Gazdasági Ismeretek | Számvitel » BMF Számvitel I. előadásjegyzet, 2004

Készítette: Cisco és Gyuró Számvitel I. EA jegyzet Számvitel: információnyújtás a piacgazdaság szereplői felé. - gyakorlati tevékenység: a gazdálkodó egységek folyamatairól, állapotáról kell valódi képet szereznie. Megelőző tevékenysége a leltározás - okmányok, dokumentumok, adatok összessége - módszer – megfigyel, mér, feljegyez, végül összesíti az informácókat A számvitel területei: - beszámolórendszer - önköltségszámítás - könyvvezetés (könyvvitel) - bizonylati rend - könyvvizsgálat - közzététel Beszámoló rendszer: Fő részei - mérleg - eredmény kimutatás - kiegészítő melléklet - üzleti jelentés Fő formái: - éves beszámoló - egyszerűsített éves beszámoló - összevont (konszolidált) éves beszámoló - egyszerűsített mérleg Önköltségszámítás: Ez az utókalkuláció elkészítését jelenti. Könyvvitel (könyvvezetés): rendszeres elszámolás az eszközök és források állományáról,

ezeknek változásáról mennyiségben és értékben kifejezve. Vállalkozás nyitóvagyonával indul, majd Folyamatos figyelés a változásokról és Zárással fejeződik be (dec. 31) Bizonylati rend: okmányok szabályozása (mit, hogyan kell kitölteni) A számvitel főbb jellemzői: o számvitel megfigyelési alapvető tárgya a gazdálkodó szervezet o alapvető mértékegysége a pénz o megszakítás nélkül folyamatosan és tételesen tartja nyilván a gazdasági eseményeket o zárt rendszer ( automatikus ellenőrzést biztosít) 1 Készítette: Cisco és Gyuró A gazdálkodó szervezetek: A vállalkozás vagyona: - Eszközök - Források Újratermelés fő mozzanatai pénz beszerzés termelés Egyszerűsített mérleg: Eszközök A.) Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B.) Forgó eszközök (1év) I. Készlet II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C.) Aktív időbeli

elhatárolások készletezés értékesítés információk Források D.) Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Tőketartalék III. Eredménytartalék IV. Áthozott évek veszteségei V. Mérleg szerinti eredmény E.) Céltartalék F.) Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú II. Rövid lejáratú G.) Passzív időbeli elhatárolások PASSZÍVÁK /származási forma/ AKTÍVÁK /megjelenési forma/ Az eszközöknek meg kell egyeznie a forrásokkal. ∑Eszközök = ∑Források; A=P ∑E = Saját tőke + Kötelezettségek Saját tőke = E – Kötelezettségek (E : eszközök nettó értéke) Eredménykimutatás / megállapítás: a.) Vagyon szerinti összehasonlításon alapuló módszer (közvetlen módszer) Eredmény = év végi saját tőke – év eleji saját tőke b.) Eredmény kimutatáson alapuló módszer (közvetett módszer) ER=B-R Bevétel: - Árbevétel – üzleti évben értékesített, vásárolt és saját termelési készletek, valamint idegenek részére végzett

szolgáltatások számlázott ellenértéke. (Áfa nélküli!) - Egyéb bevétel – rendes üzletmenet során keletkezett pl: bírság, késedelmi kamat - Pénzügyi műveletek bevételei – kapott kamat, kapott osztalék, árfolyamnyereség - Rendkívüli bevétel – a rendszeres üzletmeneten kívül származó bevétel. pl.: fejlesztési pénz Ráfordítás: - költségek – üzleti életben elszámolt eszközfelhasználások és az igénybe vett munkaforrások pénzben kifejezett értéke. - Egyéb ráfordítás – rendes üzletmenetben felmerült pl: fizetett bírság - Pénzügyi műveletek ráfordításai – fizetett kamat, árfolyamveszteség - Rendkívüli ráfordítások – A rendes üzleti meneten kívül keletkeznek pl.: vagyonveszteségi, fejlesztési támogatás adója 2 Készítette: Cisco és Gyuró Az eredménykimutatás kategóriái: a. „A” változatú kimutatás – lépcsőzetes A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye B. Pénzügyi műveletek

eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtt eredmény F. Adózott eredmény G. Mérleg szerinti eredmény b. „B” változatú (mérlegszerű) eredménykimutatás – kétoldali (mérleg) Ráfordítás, nyereség Bevételek, veszteség A. Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége B. Pénzügyi műveletek nyeresége C. Szokásos vállalkozási nyereség D. Rendkívüli nyereség E. Adózás előtt nyereség F. Adózott nyereség G. Mérleg szerinti nyereség H. Üzemi (üzleti) tevékenység veszteség I. Pénzügyi műveletek veszteség J. Szokásos vállalkozási veszteség K. Rendkívüli veszteség L. Adózás előtt veszteség M. Adózott veszteség N. Mérleg szerinti veszteség Eredménykimutatás: a. Az eredménykimutatás lépcsőzetes változata: Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (hozama) - Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai, költségei A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (±) Pénzügyi

műveletek bevételei - Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye (±) C. Szokásos vállalkozási eredmény (± A, ±B) Rendkívüli bevétel - Rendkívüli ráfordítás D. Rendkívüli eredmény (±) E. Adózás előtt eredmény (± C, ± D) - Társasági adó F. Adózott eredmény (±) + Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre - Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (±) 3 Készítette: Cisco és Gyuró b. Az eredménykimutatás kétoldalas (mérlegszerű) változatának összefüggései: Ráfordítások, nyereség Bevételek, veszteség Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei A. Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége H. Üzemi üzleti tevékenység veszteségei Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek bevételei B. Pénzügyi műveletek nyeresége I. Pénzügyi műveletek veszteségei C. Szokásos vállalkozási

eredmény (nyereség) J Szokásos vállalkozási eredmény (veszteség) Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli bevételek D. Rendkívüli eredmény (nyereség) E. Adózás előtt eredmény (nyereség) Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (nyereség) Jóváhagyott osztalék részesedés K. Rendkívüli eredmény (veszteség) L. Adózás előtt eredmény (veszteség) 6. Adózott eredmény (veszteség) Eredménytartalék igénybevétele, osztalékra, részesedésre N. Mérleg szerinti eredmény (veszteség) G. Mérleg szerinti eredmény (nyereség) ∑ ∑ M. Az eredménykimutatást ill az azt alátámasztó főkönyvi kimutatást 10 évig meg kell őrizni. Számviteli törvény: /88’-ban kellett átdolgozni a könyvelési rendszert/ Számviteli alapelvek: (10+1) 1. A vállalkozás folytatásának elve: a cégnek a jövőben is működőképesnek kell lenni, nem csak akkor, amikor megvesszük. 2. A teljesség elve: az eszközöket és forrásokat számba kell venni

mérlegforduló (dec. 31) és a mérlegkészítés napja közötti időszakban 3. A valódiság elve: a mérlegben csak olyan adatok szerepelhetnek, amit leltárral ellenőriztek. 4. A világosság elve: egy külső szemlélő számára is áttekinthetőnek kell lenni a mérlegnek. 5. A következetesség elve: minden évben ugyanabban a módszerben kell könyvelni 6. A folytonosság elve: ami a záró évben a záró adat az a következő évben nyitó adat legyen. 7. Összemérés elve: a bevételeket és költségeket ugyanarra az időszakra kell vonatkoztatni 8. Óvatosság elve: az eszközöket ált a legalacsonyabb értéken a kötelezettségeket a legmagasabb értéken kell elkönyvelni. 9. Bruttó elszámolás elve: az eszközök és források teljes összegükben kell elszámolni (nem a nettósított különbséget számoljuk el, nem az értékcsökkent értéket számoljuk el.) 10. Egyedi értékelés elve: minden eszközt és forrást külön-külön kell értékelni 11. Az

időbeli elhatárolás elve: van olyan gazdasági tevékenység, ami több évet érint, és ilyen az árbevétel és a költség is. Több évre kell bontani 4 Készítette: Cisco és Gyuró Lépcsőzetes (B) változat: A - Befektetett eszközök B - Forgóeszközök C - Aktív időbeli elhatárolások D - Egy éven belül esedékes kötelezettségek E - Passzív időbeli elhatárolások F - Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek különbözete (B+C-D-E) G - Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A±F) H - Egy évnél hosszabb lejártú kötelezettségek I - Céltartalékok J - Saját tőke A beszámoló: A gazdálkodó szerveknek működésükről, vagyoni, pénzügyi helyzetükről a naptári év lezárását követően kell elkészíteni a mérleggel együtt. 1. Egyszerűsített éves beszámoló A vállalkozó tevékenységéből származó két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a

következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: - mérlegtő összeg 150m Ft - éves nettó árbevétel a 300m Ft-ot - a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt Rt. Nem készíthet Összetétel: - mérleg -eredménykimutatók - kiegészítő melléklet 2. éves beszámoló A három mutatóérték közül kettő meghaladja a határértéket. Összetétel: - mérleg - eredménykimutatás - kiegészítő jelentés - üzleti jelentés (mérleg és eredménykimutatók tételes, részletes) 5 3. összevont (konszolidált) éves beszámoló A vállalkozó tevékenységéből eredően más vállalkozónál vagy többségi részesedéssel rendelkezik, vagy döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol egy vagy több vállalkozó felett összevont (konszolidált) éves beszámolót is kell készíteni Összetétel: - összevont mérleg - összevont eredménykimutatás - összevont kiegészítő melléklet Készítette:

Cisco és Gyuró Leltár és mérleg: - leltározás a mérlegkészítés alapja - leltár egy részletes kimutatás, amely egy adott időpontban a vállalkozás összes eszközei mennyiségben, minőségben, értékben részletesen felsorolja, az eszközök forrásait csak értékben tünteti fel. Leltár lehet: - Időpont szerint o Nyitó leltár (az év elején, ill. nyitáskor) o Záró leltár o Mérleget alátámasztó leltár (év elején) o Ellenőrző leltár (bármikor) - Tartalom szerint: o Fő leltár o Segéd leltár o Mellék leltár A leltár 2 munkafolyamatból áll: - megszámolás- természetes mértékegységben való felvétel - pénzbe való átszámítás Leltározás lényege: - bizonylatokat kell kitölteni o leltár felvételi jegy o összesítő - mérleg 2 oldali kimutatás Leltár és mérleg hasonlósága: - mind a kettő érték szerinti nyilvántartás - értékben mind a kettőnél meg kell egyeznie a forrásoknak és eszközöknek - meghatározott

időpontra vonatkoznak - azonos bizonylatból készülnek - felelős személynek kell aláírnia Leltár és mérleg különbsége: - a leltár részletes, míg a mérleg egy összevont kimutatás - különböznek a mértékegységben - mérleg csak Ft-ban van mérve - formailag is különböznek: a leltár oldalszámos a mérleg lapszámos 6 Készítette: Cisco és Gyuró A gazdasági művelet fogalma és hatása a mérlegre: Gazdasági művelet: gazdasági esemény. Mindazon eseményeket jelenti, amelyek mérhetőek, értékben kifejezhetőek, okmányokkal igazolhatóak és a vállalkozás eszközeit – forrásait megváltoztatják. Mérlegváltozások típusai (4db): I. Eszköz növekedés és Eszköz csökkenés II. Forrás növekedés és Forrás csökkenés III. Eszköz növekedés és Forrás csökkenés IV. Eszköz csökkenés és Forrás csökkenés Eszközök Mérleg 20. Források Csak az eszközök összbevétele vonatkozik (±) Csak a források összbevétele

vonatkozik (±) Növekszik az eszközök Növekszik a források állománya (+) állománya (+) Csökken az eszközök Csökken a források állománya (-) állománya (-) I, II: a mérleg fő összegét nem változtatja meg III: hatására a mérleg fő összege növekszik IV: a mérleg fő összege csökken A két oldalnak továbbra is egyeznie kell. Pl: A mérlegváltozások típusai. Nyitómérleg 20. jan1 (eFt) Eszközök Tárgyi eszközök Anyagok Vevők Pénztár Elszámolási betét Összesen 5500 1200 1150 50 100 8000 Források Jegyzett tőke Rövid lejáratú hitel Szállítók 6500 600 900 Összesen 8000 I. A bank értesít, hogy egyik vevőnek átutalt az elszámolási betét számlánkra 700e Ft-t Eszköz növekedés (+) Elszámolási betét számla 800+ Eszköz csökkenés (-) Vevők -> 450Átutalás 700e Mérleg 20. (eFt) Eszközök Források Tárgyi eszközök 5500 Jegyzett tőke 6500 Anyagok 1200 Rövid lejáratú hitel 600 Vevők 450(-) Szállítók 900

Pénztár 50 Elszámolási betét 800(+) Összesen 8000 Összesen 8000 7 Készítette: Cisco és Gyuró II. A bank értesít, hogy szállítókkal fennálló kötelezettségünket (tartozásunkat) újabb hitelből egyenlítették ki (900e) Rövid lejáratú hitel 1500 Szállítók 0 Forrás csökken Szállítók Forrás növekedés Rövid lejáratú hitel Kiegyenlítés hitelből 900e Mérleg 20. (eFt) Eszközök Források Tárgyi eszközök 5500 Jegyzett tőke 6500 Anyagok 1200 Rövid lejáratú hitel 1500(+) Vevők 450 Szállítók - (-) Pénztár 50 Elszámolási betét 800 Összesen 8000 Összesen 8000 III. Anyagot vásároltunk 500e-rt (ha nincs megmondva akkor a szállítóknak tartozunk) Eszköz növekedés (+) Anyagok Forrás növekedés (+) Szállítók Anyagvásárlás 500.000Mérleg 20 (eFt) Eszközök Források Tárgyi eszközök 5500 Jegyzett tőke 6500 Anyagok 1700(+) Rövid lejáratú hitel 1500 Vevők 450 Szállítók 500 (+) Pénztár 50 Elszámolási

