Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Kisvállalkozások alapítása

1. KISVÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSA A vállalkozási forma megválasztása önmagában nem befolyásolja egy vállalkozás sikerét, de a vállalkozási formákhoz kötődő jogi, számviteli, adó törvények jelentősen befolyásolhatják a vállalkozás üzletmenetét. Magyarországon a következő keretek között lehet vállalkozási tevékenységet folytatni: – egyéni vállalkozás – gazdasági társaságok – közkereseti társaság – betéti társaság – egyesülés – közös vállalat – korlátolt felelősségű társaság - közhasznú társaság - részvénytársaság – szövetkezetek – egyéb szervezetek (egyesület, alapítvány), amelyek vállalkozási tevékenységet is végezhetnek. A következőkben elsősorban a kisvállalkozási formák lényeges alapítási tudnivalóival foglalkozunk, nem kizárólag szabatos jogi megfogalmazással, hanem elsősorban a közérthető gazdasági, szervezési teendőkkel. 1.1 Egyéni vállalkozó

Az 1990. évi V törvény, ill ennek módosításai szabályozzák az egyéni vállalkozást és ez a szabályozás összhangban van a gazdasági társaságok, szövetkezetek, állami vállalatok szabályozásával A törvény figyelemmel van arra is, hogy az egyéni vállalkozások körében várhatóan még hosszabb ideig a hagyományos, saját munkán alapuló vállalkozás lesz a jellemző, de egyúttal szabályozza az egyéni vállalkozók által létesített “vállalatszerű” vállalkozás feltételeit is. 1.11 Ki és mire vállalkozhat? A törvény szerint egyéni vállalkozás: a deviza jogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenysége. A természetes személy fogalmán itt, magánszemélyt értünk. 1 Devizabelföldinek minősül: – a magyar állampolgár, ha állandó lakhelye Magyarországon van – a külföldi állampolgár, ha magyarországi lakhatási engedélye van. Külföldinek minősülő

személyek tehát nem végezhetnek egyéni vállalkozást. Számukra a társas vállalkozási formák adnak lehetőséget, ezen belül lehetőségük van egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság létrehozására. Üzletszerű gazdasági tevékenységnek tekintjük a vállalkozó saját nevében, saját kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenységét. Ezeknek a feltételeknek együttesen kell meglenniük, hogy üzletszerű gazdasági tevékenységnek minősüljön. A folytatható üzletszerű gazdasági tevékenység köre nagyon széles, termelő, értékesítő, szolgáltató, kulturális, oktatási tevékenység, stb. Az egyéni vállalkozók által folytatható tevékenységeknél a törvény csak egy fontos korlátozást tartalmaz: az egyéni vállalkozó nem folytathat “állami monopóliumként” fenntartott tevékenységet, amelyet a törvény, törvényerejű rendelet vagy kormány rendelet az állam, állami szerv vagy

állami gazdálkodó szervezet részére tart fenn. Az egyéni vállalkozó például nem folytathat bányászati, banki, biztosítási tevékenységet, nem foglalkozhat dohányfeldolgozással, tengeri személy- és árufuvarozással, nem gyárthat és forgalmazhat kábító hatású szert. Fennmaradtak a korlátozó intézkedések a lőszer, lőfegyver gyártására és forgalmazására vonatkozóan is. A vállalkozás alapításhoz a belföldi állandó lakhely mellett feltétlenül szükséges az is, hogy a magánszemély cselekvőképes legyen. A polgári jogban cselekvőképességen az érvényes jognyilatkozat tételére ill. szerződés megkötésére való alkalmasságot értjük. Cselekvőképes az nagykorú személy aki betöltötte 18 évét, illetve nagykorúságát házasságkötéssel szerezte meg és akit a bíróság nem helyezett cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá. Az egyéni vállalkozói törvény a vállalkozásból kizárja azokat,

akiket gazdasági vagyon elleni vagy a közéleti tisztaságot sértő bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztésre ítéltek. De ha valakit felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, lehetősége van arra, hogy vállalkozzék. Ha a bíróság jogerősen valamely foglalkozástól (pl gépkocsivezetés) eltiltotta, az eltiltott foglalkozás keretében természetesen nem végezhet egyéni vállalkozást a büntető ítélet kiszabott időtartama alatt, de más tevékenységi területen vállalkozhat. 2 Az egyéni vállalkozó korlátlanul felelős a vállalkozása tartozásáért, tehát saját magánvagyonával is. Egy vagyonnal azonban csak egy vállalkozásért lehet korlátlanul felelni. Az egyéni vállalkozó nem lehet valamely működő gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja is, így egy időben nem lehet tagja közkereseti társaságnak (kkt.) vagy ennek alfajában gazdasági munkaközösségnek, illetve betéti társaságnak, ahol a beltagok

felelőssége szintén korlátlan. Nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet az a személy, akinek vállalkozói igazolványát visszavonták, azért mert társadalombiztosítási kötelezettségét vagy adóhátralékát a felszólítás ellenére, saját hibájából nem fizette meg. Ha a vállalkozó kiegyenlítette korábbi tartozását, ismét folytathat vállalkozói tevékenységet. 1.12 A Vállalkozói Igazolvány Egyéni vállalkozást a vállalkozói igazolvány birtokában lehet folytatni. Vállalkozói igazolvány nélkül lehet folytatni mezőgazdasági termelő tevékenységet és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat. Számukra telephelyük cégtáblával történő megjelölése sem kötelező. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiadására a vállalkozás székhelye szerinti érdekképviseleti kamara jogosult. Az ehhez szükséges kérelmet formanyomtatvány benyújtásával terjesztheti elő. A formanyomtatvány tájékoztatója megfelelő útmutatást

