Jogi ismeretek | Felsőoktatás » Jog-és állambölcselet

Alapadatok

Év, oldalszám:2002, 203 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:197

Feltöltve:2009. október 04.

Méret:902 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

1 Jog- és állambölcselet JOG- ÉS ÁLLAMBÖLCSELET JOGBÖLCSELET TÉTELSOR 2 Jog- és állambölcselet 1. tétel A primitív társadalmak jogi berendezkedése Primitív társadalomban:  Az államról és jogról való gondolkodás még nem alakult ki  Még nem volt állam, nem volt jog, a mágia volt jellemző  Az első ázsiai típusú társadalom: - ekkor alakult ki az államról és jogról való gondolkodás - alárendeltség, erőszak, kényszerítés került előtérbe.  Különválik a fizikai és szellemi munka  A mágikus világkép mitologikus világképpé alakul át. A mitológiában minden összeolvad, amit később vallásnak, művészetnek, tudománynak nevezünk. › magasabb kultúrájú államok  Kettészakadt a világ egy kiismerhetetlen túlvilágra, és egy megismerhető, befolyásolható külvilágra  Ebben a mitológiában egybefolyik a vallás és a művészet. Jellemző a mitologikus gondolkodásra a megszemélyesítés, a leíró,

az ideális és értékelő szemléletmód összefolyása, valamint a normatív (minek kell lennie) megközelítés dominanciája  Állammal, politikával, joggal való gondolkodás két téma körül összpontosul:  legitimáció  praktikum, a gyakorlat, a hogyan? Ókori kelet magas kultúrái: Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína, + Görög társadalom Mezopotámia (Babilon)  Autokratikus berendezkedésű  Az Isteni hatalom összeolvad az uralkodói hatalommal, a vallási hatalom pedig az államhatalommal kapcsolható össze Uralkodó despota (teljhatalom) vallási, katonai, jogi vezető! SUMÉROK (Mezopotámián belül) az állam vezetői a templomok vezetői köréből kerülnek ki, DE a királynak kötelességei is vannak a nép felé, gondoskodik a nép védelméről (belső + külső) BABILONIA az uralkodónak be kellett ismerni az Isten tejhatalmát Egyiptom  TEOKRATIKUS BERENDEZKEDÉS  a Fáraót napistennek tartották, tejhatalmú volt Eltérés: a

fáraó trónrálépése már nagy eredmény volt, mert úgy kezdte meg uralkodását, mintha ő újra építené a világot, és új életet adna a birodalomnak. Később istenek leszármazottainak tekintették a Fáraót. A politikában nagy szerepe volt a papságnak + katonai arisztokráciának = 2 pontos erő az uralkodó mellett India politika, a vallás keretei között volt és van  nincs egységes Indiai vallás!  kétszintű irodalom 1. ortodox, 2 heterodox 3 Jog- és állambölcselet ORTODOX IRODALOM NÉZETEI: A trachmanizmus valláshoz kötődik, már ismeri az Isteneket és a kasztrendszert  A világban karmikus rend uralkodik, amiben mindenkinek meg van a helye, és ebből nem lehet kilépni, a kasztból feljebb nem lehet elmozdulni, a kasztok között házasságkötés nincs.  Minden emberi lénynek van „DARMA”-ja (jogok, kötelezettségek) de sokan nem tartják be, ezért őket „DARDA”-val (szankció) sújtották. Az uralkodónak való feltétlen

engedelmességet hirdeti, ha a király zsarnokká válik, akkor is engedelmeskedni kell, esetleg el lehet hagyni az országot PURUSA-tól származtatták az emberséget: a májából lettek a papok (legfelső kaszt), 2 karjából harcosok és a fejedelmek, combjából a munkálkodók, lábából a „sudrák”, az a legalsóbb kasztba tartozók (se fizikai, sem egyéb érintkezési lehetőség nem volt) Ha valaki nem vette tudomásul a kasztrendszert, ezt a berendezkedést, erőszakot alkalmazott vele szemben az uralkodó JÓ URALKODÓ képe - „király tükör” ábrázoláson: vágyálom volt: védje meg a népét, legyen igazságos, legyen bölcs, esetleg kérje ki a bölcsek tanácsát (az éppen uralkodó általában nem igen) HETERODOX IRODALOM:  vallási tengelyében a buddhizmus áll  egyetlen vallás, ami nem Istent, hanem embert „Buddhát” imádja  nem ismer Isteneket  nem ismeri a kasztrendszert  beletörődtek a fennálló viszonyba Törvényeket

ember is alkothatott Kína 3 nagy mai napig élő irányzat van KONFUCIONIZMUS = erkölcsileg korlátozott hatalomelmélet Konfucius szerint máig él ez az elmélet 3 dolog kell az eredményes Kormányzáshoz Elég nagy hadsereg Elég Elég nagy hit legyen a népben Ha el kellene valamit hagynia, akkor Konfucius először az a-t, majd a b-t hagyta volna el Az állam egy nagy család Az uralkodónak kötelességei vannak A későbbi követői között elterjedt az is, hogy a zsarnok uralkodót meg kell gyilkolni. TAOIZMUS = Lao Ce mester szerint a szeretetre épített hatalom a taoizmus Lényege: 1. Nem beavatkozni más dolgaiba, magánéletébe, csak szemlélődik a bölcs ember, nem ismeri el az állam beavatkozásának jogát a társadalomba, nincs szükség kormányzásra, adóra, hadseregre, „Ahol sok a törvény, sok a bűnözés” a törvény helyett a szeretetre kell építeni. Eléggé bírálható nézet, de jelenleg is uralkodó felfogás 4 Jog- és állambölcselet

LEGIZMUS (legkirívóbb elmélet) A hatalmat csak törvényekkel lehet gyakorolni A kiváló uralkodás mellett, kiváló törvényekre van szükség. Legyen kiépített jogrendszer, kódexek és az uralkodó ehhez tartsa magát „hét/bot” elmélet dicséret van az uralkodó nevében Nyílbüntetés A törvényeket állandóan változtatni kell, mert a viszonyok is állandóan változnak Nagyon rövid ideig élt. Görög társadalmak Kialakult államelméleti gondolkodás Okok: 1. Az egyénnek a közösségtől való bizonyos fokú elkülönültsége megjelent 2. lehetőség volt arra, hogy speciális nézeteket valljanak Sokféle pólusa volt, össze próbálták hasonlítani a különböző városállamokat A keleti despoták elérhetetlen magasságban voltak a néptől - görögöknél ők a nép között jártak, tapinthatóan közeli kapcsolat az alattvalókkal A polgárság jutott komoly szellemi értékítéletekkel a papság helyett Primitív: nem a kontinentális Európa

vagy az USA jogrendszerei szerinti berendezkedés, hanem az azt megelőző fejlődési fokozat. Kapauku pápuák: vitatkozás, közvélemény két pártra oszlik, törzs vezetője meghallgatja a feleket, megnézi a bizonyítékokat, döntéshozatal, több órás beszéd, ha nem fogadják el az ítéletet, akkor megint beszéd, ha ezt sem, akkor sírás. Szankciók: testi (kivégzés, bottal verés, pofonok, száműzetés), gazdasági (vérdíj, vagyonelkobzás), pszichológiai (dorgálás, válás, passzív rezisztencia). Trobriand-szigetek: házasságtörő asszony. Inkák: vezetők visszaélése – szikla Eszkimók 5 Jog- és állambölcselet 2.tétel A jog és a társadalmi normák Norma magatartási szabály. Társadalmi norma - léte egyidős az emberi társadalommal Közös jellemzői: érvényesség (közösség életét szabályozó normákat adott körben be kell tartani és be is tartatják) általánosság (címzettek számára egyenlően állapítja meg a magatartás

mértékét és cselekvési módját) ismételtség (nem egyszer előforduló eseményre vonatkozik) hipotetikus szerkezet (érvényesüléshez meghatározott feltételekre van szükség) normativitás (jövőre írja elő a követendő magatartási szabályt) szankció (érvényesülését kényszer biztosítja) reciprocitás (jogosultságok-kötelezettségek kölcsönösségeként értelmezhetők) értékviszony Típusai: - szokás – erkölcs – vallás – illem – divat – szakmai technikai előírások Társadalmi normák lényes mozzanatai:  magatartás leírása, megfogalmazása,  magatartási normatív minősítése (tilos, kötelező)  normasértés következményeinek a leírása (szankció) Autonóm norma = normaalkotó és a címzett azonos Heteronóm norma = címzetthez képest valamilyen külső normaforrás létezik Elvi norma = érdektelen Célszerűségi norma = érdektartalmú Anyagi kötelező erő normái = értékelésre tekintet nélkül, de a

felállításara figyelemmel kötelezőek Formális kötelező erő normái = pl. a jogszabályok Értékelést felállító normák = annyiban kötelezőek, amennyiben kifejtésre kerülnek a normában foglalt értékelés alá eső tevékenységek Hatékony norma = régen hatottak, ma már nem hatnak Hatástalan norma = hatóereje hiányzik Társadalmi norma általános funkciója: - információ nyújtása - közösség integrációjának és kooperációjának biztosítása - egyén és a közösség létének stabilizálása - magatartás értékelésének mércéje vagy értékmérője - mások jövőbeli magatartásának kialakulását segíti Jogi norma:  társadalmi normák sajátos fajtája  általános jellegű, mindenkire kötelező magatartási szabályt jelent  állam, állami szerv alkotja, érvényesülését biztosítja Jog: Olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, vagy az állam bocsátja ki, vagy

szankcionálja azokat, vagyis a már kialakult magatartásszabályok nem követéséhez, megsértéshez államilag kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz, vagy pedig valamilyen nem állami normaalkotó eljárást jogalkotásként ismer el, adott társadalomban általánosan kötelezőek, érvényesülést az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják. Társadalmi normák összessége: kondicionálja a jogi szabályozás hatékonyságát. 6 Jog- és állambölcselet Jogszabályok: alkalmasak a társadalmi normák alakítására is. Jogi normák: előre szaladnak, vagy hátra maradnak a társadalmi normákhoz képest vagy megfordítva › pl. házasságon kívül született gyermek egyenjogúsága. Jog - erkölcs kapcsolata › lényeges különbségek Jogi norma  tervszerűen meglehet változtatni,  jog dinamikus jellege  emberek megfigyelhető külső magatartására  szervezett kényszer, formális szankciókkal való fenyegetésből, és

kiszabásból áll Erkölcsi norma:  nem statikus jellege  szubjektív akaratra  társadalmi nyomás, amely informális szankciók alakjában jelenik meg A jog is egy társadalmi norma, magatartási szabályt jelent. Akkor, amikor az emberi lények már választási szabadsággal rendelkeznek. Tabuk: tilalmat jelent. Konstans tabuk: - személyi, - dologi (szerszámok, fegyverek), - táplálkozási, - temetéssel kapcsolatos (hullamérgezés). Célszerűtlen tabuk: főnök tűzszerszáma, skalpolás. Totem: fivér és nővér rokona, rokonsági kapcsolatok ábrázolása, természeti jelenségek, később állatok, majd növények. Totem rítusok mutatják a kényszerelemet, a tabuk a tilalmat Mandan indiánok szertartása a beavatásról. Közös sajátosságok: - közösség összérdekét szolgálják, - félelem szerepe, előre szabályoznak, - ismételtséget jelentenek, - szankciójuk van. Csoportosítás: - pozitív és negatív, - formális, - nem formális

(közvélemény) Normarendszer szerint: - erkölcsi, - vallási, - szatirikus. Jog és erkölcs viszonya: KANT, a jog az emberek külső magatartását szabályozza, az erkölcs a belsőt. Más szerint: a jog mögött az állam áll, az erkölcsi mögött a közvélemény. FULLER: a jognak erkölcsösnek kell lennie VISEGRÁDY: az a jogrendszer, amelyik nem erkölcsös, az nem jogrendszer. 7 Jog- és állambölcselet 3.tétel A jogi kultúra Elemei: a. a könyvekben lefektetett és a valóságban érvényesülő jog b. intézményi infrastruktúra (bírósági rendszer, jogászi hivatás) c. jogilag releváns magatartás modelljei d. jogtudat Legális jellegű jogi kultúra: Nyugati jogi kultúrákat fedi! A jog elfogadása, a magatartást valóban normatív értelemben irányító szabályként történik, de nem azonos mértékben Orientatív jellegű jogi kultúra: Ázsiai-Afrikai jogi kultúrák! A jogszabály nem normatív a szó valódi értelmében, a társadalom nem

tekinti ilyennek Közép-Kelet Európai régió jogi kultúra: történetileg kialakult jogszemlélet jellemzi. Jogszabályba vetet hit, és a jogi szabályozás iránti túlzott bizalom Nincs olyan ország amely egyetlen, egységes jogi kultúrával rendelkezne! Kettéválasztható: a. külső laikus jogi kultúra b. belső jogászi kultúra Tyler vizsgálata: Chicagói vizsgálat legfontosabb tanulságai:  Jogi hatóságokat legitimnek tekintő állampolgárok jobban hajlanak a jognak való engedelmességre;  Kiemelkedő jelentőségű, hogy mennyiben egyezik az emberek helyes és helytelenről vallott felfogása a jogi előírásokkal;  Jogkövetési kötelezettség érzése, a jogi hatóságokhoz való hűség;  Jogsértés erkölcsileg helytelen, akkor is követniük kell a jogot, ha nem értenek vele egyet;  Az egyéni moralitás jobban befolyásolja az engedelmességet, mint a legitimáció. Összetevői: könyvekben lévő és valóságban érvényesülő jog,

intézményi infrastruktúra (bíróság, ügyvédség, ügyészség), jogilag releváns magatartások. Csoportosítás: - belső (laikus külső, ill. jogászi belső kultúra) – külső (legális vagy regulatív, ahol az áp. a tv-eket, rendeleteket tényleges magatartásirányító eszközként fogadják el, orientatív, ahol a jogszabályok eligazító szerepet kapnak). VISEGRÁDY: a jogátültetés természetes jelensége a jogfejlődésnek, azonban nem mindegy, hogy melyik állam joga és milyen mértékben kerül átvételre. 8 Jog- és állambölcselet 4.tétel A jogtranszplantáció A jogi kultúrák fejlődésének érdekes és értékes magyarázatát adja ALAN WATSON ún. „jogtranszplantáció” elmélete. Esettanulmányokkal bizonyítja, hogy annak titka és újdonsága miszerint az ősi Közel-Kelettől a mai Új-Zélandig a legkülönfélébb társadalmi-gazdasági formációkban és jogi berendezkedésekben mennyi hasonlóságot mutat a jogfejlődés, nem

eredeti leleményekben, hanem inkább másutt más ismeretek átvételében és legfeljebb továbbgondolásában rejlik. „A JOGÁTÜLTETÉS EGYETEMES JOGFEJLESZTŐ TÉNYEZŐ” Újabb munkája: KIFEJTI, mivel a nyugati világ uralkodói nem igen voltak érdekeltek a magánjogi jogalkotásban, ez a feladat egy jogalkotó hatáskörrel rendelkező JOGÁSZ-ELIT kezébe került. Ezek a jogfejlesztők kialakították saját jogi kultúrájukat TEHÁT a jogi kultúra nem fejlődik ki mechanikusan a gazdasági-társadalmi-politikai viszonyokból! Ausztria 1977. Skandináv jogrendekből átvették az Ombudsman intézményét átvészelte a beültetést - JÓL BEVÁLT! WATSON: jogi kultúrák átvesznek egymástól kész dolgokat. Pl: Mózes és Hammurabbi Skóciában a skót diákok holland egyetemen római jogot tanultak, otthon angol jog. Újvilágban az angol gyarmatosítók saját tv-eket hozhatnak, erre bevezették a Bibliát. Justiniánuszi törvények provanszán fordítása.

Következtetései: jogi kultúrák fejlődésében a jog-transzplantációnak kiemelkedő szerepe van, legfejlesztőbb a jogátültetés, tekintély nagy szerepe, egyik ország többet vesz át, másik kevesebbet, ha kedvező, nem ütközik ellenállásba. VISEGRÁDY: kiegészítette azzal, hogy a jogátültetés természetes jelensége a jogfejlődésnek, de nem mindegy, hogy melyik állam joga és milyen mértékben kerül átültetésre (afrikai-európai, osztrák ombudsman). Jogi kultúra fontos feltétele a jogászok jogi kultúráltsága. 9 Jog- és állambölcselet 5.tétel A jogrendszerek tipizálására vonatkozó főbb koncepciók A jogrendszer az adott állam hatályos jogszabályainak rendezett összessége; a jogszabályok meghatározott elvek szerinti tagozódása. (Elhatárolás: Jogrend = társadalmi viszonyok kelő jogi szabályozottsága. Jogi rendszer = a társadalom jogi jelenségeinek funkcionálisan összefüggő rendszere.) A modern társadalmakban a

jogszabályok rendezettsége a biztosítéka a jogi professzionalizmusnak (jogi intézményrendszerként való működésének.) A belső tagozódás a történelmi körülményeknek és a jogi szabályozás hagyományainak megfelelően alakult. Kontinentális jogrendszerekben: a joganyag rendszerezésének alapjává hagyományosan a közjog és magánjog megkülönböztetése vált. Történetileg a római jogra szokták visszavezetni, ahol a különbség alapja az volt, hogy a jog a közérdeket, vagy a magánérdeket szolgálja-e. Angolszász jogrendszerekben: A jogrendszer rendező elvei:  A common law és az equity közötti megkülönböztetés;  A jogintézmények megkülönböztetése; szerződés, felelősség, vétkesség, bűncselekmény, jogsértés, eljárási formák. A jogrendszer jogágakra tagozódik a jogi szabályozás tartalmi különbségei szerint. A tartalmi különbségekhez kapcsolódik a jog dogmatikája. Új jogágak jelenhetnek meg, a már meglévők

új joganyaggal bővülhetnek. A jogág: 1. minőségileg elkülönült, 2. meghatározott struktúrával rendelkező , 3. sajátos tartalommal és sajátos szabályozási módszerrel rendelkező jogszabályok csoportja. Az azonos jellegű jogszabályok külön felelősségi alakzattal és külön szankcióformával rendelkeznek. Csoportosítás: 1. alapjogágak - másodlagos jogágak: egyetlen kapcsolattípus viszonyai rendezik, dogmatikai tisztaság (nemzetközi- alkotmány- közigazgatási- büntető- polgári- eljárásjog), vagy több viszonytípust szabályoznak, dogmatikailag nem tiszták, különböző alapjogágakból táplálkoznak (munka- pénzügyi jog). 2. anyagi jog - alaki jog anyagi: azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek kötelező erővel állapítják meg a követendő magatartás tartalmát; alaki: az anyagi joggal összhangban állapítják meg az anyagi jogszabályok kikényszerítésének módját. A jogrendszerek tipizálása – jogcsaládok

(Számos kísérlet volt a világ jogi térképének megrajzolására) FULBECKE (angol – 1602) : angolszász, kontinentális, kánonjog. SAUSER-HALL (1913.) faj szerint: árja, vagy indoeurópai-; semita-; mongoloid-; barbár népek joga. 10 Jog- és állambölcselet MARTINEZ PAZ (1934): szokásjogi barbár (angol, skandináv); barbár romanista (német, olasz, osztrák); barbár romanista kánoni (spanyol és portugál); romanista kánoni demokratikus (latin – amerikai, svájci). I. Mai osztályozások (Tudományos szempontból sokkal igazolhatóbbak) SCHNITZER – történeti jogrendszerek csoportosítása: primitív népek joga; antik kultúrnépek joga; európai – amerikai jogok: romanista, germán, szláv, angol – amerikai; vallásos jogok; afro-ázsiai népek joga. WOLFF – NOLDE: Francia jog; Germán jog; Skandináv jog; Angol jog; Orosz jog; Iszlám jog; Hindu jog. ZWEIGERT: Romanista jogkör; Német jogkör; Északi jogkör; Angolszász jogkör; Szocialista

jogkör; Iszlám jogkör; Hindu jogkör; Távol – keleti jogkör. RENÉ DAVID (1950): Nyugati (francia és angol – amerikai) jogrendszer; Szovjet jogrendszer; Muzulmán jogrendszer; Hindu jogrendszer; Kínai jogrendszer. Később egyszerűbb és egyúttal logikusabb osztályozáshoz jutott: 1. Romanista – germán jogcsalád 2. Angolszász jogcsalád 3. Szocialista jogcsalád 4. Filozófikus vagy vallási jogrendszerek családja LIEBNIZ: jogi térkép. FULBECKE: angolszász-kontinentális és kánonjog SAUSER-HALL: faj szerinti osztályozás (árja v. indo-európai, semita, mongoloid, barbár népek) MARTINEZ PAZ: szokásjogi-barbár = angol, skandináv, barbár-romanista = német, olasz, osztrák, barbárromanista-kánoni= spanyol, portugál, romanista-kánoni-demokratikus = latin-amerikai, svájci. MAI-SCHNITZER: primitív, antik kultúr, európai-amerikai, vallásos, afro-ázsiai népek joga. ARMINJON, NOLDE, WOLFF: tipikus jogrendszerek (francia, germán, skandináv, angol,

orosz, iszlám, hindu). ZWEIGERT: jogkörök csoportosítása (romanista, német, északi, angolszász, szocialista, iszlám, hindu, távol-keleti). RENÉ-DAVID: nyugati (fr, angolamerikai), szovjet, muzulmán, hindu, kinai, de 1960-ben négy jogcsalád: római-germán (jogkörök: romanista, germanista, északi), angolszász (amerikai), szocialista (szovjet, eruópai, Európán kívüli), vallási-tradicionális (muzulmán, hindu, Kina, Japán, Fekete-Afrika). 11 Jog- és állambölcselet    6.tétel A romai-germán jogcsalád A világ első jogcsaládja! Az ókori Róma jogához kötődik Jogrendszerei a római jog továbbvivői, fejlődésének befejezői, tökéletesítői. A jogcsalád jellegzetességei: E jogrendszerek pillérei az írott jogforrások (törvény, rendelet) a törvény elsőbbséget élvez más jogforrásokkal szemben. Viszonylagos absztraktság = egy jogszabály nem egy vitás ügy eldöntésekor keletkezik, így aztán alkalmazzák más esetekre

is. Jogszabályok optimális általánossága = ahhoz elég általánosak, hogy bizonyos típus-helyzetre alkalmazhatók legyenek. A jog alkotásának és alkalmazásának szférája mereven elválik egymástól. A jogászok feladata: főleg a jogszabályok értelmezése. Római-germán jogcsaládba a jogot nemcsak a törvényalkotó által megfogalmazott jogszabályok alkotják, hanem a joggyakorlat által kialakított másodlagos szabályok is. A joganyag önálló, zárt rendszert alkot, amelyben minden fajta kérdés (elméletben) egy létező jogszabály értelmezésével megoldható. „Római-germán jog az egész világon megtalálható” Európa minden országa, kivéve Nagy-Britannia. Jellegzetességei: írott jogforrásokra épül, absztraktak, elvontak, optimális általánossággal rendelkeznek, jogalkotók és jogalkalmazók egymástól mereven elválasztva, jogászok fő feladata a jogértelmezés, jogcsalád tagjai zárt rendszert alkotnak. Jogkörei: - romanista (Fr.,

Benelux-államok, Olaszo, Spo Portugália, Közel-Kelet bizonyos országai, Dél-amerikai o., Luisiana-állam, Quebec, kódexe a Code Civil, rövid, tömör, világos, római jog hatása, bírói jogalkotás kizárt) – germanista (Németo., Ausztria, Svájc, Közép- és Kelet Európai o., hatott a római jog, BGB, állampolgároknak nehéz, bonyolult, svájci ZGB, kaput nyit a bírói jogalkotásnak) – északi (Skandináv o., átmenet az angolszász és kontinentális között, római jog nem hatott, bíró óriási tekintélye, törvényekre épülnek). VISEGRÁDY: közös törvénykönyvek skandináv országokban, egyetemi tanítás minden országban. 12 Jog- és állambölcselet 7.tétel A common law jogcsalád Idetartozó jogrendszerek: Angliára - Welsre kiterjedő angoljog és ír jog (skót jog) Korrigált vegyes jellegű USA és Kanada joga A volt Brit Nemzetközösség országai (Ausztrália, Új Zéland) A volt Angol gyarmatok jogrendszerei (India) Angol jog: 

ellenállt a római jog recepciónak;  nem kodifikált, szabályai nagy része nincs törvénybe foglalva;  bíró alkotta jog;  szabályai kevésbé elvontak és általánosak;  nyílt rendszert képez;  történeti jellegű, egységes fejlődés! Angol jogfejlődés: 13. századtól bírói jogalkotásnak nyitott utat  Feudális korát élő Anglia › királyi bíróság: › tehát  Pénzügyi Bíróság  Közönséges Perek Bírósága common law volt az alapvető jogforrás!  Királyi Tábla Bírósága 15. századtól működött a Kancellári Bíróság  lelkiismeretükre támaszkodtak, és nem a common law szabályaira;  jogbizonytalanság felszámolása 16-17. Sz 19. századtól az equity megmerevedésének lehetünk szemtanúi › equity és common law bíróságok rivalizálása. Common law magában foglalja: büntető jogot szerződési jogot polgári jogi felelősség szabályozását Equity: mai jogrendszere alapvető, a common law-t

kiegészítő ágazata; részvénytársaságra vonatkozó szabályokat csőd vonatkozó szabályokat végrendeletek értelmezésének és az örökségek felosztásának kérdését, fontos társadalmi-történelmi funkciót tölt be, alapvető funkciója a jogfejlesztés Feladata:  common law hiányosságainak kiküszöbölése,  hézagainak kitöltöttsége,  szabályainak finomítása  common law-al ellentétes elvek kifejlesztése, jogfejlesztő hatás! 13 Jog- és állambölcselet Felsőbíróság döntése kötelezi az alsó és vele egyenlő rangú bíróságot Alsó fokú bíróság döntése nem kötelezi a felettük álló bíróságokat Common Low : Ide tartozik: Anglia, Wales, USA, Új-Zéland, Ausztrália, volt gyarmatok. Jellegzetességei: ellenállt a római jog recepciójának, nem kodifikált jogrendszer, bíró alkotta jog, konkrét és kevésbé általános szabályok, precedens jog (Lordok Háza, Fellebbezési Bíróság, Legfelsőbb Bíróság),

nyílt rendszerű, ha nincs jog, precedenst alkalmaznak (szerződés postára adása). Jogköre: amerikai – kétszintű jogrendszer (szövetségi és tagállami), szövetségi azokat szabályozza, amiket a tagállamok nem, amerikai alkotmány nagy tisztelete. Angol jogfejlődés: 13.sz bírói jogalkotás, common law az alapvető jogforrás, 1285 performulák lezárásával megmerevedik, király igazságtalanságot orvosolhat, később ezt a kancellária végzi, equity kialakulása, 19. sz-ban ez megmerevedik, mai jogrendszer: common law és equity (esetjog), statue law (törvényi jog). 14 Jog- és állambölcselet 8.tétel A szocialista jogcsalád Ezen belül három csoport: történelmi fejlődés sajátosságai alapján. 1. Szovjet 2. Európai 3. Európán kívüli szocialista jogrendszer Gyarmatosítás előtt = tradicionális jog Gyarmatosítás után = római-germán vagy common law. Főbb specifikumai: Politikailag erősen kötött Magánjog elveszítette elsőségét

Jogi viszonyok közjogiassá váltak Fordított piramis jelensége: legfelső szinten lévő jogszabály = A legszélesebb, a legátfogóbb jellegű. Alsószintű jogszabály = Szűkítik az elveket. Jogi túlszabályozás (jogforrások elburjánzása) Szocialista törvényesség „A szocialista világrendszer néhány évvel ezelőtti összeomlásával a jogcsalád jelentősége lecsökkent.” Jogkörei: - szovjet: mintaadó volt, leggyengébb kapcsolata a római-germán jogcsaláddal, európai szocialista országok joga: történeti kapcs. a római-germán jogcsaláddal, - európán kívüli szocialista országok: római-germán vagy angolszász kapcsolat, és korábbi jogfejlődésük maradványai. Jellemzők: - politikailag erősen kötött, - jogi viszonyok közjogiassá váltak, - fordított piramis jelensége, - jogi túlszabályozás, - szocialista törvényesség szerepe (Kuba – falu terén panasznap, buli lesz belőle). 15 Jog- és állambölcselet 9.tétel A

vallási jogrendszerek Két legjelentősebb tagja: 1. Muzulmán jog 2. Hindu jog Muzulmán jog: Iszlám vallás egyik oldala, - Teológiából áll › meghatározza mit kell hinnie a muzulmán embernek; - Sariából áll › előírja mit kell és mit nem szabad tenniük; Csak muzulmánok közti jogviszonyokra alkalmazható! Négy forrása: - Korán › iszlám szent könyve - Szunna › isten küldöttére vonatkozó hagyomány - Idzsmá › muzulmán közösség egységes megállapodása - Kijász › analógiával való érvelés 19-20. sz három jelensége: - Közigazgatási szabályozás (kánum) példátlan fejlődése - Nyugati jogok recepciója egyes területeken, egyes országokban - Muzulmán jog alkalmazásával megbízott különleges bíróságok megszüntetése néhány államban. - Muzulmán jog kodifikálása: - családi-öröklési jog területén 1927-35 között Iránban kibocsátott polgári törvénykönyv. Hindu jog: (India - Délkelet Ázsia) Hinduizmus: ›

Számára csak emberek léteznek, akiket a társadalmi kategória minősít. - Szasztrák = emberek magatartására vonatkozó szabályokat fejtik ki. - Dharma = öröktörvényeket fejezi ki, amelyek fenntartják a világot, az istenek is csak őrzői e rendnek. Tengelyében a kötelesség áll, nem a jog - Nibandhákban = kézi könyvek kommentárjai. A dharma képtelen a világi élet egyedüli szabályozására, ezért a hindu jognak további két forrása van: - Szokások - Méltányosság Dharma és hindu elmélet = törvényhozást nem tekinti jogforrásoknak (Bírósági precedens) Angol uralom hatott a hindu jog fejlődésére: - Kiemelte a hindu jogot háttérbe szorítottságából, elismerte értékét - Hagyományos hindu jogot bizonyos jogviszonyok szabályozására szorította vissza. - Kodifikációra került sor az eljárási jogok, büntető és polgári jog területén (1859-1882) - 1947-ben India = elnyert függetlenség után nem vetették el a brit uralom alatt

meghonosodott reformokat. 16 Jog- és állambölcselet Vallás: a jogrendszer fókuszában nem tv-ek, rendeletek állnak, hanem vallási kódexek. Jogkörei: - muzulmán: teológiából (mit kell tennie) és sariából (mit szabad és mit nem) áll, muzulmánok közti jogviszonyra alkalmazható (külföldi is). Ez életmód Forrásai: 1. Korán (versikék, parancsok) 2. Szunna (ha a Korán hallgat) 3. Idzsmá (általuk elfogadott szokásjog) 4. Kijász (vallási és jogtudósok kinyilatkoztatásai) Jelenség: - közig. szabályozás fejldőése, nyugati jogok recepciója, - különleges bíróságok megszüntetése néhol. Modernizálódása: Tunézia (többnejűség eltörlése), Törökország (8 eu-i tvkönyv bevezetése), Kuvait (nők egyetemre járhatnak) stb. Még mindig van halálbüntetés, korbácsütés, kézláblevágás stb – hindu: India, Dél-kelet Ázsia, írott jogszabálynak nincs nagy szerepe (analfabéta), számukra csak emberek léteznek, akik kategóriák

minősítenek: szasztrák (magatartásra von. szabályok, egyike a dharma, ezeket kézikönyvekben, a nibandhában lehet megtalálni. Két forrás: szokásjog, méltányosság 18 Jog- és állambölcselet 10.tétel A tradicionális jogrendszerek Két legfontosabb csoportja: - Távol-Kelet jogrendszerei - Fekete Afrika jogrendszerei Távol-Kelet  társadalmi rendjének  igazságszolgáltatásnak alapjait nem a jogra építik! Bírósághoz is csak akkor fordulnak, ha a konfliktus megoldó eljárás eredménytelen. Megoldásnak mindig meg kell felelnie: - a méltányosságnak - az emberiességnek Kína › Viták feloldása emberiesség érzése, rítusok segítségével történik! Japán › Kapcsolata Kínával volt.  sok a történetileg kialakult szabály, illem az eredete, és nem az erkölcs,  kínai rítusokhoz hasonló magatartási szabályokat = Girinek nevezik! Giri: helyettesíti a jogot, az erkölcsi rendet is. Önként követik (mert ha nem, a társadalom

kifejezi rosszallását) Bírósági szakasz - folyik a békéltetés. Bíróság előtti szakasz Japán jog kodifikációja: múlt század végén francia és német jogra alapozó kodifikációs hullám. 1945 óta római-germán jog mellett, az angol-amerikai befolyás érezteti hatását. Fekete Afrika (századokon át a szokásjog uralkodott, önként követték!) Mai jogrendszerei plurálisak. Három féle hatályos jogforrás! Törzsi szokásjog Gyarmati időszak joga (angol-francia-holland-belga-spanyol jog) Függetlenségük kivívása óta alkotott jog A lakosság többsége továbbra sem vesz tudomást az írott jogról! › folytatja hagyományos életmódját. Nem az írott jogforrások játszanak központi szerepet, hanem évezredes normák. Jogkörei: - Távol-Kelet: jognak csekély szerepe van, nyugalom, béke, évezredes szabályok. 1. Kína (jogot a barbárok találták fel, Isten elpusztította őket, feloldják a konfliktusokat az emberiesség alapján, ha ez nem

használ, akkor jönnek az ősi rítusok, ha ez sem, akkor az ésszerűség szabályai, ha még ez sem, akkor a jog, békebírók /gázolás, nem perel, nehogy a gázoló börtönbe jusson). 2. Japán (nagy a békéltetés szerepe, a BGB-t vették át) – Fekete Afrika: volt gyarmatosítók joga, függetlenség óta alkotott jog, ősi törzsi szokásjog. 19 Jog- és állambölcselet 11.tétel A szokásjog Jogforrások: 1. szokásjog; 2. bírói jog; 3. törvényi jog A szokásjog volt az első objektivációja a jognak. Pl: Hammurabi törvénykönyve, Tripartitum A szokásjog fejlődésének három állomása: 1. magatartásminta, amit a –szűkebb, tágabb- közösség követ (szokás); 2. a szokás tartalmának exact-nak kell lennie, nem lehet össze-vissza értelmezni; 3. valamely állami szerv szankcionálja; (általában a bíróságok szokták elvégezni, ez emeli szokásjoggá) Más nézetek: 1. Karl von Savigny: „Volksgeist” – ban megtestesülő szokások, amiket

le kell írni és készen van a német jog. 2. Engedélyezési elmélet: Szokásjog csak akkor létezhet, ha azt a jogalkotó engedélyezi, vagy eltűri. (Történelmi bukfenc: ki engedélyezte, mielőtt nem létezett írott jog?) 3. Szokásjog = bírói jog: mondják az angolok és ott tényleg majdnem ez is a helyzet A.) Szokásjog a gyakorlatban húsvéti locsolkodás; nem peresíthető, de ha mindez karácsonykor történik, a bíróság az elkövetővel már nem ilyen elnéző; menyasszonytánc; ki kapja a kassza tartalmát: - kassza felét vissza kell adni; - menyecske táncolta össze; - férjuram eltűrte, hogy a menyecske egész éjjel táncoljon; LB Salamoni döntése: Közös vagyon, kivétel, ha a szokásjog másként rendelkezik. A magyar jog népi joggá való transzformációja; kialakult a szokásjog összegyűjtésének gondolata. Nagyon differenciált a szokásjog Bűn, bűncselekmény fogalma más-más különböző községekben:  Káromkodás legtöbb helyen

bűn, temetőben már majdnem főben járó bűn.  Asszony kocsmába járása: bűn; férfinál virtus.  Gazdag embertől lopni; helyeselt dolog.  Terhes asszony a kertből annyit ehetett amennyit akart, kosárba tette – bűn. Büntetések: o Kapcsolat megszakítása; o Kinézés; o Megszólás, kiéneklés; o Szt. György napján a tartósan vétkező személyt kilövéssel büntették; o Csúfolás; o Szitok, átok (pl.: húzzon össze a vizes görcs ); o Szimbolikus eltemetés (aki nem művelte meg a földjét); o Kopaszra nyírás (tolvaj); o Közszemlére tétel; 20 Jog- és állambölcselet o Didergetés; o Tuskóhúzással büntették a pártában maradt menyecskéket; o Megkövetés (aki hivatalos személyt megsértett) – Bocs, Szakállas! o Megfélemlítés; o Máglyán való elégetés – XIX. sz Zala megye: portafelgyújtások kapcsán egy nemest 500 ember szeme láttára égettek el, ez volt a népítélet. A jogforrás egy meghatározott jogi forma,

amelyből jogalanyok jogai és kötelességei megismerhetők. Szokásjog a jog első megjelenési formája Kialakulása: kell egy magatartás, a szokás, ez vezérli a közösséget. Tartalma egyértelműen megfogalmazható legyen. Valamilyen állami szerv lássa el szankcióval. 1. Ortodox elmélet: Savigny – a német népi szokásjogot ismerte el, de a tv-eket írásba foglalt jogforrásnak fogadta csak el. 2. Engedélyezési elmélet: Bindig – csak ott beszélnek szokásjogról, ahol a tv-hozó eltűri a szokásjogot. 3. Angolszász típusú felfogás: Blackstone – szokásjog azonos a bírói joggal Állami joge a szokásjog, vagy társadalmi? Ha állami szervek emelik szokásjogi rangra, akkor állami (locsolkodás, becsületsértés, menyasszonytánc). Magyarországon: nagyon differenciált, nem lehet népi jog, mindenhol más és más (nem hízelgő melléknevek, káromkodás sok helyen bűn, de temetőben nagyobb). Büntetések: kapcsolat megszakítása, kinézés,

megszólítás, kiszólás, kiéneklés, csúfolkodás, szitkozódás, eltemetés, kopaszra nyírás, megkövetés, megfélemlítés stb. 22 Jog- és állambölcselet 12.tétel A bírói jogalkotás I. Angolszász modell II. Kontinentális modell B.) Angolszász modell 1) Anglia XII. sz judge – made law A három felsőbb bíróság el kezdett olyan döntéseket hozni, amit a többiek követnek: HOUSE OF LORDS 11 fős bírói tanácsa a LAW LORDS: A legfelsőbb bírói testület világszintű hírnévnek örvend. Csak kiemelkedő ügyekben jár el, évi 100 érkezés 3 - e precedenssé válik, nincs kötve saját korábbi döntéseihez, a királynő perei hozzá tartoznak; COURT OF APPEAL döntéseinek 25% - a lesz precedens. CROWN COURT – funkciója a tehermentesítés lett volna, de nem tudtak ilyen tekintélyt kivívni, másodállású jogszabályok, a döntései, amelyeket nem „reportáltak”, tehát nem precedensek. Precedens: nem kontinentális döntés! Felek neve az

egyetlen megjelölés: X. versus Y, utána a szöveg teljesen egymásba folyik. Két szerkezeti eleme: Ratio decidendi (döntés + döntés indoklása) - kötelező Obiter dicta (szokásos megjegyzések) – nem kötelező 2) U.SA Louisiana – Code Civil van érvényben, a többi államban az angol jog. Minden tagállam saját joggal rendelkezik, a szövetségi jog kisegítő jellegű: Pl.: A tagállamok 2/3 – ban van halálbüntetés, a többiben nincs Euthanasia megítélése ugyanilyen arányú. Mindenütt kétkamarás a parlament, kivétel Nebraska. Szövetségi bűncselekmény az autóbusz eltérítés. Egy jogszabály addig nem törvény, amíg azt a bíróság nem alkalmazta; bírósági precedensek, törvényértelmező precedensek. 3 millió alapvető precedens van Precedens szabály nem érvényesül olyan mereven, mint Angliában Amerikában egységes ügyvédség van. Egyes tagállamok nem ismerik el egymás diplomáját, ügyvédi vizsgát kell tenni. Joghallgatók

lejátsszák az eseteket (legal clinics). Egyes eseteket kiszállt bírók ott letárgyalnak, professzorok kérdeznek. Supreme Court of the U.SA – 1962 halálbüntetés eltörlése A tagállamok 2/3 elfogadta, a többi nem: Texas: Egy fiatalember elégette az amerikai zászlót, meglehetősen ittasan – halálra ítélték; LB I. Amendment (Alkotmány kiegészítés) alapján felmentette „szólás és kifejezés szabadsága” Nebraska: sok német él, akik németül is beszélnek Ohio: spanyolok élnek sokan LB : megtiltotta német nyelv oktatását, spanyol nyelven a hivatalos ügyben történő telefonálást. Ki írja a precedenseket? Mindennapi gyakorlat, hogy az egyetemi karok jogász professzorai asszisztálnak azok megfogalmazásánál. Átlépheti az országhatárt, beilleszkedhet egy másik ország jogrendszerébe. 23 Jog- és állambölcselet Kiegészítik a média jogi ismeretterjesztő műsorai. Kötelező jogi oktatás van – „pre-law”. Egyes munkahelyeken

szocializációs tanfolyamok azok számára, akik nem tanultak tovább. C.) D.) Kontinentális modell  Más, mert törvények és rendeletek a pillérek.  Precedens két helyen hat: o törvények hallgatnak; o ellentétes törvények (akár szándékosan, akár nem)  Csak a Legfelsőbb Bíróságok gyakorlata jöhet szóba, írott jogforrásokhoz tapadnak a precedensek: o „Treu und Glauben” (jóhiszeműség és tisztesség) – hez tapadóan. Angolszász bírói jog: 12-16.sz királyi bíróságok hoznak ítéletet, mely precedens lesz, de nem minden bíróság végezhet ilyet: Lordok Háza (jogvégzettségű lordok, bíráskodnak is /királynő ügyei, ill. amit más bíróság nem tudott megoldani/, döntésük 75%-a precedens lesz), Fellebbezési Bíróság (hozzá fellebbeznek, döntései 25%-a precedens), Legfelsőbb Bíróság (sok ügyet tárgyal, döntések 10%-a precedens). Angliában a 16.sz-tól 300ezer precedens Részei: ratio decidendi (bíróság döntése),

kötelező, és az obiter dicta (szokásos megjegyzések), nem kötelező (kutya kirohan a boltból – menekülési vagy odavitte szabály). Amerikában tagállami és szövetségi állami, nem olyan szigorú, van, hogy tagállam nem fogadja el a szövetségit, egy tv. addig nem tv, amíg a bíróság egyszer nem értelmezte vagy alkalmazta. Kontinentális bírói jog: kisebb volumenű, mint a tv-i, rendeleti jog. Az angolszász a bírósági precedensek, ezek értelmezési precedensek (olasz énekesnő fogai, báli ruha, rövid haj). Bírói jog ki tudja egészíteni a tv-ek túl általános fogalmazását, tudja konkretizálni, mindennapi életet közelebb hozza a joghoz. 25 Jog- és állambölcselet 13.tétel A jogforrás fogalma, fajai és hierarchiája A jogforrás fogalma:  Meghatározott jogi norma, ahonnan a jogalanyok jogai és kötelességei megismerhetők.  A jogi normák keletkezésének két lényeges vonatkozására utal: Kitől, milyen szervtől erednek vagy

eredhetnek a jogszabályok = Jogalkotói hatáskör Milyenek lehetnek a jog megjelenési formái › milyen szervek és milyen formában fejezhetik ki az előírásokat. Anyagi jogforrás = fogalmán értik a jogi normát létrehozó állami szervet, amelytől a jog ered. Alaki jogforrás = azt a formát tekintik, amelyben a jogi norma megjelenik. Belső jogforrás = a jogszabályt létrehozó állami szerv. Külső jogforrás = Az a sajátos forma, amelyben az adott állami szerv normatív akaratnyilvánítása megjelenik. Elsődleges jogforrás = maga a jogalkotó hatalom, az állam, mely a jognak ősforrása. Ebből táplálkozik minden más belső (másodlagos) jogforrás és felhatalmazása és kötelező ereje. Formális jogforrás = kötelező jogi dokumentumokban megjelenő, artikulált szöveges forma jellemzi (precedens). Nem formális jogforrás = nem ilyen forma, jogilag mégis szignifikáns anyagok, amennyiben bírósági döntések alapulhatnak rajtuk pl. méltányosság

Írott jogforrás = állam jogalkotó szervei által létrehozott és általános kötelező magatartásszabály formájában kifejezett jogszabályokat. Nem írott jogforrás = az állam jogalkotó szervei, ill. jogalkalmazó szervei döntéseiben keletkezett jogot › legtipikusabb esete a szokásjog, de ide tartozik a bírói jog is. Jogforrások hierarchiája: (történeti fejlődésük)  Állami szervek által létrehozott jogforrások alá-fölérendeltségi viszonyát jelenti adott állam jogforrásai rendszerében;  Alsóbb rangú jogforrások rendelkezései a felsőbb jogforrásokban foglalt rendelkezésekkel nem ellenkezhetnek;  Amennyiben egymásnak ellentmondanak, úgy az alacsonyabb rangú jogforrás rendelkezései érvénytelenek. Szokásjog: - ókori és középkori jogrendszereken; - a jog első megjelenési formájaként uralkodó jogforrásként fungál. Jogalkalmazói jog: - Kialakulásának kitűnő modelljét produkálta a római jogfejlődés. Ie II sz

közepén: a prétor bevezette a perlekedésnél az un. formuláris eljárást, melynek lényege az, hogy a prétor hatalmat nyert arra, hogy a formulában szorosan megszabja a marasztalás v. elutasítás feltételeit A prétor a per urává vált - Középkori jogfejlődésben fennmaradt a szokásjog jogforrási szerepe, a törvényművek sem mennek túl a meglevő szokásjogi szabályok terjedelmi átfogásán, összegzésén. - Angol jogfejlődés: 13. Századtól a bírói jogalkotásnak nyitott utat, a precedens rendszert téve meg a jogfejlesztés motorjának. 26 Jog- és állambölcselet - - Polgári társadalmak: egységes, valamennyi állampolgár számára azonos általános érvényű jogi szabályozást igényeltek › végrehajtották a szokásjog detronizálását, › a törvényt emelve a jogforrási hierarchia csúcsára. Modern kontinentális jogrendszerekben: a jogképzés és jogfejlesztés folyamata a jogalkotói tevékenységre és a jogalkalmazói

gyakorlatra redukálódik, tényként figyelhető meg a törvényi és bírói jog rivalizálása. Összefoglalva Meghatározott jogi forma, amelyből a jogalanyok jogai és kötelezettségei megismerhetők. Fajai: anyagi (állami szervtől) és alaki (forma, amiben megjelenik), belső (kibocsátó szerv) és külső (forma), eddig SOMLÓ, elsődleges (jogalkotó hatalomtól származik) és másodlagos (előzőből táplálkozik), ez MOÓR GYULA, formális (szöveges forma) és nem formális (méltányosság), írott (jogalkotó szerv általi) és nem írott (szokásjog, bírói jog). Hierachia: magasabb szintűbe alacsonyabb nem ütközhet, különös előnye általánossal szemben, különböző szintűek ellentmondanak, felsőbb érvényes. Szokásjog: ókori, középkori jogrendszerek Jogalkalmazói jog: prétor hatalma, hogy megszabja az elutasítás vagy marasztalás feltételeit. Középkorban fennmaradt a szokásjog jogforrási szerepe. Angol jogfejlődés: bírói jogalkotás

Magyarországon: tv, rendelet (tv-i felhatalmazás alapján), helyi rendeletek, szokásjog, bírói jogalkotás (nincs jogforrási szerepe). 28 Jog- és állambölcselet 14.tétel Törvény- és rendeletalkotás Írott jogforrások Hasonló vonások:  Mindkét tevékenység tudatos.  Legkönnyebben megismerhető jogforrások (közzététel!) Különbségek:      Törvényhozás Ókorba nyúlik vissza, de ezek szokásjogi törvények voltak, uralkodóhoz kötöttek, új dolgokat alkottak (Code Civil); Széleskörűen megalapozott tevékenységek; Egész társadalmat célozzák, totalitásra törekednek; Időigényes jogalkotást valósítanak meg; Nagyfokú nyilvánosság előtt készülnek, legnagyobb fokú legitimáció; Rendeletek:  Kormányzati rendeletek (kormány, köztársasági elnök);  Ágazati/miniszteri rendeletek;  Önkormányzati rendeletek; Funkció szerint: - végrehajtási rendeletek; - önálló szabályozási szféra;

Sajátosságai: - Társadalom szelvényeit célozzák meg; - Lokális elemek; - Rugalmas jogalkotási forma; - Hiányzik a nyilvánosság, mondja a kritika; o De! Kedvező a kábeltelevízió működése, mert van egy visszacsatolási fórum; o Helyi újságokban megjelennek; - Rendeletek száma sokszorosa a törvényeknek, mivel alapkérdéseket céloznak meg; - Rendkívüli körülmények között, a kormány rendeletekkel szabályoz azokat a kérdéseket érintően, amik a törvényhozásra tartoznak; Franciaországban meg akarták szüntetni a rendeletalkotást, nem sikerült. Összefoglalva: Jogforrás: meghat. jogi forma, amelyből a jogalanyok jogai és kötelezettségei megismerhetők Közös sajátosságok: írott jogforrás, jogalkotó szervtől. Különbség: - törvény (legmegalapozottabb jogforrás, egész társadalmat célozza, tvhozásnál a legszorosabb a kapcsolat a politikai elit és tvhozó apparátus között, fontos garanciája a nyilvánosság, legjobban

megismerhető jogforrás, tv. legitimitása a legnagyobb minden országban) – rendelet (lehet kormányzati, miniszteri, önkormányzati, fajtái a végrehajtási és amelyek elsődleges szabályozást adnak), rendeletalkotás gyorsabb, mint a tv., áttételes a politikai elittel a kapcsolat, nem az össztársadalmat célozza, csak egyes szelvényeit, nyilvánosság garanciái csak részben, rugalmasabban tudnak az életviszonyokra reagálni. Rendkívüli események: rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet. 29 Jog- és állambölcselet 15.tétel A jogrendszer és a jogág Jogrendszer: adott állam hatályos jogszabályainak rendezett összessége, mely jelenti a jogszabályok meghatározott elvek szerinti tagozódását. Elhatárolás a jogrendtől: › A jogrend a társadalmi viszonyok kellő jogi szabályozottságát értjük. Elhatárolás a jogi rendszertől: › A társadalmi jogi jelenségeinek funkcionálisan összefüggő rendszere. Elemei:

Jogintézmények Jogszabályok Jog alkotására, alkalmazására hivatott szervek, szervezetek. Primitív jogrendszerekben = alacsony színvonalon állt a jogi szabályozás belső összhangja. Modern társadalmakban = a jogszabályok rendezettsége a legfontosabb biztosíték Belső tagozódás a történelmi körülményeknek és a jogi szabályozás hagyományainak, sajátosságainak megfelelően alakult. Kontinentális jogrendszerekben:  közjog és magánjog megkülönböztetése vált  római jogra szokták visszavezetni, ahol is különbséget tettek a közjog és a magánjog között, annak alapján, hogy a jog a közérdeket vagy a magánérdekeket szolgálja-e. Angolszász világban:  a fenti elválasztás a mai napig nem vált a jogrendszer rendező elvévé. Megkülönböztetés alapja a jogintézmények és a common law + equity. A jog tagozódása befolyásolja:  a jogtudomány rendszerét,  a jogalkotás és a  a jogalkalmazás szféráját, valamint

 a jogi oktatás rendjét A jogág: jogszabályok minőségileg elkülönült, meghatározott struktúrával rendelkező csoportja, amely sajátos tartalommal és módszerrel szabályozza a jogalanyok magatartását a társadalmi együttélés jogilag meghatározott körében. Jogrendszer - jogszabály = közvetítő szint a jogág. Jogágakra tagozódik › a jogi szabályozás tartalmi különbségei szerint. Ezek a jogszabályok külön felelősségi alakzattal és szankcióformával rendelkeznek. Alap jogágak:  egyetlen kapcsolattípus viszonyait rendezi (személy v. állam)  ami lehetővé teszi a jogszabálytani, szabályozás technikai tisztaságot Másodlagos jogágak:  több viszonytípust szabályoznak (munkajog, pénzügyjog) 30 Jog- és állambölcselet  dogmatikai tisztaságról nem beszélhetünk › különböző alapjogokból táplálkoznak. Anyagi jog: azok a jogszabályok összessége, amelyek kötelező erővel állapítják meg a követendő

magatartás tartalmát. Alaki jog: csak azok a jogszabályok tartoznak körébe, amelyek az anyagi jogban foglalt tartalommal összhangban megállapítják az anyagi jogszabályok kikényszerítésének módját. Összefoglalva Jogrendszer: a jogszabályok meghatározott elvek szerinti tagozódása. Jogrend: a társadalmi viszonyok kellő jogi szabályozottsága. Jog rendszer: a társadalom jogi jelenségeinek funkcionálisan összefüggő rendszere. Elemei: jogintézmények, jogszabályok, jogalkotásra hiv. szervek Tagozódás: - kontinentális (a joganyag rendszerezésének alapjává hagyományosan a közjog és magánjog megkülönböztetése vált), - angolszász (jogintézmények, common law és equity közötti megkülönböztetés. Jog tagozódása befolyásolja: jogtudomány rendszerét, jogalkotás és alkalmazás szféráját, jog oktatás rendjét. Jogág: a jogrendszer és a jogszabály közötti közvetítő szint. A jogszabályok minőségileg elkülönül,

meghatározott struktúrával rendelkező csoportja, amely sajátos tartalommal és módszerrel szabályozza a jogalanyok magatartását a társadalmi együttélés meghat. körében, azonos jellegű jogszab külön felelősségi alakzattal, szankcióformával rendelkeznek. Tagozódása: 1. alapjogágak (egyetlen kapcsolattípus viszonyát rendezi), 2. másodlagos (Több viszonytípust szabályoznak) Másképp: 1. anyagi jog ágazatai (kötelező erővel állapítják meg a követendő magatartás tartalmát), 2. alaki jog ágazatai (amelyek az anyagi jogban foglalt tartalommal összhangban megállapítják a kikényszerítés módját). 32 Jog- és állambölcselet 16.tétel A jogszabály fogalma és szerkezete, felosztása Jogszabály (jogi norma) fogalma: mindenkire kötelező szabály melyet az állam alkot, és érvényesítését az állam biztosítja, általános, jogi magatartási szabályt jelenti. Szerkezete: Hipotézis Diszpozíció Szankció = absztrakt

tényállás, = a jogi norma által előírt magatartás törvényi megfogalmazása, amelynek bekövetkezése esetére meghatározott magatartást rendel el. = hipotézisben megjelölt magatartás megvalósítása esetére szóló rendelkezés. = a tényállás megvalósításának jogkövetkezménye Negatív szankció: a jogsértő számára hátrányt helyez kilátásba Pozitív szankció: a jogszerű magatartásért előnyt, jutalmat ígér. Jogszabályok fajai többféle csoportosítás Parancsoló jogszabály Tiltó jogszabály Megengedő jogszabály = ha a hipotézis aktív magatartást ír elő = megjelöli, hogy milyen magatartástól kell tartózkodnia az állampolgároknak = megállapítanak bizonyos jogokat, amelyeket törvény szabta keretek között az állampolgár saját érdekeinek megfelelően gyakorolhat. Aszerint, hogy a jogszabály az előírt magatartást tartalmilag teljes egészében képes meghatározni vagy sem:  meghatározott tartalmú jogszabályok 

nem meghatározott tartalmú jogszabályok  keretszabály› a magatartásnak csak elvi vonatkozását emeli ki, tartalmát a jogalkalmazói gyakorlatra bízza. Jogszabályban megjelölt magaratást kötelező ereje szempontjából - kategorikus = A hipotézisben általános kötelező jelleggel megfogalmazott megvalósítása esetére, a diszpozícióban megjelölt intézkedések feltétlen érvényesítését rendeli. - diszpozitív = A diszpozícióban foglalt intézkedések arra az esetre vonatkoznak, ha a felek másképpen nem rendelkeznek. Szankció szerinti felosztás: szankciók súlyossága sorrendjében: LEX PLUS QUAM PERFECTA: jogszabály, amellyel ellentétes magatartás nemcsak érvénytelen, de büntetendő is. LEX PERFECTA: valamely jogszabály megsértése csak érvénytelenségi szankciót von maga után, de nem büntetik. LEX MINUS QUAM PERFECTA: jogszabály, amellyel ellentétes magatartás polgári jogilag érvényes, de büntetik. LEX IMPERFECTA: sem

érvénytelenségi sem büntető szankciója nincs. 33 Jog- és állambölcselet Tárgyi értelemben: Regulatív szabály = címzett személyek magatartását befolyásolja, alakítja Szervezeti szabály = organizációkat létesít v. szüntet meg Eljárási szabály = valamely jogérvényesítéssel kapcsolatos eljárást szabályoz Garanciális szabály = technikai normákat, szabványokat ír elő Utaló szabály = ha a jogszabályi rendelkezés tartalmát más normára hivatkozva határozza meg. Fogalom meghatározó szabály = mely egy másik jogszabály tartalmát határozza meg. ÖSSZEFOGLALVA Jogszabály: általános, mindenkire kötelező szabály, melyet az állam alkot és érvényesítését is biztosítja. Szerkezete: 1 hipotézis (előírt magatartás törvényi megfogalmazása), 2 diszpozíció (magatartás megvalósítása esetére szóló rendelkezés), 3. szankció (jogkövetkezmény, mely lehet negatív és pozitív). Fajai: - parancsoló (aktív magatartás

előírása), - tiltó (tartózkodni kell), - megengedő (szabad a tv. keretei között) Van meghatározott és nem meghatározott tartalmú jogszabály (keretszabály). A magatartás kötelező ereje szempontjából: - kategorikus (általános kötelező jelleggel megfogalmazott magatartás megvalósítása esetére a diszpozíció intézkedéseinek feltétlen érvényesítése), diszpozitív vagy megengedő (csak arra az esetre, ha a felek másképp nem rendelkeznek). Szankció szerint felosztás: - lex plus quam perfecta (érvénytelen és büntetendő), - lex perfecta (érvénytelen, de nem büntetendő), - lex minus quam perfecta (érvényes, de nem büntetendő), lex imperfecta (érvényes és nem büntetendő). Tárgyi értelemben: - regulatív szabály (címzettek magatartását befolyásolja), - szervezeti (pl: pártokról szóló tv.), - eljárási (jogérvényesítéssel kapcsolatos eljárást szabályoz), - technikai normákat előíró, - utaló (más jogi normára

hivatkozik), - fogalom-meghatározó. Érvényességi feltételek: jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv bocsássa ki, illeszkedjen a jogforrási hierarchiába, megfelelő kihirdetés. Hatálya: időbeli (ami alatt jogviszonyok keletkezhetnek, szűnhetnek), területi, személyi. 35 Jog- és állambölcselet 17.tétel A jogkövetés Lényege: Az állampolgár államával szembeni engedelmességi kötelezettségének a megnyilvánulása. Spontán, automatikus jellegű „Valamely meghatározott jogi norma tudatos, akaratlagos követését jelenti.” Minden állam érdeke (eredendő, elemi érdek), hogy a jogszabályokat a jogalanyok minél nagyobb számban kövessék. Tudatosság: a. jelenti a magatartás jogkövető jellegének tudatát, b. jelenti az adott jogrendszerrel való tudatos azonosulását Önkéntes jogkövetés = amikor a jogalany azonosul a jogszabály által kifejezett értékekkel és érdekekkel! A jogkövetés típusai: - Szankciótól való félelem -

