében a beruházó 10 éven keresztül fejlesztési adókedvezményben részesül, amely a társasági adó 80%-ának elengedését jelenti. A környezetvédelmi, illetve a széles-sávú Internet-szolgáltatási beruházások esetén ez a minimum befektetési összeg kevesebb is lehet (0,4 millió euró). A kedvezményhez a vállalatnak általában legalább 100 főt kell foglalkoztatnia, bár a kevésbé fejlett régiókban ez a kikötés csak 50 fő. 6.5.2.3 Fejlesztési tartalék A 2003-as évtől a vállalatok adómentes fejlesztési tartalékot képezhetnek

az adózás előtt nyereség 25%-áig, de legfeljebb évi 500 millió forintig (2,4 millió dollár), mely céltartalékot a lekötés adóévét követő nagy adóévben fel kell használniuk. 6.5.2.4 A fix összegű egészségügyi hozzájárulás csökkentése A helyi iparűzési adó 25%-a, és a korábban munkanélküli vagy átképzett alkalmazott egy évi társadalombiztosítási járuléka leírható a társasági adóból. 6.5.2.5 Kedvező változások 2005-ben 2005-ben számos, a beruházások szempontjából kedvező változás valósult meg a szabályozásokban: • 150 új állás teremtése esetén adókedvezmény nyújtható a közepes méretű vállalkozásoknak (75 a kevésbé fejlett régiókban); • A helyi adó 50 százaléka levonható a társasági adóalapból; 50 http://www.doksi.hu • Az alkalmazottak társadalombiztosítási hozzájárulásának 50%-a visszaigényelhető pályakezdők alkalmazása esetén; • Az egészségügyi hozzájárulás

3450 forint/főről 1950 forint/főre csökkent. 6.5.3 Egyablakos rendszer Az ún. egyablakos rendszer megteremtése a beruházók hatékonyabb tájékoztatása és a gyorsabb ügyintézés érdekében került bevezetésre. Célja a „befektetőbarát” államigazgatás kialakítása, azaz a beruházásokkal kapcsolatos engedélyeztetés egyszerűsítése és gyorsítása. A Magyarországon beruházni kívánó vállalatok számára a Magyar Befektetés és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) a kapcsolattartó intézmény, amely 2004-től többek között a magyarországi befektetési környezetre és az elérhető pályázati lehetőségekre vonatkozó információs tevékenységet is ellát. Az ITDH által a külföldi beruházók számára nyújtott kiegészítő szolgáltatások a következők: Az előkészítő fázisban: • Általános és részletes információ a magyar gazdasági, üzleti környezetről, jogi és pénzügyi szabályozásokról, adórendszerről,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


elérhető támogatásokról és ösztönzőkről • Vállalkozásra szabott telephely-javaslatok • Részletes programok szervezése a Magyarországra látogató beruházók számára: - Telephely-látogatások - Találkozók a helyi, regionális és kormányzati szervekkel - Találkozók szakértőkkel, szolgáltatás-nyújtókkal, tanácsadó cégekkel - Találkozók tervező és építőipari cégekkel - Referencialátogatások • Bemutatás a potenciális magyar beszállítóknak A projekt realizálási fázisában: • Az engedélyezési folyamatok és a lehetséges beruházások értékelésének felgyorsítása • Segítség az ösztönző programokra való jelentkezésben 51 http://www.doksi.hu • VIP bánásmód biztosítása az expatriate-ek, azaz a Magyarországra települő külföldiek számára (munkavállalói vízum, tartózkodási engedély stb.) • Sajtókonferenciák, avatási ceremóniák megszervezése A projekt megvalósítását

követő fázisban az ITDH follow-up szolgáltatásokat biztosít. 6.6 A nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházások támogatásának rendszere Magyarország stratégiai célja a működőtőke-befektetések ösztönzése. A befektetésösztönzés rendszerének egyik alappillére a 2003. évben kidolgozott jogszabályi feltételrendszer, amely lehetővé teszi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokhoz a Kormány – a pályázati rendszeren kívül – egyedi döntéssel ítéljen meg támogatást, így ösztönözve a fejlett ipari vállalatok Magyarországra települését, illetve a már itt lévők terjeszkedését. Az így megvalósuló nagyberuházások nyomán tovább erősödik a külföldi működőtőke Magyarországra áramlásában érzékelhető pozitív hullám: közvetlenül e beruházásoknak köszönhetően több mint 227 milliárd forint – közel 930 millió euró – értékű

működőtőkebefektetés érkezik az országba 2003 és 2007 között, és közvetlenül 8190 új munkahely jön létre. E rendszer keretében 2003 és 2008 között a jelenlegi tervek szerint huszonhat nagyberuházás valósulhat meg Magyarországon összesen 2,7 milliárd euró (661 milliárd forint) értékben, mintegy 17 200 új munkahelyet teremtve. 45 A Magyar Kormány által egyedi döntés alapján megítélt támogatások nyújtásának szabályai az Európai Unió által a csatlakozási szerződés tárgyalása során elfogadásra került. A szóban forgó támogatási rendszer a Csatlakozási Okmány IV. számú mellékletének „Versenypolitika” című, 3. pontja szerint létező támogatási programnak minősül. Egyedi kormánydöntéssel nyújtott, a GVOP pályázatoknál elérhető összegeket meghaladó támogatások – meghatározott nemzeti és közösségi jogszabályok alapján – azokhoz a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű

feldolgozóipari kapacitásokat 45 www.gkm.hu 52 http://www.doksi.hu létrehozó nagyberuházásokhoz nyújtható – az európai uniós korlátozásoknak megfelelően – amelyeknek az elszámolható beruházási költsége eléri az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, valamint azokhoz a regionális szolgáltatóközpontokhoz, ahol a beruházás nyomán létrehozott új munkahelyekhez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások elérik a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget. 6.6.1 Feldolgozóipari nagyberuházások részére nyújtott egyedi támogatások rendszere A vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően versenyképes feldolgozóipari nagyberuházások egyedi kormánydöntéssel történő támogatására abban az esetben nyílik lehetőség, ha a beruházás elszámolható költségeinek összege eléri az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Ezen nagyberuházások jelentősen hozzájárulnak egy-egy régió társadalmi,

gazdasági fejlődéséhez, a regionális munkanélküliség csökkentéséhez, a munkaerő-elvándorlás mérsékléséhez, a jobb regionális pozíció eléréséhez és a kis- és középvállalkozásokból álló magyar beszállítói háttéripar fejlődéséhez. Egy-egy nagyberuházás az adott régióban a közvetlenül teremett munkahelyeket többszörösen meghaladó számú közvetett munkahelyet teremt. Feldolgozóipari nagyberuházások létesítésének támogatása során minden esetben sor kerül a projekt részletes vizsgálatára. A beruházások értékelése a pályázatoknál alkalmazott módszerhez hasonlóan történik, ezen felül azonban további kiemelt szempontok is vizsgálat tárgyát képezik: • Beruházás volumene • Teremtett munkahelyek száma • Magyar beszállítói hányad • Technológiai színvonal • A képzési költségek aránya a személyi jellegű ráfordítások összköltségén belül • Munkaerő szakképzettségének

