Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Közbeszerzési tételek

KÖZBESZERZÉSI, KIDOLGOZOTT TÉTELEK Az OKJ Közbeszerzési Referens vizsgára Újonnan hozzácsatoltak: 1,5, 6, 8, 13, 14, 18, 20-as tételek (Hiányoznak, még továbbra is az összeállításból: 9, 19, 22, 27, 30, 32-es számú tételek!!!) 1. A) Beszéljen a Kbt alapelveiről és a szabályozás céljáról, jellegéről! B) Beszéljen az önkéntes alkalmazás lehetőségéről és a következményéről! C) Határozza meg a Kbt. három eljárásrendjét! D) Ismertesse az értékhatárok rendszerét a klasszikus ajánlatkérők és a közszolgáltatók esetében egyaránt! A) A Kbt alapelvei, a szabályozás célja és jellege A jogalkalmazás során nagy szerep juthat a Kbt alapelveinek, mivel a jogszabályok nem adhatnak választ minden felmerülő kérdésre. Erre tekintettel az alapelvek többes céllal bírnak: 1, zsinórmértékül szolgálnak a közbeszerzési eljárás teljes menete során és tételesen is megfogalmazódnak az egyes részletszabályokban. 2, A

jogértelmezés során iránymutatásul szolgálnak 3, Hézagpótló szerepet is betöltenek 4, Generálklauzulaként is funkcionálnak A Kbt alapelvei és azok tartalma: 1, A verseny tisztasága: Kbt 1§ (1) bek.: „A közbeszerzési eljárásban –ideértve a szerződés megkötését is- az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát ” Ez az alapelv tehát mind az ajánlatkérőre, mind az ajánlattevőre kötelezettséget ró. Az alapelv szerint az eljárás valamennyi résztvevője kizárólag csak tisztességes, tiszta eszközöket alkalmazhat a verseny során. Ez az alapelv nyomatékosítja továbbá a közbeszerzési szabályrendszer azon céljait, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés a legjobb ajánlattevő nyerje meg, megvalósítva ezzel a „best value for money” azaz „a pénzért valódi értéket” elvet. A verseny tisztaságának alapelve jelenik meg többek között a Kbt. azon

előírásában , hogy az ajánlattevőnek ajánlatát zárt formában kell benyújtani, és amelyet a bontás előtt nem szabad felnyitni. 2, A nyilvánosság Kbt. 1§ (1) bek lsd. előző pont „ és nyilvánosságát ” A nyilvánosság alapelve a közpénzek észszerű, átlátható és ellenőrizhető felhasználását hivatott biztosítani. A nyilvánosság elvén keresztül az eljárás résztvevői, illetve más érdekeltek, és az ellenőrzésre jogosult szervek, személyek is követni tudják a közpénz felhasználásának útját, annak megfelelőségét. A nyilvánosság alapelve érvényesül az alábbi esetekben: 1, A közbeszerzési eljárás megindításáról és annak eredményéről –ha a Kbt. másként nem rendelkezik- hivatalos hirdetményt kell közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben. 2, Ajánlatok bontása az ajánlatkérő és a meghívott személyek jelenlétében kerülnek ismertetésre az ajánlatok főbb tartalmi elemei. 3, A bontásról,

eredményhirdetésről és egyéb eljárási cselekményekről készült jegyzőkönyvet az ajánlatkérő valamennyi résztvevő számára köteles megküldeni 1 3, Esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosítása Kbt. 1§ (2) bek: „Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőségét és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára” Az ajánlat kérőkötelessége, hogy biztosítsa az esélyegyenlőséget az az egyenlő bánásmódot, azaz egyik ajánlattevőnek se kedvezzen illetve ne nyújtson senkinek sem megengedhetetlen előnyöket. Ez az alapelv jelenik meg az alábbiakban: Minden ajánlattevőnek azonos információval kell rendelkeznie a közbeszerzési eljárás során. - Az ajánlatkérő minden egyes ajánlattevő részére azonos tartalmú dokumentációt bocsát rendelkezésre. - Azonos tartalommal küldi meg az eljárásról készült jegyzőkönyveket - Azonos feltételekkel teszi lehetővé a kiegészítő tájékoztatás kérését

- Amennyiben az ajánlatkérő biztosítja a hiánypótlás lehetőség, úgy ezt valamennyi érdekelt számára köteles lehetővé tenni, ugyanolyan feltételek előírása mellett - Tárgyalásos eljárásban minden meghívott ajánlattevőnek azonos eséllyel biztosítani kell legalább egyszer a tárgyalás lehetőségét. 4, A nemzeti elbírálás Kbt. 1§(3) bek: „Az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánás kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban” „Az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevők és nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban a Magyar Köztársaságnak és az Európai Unió Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.” Ez alapján az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy az EU-ban letelepedett ajánlattevők, az általuk nyújtott szolgáltatások és közösségi áruk

számára azonos feltételeket kell biztosítania a magyar ajánlattevők, áruk és szolgáltatások helyzetéhez képest. A Kbt. azonban biztosítja azt a lehetőséget, hogy az ajánlatkérő kizárja a közbeszerzési eljárásból a külföldi ajánlattevők bizonyos körét: - a Magyar Köztársaság vagy az EK. Kétoldalú szerződésének hiánya az adott állammal a nemzeti elbánás biztosítására - Ez nem kötelesség, hanem az ajánlatkérő döntésére van bízva. Azon államok listája, melyek számára nemzeti elbánást kell biztosítani a Közbeszerzési Értesítőben kerül közzétételre. Emellett megkeresés esetén a Külügyminisztérium is felvilágosítást ad az ilyen kötelezettsége fennállásáról. Az alapelvek egymással is összefüggnek pl.: Ha egy adott ajánlattevő számára nem kell nemzetközi elbánást biztosítani, akkor az egyenlő bánásmód biztosítása sem követelmény, így az ajánlatkérő kizárhatja az adott ajánlattevőt a

közbeszerzési eljárásból. A Kbt. által nevesített alapelvek mellett mindig érvényesülniük kell a közösségi jog alapelveinek is, értékhatártól függetlenül. 1,Áruk szabad mozgása Az importra vonatkozó mennyiségi vagy azzal egyenértékű korlátozások tilalma. 2, Szolgáltatás nyújtásának szabadsága 3, Személyek (munkaerő) szabad mozgása, letelepedés szabadsága 4, Diszkrimináció tilalma 5, Tisztességes verseny: átláthatóság - nyilvánosság - közpénzek ésszerű felhasználása 6, Nemzeti elbánás 7, Arányosság 2 A szabályozás célja, jellege 1, A szabályozás célja: Preambulum: „Az OGY - a közpénzek észszerű felhasználása átláthatóságának - és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségnek megteremtése - továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében . a következő törvényt alkotja:” A fent említett célok mindegyikének érvény kell jutnia a közbeszerzések során.

Egyik célt sem szabad oly mértékben túlhangsúlyozni, hogy az a másik rovására menjen. 2, A szabályozás jellege: A Kbt. szabályzási jellegét tekintve kogens jellegű Ez azt jelenti, hogy a Kbt-ben rögzítettektől csak olyan esetekben és csakis olyan mértékben lehet eltérni, ahol és amilyen mértékben ezt maga a Kbt. kifejezetten megengedi Kbt. 3§: „E törvény szabályaitól csak annyira lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi” A Kbt. kogens szabályaival kívánja biztosítani a közbeszerzés céljainak megvalósulását A Kbt. kogens szabályzásából következik, hogy: - sem az ajánlatkérő, sem pedig az eljárás bármely más résztvevője nem alkalmazhat a törvényrendelkezéseitől eltérő szabályokat arra hivatkozással, hogy a Kbt azt kifejezetten nem tiltja. - a Kbt-ben rögzítettektől való eltérés még abban az esetben sem megengedett, ha ahhoz az érdekeltek mindegyike kifejezetten hozzájárul.

HATÁROZZA MEG A KBT 3 ELJÁRÁSRENDJÉT! 1, Közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárásrend (Kbt. második rész) 2, Nemzeti értékhatásokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárásrend (Kbt. harmadik rész) 3, A nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárásrend (Kbt. negyedik rész) ISMERTESSE AZ ÉRTÉKHATÁROK RENDSZERÉT A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK ÉS A KÖZSZOLGÁLTATÓK ESETÉBEN EGYARÁNT! 3 Árubeszerzés 130 000 SDR (154 014 €=38 082 093 Ft) b) 200 000 SDR (236 945 €=58 587 835Ft) a) 400 000 SDR (473 890 €) b) 400 000 € v. 600 000 € Közüzemi beszerzők Kormányzati beszerzők a) Építési beruházás a. 5 000 000 SDR (5 923 624 €=1 464 695 882 Ft) b. 5 000 000 € (1 236 317 470 Ft) a) 5 000 000 (5 923 624 €) b) 5 000 000 € Építési koncesszió 5 000 000 € (1 236 317 470 Ft) SDR Szolgáltatás megrendelése a) 130 000 SDR (154 01 4 €)

b) 200 000 SDR (236 94 5 €) c) 200 000 € a) 400 000 SDR (473 890 €) b) 400 000 € v. 600 000 € Szolgáltatási koncesszió Árubeszerzés A, 1, - a minisztérium - Miniszterelnöki Hivatal - a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet 2, valamint ha a védelem terén beszerezendő áru a 2. mellékletben szerepel B, 1, összes egyéb ajánlatkérő esetében 2, valamint: - a minisztérium - MeH - központosított kb. során ajánlatkérésre feljogosított szervezet Esetén ha a védelem terén beszerzendő áru a 2. mellékletben nem szerepel Szolgáltatás megrendelése A, - Minisztérium - MeH - Kp ott közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet Esetében, ha a szolgáltatás a 3. mellékletben szerepel, kivéve a 8 csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat B, 4 22. § (1) bek-ben meghatározott

összes egyéb ajánlatkérő ha a szolgáltatás a 3 mellékletben szerepel kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgálatokat és az 5 csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat C, 3. mellékletben a 8 csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgálatokat és az 5 csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatások valamint a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetén D, 22.§ (2) bek a, pontban említett szolgáltatás, valamint b, pontban meghatározott ajánlatkérők esetében 2. Tétel Határozza meg a Kbt. hatálya alá tartozó szervezetek két fő csoportját! Ismertesse a Kbt hatálya alá tartozás megalapozó feltételek közül a legfontosabbakat a két csoport tekintetében! Beszéljen a támogatásban részesített szervezetekre vonatkozó hatályos szabályokról figyelemmel az egyes eljárásrendek közötti különbségekre is! A Kbt. Hatálya alá tartozó szervezetek két

fő csoportja az un „Klasszikus ajánlatkérők” és a „Különös” közbeszerzési eljárásban ajánlatkérők. Azoknak a szervezeteknek felsorolását , amelyek a közösségi rezsim alkalmazásában ajánlatkérőnek minősülnek –Klasszikus ajánlatkérők- a Kbt. 22§ (1) bekezdése tartalmazza: E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők: a) a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; b) az állam, központi költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv; c) az országos kisebbségi önkormányzat és költségvetési szerve; d) a helyi, a települési önkormányzatok és ezek társulásai és költségvetési szervei, a helyi, a települési kisebbségi önkormányzatok és ezek költségvetési szervei, területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei, térségi és regionális területfejlesztési

tanács, e) a köztestület és költségvetési szerve, a sportági országos szakszövetség; f) a közalapítvány; g) MNB, az ÁPVRT, a MFB RT, a MTI, közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsorszolgáltató melynek működését többségi részbe állami illetőleg önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, továbbá az ORTT; h) Az a jogképes szervezet, amelynek létrehozataláról jogszabály rendelkezik, meghatározva az ellátandó feladatait, az irányítására, ellenőrzésére, működésére vonatkozó szabályokat, feltéve, hogy az a)-g) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy Kormány meghatározó befolyást képe felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet finanszírozza; i) Az a jogi személy , amelyet közérdekű de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőleg ilyen tevékenységet lát

el, ha az a)-g) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy Kormány meghatározó befolyást (Kbt. 4§ 22 pont) képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet finanszírozza; j) Az a jogképes szervezet, amelyet az a)-i) pontban meghatározott egy vagy több szervezet az alaptevékenysége ellátására hoz létre, illetve meghatározó befolyást képes gyakorolni felette (ide nem értve az államot); 5 (2) a) b) (3) (4) bekezdés alkalmazásában –a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében- ajánlatkérő az az (1) bekezdés alá nem tartozó szervezet is az egyéni vállalkozók és egyéni cégek kivételével amelynek a 25.§ (2) bekezdése szerinti építési beruházását vagy ezzel összefüggő szolgáltatás megrendelését az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet többségi részben támogatja (1 mell. 502 csoport; utak, hidak,

vasutak, ezenfelül kórház, sport-, szórakozási és szabadidő-létesítmény, oktatási vagy közigazgatási célokra használt épület kivitelezése) amelynek közbeszerzését az EU-ból származó forrásból támogatják Az (1) bekezdés alkalmazásában a működés többségi részben való finanszírozásának estét a költségvetési év elején, az adott évre és az összes várható bevételhez viszonyítva kell becsülni, megállapítani Az (1) bekezdés alá tartózó hitelintézet az általa igénybe vett pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi, befektetési, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység tekintetében nem minősül ajánlatkérőnek A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél ajánlatkérők körét a 241.§ határozza meg: E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők: a) a 22.§ (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők a 22§(4) bekezdése kivételével b) a támogatásból megvalósítandó

közbeszerzés tekintetében- ajánlatkérő az az a) pont alá nem tartozó szervezet is az egyéni vállalkozók és egyéni cégek kivételével, amelynek közbeszerzését az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési illetőleg az EU-ból származó forrásból többségi részben támogatja c) az a) pont alá nem tartozó szervezet, amelynek fizetési kötelezettségéért a Kormány készfizető kezességet vállalt és a kezesség útján szerzett pénzeszközökből történik a beszerzés és a kezesség mértéke (összege) eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat közbeszerzésnek minősül. Ajánlatkérők az egyszerű eljárás alkalmazásában: E rész alkalmazásában ajánlatkérők a 293.§ szerint a) a 22.§ (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők a 22§(4) bekezdése kivételével b) a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében- ajánlatkérő az az a) pont alá nem tartozó szervezet is az egyéni

vállalkozók és egyéni cégek kivételével, amelynek közbeszerzését az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési illetőleg az EU-ból származó forrásból többségi részben támogatja A közösségi értékhatárokat elérő illetve meghaladó különös közbeszerzési eljárás alkalmazásában 162.§ -ban meghatározott ajánlatkérőnek minősülő szervezetek. (1) E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők a következő szervezetek, ha a 163.§-ba meghatározott tevékenységet folytatják: ( a) ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hőenergia termelése, szállítása elosztása terén közszolgáltatatás céljából helyhez kötött hálózatot üzemeltet, vagy a hálózat energiával történő ellátása, (b) meghatározott földrajzi terület hasznosítása bányászat, légi, tengeri belvízi kikötők fenntartása fuvarozók rendelkezésre bocsátása céljából (c) közszolgáltatást nyújtó hálózatok üzemeltetése (d)

nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetése szolgáltatás nyújtása) a) b) a Kbt. 22§ (1) bekezdésében meghatározott (klasszikus) ajánlatkérők; az a gazdálkodó szervezet, amely felett az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet meghatározó befolyást (Kbt. 4§ 22 pontja) képes gyakorolni (2) továbbá ajánlatkérő az az (1) bekezdés alá nem tartozó szervezet is , amely a 163.§-ban meghatározott tevékenységek valamelyikét különleges vagy kizárólagos jog (166.§) alapján folytatja A nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó különös közbeszerzési eljárás alkalmazásában a 162.§ban meghatározottakon túl 272§-ban meghatározott ajánlatkérőnek minősülő szervezetek 6 (1) e fejezet alkalmazásában ajánlatkérők a következő szervezetek is ha egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásokat nyújtanak. (a) a Kbt. 22§ (1) bekezdésében meghatározott (klasszikus) ajánlatkérők;

(b) az a gazdálkodó szervezet amely felett az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet meghatározó befolyást (4.§ 22)képes gyakorolni (2) ajánlatkérő az az (1) bekezdés alá nem tartozó szervezet is amely egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásokat különkeges vagy kizárólagos jog alapján nyújt Ajánlatkérők az egyszerű eljárás alkalmazásában: E rész alkalmazásában ajánlatkérők a 294.§ szerint (1) (2) 22.§ (1) bekezdése, a 162§ (2) bekezdése és a 272§ (2) bekezdése alá nem tartozó olyan szervezet, amely szolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységét a 22.§ (1) bekezdésében meghatározott szervezet által biztosított különleges vagy kizárólagos jog (4.§ 13 pont) alapján folytatja, ha közbeszerzése közvetlenül összefügg e tevékenység folytatásával. Az ajánlatkérőnek az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége folytatásával közvetlenül összefügg a közbeszerzés, ha

annak tárgya nélkül e tevékenységet nem lehetne ellátni. Ha a közbeszerzés tárgyát az ajánlatkérő a hivatkozott tevékenységéhez, és az azon kívüli tevékenységhez egyaránt használja és az részekre nem osztható, illetve részekre bontása esetén nem használható megfelelően. A támogatásban részesített szervezetekre vonatkozó szabályok: A közösségi rezsimben támogatásban részesített ajánlatkérőkre vonatkozó szabályokat- a Kbt. 22§ (2) bekezdése tartalmazza: (2) bekezdés alkalmazásában –a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében- ajánlatkérő az az (1) bekezdés alá nem tartozó szervezet is az egyéni vállalkozók és egyéni cégek kivételével a) amelynek a 25.§ (2) bekezdése szerinti építési beruházását vagy ezzel összefüggő szolgáltatás megrendelését az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet többségi részben támogatja (1 mell. 502 csoport; utak, hidak, vasutak,

ezenfelül kórház, sport-, szórakozási és szabadidő-létesítmény, oktatási vagy közigazgatási célokra használt épület kivitelezése) b) amelynek közbeszerzését az EU-ból származó forrásból támogatják Az a) pont szerint nem minden beszerzés esetén minősülnek a támogatott szervek ajánlatkérőnek. A b) pontban foglaltak szerint a közösségi értékhatárokat elérő értékű beszerzésekre vonatkozó szabályok alkalmazásában – a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében- ajánlatkérőnek minősül és így köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni az a szervezet is ,amely nem tartozik a klasszikus ajánlatkérők közé, de amelynek közbeszerzését EU-ból származó forrásból támogatják függetlenül a támogatás mértékétől. A nemzeti rezsimben támogatásban részesített ajánlatkérőkre vonatkozó szabályokat- a Kbt. 241§ 1) pontja tartalmazza: 1) a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés

tekintetében- ajánlatkérő az az a) pont alá nem tartozó szervezet (klasszikus ajánlatkérő) is az egyéni vállalkozók és egyéni cégek kivételével, amelynek közbeszerzését az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési illetőleg az EU-ból származó forrásból többségi részben támogatja Itt már nem csak meghatározott építési munkákra vagy az ilyen munkákkal összefüggő szolgáltatás megrendelésre vonatkozik a szabály, hanem minden nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó árubeszerzésre, építési beruházásra, építési koncesszióra, szolgáltatás megrendelésre és szolgáltatás koncesszióra. Az EU-ból származó forrásból ha többségi részben és közvetlenül támogatnak. 7 Egyszerű eljárás szerinti támogatásból megvalósítandó közbeszerzések a nemzeti rezsimben ismertetett szabállyal egyezik meg. 3. tétel: Közösségi értékhatárokat elérő értékű beszerzés esetén a

közbeszerzés tárgya:     Árubeszerzés Építési beruházás Építési koncesszió Szolgáltatás megrendelés Árubeszerzés: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Magába foglalja a beállítást és az üzembehelyezést is. Kizárólag a forgalomképes és - birtokba vehető ingó dolgok beszerzése tartozik. A közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani: a hazai ajánlattevőkkel azonos módon kell biztosítani a részvételi lehetőségeket. Közösségi értékhatárok: Ha az ajánlatkérő minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal, illetve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet, akkor az értékhatár: 130 ezer SDR-nek megfelelő euró (154 014 euró), azaz 38 082

093 Ft. Ha az ajánlatkérő minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet, és az általuk a védelem téren beszerzendő áru szerepel a Kbt. 2 sz mellékletében, akkor az értékhatár: 130 ezer SDR-nek megfelelő euró (154 014 euró), azaz 38 082 093 Ft. Ha az ajánlatkérő minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet, és az általuk a védelem téren beszerzendő áru nem szerepel a Kbt. 2. sz mellékletében, akkor az értékhatár: 200 ezer SDR-nek megfelelő euró (236 945 euró), azaz 58 587 835 Ft. Az összeg egyéb klasszikus ajánlatkérő esetében az értékhatár: 200 ezer SDR-nek megfelelő euró (236 945 euró), azaz 58 587 835 Ft. Olyan ajánlatkérő esetében, amelynek közbeszerzését az Európai Unióból származó forrásból támogatják, az értékhatár: 200 ezer SDR-nek megfelelő euró (236

945 euró), azaz 58 587 835 Ft. Építési beruházás: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: (1) a) Az 1. sz mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése, vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) Építmény kivitelezése, vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; 8 c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése. (2) Építési beruházás – támogatásból megvalósuló közbeszerzés tekintetében 22§ (2) az 1. sz mellékletben az 502 csoport szerinti tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka, valamint kórház, sport-, szórakozási és szabadidő létesítmény, oktatási (iskolaépület, felsőoktatási épület) kivitelezése (építési

munkái). Értékhatárok: Az olyan támogatásból megvalósítandó építési beruházás esetében, amelyet egy vagy több ajánlatkérő többségi részben támogat [22§ (2) a. pont] az értékhatár 5 millió euró, azaz 1 236 317 470 Ft Az építési beruházás esetén, amelyet az EU-ból származó forrásból támogatnak [22§ (2) b. pont] az értékhatár 5 millió euró, azaz 1 236 317 470 Ft. Minden egyéb építési beruházás esetében az értékhatár 5 millió SDR-nek megfelelő euró (5 923 624 euró), azaz 1 464 695 882 Ft. Építési koncesszió: olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. Értékhatár: 5 millió euró, azaz 1 236 317 470 Ft. Szolgáltatás megrendelése: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az

ajánlatkérő részéről. A szolgáltatás rendszerint díjazás ellenében nyújtott tevékenység:  Ipari jellegű tevékenységek  Kereskedelmi jellegű tevékenységek  Kézműipari tevékenységek  Szabadfoglalkozásúként végzett tevékenység. A Kbt. 29§ (2) bekezdésében találhatóak azok a kivételek, amelyek esetében a közösségi rezsim szabályait nem kell alkalmazni. Ezek a kivételek: a) Meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése b) Értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy átruházásával kapcsolatos befektetési szolgáltatás valamint a jegybanki tevékenység; c) Műsorszám, műsorszolgáltató általi vétele, fejlesztése, előállítsa vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés; d) Távbeszélő, telex, rádiótelefon, személyhívó és műholdas szolgáltatás, e) Választott

bírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység; f) Munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, .stb g) Kutatási és fejlesztési szolgáltatás kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti; h) Ha a szolgáltatást a 22§ (1) bekezdésében meghatározott klasszikus ajánlattevők valamelyike jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja. Értékhatárok: Amennyiben az ajánlatkérő minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal vagy a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet, és az általuk beszerzendő szolgáltatás a Kbt. 3 sz mellékletében szerepel, de nem tartozik a melléklet 8. csoportjába (kutatási és fejlesztési szolgáltatások), illetve az 5. csoportból a 7524, 7525, 7526 számú

távközlési szolgáltatások közé, akkor az értékhatár 130 ezer SDR-nek megfelelő euró (154 014 euró), azaz 38 082 093 Ft. 9 Minden egyéb klasszikus ajánlatkérő esetén, ha a szolgáltatás a Kbt. 3 számú szerepel, de nem tartozik a 8 csoportba (kutatási és fejlesztési szolgáltatások), illetve az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatások közé, akkor az értékhatár 200 ezer SDR-nek megfelelő euró (236 945 euró), azaz 58 587 835 Ft. Amennyiben a szolgáltatás a 3. számú melléklet 8 csoportjába, illetve az 5 csoportból a 7524, 7525 vagy 7526. számú távközlési szolgáltatások közé tartozik, az értékhatár az összes klasszikus ajánlatkérő esetében 200 ezer euró, azaz 49 452 699 forint. A 4. számú mellékletbe tartozó összes szolgáltatás esetén, bármely klasszikus ajánlatkérő szerzi be, az értékhatár 200 ezer euró, azaz 49 452 699 Ft. Az egy vagy több ajánlatkérő által többségi

részben közvetlenül támogatott építési beruházással összefüggő szolgáltatás esetében [22§ (2) a. pont] az értékhatár 200 ezer euró, azaz 49 452 699 Ft Az olyan szolgáltatás esetén amelyet az EU-ból származó forrásból támogatnak [[22§ (2) b. pont] az értékhatár 200 ezer euró, azaz 49 452 699 Ft. Nemzeti értékhatárokat elérő értékű beszerzés esetén a közbeszerzés tárgya:      Árubeszerzés Szolgáltatás megrendelés Építési beruházás Építési koncesszió Szolgáltatási koncesszió Értékhatárok: Árubeszerzés esetén: 25 millió Ft. Építési beruházás esetén: 70 millió Ft Építési koncesszió esetén. 100 millió Ft Szolgáltatás megrendelése esetén. 20 millió Ft Szolgáltatási koncesszió esetén: 25 millió Ft Árubeszerzés: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó és ingatlan dolog tulajdonjogának vagy használatára illetőleg hasznosítására

vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Magába foglalja a beállítást és az üzembehelyezést is. Az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak megszerzése is az árubeszerzésnek minősül. Építési beruházás: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: (1) d) Az 1. sz mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése, vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; e) Építmény kivitelezése, vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; f) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése. 10 Építési koncesszió: olyan építési beruházás, amely

alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. Szolgáltatás megrendelése: árubeszerzésnek és szolgáltatásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. Szolgáltatási koncesszió: olyan szolgáltatás megrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. A hasznosítással az ajánlatkérő átadja a működtetés felelősségét, illetve a gazdasági hasznosítási, üzemeltetési) kockázatot is. A pénzbeli ellenszolgáltatás járulékos jellegú lehet. A szerződés tárgyát képező szolgáltatás használóitól beszedett díj a

hasznosítási jog megszerzésével a koncesszió jogosultját illeti meg, és ez a bevétel az ellenszolgáltatás részét képezi. Nemzeti értékhatárok alatti értékű beszerzés esetén a közbeszerzés tárgya:    Árubeszerzés Szolgáltatás megrendelés Építési beruházás Értékhatárok: Árubeszerzés: 2 millió Ft Építési beruházás: 10 millió Ft Szolgáltatás megrendelése: 2 millió Ft Körtelező az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni, ha a közbeszerzés értéke eléri, vagy meghaladja a nemzeti értékhatárok felét: szolgáltatás megrendelése esetében: 10 millió Ft-ot, árubeszerzés esetében: 12,5 millió Ft-ot, építési beruházásnál: 35 millió Ft-ot. Amennyiben nem éri el a nemzeti értékhatárok felét, úgy legalább 3 ajánlattevőnek kell egyidejűleg, írásban megküldeni az ajánlattételi felhívást. Nem kötelező ez esetben hirdetmény közzététele

Árubeszerzés: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó és ingatlan dolog tulajdonjogának vagy használatára illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Magába foglalja a beállítást és az üzembehelyezést is. Építési beruházás: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: (1) g) Az 1. sz mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése, vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; h) Építmény kivitelezése, vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; i) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése. (2) Építési beruházás

– támogatásból megvalósuló közbeszerzés tekintetében 22§ (2) az 1. sz mellékletben az 502 csoport szerinti tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka, valamint kórház, sport-, szórakozási és szabadidő létesítmény, oktatási (iskolaépület, felsőoktatási épület) kivitelezése (építési munkái). Szolgáltatás megrendelése: árubeszerzésnek és szolgáltatásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. Ha a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. 11 Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amely esetében az árubeszerzés értékét meghaladja a szolgáltatás értéke. Becsült érték meghatározása: Árubeszerzés esetén: Árubeszerzés értékén a

közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált áfa nélkül számított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Becsült érték számítása: A. Olyan szerződés esetén, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése: a. Határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; egy évnél hosszabb szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a maradványértéket is b. Határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. B. Az árubeszerzés becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében: a. Az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött, azonos vagy hasonló

tárgyú szerződés szerinti ellenszolgáltatás. b. Az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés alatti ellenszolgáltatás. C. Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás megrendelést is magába foglal, akkor az árubeszerzés és a szolgáltatás megrendelés értékét egybe kell számítani. Úgyszintén bele kell számítani az üzembe helyezés és beüzemelés költségét is. D. Mindazon árubeszerzések értékét egybe kell számítani, amelyek a. beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kerül sor, b. beszerzésére egy ajánlattevővel lehet szerződést kötni, c. rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg E. A építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításhoz szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg

szolgáltatások becsült értékét is. F. Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék ezen áruk Kbt. szerinti beszerzését Ha a fenti rendelkezéseket a becsült értéke kiszámításánál az ajánlatkérő nem vette figyelembe a közösségi rezsim szerinti közbeszerzésnek a költésvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira azok értékétől függetlenül csak a IV. fejezet szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni. Szolgáltatás megrendelése esetén: Becsült érték számítása: A. A szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében: a. Az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött, azonos vagy hasonló tárgyú szerződés szerinti

ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy b. Az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás B. A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás. C. Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás megrendelést is magába foglal, a becsült értéke megállapításakor az árubeszerzés és szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. D. A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazz a teljes díjat: 12 a. Határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, b. Határozatlan időre kötött szerződés vagy négy

évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. E. A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor figyelembe kell venni a. Biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat, b. Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat, c. A tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot F. A becsült érték kiszámítása során mindazon szolgáltatások értékét egyben kell számítani, amelyek, a. beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kerül sor, b. beszerzésére egy ajánlattevővel lehet szerződést kötni, c. rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. Építési beruházás esetében: A. Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a több év alatt megvalósult építési

beruházás esetében a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatás kell számítani. B. Ha az építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani. C. Beszámítandó a megvalósításhoz szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is. D. Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékát az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék a Kbt. alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelésére E. A becsült érték kiszámítása során mindazon építési beruházások értékét egybe kell számítani, amelyek a. beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kerül sor, b. beszerzésére egy

ajánlattevővel lehet szerződést kötni, c. rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. A. Ha a szerződés tárgya ingatlan használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése, a becsült érték megállapítására a Kbt. 36-37§ (árubeszerzésre vonatkozó szabályok) kell megfelelően alkalmazni. B. A keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke. C. Ha a 40§ (2) bekezdése alapján (egybeszámítási kötelezettség) több – egyenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű – beszerzési tárgy együttes értéke miatt a nemzeti rezsim szerinti közbeszerzési lejárát kell lefolytatni, nem mindősül a törtvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, a nemzeti rezsim szerinti közbeszerzési lejárásban szerzik be. D. Ha a becsült

érték kiszámításakor a 40.§ (2) bekezdésében foglaltakat nem vették figyelembe, a nemzeti rezsim szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira –azok értékétől függetlenül – csak a nemzeti rezsim szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni. KIVÉTELEK Közösségi Szabályozás alóli kivételek: 29.§ (1) bekezdésében felsorolt esetek (b) pont kivételével, minden beszerzési tárgyra irányadóak, az esetek köre az ajánlatkérő által nem bővíthető. A. Államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő, vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzés (143/2004. IV29 Kormány rendelet). 13 B. Védelem téren az ország alapvető biztonsági érdekeit érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk, fegyverek, lőszerek, hadianyagok

beszerzése, illetőleg szolgáltatások megrendelése. C. Nemzetközi szerződésben, illetőleg nemzetközi egyetértési vagy együttműködési megállapodásban meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzés, ha a szerződés illetőleg megállapodás csapatok állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik. D. Nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzés, ha az EU kívüli állammal kötött szerződés, projekt közös megvalósításával, illetőleg hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik. E. Nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzés. Egyszerű eljárás alóli kivételek: Az előbb felsoroltak továbbá, A. Szolgáltatás megrendelések körében kivételnek minősül: a. Meglévő építmény vagy egyéb ingatlan megvétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése, kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő

pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés. b. Értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy átruházásával kapcsolatos befektetési szolgáltatás, valamint jegybanki tevékenység. c. Műsorszám műsorszolgáltató általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint műsoridőre vonatkozó szerződés. d. Távbeszélő-, telex-, rádiótelefon- és egyéb műholdas szolgáltatás. e. Választott-bírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység. f. Munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, fegyveres szervek hivatalos állományának szolgálati jogviszonya. g. Kutatási és fejlesztési szolgáltatás, kivéve, ha ennek eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben

az ajánlatkérő teljesíti. h. Ha a szolgáltatást a klasszikus ajánlatkérők valamelyike jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja. Ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet személy képes teljesíteni. B. Ha az ajánlatkérő által előre nem látott okból előállt rendkívüli sürgősség miatt nem lehetséges az egyszerű eljárás lefolytatása. C. Építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges a teljesítéshez. D. Árubeszerzés esetében, ha a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel

járna, hogy műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban. E. Szolgáltatás megrendelése estében, ha arra az egyszerű eljárás szerinti egyszerű tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel kell szerződést kötni. F. A 4. melléklet szerinti szolgáltatás megrendelése setében, ha az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv. G. Olyan szolgáltatás megrendelése setében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátáshoz szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul, ha az ajánlatkérő központi költségvetési szerv. Kizárólag ügyvéd által ellátható ügyvédi tevékenység megrendelése esetében. 4.tétel Ismertesse a klasszikus ajánlatkérők esetében az alkalmazható eljárások típusait a közösségi eljárásrendben! Határozza meg, hogy mely eljárások alkalmazására mely

esetben kerülhet sor! Ismertesse a legfontosabb jellemzőket! 14 Eljárástípusok: Nyílt, 2 szakaszból állók (meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos) ezeknél lehet alkalmazni a gyorsított eljárást is, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos, egyszerűsített és a tervpályázati eljárás. Nyílt eljárás: szabadon választható, általános eljárás, gyorsítottat nem lehet alkalmazni, egyszakaszos, ajánlati felhívással indul. Dokumentáció készítése kötelező Ajánlati biztosíték kérhető: Ha az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem megfelelően bocsátja az ajánlatkérő rendelkezésére, az ajánlata érvénytelen. Az ajánlattételi határidő minimum 52 nap, amely 36-ra rövidíthető, ha előtte már előzetesen tájékoztatót adtunk fel. Tovább rövidíthető 22 napra rendkívüli sürgősség esetében, ha a hirdetményt elektronikus úton adjuk fel. A határidő hosszabb is lehet mert úgy kell

meghatározni, hogy a megfelelő ajánlattételhez elegendő legyen. A hirdetményben eredetileg megadott határidőt egy alkalommal meg lehet indokolt esetben hosszabbítani, de ehhez hirdetményt kell feladnunk. Az eredetileg megadott határidő rövidítése tilos. Az ajánlati felhívásban illetve a dokumentációban meghatározott feltételek módosítása az ajánlattételi határidő napjáig lehetséges. Ehhez viszont új hirdetményt kell feladni és a határidő ebben az esetben sem lehet rövidebb. (52,36,22 nap) Az ajánlati felhívás visszavonása az ajánlattételi határidő lejártáig lehetséges, hirdetményt kell feladni. Kiegészítő tájékoztatást kérhetnek az ajánlattevők az ajánlattételi határidő lejárta előt legkésőbb 10 nappal. A tájékoztatást a határidő lejárta előtt legkésőbb 6 nappal meg kell írásban küldeni egyidejűleg az összes ajánlattevőnek. Az ajánlatok benyújtása fő szabályként írásban zártan, de lehet

elektronikusan is. Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. Az ajánlatok bontása a határidő lejártának időpontjában kell elkezdeni és folytatni amíg el nem fogy. A bontásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amit 5 napon belül meg kell küldeni az ajánlattevőknek. Ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét és az ajánlatuk értékelési szempont szerinti tartalmi elemeit. Hiánypótlás lehetséges, ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban ezt megengedte. Felvilágosítás kérése az ajánlattevőtől lehetséges, a többi ajánlatkérő egyidejű tájékoztatása mellett. A tárgyalás tilos. Az ajánlatok elbírálása a lehető legrövidebb határidőn belül. A bírálatról összegzést kell készíteni Az eljárás nyertese, aki érvényes ajánlatot tett és a bírálati szempontoknak megfelelően a legkedvezőbb ajánlatot tette. Eredményhirdetés az ajánlatok felbontását követően, de legkésőbb 30

napon (építési beruházás 60) belül, a felhívásban megadott dátum szerint, nyilvánosan. Az eredményhirdetés időpontja egy alkalommal elhalasztható max. 30 nappal indokolt esetben Korábban is tartható, de 2 munkanappal korábban értesíteni kell az érintetteket az új időpontról és annak okáról. Hirdetményt nem kell közzétenni Az eredményhirdetésen az összegzésben foglaltakat köteles ismertetni az ajánlatkérő. Értesítés az eljárás eredményességéről vagy eredménytelenségéről kötelező, megadott hirdetmény minta szerint 5 munkanapon belül. Az eljárás a szerződéskötéssel zárul le, mely nem lehet az eredményhirdetést követő 8 napnál korábban és 30 illetőleg építési esetén 60 napnál későbbi időpontban. Meghívásos eljárás: Akkor alkalmazhatjuk, amikor akarjuk, előnye, hogy lehet szűkíteni az ajánlattevők körét, hátránya, hogy hosszabb(37+40). A Részvételi szakasz részvételi felhívással indul, amelyben

tilos ajánlatot adni, csak az alkalmasság és a kizáró okok játszanak szerepet. Ebben a szakaszban a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni. Az ajánlatkérő a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról illetve alkalmatlanságáról dönt. A részvételi határidőt rövidíteni nem lehet Megadhatok 15 egy keretszámot, mely minimum 5 kell, hogy legyen. (pl: 5és 20 között) A keretszámot a piachoz kell igazítani. A rangsorolás szempontjait előre meg kell adnunk az egyéb információk között, mely csak műszaki és szakmai alkalmasság lehet. Az ajánlattételi szakasz olyan mint a nyílt eljárásnál Határideje 40 nap minimum, ennél csak előzetes összesített tájékoztató közzététele esetén lehet rövidebbet meghatározni, amely nem lehet rövidebb 26 napnál. Az ajánlattételre felhívottak közösen nem tehetnek ajánlatot. Tárgyalásos eljárások: csak ha a törvény megengedi. A hirdetményes esetében az

első szakasz ugyan az mint a meghívásos esetében. A keretszám minimum 3, de jogom van létszámot is megadni + meghívhatom akiket akarok. Az ajánlattételi szakaszban nincs időkorlát megadva, de elegendő időtartamnak kell rendelkezésre állni a megfelelő ajánlattételre. Többfordulós tárgyalás lehetséges A tárgyalások menetét az ajánlati felhívásban előre meg kell határozni, valamint az első tárgyalás időpontját. A tárgyalásokról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet minden jelenlévő ajánlattevőnek alá kell írni. A tárgyalások befejezésével jön létre az ajánlati kötöttség. A szerződést a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak és az ajánlatnak a tárgyalás befejezéskori tartalma szerint kell megkötni. Hirdetmény nélküli tárgyalásos esetében: lehetőség szerint legalább 3 ajánlattevőt meg kell hívni. Az eljárás megkezdésének napján a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni kell. (ajánlati

felhívás + a felhívottak adatai) Gyorsított: rendkívüli sürgősség esetében(objektív ok). A részvételi határidő min 15 nap, az ajánlattételi határidő minimum 10 nap. Egyszerűsített eljárás: Csak a 4 számú mellékletben felsorolt szolgáltatások esetén. Hirdetménnyel vagy anélkül indul, lehet tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli. 1 szakaszból áll Hirdetmény nélkülit csak akkor lehet alkalmazni, ha volt előtte egy eredménytelen hirdetményes, lehetőség szerint legalább 3 ajánlattevőt fel kell hívni. Nincsenek kötelező határidők, de a megfelelő ajánlattételhez elegendő határidőt kell biztosítani Dokumentáció készítése nem kötelező. Kizáró okok vannak, egyszerű nyilatkozat alkalmazható Tervpályázati eljárás: Nyílt vagy meghívásos lehet. Létszám vagy keretszám megadható Minimum 5 kell, hogy legyen. Kiírásban meg kell határozni a rangsorolás szempontjait A rangsorolást a jelentkező szerződés

teljesítéséhez szükséges alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni. Szakmai követelmények meghatározása esetében a bíráló bizottság 2/3-nak is rendelkeznie kell a megkövetelt szakmai képesítéssel. Simon Tamás 20/428-6776 tom76@axelero.hu 5. tétel Ismertesse a klasszikus ajánlatkérők esetében alkalmazható eljárások típusait a nemzeti eljárás rendben! Határozza meg, hogy mely eljárások alkalmazására mely esetben kerülhet sor! Ismertesse a legfontosabb jellemzőket! A tétel kidolgozása alapvetően a 4. tételre épül a Tv logikájának megfelelően A klasszikus ajánlatkérőket a Kbt. 22 § 1 bekezdése határozza meg, míg a nemzeti eljárásrend rendszerét, más szóval a nemzeti rezsim rendszerét a törvény harmadik része, a VI. fejezettől kezdődően szabályozza A nemzeti eljárás rendet közösségi jog nem szabályozza, de az Európai Közösséget létrehozó szerződés elveit alkalmazni kell a közösségi

értékhatárokat el nem érő beszerzésekre, ezért került be a nemzeti rezsim szabályozása a törvénybe. 16 A nemzeti eljárásrend alkalmazására akkor kerül sor, amikor a beszerzés értéke meghaladja a nemzeti értékhatárokat, de nem éri el a közösség értékhatárt. (lásd 1 tétel, Kbt 240 § (1)) A nemzeti rezsimben megtalálható eljárásokat a Kbt. 246 § definiálja Eszerint a közbeszerzési eljárások a közösségi rezsimhez képest további egy eljárás típussal kiegészülnek méghozzá a szolgáltatási koncesszióval. Eljárások típusai: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Általános Gyorsított Keretmegállapodásos Építési koncessziós Szolgáltatási koncessziós Egyszerűsített Tervpályázati A közbeszerzési eljárások fajtáit a Kbt. 246 §-a határozza meg Főszabály, hogy a közösségi rezsim, vagyis a VI. fejezete szerinti szabályokat kell alkalmazni kivéve, ha a törvény másként nem rendelkezik A közbeszerzési eljárások

egyaránt lehetnek nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárások. Az eljárás során egyik eljárásról a másikra áttérni nem lehet. Lényeges különbségek és egyezőségek: Miben vannak változások a közösségi rezsimhez képet: ajánlatkérők (kibővül), közbeszerzés tárgya (kibővül az ingatlannal), értékhatárok, becsült érték (kibővül a keretmegállapodásra vonatkozó részekkel, közbeszerzési eljárás fajtái (hogyan lehet tárgyalást lefolytatni), hirdetmények megküldésének módja, ajánlatok közzététele (támogatás esetén más 253. § (1)) ajánlati felhívások fajtái, ajánlattételi határidők Miben nincsen változás: kivételek, eljárás megindítása, dokumentáció, tájékoztatás, műszaki leírás, bírálati szempontok (de kivétel a 254 §), biztosíték, kizáró okok, alkalmasság, ajánlat, azok benyújtása, felbontása, elbírálása, eredményhirdetés, szerződéskötés Nyílt és meghívásos tárgyalás

esetében csak akkor lehet tárgyalni, ha (Kbt. 254 §) ha egyik ajánlattevő sem nyújtott be megfelelő ajánlatot az anyagi fedezetre való tekintettel vagy az összességében legelőnyösebb árajánlat magasabb ellenszolgáltatást tartalmaz, mint az azt követő legfeljebb kettő legkedvezőbb ajánlat. Az általános eljárás során egyaránt lehet 1 illetve 2 szakaszos eljárást indítani. 1 szakaszos a nyílt eljárás, 2 szakaszos meghívásos illetve a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás. Legfontosabb jellemzők: 1. Nyílt eljárás A közösségi rezsim szabályait kell alapvetően alkalmazni (Kbt. 48-99 §) a következő változásokkal:  Az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb, mint 52, illetve előzetes tájékoztató közzététele esetén 36 nap. Ezek a határidők lerövidíthetők 7 nappal, ha a hirdetményt elektronikus úton adja fel az ajánlatkérő. További rövidítésre ad lehetőséget, ha az ajánlatkérő a

dokumentációt elektronikus formában illetve térítésmentesen hozzáférhetővé teszi az ajánlattevők számára. Ebben az esetben további 5 nappal lehet rövidíteni Vagyis az 52 napos illetve a 36 napos határidő összességében lehet 40 illetve 24 nap is.  Tárgyalásra a már említett 254 §. által előírt esetben van lehetőség Az első három ajánlattevőt kell a tárgyalásra felhívni erről őket egyidejűleg, írásban kell értesíteni. De a többi ajánlattevőt is erről a tényről értesíteni kell. Az újabb ajánlattétel csak az ajánlat módosítására irányulhat, az ellenszolgáltatás esetében csak kedvezőbb lehet a módosított ajánlat. Az ajánlattevő nem köteles módosítani ajánlatát, ebben az esetben az eredeti ajánlatot kell érvényesnek tekinteni.  A nemzeti rezsimben a nyílt eljárás esetén a 15/2004 IM rendelet 16. mellékletét kell alkalmazni. 2. Meghívásos eljárás (Kbt. 256 §) 17 A közösség rezsim

szabályait kell megfelelően alkalmazni (Kbt. 122-123 §)  A minimum 40 illetve előzetes tájékoztató közzététele esetén a 26 napos ajánlattételi határidőt 5 nappal lehet lerövidíteni, ha az ajánlatkérő a dokumentációt ingyenes, és elektronikus úton az ajánlattevők rendelkezésére bocsátja.  A nyílt eljáráshoz hasonló esetekben lehet kezdeményezni tárgyalást. Szintén a 254 § 3.a Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás A közösség rezsim szabályait kell megfelelően alkalmazni (Kbt. 41 § (5), 124 §, 126-130 §) 3.b Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás indítása A közösség rezsim szabályait kell megfelelően alkalmazni (Kbt. 41 § (5), 125-128 § 131-135 §)  Hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárást lehet továbbá alkalmazni, ha a szerződést már megkötött keretmegállapodás alapján kötik.  ingatlan tulajdonjogának vagy használatának megszerzése esetén. Ebben az esetben

lehetőség szerint minimum 3 ajánlattevő részére kell ajánlattételi felhívást küldeni.  A nyílt vagy a meghívásos eljárás eredménytelen volt, akkor szintén lehet tárgyalásos eljárást kezdeményezni, feltéve ha a dokumentáció lényegesen nem változott, erről a Közbeszerzések Tanácsát értesíteni kell. Mind a négy eljárásra igaz, hogy a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról a Közbeszerzések Tanácsát kell értesíteni, illetve az eljárás eredményéről és eredménytelenségéről szóló tájékoztatót csak a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétenni. 4. Gyorsított eljárás A közösség rezsim szabályait kell megfelelően alkalmazni (Kbt. 136 §- 27 címig) 5. Keretmegállapodásos eljárás Az eljárás két szakaszból áll. A keretmegállapodás olyan egy vagy több ajánlattevővel kötött megállapodás, melynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakra a

közbeszerzésekre irányuló meghatározott módon kötendő szerződések lényeges elemeit. 4 § 12 pont Csak a nemzeti értékhatárokat meghaladó, de a közösségi értékhatárokat el nem érő beszerzésekre lehet alkalmazni. a. Az első szakaszban hirdetmény közzétételével induló nyílt, meghívásos, vagy tárgyalásos eljárásban kiválasztja a az ajánlattevőket. b. A hirdetményben közzé kell tenni a legkedvezőbb ajánlattevők keretszámát. A keretszám minimum 3, de ennek a számnak igazodnia kell az adott beszerzési piachoz, vagyis a második szakaszban is biztosítania kell a versenyt. Csak a keretszámnak megfelelő ajánlattevővel lehet keretmegállapodást kötni. c. Az eljárásban nem alkalmazható a 90 § (2). Vagyis ha két ajánlat azonos pontszámot ért el, vagy ha az egyik azonos pontszám esetén alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz, akkor is mindkét ajánlattevőt be kell vonni a megállapodásba. d. Legfeljebb négy évre köthető,

a megállapodásnak tartalmaznia kell a kötendő szerződések lényeges elemeit: tárgy, ellenszolgáltatás mértéke, előirányzott mennyiség. e. Keretmegállapodás alapvetően nyilvános kivéve a 73 § (1). f. A második szakaszban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lehet alkalmazni. Az eljárás ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik. A keretmegállapodásban nem szereplő ajánlattevőt nem lehet az eljárásba bevonni. Az eljárás alapvetően arra irányul, hogy a keretmegállapodásban szereplő feltételekben megállapodjanak a felek. g. Nem kötelező ilyen eljárást indítani az ajánlatkérő, dönthet más hirdetménnyel induló eljárás mellett is, különösen, ha a verseny vagy a megállapodás hosszú időtartama ezt indokolja vagy ha a szerződést kötés óta beállott ok miatt az ajánlatkérő nem képes a teljesítésre. Ebben az esetben az új hirdetményben erre utalni kell, illetve értesíteni kell a keretmegállapodásban

résztvevő ajánlattevőket. h. A keretmegállapodásba foglalt lényeges elemek nem módosíthatók. Az ajánlattevők az ellenszolgáltatás esetében csak az ajánlatkérő számára kedvezőbb módosításokat tehetnek. 18 6. Építési koncesszió A közösség rezsim szabályait kell megfelelően alkalmazni IV. fejezet (8 cím) Csak annyiban van változás, hogy nemzeti rezsimben nincsen arra előírás, hogy a koncessziós jogosult harmadik személlyel hogyan szerződjön. 7. Szolgáltatási koncesszió A közösség rezsim szabályait kell megfelelően alkalmazni IV. fejezet (8 cím), de jelentős eltérés, hogy ez nincsen közösségi rezsimben. A 3 és a 4 mellékletre egyaránt kell alkalmazni Hirdetményes tárgyalásos eljárást szélesebb körben, míg a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárás szűkebb körben lehet csak alkalmazni. 267 § Csak az összességében legelőnyösebb ajánlat lehet bírálati szempont. 8. Egyszerűsített eljárás A

közösség rezsim szabályait kell megfelelően alkalmazni IV. Fejezet 9 cím (145-153 §) szintén csak a 4. melléklet szerinti szolgáltatásokra 9. Tervpályázati eljárás A közösség rezsim szabályait kell megfelelően alkalmazni IV. Fejezet 10 cím (154-160 §) Készítette Keszthelyi Krisztián (keszthelyik@avop.hu 6) tétel: Beszéljen az egyszerű eljárásrendben alkalmazható eljárás eseteiről! Határozza meg, hogy mely szervezeti kör köteles egyszerű eljárást lefolytatni! Ismertesse az egyszerű közbeszerzési eljárás legfontosabb jellemzőit! Az egyszerű közbeszerzési eljárásrendben alkalmazható eljárás esetei a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX törvény (a továbbiakban: Kbt.) 299 § (1) bekezdése alapján: Az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a) az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben(249.§) köteles közzétenni, ha az e rész szerinti közbeszerzései értéke

a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a VI. fejezet szerinti mindenkori nemzeti értékhatárok felét, vagy b) legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni, ha az e rész szerinti közbeszerzései értéke a közbeszerzés megkezdésekor nem éri el a VI. fejezet szerinti mindenkori értékhatárok felét, vagy c) az ajánlattételi felhívást az Közbeszerzési Értesítőben is közzéteheti a b) pont szerinti esetben. Az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárai 2004 jan.1-től 2005 de. 31-ig: - árubeszerzés esetében: nettó 2 millió forint 19 - építési beruházás esetében: nettó 10 millió forint - szolgáltatás esetében: nettó 2 millió forint A Kbt. VI fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatárok: 2005. jan 1-től 2005 dec 31-ig: - árubeszerzés esetében: nettó 25 millió forint - építési beruházás esetében: nettó 70 millió forint -

építési koncesszió esetében: nettó 100 millió forint - szolgáltatás esetében: nettó 20 millió forint - szolgáltatási koncesszió esetében: nettó 25 millió forint Ajánlatkérők az egyszerű közbeszerzési eljárásban A Kbt. 293§- alapján E rész alkalmazásában ajánlatkérő: a) a 22.§ (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők, a 22 § (4) bekezdése szerinti kivétellel, b) a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében az a) pont alá nem tartozó szervezet - kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget -, amelynek az e rész szerinti közbeszerzését az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetőleg az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja. Az egyszerű eljárást azoknak a Kbt. 293 §-ban meghatározott ajánlatkérőknek kell alkalmazniuk, amelyeknek a megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés

megkezdésekor eléri vagy meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait, és nem a közösségi vagy a nemzeti rezsim szabályai szerint kell eljárniuk. 294.§ (1) E rész alkalmazásában ajánlatkérő a 22 § (1) bekezdése, valamint a 162.§ (2) bekezdése és a 272 § (2) bekezdése alá nem tartozó olyan szervezet, amely szolgáltatásnyújtásra irányuló tevékenységét a 22. § (1) bekezdésében meghatározott valamely szervezet által biztosított különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, ha közbeszerzése közvetlenül összefügg e tevékenység folytatásával.” A Kbt. 294 § (1) bekezdésében meghatározott szervezeteknek is az egyszerű eljárás szabályai szerint kell eljárniuk, ha a megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a közösségi vagy nemzeti rezsim szabályai szerint kell az eljárást lefolytatniuk. Az egyszerű

közbeszerzési eljárás legfontosabb jellemzői Az egyszerű közbeszerzési eljárás megkezdésén az egyszerű közbeszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívás Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre való feladásának vagy az ajánlattevőknek való megküldésének időpontját kell érteni. Az egyszerű közbeszerzési eljárás az ajánlattételi felhívással indul. 20 - Kötelező az ajánlattételi felhívást - a hirdetményminta rendelet 23. mellékletében meghatározott minta szerint hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni, ha a közbeszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti rezsim szerinti mindenkori nemzeti értékhatárok felét. Amennyiben az ajánlatkérő a hirdetményt módosítja, vagy visszavonj, a hirdetményminta rendelet 24. mellékletét kell kitölteni - Amennyiben nem éri el a közbeszerzés értéke a mindenkori nemzeti értékhatárok felét, az

ajánlatkérő legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni. Ebben az esetben nem kötelező hirdetmény útján közzétenni az ajánlattételi felhívást, de a Kbt. lehetőséget ad rá Az ajánlattételi felhívás minimális tartalmi elemei: - ajánlatkérő neve, címe, telefon-és telefaxszáma, (e-mail címe) - közbeszerzés tárgya, mennyisége - közbeszerzési műszaki leírás, minőségi követelmények, teljesítménykövetelmények - szerződés meghatározása - a szerződés időtartama vagy a teljesítés határideje - a teljesítés helye - az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetőleg hivatkozás a vonatkozó jogszabályokra - alkalmassági követelmények (ezekre a közösségi rezsim szabályai (66.§, 67§, 69§) alkalmazandók, azzal, hogy ezeken felül egyéb alkalmassági feltételeket és igazolási módokat is meg lehet határozni, de csak akkor, ha azok objektív alapúak, a

közbeszerzés tárgyára korlátozódnak, és legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írta elő ezeket az ajánlatkérő. - annak meghatározása, hogy mind a 66.§-ban meghatározott pénzügyi és gazdasági alkalmasság, mind a 67.§ -ban meghatározott műszaki, illetőleg szakmai alkalmassággal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt illetőleg a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. - az ajánlattételi határidő (nincs a törvény által kogensen előírt, de az összes alapelv itt is irányadó!+elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez, a megadott ajánlattételi határidőt rövidíteni nem lehet) - az ajánlat benyújtásának címe - az ajánlattétel

nyelve(i) - az ajánlatok felbontásának ideje, helye - annak meghatározása, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálják el - ha az eljárás tárgyalásos, a tárgyalás lefolytatásának menete és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályai, az első tárgyalás időpontja - a szerződéskötés tervezett időpontja - az ajánlattételi felhívás feladásának illetőleg megküldésének időpontja - amennyiben a klasszikus ajánlatkérő vagy a támogatott szervezet támogatásra irányuló igényt nyújtott be vagy fog benyújtani, fel kell hívnia az ajánlattevők figyelmét Erre a körülményre, valamint arra, hogy a támogatásra irányuló igény el nem fogadása a 82.§ -ban és a 99§ (3) bekezdésében és a 303§ ban szereplő a közbeszerzés megkezdését követően, előre nem 21 látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülménynek minősül, amely

alapján a szerződés megkötésére, illetve annak megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. - ha a szerződés teljesítése érdekében indokolt, az ajánlatkérő megkövetelheti, hogy a közös ajánlattevő nyertesek gazdasági társaságot, illetve meghatározott jogi személyt alapítsanak. Erre fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét - amennyiben a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő konzultáció formájában nyújtja, a konzultáció helyének és időpontjának meghatározását - az ajánlatok bírálati szempontjának meghatározása, kizárólag a Kbt. 57.§ paragrafusábanfoglaltak alapján - ha az ajánlatkérő lehetővé teszi, hogy az ajánlatokat ne csak írásban és zártan, közvetlenül vagy postai úton nyújtsa be az ajánlattevő, rendelkeznie kell erről az eltérő módon történő benyújtási lehetőségről. Köteles tájékoztatást adni ennek a lehetőségének technikai körülményeiről. Az ajánlatkérő

előírhatja, hogy az ajánlatot egy megadott határidő lejártáig írásban is erősítse meg az ajánlattevő. - rendelkezés a hiánypótlási lehetőség biztosításáról vagy kizárásáról - előírhatja, hogy az eljárás nyertesének visszalépése esetén az eredményhirdetéskor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel(személlyel) köti meg a szerződést - többfordulós tárgyalás tartása esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatni a tárgyalást, akik az első illetőleg a megadott fordulóban a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek előre meg kell határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét, az első illetőleg a megadott fordulót követő tárgyalásra kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát. A fentieken kívül az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározhatja a kizáró okokat, amelyek csak a 60-62.§ ban

meghatározott kizáró okok lehetnek. A kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell. Ha az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást nem tette közzé hirdetmény útján, hanem az ajánlattevőket közvetlenül hívta fel ajánlattételre, és nem nyújtottak be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatok felbontása nélkül az ajánlatkérő újabb, közvetlenül megküldött, írásbeli ajánlattételi felhívásra köteles. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg. Ha az újabb ajánlattételi felhívás alapján ismételten nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő a benyújtott ajánlat illetőleg ajánlatok alapján bírálhat. Kiegészítő tájékoztatás: az ajánlattevő az

ajánlattételi felhívásban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 10 nappal. Az ajánlatkérő a tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal köteles írásban megadni. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását. A kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a 22 konzultáció napjától számított 5 napon belül meg kell küldeni az azon részt vevő ajánlattevőknek, valamint az ajánlattevők számára egyben hozzáférhetővé kell tenni. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban előírtakat, továbbá a Kbt. 70§ (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot, (az

ajánlattevő kifejezetten nyilatkozzon az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, és a kért ellenszolgáltatásra). Az ajánlatot írásban és zártan az ajánlattételi felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig. Az ajánlatkérő az ajánlatoknak ettől eltérő módon történő benyújtását is megengedheti, ha képes biztosítani, hogy az ajánlatok az ajánlattételi határidő lejárta előtt ne kerüljenek felbontásra, valamint az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljenek jogosulatlan felhasználóhoz. Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított 5 napon belül meg kell küldenie az összes ajánlattevőnek. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve ha az

eljárás tárgyalásos. Az eljárás azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgy illetőleg feltételei olyan jellemzőikben illetőleg körülményeikben térnek el a közbeszerzés megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződési feltételektől, amely nem tette volna lehetővé az egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazását. A tárgyalások befejezésével ajánlattételi kötöttség jön létre. Az ajánlatok bírálati szempontja lehet: - a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy a - az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni - az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésre szolgáló részszempontokat - részszempontonként az azok súlyát meghatározó a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló szorzószámokat