Racionális megfontolás - Jogszabály autoritása (jog iránti tisztelet) A jogkövetés szempontjából jelentős a jogszabályok címzettjének a jogi jelenségvilággal szembeni tudati viszonya, melyet jogtudatnak nevezünk. A jogtudat: tengelyében a jogismeret áll, mely a hatályos jogszabályok és a jogalkalmazói gyakorlat helyes ismeretét jelenti. A jogkövetés alapvető feltétele a jogszabály ismerete. Három nagy rendszerben vizsgálható a jogkövetés: 1. Jogalkotás 2. Közigazgatási szervezetrendszer büntető jogszabály, jogszabály ők tapasztalják a jogkövetés 3. Jogkövetés bírói szervezet, igazságszolgáltatás A jogalkalmazás szignalizációs kötelezettség keretében jelzi a jogalkotó felé a jogkövetés negatív voltát. A büntetőjogban szélesebb a jogalkalmazás lehetősége a jogkövetés pozitív vagy negatív voltának megfelelően. Jogkövetés két szintje: 1. Társadalmi szint LB, LU, KSH, minisztériumok a saját területükön

vizsgálják a jogkövetés szintjét. 2. Egyéni szint a tudomány elsősorban a jogtudomány vizsgálja Egyéni szint: konkrét jogszabály vonatkozásában: Ptk. 365 § Adásvételi szerződés tekintetében. Négy variáció: 1. Jogszerű magatartás konform tudatosság nincs 2. Önkéntes jogkövetés konform tudatosság van 3. Jogkövetés konform tudatosság 4. Jogsértés nonkonform 36 Jog- és állambölcselet 1., 2, 3 › szinkronban van a magatartás a jogi normával, a 4 › szemben áll az egyén magatartása a jogi normával. Éles határokat nem vonhatunk, átjárhatóság van közöttük Mobil kategóriák, egyetlen személyre akár 24 óra alatt is mind a 4 jogkövetés jellemző lehet! Jogszerű magatartás: - amikor az egyén magatartása, spontán vagy szokásszerű, a jog előírásainak megfelelően alakul. - amikor az egyén magatartása egybeesik a jogi norma előírásaival, de ennek a magatartásnak a tanúsítása nem a jogi normára való tekintettel

történik hiányzik a TUDATOSSÁG!! Önkéntes jogkövetés: tudatosság eleme jelen van, a jogra tekintettel tanúsítja a magatartást. A jogkövetés minőségileg magasabb szintű esete: a normát belső meggyőződésből követi, vagy a jogszabály racionalitását látja be.  Belső meggyőződéses: legmagasabb szintű jogkövetés Motiválója lehet: - erkölcsi meggyőződés, politikai meggyőződés, vallási meggyőződés  Racionalitásos: észszerűnek tartják a szabályt Jogkövetés: - alacsonyabb szintű - tudatosság jelen van Egyéb motiváló tényezők: Negatív redukcióktól való félelem, mellyel lehet, hogy nem is ért egyet és nem látja racionálisnak sem. (büntetés) Pozitív szankciót akar valaki elérni ezért tartja be a jogi normát. (előléptetés, jutalom) Autoritásos jogkövetés: - Tekintélyelvűségen alapuló; - Az állam tiszteletén keresztül követik az előírásokat; - A germán jogcsalád esetében: magas a szintje! Az állam

nagy szerepet játszik a polgárok életében - szociális háló nyújtása!!! Svájc, Néo., Ausztria Más és más alapattitűdből tartják be a jogot. Magatartás szóródások széles spektrumának oka: ugyanarra a külső tényezőre általában az emberek másképp reagálnak, illetve nincs két egyforma személyiségkultúrával rendelkező ember Jogsértés Büntetőjog területén van relevanciája szándékos - spontán alakzat Btk. releváns s különbségtétel - Ptk nem tesz éles különbséget a két alakzat között Milyen tényezők befolyásolják a jogkövetés? Jogtudat: a. centrumában a jogismeret áll; b. hatályos jogszabályokkal kapcsolatosan kialakult nézetek, vélemények rendszere; c. jogalkalmazásra vonatkozó nézetek, vélemények Erkölcsi meggyőződés 37 Jog- és állambölcselet 1923 botbüntetést visszaállító jogszabály született, DE soha nem került sor ilyen büntetés kiszabására, mert ez a magyar köztudattal ellentétes volt,

az erkölcsi meggyőződéssel ellentétes, életidegen volt! Az egyén életmódja: a. a társadalom periférián vegetáló emberek körében; b. a társadalom felső perifériájában lévő ember körében Az egyén jogi szocializációja Milyen mértékben épülnek be az egyén tudatába az állam, a társadalom által megfogalmazott jogi elvárások pl. már az oviban megkezdődik Az egyén vérmérséklete: (pl. erős felindulásból elkövetett emberölésnél is figyelembe veszik) A szankciórendszer az adott jogrendszerben ÖSSZEFOGLALVA A jog érvényesülése jogkövetés vagy jogalkalmazás útján. Jogkövetés: jogi norma tudatos, akaratlagos követése. Tudatosság: jogrendszerrel való azonosulás, magatartás jogkövető jelleg ének tudata. Önkéntes: szankciótól való félelem, racionális megfontolás, jog iránti tisztelet Jogtudat: hatályos jogszab., jogalkalmazói gyak helyes ismerete Szintjei: - társadalmi (KSH, minisztériumok, bíróságok stb., -

egyéni (ennek vizsgálata a jogtudomány feladata) Megfelelő magatartások: 1. Konform – jogszerű (spontán, beidegződött), - önkéntes (tudatos elem jelen van), - jogkövetés (fél a szankciótól, pozitívat akar elérni, jogtisztelet). 2 Non konform: - szándékos, - gondatlan. Jogkövetést befolyásoló tényezők: - jogtudat (középpontjában a jogismeret áll), - erkölcsi meggyőződés (társ. értékítéletével egyezik), egyén életmódja, - egyén jogi szocializációja (milyen mértékben épül be a tudatba), - egyén vérmérséklete, - adott jogrendszer szankciórendszere (formális, informális). 39 Jog- és állambölcselet 18.tétel A jogalkalmazás fogalma és szakaszai Fogalma: állami, illetve az állam által erre feljogosított társadalmi szerveknek a jogi szabályaik érvényesítésére irányuló olyan tudatos tevékenysége, melynek során jogilag szabályozott eljárás keretében a természetes és jogi személyek közötti egyedi

jogviszonyokat létesítenek.  Változtatnak: jogalkalmazói aktus nem teljesítése = állami kényszerintézkedést von maga után!  Megszüntetnek Jogalkalmazói tevékenység: funkciója: - általános feladata = ált. kötelező jogszabályok minden esetben való érvényesítésének biztosítása - közvetlen feladata = meghatározott egyedi, konkrét ügy rendezésére irányul. Szakaszai: Tényállás megállapítása: jogilag releváns tények feltárása - jogalkalmazó által megállapított tényállásnak igaznak kell lennie ahhoz, hogy a jogalkalmazói döntés igazságos lehessen. - objektív igazság követelménye Jogszabályi értelmezés: ha a jogszabály valódi vagy pontos értelmét másik jogszabály állapítja meg. Határozathozatal: jogalkalmazás folyamatának utolsó záró művelete.  egyfelől a tényállás jogi minősítését  másfelől a jogkövetkezmények megállapítását foglalja magában Ha ellene nincs helye fellebbezésnek, a

jogalkalmazó megállapítja, hogy az jogerős, (nem fellebbeztek) és végrehajtható. Bírósági határozathozatal: ítélet, végzés. Időrendben egymást kell követniük törvényesség szempontjából fontos! Fogalma: állami szerveknek a jogi szabályok érvényesítésére irányuló olyan tudatos tevékenysége, amelynek során jogilag szabályozott eljárás keretében az egyedi jogviszonyokat megállapítják, létesítik, változtatják, szüntetik meg. Nemteljesítése kényszerintézkedést von maga után. Funkciói: - ált feladata a jogszab érvényesítésének biztosítása, - közvetlen feladata a konkrét ügy rendezésére irányul. Szakaszai: 1 Tényállás megállapítása: jogalkalmazó feladata, - jogszabály értelmezése, - határozat meghozatala. 40 Jog- és állambölcselet 19. tétel A jogszabály-értelmezés A jogszabály valódi vagy pontos értelmét másik jogszabály állapítja meg. Jogszabály értelmezés módszerei (történetileg): -

Nyelvtani értelmezés (interpretáció grammatika): jogszabály tartalmának nyelvtani szabályai segítségével való feltárása. - Logikai értelmezés (interpretáció logika): formális logika szabályainak alkalmazását jelenti a jogszabály valóságos tartalmának feltárásában. Jogértelmezés alsó szakasza eddig terjed. - Rendszertani értelmezés (interpretáció szisztematika): valódi tartalomra más jogtételekkel, jogintézményekkel, az adott jogággal és jogrendszerrel fennálló összefüggéseinek vizsgálata révén következtet. - Történelmi értelmezés (interpretáció hisztorika): a jogszabály keletkezése és fejlődése társadalmi körülményeiből következtet annak valódi tartalmára. A kettő a jogszabály értelmezés felső szakasza. A jogszabály értelmező művelet eredményét tekintve: - Helybenhagyó = tartalma egybeesik a nyelvtani-logikai értelmezés fázisában megállapított tartalommal. (alsó-felső szakasz megegyezik) -

Megszorító = a jogszabály tartalma szűkebb, mint a nyelvtani-logikai értelmezés szakaszában megállapított tartalom (felsőszakasz szűkebben vonja meg, mint az alsó) - Kiterjesztő = jogszabály valódi tartalma tágabb, annak alsó szakaszbeli jelentéséhez képest (felsőszakasz tágabban vonja meg, mint az alsó szakasz) Jogalkotói értelmezés (kommentárok esetében miniszteri indoklás): - generális jellegű - általános, kötelező erővel bír - hierarchiában (alacsonyabb jogszabály nem lehet ellentétes jogszabállyal) magasabb szintű Jogalkalmazói értelmezés: Adott, konkrét esetben van kötelező ereje, abban érintett szervekre v. személyekre kötelező erejű. Alkotmánybíróság határozatai: általános, kötelező erővel bírnak. Legfelsőbb bíróság: elvi döntése, jogegységi döntvénye: o általános iránymutatást ad o jogbiztonságot segítik elő o hasonló ítélet elérése o irányelveket: ma már nem hoz! Jogirodalmi v.

tudományos értelmezés (pl tanulmány, szakvélemény): - Hatályos jogszabályok és jogelvek tartalmának a tudomány módszerével való feltárását értjük. - Alanya bárki lehet, aki tudományos felkészültséggel és szakmai tapasztalattal rendelkezik. - Formája kötetlen, változatos. - Jogi kötelező ereje nincs (kivéve Svájc bizonyos esetekben). 41 Jog- és állambölcselet ÖSSZEFOGLALVA Akkor beszélünk róla, ha a jogszab. valódi vagy pontos értelmét másik jogszabály állapítja meg. Értelmezés alanyai: - jogalkotó (generális jellegű, valamennyi jogalkalmazóra nézve kötelező, magasabban lévő jogszabállyal nem lehet ellentétes az alacsonyabb szintű), jogalkalmazói (bírói, LB., állig és társ jogalkalmazó szervek által), - jogirodalmi vagy tudományos (jogi kötelező erővel általában nem bír, jogtudósok véleménye). Értelmezés módszerei: - nyelvtani, - logikai (ezek az alsó szakasz), - rendszertani (adott jogágon belül

értelmezik az adott jogszabályt, elsősorban alapelvek alapján),- történeti (gazd., pol háttér) Ezek a felső szakasz. Eredménye: - megszorító (jogszab Tartalma szűkebb, mint a nyelvtanilogikai értelmezés szakaszában lévő tartalom), - kiterjesztő (valódi tart Tágabb, mint az első szakaszbeli jelentés), - helybenhagyó (tart. Egybeesik) Joghézag: adott életviszonyt semmilyen jogszab. nem rendez Később is keletkezhet a társ viszonyok változása miatt Kitöltése: - tvanalóg (bü.jogban tilos), - új jogszab alkotása 43 Jog- és állambölcselet 20.tétel A határozathozatal A jogalkalmazás folyamatának utolsó, záró művelete  egyfelől a tényállás jogi minősítését  másfelől a jogkövetkezmények magállapítását foglalja magában. Ha nincs helye fellebbezésnek, vagy ha nem fellebbeztek a jogalkalmazó megállapítja, hogy az jogerős és végrehajtható. Határozat az ítélet és a végzés A határozathozatal a jogalkalmazás

folyamatának utolsó művelete. Elemei: o a tényállás jogi minősítése o a jogkövetkezmények megállapítása o annak megállapítása, hogy a határozat jogerős, végrehajtható (nincs helye v. nem fellebbeztek) A határozathozatal problematikája: o „nincs 2 egyforma eset” probléma: mivel nincs két egyforma eset, a jogalkalmazó akkor hoz jó döntést, ha individualizáló határozatot hoz (egyéniesítés) o másik probléma, hogy szubjektív tényezők szerepet játszanak-e a bírói döntésben. Jerome Frank egyenesen azt állította, hogy az USA bíróságai ugyanolyanok, mint a muzulmán kádi. Tény, hogy a bírák is emberek, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy szubjektív döntést hoznak. A bírák egy kiválasztási folyamat eredményei és egyéb külső garanciák is vannak a totális szubjektivitás kiiktatására. (társas bíráskodás, ügyvédek, ügyészek, perorvoslat, stb.) Vannak speciális határozathozatali esetek, pl az esküdtszék

Esküdtszékek: o Vádesküdtszék (v. nagyesküdtszék, mely az ügyészi munkát segíti) o Kisesküdtszék (v. ítélő esküdtszék) „a 12 dühös ember” Az esküdtszék kiválasztása: o Alapfeltételek: USA állampolgárság, 18. életév betöltése, büntetlen előélet, 1 éves folyamatos ott-tartózkodás egy adott államban, folyamatos/folyékony angol beszéd o A hivatalos procedúra: előszedik a szavazó listát és úgy próbálnak esküdteket toborozni, hogy az összetétel a társadalom keresztmetszetét tükrözze; 1000 név marad, azokat behívják, felesketik, belőlük az ügyvédek válogathatnak, amíg 500 főre nem csökkennek, az igazmondási vizsgát követően alakítják ki a végső listát o Esküdtnek lenni kötelező, állampolgári kötelesség, csak betegség esetén kapható mentesség. 2 éven belül újra nem hívható ugyanaz az esküdt és esetenként 30 napig lehet behívni őket. Az esküdtszék működése: o Tagjai csak a

tárgyalóteremben találkoznak egymással o Külön-külön el vannak szigetelve o Ülésük a tárgyalás alatt mindig nyilvános 44 Jog- és állambölcselet o A tárgyalás végén a bíró berekeszti a tárgyalást, előtte az ügyet összefoglalja, az esküdtek visszavonulnak, maguk közül elnököt választanak, tanácskoznak o Korábban döntésüknél egyhangúságot követeltek, ma már 9-10 igen is elég a döntéshez Döntése lehet: o Felmentő ítélet o Teljes marasztaló ítélet o Részben marasztaló ítélet o Kisebb bűncselekményben bűnösséget kimondó ítélet o Bűnös, de elmebeteg o Ártatlanul elmebeteg Ha nem tudnak döntésre jutni, a bíró feloszlatja az esküdtszéket. ÖSSZEFOGLALVA Jogalkalmazás folyamatának 3. szakasza Tényállás jogi minősítése, jogkövetkezmények megállapítása. Ha nincs helye fellebbezésnek, vagy nem fellebbeztek, akkor jogerős és végrehajtható. Ítélet és végzés (bíróság) Logikai szerepe a döntésben

= feltárt tényállásra, bizonyítékokra támaszkodva jár el. Szubjektív tényezők szerepe = FRANK prof nézete szerint a bírói döntés objektív és szubjektív körülményeken alapul. Garanciák a szubjektívakkal szemben: - társas bíráskodás, - ügyvéd részvétele, - szakértő részvétele, fellebbezés, rendkívüli jogorvoslat lehetősége. Legfőbb garancia a bíró személye Esküdtszék kérdése. USA: esküdtszék Tagja lehet: 18 életévét betöltött, 1 év ottlakás, folyékony angol tudás, büntetlen előélet. Kiválasztás: szavazólista vagy adólista alapján, tükrözze a társ Keresztmetszetét (nő-férfi, fehér-fekete), 1000 fő kérdőív, bennmaradtak esküt tesznek, igazmondás, kiejtés, állampolgári kötelesség, szibolikus tisztséget kapnak, elzárás, bíró összefoglalja a dolgokat, de ez nem kötelezi az esküdteket, döntéshozás, túl sokáig huzakodó esküdtszék feloszlatása, bírót köti az esküdtszék döntése. 45

Jog- és állambölcselet 21.tétel A jog és érték. Jogbiztonság, jogrend és törvényesség Értékek fogalmának értelmezése:  észérveket, ideákat, célokat jelent  követelményeket, melyek az emberi csoportok előtt állnak (pl. béke, igazságosság, stb)  az értékek rendszer jellegűek, csoportokba tagolódnak (politikai- jogi- vallásitudományos értékek, stb.)  az értékek választáson alapulnak  lehetnek pozitív (demokratikus pl.) és negatív (diktatórikus pl) értékek  az értékek lehetnek heterogének (többféle érték vegyülése), de örökéletűek is akár (pl. béke) Jog és érték összekapcsolása: A 19. szd szüleménye, de vannak ókori gyökerei is Nézetek: a) Stammler (német) professzor:  felveti a "helyes jog" problematikáját  szerinte vannak helyes és helytelen jogrendszerek is  a jó jogrendszert ki kell dolgozni  de mi az értékmérő?  akkor lesz helyes egy jogrendszer, ha az irányadó

jogeszméket követi (nem mondja meg, mi az) b) Radbruch (német) professzor:  megmondja, mi a jogeszme: jogbiztonságot, igazságosságot, célszerűséget jelent  de! utal arra, hogy ezek között konfliktusok is lehetnek  szerinte a helytelen jogot nem kell követni (Stammler szerint a helytelen jog is jog, ezért követni kell) c) Pound (amerikai):  a jog akkor értékes, ha - gondoskodik az emberek biztonságáról - jóhiszeműségre utal - az embereket gondosságra hívja fel d) Kelsen:  kidolgozta a tiszta jogtan elméletét (ezzel az egyik legnagyobb jogbölcsész lett belőle)  szerinte nem az a feladat, hogy megmondjuk, jó-e vagy sem a jog, hanem az, hogy milyen belülről  az igazságosság ezért nem jogászi feladat  sok tudós szerint az értékmérő az, hogy a jog mennyiben szolgálja az erkölcsi fejlődést  Kelsen ezzel is szembeszáll, mondván, hogy egy társadalomban sok erkölcs van és ha a jog az uralkodó erkölcsöt védené

mindenáron, akkor az problémát jelentene e) Siches (mexikói):  a jognak a következő értékei vannak, amelyeket szolgálnia kell: biztonság, védelem, igazságosság, szabadság. 46 Jog- és állambölcselet f) Visegrády nézete:  a jogi értékek a következők: I. jogrend II. törvényesség III. jogbiztonság IV. igazságosság V. méltányosság I. Jogrend: akkor beszélünk jogrendről, ha a társadalmi viszonyok jogilag kellően szabályozottak, nincsenek sem alul-, sem túlszabályozva. Hogyan lesz a jogrend érték: - a jogszabályokat azért hozzák, hogy az emberek kövessék - azáltal, hogy az emberek követik, egy rendezett társadalmi együttlét lesz az eredmény (Ezt több gondolkodó is így vélte: pl. Arisztotelész is, aki azt mondta, hogy "egy poliszba az alkotmány visz rendet" v. Max Weber, aki szerint a jogrend specifikuma az, hogy "fizikai és pszichikai kényszert alkalmaz".) Egy országban a jogrend meglétéhez 2

együttes feltétel szükségeltetik: - a jogon belül bizonyos rendezettség legyen (a jogalkotás rendje tisztázva legyen, a jogalkalmazás rendje is ki legyen dolgozva, a jogviszonyokban is érvényesüljön a jogszabályok tartalma) - a jogon kívül is rendnek kell lennie, érvényesüljön a jogszabály a gyakorlatban is Ezek a társadalmi együttélés feltételei. Jogrend már az ókorban is létezett II. Törvényesség: A jogrenddel szemben csak a polgári rendszerek óta létező fogalom (Montesquieu "A törvények szelleméről" c. munkája hozta be a köztudatba) Önmagában is érték, de hordoz más értékeket is magában. A törvényesség jellemzői:  jogállamiság, joguralom  a hatalom önkorlátozása  igazságosság  szabadságjogok  önkényes büntető jogszolgáltatás kirekesztése  jogbiztonság A törvényesség garancia rendszere:  a bíróságok függetlensége  az ügyészségek, az alkotmánybíróság, az ombudsman

tevékenysége  jogszerű eljárások  a védelemhez való jog biztosítása  a közélet tisztasága () III. Jogbiztonság: Fogalma: akkor van jogbiztonság, ha a jogszabályok  világosak  érthetőek  egyértelműek 47 Jog- és állambölcselet  kiszámíthatók  előreláthatók  áttekinthetők Feltételei:  be kell tartani a jogszabályi hierarchiát  a végrehajtói és a bírói hatalom törvényekhez kötöttsége érvényesüljön  visszaható hatályú törvényhozás csak kivételesen legyen alkalmazható  a törvények megismerhetők, bárki számára hozzáférhetők legyenek IV. Igazságosság - lásd kompletten a 22 tételt V. Méltányosság - lásd kompletten a 23 tételt ÖSSZEFOGLALVA Érték: elvontan megfogalmazott követelmények (szabadság, egyenlőség stb.) Hierachia van köztük. Jog és érték kapcsolata: a jog már önmagában is érték és értékhordozó Elmélettörténete: STAMMLER – a jognak is kell

legyen értékmérője, elfogadja, hogy vannak igazságos jogrendszerek. RANDBUCH – meghatározza a jogeszme értékét (a jog nyújtson biztonságot, legyen igazságos és célszerű). KELSEN – nem foglal állást SICHES prof. – jog csak akkor jog, ha értékeket hordoz (biztonság nyújtása, védelem nyújtása, igazságos, szabadságot nyújt). VISEGRÁDY – jogrend, törvényesség, igazságosság, jogbiztonság, méltányosság. Jogrend: önmagában érték, de más értékek nincsenek benne. A társadalmi viszonyok kellő szabályozottságát jelenti. Ne legyen felül vagy alulszabályozás Feltételei: - jogszabályalkotás rendezve legyen, - jogalkalmazás megfelelő működése, jogviszonyok megfelelő rendezettsége. Törvényesség: polgári korszaktól Magasabb rendű kategória, mint a jogrend. Kritériumai: - jog uralmának és a jogegyenlőség eszméje, - hatalom önkorlátozása, - igazságosság, - szabadságjogok biztosítása, - önkényes büntetőjog

kirekesztése, jogbiztonság. Legfőbb garanciái: bíróságok függetlensége, ügyészség felügyeleti, ell. tevékenysége, különböző szervek jogszerű eljárása, védelemhez való jog biztosítása, közéleti tisztaság, közvélemény. Jogbiztonság: önmagában is érték Összetevői (VISEGRÁDY): jogszabályok legyenek - világosak, - érthetők, - egyértelműek, - kiszámíthatóak, - előreláthatóak, - áttekinthetőek. Feltételei: - jogalkotás alkotmányos keretek között folyjon, - jogalkotási hierarchia érvényesüljön, - a végrehajtó és bírói hat. legyen tv-ekhez kötött, - érvényesüljenek a visszaható erejű jogszabályi korlátok, - hozzáférhetőség, megismerhetőség. 48 Jog- és állambölcselet 22.tétel Jog és igazságosság Igazságosság: o elérendő eszmény; o elv; o szabály; o legszebb emberi, társadalmi érték; o érzés „józan igazságérzet”. A normatív szemléletet képviselik a pszichológiai

igazságelméletek, melyek szerint az emberek egyfelől a tisztességes eredmény (osztó igazságosság), másfelől a tisztességes eljárás (eljárási igazságosság) kategóriákban reagálnak a társadalmi tapasztokra. Felfogások: - Osztó igazságosság: mindenki azt kapja a társadalomban, amit megérdemel, ami neki jár. (Platon, Arisztotelész, érdemek, szükségletek szerint) - Egyenlőségre alapozó felfogás: az igazságosság célja az egyenlőség, vagy a szabadság. (angol Spencer) - Korrektív (kiigazító) igazságosság felfogás: nem mindig sikeres az osztó igazságosság, ezért annak gyatra, nem megfelelő pontjait ki kell igazítani. (Arisztotelész) - Kölcsönös igazság felfogás: amit nem akarsz magadnak, de akard másnak, vedd figyelembe más személyiségét is. (holland jogász: Hugo Grotius) - Formális igazságosság felfogás: az egyenlő emberekkel bánj egyenlően, az egyenlőtleneket kezeld egyenlőtlenül. - azonos társadalmi csoportba

tartozót kezeld egyformán, a különbözőbe tartozókat egyenlőtlenül (amerikai Ranes prof. - Hart program) - Eljárási igazságosság: (proceduális) jogalkalmazási igazság (Hayek) - Társadalmi igazságosság: társadalmi berendezkedés mindenki számára egy elfogadható jólétet, minimumot biztosítson (angol Hobhouse prof.) - Megtorló igazságosság: Ha valaki megsérti a jogrendet, a tettel arányos büntetést kell kiszabni a terhére. Jog és igazságosság kapcsolata: Szkeptikusok: a jog sosem lehet teljesen igazságos A jog többféleképpen is igazságos lehet: - Nem mindegy, hogy az osztó-igazságosságot fogadjuk el, vagy pedig a kölcsönösigazságosságot. Pl: egyik társadalmi csoportnak jobb a proporcionális , a másiknak a progresszív adóztatás a jobb - Milyen szabály igazságosságát vizsgáljuk o pozitív v. negatív jogszabály o társadalmi erkölcs szerint Egyenlőség problémája: - jog és egyenlőség mint az igazságosság formája és

problémás pl.: feminizmus 49 Jog- és állambölcselet Jogalkalmazás igazságossága:  eljárási igazságosság megnyilvánulása  a jogszabályt alkalmazni kell, ha az eset a hatálya alá tartozik  részrehajlástól mentes jogalkalmazás: bírói függetlenség, bírói egyéniség, szerepe az eljárásban Henkel prof. definíciója a bírói függetlenség elemei: - a bíró legyen független fölfelé: a politikai hatalomtól - a bíró legyen független lefelé: a közvéleménytől - a bíró legyen független oldalirányba: a bírótársaitól - a bíró legyen független befelé: érzelmeitől A részrehajlástól mentesség nem képes kizárni a bíró személyiségét, érzelmeit teljesen. (ez jó is lehetet) Ha nem egyértelműek a jogszabály rendelkezései az igazságosság érdekében figyelembe kell venni:  a felek jogosultságait  az erkölcsi szempontokat  mit kíván a közjó? Megtartó igazságosság: - elszaporodott bűncselekményfajta

elkövetése esetén szigorúbb büntetés igazságtalan. Jogalkotás igazságossága: a jogalkotó úgy tudja elérni az igazságosságot, hogy szem előtt tartja az ésszerűséget, a szabadságot, az egyenlőséget, a társadalmi fejlődést, mely nem lehet ellentétben a jogbiztonsággal. Kell-e követni az igazságtalan jogszabályt: (már Szophoklész: Antigonéjától örök probléma) - követni kell, de tiltakozni kell ellene; - jogszabályok kijátszása (kiskapuk); - polgári engedetlenség; - a jogszabály betartásainak egyéni, nyilvános megtagadása; - erőszakos megdöntése a jogrendnek. Elméletek: Horváth Barna: Az igazság nem csak a jog helyességének mértéke, hanem a legfontosabb érték alapja, amennyiben a tartós jog feltétele igazságos volta, s a tartós jog különösképpen igazságos, amennyiben a kezdetben igazságtalan jog szükségképpen igazságossá válik a tartós fennállás következtében. Az igazságtalan vagy az igazságtalanná váló

jog előbb-utóbb elveszti jogi minősítését. Hart: A jog esetében a morál szférájában egy belső területe fontos, különösen: az igazságosság standardja, amelyek „egyenlő esetekben egyenlő mércét” írnak elő mások megítélésében. Az igazságosság a terhek és javak egyenlőség szerinti elosztását követeli meg, és az elkülönült jogrendszerben is létezik. Hayek: Az igazságosság nem valamilyen konkrét cél elérését szolgálja és nem alkalmas a konkrét ügyekben felmerülő érdekek közötti egyensúlyozásra vagy ezen érdekek kiegyenlítésére. Az igazságossági szabályok inkább tilalmak, semmint előírások Ezek a szabályok az egyénre bízzák, hogy saját céljai elérése érdekében egy adott helyzetben milyen magatartást választ. Nem lehet megállapítani, hogy valamely szabály mikor igazságos, hanem 50 Jog- és állambölcselet bizonyos feltételek megléte esetén azt lehet megállapítani, mikor nem. A társadalmi

igazságosságot üres és értelmetlen kifejezésnek tartja. Ravis: Az igazságosság fogalma: „Minden társadalmi értéket, a szabadságot, a lehetőségeket, a jövedelmet, és a vagyont, illetve az önbecsülés alapját egyenlően kell elosztani kivéve, ha ezen értékek bármelyikének vagy mindegyikének az egyenlőtlen elosztása mindenki előnyét szolgálja.” Igazságtalanság: egyenlőtlenség, mely nem szolgálja mindenki előnyét, igazságosság: becsületesség. ÖSSZEFOGLALVA Igazságosság: eseményt jelent, amit el kívánnak érni. Elv vagy egy szabály, amit végre kell hajtani. Legszebb emberi, társadalmi érték vagy érzés Elméletek: PLATON, ARISZTOTELÉSZ: mindenki kapja, ami jár, vagyis osztó igazságosság. Egyenlőségre alapozza, egyenlőséget alapozza meg, szabadságra alapoz (SPENCER). Arisztotelész kiigazító vagy konkrét felfogása: nem mindig sikerül az osztó igazságosság, ki kell igazítani. GRÓTIUS: kölcsönös igazság

koncepció (amit nem akarsz magadnak, másoknak se). HART és ROLS: formális igazságosság (egyenlő emberekkel egyenlően, egyenlőtlen emberekkel egyenlőtlenül). HAJEK: eljárási igazságosság HÓBHAUS: társadalmi igazságosság (minimális jólét biztosítása), KANT: megtorló igazságosság (tettel azonos mértékű bűnhődés). Jog és igazságosság: szkeptikusok szerint a jog soha nem lesz igazságos Jogalkalmazás igazságossága: eljárási vagy procedurális igazságosság megnyilvánulása, a jogszabályt alkalmazni kell, részlehajlástól mentes alkalmazás. HENKEL: bór legyen független felfelé, lefelé (közvélemény), oldalt és befelé. Jogalkotás igazságossága: jogalkotó tartsa szem előtt: - ésszerűség, - szabadság, - egyenlőség, - társadalmi fejlődés. 52 Jog- és állambölcselet 23. tétel Jog és méltányosság A méltányosságot minden jogrendszer ismerte és ismeri ókortól napjainkig. Legális méltányosság Uzuális

méltányosság: jogalkalmazói gyakorlat alakítja ki. Funkciója: - A méltányosság az írott jog szabályait, az atipikus viszonyokban, esetekben adaptálja. - A változó körülményekhez adoptálja az írott jog szabályait. - A jogszabályt rugalmasság teszi. - Jogfejlesztés: A jogalkotás óta eltelt időszakban a gazdasági, társadalmi, politikai viszonyok megváltoztak, a jogszabály „időtlenné” vált, azokat az új viszonyokhoz adaptálják. Arisztotelész először fektette le elméletileg a méltányosság fogalmát. (az ősi Kínában is volt előzménye) Definíció: a törvények igazságossága végett a méltányosságnak ki kell igazítania a törvényt ott, ahol igazságtalan - a törvény korrekciója - a méltányosság jobb, mint az igazságosság, mert képes korrigálni a törvény igazságtalanságát. Méltányosság megvalósulásai: Két jogrendszerben van óriási szerepe Római jogrendszer: Cicero mondása: „A legfőbb jog a legfőbb

jogtalanság, törvénytelenség” Kettős jogtest: - ius scriptum - szigorú, merev jog. - ius equm - méltányos jog Angol jogrendszer: Kettős jogtest: - common law – szokásjog - equity (statule law) – angol méltányos jog. Kontinensünkön - germán jogrendszer Méltányosság fellelhető: Kódexekben - de nem mindig használják a konkrét fogalmat. Generál klauzulák „joggal való visszaélés”. Méltányos jogelvek, szabályok, melyek áttörik a kódex rendelkezéseit (kártérítési szabály), de van méltányos kártérítési szabály. Kifejezett használata a méltányosság szónak, v. az „eset összes körülményeit” veszi figyelembe Gondolati méltányosság: Európában pl.: a bírói gyakorlat során: - közös vagyon megosztása méltányos alapon - van enyhítő jellegű méltányosság is - csak a LB statuálhat méltányossági klauzulát. Olasz jog: a méltányosságot jogforrásnak tekinti (ügynöki díjak stb.), sok méltányossági klauzula

van. 53 Jog- és állambölcselet Franciaország: védőoltás miatt a gyerekek megbetegedtek a szülők kártérítési pert indítottak. A bíróság méltányosságból kötelezte kártérítésre a védőoltást beadókat. Egyébként a családok nem kaphattak volna semmit. USA: háztartásbeli feleség részesedése válás esetén (carrier asset - karrier vagyon) A méltányosság nem pártatlan dolog: - kivételes lehetőség kell, hogy legyen. - lehetőséget ad a jogszabály szövegétől való eltérésre, de nem a túllépésére! - jogi keretek között mozgó kategória. ÖSSZEFOGLALVA Méltányosság: minden társadalmi ismerete. Legális méltányosság: törvényben írott szabály Jogalkalmazási méltányosság: a jogalkalmazói gyak. alakítja ki Funkciója: - írott jog szabályaihoz való adaptálás, - jogszab. adaptálása a változó körülményekhez ARISZTOTELÉSZ: tv. nem lehet mindig igazságot, méltányosság elfedi a hiányosságokat Római

jogrendszer: szigorú jog terminuma a merev jog, méltányos jog = két jogtest. Angol rendszer: common law a szigorú jog, equity – méltányos jog. Római-germán jogcsalád: kódexekben rögzítve, joggal való visszaélés tilalma. Bíróság méltányolhat Olasz jog: méltányosságot jogforrásnak tekinti. Amerika: carrier asset intézménye (kivételes lehetőség a méltányosság). 55 Jog- és állambölcselet 24.tétel A jog funkciói Történetileg kialakult - változó tartalmú és hangsúlyú funkciók: Integratív funkció = a társadalom normális élethez szükséges rend (jogrend) és biztonság kialakítása, fenntartása: o arra szolgál, hogy csökkentse a konfliktust eredményező tényezőket o integrációs folyamat  jogszabályok kényszerjellegéből fakad;  jogszabályok általánosságából fakad;  az államilag szervezett társadalom alkotórészét képező csoportok hatásának részbeni lehetőségéből áll és a normatív rendszer

tartalmára hat. Konfliktus megoldó funkció = az állampolgár és a szervezetek egymás közti, valamint az államhoz fűződő kapcsolatainak alakításában és az e kapcsolatokból adódó konfliktus megoldásában való közrehatás o hatékonysága függ:  az adott társadalmi - történeti helyzettől  kialakult állami - szervezeti viszonyoktól  jogi szabályozás milyenségétől  a társadalom tagjai számára való hozzáféréstől  jogi kultúrától o a jog integratív funkciójához vezet vissza; o funkcionális jellegű abból a szempontból, hogy a döntés megerősíti az elfogadott normák érvényességét és így hozzájárul a hatékonyságukhoz. Organizációs funkció = a társadalom tudatos alakításában, tervezésében, a társadalom különböző folyamatainak szervezésében való közreműködés o Felfigyeltek a gazdasági és társadalmi folyamatok sajátos erősségszerűségeire, amelyek külső irányításra csak korlátozottan

nyílnak meg. o LUHMANN - autopoetikus társadalmi rendszerek tana TELIBNER fejlesztette ki = a politikai rendszerekben megfogalmazott és elhatározott programok törvényeket kell transzportálni és így be kell vinni a jogrendszerbe, hogy aztán jogi rendelkezés alanyához. ÖSSZEFOGLALVA Integratív funkció: a társadalom normális életéhez szükséges rend és biztonság kialakítása, fenntartása. Konfliktus-megoldó funkció: az állampolgárok és szervezetek egymás közötti, ill. államhoz fűződő kapcsolatainak alakításában és e kapcsolatokból adódó konfliktusok megoldásában való közrehatás (adott társ. helyzettől, kialakult állami-szervezeti viszonyoktól, jog szabályozás milyenségétől, jogi kultúrától függ, hogy egy társ-ban a konfliktusok megoldásának melyik módja a leghatékonyabb). Konfliktus kezelésére a legfontosabb szerv a bíróság. A társdalom tudatos alakításában, tervezésében, a társ. különböző folyamatainak

szervezésében való közreműködés funkcója: a jog a társadalmi változások folyamatait szabályozó és a változások dezorganizálódását megakadályozó tényező. 56 Jog- és állambölcselet 25. tétel A jogfogalom meghatározása Jog: Olyan magatartási szabályok összessége o amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, o vagy az állam bocsátja ki, vagy szankcionálja azokat, vagyis a már kialakult magatartásszabályok nem követéséhez, megsértéshez államilag kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz, o vagy pedig valamilyen nem állami normaalkotó eljárást jogalkotásként ismer el, o adott társadalomban általánosan kötelezőek o érvényesülést az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják. A természetjog és irányzatai A hatályos pozitív jog felett álló, 1. a természetből, 2. istenből, vagy 3. észből leszűrhető általános jogelvek összessége, amelyek magasabb rendűek a jognál Jogi pozitivizmus: A jog

nem más, mint a szuverén parancsa. A független társadalommal jön létre. A polgári jogszociológia  PRAGMATISTA IRÁNYZAT: Jog = A jogrendszer, döntési előkészítő fórumok (precedens. Szakértők Anglia), bírói, közigazgatási eljárás  REALISTA IRÁNYZAT A jog bírói döntés.  SKANDINÁV JOGSZOCIOLÓGIA A „jog” stb., nem jelent semmit, csak kijelentés; (Ross). A jog egy interaktívum, hozzá mindig egy kötelező elem járul (Olivecrona) E.) Ontológiai jogelmélet a jogi kulcsszó: a dolog természete Fenomenológiai jogelmélet a jog nem egyenlő a törvényhozóval. A jog kilép a történelmi időkbe. A századforduló magyar jogbölcselői - PIKLER GYULA: Oly kényszerrel biztosított szabályok foglalata, amelyek azt célozzák, hogy az emberek oly viseletet tanúsítsanak, amelyek más emberek érdekeinek megfelelnek. Biztosított összeférési és összeműködési szabályok foglalata - MOÓR GYULA: A jog fogalmának meghatározása nem

tételes jogi kérdés. Olyan társadalmi szabályok összessége, amelyek engedetlenség esetére fizikai kényszer alkalmazásával fenyegetik meg azt, akihez szólnak és amelynek tényleges érvényesülése biztosítva van az által is, hogy a legerősebb társadalmi hatalommal olyan kapcsolatban állnak, hogy az fenyegetésüket szükség esetén valóra váltja. - HORVÁTH BARNA: Jog fogalma: Nem általában a társadalomhoz, hanem mindig valamilyen konkrét jogközösséghez kapcsolódik. - FULLER: Az ember közösségi szükségleteinek kielégítő, illetve segítő erő. - HAYEK: A jog absztrakt rend, amely a legfőbb célok sikeres megvalósulásának feltétele. A kikényszeríthető általános szabályok alkalmazása azért, hogy önfenntartó rend formációját előidézze. 57 Jog- és állambölcselet - VISEGRÁDY: Olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése állami szerhez kötődik, vagy állami szerv bocsátja ki, szankcionálja azokat. Az

adott társadalomban általánosan kötelezőek és az érvényesülést az állami szervek kényszerrel biztosítják. A jogbölcselet modern irányzatai - A NEOANALITIKAI JOGELMÉLET Josepfh Raz: A jog intézményesült normarendszer, ill. normatívrendszer. - A JOGI MORALIZMUS Fuller: A jog az ember közösségi szükségleteit kielégítő, ill. segítő erő. - A KRITIKAI JOGELMÉLET Kennedy: A jog a társadalmi totalitás egyik aspektusa. Unger: Jog = polititka. Nem semleges, a megosztottságot és hierarchiát szentesíti - A JOG AUTOPOIETIKUS ELMÉLETE Luhmann: A jog emergens realitás; az önmagát dinamizáló jogi kommunikáció terméke.1 - IGAZSÁGOSSÁGELMÉLETEK Hayek: A jog absztrakt rend, amely a legfőbb célok sikeres megvalósításának feltétele. ÖSSZEFOGLALVA A jog: a társadalmi viszonyok alakításának eszköze, absztrakt-elvont módon fejezi ki és alakítja a társadalmi viszonyokat. Törvény : szabály, melyet irányítás céljából fektetnek le a

hatalommal rendelkezők. Fajtái: - istennek emberhez intézett törvényei, - ember emberhez intézett törvényei, mely lehet pozitív jog vagy pozitív erkölcs. Előbbi politikai fölérendeltek, utóbbi nem politikai fölérendeltek adják ki. - Nem sajátképpeni törvények: melyeket egy testület vagy csoport által táplált érzelmek, vélemények kényszerítenek ki. - Elemei: - parancs (hatalmon van a hangsúly), - kötelesség (parancs velejárója), - szankció (kilátásba helyezett rossz), - fölérendeltség (hatalom, mely fájdalmat tud okozni). Kötelesség elsődleges, jogosultság másodlagos. - Általános törvény fogalom: csak az általános parancs lehet tv., az esetleges nem Sok alkalomra szól. Konkrét esetekre írt parancs, egyedi A jogi parancsnak a szuverén állam akaratából kell létrejönnie. PIKLER: a jog kényszerrel biztosított összeférési és összeműködési szabályok foglalta. - SOMLÓ BÓDOG: amelyet valamilyen társ. legmagasabb rendű

hatalma állít fel MOÓR: olyan társ. szabályok összessége, amelynek érvényesülését végső soron fizikai kényszer alkalmazásával is biztosítja a legfőbb társ. hatalom 58 Jog- és állambölcselet 26. tétel A jogviszony tartalma és alanyai Tartalma: jogalanyok jogosultságainak és kötelezettségeinek összessége.  Általánosan elfogadott a tárgyi jog primátusa;  Alanyi jog:  a személynek a jogszabály által lehetséges magatartása  amellyel szemben más személy kötelezettsége áll,  amelynek megvalósítását az állam kényszerítő ereje biztosítja. Alanyi kötelezettség, a személy jogszabály által előírt kellő magatartása, amelynek teljesítését az állam biztosítja. Alanyai a társadalmi viszonyok jogi szabályozása abban áll, hogy az állam a társadalmi viszonyok alanyait jogosultsággal és kötelezettséggel ruházza fel, vagyis az embereket egymás irányában meghatározott magatartásra jogosítja, ill.

kötelezi Jogalanyok fajtái: - Természetes személy - Jogi személy - Állam jogalanyisága Természetes személy jogképessége: általános és egyenlő Jogi személy: jogszabályban megengedett célok szolgálatára létrejött szervezet, amelynek az állam által elismert szervezeti és működési szabályzata, elkülönült vagyona van, cselekményeiért vagyoni felelősséggel tartozik. Léteznek jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, - melyek jogbölcseleti szempontból jogi személyek - amelyek azonban jogalanyok, és saját cégnevük alatt jogokat és kötelezettségeket vállalhatnak, így különösen:  tulajdont szerezhetnek,  szerződést köthetnek,  pert indíthatnak,  perelhetők Jogi személyek jogképessége korlátozott, azaz célhoz kötött. Jogképesség: - cselekvőképesség elhatárolása:  jogképesség: személynek az a képessége, hogy jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat (jogalannyá válhat) 

cselekvőképesség: embernek az a képessége, hogy saját cselekményével jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat a jogszabály által megállapított körben. Lehet:  teljesen cselekvőképes  korlátozottan cselekvőképes  cselekvőképtelen Jogviszony egységes tárgya, az emberi magatartás, amelyre a jogosultság és kötelezettség irányul. 59 Jog- és állambölcselet ÖSSZEFOGLALVA Jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszony, azok egy része. Ius: jog által szabályozott, konstans társadalmi terület. Non ius: illem és tradíciók Jog: társadalmi viszonyok alakításának eszköze. Társadalmi viszonyok és jog kapcsolatának típusai: genetikus és funkcionális. Absztrakt jogviszony: nem igényli konkrét egyedi jogviszonyok létrehozását, absztrakt, általános jogviszonyt keletkeztet, mert az egyes állampolgárral, mint jogosulttal szemben mindenki más kötelezve van. Konkrét jogviszony: konkrét jogviszonyokba lépnek

egymással a jogszabály rendelkezése alapján. Csoportosítás: - abszolút szerkezetű (egy jogosulti pozíció, mindenki másnak tartózkodási kötelem) – relatív szerkezetű (jogosult és kötelezett nevesítve van, tevőleges magatartásra kötelezett, kivételesen a jogosult negatív magatartásra kötelezett (bérlet). Létrejöttük: jogi tények keletkeztetik. Lehet: - emberi magatartás (jogviszonyt keletkeztet, szüntet meg), - emberi körülények (objektív és szubjektív), - állami aktusok (kötelező, megállapító), - külső körülmények. Tartalma: jogalanyok jogosultságainak és kötelezettségeinek összessége (alanyi jogok, alanyi kötelezettségek). Alanyai: természetes személy (jogképesség – általános, egyenlő, feltételen, magzati kortól halálig, cselekvőképesség – teljes, korlátozott, cselekvőképtelen) jogi személy (jogképesség – származékos, korlátozott, feltétele van), állami jogalanyisága (jogképesség – spec.

személy, létéből fakad, relatíve korlátlan). Jogképesség: jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat Cselekvőképesség: saját cselekményeivel maga vagy mások számára jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat a jog által meghatározott körben. 60 Jog- és állambölcselet 27.tétel A jogviszony tárgya és a jogi tények Jogviszony egységes tárgya azaz emberi magatartás, amelyre a jogosultság és kötelezettség irányul; (Pl.: tulajdonjog esetében: A kötelezetteknek a magatartása, hogy tartózkodnak a tulajdoni állapot megzavarásától.) Jogi tények azok a jelenségek:  amelyek jogviszonyok keletkezését váltják ki;  amelyek jogviszonyok módosulását váltják ki;  amelyek jogviszonyok megszűnését váltják ki. Csoportosítása: Emberi magatartások: - megengedett emberi magatartások - jogszabály megengedi, legalábbis nem tiltja; - jogellenes magatartások = jogszabály tilosnak nyilvánít: o abszolúte jogellenes -

mindenkivel szemben jogellenes o relatíve jogellenes - önmagában nem jogellenes Emberi körülmények: Objektív = születés, halál ténye, belátási képesség, életkor Szubjektív = az ember tudati állapota Jóhiszemű nem tudja, nem is kell tudnia, hogy a látszat ellentétes a fennálló jogi helyzettel Rosszhiszemű ha tudja, tudnia kell, hogy a látszat ellentétes a fennálló jogi helyzettel Állami aktusok: Konstitutív aktusok = jogviszony hoznak létre Deklaratív aktusok = megállapítják a jogviszony fennálltát vagy fenn nem állását (bírói ítéletek többsége) Külső körülmények: függetlenek az emberi magatartástól (földrengés, idő stb.) Jogviszonyok keletkezéséhez, módosulásához, megszűnéséhez, egyes esetekben elegendő egyetlen jogi tény is más esetekben több jogi tény is szükséges. Egymással összefüggő jogi tényeket, amelyek: jogviszonyt keletkeztetnek, módosítanak, megszüntetnek, TÉNYÁLLÁSNAK NEVEZZÜK.

ÖSSZEFOGLALVA Jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszony. Tárgya: emberi magatartás, melyre a jogosultság és kötelezettség irányul. Jog tények: azok a jelenségek, amelyek a jogviszony keletkezését, módosulását, megszűnését váltják ki. Csoportosításuk: 1 Emberi magatartások: - megengedett (a jogszab kifejezetten megengedi, nem tiltja), - jogellenes (abszolút – mindenkivel szemben tilos, relatíve – önmagában nem jogellenes). 2 Emberi körülmények: - objektív (halál, belátási képesség, életkor), - szubjektív (ember tudati állapota), - jóhiszemű, - rosszhiszemű. 3 Állami aktusok: - konstitutív (jogviszonyt hoznak létre), - deklaratív (megállapítják a jogviszony fennálltát vagy fenn nem álltát). 4 Külső körülmények (vis maior) 61 Jog- és állambölcselet 28.tétel A természetjog és irányzatai A természetjog olyan irányzat, mely az ókorra nyúlik vissza. A görögök találták fel, problematikája, hogy

vannak-e a hatályos jogszabályok feletti jogelvek. A jogrendszer szabálya lehet igazságtalan. Ez a pozitív jog kritikája A hatályos jog igazságtalanságait vizsgálja a természetjog. A római jogban: nehezen bontakozott ki. A kibontakozást a kereset akciók tana megnehezítette. Két ponton tudott csak beszökni: 1. méltányosság (equitás); 2. ius genitium (nemzetközi jog elődje, népek joga); máshol nem tudott gyökeret verni. Középkor: Aquinoi Szt. Tamás, istenben láttak a természetjog forrását Klasszikus természetjog: (Locke, Hobbs, Rousseau, Monesq.) Az a helyes szabály amit ész szül. (Grotius majdnem az életével fizetett ezért) Ekkor születtek a jogegyenlőség, lelkiismereti szabadság, vallásszabadság, népképviselet elvei. Német, orosz irányzat: (Paffendorf, Wolf) Átdolgozták annyira, nem hogy kritizálták volna a jogszabályokat, hanem agyba-főbe dicsérték az uralkodó törvényeit. Paffendorf rajongója volt e törvényeknek, hogy az

étkezési szabályokat is a természetjogból kívánta levezetni. Martini nevű osztrák jogtudós révén került az osztrák jogba. Átírta a németek álláspontját osztrákra. 48-ig átvettük Magyarországon, 30 évig (szabálytalanul) könyvből tanultuk II vh után: felébredt a természetjog reneszánsza. Okai:  Újjászületést a II vh szörnyűségei, tanulságai.  Aquinói Szt. Tamás nézetei főleg a pápai encikliákban újjászülettek Neotonizmus újjáéledése.  II vh után merült fel a napjainkban megvalósuló gondolat, a ius communa (eu. jog) alapját a természetjogban látták.  A fasizmus és a kommunizmus rémtettei után (pl.: Olaszo) új alkotmányokat hoztak létre, melyek alapja a természetjog lett. Különbségek a korábbi természetjogoktól: 1. Régi: A természetjog szabályai örök változatlanok Új: A természetjog igenis tértől és időtől függő. Örök szabályok nincsenek, univerzális elveke lehetnek, de a

változásokhoz alkalmazkodni kell (pl: II vh után). 2. Régi: a pozitív jog és a természetjog közötti kapcsolatot nem ismerik el Új: Feladták a fentieket a természetjogászok. Ma már a természetjogi szabályok jó része a pozitív jogba bekerült. (II vh után) Természetjogászok és a jogi pozitivisták közelednek egymáshoz. 3. Régi: A bíró szerepe megnő A természetjog és a jogi pozitivizmus ütközése esetén a döntést a bíró kezébe teszik. 62 Jog- és állambölcselet Természetjogi irányzatok: 1. Ontológiai irányzat; 2. Fenomenológiai irányzat; 3. Egzisztencialista irányzat ÖSSZEFOGLALVA Természetjog: ókorra nyúlik vissza. Vannak-e a hatályos szabályok felett jogelvek? (Antigoné). Római jogban: nehezen bontakozott ki Méltányosság eszméje, ius gentium Középkorban: AQUINÓI SZ. TAMÁS, SZT ÁGOSTON: istenben látták azt a jogalkotó lényt, aki megmondja, hogy mik a helyes szabályok. Isten volt az, ami a természetjog forrásának

tekinthető. Klasszikus természetjogi irányzat: 17-18.sz HOBBES, LOCKE, MONTESQUIEU, ROUSSEAU (naturalista term.jog) Nem a természetből, nem Istenből, hanem az emberi észből vezették le a természetjogot. Helyes szabály az, amit az ész szül (jogegyenlőség elve, lelkiismereti szab., vallászab, népszuverenitás) PUFFENDORF SÁMUEL, KRISTIAN WOLFF (racionalista term.jog): német-porosz irányzat Dicsérik a fennálló uralkodói rendszert. Magyarországon osztrák közvetítéssel, dícsérik az uralkodót 1848-ig II világháború után: - természetjogra hivatkozva ítélik el a náci bűnösöket, - Aquinói Szt. Tamás nézetei újjászületnek, neotomizmus kialakulása, - közös európai jog gondolatának felmerülése, - németországi új alkotmányokat a természetjogi pillérekre helyezték. Új természetjog: - vh. utántól már nem örök és változatlan, hanem tértől és időtől függő dolog, - vh. előtt pozitív jog és természetjog között volt

kapcsolat, utána pozitívba kerül a természetjog egy része, - megnő a bíró szerepe. 63 Jog- és állambölcselet 29.tétel A jogi pozitivizmus a jogbölcseletben A XIX. Században a természetjog átadja a helyét (1933-ig) A „minek kell lennie?” kérdést felváltja a „mi van?”. A pozitivizmusról általában: Szűk értelemben a jogi, tágabb értelemben a politikai pozitivizmus is benne van.  Jellemzője az empirikus adottságok tisztelete, ami létező. A metafizikai spekuláció elutasítása. A tudományos filozófia fő feladata a szaktudományok problematikájának segítése, tudományos módszerek kifejlesztése. Programmá válik a „van” vizsgálata  Társadalmi háttere a polgárság uralkodó osztállyá válása, mely még úgy érzi, hogy fejlődnie kell.  A modern kodifikációval különválik a jog: mi van a valóságban és mi van a törvényekben! Felbomlik az állam- és jogbölcselet egysége. A létező állam és a politikum nem

azonos a létező joggal. A jogpozitivizmus irányzatai: - történeti irányzat (a történeti jogi iskolában és a restauráció politikai történetében jelenik meg) - liberalizmus - filozófiai pozitivizmus - szociológiai pozitivizmus - jogászi pozitivizmus (nemzeti jogrendszerek sajátosságaihoz kapcsolódnak) - kontinentális és angolszász jogrendszerek A kontinentális politikai gondolkodás alapja az állam és a polgári társdalom különbsége. Az angolszásznál a parlament és a társadalom E szétválás okozza, hogy a XIX. században az angolok már túl vannak a polgári átalakuláson, Európa még nincs. Angliában a küzdelem az államon belül zajlik: hogyan kerüljünk a kormányba. Empirizmus múlt Európában a küzdelem tétje: hogyan szerezzük meg a hatalmat. Racionalista múlt A XIX Sz a pozitivizmus évszázada. A napóleoni háborútól Hitlerig Háttér: - megközelítési módok között elválnak a szociológiai, történelmi, stb. módok -

megszűnik az állam és a jog szükségszerű összekapcsolódása. Az ideális állam és jog összefügg, de amikor a struktúrákat nézem, nincs meg a közvetlen kapcsolat. - megnő a nemzeti sajátosságok szerepe. Irányzatai: - filozófiai pozitivizmus, futurista etika - liberalizmus - jogpozitivizmus - szociológiai pozitivizmus A jog keletkezése: Ténybeliség és okozatosság. A jog a szuverénből ered, a független politikai társadalommal jön létre. Ez egybeesik az engedelmesség okaival - A szerződéselméletek bírálata:  Csak akkor lehet alap a beleegyezés, ha önkéntes lett volna, azonban félelemből történt. 64 Jog- és állambölcselet -  Mindenféle szerződés a kötelező erejét a pozitív jogból meríti, ami csak az állam után jött létre.  Fikció a lehetetlenhez közelít egyetértés nincs, nem tudjuk, hogy miben kellene egyetértenünk. A jogi formák keletkezése, fejlődése: Pozitív erkölcsi szabályok A bíróságok

alkalmazzák és kikényszerítik A bíróságok analógia útján szabályt hoznak létre A bírák a döntéseket (új) már nem analógiával, hanem teljesen önállóan hozzák létre. Igazi törvényhozás A bírói tevékenység és a törvényhozás egymásra hatnak A kodifikált jog kizárólagossága A jog forrása: Csak a szuverén lehet a jogforrás, közvetlen okai a szuverén felhatalmazásából erednek. - Minden jog vagy statuált (törvényi jog) vagy bírói. A törvényi jogot szó szerint (csak akkor kell a szituációt figyelni, ha nagyon szükséges), a bírói jogban az eset természetét kell figyelembe venni. - Elutasítja a szokásjogot. A szokás akkor válik joggá, ha a bíróság alkalmazza és kikényszeríti. A meglévő kodifikációk gyengék A jog helyessége: - elválasztási tézis: A jog, ahogy „van” és aminek „kell” lennie. Ez összekapcsolódik a jog és erkölcs elválasztásával. - A helyesség kritériumai:  Isten

kinyilatkoztatott törvénye  Utilitarizmus, a lehető legnagyobb boldogság elve. - Az ellenállási jogra is választ ad. Általában az engedelmesség hasznos, de ha ez túl sokba kerül (nem éri meg) hasznosabb az ellenállás (pl. felesleges adóknál) Engedelmesség csak a közhasznú törvényekkel szemben áll fenn. A nem etikus jog ellen lehet védekezni - A jog alapvető céljának a jogbiztonságot tekinti. Általános jogtan: Elemzi a végighatoló fogalmakat, mint pl. az alanyi jog, a személy, a dolog, az akarat és a motívum, a szankció, a jogi státusz, a jogsértés, a tulajdon és a kényszer. ÖSSZEFOGLALVA Ókorban alakult ki. Görögöknél: a hatályos pozitív jog szabályai a döntőek az ember élete és a társadalom szempontjából, nem azok az elvek, amelyek megfoghatatlanok. Szűkebb értelemben a jogi, tágabb értelembenaa politikai politikai pozitivizmus is benne van. Jellemzője az empirikus adottságok tisztelete, ami létező. Társadalmi

háttere: polgárság uralkodó osztállyá válása. Különválik: mi van a valóságban, és mi a törvényben. Fogalom: az, ha valaki a tapasztalati tények alapján áll A hatályos joggal foglalkozik. Fejlődése: AUSTIN, KELSEN: Austin – a jog nem más, mint a szuverén parancsa. Kezdetben az angol parlamentet tekintette szuverénnek, később a bírót is. Utolsó munkájában a választópolgárokat. A nemzetközi jog szerinte nem jog Jogi pozitivizmus irányzatai: - történeti irányzat (történeti jogi iskolában jelenik meg), liberalizmus, - filozófiai pozitivizmus, - szociológiai pozitivizmus, - jogászi pozitivizmus (kontinentális-angolszász jogrendszerben). 65 Jog- és állambölcselet 30.tétel A polgári jogszociológia (pragmatista és realista irányzat, skandináv jogszociológia) Ezek az irányzatok a XIX-XX. sz-ban virágoznak 1. Pragmatikus irányzat Fő alakja Pound amerikai professzor. Álláspontja: HASZNOSSÁG Azt tesszük, ami kifizetődik. A

társadalom fejlődését a szükségletek kielégítése biztosítja. A jog világában is ez a helyzet; a jogszabályok is szükségletkielégítő eszközök. A szükséglet kielégítése nem más, mint TÁRSADALMI MÉRNÖKÖSKÖDÉS. A szükségleteknek több fajtája van:  Individuális (egyéni) szükségletek;  Közösségi érdekek;  Társadalmi érdekek.  Nem biztos, hogy először a társadalmi szükségletet kell kielégíteni. Koronként változik Hogy lehet igazságot szolgáltatni? JOG ÉS BÍRÓSÁG NÉLKÜL IS lehet. A jog fogalma: jogrendszer, döntési előkészítő fórumok, bírói, közigazgatási eljárás. Továbbfejlesztett elméletek: - a döntéseit és a haladást szolgálják; - a jog a jó, vagy a rossz emberekhez szól? (egyaránt mindkettőhöz) 2. Jogi realisták Véleményük szerint az eddigi tudósok sok misztikát vittek a jogba. Ők csak a dolgok realitása szerint nézik a dolgokat. J. Frank amerikai professzor: - A jogbiztonság egy

butaság, „apakomplexus”, mert a jog megmerevíti az életet, nem képes változni. - Az amerikai igazságszolgáltatás olyan, mint egy kádi ítélkezése; szimpátia, antipátia alapján ítél. - Frank szövetségi bíró lett, elfelejtette korábbi könyvét, új könyvében a vizes lepedőt nem a bíróra, hanem az összes többi résztvevőre húzza rá. - A jog bírói döntés. 3. Skandináv jogelméleti irányzatok SKANDINÁV JOGI REALIZMUS (azért nevezik őket realistának, mert magyarázni akarták, hogy mi is a jog valójában) Egyidejűleg az amerikai irányzattal. Uppsala-i iskola 1960-ig, kb 60 éven át. Hagerström: - nincsenek a világban objektív értékek; szavak, nyelv van, amik ezt kifejezik. - az emberek azért követi a kötelezettséget, mert az ősi jogból pszichológiailag fennmaradtak. - a szavak pszichológiai kapcsolatot fejeznek ki. Lundstedt: - az olyan szavak, mint „jogi” és „kötelezettség” nem jelent semmit, csak megjelölésre

szolgálnak, jelezve a cselekvés követendő irányát; - a jogok előnypozíciók, amelyek az állam törvénykezési gépezetén keresztül általános védettséget élveznek; 66 Jog- és állambölcselet - a társadalmi jólét problematikája; aktuális érékeléseket foglal magában, ami a társadalom számára a törvényalkotást illetően a legjobb: hasznos az, ami társadalmi érdekként értékelhető. - a skandináv realisták közül ő volt a legszélsőségesebb gondolkodású. Olivecrona: - a jogszabály az ember magatartására vonatkozik, célja a cselekvéseik befolyásolása; - tartalma: képzeletbeli bíró képzeletbeli ténykedése, képzeletbeli helyzetben; - a törvény ereje attól függ, hogy mennyire sikerült az állampolgár értelmére hatnia; - a jogot nem az állam alkotja, az állam attól függetlenül létező entitás. A jog nem eredhet tőle; - nincs különbség az erkölcsi és jogi normák között, csak az elmebeli hatásban van a

különbség; - a jog egy interaktívum, hozzá mindig egy kötelező elem járul. „Kávéházi teoretizálás”, illették a kritikák. Ross dán professzor: - a „jog” stb., nem jelent semmit, csak kijelentés; - a jogi fogalom attól lesz érvényes, ha a bíróság előtt kikényszeríthető. Brasin finn professzor: - a társadalmi problémákat bekapcsolta a jogba; - elismeri, hogy a politika belejátszik a jogba. Aarnio: - a jognak egy nyelvi játék természete van, van egy „tolvajnyelve”; - publikum elmélet: ha van egy tolvajnyelv, kell egy publikum, aki ezt megérti. Kikből áll a publikum? o Bírók; o Ügyvédek; o Véletlenül találkozó emberek (esküdtek); - ezzel lehet a jogi problémákat megoldani. Peczenik lengyel prof: - Nem realista: a jogrendszer ne legyen ellentmondásos, koherens legyen. - Hogyan lehet ezt létrehozni? Legfontosabb a törvény, rendelet, a precedens másodrangú. - Összekapcsolja a jogot és az erkölcsöt. - A jogkövetés

erkölcsi kötelesség. - A jogfogalomba belerakja a mentális, értelmi, elmebeli aktusokat is. Motívumellenmotívum harca! ÖSSZEFOGLALVA Fiatal irányzatok. EUGEN ELRICH: élő jog irányzatának megalapítója A jog: a végrendeletek, házassági szerződések, amiben kitapinthatóan jelen van a jog. Nem az írott betűk, hanem az élő jog. Kontinentális jogszociológia egyik vezéralakja Az angol-amerikai szociológiai jogelméletnek két alirányzata van: 1. Pragmatikus irányzat: hasznosságát nézik a dolgoknak, a jog működését a hasznosságban mérik. POUND: a jog akkor teljesíti funkcióját, ha kielégíti a társadalom szükségleteit, óhajait. Társadalmi érdekeket elégít ki, ritkán az egyes emberekét. Pl: méltányosság, mely orvosolja az igazságtalanságot Jog jelenti: jogrendszert, bírói közig. eljárást, döntéselőkészítő anyagokat 67 Jog- és állambölcselet 2. Realista irányzat: mi realisták megmondjuk, hogy mi a valóság GEORG

