Informatika | Gazdasági Informatika » Az informatika gazdasági alkalmazásainak módszertana

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 72 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:229

Feltöltve:2010. június 30.

Méret:607 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA K E L E T I K Á R O LY G A Z D A S Á G I K A R G A Z D S Á G I I N F O R M AT I K A S Z A K I N FO R M AT I K A G A Z DA SÁ G I A L K AL M A Z Á SA I NA K M Ó D SZ E RTAN A VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK É V: 2 0 0 3 B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI ELŐSZÓ Jelen jegyzetet a Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar II. éves hallgatói készítették irodalmazási munka és dr. Halasy Gyula 2003 I félévben tartott előadása alapján. Jelen dokumentumot minden Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar hallgatója saját tanulmányai részére szabadon felhasználhatja. Minden egyéb célú felhasználáshoz a kari igazgató hozzájárulása szükséges. Az anyag fejezeteit a következő hallgatók készítettek az anyag minősége az ő munkájukat tükrözi és tartalmáért ők felelősek. Az anyagot dr Halasy Gyula átnézte és az anyagot tartalma

alapján közreadhatónak ítélte meg és a vizsgákra való felkészüléshez megfelelőnek találta. Vállalati információs rendszerek, általános rész: Mozsár Lívia Számviteli modul: Szilvási Szilárd Pénzügyi modul: Wlaszlovits Péter Készlet modul: Újváry Violetta Eszköz modul: Dóka Katalin Controlling modul: Czekmeiszter Henriett Köszönet munkájukért. Dr. Halasy Gyula Címzetes egyetemi docens 2. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI VÁLLALATIRÁNYITÁSI RENDSZEREK FEJLŐDÉSE INFORMATIKAI PROJEKTEK ISMERTETÉSE VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLŐDÉSE Vállalatirányítási rendszerek alkalmazása a vállalatok számára ma már egyértelműen a versenyképesség megteremtésének, megőrzésének stratégiai eleme. Fontos, hogy a rendszer jól működjön, folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni a költségek alakulását, a vevők igényeit. Ugyanakkor az egyes vállalatok igényei, adottságai,

lehetőségei jelentősen eltérhetnek. Az informatikai fejlesztőknek teljesen birtokában kell lennie a szakmai eljárásoknak, nehogy „szoftverkrízis” következzen be-erre példa az 1980-as években volt, felismerték hogy az információs rendszerek leírására alkalmazott modellek és módszerek hiányosak. Régen úgy gondolták, hogy a modellekben fontos a grafikus ábrázolás. Arra koncentráltak mit kell csinálni és nem arra, hogy hogyan. Az utóbbi évtizedekben már egyre korszerűbb programozási nyelvek, adatbázis-kezelő rendszerek segítik az egyre korszerűbb rendszerek létrehozását. Napjainkban a globalizáció, a világpiac minden korábbinál nagyobb mértékű kiterjedése, az egyre növekvő, az egész világra kiterjedő kereskedelem, a rohamos nagyon agresszív technológiai fejlődés és még további tényezők egyre keményebb piaci versenyt eredményeznek, s újabb és újabb versenytársak jelennek meg a piacon. A kemény versenyben azok a

vállalatok tudnak hosszú távon versenyképesek maradni, amelyek céljaik érdekében egyesítik és egyre jobban összehangolják erőforrásaikat. A vezetés szakirodalmában a vállalatirányítási rendszert, olyan stratégiai elemnek tekintik, amely egyaránt hozzájárulhat a vállalat szervezeti hatékonyságának, valamint a piaci versenyképesség növeléséhez. A megfelelő rendszer használata lehetővé teszi a vállalatok számára operatív rendszereik (pl. termelés, raktározás) ellenőrzését, az állandóan változó versenykörnyezetben való lépéstartást. Napjainkban megnőtt a legkorszerűbb magas fokon integrált, széles körű vállalati funkcionalitást megvalósító információs rendszerek szerepe. Magyarországon egészen az 1990-es évek kb. első harmadának végéig a hazai vállalatok csak elszigetelten alkalmaztak az elméleti követelményeknek is megfelelő információs rendszereket. Az információ rendszer felépítése szinte az összes

vállalatnál a könyveléssel és a bérszámfejtéssel kezdődött. Ezzel egy-időben pl a kereskedelem irányítása nagyon sokszor csak az értékesítési funkciók operatív irányítását jelentette. Ezen funkciót nem is integrálták a rendszerbe, hanem mindegyik értékesítési felelős manuálisan vagy saját számítógépen követte figyelemmel az eladás alakulását, megoszlását. Nem kis részben ezen integráció hiányának köszönhetőn nem volt összhang az értékesítési célok és a gyártás között. A „vad informatika”, azaz az elszigetelt elemek, illetve megoldások alkalmazása időszakában a vállalatok még nem törekedtek az információs rendszer integrálására és differenciálására. Az információs rendszer elemeivel kapcsolatos döntéseket már ebben az időszakban is a vállalat vezetése hozta ugyan, az integráció mégis gyenge volt. 3. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Kb. az 1990-es évek első

harmadának végére érett meg a komplex feltétel rendszere annak, hogy a magyarországi vállalatok is áttérjenek a kor követelményeinek leginkább megfelelő, legkorszerűbb vállalatirányítási rendszerek alkalmazására. Fontos szerepe volt a rendszerváltásnak, a piac-gazdaság kialakulásának, a Cocom-listák eltörlésének, a csúcstechnológia korábbinál nagyobb mértékű beáramlásának. Világszerte fontos szerepe volt a standard, szabványos, azaz készen megvásárolható, s a vállalati egyedi igényeknek megfelelően testre szabható rendszerek piaca rohamos bővülésének, mely rendszerek jelenthették és jelenthették és jelenthetik ma is elsősorban a legkorszerűbb, globális, azaz magas szinten integrált, legszélesebb vállalati funkcionalitást megvalósító megoldásokat. Fontos a komplexitásra való törekvés, hiszen az informatika ma már nemcsak csupán közreműködik, hanem koordinálja egy-egy feladat-csoport, illetve folyamat

(termelés, logisztika, karbantartás, marketing, pénzügyek,.) elemeit, műveleteit Ezek a rendszerek nagyon erős folyamat szemléletű megközelítéssel készülnek. Alkalmasak valamennyi üzleti folyamat hatékonyságának egyidejű, együttes növelésére, döntő mértékben hozzájárulhat a vállalatok szervezeti hatékonyságának növeléséhez. Az üzleti folyamatok hatékony végrehajtása és a hatékony vállalatirányítás mellett az informatika támogatja a marketing kommunikációt, az értékesítést, gyártási folyamat tervezést (CAPP), és számtalan egyéb tevékenységet. Az informatikának egyre fontosabb szerepe van a vállalatok fejlődésében. Szinte ugyanannyira képes hozzájárulni a vállalat fejlődéséhez, mint a kutatás. Fontos tényező, hogy egy vállalat mennyire tudja kiválasztani a számára legmegfelelőbb megoldást jelentő erőforrás-tervező rendszert (ERP). A változási kényszer a szervezetek számára azt jelenti, hogy mindig

valami újat kell létrehozniuk. Stratégiai céljaik eléréséhez projekteket kell megvalósítaniuk A vezetés egyik dimenziója a szervezetben, hogy biztosítsa az éppen aktuális közvetlen célok és napi feladatok folyamatos és eredményes teljesítését. Pl: egy széria terméket előállító vállalatnak a beszerzést, készletezést, gyártást, összeszerelést, minőségellenőrzést, raktározást folyamatosan figyelnie kell, ezek a feladatok az operatív menedzsment feladatkörébe tartoznak. A stratégia menedzsment feladata pedig, hogy meghatározza a szervezet jövőbeni változási pályáját. A vállalatvezetés-menedzsment feladatai alatt értünk valamennyi az informatikához kapcsolódó vezetői (tervezési, irányítási, ellenőrzési) feladatokat, amelyeket egy vállalatnál meg kell oldani. Magában foglalja projektek tervezését, irányítását is A projekt egyedi folyamatrendszer, amely kezdési és befejezési dátumokkal megjelölt, specifikus

követelményeknek (érték) megfelelő célkitűzés elérése érdekében vállalt és kontrollált tevékenységek csoportja. 4. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI INFORMATIKAI PROJEKTEK ISMERTETÉSE EGY PÉLDA A PROJEKT ALAKÍTÁS TÉVELYGÉSEIRE Egy adott (létező) vállalatnál a projekt folyamatok egyre áttekinthetetlenebbé, követhetetlenebbé váltak a vezetőség számára. A számításba vehető szoftverek közül annak a cégnek az ajánlatát fogadták el, amelyik jelentős kedvezményt ajánlott fel a cég számára. Az első fázisban a menedzsment a vázolt problémákban alapvetően számítástechnikai feladatokat vélt felismerni és ezért érthetően, az informatikai részleget bízták meg azok megoldásával. A részleg munkatársai hamar felismerték a program ábrázolási képességeit és látványos grafikonokkal igyekeztek elkápráztatni a menedzsmentet. A második fázisban rövid időn belül világos lett a vezetés

számára, hogy ezáltal valójában nem sokkal tud jobban eligazodni és beleszólni a valós történetekbe. Ezért létrehoztak egy projekt irodát, vezetővel és számos beosztottal. Tekintettel arra, hogy a projektvezető nem sok ismerettel rendelkezett, egy “külső szakértőt “ vett fel a munkák érdemi irányítására. A szakértő azonban helyi- illetve vállalatismereti hiányában csak a program különböző funkcióit mutatta be a menedzsment számára, ami azonban kevés volt a folyamatok jobb átláthatóságához és irányíthatóságához. Ezután a harmadik fázisban a munkát ismét az informatikai részlegre bízták; addigra már felismerve, hogy a megoldás kulcsa nem az eszközökben, hanem a módszerekben rejlik. A menedzsment ezután egy jó nevű, projektmenedzsment módszertanokkal foglalkozó szaktanácsadó céget kért fel a vállalati folyamatok átvilágítására és a megfelelő belső szabályzatok kidolgozására. A tanácsadó cég

munkatársai azonban nem vették figyelembe a helyi adottságokat, a cég-specifikus jellemzőket és egy meghatározott igen drága termék mellé tették le a voksukat. Mivel a szakértői javaslat indokolatlanul magas költségbe vitte volna bele a céget, a menedzsment azt elvetve egy másik, ugyancsak jó nevű projektmenedzsment szaktanácsadó céget bízott meg a munkák folytatásával. A cég munkatársai egy “ütőképes” projekt-teamet hoztak létre, majd feltérképezték a lehetőségeket és a cég szoftverstratégiáját és ezután kidolgoztak egy új belső szabályzatot és elkezdték a tényleges munkát. (Forrás: Dr. Papp Ottó: Projektmenedzsment a gyakorlatban) 5. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI A PROJEKT ÉLETÉNEK, FÁZISAINAK BEMUTATÁSA Az első fázis a koncepció: Itt alakul ki a projekt iránti megvalósítási kötelezettség. A koncepció fázis lezárásakor világosan és egyértelműen dokumentálni kell a

termék célját és tervezési paramétereit. Az új termék ötletét-amely származhat belülről, egy alkalmazottól, vagy kívülről, egy potenciális ügyféltől, aki megkérdezi megvásárolható-e a termék-bemutatják a szervezetnek. Ha a termék belefér a cég kapacitásába és szellemiségébe, még a projekt elfogadásáról hozott bármilyen döntés előtt átfogó tanulmánytervet kell készíteni. Ha lehetséges ennek a tervnek tartalmaznia kell a projektmenedzser személyét. A második fázis a tervezés, szervezés fázisa: Ha a javasolt új termék elfogadható a szervezet számára, akkor azt olyan részletességgel kell megtervezni vagy meghatározni, hogy a terv kidolgozható legyen a koncepció-fázisban kijelölt határon belül. Át kell gondolni a projekt-team összehívását is A harmadik fázis: A végrehajtás és a tervezés. Fontos, hogy a team, a felső vezetés és a vevő folyamatosan tájékoztatást kapjon a bevételek, kiadások, költségek

és az előre látható esetleges kedvezőtlen események alakulásáról. A negyedik fázis: A befejezés. A projektjelentések felbecsülhetetlen információforrást biztosít, amely más projektek számára is rendkívül hasznos lehet. Az elemzésnek tartalmaznia kell az alkalmazott módszerek sikerességét, a team-tagok teljesítményét, valamint a szállíthatók megbízhatóságát. A hagyományos rendszerfejlesztési eljárásokban a végfelhasználók meglehetősen passzív szerepet játszottak. A modernebb információrendszer-fejlesztési eljárások ezzel szemben teljesen eltérő szerepet szánnak a végfelhasználóknak. Nekik kell mindazon kritikus döntéseket meghozniuk, amelyek lényegesen befolyásolják a tervezés szervezés további menetét. Az információrendszer fejlesztésének módszertana alkalmazása azonban önmagában nem tudja garantálni a projekt sikerét. Csak helyesen alkalmazott projekt-irányítási módszerek alkalmazásával tudja

szolgáltatni a megfelelő eredményt. Az információrendszerfejlesztési módszertan csak elemzési és tervezési módszerekkel foglalkozik, míg a projektirányítási kérdésekkel a PRINCE módszertan foglalkozik. 6. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Koncepció Tárgyalása során feltételezzük, hogy a projektet az anyaszervezet elfogadta. 1. A PROJEKTCÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSA Nagyon fontos tényező a lehető legpontosabban ismerni és meghatározni a projekt célkitűzéseit. Az implicit célkitűzéseket kell körültekintően átgondolni, mielőtt bármilyen ésszerű tervezés elkezdődhetne. 2. ELFOGADÁSI KRITÉRIUMOK A projekt elfogadása előtt egyértelműen ki kell jelölni a projekt elbírálásának kritériumait. Tehát időben, a költségvetésen belül és a megfelelő specifikációt elérve kell megvalósítani. Az elfogadható variációkat minden esetben meg kell vitatni és rögzíteni kell. Előfordulhat például,

hogy a projekt korai megvalósítása rosszabb, mint egy bizonyos fokú késés. 3. A PROJEKTMENEDZSMENT KINEVEZÉSE, SZÜKSÉGESSÉGE Változás minden szervezetben megtörténik. Amíg a funkcionális igazgató a kezében tudja tartani, addig általában teljesen normális a feladat, és nem igényel speciális intézkedéseket. Ám ha a változások mértéke szétfeszíti az erőforrásokat, és a változtatás más funkciókat is érint, akkor nehézségek merülnek fel. Ebben a fázisban ismerik fel, hogy szükség van a “projektmenedzsment” valamilyen formájára, és megbízzák a “projektmenedzsment”. Természetesen kívánatos, hogy a lehető legkorábban nevezzék ki ezt a személyt. 4. A PROJEKT “NYILVÁNTARTÁS” A projektnyilvántartás, vezetését még a projekt koncepció fázisában, a lehető leghamarabb el kell kezdeni. 5. A PROJEKT-TEAM KINEVEZÉSE A projektmenedzsernek részt kell vennie a projekt-team tagjainak-különösen koordinátorok, a könyvelő

és a beszerzési munkatársak-kiválasztásában. a 6. A TERVEZÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTEL Projektmenedzsment és a projekt-team tagjait a lehetőségekhez mérten be kell vonni őket a projekttermék meghatározásának előkészítésébe és az abból következő tervezési munkába. 7- A TERVEZÉSI TECHNIKÁK KIVÁLASZTÁSA Terveket legalább két célból lehet előkészíteni: a feladat sikeres végrehajtásának meghatározására (megvalósíthatósági tanulmány), vagy a projekt vezetőségének segítésére (menedzsmenteszköz) 8. A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSA Nagyon fontos precízen felderíteni a rendelkezésre álló szoftver szolgáltatásait. 7. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Tervezés-szervezés 1. A SPECIFIKÁCIÓ FRISSÍTÉSE A VEVŐVEL A koncepció fázis tartalmazhat egy megvalósíthatósági tanulmányt. Ennek eredményei változást idézhetnek elő a termék specifikációjának részletezettségében.

Minden esetleges változtatásról meg kell egyezni a vevővel, és amiben megegyeztek, ezt még a szerződés aláírása előtt be kell építeni a specifikációba. További változások keletkezhetnek a szervezési fázisban. A vevővel ezekről is meg kell állapodni 2. BESZERZÉSI TÉTELEK Minden beszerzési tételt címzetten kell szerepeltetni a tervben, nem lehet csupán összevonva utalni rájuk. A beszerzési munkatársaknak biztosítania kell, hogy a projektmenedzsert bevonják az alvállalkozók és szállítók kiválasztásába. 3. BIZTOSÍTANI, HOGY MINDEN TERVET HATÁRIDŐZZENEK Meg kell győződni, hogy a terveket határidőzték-e, hogy biztosak lehessünk naprakészségünkben, illetve abban, hogy a megbeszélések során ugyanarról a tervről beszélünk. 4. HÁLÓTERVEK ELKÉSZÍTÉSE Használjunk papírlapot, arra készítsük el. Próbáljuk meg balról jobbra haladni A projekt adott részének elvégzéséért felelős személyt mindig vonjunk be a hálós

logika megrajzolásáról szóló megbeszélésekbe, különösen ott ahol majd nehézségek merülnek fel. A tevékenység elvégzéséért felelős személyt mindig vonjuk be az időtartamok és /vagy függőségi idők megvitatásába. Ennek elmulasztása esetén a háló hitelét veszheti Amikor megrajzoljuk a hálót, ne addig próbáljuk meg használni az időtartamokat, vagy bármely más erőforrás információt, amíg a hálót nem fejeztük be. Kerülni kell a túlzott részletességet, nem kell több részletet bevonni, mint amennyire a projekt ellenőrzéséhez szükség van. Azért persze mindig fennáll a kísértés, hogy több részletet vonjunk be, mert azt hisszük, hogy ez javítja az ellenőrzési képességet. Egy nagy hálót mindig le kell bontani alprojektre Miután megrajzoltuk az első hálót ellenőrizzük a logikát. Meg kell bizonyosodni, hogy a kimenő tevékenységek ténylegesen függnek az összes beérkező tevékenységtől. Ne rendeljünk számokat

a csomópontokhoz. Vigyük be a projektet az alkalmazott rendszerbe Ezután az esetleges hibák kijavítása után végezzük el a szükséges idő-erőforrás-költségelemzést, és hasonlítsuk össze az eredeti projekt célkitűzésével. 8. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Végrehajtás A projekt vezetésére vonatkozó jó tanácsok a következők: 1. INFORMÁCIÓÁRAMLÁS Biztosítsuk, hogy az információ szabadon áramoljon a hálóból a hálóba, illetve egyéb tervekbe. 2. TERVEZÉSI RUGALAMSSÁG Egyetlen tervet sem szabad bebetonozni. Háló alkalmazásakor az újrarajzolás elég gyakori, s szükséges. 3 A HÁLÓK ELŐREJELZŐ EREJE Amikor probléma merül föl, feloldásra használjuk ki a hálók előrejelző erejét úgy ,hogy elvégzünk egy “mi lenne, ha” gyakorlatot, ahelyett, hogy sok időt és érzelmi energiát fordítanánk az ok felfedezésére. 4. AZ ELŐREHALADÁS JELENTÉSE Az előrehaladást mindig a lehető

leggyorsabban és legpontosabban kell jelenteni, de a sebesség fontosabb a pontosságnál. A mostani, + - 10 százalékos pontosságú információk sokkal hasznosabb, mint ugyanaz az információ + - 2 százalékos pontossággal a jövő héten. Befejezés A projekt befejezésekor a projekt-teamnek ritkán a van lehetősége elvégezni az összes post mortern tevékenységet. 1. TEVÉKENYSÉGEK FELJEGYZÉSE A tényleges tevékenységidők tervezett időkkel való összehasonlításának adatait meg kell vizsgálni, és ahol jelentős eltérések merülnek fel, ott az okokat a jövőbeni hivatkozások miatt fel kell tüntetni. 2 PROJEKTNYILVÁNTARTÁS A projekt “nyilvántartását” a hasonló természetű jövőbeni projektek érdekében át kell alakítani jelentéssé. A projekt minden olyan részét, amely valószínűleg eseti “követelés” részét képezheti, részletesen le kell írni, s ugyanígy bármely, a projektből levont tanulságot is megfelelően fel kell

jegyezni. 9. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI ERP RENDSZEREK ALAPVETŐ TULAJDONSÁGAI (WINDIRECT RENDSZER) A WinDirect rendszer a legmodernebb technológiával készült hazai fejlesztésű szoftver, amely a bonyolult céghierarchiával rendelkező nagyvállalatok szoftvere tud lenni, de ugyanakkor funkció-, szolgáltatás-, ár- területeken - lehetséges skálázhatósága miatt alkalmas kis- és középvállalatok feladatainak ellátására is. A rendszer jelenlegi állapota hosszú évek elméleti és gyakorlati tapasztalataira épül. Már a 90-es évek elején létezett egy Direct nevű rendszer, melyet számos - elsősorban kereskedelemmel foglalkozó - cég használt. Nem csak magyar, hanem külföldi cégek is A Direct rendszer fejlesztése ReMIND fejlesztéssel történt. A cég egyik ügyvezetője a ReMIND egyik fejlesztési vezetője volt, amely a maga korában a legnagyobb hazai szoftver-fejlesztési project volt, olasz üzletemberek

