Építészet | Felsőoktatás » Épületszerkezettan

Alapadatok

Év, oldalszám:1999, 14 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:352

Feltöltve:2009. szeptember 01.

Méret:624 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Épületszerkezettan 2.Zh Lépcsőszerkezetek 1. Lépcsők méret meghatározására vonatkozó szabályok a) A fok szelvénye: 62< 2m+sz<64 cm b) Az egy karba eső fokok száma: 5 fokok száma  15 kivételesen 20 c) A kar szélessége: 1 lépcsőre eső forgalmi terhelés = egy keresztmetszeten egyidejűleg áthaladó emberek száma szerint személyenként 60 cm-t véve figyelembe ; 2 embernél 1,30 ; 3 embernél 1,40 d) A pihenő mérete: irányváltoztatás nélküli karok közé eső pihenő járásirányú mérete = n*63 cm + sz  93 cm. Érkező pihenő szélessége : a + 20 cm ( a = karszélesség ) Közbenső pihenő szélessége: a = 10 cm e) Egymás feletti karok és pihenők közötti távolság f) Járóvonal helye: A faltól befelé min. 30 cm-re kell lennie g) Tűzvédelem: két lépcső távolsága max.30 m Lépcső és lakás távolsága max 15 m 4. Lépcsők csoportosítása szerkezeti működés szerint a) Lebegő lépcső: az egyik végén befogott a

másik végén alá nem támasztott fokokból áll ( melléklépcsők, kisforgalmú lakóházban ). 38 cm-es falra van szükség Lebegő lépcsőt lehet építeni ha : - karszélesség  130 cm - befalazás mértéke  féltégla  12 cm - lépcsőtartó fal vastagsága  38 cm A befogás biztonsága pl. minden ötödik lépcsőfok egész téglányi ( 25 cm-es ) befalazásával növelhető. b) Gyámolított lépcső: két végükön vagy teljes alsó felületükön alátámasztott fokokból ( és pihenőkből ) áll. ( Középületekben nagyméretűek jelentőségük, jellegük óriási ) 1, Boltozatgyámolítás: legnehézkesebb legkötöttebb formája a gyámolításnak. A lépcsőt a kar emelkedését követő lapos ívű és falakra támaszkodó dongaboltozat hordja. Elavult szerkesztési mód. Ma már nem használják 2, Falgyámolítás: - A karokat és pihenőket falak hordják. - Szerkesztés nehézkes a lépcsők terhét orsó falak, ill. orsóteret szegélyező

falak osztják meg. - A falakat gyakran pillérek és azokra támaszkodó boltövek helyettesítik. - A fokok általában tömb szelvényűek. - A pihenők nagyméretűek ált. födém szerűek - A fokok végei és a pihenő szélei 8 cm-es sávban a felmenő gyámolító falakra fekszenek fel. 3, Gerendagyámolítás: - legfejlettebb forma. - A lépcsőteret megosztó falak eltűnnek, helyükbe a lépcsőház 1? falaira támaszkodó acélgerendák kerülnek, a tér kitágul, áttekinthetővé válik. 5. Kis- , közép- és nagyelemes lépcsők ( vázlatokkal ) Előregyártott vasbetonlépcsők fajtái: 1, Kis elemű lépcsők: teljes elemekre lehet bontani ( különálló fokokból, szegélygerendából vagy lemezből, pihenőlemezekből, pihenőszegélytartókból áll ). Az egyes szerkezeti elemeket egyszerű felfektetéssel vagy fészekbe ültetéssel és cementhabarcs kiöntéssel építik össze . 2, 3, Középelemes lépcső: - kevesebb de már nagyobb elemekre bontás

jellemzi. - A lépcső: - pihenőlemezekből - pihenőszegélytartókból - vékony peremtagozatos karlemezekből - fokokból áll Nagyelemes lépcső: - teljes karokból és pihenőkből álló szerkezet. - nagy teljesítményű építőgép szükséges hozzá - burkolattal együtt is gyárthatják Alapozás 6. Talajok csoportosítása alapozási szempontból, alapozásra alkalmatlan talajok Az épületek szilárd kőzetre ( szikla ), laza kőzetre ( különböző fajtájú talajokra ) és a szilárd és laza kőzetek közötti átmeneti állapotú kőzetre alapozhatók. Laza kőzetek: 1, Szemcsés ( durva szemcsés ) talajok ( kavics + homok ) - talajfajta ránézéssel megállapítható - vizet könnyen áteresztik ( nem tudják megkötni a vizet ) - nem fagyveszélyesek - valamennyi tulajdonságuk a tömörségüktől függ ( nem befolyásolja a víz ) 2, Kötött ( finomszemcsés) talajok ( iszap + agyag ) - ránézéssel a talaj fajtája nem állapítható meg - szemcsék