(súlyszám A részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: - a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága - a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértkének részszempontját!!! - a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (pl. minőség, műszaki érték, esztétikai, környezetvédelmi, funkcionális tulajdonságok, működési költségek stb.) - a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését 23 - ha a részszempontok körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok tényleges jelentőségével arányban álló

súlyszámát is meg kell adni. Az ajánlatok elbírálása Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően- általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. Hiánypótlás lehetőség biztosítása: az ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, szükség esetén több alkalommal is lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok,

illetőleg az ajánlattételi felhívásban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt. Ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban haladéktalanul tájékoztatni kell. Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az

ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlatok módosítását. Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolását köteles írásban kérni. Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indoklását köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének

gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott árú, építési beruházás, illetőleg szolgáltatatás eredetiségére vonatkozik. Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást. Ha az ajánlatok bírálati szempontja az legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, az ajánlatkérő az ilyen érvénytelennek nyilvánított ajánlatokról köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát. Ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlenek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő 24 az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolását köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a

többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésre álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről, teljesíthetőségéről. Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást. Az ajánlatkérő az ilyen érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát. Érvénytelen az ajánlat, ha [Kbt. 88§ (1) bek] - azt ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be - az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre - az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták - az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékét meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági

követelményeknek - egyéb módon nem felel meg az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek - kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz - lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz. Ha az ajánlat érvénytelen, az ajánlatkérőnek nem kell a bírálati szempont szerint az ajánlatot értékelnie [Kbt. 88§ (2)] Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki illetőleg akinek alvállalkozója - a kizáró okok (Kbt. 60-61§) ellenére nyújtotta be ajánlatát - részéről a kizáró ok (Kbt. 60-62§) az eljárás során következett be (Kbt. 88§ (2) bek) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki - számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, illetőleg - ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást

nyújtani (Kbt. 88§ (3) bek) Az árú származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetőleg a Közösségi Vámkódexről szóló 2913/92/EGK tanácsi rendeletben meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni. ( Kbt 88§ (4) bek.) Többváltozatú (alternatív) ajánlat esetében csak olyan változat lehet érvényes, amely megfelel az ajánlatkérő által az ajánlattételi felhívásban meghatározott minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak. (további szabályok a többváltozatú ajánlatokra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó külön fejezetben!!!) Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételek alapján, valamint a bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, 25 ha azt az ajánlattételi

felhívásban előírta az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést (Kbt.91§ 81)-(2) bek.) Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is. (Kbt 97§) Eredménytelen az eljárás, ha - nem nyújtottak be ajánlatot - kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be - egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelő ajánlatot - az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt (Kbt. 82§)

eredménytelenné nyilvánítja - valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt - a békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt - a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától. (Kbt 92§) Tárgyalás tartása A tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. Az ajánlatkérőnek a tárgyalások tartása során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes

ajánlattevőnek meg kell adni. A tárgyalások az ajánlattevőkkel együttesen vagy egymást követően, egy vagy több fordulóban is lefolytathatóak. Többfordulós tárgyalás esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokkal az ajánlattevőkkel lefolytatni a tárgyalást, akik az első, illetőleg a megadott fordulóban a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban előre meg kell határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét, az első illetőleg a megadott fordulót követő tárgyalásra kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát. Az így kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott további tárgyalás során az ajánlatkérő a Kbt. 127§ (2) bekezdése szerint sem módosíthatja már feltételeit, az ajánlattevők pedig a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehetnek. Az ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell

készítenie, és azt a tárgyalás befejezésekor minden jelen lévő ajánlattevőnek alá kell írnia. ( Kbt 128.§ (1)-(5) bek) Az eljárás lezárása Az ajánlatkérő a hirdetményminta rendelet 29. mellékletében 26 meghatározott minta szerint írásbeli összegzést köteles készíteni az ajánlatokról. Az írásbeli összegzést az ajánlatkérő köteles a szerződéskötés előtt az összes ajánlattevőnek megküldeni. Az összegzés a Közbeszerzési Értesítőben is közzétehető, és a Közbeszerzések Tanácsa kérésre meg kell küldeni. (Kbt 300§ (4) bek) A szerződés megkötésének szabályai Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az eljárás nyertesével kell az ajánlattételi felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel (Kbt. 91§) kell

szerződést kötni E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetőleg az ajánlattételi felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is. A szerződés 73§ (1) bekezdése szerinti (üzleti titkot tartalmazó) melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a Kbt. 96§ (3) bekezdésével nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. (Kbt. 99§ (1), (3)-(4) bek) Végezetül a Kbt. 299§-300§-ban foglaltak az irányadóak az egyszerű közbeszerzési eljárásra. 7./tétel Határozza meg a közszolgáltatók esetében alkalmazható speciális (a klasszikus ajánlatkérőktől eltérő) eljárások típusait, alkalmazásuk legfontosabb szabályait! Beszéljen arról is, hogy a klasszikus ajánlatkérők által is választható eljárástípusok esetében mely eltérések jelentkeznek a közszolgáltatóknál! Eljárásfajták: 1. Nyílt 2. Meghívásos

3. Hirdetményes tárgyalásos 4. Hirdetmény nélküli tárgyalásos: Szabadon választható Esetköre kibővül: 1. Árutőzsdén beszerzett áru; 2. Kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás vagy végelszámolás, illetőleg az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be; 3. Beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető, és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, és e kedvező feltételek igénybevétele más eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna. 5. Időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos 6. Előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás 7. Keretmegállapodásos eljárás - közösségi eljárásrendben is - nemzeti eljárásrendben is 8.

Egyszerűsített eljárás 9. Tervpályázati eljárás 27 IDŐSZAKOS ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓVAL INDULÓ 1. Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény egyben részvételi felhívásként is szolgál Ebben az esetben az eljárás már további hirdetmény közzététele nélkül, közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul. (Pl áprilisban közzététel és júliusban indul) Tartalmaznia kell különösen: a) tárgya, mennyisége b) eljárás fajtája c) érdeklődést kifejező írásbeli nyilatkozat (szándéknyilatkozat) benyújtására határidő, nyelve d) eljárás indításának tervezett napja 2. Érdeklődő vállalkozónak benyújtják szándéknyilatkozatukat 3. Max 12 hónapon belül (közzétételtől) minden érdeklődőt egyidejűleg írásban fel kell hívni szándékuk megerősítésére és részvételi jelentkezés benyújtására részvételi felhívással. Nem köteles ajánlatkérő megindítani, ha közzététel után

előre nem látható ok miatt szerződés megkötésére vagy teljesítésre nem képes, erről tájékoztatja az érdeklődőket és a Tanácsot. 4. Részvételi határidő: 37 nap Sürgősség: 22 nap Telefax vagy elektronikus felhívás: 15 nap 5. Fontosabb projektekről, építésekről is közzé lehet tenni figyelemfelkeltés céljából ELŐMINŐSÍTÉSI HIRDETMÉNNYEL INDULÓ: Lehetőség van arra, hogy a közszolgáltató előminősítési rendszert hozzon létre és működtessen. 1. Előminősítési rendszer (hirdetményben, ha időtartam 3 évnél hosszabb, évente kell) Lényege: Ajánlatkérő előre kiválasztja meghatározott közbeszerzési megvalósításához a részvételre jogosultakat. Követelmények: 1. objektív követelmények és szabályok (60-69 §és egyébe objektív elemek); 2. különböző minősítési fokozatok lehetnek; 3. rendszer időtartamának meghatározása; 4. bármikor kérhetik az érintettek előminősítésüket; 5. előminősített

jelentkezők listájának vezetése, tárgy és csoport szerinti bontásban is lehet (név, cím, elérhetőség, időpont); 6. lista adatai nyilvánosak; 7. előminősítési dokumentáció készítése kötelező (szempontok és határidő) (Tanácsnak kérésre megküldeni); 8. kérelem elbírálási határideje: max 3 hónap; 9. hiánypótlás lehetséges, fel kell hívni pótlásra; 10. döntésről, törlésről haladéktalanul értesítés előtte (döntés ellen jogorvoslati lehetőség); 2. Közvetlenül megküldött részvételi felhívással indul csak a listán szereplőknek megküldve 3. Csoportbontás esetén, adott csoportban szereplőknek, ha csoportbontás nem készült, akkor mindenkinek. 4. Nem köteles ajánlatkérő megküldeni, ha hirdetmény közzététele után előre nem látható ok lép fel 5. Más hirdetménnyel induló eljárást is alkalmazhat ajánlatkérő, ha kevés szereplő nem teszi lehetővé a versenyt. (Erre új hirdetményben utalni kell, és

értesíteni a listán szereplőket) Eltérések más eljárásokban: Nyílt: 1. Műszaki leírásra sokkal részletesebb szabályok vannak 28  E szabványok hiányában olyan szabványokra hivatkozással kell megadni, amelyeket Unión belül használnak, és további követelményeket kell meghatározni kiegészítésül.  Előnyben kell részesíteni a tervezési vagy leírási jellemzők helyett a teljesítménykövetelményeket.  Ettől való eltérés lehetősége taxatíve felsorolva pl. műszaki leírás elfogadása óta bekövetkezett műszaki-technikai fejlődés.  Rendelkezésre kell bocsátani a rendszeresen hivatkozott műszaki leírásokat (nem ajánlattevőnek kell beszerezni). Ha ezek hozzáférhető dokumentumokban, akkor elég ezen dokumentumra utalás 2. Kizáró okok: Két esetben egyszerű nyilatkozat is elegendő: - ha nem ad ki a hatóság igazolást, - letelepedés szerint nyilvántartásba bejegyzésről 3. Alkalmassági kritériumok: Egyéb

objektív alapú feltétel is meghatározható. 4. Ajánlattételi határidő: 52 nap  előzetes tájékoztató: 36 nap  rendkívüli sürgősség: 22 nap 5. Kirívóan alacsony ellenszolgáltatás: Állami támogatás miatt alacsony árnál csak akkor érvénytelen ajánlat, ha az ajánlattevő nem tudja igazolni, hogy az állami támogatásról az Európai Bizottságot tájékoztatta, vagy hogy az állami támogatást az Európai Bizottság jóváhagyta (alapszerződésben verseny szabályai között ez az előírás). 6. Kizáró okok bővülnek árubeszerzésnél:  Áruk összértéke tekintetében 50%-ot meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani. (Elektronikus hírközlő szoftvereket árunak kell tekinteni) 7. Előnyben részesítés árubeszerzésnél:  Több azonos ajánlat közül köteles előnyben részesíteni azt, ahol 50%-ot meghaladóan olyan árut ajánl, amely számára nemzeti elbánást kell

nyújtani.  Azonos ajánlatnak kell tekinteni a max. 3%-os árkülönbözetet is 8. 90 § (2) bekezdés alkalmazását felhívásban előre jelezni kell! MEGHÍVÁSOS VAGY HIRDETMÉNYES TÁRGYALÁSOS: 1. Részvételi határidő: 37 nap Itt rövidíthető:  Rendkívüli sürgősség: 22 nap  Elektronikus feladás: 15 nap 2. Meghívottak: Nem jelölheti meg, hogy kiket hív meg. 3. Rangsorolás: Nemcsak műszaki, szakmai, hanem pénzügyi-gazdasági feltételek szerinti is lehet. 4. Ajánlattételi határidő: 24 nap  Rendkívüli sürgősség: 10 nap, ha felhívást faxon vagy elektronikusan küldik meg. 29 EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS: 1. Kizárólag a 4 sz mellékletben meghatározott szolgáltatásra (3 számúra nem!) 2. Keretmegállapodás ebben nem köthető 3. Hirdetmény nélküli ajánlattételi felhívás küldésének lehetősége kibővül:  ha a szolgáltatásnyújtás nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező

feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb és a kedvező feltételek igénybevétele hirdetmény alkalmazása esetén meghiúsulna. (Haladéktalanul felhívás faxon + még 2 ajánlattevőnek) Nemzeti eljárásrendben határidők eltérhetnek: Nyílt: 52 nap  előzetes tájékoztató: 36 nap  -7 nap – ajánlattételi felhívást elektronikusan  -5 nap – dokumentáció ingyenes és közvetlenül elektronikus úton hozzáférhető Meghívásos és hirdetményes tárgyalásos: Részvételi határidő:  37 nap │mindkettőt rövidítheti │elektronikusan ┘  rendkívüli sürgősség 22 nap ┐ nap -7 részvételi felhívás Ajánlattételi határidő: 24 nap  -5 nap – dokumentáció ingyenesen és elektronikusan hozzáférhető 8.tétel Sorolja fel az egy szakaszból álló eljárások típusait, figyelemmel mindhárom eljárásrendre. Beszéljen az egyszerűsített eljárás

szabályairól! SOROLJA FEL AZ EGY SZAKASZBÓL ÁLLÓ ELJÁRÁSOK TÍPUSAIT, FIGYELEMMEL MINDHÁROM ELJÁRÁSRENDRE. Egy szakaszból álló eljárás: az ajánlatkérő egyszerre vizsgálja meg az ajánlattevők szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságát és a benyújtott ajánlatok megfelelőségét (egy szakaszban hozza meg az eljárást lezáró döntését). Eljárások típusai: Közösségi Nemzeti 1 Nyílt eljárás Tárgyalásos eljárás kezdeményezhető ha . Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás Tervpályázati eljárás csak a nyílt (szerintem!!!) Megjegyzés: a meghívásos két szakaszos eljárás Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a tervpályázatot követő továbbtervezésre vonatkozó tervezői szolgáltatás megrendelésére Egyszerűsített eljárás a Kbt 4. sz melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése esetében alkalmazható Lehet: tárgyalás nélküli v tárgyalásos (a 153. § ügyvédi tevékenység megrendelése

esetén nem kell kb elj lefolytatni!!) V. fejezet szerinti különös eljárás 2 3 IV. F 2 + VI. F 3. Cím 23. Cím ------254. § IV. F 6 Cím IV. F 6 Cím + 131-135. § 257. § 10. Cím 2 + 32. Cím 154-160. § a részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg/137./2004(IV29)K r x x 9. Cím 145-153. § 2 + 31. Cím 268-269. § x ---------- 30 - nyílt - hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás - egyszerűsített eljárás - tervpályázati eljárás VII. fejezet szerinti különös eljárás - nyílt - hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás - egyszerűsített eljárás - tervpályázati eljárás Egyszerű közbeszerzési eljárás Lehet: tárgyalás nélküli v tárgyalásos a) Hirdetmény közzétételével /ajánlattételi felhívás/; Becsült érték > a nemzeti értékhatár fele; b) Hirdetmény nélküli /ajánlattételi felhívás megküldése 3 ajánlattevő részére; Becsült érték < a nemzeti értékhatár fele Egyszerű

tervpályázati eljárás/meghívásos: legalább 3 pályázót kell felhívni pályázat benyújtására Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a tervpályázatot továbbtervezésre vonatkozó tervezői szolgáltatás megrendelésére 13. Cím 17. Cím 19. Cím 20. Cím ---------------------------------------------- követő ------------------------------------x 35. Cím 39. Cím 41. Cím 42. Cím Nemzeti alatti 44. Cím 299-300 § 45. Cím 301-302 § a részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg/137./2004(IV29)Kr x BESZÉLJEN AZ EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS SZABÁLYAIRÓL I. Második rész - közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések I. A) IV Fejezet Általános közbeszerzési eljárás: 9 Cím /145-153 §/ Az egyszerűsített eljárás - 4. sz melléklet szerinti szolgáltatások megrendelésére alkalmazható - jogi szolgáltatások (153. §) esetében nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni (szerződés megkötéséről

szóló hirdetmény közzé kell tenni!!!- a szerződéskötést követő 5 munkanapon belül ) Az egyszerűsített eljárás egyszakaszos: - tárgyalás nélküli /kötöttség/ vagy - tárgyalásos eljárás. 147. § szerinti esetek: 1.) eljárást megindító – ajánlati felhívást tartalmazó - hirdetménnyel / külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni és a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni 2.) ajánlattevőnek írásbeli ajánlattételi felhívás küldhető (lehetőleg 3 ajánlattevő, egyidejű megküldés):  ha az aj. felhívással megindított egyszerűsített eljárás (a fenti 1 pont szerinti) eredménytelenül zárult  kizárólagos jogok védelme miatt a szerződést más nem képes teljesíteni.  a korábban megkötött szerződésben nem szereplő előre nem látható körülmények miatt kiegészítő szolgáltatás megrendelése szükséges (nem elválasztható, elválasztható, de feltétlenül szükséges – max.

az eredeti szolgáltatás értékének fele)  új szolgáltatás megrendelése a korábbi nyertes ajánlattevőtől azonos, vagy hasonló szolgáltatás beszerzésére. Feltételek: összhang az alapprojekttel, a korábbi hirdetményben jelezve volt a 147 § (2) szerinti lehetőség alkalmazása, és a becsült érték maghatározásakor figyelembe vették ezen újabb szolgáltatás becsült értékét is. Az első szerződéstől számított 3 éven belül indítható az eljárás 3.) előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség (nem eredhet mulasztásból) esetén indítható. Az eljárás csak tárgyalásos lehet és azzal kell tárgyalni aki képes teljesíteni. 149. §: a hirdetményben/ajánlattételi felhívásban meg kell határozni, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatok tárgyalás nélkül kerülnek elbírálásra, illetőleg a hirdetményben (ajánlati felhívásban) megjelölhetők a felhívott ajánlattevők /de

tehetnek ajánlatot akik alkalmasak ajánlattételre és erről a lehetőségről a hirdetményben rendelkezni kell. 148. §: a Közbeszerzési Döntőbizottság tájékoztatása az eljárás megindításáról a fenti 2 és 3 pont esetén 151. §: (1) bekezdés: ha dokumentáció készül gondoskodni kell annak rendelkezésre állításáról /ld 54. § (2) és (4)-(6) is!! 31 - (5) bekezdés: meghosszabbítás, visszavonás /hirdetmény esetén a 75. § (1) 76 § (2), ajánlattételi felhívás esetén a 134. § (4)-(5) (7) bekezdés: minta szerinti írásbeli összegezés o o o o o o Eltérések: (2) bekezdés: kiegészítő tájékoztatás ésszerű időben kérhető, válasz legkésőbb ajánlattételi határidő előtt 2 munkanappal) /ld 56. § (3)-(4) is!! (3) bekezdés: kizáró okok: eltérés, hogy egyszerű nyilatkozat is elfogadható a 63. § (2) c) és d) pontja szerinti esetben (4) bekezdés: Ajánlattevő és 10%-ot meghaladó alvállalkozója: ajánlatkérő

egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat de a 69. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell (6) bekezdés: a tárgyalás nélküli eljárásban az ajánlati kötöttségre a 75. § (1) és 76 § (2) alkalmazandó azzal, hogy hirdetmény közzététele helyett az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni. (8) bekezdés: az eljárás eredményéről v eredménytelenségéről szóló tájékoztató a 98. § szerint de ajánlatkérő nyilatkozata szükséges, hogy egyetért-e a hirdetmény közzétételével (ha nem ért egyet nem kerül közzétételre) (9) bekezdés: megfelelően alkalmazandó paragrafusok, azzal hogy ajánlati felhívás helyett az eljárást megindító hirdetményt v ajánlattételi felhívást kell érteni. A 90 § (2) bekezdése alkalmazható ha arra az ajánlatkérő hivatkozott 152. § Tárgyalásos eljárásnál a szerződés tárgya, illetve feltételei

jellemzőjében és körülményében nem térhetnek el annyira, hogy az nem tette volna lehetővé az egyszerűsített eljárás alkalmazását. A 147. § (4) esetében /tárgyalásos a fenti 3) pont/ az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá és a 60. § (1) e) és 61 § (2) szerinti igazolások a szerződéskötést követő 30 napon belül csatolhatók) I. B) V Fejezet Különös közbeszerzési eljárás, 19 Cím 238 § Egyszerűsített közbeszerzési eljárás Ugyanaz mint IV. Fejezet 9 Cím az alábbi eltérésekkel: 238. § - (3) bekezdés: ajánlattételi felhívás küldhető abban az esetben is, ha a szolgáltatás nyújtás nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele a 147. § (1) alkalmazása esetén meghiúsulna. A

tudomásszerzést követően haladéktalanul ajánlattételi felhívás megküldése kötelező a kedvező feltételeket megajánlónak és még két ismert ajánlattevőnek. - (4) bekezdés: a közbeszerzési műszaki leírásra a 190-191. §, a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás esetére a 196 §, a többváltozatú (alternetív) ajánlat érvényességére a 198. § alkalmazandó, továbbá a 192 § is alkalmazható - (5) bekezdés: egyszerűsített eljárás alkalmazásával keretmegállapodás nem kötethő. II. Harmadik rész - nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések II. A) IV Fejezet Általános közbeszerzési eljárás, 31 Cím Az egyszerűsített közbeszerzési eljárás: 268. §: Ugyanaz mint a közösségi /9 Cím 145-153 §/ az alábbi eltérésekkel (2) bekezdés: Kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról a 86. § (4) alkalmazásában a Közbeszerzések Tanácsát kell tájékoztatni

(3) bekezdés: Tájékoztató az eljárás eredményéről v eredménytelenségéről minta szerinti hirdetmény útján kell közzétenni az esemény lejártától számított 5 munkanapon belül kell feladni a K. Értesítőben /a 249 § (1) szerinti közzétételt kell érteni/. 269. § Ugyanaz mint a közösségi /9 Cím 153 §/ az alábbi eltérésekkel - jogi szolgáltatások esete a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétenni a szerződéskötéstől számított 5 munkanapon belül a K. Értesítőben /a 249. § (1) szerinti közzétételt kell érteni/ II. B) VII Fejezet Különös közbeszerzési eljárás 41 Cím 289-290 § Az egyszerűsített közbeszerzési eljárás Ugyanaz mint IV. Fejezet 9 Cím az alábbi eltérésekkel: 289 § (2) bekezdés: a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról (196. § (5) bekezdése) a

Közbeszerzési Tanácsát kell tájékoztatni 32 - (3) bekezdés: Tájékoztató az eljárás eredményéről v eredménytelenségéről minta szerinti hirdetmény útján kell közzétenni az esemény lejártától számított 5 munkanapon belül kell feladni a K. Értesítőben /a 278 § (1) szerinti közzétételt kell érteni/. 290. § Ugyanaz mint a közösségi /9 Cím 153 §/ az alábbi eltérésekkel - jogi szolgáltatások esete a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétenni a szerződéskötéstől számított 5 munkanapon belül a K. Értesítőben /a 278. § (1) szerinti közzétételt kell érteni/ III. Negyedik rész - nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések: Nincs egyszerűsített csak egyszerű eljárás!! 10)tétel Ismertesse a keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó szabályokat! Határozza meg, hogy mely ajánlatkérői kör esetén mely

eljárásrendekben kerülhet sor ilyen típusú eljárásra! Beszéljen arról, hogy mely eljárásrendben van lehetősége az ajánlatkérőnek a tárgyalásra nyílt és a meghívásos eljárásban! Keretmegállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget. (Kbt 4§ 12 pont) A keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke. [Kbt 179 § (2) és 245 § (3)] Keretmegállapodásos eljárást  általános eljárásban (klasszikus ajánlatkérők) csak a nemzeti eljárásrendben (VI. fejezet), (építési koncesszió esetében is alkalmazható,

de szolgáltatási koncesszió esetében nem)  különös eljárásban (klasszikus ajánlatkérők; az a gazdálkodó szervezet, amely felett a klasszikus ajánlatkérő szervezet meghatározó befolyást gyakorol és Kbt. 166 §-ban leírt tevékenységek gyakorlói) a közösségi (V. fejezet) és a nemzeti (VII fejezet) eljárásrendben is lehet alkalmazni. Egyszerű eljárásban nincs keretmegállapodásos eljárás. Keretmegállapodásos eljárás során gyorsított eljárás nem alkalmazható. Tilos versenykorlátozási céllal alkalmazni a keretmegállapodásos eljárást. A keretmegállapodásos eljárás két részből áll.  Az első részben az ajánlatkérő(k) nyílt, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást köteles alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából.  A második részben az ajánlatkérő az első résznek megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján egy vagy több hirdetmény nélküli

tárgyalásos eljárást alkalmazhat az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében. 33 Az első rész lefolytatásának szabályai:       Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) a VI. fejezet szerinti nyílt, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást (illetve az V. fejezet szerinti különös eljárásban lehet közvetlen részvételi felhívás is) köteles alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. Az eljárást megindító hirdetményben (amely az eljárás fajtájától függően ajánlati vagy részvételi felhívás, illetve az V. fejezet szerinti különös eljárásban lehet közvetlen részvételi felhívás is) az ajánlatkérő köteles megadni a bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak a közbeszerzés

tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia. Az eljárásban az azonos ajánlatok elbírálására a 90. § (2) bekezdése [azonos összpontszám esetén: alacsonyabb ellenszolgáltatás, illetve a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszám] nem alkalmazható. Ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keretmegállapodást kell kötni. Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető. A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell az adott időtartam alatt annak alapján kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen a közbeszerzések tárgyát, az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, a közbeszerzések előirányzott mennyiségét. A keretmegállapodás – kivéve az

üzleti titkot, valamint feltéve, hogy az abban foglaltak nem sértik a nyílvánosságra hozatali szabályokat – nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. A második rész lefolytatásának szabályai:       Az ajánlatkérő a megkötött keretmegállapodás alapján egy vagy több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében. Az eljárás ezen második részére a tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő (ajánlatkérők) és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy a keretmegállapodásban nem szereplő szerződéses feltételekben a felek megállapodjanak, illetőleg az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel köthessen szerződést. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi

felhívás megküldésével kezdődik, amelyet a keretmegállapodást kötött ajánlattevőnek – illetőleg összes ajánlattevőnek egyidejűleg – írásban kell megküldeni. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni A tárgyalásos eljárás megkezdéséről az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Döntőbizottságot tájékoztatni kell. Az ajánlatkérő nem köteles a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást megindítani, ha a keretmegállapodás megkötését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket és a Közbeszerzések Tanácsát. Az ajánlatkérő a keretmegállapodás szerinti közbeszerzés megvalósítására e

fejezet szerinti más, hirdetmény közzétételével induló eljárást is alkalmazhat, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében, illetőleg ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új hirdetményben utalnia kell erre a körülményre, és az új hirdetmény közzétételéről – a közzétételt követően haladéktalanul – egyidejűleg, írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket. Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail); 34 b) hivatkozást a keretmegállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményre és közzétételének napját; c) hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra; d) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi

feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg; e) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét; f) a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak; g) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét; h) a teljesítés helyét; i) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást; j) az ajánlatok bírálati szempontját; k) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását; l) az ajánlattételi határidőt; m) az ajánlat benyújtásának címét; n) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit); o) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét; p) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat; q) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, továbbá az első tárgyalás időpontját; r) az

eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját; s) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.    Az ajánlatok bírálati szempontja nem lehet más, mint amelyet az ajánlatkérő az eljárás első részében meghatározott. A keretmegállapodásban meghatározott feltételeket az ajánlattételi felhívásban, az ajánlatban, illetőleg a tárgyalás (tárgyalások) eredményeként lényegesen nem lehet módosítani. Az ajánlattevő a keretmegállapodásban foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehet. A módosítás nem járhat azzal, hogy a keretmegállapodás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgytól vagy feltételektől, amely nem tette volna lehetővé hirdetmény nélküli tárgyalásos

eljárás alkalmazását. Az ajánlatkérőnek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. Beszéljen arról, hogy mely eljárásrendben van lehetősége az ajánlatkérőnek a tárgyalásra nyílt és a meghívásos eljárásban! A nemzeti eljárásrendben a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában és nyílt eljárásban a Kbt. 254 § szerint kezdeményezhető tárgyalás. Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatok értékelését követően tárgyalást kezdeményezhet, ha  egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére

tekintettel – megfelelő ajánlatot, vagy  az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása szerinti bírálati szempont alapján történő értékelés alapján a legkedvezőbb érvényes ajánlat magasabb ellenszolgáltatást tartalmaz, mint a következő legkedvezőbb, legfeljebb két ajánlat. 35 Alkalmazandó szabályok:       Ha az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményez, az első három legkedvezőbb ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni. Ha az érvényes ajánlatot tevők száma ennél kevesebb, akkor az érvényes ajánlatott tevő(ke)t A tárgyalásra való felhívást egyidejűleg, írásban kell megküldeni az érintett ajánlattevőknek. A felhívásban meg kell adnia a tárgyalás kezdeményezésének indokát, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját is. A felhívásban az ajánlatkérő újabb ajánlat –

tárgyalás nélküli – adott határidőn belüli megtételére is felhívhatja az érintett ajánlattevőket. A tárgyalás (újabb ajánlattétel) kezdeményezéséről – a felhívás megküldésével egyidejűleg – az összes ajánlattevőt egyidejűleg, írásban kell tájékoztatni. A tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel kizárólag az ajánlat módosítására irányulhat. Az ajánlattevő az eredeti ajánlatában foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehet. Ha a felhívott ajánlattevő nem tesz újabb ajánlatot, az eredeti ajánlatát érvényesnek kell tekinteni. A tárgyalásra egyebekben a 128 § megfelelően alkalmazandó. Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki a tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel vagy az eredeti ajánlattétel alapján az ajánlatkérő részére az eredeti bírálati szempont szerinti legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A

kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatásra, a lehetetlennek, túlzottan magasnak vagy alacsonynak stb. értékelt kötelezettségvállalásra, az ajánlatok érvénytelenségére és az eljárás eredménytelenségére vonatkozó szabályokat (86–88. § és a 92 §) megfelelően alkalmazni kell Az ajánlatok elbírálásáról készítendő írásbeli összegezésben (93. § (2) bekezdése), valamint az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményben az ajánlatkérőnek a tárgyalás kezdeményezéséről és annak eredményéről is tájékoztatást kell adnia. 11. TÉTEL: TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS A LEGFONTOSABB SZABÁLYOK, ESETEK, LEFOLYTATÁS MENETE A tárgyalásos eljárás definícióját a kbt. az értelmező rendelkezések (4§ 35pont) között adja meg, mely szerint a tárgyalásos eljárás olyan eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa a tv.-ben előírtak szerint kiválasztott egy vagy több

ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről. A tárgyalásos eljárás nagyban különbözik a másik két eljárásfajtától, mégpedig abban, hogy itt van egyedül lehetőség arra, hogy a felek egymással szóban érintkezzenek. A másik két eljárásfajta (nyílt, meghívásos) esetében kizárólag írásbeli kapcsolat van a felek között. A szóbeliség által ( a tv adta keretek között) a legnagyobb rugalmasságot biztosítja mindkét fél részére, mivel a felek így tudják leginkább közelíteni álláspontjukat, így van lehetőségük egyeztetni a szerződéses feltételekről. Ez azonban nem vezethet arra, hogy a tv. alapelvei (átláthatóság, teljes körű verseny) sérüljenek illetve nem jelentheti azt, hogy a felhívás és a dokumentáció szerződésen kívüli tartalmáról tárgyaljanak a felek. Szakszerű és hibátlan alkalmazása esetén teljes mértékben biztosítja a közpénzek racionális felhasználását. A Kbt.-ben a tárgyalásos

eljárás alkalmazására vonatkozó általános rendelkezéseket a közösségi értékhatárokat elérő beszerzéseket szabályozó IV. fejezet tartalmazza A 41.§ is tartalmaz a tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályokat, mely szerint a csak abban az esetben van lehetőség a tárgyalásos eljárás alkalmazására, ha és amennyiben a jsz.-ban meghatározott feltételek fennállnak, a tv az alkalmazást lehetővé teszi. Ugyanezen hely (5) bek pedig a tárgyalásos eljárásra is a nyílt eljárás szabályait rendeli alkalmazni, amennyiben azok nem ellentétesek a IV. fejezettel Továbbá a tárgyalásos eljárás lényegi ismérve is e §-ban található, nevezetesen az ajánlati kötöttség hiánya (csak a tárgyalások befejezését követően áll be). 36 Az eljárás 1. hirdetmény közzétételével 2. vagy hirdetmény közzététele nélkül indul A két eljárás alapvető különbsége, hogy az első esetben az első szakasz egy nyílt eljárás, míg a

hirdetmény közzététele nélküli nem kap ilyen nyilvánosságot, de az eljárás ellenőrzését a 132. § biztosítja, mely szerint az eljárás megkezdése napján a Döntőbizottságot haladéktalanul értesíteni kell, ismertetve az ajánlattételi felhívást, az ajánlattevők nevét székhelyét, valamint az eljárást megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást. Az esetkörök megállapításánál a közösségi elvárásoknak kellett megfelelni, a felsorolás taxatív jellegű, attól eltérni nem lehet. A HIRDETMÉNY KÖZZÉTÉTELÉVEL INDULÓ ELJÁRÁS ESETKÖREI a beszerzés tárgyaitól függően kerültek szabályozásra az alábbiak szerint. I. Árubeszerzés, szolgáltatás, építési beruházás esetén: Meglapozhatják a korábbi nyílt vagy meghívásos eljárás eljárással kapcsolatban fennálló eredménytelenségi okok. Két eredménytelenségi ok esetében van erre lehetőség: a) Ha a korábbi közbeszerzési eljárásban kizárólag

érvénytelen ajánlatok érkeztek, (természetesen ebben az esetben is érvényesül a kbt. 41§ (3) bekezdésében meghatározott tilalom – az egyik eljárásról másikra áttérés tilalma – tehát először meg kell állapítani az ajánlatok érvénytelenségét, majd kihirdetni az eljárás eredménytelenségét és azt követően k ü l ö n eljárásban van lehetőség a tárgyalásos eljárást lefolytatni) b) A korábbi nyílt vagy meghívásos eljárásban egyik ajánlattevő vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő ajánlata sem megfelelő, a rendelkezésre álló anyagi fedezet hiánya miatt (kizárólag drága ajánlatok érkeztek vagy mind meghaladja a fedezetet vagy bár a fedezetre nézve van megfelelő, de az nem minősül az összességében legelőnyösebbnek) A fenti két esetkörben fontos kiemelni, hogy csak a nyílt vagy a meghívásos eredménytelensége esetén van erre lehetőség, ha a tárgyalásos eljárás lesz a fenti okok miatt

eredménytelen akkor nincs újabb tárgyalás tartására lehetőség. További feltétel, hogy a dokumentáció illetve a felhívás feltételei időközben nem változhatnak meg lényegesen. Hogy mit tekintünk lényeges feltételnek az szubjektív, azonban biztosan annak mondható a műszaki specifikáció, a teljesítési határidő vagy a fizetési feltételek megváltoztatása. c) Itt kell megemlítenünk azt az esetet is, amikor egyáltalán nem került sor ajánlatok benyújtására és emiatt lett eredménytelen az eljárás (kbt.92§a)) Ilyenkor ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás helyett hirdetményes tárgyalásost alkalmazzon, ha korábbi nyílt vagy meghívásos lett eredménytelen és a felhívás ill. a dokumentáció feltételei nem változtak meg lényegesen. Az Európai Bíróságot a Tanácson keresztül ebben az esetben tájékoztatni kell. II. Építési beruházás és szolgáltatás

megrendelése esetén: Ha az építési beruházás és szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes mindenre kiterjedő meghatározását. (a beszerzés tartalma jövőbeni bizonytalan eseményektől függhet, illetve az ellenszolgáltatás összegére e bizonytalan események kihatással lehetnek. Pl: biztosítási szolgáltatások, kiemelt régészeti területen lévő építkezés, javítási szolgáltatásoknál a meghibásodások előre nem tervezhetőek stb.) De csak akkor van erre lehetőség, ha a tárgyalásos eljárás alkalmazásával az ellenszolgáltatás meghatározhatóvá válik. 37 III. Építési beruházás esetén: Ha szóban forgó beszerzés tárgyát képező építési munka kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célokat szolgál. Nem alkalmazható ez az eset, ha az eredményt ajánlatkérő piaci célokra kívánja felhasználni, tehát, ha a beszerzés

megalapozza a piacképességet illetőleg, ha a beszerzésből az ajánlatkérő számára származó várt haszon a kutatásfejlesztés költségeit fedezi. (pl. egy olyan építési beruházás, melynek eredményeképpen egy biológiai kutatóközpont épül, de maga az építés nem rendelkezik a fenti célok valamelyikével) IV. Szolgáltatás megrendelése esetén: Ha a szolgáltatás természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, mely lehetővé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, különösen a szellemi szolgáltatások (pl. építészeti tervezés) és a 3 mell 6 csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás. Ide sorolható az informatikai hálózatfejlesztések vagy a hosszabb időre szóló utaztatási szolgáltatások is. Ha ajánlatkérő az ellenszolgáltatást sem tudja pontosan meghatározni, mely a szerződéses feltételeknek része, úgy választhat a 124.§

(1) b és d pontja között V. Árubeszerzés esetén: Van még egy esetkör amikor ajánlatkérő hirdetmény nélküli helyett hirdetményest alkalmazhat 125.§ (6) . Kutatási, kísérleti, fejlesztési célból megvalósított árubeszerzés esetén (mely hasonlatos az ilyen célú építési beruházás (125. § (2) a)) beruházás esetéhez) azzal a kiegészítéssel, hogy célok között megjelenik a tanulmányi cél is. HIRDETMÉNY KÖZÉTÉTELE NÉLKÜLI TÁRGYALÁS ESETKÖREI I. Árubeszerzés, szolgáltatás és építési beruházás esetén: a) 125.§ (1) Ez visszautal a 124 § (2) a) esetkörére és egy további feltétel megállapítva enged lehetőséget a hirdetmény nélküli eljárásra. Itt is az alapozza meg az estkört, hogy a korábbi nyílt vagy meghívásos eljárás eredménytelen volt az anyagi fedezetre tekintettel, azonban + feltételként rögzíti, hogy ajánlatkérő a korábbi eljárás összes ajánlattevőjét hívja meg. Azon ajánlattevők

vonatkozásában nem áll fenn ez a kötelezettség, akiknek az ajánlatát elkésettség, a biztosítékot nem megfelelő rendelkezésre bocsátása miatt, összeférhetetlenség, alkalmatlanság vagy kizárás miatt nyilvánította érvénytelennek ajánlatkérő. b) 125.§ (2) a) esetén a nyílt vagy a meghívásos eljárás az alapján volt eredménytelen, hogy senki nem nyújtott be ajánlatot, feltéve, hogy a felhívás és dokumentáció feltételei időközben lényegesen nem változtak meg. Ekkor ajánlatkérő hirdetményest vagy anélkülit is indíthat (ld I.c)) c) 125.§ (2) b) esetköre, mely akkor alkalmazható, ha a szerződést műszaki, technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni. A kizárólagos jog fogalmát a 4§ 13 pontja megadja, mely szerint ennek jsz.-on vagy hatósági határozaton kell alapulnia Pl szoftver fejlesztés esetén, amikor a

fejlesztő a szoftverre vonatkozó felhasználási szerződésben kizárólagos felhasználási jogot biztosít a megrendelő részére, a továbbfejlesztést viszont hozzájárulásához köti. Így a későbbiekben, ha a továbbfejlesztésre kerülne a sor, ajánlatkérő dönthet, hogy a korábbitól szerzi ezt be, vagy a fejlesztést elölről kezdi. De az nem teszi jogszerűvé az eljárást, hogy Mo-n csak egy szervezet tudná teljesíteni. 38 b) 125.§ (2) c) esetköre, mely akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előálló rendkívüli sürgősség miatt a nyílt a meghívásos vagy a hirdetményes tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lenének betarthatók. A rendkívüli sürgősséget eredményező körülmények azonban nem eredhet az ajánlatkérő hibájából. A fenti feltételek konjunktívak (együttesen kell fennállniuk). Ilyen eljárás megindításáról a Döntőbizottságot tájékoztatni kell (pl

ajánlatkérőt érintő jsz. változás, vagy támogatási szerződésben előírt szűkös határidők) fontos még kiemelni, hogy joggyakorlat rögzítette, hogy e § alkalmazásakor a beszerzést olyan mértékre és mennyiségre kell szorítani, mely a kényszerhelyzet elhárításához szükséges. II. Árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén: a) 125.§ (3) a) esetköre az ún kiegészítő közbeszerzés lefolytatása Itt is fennáll az, hogy a feltételek együttes fennállása alapozza csak meg jelen jsz. hely alkalmazásának lehetőségét Lényege az, hogy szerződéskötést követően, azaz a teljesítés időszakában olyan előre nem látható körülmény merül fel, mely az ajánlatkérő (megrendelő) részéről újabb beszerzési igényt keletkeztet, mely nélkül az eredeti szerződés nem lenne teljesíthető és a korábbi nyertes ajánlattevővel köt szerződést ajánlatkérő.  Korábban megkötött szerződésben nem szereplő,  De

előre nem látható körülmények miatt  Kiegészítő építési beruházás ill. a szolgáltatás megrendelése szükséges  Az építési beruházás ill. a szolgáltatás teljesítéséhez Feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt a z ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől Vagy elválasztható ugyan, de feltétlenül szükséges az építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítéséhez  és az ilyen kiegészítő beszerzésre a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött szerződés becsült összértéke nem haladja meg az eredeti értékének a felét. Ha ezt meghaladja akkor a 125§ (2) b) pontja alapján kell az eljárást lefolytatni Fentiek értelmében tulajdonképpen két alesetről beszélhetünk. 1. a két beszerzés (eredeti és kiegészítő) műszakilag vagy gazdaságilag csak aránytalan nehézség nélkül

lenne szétválasztható 2. illetve bár ezen beszerzések szétválaszthatóak, de az eredeti szerződés teljesítéséhez szükséges a kiegészítő beszerzés Példaként egy műemléki épület felújítása kapcsán elfalazott helyiségek kerülnek elő, melyeket felújítani szükséges. b) 125.§ (3) b) esetköre olyankor kerül rá sor, ha új építési beruházás ill szolgáltatás kerül sor  amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg az ajánlatkérő  azonos vagy hasonló építési beruházás ill. szolgáltatás teljesítésére  feltéve, hogy az új beruházásösszhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték  és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat  valamint a korábbi eljárásban a beszerzés becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb beszerzés becsült

értékét is  Ilyen eljárást csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított 3 éven belül lehet indítani Valószínűleg olyan beszerzéseknél alkalmazható majd ez, melyek több évre szóló projektek és a beszerzés értékével, igényével tisztában vannak a beszerzők csak a konkrét beszerzés időpontját nem ismerik még. III. Árubeszerzés esetén: 39 a) 125. § (4) a) esetköre, amikor az érintett dolgot kizárólag kutatási , kísérleti, tanulmányi célból állítják elő. Nem alkalmazható, ha a mennyiség megalapozza a piacképességet illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi. (ld Hirdetményes V pont) b) 125.§ (4) b)a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során ,  a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy  műszaki technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni  vagy az ilyen

beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban,  az ilyen korábbi nyertes ajánlattevővel kötött szerződés ill. szerződések együttes időtartama nem haladhatja meg a 3 évet Tipikusan alkatrészek, tartozékok beszerzése, termelőkapacitás bővítése, továbbá a korábbi szállító kizárólagos forgalmazási jogának fennállása esetén élhet ajánlatkérő ezen eljárás választásával. IV. Szolgáltatás megrendelése esetén: 125.§ (5) Ha a szolgáltatás megrendelésére tervpályázati eljárást követően kerül sor és a nyertessel valamelyikével kell szerződést kötni. Több tervpályázati díjazott esetén mindegyiket meg kell hívni a tárgyalásra. A TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI A tárgyalásos eljárásra a nyílt eljárás szabályait illetve a hirdetményesre a két szakaszból álló eljárás szabályait kell alkalmazni a 6. cím eltéréseivel Eltérések:  nem

érvényesül az ajánlattételi határidők legrövidebb időtartama, a határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő megfelelő ajánlattételére. Ez természetesen kizárólag az ajánlattételi határidőre vonatkozik és a hirdetményes első részvételi szakaszában két szakaszos eljárásban alkalmazandó határidők vonatkoznak.  Nem áll fenn az ajánlati kötöttség a 76-78.§ szerint, vagyis nemcsak az ajánlattételi határidő lejártáig van lehetődés az ajánlat illetve a felhívás módosítására. Továbbá a kötöttség a tárgyalások befejezésével áll be. Itt kell megemlíteni azt a speciális szabályt (kbt 134 § (5) bek.), mely szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban ajánlatkérő kizárólag az ajánlattételi határidő lejártáig vonhatja vissza az ajánlattételi felhívást.  Nem áll fenn az ajánlatkérő tekintetében az ajánlati kötöttség

abban a vonatkozásában, hogy a csak a részvételi határidő lejártáig módosíthatja a részvételi felhívás és dokumentációban foglalt feltételeket, továbbá a részvételi felhívásban nem rendezett, de az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott feltételeket az ajánlattételi határidő lejártáig módosítja. Ebből az következik, hogy a részvételiben rögzített feltételek is módosíthatóak a tárgyalások során  Természetesen az ajánlati kötöttség hiánya nem eredményezheti azt, hogy a megkötött szerződés tárgya oly mértékben tér el a beszerzés megkezdésekor meghatározott beszerzési tárgytól vagy szerződéses feltételtől, mely kizárta volna a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételeit. Az alapelveket is figyelembe kell venni, melyből következik, hogy természetesen az elbírálási szempontrendszer és az értékelési módszer nem módosítható.  Az ajánlati biztosíték kizárólag

a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerülő okból történt meghiúsulása esetére köthető ki.  A tárgyalásos eljárásban a szerződés az ajánlati felhívásnak és a dokumentációnak, továbbá az ajánlatnak a tárgyalás befejezésekor fennálló tartalma szerint jön létre. 40  Az eredményhirdetést a felhíváshoz képest hamarabb is meg lehet tartani (az utolsó tárgyalás megtartásakor) és a szerződéskötést is lehet hamarabb megtartani. De természetesen a dokumentálási kötelezettség (jkv. készítés, szakvélemény, összegzés elkészítése) itt is megvan. TÁRGYALÁSOK MENETE Cél: a legkedvezőbb érvényes ajánlattevővel a legkedvezőbb feltételekkel kössön szerződést Az egyenlő bánásmódot a tárgyalások során is biztosítani kell. Együttesen vagy egymást követően , egy vagy több fordulóban lehet tárgyalni. Több forduló esetén lehetőség van arra, hogy az első illetve a későbbi adott

forduló után kiválasztja a nyerésre legesélyesebbeket és csak azokkal tárgyal. Többfordulós esetén az ajánlattételi felhívásban a feltéteket előre rögzíteni kell: a tárgyalás menetét és az első illetve a megadott fordulót követően kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát. Ekkor az ajánlattevők már csak kedvezőbb ajánlatot tehetnek és ajánlatkérő nem módosíthatja már a feltételeket. Az egyes tárgyalásokról jkv.-t kell készíteni és azt a tárgyalás befejezésekor az ajánlattevőknek alá kell írnia. HIRDETMÉNYES KÜLÖNÖS SZABÁLYAI Ajánlattételi felhívás kötelező tartalma: 120.§  ajkérő neve, címe telefon (fax) száma,  hivatkozás a közétett részvételi felhívásra és közzétételének napja,  dokumentációval kapcsolatos információk,  a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban- ha szükséges –az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok

meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő ill. alvállalkozója az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá,  hiánypótlás lehetőségét, kizárását,  ajánlattételi határidőt  az ajánlat benyújtásának pontos címét,  az ajánlattétel nyelvét,  felbontás helyét, idejét,  bontáson jelenlétre jogosultakat,  eredményhirdetés időpontját,  szerződéskötés tervezett időpontját,  ajánlattételi felhívás megküldésének napját,  tárgyalás lefolytatásának menetét és alapvető szabályait,  első tárgyalás időpontját. Részvételi szakaszban az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők létszámát vagy keretszámát. Ha nem él ezzel később az összes érvényes, alkalmas részvételre jelentkezőt fel kell hívnia ajánlattételre. Létszám meghatározása esetén a részvételi szakasz értékelését követően a létszámnak megfelelő számú érvényes

jelentkezést benyújtó és alkalmas részvételi jelentkezőnek kell legalább maradnia az ajánlati szakaszra. 41 Ha viszont keretszám kerül kikötésre úgy annak felső határáig terjedő számú részvételre jelentkezőnek kel ajánlattételi felhívást küldeni. Min. háromnak kell lennie a létszám vagy a keretszám alsó határának, minden körülmények között biztosítania kell a versenyt és a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia. A létszámot vagy keretszámot részvételi felhívásban kell megadni. Ajánlatkérő a felhívásban megjelölheti, hogy kiket kíván a részvételre meghívni, mely esetben tájékoztatást kell adjon arról, hogy a meghívottakon kívül bárki jelentkezhet az eljárásra, aki alkalmas a teljesítésre. Természetesen ebben az estben a létszámnak vagy keretszámnak meg kell haladnia a meghívandók számát, különben nem lenne nyitott a verseny. Amennyiben létszám vagy keretszám meghatározásra kerül, úgy meg

kell adni a rangsorolás módját is arra az esetre, ha a jelentkezők száma meghaladná a létszámot vagy a keretszám felső határát. A rangsort műszaki illetve szakmai alkalmasság igazolása körében lehet megadni.(67§ körében) Ajánlatkérő az alkalmas részvételre jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé teszi. Ha ajánlatkérő nem határozott meg sem létszámot, sem keretszámot az összes alkalmas jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők nem tehetnek közös ajánlatot. HIRDETMÉNY NÉLKÜLI KÜLÖNÖS SZABÁLYAI Egy szakaszból álló eljárás, mely közvetlen ajánlattételi felhívással indul. A piac szereplői az eljárásról közvetlenül csak az eredményéről szóló tájékoztató közzétételekor értesülnek. Ez indokolja, hogy a megindítása napján a Közbeszerzési

Döntőbizottságot tájékoztatni kell az eljárás megindításáról a tv. által előírt módokon (fax, kézbesítő, elektronikus út) A versenyhelyzet és az esélyegyenlőség biztosításának követelménye miatt került előírásra, hogy az alábbi hirdetmény nélküli estekben minimum 3 ajánlattevőt kell felhívni:  a nyílt vagy meghívásos eredménytelen volt amiatt, hogy senki nem nyújtott be ajánlatot  illetve árubeszerzés esetén amikor kutatási, fejlesztési tanulmányi célokat szolgál a beszerzés   A felhívás kötelező tartalma nyílt és a két szakaszból álló eljárások részvételi szakaszra vonatkozó elemeit rögzíti illetve kiegészíti a tárgyalás miatt szükséges szabályokkal. A tv. lehetőséget ad arra is, hogy olyan szabályok, melyek a nyílt eljárásban a dokumentáció részét képezik (többváltozatú ajánlattétel lehetősége, műszaki leírás, értékelési módszer, ajánlat benyújtásának egyéb

módja) a felhívásban szerepeljenek. Dokumentációt nem kötelező készíteni, de ha igen akkor az arra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. Amennyiben pályázatból lesz a fedezet biztosítva, úgy az erről szóló tájékoztatást a tárgyalásos eljárás megkezdéséig kell megadni. Kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt két munkanappal kell megadni. Az ajánlattevőnek pedig ésszerű időn belül megkérni. Ajánlattételi határidő meghosszabbítása: egyszer, indokolt esetben, az eredeti lejárta előtt mindenki egyidejű, közvetlen tájékoztatása mellett. Ajánlattételi felhívás visszavonása: a határidő lejártáig és a lejárat előtt mindenki + a döntőbizottság egyidejű tájékoztatása mellett. A tervpályázati eljárást követően indult tárgyalásos eljárás esetén kizárólag az összességében a legelőnyösebb bírálati szempont alkalmazható. A rendkívüli sürgősségre alapított eljárás

speciális szabályai szerint: azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, 42    a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Az ajánlattevőnek csak nyilatkoznia kell a kizáró okokról az adó, tb. És vám illetve a helyi adó vonatkozásában a hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő 30 napon belül becsatolnia. Az eljárás megkezdéséről a döntőbizottságot haladéktalanul tájékoztatni kell A NEMZETI REZSIM SPECIÁLIS SZABÁLYAI Itt is alap a nyílt eljárás (természetesen a nemzeti illetve ezen keresztül a közösségi) szabályainak megfelelő alkalmazása. A közösségi esetköreit bővíti a nemzeti szabályozás annyiban, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra ad lehetőséget a következő két esetben: 1. Ha az ingatlan tulajdonjogának használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak

a megszerzésére irányuló közbeszerzés, 2. Illetve a szerződést nemzeti szabályok szerint i nyílt vagy meghívásos vagy hirdetményes tárgyalásos eljárásban megkötött keretmegállapodás alapján köti Az első esetben legalább 3 ajánlattevőnek kell ajánlattételi felhívást küldeni és a döntőbizottságot tájékoztatni. További különbség még, hogy amennyiben ajánlatkérő a korábbi nyílt vagy meghívásos eredménytelenségére alapozva folytat le hirdetmény nélkülit, úgy a Közb. Tanácsát is tájékoztatni kell Speciális szabály még, hogy amennyiben kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt nyilvánít az ajánlatkérő érvénytelenné egy ajánlatot szintén a Közb. Tanácsot kell tájékoztatni Készítette: dr. Laczkó Katalin Elérhetőség: 06/30/9639-481, 76/513-863 e-mail: lkatalin@bacskiskun.hu 12./ Beszéljen a közbeszerzések ellenőrzésének a Kbt-ben rögzített rendszeréről! Beszéljen a szerződés módosítására,

illetve a szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezésekről, illetőleg az ehhez kapcsolódó döntőbizottsági jogorvoslat szabályairól. ELLENŐRZÉS A törvény erősíti a szerződések teljesítésének, indokolatlan módosításának ellenőrzését. 1. Szerződés módosításáról, teljesítéséről hirdetményt kell közzétenni, amit 5 munkanapon belül fel kell adni. Egy évnél hosszabb vagy határozatlan idejű szerződés esetében évenként kell a részteljesítésről tájékoztatót készíteni. A szerződő félnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e az abban foglaltakkal. 2. Szerződés módosításának lehetősége:  előre nem látható ok következtében, miatt;  szerződést követően;  beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél jogos érdekét sérti (pl. teljesítési határidő lényeges körülmény lehet, de lehet, hogy más nyert volna). 43 3. Szerződés teljesítése:  Nyertes ajánlattevő szerződő

félnek kell teljesíteni.  10% feletti alvállalkozó cseréje csak előre nem látható ok miatt az ajánlatkérő hozzájárulásával lehet.  Igazolt teljesítés esetén a fizetési határidő eredménytelen eltelte után azonnali beszedési megbízást lehet benyújtani ajánlatkérő bankszámlája terhére.  Ha gazdasági társaság alapítása volt előírva, a társasági szerződés megkötését követő 60 napon belül nem jelenti be a cégbírósághoz, akkor ajánlatkérő a szerződést felmondhatja.  Építésnél köteles megfelelő felelősségbiztosítást kötni ajánlattevő szerződő fél.  Építésnél kötelező az ajánlatkérői műszaki ellenőri felügyelet a helyszínen.  Egyebekben Ptk. vonatkozik a szerződésekre ELLENŐRZŐ SZERVEK 1. 2. 3. 4. Külön jogszabályban meghatározott illetékes ellenőrző szervek, jogsértés esetén intézkedést kezdeményeznek. Költségvetési szervek belső ellenőrzése. Közbeszerzések

Tanácsa az ellenőrző szerveknek megküldi azokat a hirdetményeket, amelyeknél valószínűsíthető a szerződésmódosítás jogsértő volta vagy a szerződésszegés jelentős, és olyan körülményekre vezethető vissza, amelyért valamelyik fél felel. Szerződésmódosítás jogsértő volta miatt döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás kezdeményezhető. Bírság lehetséges, de a bizottságnak nincs joga beavatkozni a szerződéses jogviszonyba. 13./tétel Ismertesse a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat rendszerét! Ismertesse az eljárás-indításra jogosult személyek körét (figyelemmel a hivatalból történő eljárásindításra is), az eljárás-indítás határidejét (szubjektív és objektív határidők), a jogorvoslati kérelem tartalmi elemei! Ismertesse a Döntőbizottság határozata elleni jogorvoslat szabályait! Az irányelvek alapján a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az ajánlatkérők és ajánlattevők jogsértéseivel

szemben hatékony és gyors jogorvoslat álljon az érdekeltek rendelkezésére. A jogorvoslat hatékonysága a jogsértő helyzet megszüntetésének, a jogsértéssel esetlegesen okozott károk megtérítésének és a további jogsértések megakadályozásának a követelményét jelenti. Gyorsaság célja, hogy a jogszerűség minél előbb helyreálljon. A Döntőbizottság és a bíróság hatásköre elhatárolható. A szerződésekkel kapcsolatos jogvita, polgári jogi igények a bíróság hatáskörébe tartoznak, de a szerződések jogsértő módosítása vagy teljesítése miatti eljárás a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. DÖNTŐBIZOTTSÁG HATÁSKÖRE 1. 2. 3. Közbeszerzése vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása. Előminősítési kérelem elutasítása és a listáról való törlés ellen indított eljárás. Kbt. alapján kötött szerződés jogsértő módosítása vagy teljesítse miatt indult eljárás 44 4.

A Kbt-t önként alkalmazó szervezet jogsértéseivel kapcsolatos jogvita. ELJÁRÁS INDÍTÁSÁRA JOGOSULT SZEMÉLYEK Kérelemre: 1. Ajánlatkérő 2. Ajánlattevő, részvételre jelentkező 3. Egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti Hivatalból:    Szervek kezdeményezésére Éves statisztikai összegzés mulasztása Hirdetmény nélküli tárgyalásos egyszerűsített eljárás megkezdéséről szóló értesítés után feltételezett jogsértés esetén vagy 1. 2. 3. 4. 5. 6. Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke, Állami Számvevőszék, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Fővárosi, Megyei Közigazgatási Hivatal, Magyar Államkincstár, Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa, Nemzeti és Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa, Adatvédelmi Biztos, 7. Közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet, 8. Központosított közbeszerzés során

ajánlatkérésre feljogosított szervezet HATÁRIDŐK 1. Jogsértés megtörténtétől számított 15 napon belül 2. Eljárást lezáró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetéstől számított 8 napon belül, ha jogsértés később jutott tudomására, akkor a határidő innen veszi kezdetét. 3. 90 napon túl a jogsértéstől nem lehet előterjeszteni 4. Állami Számvevőszék, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Magyar Államkincstár, támogatást nyújtó szervezet a jogsértéstől számítva 1 éven túl, eljárás jogtalan mellőzése esetén 3 éven túl nem kezdeményezhetik. JOGSÉRTÉS MEGTÖRTÉNTE 1. Jogellenes eljárást megindító hirdetmény közzététele, vagy felhívás megküldése 2. Előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény közzététele 3. Eljárás mellőzése esetén a szerződés megkötésének időpontja, ha ez nem állapítható meg, a teljesítés bármelyik fél által történő megkezdése. TUDOMÁSRA JUTÁS

IDŐPONTJA 1. Jogellenes hirdetmény közzétételétől, kézhezvételétől, dokumentáció rendelkezésre bocsátásától 15 nap. 2. Előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény közzétételétől 15 nap 3. Szerződés módosítása, teljesítése esetében a módosításról, teljesítésről szóló tájékoztató közzétételétől 30. nap 45 KÉRELEM TARTALMA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. Kérelmező és képviselőjének neve, székhelye, lakóhelye. Jogosultságot alátámasztó tények. Ajánlatkérő neve, székhelye, beszerzés tárgya. Jogsértő esemény megtörténte, tudomásszerzés ideje. Megsértett jogszabályi rendelkezés (alapelv is!). Döntésre irányuló indítvány és indokai. Ideiglenes intézkedésre indítvány és indokai. Ügy lehetséges érdekeltje neve, székhelye. Meghatalmazott képviselő meghatalmazása. 150.000,-Ft igazgatási szolgáltatási díjról szóló befizetés igazolása (hivatalból nem kell!) + 1

pld., mint amennyi ügyfél van Hivatalból eljárás esetén 1-5, és döntésre lehet javaslatot tenni, és iratok másolatát csatolni. Ajánlatkérői indítás esetén az összes irat csatolása. DÖNTŐBIZOTTSÁG HATÁROZATA ELLENI JOGORVOSLAT Eljárás során hozott nem érdemi határozat ellen külön jogorvoslatnak akkor van helye, ha a törvény engedi. Határidő: kézbesítéstől számított 8 napon belül Döntőbizottsághoz. Eljáró bíróság: Fővárosi Bíróság (nemperes eljárás az eljárás során hozott határozat ellen, soron kívül). Bíróság lehetőség: megváltoztathatja, végzést hoz. Fellebbezés, felülvizsgálat: nincs helye. Érdemi határozat ellen Keresettel, kézbesítéstől 15 napon belül Döntőbizottságnál. Tárgyalás kéréséről nyilatkozni kell. Halasztó hatálya nincs bíróság végrehajtás felfüggesztését kérelemre vagy hivatalból elrendelheti. Döntőbizottság haladéktalanul továbbítja a bíróság felé, és

nyilatkozik a tárgyalás kéréséről. Bíróság eljárása: soron kívüli! - keresetlevelet 8 napon belül kézbesíti és közli a Döntőbizottság nyilatkozatát felperessel, - tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről az érdekelteket, - tárgyaláson kívül, kivéve ha felek kérték a tárgyalást, - tárgyalást 8 napon belül ki kell tűzni, úgy, hogy első tárgyalást 30 napon belül kell tartani, - megváltoztathatja, alkalmazhatja a Döntőbizottság szerinti jogkövetkezményeket. - 8 napon belül fellebbezésnek van helye a határozat ellen. 14. Beszéljen a Közbeszerzési Döntőbizottság felépítéséről, működéséről! Ismertesse a döntőbiztos- tanács összetételére vonatkozó szabályokat, az egyes eljárás lehetőségét! Beszéljen a Döntőbizottság által alkalmazható jogkövetkezményekről, a Döntőbizottság határozatáról! Ismertesse, hogy mely esetekben köteles a Döntőbizottság bírságot kiszabni! A Közbeszerzési

Döntőbizottság államigazgatási szervként jár el, döntéseit többségi szavazással hozza meg, államigazgatási határozatba foglalja. 46 Közbeszerzési Döntőbizottság felépítése, eljáró közbeszerzési biztosok ‫ـ‬ ‫ـ‬ ‫ـ‬ ‫ـ‬ ‫ـ‬ ‫ـ‬ A Közbeszerzési Döntőbizottság közbeszerzési biztosokból áll, akiket a Tanács nevez ki és ment fel Kbt. 395 § (3) bekezdése Közszolgálati jogviszonyban állnak a Tanáccsal, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény az irányadó a Kbt-ben meghatározott eltérésekkel Kbt. 399 §-a határozza meg a közbeszerzési biztossá válás feltételeit (felsőfokú végzettség, legalább 3 éves szakmai gyakorlat, közigazgatási, illetőleg jogi szakvizsga, kizáró okok). Fő szabályként három közbeszerzési biztosból álló tanács, határozatok többségi szavazással. Kivétel Kbt. 328 §-ában meghatározott eset – éves statisztikai összegzés

miatti hivatalbóli kezdeményezés -. 2006. január 1-től kezdődően a három tagból két tagnak jogi szakvizsgával kell rendelkezni. Eljáró tanács tagjainak kijelölése, eljáró tanács elnöke. A döntőbiztos-tanács tagjaival kapcsolatos összeférhetetlenségi okok: ‫ ـ‬Áe. 19 § (1) és (3) bekezdése: saját ügyének elintézésében, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. ‫ ـ‬Kbt. 320 § (1) bekezdése az a közbeszerzési biztos, aki az ügyfélszervezettel az a), b) és c) pontban meghatározott kapcsolatban áll. ‫ ـ‬Kbt. 320 § (2) bekezdése az a közbeszerzési biztos, akinek hozzátartozója az a)-d) pontban meghatározott kapcsolatban áll. „320. § (1) A közbeszerzési ügyben – az Áe. 19 §-ának (1) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl – nem járhat el az a közbeszerzési biztos, aki a) az ajánlatkérő, a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő vagy az

eljárást kezdeményező egyéb érdekelt szervezetben (a továbbiakban együtt: ügyfélszervezet) tulajdoni részesedéssel rendelkezik; b) olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll; c) a jogorvoslati eljárás megindításának időpontját megelőző két évben az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban állt, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja volt, vagy az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezett. (2) A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, akinek hozzátartozója a) az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; b) az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

c) olyan szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll; d) olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, amely az ügyfélszervezet felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetőleg amely az ügyfélszervezet részére támogatást, illetőleg kizárólagos jogot biztosított.” A döntőbiztos-tanács tagjaival kapcsolatos kizáró okok: A közbeszerzési biztos köteles haladéktalanul bejelenteni az Áe. és a Kbt szerinti kizáró okokat ‫ ـ‬Ügyfél is bejelentheti – nyilvánvalóan alaptalan, illetőleg ugyanazon biztos ellen ismételten alaptalan bejelentés miatt Kbt. 338 § (1) bekezdés d) pontja alapján bírsággal sújtható 47 ‫ـ‬ ‫ـ‬ ‫ـ‬ A Közbeszerzési Döntőbizottság

Elnöke dönt a kizárás kérdésében kizárást megtagadó határozat – csak az érdemi határozat elleni jogorvoslatban kifogásolható kijelöli az eljáró tanács új tagját meg kell-e ismételni az eljárási cselekményeket. A közbeszerzési biztos attól függően járhat el vagy nem járhat el az ügyben, hogy ki jelentette be a kizárási okot. Tiltott általánosan az ügy befejezését eredményező határozat meghozatala Eljárási határidőbe a kizárás elintézésének ideje nem számít be. A Közbeszerzési Döntőbizottságnál (elsőfokú) jogorvoslati eljárást folytatnak le, amely 1 Kérelemre, vagy 2 Hivatalból indul. Kérelemre induló eljárás: Kérelem benyújtására jogosultak: ‫ ـ‬ajánlatkérő minden további feltétel nélkül ha jogukat vagy jogos érdeküket a Kbt-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti ‫ ـ‬ajánlattevő ‫ ـ‬részvételre jelentkező ‫ ـ‬egyéb érdekelt A kérelem

benyújtásának határideje: ‫ ـ‬Jogsértés megtörténtétől számított 15 nap, kivéve eljárást lezáró döntés itt az eredményhirdetéstől számított 8 nap. ‫ ـ‬Ha a kérelmezőnek a jogsértés később jut a tudomására a határidőt a tudomásra jutástól kell számítani. Szubjektív határidő ‫ ـ‬Objektív határidő jogsértés megtörténtétől számított 90 nap. A határidők jogvesztők ‫ـ‬ ‫ـ‬ A Kbt. 323 § (3) bekezdése meghatározza egyes esetekre, hogy a határidő számításakor mit kell a jogsértés megtörténtének tekinteni. A Kbt. 323 § (4) bekezdése törvényi vélelem a tudomásra jutás időpontjára 323. § (3) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését; b) az előírt határidő

lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét; c) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését. (4) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételétől vagy közvetlen felhívás kézhezvételétől, illetőleg dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásától számított tizenötödik napot; b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot; c) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés

módosításáról, illetőleg teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől számított harmincadik napot. 48 Új elem ! A jogorvoslati kérelem benyújtása előtt kötelező a kérelemről értesíteni az ajánlatkérőt, illetőleg a beszerzőt. A jogorvoslati kérelem kötelező tartalmi elemei ‫ ـ‬A Kbt. 324 § (1) bekezdése a)-g) pont ‫ ـ‬Kérelmező képviselőjének meghatalmazása ‫ ـ‬150.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetése, az erről szóló igazolás csatolása ‫ ـ‬A benyújtandó példányszámok Ha a kérelem hiányos, nem indul a jogorvoslati eljárás, a Döntőbizottság hiánypótlást rendel el, ha ‫ ـ‬a kérelem a Kbt. 324 § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza ‫ ـ‬díj befizetéséről szóló igazolást nem csatolták ‫ ـ‬képviselő meghatalmazását nem csatolták Határidő 5 nap, elutasítás terhe Hivatalból induló eljárás: kezdeményezésre

jogosultak ‫ ـ‬Kbt. 327 § (1) bekezdés a) és h) pontjában meghatározott szervezetek ‫ ـ‬Kbt. 328 §-a alapján Közbeszerzések Tanácsának Elnöke, ha ajánlatkérő az éves statisztikai összegzést a 16. § (3) bekezdésében előírt határidőig nem küldi meg ‫ ـ‬Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke a Kbt. 329 §-a alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egyszerűsített eljárás iratok beérkezésétől számított 15 nap 3 napos hiánypótlás külön határozattal A hivatalbóli kezdeményezés határideje a Döntőbizottság Elnökén kívül ‫ ـ‬Irányadóak a jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó határidők, kivéve a törvényi vélelem, az itt nem érvényesül. ‫ ـ‬A Kbt. 327 § (1) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott szervezetek a 90 nap helyett 1 évig ke 1 évig közbeszerzési eljárás mellőzése esetén 3 évig kezdeményezhetnek jogorvoslati eljárást. A hivatalbóli eljárást

kezdeményező irat tartalmi elemei és mellékletei. A Döntőbizottság külön határozattal indítja meg a jogorvoslati eljárást, ha a hivatalbóli kezdeményezésre a Kbt. 327 §, 328 §-a alapján kerül sor A Döntőbizottság ideiglenes intézkedéseket tehet és érdemi döntéseket hozhat. Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás – ellene külön jogorvoslat 1 hiányokat nem pótolták 2 kérelem nem arra jogosulttól származik 3 a kérelem elkésett A kérelem visszavonásának joga, ennek határideje, Döntőbizottság hivatalbóli vizsgálatának lehetősége, hatása az igazgatási szolgáltatási díj viselésére. A jogorvoslati eljárás megindítása: ‫ ـ‬kivételesen külön határozattal ‫ ـ‬Kérelem, hivatalbóli kezdeményezés kézbesítése ‫ ـ‬észrevételek 5nap ‫ ـ‬iratok azonnali megküldése – ajánlatkérő, beszerző, rendbírság Ideiglenes intézkedések: (határozat) ‫ ـ‬mind közbeszerzési eljárás, mind mellőzés

esetén 49 ‫ـ‬ ‫ـ‬ ‫ـ‬ mind kérelemre, mind hivatalból legkésőbb szerződéskötésig feltétele, ha valószínűsíthető a Kbt. szabályainak, alapelveinek megsértése, illetve ennek veszélye fennáll Fajtái: ‫ ـ‬közbeszerzési eljárás felfüggesztése ‫ ـ‬szerződéskötés megtiltása ‫ ـ‬felszólítás arra, hogy ajánlatkérő a kérelmezőt vonja be az eljárásba A felfüggesztés az eljárási határidőket meghosszabbítja. Európai Bíróság előzetes döntéshozatalai eljárásának kezdeményezése ‫ ـ‬Döntőbizottság külön határozattal ‫ ـ‬egyidejűleg a jogorvoslati eljárást felfüggeszti ‫ ـ‬külön jogorvoslatnak van helye A Döntőbizottság tárgyalást tarthat, Az új Kbt. szerint a felek nem kérhetik tárgyalás tartását, erre akkor kerül sor, ha a Döntőbizottság megítélése szerint ez a tényállás tisztázásához szükséges. A tárgyalásra az Áe. szabályai az irányadóak, az

nyilvános, de indokolt határozattal a nyilvánosság kizárható. Rendbírságot szabhat ki, (határozat) ‫ ـ‬50.000,- Ft-tól 500000,- Ft-ig ‫ ـ‬ismételten kiszabható ‫ ـ‬külön jogorvoslatnak van helye ‫ ـ‬a Kbt. 338 § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott esetekben A Döntőbizottság érdemi határozata, annak fajtái 1 hatáskör hiányának megállapítása 2 alaptalan kérelem elutasítása 3 hivatalból indított eljárás jogsértés hiányában történő megszüntetése 4 kérelem visszavonása esetén eljárás megszüntetése, kivéve, ha a Döntőbizottság folytatja 5 jogsértés megállapítása Jogkövetkezmények: Jogsértés megállapítása mellett: ‫ـ‬ ‫ـ‬ ‫ـ‬ ‫ـ‬ ‫ـ‬ ‫ـ‬ ‫ـ‬ Döntőbizottság felhívhatja a jogsértőt a Kbt-nek megfelelő eljárásra, illetve ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez köti. megsemmisíti ajánlatkérő eljárás során hozott vagy azt lezáró

döntését, ha a szerződést még nem kötötték meg. ajánlattevő eltiltása a közbeszerzési eljárásban való részvételtől ajánlattevő törlése a minősített ajánlattevők jegyzékéből ajánlatkérő tanúsítványának visszavonása a becsült érték téves alkalmazása miatt elrendelheti a közbeszerzési eljárás, illetve annak a Kbt. meghatározott fejezete szerinti lefolytatását bírságot szabhat ki A bírságra vonatkozó rendelkezések 1 kötelező bírság két esetben áll fenn: közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemű mellőzése, Kbt. 328 § - éves statisztika szerinti eset 50 2 3 a bírság kiszabására mérlegelési jogkörben kerül sor – Kbt. 341 § (3) bekezdésében - megadott szempontok figyelembevétele alapján bírság mértéke legfeljebb a közbeszerzés értékének 30 %-a. A minimum bírság összegét a Kbt csak egy esetben állapította meg a rosszhiszemű mellőzésnél legalább 2 MFt, természetes személyek

esetén 200.000,- Ft 15.tétel Békéltetési eljárás - Jogorvoslatra okot adó esetekben kezdeményezhető, kivéve a mellőzés esetét - Célja az AK és az AT vagy egyéb érdekelt közötti megegyezés - Befejezése előtt nem kezdeményezhető jogorvoslat - Kérelemre indul  KT – hez kell benyújtani  5 napon belül  Tartalmi követelményei - Békéltető tanács vagy egyedüli békéltetés  Három tagú  Harmadikat a jelöltek választják  Elnöke van - Nem folytatható le, ha  Felek bármelyike nem jelöl békéltetőt  Vagy a 3. békéltetőben nincs megegyezés - Menete  Meghallgatás haladéktalanul  AK eljárását felfüggesztheti, szerződéskötést elhalaszthatja  Álláspontok előadása, beadványok előterjesztése  Megegyezés 8 napon belül  Megszűnése  Eredménye alapján AK eljárása érvénytelenítéséről dönthet Különös békéltetés - V. fejezet szerinti eljárás esetén - a 162.§ szerinti

ajánlatkérővel szemben - Kérelem az EU Bizottsághoz vagy KT –hez - Ajánlatkérő visszautasíthatja a részvételt - EU Bizottság jelöl egy békéltetőt - Békéltető tanács - Két szakértőt igénybe vehetnek - Célja: megegyezés a felek között 352. § (1) E fejezet szerint békéltetési eljárás kezdeményezhető minden olyan esetben, amikor a 318 § (1) és (3) bekezdése alapján jogorvoslatnak van helye, kivéve a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetét. (2) A békéltetési eljárás célja az ajánlatkérő és az ajánlattevő, vagy a 323. § (1) bekezdése szerinti egyéb érdekelt közötti vitás ügy jogszabályoknak megfelelő megegyezéssel való rendezésének megkísérlése. (3) A békéltetési eljárásban való részvétel önkéntes. Ha a vitában érintett bármelyik fél visszautasítja a békéltetési eljárásban való részvételt, a békéltetési eljárás nem folytatható le. 51 (4) A békéltetési

eljárás igénybevétele nem zárja ki az e törvényben biztosított egyéb jogorvoslati lehetőségek igénybevételét, azonban a békéltetési eljárás befejezése előtt nem kezdeményezhető jogorvoslat. 353. § (1) A békéltetési eljárás lefolytatására a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzéken szereplő békéltetők jogosultak. (2) A békéltetők névjegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben és a honlapján teszi közzé. (3) A névjegyzék tartalmazza a békéltető a) nevét; b) szakterületét, amellyel kapcsolatban békéltetést vállal; c) által megjelölt nyelvet, amelyen békéltetést vállal; d) elérhetőségi címét; e) a névjegyzékbe bejegyzésének időpontját. Békéltető - Feltétek  Felsőfokú végzettség  Megfelelő iratokkal vagy a KT általi személyes meghallgatáson igazolja  Közbeszerzési szakértelem  3 éves közbeszerzési gyakorlat - Névjegyzék  KT vezeti  3

évre  KT határozattal dönt a felvételről, elutasításról, törlésről - Etikai kódex - Elvárások  Függetlenség, pártatlanság  Felek képviselője nem lehet  Utasítást nem fogadhat el A békéltetővé válás feltételei 354. § (1) Békéltető az lehet, aki felsőfokú végzettséggel - jogi végzettség esetében jogi szakvizsgával is rendelkezik, valamint az általa ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsa által tartott személyes meghallgatáson igazolja, hogy megfelelő közbeszerzési szakértelemmel és legalább hároméves közbeszerzési gyakorlattal rendelkezik. (2) Nem lehet békéltető, aki a) a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes; b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; c) közbeszerzési biztos; d) a Közbeszerzések Tanácsának tagja. 355. § (1) A békéltetők névjegyzékébe történő

felvételt a Közbeszerzések Tanácsánál kell írásban kérelmezni. (2) A kérelmezőnek a névjegyzékbe történő felvételért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díj mértéke nyolcvanezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható (3) A kérelemben meg kell adni a 353. § (3) bekezdésének a)-d) pontja szerinti adatokat A kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok hiteles másolatát, amelyek alapján megállapítható, hogy a kérelmező megfelel a 354. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek, és nem áll fenn vele szemben a 354 § (2) bekezdése szerinti kizáró ok. A kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdés szerinti díj befizetéséről szóló igazolást is. 52 (4) A kérelmezőnek a Közbeszerzések Tanácsa által tartott személyes meghallgatáson igazolnia kell, hogy rendelkezik a szükséges közbeszerzési ismeretekkel és gyakorlattal. A meghallgatásról a Közbeszerzések Tanácsa jegyzőkönyvet készít.

(5) A Közbeszerzések Tanácsa a kérelemről - a kézhezvételét követő hatvan napon belül - határozattal dönt. A határidő - indokolt esetben - egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható Ha a kérelem hiányos, vagy a (2) bekezdés szerinti díj befizetéséről szóló igazolást nem csatolták, a Közbeszerzések Tanácsa felhívja a kérelmezőt a megjelölt hiányok pótlására. Ebben az esetben a határidő a hiányok pótlására előírt határidővel meghosszabbodik. (6) A Közbeszerzések Tanácsa a kérelmet elutasítja, ha az iratokból, illetőleg a személyes meghallgatás alapján megállapítható, hogy a kérelmező a 354. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek nem felel meg, illetőleg vele szemben a 354. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn, valamint ha hiánypótlási kötelezettségének határidőben nem tett eleget. A kérelem elutasítását indokolni kell (7) A békéltető attól az időponttól válik jogosulttá békéltetői

tevékenység folytatására, amely időponttal a névjegyzékbe bejegyzést nyert. Készítette: Lettovics Imre 16-os tétel Közbeszerzési hirdetmények közzétételének rendje a közösségi, nemzeti, egyszerű eljárásrendben, különbségek. A közzététel szabályai, annak menete. 1.) Általános szabályok: 1.1 Hivatkozások. hirdetmények közzétételére vonatkozó szabályokat a kbt 44-47 §, 249-251 §, és a 299. §-ok tartalmazzák (Közérthető közbeszerzés című könyv 42-43 oldal) 1.2 A közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzéseknél a hirdetményeket az Európai Únió hivatalos lapjában és az elektronikus napilapban TED adatbankban kell közzétenni. A nemzeti értékhatárokat meghaladó eljárások esetében a Közbeszerzési Értesítőben , illetőleg annak elektronikus változatában kell közzétenni. Az egyszerű eljárási rendben hirdetményt csak akkor kell közzétenni, ha a beszerzés értékhatára a nemzeti értékhatár felét

meghaladja. A hirdetményeket a Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg annak elektronikus változatában kell közzétenni. 1.2 A közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzések esetében a hirdetményeket a Közbeszerzések Tanácsán keresztül kell megküldeni az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának kell megküldeni. A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt a továbbküldés előtt megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a kbt jogszabályainak. 2.) Hirdetmények fajtái: 2.1 Előzetes összesített tájékoztató: minden olyan ajánlatkérő köteles készíteni az adott évre, vagy az elkövetkezendő maximum 12 hónapra tervezett összes – kivételi körbe nem tartozó – a közösségi értékhatárokat elérő áru beszerzésről, szolgáltatásról, ha annak becsült értéke, vagy összértéke meghaladja a 750.000 eurót Az előzetes összesített tájékoztatót a költségvetési év kezdetén haladéktalanul, de

legkésőbb április 15-ig el kell készíteni és hirdetmény útján közzé tenni. Árubeszerzés esetén a tájékoztatót fajtánkénti csoportosításban kell elkészíteni, szolgáltatás megrendelése esetén az összesítést a kbt 3. melléklete szerint csoportonkénti bontásban kell elkészíteni. Azon szolgáltatások esetében, amelyek a kbt. 4 mellékletébe tartoznak, ezekről a szolgáltatásokról nem kell előzetes tájékoztatót készíteni. 53 2.11 Nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő lerövidíthető a hirdetmény feladásának napjától számított 36 napra, Az ajánlat tételi határidő tovább csökkenthető 22 napra, de ennek az a feltétele, hogy a hirdetményt elektronikus úton adják fel. Meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a 40 napos ajánlattételi határidő lerövidíthető az ajánlattételi felhívás meghirdetésétől számított 26 napra. Akkor, ha az előzetes összesített

tájékoztatót az ajánlatkérő a közbeszerzés meghirdetése előtt minimum 52 nappal, de legfeljebb 12 hónappal adta fel. 2.2 Közbeszerzési eljárás megindításáról szóló hirdetmények: a hirdetményeket a 15/2004. IM rendeletben meghatározott nyomtatványokon kell beadni, az egyes számú melléket a közösségi értékhatárokat meghaladó, a 2. sz melléklet a nemzeti értékhatárt meghaladó közbeszerzési eljárás megindítás hirdetménye. 2.3 A közbeszerzési eljárás eredményeiről szóló hirdetmény: a hirdetmény minta szintén a 15/2004. sz IM rendeletben található meg, amelyet az eljárás lezárásaként legkésőbb 5 munkanappal az eredményhirdetés után közzé kell tenni. 2.4 Az előzetes összesített tájékoztatót és az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a Hivatal a tagállamok összes nyelvén, teljes terjedelemben közzé teszi, de azzal a kiegészítéssel, hogy az eredeti nyelven készült szöveg a hiteles. Az

eljárás megindítására készült tájékoztatót csak az eredeti nyelven teszi közzé a Hivatal teljes terjedelemben, a többi nyelven csak a lényeges elemek kivonatát jelenteti meg. Ebben az esetben is hivatalosnak az eredeti nyelven írt tájékoztatót kell tekinteni. 3.1 Egyéb hirdetmények: 3.11 Az ajánlatkérő hirdetményeit egyéb úton is (hirdetés, propaganda, vagy reklámanyag, stb) feladhatja, azzal a kitétellel, hogy közösségi értékhatárokat elérő eljárás esetében akkor jelentetheti meg az egyéb hirdetményeket, amikor a Tanács az EK Hivatalos Kiadványai Hivatalának megküldte a hirdetményt, nemzeti értékhatár esetében csak a Közbeszerzési Értesítőben történő megjelentetés után adhat fel egyéb hirdetményeket. 3.12 Az ajánlatkérő olyan hirdetményeket is megjelentethet a hivatalos lapban, illetve a TED adatbankban, amely nem a megadott közbeszerzésre vonatkozik, amelyikre nem vonatkozik a közösségi eljárásban előírt

közzétételi kötelezettség, de az ilyen közzététel nem vonja maga után a közösségi eljárás szabályainak alkalmazását. 3.13 A tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének szabályairól, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő megjelentetéséről és díjáról a 34/2004., az elektronikus úton elküldött hirdetmények szabályairól a 167/2004. sz Kormányrendelet rendelkezik 4.11 Kódok: 4.12 A CPV közbeszerzési szószedet a közbeszerzésekre alkalmazandó egységes osztályozási rendszer, amely azt szolgálja, hogy az ajánlatkérők által a szerződések tárgyának megnevezéséhez hivatkozásokat használjon. A CPV kódok használata kötelező a hirdetményekben és a 19/2004-es IM rendelkezik a kódok használatáról. 4.13 NUTS kódok a statisztika célú területi egységet szolgálja A kódok elérhetőségét a 15/2004 IM rendelet 31. sz melléklete tartalmazza 5.1 Közzétételi határidő: 54 5.11 Az

ajánlatkérőknek a hirdetményt a lehető leggyorsabban kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsán keresztül a EK Hivatalos Kiadványai Hivatalának. A Hivatal a feladást követően legkésőbb 12 napon belül teszi közzé a hirdetményt. Gyorsított eljárásban, valamint akkor, ha a hirdetményt elektronikus úton adták fel, a megjelentetés 5 napon belül történik. Gyorsított eljárásban a hirdetményt telefaxon vagy elektronikus úton kell megküldeni. A hirdetmény közzétételének napját a Közbeszerzések Tanácsának igazolnia kell. 5.12 Nemzeti eljárás rendben a hirdetményt a Közbeszerzések Tanácsa titkárságának kell megküldeni A Tanács a hirdetményt a feladást követően legkésőbb 12 napon belül közzé teszi, gyorsított eljárás esetén vagy, ha a hirdetményt elektronikus úton adták fel, a hirdetményt a Tanács legkésőbb 5 napon belül köteles közzé tenni. A hirdetmény feladásának napját az ajánlatkérőnek kell tudni

igazolni 5.13 A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményeket megvizsgálja, hogy a hirdetmény megfelel-e a közbeszerzési eljárás szabályainak. A vizsgálat költségét az ajánlatkérő fedezi 5.14 Egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást köteles a Közbeszerzési Értesítőben közzé tenni, ha a beszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri a mindenkori nemzeti értékhatárok felét. 17. TÉTEL ISMERTESSE A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA FELÉPÍTÉSÉT, FELADAT ÉS HATÁSKÖRÉT A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA Tanács jogállása: A Tanács csak az Országgyűlésnek van alárendelve. A Tanács az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a Kbt-ben meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik. Székhelye Budapest A Tanács költségvetését az éves központi költségvetésben elkülönítetten kell előirányozni.