támogatásával. A ReMIND egy szoftverkészítő szoftver A ReMIND fejlesztés befejeztével új vállalkozás indult (a Commit Kft. elődje), amely az alkalmazói szoftverek fejlesztését tűzte ki célul. A Direct rendszer is ekkor készült és a rendszer filozófiájának és ennél fogva lehetőségeinek sikere volt a Commit Kft megalakulásának ösztönzője. A WinDirect integrált rendszerének egyik legfontosabb ismérve, hogy a cég működése során keletkező adatokat csak egyszer viszik be a rendszerbe -mégpedig ott, ahol a legtöbb hozzá kapcsolódó információ áll rendelkezésre-, amelyeket azután egy adatbázisban tárol. A rendszerben a bizonylati elv van megvalósítva, amely az egyes bizonylatok közötti összefüggések, adatáramlások biztonságos kezelésében testesül meg. Az egyszeri adatbevitel előnye, hogy nem csak a hibák, a félreértések kerülhetők el, de a költségek is minimálisra csökkenthetők. Építőkockára emlékeztető

felépítésének-ének köszönhetően darabokból is összeállítható, azaz elég csak azokat a részeket megvásárolni, amelyekre éppen szükség van. Az egyes modulok később tetszés szerint kombinálhatók a cég fejlődésével, tevékenységi körének bővülésével párhuzamosan. Előfordul, hogy az előre elkészített, standard modulok nem felelnek meg teljes egészében a megrendelő igényeinek. A rendszer alulról n yílt, bizonyos beavatkozási pontokon akár a felhasználó is képes a beépített script-nyelv segítségével, a futás közbeni felhasználói felület-, menü-, és listaszerkesztők segítségével saját elképzelésére és tudására szabni a feladatot. De akár az adatbázist is képes olyan módon bővíteni a felhasználó, hogy a felhasználói felületen az õ adata is ugyanolyan adattá válik például lekérdezési szempontból, mint amit a fejlesztők biztosítottak számára. A WinDirect rendszer filozófiájában a bizonylatoknak

nagy jelentősége van. A WinDirect rendszer mögött egy általános elv vonul végig. Ez az ún bizonylatkezelés A lényege az, hogy egy cég életében keletkező adat valamilyen bizonylat formájában (bizonylaton) jelenik meg, ennek az adatnak aztán ettől kezdve önálló élete lesz. Ez az elv természetesen gyakorlati formában is megjelenik a cégek mindennapjaiban. A vevői rendelés bizonylat az üzletmenet egyik legelső bizonylata, amikor a termékeket, szolgáltatásokat megrendelik. A vevői rendelés tulajdonképpen egy olyan bizonylat, amely által a felhasználó nyilvántartást vezethet arról, hogy melyik ügyfél, milyen terméket, milyen áron és mennyit rendelt. A vevői rendelés alkalmával tudni kell, hogy az adott cég raktárkészlete csökkeni fog . 10. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI A SZÁLLÍTÓI RENDELÉS: A raktár megadása akkor szükségszerű, ha azt szeretnénk, hogy a készleten lévő áruk közé

bekerüljön az úton lévő áruk bejegyzése, vagyis, hogy lehessen rá számítani, hogy mikor milyen termék fog beérkezni a raktárunkba. Ettől még sem a készlet, sem a szabad készlet nem fog változni. A GYÁRTÁSI ÁRUMOZGÁS A bizonylat a raktárosok bizonylata. Munkalapokra (gyártási lap) lebontva lehetséges az árukiadás. Két raktár szükséges a bizonylathoz, az egyik az, hogy melyik raktárból történik az árukiadás, a másik, pedig az, hogy melyik raktár a célraktár, vagyis a gyártás raktára. A gyártás befejezéséig a termékek nem tűnnek el a cégtől, hanem a gyártás színhelyére (a szerelőműhelybe, konyhába, szervizbe, stb.) kerülnek A gyártási árumozgás tehát egyik raktárból áthelyezi a terméket a másik raktárba, majd "bejátszik" a gyártási lapra is, hogy lehessen látni, hogy hol tart a folyamat. A raktáros láthatja, hogy mi az adott gyártási lapon az igény, hogy milyen módon történtek az eddigi

árukiadások. Ez a bizonylat szolgál egy adott (még nem lezárt!) gyártási lapra történő termék kiadásra és visszavételre egyaránt. Egy gyártási lapra akármennyi gyártási árumozgás bizonylat aktiválható. A bizonylat alján mindig látható a gyártási lap állapota és a státuszok alapján szűréseket is lehet végezni A DIREKT BESZERZÉS: A bizonylat elsősorban a sorozatszámmal rendelkező termékeket kezeli (vonalkód-olvasási lehetőség), de természetesen lehetséges kézzel is felvinni termékeket, és persze mennyiséget is, még akkor is, ha nem egyedi sorozatszámmal rendelkezik a termék. A direkt beszerzés az üzletmenet fontos beszerzési bizonylata. Egy olyan bizonylat, melynek segítségével egy menetben elkészíthető a raktári mozgás és a pénzmozgás. Akkor használjuk, amikor az áru bevételezése egy időben történik a számla felvitelével. A direkt beszerzés az üzletmenet fontos beszerzési bizonylata. Egy olyan bizonylat,

melynek segítségével egy menetben elkészíthető a raktári mozgás és a pénzmozgás. Akkor használjuk, amikor az áru bevételezése egy időben történik a számla felvitelével. A RAKTÁRKÖZI MOZGÁS: A raktárközi mozgás a belső üzletmenet fontos bizonylata. Egy olyan bizonylat, melynek segítségével egy menetben elkészíthető a raktári mozgás egyik raktárból a másikba. Akkor használjuk, amikor az egyik raktárban lévő összes vagy csak bizonyos termékeket át akarunk mozgatni egy másik raktárba. Ugyanis egy cégen belül több raktárt is szoktak használni, egyrészt a hely függvényében döntik el, hogy milyen jellegű raktár vagy raktárak legyenek, másrészt pedig annak függvényében, hogy hogyan szeretnék elrendezni, csoportosítani a termékeiket a különböző raktárakban. Érdemes ezeket a raktárakat megnevezni Akkor érdemes például raktárközi mozgást készíteni, ha például a betárolás tévesen nem abba a raktárba

történt, amelyikbe szerettük volna, vagy a cég növeli raktárai számát vagy méretét, és így szükségessé válik az átrendezés. 11. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI A Leltározás: A leltározás a raktáron ténylegesen meglevő termékek, illetve az elméletileg ott levő termékek összehasonlításának kimutatására és korrigálására szolgál. Ha nincs rend a raktárban (hiány, vagy többlet van), akkor a rendszer szinkronizálja a gyakorlati és az elvi készletet. Ezt készletmódosító bizonylat segítségével teszi meg. Raktárhiány esetén csökkenti a készletet elvi készlet gyakorlati készlet mennyiséggel. Egyedi sorozatszámos termék esetén a termék bekerül a raktárba. Raktártöbblet esetén növeli a készletet az elvi készlet - gyakorlati készlet mennyiséggel. Egyedi sorozatszámos esetén kikerül a raktárból (készlete 0 lesz), az a termék, amelyből többlet van. Mivel a bizonylat készletmozgást

eredményezhet, ezért a be- és kitárolás bizonylat adatait, logikáját tudja használni. Automatikusan azokat a sorozatszámokat (egyedi vonalkódos termék esetén) fogja a készletről levenni, vagy betenni, amelyek többletet, vagy hiányt eredményeznek a raktárban. Visszáru A visszáru bizonylat az üzletmenet fontos áruforgalmi bizonylata. Egy olyan bizonylat, melynek segítségével a kereskedelmi tevékenység során a partnerhez került termék visszakerülhet a küldő vállalathoz. Általában a termék meghibásodása esetén küldik vissza a terméket. WINDIRECT PÉNZÜGY A WinDirect Pénzügy a WinDirect szoftvercsalád egyik önálló eleme. A törvényi előírásoknak megfelelő számlázási feladatok ellátásán felül a számlák különféle módon történő kiegyenlítése, valamint a pénztárak kezelése a szoftvercsomag feladata. Mind a kimenő-, mind a bejövő számlák oldaláról megközelítve ad megoldást a rendszer. Vevő és szállító

közötti kompenzálás is lehetséges, csakúgy, mint fizetési felszólítások. Naprakész kimutatásokat kaphatunk a cégünk pénzügyi helyzetéről, a pénztárak állapotáról, a kinnlevőségekről és a tartozásokról egyaránt. Főkönyvi feladást tudunk adni a könyvelés felé A beépített bizonylati elv segítségével egyszeri adatrögzítéssel a bizonylati adatfolyamokon vándorolnak az adatok. A WinDirect rendszerben lehetőség van több év bizonylatainak tárolására. Hatékony és teljes körű visszakeresési funkciója alapján pillanatok alatt megtalálhatjuk a keresett bizonylatot. A rendszer képes kezelni a különféle pénznemben megadott bizonylatokat, árfolyamokat. WinDirect Kereskedelem, Készletgazdálkodás: A WinDirect Kereskedelem, Készletgazdálkodás a WinDirect szoftvercsalád egyik önálló eleme. Az ajánlatadástól kezdve, a megrendelésen és az áruforgalmon keresztül a számlázásig terjed a rendszer hatásköre. A

kereskedelemmel foglalkozó cégek az ügymenet adminisztrációs bizonylatait kezelhetik a rendszerrel mind vevői, mind szállítói oldalon. Naprakész raktárkészletet kap a felhasználó. A rendszerbe beépített bizonylati elv segítségével egyszeri adatrögzítéssel, a bizonylatok közötti adatfolyamokkal biztos és pontos munkát lehet végezni. A WinDirect rendszerben lehetőség van több év vevői-, és szállítói ajánlatai, megrendelései, raktári-, és számla bizonylatainak tárolására. Hatékony és teljes körű visszakeresési funkciója alapján pillanatok alatt megtalálhatjuk a keresett bizonylatot. Bármelyik bizonylat lehet egy új bizonylat kiindulási pontja, tartalma másolható. 12. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI WinDirect Főkönyv: A WinDirect Főkönyv a WinDirect szoftvercsalád egyik önálló eleme. Kettős könyvelést vezető cégek számára használható. Mivel a rendszerben eleve megoldott a több

cég, több szervezeti egység kezelése, könyvelő irodáknak, könyvelési vállalkozásoknak kiválóan alkalmas a WinDirect Főkönyv. A beépített általános pénzügyi kartonrendszer alkalmas a rugalmasan kialakítható számlatükör megalkotására. Tetszőleges kontrolling rendszer is kiépíthető a segítségével. Hatékonyan lehet kezelni a vevői-, és szállítói folyószámlákat, bank kivonatokat, pénztár bizonylatokat. Kontírozási lehetőség van, de automatikus könyvelés is lehetséges a gazdasági események rögzítésével, akár az ügyviteli modulok oldaláról is. A csomag a tárgyi eszköz modult is tartalmazza. A WinDirect rendszerben lehetőség van több év bizonylatainak tárolására. Hatékony és teljes körű visszakeresési funkciója alapján pillanatok alatt megtalálhatjuk a keresett bizonylatot. Egy korszerű szoftverrendszer, amelyben a jelen technikája jelenik meg, és a jövő felé mutat tovább. Hatékony adatrögzítési, minden

adatra kiterjedő lekérdezési, rugalmas export lehetőségekkel dolgozhat a felhasználó. A beépített kimutatások mellé programozás nélkül is újak készíthetők. WINDIRECT SZOFTVERRENDSZER KÖRNYEZET IGÉNYE - SZERVER OLDAL Hardver Olyan számítógép, amelyen a Microsoft SQL-Server adatbázis-kezelõ (7.0, vagy 2000 verzió) futtatható, az alábbi minimális kiépítésben: 512Mb központi memória 1db monochrom monitor 1db 2,1 Gb szabad kapacitású winchester 10 Mbit adatátvitelt biztosító hálózati csatoló kártyák Szoftver Operációs rendszer: Windows 2000 Server, vagy Windows NT Server operációs rendszer Adatbázis kezelõ: Microsoft SQL Server 2000 verzió (vagy 7.0 verzió) 13. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI HASZNÁLHATÓSÁG A szoftverrendszer felhasználói felülete az ergonómiai követelményeknek és a Windows operációs rendszerben megszokottaknak felel meg. HATÉKONYSÁG A rendszerbe beépített automatizmusok,

WAN-os környezetre optimalizált technológiák biztosítják akár a nagytömegű (akár több millió adatrekord) adatok hatékony feldolgozását. A felhasználók által elkészíthető és - későbbi felhasználás miatt - letárolható, szabadon paraméterezhető lekérdezések, és a rendszerbe beépített adatszolgáltatások és kimutatások hatékony támogatást biztosítanak az igények széleskörű kielégítéséhez. ADATVÉDELEM A jogosultsági rendszerelem a teljes rendszerre biztosítja a felhasználói jogosultságok menedzselését az elérhető funkciók és adatok köre tekintetében. A jogosultságok szabályozása hasonló a hálózatos operációs rendszerek által kínált szolgáltatásokhoz. Felhasználói-, felhasználó csoport-, gép-, gépcsoport-, valamint kötelezően előírt (force) szintű jogosultságok használhatók. KARBANTARTHATÓSÁG A rendszer fejlesztésére használt eszközök, az objektumorientált technológia felhasználásával

készített alkalmazások teszik lehetővé azt, hogy a szükséges módosításokat nagy hatékonysággal lehessen átvezetni a rendszeren. TELEPÍTHETÕSÉG Az úgynevezett beépített verziókontroll segítségével távoli munkaállomások számára is könnyű eljuttatni automatikusan a frissítéseket. ÜZEMELTETÉS TÁMOGATOTTSÁG A Microsoft Management Console olyan adminisztratív eszköz, amelyen keresztül a WinDirect rendszer DTS-Server-e mind a felhasználók, mind a rendszer-adminisztrátorok által karbantartható. Biztosítja az általános konfigurációk és a felhasználóként tárolt egyedi konfigurációk központi menedzselését, a rendszerben zajló tranzakciók és felhasználónkénti munkafolyamatok monitorozását. 14. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI A WINDIRECT KLIENSEKRÕL A WinDirect rendszerben számos kliens lehetőséget találunk. Ez azt jelenti, hogy rengeteg gyakorlati megvalósítás lehetséges. Sőt, egy

cégnél ezek a lehetőségek keverhetők, variálhatók. Lehet, hogy egy lokális hálózaton elintézhető a munka, de ha vannak távoli munkahelyek (raktárak, boltok, esetleg fontos vevők, vagy szállítók) akkor is lehet használni a rendszert. A távoli munkahelyeken lehetnek önálló adatbázisok, ekkor adatbázisreplikációval időnként szinkronizálódhatnak az adatok ERP ALAPVETŐ TULJADONSÁGAI AZ INFOSYS-RENDSZER-BEN Áruforgalom modul Az Áruforgalom modul tetszőleges ágazati profilú vállalat áruforgalmának, beszerzésének és értékesítésének teljes körű menedzselésére alkalmas. Az üzleti logikát rugalmasan támogató megoldás segítségével lehetővé válik a pontos nyilvántartás, áttekinthetővé válik a teljes beszerzési és értékesítési folyamat. A modul integránsan kapcsolódik a Készlet, Pénzügy, Controlling és Termelés modulokhoz, ezáltal számos funkció végigvezethető a teljes gazdálkodási tevékenységen. A Készlet

modullal együtt komplex logisztikai megoldást nyújt a felhasználók részére. A modul opcionálisan tartalmaz egy ún szűkített termelés modult, melynek segítségével termelési terveket tarthatunk nyilván, illetve anyagutalványozási anyagszükséglet-számítási funkciókat hajthatunk végre. A szigorú bizonylatolási rend következetes és átlátható áruforgalmi politikát eredményez. Controlling modul A Controlling modul az Infosys által rögzített vállalati gazdálkodás jellemzőinek rendszeres kiszámítására, megjelenítésére, és elemzésére szolgál vezetők, közgazdasági elemzők, döntéshozók számára. Az elemzések között ott találjuk az eredményesség figyelést, a tényterv összevetést, a bázishoz viszonyított változást, a költségek és a likviditás alakulásának bemutatását, és a készletváltozásokat. A gazdálkodási tevékenységtől függetlenül széleskörűen alkalmazható modul operatív és felsővezetői

döntések előkészítéséhez, megalapozásához nyújt segítséget. Az Infosys rendszerrel szorosan integrált architektúra rugalmas előkészítői funkciói gyors információszolgáltatást biztosítanak használója számára. A Controlling modul hatékony eszköz az információk hatékony strukturálására, elemzésére, és továbbhasznosítására. Eszköz modul A modul a számvitelről szóló törvény eszközgazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően készült. Teljes körűen kezeli és nyilvántartja a befektetett immateriális javakat és a tárgyi eszközöket. Hatékony segítséget nyújt az optimális gazdasági döntések meghozatalában, az operatív irányításban, a rövid- és hosszú távú tervek készítésében. Rugalmasságánál fogva kiválóan alkalmazkodik a változó gazdasági szabályozókhoz, a tervezést próbaszámítási lehetőségekkel, a korrekt analitikát több szintű visszavonási opciókkal támogatja. Tetszőlegesen

bővíthető az eszközönként nyilvántartott adatok száma és 15. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI típusa, a mozgáskódok és az ezekhez kapcsolódó ellenőrzések és automatizmusok, valamint a lekérdezések száma és adattartalma. A szigorú bizonylatolási rend következetes és átlátható eszközgazdálkodási politikát eredményez, szükség szerint tetszőleges időpontbeli állapotok rekonstruálási lehetőségével. Főkönyv modul A Főkönyv modul legfontosabb feladata, hogy a különböző alrendszerekből automatikus könyveléssel az adatok a megfelelő főkönyvi számlára kerüljenek, és ezzel a szintetikus nyilvántartással a rendszer minden pillanatban biztosítani tudja a könyvviteli rendszer zártságát és a mérleg-valódiságot. A Főkönyv a rendszerbe épített automatikus könyvelésnek, illetve ellenőrzési funkcióknak köszönhetően könnyű, gyors és pontos könyvelési munkát tesz lehetővé. A

szabadon paraméterezhető automata költségfelosztó hatékonnyá teszi a könyvelési folyamatot. A dinamikus jelentéskészítő segítségével számos olyan információ kinyerhető, amely hatékony segítséget biztosít optimális vezetői és operatív gazdasági döntések meghozatalához. Humán Erőforrás modul A modul teljes körűen lefedi, és rugalmasan támogatja a humán erőforrás gazdálkodással kapcsolatos munkaügyi és bérszámfejtési feladatokat, a TB-vel kapcsolatos elszámolásokat, levonásokat és utalásokat. Teljes mértékben kiszolgálja az APEH, a TB, a nyugdíjpénztárak, a KSH jelentési, bevallási és elszámolási kötelezettségeit. Biztosított a bér, létszám és az idő adatok elemzését elősegítő kimutatások lekérdezése, a bérfelosztás és a bérfeladás kontírozással. A személyzeti menedzsment munkájának támogatására részletes, a jogszabályi követelményeken túlmutató személyi adatlapok állnak rendelkezésre.