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szintje • Környezeti hatások Az egyedi döntések kedvezményezettjei, a feldolgozóipari nagyberuházásokat végrehajtó vállalatok pályázati rendszertől eltérő módon történő támogatását az indokolja, hogy ezek a 53 http://www.doksi.hu nagyberuházások egy tömegben nagyszámú munkahelyet hoznak létre, magas technológiai színvonalat képviselő gyártókapacitásokat létesítenek, amelyek nagy hozzáadott értéket termelnek, és a jelentős térségi beszállítói hányadon keresztül olyan gazdaságfejlesztő technológiatranszfert valósítanak meg, ami egy hasonló profilú, de méreteiben kisebb vállalkozástól nem remélhető. 6.6.2 Regionális szolgáltatóközpontok részére nyújtott egyedi támogatások rendszere A vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően regionális szolgáltatóközpontok egyedi kormánydöntéssel történő támogatására abban az esetben nyílik lehetőség, ha a létesített új munkahelyekhez kapcsolódó

személyi jellegű ráfordítások az első két év során elérik a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A regionális szolgáltató központok beruházási értékébe a tárgyi eszközökre fordított összegek nem, csak a teremtett munkahelyekkel kapcsolatos személyi jellegű ráfordítások összértéke számolhatók bele. Regionális szolgáltatóközpontok létesítésének támogatása során a következő tényezők vizsgálatára kerül sor: • A tevékenység végzésének fenntartására vonatkozó kötelezettségvállalás időtartama mennyivel haladja meg a kötelező 5 évet • Mekkora a teremtett munkahelyek száma • Mekkora a képzési költségek aránya az összköltségen belül • A diplomás munkaerő aránya az összes foglalkoztatotti létszámon belül Az ebben a volumenben létrehozott és működtetett regionális szolgáltatóközpontok hangsúlyosan magas hozzáadott értéket létrehozó világcégek, amelyek többek között a

magyarországi magasan képzett szellemi infrastruktúrára épít, ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a diplomás foglalkoztatottság javításához és Magyarország regionális pozíciójának erősödéséhez. Az értékelés további részét képezi mindkét esetben a beruházás nemzetgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálata, amely a működés eredményeképpen keletkezett 54 http://www.doksi.hu költségvetési bevételek mértékére fókuszál. A támogatási szerződés rendelkezéseinek kialakítására a vonatkozó hatályos jogszabályok figyelembevételével kerül sor. A beruházó támogatásokért cserébe jelentős és hosszútávú kötelezettségeket vállal az állam felé. Amennyiben a beruházó valamelyik fő kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesíti, vagy bármely egyéb okból szerződésszegés következik be, a támogatási összeg kamatokkal növelt visszafizetésére kerül sor. Az állam előzetesen a projekt

életképességét, majd pedig a beruházás megvalósítását, valamint az azt követő legalább öt éven át tartó működést is folyamatosan ellenőrzi. A beruházások kapcsán felmerülő addicionális hatások, valamint a koncentráltan igénybevett szolgáltatások, a foglalkoztatás és az infrastruktúrafejlődés multiplikátorhatásai együttesen teszik indokolttá az ilyen nagyberuházások megkülönböztetett módon történő támogatását, annál is inkább, mert ezek a beruházások jelentősen hozzájárulnak egy-egy régió fejlődéséhez és a jobb regionális pozíció eléréséhez. Különösen fontos, hogy mivel ezen termelőkapacitások kibocsátásának számottevő része és a regionális szolgáltatóközpontok szolgáltatásainak teljes egésze a nemzeti határokon kívül kerül értékesítésre, azaz export, működésük a külkereskedelmi mérleg javulásához is nagyban hozzájárul. További fontos tényező az adóbevételeken keresztül az

államháztartás számára biztosított jelentős bevétel. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2004-ben négy társasággal (az autóalkatrészgyártó japán Denso-val, a svéd hűtőgépgyártó Elektrolux-szal, a német Bosch-sal és az amerikai ExxonMobil olajvállalattal) kötött támogatási szerződést, ezek révén összesen 382 millió euró (mintegy 93 milliárd forint) működőtőke áramlik Magyarországra és összesen 5090 új munkahely létesül. 46 A Kormány 10 milliárd forint összegű támogatást biztosít ezekhez a beruházásokhoz.47 Az egyedi kormánydöntéssel támogatott vállalatokon kívül 2004-ben további 11 cég már döntött nagyberuházásának magyarországi megvalósításáról, összesen 780 millió euró (mintegy 191 milliárd forint) értékben, 6060 fős tervezett munkavállalói létszámmal 48, és a tárgyalások további potenciális befektetőkkel is folynak. 46 www.gkm.hu hvg.hu: Harc a külföldi befektetőkért –

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


lemaradtak a magyarok, 2004. augusztus 16. 48 www.gkm.hu 47 55 http://www.doksi.hu A minisztérium tervei szerint az egyedi kormánydöntéssel nyújtott támogatási rendszer keretében 2003 és 2008 között összesen 26 nagyberuházás valósulhat meg hazánkban, összesen 2 698 milliárd euró értékben, mintegy 17 203 új munkahelyet teremtve. 49 6.7 Ingatlanpiac és lakhatási költségek Egy, az 500 legnagyobb európai vállalat körében végzett kutatás szerint ezen tényezők mellett a nyugatinál lényegesen olcsóbb ingatlanok is Közép-Kelet-Európa mellett szólnak. 50 Hazánkban körülbelül 1 500 000 négyzetméter minőségi irodaterület áll rendelkezésre, melyek 15-20 százaléka kiadó vagy eladó. A bérleti díjak az európai átlaghoz képest viszonylag alacsonyak: • A kategória: 13-15.00 EUR négyzetméterenként havonta • B kategória: 12-15.00 EUR négyzetméterenként havonta Az átlagos szolgáltatási költség 2.8-3.8 EUR

négyzetméterenként havonta. 51 Mivel sok esetben jelentős szerepet játszik a vállalatok beruházási döntéseiben az is, hogy a külföldi lokációkon expatriate-jeik számára kisebb költséggel magasabb életszínvonalat tudnak biztosítani, fontosnak megemlíteni, hogy hazánk ebből a szempontból is elég kedvező helyet foglal el a rangsorban. 49 Fn.hu: 15 cég egymilliárd eurót fektet be hazánkban, 2004. december 29. Cushman&Wakefield Healey&Baker in: fn.hu: Prágát választják legtöbben telephelyül Kelet-Európában, 2004. október 4. 51 ITDH: Kilián Csaba Hungary: The New EU Member for a Successful Co-operation című prezentációja, 2005. 50 56 http://www.doksi.hu 12. táblázat Lakhatási költségek néhány nagyvárosban (2003) (New York = 100%) Város Rangsor Százalék Tokió 1. 137% Osaka 2. 133% Oslo 3. 127% Prága 82. 70% Varsó 92. 67% Budapest 96. 63% Forrás: Economist Intelligence Unit in: ITDH kiadvány 6.8