között nagy erőhatás  kohézió, surlódás - vízzáróak - fagyveszélyesek - valamennyi tulajdonságukat a víz mennyisége határozza meg 3, Szerves talajok ( tőzeg, láp ) - nagy víztartalom - erjedési rothadási folyamatok gázosodás - laza szerkezet ( lyukacsos ), könnyű összenyomható Alapozásra alkalmatlan talajok: szerves iszap és agyag, tőzeg, lápföld, lágy agyag, törmelékes feltöltés stb. 7. Síkalapozások fajtái, melyiket mikor alkalmazzák ? Síkalapozás: Az építményt felszínhez közeli talajrétegen helyezik el. Fajtái: 1, Sáv alapozás : Tömörfalas épületek, tömör pincefalakra állított vázas épületek, támfalak stb. alapozási szerkezete 2, Pont ( tömb ) alapozás: Vázas és keretrendszerű épületek szerkezete. 3, Gerenda és gerendarács alapozás – Az épület vázszerkezete ez egészen az alapokig levezetett - Az épület terhelése nagy süllyedésre érzékeny, altalaj minősége változó. - Az épület súlya,

terhelése és a talaj teherbírása következtében túl nagy pont alapok adódnak. 4, Lemez alapozás: tömörfalas, vegyes és vázas szerkezetű épületeknél használják. 8. Mélyalapozások fajtái, melyiket mikor alkalmazzák? Mélyalapozás: Az építmény terhét a felszínhez képest mélyen fekvő talajrétegekre külön szerkezeti elemek viszik át. Fajtái: 1, Cölöpalapozás: - A terhelhető talajréteg mélyen fekszik. - Vízkimosás, aláüregesedés, csúszásveszély állhat fent. - Nagyon magas a talajvízszintje. 2, Kútalapozás: - Könnyen kotorható altalaj, ami kemény sziklán van. - Erősen vízáteresztő durva szemcsés talaj. - Vízdús finomszemcsés talaj. 3, Szekrényalapozás. 4, Légnyomásos alapozás. 9. Sávalapok méretezésének lépései Adottak: q , b ,  th , kötött talaj, B100 egyenletesen megoszló talajfeszültség 1, Legkisebb szélesség ( 1,0 m-es alapsávra ): B = q / (1 *  th ) 2, Pillérnyomás ( 1,0 m-es falszakaszra ):

 FH = q / ( 1 * b ) 3, tg  értéke táblázatból. 4, Konzol kiülés ( x ) x = ( B – b ) / 2 5, Alaptest magassága ( v ): tg  = v / x  v = tg * x 10. Alapozási sík megválasztásának szempontjai - Teherbíró talajréteg helyzete. - Talajvíz szintje. - Fagyhatás mértéke ( fagyhatár nálunk 80 – 120, de lehet 50 cm is ) - Épületen belüli üzemi meleg vagy hideg . - Közvetlen szomszédos épületek csatlakozó szakaszának csatlakozási módja, anyagát de különösen a fenékszintjét. 11.Alapozási sík váltása lejtős terepen, részleges alápincézéskor, mélyebben fekvő alapozási síkú szomszédos épület esetén ( metszet séma). 1) Lejtős terepen. 2) Részleges alápincézéskor 3) Mélyebben fekvő alapozási síkú szomszédos épület esetén. 12. Nem teherhordó válaszfalak alapozása ( különböző esetek ) 1, A falat kis szelvényű betonra rakják. 2, A falat kis szelvényű tégla alapra rakják. 3, A falakat kis