Iktatás modul A modul kellő rugalmassággal rendelkezik bármely szervezet belső iratkezelési szabályzatának, ügykezelési sajátosságainak befogadására. A modul az általános iktatási funkciókon túl - mint beérkeztetés, kiadmányozás, postázás, archiválás - számos kényelmi és hatékonyság-növelő opciót tartalmaz. Készlet modul A Készlet modul ágazat-független, paraméterezhető, általános raktári készletnyilvántartást és anyagkönyvelést végez. A vállalati készleteket üzem és raktár szinten külön raktári kartonokon, mennyiségben és értékben kezeli. A kartonok kezelése sarzsonként, elhelyezés kódonként és mennyiségi egységenként is megoldható. A modul szoros kapcsolatban áll az Infosys Pénzügy, Főkönyv, Szolgáltatás, Termelés moduljaival. A Készlet modul az Áruforgalom modullal együtt komplex logisztikai megoldást kínál. A modul támogatja a vonalkódos termékazonosítási rendszereket. 16. OLDAL B

UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Pénzügy modul A Pénzügy modul a bel- és külföldi vevőkkel és szállítókkal, a pénzintézetekkel, a hatóságokkal, valamint a saját dolgozókkal kapcsolatosak pénzügyi és gazdasági események menedzselését végzi. Biztosítja a pénzügyi terület analitikáját, időszaki Cash-Flow jelentésekkel teljes körűen támogatja a pénzgazdálkodást. Bemenő adatokat szolgáltat ismételt rögzítés nélkül a Főkönyv modul számára a főkönyvi könyvelésekhez. A modul támogatja a devizás tételek feldolgozását, illetve ezen tételek forintos vagy devizás nyilvántartását. A banki kapcsolatok menedzselését integrált bank-terminál kapcsolattal teszi hatékonnyá. A modul a vállalatok pénzgazdálkodási politikájával összhangban feldolgozhatóvá, átláthatóvá és kontrollálhatóvá teszi a pénzügyi folyamatokat. Szolgáltatás modul A Szolgáltatás modul különböző profilú szerviz- és

javítóüzemek teljes körű adminisztrációját, adatfeldolgozását, a munkalapok és a számlák automatikus elkészítését végzi. Kezeli a szolgáltatási tevékenységre jellemző anomáliákat, rugalmasan illeszkedik az adott üzleti logikához. Biztosítja a szakterületen dolgozók teljesítményadatainak nyilvántartását, szigorú bizonylatolási renddel támogatja a vállalat külső/belső szolgáltatói tevékenységének költséghatékonyságát. A modul alkalmas nagyobb mennyiségű tárgyi eszközzel rendelkező cégek belső karbantartási munkájának követésére, tervezésére, elszámolására is. Megatrend termelés megoldások A Megatrend Termelés modulja - eltérően az Infosys többi moduljától - nem egy konkrét termék, hanem egy megoldás váz. A gyártási-termelési tevékenységek képezik az iparvállalatok gazdálkodásának magját. A termelési folyamatokban- eltérően a vállalati ügyvitel más területeitől - inkább az egyedi

megoldások kapnak hangsúlyt. Emiatt a hatékony számítógépes termelés-támogató rendszerek többsége egyedi, testre-szabott kivitelben készül. Az éles piaci versenyben éppen a termelési terület az, amelynek akár mennyiségi, akár minőségi szempontból jelentős tartalékokkal kell rendelkeznie, hogy szélsőséges esetekben is - mint például egy gyors termékszerkezet-váltás - képes legyen helytállni. A vállalatok versenyképességének érdekében a termelés-támogató informatikai rendszernek is felkészültnek kell lennie a változásokra, ez pedig csak olyan egyedi termelési rendszerekkel lehetséges, amely nemcsak az adott területre jellemző technológiai folyamatokat képesek lefedni, de figyelembe veszik az üzleti logikát és a vállalati stratégiát is. Általános működési jellemzők A munkafolyamat-kezelés lelke az Infosys ún: WorkFlow Engine-je (WE). A WE feladata, hogy lehetőséget biztosítson a munkafolyamatok feldolgozási,

végrehajtási és döntési pontjainak kialakítására. A WE gondoskodik továbbá a szabályokban tárolt logika szigorú betartásáért, a szállítási, érkeztetési, továbbítási funkciók hibamentes kivitelezéséért. Az egyes állomások e-mail-ben, illetve annak mellékleteként XML szintaxisú csatolásként kapják meg a szükséges instrukciókat és információkat. Az Infosys levelező kliense érkezteti az üzenetet, majd felteszi a tennivalók közé, hasonlóan a megszokott e-mail kliensek "beérkezett üzenetek" mappájához. Az üzenet lehet egyszerű szöveg, de tartalmazhat XML-ben kódolt ún aktív mellékletet. 17. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Kliens A kliens méretezése függ a rajta futó egyéb (pl. Office) alkalmazások erőforrás-igényétől − Hardver: Minimum Pentium CPU, 64 MB RAM Javasolt Pentium II CPU, 128 MB RAM 300 MB szabad diszk terület − Szoftver: Windows 95/98/NT/2000 Server A szerver

méretezése függ az Infosys kliensek számától, valamint a szerverre bízott egyéb feladatoktól (pl. fájl, nyomtató, levelező szerver) − Hardver: 1 x Pentium II (25 felhasználóig) 2 x Pentium II vagy Pentium III (75 felhasznlóig) 96 MB RAM 10 felhasználónként A teljesítmény és az adatbiztonság érdekében javasolt a RAID alrendszer − Szoftver: Oracle adatbázis-kezelő Szerver op. rendszer: fenti adatbázis-kezelő futtató bármely platform Javasolt: Microsoft Windows NT. Javasolt a Windows NT szervert nem domain kontrollerként használni, hanem Member Server-ként. Az adatbázisszerverek erőforrásigényét figyelembe véve javasolt, hogy az adatbázisszerver más szerepkört ne lásson el. 18. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI ÖSSEFOGLALÁS A gazdasági életben elkerülhetetlen az információs rendszerek használata. Próbáltam bemutatni, hogy mennyire fontos a projektszemléletű vezetés, valamint

vállalatirányítási rendszernek a működését írtam le. Felhasznált irodalom: Keith Lockyer-James Gordon: Projektmenedzsment és hálózás tervezési technikák ( Kossuth kiadó2000) Dr.Molnár Bálint: Bevezetés a rendszerelemzésbe ( Műszaki könyvkiadó) Görög Mihály: Általános Projektmenedzsment ( Aula kiadó, 2001) Csala Péter: Informatika alapjai ( 2001 Computer Books) Dr. Papp Ottó: Projektmenedzsment a gyakorlatban (LS I, Budapest, 2002) Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon 2 (Computerbooks, Budapest, 2000.) 19. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI KONROLLING MODUL AZ ERP RENDSZEREKBEN KONTROLLING FEJLŐDÉSE A kontrolling történelme közel 100 éves múltra tekint vissza, egészen odáig míg a számvitelen belül kialakult a vezetői számvitel. A számvitel ezen ága a költségek és teljesítmények tervezéséért és elszámolásáért, valamint a megfelelő információk

biztosításáért volt felelős. A ma ismert kontrolling már stratégiai szintem is megjelenik a folyamat gördülékenységét is biztosítva. A 80-as évekig minden elméletalkotó egyetértett abban, hogy a kontrolling alapvetően a szervezetek operatív irányításához kapcsolódó tevékenység, amely jellemzően a következő, legfeljebb egy éves időszakra koncentrál. Ennek megfelelően szét is választották egymástól a stratégia kialakítását (tervezését), illetve a kontrollingot, mivel ezeket két egészen eltérő szempontrendszer szerint, egészen eltérő eszközökkel operáló irányítási alrendszernek tekintették. A 80-as évek közepétől azonban egyre nagyobb teret nyert az a vélemény, amely szerint a stratégiai irányítás szintjén is szükség van egyfajta stratégiai kontrollingra. A vezetői számvitelen belül a stratégia és a kontrolling úgy fonódik össze, hogy az elsősorban a stratégiai döntések előkészítését,

alátámasztását és megvalósításuk értékelését támogatja. Egy másik megközelítésből vizsgálva a dolgot kontrolling már úgy értelmezhető, mint stratégia kialakításának, lefordításának, követésének, illetve a visszacsatolás elvégzésének eszköze. Az előbbi értelmezést elemezve, a folyamat így már sokkal több, mint egy egyszerű pénzügyi elemzés, tervezés, így ezek a módszerek már továbblépést jelentenek a stratégiai menedzsment témakörbe. A kontrolling rendszerek kialakítása és a vállalatok irányítási rendszerébe való beillesztése Magyarországon a nyolcvanas évek végétől figyelhető meg. A kontrolling magyarországi fejlődésének alapját a tervstatisztikusi végzettség jelentette (középfokú végzetségi kategória), melynek továbbfejlődéséből nőtte ki magát a kontrolling. A tervstatisztikusokhoz képest, akiknek a feladatuk tervek összeállítása és statisztikák készítése - mellyel a vállalati

vezetés munkáját segítették- a kontrollerek magasabb kvalitással rendelkeznek, és feladatuk is sokkal összetettebb. A vállalati gazdasági vezetők szervezetében, általában különálló szervezeti egységként működő közgazdasági osztályok munkatársai a mai kontrollerek közvetlen elődjeinek tekinthetők, hiszen feladatuk a vállalat, illetve az egyes egységek teljesítményének megtervezése, elemzése volt - alapvetően követő jelleggel, számviteli adatokra támaszkodva , valamint mindezekről információ szolgáltatása. Az növekvő vállalati méretek megkívánták az egységek fokozott koordinációját. Ez az időszak megfeleltethető a vezetői számvitel korai évtizedeinek. Ez volt tehát az az alap, melyre támaszkodva a 80-as évektől kezdve elindulhatott a napjainkban is ismert, hazai kontrolling kialakítása. A rendszerváltás időszakában a vállalatok egészének működését egy radikális átalakulás jellemezte. A tanácsadó cégek,

melyek elsősorban külföldi (nyugat-európai) tapasztalatokra támaszkodva az elmúlt másfél évtizedben sokat tettek a kontrolling módszertanának, eszközrendszerének meghonosításáért. A kontrolling-feladatok hatékony ellátásában nagy szerep hárul az informatikai alkalmazásokra. 20. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI A gyakorlati szakemberek mellett az elméleti: vezetési, számviteli szakértők szerepe sem hanyagolható el, amikor a magyarországi kontrolling történetéről beszélünk. Munkájukkal segítették a külföldi szakirodalomban megjelenő elméleti alapok és gyakorlati tapasztalatok átvételét, sokszor tanácsadóként is közreműködtek vállalati átszervezéseknél. A kontrollerek is, akár csak az informatikusok a vezetői réteg közvetlen közelébe kerülnek, hiszen szerepük nagyon fontossá válik a vállalat fejlődését illetően. Hazánkban tehát a kontrollingot elsődlegesen a tervezés,

beszámolás, koordináció, információnyújtás eszközrendszereként határozzák meg, s ennek megfelelően a kontroller "navigátori" szerepben jelenik meg, aki munkájával támogatja a döntéseket meghozó vállalati vezetést. A magyar szervezetek megoldásaik kialakításánál és fejlesztésénél igyekeznek lépést tartani a szakma legújabb nemzetközi eredményeivel, alkalmazni az új irányzatok ajánlásait és a modern információtechnológia nyújtotta lehetőségeket. A KONTROLLING SZERVEZETEK KÜLÖNBÖZŐSÉGEI A kontroller tevékenységének bemutatásánál általában egy nagyvállalat kontrollingrendszerét vesszük alapul. A valóságban azonban a szervezeteknél a kontrolling funkció sokféle megjelenési formájával találkozhatunk. A növekvő vállalati méret, a fokozottabb koordinációs igény jelentette az egyik legfontosabb ösztönző erőt a kontrolling fejlődése során. A kontrolling-szervezet jellegét tehát nagyban

meghatározza a szervezet mérete, majd tovább árnyalják ezt a képet a kontrolling-nézetet befolyásoló külső és belső tényezők. Egy kisebb vállalkozásnál a kontrolleri, a számviteli, a pénzügyi és a tervezési feladatokat sokszor egyetlen ember (maga az ügyvezető, vagy a pénzügyi-számviteli felelős) látja el adott esetben néhány adminisztrátor segítségével. A kisebb cégeknél az önálló kontrolleri pozíció kialakítása nem gazdaságos, hiánya mégis érzékelhető. A középvállalati kontrolling esetében, a vezetés számára igen fontos az eredményes működés fenntartása, a likviditás biztosítása. A kontrolleri feladatokat ezeknél a cégeknél gyakran még egy másik funkcióhoz kapcsolva látják el (számviteli, pénzügyi vezető látja el). A legújabb számítástechnikai támogatás alkalmazása, a mélyebb elemzések végzése sokszor hiányzik ezekből a kontrolling-rendszerekből. A vállalati méret és a koordinációs

igény növekedésével, a kontrolling-szaktudás fontosságának felismerésével azonban az elmúlt évtizedekben középvállalati szinten is fokozatosan megjelent az önálló kontrolleri pozíció. Nagyvállalati szinten legtöbbször már megjelenik az önálló kontrolling-szervezet. Ennek első lépése a kontrollinggal szemben támasztott elvárások, az általa elvégzendő feladatok rögzítése. Ezután megtörténhet a kontrolling szervezet külső és belső megtervezése, a kontrollerek döntési hatáskörének és függelmi rendszerének kialakítása, illetve a kontrolling egység(ek) betagolása a hierarchiába. 21. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI A KONTROLLER SZEREPE A kontrolling egészének megértéséhez mindenképpen meg kell vizsgálnunk, hogy pontosan melyek azok a feladatok, melyeket az ezen pozícióban dolgozó személyeknek el kell látni. A kontroller alapvetően két feladatot lát el: Egyrészt információkat gyűjt

össze, melyeket összefoglal, és ezekből olyan „információcsomagot” készít, hogy azok alapján a vezetés meghozhassa a megfelelő döntéseket. Másrészről a kontroller koordinálja és irányítja a tervezés és ellenőrzés folyamatait, de a tervek és célok megfogalmazását és az ellenőrzés döntéseit a vezetés gyakorolja. Mindezek mellett a kontroller feladata (ehet még a kontrolling-rendszer kialakítása, olyan módon, hogy az összhangban legyen a vállalati célokkal, döntéshozatallal és hatáskörökkel. Szükség esetén a kontroller végezhet döntéshozói feladatokat is. Mindennapi munkája során pedig folyamatosan közvetítenie kell a kontrolling szemléletet és alapelveket a többi alkalmazott felé. Mindezeket összegezve a kontroller hozzásegíti a vállalatot az eredményorientált, hatékony és zökkenőmentes működéshez, a vezetőket a szükséges döntések meghozatalához, s a szervezetet a hosszú távú fejlődéshez, az

alkalmazottakat pedig saját munkájuk összhangba rendezéséhez. A kontroller és kontrolling közötti különbség A vezető felelős az eredményért. Kontrolling Alapvető fontosságú, hogy különbséget tudjunk tenni a kontrolling, mint funkció, és a kontroller, mint funkció hordozója között. Míg a kontrolling a menedzsment egyik központi feladata: minden vezető lát el kontrolling funkciókat is feladatai között. A kontrolling mint folyamat és egyben gondolkodásmód is a irányítás és a kontroller közös munkája által jön létre és egyfajta metszetet alkot -- mint azt az alábbi ábra is mutatja. 22. OLDAL A kontroller felelős az eredmény átláthatóságáért. B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI A kontrolling tehát nem egy személyt vagy szervezeti helyet jelöl, hanem feladatkört, melyet adott esetben különböző személyek tölthetnek be. KONTROLLING AZ ERP RENDSZEREKBEN A vállalatoknak egyre több területét

kapcsolták be az informatikába, s létrejöttek a manapság is fejlődő és terjedő ERP-rendszerek. Ezek történelmi fejlődése vitatott Az egyik elmélet szerint, az első alkalmazások MRP II.-k továbbfejlesztéseként és kiterjesztéseként alakultak ki, innen származott a rövidítés is: ERP (Enterprise Resource Planning), vagyis vállalati erőforrás-tervezés. Bár még ma is a régi rövidítéssel (ERP) utalunk ezekre a vállalati rendszerekre, az elmúlt évek innovációi miatt már inkább tekinthetőek integrált vállalatirányítási alkalmazásoknak (IEA: Integrated Enterprise Application). Az ERPrendszerek kialakulásával mind a kontrolling, mind a menedzsment óriási információs bázishoz jutott, folyamatosan bővülő funkcionalitásukkal ezek a rendszerek jelentik ma a vállalatok informatikai támogatásának alapját. Az ERP-rendszerek olyan modulokból felépülő alkalmazások, melyek szoftveres megoldást kínálnak a termelés, a logisztika, az

értékesítés, az emberi erőforrás gazdálkodás és a pénzügyi elszámolás tranzakcióinak valós idejű, egységes és integrált kezelésére; összegezve: a szervezet funkcionális területeit és működési folyamatait lefedő, egységes és integrált vállalatirányítási rendszerek. Az ERP-knél hagyományosan továbbra is megmaradt tehát a funkcionális szemlélet: az ilyen szoftverek modulokból épülnek fel, melyek megfeleltethetőek a vállalat egyes funkcionális területeinek, például: logisztikai, termelésirányítási, értékesítési, számviteli, kontrolling, eszközgazdálkodási, stb. Az ERP-rendszerek feladata tehát egyrészt a vállalatnál felmerülő tranzakciók kezelése, másrészt (már a korai időszakban is megfigyelhető volt) a vezetők számára információ nyújtása a tárolt összvállalati adattömegből. {Az ERP-technológia így ötvözte a TPS/EDP-, illetve a MIS-rendszereket, a középvezetői szint fölött azonban nem igazán

alkalmas döntéstámogatásra, mivel a rendszerek óriásira növekedő, relációs adatbázisainál a korábbiakban bemutatottakhoz hasonló problémák merülnek fel. Középvezetői szinten máig működnek az ezekre az adatbázisokra épített, többnyire rögzített beszámolókat előállító alkalmazások, s míg nem jelent meg a vezetői információs rendszerek legújabb generációja (OLAP), addig a közvetlenül az ERP-ből kinyert lekérdezések felsővezetői szinteken is használatosak voltak.} Az ERP-rendszerek évek, s lassan évtizedek óta sikeresek azon célkitűzéseikben, hogy a vállalati tevékenység realizálásához és menedzseléséhez hatékony támogatást nyújtsanak, s ezáltal csökkenthetőek legyenek a szervezet működési költségei, valamint javuljon a belső integráció, az információáramlás és az együttműködés és ennek révén jobb döntések és 23. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI magasabb

színvonalú szervezeti teljesítmény legyen elérhető, ami tükröződik a vevőkör elégedettségében és a vállalat eredményességében. Mindezen változások megerősítették a kontrollingtól és az informatikától elvárt együttműködés szorosságát és fontosságát. A kontrollerek tevékeny részt vállaltak az üzleti folyamatokat támogató, a vezetés információigényét kielégíteni képes vállalati információrendszerek kialakításában, illetve maguk is folyamatosan alkalmazták ezeket tervezési, ellenőrzési és döntés-előkészítői munkájuk során. Az operatív kontrolling mellett ekkortájt kialakuló stratégiai kontrolling is épít az IT-alkalmazásokra, a modern ERPrendszerek bázisán kialakított üzleti intelligencia megoldások támogatására. A RENDSZEREK FEJLŐDÉSE, ÉS AZ ÁLTALUK VÉGZETT FELADATOK Az előző oldalakon olvasható áttekintés és rendszerezés után rátérhetünk, hogy a tervezés és kontrolling miként valósul

meg a gyakorlati életben. Egy vállalat életében véghez mehet vagy papíron, vagy integrált rendszeren keresztül. Ha integrált rendszerben szeretnénk dolgozni az elsődleges probléma abban rejlik, hogy az integrált rendszerek eltérőek, ezáltal különböző funkciókkal bírnak ebben a két modulban is. A tervezési modulon értelmezve alapkövetelménynek tekinthető a tervezés, a főkönyvi szinten viszont biztosított a tervezés. A főkönyvi szintű tervezés biztosítja számunkra, hogy akár eredmény- akár mérlegkimutatás tekintetében havi szinten véghezvihetjük a tervezést. Ez a funkció még akkor is hasznos, ha a vállalatnak csak éves szintű beszámolót kell készíteni, mert a havi szintű kimutatást lehívásával a problémák jobban kezelhetők és a jövőre nézve is eredményesebbek működést eredményezhet. Az integrált rendszerek fejlődésével ez is tovább fejlődött, ezáltal már nem csak főkönyvi és (minimális) havi szinten

lehetséges a tervezés, hanem termékre vagy termékcsoportokra is lehetőségünk nyílt tervadatokat készíteni. A vállalati terv a főkönyvi szám, a logikusan hozzá kapcsolódó tevékenység, illetve mennyiség, vagy értékadat valamint az időszak függvényében készül. A vállalati tervnek két oldala van, egyrészt egy bevétel, másrészt egy kiadás oldala, a kettő viszonyának az alakulásából következtetni lehet a vállalat eredményességére. Az eredmény függvényében kell a vállalat vezetésének kialakítani a stratégiáját. Vegyük példának, ha a vállalatnak negatív eredménye jön ki, azaz érthetőbb módon fogalmazva veszteséges. Ebben az esetben a vállalat vezetése forrásokat keres, illetve pályázatokat ad be, hogy az esetleges veszteséget fedezni próbálják. A vállalatok (sikeres) működéséhez is mindenképpen tervezni kell, hiszen egy vállalkozás jövőbeni sikeressége elsősorban, de nem mindenek felett a realizált

