Betekintés: Lengyel Attila - Egységes nyelvtan középszintű szóbeli tételgyűjtemény

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!




Lengyel Attila

Egységes Nyelvtan
Tételgyűjtemény
20 átfogó tétel az eredményes felkészüléshez
középszint

2009

[Érettségi tételgyűjtemény – Lengyel Attila]



Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 1. tétel

1. tétel: Nyelv és gondolkodás, a nyelv és megismerés viszonya
A nyelv fogalma:
A legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösségé, általában egy nemzet tulajdona. A
külsı és belsı valóságot minden más jelrendszernél pontosabban fejezi ki. A nyelv a
közvetlen, emberi kommunikáció legfontosabb eszköze.
A nyelv és a gondolkodás viszonya:
Lehetséges-e nyelv nélkül gondolkodni? Avagy a nyelv határozza-e meg, miként
gondolkodunk? Vajon melyik volt elıbb? Melyik az elsıdleges? Több vélemény létezik a
nyelv és a gondolkodás viszonyáról. Ezek a nézetek a nyelvfilozófia területére vezetnék.
 A gondolat idıben megelızi a nyelvet. A nyelv és a gondolkodás két teljesen
különbözı dolog, az egyik függ a másiktól. Elıbb születnek a gondolatok, aztán
öntjük ıket szavakba. A nyelvi forma mindig feltételez gondolkodást, de a gondolkodás nyelvi forma nélkül is létezhet. Ezt a felfogást igazolja a kisgyermekek gondolkodása, akik már megértik, felfogják a körülöttük lévı dolgokat, amikor még nem
tudnak beszélni. A nézet a felvilágosodás korába, a 18 századba vezet vissza. Az ész
mindenhatóságába vetett hit - Descartes racionalizmusa - a gondolkodás egyetemességét vallja, a nyelvek különbözısége szerinte csupán a szavak hangalakjában érhetı
tetten.




A gondolkodás és a nyelv egyetlen folyamat különbözı oldalai, egyidejő, egymást
feltételezı jelenségek. A nyelv azonos a gondolkodással, nem képzelhetı el gondolkodás a nyelv használata nélkül. A nyelv függ a gondolkodástól, ugyanakkor meg is
határozza azt.
A nyelv az elsıdleges, a gondolkodás tulajdonképpen „belsı beszéd". Nyelv és gondolkodás nem azonosak, de kölcsönösen feltételezik egymást. A nyelv a sikeres gondolkodási folyamat legfontosabb eszköze, nélkülözhetetlen része. Nincs (fogalmi)
gondolkodás nyelv nélkül. A gondolat határait a nyelv határai jelölik ki. Másképpen gondolkodnak a különbözı nyelvet beszélık. Azt is mondják, valaki ahhoz a
nemzethez, néphez tartozik, amelyik nyelven gondolkodik, bármelyiken is beszéljen.
Ez a nézet is a felvilágosodás korában alakult ki. Képviselıje Jean-Jacques Rousseau.
Humboldt szerint minden nyelvben sajátos világszemlélet fejezıdik ki, ezért egy
idegen nyelv megtanulása valójában egy új világszemlélet elsajátítását jelenti.
A NYELV MINT AZ EGYEN, ILLETVE MINT A
KÖZÖSSÉG ALKOTÁSA

A nyelv és maga a verbális kommunikáció kulturális termék, az ember fejlıdéstörténete során
alakult ki, és együtt változik a kultúrával. Fejlıdése lassú folyamat. Különbözı területi,
szociális, életkori sajátosságok alapján kialakuló társadalmi csoportok a nyelvnek eltérı
változatait hozzák létre társadalmi-szociális-kulturális igényeiknek megfelelıen
[nyelvváltozatok]. Egy nyelv addig élı, ameddig létezik az a közösség, amelynek tagjai
használják. A nyelv használatát mindig az ıt használó közösség szabályozza. Nyelv és
beszéd kölcsönösen feltételezik egymást. A nyelv a beszéd alapja, a beszéd a nyelv
alkalmazása, létezési formája. Ferdinánd de Saussure svájci nyelvész szerint „a nyelv olyan
készlet, amely a beszéd gyakorlása útján rakódott le az ugyanahhoz a közösséghez tartozó
beszélıkben; egy virtuálisan minden agyban vagy - pontosabban - a valamely együtteshez
tartozó egyének agyában meglevı nyelvtani rendszer. A nyelv ugyanis senkiben sem teljes;
tökéletes formájában csak a közösségben él."
Összeállította: Lengyel Attila

1

12.C osztály



Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 1. tétel

NYELV
[langue]

BESZÉD
[parole]

Társadalmi [kollektív] jelenség.
Passzív.
Független az egyéntıl.
Rendszer [jelek + szabályok
rendszere].
A kollektív tudatban létezik.

Összeállította: Lengyel Attila

Egyéni [individuális] jelenség.
Aktív.
Függ az egyéntıl.
Alkalmazás.
A kollektív, öröklött szabályrendszer
egyéni alkalmazása.

2

12.C osztály



Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 2. tétel

2. tétel: A nyelv mint jelrendszer
Az ember azért alkot jeleket, hogy vele valamilyen
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


üzenetet fejezzen ki a másik ember
számára. Így felhasználva azonban a jel már nem egyszerően a valóság egy darabjának
felidézıje, hanem a másik embert tájékoztató, befolyásoló jelzés. A legegyetemesebb –
mindenki által legismertebb, leghasználtabb és legteljesebb – jelrendszer a nyelv, elsısorban
anyanyelvünk.
Jel: olyan (látható, hallható, tapintható) érzékelhetı fizikai jelenség, amelynek a jelet
használó csoport által elfogadott jelentése van. [Ha egy közösség jelként tartja számon.]
(Ez több, mint ami közvetlenül érzékelhetı.)
Összetevıi:
- alak/jelölı: érzékszervekkel felfogható (ez általában a hangsor)
- jelentés:
amire
utal,
amit
szimbolizál
az
alak,
a
jelölı
pl. közlekedési táblák, állami jelképek
A nyelvi jel
Hangalak és jelentés együttese, és a valóság egyes elemeit, jeltárgyait tükrözi.
A
hangalak
az
a
hangsor
(betősor),
amit
hallunk
és
látunk.
A jelentés az a fogalom, amire a hangalak hallásakor vagy látásakor gondolunk, a nyelvi jel
tartalma és használati értéke. A jelentés többnyire meghatározza, hogy a szó milyen
körülmények között használható fel.
Jellemzıi:
- érzékszervekkel felfogható
- önmagánál többet jelent, szimbolikusan utal valamire
- egy közösség tagjaként használjuk, megállapodáson alapul a jelentése, konvencionális
- jelrendszerbe illeszkedik = Jelek+ használati szabályok
- arra használjuk, hogy embertársainkkal kapcsolatot teremtsünk.
Szemiotika
Az általános értelemben vett jeltudomány. Görög (széma) szóból ered, melynek jelentése: jel.
Megteremtıje: Charles Sanders Peirce (1839-1917) amerikai szemiotikás. Peirce modellje
szerint a nyelvi jeleket három csoportba soroljuk:
1. Index: a jelölt és a jelölı között valamilyen kapcsolat van (ok-okozati, logikai) (pl.:
közlekedési tábla)
2. Ikon: a jelölt és a jelölı között valamilyen hasonlóság van (térkép)
3. Szimbólum: a jelölt és a jelölı között semmilyen kapcsolat nincs, csak hagyomány
vagy megállapodás köti össze ıket (pl.: zászlók színei)
Szemantika
Jelentéstan, a nyelvi jelek jelentésével, tartalmi oldalával foglalkozik.
A nyelvi rendszer elemei:
-

fonéma vagy beszédhang: önálló jelentése nincs, csak jelentés megkülönböztetı
szerepe van.
morféma: szótı és toldalékok. A legkisebb nyelvi elemek, amelyeknek jelentésük
van. A toldalékok jelentését grammatikai jelentésnek nevezzük.

Összeállította: Lengyel Attila

1

12.C osztály



Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 2. tétel
-

-

lexéma: szó, fogalmi jelentéssel rendelkezı nyelvi elem. Minden szónak van
elsıdleges alapjelentése, amely viszonylag állandó, független a szövegkörnyezettıl.
Az elsıdleges jelentésbıl a nyelvhasználat során alakulnak ki a másodlagos,
harmadlagos… mellékjelentések. Minél több mellékjelentés kapcsolódik a szó
alapjelentéséhez, jelentésköre annál tágabb. Az aktuális szövegkörnyezet hatására a
lexéma jelentése bıvülhet kontextuális jelentéssel is, ami nem szerepel a szótárban.
szintagma: szószerkezet. Morfémákból szerkesztett nyelvi jelek.
mondat: a mondatjelentés egyrészt a mondatot alkotó nyelvi jelek jelentésének
összessége, másrészt ehhez járul a szövegkörnyezetbıl adódó másodlagos (aktuális)
jelentés
szöveg: a jelentés a nyelvi jelek legváltozékonyabb eleme, az alap- és
mellékjelentéseket a szövegkörnyezet állandóan módosíthatja.

A nyelv a legegyetemesebb jelrendszer. Minden nyelv univerzális, struktúrája azonos:
nyelv= jelkészlet + szabályok (nyelvtan, grammatika) + hagyomány.

Összeállította: Lengyel Attila

2

12.C osztály



Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 3. tétel

3. tétel: Kommunikáció tényezıi, a sikeres kommunikáció megvalósításának
feltételei
Elkülöníthetı egymástól a közvetlen, emberi kommunikáció általános, minden jelrendszer
útján végbemenı fogalma a nyelv segítségével történı információcserétıl. A nyelvi
kommunikáció jellegében és jelentıségében is egyértelmően elkülöníthetı a nem-verbális
(nem szóbeli) jelzésektıl, pl. a morze-jelek, siketek jelbeszéde, mimika stb., illetve egyéb
természetes és mesterséges jelektıl, mint a moha a fán, vagy a közlekedési jelek. Az
információ bármilyen jelrendszer segítségével továbbítható,
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


maga az üzenet, így
egyúttal a kommunikáció egyik - nélkülözhetetlen - eleme (tényezıje).

KOMMUNIKÁCIÓ

KÖZLÉSFOLYAMAT

Bármely jelrendszernek
az emberi érintkezésben való
kölcsönös felhasználása.
Pl. siketek jelbeszéde, mimika,
gesztusok, stb.

A nyelvnek, mint jelrendszernek az
emberi érintkezésben való
kölcsönös felhasználását jelenti.

INFORMÁCIÓ
Csak egyoldalú tájékoztatás, illetve
tájékozódás. Nincs (azonnali)
visszajelzés. Azaz az emberek
közötti beszédet jelenti! Pl. újságot
olvas valaki, rádiót hallgat, tv-t néz
stb.

A KOMMUNIKÁCIÓ TÉNYEZİI:
Olyan tényezıi, szereplıi a kommunikációs folyamatnak, amelyek nélkül közvetlen, emberi
kommunikáció nem jöhet létre.
Feladó [beszélı]

F

Mindkét részrıl alkotó folyamat, közöttük folyamatos

Címzett [hallgató]

C

szerepcsere zajlik.

Kód [ismert nyelv]

K

F és C számára is - legalább részben - ismertnek kell
lennie.

Csatorna [közeg]

Cs

Az a közeg, amelynek a segítségével az információ eljut Ftıl C-ig pl. levegı, telefon, újság, rádió stb.

Információ [üzenet]

I

Amit F közölni akar C-vel.

Kontaktus [kapcsolat]

Ko

F és C között fennálló kapcsolat, viszony, pl. fınökbeosztott, anya-lánya stb.

Kontextus [nyelvi környezet]

Kx

Amelyben az információ elhangzik.

Valóság

V

Egészében - vagy legalább részben - ismertnek kell lennie
C számára is.

A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA:
A beszélı [feladó] továbbítani akar egy üzenetet [információ] a hallgatónak [címzett].
Közöttük létezik valamilyen kapcsolat [kontaktus], ami befolyásolja az üzenet megformálását
(pl. szóhasználat, hangsúly, nonverbális jelek stb.). A szöveg egy bizonyos
szövegkörnyezetben [kontextus] hangzik el, amely megadja egy rövid üzenetnek is a pontos
értelmét, helyét. Az üzenet továbbítása valamilyen mindkét fél számára ismert nyelv [kód]
segítségével történik. Ez a siketek esetén természetesen a saját jelrendszerüket jelenti,
közlésfolyamat esetén az emberi nyelvet, de történhet csupán nem-verbális jelek segítségével
is. A hallgató akkor érti meg az üzenetet, ha legalább részben ismert számára az a
valóság(szelet), amirıl a feladó tájékoztatja, amire felhívja stb. Az üzenetet mindig
valamilyen közegben [csatorna] továbbítjuk, ha ez a levegı, akkor természetes, közvetlen
emberi kommunikáció történik. Elıfordulhat az is, hogy valamilyen mesterséges eszköz (pl.
Összeállította: Lengyel Attila

1

12.C osztály



Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 3. tétel
telefon, vagy akár rádió, televízió) továbbítja az üzenetet, ilyenkor több esetben közvetett
kommunikáció történik (lásd a tömegkommunikációról szóló részt).
KONTEXUS
KÓD
FELADÓ --------------- ÜZENET-KONTAKTUS --------------- CÍMZETT
CSATORNA
VALÓSÁG
A kommunikációs folyamat

A KOMMUNIKÁCIÓ FUNKCIÓI:
A kommunikáció funkciója azt a szándékot jelenti, amiért a feladó az üzenetet továbbítani
akarja. Ez lehet egyszerő tájékoztatás [referenciális funkció], de a beszélı kifejezheti saját
érzelmeit is [emotív funkció], vagy hatást akarhat gyakorolni a hallgatóra [konatív funkció].
Ezek a kommunikáció alapvetı funkciói. De a közlésfolyamatnak célja lehet az is, hogy a
beszélı egy létezı kapcsolatot fenntartson a hallgatóval, vagy újralétesítse azt, ha valamilyen
szubjektív okból eredı zavar (pl. a hallgató figyelme elkalandozott) támadt a folyamatban
[fatikus funkció]. Ez a zavar eredhet a nyelvi megformálás minıségének elégtelenségébıl is
(pl. nem megfelelı szóhasználat, rossz artikuláció, nem megfelelı hangerı), ilyenkor a
beszélı okozza a zavart [metanyelvi funkció]. Végül - ugyancsak a nyelvi megformálásból
eredıen - a közlésfolyamat irányulhat a hallgató szépérzékének fejlesztésére, esztétikai
gyönyörködtetésére [esztétikai funkció] is. Ennek sajátos területe a szépirodalom, de a
köznyelvi kifejezések között megfelelı nyelvi leleménnyel magunk is alkothatunk ilyeneket.
Tájékoztatás, ill.
tájékozódás [ábrázoló,
referenciális funkció]

Kifejezı [emotív] funkció

Az információra [i] irányuló funkció. A
valóság ábrázolása, véleményünk kö
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


zlése,
illetve az erre vonatkozó kérdés.
(Elsısorban kijelentı, kérdı modalitású
mondatok.)

A kommunikációs
folyamat alapvetı
A beszélıhöz [F] kapcsolódó funkció. funkciói. Minden verbális
Valamilyen belsı tartalom kifejezése, pl. (szóbeli) megnyilvánulás
érzelem, akarat. (Elsısorban felkiáltó, besorolható valamelyik
csoportba.
óhajtó modalitású mondatok.)

Felhívó [konatív] funkció

A hallgatóra [C] irányuló funkció. A
hallgató befolyásolása, pl. kérés, kívánság,
felszólítás. (Elsısorban óhajtó, és felszólító
mondatok.)

A kapcsolat fenntartása
[fatikus funkció]

A kontaktusra [Ko] irányuló funkció, pl.
Figyelsz? Érted? Célja a kommunikáció
létrehozása, fenntartása.

Értelmezı szerep
[metanyelvi funkció]

A kódra [K] irányul. A nyelvi megformálásra teszünk fel kérdést egy nem jól hallottértett szó miatt, pl. Hogyan? Mit mondtál?

Esztétikai [poétikai]
funkció

Az üzenetre [1] irányul. Alapja a nyelvi
lelemény, a nyelvi megoldásra irányítja a
figyelmet. A szépirodalomban a többi
funkció fölé helyezıdik.

Összeállította: Lengyel Attila

2

A kommunikációs
folyamat másodlagos
(kiegészítı) funkciói.
A fenti három alapfunkcióhoz járul(hat)nak.

12.C osztály



Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 4. tétel

4. tétel: A nem nyelvi kifejezıeszközök szerepe az emberi kommunikációban,
kommunikációs konfliktusok
NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ:
A nonverbális kommunikáció a közvetlen, emberi érintkezés nem nyelvi kifejezıeszközeit jelenti. (A verbális latin szó, szóbelit jelent.) Ezek többnyire ösztönösek,
pl., a félelem hátráló mozdulata, a születés utáni szopás azonnali képessége, vagy a mosoly.
De vannak közöttük kulturálisan meghatározottak is, pl. a karikaformára görbített
hüvelyk- és mutatóujj, az O.K. jelzés, amelyet az Egyesült Államokban az újságok hoztak
divatba. A 'minden rendben' jelentése azonban csak az angolszász országokban egyértelmő,
Japánban a pénzt, Franciaországban a semmit. És vannak olyan nem nyelvi kifejezıeszközök, amelyekben mindkét tényezı szerepet kaphat, pl. ha egy népes utcán egy férfi és
egy nı megy el egymás mellett, a férfi a nı felé fordul a testével, míg a nı elfordul tıle. A
közlésrendszer nem-verbális formáit csupán az 1960-as években kezdték aktívan
tanulmányozni, Július Faust, késıbb a 80-as években Allan Peace. Korábbi kutatója Charles
Darwin, aki az 1870-es években az emberek és az állatok viselkedésérıl és érzelemkifejezési
módjairól jelentetett meg tanulmányt. A késıbbi munkák ıt igazolták. Vizsgálatok szerint a
közlésrendszerünk mintegy 7 %-a verbális (kizárólag szóbeli), 38 %-a vokális (azaz zenei,
beleértve a hangszínt, a hanghordozást és a nem-beszédhangokat) 55 %-a (!) nem-verbális. A
legtöbb kutató egyetért abban, hogy a verbális közlést elsısorban információk átadására
használjuk, míg a nonverbálisat egymás iránti magatartásunk kifejezésére, illetve a
verbális közlés helyettesítésére.
A NONVERBÁLIS JELEK SZEREPE, FAJTÁI:
Felerısít(het)ik, megkérdıjelez(het)ik, illetve helyettesít(het)ik a szavakkal [verbálisan]
kifejezett tartalmat. Amikor azt mondjuk (vagy csak gondoljuk), hogy valaki hazudott
nekünk, tulajdonképpen arra figyeltünk (fel) (tudatosan vagy öntudatlanul), hogy valaki mást
mondott szavakkal, mint amit a teste (mimikája, gesztusai stb.) jelzett. A gesztusokat mindig
csoportokban (!) értelmezzük, sosem elkülönülten, mert egészen más következtetésre
juthatunk. Úgy, ahogy egyes szavak is mondatban, illetve szövegben nyerik el igazi
értelmüket.

Mimika

Az arc és a száj melletti izmok mőködése hozza létre. Arcjáték.
Egy ismert viselkedéskutató szerint 7-féle érzelem tükrözıdhet
arcunkon: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor,
érdeklıdés. Különbözı kultúrákban más a mértéke az érzelmek, és így
a mimikai kifejezések kimutatásának.
Bizonyos tevékenységet végzık tudatosan használják a mimika jeleit,
pl. színészek, politikusok, kártyajátékosok.

Gesztus

A kar és kéz mozdulatait jelenti.
Egy részük tudatos, más részük öntudatlan, de óhatatlanul figyelünk
rájuk. A kézfogástól a keresztbetett két kar szembenállást kifejezı
mozdulatán keresztül az üdvözlı integetésig számtalan változata
lehetséges
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


. Sokszor zavarjeleket (is) közvetítenek: a kezek tartása,
akaratlan mozgása idegességrıl, feszültségrıl árulkodhat, vagy éppen
hazugságot leplez le öntudatlanul.

Testtartás

Kifejezheti a témához, a beszélgetıpartnerhez való viszonyt.
A testtartás ösztönös, sokszor tudattalan tartalmakat hordoz a hallgatóval
(beszélgetıpartnerrel) szemben. Ide tartozik a meghajlás módja, a
leszegett fej, ülı testhelyzetben a lábak mozgása, elıre-vagy hátradılés
pl. egy üzleti tárgyaláson stb. Testtartásunk kifejezhet érdeklıdést,
figyelmet, vagy akár fájdalmat, pesszimizmust, netán megalkuvást is.

Összeállította: Lengyel Attila

1

12.C osztály



Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 4. tétel

Térköziség

Helyzet. Zónatávolság. Távolság a hallgatótól.
A másik féltıl való távolság kifejezi a hozzá való viszonyunkat. Általában
öntudatlanul állítjuk be, azonban ha nem a megfelelı, egyikünk közelebb
vagy távolabb lép. Velünk született képesség, de a kulturális
hagyományok módosíthatják. Szakértık megkülönböztetnek intim [15-45
cm], személyes [45-120 cm], társadalmi [120-360 cm] és nyilvános [360
cm felett] zónát.

HASZNÁLATÁNAK LEGISMERTEBB, NYILVÁNVALÓ TERÜLETEI:
■ Az 20. század elsı felében a filmmővészet egyetlen közlési módja a némafilm volt.
Legnagyobb hatású színésze Charlie Chaplin. A jó színész kritériuma az ilyen filmekben az
adekvát (az ábrázolt helyzetnek, érzelemnek megfelelı) mimika és gesztushasználat volt. A
hangosfilm feltalálásával - a nonverbális jeleket kiegészítve - a verbális képességek is
hangsúlyossá váltak.
■ Üzleti világ. Üzleti tárgyalások. Ügynökök. Cél az ügyfél meggyızése arról, hogy
szüksége van az adott termékre, szolgáltatásra stb. A nem nyelvi jelekbıl következtetve a
gyakorlott üzletkötı tudja, mikor kell még ajánlania, engednie a cél érdekében.
■ „Nıi megérzés", intuíció. A jobb oldali agyfélteke-dominancia következtében a nık
jobban figyelnek ezekre a jelekre. Annál is inkább, mivel csecsemıkorú gyermekeikkel
sokáig nem tudnak verbálisan érintkezni, így a gyermekes anyák ilyen irányú képessége
elmélyül. (Kevés nı figyelmét kerüli el, ha férje hazudik, viszont sok nı könnyen félre tudja
vezetni partnerét.)

Összeállította: Lengyel Attila

2

12.C osztály



Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 5. tétel

5. tétel: A magyar nyelv eredete, a nyelvtörténet korszakai
A MAGYAR NYELV EREDETE, ROKONSÁGA:

ugor
ısmagyar

obiugorok

magyar

vogul
(manysi)
osztják
(chanti)

Uráli alapnyelv
finnugor
finn-permi
finn-volgai
permi
volgai
közfinn
zőrjén
(komi)
votják
(udmurt)

mordvin
cseremisz

lapp

finn, észt,
lív, vót,
vepsze,
karjalai,
inkeri

szamojéd
déli

északi

nyenyec,
enyec,
nganaszan

szölkup
szajáni

A magyar nyelv eredete szerint közelebbrıl a finnugor, távolabbról az uráli nyelvcsaládba tartozik. Az uráli népek valószínőleg a nagy Volga-kanyar és az Urál között éltek
Európa keleti részén, egyes megközelítések szerint Nyugat-Szibériában, az Urál hegység
délkeleti lábánál. Az ısnyelv kb. 6 ezer évvel ezelıtt (Kr. e. 4000) válhatott szét finnugor
és szamojéd ágra, majd Kr. e. 3000 körül a finnugor ág vált szét finn-permi és ugor
ágra. Legközelebbi nyelvrokonaink az obi-ugorok: a vogulok és osztjákok, akik
magukat manysiknak és chantiknak hívják. İk az Ob folyó környékén éltek, és utódaik
(ma már nagyon kevesen) most is itt élnek. A tılük való elválás Kr. e. 2000 körül ment
végbe, mivel a feltételezett ıshaza területei a szárazság következtében elsivatagosodtak. Az
obi-ugorok ısei északabbra vándoroltak, míg a magyarok ısei maradtak, és áttértek a nomád
állattartásra, késıbb elkezdték a hosszú hazakeresést, majd 896-ban megtalálták azt a Kárpátmedencében.
NYELVTÖRTÉNETI KORSZAKOK:
A magyar nyelv életének öt korszakát különítjük el a legfontosabb nyelvi folyamatok alapján. Az
elımagyar korban még közös nyelvcsaládban éltünk az uráli népekkel, az ısmagyar kor a tılük való
elválás feltételezett idıintervalluma. Azért feltételezett, mivel kézzelfogható nyelvi emlékek nem
maradtak fent ebbıl a korból. Az elsı -
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fennmaradt és tanulmányozható - nyelvemlékek az ómagyar
korból származnak. így errıl a korszakról már részletesebb ismeretekkel rendelkezünk. Ez a kor a
magyar nyelvő írásbeliség kialakulásának kora, ez azzal is járt, hogy ki kellett alakítani a teljes magyar
hangrendszert, ami ekkor még igencsak ingadozott, hiszen nincs egységes köznyelv (és irodalmi
nyelv), csupán területi nyelvjárások. így mindig az adott szerzı nyelvjárása tükrözıdik vissza a
nyelvemlékekben mind a szóhasználat, mind a hangzás tekintetében.
A középmagyar korban erıteljesebb fejlıdés indul meg Európában a kultúra, a tudományok, s így
a nyelv területén is, hiszen minden tudományos felfedezést a nyelv segítségével lehet leírni, illetve
közismertté tenni. Ezért egységesítı törekvések kezdıdnek egy mindenki számára érthetı köznyelv
(és irodalmi nyelv) kialakításáért. Ez az egységesítés (szándékosan nem egységesülés) az újmagyar
korban - elsısorban Kazinczy Ferenc tevékenysége révén - történhetett meg azáltal, hogy az ország
északkeleti nyelvjárását mindenki számára kötelezı mintának tekintette, s mivel befolyása óriási
volt az akkori kulturális, irodalmi életben, így a szerzık „kénytelenek" voltak írásaikat az ı
elvárásaink megfelelıen javítani. Ez az ambivalens módon értékelhetı eljárás állította azonban helyre
nyelvünk egyenjogúságát és vezetett el a magyar nyelv államnyelvvé tételéhez. A magyar nyelv
történetének korszakait vizsgáló nyelvészeti módszer a diakrónia. (Lásd a szinkróniáról és diakróniáról
szóló fejezetet.)

Összeállította: Lengyel Attila

1

12.C osztály



Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 5. tétel
A korszakok röviden:

 Elımagyar kor:
Kr. e. 5 évezredtıl a Kr. e. 1. évezredig tart, a nyelvrokonainkkal (uráli-finnugor-ugor) való
együttélés ideje.
 İsmagyar kor:
Kr.e. 1. évezredtıl -896-ig (a honfoglalásig). A nyelvrokonoktól való elválás idıszaka A
magyar nyelv külön életének kezdete.
 Ómagyar kor:
896-tól -1526-ig (a mohácsi vészig). A magyar nyelvő írásbeliség kialakulásának korszaka.
Még nincs egységes köz- és irodalmi nyelv. Ekkor alakul ki a teljes (de még területenként
változó) magyar hangrendszer és a latin betős írás. Szórványok és szövegemlékek
megjelenése.
 Közép magyar kor:
1526-tól (a mohácsi vésztıl) -1772-ig (a magyar felvilágosodásig). Az igényes köz- és
irodalmi nyelv kialakulásának igénye jellemzi a korszakot. Mővelt írott nyelv kimunkálásán
fáradoznak.
 Újmagyar kor:
1772-tıl (a felvilágosodástól Bessenyei György: Ágis tragédiája) – napjainkig. Legfıbb cél:
nyelvünk jogainak helyreállítása, államnyelvvé tétele, egyenjogúságának biztosítása a
németesítı törekvésekkel szemben. Ehhez egységes magyar nyelvre volt szükség. Ortológusneológus-vita. Köznyelvként az ország északkeleti vidékének nyelvét fogadják el (Kazinczy Széphalom). 1844-tıl a magyar lesz a hivatalos államnyelv! A 20. század elsı évtizedeiben a
száz évvel azelıttihez hasonló erıteljes fejlıdés indul meg a nyelv területén (is), ezt egyes
szakemberek ún. második nyelvújításnak is nevezik. A nyelvújítás kora.

Összeállította: Lengyel Attila

2

12.C osztály



Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 6. tétel

6. tétel: A nyelvtörténet forrásai kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek
A NYELVTÖRTÉNETI KUTATÁSOK ANYAGA:
A nyelvtörténeti kutatások - a diakrón vizsgálati módszer segítségével - csak írásos (kézírásos
vagy nyomtatott formátumú) és ma is hozzáférhetı, tehát fennmaradt szövegek segítségével
tudnak visszakövetkeztetni az egyes nyelvtörténeti idıszakok nyelvállapotára. Természetesen
csak az irodalmi nyelv állapotára, hiszen a mindennap használatos köznyelv állapota nem
teljes mértékben egyezik meg az irodalmi nyelvével. Az írott emlékek valamilyen irodalmi
(pl. Ómagyar Mária-siralom) vagy hivatalos dokumentum (pl. A tihanyi apátság
alapítólevele) céljából íródtak, tehát feltételezhetıen az akkori legigényesebb
nyelvváltozat használatára törekvı szövegek maradtak ránk. Az ómagyar korból
mindenképpen. A késıbbi korokban - a nyomdatechnika elterjedésével - a költséges és
idıigényes kéziratos másolás helyett olcsóbb és gyorsabb sokszorosítás vált lehetıvé, ami az
igénytelenebb szövegek fennmaradásának is teret adott. így - gyakorlatilag a 16. századot
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


követıen - a köznyelv vizsgálata is lehetıvé vált. A modern, mai korban pedig akár a
társalgási nyelvet is vizsgálhatjuk, vagy akár egyes szociolektusokat (argó, szleng stb.). A
késıbbi szövegforrások vizsgálatát a nyelvújításról, illetve a nyelvmővelésrıl szóló fejezet
tartalmazza.
ÓMAGYAR KORÍ FORRÁSOK:
Az ómagyar kori források közé 896-tól, tehát a magyar nép honfoglalásától 1526-ig, azaz
a mohácsi vészig terjedı idıszak szórvány- és szövegemlékeit soroljuk.
A szórványok elszórtan megjelenı magyar szavakat tartalmaznak idegen nyelvő szövegekben,
amelyek a megtalálás helyétıl függıen lehetnek külföldiek, vagy hazánk területén talált
források. Az összefüggı magyar nyelvő szövegemlékek 200-300 évvel késıbbi
keletkezésőek. Ezek már vizsgálhatóak a nyelvállapot leíró és diakrón módszereivel egyaránt.
Az ómagyar kori nyelvemlékek még kéziratos formájúak, többségük kódexekben (kézzel
írott, többnyire vallásos tárgyú könyvekben) maradt fent kezdetben latin szövegek közé
ékelve (ún. vendégszövegként), késıbb önálló magyar nyelvő kéziratos könyvek lapjain
(pl. Jókai-kódex).
Szórványemlékek

Szövegemlékek

Idegen nyelvemlékbe beékelt (szórványos)
magyar szavak.

Összefüggı magyar nyelvő szövegek.

Külföldi szórvány

Magyar szórvány

Kéziratosak

Külföldön talált
szórványemlék.

Magyarország
területérıl származó
nyelvi emlék.

Pl.: Halotti beszéd és könyörgés (HB) [a
Pray-kódexben] 1192/95 Ómagyar Máriasiralom (ÓMS)
[a Sermones-kódex tartalmazza] 1300 körül

Pl.:Konsztantinosz
Phorphyrogenneténos
z
(Bíborbanszületett
Konstantin): A birodalom
kormányzásáról
a
bizánci görög nyelvő mő
950 körüli és 500
magyar szót tartalmaz.

írójuk nyelvjárását tükrözik. Az írásmód sokáig
nem egységes (hosszú ideig ingadozik az
Pl.: A tihanyi apátegyes hangok jelölése). A nyelvemlékek:
ság alapítólevele
vallásos és világi tárgyúak. Világosabb,
(TA) 1055-bıl, 55
színesebb hangzás, a szókészlet nagyfokú
magyar szót tarbıvülése jellemzi a szövegeket. Az alanyi és
talmaz, pl. kuues kut
tárgyas igeragozás ekkor alakul ki. Az igeidık
(köves kút), bolatin
száma csökken, pl. az elbeszélı múlt eltőnik
(Balaton).
(látá, nézé), az igekötık száma pedig
rohamosan gyarapodik.

Összeállította: Lengyel Attila

1

12.C osztály



Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 6. tétel
KÖZÉPMAGYAR KORI FORRÁSOK:
A források 1526-tól (a mohácsi vésztıl) - 1772-ig (a magyar felvilágosodásig) terjedı
idıszakból származnak. A szövegforrások a 16-18. század nagyléptékő társadalmi,
kulturális, irodalmi fejlıdését tükrözik mind a témájukat, mind mőfajukat, mind nyelvistilisztikai kifejezésmódjukat illetıen. A reformáció vallási megújító mozgalmának
következménye a Biblia protestáns szellemő fordításainak megjelenése. A reneszánsz világi
szemléletének elıtérbe kerülése - a középkor egyházi fennhatósága után - kedvezett a világi
témájú irodalmi mővek megjelenésének. A tudós humanista attitőd (magatartás) az ókori
klasszikus mővek fordításait, illetve átdolgozásait tőzte ki céljául. A stilisztikai, nyelvi
mőveltség igényének megjelenése pedig az elsı nyelvtankönyvek, helyesírási szótár és ahhoz
kapcsolódó szabályrendszer megjelenését hívta életre. Az európai mőveltség terjesztésének
igénye - elsısorban - a klasszikus európai nyelvek szókincsének szótár formájú feldolgozásait
tette szükségessé, természetesen a magyar megfelelıik közlésével.
Az elsı magyar nyelvő bibliafordítások.

Sylvester János: Új Testamentum - 1541.
Károli Gáspár: Ó- és Újszövetség - 1590, Vizsoly

A világi témájú szépirodalom
elsı emlékei ekkor íródnak.

Fordítások, átdolgozások, áttöltések pl. Bornemisza Péter
Szophoklész Elektra címő tragédiáját dolgozza át.

Késıbb önálló magyar alkotások
is születnek.

Históriás énekek, széphistóriák pl. Tinódi Lantos
Sebestyén, Gyergyai Albert, llosvai Selymes Péter mővei.

Eredeti magyar lírai munkák pl. Balassi Bálint mővei.
Az elsı magyar nyelvő eposz Zrínyi Miklós Szigeti
veszedelme.
A tudományos irodalom magyar nyelvővé válása
ekkor megy végbe.

Apáczai Csere János
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


: Magyar enciklopaedia - 1655.

Szótárak készülnek.

Szenczi Molnár Albert (latin-magyar szótár) - 1604.

Az elsı magyar nyelvtankönyvek ekkor készülnek. Sylvester János - 1539. Szenczi Molnár Albert - 1610.
Geleji Katona István - 1645.
Az elsı helyesírási tankönyv.

Dévai Bíró Mátyás: Ortographia Hungarica - 1549.

A stilisztika fejlıdése is ekkor kezdıdik.

Sylvester megállapítja, hogy a magyar nyelv alkalmas a
„kípes
beszídre",
azaz
képszerő
kifejezések
megalkotására.

Összeállította: Lengyel Attila

2

12.C osztály



Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 7. tétel

7. tétel: A társadalmi és területi nyelvváltozatok
Nyelvváltozat:
Minden nyelv különbözı változatokban él. Több nyelvváltozatot [nyelvréteget] használunk. Például az egységes köznyelvet és valamelyik nyelvjárást vagy szakmánkat
tekintve valamelyik szaknyelvet, életkorunkból adódóan esetleg az ifjúsági nyelvet. A
nyelvváltozatokat nem lehet élesen elhatárolni egymástól, hatnak egymásra, az egyes ember
nyelvhasználatában pedig összefonódnak. A köznyelv és egy adott nyelvjárás együttes
használatából alakul ki az adott tájegység regionális köznyelve, amely átmeneti
nyelvváltozat. A területi és a társadalmi megoszlás szerinti nyelvváltozatoknak jó esélyük
van arra, hogy idıvel önálló nyelvvé alakuljanak, különösen akkor, ha saját irodalmuk
van, ez történt a holland, portugál nyelv esetén. A nyelvváltozatok hatására minden
embernek kialakul a sajátos, csak rá jellemzı egyéni nyelvhasználata [idiolektus], illetve egy
adott, kisebb közösségre, családra jellemzı családi [familiáris] nyelvváltozat.
NYELVVÁLTOZATOK
Területi megoszlás szerint
[dialektusok]

Az egységesség igénye
jegyében

Nyelvjárások

Köznyelv

A nyelv területi változatai.
Elsısorban szókincsben
és hangzókészletben térnek el
a köznyelvtıl (pl. északkeleti,
mezıségi, csángó, dél-alföldi
nyelvjárás). Kisebb mértékben
nyelvtani rendszerük is eltérhet
a köznyelvtıl.

