Betekintés: Bihariné Szabalics Szilvia - Vállalkozzunk I.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!




A SIKER RÖGÖS ÚTJAIN – VÁLLALKOZZUNK EURÓPÁBAN

VÁLLALKOZZUNK!
A 11.-12. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA

Írta: Bihariné Szabalics Szilvia Péter Sándorné Tóth Ágota

2003.



A projektet támogatja az Európai Unió és a Magyar Köztársaság

© Bihariné Szabalics Szilvia – Péter Sándorné – Tóth Ágota:
Vállalkozzunk!

Lektorálta: Fotiadi Ágnes Neumann János Középiskola és Kollégium

Kiadásért felelős: dr. Sipos Mihály igazgató Megjelent a Neumann János Középiskola és Kollégium gondozásában. Készült: Molnár és Társa "2001" Nyomda és Kiadó Kft Igazgató: Molnár György Szaktanácsadó: Szabó Alpár



A projektet támogatja az Európai Unió és a Magyar Köztársaság





VÁLLALKOZZUNK!

TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS .............................................................................................. 7 2 A VÁLLALKOZÁSOKRÓL ÁLTALÁBAN ...................................................... 8
2.1 A vállalkozás helye, szerepe a nemzetgazdaság ban.................................. 8 2.2 A vállalkozások osztályozása..................................................................... 8 2.3 A vállalkozás létrehozása, megszüntetése................................................ 10 2.3.1 Egyéni vállalkozás........................................................................... 10 2.3.2 Társas vállalkozás – gazdasági társaság .......................................... 14 2.4 A vállalkozások és a marketing................................................................ 16

3 A VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI KAPCSOLATAI........................................ 22
3.1 A piaci szereplőkkel fennálló pénzkapcsolatok ....................................... 22 3.2 hitelintézettel fennálló pénzkapcsolat ...................................................... 23 3.2.1 A pénzforgalmi bankszámla ............................................................ 24 3.2.2 A pénzforgalom lebonyolítása......................................................... 29 3.3 Az állammal fennálló pénzügyi kapcsolat ............................................... 55 3.3.1 Az adózás rendjéről szóló törvény .................................................. 56 3.3.2 Személyi jövedelemadó (szja) ......................................................... 61 3.3.3 Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)................................................ 68 3.3.4 Társasági és osztalékadó.................................................................. 73 3.3.5 Általános forgalmi adó (áfa)............................................................ 79 3.3.6 A helyi adókról szóló törvény ......................................................... 87

4 KÖNYVVITELI ALAPOK........................................................................... 91
4.1 Vállalkozások gazdálkodása könyvviteli szempontból............................ 91 4.1.1 Vállalkozások vagyona.................................................................... 91 4.1.2 Vállalkozások tevékenységének eredménye ................................... 93 4.2 Számvitel, könyvvitel, beszámoló............................................................ 97 4.2.1 Számvitel ......................................................................................... 97 4.2.2 Könyvvitel ....................................................................................... 98 4.2.3 Beszámoló ....................................................................................... 99 4.3 Vállalkozások tevékenységének elszámolása a kettős könyvvitel rendszerében .......................................................................................... 103 4.3.1 Könyvviteli számla........................................................................ 104 4.3.2 Könyvelési tétel, tételszerkesztés .................................................. 105 4.3.3 A gazdasági műveletek típusai ...................................................... 112 4.3.4 Könyvelés számlákon, számlasoros elszámolás............................ 113 4.3.5 Könyvelés naplóban, idősoros elszámolás .................................... 115 4.3.6 Idősoros és számlasoros elszámolások egyeztetése. A főkönyvi kivonat .................................................................................................. 118 4.4 Az eredmény megállapítása. Eredménykimutatás. ................................ 119 5



VÁLLALKOZZUNK! 4.4.1 Eredménykategóriák...................................................................... 119 4.4.2 Eredménykimutatás fajtái.............................................................. 120 4.4.3 Ere
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


dményszámlák zárása............................................................... 124 4.5 A mérleg................................................................................................. 124 4.5.1 Leltár és mérleg ............................................................................. 124 4.5.2 A mérleg fajtái............................................................................... 125 4.5.3 A mérlegtételek tartalma ............................................................... 129 4.5.4 Mérlegszámlák zárása ................................................................... 133 4.6 ÉRTÉKELÉS ......................................................................................... 134 4.6.1 Bekerülési érték ............................................................................. 134 4.6.2 Tárgyi eszközök értékelése............................................................ 134 4.6.3 Készletek értékelése ...................................................................... 137