árbevételén múlik. A tervezésbe bele lehet kalkulálni egyrészt a szerződésekben lekötött árbevételt, de mivel ezek realizálása a kézhezvétel pillanatáig bizonytalan, így a valós helyzet kialakításához nélkülözhetetlen, az összehasonlítás alapjaként szolgáló a reális árbevétel. A tervezésen belül 24. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI kalkulálni kell a vállalat egyéb költségeivel is (pl.: bérköltség), mert azok csak megfelelő árbevétel mellett teljesíthetők. Mindezek mellett tisztában kell lennünk a vállalat kibocsátási volumenével és a rendelkezésre álló kapacitásokkal. Ezen adatok ismeretében az év előre megtervezhető, és a vállalat megfelelő működése és eredményessége biztosítható. A tervezés mellett a sikerhez nélkülözhetetlen a megfelelő marketingtevékenység, hiszen ez nagymértékben befolyásolja a vállalat piacon betöltött pozícióját. Összegezve az

előbbiekben elmondottakat: a tervezés a tényadatok lekövetése és a jövőre való előrevetítése. A rendszer az előző évi adatából képezi le az adatokat, mint tervadat. Ezekből az adatokból ki kell szűrni azokat a kivételeket, melyek megléte csak a véletlennek volt köszönhető. Ilyennek tekinthető például egy vásárlási folyamatnál azok, akik egyszeri vevők Ezen adatoknak a kiszűrése azért lényeges, mert hosszú távú tervezésnél semmiképpen nem kalkulálhatunk hatásukra. Azon vevők adatait, akik többször és rendszeresen jöttek vásárolni (hiszen rájuk nagy valószínűséggel a jövőben is lehet számítani, és tervezni lehet rájuk), tartsuk meg és vigyük be a tervadatbázisba, mely majd később egy jövőre vonatkozó tervezés alapját képezheti. EGY KONTROLING MODUL FUNKCIÓINAK INTEGRÁLT RENDSZEREN (INFOSYS) VALÓ BEMUTATÁSA A tervezés modulon belül, az elemzések tekintetében a tárgyidőszak (az az időszak, melyen az

elemzést fogom elvégezni) lehet halmozott vagy konkrét időszak, attól függően, hogy konkrét hónap, év adatait tartalmazza, vagy kumulálva tekinthetem meg ’x’ db hónap adatát. Ezen tárgyidőszaki adatok elemezhetőek az előző időszak konkrét vagy, az előző időszak halmozott értékéhez, illetve az előző év azonos időszakához viszonyítva. A rendszer lehetővé teszi, hogy a szükséges tervadat típusára paraméterezésen keresztül hivatkozzunk. A vállalatok standard táblázatokkal (eredmény-kimutatás, mérleg) rendelkeznek, melyeket az üzleti év lezárásakor az APEH-nak benyújtanak. {Ezen standard adatlapokon kívül az integrált rendszer alkalmas a nemzetközi ajánlásnak megfelelő IAS szerinti mérleg és eredmény-kimutatásra.} A rendszerben (tervezés modulon belül) egy standard eredmény-kimutatást nézve tételsorokat láthatunk. (pl: árbevétel számla tételsor), melyen tételsorok feladata, hogy egyenlegeket számoljon az azon

pont alá tartozó gazdasági eseményekből. Minden egyes tételsor hasonló „önállósággal” készíti el az egyes könyvelési tételsorokat. Ugyanezen űrlapon a tervezési szint lehetővé teszi a rendszert felhasználó számára, hogy az előbbi a tételsorok bármelyikéhez egy tervszámot, tervadatot (a tervadatok manuálisan a tényadatok tételsorához beírt érték vagy a forgalmi adatokból generált adatok) kézzel beírjon. A rendszer azonban lehetővé teszi azt is, hogy ne csak kézzel vihessünk be adatokat, hanem megfelelő feltétel szerint az előző időszak adataiból leválogassa a keresési feltételnek megfelelőket, és ezen adatokat illessze be a megadott helyre. Ha a ’mérleg szerinti eredmény’-ben vizsgálódunk, akkor elemzés céljából hivatkozhatunk másik tábla sorára (könyvelt értékére, azaz tényadatára) illetve lehetőség van kézzel is bevinni adatokat. Ilyen esetben az elemzést abból a célból készíthetjük, hogy az

általam elérni kívánt mérleg szerinti eredmény mennyiben tér el a ténylegestől. [Elemzést 25. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI végezhetek például a tárgyév decemberi és a tárgyév novemberi mérleg szerinti eredménye között, vagy esetleg a tárgyév decemberi és előző év decemberi adata között.] Az adatok paraméterezése után a feldolgozás megy végbe, mely kiadja számomra az elemzés eredményét. (Lehetőség van a feldolgozás eredményét átrakni egy excel vagy txt fileba) Az előbbiekben bemutatott terv-tény elemzést minden integrált rendszernek tudnia kell Infosys Controlling logikai felépítése, sematikus ábrázolás Információ Felső vezetés Operatív vezetés Conrolling Főkönyv Pénzügy Készlet Tárgyi Bér 26. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Költés és árbevétel felosztás az Infosys rendszerben Kontrolling adatok grafikus megjelenítése az Infosys

rendszerben 27. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI ERP RENDSZEREK SZÁMVITELI MODULJAI INTEGRÁLT INFORMATIKAI RENDSZEREKRŐL (VIR, ERP) ÁLTALÁNOSAN: Minden vállalatirányítási rendszer valamely adatbázisra épül. A rendszerkiválasztásnál mérlegelni kell, hogy milyen adatbázisra épült, milyen összeköttetéseket kínálnak a rendszer egyes állomásai, telephelyei és központjaik között. Figyelnünk kell arra, hogy az ERP milyen operációs rendszeren működik, melyik rendszeren volt tesztelve. Nagyon fontos az adatbiztonság kezelése, az hogy egy rendszer adatait, mikor, hol, hogyan és hányszor rögzíti és tárolja, esetleges szinkronizációk hol vannak. Az adatbiztonsághoz tartozik az is, hogy miként kerülhető el az esetleges külső behatolás a rendszerbe. Erre is különböző megoldások lehetnek, ezeket is figyelemmel kell tartani és a lehető legoptimálisabbat kell választani, amely egyáltalán nem biztos, hogy a

legdrágább a legjobb. Mindezen tulajdonságokra példa is van ebben a dokumentációban, amely az összefoglalásnál található. Elsőként az integrált vállalatirányítási rendszerek menüpontjait, moduljait ikonok ábrázolták, később ez menürendszerű felépítéssé fejlődött és ezekben is eltűnik a menü melyet, nem használnak az egyes felhasználok, ezzel is könnyítve a felhasználást (amivel nem foglakozik, nem is látja, nem zavarja a munkavégzésben). Jogosultságot kell biztosítani, amely lehet: − Belépési jogosultság − Menü elérési jogosultság − Funkció elérési jogosultság − Adatmezőkhöz való hozzáférés jogosultsága. Az információs rendszerek beszerzési és üzemeltetési árát különböző szempontok szerint határozzák meg. Egyik lehetőség, amikor a rendszer használható moduljaihoz, illetve funkcióihoz kapcsolják az árképzést. Ennek ellenőrzését jogosultsági rendszerek keresztül tudják biztosítani.

Más esetben ezt kiegészíti a forgalmi adatok tételek száma Az Infosys ERP esetében az árképzés alapja a modul használó felhasználók száma. Egy könyvelési rendszer minimális funkciója: • • • vegyes-könyvelés, azaz tetszőleges gazdasági esemény forgalmi adatának lekönyvelése főkönyvi karton vezetés, azaz a lekönyvelt tétel a számlaszámonként, idősorosan a karton nyitásától tartalmazza az adott főkönyvi-számra rögzített adatokat megjelölve az adott forgalmi tétel ellenszámláját is, a főkönyvi-kartonból képes legyen főkönyvi-kivonatot készítsen, amely megmutatja egy-egy főkönyvi-számra adott időintervallumban könyvelt tételek Tartozik, Követel forgalmát és Tartozik, Követel egyenlegét, 28. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA • • • II. ÉVES HALLGATÓI a főkönyvi-kivonatból és/vagy főkönyvi-kartonról képes legyen elkészíteni a mindenkori számviteli törvénynek megfelelő vállalati

(esetenként szervezetenként) eredmény-kimutatást, mérleget és egyéb az éves beszámolóhoz szükséges kimutatásokat, jelentéseket, képes legyen a tervadatok készítésére, képes legyen alapvető elemzések elkészítésére. Milyen elemzések legyenek a rendszerben: • Terv és tény forgalmi adatainak összehasonlítási lehetősége, • időszaki összehasonlítási lehetőségek: • aktuális könyvelési hónap és előző hónap könyvelési adatai, • aktuális könyvelési hónap előző hónapig halmozott forgalmi adatai, • aktuális könyvelési hónap előző év azonos időszakra vonatkozó forgalmi adatai, • aktuális könyvelési hónap halmozott forgalmi adatai az előző év azonos időszakig halmozott adatai TÖRZSADAT: Törzsadatnak nevezzük azokat az adatokat, amit az adatfeldolgozás megkönnyítése és azonos adatok azonos megjelenése érdekében az adatfeldolgozás előtt hozzunk létre, előre meghatározott formában és tartalommal.

Ezek lehetnek: • partner mint vállalat, • partner, mint személy (dolgozó, külső személy, stb.) • szervezet, • tevékenység, • munkaszám vagy projektazonosító, • ügyviteli munkát segítő bizonylat és napló állomány, A törzsadatok meghatározása az egyik legfontosabb feladat az integrált vállalati irányítási rendszer vállalatnál történő bevezetésnél. Ez előre és alapvetően meghatározza a rendszer bevezetésének sikerét. Az előre átgondoltan és jól megtervezett törzsadat rendszer megnöveli a rendszer által nyújtott szolgáltatás lehetőségét. A rosszul megtervezett és kialakított törzsadat rendszer előrevetíti a rendszer újra építésének szükségességét. Kiegészítő törzsadatok lehetnek: • megjegyzések, azaz szöveges állományok, • E-mail címek, • gyűjtők, • Stb. 29. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI AZ INFOSYS INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER FŐKÖNYVI

MODULJÁNAK ELMEI: Törzsadatok Vegyes könyvelés Pénzügyi könyvelés Nyitás, zárás Feladások Audit Költségfelosztó Vezetői jelentések Lekérdezések, kimutatások Főkönyvi-szám a főkönyvi modul legfontosabb törzsadat, amit a vállalat a számviteli politikájának megfelelően kell kialakítani. Ez egyben a legkisebb könyvelési egység, amire könyvelünk. Kialakításánál előre tudnunk kell, hogy a kimutatásain során a nemzetközi előírásoknak (IAMS) megfelelő jelentést is kell készítenünk vagy elegendő a lekönyvelt adatokból csak egyféle szempont szerinti információ megjelenítés. Főkönyvi számlaszám meghatározása kisvállalkozásoknál egyszerűbb elegendő a számla osztály, számla csoport és a könyvelési számla 3 szintű megadása. Nagyvállalatoknál ez általában sokkal részletezettebb megbontást igényel. A részletezettebb megbontást (információ bővítést) pótolhatja a számlaszámhoz kapcsolható analitika

vagy gyűjtők. Konszolidálási paraméterek (Vállalati törzs): Biztosítja a konszolidált mérleg elkészítését. A vállalatok és partnerek azonosítóit meg kell adni, akik részesei a vállalkozásnak, vagyis hány százalékban részesednek az egyes holding jellegű szervezetek. Kontírozási csoport (gazdasági eseménnyel történő könyvelés): meghatározott algoritmus alapján a bevitt értéket az algoritmusok között lebontja és lekönyveli több főkönyvi számlára. (pl.: bérkifizetés a bérrel kapcsolatos szabályokat bevihetem a rendszerbe és az algoritmus alapján rögzíti, majd egyetlen egy szám segítségével rögzíti a bérjárulékoknak megfelelő összegeket, melyet majd csak controllálni kell.) Meg kell tudni jelölni a tranzakció típusokat, mert nyitótételek rendes forgalmi tételként szerepelnek. Zárásnál az egyenleg (5-ös és 9-es) nulla, de ha tranzakció típust megjelölök, akkor újra az eredeti árbevétel és költségeket

tekinthetjük meg. 30. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Nyitás könyvelése: Logikailag egy információs rendszer nyitási művelettel indul. A vállalatok gyakorlatához igazodva természetesen a nyitást a beszámolók elkészítéséhez szükséges zárásig el lehet halasztani. A nyitás lehet automatikus, illetve manuális. Az automatikus nyitás feltételezi, hogy az adott rendszerben már történt az előző időszakra vonatkozó adatfeldolgozás. Az automatikus nyitást meg kell, hogy előzze az előző időszak zárása. Vegyes könyvelés: A könyvelési rendszer alapvető funkciója. Integrált rendszer esetében ez biztosítja a nyitás utáni nyitórendező tételek feldolgozását. Lehetővé teszi a modulokból történt feladott forgalmi tételek utólagos főkönyvi modulban történő módosítását. A főkönyvi modul önálló használata esetén a vállalat minden gazdasági eseményen ezen menüponton keresztül

lekönyvelhető. A vevői illetve szállítói vegyes-könyvelés menüpont lehetővé teszi a partnerre történő könyvelés ellenőrzött felvitelét. Főkönyvi zárás: Főkönyvi zárás automatikusan és manuálisan is történhet. Az automatikus zárás paraméterezés segíti. Számviteli törvényben meghatározott adatok megjelenése a könyvelés során: A felvihető adatokat és azok alkalmazását egy rendszerben legkönnyebben a bizonylat rögzítési képernyő módosítási ágon keresztül tekinthetjük meg. Ezek az Infosys rendszerben a következők: • Ügyintéző: aki a könyvelést végzi, • Partner: akire a forgalmi tétel vonatkozik, • Dolgozó: akire a forgalmi tétel vonatkozik, • Ellenőrző összeg: addig a felvitt adat nem rögzíthető le, amíg nem egyezik meg a rögzített tételsorok értékének összege az ellenőrző összeggel. A számviteli törvény előírja, hogy milyen adatok szükségesek, ahhoz hogy a könyvelés elvégezhető

legyen. Ennek a feltételnek is elégettévé a modul mezői a következők: 1. könyvelési időszak 2. tranzakció dátuma (könyvelésnél figyelembe vett) 3. partner megadása 4. könyvelés végzője 5. 2 főkönyvi szám (Tartozik, Követel) 6. szervezeti egység (fakultatív) 7. munkaszám (szervezete - tevékenység párosra utal, fakultatív) 8. tevékenység kód (ennek alkalmazása lehető veszi a jelentések 2 féle szervezet szerinti kimutatását /vállalati hierarchikus, struktúra szerinti kimutatást illetve a projekt szerinti kimutatást/) 9. szolgáltatás/ vagy cikkszám kódja (fakultatív, analitikai további információ) 31. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI 10. hivatkozási szám (lekönyvelt tétel és az alapbizonylat egyértelmű azonosítása) 11. gyűjtőkód (fakultatív) 12. megfigyeléskód (fakultatív) 13. megjegyzés (fakultatív, megfelelő használatával programozók növelhetik a rendszer információ

szolgáltatását, pl.: mennyiségi adatok felvitelét „;” elhatároló jel használatával) Költségfelosztás: Zárás előtt árbevétel/költség felosztásokat valamint bizonyos számlaszámok közötti átvezetéseket is el kell végezni. Ezt a munkát segíti a költségfelosztó funkció A felosztás algoritmizált, a számlaszámra könyvelt értéket fel lehet osztani: • beírt %-érték alapján, • beírt tételsorok számának megfelelő arányosított %-alapján, • viszonyszám alapján (bér, áram, mennyiség, stb.) Átkönyvelést a következő sorrendben kell elvégezni: • főkönyvi-számról – főkönyvi számra, • főkönyvi-számról – szervezetre, • szervezetről – tevékenységre, • tevékenységről – munkaszámra (projektre, utókalkulációs egységre) Auditálás (Ellenőrzési lehetőség): Az audit funkció célja maga az infosys rendszer legfontosabb törzsadatainak és forgalmi adatinak analitikus és szintetikus ellenőrzése.

Az ellenőrzés kiterjed a modulok gazdasági eseményeire. Jelentéskészítési funkció: Itt lehet a felhasználó számára tetszőleges kimutatásokat készíteni, ami lehet akár: • szabvány mérleg, eredmény kimutatás, • számviteli cashflow kimutatás, • terv-tény elemző kimutatás, • előkalkuláció, • elő és utókalkuláció, • eredmény/költségszámítások. A mérleg létrehozása a számlatükörben lévő számlarend alapján történik automatikusan. Sajátosság hogy a mérleg külön szervezetenként is elkészíthető. Hasonlóan a mérlegkészítéshez az eredmény-kimutatás is külön szervezetenként, részlegenként történhet. Az eredmény-kimutatás készülhet összköltség eljárás szerint és forgalmi költség eljárás szerint is. Mindkét esetben automatikus a kimutatás menete 32. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Lekérdezések kimutatások: Itt tekinthetők meg illetve készíthetők a forgalmi

tételek alapján a főkönyvi kivonat, főkönyvi karton, általános karton. A forgalmi tételek a könyvelési naplókban ellenőrizhetők • Főkönyvi kivonat: Adott időszakra készíthető adott főkönyvi számhoz, időszaki és halmozott tartozik forgalom, követel forgalom, tartozik egyenleg, követel egyenleg adataival. • Főkönyvi karton: A főkönyvi számra könyvelt könyvelési tételekről tájékoztat. Részletezi a számlára könyvelt tartozik forgalom értékét, követel forgalom értékét, ellenszámlát és egyéb számlára könyvelt adatot. Sok szűrési feltételt adhatunk, és ezzel könnyen visszakereshetjük a minket érdeklő adatot. • Általános karton: Széleskörűen szerkeszthető lista, amely azokat az információkat tartalmazza, amelyre éppen szükség van. Minden rögzített és főkönyvre feladott adatot tartalmaz A számviteli modul általános folyamatai az Infosys rendszerben: A rendszert nyitással indítjuk, amely során az

adatokat felvesszük úgy, mint teljesítés dátuma, szervezet, főkönyvi szám (például 111-491), nyitómérleg számla, ami a 491, esetleges megjegyzéssel, (ami lehet számla nyitás 2001. első negyedév), szépen sorjában felvisszük az adatokat a különböző számlákra (főkönyvi számla:1421 – megnevezés: gépkocsi tartozik és követel összeg). Ezek után tetszőleges sorrend választható a nyitás rendezésére (főkönyvi számlaszám szerint, tartozik, követel egyenleg alapján, szervezeti egység neve alapján, dátum alapján, stb.) Pénzügy feladásokon, készlet feladásokon, eszköz feladásokon és bér feladásokon keresztül a főkönyvi modulnak adatokat biztosít, ami alapján időt, energiát takaríthatunk meg, valamint hibákat redukálhatunk. A könyvelés napra késszé tehető így Beállítható automatikus feladás is, ekkor meghatározott időpontokban, meghatározott adatok kerülnek feladásra a különböző modulokból a főkönyvi

modulokba. Ezek után a főkönyvi modulban rendezhetjük az adatainkat (eszközeink, forrásaink) és különböző lehetőségek kínálkoznak. Egyik ilyen lehetőség a költségfelosztás, aminek lényegéről már volt szó. Előzetes zárási lehetőséget is nyújt a rendszer. Az adatok rögzítése során történik az ellenőrzési funkció, amely az auditálás. Ennek során ellenőrizni lehet: • Könyvelési naplókat, • Pénzügyi bizonylatokat, • Raktári forgalmi bizonylatokat, • Eszközmozgásokat, • Leltárakat, • Szállítóleveleket, • Selejtezési jegyzőkönyveket, • Bizonylati és okmányfegyelmet, • Készpénzforgalmat, • Vagyonvédelem ellenőrzése, • Tevékenységeket és eszközöket, 33. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI • Költséggazdálkodást, • Számvitel szervezettségének és beszámoló valódiságának vizsgálatát, • Leltárakat, • Egyéb kimutatásokat. Új gazdasági évre is

végezhetünk könyvelést. Beállítható a rendszerben az automatikus zárás és nyitás is. Ilyenkor minden egyes számlaosztályt lezár a rendszer, illetve az előző időszaki zárás után megnyitja a számlákat. Az automatizálás után, ha ezt választottunk, akkor véglegesen lezárhatjuk azokat és ez a művelet a Zárás véglegesítés. A lezárt adatokból készíthetünk jelentéseket, kimutatásokat, elemzéseket, beszámolókat, amely tájékoztatást nyújt az adott időszakról. 34. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI A NAGY MACHINÁTOR INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER FŐKÖNYVI MODULJÁNAK ELMEI: • • • • • • • • • • • vegyes könyvelés automatikus főkönyvi feladás az összes analitikából karton, kivonat-lekérdezés és -nyomtatás definiálható lekérdezés éves adatok összehasonlítása mérleg-, eredmény-kimutatás likviditási mérleg vezetői információ naplónyomtatás főkönyv

forintban és devizában pénzügyi tervezés A főkönyvi modul biztosítja a vegyes könyvelési tételek bevitelének lehetőségét. Számlatükör létrehozására is itt van lehetőség. Itt lehet a könyvelést ellenőrizni, értékelni, vagy akár főkönyvi kartonok és főkönyvi kivonatot is készíthetünk. A kivonat készítése akár az Infosys rendszerében itt is általunk definiálhatóak a lekérdezési lehetőségek. (eredmény-kimutatás, mérleg) Ebben a rendszerben is megtalálható vegyes könyvelési almenüpont, kézi könyveléseket, módosításokat, lekérdezéseket végezhetünk. A következő három almenüpont használatával a lekönyvelt tételekről Tétel, Karton és Kivonat lekérdezés-i lehetőség áll fenn. A Megváltozott állományok feladása almenüpont elindításával minden egyes analitika minden módosított hónapja feladásra kerül a főkönyvbe. Számlatükör: A számlatükör bevitelére, módosítására és lekérdezésére

szolgál. Ezzel a menüponttal tudjuk számlatükrünket saját kívánságunk szerintire alakítani. Hatos, hetes számlaosztály vezetésére is van mód. Beállítható, hogy egy adott főkönyvi szám könyvelhető (kartonok), vagy sem (gyűjtőszámok). Lekérdező definiálás: Lehetőségünk van az ajánlásként rögzített formanyomtatvány saját igényeinknek megfelelő átalakítására, új táblázatok készítésére. Lekérdező: Általunk definiáltak szerint, vagy az ajánlásként meglévő lekérdező felhasználásával kaphatunk adatokat a főkönyvi kivonat alapján (mérleg, eredmény-kimutatás, idősoros bevétel és ráfordítási adatok stb.) Itt kérhetjük a Pénzügyi tervezés almenüponttal bevitt tervadatokkal való összehasonlítást is. 35. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Listák: Itt Napló, Karton, és Kivonat szerint kapunk összesítéseket. Itt nyomtathatjuk ki a Lekérdező definició-kat. A WINDIRECT

