Gazdasági Ismeretek | Befektetés, Tőzsde » Tőzsdei ismeretek

Tőzsdei ismeretek Tőzsde: I. célja: a pénzfölösleg és a pénzhiány egymásra találjon. − a leghumánusabb, − legáttekinthetőbb, − legszabályozottabb, − legbecsületesebb, − mindenki számára azonos feltételekkel. Befektetési formák, kockázatok és hozamok Kockázat Hozam Hozzáférhetőség 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. Készpénz kicsi Átutalási betétszámla Látra szóló betétkönyv Határidős betétkönyv Takaréklevél Másodlagos piaccal rendelkező fix kamatozású kötvény állami garanciával Fix kamatozású kötvény állami garancia nélkül Változó kamatozású kötvény Elsőbbségi részvény Részvény Közvetlen anyagi felhalmozás (cement, tégla raktárra) Ingatlan nagy Műkincsek, ékszerek Döntési lehetőség: Két típusa: kudarckerülő és sikerkereső. Az a jó, ha a döntésekhez az ilyen személyek egyensúlyban vannak. Fontos a csapatmunka Kudarckerülő II. Sikerkereső Az értékpapírokról

általában Az értékpapírok lehetnek: − A pénzelosztás eszközeként: − kötvények − részvények − részjegyek − kárpótlási jegyek (átmeneti) − Készpénzhelyettesítő eszközként: − váltó − csekk − közraktárjegy Kudarckerülő III. Az értékpapírpiacok kialakulása Már az Ókorban léteztek a kereskedéshez kapcsolódóan bizonyos kezdeti pénzeszközök. A Bankok elődei a XIII-XIV. században Spanyolországban jöttek létre A XVI században megindult az ipari fejlődés, és ez pénzt igényelt. A kereskedők összefogtak, hajót béreltek és Indiába vitték a saját árujukat és onnan fűszereket hoztak be. Ezeket jó áron eladták és osztoztak a hozamon. XVI. sz: A tőkés termelés megindulása 1595: első részvény kibocsátása 1760: első árutőzsde, Amszterdam ⇒ Börze (nevű kocsma), innen a származik a Börze elnevezés 1602: papírra „tették” a részvényt 1622: Kelet-Indiai Társaság részvényt bocsát ki

(Minden nemzetiségű és nyelvű kereskedő használta.) 1605: az első osztalék kifizetése (borsban fizették ) Később Párizsban és a nyugati fővárosokban is létrejöttek a tőzsdék, ez magával hozta a szabályozottság igényét is. Francia fejlődés: 1800: Párizs – 7 féle részvény 1830: 30féle 1852: 52 féle 1869: 402 db részvény 1808: Napóleon – Code Commers Magyar fejlődés: 1837: I. magyar részvény kibocsátása (Pozsony-Nagyszombati Vasút) Mezőgazdasági jelzálogkölcsönök megjelenése 1840: Első magyar törvény: Tőzsde és Érték IV. Az értékpapír jellegzetességei Értékpapír: valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat vagy számlán megjelenő pénz. Nem tekinthető csak árunak (ingóságnak) vagy csak jognak, hanem mindkettőnek együtt. Speciális jogszabályok érvényesek rá. Addig érvényes az értékpapír, amíg léteznek rá kötelezettségek és jogosultságok is. A papírban foglalt

jogok élvezője nem lehet más, mint a papír tulajdonosa (ill. az általa megjelölt személy). Az értékpapírban megtestesült jogokat csak az értékpapírral együtt lehet eladni. Eladása a követelések átruházását jelenti. Megsemmisülése a követelések elvesztését jelenti 2 Az Értéktőzsdéről általában V. Értéktőzsde: az értékpapírok és devizák koncentrált, meghatározott feltételek mellett működő piaca. Feladata: − értékpapír adás-vétel lebonyolítása − értékpapír árfolyamának meghatározása − új értékpapírok bevezetése − kereskedelmi szokásjog kialakítása − tőzsdei bíráskodás (azonnal döntenek) − keretjogszabálya van, melyet önmaga határoz meg, de ez nem mondhat ellent az ország hatályos törvényeinek − saját rendtartás − szakmai felügyelet A Rendtartás határozza meg: − a tőzsde vezető testületét − szerveit, felépítését − tőzsdei jegyzést engedélyező szervet −