FRANK: szerintük a bírói döntések alkotják az igazi jogot, nem a jogszabályok. Ezek a döntések megérzéseket, élményeken alapulnak. Szövetségi felsőbíróságon bíró Belekezd a tények vizsgálatába. Eddig a bíróról húzta le a vizes lepedőt, most az ügyvédekről és másokról. Különbség a kettő között: pragmatisták szélesebb fogalommal dolgoznak, realisták csak a bíróival foglalkoznak. Skandináv jogszociológia: OLIVERCRONA – jog az, ami az emberek pszichéjében van, amit az emberek jognak hiszenek. ROSS – jog az, amit a bíróság alkalmaz. OTTÓ BRUUSIIN: azt nézik, hogy mit tud az elmélet adni a gyakorlatnak. 68 Jog- és állambölcselet 31.tétel Kelsen „tiszta jogtan”-a Kelsen (1881-1973) Prágában született, zsidó családból származik. Hitler hatalomra jutása után Amerikába ment. Művei: Az államjogtan fő problémája A jogi és szociológiai módszer határai Általános államtan - A tiszta jogtan (1934)

Államelmélete: JELLINEK kritikájából indul ki, a szemére veti, hogy nem elég következetes, és integrálni akarta a szociológiai és jogászi módszert. A „van és kell” két eltérő gondolkodási forma, éppúgy mint a „jövő idő vagy múlt idő”. Abból, hogy valami van, csak az következik, hogy valami volt és valami lesz, „de az nem”, hogy valami másnak kell lennie. Az állam és jogrend azonosítása: Szerinte az állam egységét a szociológia nem tudja igazolni, ezt csak a jog biztosítja, Az állam egy beszámítási pont, azaz a jog írja elő, hogy melyek azok az emberi magatartások melyek az államhoz rendelhetők, rendelendők. A tiszta jogtan c. műve: Hangsúlyozza a tisztaságot a van és kell, illetve a jogi és szociológiai módszerek elválasztása. A lépcső vagy piramiselméletben kifejti, hogy minden alacsonyabb szint az érvényességét egy magasabb szintről nyeri el. Megmagyarázza és felszámolja a hagyományos jogelmélet

dualizmusait: Jogelmélet és jogalkalmazás. Minden lépcső egyben mindkettő (kivéve: a legalsó és a legfelső aktust.) Alanyi és tárgyi jog. A jogalkalmazásnak tekint mindent Közjog és magánjog. Következik az állam és jog azonosításából Nemzetközi és belső jog. A lépcsőelméletből következik Kelsen elmélet jelentősége: Rámutat az állam nem a tapasztalati valóságban létezik, fogalma tehát az emberek egymás közti viszonyainak gondolati értelmezése során születik. Az állam, mint olyan nem látható és nem tapintható, létezésére pusztán következtethetünk. A jog és így az állam akkor létezik, ha érvényes, s ha érvényes, akkor létezik. Kelsennél olyan normatív rend van, melynek hatalma alatt emberek állnak, s e hatalom a jogi rend érvényessége. A normatív rend érvényessége bizonyos szélső határok között független attól, hogy rendszeresen követik-e, vagyis, hogy a normarendszer hatékony-e. Az állam nem más, mint

normatív rend. A liberális gondolkodók közé tartozott A kontinensen meghonosodott alkotmányi modellek kialakulásában nagy szerepet játszott. ÖSSZEFOGLALVA Pozitivizmus képviselője. Jogtudománynak az a feladata, hogy tegyék be egy kémcsőbe a jogszabályt, világítsák át és nézzék meg, mi van benne. Csak a hatályos pozitív jogot vizsgálta. A jogi norma sajátossága, hogy szankciót, kényszert helyez kilátásba Úgy szabályoz, hogy ott van egy fenyegető szankció. Lépcső-elmélete: (KELSEN-MERKL) - a piramis csúcsán van egy alapnorma, - az alatt a pacta sunt servanda, vagyis a szerződéseket meg kell tartani, - utána a nemzetközi jog szabályai, majd az Alkotmány, a törvények, rendeletek, - bírói döntések, - jogügyletek. Vitatott álláspontjai: a nemzetközi jog felette áll a belső jognak, minden jogforrás a felette lévőből meríti a jogi erejét, a jogalkotás és jogalkalmazás ugyanaz, állam és jog közé egyenlőségjelet tett.

69 Jog- és állambölcselet 32. tétel Ontológiai jogelmélet A természetjog irányzata abból nőtte ki magát. Ontológia – lételmélet. Létezési elmélet, honnan ered a jog, hogyan kell működnie? A dolog természete (ontológia hívószava) a szofistáktól ered. „A dolog természete az, ami a dolgot azzá teszi ami.” Válaszok a dolog természetére: 1. Legtöbb szerző a jogeszmékben találja meg a jog természetét A jog akkor jó, ha az ideális jogeszme a jogban megvalósul. 2. Meinhoffer: ontológiai jogelmélet másik nagy magyarázatát adja Az élet szituációs helyzetekből áll. Nem csak az élet, hanem a jogviszonyok is De nem a jogviszony az igazi ebben a viszonyban, hanem az amit az eredeti tényállás mond. Az a lényeg, amit a jog nélkül is csinál. (pl: eladó – vevő) Jogi megoldás és az élet minél közelebb van, annál jobb a jogrendszer. Eltávolodás esetén korrigálni kell a jogszabályokat. Bíró korrigálhat ÖSSZEFOGLALVA A

természetjog egyik alirányzata. Ontológia: lételemet jelent, létezési kérdésekkel foglalkozik. Honnan ered a jog? Az az elmélet, ami azzal foglalkozik, hogy mi létezik Kulcsszava: a dolog természete. Az, ami a dolgot azzá teszi, ami Tehát a jogot mi teszi joggá? 1. irányzat: a jogeszmében látják a dolog természetét Jogban a dolog természete a jogeszme. 2. irányzat: MEIHOFFER – az élet egy szituációhelyzetek egymásutánisága Ezek jogilag szabályozva vannak. A jog lekopírozza az életszituációt, nem tesz hozzá Minél közelebb van a jogi megoldás az életszituációhoz, annál jobb a jogrendszer. Ha ez nem így van, korrekcióra van szükség. Ezt a bíró végezheti 70 Jog- és állambölcselet 33.tétel Fenomenológiai jogelmélet A természetjog alirányzata. Fenomenológiai irányzat lényege: a világ megismerését intuíciók alapján ismeri el. Ráérzéseket, megérzéseket, tekinti a fő ismeretformának Jogi fogalmak intézmények

előbb léteztek, mint ahogy az törvényekbe lett volna foglalva. Ha nem írták volna bele a törvénybe, akkor is léteztek volna (tulajdon). A törvényeket nem feltalálták, hanem felfedezik. Ha megelőző jogi fogalmak nem pontos tükröződése kerül a törvénybe, korrigálni kell. Ha probléma van, a bíró állapítja meg, hogy sikerült-e konkretizálni a már létező fogalmat. Akkor működik a jogszabály, amikor azt kezdik alkalmazni. Ha a jogalkotó nem pontosan találta meg a fogalmat, a bíró (jogalkalmazó) aki korrigálni tudja. A jog nem egyenlő a törvény paragrafusaival, hanem a jogalkalmazói gyakorlatot is hozzá kell adni. A kettő együtt alkotja a jogot (A természetjog 3. irányzata az egzisztencializmus, a jog és az ember viszonyával foglalkozik) ÖSSZEFOGLALVA A világ megismerését intuíciók alapján ismeri el. Jogi fogalmak, intézmények előbb léteztek, mint ahogy törvénybe foglalták volna. Minden fel van találva, csak fel kell fedezni

Ha nem pontosan vannak rögzítve, korrigálni kell, ez a bíró feladata. Akkor kezd élni egy jogszabály, ha alkalmazzák. A jog nem egyenlő a törvény paragrafusaival, hanem a későbbi jogalkalmazói gyakorlatot is hozzá kell érteni. A kettő együtt adja a jogot Az egzisztencialista jogelmélet: a jog és ember viszonyával foglalkozik. Porblémájuk, hogy a jog idegen az ember természetétől, egy rákényszerített rend az emberre. Így a bírói ítéletekkel is sok probléma lehet Csak az tud megfelelő jogszabályt alkotni, aki egyszer jogtalanságot szenvedett. Bíráskodás szerintük: egy társas bíróság elé kell vinni az ügyet, amelyben max. 1 jogász van Bíróság átéli az esetet, utána dönt Pozitívuma: emberközeli jogot akar létrehozni. Negatívuma: kicsit gyerekes a megoldás, leszűkíti a jog világát a konfliktusokra. 71 Jog- és állambölcselet 34.tétel Pikler Gyula jogbölcselete   Pikler Gyula (1864-1937) Hosszabb lélegzetű

tanulmánya = Ricardó A kor közgazdasági iskoláival szemben fejtette ki álláspontját, mely szerint léteznek társadalmi, gazdasági törvényszerűségek › abszolút örök létigazságoknak nevez. Jogelméleti műve = „Bevezető a jogbölcseletbe” Elemzi: a.) jogtörténetet b.) összehasonlító jogtudományt a.) jogászatot (leírójog) b.) természetjogot c.) észjogot d.) jogbölcseletet Tagadja: a.) azt, hogy a jogi kérdésekben egy egyedül igaz, jogos döntés megalapozható lenne b.) azoknak a törvényeknek a létét, amelyek azt akarják leírni, aminek lennie kell c.) Kant és Rousseau észjogi felfogását, mert szerinte az emberi értelemből az emberi együttélés normái nem vezethetők le. Felfogása: A társadalomban a természethez hasonlóan abszolút törvényszerűségek uralkodnak. Jogbölcseletre úgy tekintett, mint a jog természettudományára, amely elfogadhat egy normatív alapelvet és erre építhet egy jogrendszert. Jogbölcselet = a

törvényhozás tudománya Az emberi cselekedetek legfőbb mozgatójának a belátást tartotta. Belátás = célszerűség fogalmához kapcsolata Célszerűség = biológiai célszerűséget értette, az élet fenntartását, a szükségletek kielégítését. Jog fogalma: Oly kényszerrel biztosított szabályok foglalata, amelyek azt célozzák, hogy az emberek oly viseletet tanúsítsanak, amelyek más események érdekeket megfelel. Biztosított összeférési és összeműködési szabályok foglalata. Büntetőjog bölcselete c könyve: „Nem azért büntetünk, mert Bűn van, hanem, hogy ne bűnöztessék” A megtorlást elveti. „A jog keletkezéséről é s fejlődéséről ” című munkájában kifejti, hogy a űjogbölcselet a jog szociológiája és csak azt igyekszik leírni, ami van. A hazai jogszociológia megalapítója. ÖSSZEFOGLALVA Tanulmánya: Ricardo. Jelentősége a közgazdaság-történetben Érték és megoszlás tana Lét zenek társadalmi és

gazdasági törvényszerűségek, amelyeket abszolút örök létigazságoknak neveze. Műve: Bevezető a jogbölcseletbe Elemzi: - jogtörténet, - összehasonlító jogtudomány, - jogászat, - természetjog, - észjog, - jogbölcselet. A jogászat csak a jogalkalmazásra ad magyarázatot. Tagadja: hogy a jogi kérdésekben csak egy igaz döntés hozható, törvények létét, melyek leírják, minek kell lenni, Kant és Rousseau észjogi felfogását. Szerinte: társadalomban abszolút törvényszerűségek uralkodnak, örök értékű erkölcsi normák nincsenek, jogbölcselet = jog természettudománya, törvényhozás tudománya. Műve: A jog keletkezéséről és fejlődéséről. A jogbölcselet a jog szociológiája, azt igyekszik leírni, ami van. Emberi cselekedetek legfőbb mozgatója a belátás Célszerűség: élet fenntartása, szükségletek kielégítése. Jog fogalma: olyan kényszerrel biztosított szabályok foglalata, amelyek azt célozzák, hogy az emberek olyan

viseletet tanúsítsanak, amely más emberek érdekeinek megfelel. Igazságosság: a célszerűség elve az emberi szükségletek összeütközésének esetére. Műve: A büntetőjog bölcselete A büjog megtorlás eszméjén 72 Jog- és állambölcselet 35.tétel Somló Bódog jogbölcselete Somló Bódog (1871-1920) Két parlamentarizmusról írott cikkel kezdi tudományos pályáját. Parlamentarizmus fejlődése: Államhatalmi ágak szétválásai eredményezi az állami akaratképzés egyes mozzanatainak fokozatos szétválása. Jogbölcselet c. füzete  történelmi materializmussal  nemzetközi joggal  alapjogokkal  jogfejlődéssel  büntetőjog jogbölcseletével foglalkozik! Történelmi materializmus: - hibájának tekinti, hogy az nem ismeri fel, hogy a jog sem áll elő közvetlenül a gazdaságból. Nemzetközi jog: Nemzetközi jog fejlődésére alkalmazza Pikler belátásos elméletét. Alapjogok: Az ész szerint mondja Somló, vannak bizonyos

elidegeníthetetlen alapjogaink, mivel eszes akarattal bíró lényekként jogunk van önmagunkat a külvilágban érvényesíteni. Ebből a legalapvetőbb jogból kibontható más alacsonyabb rendű jogosultság. Jogfejlődés: Jogalkotáskor inkább a tudatunknak engedelmeskedünk, mint ösztöneiknek. Jog tehát az értelem terméke, keletkezése is és a fejlődése is. Büntetőjog: Bölcseletének a szociológiai módszereket alkalmazó kriminológiát tartja, amely kutatja a bűntettek elleni harc helyes eszközeit is. Büntetést nem tartja egyedüli eszköznek, hanem a társadalmi okokat is fel kell kutatni. ÖSSZEFOGLALVA Cikkei: A parlamentarizmus fejlődése. A parlamentarizmus a magyar jogban Műve: A nemzetközi jog bölcseletének alapelvei. Három részből áll: - nemzetközi jog fejlődését tárgyaló elméletek, - nemzetközi jogérzelmek és alapjogok, - nemzetközi alkotmány problematikája. (Pikler belátásos elméletét alkalmazza) Műve: 1901-ben

Jogbölcselet. Kérdéskörei: történelmi materializmus, nemzetközi jog, jogfejlődés, büntetőjog jogbölcselet. Jog és állam keletkezése, fejlődése nem választható külön a társdalom keletkezésétől és fejlődésétől. Jogbölcseletnek a lélektan és élettan alapvető tanaiból kell kiindulnia. Történelmi materializmus: kritizál. 73 Jog- és állambölcselet Jogfejlődés: a jogalkotáskor a tudatunknak engedelmeskedünk, nem az ösztöneinknek. Emberi alapjogokat az észjogból közelíti meg Büntetőjog: a büntetés igazságossága a hasznosságában rejlik. Tudományok: - tiszta tud (megismerés az öncél), - alkalmazott tud. (vezérli vmilyen konkrét külső célirányultság) Jog fogalma: amelyet vmely társadalom legmagasabb rendű hatalma állít fel. Helyes jog problematikája: - naturalisztikus felfogás szerint a jog helyességét a társ. élet törvényszerűségeinek segítségével akarja kimutatni, foglalkozik a Liszt-féle irányzattal:

a jövendő és a helyes azonos fogalmak, minde ami a fejlődést segíti, az helyes, - Stammleri elmélet bírálata: minden alárendeltet figyelembe vevő szabályozás, szerinte cél szabadnak lenni, szabadságot biztosító szabályokat tekinti helyesnek. Saját álláspontját az erkölcsi értékekre alapítja GRUNDLEHRE: ki alkotja a jogot egy országon belül, ki az országok között? Jogfogalom mögött kulcsszavakat keres. Kétféle nemzetközi jog van: - jogalkotó hatalmak nagyobb csoportjára vonatkozó, - szűkebb csop-ra vonatkozó. Jogforrások és szokásjog problémája: - jogforrás alatt azt értjük, amiből a jog ered, ill. annak szervei, kifejeződési formája, szokásjog: ha azt a jogalkotó hatalom elismeri. Jogalkalmazás, jogmagyarázat: követéshez megértésre van szükség. - Somló szerint jogosulatlan a jogértelmezés problémát a bírói jogalkalmazásra szorítani. Jogi kötelesség és jogi igény: jog a jogalkotó parancsaiból és

ígéreteiből áll. Parancsok szükségszerűek, ígéretek nem Ígéret lehet: jogalkotó hatalom aktív magatartást ígér, vagy passzív magatartást ígér. Parancs lehet ígéret nélkül, ígéret parancs nélkül nem. - Közjog és magánjog ellentéte: - ígéretből folyó parancsokat és kötelezettségeket promottív szabályok tartalmazzák, - elsődleges parancsokat imperatív szabályok, másodlagos parancskötelezettségeket imperatív attributív normák szabályozzák. 75 Jog- és állambölcselet 36.tétel Moór Gyula jogbölcselete Moór Gyula (1888-1950) Fejtegetései: A jog fogalmának meghatározása nem tételes jogi kérdés. A tételes jogtudomány sem tudná pusztán a jogszabályok ismerete alapján meghatározni. Jogtudománynak 3 nagy csoportját különbözteti meg: Tételes jogtudományok: jogrendszer tartalmát szisztematikusan fejtik ki. Okozatos jogtudományok: (jogtörténet - jogszociológia) a jog kialakulását, fejlődését, okait,

társadalmi összefüggéseit vizsgálják. Értékelő jogtudományok: (jogpolitika) a jogtartalom helyességét, célszerűségét vizsgálják és értékelik. Tipológiai rendszerében 6 csoportra osztja a jogfilozófiai irányzatokat: - kauzális összefüggéseket kereső v. szociológiai jogfilozófiát; - a jog fogalmát kereső jogi alaptani jogfilozófiát - helyes jogot kutató v. értékelő jogfilozófiát - tételes jogtudomány módszerét vizsgáló metodológiai jogfilozófiát - tételes jogi fogalmakat továbbképző jogászati v. általános jogtani jogfilozófiát - összefoglaló jogfilozófiát A jogi norma alkotó elemeit analizálva 5 elemet különböztet meg: - amilyen empirikus emberi cselekvés képzetét, ezek teszik ki a jogszabályok tartalmát. - Ehhez a képzethez kapcsolódik a következmények gondolata, mely mint a megvalósítandó magatartás fogalmazódik meg. Ez a mozzanat az elképzelt cselekvésnek a jogalkotó részéről való

értékelése› a jog normatív jellege! - Jogszabály megsértőjét olyan empirikus hátránynak az elszenvedésével fenyegeti meg, amelynek sajátossága a fizikai kényszer alkalmazásában rejlik. - Jogszabályon keresztül álló hatalom létének gondolata (szociális hatalomnak hívja) - Tényleges érvényesülést: o nem abszolút o nem kivétel nélküli o hanem rendszerinti engedelmesség kíséri. Jog fogalma: olyan társadalmi szabályok összessége, amelyek engedetlenség esetére fizikai kényszer alkalmazásával fenyegetik meg azt, akihez szólnak és amelynek tényleges érvényesülése biztosítva van az által is, hogy a legerősebb társadalmi hatalommal olyan kapcsolatban állnak, hogy fenyegetésüket szükség esetén valóra váltja. A jog okozatos összefüggései: Olyan gondolkodási formának tekinti, aminek segítségével a tapasztalati világ jelenségeit egymással kapcsolatba lehet hozni. Okozatosság a.) jelenti a társadalmi életet b.)

természet világát c.) 76 Jog- és állambölcselet Mivel a jog is a társadalmi élet jelenségei közé tartozik, társadalmi szükségszerűség hozta létre. A jog közvetlen okát = hatalomelméleti koncepciójából a fizikailag legerősebb társadalmi hatalomban jelöli meg › ez a jog belső forrása. A jog közvetett okai: a.) természeti, földrajzi, nemzeti, természetes kiválasztás; b.) gazdasági = a gazdaság nem az egyedüli determináló tényező c.) eszmei = az erkölcs hatása a jogra d.) erkölcsi színezetű érzelmi tényező A helyes jog problémája: szükséges egy értékmérő kiválasztása, amely a dolgok értékének megítélésére szolgál. Mérésére az erkölcsi értékelés felel meg, tehát az etika területére tartozik. ÖSSZEFOGLALVA Jogtudomány három csoportja: - tételes jogtud.(a jogrendszer tartalmát szisztematikus fejti ki), okozatos jogtud.(jog kialakulását, fejlődését, okait, társadalmi összefüggéseit vizsgálja), -

értékelő jogtud.(jogtartalom helyességét, célszerűségét vizsgálja, értékeli) Műve: Bevezetés a jogfilozófiába – jog fogalmának meghatározása (Somló nyomán jogi alaptan), – jog általános okozati összefüggéseinek vizsgálata (jog szociológiája), – a jog helyességének kérdése (jogi értéktan, jog axiológia). Jogfilozófiai irányzatok: - jog alaptani jogfilozófia, - szociológiai, - etikai, - metodológiai, jogászati vagy általános, - összefoglaló. Jog fogalma és vele összefüggő problémák: politika beavatkozása, marxizmus negatív természetjogi felfogása. Jogi norma elemei: - empirikus emberi cselekvés képzete, - jog normatív jellege = következmények, - fizikai kényszer alkalmazása = speciális szankció, - jogszabályokon kívül álló hatalom létének gondolata = szociális hatalom, - tényleges érvényesülés. Jog fogalma: olyan társadalmi szabályok összessége, amelyeknek érvényesülését végső soron fizikai

kényszer alkalmazásával is biztosítja a legerősebb társadalmi hatalom. Jog közvetlen oka: a fizikailag legerősebb társadalmi hatalom. Közvetett oka: természeti, gazdasági, eszmei tényezők. Műve: A természetjog problémája – vizsgálja a jogalkotó hatalom korlátait, és ezt az okozatok lehetetlenség gondolatával kapcsolja össze. Helyes jog koncepciója szerinte: - kell egy értékmérő, amely a dolgok értékének megmérésére szolgál, - a jog helyességének mérésére az erkölcsi értékelés felel meg (erkölcsi követelmény: felebaráti szeretet, mások javának előmozdítása, nemzeti eszme, igazságosság). 77 Jog- és állambölcselet 37.tétel Horváth Barna jogbölcselete Horváth Barna (1896-1971)  első publikációi civilisztikai tárgyúak  20-as évek› etikai problémákkal foglalkozó művek  30-as évek› szociológiai - jogszociológia felé fordult „Ő végezte hazánkban az első közvélemény kutatási

vizsgálatot.” Szinoptikus jogelmélet Elmélet szíve a tény és az érték szétválasztása. Eleve úgy definiálja, hogy lehetővé tegye viszonyuk logikai formulázását. A jogot nem ismerettárgyként fogja fel, hanem normáknak és tényeknek. A jog fogalmának meghatározása előtt: külön tárgyalja a jog tény és értékelemeit Tény = ide sorolja a jog társadalmi alapjainak, történetiségének, a jog változásainak problémáit. Értékelemei = foglalkozik a változás és helyesség összefüggéseivel, valamint a jog helyessége mértékének kérdésével. A jog társadalmisága: = a társadalom különböző emberek magatartásainak olyan összessége, amelyek egymás feltételeit érintik. Körében bizonyos rend, szabályosság figyelhető meg Társadalmi rend intézményekben, eljárási szerkezetekben érvényesül. A jog társadalmi alapjai: - gazdaság (életfontosságú szükségletek) - hatalom (hatalmi viszonyok egyensúlya) - kultúra (műveltség) -

eljárás (jog az eljárás felsőfoka) - harc (természeti szükségszerűség) Jog fogalma: Nem általában a társadalomhoz, hanem mindig valamilyen konkrét jogközösséghez kapcsolódik. Jogtörténetiség: a jog társadalmi valóságának változásában látja a jog keletkezik, fejlődik, megszűnik. A növekedés: (hatályos jogszabályok számának emelkedése) valamennyi rendszer mennyiségi kiterjeszkedése Hatásosság: a rendszer tetszés szerinti célokra való alkalmasságának növekedést nagyobb szabadság. Nagyobb kölcsönösség: fokozottabb együttműködést jelenti. A jog értékminősége: etika területén találja meg!  erkölcsi helyesség mértéke: a szabadság  társadalmi helyesség mértéke: tekintettel kell lenni a kölcsönösségre is. Igazság: nemcsak a jog helyességeinek mértéke, hanem legfontosabb értékalapja is. Természetjog és pozitivizmus (1928) Jogbölcseleti tanulmánya! - Kelsen tanításait bírálja! Álláspontja: -

pozitivizmus nem kontradiktatórikus ellentéte a természetjognak; - megállapítja, hogy világnézeti alapon nem lehet helytállóan kritizálni sem a természetjogot, sem a pozitivizmust; - megállapítja, hogy Kelsen elmélete mögött valójában az etikai természetjog húzódik meg; - ha nyilvánvaló, hogy az alapnorma tartalma csak természetjogi lehet, akkor az alapnorma merő fikció, s így a pozitivizmus nem képes tartalommal megtölteni. Elismeri: - a jog felett álló erkölcsi értékmérő létét és jelentőségét; 78 Jog- és állambölcselet - a természetjog létjogosultságát, mint egy bizonyos fokig hasznos, és bizonyos fokig káros előfeltevést. Hasznos = figyelmeztet arra a határra, ahol a tapasztalat, a pozitivizmus, ill. pozitivitás cserben hagy. Káros = amikor az erényből dogmákká merevedik. A természetjog és pozitív jog lényege:  természetjog = a tényleg érvényesülő jog eszméje  tételes jog = igazságos és tartós jog

pozitivitása akar lenni! „Mindkettő kölcsönösen feltételezi és kiegészíti egymást.” ÖSSZEFOGLALVA Első publikációi civilisztikai tárgyúak. Nevéhez fűződik az első magyar közvéleménykutatás Moór Gyula befolyása 20-as évek közepéig etikai problémával foglalkozik 30-as évek elejétől (jog)szociológia felé fordul. 1937 A jogelmélet vázlata (Kelsen tiszta jogtana, szabadjogi iskola, pluralisztikus jogelmélet). Szinoptikus jogelmélet: szíve a tény és az érték szétválasztása, jogot normáknak és tényeknek fogja fel. A jog társadalmisága: különböző emberek magatartásainak olyan összessége, amelyek egymás feltételeit érintik. Jog társadalmi alapjai: - gazdaság, - hatalom, - kultúra, - eljárás, harc Fejlődési típusok: - növekedés 8rendszer mennyiségi kiterjeszkedése), - hatásosság (rendszer tetszés szerinti célokra aló alkalmasságának növekedése), - nagyobb kölcsönösség, fokozottabb együttműködés. Jog

értékminősége: - erkölcsi helyesség legfőbb mértéke a szabadság, - társadalmi helyesség mértékének meghatározásánál tekintettel kell lenni a kölcsönösségre is. Kelsen tanítását bírálta Álláspontja: a pozitivizmus a maga következetes végiggondolásában csak egy neme a természetjognak: pozitivista természetjog. Nem lehet helytállóan sem a term.jogot, sem a pozitívizmus bírálni Kelsen elmélete mögött az etikai term.jog húzódik meg Szerinte a tiszta jogtan természetjogi jellege az alapnorma kérdésére vezethető vissza. Természetjog és pozitivizmus lényege: - a termjog a tényleg érvényesülő jog eszméje, - a tételes jog az igazságos és tartós jog pozitivitása akar lenni. 80 Jog- és állambölcselet 38.tétel A neoanalitikai jogelmélet (A jogbölcselet modern irányzatai) Hart, Raz, Dworkin elméletei Hart: felrázta az angol jogtudományt (pozitivista) - precedensjogot is jogforrásnak ismeri el! - számára a jogrendszer

társadalmi normák rendszere› a.) egyrészt mert a társadalom tagjainak viselkedését szabályozzák; b.) másrészt mert humán társadalmi gyakorlatokból származik - különbséget tesz elsődleges normák és másodlagos normák között. o elsődleges normák: kötelességeket keletkeztetnek az egyén számára pl. büntetőjog o másodlagos normák: csak a jogi hatalmat ruházzák át pl. házassági jog Másodlagos normák 3 fajtája: - jogként elismerés szabálya - változtatási szabály (elsődleges szabályok változtatásának rendjét rögzíti) - jogszolgáltatási szabály (az elsődleges szabályok egyedi esetre alkalmazását végző személyek és szervek körét pontosítja) A jogrendszer létének 2 minimális feltétele: - állampolgároknak követniük kell az érvénes normákat - hatóságoknak el kell fogadniuk a változtatási és jogszolgáltatási szabályt. Hart sem a primitív sem a nemzetközi jogot nem tekinti jognak a másodlagos szabályok

hiánya miatt. Megpróbál hidat verni az imperatív és szociológiai jogi koncepciók közé. Elismeri azt a természetjogi álláspontot, hogy bizonyos viselkedési szabályokat tartalmaznia kell minden társadalmi szervezetnek ahhoz, hogy életképes legyen. Védi azt a pozitivista axiómát, hogy a joghoz való húség kötelessége felölel minden normát. Kiindul abból, hogy a jogot a konkrét esetre alkalmazva értelmezni kell. Vallja, hogy a bírák nemcsak megtalálják és alkalmazzák a jogot, hanem alkotják is (diszkréció) Jog és morál szféráinak szigorú elválasztása: A moralitást 4 jellemvonása határolja el a jogi és egyéb társadalmi szabályoktól: - fontossága - radikális megváltoztathatatlansága - morális normasértések önkéntes jellege - morális kényszer formája Hart mint pozitivista nem ismeri el a jog erkölcsi eredetét! A jog esetében a morál szférájának egy belső területe fontos különösen - az igazságosság standardjai,

amelyek egyenlő esetekben egyenlő mérést „írnak elő mások megítélésében”. - az igazságosság a terhek és a javas egyenlőség szerinti elosztását követeli meg, és ez az elkülönült jogrendszerben is jelentkezik. Joseph Raz Jog - állam kapcsolata Felfogása alapja: az állam a társadalom politikai szervezete, olyan politikai rendszer, amely egy még átfogóbb társadalmi rendszer alrendszere. Abból indul ki: a jog egyik alapvető sajátossága az, hogy intézményesült normarendszer, ill. normatívrendszer. (ezek nélkül nem beszélhetünk jogrendszerről) 81 Jog- és állambölcselet - normaalkalmazó intézmények (bíróság, rendőrség) - normaalkotó intézmények (parlament) Valamennyi jogrendszer nélkülözhetetlen sajátosságai: - Elsődleges intézményeket létrehozó normákat tartalmaznak - Csak olyan jogszabály lehet alkotóelemük, amelyet az elsődleges intézményeknek kötelességük alkalmazni - Megvannak a korlátaik. A

jogrendszerek: - átfogóak; - szupremációval rendelkeznek (egy meghatározott közösség felett); - nyílt rendszerek. „Raz szerint”: az a szabály, amely jogilag nem érvényes, nem minősül jogszabálynak. Érvényes jog: = jog érvényes szabály = szabály Érvénytelen jog: = nem jog érvénytelen szabály = nem szabály Akkor érvényes, ha egy adott országban hatályban levő jogrendszerhez tartozik szisztematikusan! Jog funkciói Raz szerint:  közvetlen kategória jogkövetés - jogalkalmazás során teljesülnek  közvetett kategória érzésekben, viselkedésmódokban nyilvánulnak meg. Elsődleges funkciók: az egész lakosságot érintik  nem kívánatos magatartás megelőzése és a kívánatos magatartás biztosítása  lehetőségek biztosítása az egyének közti magán megállapodásokra (magánjog)  szolgáltatások és javak újraelosztásának biztosítása (adójog)  rendezetlen viták megoldása (eljárási törvények) Másodlagos

funkciók: a jogrendszer működésével függnek össze. Fajai: 1. Jogalkotási funkciók képezik 2. Jogalkalmazási funkciók képezik Erkölcsi jogunk van morális v. politikai okokból megszegni a jog előírásait: Az engedetlenség három kategóriája: 1. forradalmi engedetlenség = kormány v alkotmányos változások elérése 2. polgári engedetlenség = jogi v politikai változások elérése 3. lelkiismereti okokból való protestálás = morális okból való jogsértés Dworkin (Hartot kritizálja) 1977 „Általános támadást akarok indítani a pozitivizmus ellen, és a Hart féle verziót tekintem célpontnak.” Ellenzi a bírói jogalkotást: főbb érvei - Közösséget többség által megválasztott és neki felelős férfiaknak és nőknek kell kormányozniuk. A bírákat nem választják, így felelősséggel nem tartoznak - Ha a bíró új jogot alkot azt visszaható hatállyal alkalmazza, akkor a vesztes fél nem azért lesz megbüntetve, mert

kötelességét megszegte, hanem mert a jogalkotás után egy új kötelesség kreáltatott. - Másik kulcsfogalma: „Policy” másik standard olyan elérhető célt jelöl ki, amely általában a közösség valamely gazdasági - politikai - társadalmi sajátosságát tökéletesíti. - Nemcsak a pozitivizmust, hanem a jogi realizmus, a kritikai jogelmélet és a jog gazdasági elemzése irányzatokat is támadja. 82 Jog- és állambölcselet Koncepciója: destriktív és jobb a társadalom számára - minthogy az igazságszolgáltatást a törvény és az alanyi jogok híve szerepében láttatja. Pragmatisták szerint alanyi jogok nélkül törvényekkel rendelkeznénk. Alapjogokról vallott nézete: azokat komolyan kell venni, ütközés esetén a törvényeknek és precedenseknek háttérbe kell szorulniuk. - Lándzsát tör az egyenlő bánásmódhoz és tisztelethez való alapvető jog mellett, taglalja, hogy lenne általános a szabadsághoz való jog. - Elismeri az ún.

erkölcsi jog létezést az állammal szembeni = ha az állam nem bizonyos okból jogellenesen jár el: (nem teljesíti valamely kötelességét) Teóriájának következő komponense: „Egy helyes válasz” - tézis - bírák visszatekintenek precedensekre, törvényekre, avégből, hogy igazolják döntéseiket (elveket és szabályokat keresi a visszatekintés során) - törvényhozó a törvényhozás során előretekint (policyt keresi) Nézete szerint: Az erkölcsi jogok abból az elvont erkölcsi szerkezetből származnak, amely a közösség struktúráiban, különösen alkotmányos alapzatában intézményesült. Tehát elutasítja, hogy a jogi és erkölcsi jogok logikailag különböznek. Minden jogrendszer szabályból, elvekből, rendszer egészét igazoló politikai moralitásból épül fel. Ha nincs szabály, vagy ha van, de ütköznek a bírónak az elvekhez kell fordulnia! Ha az elvek nem világosak, a bírának az intézményes moralitáshoz kell folyamodnia!

ÖSSZEFOGLALVA HART: - felrázta az angol jogtudományt, - precedensjogot jogforrásnak ismeri el, - a jogrendszer társadalmi normák rendszere (társ. tagjainak viselkedését szabályozzák, humán társ. gyakorlatokból származnak), - különbséget tesz elsődleges normák (kötelességeket keletkeztetnek) és másodlagos normák között (csak a jogi hatalmat ruházzák át: 1. jogként elismerés szabálya, 2. elsődleges szabályok változtatásának rendjét rögzítő változtatási szabályok, 3. elsődleges szabályok egyedi esetre alkalmazását végző személyek és szervek körét pontosító jogszolgáltatási szabály). Jogrendszer létének feltételei: - állampolgároknak követni kell az érvényes normákat, hatóságoknak el kell fogadni a változtatási és jogszolgáltatási szabályt. Jog és morál szféráinak szigorú elválasztása (moralitás négy jellemvonása határolja el) – fontossága, radikális megváltoztathatatlansága, - morális

normasértések önkéntes jellege, - morális kényszer formája. JOSEPH RAZ: az állam a társadalom politikai szervezete, olyan politikai rendszer, amely egy még átfogóbb társadalmi rendszer alrendszere (norma alkalmazó intézmények, norma alkotó intézmények). Jogrendszerek sajátosságai: - elsődleges intézményeket létrehozó normákat tartalmaznak, - csak olyan jogszabály lehet alkotó elemük, amelyet az elsődleges intézményeknek kötelességük alkalmazni, - vannak korlátai.) Jogrendszer elhatárolása: - jogrendszerek átfogóak, - szupremációval rendelkeznek, - nyílt rendszerek. 83 Jog- és állambölcselet Jog funkciói: - közvetlen (1. elsődleges /egész lakosságot érintik/, a. a nemkívánatos magatartás megelőzése és a kívánatos magatartás biztosítása /büntető és kártérítési jog/, b. lehetőségek biztosítása az egyének közti magán-megállapodásokra, c. szolgáltatások és a javak újraelosztásának biztosítása, d.

rendezetlen viták megoldása, 2 másodlagos funkciók a. jogalkotási, b jogalkalmazási) Engedetlenség kategóriái: - forradalmi, polgári, lelkiismereti okokból való. RONALD DWORKIN: ellenzi a bírói jogalkotást. Közösséget a választott nők és férfiak irányítsák (bírókat nem választják), bírák jogot alkotnak. Kulcsfogalma: policy, mely olyan elérhető célt jelöl ki, mely általában a közösség valamely gazdasági, politikai vagy társadalmi sajátosságát tökéletesíti. Alapjogokról vallott nézete: azokat komolyan kell venni, ütközés esetén a törvényeknek és precedenseknek háttérbe kell szorulniuk. Jogrendszer felépítése: - szabályok, - elvek, - rendszer egészét igazoló politikai moralitás. 84 Jog- és állambölcselet 39.tétel A jogi moralizmus Fuller: A jog az ember közösségi szükségleteit kielégítő, ill. segítő erő Minden jogi normának van egy célja, amely a jogrend valamely értékének megvalósítására

irányul. Elutasítja a természetjogi gondolatot, hogy létezik egy kötelező magasabb rendű jog, amely az emberi jogalkotás mércéje. Szerinte: A jog és az erkölcs között szükségszerű kapcsolat áll fenn! Jogrendszer: nem más, mint egy az emberi viselkedést szabályok irányítása alá rendelő céltudatos gépezet. Teóriája középpontjában a jogalkotó erkölcsi hitelét állítja A jognak általánosnak kell lennie, amely a partikuláris törekvéseket vezérli; - Szabályait ismertetni kell a közösséggel; - Szabályainak jövőre irányuló kell lennie, és nem visszahatónak; - Világosnak kell lenniük, és könnyen felfoghatóknak; - Nem lehetnek inkonzisztensek; - Nem kívánhatnak lehetetlent; - Ésszerűség határain belül szilárdnak kell lenniük; - Megfelelésnek kell lenni a kihirdetett szabályok és a tényleges alkalmazásuk között. „Ezek a törvényesség elveinek tekintendők” Fuller szerint a jog belső erkölcsiségét képezik. Jogi

moralitás: bármelyik feltétel meghiúsítása azt eredményezi, hogy valami olyan jön létre, amit nem lehet jogrendszernek nevezni. Ha a jogrendszer teljesen figyelmen kívül hagyja, vagy nem érvényesíti csak kormányzatról de nem jogállamról beszélhetünk. Moralitás és hatékonyság összefüggései: Egyes rendszerek számára olykor hatékonynak tűnhet a törvényesség elveinek megsértése. Érvel a törvényesség elve és az erkölcsi értékek kapcsolata mellett! Legtöbb jogrendszer egy hallgatólagos kölcsönösségen nyugszik a jogalkotó és az állampolgár között. Beyleveld és Brownsword Elutasítják a jogi pozitivizmus centrális tézisét, miszerint a jog és erkölcs két különálló jelenség, melyeket így is kell kezelni. A jogszabályok számukra morálisan legitim előírások, és egyenesen keletkeztetnek jogi-erkölcsi kötelességeket. 4 lehetséges esetet sorolnak fel: - Belső mellékkötelezettség valamely ideiglenes jogi előírás

követése; - Belső kötelezettség valamely szubjektív jogi szabály követésére, melyet egy hivatalnak érvényesnek hisz mindaddig míg fennállása formálisan meg van határozva; - Külső mellékkötelezettség a követésre, nehogy az engedetlenség megsértse a társadalmi struktúrát; - Külső szinetikus mellékkötelezettség a követésre, ahol a teljesítés jobban elősegíti a jogi és erkölcsi rendet, mint az engedetlenség. ÖSSZEFOGLALVA FULLER: véleménye szerint teljesen lehetetlen tanulmányozni és analizálni a jogot. Szerinte az ember közösségi szükségleteit kielégítő, ill. segítő erő A jognak: - általánosnak kell lennie, - ismertetni kell a közösséggel, - jövőre irányuló legyen, - világos, - nem lehet inkonzisztens, - nem kívánhat lehetetlent, - ésszerűség határain belül szilárd legyen, - megfelelés legyen a kihirdetett szabályok és alkalmazásuk között. DEYLEVELD és BROWNSWORD: modern természetjogi irányzat fő

képviselői Elutasítják, hogy a jog és erkölcs két különálló jelenség, jogi szabályozás arra törekszik, hogy a társadalmi rend problémájával foglalkozzék, elfogadják, hogy bármely ember cselekvését a generikus konzisztencia elvére tekintettel teszi, a jogkövetés kötelessége annak morális minőségétől függ, az a jogszabály, amely mind erkölcsileg, mind formálisan azonos, egyértelműen teljes kötelezettséget hordoz. Négy lehetséges eset: - belső mellékkötelezettség vmely ideiglenes jog előírás követésére, - belső kötelezettség vmely szubjektív szabály követésére, - külső mellékkötelezettség a követésre, nehogy az engedetlenség megsértse a társadalmi struktúrát, - külső szintetikus mellékkötelezettség a követésre. 85 Jog- és állambölcselet 40.tétel A jog gazdasági elemzései Irányzatként (1960) az USA-ban, majd Európában is elterjedt. Két ága: 1. Egyik áramlat Adam Smith azok a jogszabályok,

amelyek a hagyományos értelemben vett gazdasági rendszert szabályozzák piaci tevékenységeket szabályozó joganyag gazdasági elemzése. 2. Jeremy Bentham nem piaci viselkedést szabályozó joganyag gazdasági elemzése Egyfelől a piaci magatartást szabályozó joganyag elemzői határolhatók el a nem piaci viselkedést szabályozó normák vizsgálóitól. Másfelől különbözik a jog normatív és pozitív gazdasági elemzésének irányzata. Normatív megközelítés vezéralakja: Guidó Calabresi - Miként szoríthatná vissza a társadalom a baleseteket: közgazdaságtanon alapuló jogszabályi rendszer, és intézményi rendszer kialakításával, alkalmazásával. - Baleseti jog: 1. fő cél = az igazság feltárása, a baleset következményeit úgy szabályozni, hogy az a társadalomnak az igazságról alkotott elképzelésének megfeleljen; 2. fő cél = a baleseti költségeket csökkentsék; 3. fő cél = adminisztratív költségek csökkentése Főbb

megállapításai: - Gazdasági hatékonyság azt a jogcím együttest írná elő kötelezően, amelyik célszerű választásra késztet a társadalmi haszon, és e haszon megszerzésének társadalmi költsége között. - Amennyiben nincs biztos támpontunk annak megítélésére, hogy a haszon megéri-e a költségeit a társadalom számára, eszerint a költséget arra a félre v. tevékenységre ajánlatos hárítani, amely képes egy ilyen költség-haszon elemzés elvégzésére - Saját esetekben arra a félre vagy tevékenységre kell telepíteni, aki illetve amely a kárt a legolcsóbban képes elkerülni - Vagy arra kell hárítani, amelyik a legkisebb tranzakciós költséggel képes piaci tevékenység során helyrehozni Pozitív gazdasági irányzat: Richard Pasner (piaci modellt választ) Alaptétele: „A jog logikája valójában gazdaságtani” Vétkességi felelősség az alperes (károkozó) akkor felel, ha a baleset bekövetkezésének valószínűsége és a

baleset által okozott veszteség szorzata meghaladja azoknak az elővigyázatossági intézkedéseknek a költségét, amelyekkel a baleset elkerülhető lett volna (Negligence). 1990-ben a bírói jogról a bírák oly módon akarták adaptálni a szabályokat, eljárásokat az esetekre, hogy azok maximálják társadalmi jólétet. Angliában működő Cento Veljanovski: The Economics of Law (l990) Két tézise:  jogszabályok hatékonysága három legfontosabb költségmérséklést feltételezi: o a jogalkotás költségei o végrehajtás költségei o teljesítés költségei  a jog gazdasági elemzésének kiterjesztése a bűnözésre és a büntetőjogi szabályozásra 86 Jog- és állambölcselet o azért követ el bűncselekményt, mert azzal nagyobb tiszta haszonra tud szert tenni, mint más jogszerű tevékenységgel A büntetés mint ár két elemből tevődik össze:  szankció sorából  kiszabás gyakoriságából ÖSSZEFOGLALVA Két ága van: - SMITH:

azok a jogszabályok, amelyek a hagyományos értelemben vett gazdasági rendszert szabályozzák, - BENTHAM: nem piaci viselkedést szabályozó joganyag elemzése. Különbözik a jog normatív és pozitív gazdasági elemzésének irányzata CALABRESI (normatív): - igyekszik bemutatni, miként szoríthatná vissza jobban a társ. a baleseteket a közgazdaságtanon alapuló jogszabályi és intézményi rendszer kialakításával, bírálja a baleseti károkért fennálló felelősség jelenlegi rendszerét. Fő cél az igazság feltárása és a baleseti ktg-ek csökkentése. Megállapításai: - ktg-et arra a félre hárítani, amely leginkább képes egy ktg-haszon elemzés elvégzésére, - arra hárítani, aki képes a legolcsóbban elkerülni a kárt, - arra hárítani, aki képes a legkisebb ktg-gel a kárt helyrehozni. POSNER (pozitív): piaci modellt választ elemzési keretül, - a viselkedés a kereslet-kínálat törvényéhez igazodik, az árak arra épülnek, hogy az

adott erőforrást másként felhasználva mennyi hasznosság adódik. Alaptétele: a jog logikája valójában gazdaságtani Vizsgálja a vétkességi felelősség és az arra épülő baleseti felelősség vétkességi rendszerének hatékonyságát. VELJANOVSKI: 1 nézete: a jogszabályok hatékonysága három fontos ktg. mérséklését felételezi (jogalkotás ktgei, végrehajtás, teljesítés) 2 nézete: a jog gazdasági elemzésének kiterjesztése a bűnözésre és a bűntetőjogi szabályozásra (- az egyén azért követ el bcs-t, mert azzal nagyobb tiszta haszonra tud szert tenni, mint bármely más szóba jöhető jogszerű tevékenységgel, - a büntetés, mint ár két elemből tevődik össze a., szankció szigora, b, kiszabás gyakorisága) 87 Jog- és állambölcselet 41.tétel A kritikai jogelmélet (CLS) A 70-es években, az USA-ban bukkant fel feminista irányzatot tartalmazva, mely szemben áll a hagyományos jogelmélettel. A jogra és erkölcsre vonatkozó

elvek liberális eredetűek. (igazságosság, méltányosság) Ezek az elvek a liberális nézet szerint általánosan elfogadottak. A CLS hívei liberális nézeteket, mint veszélyes, reménytelen illúziók bélyegzik meg. A CLS szerzők azt bizonyítják a jogi, erkölcsi doktrínák valójában a politikai, illetve a hatalmi viszonyok, valamint a velük együtt járó egyenlőtlenségek utólagos racionalizálása a társadalmi realitásoknak. A radikális CLS hívei kigúnyolják az objektív elvek igazi eszméjét (a vallás a tömegek ópiuma), így a CLS radikális szkepticizmusról tesz tanúbizonyságot. A CLS fő célpontjai jogi pozitivizmus képviselői, valamint az alapjog bázisú képviselők. (Kelsen, Hart) A CLS hívei úgy jellemzik a liberális jogi gondolkodást, mint amelyek külsőség jellemzői elleplezik valódi természetét. Állítják, hogy a liberális jogi gondolkodás mögé rejti a jogon belüli politikai döntéseket. A CLS főbb témái rokon

vonást mutatnak a modern marxizmus tételeivel. Elutasítják az instrumentalizmus elméletét (törvényeket tagadó), és azt a felfogást is, hogy a jog társadalmi felépítmény szimpla része. (Kenedy: A jog a társadalmi totalitás egyik aspektusa és nem a kutya farka.) A CLS a liberális jogelmélet azon tézisét veszi össztűz alá, mely szerint a jog racionális, koherens, szükséges, igazságos. Szerintük a jog önkényes, kontingens, szükségtelen, igazságtalan. (Unger: szerződés – deviánselmélet) További célpont a jogi oktatás rendszere Következtetése, hogy a jogi oktatás a „hierarchiára való képzés”. Hangsúlyozzák, hogy a jog = politika, s mint ilyen ideológiai vitáktól függetlenül nem funkcionálhat. Kiemelkedő helyet foglal el a jogi rendszeren belüli ellentmondások problémájának vizsgálata. Kenedy szerint az angolszász jogászképzés fő hibája:  egyetemisták elsajátítják, hogy nincs két egyforma eset, átfogó kép

nem alakul ki;  jogi problémák megvitatása a hallgatók közötti különbségeket fokozza;  az okfejtésnek semmi köze a gyakorlathoz. A CLS hívei meghirdetik a jogi nyelv dekonstrukcióját, mely 3 fő formában mehet végbe:  lomtalanítás;  delegitimáció;  dologtalanítás. A CLS egyik szárnyát képezi a feminista jogelmélet, mely hangsúlyoztatja, hogy a jogi és erkölcsi kultúra mennyire elfogult a nőkkel szemben. ÖSSZEFOGLALVA CLS és a feminista irányzat. Igazság – egyenlőség – méltányosság = liberális eredetűek Ezt a CLS hívei megbélyegzik. A szóban forgó elméletek funkciója a hatalmon lévők érdekeinek védelme. CLS fő célpontjai: jogi pozitivizmus alakjai (Kelsen, Hart, Dworkin, Rawls) 88 Jog- és állambölcselet Rokon vonás a marxizmus tételeivel. A jog önkényes, kontingens, szükségtelen, igazságtalan Jogi oktatás rendszere is hibás, ez a hierachiára való képzés. KENNEDY az angolszász típusú

jogászképzés hibáiról: - jog okfejtés során az egyetemisták elsajátítják, hogy nincs két egyforma eset, - teljesen összefüggéstelen a jogi problémák tantervi megvitatása, - a jogi okfejtésnek szinte semmi köze sincs a mindennapi gyakorlathoz. Reformjavaslatai: - meg kell tanítani a jogrendszerhez való kritikai viszonyulást a hallgatóknak, - a jog okfejtés oktatását célszerűvé, gyakorlatiassá kell tenni, - objektívabbá és differenciáltabbá kell tenni a vizsgáztatási rendszert. CLS hívei szerint a jog és a jogi nyelv dekonstrukciója három formában mehet végbe: - lomtalanítás (legitim hierarchiák leleplezése), - delegitimáció (jogi kizsákmányolás elleplezésére szolgál), - dologtalanítás. Feminista jogelmélet: a domináns jogi és erkölcsi kultúra doktrinái elfogultak a nőkkel szemben. ESTRICH: az erőszakos közösülés common law-beli szabályozásával illusztrálja az előzőt (nőnek a nemi aktusba aló beleegyezését

vélelmezni kell, kivéve ha végsőkig ellenáll a támadójáénak). GILLIAN: a jogalkotó férfiak ésszerűen kihagyták a nők perspektíváit, nem kétségtelen, hogy saját érdekeik védelmében. 90 Jog- és állambölcselet 42. tétel A jog autopoetikus elmélete Luhmann, Teubner (autopoetikus – önreprodukciós) Autopoezis koncepciót Maturana chilei biológus dolgozta ki a 70-es években. Lényege a részrendszerek újratermelődése autopoetikusan zárt. A részrendszerek belső folyamatait az átfogóbb rendszer nem tudja meghatározni. Luhmann: Kiinduló pontja, hogy az az értelem rendelkezik jogi normativitással, amelyik valamely elemet a jogrendszerben tartozóként határoz meg. A jog autopoezise nem más, mint ezen lehetőség reprodukciója és folyamatos átfordítása az aktuális átélésbe és cselekvésbe. Jogrendszer: A társadalomban létező elkülönült funkciórendszer saját műveleteivel mindig végrehajtja a társadalmi rendszer

önreprodukcióját. A jog nagymértékben függ a környezetétől, és a társadalom differenciálódása tovább fokozza ezt a függést. A zárt rendszer belül önálló Csak a jog képes megmondani, mi a jogos és jogtalan. Hangsúlyozza a jog függőségét és függetlenségét Bináris módja kettős: egyrészről saját feladatának ellátása, másrészről önreprodukció. A jog autopoetikus elmélete azzal a következménnyel jár, hogy a jogrendszer határai másképp vonandóak meg. A határokat műveleti síkon határozzák meg, és maga a jogrendszer definiálja. Így minden olyan kommunikáció, ami egy jogi állítást tételez vagy elhárít a jogrendszer belső művelete függetlenül, hogy milyen okból történik. Abból indul ki, hogy rugalmas és merev viszonyában a rugalmas idomul a merevhez, mint föveny a kőhöz. Álláspontja, hogy a jog evolúciós elméletének két kérdést kell tisztáznia: 1. A társadalmi evolúción belül milyen probléma vezet a

jogi evolúció elkülönüléséhez 2. Hogyan jön létre a jog önreprodukciója úgy, hogy struktúraváltozás esetén is tovább folytatódik. A jog evolúciója a társadalmak szerkezetének fellazulásával kezdődik. Elegendő bizonytalanság keletkezik a társadalmi konfliktusokban, ezt kell megszüntetni. Szelekciós mechanizmus kifejlődése. Korunkban a jog evolúciója olyan gyorssá válik, hogy a jog a dogmatikus ellenőrzés alól kicsúszik. Teubner: Alaptézisei: 1. A jog azáltal szabályozza a társadalmat, hogy önmagát szabályozza 2. Reflexív jogról akkor beszélünk, ha a jogrendszer az autopoetikus rendszerekben autopoetikus rendszernek tekinti magát. Kiinduló pontja: A társadalmat autopoetikus kommunikációs rendszernek értelmezi. A társadalomban kommunikációs körfogások különülnek el. A társadalmi alrendszerek műveletileg zártak, az információk tekintetében nyitottak. A jogrendszer, a konfliktusokra irányulva saját maga érzékeli a

társadalmi környezetet. A konfliktusokat saját működési körében elvárásként rekonstruálja. Jogon belüli szabályozások eljárások révén folyamatszerűvé teszi, a konfliktus kötelező eldöntését pedig eseti modulként állítja elő. Tézise: A társadalmi részterületek, a rendszerautonómia hozzáférhetetlen a törvényhozó közvetlen beavatkozása számára. Nézete szerint vezet kiút az önmagukban zárt körforgásból Az interferencián keresztül mely az autonóm rendszerek összekapcsolódása során jön létre. 91 Jog- és állambölcselet Az információ és az interferencia az a két mechanizmus, melyek gondoskodnak az elvileg zárt szociális rendszerek elemi nyitottságáról. A reflexív jogról vallott felfogása szerint a jogrendszerek aszerint különülnek el, hogy represzív, autonóm, vagy reszpanzív jogot különítenek el. Teubner a reszpanzív jog helyére a reflexív jogot állítja. A reflexív jog az egyes társadalmi

alrendszerekbe széttelepített materiális jellegű szabályozások közötti összhang biztosításához járul hozzá. Az autopoetikus elmélet nem dehumanizálás. Az autopoezis világában töretlen vitalitással gondolkodik és cselekszik az emberi individuum. ÖSSZEFOGLALVA MATURANA dolgozta ki. A komplex rendszerek részrendszerei autonómiájának és önmeghatározásának kiemelése. Új elemeket a meglévők segítségével hozza létre LUHMANN: az az értelem rendelkezik jog normativitással, amelyik valamely elemet a jogrendszerhez tartozóként határoz meg. A jog autopoiézise nem más, mint ezen lehetőség reprodukciója és folyamatos átfordítása az aktuális átélésbe és cselekvésbe. A jog függ: - a környezetétől, - társadalmi rendszer funkcionális differenciálódásának mesterséges mivolta még tovább fokozza ezt a függőséget. Jog képes megmondani, hogy mi a jogos és jogtalan Ennek kódja két funkciót teljesít: - a rendszert elkülöníti a

jog sajátos feladatának elvégzéséhez, - a reprodukciós összefüggések leírására szolgál. TEUBNER: Alaptézisei: - a jog azáltal szabályozza a társadalmat, hogy önmagát szabályozza, - reflexív jogról csak akkor bezélhetünk, ha a jogrendszer az autopoietikus rendszerek világában autopoietikus rendszerként azonosítja magát, és ebből műveleti következtetéseket, konzekvenciákat von le. Másik tézise: a rendszerautonómia hozzáférhetetlen a törvényhozó közvetlen beavatkozása számára. A jog szabályozza a társadalmat, hogy önmagát szabályozza. 93 Jog- és állambölcselet 43. tétel Igazságosságelméletek Hayek, Rawls Hayek: (Law Legislation and Liberty, London 1982) filozófiájának elő tétele az ausztriai közgazdasági iskola által megalapozott gazdaságtan. A gazdaság működésének döntő tényezője a rendelkezésre álló források allokációja. Elméletébe beépíti Polányi Mihály gondolatát, miszerint a tudás a

cselekvők milliója által birtokolt tudás, tőke, termelőerő. Úgy véli, hogy a társadalom spontán módon fejlődik. Eszerint az igazság nem kizárólag az észből származik s a tapasztalatnak, a generációk bölcsességének ellentmondó elv nem lehet helyes. Az igazsággal összefüggő nézetek alapja a korlátozott emberi racionalitás. Az emberi cselekvést vezérlő normák legfontosabbját az igazságosság szabályai alkotják. Ezek absztraktak, általánosak, hosszú távon hatékonyak. Az igazságosság szabályai a többi szabályhoz képest különleges helyet foglalnak el, mivel ezek veszik figyelembe az egyéni célok sokféleségét. Az igazságossági nem valamilyen konkrét cél elérését szolgálja és nem alkalmas a konkrét ügyben felmerülő érdekek közötti egyensúlyozásra. Az igazságossági szabályok inkább tilalmak, mint elvárások. E szabályok az egyénre bízzák, hogy saját céljai elérése érdekében – a megengedhetetlen

cselekvések körének lehatárolásával – egy adott helyzetben milyen magatartást választ. A társadalmi igazságosságot téves és értelmetlen kifejezésnek tartja Nem azt lehet megállapítani, hogy valamely szabály mikor igazságos, hanem azt, hogy igazságtalan. Jogfelfogásának kiinduló pontja, hogy a jog a cselekedetek spontán rendjének alakulását szolgálja. Ezért a jog absztrakt rend, amely a legfőbb célok sikeres megvalósulásának feltétele. Hayek koncepciójában a törvényhozó nem alkot jogot Álláspontja szerint csak az a jogi norma tekinthető érvényesnek, amely tartalma igazságos. Jog fogalma: a kikényszeríthető általános szabály alkalmazása azért, hogy az önfenntartó rend formációját előidézze. Rawls: (A Theory of Justice, 1971) kísérletet tesz a társadalmi szerződés elméletének és a kantiánus jogfilozófia modern felélesztésére, valamint szembeállítására Bentham és Mill utilitarizmusával. Szabad és önálló

személyek önkéntes szerződésének fogja fel az eredeti helyzetben kötött megállapodást. A megállapodás tartalma nem az, hogy egy adott társadalmat hozzanak létre, hanem az, hogy bizonyos erkölcsi elveket fogadjanak el. Eredeti helyzetben a felek egyenlőek. Rawls a kvalifikált egalitarianizmus híve, igazságkoncepciója három pilléren nyugszik: 4. maximális szabadság nyújtása; 5. egyenlőség mindenki számára; 6. születésen, vagyonon alapuló egyenlőtlenség kiküszöbölése Fő problémája: az igazságelveket olyan személyek választják ki, akik nincsenek tisztáéban azzal, hogy milyen helyet foglalnak el a társadalomban. (tudatlanság fátyla) Igazságosság fogalma: Minden társadalmi értéket, a szabadságot, a lehetőségeket, a jövedelmet és a vagyont, illetve az önbecsülés alapját – egyenlően kell elosztani, kivéve, ha ezen értékek bármelyikének az egyenlőtlen elosztása mindenki előnyét szolgálja. Ezek szerint az

igazságtalanság nem más, mint az egyenlőtlenség, amely nem szolgálja mindenki előnyét. Az igazságosság nem más, mint becsületesség. Két speciális igazságosság-elvet fogad el: 94 Jog- és állambölcselet 1. Szabadság elve: Minden ember egyenlő, legszélesebb terjedelmű joga legyen az alapvető szabadságjogok rendszerében. 2. Hatékonyság elve: A társadalmi gazdasági egyenlőtlenségek úgy kezelendők, hogy:  Az igazságos oltalom elve a leghátrányosabb helyzetben lévőt szolgálja;  Kapcsolódjon tisztekhez, hivatalokhoz az egyenlő esélyek feltételei mellett. A szabadság elve megelőzi a hatékonyság elvét. Az igazságossági elvek alkalmazásának négy lépcsős modelljét vázolja fel, melyet az USAban bizonyos mértékig megvalósulni látott: 1. A két igazságossági elv választása az eredeti helyzetben 2. Olyan alkotmány elfogadása, mely tartalmazza a két igazságossági elvet 3. A jogalkotás összhangban álljon az

alkotmánnyal és az igazságossági elvekkel 4. Törvények, jogszabályok alkalmazása, a bírói és más hivatalnokok által, illetve követésük az emberi magatartásban. Rawls részletesen foglalkozik a polgári engedetlenség problematikájával. Polgári engedetlenség a nyílt, erőszakmentes, a lelkiismeretre hivatkozó, mégis politikai cselekedet, amellyel megszegik a törvényt, éspedig rendszerint azért, hogy a törvényben vagy a kormány politikájában változást idézzen elő. Lelkiismereti okból ellenszegülés, ha nem engedelmeskedünk egy többé-kevésbé közvetlen jogi felszólításnak, vagy hivatalos utasításnak. A polgári engedetlenség három okkal igazolható: 1. Az igazságosság első elvének, az egyenlő szabadság elvének súlyos megsértése és a második elv második részének a méltányos egyenlőség elvének semmibevétele. 2. A politikai többség érzéketlen a kisebbség igényei iránt 3. ha több csoport akar jogosan polgári

engedetlenséget tanúsítani, akkor össze kell hangolniuk fellépésüket. A polgári engedetlenség egyfelől törvénysértő, másfelől hozzájárul az alkotmányos rend stabilitásához. Amennyiben a polgárok kellőképpen egyetértenek az igazságosság felfogását tekintve, és ugyanakkor tiszteletben tartják a polgári engedetlenség megkívánt feltételeit, úgy ez nem idézi elő az anarchia veszélyét. ÖSSZEFOGLALVA HAYEK: Társadalom spontán módon fejlődik és a szabadság építménye egy evolúciós fejlődés révén teremthető meg. E törvényeket a generációk bölcsessége teremti meg Gondolkodásmódját a mérsékelt racionalizmus jellemzi. Az igazság nem kizárólag az észből származik Nézeteinek alapja a korlátozott emberi racionalitás. Az egyéni cselekvéseket vezérlő normák legfontosabb fajtáját az igazságosság szabályai alkotják: absztraktak, általánosak, hosszú távon hatékonyak. Igazságosság szerinte: - nem valamilyen

konkrét cél elérését szolgálja, - nem alkalmas a konkrét ügyben felmerülő érdekek közötti egyensúlyozásra, - vagy ezen érdekek kiegyenlítésére. RAWLS: Kvalifikált egalitarianizmus híve. Igazságkoncepciója: - maximális szabadság nyújtása, egyenlőség mindenki számára, - a születésen, ill vagyoni helyzeten alapuló egyenlőtlen lehetőségek kiküszöbölése. Fő problémát abban látja, hogy az igazságosságelveket olyan személyek választják meg, akik nincsenek tisztában azzal, hogy milyen helyet foglalnak el a társadalomban. A döntéshozatalt a racionális önérdek vezérli. Igazságosság = becsületesség Igazságelvek alkalmazásának négylépcsős modellje: -a két igazságosság-elv választása az eredeti helyzetben, - az emberek olyan alkotmányt fogadnak el, amely tartalmazza az általuk választott két igazságosság-elvet, - az igazságosság-elvekkel és az alkotmányos procedurákkal összhangban álló jogalkotás, - a

törvények és jogszabályok alkalmazása a bírák és más hivatalnokok által. 95 Jog- és állambölcselet 44.tétel Osztrák és német felfogások a jog hatékonyságáról Ehrlick felfogása: (1913)  a jog fejlődésének súlypontja nem a törvényhozásban, nem a jogszolgáltatásban, hanem a társadalomban rejlik  a társadalmat különféle egyesületek és kötelékek összességének látja  a jognak különböző strukturális szintjeit, elemeit különbözteti meg a.) társadalmi jog = cselekvési normákból áll, = jogi tényekből keletkezik a kötelék rendje! b.) jogászjog = jogászok tevékenységének eredményeként jött létre c.) állami jog = állami kényszerrend jogászjog › állam nélkül = állam által keletkezett nem maradna fenn = állam által legalizált d.) előjog = a társadalmi jog-jogászjog és állami jog szintézise. Érdeme: egyfelől: a jog érvényessége, hatékonysága terrénumának kiszélesítése az előjogra.

Másfelől: jogtudati beállítódás kiemelése. EHRLICH: A jogfejlődésének súlypontja nem a tvhozásban, nem is a jogszolgáltatásban rejlik, hanem a társadalomban. A jog a társadalom életében szélesebb körű, mint ami a bíróság látókörébe esik. A társadalmat egyesületek, kötelékek összességében látja A jog elemei: - társadalmi jog (cselekvési normákból áll), - jogászjog, - állami jog. WEBER: a társadalom koncepciójának centrális eleme az érvényesség. Ez lehet: - a jog eszmei értékén, ill. érvényességén a jogi normákat, a kötelező előírásokat érti, - a jog empirikus tevékenysége, azaz ha nem pusztán jogi normák összessége többé, hanem az emberek társadalmi cselekvését motiváló, kauzális faktorrá, normaképzetté válik. Legitim érvényességet tulajdonítanak egy rendnek a cselekvők: - tradíció alapján, - indulati töltésű hit alapján, - értékracionális hit alapján. GEIGER: mélyíti Weber koncepcióját

– a jogszabályok hatékonysága hatásesélyükben rejlik, - a jog hatékonyságát annak követésében, érvényesítésében látja. KELSEN: a pozitív jogrend érvényességét a joglépcső elmélettel magyarázza. A jog egész normatív rendje egy hipotetikus alapnormára épül, amely az emberek közötti együttműködést írja elő. Minden jogi norma érvényessége egy magasabb fokú normából fakad Hatékonyság: egy jogi normának valóban engedelmeskednek, alkalmazzák, érvényesség: teljesíteni és alkalmazni kell. WEINBERGER: - egy normarendszer akkor érvényes jogrend, ha megvannak az intézményi alapjai, - megfelel az állam, mint intézmény a maga berendezkedésével, - a társadalomban él egy jogi kötelességtudat, - emberek magatartásában a fenti rendszerhez igazodnak, - felhatalmazott állami szervek járnak el ezen normarendszer alapján. NOLL: forgalmak világos elkülönítésére való törekvés: - normatív jogérvényesség, tényleges

jogérvényesülés, - normahatékonyság. Törvények hatásai: - közvetlenek (amikor követik őket), - később beálló hatások, - mellékhatások, - távolabbi hatások. 96 Jog- és állambölcselet RYFFEL: a helyesség kritériumát kifejezetten a jog hatékonyságára vonatkoztatja. BLANKENBURG: a jog hatékonyságán az általa kitűzött célok megvalósítását érti. ZIPPELIUS: a normák többdimenziós érvényességét vetíti ki – erkölcsi, - társadalometikai, jogi. Különbséget tesz szűkebb értelemben vett hatékonyság között (ha a jog az előírt magatartást eredményezi), és tágabb értelemben vett hatékonyság között (ha a fenti magatartáson keresztül a jogszabályokkal kitűzött jogpolitikai célok is megvalósulnak). RAISER: a normák érvényességét jogi (ha megfelelő eljárásban lett kibocsátva és nem lett újra megszüntetve, vmint ha összhangban áll magasabb szintű előírásokkal) és szociológiai (akkor és úgy

érvényesül, ahogy követik) érvényességre bontja fel. Magatartási érvényesség: akkor érvényes, ha címzettjei önként igazodnak hozzá. Szankciós érvényesség: ha címzettjei nem önként igazodnak hozzá, de egy szankciós fokozattal rákényszerítik őket. Szimbolikus érvényesség: ha megállapítható, hogy a címzettek a jogszabályban kifejezésre juttatott értékelképzelést sajátjukká tették anélkül, hogy tényleg követték vagy követnék azt. Két következtetése: - érvényességi esély, - előre beprogramozott hatástalanság. Szankciók hatékonyságával kapcsolatban: - szankciók céljukat csak akkor teljesíthetik, ha kormoly esetekben érvényesíteni tudják őket, - meg kell felelnie a tett súlyának, - rendelkeznie kell a szankciós potenciállal a védekező tettessel szemben. PICHLER és GRIESE: - a jog akkor teljesítheti funkcióját, ha normái effektívek és hatékonyak lesznek, - akkor lehet szó effektív normákról, ha a jog

címzettjének magatartásmódjai megfelelnek a tvhozó általi előírásoknak, - csak akkor hatékony, ha a tvhozói elképzeléseket és célokat s jogérvényesítés átülteti, - hatástalan, ha nem tudják elérni a tvhozó által kitűzött célt. HENKEL: megkülönbözteti a regulatív (a normák címzettekre gyakorolt magatartásirányító hatását, a jogkövetők és a jogalkalmazó szervek elképzelésére és akarat képzésére való befolyását érti) és represszív hatékonyságot (ha az elsődleges regulatív funkció a konkrét esetben csődöt mondott. BARFUSS: a nem hatékony normák típusai: - felesleges norma, - olyan jogszabály, amelynek végrehajtása komolyan nem ellenőrizhető, - érthetetlen norma. Ineffektív normák elburjánzásának okai: - mértéktelenül túlbecsülik az előírások teljesítőképességét, - egyre több generálklauzula és a túl általános jogszabályi formula, - az élettől elszakadó jogi szabályozás, - nyelvi

zavarok, - felelősség hiánya, - közép-európai jogi kultúrában túlfejlett jogi dogmatika. TEBALDESCHI: a jogrend hatékonyságára van szüksége, amely semmiképp sem függhet az egyes jogi normák hatékonyságától. Hatékony lehet-e valamennyi jog norma? Válasza: egy norma értelme alapvetően a jogi javak létrehozásában áll, akkor a norma hatékonyságának kifejezését is jelentik. 97 Jog- és állambölcselet 45.tétel Francia teóriák a jog hatékonyságáról Francois Ost és Michel von de Kerchove felfogása Egy jogi norma vagy aktus érvényessége, három, egymástól eltérő kritérium alapján állapítható meg: 1. Formális érvényesség = adott jogrendre vonatkoztatva = legalitáshoz kapcsolódik 2. Empirikus érvényesség= jogi hatóságokra és alanyokra vonatkoztatva = az effektivitáshoz 3. Axiológiai érvényesség = metapozitivista értékekre vonatkoztatva = legitimitáshoz  Ami az effektivitáshoz kapcsolódó érvényességet illeti

úgy kell érteni: mint a címzettek két kategóriája (a másodlagos címzettek) › hatóságok; (elsődleges címzettek) › viselkedésüket ehhez igazító alárendeltek normái és viselkedése közötti megfelelést.  A norma mindig egy eszköz a szabályalkotó által kitűzött cél elérésére.  Szabály effektivitásának mérése  - mérni azt jelenti, hogy megmérjük az eszközt, ill. annak használtsági fokát  Norma gyakorlati hatékonyságának mérése  - értékeljük a megfelelőségét a vele szemben támasztott célnak  Effektivitás-hatékonyság közötti viszony  nem egyszerű és természetes kapcsolat  egy norma nem azért szükségszerűen hatékony, mert effektív  egy norma nem azért effektív elsődleges címzettjeivel szemben, mert effektív a másodlagos címzettjeivel szemben. Jean Franciois Perrin kulcskérdése „Az effektivitást és hatékonyságot milyenkapcsolat fűzi össze” amikor a célt megvalósulási

fokával szembesítjük = norma, v. normarendszer hatékonyságát mérjük norma által előírt parancs . meghozni a várt viselkedést = a norma effektivitását mérjük Jean Carbonnier elmélete: „A hatékonyságnak önmagában véve nincs története” - hatékonyság › az, ami szociológiailag érdekesebb Hatástalanság három szintje: a.) teljes hatástalanságot = törvények erőtlensége és megszűnése esetén b.) statisztikai hatástalanságot = jogszabályok nagy része magában foglalja pl. Btk c.) egyéni hatástalanságot = címzetteknél észlelhető ÖSSZEFOGLALVA OST és KERCHOVE: egy jogi norma vagy aktus érvényessége három kritérium alapján állapítható meg: 1. Formális érvényesség = legalitás fogalmához kapcsolódik a jogi gondolkodásban 2 Empirikus érvényesség = az effektivitás (a címzettek két kategóriája, és a viselkedésüket ehhez igazító alárendeltek) fogalmához kapcsolódik. 3 Axiológiai érvényesség = legitimitás

fogalmához kapcsolódik. PERRIN: az effektivitást és hatékonyságot milyen kapcsolat fűzi össze 1 Amikor a célt megvalósulási fokával szembesítjük = norma, vagy normarendszer hatékonyságát mérjük. 2 Norma által előírt parancs ténylegesen meghozta-e a várt viselkedést = a norma effektivitását mérjük. Effektivitás szót csak ott használja, ahol a konkrét viselkedésnek a norma által előírt modellel való közvetlen szembesítéséről van szól. CARBONNIER: a hatékonyságnak önmagában véve nincs története. A hatástalanság az , ami szociológiailag érdekesebb Hatástalanság három szintje: - teljes (tv-ek erőtlensége, megszűnése esetén), - statisztikai (jogszabályok nagy része magában hordozza), egyéni (jogszabályok szokásos sorsa). 98 Jog- és állambölcselet 46.tétel Skandináv nézetek a jog hatékonyságáról Skandináv realizmus képviselői: A jog érvényességét › pszichológia segítségével  emberi pszichébe

 ösztönökbe  érzésekbe telepítik. Karl Olirecrona: Ha a jognak kötelező erőt tulajdonítunk, ez a valóságban annyit jelent, hogy a megkötöttség érzése objektíválódik. Ezt a jogrendre visszük át, és az érzés a jogrend objektív természetének felfogása számára meghatározóvá válik. Olyan kötelező erőt kapunk, amelyet a valóságban lehetetlen viszontlátni. Itt a jog kötelező erejének és érvényességének tagadásával állunk szemben. Alf Ross: Az érvényességet jelképes értékűnek tekinti: Az érvényes jog nem más, mint amit a bíró előreláthatóan alkalmazni fog. Sziisa Uusitalo A jog gazdasági elméletéhez közelálló nézetek képvisel:  Efficiency = egy norma legitimációjának a mértéke, tisztán gazdasági terminusokban kifejezi, hogy mennyibe kerül a norma végrehajtása, teljesítése  Effectiveness = a norma képességére utal, arra, hogy valójában sikerült-e elérni a szándékolt célt, ami a

társadalom integrációjával függ össze Aulis Aarnio: A hatékonyságot az érvényesség egyik megnyilvánulásaként fogja fel Hatékonyság dilemmája:  Érvényes norma holt belű maradhat, ha nem alkalmazzák  A norma hatékonnyá válhat, ha és amennyiben kötelezi a hatóságokat  „A kötelező erő és hatékonyság egy egymásba fonódó komplexumot alkot” Aleksander Peczenik: Koncepciója: Az érvényes jog centrális és másodlagos komponensekből épül fel. Normák és cselekvések Jogi értékeket, és mentális bizonyos fajtáit, folyamatokat sorolják „Ezek együttesen alkotják a társadalmilag létrejött jogot, ami intézményesült tény.+ Különböztet: = partikuláris normák belső érvényessége = a rendszer, mint egész, külső érvényessége között „A hatékonyság a jogszabályok és a cselekvések összhangja.” Két dolgot jelent: 1. Jogrendszer ellenőrzi a társadalom egészét 2. Egy hatékony, jogszerű, kényszerítő

apparátust feltételez, azaz bírák, ügyészek, rendőrség, végrehajtók komplex tevékenységét. A hatékonyság (ha nem mindig) az elfogadás eredménye! 99 Jog- és állambölcselet ÖSSZEFOGLALVA Pszichológia segítségével. OLIVECRONA: ha a jognak kötelező erőt tulajdonítunk, ez a valóságban annyit jelent, hogy a megkötöttség érzése objektiválódik. ALF ROSS: érvényességet jelképes értékűnek tekinti: - a transzcendentális tudat álláspontjából, mely szerint a szubjektív maga objektív, az érvényesség fogalma bizonyos sajátos, érdektelen magatartási attitűdöt jelent, - az érvényes jog nem más, mint amit a bíró előrelátóan alkalmazni fog. UUUSITALO: jog gazdasági elméletéhez közelálló nézetet képvisel. Éles határvonalat húz az efficiency (egy norma legitimációjának mértéke gazdasági terminusokban, azaz mennyibe kerül a norma végrehajtása, teljesítése) és az effectiveness (a norma képességére utal, hogy

valóban sikerült-e elérni a szándékolt célt, ami már a társadalom integrációjával függ össze) között. AARNIO: a hatékonyságot az érvényesség egyik megnyilvánulásaként fogja fel. Dilemmája: - érvényes norma holt betű maradhat, ha nem alkalmazzák, - a norma hatékonnyá válhat ha és amennyiben kötelezi a hatóságot. PECZNIK: az érvényes jog centrális és másodlagos komponensekből épül fel. Centrális: a normák és cselekvések bizonyos fajtái. Másodlagos: a jog értékek és mentális folyamatok Különböztet a partikuláris normák belső érvényessége és a rendszer, mint egész külső érvényessége között. Az ezzel összefüggő hatékonyság: a jogszabályok és cselekvések összhangja, mely jelenti, hogy a jogrendszer ellenőrzi a társ. egészét, és annak valamennyi aspektusát, valamint egy hatékony, jogszerű kényszerítő apparátust feltételez. 100 Jog- és állambölcselet 47.tétel . A jog hatékonyságának

kelet-európai értelmezési keretei Szovjet jogtudomány = a jogszabályok hatékonysága abban áll, hogy mennyiben eredményezik társadalmi céljaikat jogszabályok hatékonysága érvényesülésük sajátossága jogszabályok céljai kritériumok hatékonyságuk eléréshez jogszabályok hatékonysága céljukról és érvényesülésük eredményeiről való információk hiányában nem határozható meg jogszabályok hatékonysága legkülönfélébb szinteket érheti el jogszabályok hatékonyságát el kell határolni más érvényesülésük beli sajátosságuktól (p. társadalmi értéküktől) Lengyel irodalomban:  Borucka-Arctowa = jogszabályok hatékonyságát a.) tágabb értelemben = mint meghatározott jogszabály hatása társadalmi eredményeinek összhangját fogja el a törvényhozó akaratával. szűkebb értelemben = mint a jogi norma címzettje magatartásainak összhangját a szabállyal.  Wroblewski = jog érvényessége › három jelentése

Szisztematikus (formális) érvényesség › hagyományosan elfogadott kritériumokat öleli fel Rényleges érvényesség › jogi normák érvényesülése, nem más mint a hatékonyság Axiológiai érvényesség › különféle értékektől teszi függővé a jogi normák érvényességét  Studnichi = a jog kettős értelemben hatékony Motivációs hatékonyság = címzettek azok tartalmának megfelelően viselkednek hatékonyság = olyanok lesznek, amilyeneket a törvény azonosan Kelet-Német felfogások:  Mollnau = a jog akkor hatékony társadalmilag, ha szabályai kívánt mértékben hozzájárulnak a jogalkotó által megjelölt társadalmi célok eléréséhez  Wagner = különbséget tesz a szocialista jog = társadalmi hatása között = hatásmódja között = effektivitása között  Szovák Prusák nézete A jogi normák hatékonyságának érvényesülése olyan meghatározott magatartásokban jut kifejezésre, amelyeket a szabály feltételez.

Magyar jogirodalom  Somló Bódog   Moór Gyula követik Horváth Barna = hatásosak akkor, ha címzettjeik követik = legfőbb hatalomtól erednek = a jog közvetlenül azokra az emberekre hat, akik a jogot = „Hatásosság” kategóriával operál = eleinte kedvez a fejlődésnek, később akadályozza = célok elérésről szól 101 Jog- és állambölcselet         Szabó Imre = jog hatékonyságának fogalmát a marxista-leninista jogtudomány hozta létre” = akkor valósul meg, ha közrehat egy társadalmilag kívánatosnak tartott állapot előidézésében, fennmaradásában Peschka Vilmos = érvényességére több irányú, eltérő jellegű hatás = a jogi norma hatásossága az a tény, hogy a jogszabály milyen mértékben és milyen folyamatokban realizálódik. Samu Mihály = nemcsak állami kényszeren, hanem a jog elfogadásán, önkéntes követésén is múlik Szotáczky Mihály = van axiológiai aspektusa is a jog

érvényességének = igazságosság a jog társadalmi érvényességének jelentős faktora Varga Csaba = a hatékonyság vonja meg azt a kört, amelyen belül az érvénesség kérdése egyáltalán értelmes módon felvethető Tamás András = jogszabályok élettartama világszerte csökken Pokol Béla = többrétegű jogrendszer egyes rétegei egymásra vetülésének eredményeként konkretizálódó jogrendszert érti az érvényes jog alatt Kulcsár Kálmán = a jog hatékonysága azonos a társadalmi viszonyokban való megvalósulásával Jogszabályok hatékonyságának két szintje (Visegrády) A jogi hatékonyság = címzettek magatartása megfelel-e a jogi normákban előírtaknak A társadalmi hatékonyság = a jogi szabályozás által elérni kívánt társadalmi cél realizálódásában nyilvánul meg A hatékonyság problémája jogszabály típusonként is eltérően jelentkezik: Általános normáról van-e szó vagy Olyan norma, amely konfliktus oldó

szabályként érvényesül. Különböző: - az ajánló - a deklaratív - a szervezeti - a kogens - a diszpozitív jogszabályok hatékonysága is. A. Szimbólum jellegű szabályok = nem arra hivatottak, hogy hatékonyak legyenek (társadalmi eszméket hírül adják) B. Kompromisszum jogszabályok= ellenfeleknek sikerül megakadályozni, hogy a jogszabályt hatékony szankcióval lássák el, pl. gazdasági jogban C. Nevelő törvényhozás = társadalmi attitűdöket, eszméket akar megváltoztatni, ezért gyakran kudarcra van ítélve. 102 Jog- és állambölcselet ÖSSZEFOGLALVA SZOVJET: jogszabályok hatékonysága abban áll, hogy mennyiben eredményezik a társadalmi céljaikat. A jogszabályok hatékonysága érvényesülésük sajátossága, céljai kritériumok hatékonyságuk értékeléséhez, hatékonysága céljukról és érvényesülésük eredményeiről való információk hiányában nem határozható meg, hatékonysága a legkülönfélébb szinteket érheti

el. LENGYEL (BORUCKA-ARCTOWA): tágabb értelemben – mint meghatározott jogszabály hatása társadalmi eredményeinek összhangját fogja fel a tvhozó akaratával, szűkebb értelemben – mint a jogi norma címzettje magatartásainak összhangját a szabállyal. WRÓBLEWSKI: szisztematikus érvényesség, tényleges érvényesség (ez a hatékonyság), axiológiai érvényesség. STUDNICKI: motivációs hatékonyság (címzettek a tartalomnak megfelelően viselkednek), szociológiai hatékonyság (társ. viselkedések eredményei azonosak lesznek közvetlen céljaival). KELET-NÉMET (MOLNAU): a jog akkor hatékony társadalmilag, ha szabályai a kívánt mértékben hozzájárulnak a jogalkotó által megjelölt társadalmi célok eléréséhez. WAGNER: különbséget tesz a szocialista jog társadalmi hatása, hatásmódja és effektivitása között. SZLOVÁK (PRUSÁK): a jogi normák hatékonyságának érvényesülése olyan meghatározott magatartásokban jut kifejezésre,

amelyeket a szabály feltételez. MAGYAR (SOMLÓ). Akkor hatásosak, ha címzettjei követik őket MOÓR: jog közvetlenül azokra az emberekre hat, akik a jogot követik. HORVÁTH BARNA: a jog hatásosabbá válik, ha a társadalmi magatartás szabályszerűségét az eljárási apparátus eredményesebben érvényesíti, mint korábban. A fokozott hatásosság révén a jog egyre inkább alkalmas eszközzé válhat arra, hogy tetszőleges célok megvalósítására használják. Eleinte kedvez a fejlődésnek, később egyre jobban akadályozza. SZABÓ IMRE: a jog hatékonyságának fogalmát a marxista-leninista jogtudomány hozta létre. Hatékonyság akkor valósul meg, ha közrehat egy társadalmilag kívánatosnak tartott állapot előidézésében és fennmaradásában. PESCHKA VILMOS: a jogszabály milyen mértékben és milyen folyamatokban realizálódik. SAMU MIHÁLY: a jog érvényessége nemcsak kényszerítésen nyugszik, hanem a jog elfogadásán, önkéntes

követésén is. SZOTÁCZKI MIHÁLY: axiológiai aspektus: az igazságosság a jog társadalmi érvényességének jelentős faktora. VARGA CSABA: funkcionális, tartalmi, formális érvényesség. Hatékonyság vonja meg azt a kört, amelyen belül az érvényesség kérdése egyáltalán érdemes módon felvethető. TAMÁS ANDRÁS: a jogszabályok élettartama világszerte csökken. POKOL BÉLA: jog hatékonysága azonos a társadalmi viszonyokban való megvalósulásával. VISEGRÁDY: jogszabályok hatékonyságának két szintje: 1. jogi hatékonyság – cimzettek magatartása megfelel a jogi normákban előírtaknak. 2. társadalmi hatékonyság – a jogi szabályozás által elérni kívánt társadalmi cél realizálódásában nyilvánul meg. Hatékonyság problémája jogszabály-típusonként: általános normáról van-e szó, - konfliktusoldó szabályként érvényesülő normáról vane szó Különböző: - ajánló, - deklaratív, - szervezeti, - kogens, -

diszpozitív jogszabályok hatékonysága. Szimbólum jellegű jogszabályok, kompromisszum jogszabályok, nevelő törvényhozás. 103 Jog- és állambölcselet 48.tétel A jog hatékonyságának társadalmi tényezői Társadalmi faktorok = az új jogszabályoknak a meglévő társadalmi viszonyokban való realizálódásával kell bebizonyítania életképességét. Társadalmi struktúra és befolyása:  minden társadalom történeti képződmény  társadalmi viszonyok hálózata alkotja a társadalom struktúráját és meghatározza a társadalom határait is. René Dávid Etiióp kísérlete: (1960)  nehezen adaptálódó kódexet készített francia mintára  koncepciója az általános érvényesség irányával lép fel  más magatartásformát kényszerített az emberekre, mint amilyenben éltek,  az új kódex a szokásjogot teljesen és egy csapásra eltörölte, helyébe részletes rendelkezéseket iktatott be. Dávid tévedése:  Etiópiában

nem volt forradalmi fejlődés  strukturálisan így nem változhatott meg  társadalom mélyén semmi sem mozdult Törökország = Kemal Atatürk  radikális polgári átalakulás ment végbe  jogrendszer átalakítása (Svájci ZGB mintára)  jogi reform fő céljai:  laicizálás  modernizálás  nyugathoz való asszimiláció Recepció sikeres csak akkor lehet, ha egy radikális társadalom átalakítás része, még így is vannak a recepciónak ellenálló területek Csoportok szerepe:  kis és elsődleges csoport = spontán, bizonyos időtartamra létrejött  természetes csoport = bennük formálódik az individuum személyisége = bennük kristályosodik ki az erkölcsi standardok és viselkedésminták Különböző kutatások igazolták, hogy a csoportok dinamikájának vizsgálatát a nagy struktúrákon belül szorosan össze kell kapcsolni azzal a funkcióval, amelyet az elsődleges csoport ezeken a struktúrákon belül betölt. Társadalom

építőkövei:  Makro és mikroközösségek = többszörösen összefüggnek a jog hatékonyságával, közvetítik tagjaik az alattvalók felé a jogszabályok előírásait.  Ha a társadalom-politikai vezetőrétege nem veszi figyelembe az alul létező közösségeket = visszahatásként azok is elhatárolják magukat a felső jogszabályoktól. 104 Jog- és állambölcselet ÖSSZEFOGLALVA KUDRJAVCEVÉK: jogszabály hatékonyságának legfontosabb feltétele, hogy kifejezésre juttassa a szocializmus társadalmi, gazdasági törvényszerűségeit, feleljenek meg a szocialista erkölcs követelményeinek és az állampolgárok jogtudatának, érvényre jusson a szocialista törvényesség. MOLNAU: makroszociális feltételek: osztályharc állapota, kollektív és egyéni érdek, mikroszociális feltétel: cimzettek elismertsége kollektívában, személyi feltétel: szülői karakter, oktatás. PODGÓRECKI: társadalmi-gazdasági rendszer típusa befolyást gyakorol a

jog szabályozás tartalmára, jelentőségére, jogi szubkultúra kapcsot képez a jogalkotó előírásai és címzettek magatartása között, hatékonyságot módosíthatja a döntéshozók és az állampolgárok személyiségtípusa is. KULCSÁR KÁLMÁN: a társadalomban, pol-gazd. rendszerben, kulturális sajátosságokban, ideológiai tényezőkben stb. kondícionális tényezők VAGO: a jogi információk, jogismeret, jogszabályok közérthetősége, hozzáférhetősége stb. befolyásolja leginkább a hatékonyságot. BLANKENBURT: a jogi és politikai struktúrák kongruenciáját, szankciók realizálódását, a végrehajtás ellenőrzését, a szocális-kulturális környezetet emeli ki. JENKINS: a magyarázó, normatív és előíró elemei közti egyensúly fenntartásán múlik. RAISER: - jogszabályi, jogalkotói szféra, foganatosítás és szankció instanciája területén találhatók, - lakosság általános jogtudatából és elismert vallási, erkölcsi és

társadalmi normákból vezethetők le, - vonatkoztatási csoportokból származnak, ahová a címzett tartozik, - a norma címzettjének személyében gyökereznek. OST és KERCHOV: két tényezője van a hatékonyságnak: 1. konszenzus (egyén önként csatalakozik az előírt parancshoz), 2. szankció NOLL: individuálpszichológiai, - szocálipszichológiai, - államszervezeti (kilátásba helyezett hátrány súlyossága, hátrány bekövetkezésének valószínűsége). RYFFEL: - normatív előfeltétel, - jog magatartással összefüggő faktorok, - társadalmi normák, - személyiségstruktúra. FRIEDMANN: normát a polgárral közölni kell, - polgárnak abban a helyzetben kell lennie, hogy azt követhesse, - akarnia kell azt követni. KULCSÁR KÁLMÁN: társadalmi feltétel, gazdasági, normatív, kulturális, politikai, pszichológiai tényezők. A jog hatékonyságának társadalmi tényezői: valamennyi jogszabálynak a már meglévő társadalmi viszonyokban való

realizálódásával kell bebizonyítania életképességét. RENÉ DAVID (Etiópia): - koncepciója az általános érvényesség igényével lép fel, - más magatartásformát kényszerítenek rá, mint amilyenben tradicionálisan éltek, - a kódex a szokásjogot teljesen eltörölte, - bevezetett egy Európában fogant jogot egy törzsi-feudális társadalomba. David tévedése: forradalmi fejlődés van, az ország strukturális változik, - a változás nem lehetett volna olyan gyors, hogy a szokásokat egycsapásra megváltoztassa. KEMAL ATATÜRK: polgári átalakulást hajtott végre, svájci ZGB recipiálása, jogi reform fő célja: laicizálás, modernizálás. Akkor lehet sikeres, ha egy radikális társadalomátalakítás része, és még ekkor is lesznek ellenálló területek. 105 Jog- és állambölcselet 49.tétel A jog hatékonyságának normatív előfeltételei Társadalmi normák fontos tényező  azok a törvények, amelyek a lakosság által

általánosan elismert erkölcsi, vallási, politikai v. társadalmi értékítélettel megegyeznek, jó eséllyel várnak arra vonatkozóan, hogy önként fogják majd követni őket  társadalmi normák összessége jelentős mértékben kondicionálja a jogi sz. hatékonyságát +  a jogszabályok alkalmasak a társadalmi normák alakítására Egyes normarendszerek és a jog viszonya Jog és az erkölcs  a jogi norma. tervszerűen meg lehet vált (jog = dinamikus, erkölcs = statikus)  jogi = az emberek megfigyelhető külső magatartása erkölcs = emberek szubjektív akarata  jog = szervezett kényszer az érvényrejutás érdekében formális szankciótól való fenyegetés erkölcs = kényszer a társadalmi nyomás, amely informális szankciók útján jelenik meg. A jog nem hanyagolhatja el azt a penuciót, hogy minden ember alapvető erkölcsi jogait védje. Vallási normarendszer: jelentősége minden . jogrendszerekben Szokás  szoros összefüggésben

áll a jog hatékonyságát érintő szerepével  a törvényhozásnak összhangban kell lennie a viselkedési normákkal  az un. jogi népszokás › speciális viszony az állami joggal az életviszonyok rendezésére alkalmasabbnak találják ott kapcsolódnak partikuláris jogalkotásban különböző szintű bírói gyakorlatban Méltányosság  nevében: jogrenden kívüli . stb  különösen fontos szerephez jut: ókori Róma középkori Anglia (equity law) ÖSSZEFOGLALVA Az egyes normarendszerek, ill. méltányosság joghoz való viszonya Jog és erkölcs kapcsolata: - köztük hatékonyságukat érintő eltérések állnak fenn, - a jogi normákat tervszerűen meg lehet változtatni, erkölcsieket nem, - jogi normák az emberek külső megfigyelt magatartása, erkölcsiek a magatartás cselekvési motívumára alapulnak, - szervezett kényszer a jogi normákhoz, társadalmi nyomás az erkölcsiekhez. Vallás normarendszerekben: - pl. Indiai alkotmányi rendszer

megbukott, mert egységes polgári tvkönyvet akartak India egész területén bevezetni, de a két vallási jogrendszer (hindu, muzulmán) ezt nem tette lehetővé. A jog és szokás: - fejlődésük során átcsaphatnak egymásba, - szokásokban komoly korlátját látjuk a jogszabályok hatékonyságának, 106 Jog- és állambölcselet - jogi népszokások az állami joghoz két szálon kapcsolódnak (partikuláris jogalkotásban – jogi népszokásokat átvettek, és különböző szintű bírói gyakorlatban). Méltányosság kérdése: különböző emberi magatartások harmóniába hozatal és az igazság megvalósítására való törekvés. Két jogrendszerben jelentős: 1. Anglia (equity kialakulása), 2. Róma BENTHAM: szerint az equity nem más, mint amit az equity bíróság tett. MAITLAND: az angol bíróságok által alkalmazott azon szabályok összessége, amelyeket kizárólag az equity bíróságok alkalmaznak. PASLEY: az equity hatalmas, nem imperatív

jellegű, rugalmas, méltányos, alkalmas arra, hogy elősegítse a jognak az idő szükségleteihez való adaptációját. - HANBURY: - nem tűri, hogy a jogsértés megfelelő jogorvoslat nélkül maradjon, - követi a jogot, - egyenlő equity jogok esetében a korábbi erősebb, - ahol egyenlőek, ott a common law-é az elsőbbség, - aki equity-típusú védelmet akar, akkor az equity-nek megfelelően köteles eljárni, - aki az equity-t veszi igénybe, annak tiszta kézzel kell jönnie stb. Equity jogvédelmi eszközei:  teljesítmény,  parancs,  cavellation,  restificatio,  tracing orders. 108 Jog- és állambölcselet 50. tétel Kulturális, politikai és pszichológiai tényezők szerepe a jog hatékonyságában A kultúra  a kultúra és jog között állandó kölcsönhatás, sokrétű összefüggés áll fenn a jog egyik összetevője az adott társadalom kultúrájának nincsen olyan jog, jogrendszer, amelyet nem hatna át a társadalom kultúrája

Jogi kultúra Szubkultúra: fennálló jogrenddel szemben, vagy a jogon kívüli, azt mellőző rendek Jellemzője: olyan belső hatalmi struktúrák léte, amelyek a maguk szankciórendszerét a társadalmi szankciórendszer elébe helyezik (pl. maffia) Keletkezése: - szoros összetartás, szervezettség  külvilág felé zártság, információcsere megakadályozása révén Megakadályozásával: a jog tényleges hatékonysága fokozható! Politikai tényezők  A jog hatékonyságát befolyásolja a politikai rendszer jellege, és a politikai kultúra is. Politikai rendszer vétkessége: függ: a politikai hatalom jogi ellenőrzöttségétől a jogszabályokhoz kötöttségétől a jogszabályok hatékonyságától a jogalkotás társadalmi ellenőrzöttségétől Modern demokráciában:  a jog és politika egymással kölcsönhatásban áll!  a jog szerepe nem merül ki abban, hogy a politikai szféra bizonyos területeit jogilag rendezi, hanem a társadalmi

együttélés alapvető viszonyait szabályozza.  a politika világát nemcsak a jog rendezi, hanem az erkölcs, a szokás, a tradíciók Politikai kultúra:   a politikai szubjektív oldalát jelöli az állampolgároknak közvetlenül v. közvetetten a politikára vonatkozó tudatát Pszichológiai tényezők  a jogszabályok címzettjeinek személyében gyökerező elemek: személyiségstruktúra Autoriter› gondolkodásmódja merev, nem tűri a gyengeséget, híve a megtorlásnak, gyanakvó Konformista Megnyilvánulási módja 1. többiek viselkedése meggyőzi, hogy eredeti ítélete téves volt 2. szeretné elkerülni a büntetést, ill jutalomban kíván részesülni Társas befolyásolás 3 fajtája: a.) behódolás: - kedvező reakció kiváltása a másikból  érdeke, hogy hozzájusson konkrét jutalmakhoz  elkerüljön konkrét büntetéseket b.) azonosulás: - magáévá teszi más viselkedését, mert ez a viselkedés kielégítő önmeghatározó

viszonyt jelent ezzel a személlyel v. csoporttal 2 109 Jog- és állambölcselet c.) interiorizáció: értékrendszerével. - ezért fogadja el a befolyást, mert a kiválasztott viselkedés egybevág A jogszabály követésének 3 közvetlen oka: szankciótól való félelem racionális megfontolás jogszabály autoritása ÖSSZEFOGLALVA Kulturális: - a társ. kulturális kotextusába való beilleszkedés sikerének mértéke, - a kultúra és a jog között állandó kölcsönhatás (a jog egyik összeevője az adott társadalom kultúrájának, nincsen olyan jog vagy jogrendszer, amelyen nem hatna át a társadalom kultúrája.) - Két jelenséget kell kiemelni: jogi kultúrát, szubkultúrát. - Szubkultúrák: a fennálló jogrenddel szembeni vagy legalábbis a jogon kívüli, azt mellőző rendeletek. Jellemzői: maguk szankciórendszerét az általános társadalmi vagy állami szankciórendszer elé helyezik. Keletkezése: szoros összetartás, szervezett vagy nem

tudatos módon funkcionáló hatalomstruktúra a csoporton belül és a külvilág felé zártság. Politikai tényezők: a jog hatékonyságát befolyásolja a politikai rendszer jellege és a politikai kultúra is. Politikai rendszer értékessége függ:  a politikai hatalom jogi ellenőrzöttségétől,  a jogszabályok kötöttségétől,  hatékonyságától,  a jogalkotás társadalmi ellenőrzöttségétől. Pszichológiai tényezők: a jogszabályok címzettjei személyében gyökerező elemeket kell megemlíteni. Két személyiség-struktúra: - autoriter (gondolkodásmódja merev, értékrendszere konvencionális, nem tűri a gyengeséget, híve a megtorlásnak stb.), - konformista (egy személy viselkedésének vagy véleményének olyan változása, amely egy egyéntől vagy egy csoporttól származó valódi vagy vélt nyomás következtében alakult ki). o Megnyilvánulási módja:  a többiek viselkedése meggyőzi őt arról, hogy eredeti ítélete

téves volt,  szeretné elkerülni a büntetést, ill. jutalmat akar o Társas befolyásolás három fajtája:  behódolás,  azonosulás,  interiorizáció. o Jogszabálykövetés három közvetlen oka:  szankciótól való félelem,  racionális megfontolás,  jogszabály autoritása. 110 Jog- és állambölcselet 51.tétel Az optimális jogalkotás Optimális jogalkotás mibenléte: tiszta egyszerű szabatos fenséges. Szalay László: Törvény előadása legyen: Wróblewski "Ésszerű jogalkotás" modellje Elemei: a cél meghatározása pontosítva a megvalósítást szolgáló eszközök kiválasztása szempontjából azoknak a szabályszerűségeknek a megállapítása, amelyek meghatározzák e kapcsolatot azon tényállási típusok között, amelyekhez a cél is tartozik annak megállapítása, hogy a feltett cél megvalósítását szolgáló eszközök közül melyek lehetnek a jogi eszközök meghatározott, hatályos jogszabályok

alkotása Peschka Vilmos jogalkotás minősége tartalmi oldalról a jogalkotó milyen sikerrel tudta megoldani a rendezendő társadalmi relációk, helyzetek sajátos, különös, tipikus mozzanatainak a kiemelését, figyelemmel azokra a társadalmi tendenciákra, amelyek a társadalmi viszonyok körében érvényesülnek. Jogalkotás minősége formai értelemben: mennyiben sikerült a jogalkotó tevékenységben sajátos, egynemű közeget, jogi formákat kidolgozni. Monteszkiő: - felesleges törvények gyengítik a szükséges törvények erejét, - az olyan törvények pedig, amelyeket ki lehet játszani, gyengítik a jogalkotás tekintélyét. Evan: törvényhozás hatékonyságának 7 tényezője az új jogforrásnak autoritativnak és presztízzsel rendelkezőnek kell lennie; az új jog racionalitásának az elfogadott kulturális és jogelvekkel kompatibilis és kontinuus terminusokban kell kifejeződnie; ki kell dolgozni a jogkövetés pragmatikus modelljeit (világos

legyen, hogy kikre vonatkozik a jogszabály); az idő tudatos felhasználására van szükség a jogalkotásban (azonnali hatályba lépés); kényszerapparátusnak "be kell vasalnia" a jogszabályok előírásait, még ha értékrendszerével ellenkezik is; optimális jogalkotás a pozitív és negatív szankciókkal egyaránt operál hatékony jogvédelmet kell biztosítani a szóban forgó jogszabály megsértéséből fakadó jogsérelmet szenvedők számára. Jogalkotó: Ügyelni kell! a jogforrási forma definíciók fogalmak kategóriák szankciók megvalósítására! 111 Jog- és állambölcselet A jogalkotás minősége:  tartalmi oldalról milyen sikerrel tudta megoldani a jogalkotó a rendezendő társadalmi relációk, helyzetek, szituációk olyan sajátos vonásainak kiemelését, figyelemmel azokra a társadalmi tendenciákra, amelyek a társadalmi viszonyok körében érvényesülnek;  formai értelemben attól függ, mennyiben sikerült a

jogalkotó tevékenységében az új társadalmi-jogi tartalomnak megfelelő sajátos egynemű közeget, jogi formákat kidolgoz i. Demokratikus képviselet alapkövetelményei. A törvényhozók erkölcsi kötelességei: Autonómia elv = kötelesek, nem oda illó befolyástól mentesen tárgyalni, dönteni Beszámolás elve = kötelessége biztosítani választói számára mindazon információkat és feltételeket, minek révén azok élhetnek felelős demokratikus állampolgárságukkal. Felelősség elve = kötelesek hozzájárulni a demokratikus törvényhozási folyamat hatékony működéséhez. Törvényhozás hatékonysága:  Olyan nagyrészt jogilag szabályozott, politikai folyamat, amelynek lényegét a politikai akaratképzés és döntéshozatal adja!  Eltérő szervezettségű politikai erők: ® lényeges befolyásoló faktornak minősülnek adott törvény keletkezési folyamatában. pl Ausztriában ® gazdasági-szociálpolitikai törvények ún. szociális

partnerek kezdeményezésére születnek  Parlamentáris rendszer: parlamenti pártok működése a törvényhozásban eltér egymástól. - parlamenti többséget alkotó pártok = meghatározzák az adott törvény konkrét tartalmát - koalícióban levő kormányzó pártok esetén = a dominanciával bíró párt teheti meg ezt. Ellenzési pártok fő feladata: - többségi javaslatok kritikája és kontrollja.  a jogállam jogalkotásának külön sajátossága: Az ellenőrzés - normakontroll elvégzésére = az alkotmánybíróságok hivatottak ÖSSZEFOGLALVA A jog hatékonyságának egyik alapvető jogi feltétele. MONTESQUIEAU: a felesleges törvények gyengítik a szükséges törvények erejét, amelyeket pedig ki lehet játszani, gyengítik a jogalkotás tekintélyét. EVAN: tvhozás hatékonyságának hét tényezője: - új jogforrásnak autoratatívnek és presztízzsel rendelkezőnek kell lennie, - az új jog racionalitásának az elfogadott kulturális és

jogelvekkel kompatibilis terminusokban kell kifejeződnie, - ki kell dolgozni a jogkövetés progmatikus modelljét, - az idő tudatos felhasználására van szükség a jogalkotásban, - kényszerapparátusnak be kell vasalnia a jogszabályok előírásait, - optimális jogalkotás a pozitív és negatív szankciókkal, - hatékony jogvédelmet kell biztosítani. SZALAY LÁSZLÓ: tv. előadása legyen tiszta, egyszerű, szabatos, fenséges WRÓBLEWSKI: ésszerű jogalkotás modellje: - a cél meghatározása, - szabályszerűségek megállapítása, melyek meghatározzák e kapcsolatot azon tényállási típusok között, amelyekhez a cél is tartozik, - annak megállapítása, hogy a feltett cél megvalósítását szolgáló eszközök közül melyek lehetnek jogi eszközök, - meghatározott jogi eszközök kiválasztása a feltett cél megvalósítására, - meghatározott hatályos jogszabályok alkotása. 112 Jog- és állambölcselet PESCHKA VILMOS: jogalkotás minősége

tartalmi oldalról – milyen sikerrel oldják meg az adott szituációt, formai értelemben – mennyiben sikerül sajátos jogi normát kidolgozni. Jogalkotónak ügyelni kell: - jogforrási forma, - definíciók, - fogalmak, - kategóriák, szankciók megválasztására. Jogalkotási technika jogelvei: - klasszikus, - modern kodifikált, törvényhozási etika A demokratikus képviselet alapkövetelménye, tvhozók erkölcsi kötelességei: - autonómia elve (befolyástól mentesen tárgyalni, dönteni), - beszámolási elv, felelősség elve (tvhozók kötelesek hozzájárulni a folyamat hatékony működéséhez). Jogállam jogalkotásának külön sajátossága: az ellenőrzés, normakontroll elvégzése. Túlszabályozás: következménye a jog presztízsének gyengülése, az élet és jogi szabályozás elmegy egymás mellett, csökkenti a jogismeretet és ezzel a jogrendszer hatékonyságát, deregulációs folyamat pozitívan befolyásolja a jog hatékonyságát. 114