RENDSZER FŐKÖNYVI MODULJÁNAK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE: A legfontosabb tulajdonságai, jellemzői: • Partner (vevő/szállító) nyilvántartás • Pénzügyi kartonrendszer • Gazdasági események • Vevői-, és szállítói folyószámlák, export és import számlák, proforma • Számlakiegyenlítések, kompenzálások, kiegyenlítetlen számlák • Pénztárak, bankok kezelése, vegyes könyvelés • Valutanem és árfolyam • ÁFA analitika (ez lehet a pénzügy modul része más rendszerben) • Főkönyvi kivonat • Mérleg, eredmény-kimutatások • Főkönyvi listák, kimutatások • Automatizmusok, időzítések • Több nyelven elérhető (magyar, angol stb.) A rendszer lényegében nagyon hasonló az előbb tárgyalt rendszerekhez. Felület megjelenésben, a technikai kezelésében és megnevezésekben vannak inkább eltérések a rendszerek között. ÖSSZEFOGLALÁS: Az Infosys vállalatirányítási rendszer Oracle adatbázis-kezelőre épülő

adatbázist használ. Az adatbázis kezelő egy sémájában egy vállalat adatait tárolják. Egy vállalat alatt egy jogi személyt értünk. Hálózati működése kliens/szerver architektúrára épül. Belépési jogosultsága felhasználói kódhoz kötött, amit jelszóval védhető, a forgalmi adatok megőrzik a felhasználó egyéni kódját. A rendszerbe való belépés regisztrált hozzáférést igényel, regisztrációt kell végezni. A felhasználónak egy jelszavat kell megjegyeznie és a nevét, a többit a rendszer beazonosítja a regisztráció alapján. A nevet összekapcsolja egy olyan névvel, ami a kapcsolatot megteremti egy távoli adatbázissal (TCP/IP protokollon keresztül). Az adatokhoz adatbázis szerveren keresztül történik a hozzáférés, ami az Infosys esetében a már említett Oracle adatbázis kezelő. Ez természetesen minden rendszernél más és más. Például a Tron vagy WinDirect nevezetű vállalatirányítási rendszer az adatok kezelését

MsSQL adatbázissal látja el. A rendszerek másik fontos építőköve a hálózat. Az Infosys szinte minden hálózati platformon fut: NOVELL, UNIX, Windows. A Tron rendszert Unix hálózaton üzemeltetik, a tervezést, fejlesztést pedig Linux rendszeren végezték. Az egyik vállalati alkalmazás esetében a hálózatnál csillagrendszerű topológiát alkalmaztak, ezzel biztosítva, hogy az egyes 36. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI telephelyek csak a központon keresztül kapcsolódhatnak a központi szerverhez. Az összeköttetés tárháza széles, lehet analóg vonaltól kezdődően ATM vagy Frame Relay hálózat is, vagy akár ISDN. Minden tranzakció rögzítése a rendszerben először a telephelyen történik majd ezt követően teljesen automatikusan a központban is tárolódik az adat szinkronizáció folytán. Az egyes rendszerekről való információ-kutatásaim során, különböző tényezőket vettem észre. A vizsgálatom alá

esett rendszerek közül számomra a legdominánsabb a Megatrend rendszere volt, bár ezzel közel sem a többi vállalkozást kicsinyíteném le, hanem egyszerűen a Megatrend nyújt a legtöbb információt a rendszeréről és ezeket részletesen le is vezeti és széleskörű tájékoztatást nyújt a leendő partnerei számára. A Windirect oldalán található dokumentációk is jól használhatók, itt még szép, szemléletes ábrák is találhatók a rendszerrel kapcsolatban. A Nagy Machinátor rendszer esetében közel sem találtam olyan részletes leírást, mint az előzőeknél, viszont itt találkoztam egy díjmentesen letölthető Demo Programmal, ami szintén egy nagyon jó termékismertetési mód. A Tron esetében azt vettem észre, hogy kicsit pontosabban (szemben a többi rendszerrel) dokumentálja termékét, persze elképzelhető hogy ez inkább szubjektív vélemény. A mai világban a globalizáció folyamán szinte elképzelhetetlen, hogy csak egy adott nemzet

nyelvén jelenjen meg a rendszer. Minél több nyelven jelenik meg annál inkább piacképesebb A nyelvi megjelenítés mellett elengedhetetlen hogy a rendszer lokalizációja biztosítva legyen, az adott törvényeknek megfeleljen. Magyar termékek esetében, ha egy termék nem felel meg az EU szabványnak, akkor annak nincs sok kilátása a jövőre nézve. A vállalatirányítási rendszerek alapvetően azonos elvre épülnek, sokszor apró dolgokban térnek el. Ezekről előbb utóbb kiderül, hogy talán mégsem olyan kis és jelentéktelen tényezők. Egy rendszernél már elvárható lehetőség az, hogy exportálni tudja adatait legalább egy txt fájlba, ma az XML adat konverzió számít korszerűnek. Nagy előnynek számít, ha egy rendszer a ma általánosan használt irodai szoftverekkel közvetlen adatkapcsolatot tud létesíteni, például egy Excel-be. Fontos megemlíteni a rendszer megbízhatósága és teljes körű rendszertulajdonsága mellett, a kiválasztásnál

fontos szempont, hogy mennyire felhasználóbarát és mennyire lehet eligazodni benne. Az adott rendszer legyen kompatibilis a partner adottságaival, és legyen testre-szabható. Nem mellékes döntés az sem hogy hogyan választok ki egy rendszert a kínálat közül. Esetleg meghirdethetek egy pályázatot, és így esetleg szélesíthetem a látókörömet is. Olyan termékek kerülhetnek elő, amelynek létezéséről nem is hallottunk. A termék kiválasztásakor minimum négy terméket nézzünk meg és a szállító cégnek legyen minimum 20 referencia helye. 37. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI RENDSZER ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT NÉHÁNY SZEMPONT SZERINT: megnevezés Operációs rendszer Nagy Machinátor DOS, Windows és támogatás Windows95 Adatbázis használat --- Honlap kivitelezése Rendszerfelület Rendszerbemutatás Referenciaszámok Linux MsSQL Kisebb kevésbé részletes A kettő között Dinamikus, színes

egyszerű kivitel Általánosságban mindenről egy keveset Tron Infosys NOVELL, UNIX, Windows Oracle Szétágazó, részletesebb Szépen kivitelezett Általános de részletesebb leírás, Részletes mint a Machinátor termékismertető esetében 86 7 38. OLDAL 160 B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. NÉHÁNY VIZUÁLIS MEGJELENÍTÉS A RENDSZEREKRŐL: Infosys: 39. OLDAL ÉVES HALLGATÓI B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. Nagy Machinátor: Főkönyv - Vegyes könyvelés beviteli képernyő Felhasznált irodalom: és a kapott jegyzetek. 40. OLDAL ÉVES HALLGATÓI B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI PÉNZÜGYI MODUL A pénzügyi modul nélkülözhetetlen egy vállalkozás számára, hiszen minden vállalkozásnak, cégformától függetlenül, van pénzügyi bevétele és kiadása. A pénzügyi rendszer keretébe soroljuk mindazokat a folyamatokat, amelyek valamilyen módon pénzügyi tranzakciót generálnak, azaz bankon vagy

pénztáron keresztül pénzmozgást indítanak, fogadnak vagy azt előkészítik például számlák. Ide tartozik a vevők, a szállítók, a pénzintézetek az állami szervek továbbá a cég saját dolgozóival szembeni gazdasági események ügyintézése is. A modulon keresztül vagyunk képesek a vállalkozásba beérkező számlák nyilvántartásba vételére, illetve a számlák útjának követésére. A szállítói számlák pénzügyrendezés előtt általában jóváhagyási folyamaton esnek át. A szállítói számla jóváhagyása vagy igazolása (adott számla mögött meghúzódó teljesítettség, azaz a kifizetés jogossága) is ezen modul segítségével történik. A modul által készített számlák az aktuális számviteli törvényeknek megfelelő dokumentumot állítanak elő, melyeket a partnereink illetve a költségvetési intézmények elvárásai alapján bocsátunk ki. ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK Minden ERP rendszernek kell rendelkeznie az elvárható

alapmodulokkal és azok alapfunkcióival. Igaz ez a pénzügy modulra is A következőkben a pénzügyi modul alapfunkcióit ismertetem. SZÁMLA FUNKCIÓ A rendszernek kötelező jelleggel tudnia kell feldolgoznia, kezelni a céghez bejövő és kimenő számlákat. Képesnek kell lennie iktatni, jóváhagyni, rendezni és keresni a számlák között A rendszer által kibocsátott számláknak minden esetben meg kell felelnie a törvényi előírásoknak, de elvárható tőle az is, hogy a partnert, igényeinek megfelelő dokumentumokkal lássa el (a számára szükséges adatokat tartalmazza a számla). A hétköznapi életben igen fontos tulajdonság, hogy indokolt esetben számla nélkül, vagy csupán egy felhatalmazással, képesek legyünk pénzfizetéseket bevinni a rendszerbe. Számla: Olyan dokumentum, mely jogi alappal rendelkezik. A cég és a partnere, ügyfele közötti teljesítés hiteles, egyértelmű, a későbbiek során visszakereshető bizonylata. Egy számla

előírhat a cég számára kötelezettségeket vagy követeléseket, tehát bejövő vagy kimenő számlákat. A számlák nem járnak kötelezően együtt pénzügyi mozgással Fontos, hogy ténylegesen árbevétel csak akkor keletkezik egy számla nyomán azaz, akkor realizálódik, amikor az pénzügyileg is teljesítve lesz a partner felé, illetve amikor megkapjuk az árunak/szolgáltatásunknak az ellenértékét. Vevői számla: a vállalkozást eleve annak érdekében hozzunk létre, hogy vevői igényt elégítsünk ki, számlát bocsássunk ki (követeléseket szerezzünk), és árbevételt tudjunk realizálni. Szállítói számla: a vállalatnak a vállalt teljesítéséhez/szolgáltatásához beszerzett áruk/eszközök/ szolgáltatásokra van szüksége, ezek mennyiségben és értekben történő vezetésére szolgáló bizonylat. A szállítói számlán vezetjük a várható kötelezettségeinket és a szállítói teljesítés mértékét, fokát. Ezen dokumentum

alapján, a számlák pénzügy rendezése után az ÁFA- értékeinek kimutatásával igényelhetjük vissza a befizetett ÁFA összeget. 41. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI PÉNZTÁRI FUNKCIÓ A számlák pénzügy rendezéséből adódó pénzforgalmat kezelni kell. A pénzügyi rendezést (bank) vagy készpénzes (pénztár) pénzforgalmon keresztül végezzük el. Itt nem kell a számla adatokat újból rögzíteni elegendő a már felvitt adatokra hivatkozni. Pénzmozgás lehet bank és pénztár között. Kezelni lehet a dolgozói előleget és közvetlenül rendezhető, számla rögzítési nélkül is a bolti vásárlás és annak ÁFA tartalma is. Egy számla teljesítése történhet készpénzes fizetéssel vagy banki átutalással. Elvárható, hogy a rendszer képes legyen a hazai fizetőeszköztől eltérő valutát/devizát is kezelni. A pénzügy mozgásokkal szembeni elvárásainkat 4 csoportba sorolhatjuk: 1. 2. 3. 4. pénztári

ki- és befizetés (hazai valuta) banki ki- és befizetés (hazai deviza) valuta ki- és befizetés deviza ki-és befizetés Az integrált rendszerben a pénzügyi forgalmat állandóan nyomon követhetjük, így egy pillanatnyi pénzügyi állapot lekérdezési lehetősége nem jelenthet plusz terhet a felhasználónak. A teljes pénzmozgást oly módon tudjuk ellenőrizni, hogy egy adott időponton zárást készítünk (a zárás után rögzítésre kerülő adatokat a következő zárásig a rendszer csak külön kérés alapján veszi figyelembe a kimenő és bejövő forgalomnál). A számla feldolgozásnak meg kell előzni a költségvetés felé történő elszámolást, azaz ÁFA elszámolást. Ma még nem jellemző a magyarországi integrált rendszerekre, hogy alkalmasak lennének, az ÁFA-bevallás nyomtatványának gépi elkészítésére. Az elektronikus formában történő adóbevallásra az APEH csupán néhány nagyvállalatnak adott lehetőséget. SZÁMLARENDEZÉS

FUNKCIÓ Igen hasznos, ha egy üzleti partnerrel szembeni pénzügyi állapotunkat pontosan meg tudjuk határozni. Képesnek kell lennünk a számlatételek között olyan szűrőfeltételek felállítására, amelyek segítségével adott partnerrel szemben a tartozásokat és követeléseket ki tudjuk mutatni, ezáltal a pénzügyi mozgásokat kölcsönös megegyezés esetén kompenzálhatjuk, ezzel is pénzt és időt spórolva. Példa: ha a cégem tartozik „B” cégnek 10$-al, miközben az én követelésem tőle 20$, akkor ebben az esetben, közös megegyezéssel (!), csak a különbözetet kell folyósítani a másiknak, tehát „B” tartozása a továbbiakban 10$. Fontos megjegyezni, hogy ilyen művelet végrehajtása esetén csak a közvetlen pénzügyi rendezés marad el, így a követelésünkkel szemben számoljuk el tartozásunkat (a tartozás mértékéig persze), mintegy „virtuális pénzmozgást” létrehozva. Ennek szükségessége a számlatételek

rendezettségéből származik. A folyószámla lekérdezésekor is figyelni kell a vevő-szállító számlák, bank és pénztár tételek együttes figyelésére. Ellenkező esetben a hátralévő teljesítések lekérdezésekor, vagy a bevételszámításkor hibás eredményeket kaphatunk. Pénzügy rendezésnek két alapesete van: - pénztári számlarendezés - banki számlarendezés 42. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI PÉNZÜGYI SZERZŐDÉSEK FUNKCIÓ A vállalatnak számlákkal, szerződésekkel kapcsolatban sokféle dátumot kell nyilvántartani, ezek a következők: keltezés (kiállítás időpontja), átvétel ideje (a rendszerben való iktatási ideje), teljesítés határideje (amikorra szól), teljesítés időpontja (amikor valóban teljesítenek). Ezekből az adatokból nem csupán lekérdezéseket lehet készíteni, hanem további számítások alapjait is képezik. A modul egy cég pénztartozásait és pénzhiteleit számon tartja

Egy vállalat a hitelek, kölcsönök után adott esetben késedelmi díjat, kamatokat, kamattörlesztő részleteket is felszámolhat. Ezeknek a költségeit, vagy extrabevételeit/követeléseit határidőkből és a teljesítések időpontjából, továbbá a kamatlábakból képes kiszámolni, illetve lehetőség van azok lekérdezésére, megjelenítésére. ÜGYNÖKI JUTALÉK Vállalat a nagyobb eredmény elkérése érdekében jutalékkal ösztönözheti munkatársait, külső partnereit. A jutalék lap és a jutalék elszámolását az ügynöki jutalékszámítási funkción keresztül tudja kezelni. A jutalék számításhoz szükséges a számlák adatainak (mely tartalmazza a jutalék alap mennyiségét és értékét) és az üzletet szerző azonosító adatainak összekapcsolása. Nyilvántartást kell vezetnie az ügynökökről annak megfelelően, hogy a jutalékrendszer teljesítményük alapján és annak megfelelően korrekt díjazást tudjon számolni és utalni

részükre. Ezekről a teljesítményekről megfelelő kimutatást kell készíteni (pl a legtöbb üzletet szerző ember). Az üzletkötők nevének feldolgozása és adott számlához kapcsolása biztonsági és minőségbiztosítási szempontból is fontos. Csalást és a gyenge teljesítmény kimutatásában egyaránt segítséget nyújt. BANKI TERMINÁL KAPCSOLAT Egy mai modern rendszer alapképességei közé tartozik, hogy egy cég a bankszámlájáról kimenő, illetve az arra beérkező banktételek kezelését on-line (állandó hozzáférés mellett) tudja végezni. Fontos tulajdonság, hogy a tételeket egyedenként azonosítsa és az esetleges redundáns elemeket kiszűrje. 43. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI A vállalat, a bankszámlájához többféle módon kapcsolódhat, 2 elterjedt módszer létezik ma Magyarországon: 1. közvetlen banki terminálként való kapcsolódás a banki rendszerbe: A cég és a bank között kiépítenek

egy biztonságos vonalat melyen keresztül a bank partnere úgy viselkedik a bank informatikai rendszerén belül, mint bármelyik más intézményen belüli terminál. pl a Budapest Bank használ ilyen rendszert (Internet banking) 2. home banking rendszer: A pénzintézet telepít egy programot a cég informatikai rendszerén, melyen keresztül a meghatározott paraméterezéssel ellátott text file-ba írt utasítások forgalmazása történik. Ehhez protokollként egyszerű modemes kapcsolatot létesítenek, ennek előnye hogy nem igényel magas beruházásokat, hátránya viszont a megbízhatatlansága és a nem megfelelő biztonság.(Mo-n a legjellemzőbb módszer) CASH FLOW / LIKVIDITÁSI MUTATÓ A vállalat irányításánál nélkülözhetetlen információ az aktuális illetve adott időpontra vonatkozó fizetési képesség. Ezt igen pontosan és folyamatosan kell vezetni, mivel egy túl nagy tartalékpénzkészlet rontja a tőkekihasználtságot és ezáltal a

profitmennyiséget, a túl alacsony szabadpénzkészlet magas kockázattal jár, mivel könnyen fizetési nehézség állhat elő a szervezet gazdálkodásában. Ennek elkerülése miatt a vállalat pénzügyi rendszerének folyamatos jelleggel figyelnie kell a bejövő banki, illetve pénztári számlatételeket. Önmagában a kimenő és bejövő tételek értékének összege nem adhat hiteles adatot a likvid pénzállományunk tervezéséhez, mivel ezzel a módszerrel csupán a már realizált számlák értékének egyenlegéből kalkulálunk. Egy jó rendszer a számlák teljesítésének határidejét is figyeli, természetesen a maximumot egy tétel valós teljesítés időpontjával való számolás jelentené, de ez túlmutat ezen rendszerek keretein, ezért legfeljebb a teljesítés határidejének betartásának valószínűségi arányával történő kalkuláció jelentheti a lehető legpontosabb becslési módszert. Természetesen a készpénzkészletet és a

számlapénz készletet nem szabad együtt kezelni, hisz az adott esetben a készpénzmennyiség kifogyásához vezethet, bár ennek a problémának a súlya a modern világban egyre kevésbé jelentős. PÉNZÜGY TÖRZSADATOK A pénzügyi modul működéséhez nélkülözhetetlen egy önálló pénzügyi törzsállomány létrehozása. Ez az állomány tárolja a modulba bevihető adatok típusait, jellemzőit Az adattípusok meghatározásával vagyunk képesek befolyásolni egy-egy számla, rendezési, keresési, szűrési feltételeit. Tehát a rendszerben lévő adatok lekérdezhetőségeinek számosságát, sokféleségét is meghatározzuk. A törzstípusok tulajdonságainak meghatározását paraméterezésnek hívjuk. A paraméterezés segítségével vagyunk képesek a pénzügyi modul működését meghatározni. Tehát ha valahol valamilyen szigorítást meghatározunk az ÁFÁ-ra 44. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI vonatkozólag, akkor

azt a pénzügyi rendszer minden olyan eleménél jelentkezik, amelyik azonos paraméterrel bír. Számlatétel azonosító: Minden modul, rendszertől függetlenül, bizonylat jellegű szemlélettel bír, ebből kifolyólag a pénzügyi rendszerben a számla, számla fej és számla tételként jelenik meg. A számla tétel nem más, mint a számla-tételsora (kizárólag pénzügyi rendszer használata esetén a számlatételben szolgáltatást használunk, készlet rendszer használata esetén cikk-et (item) is. Szolgáltatás: Részei: kód, név, KSH jelző, megnevezés, ár, könyvelési adatok m egadása (pl, megadjuk, hogy adott szolgáltatás törzset milyen előre definiált főkönyvi számra vagy kontírozási szabályra könyveljük) Bizonylat kód: A bizonylati kép kialakítása. A vállalati törzsben megadott adatok kezelése Árképző táblák: Különböző árkedvezmények, felárak automatikus képzésének segítésére szolgál, (az Infosys rendszernél ez az