5 A GAZDASÁGI ELEMZÉSEK ALAPJAI ..................................................... 139
5.1 A gazdasági folyamatok elemzése ......................................................... 139 5.2 Statisztikai alapfogalmak ....................................................................... 141 5.3 viszonyszámok ....................................................................................... 146 5.3.1 Gyakorló feladatok ........................................................................ 150 5.4 középértékek, szóródás .......................................................................... 152 5.5 Érték-, volumen- és árindexek ............................................................... 156 5.5.1 Összefüggések az indexszámításban ............................................. 158 5.6 Standardizálás ........................................................................................ 160 5.7 Grafikus ábrázolás.................................................................................. 161 5.8 Összefoglaló feladatok ........................................................................... 165 5.9 Gazdasági számítások, gazdasági kalkulációk készítése........................ 168

6 STRATÉGIA ÉS AZ ÜZLETI TERV ............................................................ 175
6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 A stratégiai gondolkodás........................................................................ 175 Információ és döntéshozatal................................................................... 180 A stratégiai tervezés folyamata .............................................................. 185 Összefoglaló kérdések, feladatok:.......................................................... 190 A stratégiai tervezés módszerei, technikái ............................................. 192 6.5.1 Interaktív, „brainstorming” típusú módszerek............................... 205 6.6 Ellenőrző kérdések, feladatok: ............................................................... 206 6.7 Üzleti tervezésről általában .................................................................... 206

7 FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM .............................................. 209

6



VÁLLALKOZZUNK!

1

BEVEZETÉS

A „Vállalkozzunk!” c. jegyzet és munkafüzet a gazdasági-szolgáltató szakmacsoporthoz tartozó iskolák számára készült a 11. évfolyam üzleti gazdaságtan tantárgy oktatásához. Az ismeretanyagot a vállalkozások szemszögéből vizsgáljuk (vállalkozási, marketing alapok; könyvvezetés; gazdasági folyamatok elemzése; stratégiai gondolkodás). A gazdasági témaköröket magyarázatokkal vagy továbbgondolásra ösztönző szemelvényekkel egészítettük ki. Minden fejezet ellenőrző kérdésekkel, feladatokkal zárul közvetlenül az elsajátítandó ismeretanyaghoz kapcsolódva. Bízunk abban, hogy a jegyzet feldolgozásával - a vállalkozások egy-egy gazdasági folyamatát valóság közelbe hozva- a tanulók segítséget kapnak a későbbi tanulmányaikhoz, munkájukhoz.

7



VÁLLALKOZZUNK!

2

A VÁLLALKOZÁSOKRÓL ÁLTALÁBAN

2.1 A VÁLLALKOZÁS HELYE, SZEREPE A NEMZETGAZDASÁG BAN A nemzetgazdaság működésének hajtóereje a szükségletek kielégítése. Ennek megvalósítása érdekében a gazdaság szereplői, termelési erőforrások felhasználásával javakat és szolgáltatásokat állítanak elő. E javak és szolgáltatások jelentős részét az üzleti vállalkozások hozzák létre. Elevenítsük fel ismereteinket! Mi a szükséglet és hogyan csoportosíthatjuk? Ismertesd a termelési tényezőket! Sorold fel a gazdaság szereplőit és motivációikat! Hogyan fogalmazható meg a ja
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


vak és a szolgáltatások közötti alapvető különbség? Az üzleti vállalkozás lényegét a következőképpen összegezhetjük: Javakat előállító és szolgáltatásokat nyújtó, önállóan gazdálkodó szervezeti alapegység, melynek célja a hosszú távú profitmaximalizálás, tőkegyarapítás, kockázat vállalása mellett. Működése során teljesíti küldetését: a társadalmi szükségletek kielégítésében történő részvételt. A vállalkozások alapítását, működését és beszámoltatását törvények szabályozzák. Tevékenységének eredményességét alapvetően meghatározza az, hogy mennyire képes alkalmazkodni szűkebb és tágabb környezete elvárásaihoz. Szűkebb értelemben gondoljunk a vevők igényeire, tágabb értelemben pedig pl. az Európai Unióhoz való csatlakozásból származó követelményeknek való megfelelésre. 2.2 A VÁLLALKOZÁSOK OSZTÁLYOZÁSA A vállalkozások többféle szempont szerint csoportosíthatók, a leglényegesebbek a következők: 1. Tulajdonforma szerint: − magán, − önkormányzati, − állami, − szövetkezeti, − vegyes.

8



VÁLLALKOZZUNK! 2. Szervezeti forma szerint: − Egyéni vállalkozás − Társas vállalkozás 1. Gazdasági társaságok • részvénytársaság (rt.), • korlátolt felelősségű társaság (kft.), • közkereseti társaság (kkt.), • betéti társaság (bt.), • közös vállalat, • egyesülés. 2. Szövetkezetek Tevékenységük jellege szerint: − kitermelő (primer) pl. bányászat; mezőgazdaság, − feldolgozó (szekunder) pl. bútorgyártás; konzervgyártás, − szolgáltató (tercier) pl. szállítás, javítás, egészségügyi ellátás.

3.

4.