szelvényű kőalapra rakják. 4, A falakat tehereloszló vasalással erősített aljzatbetonra építik. 13. Szomszédos épület mellé kerülő pillér alapok kialakítása ( alaprajz és metszet az eltérő megoldásokról ). Két különböző alapozási szintek egymáshoz viszonyított helyzetét a káros kölcsönhatások elkerülésére a talaj természetes rézsűszögéhez igazodva, fokozatos átmenetet biztosítva állapítják meg, a) A határfal menti pilléreket ( a központos, vagy megközelítően központos terhelés eléréséhez szükséges mértékben ) beljebbhelyezik. b) A pilléreket a sorban melléjük kerülő pillérekkel együtt közös VB gerenda alapra építik. 14. A cölöpalapozás fajtái anyag, működés, technológia szerint Cölöpök fajtái: Anyag és készítés szerint: - Előregyártott ( fa, acél, VB, feszített VB ) - Helyben készített ( beton, VB ) Teherátadás szempontjából: - Támaszkodó (a) - Lebegő (b) Működés

szerint: Húzott, nyomott, hajlított Készítési mód szerint: - Talajkiszorítással ( vert, vibrált, csavart, sajtolt ) - Talajkiemeléssel ( fúrt lyukba elhelyezett ) 1, Facölöpök 2, Acélcölöpök 3, VB cölöpök 15. VB cölöpalapozás fajtái, szerkezeti részei FRANKI & BENOTO cölöpök Cölöpalapozás: Az építmény terhét mélyenfekvő teherbíró altalajra cölöpök viszik át. a) Előregyártott VB cölöpök: Tömör nagyszilárdságú ( B280- B300 ) betonból gyártják, vasalva állítják elő. Fajtái: Tömör, üreges, cső cölöp. Keresztmetszet: Kör, háromszög, hatszög. Előnye a megbízható anyagminőség. Tilos pehelyszerkezetű, puha agyagtalajba rakni! b) Feszített cölöpök: 1) Előfeszített: - repedésmentes, kevésbé korrózióérzékeny - kisebb keresztmetszet, nagyobb hossz. - nagyobb acélszilárdság 2) Utófeszített: - rövid hossz, üreges, könnyű vasalású, toldása egyszerű, feszítő elemei a leverés után

visszanyerhetők. Franki & Benoto cölöpök: 1) Franki cölöpök: Visszanyert köpenycsővel készített vert. A köpenycsőbe öntik bele a betont. Alul van egy betondugó Minél több beton megy bele annál jobban lapul szét a betondugó. E körben húzzák ki az acélcsövet Talajkiszorításról van szó 24. ábra 2) Benoto cölöpök: Visszanyert köpenycsővel fúrt, talajkitermelésről van szó. Eresztik le a nagyobb átmérőjű csövet, közben fúróval fúrják a földet és ezt markolóval termelik ki. Utána beleöntik a betont, bevasalják és közben húzzák acélköppenycsövet. 16. Kútalapozás és szekrényalapozás összehasonlítása Kútalapozás részei és készítése Kútalapozás: Az építmény terhét a mélyebben fekvő talajbíró altalajra ún. kutak viszik át Alkalmazása: - Könnyen kotorható altalaj, ami sziklán áll. - Vízdús, finom szemcsés talaj. - Erősen vízáteresztő, durvaszemcsés talaj. TILOS! Laza talajba a kutak

süllyesztésekor a szomszédos építmények állékonyságát veszélyeztetni! Részei: vágóél, köpenyfal. Szekrény alapozás: Süllyesztett alapozás lépései: - Előgyártás - Süllyesztés - Fenéklemez beépítése - Alapépítmény készítése Részei: Vágóél, köpenyfal, osztófal, osztófödém. Kútalapozás részei, készítése. Részei: Vágóél koszorú: - A köpenynek a legalsó, közvetlen a talajba behatoló ( legnagyobb erőhatásnak van kitéve ) része. - Feladata a süllyesztés könnyítése, az egyenlőtlen felfekvésből származó erők felvétele és elosztása a köpenyfalra. - Anyaga tömör kemény talajba  meredekebb erősen vértezett, laza talajba  tompa, kevésbé vasalt vágóél koszorút készítenek. Köpenyfal: - A vágóél koszorúra azzal erősen összevasalva építik rá. - Általában henger alakú. Fajtái: Hengeres, hengeres váll kiugrásos, kissé laposodó. Készítése: a) Előgyártás b) Süllyesztés c)