áruforgalmi modulnál van, de használja a pénzügyi rendszer is.) Az engedmények képzése 2 kategóriára osztható: 1.- a számviteli előírásnak megfelelően, csak olyan engedmény adható, amelyik általános, mindenkire vonatkozik. 2.- a másik az egyedi engedményként kezelendő, például sérült az áru és ezért alacsonyabb az áru értéke. A kétféle árkedvezmény könyvelése eltér egymástól, más a szabályozása. Pénztár / Bank-azonosító: Pénztár vagy Bank-azonosítót rendelek minden pénz vagy számlapénz (pénztár és bank) tételhez, ezzel meghatározva, hogy azt mely főkönyvi számon kívánom vezetni. Lehetőség van minden banki, illetve banki könyvelést egy - egy főkönyvi számon vezetni, de különkülön főkönyvi számon is könyvelhetem. A bank és pénztári mozgásokat jogcím alapján könyvelem a megfelelő főkönyvi számra. Devizás könyvelés esetén mindenképpen külön bankot kell nyitni, amihez egy forintostól

eltérő bankszámla számot kell adni. 45. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Bankjogcím / Pénztár jogcím: A két jogcím szinte teljes mértékben megegyezik, ezért egybe tárgyaljuk, az esetleges eltérésekre majd kitérünk. Függetlenül attól, hogy banki, vagy pénztári tétel-e a be/kifizetés, a rendszerbe a tételsorhoz meg kell adnunk egy jogcímet, amire majd könyvelni tudunk. Az ERP rendszerekben egy adott pénztár/banktételről, valamilyen módszer segítségével meg kell határozni, hogy az: bevételi bizonylathoz (bejövő számlához) kiadási bizonylathoz (kimenő számlához) egyéb bizonylathoz köthető-e. Egyéb bizonylathoz abban az esetben kell kapcsolni egy tételt, amennyiben nincsen semmiféle számlakapcsolati kötődése. Ilyen eset például egy dolgozói előleg nyújtása egy eszköz vásárlására (pl. kell venni soron kívül pár csomag nyomtatópapírt az irodába), és ezzel az egyik munkatársat bízza

meg a főnök. A dolgozó a főnök írásos megbízásával kikér a pénztárból 10000 Ft-ot a saját nevére, felelőségére. Ennek a megbízásnak nincsen előzménye a rendszerben, tehát ez egyéb bizonylatnak minősül. Minden rendszer paraméterezéssel, vagy menük használatával oldja meg a tételek bizonylati kategóriákhoz való rendelését. A tételek teljesítését is jelölni kell Ez fontos lehet az ÁFA kimutatásnál is, mivel a számla után teljesítésekor kell befizetni az adót és nem kifizetéskor. Ez biztosítja a lehetőséget a dolgozói elszámoltatásra, pl. egy dolgozót, csak a nevére felvett összegek elszámolása után szabad elbocsátani. A pénzügy teljesítés mellett a teljesítés mértékét is vezetni kell egy rendszernek. Ezt a bizonylat töredékrész kezelésének hívjuk. Ez alapján egy tételen belül kell vezetni, hogy hány forint van már teljesítve, illetve mennyi van még hátra. Mindez abban az esetben hasznos, ha például

egy kiküldött számlát nem teljes mértékben egyenlítenek ki, és mi nem akarjuk nélkülözni a már esetleg befolyó összeget a probléma megoldásáig, és természetesen nem is kívánunk lemondani a fennmaradó követelésünkről. Vevő/szállító megjelölés A jogcím paraméterek között meg kell jelölni, hogy az adott tétel, adóval vagy adó nélkül lesz kifizetve. Például ha egy tétel számláról kerül kifizetésre, biztosan kezelnem kell az adót, de ha pénztárból történik a pénzkifizetés (pl. egy dolgozónak), akkor az történhet adó nélkül is Mindez lehetőséget teremt arra, hogy ne kelljen minden apró vásárlási tételt a szállítóknál szállítói számlaként felvenni, hanem a pénztáron keresztül (partner nélkül) lehessen kifizetni, de ezzel együtt a szükséges Áfa elszámolás elkészítésre kerüljön 46. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Az eltérés a bank és a pénztár között az, hogy

a bankból hiányzik a dolgozói előleg elszámolás lehetősége. Bank estében a törlesztő részletet, kezelési költséget, kamatokat jogcímen kerülnek elszámolásra. Vegyes jogcímek: − egyéb jogcímen kell elkönyvelni az alábbi tételeket értékvesztés (pl ki nem fizetett áru) − − árfolyam nyereség/veszteség (amennyiben nem csak forintban forgalmaztunk) kerekítésekből adódó nyereség/veszteség (a számviteli törvény értelmében fillérekkel már nem szükséges számolni) Egy rendszer akkor segíti a felhasználót, ha a készlet modulban bevitt tételeket a pénzügymodul megjeleníti ezáltal segítve a felhasználót. Pl adott partner felé már kiadott, de még nem számlázott árutételeket le lehet kérdezni. Számla kezelési lehetőségek: Előleg számla, közbenső számla, végszámlát, szállítói számla, vevői számla, VPOP számla kezelése, amennyiben a vevői és a szállítói számla kompenzációját is tudja (akár

vevő-vevő között pl. stornó számla-előlegszámla) abban az esetben a két számla közötti mozgást úgy kell kezelnie mintha valós pénzfizetés zajlódott volna. Erre azért van szükség, hogy a vevőiszállítói áfa ne tűnjön el a kompenzáció során Pénzügy egyéb funkciói: Likvidáció, Folyószámla figyelés, Áfa kimutatás 47. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI KÉSZLET MODUL HELYE AZ INTEGRÁLT RENDSZERBEN INTEGRÁLT RENDSZEREK KIALAKULÁSA Az első integrált rendszerkoncepciók gyakorlatilag egyidejűleg a Hannoveri Műszaki Egyetem Fotogrammentriai Intézetében és a Budapesti Műszaki Egyetem Intézetében 1981ben kerültek kidolgozásra. A hannoveri koncepciót Konecny professzor a kuwaiti állam felkérésére az új ingatlan és közmű létrehozására dolgozta ki. Integrált vállalatirányítási információs rendszer alatt - egy lehetséges meghatározás szerint - egy vállalat valamennyi feldolgozását

megvalósító, egységes információs rendszert értjük. (Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon (Computerbooks kiadó, Budapest). Az integrált vállalatirányítási információs rendszerek definiálásánál fontos megkülönböztetést tenni integrált ügyviteli rendszer és integrált vállalati irányítás között. Míg előbbi vállalati dokumentációt valósít meg, utóbbi teljes integritással tartalmazza a tervezés, végrehajtás, működtetés és kontroll funkciókat – Gombos Zsolt KFKI-ISYS Kft, Az integrált vállalatirányítási rendszerek jelene és jövője – kerekasztal beszélgetés 1999). Ez egy általános definíció - árnyaltabb képet kaphatunk, ha megvizsgáljuk ismérveit, illetve, hogy mit ért ez alatt a vállalatvezetés és az informatikai részleg. A vállalatvezetés úgy tekinti az integrált rendszert, mint • egyrészről a vállalatoknál előforduló üzleti folyamatok kezelésének

hatékony eszközét, • másrészről a vállalat vezetőinek a döntés meghozatalához támogató információs rendszert Az informatikusok ezzel szemben a következőket értik ezalatt: • A vállalat valamennyi egységének integrált számítástechnikai kezelését megvalósító rendszer • Olyan rendszer, amely eleget tesz az integritás kritériumainak: • A feldolgozás egyes lépései közben nem változik az eszköz (nem használnak pl. floppyt, majd töltik be egy másik számítógépre - azaz megvalósul a hatékony kliensszerver alapú munka) • Nincs adat-redundancia - azaz nincs többszörös adatbevitel és egy adat csak egyszer szerepel az adatbázisban, következésképpen annak megváltoztatása minden nézetből a megváltoztatott értéket adja. 48. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Utóbbi tulajdonságából származik az integrált vállalatirányítási információs rendszerek egyik legjellemzőbb

tulajdonsága, hogy egységes vállalati adatmodellre épülő egységes vállalati adatbázist használnak. Az ilyen rendszerek tehát alapvetően ezen említett ismérvek kielégítésére képesek. Ez közel sem jelenti azonban, hogy ezen rendszerek világa statikus. Az integrált rendszerek az elmúlt párévtizedes történelmük során rengeteget változtak. Változott kapacitásuk, felhasználási lehetőségük, újabb és újabb igények merültek fel, specializálódtak különböző iparági területekre és megjelentek a kisebb méretű vállalatok piacán is. Az utóbbi években az integráció olyan magas fokát képesek elérni már készre csomagolt szoftverekkel is, amelyek képesek a legkülönfélébb ágazatok valamennyi vállalati tranzakcióját leképezni, adatait kezelni. Bár triviálisnak tűnik, egy integrált rendszer-bevezetés sikerének alaptétele, hogy egy ilyen rendszertől nem szabad többet várni, mint ami valójában. Habár a jelenleg kapható

rendszerprogramok az elérhető funkciók tekintetében nagyon széles skálán mozognak és különösen az utóbbi időkben figyelhető meg az, hogy ezek folyamatosan fejlődve megpróbálnak magasabb szintű adatszolgáltatást és rugalmasabb felhasználási funkciókat biztosítani, mégis maradnak azok amik. A mai napig elmondható ugyanis, hogy az ilyen tipikus tranzakció-feldolgozó alkalmazások technológiailag nem képesek megfelelően biztosítani a rugalmas és gyors felsővezetői támogatást. Ennek a felismerésnek eredményeként jelentek meg a piacon kizárólag szimulációs, felsővezetői jelentéskészítéssel foglalkozó, alkalmazásokat kínáló gyártók, amelyek rugalmasabb, színesebb szolgáltatásokat nyújtanak a piacon lévő integrált rendszer kompatibilitásával. A harc manapság egyre erősebb: az integrált vállalatirányítási rendszerek megpróbálnak további integrációs fejlesztéseket végrehajtani törekedve a “tetőtől talpig”

szolgáltatás felé, míg a független cégek a felhasználó-barátság, gyorsaság és transzparencia oldaláról közelítenek. Úgy tűnik, hogy az integrált rendszerek felveszik a versenyt abban, hogy egyre kifinomultabb elemzéseket, jelentéseket készítsenek, de a szimulációs, prezentációs képességekben, a szcenáriókban való gondolkodásban még nem. Az elmúlt idők másik felismerése ugyanakkor, hogy nem feltétlenül azon áll, vagy bukik egy vállalat, hogy milyen gyorsan és milyen szofisztikáltan tudja felvázolni saját üzleti, pénzügyi helyzetét, hanem, hogy mennyire gyors, személyre-szabott - informatikailag támogatott szolgáltatást tud nyújtani. Az elmúlt évtizedekben a számítástechnika rendkívül gyors elterjedésének lehettünk tanúi. Ez egyrészt a nagy ütemű technikai, műszaki fejlődésnek volt köszönhető, másrészt pedig, annak a következménye, hogy a felerősödött, felgyorsult piaci és műszaki változások miatt az

információfeldolgozási igények is gyorsan növekedtek a vállalatoknál. Jól mutatja az információ, mint erőforrás jelentőségét az a tény, hogy a vállalatok árbevételüknek átlagosan 2%-át, piacvezető vállalatok esetében akár 10%-át költik információs rendszerükre évenként. A vállalati szoftvereket nagyságuk szerint két csoportba sorolhatjuk: − az úgynevezett hagyományos ügyviteli szoftverekre, − integrált vállalatirányítási rendszerekre. 49. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Jelenleg hagyományos ügyviteli szoftvereket alkalmaznak a kisvállalatok és a középvállalatok többségénél. Ezek a szoftverek a hagyományos ügyviteli feladatok ellátására születtek, elkülönítve az egyes részegységek munkáját. Ezek a szoftverek jellemzően a következők: − könyvelő szoftverek, − pénzügyi, − bér-munkaügyi, − készletgazdálkodási, − tárgyi eszköz, − nyilvántartási,

− kereskedelmi szoftverek. A vállalati méret növekedésével egyidejűleg megnő a vállalatok információs igénye, a feldolgozandó adatok mennyisége, ekkor kerül előtérbe az integrált vállalatirányítási rendszer. 50. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI AZ INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI Integráltság: Egy gazdasági esemény rögzítésekor elegendő az adatokat egyszer bevinni és ezt az adatot fel tudja használni a rendszer a vállalat bármelyik területén. Moduláris felépítés: Az egyes részterületeket lefedő szoftvercsomagok elkülöníthetők modulokra (pl. könyvelés, értékesítés), melyek önállóan is képesek működni, így lehetőség nyílik a rendszer fokozatos bevezetésére. Rugalmasság: Az egyedi felhasználói igényeket és a szakmaspecifikus követelményeket a rendszer paramétereinek megfelelő beállításával lehet kielégíteni. Felhasználóbarát kezelési

mód: A rendszerek programjait egységes menüfelépítés és áttekinthető képernyő-kialakítás jellemzi. Kapcsolódó szolgáltatások: Szervezési és információtechnológiai tanácsadás, projekttervezés és megvalósítás, betanítás segíti a rendszerek bevezetését. Nemzetköziesítettség: A rendszerek többnyelvűek, minden országban bevezethetők a nemzeti sajátosságok (pl. pénznem, számviteli szabályok) figyelembe vételével. A hazai piacon harmincnál több hazai fejlesztésű, illetve külföldi rendszer képviselteti magát, ezek közül kell a vállalat vagy intézmény számára a legmegfelelőbbet kiválasztani. A hazai fejlesztésű rendszerek előnye, hogy kimondottan a magyar piac számára dolgozták ki őket. Nyilvánvalóan nem áll mögöttük olyan know-how és tapasztalat, mint egy nemzetközi cég mögött, de ezt a hátrányt legyőzi a piacismeretből származó előny. A hazai fejlesztések közül a következő szoftverek a

legfontosabbak: Adamant, Dream, Fair, Komplex, Fókusz, Forrás SQL, Infosys V2, IntegRaise, Libra4GA/Libra4GR/ LibraCom, Schwar System, VERK/400, Topinfo, WinErr, WinDirect, Vectory. A külföldi fejlesztésű szoftverek szintén széles skálát mutatnak. Attól függően, hogy adott vállalat, milyen méretű, mekkora forgalmú, hány alkalmazottal rendelkezik, milyen tevékenységeket végez a következő főbb rendszerek találhatók meg a hazai piacon: ABAS, ASW, BaaN IV, BPCS, CA-PRMS, Exact Globe, IFS Applications, Infor:NT, JD Edwards, Jobshop, Lawson Insight II, MFG/PRO, MOVEX, Oracle, Proteus, Renaissance 4GL, SAP R/3, Scala, SunSystems. Vegyes vállalatoknál, ha a külföldi tőke kivonul, nehezebb a külföldi programok finanszírozása, ekkor a hazai fejlesztésű programok kerülnek előtérbe. 51. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK AZ INFOSYS-RÓL Az Infosys képes befogadni az adott vállalatnál kialakított

üzleti logikát. Az üzleti logikát lebontja ügyviteli utasításokra, amelyek a rugalmas felhasználói szintű paraméterezési lehetőségekkel a társaság ténylegesen működő ügyviteli utasításainak - számviteli politika, számlarend, leltározási-, pénzkezelési-, utalványozási szabályzat, önköltség számítási szabályzat, szervezeti és működési szabályzat stb. - megfelelően tartalommal feltölthető Az Infosys modulárisan felépíthető integrált gazdálkodás-támogató rendszer, mely gazdasági társaságok készletgazdálkodási, termék-, és szolgáltatás-értékesítési, pénzügyi/számviteli, kontrolling, eszközgazdálkodási, humán erőforrás-gazdálkodási, és gyártási szegmenseinek teljes körű lefedésére alkalmas. KÉSZLET MODUL KAPCSOLATAI Az Infosys rendszer rugalmasságánál fogva modulonként is bevezethető, bizonyos megkötésekkel. Minden modul használat feltételezi a Törzs modul meglétét. A modulonkénti

bevezetést felülről célszerű elkezdeni: 1.) Főkönyvi modul: Főkönyvi modulon keresztül miden gazdasági esemény le lehet könyvelni. 2.) Pénzügyi modul: Pénzügyi modul bevezetése esetén már tételsoros számlát is lehet készíteni. A számlákat bank és pénztáron keresztül ki lehet egyenlíteni. Teljes körű Áfa elszámolásra van lehetőség Még a készlettel kapcsolatos értékesítés is nyomon követhető. 3.) Készlet modul: Készletmodul alkalmazása már lehetővé teszi a készletek raktári kartonon történő vezetését. A készlettel kapcsolatban az értékek mellett a mennyiségi nyilvántartást is teljes körűen kezeli. 4.) Eszköz: A vállalat eszközeire értékcsökkenés számítását teszi lehetővé az eszköz modul használata. 5.) További logisztika: Az ajánlatok, keretszerződések és megrendelések, illetve szerződésekből lehívások, diszpozíciók, fuvaroztatás, csomagolás, stb. vállalti logisztikai műveletek nyomon

követését segíti az áruforgalmi modul használata. 6.) Termelés: A vállalat termelési tevékenysége igen sok rétű lehet, ennek megfelelően számos termelési funkcióra kell felkészülni a legegyszerűbb szűkített termeléstől, az egyedi gyártáson keresztül a sorozatgyártásig. Ezeket a feladatokat általában cég specifikusan oldják meg A szűkített termelési funkció egy egyszerű BOM listán (családfán) keresztül, műveletek, eszközök és alapanyagok kezelésével már képes a legegyszerűbb termelés támogatására. 7.) Szolgáltatás: A termelési tevékenységhez gyakran társul szolgáltatási tevékenység. A termelés során a termelésbe vont eszközökre tervszerű megelőző karbantartást TMK kell végezni vagy más részlegek munkáját belső szolgáltatással segítik. Mind ezt a szolgáltatás modul végzi 8.) Humánrőforrás: 52. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI A jövedelem termelését dolgozók

végzik. Számukra bér és egyéb juttatást kell elszámolni Szükség van munkaerő utánpótlásra, illetve a meglévő munkaerőről is jó, ha minél több információnk van a jogszabályi keretek között. Ezeket az információkat a Humán modulból tudjuk megkapni. 9.) Controlling: Végül egy vállalkozás csak akkor tud jól működni, ha a tevékenységét tervszerűen és ellenőrzötten végzi a gazdálkodás teljes területén. A controling modul biztosítja a projekt szerű tervezést és ellenőrzést, méghozzá több összehasonlítási lehetőséggel (optimális, maximális, minimális, realista, stb. tervezéssel) KÉSZLET MODUL Mi a készlet modul? INFOSYS-Készletek- A Készlet modul ágazat- független, paraméterezhető, általános raktári készletnyilvántartást és anyagkönyvelést végez. A vállalati készleteket üzem és raktár szinten külön raktári kartonokon, mennyiségben és értékben kezeli. A kartonok kezelése sarzsonként, elhelyezés

kódonként és mennyiségi egységenként is megoldható. Az opcionális vámraktár funkcióval a magánvámraktárak készletkezelése valósítható meg. A modul szoros kapcsolatban áll az Infosys Pénzügy, Főkönyv, Szolgáltatás, Termelés moduljaival. A Készlet modul az Áruforgalom modullal együtt komplex logisztikai megoldást kínál. A modul támogatja a vonalkódos termékazonosítási rendszereket, illetve a készletgazdálkodásban használatos mobil ipari adatgyűjtő berendezéseket. Mikor használjunk készlet modult? Készlet modul használata nélkül a pénzügyi modulnál a számlatételek forgalmát (készletvezetés szempontjából) nem tudom lezárni. A számlakészítés időpontja ismert, vagyis az adott év, de a pillanatnyi készlet nem ismert, hisz csak a forgalmi adatok állnak rendelkezésre. Ebből persze ki lehet számolni a készlet változást (bejövő számlák- kijövő számlák), de egy készlet rendszerrel könnyebben lehet vezetni a

készlet mennyisségét. A legnagyobb különbsége a pénzügyi rendszerhez képest, az, hogy LELTÁR-t tud készíteni. Pl: pénztárnál is kell leltárt készíteni a rendelkezésre álló pénzösszegről, így nyomon tudjuk követni a forgalom előtti és forgalom utáni pénzösszeget, a pénztárgép segítségével, egyben ellenőrizhető a pénzkészlet. Ide sorolható a bankkivonatok is, ugyanaz az eljárás, mint a pénztárnál. Mi a fő előnye a készlet modul használatának? A készlet modul két legfontosabb tulajdonsága: - raktár készlet zárása, - állandó (pillanatnyi) készlet ismerete. 53. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI KÉSZLET TÖRZSADATOK Minden egyes rendszernek van törzsállománya: • • minden modulnak van saját törzsállománya-, pl.: főkönyvnél a számlatükör van saját paraméter állománya, amivel tudjuk szabályozni a rendszer működését Miért kell paraméter állomány? A programozó

