Betekintés: A gyulladás

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!




I. Kórélettan

A gyulladás

Endogén okok

Exogén okok

A gyulladást kiváltó okok
Ok

Jelleg
Mechanikai
Fizikai
Kémiai
Biológiai

Endogén proteázok aktiválódása
Proteáz inhibitorok veleszületett hiánya
Proteáz inhibtorok szerzett hiánya
Véreellátási zavarok
„makromolekulák” aktiváló hatása
„mikromolekulák” aktiváló hatása

Példa
Traumás sérülés, idegentest bejutás, műtét
Égés, fagyás, UV, infravörös, vagy radioaktív
sugárzás
Anorganikus savak, lúgok, szerves oldószerek
Bakt., vírus, gombák, rickettsiák, protozoonok,
mérgek hatóanyagai
Pancreatitis, DIC, ARDS
Herediter angioneuroticus ödéma, emphysema
ARDS, juvenilis chr. Polyarthritis, septicaemiás
sokk
(Reperfusio) ischemia, infarktus
Autoimmun folyamatok, IC betegségek
Plazmakontakt rendszer aktiválódása
(urátkristály, pirofoszfát, hipoxantin)

A mikrocirkulatiós rendszer változása a gyulladásban
- A gyulladást előidéző nem specifikus inger hatására legkorábban vazoaktiv anyagok szabadulnak fel 
vasodilatatio, véráramlás ↑  pír, hyperaemia, lokális hőmérséklet ↑
- Endothel sejtek funkciója: lokális regulatio
o Gyulladásban fontos szerepet játszó enzim
o A gyulladás elindításában és/vagy fenntartásában fontos szerepet játszó molekulák
Akut gyulladás mediátor elmélete
- Mediator: közös eseménysort kiváltó anyagok
o Megtalálhatók a legkülönbözőbb szövetekben
o Felszabadíthatók raktáraikból
o Gyulladást elő tudják idézni
o Kimutathatók a gyulladás helyén
o A szervezetben számos inaktiváló rendszerük van
o Specifikus inhibitorral hatásuk gátolható
o Kaszkád mechanizmussal nagy mennyiségben képződnek
o Rövid ideig hatnak, mert inaktiválódásuk gyors
- Hisztamin:
o Gyulladás akut fázisában, azonnali típusú túlérzékenységben
o Receptorai:
 H 1 –receptor: (anafilaxia) terminalis arteriolák dilatatioját, a fájdalom érzését hozza
létre
 H 2 –receptor: (gyomor fedősejtjein) ly-n és ma-n az IL-1, TNF és a komplement
faktorok bioszintézisét endogén módon regulálja
 H 3 –receptor: KIR, aktivátor, tumor
o Felszabadulás: Ca –dependens folyamat
o CAMP/cGMP arány csökkenése a felszabadulását fokozza
o Felszabadulást idéz elő: antigén –IgE komplex, C3a, C5a, fizikai behatások (trauma, hideg,
meleg, hypoxia)

-

Szerotonin: (5-HT)

1



o Thrombocytákban
o Felszabadulása: thrombocyta aggregáció alkalmával
o Hatása: postkapillaris venulák permeabilitása ↑
-

A gyulladás vázlata:
Gyulladás tünetei

Pir, oedema, meleg,
fájdalom
Akut fázis válasz

Akut gyulladás
megszűnése

Súlyos akut gyulladás
megszűnése

Funkció károsodása

Krónikus sebgyógyulás
Sebgyógyulása
Fibrosis

Nem specifikus inger
következményei
Vazoaktiv anyagok
felszabadulása
Arteriola tágulat, venulák
permeabilitásanő
Adhéziós molekulák
expressziója,
thrombocyta aggregáció,
leukociták kitapadása
Kemotaktikus anyagok
felszabadulása,
komplement aktiválódás,
NG aktiválódás, ölő
mechanizmusok
Kemotaxis, komplement
aktiválódás, NG migráció
és aktiválódás ↓, ölő
mechanizmusok ↑
Monocyta/ma migráció és
aktiválódás, ölő
mechanizmusok, MHC
expresszió  T-ly
aktiválódás, sejt-,
szövetkárosodás,
fibroblast proliferatio
Fibroblast proliferatio,
EC mátrix szintézis
Endothelsejt proliferatio,
angiogenesis

Gyulladás szakaszai
Alteráció
Vascularis

Hisztamin, 5-HT, PG-k,
LT-k
+ IL-1, IL-6, IL-11, TNF
IL-1, IL-6, Il-11, TNF,
PAF, lipoid mediátorok,
CSF-k
Hisztamin, kemotaktikus
peptidek, CSF-k,
citokinek, PAF, PDGF,
TGF-β

Cellularis

Kemotaktikus peptidek,
lipoid mediátorok, IL-1,
IL-6, IL-8, TNF, CSF-k

Sok citokin, PDGF, TGFβ, FAF, bFGF, LDCFF,
EGF

Gyógyulás

A fehérjerendszerek jelentősége gyulladásban
- Azonnali védelmet nyújtanak a behatás ellen:
o Plazma kontakt aktiválódó rendszere
o Komplement rendszer
o Fibrinolízis
o Véralvadás extrinsic mechanizmusa
o Immunglobulinok
Plazma kontakt aktiválódó rendszere:
- Aktiválódást elindítja:
o Erek basalis membránja
o Th
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


rombocyta aggregátum
o Bakterialis lipopoliszacharidok
o Húgysavkristály
o Hosszú szénláncú zsírsavak, mint felületaktív anyagok
-

Mediátorok

Fehérjék:

2

PDGF, TGF-β, IL-1, TNF



1. Hageman –faktor (HF)
o
o
o
o

Zimogén szerin –proteáz  β-HFa
Aktiválódás: kallikrein, plazmin, aktyv IX. faktor proteolitikus hatására
Hatás: aktiválja a prekallikreint, véralvadás XI. és VII. faktorát, plazminogént, komplement
klasszikus útját
Hiányozhat: congenitalisan, szerzetten

2. prekallikrein (Pk)
o
o

Zimogén szerin –proteáz  kallikrein
Hatása: aktiválja a HF-t, HMWK-t hasítja  bradikinin szabadul fel

3. nagy- és kis molekulatömegű kininogén (HMWK és LMWK)
o

o

o

o

o

Plazmakininek:
 Bradikinin
 Kallidin (lizin –bradikinin)
 Metionin –lizin -bradikinin
Hatásuk:
 Hatásos értágítók  hyperaemiás reakció
 Endothelsejtek kontrakciója  gyulladásos ödéma
 Fájdalom  potenciálja más mediátorok (hisztamin, PGE 2 , 5-HT)
hyperalgasiás hatását
 Simaizom kontrakció  bronchospasmus
Bradikinin stimulálta jelátvivők:
 Arachidonsav –kaszkád termékei
 Interleukinok
 NO
 Thrombocyta aggregáló faktor (PAF)
 Tumor necrosis faktor (TNF)
Bradikinin inaktiválása:
 Kinináz I ( membránhoz kötött karboxipeptidáz N)
 Karboxipeptidáz M
 Kinináz II ( membránhoz kötött peptidil-peptidáz)
A thrombocytákhoz kötött HMWK nem hozzáférhető  a thrombosis hajlam csökkent,
mert a thrombocyták receptorai HMWK-val fedettek

4. véralvadás XI. faktora
Szerin -proteáz  XIa
Aktiválja: HF –faktor limitált proteolízissel
Hatása:
 IX. faktor aktiválása
 HMWK-hoz és Pk-hoz kötött HF aktiválása
 Plazminogén  plazmin átalakulás
- Szabályozása: túlműködés ellen proteáz inhibitor rendszer
Neve
Hatásai
Hiánybetegségek
C 1 –inhibitor (C 1 -INH)
Gátol: HFa, plazmakallikreint, XIa, Cong.: herediter angioneuroticus
plazmint
ödéma
Szerzett: septicaemiás sokk, ARDS
Szerzett: sokk, ARDS (fokozott
Alfa 2 -makroglobulin (α 2 -M)
Inaktivál: kallikreint, thrombint,
felhasználás miatt)
HFa-t, Zn/Cu dependens
proteázokat, kollagenázokat,
szerin –proteázt, elasztázt
Antithrombin III (AT III)
Gátol: thrombin, plazmakallikrein, Cong.: fokozott thrombosis
XIa, plazmin, HFa
készség
Szerzett: chr. SZE, malignus tumor
Thrombosis hajlam!!!
o
o
o

3



Alfa 1 –proteáz –inhibitor
Alfa 1 –tripszin –inhibitor

Gátol: tripszin, XIa,
thromboplastin, fagocitáló sejtek
proteázai

Alfa 2 –plazmin –inhibitor

Gátol: plazmin

Protein C inhibitor

Gátol: szöveti kallikreint

Cong.: emphysema, bronchiectasia
Szerzett: májcirrhosis, juvenilis
chr. polyartheritis, chr.
pancreatitis
Cong.
Szerzett: DIC, sokk, ARDS
(fokozott felhasználás miatt)
Kongenitalis
Szerzett: acut pancreatitis, DIC
Fokozott thrombosis hajlam!!!

Lipoid mediátorok
- Eikozanoidoknak nevezzük a ciklooxigenáz enzim hatására arachidonsavból (AA) felszabaduló:
o Prosztglandinokat (PGE 2 , PGF 2α , PGD 2 )
o Prosztaciklint (PGI 2 )
o Thromboxánt (TXA 2 )
o Hidroperoxi- és hidroxieikozatetraénsavakat (HPETE-k, HETE-k)
o Leukotriéneket (LT)
o Lipoxinokat
o Epoxieikozatrién savakat
- Prekurzorok: sejtmembrán foszfolipoidjaiban és a trigliceridekben
- Szabad AA mennyiségét meghatározó enzimek:
o Felszabadításban: foszfolipáz A 2 (FLA 2 ), FLC, FLD, diacilglicerinlipáz, lizofoszfolipid
aciltranszferáz, foszfatidsav specifikus FLA 3
o Reacilálásban: acil –CoA-szintetáz, lizofoszfolipoid aciltranszferáz
- Foszfolipázok aktiválódása Ca –dependens folyamat
- FLA 2 inaktivátora: lipokortin –1,2,5
- Arachidonsav termékek képződése és biológiai hatásaik:
Lizofoszfolipoidok
Sejtmembránban foszfolipoidok
Lipokortin

Foszfolipázok

PAF
Oedema, neutropenia, simaizom
kontrakció, kemotaxis, chemokinesis

Arachidonsav
Ciklooxigenáz

PGE 2 , PGI 2 , PGD 2

Lipoxigenáz
5-lipoxigenáz
5 -HPETE

Oedema, hyperalgasia, ↓ ly
aktivitás, thrombocyta
aggregatio gátlása

TXA 2
Thrombocyta aggregáció,
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


>simaizom kontrakció,
cAMP szintézis gátlása

-

Lipoxin B

↑ leukocyta
kemotaxist,
kemokiene
sist, killing
–et, TXA 2
szintézist

Lipoxin A

NK –sejt citotoxikus gátlása, O 2 –dependens és
independens killing ↑

LTA-4
LTB4

Lipoxinok

LTC4, D4, E4 (SRS-A)
Oedema, simaizom
kontrakció, bőrér
dilatatio, bronchusban
mucin term. ↑,
mucocilliaris mozgás
gátlása, TXA 2 szintézis ↑

Prosztaglandinok a gyulladásban:

4



o

o

„Két mediátor” elmélet:
 PGE 2 , PGD 2 és a PGI 2 okozza a prekapillaris arteriolák tágulatát 
microcirkulációs véráramlás ↑
 Második mediátorok: hisztamin, LTB 4 , peptid mediátorok  postkapillaris
venulákban a permeabilitás ↑
Hatások:
Mediátor
Hatása
PGE 2
Gyulladásos ödéma, arteriolák dilatatioja  VNY ↓, hyperalgasia, a
gyulladás modulatora: feed-back  ↓ IL-1, IL-6, TNF termelés
PGD 2
Gyulladásos ödéma, hyperalgasia
PGI 2
Arteriolák dilatatioja  VNY ↓, hyperalgasia, leukocyták és
thrombocyták cAMP –szintjét ↑  ↓ a fagocita funkció, az adherencia,
a marginációs készség, a motalitása és a thrombocytákban elmaradhat
az alakváltozás, a kitapadásuk, az anyagaik felszabadulása
TXA 2
Intracellularis cAMP ↓  thrombocyta aggregáció, vascularis és légúti
simaizom kontrakció

-

Leukotriének a gyulladásban:
o AA-ból lipoxigenázok hatására hidroperoxieikozatetraénsav (HPETE) keletkezik
(elnevezés: melyik C-atomon történt a peroxidáció)
o A hidroperoxi terméke biológiailag aktív leukotriénekké alakulnak
o LTB 4
 Számos sejt termeli (NG, eo, monocyta, ma, T-ly stb.)
 Chemokinetikus, kemotaktikus
 Aggregálja a granulocytákat, ma.-okat, monocytákat
 Fokozza a degranulálódást, a lysosomális enzimek kiszabadulását
 Ly-k modulátora: elősegíti a T-szuppresszor aktivitást (IF-γ és C3b-receptor
szintézis ↑)
 Tüdőben lokalisan ↑ a TXA 2 szintézist  bronchusösszehúzódás
o SRS-A: LTC 4 , LTD 4 , LTE 4
 Tüdőben lezajló allergiás gyulladásos jelenségek mediátorai
o LT-k felelősek asthma bronchialéban a ↑ mucintermelésért és a ↓ mucociliaris mozgásért
o Bőrben vasodilatatiot, pulmonalis és coronaria erekben vasokonstrikciót váltanak ki
o ↑ a venulák permeabilitását  gyulladásos ödéma
- Lizofoszfolipoidok:
o Számos Ca-dependens folyamat elindítását idézhetik elő
- Thrombocyta aktiváló faktor (PAF):
o Alkil-éter-lizofoszatidil-kolin
o Termeli: ma, ba, NG
o Hatása:
 ↑ a thrombocyták Ca-dependens aggregációs készségét, anyagaik felszabadulását
 ↑ venulák permeabilitását + plasmafehérék extravascularis térbe történő kijutását
 gyulladásos ödéma
 NG, eo, ma. adhézióját, chemokienezisét, kemotaxisát, aggregációját és
szekrétumainak kiürülését segíti
 Neutrocytopenia, thrombocytopenia
 Bronchus simaizom kontrakciója  asthma bronchiale
Vazoaktív mediátorok: hisztamin, 5-HT, plazmakininek, PGE 2 , -D 2 , -I 2 , TXA 2 , LTB 4 , SRS-A,
lizofoszfolipoidok, PAF, C3a, C4a, C5a

Citokinek a gyulladásban

5



-

A citokinek intetcellularis regulator fehérjék
Közös jellemzőik:
o Glükolizált kismolekulasúlyú fehérjék
o Közreműködnek a gyulladásos és immunfolyamatokban
o Átmenetileg képződnek
o Molárisan nagyon hatásosak
o Nagy affinitású receptorokon hatnak (autokrin, parakrin)
o RNS és fehérjeszintézist indukálnak
o Interakcióban vannak egymással
o Transzmodulálják egymás felszíni receptorait
o A sejtfunkciót szinergista, additív, és antagonista módon befolyásolhatják
o Számos sejtben képződhetnek (számos név)
Citokin
Keletkezése, felszabadulása
Hatásai
Sok hatásában azonos az IL-6-tal és TNF-fel:
Akut fázis fehérje szintézis, láz,
IL-1
Aktivált T-ly, monocyta, ma, fibroblast,
immunregualtio, fokozza termelését + IL-6, ILastrocyta
8, aktivál
Akut fázis válasz, T- és B-ly kemotaxisa,
IL-6
Monocyta, ma, fibroblast, keratinocyta
fibroblast és osteoclast aktiválás, gátolja az
erythropoetin képzést, fokozza a foszfolipáz
A 2 -t (autoimmun betegsében, myelomában)
Aktivált T-ly, perifériás leukocyta,
Kemotaktikus, IC Ca –szintet, receptor
IL-8
ceratinocyta
expressziót ↑, légzési
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


robbanást vált ki,
permeabilitást ↑
IL-11
Csontvelő stroma sejtek
Hasonlít az IL-6hoz a hatása + fokozza azokat
Számos hatása azonos az IL-1-gyel.
TNF –α, -β Monocyta, ma, aktivált T-ly, mastocyta
Gyulladás vascularis jelenségei, akut fázis
válasz, a GM-CSF gátlóanyaga
Aktiválja a monocytát, ma-ot, kemotaxis, T- és
TGF -β
Monocyta, ma, aktivált T-ly, fibroblast
B –ly proliferatio, differenciálódás, fibroblast
proliferatiot és aktivitást ↑, IL-3 inhibitora

Komplement rendszer alternatív útja:
- Aktiválódása: baktériumokból, fertőzött sejtekből felszabadult komplex poliszacharidok és/vagy
lipopoliszacharid molekulák (nincs szükség Ig-ra)
- Részei:
o C3
o Elősegítők: B és D faktorok
o Reguláló: I faktor, DAF (lebontást akceleráló faktor), MCP (membrán kofaktor fehérje),
CR1 (complement receptor-1)
o Stabilizáló: properdin
- C3b –függő, önmagát gyorsító kaszkád
- Aktiválódás folyamata:
o C3  spontán hidrolízis vagy proteázok bontják  C3a és C3b
o C3b –hez kötődik a B faktor  D faktor hasítja: Ba és Bb fragmentre
o A keletkező C3bBb = alternatív C3 –konvertáz
o Stabilitását a properdin alakítja ki
o Az I faktor az MCP-vel és/vagy a CR1-gyel inaktiválja a C3b-t
o A DAF és a CR1 a C3b-Bb kötődést gátolja
- Membránkárosodást előidéző komplex:

6



A C5 –konvertázok (akár a klasszikus úton –C4b2b3b -, akár az alternatív úton –C3bBb3b –
keletkezett) indítják el a komplement rendszer közös útját  membránkárosító komplex
kialakul
o A membránhoz kötött C5 –konvertázok hasítják a C5 –t: C5a (anafilatoxin) és C5b
o C5b a membránhoz kötve marad  kapcsolódik a C6, majd a C7
o Receptorként szolgál a C8-nak  stabilan kötődik a sejtmembránhoz és limitált sejtlízist
indíthat
o C9 kapcsolódik  teljes citoliktikus aktivitás
- Komplement rendszer regulator fehérjéinek abnormalitása és/vagy hiánya
Regulátor
Komplement aktiválódás zavara Betegség vagy mechanizmus
Szindróma
C 1 inhibitor Klasszikus út zavara, túlzott C3 Akut, átmeneti bőr és mucosa Herediter vagy szerzett
felhasználás
membrán ödéma
angioneuroticus ödéma
I faktor
Klasszikus út regulatiojának
Pyogen infekciók,
zavara, fokozott C3 felhsználás
vasculitisek, GN
DAF
C3 –konvertáz disszociációja,
Komplement mediált
Paroxysmalis éjszakai
kialakulása ↑
intravascularis hemolízis
hemoglobinuria
CD59
Gátolja a C7, C8, és C9 kötődését Komplement mediált
Paroxysmalis éjszakai
a C5b6 komplexhez
intravascularis hemolízis
hemoglobinuria
CR1
C3 -konvertáz gátló
Szisztémás lupus
erythematosus
o

A kemotaxis és chemokinesis mechanizmusa
- Kemotaxis: a granulocyták és monocyták egyirányú mozgása, amelyet a kemotaxist kiváltó anyagok
koncentrációgrádiensének növekedése határoz meg.
- Chemokinesis: sejtek céltalanul, de nagyobb sebességgel vándorolnak (nincs kemotaktikus grádiens)
- Kemotaktikus anyagok: kemotaxist, chemokinesist kiváltó anyagok
o A sejtek mozgását determinálják
o Előidézik a gyulladásban résztvevő sejtek aggregációját, lysosomalis enzimjeik
kiszabadulását

A. Endogén
1) Plazma eredetű kemotaktikus anyagok
 Komplement rendszer aktiválódása során keletkező: C3a, C4a, C5a 
gyulladásos vascularis jelenségek előidézése, cellularis válasz kialakulása
 Fibrinogén  fibrinopeptid B, E, D

2) Sejtben keletkező kemotaktikus anyagok






LTB 4 , PAF, IL-1, TNF
Gyulladás vascularis jelenségei, granulocyták és ly-k kemotaxisa,
Thrombocyta faktor –4(PF-4)  NG kemotaxis
IL-8  ly, NG kemotaxis
Kolónia stimuláló faktorok(CSF)  közvetlenül és közvetve vesznek részt a
gyulladás cellularis eseményeiben
 Tetrapeptdek (NG-ból)  eo, NG kemotaxis

B. Exogén



A baktériumok a fehérjeszintézis során az N –terminálishoz N-formil –metionin peptidet
használnak (eukariótában nincs!)
Formil –metionin –leucisn –fenilalanin a leghatásosabb a leukocyták kemotaxisában,
chemokinesisében. Aktiválódásában

7



A fagocitosis mechanizmusa
- Fagocitosis: NG-ák, ma-ok, monocyták a kóros partikulumokat kemotaxis útján felismerik, bekebelezik,
majd lebontják (felszíni receptoraikkal felismerik az opszonizáló anyagokat: IgG 1 , IgG
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


2 , C3b, C3b i , C3d,
fibronektin, C-reaktív protein)
- O 2 independens baktérium ölő mechanizmusa
1. Neutrophil granulocyta
o NG azurofil granulomaiból szabadulnak fel az anyagok a fagocyta vakuolum teljes
bezáródása előtt
o Savanyú hidrolázok baktériumfal proteoglikán szerkezetét bontják a fagolizoszómán
belül (pH 5,5-6,0)
o Neutralis proteázok a katepszin G leghatásosabb mikrobicid
o Laktoferrin, B 12 –vitamin kötő fehérje  DNS –szintézist gátolják az Fe3+ és a B 12 –vitamin
megkötésével
2. Macrophag
o Nem tartalmaznak ennyi előre elkészült enzimet és gyulladást előidéző/gátló molekulát
o Behatásra indukált de novo szintézis  biológiailag aktív anyagok
1. lytikus enzimek: lizozim, neutralis proteázok
2. proteázinhibitorok: α 2 –makroglobulin, plazmininhibitor, kallikrein kötő
fehérje
3. komplement rendszer: C1, C2, C3, C4, C5
4. kötőfehérjék: transferrin, transkobalamin II, fibronektin
5. regulátor fehérjék és peptidek: IL-1, IL-6, IL-8, TNF, INF, PDGF, TGF,
CSF, kemotaktikus faktorok
- O 2 dependens baktériumölő mechanizmus:
o Légzési robbanás: a fagocitáló sejtek kemotaktikus és/vagy fagocitózist előidéző hatásra az
O 2 fogyasztásukat rendkívüli módon megemelik reaktív oxigén metabolitok képzésére.
o O 2 –ből NADPH –oxidáz hatására szuperoxidanion (O-)  mieloperoxidáz hatására
H2O2
o H 2 O 2  két hatásosabb oxidáló molekula:
 Oxidált halidok (OC-, OJ-, OBr-): hatásosan és gyorsan oxidálják bármely sejt
sejtfalát
 Superaktív hidroxilgyök (OH.) és szinglet oxigén (1O 2 ): baktericid és oxidáló
hatású
 OH. fagocitáló sejtben a OH. é a hipoklorsav reakciójában keletkezik
lipoidok peroxidációja  membránszerkezet megváltozik + jelátvivő
mechanizmusokat is megváltoztatja
o Reaktív oxigén metabolitok elleni védelem:
 Ezek a metabolitok a környező ép sejteket is károsíthatják
 A citosol és ECM is rendelkezik védelmi rendszerrel
 Fiziológiás körülmények között: kis szöveti oxigéntenzió elegendő
 IC tér védelme: szuperoxidanion semlegesítése: metalloprotein szuperoxid
dizmutázok: SOD, Mn-SOD (citosol, mitokondrium), CuZn-SOD (citosol)
 A SOD közreműködése után: kataláz, glutation peroxidáz
 Az EC tér védelme sokkal rosssabb: cöruloplazmin, transzferrin, laktoferrin
o Reaktív oxigén metabolitok hatásai a gyulladásos mediátorok, kemotaktikus anyagok
átalakulására:
 AA ciklooxigenáz rendszere aktiválódik az oxigén metabolitok hatására 
gyulladás vascularis fázisa ↑
 Lipoxigenáz rendszer aktiválása, PAF  cellularis események aktiválódása
 Oxigén metabolitok csökkentik a LTC 4 és LTD 4 aktivitását (a tioéterkötést
sulfoxiddá oxidálják)
 Kemotaktikus ingert is ↓: a metionint oxidálják

