Kereskedelem | Turizmus » Csongrád megye területfejlesztési koncepciója

Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 67 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:44

Feltöltve:2009. szeptember 27.

Méret:958 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Fejlesztési koncepció Előzmények, a tervezés jellege, alapelve 1. Fejlesztési prioritás: A megye gazdasági szerkezetének megújítása 1.1 Program: A szolgáltatások kiemelt fejlesztése 1.2 Program: A versenyképes ipari vállalkozások erősítése, új ipari termelőbázisok létrehozásának ösztönzése 1.3 Program: Az élelmiszergazdaság fejlesztése, az integráció (mezőgazdasági termelés, feldolgozás, értékesítés) elősegítése 1.4 Program: A vállalati struktúra arányosabbá tétele, a középvállalkozások erősítése 1.5 Program: A K+F szektor fejlesztése és az innováció-transzfer feltételeinek javítása 2. Fejlesztési prioritás: A gazdasági kapcsolatok élénkítése: a tőke-, áru-, személy- és információáramlás feltételeinek javítása 2.1 Program: A külső gazdasági kapcsolatok erősítése 2.2 Program: Összehangolt, aktív marketingpolitika 2.3 Program: A turizmus

fejlesztése 2.4 Program: A közlekedési törzshálózatok fejlesztése, a nemzetközi összeköttetések javítása 2.5 Program: A szállítási és logisztikai szerepkörök erősítése 2.6 Program: Az információs technológiák társadalmasítása 2.7 Program: Az energiaellátás fejlesztése 3. Fejlesztési prioritás: Differenciált és összehangolt emberierőforrás-gazdálkodás: a humán tőke stratégiai elemeinek fejlesztése, a leszakadó társadalmi csoportok helyzetének javítása 3.1 Program: A regionális oktatási, egészségügyi és kulturális szerepkörök erősítése 3.2 Program: A térségi centrumok középfokú ellátó intézményeinek, funkcióinak fejlesztése 3.3 Program: Az alapellátás települési rendszereinek stabilizálása 3.4 Program: A foglalkoztatási esélyek javítása aktív foglalkoztatáspolitikával és a képzésiátképzési-továbbképzési rendszer fejlesztésével 4. fejlesztési prioritás: A térségi kapcsolatok erősítése;

régióépítés 4.1 Program: A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiós együttműködés erősítése 4.2 Program: A Dél-Alföldi Régió megszilárdítása tudatos megyei szerepvállalással 4.3 Program: A kistérségi együttműködések fejlesztése, társadalmasítása 4.4 Program: A helyi, kistérségi és megyei jelentőségű közlekedési összeköttetések fejlesztése 4.5 Program: A tanyás térségek speciális problémáinak kezelése 5. fejlesztési prioritás: Egészséges emberi környezet biztosítása 5.1 Program: Vízgazdálkodás 5.2 Program: Az EU-ajánlásokat figyelembe vevő területhasználat és talajvédelem 5.3 Program: Az ökológiai hálózat fejlesztése és a természeti értékek védelme 5.4 Program : Integrált környezetkímélő infrastruktúrák fejlesztése 5.5 Program: Az épített környezet fejlesztése és védelme A fejlesztési programok kistérségi kapcsolódásai Az ország délkeleti kapuja: a szegedi urbanizálódó térség Sajátos

fejlődési pályák Szeged erőterében: a Homokhátság kistérségei Észak- és Dél-Alföld érintkezési zónája: a megye északi harmada A megújítás és szerkezetváltás modellterülete: a hódmezővásárhelyi kistérség A Magyar-Román határrégió hídfőállása: a makói kistérség A megyei területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Társadalmi, gazdasági és környezeti hatásvizsgálat A területfejlesztési koncepció szerzői, konzultációs partnerek ÁBRÁK ELŐZMÉNYEK, A TERVEZÉS JELLEGE, ALAPELVE Csongrád megye területfejlesztési koncepciója elkészítését több éves - a helyzetértékelő kötetben bemutatott - tervezési folyamat és az ahhoz kapcsolódó széles körű egyeztetési eljárás előzte meg. Az ennek során írásban megfogalmazott véleményeket, valamint a további, már 1998-ban szervezett konzultációk információit az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Békéscsabai Osztálya

felhasználta a koncepció e változatának elkészítésekor. A tervezés eredeti indítása megelőzte mind a kistérségi, mind az országos területfejlesztési koncepciók elfogadását, jelen dokumentum összeállításánál azonban már lehetőség nyílott még ha nem is teljes körben - a három területi szint közötti összhang megteremtésére. Mivel pedig a hivatalos egyeztetési eljárás ideje alatt a Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciójának tervezete is megszületett, az ezzel való összehangolásra is sor kerülhetett. Csongrád megyei sajátosság a területrendezési terv munkálatainak igen korai megkezdése is. Ebből adódóan a koncepció bizonyos részei már a területfelhasználási módok kidolgozását követően rögzítik a fejlesztési irányelveket. A kölcsönös összehangolás folyamatban van; a rendezési terv kistérségi egyeztetéseinek tapasztalatai például már beépülhettek e koncepcióba. A sokoldalú s naprakész

információk összegyűjtése ellenére számolni kell azzal, hogy a regionális fejlődést alapvetően meghatározó legfontosabb tényezők az átmenet időszakában s az Európai Unióhoz való csatlakozást követően lényeges változásokon mehetnek át, ezért a területi tervezésnek folyamatos tevékenységet kell jelentenie. Rendszeresen ellenőrizni kell a megyei stratégia céljainak megvalósulását, a rövid (2 év), közép- (3-6 év) és hosszú távú (715 év) programok (illetve projektek) alakulását, a változó körülményekhez igazodóan korrigálva a feladatokat. A koncepció szerves része a helyzetértékelő kötet, melynek legfontosabb elemeit az egyes fejlesztési prioritások kiemelt problémákat felsorakoztató fejezetei tartalmazzák, szembeállítva azokat a reális, hosszú távon kielégíthető szükségletekkel. Csupán ezen ismeretek birtokában érthető meg a fejlesztési stratégia, melyet az I. kötetben bemutatott, az Országos

Területfejlesztési Koncepcióban prognosztizált, Csongrád megyére értelmezett fejlődési irányok figyelembevételével vázoltunk fel. Az országos politikában megtestesülő tervezési szemlélethez igazodva azt feltételeztük, hogy a területi átalakulás e lehetséges forgatókönyvei időben váltakozva követik egymást, s a polarizált, majd a közepesen koncentrált fejlődést már az EU-csatlakozás után röviddel kiegyensúlyozott területi fejlődés követi, amelyben Csongrád megye képes lesz belső erőforrásait a leghatékonyabb módon kihasználva a - helyzetértékelésben részletezettek szerinti - lehető legkedvezőbb térstruktúrát kialakítani. E koncepció az Európai Unióban alkalmazott, a hazai regionális politika gyakorlatának is megfelelő legfontosabb alapelveket követi. Olyan keretjellegű programcsomagot vázol fel, ami lehetőséget kíván adni a területfejlesztési szereplők önálló mozgásterének (szubszidiaritás),

feltételezi a hatáskörök decentralizációját, erőteljesen ösztönzi a közreműködő szervezetek összetételében, működésében, a szereplők kapcsolatrendszereiben érvényesíteni kívánt partnerséget, illetve a tervezés és megvalósítás nyilvánosságát, demokratizmusát, valamint követi a fenntartható fejlődés elvét. Olyan irányelveket fogalmaz meg a programokban, melyek a tervszerűség, komplexitás, koordináció és kooperáció esetén kaphatnak elsőbbséget. Csongrád megye területfejlesztési koncepciója az önerőre támaszkodó területi fejlődést támogatja, ami megvalósíthatatlan a megyei szervezetek, kistérségi fejlesztési társulások, helyi önkormányzatok, gazdasági szereplők, civil szervezetek és a lakosság aktív közreműködése nélkül. Erre pedig csak akkor lehet számítani, ha a fejlesztési stratégia elfogadása széles körű konszenzus eredménye. 1. FEJLESZTÉSI PRIORITÁS: A MEGYE GAZDASÁGI SZERKEZETÉNEK

MEGÚJÍTÁSA A FEJLESZTÉSI PRIORITÁS INDOKOLTSÁGA · Az EU-csatlakozás küszöbén álló Magyarországon egy megye fejlettségének mércéje a folyamatosan megújuló, külpiacokon is versenyképes gazdasági bázis. Ennek alapjai a dinamikusan fejlődő, sokoldalú szolgáltató szektor, a hagyományos ipari és agrárágazatok átalakulása, fejlődése és új ipari termelő bázisok megteremtése. A területfejlesztési politika feladata a gazdasági szerkezet megújításának külső tőke bevonásával történő, a megye belső erőforrásaira épülő ösztönzése, amely hosszú távon biztosítja a növekedés feltételeit, a lakosság életminőségének javítását a hátrányos helyzetű településeken éppen úgy, mint a dinamikus centrumokban. PROBLÉMÁK - SZÜKSÉGLETEK · A megye ipara és agrárszektora súlyos strukturális problémákkal küzd. Ez részben a térségen kívüli nemzetgazdasági, illetve külpiaci folyamatokra vezethető vissza, részben

a mindkét ágazatra jellemző akut tőkehiányra, illetve a válságágazatokhoz sorolt tevékenységek hazai átlagnál nagyobb súlyára. Külső (elsősorban külföldi) források bevonásában a megye eddigi teljesítménye gyenge: csekély számú, az ipari szerkezet átalakítását segítő zöldmezős beruházást valósítottak meg a térségben. Az agrárszféra megújításának, a hatékonyság javulásának akadálya az árolló kinyílása következtében csökkenő ipari eredetű inputfelhasználás. Ugyanakkor a megye fejlett K+F szektorának eredményei túlnyomórészt a megyén kívül hasznosulnak, nem segítik a gazdasági szerkezetátalakítást. A problémák megoldásában a megye differenciált szolgáltatói szektorának további fejlődése fontos szerepet játszik. A területfejlesztés forrásai önmagukban nem elégségesek a strukturális problémák megoldására, a rendelkezésre álló források mellé ágazati és piaci forrásokat (állami

alapok, kedvezményes hitelek) rendelve, a célterületek világos megjelölésével (projektek) gyorsítható a szerkezeti átalakulás folyamata. Az utóbbi évek kezdeményezései (ipari parkok, vállalkozói övezet) lehetőséget nyújtanak a partnerkapcsolatok bővítésére, a forráshiány csökkentésére, a külföldi befektetetések vonzására. Fontos ugyanakkor az információhiány felszámolása, új, EU-konform tájékoztatási és statisztikai rendszer alapjai kialakításának kezdeményezése valamennyi gazdasági ágazat szereplői számára. Az információáramlás csatornáinak kiépítése és a tőkeforrások felhasználása során a gazdasági szerkezet megújítására irányuló törekvéseknek kell elsőséget kapniuk, különös tekintettel a kutatási, fejlesztési eredmények hasznosítására. A gazdasági átalakulás időszakában Csongrád megyében az országosan is kiemelkedő vállalkozási aktivitás elaprózott vállalkozási és üzemi

struktúrát eredményezett csaknem valamennyi ágazatban. Az ipari nagyszervezetek széthullása után csekély számban erősödhettek meg húzószerepet betöltő, innovációs készséggel rendelkező középvállalkozások. A megye iparában magas a kisszervezetek aránya - ezek információs háttere bizonytalan, megújulásra és alkalmazkodásra való képessége gyenge. Az agrárszféra kisszervezetei hasonló gondokkal küzdenek, amelyeket tovább súlyosbítanak a bizonytalan piaci kilátások s a korszerű értékesítési szervezetek formálódásának lassúsága. A szolgáltató szektorban megindult szervezeti koncentráció, amely a kisszervezetek egy részénél piacvesztéshez vezet, kedvezőtlen irányba befolyásolhatja a lakossági szolgáltatások térszerkezetét. A megye gazdaságának valamennyi szektorában gondot jelent a minőségellenőrzés. A minőségbiztosítással rendelkező szervezetek alacsony aránya összeegyeztethetetlen a külső piacokon is

versenyképes gazdasági teljesítménnyel. Szükséges lenne a kisvállalkozások korlátozott forrásai mellett a területfejlesztési célú, továbbá a kamarai, MVA- és egyéb kedvezményes hitellehetőségek (pl. Phare) felhasználásával és koordinációjával a perspektivikus kis- és középvállalkozói kör erősítése, figyelembe véve a térségi sajátosságokat, problémákat. Az agrárszférában a különböző tevékenységi köröket integráló szervezeti keretek kialakítására, továbbá a piaci anomáliákat enyhítő szerveződések (felvásárló-raktározó szervezetek, értékesítési szövetségek) ösztönzése kívánatos. A nemzetközi, illetve országos hálózattal rendelkező szolgáltató nagyvállalatok (kereskedelem, pénzügy és biztosítási szolgáltatások) döntéseinek térségi problémaként való megvitatása, illetve regionális szervezetekkel történő kiegészítése ugyancsak területfejlesztési feladat. Fontos továbbá a

minőségbiztosítással rendelkező cégek arányának növelése, ennek ösztönzése valamennyi ágazatban. CÉLOK · A helyi erőforrásokra és humán tőkére épülő, intenzív, ugyanakkor területileg kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása, a falvak gazdasági bázisának diverzifikálása (horizontális beszállítói kapcsolatok). · Külső tőkebefektetők bevonása az ipari szerkezet megújítása és az élelmiszergazdaság integrációjának elősegítése céljából. · Az iparban versenyképes, erős középvállalati háttér, az agrárszférában az integráció elősegítése, a szolgáltató szektorban a helyi, illetve térségi hálózatok erősítése. · Minőségi (EU-normáknak is megfelelő) követelmények felállítása, elérése, illetve ennek ösztönzése valamennyi ágazatban. JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK (PROGRAMOK) 1.1 Program: A szolgáltatások kiemelt fejlesztése · A szolgáltató tevékenységek a termelő

folyamatok valamennyi szakaszában jelen vannak, növelik a termékek hozzáadott értékét, s ezzel a gazdaság egészének teljesítőképességét. Elérhetőségük meghatározza a lakosság életkörülményeit, közérzetét, továbbá a vállalkozások fejlődési lehetőségeit. A megye gazdasága már ma is a szolgáltatásokra épül Az ágazat súlya várhatóan tovább növekszik, törekedni kell arra, hogy az eddigieknél jóval nagyobb szerephez jussanak a nagy jövedelmezőségű üzleti szolgáltatások. A jelenlegi, koncentrált térszerkezet oldásával biztosítani kell a megye községeiben élők számára is a kereskedelmi és egyéb lakossági szolgáltatások elérhetőségét. Az üzleti szolgáltatások kiegyenlítettebb eloszlásával, továbbá a szolgáltató centrumok nemzetközi szerepköreinek erősítésével ugyanakkor javíthatók a vállalkozások működésének és fejlődésének feltételei a megye peremhelyzetű településein is. Ennek

érdekében a legfontosabb teendők: · A pénzügyi, jogi és piaci információk vállalkozókhoz juttatása feltételeinek biztosítása már rövid távon, a piaci szereplőkre, az önkormányzatok kiépülő informatikai rendszerére és a szakmai szervezetek szolgáltatásaira támaszkodva. · A nagyobb gyakorisággal igénybe vett üzleti szolgáltatások (jogi-, adó- és üzletviteli tanácsadás, számviteli és pénzügyi szolgáltatások, információ-közvetítés) elérhetőségének folyamatos javítása, elsősorban a kistérségi centrumok szintjén. A kialakítandó ipari parkok potenciális telephelyeket jelentenek, ahol piaci és non-profit szervezetek biztosíthatják e szolgáltatásokat. · Szeged nemzetközi üzleti információs és szolgáltató szerepének erősítése, a szakmai vásárok fizikai feltételeinek rendezése - rövid távon. · A nemzetközi vásárok, rendezvények körének bővítése és kiterjesztése a megye többi településére a megye

gazdaságfejlesztési prioritásaival, illetve a települési, kistérségi, megyei marketing-koncepciókkal összhangban. · A minőségbiztosítás és -ellenőrzés kiterjesztése a szolgáltatások teljes körére, a fogyasztóvédelem hatékonyabb működtetése az abban tevékenykedő szervezetek munkájának összehangolásával, (megyei) védjegy bevezetésével. A bevásárló turizmus és a "KGSTpiacok" működésének átfogó szabályozása · Mezőgazdasági termékfelvásárlási és információs szolgáltatási hálózat kiépítése a térségi szerepkörökkel rendelkező településeken, a szakmai szervezetek, piaci szereplők, önkormányzatok, fogyasztási szövetkezetek és takarékszövetkezetek részvételével. · Megyei (regionális) biztosítási és hitelintézet felállítása az élelmiszer-gazdaságban érdekelt piaci szereplők és az önkormányzatok részvételével. · A nagy alapterületű, várhatóan regionális vonzással is bíró

kereskedelmi beruházásokkal kapcsolatos döntések megyei, illetve kistérségi szintű egyeztető fórumainak kialakítása és működtetése. · A kiskereskedelmi ellátás valamennyi új formájához való hozzáférés biztosítása a megye minden lakója számára. A tartós fogyasztási cikkek és az élelmiszer-áruházak elérhetőségének javítása a tömegközlekedési kapcsolatok bővítésével (megfelelő csomagtérrel rendelkező bevásárló járatok indítása, a kereskedelmi vállalatok támogatásával). 1.2 Program: A versenyképes ipari vállalkozások erősítése, új ipari termelőbázisok létrehozásának ösztönzése · Csongrád megye jövőbeni fejlődésének egyik pillére lehet a szerkezetileg megújuló, külső piacokon is versenyképes ipar. A megye iparának fejlődése révén csökkenthetők a gazdaság térszerkezeti aránytalanságai, és társadalmi hatása is rendkívül fontos. A fejlesztési célok kitűzésekor figyelembe kell venni

Magyarország várható csatlakozását az Európai Unióhoz, illetve az ahhoz kapcsolódó követelményeket, érdekeket. A külső feltételek mellett a belső erőforrások, vagyis a nyersanyagbázis, emberi tőke, termelési hagyományok és a meglevő kapacitások jelentik egy korszerű technológiára és megújult szervezeti keretekre épülő, versenyképes ipari szektor alapjait. Ennek érdekében a következő fejlesztési irányok javasolhatók: · Az innovációs folyamat meggyorsítása, a kutató és fejlesztő intézmények, illetve a vállalkozói szféra közötti kapcsolatok erősítése, az eredmények hasznosításának ösztönzése, elősegítése középtávon. · A szerkezetváltás meggyorsítása érdekében külső tőkeforrások mobilizálása és letelepítése a megyében másodlagos privatizáció, zöldmezős beruházások és az ipari parkok révén, illetve a meglévő kapacitások (telephelyek) felmérésével és újrahasznosításával. ·

Minőségbiztosítási és környezetgazdálkodási minősítési rendszerek terjesztése, az EUszabványok és -előírások átvétele, beépítése a termelési folyamatba. · Bekapcsolódás a beszállítói programba, csatlakozás a hazánkba betelepedett multinacionális cégek partneri köréhez, alvállalkozói kapcsolatok kiépítése rövid távon. · A műszaki felsőoktatás alapjainak megteremtése, az oktatás vállalati kapcsolatrendszerének fokozatos kiépítése. A közép- és felsőfokú oktatáshoz kapcsolódó kutató-fejlesztő bázis és piaci kapcsolatainak ösztönzése hosszú távon. · Az Ipari Park címet nyert területek gyors, világos célrendszer (ágazati specializáció) szerinti fejlesztése, a belső (parkok közötti) versengés tompítása; a tevékenységek lehető legszélesebb spektrumának megkötése a megye ipari parkjaiban kifelé egységes, széles körű kínálattal, közös (megyei) marketinggel. · A Makói Vállalkozói Övezetben

rejlő lehetőségek kiaknázása: intenzív kooperáció ösztönzése a hármas határ zónájában, az övezet kiterjesztése a tágabb határmenti sávban. · A regionális, illetve nemzetközi gazdasági partnerkapcsolatok kiterjesztése a kamarák és az Eurorégió intézményei segítségével, hosszú távú együttműködések a termelés, fejlesztések, marketing, és logisztika területén. 1.3 Program: Az élelmiszergazdaság fejlesztése, az integráció (mezőgazdasági termelés, feldolgozás, értékesítés) elősegítése Csongrád megye élelmiszergazdasága az országos átlagnál jóval előnyösebb képet mutat belterjes termelési szerkezetének és a termelők szakmai felkészültségének, tapasztalatainak köszönhetően. E tényezők erősítik a megye agrártérségeinek népességmegtartó képességét A hagyományos agrárstruktúra, a termelők innovációs készsége és a megye oktató és kutató bázisa megfelelő alapot jelent az európai piacokon

is versenyképes élelmiszergazdaság fejlődéséhez, melynek feltételei és eszközei az alábbiakban foglalhatók össze: · Az Európai Unió követelményeinek megfelelő intézményi és szervezeti háttér kialakítása a megye élelmiszergazdaságában: új típusú termékpályás szövetkezetek hálózatának kiépítése az állattenyésztési és kertészeti ágazatokban, a már működő szervezetek fejlesztése (agráripari park, közraktár-szövetkezetek, legelő- és víztársulatok, gépkörök, hegyközségek, erdőbirtokosságok); regionális aukciós piacok kialakítása. · A távlatilag gyökeresen átalakuló piaci igényekhez alkalmazkodó élelmiszergazdasági struktúra kialakítása érdekében a megye szellemi erőforrásainak (K+F bázisok, oktatás) kiaknázása és hasznosítása; az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai követelmények érvényesítése. · A belterjes irányú fejlődés ösztönzése a mezőgazdaságban (üvegházi és

fóliás, továbbá öntözéses termelés), a tájtermelés ösztönzése (fehérje- és vitamindús, illetve biotermékek, hungaricumok). A vetőmag- és szaporítóanyag-előállítás ösztönzése és marketingjének fejlesztése. · Kis- és középvállalkozások létrehozásának támogatása helyi mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozása céljából, elsősorban a nagyipari keretektől idegen tevékenységi körökben (pörkölő-, savanyító és aszalóüzemek, szesz- és sörfőzdék, biobrikett-üzemek). · A családi gazdaságok tevékenységének diverzifikálása, többfunkciós vállalkozások (termelés, feldolgozás, szolgáltatás) támogatása az élelmiszergazdaságban. · Az értéknövelő áruelőkészítési (post-harvest) feladatok termelőnél történő elvégzésének támogatása a termelői jövedelmek növelése és a környezetszennyezés mértékének csökkentése céljából. · A mezőgazdasági termékek termelői érdekközösségekre,

szövetkezetekre épülő értékesítése, a megye lakosságának és élelmiszer-feldolgozó kapacitásainak lehető legnagyobb arányú ellátása helyi (megyei) termékekkel. 1.4 Program: A vállalati struktúra arányosabbá tétele, a középvállalkozások erősítése A gazdaság hosszú távú fejlődésének egyik meghatározó eleme a rugalmas, külső piacokon is versenyképes kis- és középvállalkozói kör. A megye vállalkozási aktivitása magas, ám a gazdasági szervezetek méretstruktúrája aránytalan. Elsősorban a rugalmas, beszállítói szerepre alkalmas, innovációkra is képes középvállalkozói kör megerősítésére van szükség, amely segíti a megye gazdaságának folyamatos alkalmazkodását a változó gazdálkodási környezethez. Ennek érdekében összehangolt fejlesztési lépésekre van szükség: · Inkubátorházak mielőbbi kialakítása és működtetése - a már létező, piaci kapcsolatokkal rendelkező szervezetek számára -,

amelyek 3-5 évre biztosítják az üzleti szolgáltatások bizonyos körét és az infrastruktúrát, ezzel pénzügyi és emberi erőforrásokat szabadíthatnak fel a vállalkozások fejlődéséhez. · Beszállítói, alvállalkozói szerepet betöltő kis- és középvállalkozások betelepülésének ösztönzése az ipari parkokba, a partner vállalat (elsősorban külföldi nagyvállalatok zöldmezős beruházásainak) környezetében, középtávon. A vállalkozói övezet lehetőségeit kihasználva kis- és középvállalkozások fejlesztése a periférikus helyzetű DK-csongrádi térségben. · Minőségbiztosítási minősítés megszerzésének támogatása, külföldi partnerkapcsolatok létesítésének ösztönzése gazdasági információs bázisok összeállításával, üzleti találkozók szervezésével, külföldi szakmai vásárokon való részvétel támogatásával. · Hosszú távon térségi horizontális együttműködési hálózatok kialakítása a megye

kis- és középvállalkozásaira támaszkodva, méretgazdaságossági szempontok szerint, illetve integrációs céllal (szolgáltató és termelő tevékenységek). · A vállalkozások tőkeellátottságának, illetve hitelhez jutási feltételeinek javítása, az erre szolgáló intézmények tevékenységének erősítése (forrástérkép készítése, forráskoordináció, befektetési kérdőívek, befektetés-szervezés, garanciavállalás). 1.5 Program: A K+F szektor fejlesztése és az innováció-transzfer feltételeinek javítása A kutató-fejlesztő szférában született eredmények új termékek, eljárások, tevékenységi körök megjelenését eredményezik, megteremtve ezzel a gazdaság megújulásának alapjait. Csongrád megye rendelkezik a legnagyobb vidéki kutató bázissal, kiemelkedő a szerepe a természet- és élettudományok területén, de a műszaki fejlesztések tekintetében messze elmarad az innovációkban élen járó térségektől. A szektor

szellemi bázisa és intézményi keretei a gazdaság megújításának kiindulópontjai lehetnek, ám jelenleg az eredményeknek csupán töredéke hasznosul a megye határain belül. A gazdaság adaptációs képességének javítása és a K+F tevékenységek spektrumának bővítése lehetővé teszik, hogy a megye szellemi erőforrásai egy rugalmas, folyamatos megújulásra képes gazdasági struktúra kialakítását szolgálják. Ezért sürgető, rövid- és középtávú feladat: · Az eredmények potenciális felhasználói (gazdasági szervezetek, intézmények) és a kutatók, fejlesztők közötti információcsere alapjainak megteremtése (adatbázisok létrehozása), a szakmai kamarák részvételével. · A kutatási eredmények megyén belüli hasznosításának ösztönzése az e célra igénybe vehető források felkutatásával és azok koncentrált, projektszerű felhasználásával. Regionális innovációs alap létrehozása kockázati tőke jellegű

befektetések céljából. · A műszaki fejlesztés humán erőforrásainak biztosítása (kutatás, fejlesztés, adaptáció). · Az ipari parkok arculatának és a letelepedő szervezetek számára nyújtandó kedvezmények meghatározása a megyében folyó kutatások irányainak, hasznosítási lehetőségeinek figyelembevételével. · A K+F szektor eredményei alkalmazásának (új fajták, technológiák) ösztönzése az élelmiszergazdaság integrációs folyamatainak támogatási rendszerében. EREDMÉNYMUTATÓK · Fajlagos GDP növekedése, szintje az országos és vidéki átlaghoz viszonyítva · GDP ágazati szerkezete · Külpiaci értékesítés aránya · Külföldi befektetések volumene, az azokhoz kapcsolódó munkahelyek száma · Foglalkoztatottak ágazati megoszlása · Munkanélküliségi ráta alakulása · Személyi és vállalkozói jövedelmek változása · Ipari parkokban megtelepedett cégek száma, kibocsátásuk, létszámuk alakulása ·

Vállalkozói övezetben létesült vállalkozások száma · Külső partnerkapcsolatok száma · Beadott és elfogadott szabadalmak száma, a megyei K+F eredményekből hasznosított és bevezetett termékek, eljárások száma · Műszaki fejlesztések támogatására benyújtott és elfogadott pályázatok száma · Kihelyezett bankhitelek összegének alakulása a megye gazdasági szervezeteinél · Bankfiókok száma, sűrűsége és az általuk nyújtott szolgáltatások köre · Üzleti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek ezer vállalkozásra jutó száma kistérségenként · Hazai és nemzetközi vásárokon kiállító megyei cégek száma · A megyében rendezett kiállításokon résztvevő hazai és külföldi szervezetek számának alakulása · Minőségbiztosítással rendelkező társaságok száma · Megalakult ipari horizontális hálózatok résztvevőinek száma · Kiskereskedelmi alapterület alakulása (m2 /ezer lakos) · A külpiaci értékesítés aránya

a mezőgazdasági szervezetek árbevételéből · Hungaricumok és tájspecifikus termékek aránya a vetésterületből · Az öntözött területek aránya a művelt területből · Új fajok és fajták bevezetése és elterjedése (aránya a vetésterületből, illetve az állatállományból) · Élelmiszergazdasághoz kapcsolódó integrációk és résztvevőik száma ÉRDEKELT SZEREPLŐK (KOORDINÁTOROK) · Megyei Területfejlesztési Tanács · Kistérségi Társulások · Települési Önkormányzatok · Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara · Csongrád Megyei Kézműves Kamara · Csongrád Megyei Agrárkamara · Dél-Alföldi Regionális Területfejlesztési Tanács · Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. · Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Progress Alapítvány · MFB Rt. · ITD Hungary · Ipari Parkok · Makói Vállalkozói Övezet · OMFB · Gazdasági Minisztérium · Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium · Vállalkozások,

szakmai érdekképviseletek PÉNZÜGYI FORRÁSOK · Területfejlesztési célelőirányzat · Ágazati célelőirányzatok · OMFB források · MVA és Kamarai vállalkozói források · Vállalkozásfejlesztési támogatások, kedvezményes hitelek · Phare, Phare-CBC, SAPARD, ISPA · Egyéb Európai Uniós források · Világbanki programok · OFA források · Külföldi, lehívható hitelek (japán, bajor, baden-württembergi) · Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. forrásai · Hazai magántőke · Külföldi vállalkozói tőkeforrások · Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány 2. FEJLESZTÉSI PRIORITÁS: A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÉLÉNKÍTÉSE:· A TŐKE-, ÁRU-, SZEMÉLY- ÉS INFORMÁCIÓÁRAMLÁS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA A FEJLESZTÉSI PRIORITÁS INDOKOLTSÁGA · Csongrád megye földrajzi fekvése, eurorégiós elkötelezettsége kifejezetten ösztönzi a külkapcsolatok fejlődését, az áramlási rendszerek fejlesztését. A megye az ország "délkeleti

kapuja", ahonnan a Balkán félsziget országai, de a közel-keleti térség is a legkönnyebben elérhető. A külföldi kapcsolatok erősítése, a tőke-, áru-, személy- és információáramlás intenzívebbé, területileg arányosabbá tétele révén remélhető kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedés, a vidéki lakosság életkörülményeinek javulása. A gazdasági kapcsolatok élénkítésén keresztül, Szeged regionális szerepkörére támaszkodva javítható a megye gazdaságának nemzetközi és országon belüli versenyképessége, elmélyítésével létrejöhet a folyamatos megújulásra képes stabil gazdasági környezet. PROBLÉMÁK - SZÜKSÉGLETEK A megyében jelenlévő potenciálhoz képest a külpiaci orientáció szerény, az exporthányad az országos átlagtól is elmarad. Már ma is komoly gondot jelent a külföldiek munkavállalása a megyében, s a várható EU-csatlakozás nyomán erre még inkább figyelemmel kell lenni. A megye