Előirányzatának terhére az Országgyűlés jóváhagyása nélkül év közben nem hajtható végre átcsoportosítás. A Tanács felépítése: A Tanács TIZENKILENC TAGból áll. A Tanácsban az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli. A törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek feladata: - legfőbb ügyész, - Gazdasági Versenyhivatal elnöke, - földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, - gazdasági miniszter, - környezetvédelmi miniszter, - igazságügy miniszter. A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekeit a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek képviselik: - Kormány által kijelölt két személy, 55 - Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kijelölt személy, társadalombiztosítás igazgatási

szerveinek felügyeletét ellátó személy által kijelölt személy, helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy, országos gazdasági kamarák, az országos szakmai kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia által együttesen kijelölt személy. A közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek általános érdekeit a Tanácsban a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt hat személy képviseli. Tanács elnöke: - képviseli a Tanácsot, - meghívása esetén részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein és ismerteti a Tanács éves beszámolóját, - a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról elnöki tájékoztatót ad ki, - a halasztást nem tűrő ügyek eldöntése érdekében - a Tanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az ülések közötti időszakban rövid úton való szavazást kezdeményez, - gyakorolja a

munkáltatói jogokat a Tanács főtitkára, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese vonatkozásában. A Tanács elnökét távolléte esetén az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti. A Tanács elnökének öt évre történő kinevezéséről a Tanács a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével dönt. A kinevezés egyszer ismételhető A Tanács elnökére a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII törvényt az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni A Tanács elnöke a közigazgatási államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult. A Tanács elnöke felett a munkáltatói jogokat a Tanács gyakorolja, az elnök az összeférhetetlenségével kapcsolatos bejelentést a Tanácsnak köteles megtenni. A Tanács a tagok közül két évre a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével hozott döntéssel alelnököt választ. A Tanács elnöke a Tanács tagjává válik akkor

is, ha nem a tagok közül választották. Ha a Tanács elnökét a Tanács tagjai közül választották, az elnök a továbbiakban nem képviseli az őt kijelölő (kijelölők) szerinti általános célokat vagy érdekeket, a kijelölő (kijelölők) pedig jogosult a Tanácsba új tagot kijelölni. A kijelölő (kijelölők) a Tanács elnökével szemben nem élhet a visszahívás és a megbízatás megszűntetésének [377.§ (7) bekezdésében biztosított] jogával A Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak megbízatása megszűnik: - a megbízatás időtartamának lejártával, - visszahívással, - lemondással, - amennyiben a tag országgyűlési képviselővé, vagy büntetett előéletűvé válik, - a tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná válás esetében, - halálával. A tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná válás esetében a megbízatás megszűnését a Tanács a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával - az

érintett személyt kijelölő szervezetek, személyek véleményének figyelembevételével - állapítja meg. A Tanács tagja évenként köteles beszámolni az őt kijelölőnek (kijelölőknek) az általa érvényesítendő célok, illetőleg képviselendő általános érdekek, továbbá a Kbt. céljainak megvalósulása érdekében a Tanácsban folytatott tevékenységéről, valamint ezeknek a közbeszerzések terén való érvényesüléséről. 56 A tagok megbízatása legalább két évre szól. A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni A tagok kijelölésének és visszahívásának szabályait a kijelölő szervezetek állapítják meg úgy, hogy a Tanács működőképessége állandóan biztosítható legyen. Nem lehet a Tanács tagja, aki - országgyűlési képviselő, - büntetett előéletű. A Tanács feladata: - a Kbt-ben meghatározott célok (cél: közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának, széles körű nyilvános

ellenőrizhetőségének megteremtése, verseny tisztaságának biztosítása) érvényesülésének biztosítása, - hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékének vezetése, melyet a Közbeszerzési Értesítőben és a saját honlapján tesz közzé, - minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékének vezetése, melyet a Közbeszerzési Értesítőben és a saját honlapján tesz közzé, - a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét vezető szervezeteként köteles a címét megküldeni az Európai Unió többi tagállamának és az Európai Bizottságnak. A Tanács hatásköre: - figyelemmel kíséri a Kbt. szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását, - véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket, - a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok keretei között, azok végrehajtását elősegítő

ajánlásokat készít, - megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát, - kinevezi, illetőleg felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat; elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket, - vezeti és közzéteszi a békéltetők névjegyzékét; jogosult ellenőrizni a békéltetők tevékenységét; kidolgozza a békéltetőkre vonatkozó Etikai Kódexet, - vezeti és közzéteszi a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét, - vezeti és közzéteszi a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét, meghatározza a minősítési szempontokat és igazolási módjait, - közzéteszi az akkreditált tanúsítók listáját; jogosult ellenőrizni az akkreditált tanúsítók tevékenységét, - - - gondoskodik a „Közbeszerzési Értesítő - a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá”-nak, illetőleg elektronikus változatának

szerkesztéséről, a közbeszerzési és a tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetmények ellenőrzéséről, közzétételéről; közzéteszi a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatait, valamint a bíróság ezek felülvizsgálata tárgyában hozott jogerős határozatait, a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját (az eltiltás idejével), a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok végrehajtását elősegítő ajánlásokat, továbbá egyéb, a közbeszerzésekkel kapcsolatos tájékoztatókat és közleményeket, figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és tejesítését, nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről, valamint a közbeszerzésekről, ideértve a közbeszerzések tárgyainak az egységre vetített - közbeszerzési eljárás alapján fizetendő - ellenértékét is; éves összesített statisztikai jelentést készít, felügyeli,

koordinálja, elősegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevők oktatását és továbbképzését, kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel, 57 - - elfogadja saját szervezeti és működési, valamint más, működését érintő belső szabályzatát - így különösen a hirdetmények vizsgálata kapcsán a jogorvoslati eljárás indításának eljárásrendjét -, továbbá költségvetési javaslatát és éves költségvetési beszámolóját, ellátja a részére a Kbt-ben és egyéb törvényben előírt egyéb feladatokat. A Tanács évente beszámolót készít az Országgyűlésnek a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint tevékenységéről. A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia arra nézve, hogy e törvény szabályai mennyiben felelnek meg a gazdasági élet és az államháztartási szabályok követelményeinek, illetőleg

milyen módon lehet biztosítani az ezekkel való összhangot. A Tanács a beszámolót tájékoztatásul az Állami Számvevőszéknek is megküldi. A Közbeszerzési Értesítő kiadására a Magyar Közlöny és más hivatalos lapok kiadására a jogalkotásról szóló törvényben, illetőleg a végrehajtásáról szóló jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni. A Tanács működése: A Tanács testületi üléseit szükség szerint, de ÉVENTE LEGALÁBB HAT ALKALOMmal tartja. A Tanács határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van. A Tanács határozatait - a Tanács elnökének, alelnökének megválasztásának, és megbízatása megszűntetésének, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének és elnökhelyettesének megválasztásának kivételével (2/3-os szótöbbség) egyszerű szótöbbséggel hozza. Összeférhetetlenség: - A Tanácsnak a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke, elnökhelyettese és a közbeszerzési biztosok kinevezése,

felmentése, valamint a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyek elbírálása tárgyában hozott határozata előkészítésében és eldöntésében nem vehet részt a Tanács azon tagja, aki az üggyel érintett személy hozzátartozója. - A Tanácsnak a békéltetői névjegyzékbe történő felvétel, illetve törlése; valamint a hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe történő felvétel, illetve törlése; és a minősített ajánlattevői névjegyzékbe történő felvétel, illetve törlése szerinti eljárásában nem vehet részt a Tanács azon tagja, illetőleg annak előkészítésében a Tanács szervezetének azon alkalmazottja, akinek az eljárással érintettekhez személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik. - A Tanács tagja az elnöknek köteles bejelenteni, ha személyére nézve a fentiek alapján összeférhetetlenségi ok áll fenn vagy az keletkezett, és köteles a folyamatban levő eljárásban való

részvételét azonnal megszüntetni. A Tanács üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat, vagyoni hozzájárulást semmilyen szervezettől vagy személytől nem fogadhat el, részükre vagyoni hozzájárulást nem nyújthat. A 324. § (3) bekezdése, a 355 § (2) bekezdése, a 382 § (2) bekezdése és a 387 § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj, a 338. § szerinti rendbírság, valamint a 340 § (3) bekezdésének e) pontja és (4)(6) bekezdése szerinti bírság beszedésére a Tanács jogosult, amelyet a Tanácsnak a Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára kell befizetni készpénzátutalással vagy átutalási megbízással. A 324. § (3) bekezdése, a 355 § (2) bekezdése, a 382 § (2) bekezdése és a 387 § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj a kérelem elutasítása, illetőleg visszavonása esetén nem kerül visszafizetésre. Az igazgatási szolgáltatási díj teljes

összege, továbbá a rendbírság és a bírság ötven százaléka a Tanács saját bevétele, a fennmaradó ötven százalék a központi költségvetés központosított bevételét képezi. Az igazgatási szolgáltatási díjakat, továbbá a rendbírságnak és a bírságnak a Tanácsnál fennmaradó részét a Tanács törvényben előírt feladatainak teljesítése során felmerülő kiadásokra kell fordítani. A Tanács szervezete: 58 1./ Tanács Titkársága: - A Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenységet a Tanács Titkársága végzi. - A Titkárságot a FŐTITKÁR vezeti. - A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban. A főtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a Titkárság alkalmazottai vonatkozásában. A főtitkár a helyettes

államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult. - A Tanács a Titkárság keretében SZERKESZTŐBIZOTTSÁGot működtet a Közbeszerzési Értesítő szerkesztésével kapcsolatos feladata végrehajtásának érdekében. 2./ Közbeszerzési Döntőbizottság: - A Tanács mellett működik, amelynek feladata a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése. - Hatékony működését a Tanács költségvetéséből kell biztosítani. - A Döntőbizottság a Tanács által meghatározott számú és a Tanáccsal közszolgálati jogviszonyban álló közbeszerzési biztosból áll, akiket a Tanács nevez ki és ment fel. - A Döntőbizottság elnökét és elnökhelyettesét a közbeszerzési biztosok közül a Tanács a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával választja meg öt évre. Az elnökhelyettes személyére a Döntőbizottság elnöke tesz javaslatot. A

Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese újraválasztható A Döntőbizottság elnöke a helyettes államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult. Az elnökhelyettes főosztályvezetői illetményre jogosult - A DÖNTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE: irányítja a Döntőbizottság munkáját; képviseli a Döntőbizottságot; gyakorolja a munkáltatói jogokat - az elnökhelyettes kivételével - a közbeszerzési biztosok vonatkozásában; elkészíti és a Tanácshoz jóváhagyásra előterjeszti a Döntőbizottság szervezeti és működési szabályzatát; ellenőrzi az eljárási határidők megtartását; gondoskodik a Döntőbizottság határozatainak közzétételéről. - A Döntőbizottság elnökét távolléte esetén az ELNÖKHELYETTES teljes jogkörrel helyettesíti. 3./ A Tanács elnöke, alelnöke és tagjai, a főtitkár, a Titkárság alkalmazottai és a közbeszerzési biztosok vagy azon személyek, akik ilyen tisztséget viseltek,

tevékenységet végeztek, a feladatuk ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott szolgálati és üzleti titkot kötelesek megőrizni. A Tanács elnöke, illetőleg a közbeszerzési biztos megkeresésére a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyben minden szervezet köteles tizenöt napon belül tájékoztatást adni. 18. tétel Ismertesse a központosított közbeszerzés rendszerét! Ismertesse a központosított közbeszerzés alanyi és tárgyi hatályát Beszéljen a EKR (elektronikus közbeszerzés rendszer)-ről napjainkban A közbeszerzésről szóló 2003.évi CXXIXtv (Kbt) 17 §-sa alapján a parlament felhatalmazta a Kormányt, hogy a Közbeszerzések egy részét központosított közbeszerzés keretében centralizálja. Jogi norma keretében meghatározza ezen centralizáció – alanyi és tárgyi hatályát és kiépítse és működtesse ennek intézményrendszerét. Az intézményrendszer nem új az 1995 évben kodifikált régi Kbt ( 1995.évi XL tv) alakította

ki alapjait és Kormányrendelet szabályozta intézményrendszerét. 59 A jogi szabályozás célja alapvetően nem változott: - Az állami ráfordítások csökkentése Előirányzatok tervszerű felhasználása Nagy tömegű központosított beszerzésekből kihasználása fakadó közgazdasági előnyök - A kormány az Eu- jogharmonizáció keretében újraalkotott közbeszerzési törvény kodifikálása során sem kívánt lemondani az elmúlt közel egy évtized eredményeiről ezért a Központosított Közbeszerzés jogi és fizikai intézményrendszerét megtartotta, és némiképpen korszerűsítette. Ugyanakkor ennek az intézményrendszernek a fenntartásával is tovább erősítette a magyar közbeszerzési jog túlszabályozási jellegét. A Kbt 17§ felhatalmazása alapján a Kormány a 168/2004 (IV.25) Kormány rendeletben szabályozta újjá a központosított közbeszerzést, vagyis a közbeszerzések egy részének centralizációját. A központosított

közbeszerzés alanyi hatálya két vetületű: 1. a korm rendelet kötelezően a központosított közbeszerzés hatálya alá sorolja a Kbt. 22§ ban meghatározott ajánlatkérők egy jelentős részét, elsősorban a központi államigazgatás és a társadalombiztosítás önállú gazdálkodású költségvetési szerveit. Minisztériumok, tárca nélküli miniszterek hivatali szervei, Központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szervek, Társadalombiztosítási költségvetési szervek, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervek, Fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervek és személyek valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek A kormányrendelet kivételt is engedélyez, amelyek, bár ebbe a csoportba tartoznak de számukra nem kötelező a központosított közbeszerzés intézményrendszere:    Külügyminisztérium irányítása alá tartozó külképviseletek

Nemzetbiztonsági Szolgálatokat És a költségvetési tv-ben meghatározott I-VIII fejezethez tartozó szerveket. 2. A kormányrendelet 1§ (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a Kbt hatálya alá tartozó (22.§ felsorolt) egyéb szervek is önként csatlakozhassanak a központosított közbeszerzés intézményrendszeréhez, feltéve, ha a csatlakozással érintett közbeszerzéseik során a kormányrendelet előírásai alapján járnak el. Az önkéntes csatlakozás lehetőségét az esélyegyenlőség alapelve miatt már a Kbt 17§. kifejezetten megengedi A központosított Közbeszerzés tárgyi hatálya: Azon áruk és szolgáltatások köre, amelyek beszerzését a Kormányrendelet központosította, ezek a kiemelt termékek. A kiemelt termék: Az intézmény beszerzései között általánosan, illetve időszakosan visszatérő módon szereplő, azonos felhasználású célú és azonos műszaki, gazdasági vagy egyéb jellemzőkkel bíró termékeknek és

szolgáltatásoknak a központi beszerző szervezet által meghatározott osztályozási 60 hierarchia meghatározott szintjén elhelyezkedő csoportja. Tehát a kiemelt termék mindig egy eszközcsoport. ( pld személygépkocsi, üzemanyagok, papíráruk, stb) A kiemelt termék csoportok tételes felsorolását a 168/2004 korm.rend 1 számú melléklete tartalmazza A kiemelt termékek műszaki, minőségi, gazdasági követelményrendszerét, valamint a ajánlattevőkre és a szerződéses feltételekre vonatkozó előírásokat az állami normatíva tartalmazza. A normatíva nem lehet kirekesztő jellegű, az esélyegyenlőség alapelve alapján készülhet csak A kiemelt termékek körére és a rájuk vonatkozó állami normatívákra az illetékes ágazati miniszterek javaslatai alapján a központi beszerző szervezetet felügyelő miniszter tesz javaslatot a Kormány részére. A Központosított Közbeszerzés rendszere A központi beszerző szervezet a Központi

Szolgáltatási Főigazgatóság régi nevén az MKGI (Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága) Legfontosabb Feladatai: - alanyi hatálya alá tartozó (kötelezően és önkéntes csatlakozások útján) szerveknek a tárgyi hatály alá tartozó ( kiemelt) termékek körében jelentkező igényeinek felmérése és összegzése . Hatálya alá tartozó intézmények adatszolgáltatási kötelezettsége. - nyilvántartja a kiemelt termékek körét és a termékekre vonatkozó állami normativákat - megtervezi, előkészíti és lefolytatja a kiemelt termékek beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárások. Az eljárások nyerteseivel szerződést köt: - Keretmegállapodás az összesített intézményi igények alapján a központi beszerző szervezet által bonyolított keretmegállapodásos eljárás első szakaszának eredménye. Az eljárás második része az ajánlattételre történő felkérés, A második szakaszt a keretszerződés vagy

szerződés zárja le. Az eljárás második részét a központi beszerző szervezeten kívül, már az igényt bejelentő intézmény is lefolytathatja. - - Keretszerződés: mely a összesített intézményi igények alapján lebonyolított nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményeként legfeljebb 4 évre köthető. Az alanyi hatály alá tartozó költségvetési szervek és intézmények a keretszerződésre való hivatkozással egyoldalú jognyilatkozattal (megrendelővel) valósítják meg beszerzéseiket. Az intézményi adatszolgáltatások alapján ellenőrzi és minősíti a szerződések teljesítését. Az elektronikus közbeszerzés gyakorlata eltérő a tagállamoknál Alapvetően elektronikusan támogatott eljárások, de az elektronikus támogatások mértéke eltérő 1. E-kommunikáció, hirdetmények közzététele 2. elektronikus ajánlattétel 3. elektronikus megrendelések 4. elektronikus számlázás 61 A Kbt 404.§

(1) bekezdés e) pontja felhatalmazza a kormányt a hogy külön szabályozza a elektronikusan gyakorolható közbeszerzések eljárási szabályait. (167/2004 (V25) korm rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól és az elektronikus közbeszerzési rendszerről. A rendelet hatálya kiterjed a Kbt –ben szabályozott személyekre, szervezetekre elektronikus úton gyakorolt eljárási cselekményekre és az Elektronikus Közbeszerzés rendszerére. Nem terjed ki a hatálya: - a Tanúsítás és a Jogorvoslat intézményrendszerére Európai Bizottsággal való kapcsolattartásra Kbt-ben meghatározott egyéb kivételekre. Megvalósult elemek, mert a rendelet definiálja a - elektronikus katalógus - elektronikus közbeszerzés -elektronikus közbeszerzési rendszer -Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató fogalomrendszereit. -képviseleti jogosultság igazolásának módját -elektronikus közbeszerzési

eljárásban való részvétel feltételeit -elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények -informatikai rendszer szolgáltatásainak igénybevételét és üzemeltetőjének feladatait Az elektronikus eljárási cselekmények gyakorlását minősített „fokozott biztonságú elektronikus aláírás használatához köti. Az elektronikus aláírás intézményrendszerét a 2004 évi LV Tv-módosított 2001. évi XXXV Törvény megteremtette Az elektronikus aláírás intézményrendszere lehetővé teszi a Kbt. szerinti papíralapú dokumentumok elektronikus kiváltását, vagyis hogy a dokumentumok elektronikus közokirat, elektronikus magánokirat, közjegyző által hitelesített elektronikus másolat formájában kerülhessenek benyújtásra. A rendelet részletesen szabályozza az elektronikus úton végrehajtásra kerülő eljárási cselekményeket. Az ajánlatkérők részéről az elektronikus közbeszerzésben való részvétel csak egy lehetőség, de a

központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó intézményeknek a kiemelt termékek beszerzése vonatkozásában az elektronikus közbeszerzésben való részvétel 2005 április 1 –től kötelező lesz. Kérdéses a szolgáltató rendszer szolgáltató rendszer felkészültsége! Még kérdésesebb, hogy a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó költségvetési szervek felkészültek- e az elektronikus beszerzés rendszer szolgáltatásainak befogadására. Bár az intézmények technikai ellátottsága, az infrastruktúra színvonala már lehetővé tenné, nehézséget fog jelenteni a központosított elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetése. Az ok az intézményrendszer rugalmatlansága, a hatáskörök belső szabályozatlansága, s az hogy az elektronikus aláírások elterjedése és mindennapos használata még nem általános ezeknél az intézményeknél. A Elektronikus közbeszerzés fejlődésének iránya Elektronikus aukció 62

Dinamikus beszerzési rendszer Elektronikus katalógus Általános e-támogatás elektronikus elemek a hagyományos eljárásban 20. TÉTEL Ismertesse az ajánlatkérő nevében eljáró és az eljárásba bevont személyekkel, szervezetekkel kapcsolatos szabályokat, a hivatalos közbeszerzési tanácsadóra vonatkozó rendelkezéseket, az összeférhetetlenségi szabályokat! Az ajánlatkérő nevében eljáró és az eljárásba bevont személyekkel, szervezetekkel kapcsolatos szabályokat a Kbt. 8-9§-a tartalmazza: (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük. (2) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba

bevont szervezet akkor felel meg az (1) bekezdés szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik. (3) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. (4) A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetében a közbeszerzési eljárásba (második rész) az ajánlatkérő - kivéve a központosított

közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - hivatalos közbeszerzési tanácsadót (11. §) köteles bevonni, figyelembe véve egyben a 10. § (1)-(3) bekezdése szerinti követelményeket (5) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó, illetőleg a 11. § (2) bekezdése szerinti szervezettel jogviszonyban álló, a 11. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő személy köteles szakértelmével elősegíteni a közbeszerzési eljárás e törvénynek és egyéb jogszabályoknak megfelelő lefolytatását. Az ajánlatkérő köteles a hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni különösen a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe és bevonhatja a bírálóbizottságba is. A hivatalos közbeszerzési tanácsadót a tevékenységéért megbízási díj illeti meg. A tanácsadó a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szerint felel (6) Az eljárásba bevont hivatalos közbeszerzési tanácsadó az adott

közbeszerzési eljárással kapcsolatban nem lehet sem békéltető (353. §) sem tanúsító (309 §)A hivatalos közbeszerzési tanácsadóra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 11§-a tartalmazza: (1) (2) Hivatalos közbeszerzési tanácsadó az, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal, továbbá legalább hároméves - külön jogszabály szerint - igazolt közbeszerzési gyakorlattal, vagy akkreditált közbeszerzési tanácsadói szakképesítéssel és legalább kétéves külön jogszabály szerint - igazolt közbeszerzési gyakorlattal rendelkezik, valamint szerepel a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékben (380.§) A hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe felvehető az a szervezet is, amelynek a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára

tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek. 63 (3) (4) (5) A hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe történő felvétel feltétele az is, hogy a személy vagy a szervezet rendelkezzen külön jogszabályban meghatározott mértékű felelősségbiztosítással (404.§ (2) bekezdés b) pont), kivéve, ha egyéb jogszabály által megkövetelt felelősségbiztosítással már rendelkezik, és annak mértéke eléri a külön jogszabályban meghatározott mértéket. Az ügyvédi vagy jogtanácsosi tevékenység ellátására jogosult is folytathat hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, ha megfelel az e §-ban foglalt feltételeknek. Hivatalos közbeszerzési tanácsadó akkor láthat el az ügyvédekről szóló 1998. évi XI törvény 5 §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenységet, ha ilyen tevékenység ellátására egyébként jogosult. A hivatalos

közbeszerzési tanácsadók névjegyzékére vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 380-385 §-a tartalmazza: (1) Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység folytatására a Tanács által vezetett névjegyzéken szereplő közbeszerzési tanácsadók jogosultak. Azt a Tanács a Közbeszerzési Értesítőben és a honlapján teszi közzé. A névjegyzék tartalmazza a hivatalos közbeszerzési tanácsadó: a) nevét; b) szakterületét; c) elérhetőségi címét; d) a névjegyzékbe bejegyzésének időpontját. A névjegyzék szervezet esetében tartalmazza: e) a szervezet elnevezését, székhelyét, nyilvántartási számát, elérhetőségi címét; f) a 11. §-ban meghatározott személy, illetőleg személyek a)-c) pontja szerinti adatait; g) a szervezet névjegyzékbe bejegyzésének időpontját. (2) Nem lehet hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki a) a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes; b) a büntetett

előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; c) közbeszerzési biztos; d) a Közbeszerzések Tanácsának tagja. (3) A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe történő felvételt a Tanácsnál kell írásban kérelmezni. A névjegyzékbe történő felvételért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni A díj mértéke nyolcvanezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható A kérelemben meg kell adni a fenti adatokat. A kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok hiteles másolatát, amelyek alapján megállapítható, hogy a kérelmező megfelel a fenti feltételeknek, és nem állnak fenn vele szemben a fentiekben meghatározott kizáró okok. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást is. A Tanács a kérelemről - a kézhezvételét követő harminc napon belül - határozattal dönt. A határidő - indokolt esetben - egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. Ha a kérelem

hiányos, vagy a (2) bekezdés szerinti díj befizetéséről szóló igazolást nem csatolták, a Tanács felhívja a kérelmezőt a megjelölt hiányok pótlására. Ebben az esetben a határidő a hiányok pótlására előírt határidővel meghosszabbodik. A Tanács a kérelmet elutasítja, ha az iratokból megállapítható, hogy a kérelmező a 381. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek nem felel meg, illetőleg vele szemben a 381. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn, valamint ha hiánypótlási kötelezettségének határidőben nem tett eleget. A kérelem elutasítását indokolni kell A hivatalos közbeszerzési tanácsadó attól az időponttól válik jogosulttá tevékenysége folytatására, amely időponttal a névjegyzékbe bejegyzést nyert. (4) (5) (6) A hivatalos közbeszerzési tanácsadót a névjegyzékből történő törlését a 383-385. § szabályozza: (1) a Tanács törli a tanácsadót névjegyzékéből, amennyiben: a) nem felel meg a

381. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek; b) a 381. § (2) bekezdése szerinti valamely kizáró ok bekövetkezik; c) a közbeszerzési tanácsadói feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik; 64 (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) d) közbeszerzési ügyben jogerős határozattal megállapították, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadó ilyen minőségében szándékosan megsértette a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó vagy egyéb jogszabályokat; e) azt a hivatalos közbeszerzési tanácsadó kéri; f) meghalt, illetőleg a szervezet megszűnt. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlését, ha folyamatban levő közbeszerzési eljárásban nem vesz részt. A Tanács a törlésről indokolással ellátott határozattal dönt. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a névjegyzékből való törléséről szóló határozat kézhezvételétét követően köteles

haladéktalanul a folyamatban levő tanácsadói tevékenységét megszüntetni és a felekkel elszámolni. Az a hivatalos közbeszerzési tanácsadó, akit a névjegyzékből az (1) bekezdés d) pontja alapján törölt a Tanács, csak a törlésétől számított három év elteltével nyújthat be a névjegyzékbe történő felvétele iránt újabb kérelmet. 384. § A hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles a Tanácsnak bejelenteni, ha a 380 § (3)-(4) bekezdése és a 381. § szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében a hivatalos közbeszerzési tanácsadó nem felel meg a 381. § szerinti feltételeknek, a Tanács törli a névjegyzékből. A Tanácsnak a kérelmet elutasító vagy a törlésről hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, de a kérelmező, illetőleg az érintett hivatalos közbeszerzési

tanácsadó a határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A kérelemről a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül határoz. A bíróság a Tanács határozatát megváltoztathatja A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. A bíróság eljárására a Pp XX fejezetét kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetőleg a nemperes eljárás jellegéből más nem következik. Az összeférhetetlenségi szabályokat a Kbt. 10 §-a szabályozza: (1) (2) (3) (4) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban:

érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója. Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. A közbeszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevont bármely személy vagy szervezet a

közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó. Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelő-bizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha az érdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel. 65 (5) (6) (7) Ha az (1), (3) vagy (4) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel,

szervezetekkel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet, a (3) bekezdés szerinti személy vagy szervezet, illetőleg a (4) bekezdés szerinti érdekelt gazdálkodó szervezet. Az e § szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett. Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn az e § szerinti összeférhetetlenség. 21. tétel Ismertesse az ajánlati/részvételi dokumentáció készítésével, rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos szabályokat! Beszéljen a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó rendelkezésekről! Beszéljen az ajánlati biztosíték meghatározására, rendelkezésre bocsátására,

visszaadására vonatkozó szabályokról! Ismertesse a biztosíték szerepét és hogy milyen kötelezettségeket jelent az ajánlatkérő részére! Dokumentáció készítése (KBT. 54 §) (1) megfelelő ajánlattétel elősegítése; szerződéstervezet megadása (2) ajánlati felhívásban meg kell adni a rendelkezésre bocsátás - módját - határidejét - beszerzési helyét - pénzügyi feltételeit - a dokumentáció megvásárlása az eljárásban való részvétel feltétele, vagy nem (3) ajánlatkérő gondoskodni köteles a dokumentáció ajánlattételi határidő leteltéig való rendelkezésre állásáról, (4) a dokumentációt kérésre – két munkanapon belül – meg kell küldeni, amennyiben az ellenértékét megfizették, (5) a dokumentáció ellenértéke az előállítási érték lehet (másolási díj), tervezési költséget itt nem lehet megtéríteni. (6) A dokumentációt és ellenérték 10 napon belül visszajár, ha a) az ajánlatkérő

visszavonja az ajánlati felhívást, b) az eljárás a 92.§ d), f) vagy g) pontja alapján eredménytelen, c) ajánlatkérő az eljárás eredményét a megjelölt vagy módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki. 66 Dokumentáció része – 55. § – munkavállalók védelme 1/2004. FMM (I9) rend: - ÁNTSZ - Bányakapitányság - Munkavédelmi Szervezet címét, elérhetőségét meg kell adni. Kiegészítő tájékoztatás (1) (2) (3) - (KBT. 56§) Az ajánlattevő írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattételi határidő lejárata előtt legkésőbb 10 nappal. A kiegészítő tájékoztatást legkésőbb 6 nappal az ajánlattételi határidő lejárta előtt meg kell adni. A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy ne sértse az esélyegyenlőséget minden ajánlattevő részére meg kell küldeni. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak

módosítását. (4) Kiegészítő tájékoztatás megadható konzultáció formájában is. Ajánlati felhívásban meg kell adni a helyszínt – időpontot. Konzultációról jegyzőkönyv készül 5 napon belül meg kell küldeni az ajánlattevők részére. Az ajánlati biztosíték – (KBT. 59§) (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, - mértékét, időpontját az ajánlati felhívásban határozza meg, - igazolni kell a rendelkezésre bocsátást. (2) Az ajánlati biztosíték lehet: - bankszámlára befizetett pénzösszeg, - bankgarancia, - készfizető kezességvállalási kötelezvény. (3) Az ajánlati biztosíték mértékét az arányosság alapelve alapján kell meghatározni. (4) A biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg, ha ajánlattevő ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg. (5) A biztosítékot vissza kell fizetni: a) ajánlati felhívás

visszavonását, érvénytelenné nyilvánítást, eredményhirdetést követő 10 napon belül, b) nyertes ajánlattevő részére a szerződéskötést követő 10 napon belül, kivéve ha a biztosíték a megkötött szerződés mellékkötelezettségévé válik. (6) Az ajánlatkérő a biztosíték mértékének megfelelő összeg megfizetésére köteles (pénzben teljesített esetben 2 x összegű) a) az ajánlattevők részére, ha nem hirdet eredményt, b) a nyertes ajánlattevő részére, ha a szerződést nem köti meg. 67 23.tétel A szerződés,a melynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy Beszéljen a közbeszerzés tárgya meghatározásával kapcsolatos szabályokról (beszerzés mennyisége, részajánlattétel, többváltozatú ajánlat)! Ismertesse a műszaki leírás meghatározására vonatkozó rendelkezéseket! Közbeszerzés tárgya meghatározásával kapcsolatos szabályok: Közösségi rezsimben:  Áru (CPV,

CPA)  szolgáltatás  építés Nemzeti rezsimben:  Áru (ingatlan)  szolgáltatás  Szolgáltatási koncesszió  építés  Építési koncesszió Árubeszerzés fogalma: Az árubeszerzés olyan visszterhes használatára , illetőleg hasznosítására vonatkozó jogok – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magába foglalja a beállítás és üzembe-helyezést is. A közösségi rezsimben kizárólag a forgalomképes és birtokba vehető dolgok beszerzése minősül árubeszerzésnek. A nemzeti rezsimben ettől eltérően az ingatlanok tulajdonjogának, használatára vagy hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése árubeszerzésnek minősül. Az árubeszerzés bizonyos szolgáltatásokat, a beállítást és az üzembe helyezést is magába foglalja. Az árubeszerzéssel kapcsolatban fontos szabály, hogy a közösségi áruk számra nemzeti elbánást kell nyújtani.