Nagyságrend szerint: − mikrovállalkozás, − kisvállalkozás, − kis-és középvállalkozás, − nagyvállalkozás. (A kategóriák kialakítása az Európai Uniós követelményekkel összhangban került meghatározásra a foglalkoztatottak létszáma, nettó árbevétel és a mérleg-főösszeg nagyságának figyelembevételével. ) A gazdasági társaságok megkülönböztethetők továbbá jogi szempontból:

1. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (más megközelítésben személyegyesítő társaságoknak is nevezhetjük)
2. − közkereseti társaság, − betéti társaság. Jogi személyiségű gazdasági társaság: (más megközelítésben tőkeegyesítő társaság) − korlátolt felelősségű társaság, − részvénytársaság, − közös vállalat, − egyesülés. Értelmezzük a személyegyesítő és tőkeegyesítő meghatározásokat!

9



VÁLLALKOZZUNK! A tagok felelősségvállalása szempontjából:

1. Korlátlan felelősségű:
− betéti társaság (csak beltag tekintetében, a kültag felelőssége korlátolt!), − közkereseti társaság, − közös vállalat, − egyesülés. Korlátolt felelősségű: − korlátolt felelősségű társaság, − részvénytársaság. Mit értünk korlátolt, korlátlan és egyetemleges felelősségen?

2.

2.3 A VÁLLALKOZÁS LÉTREHOZÁSA, MEGSZÜNTETÉSE A vállalkozás konkrét formájának kiválasztása előtt a következőket célszerű átgondolni és elvégezni: − A vállalkozás tevékenységi körének meghatározása, mely a vállalkozói igazolványban vagy a társasági szerződésben rögzítésre kerül. − A vállalkozás sikere érdekében piackutatás leendő vevők, szállítók, szolgáltatók tekintetében. − A vállalkozási tevékenység eszközigényének (telephely, forgóeszköz, tőkeigény) felmérése és összevetése a rendelkezésre álló erőforrásokkal. − A szakemberigény meghatározása. − Tájékozódás a jogi környezetről, a vállalkozás gazdálkodását befolyásoló törvények előírásairól. − Előzetes üzleti terv készítése a vállalkozás jövedelmezőségének számszerűsítéséhez. Megalapozottan, a fenti információk alapján határozható meg, hogy melyik vállalkozási forma volna a legalkalmasabb a tevékenység folytatásához. 2.3.1 Egyéni vállalkozás

Az egyéni vállalkozás alapítására vonatkozó szabályokat Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (Evtv.) és módosításai tartalmazzák. A fenti előírások alapján egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy, vagy - bizonyos esetekben - külföldinek minősülő külföldi állampolgár gazdasági tevékenysége. Gazdasági tevékenységen az üzletszerűen - „ellenérték” fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából rendszeresen - folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenységet értjük. 10



VÁLLALKOZZUNK! Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi természetes személy jogosult, aki • cselekvőképes, • á
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


llandó lakhellyel rendelkezik, • nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő külföldi állampolgár amennyiben önálló vállalkozóként gazdasági célú letelepedésre őt külön törvény feljogosítja - szintén jogosult egyéni vállalkozás alapítására, ha • cselekvőképes, • tartózkodási engedéllyel rendelkezik, • nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Egyéni vállalkozási tevékenységet vállalkozói igazolvány birtokában lehet végezni, melyet az erre a célra rendszeresített „Kérelem egyéni vállalkozók részére” elnevezésű formanyomtatványon lehet igényelni a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodánál. A vállalkozói igazolvány iránti kérelem befogadása és hozzá kapcsolódó eljárás önkormányzati jegyzői (körzetközponti jegyzői) feladat, melyet 2000. november 1-től az illetékes okmányirodák látnak el. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a következő dokumentumokat kell bemutatni: − személyi igazolvány, lakcímigazolvány, adókártya, − erkölcsi bizonyítvány (3 hónapnál nem régebbi), − székhely, telephely megjelöléshez címhasználat jogosságát igazoló okirat (tulajdoni lap, bérleti szerződés, befogadó nyilatkozat, adásvételi szerződés), − a munkavégzés módjától függően diákigazolvány, nyugdíjas igazolvány, amennyiben munkaviszony mellett végez vállalkozói tevékenységet munkáltató igazolás, − szakképesítéshez kötött tevékenység esetén a szakképesítést igazoló bizonyítvány (Amennyiben a vállalkozó saját maga nem rendelkezik az előírt bizonyítvánnyal, akkor alkalmazottjának vagy segítő családtagjának kell a megkövetelt képesítéssel rendelkeznie.), − hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén a szükséges szakhatósági engedély (pl. egyes ipari tevékenység folytatásához telephelyengedély szükséges), − alkalmazott esetében a vele kötött munkaszerződés, − 5000 Ft-os illetékbélyeg, − meghatalmazás (ha az ügyben nem személyesen jár el, de az elkészült vállalkozói igazolványt csak a kérelmező veheti át). A Szakmakódok jegyzékéből – APEH-KSH 8002/2002.(SK 10.) – válaszszunk egy vállalkozási tevékenységet és töltsünk ki együtt egy kérelmi nyomtatvány! 11