Európa egyik fontos tranzit régiója (Helsinki-folyosók), ahol a javak és a munkaerő áramlása a meghatározó. A tömeges forgalom nemcsak terhelési, de közbiztonsági problémákat is felvet. A határok elválasztó szerepe oldódik, de a határsávok menti terek inkább periférikus helyzetűnek számítanak. A megye határain túlnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése a szükséges területfejlesztési, önkormányzati és ágazati források együttes, koordinált felhasználásával remélhető. Ez nemcsak a fejlődés fő tengelyéhez tartozó települések számára nyújt előnyöket, hanem alkalmas a határmenti, elzárt helyzetben lévő térségek gazdaságának dinamizálására, a külső kapcsolatok erősítésére, a népességmegtartó erő fokozására is. Szeged már ma is európai középvárosnak, Magyarországon belül regionális szolgáltató centrumnak tekinthető. Megyehatárokat is átlépő szerepkörei révén az áramlási rendszerekben

csomóponti szerepet tölt be, melynek erősödése nemcsak a város, illetve szűkebb térsége, de az egész megye érdeke. A megye ismertsége egyenlőtlen, foltszerű, sem értékeit, sem lehetőségeit nem sikerült eddig egyértelműen megjeleníteni. Hiányos az egyes gazdasági ágazatok, vállalkozások, intézmények, szervezetek bemutatása is. A megye tőkevonzó képessége gyenge, ami középés hosszú távon a gazdasági növekedés legfőbb akadálya Alapvetően hiányzik a gazdasági szereplők mint lehetséges partnerek bemutatása, a megye jelentős személyiségeinek körképe, a befektetési lehetőségek átfogó kínálata. A problémák közé sorolható a marketing elképzelések szinte teljes hiánya, a megbízható adatbázisok elérhetősége, illetve azok a fejlesztési szempontok, amelyek alapján a megye, egyes térségek és települések arculata megrajzolható. A befektetők számára vonzó megyekép kialakítása aktív marketing politikával

lehetséges. Első lépésben szakmai adattárak és üzleti partner ajánló kiadványok összeállítása szükséges, illetve ezek eljuttatása a lehetséges felhasználókhoz. Alapfeltétel egy egységes megyei marketing koncepció kidolgozása, illetve koordinációs irodák felállítása. A már meglévő információs csatornák marketing célokra való hasznosítása alapvető fontosságú. A megye tőkevonzási esélyeit egy megyei befektetési kataszter összeállítása javíthatja, illetve csökkenti a belső konkurenciaharcot. Az idegenforgalom a megye gazdaságában más ágazatokhoz, de főként saját adottságaihoz képest kis szerepet játszik. Túlzottan koncentrál Szegedre és a történelmi városokra, illetve Ópusztaszerre. Az élővizek nyújtotta, valamint a művi környezet adta lehetőségeket nem használják ki kellőképpen (gyenge alap- és turisztikai infrastruktúra, esetleges programszervezés). A határmenti fekvés - a jugoszláviai helyzet

alakulásán keresztül befolyásolja a turizmus fejlődését is Az alap- és a turisztikai infrastruktúra (olcsóbb szálláshelyek, információs irodák, újszerű, kapcsolódó, komplex programok) kiépítésével tovább növelhető a vendégek tartózkodási ideje, ami a turizmusipar foglalkoztatási és jövedelmezőségi szintjének emelkedéséhez is vezethet. Kedvező fekvése és adottságai ellenére a megye legfontosabb közlekedéshálózati elemei minőségi, szerkezeti és mennyiségi hiányosságokkal rendelkeznek. A fő áramlási tengelyek túlterheltek, kapacitástartalékaik kimerültek, szolgáltatási színvonaluk alacsony. A problémák tartós megoldatlansága zsúfoltságot, többletköltségeket, balesetveszélyt, jogos fogyasztói elégedetlenséget okoz, rontja a megye imázsát, akadályozza a megye regionális szerepköreinek kibontakozását. A szerkezeti fogyatékosságok indokolatlanul nagy forgalmi terhelést zúdítanak a megye számos

településének belterületére. Mindez akadályozza a kedvező fekvésből eredő (gazdasági) lehetőségek kihasználását, késlelteti az innováció- és tőkebeáramlást. A közlekedési törzshálózatok állapota tehát a megye legfontosabb gazdasági céljainak megvalósítását nehezíti, veszélyezteti. A megye közlekedési rendszereinek fejlesztésére még az országos átlaghoz képest is kevés forrás jutott az elmúlt évtizedben, így korábban meglévő viszonylagos helyzeti előnyei jórészt elvesztek. Az országos és nemzetközi összeköttetéseket megteremtő törzshálózatok fejlesztése, a források biztosítása alapvetően állami feladat. A célok elérése a megyei igények összehangolásával, rangsorolásával, a többi fejlesztési célkitűzés figyelembevételével segíthető elő. Különösen fontos a hatékony megyei érdekképviselet, a regionális szinten egyeztetett egységes fellépés, a társadalmi nyomásgyakorlás és

lobbitevékenység elsősorban az autópálya-építések meggyorsítása, illetve a vasúti fővonal rekonstrukciójának megindítása érdekében, s ki kell használni a "Helsinki-folyosók" rendszerének kiépítéséhez elnyerhető EU-forrásokat és a hozzájuk kapcsolódó kormányzati preferenciákat. A meglévő kezdeményezések és a már elkészült létesítmények fejlesztésével elő kell segíteni a kombinált fuvarozási formák terjedését, logisztikai központ felállítását. Mindez elsődleges gazdasági és környezeti érdek is. Ma még a meglévő fizetőképes kereslet mellett sem érhetők el a megye minden területén az alapvető telekommunikációs szolgáltatások (a kiépítés magas fajlagos költségei és a lassú megtérülés miatt). Az emeltszintű szolgáltatások igénybevételét térben erősen korlátozza a hálózatok egyenlőtlen műszaki színvonala. A számítástechnika terjedése a gazdasági és intézményi szférában

folyamatos, a háztartásokban azonban megjelenése még alig indult meg. A jövő század gazdasági kihívása elengedhetetlenné teszi az információs technikák társadalmasítását. Emellett a hangsúlyt a térbeli egyenlőtlenségek mérséklésére kell helyezni, melyhez a területfejlesztés forrásai mellett társasági és ágazati források is igénybe vehetők. A megye energiahálózatában kevés a betáplálási pont, hiányzik legalább egy szekunder erőmű (Algyő). Az üzembiztonság növelése megköveteli újabb magasfeszültségű összeköttetés kiépítését is. Több térségben hiányos az elosztóhálózat kiépítettsége, a korábban telepített rendszer elavult, veszélyes, cserét igényel. A közvilágítási rendszerek jelentős részben elavultak, mind hatékonysági, mind üzembiztonsági szempontból. A megye gázhálózatának fejlesztése még nem zárult le, a rákötések aránya sok településen alacsony, ugyanakkor a külterületen ilyen

hálózat létesítése, üzemeltetése nem gazdaságos, az ellátást más módon kell megoldani. Társadalmi szempontból a legfontosabb szükséglet a külterületi népesség energiaellátásának biztosítása (villamos energia, PB-gázzal való ellátás). Energia-racionalizálási és életminőségi szempontból egyaránt fontos a közvilágítási rendszerek gyors ütemű rekonstrukciója. Ösztönözni kell a környezetet kevésbé terhelő, a fenntartható fejlődést segítő energiafelhasználási módok terjedését, ezért egyrészről támogatni kell a vezetékes gázellátás további kiépülését, másrészről segíteni az alternatív energiaforrások (víz-, szél-, nap-, bio- és geotermikus energia) felhasználását. CÉLOK · A határok elválasztó szerepének oldása, intenzív együttműködési rendszerek kialakítása, települési, térségi, regionális együttműködés fokozása. A korábban periférikus helyzetű térségek gazdaságának

dinamizálása, a megyén belüli egyensúlytalanságok oldása. Regionális centrumok együttműködésének elősegítése, Szeged regionális és nemzetközi szerepkörének további erősítése, újjászervezése. · A megye társadalmi, táji és természeti értékeinek feltárása, bemutatása, a kívánatos jövőkép meghatározása, a hosszú távon is vonzó, esztétikus környezet biztosítása érdekében. A hazai és külföldi befektetők számára vonzó megyekép kialakítása, a beáramló tőke orientációja a térségi, települési sajátosságok hangsúlyozásával, a kiegyenlítettebb területi fejlődés megvalósítása érdekében. · Az idegenforgalom fejlesztési stratégiájának alapvető célja a fenntartható fejlődés elve alapján a megye vonzerőinek kihasználásával, magas színvonalú szolgáltatások nyújtásával versenyképes turisztikai termékek kialakítása, azok piacra juttatása, a megye imázsának és külső kapcsolatainak

erősítése, a tartózkodási idő és a bevételek növelése. · A lakosság életkörülményeinek javítása, a gazdaság területileg kiegyensúlyozottabb fejlődése érdekében az áramlási tengelyek, gócok elérhetőségének, a csatlakozási lehetőségeknek a biztosítása minden település számára, felkínálva egyúttal hasznosításuk lehetőségeit is. A területi anomáliák felszámolása, az üzembiztonság javítása, a tervezett fejlesztések végrehajtása hozzájárulhat a vonzóbb társadalmi környezet kialakításához, erősíti a helyi társadalom kohézióját, ugyanakkor kiszolgálja a dinamizálódó gazdaság igényeit. JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK (PROGRAMOK) 2.1 Program: A külső gazdasági kapcsolatok erősítése A megye már földrajzi fekvése miatt is alapvetően rá van utalva a "megyehatárt átlépő" szemléletre. A kiemelkedő adottságként megjelenő hármas határzóna egyedülálló lehetőséget jelenthet a gazdasági

együttműködések, a termelési tényezők áramlása terén. E potenciál kihasználása érdekében a következő lépések megtétele indokolt: · Határon túlnyúló kapcsolatok támogatása már rövid távon indítható, rendszeres nemzetközi kiállítások, szakmai konferenciák rendezésével, különös tekintettel az Eurorégión belüli együttműködésekre. · A makói vállalkozói övezet lehetőségeinek kihasználása, hosszú távon térbeli kiterjesztése, az országhatárral érintkező zóna dinamizálása. · Határt átlépő együttműködések számának növelése, határmenti centrumok közötti kapcsolatok fejlesztése már rövid távon. · Szeged regionális és nemzetközi szerepköreinek erősítése, összefogás a külső regionális centrumokkal hosszú távon. · A gazdaság külkapcsolatainak javítása, vállalkozók nyelvismeretének fejlesztése, gazdasági és nyelvi képzés fejlesztése a közép- és felsőfokú oktatási centrumokban

rövid távon, (ennek haszna csak közép- és hosszú távon jelentkezik majd). · A Kamarák erőfeszítéseinek támogatása a vállalkozások külkapcsolatainak fejlesztésében (összhangban a megyei marketing koncepció súlypontjaival), olyan megbízható adatbázisok rövid határidővel történő összeállítása és folyamatos karbantartása, melyek orientálhatnak a partnerválasztásban. · Szeged regionális szerepköreinek erősítése logisztikai központ létesítésével, nemzetközi rendezvények szervezésével, intézmények, szervezetek közötti kapcsolatépítéssel (hangsúlyozva a város "kapu-szerepét"), (a rövid távon indított program hatása áttételesen, hosszabb időtávon érvényesülhet). 2.2 Program: Összehangolt, aktív marketingpolitika Csongrád, gazdasági mutatóit tekintve az ország legkeletibb fekvésű "nyugatias" fejlettségi jegyeket mutató megyéje. Ez a potenciál kevéssé tűnik ki a megyéről megjelenő

információtömegből. Az egyes térségek, települések sajátosságairól hasonlóképpen gyér információk állnak rendelkezésre. A megye megismertetése a potenciális befektetői körrel alapvető fontosságú, melyhez nélkülözhetetlen a megyei, térségi, ágazati, települési marketing megtervezése. Ennek értelmében rendkívül fontos a marketing programok, tevékenységek, elképzelések összehangolása, mégpedig felülről lefelé építkezve, azaz a megyei szintű marketing tervekkel kell az alacsonyabb szintek elképzeléseit harmonizálni. A megye valós értékeinek bemutatása a következő lépéseken keresztül történhet: · Első lépésében a megye és települései (marketing-) adottságainak részletes feltárására van szükség. Hangsúlyozni kell a megye közelségét, kapcsolódási lehetőségeit a közeli vonzó célterületekhez, központokhoz. · A gazdaság területén telephelykataszter-felmérés elvégzése már rövid távon,

megyei üzleti kalauz elkészítése, megyei "Ki Kicsoda" összeállítása, befektetési lehetőségek kínálatának feltárása középtávon indokolt. Szükséges a helyi termékek védjeggyel való ellátása, megyei integrált minőségbiztosítási rendszer kialakítása a szakmai szervezetek részvételével, hosszabb időtávban. · Az elkészülő koncepciók megvalósításának előfeltétele az érintett szereplők együttműködése (rövid távon), a hiányzó formális és informális szálak kiépülése. A középtávon létrehozandó operatív irodák marketing tevékenységhez csatlakozó információs tevékenységet is végezhetnek. · A marketing stratégia feladata a megye arculatának kiformálása, bemutatása hazai és külföldi fórumokon (információs hálózatok, média, személyes találkozók), s egyben "zsinórmértékül" szolgálva a térségi, ágazati, települési marketing koncepciók számára. Fontos távlati eszköz lehet

a helyi rendezvények összekapcsolása a megye nevével, "logo"jával, jelmondatával. · Kistérségi szinten a stratégiai célok, a kívánatos fejlődési irányok egyértelmű rögzítése mellett fontos a térségi szintű információs rendszerek létrehozása már rövid távon, ezek üzemeltetése, rendszeres információcseréje más térségi hálózatokkal. · Települési szinten elsősorban az arculat meghatározása, a helyi identitás erősítése a cél. Eszközei elsősorban a közösségfejlesztési célú programok, hagyományőrző, hagyományteremtő rendezvények (kiemelkedő személyiségek bemutatása, termelési hagyományok felelevenítése), közösségi aktivitást erősítő megmozdulások. Az egyes projektek folyamatosan indíthatók a források és a helyi aktivitás függvényében. 2.3 Program: A turizmus fejlesztése A megye az ország turizmusában kis szerepet játszik, ám határátkelői, természeti, művi adottságai és országos

attrakciói miatt jelentősége növekedhet. A megye gazdaságában a turizmus szerepe csekély, egyes rendezvényeket kivéve elsősorban a tradicionális városokra koncentrálódik. Legfontosabb feladat az alap- és turisztikai infrastruktúra kiépítése, a fenntartható fejlődés kívánalmainak megfelelően a természet- és környezetvédelem, valamint a turizmus sajátos érdekeit egyaránt figyelembe vevő arányos fejlesztés. A programkínálat bővítése elvezethet a szezonalitás mérsékléséhez, a tartózkodási idő meghosszabbítása a vendég-forgalom és az abból származó bevételek növekedését eredményezheti. A megyének építenie kell a Dél-Alföldön és az Eurorégióban kialakuló, megye-, sőt országhatárokon is túlnyúló (külső forrásokkal is támogatott) kapcsolatokra. A fejlesztési feltételekben, idegenforgalmi folyamatokban bekövetkezett változások és a helyi adottságok figyelembevételével az alábbi termékcsoport-fejlesztési

irányok határozhatók meg: · A megye természetföldrajzi adottságai jó lehetőséget nyújtanak a vízparti üdülésre. A már bevezetett és a kialakulóban levő üdülőterületeken a fogadási feltételek javításával, a szolgáltatások fejlesztésével jól értékesíthető turisztikai termékek alakíthatók ki. A Tisza, Körös és Maros menti sávok településeinek felkészülése az öko-, vízi- és kerékpáros turizmusra középtávon, az OTK-ban is megfogalmazott kikötőfejlesztés hosszú távon ajánlható. · Az egészségmegőrzés és a rekreáció egyre erősebb turisztikai motívumok, ezért közép- és hosszú távon javasolható a megye jelentős gyógy- és termálvíz, illetve gyógyiszap adottságainak hatékonyabb kihasználása a létesítményekkel már rendelkező településeken (döntően városokban). Új fürdők nyitása csak alapos megfontolás és gazdaságossági számítások elvégzése után ajánlott. · Elsősorban Szegeden

és a megye történelmi városaiban lehet nagyobb jelentőségű a település kapcsolataira, gazdasági, tudományos, kulturális eseményeire felfűződő üzleti, kongresszusi és konferenciaturizmus. E forma magas színvonalú szolgáltatásokat igényel, de az átlagosnál magasabb egy turistára jutó pénzköltést eredményezhet. Rövid- és középtávon javasolható szálláshelyek kialakítása, konferenciatermek létesítése, mely beavatkozások még az érintett településeken is csak foltszerűen jelennek meg. · Nemzeti örökségünk része az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, mely a tágabb térség vonzerőivel kombinálva komplex turisztikai termékké formálható. Az Emlékpark középtávú koncepciójában foglalt feladatok elvégzése mellett a Bugac-Csongrád-Ópusztaszer térségi együttműködésben való aktív részvételtől várhatjuk a lehetőségek teljesebb kihasználását. · A falusi vendégfogadás lehetősége a legtöbb

településen adott. Fejlesztése elősegíti a területi különbségek mérséklődését, pótlólagos jövedelemforrást jelent, mérsékli az életszínvonalbeli elmaradást még a kedvezőtlen adottságú területeken is. A közép- és hosszú távra javasolt program a férőhelyek ki- és átalakítását, a vendégfogadók szakmai és nyelvi képzését, az aktív önkormányzati szerepvállalást helyezi előtérbe. Az eddig minősített fogadók döntően a mórahalmi kistérségben koncentrálódnak, ennek térbeli kibővítése szükséges. · A vadászat, kerékpározás, túrázás, sportolás, borturizmus, a különböző hobbiknak hódoló vendégek keresletére épít. Fejlesztése a megye adottságai alapján rövid-, közép- és hosszú távon egyaránt javasolható. A vadászat az egész megyét lefedő, a kerékpáros és gyalogos túrák lineáris, a bortúrák, borutak vonalas és pontszerű beavatkozást igényelnek. · Közép- és hosszú távon ajánlható

a határátkelők és környékük fejlesztése, felkészítése a jelenlegit is meghaladó forgalomra. Akciótere pontszerű, csakúgy, mint a bevásárló-turizmus fogadására specializálódott településeké. 2.4 Program: A közlekedési törzshálózatok fejlesztése, a nemzetközi összeköttetések javítása A közlekedés nagytérségi kapcsolatokat megvalósító törzshálózata a megye fejlődésének elengedhetetlen alapja. Nemzetközi felmérések bizonyítják, hogy csak olyan régiók képesek viszonylag gyors felzárkózásra az európai centrumhoz, melyek elérhetősége kedvező és változatos. Ezért szükséges a közlekedés fő áramlási tengelyeinek kiemelt fejlesztése, egyúttal biztosítva a rácsatlakozás lehetőségét a megye minden települése számára. E fejlesztések megvalósulása csak erőteljes állami és/vagy külső tőkeforrások bevonása mellett képzelhető el, de erőteljes megyei lobbi-tevékenységgel az országos prioritások

sorrendje, a határidők még a megye javára módosíthatók. Az áramlások meggyorsítása és a közlekedési eredetű környezeti terhelések csökkentése érdekében a következők javasolhatók: · A megye és a Dél-Alföld számára az egyik legfontosabb infrastrukturális fejlesztés az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza-Röszke-országhatár közötti szakaszának és a hozzá kapcsolódó új határátkelőknek a megépítése. A 10 éves gyorsforgalmiúthálózat-fejlesztési programban is szereplő beruházás országos és nemzetközi fontosságára hivatkozva mindent meg kell tenni, hogy Szeged jelenleg 2001-re tervezett elérése, illetve a 2003-as befejezési határidő tovább már ne tolódjon. · Pillanatnyilag bizonytalan a Budapest-irányú pályákra merőleges gyorsforgalmiút-építési elképzelések sorsa. Bármelyik megvalósulása lényegesen javítaná a megye gazdasági pozícióit és dél-alföldi, illetve interregionális és nemzetközi

összeköttetéseit. A magánbefektetők által tervezett Déli Autópálya, illetve a közlekedési tárca hosszú távú tervei között szereplő M9-M47 autóút közül a megyének inkább a Déli Autópálya (atraktívabb, potenciálisan kedvezőbb közlekedésszerkezeti és területfejlesztő hatású) megépülése az érdeke. Célszerűnek látszik azt a megoldást támogatni, amelynek nagyobb a realitása, és amely várhatóan hamarabb elkészül. Ezektől függetlenül szükséges már rövid távon a 47-es út Algyő-Hódmezővásárhely szakaszának 2x2 sávra bővítése - a jelenlegi mellett új Tisza-híd építésével -, illetve a 47-es főút vásárhelyi elkerülő szakaszának megépítése, amit a jelenlegi forgalom is messzemenően indokol. · Elsőrendű megyei érdek az M43 autópálya megépítése. Ennek első lépéseként már rövid távon is halaszthatatlan a 430. sz főút terveinek véglegesítése és építésének mielőbbi megkezdése. Ez az út

hordozná a 43-as főút mai tranzitforgalmát, Szeged belvárosának tehermentesítése mellett táplálhatná az M5 autópálya forgalmát, meglevő mellékutak felhasználásával viszonylag olcsón kiépíthető, és a későbbiekben nagyobbrészt az OTK-ban és a Kormány 10 éves gyorsforgalmiúthálózat-fejlesztési programjában is szereplő és a IV. helsinki folyosónak megfeleltethető M43 autópálya részét képezné. Első ütemben a Szegedet északról elkerülő, az 5-ös utat és a mai 4412. sz utat összekötő szakaszt kell megvalósítani az új Tisza-híddal együtt, ezután következhet a makói elkerülő út és a további szakaszok kivitelezése. · A RO-LA terminál, a logisztikai központ és az ipari park megközelíthetősége, valamint a belváros tehermentesítése miatt legkésőbb középtávon szükséges az igen nagy területet és számos további objektumot feltáró szegedi "nyugati tehermentesítő út" megépítése. ·

Közlekedésszerkezeti, logisztikai, illetve részben forgalmi szempontból is indokolt a következő útvonalak egészének másodrendű főúti jellemzőkkel történő, a rendelkezésre álló forrásokat figyelembe véve ütemezett kiépítése: - Battonya-Orosháza-Nagymágocs-Derekegyház-Szentes-451-es út-Csongrád D-i elkerülőKiskunfélegyháza-M5 (a battonyai határátkelő elérése, a megye É-i része budapesti kapcsolatának javítása); - Szeged-Kiskunmajsa-Soltvadkert (az M43-as út folytatása, közép- és nyugat-dunántúli kapcsolat, a székesfehérvári logisztikai központ elérése); - Makó-Hódmezővásárhely ÉK-i elkerülő-45-ös út-Szentes K-i elkerülő-Szolnok-Eger (a Tisza balparti közlekedésének javítása, a szolnoki logisztikai központ elérése). · Az elkerülő szakaszok megépítése, majd a belterületi forgalomcsendesítés a megye öt legnagyobb városa legjelentősebb belterületi közlekedési és környezeti problémáinak

megoldásában is sokat segítene, a Tisza-hidak pedig jelentősen oldanák a megye K-i és NY-i részének megosztottságát. Szükséges a legforgalmasabb közút-vasút kereszteződések különszintűvé átépítése, továbbá a meglevő hálózat állapotának javítása is, ezen belül a 47-es főútéhoz hasonló rehabilitáció indokolt az 55. és a 43 sz főutakon · A nemzetközi közúti tranzitszállítások növekedése, az Eurorégión belüli kapcsolatok erősítése és a határok átjárhatósága is szükségessé teszi a határátkelőhelyek számának növelését a hozzájuk vezető utak megfelelő kiépítésével együtt. A legfontosabb - egyrészt Nagylak tehermentesítése, másrészt a Szeged és Temesvár közötti közlekedési távolság lerövidítése érdekében - a Kiszombor-Csanád közötti nemzetközi átkelő megnyitása és a Kiszombort elkerülő út megépítése. Ez az útvonal az Eurorégió egyik fő tengelye lehet, így rajta a

későbbiekben jelentős teherforgalom is valószínűsíthető. További, a szomszédos országok állampolgárai részére rendelkezésre álló átkelők nyitása is támogatandó, elsősorban Ásotthalom és Szabadka, illetve Kübekháza és Rábé között. A röszkei átkelő szükség szerinti tehermentesítése érdekében célszerű lenne a Tiszasziget-Gyála személyforgalmi átkelő nemzetközivé nyilvánítása, míg tartósan nagy forgalom esetén közúti kapcsolatának javítására is szükség lehet. · Az M5 autópályáéval összemérhető jelentősége van a Cegléd-Szeged vasúti fővonal fejlesztésének. Fontos lenne a Szabadka, illetve Temesvár felé elágazó vonal nemzetközi törzshálózati fővonal kategóriába történő átminősítése - amely az EU TINA Bizottság, illetve az Országos Területrendezési Terv javaslataiban is szerepel -, mert ezáltal jelentős belföldi és RO-LA forgalma mellett a jugoszláviai háború lezárulása után

várhatóan megélénkülő balkáni gazdasági kapcsolatok egyik fontos ütőerévé válhatna. E vasúti pályára vonatkozóan a MÁV tervei között a Cegléd-Kiskunfélegyháza szakasz 2002-ig történő kétvágányúsítása szerepel. Ennek, valamint a régi nyomvonal és a szegedi pályaudvarok teljes rekonstrukciójának támogatása a megyének is alapvető érdeke, de a kombinált fuvarozás, illetve a szegedi logisztikai központ remélt fejlődése miatt várhatóan szükséges lesz a vonal SzegedKiskunfélegyháza szakaszán is a második villamosított vágány kiépítése. · A megye nemzetközi gazdasági kapcsolatainak javítása érdekében az érintett hazai, román és jugoszláv partnerekkel együttműködve szorgalmazni kell a páneurópai folyosókat összekötő, az egykori Nagyvárad-Fiume vasút helyreállítását, felújítását. A Jugoszlávia területén futó Röszke-Szabadka-Bácsalmás szakaszt közös használatú peage-vonalként működtetve e

vasútvonal eurorégiós folyosó lehetne, kiterjeszthetné a logisztikai központ piacait és szállítási kapcsolatait és jelentős tranzitáru-forgalmat bonyolíthatna, de növelné a 140-es fővonal és a RO-LA terminál nemzetközi jelentőségét, valamint lehetségessé és versenyképessé válna a Dél-Dunántúl vasúti elérése. Megvalósulása - amely dél-alföldi érdek is - Csongrád megye területén Kiskundorozsma, valamint Szeged-Rókus pályaudvarokat egymással, illetve a röszkei vonallal összekötő vágányok megépítését, és a Székkutas-SzegedRöszke szakasz felújítását igényelné. · A nemzetközi kapcsolatok szempontjából fontos, bár kisebb gazdasági jelentőségű a közvetlen romániai vasúti összeköttetés megteremtése. Arad felé két lehetőség kínálkozik (a Nagylak-Nadlac, vagy az Apátfalva-Nagyszentmiklós szakasz helyreállítása). A SzegedTemesvár kapcsolat megteremtéséhez az egykori Szőreg-Oroszlámos-Kikinda vonalon

lényegesen nagyobb beruházásra lenne szükség, és problematikus a kétszeres határátkelés is, ezért ésszerűbbnek látszik Kiszombor és Őscsanád új nyomvonalon történő összekötésével megoldani azt. Az alternatívák közül egy, esetleg kettő megvalósítása reális, a legmegfelelőbb megoldás kiválasztása a MÁV-val és a szomszédos országokkal való egyeztetést, a megvalósítás pedig kormányközi megállapodásokat igényel. · Csak a megye nemzetközi vasúti kapcsolatainak élénkülése adhat valódi ösztönzést és esélyt a szegedi déli vasúti híd megépítésére, illetve a Szeged-Mezőhegyes vasút korszerűsítésére is. A Tiszától K-re fekvő térség vasúti kapcsolatainak javítása érdekében mindenképpen szükséges a Nagytőke-Kungyalu alsó közötti pályaszakasz rekonstrukciója. · A megye gazdasága szempontjából még optimális esetben sem juthat stratégiai szerephez a légi, illetve a vízi szállítás. Fejlesztésük

azonban ezzel együtt is a megye érdekében áll, mert bővítik a személy- és áruszállítás lehetőségeit, erősítik a megye közlekedési-logisztikai szerepét és elősegítik üzleti centrum- és idegenforgalmi szerepköreinek fejlődését. · A vízi szállítással kapcsolatban a legfontosabb teendő a fuvaroztatói igények és a vállalkozói szándékok, illetve a szükséges beruházások pontos felmérése. Ezek alapján következhet a Tisza nemzetközi jogi státuszának rendezése, valamint a hajózási feltételek javítása a Csongrád-Kisköre szakaszon, és - vállalkozói tőkével, koncessziós alapon - a hajópark és a kikötői infrastruktúra fokozatos fejlesztése, a szegedi medencés kikötő forgalmának növelése, RO-RO terminál kialakítása. · A légi közlekedés esetében a lehetséges légikikötő-helyszínek adottságait és az Eurorégió közeli városainak konkurens terveit is figyelembe véve, pontos igényfelmérésen alapuló