Céges jelenlét a regionális üzleti központok megjelenése előtt Befektetői szemszögből mindenképpen bíztató jel, hogy hazánkban 27 000 külföldi és multinacionális vállalat van jelen. 52 Más potenciális befektetők is őket kérdezik meg, érdemes-e Magyarországra jönniük, így tehát „szájhagyomány útján” terjedhet hazánk jó híre ezáltal új beruházókat vonzva. Másrészről viszont a már hazánkban levő vállalatok eredményes működése a magyarországi tevékenységek bővítését is maga után vonhatja. Ebben nagy szerepe lehet a külföldi cégeknél dolgozó magyar vezetők esetleges lobbitevékenységének is. A cégek beruházási döntéseik előkészítésében a lehetséges lokációkról általában három forrásból szereznek információkat: • Első lépésként szemügyre veszik a tanácsadó cégtől vagy más nemzetközi forrásból származó tanulmány a lehetséges fogadó országról; • Felveszik a kapcsolatot a

lehetséges fogadó ország befektetés-ösztönző ügynökségével, hivatalával, és információt gyűjtenek a beruházási környezetről; • Amennyiben már létezik üzleti érdekeltségük az adott országban, megvizsgálják az ott szerzett tapasztalataikat, esetenként kikérik az ott dolgozó vezető beosztásúak véleményét; 52 ITDH: Regional services centre sin Hungary kiadvány 57 http://www.doksi.hu Amennyiben a fenti három információforrásból legalább kettő pozitív képet mutat az országról, nagy a valószínűsége, hogy szó esik konkrétumokról, és megkezdik a lehetséges beruházást előkészítő tárgyalásokat. 6.9 Verseny a régióban A beruházási döntésekben a gazdaság és a társadalom legszélesebb aspektusai játszanak szerepet. Az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott országok közül jelenleg hazánk számára a regionális központok létesítéséért folyó versengésben földrajzilag és gazdaságilag

jelenleg elsőszámú versenytársaink Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. Az IMD 2002. évi publikációjában megjelent összehasonlítás szerint, összesített versenyképességi kritériumok alapján Magyarország a régió országai között az első helyen áll, amely a világrangsorban a 28. Fontos azonban megemlíteni, hogy az 1998-as összehasonlítás óta hazánk nem lépett előre, míg Csehország a 37. helyről feljött a 29. helyre. 53 Magyarországon a szolgáltatói szektor a legjelentősebb szektorrá vált az elmúlt évtizedben. Aránya, bár elmarad a fejlettebb országokétól, a bruttó hazai össztermék 60%-át is meghaladja. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a fejlett technológiákat is alkalmazó ágazatok szolgáltatástartalma egyre magasabb. 6.9.1 Magyarország erősségei és gyengeségei „A regionális üzleti központok szerepe Magyarországon” című tanulmány 54 alapján a környező országokhoz képest hazánk a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


következő erősségekkel és gyengeségekkel bír a beruházásokért folytatott versenyben: 53 Magyar Gazdaságkutató Intézet: A regionális üzleti központok szerepe Magyarországon (Magyarország a regionális versenyképesség tükrében), Budapest, 2003. október, 7. old. 54 Magyar Gazdaságkutató Intézet: A regionális üzleti központok szerepe Magyarországon (Magyarország a regionális versenyképesség tükrében), Budapest, 2003. október, 8-9. old. 58 http://www.doksi.hu Erősségek Gyengeségek • Átlagos társasági adó mértéke • Megélhetési költségek • Távközlési beruházások mértéke a • terhei • A tényleges személyi jövedelemadó terhek GDP-hez viszonyítva • A munkáltatók társadalombiztosítási Egy tanárra jutó diákok száma az • Közvetett adók mértéke a GDP arányában általános iskolában • Vasúti hálózat sűrűsége • Az egy főre jutó GDP • A • Foglalkoztatás szintje

exportjának reálnövekedése • K+F kiadások (USD per fő) • Munkaerő-piaci szabályozás • Várható élettartam • Befektetés-védelmi szabályozás • Egészségügyi infrastruktúra • Szakképzett mérnökök elérhetősége • Külföldiek közbeszerzésekhez való kereskedelmi szolgáltatások a munkaerőpiacon • hozzáférése Külföldi befektetők szabadsága a hazai tulajdon megszerzésében 6.9.2 Hazánk támogatási rendszere a környező országok támogatási rendszereinek tükrében 55 A beruházásokért folytatott egyre inkább élesedő versenyben nem elég jónak lenni, több szempontból is a legjobbnak kell lenni. Hazánk legnagyobb versenytársai a környező országok: Szlovákia, Csehország és Lengyelország. 6.9.2.1 Közvetlen támogatások A csehek és a szlovákok már 2003 óta operálnak komplex szubvenciócsomagokkal, melyek magukba foglalják az adókedvezményeket, az állami földvásárlást és

infrastruktúra-fejlesztést, valamint az államilag támogatott foglalkoztatást és átképzést. Magyarországon 2004 közepén frissítette fele ezen különalkuk lehetőségét, miután hazánk több autóipari beruházást veszített el Csehországgal és Szlovákiával szemben. 55 Hvg.hu: Harc a külföldi befektetőkért – lemaradtak a magyarok, 2004. augusztus 16. 59 http://www.doksi.hu 6.9.2.2 Közvetett állami ösztönzők Az adók szempontjából, bár hazánk áll az élen a 16 százalékos társasági adóval, az adórendszer egyszerűsítése terén 19 százalékos egyedadójával a legegyszerűbb rendszert Szlovákia nyújtja: a társasági adó, a személyi jövedelemadó és az ÁFA kulcsa is egységesen 19 százalék. Ráadásul Szlovákiában nem létezik a magyarországi befektetők körében rendkívül népszerűtlen iparűzési adó. A lengyelek is jobban állnak az adóversenyben, mint hazánk, hiszen 2017-ig még igénybevehető a 100 százalékos

társasági adókedvezmény, míg Magyarországon csak az Európai Uniós csatlakozásunk előtt, 2003-ban megkezdett beruházásokhoz nyújthatott ilyen mértékű adókedvezményt, és azt is legfeljebb 2011-ig. 6.9.2.3 Egyéb szolgáltatások Csehország az „egyablakos” támogatási rendszerrel húzott el. Ezt az elmaradást hazánk még a hasonló rendszer bevezetésével sem tudta megoldani, hiszen a cseh befektetésösztönző ügynökség – szemben a magyar ITDH-val – a támogatási pénzek felett is rendelkezik, nemcsak tanácsadó funkciókat lát el. A magyar befektetés-ösztönzésnek talán ez a leggyengébb pontja a környező országok beruházás-ösztönző politikájához képest. Akár a szlovákoknál, akár a cseheknél, akár a lengyeleknél, ha egy potenciális beruházó elmegy az adott ország befektetés-ösztönző ügynökségéhez, viszonylag korán konkrét számokat tudnak neki mondani az elérhető támogatási összegeket illetően. Ezzel

szemben, mivel Magyarországon a Magyar Fejlesztési Bank kezeli a támogatási pénzeket, az ITDH ugyan fel tudja vázolni, hogy milyen támogatásformák érhetőek el egy adott beruházó számára, de konkrétumokat csak már a minisztériumok bevonásával folytatott tárgyalásokon tudhat meg a külföldi cég. 60 http://www.doksi.hu 7. Magyarországra települt regionális üzleti központok A regionális üzleti központok létrehozásával kapcsolatos nemzetközi tendenciák és általános gyakorlat, majd Magyarország ilyen típusú beruházások vonzásában meghatározó adottságainak ismertetése után lássuk, milyen központok kerültek már hazánkba, és mi az általános tapasztalat a már megvalósult beruházási projektek alapján. 7.1 A magyarországi regionális üzleti központok típus 56 és tevékenységek szerint Hazánkban leginkább pénzügyi elszámolói, ügyfélszolgálati, valamint humán erőforrás központok létesültek, és a jövőben is