Ügynöki Kamarát és Becsületbíróságot − a tőzsde üzletágait (határidős, devizaügyletek stb.) − a tőzsdei részvétel feltételeit − kik vannak kizárva − az árfolyam megállapításának módját. A tőzsdei forgalomban csak egynemű, homogén (minőségű) termék kerülhet. A tőzsdén sem az áru, sem az érték fizikailag nincs jelen. A minőségre és mennyiségre vonatkozóan szabványokat hoznak. A forgalomképesség feltétele: − kellő számban legyen kibocsátva a részvény − nagyobb árveszteség nélkül lehessen adni – venni. A kereskedésnek gyorsnak, szakszerűnek és biztonságosnak kell lennie. Ezt szolgálják a szabályok, valamint az, hogy kereskedést csak tőzsdei ügynökök (brókerek) folytathatnak. A brókerek az értékpapírt vásárlók és eladók között közvetítenek. Feladata pl, hogy figyelje, hogy van-e elég pénze a vásárlónak, s az áru rendelkezésre áll-e az eladónál. VI. 1. A tőzsde létrehozásának

feltételei Megfelelő politikai és gazdasági környezet − politikai biztonság − az állami tulajdon kicsi legyen − ne legyen nagy az infláció − adózás stabil és kedvező 3 2. Legyen kereslet a részvények iránt − fizetőképes magánszemélyek − kellő információ álljon rendelkezésre − Intézményes befektetők (TB alapok, Nyugdíj alapok, Biztosítók) − Külföldi befektetők is legyenek is (ingatlanárak, aranyár, műkincsek stb.) 3. A kereslet függ más befektetési alternatíváktól − legyen garancia és biztonság 4. Legyen részvénykínálat − Min. 20féle papír legyen forgalomban 5. A tőzsdén lévő papírok 25%-a megforduljon a tőzsdén 6. Az adópolitika ls a támogatások kedvezőek legyenek (adókedvezmények, nevesített részvények, támogató pénzügyi politika) 7. Pénzügyi közvetítő rendszere (Bank, Bróker) 8. Szervezeti és jogi háttérnek kell lennie Jogszabályok: − értékpapírra vonatkozó ∼ −

részvénytársaságra von. − Elsődleges és másodlagos piacra vonatkozó jogszabályok − Piacfelügyeletre − Állami Értékpapír Felügyeletre − Könyvviteli, mérleg információs rendszerre − Értékpapír tárolására, elszállításra vonatkozó ∼. VII. Tőzsdepiac kialakulásának fázisai 1. Kialakulás fázisa (Magyarországon 1993-ig tartott) − első részvények megjelennek − kevés részvénytulajdonos − kevesen üzletelnek − részvények alulértékeltek − közvetítő intézmények kezdenek kialakulni (Brókercégek, Bankok) 2. Manipulációs fázis (Mo-n 95-ig) − néhányan felismerik, hogy van benne üzlet − részvények ára alacsony − kevés a likvidpénz a piacon − árak manipulálhatóak − nem kiforrott a szabályozás − nagy haszon realizálható 4 3. Spekulációs szakasz (Mo-n 95-től) − nagy a fellendülés − sokan kapcsolódnak be az üzletkötésbe − új kibocsátásokat túljegyzik − részvények ára

a valós ár fölé megy − mindenki részvényes akar lenni − kormány szervezi és támogatja a tőzsdét 4. Konszolidációs vagy összeomlási fázis (Ma) − kereslet elkezd csökkenni − új kibocsátás nem kel el − árak lefelé is mozognak − sokan veszítenek és tönkremennek 5. Stabilizációs időszak − megszokjuk és tudjuk, hogy van − fontos szerepe van az ország életében − nagyszámú befektetők vannak − sok részvény van − forgalom volumene nő − nő a szakértelem − piac likvid VIII. A tőzsdei bevezetés követelményei − Azok a papírok, amelyek megfelelnek a hatályos magyar törvényeknek, külföldi papíroknál a külföldi törvényeknek is. − Kérelmezni kell a tőzsdei bevezetést. − Tőzsdei értékpapír listára felkerül a neve. − Forgalomképes értékpapírral kell rendelkeznie a cégnek. − Kibocsátó köteles eleget tenni az információnyújtási kötelezettségeinek. − Nem kérheti a felvételét,