Jog- és állambölcselet 52.tétel A jogalkalmazás hatékonysága Formailag során Tartalmilag = hogy a jogszabályok milyen mértékben érvényesülnek a jogalkalmazás = társadalmi környezetében megmutatkozó hatékonysága értendő A jogalkalmazás akkor hatékony, ha működése a jogszabályokban foglalt fő- és alcélok elérését eredményezi.  jogpolitika  jogalkotás minősége, mennyisége meghatározó jelentőségű Bírói jogalkalmazás: Záloga, hogy a Legfelsőbb Bíróságok valamennyi jogrendszerben irányítják az alsó és középszintű bíróságok gyakorlatát. Legfelsőbb Bírósági irányítás:= bírói jogalkalmazáshoz hozzájárul, = jog hatékonyságának fokozásához jogfejlesztő szerepe révén Magyar bíráskodás kialakulása jelzi, hogy a bíróság nemcsak és nem elsősorban a meglevő jogot alkalmazta, akár a szokás értelmében sem, hanem maga is jogteremtőként működve jogszabályokat alakított ki. Kezdetben a

normateremtés volt Jogtudomány - ügyészi gyakorlat - ügyvédség - jogtanácsosok szerepe = országonként jogrendszerenként eltérő mértékben, aktív hatást gyakorolnak a bíróságok tevékenységére. Egyfelől: Kiküszöbölhető a bírói jogalkalmazás zártsága Másfelől: Frissítik, hatékonyabbá teszik a bírói gyakorlatot. Nem jogi tényezők befolyása: 1) Szervezeti faktorok működése 2) 3) 4) = úgy mint a bírósági rendszer elemeinek összehangolt = bírósági munka szervezettsége = bírói állomány megfelelő volta = függ attól amelyben végbemegy (normális, alkotó Mikroklíma jogkör) Bírák szakmai felkészültsége Élet és munkakörülmények = bírák munkaterhe, bíróságok technikai ellátottsága. Közigazgatási jogalkalmazás: Első aspektus: Közigazgatás-tudomány NK.T irodalma különböztet az adminisztráció három típusa között fehér adminisztráció (illegális gyakorlatot folytató szervezeteket jelöli) szürke

adminisztrációs (eltűri a jogszabályok nem teljesítését, megsértését) Másik aspektus: jogalkalmazó szervezetek tevékenysége Jogalkalmazói gyakorlat ismerete, hasznosítása:  itt mutatkoznak meg a rendezést igénylő területek  előkerülnek a jogszabályok fogyatékosságai  a jogalkalmazói jogfejlesztés ösztönzés is a jogalkotásra  jogalkotónak tisztában kell lennie, hogy milyen mértékben kalkulálhatja be a jogalkalmazói jogfejlesztést. 115 Jog- és állambölcselet Jog hatékonyságának negatív jelenségei: Túlszabályozás – jogszabály-infláció – jog presztízsének gyengülése Alulszabályozás – káros hatással van a jogrendszerre. ÖSSZEFOGLALVA A jog hatékonyságának egyik alapvető jogi feltétele. A jogalkalmazás akkor hatékony, ha működése a jogszabályokban foglalt fő- és alcélok elérését eredményezi. Befolyásoló jogi tényezők: jogpolitika, jogalkotás minősége és mennyisége. Bírói

jogalkalmazás hatékonyságának biztosítéka: jogegység biztosítása. Nem jogi tényezők: szervezeti faktorok (bírósági rendszer elemeinek összehangolt működése), jogalkalmazás hatékonysága függ a mikroklímától, amiben végbemegy, fontos a bírák személyisége, az élet és munkakörülményeket befolyásoló tényezők. A közigazgatási jogalkalmazás hatékonysága: fehér adminisztráció (tv betűi szerint jár el), - szürke adminisztráció (eltűri a jogszabályok nem teljesítését), - fekete adminisztráció (illegális gyakorlatot folytató szerveket jelöli meg). Jogalkalmazó szervezetek tevékenysége. Jogalkalmazás hatékonyságát lehet vizsgálni aszerint, hogy – olyan mértékben hatékony, amilyen mértékben az állami szervek megfelelően állapítják meg mindazon tényeknek a konzekvenciáit, amelyekkel kapcsolatban az érvényes jog értelmében azokat meg kell állapítani, - vizsgálható azon hatás szempontjából is, hogy milyen

hatást gyakorol egy konkrét ügyben alkalmazott egyes és konkrét norma címzettjének viselkedésében, - milyen hatást gyakorol a jogot alkalmazó szerv döntése azokra a személyekre, akik nem címzettjei. 117 Jog- és állambölcselet 53.tétel Jogtudat és joghatékonyság  Állampolgárok - jogalkalmazók jogtudatának fejlettsége, színvonala a jogszabályok hatékonyságának legfontosabb komponensei.  Jogtudat előfeltétele: A címzettek megismerjék a jogi rendelkezéseket.  Jogismeret fogalma: Bizonyos jogi normák tartalmának a mentális realizációja.  Optimális állapot elérése: Az állampolgároknak rendelkezni kell alapvető információkkal társadalmi szerepek követelményeihez elengedhetetlen információkkal (mindenkor kell) aktuális döntés meghozatalához szükséges információkkal (szükség esetén)  Jogtudat-jogérzet elhatárolása: JOGTUDAT kognitív elemek racionális pszichikai tényezők I. JOGÉRZET emocionális

elemek irracionális pszichikai tényezők Pszichés folyamat tárgya: lehet a pozitív jog egyes normája - pozitív jogtudat: = annak tudása, hogy mi a jog, a jogbizonyosság - pozitív jogérzet: = egy jogi intuíció judíciumnak nevezik! Pszichés folyamat tárgya: lehet az, hogy hogyan nézzen ki egy bizonyos jogszabály - ideális jogtudat: = helyes jogról alkotott vélemény (belső helyeslés) - ideális jogérzet: = annak az érzése, hogy milyen legyen a jog - jogi ideálhoz való fordulás - ez a jogi lelkiismeret! II. III. Pszichés folyamat tárgya: lehet a jogrendhez való hozzáállás, mint egész. - általános jogtudat: = a jogrend tisztelete - a jogethosz - általános jogérzet: = annak az érzése, ami csak jogként kell, hogy megtörténjen. Jogtudat - jogismeret sajátosságai: hazai - külföldi jogszociológiai vizsgálatok eredménye, hogy a jogismerete többféleképpen differenciált. - társadalomban elfoglalt hely és életmód a jogismeret

szintjét általában, egyes jogágak pedig különösen differenciálja. jogi túlszabályozottság: csökkenti a jogismeret, így a jog hatékonyságát is. jogalkalmazó szervezetekkel való kapcsolat a jogszabályismeretet fokozó tényező jogszabályismeret és a jogtudat egymástól nehezen választhatók szét. Széchenyi írja: csak a józan törvények, s nem a bot, nem a hóhér képes bírni halkan egy egész nemzetet nemesebb erkölcsiségre. az egyéni jogtudat szerkezete: nem a jog szintjei szerint hierarchizálódik jogi alapattitűd az egyénnél: lelkiismereti okokra vezetnek vissza. az egyéni jogtudat milyenségében, ha nem is jelentős, de szerephez jut a személyes vélemény. JOGI KULTÚRA Nincs olyan ország, amely egyetlen, egységes jogi kultúrával rendelkezne. - külső laikus jogi kultúra Kettéválasztható: - belső jogászi kultúra 118 Jog- és állambölcselet Történetileg alakult ki, a politikai kultúra befolyásolja, alakítja. Mindig a

tradíció és az innováció között áll. Alan Watson ún. jogtranszplantáció elmélete: - esettanulmányokkal bizonyítja, hogy az ősi Kelettől – Új-Zélandig a legkülönfélébb társadalmi-gazdasági formációkban és jogi berendezésekben mennyi hasonlóságot mutat a jogfejlődés. A szervezetek és az állampolgárok magatartását a jogszabályok célkitűzéseivel összhangban alakító jogtudat, ill. jogi kultúra fokozza, míg ellenkező esetben csökkenti a jog hatékonyságát. ÖSSZEFOGLALVA A jog hatékonyságának egyik alapvető jogi feltétele a jogtudat színvonala. Jogtudat: a jog tudatos követése. Jogtudat egyik előfeltétele: a címzettek megismerjék a szabályokat (pl: Kínában az ókorban titokban tartották, Japánban a szankciókat titkolták el stb.) Optimális állapot: ha minden áp. rendelkezne alapvető információkkal, bizonyos társadalmi szerepek követelményeihez elengedhetetlen információkkal, aktuális döntés meghozatalához

szükséges információkkal. Jogtudat: kognitív elemek dominálnak, a racionális tényezők uralkodnak Jogérzet: az irracionális pszichikai tényezők uralkodnak. Jogtudat sajátosságai: társadalomban elfoglalt hely és életmód a jogismeret szintjét befolyásolja, - a jogi túlszabályozottság csökkenti a jogismeretet, s így a jog hatékonyságát is, - a jogalkalmazó szervezetekkel való kapcsolat a jogszabályismeretet fokozó tényező, - a jogszabályismeret és jogtudat egymástól nehezen választhatók szét, - csak a józan törvények, s nem a bot, nem hóhér képes bírni halkan egy egész nemzetet nemesb erkölcsiségre (SZÉCHENYI), - egyéni jogtudat szerkezete nem a jog szintjei szerint hierarchizálódik, - több szerző feltételez valamiféle jogi alapattitűdöt az egyénnél. Jogi kultúra: eszmék, értékek, hiedelmek alkotják (történelmileg alakult ki), külső (laikus) – belső (jogászi), jog szubkultúra (bűnözők antikultúrája). 120

Jog- és állambölcselet 54.tétel A joghatékonyság mérésének elméleti problémái KÖNIG: törvényhozás értékelése: kettős értelemben használja a.) a célprogram teljesült-e? b.) a társadalommal való kommunikáció sikeres volt-e? 2) KREBS: A hatékonyság ellenőrzésének komponensei: a.) a normacél legfontosabb meghatározása b.) a normacél helyes vagy helytelen megfogalmazása a joghatékonyságot befolyásolja. c.) a normát egy érthetőségi próbának kell alávetni d.) mindenki által érthető és technikailag tökéletes törvény soha nem létezett e.) vizsgálni kell a norma teherbíró képességét is f.) vizsgálni kell, hogy megfelelő jogforrási szinten, más normákkal összhangban történt-e a jogszabály kibocsátása. 3) SNEIDER: Minél hosszabb időintervallumot tűznek ki a hatékonyság mérésére, annál nagyobb lesz a változó életkörülmények, eljárásmódok jelentősége. 4) WOLFGANG ZEH: Négy szövetségi törvényen

keresztül mutatta be, hogy a hatáskutatásnak milyen nehézségei vannak. - a hatékonyság figyelése nem az egyetlen módszer - a parlament sem vonhatja ki magát. Felveti azt az érdekes problémát: - ki az alanya a hatásmegfigyelésnek? - ki az alanya a végrehajtás ellenőrzésének? Körvonalazza a törvényhozáson belüli hatásorientáltság határait is. - komplexitás korlátai: tényszerű korlátok áttekinthetetlenek, - normatív korlátok: hatalommegosztás-kommunális önigazgatás és önkormányzat – alkotmány – alapjogok - törvényhozás integratív céljai 5) KINDERMANN: Időtörvényen keresztüli eredménykontrollal foglalkozik Időtörvény mellett szól: - a határidő arra szorítja a jogalkotót, hogy a tapasztalatokat összegyűjtve gyümölcsöző döntést hozzon a törvény meghosszabbításáról - lehetőséget nyújt arra, hogy a törvényhozó esetleg más lehetőséget válasszon a törvény mellett - jogrend tapasztalatokkal gazdagodhat a

bevezetés óta eltelt időszakról. Időtörvény ellen szól: - parlamenti vitát formálissá teszi - a jogrendszer áttekinthetetlenné válik, a jogalkotás inflációja tovább nő! 6) BEUTEL: (amerikai) Kutatásainak célkitűzése: - a jog által szabályozni kívánt jelenség természetének a vizsgálata - a jogszabályt vagy más módszert, amely képes megoldani vagy szabályozni a társadalmi problémát, határozottan meg kell jelölni. - jogszabálynak a társadalomra gyakorolt hatását kell tanulmányozni és mérni - hasonló problémákra, hasonló jogi megoldást kell alkalmazni - a javasolt új jogi megoldást törvénybe kell iktatni. 121 Jog- és állambölcselet 7) HUGGER: (német) A kísérleti törvényhozás három értelmezést rejt magában: a.) kísérlet a törvényhozással b.) kísérlet a törvényhozásban c.) kísérlet a törvényhozásért KÍSÉRLETI JOGALKOTÁS HÁROM MÓDSZERE: 1. időtörvény: meghatározott ideig hatályos 2.

modellkísérlet: jogi előírás nélkül - önkéntes alapon - meghatározott résztvevőkre 3. tervezet-teszt: tervjáték és a gyakorlati teszt módszere Rendszerelméletből vett kategória párral operál: - funkcionális genetikai oldal: valaminek a funkciója - funkcionális teológiai oldal: funkció valamiért. Itt az irányítás és a szabályozás problematikájáról van szó! Törvénykoncepció komponensei: hatáselemzés - célprojekció - értékorientáció alternatív egybevétés Lehetőségei a jogalkotás és jogérvényesülés vonatkozásában: 1. képes felderíteni a jogérvényesülésben részes szereplők magatartását 2. képes megkönnyíteni a jogi normák alkalmazását és végrehajtását 3. a politikai vitát empirikusan alátámasztott tényállással objektívebbé képes tenni 4. a későbbi törvényértékelés számára képet ad az előzetes teljesítésről Határai: Három fokozat (jogalkotás - jogalkalmazás - jogkövetés)

együttműködése. Joghatás időbeli megfigyelése (egységes kormányzati munkával) Periodikus hatáskontroll és értékelés 8) MADER: (svájci) Kísérleti törvényhozást szűkebb értelemben fogja fel. A határidős jogi szabályozás gyakorlati kipróbálását érti alatta Sajátos jogalkotási forma: - alkotmányjogi - törvényhozás - módszertani - törvénytechnikai aspektusai vannak ÖSSZEFOGLALVA EHRLICH: élő jog kutatási programja: - tudni kell, hogy adott országban a házasságnak és családnak milyen formái fordulnak elő, - milyen szerződéseket kötnek, - milyen végrendeletek jönnek létre, - miként kell ezeket megítélni és valójában hogy történik, ítéleteknek mi a tényleges hatása. BEUTEL: zászlóbontó cikk – minden bírói aktus vagy rendőri intézkedés a jog eredményességét méri le. HORVÁTH BARNA: közlekedési jobbra hajtás lakosság általi elfogadását mérte fel. VISEGRÁDY: joghatékonyság feltárására irányuló

jelentősebb vizsgálatok: jogalkotás, jogalkalmazás és jogtudat síkjában. Joghatékonyság mérésének elméleti problémái: KŐNIG: a tvhozás értékelésének két fogalma – célprogram teljesül-e, - a társadalommal való kommunikáció sikeres volt-e. Hatásértékelés formái: - dokumentációk tartalmi elemei, - empirikus kutatások, - hivatali statisztika. KREBS: hatékonyság ellenőrzésének komponensei: - normacél lehető legpontosabb meghatározása, - normacél helyes vagy helytelen megfogalmazása a joghatékonyságot 122 Jog- és állambölcselet befolyásolja, normát egy érthetőségi próbának kell alávetnie, más normákkal összhangban történt-e a jogszabály kibocsátása. Három lépcsőben vizsgálni: - normák céljának más normacélokkal való összefüggéseinek kiderítése, - nyelvi-tehcnikai vizsgálat, - meg kell változtatni a normaalkotás környezeti feltételeit. SCHNEIDER: minél hosszabb időintervallumot tűznek ki a

hatékonyság vizsgálatára, annál nehezebb lesz a kiváltott hatás mérése. WOLFGANG ZEH: hatáskutatás nehézségei: - parlament szerepe, - a tv nem szövegével, hanem alkalmazása révén hat, - ellenőrzés kiinduló pontja viszont a tv. szövege, tvhozáson belüli hatásorientáltság határai KINDERMANN: a tv Eredménykontrollja folytán határidőhöz kötött. Időtörvény mellett szól: más irányítási eszköz is lehet a tv mellett Ellene szól: parlamenti vitát formálissá teszi, jogrendszer áttekinthetetlenné válik, megingatná az állampolgároknak a jog kontinuitásába vetett bizalmát. BEUTEL: a kísérleti jogtudomány atyja. Kutatás célja: a jog által szabályozni kívánt jelenség természetének vizsgálata, ki képes azt szabályozni, társadalmi hatása, hipotézis felállítása, ha jogszabály nem hatékony, új módszereket kell javasolni, ezt tv-be kell iktatni. HUGGER: kísérleti tvhozás három értelmezést rejt magába: kísérlet a

tvhozással, a tvhozsában, a tvhozásért. Módszere: időtörvény, modellkísérlet, tevezet-teszt. Lehetőségei: képes felderíteni a jogérvényesülésben részes szereplők magatartását, képes megkönnyíteni a jogi normák alkalmazását és végrehajtását, politikai vitát képes objektívebbé tenni. Hatásai: három fokozat együttműködése, joghatási időbeli megfigyelése, periodikus hatáskontroll és értékelés. MADER: határidős jogi szabályozás gyakorlati kipróbálása. Sajátos jogalkotási forma: alkotmányjogi, tvhozás-módszertani, tvtechnikai aspektusai vannak. 124 Jog- és állambölcselet 55.tétel A jogalkotás hatékonyságának mérése SUNSET TÖRVÉNYHOZÁSA: (USA) Nappálya allegóriájára épít: - napkelte: a törvény lehető legpontosabb meghatározása és az előkészítésükről szóló beszámolót tűz ki célul. - napnyugta: egy törvényi szabályozás végét jelenti. A jog hatékonysága csak történetileg

értelmezhető és mérhető: Az eredmények viszonyítási alapját vagy a célt meghatározzuk, ez alapos elméleti munkát és teológiai értelmezést igényel. Három probléma:1. törvényeknek, rendeleteknek általában céljai vannak 2. jogszabályok egy része érdekkiegyensúlyozást is megvalósít 3. léteznek sztendereket megállapító normák (jóhiszeműség, tisztesség) Jogalkotás hatékonyságának vizsgálata: Vizsgálatában tetemes az ún. drink-driving törvények balesetcsökkentő hatását elemző angolszász irodalom. Híres a Donald Campeel és Laurence Ross nevéhez fűződő kísérletek. Összehasonlították Connecticut állam gyorsforgalmi útjainak a halálozási statisztikáját sebességkorlátozási rendelet előtt és után, majd összevetették a tapasztalatokat a szomszédos államokéval. KLAUS ZIEGERT: Német prof. Empirikus vizsgálata a német és az ausztrál jogrendszer egyes ágazatai körében. Eredményei: - A törvényhozás nem érte

el a célját a csődjog területén. - A törvényhozás bizonytalan célt tűzött ki, és nem érte el a munkajog területén. - A törvényhozásnak nem volt célpontja a fogyasztói hiteljog területén. - A törvényhozás jól elérte célját az ausztrál családjogban. A törvényhozás hatékonyságának méréséhez nem elégséges egy empirikus hatáselemzés, mely a törvényhozás előtti és utáni társadalmi adatokat hasonlítja össze, hanem a jogi program, a támogató jogi struktúra és a vonatkozó társadalmi network strukturális analízisére van szükség. ÖSSZEFOGLALVA Története: sok az ittas vezetés tv-ek balesetcsökkentő hatását elemző irodalom. DONALD CAMPBELL és LAURENCE ROSS: Connecticut állam statisztikája sebességkorlátozás előtt és után. SUNSET-törvényhozás: törvényáradat problémája USA-ban Napkelte: tv céljainak lehető legpontosabb meghatározása és előkészítésükről beszámoló, napnyugta: egy tv-i szabályozás

vége. Hat része van: 1 Általános rendelkezések 2 Szövetségi program létrehozása. 3 Sunset átvizsgálása – felülvizsgálati eljárás szabályozása 4 Polgári bizottság a kormány szervezetének és tevékenységének megítélésére intézmény. 5 Napkelte 6 Tv hatásait 5 évenként felül kell vizsgálni. A leírt tvjavaslat két dolgot köt össze: kormányprogramok hatékonyságának növelését, - szenátus a képviselőház és bizottság munkájának célszerűbb alakítását. NÉMETORSZÁGBAN: - a parlament csak a tapasztalatokról kér jelentést, - mennyire sikerült a fogyatékosok beilleszkedésének biztosítása, - parlamenti kérések, hogy a kormány számoljon be bizonyos idő elteltével az új tv-ek alkalmazási tapasztalatairól. 125 Jog- és állambölcselet 56.tétel A bírói jogalkalmazás hatékonyságának mérése I. Egyik módszer: = a megfellebbezett ítéletek számának alakulásából = fellebbviteli bíróság helybenhagyó v.

megváltoztató, hatályon kívül helyező döntéseinek számából von le következtetéseket II. Felsőbíróságok működése hatékonyságának mérésére többféle módszer használandó: a.) közvetlen megfigyelés b) titkos megfigyelés c) szituációk titkos megfigyelése d) kormányzati és magánintézmények dokumentumainak és archívumainak elemzése ® nem költséges és hozzáférhető. e) tömegkommunikációban is figyelemmel elehet kísérni. III. Gazdasági rentabilitással méri a jogalkalmazás eredményességét IV. Az eljárás egyszerűségén, gyorsaságán, olcsóságán, következetességén és alaposságán méri le a hatékonyságot. A magyar igazságszolgáltatással kapcsolatos hatásvizsgálatok eredményei:  bírósági eljárások gyorsítását célzó jogszabályváltozások Be. szóló 1973 évi I törvény módosításáról rendelkező 1995. évi LXI törvén 1995 09 01 lépett hatályba  tárgyaláson kívül kiszabható

jogkövetkezmények. ÖSSZEFOGLALVA Amerikában 50-60-as években mérések. Módszerek: - a megfellebbezett ítéletek, ill a fellebbviteli bíróságok helybenhagyó, megváltoztató v. hatályon kívül helyező döntéseinek számából következtetések levonása, - felsőbíróságok működése hatékonyságára: 1. közvetlen megfigyelés (USA – 3 hónapig fiatalkorúak bíróságának figyelése), 2. titkos megfigyelés (rendőrök, szoc. munkások, iskolai tisztviselők munkájával kapcsolatban), 3 természetes szituációk megfigyelése, 4. kormányzati és magánintézmények dokumentumainak, archívumainak elemzése, 5. speciális az a megközelítés, amely a gazdasági jövedelmezőséggel méri a jogalkalmazás eredményességét. Magyar igazságszolgáltatással kapcsolatos vizsgálatok: - bírósági eljárások gyorsítását célzó jogszabályváltozások. AUSZTRIA: törvények pénzügyi kihatásainak kiszámításához. Várható költség/bevétel:

várhatóan okozott költség/bevétel, - kinek vannak címezve a pénzügyi kihatások, - milyen pénzügyi hatásokat okoz. MAGYARORSZÁG: - elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, - hatásvizsgálat végzése, - jogi és gazdasági szakemberekből álló szakértői testület jogszabály-tervezetek alkalmasságát véleményezi. ZIEGERT: empirikus vizsgálata az osztrák és német jogalkotás hatékonysága tárgyában (német csődjog, munkajog, fogyasztói hiteljog, ausztrál családjog). Tvhozás nem érte el célját a csődjog területén, bizonytalan célt tűzött ki és nem érte el a munkajogban, nem volt célpontja a fogyasztói hiteljog területén, jól elérte célját az ausztrál családjogban. CARBONNIER: szkeptikus a büntetőjog hatékonyságának mérését illetően. Különbséget tesz látszólagos bűnözés (tud róla a rendőrség), bírósági bűnözés (szankcionált bcs.) és reális bűnözés (ténylegesen elkövetett

bcs.) között 126 Jog- és állambölcselet 57.tétel A jogtudat hatékonyságának mérése Jogtudat: mint a jog hatékonyságának 3 fő jogi feltétele, összetevője érvtizedek óta empirikus vizsgálatok tárgya. Első: Vilhelm Aubert ® klasszikus vizsgálata  házi cselédekről szóló 1948. évi norvég törvén társadalmi elfogadottságáról ® kiderült, hogy a jogszabály ismerete nem jár minden esetben a jogszabály követésével is.  Kimutatta: jogszabály után 2 évvel ® hogy a jogszabály rendelkezései nagy mértékben nem realizálódtak.  háztartások fele sértette meg a törvény főbb rendelkezéseit, 10% engedelmeskedett pontosan  nagy különbségek mutatkoztak az életkornak megfelelően  idősebbek hajlottak a jogszabálytól eltérő magatartásra. Helyes, igazságos jog, jogkövetés, igazságtalan jog követéséről vallott nézetek:  Lengyelország - Hollandia - NSZK  Kérdés: igazságtalannak v. helytelennek tartott

jogszabálynak kell-e engedelmeskedni  Igenlő válasz: Lengyelország 45% Hollandia 47% NSZK 66% A vizsgálatok egyik érdekes eredménye volt az, miszerint egyes magatartásokat az emberek túlnyomó része bűncselekménynek tart, holott nem azok, míg másokat nem tart annak, holott azok. Újonnan bevezetett jogszabályok lakosság általi elfogadása:  Horváth Barna: 40-es évek elején Szegeden - Kolozsvárott felmérte az időtájt bevezetett közlekedési "jobbra hajtás" elfogadását.  Szeged: 26 : 62 ® helyeslő : közömbös  Kolozsvár: 60 : 25 Svédország: 60-as évek  1955-ben népszavazás  1962-ben  1964-ben  1965-ben  áttérés előtt 3 nappal már szavazók 83% ellenezte a jobboldali közlekedésre való áttérést. a törvényhozás úgy döntött, hogy bevezetik ® 1967-ben! 35% már helyeselte helyeslők ellenzők egyensúlyba kerültek 46% helyeselte 35% ellenezte. Dániai pornográfiát legalizáló törvény: 1967-ben

a pornográfia ellenes törvények eltörlése előtt a megkérdezettek 46%-a támogatta a liberalizálást, 1968. március 61% 127 Jog- és állambölcselet ÖSSZEFOGLALVA WILHELM AUBERT: házi cselédekről szóló tv. társadalmi elfogadottságáról kiderült, hogy a jogszabály ismerete nem jár annak követésével is. CHICHAGO: felmérés a joghoz való viszony mérésére, jogkövető magatartás felmérése. TYLER: a legitimáció fokának mérése, jogkövetési kötelezettség, jogi hatóságok támogatottság. Tanulságok: - aki a jogi hatóságot legitimnek tekinti, jobban hajlik engedelmességre, - helyes és helytelen kiemelkedő szerepe, egyenes arány a jogkövetési kötelezettség-jogi hatósághoz való hűségben, - az egyéni moralitás jobban befolyásolja az engedelmességet, mint a legitimáció, - rendőrség, bíróság tisztségét megkérdőjelezők magas aránya, - eljárási igazságosság érzésének kulcsszerepe. VISEGRÁDY: egyetemi joghallgatók

jogtudatának felmérése. Kérdőív: demográfiai és szociális jellemzők, szocializációs csatornák szerepe, kialakult attitűdök. Tv-ek ismerete is hat a magatartásra. Pécsi felmérés: - jog nem tudása nem mentesít, források, amelyekből az ismeretek származnak, - jogi témák előfordulása családi környezetben, - tvsértésekről szóló újságcikk ismerete, - hálapénzzel kapcsolatos álláspont, - örökösödési illeték. Megállapítás: meghatározóbb az iskolai szint, mint a nemi hovatartozás, magas a nemválaszolók aránya, tömegkommunikációs eszközök kiemelkedő szerepe. LENGYELORSZÁG, HOLLANDIAK, NSZK: kérdés: igazságtalannak vagy helytelennek tartott jogszabálynak kell-e engedelmeskedni- Egyes magatartásokat az emberek túlnyomó többsége bcs-nek tart, pedig nem azok és fordítva. HORVÁTH BARNA: közlekedési jobbra hajtás elfogadásáról felmérés. 128 Jog- és állambölcselet ÁLLAMBÖLCSELET TÉTELSOR 129 Jog- és

állambölcselet 1. tétel Az ókori kelet államkoncepciói. AZ ÁLLAMRÓL ÉS JOGRÓL VALÓ GONDOLKODÁS KEZDETEI ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS  Az ún. primitív társadalmakban - vagyis a civilizáció és így az állam kialakulását megelőző törzsi-nemzetségi társadalmakban - államról és jogról való gondolkodásról (főleg jog-és állambölcseletről) még nem beszélhetünk mivel sem állam, sem pedig jog nem jött létre.  A korai magaskultúrákra (más terminológia szerint patriarchális társadalmak) az anyagi és szellemi munka megosztása, a civilizáció és ezzel együtt a vallás, az állam és a jog kialakulása volt a jellemző. Ezzel együtt a mágikus világkép mitologikus világképpé alakult.  A mágikus gondolkodás szerint a szertartásokkal mindent közvetlenül befolyásolni lehet.  A mitologikus világkép a mágikushoz hasonlóan antropomorf jellegű, azonban azzal szemben egyrészt világot két részre osztotta: egy kiismerhető,

befolyásolható evilágra és egy kiismerhetetlen, befolyásolhatatlan túlvilágra  másrészt eddig a föltételezett befo1yásolást a mítoszok, vagyis az istenek-születésére, életére, tevékenységére vonatkozó elbeszélések révén magyarázta.  A korai magaskultúrákban a politikára, jogra, államra vonatkozó nézetek a mitológiába beleolvadva jelennek meg, magukon hordozva annak tulajdonságait.  E gondolkodás jellemzője a jelenségek gyakori megszemélyesítése.  Általános jellemző vonás még a kritikai szemlélet hiánya.  E társadalomszemléletből következően a két központi probléma  az adott berendezkedés legitimitása, igazolása  és az eredményes kormányzás, a jó és sikeres uralkodó tulajdonságainak a kérdése. A következőkben a négy legjelentősebb korai civilizáció - a mezopotámiai, az egyiptomi, az indiai és a kínai - államra és jogra vonatkozó nézeteiről szólunk röviden. Ezeknek az itt tárgyalt

sorrendje nemcsak időbeli, hanem logikai sorrendet is kifejez, ami mindenekelőtt a mitológiából való erősebb kiszakadásban, a közvetlenül mitológiai vonások elhalványulásában figyelhető meg. Az első kettő, Mezopotámia és Egyiptom esetében a politika és a jog tulajdonképpen nem emelkedik ki a mitológia köréből. I. Ókor : Állam: minden ókori ország. Cáfolás: primitív társadalmak nem, ott mágikus világkép Inkább csak a korai magas kultúrájú birodalmak köre, evilági és túlvilági élet megkülönböztetése (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Magas kultúrákban jelent meg az állambölcselet. Kialakult a tudományos világkép (mitológikus világkép)  E világi állapot  Túlvilág 130 Jog- és állambölcselet 1. Fokozatok: A. ) MEZOPOTÁMIA: - felfogás teoretikus jellegű, - istenek jelképezik az igazságot és hatalmat, - vallás + politika és állam + papság összeolvad, - királyt isteni eredetűnek tartották, -

államszervezés elenyésző, - az uralkodó vallási jogi ( legfőbb bíró) és hatalmi vezetője is. Az ie. III évezred elején kialakult sumér városállamoktól az ie 539-ben megszűnt újbabilóniai birodalomig több állam, több birodalom létezett. Ezekre általában, de nem minden esetben a teokratikus politikai berendezkedés volt a jellemző.  Ennek az volt a lényege, hogy az uralkodó hatalma isteni jelleget öltött, őt magát vagy istennek vagy isteni származásúnak tekintették.  A vallási hatalom összeolvadt a politikai hatalommal, a papság az államapparátussal.  A király népének katonai, vallási és jogi vezetője volt.  A különböző mezopotámiai kultúrák vallási-politikai gondolkodásának hasonlóságát erősítette az is, hogy a sumér isteneket a Mezopotámiát meghódító akkád-babilóni nép is átvette, és így egy egységes sumér-akkád-babiloni vallás jött létre.  Az állam és a vallás összeolvadásának

megfelelően az uralkodók legitimitását azok isteni eredetével igazolták.  Ezt mutatja többek között az is, hogy a sumer királylista azzal kezdődik, hogy "midőn a királyság alászállt az égből";  Ha azonban egy trónbitorlónak sikerült megszereznie a hatalmat, elfogadták, hogy személyes istene megnyerte az egész nép istenének jóindulatát, és a ténylegesen a földön bekövetkezett események a Pantheon átrendezéséhez vezettek.  A király az istenek kegyeltje volt, de kötelességekkel is tartozott irántuk és nyája iránt.  Legelső kötelessége volt az ország vagy a város istenének szolgálata.  Babilonban még szigorúbbak voltak a király vallási kötelezettségei.  A királynak mint legfőbb bírónak a szerepét is vallási okokkal indokolták: Samasnak, a napistennek, aki mindent látó szemével az igazság istene is volt, földi képviselőjeként ítélkezett, de egyben felelősséggel is tartozott neki. A1.)

SUMÉROK       Innen számolják az államot ( 5000 éves) Kereket találták fel Az állam vezetői a királyok, a papok közül kerültek ki Az állami élet központja a templom volt Hammurabi: Isten király ( törvénykönyv) Király pozíciója kiemelkedik a lakosság köréből o Kötelessége a királynak:  Az ország illetve az Istenek szolgálata  Addig nem lehettt király, amig meg nem érintette „MARGUM” Isten kezét. 131 Jog- és állambölcselet B.) EGYIPTOM: - - teoretikus jellegű gondolkodás, ilyen berendezkedés jellemezte fáraók uralkodtak, (akik eleinte ISTENEK voltak  NAP ISTEN) uralkodója földi uralkodó, aki istenként uralkodott, teljhatalommal rendelkezett, istenkirályság, új élet az új uralkodóval, Isteneket isten államba sorolták be. ( Rendszrezték egy panteonba) megjelenik a technikai jellegű politikai gondolkodás, kialakul a katonai arisztokrácia, papság nagy szerepe, piramis-elmélet új

megközelítésben: nem rabszolgák, hanem gazdag parasztok építették a piramisokat. Politikai események miatt THÉBÁBAN a főpapok átvették az állam irányítását,  Itt nem igazi Istenek a FÁRAÓK, hanem egy „KIS ISTEN” lett. Fáraók halála: o Fontos esemény volt, mivel ha uj fáraó lett, azonnal megkezdték a piramis építését o Uj Isten lett az uj fáraóval.  Az egyiptomi politikai jogi gondolkodás is teokratikus jellegű volt.  Egyiptomban igen korán létrejött a vallás tudományos igényű rendszerezése, a teológia. Az istenek kaotikus halmaza ezzel egységes eszmei rendszerré alakult  A "hatalomhordozó lények" voltaképpen ekkor váltak emberszerű istenekké. Ezeket az isteneket ugyancsak a szervezett állam földi valóságának megfelelően bizonyos fokig egységes "istenállamba", Pantheonba foglalták, és bizonyos rangsorokat és kapcsolatokat is állapítottak meg közöttük. Az egyes tartományok

székhelyeinek istenei az egész tartomány főistenei lettek.  Az egyiptomi vallási-politikai gondolkodásban a fáraót istennek tartották, aki legfőbb pap, legfőbb vezér és legfőbb bíró is egyben.  A fáraó valóságos földönjáró "immanens" isten, ő a "nagy isten", minden földi jelenség ura és irányítója, és megbízásából és képviseletében eljáró papok közvetítésével életében kizárólag ő tartja fönn a földi és isteni, égi világ kapcsolatát. Trónra lépése egyenrangú esemény a világ újrateremtésével.  Az óbirodalom végén új elmélet alakult ki, amely a korábbiaknál erősebben hangsúlyozta a király és az isten különbségét.  A fáraókat Ré fiának kezdték nevezni: még istentől való, isteni, de a legnagyobb istennél kisebb, már nem "igazi" isten. Ez a fölfogás hatásában az "isten kegyelméből való királyság" fikciójaként évezredekkel élte túl az

egyiptomi államot.  Ez jelezte, hogy a királyi hatalommal alapvető érdekeikben szövetséges, ám ugyanakkor vetélytársként is föllépő új társadalmi erők is megjelentek: az önállósuló papság és a világi katonai arisztokrácia.  A vallás és a politika szoros összefonódását mutatja az is, hogy az ókori Egyiptom legjelentősebb politikai reformkísérlete egyben vallási jellegű is volt. A régi arisztokráciával szembenálló feltörekvő rétegek érdekeit kifejező IV. Amenhotep fáraó, önmaga választotta nevén Echnaton (kb. ie 1360-1340) nemcsak a régi arisztokrácia uralmát próbálta megdönteni, hanem a thébai papok és a régi istenek uralmát is, ezért Ámonnal szemben egy új és újszerű, kizárólagosságra törekvő, tendenciájában monoteista isten, Áton tiszteletét teremtette meg. 132 Jog- és állambölcselet C.) INDIA: (NUBIA) - A vallás szerepe domináns volt, de nem lehet egységes vallásról beszélni, mivel ketté

vált C1. Heterodox ÁLLAMBÖLCSELET C2. ORTODOX C2.Ortodox:     A HINDU vallás uralma állt Kaszt rendszert szenteítette Hitt a lélekvándorlásban brahmanista valláshoz kötődik, amely az isteneket elismeri, miközben elismeri a kasztrendszert is. b. /Alapelvek a HINDU vallásban      Akkor működik, ha mindenki a helyén van DHARMA= szabadság, amit mindenkinek be kellett tartani Vallás lényege: kozmikus rend uralkodik, mindenkinek adott helye van, nem lehet kilépni. Minden embernek van dharmája, és büntetik a dandával. Ha a király zsarnokká válik, annak is kell engedelmeskedni. Feltétlen engedelmesség az alatvaló részéről az uralkodó irányába o INDOKA: Azért mert az uralkodó felosztja a társadalom rendjét o Probléma: kell-e engedelmeskedni a zsarnok uralkodónak? o NÉZETEK:  Igen kell akkor is engedelmeskedni, ha az uralkodó zsarnok  A birodalmat hagyja el az akinek nem tetszik a rendszer  Le kell váltani az

uralkodót ha zsarnok lesz  Meg kell ölni b./ KASZT RENDSZER :  Az emberiség közös őse a: PURUSA  Az egyes csoportok a PURUSÁNAK A testéből keletkeztek. I. szájából a papság, II. két karjából a harcosok és fejedelmek, Társadalmi III. combjából a munkások, dolgozók kaszt rendszer IV. lábszárából az érintetlenek. 133 Jog- és állambölcselet    Családfő Testvérek ( fiúgyerekek) Feleség ( leánygyermekek) Családon belüli kaszt rendszer c./ KORMÁNYZÁS ( Hindu szerzők szerint) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Király Miniszterek Közösség Főváros Kincstár Hadsereg Szövetségesek ÁLLAMSZERVEK Az uralkodónak meg kellett győzni a népet, hogy döntése helyes, ez történhetett :    Megvesztegetés Intrika Erőszak alkalmazása Módszerek a meggyőzésre A királynak bármikor joga van az erőszak alkalmazására ! HINDUK leírták, milyen a JÓ URALKODÓ képét: Milyen legyen a jó uralkodó

(király-tükör)? a. összehangolja a nép munkáját, védje meg népét, b. legyen igazságos, c. bölcs ( Hallgat a bölcsek tanácsára és éberen figyel) C1. HETERODOX IRODALOM – – – – –  Heterodox: vallási tengelyében a buddhizmus áll. Egy embert imád, Buddha egy gazdag királyi herceg volt. Budhamegvilágosodott Nem ismeri el a kasztrendszert. Más az államkoncepciója: 1. Beletörődnek a világ dolgaiba, törvényeket ember is alkothatja, nem az ISTENEK 2. Törvényeket meg lehet változtatni 3. A szerződés elmélet kérdése az uralkodó hatalma a néptől ered ( először mondták ki) Nem teokratikus jellegű: a korábban tárgyalt felfogásoknál jóval differenciáltabb, és noha vallásos alapokon áll, részben már kifejezetten világi jellegű, sőt technikai jellegű elemeket tartalmaz; 134 Jog- és állambölcselet  Ennek az elképzelésrendszernek a kiindulópontja, hogy a világmindenséget egy változatlan kozmikus rend

jellemzi, amelyet az isteni értelmet megjelenítő törvényszerűségek működése hozott létre. E törvények nem Isten alkotásai: a törvények maguk az Isten.  Differenciált gondolkodás: pl. a politikai és jogi gondolkodás elkülönülése a vallásin belül.  Elvontabb fogalmak: Az emberi társadalom a világmindenség szerves része. Akkor van benne rend, ha minden ember a maga helyét foglalja el és teljesíti az ennek a helynek megfelelő dharmát. (A dharma az, ami a helyes, tág értelemben vett "kötelesség")  Büntetéssel biztosított kötelezettség rendszere: Annak érdekében, hogy az ember megmaradjon az egyenes úton, dandára, kényszerítésre, büntetésre van szükség. Egy területi alapon szervezett közösség kormányzása gyakorlatilag a dharmát betartó dandából áll.  Alapvetően leíró és didaktikus jellegű, hiányzik belőle az elemző elméleti és elvont érdeklődés;  Hiányzik belőle a kritikai él;  Az

embereket társadalmi csoportok tagjaiként kezeli, ezért inkább kötelességekről beszél, mint jogokról  A hindu ismeretelméletnek köszönhetően a politikai filozófia is az igazság pluralitását vallja; a korábban tárgyalt fölfogásokhoz képest elmozdulás tapasztalható az elvont fogalmakkal való megközelítés irányába. D.) KÍNA: Közel 100 iskola alakult ki ie. 6 –3 század  A jogi és a politikai gondolkodás változása: A Csou-dinasztiának az úgynevezett "hadakozó fejedelemségekre" való szétesésétől (ie. 480) és az etnikai Kínának mindmáig magját alkotó területek Csin-dinasztia általi egyesítéséig (ie. 221) terjedő időszak a kormányzásról folyó elméleti gondolkodás jelentős fölvirágzását hozta.  Differenciáltság: Ez volt a "száz iskola" periódusa. A kínai politikai gondolkodás tehát más ókori keleti fölfogásoknál jóval differenciáltabb volt. A konfucianizmus, a taoizmus és a

legizmus voltak a legjelentősebbek, közülük az első kettő kapcsolódott a vallásos tradíciókhoz. A legelső filozófiai jellegű írásokban megjelenik az örök törvény, a tao. (Eredeti jelentése út, pl. a csillagok útja az égen; később a szó sokféle jelentést kapott, többek között mint igaz út, erény, erkölcs, tanítás törvény.) A későbbiekben a tan értelmezését illetően eltért a konfucianizmus és a taoizmus fölfogása. három nagy irányzat. 1. Konfucianizmus: A KONFUCIANIZMUS: ERKÖLCSILEG MEGALAPOZOTT ÉS KORLÁTOZOTT HATALOM (IE. 6-5 SZ) Megalapítója Konfuciusz ie. 551--479 között élt, az első politikai gondolkodók közé tartozott  Az ő értelmezésében a Tao mindenekelőtt a hagyományos, patriarchális erkölcsi rendet jelenti. Az igazságosságnak az felel meg, ha "a nemes ember vágyai sohasem lépnek túl a társadalomban elfoglalt helyén". 135 Jog- és állambölcselet  jog pejoratív megítélése: a

jog a „szükséges rossz.” – tisztességes ember nem folyamodik bírósághoz.  A konfucinánus állameszmény: patriarchális családok állammá szervezett hálózata.  A közszervezeteket s magát az államot is a család modelljének alapján fogták föl, és ezek tartózkodtak attól, hogy a családnak fönntartott területen beavatkozzanak, az ott keletkezett kisebb konfliktusokat a családon belül intézték el. A patriarchális rendszerből kifolyólag: a kölcsönös kapcsolatok fontosságát öt relációban emeli ki: uralkodó - alattvaló; férj - feleség; apa - fiú; fiatalabb testvér – idősebb testvér; fiatalabb barát – idősebb barát. Mind az öt viszony hierarchikus, az utóbbi felsőbbségét jelenti.    erkölcsnek óriási a szerepe. A hatalmat erkölcsileg korlátozni kell A jó uralkodónak méltányosan ( erkölcsösség) kell uralkodni, a nép is olyan lesz Azt a hatalmat könnyebb megtartani, elismernek, mint amit

ráerőszakolnak !  Az eredményes kormányzáshoz kell: - elég nagy hadsereg, - elég kenyér - és a népben elég nagy hit. amit erkölcsileg KONFUCIUS A hadsereg és kenyér nélkül lehet kormányozni, a nép hite nélkül nem ! Legjobban a hit. Közigazgatási tisztviselők legyenek nemes lelkű, művelt emberek, a tanácsadóknak is erkölcsösnek „nemes” embereknek kell lennie. MANDARIN ELMÉLET : KONFUCIUS A közhivatalnokoknak, ahhoz, hogy betöltsék a feladataikat 2 feltétele van:   Hivatalnok irodalmilag művelt A hagyományokat kiválóan ismerje A Nép engedelmességének kérdése: „A HATALOM, OLYAN MINT A SZÉL, A NÉP PEDIG, OLYAN MINT A FŰ, ÉS HA FÚJ A SZÉL A FŰNEK MEG KELL HAJOLNI” Az államot a családok alkotják az állam úgy néz ki, mint egy család.  Mindenkinek be kell tartani a kötelességét  Barátok is hierarchikus rendszert alkotnak ( idősebbeknek a fiatalok engedelmeskednek) A ZSARNOK URALKODÓNAK nem kell

engedelmeskedni !!!! 136 Jog- és állambölcselet 2. TAOIZMUS: Több évezredes, LAO CE ejtsd: Lao Cse atyja a taoizmusnak A TAOIZMUS: HATALOM HELYETT SZERETET (I. E 4-3 SZ LAO-CE) Alapvető könyve a Lao-ce (jelentése öreg mester), s ezt később a mű szerzőjeként kezdték értékelni.  Nem-cselekvés koncepció: A jogszabályok magukkal hozzák a saját megsértésüket, és így csalódásokat, bánatokat nyugtalanságokat okoznak a társadalomban, tehát az uralkodónak nem szabad beavatkoznia a nép ügyeibe.  A Tao itt a természeti világrend törvénye, melyen ember nem változtathat, ezért hirdet passzivitást.  A cselekvéstől való tartózkodás a politikában is a legfőbb bölcsesség. A taoizmus élesen bírálja a kormányt, az udvart, az adókat és a háborúkat,. s egy olyan ősi állapothoz szeretne visszatérni, amelyben "birtokoljanak bár hajókat és kocsikat, senki se szálljon azokra, birtokoljanak bár páncélokat és fegyvereket,

senki se vegye elő azokat". A taoizmus végül Kínában népi vallássá alakult.  Állam és hatalomellenes felfogás: Az emberi kapcsolatokat a hatalom helyett a szeretetre kell alapozni."         Bölcs emberben gondolkodik, aki csak szemlélődik Hatalom helyett szeretet Az emberek szeretetén alapszik Az állam beavatkozását nem ismeri el az emberek életébe. lényege a szeretet, passzív szemlélődés. Állam társadalomban való beavatkozását nem ismerik el. Nincs szükség kormányzásra, ahol sok a tv., ott sok a bűnözés Az emberek, azért éheznek, mert sok adót követel az uralkodó 3. LEGIZMUS ( LEGISTÁK): - rövid ideig AZ ÚN. LEGISTÁK: REND ÉS HATALOM TÖRVÉNY ÁLTAL Mind Konfucius, mind Lao-ce fölfogásának közös vonása, hogy a jogot alárendelik a hagyománynak és az erkölcsnek vagy egyszerűen elutasítják, Tehát a jognak nem tulajdonítanak jelentőséget, helyette vagy az érzelmeknek, megértésnek

vagy az erkölcsi normáknak a szerepét hangsúlyozták.  Az ún. harcoló királyságok idejében jutott jelentős befolyáshoz a legisták más néven törvénytudók iskolája vagy "a módszer iskolája", amikor is Cseng király magáévá tette felfogásukat.  Az nem egyetlen gondolkodó írásaiból alakult ki, hanem különböző elemek elegye, amelyeknek az utolsó legista teoretikus, Han Fej-ce (kb. ie 280-223) adott egységes filozófiai megfogalmazást.  A jog jelentőségének hangsúlyozása: A kiváló emberek által való kormányzás helyett sokkal inkább törvényekkel való kormányzás szükségességét szorgalmazta, az állandó törvények szükségességét, amelyeket a hivatalnokoknak ismerniük kell, s amelyeknek az egyének kérlelhetetlenül alá vannak vetve, 137 Jog- és állambölcselet  A legisták a fejlődő árugazdálkodás hatására egységes jogrendszert és kodifikált jogot követeltek, célszerű közigazgatással

és erős központi hatalommal.  A rend biztosítója a jogszabály. A jogszabály viszont csak akkor jó, ha különböző eszményeket fejez ki, így kifejezi az igazságosság eszméjét, a büntetés illetve a jutalmazás eszményét. Ebből következik, hogy az állam az uralkodó személyes képességeitől függetlenül is tud működni, hiszen a jogszabály az általa biztosított eszmények révén megfelelően működtetni képes az államot.  A jogi norma szerkezetének kérdése, szankciók fajtái: Ez a doktrína részletesen elemezte a jogi normákat, logikai sajátosságaik, szerkezetük szempontjából. Így például kimunkálta a jog normativitásának, absztraktságának problémáit, valamint elemezte a jogi szankciók jellegzetességeit. Han-fej a központi hatalom híve volt, és abból indult ki, hogy a büntetés a legfőbb biztosítéka a megfelelő viselkedésnek. A  Az uralkodó szava legyen a törvény, azonban az állam igazgatásának olyan

rendezettnek, kiszámíthatónak és egyéni szeszélytől mentesnek kell lennie, amennyire ez csak lehetséges  a hatalmat csak törvényekkel lehet gyakorolni,  jó törvényekre van szükség, nem jó uralkodóra az uralkodó szerepe háttérbe szorul.  HAN-FEJ CE (ejtsd: Han Fej Cse) o Kodifikálni kell o Szokásjogot felszámolni o Egységes jogrndszer o Törvényekkel kormányozni o Központi erős hatalom 138 Jog- és állambölcselet o Két nyél elmélet: uralkodónak két bot van a kezében,    egyik a büntetés botja, másikkal simogat, a jutalmazási bot. Nincsenek örök törvények. Az uralkodó lehet személyes a törvények nem, így garanciát jelentenek. Napjainkban : NEO KONFUCIANIZMUS van irányzatként Kínában!!! E.)GÖRÖGÖK: AZ ANTIK GÖRÖG POLITIKAI ÉS JOGI GONDOLKODÁS SAJÁTOSSÁGAI A jog- és állambölcselet kezdeteiről vagy elemeiről az antikvitásban, a görögöknél beszélhetünk először.  Ennek - a korábbi

civilizációktól elkülönítő - sajátosságaiként a probléma-megközelítés és ábrázolásmód evilági magyarázatokban kifejeződő szekularizálódását, és a hatalomgyakorlás közvetlen, mondhatni mindennapi jellegű problémáitól való mind gyakoribb, mind nagyobb területen jelentkező és mind erőteljesebb elvonatkoztatást emelhetjük ki. A görög politikai jogi gondolkodást meghatározó és egymással szoros kölcsönhatásban lévő tényezők köréből három mozzanatot célszerű kiemelnünk:  A társadalmi-politikai berendezkedés alapját a poliszra jellemző kettős földtulajdon képezte. Ennek révén a közösség minden tagja társtulajdonos volt, s ez a közügyek felelős intézésére ösztönzött. A görögöknél végbement az egyén és a közösség bizonyos fokú elkülönülése, s ez lehetővé tette, hogy a "köz" reflexió tárgyává váljék, ami azután a görög demokrácia körülményei között a nyilvános

okoskodás és vitatkozás formájában is megvalósult – a nyilvános vitatkozás szükségessége.  A görög civilizáción belül különböző jellegű poliszok jöttek létre, ami önmagában kínálta föl az össze-hasonlítás lehetőségét. Magától értetődően vetődött föl az értékelés, a melyik a jobb állam kérdése.  Ez egy további dolgot is felvet: az állam megváltoztatható – azaz az absztrakció igénye.  A görög politikai gondolkodás idejét a kis autonóm városállamok, a poliszok léte szabta meg. A politikáról való gondolkodás a születő városállammal kezdődött és halálával véget ért.  Az antik görögség világképe alapvetően mitologikus.  A görögöknél az osztálytagozódás nem olyan éles, mint a keleti társadalmakban: a testi erő és ügyesség teremti az uralkodókat. A korai időszak rendje még a rátermettség demokráciáján alapszik.  Ellentétben a despotikus birodalmakkal, a görögségnél

nem alakult ki papi rend, papi uralom. Egységes államvallást sem alakítottak ki, csupán megőrizték és továbbfejlesztették az ősi szertartásokat, amelyek a természetvallás szokásos járulékai. Mindezek megkönnyítették a mitologikus világkép fölbomlását (a döntő szerepet persze az életviszonyok átalakulása játszotta). 139 Jog- és állambölcselet  Amíg az ázsiai patriarchális társadalmakban a mitologikus gondolkodás rögződött vagy legalábbis csak lassan változott, a görög gondolkodás egyes területei mind inkább szekularizálódtak.  A szellemi tevékenység elkülönülésének a formája az előbb említett két tényezővel szorosan összekapcsolódott.  Papi rend hiányában a társadalmi újratermeléshez szükséges, mind jobban kibontakozó és elkülönülő szellemi tevékenység nem vált kaszt- vagy rendi jellegűvé és egyre inkább profanizálódott illetve az új ismeretek már eleve nem voltak szakrális

jellegűek.  A görögöknél alakult ki először a viszonylag szekularizált filozófiai és tudományos gondolkodás: a tudományosság irányába fejlődő emberi megismerés egyik mozgatórúgója, az öncélú kíváncsiság és az abból fakadó spekulatív gondolkodás így elsődlegesen nem a teológia, hanem a filozófia felé fordult. Ennek a szellemi tevékenységnek a hordozója a művelt és vagyonos - tehát kellő szabadidővel rendelkező - poliszpolgárság volt: a politikai és jogi gondolkodás már nem kizárólagosan sőt nem is elsődlegesen a hatalom gyakorlóinak, hanem a polisz polgárainak, azok különböző rétegeinek a szemszögéből közelítette meg a politika és a jog jelenségeit.  Az előzőekben kiemelt sajátosságok fokozatosan, egy fejlődési folyamat során alakultak ki  pl. a görög politikai jogi gondolkodás kezdeteire még a vallásos szemlélet, a mitologikus és antropomorf megközelítés nyomta rá a bélyegét. A mitikus

gondolkodás fokozatosan háttérbe szorul, de különösen a Szókratész előtti filozófusoknál, sőt még Platónnál is sok helyen megjelenik.  Másrészt elkülönült államelméletről, jogbölcseletről vagy politikatudományról még nem beszélhetünk, mert ezeknek a kérdéseknek a tárgyalására az etikát és a politikát magába foglaló filozófiában került sor.  Abban többé-kevésbé egyetértettek, hogy az emberek nem egyenlőek, tehát a társadalomban szükség van hierarchiára;  Hiányzott a törvény uralmának elméleti igazolása vagy szentesítése. Mind a törvény tartalma, mind az eljárás már a kora klasszikus periódusban szekularizálódott. 2. A MITOLOGIKUS KEZDETEK HOMÉROSZ Fölfogása szerint Themisz istennő alakjában jelenik meg a jog.  Themisz (Uranosz és Gaia lánya és Zeusz felesége) hívja össze az istenek gyűlését, védi az Olimposz rendjét.  Egyben Zeusz jogi tanácsadója, ezért azokat az utasításokat,

útmutatásokat, amelyeket Zeusz a királyoknak ad, themisztesz-nek hívják, illetve a themisz kifejezéssel illetik, ha egy magatartás megfelel a jognak. A jog itt az erkölcsöt és a szokásokat is magában foglalja. HESZIODOSZ (VII. SZ VÉGE) Szintén ismeri Themisz istennőt, de a főszereplő nála Diké, Themisz és Zeusz lánya, aki a jogot az Olimposzról a földre hozza, az emberek között kihirdeti és védi. Hesziodosz bevezeti a nomos terminust is, amin a Zeusz által védett világrendet érti, amely kétfelé ágazik mint az értelmetlen és mint az értelmes természet rendje 140 Jog- és állambölcselet  A jogban való lét az embernek megfelelő lét, a közösség csak akkor virágzik, ha Diké uralkodik. Ezzel szemben az államot viszály és polgárháború pusztítja, ha Dikét figyelmen kívül hagyják.  Hesziodosz jogfilozófiai elveit a következőkben foglalhatjuk össze:  1. A világot törvények uralják, amelyeket az istenség véd  2.