Fenéklemez beépítés d) Alapépítmény készítés Kútsüllyesztési módszerek: a) Víztelenítés mellett, kézi eszközökkel. b) Víz alól kotrással. c) Zagy szivattyúzással 17. Résalapozás funkciói, készítése Résalapozás és az épület összefüggése, változatok Feladata: - Munkagödör határolás, vízkiszorítás. - Szomszédos építmények biztosítása. - Felépítmény alapozása. - Térszín alatti építmény oldalfalak készítése ( garázs, stb. ) Készítése: - Réstáblák sorozatával markolásos ( kanalas ) - Fúrásos a) fúrt réstáblával b) egymásba metsződő cölöpökkel Résfal alkalmazása: - Résfaltól független épület teknőszigetelt pincéje. - Résfal egyben az épület külső határoló szerkezete. - Résfalra terhelő épület. - Résfaltól részben független épület befogott alaplemezzel. - Résfallal egybeépített épület. Talajjal érintkező szerkezetek szigetelése 18. A talajban előforduló nedvesség

formái a) Talajvíz: A talajszemcsék közötti üregeket kitöltő ( részben beszivárgó csapadékvízből származó ) szabad víz. Az épület szerkezetre a vízoszlop magasságától függő hidrosztatikai nyomást fejt ki. Talajvíz előfordulása: - vízzáró réteg felett. - két vízzáró réteg között - nagy felületben és vízlencseként - áradás apadásnál változik a szintje b) Torlaszvíz ( helyi talajvíz ): A talajvíz feletti vízzáró talajrétegben összegyült csapadékvíz, amely ha elvezetéséről nem gondoskodnak, felduzzadhat és az épületre, mint szabad víz hidrosztatikai nyomást fejt ki. c) Talajnedvesség: A talajvízből kapilláris útján felszívódó, a talajszemcsékhez tapadó, azok hézagait és pórusait részben kitöltő víz. Felszíni vizekből beszivárgó víz, nem fejt ki hidrosztatikai nyomást. d) Talajpára: A talaj hézagait és pórusait a mélyebben lévő talajvíz ill. talajnedvesség párolgása következtében

kitöltő gáz halmazállapotú nedvesség. 19. Megütött, maximális és mértékadó talajvíz fogalma, meghatározása a) Megütött talajvíz: Vízszint amit a fúróval elérnek. b) Maximális talajvíz: 100 évre visszamenőleg legnagyobb talajvíz. c) Mértékadó talajvíz. Max talajvíz – 50 cm 20. Agresszív talajvíz és a szerkezetek védelme A talajvíz a rétegekből sókat, ásványi anyagokat old ki, ( szénsav, humuszsav ) melynek egy része agresszív hatású, az épület szerkezeteit támadja. Az épületet sokféle víz támadja: - Kívülről: - csapadék - talajvíz - talajpára - talajnedvesség - Belülről: - használati víz - üzemi víz, pára A védelem módját és mértékét, tehát a szigetelés jellegét, anyagát, kialakítását, minőségét, kivitelét, stb. egyrészt az épület rendeltetése, másrészt a nedvesség okozó és jellemző tulajdonságaik határozzák meg. 21.Épületek szárazsági fokozatai 1) Teljesen száraz épület

rész: amelyben szigetelése következtében adott víznyomás mellett sem víz sem nedvesség nem jut be. Vízhatlan szigetelésre van szükség 2) Viszonylagos száraz épületrész, amelyben a szigetelés következtében a nedvesség víz alakjában nem jut be, de a falak és padozatok nedvességet közvetítenek. 0,2 liter /m2 / nap Vízzáró szigetelésre van szükség. 3) Korlátozottan száraz épület. 22. Szigetelések teljesítmény fokozatai, összefüggés a szárazsági követelmény és a szigetelés teljesítménye között. 1) Teljes szárazságra, vízhatlan szigetelésre van szükség: - Állandó emberi tartózkodásra szolgáló és nedvesség hatásnak kitett helyiségben ( lakások, irodák, munkahelyek, egészségügyi int. stb ) - Nedvszívó, nedvességre érzékeny, nedvesség hatására romló anyag tárolásakor ( papír, só, cukor, csokoládé stb. ) 2) Viszonylagos szárazság, vízzáró szigetelésre van szükség. – Olyan munkahelyen, ahol a