amennyiben a cég ellen 2 éven belül felszámolási eljárás indult vagy − csődeljárás alatt állt 2 éven belül. − Fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. − A tulajdonosok 2/3-át meghaladó minősített döntési többség kell, ezután lehet brókercéget keresni, aki elvégzi az előkészítést és a kibocsátó nevében jár el. − Auditált adatokat alá kell írni. − Ottlévő tőzsdetag ajánlásával mehet a tőzsdére. − Kibocsátónak fizetnie kell a tőzsdetag részére. − A kibocsátási tájékoztatót el kell küldeni. Technikai feltételek: − Minősített többségű közgyűlési határozat (75+1%) − Korábbi Felügyeleti vélemény 5 − Tájékoztatást kell adni: − Cég alapítása, tulajdonosai, cégbejegyzése, milyen tevékenységet folytat, mennyi a vagyona − dolgozók létszáma és összetétele − menedzsment személyi adatai, végzettségük, családi állapotuk − Gazdasági adatok elemzése, üzleti elemzés,

korábbi üzletmenet − Hitelállomány, állóeszközök − Likviditás − Be kell számolnia a kockázatokról (ki a konkurencia, kitől jön az alapanyag stb.) − Peres ügyek vannak-e, és milyenek − Kinnlevőségek − Pénzügyi és gazdasági terv a cég fejlesztéséről − Mire fordítja a részvényekből befolyó pénzösszeget − Túljegyzés esetén miként rendelkezik − Mikor tartja Közgyűlését − Osztalék kifizetésének helye − Folyamatos információ nyújtása − Meg kell határoznia, hogy mi a bevezetési árfolyam. IX. Tőzsdei részvénykategóriák szabályai Megnevezés „A” „B” „C” A bevezetésre kerülő sorozat Csak teljes sorozat vezethető be Csak teljes sorozat Csak teljes sorozat Árfolyamérték Min. 10 milliárd Ft Min. 1 milliárd Ft Min. 100 millió Ft Min. 25%, de legalább 4 milliárd Ft 10%, de legalább 500 millió Ft vagy 500 tulajdonos Nincs előírás Tulajdonosok száma Min. 1000 Min. 100 Min.

25 Üzleti év végi auditált mérleg 3 (teljes, auditált év) 3 (teljes, befejezett év) 1 (teljes befejezett év) Egyéb kikötés Utolsó év nyereséges Utolsó nem feltétlenül nyereséges Nem kell nyereségesnek lennie az utolsó évnek Névre szóló részvények igen Névre és bemutatóra igen Közkézhányad (5%-nál kevesebb részvényesek) 6 Külföldi részvény esetén: - a külföldön érvényes jogszabályoknak és a magyar törvényeknek is meg kell felelnie, - magyar cégnek kell bevezetnie - magyarul is ki kell adni a tájékoztatót - bejegyzett magyarországi iroda - magyarul is beszéljenek X. Tőzsdén való forgalmazás feltételei − Megfelelő számú részvény − Brókercég megbízása − Rendszeres információ nyújtása: − Éves jelentés − Közgyűlés: hi.: május 31 – leadni az auditált mérleget − Rendszeres információ nyújtása a gazdasági év szakmai teljesítéséről − A tervtől való eltérés okai −

Minden pontot meg kell szavaztatni a Közgyűléssel − Felügyelő Bizottság jelentése? Igazgatótanács jelentése, Könyvvizsgálói jelentés − Ezek elfogadtatása, szavazás − Következő évi üzleti terv: mindent megszavaztatni − Időszaki információ nyújtása: időszaki negyedévente kell eleget tennie a cégnek. információnyújtási kötelezettségének − Gyorsjelentés: − Ha valami történik a cégen belül, akkor 24 órán belül kötelesek tájékoztatást adni − Hitelfelvétel vagy visszafizetés esetén − Nagy volumenű szerződéskötés esetén − Tömeges elbocsátáskor − Peres, vitás ügyek esetén − Elemi károk bekövetkezésekor stb. Valamint a Tőzsdetanács kérhet külön jelentést. XI. Tőzsdéről való kijutás (elhagyása) − Felszámolás vagy csődeljárás miatt − Egyéb okok miatt lép ki (30 napig a részvény még forgalomban marad) − Közgyűlés minősített többsége kifizetésről dönt az értékpapír