Az egész természet nem ugyanannak a törvénynek van alávetve, más törvények vonatkoznak az értelmes természetű emberekre és mások az értelmetlen világra.  3. A Diké nomosza szerinti élet megfelel az ember lényegének  4. A jogban való létezés az ember lényegéhez tartozik, mint a térben való létezés az anyagéhoz.  5. A jogalkotás és jogszolgáltatás nem puszta akarati aktus, ennek során Diké fényénél keresik a megoldandó ügyre vonatkozó jogot.  6. Nem minden jog, ami jogi formában jelenik meg SZOLON (640 K.-558) Felfogása Hesziodosz jogbölcseletének kiegészítése: Diké nővére Eunomia, a kiegyensúlyozott rend istennője. Azt a fölismerést személyesíti meg, hogy a társadalomban a politikai erők egyensúlyára van szükség, tehát az állam csak akkor virágozhat, ha a társadalmi erők megfelelő egyensúlya áll fönn benne. 3. A TERMÉSZETFILOZÓFIA JOGSZEMLÉLETE A görög filozófia a lét nagy kérdéseire nem a

mitológiában, hanem a természetben keresi a válaszait. Keletkezés, létezés, elmúlás - ezek a bölcselet alapkérdései  A maga módján a mitológia is választ ad ezekre a kérdésekre, megoldja például a világ teremtését az ősköddel vagy az egymás között hadakozó istenóriásokkal.  A görögöknél jelentős szellemi fordulat következett be, amelyet „a mítosztól a logosz felé” kifejezéssel szoktak jellemezni. Ekkor jelentkeztek azok a jón bölcselők, akik a mítoszt vallásnak vagy regének ugyan elfogadták, de létmagyarázatnak nem, helyette a természethez fordultak válaszért.  Antropomorf istenekkel történő magyarázat helyett természeti, racionális elveket keresnek, amelyekkel a világ rendjét és az ember helyét értelmezni lehet. Ezen törekvésük során a jogot is a kozmikus rend részének, mozzanatának tekintették.  Anaximandrosz (610 k. - 547) szerint a Diké a világmindenség egészének törvénye, amelyik

összekapcsolja a jogsértést és a büntetést. Ezzel a tételével a jogsértés és a büntetés fogalmát a természeti jelenségek körére is kiterjeszti.  Pithagorasz (580 k. - S00) a hanglétra intervallumai és a húrok számviszonyai közötti összefüggésből kiindulva úgy vélte, hogy az egész valóság lényege a számokban áll. Ezek alakítják a kozmosz rendjét, annak harmóniáját. A harmónia gondolata meghatározó az etikában is, az erényeknek is meghatározott számok felelnek meg. Állami jog és kozmikus igazságosság különbözik ugyan, de a kettő között harmónia van.  Demokritosznál (460-370) az előző filozófusokhoz hasonlóan a természet, a kozmosz és az emberi szféra elemzése egységet alkot, amit az atomelmélet alapoz meg. Az atomok meghatározott kombinációja teremt harmóniát a világban és a lélekben, az államban és a politikai életben ez a törvény és a büntetés révén következik be. A törvények szigorú

betartását követeli meg minden polgártól. Az állam ügyeinek helyes intézése mindennél fontosabb, mivel "a jól kormányzott állam a legnagyobb mentsvár. - államelméleti, politikaelméleti gondolkodás kialakulása. 141 Jog- és állambölcselet - Egyénnek a közösségtől való bizonyos fokú elkülönülése, megjelennek az egyének, aki vezető tisztségeket töltenek be és kötődnek a közösséghez, poliszok közösségek, egyének a közösségből már kiváltak, speciális nézeteket vallanak, össze tudták hasonlítani a különböző poliszokat stb. 142 Jog- és állambölcselet 2. tétel Platón tanítása az államformákról. Görög kultúrák: Ókori állambölcseleti gondolkodás csúcspontja , Platon és Arisztotelész. Jellemzői: ( sajátosságai a görög gondolkodásnak) 2. Föld közeli elméletek születtek ( Kínában, Mezopotámiában az uralkodók távol voltak a néptől, a Görögöknél közvetlen kapcsolat volt a

néppel.) 3. Nem alakult ki egy papi kaszt 4. Poliszok jöttek létre (Athén, Spárta) Poliszok összehasonlításának a lehetősége I SOFISTÁK: ( Bölcselkedők, a nép között járva, vitákat folytattak a kérdésekben) A.) PHOTAGORAS ( vezéralak) „MINDEN DOLOG MÉRTÉKE AZ EMBER”  Konoly demokratikus felfogás  Humanista  A törvényeket a nép által kell megkeresni B.) SOKRATES ( „ókori hippi”)       Vitázott a néppel Platon a tanítványa volt, ő írta le gondolatait Emberbaráti filozófus Az állam vezetése politikai bölcsességet kíván, nem lehet tanulni Vezetőket bölcs férfiakból tudta elképzelni Gyűlölte a demokráciát, mert  A demokráciában hiányzik a szakértelem  A népgyűlésen több döntést kell hozni, ez nem biztos, hogy tökéletes  A demokráciában a vezetőket választják, függnek a népszerűségtől Ezért perbe fogták, azt hitték megijed és elmenekül, de nem  ezért halálra

ítélték!!! „AKKOR IS TISZTELNI KELL A TÖRVÉNYT HA IGAZSÁGTALAN !” 143 Jog- és állambölcselet C.) PLATON ( Eredeti neve: Arisztoklesz)        Platus  szélesvállú, kisportolt Politikusnak készült Állambölcselő Nem rokonszenvezett a demokráciával Zsarnoksággal szimpatizált Szókratész tanítványa. Szicíliai Szürakúzába ment háromszor, hogy a zsarnokságot megnézze, mert szerinte az a legjobb, de rájött, hogy az a legrosszabb. 1. DINESSZOSZ zsarnok halálra ítélte 2. DINESSZOSZ zsarnok rabszolgálnak adta el 3. DINESSZOSZ zsarnok halálra ítélte  Alapított egy iskolát ( ACADÉMIA) o Minden irata megmaradt o Szokratesz védőbeszéde o 13 levelet hagyott meg  PLATON PÁLYÁJA FILOZÓFIÁJA:  Legfontosabb az ideatan (barlanghasonlat)  Idealista pluralizmus jellemzi, ami később a kereszténységnek kedvez  Felfogása nem állandó, fejlődést mutat  A tökéletes államot, megvalósítható jó

államot próbálja felvázolni  Ő teremtette meg a dialógust, mint műfajt. 144 Jog- és állambölcselet II. Pályakezdő ideális államot keresi, a legtökéletesebb államot keresi KORSZAK ÁLLAMOK Fő műve: AZ ÁLLAM - pedagógiai, pszichológiai , művészeti kérdések is vannak benne - Szokratész a dialógus egyik résztvevője - Beszélgetés: az igazságosság téma - Miből épül fel az igazságos állam  Vezetők  Katonák  Dolgozók ( kézművesek) - Hogyan működik az ideális állam , a viszonyok nem változnak - Ha változnak a viszonyok  elfojtott, korcs állam a filozófusok kezéből kicsúszik a hatalom - TIMOKRÁCIA ( Harcosok uralma) - OLIGARCHIA ( gazdagok, Vagyonosok hatalma) - DEMOKRÁCIA (Mindenki kezében van a hatalom) - ZSARNOKSÁG (Félelem működik) - Vagyon, nő és egyermek közös tulajdonban van - Királyság is lehet jó államforma, ha a király bölcs ember III. Érett Platon A legtökéletesebb államot nem találja,

nincs ilyen, a második legtökéletesebb államot keresi. Már csak a relatíve legjobb államot keresi Fő MŰVE: AZ ÁLLAMFÉRFI - 2, útja után - a 2. legjobb államot kereste , azt amelyikben a törvények uralma érvényesül - Ha nem sikerül megvalósítani a filozófusok vezette államot, akkor a tv-ek uralmára építsenek. - Ha nem sikerül a bölcsek uralma, akkor tv-ek kormányozzanak. - Államformák: o egyeduralom, o kevesek uralma, o tömegek uralma. 145 Jog- és állambölcselet IV. Öregkori Platon A törvényekre és a jogra helyezi a hangsúlyt. jogállamisággal foglalkozik. A törvények című műve. - - Ebben nem szerepel Szokratesz Föld közeli államban gondolkodik Agrár államot képzel el, amely önellátó, a jog ellenőriz mindent 5040 földműves kezében van a hatalom  tanácsot választanak a nő és gyermek közösség eltűnik, kiegyenlitett vagyoni viszonyok uralkodnak a nevelést előirja minden alattvaló számára a szabadidő

eltöltését is korlátozza, közösen kell eltölteni Törvényállam:  tv-ek uralkodnak,  követni kell, mert mindenki javát, érdekét szolgálják,  agrárállam földtulajdonosokkal és családtagjaikkal, mindenki nevelésben részesülnek, minimális szabadidő,  halál, aki az államvallást megszegi. Államforma: vegyes, vagyis monarchia+demokrácia). 146 Jog- és állambölcselet 3. tétel Arisztotelész állambölcselete. ARISZTOTELÉSZ Kr.e 384-322 ÉLETE:  Apja a makedón király orvosa volt.  Tagja volt Platón Akadémiájának, majd Nagy Sándor nevelője.  335-ben megalapítja saját filozófiai iskoláját. MŰVEI: Nikomakhoszi etika Athéni állam Politika (ez a fő műve) FILOZÓFIÁJA: Az etika összekapcsolódik a politikával. Politika a polisz, a városállam egészével foglalkozó tudomány. A politika a közösségnek, az etika az egyén számára írja elő a teendőket. Minden létező: az anyag és a forma egyesüléséből jött

létre. - Előkelő családból származik - Nagyapja Nagy Sándor nagyapjának volt az orvosa - Fiatalon Platont hallgat - Korán összekülönbözte - Nagy Sándor nevelője volt Arisztotelész - Megvádolják, hogy nem tiszteli az ISTENEKET száműzték, katonák megölték, miközben köröket rajzolt „NE ZAVARD A KÖREIMET !!!” - 170 műve ismert, amiből 30 maradt meg 2000 oldalon Platón tanítványa. A. / Főműve: A politika ( Átfogó társadalom tudomány) - Föld közeli tudós ember Az állam a polisszal volt azonos Család az állam alapsejtje Családoktelepüléssé gyűlnek össze  ÁLLAM - KÖZJÓ fogalmat először használta   Jó államformák, melyek a közjót szolgálják Rosszak, amik nem a közjót szolgálják B. / Tétele:  az ember közösségi lény ( ZOO POLITIC), poliszokban él  Magántulajdont helyesli, amit Platón nem ismer el. sokszínű lesz a társadalom  Szélsőségektől tartózkodj  Az arany középutak

eszméje.  Nevelést fontosnak tartja  Születésszabályozást követel a túlnépesedés miatt  158 polisznak ismerte az alkotmányát 147 Jog- és állambölcselet C./ Államok csoportosítása: a.) Jó Államformák  monarchia, de ha a király saját érdekeit követi, megöli az ellenszegülőket, akkor zsarnokság,  arisztokrácia, de ha egy szűk vagyonos réteg kaparintja meg a hatalmat, akkor oligarchia,  politeia, elfajult változata a demokrácia. Utóbbi tartja a legjobban Középosztály uralkodik, akinek tudása vagyona van. b.) Rossz államformák: ◙ ZSARNOKSÁG ( TÜRANNISZ) nem a közjót, hanem saját érdekeit szolgálja ◙ OLIGARCHIA ◙ DEMOKRÁCIA ( mindenki gyakorolja a hatalmat) - - Először ő írta le a hatalommegosztás elvét, azaz van  Közügyekről tanácskozó szerv (törvényhozó hatalom,)  Magisztrátusok ( végrehajtó hatalom )  Igazságszolgáltatás ( bírói hatalom) Első megfogalmazója a hatalmi ágak

szétválasztásának. TÁRSADALOMELMÉLETE: Az embert a többi lénytől a nyelv az értelem, a jó és rossz és az igazság-igazságtalanság felismerése különbözteti meg. A politikai közösségek szükségképpen tagoltak Az egyének családokká, a családok falvakká, a falvak álammá egyesülnek. Az ember természettől fogva állami életre hivatott élőlény! A jó életet csak valamely állam polgáraként kaphatja meg, ahol a jog és igazságosság érvényesül. Az egyéni vagyont helyezik előtérbe, de a tulajdonosok nagylelkűen adják vagyonukat közös használatba. NEVELÉS ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁG Nem számítanak állampolgároknak a nők, a gyerekek, a rabszolgák, az idegenek. Az államnak kell szabályozni a házasságot, a szülést, és az egész nevelést. Minden polgárnak egyforma oktatásban kell részesülnie az állam által meghatározott tananyag szerint. A családtervezés is államügy. Kerülni kell a túlnépesedést ÁLLAMFORMÁK: Osztályozza

a szuverenitás gyakorlóinak a száma és az uralkodás motivációja szerint (közjog vagy önző célok) Kormányoz egy vezető köz érdekében: királyság saját érdekében: türranisz : Kis csoport arisztokrácia oligarchia Nagy csoport politeia demokrácia KÖZPONTBAN AZ IDEÁLIS ÁLLAM VIZSGÁLATA! Királyság: lehet isteni eredetű, barbár örökletes vagy választott Demokrácia: a rossz tömeghatalom, ahol pillanatnyi határozatok irányítanak Politeia: a középosztály és törvények irányítanak. A több ember által gyakorolt hatalom jobb, mert védve van az indulatoktól, tévedésektől 148 Jog- és állambölcselet Állami szervek: törvényhozás Magisztrátus Igazságszolgáltatás A HATALOMMEGOSZTÁS TANÁNAK ELŐKÉPE! JOGFILOZÓFIÁJA: Ami a természetből fakad az igazságos, független attól, hogy megszavazták-e. A helyesség kritériuma az igazságosság. Megkülönbözteti a természeti és az állam által alkotott jogot Igazságosság: osztó:

amelyik tekintettel van a személyes tulajdonságokra, érdemekre; Kiegyenlítő: amelyik az egyéntől elvonatkoztat. Itt az egyenlőtlen igazságtalan. Felveti a törvény általánosságának és az egyedi jogesetek problémáját. Jogfilozófiai kérdések összehasonlítása: Epikureusok: örömök és haszon keresése Sztoikusok: lelkiismeret, belső meggyőződés Természetjog: a bennünk létező természet rációja a jog, a természetjognak van elsőbbsége. A legfőbb hivatalnokokkal szembeni követelmények: ragaszkodás a fennálló alkotmányhoz  megfelelő képesség a vezetésre  erény és igazságérzet 149 Jog- és állambölcselet 4. tétel Ciceró felfogása az államról. KÜLÖNBSÉGEK RÓMAIAK Akkor érte el a gondolkodás a csúcsot, amikor fejlődésnek indult Jogi vonatkozásnak tulajdonítottak jelentőséget GÖRÖGÖK Akkor érte el a gondolkodás a csúcspontját, amikor hanyatlásnak indult Jogi vonatkozásnak nem tulajdonítottak

jelentőséget CICERO        görög tanítómesterei voltak ügyvédként kezdte pályafutását életét a köztársaságra tette fel óriási életművet hagyott hátra (pl. 800 levelet) hagyományok, tradíciók szerepét tisztelte nagyon egyetértés hangsúlyozása ? kiegyensúlyozott társadalmi, politikai berendezkedést akart, harmóniára törekedett azok közé tartozott, akik az ideálist és a valóságot nagyon össze tudták gyúrni. Ideális állam:  vegyes államforma: monarchia  arisztokrácia  demokrácia  ezt látta a valóságban is 1. konzulok képviseletét ? a monarchista elemet 2. szenátus ? az arisztokratikus 3. római népgyűlések ? demokrácia  elismeri ezek eltorzulását is Szerinte ez a felosztás nem helyes. A kérdés az, hogy melyik államformában van meg az igazi tudás a vezetéshez. A vezetőt csak kevés ember közül lehet választani Ha van megfelelő vezető, van valódi állam Szükséges-e a jog?

Előbb igent mond, később felveti, hogy miért van szükség törvényekre, hiszen az nem lehet ideális, mert csak az átlagról szól. A törvényről nem helyes szavazni Középúton van az oligarchia és az arisztokrácia. Legrosszabb a demokrácia. VII. Levél című műve: Szicíliai negatív tapasztalatai, politikától való távoltartásra buzdít, szkeptikussá válik. Törvények című műve: Már a jogra bízza az állam vezetését nem az emberekre. A vegyes államformát tartja helyesnek (monarchia-demokrácia keveréke). Képzeletben alapít egy államot, mely a magántulajdonra épül. A négyszeres vagyonkülönbséget tartja megengedhetőnek a legszegényebb és leggazdagabb között. 150 Jog- és állambölcselet Felismerte: a társadalmi-gazdasági háttér szerepét, a szabadság-rend problémáját, és először osztályozta az államformákat. Őt tartják totalitárius társadalmak megalapozójának. Sok gondolata beépült a keleti szocialista

társadalmakba.  Retorika atyja  Módos családból származott  ÜGYVÉDQUESTORPRETORCONSUL  Köztársasági elveket érvínyesített  Triumvirátus parancsára kivégezték, mert az Athéna féle összeesküvésben részt vett  900 levele fennmaradt  Nagy szerepe volt a jognak a római társadalomban.  Ciceró tisztelte a hagyományok, tradíciók szerepét.  Ideális államot szeretett volna elképzelni  Tapadt a földhöz, a valósághoz  Életművének vezérfonala az egyetértés ( CONCORDIA) hangsúlyozása, fogalmát bevezette. Minden szinten a társadalomban egyet akart  Kiegyensúlyozott társadalmi-politikai berendezkedést látott jónak, ahol a vezetők és alattvalók megértik egymást.  Ideális állama (vegyes): (Legjobb)  arisztokrácia (szenátus),  monarchia (két konzul),  demokrácia (népgyűlés). Vannak benne elfajulások, de csak a jót kell kiemelni.  Családtelepülésállam  A vegyes

állam sem jó, ha valamelyik elemet túl hajtják benne, ha viszont kordában tartják az elemeket, akkor a legstabilabb 151 Jog- és állambölcselet 5. tétel A középkori állambölcselet. A középkor idejének meghatározására több nézet alakult ki. Középkor : 476-1348 ? Nagy pestis járvány 476-1492 Új világ felfedezése 476-1640 Angol polgári forradalom Állambölcselet: IV. század eleje- XIV század közepéig - Ókori szerzőket továbbfejlesztették vagy tagadták. - Középkori változások: - keresztény világszemlélet megjelenése, - az egyház szerepének beépítése az államelméletbe (szükség van az egyház közvetítő szerepére Isten és az alattvalók között), - engedelmességi probléma felvetődése (kinek, milyen feltételek között kell engedelmeskedni). - Probléma: honnan ered az uralkodó hatalma és mi a célja, valamint a világi és egyházi hatalom viszonya. - 2 állam:  Földi állam  Isteni állam ( JÓ) A./ Két kard

elmélet: Gelásius pápától,  emberek a világi és lelki a hatalom között vannak, lelki a világi felett van.  Levelet irt a császárnak  A pápoaság felsőbbséget élvez az uralkodóval szemben  A pápák az uralkodóért is felelnek, több a felelőssége B./ 3 irányzat alakult ki a.) PATRISTICA ( Szent Ágoston, Platon tanai) SZENT ÁGOSTON I. ÉLETE: Kelet-Algériában született. Fiatalon pogány életet él, élvezi az életet Karthágóban – Rómában – Milánóban tanul. Ciceró egyik munkája kelti fel a filozófia iránti érdeklődését. Először a dualista vallás híve, majd szkeptikussá válik Aszkéta lesz 32 évesen, bűntudata van az elkövetett bűneiért. Megkeresztelkedik és nőtlenséget fogad Pap majd püspök Algériában. II. MŰVEI: Vallomások Szentháromság Isten városa Isten állama III. EMBERFELFOGÁSA: Teológiai: emberkép Hirdeti, hogy az ember gyarló, de alapvetően jó. Miért rossz a világ, ha isten teremtette? Jó

a világ, csak nem látjuk át. Osztja az embereket: Istenszeretőkre és önzőkre. Az előzőek a kiválasztottak, az utóbbiak a földiek Szembeállítja az ideális és valódi egyházat, magalapozza az egyházi államot, és felosztja a létező államokat rossz és kevésbé rossz államokra. 152 Jog- és állambölcselet IV. TERMÉSZETJOGI GONDOLATAI: Ő alapozza meg a keresztény természetjogot melybe, bekerül Isten akarata. A világ dolgai Istentől erednek. Az igazságtalan állam nem állam, az igazságtalan jog nem jog A történelemben két rend között zajlik a küzdelem: 1. Isten állama: Ábeltől származik ? királyokon – prófétáktól – krisztusig fejlődik. 2. Földi államok: Káintól ered, a bűn uralmát valósítja meg Krisztustól származó államnak kell uralkodnia. A földi állam a gonoszság és bűn uralma. A földi államot az isteni állam felépítésére hivatott egyház kormányozza Elmélete: az isteni világrend földi

megvalósulása. Az állami kényszer és az erőszakot, mint Isten büntetését fogja fel. A HATALOM SZÜNTELEN IGAZOLÁSRA SZORUL ÉS EZT CSAK VALAMILYEN MEGALAPOZOTT CÉL BIZTOSÍTJA! - püspök, Algériában született - Retorika tanára lett - 32 évesen lett keresztény - Hyppo városában püspök - Vandálok ellen harcolt, harc közben elesett, meghalt. - 100 műve van, kb. 200 levelet hagyott fel - Két államról szóló tana: 1. CIVITAS DIAMONICA ( Ördög állam ) 2. Isteni államvannak kiválasztottak és kárhozottak - Két államot szembeállítja. A kettő keveredik egymással, állandó csatája van egymással, addig amig csak az Isten állama lesz. - Földi államot tovább csoportosítja: - olyanok, melyek Isten államát készítik elő Keresztény államok  jó államok - és pogány államok csak rosszak. Engedelmességi probléma: ha pogány államban él a keresztény, engedelmeskednie kell, csak a túlvilágban reménykedhet. Egyház a

felsőbbrendű, a teokrácia mellett van, ez Isten uralmára épülő berendezkedés. - „ POGÁNY ÁLLAMOK RABLÓBANDÁK” - A Földi rossz államok Istentől származnak, ezért neki is engedelmeskedni kell majd a túlvilágon elnyerik az üdvösséget. - Nagy Károly tisztelte Szent Ágoston tanait, megpróbálta megvalósítani. - Egyház a támogatója és ellenőrzi is az uralkodó tevékenységét  az egyháznak van elsőbbsége az állammal szemben. - Az államhatalom állandó ellenőrzés alatt van. NEM MÁSOK, MINT NAGY 153 Jog- és állambölcselet b.) SKOLASZTIKA (Arosztételész tanai) AQUINÓI TAMÁS JOG ÉS ÁLLAMBÖLCSELETE (1224-1277) A középkori politikai-teológiai gondolkodás legjelentősebb képviselője. Arisztotelész gondolatait próbálja beépíteni a keresztény vallásba. Platónt nagyra tartja A teológiát három szintre bontja: I. ÖRÖK TÖRVÉNY: A legfelsőbb szintű isteni bölcsesség közvetlenül nem nyújt

parancsot. Ami nem felel meg ennek, nem lehet törvény. Isteni törvények, mint kinyilatkoztatott, a mindennapi életre vonatkozó parancsok. A rendezett világmindenség léte és működése örök törvényen alapul, az örök törvény istenben él. II. TERMÉSZETI TÖRVÉNY: Az örök törvény tükröződését (természetben és az emberi életben) természeti törvénynek nevezi. A természeti törvény igazolja a feudális hatalmi intézmények létét Cáfolja a tételt, hogy az állam az emberi bűn és gyarlóság következménye, hogy a bűn előtti korban rabszolgaság és hatalom nem volt. Az ember természeténél fogva vallásos. Az ember szabad akarattal rendelkezik A jóra kell törekedni Alapnorma a szeretet parancsa. III. EMBERI TÖRVÉNY: Célja a közösség békéjének biztosítása. Központi kérdés, hogy miképp kell cselekedni, ha ellentmond az isteni törvényeknek – az nem jog, nem kell engedelmeskedni. Az állammal kapcsolatos felfogásában:

Arisztotelész tanítására támaszkodott. Az állameredetét az emberi közösség természetében kereste. Leszögezte, hogy az ember természettől fogva politikai lény. A hatalmat minden időre és minden társadalomban szükségszerűségnek, a kormányzók és kormányzottak elkülönülését természetesnek minősítette. A hatalom célját a közjóban látta. A társadalom rendjének szabályozója a természetjog, amelynek előírása így szól: Mindenkinek add meg a magáét, és tartózkodj a jogtalanságtól. Az állam isteni eredetű, csak kormányzásának szervezete függ az embertől. Summa Theológica:  felújítja a vegyes államforma gondolatát  Legjobb a királyság – arisztokrácia – demokrácia keveréke  Élén egy személy, de az uralom gyakorlásában, erényeik alapján többen részt vesznek  Vezetőiket a nép köréből a nép választja     Hadvezért akart belőle a család, de szerzetes lett belépett a dominikánus

rendbe. Tanácsadó volt ( DR ANGELIUS=anygali doktor) Arisztotelész tanításait nem fogadja el.  Műve: Teológiai összegzés. o Közösségben kell élni az embereknek, mert a közösség a közjóra irányul. Ez ott van, ahol a belső béke és biztonság uralkodik, polgárok védelme fontos szempont, egyéni célokat is támogatják. 154 Jog- és állambölcselet  Fő tételei: o Arisztotelészi és Szent Ágostoni hatás o Közjó koncepcióját átveszi  Az összetevői:  Belső béke és rend  Polgárok védelme  Polgárok egyedi céljainak támogatása  Legjobb államforma: o Monarchia az, ami a közjót szolgálja. o Vegyes is lehet: királyság-arisztokrácia-demokrácia keveréke. Hasonlóan mint Cicero. Élén egy személy, de a hatalomgyakorlásban többen részt vesznek. Zsarnok uralkodónak nem kell engedelmeskedni o Pápoaság mellett foglalt állást o Zsarnok uralkodóval szembeszáll KIVÉTEL  A PÁPÁKNAK BÁRMIKOR JOGA VOLT

CSÁSZÁROKAT ELMOZDITANI (Ilyen nem volt soha sem!!!!) c.) Világi irányzat (népközeli irányzat, Paduai Marsilius) PADUAI MARSILIUS (1280-1342) I. ÉLETE: Padovában orvostant tanult. 1313-ban párizsi egyetem rektora A béke védelmező című műve: tagadta a pápaság jogát a világi hatalomhoz, sőt úgy gondolta, hogy az államnak joga van az egyházi birokokat megadóztatni. Eretneknek minősíti az egyház, emiatt Németországba menekül. II. ÁLLAMELMÉLETE a) Pozitív célszerűségi szemlélete: Az állam meghatározott célok érdekében van. A jó életet kell szolgálnia. b) Negatív célszerűségi szemlélete: Azt jelenti, hogy az emberek közötti konfliktusok elkerülhetetlenek, és pusztán ezek kezelése miatt van szükség jogra. Ha nincs törvény, összeomlik a társadalom. A jogszabálynak kényszerítő erővel kell bírnia, nem szükségszerű, hogy igazságos legyen. c) Népfelség elvét, népuralmat hirdette: Állást foglal a választási rendszer

mellett. d) Egyházszemlélete: Az egyház az állam része, mely nem az evilági, hanem a túlvilági jó életet szolgája. Ez a cél viszont nem jogosítja fel az egyházat politikai önállóságra, beavatkozásra. A papokat is a népnek kell választania - Padovában született, 1313-ban Párizsban rektor volt, szerzetes. 155 Jog- és állambölcselet - Fő műve: A béke védelmezője. - Pápaellenes röpirat, értekezés ezért a pápa kitagadja.       A pápa a népnek van alárendelve Az egyház csak a szentségek kiszolgálásával foglalkozzon, ne a hatalommal Tagadta a pápaság jogát a világi hatalomhoz, papi személyek felett lehet bíráskodni. Nép a hatalom forrása (NÉPSZUVERENITÁS) Rousseau-t tekintik a népszuverenitás elmélet kitalálójának, pedig már P.M-nél is megjelenik. ◙ A törvényeket hozó hatalon a népet illeti meg ◙ Azért jó, mert a nép fogja követni , jogkövetés Törvények minősége: könnyebb követni a

jó törvényeket. Jogállamiság gondolata: ( Jogállamiság fogalmát is fejtegeti) törvényekhez való kötöttség elve, korlátozott hatalom, kormányzókat, pápát a nép válassza. (XVI században ez bátor írás !!!!) 156 Jog- és állambölcselet 6. tétel A reformáció állambölcselete. A középkor végén fellépett a pápaság és papság erkölcstelensége ellen, s emellett a katolikus egyház hatalma, privilégiuma, emberek fölötti uralma ellen is. Elvetette a római pápa közvetítő szerepét Istené és ember között. A feudális egyenlőtlenségekkel szemben az emberek egyenlőségét, a jogegyenlőséget hirdették bibliai tételek alapján. Partner kapcsolat van az Isten és az ember között LUTHER MÁRTON 1483-1546 Elvetette az egyház világi uralmát és tagadta az egyházi hierarchia szükségességét. Az állam függetlenségét és elsődlegességét vallotta, illetve, hogy az államnak biztosítani kell az egyház szabad tevékenységét,

és vallásos embereknek és az egyházaknak tudomásul kell venniük a világi hatalmat. Az állami tevékenység nem sértheti az egyház érdekeit A jobbágyparasztok követelésének jogosságát elismerte, mint természet adta jogot, azonban a hatalom elleni erőszakot jogtalannak tartotta. Egyetemi tanár, 95 tételét kifüggesztették a Wittenbergi templomban pápa kiközösiti 1522-ben visszatér Wittenbergbe „vitázni” 1526 Német parasztháborúban állást foglal „ lázadó parasztokat verjétek agyon, mint a veszett kutyákat” Bűnbocsánatot csak isten adhatja meg, nem pénzért a búcsú cédulákat!!!!!     Egyháznak csak az igehirdetés a feladata, tagadja, hogy az emberek jók Jó fejedelemre van szükségük LELKI ÉS E VILÁGI ÁLLAM Világi hatalom mellett van, aminek a dolga:  Be kell tartani a törvényeket  Biztonság és tulajdon védelme  Világi hatalom kezében kard van  Az egyház csak igehirdetés  Fejedelem:

 Törvényekkel  Ésszel uralkodjon  Bölcsességgel  Erőszakhoz is folyamodhat ( korlátoktól mentesen), hiszen isten engedte működni a világi államot.     Okos fejedelemre volt szükség Feltétlen engedelmességet követel az alattvalótól, a családban is. Igazságtalan parancs : nincs ellenállás Isteni akarattal is ellentétes parancs: Akkor a keresztyének próbáljanak elköltözni más országba, mert a kard különben az alattvaló kezébe kerül ez nem lehet!!!  Kivétel: Kinevezett fejedelemnek joga van szembe szállni a császárral, ha olyan parancsot ad ki! 157 Jog- és állambölcselet KÁLVIN JÁNOS 1509-1564      Teológiátmajd jogtudos Luther hatással volt rá Világi személyiség GENF: 1541korlátlan teljhatalma van Szervét Mihályt megégették Kálvinizmus A reformáció külön vallást és egyházat alapító nagy alakja, aki szintén fellépett a katolikus egyház romlottsága és az

egyházi hierarchia ellen, s helyébe egy demokratikus jellegű egyház alapjait rakta le. A világi hatalom isteni eredetét fogadta el Egymástól függetlenül létező szervezetként fogta fel az egyházi és állami szerveket.  A demokratikus képviseleti rendszeren alapuló egyházi szervezete mintául szolgált a világi hatalomszerződés számára is.  Az egyházi rendtartást megzavartatta gyülekezetével, amely kimondta az egyházi és a világi hatalom elválasztását: ? vallási ügyekben az egyház, ? világi ügyekben az állam rendelkezik döntési jogokkal. Elfogadja az ellenállás jogát Jámbor engedelmességet hirdet.  Tételei: 1. Tagadja az akarat szabadságát ( ISTENI DÖNTÉS) 2. Predesztinációs elmélete ( ember élete meg van irva) 3. Visszanyúl az államelmélethez, de emberre is alkalmazza 4. Köztársaság mellett voksol Ellenállási joggal kapcsolatos nézete = ELŐADÁS ANYAGA!!!!!!! Állam felfogása: 2 állam:  LELKI BIRODALOM ( Az

emberek szívében van meg.  POLGÁRI BIROPDALOM      Világi uralkodók örizzék a rendet A LEGJOBB ÁLLAMFORMA: o A körülményektől függ o Királyságot, majd köztársaságot o Alattvalókat nem illeti meg az államforma váltopztatásának joga Isten nem véletlenül teremtett abba az országba o Az uralkodó Istennel szemben áll, akkor alattvaló szemebefordulhat, de a büntetést el kell viselnie. o ELLENÁLLÁSI JOG o KIVÉTEL: Állami tisztségviselőknek kötelező a szembenállás a zsarnok uralkodóval szemben Viszzahozza az egyházat (rábeszéléssel hathat az alattvalóra, de erőszakkal nem) Szerződési elmélet 158 Jog- és állambölcselet 7. tétel Machiavelli felfogása a kormányzásról. RENESZÁNSZ POLITIKAI GONDOLKODÁS. NICCOLÓ MACHIAVELLI 16491527 ( Köztársaság párti)  Firenzei politikus, gondolkodó és író. Művei: A fejedelem A háború művészete Firenze története Reneszánsz politikai gondolkodás

előfutára. Katona, ügyvéd, várfal őrség parancsnoka A fejedelem: L. Medichinek ajánlja, tankönyv, hogyan kell jó fejedelemnek lenni Csak a monarchiáról szól, hogyan kell megőrizni a hatalmat. Figyelmet szentel az új hatalmakra. Szembeállítja a köztársaságot és monarchiát Különbséget tesz az arisztokrácia és a népre támaszkodó hatalom között. Az arisztokratikus ingatagabb, mert kizsákmányoló. Összehasonlítja az európai-ázsiai despota hatalmakat. A különbséget a szabadság mértékében látja. Ahol nagyobb a szabadság ott könnyebb hatalomra jutni, de azt hamarabb lehet elveszteni is. Részletesen foglalkozik a katonasággal. A frissen szerzett hatalomnak keménynek, a megszilárdult hatalomnak könyörületesnek kell lennie. Politikai gondolkodása: Megfogalmazta a hatalmi, politikai mozgás alapvető jellemzőit, kiemelte a politikának, mint autonóm tevékenységnek megvannak a maga lapvető cselekvési szabályai, amelyeket nem

mérthetünk a hétköznapi élet szabályaihoz. Uralom legfőbb követelménye: Fenntartani a hatalmat. Az államügyekben az igazságnak és az erénynek nincs sok keresnivalója, a siker minden eszközt igazol, a gazdagság és szélhámosság néha szükséges a nemzetek virágzásához. A hatalom lényeges összefüggéseit a kényszerben, az erőszakban látta. Leghatékonyabb módszer az erőszak! Az egyeduralom híve! Szabadság eszménye előtérben áll minden munkájában. Erősíti a nép közügyekben való részvételét, s ez a biztosítéka a szabadság megőrzésének is. A szabad államban nem az egyének érdeke, hanem a közjó áll a központban. A népnek legyen szava Előtérbe állította a jogot, a törvényeket, a jogbiztonságot, és a helyes törvénykezést. Igényelte a jogegyenlőséget, s azt a jogrendet, amelyben félelem és tekintélytisztelet nélkül minden polgár ellen lehessen vádat emelni. Az állam biztos alapja a hadsereg, a zsoldos csapatok

ellen foglal állást. Az állam katonailag is egységes legyen. Elvetette az arisztokráciát, a népre támaszkodó uralkodást ajánlotta. A vallást a politika eszközének tekintette, mely arra szolgál, hogy az uralmat megerősítse, ugyanis a vallásos népet könnyebb kormányozni. A keresztény vallás erőtlenné tette a világot és kiszolgáltatta a gazembereknek, mivel a legtöbb jót a szelídségben, az élettől való elfordulásban látta. 159 Jog- és állambölcselet FELFOGÁSÁT SOKAT VITATTÁK, ELVETETTÉK, ERKÖLCSTELENNEK ÉS ISTENTELENNEK MINŐSÍTETTÉK! Előadás: Fő tételei:  Saját élettapasztalatait vitte be a tudományos munkáiba  Pesszimista világképet rajzol fel  A törvényeket az emberi szenvedélyek mozgatják  Történelem ismétli önmagát  Modern politika tudományt létrehozta  Az emberek nem jók, gonoszak, nem önként, hanem kényszerből követik a parancsokat  Szerencse szerepét elismeri a történelemben.

 Uralkodó fő feladata: o Az uralmát megőrizze o Ha meg tudja őrizni, mindenki dícséri őt  Hatalmat fenntartani: Törvényes, erőszakos módon  „CÉL SZENTESÍTI AZ ESZKÖZT!”        emberséges legyen az uralkodó szószegést, hitszegést megengedi a politikában a politika alá van rendelve mindennek Ő irta le először az „ÁLLAM” szót a világban. (STATI Köztársaság párti volt jobb mint a fejedelemség, mert van választási lehetőség, több vezető van Káros a zsoldos hadesereg, polgárokból kell hadsereget  mert hazaszeretet van, jobban lehet védeni a köztársaságot. Magyar vonatkozás: ZRÍNYI MIKLÓS járt Itáliában, átvette tételeit, csak a szószegést, hitszegést nem!!! 160 Jog- és állambölcselet 8. tétel Spinoza állambölcselete. SPINOZA ÉLETE: 1632-1674  Portugáliában született, zsidó családból származik.  Gondolatai középpontjában az etika áll.  Panteista, a hatalom

korlátlanságát hirdeti.  Emellett realista és pozitivista.  Németalföldi, demokrata MŰVEI: Etika Politikai értekezés Teológiai értekezés Bizonyítja a vallás és az állam különálló, egyikből sem következik a másik. Kifejti az államforma tanát. Megpróbálja levezetni az ember szenvedélyeiből az állami intézményeket Előadás: Teológiai politikai tanulmány cimű műve:         Az egyén a kiindulópont Az egyének a közösségben tudják elérni a jó életet Alattvaló és állampolgár megkülönböztetés o Alattvaló: akinek csak kötelezettségei vannak o Állampolgár: jogai is vannak, akár az állammal szemben is Történelmet a szenvedélyek mozgásából vezeti le, ezért van szükség államhatalomra. (ilyen volt Machiawelli) Államhatalom: mindenki ráruházza az államra a hatalmát (szerződéselmélet) Közjó biztosítása: államhatalomnak csak a közjó lehet jó Szabadság biztosítása: szabadság +

közjó az államhatalom célja (lelkiismereti szabadság, gondolati szabadság, tudományos kutatásszabadság) Szabad államban szabad gondolatnak kell uralkodnia. Államformák: - Nem lehet megmondani AB OVO melyik a legjobb állam - „ A jog az állam lelke!” Piramis elmélet megalkotója I. monarchia II. arisztokrácia III. demokrácia ALAPGONDOLATA: Minden meghatározott a természeti törvények által és a társadalom is a természet része, ugyanolyan törvények vannak. A természet azonos Istennel, tehát minden természeti történés Isten hatása. Arra van jogom, amihez hatalmam van A jog hatalom! 161 Jog- és állambölcselet Az értelem aranyszabálya: Nem okozok másnak olyat, amit én nem akarok elszenvedni. Korlátozni kell az emberek szabadságát, társadalmi szerződés szükséges. ÁLLAMFORMATANA: Alapja, hogy közös megegyezéssel kire ruházzák az állam gondját. Fő gondot a törvényhozás, törvényértelmezés és a háborúról, békéről

való döntés jelenti. Háromféle államformát ismer! a.) Monarchia: Választott uralkodó, választott tanácsok vannak. Akkor jó, ha a király mellett tanácsosok vannak és az uralkodó kikéri a véleményüket. Király meghal: nem a trónörökösöket illeti a trón, hanem új szerződést kell kötni, nem engedi a dinasztiát b.) Arisztokrácia Legalább 5000 patrícius tanácsa alkotja a törvényeket Ők választják a tisztségviselőket, konzulokat, szenátust. Szellemi elit uralkodik Szervek:  Tanács feladata:  Törvényalkotás  Tisztségviselők választása  Élén vezető  Külön szerv ellenőrzi a törvények megtartását  Szenátus: két ülés között helyettesíti a tanácsot, közügyekkel foglalkozik  Consulok: 2 hónapra választják, a szenátust helyettesíti A tisztségviselők fizetését úgy kell megszabni, hogy mennyire szolgálják a közjót. c.) Demokrácia: Általános választójog híve volt (ezt nem tudta befejezni),

választhat és választható mindenki, aki a hazai törvényeknek van alárendelve. Spinoza történelmi jelentősége Hűbéri rendszer lebontása, jog szerepének felértékelése. ÖSSZEGEZVE: Egy realista és naturalista természetjogot képvisel, mely magában hordja, a mihez van időm, és mihez van jogom problémáját. Lényeges gondolata, hogy a kormányzóknak és kormányzottaknak azonosnak kell lennie, csakis ez ad garanciát a hatalommal visszaélés ellen. Bírálta a fennálló egyeduralmat. Elmélete középpontjában az egyén áll Egyén keresi a közösséget, vagyis a boldogságot. Egyének életét szenvedélyek mozgatják Azért kell államhatalom, hogy a negatív szenvedélyeket megfékezze. Államnak két célja van: közjó (Aquinói Szt. Tamás: embernek közösségben kell élni, ez a közjó) és a szabadság Minden polgár, alattvaló érdekeit meg kell valósítani, oly módon, hogy az állam is szabad legyen és az egyén is. Legjobb államforma az, ahol

egyetértésben élnek Fontos, hogy megtartsák a törvényeket. Mondása: a jog az állam lelke, arra van jogom, amire hatalmam van Háromféle államforma: - monarchia (egyeduralom, király mellett tanácsosok, , kikéri véleményüket, ha meghal, újra kell választani), - arisztokrácia (több kiváló egyéniség uralkodik, államhatalmat tanács vezeti, ők alkotnak törvényeket, szenátusé a végrehajtás, konzulok akkor, ha a szenátus nem működik, vagy tanács nem ülésezik), - demokrácia (nép uralkodik). Utóbbi állt legközelebb hozzá, de halála miatt nem tudta kidolgozni 162 Jog- és állambölcselet 9. tétel Hobbes államtana. ÉLETE: 1588-1679  Thomas Hobbes angol filozófus.  Aktívan nem politizál.  Műveiben az erős államot hirdeti, függetlenül attól, hogy I. Károly vagy Cromvell gyakorolja a hatalmat.  Abszolút monarchia híve  91 évesen halt meg, bosszankodó ember volt, teniszezett  realista elmélete volt 

történelmet a hatalomvágy mozgatja  az emberek hatalom utáni vágya a történelem  egységes államot képzelt el, ahol feltétlen engedelmesség volt  állam létrejötte  ember embernek a farkasa  mesterséges képződmény  szerződés után létrejön azért, mert különben az emberiség kipusztult volna. MŰVEI: A jog elemei Thomas White kritikája Az ember A Levitán Az uralkodói abszolutizmus híve, az állam egyetlen személlyé egyesült sokaság. FILOZÓFIÁJA: A társadalmat, a hatalmat, az államot vallási elképzelések helyett realista módon magyarázta. A társadalom mozgatóerejének az egyéni önzést tartotta. Az emberi természet nála nem vallási alapon van, de valahol rosszabbak vagyunk: Az ember embernek farkasa! Szakít a szociális tradíciókkal. Az embert ösztönei vezérlik! Legerősebb a félelem, ami az ésszel együtt vezet el a belátáshoz, önkorlátozáshoz. A természetjogot gondolatkísérletekkel egy mesterséges

alapokra helyezi. Így próbálja a jogi és politikai problémákat megoldani.  A béke úgy jöhet létre, ha az emberek lemondanak a szabadságukról, önvédelemhez való jogukról egy fölöttük álló szuverén hatalomra ruházzák. Akármilyen béke jobb, mint a háború!  A hatalommal szemben ellenállni csak akkor szabad, ha az egyén életére támad, vagy olyan gyengévé válik, hogy nem tudja biztosítani a békét számára. Egy köztársaság is lehet szuverén, ahogy a király. HATALOM ÁLTALÁNOS FOGALMA: Azok az eszközök, amelyek egy adott pillanatban valamely jövőbeni, jónak tetsző dolog eléréséhez rendelkezésre állnak. Legnagyobb hatalomnak az emberek szabadságának együttes hatalmát tekintette, mivel az erők egyesítését jelenti. A hatalom a politikai életben az emberi erők és eszközök egyesülése, központosítása. A HATALOM HIÁNYA ROSSZABB, MINT A KORLÁTLAN HATALOM! 163 Jog- és állambölcselet Feltételezte az

ősállapotot: mindenki egyenlő, de mindenki harcol mindenkivel. Az embereknek nincs semmi közük egymáshoz, nincsen hatalom, nincs magántulajdon, ott minden mindenkié. Az uralkodó a közjavát tartja szem előtt, és nem élhet vissza a halommal. Hatalmát csak az korlátozhatja, hogy ő maga Isten alattvalója és köteles a természeti törvényeket megtartani. Az államvezetője a legfőbb törvényhozó, a legfőbb bíró és az egyházi vezető funkcióját tölti be. Az alattvalók ellenállási jogát nem ismerte el Önfenntartás a legfőbb törvény: akkor van tere az önvédelemnek, az uralkodóval való szembeszegülésnek, ha az alattvalók személyes szabadsága és életük védelme szükségessé teszi. A központosított államhatalom szükségességét vallotta, a belső harc kiküszöbölése végett állította előtérbe az egységes állami akaratot, a feltétlen engedelmességet és az állami parancsok és törvények követését. A világi és egyházi

hatalom megkülönböztetését nem fogadta el, mivel e két hatalom szembenállása polgárháborúhoz vezet, az egyházat alá kell rendelni a világi hatalomnak. Szerződések: ☺ Az emberek lemondtak mindenükről, államra ruházták a szabadságukat cserébe az állam megvédte őket. A szabad polgárból alattvaló lesz ☺ A társadalmi szerződés felbonthatatlan ☺ Abszolút engedelmességet követel ☺ A jó uralkodó feladata: o Biztonság védelme o Tulajdon védelme o Közjó szolgálata ☺ Egy esetben engedi az engedetlenséget, ha valakinek az állam a testi épségét veszélyezteti (pl.: a fogolyszökés nem volt bűncselekmény) ☺ Piramis elmélet híve volt o Demokrácia = népállam o Arisztokrácia = összesség egy részének gyülekezete o Királyság = egy ember gyakorolja a főhatalmat Jó tulajdonságáról a nép békéjéről és biztonságáról egyik sem feledkezzen meg. ☺ Minden állampolgárnak joga van képviselőt választani Műveiben az

erős államot hirdeti. Uralkodói abszolutizmus híve Kiinduló pontja, hogy hogyan jött létre az állam? – emberek folyton hatalomra vágynak, hatalomvágy mozgatja az embereket a természetes állapotban, szüksége van egy központosított hatalomra, amelyik megoldja ezt a problémát, - ezt a kp-i hatalmat korlátlan hatalom illeti meg, azt senki nem korlátozhatja, - még mindig jobb egy korlátlan hatalom, mintha semmilyen nincsen, ugyanis ember embernek farkasa, - ezt ideális államnak tartja, - megvalósulnak a polgár elképzelései, mindenki maga mond le szabadságáról, - nem ismeri el az ellenállás jogát, aki egyszer lemond jogáról, hogy egymás farkasaivá ne váljanak, akkor azt már nem lehet felborítani, - egyetlen esetet ismer el: ha az életét akarják valakinek elvenni. Az abszolút monarchia mellett foglal állást. Egyházat alá kell rendelni a világi hatalomnak 164 Jog- és állambölcselet 10. tétel Locke tanítása a kormányzásról. Locke

ÉLETE: 1632-1704  Angol filozófus és politikus, liberális gondolkodás ősatyja.  A parlamentarizmus és liberális államfelfogás irányzatának legfőbb megalapozója.  Kiindulópontja: naturalista természetjog, azonban az eredeti állapot nála eltér. Szerinte a tapasztalati megismerés a lényeg.  Angol polgári forradalom tudósa  Természetes állapotból indul ki mint Hobbes  Szabadságot élveznek az emberek  Az önvédelem uralkodott nem az állam védte meg MŰVEI: Értékelés a polgári kormányzat eredetéről, hatásköréről, céljáról Levél a vallási türelemről Értekezés az emberi értelemről Gondolatok a nevelésről Az állam keletkezése  Szerződés van de itt ugyanolyan jogot kapnak mint a természetes állapotban  Nem mondanak le semmiről  Uralkodó elmozdítható (társadalmi szerződés felbontható) Az állam feladata: - élet tulajdon szabadság védelme Állami főhatalom forrása a nép Három hatalmi ág -

törvényhozó hatalom (szuverén = parlament) végrehajtói hatalom (törvényeken) föderatív vagy külügyi hatalom (közösség biztonságát védi) Nincs az igazságszolgáltatás mint önálló hatalmi ág. Atyai hatalom: Családban gyerekek irányába nyilvánul meg, a családfő nem gondoskodik, akkor a társadalom veszi át a szerepét. Politikai hatalom: célja a közjó szolgálata, a nép válik a bírájává, ha a törvényhozó hatalom és a végrehajtó hatalom jogsértést követ el. A király és a parlament együtt szuverének (angolok a parlament szuverenitásáról beszélnek). 165 Jog- és állambölcselet Zsarnoki uralom: „Az amerikai őserdőben is igazságtalan volna.” A zsarnok = abszolút monarchia. Locke („lák”) jelentősége: - parlamentarizmus atyja, liberális szabadságjogokat fogalmazott meg amerikai függetlenségi nyilatkozatban felhasználták egyes elemeket Locke elméletéből FILOZÓFIÁJA: A természetjog bennük van,

következetlenül érvényesül. De! Az állam létrehozásával, ami következetlen volt, az következetesé válik. Az állam: az összes polgár egyetértésével kötött szerződés, ahol a polgárok szabadságot, egyenlőséget és tulajdont élveznek. Önkéntesen egyesülnek, megegyeznek a vezetők és a kormányforma megválasztásában. Két szerződést kötnek: politikai közösséget létesítenek a kormányzatra ruházzák át a hatalmat. FŐHATALOM: Az uralkodóé. De! A nép elmozdíthatja, ha elégedetlen vele Az emberek megtartanak bizonyos alapjogokat, ezt az állam nem sértheti meg. (Élet és testi épség, szabadság, tulajdon) HATALOMMEGOSZTÁS: Nála jelenik meg a hatalmi ágak megosztása. Az állam hatalma korlátozott: a.) törvényhozói hatalom: olyan törvény, ami a közérdeknek megfelel, de korlátozott, másra nem ruházható, közös jóváhagyás szükséges, társadalmi szerződéssel. Független, igazságos, bírák döntenek. b.) Végrehajtó

hatalom: a törvények végrehajtásán őrködik, számot ad tevékenységéről, alávetési szerződéssel. c.) Föderatív, külügyi hatalom: a közösség biztonságát, érdekének védelmét jelenti Az állam a jogok megőrzésére szolgál. A tulajdonszerzés nem korlátozható, az állam nem szólhat bele (éjjeliőr állam elméletének alapja). A hatalomgyakorlásnak a szabadságjogokra tekintő meghatározásával vált népszerűvé. AHOL VÉGET ÉR A TÖRVÉNY, OTT KEZDŐDIK A ZSARNOKSÁG! Törvénysértés az is, ha a hatalmat olyan esetben alkalmazzák, amelyet a törvény nem enged. ALKOTMÁNYOS MONARCHIA A LEGIDEÁLISABB ÁLLAMFORMA. Az a szabadság és értelem területe. A parlament az állam felett áll Élesen támadja az abszolút monarchiát. 166 Jog- és állambölcselet 11. tétel Montesquieu államkoncepciója. ÉLETE: 1689-1755  Arisztokrata családból származott.  A portói parlament tanácsosa, majd elnöke volt.  Közhivatalnok volt

MŰVEI: Perzsa levelek Vizsgálódások a rómaiak nagyságának és bukásának okairól A törvények szelleméről.  Franciaországi tapasztalataira és tanulmányútjaira épül  Két évig tanulmányúton volt (Anglia, Hollandia, Németország, Magyarország)  Szerződéssel keletkezik az állam  Népszuverenítás híve  Uralkodó a néptől függnépszuverenítás  Mondanivalója o Törvényesség:  emberek kétféle törvény alatt élnek  természeti (békés együttélés)  emberek által alkotott o szent és sérthetetlen o bírák nem értelmezték a törvényt csak kimondják  államhatalmi ágak kidolgozója o törvényhozó (parlament) o végrehajtó (király) hatalom o ítélkezési (bíróság)  a hatalmi ágak egyensúlya: az egyik hatalomnak korlátozni kell a másikat (pl: törvényhozó hatalmat alkotmánybíróság, köztársasági elnök)  államformát meghatározó természeti körülmények  éghajlat, terület,

életmód  államforma: legjobb, ha az emberek legkönnyebben elérik céljaikat.  Nem a piramis elmélet híve o Köztársasági államforma (az egész nép vagy annak egy része gyakorolja a hatalmat – arisztokrácia is) o Monarchia (egy ember kormányoz a törvények szerint) o Despotikus államforma (zsarnoki, azt tesz amit akar, nincsenek törvények)  Államformai elvek o Mérséklet elve uralkodjon a vezetésben o becsület o félelem 167 Jog- és állambölcselet  államformák elfajulása o ha elveszti a köztársasági államforma a mérsékletet, akkor  zsarnokság  legromlottabb államforma  az emberek úgy élnek mint az állatok  kikényszerített nyugalom van  megfélemlítés uralkodik  Montesquieu jelentősége  Önkéntes zsarnoki hatalom felrajzolása  Francia forradalom szellemi előkészítője, a forradalom egyik alkotmányában is ott van a szelleme FELFOGÁSA: Általában: A természetjog keretei között, de attól

távolodva. Empirikus történelmi tények vizsgálata realista szemléletben. Elismeri a változatlan törvényeket, de összeolvadnak a „mit kell tenned” és az oksági törvényszerűségek „miért van”. Elismeri az Isteni törvényeket is. TERMÉSZETI TÉNYEZŐK SZEREPE: Megtartja az eredeti állapot gondolatát. A természeti törvényeket áttörvényezi az ember, sugallva ezzel a társadalmi szerződést. A spontán létrejött konfliktusok vezetnek el a pozitív joghoz.  nemzetközi jog: a társadalmak viszonya  Államjog: az állam és polgárok kapcsolata  Polgári jog: a polgárok közötti kapcsolat KÖVETELMÉNYEK: A törvényeknek értelmeseknek kell lennie, megfelelni a kulturális adottságokhoz. Figyelembe kell venni a természeti tényezőket (pl. éghajlat) talajadottságok, lakosság száma, uralkodó erkölcs, vallás. A törvényeket precízen és egyértelműen kell megfogalmazni Nem lehet tisztán logikai módon, de hasonlatokkal sem. ÁLLAM ÉS

KORMÁNYFORMATAN: Megkülönbözteti a vezérelvet és a természetet. A természet leíró jellegű, ahogy felépülnek A vezérelv jelenti azokat a motívumokat, melyek mozgatják a kormányformákat, és ami cselekvésre készteti az egyes embereket. I. KÖZTÁRSASÁG: lehet demokrácia vagy arisztokrácia (Az egész nép vagy annak egy része gyakorolja a hatalmat. DEMOKRÁCIÁBAN: A főhatalom a népé, a törvényhozás és a tanácstagok megválasztása is őket illeti. A polgárok többsége választó, de nem alkalmas arra, hogy választott legyen. Vezérelve az erény, haza és szabadságszeretet, egyenlőség ARISZTOKRÁCIÁBAN: Meghatározott számú személy gyakorolja az uralmat. (törvényhozás, végrehajtás) Veszélye a visszaélés lehetősége, ezért javasolt a közmegbízatást időtartamhoz kötni. Vezérelve a mértékletesség I. MONARCHIÁBAN: Egy személy a törvények által korlátozva gyakorolja a hatalmat. A jogi korlátokon túl mérsékelő

tényezőként szükséges a nemesség beleszólása a hatalomba. „Nincs nemesség monarchia nélkül, de nincs monarchia nemesség nélkül.” Vezérelve az uralkodó személy, a rend és a testület becsülete I. DESPOTIZMUS: Ellenőrizhetetlen egyszemélyi, korlátlan hatalom. Vezérelve a félelem. 168 Jog- és állambölcselet HATALOMMEGOSZTÁS ELMÉLETE: 1./ A hatalom felosztása: törvényhozók  végrehajtók  bírói hatalom 2./ Locke és Montesquieu összehasonlítása: Montesquieu-nél nincs különbség a külső és belső végrehajtó hatalom között. Alapgondolata: a politikai szabadság ara ad jogot, hogy azt tegyek, amit a törvények megengednek. A törvények biztosítják a szabadság érvényesülését Garanciális elv: a törvényeket még az uralkodó sem szegheti meg Ha bármely két ág egy kézbe kerül, a polgár szabadsága nem biztosított. Törvényhozó-végrehajtó: minden intézkedés egyben törvénnyé válik, végrehajtó bármit

megtehet. Törvényhozó-bírói: a bíró bármit tehet, az törvényes lesz. Végrehajtó-bírói: a végrehajtó túlkapásai ellen nincs hová fordulni. ÖSSZEGEZVE: A király kezében van a végrehajtó hatalom és a törvényhozásban is vétójoga, van. A minisztereknek felelőssége kell, hogy legyen. Javasolta a büntetőjog részletezését és ellene volt a kínzásoknak. Liberális gondolkodó A konstitucionalizmus előfutára Tapasztalatai alapján beszélt. Liberális gondolkodó Konstitucionalizmus előfutára, azaz az uralkodót korlátozni kell. A nép az uralkodó felett áll Példaképe az alkotmányos monarchia Műve: A törvények szelleme. A tv-ek az államhatalom középpontjában állnak Népre tekintettel kell megalkotni (népszuverenitás). Nem engedte, hogy valaki a tv-eket népellenes módon értelmezze. Hatalmi ágak elválasztásának és egyensúlyának elmélete: - tvhozói (parlament), - végrehajtói (király), - igazságszolgáltató (bíróságok).