8





-

Endogén ópiát metionin –enkefalint szulfoxid képződéssel inaktiválják 
fájdalomérzés ↑

A fagocita funkció zavarai:
o Lehet szerzett, lehet kongenitalis
1. NG adherenciáját, aggregációját gátolja: Aspirin, alkohol, glükokortikoidok, hemodialízis
2. Chemokinesis, kemotaxis zavara: glükokortikoid kezelés, SLE, diabetes mellitus, influenza,
herpes simplex vírus
3. Microbicid aktivitás gátlása: glükokortikoid kezelés, leukémia, neutropeniák, sepsis, diabetes
mellitus
4. Specifikus granulum hiánya: kemotaxis zavara, reaktív oxigén metabolitok csökketn képződése,
baktericid hatás hiánya
5. Krónikus granulomatosis:
 NG, monocyták oxidatív metabolizmusa hiányzik  hexóz –monofoszfát söntben,
NADPH –oxidáz rendszerben zavar
 Van fagocitózis, de nem működik az O 2 dependens ölő mechanizmus
 Kemoattraktáns anyagok lebontásának hiánya  hosszú ideig fennáll a gyulladás sejtes
válasza  granuloma képződés
6. Influenza vírusfertőzés:
 Mononuklearis fagocyta rendszer zavara
 Abnormalis kemotaxis
7. HIV fertőzés: a T-ly IF-γ és Fc –receptor expresszióval hozzájárulnak a mononuklearis sejtek
fiziológiás működéséhez  mononuklearis fagocita rendszer zavara
8. Autoimmun betegségek: aktív SLE, IC-ek lerakódása (itt is a mononuklearis fagocyta rendszer
zavara figyelhető meg)

A szervezet szisztémás reakciói gyulladásban
- Akut fázis válasz: (AFV) a gyulladás helyén keletkező humorális anyagok, neurogén ingerek rövid időn
belül lokális és szisztémás reakciókat indítanak el
o Lokális történések:
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


vazoaktív anyagok felszabadulása, gyulladás cellularis eseményeinek
beindulása  citokinek felszabadulása
o Generalizált események: láz, leukocytosis, ACTH, glükokortikoid rendszer, komplement és
véralvadási szisztéma aktiválódása
o Helyreállítja a homeostasist:
 közreműködik a proteázok, oxigén metabolitok inaktiválásában
 eltávolítja a bekerült exogén anyagokat
 aktiválja az immunrendszert
 lokalizálja az elváltozást
 elősegíti a sebgyógyulást
- Láz kialakulása:
o AFV egyik legfontosabb jelensége
o A hőszabályozó központ érzékenységének primer megváltozása következtében kialakult
endogén hőszabályozási zavar
o Regulált hyperaemia: fokozott hőtermelés, csökkent hőleadás
o Lezajlásában szerepet játszik:
 Endogén pyrogenek (láz kiváltásában szerepet játszó mediátorok)
 IL-1α és –β, TNF, IF-α és –β, IL-6
 Hatásukra a hypothalamicus hőszabályozó kp-ban ↑ a PGE 2 és PGI 2
szintézis  ↓ a melegérzékeny neuronok aktivitása + ↑ a hidegérzékeny
neuronok működése => szervezet magasabb értékre áll be
 Folyamat eredménye: hőkonzerválás a hőképzés növelésével és a hőleadás
csökkentésével
 IL-ek és TNF szintézis számos sejtben

9






IL-1 és TNF egymás szintézisét fokozza és segíti az IL-6 –ot
PGE 2 feed-back gátlással csökkenti a citokinek képződését