VÁLLALKOZZUNK! A kérelem benyújtását követően 30 nap áll az okmányiroda rendelkezésére, hogy elkészítse az igazolványt. Az adategyeztetést követően kerül sor a gépi feldolgozásra, melynek eredményeképpen a Belügyminisztérium nyilvántartási számmal, az APEH adószámmal, a KSH - főtevékenység alapján – statisztikai számjellel látja el a vállalkozót. Az elkészült igazolvány átvételére 30 napon belül van lehetősége az ügyfélnek. A vállalkozói igazolvány kiadásának tényéről az okmányiroda – adatszolgáltatási kötelezettségének eleget téve – írásban értesíti a vállalkozót, a vállalkozás székhelye és telephelye szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjét, a megyei egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási pénztárat, a megyei gazdasági kamarát és egy példány az ügyfél dossziéjában kerül az irattárba. Az APEH, a KSH és a PSZÁF az okmányirodával fennálló számítógépes kapcsolat révén értesül a vállalkozói igazolvány kiadásáról. A vállalkozói igazolványban történő adatmódosítás, az igazolvány cseréje, a vállalkozás megszüntetése szintén az okmányiroda feladata. A felsorolt esetekben is megfelelő formanyomtatványon kérhető az eljárás lebonyolítása. A vállalkozói igazolvány tartalmi elemei: − az egyéni vállalkozó személyi adatai, − adószám, nyilvántartási szám, − székhely, telephely(ei), fióktelephely(ei), − főtevékenység ill. tevékenységi körök, − kiállítás kelte. Székhely: a központi ügyintézés helye. Telephely: a tevékenység gyakorlásának helye. Fióktelep: olyan telephely, amely más városban vagy községben található, mint a székhely és telephely. Nézzünk meg egy kiállított vállalkozói igazolványt! Nem kaphat vállalkozói igazolványt: − akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre, − aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik, − aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja, − akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát az Evtv.-ben foglaltak miatt visszavonták, a tartozás kiegyenlítéséig, − akinek 12 hónapot meghaladó adó-, vám-, vagy társadalombiztosítási tartozása van.

12



VÁLLALKOZZUNK! A vállalkozói igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül adatbejelentési kötelezettsége van a vállalkozónak a
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


z illetékes elsőfokú adóhatósághoz, a lakóhely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz. Ha a vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele működési engedély, a vállalkozói igazolvány kézhezvételét követő 30 napon belül, a vállalkozás székhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjétől kell a szükséges engedélyt beszerezni (pl. bolti kereskedelmi tevékenység, vendéglátóipari tevékenység esetén stb.). Bizonyos esetekben külön engedélyhez kötött a tevékenység gyakorlása, melyet az illetékes államigazgatási szervek adnak ki, a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül. (pl. könyvviteli szolgáltatás végzéséhez a Pénzügyminisztérium; gázvezeték-, és készülék szerelési tevékenységhez a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalának nyilvántartásba vétele és igazolvány kiállítása szükséges.) A vállalkozó köteles a működési engedélyt, az illetékes államigazgatási szerv által kiállított igazolványt meghatározott időtartamon belül az okmányirodában bemutatni. Az egyéni vállalkozónak továbbá gondoskodnia kell pénzforgalmi bankszámla nyitásáról is. Egyrészt azért, mert törvény kötelezheti rá (áfa alanyiság esetén a vállalkozói igazolvány kézhezvételét követő 15 napon belül), másrészt a költségvetéssel szembeni kötelezettségek, a piaci szereplőkkel fennálló pénzügyi kapcsolat teszi szükségessé. A számlanyitás feltétele a vállalkozói igazolvány és adószám megléte. Az egyéni vállalkozó a cégbíróságnál kérheti vállalkozásának egyéni cégként történő bejegyzését. Erre például akkor kerülhet sor, ha üzleti érdekei ezt kívánják. A cég neve így védetté válik, adatai nyilvánosságra hozhatók, partnerei informálódhatnak róla még szerződéskötés előtt. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában. Kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel, mivel nem különül el a magánvagyona a vállalkozói vagyonától. Adófizetési kötelezettségét - az egyéni vállalkozó döntése alapján - a személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy az egyszerűsített vállalkozói adó törvény határozza meg. A törvények részletivel a későbbekben ismerkedhetünk meg. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnik, ha: − a vállalkozói igazolványt visszaadják, − az igazolványt tartozás vagy az előírt okmányok be nem mutatása miatt viszszavonják, − az egyéni vállalkozó meghal, vagy elveszíti cselekvőképességét. (Nem szűnik meg a tevékenység gyakorlásának joga, ha a vállalkozói tevékenységet 3 hónapon belül a vállalkozó özvegye vagy örököse, cselekvőképesség elvesztése esetén a törvényes képviselője folytatja.)

13



VÁLLALKOZZUNK! 2.3.2 Társas vállalkozás – gazdasági társaság

A gazdasági társaságok alapításának, működésének, megszűnésének szabályait „a gazdasági társaságokról szóló” 1997. évi CXLIV. törvény tartalmazza. A gazdasági társaság olyan társas vállalkozás, mely saját cégnév alatt működik és üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására hoznak létre. Gazdasági társaság alapítására jogosult: − belföldi vagy külföldi jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, − belföldi vagy külföldi természetes személyek, − az állam. (Az alapítás lehet zárt vagy nyílt.) A gazdasági társaságok közös jellemzői: − a gazdasági élet önálló jogalanyai (tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető), − alapításához legalább két tag szükséges, kivéve az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot és az egyszemélyes részvénytársaságot, − a társaság vagyonát a tagok biztosítják, mely történhet pénzbeli hozzájárulással (pénzbetét szolgáltatás) vagy nem pénzbeli hozzájárulással (apport), − a társaság megalapításának tényét dokumentálni kell, mely társasági formától függően lehet társasági szerződés, alapító okirat, vagy alapszabály. A társasági szerződés tartalmi elemei: • a társaság cégneve (röviden is) és székhelye, • a társaság tagjai, • a társaság tevékenységi köre, • a társaság jegyzett tőkéje, a rendelkezésre bocsátás módja és ideje, • a tagok törzsbetéteinek mértéke, • nyereség felosztása, • vezető tisztségviselő személyi adatai, • a cégjegyzés módja (cégelnevezés és a vezető tisztségviselő nevének együttes feltüntetése) • szerződés kelte, a tagok és az ellenjegyző aláírása. − a gazdasági társaságok szervei: • tulajdonosok testülete (legfőbb fórum), az elnevezés társasági formánként eltérő, például részvény
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


társaság esetén közgyűlés, • operatív vezető szerv, melynek elnevezése szintén a társaság formájához kötött, például részvénytársaságnál igazgatóság, • ellenőrző szervek : felügyelő bizottság, könyvvizsgáló.

14



VÁLLALKOZZUNK! Gazdasági környezet tantárgy keretében szerzett ismereteink alapján elevenítsük fel az egyes vállalkozási formák jellemzőit! Gyűjtsd össze, hogy lakóhelyeden milyen vállalkozások működnek! Nézzünk meg egy társasági szerződés mintát! A gazdasági társaság működésének megkezdéséhez az alábbi cselekmények szükségesek:

1. Alakuló közgyűlés összehívása, ahol döntenek a társaság létrehozásáról, a megalakulás időpontjáról, a tagok személyéről és részesedéséről, pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékéről, a választott a tevékenység(ek)ről, a vállalkozás székhelyéről, a cégvezető személyéről, ha szükséges a könyvvizsgáló személyéről a felügyelő bizottság tagjairól stb.,
2. A megalakulás tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet ügyvéd vagy más ilyen jogkörrel felruházott személy ellenjegyez. A társasági szerződés elkészítése a megalakulásról készült jegyzőkönyv alapján, megbízott ügyvéd, közjegyző vagy jogtanácsos által. A társasági szerződést valamennyi tag aláírja, s az elkészítője pedig ellenjegyzi azt. Aláírási címpéldány elkészítése a cégszerű aláírásról, melyet közjegyző hitelesít. Az aláírási címpéldány szintén mellékletét képezi a cégbejegyzési kérelemnek és a bankszámlavezető hitelintézetnél is be kell nyújtani. A gazdasági társaság kötelező pénzbetétjének hitelintézetnél történő elhelyezése, a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően. A befizetés tényéről a hitelintézet igazolást állít ki, melyet a cégbejegyzési kérelemhez kell majd csatolni. A társasági szerződés elfogadását követő 30 napon belül - a 2-4. pontokban ismertetett dokumentumok csatolásával – a cégbejegyzési kérelem benyújtása (cégformának megfelelő nyomtatványon) a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz mint cégbírósághoz. A kérelem befogadásáról cégbíróság tanúsítványt állít ki, melyben közli a cégjegyzékszámot, a cég elnevezését, székhelyét, az állami adóhatóság által megadott adóazonosító számot, a KSH által - a tevékenység besorolása alapján – megállapított statisztikai számjelet. Ezt követően a cégbíróságnak 30 nap áll rendelkezésére ez eljárás lefolytatására. A cégbírósági bejegyzés megszületésig a gazdasági társaság ún. előtársaságként működik, iratain és a megkötött jogügyletek során a „bejegyzés alatt” toldatot kell alkalmazni. A gazdasági társaság cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Amennyiben a cégbírósághoz benyújtott dokumentumok nem alkalmasak a bejegyzés elvégzésére elutasítják a kérelmet, vagy hiánypótlásra szólítják fel a társaságot. A bejegyzés tényéről a cégbíróság végzésben értesíti a kérelmezőt. A bejegyzett adatokat Cégközlönyben is közzéteszik. A to15

3. 4. 5.