ad a kitöltéshez. A bejelentés illetékköteles, valamint 6 hónapnál nem régebbi hatósági-erkölcsi igazolvány is szükséges a kérelemhez. Ezenkívül igazolás csatolását kérik a helyi önkormányzattól, az adóhatóságtól, a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól, a Vám és Pénzügyőrség Országok Parancsnokságától, hogy adó, TB, vám tartozása nincsen korábbi vállalkozásából. A bejelentett adatok alapján a hatóság megállapítja, hogy a vállalkozó megfelel a törvényi előírásoknak és a formanyomtatványt a hátlapján hivatalos záradékkal látja el. A jóváhagyást (záradékolást) követően a vállalkozó által kitöltött bejelentés okiratként, mint vállalkozói igazolvány szerepel. A vállalkozás bejegyzése 1998 juliusától ‘egy ablakossá” vált, a kamarai bejelentkezést követően a kamara szerzi be az adó számot, TB törzsszámot a vállalkozás számára. A vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni az

egyéni vállalkozó nevét, székhelyét, telephelyét (telephelyeit, fióktelephelyeit), továbbá tevékenységi körét. Székhelynek számít: a központi ügyintézés helye. Telephely: a tevékenység gyakorlásának helye, amely a székhellyel azonos közigazgatási területen van. Fióktelephely: az a telephely, amely a székhelytől közigazgatásilag eltérő helyen van. Ha a vállalkozónak több telephelye (üzlete) van és többféle tevékenységet folytat, székhelyül valamelyik telephelyét kell megjelölnie. Célszerű azt a telephelyet 3 megjelölni, ahol a vállalkozással kapcsolatos iratok találhatók, illetve az ügyintézés folyik. Ha az egyéni vállalkozónak sem székhelye, sem telephelye nincs, székhelyül állandó lakhelyét jelölheti meg. Az igazolványban feltüntetett adatok megváltozását a vállalkozó köteles az igazolványt kiállító hatóságnak bejelenteni, a határidő 30 nap. A legtöbb változás, módosítás abból származik,

hogy a vállalkozó bővíti tevékenységét, új üzletet, műhelyt, telephelyet létesít. Az ügyfélszolgálati iroda a módosítást azonnal átvezeti. Egyéni vállalkozó csak egy igazolványt kaphat, de több tevékenységet folytathat, több telephelyet tarthat fenn. Ez azt jelenti, hogy csak egy vállalkozást alapíthat, de jelentősen eltérő gazdasági tevékenységeket folytathat. A vállalkozói igazolvány kitöltésekor a tevékenység megnevezésekor a TEÁOR /tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere/ által közölt elnevezéseket írjuk be (pl. könyvelő, ingatlanközvetítő, stb ) A vállalkozói igazolványból megállapítható, hogy az egyéni vállalkozó milyen és hányféle tevékenység gyakorlására, telephely fenntartására jogosult, illetve milyen tevékenységből eredő tartozásért felel vagyonával. A vállalkozói igazolvány kiállitásával egyidejüleg a kamara bejelenti a vállalakozást az adóhatóságnál és az

Egészségbiztosítási és Nyugdíj Igazgatóságon. Az adóhatósági bejelentkezéshez szükség van a pénztárkönyv (naplófőkönyv) benyújtására is, amit az adóhatóság hitelesít. 1.13 Az egyéni vállalkozás működésének szabályai A vállalkozás indításának alapvető feltétele az, hogy vállalkozói igazolvánnyal rendelkezzék. De a vállalkozói igazolvány birtokában nem köteles azonnal megkezdeni tevékenységét. A vállalkozói igazolvány kiváltásához nem szükséges szakképesítés vagy iskolai képzettség igazolása, vagy bármiféle hatósági engedély beszerzése. Ügyelni kell azonban arra, hogy a vállalkozói igazolvány kiváltása nem minden esetben jelenti egyben a választott tevékenység gyakorolhatóságát is. Vannak olyan tevékenységek, amelyek folytatásához a vállalkozói igazolvány önmagában elégséges és amelyek folytatása külön jogszabályokban előírt feltételek teljesítéséhez van kötve. Így a jogszabály

a tevékenység folytatását kötheti: – hatósági engedélyhez, – szakképesítéshez. Hatósági engedély például az ANTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorviosi Szolgálat), a tűzoltóság, rendőrség engedélye. Ezek túlnyomó része telephelyhez kötődik. Például a Kereskedelmi Minisztérium rendelete szerint: 4  húst, tejet, tejterméket, takarmányt, élő állatot árusító üzlet esetén közegészségügyi-járványügyi hatósági engedély,  a "B" tűzveszélyességi kategóriában sorolt vegyi árut, tüzelő anyagot, stb. értékesítő üzlet esetén tűzvédelmi hatósági engedély,  játék, pénznyerő automaták üzemeltetéséhez rendőrségi engedély szükséges. A jogszabály a vállalkozót teszi felelőssé azért, hogy a tevékenység folytatásához az előírt engedéllyel rendelkezzék. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályban

meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. A képesítési követelmények meglétét a vállalkozói igazolvány kiadása során az illetékes hatóság nem vizsgálja, a vállalkozó a felelős annak betartásáért. Ha több telephelye van, a képesítési követelményeket valamennyi telephelyen érvényesíteni kell. Ha ellenőrzés során kiderül, hogy a képesítési követelményeket nem tartják be, az önkormányzat a vállalkozói igazolványt visszavonja, több telephely esetén pedig az érintett telephelyen betiltják a tevékenységet. A képesítési követelményeket a jogszabályok határozzák meg. Ugyanazok a képesítési előírások vonatkoznak az állami vállalatokra, gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozókra. Például meleg- vagy hidegkonyhás ételek előállításához szakács szakmunkás-bizonyítvány

kell. I osztályú vendéglőhely vagy áruház irányítója csak szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettségű lehet, stb. Az egyéni vállalkozásról szóló törvény a személyes munkavégzési kötelezettség helyett személyes közreműködést ír elő. Ezt tágan kell értelmezni, a konkrét szakmai munkától a vállalkozás szervezéséig, irányításáig bezárólag. Az egyéni vállalkozó foglalkoztathat alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, szakmunkástanulót. A segítő családtag megkülönböztetés a társadalombiztosítási járulék fizetése szempontjából indokolt, az adózás szempontjából alkalmazottnak minősül. Segítő családtagnak számít a vállalkozó közeli hozzátartozója, élettársa, egyeneságbeli rokonának házastársa, házastársának egyeneságbeli rokona, testvérének házastársa. A gazdasági társaságoknál a kkt és a bt. is megengedi a családtagként való foglalkoztatást Az egyéni vállalkozás

nagyságát a törvény nem korlátozza, így létszámkorlátot sem tartalmaz. Végül a törvény előírja, hogy az egyéni vállalkozó nyílt árusítású üzletét, termelő, szolgáltató egységét cégtáblával köteles megjelölni. A cégtáblán az egyéni vállalkozó nevét, székhelyét és tevékenységét kell megjelölni. A cégtáblának 5 megfelelő tájékoztatást kell ugyanis nyújtania a vásárlónak, megrendelőnek, ellenőrző hatóságnak. Nem kell azonban cégtáblát elhelyezni olyan telephelyen, ahol esetleg csak ügyintézés folyik. Az egyéni vállalkozások számára is nyitott a cégbejegyzés lehetősége; egyéni cégként lehet bejegyeztetni és közzé tenni. Nagyobb, ismertebb egyéni cégeknek érdemes az üzleti megismerésnek ezt a módját is kihasználni. Az egyéni cég bejegyzése megegyezik a gazdasági társaságok cégbejegyzésével. Az egyéni vállalkozás megszűnik, ha: 1. az egyéni vállalkozó az igazolványt visszaadja,

2. az igazolványt az jegyző visszavonja, 3. az egyéni vállalkozó meghal, vagy elveszíti cselekvőképességét. Ha az egyéni vállalkozó áthelyezi a székhelyét, akkor az igazolványt abba a polgármesteri hivatalba kell leadnia, ahol az új székhelye van. 1.2 Gazdasági társaságok A gazdasági társaságok működését a többször módosított 1988 évi VI. tv, szabályozza. Bevezetésként a cég fogalmát kell megismerni: Cég: olyan természetes vagy jogi személy, amely a cég neve alatt üzletszerű tevékenységet folytathat, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Lehet: – egyéni cég – társas cég (gazdasági társaság) A társasági jog szerint a következő formákban alapítható gazdasági társaság: közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, közhasznú társaság és részvénytársaság. (A szövetkezetek, szakcsoportok, társadalmi szervezetek stb.,

működését nem a társasági jog szabályozza.) A helyes társasági forma kiválasztása elsődleges szempont, amelyet pénzügyi korlát, illetve az egyszerűségre való törekvés is behatárol. A társasági formák több szempontból különböznek egymástól, ezek közül két lényeges megkülönböztetési szempontot emelünk ki: 1.21 A felelősség 6 Korlátolt felelősségű társaságok: közös vállalat, kft, közhasznú társaság, részvénytársaság. Korlátolt felelősség esetén, jogi értelemben a tagok a bevitt vagyon erejéig felelnek a társaság tartozásaiért, de a társaság teljes egészében köteles helytállni tartozásaiért. Itt a felelősség közvetett és korlátozott, a hitelezők csak a társasággal szemben léphetnek fel. Gazdasági értelemben a korlátolt felelősségű társaságok a társaságba bevitt vagyont kockáztatják (a saját személyes vagyonukat nem). Korlátlan felelősségű társaságok: közkereseti társaság (kkt),