gazdaságossági számítások elvégzése után kell dönteni a megcélzott funkcióról, és az ehhez szükséges fejlesztés stratégiájáról. Célszerű egy ezzel foglalkozó, üzleti alapokon álló társaság létrehozása. 2.5 Program: A szállítási és logisztikai szerepkörök erősítése · A megyén áthaladó tranzit-áruforgalom szinte kikényszeríti - a hálózati fejlesztések mellett a közlekedési alágazatok együttműködésére épülő, környezetbarát kombinált fuvarozás fejlesztését. A magyarországi kombinált szállításban - földrajzi helyzetének és meglevő létesítményeinek köszönhetően - kiemelkedő szerephez juthat Csongrád megye. Ehhez szükséges középtávon a kiskundorozsmai rendező pályaudvar kialakítása, a RO-LA terminál továbbfejlesztése, megfelelő közúti kapcsolatának kiépítése, valamint a konténer-fuvarozás lehetőségeinek javítása (konténer-terminálok fejlesztése), és egy műszaki-vegyi

mentőbázis kialakítása. A tranzitforgalom adta lehetőségek kihasználása akár a megye gazdasági fejlődésének egyik előmozdítója is lehet. A fuvarozókat kiszolgáló kereskedelmi-szolgáltató vállalkozások támogatásával is ösztönözni kell, hogy a teherforgalom minél nagyobb része álljon meg a megyében. Még nagyobb a hatása a szállítmányozási, spedíciós, raktározási, csomagolási stb feladatokat is magába foglaló logisztikai szolgáltató központ létrehozásának. Szeged térsége az OTK és a KHVM dokumentumai szerint is kiválóan alkalmas ennek létrehozására - mert régióközpont, hármas határ közelében fekszik, nemzetközi főútja, vasúti fővonala, medencés kikötője és RO-LA terminálja van -, noha a megvalósulást a tárca egyes elképzelései késleltetik. Csongrád megyének olyan elsőrendű érdekei fűződnek a logisztikai tevékenység megindításához, mint a megye ipari telephelyi értékének erősítése, a

tervezett ipari parkok kiszolgálása, a régió áruinak gyorsabb és színvonalasabb piacra juttatása, a lehetséges eurorégiós szerepkör. Ezért az elkészült tanulmányok alapján meg kell indítani a szolgáltatásoknak legalább egy részét, és intenzív marketing-tevékenységgel ösztönözni kell a régió gazdasági szereplőit ezek igénybevételére. A központ teljes kiépítését középtávon be kell fejezni, mert késlekedés esetén a versenytársak lefedhetik a piac jelentős részét. Ehhez minél nagyobb állami, illetve nemzetközi gazdaságfejlesztési forrásokat és vállalkozói tőkét kell bevonni, de a fejlesztés önmagán túlmutató jelentősége miatt - különösen az előkészítő szakaszban és a beruházás első fázisában - szükség lehet jelentős megyei területfejlesztési, illetve megyei és szegedi önkormányzati források ide összpontosítására is. A központ sikeres működéséhez alapvető továbbá a kapcsolódó

infrastrukturális elemek összehangolt fejlesztése, a széles körű marketing-tevékenység, és a megfelelő üzemeltetési forma megtalálása is. 2.6 Program: Az információs technológiák társadalmasítása Az információs technológiák terjedése, hasznosulása - kellő kontroll hiányában - erőteljesen növeli a területi különbségeket, akár települési szinten is. A megcélzott fejlődésnek térben a jelenleginél egyenletesebbnek kell lennie, ezért e technológiák terjedésében is biztosítani kell minden település számára a hozzáférést. Hogy a társadalmi feszültségek ebben a dimenzióban is csökkenhessenek, a következőket kell elvégezni: · Mikrohullámú technológián alapuló telefonhálózat telepítése a még ellátatlan külterületekre már rövid távon. · A hálózat teljes körű digitalizálása legalább középtávon, hogy az emelt szintű szolgáltatások igénybevételére minden településen lehetőség nyíljon (a program

elsősorban a megyén belüli perifériák számára hozhat előrelépést). · Az intézmények ISDN vonalakkal való felszerelése, Internet csatlakozási pontok kiépítése középtávon (akciótere a megyei és települési intézmények köre). · Kábeltelevíziós hálózatok kiterjesztése rövid és középtávon, melyen keresztül megvalósulhat az aktuális települési, térségi információk terjesztése. · A helyi és megyei írott, illetve a térségi és regionális elektronikus média közösségformáló szerepének erősítése rövid távon, hatása középtávra tervezhető. · Hosszú távon a számítástechnika terjedésének elősegítése az otthonokban is, különös tekintettel a megye periférikus térségeire. · Teleház-, telefalu- programok támogatása rövid távon, (előbbi esetben a fejlesztések a periférikus területeket, utóbbiban elsősorban a szegedi agglomeráció településeit érintik). · Térségi szintű informatikai hálózatok

kialakítása legalább középtávon, a már megindult kezdeményezések támogatása rövid távon (a kistérségi szövetségek mellett, más térségek, településcsoportok is szóba jöhetnek). · "Intelligens város" projektek indítása közép- és hosszú távon, (elsődlegesen a történelmi városokban). · Távolsági munkavégzési mintaprojektek beindítása rövid távon, majd fokozatos kiterjesztése középtávon (a mai fejlettségi szintet tekintve elsődleges beavatkozási térségként a szegedi agglomeráció, majd a program sikerének függvényében hosszabb távon a térbeli kiterjesztés is lehetséges). 2.7 Program: Az energiaellátás fejlesztése Az energiaellátás biztosítása nem csupán a gazdasági tevékenység bázisa, de mindennapi életünk elengedhetetlen feltétele is. A megye gazdaságának új fejlődési pályára állítása e téren többletigények megjelenését vetíti előre. Ezzel párhuzamosan a jövedelmek növekedése a

háztartások oldaláról is növekvő igényszintet jelez. Másik oldalról szükséges az energiát racionálisabban hasznosító műszaki megoldások terjesztése, illetve a lakossági igények minél teljesebb kielégítése. E cél elérése érdekében a következő intézkedések szükségesek: · A Békéscsaba-Szeged 400 KV-os távvezeték megépítése már rövid távon. · Algyőn szekunder erőmű létesítése a sikeres pályázat esetén középtávon várható. Nagyobb távlatban alaperőmű létesítése sem elképzelhetetlen, szintén algyői telephellyel. · A gázhálózat kiépítésének befejezése középtávra tervezhető. Ekkorra megvalósulhat az összes település és nagyobb külterületi lakott részek rákötése, s ösztönözhető a háztartások, intézmények, üzemek minél nagyobb arányú rákötése. A fejlesztések elsősorban a makói és mórahalmi kistérségben koncentrálódhatnak. · Az előző módon nem elérhető térségekben a

PB-gázzal való ellátás biztosítása (pl. a tartályos rendszer kedvezményes kiépítése). Ez elsősorban a külterületen valósulhat meg, középtávon indítva a kivitelezést, de a befejezés hosszú távra is elhúzódhat a fizetőképes kereslet megjelenésének függvényében. · Már rövid távon lehetséges az aktív részvétel a villamosenergia-transzferben, elsősorban a Balkán felé (Sándorfalva, Szeged). · A tanyavillamosítás - mint a tanyai infrastruktúra-fejlesztés egyik kulcseleme - befejezése rövid távú feladat, s ezzel párhuzamosan az elavult hálózati és elosztó elemek cseréje is szükséges. · A városi és községi közvilágítási rendszerek korszerűsítése rövid távon indítható, középtávon befejezésre javasolt program, melyet elsősorban a városokban kell megvalósítani. · A stratégiai szénhidrogén készletek tárolókapacitásának kiépítése középtávra tervezhető feladat, melyhez feldolgozó kapacitás

fejlesztése is csatlakoztatható hosszabb távon (Algyő). A Fekete-tenger-Fiume tervezett szénhidrogén-vezeték lecsatlakozási pontjának "megszerzése" erőteljes megyei lobbitevékenységgel érhető el. A 2003-as tervezett átadás adja a projekt időtávját. · Demonstrációs célú geotermális referencia projektek létrehozása középtávon: Integrált többlépcsős energiakaszkád rendszerű hasznosítás megvalósítására, villamosáram-termelés és direkt hő-hasznosítás összekapcsolására a fenti rendszerben. Egyfajta tudáscentrum-szerep elérése középtávon, elsősorban a legnagyobb felhasználó központokban reális (Szeged, Szentes, Hódmezővásárhely). · Egyéb alternatív energiaforrások hasznosítását célzó mintaprogramok indítása rövid és középtávon szükséges, majd a gyakorlatban bevált eljárások elterjesztése is lehetséges hosszú távon. EREDMÉNYMUTATÓK · Az exporthányad növekedése ágazatonként ·

Határátkelők száma · A megyei határátkelők forgalmának részesedése a román és jugoszláv határforgalomból · A külső és belső nagycentrumok eléréséhez szükséges idő · Főútvonal-sűrűség, a legközelebbi gyorsforgalmi illetve főútvonal távolsága a megye településeitől · A megye közlekedésbiztonsági mutatói · A közút és vasúthálózat fenntartására, fejlesztésre fordított összegek nagysága · A vasúti fővonalak pályaállapot mutatói, áru- és személyforgalmi adataik · A szegedi kikötő áruforgalma · A kombinált szállítási módok aránya a teljes forgalomból · A Szegedi Logisztikai Központ szolgáltatási kínálata, ügyfélköre, forgalmi adatai · Eurorégiós együttműködések száma · Határmenti együttműködések száma · A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása · A szálláshelyek vendégforgalma, vendégéjszakák száma, külföldi vendégforgalom · Kiemelt rendezvények látogatottsága ·

Turisztikai szervezetek (utazásszervezés, Tourinform-irodák, turisztikai egyesületek) száma · Újonnan bevezetett turisztikai szolgáltatások · Idegenforgalmi adóbevételek változása · Turisztikai fejlesztést célzó benyújtott pályázatok száma, az elnyert támogatás összege · Idegenforgalmi kiadványok száma, színvonala · Internetes honlapok száma, azok tartalmának gyarapodása · A megye szereplése a helyi, térségi, regionális és országos hírműsorokban · A tanyás térségek telefonellátása · Internetes csatlakozási pontok száma · Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma, ebből a kétirányú kommunikációra alkalmasak aránya · Teleház-, telefalu-programban részt vevő települések száma · Térségi információs hálózatok száma, információtartalma · Távolsági munkavégzési mintaprojektek száma · A gázhálózatba bekötött települések száma, a gerincre rákötött fogyasztók száma · Stratégiai

szénhidrogén-tároló kapacitás · Kiépített és korszerűsített külterületi villamos hálózat hossza · PB-gázzal ellátott tanyák száma · Korszerűsített közvilágítási hálózat hossza, mért energiamegtakarítás · Alternatív energiaforrások hasznosítását célzó mintaprojektek száma ÉRDEKELT SZEREPLŐK (KOORDINÁTOROK) · Megyei Területfejlesztési Tanács · Megyei Önkormányzat · Kistérségi társulások · Települési önkormányzatok · Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. · Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió · Eurorégióban részt vevő megyék, tartományok vezetői · Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács · Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság · Kamarák · Progress Alapítvány · ITD Hungary · MTESZ szakmai szervezetei · Felsőoktatási és kutató intézmények · A megye középiskolái · Helyi, térségi, megyei és regionális média · Déltáv Rt. · Matáv Rt. · Démász Rt. · MVM Rt. ·

Dégáz Rt. · MÁV Rt. · Praelog Kft. · Egyéb, regionális hálózattal rendelkező gazdasági szervezetek · Idegenforgalmi vállalkozások, kereskedelmi szálláshelyek · Turisztikai nonprofit szervezetek (Tourinform-irodák) · Idegenforgalom fejlesztésében érdekelt gazdasági szervezetek · Magyar Turizmus Rt. · Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. · Magyar Teleház Szövetség · Magyar Logisztikai Szövetség · Megyei Közlekedési Felügyelet · Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság · Hírközlési Felügyelet, Szeged · Magyar Energia Hivatal · Vásárokat és üzleti találkozókat szervező cégek · Internet szolgáltatók · VPOP, Határőrség · Érintett vállalatok, vállalkozások · Civil szervezetek, Alapítványok · GM, FVM, Külügyminisztérium, KHVM PÉNZÜGYI FORRÁSOK · Területfejlesztési célelőirányzat központi része · Turisztikai célelőirányzat · Gazdaságfejlesztési célelőirányzatok · Agrárgazdasági célok

költségvetési támogatása · Területfejlesztési célelőirányzat decentralizált forrásai · Munkaerőpiaci Alap OFA · Nemzeti Kulturális Alap · Regionális Fejlesztési Rt. forrásai · ITD Hungary forrásai · Vállalkozásfejlesztési támogatások, kedvezményes hitelek · Útfenntartási és fejlesztési előirányzat központilag kezelt része · NIIF és OMFB források · Phare, Phare-CBC · Világbanki programok, EBRD-hitelek, EIB-források, külföldi országhitelek · Nagy szolgáltatók forrásai · Helyi adók · Önkormányzatok hozzájárulásai · Kamarai pénzeszközök · Kis- és középvállalkozói Hitelprogram · Alapítványok · Hazai és külföldi társasági források · Koncessziós magántőke (AKA, DAP, vízi- és légiközlekedés) · EU-s előcsatlakozási alapok (ISPA) 3. FEJLESZTÉSI PRIORITÁS:DIFFERENCIÁLT ÉS ÖSSZEHANGOLT EMBERIERŐFORRÁSGAZDÁLKODÁS: A HUMÁN TŐKE STRATÉGIAI ELEMEINEK FEJLESZTÉSE, A LESZAKADÓ TÁRSADALMI

CSOPORTOK HELYZETÉNEK JAVÍTÁSA A FEJLESZTÉSI PRIORITÁS INDOKOLTSÁGA · A megye, illetve a kistérségek, települések társadalmának és gazdaságának bármely területén tervezett előrelépés, vagyis a jövőbeni tartós, kiegyensúlyozott fejődés alapfeltétele az emberi erőforrások kiemelt fejlesztése. A megye nemzetközi és országos versenyképességének javítása, a gazdaság szerkezetének modernizálása, teljesítményének emelése, a dinamizáló hatású tudásigényes ipari és szolgáltató ágazatok fejlesztése magas színvonalú humán erőforrásokat kíván. Mindez megköveteli az itt élő népesség képzettségi színvonalának, szemléletének, alkalmazkodó képességének, területi mobilitásának folyamatos fejlesztését. A vidéki lakosság esélyegyenlőségének javításában, a munkanélküliség kezelésében, a szociálisan veszélyeztetett társadalmi csoportok és a társadalom perifériájára szorulók arányának

csökkentésében kiemelkedően fontos szerepe van az egészségügyi, szociális és oktatási ellátások színvonalának és az azt biztosító intézményrendszer területi szerkezetének. PROBLÉMÁK - SZÜKSÉGLETEK Csongrád megye jelenleg az ország egyik legkedvezőtlenebb demográfiai helyzettel jellemezhető megyéje. Ebben meghatározó szerepe van az időskorúak - országos összevetésben - kimondottan magas, a fiatalkorúak alacsony arányának, az évtizedek óta jellemző természetes fogyásnak, a válások országos átlagot lényegesen meghaladó gyakoriságának, az alacsony gyermekszámnak. Mindehhez a népesség kedvezőtlen egészségi állapota, a rossz halálozási mutatók, az öngyilkosságok továbbra is magas aránya, az országos átlagtól elmaradó születéskor várható élettartam társul. A problémákat a megye hátrányos helyzetű délkeleti területein és a belső perifériák kisebb falvaiban tovább fokozza a magas munkanélküliségi

ráta és az emiatt, illetve a kedvezőtlen korszerkezet következtében jellemző kimondottan rossz aktivitási mutató. Ezek a gondok figyelembe véve az állam által nyújtott ellátások (nyugdíj, munkanélküli ellátások, jövedelempótló támogatás, családi pótlék, stb.) színvonalát - súlyos, a települési önkormányzatok által nem vagy csak rendkívül nehezen megoldható szociális feszültségeket okoznak. E kedvezőtlen tendenciák korlátozása a megye egészében, de különösen a hátrányos helyzetű területeken, településeken az alapellátások színvonalának emelését, a prevenciót szolgáló eszközök és eljárások terjesztését teszik szükségessé. Csongrád megye munkanélküliségi mutatói az országos és az alföldi átlagnál kedvezőbbek. A munkanélküliek között azonban magas a tartós munkanélküliek és a pályakezdők aránya. A tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett csoportok (alacsony végzettségűek,

szakképzetlenek, idősek, pályakezdők, munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű térségekben, településeken élők) esetében kiemelt szerepe van az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöknek. A problémák kezelése összehangolt, hatékony, a területi különbségeket és térségi specifikumokat is figyelembe vevő célirányos beavatkozásokat kíván. A megye iskolai végzettségi mutatói nemcsak alföldi, hanem országos összevetésben is kedvezőek. Ez azonban elsősorban a megyeszékhelynek és a városi népesség magas arányának tudható be. A szegedi felsőoktatási intézmények képzési szerkezete nagymértékben befolyásolta és befolyásolja ma is a megyében, illetve a Dél-Alföldön lakó felsőoktatási hallgatók tanulmányi ágak szerinti megoszlását, s így a diplomások szakmastruktúráját is. A szegedi, illetve az egész dél-alföldi egyetemi-főiskolai képzés legkomolyabb hiányossága az, hogy túlnyomórészt közalkalmazotti

pályákra képez szakembereket, s ezen belül is nagy a humán képzés, valamint a főiskolai szintű agrár-felsőoktatás aránya. Ezzel szemben az időben legkésőbb létrejött közgazdasági képzés jelenleg még kis volumenű, és teljesen hiányzik a műszaki felsőoktatás. A képzési szerkezetükben megújuló felsőoktatási intézményeknek, a felsőfokú egészségügyi szakellátásnak és a megye kutatóintézeteinek az eddiginél lényegesen nagyobb innovációs szerepet kell betölteniük a megyében és a régióban, húzó hatást kell gyakorolniuk a társadalom és a gazdaság más területeire is. A középfokú oktatás, képzés megyei kapacitása az utóbbi években megfigyelhető bővülés következtében, - tekintettel a középfokot is elérő tanulólétszám-csökkenésre - a túl bő, szinte már megtölthetetlen és így pénzügyi szempontból racionálisan nehezen fenntartható intézményhálózat képét vetíti előre. Már ma is megfigyelhető

problémát jelent az egymáshoz közel fekvő települések párhuzamos képzési szerkezete, vagyis a megegyezésen alapuló munkamegosztás helyett a tanulók megszerzéséért folyó kizáró verseny erősödésének veszélye sejlik fel. A túl bő kapacitás párhuzamos képzések nélkül is a tanulókért folyó verseny valószínűségét növeli, az intézmények minden áron történő feltöltése tanulóval pedig már rövid idő alatt a színvonal csökkenését eredményezheti. Mindez szükségessé teszi a középfokú oktatás területi rendszerének és szakmai szerkezetének megyei szintű összehangolását. · A középfokú iskolarendszerű szakképzés megyei intézményrendszere bár területi elhelyezkedését tekintve túlcentralizált, lényegében alkalmas a megyei és a megyén kívülről jelentkező igények kielégítésére. A hazai szakképzési rendszer törvényi előírások alapján történő átalakulása, modellváltása ugyanakkor több

problémát is felvet. A foglalkoztatók igényének jobban megfelelő, gyakorlati képzésre nagyobb hangsúlyt fektető, a gazdasággal közvetlenebb kapcsolatokra támaszkodó képzések aránya, illetve a modellváltás sebessége elmarad a kívánttól. E tényezők, továbbá a megnövekedett képzési idő azt eredményezi, hogy egyrészt a foglalkoztatók számára nem biztosított megfelelő mennyiségben a kívánt minőségű szakképzett munkaerő, másrészt a munkaerőpiacon kevésbé igényelt végzettségekkel nem képesek elhelyezkedni a fiatalok. A gazdaság munkaerő-szükségletének minél magasabb szintű kielégítése, a befektetések telepítésének, a gazdaság szerkezetváltásának elősegítése az oktatás, képzés, továbbképzés, átképzés rendszerének összehangolt fejlesztése, az ellátás területi különbségeinek csökkentése nélkül nem érhető el. CÉLOK · A népesség képzettségi színvonalának emelése, a minőségi munkaerő

biztosítása a gazdaság szerkezetváltásának elősegítése, a tudásigényes ipari és szolgáltató ágazatok fejlesztése érdekében. · A vidéki lakosság életminőségének javítása, a hátrányos helyzetű területek, tanyás térségek végletes leszakadásának korlátozása. · A munkanélküliség problémájának minél hatékonyabb kezelése, a szociálisan veszélyeztetett társadalmi csoportok és a társadalom perifériájára szorulók ellehetetlenülésének megakadályozása. JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK (PROGRAMOK) 3.1 Program: A regionális oktatási, egészségügyi és kulturális szerepkörök erősítése · Az intézményi kapcsolatok, együttműködések kiterjesztésével, illetve a regionális szintű humán szolgáltatások kisugárzó hatása révén Szegednek - mint az ország egyik legfontosabb vidéki felsőoktatási, felsőfokú egészségügyi, tudományos és kulturális központjának - az eddiginél lényegesen nagyobb szerepet kell

betöltenie a megye egészének jövőbeni fejlődésében. · A megye gazdasági szerkezetének modernizálását, a külföldi tőke betelepülésének elősegítését, az ipari húzóágazatok megjelenését és a gazdasági szolgáltatások erősödését nagyban segítené a humán feltételek jelenleginél magasabb szintű biztosítása. A szegedi felsőoktatás képzési szerkezetének megújításakor a dél-alföldi felsőoktatási és szakképző intézményekkel együttműködve (egyeztetve) a reálszféra irányában érdemi előrelépésre van szükség. Különösen nagy, a megyei gazdaság modernizációja szempontjából is kiemelkedő jelentőségű lenne a műszaki felsőoktatás meghonosítása a megyében. Bár a további jelentős létszámbővítés lehetőségei a nappali tagozatos alapképzésben nagyrészt lezárultak, kedvező lehetőségek kínálkoznak - az utóbbi évek tendenciáit folytatva - a levelező oktatás, valamint az új, piaci jellegű, a

gazdasági igényeket rugalmasabban követni képes képzési formák (akkreditált felsőfokú szakképzés, távoktatás, másoddiplomás képzés, továbbképzések) kiterjesztésére. Mindez új intézményi stratégiák kidolgozását teszik szükségessé Segíteni kell a Szegedi Felsőoktatási Szövetség intézményeinek integrációs folyamatát, nemzetközi (elsősorban az Eurorégión belüli) kapcsolataik fejlesztését, valamint a meglévő infrastrukturális hiányosságok (kollégium) megoldását. Szeged egészségügyi központi szerepe a Dél-Alföld egész területének ellátása szempontjából meghatározó, ugyanakkor lényegében nincs egyetlen olyan speciális funkciója sem, mely országos értelemben egyedinek tekinthető. A regionális egészségügyi funkciók fejlesztésekor tehát kiemelt szerepet kell kapniuk azon irányoknak, amelyek országos szerepkört biztosíthatnak számára. Az itt lévő kiemelkedően magas egészségügyi szellemi potenciál -

a már meglévő hagyományokat erősítve - az egészségügyi minőségbiztosítás rendszerének kiépítésével, az egészségügyi informatikai rendszerek fejlesztésével, a menedzsment-képzés, vezetői továbbképzések szervezésével, a regionális ellátórendszer fejlesztésének koordinálásával, a műszerpark folyamatos fejlesztésével, speciális műszerek beszerzésével és az erre is építő orvos-továbbképzés szervezésével nemcsak regionális, hanem országos értelemben is motorja, egyik fontos szellemi bázisa lehet a hazai egészségügyi rendszer még előttünk álló szervezeti és tartalmi megújításának. A magas technikai felkészültséget igénylő ellátási formákat (szívsebészet, szerv- és idegszöveti transzplantáció, ortopédiai és implantációs sebészet, égéssebészet, agy- és idegsebészet) csak a klinikai központban, Szegeden célszerű fejleszteni. A felsőoktatási és felsőfokú egészségügyi funkciók tervezett

fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlen az épületállomány elavultságának, kedvezőtlen műszaki paramétereinek ütemezett, folyamatos megszüntetése, továbbá az eszközállomány fejlesztéséhez szükséges források biztosítása. · E felsőfokú funkciók, kiegészítve a regionális kulturális (opera, színház, közgyűjtemények) szerepkörökkel, önmagukban is jelentős, ám a jövőben az eddigieknél szélesebb körben és intenzívebben kihasználandó adottságai a megyének. A felsőoktatási és kutatási potenciál térségfejlesztő hatásának erősítése érdekében már rövid távon rendszeressé és szervezetté kell tenni az intézmények, illetve a megyei, regionális fejlesztő szervezetek, valamint a gazdasági szereplők közötti együttműködést, egyeztetést. Közvetlen és közvetett támogatási formák (ösztöndíjak, alapítványok) kidolgozásával is ösztönözni kell a kisebb településeken élő tehetséges fiatalok

felsőoktatásba kerülését, a megyében hiányzó értelmiségi szakterületeken (műszaki, közgazdasági, államigazgatási) pedig a diplomás fiatalok megyébe csábítását és itt tartását. 3.2 Program: A térségi centrumok középfokú ellátó intézményeinek, funkcióinak fejlesztése · A mind minőségi, mind szerkezeti paramétereit tekintve színvonalas, ugyanakkor jelenleg túlcentralizált megyei középfokú oktatási rendszer, tekintettel a csökkenő tanulólétszámra és a növekvő kapacitásra, már rövid távon szükségessé teszi az ellátás területi struktúrájának és szakmai szerkezetének megyei szintű összehangolását. Szeged középfokú oktatásának fejlesztésekor a városban és közvetlen környezetében jelentkező igények kielégítése mellett elsősorban a speciális - megyei, illetve regionális szinten egyedi - szakképzésekre és a magas színvonalú továbbtanulás-orientált képzésekre, nem pedig a mennyiségi képzésre

kell fektetni a hangsúlyt. Csongrád megye történelmi városainak középfokú oktatási szerepe mind a közismereti, mind a szakmai képzés tekintetében meghatározó, magas színvonalú. E szerep szinten tartása, vagyis a képzési kapacitás feltöltése, illetve szerkezeti modernizálása összességében a megyei középfokú oktatási szolgáltatások tartalmi színvonalának emelkedését eredményezheti. A helyi gazdaság fejlesztése és munkaerőigényének kielégítése, a kisvárosi (szakképzési bázisok versenyképességének erősítése érdekében javítani kell az intézmények felszereltségét, különös tekintettel az informatikai eszközökre és a technológiai színvonal biztosítására. A kisvárosi szakképzési intézményrendszert alkalmassá kell tenni a munkaerő-piaci képzés feladatkörére is. · A megye fekvő- és járó-beteg ellátásának fejlesztésekor a mennyiségi paraméterek helyett a rendszer belső szerkezetének arányosabbá

tételére, összehangoltságának biztosítására és a területi ellátás kiegyenlítésére kell fektetni a hangsúlyt. Ennek értelmében a következő lépések megtétele indokolt: · Az aktív ágyak további csökkentése, ugyanakkor a krónikus ágyak, ápolási osztályok, önálló ápolási intézmények intenzív fejlesztése,a krónikus ápolási feladatok leválasztása a kórházakról. · Sürgősségi betegfelvételi osztályok létesítése, a sürgősségi ellátás fejlesztése (a személyi és tárgyi feltételek javítása, a légi sérültszállítás kialakítása Szegeden, helikopter állomások a kistérségi központokban, traumatológiai megyei centrum Szegeden és Szentesen, az ambuláns és az egynapos ellátási formák bevezetése. · A kórházzal nem rendelkező szakorvosi ellátási decentrumok szerepének növelése a kisteleki, mórahalmi, csongrádi kistérségben és Mindszenten a csoportpraxisok alapjainak megteremtésével, a

szakrendelői ellátás fejlesztése Makón, Szegeden, Szentesen és Hódmezővásárhelyen. A képalkotó diagnosztika fejlesztése a kistérségi centrumokban, a laboratóriumi diagnosztika fejlesztése a megyei laboratóriumi centrumban. · A fogorvosi ellátás intézményrendszerének területi decentralizálása, a megelőzés és a szűrések számának növelése. · Az egészségügyi intézmények épületállományának (különösen Szegeden és Szentesen) felújítása, rekonstrukciója, a műszerezettség folyamatos fejlesztése. · Mindezek mellett fontos feladat az egészségügyi ellátórendszer és a szociális, jóléti rendszerek együttműködésének segítése. Fokozott figyelmet kell még fordítani a rehabilitáció felkarolására, a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására, a szenvedélybetegek gondozására a szociális intézményi ellátásokra (idősek, fogyatékosok, hajléktalanok), továbbá a kulturális szolgáltatások bővítésére, a

közművelődési, közgyűjteményi intézmények működési feltételeinek javítására. 3.3 Program: Az alapellátás települési rendszereinek stabilizálása · Az elmúlt évek változásai következtében folyamatosan növekvő területi és társadalmi különbségek mérséklésében, a szociálisan veszélyeztetett társadalmi csoportok és a társadalom perifériájára szorulók arányának csökkentésében kiemelkedően fontos szerepe van az egészségügyi, szociális, kulturális, oktatási ellátások színvonalának és az azt biztosító intézményrendszer területi elhelyezkedésének. Ennek értelmében az alapellátás minden területén kiemelt szerepet kell kapnia a megelőzésnek, az egészséges életmód - ezzel összefüggésben a környezeti tudatosság - kialakításának, a mentális állapot javításának, a műveltségi, nyelvismereti szint emelésének, a közösségi kezdeményezések támogatásának. · A szociális és egészségügyi

ellátás területén már rövid távon segíteni kell a korszerű ellátásigondozási módszerek elterjedését (családsegítés, gyermekvédelem, védőnői hálózat, házi gondozás, házi betegellátás). Az egészségügyi alapellátás műszerezettségének javításával, a háziorvosok és házi gyermekorvosok számának növelésével (a praxisok nagyságának csökkentésével, különösen a megye hiányos alapellátással jellemezhető falvaiban) középtávon érdemben emelni kell a preventív vizsgálatok, szűrések és a "befejezett ellátás", a közösségre alapozott prevenció és a rehabilitáció arányát, támogatni kell a háziorvosok szakmai képzését. Különösen indokolt az iskolavédőnői hálózat fejlesztése. A munkanélküliség kezelésében a megye hátrányos helyzetű területein és a belső periféria községeiben a közmunka programoknak továbbra is kiemelt szerepet kell kapniuk. Az átképzési programok között az

alacsonyan képzett tartós munkanélküliek számára nyújtott kihelyezett felzárkóztató képzések arányát már rövid távon növelni kell. E feladat ellátásában a BRMKK-nak kiemelt szerepet kell vállalnia. E térségekben a feszítő szociális problémák miatt az önkormányzati szociális alapellátások és intézmények mellett fokozottan kell támogatni az önkormányzati kötelező feladatokon felül vállalt komplex szociálpolitikai programok megvalósítását. · A külterületi népesség nagy számára és viszonylag magas arányára tekintettel kiemelt figyelmet kell fordítani az alapellátáshoz való hozzáférhetőségük javítására, megoldására. 3.4 Program: A foglalkoztatási esélyek javítása az aktív foglalkoztatáspolitika kiemelt kezelésével és a képzési-átképzési-továbbképzési rendszer fejlesztésével · Az iskolarendszerű képzés, szakképzés átalakulásának ütemét és alapvető céljait elsősorban országos

jogszabályok határozzák meg. A megyei intézményrendszernek (képzési szerkezet, területi struktúra) azonban mindezek mellett összhangban kell lennie a helyi gazdaság munkaerőigényével, illetve követnie kell a gazdaságfejlesztés tervezett irányait is. A megye gazdasági szerkezetében eddig bekövetkezett és várható további lényeges változások, a piacgazdasági körülmények és követelmények, a növekvő technológiai színvonal, az EU-csatlakozásra való felkészülés új ismereteket, mentalitást, képzettségeket és képességeket követelnek. A munkaerőpiac változó igényeit csak a gazdaság szereplőivel szorosan együttműködő, rugalmas, adaptív szakképzési intézményrendszer képes figyelembe venni, követni. Elő kell segíteni ezért a szakképző intézmények és a gazdaság szereplői közötti szoros együttműködést, a kapcsolatok intézményesülését, továbbá növelni kell az érettségi utáni szakképzés arányát - többek

között például a fél-felsőfokú szakképzés (postsecondary) kiterjesztésével. A gazdaság munkaerő iránti igényének folyamatos kielégítése és az eredményes foglalkoztatáspolitika érdekében már rövid távon fejleszteni kell a munkaerőpiac változásához rugalmasan alkalmazkodó felnőttoktatási, továbbképzési és átképzési rendszert. Az e feladat ellátásához szükséges intézmények többsége kiépült a megyében, területi elhelyezkedésüket, működésüket azonban korszerűsíteni kell. A munkavállalói képzési és továbbképzési programok mellett növelni kell a munkáltatók számára nyújtott szolgáltatások (alkalmazottak továbbképzése többek között például új technológia bevezetése esetén, vezetői tréningek stb.) arányát. A vállalkozók számára nyújtott képzések, továbbképzések szinten tartása mellett meg kell teremteni az önképzés intézményesített feltételeit (előadások, szaktanácsadás,

konzultációs lehetőségek, információ-szolgáltatás, távoktatás). A megyei munkanélküliség kezelésében továbbra is kiemelt szerepet kell kapnia az aktív foglalkoztatáspolitikának. Ennek értelmében a gazdasági szerkezetváltást szolgáló eszközök és a munkaerő-piaci pénzügyi források felhasználását intézményesített formában szükséges koordinálni (területfejlesztési tanács, munkaügyi tanács, munkaügyi központ, képző intézmények). · A munkanélküliség problémájának kezelésében és a munkanélküliek foglalkoztatásában közvetlenül érintett, érdekelt szereplők (települési önkormányzat, képző intézmény, gazdálkodó szervezet, munkaügyi központ) összefogásával, összehangolt tevékenységével új, komplex átképzési-foglalkoztatási programokat kell bevezetni, meghonosítani. EREDMÉNYMUTATÓK · A népesség átlagos iskolai végzettsége · Az oktatatott szakmák száma városonként · Az érettségi utáni

szakképzésben és post-secondary képzésben résztvevők száma · A pályakezdő munkanélküliek aránya · A felsőoktatásban végzettek száma, a műszaki végzettségűek aránya · Aktivitási ráta · Munkanélküliségi ráta · Az átképzésben résztvevők száma · A kihelyezett felzárkóztató jellegű képzésekben résztvevő munkanélküliek száma · Az átképzésben résztvevők között az új képesítéssel egy éven belül elhelyezkedők aránya · Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök felhasználásának területi struktúrája · A házi szociális ellátásban érintett idősek száma · A táppénzes napok száma · Csecsemőhalandóság · Születéskor várható átlagos élettartam · Öngyilkossági ráta mind a megyében, mind a kritikus településeken · Szűrővizsgálatok számának növekedése · Háziorvosi praxisok száma · Ágykihasználtság · Megyén kívülről érkező betegek száma a felsőfokú intézményekben ·