6.



VÁLLALKOZZUNK! vábbiakban a cégiratok nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti. A bejegyzett cég adataiban bekövetkezett változásokról 30 napon belül tájékoztatni kell a cégbíróságot. Az eljárás lebonyolításáért bírósági eljárási illetéket kell fizetni. 7. A társaság által választott banknál pénzforgalmi bankszámla nyitása bankszámlaszerződés alapján. (Társasági szerződést, tanúsítványt, aláírási címpéldányt és az aláírásbejelentő lapot mellékelni kell.) A bankszámla megnyitását követő 15 napon belül közölni kell az adóhatósággal valamennyi megnyitott bankszámla számát. Az a társaság, amely bankszámla megnyitására kötelezett, az adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell eleget tennie a bejelentési kötelezettségnek. 8. Írásbeli bejelentés tétele az állami adóhatósághoz a cégbejegyzési kérelem benyújtását követő 15 napon belül (a könyvvezetés módjáról, iratőrzés helyéről stb.) 9. Az alkalmazottak a munkaszerződés megkötése és bejelentkezés a megyei egészségbiztosítási pénztárhoz, ahol törzsszámot kap a vállalkozás. 10. A tevékenység gyakorlásához szükséges szakhatósági engedélyek beszerzése. A tanulók csoportokban dolgozva, hozzanak létre gazdasági társaságokat! Próbáljuk meg elkészíteni a megalakult vállalkozás megfelelő alapítási dokumentumát! A gazdasági társaság megszűnik, ha: − a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, − a társaság elhatározza jogutód nélküli megszűn
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ését (végelszámolás), − más társasági formába átalakul, − tagjainak száma egy főre csökken (kivéve egyszemélyes kft., egyszemélyes rt.), − a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja a társaságot, − a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. A felsorolt esetekben a társaságot törlik a cégjegyzékből, melynek tényét a Cégközlönyben is közzéteszik.

2.4 A VÁLLALKOZÁSOK ÉS A MARKETING Piacgazdaság keretei között a vállalkozás versenyben való maradásának feltétele a marketing szemléletmód érvényesítése. Az üzleti siker titka a vevő igényeinek megfelelő minőségi kiszolgálás, a piaci változásokra való gyors reagálás. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a vállalkozás figyelmének középpontjában a vevő, ill. a tőle származó információ áll. 16



VÁLLALKOZZUNK! Ennek a vevőorientáltságnak pedig a vállalkozás valamennyi tevékenységére hatással kell lennie. Ismerkedjünk meg a Coca-Cola és a Levi Strauss cégek sikertörténetével! Gyűjtsük össze azokat a mozzanatokat, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a termékek még ma is megvásárolhatók! Marketing szemléletben gondolkodó, induló vállalkozás tevékenységének megkezdése előtt helyzetelemzést végez. Ennek keretében elemzi a környezetét (belső és külső környezet); megvizsgálja a lehetőségeit, a kockázatokat, és a rendelkezésre álló erőforrásokat. A pozícióelemzéshez számos módszer áll rendelkezésre, melyekkel a későbbiekben ismerkedhetünk meg. A helyzetelemzést követően a lehetséges alternatívákból ki kell választani a megfelelőt, melyre a vállalkozás a jövőben stratégiáját építheti. Természetesen ezt a stratégiát a körülmények változásának figyelembe vételével át kell értékelni időnként. A vállalkozás marketingstratégiájának – amely az üzleti terv szerves részét képezi - kialakításakor a következőket kell figyelembe venni: Át kell gondolni, hogy a lehetséges vevők közül kik azok, akik hajlandóak lesznek a vállalkozás által kínált terméket vagy nyújtott szolgáltatást megvásárolni. Ehhez a vállalkozásnak szegmentálnia kell a piacot. Szegmentálás során a piac felosztásra kerül különféle ismérvek alapján pl. földrajzi, demográfiai, magatartási jellemzők szerint. Miután a piac felosztásra került a vállalkozás, ill. a termék szempontjából lényeges ismérvek szerint, ki kell választani azt a vevőkört, amelyik a legnagyobb valószínűséggel majd megvásárolja a terméket. Ezt a lépést a célpiac kiválasztásának nevezzük. A célpiac kiválasztását követően meg kell határoznia a vállalkozásnak azokat a versenyelőnyöket, amelyek az ő termékét vonzóbbá tehetik a versenytársakéhoz képest. Ez a mozzanat a pozicionálás. A tanulók által megalapított vállalkozások szegmentálják tevékenységük alapján a piacot! Válasszák ki a célpiacot! Határozzák meg azokat az előnyöket, amelyek alapján úgy gondolják, hogy az általuk előállított termék lesz a versenyképesebb! A versenyelőnyök kiválasztásához ismerni kell a lehetséges versenytársakat. A versenytársakról történő informálódás segítséget nyújt ahhoz, hogy vállalkozás megtalálja azokat a piaci réseket, ahol sikeres lehet. A marketingstratégia fontos része a marketingmix meghatározása, mely a marketing eszközrendszerét jelenti. A vállalkozás feladata eldönteni azt, hogy a mix egyes elemeit hogyan alakítsa ki annak érdekében, hogy a terméke valóban sikert arasson.