a betéti társaság és az egyesülés. A korlátlan felelősség azt jelenti, hogy az a tag, aki felel a társaság tartozásaiért teljes vagyonával köteles helyt állni. Korlátlan felelősség esetén a tagok felelőssége "egyetemleges", azaz ha a társaság nem teljesíti kötelezettségeit, a hitelezők bármelyik tagon követelhetik a teljes összeget. A hitelezők először a társasági vagyonra vezethetnek végrehajtást, ennek sikertelensége esetén a hitelezők döntésén múlik, hogy követelésüket melyik taggal szemben érvényesítik. A hitelező a tagokat együttesen is perelheti, de végrehajtás során a fenti sorrendet kell betartani. A társaság azon tagja, aki ellen a végrehajtás sikeres volt, a hitelezőt kielégítette, a vagyoni részarányán felüli végrehajtás esetén megtérítési követeléssel léphet fel a társaság többi tagja ellen (mindezt már a polgári peres eljárás keretében teheti). 1.22 Jogi személyiség A jogi

személy meghatározott célból alakult olyan szervezet, amelynek elkülönített vagyona van és a jogviszony önálló jogalanyként ismeri el. A gazdasági társaságokat csoportosíthatjuk jogi személyiséggel bíró és jogi személyiséggel nem bíró társaságokra. Jogi személyiségű: a kft., közhasznú társaság, Rt, közös vállalat, egyesülés Jogi személyiséggel nem bíró Gt: a kkt., bt A nem jogi személyiségű bt., kkt számos ismérvben megegyezik a jogi személyiségű társaságokkal, tehát a gazdasági céllal, elkülönített vagyonnal, ügyvitellel, képviselettel, székhellyel rendelkeznek. A nem jogi személyiségű társaságok azonban önálló jogképességűek, tehát tulajdonszerzési, szerződési és perképességük van, illetve saját nevük és cégük alatt lépnek fel az üzleti életben, de mint szervezet jogalanyként nem kezelhető. Az elhatárolás jelentősége ezért szűk területre szorul, mégpedig: – egyes tevékenységeket

nem jogi személyiségű társaságok nem végezhetnek (pl. banki, biztosítási tevékenység csak Rt. formában folytatható); 7 – a könyvvezetés szempontjából a jogi személyiségű társaságok kettős könyvvitelt kötelesek vezetni, míg nem jogi személyiségűek pénztárkönyvet, naplófőkönyvet is vezethetnek. Gazdasági társaság alapításához legalább két személy szükséges. Társaság alapításában részt vehetnek természetes és jogi személyek, akár külföldi, akár belföldi, már működő gazdasági társaságok és az állam, állami vállalat is. Az egyszemélyes kft. esetében alapító tag egy személy is lehet Gazdasági társaságot az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére lehet alapítani, előlük működési terület nincs elzárva, kivéve néhány tevékenységet, amely az állam részére van fenntartva (ezeket az egyéni vállalkozóknál már említettük). De ha az adott

társaságnak legalább egy tagja jogosult a tevékenység végzésére, akkor ez a tevékenység (állami monopólium) is folytatható. A gazdasági társaságok felett a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el, de a cégbíróság törvényességi felügyelete a gazdasági tevékenység célszerűségére nem terjed ki, csak jogszerűségére. Gazdasági társaságot társasági szerződéssel (Rt. esetében alapító okirattal,) lehet alapítani, amit ügyvéddel (jogtanácsossal) kell ellenjegyeztetni. A társasági szerződést valamennyi tagnak alá kell írnia. A társasági szerződés tartalmát a jogszabályok keretei között szabadon állapítják meg. De feltétlenül meg kell határozni: – a társaság cégnevét és székhelyét, – a tagokat, nevük (cégük) és lakcímük feltüntetésével, – a társaság tevékenységi körét, – a társasági vagyon mértékét, a rendelkezésre bocsátás módját és idejét, – mindazt, amit a

tv. az egyes társasági formáknál kötelezően előír A társaság vagyonát a tagok bocsátják rendelkezésre, amely áll pénzbetétből és nem pénzbeli hozzájárulásból. A nem pénzbeli betét bármilyen, vagyoni értékkel rendelkező, forgalomképes dolog vagy szellemi alkotás, illetve vagyoni értékű jog (haszonélvezeti, bérleti jog, stb.) lehet Nem pénzbeli betét (apport) esetén a tag 5 éven keresztül felelős azért, hogy az apport értéke a rendelkezésre bocsátás időpontjában megfelel a szerződésben foglalt értéknek. Ha a gazdasági társaság nagysága vagy tevékenységi területe indokolja, felügyelő bizottságot kell létrehozni, amely legalább 3 tagból áll. Kötelező a felügyelő bizottság létrehozása: – részvénytársaság esetében, 8 – kft esetében, ha a törzstőke 20 millió Ft-nál nagyobb vagy a tagok száma a 25 főt meghaladja, – bármely társaság esetében, ha a főfoglalkozású dolgozók létszáma