Mentési idő · Egészségügyhöz kapcsolódó vállalkozások (ipar, kereskedelem, turizmus) száma · Az alkohol, cigaretta és más függőséget okozó anyagok fogyasztásának aránya · A krónikus betegségből származó rokkantak száma ÉRDEKELT SZEREPLŐK (KOORDINÁTOROK) · Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács · Csopngrád Megye Önkormányzata · Települési önkormányzatok · Országos és települési kisebbségi önkormányzatok · Oktatási intézmények · Csongrád Megye Közoktatási Közalapítványa · Csongrád Megyei Munkaügyi Központ (kirendeltségek) · Csongrád Megyei Munkaügyi Tanács · Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ · Kamarák · Felsőoktatási intézmények · Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) megyei és városi intézetei · Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár · OEP · Vállalatok, vállalkozások, vállalkozó orvosok, fogorvosok · MKM, SZCSM, MM ·

Országos Mentőszolgálat Csongrád Megyei Szervezete · Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács · Egészségügyi Menedzsment Oktatási Munkacsoport SZOTE · DAREK Kht. · PROGRESS Vállalkozásfejlesztési Alapítvány · Civil szervezetek, karitatív szervezetek: Magyar Máltai Szeretetszolgálat · Gyógyfürdők PÉNZÜGYI FORRÁSOK · Területfejlesztési és kiegyenlítési célelőirányzat megyei decentralizált és központi része · Munkaerőpiaci Alap · Felsőoktatási-fejlesztési célelőirányzatok · Külföldi források (Phare, Phare CBC, TEMPUS, Világbank , EU, stb.) · Alapítványok (MVA, Soros Alapítvány stb.) · Csongrád Megye Közoktatási Közalapítványának forrásai · Minisztériumi források (OM, CSM, EM) · A programokban érdekelt szervezetek saját forrásai · OMFB · OEP forrásai · Települési önkormányzatok költségvetése 4. FEJLESZTÉSI PRIORITÁS: A TÉRSÉGI KAPCSOLATOK ERŐSÍTÉSE; RÉGIÓÉPÍTÉS A FEJLESZTÉSI

PRIORITÁS INDOKOLTSÁGA Csongrád megye versenyképességének javítása, a magas színvonalú humán tőkére, a dinamizáló hatású ágazatok erősítésére építő, területileg kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedés és a vidéki lakosság életkörülményeinek javítása csak a külső és belső térkapcsolatok fejlesztésével érhető el. · A kihasználható adottságok és megoldásra váró problémák sajátos kombinációit hordozó kistérségek - mint a kooperáció és a forráskoordináció fontos színterei - kulcsszereplői a területi egyenlőtlenségek mérséklésére irányuló országos, míg a régiók az Európai Uniós, kohézióra törekvő területi politikának. Ugyanakkor a helyi önkormányzatok az önerőre támaszkodó területfejlesztés építőkövei. A sokoldalú együttműködések révén hálózattá szerveződő városok és az új típusú város-falu kapcsolatok teremtik meg - az ellátási rendszereken túl - az

innováció-terjedés térbeli kereteit, hozzájárulva ezzel a harmonikus térszerkezet kialakításához. PROBLÉMÁK - SZÜKSÉGLETEK · Csongrád megye átfogó területfejlesztési célok megvalósítására kialakított kistérségei jelentős mértékben igazodnak a középfokú vonzáskörzetekhez. A nagyobb, tradicionális városok körül szerveződő kistérségekben azonban az erős város-vidék típusú relációk gyakran háttérbe szorítják az egyenrangú, horizontális kapcsolatokat, vagy a központok nem igazán érdekeltek "befelé forduló" stratégiájuk feladásában. A területfejlesztési társulások zöme még ma is gyenge integrációs erejű. A piacgazdasághoz és az önerőre támaszkodást előnyben részesítő területi politikához - mint külső feltételrendszerhez - való sikeres alkalmazkodás, a megye belső perifériáinak hatékonyabb fejlesztése kölcsönös együttműködésen alapuló város-falu kapcsolatokat, az érdekeltek

széles körének aktív részvételére építő kistérségi együttműködést, az emberek és az áruk mozgását megkönnyítő, a jelenleginél jobb állapotú alsóbbrendű közlekedési hálózatokat kíván meg. Gyenge a kistérségek egymás közötti, összehangolt területfejlesztésre irányuló kapcsolatokat teremtő aktivitása. A városok - a legnagyobb dinamizáló erőt hordozó Szegeddel egyetemben - még nem építettek ki kooperáción, komplementer fejlesztésen alapuló hálózatot; a fokozódó városverseny inkább erősítette, mint enyhítette a köztük hagyományosan fennálló rivalizálást. Kezdeti lépéseiknél tartanak a megyehatárokon átnyúló - és szinte teljesen hiányoznak az országhatárt átszelő -, kölcsönös érdekeken nyugvó koordinált fejlesztéseket megcélzó kistérségközi együttműködések. Olyan integrált városhálózatra (policentrikus városrendszerre) van szükség, amelynek kiépítése maga után vonja a belső

perifériák megszűnését. Olyan kistérségközi együttműködések kívánatosak, amelyek képesek oldani a megye- és országhatár menti térségek (viszonylagos) zártságát - lényegesen javítva ezzel helyzetüket -, valamint olyanokra, amelyek hozzájárulhatnak a hatékony régióépítéshez, enyhítve ezáltal az "alföldiségből" adódó hátrányokat, egyben előiskolát teremtve az Európai Uniós csatlakozáshoz. · A külterületi lakosság magas aránya - elsősorban - a Homokhátság Csongrád és Bács-Kiskun megyei térségeinek közös sajátossága. A megye erőteljesen differenciálódó tanyavilágának kedvezőtlen útviszonyai, infrastrukturális problémái nagyszámú népességnek okoznak életminőségbeli hátrányokat. Harmonikus területi fejlődés esetén megvan az esélye egy olyan vonzó "tanyás táj" kialakulásának, amely a tanyák funkcionális sokszínűségével, sajátos építészetével, lakói jellegzetes

életmódjával a Homokhátságon megvalósítandó komplex vidékfejlesztés számára sokkal inkább értéket, mint megoldandó problémákat jelent. CÉLOK · Szeged kapu-szerepének kialakításával, különösen az országhatár menti térségek külső kapcsolatainak növelésével a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió kiépítésének segítése, hozzájárulva ezzel az Európai Uniós csatlakozásra való felkészüléshez. · Integrált városhálózat kiépítésével, a kistérségközi együttműködések elmélyítésével és kiterjesztésével aktív részvétel a Dél-Alföldi Régió megerősítésében, javítva ezzel a megye versenyképességét, növelve egy területileg kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedés esélyeit. · Vállalkozói hálózatokkal, termelési kooperációval, kölcsönös érdekeken nyugvó területfejlesztési együttműködésekkel jellemezhető új típusú város-falu kapcsolatok kialakítása, a kistérségek integrációs

erejének növelése, gyorsabb elérhetőséget biztosító közlekedési rendszer megteremtése s ezáltal a vidéki lakosság életkörülményeinek javítása. · Kistérségi összefogással megvalósított, a komplex vidékfejlesztés szerves részét képező hatékony tanyafejlesztés, hozzájárulva a kulturális és táji értékek megőrzéséhez. JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK (PROGRAMOK) 4.1 Program: A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiós együttműködés erősítése Csongrád megye jól felfogott érdeke, hogy az eurorégió fejlesztésének részeként már rövid távon operatív programban fogalmazza meg saját lehetőségeit és feladatait. Lévén, hogy a megye kezdeményező szerepet vállalt e régiós együttműködés intézményesítésében, s mivel földrajzilag is központi helyet foglal el (az alapító kilenc tagmegyéből, illetve -tartományból a legtöbbel - összesen hattal - és mindkét társországgal határos), célszerű kulcsszerepet vállalnia a

régióépítés folyamatában, szervezőmunkával, szellemi és anyagi saját erőforrásokkal is támogatva azt, segítve a Vajdaság részvételével kapcsolatban felmerült problémák megoldását is. Felhasználva a kapcsolatteremtésben már jártasságot szerzett intézmények tapasztalatait, rövid távon részletes kutatást, értékelést kell végezni az eurorégió helyzetéről. Ennek során fel kell tárni Csongrád megye régión belüli helyét, felvázolni abban fejlesztési elképzeléseit, alternatívákat dolgozva ki a háborús események negatív hatásainak elhúzódására, illetve az újjáépítésben való részvétel lehetőségeire vonatkozóan. Tudatos PR-tevékenység keretében kell széles körű tájékoztatással ösztönözni a területfejlesztés szereplőit az eurorégió előnyeinek kihasználására. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanácsnak fel kell vállalnia a megye területfejlesztési koncepciójának, programjának, rendezési

tervének és a partner térségek hasonló tervdokumentumainak az egyeztetését. Minden eszközzel célszerű támogatni Szeged európai "kapuvárossá" válását. Hosszú távon esély van nemzetközi vásárvárossá, kereskedelmi centrummá, üzleti és szolgáltatói információs központtá fejlesztésére. Az eurorégióban tervezett gazdasági, társadalmi kapcsolatokat lehetővé tevő közlekedési hálózat (M5 és M43 autópályák, nemzetközi vasúti összeköttetések), a hiányzó határátkelők kiépítésének meggyorsítása az egész megyének kiemelt érdeke, Szeged nemzetközi logisztikai központtá válásához pedig elengedhetetlen feltétel. A város így szerzett előnyeit csak akkor élvezhetik a távolabbi térségek is, ha azokat egy integrált agglomeráció és sok szálon összekapcsolódó városhálózat közvetíti a falvak felé. Megyei forrásokból elsősorban az országhatár menti kistérségek (elmaradott falvak) periférikus

helyzetét oldó, határon átnyúló környezet- és infrastruktúrafejlesztési, gazdasági, oktatási, kulturális kapcsolatait, nemzetközi programokban való részvételét célszerű támogatni, valamint az olyan, több megyére is kiterjedő együttműködéseket, mint az újonnan alakult Körös Völgye "Eurorégió". Az Európai Unió forrásaihoz való hozzáférés érdekében már rövid távon kapcsolatokat kell kiépíteni a hasonló programokban érdekelt, EU-n belül működő eurorégiókkal. 4.2 Program: A Dél-Alföldi Régió megszilárdítása tudatos megyei szerepvállalással Valamennyi közül ennek a programnak a legsürgősebb - operatív szintű - részletes kidolgozása, elindítása, s ugyanilyen fontos egy ellenőrző, koordináló szerepű munkabizottság létrehozása is. A megyei területfejlesztési tanács munkaszervezete mellett ez a szakmai-társadalmi csoport lenne hivatott folyamatosan figyelemmel kísérni és megfelelő szakmai

érvekkel befolyásolni a Dél-Alföld területfejlesztési koncepciójának és programjának végleges formába öntését, amihez jelentős segítséget nyújthatnának a DATTE megyei tagjai is. A két szinten folyó tervezés biztosításán túl feladata lenne a Csongrád megye szemszögéből fontos érdekegyeztetések lebonyolítása s annak az érvrendszernek a sürgős kidolgozása, amely elősegíti a megye - vagy egyes részei - legfontosabb érdekeinek megjelenítését a regionális tervekben, illetve későbbi programokban. Tudatosítani kell, hogy melyek azok a fejlesztési irányok, amelyek: · a három megye közös érdekeinek érvényesítését (pl. Déli Autópálya, agrár innováció), ezen belül Csongrád megye sajátos szerepének megjelenítését igénylik (pl. a régiómarketing kidolgozásánál a megye értékeinek tudatosítása); · Csongrád megye konszenzusteremtő közreműködésével akkor is elfogadhatóvá tehetők, ha csupán kétoldalú

közvetlen érdeket szolgálnak (pl. homokhátsági vízpótlás, a Maroshordalékkúp vízbázis-védelme), de a régióra szánt közös fejlesztési forrásokat céloznak meg; · komoly versenyhelyzetet, illetve konfliktusokat teremthetnek (pl. Szeged regionális logisztikai központtá fejlesztésének a kérdése az Országos Területfejlesztési Koncepcióban). A Dél-Alföldi Régió megerősödése, a régióépítést segítő Phare Kísérleti Program Alap s a későbbi előcsatlakozási támogatások által nyújtott lehetőségek eredményesebb kihasználása csak a kistérségek megyehatáron is átnyúló hatékony együttműködésével lehetséges. Ebben úttörő szerepet tölthetnek be a nem csupán egy megyéből tagokat toborzó társulások. Megyei forrásokból elsősorban azokhoz a programokhoz célszerű kiegészítő támogatást nyújtani, amelyek hozzájárulnak az elmaradott kistérségekben egy diverzifikált gazdaság kialakításához, a megyehatár menti

periféria-helyzet mielőbbi felszámolásához (pl. a Csongrád-Bugac-Ópusztaszer Térségi Idegenforgalmi Társulás idegenforgalom fejlesztésére irányuló programjai, a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesület vagy a Marosháti Településszövetség termelési integrációt segítő programjai). A megyei oktatási, egészségügyi fejlesztési elképzelések kialakításánál figyelemmel kell lenni a megyehatárokon átnyúló vonzásterülettel rendelkező középfokú intézmények sajátos helyzetére. A városok megyén belüli összehangolt fejlesztésén túl ösztönözni kell a megyén kívüli városokkal való kooperációt is, hiszen a centrumtelepülések ily módon formálódó hálózata a Dél-Alföld "erővonalait" erősíti s ezzel a megyehatár menti települések hosszú ideje fennálló viszonylagos zártságát is oldhatja. Az együttműködésben kezdeményező szerepet kell felvállalnia a

régióközpont-funkciókkal rendelkező Szegednek, a városi intézmények közül pedig elsősorban az oktatásiaknak, kutatásiaknak. A Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, (Szarvas, Kalocsa, Kecskemét) felsőfokú agrároktatásában, illetve kutatásában kialakítandó kooperáció már középtávon fontos bázisává válhat a Phare által is támogatott dél-alföldi agrár innovációnak, a piacgazdaság fejlődését elősegítő képzéseknek. 4.3 Program: A kistérségi együttműködések fejlesztése, társadalmasítása A megye egészében célszerű ösztönözni a falu-város kapcsolatok megújítása irányába ható településközi termelési kooperációk, vállalkozói hálózatok kialakítását. A szentesi és a hódmezővásárhelyi székhelyű területfejlesztési önkormányzati társulásokban is feltétlenül javasolt a kistérségi területfejlesztési koncepciók rövid időn belüli elkészítése, melynek során különös figyelmet kellene

fordítani a tradicionális városok és a vonzáskörzetükbe tartozó falvak kölcsönös érdekei feltárására, a hatékonyabb együttműködési formák megtalálására. Összhangban az országos területi politika elveivel és jelenlegi besorolásával, mely szerint a szegedi kivételével Csongrád megye valamennyi statisztikai kistérsége elmaradott, a kiegyenlítésre szánt forrásokat - a koncentráció elvét alkalmazva - elsősorban az önerős fejlődésre jó esélyű, a munkaerő újratermelésére alkalmas, jó megközelíthetőségű falvakba (kisvárosokba) kell eljuttatni, illetve kiemelten kell támogatni a több falu összefogásával indított, a gazdaság diverzifikáltságát megteremtő, elmélyítő programokat. Valamennyi kistérségben a hatékonyabb területfejlesztés egyik kulcskérdése az önkormányzati térségfejlesztési társulások tevékenységének kiszélesítése. Ez történhet pl a mórahalmi gyakorlathoz hasonlóan, vagyis az

önkormányzati társulásnak a civil szervezetek tagságát is megengedő kistérségi szintű egyesülettel és a vállalkozókat érdekeltté tevő gazdasági kht.-vel való együttdolgozása formájában, vagy/és e szervezetek, közösségfejlesztők, illetve a lakosság területfejlesztési munkába való intenzívebb bevonásával. A megyei decentralizált területfejlesztési források odaítélésénél előnyben kell részesíteni a partnerkapcsolatokkal megvalósítandó programokat. Mindezen törekvéseket jól szolgálja a területfejlesztési kistérségi intézményrendszer (területfejlesztési menedzser, iroda, információs rendszer, tervezés, marketing), melynek kiépítését legkésőbb középtávon minden kistérségben be kellene fejezni. Megyehatáron túlnyúló összefogás segítségével el kell érni a kormányzatnál, hogy az elnyert sikeres programok térségi szervezése, koordinációja, folyamatos működtetése, valamint a térségmenedzserek

bérének egy része is támogatható legyen a decentralizált forrásokból. 4.4 Program: A helyi, kistérségi és megyei jelentőségű közlekedési összeköttetések fejlesztése A szükséges intézkedések megvalósításában a megyei szereplők és források szerepe jóval nagyobb, mint a főhálózatok esetében. A legfontosabb teendők: · Az alsóbbrendű úthálózat állapotának javítása (burkolat-felújítás, néhol -erősítés, egyes hálózati jelentőségű, forgalmasabb szakaszok rehabilitációja, nyomvonal-korrekciója). A rendszeres útfenntartás kisebb összegeket igényel, megtérülése viszont jóval gyorsabb, mint a hálózatbővítésé, ezért mindent meg kell tenni a megyébe kerülő fenntartási célú állami források növelése és az egyéb pályázati lehetőségek minél nagyobb mértékű kihasználása érdekében. · Néhány rövid összekötő útszakasz kiépítése (továbbá a csongrádi pontonhíd és a mindszenti komp kiváltása

állandó híddal, valamint egy új Maros-híd létesítése). Ezek egy része megyei törzshálózati utak közötti összeköttetést biztosít, másik csoportja egyes kistérségek jobb feltárását szolgálja, míg a továbbiak egy-két község, illetve a tanyák közúti kapcsolatait javítják nagymértékben. A kivitelezésben több esetben a várható kis forgalomhoz igazodó költségtakarékos, egyszerűsített megoldások is alkalmazhatók. · Az önkormányzati kezelésbe került úthálózat üzemeltetéséhez, rendszeres karbantartásához szükséges feltételek megteremtése. Már rövid távon is megvalósítható a belterületi önkormányzati utak, a teljes külterületi úthálózat és a belvízcsatornák (valamint a hozzájuk tartozó hidak, egyéb műtárgyak és vasúti kereszteződések) tulajdoni viszonyainak és állapotának felmérése, megyei szinten egységes adatbázis kialakítása. Ennek alapján fokozatosan kerülhet sor a mezőgazdaság új

viszonyaihoz és a tanyákon élők igényeihez is igazodó racionalizálásra, a külterületi utak hierarchiájának meghatározására, a hálózat működtetéséhez szükséges szervezeti keretek, jogi szabályozás és finanszírozási megoldások kialakítására, amelyekben - az érintett földtulajdonosokat is bevonva - a kistérségi együttműködéseknek meghatározó szerepet kell kapniuk. · A belterületi önkormányzati utak szilárd burkolattal való ellátásának támogatása elsősorban a rossz vízelvezetésű helyeken, illetve a megyei átlag 75%-át el nem érő kiépítettséggel rendelkező településeken, elsősorban a minisztériumi pályázatokhoz szükséges önkormányzati saját erő egy részének megyei területfejlesztési forrásokból történő biztosításával. · A vasúti mellékvonalak kínálta szállítási lehetőségek megőrzése. Középtávon felértékelheti a mellékvonalakat a gazdasági növekedés megindulása (ipari parkok vasúti

kapcsolata) és a megye nemzetközi vasúti kapcsolatainak tervezett erősítése, aminek kapcsán rekonstrukciójukra és egyes hiányzó deltavágányok (Makó-Újvásártér-Apátfalva, KopáncsMártély) is sor kerülhet. Ennek bekövetkezéséig működőképességük megőrzése a reális cél A jelenlegi lehetőségek jobb kihasználása, a további korlátozások megakadályozása, a lakossági és a fuvarozói igényekhez való alkalmazkodás, a költséghatékony működtetésre való törekvés azonban mindenképpen kívánatos. Ennek érdekében szükséges a széles körű önkormányzati, vállalkozói, területfejlesztői együttműködés a szentesi és a mezőhegyesi regionális vasutakkal. · Az új kishatárforgalmi határátkelők kiépítése, valamint az idegenforgalmi látnivalók megközelítési lehetőségeinek javítása. · A menetrend szerinti autóbusz-közlekedés jelenlegi járatsűrűségének fenntartása és minőségi paramétereinek további

emelése, a helyi tömegközlekedés (különösen a kötöttpályás eszközök) támogatása. Mindez közlekedésszervezési, szociális és környezeti érdek is · A kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása elsősorban a belterületeken, ezen kívül pedig az egymáshoz közel fekvő, forgalmas közúttal összekötött települések között, illetve az idegenforgalmi célterületek környékén (nem feltétlenül önálló kerékpárutak építésével, hanem más műszaki és forgalomszervezési megoldásokkal is). A nagytávolságú, idegenforgalmi jellegű kerékpározáshoz szükséges országos kerékpáros folyosók kialakítása - elsősorban Csongrád és Szeged között a Tisza mentén, Ópusztaszert is bekapcsolva, illetve a megye nyugati részének erdős-homokos vidékein - főként központi támogatásból valósítható meg. E program ütemezése során célszerű arra törekedni, hogy a több települést is érintő, illetve a ráfordításokhoz

képest legnagyobb javulást eredményező fejlesztések kapjanak elsőbbséget, ám ezt a rendelkezésre álló helyi erőforrások nagysága és a pályázati lehetőségek is befolyásolhatják. 4.5 Program: A tanyás térségek speciális problémáinak kezelése Feltétlenül támogatandó a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének azon törekvése, amely a megnövekedett kötelező tanyai ellátási feladatokat finanszírozni képtelen önkormányzatok költségvetésének kiegészítését kéri a kormányzattól. E speciális területi problémák kezelését az egy külterületi állandó lakosra vetített "tanyafejlesztési normatíva" szolgálná a jelentős arányú (vagy számú) tanyai lakossággal rendelkező településeken, melynek mértékét, odaítélésének pontos feltételeit már rövid távon ki kell dolgozni. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban lehatárolt területeken túl indokolt Csongrád megye

jelentős számú (tanyákon, elhanyagolt egykori állami gazdasági, tsz-lakótelepeken élő) külterületi népességgel rendelkező településeire is folyamatosan kiterjeszteni a falu(tanya)gondnoki hálózatot, elsősorban a szociális alapellátás komplex biztosítása, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás esélyegyenlőtlenségeinek csökkentése érdekében. A program sikeres végrehajtása olyan kormányzati döntést kíván, melynek eredményeként a szükséges eszközök beszerzésén, üzemeltetésén kívül a rendszer működése is támogatható lenne a megyei decentralizált alapokból. Az érintett területeken követendő példát jelent a Mórahalmon létrehozott Tanyai Képviselőtestület, amely megfelelő érdekképviselettel segíti meghatározni a szociális, egészségügyi, infrastrukturális és építészeti problémák kezelésének fontossági sorrendjét, módját, kijelölni a beavatkozási területeket. Ezek a testületek fontos szereplői

lehetnének a hasonló problémákkal küzdő megyei és megyén kívüli kistérségi területfejlesztési társulások már rövid távon kialakítandó együttműködésének. · Csongrád megyének aktív kezdeményező szerepet kellene vállalnia egy olyan regionális összefogásban, melynek során részletesen felvázolják a "tanyás térségek" különleges jellemzőit, értékeit, valamint gondjait, és már a csatlakozás előtt külföldi partnereket keresnek az Európai Unióban az észak-skandináviai ritkán lakott területek fejlesztését szolgáló speciális alapok kiterjesztésére vagy a tanyás térségek támogatására létrehozott hasonló támogatási rendszer kialakítására irányuló javaslat elfogadtatására. Ezt a törekvést is szolgálná a megyei területi információs rendszer középtávon történő kiegészítése egy kellő részletességű tanya-monitoringgal, ami jelentősen oldaná a lakóikat és funkcióikat, továbbá

infrastrukturális elmaradottságukat tekintve egyre gyorsabban változó tanyákról "hivatalosan" csupán tízévenként beszerezhető információk elavultságából adódó problémákat. EREDMÉNYMUTATÓK · A települések/kistérségek fejlettségének komplex mutatója · Az elmaradott térségek népességének száma · A tanyás térségek népességének száma · A kistérségi szerveződésekben résztvevő gazdasági és civil szervezetek száma · A települési összefogásban benyújtott pályázatok száma · A települési összefogásban megvalósult beruházások/fejlesztések száma, értéke · A Csongrád megyét érintő dél-alföldi programok száma · Az eurorégiós vegyesvállalatok száma · Az elmaradott térségek és népességük anyagi támogatásának mértéke · A térségközpontok elérésének időigénye településenként autóval és tömegközlekedéssel · Belterületi utak kiépítettségének megyei átlaga és megyén

belüli szóródása · Az évente felújított, illetve megerősített mellékutak hossza · A megyei alsóbbrendű útszakaszok burkolatállapotának hivatalos mutatói · Kerékpáros közlekedésre kijelölt útvonalak hossza · Az országos közúthálózatba tartozó földutak hossza · A vasúti mellékvonalak pályaállapot- és forgalmi adatai · Naprakész önkormányzati út-adatbank léte · A falvakból a térségközpontokba és a megyeszékhelyre közlekedő tömegközlekedési járatok száma · A kishatár-átkelőhelyek személyforgalma évenként ÉRDEKELT SZEREPLŐK (KOORDINÁTOROK) · Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács · Csongrád Megye Önkormányzata · Duna-Körös-Tisza-Maros Eurorégió Konzultatív Tanácskozó Testület · Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács · Dél-Alföldi Térségfejlesztő Társulások Egyesülete · Dél-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság · Kistérségi társulások · Települési