17



VÁLLALKOZZUNK! A marketingmix elemei: 1. Termék Magába foglalja a termék technikai jellemzőinek, márka alkalmazásának, a csomagolásnak és a címkének a meghatározását. Ez alapján történik a termék pozicionálása is. A vállalkozás terméke akkor lesz sikeresebb a versenytársainál, ha előnyöket tud megfogalmazni a már piacon levő termékekkel szemben vagy új lehetőséget kínál a vevők számára a szükségletek kielégítésében. Fontos a vállalkozás számára annak ismerete is, hogy terméke a termékéletciklus mely szakaszában jár, ugyanis az egyes fázisok eltérő marketingmunkát igényelnek. Gondoljuk végig, hogy a bevezetési, növekedési, érettségi és hanyatlási szakasz milyen intenzitású marketingmunkát igényel, mennyi lesz a költség kihatása, hogyan alakul a termék ára, az árbevétel és a nyereség. 2. Ár A marketingmix többi elemével szemben a vállalkozás számára jövedelmet jelent. A termék árának meghatározása az árképzés keretében történik. Az árat általában a termék iránti kereslet, kínálat, előállítási és értékesítési költség, a versenytársak árai határozzák meg. A tervezési munka során a vállalkozás valószínűsíti a jövőbeli árbevételét. Ehhez meg kell ha
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tároznia a termék termelői árát, mely a költségelemeken kívül egy kalkulált nyereségrészt is tartalmaz. A termék előállítási költsége közvetlen (anyag, bér, járulékok, egyéb) és közvetett (üzemi általános, működési) költségből tevődik össze. A számítások során meg kell határozni a fedezeti pontot, vagyis azt az árbevételi szintet, amely mellett a költségek megtérülnek, valamint azt a termékmennyiséget, amely ezt az árbevételt biztosítja. 3. Értékesítési csatorna Azt az utat jelöli, amelyen át a termék eljut a vásárlóhoz. Könnyen belátható, minél több közvetítő szerepel a láncolatban, annál drágább lesz majd az ár. A vállalkozásnak el kell döntenie, hogy termékét közvetlenül juttatja el a vásárlóhoz, vagy közvetítőket vesz igénybe. A közvetítő lehet nagykereskedő, kiskereskedő, ügynök stb. 4. Marketingkommunikáció (promóció) Eszközeivel üzenetet közvetít a vásárlók felé. Célja, hogy befolyásolja a vállalkozás termékéhez való hozzáállásukat. Melyek is ezek az eszközök? − Reklám: tömegkommunikációs eszközökön keresztül közvetíti az üzenetet. − Eladásösztönzés: a termékhez kapcsolt juttatásokkal serkenti a vásárlási kedvet. Ide tartozik az ingyenes áruminta, ajándéktárgyak, versenyek stb.

18



VÁLLALKOZZUNK! − − Közönségkapcsolat (PR): célja a vállalkozás iránti bizalom befolyásolása. Ennek módja lehet pl. a sajtótájékoztató, társadalmi esemény szponzorálása. Személyes eladás: a vásárlás elősegítése érdekében az eladó személyes találkozás útján próbálja meg értékesíteni termékét.

A vállalkozásnak anyagi lehetőségeihez mérten kell kiválasztani a fenti eszközök közül azt, vagy azokat, amelyekkel a vevőkörét vásárlásra kívánja sarkallni. A tanulók által létrehozott vállalkozások alakítsák ki marketingmixüket!

Összefoglaló feladatok

1. Sorold fel a piacgazdaság szereplőit! Röviden határozd meg a nemzetgazdaságban betöltött szerepüket is!
1. ..................................................................................................................... .................................................................................................................... 2. ..................................................................................................................... .................................................................................................................... 3. ..................................................................................................................... .................................................................................................................... 4. ..................................................................................................................... .................................................................................................................... 2. Milyen szempontok szerint osztályozhatjuk a vállalkozásokat! − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... Jellemezd a következő vállalkozási formákat jogi szempontból és a tag felelősségvállalása tekintetében! egyéni vállalkozás: ......................................................................................... részvénytársaság............................................................................................. korlátolt felelősségű társaság: ........................................................................ közkereseti társaság:....................................................................................... 19

3.