éves átlagban a 200 főt meghaladja. A felügyelő bizottság ellenőrzi a társaság ügyvezetését, felvilágosítást kérhet, a társaság könyveibe irataiba betekintést nyerhet. A társaság legfőbb szerve elé terjesztett valamennyi fontosabb jelentést, mérleget, vagyonkimutatást köteles megvizsgálni. Kötelező ezen kívül könyvvizsgálót választani a részvénytársaságnál, az egyszemélyes kft-nél és az olyan kft-nél, amelynek törzstőkéje az 50 millió Ft-ot meghaladja. Vezető tisztségviselők klasszikus értelemben a jogi személyiségű társaságoknál találhatók (kft.-nél ügyvezetők, Rt-nél az igazgatóság tagjai) A nem jogi személyiségű Gt-nél az ügyvezetés, képviselet fő szabályként minden tag joga, de ha a kkt. vagy bt egy vagy több tagot megbízott a képviselettel akkor vezető tisztségviselőknek számítanak és a cégbíróságnál is be kell jegyeztetni. Kisvállalkozások számára a legkönnyebben elérhető

társasági forma a kkt. és a bt., így ezek lényeges vonásait külön is kiemeljük 1.24 Közkereseti társaság A társasági szerződéssel jön létre. A közkereseti társaság megjelölést (vagy annak rövidítését: kkt.) a társaság elnevezésében is szerepeltetni kell A társasági szerződésben a kötelezően előírt adatokon kívül (l. előzőekben) meg kell határozni a tagok vagyoni házzájárulásának formáját, értékét és a személyes közreműködés módját. A pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás a társaság tulajdonába kerül, de vagyontárgy kerülhet a használatába is (ez megszűnés, kilépés esetén fontos lehet). A vagyoni hozzájárulás után kamatot nem lehet felszámítani. A vagyoni hozzájárulás kiadását csak a tagsági viszony megszűnésekor lehet követelni. A társaság üzletvezetésére vagy képviseletére mindegyik tag jogosult. A társasági szerződésben az üzletvezetéssel egy vagy több tagot is megbízhatnak,

ebben az esetben üzletvezetésre a többi tag nem jogosult. A társaság ügyeiben a tagok szótöbbséggel határoznak, valamennyi tagnak egy szavazata van. De egyhangú határozat kell a társasági szerződés módosításához, kétharmados szótöbbség az üzletvezetési, képviseleti jog megszavazásához, tag kizárásához. A kkt. alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és szakmunkástanulót is foglalkoztathat. A tagokat a személyes közreműködésért díjazás illeti meg 9 A kkt. év végén a nyereséget vagy veszteséget a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában osztja meg. A társaság kötelezettségeiért elsősorban a kkt. felel saját vagyonával, ha ez nem fedezi, a tagok saját maguk korlátlanul és egyetemlegesen felelnek, új tag belépése esetén a belépés előtt keletkezett adósságokat is a többi taggal azonos mértékben viseli. A tagsági viszony megszűnhet: 1. közös megegyezéssel 2. kizárással 3. azonnali és

rendes felmondással 4. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével 5. ha a tagsági viszony fenntartása jogszabályba ütközik (pl. a magánszemély képesítési körébe eső foglalkozási eltiltás esetén) Kizárás akkor alkalmazható, ha a tag írásbeli felszólítás ellenére sem tett eleget szerződéses vagy munkavégzési kötelezettségének, vagy ha a társaság célját nagymértékben veszélyezteti. A társaságtól megváló taggal a tagsági viszony megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni, a nem pénzbeli hozzájárulást a bevitelkori értékben kell megállapítani. A használatba adott vagyontárgyat természetben kell kiadni. A kkt.-ből kiváló tag a kiválástól számított 5 évig felel a kiválásig keletkezett adósságokért (5 év az elévülési idő). A kkt. megszűnése esetén a tagokkal el kell számolni Ha a kkt fizetőképes, végelszámolásnak, ha fizetésképtelen felszámolási

eljárásnak van helye. A kkt. fogalma az utóbbi néhány évben jelentős módosuláson ment keresztül Az 1982-ben bevezetett gazdasági munkaközösség forma jelentette a vállalkozások első legegyszerűbb formáját. 1989-ben a Társasági törvény a gazdasági munkaközösségeket a kkt. egyik alformájának tekintette Az 1992. évi törvénymódosítás megszűntette a kkt-én belül a gazdasági munkaközösségeket, a már megalakultak tovább működhetnek, de újak nem alakulhatnak . 1.25 Betéti társaság Társasági szerződéssel jön létre. Megkülönböztetünk beltagot, legalább egy beltag felelőssége korlátlan és a többiekkel együtt egyetemleges, valamint kültagot, akinek a felelőssége csak a vagyoni hozzájárulása, betétje mértékéig terjed. A jogszabály szerint a bt.-nek legalább egy beltagja és legalább egy kültagja van 10 A betéti társaság (vagy bt.) elnevezést a cégelnevezésben is szerepeltetni kell A vagyoni hozzájárulást

vagyoni betétnek nevezzük. Cégbejegyzéskor a kültag beleegyezése kell ahhoz, hogy neve is szerepeljen a cégkönyvben, egyébként csak a kültagok számát, betétjük nagyságát kell közölni. A bt.-ben történő személyes közreműködésre ma már a beltag sem kötelezhető, ugyanakkor a társasági szerződés a munkavégzésre a kültagot is feljogosítja. A személyes közreműködésért járó díjazás a kültagot is megilleti. A kültag az üzletvezetésre, a társaság képviseletére nem jogosult. Ha a kültag csökkenti betétjét, a csökkenésig keletkezett adósságból a csökkentés előtti betétje erejéig felel. Megszűnik a bt., ha valamennyi beltag kiválik Ha a bt-nek csak beltagjai maradnak, vagy megszűnik vagy kkt.-ként működhet tovább, de ezt 30 napon belül a cégbíróságon be kell jelenteni. 1.26 Cégbejegyzés A gazdasági társaságokat, vállalatokat, szövetkezeteket és egyéni cégeket a cégjegyzékben kell nyilvántartani.

