Betekintés: Bilics Brigitta - Regionális üzleti központok Magyarországon

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


http://www.doksi.hu

Budapesti Gazdasági Főiskola
Külkereskedelmi Főiskolai Kar
Gazdaságdiplomácia és Nemzetközi Menedzsment Szak
Nappali tagozat
EU Üzleti Tanulmányok szakirány

Regionális üzleti központok Magyarországon

Készítette: Bilics Brigitta

Budapest, 2005

http://www.doksi.hu

Tartalomjegyzék

Bevezetés .................................................................................................................................... 5
1. A szolgáltatások fogalma, csoportosítása ............................................................................... 9
2. A szolgáltatások szerepe a világgazdaságban ...................................................................... 11
3. A szolgáltatáskereskedelem fejlődése .................................................................................. 13
4. Tőkeáramlások a szolgáltatásokban ..................................................................................... 15
4.1 Nemzetközi trendek a szolgáltatásokba irányuló külföldi működőtőke-beruházások ... 15
4.2 A külföldre helyezhető szolgáltatások ismérvei ............................................................. 17
5. Regionális üzleti központok ................................................................................................. 19
5.1 A regionális üzleti szolgáltató központok fogalma és létrehozásuk mozgatórugói........ 19
5.1.1 Globalizáció és standardizáció ................................................................................ 19
5.1.2 Szakosodás .............................................................................................................. 20
5.1.3 Integrációs stratégiák ............................................................................................... 22
5.2 Cégen belüli külföldre helyezés versus outsourcing ...................................................... 24
5.3 A szolgáltatásokat külföldre helyező vállalatok ismérvei .............................................. 25
5.4 A regionális üzleti központok típusai és a végzett tevékenységek ................................. 25
5.4.1 Call centerek ............................................................................................................ 26
5.4.2 Osztott szolgáltatási központok ............................................................................... 26
5.4.3 IT központok ........................................................................................................... 26
5.5 A regionális üzleti központok ideális helyszíne ............................................................. 27
5.5.1 Kedvelt desztinációs országok................................................................................. 27
5.5.1.1 Call centerek ..................................................................................................... 28
5.5.1.2 Osztott szolgáltatási központok ........................................................................ 28
5.5.1.3 IT-központok .................................................................................................... 28
5.6 A regionális üzleti központ létrehozásának feltételei a fogadó országokban ................. 29
5.6.1 Költségszínvonal ..................................................................................................... 29
5.6.2 Munkaerő ................................................................................................................. 29
5.6.3 Infrastruktúra ........................................................................................................... 29
5.6.4 Gazdasági-politikai környezet ................................................................................. 30
5.6.5 Létező üzleti érdekeltség ......................................................................................... 30
5.6.6 Időzónák .................................................................................................................. 31
5.6.7 Egyéb tényezők........................................................................................................ 31
6. Magyarország adottságai az üzleti szolgáltató központok létrehozásának szemszögéből ... 32
6.1 A külföldi működő tőke szerkezeti átalakulása Magyarországon .................................. 33
6.2 Emberi erőforrások ......................................................................................................... 36
6.2.1 Egyetemek és főiskolák, 2003/2004 ........................................................................ 37
6.2.2 Nyelvtudás ............................................................................................................... 38
6.3 Info-kommunikációs környezet ...................................................................................... 40
6.3.1 Telefonhálózat ......................................................................................................... 41
6.3.2 Az info-kommunikációs iparág ............................................................................... 42
6.4 Politikai-gazdasági környezet ......................................................................................... 43
6.5 Állami ösztönző- és támogatórendszer ........................................................................... 46
6.5.1 Közvetlen beruházásösztönző támogatások ............................................................ 46
6.5.1.1 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program - GVOP ................................. 47
6.5.1.2 SMART Hungary beruházás-ösztönzési pályázatok ........................................ 47
3

http://www.doksi.hu

6.5.1.3 Munkahely-teremtési és képzési támogatás ..................................................... 48
6.5.2 Közvetett állami ösztönzők – adójellegű támogatások............................................ 49
6.5.2.1 Társasági adókulcs ............................................................................................ 49
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


6.5.2.2 Fejlesztési adókedvezmény .............................................................................. 50
6.5.2.3 Fejlesztési tartalék ............................................................................................ 50
6.5.2.4 A fix összegű egészségügyi hozzájárulás csökkentése .................................... 50
6.5.2.5 Kedvező változások 2005-ben .......................................................................... 50
6.5.3 Egyablakos rendszer ................................................................................................ 51
6.6 A nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházások
támogatásának rendszere ...................................................................................................... 52
6.6.1 Feldolgozóipari nagyberuházások részére nyújtott egyedi támogatások rendszere 53
6.6.2 Regionális szolgáltatóközpontok részére nyújtott egyedi támogatások rendszere .. 54
6.7 Ingatlanpiac és lakhatási lehetőségek ............................................................................. 56
6.8 Céges jelenlét a regionális üzleti központok megjelenése előtt ..................................... 57
6.9 Verseny a régióban ......................................................................................................... 58
6.9.1 Magyarország erősségei és gyengeségei ................................................................. 58
6.9.2 Hazánk támogatási rendszere a környező országok támogatási rendszereinek
tükrében ............................................................................................................................ 59
6.9.2.1 Közvetlen támogatások..................................................................................... 59
6.9.2.2 Közvetett állami ösztönzők .............................................................................. 60
6.9.2.3 Egyéb szolgáltatások ........................................................................................ 60
7. Magyarországra települt regionális üzleti központok ........................................................... 61
7.1 A magyarországi regionális üzleti központok típus és tevékenységek szerint ............... 61
7.1.1 Pénzügyi központok ................................................................................................ 61
7.1.2 Regionális call centerek ........................................................................................... 62
7.1.3 IT központok ........................................................................................................... 63
7.2 A hazánkban regionális üzleti központot létrehozó vállalatok típusai ........................... 64
7.3 Magyarország legnagyobb előnyei és hátrányai a befektetők szemszögéből................. 65
7.3.1 Erősségek a vállalati befektetők feedback-je alapján .............................................. 65
7.3.2 Gyengeségek a vállalati befektetők feedback-je alapján: ........................................ 66
7.4 A foglalkoztatottak száma .............................................................................................. 68
7.6 A központ lokációja Magyarország területén belül ........................................................ 68
7.5 A központ lokációja Magyarország területén belül ........................................................ 68
7.7 A központok által nyújtott szolgáltatások igénybevevői ................................................ 69
Összegzés ................................................................................................................................. 70

Bibliográfia ............................................................................................................................... 72
Melléklet ................................................................................................................................... 77

4

http://www.doksi.hu

Ábrák és táblázatok jegyzéke

1. ábra
A beáramló külföldi működőtőke-beruházások szektoriális megoszlása 1990-ben ............ 16
2. ábra
A beáramló külföldi működőtőke-beruházások szektoriális megoszlása 2002-ben ............ 17
3. ábra
A külföldi működőtőke szektoriális megoszlása ................................................................. 33
4. ábra
A munkaerő termelékenysége 2003-ban ............................................................................. 36
5. ábra
Egységnyi munkaerőköltség 2003-ban vásárlóerő-paritáson .............................................. 36
7. ábra
Új kutatás-fejlesztési központok Magyarországon .............................................................. 40
8. ábra
Maximális támogatási arányok Magyarországon ................................................................ 44

1. táblázat
Kereskedelmi szolgáltatások nemzetközi kereskedelme, 2003 ........................................... 11
2. táblázat
A Magyarországra beáramló külföldi működőtőke-beruházások a szolgáltatásokban ....... 35
3. táblázat
Diplomával rendelkezők aránya .......................................................................................... 37
4. táblázat
Hallgatók száma .................................................................................................................. 37
5. táblázat
Nyelvtudás ........................................................................................................................... 38
6. táblázat
Internet-felhasználás ............................................................................................................ 41
7. táblázat
A magyar mobiltelefon-piac helyzete 2004 szeptemberében .............................................. 41
8. táblázat
Magyarország makroökonómiai mutatói ............................................................................. 45
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!



5

http://www.doksi.hu

9. táblázat
Gazdasági kilátások ............................................................................................................. 45
10. táblázat
Rangsor kockázat alapján .................................................................................................... 46
11. táblázat
Társasági adókulcs néhány országban 2003-ban ................................................................. 49
12. táblázat
Lakhatási költségek néhány nagyvárosban.......................................................................... 57

6

http://www.doksi.hu

Bevezetés

Nagy port kavart a magyarországi köztudatban, mikor számos külföldi nagyberuházó
szinte egyidőben bejelentette: megszűnteti hazánkban folytatott tevékenységét, vagy
legalábbis annak egy részét, és a máshol elérhető költségelőnyök miatt tőlünk keletebbre
viszi termelését. Elemzők azonban már számítottak hasonló eseményekre: hazánk egyre
inkább elveszteni azon előnyeit, amelyek a rendszerváltás után számos külföldi
működőtőke-beruházást vonzottak az országba. Az európai uniós szabályozások
értelmében ma már nem tudunk a korábbiakhoz hasonló mértékű adókedvezményeket
biztosítani, és a munkabérek növekedésével már nem olyan olcsó a magyar munkaerő,
mint az néhány éve volt. Kénytelenek voltunk felismerni, hogy a globális versenyben már
nem vagyunk olyan kedvező pozícióban a feldolgozóipari működőtőke vonzásában, mint
korábban. Az összeszerelés, az egyszerű gyártási folyamatok olyan tevékenységek,
melyeket a Figyelő egyik cikke „tipikus vándorgyártás”-nak nevezett: mindig oda helyezik
ezeket a tevékenységeket, ahol nagy mennyiségben rendelkezésre áll az olcsó és
viszonylag képzetlen munkaerő, és alacsonyak a működési költségek.
Másik fontos tényező, hogy a külföldi beruházók „bátorsága” igencsak megnőtt. Nagy szó
volt annak idején, amikor a külföldi működőtőke először, kissé bizonytalanul „átlépte a
Dunát”, és megkezdődött az ország keleti részén is a külföldi telephelyek létrehozása.
Utána hallhattuk, ahogy Magyarország sorra veszített el nagyberuházásokat, a környező
országok javára.
Ekkor állt elő a hazánk a SMART Hungary beruházásösztönző programmal, és kezdtük el
tudatosan hirdetni, hogy hazánk másféle, magasabb hozzáadott értéket előállító
tevékenységek végzésére ideális helyszín a külföldi működőtőke számára. A tapasztalat
pedig eddig igen jó. Az ITDH-nál már 2001 óta érzékelik, hogy van érdeklődés
Magyarország iránt az ilyen típusú beruházások tekintetében, és az elmúlt pár évben
számos, és örömmel láthatjuk, hogy egyre több ilyen projekt valósult meg. Az elmúlt
években szinte „gombaszámra” szaporodnak a fővárosban a nagy transznacionális
vállalatok különböző regionális szolgáltató központjai. Ezek a beruházások pedig
elismerten magas technológiai, tárgyi és humán fejlettséget, jelentős tőkebefektetést és
hozzáadott értéket valósítanak meg. Típustól függetlenül magas jövedelmet, valamint
globális jelenlétet biztosítanak.

7

http://www.doksi.hu

Hazánk számára pedig külön pozitívum, hogy az eddigi, ugyan nem túl hosszú időre
visszanyúló, nemzetközi tapasztalat szerint az ilyen beruházások esetében, bár alacsonyak
a központ fizikai létrehozásának költségei, a kiválasztott telephely melletti döntés általában
tartósnak és stabil elkötelezettségnek tekinthető. Nem az épületekbe, gyártóberendezésekbe
fektetnek

nagy

összegeket,

hanem

az

emberekbe;

a

tudást

pedig

nehezebb

továbbmozdítani, mint egy gyártósort.

8

http://www.doksi.hu

1. A szolgáltatások fogalma, csoportosítása

A szolgáltatásoknak mind a mai napig nincs egy egységesen kidolgozott és elfogadott
definíciója. Az definíció kialakítását rendkívül megnehezíti a tény, hogy szolgáltató
szektor rendkívül heterogén, nagyon különböző tevékenységeket tömörít magába a
legegyszerűbbektől a legösszetettebb tevékenységekig. Ezért általában a szolgáltatási
tevékenységek fajtáinak meghatározásával különíthető el, hogy értünk szolgáltatás alatt.
Jelen dolgozat irányadóul a WTO 1991-ben kidolgozott klasszifikációját veszi alapul, mely
alapvetően a következő szolgáltatási szektorokat nevezi meg: 1
1. Üzleti szolgáltatások
2. Kommunikációs szolgáltatások
3. Építési és ehhez kapcsolódó mérnöki szolgáltatások
4. Disztribúciós szolgáltatások
5. Oktatási szolgáltatások
6. Környezeti szolgáltatások
7. Pénzügyi szolgáltatások
8. Egészségügyi és ehhez kapcsolódó szociális szolgáltatások
9. Turizmus és utazással kapcsolatos szolgáltatások
10. Rekreációs, kulturális és sporttal kapcsolatos szolgáltatások
11. Szállítási szolgáltatások
12. Egyéb szolgáltatások, melyek máshova nem lettek besorolva
Jelen dolgozat fő témája az üzleti szolgáltatások, melyen belül a következő alkategóriákat
különböztetünk meg:

1

-

Szakmai szolgáltatások

-

Számítógépes és ehhez kapcsolódó szolgáltatások

-

Kutatás és fejlesztési szolgáltatások

-

Ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások

-

Bérleti/lízing szolgáltatások

-

Egyéb üzleti szolgáltatások

www.wto.org

9

http://www.doksi.hu

Az OECD az alábbi szolgáltatásokat sorolja a stratégiai szolgáltatások körébe:
-

Számítógépes szolgáltatások (Corporate IT Services)

-

K+F és technológiai szolgáltatások (R&D)

-

Marketing tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatások

-

Vezetési-szervezési,

stratégiaalkotással

kapcsolatos

tanácsadói

szolgáltatások
-

Emberi

erőforrás-gazdálkodáshoz

fűződő

szolgáltatások

(Human

Resources)
Ezek mellett említhetőek még a számviteli szolgáltatások, a logisztika és a disztribúció.2

2

Magyar Gazdaságkutató Intézet: A regionális üzleti központok szerepe Magyarországon (Magyarország a
regionális versenyképesség tükrében), Budapest, 2003. október. 9-10. old
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!



10

http://www.doksi.hu

2. A szolgáltatások szerepe a világgazdaságban
Az 1980-as évtized második felétől jelentős változások bontakoztak ki a világgazdaságban:
a szolgáltatások átvették a nemzetközi gazdasági kapcsolatok globalizálódásának
hajtóerejét a feldolgozóipartól. A fejlett ipari országokban, és ma már néhány fejlődő
országban is a szolgáltatási szektor került túlsúlyba a mind a GDP-hez való hozzájárulás,
mind a foglalkoztatás tekintetében. A szolgáltatások részesedése a legtöbb ország nemzeti
össztermékében tartósan növekedett az elmúlt négy évtizedben, és 2001-re elérte a fejlett
országokban a GDP 72, a fejlődő országokban a GDP 52, és a Közép-Kelet Európai
országokban a GDP 57 százalékát. 3

A 2001-es megtorpanástól eltekintve a szolgáltatások nemzetközi kereskedelme az elmúlt
időszakban folyamatosan növekedett.
1. táblázat
Kereskedelmi szolgáltatások nemzetközi kereskedelme, 2003
(milliárd dollár és százalék)
Export
Érték
Éves százalékos változás
2003
1990-95
1995-2000
2001
2002
2003
1 763
9
4
0
6
12
Import
Érték
Éves százalékos változás
2003
1990-95
1995-2000
2001
2002
2003
1 743
8
4
1
5
12
Forrás: WTO World Trade Report 2004
Mindemellett 2002-ben a világ exportjának már mintegy 20%-át tették ki a szolgáltatások. 4
A világ szolgáltatásainak mindössze egy tizede lép be a nemzetközi kereskedelembe, míg
az ipari termékeknek több mint a fele. 5 Ezen belül határozott szerkezeti eltolódás
figyelhető meg az ún. „egyéb szolgáltatások” javára, melyek túlnyomórészt az ún. termelői
szolgáltatásokat foglalják magukba, melyek az Európai Unió statisztikai besorolása, a
NACE szerint a következők: üzleti szolgáltatások, elosztó kereskedelem, hálózati
szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások Az egyéb szolgáltatások világexportja 1990-2002
3

UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 97. old.
UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 97.old.
5
UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 97. old.
4

11

http://www.doksi.hu

között mintegy kétszeresére nőtt, részaránya a szolgáltatások összességében ma már
messze megközelíti az 50 százalékot. 6

A tény, hogy a szolgáltatások a világexport mindössze egyötödét teszik ki, jól mutatja
számos szolgáltatás természetét, hogy nem hozható kereskedelmi forgalomba: sok
szolgáltatás nem raktározható, és emiatt ott és akkor kell „születnie”, ahol fogyasztva lesz.
A kereskedelmi forgalmazhatóság akadályai néhány esetben túlléphető az egyéni
fogyasztók vagy szolgáltatás-nyújtók ideiglenes helyváltoztatásával. De a legtöbb
szolgáltatás esetében, a külföldi piacok kiszolgálásának egyetlen módja a helyi működés
létrehozása működőtőke-beruházással, vagy más megegyezésekkel (pl. licencing). Ez
megváltozhat, ahogy egyre több szolgáltatás forgalmazhatóvá válik a számítógépes
kommunikációs összeköttetésekkel, de eddig ezek a szolgáltatások a szolgáltatási
szektornak csak nagyon kis hányadát teszik ki.

6

Palócz Éva: Az üzleti szolgáltatások helyzete Magyarországon (a nemzetközi tendenciák és empirikus
felmérések tükrében), Kopint-Datorg Műhelytanulmányok 40. sz., 2004. augusztus, 12. old.