tekintetében. Aki nem szavazta meg, attól a cég megveheti a papírokat. − Kizárás miatt (1 hónapig még forgalomban a papír) − Felfüggesztik a kereskedést − Évi átalányt kell fizetni, + minden forgalom után ezreléket. 7 XII. Árutőzsde Olyan önkormányzó szervezet, amely az engedélyezett és a tőzsdén forgalmazott áruk körében nyilvánosan meghirdetett, előre meghatározott módon, helyen és időben koncentrálja a keresletet és kínálatot. Központosított kereskedelem folyik, szabványosított szerződés útján úgy, hogy a határidős ügyletek esetében az elszámolóház teljesítésre vállalt garanciát ad. Koncentrált kereskedelem, ahol az áru meghatározott minőségére és mennyiségére kötnek üzletet. Olyan piac, ahol nyilvános az áralakítás, s a meghatározott személyek köre úgy kereskedik, hogy nincs jelen az áru és az érték sem. (nem kell, de érdekes: 1841: Magyar Kereskedelmi Bank Rt. 1847: Magyar Árutőzsde

alapja 1853: Kereskedés megindulása a Tőzsdén. Loyd ⇒ Gabonacsarnok 1864: Érték- és Árutőzsde 1904: hatalmas fejlődés 1873-tól kezdődően 22 magyar pénzintézet tönkrement ⇒ válság 1926: csúcs (1925-26: évi 40%-os forgalomnövekedés) 1931: állam fizetésképtelen (innentől kezdve kötött devizagazdálkodás) 1945: újra megindul a kereskedés 1946: stabilizálódik, de utána jön Rákosi ⇒ 1948-ban bezár 1990: újra megnyílik.) XIII. A Budapesti Árutőzsde tevékenységi köre - élelmiszerek és termények adásvétele előnyei: - likviditás tisztesség biztonság nyílt kereskedelem tömegáru adásvétele úgy, hogy az áru nincs jelen tételei egymással felcserélhetők mennyiség és minőség meg van határozva. Tőzsdei áru lehet, ami nagytömegű és egységesített minőségben adható, vehető. Ez lehetővé teszi a szabványosítást. A szabványosítást azt teszi lehetővé, hogy a termék ismeretében csak az árban, mennyiségben

és a szállítási határidőben kell megegyezni. Csak külön meghatározott alapmennyiségre lehet szerződést kötni. Gabonaszekció: a búza mennyisége 1 kontraktus 1 kontraktus = 20 tonna = 20x 1000 kg kontraktus: az üzlet alapegysége 8 Gabonaszekció: - csak erre a kontraktusra, vagy ennek egész számú többszörösére köthető - 17 hónapra előre lehet szerződést kötni - árak 1000 Ft/kg lépcsőzetesen lehet változtatni - napi 400 Ft-os változásnál leállítják a kereskedést, majd szünet után folytatják - ha ez napi 3x előfordul, akkor arra a napra a kereskedést felfüggesztik - Ha a napi változás 400 Ft-nál többet emelkedik, aznapra kizárják a szekcióból. Hússzekció: - élősertés = 5 tonna, azaz 5.000 kg, 100 kg/ db élősúly sertések súly 80 kg – 125 kg lehet. - 17 hónapra - 4 Ft-os árlépcső - napi +- 40 Ft esetén a kereskedést leállítják +- 2% eltérés lehetséges. A XIV. Árutőzsde Kft Feladatai Az 1994. Évi

XXXIX Törvény alapján Tőzsde szervezeti felállítása: - működtetése, - üzleti események szervezése és lebonyolítása - üzleti, piaci információk rendszeres terjesztése, - szakemberképzés, tőzsdei ismeretterjesztés. Működés kapcsán: - gondoskodik a tőzsdenap lebonyolításáról - megfelelő helyiséget biztosít a nyilvánosan meghirdetett üzletkötéshez - megteremti a kommunikációs feltételeket - gondoskodik a tőzsdenap levezetéséről - ellenőrzi és felügyeli a szabályzat érvényesülését - a tőzsde kereskedelmi rendje alapján nyilvántartást végez - biztosítja a tőzsdei jegyzések és a kereskedelmi információk nyilvánosságra hozatalát - képviseli a tőzsdét - a tőzsdei kereskedelmi szabványokat ismerteti - tőzsdei szakvizsgáról igazolást ad ki - adatszolgáltatást nyújt a tőzsdei kötésekről és a napi elszámoló-árakról a KELER Rt. részére 9