-

-

Endogén kryogének (láz megszüntetésében szerepet játszó mediátorok)
 Vasopresszin (AVP)
 V 1 –receptoron antipiretikus hatás  ↓ a lokalis PGE 2 szintézis 
↓ a termoregulatios érték
 Szalicilátok antipiretikus hatása: AVP ↑ és PGE 2 ↓
 Alfa –MSH
 Antipiretikus hatás: PGE 2 szintézist gátolja
 Gátolja még: akut fázis fehérjék szintézisét, leukocytosist, alvást
 A gyulladáskor felszabaduló citokinek stimulálják szintézisét = (-)
feed back
 Uromodulin
 Vesében az IL-1-hez és TNF-hez kapcsolódik  regulálja plazma –
szintjüket és hatásukat
 IL-1 és TNF kötő fehérje
 PGE 2 szintézis csökkentése + egyéb IL-1 dependens folyamat
gátlása
 TNF –szintjét is regulálják
 Citokinek  ovulatio alkalmával kialakuló testhőmérséklet növekedésben
ill. napszaki hőmérséklet változásokban
o A megemelkedett testhőmérséklet (38-39 °C)  ↑ IL-1, IL-6 és TNF hatását a ly-kon, IL-k
és CSF-ok szintézisét, receptor expressziót, humoralis és cellularis immunválaszt.
o A megfigyelhető anyagcsere változásokért az AVF különböző jelenségei felelősek
 Fokozott szénhidrát-a.cs., megnövekedett O 2 felhasználás  katekolamin, TSH és
tiroxin-szint és hatás
 Fokozott fehérje lebontás, (-) N-egyenleg  ACTH –mellékvesekéreg rendszer
fokozott aktivitása
 Fokozott Na és vízvisszatartás, K ürítés  ACTH –kortizon, aldoszteron ↑
Leukocytosis gyulladásban:
o Legérzékenyebb reakció: leukocytosis, balra tolt vérkép, gyulladás helyén leukocyta
felhalmozódás, thrombocyta aggregáció
o Mediátorok: citokinek, CSF-ok
o Fokozzák a monocyta –ma, granulocyta sejtképzést, növelik a megakaryocyta proliferatiot,
eo-ok kialakulását, B- és T –ly proliferatioját
o IL-1, IL-6, TNF  leukocyták, thrombocyták, endothel felszínén kötésre képes molekulák
és receptorok expressziója
Thrombocyták gyulladásban:
o Thrombocyták aggregációjukkal segítik: véráramlás lassulása, leukocyták adhézióját,
aggregációját, aktiválódását, a véralvadás folyamatát
o Felszíni receptorai:
 Thrombocyta –thrombocyta interakció
 EC adhéziós molekulákhoz történő kötődés
 Thrombocyta –leukocyta kölcsönhatásban
o Thrombocyta –leukocyta adhézió:
 Glükoproteinek: GP IIIb (CD36), GMP-140 (CD62)
 GP IIIb:
 Aktivált thrombocytákon, endothelsejteken, monocytákon
 Trombospondin megkötésére alkalmas (hidat képez a thrombocyták és
monocyták között)

10







Ca jelenlétében: thrombocyta –GP IIIb –trombospondin –fibrinogén –
GPIIb-GPIIIa receptor –thrombocyta => irreverzibilis thrombocyta
aggregatum

GMP –140




-

-

Aktivált thrombocyták és endothelsejtek felszínén
Megköti a leukocytákat  átvándorolhatnak az érfalon
A GMP –140-et expresszált thrombocytákat a monocy
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ta –ma rendszer
távolítja el
Alvás, anaemia, izomszövet proteolízis a gyulladásban:
o AFV –ben a KIR-ben ↑ IL-1, IL-6 és TNF  ↑ lassú hullámú alvás
o Alvás védelmet jelent:
 Csökken a szervezet E felhasználása
 Szervezet védelmét és helyreállítását célzó folyamatok hatásfoka ↑
o IL-1, IL-6 és TNF izomsejtekben a PGE 2 képzést ↑  cAMP rendszeren keresztül katepszin
–B működése ↑  izomszövet proteolízise ↑  felszabadult aminosavak glükoneogenezisbe
 E képzés
o Citokinek  étvágytalanság  táplálékfelvétel ↓
o A lipoid felhasználás E-nyerésre kisebb, a fehérjék fokozott lebontása és felhasználása
figyelhető meg gyulladásban  (-) N-egyenleg
o Citokinek  csontok demineralizatioja ↑
o Citokinek által indukált vashiány  anaemia
Akut fázis fehérjék szintézise a gyulladásban:
o Akut fázis fehérjék: számos plazmafehérje, amelyek koncentrációja megnő AFV-ben
o Szintézise: májban specifikus „gyulladásos” citokinek (TNF-α, IL-1, IL-6, IL-11, LIF)
hatására
o 1-es típusú akut fázis fehérjék: C3, haptoglobin, hemopexin, szérum amyloid A, α 1 –
savanyú glükoproteinek
o 2-es típusú akut fázis fehérjék: fibrinogén, thiosztatin, α 1 –antikimotripszin, α 1 –
antitripszin, α 2 –makroglobulin
o C –reaktív fehérje:
 Májban szintetizálódik
 Bakteriális fertőzés  opszonin
 Liganddal kötött állapotban  komplement aktiválódás, thrombocyta aggregáció
 Károsodott sejtmembránhoz kötődve segíti a fagocitózist a helyreállítás során
 Kötődik az LDL-hez  lipoidokhoz kötött toxicus anyagok eltávolítása
o Szérum amyloid P komponens: (SAP)
 Májban képződik
 Szelektív Ca-kötő fehérje, kötéskor aggregálódik
 Ca2+ jelenlétében kapcsolódik: fibrillumokhoz, elaszticus rostokhoz,
fibronektinhez, C4 –kötő fehérjéhez  fagocitozis és komplement aktiválódás
befolyásolása
o Szérum amyloid A komponens: (SAA)
 Májban képződik
 Nagy affinitással kötődik a HDL-hez, mint apoprotein
 Fokozza a HDL-hez kötött toxikus molekulák eliminálását
 Gátolja a T-sejt –dependens antitest képződését (hatástalan a T –independens B –ly
működésére)
 Akut és krónikus gyulladásban is a szintje emelkedett
o Fibronektin:
 Hepatocytákban, endothelsejtben, fibroblastban, monocytában, makrofágban
szintetizálódik
 Kötődhet: fibrin monomerhez, kollagénhez, Gram (+) és (-) bakt.hoz
 Heparin kötődése  konformációs változás  számos kötőhely lesz szabad