12

http://www.doksi.hu

3. A szolgáltatáskereskedelem fejlődése
Mára már elcsépelt közhelynek hangzik, hogy az Internet forradalmian megváltoztatta
életünket. Kénytelenek vagyunk azonban elismerni, hogy tényleg: nem csak az egyének
életmódja, látásmódja változott meg, és „szűkült” számukra össze a világ, ahol a Föld
bármely pontjáról egy pillanat alatt információt szerezhet; az üzleti életet, különösen a
nemzetközi üzleti életet alapjaiban változtatta meg az információs forradalom.
Nézzük mit hozott ez a jelenség és önmagában a információs-kommunikációs technológia
fejlődése a szolgáltatások tekintetében.
Hagyományosan a legtöbb szolgáltatás nem volt kereskedelmi forgalomba hozható:
szükséges volt, hogy a szolgáltatás nyújtója és igénybevevője egy időben és egy helyen
tartózkodjon. Ezen a területen nem volt lehetséges olyan kereskedelmet megvalósítani,
mint a fizikai termékek esetében. A külkereskedelmi forgalomban való megjelenésük
szinte lehetetlen volt. Sok szolgáltatás esetében ugyan nem volt szükséges a fizikai
közelség, de általában a technikai korlátok és a szokások miatt személyes kapcsolat során
került sor az üzletre.
A szolgáltatások kereskedelme az alábbi fő okok miatt nem valósulhatott meg: 7
• Néhány információfajtát az adathordozók feltalálása előtt nem lehetett tárolni (pl.
zene), egy azon helyen és egy azon időben kellett előállítani és fogyasztani azt.
• Néhány információfajtát ugyan lehetett tárolni (pl. könyvek), tehát időben mobillá
válhatott, de a térben való mobilitása nem valósult meg: nem lehetett gyorsan és
gazdaságosan továbbítani, szállítani.
• Számos információt a szokások miatt dolgoztak fel „házon belül” (pl. könyvelés):
mert az mindig is így volt, és nagyban igényelték a szemtől-szembeni kapcsolatot.

7

UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 148. old.

13

http://www.doksi.hu

Az új info-kommunikációs technológiák drámai változást hoztak főként az információközpontú szolgáltatások kereskedelmének területén.
• Ma, a digitalizáció korában az információ összes fajtáját képesek vagyunk tárolni.
• A szállítási és kommunikációs költségek jelentős csökkenésével, megfelelő
infrastruktúrát feltételezve, nincs igazán korlátja az információ közlésének,
szállításának.
• A hagyományok és szokások pedig, pontosan az információs forradalom hatására,
változnak, átalakulnak: ma már természetes dolog elektronikus média használata olyan
szolgáltatások elérésére, amelyek régen csak közvetlen kapcsolattal voltak elérhetőek.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A szemtől-szembeni kapcsolat nagyon sok esetben nem szükségszerű többé.
Az info-kommunikációs technológia vívmányainak használata lehetővé teszi az információ
kódolásást, standardizációját és digitalizációját, melyek hatására a szolgáltatások nagy
része úgymond felbontható kisebb résztevékenységekre, melyeket akár a világ különböző
pontjain is végezhetnek, a végeredmény ugyanaz a kerek egész lesz, mintha egy helyen,
egy időben tették volna ugyanezt.
Ezáltal számos szolgáltatásnak nemcsak az időbeli korlátja szűnik meg, hanem a térbeli is:
lehetséges egy helyen előállítani, és egy másik időben és másik helyen igénybevenni azt.
Ez a résztevékenységekre való felbontás a szolgáltatások területén még jobban is
érvényesül, mint az ipari termelés esetében. A szolgáltatások széles skálája mára már
belépett a nemzetközi kereskedelembe, nemcsak a fejlett ipari országok esetében, de még a
fejlődő országokéban is.
Az

info-kommunikációs

technológiai

fejlődés

eredményeként

a

szolgáltatáskereskedelemnek nemcsak hogy feloldódtak a tárolás és szállítás technikai
korlátjai, de általa jelentős költségcsökkentés is elérhető. Utat nyitott a specializációból
nyerhető előnyök számára. A csökkenő távközlési árak és az egyre nagyobb elérhető
sávszélesség rendelkezésre állásával az egyes országok közötti költségbeli különbségek
egyre nagyobb szerepet játszanak a multinacionális cégek szemében. Az alacsonyabb
költségek nagyobb versenyképességet és mint ahogy azt az ipari termelést végző vállalatok
esetében is láthattuk: az alacsonyabb működési költségek és a specializációból adódó
nagyobb hatékonyság miatt napjainkra már a szolgáltatásokat is lehet kiszervezni külföldre
helyezni (offshoring) illetve kiszervezni (outsourcing).

14

http://www.doksi.hu

4. Tőkeáramlások a szolgáltatásokban
4.1 Nemzetközi trendek a szolgáltatásokba irányuló külföldi működőtőkeberuházások tekintetében
A világ tőkeáramlásaiban egyre erőteljesebben jelennek meg a szolgáltatások. Míg az
1970-es években a kihelyezett tőke egynegyede, addig 2002-re már 4 ezer milliárd dollár,
azaz a tőkeállomány 60 százaléka irányult a szolgáltatásokba. 8
A szolgáltató iparágak, melyek eddig főként nemzetiek voltak, nemzetközivé válnak.
Minden országot érint a szolgáltatási külföldi működőtőke növekedése és a szolgáltató
transznacionális vállalatok széleskörű növekedése. Mit jelent ez a fogadó országok
növekedési kilátásait illetően?
A szolgáltatásokba való külföldi közvetlen beruházás, csakúgy, mint a termelésben, képes
fejleszteni, közvetve vagy közvetlenül, a fogadó ország hatékonyságát, termelékenységét
és ellátó-képességét, ezáltal jó hatással van a gazdaság egészére. Azonban veszélyeket és
költségeket is hordozhat magában, melyekkel szemben jól kell mérlegelni jótékony
hatásait.
A külföldi működőtőke-beruházások szektoriális megoszlása egyre inkább a szolgáltatások
felé mozdul, és a szolgáltatokba való beruházások iparági összetétele is változik,
elsősorban azt mutatva, hogy egyre több beruházás érkezik azon tevékenységek területén,
melyek korábban zárva voltak a külföldi tőke előtt.
Mindazonáltal, a szolgáltatóipar és a szolgáltató transznacionális vállalatok általában
kevésbé nemzetköziek, mint az ipari beruházások. Ez azt sugallja, hogy lehetőség van még
a szolgáltató közvetlen külföldi beruházások további bővülésére.
Az szolgáltatásba irányuló külföldi beruházás gyorsabban növekedett, mint a más
szektorokba irányuló beruházások. Ennek eredményeként az FDI összetétele is a
szolgáltatási szektor felé tolódott, kezdetben csak a fejlett országokban, majd később a
fejlődő országokban és az átalakuló gazdaságokban. Ez az eltolódás egyrészt összhangban

8

UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 98. old.

15

http://www.doksi.hu

van a szolgáltatások növekvő fontosságával a GDP-ben, másrészt számos szolgáltatás
korlátozott kereskedelmi forgalmazhatóságával.
A szolgáltatóipar kevésbé nemzetköziesedett, mint a termelőiparok. Ennek egyik fontos
oka, hogy egészen mostanáig sok szolgáltatóipar különböző okok miatt zárva volt a külső
belépők előtt. Amint a külföldi beruházásokat érintő politikák liberalizációja megindult az
1990-es években, meglódult a szolgáltatásokba irányuló külföldi tőkebefektetés is.
A világon a szolgáltatásokba érkező FDI 1990 és 2002 között a négyszeresére növekedett,
kb. 950 milliárd dollárról több, mint 4 trillió dollárra. A világ teljes beérkező külföldi
működőtőke-beruházások százalékában mérve 1990-ben kevesebb, mint 50 százalékról
2002-re kb. 60%-ra növekedett. 9

1. ábra
A beáramló külföldi működőtőke beruházások
szektoriális megoszlása 1990-ben

9%

Primer szektor

49%
42%

Szekunder szektor
Szolgáltatások

Forrás: UNCTAD World Investment Report

9

UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 97. old.

16

http://www.doksi.hu

2. ábra
A beáramló külföldi működőtőke beruházások
szektoriális megoszlása 2002-ben

6%

Primer szektor

34%

Szekunder szektor

60%

Szolgáltatások

Forrás: UNCTAD World Investment Report
Az 1990-es évekig a szolgáltatóiparba áramló FDI elsősorban a kereskedelemre és a
pénzügyi szolgáltatásokra és számvitelre szorítkozott, a teljes bejövő FDI 25-40 százalékát
elérve. Ezek a tevékenységek még ma is fontosak (kereskedelem 18%, pénzügy 29% 2002ben), különösen az ipari cégek nemzetközi terjeszkedésében és a gazdásági fejlődéshez
általában. 10
Az 1990-es évek óta azonban más szolgáltatások dinamikus növekedése figyelhető meg.
Megemlítendő

közülük

az

elektromos

szolgáltatások,

a

telekommunikáció,

a

vízszolgáltatás és az üzleti szolgáltatások (mely gyűjtőnév alatt olyan szolgáltatásokat
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


találunk, mint ingatlan vagy vállalti IT szolgáltatások).

Mindezek mellett fontos megjegyezni, hogy habár a szolgáltatásokba irányuló FDI, a
politikai és gazdasági tényezők megváltozása miatt, gyorsan növekedett, viszonylagos
jelentősége nem olyan nagy, mint az iparé, habár a rés egyre szűkül.

4.2 A külföldre helyezhető szolgáltatások ismérvei
Habár az információtechnológiai fejlődés és a liberalizáció hatására egyre több szolgáltatás
léphet be a nemzetközi kereskedelembe és helyezhető külföldre, néhány esetben egyéb

10

UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 98.old.

17

http://www.doksi.hu

okok miatt ez mégsem valósulhat meg. Lássuk tehát, hogy milyen feltételei vannak annak,
hogy egy szolgáltatást külföldre lehessen helyezni:


Nincs szükség szemtől-szembeni kapcsolatra a szolgáltatás nyújtásához (pl.
fodrász);



A szolgáltatás magas információtartalommal rendelkezik;



A munka telekommunikációs vagy Internetes eszközös segítségével végezhető;



Nagy különbségek vannak a munkaerőköltségek területén a különböző országok
között, hasonló munkatevékenységekben;



Alacsonyak a létesítési, belépési költségek a szolgáltatás külföldre helyezéséhez;



Alacsony társadalombiztosítási, szociális követelmények vannak a fogadó
országban;



Nincsenek technológiai akadályok (néhány szolgáltatás nem digitalizálható és/vagy
nem választható szét a kapcsolódó tevékenységektől);



Nem szükséges nagy piacismeret és közelség a piachoz (pl. helyi technikai
követelmények, standardok ismerete);



Nincsenek adatbiztonsági akadályok (pl. bizalmas információ távközlési költségei
jóval magasabbak a szükséges kódolás és biztonsági intézkedések miatt);



Nincsenek jogi akadályok: Számos országban bizonyos szolgáltatások csak akkor
nyújthatóak, ha azt az országban székes leányvállalat végzi. Sokszor nem valósul
meg a szakmai képesítések kölcsönös elismerése a nyújtó és a fogadó ország
között.
Németországban például a könyvelési tevékenységek végzéséhez egy német
állampolgárságú képesített könyvelő jóváhagyása szükséges minden egyes
könyveléshez.
Számos fejlett ország a hazai munkahelyek védelme érdekében jogi korlátokat állít
az offshoring elé.

18

http://www.doksi.hu

5. Regionális üzleti központok

5.1 A regionális üzleti szolgáltató központok fogalma és létrehozásuk mozgatórugói

A regionális üzleti központ a nemzetközi vállalatok által létrehozott, több országban
működő telephelyeket és leányvállalatokat kiszolgálni képes központ.
Napjaink tendenciája a globális óriásvállalatokon belüli funkciók regionális vagy globális
központosítása. Számos, korábban önállóan is életképes, komplex vállalatirányítási
funkciókat is ellátó leányvállalat veszíti el pénzügyi, marketing, tervezési, disztribúciós
stb. funkcióit, hogy azokat kihelyezzék a világ különböző pontjain található központokba.
5.1.1 Globalizáció és standardizáció

Napjainkban a nemzetközi óriásvállalatok számára, függetlenül attól, hogy melyik
szektorban vannak jelen, a globalizáció és a standardizáció meghatározó szerepet játszik.
Habár a szolgáltatások fragmentációját és globalizációját is főként ugyanazok a tényezők
motiválták, mint az ipari termelését, számos különbség mutatkozik:
• Erőforrások, terület és felszerelés tekintetében könnyebb és gyorsabban
megvalósítható a szolgáltatások külföldre helyezése, mint az ipari termelés esetében.
• A szolgáltatások külföldre helyezése más szektorban működő vállalatokat is
érinthet, nagyobb hatása lehet a gazdaság egészére, mint az ipari termelés esetében.
• A szolgáltatások külföldre helyezése sokkal inkább a „fehérgalléros” munkaerőt
érinti, míg az ipari termelésé elsősorban a szakmunkásokat.
• Az alacsonyabb kezdeti beruházási költségek és a helyi beszállítóktól való kisebb
függőség miatt a szolgáltatásokat könnyebb újra áthelyezni a még inkább
költséghatékony működés érdekében. Ez főként az alacsonyabb képzettséget igénylő
szolgáltatások esetében igaz.
Mik általában a globális működés előnyei, amelyek a szolgáltatásokra is vonatkoznak?


Globalizálódó

világunkban

egyre

nagyobb

lehetőségek

vannak

a

méretgazdaságosság elérésében. Mára globalizáció hatására a világ olyannyira
összeszűkült, a távközlés és információtechnológia olyan magas fejlettségi szintet

19

http://www.doksi.hu

ért el, hogy a méretgazdaságosság megvalósítása már nem csak a termékek, de a
szolgáltatások esetében is megvalósítható.


A globalizáció határára lehetővé válik az egyes országokban elérhető egyedi
költségelőnyök kihasználása, amely a vállalati szolgáltatások esetében elsősorban a
munkaerő-költségekre

értendő,

másodsorban

az

esetleges

beruházási

kedvezményekre és támogatásokra, harmadsorban pedig a működési költségekre
(rezsiköltségek).


A termelés, illetve a szolgáltatás nyújtásának központokba szervezése a tanulási
görbe lerövidülését vonja maga után.



A felhalmozódott tapasztalatok globális hasznosítása nemcsak a termelésben, de a
szolgáltatásokban is megvalósítható („best practices”). Különösen a regionális
üzleti központokra jellemző, hogy egy helyszínen több funkcionális csoport is
helyet kap, ezáltal szorosabb együttműködés válik lehetővé közöttük, mely jelentős
hatékonyságnövekedést eredményezhet.

A globális működés elengedhetetlen feltétele a standardizáció. A globális működésből
származó méretgazdaságosság csak akkor érhető el, ha a termelés, illetve a szolgáltatás
nyújtásának módja, a folyamatok egységessé válnak. Nagy szerepe van tehát a folyamatok
harmonizálásának a méretgazdaságosság elérésében, hiszen az egyes országokban eddig
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


helyileg, a helyi viszonyokra és igényekre szabott folyamatok egységesítése nem mehet
végre egyik napról a másikra. Sokszor szó esik a globalizáció és standardizáció versus
egyénreszabott szolgáltatások dilemmáról; a regionális szolgáltatási központok esetében a
célnak mindenképpen az olyan egységes folyamatok kidolgozásának kell lennie, amelyek
képesek a szolgáltatások elvárt színvonalának fenntartására.

5.1.2 Szakosodás

Az elmúlt évtizedben egyre inkább meghatározó volt a nagyvállalatok stratégiájában, hogy
az ún. „core competence”-re, azaz olyan termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére
összpontosítanak, amelyek a vállalat alapvető képességeivel és tapasztalataival vannak
szoros kapcsolatban. 11

Magyar Gazdaságelemző Intézet: A regionális üzleti központok szerepe Magyarországon (Magyarország a
regionális versenyképesség tükrében), Budapest, 2003. október, 10. old.
11

20

http://www.doksi.hu

Ennek eredményeként gyakori a nem ide sorolt tevékenységek a vállalattól történő
kiszervezése („outsourcing”), azaz más vállalatokkal való végeztetése, avagy a nagy
nemzetközi vállalatok esetében gyakran a tevékenységek regionális központokban való
összegyűjtése.
Jelen dolgozatnak nem célja az outsourcing jelenség részletes vizsgálata, főként a cégen
belüli regionális üzleti központok elemzésére koncentrál. Fontos azonban megemlíteni
néhány olyan előnyt, amely a szakosodásból és a nem fő képességekkel kapcsolatos
tevékenységek kiszervezéséből illetve központosításából származnak:


A vállalati infrastruktúra átalakításával lehetővé válik a költségek leszorítása a
tevékenységek széles spektrumán. A tevékenységek egy, költség szempontból
versenyképesebb helyre való központosításával komoly megtakarításokra nyílik
lehetőség.



A nem fő tevékenységek ki/áthelyzésével lehetővé válik a vállalatban az
alaptevékenységre történő koncentrálás növelése.



A nem fő tevékenységek kiszervezése illetve központosítása esetén lehetőség nyílik
speciális beszállítói előnyök elérésére, mely szolgáltatások esetében például az
telekommunikációs költségekre érthető.



A nem fő képességekhez kapcsolódó tevékenységek ki- illetve központba
szervezésévével lehetőség nyílik a szolgáltatások magasabb minőségének elérése,
hiszen az adott külső cég illetve a vállalaton belüli központ fő tevékenységévé a
szolgáltatás nyújtása válik.



Mivel a szolgáltatás nyújtása az adott külső cég vagy vállalaton belüli központ fő
tevékenysége, ez növeli az elkötelezettséget és a befektetett energiát ezen a
területen.



A szolgáltatások egy helyre gyűjtésével jelentősen könnyebbé válik a globális,
standardizált folyamatok konzisztens bevezetése és alkalmazása és az újító ötletek
integrálása, a folyamatok fejlesztésének felgyorsítására.



Szolgáltatások

kihelyezése

vagy

regionális

üzleti

központ

létrehozása,

megszervezése és működtetése önmagában is növeli a menedzsment és a
vállalatirányítás belső fegyelmét. Az egyértelmű, egy helyen összpontosuló
felelősség hozzájárul a jobb feladat-végrehajtáshoz és a fokozottabb ellenőrzés
lehetőségéhez.

21

http://www.doksi.hu

A pozitívumok után azonban nézzünk néhány veszélyforrást is, amely a szolgáltatások
külföldre helyezéséből adódhat:


A szolgáltatást „megvásárló” országban található leányvállalattól való nagy fizikai
távolság komoly problémákat okozhat a kommunikációban, különösen, ha ez a
távolság olyannyira nagy, hogy a két leányvállalat különböző időzónában található.



A kulturális szakadék a szolgáltatást igénybevevő és a szolgáltatást nyújtó között
számos esetben a legegyszerűbb dolgokban is félreértéseket eredményezhet.