Közösen ezeket cégeknek nevezzük, ezek tehát olyan jogi- és nem jogi személyiségű társaságok és természetes személyek, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak. A cég létrejöttének feltétele, hogy a cégnyilvántartásba bejegyezzék. A cégnyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet és feljegyzéseket is készíthet. A naprakész, hiteles cégadatok megismerése iránt egyre nagyobb a különböző cégek információs igénye. A cégbejegyzésre a megyei (fővárosi) bíróságnak mint cégbíróságnak van hatásköre. A bejegyzés annál a cégbíróságnál történik, ahol a vállalkozó székhelye van. A cégbejegyzési kérelmet nyomtatványon kell benyújtani. Kitöltését útmutató segíti. A leendő cégnek a cég formájának megfelelő nyomtatványcsomagot kell kérnie a cégbíróságon. Az első két lap minden cégforma esetén azonos, így a cég elnevezése, a cég rövidített elnevezése, a cég idegen nevű

elnevezése, a cég székhelye, telephelye, fióktelephelye, a társasági szerződés kelte, a cég tevékenységi köre, a tevékenység megkezdésének időpontja, az induló vagyon (kkt. esetében a vagyoni hozzájárulás, bt. esetében a vagyoni betét, kft esetében a törzstőke, Rt esetében az alaptőke összege), a cégbejegyzés módja. A következőkben a formanyomtatvány kitöltésével kapcsolatos fontosabb ismeretekre hívjuk fel a figyelmet. Látszatra egyszerű feladat a cég nevének megválasztása, de nagy pontosságot és leleményességet igényel. Ennek kiválasztásánál három vezérszóra kell figyelni: cégkizárólagosság, cégvalódiság és cégszabatosság elve. Cégkizárólagosság: cég elnevezésének egyértelműen különböznie kell az azonos vagy hasonló más cégek elnevezésétől. A cégkizárólagosság elve a legegyszerűbben úgy érvényesíthető, hogy a leendő 11 társaság egy tagja a cégbíróságon megkérdezi, hogy a

választott cégnevet bejegyezték-e már. Cégvalódiság: az elnevezés tükrözze a cég valódi tevékenységét Cégszabatosság: a cégbíróság csak olyan cégnevet jegyez be, amely megfelel a magyar nyelv és helyesírás szabályainak. Az “országos”, “magyar”, “nemzeti” jelzők használatához az önkormányzatnak, kiemelkedő személyiségek nevének felvételéhez a Magyar Tudományos Akadémiának a hozzájárulása szükséges. A cégnév három fő részből áll: 1. vezérnév, 2 alaptevékenység, 3 társasági forma. A vezérnév a cég azonosítására szolgál, lehet kifejezés, rövidítés, mozaikszó, szigorú megkötés nincsen. A cégnév alapján meg kell jelölni a cég rövidített elnevezését, amely a cégjegyzékbe is bekerül. A cég idegen nyelvű elnevezése, amely szintén lehet rövidítés, a magyar változat pontos fordítását jelenti. (A székhely, telephely, fióktelephely fogalmát a vállalkozói igazolványnál tárgyaltuk.) A

cég tevékenységi körének a megnevezésénél a közhasználatú elnevezés nem alkalmazható. A tevékenységek szakszerű besorolását az TEÁOR (tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) tartalmazza, ezek kódszámával együtt. A TEÁOR számokat a Központi Statisztikai Hivatal teszi közzé és időnként a Cégközlönyben is megjelenik. A cégjegyzés módja lehet önálló vagy együttes. Az együttes cégjegyzés azt jelenti, hogy a cég nevében tett írásbeli nyilatkozat csak akkor érvényes, ha kettő vagy több, a cégjegyzékben megjelölt személy írja alá. A cégjegyzésre jogosultságot korlátozni is lehet (pl. bizonyos összeghatárig írhat alá szerződéseket, fizethet ki számlákat). A cégeljárás szabályai lényegesen módosultak az utóbbi években. 1997-ben például lényeges változás volt, hogy az adószámot már a cégbírósági bejegyzési kérelem beadása előtt be kell szerezni (vagyis az adóhatóság ezentúl a

lepecsételt cégnyomtatványt nem kéri). A cégnyomtatványon így az adószámot is fel kell tüntetni. 1998 julius 1-től nagyobb változásokat vezetnek be a GT jogi szabályozása, bejegyzése területén. Ezek közül legfontosabbak: - a kft. törzstőkéjének 3millió Ft-ra, az rt alaptőkéjének 20 millió Ft-ra történő felemelése, amely a már bejegyzett vállalkozásokat is érinti. - a bejegyzés egy ablakossá tétele: a cégbejegyzés dokumentumait a cégbiróságon kell benyujtani és a cégbiróság kéri meg a vállalkozás számára az adó, és tb számot, valamint a statisztikai jelző számot. 12 A cégbírósági eljáráshoz 1998 január-junius között a cégnyomtatványon túlmenően a következő iratokat kell csatolni: – a társasági szerződés egy eredeti és két hitelesített másolatát (egyéni cég a vállalkozói igazolványt) – 3 db címpéldányt, amely a képviseletre jogosultak közjegyzővel hitelesített aláírása – a

vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottság és a könyvvizsgálók megválasztásáról szóló jegyzőkönyvet – ugyanezek elfogadó nyilatkozatát – ha a vezető tisztségviselő képviseleti jogát egyes ügyekre átruházza valaki másra, az erről szóló okiratot – a pénzintézet igazolása az induló vagyon befizetéséről – kft.-ben az ügyvezető nyilatkozatát az apport rendelkezésre bocsátásáról, valamint annak értékéről adott könyvvizsgálói véleményt. – a közzétételi díj befizetését igazoló csekket. A kérelem benyújtása előtt csekken kell befizetni az IM 232-90148 számlára. A cégbejegyzés benyújtására a gazdasági társaságokról szóló tv. időtartamot is meghatároz. Ezek szerint a társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől számított 30 napon belül bejegyzés és közzététel végett be kell jelenteni a cégbíróságnak, azaz kérelmet kell benyújtani a cégjegyzékbe

történő bejegyzés iránt. A cégbírósági bejegyzés során a beadáskor illetékbélyeg formájában kell leróni a cégbíróságnak fizetendő illetéket. A cégbejegyzés közzététele a Cégközlönyben történik. A bejegyzést követően történt változásokat 30 napon belül kell bejelenteni a cégbíróságon, a változások bejelentésére szolgáló formanyomtatványon, amely után illetéket kell fizetni. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel a társasági szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre. Természetesen tevékenységét a társasági szerződés megkötésétől kezdve megkezdheti. 1.27 Egyéb bejelentkezési kötelezettségek 1. Bejelentkezés az adóhatósághoz Bármilyen vállalkozási formáról van szó (így az egyéni vállalkozó esetében is) a tevékenységének megkezdésétől számított 15 napon belül be kell jelentkeznie a székhely szerint illetékes adóhatósághoz.

1998-tól a cégbiróságok kérik meg az adószámot a gazdasági társaságok számára. 13 A jogi személyiséggel rendelkező társaságok az adóhatósági pecsét és nyilvántartó számo birtokában kell felkeresniük a KSH-t (Központi Statisztikai Hivatal) a statisztikai jelzőszám beszerzése érdekében. A nem jogi személyiségű cégeknek nem kell statisztikai számot szerezniük. A vállalkozók, társaságok az adószám ismeretében nyithatnak vállalkozói bankszámlát valamely OTP, fióknál vagy kereskedelmi bankfióknál. A társasági adó fizetésére kötelezettek a 103-as nyomtatvány segítségével kell bejelenteniük az adóévben várható adó összegét. 2. Bankszámla nyitás Az adóhatósághoz való bejelentkezést követően, az adószám ismeretében nyitható. Mivel a cégbírósági bejelentkezés előfeltétele az induló vagyon befizetése, ezért a vállalkozói bankszámla nyitásához a társas vállalkozási formáknál szükség van a

társasági szerződésre, amely alapján az induló vagyont be kell fizetni és erről a bank igazolást is ad a cégbíróság számára. Ezen kívül szükség van aláírási címpéldányra is, amely az aláírásra jogosultak közjegyzővel hitelesített aláírása. 3. Bejelentkezés az Egészségbiztosítási- és a Nyugdíj Igazgatóságon A társasági formának megfelelő formanyomtatvány kitöltésével lehet eleget tenni a TB bejelentkezési kötelezettségnek. Szükség van ezenkívül a társasági szerződésre (egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványra), a statisztikai számra és az adószámra. Ez alapján az egyéni vállalkozó, ill gazdasági társaság TB törzsszámot kap. 4. Bejelentkezés szakmai kamarai szervezetekbe A szakmai kamarai szervezetek , így a kézmüves, ipar, agrár stb kamarák a szakmai minőségi követelmények betartatásának szervezetei. 1998 -tól megkapták a jogosultságot, az egyéni vállalkozók

regisztrálására, vállalkozói igazolványuk kiállitására. 1.3 A vállalkozási forma kiválasztása A vállalkozás formájának megválasztásához korrekt, egyértelműen körülhatárolt útmutatást, abszolút biztos receptet adni nem lehet. Néhány irányadó szempontot tudunk csak megfogalmazni, ezek mellett a vállalkozás egyéni körülményei és a szubjektív megítélés is fontos szerepet játszanak. A vállalkozási tevékenység jellege, az induló anyagi lehetőségek gyakran eleve behatárolják a vállalkozás formáját. A választásnál elsődleges szempont a pénzügyi korlát Ha a vállalkozó teheti, érdemes kft.-t (egyszemélyes kft-t) alapítania akkor, ha az üzleti kockázat nagy, mivel ez a társasági forma csak vagyona erejéig felel a követelésekért. A kft alapításához minimálisan szükséges törzstőke 1 millió Ft, (1998-tól 3 mill. Ft) ezen belül a legkisebb üzletrész 100.000- Ft, de egy üzletrésznek több tulajdonosa is 14