összeállít egy programot, hogy bizonyos szabályok szerint működjön a program, ám ha van valami változás a későbbiekben, akkor a programot át kell írni. Ha azt akarjuk, hogy ne a programozó változtasson a meglévő programon minden egyes változás esetén, akkor egy olyan programrész szükséges, ahol engedélyezett a változtatás és ez a paraméter állomány. KÉSZLET RENDSZER- PARAMÉTER TÁBLA A paraméter tábla részei a következők, a teljesség igénye nélkül: - negatív készletvezetés, - árak átszámítása, - tételazonosítás (sarzs, gyáriszám), - leltározás segítése: kötött mozgás, - könyvelés típusa, - stb. Ezeket a tanácsadók állítják be, a rendszer beállításakor. TÖRZSADATOK A készlet legfontosabb törzsállományai: - raktár: ahol vezetjük a készletet, - cikk: amit forgalmazunk Régen, amikor kézzel vezették a raktári kartonokat, a következőket kellett feltüntetni: - raktár, - főkönyvi szám, - cikk szám -

stb. A gyakorlati élet néha megtréfálhat minket, például általában a televízió eszköz, de lehet áru is, ha kereskedelmi vállalkozásunk van. Pl.: televízió- áru vagy eszköz-> más-más főkönyvi száma van Könyvelés szempontjából legfontosabb törzsállomány: - mozgás - cikk-karton 54. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Könyvelés példa: A könyvelésünket a mozgás törzsállománynál lehet paraméterezni. A készlet beszerzésénél az értéket a beszerzési árból vesszük. A készlet értékelését különböző módon lehet elvégezni, noha a készletértéket mindig beszerzési áron kell értékelni. A készletértékelési módszerek a következők lehetnek: - FIFO, - Mérlegelt átlagár, - Elszámoló ár (önköltségi ár) - súlyozott átlagos beszerzési ár (halmozott átlagár, csúsztatott átlagár, éves átlagos beszerzési ár) módszerrel lehet kiszámítani. Példa beszerzés könyvelésére: T

211/1000 ft.- K 454/1000 ft vagy K 5 vagy 8 RAKTÁR Minden integrált rendszerben megtaláljuk a törzsállományok között a raktárt. Általában raktár kód és raktár megnevezéssel. INFOSYS- nél szervezeti egységgel is kiegészül, és több mértékegysége vezetésének megjelölésére is van mód. Raktár –tároló Lehetőség van tárolási hely pontosabb megadására is például a tároló meghatározásával. Milyen kérdés merülhet fel a tárolóval kapcsolatban? Például: TESCO- ban a polcokon- adott tároló helyen mit és mennyit tud tárolni? BIZOMÁNYOSI RAKTÁR: A bizományosi raktár célja az, hogy nyilvántartsa azokat a készleteket, amik ugyan a vállalkozás tulajdonában van, de fizikailag egy értékesítési helyen, amely értékesítési hely más vállalkozás tulajdonában vagy rendelkezési állományában van. A számviteli előírás szerint ezeket a készletek az úton lévő készletek között kell vezetni. Az úton lévő készlet, azaz

bizományosi készlet értékesítésekor kell a készletet a bizományosi raktárból véglegesen kivezetni a készletet. KONSZIGNÁCIÓS, VÁM RAKTÁR: Ezt a raktár típus a bizományosi raktártípus ellentétes megjelenési formája a másik vállalkozásnál. Itt a vállalkozás saját raktárában idegen készletet tárol Értékesítéskor kell honosítani illetve tulajdonába venni és ezzel egy időben onnan kivezetni. 55. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI CIKK törzs: - - cikkszám, megnevezés, mértékegység, statisztikai kód, VTSZ (BTO) vállalati törzsben került meghatározásra hozza magával az Áfa kulcsot, minőségi osztály, ezt is figyelni kell, hogy ISO- nak meg tudjanak felelni, vagyis az áru útját követni kell-, honnan szerzik be, hogyan lesz termék, ide sorolható például a gyógyszeripar, készletforgalom azonosítás mélysége 3 féle megfigyelési típus lehet : o normál: a cikkek általában így kerülnek

nyilvántartásra, o sarzs: egy időben egy terméket hogyan állítok elő (élelmiszeripara, gyógyszeripara jellemző, egy forgalom, de több mennyiség is lehet az adott mennyiségi egységből, o gyári szám: egyedi nyilvántartás pl.: fényképezőgép - vonalkódot, - műszaki leírást - stb. Egy cikkhez az INFOSYS- több féle árat rendelhet hozzá. Ezek leletnek: - elszámoló áras, - mérlegelt áras, - fogyasztói ár, - beszerzési ár, - stb. RAKTÁR-CIKK A raktári karton vezetés alapvető párosa. MOZGÁS - kód, megnevezés, mozgás típus: a megnevezés ikonban kiválaszthatjuk a következőket: o növekedés, o csökkenés, o kettős mozgás (egyikből raktárból ki, másikba be), o érték nélküli mozgás, o készletet nem érintő, csak érték mozgás van:  értékhelyesbítés  érték vesztés A likvid kód biztosítja a készlet modul és pénzügyi modul ellenőrzött együttműködését. Segítségével, a számlák és készletmozgás

bizonylatok ellenőrzött összevezetésére kerül megoldásra. 56. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Az ármódosító funkciónál bekapcsolva az átírás engedélyezet, a változtatás bizonyos mozgásoknál nem engedélyezett például igény lehet, hogy a rendelésben lévő ár ne legyen módosítható. TÖRZS- Kontír tábla Az ártípus alapján meghatározhatom, hogy nyilvántartási áralapján, azaz a készlet kartonról vegye a könyvelési értéket vagy mozgásnál beírt értékből. Készletmozgásnál egy bizonylati tételsornak minimálisan szerepelnie kell. A kontírozásnál a mozgáskódhoz legalább egy T(tartozik)- K(követel) párost fel kell venni, ezeket meghatározhatjuk: - készlet szám (ezen keresztül kapcsolódik a cikk főkönyvi-számhoz), Munkaszám (szervezet, tevékenység) könyvelési oszlopok (K.nem, Khely, Kviselő), főkönyvi szám közvetlen meghatározása pl.: nyitás 491 Készlet forgalom A készlet

forgalomnál nincs lehetőség a rögzített bizonylat módosítására vagy törlésére csak rögzíteni és lekérdezni lehet. Az elrontott bizonylatot stornózni kell és a bizonylatot újból a jó adatokkal le kell rögzíteni. Bizonylatok rögzítése Bizonylati fejadat A bizonylati fejadaton szerepelnie kell a mozgáskódnak (megadja a készlet forgalom irányát), dátumnak (a számviteli törvény előírása szerint), egyéb adatok, azaz honnan szerzi be a terméket (vannak-e számla kapcsolatok), Kinek adja el/kitől a veszi meg a terméket. Vállalati törzsállományból gyűjtőkód/ megfigyelési kóddal egészítheti ki. Egy rendszer nagyságát az határozza meg, hogy mennyi információt tud továbbítani az analitikában rögzített adatok közül a vezetői információs rendszere. Bizonylat tételsor A bizonylat tételsorban történik a cikk forgalmi adatainak a rögzítése. Jellemzően mennyiségi és érték adatok, néha kiegészítve néhány jellemző

adattal. Egy fejadathoz egy vagy több tételsor tartozik. Ez 1 cikk- 1 raktári karton egy tétgelsora Altételsor Az adott egy cikket még tovább tudom bontani SARZS szám szerint, Pl.: gyógyszer, vagy gyáriszám szerint pl.: televízió 57. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Egy tételsornak annyi altétel sora van, amennyi darab van belőle- gyártási szám miatt vagy amennyi sarzshoz tartozik. LELTÁR ALRENDSZER A készletleltározás alatt több ikon között barangolhatunk: - Leltár segédlet a raktárban lévő cikk azonosítók kinyomtatása - Leltározott mennyiség aktualizálása, az értékek rögzítése az adatbázisba - Leltárértékelés: értékeli az adott cikk, raktári készlet és a leltári készlet közötti különbséget - Leltárzárás: megadott paraméter mozgásra lerögzíti az eltérést és feloldja a raktárat a forgalmazás számára - Leltár alól kivételezés, leltározás zárása előtt feloldja a raktár

zárolását - Raktárrendezés (leltározás előtt lista alapján mindent a megfelelő helyre helyezek) Számvitelileg készlet többlet nincs!-> adminisztrációs hibaként lehet bevételezni. 1. csak mennyiséget adok meg 2. árubeszerzés lett volna Hiány esetén kiviteli mozgás szükséges, amit ki kell vételezni és ezután megegyezik a készlet. KÉSZLET RENDSZERBŐL NYERHETŐ INFORMÁCIÓK Elvárások a lekérdezésekkel kapcsolatban a rögzített adatokra Minden bevitt adatnak visszakereshetőnek kell lenni ellenőrzés szempontjából. Készlet és készletforgalommal kapcsolatos lekérdezések: 1. általános lekérdezés- készlet általános lekérdezés pillanatnyi készletet mutatja meg, Cikkszám, kód, mértékegység 2. raktári karton raktár-cikk megnyitástól, minden forgalmat idősorosan mutat meg 3. raktárforgalomi adatok raktárforgalmat mozgásonként és egyéb részletező adatonként, pl.: partner mutatja meg Stb. ABC analízis: meg tudja

határozni azokat a cikkeket mennyiségben és értékben nagyságrendű kategóriában, ami számomra fontosak. További lekérdezések: - - munkaszámos lekérdezés- ALAP lekérdezés - Szervezetenként lekérdezés - Tevékenységenként lekérdezés - Munkasorszámonként gyár számos lekérdezés 58. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA - II. ÉVES HALLGATÓI készlet- főkönyv főkönyvi feladás záró készletek készlet átértékelés tárhelyenkénti készlet konszignációs lekérdezés Mérlegsoros kimutatás KÉSZLET ÉRTÉK MEGHATÁROZÁS Készlet érték meghatározás más az elszámoló áras és más a mérlegelt átlagáras nyilvántartás esetében. A számviteli törvény a beszerzési áras nyilvántartási árat írja elő Tehát a feldolgozás végén a készlet értéknek a főkönyvön mind két módszer esetében azonosnak kell lenni. Példa egy mérlegelt átlagáras készlet könyvelésre: Nyitás: 10 db T/211/1000,- Ft

K/491/1000,Beszerzés: 10 db T/211/2000,- Ft K/219/2000,- Ft Számla: 10 db T/219/2000,- Ft K/454/2000,- Ft Beszerzés értéke a 2. számlaosztályon 2000,- Ft 20 db Átlagár: 150,- Ft Készlet érték a 2. számlaosztályon 3000,Felhasználás: 2 db T/511/300,- Ft K/211/300,Készlet érték a főkönyvben: 2700,Készletben átlag ár: 150,- Ft, 18 db, érték 2700,- Ft. Példa egy elszámoló áras készlet könyvelésre: Elszámoló ár 1000,- Ft. Nyitás: 10 db T/211/1000,- Ft K/491/1000,Beszerzés: 10 db T/211/1000,- Ft K/219/1000,- Ft 59. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Számla: 10 db T/219/2000,- Ft K/454/2000,- Ft Beszerzés értéke a 2. számlaosztályon 2000,- Ft 20 db Az elszámoló ár különbözet 219-en 1000,- Ft Elszámoló ár: 1000,- Ft Készlet érték 2. számlán 3000,- FT (átlag ár 150,- Ft) Felhasználás: 2 db T/511/200,- Ft K/211/200,Készlet érték a főkönyvben elszámoló ár módosítása előtt: 2800,- Ft Készlet

érték: 211 = 1800,- Ft (100 Ft/db 18 db) , 219 = 1000 10 db,- Ft 2. osztályon:2800,Ft Beszerzés miatt meg kell határozni az új elszámoló árat ami 150 forint. A megmaradt készletnél a régi és új elszámoló ár különbözet 50 ft/db. Ez 18 darabnál a következő Árkülönbözet: 50 Ft x 18 db = 900,Az árkülönbözet számítás eredménye ként ezt a 211-re rávezeti: T/211/900,K/219/900,Így az új egyenleg: T/211/2700,T/219/100,- viszont az árkülönbözet számlán az új elszámoló ár számítása után nem maradhat egyenleg ezért egy új könyvelési tétel lép be. T/5.v8 /100,K/219/100 Ezt feladva a főkönyvben is a 2. osztály értéke 2700,- forint lesz 60. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI ESZKÖZÖK MODUL ESZKÖZGAZDÁLKODÁSRÓL ÁLTALÁBAN Az eszköz a vállalkozói vagyon egyik megjelenési formája, újratermelésben betöltött szerepe (összetétel, fajta) szerint lehetnek: a) befektetett eszközök: több éven

keresztül szolgálják a vállalkozási tevékenységet, használatukkal több éven keresztül realizálódik a bevétel b) forgóeszközök: jellemzően egy termelési ciklusban vesznek részt, egyetlen folyamatban elvesztik eredeti megjelenési formájukat, vagy a tevékenység során változatlan formában maradnak, de egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét, ezek például a készletek. A továbbiakban a befektetett eszközökkel foglalkozunk. A vállalkozó tulajdonába kerülő befektetett eszközöket minősíteni kell a várható használati idő meghatározásával. A várható használati időt a vagyontárgyak rendeltetése, a vállalkozásban betöltött szerepe alapján kell megállapítani. ESZKÖZGAZDÁLKODÁS: Az eszközgazdálkodás-modul lehetővé teszi a számviteli törvény által előírt tárgyieszköznyilvántartó kartonok vezetését, az eszközökhöz kapcsolódó mozgások és a különféle tranzakciók kezelését,

az értékcsökkenési leírásnál egyidejűleg több leírási kulcs (például a számviteli törvény szerinti, társasági adó szerinti stb.) kezelését, valamint a számviteli törvényben meghatározott, alkalmazható módszerek közül választási lehetőséget. A fentieken túlmenően elvégzi az eszközökhöz kapcsolódó könyvelési tételek automatikus kontírozását is. Az eszközök nyilvántartása kiterjed egyrészt a nagy értékű, több év alatt leírásra kerülő tárgyi eszközökre, valamint a költségként azonnal leírható, de nyilvántartási kötelezettség alá tartozó eszközök kezelésére is. A modul kezeli mind az egyedi, mind a csoportos tárgyi eszközöket is. Felvehető még nem aktivált tárgyieszköz-karton is, melyhez kapcsolódóan például a beruházási számlák rögzíthetők. Ezáltal a tárgyi eszköz aktiválásakor a tényleges beruházási költségek alapján lehet meghatározni a bruttó eszközértéket. Az

értékcsökkenés-tervezési 61. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI funkcióval a következő időszak értékcsökkenése tervezhető meg a tervezett vagy folyamatban lévő beruházások figyelembevételével. Az integrált vállalatirányítási rendszerek eszközgazdálkodási és nyilvántartási modulját mutatom be különböző rendszerek ismertetésében. Ezek a rendszerek a gyorsan változó piacon hatékonyabbá és rugalmasabbá teszik a szállítmányozási és logisztikai tervek készítését, a belső logisztikai folyamatok támogatását, maximalizálja a bevételeket, csökkenti a költségeket, optimalizálja az eszköz készletet és javítja az ügyfélszolgálatot. VERK/400 INTEGRÁLT RENDSZER ÁLTAL NYÚJTOTT ESZKÖZGAZDÁLKODÁSI LEHETŐSÉGEK: A VERK/400 eszközgazdálkodási rendszer fontos eleme a VERK/400 rendszer segítségével megvalósítandó integrált, naprakész vállalati gazdálkodásnak, vállalatirányításnak.

Az eszközökhöz, tartozékaihoz kapcsolódó műszaki információkon keresztül biztosítható a specifikus ágazati rendszerekkel (pl. hálózat nyilvántartás) a szoros, munkafolyamat szintű integráció, illetve a nyilvántartás biztosítja az egyes eszközökhöz kapcsolódó specifikus műszaki paraméterekre, elhelyezkedésre, felépítésre vonatkozó adatokat. A vagyoni nyilvántartás mind a számviteli politika szerinti különböző értékelési szempontok szerinti értékek számítását biztosítja, mind az eszközök felhasználásának megfelelő teljes körű integrált kontrolling támogatást, elszámolást. A megoldás által nyújtott szolgáltatások: a) Nyilvántartás: Az eszközök esetében biztosított mind az egyedi, mind a csoportos nyilvántartás, az egyes eszközökre vonatkozóan a tartozékok nyilvántartása, kezelése és mozgatása. A műszaki adatok nyilvántartása kiterjed az eszközre vonatkozó különféle műszaki paraméterekre,

többek között az eszköz típusára, gyártójára, szállítójára, garanciájára, az üzembe helyezésre, valamint az eszközcsoport specifikus kiegészítő adatbázisokra (pl. ingatlan, gépjármű) A számviteli adatok tartalmazzák a törvényi előírásnak megfelelően a főkönyvi adatokat, kontrolling dimenziókat, értékcsökkenés elszámolásához szükséges adatokat, beszerzési adatokat, állományba vételi és értékadatokat. b) Eszközmozgások: Az eszközök alapadataival kapcsolatos módosítások naplózott mozgások segítségével történnek. A rendszer alap paraméterezésében tartalmazza az eszközök nyilvántartásával és kezelésével kapcsolatos valamennyi jellemző mozgást. A mozgásokhoz kapcsolódó kontírozási szabályok alapján történik az automatikus 62. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI tranzakció kezelés, kontírozás és a főkönyvi feladás. A mozgások paraméterezése az implementációs

igényeknek megfelelően a felhasználói felületeken lehetséges, valamint lehetőség van tetszőleges új mozgás típus felvételére és paraméterezésére. c) Jellemző mozgások: - Értékbeli és/vagy mennyiségi növekedés: aktiválások, ráaktiválások, felújítás, apportként átvétel, leltári többlet, tartozékok bővítése. - Értékbeli és/vagy mennyiségi csökkenés: káresemény, értékesítés, selejtezés, leltár hiány, részkivezetések, tartozékok csökkentése. - Átkönyvelések: egyik költséghelyről, projektről, főkönyvi számról, értékcsökkenési csoportból, főcsoportból, csoportkódból Rendszeresen ismétlődő korrekciós mozgások részben automatikus kezelése: pl: nullára írás - d) Értékcsökkenés számítás: - Az alkalmazható értékcsökkenési módszerek kielégítik a hazai törvényi követelményeket és az általános nemzetközi szabályokat. Az eszközökre vonatkozóan értékcsökkenési csoportok

alakíthatók ki, melyekben szabadon választható az elszámolási periódus (1, 3, 6, 12 hó). Párhuzamosan alkalmazható a kétféle elszámolási mód: előírt (társasági adó szerinti) és választható (számviteli törvény szerinti), valamint biztosított a befejezetlen beruházások értékcsökkenésének elszámolása. e) Kis értékű tárgyi eszközök: - a tárgyi eszköz modul biztosítja a kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartását, az egyösszegű elszámolásának végrehajtását. A kis értékű eszközökkel kapcsolatban igényelt folyamatok függvényében a feladat elvégezhető az eszközmodulban, ugyanakkor a VERK/400 rendszer WH - készlet és anyaggazdálkodási modulja is képes támogatni ezt a feladatot. f) Leltározás: - leltárfelvételi ív készíthető költséghelyenkénti, csoportkódonkénti és al-leltári csoportonkénti megbontásban, a költséghely szintűtől kezdve a szoba leltár szintűig. A leltár kiértékelése és

eltérések könyvelése automatikus g) Lekérdezések: - a rendszer által kezelt valamennyi eszköz adathoz, folyamathoz, tranzakciókhoz kapcsolódóan széles körű on-line, analitikus lekérdezési lehetőségek biztosítottak, képernyőn vagy riportok segítségével. On-line lekérdezhetők az eszközspecifikus adatok: eszközök alap- és kapcsolódó adatai, eszközcsoportosítások, mozgások, értékcsökkenési, maradványérték- adatok. g) Főkönyvi feladás: - az eszközállományban bekövetkezett változások főkönyvi könyvelését az integrált rendszer automatikus feladása biztosítja. 63. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI FÓKUSZ RENDSZER: A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai: Az általános eszköz gazdálkodás mellett kezeli a használatba vett, a használaton kívüli és a beruházásra adott előlegek állományának nyomon követését is. Jól kezeli az eszközök különböző minősítésű költséghelyen

való elszámolását (osztály, helyiség, dolgozó) és időszakonkénti számbavételét. Az eszközök nyilvántartásba vétele bruttó értéken, piaci értéken vagy az átadó nyilvántartási értékén történhet. A Fókusz rendszer által kínált lehetőségek: - Eszközre vonatkozó szerződések, illetve rendelések kezelése Eszközváltozás kezelése Leltár készítése Eszközgazdálkodási információk kinyerése Eszközre vonatkozó szerződések, rendelések kezelése: A tárgyi eszközök beszerzése különböző módokon történhet. Ezek közül a jelentősebbek, s ennél fogva a Fókusz által is támogatottak: a szerződésre, rendelésre vagy előkészítés nélküli vásárlásra, átvételre támaszkodó beszerzések. Az eltérő jellegű beszerzések természetesen eltérő előkészítést igényelnek, amelyeket a tárgyalt rendszer más-más módon támogat. A szerződés összegére vonatkozó adatokat, valamint a kötelezettségek,

követelések teljesítését a pénzügyi rendszer területén lehet felvenni, így az ily módon beszerzésre kerülő eszközök felvételét a pénzügyi modullal szorosan együttműködve lehet előkészíteni. A rendelésen alapuló beszerzés két formája különböztethető meg. Egyik lehetőség az ún "belső" rendelés, amely a vállalaton belüli szervezetek, személyek igényeit tartalmazza. Az ilyen jellegű megrendelések a beszerzési felelősökön keresztül válhat "szállítói" rendeléssé (általában különböző engedélyezések és jóváhagyások után), amely ezeket a rendeléseket a szállítókkal szemben jeleníti meg. Az igénylő szervezetek, személyek írásban vagy szóban felkérhetik a beszerzés felelősét a kért eszköz vásárlására, akik megfelelő indoklás mellett felvehetik az igényt, mint belső rendelést. Ennek megtörténtével egyidejűleg a rendszer képes a "szállítói" rendelések automatikus