Problémákat okozhat, ha szolgáltatást igénybevevő országról a szolgáltatást nyújtó
leányvállalat nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel. Olyan tényezők is
befolyásolhatják az üzleti életet, amiről esetleg egy másik országból a szolgáltatás
nyújtójának nincs, és talán nem is lehet tudomása.



A

nyelvi

akadályok

mindenképpen

szerepet

játszanak:

gyakran

még

anyanyelvünket beszélve is félreértések áldozatai lehetünk; ha pedig a
kommunikáció egy számunkra idegen nyelven folyik, bármennyire is jól ismerjük
azt, jelentősen megnövekszik az eltérő értelmezések lehetősége.
5.1.3 Integrációs stratégiák 12

Ahogy az információ-intenzív szolgáltatások nemzetközi kereskedelme egyre inkább
lehetővé válik, a szolgáltatások külföldre helyezése várhatóan nőni fog. A tény, hogy sok,
különböző iparágakban működő nemzetközi vállalat egy vagy több a szolgáltatások
értéklánca mentén egy vagy több szolgáltatást külföldi leányvállalathoz helyez át, és
integrálja máshoz a termelési rendszerében, azt mutatja, hogy a szolgáltatások előállítása is
az integrált nemzetközi termelőhálózatok irányába fejlődik. Ez a folyamat jól ismert már
az iparban.
Az „egyszerű integráció” stratégiát a primer szektorban működő nemzetközi cégek régóta
használják: az FDI célja, hogy kitermeljen vagy megtermeljen természeti erőforrásokat
és/vagy feldolgozzon nyersanyagokat egy adott országban, hogy aztán azt az
anyavállalaton keresztül értékesítse. Később ez a stratégia az ipari vállalatok körében is
elterjedt. Ezen stratégia keretében a külföldi leányvállalat tulajdonképpen az anyavállalat

12

UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 118-120. old.

22

http://www.doksi.hu

számára dolgozik, így a leányvállalatok és az anyacég vállalaton belüli kereskedelmet
folytatnak.

A „komplex integráció” stratégiája ezen kívül még a résztermékek gyártásával foglalkozó
leányvállalatokkal is operál, melyek nem feltétlenül csak az anyavállalat, hanem a többi,
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


más résztermékre specializálódott leányvállalat számára is termel. Ezáltal növekszik a
cégen belüli kereskedelem jelentősége.
Az ipari multinacionális vállalatok ezen integrációs stratégiái hatására egyre jelentősebbé
vált a cégen belüli nemzetközi munkamegosztás.

Hasonló munkamegosztás a szolgáltatásokban sokféle formát önthet:


A szolgáltatási tevékenységek felbontása olyan részelemekké, melyeket ott
végeznek, ahol az a leghatékonyabb, csakúgy, mint az ipari transznacionális cégek
teszik a gyártással (pl. back office funkciók ellátása).
Ha a külföldi leányvállalat csak az anyavállalatnak nyújt szolgáltatást, az az
egyszerű integráció stratégiájának felel meg. Amennyiben azonban a cégen belüli
nemzetközi munkamegosztás más leányvállalatokat is magába foglal, és esetenként
az anyacéget is, akkor komplex integrációról beszélhetünk.



Egy vagy több leányvállalatra bízzák egy szolgáltatás nyújtását globálisan (vagy
regionálisan) a multinacionális cég többi leányvállalata számára (pl. számvitel,
funkciók koordinálása).



Egy tevékenységet több leányvállalatra is rábíznak, hogy azon egyidőben
dolgozzanak rajta (pl. K+F tevékenység egy központi adatbázison a világban, ahol
a tevékenységeket a leányvállalatok egyidőben végzik, és/vagy a nap végén átadják
a munkát más leányvállalat számára). Ez a forma kizárólag a szolgáltatásokra
jellemző.

Mindazonáltal, azon szolgáltatási funkciók esetében is, amelyeket a standardizációnak és a
fragmentációnak vetnek alá, a minőség fontosabb az árnál. Mindemellett lehetnek olyan
hallgatólagos megállapodások a szolgáltatás nyújtója és igénybevevője között, amely miatt
a legegyszerűbb feladatok integrálása is komplikáltabb, mint a termelés esetében.
Másrészről viszont az integrációval kapcsolatos logisztikai kihívások sokkal jelentősebbek
az ipari cégek esetében, míg a szolgáltatások előállításának beindítása egy külföldi
telephelyen

jóval

gyorsabban

megvalósítható

és

a

szolgáltatások

könnyebben
23

http://www.doksi.hu

„szállíthatóak”, ha adva vannak a szükséges emberi erőforrások és az információskommunikációs technológiák.

5.2 Cégen belüli külföldre helyezés versus outsourcing

Mint ahogy azt fentebb említettük, a szolgáltatások külföldre helyezése két féle módon
valósulhat meg: cégen belül, vagy kiszervezéssel ill. nemzetközi alvállalkozók
segítségével.

Mindkét

esetben

a

vállalat

egy

szolgáltatást,

vagy

annak

egy

résztevékenységét külföldre helyez át, vagy úgy, hogy létrehoz egy saját leányvállalatot,
vagy pedig úgy, hogy egy külső szolgáltatót bíz meg. Természetesen egy transznacionális
vállalatnak nem kell feltétlenül az egyik megoldás mellett letennie a voksát, elképzelhető,
hogy egy adott külföldi országba egy tevékenységet cégen belül helyez ki, egy másikat
pedig kiszervez külföldi szolgáltatóhoz.
A szolgáltatások külföldre helyezése jelentős része külföldi leányvállalat létrehozásával
valósult meg. Miért választják a vállalatok inkább a szolgáltatások külföldi leányvállalat
létrehozásával való külföldre helyezést? 13


A „házon belüli” kihelyezést könnyebb ellenőrizni. A szigorú ellenőrzés
meghatározó szerepet játszik a döntésben, ha magasak a tranzakciós költségek, ha
az információ kényes, hallgatólagos, összetett, jellemző sajátossággal bír vagy
drága előállítani, de könnyen reprodukálható. 14 Minél inkább stratégiai szolgáltatási
tevékenységről van szó, minél közelebb áll a cég fő kompetenciájához, annál
kisebb az outsourcing valószínűsége (pl. pénzügyi szolgáltatások, K+F).



A szolgáltatással összefüggő belső interakciók fontossága is meghatározó. Minél
fontosabb a szoros együttműködés más tevékenységekkel a cégen belül
(szolgáltatás, gyártás, K+F), minél jelentősebb a kommunikációs nehézségek
elkerülése a hatékonyság érdekében, annál kevésbé valószínű, hogy külső
szolgáltatóhoz szervezze ki egy cég az adott tevékenységet.



Megfelelő helyi cégek jelenléte is meglehetősen nagymértékben befolyásolja a
döntést. Az olcsó szolgáltató cégek megjelenése a fejlődő országok piacain

13

UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services,156-157. old.
John H. Dunning: Transnational Corporations and the Growth of Services: Some Conceptual and
Theoretical Issues, 1989 in: UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 157. old.
14

24

http://www.doksi.hu

viszonylag új jelenség. Olyan szolgáltatások esetében, melyet régóta offshore-olnak
egy országba (pl. a szoftverfejlesztés Indiában), jóval könnyebb olyan helyi céget
találni, amely a megfelelő színvonalú szolgáltatást képes biztosítani. Ezzel
ellentétben a viszonylag rövidebb idő óta kihelyezett szolgáltatások esetében (pl.
pénzügyi tevékenység) ennek az esélye lényegesen kisebb.


A nagy volumenű tevékenységeket is valószínűbb, hogy cégen belül tartják. Kis
cég, kisebb volumenben végzett szolgáltatás esetén célravezetőbb lehet egy
szakosodott külső céghez kiszervezni a tevékenységet.

5.3 A szolgáltatásokat külföldre helyező vállalatok ismérvei
A tapasztalat azt mutatja, hogy nem csupán néhány iparágban működő vállalkozás helyez
külföldre szolgáltatásokat. Nem húzhatunk rá egyetlen sémát ezekre a vállalkozásokra,
hiszen tevékenységüket illetően a lehető legszélesebb skáláról válogathatunk, az
autóbérléstől az olajkitermelésig.
Természetesen a vállalatok méretét illetően már vannak bizonyos kitételek. A
szolgáltatásokat akkor éri meg globális vagy regionális központokba gyűjteni, ha ezzel
jelentős hatékonyságnövekedés érhető el. Így tehát a nagy, több országban is működő és
leányvállalatokkal rendelkező transznacionális vállalatok azok, akik élnek ezzel a
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


lehetőséggel.

5.4 A regionális üzleti központok típusai és a végzett tevékenységek

Az UNCTAD besorolása alapján a leggyakrabban külföldre helyezett vállalati
tevékenységek az alábbiak: 15

15

UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 159.old.

25

http://www.doksi.hu

5.4.1 Call centerek
A call centerekben, más néven ügyfélszolgálati központokban általában alapvető
vevőszolgálati tevékenységeket végeznek, például:
-

Helpdesk

-

Technikai támogatás / tanácsadás

-

Reklamációk kezelése

-

Vevőszolgálat / tanácsadás

-

Piackutatás

-

Információs szolgáltatás

-

Vevőkapcsolat-menedzsment

5.4.2 Osztott szolgáltatási központok
Az osztott szolgáltatási központokban általában háttérirodai (back-office) tevékenységeket
végeznek, mint például:
-

Számlakezelés

-

Tranzakciók feldolgozása

-

Rendelések feldolgozása és menedzselése

-

Vevőadminisztráció

-

HR / bérelszámolás

-

Adatfeldolgozás

-

IT támogatás

-

Logisztikai szolgáltatások

-

Minőségbiztosítás

5.4.3 IT központok
Az informatikai szolgáltató központokban a többi leányvállalat számára hasznos támogató
szolgáltatásokat végeznek, például:
-

Szoftverfejlesztés

-

Alkalmazások tesztelése

-

Tartalomfejlesztés / tartalomszolgáltatás

-

Engineering és design

-

Termék–optimalizálás

26

http://www.doksi.hu

Habár az UNCTAD a regionális központi irodákat (headquarters) is a regionális üzleti
központok között említi, jelen dolgozat nem kíván részletesen foglalkozni ezzel a típussal.
A regionális központi irodák létrehozásának jóval régebbi hagyománya van, mint a többi
típusú üzleti központnak, általában teljesen más, inkább regionális koordinációs szerepük
van, és lokációjuk kiválasztásakor más tényezők játszanak szerepet, mint a másik három
típus esetében.

5.5 A regionális üzleti központok ideális helyszíne

Napjainkig a szolgáltatások külföldre helyezése viszonylag kevés országra koncentrálódik.
Habár a 2002-2003-ban a legtöbb szolgáltatási FDI projekt a fejlett országokba irányult, a
növekedés dinamizmusa jóval nagyobb volt a fejlődő országokba. Dél- és Dél-Kelet Ázsia
pozíciója domináns a versenyben. 2001-ben Írország, India, Kanada és Izrael (ebben a
sorrendben) szerezte meg az összes kihelyezett szolgáltatások 71 százalékát, főként a
szoftverfejlesztés és egyéb IT szolgáltatások területén. De számos új potenciális fogadó
ország jelentkezik, melyek igen jó esélyekkel indulhatnak a beruházásokért folyó harcban,
hiszen az eddig kedvelt desztinációs országokban nőnek a bérköltségek és nő a
versenyképességi nyomás. 2002-2003-ban a fejlődő országok és a közép-kelet európai
átalakuló gazdaságok vonzották a projektek 63 százalékát. Ezen projektek döntő többsége,
mintegy 80 százaléka az IT-szolgáltatások területén valósult meg. 16
A fejlett országokba irányuló számos FDI projekt azt bizonyítja, hogy az alacsonyabb
költségek önmagukban nem elegendőek a beruházási döntések meghozatalában.
5.5.1 Kedvelt desztinációs országok 17

Országszintre lebontva a 25 legkedveltebb desztináció (rangsorban) India, Kína, Malajzia,
Csehország és Szingapúr. Az európai országok közül Írország, Portugália, Spanyolország
és Nagy-Britannia kedvelt lokáció, míg a közép-kelet európai országok közül,
természetesen Csehország mellett, nem szabad elfeledkezni hazánkról, Lengyelországról és
Romániáról. A Latin-Amerikába és Afrikába érkező beruházások egyenlőre nem jelentősek

16
17

UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 159. old.
UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 160-164. old

27

http://www.doksi.hu

(Latin-Amerikában Brazília, Afrikában a Dél-Afrikai Köztársaság áll az élen). Kanada és
Új-Zéland részesedése sem elhanyagolható.
A lokációk kiválasztásában figyelembe vett tényezők szolgáltatásonként különböznek.
Milyen helyszíneket kedvelnek a különböző típusú regionális üzlet központok?
5.5.1.1 Call centerek
2002-2003-ban az 500 FDI projekt több mint a fele fejlett országokba ment, Kanadával,
Írországgal és Nagy-Britanniával az élen, habár a fejlődő országokba érkező beruházások
száma gyorsabban növekszik.
Közép-Kelet Európában 31 ilyen projektet regisztráltak, melyek legtöbbje Magyarországra
érkezett.
A call centre projektek fele az IT szolgáltatás és üzleti szolgáltatás területén valósult meg,
de jelentősek a telekommunikációs és elektronikai vállalatok beruházásai is.
5.5.1.2 Osztott szolgáltatási központok
Míg a globális központok létrehozására a legkedveltebb lokációk India, Kína és a Fülöpszigetek, számos tanulmány említi Közép-Kelet Európát és Latin-Amerikát potenciális
jelentkezőkként regionális központok létrehozására. A pán-európai központok esetében
Írország a legkedveltebb desztináció, szorosan mögötte pedig hazánk, Lengyelország és
Csehország.
2002-2003-ban a fejlődő és a közép-kelet európai országok vonzották az exportorientált
szolgáltatási FDI projektek 65%-át. Közép-Kelet Európában a legkedveltebb desztinációk
Magyarország, Csehország és Lengyelország.
Főként európai transznacionális cégek hoztak létre szolgáltató központokat.
A szoftvercégek a legnagyobb beruházók ebben a típusban.

5.5.1.3 IT-központok
Az FDI projektek nagyjából egyenlő arányban oszlottak meg a fejlődő és a fejlett országok
között, habár a fejlődő országokban a projektek száma 2003-ban a duplájára nőtt. KözépKelet Európában Csehország vonzotta a legtöbb FDI-t.
A pénzügyi szolgáltató cégek beruházásai jelentősek ebben a típusban.

28

http://www.doksi.hu

5.6 A regionális üzleti központ létrehozásának feltételei a fogadó országokban
Az ideális lokáció meghatározásánál a legjelentősebb tényezők a következők:
5.6.1 Költségszínvonal

A pénzügyi megfontolások meghatározó szerepet játszanak minden beruházási döntésben.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A szolgáltatások kihelyezésében is rendkívül fontos az általános költségszínvonal, amely
alacsonyabb, mint a küldő országé. Fontos emellett a fejlesztési ráfordítások színvonala.
5.6.2 Munkaerő
Az ipari beruházásoktól eltérően a szolgáltatási beruházások esetében még nagyobb súllyal
esik a latba a megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerő hozzáférhetősége, mely
magasabb hozzáadott értéket teremtő tevékenységek végzésére alkalmas, és mindemellett a
bérszínvonal a küldő országénál alacsonyabb.
A jó közép- és felsőfokú oktatás és az informatikai ismeretek fontosak, de nem feltétlenül
elegendőek. Néhány szolgáltatás (pl. szoftverfejlesztés) esetében speciális képzettségek is
szükségesek.
A nyelvtudás alapvető fontosságú a legtöbb esetben, különösen a call centereknél. Itt a
nyelvi tradíciók is fontos szerepet játszanak: Csehországba és Magyarországra például
számos német nyelvű központ települt.
5.6.3 Infrastruktúra
A legtöbb szolgáltatási beruházásnál elengedhetetlen az infrastruktúra jó minősége,
különösen a jó informatikai és telekommunikációs infrastruktúra, valamint a megfelelő
energiaellátás. A távközlésnek nemcsak stabilnak és megbízhatónak kell lennie, hanem
árban versenyképesnek is, hiszen az alacsony bérszínvonalú lokációkon létrehozott call
centerek esetében a telekommunikációs költségek jelentik az összköltség 40 százalékát. 18

18

UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 167. old.

29

http://www.doksi.hu

5.6.4 Gazdasági-politikai környezet

Az általános környezeti feltételek a szolgáltatási beruházások esetében is fontosak,
csakúgy, mint az ipari befektetések esetében. A politikai stabilitás, a jogbiztonság, a
közbiztonság a szolgáltatások esetében még fontosabbak, hiszen a cégek bizonyos
nyersanyagok kitermeléséért esetenként nagyobb kockázatot hajlandóak vállalni, de egy
szolgáltató központ létrehozásánál kevésbé.
Az általános gazdasági stabilitás szintén meghatározó. A külföldi befektető cégek számára
biztosítani kell a szofisztikált szolgáltatási tevékenységhez megfelelő üzleti környezet
meglétét, és a külgazdaságilag erősen nyitott keretek közötti versenyképes és globális
működés feltételeit.
Különösen fontossá válhat, hogy az adott ország szolgáltató szektorának illetve K+F erős
ipari ágazatainak működési feltételei konzisztensek legyenek.
Egyáltalán nem elhanyagolható az állam szerepe sem a szolgáltatás vonzásában, és a
szolgáltató központok létrehozásához megfelelő ipari kultúra megteremtésében. A
szolgáltatásokba

beruházó

cégek

számára

nyújtott

kormányzati

ösztönzők

és

kedvezmények elengedhetetlenek az üzleti központok kialakításában, legalábbis a kezdeti
fázisban. Az éves szinten megvalósított regionális üzleti központok kevés száma
kikényszeríti a kormányzat közvetlen beavatkozását. Az összes Európában üzleti
szolgáltató központot létrehozó projekt 25 százalékában volt a vállalatnak közvetlen
kapcsolata a nemzeti fejlesztési hivatalokkal a megvalósítás valamely szakaszában. 19
5.6.5 Létező üzleti érdekeltség
Sok vállalat dönt úgy, hogy olyan országban létesít üzleti szolgáltató központot, ahol már
rendelkezik termelést végző telephellyel, üzleti érdekeltséggel. A meglévő üzleti tudásnak,
esetenként a már létező termelő leányvállalat által végzett lobbizásnak is rendkívül fontos
szerepe lehet a beruházási döntések meghozatalában. Nagyobb eséllyel szállnak ringbe
azon régiók, amelyek tevékenysége már korábban bizonyította, hogy az üzleti feltételek
megfelelőek. A lokáció jó hírneve természetesen újabb beruházókat is vonzhat.