Fő, hogy kidolgozta kiegyensúlyozásukat. Egyik hatalmat a másiknak ellenőriznie kell Gondolata, hogy az államforma függ a földrajzi tényezőktől (hideg, meleg éghajlat, mentalitás stb.) A legjobb kormányzat az, ahol azt teszik a vezetők, amit a nép szeretne. Piramis elmélet szerinte: monarchia (becsület uralkodik), - arisztokrácia (köztársaságban a mérséklet, erények uralkodnak), - despotizmus (egyszemélyi, ellenőrizhetetlen, korlátlan hatalom. Vezérelve a félelem. Az önkényuralmat, zsarnokságot elítéli, rossz államformának tartja) Államformák könnyen elromolhatnak. 169 Jog- és állambölcselet 12. tétel Rousseau nézetei az államról. ÉLETE: 1712-1778  Francia moralista és gondolkodó.  Naturalistának tartják, de valójában nem is sorolható a felvilágosodás követői közé.  Népszuverenitás kidolgozója  Csak a közvetlen demokráciát ismerte el  Ha törvényeket akrunk alkotni, akko az egész népet meg kell

kérdezninem lesz egyező vélemény de közakart jön létre- ez a VOLONTE GENERAL ezt kell a törvényekbe építeni  Szabadsá és egyenlőség  Magántulajdon az oka a természetben élő szabadság megbomlásának, az egyenlőtlenségnek  Zsarnok ellen a nép lázadhat  Államformát befolyásolja a környezet  Alkotmány az állami élet alapja, nem lehet sémákat alkalmazni  Fő hatalom a nép, a népnek van alárendelve minden  A kormánytisztviselők felelősséggel tartoznak a népnek  Jó és rossz államformák különbsége ( A JÓ: közakart érvényesül  PIRAMIS ELMÉLET HIVE, ezeket földrajzi tényezőkhöz kapcsolja.  Demokrácia: kis államoknak felel meg  Arisztokrácia: a középnagyságú államoknál érvényesül  Monarchia: a nagy államok, birodalmak  Állam vezetésének minősége: Jól vezetett államban Mindenki siet a gyűlésre A lakosság növekedik Kevés a bűncselekmény MŰVEI: Rosszul vezetett

államban Nincs részvétel A LAKOSSÁG CSÖKKEN Sok a bűncselekmény Értekezés a tudományról és a művészetekről Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről Társadalmi szerződés Első értekezés: Valamikor a természeti államokban az emberek szabadon kóboroltak, időleges kapcsolatot tartottak fenn egymással. A Béke és az Egyenlőség állapota volt A földművelés létrehozta az egyenlőtlenséget „keressünk egy olyan politikai berendezkedést, ami leginkább hasonlít az eredeti állapothoz” TÁRSADALMI SZERZŐDÉS: Értelme, hogy mindenki alárendeli magát a közakaratnak. Minden egyén közösséghez tartozik. Az egyének lemondanak a természetes jogaikról, azonban azokat visszakapják polgári jogként. Ez nem csorbítja az egyén jogát Az egyének önmagukkal kötött szerződése Ki kivel kötött szerződést? Locke: a szuverénnel, mely szerződés felmondható Hobbes: egymással és a szuverén uralkodó az eredmény 170

Jog- és állambölcselet Rousseau: önmagukkal, így a szuverenitás a népnél marad. Összeolvasztja a magán és közéletet. Az állam és egyház egységes, aki nem veszi fel a vallást kiutasítható vagy megölhető. NÉPSZUVERENITÁS OSZTHATATLAN-ELIDEGENÍTHETETLEN-ABSZOLÚT A nép akaratát nem lehet korlátozni. Elutasítja a hatalmi ágak elválasztását Egyes személyek, akik politikai feladatokat látnak el, csupán eszközei a szuverenitásnak a nép megbízásából. A megbízásuk a nép visszavonásáig, ill. a néppel történő ellentmondásig szól A köztársaságban a tisztviselők számától függetlenül a nép hatalma érvényesül. Ideálisnak a demokráciát tekinti, de csak körülhatárolt területen, kis városállamokban. Népesség: a jól kormányzott államban növekszik, a rosszul kormányzottban csökken. Jó: a nép hatalma érvényesül. Rossz: önkényes állam Kormányzatok: elfogadja az arisztotelészi alapfelosztást, demokráciáról,

arisztokráciáról, monarchiáról beszél. Elfogadja a vegyes formák lehetőségét is Minden olyan államot köztársaságnak nevez, amelyet törvények útján kormányoznak, bármilyen kormányformája is legyen. JELENTŐSÉGE: o Francia forradalom szellemi előkészítője o A franica alkotmányban szelleme megtalálható, az ő szelleme is bekerült Montescquieu mellett Népszuverenitás elméletének kidolgozója. Felvetője Paduai Marsilius, de R dolgozta ki Műve: Társadalmi szerződés. Szerinte a népszuverenitás ott van, ahol közvetlen demokrácia van. Nép elég okos, hogy megmondja mit akar Állam: az egyenlőtlenség egyik lehetősége Az egyenlőség a népszuverenitás kulcsa. Mindenki egyenlő jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. Elismer egy ellenállási, lázadási jogot, de csak törvényes módon Népszuverenitás = oszthatatlan, elidegeníthetetlen, abszolút. Elismeri a földrajzi környezet hatását. Nem lehet alkotmányos sémákkal kormányozni

Amelyik alkotmány egyik államnak jó, nem biztos, hogy a másiknak is. Jó és rossz államok (Arisztotelész is): - jók azok, amelyek a nép hatalmát fejezik ki, a közakaratot (demokrácia kisméretű államoknak, arisztokrácia középnagyságúnak, monarchia nagy országoknak), amelyik nem így tesz, az rossz. Hangsúlyozza a szabadságot, a közügyek jelentőségét. 171 Jog- és állambölcselet 13. tétel Utópista államkoncepciók. Utópista felfogás: Az eszményi társadalmak kigondolása. Olyan társadalomképet vázolnak fel, amely a közösségi együttélés humánus elveit, vagy az államszervezet demokratikus működését képesek megvalósítani. o Valóságtól elrugaszkodva, bizonyos koncepciókat dolgoznak ki o Pozitív államberendezkedés bontakozik ki o Ellenutópia negatív!!! MORUS TAMÁS: (1478-1535) ÉLETE: angol államférfi és író. A reneszánsz egyik legkiemelkedőbb alakja Élete végén a keresztény hit védője. o VIII henrik

barátja o Lord kancellár o Száműzték kivégezték Fő MŰVE UTÓPIA (1516) ☺ A műben benne van a XVI. Századi Anglia negatív jelei:  Angol gazdasági és politikai rendszert birálja  Angol törvények kegyetlensége  Sok törvény  Sok bűncselekmény  A társadalom felelős a bűncselekményekért  Társadalmi tagozódás  Nagy réteg nyomorog szűk réteg nagyon gazdag  Magántulajdon az oka, a kettészakadásnak ☺ Ideális állam felrajzolása  Mindenkinek dolgoznia kell, aki nem dolgozik, az nem élhet KIVÉTEL o Fizikai munka alól a  Hivatalnokok és a tudosok  2 évig ipari szakmát kell tanulnia, és 2 évig köteles földet művelni mindenki  a család egy termelő egységként jelenik meg  nagy termelő család :10-16 iparos , 40 földműves  munkaidő 6 óra  a megtermelt javakat a családoknak közösen raktározzák, innen a családfő osztja ki ( a családfő a család legerősebb tagja)  étkezések

közösek  a család monogám szerkezetű, aki megsérti : o rabszolgaság, vagy halálbüntetés 172 Jog- és állambölcselet ♂ Állam vezetői:  Mindenkit választanak o Hivatalnokokat 1 évre o Uralkodót is élethossziglan o Senatus ( 2 feladata)  Termékek elosztása  Törvények betartásán őrködik o Népgyűlés  „A háború BŰN”  ne legyen sok törvény, de mindenkinek ismernie kell ( jogismereti minimum)  lelkiismereti szabadságot biztositani kell  rabszolgaság o vagy bűnözőkből, o korrupt személyekből tevődik össze o legyőzütt ellenségből Egy nem létező társadalmat mutat be. Társadalma tekintélyelvű, patriarchális és hierarchikus, melyben tökéletes a gazdasági egyenlőség. A lakosok még az otthonukat is cserélgetik Minden tulajdon közös és mindenki a közjó érdekében cselekszik. Az irányítást a politikai és vallási hierarchia felső rétegei az ország alapítója által örökül hagyott kódex

alapján végzik, mely az élet minden részletét szabályozza. ELUTASÍTOTTA A JOBBÁGYOK KISAJÁTÍTÁSÁT: A kifosztott jobbágyok helyzetének megjavítását igényelte, javasolta részükre a létfeltételek biztosítását, a szociális gondozást hangsúlyozta. ELITÉLTE AZ ÁLLAMI VEZETŐK HATALMASKODÁSÁT A NÉP FÖLÖTT: Feltárta, hogy az állami életben sok törtető, karrierista található, ők a zsarnokság legfőbb személyi bázisa. ÁLLAM LÉNYEGES VONÁSA: A gazdagok az állam nevében a jogcímén lépnek fel, de a maguk haszna érdekében. Vallásszabadság: A hatalmi intézmények züllesztő hatásával szemben előtérbe állította a vallásos nevelést. Az utópiában elitélte a vallásüldözést, az erőszakos térítést, hangsúlyozta "senkit vallása miatt bántani nem szabad". Társadalmi egyenlőtlenség kiküszöbölése: Az egyenlőtlenség és igazságtalanság alapján valósul meg az egyenlőség. A közösségi társadalom munkára

épül A munka mindenki számára kötelező. A férfiak és nők egyelően dolgoznak, egyenjogúság érvényesül A jövő: Igényelte a bölcsen kormányzott államot, amelyben az értelem, az ésszerűség, a tudomány vezető szerepét tartja szükségesnek. Az ésszerűség követelményét a humanizmussal és a közösségi szemlélettel alapozza meg. Az állam közösségi jellegű, a népet, a közösségeket kell szolgálnia. A nép választ minden vezetőt. Hivatala egész életén keresztül tart, ha nem kerül gyanúba A hivatalnokokat egy évre választják közvetlenül a tudósok rendjéből. A demokratikus kormányzatot illetően az emberek és az emberi közösségek értelmes, humánus megoldását kereste, a közösségi szabályok megtartása, a demokratikus intézmények működése útján. 173 Jog- és állambölcselet CAMPANELLA (1568-1639) Itáliai állambölcselő: ► 20 évesen tudós ► domiciánus szerzetes tagja, amig tanul, majd kilépett ► 

politika felé fordul összeesküvés ► 27 évig börtönben volt  ► Francia o-ban megy  kegydijat kapott  Angliába akart menni, de nem ért oda Fő MŰVE: NAP ÁLLAM ► A Napállam című művében fogalmazta meg utópikus társadalom és államkoncepcióját. A jövő államát teokratikus hierarchiaként képzelte el, amelynek élén főpap, mint a nép legbölcsebb embere áll, akinek kezében érvényesül az egyházi és világi hatalom. Főpap mellett működne: három fő tisztségviselő:  bölcsesség főtisztviselője: tudomány, művészet, nevelés gondjaival  hatalom főtisztviselője: háború és béke ügyeivel  szeretet főtisztviselője: a nemi és fajszaporítási kérdésekkel foglalkozna.  Nincs magántulajdon ( PLATON, MORUS hatása)  Kötelező a munkavégzés ( napi 4 óra )  Közösen eltöltött szabadidő  Nők közösségét elismeri ( Platon hatása)  Faj fenntartást államra bizza  Nőknek kell

katonáskodniuk  Kevés törvényeket kell , mindenki ismerje ( MORUS hatás)  Gyerekek nevelése az államra bizva Az állam szabályozza a nemi érintkezést és a fajfenntartást. Elismeri a nőközösséget, egyenjogúságot hirdet. A Napállam kevés és rövid törvényekkel szabályoz, amelyeket mindenki ismer, nem különíti el a jogot és az erkölcsöt. AZ UTÓPIZMUSRA JELLEMZŐ: A filozófusok az adott korban éltek, annak visszásságait kritizálva idealizált, szerintük ideális államot képzeltek. Humanista gondolkodók a világ elembertelenedése ellen küzdöttek. Utópista felfogás: eszményi társadalom kigondolása. Közösségi együttélés humánus elvei v államszervezet demokratikus működése. MÓRUS TAMÁS: angol utópikus irányzat Pápa mellé állt VIII. Henrikkel szemben Műve: Utópia Dialógus formában zajlik Olyan államot rajzol le, amiben vannak valóságos elemek és ideális elemek. Nem létező társ Tekintélyelvű, patriarchális,

hierarchikus, gazdasági egyenlőség (lakáscsere). Minden tulajdon közös, mindenki a közjó érdekében cselekszik. Kritikus a fennálló Angliával: - szót emel a bekerítések ellen, - büntető törvények ellen, halálbüntetés helytelen megoldás, a társ a felelős, - baj, hogy vannak szegények és gazdagok, oka a magántulajdon. Ideális elemek: - mindenki köteles dolgozni, - az mentesül, aki köztisztséget visel, vagy tudománnyal foglalkozik. Kevés törvényre van szükség, mindenkinek ismernie kell, nem kell jogász. 174 Jog- és állambölcselet CAMPANELLA: Műve: a Napállam. Utópikus társadalom és államkoncepció Börtönben ült sokáig, érzik, hogy ha nekem nem jó, neked se legyen az. Teokratikus államberendezkedést vall: - napállam élén főpap áll, - 2-3 tisztviselő segíti (bölcsesség, hatalom, szeretet), - nincs magántulajdon, - kötelező a munka, - teljes egyenjogúság, - gyerekeket állam neveli, - törvények kis számúak,

mindenki ismerje. Mindkettőnél Platóni hatás (nőközösség, nevelési problémák). Mórust idézik, Campanellát nem 175 Jog- és állambölcselet 14. tétel Az állam kialakulásának stádiumai. FLEINEK-GERSTER TIPOLÓGIÁJA ALAPJÁN: AZ ANARCHIKUS DEMOKRÁCIA  VADÁSZÓ, GYŰJTÖGETŐ KORSZAK = családok közötti közösségek első formái megjelentek  CSALÁDOK® csoportot alkotnak® falusi közösséget v. nomádok klánját hozzák létre® vezetőnek elfogadott személy vezeti® tanács csirái megjelennek.  DEMOKRATIKUS GYÜLEKEZET KIALAKULÁSA: Vezéreknek és az öregek tanácsának feladata külső támadások elleni védelem, döntés a belső viszonyokban, büntetés kiszabása. A TÖRZSI ÁLLAM  egymástól teljesen eltérő politikai struktúrák alakulnak ki: a.) feltűnnek az abszolút önkényuralom feltételei b.) megjelennek az igazi demokrácia csirái (Ókori Görögország városaiban)  Közösség vezetője:® arra törekszik,

hogy jusson a hatalomból örököseinek, családjának® tökéletes engedelmességet követel.  kialakul egy egyre centralizáltabbá váló feudális uralom. pl Ősi Kínában Egyiptomban, Japánban. A MODERN TERRITORIÁLIS ÁLLAM  a jog és hatalom egyre inkább a város területéhez kötődik;  meglazul a klánhoz és csoporthoz fűződő kapcsolat;  magában foglalja a közszolgálat, az állami bürokrácia, a hivatalnoki kar, és a hadsereg kialakulását;  uralkodó hatalmának növekedése államon belül és kívül;  családok szövetsége = államszövetséggé alakult át. A PÁRTOKBA SZERVEZŐDÖTT ÉS TÖRVÉNYHOZÓ ÁLLAM  az iparosodás következtében alakult ki. 18-19 sz jelentős hangsúly a munkamegosztáson van; csökkent a család autonómiája erősödött az egyén a közösségtől és a munkáltatóktól való függése családok gazdasági autonómiája teljesen megszűnt  állam kötelessége: társadalombiztosítás

intézménye gazdasági folyamatokba való beavatkozás emberi jólétének biztosítása nagy ipari nemztetek kialakulása (pl. német császárság)  jelentős szerepe: törvényhozásban tervezésben felduzzasztott adminisztratív apparátus = anonim bürokrácia állam az államban tömegkommunikációs eszközök hatása koncentrálódott gazdaság = 1. nagyvállalatok 2. multinacionális csoportok kialakulása szakszervezetek kialakulása. 176 Jog- és állambölcselet I,     AZ ÁLLAMOK KÖLCSÖNÖS FÜGGÉSE EGYMÁSTÓL nyersanyagellátás környezetvédelem tengerek, óceánok védelme ózonburok megóvása államok együttműködése multilaterális szinten! Transznacionális jog létrejötte: Az államok kölcsönös egymásra utaltságával foglalkozik. FLEINER-GERSTER: tipológiája alapján stádiumok vázolhatók fel. 1 Anarchikus demokrácia: vadászó-gyűjtögető korszakban, - családok csoportokat alkotnak, vagy nomád klánok, -

kialakulnak a tanács csírái, ebből lesz a demokratikus gyülekezet, vezér és öregek tanácsa elsőrendű feladata a külső támadások elleni védelemről gondoskodás, belső viszonyokban is dönteni. 2 Törzsi állam: - eltérő politikai struktúrák alakulnak ki, - feltűnnek az abszolút önkényuralom feltételei, - igazi demokrácia csírái. Közösség vezetője arra törekszik, hogy a hatalomból jusson családjának is Feudális uralom kialakulása. Hatalom intézményei a klánok közti vita elsimítására összpontosítanak Kis törzseket a nagyok leigázzák. Új területek hódítása 3 Modern territoriális állam: - jog és hatalom a város területéhez kötődik, - meglazulnak az egyénnek a klánhoz fűződő kapcsolatai. Közszolgálat, állami bürokrácia, hivatalnoki kar és hadsereg kialakulása, közösségi tudat létrejötte. Uralkodó hatalmának növekedése, harc az egyházzal, ill. nemességgel 4 Pártokba szerveződött és törvényhozó

állam: iparosodás következtében alakul ki, - hangsúly a munkamegosztáson, - közösség látja el azokat a feladatokat, amit a család látott el. Állam kötelessége megvédeni az állampolgárokat, biztosítani a munkamegosztást, gondoskodni a megélhetésről, TB-rendszer megalakítása. Harcolni a visszaélés ellen, megakadályozni a munkanélküliséget, megvédeni a létükben fenyegetett fontos ágazatokat, harcolni a pénz elértéktelenedése ellen, biztosítani a közösség közszükségleti cikkekkel való ellátását. Jelentősebb lesz az állam feladata a tvhozásban és tervezésben. Állam autonómiája csökken a nemzetközi hatalom javára. 177 Jog- és állambölcselet 15. tétel Az állam keletkezésére vonatkozó főbb teóriák. A, TEOKRATIKUS FELFOGÁS:® Az államnak isteni eredetet tulajdonit. természetfeletti erőtől származik, felsőbb hatalomtól származtatja. Ókori keleti népeknél már megtalálható volt. Görögök, rómaiak az

isteneknek szentelték állami intézményeiket. Feudalizmusban a hívei: Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás A, PATRIARKÁLIS ELMÉLET:  Az állam a megnövekedett családból  Egyeduralkodók hatalma, az apának a család tagjai felett való hatalmából keletkezett® királyi hatalom korlátlansága A, PATRIMONIÁLIS ELMÉLET: Földre vonatkozó tulajdonjogból keletkezett® örökbirtok. államhatalom a földbirtok tényéből alakult ki hercegeknek a földre vonatkozó tulajdonjogából alakult ki. Svájci Haller: azok a tényleges erők hozták létre, amelyek a tulajdonban rejlenek. összekeveri a földre vonatkozó tulajdoni viszonyokat a terület fölötti közhatalommal. A, SZERZŐDÉSI ELMÉLET HÍVEI:® Rousseau  Az állam alapja az emberek között létrejött társadalmi szerződés, amely a természetes állapotból az állampolgárihoz való átmenetet jelenti. Rossou: Társadalmi szerződés című műve.  Az állam egy társadalmi szerződésen

alapul, amely által a szerződő felek egy közös akaratnak az összesség akaratának rendelik alá magukat.  Mivel az ember szabad, az alárendelés csak önkorlátozás lehet.  Az állam tehát az egyesek joglemondása által keletkező társulás, s az egyesek jogának és hatalmának egyesítéséből keletkezik az állam hatalma.  Ilyen állam addig maradhat fel, amíg a társadalmi szerződést az államalkotók meg nem sértik® ha megsértik® az ember visszasüllyed természetes eredi állapotába. A, ORGANIKUS ÁLLAMELMÉLET: Állam lényeget: biológiai szervezettel való analógia alapján magyarázza, vagy mint, erkölcsi organizmust tekinti.  Organikus iskola három iránya: a.) természeti organizmussal b.) állati társadalmakkal veti össze az államot c.) jogi, ill erkölcsi személyiségnek tekintik azt PSZICHOLÓGIAI ELMÉLET  Angol Fraser szerint:® mágusoknak, varázslóknak tulajdonított hatalomból alakult ki az államot vezetők hatalma®

az adott társadalmi csoporthoz tartozó férfiak, nők félnek a láthatatlan, mágikus szellemi erőktől. 178 Jog- és állambölcselet  Francia Tarde szerint:® államhatalom keletkezését az "utánzás" pszichikai folyamataival, és az emberben meglévő alárendeltségi és engedelmességi hajlammal igyekszik magyarázni. HÓDÍTÁSI (ERŐSZAK) ELMÉLET:  bárhol, bármikor állam keletkeztető tényező. AZ ÁLLAM DEFINIÁLÁSA:  Olyan szervezet, amely főhatalmat gyakorol egy meghatározott területen élő népesség felett.  Lényeges sajátossága: rendelkezik a kényszer monopóliumával® legitim erőszakot alkalmazhat. Teokratikus felfogás: - államnak isteni eredetet tulajdonít, - természetfeletti erőtől származtatja az államot, - felsőbb hatalom jelöli ki azt a személyt, mely az államot kialakította, - csírák az ókori keleti népeknél, - Szt. Ágoston, Aquinói Szt Tamás, Luther, Kálvin, - napjainkban: neotomizmus 2

Patriarchális elmélet: - állam közvetlenül a megnövekedett családból, egyeduralkodók hatalma az apák család feletti hatalmából keletkezett, - királyi hatalom korlátlansága. 3 Patrimonális elmélet: - földre vonatkozó tulajdonjogból keletkezett, - államhatalom a földbirtok tényéből, - hercegeknek a földre vonatkozó tulajdonjogából. Vezéralakja: HALLER, az államot azok a tényleges erők hozták létre, amelyek a tulajdonban rejlenek. A nép a tulajdonos földbérlőinek összessége 4 A szerződési elmélet hívei: (ROUSSEAU) – az állam alapja az emberek között létrejött társadalmi szerződés, amely a természetes állapotból, az állampolgárihoz való átmenetet jelenti, (KANT) – tiszta ész szerződését kell az államelmélet jogi alapjának tekinteni, (FICHTE) – ember természetes szabadságáról le nem mondhat, szerződést bármikor felmondhatja, (LOCKE) – elismeri a nép felkeléshez való jogát, (GROTIUS) – emberekben

társulási vágy van a békés, társas élet iránt. 5 Organikus államelmélet: állam lényegét egy biológiai szervezettel való analógia alapján kívánják magyarázni, - organikus tan különálló léttel bírónak tekinti az államot. Irányzatai: - természeti organizmus, - állati társadalmakkal veti össze az államot, - jogi-, illetve erkölcsi személyiségnek tekinti. SPENCER: társ az élő szervezethez hasonló képződmény. Biológia az állati szervezetben háromféle szövetet különböztet meg: - ektoderma (harcosok, bírák), - entoderma (földművesek, iparosok), - mezoderma (elosztó kereskedő). TRENDELENBURG: külső kapocs a hatalom, belső összetartó elem az érdekek egysége 6. Az állam pszichológiai elmélete: GLADSTONE – az állam céljára nézve erkölcsi valóság, vmint a törvényeknek is, melyeknek forrása nem az egyén erejében és akaratában rejlik. FRASER – az állam személyiségi elméletének híve, jogtárgynak és

jogviszonynak tekinti az államot. TARDE – az államhatalom keletkezését az utánzás pszichikai folyamataival, alárendeltségi és engedelmességi hajlammal igyekszik megmagyarázni. 7 A hódítási (erőszak) elmélet: GUMPLOWITZ – egy törzs meghódította a másikat és a hódító erőszakot alkalmazta. KAUTSKY – a harcias nomád állattenyésztők összeütköztek a letelepült békés földbirtokosokkal, és a nomádok leigázták őket. A legyőzöttek igazgatása céljából jött létre a kényszerítő apparátus. 179 Jog- és állambölcselet 16. tétel Az állam fogalmának meghatározása. Többféle megközelítés® ahány irányzat = annyiféle államra vonatkozó koncepció létezik. Az állam örök és eszményi volta: Hegel az állam öncél, a szabadság megvalósulása, szellem tudatos realizálódása, erkölcsi eszme valósággá válása, az értelem valósága. Az állam mibenléte a hatalom oldaláról: az állam a társadalomban létező

legerősebb hatalom, mely kényszert gyakorol bizonyos emberek meghatározott köre felett. Az állam társadalmi rendet védő funkciója: belső béke, és nyugalmat biztosítja Az állam fókuszában lévő érdek: az állam az egész társadalom közös érdekét szolgálja Állam fogalmának meghatározása a jog oldaláról: Kant = az állam embertömegek egyesülése jogi törvények alatt Kelsen = beszámítási pont, hatalma alatt emberek állnak, ez a hatalom a jogi rend érvényessége Moór Gyula = jogilag szervezett főhatalom Horváth Barna = területi jogközösség Az állam mint folyamat: nincs változatlan lényege Az állam mint tagolt egység: Heller nem szellemvilág, nem egy értelmetlen cselekedet tényleges, értelmes, jelentős emberi cselekedetek megújítják Irányai: 1. Az állam örök és eszményi HEGEL: az állam öncél, a szabadság megvalósulása, cselekvő és egységes akarat, kollektív szellem képződménye stb. 2. Az állam mibenléte a

hatalom oldaláról: az állam a társadalomban létező legerősebb hatalom, kényszert gyakorol bizonyos területen az emberek meghatározott köre felett. 3. Az állam társadalmi rendet védő funkciója: PULSZKY ÁGOST – az állam a társ-ban a versengéseket kiegyenlíti, belső békét biztosít, PINKLER GYULA – emberek összműködése és ezen összműködésnek kényszerrel való biztosítása. 4. Érdek kategóriája szerint: JÁSZI OSZKÁR – a társadalom legnagyobb részére egyaránt fontos érdekek biztosítására szolgál. 180 Jog- és állambölcselet 5. A jog oldaláról: KANT – embertömegek egyesülése jogi törvények alatt KELSEN – normatív rend, melynek hatalma alatt állnak az emberek, s e hatalom jogi rend érvényessége. MOÓR GYULA – jogilag szervezett főhatalom. HORVÁTH BARNA – területi jogközösség 6. Folyamatként tekintve: államnak nincs változatlan lényege 7. Mint tagolt egység: HELLER – tényleges, amennyiben emberi

tényállás, azaz értelmes, a kultúra szempontjából jelentős emberi cselekedetek állandóan megújítják és valós, amennyiben értelemmegújítás. JELLINEK – egy területen lakó emberek szövetségi egysége. NAWIASKY – szociológia, jogi elem és állameszmetan. ERMACORA – egy komplex módon tagolt anyag 8. Többségi álláspont: olyan szervezet, mely főhatalmat gyakorol egy meghatározott területen élő népesség felett. Sajátossága, hogy rendelkezik a kényszer monopóliumával, aminek folytán az adott területen élő lakosság felett legitim erőszakot alkalmazhat. Történeti kategória, léte objektív társadalmi szükséglet, társadalmi rendeltetéseit funkcióin keresztül valósítja meg, politikai berendezkedés központi intézménye, néptől és társadalomtól elkülönült szuverenitással rendelkező közhatalom, munkamegosztás külön ága, környezetével sajátos kölcsönhatásban van. 181 Jog- és állambölcselet 17. tétel Az

államterület. Az állam létének lényegi összetevője: az a térség, amelyben az állam felségjoga megvalósul; az állami szuverenitás szerves része; enélkül az állam nem létezhet. "AZ ÁLLAMTERÜLET JOGI KATEGÓRIA" ÖSSZETEVŐI: 1) Magva = A szárazföldi terület® földnek az állami határok által körülvett része® nemcsak a föld felszíne, hanem az alatta fekvő részeket is jelenti® addig a pontig, ameddig a föld mélyébe való behatolás és birtokbavétel az adott technikai eszközökkel lehetséges. 1) Vízi terület: belvizek - folyók - tavak - csatornák - tenger meghatározott részei. 1) A légtér: az állam területe feletti rész az állami szuverenitásukat vertikálisan gyakorolják, felső határ nincs szabályozva. A légtér az állam területét képezi, az állam főhatalma a légtérre is kiterjed! Kiegészítő részei: Az állam lobogóját viselő hajók. Az állam felségjelével ellátott légi járművek úszó

repülő államterületek Az állami szuverenitás szerves része, nélküle nincs állam. Emberek egymás közötti viszonyaira is utal. Mérete az államiság szempontjából nem jelent kritériumot Egy adott területen az államot illeti meg a legfőbb jogi hatalom. Összetevői: - szárazföldi terület (földnek az államhatárok által körülvett része), - vízi terület (belvizek, folyók, csatornák stb.), - légtér (állam területe feletti rész). Kiegészítő részei: - állam lobogóját viselő hajók, - állam felségjelével ellátott légi járművek. Állam hatása a területre: - állam terület nélkül nincs, állam területe az, ahol az államhatalmi tevékenységét kibontakoztatja, - állam tevékenysége lehet: negatív (tiltja minden más szervezetnek a hatalom gyakorlását a területen), - pozitív (mindenki alávetettje a terület hatalmának), - adott területen csak egy állam lehet (kivétel: nközi szerződéssel vagy megegyezéssel más állam

hatósága elé állíthatnak, valamely területen két állam gyakorol hatalmat, háborúk, megszállás). Állam három elemből áll: terület, népesség, hatalom. 182 Jog- és állambölcselet 18. tétel Az állam népessége. Az állam létének elengedhetetlen eleme: A lakosság Lakosság két csoportja: 1) az állam tényleges lakossága 2) jogi értelemben vett lakossága I, TÉNYLEGES LAKOSSÁG: Azok a személyek, akik egy adott időpontban az állam területén tartózkodnak: állampolgárok külföldiek hontalanok kétes állampolgárságú személyek. I, JOGI ÉRTELEMBEN VETT LAKOSSÁG: nem más® mint az állam polgárainak összessége, függetlenül tartózkodási helyüktől. Állampolgárság® állami szuverenitás® közvetlen kapcsolat, mivel az állami szuverenitás minden jegye kizárólag az állampolgárokra terjed ki. Lakosság két csoportja: - állam tényleges, - jogi értelemben vett lakossága. Tényleges: aki egy adott időpontban a területen

vannak (áp., külföldiek, hontalanok, kétes áp-ságúak) Jogi: az állam polgárainak összessége, függetlenül tartózkodási helyüktől. A lakosság, mint az állam része, három nézőpont van: - népesség, mint kollektívum (nép, nemzet, etnikum), népesség, mint egyének összessége, - népesség, mint a különbségek hordozója. Népesség, mint előfeltétel háromféle vizsgálati szempontból: - mennyisége, - minősége biológiai értelemben (nemek, korok). Állam hatása a népességre: - népesedéspolitika, településpolitika, - nemzetiségi politika, - munkaerő politika, - foglalkoztatás politika 183 Jog- és állambölcselet 19. tétel Az államhatalom. A HATALOMMEGOSZTÁS, AZ ÁLLAMHATALMI ÁGAK MEGOSZTÁSA: PRIMITÍV TÁRSADALOMBAN: A kezdeteknél még spontán hatalommegosztás volt a hagyományos közösségi (nemzetségi-törzsi) hatalmi szervek és az állami szervek között. ÓKORBAN: Szervezeti tagolódás jelentkezett: katonai, egyházi,

adóztatási Arisztotelész az állami szerveket 3 csoportba osztotta: 1. törvényhozás 2. magisztrátus 3. igazságszolgáltatás KÖZÉPKOR: elvált a központi és helyi hatalom. az uralkodó hatalomtól elszakadt az állam igazgatási, katonai, fiskális, bíráskodási funkciója Ez alapozta meg a demokratikus európai fejlődést törvényhozó hatalmi Képviselői: végrehajtó ágak Lock igazságszolgáltató megoszlása Montesquieu Megjelenik a népszuverenitás elve KAPITALIZMUS: a polgári és politikai társadalom elkülönülése  Az állampolgár önálló: gazdasági téren politikai téren ideológiai téren  A politikai gondolkodásba beépül a hatalom ellenőrzésének igénye. Az állampolgárok szeretnék a hatalmat ellenőrizni (Rousseau)  A demokratikus államok a hatalmi ágak megosztását intézményesítik - különféle módon valósul meg.  Kölcsönös kapcsolat és egymásba való átmenet jelentkezik.  Sajátos kérdés az

államfő szerepe: 4. hatalmi ágnak is tekintik  Fontos az alkotmánybíróság szerepe: hatásköre kiteljesedett a kontinensen a 70-es évektől jelent meg ellenőrző tevékenysége az egész hatalmi rendszerre kiterjed az USA-ban a Legfelsőbb Bíróság látja el ezt a funkciót  A helyi hatalmi erők önállósodását is magával hozta a demokratikus fejlődés felmerült az önkormányzatok önálló hatalmi ágként való elismerése (Municipiális hatalom® Benjamin Constant)  A hatalmi rendszer differenciálódásának következménye a politikai pártok megjelenése, hatalmi tényezőként való fellépése.  Ugyanúgy megjelentek az érdekvédelmi és szakmai szervek is.  Tehát a modern fejlődésben a hatalom az állami és nem állami hatalmi tényezők között oszlik meg. Harmadikként a jogi hatalom jelenik meg  Bibó István megállapította, hogy a hatalmi ágak megosztásának elmélete a modern fejlődésben megrekedt, századunkban a

polgári pluralizmus fejlődött ki. 184 Jog- és állambölcselet AZ ÁLLAM MINT HATALOM: AZ ÁLLAM A POLITIKAI BERENDEZKEDÉS KÖZPONTI INTÉZMÉNYE, A HATALOM KONCENTRÁTUMA  A hatalom társadalmi rendeltetésének megvalósításában legfontosabb hatalmi intézmény az állam.  Állam és hatalom nem azonos. Szükségszerű, nélkülözhetetlen, de nem fogja át a hatalmi viszonyok teljességét.  Az állam a társadalom, a hatalom hivatalos képviselője kifelé, befelé.  Az állam a társadalmon belül mint hatalmi tényező politikai, gazdasági, ideológiai hatalom részét képezi.  A hatalmi struktúra legfőbb központi és helyi intézményét jelenti, összefogja az egész társadalmat.  Ellentmondásos társadalmi viszonyokat foglal egységbe, megakadályozza a társadalom felbomlását.  Az állam a társadalmi egységet központosítás útján biztosítja.  Az állam a hatalmi hierarchia csúcsán áll.  A hatalmi struktúra

sajátosságaitól függ az államszervezet egészének szerepe, az állami és nem állami szerepek viszonya és az egyes állami szervtípusok jelentősége. a gazdasági tevékenységben jelentős tényező a hatalom gyakorlásának mindennapos intézményeként jelentkezik az állampolgárok irányítását és ügyei intézését szolgáló államigazgatás a hatalom fegyveres állami tevékenység - diktatúra - demokrácia az állam védi az adott hatalmi struktúrát szervezi és szabályozza a hatalmi, politikai erőket biztosítja a politikai, gazdasági, ideológiai uralom megvalósulását  a közügyek intézésének szerveként® egész társadalom vezetése. A hatalom társadalmi rendeltetésének megvalósításában legfontosabb hatalmi intézmény az állam. Az állam és hatalom nem azonos: szükségszerű, nélkülözhetetlen, de nem fogja át a hatalmi viszonyok teljességét. Az állam a társadalom, a hatalom hivatalos képviselője A társadalmon

belül, mint hatalmi tényező, politikai, gazdasági és ideológiai hatalom részét képezi. A hatalmi hierarchia csúcsán áll A társadalmi egységet központosítás útján biztosítja. HERBERT MARCUS: IIvh után országok gyors fejlődése, életszínvonal növekedése, jóléti állam kialakulása. Jogrendszer korlátozza a tulajdon és versenyszabadságot, védelmet nyújt a nyomor ellen, megszilárdítja a politikai rendszer és állam iránti bizalmat. Szerinte a technika, a termelésben teret nyerő technikai ész uralma egyre inkább politikai funkciókat vesz fel, meghatározójává válik a társadalomban érvényesülő hatalmi viszonyoknak. 185 Jog- és állambölcselet 20. tétel A társadalom politikai rendszere. Fogalma: a politikai rendszer olyan önvezérlő rendszerként írható le, amelyet az önszabályozás képessége jellemez, és amely biztosítja a belső egységek egymás közötti, valamint a rendszer és a környezet közötti összhangját. A

politikai rendszer funkciói  Intézményesült eljáráson, szervezeteken keresztül gyűjti, becsatornázza a politikailag releváns érdektörekvéseket, politikai véleményeket és akaratokat, lebonyolítja a hatalmi törekvéseket, valamint az érdekkülönbségekből és érdekellentétekből fakadó küzdelmeket;  A társadalmi viszonyokból adódó feszültségeknek a hatalmi viszonyoknak megfelelő megoldása  A társadalom vezetése, szervezése, igazgatása;  A mindezekkel a funkciókkal kapcsolatos, társadalmi érdekű döntések kialakítása, realizálása. A politikai rendszer elemei:  Politikai normák (jogszabályok)  Állami és nem állami politikai szervezetek (pártok, parlament),  Politikai szerepek (pl. bírói szerep)  Politikai magatartások (pl. választások)  Politikai eszmék (pl. ideológiák) Mindenfajta politikai tevékenység valamilyen módon az államhatalommal és ennek felhasználásával, erre való törekvéssel függ

össze. Társadalom összes politikai intézményét felöleli, ezek között az egyik az államszervezet. Politikai intézmények befolyásolják az állam célját, működési formáját, felépítését. Tipizálásuk: - időrendileg ókori, középkori, újkori és legújabb kori, - jellege szempontjából demokratikus és diktatórikus, - hatalomgyakorlás fókuszaként államközpontú és pártközpontú, - egyes országok politikai és államrendszeri, önmagukban is típusképző jellegűvé válhatnak, pl. angolszász országok politikai rendszere Funkciói: - összegyűjti, becsatornázza a politikailag releváns érdektörekvéseket, politikai véleményeket, akaratokat, lebonyolítja a hatalmi törekvéseket, - társadalom konfliktusaiból adódó feszültségek megoldása, - társadalom vezetése, szervezése, irányítása, - társadalmi érdekű döntések kialakítása, realizálása. Elemei: - politikai normák (jogszabályok), - az állami és nem állami politikai

szervezetek (parlament, pártok), - politikai magatartások (választások), - politikai eszmék (ideológiák). 186 Jog- és állambölcselet 21. tétel A politikai pártok. Pártok osztályozása:  Szervezeti felépítésük szerint: 1. Káderpártok 2. Tömegpártok a.) laza szervezetű, vagy b.) erősen szervezett pártok  Hatalmi rendszerben elfoglalt helyük szerint: 1. Legális pártok a.) politikai rendszerben fontos szerepet játszó b.) politikai rendszerben marginális pártok 1. Illegális pártok  Domináns ideológiai arculatuk szerint: 1. Eszmei-politikai pártok a.) forradalmi pártok b.) reformpártok c.) konzervatív pártok d.) reakciós, v ellenforradalmi pártok 1. Választási pártok 2. Karizmatikus-vezérelvű pártok  Működési területük szerint: 1. Országos pártok 2. Regionális pártok Szervezeti oldalon állnak. Cél: - akarat-kifejezés, - politikai akciókra mozgósítása, - választásnál képviselők állítása, -

érdekképviselet, közvetítés, egyeztetés, - kormányzati teendők ellátása, hivatalok, - politikai elit kiválasztása. 187 Jog- és állambölcselet 22. Tétel A pártrendszerek. A pártrendszerek sokfélék lehetnek. Alternatív pártrendszerek: 1. Felaprózott többpártrendszer (egyik pártnak sincs szilárd túlsúlya, ezért változó összetételű koalíciók kormányoznak) 2. Kétblokkos rendszer (sok párt van, de ezek két egymással versengő politikai blokkra oszlanak) 3. Kétpártrendszer (vannak kisebb politikai pártok, de ténylegesen csak a két legnagyobb párt verseng a hatalomért). Nem alternatív rendszerek: 1. A pártok kooperációjának módszere (mindegy hogy melyik párt kormányoz – nincs hatékony ellenzék) 2. A nemzeti egyetértés pártrendszere (egy szilárd, tartósan uralkodó párt áll az egész politikai rendszer felett, választások ugyan vannak, de a többi párt csak a kormányzat kritikusaként érvényesülhet) 3. Korlátozott

pártrendszerek (a pártok ugyan versenyeznek, de egy kívülálló erő, pl hadsereg kezében van a hatalom). 4. Egypártrendszer Alternatív pártrendszer: a politikusoknak legalább egy alternatív együttese politikai pártba szerveződik, és reális esélye van arra, hogy adott időpontban kormányzó együttes helyére lépjen: - felaprózott többpártrendszer (egyetlen pártnak sincs szilárd túlsúlya), - kétblokkos rendszer (sok párt két tartós, egymással versengő politikai blokkra oszlik), - kétpártrendszer (két legnagyobb verseng a hatalomért). Nem alternatív rendszerek: az alkotmányos előírások vagy a tényleges erőviszonyok következtében a politikai pártok között nincs valóságos vetélkedés a hatalomért: - pártok kooperációjának rendszere (főbb pártok taratós blokkba tömörülnek, nincs hatékony ellenzék), - nemzeti egyetértés pártrendszere (vannak választások, de mindig egy nyer), - korlátozott pártrendszerek (pártok

versengenek, de igazán egy másik politikai erő kezében van a hatalom). Politikai pártok funkciói: - eszköz az egyének és csoportok számára a fennálló politikai rendbe való betagozódásra, - célmeghatározás a társadalom számára, - politikai akciókra való mozgósítás, - választások során képviselők felléptetése, - érdekcsoportok közti egyeztetés, - társadalom és állam közötti közvetítése, - kormányzati teendők ellátása, - politikai elit kiválasztásában, képzésében részvétel. 188 Jog- és állambölcselet - Kétpártrendszer speciális funkciói: - vetélkedő politikai erők között relatíve stabil konszenzust alakít ki, mert csak kettejük közül lehet választani, - más az ellenzékbe került párt funkciója, mert egy rossz helyzetet nem biztos, hogy át akar venni, - változásokra ösztönöz, kiküszöböli a szélsőséges megoldásokat. - Előnye: - lehetetlen a kisebbségi kormány hatalmon maradása, ellenzéknek

mindig van kormányképes vezető magja, független képviselők létét lehetetlenné teszi, túl nagy hatalom a miniszternek és a kabinetnek. Amerikai különbséget tesz a kétpártrendszer típusok között: - ahol a pártszervezet dominál, - amelyben a párt a kormányzatban dominál, - más, ideológikus pártok is vannak. 189 Jog- és állambölcselet 23. tétel A befolyásoló csoportok. Jellemzői:  Mindent akarnak, csak a választásokat megnyerni nem.  Működésük lehet pozitív: (egy addig meg nem jelenített közhasznú probléma felszínre hozása)  Működésük lehet negatív: (csak egy szűk csoportnak igyekeznek kedvezményeket kicsikarni) A legelterjedtebb érdekcsoportok:  Szakszervezetek  Magánvállalatok  Ifi- és nőmozgalmak  Egyházak, egyetemek, média A pártok mögé rejtőznek. Erre példa: 1. Tagsági viszony a pártban 2. Részvétel a párt végrehajtó testületeiben 3. Pénzügyi támogatás 4. Választásokkor

szavazatbiztosítás 5. Szimpatizálás a párt politikájával Mindent akarnak, kivéve egyet: megnyerni a választásokat. Működésük: - pozitív (közhasznú érdeket hoznak felszínre), - negatív (szűk csoportnak akarnak kedvezményt kiharcolni). Alakzatai: szakszervezetek, - regionális és kooperációs szervezetek, magánvállalatok, - ifjúsági és nőmozgalmak, - intellektuális társaságok, - egyházak, egyetemek, médiák stb. Pártok mögé is állhatnak, ennek formái: - tagsági viszony a pártban, - részvétel annak végrehajtó testületében, - pénzügyi támogatás, szavazatbiztosítás, - szimpatizálás a párt politikájával. Vannak nyomásgyakorló pártok 190 Jog- és állambölcselet 24. tétel Az állam, mint szervezet. ELŐADÁSON !!! Szervezeti szükséglet jelentkezett, ahogy bonyolódik, egyre újabb szervezetek jönnek létre. Állam szerveinek kialakulása: Primitiv viszonyok: állam csak a kényszeritést szolgálja Fejlettebb: Több

oldalú vezetés és a társadalomnak 1. Hadsereg (csendőrség- rendőrség- titkos szolgálatok) 2. Hivatalnoki apparátus megjelenése (adóztatás nemeiből alakult ki) 3. Bírói kar Központi : - helyi ( Vertikálisan) Büntető:- polgári ( Horizontálisan) Ügyvédség, ügysészség 4. Törvényhozó testület ( Legnagyobb szintű jogforrások meghozatala Az államapparátus tagjainak is fejlődnie kell ! Állami szervek csoportosítása: I. Felépítésük szerint 1. Egyszemélyi vagy testületi szervek 2. Állandó vagy időszakos szervek 3. Elsődleges ( közvetlen jogszabály alapján ) és másodlagos ( kell egy másik szerv közreműködése) szervek II. III. Hatáskör szerint 1. Törvényhozó szervek 2. végrehajtó szervek 3. igazságszolgáltató szervek 4. államfő 5. önkormányzatok 6. kormányzati szervek 7. közigazgatási szervek 8. alkotmánybíróság 9. felügyeleti ellenőrzési szervek (ÁSZ) 10. határozat hozó szervek 11. Tanácsadó szervek 12.

központi és helyi szervek Egymáshoz való viszonyuk alapján 13. Vezető és alárendelt szervek 14. Önálló (más állami szerv nem korlátozhat) és nem önálló szervek 191 Jog- és állambölcselet Az állami tevékenység hatása Az, hogy adott állam betölti-e társadalmi szerepét  Akkor tekinthető át, ha föl tudjuk mérni az állami tevékenység konkrét gyakorlati hatását.  Tudományos kutatással feltárható a hatás: az állami szervezet tevékenységének eredményét két oldalról vizsgáljuk: tevékenységének 1. Hatása megfelel-e az állam társadalmi rendeltetésének Egy-egy állami szerv a megcélzott feladatokat megvalósította-e, betölti-e társadalmi rendeltetését? 2. Ha az állami tevékenység hatása az állam társadalmi rendeltetésével nem egyezik, akkor fel kell tárni:  mi az eltérés oka  a pozitív irányú változás módozatait megjelölni. Alapvető kérdés: állami szervekre milyen szerep hárul a társadalmi

lét védelmében.  Milyen az állami szervek szerepe az egész társadalomban?  Milyen eredmény elérésére alkalmasak? Objektív körülmények elemzése:  Társadalom közéleti, gazdasági és kulturális adottságai  Területi tényezők, főképpen a közlekedési viszonyok Államszervezet szubjektív adottságainak tanulmányozása:  Ennek keretében kell vizsgálni az állami szervek személyi összetételét  Állami alkalmazottak készek-e tevékenységek, új eljárások fejlesztésére Az állami tevékenység hatékonyságát befolyásolja az államszervezet munkakapcsolatrendszere:  Központi és helyi szervek megfelelő aránya, hatáskörök pontos elrendezése Hatékonyság vizsgálatnál fontos, az állami döntés milyen pszichológiai reagálást vált ki az állampolgárokból. Az állami tevékenység hatástalanságát kiválthatják a főbb gátló, akadályozó tényezők. Akadályozó tényezők:  Központi irányítás

alkalmatlansága  Egyenetlen szerveződés  Államszervezet felépítésének irracionális megoldásai  Döntési rend átgondolatlansága  Rossz kiválasztási rendszer  Fegyelem hiánya, felelősség elmosása  Belső szabályozatlanság. Államszervezet = intézményi + jogi + személyi + tárgyi feltételek. Embercsoportok körében kialakult a vezetésirányítás funkció igénye. Ezt teljesítette az állam: elkülönült embercsoport Kiindulópont a szervezési szükséglet (a társadalmon belül egy embercsoport elkülönült, ez vált az állam intézményévé, átvette ezeket a fontos vezetésirányítási funkciókat). KELSEN: az állam egy embercsoport, ami szerveiben érinthető tetten, tapintható. Államszervezet történetisége: a primitív viszonyok között csak kényszerítő apparátussal rendelkezett (horizontális tagolódás). Fejlettebb viszonyok között: - hadsereg mellett megjelenik a rendőrség, csendőrség, belső rendfenntartás

eszköze, - hivatalnoki apparátus kibontakozása (adóztatási szervekből nőtt kis az állig. és közig apparátus), - megjelentik az önálló bírói kar intézménye, ügyvédség, ügyészség, végrehajtási intézmények, - törvényhozás intézménye. Vertikális fejlődés: központi és helyi szervek kiépülése, alsó- és középfokú szervek megjelenése (hatáskör probléma). Állami szervek csoportosítása: 1 szervezetek felépítése szerint: - egyszemélyi és testületi szervek, 2. működésük időtartama szerint: állandó és időszakos, 3. létrehozásuk módja szerint: elsődleges szervek (jogszabályok hozzák létre), másodlagos szervek (elsődlegesek hozzák létre), 4. szervek hatásköre szerint: - képviseleti, közigazgatási szervek, bírósági, ügyészségi szervek, rendfenntartó szervek, - különleges szervek, közönséges szervek, - határozathozó, döntéshozó szervek, végrehajtó, előkészítő szervek. 5 A szervek egymáshoz való

viszonya szerint: - vezető és alárendelt szervek, - önálló és nem önálló szervek. 192 Jog- és állambölcselet 25. tétel Bürokrácia és bürokratizmus. ELŐADÁSON I. Bürokratikus szervezet fogalma: Max Weber XX. Sz első évtized Tanulmányozta 1. porosz hadsereget 2. porosz közigazgatást 3. porosz nagyüzemet célirányosan fejti ki tevékenységét, munkamegosztásban dolgoznak BÜROKRATIKUS SZERVEZETNEK NEVEZTE WEBER Jellemzői: ► ► ► ► ► ► ► rögzített hatáskörök vannak hivatali hiarerchia érvényesül irásbeli ügyvitel hivatalnokok szakképzettséggl rendelkeznek munkájukat hivatalban, szabályok szerint végzik hivatalnokokat kinevezik hivatalnokok fizetést kapnak o betöltött poziciótól függ o szolgálati időtől függ PROBLÉMA 1. 2. 3. 4. Az egyének céljai nem biztos hogy azonosak a szervezeti céllal a szaktudásban hiányosságok vanak személyiségi tulajdonságok ( másként viszonyul az egyén a szervezethez)

külső körülmények is pl. Angol civilINDIA II. Bürokrácia: Hivatal (büro) uralma (krácia) Történelmileg: ► Az adott országban komoly kiválktságok a hivatali rétegben + ennek a hivatali rétegnek az uralmi helyzete ► Ha a hatalmi elitben egyensúly van, ilyenkor a hivatalnokok megragadják valamelyik pólust Erősitheti, a szakképzettség megnövekedése A hivatali uralom rohamos fejlődésének mozgatórugói: Max Weber nyomán a) pénzgazdálkodás kialakulása: lehetővé tette a hivatalnoki kar létrehozását. Csak a központi hatalomtól függött. b) kapitalista gazdasági rend kialakulása: ennek lényege a profit racionális kalkulációja. 193 Jog- és állambölcselet c) Gazdasági rend szellemi hátterét jelentő racionalizációnak abban is fontos szerepe volt, hogy megváltoztatta a tisztségviselők kinevezésének hagyományos szabályait, elősegítette a szaktudáson alapuló elterjedését. d) Jelentős mértékben növekedett az európai

népesség, amely megsokszorozta az igazgatási feladatokat és nagyméretű szervezetek kiépítéséhez vezetett. e) Új, bonyolult adminisztratív szervezetek is megjelentek. f) Kialakultak a kommunikáció modern formái is. Fogalmi elemzése: Állami feladatokat igazgatási eszközökkel megvalósító szervezetet jelent. E szervezetben kinevezett hivatalnokok tevékenykednek, az egység hierarchikus rendszer alkot, ez magában foglalja az alárendeltséget és az ellenőrzés lehetőségét. A 19. század elején pejoratív értelemben használták Negatív értékelést fűztek hozzá.  A hivatalnoki réteg privilegizált helyzete  A hivatalnok uralmi helyzetbe kerül  Ha a hatalmi eliten belüli viszonyok nem kiegyensúlyozottak, a hivatalnoki réteg törvényszerűen saját céljait kezdi érvényesíteni. Legális-racionális uralomnak sajátos jellegzetességei vannak Ilyen uralom esetén: 1. Hivatali feladatokat folyamatosan és szabályozott módon szervezik 2. A

feladatokat elkülönült területek szerint osztják szét 3. A hivatali egységet hierarchikusan rendezik el 4. A munkavégzés szabályai vagy technikai vagy jogi jellegűek 5. A hivatalnok nem sajátíthatja ki a hivatali tisztségét 6. Ügyek intézése írásos dokumentumokra alapozottan zajlik III. Bürokratizmus: Negatív jelenségek sorozata:  Szabályok önmagukért való meghozatal, szabályokhoz merev ragaszkodás  Döntésért való felelősség eltűnése  Írásbeliség túlhajtása  Döntések szakvéleménnyel való lefedése  Ügyfelekkel való packázás PROBLÉMA: - bürokráciának nincs korrekciós képeszméje nem tudja atársdalami változásokat követni pl.: Braziliában létrehoztak egy bürokratikus ellenes minisztériumot, 3000 fővel !!! 194 Jog- és állambölcselet 26. tétel Az állam funkciói. Az állam működésének, tevékenységének irányát értjük, vagyis a célok és feladatok végrehajtása képezi az állami

funkciót. Történetiségében is vizsgálni kell, mert koronként és társadalmi formációként eltérő funkciókkal találkozunk. I. ORGANIZATÓRIKUS FUNKCIÓ: Osztálytársadalomba való átmenet során az államok veszik át a közösségi szervektől a közügyek intézését. Állami szervek feladata:  A közösségi együttélés feltételeinek kialakítása, biztosítása.  Termelési feltételek biztosítása.  Egészségvédelem – Szociális ellátás  Gyermekgondozás – Anyavédelem Új elemek:  Infrastruktúra kiépítésének irányítása  Természet és környezetvédelem II. POLITIKAI FUNKCIÓ: A politikai körülmények változásával módosul:  Saját államterület védelmezése  Államok közötti békés kapcsolatok kiépítésére irányul  Közrend, közbiztonság védelme III. GAZDASÁGI FUNKCIÓ: Különböző civilizációkban eltérő:  Termelőtevékenység irányítása és szervezése  Termelési folyamatban

közvetlen részvétel Adórendszer: Nemcsak az állami szervek működését, hanem szociális juttatásokat, gazdasági fejlődést is finanszíroz. A gazdaság állami irányítását és befolyásolását legfőképpen az állami költségvetés tükrözi. Protekcionizmus: a hazai gazdaságot védelmezi más államok gazdasági befolyásolásával szemben. IV. IDEOLÓGIAI FUNKCIÓ:  Az állam jelentősen befolyásolja az emberek gondolkodását, nevelését  Államideológia kimunkálása, terjesztése  Adott kulturális értékek védelme, fejlesztésük támogatása  Sajátos eszköze a manipuláció  Jelentős szerepet játszott a kényszerítés eleme és a vallás az állam ideológiai funkcióját illetően  Befolyásolja a kulturális viszonyok fejlődését intézményein keresztül. 195 Jog- és állambölcselet V. ÖNÉPÍTŐ FUNKCIÓ  Korszerűség követelménye a különböző koncepciókban  Technika legújabb vívmányainak alkalmazása

 Információszerzés korszerűsítése  Az állam sajátos védelmének és önfejlesztő tevékenységének érdekében alkalmaz és hasznosít új módszereket. Fogalma: az állam társadalmi rendeltetése, azaz az állami tevékenység fő irányai. Funkciók valamennyi államalakulatra érvényesek: - a társadalom és a természet viszonyának befolyásolása, gazdasági funkciók, - politikai-igazgatási funkciók, - ideológiai-kulturális funkciók, - külpolitikai funkciók, - nemzetközi együttműködési funkciók. Modern társadalmak négy alapfunkciója: jogbiztonság, - gazdasági és szociális rend kialakítása, - kulturális fejlődés előmozdítása, környezetvédelem 196 Jog- és állambölcselet 27. tétel Az állam szuverenitása és az erre vonatkozó nézetek. Állam: A néptől és a társadalomtól elkülönült, szuverenitással rendelkező közhatalom. Szuverenitásra vonatkozó elméletek: a.) Szuverenitás egyidős az állammal b.) A

szuverenitás a modern állam sajátossága (ez a jó felfogás, a 16-17 században jelenik meg) c.) A szuverenitás modern jelenség, de napjainkban a nemzetközi integrációval visszaszorult Fogalma: Az államnak azt a sajátosságát fejezi ki, hogy egy társadalomban koncentrálja a hatalmat. Minden hatalmi jelenség egy viszony, így a szuverenitás is A viszony tartalmát a főhatalom jelzi: Nem áll felette senki. Állam Hatalmi elit Társadalom nép, lakosság A 19. században az állami szuverenitás összekapcsolódik a népszuverenitással és mint nemzeti szuverenitás jelenik meg. Felosztása: Belső szuverenitás: más politikai erőkhöz való viszony Önállóan alkotja meg az alkotmányt és jogszabályokat Jogilag semmilyen más erő nem korlátozza a hatalom gyakorlásában.  Jellemzői: A. Egyetemes: minden társadalmi szervezetre, lakosra kiterjed, nincsenek az államtól független hatalmi egységek B. Teljes: jogilag nincs korlátozva, elvileg bármit

előírhat az állam C. Monopol jellegű D. Egységes: az államot és nem az állami szerveket illeti E. Oszthatatlan  Korlátozhatja: A gazdasági feltételek hiánya, pl. nincs pénz, nincs hadsereg  Politikai feltételek: politikai erőviszonyokból fakadnak  Jogi korlátok: állami önkorlátozás  Nemzetközi jogi korlátok: nemzetközi jog növekvő szerepe nemzetközi szervezetekben való tagság Külső szuverenitás: Államközi fokon helyezkedik el, egyenlő hatalom.  Jellemzői: A. Egyenlő hatalom: minden állam egyenlő jogokkal rendelkezik B. Független: területi integritás  Gazdasági feltételek  Nemzetek feletti szervezetek tagsága, tőle való függés: a.) katonai, politikai szövetségek b.) gazdasági integráció c.) ENSZ JEAN BODIN: Tőle származik a szuverenitás kifejezés. Olyan hatalom, mely időben és hatókörben korlátlan, oszthatatlan, állandó és abszolút. A szuverenitás tartalmi jegyei:  Törvények hozásának és

eltörlésének joga 197 Jog- és állambölcselet  Hadüzenet, békekötés joga  Főhivatalnokok kinevezése  Legfőbb bírói hatalom gyakorlása  Kegyelmezés joga – Hódolat fogadása – Pénzverés  Adóztatás joga Szuverenitás: az államhatalom nélkülözhetetlen ismérve, annak politikai és jogi kifejeződése. Megkülönböztetünk: - állam belső szuv.: az államnak az a joga, hogy önállóan alkossa meg és tartsa fenn alkotmányát, jogrendjét, valamint az a hatalmat, amelyet a területén tartózkodó személyek és dolgok felett gyakorol, - külső szuv.: nemzetközi életben, mint a nemzetközi jog alanya vesz részt. Különbséget kell tenni: - állami (politikai és jogi kifejeződés), - nemzeti szuv. között (a nemzet önrendelkezési jogát jelenti az önálló államalkotásig). Népszuverenitás: népnek az a joga, hogy maga dönti el saját sorsát, meghatározhatja állama politikai irányvonalát, szerveinek összetételét,

ellenőrizhesse azok működését. Nézetek: BODIN: szuverenitás a fejedelem által gyakorolt teljhatalom. Letéteményese és hordozója a monarcha, a fejedelem. Jogkörök, hogy egy hatalom szuverenitásáról beszélhessünk: - törvényhozás joga, - kiváltságok, mentességek, mentelmi jog adományozásának joga, - háború indítás és békekötés joga, - bíráskodás joga, - kegyelmezés joga, - tisztségviselők kinevezésének joga, - pénzverés joga, - adókivetés joga. HOBBES: az egy és oszthatatlan szuverenitás megtestesítője az államfő. Alattvaló mindaddig köteles az uralkodó törvényeit betartani, amíg az biztosítani tudja a polgárok jólétét, biztonságát, a békét. LOCKE: a királyi hatalom korlátozottsága miatt a szuverenitás letéteményese a parlament, de a király közreműködésével gyakorolja. Egyensúly állapot Megkülönbözteti a törvényhozó, végrehajtó és föderatív hatalmat. MONTESQUIEU: az abszolutizmussal, a hatalom

egy kézben való koncentrálásával szembeni védekezés lehetősége a szuverenitás megosztása. Törvényhozási hatalmat a parlament gyakorolja, végrehajtás a királyt illeti, a bírói hatalom gyakorlása a bíróságé. ROUSSEAU: a szuverenitás egyetlen hordozója a nép (egységes népszuverenitás). KANT: a törvényhozó hatalmat tekintette a szuverenitás birtokosának (népszuverenitás, birtokosa a tvhozó hatalaom). KRABBE: a szuverenitás jogszabályokban rejlő személytelen hatalom. KELSEN: akkor szuverén, ha nem áll fölötte más jogi rend, így a nemzetközi sem, és mellette sem lehet elismerni más jogi közösséget. KOMPETENZ-KOMPETENZ: szuverén az, aki véglegesen dönt afelett, hogy a jog tényelegesen érvényesül-e, és akinek hatalma van az állami szervek hatáskörének megállapítására. MENGER: aki szüksége esetén a jogszabályokkal szemben is képes akaratát érvényesíteni. SCHMITT: bárki, aki tényleges hatalommal rendkívüli

jogállapotot tud teremteni. AUSTIN: egyenesen az alattvalók engedelmessége konstruálja a szuverént. HELLER: a szuverenitás engedelmesség a jogszabályoknak. GIERKE: az állam csak olyan lehet, amely elismeri más jog személyek önállóságát. MAITLAND: elfogadja a jogi személyek önállóságát, valamint a testületek is jogi személyek, mint az állam maga. DUGUIT: az állam személyisége csak fikció, egyedüli személyiség az ember, állam nem is szuverén, a jog már az állam előtt létezett, az nem az állam alkotása, az felett áll. LASKI: a szuverenitás akarat, mely tettekben nyilvánul meg. Abszolút szuverenitás jogi fikció.MIDDLETON é s SCHWARZENBERGER: a szóban forgó fogalom sarkköve a nemzetközi jognak és a nemzetközi kapcsolatoknak. A szuverenitás ma már semmi olyat nem tartalmaz, amely az abszolutizmussal tenné egyenlővé. 198 Jog- és állambölcselet 28. tétel Nemzeti és népszuverenitás. Népszuverenitás fogalma: Szuverenitás =

főhatalom A legfontosabb kérdés, hogy KI gyakorolja a főhatalmat. Nemzeti: a nemzet önrendelkezési jogát jelenti, egészen az önálló államalkotásig. Népszuverenitás: népnek az a joga, hogy maga döntse el saját sorsát, kérdéseket, melyek államát érintik, meghatározhassa állama politikai irányvonalát, államhatalom szerveinek összetételét, ellenőrizhesse működésüket, részt vegyen az állam feladatok megvalósulásában. Népszuverenitás gondolata először Rousseau-nál jelenik meg. Két iránya van: a.) belső: egy adott területen élő népesség felett gyakorolt főhatalom b.) külső: az állam a nemzetközi viszonyokban önálló, független, befolyásolástól mentesen vehet részt és dönthet. A népszuverenitás első fogalma: Jean Bodin adta meg. A főhatalmat csak az uralkodó gyakorolhatja, ő a szuverenitás hordozója. A szuverenitás állandó és abszolút. Senki nem korlátozhatja az uralkodót saját döntéseiben Bizonyos

korlátok: természetjog tulajdon nemzetközi szervezetekben vállalt kötelességek Népszuverenitás Roussounál:  Minden hatalom a néptől származik, így a főhatalom, a szuverenitás is a népé. A népszuverenitás gondolata először 1789-ben jelenik meg az Emberi Jogok Deklarációjában. Gyakorlásának fő formája: A képviseleti demokrácia intézményrendszere. Problémái: A népszuverenitás ideológiája nem tud intézményi formát ölteni. Amikor hatalomra jut, nem a nép jut hatalomra, hanem egy szűkebb testület. A népszuverenitás alulról-felfelé történő legitimitás. Képviseleti demokrácia: itt vannak garanciák, leváltás, visszahívás, végső kérdésekben a nép dönt. USA: a népszuverenitást a különböző államhatalmi ágak gyakorolják Franciaország: a parlament a népszuverenitás letéteményese. 199 Jog- és állambölcselet 29. tétel Az állam és egyén viszonya. ELŐADÁSON!!! A felvilágosodás után az állam van

alárendelve a népnek. Egyén, mint társas lény: - közösségi lényként éli életét az egyén - Újkorban- megjelennek a pártok, szakszervezetek Hatalmi viszony az állam és az egyén között - egyén engedelmességgel tartozik tartozik az államnak - az állam parancsot bocsát ki, amit be kell tartani Polgári engedetlenség a modern álamban: - a többségi akarattal száll szemben a kisebbség - THOREAU ( ejtsd: Toro) 1849-ben könyvet írt ( amerikai) a polgári engedetlenségről  USA hadban állt Mexicoval  Nem volt hajlandó adót fizetni a háborúra Jogintézményként veszik a polgári engedetlenséget - probléma: a jogba beviszik a jogtalanságot,  ezt nem lehet - pillérei: - többség akarata nekem vannak erkölcsi jogaim ütközik a fenti kettő Politikai intézmény Polgári engedetlenségnek tekintendő: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Nyilt és demonstratív ( nyiltan fordulnak a képviselők a lakossághoz) vállalniuk kell a szankciókat

nyilvánosság előtt kell zajlaniuk erőszakmentesnek kell lennie politikai célzat tudatos, megfontoltnak kell lennie, mert különben nem válllhatja a szankciót kétarcú intézmény a. fenyegeti a jogrendet egyik oldalon b. stabilizálhatja az alkotmányos rendet a másik oldalon A görögök foglalkoztak vele először. A görög filozófia nagy gondolkodói érzékelték az egyén és az állam elválaszthatatlan kapcsolatát. Az egyén társas lény, nem tud egyedül létezni Állam alkotó lény!  Az egyén közösségi lény  Az állam hatalmi viszonyban áll az egyénnel 200 Jog- és állambölcselet   A hatalommal szemben a kis közösségben élő egyén viszonya más a nagy közösségben élőkénél Modern felfogás: Az egyénnek azért kell engedelmeskednie a hatalom parancsainak, mert az a többség érdekeit fejezi ki. Az egyének engedelmessége és engedetlensége: Közhelyszerű következtetés: Az állam fennmaradásának, működésének

alapvető feltétele az állampolgári engedelmesség. Az állam irányító tevékenysége azt célozza, hogy az egyén az állami parancsokat, előírásokat kövesse.  Ezt közvetlen kényszerítéssel, jogi és igazgatási szankciókkal és alapvető ideológiai befolyással éri el  Az egyének befolyásolása a közélet iránti érdeklődés felkeltésével is történik. Az engedelmesség különböző szintjei: 1. Vak és odaadó: önfeláldozóan küzdeni képes polgár 2. Parancsokat megszokásból vagy hagyománytiszteletből követi 3. Túlélés végett el akarja kerülni a szembeszegülésből fakadó következményeket A politikai szocializáció eredménytelensége vezet el az engedetlenség szelleméhez. Az engedetlenség különböző szintjei: 1. Egyén vagy egyének bizonyos körei nem teljesítik az állami parancsokat, nem követik a szervek előírásait. 2. Bizonyos politikai irányvonal megváltoztatására irányul 3. Az egyének határozottan

szembeszegülnek az állami parancsok teljesítésével Annak ellenére, hogy a következményekkel számolnak. Polgári engedetlenség: Alkotmányi alapjogként elismerhető, jogintézményként nem fogadható el! Fogalma:  Nyílt és demonstratív jogsértés  Résztvevők vállalják a szankciókat  Nyilvános tiltakozás  Erőszakmentesség: tisztességes emberek, nem bűnözők  Alapvetően politikai célzatú, tudatos lépés  Kettős arculatú: jogrendet fenyegetheti Az alkotmányos rendet stabilizálhatja (a jogalkotó módosíthatja a jogszabályt és megszűnik a rend elleni támadás. Állammal szembeni engedetlenség kérdése: THOREAN: › A kisebbségnek nem kell engedelmeskednie, ha valamely paranccsal nem ért egyet, az a józan ész és az erkölcs nevében megtagadható! ROS: › A demokráciában nem kötelező az engedelmesség › A diktatúrában kötelező (forradalom, polgári engedetlenség) › Engedetlenség vallási okból is lehetséges