önkormányzatok · Kamarák · Progress Vállalkozásfejlesztési Alapítvány · Határmenti Koordinációs Munkabizottság · Európai Társulások Intézete · Európai Dokumentációs Központ · FVM, Külügyminisztérium, GM, KHVM, Környezetvédelmi Minisztérium · Nemzetközi kapcsolatokat fenntartó intézmények, szervezetek · Eurorégiós vegyes vállalatok, exportáló vállalatok, vállalkozások · Regionális hatókörű dekoncentrált szervezetek és vállalatok · Civil szervezetek, alapítványok · Kerékpáros és autós érdekképviseletek · Földtulajdonosok, mezőgazdasági termelők · Helyi, regionális és országos média · Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság · Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet · MÁV Rt. (elsősorban a Szegedi Üzletigazgatóság, valamint a Mezőhegyesi és a Szentesi Regionális Üzletigazgatóság) · Tisza Volán Rt. PÉNZÜGYI FORRÁSOK · Phare Kísérleti Program Alap · Phare CBC program ·

SAPARD, ISPA · A területfejlesztési és kiegyenlítési célelőirányzat megyei decentralizált és központi része · A Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. költségvetési forrásai · Cél- és címzett támogatások · OMFB · KHVM-pályázatok (elsősorban a kisforgalmú utak, kompátkelőhelyek, kerékpárutak, önkormányzati utak rendszeres pályázatai) · Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat (a Megyei Közútkezelő Kht. forrásai) · FVM-források · Alapítványok (Soros Alapítvány, MVA stb.) · Kis- és középvállalkozói hitelprogram · Vállalkozói tőke · Az önkormányzatok és kistérségi társulások saját tőkéje 5. FEJLESZTÉSI PRIORITÁS: EGÉSZSÉGES EMBERI KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA A FEJLESZTÉSI PRIORITÁS INDOKOLTSÁGA A megye területfejlesztési alapcéljának, nemzetközi és országos versenyképességének javítása a stabil gazdasági és társadalmi környezet mellett csak az egészséges és vonzó

természettel, az erőforrások fenntartható hasznosításával és a humánökológiai követelményeknek megfelelő települési környezet kialakításával lehetséges. A megye környezetgazdálkodási problémáinak kezelése csupán nagyobb területi egységben, összehangoltan oldható meg, ami megfelel az EU elvárásainak és a külső kapcsolatokra építő megyei területfejlesztési politika céljainak is. Amellett, hogy a területfejlesztés minden elemében figyelembe kell venni a környezeti kérdéseket, egyes speciális problémákat kiemelten is kezelni kell. PROBLÉMÁK - SZÜKSÉGLETEK A megye súlyos vízgazdálkodási problémákkal és veszélyekkel küzd, amelyek közül a Homokhátság vízhiánya, a Tisza-völgy árvíz-, belvízvédelmi és folyószabályozási gondjai a legkiemelkedőbbek, de hozzájuk kapcsolódik az egészséges vízellátás, illetve a szennyvizek elvezetésének és kezelésének kérdése is. Mindezek a vízgazdálkodási problémák

elsősorban a lakosságot és annak mezőgazdasági tevékenységét érintik, korlátozzák, ugyanakkor kérdésessé tehetik a vízi és természetközeli idegenforgalomból adódó lehetőségek széles körű kiaknázását és hatékonyságát is. A megye területén olyan országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területek és ökológiai rehabilitációra érdemes holtágak találhatók, amelyek védelme egy komplex táj-rehabilitáció szükségességét támasztja alá. A vízgazdálkodás terén felmerülő kérdések megnyugtató megoldása a megye- és az országhatáron túlnyúló egyeztetést és együttműködést követel meg. Elsősorban a Tisza völgyében, mint a védett és védelemre javasolt területek mentén, szükség lenne az ökológiai és zöldfolyosó-hálózat fejlesztésére, aminek támaszkodnia kell a folyók hullámtéri zöldterületén kívül a már meglévő védett és természeti területekre. Ez hozzájárulna a szélerózióra

érzékeny területek csökkenéséhez, a levegőtisztaság-védelméhez, a mikroklíma javításához és a biodiverzitás megőrzéséhez. Az elmúlt évtizedekben Csongrád megyében (is) gyakran pazarló, a természeti erőforrásokat nem megfelelően hasznosító, a környezeti elemeket szennyező területhasználat valósult meg. Mindehhez járulnak az egyes térségek tanyás településrendszeréből adódó gondok, valamint a rendszerváltás után a tulajdonviszonyok átalakulásával és a földhasználati szabályozók változásával kapcsolatos problémák. Lévén a megye területhasznosításában domináns a mezőgazdasági hasznosítás, alapvető szükséglet a fenntartható és környezetkímélő agrár-területhasznosítási módok kialakítása, a bekövetkező élelmiszergazdasági szerkezetváltáshoz igazodó földhasznosítás-változás megvalósítása, a külterületek rendezése, a dűlőúthálózat korszerűsítése, a területileg szétszórt

földtulajdonok egyesítése, mezővédő erdősávrendszer kialakítása - összhangban az Európai Unió agrár-környezetvédelmi alaprendeletével majdan harmonizáló területgazdálkodással. Különleges területgazdálkodási, környezeti problémát jelentenek a településperemi zónák. A korábban nem mezőgazdasági hasznosításra tervezett, ám meg nem valósult beruházások területei tényleges és potenciális tulajdoni/környezeti konfliktusokat hordoznak magukban. A szerteágazó településperemi problémák feloldása kormányszintű és települési közigazgatási, területrendezési, közlekedésszervezési, stb. döntéseket igényel A városi népesség magas arányával jellemezhető Csongrád megyében az urbanizáció gyors folyamatát nem követte adekvát módon azon infrastruktúrák fejlesztése, amelyek a településkörnyezet terheltségét és károsodását gátolták volna meg. A megyében üzemelő szeméttelepek környezetvédelmi és

közegészségügyi szempontból is kifogásolhatók, a közüzemi szennyvízcsatorna a megye településeinek 25%-ban épült csak meg, s ezért a közműolló nyílása nagy, ami a szennyvíz szakszerűtlen és szabálytalan elszikkasztását és tárolását eredményezi. A terhelő szimptómák területileg szórtan (mindenütt) jelentkeznek, s így ellenőrzésük és eliminálásuk is gyakorlatilag lehetetlen. A települések levegőszennyezettségének és zajártalmainak fő okozója az átmenő és városi közlekedés, ami az utóbbi években különös gyorsasággal növekedett, s egyaránt terhelte a városokat, illetve a tranzit útvonalak kistelepüléseit is. A helyes hulladékgazdálkodás elsősorban az ellenőrizhetetlen fogyasztás, valamint az azzal járó hulladék-felhalmozódás kiküszöbölését, a hulladékkezelő telepek kiépítését, valamint a hulladékgazdálkodásban várható szigorúbb jogszabályi előírások teljesítését és új

hulladékgazdálkodási rendszer szervezett formáinak bővítését teszi szükségessé. Szeged lakásállományának közel harmada lakótelepeken található. A megye népesebb városaiban is jelentős a lakótelepi otthonok száma és aránya. Az épületek műszaki elavultsága már napjainkban is jelentős gondot okoz a lakóknak és az önkormányzatoknak. A megyét országosan is a kiemelt tanyás térségek között tartják számon. Az elöregedő, illetve nem a táji-építészetei hagyományoknak megfelelően újjáépülő vagy megújuló tanyák mint az épített környezet meghatározó elemei is további beavatkozást igényelnek. Megoldásra váró feladat a lakótelepek komplex felújítása, műszaki infrastruktúrájának korszerűsítése. Azokon a településeken, ahol a külterület az egyéni gazdálkodás övezetébe kerül, hagyományos alföldi településkép fenntartása érdekében a korszerű gazdálkodás feltételeit megteremtő, ugyanakkor tájba

illő tanyák építését kell szorgalmazni, ezzel is növelve a megye idegenforgalmi vonzerejét. CÉLOK · Az árvízvédelmi és a belvízvédelmi biztonság érdekében a folyamatban lévő programok kivitelezésének befejezése, rendeltetésszerű, azaz véd-, illetve teljesítőképességnek megfelelő üzemeltetés biztosítása. · Fenntartható és környezetkímélő területhasznosítási módok megvalósítása, összhangban az Európai Unió agrár-környezetvédelmi alaprendeletével harmonizáló területgazdálkodással. · A biológiai és táji értékek védelme érdekében a Tisza és mellékfolyói által kialakított (regionális) ökológiai folyosók fennmaradásának biztosítása, azoknak a kül- és belterületi zöldfelületekkel összefüggő zöldfolyosó-hálózattá alakítása. · Az energia- és anyagtakarékos technológiák, illetve alternatív források hatékony használatának elterjesztése, környezetbarát közlekedési rendszerek

kialakítása a zaj- és szennyezésmentes települések megvalósítása érdekében. · Az építészeti emlékek, műemlékek védelme, a nemzeti építészeti hagyományok megújulása, a térségre jellemző sajátosságok érvényesítése. JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK (PROGRAMOK) 5.1 Program: Vízgazdálkodás · A megye árvízvédelmi rendszerének fejlesztésével el kell érni, hogy a százévenként egyszer előforduló árvizek biztonságos levezetésére az elsőrendű védelmi vonalak minden egyes szakasza, illetve pontja alkalmas legyen. · A Tisza Szeged alatti szakaszán az elsőrendű árvízvédelmi töltések magasítását és megerősítését, a veszélyes állapotban lévő árvízvédelmi zsilipek felújítását vagy megszüntetését, a fakadó vizek elleni szivárgó-rendszer fejlesztését a Maroson, Csongrád város belterületén az árvízvédelmi partfal átépítését, és a Tisza-Hármas-Körös torkolat rendezését rövid távú programok keretében

javasolt megoldani. · Középtávon a Tisza Csongrád alatti szakaszán Mindszent térségében, a töltés altalajának erősítése, a Sámson-apátfalvi főcsatorna torkolati szakaszán a töltéserősítés és az elsőrendű védtöltések fenntartásához szükséges munkálatok elvégzése, illetve a Tisza és a Maros egyes megyei szakaszain található létesítmények fenntartása, felújítása lesz célszerű. Meg kell oldani a gátakhoz, szivattyútelepekhez vezető utak megfelelő kiépítését, rendszeres karbantartását is. · A nedves időjárási periódus beköszöntekor a súlyos belvízkárok elkerülése, illetve mérséklése érdekében vissza kell állítani a megye belvízvédelmi rendszereinek névleges teljesítőképességét. A rekonstrukciós munkáknak egyaránt ki kell terjednie az állami főművekre, a társulati kezelésű, valamint az üzemi és a belterületi létesítményekre, érvényesítve a természetvédelmi és tájvédelmi

szempontokat. · Rövid távon a Kurca-meder már folyamatban lévő munkái, a Pöröséri-csatorna felújítása, a vesszősi szivattyútelep korszerűsítése, és a Királyhegyes-szárazéri-főcsatorna felújítása látszik a legfontosabbnak. · A Kurca-meder alsó szakaszának és felső szakaszának rendezése (Szegvár belterülete), a Vekeréri-főcsatorna és a Veker-tározó rekonstrukciója, valamint a tápéi szivattyútelep és a hattyasi szivattyútelep korszerűsítése középtávú megvalósítási feladat. · A Serház-zugi holtág rehabilitációja annak tulajdoni rendezése után. · Ebben a fejlesztési időszakban kell, hogy megtörténjen a nem kizárólagos állami tulajdonnak minősített belvízvédelmi létesítmények átadása a vízügyi igazgatóságtól a vízgazdálkodási társulatok kezelésébe. · Kiemelt fontosságú a Homokhátság belvíz-öblözeteiben a vízvisszatartás és tározás lehetőségének bővítése, az üzemi létesítmények

tulajdonosi-kezelői viszonyainak rendezése és a belterületi vízrendezés hiányosságainak kiküszöbölése. · Hosszú távon a Kútvölgy-kakasszéki-főcsatorna rekonstrukciója és a közbenső szivattyútelep teljesítőképességének megduplázása, több belvízcsatorna átalakítása kettőshasznosításúvá, és a meliorációs beavatkozások (talajjavítás, drénezés, stb.) kiteljesítése szükséges. · A lakossági vízellátás terén - beleértve a tanyás térségek ellátását is - a jobb minőségű víz szolgáltatására kell törekedni, különös tekintettel az Európai Unió szigorúbb vízminőségi normáira. Az elöregedett holtágakat - az ökológiai értékek és a hasznosítási igények szem előtt tartásával - rehabilitálni kell. A megye homokhátsági területére - az itteni intenzív mezőgazdasági termelés és öntözéses gazdálkodás megalapozását elősegítendő - felszíni vizet kell juttatni, egyidejűleg gondoskodni kell a

helyi vizek (belvizek, csurgalék vizek) lehetőség szerinti visszatartásáról, tározásáról. A rétegenergia megőrzése és a környezet kímélése érdekében a használt hévizeket (a fürdővizek kivételével) a felszín alatti hévízrétegekbe kell visszasajtolni. A homokhátsági vízpótlást első ütemben a Tisza vízkészletére lehet alapozni, nagyobb távlatban azonban szükség lehet a dunai vízátvezetésre is, amit elősegíthet a Duna-Tisza hajózó csatorna megépítése. 5.2 Program: Az EU-ajánlásokat figyelembe vevő területhasználat és talajvédelem · A termőföldnek - mint a megye legfontosabb természeti potenciáljának - ésszerű használata, megóvása a csongrádi gazdaság, ezen belül az élelmiszergazdaság elsődleges követelménye. A térség széles körű és sok, a termelést és a környezetgazdálkodást befolyásoló, a korábbiakat meghaladó további meliorációs beavatkozásra szorul már rövid távon is. A szikjavítás

gyakorlatilag a megye minden kistérségben szükséges. A homokjavítás szükségessége a homokháti területeket érinti (Szeged-, Kistelek-, Mórahalom- és részben Csongrád-Szentes térsége). A savanyú talajok javítását a Tisza-árterén (Csongrád, Szentes, Szeged térségének egyes részei) kell előtérbe állítani. A tanyás térségek rendezése, a tanyák körüli területhasználat szabályozása, ésszerűsítése rövid távon megvalósítandó, amihez földügyi és építési jogszabályok törvényi kiigazítása szükséges. El kellene érni, hogy elsősorban az érintett területek képviselőinek véleménye tükröződjék a megváltozó jogszabályokban. A program alapvetően a homokháti területeket érinti (Szeged, Kistelek, Mórahalom, részben Csongrád és Szentes térsége), de szükségesnek látszik a vásárhelyi tanyavilág bizonyos szintű rehabilitálása is. A településperemi zónák tulajdoni/környezeti konfliktusait rövid távon

fel kell oldani. Mind a megyei, mind pedig a települési rendezési terveknek külön figyelmet kell e komplex probléma megoldására fordítaniuk. Mindez Csongrádban elsősorban Szeged peremterületeire vonatkozik, de a többi nagyobb település is rendelkezik "gyógyítandó peremi sebekkel". · A megye környezeti állapotának általános javítása, a rendelkezésre álló földalap ésszerű hasznosítása érdekében rövid távon indítandó program - összhangban az övezeteknek vélhetően hamarosan kidolgozásra kerülő elveivel, a megyei rendezési terv egyeztetése során kialakuló konszenzussal - az erdők, az erdősávok, fasorok jelentős kiterjesztése. Az erdőtelepítéseket (a megye csaknem egész területén, de különösen a homoki térségekben, valamint a védett területek puffer-zónáiban), a mezővédő erdősávok - értékes termőtalaj szélerózióját meggátoló - létesítését (mind a homokvidékeken, mind a nagytáblás löszös

területeken) szorgalmazni kell. A területfejlesztés eszközrendszerének és döntéshozatalának további decentralizációjához olyan területhasználati szabályozási gyakorlatot kell megvalósítani, amely összhangban van az érvényes megyei területrendezési tervvel, és hathatós pénzalapokkal ösztönzi az abban lehatárolt területhasználati zónák kialakítását (erdősítés, erdősávrendszer-létesítés, dűlőútfásítás, tájspecifikus termékek termőterületeinek kiterjesztése stb.) Ezt segítheti a tudományos alapokon nyugvó, a felvilágosítást szolgáló tanácsadó rendszer kiépítése és működtetése. Különös figyelmet kell fordítani a településeket elkerülő közutak nyomvonalának meghatározására, a részükre kijelölt területek kisajátítására, ezzel összefüggésben az építési engedélyek kiadására, elkerülendő, hogy az útszakaszok hamarosan a belterület részeivé váljanak. Rendkívül indokolt a megye

tengelyében futó közlekedési folyosó (M5, 5-ös főút, 140-es vasúti fővonal) környezeti, ökológiai konfliktusainak feltárása, kezelése. 5.3 Program: Az ökológiai hálózat fejlesztése és a természeti értékek védelme A Csongrád Megyei Területrendezési Tervnek megfelelően a Tisza-Maros és a hozzákapcsolódó homokháti, a tervezett Nagymágocs-Hódmezővásárhely-Maroslelei, valamint a Pitvarosi puszták-Maros-ártéri ökológiai folyosók fejlesztésének legfontosabb irányai: · A Tisza menti regionális ökológiai folyosó fenntartása érdekében javasolt a hullámtér nemesnyár ültetvényeinek természetes erdőkké való fokozatos átalakítása és őshonos fajokkal új erdők telepítése; · A terresztrikus ökológiai folyosó folyamatosságának megtartása érdekében a védett gyepek erdősítésének és fásításának teljes megtiltása szükséges. A gyepes pusztákat körülvevő területeken ösztönözni szükséges a fokozottabb

erdősítést és fásítást, kompenzálandó a nagy füves területek környezeti hatását. E javasolt védőzónában fokozottan indokolt az őshonos fafajok alkalmazása. · Javasolt a füves élőhelyek még megtalálható természetes erdőmaradványainak kiemelt védelem alá való helyezése, valamint az élővízpartok természetes, féltermészetes és beépítetlen állapotának a területrendezés eszközeivel való fenntartása. · Mindezeket a beavatkozásokat rövid távon tanácsos elkezdeni annak érdekében, hogy hatásuk hosszú távon megvalósulhasson. A védett területeken kívül élő védett és fokozottan védett növény- és állatfajok, madarak miatt indokolt a meglévő természeti területek kiemelt védelme vagy természetkímélő gazdálkodás folytatása. Egyes madárfajok esetében állománynövelő programok indítása lenne célszerű Javasolt továbbá a hagyományos gazdálkodási módok (külterjes legeltetés, szántó- és

gyepgazdálkodás) visszaállítása ott, ahol ez természeti értékek megóvása szempontjából indokolt (Csanádi puszták). A természeti értékek megóvása érdekében vizes élőhelyek rekonstrukciója (Cserebökényi puszták) és lápok, mocsarak (Liliomos pusztai mocsár) vízháztartásának helyreállítása is javasolt. Állandó folyamatként kell működnie a még fellelhető természetközeli területek számbavételének, valamint megőrzési feltételeik megteremtésének úgy, hogy lehetővé váljon konfliktusmentes öko-turisztikai hasznosításuk, értékesítésük. Országos védettségre javasolt hosszú távon a Deszki-puszta ősgyep és a Köröséri Tájvédelmi Körzet. Valamennyi bel- és külterületen elkerülhetetlen a közhasználati zöldterületek és az utcafásítás továbbfejlesztése, valamint az összefüggő, biológiailag aktív rendszerek fejlesztése, tekintettel azok település-ökológiai (környezetvédelmi, környezet-egészségügyi

és bio-diverzitást fenntartó) funkcióira. 5.4 Program: Integrált környezetkímélő infrastruktúrák fejlesztése A megyében levő települések teljes körű vezetékesgáz- illetve, PB-gáz-ellátásának rövid távon való megteremtése érdekében további vizsgálatokat kell végezni gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével különösen a kisteleki és a mórahalmi kistérségben. A geotermikus energia üzemszerű komplex hasznosításának középtávon való kifejlesztése, valamint környezetkímélő elhelyezésének biztosítása lenne indokolt. A megye éghajlati adottságaira való tekintettel a napenergia hasznosítását (energiatakarékos és környezetkímélő jellege miatt), műszaki kereteinek fejlesztését hosszú távon lenne tanácsos támogatni megyei szinten, hiszen az energiahordozó-árrendszer fokozatos átalakulásával ez a hasznosítási mód várhatóan fel fog értékelődni (faluhelyen gabonaszárítás,

előmelegítés). · A kommunális szilárd hulladék gyűjtéséhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése a szervezett hulladékgyűjtésen (szelektív gyűjtés rövid távú megvalósítása), a technológiailag környezetkímélő újrahasznosításon (feldolgozó háttéripar kifejlesztése hosszú távon) és végső soron a kis területen történő, technológiailag optimális lerakáson alapszik, melynek megvalósítása regionális összefogással kell, hogy történjen. Az önkormányzatok együttműködési elgondolásai, tervei az alábbi térségi hulladéklerakókra összpontosítanak: Ambrózfalva-Csanádalberti, Sándorfalvi Régió Önkormányzati Környezetvédelmi Társulás, Magyarcsanád-Apátfalva, Ruzsa-Puszamérges-Öttömös-Üllés-Zákányszék, mórahalmi kistérség. Célszerű lenne, hogy ezen elképzelések a Csongrád megyei hulladékgazdálkodási koncepcióval (1994) összhangban kerüljenek megvalósításra: ez a Hódmezővásárhely, Makó és

Szeged vonzáskörzete hulladékgazdálkodási régióinak kialakítását, valamint a Csongrád, Kistelek, Kiskunmajsa, Kiskunfélegyháza társulásával megvalósuló térségi hulladéklerakó létesítését javasolja. Támogathatók az olyan "regionális léptékű" (több megyét érintő) kezdeményezések is, mint a "Homokhátsági Regionális Önkormányzati Társulás Szilárdhulladék-lerakó és -hasznosító létesítésére", amelyek megvalósítását alapos érdekegyeztetésnek és hatástanulmány elkészítésének kell megelőznie. · A regionális szintű hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása érdekében dél-alföldi regionális hulladékhasznosítási társaság létrehozása szükséges, amely a megyei szelektív hulladékgyűjtési rendszer alapelveit és feltételeit dolgozná ki, valamint középtávon szorgalmazná a megyei szelektív hulladékgyűjtés megvalósítását, együttműködve az alapszolgáltatást nyújtó

szolgáltatókkal és az érintett önkormányzatokkal. A veszélyes hulladékok problematikája kapcsán törekedni kell azok pontos feltárására, hasznosítására vagy a telephelyről való elszállítására, de ugyanilyen fontos lenne lehetőséget teremteni a kommunális hulladékok veszélyes komponenseinek kiszűrésére is. A szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztését az Európai Unió Vízgazdálkodási Keret Irányelvének előírásai alapján a 2000 lakos-egyenértéknél több szennyvizet produkáló települések mindegyikénél meg kell oldani. Kiemelkedően fontos Mindszent, Kiszombor, Székkutas, Ópusztaszer, Apátfalva és Csanádpalota és a Sándorfalvi Régió Önkormányzati Környezetvédelmi Társulás csatornázása és Algyőn a csatornázás befejezése. A kisebb településeken korszerű, egyedi kis tisztítótelepek kialakítása is célszerű lehet, de felül kell vizsgálni a térségi (regionális) szennyvíztisztítás lehetőségeit is: -

Mindszentnek a hódmezővásárhelyi; - Szegvárnak és Nagytőkének a szentesi, - Tiszaszigetnek, Újszentivánnak és Deszknek pedig a szegedi csatornahálózatra kellene csatlakoznia, ha ezt a vizsgálatok alátámasztják · A szegedi szennyvíztisztító-telep megkezdett építésének befejezésén kívül a makói, a csongrádi és más, hosszú távon létesítendő szennyvíztisztító-telepek biológiai fokozatú tisztításának megvalósítása kiemelt fontosságú. A Csongrád megyei szennyvíztisztítási koncepció szerint a szennyvíztisztító telepek mértékadó kapacitását több mint háromszorosára kell növelni 2010-re, míg a közcsatornahálózatba bekötött lakások arányának a jelenlegi 36 %-ról 74 %-ra kell emelkednie. A vízhiányos régiókban (Homokhátság) törekedni kell a tisztított szennyvizek mező- és erdőgazdasági hasznosítására. Mindezek az eljárások szolgálják a sérülékeny vízbázisok védelmét. A települések

szennyezettségét és zajterhelését alapvetően a közlekedéstechnológia fejlesztésével, valamint humán-ökológiailag megalapozott városépítéssel lehet mérsékelni. · Már rövid távon szükséges egy korszerű környezeti monitoring rendszer kifejlesztése és működtetése egy EU-konform adatbázis (statisztika) megteremtése érdekében, amely magába foglalná a levegő- (település-, és háttérszennyezettség), zaj-, víz- és talajminőségi mutatók, vízhozam- és vízszint-monitoring adatbázisait a települések környezeti állapotának kísérésére (megyei/regionális szint), valamint a föltételezett globális klímaváltozások nyomon követésére a Tisza-vízgyűjtő egész területén. 5.5 Program: Az épített környezet fejlesztése és védelme A társadalmi-politikai feszültségek elkerülése érdekében is elengedhetetlen a lakótelepek és környékük rehabilitációja, a hagyományos alföldi városképhez történő illesztése

(Szeged, Makó, Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely). · A helyi rendezési tervekben törekedni kell arra, hogy az elmúlt fél évszázad során alakult tanyaközségek (és más települések) központjai is hagyományőrző egyedi faluközpontokká és egyben vonzó idegenforgalmi hellyé váljanak. A tanyák, illetve a falusi és a kisvárosi házak építésekor vagy renoválásakor szorgalmazni kell a térségre, a tájra jellemző építészeti hagyományok felújítását, ami hozzájárulhatna a térségi identitás erősödéséhez és a falusi turizmus feltételeinek javulásához. A műemlékek megóvása és felújítása során a néhány országos jelentőségű épület mellett a kevésbé ismert, helyi szempontból azonban figyelemreméltó építményekre, épületegyüttesekre (templom, lakóház, középület) a korábbiaknál is nagyobb gondot kell fordítani. A legfontosabb feladat, hogy a már elkezdődött felújításoknál, illetve a most készülő

felújítási tervekben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal útmutatásait az eddiginél is jobban vegyék figyelembe. A felújítások sorrendjét, ütemezését az önkormányzatok, az államigazgatási és civilszervezetek együttesen határozzák meg. EREDMÉNYMUTATÓK · A közműolló nyitottsága; · A gáz- és távfűtésre kapcsolt lakások aránya; · A művelési ágak és a területhasznosítás szerkezetének változása; · A termőtalaj-szennyezettség mutatói (nitrit, nitrát, nehézfémek); · Az erdőterületek aránya; · A mezővédő erdősávok (szerkezete, fajtaösszetétele; az erdősávrendszer teljessége, megfelelő mozaikossága; sűrűsége: 100km/ha); · A dűlőúthálózat mennyiségi (100km/ha) és minőségi mutatói (víztelenítettség, karbantartottság); · A településperemi zónák környezeti mutatói (használaton kívüli, gondozatlan területek aránya, felszíni "tájsebek " területének aránya; illegális és legális

szemétlerakók száma, területe); ÉRDEKELT SZEREPLŐK (KOORDINÁTOROK) · Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács · Csongrád Megye Önkormányzata · Alsó Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság; · Alsó Tisza-Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség; · Körös-Vidéki Vízügyi Igazgatóság · Körös-Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség · Alsó Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság · Alsó Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség · Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Alföldi Iroda · Kiskunsági Nemzet Park Igazgatóság; · Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság; · Országos Műemlékvédelmi Hivatal; · Megyei és körzeti földhivatalok; · Megyei FVM-hivatal; · Megyei agrárkamara; · Újonnan megalakítandó társulatok (hulladékgyűjtők és szennyvíztisztítók létesítésére, dűlőutak, erdősávok karbantartására stb.); · Magyar Építészek Szövetsége · Csongrád Megyei Építész Kamara · Önkormányzatok; · Önkormányzati

társulások PÉNZÜGYI FORRÁSOK · PHARE · ISPA · FVM alapok · Miniszterelnöki Hivatal alapjai A FEJLESZTÉSI PROGRAMOK KISTÉRSÉGI KAPCSOLÓDÁSAI AZ ORSZÁG DÉLKELETI KAPUJA: A SZEGEDI URBANIZÁLÓDÓ TÉRSÉG · A térség összetett, diverzifikált gazdasági struktúrával rendelkezik. Ugyanakkor adottak a megújulás feltételei is az itt koncentrálódó szellemi tőkének, a felsőoktatás és a kutatásfejlesztés intézményeinek, a sokoldalú szolgáltató szektornak és a térség nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően. Mindez lehetőséget teremt a hagyományos ágazatok helyzetének stabilizálására (beszállítói, alvállalkozói tevékenységek), illetve megújítására (új, önálló fejlesztésű termékek, új technológiák alkalmazása, részben zöldmezős beruházások révén), továbbá innovációra építő vállalkozások fejlődésére (orvosi műszeripar, szoftverfejlesztés, biotechnológiai, környezetvédelmi és finomvegyészeti

ipar). Az agrárszektor megújulási lehetőségeit a külső körülmények, illetve nagyvárosi fogyasztópiac mellett az élelmiszer-feldolgozó kapacitások, továbbá a kutató-fejlesztő háttér és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások elérhetősége határozzák meg. A gazdasági bázis mindhárom elemének fejlődése kiegyensúlyozott, stabil gazdasági növekedési pályát jelent nem csupán Szeged, de a térség községei számára is a feldolgozóipari beszállítói kapcsolataik bővülése, agrárszektoruk növekedése, illetve telephely-kínálatuk (ipari szuburbanizáció) révén. A szegedi kistérség a hazai és nemzetközi áramlási rendszerek csomópontja. Ez a szerepkör tovább erősödhet a jövőben a törzshálózati fejlesztések (M5, M43, budapesti vasútvonal, Tisza-hidak) és a tranzitforgalom növekedése (helsinki folyosók) eredményeként. Az ebből eredő előnyök kiaknázása a határátkelő-kapacitások bővítése, az energia-ellátó

rendszerek és az információ-áramlás feltételeinek fejlesztése, továbbá Szeged regionális (nemzetközi) szerepköreinek gyarapítása (nemzetközi üzleti szolgáltató és vásárcentrum, illetve innovációs központ) révén lehetséges. A regionális logisztikai szerepkör kialakítása erősítheti a térség csomóponti szerepét, optimális esetben nemzetközi gazdasági erőtér létrejöttéhez is hozzájárulhat. A személyek, áruk, szolgáltatások és információk áramlásában betöltött helye kedvező alapot teremthet az idegenforgalom fejlesztése számára, amelynek feltételei adottak, elsősorban a rekreációs, hobbi, bevásárló és gyógyturizmus, illetve az üzleti és kongresszusi turizmus területén. A növekvő forgalom környezeti hatásai átfogó szabályozást igényelnek. A rugalmas és környezetbarát közlekedési rendszerek kialakítása s azok egyre nagyobb igényeket követő fejlesztése különösen fontos. Ugyanakkor európai