19

UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services, 167. old.

30

http://www.doksi.hu

5.6.6 Időzónák
Az időzónák is befolyásolhatják egy multinacionális cég beruházási döntését. A regionális
üzleti központok gyakran hálózatba illeszkednek, melyet időzónák szerint alakítanak ki
(Európa/Afrika/Közel-Kelet,

Amerika,

Ázsia-Csendes-óceán).

Néhány

szolgáltatás

esetében fontos, hogy a normál munkaidő alatt hozzáférhetőek legyenek, ezért célszerű a
központot abba az időzónába helyezni, ahol szolgáltatás igénybevevői vannak. Ez azonban
nem feltétlenül meghatározó tényező, hiszen számos esetben lehetőség van a szolgáltató
központot más időzónába helyezni, és onnan 24-órás non-stop szolgáltatást biztosítani
(például az informatikai rendszertámogatási szolgáltatások).
Sok cég esetében a kulturális közelség is döntő tényező lehet, főként call centerek
létrehozásának esetében. Mindenesetre kultúraközi kommunikációs készségek különböző
képzésekkel és tréningekkel fejleszthetőek.
5.6.7 Egyéb tényezők
Sok esetben olyan szubjektív tényezők is szerephez jutnak, mint a barátságos, szép
környezet, jó életminőség. A regionális üzleti központok, főként ha magas színvonalú
szolgáltatásokat

nyújtanak,

magas

beosztású

menedzsereket

és

szakembereket

foglalkoztatnak, magas a külföldi vezetők jelenléte. Ilyenkor nagy előnyt jelenthetnek egy
lokáció számára a beruházásokért folytatott versenyben olyan faktorok mint például a jók a
légi közlekedési összeköttetések. A tőke odamegy, ahol a menedzserek is szívesen élnek:
ahol van szép lakónegyed, jó nemzetközi iskola a gyerekeknek, kellemes bevásárlási,
lovaglási és más sportolási lehetőség, sőt, színvonalas a kulturális élet, a külföldiek által
felkeresett hivatalok pedig ügyfélbarát módon viselkednek.

A fenti tényezők rangsora szolgáltatástípusonként eltérő.

31

http://www.doksi.hu

6. Magyarország adottságai az üzleti szolgáltató központok létrehozásának
szemszögéből
A

külföldi

működőtőke-beáramlás

tekintetében

kelet-közép-európai
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!



régió

egyik

legsikeresebb országaként a rendszerváltás óta, az újra befektetett összegekkel együtt 43
milliárd dollár befektetési tőke érkezett hazánkba. 20 Ezzel az egy főre eső működőtőkeállomány tekintetében hazánk vezet a közép-kelet-európai térségben.
Ehhez nagyban hozzájárult Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedése, melyet 4
páneurópai folyosó érint, és hídfőállást jelent a Dél-kelet Európa, illetve a Balkán felé
irányuló kereskedelemben.
Míg 1990-ben 231 külföldi, és 5 462 külföldi tulajdonrésszel alapított vállalkozás volt
Magyarországon, mára ez a szám az előbbi a 17 000, utóbbi 10 000 körülire nőtt. 21
Hazánk jó külföldi megítélését bizonyítja, hogy elnyertük az fDi Magazine (Financial
Times) „Region of the Future Award 2004/5 in Central Europe” díját. 22

A magyarországi újrabefektetett jövedelmek magas arányából arra következtethetünk,
hogy a telephelyek általában stabilak, néhány kivételtől eltekintve nincsenek nagy
mozgások. 23
Az elkövetkezendő évtizedekben a fejlett gazdaságokhoz gyors ütemben felzárkózó
Közép-Kelet-Európa szerepe a globális működőtőke-áramlásban várhatóan erősödni fog;
ezt támasztja alá az UNCTAD legfrissebb jelentése, valamint az Ernst&Young elemzése,
mely utóbbi szerint a 2004-ben regisztrált működőtőke-befektetési projektek száma
legnagyobb mértékben a kelet-közép-európai országokban nőtt. 24

Hvg.hu: A rendszerváltás óta 43 milliárd dollár működő tőke érkezett, 2004. szeptember 23.
ITDH: Regional services centres in Hungary kiadvány
22
ITDH: Kilián Csaba Hungary: The New EU Member for a Successful Co-operation című prezentációja,
2005.
23
Hvg.hu: Változó vonzerő, 2005. január 19.
24
Gaál Csaba: Működőtőke-befektetések Magyarországon, Célok, kihívások, kilátások c. prezentációja,
2004. november 4. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
20
21

32

http://www.doksi.hu

6.1 A külföldi működő tőke szerkezeti átalakulása Magyarországon
A következő években várhatóan folytatódni fog hazánkban a külföldi működőtőkebefektetések szerkezeti átalakulása és modernizációja, mely már az elmúlt években is
megfigyelhető volt.
Míg a környező országokban a privatizáció még mindig fontos tényező a külföldi
működőtőke-beruházások vonzásában, Magyarországon más folyamat bontakozik ki. Az
iparban az egyszerű gyártási folyamatokba való beruházásokat felváltják a magasabb
technológiai igényű, és magasabb hozzáadott értéket teremtő befektetések. Egyre nő a
Magyarországra áthelyezett K+F központok száma is.
Sokáig a külföldi tőke elsődleges befektetési területe a feldolgozóipar volt, a külföldi
tulajdon aránya itt ma is eléri az 50 százalékot, bár a tőkekivonulás eredményeként
jelentősen csökkent. Az iparon belül a húzóágazat gépipar, majd azt követi az
élelmiszeripar és a könnyűipar.
A külföldi működőtőke-beáramlás jelentős része, mintegy 13 százaléka irányult a villamos
energia-, gáz-, hő és vízellátás ágazatába, majd a bankprivatizáció megvalósulása során a
pénzügyi szektorba. A pénzügyi szolgáltatások részesedése a külföldi működőtőkebefektetések teljes állományából ennek következtében a legjelentősebb 15 százalékkal, de
kiemelkedő a távközlés, és a kereskedelem területe is.
3. ábra
A külföldi beruházások szektoriális megoszlása

6%

6%
Ipar

10%

Távközlés
50%

13%

Energia
Egyéb
Pénzügyi szolgáltatások
Kereskedelem

15%

Forrás: ITDH
33

http://www.doksi.hu

A beruházók száma a korábbiakhoz képest csökkent, miközben egyre több cég viszi tovább
a termelést hazánkból. Ennek egyik fő oka, hogy Magyarországon a munkaerő költsége
dollárban több mint 45 százalékkal növekedett 2000-től, és várhatóan tovább fog
emelkedni. 25 Ennek következtében az egyedül az olcsó, szakképzetlen munkaerőre építő,
alacsony hozzáadott értéket előállító, bérmunka és összeszerelő tevékenységek
visszaszorulása várható.
A szakképzett munkaerőt igénylő, tudásintenzív, magasabb hozzáadott értéket előállító
tevékenységek felértékelődnek. Az ázsiai olcsó munkaerővel hosszútávon semmiképp sem
vehetjük fel az árversenyt, ezért azokért a befektetésekért vehetjük fel a harcot, amelyek
több szellemi munkát igényelnek, vagyis magasabb hozzáadott értéket termelnek. Ezért
tehát olyan beruházásokat célszerű támogatnunk, mint például:
• Kommunikációs és információs rendszerek fejlesztése (IT)
• A mechanikai gyártásból az, amelyhez komoly vezérlés, high-tech párosul
• K+F központok ide csábítása, mivel ez stratégiai terület, nem annyira
költségérzékeny, itt nem a munkaerő olcsósága a döntő.
• Konferencia- és incentive turizmus
• Biotechnológia
• Elektronika
Hazánk a rendszerváltás óta sok erőfeszítést tett, hogy Magyarország regionális szolgáltató
központ legyen, és napjainkra a piaci tendenciák, valamint a magyar versenyelőnyök
elindították az elképzelések valóra váltását. Új üzleti modell jött létre, amely egyben azt is
tanúsítja: Magyarország kedvező helyzetben van a régió többi államához képest. A
térségbeli központok jelentős hozzáadott értéket teremtenek, magasan képzett munkaerőt
alkalmaznak, és jelentős adóbevétellel gyarapítják az államháztartást.

25

Fn.hu: Tőkevonzó képesség új gazdasági körülmények között,2003. január 30.

34

http://www.doksi.hu

2. táblázat
A Magyarországra beáramló külföldi működőtőke-beruházások a
szolgáltatásokban, 1990-2002 (millió dollár)
Áramlások
Állomány
1995-1999
2000-2002
1990-94 átlag
átlag
átlag
2000 2001 2002
326
1 962
4 743
12 952 16 402 24 375
Forrás: UNCTAD World Investment Report 2004
A magasabb hozzáadott értékű tevékenységek ide vonzása az eddigitől eltérő ösztönző
rendszert is igényel. A legtöbb pénzt az emberekbe kell fektetni, nem pedig épületekbe és
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


gépekbe. Az uniós szabályozás jó lehetőséget ad arra, hogy az állam a képzés bizonyos
hányadával támogassa a beruházókat, illetve a regionális üzleti központokat.
Az ilyen jellegű beruházások másfajta infrastruktúrát is igényelnek: a legfontosabbak
számukra a fejlett infokommunikációs lehetősége, melyek kiépítése nagyságrendekkel
olcsóbb, mint a hagyományos infrastruktúra (például autópályák vagy ipari parkok)
fejlesztése.
Az ITDH-nál 2001. eleje óta tapasztalják a fokozódó érdeklődést ilyen jellegű befektetések
iránt. Egyre határozottabb tendencia, hogy a zöldmezős termelő-beruházásokról áttevődik
a hangsúly a szolgáltató szektorra. Ilyen központok ki- vagy áttelepítése ugyanis
viszonylag kevés egyszeri befektetésből megvalósítható, miközben egyébként nagyon sok
kvalifikált munkahelyet teremtenek. A szükséges ingatlant általában bérlik, a
számítástechnikát pedig vagy bérlik, vagy behozzák, esetleg itt veszik meg. A magyar
tapasztalatok szerint a kisebb központok, azaz a 25 fő körüli létszámmal dolgozók 3-4
millió, az ezer főnél több alkalmazottal működők pedig durván 15-20 millió dolláros
befektetéssel valósíthatók meg. 26

26

www.vg.hu: Az UNCTAD ösztönzést ajánl, Magyarország már kínál is ilyeneket, 2003. július 23.

35

http://www.doksi.hu

6.2 Emberi erőforrások
A közép-kelet európai térségben Magyarországon érhető el a legmagasabb színvonalú
munkaerő. A munkaerő termelékenysége (GDP/munkaóra alapján számítva) hazánkban
bizonyult a legmagasabbnak.

4. ábra
A munkaerő termelékenysége 2003-ban
GDP/munkaóra

19,90 USD

Magyarország

17,20 USD

Csehország
Szlovákia
Lengyelország
0,00 USD

16,70 USD
13,20 USD
5,00 USD

10,00 USD

15,00 USD

20,00 USD

Forrás: ITDH
Mindemellett a munkaerő átlagköltsége még a régió országaival összevetve is alacsony.
5. ábra
Egységnyi munkaerőköltség 2003-ban vásárlóerőparitáson (Ausztria= 100)
70
60
50
40
30
20
10
0
Magyarország

Lengyelország

Horvátország

Szlovénia

36

http://www.doksi.hu

Forrás: Wiener Institut für Internationale Wirtshaftsvergleiche in: ITDH
A kedvező pozíció megtartása céljából a Magyar Kormány kiemelt figyelmet szentel az
oktatás és a képzés olyan irányú fejlesztésének, hogy Magyarországon folyamatosan
rendelkezésre álljon a regionális vállalati központok feladatainak ellátásához szükséges
ismeretekkel bíró munkaerő.
6.2.1 Egyetemek és főiskolák, 2003/2004
Magyarországon 68 felsőoktatási intézmény működik, ebből 24 egyetem, 44 pedig
főiskola. 27
A régióban hazánkban a legmagasabb az egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezők
aránya. Az internet-felhasználás és a számítógépes technológia alkalmazása is nagyon
elterjedtebb hazánkban: felmérések szerint a felsőoktatásban résztvevők és a már
diplomázottak körében ez eléri a 80 százalékot. 28

3. táblázat
Diplomával rendelkezők aránya (15-64 éves korosztály)
Ország

Százalék

Magyarország

14,0%

Csehország

11,6%

Lengyelország

11,7%

Szlovákia

10,7%

Forrás: ITDH

4. táblázat
Hallgatók száma
Minden szakon, melyből:

Budapesten Magyarországon
179 661

409 075

8 648

18 096

menedzsment

24 961

87 057

Mérnöki

25 490

50 368

IT
Gazdaság és

27

Oktatási Minisztérium in: ITDH: Kilián Csaba Hungary: The New EU Member for a Successful Cooperation című prezentációja, 2005.
28
ITDH: Regional service centre sin Hungary kiadvány

37

http://www.doksi.hu

Forrás: Oktatási Minisztérium in ITDH prezentáció
2003-ban 52812-en szereztek diplomát. A diákok túlnyomó többsége fő szakirányként a
gazdasági és menedzsment irányt választja, a második helyen a műszaki/mérnöki szakok
állnak. A harmadik legkedveltebb szakok a szolgáltatási szakok, melyeket szinte
holtversenyben követnek a jogi tanulmányok és az informatika. 29
Nagyon fontos kritérium a diploma megszerzéséhez a legalább egy idegen nyelv
középfokú ismerete és a legalább alapfokú számítógépes ismeretek megszerzése.

6.2.2 Nyelvtudás
Magyarországon a felsőoktatásban 84 458 hallgató tanul idegen nyelveket, melyekben a
világnyelv angol, valamint a német dominálnak. 30

5. táblázat
Nyelvtudás

Angol

Százalékban 51,8

Német

Francia

Orosz

Egyéb

23,1

5,8

1,7

15,2

Forrás: Oktatási Minisztérium in: ITDH

Viszonylag nehéz azonban az angol mellett a „kisebb” nyelveket, például a svédet vagy
hollandot nagyon jól beszélő, pénzügyi, ügyfélszolgálati vagy IT-szakembereket találni.
A gyerekek már általános iskolában elkezdik az idegen nyelvek tanulását. Középiskolában
legalább egy, a felsőoktatásban pedig legalább két nyelv tanulása kötelező. A fiatalok 24
százaléka rendelkezik nyelvvizsgával, és közel felük beszél legalább egy idegen nyelvet. 31
A középfokú végzettségűeket tekintve azonban az idegen nyelvtudás szempontjából más
térségbeli országok jobban állnak. Emiatt a Magyarországon beruházó cégek gyakran
kénytelenek túlképzett munkaerőt foglalkoztatni, akik rendelkeznek a tevékenységek
végzéséhez szükséges nyelvi ismeretekkel; ez természetesen elég magas munkaerőfluktuációt eredményez, hiszen egy diplomás közgazdász például nem szívesen dolgozik
call center-munkatársként hosszú távon.

Felsőoktatási Statisztikai Évkönyv 2003/2004
Oktatási Minisztérium in: ITDH: Kilián Csaba Hungary: The New EU Member for a Successful Cooperation című prezentációja, 2005.
31
ITDH Regional service centre sin Hungary kiadvány
29
30

38

http://www.doksi.hu

Összességében azonban jelenleg a munkaerő képzettségét illetően ellentmondásos a kép:
sokan kapnak ugyanis diplomát, de nem arra a tudásra tesznek szert, amelyre a
vállalatoknak szükségük van. A magyar oktatási rendszer a lexikális tudásra helyezi a
hangsúlyt, így az iskolai oktatás jó alapokat ad ugyan, de a munkavállalóknak még komoly
képzésre van szükségük, leggyakrabban a cégen belül, hogy helytálljanak a napi
munkában.
A helyzetet felismerve indított a Humán Erőforrás Alapítvány egy többfázisú
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ügyfélszolgálati képzést, melynek középfokú lépcsője már 2003 óta működik, felsőfokú
OKJ-bizonyítványt nyújtó tanfolyama pedig 2006-ban fog beindulni. A harmadik
lépcsőként főiskolai posztgraduális képzés indul majd 2009-ben, ezzel elősegítve a
hazánkba települő regionális call centerek számára a megfelelő humán erőforrás
hozzáférhetőségét. 32
Emellett az egyetemek és főiskolák együttműködő készsége is példás: sok, a beruházó
vállalatokkal közösen kidolgozott oktatási program fut már jelenleg is, és továbbiakra is jó
kilátások vannak. Ezt jól mutatja, hogy számos, az egyetemek és a cégek által közösen
működtetett kutatás-fejlesztési központ található Magyarországon.

32

www.hea.hu

39

http://www.doksi.hu

7. ábra
Új kutatás-fejlesztési központok Magyarországon
BUDAPEST
Ericsson Magyarország Kft.
Zenon Systems Kft. GE Hungary Rt.
Nokia Hungary Rt.
Temic Telefunken Kft.
Sysdata Siemens Kft.
Visteon Hungary Kft.
Samsung SDI Hungary Rt. (Göd)

TATABÁNYA

PILISSZENTIVÁN
Knorr Bremse Kft.

GYŐR
Audi Hungária Motor Kft.
Philips Components Kft.

MISKOLC
Bosch Power Tool Kft.

JÁSZBERÉNY
Elektrolux Lehel Kft.

VESZPRÉM

ÉRD

Continental Teves Kft.

DHS Draixlmaier Hungária Kft.

KECSKEMÉT
Knorr Bremse Járműrendszerek Kft.

ZALAEGERSZEG
Flextronics International Kft.

SZÉKESFEHÉRVÁR
Denso Magyarország Gyártó Kft.

Forrás: Oktatási Minisztérium in: ITDH

6.3 Info-kommunikációs környezet

A technikailag elavult távközlési rendszer modernizációja, valamint a privatizáció
eredményeképpen ugrásszerű javulás ment végbe. Magyarországon 2000 első negyedévére
tehető az információs bumm. Az információs korszak hajnalán áll az ország, azonban
Magyarország információs társadalom felkészültsége mind ágazati, mind földrajzi
szempontból diffúz: kiemelkedően jól teljesít pl. a mobiltelefónia, de viszonylag
elmaradott az otthoni internethasználat.