ROWLS: › Ha igazságos a jogrend, azt mindenkinek követnie kell. › Egyes igazságtalan jogszabályok elleni engedetlenséget elismeri. 201 Jog- és állambölcselet Görögöknél (Platón, Arisztotelész): az egyén a közösségben találja meg a megfelelő boldogulást. Középkorban (Aquinói Szt Tamás, Szent Ágoston): engedelmesség problémája – az egyikük megengedi, a másik megtiltja. Polgári felvilágosodás (Locke, Monstesqueiu, Rousseau, Spinoza): itt nem csak egy kizárólagos egyoldalú viszonyról van szó, egyénnek is vannak szabadságjogai, az egyén adott esetben ellenállási joggal is rendelkezhet. Állam és egyén viszonya: nem vitatható, hogy az egyén közösségi lény, hatalmi viszonyban állnak. Viszonyuk összetett, komplex kérdés, nem lehet úgy nézni, hogy egyik a másiknak alá van rendelve, ez vezet akkor a polgári engedetlenséghez. THOREAN: nem kell azoknak a parancsoknak engedelmeskedniük a kisebbségnek, amelyekkel nem ért

egyet (adót nem fizetett, hogy nem a mexicói háborúra fordíthassák). Szerinte a józan és az erkölcs nevében ellenállásra kerülhet sor. RAWL és RAZ: utóbbi szerint nem kötelező az engedelmesség még a demokráciában sem, sőt diktatúrában kötelező nem engedelmeskedni (forradalom kirobbantása, polgári engedetlenség, lelkiismereti okokból protestálás). Előbbi szerint, ha igazságos egy jogrendszer, akkor mindenkinek követni kell, de egyes igazságtalan jogszabállyal szemben lehet engedetlennek lenni. Polgári engedetlenség felfogása: jogintézmény, mely ellenállási jog, egy alkotmányjogi intézmény, - jogértelmezési vita tárgyává akarják tenni az ellenállási jogot. Mindkettő elfogadhatatlan Polgári engedetlenség fogalma: - nyílt és demonstratív jogsértés útján valósulhat meg, - résztvevőinek tisztában kell lenniük azzal, hogy a szankciót vállalniuk kell, - nyilvános legyen, - erőszakmentes, - politikai célzatú, -

tudatában kell lenniük annak, hogy mit akarnak, miért akarják, és hogyan. JANUSARCÚ INTÉZMÉNY: jogrendet fenyegeti, az alkotmányos rend stabilizációját végrehajtják. 202 Jog- és állambölcselet 30. tétel Az államhatalom legalitása és legitimitása. DEFINIÍCIÓK: Legalitás: az államhatalom jogszerűen jön létre és működik (› jogi kérdés) Legitimitás: az államhatalom elfogadottsága, elismertsége és támogatottsága a lakosság részéről (› ténykérdés) FELFOGÁSOK, IRÁNYZATOK: 1.   2.    3. STAHL › a monarchia érdekében dolgozta ki (nem helyt álló) Akik a monarchiát támogatják legitimek (pártok) Akik nem, illegitimek MOSCA › a történelemben sokféle legitimációs technika jött létre Iszlám uralkodók, a próféta helytartói Fáraók, isteni eredetűek, vagy maguk is istenek Néptől származó császári hatalom WEBER › racionális – legális uralom: törvényen alapuló legitimáció ›

tradicionális legitimáció: hagyományokon alapul › karizmatikus legitimáció: vezető személyhez kötött uralom Egyéb elméletek: WINKELMANN › legitimáció mögé értékeket kell sorolni (pl. a vezető legyen erkölcsös) LIPSET › a legitimációt az állam hatékonysága biztosítja › veszélyes felfogás mivel a diktatúra is hatékony HABELMANS › a hatalom az eljárások útján legitimálódik (eljárási legitimáció) OFFE › a legitimáció manipuláció eredménye is lehet – tömegbefolyásolás › a médiákon keresztül legitimálja magát a hatalom VISEGRÁDY › a legitimálásnak fontos eleme a legalitás › a legitimáltság a polgárok igénye a stabilitásra › a legitimációs válságot erőszakmentesen kell kezelni TANÁR ÚR NÉZETE:  A legitimitásnak nagyon fontos összetevője a legalitás, de más komponensei is vannak a legitimációnak  A legitim hatalom szilárd hatalmat jelent! A polgárok elismerése, támogatása

megvan a hatalom gyakorlói felé.  Legitimációs válság  Vigyázni kell, hogy nehogy politikai válság legyen  Kezelni kell tudni!!!  Anyagi eszközökkel is meg lehet oldani (gazdasági válság)  Háború esetén: a lojalitás hangsúlyozása is segíthet.  Fontos: a jogszerűség!!! 203 Jog- és állambölcselet Legalitás: az államhatalom jogszerűen jön létre és működik. Legitimitás: az államhatalom elfogadottsága, elismertsége, támogatottsága a lakosság részéről. Felfogások: STAHL – az intézmények, amelyek elfogadják a monarchiát, azok legitimek, aki nem, nem legitimek. Fals nézet. MOSCA – kimutatja, hogy sokféle legitimációs tényező jött létre, milyen módszert használtak az uralkodók, hogy elfogadtassák hatalmukat: - iszlám világban kalifák, akik csak egy lépésre voltak Allahtól, - ókori keletnél uralkodók istenek, vagy leszármazottaik, rómaiaknál a császárok fikcióval. WEBER – háromfajta

legitimációt különböztet meg 1 racionális, legális uralom (törvényen alapuló legitimáció), 2. tradicionális (hagyományokon alapuló), 3. karizmatikus (vezető személyéhez kötött uralom) WINKELMANN - a legitimáció mögé értékeket kell sorolni (vezető legyen erkölcsös). LIPSET – legitimációt az állam hatékonysága biztosítja, de veszélye felfogás, mert a diktatúra is hatékony. HABERMAS – eljárásokban lehet csak legitimálni, ha betartják a törvényes eljárásokat. LUHMANN – ue. más szavakkal OFFE – legitimáció manipulálás eredménye is lehet (médiák). Egyesek azért követik a szabályokat, mert látják, hogy mást nem tehetnek VISEGRÁDY – legitimitás és legitimáció nem azonos fogalmak, de kapcsolat legyen köztük. Legitimitásnak fontos eleme a legalitás Új hatalmi berendezkedés jól indul azzal, hogy szabad választásokon megtörténik a hatalomra jutás. Alulról nézve a legitim hatalom szilárd hatalmat jelent, erre

van igénye a polgároknak is. Néha felléphet a legitimációs válság, vigyázni, nehogy politikai válsággá csapjon át, kezelni kell, de nem erőszakos eszközökkel. Jobban bevált az anyagi eszközök bevetése 204 Jog- és állambölcselet 31. tétel Az államok ideális osztályozása. A felosztás szempontja valamilyen eszményi elv vagy érték, mely az állam lényegét képezi, azt meghatározza, vagy amelynek a megvalósítására az állam törekszik. Megalkotásának eredete: Platónig és Arisztotelészig nyúlik vissza. ARISZTOTELÉSZ Azt vizsgálta, hogy ki gyakorolja a hatalmat és mi a hatalomgyakorlásának a célja. a helyes, vagyis a közjóra irányuló, a közjót megvalósító és a hibás, azaz a közjóval ellentétes államok 1) Királyság: A hatalmat egyetlen személy gyakorolja, aki a közjó érdekét szolgálja. A királyi tisztre kiváló jellemű, erényekben gazdag ember emelhető. 2) Zsarnokság: A király korlátlan hatalmat szerez,

célja az alattvalók ellenállásának megakadályozása, amelyet az erőszak eszközével lehet elérni. 3) Arisztokrácia: A tömegben többen vannak jellemes és erényekben gazdag férfiak, akik megvalósítják a többek uralmát a közjó érdekében. 4) Oligarchia: Nincs tekintettel a közjóra, a népben nem bízik, sanyargatja, az állami tisztségek öröklődnek, így olyanok is hozzájutnak a hatalomhoz, akik erényben kifogásolhatók. 5) Politeia: A demokratikus elveket juttatja érvényre. A hatalom fő gyakorlói a középosztály tagja. 6) Demokrácia: Nem a közjót szolgálja, tömegből népvezérek nőnek ki, akik minden kérdést szavazásra bocsátanak. Az államformák változása mindig az adott viszonyoktól függ. Arisztotelész tehát a helyes, vagyis a közjóra irányuló, a közjogot megvalósító, és a hibás, azaz a közjóval ellentétes államok között különböztet. Hozzá kell tenni, hogy a tapasztalatilag adott, történetileg létező

államokat tipizálta. Nála az ideális társadalmi valóság tapasztalati tényeihez kötött típus PLATÓN A tökéletes államról felvázolt koncepciója a legjelentősebb. A tökéletestől eltérő államokat torzult, elferdült államformákként jellemezte és különítette el. 1) Timokrácia: harcosok hatalma – csak a harcos erényeket tisztelik 2) Oligarchia: gazdagok hatalmát jelenti – a gazdagodás vágya megszállja az embereket. 3) Demokrácia: alapelve a szabadság – a túlságos szabadság szolgaságra vezet. 4) Zsarnokság: a politikai romlottság szélsőséges esete. Az ideális típust megtestesítő állam jövőbeni, megvalósításra váró, a fennálló államok tapasztalati tényeitől független, azok fölött álló eszmény. AZ IDEÁLIS TÍPUS SZERINTI OSZTÁLYOZÁS A POLGÁRI ÁLLAMBÖLCSELETBEN NEM JELENTKEZIK TISZTÁN, EGYEDÜLI ÉS KiZÁRÓLAGOS TIPIZÁLÁSI MÓDKÉNT. Két alapvető tipizálási mód: ideális és empirikus típus

megkülönböztetése. Ideális: felosztás szempontja valamilyen eszményi elv, érték, amely az állam lényegét képezi, azt meghatározza, vagy amely megvalósítására az állam törekszik. Az utópistáknál az ideális típust megtestesítő államok jövőbeni megvalósítására váró, a fennálló államok tapasztalati tényezőitől független, azok fölött álló eszmény. Az ideális típus szerinti osztályozás a polgári állambölcseletben nem jelentkezik tisztán, kiegészül a szociológiai vagy jogtani alapon véghezvitt osztályozással (Jellinek, Kelsen). JELLINEK: ideális mellett elismeri az empirikus és a történelmi felosztás létjogosultságát. KELSEN: az autokratikus és demokratikus típusok különbségét a filozófiai, világnézeti abszolutizmus és az ezt tagadó relativizmus ellentétére vezeti vissza. 205 Jog- és állambölcselet 32. TÉTEL Az államok empirikus tipizálása. Az államot illetően kialakult két alapvető tipizálási

mód az ideális és az empirikus típus megkülönböztetése vezetett. Az állam tapasztalati tipizálásának polgári irodalmán belül két irányzat alakult. a.) Egyik az állam szociológiai jellegét előtérbe helyező, szociológiai összefüggéseire építő tipizálás. b.) A másik az állam jogi vonatkozásait, jogi jellegét kidomborító, jogászi jogtani felosztás SZOCIOLÓGIAI OSZTÁLYOZÁS  több képviselője foglalkozott az államok rendszerezésével  a tipizálás menetében az állam társadalmi aspektusait hangsúlyozzák. OPPENHEIMER rendszerezése szerint: Az államot olyan berendezkedésnek tekinti, melyet egy győzelmes embercsoport erőszakolt rá a legyőzöttre, azzal a céllal, hogy az utóbbiakon való uralmát a belső lázongások és külső támadások ellen biztosítja. a legyőzöttek gazdasági kizsákmányolása URALOM végső törekvése: az ember szükségletei kielégítésének két módja: munka és rablás. TÖRTÉNELMI

ÁLLAMTÍPUSOK: fejlődési fokozat szerint: 1) Kezdetleges feudális állam: Naturál gazdálkodás, pásztor és vadásznépek alapították. Kezdetleges alsó fok Fejlett hűbéri állam 2) Tengeri állam: tengeri nomádok, kereskedelmi tőke, mint ingótőke, és a pénzgazdálkodás irányítja. 3) Kifejlődött feudális állam: ez a fő ág, amely a rendi államig, az abszolutizmusig vezet. 4) Alkotmányos állam: ingótőke uralmával, pénzgazdálkodás általánossá válásával jellemzi. MAX WEBER rendszerezése szerint: az uralom három típusát különbözteti meg: 1) Legális: törvényen tételezett 2) Tradicionális: az uralkodó hagyomány erejénél fogva hivatott az uralkodásra 3) Karizmatikus: vezér iránti bizalom. Szerinte az uralom arra törekszik, hogy kialakuljon a hatalom legitimitásába vetett hit. JELLINEK rendszerezése szerint: Az államot emberi alkotásnak fogja fel. Az állam fejlődését az emberi célok változása határozza meg. TÍPUSAI: a)

Ókori-kelet: az egyénnek az állammal szembeni jogát, az egyén jogalanyiságát a nép egy részénél jelentéktelen mértékben ismeri el. b) Hellén: egyén szabadságát, jogi védelmét biztosítja, még nem tudatos. c) Római: alanyi jogok magas fokú tudatosodása. d) Középkori e) Modern állam: felosztáshoz új szempontokat kapcsol. JOGTANI OSZTÁLYOZÁS 206 Jog- és állambölcselet Az államok jogtani osztályozása a jogászi szemlélet alapján történik, osztályozási alapként jogi szempontokat, elveket és jogi megközelítést használ. JOGÁLLAM: személyes szabadság – tulajdonbiztonság – törvény előtti egyenlőség – államhatalmi ágak megosztása valósul meg. RENDŐRÁLLAM: egyén szabadságjogait nem tisztelte – az egyén kiszolgáltatott az állami szervek önkényének. 1. MOHL-tól származó jogállam-rendőrállam felosztás elve tehát a törvényesség, annak ténye vagy hiánya volt. 2. BURCKHARDT: Az államokat alkotmányaik

rendszere és szerkezete szempontjából tipizálja. Az az állam, amely a magánrendelkezésnek széles lehetőséget biztosít: - jogállam, szemben a szocializált állammal, amely kizárja magánrendelkezést és az egyéni szabadságot. 3. KELSEN: Ő is az állam jogi természetéből indul ki, és a kormányformák szerinti felsoztást követi, amelyet az alkotmányok egybevetése alapján végez el.  Liberális állam  Totális állam Két irányzat: - az állam szociológiai jellegét előtérbe helyező, - az állam jogi vonatkozásait kidomborító. Szociológiai elméletek: az állam társadalmi aspektusait hangsúlyozzák OPPENHEIMER: az államot olyan berendezkedésnek tekinti, melyet egy győzelmes embercsoport erőszakolt rá a legyőzöttre, hogy uralmát a belső lázongások és külső támadások ellen biztosítja. Cél: gazdasági kizsákmányolás. Történeti államtípusok: - kezdetleges feudális állam, - tengeri állam, - kifejlődött feudális állam,

- alkotmányos állam. Hiba, hogy egyszerre több szempont alapján tipizál. Kezdetleges feudális állam és tengeri állam típusai: egyidejűleg létező államok, közöttük csak etnikai, vagyoni és államszervezési szempontból tud határvonalat húzni. Alkotmányos típus: ingótőke uralma, népgazdálkodás általánossá válása, elkülönült hivatalnoki rend. JELLINEK: az állam és minden más társadalmi intézmény emberi alkotás, melyet emberi célok határoznak meg. Egyén és állam viszonyát teszi a felosztás alapjává: ősi-keleti (egyén jogalanyiságát csak jelentéktelen mértékben ismeri el), hellén (polgáraiban az állammal szembeni szabadságjogok és függetlenség még fel nem ismert, nem tudatos), római (kiterjedt alanyi jogok és azok magas fokú tudatosodása), középkori, modern. Jogállam: amelyben a személyes szabadság, a tulajdonbiztonság és a törvény előtti egyenlőség, valamint az államhatalmi ágak megoszlása megvalósult.

Rendőrállam: amely az egyén szabadságjogait nem tisztelte, egyén kiszolgáltatott az állami szervek önkényének. MOHL: jogállamrendőrállam felosztás elve a törvényesség, annak ténye vagy hiánya volt BURCKHARDT: az államokat alkotmányaik rendszere és szerkezet szempontjából tipizálta: - jogállam: amely a magánrendelkezéseknek széles lehetőséget biztosít, - szocializál állam: kizárja a magánrendelkezést és egyéni szabadságot. KELSEN: a kormányformák szerinti felosztás: demokratikus és autokratikus mai megfelelője a liberális és totális állam 207 Jog- és állambölcselet 33. tétel Az abszolút állam. 18.sz hatalmas változások Európában A feudális abszolutizmusok felvilágosult abszolutizmusokká teljesednek ki, a nemzeti államok keretei fokozatosan egyre több tartalommal telítődnek: - uralkodó szuverenitásában az állam szuverenitása nyilvánul meg, - a hatalom gazdasági és intézményi alapjának rendszeres

kiépítésével (királyi pénzügyek megszervezése, reguláris hadsereg), - e folyamat feltételezte és elősegítette a gazdasági növekedést, iparszerű termelés és kereskedelmet, - új típusú feladatok ellátása (modern bürokrácia kiépítése, állam szert tett a legális fizikai erőszak alkalmazásának monopóliumára). Politikai tevékenység és a vallásos meggyőződés elválasztása (szekularizáció), ami az egyházak hatalmának háttérbe szorulásával járt. A 18. század hatalmas változásokat hozott mindenütt Európában Nemzeti államok keretei egyre több tartalommal telítődtek. Uralkodó szuverenitásában: az állam szuverenitása nyilvánul meg. Állam szuverenitása: az uralkodó szuverenitásaként fejeződött ki. Abszolutisztikus birodalom:  A hatalom gazdasági és intézményi alapjának rendszeres kiépítésével. a.) királyi pénzügyek megszervezésével b.) a reguláris hadsereg megteremtésével együtt ment végbe! Iparszerű

termelés és a kereskedelem ugrásszerűen tért hódított. Abszolutisztikus uralomgyakorlás: (egységes-centralizált)  Modern bürokrácia kiépítése  Szakképzett, fizetett és az uralkodótól függő hivatalnoki kar  Az állam tett szert a legális fizikai erőszak alkalmazásának monopóliumára. Erre a korszakra esik a politikai-állami tevékenység és vallásos meggyőződés elválasztása: SZEKULARIZÁCIÓ: ami az egyházak hatalmának fokozatos háttérbe szorulásával járt. Egységes központi politika:  Az állami pénzügyekben  Reguláris hadseregben  Más intézményekben testet öltő új eszközei  Ipar és kereskedelem pártolás: egységes jogot, részben a jogi szabályozás körének kiterjesztését, részben e jogból racionális szabályrendszer alkotást követelt. Mindez pedig a törvényhozás súlyának megnövekedését és jogforrási hierarchiában domináló szerepét feltételezte. Modern állam és jog kialakulásában:

 Nyugati abszolutizmusok: 50-150 évig tartottak  Keleti abszolutizmus: négy és fél évszázadon keresztül fennállt. 208 Jog- és állambölcselet 34. tétel Liberális állam. Fogalma: modern polgári állam egyik történeti alakzata, ill. annak egy önálló típusa, amely a mai állami gyakorlatban is érvényesül. Létrejötte: lassú fejlődés különböző korokban (leginkább Anglia, Hollandia, USA). Sajátosságai: - egyéni szabadság politikai és jogi elismerése, - egyén sorsa nem kötődjék össze az államéval, - szabadpiaci verseny (magánvállalkozás szabadságának elismerése), - emberi és polgári jogok egyetemességét vallja, - hatalommegosztás követelménye, - kiemelkedő a jog, a törvényesség, az alkotmányos biztosítékok szerepe (személyes szabadság, élet- és tulajdon védelme, jogegyenlőség, kontradiktórius eljárás, fellebbezés joga stb.), - parlamentek megjelenése, parlamentarizmus gyakorlata, - nyilvánosság elve,

információk szabadsága. Egyrészt: Másrészt: a modern polgári állam egyik történeti alakzata annak egy önálló, tartalmi értelemben vett típusa, amely a mai állami gyakorlatban is érvényesül. A liberális politikai intézményrendszer egy lassú történelmi fejlődés eredményeként jött létre, egyes államok  Különböző korban  Különböző mértékben váltak liberális jellegűvé. Legjelentősebb Anglia – Hollandia – Egyesült Államok. Legfontosabb sajátossága:  Az egyéni szabadság politikai és jogi elismerése  Az egyén sorsa ne kötődjék össze az államéval  A hatalmi szervek a lehető legkisebb mértékben avatkozzanak be az egyének életébe. A liberális állam a szabadpiaci verseny híve!  Magánvállalkozás szabadságának elismerése A liberális berendezkedés az emberi és polgári jogok egyetemességét vallja.  E jogok minden embert egyformán megilletnek és nem függvényei a gazdasági fejlettségnek.

 Az egyén szabadságát az állammal szemben is garantálja. A liberális államrendszereket a legkevesebb kormányzás a legjobb elv vezérli.  Az állam csak negatív funkciókat tölt be (pl. közrendfenntartás, jogvédelem, igazságszolgáltatás)  Néhány pozitív funkció (pl. közigazgatási – közoktatási rendszer kiépítése) Hatalmi ágak kölcsönös korlátozásának elve: 209 Jog- és állambölcselet   A hatalommegosztás követelménye a liberális politikai rend egyik pillére. Később ez a közigazgatási és alkotmánybíráskodás, a helyi önkormányzatok intézményesítésével egészül ki. Liberális államban:  Kiemelkedő a jog, a törvényesség  Alkotmányos biztosítékok szerepe: a.) személyes szabadság b.) élet védelme c.) tulajdon védelme d.) jogegyenlőség e.) kontradiktatórikus eljárás f.) fellebbezés joga Modern parlamentek megjelenése: Parlamentarizmus gyakorlata: A parlament olyan küzdőtér és

vitafórum, ahol az ellenfeleket nem egyszerűen, vagy bármi áron legyőzni, hanem meggyőzni akarjuk. Az állam és politikai rend így lesz: konfliktusok és konszenzusok erőinek egyensúlya. Nyilvánosság elve – információk szabadsága a liberális államok fontos komponensei. Liberalizmus jelszava: Engedjetek szabad folyást a dolgoknak, a világ megy magától is. Az államban mindenki mindaddig teljes szabadságot élvez, amíg nem lépi át a jog korlátait. Adam Smith Liberalizmus: Német lexikon történelmi örökségnek nevezi, de egyben fel is éleszti a fogalmat. A szó mást jelent Európában és Amerikában Itt baloldali töltése van, Amerikában az állami beavatkozást jónak tartják. 1) Jelentése: Spanyolországban fogalmazódott meg. Az abszolutizmussal szemben a polgári törekvéseket jelentette, először politikai, majd alkotmányos törekvésekben. Jelentése összefonódott a konstitucióval. 2) Képviselői: Angliában – Adam Smith, J. S Mill

Amerikában – Jefferson, Franklin Franciaországban – Mirabeau, Constant 3) Alapeszménye: A polgár szabadsága és egyenlősége. Egyén szabadságát senki sem korlátozhatja. Vélemény és gondolkodás szabadsága 4) Jelszava: Szabadság – egyenlőség – tulajdon 5) Individualista szemléletmód: Az egyén elsődlegessége érvényesül – közügyekmagánügyek elkülönítendők, az egyén sorsa ne kötődjék az államhoz. 6) Társadalmi rend: A szabad verseny elvein nyugszik. Elleneztek minden gazdasági kötöttséget. 7) Államfelfogása: Legkevesebb kormányzás a legjobb. Európai liberalizmus periódusai: A. Korai: bécsi kongresszustól 1848-ig (védővám stb.) B. Fénykor: 1848-80-as évekig (Liberális közjog kiépülése) C. Hanyatló kor: szabad verseny monopóliummá válik, kialakul a választójog, hadigazdálkodás D. Ujjá éledése: 1970-es évektől Politikai liberalizmus jellemzői: 210 Jog- és állambölcselet      A régi

francia rezsim ellentéte Az állam gazdasági szerepét minimalizálja Az egyenlőség csak formális jogegyenlőség Önkormányzati autonómia gondolata Állam-egyház elválasztása Gazdasági liberalizmus:  Vámok, szabad kereskedelem elutasítása  Szabad verseny biztosítása monopolellenes intézkedésekkel  Kötelező tervezés elutasítása  Nem zárja ki a szociális támogatást Szociális liberalizmus:  Itt a jóléti társadalom létrehozása a cél. J. S Mill: (angol filozófus) Apja is gondolkodó volt Művei: A logika rendszere A szabadságról A haszonelvűség Tudományfelfogása: tudomány-művészet kapcsolatát vizsgálta Képviseleti kormányzásról:  A jó kormány egy szerves fejlődés eredménye  Szükség van a vélemények ütköztetésére is  Jó kormányzás szakértelemre épül  Általános választójogot hirdet  Megfogalmazta az örökösödési adót, bizonyos kényszer-adásvételt. 211 Jog- és állambölcselet

35. tétel A jóléti állam. Kifejezést 1945 után kezdték el használni a munkáspárti Anglia jellemzésére. Jóléti állam:  Egyfelől: fogyasztói társadalmat létrehozó, és az ahhoz szükséges gazdaságot állami eszközzel vezérlő államot jelent  Másfelől: a piacgazdaságban keletkezett jövedelmeket szociális szempontok szerint újraelosztó államot jelent.  Közelebbről: Olyan államkonstrukció, amelyben a kormányzat a társadalom tagjainak biztosítékot nyújt a piacgazdaság bizonytalanságai és szociális kockázata ellen, és állampolgári jogon mindenki számára biztosítja a minimális szinten aló megélhetést. Jóléti állam három fő típusa: I. csoport: Liberális jóléti állam: Rászorultság igazolásához kötött segélyezés, relatíve szerény társadalombiztosítási rendszerek játszanak domináns szerepet. A juttatások az alacsony jövedelmű rétegekről gondoskodnak, ilyen állam támogatja a piacot. Passzívan: csak

minimális ellátást biztosít Aktívan: a magán jóléti rendszereknek nyújtott szubvenciókkal E modell érvényesül: USA, Kanada, Ausztrália II. csoport: Ezekben az államokban a szociális jogok biztosítását sosem vitatták, de státuszhoz kapcsolták. Ilyen modell: Ausztria, Németország és Olaszország III. csoport: a legkisebb csoport! A jólét és a munka összekapcsolódása Rétegekre kiterjedő univerzális biztosítási rendszer jött létre. A juttatásos jövedelmi színvonalhoz igazodtak. E modell kiszorítja a piacot Közvetlen felelősséget vállal a gyermek, az idősek, önmagukon segíteni nem tudók gondozásáért. 1970 Jóléti államok többhelyütt válságba kerültek. Pl Adóterhek növelése 1971 Klasszikus liberalizmus elveihez való visszatérés váltotta fel. Pl Állami beavatkozás mérséklésével járt együtt. Jellemzői: - fogyasztói társadalmat létrehozó, gazdaságot állami eszközökkel vezérlő, a piacgazdaságban keletkezett

jövedelmeket szociális szempontok szerint újraelosztó államot jelent, olyan államkonstrukció, amelyben a kormányzat a társadalom tagjainak biztosítékot nyújt a piacgazdaság bizonytalanságai és szociális kockázata ellen, állampolgári jogon mindenki számára biztosítja a minimális szinten való megélhetést, - elismeri a szociális jogokat (létminimumhoz, gazdasági biztonsághoz stb.) 212 Jog- és állambölcselet - Típusai: - liberális jóléti állam (rászorultság igazolásához kötött segélyezés, juttatások elsősorban alacsony jövedelmű rétegekről gondoskodnak, támogatja a piacot, ilyen USA, Kanada, Ausztrália), - Ausztria, Németország, Olaszország, ahol a szociális jogok biztosítását soha nem vitatták, státushoz kapcsolták, magánbiztosítás, foglalkoztatáshoz kapcsolódó béren kívüli juttatások csak mellékes szerepűek, egyház nagy szerepet játszik, - a jólét és a munka összekapcsolódása, pl.: Skandinávia,

középosztályi jóléti állam juttatásaiból mindenki részesül, univerzális biztosítási rendszer, kiszorítja a piacot, közvetlenül a gyerekeknek nyújt transzfereket. Magyarországon: túlköltekezett TBrendszer, színvonalcsökkenés, szociális kiadások fékezik a gazdasági növekedést, korábbi rendszertől örököl válság. 213 Jog- és állambölcselet 36. tétel A totális állam. A kifejezés a fasiszta diktátortól Mussolinitől származik. (I világháború) Mindent az államért, semmit az állam ellen, semmit az államon kívül. A korlátlan hatalmon alapuló államrendszer kifejezés olyan berendezkedést jelöl, amely nem ismer különbséget állam és társadalom között. Totalitárius rendszerek jellegzetessége:  Részben vagy egészben megsemmisítik a civil társadalmat  Személyes szabadság, gazdasági önállóság, társadalmi pluralizmus megszűnik  Átpolitizálják a gazdasági életet  Elnyomják az önkéntes egyesülést

 Mindenkire ugyanazt a világnézetet próbálják ráerőszakolni A demokratikus intézményeket, parlament, önkormányzatok ez a szisztéma mellőzi, vagy háttérbe szorítja. Minden társadalmi egyesülés és ténykedés:  A politikai hatalom és felügyelet eszközévé válik  Minden embernek a rendszerbe való besorolása bekövetkezik  Tipikus a szellemi és ideológiai kényszer  A lelki és fizikai terror  Messze nyúló rendőrségi hatalmi jogkörök A totális államokban az uralkodó párt monopol szerepe, vagyis az egypártrendszer érvényesül. Mivel az állam egyetlen párt uralma alatt áll, ezért az állam és a párt közötti határok elmosódnak és az egyik a másikba olvad. ÁLLAMPÁRT Történelmileg kialakult két tipikus formája: a.) jobboldali fasizmus (nemzeti szocializmus) b.) baloldali totalitarizmus (bolsevizmus, szandinizmus) Fasiszta államok: Teljes alávetésre és uralomra irányul az erőszak szélsőséges formáit

felhasználva. Fasiszta vezetőréteg: Oszthatatlanul és minden ellenőrzés nélkül gyakorolják a hatalmat. Az állami szervek katonai és rendőri jellegűvé válnak. Németország: az államfő a fasiszta párt vezetője – nyílt jogegyenlőség – parlamentarizmus felszámolása – demokratikus mozgalmak megsemmisítése Olaszország: itt létesült először fasiszta berendezkedés – párt és állam összefonódott – maradt a monarchikus kormányforma Proletárdiktatúra:  különböző pártok felszámolása  bolsevik párt hatalmi monopóliumának kiépítése  legfőbb erőszakszervezet: államvédelmi apparátus  szigorúan centralizált, despotikus berendezkedést jelentett MUSSOLINI: mindent az államért, semmit az állam ellen, semmit az államon kívül. Nem ismer különbséget az állam és társadalom között. Jellegzetessége: - megsemmisítik a civil társadalmat, - személyes szabadság, gazdasági önállóság és a társadalom

pluralizmusa megszűnik, - a civil társadalom alapintézményeinek tervszerű lerombolása révén jönnek létre, - demokratikus intézményeket ez a szisztéma mellőzi, háttérbe szorítja. Tipikus: szellemi és ideológiai kényszer, lelki és fizikai terror, átfogó állambiztonsági rendszer. Egypártrendszer érvényesül. 214 Jog- és állambölcselet Két tipikus formája: - jobboldali fasizmus, falangizmus, nemzeti szocializmus, baloldali (bolsevizmus, szandinizmus) totalitarizmus. Fasiszta államok: teljes alávetés. Fasiszta vezető réteg: ellenőrzés nélküli hatalomgyakorlás, állam szervek katonai, rendőri jellegűvé válnak. Németország: - államfő a fasiszta párt vezetője, - nyílt jogegyenlőség, - parlamentarizmus felszámolása, - megtorlás. Olaszország: - itt először fasiszta berendezkedés, - maradt monarchikus kormányforma, - pártállam összefonódott. 215 Jog- és állambölcselet 37. tétel A jogállam. A. szabályozott állam

B. korlátozott államot jelent: olyat, ahol az állami szervek tevékenységének különböző jogilag kifejezett, ill. a jog nyelvén megfogalmazott elvek, intézmények és eljárások szabnak határt. Jogállamiság két vállfaja:  Német területen (19. sz) bizonyos fokig Kelet-Közép Európában megjelent formális értelmű jogállam  lényege: közigazgatása jogszabályok szerint működik. A közigazgatás sem a törvény ellenében, sem megfelelő törvényes alap nélkül nem avatkozhat be az egyéni magánszférába.  A jog pedig az, amit a törvény tartalmaz!  II. világháború után: elterjedt a jogállam tartalmi felfogása  Alkotmányos és jogelvekben megszilárdult értékekre épült fel.  Ez a modell a formailag helyes eljárás ellenére lehetővé teszi a jogi szabályozás tartalmi felülvizsgálatát. A bírói revízió bevezetésével Megalapozott a szemlélet, amely az angolszász és a kontinentális polgári fejlődés között

hasonlóságot keresve a jogállamiság lényegét a törvény uralmában látja. Ahol a törvények uralkodnak, nem pedig az emberek. A magyar jogi hagyományokban a jogállam mindkét koncepciójának legfontosabb elemi megtalálhatók voltak már a 13. században A jogállam fejlődési szakaszai: 1) Liberális jogállam: jellemzői közül az állam önkorlátozásának keretében kiemelkedik a közigazgatás törvényes kötöttsége. 2) Szociális jogállam: törvényalkotása a társadalmi – gazdasági és kulturális élet mindegyik szférájában enyhíteni törekszik a szociális feszültséget. 3) Alkotmányos jogállam: egyrészt hasznosítja, másrészt meghaladja elődeinek értékeit. Alkotmányos jogállam alapelvei:  A hatalom megosztásának, a hatalmi ágak elválasztásának, kölcsönös korlátozásának és egyensúlyának elve  A hatalom erőszakos megszerzésének és kizárólagos gyakorlásának titalma  Többpártrendszerű szabad választásokon

nyugvó népképviselet  Közvetlen néprészvételi formák (népszavazás) gyarapodása  Alkotmánybíráskodás  Közigazgatás törvényes működését garantáló közigazgatási bíráskodás  Bírói függetlenség  Önkormányzatiság  Emberi és állampolgári jogok Szabályozott állam. Korlátozott államot jelent, ahol az állami szervek tevékenységének különböző jogilag kifejezett, ill. a jog nyelvén megfogalmazott elvek, intézmények és eljárások szabnak határt. Típusa: rendőrállammal, - jóléti állammal, - hatalmi állammal és – totális állammal állítják szembe. Rendőrállam: önkényes állam, rend fenntartóinak a magatartását nem szabályok irányítják, ehhez képest a jogállam szabályozott állam. Jóléti állam: jog uralmát súlyosan veszélyeztető hatalmi tényező. Totális állam: állami tevékenység jogilag nem korlátozott 216 Jog- és állambölcselet Történelmi fejlődés: - német területen

formális értelmű jogállam. Közigazgatása jogszabályok szerint működik, a közig. sem a törvény ellenében, sem megfelelő törvényes alap nélkül nem avatkozhat be az egyén magánszférájába. A jog pedig az, amit a tv tartalmaz, – jogállam tartalmi felfogása: alkotmányos és jogelvekben megszilárdult értékekre épül, formailag helyes eljárás ellenére lehetővé teszi a jogi szabályozás tartalmi felülvizsgálatát bírói revízió bevezetésével. Fejlődési szakaszok. – liberális jogállam (állam önkorlátozásának keretében kiemelkedik a közig. törvényhez kötöttsége), - szociális jogállam (enyhíteni törekszik a szociális feszültségeket és serkenti a társadalmi csoportok és a polgárok közötti szolidaritást és együttműködést), - alkotmányos jogállam. Utóbbi főbb alapelvei: - a hatalom megosztásának, a hatalmi ágak elválasztásának, kölcsönös korlátozásának és egyensúlyának elve, - a hatalom erőszakot

megszerzésének és kizárólagos gyakorlásának tilalma, - a többpártrendszer szabad választásokon nyugvó képviselete, - a közvetlen néprészvételi formák gyarapodása, - alkotmánybíráskodás, - közigazgatási bíráskodás, - bírói függetlenség, - önkormányzatiság. 217 Jog- és állambölcselet 38. tétel Az államforma fogalma és belső struktúrája. Fogalma: az államhatalom gyakorlásának módja. Szervezetek, intézmények és kormányzási módszerek bonyolult rendszere, melyen belül az egyes szervek sajátos együtthatása az állam fő funkcióinak ellátását eredményezi. Államforma: három önálló elemből tevődik össze! 1) Kormányforma 2) Államszervezet 3) Politikai rendszer Történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az államforma alapvetően a hatalmi – politikai viszonyoktól függ. Államforma fogalmi összetevőit az alkotmányjogi irodalom elsősorban jogi oldalról taglalja. Az államélet viszont az államforma

fogalmi vonásait az állam történeti – társadalmi szerepére alapozva határozza meg. FELÖLEI az államszervezetek felépítését és működését a hatalmi rendszer jellegére tekintettel. AZ URALKODÓ hogyan gyakorolja a hatalmat:  Hatalomkoncentráció  Hatalommegosztó Az állami berendezkedés alapvető STRUKTURÁLIS sajátosságai MODERN TÁRSADALOM:a. Parlamentális b. prezidenciális demokratikus államformaként mutatkozik Államrendszerek: Egy-egy állam felépítését és működését a népesség nagysága, a népsűrűség és etnikai összetétele befolyásolja. Ezenkívül még a nemzetközi viszonyok is befolyásolják Az államrendszer alapvető összefüggéseit, szembeszökő megnyilvánulásait fejezi ki az állami irányítás rendje a kormányforma.  Azt fejezi ki, hogy milyen módon van megszervezve az állam irányító központja (szintek és azok fokozatai)  Az államrendszer sajátosságai megmutatkoznak az állami emberek

felkészültségében is.  Az államszervezet működése legfőképpen a lakossággal való kapcsolatban mutatkozik meg. Államszervezet meghatározása: Megfelelő államszervezettel és működési módszerekkel rendelkezik minden állam. Államok rendszerezése, mint tudományos probléma: Akkor vált problémává, amikor más eltérő államok voltak egyidőben. A peloponézoszi háború idején válság alakult ki, ekkor felmerült, hogy melyik állam a legjobb? Ezekre adott válaszként megjelenik az államformatan, mely az államélet legrégebbi köre. Különböző kérdések felvetőzése:  Milyen különbségek vannak köztük  Ezek hogyan csoportosíthatók  Mik a különbségek okai  Egyes típusokra milyen sajátos törvényszerűségek jellemzők. 218 Jog- és állambölcselet Különböző válaszok a kérdésekre:  PLATON: megjelenik az ideális osztályozás  AIRSZTOTELÉSZ: megjelenik az empirikus vizsgálat igénye (hányan gyakorolják)

AZ ÁLLAMOK TÖRTÉNETI ALAPÚ OSZTÁLYOZÁSA. ÁLLAMTÍPUS ÉS FEJLŐDÉSI SZAKASZAI: Az állam egyik jellegzetessége a történetisége, az állam jelentős fejlődésen ment át és megy keresztül. Az állam fejlődését az államtípusok segítségével lehet vizsgálni Az államtípus szorosan összefügg a társadalmi – gazdasági formációval, minden formációnak sajátos államtípus és jogtípus felel meg. „Nem minden társadalmi – gazdasági formációban van állami szervezettség.” 1) Az állam és jog négy típusát lehet megkülönböztetni: a.) ázsiai b.) antik c.) feudális/hűbéri d.) modern Az állam fejlődése nem egyenes vonalú, fokozatos, hanem ellentmondásos mennyiségi – minőségi változások jellemzik, egyenlőtlen. 1) Legfontosabb minőségi változás: az új formáció létrejötte, amely új államtípust is eredményez. A feudalizmus a törzsi nemzetségi társadalomból alakult ki, de nem közvetlenül váltotta fel, hanem

fokozatosan. A tőkés társadalom kialakulásakor közvetlen volt a váltás, számos esetben erőszakos forradalmi úton, pl. Anglia, Franciaország (de lehetett felülről végrehajtott reformokkal is) Németország. 2) Államtípusokat csoportosíthatjuk: a.) prekapitalista (ázsiai – antik – feudális) b.) modern 1) Az állam fejlődése nemcsak új államtípus létrehozásával lehetősége, hanem az adott társadalmi – gazdasági formáción belül is fejlődik.     Egy-egy államtípuson belül is annak periódusok: Korai szakasz Szabadversenyes kapitalizmus Monopolkapitalizmus Jóléti szociális állam 1) Milyen körülmények között jött létre az állam (négy fejlődési út) a.) Klasszikus: eredeti és kedvező körülmények folytán jön létre társadalmi – gazdasági formáció elsődleges alakzata b.) Másodlagos: az új formáció többé-kevésbé kialakult elemei kedvező feltételek közé kerülnek és jobban kibontakozik az új

formáció sajátossága pl. USA c.) Mintakövető: felzárkózás érdekében valamilyen külső modell másolásáról van szó d.) Korai vagy eltorzult fejlődési út: pl szovjet fejlődés Állam jövője: Az állam elhal: Marxista elmélet (osztálytársadalom terméke, ha megszűnnek az osztályok az állam is megszűnik) 219 Jog- és állambölcselet Az állam humanizálódik: A társadalmi úrjatermelési folyamat egyre bonyolultabb lesz, bonyolult munkamegosztást igényel. A központi intézmény továbbra is az állam lesz, de ez már nem osztályjellegű, a kényszer eszközére is csak csekély mértékben lesz szükség. Struktúrája (többféle nézet): 1. állam kormányformája, államszervezeti forma, politikai rendszer 2 állam kormányformája, államszervezet formája. 3 nem választják szét az előző kettőt 4 Államforma = államszervezet. 5 Államforma = politikai rend 6 Az1 három eleméhez + állam politikai dinamizmusa. Szerintünk: kormányforma és

államszervezet Fejlődése: PLATÓN – legjobb államforma a tökéletes szellemi arisztokrácia, bölcsek uralkodnak, igazság érvényesül. Többi elferdül állam: - timokrácia (harcosok hatalmon), - oligarchia (gazdagok hatalma), demokrácia (szegények hatalma), - zsarnokság Később: legjobb államforma a törvények uralma ARISZTOTELÉSZ – ha a kormányzás a közjó céljának megvalósítását szolgálja, az jó államforma. Jó: - királyság (egy ember hatalmon, a közjót szolgálja), - arisztokrácia (többségi uralom), - politeia (nép uralma). Rossz: - zsarnokság (királyság eltorzult formája), - oligarchia (arisztokrácia eltorzulása), - demokrácia (politeia eltorzulása). POLYBIUS – vegyes államforma. AQUINÓI SZT. TAMÁS – arisztokrácia, melyben a kiváló elit uralkodik, - oligarchia, ahol nem követelmény, hogy a legjobban uralkodjanak, - demokrácia, ahol népuralom van, - monarchia, ahol isteni kegy alapján egy ember uralkodik, - vegyes, ez

az ideális. MACHIAVELLI – monarchia, arisztokrácia, köztársaságot különbözteti meg, köztársaság a legjobb. BODIN – megkülönböztette az államformát a kormánytól. Államforma a szuverenitás birtoklásának, alkotmányforma a szuverenitás funkcióinak meghatározása. Lehet: monarchikus, arisztokratikus, demokratikus. SPINOZA – a legjobb, ahol az emberek egyetértésben élnek, törvényeit megtartják A jog az állam lelke. Így: demokrácia, arisztokrácia, monarchia HOBBES – hány személy gyakorolja a főhatalmat, így királyság (1), demokrácia (gyülekezet), arisztokrácia (összesség egy része). LOCKE – alkotmányos monarchia a legjobb, támadja az abszolút monarchiát. MONTESQUIEU – köztársasági (egész nép, alapelv az erény), - monarchia (egy ember kormányoz, alapelv a becsület), - zsarnokság (egy ember, alapelv a félelem). ROUSSEAU – demokrácia, arisztokrácia, monarchia. KUNCZ IGNÁC – nemzetszuverenitás szempontjából.

Nemzetszuverenitás alapja az államalkat, a közvetlen népszuverenitás esetében köztársaság, közvetettben monarchia. Hangsúlyozza, hogy a választó királyság jobb, mint az örökös. CONCHA GYŐZŐ – szuverenitás fő elve, ill. célja szerint osztályozza A nem közjót szolgáló államformáknak tekinti az erőszaki v. katonai, patrimonális, patriarchális, teokratikus államformákat Közjót szolgáló az arisztokratikus köztársaság, demokratikus köztársaság, választott királyság, képviseleti demokrácia, monarchia. KRISZTICS SÁNDOR – csoportosít, hogy kinek a kezében van a főhatalom, - milyen a nemzet és az államhatalom azonosságának a foka, mire irányul a főhatalom. Így: monarchia (alakzatai: abszolút, despotikus, mérsékelt, alkotmányos, parlamentáris, választott, örökletes), köztársaság (arisztokratikus, demokratikus). Államformák körforgásának elmélete hozzá fűződik: - állam formájának is alkalmazkodni kell a nemzeti

élet követelményeihez és a nemzeti jelleg alakulásához, államforma alakulásának ezzel lépést kell tartania, - aki vagy akik a hatalmat hosszabb ideig kézben tartják, visszaélnek vele. Nem lehet arról beszélni, hogy melyik a legjobb államforma 220 Jog- és állambölcselet 39. tétel A kormányforma és fajai. Fogalma: a legfelsőbb állami szervek rendszere, e szervek egymáshoz és a lakossághoz való konkrét viszonya (legfelsőbb állami szervek egész rendszere, egyes szervek /államfői, törvényhozói, végrehajtói, bírói stb./ konkrét kapcsolata, lakosság és legfelsőbb állami szervek kapcsolata, lakossággal fennálló kapcsolat mértéke és minősége. Kormányforma lehet: 1 Monarchia: ha az államfői tisztséget egy személy öröklés vagy választással kombinált öröklés útján élethosszig terjedő időtartamra tölti be (Nagy-Britannia, Svédország). I. MONARCHIKUS ÁLLAMFORMA: MONARCIA: ha az államfői tisztséget egy személy

(király, császár, cár, sah stb.) örökléssel vagy választással kombinált öröklés útján élethosszig terjedő időtartamra tölti be. Pl Nagy-Britannia, Svédország királyság Ilyen államfő elnevezése tudományos szóval MONARCHIA. A MONARCHÁT megillető jogkör jellegétől és terjedelméből, jogi korlátlanságától, illetve korlátozottságától függően: a) Abszolút monarchia: az uralkodó teljes hatalommal rendelkezik b) Alkotmányos monarchia: a monarchia és az alatta álló végrehajtó hatalom hatásköre az alkotmány által korlátozott, az állampolgárok alapjogai formálisan biztosítottak. Pl Jordánia c) Parlamentáris monarchia: végrehajtó hatalom a legfelsőbb törvényhozó népképviseleti szervnek (parlamentnek) alárendelten működik, annak ellenőrzése alatt áll. Pl Egyesült Királyság II. KÖZTÁRSASÁGI ÁLLAMFORMA: Köztársaság: ha az államfői tisztséget meghatározott időre szóló választással töltik be. Lehetnek:

a.) prezidenciális: (elnöki) köztársaságok, amelyekben a végrehajtó hatalom és annak feje (köztársasági Elnök) nincs alárendelve a legfelsőbb törvényhozó szervnek. Pl USA b.) parlamentáris köztársaság: a végrehajtó hatalom (kormány) a törvényhozó hatalomnak alárendelten működik. Pl Olaszország A prezidenciális köztársaság elnökének jogköre ténylegesen nagyobb, mint a parlamentáris monarchiáé. Lehet: abszolút (uralkodó teljhatalommal rendelkezik, pl. Brunei Szultánság), alkotmányos a monarcha és az irányítása alatt álló végrehajtó hatalom hatásköre az alkotmány által korlátozott, pl: Jordánia), parlamentáris (a végrehajtó hatalom a legfelsőbb törvényhozó népképviseleti hatalmi szervnek felelős, annak alárendelten működik, ellenőrzése alatt áll, pl.: Egyesült Királyság) 2 Köztársaság, ha az államfői tisztséget meghatározott időre szóló választással töltik be. Lehet: prezidenciális (végrehajtó

hatalom és annak feje nincs alárendelve a legfelsőbb törvényhozó szervnek, pl.: USA), parlamentáris (végrehajtó hatalom a törvényhozó hatalomnak alárendelten működik p.: Olaszország, Magyarország) Prezidenciális köztársaság elnökének nagyobb a jogköre, mint a parlamentáris köztársaság elnökéé. 221 Jog- és állambölcselet 40. tétel Az államszervezet fogalma, fajai. Fogalma: az állam, mint egész és részei, valamint az állam egyes részei közötti viszonyok rendszere. A társadalom szervezetén belül az állam más szervekkel együtt tömöríti és vezeti az állampolgárokat. Az állami szervezet anyagi fedezettel bír (adók, vámok, illetékek). Az állam fegyveres hivatali - közigazgatási – bírói szerveket létesít. Állami munkára való alkalmazás: állami emberek kiválasztása: Meghatározott rend szerint történik: a.) természetes kiválasztás (érdem alapján) b.) kontraszelekció (érdemtelenek szűk köréből) A

modern társadalmakban az állami alkalmazottak kiválasztását megalapozza egy képzési rendszer is. Az államszervezet eredményes működésének egyik alapja, hogy az állami alkalmazottak megfelelő szakmai színvonalon álljanak. Az állam felépítése: Az államépítés elvei és az államszervezet belső szakmai szabályainak érvényesítése határozza meg. Államszervezet: A társadalmi fejlődés szükségleteinek megfelelően épül ki és működik.  Primitív viszonyok között fejletlen szervezeti keretekkel rendelkezik, a kényszerítést képes ellátni  Fejlettebb viszonyok között magasabb szintű az állami szervek rendszere.  Az állami szervezet külön szervként alakult ki: végrehajtó apparátus Bírói kar Törvényhozó testület Államszervezet tagozódása: 1) Horizontálisan: a.) alkotmány hozza létre, másodlagos szerv b.) egyszemélyes, testületi 1) Vertikálisan: a.) rendkívüli b.) nem rendkívüli szervezet Nem minden állami

intézmény állami szervezet, csak ami hatalmi tevékenységet folytat! Hatóság: érdemi döntés Hivatal: hatóság kiszolgálása 222 Jog- és állambölcselet Állami hatalom gyakorlásának végső eszköze a fegyveres állami erőszak! (rendőrség – hadsereg – titkosszolgálat) Állami szervek szervtípusok szerint: - törvényhozás, -végrehajtás, - igazságszolgáltatás. Vertikálisan: központi és helyi szervek. Az állam akkor teljesítheti funkciót, ha szerveinek tevékenysége koordinált. Központi helyet foglal el az államszervezet felépítésének és irányításának két nélkülözhetetlen elve: centralizáció (az államszerkezet egységes központi irányítását biztosító elv az államvezetésben), decentralizáció (államot megillető hatalom megosztását jelenti). Államformák felosztása: világnézeti-politikai értéke, - kormányformája, - szerkezete szempontjából. Világnézeti-politikai alapja az államforma egészének az a

képessége, tulajdonsága, hogy képes-e és milyen mértékben biztosítani az állampolgárok számra az államügyek bármely szintű intézésében való közvetlen vagy közvetett részvételt. Szerkezete: - unitárius (nincsenek olyan külön részek, amelyek az önálló államiság jegyeivel bírnak, pl.: Magyar Köztársaság), - föderatív (állam több államnak egyesüléséből keletkező olyan új állam, amely az állam szuverenitásából folyó jogokat a legmagasabb szinten gyakorolja, s amelyben a tagállamok megtartják kisebb-nagyobb önállóságukat, pl.: USA), - konföderáció (csupán meghatározott kérdésekben kötelezik magukat az együttműködésre, közös eljárásra, új állam nem keletkezik, létrehozott közös szervek koordináló feladatot látnak el, tagállamokra kötelező döntéseket nem hozhatnak, pl.: Brit Nemzetközösség) - Monarchikus államok közötti tartós kapcsolat két formája: - perszonálunió (államok közötti kapcsolat

közös államfőben testesül meg), - reálunió (közös államfőn kívül közös ügyek vitelére közös állami szerveket is létrehoztak). Államszervezet: a társadalom szervezetén belül az állam más szervekkel együtt tömöríti és vezeti az állampolgárokat. Anyagi fedezettel bír, fegyveres, hivatali-közigazgatási-bírói szerveket létesít, állami emberek kiválasztása (természetes kiválasztás érdem alapján, kontraszelekció). Felépítése: az államépítése elvei és az államszervezet belső szakmai szabályaink érvényesítése határozza meg. Államszervezet: primitív viszonyok között fejletlen szervezeti keretekkel rendelkezik, kényszerítést képest ellátni, fejlettebb viszonyok között magasabb szintű az állami szervek rendszere. Külön szervként alakul ki a végrehajtó apparátus, bírói kar és törvényhozó testület. Tagozódása: - horizontálisan (alkotmány hozza létre a másodlagos szervet és egyszemélyi testület), -

vertikálisan (rendkívüli, nem rendkívüli). Nem minden állami intézmény állami szervezet, csak ami hatalmi tevékenységet folytat: hatóság (érdemi döntés), hivatal (hatóság kiszolgálása