Szolgáltatás megrendelésének fogalma: A szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelés az ajánlatkérő részéről. A Római szerződés szerint: „szolgáltatás” a rendszerint díjazás ellenében nyújtott tevékenység, ha az nem tartozik az áru, a tőke és a személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezések hatálya alá. Szolgáltatásnak minősülnek különösen:  az ipari jellegű tevékenységek  a kereskedelmi jellegű tevékenységek  a kézműipari tevékenységek  a szabadfoglalkozásúként végzett tevékenységek A szolgáltatási irányelv nem határozza meg konkrétan mi minősül szolgáltatásnak, hanem felsorolja, azokat a tevékenységeket, amik nem minősülnek annak. Ezt a felsorolást a kbt is átvette 29§ (2) szerint: a 27. §-ban meghatározott szolgáltatások körében - nem

kell alkalmazni a következő esetekben: a) meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában megkötött) szerződést; b) értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy átruházásával kapcsolatos befektetési szolgáltatás, valamint a jegybanki tevékenység (szolgáltatás); c) műsorszám (műsoranyag) műsorszolgáltató általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés; d) távbeszélő, telex-, rádiótelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatás; e) választott bírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység; 68 f) munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti

szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya; g) kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti; h) ha a szolgáltatást a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők valamelyike jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja. Szolgáltatási koncesszió: A közösségi rezsim szabályai nem vonatkoznak a szolgáltatási koncesszióra. Tekintettel azonban arra, hogy a nemzeti rezsimben a KBT a hatálya alávonja a szolgáltatási koncessziókat 242.§(1) is, ezért a nemzeti szolgáltatási koncessziós értékhatárt elérő, de egyben a közösségi szolgáltatási értékhatárokat (értelemszerűen nincs közösségi értékhatár szolgáltatási koncesszióra) is elérő vagy meghaladó értékű szolgáltatási koncessziók

megrendelésére alkalmazni kell a KBT-t, minden esetben a nemzeti rezsim szabályai szerint kell eljárni. 242. § (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió. (2) Az árubeszerzésre a 24. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése is az ajánlatkérő részéről. (3) Az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, az építési koncesszióra a 26 §-t, a szolgáltatás megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni A 28 § szintén alkalmazandó (4) A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése

vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. Építési beruházás: Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: A.) A KBT 1 sz m Felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt, A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozása az Európai Közösségekben (NACE) Osztályok Csoportok Alcsoportok és tételek 50 Megnevezés ÉPÍTÉS ÉS MÉLYÉPÍTÉS 500 501 Általános építési és mélyépítési munkák (további részletezés nélkül), valamint bontási munkák 500.1 Általános építési és mélyépítési munkák (további részletezés nélkül) 500.2 Bontási munkák Lakások, irodaházak, kórházak és egyéb lakó- és nem lakóépületek építése 69 501.1 Általános építési munkák 501.2

Tetőfedés 501.3 Kémények, égetőkemencék és kályhák építése 501.4 Víz és nedvesség elleni szigetelés 501.5 Külső falak helyreállítása és karbantartása (újravakolás, tisztítás stb.) 501.6 Állványzat össze- és szétszerelése 501.7 Egyéb, építési munkákkal kapcsolatos szaktevékenységek (beleértve az ácsmunkát) 502 Mélyépítés: utak, hidak, vasutak stb. építése 502.1 Általános mélyépítési munkák 502.2 Földmunkák (kotrás) 502.3 Hidak, csatornák és aknák építése; fúrás 502.4 Vízépítés (folyók, csatornák, kikötők, átfolyók, zsilipek és gátak) 502.5 Útépítés (beleértve repülőterek és kifutópályák szaképítését) 502.6 502.7 503 Vízzel (pl. öntözéssel, lecsapolással, vízellátással, szennyvízelvezetéssel, csatornázással stb.) kapcsolatos építési szakmunkák A mélyépítés egyéb területein végzett szakmunkák Épületgépészet (épületszerelvények és

alkatrészek) 503.1 Általános épületgépészet 503.2 Gáz- és vízszerelés, valamint szerelvényezés 503.3 Fűtő- és szellőzőkészülékek (központi fűtés, légkondicionáló, szellőzőberendezés) beszerelése 503.4 Hang- és hőszigetelés; rezgés elleni szigetelés 503.5 Elektromos szerelvények 70 503.6 504 Antennák, villámhárítók, telefonok stb. beszerelése Befejező építőmunkák 504.1 Általános befejező építési munkák 504.2 Vakolás 504.3 Épület-asztalosmunka, elsősorban utólagos szerelés és/vagy beszerelés (beleértve a parketta lefektetését) 504.4 Festés, üvegezés és tapétázás 504.5 Csempézés és egyéb padló- és falburkolási munkák 504.6 Egyéb befejező építési munkák (kandallók beépítése stb.) B.) Építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt C.) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény

bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése 25. § (1) 25. § (1) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése. Építési koncesszió: 26. § Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. Beszerzés

mennyisége Az ajánlatkérő köteles megjelölni áru illetve szolgáltatás megrendelése esetében a mennyiséget. 50. § (1) Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét. (2) A közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. (3) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. 71 Többváltozatú ajánlat 51. § (1) Az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot. Az 50 § (2) bekezdésének alkalmazása önmagában még nem

minősül többváltozatú ajánlattételi lehetőségnek. (2) Az ajánlatkérő akkor rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló bírálati szempontot [57. § (2) bekezdésének b) pontja] alkalmazza az eljárásban. (3) Többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. 52. § Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdasági társaság, illetőleg meghatározott jogi személy alapításához, a közös ajánlatot tevő nyertesektől azonban ezt megkövetelheti, ha az a szerződés teljesítése érdekében indokolt. Erre az ajánlati

felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét. Műszaki leírás KBT 4§ (15) közbeszerzési műszaki leírás: azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a minőségre, a teljesítményre, a biztonságra és a méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a minőségbiztosításra, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre vonatkozó követelményeket; építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a tervezésre és költségekre

vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal; A közbeszerzési műszaki leírás 58. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. (2) A közbeszerzési műszaki leírást - a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül - az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki tanúsítványokra vagy közös műszaki leírásokra hivatkozással kell meghatározni. (3) Az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglaltaktól csak akkor térhet el, ha az

említett szabványok, európai műszaki tanúsítványok vagy közös műszaki leírások a) nem tartalmaznak a megfelelőség megállapítására irányuló leírást, vagy nincsenek olyan műszaki eszközök, amelyek segítségével kielégítően megállapítható, hogy a közbeszerzés tárgya az említett szabványoknak, európai műszaki tanúsítványoknak vagy közös műszaki leírásoknak megfelel; b) alkalmazása a korábbi beszerzéshez, már használatban levő berendezéshez nem illeszkedő beszerzést vagy aránytalan többletköltséget, vagy műszaki nehézséget eredményezne az ajánlatkérőnek; c) alkalmazása nem teszi lehetővé a kifejezetten fejlesztésre irányuló közbeszerzést; d) alkalmazása sértené az árukra vagy a szolgáltatásokra, illetőleg a megfelelőségükre vonatkozó európai közösségi jogszabályok, illetőleg az azokkal összeegyeztethető jogszabályok alkalmazását. (4) A (3) bekezdés b) pontja csak akkor alkalmazható, ha az

ajánlatkérő egyben írásban meghatározza az említett szabványokra, európai műszaki tanúsítványokra vagy közös műszaki leírásokra megadott időn belül történő áttérésre irányuló feladattervét. (5) Ha az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem a (2) bekezdés szerint határozza meg, a (3) bekezdés alkalmazásának indokát lehetőség szerint meg kell adnia az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban. Ezt az indokot az ajánlatkérő azonban minden esetben köteles írásban 72 dokumentálni az eljárásában, továbbá kérésre megadni - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottságnak, valamint az Európai Unió tagállamainak. (6) Az említett szabványok, európai műszaki tanúsítványok vagy közös műszaki leírások hiányában a közbeszerzési műszaki leírást a) a műszaki harmonizációról szóló európai közösségi irányelvekben foglalt alapvető követelményekkel összeegyeztethetőnek

elismert nemzeti műszaki leírásokra történő hivatkozással kell meghatározni; b) meg lehet határozni az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó nemzeti műszaki leírásokra történő hivatkozással; c) meg lehet határozni egyéb hivatkozással, a következő rangsor szerint: ca) nemzetközi szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, cb) egyéb nemzeti szabványok és nemzeti műszaki tanúsítványok, cc) bármely egyéb szabvány. (7) Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra,

tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni. Gyakorlat: Építési beruházás esetében célszerű az engedélyes tervdokumentációt elkérni a tervezőtől, és a költségvetést beárazatlanul átadni az ajánlattevőknek. Ne felejtsük el odaírni, „vagy vele egyenértékű” Szoftverek: NEMCSAK WINDOWS VAN!!!! Amennyiben szabványügyileg vizsgáljuk a szoftvereket, akkor megállapítható, hogy a WINDOWS az átlagos operációs rendszerek között kevésbé szabványos operációs rendszernek számít, mivel az elfogadott nyílt szabványoknak nem mindenben tesz eleget, ugyanis belső „házi” szabványokkal dolgozik. (emiatt kompatibilitási problémák merülhetnek fel, illetve további költségeket hárít

a felhasználóra) Megjegyzés: A szoftverek területén nagy változás várható. Az Európai Parlament most tárgyalja a szoftver szoftverszabadalmak ügyét Amennyiben megszavazzák – reméljük nem -, akkor bármilyen új weblapot is készítünk vagy más szoftvert, körülbelül már most 30 000 szabadalmat sérthetünk meg vele, ha nem vásároljuk meg a licencet. Ez hatalmas költségeket jelenthet. Ráadásul nem is tudhatjuk, hogy éppen mely szabadalmat sértünk meg (Dupla klikk már szabadalmaztatva van Amerikában) A programozás, szoftverek, matematikai algoritmusok világa saját jellegéből adódóan nagyon interoperábilis (egymásra épülő) jellegű, így nem alkalmazható rájuk az a gyakorlat ami a hagyományos „anyagon ható” technikai találmányokra. Ezenkívül az előbbi jelleg teljesen ellentétes a szabadalmaztatás másik, „újdonság”-on alapuló fő alapkitételével. Nyílt szabványok: Web: a WWW Konzorcium (www.w3corg) a web szabványát

koordinálja Nonprofit szervezet, célja a web világ méretű szabványosítása. RFC ajánlások: a számítógépes hálózatok szabványosítását foglalja magába. A 60-as évektől folyamatosan fejlődik, mintegy 3000 szabványt tartalmaz, gyakorlatilag az Internet „tervrajza”. ftp://ftp.kfkihu/pub/dokuments/rsc/ Példák néhány fontosabb szabványra a mindennapi életből: ISO 9075 – SQL adatbázis kezelés ISO 9660 – adat CD formátum ISO 646 – ASCII karakterkészlet formátum ISO 9945 – POSIX szabvány, alkalmazások programozása 73 ISO 10646 – UNICODE, univerzális karakterkészlet, a világ összes nyelvi karakterét és az erre vonatkozó írás szabványokat, sajátosságokat is tartalmazza. A nyílt szabványoknak megfelelnek a következő operációs rendszerek (a teljesség igénye nélkül): Unix op. rendszerek:  LINUX változatok (Debian, Redhat, Mandrake, Suse, Gentoo, UHU, Slackware) Ingyenes perációs rendszerek. pl: Németország

közigazgatási rendszere Linux alapú  BSD változatok( FREEBSD, OpenBSD, NetBSD)  SOLARIS (SUN)  AIX (IBM)  OSF/X (DEC)  IRIX (Silicon)  HP/UX (Hewlett-Packard)  SCO-UNIX  OPENVMS Egyéb op. rendszerek  MAC  BEOS  MACOS (Apple Macintosh)  OS2/Warp (IBM)  NOVELL Netware Az operációs rendszerek túlnyomó része Unix alapú. A Linux rendszerek támogatják a legtöbb fajta hardver eszközt (mobil-telefon, mosógép, űrhajó, szuperszámítógépek) és leginkább építenek a nyílt szabványokra. Amennyiben további kérdése merülne fel a szoftver szabványokkal kapcsolatosan, kérem keressen meg az alábbi telefonszámon: +36-20-310-83-89. Hasznos linkek: Magyar Szabványügyi Testület: www.mszthu A Bizottság 2151/2003/EK rendelete: http://www.kozbeszerzeshu/indexphp?akt menu=86&details=1 A Európai Parlament és a Tanács 2195/2002/EK rendelete http://www.kozbeszerzeshu/indexphp?akt menu=86&details=2 Szoftverek:

www.szoftverlaphu www.operaciosrendszerlaphu ISO szabványok: http://www.answerscom/topic/list-of-iso-standards pl: ISO 1000 – SI mértékegységrendszer és ajánlások ezek többszöröseinek alkalmazására, és egyéb mértékegységekre. Szabványügyi szakértők: 74 www.mszthu/honsit/SZABV SZAKERTOKpdf CPA kódok: http://europa.euint/comm/eurostat/ramon/nomenclatures/indexcfm?TargetUrl=LST NOM DTL&S trNom=CPA&StrLanguageCode=HU&IntPcKey= CPV kódok: http://www.simapeuint/shared/docs/simap/nomenclature/AnnexI-ComReg-ENpdf CPC kódok: http://unstats.unorg/unsd/cr/registry/regcstasp?Cl=16 24. tétel Ismertesse a kizáró okok rendszerét, igazolásuk módját A törvény indokolása szerint a kizáró okok elsősorban a szerződés-szegés veszélyét kívánják megakadályozni, azaz olyan körülmények jelentenek kizáró okokat, amelyek fennállása esetén jellemzően nő a szerződés-szegés veszélye az ajánlattevő részéről. A kizáró okok között

vannak továbbá olyan körülmények, amelyek miatt már egyéb hatóság vagy bíróság intézkedése miatt egyébként sem lehet ajánlattevő az adott szabály vagy szervezet. A kizáró okok kötelezőek vagy az ajánlatkérő által választhatók a törvény rendelkezései szerint, de a választható kizáró okokat is taxatíve sorolja fel a Kbt. Sem a kötelező, sem a választható kizáró okok nem bővíthetők az ajánlatkérő által egyéb kizáró okokkal. A kizáró okok fenn állása az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. (Kbt 88 § (1) bek d/ pont) A kötelezően alkalmazandó kizáró okok: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az, aki 1. végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, ill az ajánlattevő (alvállalkozó) személyes joga szerint hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van. (60 § (1) bek a/ pont)

Azt, hogy fenti kizáró ok nem áll fenn, a közbeszerzési eljárás során az illetékes bíróság vagy hatóság nyilvántartása alapján kiadott igazolással (kivonattal) lehet igazolni. Abban az esetben, amennyiben az adott ország eljárási szabályai szerint a bíróság vagy hatóság nem ad ki ilyen kivonatot, vagy igazolást, úgy erre az okra az ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozata is elfogadható, ha az ilyen nyilatkozat ismert az érintett országban, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, közjegyző, Kamara, vagy szakmai szervezet előtt tett nyilatkozat is elfogadható. 2. Nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az, aki tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették. (60 § (2) bek b/ pont) Az idézett kizáró körülmény fennállásának hiányát szintén illetékes bíróság vagy hatóság nyilvántartásának kivonatával

vagy bírósági vagy hatósági igazolással lehet igazolni. Amennyiben az illetékes bíróság vagy hatóság igazolást, ill. kivonatot nem bocsát ki, úgy elfogadható az eskü alatt tett nyilatkozat. (Amennyiben az adott országban ez a nyilatkozat ismert és bevett)Abban az esetben, amennyiben az eskü alatt tett nyilatkozat az adott országban nem ismert, az ajánlattevő, ill. alvállalkozó által az illetékes bíróság, hatóság, közjegyző, Kamara, vagy szakmai szervezet előtt tett nyilatkozat is elfogadható. (63 § (2) bek a/ és c/ pont) 75 3. Nem lehet ajánlattevő (alvállalkozó) az, aki gazdasági, ill szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült. Az sem lehet ajánlattevő (alvállalkozó), akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. élvi

CIV tv 5 § (2) bek b/, ill. f/ pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta az eltiltás ideje alatt Akkor sem lehet ajánlattevő, ha tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta. (60 § (1) bek c/ pont). A fenti kizáró ok fennállásának hiányát úgyszintén a bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatával vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolással tudja az ajánlattevő igazolni. Abban az esetben, amennyiben bíróság vagy hatóság kivonatot vagy igazolást nem bocsát ki, vagy a bírósági vagy hatósági igazolás ill. kivonat nem terjed ki a fenti okra, az ajánlattevő szintén eskü alatt tett nyilatkozatával (amennyiben ilyen nyilatkozat ismert az érintett országban), ill. az illetékes bíróság, hatóság, közjegyző, Kamara, vagy szakmai szervezet előtt tett nyilatkozattal tehet eleget. (60 § (2) bek a/ és cé/ pont). A 2001. évi CIV törvény új

jogintézményként hozta be a magyar jogrendszerbe a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedéseket. Ennek keretében a fenti törvény 5 § (1) bekezdése szerint a bíróság a jogi személy tevékenységét egy évtől három évig terjedő időre a törvényben meghatározott körben korlátozhatja. Az eltiltás ideje alatt a jogi személy nem vehet részt közbeszerzési eljárásban és nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta. 4. Nem lehet ajánlattevő (alvállalkozó) az, aki a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került az eltiltás ideje alatt. ( 60 § (1) bek d/ pont) Kizáró ok fennállásának hiányát hasonló módon lehet igazolni mint az 1., 2, 3 pontok alatti kizárási okok fennállásának hiányát 5. Nem lehet ajánlattevő (alvállalkozó) az, akinek egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási

járulékfizetési kötelezettsége van, és ennek nem tett eleget a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján. (60 § (1) bek e/ pont) Ezen kizárási ok nem vonatkozik arra, aki a tartozás megfizetésére halasztást kapott. Ezen kizárási ok esetében adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű ajánlattevő vagy alvállalkozó tekintetében a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettséget kell érteni. (60 § (2) bek) A Kbt 4 § 19. pontja szerint központi adóhatóság az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és ennek szervei. A fenti kizárási ok fennállásának hiányát az érintett ország illetékes hatóságainak igazolásával lehet bizonyítani. Abban az esetben, amennyiben az illetékes hatóság nem bocsát ki ilyen kivonatot vagy igazolást, úgy az eskü alatt tett

nyilatkozat (amennyiben az érintett országban elismert), vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert, az ajánlattevő által az illetékes bíróság, hatóság, közjegyző, Kamara vagy szakmai szervezet előtt tett nyilatkozattal lehet igazolni. Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben figyelembe venni kívánt alvállalkozója az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzősen kelt igazolást, köteles a fenti módon csatolni. 6. Nem lehet ajánlattevő (alvállalkozó) az, aki korábbi – 3 évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, ill. a hamis adatszolgáltatását jogerősen megállapították. (60 § (1) bek f/ pont) A hamis adat definicióját a Kbt. 4 § 9 pontja határozza meg E szerint hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat. A közbeszerzési eljárásból

történő kizárást ill. a hamis adatszolgáltatásnak a megállapítását a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága vagy bíróság teheti meg. A fenti kizáró körülmény fennállásának hiányát ugyanolyan módon lehet igazolni, mint az 1., 2, 3 ill 4. pont alatti körülmények fennállásának hiányát 76 7. Nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az, aki 3 évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettség-szegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el, vagy korábbi – 3 évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan megsértette, amelyet az ajánlatkérő bizonyítani tud. (62 § (1) bek a/ pont). Ennek a kizáró oknak a fennállását az ajánlatkérő bizonyíthatja A törvény nem határoz meg olyan bizonyítási módot, amellyel kizárólagosan bizonyítható a fenti körülmény fennállása.

Ennek alapján megállapítható, hogy bármilyen célszerű és indokolt módszerrel (bizonyítási eszközzel) bizonyíthatja az ajánlatkérő a fenti körülmény fennállását. A súlyos szakmai kötelezettség fogalma az európai jogban még nem nyert meghatározást, ezért a tagállamok feladata, hogy ezt a fogalmat a saját nemzeti jogukban tartalommal töltsék meg, illetve meghatározzák. 8. Nem lehet ajánlattevő (alvállalkozó) az, aki az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során hamis adatot szolgáltatott, ill. hamis nyilatkozatot tett (62 § (1) bek c/ pont) Hasonlóan a 7. pontban írtakkal, ezen kizáró ok fennállásának bizonyítása is az ajánlatkérő feladata Itt sincs meghatározva kötelező igazolási mód. A gyakorlatra hárul az a feladat, hogy az alkalmazandó bizonyítási eszközöket kidolgozza. Az ajánlatkérőnek az 1- 8 pontok alatt leírt kizárási okokat a törvény erejénél fogva minden esetben

alkalmaznia kell. A fenti kizárási okok közül azok fennállása esetén valamennyi automatikusan megalapozza az ajánlat érvénytelenségét. (88 § (1) bek d/ pont) A fenti kizárási okok mellett léteznek az ún. választható kizárási okok A választható kizárási okok esetén az ajánlatkérő lehetősége annak eldöntése, hogy az ajánlati felhívásban a törvény biztosította lehetőségekkel él-e, azaz a választható kizárási okok közül egyet, vagy többet alkalmazni kíván-e. VÁLASZTHATÓ KIZÁRÁSI OKOK A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN A fentiekben bemutattam a kötelezően alkalmazandó kizáró okokat, melyek tekintetében az ajánlatkérő mérlegelési lehetősége nem áll fenn. Az ebbe a körbe tartozó kizáró okok a törvény erejénél fogva beállnak. Valamennyi kogens kizáró okra köteles az ajánlatkérő hivatkozni az ajánlati felhívásban. Léteznek ugyanakkor az ún.: „Választható” kizáró okok Az ajánlatkérő ezeket a kizáró

okokat nem köteles, csupán jogosult alkalmazni, azaz az ajánlati felhívásban előírni. Fontos kiemelni, hogy a törvényben előírt kötelező és választható kizáró okokon kívül az ajánlatkérő más kizáró okot nem írhat elő. Abban az esetben, amennyiben valamelyik lehetséges (választható) kizáró okot az ajánlatkérő alkalmazni kívánja, úgy az ajánlati felhívásban erre külön ki kell térnie. A választható kizáró okokat a Kbt 61 § (1) és (2) bekezdései sorolják fel. A korábbi szabályozás is ismerte a kötelező és lehetséges kizáró okokat, de a jelenleg hatályos Kbt. ezek körét bővítette. Új pld a lehetséges kizáró okok körében, miszerint az ajánlatkérő kizárhatja az ajánlattevőt (alvállalkozót), ha a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve (61. § (1) bek d/ pont), kizárhatja továbbá, ha a szolgáltatás nyújtásához a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel,

jogosítvánnyal, illetőleg előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik. (61 § (1) bek e/ pont) A fenti új választható kizáró okok nyilvánvalóan az úniós jogharmonizáció által támasztott igények miatt kerültek a törvénybe. A kizáró okok egy csoportja az ajánlattevőn kívül valamennyi alvállalkozóra, míg egyes kizáró okok az ajánlattevőn túl csak a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozókra alkalmazandók. 77 Összességében elmondható, hogy a kizáró okok általában olyan körülmények, melyek fennállása esetén az ajánlattevő „személyében” fokozottan fennáll a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság, ill. a szerződésszegés veszélye. A kizáró okok fennállásának hiányát részben az ajánlatevőknek kell igazolni, az okok egy részénél pedig az ajánlatkérőnek bizonyítani. A kizáró okokkal kapcsolatos igazolási lehetőséget (módot)

a Kbt. 63 § (2) és (3) bekezdései rögzítik A hazai gyakorlatban korábban nem ismert új igazolási módok is megjelentek. Ilyen pl: az ajánlattevő (nyilvánvalóan képviselője) eskü alatt tett nyilatkozata. Ez akkor alkalmazható, ha az érintett országban ismert és bevett az eskü alatt tett nyilatkozat. 1. A Kbt 61 § (1) bek a/ pontja szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó aki gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban – 5 évnél nem régebben meghozott – jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el. A leírt kizáró ok fennállásának hiányát illetékes bíróság, vagy hatóság nyilvántartásának kivonatával bírósági vagy hatósági igazolással lehet bizonyítani. Abban az esetben, amennyiben az illetékes bíróság

vagy hatóság nem bocsát ki ilyen kivonatot vagy igazolást, vagy az nem terjed ki a fentiekben hivatkozott kizáró okra, úgy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója eskü alatt tett nyilatkozatát lehet elfogadni amennyiben az ilyen nyilatkozat ismert az érintett országban. Amennyiben nem, úgy az ajánlattevő illetve alvállalkozó által az illetékes bíróság, hatóság, közjegyző, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett nyilatkozat. 2. A Kbt 61 § (1) bek b/ pontja szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, aki a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII törvény 11 §-a (2) bekezdésének e/ pontjával kapcsolatban - 5 évnél nem régebben meghozott – jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban, vagy a

versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított jogszabálysértést követett el; illetőleg ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - 5 évnél nem régebben – jogerősen megállapította. A Kbt-ben felhívott a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 11. § (2) bekezdésének e/ pontja a következőképpen rendelkezik: „ A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma vonatkozik különösen: a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszásra.” Az igazolás módja hasonló az előző pontban leírtakhoz, azaz : A leírt kizáró ok fennállásának hiányát illetékes bíróság, vagy hatóság nyilvántartásának kivonatával bírósági vagy hatósági igazolással lehet bizonyítani. Abban az esetben, amennyiben az illetékes bíróság vagy

hatóság nem bocsát ki ilyen kivonatot vagy igazolást, vagy az nem terjed ki bíróság a fentiekben hivatkozott kizáró okra, úgy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója eskü alatt tett nyilatkozatát lehet elfogadni amennyiben az ilyen nyilatkozat ismert az érintett országban. Amennyiben nem, úgy az ajánlattevő illetve alvállalkozó által az illetékes bíróság, hatóság, közjegyző, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett nyilatkozat. 3. A Kbt 61 § (1) bekezdés c/ pontja szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, aki korábbi – 5 évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította. 78 A fenti kizáró ok fennállásának

hiányát hasonló módon lehet igazolni az 1. és 2 pontokban leírt kizáró okok hiányának igazolásával (Kbt. 63 § (2) bek a/ és c/ pont) A fentieken túl az ajánlatkérőnek további tájékozódási lehetőséget biztosít a törvény 63. § (5) bekezdése, miszerint az ajánlatkérő kérelemre – annak kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül – köteles tájékoztatni a más közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, az ebben a pontban leírt szereplő kizáró körülményről. Ez a lehetőség tehát annyit jelent, hogy a konkrét közbeszerzési eljárás ajánlatkérője megkereshet egy másik ajánlatkérőt, amely egy korábbi közbeszerzési eljárásban már kapcsolatban állt az ajánlattevővel és tájékoztatást tud adni arról, hogy az ajánlattevő a korábbi közbeszerzési eljárásban a szerződéses kötelezettségét megszegte-e vagy sem. 4. A Kbt 61 § (1) bk d/ pontja szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja,

hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve. Fontos kiemelni, hogy ennél a kizáró oknál a törvény az alvállalkozó vonatkozásában nem csak a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóról beszél, hanem valamennyi alvállalkozóról. A fenti kizáró ok fennállásának hiányát a Kbt. 63 §-ának (2) bekezdése d/ pontja közösségi irányelvekre való hivatkozással pontosítja, ugyanis azon nyilvántartások, amelyekbe való bejegyzés hiánya kizáró ok lehet, irányelvekben vannak felsorolva. Ezek az irányelvek:    az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 93/36/EGK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében és módosításaiban felsorolt, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 93/37/EGK irányelv 25.

cikkében és módosításaiban felsorolt, a szolgáltatások megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 92/50/EGK irányelv 30. cikkének (3) bekezdésében és módosításaiban felsorolt nyilvántartásokat jelentik. Az ezen nyilvántartások szerinti igazolás (kivonat) vagy egyéb igazolás illetve nyilatkozat lehet igazolási lehetőség a fenti kizáró ok esetében. 5. A Kbt 61 § (1) bek e/ pontja szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, vagy alvállalkozó, aki – a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal, illetőleg előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik. Az idézett kizáró ok fennállásának hiányát a Kbt. 63 § (2) bekezdés e/ pontja szerint az engedély, vagy jogosítvány hiteles másolatával, illetőleg a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolással lehet

bizonyítani. Nyilvánvaló, hogy mind a 4., mind az 5 pontban leírt kizáró okok azért kerültek a törvény szövegébe új lehetőségként, hogy az úniós tagállamok valamennyi ajánlattevője a letelepedése szerinti országának megfelelő igazolást nyújthassa be. Ezzel az úniós országban letelepedett valamennyi ajánlattevő esélyegyenlősége biztosított. Ha az ajánlattevő, vagy az alvállalkozó a letelepedése szerinti országban jogosult az adott szolgáltatás nyújtására, az ajánlatkérő nem zárhatja ki az eljárásból azon az alapon, hogy a hazai jogszabályok szerint az adott szolgáltatás nyújtásához előírt jogi-szervezeti feltételnek (így pl.: hogy jogi személyiséggel rendelkezzen) az ajánlattevő vagy az alvállalkozó nem felel meg, vagy arra hivatkozással, hogy a hazai jogszabályok szerint a szolgáltatás nyújtására kizárólag természetes személy jogosult. 79 6. Ha az ajánlattevő helyi önkormányzat, kisebbségi

települési önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szerv, az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban az sem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyújtott, egy évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott. A leírt kizáró ok fennállásának hiányát a Kbt. 63 § (2) bekezdés f/ pontja szerint hatósági igazolással lehet bizonyítani. Abban az esetben, amennyiben jogszabály a fenti rendelkezés hatálya alá tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban az eljárásokban kell csatolni, amelyekben az eljárás eredményének kihirdetése a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépését követő egy évnél későbbi időpontban történik. A fentiekben áttekintettük a választható, vagy lehetséges

kizáró okokat és azokkal kapcsolatos igazolási lehetőségeket. Az új Kbt Új alternatív igazolási módot is lehetővé tesz, miszerint a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékekét rendeli vezetni a Közbeszerzések Tanácsa által. A minősített ajánlattevők, azaz az a vállalkozó, akit a Közbeszerzések Tanácsa a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe felvett, jogosult benyújtani a Közbeszerzések Tanácsának jegyzék szerinti igazolását a közbeszerzési eljárásban. Ezen igazolásnak tartalmazni kell a minősítési szempontok szerint megfelelésre történő igazolást és a jegyzék szerinti besorolást. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles felfogadni a bejegyzés szerinti igazolást. A minősített ajánlattevőnek külön kell igazolnia, illetve írásban nyilatkoznia, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdés e/ pontjában rögzített azon kizáró ok alá, miszerint egy évnél régebben lejárt adó, vámfizetési,

vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége van, kivéve ha ezek megfizetésére halasztást kapott. Abban az esetben, amennyiben az ajánlatkérő ezt előírja, választható kizáró okként úgy a minősített ajánlattevőnek szintén nyilatkoznia kell arról, hogy helyi önkormányzat, kisebbségi települési önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési szerve, vagy helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerve felé nincs egy évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettsége (kivéve ha a megfizetésre halasztást kapott). Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez nem vehet igénybe olyan alvállalkozót, aki, illetve amely a kötelező vagy a választható (és előírt) kizáró okok hatálya alá esik. A közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe kívánt alvállalkozó tekintetében a kizáró okokkal kapcsolatos igazolási szabályok szerint akkor kell

eljárni, ha az ajánlattevőnek az ajánlatában meg kell jelölnie az ilyen alvállalkozóit. A közbeszerzés értékének 10 %-át nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében az ajánlattevő köteles nyilatkozni ajánlatában, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. Tekintettel arra, hogy a kizáró ok fennállása az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után, ezért az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki (illetve akik alvállalkozója) a kizáró okok ellenére nyújtotta be ajánlatát, vagy részéről a kizáró ok az eljárás során következett be. Ki kell továbbá zárni az eljárásban az olyan ajánlattevőt, aki az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során hamis adatot szolgáltatott, illetve hamis nyilatkozatot tett. A fenti kizárási kötelezettség a törvény erejénél

fogva kötelezően beáll. Ezek tekintetében az ajánlatkérőnek nincs mérlegelési lehetősége. Létezik a fenti kizárási kötelezettségen kívül olyan kizáró lehetőség, amely nem kötelező az ajánlatkérőre nézve. E szerint az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt 80 az ajánlattevőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, illetve ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást biztosítani. A nemzeti elbánás annyit jelent, hogy az európai únióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára a hazai ajánlattevőkre vonatkozó feltételekkel azonos módon kell biztosítani a részvételi lehetőséget. 25.) Tétel Ismertesse az alkalmasság igazolására vonatkozó szabályokat (figyelemmel az alvállalkozókra és közös ajánlattevőkre meghatározott szabályokra is). Beszéljen az alkalmasságot kizáró feltételek meghatározására vonatkozó elvekről. Ismertesse

a minősített ajánlattevőkre vonatkozó speciális rendelkezéseket. Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban előírni az alkalmasság feltételeit és igazolási módjukat. Ezeket a feltételeket csak a 66.-69§ szerint írhatja elő az ajánlatkérő, taxatív felsorolás, mely nem bővíthető Csak a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolása körében engedi meg a Kbt. egyéb, törvényi felsorolásban nem szereplő dokumentum, nyilatkozat előírását. A tv. indoklása: „az alkalmassági feltételeknek egyértelmű, objektív, ellenőrizhető módon kell lehetővé tenniük az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságának megítélését. Nem felelnek meg az általánosság szintjén megfoglmazott követelmények, mint pl. nem megfelelő pénzügyi helyzet” A Kbt. szerinti adatok, tények kérését szigorúan a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges

feltételek mértékéig lehet előírni (69.§ 3 bek) és tekintettel az ajánlattevő, alvállalkozó üzleti titokhoz fűződő érdekére. Az ajánlatkérőnek a feltételek meghatározásakor figyelemmel kell lennie: - arányosság alapelvére - esélyegyenlőségre - verseny tisztaságára - diszkrimináció tilalmára 1.1 PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI ALKALMASSÁG Árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése esetében igazolható: a) b) pénzügyi intézménytől származó – erről szóló – nyilatkozattal a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával, csak akkor, ha ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja annak közzétételét c) előző, legfeljebb 3 évi teljes forgalmáról és a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozattal d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb – az alkalmasság megállapítására alkalmas nyilatkozattal vagy dokumentummal. A

megfelelőségét az ajánlatkérőnek kell eldöntenie Fontos, hogy pontosan legyen meghatározva milyen egyéb nyilatkozatot, dokumentumot milyen formában és tartalommal követel meg az ajánlatkérő, úgy megfogalmazva, hogy más tagállambéli vállalkozóknak is egyértelmű legyen. e) Szolgáltatás megrendelése esetében meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) igazolásával. Az Európai Bíróság C-27-28-29/86 sz. ügyben megerősítette, hogy kérhető olyan nyilatkozat, mely meghatároott időszakra a számukra már odaítélt, elvállalt munkák összértékét tartalmazza: tehát az egyidejű teljesítés miatt befolyásolhatják a szerződés megfelelő és időben történő teljesítését. 1.2 MŰSZAKI ÉS SZAKMAI ALKALMASSÁG 81 A 67.-69§-ok szerint igazolható, a felsorolás taxatív Beszerzési tárgyanként eltérőek az igazolás módjai ÁRUBESZERZÉS ESETÉN (67.§ 1 BEK) a) az előző, legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak

ismertetésével: összeg, teljesítés ideje, másik fél megnevezése. Ha klasszikus ajánlatkérő volt a szerződő fél, az általa kiadott vagy aláírt igazolás szükséges. Ha egyéb szervezet volt a szerződő fél, az általa kiadott igazolással vagy az ajánlattevő nyilatkozatával. b) műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosításának érdekében tett intézkedések, vizsgálait-kutatási eszközeinek leírása c) a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek, vezetők megnevezése, minőség ellenőrzésért felelős személyek bemutatása d) áru leírása, mintapéldány, fényképének bemutatása e) tanúsítvány, mely igazolja, hogy az áru megfelelőségét bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak f) ha az áru összetett vagy különleges célt szolgál: az ajánlatkérő vagy tanúsító szervezet vizsgálhatja az ajánlattevő termelési képességit, vizsgálati kutatási eszközeit, minőségbiztosítási intézkedéseit. ÉPÍTÉSI