40

http://www.doksi.hu

6. táblázat
Internet-felhasználás (%)
Ország

Százalék

Magyarország

15,5%

Csehország

14,0%

Lengyelország

10,0%

Szlovákia

17,0%

Forrás: ITDH

Magyarországon az IT szektor évente kb. 8 százalékkal növekszik, mellyel messze
meghaladja a többi gazdasági szektor növekedését, és a GDP kb. 8 százalékát teszi ki. 33
Kiemelkednek az információs fejlesztésben, a fővároson kívül, egyes városok pl. Pécs,
Debrecen, de lemaradóban vannak a kisfalvak és elmaradott az északkeleti országrész.

6.3.1 Telefonhálózat

A vezetékes és mobilhálózatok kiépítése révén hazánk lassan eléri a nyugat-európai
fejlettségi szintet.
A magyar mobilpiacon jelenleg három szolgáltató van jelen. A 2004. szeptemberi adatok
alapján a mobiltelefon-felhasználók száma 8 317 (beleértve a feltöltőkártyás felhasználókat
is), ebből 7 783 az előfizető. A piaci növekedés 2003-2004-benn elérte a 10,7 százalékot. 34
7. táblázat
A magyar mobilelefon-piac helyzete 2004 szeptemberében
Szolgáltató

Piaci részesedés

T-Mobil (korábban Westel)

47,74%

Pannon GSM

33,36%

Vodafone

18,90%

Forrás: Nemzeti Hírközlési Hivatal

33

ITDH Information technology sector in Hungary kiadvány
Nemzeti Hírközlési Hivatal, 2004. szeptember in: ITDH: Kilián Csaba Hungary: The New EU Member for
a Successful Co-operation című prezentációja, 2005.
34

41

http://www.doksi.hu

Az informatikai és távközlési beruházások területén az EU-csatlakozásnak jelentős
lélektani hatása várható: egyrészt fokozódik a piacon most jelen levő tulajdonosi csoportok
aktivitása, másrészt a bizalom erősödésével új befektetők, és ezáltal új tőke is
megjelenhet. 35

6.3.2 Az info-kommunikációs iparág
A magyar ICT 36, azaz info-kommunikációs technológiai iparágnak nagy hagyománya van.
Olyan világhírű szakemberek származnak hazánkból, mint Neumann János, Puskás
Tivadar, Charles Simonyi (Microsoft), vagy John Kemény (BASIC programnyelv).
Mindemellett olyan világhírű cégeink vannak, mint például a Graphisoft, melyet a
frankfurti tőzsdén jegyeznek, vagy az Albacomp.
Hazánk ICT iparága néhány, viszonylag szűk piaccal rendelkező termék esetében
határozottan erős: 37


IT, adatbiztonság, adatvédelem



CAD/CAM design



Karakterfelismerés



Nyelv-technológia



Szoftver-fejlesztés mobil készülékekre



Beágyazott mobil alkalmazások



Dokumentum-nyilvántartás, adatfeldolgozás



E-kormány alkalmazások



Antivírus védelem



Digitális filmkészítés és színezés

35

GKI Gazdaságkutató Rt. - Kopint-Datorg Rt. - Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt.: Az EU-csatlakozás
középtávú gazdasági-társadalmi hatásai Magyarországra, Budapest, 2003. február, 17. old.
36
Information and Communication Technology
37
Kilián Csaba Hungary: The New EU Member for a Successful Co-operation című prezentációja, 2005.

42

http://www.doksi.hu

6.4 Politikai-gazdasági környezet

Általános a vélekedés, hogy Közép-Európában – Ausztriát leszámítva – Magyarország
gazdasági stabilitása a legbiztosabb, és hazánk rendelkezik a leginkább kiépített jogi és
pénzügyi infrastruktúrával.
A külföldi beruházó cégek szemében mindenképpen fontos, hogy hazánkban kiépült a
piacgazdaságra alapuló demokratikus intézményrendszer és stabil jogszabályi környezet,
és erősíti a bizalmat az ország NATO-tagsága és a 2004-ben bekövetkezett csatlakozásunk
az Európai Unióhoz.
Az uniós csatlakozásunk után hazánk újabb befektetői kör számára válhat beruházási
célponttá. EU-tagságunk önmagában is javítja Magyarország befektetői megítélését,
valamint az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések javítják a működőtőkebefektetések számára elengedhetetlen infrastrukturális feltételeket. Emellett számos cég
számára, mely olcsóbban akar termelni, de nem akar kívül kerülni az Európai Unión,
megfelelő desztinációt jelenthet hazánk, melynek még az elkövetkezendő 5-10 évben
bizonyosan költsége lesz a nyugat-európai fejlett országokhoz képest. 38
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Az EU csatlakozás hatására fellendülés várható a szolgáltatások területén. Felgyorsul a
hazai szállítási infrastruktúra modernizációja, és elemzések szerint a csatlakozás hatásaként
csökken a foglalkoztatás a mezőgazdaságban, stagnál az iparban, a szolgáltatási szektorban
pedig növekszik. 39
A külföldi működőtőke beáramlásra uniós csatlakozásunk a növekvő bizalom révén
kedvezően hat, mérséklően hat viszont több, szintén a csatlakozás miatt szükséges
versenyképességet rontó tényező, mint például a vámszabad területek és a korábbi
befektetési kedvezményi struktúra megszüntetése. Az Európai Uniós csatlakozásból
következő

jogharmonizációs

folyamat

eredményeként

a

törvénykezési

és

törvényalkalmazói gyakorlat területén korábban szerzett lemaradást gyakorlatilag behozta
az ország, ez azonban magával hozta a külföldi nagybefektetők esetében gyakran pozitív
diszkriminációt alkalmazó jogszabályi környezet megváltozását. Ezt egy kissé enyhítheti

Fn.hu: Tőkevonzó képesség új gazdasági körülmények között, 2003. január 30.
GKI Gazdaságkutató Rt. – Kopint-Datorg Rt. – Tárki Társadalomkutató Intézet Rt.: Az EU-csatlakozás
középtávú gazdasági-társadalmi hatásai Magyarországra. Budapest, 2003. február
38
39

43

http://www.doksi.hu

az a tény, hogy a sikeres versenyfejezeti megállapodás értelmében, a korábban nyújtott
beruházási kedvezmények fenntarthatóak.
Az uniós szabályok meghatározzák, hogy egy bizonyos fejlettségű területen a beruházások
értékének

mekkora

hányadát

teheti

ki

az

összes

támogatás:

Magyarország

legelmaradottabb régióiban ez 50 százalék, Pest megyében csupán 40 százalék, Budapesten
pedig mindössze 35 százalék. Az úgynevezett érzékeny iparágakban (pl. autóipar) a
beruházás értékének csak 10 százalékát kaphatja meg a beruházó. 40

8. ábra

Maximális támogatási arányok Magyarországon

Forrás: ITDH
Minden külföldi beruházás szempontjából alapvető fontosságú, hogy Magyarországon
megvalósult a modern piacgazdaság, a deregulált üzleti környezet és a pénzügyi stabilitás.

40

ITDH: Kilián Csaba Hungary: The New EU Member for a Successful Co-operation című prezentációja,
2005.

44

http://www.doksi.hu

Az infláció viszonylag alacsony, a monetáris és fiskális politikát pedig az elmúlt években
meglehetős stabilitás jellemezte. 41
Nem csak a beruházások magas aránya bizonyítja, hogy Magyarország kedvelt beruházási
lokáció a nemzetközi mezőnyben. Dinamikus gazdasági növekedésünket nemcsak a
gazdasági mutatóink, hanem számos nemzetközi felmérés és tanulmány is bizonyítja.

8. táblázat
Magyarország makroökonómiai mutatói
2001

2002

2003

2004

Bruttó hazai össztermék (%)

3.8

3.5

2.9

4,1**

Ipari termelés (%)

3.6

2.8

6.4

8.7***

Export (% - volumen)

7.7

5.9

9.1

16.6**

Import (% - volumen)

4.0

5.1

10.1

18.0**

Fogyasztói árak (%)

9.2

5.3

4.7

6.8

Külkereskedelmi egyenleg*

-2.5

-3.4

-4.2

-4.1***

FDI*

4.4

3.2

2.0

2.4**

Munkanélküliségi ráta

5.7

5.9

5.8

6.1**

*milliárd euró

Forrás: KSH in: ITDH prezentáció

** I-III. negyedév
*** január-november

Az Euromoney 2003-as felmérése alapján hazánk nemcsak a gazdasági kilátások, de a
kockázat alapján történő rangsorban is megelőzi a régió többi országát. 42
9. táblázat
Gazdasági kilátások
Ország

Jelenlegi pozíció

Korábbi pozíció

Luxemburg

1

3

Svédország

2

5

Kanada

3.

12.

Magyarország

33

35

Magyar Gazdaságelemző Intézet: A regionális üzleti központok szerepe Magyarországon (Magyarország a
regionális versenyképesség tükrében), Budapest, 2003. október, 16. old.
42
ITDH Regional services centre sin Hungary kiadvány
41

45

http://www.doksi.hu

Csehország

37

41

Szlovákia

42

51

Lengyelország

45

55

Forrás: Euromoney (2003) in ITDH kiadvány
10. táblázat
Rangsor a kockázat alapján
Ország

Jelenlegi pozíció

Korábbi pozíció

Luxemburg

1

1

Svájc

2

2

USA

3

5

Magyarország

34

35

Csehország

37

40

Lengyelország

41

42

Szlovákia

52

56

Forrás: Euromoney (2003) in ITDH kiadvány

6.5 Állami ösztönző- és támogatórendszer
A beruházásokat támogató állami ösztönzőrendszer három összetevője a közvetlen állami
ösztönzők, a közvetett állami ösztönzők és az ún. „egyablakos” rendszer. Az egyedi
döntéssel megítélhető támogatásokkal, bár azok a közvetlen állami ösztönzők részét
képezik, külön alfejezet foglalkozik. A támogatási és ösztönzési formákat a Gazdasági és
Közlekedési Minisztérium, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és az
ITDH kiadványai alapján mutatom be.
6.5.1 Közvetlen beruházásösztönző támogatások
Az úgynevezett gazdaságfejlesztési programokra fordítható közvetlen állami ösztönzők
meghaladják a 33 milliárd forintot (160 millió dollárt). A gazdaságfejlesztési programok
közé két program, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) és a SMART
Hungary Beruházás-ösztönzési Program tartozik, amelyek keretében egyszeri, vissza nem
térítendő támogatásokat lehet lenyerni olyan beruházások megvalósításához, mint

46

http://www.doksi.hu

telephelyek kialakítása, infrastrukturális fejlesztés, informatikai beruházások, kutatásfejlesztés, munkahelyteremtés és európai regionális vállalati központok kialakítása.

6.5.1.1 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program - GVOP 43
A GVOP keretében nem-visszatérítendő támogatások elérhetőek a beruházók számára a
következő beruházás elősegítő tenderjelentkezésekben:


Technológiai korszerűsítés (GVOP 1.1.1.)



Regionális vállalati központok létesítése (GVOP 1.1.2.)
A támogatásra választható vállalatok Magyarországon vannak jegyezve, és:
- A beruházás mértéke eléri a 100 millió forintot
- Legalább 30 alkalmazottat foglalkoztat, vagy 15 magasabb képzettségű
alkalmazottat
- Ezen alkalmazottak számát legalább 5 évig teljes munkaidőben megtartja
A támogatás maximális mértéke a „jogosult” költségek maximum 50%-a, de
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nem több mint 300 millió forintot



Beszállító integrátorok számának növelése és megerősítésük (GVOP 1.1.3.)



Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése (GVOP 1.2.1.)



Logisztikai szolgáltatások fejlesztése (GVOP 1.2.2.)

6.5.1.2 SMART Hungary beruházás-ösztönzési pályázatok
A SMART Hungary az első olyan középtávú beruházásösztönző gazdaságpolitikai csomag,
amely teljesen összhangban áll a legszigorúbb európai verseny- és állami támogatási
szabályokkal, és amely megkülönböztetés-mentesen támogat kisebb és nagyobb
vállalkozásokat. A koncepciót a befektetőkkel és a kamarákkal való egyeztetés alapján
alakították ki.

A SMART Hungary céljai:
• A hazai K+F képességek jobb kiaknázása, innovációs és tudományos központok
kialakítása, tevékenységi körük és szolgáltatásaik fejlesztése
• Környezetvédelmi szempontú technológiaváltás
43

Economic Competitiveness Operative Program - ECOP

47

http://www.doksi.hu

• Regionális vállalati központok és „szolgáltató centrumok” létrehozása

6.5.1.3 Munkahely-teremtési és képzési támogatás
A közvetlen állami támogatások körét bővítik a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi
Minisztérium a munkahely-teremtési és képzési támogatásai a 8/2003. (VII.4.) Miniszteri
Rendelet alapján.

A támogatás mértéke cégspecifikus képzés esetén a költségek 35-55 százaléka, de ez az
arány általános képzés esetén akár 60-90 százalékot is elérhet. Az alábbi költségekre lehet
a támogatást igényelni:


Oktatói költségek



Bérköltségek



Képzési felszerelés (training equipment)



Utazás



Tréning anyag (training material)



Amortizáció (Depreciation of assets)



Tanácsadás és fordítási szolgáltatások, stb.

Decentralizált forrásokból támogatások kaphatóak munkanélküli pályakezdők alkalmazása
esetén (az átképzésre és a bérköltségekre), valamint a munkavállalói mobilitás
elősegítéséért (utazás, szállás, munkavállaló-szállítás és toborzási költségek).
A működő vállalatok esetében a képzési költségek 35-90 százalékát éri el a támogatás
mértéke, mely 1-50 millió forint között mozoghat. A leginkább támogatott képzések azok,
melyek az üzleti hatékonyságot növelik, vagy amelyek eredményeként EU-val kapcsolatos
tudás halmozódik fel.

Új munkahelyek létrehozása esetén a munkahelyteremtésre akkor kaphatóak nemvisszatérítendő támogatások, ha a következő feltételek fennállnak:


A beruházás még nem kezdődött meg



Legalább 5 embert alkalmaznak 3 évre



Az üzleti tevékenységet fenntartják 5 évig

48

http://www.doksi.hu



Megfelelő garanciák



Saját források a támogatás 25%-át kiteszik

A támogatás a költségek 35-65 százalékát érheti el, egy projektre általában legfeljebb 80
millió forint támogatás kapható, mely különleges esetekben növelhető.
6.5.2 Közvetett állami ösztönzők – adójellegű támogatások
Ide sorolhatóak az adókedvezmények különböző fajtái:
6.5.2.1 Társasági adókulcs
Magyarországon a társasági adókulcs 16 százalék, amely a legalacsonyabb az egész
kontinentális Európában. Már a korábbi 18 százalék is a legalacsonyabbak közé tartozott
nemzetközi viszonylatban, hazánkat Európában csak Írország előzi meg 10 százalékos
társasági adójával.

11. táblázat
Társasági adókulcs néhány országban 2003-ban
Ország

Társasági adókulcs

Ausztria

34%

Csehország

31%

Franciaország

34%

Lengyelország

28%

Magyarország

16%

Németország

38%

Olaszország

40%

Portugália

33%

Szlovákia

19%

USA

40%

Forrás: KMPG in ITDH

Az amerikai-magyar kereskedelmi kamara, az Amcham ugyan a 12 százalékra való
mérséklést javasolta 44, de ekkora csökkentés az Európai Unió felől érkező nyomás miatt
nem valószínű, hogy megvalósítható lenne.
44

www.vg.hu : Újabb GE-üzletekért küld a cég hazai leánya, 2003. június 19.

49

http://www.doksi.hu

6.5.2.2 Fejlesztési adókedvezmény
Fejlesztési adókedvezményt a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű
fejlesztési programban szereplő beruházások után, meghatározott feltételek esetén, egyedi
eljárás keretében igényelheti az adózó. A kedvezményt minden esetben a Kormány
engedélyezheti.

Az 1996/LXXXI. Törvény alapján a 13 millió dollárt – Magyarország preferált régióiban a
4,3 millió dollárt – elérő beruházások esetében a beruházó 10 éven keresztül fejlesztési
adókedvezményben részesül, amely a társasági adó 80%-ának elengedését jelenti. A
környezetvédelmi, illetve a széles-sávú Internet-szolgáltatási beruházások esetén ez a
minimum befektetési összeg kevesebb is lehet (0,4 millió euró).
A kedvezményhez a vállalatnak általában legalább 100 főt kell foglalkoztatnia, bár a
kevésbé fejlett régiókban ez a kikötés csak 50 fő.
6.5.2.3 Fejlesztési tartalék
A 2003-as évtől a vállalatok adómentes fejlesztési tartalékot képezhetnek az adózás előtt
nyereség 25%-áig, de legfeljebb évi 500 millió forintig (2,4 millió dollár), mely
céltartalékot a lekötés adóévét követő nagy adóévben fel kell használniuk.
6.5.2.4 A fix összegű egészségügyi hozzájárulás csökkentése
A helyi iparűzési adó 25%-a, és a korábban munkanélküli vagy átképzett alkalmazott egy
évi társadalombiztosítási járuléka leírható a társasági adóból.
6.5.2.5 Kedvező változások 2005-ben
2005-ben számos, a beruházások szempontjából kedvező változás valósult meg a
szabályozásokban:


150 új állás teremtése esetén adókedvezmény nyújtható a közepes méretű
vállalkozásoknak (75 a kevésbé fejlett régiókban);



A helyi adó 50 százaléka levonható a társasági adóalapból;

50

http://www.doksi.hu



Az alkalmazottak társadalombiztosítási hozzájárulásának 50%-a visszaigényelhető
pályakezdők alkalmazása esetén;



Az egészségügyi hozzájárulás 3450 forint/főről 1950 forint/főre csökkent.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!



6.5.3 Egyablakos rendszer

Az ún. egyablakos rendszer megteremtése a beruházók hatékonyabb tájékoztatása és a
gyorsabb ügyintézés érdekében került bevezetésre. Célja a „befektetőbarát” államigazgatás
kialakítása, azaz a beruházásokkal kapcsolatos engedélyeztetés egyszerűsítése és
gyorsítása.
A Magyarországon beruházni kívánó vállalatok számára a Magyar Befektetés és
Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) a kapcsolattartó intézmény, amely 2004-től többek
között a magyarországi befektetési környezetre és az elérhető pályázati lehetőségekre
vonatkozó információs tevékenységet is ellát.
Az ITDH által a külföldi beruházók számára nyújtott kiegészítő szolgáltatások a
következők:
Az előkészítő fázisban:


Általános és részletes információ a magyar gazdasági, üzleti környezetről, jogi és
pénzügyi

szabályozásokról,

adórendszerről,

elérhető

támogatásokról

és

ösztönzőkről


Vállalkozásra szabott telephely-javaslatok



Részletes programok szervezése a Magyarországra látogató beruházók számára:
- Telephely-látogatások
- Találkozók a helyi, regionális és kormányzati szervekkel
- Találkozók szakértőkkel, szolgáltatás-nyújtókkal, tanácsadó cégekkel
- Találkozók tervező és építőipari cégekkel
- Referencialátogatások



Bemutatás a potenciális magyar beszállítóknak

A projekt realizálási fázisában:


Az engedélyezési folyamatok és a lehetséges beruházások értékelésének
felgyorsítása



Segítség az ösztönző programokra való jelentkezésben

51

http://www.doksi.hu



VIP bánásmód biztosítása az expatriate-ek, azaz a Magyarországra települő
külföldiek számára (munkavállalói vízum, tartózkodási engedély stb.)