padozaton átjutó csekély nedvesség sem a dolgozóknak, sem az üzemi berendezéseknek nem árt ( mozdony szín, gépszerelő csarnok, stb. ) – Olyan talajba süllyesztett, vagy föld alá kerülő létesítményeknél ahol a beszívódó vagy kiszivárgó csekély nedvesség megengedhető ( medencék, tartályok ) – Nedvességre nem érzékeny anyagok raktározásakor ( porcelán, tüzelő ) – Nedvességet igénylő anyagok raktározásakor ( zöldség, bor, stb. ) 23. Vízhatlan szigetelések fajtái Vízhatlan szigetelés: Olyan anyag amelyen adott vastagság és adott nyomás mellett víz egyáltalán nem hatol át. Fajtái: - Többrétegű ragasztott bitumenes szigetelés - Fémlemez - Műanyag lemez egy része - Üveg 24.Vízzáró és fokozottan vízzáró szigetelések Vízzáró szigetelés: Olyan anyag amelyen adott vastagság és adott nyomás mellett a víz átfolyását annyira megnehezíti, hogy kevesebb víz szívódik át rajta, mint amennyit túlsó szabad

felülete ugyanazon idő alatt elpárologtatni képes. Fajtái: - Tölgyfa - Agyag - Cementszigetelés 25. Milyen bitumenes lemezeket ismer? Hasonlítsa össze őket! 1 ) Bitumenes csupasz lemez ( C ): – 85 % rongytartalmú nyerspapír lemez a bitumennel telítve. - Hajlékony, jól ragasztható, szívóképes - Üzemi víz szigetelésére, teknőszigetelésnél használják. 2) Bitumenes különleges csupasz lemez ( CL ): - 95% rongytartalmú nyerspapír lemez, víznyomás elleni szigetelés. 3) Bitumenes fedéllemez ( F ): - 85% rongytartalmú nyerspapírlemez bitumennel telítve, mindkét oldalán bitumennel bevonva. - Lemezek felületét homokkal hintik be ( 0,02 – 0,5 mm ) - Talajnedvesség elleni fal-, padló- és teknőszigetelésnél. Üzemi víz szigetelésnél használják. 4) Különleges bitumenes fedéllemez ( KL ): - 95 % rongytartalmú nyerspapírlemez bitumennel telítve mindkét oldalán magas lágyuláspontú bitumen van. - 0,02 – 0,5 mm zsírkő őrleménnyel

vagy kőzúzalékkal beszórják. - Tartós ! - Csak a szívóképes lemezszélek vonalát kell bekenni ragasztóval - Víznyomás elleni szigetelés. 5) Különleges szigetelő lemez ( S ): - 85 % rongytartalmú nyerspapír bitumennel telítve, mindkét oldalán bitumennel bevonva. - 1,0 – 3,5 mm homokkal hintik be. - egyrétegű alapfal szigetelést készítenek. 26. Műanyag szigetelések csoportosítása, jellemzése A talajnedvesség és talajvíz elleni szigetelést hőre lágyuló reverzibilis tul. műanyag lemezekből, fóliákból készítik. Anyaga: - lágy PVC - hegeszthető – PIB - ECB / Thermoplaszterek / - vulkanizálható / elasztomerek / Rögzítés szerint: - Szabadon felvitt, függesztett ( függőleges felületen 3 – 5 m-ként rögzítve PVC, ECB - Ragasztott PIB 27. Acéllemez szigetelések változatai 2,5-6 mm vastag hegeszthető fekete acéllemez a) a szigetelést vékony (2,5-3,5 mm) lemezekből készítik, a víznyomást külön ellenszerkezet veszi fel. -

lemezeket T acélok hordozzák - esőcsonkkal szerelt lemezek  cementhabarcs besajtolásához. - Lemezek összeépítése vízhatlan hegesztéssel - Ellenszerkezet először a fenéken aztán ellenfalak b) a szigetelést a víznyomás felvételére is alkalmas vastag (5-6 mm) lemezekből állítják elő - a készítési eljárás hasonló 28. Mi a tömegszigetelés, hogyan készül? A szigetelendő épület, épületrész vízzel, nedvességgel érintkező beton (vb.) határszerkezeteit (falait, fenéklemezét) vízzáró betonból építik. Vízzáró beton: meghatározó anyag: - adalékanyag minősége, alakja, szemszerkezete - cement minősége, mennyisége - keverővíz minősége, mennyisége - különleges adalékok (plasztifikálószer, lyukacszáró tömörítőszer, vízhatlanító szer) meghatározó még: - keverés időtartama (kb. 3 perc) - bedolgozás módja (megtisztított nedves mintadeszkázat, kis magasságból beöntve, max. 20 cm vastag rétegekben