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


leginkább ezek várhatóak. Az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül, lássunk néhány példát a Magyarországon működő regionális üzleti központok típusaira és az általuk nyújtott szolgáltatásokra. 7.1.1 Pénzügyi központok Diageo Business Support Center 57 A szeszesitalgyártó és –forgalmazó Diageo budapesti szolgáltató központja 2001. április 1jével kezdte meg működését, és az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a vállalat többi leányvállalata számára. - A vevőszolgálati folyamatok adminisztrációja: OTC (Order to Cash): Vevőrendelések felvétele, a vevői hitelkeretek nyilvántartása, a kifizetések nyomonkövetése és biztosítása, kapcsolattartás a cég vevői ügyfeleivel. - A beszerzési folyamatok adminisztrációja: PTP (Purchase to Pay): Beszállítói számlákkal kapcsolatos munkák: a beérkezett számlák egyeztetése, könyvelése, a kifizetések jóváhagyása, valamint a felmerülő problémák esetén

kapcsolatfelvétel az ügyféllel. - A nemzetközi pénzügyi és számviteli feladatok: RTR (Record to Report): Általános számviteli, könyvviteli feladatok, különböző pénzügyi jelentések, mérlegbeszámolók készítése, valamint analitika és főkönyvi egyeztetés. Itt menedzselik a vállalatközi számlázással kapcsolatos tevékenységet, illetve a treasury munkát. 56 57 Az ITDH csoportosítása szerint Üzletsegítő központ 61 http://www.doksi.hu ExxonMobil Business Support Center A világ legnagyobb magántulajdonban levő olajipari cége, az ExxonMobil 2004-ben hozta létre budapesti szolgáltató központját. A központ az alábbi tevékenységeket végzi: - Általános, banki, állóeszköz könyvelés - Számviteli elemzés - Információtechnológiai szolgáltatások - Ügyfélszolgálat Flextronics Shared Services Center 58 Az EMS (Electronics Manufacturing Services) szektorban működő Flextronics vállalat 2002 óta működteti

magyarországi központját, ahonnan adminisztrációs és számviteli, könyvelési szolgáltatásokat nyújt a cég többi leányvállalata számára. 7.1.2 Regionális call centerek ING Európai Regionális Ügyviteli Központ A Magyarországon működő külföldi bankok közül a már jól ismert ING 2003-ban jelentette be, hogy budapesti Európai Regionális Ügyviteli Központjába szándékozik csoportosítani számos háttérirodai tevékenységet. A központ az alábbi tevékenységeket végzi: 58 - Belföldi és nemzetközi pénzátutalások feldolgozása - Hiteladminisztráció - Devizaügyletek adatkezelése - Egyéb pénzforgalmi feladatok Osztott szolgáltatások központja 62 http://www.doksi.hu 7.1.3 IT központok Getronics Global Service Center 59 Az informatikai szolgáltatásokat nyújtó Getronics 2004 októberében nyitotta meg regionális üzleti központját Budapesten, ahonnan az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: - IT támogatás,

rendszerfelügyelet - Outsource szolgáltatás SEI Customer Service Center 60 A SEI Information Technology 2004-ben Debrecenben nyitotta meg szolgáltató központját, ahonnan alapvetően helpdesk szolgáltatásokat nyújt. Jelen dolgozat a kutatás-fejlesztési központokkal, bár azok szerepelnek az ITDH regionális üzleti központokat csoportosító listájában, nem kívánja részletesen elemezni, mivel a regionális call centerekhez, osztott szolgáltatásokat végző központokhoz, illetve pénzügyi központokhoz képest merőben más feltételei vannak létrehozásuknak és működésüknek. Számos vállalat már nem csak egy, de többféle központtal is rendelkezik hazánkban: General Electric A Magyarországon leginkább a Tungsram gyár tulajdonosaként ismert General Electric, a hazánkban való beruházás iránti elkötelezettségét mutatva, a gyár privatizációs felvásárlása után folyamatosan újabb tevékenységeket hozott az országba. Fényforrás

kutatásfejlesztési központtal is rendelkezik hazánkban, valamint két típusú üzleti szolgáltató központot is működtet: 1. Call center: - Rendelések felvétele - Reklamációk kezelése - Kapcsolattartás az ügyfelekkel és a stratégiai ügyfelekkel 2. Pénzügyi központ: - A vevői hitelkeretek nyilvántartása, a vevői fizetések könyvelése, nyomonkövetése, és biztosítása 59 60 Globális szolgáltató központ Ügyfélszolgálati központ 63 http://www.doksi.hu IBM Hazánkban a másik nagy múltra visszatekintő transznacionális nagyvállalat, az IBM szintén rendelkezik kutatás-fejlesztési központtal, valamint jelenleg is bővülő pénzügyi szolgáltatási központot működtet, ahonnan az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a vállalat leányvállalatai számára: - Beszerzés - Emberi erőforrás - Call center Alcoa Az alumíniumiparban működő Alcoa is számos termelő beruházással rendelkezik Magyarországon, és két típusú

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


központot is működtet hazánkban: egy informatikai központot, valamint egy pénzügyi-adminisztrációs központ. Ez utóbbiból a következő szolgáltatásokat biztosítják: - A cég európai üzemeinek teljes könyvelése - Kimenő és bejövő számlák kezelése, adminisztrációja - Fizetések fogadása és teljesítése 7.2 A hazánkban regionális üzleti központot létrehozó vállalatok típusai Hazánkban, a nemzetközi trendeket követően, jellemzően észak-amerikai cégek hoznak létre regionális üzleti központokat. Egyesült államokbeli székhelyű mind a General Electric, a General Motors, az Alcoa, az ExxonMobil, az IBM, a SEI, és még folytathatnánk a sort. Az európai transznacionális cégek közül leginkább a Benelux államokbeli cégek a leggyakoribb beruházók, hazánkban az ING és a Getronics példája igazolja ezt, de fontos beruházók még a brit székhelyű cégek, mint például a Diageo és a British Telecom. Fő tevékenységüket

illetően Magyarországon sem tudjuk egy kategóriába besorolni a beruházó cégeket: a nagy elektronikai vállalatoktól a dohányiparon át a bankszektorig terjed a széles skála. 64 http://www.doksi.hu 7.3 Magyarország legnagyobb előnyei és hátrányai a befektetők szemszögéből 7.3.1 Erősségek a vállalati befektetők feedback-je alapján A regionális üzleti központok Magyarországra helyezésében, a stabil politikai és gazdasági helyzet mellett, a legfontosabb tényezőnek szinte minden vállalat döntésében a rendelkezésre álló jól képzett, idegen nyelveket beszélő és elkötelezett munkaerő bizonyult. Második legfontosabb faktorként a megbízható és színvonalas telekommunikációs szolgáltatásokat nevezték meg, ezt követte a megfelelő infrastruktúra. További pozitív faktorként jelölték meg az egyes cégek: • Jelentős aktivitás és eredményes működés hazánkban (BAT, ING, Getronics, Alcoa, GE) Erre talán a legjobb példa a

General Electric. A vállalat volt az első külföldi nagyberuházó a régióban a magyar Tungsram fényforrás gyár privatizációs felvásárlásával, és azóta fokozatosan telepített hazánkba egyre magasabb hozzáadott értéket teremtő tevékenységeket. A Lighting üzletág sikeres regionális ügyfélszolgálati központja hatására került hazánkba a Power Controls üzletág call centere is. A beruházási döntésekben minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy az immár vállalat felsőbb vezetésében sok magyar dolgozik. Ez bíztató jel lehet a Henkel esetében is: a vállalat két-három éven belül kelet-középeurópai pénzügyi szolgáltató központját a térségbe kívánja helyezni. Konkrétumokat még nem hallani ugyan, de bizakodásra ad okot, hogy a vállalat magyarországi, csehországi és szlovákiai leányvállalatainak pénzügyi igazgatója egy magyar úriember. 61 • Európa szívében való földrajzi elhelyezkedés (Diageo) •

Közép-Kelet-Európába települt ügyfelek (BAT) • Lakhatási lehetőségek (GE) • A működési költségek alacsony szintje (ExxonMobil, GE) • Munkamorál (GE) • Kiszámítható jogszabályi környezet megléte (ExxonMobil) 61 www.vg.hu: Térségi központot hozhat a Henkel, 2004. május 20. 65 http://www.doksi.hu • A Magyar Kormány támogatása (ING, GE, ExxonMobil) • A magyar tudásbázis (ING) • A magas színvonalú oktatási rendszer és a felsőoktatási intézmények együttműködési készsége (GE). Jó példa erre, hogy bár a „kis” nyelvek ismeretében jelenlegi hiány van a magyar munkaerőpiacon, az egyetemek segítőkésznek mutatkoznak, és konzultálnak a külföldi beruházókkal arról, milyen ismeretekkel rendelkező munkavállalókra van szükségük. • Csatlakozás az Európai Unióhoz Uniós csatlakozásunk mindenképpen nagy pozitívumot jelentett a BAT döntésében, és a tudvalevőleg óvatosan és megfontoltan

terjeszkedő ExxonMobil esetében is. 7.3.2 Gyengeségek a vállalati befektetők feedback-je alapján: 62 • A közigazgatás bürokráciájára és átláthatatlanságára mind központi, mind önkormányzati szinten megfogalmazódtak panaszok. A cégvezetők kiemelték, hogy egy regionális központ hatóságainak rugalmasabbnak kell lenniük a külföldiek munkavállalási engedélyeinek kiadásában. Kiemelték, hogy nehéz helyi szinten hozzájutni engedélyekhez, cégbírósági bejegyzésekhez. • Viszonylag jelentős a korrupció, ez azonban a külföldi vállalatok szerint Magyarországon még mindig kevésbé elterjedt, mint a környező országokban, Budapest helyzete pedig kedvezőbb a vidékénél. Érdekes megjegyezni, hogy a General Electric-nél a beruházási lokáció kiválasztásánál a döntés-előkészítő elemzésekben az ország alacsony korrupciós szintjét is a pozitívumok között sorolták fel. • A vállalatok feltételezhetőnek vélik, hogy

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


a korrupció az igazságszolgáltatást is érinti; ennek hatékonyságnövelése érdekében különösen a peres eljárások időtartamának lerövidítését tartják fontosnak. 62 Magyar Gazdaságkutató Intézet: A regionális üzleti központok szerepe Magyarországon (Magyarország a regionális versenyképesség tükrében), Budapest, 2003. október; valamint www.vg.hu: A multik közel fele a magyar fővárost választotta Kelet-Közép-Európában, 2001.december 19. 66 http://www.doksi.hu • A külföldi cégek ellenzik, hogy az önkormányzatok finanszírozását a jelenlegi iparűzési adóval oldják meg, ennek ugyanis az árbevétel szolgáltatja az alapját, a befektetők pedig a nyereség megadóztatását tartják indokoltnak. • A központi és a helyi kormányzatok össze nem hangolt döntései gyakran jelentenek nehézséget az üzleti szféra számára. A széttagoltság Budapest esetében is érezhető. 7.4 A beruházások összege és az igénybevett

támogatások mértéke A regionális üzleti központok létrehozásához szükséges beruházások értéke hazánkban általában 3-20 millió dollár között mozog. 63 A vállalatok döntő többsége igénybe vette a rendelkezésre álló támogatások valamelyikét, a támogatások mértékéről azonban sok esetben nem tudunk konkrétumokat, hiszen sok vállalat nem szívesen ad ki erről információkat. Mégis megkíséreljük a sajtóból hozzáférhető adatokból megmutatni, hogy mely forrásokból mekkora támogatások nyerhetőek el. Az Alcoa 600 millió forintos pénzügyi központ beruházásához összesen 100 millió forint támogatást kapott. 64 A General Electric 2003-ban létrehozott call centeréhez nyújtott támogatásokat a SMART Hungary főpróbájának is tekintették. A 4.6 millió dolláros beruházás közel 10 százalékos támogatást kapott a GKM pályázataiból, valamint FMM forrásokból is nyert el képzési támogatásokat. 65 Az ING 500 millió

forintos regionális ügyviteli központ beruházásához a SMART Hungary 2003-2 keretében a GKM és az FMM forrásaiból mintegy 180 millió forint támogatást nyert el. 66 Az ExxonMobil 44 millió dolláros üzletsegítő kormánydöntés alapján kapott támogatásokat. központ-beruházásához egyedi 67 63 www.vg.hu: Az UNCTAD ösztönzést ajánl, Magyarország már kínál is ilyeneket, 2003. július 23. Fn.hu: Gyárbezárások(k) után jó hír – bővít az Alcoa, 2003. január 15. 65 Fn.hu: Magyarországra telepíti regionális központját a GE, 2004. március 3. 66 Fn.hu: Regionális ING-központ Budapesten, 2003.június 8. 67 Fn.hu: ExxonMobil-központ Budapesten, 2004. június 12. 64 67 http://www.doksi.hu 7.5 A foglalkoztatottak száma A foglalkoztatottak számát tekintve szintén nem szolgálhatunk naprakész pontos adatokkal, hiszen a legtöbb központ még bővülőben van a munkaerő szempontjából. A legfrissebb hozzáférhető adatok alapján:

• Jelenleg az 100 főnél kevesebbet foglalkozató kisebb központok: GM (20), Flextronics (80), AVIS (90), BAT (60), SEI (50), Getronics (60). • Jelenleg a 100 főnél többet foglalkoztató nagyobb központok: GE (400), Diageo (450), ExxonMobil (300), ING (250), IBM (130). Azonban a jövőre nézve az AVIS 300 főre szeretné növeli alkalmazottai létszámát, az ING 400 főre, a SEI 250 főre, a Getronics 200 főre. Foglalkoztatás szempontjából a két legnagyobb központnak jelen pillanatba az IBM és az ExxonMobil ígérkezik, előbbi 700 főre, utóbbi 900-1000 főre szeretné növelni az alkalmazottak számát az elkövetkezendő években. 7.6 A központ lokációja Magyarország területén belül A Magyarországra települő regionális központok szinte mindegyike Budapesten található. Ez alól kivételt jelent az Alcoa központja, melyet Székesfehérváron hoztak létre a már meglevő ipari beruházás mellé. Érdekes, hogy a BAT termelő központja Pécsen van,

mégis Budapestet választották a pénzügyi központ létrehozásához. Az egyetlen olyan beruházás, amely nem már meglevő ipari termelőegység miatt települt a fővároson kívülre, a SEI központja Debrecenben. Az ITDH igyekszik felhívni a beruházók figyelmét Budapesten kívül öt nagy egyetemi városunkra: Debrecenre, Pécsre, Miskolcra, Veszprémre és Szegedre, valamint általában a Budapesten kívüli lokációk előnyeire: • Önkormányzati forrásokból kiegészíthetőek a beruházásösztönző támogatások • Alacsonyabb ingatlanárak • Valamivel alacsonyabb bérköltségek • A vidéki egyetemek együttműködő készsége 68 http://www.doksi.hu Talán a legnagyobb Budapest mellett szóló érv a közlekedési infrastruktúra. Főleg a kezdeti időszakban, amikor a központba migrálják a tevékenységeket, különösen fontos a repülőtérhez való közelség. Főként a nagyobb központok esetében sokszor érkeznek látogatóba ügyfelek vagy

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


munkatársak a cég más leányvállalataitól, és a repülőtérről való, esetleg 2-3 órás továbbutazás már nem elfogadható a vállalatok számára. Ez olyannyira meghatározó, hogy a más lokációk által nyújtott egyéb előnyök nem tudnak érvényesülni. 7.7 A központok által nyújtott szolgáltatások igénybevevői Leggyakrabban az európai kontinens más országaiban levő leányvállalatok alkotják a fő ügyfélkört, mind nyugat-európaiak, mind közép-kelet- és számos esetben kelet-európaiak. Sok esetben az időzóna más régiói is szerepet kapnak: az Avis és az IBM központjai a közel-keleti és afrikai telephelyeket is kiszolgálják. Időzónán kívül egyedül az ExxonMobilról tudható, hogy néhány informatikai támogató szolgáltatást az északamerikai kontinens számára is nyújtanak, kiegészítve az ottani, hasonló tevékenységű csoportok munkáját, és ezáltal szinte 24 órás szolgáltatást biztosítva. 69

http://www.doksi.hu Összegzés A regionális szolgáltató központok létrehozásánál a lehetséges desztinációk között Magyarország szinte minden esetben rajta van az ún. long list-en, azaz a világszinten szóba jöhető lokációk sorában. Az ország infrastrukturális és humán erőforrás adottságai, a gazdasági és környezet, valamint az állami ösztönzők eredményeként az esetek 90 százalékában hazánk az ún. short list-re is felkerül, tehát az a három, esetenként öt ország közé, amelyekben a regionális szolgáltató központ létrehozása a legkedvezőbb lenne a transznacionális vállalat számára. A tapasztalat az mutatja, hogy azon esetekben is, ahol hazánk short list-re került, de mégsem nálunk hozzák létre a nagyberuházást, általában hajszálon múlik a siker, és csak minimális különbséggel nyeri el azt a régió más országa. Érdemes tehát továbbra is prioritásként kezelni a regionális üzleti központok

létrehozására irányuló beruházások vonzását, nemcsak azért, mert az államháztartás bevételei nőnek hosszútávon és a javul foglalkoztatási helyzet, hanem azért is, mert hazánk számára rövidesen szinte kizárólag a magasabb hozzáadott értéket teremtő beruházások lesznek elérhetőek a nemzetközi működőtőke-áramlásokban. Az egyszerű összeszerelési és gyártási tevékenységek már régóta keltebbre vándorolnak, nemcsak a világtérképen, sok esetben például Kínába, de Európán belül is, például Romániába. Rendkívül fontos nagy hangsúlyt helyezni az idegen nyelvek oktatására. India minden olyan regionális szolgáltató központ esetében az első a lehetséges lokációk rangsorában, ahol nincs szükség az ügyfelekkel, illetve a cég más, külföldi leányvállalataival való közvetlen kapcsolattartás. Miért? Indiában annyira alacsonyak a munkabérek, amivel hazánk sohasem lesz képes versenyezni. A már megtelepedett

nagyberuházások létrehozták azt a tudást, amely szükséges a központban végzendő tevékenységek ellátásához. Viszont ha olyan feladatot kell végezni, ahol fontos a kapcsolattartás a külvilággal, már szerepet játszik a nagy kulturális különbség, és az eltérő nyelvi tradíciók, melynek hatására egy európai vagy amerikai számára sok esetben nehéz megérteni az ázsiai angolt, mely általában a kommunikáció nyelve a nagy transznacionális vállalatoknál. Amennyiben pedig nem elegendő az angol nyelv ismerete a munka elvégzéséhez, az ázsiai országok még inkább hátrányba kerülnek, hisz ott nem ismerik az európai nyelveket nagy tömegekben. 70 http://www.doksi.hu Földrajzi elhelyezkedésünk végett mind kulturálisan, mind nyelv szempontjából közelebb állunk a transznacionális vállalatok jelentős európai leányvállalataihoz, és időzóna szempontjából is ideális helyszín hazánk minden olyan jellegű szolgáltatóközpont

számára, ahol fontos a folyamatos kapcsolattartás, melynek fő eszköze így nem kizárólag a kissé személytelen email lehet, hanem a telefon is. Mindez azonban igaz a környező országokra is. Ezért fontos, hogy az állam és a mindenkori Kormány folytassa ezirányú befektetés-ösztönző tevékenységét, és igyekezzen úgy pozícionálni a Magyarországon elérhető támogatási csomagot, hogy az minden szempontból a legkedvezőbb lehetőségeket biztosítsa a beruházó nagyvállalatok számára. 71 http://www.doksi.hu Bibliográfia WTO World Trade Report 2004 http://www.wto.org/english/res e/booksp e/anrep e/world trade report04 e.pdf (letöltve: 2005. április 24.) WTO Services Sectoral Classification List http://www.wto.org/english/tratop e/serv e/mtn gns w 120 e.doc (letöltve: 2005. április 28.) Magyar Gazdaságkutató Intézet: A regionális üzleti központok szerepe Magyarországon (Magyarország a regionális versenyképesség tükrében), Budapest,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


2003. október http://www.gkm.gov.hu/data/2708/region lis zleti kp.pdf (letöltve: 2005. április 17.) GKI Gazdaságkutató Rt. - Kopint-Datorg Rt. - Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt.: Az EU-csatlakozás középtávú gazdasági-társadalmi hatásai Magyarországra, Budapest, 2003. február http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a569.pdf (letöltve: 2005. április 28.) UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services http://www.unctad.org/en/docs/wir2004 en.pdf (letöltve: 2005. április 17.) Palócz Éva: Az üzleti szolgáltatások helyzete Magyarországon (a nemzetközi tendenciák és empirikus felmérések tükrében), Kopint-Datorg Műhelytanulmányok 40. sz., 2004. augusztus http://www.kopint-datorg.hu/download.php3?letolt id=4866 (letöltve: 2005. március 31.) Gaál Csaba: Működőtőke-befektetések Magyarországon, Célok, kihívások, kilátások című prezentációja, 2004. november 4. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 72

http://www.doksi.hu www.gkm.gov.hu/data/1061/GAALatlanti jn.ppt (letöltve: 2005. március 18.) Humán Erőrorrás Alapítvány www.hea.hu ITDH: Information technology sector in Hungary kiadvány ITDH: Regional services centres in Hungary kiadvány Kilián Csaba: Hungary: The New EU Member for a Successful Co-operation című prezentációja, 2005 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium www.gkm.gov.hu Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium www.fmm.gov.hu Hvg: Harc a külföldi befektetőkért – lemaradtak a magyarok, 2004. augusztus 16. http://hvg.hu/gazdasag/0000000000594956.aspx (letöltve: 2005. április 17.) Hvg: Változó vonzerő, 2005. január 19. http://hvg.hu/hvgfriss/2005.03/200503HVGFriss4.aspx (letöltve: 2005. április 17.) Hvg: A rendszerváltás óta 43 milliárd dollár működő tőke érkezett, 2004. szeptember 23. http://hvg.hu/gazdasag/00000000005A0FC8.aspx (letöltve: 2005. április 17.) Világgazdaság: Az UNCTAD ösztönzést ajánl,

Magyarország már kínál is ilyeneket, 2003. július 23. 73 http://www.doksi.hu http://www.vg.hu/index3.php - Archívum (letöltve: 2005. április 27.) Világgazdaság: Újabb GE-üzletekért küld a cég hazai leánya, 2003. június 19. http://www.vg.hu/index3.php - Archívum (letöltve: 2005. április 27.) Világgazdaság: Térségi központot hozhat a Henkel, 2004. május 20. http://www.vg.hu/index3.php - Archívum (letöltve: 2005. április 27.) Világgazdaság: A multik közel fele a magyar fővárost választotta Kelet-Közép-Európában, 2001.december 19. http://www.vg.hu/index3.php - Archívum (letöltve: 2005. április 27.) FigyelőNet: Gyárbezárások(k) után jó hír – bővít az Alcoa, 2003. január 15. http://www.fn.hu/cikk.php?id=6&cid=52636 (letöltve: 2005. március 31.) FigyelőNet: Regionális ING-központ Budapesten, 2003.június 8. http://www.fn.hu/cikk.php?id=6&cid=62675 (letöltve: 2005. március 31.) FigyelőNet: Tőkevonzó képesség új

gazdasági körülmények között,2003. január 30. http://www.fn.hu/cikk.php?id=64&cid=53253# (letöltve: 2005. március 31.) FigyelőNet: ExxonMobil-központ Budapesten, 2004. június 12. http://www.fn.hu/cikk.php?id=6&cid=83335 (letöltve: 2005. március 31.) FigyelőNet: 15 cég egymilliárd eurót fektet be hazánkban, 2004. december 29. http://www.fn.hu/cikk.php?id=4&cid=91783 74 http://www.doksi.hu (letöltve: 2005. március 31.) FigyelőNet: Prágát választják legtöbben telephelyül Kelet-Európában, 2004. október 4. http://www.fn.hu/cikk.php?id=4&cid=87660 (letöltve: 2005. március 31.) FigyelőNet: 17 ezer új munkahely lehet 2008-ig , 2004. december 28. http://www.fn.hu/cikk.php?id=4&cid=91737 (letöltve: 2005. március 31.) FigyelőNet: Magyarországra telepíti regionális központját a GE, 2004. március 3. http://www.fn.hu/cikk.php?id=6&cid=76197 (letöltve: 2005. március 31.) FigyelőNet: Prága és Budapest a legvonzóbb

beruházási célpont Európában, 2005. január 17. http://www.fn.hu/cikk.php?id=4&cid=92536 (letöltve: 2005. március 31.) FigyelőNet:Dinamikusan növekedtek a magyarországi beruházások, 2004. december 1. http://www.fn.hu/cikk.php?id=4&cid=90582 (letöltve: 2005. március 31.) FigyelőNet: Szlovákia a befektetői favorit, 2004. december 22. http://www.fn.hu/cikk.php?id=4&cid=91627 (letöltve: 2005. március 31.) Alcoa http://www.alcoa.com/hungary/en/home.asp 75 http://www.doksi.hu BAT http://www.bat.hu/oneweb/sites/BAT 57KCC3.nsf/vwPagesWebLive/80256B670030586 D80256B6600534620?opendocument&SID=628122A00859BEEE2424BD329064E1F4& DTC=20050325 Avis http://www.avis.hu/bemutat/index.html Diageo http://diageo.hu/diageo int.htm General Electric http://www.ge.com 76 http://www.doksi.hu Melléklet 1. melléklet WORLD TRADE RESTRICTED ORGANIZATION MTN.GNS/W/120 10 July 1991 (98-0000) Special Distribution SERVICES SECTORAL CLASSIFICATION LIST Note by

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


the Secretariat The secretariat indicated in its informal note containing the draft classification list (24 May 1991) that it would prepare a revised version based on comments from participants. The attached list incorporates, to the extent possible, such comments. It could, of course, be subject to further modification in the light of developments in the services negotiations and ongoing work elsewhere. SERVICES SECTORAL CLASSIFICATION LIST SECTORS AND SUB-SECTORS CORRESPONDING CPC 1. BUSINESS SERVICES A. a. b. c. d. e. f. g. k. Professional Services Legal Services Accounting, auditing and bookeeping services Taxation Services Architectural services Engineering services Integrated engineering services Urban planning and landscape architectural services Medical and dental services Veterinary services Services provided by midwives, nurses, physiotherapists and para-medical personnel Other B. Computer and Related Services h. i. j. Section B 863 8671 8672