Sajtókonferenciák, avatási ceremóniák megszervezése

A projekt megvalósítását követő fázisban az ITDH follow-up szolgáltatásokat biztosít.
6.6

A

nemzetgazdasági

szempontból

kiemelkedő

jelentőségű

beruházások

támogatásának rendszere
Magyarország stratégiai célja a működőtőke-befektetések ösztönzése. A befektetésösztönzés rendszerének egyik alappillére a 2003. évben kidolgozott jogszabályi
feltételrendszer, amely lehetővé teszi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
beruházásokhoz a Kormány – a pályázati rendszeren kívül – egyedi döntéssel ítéljen meg
támogatást, így ösztönözve a fejlett ipari vállalatok Magyarországra települését, illetve a
már itt lévők terjeszkedését.
Az így megvalósuló nagyberuházások nyomán tovább erősödik a külföldi működőtőke
Magyarországra áramlásában érzékelhető pozitív hullám: közvetlenül e beruházásoknak
köszönhetően több mint 227 milliárd forint – közel 930 millió euró – értékű működőtőkebefektetés érkezik az országba 2003 és 2007 között, és közvetlenül 8190 új munkahely jön
létre. E rendszer keretében 2003 és 2008 között a jelenlegi tervek szerint huszonhat
nagyberuházás valósulhat meg Magyarországon összesen 2,7 milliárd euró (661 milliárd
forint) értékben, mintegy 17 200 új munkahelyet teremtve. 45

A Magyar Kormány által egyedi döntés alapján megítélt támogatások nyújtásának
szabályai az Európai Unió által a csatlakozási szerződés tárgyalása során elfogadásra
került. A szóban forgó támogatási rendszer a Csatlakozási Okmány IV. számú
mellékletének „Versenypolitika” című, 3. pontja szerint létező támogatási programnak
minősül.

Egyedi kormánydöntéssel nyújtott, a GVOP pályázatoknál elérhető összegeket meghaladó
támogatások – meghatározott nemzeti és közösségi jogszabályok alapján – azokhoz a
nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű feldolgozóipari kapacitásokat

45

www.gkm.hu

52

http://www.doksi.hu

létrehozó nagyberuházásokhoz nyújtható – az európai uniós korlátozásoknak megfelelően
– amelyeknek az elszámolható beruházási költsége eléri az 50 millió eurónak megfelelő
forintösszeget, valamint azokhoz a regionális szolgáltatóközpontokhoz, ahol a beruházás
nyomán létrehozott új munkahelyekhez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások elérik a
25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

6.6.1 Feldolgozóipari nagyberuházások részére nyújtott egyedi támogatások rendszere
A vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően versenyképes feldolgozóipari
nagyberuházások egyedi kormánydöntéssel történő támogatására abban az esetben nyílik
lehetőség, ha a beruházás elszámolható költségeinek összege eléri az 50 millió eurónak
megfelelő forintösszeget.
Ezen nagyberuházások jelentősen hozzájárulnak egy-egy régió társadalmi, gazdasági
fejlődéséhez, a regionális munkanélküliség csökkentéséhez, a munkaerő-elvándorlás
mérsékléséhez, a jobb regionális pozíció eléréséhez és a kis- és középvállalkozásokból álló
magyar beszállítói háttéripar fejlődéséhez. Egy-egy nagyberuházás az adott régióban a
közvetlenül

teremett

munkahelyeket

többszörösen

meghaladó

számú

közvetett

munkahelyet teremt.
Feldolgozóipari nagyberuházások létesítésének támogatása során minden esetben sor kerül
a projekt részletes vizsgálatára. A beruházások értékelése a pályázatoknál alkalmazott
módszerhez hasonlóan történik, ezen felül azonban további kiemelt szempontok is
vizsgálat tárgyát képezik:
• Beruházás volumene
• Teremtett munkahelyek száma
• Magyar beszállítói hányad
• Technológiai színvonal
• A képzési költségek aránya a személyi jellegű ráfordítások összköltségén belül
• Munkaerő szakképzettségének szintje
• Környezeti hatások

Az egyedi döntések kedvezményezettjei, a feldolgozóipari nagyberuházásokat végrehajtó
vállalatok pályázati rendszertől eltérő módon történő támogatását az indokolja, hogy ezek a

53

http://www.doksi.hu

nagyberuházások egy tömegben nagyszámú munkahelyet hoznak létre, magas technológiai
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


színvonalat képviselő gyártókapacitásokat létesítenek, amelyek nagy hozzáadott értéket
termelnek, és a jelentős térségi beszállítói hányadon keresztül olyan gazdaságfejlesztő
technológiatranszfert valósítanak meg, ami egy hasonló profilú, de méreteiben kisebb
vállalkozástól nem remélhető.

6.6.2 Regionális szolgáltatóközpontok részére nyújtott egyedi támogatások rendszere
A vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően regionális szolgáltatóközpontok
egyedi kormánydöntéssel történő támogatására abban az esetben nyílik lehetőség, ha a
létesített új munkahelyekhez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások az első két év során
elérik a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
A regionális szolgáltató központok beruházási értékébe a tárgyi eszközökre fordított
összegek nem, csak a teremtett munkahelyekkel kapcsolatos személyi jellegű ráfordítások
összértéke számolhatók bele.
Regionális szolgáltatóközpontok létesítésének támogatása során a következő tényezők
vizsgálatára kerül sor:
• A tevékenység végzésének fenntartására vonatkozó kötelezettségvállalás időtartama
mennyivel haladja meg a kötelező 5 évet
• Mekkora a teremtett munkahelyek száma
• Mekkora a képzési költségek aránya az összköltségen belül
• A diplomás munkaerő aránya az összes foglalkoztatotti létszámon belül
Az ebben a volumenben létrehozott és működtetett regionális szolgáltatóközpontok
hangsúlyosan magas hozzáadott értéket létrehozó világcégek, amelyek többek között a
magyarországi magasan képzett szellemi infrastruktúrára épít, ezzel jelentős mértékben
hozzájárulnak a diplomás foglalkoztatottság javításához és Magyarország regionális
pozíciójának erősödéséhez.
Az értékelés további részét képezi mindkét esetben a beruházás nemzetgazdaságra
gyakorolt hatásának vizsgálata, amely a működés eredményeképpen keletkezett

54

http://www.doksi.hu

költségvetési bevételek mértékére fókuszál. A támogatási szerződés rendelkezéseinek
kialakítására a vonatkozó hatályos jogszabályok figyelembevételével kerül sor.
A beruházó támogatásokért cserébe jelentős és hosszútávú kötelezettségeket vállal az állam
felé. Amennyiben a beruházó valamelyik fő kötelezettségét nem, vagy csak részben
teljesíti, vagy bármely egyéb okból szerződésszegés következik be, a támogatási összeg
kamatokkal növelt visszafizetésére kerül sor.
Az állam előzetesen a projekt életképességét, majd pedig a beruházás megvalósítását,
valamint az azt követő legalább öt éven át tartó működést is folyamatosan ellenőrzi.
A beruházások kapcsán felmerülő addicionális hatások, valamint a koncentráltan
igénybevett szolgáltatások, a foglalkoztatás és az infrastruktúrafejlődés multiplikátorhatásai együttesen teszik indokolttá az ilyen nagyberuházások megkülönböztetett módon
történő támogatását, annál is inkább, mert ezek a beruházások jelentősen hozzájárulnak
egy-egy régió fejlődéséhez és a jobb regionális pozíció eléréséhez. Különösen fontos, hogy
mivel ezen termelőkapacitások kibocsátásának számottevő része és a regionális
szolgáltatóközpontok szolgáltatásainak teljes egésze a nemzeti határokon kívül kerül
értékesítésre, azaz export, működésük a külkereskedelmi mérleg javulásához is nagyban
hozzájárul. További fontos tényező az adóbevételeken keresztül az államháztartás számára
biztosított jelentős bevétel.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2004-ben négy társasággal (az autóalkatrészgyártó japán Denso-val, a svéd hűtőgépgyártó Elektrolux-szal, a német Bosch-sal és az
amerikai ExxonMobil olajvállalattal) kötött támogatási szerződést, ezek révén összesen
382 millió euró (mintegy 93 milliárd forint) működőtőke áramlik Magyarországra és
összesen 5090 új munkahely létesül. 46 A Kormány 10 milliárd forint összegű támogatást
biztosít ezekhez a beruházásokhoz.47
Az egyedi kormánydöntéssel támogatott vállalatokon kívül 2004-ben további 11 cég már
döntött nagyberuházásának magyarországi megvalósításáról, összesen 780 millió euró
(mintegy 191 milliárd forint) értékben, 6060 fős tervezett munkavállalói létszámmal 48, és a
tárgyalások további potenciális befektetőkkel is folynak.

46

www.gkm.hu
hvg.hu: Harc a külföldi befektetőkért – lemaradtak a magyarok, 2004. augusztus 16.
48
www.gkm.hu
47

55

http://www.doksi.hu

A minisztérium tervei szerint az egyedi kormánydöntéssel nyújtott támogatási rendszer
keretében 2003 és 2008 között összesen 26 nagyberuházás valósulhat meg hazánkban,
összesen 2 698 milliárd euró értékben, mintegy 17 203 új munkahelyet teremtve. 49

6.7 Ingatlanpiac és lakhatási költségek
Egy, az 500 legnagyobb európai vállalat körében végzett kutatás szerint ezen tényezők
mellett a nyugatinál lényegesen olcsóbb ingatlanok is Közép-Kelet-Európa mellett
szólnak. 50
Hazánkban körülbelül 1 500 000 négyzetméter minőségi irodaterület áll rendelkezésre,
melyek 15-20 százaléka kiadó vagy eladó.
A bérleti díjak az európai átlaghoz képest viszonylag alacsonyak:
• A kategória: 13-15.00 EUR négyzetméterenként havonta
• B kategória: 12-15.00 EUR négyzetméterenként havonta
Az átlagos szolgáltatási költség 2.8-3.8 EUR négyzetméterenként havonta. 51
Mivel sok esetben jelentős szerepet játszik a vállalatok beruházási döntéseiben az is, hogy
a külföldi lokációkon expatriate-jeik számára kisebb költséggel magasabb életszínvonalat
tudnak biztosítani, fontosnak megemlíteni, hogy hazánk ebből a szempontból is elég
kedvező helyet foglal el a rangsorban.

49

Fn.hu: 15 cég egymilliárd eurót fektet be hazánkban, 2004. december 29.
Cushman&Wakefield Healey&Baker in: fn.hu: Prágát választják legtöbben telephelyül Kelet-Európában,
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


2004. október 4.
51
ITDH: Kilián Csaba Hungary: The New EU Member for a Successful Co-operation című prezentációja,
2005.
50

56

http://www.doksi.hu

12. táblázat
Lakhatási költségek néhány nagyvárosban (2003)
(New York = 100%)
Város

Rangsor

Százalék

Tokió

1.

137%

Osaka

2.

133%

Oslo

3.

127%

Prága

82.

70%

Varsó

92.

67%

Budapest

96.

63%

Forrás: Economist Intelligence Unit in: ITDH kiadvány

6.8 Céges jelenlét a regionális üzleti központok megjelenése előtt
Befektetői szemszögből mindenképpen bíztató jel, hogy hazánkban 27 000 külföldi és
multinacionális vállalat van jelen. 52 Más potenciális befektetők is őket kérdezik meg,
érdemes-e Magyarországra jönniük, így tehát „szájhagyomány útján” terjedhet hazánk jó
híre ezáltal új beruházókat vonzva. Másrészről viszont a már hazánkban levő vállalatok
eredményes működése a magyarországi tevékenységek bővítését is maga után vonhatja.
Ebben nagy szerepe lehet a külföldi cégeknél dolgozó magyar vezetők esetleges lobbitevékenységének is.
A cégek beruházási döntéseik előkészítésében a lehetséges lokációkról általában három
forrásból szereznek információkat:
• Első lépésként szemügyre veszik a tanácsadó cégtől vagy más nemzetközi forrásból
származó tanulmány a lehetséges fogadó országról;
• Felveszik a kapcsolatot a lehetséges fogadó ország befektetés-ösztönző
ügynökségével, hivatalával, és információt gyűjtenek a beruházási környezetről;
• Amennyiben már létezik üzleti érdekeltségük az adott országban, megvizsgálják az
ott szerzett tapasztalataikat, esetenként kikérik az ott dolgozó vezető beosztásúak
véleményét;
52

ITDH: Regional services centre sin Hungary kiadvány

57

http://www.doksi.hu

Amennyiben a fenti három információforrásból legalább kettő pozitív képet mutat az
országról, nagy a valószínűsége, hogy szó esik konkrétumokról, és megkezdik a lehetséges
beruházást előkészítő tárgyalásokat.

6.9 Verseny a régióban

A beruházási döntésekben a gazdaság és a társadalom legszélesebb aspektusai játszanak
szerepet.
Az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott országok közül jelenleg hazánk
számára a regionális központok létesítéséért folyó versengésben földrajzilag és
gazdaságilag jelenleg elsőszámú versenytársaink Csehország, Lengyelország, Szlovákia és
Szlovénia.
Az IMD 2002. évi publikációjában megjelent összehasonlítás szerint, összesített
versenyképességi kritériumok alapján Magyarország a régió országai között az első helyen
áll, amely a világrangsorban a 28. Fontos azonban megemlíteni, hogy az 1998-as
összehasonlítás óta hazánk nem lépett előre, míg Csehország a 37. helyről feljött a 29.
helyre. 53
Magyarországon a szolgáltatói szektor a legjelentősebb szektorrá vált az elmúlt évtizedben.
Aránya, bár elmarad a fejlettebb országokétól, a bruttó hazai össztermék 60%-át is
meghaladja. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a fejlett technológiákat is alkalmazó
ágazatok szolgáltatástartalma egyre magasabb.
6.9.1 Magyarország erősségei és gyengeségei
„A regionális üzleti központok szerepe Magyarországon” című tanulmány 54 alapján a
környező országokhoz képest hazánk a következő erősségekkel és gyengeségekkel bír a
beruházásokért folytatott versenyben:

53

Magyar Gazdaságkutató Intézet: A regionális üzleti központok szerepe Magyarországon (Magyarország a
regionális versenyképesség tükrében), Budapest, 2003. október, 7. old.
54
Magyar Gazdaságkutató Intézet: A regionális üzleti központok szerepe Magyarországon (Magyarország a
regionális versenyképesség tükrében), Budapest, 2003. október, 8-9. old.

58

http://www.doksi.hu

Erősségek

Gyengeségek



Átlagos társasági adó mértéke



Megélhetési költségek



Távközlési beruházások mértéke a



terhei


A tényleges személyi jövedelemadó
terhek

GDP-hez viszonyítva


A munkáltatók társadalombiztosítási

Egy tanárra jutó diákok száma az



Közvetett adók mértéke a GDP
arányában

általános iskolában


Vasúti hálózat sűrűsége



Az egy főre jutó GDP



A



Foglalkoztatás szintje

exportjának reálnövekedése



K+F kiadások (USD per fő)



Munkaerő-piaci szabályozás



Várható élettartam



Befektetés-védelmi szabályozás



Egészségügyi infrastruktúra



Szakképzett mérnökök elérhetősége



Külföldiek közbeszerzésekhez való

kereskedelmi

szolgáltatások

a munkaerőpiacon


hozzáférése

Külföldi befektetők szabadsága a
hazai tulajdon megszerzésében

6.9.2 Hazánk támogatási rendszere a környező országok támogatási rendszereinek
tükrében 55
A beruházásokért folytatott egyre inkább élesedő versenyben nem elég jónak lenni, több
szempontból is a legjobbnak kell lenni. Hazánk legnagyobb versenytársai a környező
országok: Szlovákia, Csehország és Lengyelország.

6.9.2.1 Közvetlen támogatások
A csehek és a szlovákok már 2003 óta operálnak komplex szubvenciócsomagokkal,
melyek magukba foglalják az adókedvezményeket, az állami földvásárlást és
infrastruktúra-fejlesztést, valamint az államilag támogatott foglalkoztatást és átképzést.
Magyarországon 2004 közepén frissítette fele ezen különalkuk lehetőségét, miután hazánk
több autóipari beruházást veszített el Csehországgal és Szlovákiával szemben.

55

Hvg.hu: Harc a külföldi befektetőkért – lemaradtak a magyarok, 2004. augusztus 16.

59

http://www.doksi.hu

6.9.2.2 Közvetett állami ösztönzők
Az adók szempontjából, bár hazánk áll az élen a 16 százalékos társasági adóval, az
adórendszer egyszerűsítése terén 19 százalékos egyedadójával a legegyszerűbb rendszert
Szlovákia nyújtja: a társasági adó, a személyi jövedelemadó és az ÁFA kulcsa is
egységesen 19 százalék. Ráadásul Szlovákiában nem létezik a magyarországi befektetők
körében rendkívül népszerűtlen iparűzési adó.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A lengyelek is jobban állnak az adóversenyben, mint hazánk, hiszen 2017-ig még
igénybevehető a 100 százalékos társasági adókedvezmény, míg Magyarországon csak az
Európai Uniós csatlakozásunk előtt, 2003-ban megkezdett beruházásokhoz nyújthatott
ilyen mértékű adókedvezményt, és azt is legfeljebb 2011-ig.
6.9.2.3 Egyéb szolgáltatások
Csehország az „egyablakos” támogatási rendszerrel húzott el. Ezt az elmaradást hazánk
még a hasonló rendszer bevezetésével sem tudta megoldani, hiszen a cseh befektetésösztönző ügynökség – szemben a magyar ITDH-val – a támogatási pénzek felett is
rendelkezik, nemcsak tanácsadó funkciókat lát el.
A magyar befektetés-ösztönzésnek talán ez a leggyengébb pontja a környező országok
beruházás-ösztönző politikájához képest. Akár a szlovákoknál, akár a cseheknél, akár a
lengyeleknél, ha egy potenciális beruházó elmegy az adott ország befektetés-ösztönző
ügynökségéhez, viszonylag korán konkrét számokat tudnak neki mondani az elérhető
támogatási összegeket illetően. Ezzel szemben, mivel Magyarországon a Magyar
Fejlesztési Bank kezeli a támogatási pénzeket, az ITDH ugyan fel tudja vázolni, hogy
milyen támogatásformák érhetőek el egy adott beruházó számára, de konkrétumokat csak
már a minisztériumok bevonásával folytatott tárgyalásokon tudhat meg a külföldi cég.