normatíváknak megfelelő kezelést, illetve megoldást kíván a hulladékgazdálkodás (szelektív hulladékgyűjtés, hulladékfeldolgozó háttéripar), továbbá a szennyvízkezelés. A Szeged területét és a környező településeket érintő agglomerálódási folyamat csak a környezet biodiverzitásának fenntartásával, a városi zöldterületek fejlesztésével, illetve azoknak a Tisza menti ökofolyosóba történő integrálásával képzelhető el. Az egész kistérség harmonikus fejlődésében igen fontos, hogy Szeged az eddiginél sokkal intenzívebb, kölcsönös érdekeken alapuló koordinált fejlesztést valósítson meg mind az agglomerációs övezet településeivel, mind a térségfejlesztési társulás önkormányzataival. Így Szeged európai középvárossá válása tágabb környezetében is fejlődést indukálna. SAJÁTOS FEJLŐDÉSI PÁLYÁK SZEGED ERŐTERÉBEN: A HOMOKHÁTSÁG KISTÉRSÉGEI · A kisteleki és mórahalmi kistérséget

magában foglaló homokhátsági terület települései rendelkeznek közös jegyekkel, problémákkal, amelyek kezelése közös erőfeszítést, összehangolt fejlesztést kíván. Mindkét térség erősen kötődik Szegedhez, a közlekedési kapcsolataik ilyen irányú, tervezett fejlesztése (autópálya-építés, az 55-ös út rehabilitációja, a 140-es vasútvonal fejlesztése, az M9-es út kiépítése) kulcsfontosságú. Sajátos, tanyás településszerkezetük miatt fontos feladat az alapfokú oktatási, egészségügyi és szociális ellátások, a külterületi úthálózat, továbbá az informatikai és energiarendszerek fejlesztése a belső kohézió erősítése és a települések népességmegtartó képességének megőrzése érdekében, amelyet tovább javíthatnak a térségben tervezett teleház- és térségi információsrendszer-programok. A gyenge talajadottságokat sokoldalú, intenzív gazdálkodással hasznosító mezőgazdaság, a termelési

tapasztalatok, továbbá a speciális környezeti problémák (talajvédelem és -javítás) is a megye sajátos térségévé teszik a Homokhátságot. MÓRAHALMI KISTÉRSÉG · A mórahalmi kistérség gazdaságának meghatározó elemét jelentik az agrárszektorban megvalósuló innovációk. Az ország első agrár-ipari parkja további innovációs folyamatok kiindulópontja lehet, s egyben minta is a Homokhátság más térségei számára. A szegedi kutató-fejlesztői bázis hosszú távon segítheti az agrárszféra megújulását, amelynek információs hátterét meg kell teremteni. A térség élelmiszer-feldolgozó kapacitásainak bővítése és (kis- és középüzemi keretek között) a meglevő kapacitások felmérése, s az ezzel kapcsolatos tájékoztatás is a gazdasági növekedés feltétele. Mindehhez a szükséges szolgáltató hátteret (üzleti, jogi, adózási, piaci információk, szakképzés, szakmai tanácsadás, fejlesztési eredmények stb.) a

kistérségi centrumban biztosítani kell A térség gazdaságának egyoldalúságát oldja az ingázási kapcsolatok fenntartása Szegeddel, hosszú távon pedig távmunka-végzési mintaprogram beindítása, ami viszont nem teszi szükségtelenné a térség sokrétű gazdasági szerkezetének kialakítását. · A kistérség határmenti fekvése ellenére viszonylag zárt, vasút nem vezet át rajta, a közúthálózat Szeged központú. Hálózati összeköttetéseit javíthatja az ásotthalmi határátkelő megnyitása, az 55-ös út rehabilitációja, az M9-es út esetleges kiépítése, továbbá az aktív térségi marketing, a falusi vendéglátás feltételeinek javítása, illetve a hobbiturizmus lehetőségeinek bővítése. Mindezeket a fejlődési irányokat célszerű dél-alföldi és eurorégiós összefogásban megvalósítani. A Ruzsa-Ásotthalom összeköttetés kiépítésével a homokhátsági települések felé irányuló kapcsolatok erősíthetők, a szegedi

függőség viszont néhány település számára Mórahalom és a régióközpont komplementer fejlesztésével (szegedi intézmények kirendeltségének kiépítésével) érhető el. · A térség fejlődése szempontjából fontos feladat a környezet minőségének megóvása Köröséri Tájvédelmi Körzet), illetve javítása. Az agrárszféra számára a homoki talajok javítása kulcskérdés. Ugyanakkor az itt élő népesség életminőségében - és a gazdálkodás feltételeiben - jelentős javulást jelenthet a gázprogram befejezése, az ésszerű hulladékgazdálkodás kereteinek kialakítása, a szennyvíz-elvezetés megoldása, továbbá a járóbeteg-ellátás fejlesztése. A HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁBAN MEGFOGALMAZOTT FEJLESZTÉSI CÉLOK: · Rugalmas gazdasági szerkezet és magas színvonalú humán erőforrás · A mezőgazdaság versenyképességének erősítése · Rugalmas és sokrétű gazdasági szerkezet kialakítása

· Humán infrastruktúra fejlesztése, szellemi potenciál erősítése · Infrastrukturális háttér és fenntartható, kiegyensúlyozott környezeti gazdálkodás · Közlekedési és kommunális infrastruktúra fejlesztése · Természeti erőforrások kiegyenlített használata, környezetminőség javítása · Térségi identitás és kapcsolatrendszer · Helyi adottságok erősítése, térségmarketing · Térségi kapcsolatok erősítése KISTELEKI KISTÉRSÉG Az agrártermelés sokoldalúsága, a Kisteleken koncentrálódó élelmiszer- és fémfeldolgozó ipar, továbbá a terület előnyös földrajzi fekvése (a Szeged-Budapest főútvonal mellett) jelentik a több lábon álló gazdasági fejlődés alapjait hosszú távon. Az agrárszférában a termelői és felvásárlási szerveződésekre, az élelmiszer-feldolgozásra specializálódó kisvállalkozások támogatására, továbbá az azokat segítő szolgáltatások fejlesztésére (üzleti, szakmai, jogi

tanácsadó centrum létrehozásával) van szükség. Az ipari növekedés az M5-ös út dinamizáló hatásának (külföldi zöldmezős beruházások) köszönhetően tovább folytatódik a térségben. Ehhez szükséges a térség iparfejlesztési prioritásainak megfogalmazása, tekintettel a helyi kis- és középvállalkozások lehetséges beszállítói kapcsolataira. A térségben a Szeged-Kecskemét-Budapest közlekedési tengely menti fekvés, illetve Szeged közelsége jelenleg is érezteti pozitív hatásait (diverzifikált gazdasági bázis). A tervezett törzshálózati korszerűsítések várhatóan felértékelik az itt található telephelyeket, de a térség belső kohéziójának erősítéséhez szükséges a peremhelyzetű települések (Csengele, Pusztaszer) közúti összeköttetéseinek megteremtése, illetve a Bács-Kiskun megyei települések felé irányuló közlekedési kapcsolatok erősítése. Fokozott figyelmet kell fordítani az autópálya-építés

által érintett településeken a zajvédelemre. A közútfejlesztés segítheti a bővülő turisztikai kínálat (falusi vendéglátás, ópusztaszeri nevezetességeket kiegészítő rendezvények) hasznosítását is. A térség idegenforgalmi vonzerejének megóvását segíti a természeti értékek fokozott védelme (Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet ökoturisztikai mobilizálása), s a megközelítésükhöz szükséges kerékpárút-hálózat fejlesztése. A tervezett programok nagyobb hatékonyságának érdekében szükség lenne a térség településeinek részvételével létrehozott számos - egy-egy részfeladat megoldására életre hívott önkormányzati társulás fejlesztési elképzeléseinek megfelelő szintű összehangolására. A KISTELEK ÉS TÉRSÉGE KÖZÉPTÁVÚ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM FEJLESZTÉSI CÉLJAI · A gazdaságfejlesztés feltételeinek javítása · Az agrárgazdaság fejlesztése · A kistérségi turizmus fejlesztése · A humán

erőforrás tudás- és készségszintjének emelése · A gazdaságfejlesztés és az életminőség fizikai feltételrendszerének javítása · Az üzleti szektor fejlesztése, térségmarketing · Monitoring; a program megvalósításának szervezése ÉSZAK- ÉS DÉL-ALFÖLD ÉRINTKEZÉSI ZÓNÁJA: A MEGYE ÉSZAKI HARMADA · A csongrádi és szentesi kistérség településeit magában foglaló terület sajátossága, hogy viszonylag távol esik a megyeszékhelytől, ezért Szeged szolgáltató-ellátó funkcióinak egy részét az itt élő lakosság már nem veheti igénybe. E szerepkörök (oktatás, egészségügyi ellátás, kereskedelem) jelentős részét a két tradicionális város vette át. A térség fekvése miatt erősek a külső kapcsolatok Bács-Kiskun (Kiskunfélegyháza térsége), Békés (Szarvas és Orosháza térsége) és Jász-Nagykun-Szolnok (Tiszazug) településeivel is. Ez a sajátos, köztes helyzet erősíti a két városi centrum egymásra

utaltságát, s felveti egy integrált városegyüttes kialakításának, szükségességét, melynek megvalósulása esetén nagy távon a várospár regionális alközponti szerepet tölthet be. Ehhez elengedhetetlen egy közös jövőkép megfogalmazása a két kistérségre vonatkozóan. SZENTESI KISTÉRSÉG · A térség sokoldalú gazdasági szerkezettel rendelkezik. Az agrárszférában a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés mellett az intenzív és félintenzív primőrtermesztés és az élelmiszer-feldolgozás is jelen van. Az intenzív gazdálkodás súlyának növelése, új felvásárlási rendszer kialakítása, továbbá a feldolgozó-kapacitások új elemekkel történő bővítése (hűtőház, szárítóüzem) révén azonban tovább javítható a szektor jövedelmezősége, figyelembe véve azonban a hévízhasználattal kapcsolatos környezeti problémákat (visszasajtolás) is. A kistérség központja ugyanakkor jelentős ipari

kapacitással is rendelkezik, amely tovább bővíthető és diverzifikálható a befektetések ösztönzésével, a kedvező közlekedési helyzet kihasználásával (M5-ös út közelsége), az ipari park üzleti, logisztikai, szállítási szolgáltatásaira, illetve a térség vállalkozásai által létrehozandó horizontális szerveződésekre támaszkodva. · A gazdasági szerkezet megújításához hozzájárulhatnak az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások is: a térség jelentős potenciállal rendelkezik a rekreációs, gyógy-, vízi és hobbiturizmus területén is. Ennek kiaknázása azonban csak átgondolt környezetgazdálkodással lehetséges, amelynek fontos elemei a vízközművek folyamatban levő munkálatainak befejezése (Kurca-meder, szennyvíztisztítás), a zöldfelületi rendszerek fejlesztése, továbbá a hulladékgazdálkodás kérdésének megoldása. A térség településeinek megyehatárokat átívelő kapcsolatrendszere, kötődése a

Körös-völgyi összefogáshoz a gazdasági-társadalmi fejlődés szolgálatába állítható. Ehhez azonban a térség periférikus közlekedési helyzetének oldása (a Makó-Szentes-Szolnok és Orosháza-SzentesKiskunfélegyháza közúti tengelyek fejlesztése), továbbá a térségen belüli kapcsolatok (Szentes elérhetőségének) javítása szükséges. CSONGRÁDI KISTÉRSÉG A térség kedvező természeti adottságokkal, sokoldalú agrárszektorral és jelentős ipari termelési kultúrával rendelkezik. Hosszú távú kiegyensúlyozott fejlődésének az agrárszféra relatív súlyának csökkentése, a szervezeti keretek átalakítása (szövetkezések) és a gazdasági bázis egészének diverzifikálása a feltétele. Ebben fontos szerepet játszik Csongrád városa mint ipari és szolgáltató centrum. A város területén kialakítandó ipari park fejlesztése során célszerű szem előtt tartani egyrészt a helyi/térségi beszállítói kör kialakításának

lehetőségeit, másrészt a létesítmény szolgáltatásaiban rejlő agglomerációs előnyöket (logisztikai alközpont és a vízi szállítás lehetősége, továbbá az ahhoz kapcsolódó élelmiszer-raktározási és feldolgozó kapacitások, üzleti szolgáltatások). A térség gazdaságának növekedését serkentheti az M5-ös autópálya már elkészült szakasza, illetve Csongrád jó közlekedési kapcsolata Kiskunfélegyháza felé (451-es út). A növekvő forgalom miatt várhatóan szükség lesz a várost elkerülő szakasz megépítésére. Csongrád és a községek fizikai kapcsolatainak javítása lehetővé teszi utóbbiak gazdaságának stabilizálását az ingavándor-forgalom és a termelési kapcsolatok révén. Ehhez azonban az összekötő útszakaszok kiépítése (Tömörkény, Felgyő feltárása), illetve az észak-déli irányú közúti kapcsolatok fejlesztése (a szegedi út rehabilitációja, a csongrádi pontonhíd kiváltása) szükséges. ·

A kistérség környezeti adottságai megfelelő alapot jelentenek az ökoturizmus fejlesztéséhez (Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet), illetve a környezetvédelmi ipar alapjai megteremtéséhez. Ezek fontos feltétele a környezeti értékek védelme (hulladékgazdálkodás, Csongrád belvárosának védetté nyilvánítása), illetve környezetkímélő és -védő infrastruktúrafejlesztések megvalósítása (kerékpárút- és árvízvédelmipartfal-építés). Mind a környezeti, mind a turisztikai fejlesztések megvalósítása más térségekkel, településekkel együttműködve (a Tisza-völgy és a Körös-völgy települései, kisteleki és szentesi kistérség) lehetséges. A MEGÚJÍTÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS MODELLTERÜLETE: A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG · Hódmezővásárhely Csongrád megye dinamikusan fejlődő ipari centruma, amelynek hagyományos ágazataiban (textil- és gépipar, kerámiagyártás, élelmiszer-feldolgozás) működő kis- és

középvállalkozások számottevő innovációs készséggel rendelkeznek. Az ipar megújulása további külfölditőke-bevonással, a kis- és középvállalkozások minőségbiztosítási rendszerbe és beszállítói hálózatokba való belépésének, illetve új termékek, eljárások bevezetésének ösztönzésével lehetséges, amiben kulcsszerephez juthat a vásárhelyi ipari park. Mindez a térség többi településén élők számára is kedvező az ingázás és a termelési kapcsolatok bővítési lehetőségeinek köszönhetően. Hódmezővásárhely ugyanakkor a megye második legnagyobb lakossági és üzleti szolgáltatásokat nyújtó, jelentős térségi szereppel is bíró centruma. A térség gazdaságának harmadik pillére az agrárszektor, melynek megújítása a minőségi állattenyésztés, illetve az ipari növények termesztésének bővítésével, továbbá a helyi és szegedi kutatói kapacitások kihasználásával, és a termelők

együttműködésével (szövetkezések, szakmai szervezetek) lehetséges. A térség közlekedési viszonyainak javítása érdekében már rövid távon szükséges a Hódmezővásárhely és Szeged közötti négy nyomsávos összeköttetés megteremtése és a Vásárhelyt elkerülő út megépítése. Hosszabb távon a kissé elzárt Tisza-menti Mártély és Mindszent helyzeti energiáit a Déli Autópálya, illetve a hozzá kapcsolódó Tisza-híd növelhetné, míg Székkutas és Hódmezővásárhely az M47-es, illetve a Szeged-BékéscsabaSzabadka vasútvonal mentén kialakuló forgalmi tengely része lehet. A térség külső kapcsolatainak gyarapodását, a gazdasági bázis dinamizálását, továbbá a települések népességmegtartó-képességét a nagyszabású, Európában egyedülálló hódmezővásárhelyi intelligensváros-program megvalósulása, illetve a falvakban teleházak kialakítása is segítheti. Fontos feladat térségi marketing-koncepció kidolgozása

is, amelynek magában kell foglalnia a terület idegenforgalmi potenciáljának (Tisza-völgy, falusi vendéglátás, konferencia-turizmus) hasznosítására vonatkozó terveket is. · A természeti környezet védelme (Mártélyi Tájvédelmi Körzet) és az infrastruktúra hiányosságainak kiküszöbölése érdekében átfogó programok kidolgozására van szükség a vízgazdálkodás (Kútvölgy-Kakasszéki, Mindszent-Székkutasi-csatorna rekonstrukciója, a töltések erősítése Mindszent térségében), a hulladékgazdálkodás és a szennyvízkezelés (közcsatornahálózat) területén, s meg kell oldani a külterületi úthálózat problémáit is. · Hódmezővásárhely Szegeddel és Makóval való tervezett, összehangolt fejlesztése, vonzáskörzete települései iránti nagyobb nyitottsága, a kistérségi társulás aktivizálása valamennyi érintett fél számára előnyöket jelentene. A MAGYAR-ROMÁN HATÁRRÉGIÓ HÍDFŐÁLLÁSA: A MAKÓI KISTÉRSÉG A

térség népességmegtartó képességének meghatározó elemei a lakosság életkörülményeinek alakulása és a gazdasági bázis megújulóképessége. Az előbbi az egészségügyi, oktatási és szociális alapellátások kiépítésével, az ivóvíz minőségének javításával, és a vízgazdálkodás fejlesztésével (víziközmű-építés, szennyvízkezelés és hálózatépítés) lehetséges, amihez hozzájárulhat Makó szolgáltatócentrum-szerepének erősítése (középfokú oktatás, egészségügy, bevásárló központ) is. A gazdaság megújulásának egyik kulcseleme a romániai hídfő-szerepből adódó lehetőségek kihasználása. Ennek műszaki feltételeit a javasolt közlekedési fejlesztések (M43 autópálya, annak településeket elkerülő szakaszai, kiszombori, kübekházi határátkelők; romániai vasúti kapcsolat, Makó-Hódmezővásárhely főút) teremthetik meg. A térség gazdaságában fontos szerepet játszó agrárszféra az

állattenyésztés fejlesztésével és a speciális tájjellegű, munkaigényes termékek (pl. hagyma) termelésével-feldolgozásával járulhat hozzá a fejlődéshez. A hungaricumok védelme, piaci pozíciójának javítása szükségessé teszi erre vonatkozó marketing-koncepció kidolgozását (védjegyek, csomagolás, piackutatás stb.) Az agrárszféra és az ipari bázis fejlődését, diverzifikációját segítheti a vállalkozói övezet működtetése, benne ipari park kialakítása, s az ehhez szükséges szakmai tanácsadási, üzleti szolgáltató háttér kiépítése (ideértve a nyelvi, külkereskedelmi, szállítmányozási, vámügyintézési szolgáltatásokat) településközi együttműködéssel Makón. A kistérség gazdaságát sokrétűbbé teheti a vízi a természetközeli (Körös-Maros Nemzeti Park, Csanádi Puszták, Maros ártér) és gyógyturizmus meglevő potenciáljainak kiaknázása. · A térség kifejezetten zárt helyzetű, s Makó ellátó

funkciói nem fedik le teljes egészében: a keleti peremén elhelyezkedő falvak erős Békés megyei kapcsolatokkal rendelkeznek, sorsuk a szomszédos térségek fejlődésének függvénye is. Óföldeák, Földeák, Maroslele közlekedési helyzetének javítása a Makó és Hódmezővásárhely közötti főút, illetve az M43 autópálya megépítésével oldható meg, ugyanakkor fontos, az egész térséget érintő feladat a mellékúthálózat felújítása. Több települést érint az önkormányzati úthálózat fejlesztése is A belső kohézió erősítésében ugyanakkor fontos szerepet kaphat hosszabb távon az informatikai hálózatok fejlesztése is. · MAKÓ ÉS TÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FEJLESZTÉSI CÉLJAI · Határmenti régiófejlődés elősegítése · Humán erőforrások összehangolt fejlesztése · Az agrárgazdaság fejlesztése · Iparfejlesztés · Az idegenforgalom fejlesztése · Vállalkozásfejlesztés ·

Infrastruktúra-fejlesztés · Vízgazdálkodás fejlesztése · Makó városi és térségközponti funkcióinak fejlesztése A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE · A törvényi feltételek és a területfejlesztési dokumentumok egy korszerű, az európai trendekhez igazodó hazai területfejlesztési politika kialakulását vetítik előre. Ennek értelmében a területfejlesztés egy sokszereplős folyamat, mely akkor válhat igazán hatékonnyá, ha jelentős társadalmi támogatottságot élvez, ha a központi kormányzaton és a különböző szintű önkormányzatokon túl aktívan részt vesznek benne a civil szervezetek, a gazdasági szereplők és lehetőleg minél nagyobb számban a helyi lakosok is. A területfejlesztés menedzsmentjének feladata és felelőssége a résztvevők körének bővítése, a kontextuális kapcsolatok kialakítása, valamint a tervezési folyamatok és a monitoring rendszer megszervezése, működtetése. A

TERÜLETI TERVEZÉS FOLYAMATA · A területfejlesztési törvény és a területi tervek elfogadásának rendjéről szóló kormányrendelet (184/1996. (XII 11)) szabályozza a feladat- és hatásköröket, az egyeztetési, véleményezési jogosultságok kérdését, az egyes területi szinteken készülő tervek közötti viszonyt. A területfejlesztési koncepció elkészítéséért felelős megyei területfejlesztési tanácsnak a koncepció elfogadását követően azonnal meg kell kezdenie a területfejlesztési program, vagyis a koncepció alapján kidolgozott cselekvési terv előkészítését. Ennek érdekében javasolható, hogy már a tervező (tervezők) kiválasztása, illetve megbízása előtt alakítson a koncepcióban megfogalmazott fejlesztési prioritásokhoz kapcsolódó munkacsoportokat, amelyekbe az egyes programokban leginkább érdekelt intézmények, gazdasági szervezetek, vállalkozások, civil szervezetek szakembereit vonja be. Ezen túl határozza meg a

területfejlesztés megyei szereplőinek testületeivel, szervezeteivel való egyeztetések rendjét. A létrehozott munkabizottságok így már részt vehetnek az országos beavatkozást igénylő és regionális szinten indítandó programok kiválasztásában, megvalósítási módjuk meghatározásában és a koncepció későbbi, folyamatos korrekciójának elvégzésében. Közreműködői lehetnek továbbá a megyei önkormányzat által elkészített és jelenleg egyeztetés alatt lévő területrendezési terv és a területfejlesztési koncepció összhangja folyamatos biztosításának. "A térségi kapcsolatok erősítéséért" felelős munkacsoportnak fontos szerepet kell vállalnia a Dél-Alföldi Régió területfejlesztési koncepciója, valamint a szomszédos megyékkel, valamint a Jugoszláviával és Romániával közösen indított programok kidolgozásában, a megyei érdekek megjelenítésében. TERÜLETI INFORMÁCIÓS RENDSZER, MONITORING A korszerű

területi tervezés, illetve fejlesztés elengedhetetlen eszköze a területi információs rendszer (TeIR). Ennek kialakítási követelményeit és működési rendjét a 112/1997 (VI 27) Korm. rendelet szabályozza Az abban foglaltakon túl fontos, hogy a megyei területfejlesztési koncepció és program elkészítéséért, valamint a decentralizált fejlesztési források elosztásáért felelős megyei területfejlesztési tanács ne csupán passzív használója legyen a TeIR szolgáltatásainak, a feldolgozott, rendszerezett, értékelt adatoknak, illetve információknak. A területfejlesztési célok megvalósulásának, a programok végrehajtásának ellenőrizhetősége érdekében a koncepcióban felvázolt, megyei sajátosságokat is kifejező eredménymutatók végleges összeállítását a TeIR működtetési feladatait ellátó megyei önkormányzattal (főjegyző), illetve az ebben a munkában közreműködő KSH Csongrád Megyei Igazgatóságával egyeztetve kell

összeállítani, s a későbbiekben a korrigált koncepció változó igényeihez igazítani. Ebben fontos szerepet kaphatnak a már kialakult (vagy kialakítás alatt levő) kistérségi információs rendszerek. A megyei területfejlesztési tanács döntési hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásának nyilvános ellenőrizhetősége érdekében célszerű folyamatosan a TeIR részévé tenni a támogatottak körét és a támogatás mértékét. A TERÜLETFEJLESZTÉS RENDELKEZÉSÉRE ÁLLÓ FORRÁSOK · A megyei területfejlesztési koncepció az egyes fejlesztési prioritásokhoz kötötten tartalmazza az elvileg felhasználható pénzügyi forrásokat. Ezek megszerzése, illetve továbbiak felderítése érdekében rendkívül fontos, hogy a területfejlesztés megyei szereplői ne egymásban lássák a versenytársakat. A koncepcióban foglalt fejlesztési javaslatok megvalósulását nagyban segítheti egy megyei érdekérvényesítési stratégia kidolgozása.

Ennek részeként a megye országgyűlési képviselőknek koordinálni kell a megye erejét meghaladó fejlesztési programokhoz szükséges támogatások megszerzéséért folytatott tevékenységüket. · Az elfogadott megyei területfejlesztési koncepcióval összhangban a megyei közgyűlésnek, a megyei jogú városoknak és a települési önkormányzatoknak célszerű újraértékelniük nemzetközi kapcsolatrendszerüket, s a területfejlesztési tanács "térségi kapcsolatok erősítéséért", illetve "gazdasági kapcsolatok élénkítéséért" felelős munkacsoportjával együtt kidolgozniuk egy hatékony megyei marketing- és PR-koncepciót. A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozat rögzíti, hogy a térségi kooperációra, a gazdasági együttműködésre, a gazdasági erőforrások koordinációjára

vállalkozó szereplőket kiemelten kell támogatni. A 208/1996 (XII 23), majd az azt módosító 262/1997 (XII. 21) és 27/1998 (II 18) Korm rendelettel megtörténtek az első lépések a területfejlesztési célt is szolgáló elkülönített állami pénzalapok összehangolt felhasználására. Erre a lépésre megyei szinten is nagy szükség van. A területfejlesztési tanács saját hatáskörében úgy segíthetné ezt a törekvést, ha együttműködési formákat dolgozna ki minden olyan megyei szervezettel, amely közvetve területfejlesztést is szolgáló állami források felett rendelkezik, illetve szerepe van az állami források felhasználásában. · Különösen annak érdekében, hogy - a tervek szerint - a megyei területfejlesztési tanács valóban önálló forrásokat gyűjthessen, de azért is, hogy a kistérségi szerveződések munkáját a pályázatok kidolgozásában hatékonyan segíthesse, s hogy a területfejlesztés szereplői közötti

együttműködést folyamatos információnyújtással támogathassa, célszerű a megyei közgyűlés apparátusának szakértelmére támaszkodó ideiglenes munkaszervezet helyett minél előbb önálló, professzionális munkaszervezetet kialakítania. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSOK ÉS KONFLIKTUSOK A koncepció megvalósulásának legfontosabb hatása az alapcél, illetve a stratégiai célok elérése lehet. A fejlesztési prioritások, programok - egymást kölcsönösen felerősítve - éppen ezeket a célokat szolgálják. Az iskolarendszerű képzés, szakképzés összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel, a munkaerő-piaci át- és továbbképzési rendszer erősítése, a felsőoktatás képzési szerkezetének megújítása, a kutatató és fejlesztő intézmények és a vállalkozói szféra közötti kapcsolatok erősítése például nagyobb esélyt teremt a gazdasági szerkezet modernizálására, új,

versenyképes ipari termelő bázisok létrehozására. Szintén e cél elérését segíti más oldalról a gazdaság feltételeinek javítása, a közlekedési, kommunikációs rendszer fejlesztése, a tőkevonzást is elősegítő marketing-munka és a pénzügyi üzleti szolgáltatások fejlesztése. Új ipari termelő bázisok létrejötte nagyobb esélyt teremt többek között a beszállítói programok révén a kis- és középvállalkozások fejlődésére, mely a gazdasági átalakulás térbeni elterjedésének egyik fontos elemét képezheti. Mindez magasabb jövedelmezőséget, stabilabb munkahelyeket biztosít a megye lakói számára, aminek legfontosabb következménye, hogy többen találják meg számításukat a térségben, és nem kényszerülnek elvándorlásra. Hasonló hatásmechanizmusokat számos összefüggésben feltárnak az egyes fejlesztési prioritások "problémák - szükségletek" című fejezetei. Fontosabb azonban számba venni a

koncepció megvalósítása közben esetleg jelentkező negatív hatásokat, valamint a felmerülő konfliktusokat. Ezek alapvetően a fejlesztési eszközök, továbbá a koncepcióval való azonosulás hiányából eredhetnek: · Épp a realitás talaján maradva a koncepcióban felvállalt területi politika nem a teljes körű fejlesztésben, hanem csak bizonyos prioritásokban "gondolkodik", és - az elkerülhetetlen döntéshelyzetek segítésére - fontossági sorrendet is megjelöl. Abban az esetben azonban, ha a központi területfejlesztési források decentralizált részéből valamely program vagy programok tartósan a többi rovására kapnak támogatást, akkor a várt komplex hatás, vagyis a célok teljesülése elmaradhat vagy lényegesen torzulhat. A humán erőforrások fejlesztése például a közlekedési-kommunikációs rendszerek jelenlegi szinten hagyása mellett, a hátrányos helyzetű térségekben, településeken nem csökkenti érdemben az

elvándorlás folyamatát, ami az elöregedés további fokozódását, a feszítő szociális problémák erősödését eredményezheti. · A megyei stratégia - az országos területi politikához hasonlóan - kiegyensúlyozott fejlődési modell megvalósítására törekszik, ezért, bízva abban, hogy a fejlettebb területek igényeinek támogatása az egész megye gazdaságára pozitívan hat, nem csak az elmaradott térségeket preferálja. A koncepcióval való azonosulás hiányában azonban ez a fajta területfejlesztés jelentős konfliktusokat szülhet az egyes települések, kistérségek között. A koncepcióban javasolt differenciált humánerőforrás-fejlesztés egyes elemeinek elmaradása Szeged szűkebb és tágabb környezetére pozitív kisugárzó hatású regionális szerepének erősödése helyett tovább centralizálhatja a középfokú egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat. Ez rövid távon az ellátások költségességét növelheti, hosszabb

távon pedig a finanszírozási problémák erősödésével a városi szolgáltatások visszafejlődését, így az ellátásokhoz való hozzájutás területi különbségeinek növekedését eredményezheti. · A saját erőforrásokra alapozó területfejlesztés feltételezi a partnerség, a koordináció, a források koncentrációja elvének érvényesítését. A koncepcióban ezért kifejezetten ebbe az irányba ható programok is helyet kaptak. Ugyanakkor a tervdokumentum számol a piacgazdaság régió- és településközi versenyre "kényszerítő" hatásával is, javasol a versenypozíció javítására szolgáló intézkedéseket. Ha a helyi önkormányzatok az állami források megszerzését is települések közötti harcként értelmezik, akkor számos program megvalósítása kiélezheti a települések közti konfliktushelyzeteket. Az ilyen és ezekhez hasonló konfliktusokat, a területi fejlődés egyes szereplőinek érdekviszonyait, a térségi,

települési különbségek várható alakulását az irányelvek szintjén túllépő programok, még inkább a projektek kidolgozásánál kell pontosan számba venni. KÖRNYEZETI HATÁSOK · A fenntartható környezetfejlesztés - az EU csatlakozás által támasztott kritériumoknak megfelelően - a megye területfejlesztési stratégiáját átható elv és néhány kiemelt kérdés megoldása érdekében külön prioritás is. · A koncepció által kiemelve tárgyalt környezeti elemek negatív elváltozásainak, veszélyeinek kiküszöbölését, megelőzését az EU által megfogalmazott irányelvek figyelembevételével lehet elérni: · a megelőzés elsődlegessége, · óvatosság a környezeti kérdések megítélésénél, · a "szennyező fizet" elv, · a "környezeti információk szabadsága" elv és · a regionális együttműködés elve. · Az irányelvek következetlen betartása egyes programoknál új környezeti problémákat vethet

fel, másoknak gyöngítheti pozitív hatásait, olyan konfliktusokat idézhet elő, amelyek megkérdőjelezhetik az egyes prioritások környezeti szemléletű megvalósítását. · Egyes gazdasági fejlesztési programok kellő körültekintés nélküli végrehajtása esetén negatív hatásokkal is kell számolni: a nyereség vagy a munkahelyteremtési szempontok elnyomhatják a környezeti érdekek érvényesülését. A vállalkozások számának növekedése, a vállalkozási szabályok liberalizálása növelheti a környezeti terhelés fokozásának kockázatát, felmerülhetnek a környezeti károkat előidézők azonosíthatatlansági problémái, továbbá fennáll a környezeti szabályokba ütköző tevékenységek eltitkolásának veszélye is. Mindezek a környezeti információszerzés rendszerességét, összehangoltságát, a megfigyelő rendszerek kiépítését teszik szükségessé. Mindazoknál a működőtőke-beáramlásról, fogyasztásról,