A nemzet nagy többsége által
használt (viszonylag) igényes
beszélt változat.

Társadalmi tagolódás
szerint
Szaknyelv
Egy-egy szakterület,
tudományág sajátos szó- és
kifejezéskészlete
[szakszókincs]
(pl. sportolók, bányászok,
orvosok; zene, színjátszás
stb. nyelve).

Társalgási nyelv

Hobbinyelv

A köznyelv kötetlenebb,
kevésbé igényes, családias
változata.
Irodalmi nyelv

Egy-egy szabadidıs
tevékenység, hobbi sajátos
szó- és kifejezéskészlete.
Rétegnyelv

A köznyelv írott változata.
Jobbára a köznyelv szavait
használja, de eredeti, mővészi
a szó- és szövegalkotása.

A nyelvnek életkor és
társadalmi rétegek szerinti
változatai (pl. az ifjúság, az
értelmiség nyelve, argó).

NÉHÁNY SZOCIOLEKTUS JELLEMZÉSE:
AZ IFJÚSÁG NYELVE
Gyorsan változik, jelentıs a köznyelvre gyakorolt hatása. Sok új szó [neologizmus] (pl. doga, diri),
köszönés- és megszólításforma keletkezik, s áramlik be a köznyelvbe. Stílusa határozott, ıszinte,
szókimondó, gyakran ironikus (pl. kispályás), hangvétele idınként nyers vagy akár
harsány. Durva és trágár kifejezései igénytelenségrıl, gondolkodásbeli szegénységrıl árulkodnak.
Viszont szellemes újításai, eredetisége, ötletessége és humora értékessé teszi.
ARGÓ
A bőnözıi csoportok saját nyelvváltozata. A beavatottakon kívül más nem érti. Létrejöttének oka a
leleplezıdéstıl való félelem, célja a csoporthoz tartozás kifejezése. Szóhasználatában gyakori az olyan
szavak használata, amelyeket egyáltalán nem értünk, de olyanoké is, amelyeket értünk, hiszen

Összeállította: Lengyel Attila

1

12.C osztály



Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 7. tétel
köznyelvi alakok, a csoporttagjai azonban más jelentésben használják, netán eltorzítják. Idıvel a
köznyelvbe kerülnek egyes szavak (pl. kaja, cucc, buli).
SZLENG
Az argó elemeinek bekerülése a köznyelvbe, illetve a társalgási nyelvbe. Az igénytelen beszélt
nyelvhasználatban terjed (pl. ciki, dumál). Szókészlete igen gyorsan változik, szüntelenül
újrateremtıdik az ifjúság, a sportolók, a katonaság stb. nyelvhasználatából (pl. csaj, csóró, pia,
sumákot).
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Itt a cél nem a titkosság, hanem az egyéni színezet megtalálása, a stílus variálása, élénkítése,
egyéniesítése, a köznyelvi normától való elszakadás. Használója a könnyedség, a komolytalanság
látszatát igyekszik kelteni, fiatalosnak akar tőnni. Alkalmazásának az alacsony mőveltség is oka lehet.
A trágár kifejezések nem tartoznak a szleng szókincséhez. Ma már gyakran az írott nyelvhasználatban
is terjed, pl. plakátokon, feliratokon.

NYELVJÁRÁSOK:
A nyelvnek földrajzi területekhez kötıdı változatai. Hazánkban nincs olyan nagy különbség, mint
pl. a német vagy az olasz nyelvben, ahol szinte meg sem értik egymást a különbözı nyelvjárást
beszélık. A magyar nyelvjárások fıként hangzókészletükben különböznek egymástól,
szókincsükben és nyelvtani szabályaikat tekintve kevésbé. Á nyelvjárások osztályozásával sok
magyar tudós foglalkozott (pl. Verseghy Ferenc, Pálóczi Horváth Ádám, Imre Samu, Deme László). E
két utóbbi kutató, rendszerében [A magyar nyelvjárások atlasza] 18 tiszta és 10 keverék
nyelvjárástípust különít el. Ezekbıl jellemez néhányat az alábbi táblázat.

1. Nyugati: É-Ny Dunántúl – Zárt ’e’. Nyitódó kettıshangzók (diftongus). Sok
helyzetben rövid magánhangzót ejtenek. Fınévi igenév képzıje: - nyi (pl. sietnyi)
2. Dunántúli: ÉK Dunántúl – Nincs diftongusuk!
3. Déli: Duna 2 oldalán D-Magyarországon – Ö bető használata pl. öszik = eszik
4. Tiszai: Tiszántúl középsı része – Körös-videkék. – Az ó, ı, é hangok helyén záródó
kettıshangzót ejtenek, erıs í-zés: pl. vírés.
5. Palóc: A Dunakanyartól északra esı területek, pl. Nógrád megye – Ajakkerekítés
nélküli ’a’. A köznyelvi á helyett rövid a hangot ejtenek. Ü hang helyett gyakran i
hangot, Ö helyett pedig zárt e-t használnak. A –t végő igék rövid alakját használják
múlt idıben pl. nyittam.
6. Északkeleti: ÉK-Magyarország – Gyakran megrövidül az í, ú, ő hang. Kijelentı mód
E/3-ban megjelenik az –n rag. Udvarias felszólításban ikes személyragot használnak,
pl. ne mennyík el!
7. Mezıségi: Erdély középsı része - O helyett a hangot ejtenek – Hosszú
magánhangzók helyett annak rövidebb változata él a toldalékokban. Archaikus
nyelvtani elemek, pl. az elbeszélı múlt megmaradása
8. Székely: Erdély D-i része – O helyett ’a’ hang használata. Van elbeszélı múlt és
régmúlt.
9. Csángó: Székelyföld déli része, ill. Moldva – Itt is van elbeszélı- és régmúlt.
A nyelvjárási szavak típusai:
 Alaki tájszók: Csak kiejtésükben térnek el a köznyelvi alaktól (pl. csalán = csollán).
 Valódi tájszók: A köznyelvi tárgyat, fogalmat a népnyelvben más, egyedi hangsorral
jelölik (pl. burgonya = pityóka).
 Jelentésbeli tájszók: A köznyelvben meglévı szó eltérı jelentésben használatos (pl.
bogár = légy).