BERUHÁZÁS ESETÉN (67.§ 2 BEK) a) az előző, legfeljebb 5 év legjelentősebb ép. beruházásainak ismertetése Igazolni kell a másik fél által kiadott igazolással: összege, teljesítés ideje és helye, nyilatkozni kell továbbá, hogy a teljesítés a szerződésnek és az előírásoknak (munkavédelem) megfelelt-e. Fontos: minden esetben a másik szerződő féltől kell az igazolást kérni. b) Műszaki felszereltség, eszközök, berendezések leírása (melyek a teljesítéshez szükségesek) c) Vezető tisztségviselők végzettsége, képzettsége, akik a teljesítésért felelősek d) Előző max. 3 évre az éves átlagos statisztikai létszám, vezetők létszáma e) A teljesítésbe bevonandó személyek szervezetek SZOLGÁLTATÁS MEGRENDELÉSE ESETÉN (67§ 3. BEK) a) az előző legfeljebb 3 év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetése: min. meg kell adni: az ellenszolgáltatás összege, teljesítés ideje, szerződést kötő másik fél. Ha

klasszikus ajánlatkérő volt a szerződő fél, az általa kiadott vagy aláírt igazolás szükséges. Ha egyéb szervezet volt a szerződő fél, az általa kiadott igazolással vagy az ajánlattevő nyilatkozatával. b) Vezető tisztségviselők végzettsége, képzettsége, akik a teljesítésért felelősek c) Előző max. 3 évre az éves átlagos statisztikai létszám, vezetők létszáma d) A teljesítésbe bevonandó személyek szervezetek, minőség-ellenőrzésért felelős személyek is e) Műszaki felszereltség, eszközök, berendezések leírása (melyek a teljesítéshez szükségesek) f) A minőség biztosításáért tett intézkedések g) ha az áru összetett vagy különleges célt szolgál(nincs definiálva sem az irányelvekben, sem a Kbt.ben): az ajánlatkérő vagy tanúsító szervezet vizsgálhatja az ajánlattevő termelési képességit, vizsgálati kutatási eszközeit, minőségbiztosítási intézkedéseit. Az igazolások meghatározásánál

figyelmemmel kell lenni: a szolgáltatás jellegére, mennyiségére, rendeltetésére. Az alkalmasságot a szakértelemre, tapasztalatra, megbízhatóságra lehet megítélni Bírósági döntések: nem lehet megkövetelni, hogy a teljesítéshez szükséges eszközök az ajánlattevő tulajdonában legyenek, de igazolnia kell, hogy a rendelkezésére fognak állni. Nem lehet az ajánlattevők között különbséget tenni abból a szempontból, hogy az eszközök az ajánlatkérő székhelye szerinti országban vannak-e. EGYÉB ELŐÍRÁSOK: (66.§ és 67§) Az ajánlatkérő előírhat az ajánlattevő és a 10% fölötti alvállalkozója esetében eltérő igazolási módot. Ha azonos igazolási módot ír elő az ajánlattevőnek és alvállalkozójának együttesen kell megfelelniük. 82 Ha több ajánlattevő közös ajánlatot tesz: együttesen is megfelelhetnek az előírt alkalmassági feltételeknek. Ha ettől eltérően rendelkezik az ajánlatkérő, indokát meg kell

adnia az ajánlati felhívásban. 2. MINŐSÍTETT AJÁNLATTEVŐKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK (12.§): A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa vezeti.(a közösségi szabályozás szerint nem kötelező vezetni). A felvétel feltételeit a Tanács határozza meg. Az eljárási szabályok: (386.§-391§) Írásbeli kérelemre indul, 150.000 Ft igazgatási díj ellenében A Tanácshoz be kell nyújtani a 12§-ben meghatározott minősítési szempontoknak megfelelően. Törlik a minősített ajánlattevőt a Jegyzékből (határozattal): -ha nem felel meg a minősítési szempontoknak, -jogerős határozattal eltiltották közbeszerzési eljárásban való részvételtől, -törölték a jegyzékből -a minősített ajánlattevő kérésére (ha nem vesz részt közb. eljárásban) -ha megszűnt v. meghalt A minősítési szempontok szerinti adatokban beállt változásokról értesíteni kell a Tanácsot haladéktalanul. Ha a Tanács

módosítja a minősítési szempontokat, köteles újra meghirdetni és a már jegyzékben szereplőktől kérni a módosult szempontok szerinti igazolást. Ha elutasították a Jegyzékbe jelentkezőt vagy törölték onnan, fellebbezésssel nem lehet élni, de felülvizsgálatot lehet kérni (határozat kézhezvételétől számított 15 nap). A Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban határozatot hoz, a Tanács határozatát megváltoztathatja. A jegyzék előnye: az ajánlattevő jogosult a jegyzék szerinti igazolást benyújtani, nem kell minden eljárásban újabb és újabb dokumentumokat benyújtaniuk. Ezt az igazolást köteles az ajánlatkérő elfogadni, az abban szereplő adatokat nem vitathatja. A jegyzék szerinti igazolás mellé külön igazolások benyújtását kérheti az ajánlakérő: 1. ha a közbeszerzési eljárásban illetőleg különös eljárás esetén előminősítési rendszerében a Jegyzékbe való felvételhez képest szigorúbb minősítési

szempontokat határoz meg. Erre a hirdetményben utalnia kell. 2. minden esetben külön kell igazolnia az ajánlatttevőnek, hogy nincsen 1 évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy TB járulékfizetési kötelezettsége. Ha az ajánlatkérő helyi önkormányzat, kisebbségi települési önkm., helyi kisebbségi önkm, helyi önkm kts.vetési szerv, helyi kisebbségi önkm-i ktsvetési szerv: Előírhatja kizáró okként, hogy az ajánlattevő székhelye szerinti adóhatóságnál ne legyen 1 évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettsége (kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott). Belföldi ajánlattevő benyújthatja az Unió másik tagállamában indított eljárásban a Tanács által kiadott igazolást. Az igazolás csak a 14§ (1) bek-ben hivatkozott kizáró okok és alkalmassági kritériumok tekintetében vélelmezi az ajánlattevő megfelelőségét. Más tagállambeli ajánlattevő által benyújtott igazolást el kell fogadniuk, de a

megfelelést csak a 14.§ (1) bek –ben hivatkozott szabályok tekintetében kell vélelmezniük. 26.) Tétel Ismertesse az ajánlattételi határidő/részvételi határidő meghatározásának szabályait! Beszéljen a rövidítés lehetőségeiről a közösségi, illetve a nemzeti eljárásrendben! Ismertesse az ajánlattételi/részvételi határidő meghosszabbítására vonatkozó rendelkezéseket. Beszéljen az ajánlati/részvételi felhívás módosításának, illetve visszavonásának szabályairól. 83  Az ajánlattételi határidő/részvételi határidő meghatározásának szabályai: Az ajánlattételi/részvételi határidők a közbeszerzési eljárásban a Kbt-ben szabályozottan meghatározottak. Az eljárás fajtától (nyílt, meghívásos, hirdetmény közzétételével induló, vagy közzététele nélküli tárgyalásos, egyszerű és egyszerűsített eljárási esetek), valamint normál, gyorsított, illetve elektronikus eljárás

alkalmazásától, és az eljárásban beszerzésre tervezett becsült értéknek a függvényei. Az egyszerű eljárás esetében nincs napokban meghatározott ajánlati/részvételi határidő, de az ajánlattételre szükséges időt itt is biztosítani kell, míg az összes felsorolt esetekben a határidők a rendelés feladásától minimálisan megadott napok számával kerülnek meghatározásra. A határidőbe, vagy időtartamba a kezdőnap nem számít bele. A kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik és azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő naptól számítottan a cselekményre meghatározott napnak megfelel. Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le. Tehát a hirdetményben megjelölt határidő a hirdetmény feladását követő napon kezdődik. A határidők az eljárásfajtáktól függően a

következők lehetnek: Határidő Határidő Határidő Határidő Határidő Határidő hird gyorsított egyszerű és meghíváso meghíváso hird s eljárás s eljárás közzétételé közzététele eljárásban egyszerűsít nélkül ett részvételi ajánlattételi vel induló induló eljárásban szakaszában szakaszában tárgyalásos eljárásban tárgyalásos eljárásban Ajánlat nem lehet nem lehet nem lehet részvételi közösségibe meghíváso közösségibe benyújtása kevesebb: kevesebb: kevesebb: szakaszban n és s eljárásban n és közösségi 52 napnál 37 napnál 40 napnál 37 nap nemzetiben részvételi nemzetiben eljárásban: egyaránt: határidő: 15 egyaránt: Nemzet amennyi a nem lehet csökkenthet csökkenthet csökkenthet amennyi a nap eljárásban: kevesebb: ő 7 nappal ő 5 nappal ő 7 nappal megfelelő ajánlattételi megfelelő 52 napnál de elektronikus dokumentác elektronikus ajánlat határidő: 10 ajánlat elkészítéshe csökkenthet feladás

ió feladás elkészítéshe nap z szükséges ő 7 nappal esetén (30 elektronikus esetén (30 z szükséges elektronikus nap úton történő nap hirdetmény feladás biztosítása ajánlattételi közzétételé esetén (45 esetén (35 szakaszban vel induló nap) nap) : tárgyalásos 5 nappal közösségibe eljárásban: dokumentác n és ajánlattételi ió nemzetiben határidő: 15 elektronikus egyaránt: nap úton történő amennyi a biztosítása megfelelő esetén (47; ajánlat 40 nap) elkészítéshe z szükséges Előzetes nem lehet a részvételi nem lehet nem lehet összesített kevesebb: határidőt kevesebb: kevesebb: hirdetmény 36 napnál rövidíteni 26 napnál 26 napnál feladása nem lehet esetén: Nemzet csökkenthet csökkenthet eljárásban: ő 7 nappal ő 5 nappal elektronikus dokumentác feladás ió esetén (29 elektronikus Eljárási cselekmény Határidő nyílt eljárásban 84 nap úton történő 5 nappal biztosítása dokumentác esetén (21 ió

nap) elektronikus úton történő biztosítása esetén (31;24) Rendkívüli nem lehet a részvételi sürgősség és kevesebb: határidőt elektronikus 22 napnál rövidíteni feladás nem lehet esetén: Keretmegállapodás kétszakaszos eljárás és a meghívásos eljárást lehet alkalmazni azzal, hogy a második szakaszban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lehet alkalmazni a keretmegállapodásban kiválasztott ajánlattevők közül. Indokolt esetben azonban hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásban mások is meghívhatók. Építési koncesszióban mindhárom eljárási rend alkalmazható az eljárási határidők betartásával Tervpályázatban az alkalmazott eljárásrendre vonatkozó határidőket kell betartani. eljárásfajtaként csak nyílt és meghívásos alkalmazható. Támogatással megvalósuló beszerzéseknél értékhatártól függően a Kbt eljárásai alkalmazhatók, a határidők figyelembevételével. Különös eljárásban a nyílt,

meghívásos és a tárgyalásos eljárás szabályait kell alkalmazni az eljárásfajtákhoz tartozó határidők alkalmazásával.  Beszéljen a rövidítés lehetőségeiről a közösségi, illetve a nemzeti eljárásrendben! Amint az előző táblázatban fel lett tüntetve a rövidítésre a közösségi és a nemzeti rezsimben is az előzetes összesített tájékoztatónak Kbt-ben meghatározott módon (legalább 52 nappal korábban mint az ajánlati felhívást feladta, de legalább 12 hónapon belül, a hirdetményminta szerint és tartalommal) történt feladása esetén, valamin a dokumentáció elektronikus úton való hozzáférésének biztosítása esetén rövidíthető. Előzetes tájékoztató esetében 7 nap, míg a dokumentáció elektronikus úton történő biztosítása esetén 5 nappal rövidíthető a határidő.  Ismertesse az rendelkezéseket. ajánlattételi/részvételi határidő meghosszabbítására vonatkozó Az ajánlattételi

határidőt az ajánlatkérő – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben közzéteszi a módosított határidőt és a határidő meghosszabításának indokát.  Beszéljen az ajánlati/részvételi felhívás módosításának, illetve visszavonásának szabályairól. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet rövidebb, mint az eljárás fajtára megállapított minimális határidő. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt lejártáig visszavonhatja az ajánlati felhívását, amiről e határidő lejárta előtt hirdetményt kell feladni közzététel céljából, és egyidejűleg

az ajánlattevőket írásban tájékoztatni kell. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módisíthatók. 85 28. Tétel Hiánypótlás szabályai: Az ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, szükség esetén több alkalommal is lehetőséget biztosíthat a kizáróokokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhivásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. A hiánypótlás azonban nem eredményezheti a ajánlat elbirálásra kerülő tartalmi elemeinek módosítását. „ A formai hiányosságok kimerítő felsorolása ugyanakkor nem lehetséges Nem

formai hiányosság értelemszerűen az, aminek kiküszöbölése érdemi változást jelent az ajánlat tartalmában, különösen a bírálati szempontok szerinti ajánlati tartalmi elemekben. A hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejüleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztani az összes ajánlattevőt. Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően – adott esetben – a benyújtott ajánlati példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eseti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt /

példányokat/ lehet fiegyelembe venni az elbírálás során. /83.§ (1)-(3) bek/ Számítási hiba kezelése: Ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit ( az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számítási hiva javításáról az összes ajánlattevőt egyidejüleg, közvetlenül, írásban haladéktalanul tájékoztatni kell./84 §/ Nem egyértelmű kijelentések tisztázására vonatkozó szabályok: Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében.

Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását /85.§/ E lehetőség kizárólag a nem egyértelmű kijelentések, igazolások, nyilatkozatok tartalmának tisztázására irányul. Az ajánlatkérő részéről- az ajánlati felhívás, a dokumentáció tartalmáról- történő kiegészítő tájékoztatás szabályaihoz hasonlóan, az ajánlattevő értelmező, pontosító válasza sem sértheti az ajánlattevők esélyegyenlőségének elvét. Az érvényes ajánlatokat az előre meghatározott bírálati szempontok alapján és a 89-90 §-ban foglaltakra /többváltozatú ajánlatok, összességében legelőnyösebb ajánlat értékelése / tekintettel kell az ajánlatkérőnek értékelnie /81.§(4) bek és az ajánlatokat kizkárólag azok elbírálására használhatja fel /81§(5)bek Kirívóan alacsony ellenszolgáltatás: Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek a Kbt.-ben meghatározott módon kell eljárnia, ha az ajánlat kirívóan alacsony

ellenszolgáltatást tartalmaz. Az ajánlatkérő az ilyen ajánlatokat nem nyilváníthatja automatikusan érvénytelennek, hanem az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni az ajánlattevőtől. Erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejüleg, írásban értesítenie kell Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyezetéről. 86 Figyelembe veheti az olyan objektiv alapú indokolást, amely különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére vonatkozik. Ha az indokolást nem tartja elfogadhatónak,

az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítja. /86.§ 1-3bekezdések A kirívóan alacsony ellenszolgáltatás fogalma sem az irányelvekben, sem pedig a Kbt.-ben nincs meghatározva. Hangsúlyozni kell azonban azt is, hogy a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás normatív meghatározása nem lehetséges, mivel azt csak esetenként lehet megítélni, különöstekintettel a közbeszerzés tárgyára, a piaci viszonyokra és egyéb körülményekre. Ez nem zárja ki azt, hogy szakmai, érdekképviseleti szervezetek is irányt mutassanak ennek megítélésében. Az Európai Bíróság több ügyben is foglalkozott a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás kérdésével. Mindegyik esetben az ajánlatkérő vizsgálati kötelezettségét emelte ki, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy az irányelvi /és Kbt.-ben felsorolt / rendelkezések, amelyek a figyelembe vehető indokokat tartalmazzák, csak példálózóak, az ajánlattevők egyéb valós indokait is elfogadhatja az

ajánlatkérő. A C-103/88számú ügyben az ajánlatkérő matematikai módszer alapján előre meghatározta, mely ajánlatok minősülnek kirívóan alacsonynak, és ezeket minden további felvilágosítás kérése nélkül kizárta. Az Európai Bíróság természetesen megállapította, hogy az eljárás ellentétes az irányelvi rendelkezésekkel. Ha az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás,az ajánlatkérő a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt érvénytelenné nyilvánított ajánlatokról köteles tájékoztatni .- a Közbeszerzések Tanácsán keresztül –az Európai Bizottságot / 86.§ 4bek ( az összességében legelőnyösebb bírálati szempont alkalmazása esetén az ajánlatkérőnek ilyen tájékoztatási kötelezettsége nincsen.) Lehetetlen kötelezettségvállalás: A fent leírtakhoz hasonlóan kell eljárnia az ajánlatkérőnek abban az esetben is, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti

valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz. Az ajánlatkérő az ilyen ajánlatokat nem nyilváníthatja automatikusan érvénytelennek, hanem az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni az ajánlattevőtől. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésre álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről, teljesíthetőségéről. Ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítja/87§(1)-(3) bekezdések/. Az ajánlatkérő az ilyen ok miatt érvénytelenné nyilvánított ajánlatokról köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát/87§(4) bek./( Az Európai Bizottságot nem!) Az ajánlatok

elbírálásáról a Közbeszerzések Tanácsa ajánlást készít /57§(6) bek./ 29) tétel Beszéljen az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés érvénytelenségének eseteiről! Ismertesse a szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket. Ajánlat érvénytelenségének esetei A közbeszerzési törvény több szakaszához kapcsolódóan rendelkezik, mely esetekben kell illetve lehet érvénytelennek nyilvánítani egy ajánlatot. Az érvénytelenség megállapításánál azért kell körültekintően eljárni, mert az érvénytelen ajánlat az eljárás további szakaszában már nem vehet részt, nem értéklehető. 87 1, A törvény már a közbeszerzéssel kapcsolatos közös rendelkezéseknél, a Kbt. 10 § (5) bekezdésben érvénytelenségi okról rendelkezik, az ebben a szakaszban taglalt valamely összeférhetetlenségi eset fennállása esetén. [Kbt 88 § (1) c)] 2, Érvénytelen az ajánlat abban az esetben is, ha az ajánlattevővel szemben

fennáll a Kbt. 60 §-ban, és - ha az ajánlatkérő előírja- a 61. §-ban taglalt valamely kizáró ok, továbbá ha az ajánlatkérő a 63 §-ra hivatkozva zárja ki az ajánlattevőt. [Kbt 88 § (1) d)] 3, A Kbt. 70 § (1) bekezdése többek között kimondja „Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania”. A Kbt. 81 § (1) bekezdése a fenti szakaszhoz kapcsolódva kimondja, hogy „Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek”, majd a (3) bekezdésben, hogy „Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni” A közbeszerzési eljárás lefolytatása

során az ajánlatkérő a törvény előírásaival összhangban és azokat betartva az ajánlati /ajánlattételi/ felhívásban és a dokumentációban fogalmazza meg azokat az előírásokat, melyeket figyelembe véve kell összeállítsa ajánlatát az ajánlattevő. Ekkor kerülnek meghatározásra a formai követelmények, a kért igazolások, dokumentumok, nyilatkozatok, a kiíró által támasztott ajánlattételi feltételek. Az ajánlattevőnek ezeket az előírásokat követve kell ajánlatát összeállítani. Amennyiben nem így tesz és az ajánlat elbírálása során a kiírástól és a dokumentációban megfogalmazottaktól való eltérést az ajánlatkérő megállapítja, az ajánlata érvénytelen. [Kbt 88 § (1) a)-b) és e)-f)] 4, A Kbt. 86 § (1) bekezdése rendelkezik a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás megállapításának esetéről, mely esetben indoklást kell kérnie az ajánlatkérőnek az ajánlattevőtől, és amennyiben nem tartja

elfogadhatónak az indoklást, érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot. [Kbt 88. § (1) g) ] 5, Szintén érvénytelen az ajánlat a Kbt. 87 § (1) és (3) bekezdése szerint, amikor is a bírálati szempontok szerinti valamely tartalmi elemet illetve kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást vizsgálja az előzőekhez hasonlóan az ajánlatkérő. [Kbt 88 § (1) h) ] Fentieket összefoglalva a Kbt. a 88 § (1) bekezdésben az alábbiak szerint rendelkezik az ajánlat érvénytelenségéről: a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be; b) az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre; c) az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek [10. § (3), (5) bekezdése]; d) az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták; e) az ajánlattevő, illetőleg a

közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek; g) kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (3) bekezdése]; h) lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [87. § (3) bekezdése] A c), d) és e) pontokat vizsgálva megállapítható, hogy a törvény az érvénytelenség vizsgálatát ezekben a pontokban nem csak az ajánlattevőre, hanem az esetlegesen igénybe vett alvállalkozóra [az e) pontban csak 88 a tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozóra!] is kiterjeszti úgy, hogy kizárólag az alvállalkozónál fennálló ok is a teljes ajánlat érvénytelenségét okozza. 93. § (1)

alapján, amennyiben ajánlatkérő érvénytelenséget állapít meg egy ajánlatnál, akkor az érvénytelenné nyilvánításáról, valamint az indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül értesíteni kell az ajánlattevőt. Érvénytelenné nyilvánítás esetén a Kbt. 59 § (5) a) pontja alapján az esetlegesen kért ajánlati biztosíték 10 napon belül visszajár. Meg kell jegyezni, hogy ha kizárólag érvénytelen ajánlat került benyújtásra, akkor Kbt. 92 § b) pontja alapján az eljárás eredménytelen. Részvételi jelentkezés érvénytelenségének esetei A Kbt. a 114§ (1) bekezdésben az alábbiak szerint rendelkezik a részvételi jelentkezés érvénytelenségéről: a) azt a részvételi felhívásban meghatározott részvételi határidő lejárta után nyújtották be; b) a részvételre jelentkező ajánlatot tesz [100. § (2) bekezdése]; c) a részvételre jelentkező, illetőleg alvállalkozója nem felel meg az

összeférhetetlenségi követelményeknek [10. § (3), (5) bekezdése]; d) a részvételre jelentkezőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták; e) a részvételre jelentkező, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; f) egyéb módon nem felel meg a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Látható, hogy az a) és b)-f) pontok megegyeznek az ajánlat érvénytelenségénél taglaltakkal. Mivel a 100. § (2) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a részvételi szakaszban nem lehet ajánlatot tenni, ezért a törvény az esetleges ajánlattételt 114. § (1) b) pontban érvénytelenségi okként határozza meg 116. § (1) alapján amennyiben ajánlatkérő érvénytelenséget állapít meg egy

ajánlatnál, akkor az érvénytelenné nyilvánításáról, valamint az indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül értesíteni kell az ajánlattevőt. Szerződés megkötése 99. § (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a 91 § szerinti szervezettel (személlyel) kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerződést kötni E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetőleg az ajánlati felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is. (2) A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni azzal, hogy az nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál

korábbi és harmincadik építési beruházás esetében hatvanadik - napnál későbbi időpontban. (3) Az ajánlatkérő a 91. § szerinti szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. (4) A szerződés - a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96. § (3) bekezdésével - nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül 89 Eltérések a 99. § (2) bekezdésétől: 1, A 125. § (2) c) pontja szerinti okból indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalás végén kell megkötni a szerződést. 2, A 147. § (4) bekezdés szerint egyszerűsített eljárásnál sürgősségi okból

szintén a tárgyalás befejezésekor kell szerződést kötni. 3, Egyszerű eljárásnál nincs hivatkozás a (2) bekezdésre, így nem kell betartani a határidőt 31. Tétel Ismertesse a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás elintézési határidejét, a hiánypótlás szabályait ! Beszéljen arról, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke milyen esetekben kezdeményezhet hivatalból eljárást ! Az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban : DB) a 323. § (1)-(4) és a 324 § -nak megfelelő kérelem beérkezést követő munkanapon indítja meg. Ha a kérelem a Kbtv-ben előírt adatokat, vagy az igazgatási szolgáltatási díj (150.000 Ft) befizetéséről szóló igazolást nem tartalmazza, az eljárást a hiánypótlást követő napon indítja meg. A DB a jogorvoslati eljárás megindításától kezdve az alábbi határidőkön belül köteles határozatot hozni : 1. ha az ügyben a tárgyalás megtartására nem

kerül sor, az eljárás megindításától számított 15 napon belül, 2. ha a DB az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás megindításától számított 30 napon belül, 3. ha az eljárás a szerződés Kbtv.-be ütköző módosítása vagy teljesítése miatt (318 § (2)) indult a megindítástól számított 60 napon belül. Az elintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbítható : az 1. és a 2 szerinti esetben 10 nappal, a 3. pont szerinti esetben 30 nappal A határidő meghosszabbításáról legkésőbb az 1.-3 pont szerinti eljárási határidő lejárata napján a feleket értesíteni kell. Hiánypótlás szabályai : A Közbeszerzési Döntőbizottság (DB) a jogorvoslati eljárás kérelmezőjét hiánypótlásra hívja fel : 1. ha a kérelem nem tartalmazza az alábbi adatokat (324. § (1)) : a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket; a kérelemmel

érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét és a közbeszerzés tárgyát (közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát); a jogsértő esemény megtörténtének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját; a megsértett jogszabályi rendelkezést; a DB döntésére (340. § (2)-(6)) irányuló indítványt, ennek indokait; ideiglenes intézkedés (332. §) elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait; a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét. 90 2. ha a kérelemhez nem csatolták : a kérelmező meghatalmazott képviselőjének meghatalmazását (ha a kérelmező helyett meghatalmazott jár el az eljárásban); az igazgatási szolgáltatási díj (150.000 Ft) megfizetéséről szóló igazolást A DB a hiánypótlásra 5 napos határidőt biztosít. A mennyiben a kérelmező

a hiányosságokat nem pótolja, vagy ismét hiányosan nyújtja be a kérelmet, a DB azt el fogja utasítani. A kérelmet elutasító határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye (345. §) A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke hivatalból eljárást kezdeményezhet az alábbi kettő esetben (329. §) : ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás vagy az egyszerűsített eljárás megkezdéséről megküldött iratok alapján megállapítja, hogy feltételezhető a Kbtv. Szabályainak, illetőleg alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétől számított 15 napon belül; ha az ajánlatkérő által megküldött iratokból nem állapíthatók meg a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás vagy az egyszerűsített eljárás alkalmazhatóságának feltételei, illetőleg az előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége, és ajánlatkérő a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének felhívására a szükséges adatokat 3 napon belül nem pótolja.

91