60

http://www.doksi.hu

7. Magyarországra települt regionális üzleti központok

A regionális üzleti központok létrehozásával kapcsolatos nemzetközi tendenciák és
általános gyakorlat, majd Magyarország ilyen típusú beruházások vonzásában meghatározó
adottságainak ismertetése után lássuk, milyen központok kerültek már hazánkba, és mi az
általános tapasztalat a már megvalósult beruházási projektek alapján.
7.1 A magyarországi regionális üzleti központok típus 56 és tevékenységek szerint
Hazánkban leginkább pénzügyi elszámolói, ügyfélszolgálati, valamint humán erőforrás
központok létesültek, és a jövőben is leginkább ezek várhatóak. Az alábbiakban, a teljesség
igénye nélkül, lássunk néhány példát a Magyarországon működő regionális üzleti
központok típusaira és az általuk nyújtott szolgáltatásokra.

7.1.1 Pénzügyi központok
Diageo Business Support Center 57
A szeszesitalgyártó és –forgalmazó Diageo budapesti szolgáltató központja 2001. április 1jével kezdte meg működését, és az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a vállalat többi
leányvállalata számára.
-

A vevőszolgálati folyamatok adminisztrációja: OTC (Order to Cash):
Vevőrendelések felvétele, a vevői hitelkeretek nyilvántartása, a kifizetések
nyomonkövetése és biztosítása, kapcsolattartás a cég vevői ügyfeleivel.

-

A beszerzési folyamatok adminisztrációja: PTP (Purchase to Pay):
Beszállítói számlákkal kapcsolatos munkák: a beérkezett számlák
egyeztetése, könyvelése, a kifizetések jóváhagyása, valamint a felmerülő
problémák esetén kapcsolatfelvétel az ügyféllel.

-

A nemzetközi pénzügyi és számviteli feladatok: RTR (Record to Report):
Általános számviteli, könyvviteli feladatok, különböző pénzügyi jelentések,
mérlegbeszámolók készítése, valamint analitika és főkönyvi egyeztetés. Itt
menedzselik a vállalatközi számlázással kapcsolatos tevékenységet, illetve a
treasury munkát.

56
57

Az ITDH csoportosítása szerint
Üzletsegítő központ

61

http://www.doksi.hu

ExxonMobil Business Support Center
A világ legnagyobb magántulajdonban levő olajipari cége, az ExxonMobil 2004-ben hozta
létre budapesti szolgáltató központját. A központ az alábbi tevékenységeket végzi:
-

Általános, banki, állóeszköz könyvelés

-

Számviteli elemzés

-

Információtechnológiai szolgáltatások

-

Ügyfélszolgálat

Flextronics Shared Services Center 58
Az EMS (Electronics Manufacturing Services) szektorban működő Flextronics vállalat
2002 óta működteti magyarországi központját, ahonnan adminisztrációs és számviteli,
könyvelési szolgáltatásokat nyújt a cég többi leányvállalata számára.

7.1.2 Regionális call centerek

ING Európai Regionális Ügyviteli Központ
A Magyarországon működő külföldi bankok közül a már jól ismert ING 2003-ban
jelentette be, hogy budapesti Európai Regionális Ügyviteli Központjába szándékozik
csoportosítani számos háttérirodai tevékenységet. A központ az alábbi tevékenységeket
végzi:

58

-

Belföldi és nemzetközi pénzátutalások feldolgozása

-

Hiteladminisztráció

-

Devizaügyletek adatkezelése

-

Egyéb pénzforgalmi feladatok

Osztott szolgáltatások központja

62

http://www.doksi.hu

7.1.3 IT központok
Getronics Global Service Center 59
Az informatikai szolgáltatásokat nyújtó Getronics 2004 októberében nyitotta meg
regionális üzleti központját Budapesten, ahonnan az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
-

IT támogatás, rendszerfelügyelet

-

Outsource szolgáltatás

SEI Customer Service Center 60
A SEI Information Technology 2004-ben Debrecenben nyitotta meg szolgáltató
központját, ahonnan alapvetően helpdesk szolgáltatásokat nyújt.
Jelen dolgozat a kutatás-fejlesztési központokkal, bár azok szerepelnek az ITDH regionális
üzleti központokat csoportosító listájában, nem kívánja részletesen elemezni, mivel a
regionális call centerekhez, osztott szolgáltatásokat végző központokhoz, illetve pénzügyi
központokhoz képest merőben más feltételei vannak létrehozásuknak és működésüknek.
Számos vállalat már nem csak egy, de többféle központtal is rendelkezik hazánkban:

General Electric
A Magyarországon leginkább a Tungsram gyár tulajdonosaként ismert General Electric, a
hazánkban való beruházás iránti elkötelezettségét mutatva, a gyár privatizációs felvásárlása
után folyamatosan újabb tevékenységeket hozott az országba. Fényforrás kutatásfejlesztési központtal is rendelkezik hazánkban, valamint két típusú üzleti szolgáltató
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


központot is működtet:
1. Call center:
-

Rendelések felvétele

-

Reklamációk kezelése

-

Kapcsolattartás az ügyfelekkel és a stratégiai ügyfelekkel

2. Pénzügyi központ:
-

A vevői hitelkeretek nyilvántartása, a vevői fizetések könyvelése,
nyomonkövetése, és biztosítása

59
60

Globális szolgáltató központ
Ügyfélszolgálati központ

63

http://www.doksi.hu

IBM
Hazánkban a másik nagy múltra visszatekintő transznacionális nagyvállalat, az IBM
szintén rendelkezik kutatás-fejlesztési központtal, valamint jelenleg is bővülő pénzügyi
szolgáltatási központot működtet, ahonnan az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a vállalat
leányvállalatai számára:
-

Beszerzés

-

Emberi erőforrás

-

Call center

Alcoa
Az alumíniumiparban működő Alcoa is számos termelő beruházással rendelkezik
Magyarországon, és két típusú központot is működtet hazánkban: egy informatikai
központot, valamint egy pénzügyi-adminisztrációs központ. Ez utóbbiból a következő
szolgáltatásokat biztosítják:
-

A cég európai üzemeinek teljes könyvelése

-

Kimenő és bejövő számlák kezelése, adminisztrációja

-

Fizetések fogadása és teljesítése

7.2 A hazánkban regionális üzleti központot létrehozó vállalatok típusai
Hazánkban, a nemzetközi trendeket követően, jellemzően észak-amerikai cégek hoznak
létre regionális üzleti központokat. Egyesült államokbeli székhelyű mind a General
Electric, a General Motors, az Alcoa, az ExxonMobil, az IBM, a SEI, és még
folytathatnánk a sort.
Az európai transznacionális cégek közül leginkább a Benelux államokbeli cégek a
leggyakoribb beruházók, hazánkban az ING és a Getronics példája igazolja ezt, de fontos
beruházók még a brit székhelyű cégek, mint például a Diageo és a British Telecom.
Fő tevékenységüket illetően Magyarországon sem tudjuk egy kategóriába besorolni a
beruházó cégeket: a nagy elektronikai vállalatoktól a dohányiparon át a bankszektorig
terjed a széles skála.

64

http://www.doksi.hu

7.3 Magyarország legnagyobb előnyei és hátrányai a befektetők szemszögéből
7.3.1 Erősségek a vállalati befektetők feedback-je alapján
A regionális üzleti központok Magyarországra helyezésében, a stabil politikai és gazdasági
helyzet mellett, a legfontosabb tényezőnek szinte minden vállalat döntésében a
rendelkezésre álló jól képzett, idegen nyelveket beszélő és elkötelezett munkaerő
bizonyult.
Második legfontosabb faktorként a megbízható és színvonalas telekommunikációs
szolgáltatásokat nevezték meg, ezt követte a megfelelő infrastruktúra.
További pozitív faktorként jelölték meg az egyes cégek:
• Jelentős aktivitás és eredményes működés hazánkban (BAT, ING, Getronics,
Alcoa, GE)
Erre talán a legjobb példa a General Electric. A vállalat volt az első külföldi
nagyberuházó a régióban a magyar Tungsram fényforrás gyár privatizációs
felvásárlásával, és azóta fokozatosan telepített hazánkba egyre magasabb hozzáadott
értéket teremtő tevékenységeket. A Lighting üzletág sikeres regionális ügyfélszolgálati
központja hatására került hazánkba a Power Controls üzletág call centere is. A
beruházási döntésekben minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy az immár
vállalat felsőbb vezetésében sok magyar dolgozik.
Ez bíztató jel lehet a Henkel esetében is: a vállalat két-három éven belül kelet-középeurópai pénzügyi szolgáltató központját a térségbe kívánja helyezni. Konkrétumokat
még nem hallani ugyan, de bizakodásra ad okot, hogy a vállalat magyarországi,
csehországi és szlovákiai leányvállalatainak pénzügyi igazgatója egy magyar
úriember. 61
• Európa szívében való földrajzi elhelyezkedés (Diageo)
• Közép-Kelet-Európába települt ügyfelek (BAT)
• Lakhatási lehetőségek (GE)
• A működési költségek alacsony szintje (ExxonMobil, GE)
• Munkamorál (GE)
• Kiszámítható jogszabályi környezet megléte (ExxonMobil)
61

www.vg.hu: Térségi központot hozhat a Henkel, 2004. május 20.

65

http://www.doksi.hu

• A Magyar Kormány támogatása (ING, GE, ExxonMobil)
• A magyar tudásbázis (ING)
• A

magas

színvonalú

oktatási

rendszer

és

a

felsőoktatási

intézmények

együttműködési készsége (GE).
Jó példa erre, hogy bár a „kis” nyelvek ismeretében jelenlegi hiány van a magyar
munkaerőpiacon, az egyetemek segítőkésznek mutatkoznak, és konzultálnak a
külföldi beruházókkal arról, milyen ismeretekkel rendelkező munkavállalókra van
szükségük.
• Csatlakozás az Európai Unióhoz
Uniós csatlakozásunk mindenképpen nagy pozitívumot jelentett a BAT döntésében,
és a tudvalevőleg óvatosan és megfontoltan terjeszkedő ExxonMobil esetében is.

7.3.2 Gyengeségek a vállalati befektetők feedback-je alapján: 62


A közigazgatás bürokráciájára és átláthatatlanságára mind központi, mind
önkormányzati szinten megfogalmazódtak panaszok. A cégvezetők kiemelték,
hogy egy regionális központ hatóságainak rugalmasabbnak kell lenniük a
külföldiek munkavállalási engedélyeinek kiadásában. Kiemelték, hogy nehéz helyi
szinten hozzájutni engedélyekhez, cégbírósági bejegyzésekhez.



Viszonylag jelentős a korrupció, ez azonban a külföldi vállalatok szerint
Magyarországon még mindig kevésbé elterjedt, mint a környező országokban,
Budapest helyzete pedig kedvezőbb a vidékénél. Érdekes megjegyezni, hogy a
General Electric-nél a beruházási lokáció kiválasztásánál a döntés-előkészítő
elemzésekben az ország alacsony korrupciós szintjét is a pozitívumok között
sorolták fel.



A vállalatok feltételezhetőnek vélik, hogy a korrupció az igazságszolgáltatást is
érinti; ennek hatékonyságnövelése érdekében különösen a peres eljárások
időtartamának lerövidítését tartják fontosnak.

62

Magyar Gazdaságkutató Intézet: A regionális üzleti központok szerepe Magyarországon (Magyarország a
regionális versenyképesség tükrében), Budapest, 2003. október; valamint
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


www.vg.hu: A multik közel fele a magyar fővárost választotta Kelet-Közép-Európában, 2001.december 19.

66

http://www.doksi.hu



A külföldi cégek ellenzik, hogy az önkormányzatok finanszírozását a jelenlegi
iparűzési adóval oldják meg, ennek ugyanis az árbevétel szolgáltatja az alapját, a
befektetők pedig a nyereség megadóztatását tartják indokoltnak.



A központi és a helyi kormányzatok össze nem hangolt döntései gyakran jelentenek
nehézséget az üzleti szféra számára. A széttagoltság Budapest esetében is érezhető.

7.4 A beruházások összege és az igénybevett támogatások mértéke

A regionális üzleti központok létrehozásához szükséges beruházások értéke hazánkban
általában 3-20 millió dollár között mozog. 63 A vállalatok döntő többsége igénybe vette a
rendelkezésre álló támogatások valamelyikét, a támogatások mértékéről azonban sok
esetben nem tudunk konkrétumokat, hiszen sok vállalat nem szívesen ad ki erről
információkat. Mégis megkíséreljük a sajtóból hozzáférhető adatokból megmutatni, hogy
mely forrásokból mekkora támogatások nyerhetőek el.
Az Alcoa 600 millió forintos pénzügyi központ beruházásához összesen 100 millió forint
támogatást kapott. 64
A General Electric 2003-ban létrehozott call centeréhez nyújtott támogatásokat a SMART
Hungary főpróbájának is tekintették. A 4.6 millió dolláros beruházás közel 10 százalékos
támogatást kapott a GKM pályázataiból, valamint FMM forrásokból is nyert el képzési
támogatásokat. 65
Az ING 500 millió forintos regionális ügyviteli központ beruházásához a SMART
Hungary 2003-2 keretében a GKM és az FMM forrásaiból mintegy 180 millió forint
támogatást nyert el. 66
Az

ExxonMobil

44

millió

dolláros

üzletsegítő

kormánydöntés alapján kapott támogatásokat.

központ-beruházásához

egyedi

67

63

www.vg.hu: Az UNCTAD ösztönzést ajánl, Magyarország már kínál is ilyeneket, 2003. július 23.
Fn.hu: Gyárbezárások(k) után jó hír – bővít az Alcoa, 2003. január 15.
65
Fn.hu: Magyarországra telepíti regionális központját a GE, 2004. március 3.
66
Fn.hu: Regionális ING-központ Budapesten, 2003.június 8.
67
Fn.hu: ExxonMobil-központ Budapesten, 2004. június 12.
64

67

http://www.doksi.hu

7.5 A foglalkoztatottak száma

A foglalkoztatottak számát tekintve szintén nem szolgálhatunk naprakész pontos
adatokkal, hiszen a legtöbb központ még bővülőben van a munkaerő szempontjából. A
legfrissebb hozzáférhető adatok alapján:
• Jelenleg az 100 főnél kevesebbet foglalkozató kisebb központok: GM (20),
Flextronics (80), AVIS (90), BAT (60), SEI (50), Getronics (60).
• Jelenleg a 100 főnél többet foglalkoztató nagyobb központok: GE (400), Diageo
(450), ExxonMobil (300), ING (250), IBM (130).
Azonban a jövőre nézve az AVIS 300 főre szeretné növeli alkalmazottai létszámát, az ING
400 főre, a SEI 250 főre, a Getronics 200 főre. Foglalkoztatás szempontjából a két
legnagyobb központnak jelen pillanatba az IBM és az ExxonMobil ígérkezik, előbbi 700
főre, utóbbi 900-1000 főre szeretné növelni az alkalmazottak számát az elkövetkezendő
években.

7.6 A központ lokációja Magyarország területén belül
A Magyarországra települő regionális központok szinte mindegyike Budapesten található.
Ez alól kivételt jelent az Alcoa központja, melyet Székesfehérváron hoztak létre a már
meglevő ipari beruházás mellé. Érdekes, hogy a BAT termelő központja Pécsen van, mégis
Budapestet választották a pénzügyi központ létrehozásához.
Az egyetlen olyan beruházás, amely nem már meglevő ipari termelőegység miatt települt a
fővároson kívülre, a SEI központja Debrecenben.
Az ITDH igyekszik felhívni a beruházók figyelmét Budapesten kívül öt nagy egyetemi
városunkra: Debrecenre, Pécsre, Miskolcra, Veszprémre és Szegedre, valamint általában a
Budapesten kívüli lokációk előnyeire:
• Önkormányzati forrásokból kiegészíthetőek a beruházásösztönző támogatások
• Alacsonyabb ingatlanárak
• Valamivel alacsonyabb bérköltségek
• A vidéki egyetemek együttműködő készsége

68

http://www.doksi.hu

Talán a legnagyobb Budapest mellett szóló érv a közlekedési infrastruktúra. Főleg a
kezdeti időszakban, amikor a központba migrálják a tevékenységeket, különösen fontos a
repülőtérhez való közelség. Főként a nagyobb központok esetében sokszor érkeznek
látogatóba ügyfelek vagy munkatársak a cég más leányvállalataitól, és a repülőtérről való,
esetleg 2-3 órás továbbutazás már nem elfogadható a vállalatok számára. Ez olyannyira
meghatározó, hogy a más lokációk által nyújtott egyéb előnyök nem tudnak érvényesülni.

7.7 A központok által nyújtott szolgáltatások igénybevevői
Leggyakrabban az európai kontinens más országaiban levő leányvállalatok alkotják a fő
ügyfélkört, mind nyugat-európaiak, mind közép-kelet- és számos esetben kelet-európaiak.
Sok esetben az időzóna más régiói is szerepet kapnak: az Avis és az IBM központjai a
közel-keleti és afrikai telephelyeket is kiszolgálják. Időzónán kívül egyedül az
ExxonMobilról tudható, hogy néhány informatikai támogató szolgáltatást az északamerikai kontinens számára is nyújtanak, kiegészítve az ottani, hasonló tevékenységű
csoportok munkáját, és ezáltal szinte 24 órás szolgáltatást biztosítva.

69

http://www.doksi.hu

Összegzés

A regionális szolgáltató központok létrehozásánál a lehetséges desztinációk között
Magyarország szinte minden esetben rajta van az ún. long list-en, azaz a világszinten szóba
jöhető lokációk sorában. Az ország infrastrukturális és humán erőforrás adottságai, a
gazdasági és környezet, valamint az állami ösztönzők eredményeként az esetek 90
százalékában hazánk az ún. short list-re is felkerül, tehát az a három, esetenként öt ország
közé, amelyekben a regionális szolgáltató központ létrehozása a legkedvezőbb lenne a
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


transznacionális vállalat számára.