lehet. Részvénytársaság esetében az alapító vagyon legalább 10 millió Ft (1998-tól 20 mill. Ft) A korlátlanul felelős társaságok (egyéni vállalkozás, kkt, bt) esetében pénzügyi korlát, erre vonatkozó törvényi előírás nincsen, a vállalkozás jellege dönti el, mekkora összeg szükséges az induláshoz, folyamatos működéshez. Sokan mindenáron szabadulni akarnak a korlátlan felelősségtől, olyankor is, amikor a kiválasztott tevékenységi körben (pl. nyelvoktatás) nincs is ennek tényleges gyakorlati jelentősége. Kis kockázatú és kis tőkeigényű vállalkozásnál indokolatlan a korlátlan felelősségtől való félelem és a több milliós induló vagyon. A vállalkozási forma kiválasztásánál szempont lehet az adófizetési kötelezettség mérlegelése is. Az egyéni vállalkozó 2000 -ben csak a személyi jövedelemadó rendszerében adózhat. Bevételeiből levonhatja a tevékenységével kapcsolatban felmerült, számlával igazolt

költségeket, ezen kívül ha jogosultsága fennáll, igénybe veheti az adó összegét csökkentő kedvezményeket. Összességében lineárisan adózik, 2000-ben 18 %-os kulccsal. 1995-től az szja-ban adózó egyéni vállalkozó speciális adózási lehetőséget az átalány adózást is választhatja. A kisebb forgalmat lebonyolító vállalkozások választhatják, ahol az árbevétel nem haladja meg a 4 millió Ft-ot. A költséghányad nagysága 2000-ben 35 %, amely számla igazolások nélkül is leírható. Az átalány adó nagysága pedig a jövedelmtartalom nagyságától függően 25-35 % között alakul. A gazdasági társaságok, így a bt., kkt, kft, rt, a társasági adó szabályai szerint adóznak az elért eredményük után. A társasági adó általános mértéke 18 % Ha osztalékot fizet ki a tulajdonosoknak ez személyi jövedelemadó köteles, amely után 20 ill. 35 % forrásadót kell még fizetni az osztalék kifizetés és a saját tőkerész

nagyságának függvényében. A gazdasági társaságok ugyan nem rendelkeznek jelentős adókedvezménnyel, a gazdasági tevékenységet ösztönző és fékező tényezők lényegében az adóalap csökkentő ill. adóalap növelő tételekben jelennek meg Ösztönözni kívánják például a munkanélküliek foglalkoztatását azáltal, hogy a munkabérük után fizetett társadalombiztosítási járulék 100 %-át leírhatják adóalap-csökkentő tételként. Ösztönözni kívánják a szakmunkástanulók, a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását is, havi 6.000 Ft/fő, adóalap csökkentő kedvezménnyel Ezek a kedvezmények az szja-ban adózó egyéni vállalkozót is megilletik, ha nem az átalány adózást választotta. Az alapítványi befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények és korlátozó feltételek is kedvezőbbek lettek a korábbi évekhez viszonyítva. Az adóhatóság a társasági adó tv. segítségével is korlátozza a természetbeni juttatásokat,

a személygépkocsi használatát és az amortizáció költségként elszámolható összegét. Összehasonlításként tehát az szja-ban adózó egyéni vállalkozó adókulcsa (18 %) megegyezik a gazdasági társaságok társasági adókulcsával, de az szja rendszerben az adócsökkentési lehetősége kiterjedtebb, jelentősebb, mintha a társasági adó-ban 15 adózna a vállalkozás. Az szja-ban adózó egyéni vállalkozó számára egyik legfontosabb előny volt 1996-ig, amely más vállalkozási formákat nem illetett meg, hogy az 1992 december 31-e után beszerzett tárgyi eszközöket egy összegben leírhatta amortizációs költségként, ezt a kedvező lehetőséget 1998-tól már nem vehetik igénybe, de helyette egy gyorsított leírási lehetőséget haszálhatnak a vállalakozók. Az adóhatások mérlegelése mellett fontos szempont lehet a TB teher csökkentésének lehetősége is, eltérő járulék fizetési kötelezettséget jelent, ha a vállalkozó

„fő foglalkozásként” végzi a tevékenységét vagy a fő állása mellett más heti 36 órát meg nem haladó mértékü, kiegyészitő jellegü vállalkozási tevékenységet végez. Harmadik szempont lehet a vállalkozási forma kiválasztásakor a könyvvezetési kötelezettség mérlegelése. A jogi személyiségű gazdasági társaság kettős könyvvitelt köteles vezetni, amely megfelelő szakképesítést igényel vagy szakember alkalmazását teszi szükségessé. A többi vállalkozási forma választhatja az egyszeres könyvvitelt is, amely megfelelő szakképesítés nélkül, laikus módon is vezethető, tehát költségmegtakarító hatása lehet. Összességében tehát gondos mérlegelést kíván az egyes vállalkozási formák előnyeinek és hátrányainak egybevetése, amit azonban csak a konkrét feltételek, körülmények alapján lehet elvégezni. Ha a várható előnyök és hátrányok nem különböznek számottevően, célszerű az egyszerűbb

formát választani, amelynek alapítási költségei is kisebbek lesznek és a vállalkozás bővülésével, elismertségének növekedésével áttérni magasabb vállalkozási formára. 16