Betekintés: Bihariné Szabalics Szilvia - Vállalkozzunk I., oldal #3

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!

vak és a szolgáltatások közötti alapvető különbség? Az üzleti vállalkozás lényegét a következőképpen összegezhetjük: Javakat előállító és szolgáltatásokat nyújtó, önállóan gazdálkodó szervezeti alapegység, melynek célja a hosszú távú profitmaximalizálás, tőkegyarapítás, kockázat vállalása mellett. Működése során teljesíti küldetését: a társadalmi szükségletek kielégítésében történő részvételt. A vállalkozások alapítását, működését és beszámoltatását törvények szabályozzák. Tevékenységének eredményességét alapvetően meghatározza az, hogy mennyire képes alkalmazkodni szűkebb és tágabb környezete elvárásaihoz. Szűkebb értelemben gondoljunk a vevők igényeire, tágabb értelemben pedig pl. az Európai Unióhoz való csatlakozásból származó követelményeknek való megfelelésre. 2.2 A VÁLLALKOZÁSOK OSZTÁLYOZÁSA A vállalkozások többféle szempont szerint csoportosíthatók, a leglényegesebbek a következők: 1. Tulajdonforma szerint: − magán, − önkormányzati, − állami, − szövetkezeti, − vegyes.

8



VÁLLALKOZZUNK! 2. Szervezeti forma szerint: − Egyéni vállalkozás − Társas vállalkozás 1. Gazdasági társaságok • részvénytársaság (rt.), • korlátolt felelősségű társaság (kft.), • közkereseti társaság (kkt.), • betéti társaság (bt.), • közös vállalat, • egyesülés. 2. Szövetkezetek Tevékenységük jellege szerint: − kitermelő (primer) pl. bányászat; mezőgazdaság, − feldolgozó (szekunder) pl. bútorgyártás; konzervgyártás, − szolgáltató (tercier) pl. szállítás, javítás, egészségügyi ellátás.

3.

4.

Nagyságrend szerint: − mikrovállalkozás, − kisvállalkozás, − kis-és középvállalkozás, − nagyvállalkozás. (A kategóriák kialakítása az Európai Uniós követelményekkel összhangban került meghatározásra a foglalkoztatottak létszáma, nettó árbevétel és a mérleg-főösszeg nagyságának figyelembevételével. ) A gazdasági társaságok megkülönböztethetők továbbá jogi szempontból:

1. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (más megközelítésben személyegyesítő társaságoknak is nevezhetjük)
2. − közkereseti társaság, − betéti társaság. Jogi személyiségű gazdasági társaság: (más megközelítésben tőkeegyesítő társaság) − korlátolt felelősségű társaság, − részvénytársaság, − közös vállalat, − egyesülés. Értelmezzük a személyegyesítő és tőkeegyesítő meghatározásokat!

9



VÁLLALKOZZUNK! A tagok felelősségvállalása szempontjából:

1. Korlátlan felelősségű:
− betéti társaság (csak beltag tekintetében, a kültag felelőssége korlátolt!), − közkereseti társaság, − közös vállalat, − egyesülés. Korlátolt felelősségű: − korlátolt felelősségű társaság, − részvénytársaság. Mit értünk korlátolt, korlátlan és egyetemleges felelősségen?

2.

2.3 A VÁLLALKOZÁS LÉTREHOZÁSA, MEGSZÜNTETÉSE A vállalkozás konkrét formájának kiválasztása előtt a következőket célszerű átgondolni és elvégezni: − A vállalkozás tevékenységi körének meghatározása, mely a vállalkozói igazolványban vagy a társasági szerződésben rögzítésre kerül. − A vállalkozás sikere érdekében piackutatás leendő vevők, szállítók, szolgáltatók tekintetében. − A vállalkozási tevékenység eszközigényének (telephely, forgóeszköz, tőkeigény) felmérése és összevetése a rendelkezésre álló erőforrásokkal. − A szakemberigény meghatározása. − Tájékozódás a jogi környezetről, a vállalkozás gazdálkodását befolyásoló törvények előírásairól. − Előzetes üzleti terv készítése a vállalkozás jövedelmezőségének számszerűsítéséhez. Megalapozottan, a fenti információk alapján határozható meg, hogy melyik vállalkozási forma volna a legalkalmasabb a tevékenység folytatásához. 2.3.1 Egyéni vállalkozás

Az egyéni vállalkozás alapítására vonatkozó szabályokat Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (Evtv.) és módosításai tartalmazzák. A fenti előírások alapján egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy, vagy - bizonyos esetekben - külföldinek minősülő külföldi állampolgár gazdasági tevékenysége. Gazdasági tevékenységen az üzletszerűen - „ellenérték” fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából rendszeresen - folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenységet értjük. 10



VÁLLALKOZZUNK! Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi természetes személy jogosult, aki • cselekvőképes, • á

«« Előző oldal Következő oldal »»