A tapasztalat az mutatja, hogy azon esetekben is, ahol hazánk short list-re került, de
mégsem nálunk hozzák létre a nagyberuházást, általában hajszálon múlik a siker, és csak
minimális különbséggel nyeri el azt a régió más országa. Érdemes tehát továbbra is
prioritásként kezelni a regionális üzleti központok létrehozására irányuló beruházások
vonzását, nemcsak azért, mert az államháztartás bevételei nőnek hosszútávon és a javul
foglalkoztatási helyzet, hanem azért is, mert hazánk számára rövidesen szinte kizárólag a
magasabb hozzáadott értéket teremtő beruházások lesznek elérhetőek a nemzetközi
működőtőke-áramlásokban. Az egyszerű összeszerelési és gyártási tevékenységek már
régóta keltebbre vándorolnak, nemcsak a világtérképen, sok esetben például Kínába, de
Európán belül is, például Romániába.

Rendkívül fontos nagy hangsúlyt helyezni az idegen nyelvek oktatására. India minden
olyan regionális szolgáltató központ esetében az első a lehetséges lokációk rangsorában,
ahol nincs szükség az ügyfelekkel, illetve a cég más, külföldi leányvállalataival való
közvetlen kapcsolattartás. Miért? Indiában annyira alacsonyak a munkabérek, amivel
hazánk sohasem lesz képes versenyezni. A már megtelepedett nagyberuházások
létrehozták azt a tudást, amely szükséges a központban végzendő tevékenységek
ellátásához. Viszont ha olyan feladatot kell végezni, ahol fontos a kapcsolattartás a
külvilággal, már szerepet játszik a nagy kulturális különbség, és az eltérő nyelvi tradíciók,
melynek hatására egy európai vagy amerikai számára sok esetben nehéz megérteni az
ázsiai angolt, mely általában a kommunikáció nyelve a nagy transznacionális vállalatoknál.
Amennyiben pedig nem elegendő az angol nyelv ismerete a munka elvégzéséhez, az ázsiai
országok még inkább hátrányba kerülnek, hisz ott nem ismerik az európai nyelveket nagy
tömegekben.
70

http://www.doksi.hu

Földrajzi elhelyezkedésünk végett mind kulturálisan, mind nyelv szempontjából közelebb
állunk a transznacionális vállalatok jelentős európai leányvállalataihoz, és időzóna
szempontjából is ideális helyszín hazánk minden olyan jellegű szolgáltatóközpont számára,
ahol fontos a folyamatos kapcsolattartás, melynek fő eszköze így nem kizárólag a kissé
személytelen email lehet, hanem a telefon is.
Mindez azonban igaz a környező országokra is. Ezért fontos, hogy az állam és a
mindenkori Kormány folytassa ezirányú befektetés-ösztönző tevékenységét, és igyekezzen
úgy pozícionálni a Magyarországon elérhető támogatási csomagot, hogy az minden
szempontból a legkedvezőbb lehetőségeket biztosítsa a beruházó nagyvállalatok számára.

71

http://www.doksi.hu

Bibliográfia

WTO World Trade Report 2004
http://www.wto.org/english/res_e/booksp_e/anrep_e/world_trade_report04_e.pdf
(letöltve: 2005. április 24.)

WTO Services Sectoral Classification List
http://www.wto.org/english/tratop_e/serv_e/mtn_gns_w_120_e.doc
(letöltve: 2005. április 28.)

Magyar Gazdaságkutató Intézet: A regionális üzleti központok szerepe Magyarországon
(Magyarország a regionális versenyképesség tükrében), Budapest, 2003. október
http://www.gkm.gov.hu/data/2708/region_lis__zleti_kp.pdf
(letöltve: 2005. április 17.)

GKI Gazdaságkutató Rt. - Kopint-Datorg Rt. - Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt.: Az
EU-csatlakozás középtávú gazdasági-társadalmi hatásai Magyarországra, Budapest, 2003.
február
http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a569.pdf
(letöltve: 2005. április 28.)

UNCTAD World Investment Report 2004, The Shift Towards Services
http://www.unctad.org/en/docs/wir2004_en.pdf
(letöltve: 2005. április 17.)

Palócz Éva: Az üzleti szolgáltatások helyzete Magyarországon (a nemzetközi tendenciák
és empirikus felmérések tükrében), Kopint-Datorg Műhelytanulmányok 40. sz., 2004.
augusztus
http://www.kopint-datorg.hu/download.php3?letolt_id=4866
(letöltve: 2005. március 31.)
Gaál Csaba: Működőtőke-befektetések Magyarországon, Célok, kihívások, kilátások című
prezentációja, 2004. november 4. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
72

http://www.doksi.hu

www.gkm.gov.hu/data/1061/GAALatlanti_jn.ppt
(letöltve: 2005. március 18.)
Humán Erőrorrás Alapítvány
www.hea.hu

ITDH: Information technology sector in Hungary kiadvány

ITDH: Regional services centres in Hungary kiadvány
Kilián Csaba: Hungary: The New EU Member for a Successful Co-operation című
prezentációja, 2005

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
www.gkm.gov.hu

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
www.fmm.gov.hu

Hvg: Harc a külföldi befektetőkért – lemaradtak a magyarok, 2004. augusztus 16.
http://hvg.hu/gazdasag/0000000000594956.aspx
(letöltve: 2005. április 17.)
Hvg: Változó vonzerő, 2005. január 19.
http://hvg.hu/hvgfriss/2005.03/200503HVGFriss4.aspx
(letöltve: 2005. április 17.)
Hvg: A rendszerváltás óta 43 milliárd dollár működő tőke érkezett, 2004. szeptember 23.
http://hvg.hu/gazdasag/00000000005A0FC8.aspx
(letöltve: 2005. április 17.)

Világgazdaság: Az UNCTAD ösztönzést ajánl, Magyarország már kínál is ilyeneket, 2003.
július 23.
73

http://www.doksi.hu

http://www.vg.hu/index3.php - Archívum
(letöltve: 2005. április 27.)

Világgazdaság: Újabb GE-üzletekért küld a cég hazai leánya, 2003. június 19.
http://www.vg.hu/index3.php - Archívum
(letöltve: 2005. április 27.)

Világgazdaság: Térségi központot hozhat a Henkel, 2004. május 20.
http://www.vg.hu/index3.php - Archívum
(letöltve: 2005. április 27.)
Világgazdaság: A multik közel fele a magyar fővárost választotta Kelet-Közép-Európában,
2001.december 19.
http://www.vg.hu/index3.php - Archívum
(letöltve: 2005. április 27.)
FigyelőNet: Gyárbezárások(k) után jó hír – bővít az Alcoa, 2003. január 15.
http://www.fn.hu/cikk.php?id=6&cid=52636
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


(letöltve: 2005. március 31.)
FigyelőNet: Regionális ING-központ Budapesten, 2003.június 8.
http://www.fn.hu/cikk.php?id=6&cid=62675
(letöltve: 2005. március 31.)
FigyelőNet: Tőkevonzó képesség új gazdasági körülmények között,2003. január 30.
http://www.fn.hu/cikk.php?id=64&cid=53253#
(letöltve: 2005. március 31.)
FigyelőNet: ExxonMobil-központ Budapesten, 2004. június 12.
http://www.fn.hu/cikk.php?id=6&cid=83335
(letöltve: 2005. március 31.)
FigyelőNet: 15 cég egymilliárd eurót fektet be hazánkban, 2004. december 29.
http://www.fn.hu/cikk.php?id=4&cid=91783
74

http://www.doksi.hu

(letöltve: 2005. március 31.)
FigyelőNet: Prágát választják legtöbben telephelyül Kelet-Európában, 2004. október 4.
http://www.fn.hu/cikk.php?id=4&cid=87660
(letöltve: 2005. március 31.)
FigyelőNet: 17 ezer új munkahely lehet 2008-ig , 2004. december 28.
http://www.fn.hu/cikk.php?id=4&cid=91737
(letöltve: 2005. március 31.)
FigyelőNet: Magyarországra telepíti regionális központját a GE, 2004. március 3.
http://www.fn.hu/cikk.php?id=6&cid=76197
(letöltve: 2005. március 31.)
FigyelőNet: Prága és Budapest a legvonzóbb beruházási célpont Európában, 2005. január
17. http://www.fn.hu/cikk.php?id=4&cid=92536
(letöltve: 2005. március 31.)
FigyelőNet:Dinamikusan növekedtek a magyarországi beruházások, 2004. december 1.
http://www.fn.hu/cikk.php?id=4&cid=90582
(letöltve: 2005. március 31.)
FigyelőNet: Szlovákia a befektetői favorit, 2004. december 22.
http://www.fn.hu/cikk.php?id=4&cid=91627
(letöltve: 2005. március 31.)

Alcoa
http://www.alcoa.com/hungary/en/home.asp

75

http://www.doksi.hu

BAT
http://www.bat.hu/oneweb/sites/BAT_57KCC3.nsf/vwPagesWebLive/80256B670030586
D80256B6600534620?opendocument&SID=628122A00859BEEE2424BD329064E1F4&
DTC=20050325

Avis
http://www.avis.hu/bemutat/index.html

Diageo
http://diageo.hu/diageo_int.htm

General Electric
http://www.ge.com

76

http://www.doksi.hu

Melléklet

1. melléklet

WORLD TRADE

RESTRICTED

ORGANIZATION

MTN.GNS/W/120
10 July 1991
(98-0000)
Special Distribution

SERVICES SECTORAL CLASSIFICATION LIST
Note by the Secretariat

The secretariat indicated in its informal note containing the draft classification list
(24 May 1991) that it would prepare a revised version based on comments from participants.
The attached list incorporates, to the extent possible, such comments. It could, of course, be
subject to further modification in the light of developments in the services negotiations and
ongoing work elsewhere.

_______________
SERVICES SECTORAL CLASSIFICATION LIST

SECTORS AND SUB-SECTORS

CORRESPONDING CPC

1.

BUSINESS SERVICES

A.
a.
b.
c.
d.
e.
f.
g.

k.

Professional Services
Legal Services
Accounting, auditing and bookeeping services
Taxation Services
Architectural services
Engineering services
Integrated engineering services
Urban planning and landscape
architectural services
Medical and dental services
Veterinary services
Services provided by midwives, nurses,
physiotherapists and para-medical personnel
Other

B.

Computer and Related Services

h.
i.
j.

Section B

863
8671
8672
8673
8674
9312
932
93191

77

http://www.doksi.hu

a.
b.
c.
d.
e.

Consultancy services related to the
installation of computer hardware
Software implementation services
Data processing services
Data base services
Other

C.
a.
b.
c.

Research and Development Services
R&D services on natural sciences
R&D services on social sciences and humanities
Interdisciplinary R&D services

D.
a.
b.

Real Estate Services
Involving own or leased property
On a fee or contract basis

E.
a.
b.
c.
d.
e.

Rental/Leasing Services without Operators
Relating to ships
Relating to aircraft
Relating to other transport equipment
Relating to other machinery and equipment
Other

F.
a.
b.

Other Business Services
Advertising services
Market research and public opinion
polling services
Management consulting service
Services related to man. consulting
Technical testing and analysis serv.
Services incidental to agriculture, hunting and
forestry
Services incidental to fishing
Services incidental to mining
Services incidental to manufacturing

c.
d.
e.
f.
g.
h.
i.
j.
k.
l.
m.
n.

o.
p.
q.
r.

Services incidental to energy distribution
Placement and supply services of Personnel
Investigation and security
Related scientific and technical consulting
services
Maintenance and repair of equipment
(not including maritime vessels, aircraft
or other transport equipment)
Building-cleaning services
Photographic services
Packaging services
Printing, publishing

841
842
843
844

851
853

821
822

83103
83104
83101+83102+
83106-83109

871
864
865
866
8676

882
883+5115
884+885
887
872
873
8675

8861-8866
874
875
876
88442

78

http://www.doksi.hu

87909 *

s.
t.

Convention services
Other

2.
A.

COMMUNICATION SERVICES
Postal services

7511

B.

Courier services

7512

C.
a.
b.
c.
d.
e.
f.
g.
h.
i.
j.
k.
l.

Telecommunication services
Voice telephone services
Packet-switched data transmission services
Circuit-switched data transmission services
Telex services
Telegraph services
Facsimile services
Private leased circuit services
Electronic mail
Voice mail
On-line information and data base retrieval
electronic data interchange (EDI)
enhanced/value-added facsimile services, incl.
store and forward, store and retrieve
code and protocol conversion
on-line information and/or data
processing (incl.transaction processing)
other

m.
n.
o.

D.
a.

7521
7523**
7523**
7523**
7522
7521**+7529**
7522**+7523**
7523**
7523**
7523**
7523**

n.a.
843**

b.
c.
d.
e.
f.

Audiovisual services
Motion picture and video tape production and
distribution services
Motion picture projection service
Radio and television services
Radio and television transmission services
Sound recording
Other

E.

Other

3.

CONSTRUCTION AND RELATED ENGINEERING SERVICES

A.

General construction work for buildings

9611
9612
9613
7524
n.a.

512

*

The (*) indicates that the service specified is a component of a more aggregated CPC item
specified elsewhere in this classification list.
**

The (**) indicates that the service specified constitutes only a part of the total range of
activities covered by the CPC concordance (e.g. voice mail is only a component of CPC item 7523).

79

http://www.doksi.hu

B.

General construction work for civil engineering
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!



C.

Installation and assembly work

514+516

D.

Building completion and finishing work

517

E.

Other

4.

DISTRIBUTION SERVICES

A.

Commission agents services

621

B.

Wholesale trade services

622

C.

Retailing services

631+632

D.
E.

Franchising
Other

8929

5.

EDUCATIONAL SERVICES

A.

Primary education services

921

B.

Secondary education services

922

C.

Higher education services

923

D.

Adult education

924

E.

Other education services

929

6.

ENVIRONMENTAL SERVICES

A.

Sewage services

9401

B.

Refuse disposal services

9402

C.

Sanitation and similar services

9403

D.

Other

7.

FINANCIAL SERVICES

A.

All insurance and insurance-related services

812**

80

http://www.doksi.hu

a.
b.
c.
d.

B.
a.
b.

c.
d.
e.
f.

g.

h.
i.

j.

k.

l.

Life, accident and health insurance services
Non-life insurance services
Reinsurance and retrocession
Services auxiliary to insurance (including
broking and agency services)

8121
8129
81299*
8140

Banking and other financial services
(excl. insurance)
Acceptance of deposits and other repayable funds
from the public
Lending of all types, incl., inter alia, consumer
credit, mortgage credit, factoring and financing of
commercial transaction
Financial leasing
8112
All payment and money transmission services
Guarantees and commitments
81199**
Trading for own account or for account of customers,
whether on an exchange, in an over-the-counter
market or otherwise, the following:
- money market instruments (cheques, bills,
81339**
certificate of deposits, etc.)
- foreign exchange
81333
- derivative products incl., but not limited to,
81339**
futures and options
- exchange rate and interest rate instruments,
81339**
inclu. products such as swaps, forward rate agreements, etc.
- transferable securities
81321*
- other negotiable instruments and financial
81339**
assets, incl. bullion
Participation in issues of all kinds of
8132
securities, incl. under-writing and placement
as agent (whether publicly or privately) and
provision of service related to such issues
Money broking
81339**
Asset management, such as cash or portfolio
8119+**
management, all forms of collective
81323*
investment management, pension fund
management, custodial depository and
trust services
Settlement and clearing services for financial
81339**
assets, incl. securities, derivative products, or
81319**
and other negotiable instruments
Advisory and other auxiliary financial
8131
services on all the activities listed in
or
8133
Article 1B of MTN.TNC/W/50, incl. credit
reference and analysis, investment and
portfolio research and advice, advice on
acquisitions and on corporate restructuring and strategy
Provision and transfer of financial information,
and financial data processing and related

81

http://www.doksi.hu

software by providers of other financial services
C.

Other

8.

HEALTH RELATED AND SOCIAL SERVICES
(other than those listed under 1.A.h-j.)

A.

Hospital services

9311

B.

Other Human Health Services

9319
(other than 93191)

C.

Social Services

933

D.

Other

9.

TOURISM AND TRAVEL RELATED SERVICES

A.

Hotels and restaurants (incl. catering)

641-643

B.

Travel agencies and tour operators services

7471

C.

Tourist guides services

7472

D.

Other

10.

RECREATIONAL, CULTURAL AND SPORTING SERVICES
(other than audiovisual services)

A.

Entertainment services (including theatre, live
bands and circus services)

9619

B.

News agency services

962

C.

Libraries, archives, museums and other
cultural services

963

D.

Sporting and other recreational services

964

E.

Other

11.
A.
a.
b.
c.
d.

TRANSPORT SERVICES
Maritime Transport Services
Passenger transportation
Freight transportation
Rental of vessels with crew
Maintenance and repair of vessels

7211
7212
7213
8868**

82

http://www.doksi.hu

e.
f.

Pushing and towing services
Supporting services for maritime transport

7214
745**

B.
a.
b.
c.
d.
e.
f.

Internal Waterways Transport
Passenger transportation
Freight transportation
Rental of vessels with crew
Maintenance and repair of vessels
Pushing and towing services
Supporting services for internal waterway
transport

7221
7222
7223
8868**
7224
745**

C.
a.
b.
c.
d.
e.

Air Transport Services
Passenger transportation
Freight transportation
Rental of aircraft with crew
Maintenance and repair of aircraft
Supporting services for air transport

731
732
734
8868**
746

D.

Space Transport

733

E.
a.
b.
c.
d.
e.

Rail Transport Services
Passenger transportation
Freight transportation
Pushing and towing services
Maintenance and repair of rail transport equipment
Supporting services for rail transport services

F.
a.
b.
c.
d.
e.

Road Transport Services
Passenger transportation
Freight transportation
Rental of commercial vehicles with operator
Maintenance and repair of road transport
equipment
Supporting services for road transport services

G.
a.
b.

Pipeline Transport
Transportation of fuels
Transportation of other goods

H.
a.
b.
c.
d.

Services auxiliary to all modes of transport
Cargo-handling services
Storage and warehouse services
Freight transport agency services
Other

I.

Other Transport Services

12.

OTHER SERVICES NOT INCLUDED ELSEWHERE

7111
7112
7113
743

7121+7122
7123
7124
6112+8867

7131
7139

741
742
748

83