8673 8674 9312 932 93191 77 http://www.doksi.hu a. b. c. d. e. Consultancy services related to the installation of computer hardware Software implementation services Data processing services Data base services Other C. a. b. c. Research and Development Services R&D services on natural sciences R&D services on social sciences and humanities Interdisciplinary R&D services D. a. b. Real Estate Services Involving own or leased property On a fee or contract basis E. a. b. c. d. e. Rental/Leasing Services without Operators Relating to ships Relating to aircraft Relating to other transport equipment Relating to other machinery and equipment Other F. a. b. Other Business Services Advertising services Market research and public opinion polling services Management consulting service Services related to man. consulting Technical testing and analysis serv. Services incidental to agriculture, hunting and forestry Services incidental to fishing Services incidental to mining

Services incidental to manufacturing c. d. e. f. g. h. i. j. k. l. m. n. o. p. q. r. Services incidental to energy distribution Placement and supply services of Personnel Investigation and security Related scientific and technical consulting services Maintenance and repair of equipment (not including maritime vessels, aircraft or other transport equipment) Building-cleaning services Photographic services Packaging services Printing, publishing 841 842 843 844 851 853 821 822 83103 83104 83101+83102+ 83106-83109 871 864 865 866 8676 882 883+5115 884+885 887 872 873 8675 8861-8866 874 875 876 88442 78 http://www.doksi.hu 87909 * s. t. Convention services Other 2. A. COMMUNICATION SERVICES Postal services 7511 B. Courier services 7512 C. a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. k. l. Telecommunication services Voice telephone services Packet-switched data transmission services Circuit-switched data transmission services Telex services Telegraph services Facsimile services

Private leased circuit services Electronic mail Voice mail On-line information and data base retrieval electronic data interchange (EDI) enhanced/value-added facsimile services, incl. store and forward, store and retrieve code and protocol conversion on-line information and/or data processing (incl.transaction processing) other m. n. o. D. a. 7521 7523** 7523** 7523** 7522 7521**+7529** 7522**+7523** 7523** 7523** 7523** 7523** n.a. 843** b. c. d. e. f. Audiovisual services Motion picture and video tape production and distribution services Motion picture projection service Radio and television services Radio and television transmission services Sound recording Other E. Other 3. CONSTRUCTION AND RELATED ENGINEERING SERVICES A. General construction work for buildings 9611 9612 9613 7524 n.a. 512 * The (*) indicates that the service specified is a component of a more aggregated CPC item specified elsewhere in this classification list. ** The (**) indicates that the

service specified constitutes only a part of the total range of activities covered by the CPC concordance (e.g. voice mail is only a component of CPC item 7523). 79 http://www.doksi.hu B. General construction work for civil engineering C. Installation and assembly work 514+516 D. Building completion and finishing work 517 E. Other 4. DISTRIBUTION SERVICES A. Commission agents services 621 B. Wholesale trade services 622 C. Retailing services 631+632 D. E. Franchising Other 8929 5. EDUCATIONAL SERVICES A. Primary education services 921 B. Secondary education services 922 C. Higher education services 923 D. Adult education 924 E. Other education services 929 6. ENVIRONMENTAL SERVICES A. Sewage services 9401 B. Refuse disposal services 9402 C. Sanitation and similar services 9403 D. Other 7. FINANCIAL SERVICES A. All insurance and insurance-related services 812** 80 http://www.doksi.hu a. b. c. d. B. a. b. c. d. e. f. g.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


h. i. j. k. l. Life, accident and health insurance services Non-life insurance services Reinsurance and retrocession Services auxiliary to insurance (including broking and agency services) 8121 8129 81299* 8140 Banking and other financial services (excl. insurance) Acceptance of deposits and other repayable funds from the public Lending of all types, incl., inter alia, consumer credit, mortgage credit, factoring and financing of commercial transaction Financial leasing 8112 All payment and money transmission services Guarantees and commitments 81199** Trading for own account or for account of customers, whether on an exchange, in an over-the-counter market or otherwise, the following: - money market instruments (cheques, bills, 81339** certificate of deposits, etc.) - foreign exchange 81333 - derivative products incl., but not limited to, 81339** futures and options - exchange rate and interest rate instruments, 81339** inclu. products such as swaps, forward rate agreements,

etc. - transferable securities 81321* - other negotiable instruments and financial 81339** assets, incl. bullion Participation in issues of all kinds of 8132 securities, incl. under-writing and placement as agent (whether publicly or privately) and provision of service related to such issues Money broking 81339** Asset management, such as cash or portfolio 8119+** management, all forms of collective 81323* investment management, pension fund management, custodial depository and trust services Settlement and clearing services for financial 81339** assets, incl. securities, derivative products, or 81319** and other negotiable instruments Advisory and other auxiliary financial 8131 services on all the activities listed in or 8133 Article 1B of MTN.TNC/W/50, incl. credit reference and analysis, investment and portfolio research and advice, advice on acquisitions and on corporate restructuring and strategy Provision and transfer of financial information, and financial data processing and

related 81 http://www.doksi.hu software by providers of other financial services C. Other 8. HEALTH RELATED AND SOCIAL SERVICES (other than those listed under 1.A.h-j.) A. Hospital services 9311 B. Other Human Health Services 9319 (other than 93191) C. Social Services 933 D. Other 9. TOURISM AND TRAVEL RELATED SERVICES A. Hotels and restaurants (incl. catering) 641-643 B. Travel agencies and tour operators services 7471 C. Tourist guides services 7472 D. Other 10. RECREATIONAL, CULTURAL AND SPORTING SERVICES (other than audiovisual services) A. Entertainment services (including theatre, live bands and circus services) 9619 B. News agency services 962 C. Libraries, archives, museums and other cultural services 963 D. Sporting and other recreational services 964 E. Other 11. A. a. b. c. d. TRANSPORT SERVICES Maritime Transport Services Passenger transportation Freight transportation Rental of vessels with crew Maintenance and repair of

vessels 7211 7212 7213 8868** 82 http://www.doksi.hu e. f. Pushing and towing services Supporting services for maritime transport 7214 745** B. a. b. c. d. e. f. Internal Waterways Transport Passenger transportation Freight transportation Rental of vessels with crew Maintenance and repair of vessels Pushing and towing services Supporting services for internal waterway transport 7221 7222 7223 8868** 7224 745** C. a. b. c. d. e. Air Transport Services Passenger transportation Freight transportation Rental of aircraft with crew Maintenance and repair of aircraft Supporting services for air transport 731 732 734 8868** 746 D. Space Transport 733 E. a. b. c. d. e. Rail Transport Services Passenger transportation Freight transportation Pushing and towing services Maintenance and repair of rail transport equipment Supporting services for rail transport services F. a. b. c. d. e. Road Transport Services Passenger transportation Freight transportation Rental of commercial

vehicles with operator Maintenance and repair of road transport equipment Supporting services for road transport services G. a. b. Pipeline Transport Transportation of fuels Transportation of other goods H. a. b. c. d. Services auxiliary to all modes of transport Cargo-handling services Storage and warehouse services Freight transport agency services Other I. Other Transport Services 12. OTHER SERVICES NOT INCLUDED ELSEWHERE 7111 7112 7113 743 7121+7122 7123 7124 6112+8867 7131 7139 741 742 748 83

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!