összeállítására. 64. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Eszközváltozás kezelése (állománynövekedés, csökkenés, egyéb változás): - Az eszközváltozás kezelése az állományban bekövetkezett változások követését jelenti. A tárgyalt eszköz rugalmassága teret ad a vállalat egyedi nyilvántartási előírásainak megfelelően az eszköz jellemző tulajdonságainak felvételére, egyedi azonosítóval történő ellátására, illetve csoportos nyilvántartás esetén a csoportos tulajdonságok megadására, valamint a kartonra történő felvitelre. - Az eszközök használatbavétele során lehetőség nyílik a felhasználási vagy tárolási hely különböző részletezettségi szinttel (szervezeti egység, helyiség, személy) meghatározott megjelölésére, majd a későbbiekben a felhasználási helyek közötti mozgások követésére. - Az eszközökben bekövetkező változások skálája igen sokszínű, amelyek

jelentős részét a Fókusz rendszer követni képes. - Az eszközváltozás speciális esete az értékcsökkenés, melynek első lépése az értékcsökkenés megállapítása. A megállapítás gyakorisága és módszere az értékcsökkenésen áteső eszközök jellegétől függően eltérő lehet. Ezeket a különbözőségeket a rendszer képes kezelni. Második lépés az értékcsökkenés elszámolása. A kiszámított értékcsökkenés automatikusan megjelenik az egyedi nyilvántartásban, illetve a számviteli modul megfelelő helyén is. Leltározás: A leltározás elszámoltatási célt szolgál. - Az eszközök az eszközállomány követéséhez hasonlóan tárolási hely szerint (szervezeti egység, helység, dolgozó) mutathatóak ki (természetesen csak akkor, ha a vezetett nyilvántartás ennek megfelelő). A leltározás folyamata a különböző szinteken önállóan is elvégezhető. - Leltározás lépései: a leltáridőpont kiválasztása, leltár

előkészítése (leltárív), leltár felvétele, valamint a leltár kiértékelése, amelyeken lépésről lépésre haladhatunk végig. Eszközgazdálkodási információk: A vizsgált rendszer információszolgáltatási lehetőségei kiterjednek a szerződések, rendelések utólagos értékelésére, az eszközök nyilvántartására, valamint a forgalmi adatok statisztikai elemzésére. Lehetőség nyílik: - Szerződések pénzügyi teljesítésére, rendelések értékelésére, várható beérkezések jelzésére - Eszközállomány különböző bontások szerinti listázására - Eszközanalitika nyilvántartására - Eszközkimutatásra a már említett részletezettségi szinteknek megfelelő csoportosításban - Értékcsökkenési információ lekérdezésére, kiszámítására, nyomon követésére - Az eszközgazdálkodás és a számvitel közötti kontroll információk kimutatására - Leltár analitika (leltár szerinti, illetve könyv szerinti eszközkészlet

összehasonlítása, többlet, hiány kimutatása) elszámolására is. 65. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Kapcsolódási pontok a modulok között: Mint ahogyan az eddigiekből kiderülhetett, az eszközgazdálkodás modul a FÓKUSZ rendszer két moduljával, nevezetesen a számvitellel és a pénzüggyel tart fent szoros kapcsolatot. Ez számviteli vonatkozásában a kontírozás analitika szintjén (minden egyes tranzakcióhoz kapcsoltan) valósul meg, míg a pénzügy esetén az értékegyezőség fenntartását jelenti az eszközállomány és a számlaállomány között. Az említett két modul nélkül az anyaggazdálkodás funkciói szűkülnek, de önálló működését így is meg tudja őrizni. INFOSYS RENDSZERRŐL ÁLTALÁBAN A képzés során ismertetett INFOSYS rendszer egy olyan integrált vállalatirányítási rendszer, amelynek különböző moduljaival, így a készletgazdálkodási, a logisztikai, pénzügyi – számviteli,

eszközgazdálkodási, humán erőforrás-gazdálkodási, és termelési, értékesítési moduljaival könnyen áttekinthetővé és teljesen lefedetté tehető a vállalat gazdálkodásához szükséges információigénye. A rendszer központi eszköze az információ elérésének, osztályozásának és elosztásának. A bemutatott rendszer (modulok) természetesen megfelel a mindenkori hatályos számviteli törvénynek és alkalmas a vállalatnál felmerülő analitikus és szintetikus adatok nyilvántartására. A pénzügyi rendszertől elvárt követelmény, hogy alkalmas legyen a számlák kibocsátására (vevő, szállító), számlatételek rendezésére, banki, pénztári bevételezésre, kiadásra, kivételezésre, számlák összevezetésére (hangsúlyt fektetve az áfa lekezelésére), költségvetéssel szembeni elszámolásra, likviditás meghatározására, kimutatására, illetve képes legyen a pillanatnyi pénzkészlet kimutatására és mindemellett a

folyószámla figyelésére és számlatételek értékének, mennyiségének kimutatására is. ESZKÖZÖK MODUL Az eszközmodulban lehetőség van minden olyan eszköz kezelésére, melyek amortizációval járnak. A rendszer mind a számviteli, mind az adótörvény szerinti amortizációt képes kezelni. Az eszközleírás módja történhet: - lineáris - degresszív - progresszív - teljesítményarányos (paraméterként megadható) módon - stb. 66. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI A számviteli törvénnyel összhangban, a vállalat számviteli politikájában előre meg kell adni az eszközre vonatkozó amortizációs kulcsot, ettől eltérni csak indokolt esetben lehet 1 év után. Az eszközleírás idejét a számviteli politikában rögzíteni kell A rendszer kezeli a terven felüli értékcsökkenést és lehetséges az értékvesztés elszámolása is. Ügyelni kell a maradványérték, a fordulónap meghatározására.

Lehetőség van tervezett (próba) értékcsökkenés számításáras is. Az ÉCS leírásra vonatkozó adatok változtatása után tetszőleges számban ismételhető az értékcsökkenési számítás mindaddig, amíg a végleges ÉCS számítást nem végezzük el. Ezt a lehetőséget az adott év első értékcsökkenési számításánál érdemes csak használni, mivel a leírási mód, kulcs éven belüli nem változtatható. Az eszköz élettartam alatt az eszközön végrehajtott ÉCS leírási változtatását a mérlegmellékletben indokolni szükséges. A rendszer a forgalmi adatok feldolgozásán kívül elvégzi a főkönyvi feladást is. Az eszközök zárását követően megtörténhet a főkönyvi feladás is. Fontos megjegyezni, hogy a lezárt időszakra vonatkozó változások már csak a következő időszak főkönyvi feladásában szerepelhetnek. Így biztosítható, hogy a könyvelés és az eszköznyilvántartás analitikája mindig megegyezik, de éves

szinten az eszköz érték és a leírási adatok korrekten szerepelnek a főkönyvben. Törzsállományok: Mozgás: Megadja azt, ami alapján a tranzakciót végezzük. A felületen megadható, hogy a mozgás után milyen mozgást engedélyezzen a feldolgozás, ki lehet választani a mozgásjelleget és megadható az új állapot is. A mozgás-jogcímek határozzák meg az állomány-változások jellegét és irányát. Lehetséges fajtái: - nyitó - állomány-növelő - állomány-csökkentő - átsorolási - értékadat módosító - szabadon definiált - stb. Eszköz: - eszköz-állapotkód: kifejezi, hogy az adott eszköz részt vegyen-e az écs. számításban 0: nem vesz részt 1: részt vesz többi: részletező, információhordozó 67. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Kontírtábla: A kontírozási szabály a készlethez hasonlóan mozgásra orientált. A kontírozandó eszközforgalomnál a könyveléshez szűrési feltételként

megadható az eszköz mozgása, főkönyvi száma, eszközcsoportja és maga az eszköz is. Egy mozgásra több kontírozási szabály is meghatározható, melyet változatszámmal különít el. ÉCS leírási módjai: - lineáris - degresszív nettó/bruttó érték alapján - teljesítményarányos - egyösszegű - abszolút összegű - écs. alól kivont - stb. Egy példa a kontírozásra: Nyitás elszámolása: T eszközszámla (142) – K 491, Ha volt ÉCS, akkor K eszköz ÉCS (1498)- T 491 Számos paraméterezési lehetőség van az érték számítás paraméterezésére. Könnyen lehet kezelni az eszköz áthelyezés kapcsán felmerülő költséghelyre történő könyvelést. Az eszközöket és tartozékaikat módosítani, törölni, új eszközöket - így a kezdő állományt is felvinni mozgáskódokon keresztül lehet, így a felhasználó megszabhatja, hogy a változás mikor jelenjen meg ténylegesen. Minden változás - ÉCS vagy egyéb állapotváltozás -

kérhető próbaátvezetéssel is, és ha ez megfelelő, akkor véglegesíthető a módosítás. Eszközbizonylat legfontosabb tartalmi adatai, melyek az eszköz kartonon is tárolhatóak: - eszköz azonosító főkönyvi szám költséghely (cikkazonosító) szervezeti egység eszközcsoport vámtarifaszám aktiválás kelte gyártás kelte leltári szám értékleírás nyilvántartási érték a várható élettartam alapján felajánlja a leírási kulcsot: a) adótörvény b) számviteli tv. szerint 68. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI A rendszer lehetőséget nyújt különböző lekérdezésekre is. Például az eszközök és tartozékaik között bekövetkező változások lekérdezésére, az eszközök és/vagy tartozékok lekérdezésére, illetve kiíratására a felkínált szempontok kiválasztása után, vagy a tárolási helyek, gyári számok, kiegészítő adatok. speciális, többszintű módon történő lekérdezésére A

rendszer az eszközmodulban felvitt adatokra a felhasználó által szabadon paraméterezhető módon szinte minden adatra biztosít lekérdezési lehetőséget „általános lekérdező”. A rendszer támogatja az eszközleltározást is. Az eszközökre jellemző, hogy (a készletekkel ellentétben) ritkán történik változás az aktiválásuk után, kevés „mozgást” kell velük végrehajtani. A rendszer előnye: kevés menüponttal szinte valamennyi eszközzel kapcsolatos funkció elvégezhető a rendszerrel, sok minden kiszámítható, nyilvántartható. ÖSSZEFOGLALÁS AZ ESZKÖZRŐL A tárgyalt rendszerek alapján kitűnik, hogy a mögöttes jogszabályok egyértelműsége miatt ezek tartalmilag igen közel állnak egymáshoz. Van némi eltérés a megközelítési filozófiában, illetve a modulok közötti integráció szorosságában, de ezeknek inkább csak kényelmi szempontokat mérlegelve van jelentőségük. Ezt szem előtt tartva a rendszerek közötti

választás elsődleges kérdése már nem az, hogy melyik rendszer tud többet (hiszen tudás szinten nincs kiugró különbség), hanem az, hogy a szállító cég (a rendszer gyártója) milyen járulékos szolgáltatásokat, s azokat milyen minőségben biztosítja. Értem ezalatt például az ügyfélszolgálat meglétét, s elérhetőségét, vagy a rendszerkövetési irányelveket, amelyek meghatározzák, hogy egy jogszabályi, vagy egyéb változás miatt bekövetkezett rendszermódosuláshoz milyen keretek között juthat hozzá a szoftver használója. 69. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Tartalom jegyzék ELŐSZÓ . 2 VÁLLALATIRÁNYITÁSI RENDSZEREK FEJLŐDÉSE . 3 INFORMATIKAI PROJEKTEK ISMERTETÉSE . 3 VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLŐDÉSE . 3 INFORMATIKAI PROJEKTEK ISMERTETÉSE . 5 Egy példa a projekt alakítás tévelygéseire . 5 A projekt életének, fázisainak bemutatása . 6 Koncepció . 7 Tervezés-szervezés . 8

Végrehajtás. 9 Befejezés . 9 ERP rendszerek alapvető tulajdonságai (WinDirect rendszer) . 10 A SZÁLLÍTÓI RENDELÉS: . 11 A GYÁRTÁSI ÁRUMOZGÁS . 11 A DIREKT BESZERZÉS: . 11 A RAKTÁRKÖZI MOZGÁS: . 11 Visszáru. 12 WINDIRECT PÉNZÜGY . 12 WinDirect Kereskedelem, Készletgazdálkodás: . 12 WinDirect Főkönyv:. 13 W I N D I R E C T S Z O F T V E R R E N D S Z E R K Ö R N Y E Z E T I G É N Y E - S Z E R V E R O L D A L . 13 H AS Z N Á L H A T Ó S Á G . 14 H A T É K O N Y S Á G . 14 A D A T V É D E L E M . 14 K AR B A N T AR T H A T Ó S Á G . 14 T E LE P Í T H E T Õ S É G . 14 ÜZEMELTETÉS TÁMOGATOTTSÁG. 14 A W I N D IR E C T K L I E N S E K R Õ L . 15 ERP alapvető tuljadonságai az I NF O SY S- re nd sz er- b e n . 15 Áruforgalom modul. 15 Controlling modul . 15 Eszköz modul . 15 Főkönyv modul . 16 Humán Erőforrás modul . 16 Iktatás modul . 16 Készlet modul . 16 Pénzügy modul . 17 Szolgáltatás modul . 17 Megatrend termelés megoldások .

17 Általános működési jellemzők . 17 K l i e n s . 18 Server . 18 Össefoglalás . 19 KONROLLING MODUL AZ ERP RENDSZEREKBEN . 20 KONTROLLING FEJLŐDÉSE . 20 A kontrolling szervezetek különbözőségei. 21 A kontroller szerepe . 22 A kontroller alapvetően két feladatot lát el: . 22 A kontroller és kontrolling közötti különbség . 22 Kontrolling az ERP rendszerekben . 23 A rendszerek fejlődése, és az általuk végzett feladatok. 24 Egy kontroling modul funkcióinak integrált rendszeren (Infosys) való bemutatása . 25 Infosys Controlling logikai felépítése, sematikus ábrázolás . 26 Költés és árbevétel felosztás az Infosys rendszerben . 27 Kontrolling adatok grafikus megjelenítése az Infosys rendszerben . 27 70. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI ERP RENDSZEREK SZÁMVITELI MODULJAI . 28 INTEGRÁLT INFORMATIKAI RENDSZEREKRŐL (VIR, ERP) ÁLTALÁNOSAN: . 28 Egy könyvelési rendszer minimális funkciója: . 28 Milyen

elemzések legyenek a rendszerben: . 29 Törzsadat: . 29 AZ INFOSYS INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER FŐKÖNYVI MODULJÁNAK ELMEI: . 30 Konszolidálási paraméterek (Vállalati törzs): . 30 Nyitás könyvelése: . 31 Vegyes könyvelés: . 31 Főkönyvi zárás: . 31 Számviteli törvényben meghatározott adatok megjelenése a könyvelés során: . 31 Költségfelosztás: . 32 Auditálás (Ellenőrzési lehetőség): . 32 Jelentéskészítési funkció: . 32 Lekérdezések kimutatások: . 33 A számviteli modul általános folyamatai az Infosys rendszerben: . 33 A NAGY MACHINÁTOR INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER FŐKÖNYVI MODULJÁNAK ELMEI: . 35 Számlatükör: . 35 Lekérdező definiálás: . 35 Lekérdező:. 35 Listák: . 36 A WINDIRECT RENDSZER FŐKÖNYVI MODULJÁNAK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE: . 36 ÖSSZEFOGLALÁS: . 36 Rendszer összehasonlító táblázat néhány szempont szerint: . 38 Néhány vizuális megjelenítés a rendszerekről: . 39 Infosys: .

39 Nagy Machinátor:. 40 Felhasznált irodalom: . 40 PÉNZÜGYI MODUL . 41 ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK . 41 SZÁMLA FUNKCIÓ . 41 PÉNZTÁRI FUNKCIÓ . 42 SZÁMLARENDEZÉS FUNKCIÓ . 42 PÉNZÜGYI SZERZŐDÉSEK FUNKCIÓ . 43 ÜGYNÖKI JUTALÉK. 43 BANKI TERMINÁL KAPCSOLAT . 43 CASH FLOW / LIKVIDITÁSI MUTATÓ . 44 PÉNZÜGY TÖRZSADATOK . 44 KÉSZLET MODUL HELYE AZ INTEGRÁLT RENDSZERBEN . 48 INTEGRÁLT RENDSZEREK KIALAKULÁSA. 48 AZ INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI . 51 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK AZ INFOSYS-RÓL . 52 KÉSZLET MODUL KAPCSOLATAI . 52 KÉSZLET MODUL . 53 Mi a készlet modul?. 53 Mikor használjunk készlet modult? . 53 Mi a fő előnye a készlet modul használatának? . 53 Készlet TöRZSADATOK . 54 Készlet rendszer- paraméter tábla . 54 Törzsadatok . 54 Könyvelés példa: . 55 RAKTÁR . 55 Raktár –tároló . 55 CIKK törzs: . 56 RAKTÁR-CIKK . 56 MOZGÁS . 56 TÖRZS- Kontír tábla. 57 Készlet forgalom . 57 Bizonylatok

rögzítése . 57 71. OLDAL B UDAPESTI M ŰSZAKI F ŐISKOLA II. ÉVES HALLGATÓI Leltár alrendszer . 58 Készlet rendszerből nyerhető információk. 58 Elvárások a lekérdezésekkel kapcsolatban a rögzített adatokra . 58 Készlet és készletforgalommal kapcsolatos lekérdezések: . 58 Mérlegsoros kimutatás . 59 Készlet érték meghatározás . 59 ESZKÖZÖK MODUL . 61 ESZKÖZGAZDÁLKODÁSRÓL ÁLTALÁBAN . 61 ESZKÖZGAZDÁLKODÁS: . 61 VERK/400 INTEGRÁLT RENDSZER ÁLTAL NYÚJTOTT ESZKÖZGAZDÁLKODÁSI LEHETŐSÉGEK: . 62 A megoldás által nyújtott szolgáltatások: . 62 FÓKUSZ RENDSZER: . 64 A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai: . 64 A Fókusz rendszer által kínált lehetőségek:. 64 Eszközre vonatkozó szerződések, rendelések kezelése: . 64 Eszközváltozás kezelése (állománynövekedés, csökkenés, egyéb változás): . 65 Leltározás: . 65 Eszközgazdálkodási információk: . 65 Kapcsolódási pontok a modulok között: . 66 INFOSYS

RENDSZERRŐL ÁLTALÁBAN . 66 ESZKÖZÖK MODUL . 66 Törzsállományok: . 67 ÖSSZEFOGLALÁS AZ ESZKÖZRŐL . 69 72. OLDAL