élőállat-behozatalról szóló döntéseknél, ipari beruházási projekteknél, ahol felmerül a környezeti terhelés gyanúja, elkerülhetetlen a gazdasági tranzakció környezetvédelmi szempontú ellenőrzése. A helyi társadalom a modern környezetkultúra, környezeti szemlélet birtokában hatékonyabban képes részt venni a döntéshozatalban vagy befolyásolni azt. Ehhez azonban elengedhetetlen a hiteles információk nyilvánosságának biztosítása. A nyilvánosság széles körű ellenőrzése nélkül nem garantálható a környezeti szemlélet érvényesítése, a döntéshozatal során csupán az egymással szemben álló érdekek és az ezeket alátámasztó ellentmondó állásfoglalások ütközhetnek. · A térségi kapcsolatok erősítésének megvalósulásával érvényesülhet a regionális együttműködés EU-s környezetvédelmi irányelve (pl. térségi hulladéklerakók és szennyvíztisztítók kialakításának elősegítése). Ennek elmaradása

esetén (a "miért pont a mi településünkön" effektus) viszont a kis falvak külön-külön nem lesznek képesek finanszírozni problémáik megoldását, és az erre vonatkozó programok megvalósítása sem sikerülhet, előidézve így a mikrokörnyezet(ek) ökológiai romlásának láncreakcióját. · A mezőgazdaság, a falusi turizmus és a közlekedés nem kellően összehangolt fejlesztése egyrészt környezeti terheléseket okozhat, másrészt viszont ezek közül bármely ágazat sajátos fejlesztési érdekei korlátozhatják a másik két ágazat fenntartható fejlesztését. Hasonló helyzet jellemző a víziközlekedés, víziturizmus és a vízgazdálkodás összefüggésrendszerében is. · A fenti példák világossá teszik, hogy Csongrád megye hosszú távú területfejlesztése során, a fenntarthatóság kritériumára figyelemmel, át kell gondolni azokat a legfontosabb ellenőrzési pontokat, amelyek a káros környezeti változásokat jelzik.

Ezek korai felismerése hatékony jogi, közgazdasági, területrendezési, technológiai beavatkozást tehet lehetővé. Az erőforrások, természeti adottságok oldaláról, ilyen feladatok lehetnek például: · A talajok termőképességének megőrzése érdekében Csongrád megye nyugati, deflációveszélyes területein a folyamat feltárására kutatásokat kell végezni (pontosabban a megkezdett méréséket ki kell terjeszteni), ezeket figyelembe véve lehet majd megalapozottabb területhasználati javaslatokat tenni. Egy ilyen deflációt csökkentő beavatkozás (például erdősávrendszerek telepítése) nemcsak a talajok védelmét szolgálja, hanem fontos lehet a porszennyezés csökkenésében és a mezőgazdaság szempontjából előnyösebb mikroklíma kialakításában. · A felszín alatti vízkészletek hosszú távú hasznosíthatósága a fenntarthatóság egyik kiemelt feladata. Éppen ezért elkerülhetetlen egy, a mennyiségi és minőségi állapotot

ellenőrző, illetve az elszennyeződés megakadályozását szolgáló adat- és mérőrendszer kialakítása. Ez mennyiségi oldalról a víztermelés és a nyugalmi vízszintek térinformatikai alapú feldolgozását igényli (kezdeti vizsgálatok itt is vannak). Minőségi oldalról azonban a feladat megoldása összetettebb: egyrészt fel kell tárni a vízkészletek potenciális szennyezőforrásait (egy ilyen szénhidrogén-termelés során "agyonfúrt" és veszélyes hulladékkal szennyezett térségben ez nem kis feladat), másrészt éppen a fokozottabb szennyezésveszély miatt gyakoribbá és bővebbé kell tenni a minőségi vizsgálatokat. Ezen adatok folyamatos térinformatikai feldolgozása lehetőséget teremt a kedvezőtlen folyamatok időben történő felismerésére. · A megyei területfejlesztési program kidolgozása során a részletes környezeti hatástanulmányok elkészítése különösen fontos az alábbi programok esetében: · A

szolgáltatások kiemelt fejlesztése · A versenyképes ipari vállalkozások erősítése, új ipari termelőbázisok létrejöttének ösztönzése · Az élelmiszergazdaság fejlesztése · A turizmus fejlesztése · Közlekedési törzshálózatok fejlesztése · Az energiaellátó és továbbító rendszerek fejlesztése · A termálenergia hasznosítási lehetőségeinek feltárása. A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SZERZŐI Program-koordinátorok: Dr. Nagy Erika, Dr Nagy Gábor, Dr Nagy Imre, Dr Timár Judit, Velkey Gábor További szerzők: Dr. Baukó Tamás, Dr Csordás László, Dr Gurzó Imre, Kiss János, Dr Kugler József, Dr. Márton János, Pál Viktor, Dr Pálfai Imre, Dr Rakonczai János, Szoboszlai Zsolt További közreműködők: Bencsikné Szőke Margit, Szemenyei Gyula, Vetési Sándor, Vámosné Zöld Márta KONZULTÁCIÓS PARTNEREK · Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság · ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete · CENTRUM Áruházak Rt. · Csongrád Megye

Önkormányzati Hivatala · Csongrád Megye Önkormányzati Hivatala Kulturális és Népjóléti Iroda · Csongrád Megyei Agrárkamara · Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság · Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár · Csongrád Megyei Földművelésügyi Hivatal · Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara · Csongrád Megyei Kézműves Kamara · Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet · Csongrád Megyei Munkaügyi Központ · Csongrád és Térsége Területfejlesztési Társulása · DAREK Kht. · DATE Állattenyésztési Főiskolai Kar, Hódmezővásárhely · DÉLTÁV Rt. · Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. · Homokháti Önkormányzatok Területfejlesztési Önkormányzati Társulása · JATE Biokémiai Tanszék · JATE Mikrobiológiai Tanszék · JATE Gazdasági Földrajzi Tanszék · JATE Természeti Földrajzi Tanszék · JGYTF Földrajzi Tanszék · Kistelek Környéki Települések Területfejlesztési Társulása ·

Komplett Kereskedelmi Vállalat Rt · Körös Főiskola Természettudományi Tanszék · KSH Csongrád Megyei Igazgatósága · Magyar Fejlesztési Bank Rt. · Magyar Innovációs Szövetség · Makó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás · MÁV Rt. Szegedi Üzletigazgatóság · OMSZ Mentőállomása, Szeged · Szeged és Térsége Területfejlesztési Társulása · Szegedi Biológiai Központ · Szentes és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulása · SZOTE Rektori Hivatala · SZOTE Egészségügyi Menedzsment Oktatási Munkacsoport · Települési Önkormányzati Polgármesteri Hivatalok: Csongrád, Deszk, Fábiánsebestyén, Ferencszállás, Hódmező-vásárhely, Kiszombor, Klárafalva, Kübekháza, Makó, Mártély, Mórahalom, Pusztamérges, Ruzsa, Szeged, Székkutas, Szentes, Tiszasziget, Tömörkény, Újszentiván, Üllés · Tisza Volán Rt. · Vásárhely és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás ÁBRÁK,

ILLUSZTRÁCIÓK Fejlesztési stratégia 1 Fejlesztési stratégia 2 Területfejlesztési menedzsment A gazdaság strukturális átalakulásának potenciáls térszerkezeti tipusai A közúti és vasúti törzshálózatok, valamint a nemzetközi összeköttetések fejlesztési javaslata Fontosabb áramlási rendszerek, csomópontok Csongrád megyében A Csongrád megyét érintő regionális szintű város- és kistérségközi kapcsolatok A térségi és helyi jelentőségű mellékutak fejlesztési javaslata A környezetfejlesztés beavatkozási területei Az egyes kistérségekhez rendelhető fejlesztési programok A lehetőségek széles skálája Csongrád megye gazdasága előfeszített állapotban van: nagy ellentét halmozódott fel a megye által biztosított lehetőségek és a beáramló hazai és nemzetközi tőke által kiaknázott lehetőségek között. Miközben kiépültek a deklaráltan az invesztíciók fogadását szolgáló ipari parkok és egyéb

létesítmények, ezek kihasználtsági foka alacsony maradt. Ez a helyzet nem kívánatos ugyan a megye számára, de a befektető számára azzal a nagy előnnyel jár, hogy igen vonzó feltételek várják, és kedvező fogadtatásban részesül. Ez a kedvezmények széles skálájában, a rugalmas ügyintézésben, a partneri együttműködési kézségben egyaránt megnyilvánul. Kedvezmények állnak rendelkezésre egyebek mellett a helyi adóztatás, a területbiztosítás, a letelepedés támogatás, a továbbképzés, az utaztatás, a munkanélküliek foglalkoztatása és a zöldmezős munkahely teremtési beruházások területén. Ezek kistérségenkénti részletes ismertetést igényelnek. A megyében a gazdaság még egyetlen területe sem telítődött, ezért a befektetési lehetőségek szinte korlátlanok. Ugyanakkor a beinduló gyors fejlődés a piacok széleskörű bővülését is magával hozza. A megyében megvalósítható beruházási lehetőségeket

érintőlegesen is nehéz felsorolni. Az alábbiakban olyan prioritások ismertetésére kerül sor, melyek nem szűkíteni kívánják a lehetőségek körét, hanem ellenkezőleg, gondolatokat szeretnének ébreszteni a befektetni szándékozóban a megye legjobb lehetőségeinek kihasználhatósága érdekében. A megye adottságai igen jók a zöldmezős beruházások széles skálájának a fogadására. A környezet gyorsan és rugalmasan képes reagálni a megjelenő új igényekre. A korszerű gyártási elvek és módszerek széles körű ismertsége, számos gyártási terület (például a precíziós gépgyártás) könnyen konvertálható munkakultúrája jó alapot biztosít a legmagasabb elvárásokat támasztó iparági igények kielégítésére is. A konkrét befektetői igényeket kiszolgáló képzés feltételei mindkét oldalról adottak:   egyrészt a képzést szolgáló személyi, tematikai, intézményi és támogatási feltételek rendelkezésre

állnak a felnőtt képzés vonatkozásában is, másrészt az átképzésre rugalmasan mozgósítható, jó előképzettségű munkaerő igen rövid idő alatt nagy számban kiképezhető. Kiemelkedően jók az innovatív fejlesztés környezeti feltételei is: a nyitott szemléletű, szabad kapacitásokkal rendelkező nemzetközi színvonalú felsőoktatási- és kutatóbázis biztos partneri hátteret jelent az ilyen igényű beruházási projektek számára. Jó kvázi zöldmezős lehetőségek kapcsolódhatnak azokhoz a kisebb tőkehiányos gyárakhoz, üzemekhez, melyek meglévő munkakultúrája stabil lehetőséget biztosít egy akár nagyságrendileg is nagyobb befektetés számára. Logisztikai kapacitások kiépítése: logisztikai szolgáltató központ, folyami szállítás, vasúti szállítás korszerűsítése, repülőtér bővítés, szállítmányozási kapacitások. Üzleti tevékenységet segítő szolgáltatások széles skálája ipari parkokhoz és városi

területekhez kötődően:       irodai és üzemcsarnok kapacitások építése, szolgáltatása (eladás, bérlet, lízing), üzletviteli, pénzügyi tanácsadás, hitelbiztosítás, audit, marketing szolgáltatások, humán erőforrás biztosítás, tréning, inkubátorházak, ipari park üzemeltetés, partnerkapcsolatok. Jó és kimeríthetetlen lehetőséget kínál a mezőgazdaság, a mezőgazdasági feldolgozás, az élelmiszeripar és a mindezekre irányuló kutatási tevékenység, mint komplex vertikum kialakítása. Mindez megvalósítható a kisszövetkezeti, sőt tanyai (farm) gazdálkodási szinten is, átfogó horizontális struktúra kialakításával, de történhet nagyüzemi szervezési szinten is. Lehetséges csak egyes szegmensek kiválasztása is, legalábbis kezdeti lépésként Integrált termékpályás programokként ajánlhatók az alábbi fejlesztési irányok:               

Növénytermesztési térségi technológiai innovációs centrumok kialakítása a gyümölcs- valamint a szántóföldi és hajtatásos zöldségtermesztésben, hungarikumok bevonásával, tárolási és kezelési rendszerek adaptálásával. Az ökogazdálkodás biológiai és ipari vertikumának létrehozása az alapanyag termeléstől a csomagolásig. Állattenyésztési szaporodásbiológiai és tartástechnológiai centrum létrehozása: sertés, szarvasmarha, ló, kecske és juh tenyészállat kiválasztás, spermabank és kötött tartástechnológia melletti integrált állattenyésztéshez kötött élelmiszeripari feldolgozás. Gyógynövénytermelés, gyűjtés és feldolgozás korszerűsítése. Biokomposztálási technológia alkalmazásával történő kommunális és mezőgazdasági szerves hulladék hasznosítás, biodízel, biogáz, biobrikett előállítás. Termálenergia hasznosítás környezetbarát technológiával, pl. visszasajtolásos eljárással

Infrastrukturális beruházások egyes települések, vagy nagyobb területegységek szintjén: elsősorban csatornázás és szennyvíztisztítás, (interaktív) kábel TV-s hálózatok és szolgáltatások (intelligens város), geotermál programok, hulladékkezelés. Információszolgáltató rendszerek beindítása: jogi, gazdasági, marketing területeken. A szolgáltatási szféra fejlesztése a mezőgazdasági termékfelvásárlás, minőségbiztosítás, kereskedelem területén. A turizmus széles skálájú fejlesztése a változatos lehetőségek felhasználásával, például: konferencia turizmus minőségi szálláshely és szolgáltatási háttér kialakításával, egészségmegőrző- és gyógyturizmus a gyógyvizek, egészségügyi és rekreációs lehetőségek kiaknázásáva természetjáró-, madárfigyelő-, lovas-, kerékpáros-, horgász- és vadászturizmus a természeti területek kihasználásával, víziturizmus a nagyszámú vízfelület

kihasználásával, hagyományőrző-, esemény-, vásári-, gasztronómiai- és borturizmus vonzó, periodikus programok kialakításával, falusi és tanyai turizmus a hagyományos környezet és a helyileg előállított (esetleg bio) élelmiszerek felhasználásával. A térben és időben mobil és jól képzett munkaerő, az alacsony fizetések, a magasan képzett menedzsment rendelkezésre állása, az előre adott befogadói környezet, a folyamatosan növekvő vásárlóerő, az elegendő szabad munkaerő kapacitás lehetővé teszi a különböző jellegű beruházások gyors és kockázatmentes indítását. Az átképzési programok indításához, a munkaerő esetleges tömeges szállításához, a többműszakos munkához adottak a feltételek. www.csongrad-megyehu/investment Információs telefon (+36 62 486-985) E-mail: Csongrád megye Csongrád megye a Dél-alföldi régió közepén található, nyugatról Bács-Kiskun és keletről Békés megye fogja közre.

Délen Romániával és Jugoszláviával határos, a közlekedési és kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik, aktív szerepet játszik e két országgal folytatott külkereskedelemben és tranzitforgalomban. Csongrád megyét észak-déli irányban a Tisza folyó osztja két részre, amely meghatározó jelentőségű mind földrajzi adottságait, mind településszerkezeti kapcsolatait illetően. Csongrád megye az átlagos nagyságú megyék közé tartozik, területe 4,3 ezer km2, 60 településében 420 ezer lakos él. A legurbanizáltabb megye A lakosság 72,3%-a a megye 8 városában él. A település- és gazdaságszerkezetében meghatározó a két megyei jogú város Szeged és Hódmezővásárhely. A községek átlagos lélekszáma 2240 fő, több mint másfélszerese az országos átlagnak. A külterületen, lakóhely és gazdálkodás céljára épült tanyákon a megye lakosságának közel 10 %-a él. A tájjal, annak természeti környezeti

adottságával, agrárgazdasági lehetőségeivel szoros összhangban lévő tanyai gazdaságok - a megváltozott földtulajdon viszonyok révén újraélednek, lehetőséget kínálva a tanyai turizmus fejlesztésére is. Csongrád megye az ország legmelegebb tájai közé tartozik, a napfénytartam éves összege 2100 óra. Az éghajlati és a táji adottságok kedvezők a tájspecifikus növények termelésére, mint például a makói hagymára, a szegedi fűszerpaprikára, vagy a szatymazi őszibarackra, összességében az agrárágazatra is. A mezőgazdaságilag művelhető terület aránya nagyobb, a földterületek termőképessége - az átlagos aranykorona érték alapján - jobb az országos átlagnál. A megye keleti részén találhatók a legjobb minőségű mezőségi talajok, a nyugati részén a gyenge termőképességű homoktalajok, a kettő között a Tisza és a Maros menti ártéri területek réti talajai. Ehhez igazodott a mezőgazdaság termelésszerkezete. A

gazdasági és társadalmi fejlődésre jelentős hatást gyakorol, hogy a térség az ország egyik legjelentősebb kulturális, közoktatási, egészségügyi és tudományos központja. A népesség iskolázottsági szintje jóval meghaladja az országos átlagot. A megye 66 középfokú intézményében évente közel 24 ezren tanulnak. A megye felsőoktatásának országos jelentősége több évtizedes múltra tekint vissza. A rendszerváltozás óta napirenden lévő felsőoktatási integráció kialakításában jelentős lépéseket tettek. A későbbi egyesülésre megjelölt intézmények kiegészülve az egyházi fenntartásúakkal 1999-ben Felsőoktatási Szövetségbe tömörültek A felsőoktatási integráció eredményeként 2000. január elsején szegedi székhellyel megalakult a Szegedi Tudományegyetem, amelybe már egyházi intézmények nem tagozódhattak. Az újonnan alakult egyetem 11 kara és több mint 22 ezer diákja révén az ország kiemelkedő

felsőoktatási centruma, amely az országban elsőként kapja meg a magyar felsőoktatás integrációját támogató, az új intézményrendszer kialakítását segítő 250 millió dolláros világbanki kölcsön és állami hozzájárulás első 30 millió dolláros részletét. A Szegedi Tudományegyetem magában foglalja az összes szegedi állami felsőoktatási intézményt a korábbi József Attila Tudományegyetemet, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemet, valamint a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karát Hódmezővásárhelyen. Az új intézmény összességében az országos hallgatói létszám 8 százalékával rendelkezik, hallgatóinak 66 százaléka nappali, 32 százaléka levelező, 2 százaléka távoktatásos tagozaton tanul. Két egyházi intézmény is működik a megyében, a Szegedi Hittudományi Főiskola és a Debreceni Református Teológiai Akadémia Szegedi Kihelyezett tagozata, ahol 1998-ban 309 fő illetve 124

fő tanult. Csongrád megyében, 1998-ban 3226 hallgató kapott felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelet. Csongrád megye - elsősorban Szeged - a tudományos kutatási, fejlesztési tevékenység vidéki centruma. 126 kutatóhellyel a megyék között az első helyen áll és számát tekintve csak Budapest rendelkezik nagyobb kutató bázissal. A kutatás, fejlesztés területén a megyében foglalkoztatottak létszáma évek óta az országosnak közel 10 %-a, a vidéknek (az országosból a budapesti foglalkoztatottakat leszámítva) pedig egyötöde. A kutatóintézetekben alkalmazott több mint 4000 főből tudományos kutató, fejlesztő tevékenységgel 17 ezer fő foglalkozik. A kutató-fejlesztők 42%-a rendelkezik tudományos fokozattal. A Magyar Tudományos Akadémiának 16 rendes és 3 levelező tagja dolgozik Szegeden. A megyei felsőoktatási és kutatási intézményhálózat 1920-as évektől folyamatosan fejlődik. Felsőoktatási kutatóhelyek működnek a

Szegedi Tudományegyetem keretein belül. Ezekre a kutatóhelyek elsősorban az alapkutatások a jellemzőek. Ez alól kivétel az alkalmazott kutatásokat is folytató hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kar és a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar. Az első intézményben az agrárágazathoz kapcsolódó kutatások, míg az utóbbiban az élelmiszergazdasági és -technológiai fejlesztést célzó kutatások folynak. A megyében működő kutatás-fejlesztési intézetek nemzetközileg is elismert alap és alkalmazott kutatásokat folytatnak. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutató Központja a biokémia, a biofizikai, az enzimológiai, a genetika és a növénybiológiai kutatások területén, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézete az agrár, az ipari és az orvosbiológia területén folytat kiemelkedő tevékenységet. A Gabonatermesztési Kutató Kht. (1924-1997-ig Gabonatermesztési Kutató Intézet)

nemcsak a megye, hanem a Dél-alföld szempontjából is meghatározó jelentőségű. A vetőmagkutatás területén elért eredményei fémjelzik tevékenységét szinte egész Európában. Ugyanakkor tájjellegű termékek és a tájspecifikumok hangsúlyozása, a minőségi termelés feltételeinek javítása érdekében integráció kialakítására törekszik, annak fő szervezője. Zöldségtermesztési kutatást és kísérleti fejlesztést végez a szentesi Növénytermesztési Központjában és a makói Hagymakutató-állomásán. A megyében az egészségügyi ellátás jobb az országos átlagnál. A 10 000 lakosra jutó orvosok száma 46 fő, Budapest után a harmadik legmagasabb. A megye minden 10 000 lakosára 86 működő kórházi ágy jut és 100 működő kórházi ágyat, 40 ápoló és 24 orvos lát el. Egyes intézményekben a felszereltségük és az orvosi szakterületek specializálódása révén (szívsebészet, transzplantáció) regionális jelentőségű

az ellátás. Gazdaság Csongrád megye bruttó hazai terméke, a GDP 1997-ben folyó beszerzési áron 320 milliárd forintot tett ki. Az előző évhez mért növekedés – hasonlóan a korábbiakhoz – országos átlag (4,6 százalék) alatti, mintegy 1-2 százalékra tehető. A gazdaság fejlettségének alapvető mérőszáma, a GDP egy lakosra jutó értéke 1997-ben 755 ezer forint volt az ország megyéinek (főváros nélküli) 675 ezer forintos átlaga mellett. Csongrád a megyék rangsorában a példaértékű fejlődést felmutató Fejér és a nyugati határszél három megyéje – Vas, GyőrMoson-Sopron és Zala megye – után az 5. Ez döntő részben Szeged gazdasági potenciáljának, értéktermelő képességének köszönhető. A megye bruttó hazai termékének több mint egy negyede az iparból, 11%-a a mezőgazdaságból, 4%-a az építőiparból és 59%-a a különféle – kereskedelmi, szállítási, pénzügyi, oktatási, egészségügyi, stb. –

szolgáltatásokból származik Csongrád megyében az 1997. évi egy lakosra jutó GDP a hivatalos árfolyamon történő átszámítás alapján az Európai Unió átlagának 19%-a (Magyarország esetében ez 21%) volt. A reálisabb nemzetközi összehasonlítások céljaira kidolgozott, a nemzeti valuták erősségétgyengeségét figyelmen kívül hagyó ún. vásárlóerő-paritáson történő mérés alapján Csongrád megye fejlettsége 44%-a (Magyarország 49%-a) az EU átlagnak. A megye gazdasága szervezeti struktúrájának 90-es évek eleje óta tartó jelentős átalakulása eredményeként többszörösére nőtt a gazdaság szereplőinek a száma; a jogi személyiségű társas vállalkozásoké az ötszörösére, a jogi személyiség nélkülieké pedig közel a hétszeresére, miközben gyakorlatilag megszűnt a régi "vállalat" kategória. A korlátolt felelősségű társaságok összes vállalkozáson belüli aránya a kétszeresére, a betéti

társaságoké pedig a négy és félszeresére emelkedett. Összességében a megyében 1998 végén több mint 42 ezer vállalkozást tartottak nyilván, azonban ezeknek az ötöde valamilyen ok miatt (pl. még nem kezdte meg vagy szünetelteti a tevékenységét, felszámolás alatt áll stb.) nem működött A tevékenységet végző vállalkozások több mint egyharmada társas, közel kétharmada egyéni vállalkozás. A megyében 1998 végén 1241 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött 83 milliárd forint jegyzett tőkével, amelyből 64 milliárd forintot tett ki a külföldi részesedés. Ezek a vállalkozások az év folyamán mintegy 20 ezer főt foglalkoztattak és 239 milliárd forint nettó árbevételt értek el, amelynek egy negyedét az exportértékesítés eredményezte. A külföldi tőke országon belüli szerepvállalása erős területi differenciáltságot mutat. A megyék közötti rangsorban a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma

alapján a 3. helyet, a jegyzett tőke alapján a 6. helyet foglalja el Csongrád megye Az egy vállalkozásra jutó jegyzett tőke ~67 millió Ft, ez országosan ~117 millió Ft. A megyében magas a francia tőke aránya a gáz-, az áram- és a telefonszolgáltatásban, illetve az olasz részesedés a tej- és húsfeldolgozásban. A német tőke elsősorban a kis- és középvállalkozásokban van jelen A piacgazdaságra való áttérés 26 ezer fő körüli munkanélküliséget eredményezett. A regisztrált munkanélküliek száma 1999. év közepére 15 ezer főre mérséklődött, ez 8,1 %-os munkanélküliségi rátának felel meg és a megyék közötti rangsorban a 7. legalacsonyabb Az ipar 1999. közepén több mint 25 ezer főt foglalkoztatott Az alkalmazottak a közel 84%ának a feldolgozóipar biztosított munkát A feldolgozóiparon belül a könnyűipar volt a fő foglalkoztatási ágazat egészen 1991-ig, az iparban dolgozók 30,6 százalékát foglalkoztatta. Ezt

követően szinte a legnagyobb mértékű volt a termeléscsökkenés és a létszámleépítés. A textília, textiláru, bőrtermék és lábbeli gyártása ágazatok aránya a feldolgozóiparon belül 1999. közepére 24,7-ra csökkent Okai között jelentős súllyal a szovjet megrendelések elmaradása, a kapcsolatok megszűnése állt. Az ágazat jövőjét nagymértékben meghatározza ezeknek a kapcsolatoknak az alakítása a piaci viszonyok között. A textiliparban még mindig jelentős tartalékok vannak, növekvő kereslet hatására újraéled a kenderipar és erősödik a műszaki textíliák gyártása. A textilruházatban és a lábbeli gyártásban a külföldi bérmunka térhódítása figyelhető meg. Az élelmiszeripari feldolgozás a megye iparában hangsúlyozottan fontos. A már korábban is nyugati exportra termelő, jó pénzügyi pozíciójú és eszköz-felszereltségű vállalatok részvénytársaságokká alakultak, mely forma megfelel a piacgazdaság

modern szervezeti struktúra igényeinek. Az ágazat ma a megyei székhelyű feldolgozóipar termelésének 48,1 százalékát, az export 30,4 százalékát adja. Ebben az ágazatban dolgozik a feldolgozóipari foglalkoztatottak 26,8 százaléka. Az ágazaton belül legjelentősebb a húsipar, a tej és a baromfifeldolgozás, valamint a malomipar, amelyek eredményesen működnek. Az ország szalámi exportjának nagy része a világhírű PICK márkanév alatt Csongrád megyéből kerül ki. A konzerv és hűtőipar erősítésének szükségességét indokolja a helyben megtermelt jó minőségű zöldség, gyümölcs alapanyag. Az ország félporcelán lakás-felszerelési termékeinek döntő hányada kerül ki a megye építőanyag iparágából. A tevékenységet végző vállalat fejlődése töretlen maradt a rendszerváltást követően is, tőkéje jelentős része ma már külföldi érdekeltségből származik. A gépipar jelentősége az 1990-es évet követően