11





o

Cörüloplazmin:





o

Fokozza: az opszonizációt, fagocitózist, C3b, C1q és Fc –receptorok mobilizálását
Proteázok hatására kemoattraktáns peptidfragmentumok szabadulhatnak fel belőle
 gyulladás cellularis eseményei
Rézszállító
A kötött rézzel redoxrendszert képez  vas oxidációja (ferrooxidáznak is nevezik)
Közreműködik :
 Ferri –vas mennyiségének lokális jelenlétében
 Sejtkárosító hatású reaktív oxigén metabolitok kialakulásában
 Biogén aminok oxidálása (hisztamin, szerotonin, dopamin, acetil –kolin)
Az EC tér egyik leghatásosabb antioxidánsa  reaktív oxigén metabolitok elleni
védelem

Transzferrin:



o

EC tér másik fontos antioxidánsa
A cörüloplazmin által átalakított ferri –vasat elszállítja a gyulladás heyléről 
fémkatalízissel kialakuló oxigén metabolitok szintézisét gátolja
 A baktériumok és gombák lokális növekedését is gátolja a vas elsszállításával
Laktoferrin: szintén a vasat szállítja el a gyulladás helyéről

A krónikus gyulladás és a sebgyógyulás kialakulása és jellemzői
- Klinikai terminológia: megadja, hogy a folyamat hosszú ideig tart (hetek, hónapok, évek)
- Pathomechanizmusa:
o Gyulladást előidéző nem specifikus inger hosszú ideig megmarad
o Folyamatosan felszabaduló endogén faktorok meghatározzák a sejtek funkcióit
- Az inger krónikus granulomatosus folyamatot idéz elő
o A fagocitáló sejtekben károsodott vagy hiányzanak az ölő mechanizmusok
o Olyan anyag (mycobacterium, azbeszt, szilikát) kerül a szervezetbe, amelyet a fagociták
nem tudnak lebontani
- Krónikus gyulladás szakaszai:
1. gyulladásos fázis: endothelsejtek, monocyta –ma rendszer (thrombocyták, NG-ák, ly-ák)
2. proliferatios fázis: kötős
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


zöveti sejtek migrációja, proliferatioja  ECM szintézise, endothel
–sejtek migrációja, proliferatioja  angiogenesis
3. helyreállítás és/vagy a fibrosisos elváltozások kialakulása: a gyulladást kiváltó citokinek
további szekréciója sejtmigrációt és a folyamat amplifikációját idézi elő  krónikussá válik
- Sejtek szerepe krónikus gyulladásban:
o Endothelsejt:IL-1, IL-6, TNF, PDGF, CSF-k, adhéziós molekulák, koagulatios faktorok
o Macrophag/monocyta: PDGF, TGF-k, IL-1, IL-6, IL-8, TNF, INF-ek, CSF-ok, BFGF
(bázikus fibroblast GF), FAF (fibroblast aktiváló faktor)
o Fibroblast: PDGF, IL-1, IL-6, CSF-k, adhéziós molekulák, proteoglikánok
o Thrombocyta: PDGF, TGF –β, BFGF, PF4, véralvadási faktorok, adhéziós molekulák, AA
kaszkád elemei
o NG: reaktív oxigén metabolitok, adhéziós molekulák, enzimek, biokatív lipidek (PAF, AA
metabolitok)
o T –ly: IL-2, IL-3, IL-4, IL-6, IL-8, IL-9, FAF, INF-γ, LIF (leukémia inhibitor faktor), MCSF, GM-CSF, TGF -β

12