VÁLLALKOZZUNK! betéti társaság:................................................................................................ közös vállalat:................................................................................................. egyesülés: ......................................................................................................
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


. 4. Az egyéni vállalkozás alapítására vonatkozó szabályokat mely törvény rögzíti? .................................................................................................................... Melyek az egyéni vállalkozás alapításának feltételei belföldi természetes személy esetében ? − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... Külföldi állampolgárnak a fentieken túlmenően, még milyen követelménynek kell megfelelnie ? .................................................................................................................... 6. Egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltételei: − vállalkozói igazolvány − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... Ismertesd a vállalkozói igazolvány főbb tartalmi elemeit! − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... Mely államigazgatási szerv végzi a vállalkozói igazolvány megszerzéséhez kapcsolódó eljárást? .................................................................................................................... Milyen előnyei és hátrányai vannak az egyéni cégként való működésnek ? .................................................................................................................... ....................................................................................................................

5.

7.

8.

9.

10. Sorolj fel olyan cselekményeket, amelyek az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséhez vezetnek! − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... 20



VÁLLALKOZZUNK! 11. A társas vállalkozás létrehozására vonatkozó szabályokat mely törvény rögzíti? .................................................................................................................... 12. Milyen célból és kik jogosultak gazdasági társaság alapítására? alapításának célja: .......................................................................................... alapításra jogosult: − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... 13. Melyek a társasági szerződés főbb tartalmi elemei? − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... 14. Gazdasági társaság létrehozásához mely cselekmények szükségesek? 1. ..................................................................................................................... 2. ..................................................................................................................... 3. ..................................................................................................................... 4. .........................................................................
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


............................................ 5. ..................................................................................................................... 6. ..................................................................................................................... 7. ..................................................................................................................... 8. ..................................................................................................................... 9. ..................................................................................................................... 15. Sorolj fel néhány olyan eseményt, amely a gazdasági társaság megszűnéséhez vezet! − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... − .................................................................................................................... 16. Sorold fel azokat a lépéseket, amelyeket a vállalkozásnak el kell végeznie ahhoz, hogy megtalálja azt a vevőkört, amely nagy valószínűséggel majd a termékét megvásárolja! .................................................................................................................... .................................................................................................................... ....................................................................................................................

21



VÁLLALKOZZUNK! 17. Melyek a marketingmix elemei? Röviden határozd meg lényegüket! .................................................................................................................... .................................................................................................................... ....................................................................................................................

3

A VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI KAPCSOLATAI

A vállalkozás a piac közvetítésével kerül kapcsolatba a gazdaság többi szereplőjével. A piaci folyamatok a pénz közvetítésével zajlanak. Mivel a vállalkozás erőforrásai korlátozottak, így külön tevékenységi terület a pénzgazdálkodás. Feladata a pénzügyi források biztosítása, a pénzeszközök kezelése. Szintén a pénzgazdálkodás feladatkörébe tartozik a vállalkozás belső és külső pénzügyi kapcsolatainak megszervezése, működtetése. Belső kapcsolatai alatt a − tulajdonosokkal (a vállalkozás működéséhez szükséges feltételek biztosítói), − menedzserekkel ( a vállalkozás operatív irányítói ), − munkavállalókkal (a tényleges végrehajtók ) lebonyolított pénzügyi folyamatokat értjük. A pénzgazdálkodás feladata alkalmazottak tekintetében a munkabér és egyéb juttatások, tulajdonosok esetén az osztalékfizetés rendjének szabályozása. Külső kapcsolatai a − piaci szereplőkkel (vevők, szállítók), − hitelintézettel (a pénzforgalom lebonyolítói, hitelfolyósító stb.), − állammal (adóztatási és támogatási rendszer révén) fennálló pénzügyi viszony. A továbbiakban a pénzgazdálkodás feladatait tárgyaljuk részletesen a külső kapcsolatok vonatkozásában. 3.1 A PIACI SZEREPLŐKKEL FENNÁLLÓ PÉNZKAPCSOLATOK A vállalkozás beszerzési és értékesítési tevékenysége során üzletei kapcsolatba kerül partnereivel. Üzleti partneren más vállalkozást, intézményt vagy magánszemélyt értünk. Az üzlet megkötésekor a Polgári Törvénykönyv előírásai az irányadóak, e jogforrás tartalmazza az üzletkötésből eredő jogokat és kötelezettségeket.

22



VÁLLALKOZZUNK! Az üzletkötés legfontosabb mozzanatai: − ajánlattétel, − az ajánlat elfogadása, − megrendelés, − szerződéskötés. Ismereteink alapján elevenítsük fel, hogy mit értünk ezeken a meghatározásokon! A szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése után - az általános forgalmi adó törvény értelmében -, a vállalkozás köteles az általa teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás elvégzéséről számlát kiállítani. Amennyiben a vevő készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel fizet a teljesítéskor, és bizonylatot kér, a kibocsátó döntésétől függően számlát vagy egyszerűsített számlát állít ki számára. Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, a teljesítésről számlát helyettesítő okmányt kell kibocsátani. Az előzőekben felsorolt bizonylatok tartalmára vonatkozó előírásokat a számviteli tö