folyamatosan csökkent. Foglalkoztatottak száma az ágazat 15 százalékát sem éri el, 1985-ben az arány még 24 százalék volt. A mezőgazdaság szerkezet átalakulásával összefüggésben mezőgazdasági kisgépekre, alkatrészekre lenne igény külföldi vállalkozókkal kooperálva. A megye legeredményesebb termelési ágazata a kőolaj- és földgázkitermelés, valamint feldolgozás. Az ágazat termelése éves átlagban 1100-1200 ezer tonna kőolaj és 2500-3000 millió m3 földgáz. A szénhidrogén kitermelés jelentőségét mutatja, hogy a megye az ország kőolaj- ill. földgázkitermelésének több mint a felét adja Az Országos Területfejlesztési Koncepció figyelembevételével a Kormány eddig 8 vállalkozási övezetet jelölt ki, amelyek között egy Csongrád megyei is. A Makó és környéke önkormányzatainak összefogásával és kezdeményezésére jött létre a Makó és Térsége Vállalkozási Övezet. Fő célkitűzéseik döntően a helyi

erőforrásokon és adottságokon, valamint a nemzetközi és a határ menti magyar-román gazdasági együttműködésen alapuló ipari tevékenység kialakítására, a helyi mezőgazdasági alapanyag-termelésre épített feldolgozóipar fejlesztésére, az idegenforgalom fejlesztésére, a térségen áthaladó nemzetközi tranzitútvonalra épülő szolgáltató tevékenységek kedvezményben részesítésére irányulnak a környezet- és természetvédelmi követelmények figyelembevételével. A vállalkozási övezetben működő vállalkozások központi adókedvezményekben és pénzügyi preferenciákban részesülnek 10 éven keresztül. A vállalkozási övezet 18 település közigazgatási területét foglalja magába (Apátfalva, Ambrózfalva, Csanádpalota, Csanádalberti, Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Királyhegyes, Maroslele, Makó, Magyarcsanád, Nagylak, Nagyér, Óföldeák, Pitvaros, Kübekháza). A megye 6 városa készített

külföldi és hazai vállalkozások betelepedéséhez kedvező infrastruktúrát, szolgáltatásokat kínáló Ipari Park programot és nyerte el a címet pályázati úton ipari vállalkozási célra lehatárolt terület kialakítására. A programok 1998-ban indultak és 2001-ig tartanak.  Hódmezővásárhelyen első ütemben 17 kis és közepes vállalkozást befogadó 22 hektáros terület mellett 38 hektár önkormányzati tulajdonú terület zöldmezős kialakítására kerül sor. Az ipari park a megépülő 47 sz főút elkerülő szakasza mellett helyezkedik el, jelenleg a Földeákra és a Maroslelére vezető műutakon közelíthető meg. Az ipari park neve: Hódmezővásárhelyi Ipari Park Üzemeltetője: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata      Szentesen összesen 22,5 hektáron önkormányzati és állami tulajdonú terület infrastruktúra fejlesztése várható, amely egy része zöldmezős beruházás fogadására lesz

alkalmas. Jelenleg már 10 vállalkozás működik az ipari park területén Az ipari park neve: Szentes Ipari Park Üzemeltetője: Szentes Város Önkormányzata Csongrádon 33 hektárnyi területen kerül kialakításra a park. A terület elhelyezkedésénél fogva elsősorban környezetbarát - csendes, szagmentes - termelési tevékenységek színtere lehet. A tervek között szerepel egy tiszai kikötő létrehozása Az iparterület a 451-es főútvonalról közelíthető meg. Az ipari park neve: Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park Üzemeltetője: Csongrád Város Önkormányzata Mórahalom Agrár-Ipari Park fejlesztését már 1997-ben elindították, együtt egy mezőgazdaság szerkezet átalakítási programmal. A park mezőgazdasági termeléshez szükséges termékek gyártóit, és élelmiszeripari, biotechnológiai vállalkozásokat kíván telepíteni területén. A park az 55 sz főútról közelíthető meg, az épülő M 5-ös autópályától 8 km-re fekszik,

infrastruktúrával ellátott, zöldmezős beruházások megvalósítására alkalmas. Az ipari park neve: Mórahalmi Agrár- Ipari Park Üzemeltetője: Mórahalom Város Önkormányzata Makón első ütemben 22 hektáron valósul meg a zöldmezős beruházás fogadására alkalmas terület fejlesztése. Hosszútávon 60-70 hektár lehatárolását tervezik A park profilja a térségben termelt mezőgazdasági termények feldolgozásához - zöldség, hagyma - és a színvonalas gépgyártáshoz, alkatrészgyártáshoz kapcsolódik. Jelenleg a Makó-Rákosra és a Királyhegyesre vezető úton közelíthető meg, távlatban a 43. sz főút elkerülő szakaszáról. Az ipari park neve: Makói Ipari Park Üzemeltetője: Makó Város Önkormányzata Szegeden az Ipari Park programot a könnyűszerkezetek tervezésével és kivitelezésével foglalkozó építőipari vállalkozás, a KÉSZ Kft. kezdeményezte Az Ipari Park címet 11,3 hektár terület nyerte el, amelynek 117 hektár

területre bővítése várható hosszútávon. A területen már működnek ipari tevékenységet folytató vállalkozások, de zöldmezős beruházások kialakítására is van lehetőség. A terület az E5-ös sz főútvonalról közelíthető meg. Az ipari park neve: Első Szegedi Ipari Park Üzemeltetője: Kész Kft. Az ipari parkokról bővebb felvilágosítást az érintett polgármesteri hivatalok, illetve az üzemeltetők nyújtanak. Csongrád megye a kedvező természeti adottságoknak köszönhetően átlag feletti mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, amiből adódóan az ágazat hagyományosan jelentős szerepet játszik a térség gazdaságában. Az agrárszféra 1997-ben a megye bruttó hazai termékének 11 százalékát állította elő, ez a megye termelte meg az ország mezőgazdaságból származó GDP-jének 7 százalékát. A 90-es évtizedben alapvető változás zajlott az agrárgazdaságban, amelynek látványos eleme a szervezeti átalakulás és a

földprivatizáció volt. Bár a tulajdon és használat igen sok esetben nem esik egybe, a megyében az egyéni gazdálkodók súlya a földhasználatban 1998-ra meghaladta az 57 százalékot. A mintegy 255 ezer hektáron 73 és fél ezer gazdálkodó osztozik, azaz egyre-egyre átlagosan 3,5 hektár jut. A kistermelők részaránya a szántóföldi növénytermesztésben közel 60, míg a zöldségtermelésben, a szőlő- és gyümölcstermelésben (elsősorban őszibarack alma, szilva és körte) szinte 100 százalékos. A gazdálkodás kereteinek módosulása nem okozott számottevő változást a szántóterület hasznosítása terén. A vetésszerkezeten belül meghatározó volt és maradt a gabonatermesztés súlya (60 százalék körül). A búza és kukorica mögött a harmadik legnagyobb területen termelt napraforgó szerepe erősödik, a cukorrépáé – a térség cukorgyárainak bezárásával – folyamatosan gyengül. Az ország gabona-, napraforgó-,

burgonyatermésének átlagosan 7, kukoricatermésének közel 6, cukorrépatermésének 4, zöldségtermésének 12-13 százalékát Csongrád megye gazdaságai termelik meg. Eredményeként a vöröshagyma, a fűszerpaprika-, a gyökérzöldség-, a fokhagymatermelés a megye tájkörzeteiben (Makó, Szeged) az országos termelés fele realizálódik. A megyében államilag elismert bortermő területek Pusztamérges és Csongrád környéke, ahol megélénkült a szőlőtelepítési kedv és a meglévő ültetvények felújítása. E termőtájak hungaricumnak számító borai egyre nagyobb elismerést váltanak ki a hazai és a nemzetközi borversenyeken. A termálenergiára alapozott hajtatásos zöldségtermelés és a virágtermelés világszínvonalú, jelentős mennyiség kerül külföldre. Szervezett integrációval, a háttéripar fejlesztésével csomagolás, hűtés, szállítás - további lehetőségek kínálkoznak az exportra A megye a mezőgazdasági termelés másik

fő ágazatában, az állattenyésztésben is jelentős súlyt képvisel, 1998 végén itt tartották az ország sertésállományának 8, szarvasmarhaállományának 6 százalékát. A megye állatállománya a különböző állatfajokból – az országoshoz hasonlóan – az átalakulás éveiben rohamosan csökkent. Az egyik legnagyobb visszaesést a szarvasmarha ágazat szenvedte el, az 1998 végi félszázezres állomány kétharmada az évtized eleinek. A szarvasmarha-tartásban továbbra is a társas vállalkozások súlya maradt a meghatározó, míg a 455 ezres sertésállomány nagyobbik részét ma már az egyéni gazdálkodók tartják. Csongrád megye mezőgazdasági termékei a kül- és belpiacokon egyaránt rangot, elismerést váltanak ki. A megye jelentős mértékben járul hozzá az ország export árbevételéhez A tájhagyományoknak megfelelő, tradíciókon alapuló, márkanevet viselő termékek marketingjének erősítése szerepel a megye

területfejlesztési célkitűzései között. A kereskedelemben lezajlott gyors privatizáció, az egyéni vállalkozások rugalmasabb piaci alkalmazkodása a jó színvonalú kereskedelmi ellátást biztosítja. A megyében a kiskereskedelmi boltok száma 1998. év végére 6 ezer fölé emelkedett, ez több mint kétszerese az évtized eleinek. Az üzletek főként élelmiszer jellegű vegyeskereskedések, arányuk meghaladja az egyötödöt. A tevékenységcsoportok szinte mindegyikében jelentős volt a boltok számának bővülése. A napjainkban egyre népszerűbbé váló nagy alapterületű áruházak jelentek meg a megyében (Metro, Spar, Penny, Praktiker, Tesco, Cora). A megye gazdaságának alakításához, támogatásához a gazdasági kamarákon (Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Csongrád Megyei Agrárkamara, Csongrád Megyei Kézműves Kamara) kívül nagyban hozzájárulnak sajátos eszközeikkel a különböző fejlesztési célú szervezetek. Többek

között a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács, a Progress Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Dél-alföldi Agro-Bio Innovációs Centrum Közhasznú Társaság, a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. stb A megye gazdaságának fejlődését támogató decentralizált állami pénzügyi forrásokkal a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ, az FVM Hivatal és a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanácsok rendelkeznek. Infrastruktúra A szállítási igények kielégítésében alapvetően meghatározó a közúti és a vasúti közlekedés. A közúti forgalom dinamikusan növekszik. Két európai jelentőségű, a IV és a X/B sz helsinki közlekedési folyosó halad át a megyén. A közlekedési feltételek jelentős változása várható az M5-ös autópálya Csongrád megyei szakaszának kiépülésétől. Távlati területfejlesztési célkitűzések között szerepel a nemzetközi forgalom megfelelő levezetéséhez a gyorsforgalmi utak (M9) és a

főutak városokat elkerülő szakaszai kiépítése, a határátkelőhelyek szűk keresztmetszetének oldása. Csongrád megyét nemzetközi vasúti fővonal nem érinti, de az EU-hoz csatlakozási feltételek között szerepel ilyen irányú fejlesztési igény is. A közlekedésben a vasút új szolgáltatása a kamionok szállítmányainak vasúti szerelvényekre helyezése, a "Gördülő országút", a RO-LA. E szolgáltatás a déli és nyugati kamionforgalom egy részét veszi le a közútról Szeged és az ausztriai Wels között. Szeged és térsége kedvező adottságokkal rendelkezik logisztikai szolgáltató központ létesítésére, amelynek előkészítése folyamatban van. A tiszai vízi és a légi közlekedés fejlesztése a nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódást erősítheti, a szegedi medencés kikötő és repülőtér műszaki, üzemi, szolgáltató objektumainak kialakításával. A megyében jelenleg három repülőtér üzemel A

hódmezővásárhelyi és szentesi repülőtér sport és mezőgazdasági célú hasznosításra alkalmas, míg a szegedi korlátozottan a közforgalom számára is megnyitott repülőtér. A megye távközlésében 1996 jelentette a fordulatot, ettől az évtől kezdve rendkívül nagy volumenű fejlesztésre került sor. Távbeszélő ellátás szempontjából kínálati piac alakult ki magas szintű üzleti szolgáltatásokkal. Jelenleg 152 ezres kapacitású központ s áll rendelkezésre, melynek több mint 75%-a digitális. Az energiaellátásban meghatározó jelentőségű a földgáz és a villamosenergia, valamint a jelenlegi hasznosítás mértékét és fejlesztési lehetőségeit tekintve a geotermikus energia. A megye összes településében megvalósult a vezetékes gázellátás. Villamosenergiával a megye jól ellátott terület. Valamennyi településen kiépített a vezetékes vízellátás. A csatorna ellátottság, a kommunális hulladékgyűjtés és

ártalmatlanítás fejlesztésére kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy az megfeleljen a környezetvédelmi feltételeknek. Idegenforgalom, vonzerők Csongrád megye turizmusát – közlekedésföldrajzi fekvésből adódóan – jelentős tranzitátvonulás jellemzi: a megye határátkelőhelyeinek forgalma az elmúlt 4-5 évben átlagosan 5 millió főre tehető. A számottevő határforgalomnak azonban csak töredéke jelentkezik a megyében turisztikai keresletként. 1998-ban a kereskedelmi és magánszálláshelyeken 180 ezer vendég közel 366 ezer vendégéjszakát töltött el, ebből a külföldi vendégek száma 59 ezer, az általuk eltöltött idő 97 ezer vendégéjszaka. A tartózkodó turizmus növekedésének feltétele az infrastruktúra fejlesztése, melyhez a szűkös hazai források mellett Európai Uniós pénzalapok bevonására is törekszünk, továbbá a jelenleginél hatékonyabb marketingmunka, melynek javítását szolgálja a megye készülő marketing

stratégiája és operatív programja. A turizmus fejlődésének alapja azonban mindenképpen a területen található vonzerők jobb kihasználása. A megye valamennyi, az országos idegenforgalmi stratégiában kiemelt termék tekintetében kedvező fejlesztési adottságokkal rendelkezik. Országos és nemzetközi vonzású tartós üdülési adottság a megye termál- és gyógyvízkészlete. A mintegy 150 termálkút nagy része Szeged és Szentes térségében koncentrálódik. Szeged, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely, Székkutas, Makó és Mórahalom termálvize elismert gyógyvíz, a szegedi Anna-kút vizét palackozzák is, a marosi iszapot pedig 1961-ben gyógyiszappá minősítette az Egészségügyi Minisztérium. Fürdő 8 településen (Szeged, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely, Mindszent, Makó, Ásotthalom, Mórahalom) működik. A termál- és gyógyvízre épülő széles körű és magas színvonalú szolgáltatásoknak fontos szerepük van

nemcsak a különböző betegségek gyógyításában, hanem az egészség megőrzésében is, az erre a motívumra épülő wellness termékcsoport kialakításában. Jók az adottságai a vízparti üdülésnek. A Tisza Csongrád megyei szakasza mentén mintegy 20-ra tehető azoknak a helyeknek a száma, ahol megjelenik az idegenforgalmi parthasználat. Jelentősebb üdülőterületi hasznosítás Csongrádon a Körös-toroknál, kisebb vonzókörrel Szentesen, továbbá a Mártélyi-Holt-Tisza mellett és Szegeden alakult ki. Vízparti strandok a part menti településeken szinte mindenütt vannak. A Tisza, de főként a Maros vízminősége azonban az év nagy részében nem alkalmas fürdésre. A természeti vonzerők az aktív turizmus – vízi turizmus, természetjárás és -megfigyelés, kerékpározás, a horgászat, vadászat, lovaglás, sporttevékenységek – területén is jól hasznosíthatók, ugyanakkor kiegészítő tevékenységként a komplex

üdülés-idegenforgalmi kínálat kialakításában jelentős választékbővítő szerepük van. A megyének kiváló adottságai vannak a vízi turizmus, vízi sport fejlesztésére; a Tisza, Maros, a Hármas-Körös, Kurca, a holtágak, s a szegedi Maty-ér kiépített nemzetközi versenyekre is alkalmas evezős pályával. A vízi turizmus és vízi sport jelenleg is számottevő a Csongrád megyei Tisza-szakaszon, amelynek két központja Csongrád és Szeged térségében alakult ki, de Szentesen a vízi sportélet is jelentős. A megye területén 10 országos (közel 33 ezer ha) és 22 helyi jelentőségű (közel 2 ezer ha) védett természeti érték található, melyek növény-, de különösen madárvilága sajátos vonzerőt jelent a kutatók és az amatőr megfigyelők számára egyaránt. Fejlődőben van a természetjárás, az alföldi kék túra megyei szakasza 136 km, 14 bélyegzőhellyel, a jelzett turistautak hossza összesen 350 km. Kedvezőek a

kerékpártúra-lehetőségek egyrészt a Tisza, Maros mentén, a gátakon vezetett kerékpárutak kialakításával, másrészt a homoki erdőkkel és tavakkal tarkított hátsági területeken a kiránduló célpontok felfűzésével, illetve az egyes rekreációs területek összekötésével. A horgászat számára a megye folyóvizei mellett a holtágak (Atkai, Körtvélyesi, Labodári, Serházzugi Tisza-holtágak, Kurca stb.) és a tavak kínálnak bőséges választékot A vízparti galériaerdők, a hátsági és a Körös-Maros közi erdőterületek gazdag vadállománya a vadászturizmusnak kedvez. Jelenleg 21 vadásztársaság 400 ezer ha-on folytat vadgazdálkodást a megyében. Számos településen működnek jól felszerelt vadászházak, amelyek alkalmasak a külföldi vadász-idegenforgalom fogadására. Több településen Ásotthalom, Hódmezővásárhely, Mártély, Ópusztaszer, Szeged, Csongrád, Fábiánsebestyén, Makó, Mindszent, Mórahalom, Pusztamérges

helyenként a tanyai turizmushoz kapcsolódva (lovastanyák) jelentősen fejlődik a lovasturizmus (lovassport és tereplovaglás) is. A sportnak és ezen belül a versenysportnak több sportágban nagy hagyományai vannak a megye számos városában, elsősorban Szegeden, Szentesen és Hódmezővásárhelyen. A különféle sportpályák a szabadidő-eltöltés komplexebb kínálatának kialakítását is segítik. Jelentősek a megye kultúrtörténeti értékei, hagyományai, rendezvényei. A kulturális turizmus Szegeden (Ünnepi Hetek Rendezvénysorozat) és Ópusztaszeren (Feszty-körkép, állandó és évente ismétlődő rendezvények) önálló vonzerőként is működik. A térség adottságait építészete is gazdagítja: a megyében mintegy 220 a műemléki védelem alatt álló épület, környezet és terület. Ezek bemutatására a közelmúltban jelent meg a megyei önkormányzat megbízásából a megye neves szakértői által összeállított „Csongrád megye

építészeti emlékei” című topográfia. A kulturális és örökség turizmus további jelentős adottságai a múzeumok (Szeged, Hódmezővásárhely, Ópusztaszer, Csongrád, Szentes, Makó) és művésztelepek (Csongrád, Mártély, Hódmezővásárhely és Makó), az alföldi festészet és szobrászat jellegzetes alkotásait bemutató képtárak, kiállítótermek. A sajátos népi szokások, életmód, a népi kultúra századokon keresztül átörökített, turistákat is vonzó elemei a hódmezővásárhelyi kerámia és hímzés, a tápéi gyékényszövés, a Népművészeti Egyesület Alkotóházában bemutatott tevékenységek, a megyei néptánc kultúra, különösen a “Szeged”, a csongrádi “Alföld”, a makói “Maros” és az üllési “Fonó” táncegyüttes. A megye számos kistérségében és településén hagyományteremtő szándékkal rendszeresen megszervezett kulturális programok, rendezvénysorozatok (Csongrádi Napok, Makói

Hagymafesztivál, Mindszenti Napok, Mártélyi Kavalkád stb.) mára ugyancsak jelentős érdeklődésre számot tartó idegenforgalmi attrakcióvá váltak. A gasztronómia, a tájjellegű ételek, a készítésükhöz felhasznált nyersanyagok előállítása szintén a hagyományok ápolását jelenti. A szegedi halászlé és szalámi, a makói hagyma, a röszkei paprika, a szentesi primőrök, a mórahalmi, öttömösi spárga, a szatymazi őszibarack és a hozzájuk kapcsolódó hangulatos rendezvények sajátos vonzerőt jelentenek. A Homokhátság gyümölcsei, a szőlőtermesztés, a borkészítés hagyományai is a felértékelődő adottságaink közé sorolhatók. A csongrádi borvidék termelőit a Szent Vince Borrend fogja össze Mindez a borturizmus fejlesztésének, a bortúrák szervezésének lehetőségét is magában hordozza. A falusi turizmus változatos kínálatot jelöl, magában foglalja a tanyai turizmust, a mezőgazdasági, helyi termékek eladására

felkészült agroturizmust, az aktív túrákkal összekötött falusi üdülést, a helyi hagyományokat, kézművességet bemutató kulturális rendezvényeket. A szép faluképet őrző települések, településrészek, a Tisza mente, a KörösMaros köze és különösen a hagyományos szőlő- és gyümölcskultúrával rendelkező homokháti térség – tanyavilágával – a falusi turizmus minden részterülete számára kínálnak kedvező adottságokat. 1998-ban 700 vendég választotta ezt az üdülési formát, 3700 vendégéjszakát töltve e szálláshelyeken. Élénk a hivatás-, különösen a konferenciaturizmus, lehetőségei – az egyetemek, egyéb felsőoktatási intézmények és tudományos kutatóhelyek hazai és külföldi szakmai kapcsolatainak bázisán – elsősorban Szegeden igen jók: hazánkban Budapest után itt szervezik a legtöbb konferenciát, de számuk Makón, Csongrádon és Hódmezővásárhelyen is évről-évre nő. A megyei

önkormányzat széles külkapcsolatokkal rendelkezik: tagja az Európai Régiók Gyűlésének, A Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködésnek, továbbá kiterjedt kétoldalú kapcsolatokkal rendelkezik. A határ menti romániai és szerbiai régiókra is kisugárzó szerepkör nyomán a megye az innovatív kutatások dél-alföldi központjává fejlődhet. Mindez, továbbá a települések kapcsolatai az üzleti turizmust is élénkítik. A megye turisztikai értékei közötti eligazodást segíti a Csongrád megye turisztikai kalauz és térkép kiadvány, amelynek megjelentetésében a Csongrád Megyei Önkormányzat is közreműködött. A Csongrád Megyei Közgyűlés az államalapítás 1000. évi méltó megünneplése érdekében Csongrád Megyei Millenniumi Emlékbizottságot hozott létre. Az Emlékbizottság Feladatának tekinti továbbá, hogy - az önkormányzati és hatásköri törvényből fakadóan - összehangolja Csongrád megye millenniumi

rendezvényeihez kapcsolódó idegenforgalmi érdekeket és gondoskodjon az összehangolt rendezvények propagálásáról. A közgyűlés együttműködik minden olyan önkormányzattal, gazdasági és civil szervezettel, a történelmi egyházakkal és állampolgárokkal, akik a Kormány, a megyei önkormányzat által megfogalmazott irányelveket elfogadva részt kívánnak venni az ünnepségek megszervezésében és lebonyolításában. A megemlékezések és ünneplések során törekszik arra, hogy érzékeltesse a nemzeti értékek bemutatása mellett a világ más nemzetei, különös tekintettel a szomszéd népek tiszteletét. Ezzel is erősítve Európához való tartozásunkat. A megyei közgyűlés a millenniumi rendezvényekbe bekapcsolódó önkormányzatokkal és szervezetekkel együtt Megyei Millenniumi Rendezvénynaptárt jelentetett meg. Csongrád megye területfejlesztési koncepciója A megye fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű a Csongrád

Megyei Területfejlesztési Tanács által 1999. június 29-én jóváhagyott hosszú távú megyei területfejlesztési koncepció. A koncepcióban Csongrád megye természeti, társadalmi és gazdasági helyzetére alapozva meghatározták a fejlesztési stratégiai célokat, fejlesztési prioritásokat és javaslatokat fogadtak el a kidolgozandó programokra. A területfejlesztési prioritások és programok a következők: 1. Fejlesztési prioritás: A megye gazdasági szerkezetének megújítása 1.1 Program: A szolgáltatások kiemelt fejlesztése 1.2 Program: A versenyképes ipari vállalkozások erősítése, új ipari termelőbázisok létrehozásának ösztönzése 1.3 Program: Az élelmiszergazdaság fejlesztése, az integráció (mezőgazdasági termelés, feldolgozás, értékesítés) elősegítése 1.4 Program: A vállalati struktúra arányosabbá tétele, a középvállalkozások erősítése 1.5 Program: A K+F szektor fejlesztése és az innováció-transzfer

feltételeinek javítása 2. Fejlesztési prioritás: A gazdasági kapcsolatok élénkítése: a tőke-, áru-, személy- és információáramlás feltételeinek javítása 2.1 Program: A külső gazdasági kapcsolatok erősítése 2.2 Program: Összehangolt, aktív marketingpolitika 2.3 Program: A turizmus fejlesztése 2.4 Program: A közlekedési törzshálózatok fejlesztése, a nemzetközi összeköttetések javítása 2.5 Program: A szállítási és logisztikai szerepkörök erősítése 2.6 Program: Az információs technológiák társadalmasítása 2.7 Program: Az energiaellátás fejlesztése 3. Fejlesztési prioritás: Differenciált és összehangolt emberierőforrás-gazdálkodás: a humán tőke stratégiai elemeinek fejlesztése, a leszakadó társadalmi csoportok helyzetének javítása 3.1 Program: A regionális oktatási, egészségügyi és kulturális szerepkörök erősítése 3.2 Program: A térségi centrumok középfokú ellátó intézményeinek,

funkcióinak fejlesztése 3.3 Program: Az alapellátás települési rendszereinek stabilizálása 3.4 Program: A foglalkoztatási esélyek javítása aktív foglalkoztatáspolitikával és a képzésiátképzési-továbbképzési rendszer fejlesztésével 4. Fejlesztési prioritás: A térségi kapcsolatok erősítése; régióépítés 4.1 Program: A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégiós együttműködés erősítése 4.2 Program: A Dél-Alföldi Régió megszilárdítása tudatos megyei szerepvállalással 4.3 Program: A kistérségi együttműködések fejlesztése, társadalmasítása 4.4 Program: A helyi, kistérségi és megyei jelentőségű közlekedési összeköttetések fejlesztése 4.5 Program: A tanyás térségek speciális problémáinak kezelése 5. Fejlesztési prioritás: Egészséges emberi környezet biztosítása 5.1 Program: Vízgazdálkodás 5.2 Program: Az EU-ajánlásokat figyelembe vevő területhasználat és talajvédelem 5.3 Program: Az ökológiai

hálózat fejlesztése és a természeti értékek védelme 5.4 Program: Integrált környezetkímélő infrastruktúrák fejlesztése 5.5 Program: Az épített környezet fejlesztése és védelme Megkezdődött Csongrád megye környezetvédelmi stratégiájának és operatív programjának, valamint marketing koncepciójának és operatív programjának a kidolgozása. Nemzetközi kapcsolatok és az Európai Uniós csatlakozási felkészülés Csongrád megye nemzetközi kapcsolati rendszere széles körű és bővülő. Nemcsak a szomszédos országok testvér megyéivel, hanem más európai országok megyéivel - finn, lengyel, dán, holland, portugál, olasz, ukrán, orosz, német - valamint egy amerikai megyével és egy kínai tartománnyal is kölcsönös érdekeltségen alapuló, a megye gazdasági fejlődését szolgáló együttműködések kiépítésére törekszik. A Phare CBC program három éve tartó folyamatában Csongrád megye eddig is több eredményes projekttel

vett részt. A román-magyar határmenti együttműködés megalapozására az elmúlt évben Phare CBC Magyarország-Románia Program támogatásával megkezdődött a határmenti megyék (4 magyar és 4 román) között a közös területfejlesztési programozás komplex tervezési munkája. Csongrád megye a kezdeményezője és meghatározó szereplője – a Vajdasági Autonóm tartomány, négy román megye Arad, Krassó-Szörény, Hunyad és Temes, négy magyar megye Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyék – a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés létrehozásának és fejlesztésének. A régió területe közel 62 ezer km2, a lakónépesség 4,3 millió fő. Az együttműködés meghatározó eleme annak felismerése, hogy a jelenlegi Európában az a régió képes fejlődni, amely saját országa határain kívül is rendelkezik kapcsolatokkal. A határon átnyúló tudományos, kulturális és gazdasági együttműködés az

új európai regionalitás jellemzője. A jövőre nézve meghatározó a szegedi, az újvidéki és a temesvári egyetemek együttműködése, amely hatással lehet a kulturális és a gazdasági életre egyaránt. A Phare Credo támogatásával jelenleg készül a DKMT Regionális Együttműködés stratégiai koncepciója, amely a feladatok számbavételével a jövőkép kialakításával lehetővé teheti az eurorégió számára a közös pályázatokkal elérhető Európai Uniós források megszerzését Az Európai Régiók Gyűlése célkitűzéseivel egyetértve a Csongrád Megyei Közgyűlés az elsők között csatlakozott a szervezethez, a regionalizmus erősítésének jegyében. Az EU országok tagrégióival való együttműködést a jövőben erősíteni és bővíteni kívánja. Ennek érdekében a már meglévő dán Storstroms megyei, a francia Finistere megyei és a németországi Breisgau-Hochschwarzwald járási együttműködések mellett kezdeményezi a

Görög Önkormányzatok Szövetségénél is a kapcsolatfelvételt. Keresi annak lehetőségét, hogy az EU országok tagrégióival közös EU projektekben részt vegyen és ez által támogatáshoz jusson a csatlakozási felkészüléshez. Az EU csatlakozásra való felkészüléshez várhatóan ez évtől kezdődően beindul az agrár- és a vidékfejlesztését szolgáló előcsatlakozási SAPARD program. A megye 7 kistérsége közül 3 kistérség – a csongrádi, a szentesi és a homokháti – „A” kategóriás besorolást nyert a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatán és elkészítette a SAPARD Kistérségi Vidékfejlesztési Stratégiai Programját. Jelenleg készülnek ezekben a kistérségekben az operatív programok. A Csongrád Megyei Közgyűlés a nemzetközi kapcsolatok és az Európai Uniós csatlakozás feladatainak koordinálására 1999. év elején Euró-Integrációs Bizottságot hozott létre A Bizottság

közreműködésével kialakításra került – a Külügyminisztériummal kötött szerződés alapján – a megyei Euró Információs Pont, amely a megyei Európa Napokat szervezi és rendszeresen uniós felkészítő előadásokat rendez az önkormányzatok számára. Szeged, 2000. március