Összeállította: Lengyel Attila

2

12.C osztály



Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 8. tétel

8. tétel: A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei
(sajtóműfajok)
A tömegkommunikációról:
A tömegkommunikáció a kommunikációnak az a fajtája, amely széles befogadó rétegnek
szóló, egyirányú és közvetett módon információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi eszközök
segítségével.
Funkciói:







információközlés, figyelemfelhívás
érzelemkifejezés, kapcsolatteremtés, -zárás, -tartás
esztétikai hatás, értelmező szerep
tájékoztatás a gazdasági, a politikai és a társadalmi élet aktuális eseményeiről
szándékuk a meggyőzés, a cselekvésre késztetés.

Tömegkommunikációs eszközök:





Médiaműfajok:
• sajtóműfajok
• rádiós műfajok
• televíziós műfajok

újságok
rádió
televízió
internet

Médium, média: tömegközlekedési és
tájékoztatási eszköz(ök).

A médiaműfajok közül a sajtó a legöregebb. Csoportosítása:
1. megjelenés rendszeressége (havonta, naponta stb.)
2. megjelenés, terjesztés hely (országos, határon túli, regionális)
3. tartalmuk szerint (politikai-közéleti, szórakoztató)
4. célzott közönség szerint
5. nyelvük szerint (egy vagy többnyelvű)
Újságírásban 2 féle műfajcsoportot különböztetünk meg:
• Tájékoztató (információs) sajtóműfaj.
• Véleményközlő (publicisztikai) sajtóműf
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


aj.
Tájékozató sajtóműfajok:
 Hír: 5 kérdésre ad választ (ki, mit, hol, mikor, miért?) A publicisztika alapműfaja.
 Információ: A hír alapja, hírláncok összessége.
 Közlemény: Intézmény, vállalat, vagy szervezet közérdekű információja.
 Tudósítás: A tudósító a helyszínen számol be az eseményről. Leíró jellegű. Saját
véleményt nem mond.
 Riport: Az interjúban személyesen szólalnak meg az emberek.
 Interjú: Általában jelentős személlyel szokás készíteni. Kérdésekből áll, párbeszédes
formát ölt.
 Portré
 Nyilatkozat
Véleményközlő sajtóműfajok:
 Cikk: Aktuális témához kapcsolódik, az élet bármely területéről szólhat.
 Kommentár / hírmagyarázat: Az események hátterét, összefüggéseit világítja meg.
Összeállította: Lengyel Attila

1

12.C osztály



Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 8. tétel
 Glossza: Rövid, tömör, ironikus hangvételű, amely negatív jelenséget bírál. Számít az
olvasó humorérzékére.
 Jegyzet: A publicisztikában gyűjtőfogalom. A témákhoz az újságíró kifejezettem
egyéni módon nyúl.
 Nyílt levél: Levélformában, ismert, fiktív személynek.
 Olvasói levél: Az olvasottakkal kapcsolatos írás.
 Kritika: Művészi alkotás. Színházi előadás, regény, kiállítás objektív bírálata.
Lényege, hogy mindig hozzáértő személy készítse.
 Ismertetés: pl. könyvajánlás.
 Recenzió: Értékeli, értelmezi a bemutatott művet.
 Vezércikk
 Esszé
A tanulmány és a monográfia a tudományos szaksajtó műfaja. Az esszé emelkedő, elmélyült,
irodalmi és tudományos jellegű, személyes hangvételű írás.
A tömegkommunikáció hatáskeltő, figyelemfelkeltő eszközei:
 A színek célzott használata: élénk színek, kontrasztok;
 Hangerő változtatása: pl. a reklámok hangosabbak;
 Nyomtatásban: külalak, betűstílus, betűszín, kiemelés, aláhúzás;
 Képi témaválasztás;
 Nyelvi stílus.
Kiegészítés:
RÁDIÓS MŰFAJOK:
1. Terjesztés szerint: országos, települési..
2. Fenntartó szerint: közszolgálati (állami támogatásból, előfizetők pénzéből);
kereskedelmi (magánerő, reklámok); társadalmi, civil (kisebb közösségek által
fenntartott).
3. Műsorok témaköre szerint: egyprofilú (1 téma), illetve többprofilú.
TELEVÍZIÓS MŰFAJ: (lehetnek élő adások, illetve előre rögzített és megszerkesztett ún.
konzerv adások.)
• Kiterjedtsége szerint: világméretű, országos..
• Működtető szerint: közszolgálati, kereskedelmi..
• Sugárzott műsor jellege szerint: egyprofilú, többprofilú műsorok.

Összeállította: Lengyel Attila

2

12.C osztály



Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 9. tétel

9. tétel: A magyar nyelv szófaji rendszere
A szavak szófaji csoportosításakor általában három szempontot szoktak figyelembe venni:
 a szó jelentését,
 a szó alaktani [morfológiai] viselkedését (lehet-e toldalékolni vagy sem)
 a szó mondatbeli [szintaktikai] szerepét.
A nyelvtudomány történetében a három szempont elsıdlegessége változott. A ma
legelfogadottabb szófaji felosztás mindhárom szempontot figyelembe veszi.
Jelentésük alapján
[szótári szó]

Alaki sajátosságaik alapján
[szóalak]

Mondatrészértéke,
szövegbeli szerepe alapján
[szóelıfordulás]

Fogalmi jelentéssel rendelkezı
szavak (pl. nyit, ajtó, szép).
Viszonyjelentéssel rendelkezı
szavak (pl. alatt, is, pedig).

Toldalékolható szavak
(pl. szónak, beszélget, ajtót).
Nem toldalékolható szavak
(pl. is, a).

Annak vizsgálata, hogy a szó
lehet-e önálló mondatrész,
illetve lehetnek-e saját
bıvítményei.

A magyar nyelv szófaji csoportjai:
1, Alapszófajok:
 Valódi alapszófajok: Jelentésük önálló, tartalmas fogalmi jelentés. Toldalékolhatók.
Önállóan mondatrészek, bıvítményeket vehetnek fel. Ide tartozik az ige, fınév, melléknév,
számnév, határozószó.
- Az ige: (pl. ír, írok, írna, írj)
- Fınév: 2 részre osztható – köznév (pl. fiú, könyv) és tulajdonnév (pl. Katalin,
Belügyminisztérium).
- Melléknév: (pl. kedves, csinos)
- Számnév: 2 részbıl áll – határozott és határozatlan számnévbıl. Határozott része 3
egységre bontható: tıszámnév (pl. öt, tíz); törtszámév (pl. ötöd, tized); és sorszámnév
(pl. ötödik, tízedik). Határozatlan ré