döngöléssel, folytonos munkával) - védelem (napsütéstől, fagytól, stb.) - nedvesen tartás min. 8, max 14 napig - szerkezet vastagsága, repedésmentessége - mozgási hézagok megoldása - munkahézagok megoldása Tervezése: főként mérnöki létesítmények szerkezete, épületszerkezetként csak ritkén, akkor is habarcsszigeteléssel. Méretezés: - a vastagsági méretet a vízzárósági követelmény határozza meg, nem a statikai - a vízzárósághoz szükséges szemszerkezet betonszilárdságcsökkenést okozhat 29. A szigetelés aljzatával szemben támasztott követelmények A talajban levő szigetelés eljzata akkor megfelelő, ha: - egyenletes süllyedésű talajra kerül - szilárd és térfogatálló, tehát anyaga közönséges kavicsbeton - ha a terhelés nagyságának és jellegének megfelelő vastagságú - ha az esetleges szivárgóárkokat vasalt sáv hidalja át - ha a mérettől és a süllyedési viszonyoktól függően mozgási hézagokkal osztott

- egyenletes és szilárd felületű - teljesen vízszintes vagy előírt lejtésű - tiszta (portól, piszoktól, egyéb szenneződéstől mentes) - jól tapad - legalább +5 C feletti hőmérsékletű 30. A szigetelés védelme építés közben és beépített állapotban Elpiszkolódáskor, elrongyolódáskor, sérülésektől, átnedvesedéstől, napsütés okozta túlzott felmelegedéstől. Munka közben és megszakításakor: - vízszintes felületeket anyagszállításból, közlekedésből, munkavégzéstől származó sérülésektől pallóborytással, szárazon rakott téglasorokkal - függőleges felületeket a lecsúszást okozó felmelegedéstől cementhabarcsréteggel, meszeléssel, leárnyékolással, nedvesen tartással, esetleg hidegvíz-permetezéssel Munka befejezésekor: - vízszintes és max. 30 fokos hajlású felületeket 1 cm vastag homokterítéssel és arra kerülő min. 5 cm vastag betonréteggel - függőleges és erősen lejtő felületeket az

ellenszerkezet ill. védőfal megépítésével 31. A hidrosztatikai nyomás felvétele víznyomás elleni szigeteléseknél A változatok értékelése Az épület talajvízbe nyúló részeit külső, több rétegű teknőszigeteléssel védik, a víz nyomását pedig a szigetelés belső oldalára kerülő, felmenő falakból és alaplemezből teknőszerűen kialakított ún. ellenszerkezettel veszik fel Az ellenszerkezet kialakítása akkor helyes: - ha a fenéklemez saját súlya és állandó terhelése a felhajtóerőt legalább 1000 kg/m2-rel meghaladja - ha a fenéklemez betonozását már megszilárdult aljzaton végzik - ha az ellenfal külső felülete sima - ha a vb. ellenfal acélbetétei és a szigetelési felület között legalább 5 cm-es rést hagynak - ha az ellenfal építése közben a beszorítást a szigetelési és a külső falsík között cementhabarcs v. földnedves betonréteg biztosítja 32. Alapozási és szigetelési terv 33. Hőtechnikai intézkedések

sajátos helyzetű padlók esetén (árkád, öntöde, hűtőház) Erősen hűtött terekben (hűtőház) kiegészítő hőszigetelő réteg segítségével, szélső esetben padló alatti átszellőztetés v. talajfűtés alkalmazásával a jéglencsék keletkezésének megakadályozása. Nagyon meleg terekben (öntöde) a kiegészítő hőszigetelő réteg vagy átszellőztetett légtér megakadályozza a talaj túlzott kiszáradását. 34. Padlók hőtechnikai csoportosítása, példázó bemutatása konkrét rétegtervekkel Számottevően eltérő hőmérsékletű tereket elválasztó közbülső födém: Talajon fekvő fűtött padló esete: 35. Padlók akusztikai szempontú csoportosítása, példázó bemutatása, konkrét rétegtervekkel A padló kialakítása zaj elleni védelem szempontjából akkor helyes: - ha az akusztikai szempontból egyrétegő nyersszerkezet saját súlya eléri a kb. 4kN/m2 -t - ha a padló szerkezete önmagában v. mozgó terhével együtt

rezgőrendszert alkot - ha a falcsatlakozás mentén légzáró és testhangátvezetés nélküli kapcsolat alakul ki. A három alapeset: