Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » A vállalkozás és a törvényes előírások

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 18 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:980

Feltöltve:2006. március 20.

Méret:138 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A vállalkozás és a törvényes előírások TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS . 2 AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS. 3 BEVEZETŐ ÉS ALAPVETÉS. 3 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK . 3 MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK. 3 KÖZKERESETI TÁRSASÁG, BETÉTI TÁRSASÁG, KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG- MINT KISVÁLLALKOZÁSOK . 5 BEVEZETŐ . 5 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK . 5 KÖZÖS SZABÁLYOK . 6 A KÖZKERESETI TÁRSASÁG . 10 A BETÉTI TÁRSASÁG. 12 KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG . 13 ÖSSZEFOGLALÁS . 18 1 A vállalkozás és a törvényes előírások Bevezetés A magyar jogrendszerben nincs definíció arra, hogy mit kell érteni kisvállalkozásokon. A „kis” jelző feltételezi, hogy a vállalkozások is kategorizáltak; ha van a gyakorlatban kisvállalkozás, akkor ennek ellentettjeként ismernünk kell nagyvállalkozást is. Sőt! A kettő között – mint egy átmenetként – a középvállalkozásokat is feltételezhetjük. E hármas tagolás a nemzetközi gyakorlatban már hosszú ideje

ismert. Az egyes vállalkozások bizonyos szempontból való mennyiségi és minőségi mutatói azok, amelyek segítenek adott vállalkozás előbbi kategóriák valamelyikébe való besorolásában. Ezek a következők: • Mennyiségi mutatók. Itt azok jönnek szóba, amelyek számszerűleg mérhetők Pl: alapítói vagyon (jegyzett tőke) nagysága; a tagok száma; a foglalkoztatottak létszáma; eszközigényének nagysága; a nyereség nagysága; a termelési - a piaci részesedés értéke. • Minőségi ismérvek. Itt azok kapnak szerepet, amelyek a vállalkozás működésbeli jellemzői Pl.: van-e szervezeti rendje, ha igen, mennyire bonyolult a szervezeti felépítése; mennyire rugalmas a piaci kereslethez való alkalmazkodóképessége; a kockázatvállalás (különösen a vállalkozó tag magán, illetve saját vagyonával való felelés) alakulása; a tulajdonosi funkció a vállalkozásban együtt jár-e a tulajdonos-tag személyes munkavégzési/közreműködési

kötelezettségével és/vagy a vállalkozás irányításával (management feladatok). Tágabb értelemben minősítő körülménynek fogható fel: adott vállalkozás létrehozása mennyire adminisztrációigényes; az alapításhoz hatósági, cégbírósági eljárásra szükség van-e. Az előbb említett minőségi mutatók és mennyiségi ismérvek együttesen adhatják meg a kisvállalkozás meghatározását. Az utóbbi néhány évben több olyan magas szintű jogszabály jelent meg, amelyek egyrészt új vállalkozási formákat teremtettek, (pl. egyéni vállalkozás) másrészt már korábban meglévő formációkat újraszabályoztak (pl. részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, szövetkezetek) vagy időközben megszüntetetteket újraélesztettek (pl. közkereseti társaság, betéti társaság) Napjainkban a kisvállalkozások keretébe besorolhatóak: az egyéni vállalkozás, a különféle szakcsoportok, a közkereseti társaság, a betéti

társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a leányvállalat, a szövetkezet. A felsorolt vállalkozások legfőbb jellemzője, hogy azokat üzletszerű gazdálkodás folytatása végett alapítják. A gazdálkodás során saját nevükben szereznek jogokat, vállalhatnak kötelezettségeket, perelhetők és pert indíthatnak. Általában induló vagyonuk van Alapítóik lehetnek természetes személyek és/vagy jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek. Jellemző reájuk az is, hogy alapításukhoz hatósági engedély nem kell, viszont legtöbbjüket az illetékes cégbíróságnál a cégjegyzékbe való bejegyzés végett be kell jelenteni. Mindezek olyan általános jellemzők, amelyek igazak a közép – és nagyvállalatokra is. E modulban az egyéni vállalkozás, a közkereseti társaság és a betéti társaság kap szerepet. Ezekre azért esett a választás, mert napjainkban – a tapasztalatok szerint – a vállalkozni kívánók közül

sokan e formákban gondolkodtak, illetve gondolkodnak. 2 A vállalkozás és a törvényes előírások Az Egyéni Vállalkozás Bevezető és alapvetés A vegyes tulajdonú piacgazdaság kiépítésének fontos feltétele, hogy növekedjék a magántulajdonon alapuló egyéni vállalkozások részaránya a nemzetgazdaságban. Ennek jogszabályait az egyéni vállalkozásról szóló, módosított 1990. évi V törvény (a továbbiakban: Evtv) teremtette meg Ez alapján az egyéni vállalkozás is ugyanolyan eséllyel vehet részt a gazdasági életben, mint az egyéb gazdálkodók (gazdasági társaságok, állami vállalatok, szövetkezetek stb.) Általános szabályok Alapkérdés annak megválaszolása, hogy az Evtv. Alkalmazásában mit kell tekinteni egyéni vállalkozásnak. Egyéni vállalkozás a hatályos devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenysége. Csak az nem változhat, akinek tekintetében a

törvényben konkrétan felsorolt kizáró okok állnak fenn. A másik alapkérdés, mit értünk üzletszerűség alatt. Üzletszerűnek a vállalkozó saját nevében és kockázatára, rendszeresen haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenysége minősül. E feltételeknek együttesen kell megfelelniük ahhoz, hogy a tevékenység üzletszerűsége fennforogjon. A következő alapkérdés, az egyéni vállalkozó milyen üzletszerű tevékenységet folytathat. Bármilyen jogszabály által nem tiltott tevékenység végzése megengedett: termelő, értékesítő, szolgáltató, iskolán kívüli magánjellegű oktatás stb. Az egyéni vállalkozás alapítása az előzőekből kitűnően tehát alanyi jog, amely a cselekvőképes és állandó magyarországi lakhellyel rendelkező személyt megilleti, feltéve, ha esetében kizáró okok nem állnak fenn. A vállalkozói tevékenység gyakorlása engedélyhez nem kötött. Az egyéni vállalkozó a tevékenységét

vállalkozói igazolvány birtokában minden további nélkül folytathatja. Az igazolvány az önkormányzat illetékes szakigazgatási szerve minden mérlegelés nélkül köteles a vállalkozásra jogosító igazolványt kiadni, ha a vállalkozó a törvényben meghatározott feltételeknek maradéktalanul megfelel. Egyébként Magyarországon minden vállalkozó egységes vállalkozói igazolványt kap. E tekintetben szektorális vagy más szempontú megkülönböztetés nincs. Működési szabályok. A vállalkozási tevékenység megkezdéséhez, illetve folytatásához az igazolvány birtoklásán kívül szükségesek a következők. Ha a vállalkozó olyan tevékenységet kíván folytatni, amelyhez jogszabály hatósági engedélyt ír elő, úgy ez a tevékenység csak az engedély birtokában kezdhető meg, illetve gyakorolható. Ilyen engedély lehet pl.: KÖJÁL, tűzoltóság, más szakhatósági engedély A vállalkozói igazolvány megszerzése tehát az egyéb

jogszabályban előírt követelmények alól nem mentesít. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a külön jogszabályokban meghatározott képesítési előírásoknak megfelel, vagy van olyan 3 A vállalkozás és a törvényes előírások alkalmazottja, illetve segítő családtagja, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Ebből adódóan tehát magának a vállalkozónak nem kell személyében szakképesítést igazolnia. Domináns jellemzője az egyéni vállalkozásnak, hogy abban a vállalkozónak személyesen közreműködnie kell. A személyes közreműködést azonban tágan kell értelmezni. Az egyéni vállalkozó nem az igazolványában meghatározott tevékenység (szakma) személyes gyakorlására kötelezett, hanem közreműködése a vállalkozás szervezéséig, irányításáig terjedhet. Ez jelentheti azt is, hogy pl üzlet üzemeltetéséhez üzletvezetőt alkalmazhat. Elsősorban ugyanis a

vállalkozó a befektetett tőkéjének gyarapításában érdekelt. Az egyéni vállalkozás további fontos jellemzője, hogy a vállalkozó számára alanyi jog alkalmazottak, bedolgozók, segítő családtagok és középfokú szakoktatási intézmények tanulóinak foglalkoztatása. Ezek létszáma tekintetében semmiféle korlátozás nincs. Az egyéni vállalkozás korlátlan felelősséget feltételező vállalkozás. Ez tartalmilag azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozó a vállalkozása keretében folytatott tevékenységéből eredő kötelezettségeiért, tartozásaiért teljes (magán) vagyonával felel. Az egyéni vállalkozónak fontos kötelezettsége, hogy a nyílt árusítású üzletét, termelő -, szolgáltató egységét cégtáblával meg kell jelölnie. A működési szabályok között szólni kell a vállalkozói tevékenység gyakorlásának megszűnési eseteiről is. Ezeket a törvény tételesen rögzíti Az egyéni vállalkozás, mint egyéni cég

Végül szólni kell az egyéni vállalkozóknak a cégnyilvántartásba egyéni cégként valóbejegyeztetésének kérdéseiről. A bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabály az egyéni vállalkozó számára a cégnyilvántartásba való bejegyeztetést kötelező jelleggel nem kívánja meg. 4 A vállalkozás és a törvényes előírások KÖZKERESETI TÁRSASÁG, BETÉTI TÁRSASÁG, KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG- MINT KISVÁLLALKOZÁSOK Bevezető A gazdasági társaságokról a többször módosított 1988. évi VI törvény (a továbbiakban: Gt) szól E legmagasabb szintű jogszabályban a természetes személyek társulási lehetőségei jelentősen kibővültek. Ennek alapján a természetes személyek egymással továbbá bármely jogi személlyel és külföldiekkel létrehozhatnak gazdasági társaságot, kivéve azokat a társasági fajtákat, amelyekben tagok csak jogi személyek lehetnek (egyesülés, közös vállalat). Annak sincs jogi

akadálya, hogy természetes személy személyes közreműködés nélkül, pusztán vagyoni befektetéssel vegyen részt társaságban. Ez járható út a vizsgálódásunk tárgyát jelentő közkereseti társaság (a továbbiakban: Kkt) a betéti társaság (a továbbiakban: Bt.) kültagja, valamint a korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: Kft) esetén Általános szabályok E pontban azok az ismeretek szerepelnek, amelyek valójában minden gazdasági társasági fajtára vonatkoznak. A Gt. A gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és szerveik működési rendjét, a társaságok tagjainak jogait, kötelezettségét és felelősségét, valamint a társaságok megszűnését szabályozza. A Gt szerint gazdasági társaság hat formában alapítható. Ezek osztályozhatók: a) Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra: közkereseti társaság, betéti társaság, b) Jogi személyiségű gazdasági társaságokra: a részvénytársaság, az

egyesülés, és a közös vállalat. korlátolt felelősségű társaság, a A Gt. a társaság alapításában résztvevők körét tételesen rögzíti: gazdasági társaságot a Gt-ben szabályozott kivételekkel az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek – belföldiek és külföldiek egyaránt – üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére alapíthatnak, illetve működő ilyen társaságba beléphetnek. Ebből az is adódik, hogy gazdasági társaságot csak üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására vagy ennek előmozdítására lehet alapítani. Garanciális jellegű rendelkezések a következők: Ha a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gazdasági társaság a tevékenységet csak ennek birtokában végezheti. Képesítéshez kötött tevékenységet a gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha tagjai vagy

alkalmazottai között van olyan személy, aki a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeinek megfelel. Ezek valójában adott tevékenység folytatásának tárgyi és személyi feltételeinek meglétét hivatottak biztosítani. A Gt. személyi vonatkozású rendelkezése a külföldi minőségének meghatározása A Gt alkalmazásában külföldi az, akit (amit) a devizajogszabályok külföldinek nyilvánítanak. 5 A vállalkozás és a törvényes előírások Gazdasági társaság alapításához – ha a Gt. másként nem rendelkezik – legalább két tag szükséges Ez maradéktalanul igaz a Kkt-re, a Bt-re és az ún. társas Kft-re Ugyanakkor maga a Gt engedi meg a Kftnél az egy tag által létrehozandó társaságot, amely az egyszemélyes Kft elnevezést kapta Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja. Közkereseti társaság és betéti társaság nem lehet korlátlanul felelős tagja

másik ilyen társaságnak. Ezen jogszabályi előírásból az is következik, hogy pl. a korlátolt felelősségű Kft lehet korlátlanul felelős tagja az ilyen felelősségi alakzattal bíró gazdasági társaságnak. A gazdasági társaságok felett a törvényességi felügyeletet a cégjegyzéket vezető bíróság, mint cégbíróság látja el. A Gt. az általános szabályok között szól arról, hogy a társaság vezetésében a dolgozók (nem társaságbeli tagok) mely esetben vesznek részt. Részvételük akkor kötelező, ha a társaságnál a főfoglalkozású dolgozók (tehát másod- mellékfoglalkozás nem számít), létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja. Ilyenkor a dolgozók a maguk közül választott dolgozó-felügyelő bizottsági tagon (mint képviselőjükön) keresztül a felügyelő bizottság útján vesznek részt a társaság működésének ellenőrzésében. Ez a dolgozó-tag egyharmad arányban helyezkedik el a felügyelő bizottság

tagjainak összlétszámán belül. A társaságok működésének nyilvánossága több szempontból is fontos a gazdaság résztvevőinek (Az üzleti partner vagyoni helyzetének ismerete pl. eldöntheti adott polgári jogi szerződés megkötését vagy meg nem kötését.) A nyilvánosság mindenek előtt hitelezői érdekvédelmet szolgál Ezért mondja ki a Gt., hogy a gazdasági társaságokra vonatkozó tények és adatok – a Gt a Ctvr és a cégbejegyzésről és a cégjegyzékről szóló 13/1989. (XII16) IM rendelet (a továbbiakban: Cr) rendelkezéseinek megfelelően – nyilvánosak. Közös szabályok • Alapítási kérdések KKt-t, Bt-t, társas (több tagú) Kft-t társasági szerződéssel, egyszemélyes Kft-t alapító okirattal lehet alapítani (Kkt, Bt, Kft, a továbbiakban együtt: gazdasági társaság). A társasági szerződést (alapító okiratot), illetve azok módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell

foglalni. A társasági szerződésben/alapító okiratban – kötelező tartalomként - meg kell határozni: a) A társaság cégnevét és székhelyét; b) A tagokat, nevük (cégük) és lakcímük (székhelyük) feltüntetésével; c) A társaság tevékenységi körét; d) A társasági vagyon mértékét, rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; e) Mindazt, amit a Gt. az egyes társasági formáknál kötelezően előír a) A cég elnevezése, székhelyére, telephelyére, fióktelepére vonatkozóan a Gt. és más törvények, valamint a Ctvr. tartalmaz rendelkezéseket 6 A vállalkozás és a törvényes előírások A cég székhelye: a központi ügyintézés helye. A cég telephelye: a tevékenység gyakorlásának helye, amely a cég székhelyével azonos közigazgatási területen van. A cég fióktelepe: az a telephely, amely a cég székhelyétől közigazgatásilag eltérő helyen van. A fióktelep bejegyzésére az a cégbíróság illetékes,

amelynek működési területén a fióktelep van. b) A társasági szerződésben a tag állandó lakhelyét (a cég székhelyét) kell feltüntetni. c) A cég tevékenységi körét az egységes állami statisztikai rendszerben meghatározott jelöléssel, a Központi Statisztikai Hivatal által előírt számokkal kell meghatározni. 1992 január 1-én lépett hatályba a 9017/1991 (SK.8) KSH közlemény a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről. (TEÁOR: Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere; pl. 5190 Külkereskedelem) d) A társasági vagyon rendelkezésre bocsátásának lehetséges határideje társasági formánként változik. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak minősülő Kkt-nél, Bt-nél elvileg bármilyen távoli határidőt meghatározhatnak a társasági szerződésben a társasági vagyon rendelkezésre bocsátásának határidejeként, míg a korlátolt felelősségű

társaságnál a cég bejegyzését megelőzően legalább minden egyes pénzbetét felét és az apportort teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha társasági szerződés a gazdasági társaság időtartamáról nem rendelkezik, a társaságot határozatlan időre alakultnak kell tekinteni. A gazdasági társaság vagyonát a tagok bocsátják rendelkezésre. A társaság alapításakor minden tag köteles vagyoni hozzájárulást vállalni és teljesíteni. A GT alapításához valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges. A tagok vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból ( pénzbetét ), illetve a tagok által a GT tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulásból áll. A tagok a társaság nyereségéből, illetőleg a vagyonának növekményéből közösen részesednek és a veszteséget, illetőleg a vagyoncsökkenést a törvényben meghatározott módon közösen viselik. A társaság vagyona két vagyontömegből tevődik

össze: Egyrészt azokból a vagyontárgyakból, melyet a tagok a saját vagyonuktól elkülönítetten a társaság rendelkezésére bocsátanak (többnyire tulajdonba adással), másrészt a társaság működése során elért és a tagok között szét nem osztott bevételből. A GT a társasági szerződés ( alapító okirat, alapszabály ) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt GT előtársaságként működhet. A létrehozni kívánt GT-nek a társasági szerződésben kijelölt vezető tisztségviselői a cégbejegyzésig annak nevében és javára járnak el, de a társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez „Bejegyzés alatt” toldatot kell fűzni. Az előtársaság üzleti gazdasági tevékenységet csak a GT cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem

végezhet. A társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől, illetőleg az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül – bejegyzés és közzététel végett – be kell jelenteni a cégbíróságnak. A bejelentést a Ctvr-ben foglalt tartalommal és okirati mellékletekkel kell megtenni. A bejegyzett adatok megváltozása esetére ugyanez a szabály irányadó. 7 A vállalkozás és a törvényes előírások A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel – a társasági szerződés megkötésének időpontjára, visszamenőleg – jön létre. A bejegyzés csak jogszabálysértés esetén tagadható meg Ha az adat, jog, vagy tény hatályosságához annak cégbejegyzése szükséges – ha a törvény kivételt nem tesz – a bejegyzett adat, jog vagy tényváltozásának bejegyzése is visszamenőleges hatályú. A cégbíróság a bejegyzés megtörténtét és a bejegyzett adatok megváltozását – ha a Gt. kivételt nem

tesz – hivatalos lapban (Cégközlöny) közzéteszi. • Vezető tisztségviselők, felügyelő bizottság, könyvvizsgálók A GT ügyvezetését a vezető tisztségviselők látják el. KKT és BT esetén az üzletvezetésre jogosult tag ( tagok ), KFT-nél az ügyvezető. Vezető tisztségviselővé egy személy maximum három GT-nél választható, csak természetes személy lehet, képviselet nem ruházható át, csak személyesen végezhető. A vezető tisztségviselőket, a felügyelő bizottság tagjait és a könyvvizsgálókat határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, újraválaszthatók és bármikor visszahívhatók. A megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. A gazdasági társaság vezető tisztségviselői és azok közeli hozzátartozói (Ptk. 685 § b / pontja) a felügyelő bizottság tagjává nem választhatók. A vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottsági tagok és könyvvizsgálók a gazdasági

társaságüzleti ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megőrizni. AGT munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat a vezető tisztségviselők gyakorolják. A társaság ügymenetét és ügyvezetését ellenőrzi a felügyelő bizottság Ha a gazdasági társaság tagjainak száma, tevékenységének jelentősége vagy jellege indokolja, illetve az alapítok, tagok szükségesnek látják a társasági szerződésben legalább három, legfeljebb tizenöt tagból álló felügyelő bizottságot hozhat létre. Kötelező a felügyelő bizottság létrehozása: a) A korlátolt felelősségű társaságnál, ha a társaság törzstőkéje ötvenmillió forintnál nagyobb összegű. b) Bármely gazdasági társaságnál, amelynél a főfoglalkozású dolgozók létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja. Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál a felügyelő bizottság létrehozása csak ebben az esetben kötelező. A

felügyelő bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított 15 napon belül azokat a gazdasági társaságokat ahol már felügyelő bizottsági tag írásban értesíteni köteles. A felügyelő bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg és azt a gazdasági társaság legfőbb szerve hagyja jóvá. A felügyelő bizottság alapvető feladata a társaság ügyvezetésének ellenőrzése, testületként jár el. Tagjai személyesen kötelesek eljárni A felügyelő bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. Az elnök köteles összehívni a gazdasági társaság legfőbb szervét, ha a felügyelő bizottság tagjainak száma a társasági szerződésben meghatározott létszám alá csökkent. 8 A vállalkozás és a törvényes előírások A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelő bizottság a

feladatai teljesítése során, illetve érdekében a vezető tisztségviselőktől és a gazdasági társaság vezető állású dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérhet, a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja, illetve szakértővel megvizsgáltathatja. A felügyelő bizottság köteles a gazdasági társaság legfőbb szerve elé terjesztett valamennyi jelentést, továbbá a mérleget és vagyonkimutatást. Vizsgálatainak eredményét a felügyelő bizottság elnöke ismerteti; ennek hiányában a jelentésekről, a mérlegről és a nyereség felosztásáról érvényesen nem hozható határozat. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és a felügyelő bizottság tagjai a gazdasági társaságnak a Gt-ben meghatározott szerve által meghatározott szerve által megállapított díjazásban részesülhetnek. A társasági szerződés úgy rendelkezhet, hogy az ügyvezetés ellenőrzését – a felügyelő bizottság mellett vagy helyett

– könyvvizsgáló végezze. Kötelező könyvvizsgálót választani: - az egyszemélyes és olyan társas korlátolt felelősségű társaságnál, amelynek törzstőkéje az ötvenmillió forintot meghaladja. - Ha a törvény előírja. Könyvvizsgálóvá csak az választható, aki a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet is elláthatja, de meg kell jelölni azt a személyt, aki a könyvvizsgálatért személyesen is felelős. Könyvvizsgáló határozott időre kerül megválasztásra, maximum öt év időtartamra. A könyvvizsgálónak lényegében a Gt. azokat a jogosítványokat adja meg, amelyeket a felügyelő bizottságnak biztosít, de ezen felül további sajátos jogokat is ad számára. • Cégjegyzés • A cégjegyzés úgy történik, hogy vezető tisztségviselők, hogy a társaság cégnevéhez saját névaláírásukat is csatolják. • A gazdasági társaság

megszűnése; végelszámolás - A társaság megszűnése - A társaság megszűnik, ha: a társasági szerződésben/alapító okiratban meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; elhatározza jogutód nélküli megszűnését; elhatározza jog utóddal történő megszűnését ( átalakulását ) tagjainak száma – a korlátolt felelősségű társaságot kivéve – egy főre csökken, és hat hónapon belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot; a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; a bíróság felszámolási eljárás során megszűnteti; a Gt.-nek az egyes társaságiformákra vonatkozó szabályai azt előírják A gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg. A törlést a cégbíróság hivatalos lapban közzéteszi. 9 A vállalkozás és a törvényes előírások - Végelszámolás Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a felszámolási eljárás valamint a

cégbíróság által történő hivatalból törlés esetét kivéve végelszámolásnak van helye. Végelszámolóként a gazdasági társaság vezető tisztségviselőin kívül más személy is kijelölhető. A közkereseti társaság - Jogi státusza, alapítása A közkereseti társaság létesítéséhez társasági szerződés szükséges. Ebben a társaság tagjai – akik természetes személyek és/vagy jogi személyek lehetnek – arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A közkereseti társaság elnevezést vagy annak „KKT” rövidítését a társaság cégszövegében fel kell tüntetni. E társasági formának a legalapvetőbb jellemzője a személyegyesülési jelleg, valamint a tagok korlátlan és egyetemleges anyagi felelőssége. A társaságnak induló vagyonnal kell

rendelkeznie; mértékét a Gt. nem határozza meg A társasági szerződésben – a közös szabályok között már tárgyalt, kötelező tartalmi elemek mellett- meg kell határozni a tagok vagyoni hozzájárulásának formáját (pénzbeli és/vagy nem pénzbeli), értékét és – amennyiben személyes közreműködésre is kötelezettséget vállalnak – személyes közreműködésük módját. Ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, a vagyoni hozzájárulást a társaság alapításakor kell a gazdasági társaság rendelkezésére bocsátani. Ebből az következik, a tagok közös megegyezésétől függ, hogy a tag, vagy esetleg az összes tag a vagyoni hozzájárulást mikor – alapításkor, vagy az után – szolgáltatja. Ennek a társasági szerződésben kifejezetten szerepelnie kell. A pontos időbeli meghatározás tehát mellőzhetetlen A Kkt-ben a tagok személyes közreműködése ma már nem kötelező, csak lehetőség. A tagot a

személyes közreműködéséért díjazás illeti meg. Ennek a társasági szerződésben való meghatározása nem kötelező. A társaság tagja a többi tag hozzájárulása nélkül nem lehet tagja- a részvénytársaság kivételével – a társaság tevékenységéhez hasonló tevékenységet folytató más gazdasági társaságnak. - A társaság belső és külső jogviszonyai A Gt. a Kkt Szervezetére tételes szabályozást nem tartalmaz; csak az üzletvezetésre és a képviseletre vannak rendelkezések. A két fogalom tartalma eltérő Üzletvezetők: a társasági ügyek vitele a Kkt. belső viszonya tekintetében; képviselet: a társasági ügyek vitele kifelé, harmadik személyek irányában. A társasági szerződésben a tagok az üzletvezetéssel egy vagy több tagot is megbízhatnak, ebben az esetben a többi tag üzletvezetésre nem jogosult. Üzletvezetésre csak a társaság tagjai jogosultak. A társaság alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és

szakmunkástanulót foglalkoztathat. A munkáltatói jogokat a társaság nevében az üzletvezetésre jogosult tagok közül erre kijelölt tag gyakorolhatja. A társaság az év végén beszámolót készít, amelyből vagyoni helyzete és annak változása, a nyereség és a veszteség egyértelműen megállapítható. A nyereség és a veszteség a tagok közötti 10 A vállalkozás és a törvényes előírások vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik. A tagot a nyereségből vagy a veszteségből érvényesen nem lehet kizárni. Az egyes társasági fajták közötti szervezeti felépítés szempontjából a Kkt-nek sajátos helye van. A Gt. a Kkt-nél taggyűlést, vagy más elnevezésű „tulajdonosi fórumot” nem rendszeresített A társaság tehát e nélkül is működhet. Ugyanakkor a Gt több rendelkezése is sugallja, hogy célszerű a taggyűlést működtetni (pl. egy tag egy szavazat,

szótöbbségi, illetve 2/3-os szótöbbségi határozat bizonyos ügyekben). Ezek alapján helyénvalónak mondható, ha a tagok a társasági szerződésben a taggyűlés intézményét szabályozzák. Így különösen: összehívás módja, határozatképesség, szavazategyenlőség esetén az eljárás stb. A társaság ügyeiben – a Gt-ben szabályozott kivételekkel – a tagok szótöbbséggel határoznak. Valamennyi tagnak egy szavazata van. Ez nem kötelező törvényi rendelkezés, ettől a tagok eltérhetnek és a szavazati jog mértékét vagyonarányosan, vagy más módon rendezhetik a társasági szerződésben. A GT nem a jelen lévő tagokra, hanem a társaság összes tagjához, vagy összes leadható szavazatához képest kívánja meg a szótöbbséget. Egyhangú határozat kell: a) A társasági szerződés módosításához, Kivéve: - az üzletvezetési megbízás megvonását, és más tag üzletvezetéssel való megbízását, - a képviseleti jog

megvonását és új képviselő kijelölését, - a tag kizárását kimondó határozathoz, mert ezeknél elegendő a legalább kétharmados szótöbbséggel hozott határozat; b) a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben, valamint c) a társasági szerződésben meghatározott esetekben. A társaság képviseletére mindegyik tag – kivéve, akivel szemben törvényi kizáró ok áll fenn – jogosult. A társasági szerződés azonban a társaság képviseletére egy vagy több tagot is kijelölhet, ebben az esetben a többi tag képviseletre nem jogosult. A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel saját vagyonával. Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. - A társasági viszony és a társaság megszűnése Megszűnik a tagsági viszony: a./ ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem

teljesítette, b./ a tagok közös megegyezésével, c./ kizárással, 11 A vállalkozás és a törvényes előírások d./ azonnali hatályú felmondással, e./ rendes felmondással, f./ a tag halálával, g./ a társaság jogutód nélküli megszűnésével, h./ fenntartása jogszabályba ütközik, A határozatlan időre alapított társaságban fennálló tagsági jogviszonyt bármely tag három hónapra írásban felmondhatja. A megváló tag követelését a tagsági jogviszony megszűnésétől három hónapon belül pénzben kell kifizetni. A betéti társaság - A jogi státusza, alapítása A betéti társaságot szintén társasági szerződéssel kell létrehozni. Ebben a társaság tagjai közös üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges a társaság kötelezettségeiért, míg legalább egy másik tag (kültag)

felelőssége vagyoni betétje mértékében korlátozott. A társaságra a Kkt szabályait kell alkalmazni, ha a Gt másként nem rendelkezik, azzal a különbséggel, hogy a vagyoni hozzájárulás helyett a Bt-nél – nevéből adódóan – vagyoni betét értendő. A betéti társaság elnevezést vagy annak „BT” rövidítését a társaság cégszövegében fel kell tüntetni. A Bt-nél a tagok pozíciója – beltag – kültag – adja a legfontosabb sajátosságot a többi társasági fajtához képest. A beltag felelőssége a társaság kötelezettségeiért korlátlan és egyetemleges, míg a kültag felelőssége vagyoni betétje mértékében eleve korlátozott. - A társaság belső jogviszonyai A tagsági viszony egyik jellemző sajátossága, hogy a társaság tevékenységében történő személyes közreműködésre csak a beltag köteles, a társasági szerződés azonban arra kültagot is feljogosíthat. A kültag tehát csak a társasági szerződés

felhatalmazása alapján vehet részt a társaság tevékenységében. Minden más esetben az úgynevezett csendestárs szerepében van A személyes közreműködésért a tagot díjazás illeti meg. A másik sajátosság, hogy a kültag a társaság üzletvezetésére nem jogosult. A társaság bel- és kültagjai viszont együttesen döntenek: - Az üzletvezetésre jogosult tag tervezett intézkedése elleni tiltakozás, - A társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben. Ez valójában azt jelenti, hogy a kültag is döntésre jogosult minden olyan kérdésben, amely nem tartozik az üzletvezetés körébe. - A társaság külső jogviszonyai 12 A vállalkozás és a törvényes előírások A társaság képviseletére a kültag nem jogosult. A beltaggal azonos módon csak akkor felel a kültag, ha neve a társaság cégszövegében szerepel. - A társaság megszűnése Megszűnik a társaság, ha a társaságból valamennyi beltag kiválik. Ha a

társaságnak csak beltagjai maradnak, a társaság megszűnik, kivéve, ha a tagok a társasági szerződés módosításával a társaságnak közkereseti társaságként való további működését határozzák el. Korlátolt felelősségű társaság - Jogi státusza A korlátolt felelősségű társaság – amely elsődlegesen tőkeegyesülés – olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. A korlátolt felelősségű társaság elnevezést vagy annak ”KFT” rövidítését a társaság cégszövegében fel kell tüntetni. A Kft. jogi személy, amelynek a tagjai vagyonától egyértelműen elkülönült vagyona van A tag felelőssége a fentiekből kitűnően

kizárólag a társasággal szemben áll fenn. E felelősség korlátja: kizárólag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulás, azaz a törzsbetét nagysága; ezt legfeljebb kiegészítheti e társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni szolgáltatások, úgynevezett mellékszolgáltatások. E szolgáltatásokért díjazás jár - Alapítási kérdések A társaságot egy tag is alapíthatja, ez az úgynevezett egyszemélyes társaság. Ennek létrehozásához alapító okirat kell. Ha a Kft-t kettő vagy több tag alapítja, úgy ahhoz társasági szerződés szükséges. E tagokat tilos nyilvános felhívás útján gyűjteni (toborozni) Ennek minden bizonnyal az lehet a magyarázata, hogy a több tagú Kft. egyúttal személyegyesülés is, amelyben a tagok személyes kapcsolatának, a társaság működésében való közvetlenebb részvételének nagy jelentősége van. A tagok a társasági szerződés tartalmát – a Gt. és más

jogszabályok keretei között – szabadon állapíthatják meg. Ha a Gt-ben tiltó rendelkezés az eltérés tekintetében nincs, úgy a törvények a Kft-re vonatkozó rendelkezéseitől a tagok egyező akarattal eltérhetnek. A társasági szerződésben a már tárgyalt, minden gazdasági társaság esetében, mellőzhetetlen, kötelező tartalmi elemeken túlmenően meg kell határozni: a) A törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek a mértékét, b) A teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét, c) A szavazati jog mértékét és szavazategyenlőség esetén követendő eljárást, d) Az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén az ügyvezetés, a képviselet, továbbá a cégjegyzés módját, e) Felügyelő bizottság kötelező létrehozása esetén az első felügyelő bizottság tagjait, f) Könyvvizsgáló kötelező választása esetén az első könyvvizsgálószemélyét. 13 A vállalkozás és a

törvényes előírások g) A megismételt taggyűlés összehívásának rendjét. A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll, a törzstőke összege nem lehet kevesebb egymillió forintnál. A törzsbetétek nagysága nem lehet kevesebb 3000000forintnál, amelynek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie Minden tagnak csak egy törzsbetéte lehet, de egy törzsbetétnek több tulajdonosa is lehet. A pénzbetét összege alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke harminc százalékánál és egymillió forintnál. A Kft. törzstőkéjének kettős funkciója van: - a társaság gazdasági tevékenységének egyik forrása, és - a hitelezők kielégítésének alapja. Különösen az utóbbi funkció feltételezi a forgalomképességet az apport (nem pénzbeli betét) tekintetében. A társaság alapítását bejegyzés és közzététel végett be kell jelenteni a cégbíróságnak. A társasági

bejegyzésre csak azután kerülhet sor, ha a társaság igazolja, hogy - minden egyes pénzbetétnek a felét, de összesen legalább egymillió forintot (egyszemélyes társaság esetén a teljes pénzbetétet) befizették a bejegyzési kérelem benyújtásáig, és - a nem pénzbeli betétet teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották. - A társaság és a tagok közötti jogviszony A társaság tagjai kötelesek a betétjeiket a társaság rendelkezésére bocsátani. A társaság tagjai a törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (mellékszolgáltatás) teljesítésére is vállalhatnak kötelezettséget. Ilyen vállalás esetén a társasági szerződésben rögzíteni kell a mellékszolgáltatást és annak feltételeit, a nem, vagy nem megfelelő teljesítés esetén alkalmazható kötbér mértékét, valamint az ellenértéket. Gazdasági társaságban a tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatások az

úgynevezett „mellékszolgáltatások” jogi természete a következők: A mellékszolgáltatás rendszerint vagyoni értékkel rendelkező, a társaság részére szükséges és hasznos gazdasági jellegű ténykedés, amely megvalósulhat folyamatos vagy egyszeri teljesítéssel, lehet valaminek tevése, tulajdonba vagy használatba adása, valamitől való tartózkodás, történhet ingyenesen vagy ellenszolgáltatás fejében, történhet határozott vagy határozatlan időre. Nem teljesítés esetén hátrányt lehet kilátásba helyezni. A társaság cégjegyzékbe való bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Az üzletrész elvont fogalom, a tagok jogai és kötelezettségei, valamint a társaság vagyonából őket megillető hányad gyűjtő elnevezése. Eltérően a számszerűleg pontosan meghatározható törzsbetét mértékétől, az üzletrész mértéke a társaság

működésének eredményességének függvénye, tehát attól eltérhet, emelkedhet és csökkenhet. A Kft-ben ezért a tagsági viszony felmondás útján nem szüntethető meg, mert a társaságból kiválni csak az üzletrész átruházásával lehet. Minden tagnak egy üzletrésze van, egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet. - A társaság szervezete a) A taggyűlés 14 A vállalkozás és a törvényes előírások A taggyűlés a Kft. legfőbb szerve, amely dönthet más szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben is A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek a következők: - A mérleg megállapítása és a nyereség felosztása, - Pótbefizetés elrendelése és visszatérítése, valamint a törzstőke felemelése és leszállítása, - Osztalék, előleg fizetésének elhatározása, - Üzletrész felosztása és bevonása, - A tag kizárása, - Az ügyvezetők megválasztása, visszahívása, és díjazásuk megállapítása, az ügyvezetők

tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása, - A felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásuk megállapítása, - Olyan szerződések megkötésének jóváhagyása, amelynek értéke legalább a törzstőke egynegyedét meghaladja, illetőleg amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával (Ptk.685§B/pont) köt, kivéve ha az utóbbi szerződés megkötése a társaság szokásos tevékenységéhez tartozik, - A cégbejegyzést megelőzően a társaság nevében kötött szerződések jóváhagyása, - Az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés az ügyvezetők ellen indított perekben a társaság képviseletéről, - A társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása, - A társasági szerződés módosítása, - Mindazok az ügyek, amelyeket a Gt. vagy

a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni, valamint akkor is, ha - A társaság mérlegéből kitűnik, hogy a törzstőke veszteség folytán a felére csökkent, - A taggyűlésen kívüli határozathozatalra javasolt határozat megtárgyalását bármelyik tag kéri, a törzstőke legalább egytized részét képviselő tagok az ok és a cél megjelölésével kérik, a társaság ügyvezetőinek a száma a társasági szerződésben meghatározott szám alá csökkent, - A társaság érdekében egyébként szükséges. A taggyűlést az ügyvezető hívja össze a társaság székhelyére. A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább tizenöt napi időköznek kell lennie. Ha a taggyűlés nincs szabályszerűen összehívva, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a taggyűlés

megtartása ellen nem tiltakoznak. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele képviselve van. A taggyűlés a határozatait – ha a Gt. vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik – a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. A taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges: - Az üzletrész törzstőkén felüli vagyonából történő megvásárlásához, - A tag kizárásához, - Az ügyvezetők visszahívásához, - A felügyelő bizottsági tag visszahívásához, a társasági szerződés módosításához, - A társaság megszűnésének elhatározásához, - A társasági szerződés módosításához. A taggyűlés egyhangú határozata szükséges: - A tag társasági szerződésben foglalt kötelezettségének növeléséhez, 15 A vállalkozás és a törvényes előírások - A tag új kötelezettségeinek megállapításához, Az egyes tagok külön jogainak

csorbításához. A társaság, illetve a taggyűlés működésében fontos szerepe van a határozatok könyvének, amely a taggyűlési határozatok „bizonylati albuma”. Az ügyvezetők a taggyűlés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezetnek (határozatok könyve). A határozatokat azok meghozatala után be kell vezetni a határozatok könyvébe. A határozat csak ezt követően – a meghozatalában részt vett egy tag hitelesítésével – válik érvényessé. A határozatok könyvébe bármelyik tag betekinthet, és a határozatokról az ügyvezetők által hitelesített másolatot kérhet. b) Az ügyvezetők A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a taggyűlés által választott egy vagy több ügyvezető látja el. Ügyvezetővé csak természetes személy választható, aki lehet a társaság tagja vagy más személy. A tag csak akkor láthatja el a társaság képviseletét, ha őt a taggyűlés ügyvezetővé

választotta. A társaság felelős azért a kárért, amelyet az ügyvezetők az ügykörükbe eső tevékenységükkel harmadik személyeknek okoznak. Az ügyvezetők kötelesek a társaság tagjairól nyilvántartást (tagjegyzéket) vezetni. A tagjegyzékben fel kell tüntetni valamennyi tag nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét) és törzsbetétét, valamint a társasági szerződésnek az esetleges próbafizetésekre, mellékszolgáltatásokra és a tagok részéről gyakorolható elővásárlási jogokra vonatkozó rendelkezéseit. c) A felügyelő bizottság A felügyelő bizottság tagjait az alapítók a társasági szerződésben kijelölik vagy a taggyűlés választja. - A törzstőke felemelése A taggyűlés – ha valamennyi korábbi törzsbetétet teljes egészében befizették – elhatározhatja a törzstőke felemelésével új törzsbetét befizetésével (szolgáltatásával) vagy a társaság törzstőkén felüli vagyonának tőkésítésével. Az új

törzsbetét befizetésével történő törzstőke-emelésénél a felemelést kimondó határozatnak a határozatok könyvébe történt bevezetésétől számított harminc napon belül a felemelés előtt bejegyzett társasági tagoknak törzsbetéteik arányában gyakorolható elővásárlási joguk van. Ha a tagok a megadott határidőn belül nem éltek elővásárlási jogukkal, az új törzsbetétek megszerzése az általuk kijelöltek, ennek hiányában bárki jogosult. A törzstőke felemelésének megtörténtét a cégbíróságon be kell jelenteni bejegyzés és közzététel végett. Bejegyzésre akkor kerülhet sor, ha minden pénzbetétnek legalább a felét befizették és az apportot teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották. - A törzstőke leszállítása 16 A vállalkozás és a törvényes előírások A törzstőke leszállítást kimondó határozatot az ügyvezetőnek kell bejelentenie a cégbíróságnak, majd ezt követően

kétszer egymás után 30 napos időközzel a Cégközlönyben hirdetményt köteles közzétenni, amelyben ismerteti a határozatot, és a társaság hitelezőit (az ismert hitelezőket külön is) fel kell hívni, hogy követeléseiket az utolsó közzétételtől számított 30 napon belül jelentsék be. A törzstőke leszállítás során is figyelemmel kell lenni a törzsbetétek és a törzstőke lehetséges legkisebb összegére. Ezen eljárás szabályszerű megtörténtét a cégbíróságnál igazolni kell, csak ezután kerülhet sor a törzstőke leszállítás alapján a tagok részére visszafizetéseket teljesíteni. A cégbíróság a bejegyzést a Cégközlönyben közzéteszi. - A társaság megszűnése A társaság megszűnéséhez a taggyűlés legalább ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a következő kiegészítésekkel: -

A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között. - Tilos a vagyont a megjelenését követő hat hónap eltelte előtt felosztani. - Az egyszemélyes Kft. jellemzői: a) Alapításához alapító okirat kibocsátására van szükség. Az alapító okirat tartalmára a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ahol a Gt társasági szerződésről rendelkezik, azon az alapító okiratot is érteni kell. b) A társaság saját részére üzletrészt nem szerezhet és üzletrészt nem vonhat be. c) A társaságnál taggyűlés nem működik, hatáskörét az alapító gyakorolja. d) A taggyűlés összehívása helyett az alapító döntését kell kérni. e) Az alapító határozatait csak akkor kell a határozatok könyvében nyilvántartani, ha az ügyvezetést nem az alapító látja

el. f) A társaságnál kötelező a könyvvizsgáló közreműködése. g) A társaság cégbejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a teljes pénzbetétet befizették, illetve valamennyi nem pénzbeli betétet a társaság rendelkezésére bocsátották. 17 A vállalkozás és a törvényes előírások Összefoglalás A jogi modul keretében áttekintettük a magánszemélyeknek a kisvállalkozások alapításának, működésének jogi kérdéseit. A modulban az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaságok közül a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság kapott szerepet. Az anyag tartalmazza azokat az információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a vállalkozni szándékozó a kiválasztandó vállalkozás-fajta jogi természetét megismerhesse. Mindezek alapján az egyes vállalkozások vonásainak számbavétele, fontos szempontot nyújtott az adott vállalkozás melletti

döntéshez. 18