betét 800 Összesen 8500(+) Összesen 8500(+) IV. A bank értesített, hogy teljesítette a hiteltörlesztéssel kapcsolatos 600e Ft-os átutalási megbízásunkat. Forrás csökkenés (-) Rövid lejáratú hitel Eszköz csökkenés (- ) Elszámolási betét számla Hitel átutalás 600.000Mérleg 20 (eFt) Eszközök Források Tárgyi eszközök 5500 Jegyzett tőke 6500 Anyagok 1700 Rövid lejáratú hitel 900 (-) Vevők 450 Szállítók 500 Pénztár 50 Elszámolási betét 200(-) Összesen 7900 (-) Összesen 7900 (-) Következtetés: Az alapvető gazdasági műveleteknél, minden esetben 1-1 eszköz illetve 1-1 forrás vagy 1 eszköz 1 forrás egyidejűleg azonos összeggel változott. 8 Készítette: Cisco és Gyuró A Könyvviteli számla (kontó): Def.: Olyan kétoldalú nyilvántartás, amelynek egyik oldalán a növekedést a másik oldalán a csökkenést számoljuk el. Ezáltal az egyirányú változások összeadhatóak és összegükben is egymással szembe

állíthatóak. A könyvviteli számla bal oldalát tartozik oldalnak, jobb oldalát követel oldalnak nevezzük. A mérleg és a könyvviteli számlák kapcsolata: Tartozik Számla megnevezése Követel A vállalat eszközeit A vállalat forrásait Nyilvántartjuk nyilvántartjuk Eszközszámlákon Forrásszámlákon A vállalat gazdasági eszközeit az eszközszámlákon, a forrásait a forrásszámlákon tartjuk nyilván. Tartozik oldal összegét tartozik forgalomnak hívjuk. Követel oldal összegét követel forgalomnak hívjuk. A számlák két oldalra könyvelt különbsége az egyenleg. Ez lehet tartozik vagy követel jellegű. Attól függ, hogy melyik oldal a nagyobb Pl.: Főkönyvi számlavázlat: T elszámolási betét K 1. 500 1. 200 2. 100 3. 100 ∑ 700 ∑ 200 T Vevők K 1. 200 2 100 3. 100 T Szállítók K 2. 200 1 300 ∑ 200 ∑ 200 ∑ 200 ∑ 300 Forgalom: Forgalom Egyenleg Forgalom: T 200 Forgalom K 200 Egyenleg: 0 Forgalom: T 200 Forgalom K 300

Egyenleg: K 100 T 700 K 200 T 500 Könyvelés szabálya a mérlegszámlákon (eszköz – forrás számlákon): T Eszköz számla K Nyitóérték (nyitóegyenleg) csökkenések Növekedések záró érték + (záróegyenleg) T Forrás számla K csökkenések nyitóérték záró érték + növekedések Következtetés: A számlák könyvelési szabálya alapján megállapítható hogy az eszközszámláknak csak tartozik egyenlege lehet, mert a nyitóegyenleg és növekedés összegének mindig nagyobbnak kell lennie, mint a csökkenésnek. A forrás számláknak pedig csak követel egyenlege lehet, mert a nyitóegyenleg és a növekedés összegének itt is meg kell haladnia a csökkenés összegét, kivéve ha forráshiány van. 9 Készítette: Cisco és Gyuró Könyvviteli számlák nyitása: Eszközök Tárgyi eszközök Anyagok Vevők Elszámolási betét Eszközök összesen Bp 20. január 6 Nyitómérleg 20. január 1-jén Források 5600 Jegyzett tőke 580

Jövedelem elszámolás 220 TB járulék 1500 Szállítók 7900 Források összesen Aláírások: 7168 300 162 270 7900 T Tárgyi eszköz K E 5600 T Anyagok K E 580 T Vevők K E 220 T Elszámolási betét K E 1500 T Jegyzett tőke K E 7168 T Jöv. Elsz K E 300 T TB járulék K E 162 T Szállítók K E 270 T Nyitóegyenleg K 5. 7168 1 5600 6. 30 2. 580 7. 162 3 220 8. 270 4 1500 Könyvelési tétel: T Eszközszámlák K Nyitómérleg számlák Nyitás T Nyitómérlegszámlák K Forrsászámlák Nyitás 7,9m 7,9m 7,9m 7,9m A könyvelés menete: 1. Számlák nyitása 2. Folyamatos könyvelés 3. Számlák zárása 1. Számlák nyitása: A nyitómérleg alapján a mérlegből az eszközöket átvezetjük az eszköz mérleg T oldalára, a források összegét, pedig a forrásszámla K oldalára. Mivel a könyvelés 2-ös könyvelés, ezért nyitómérleg számlát használunk. 2. Folyamatos könyvelés: Könyvelési tétel: Annak a meghatározása, hogy a gazdasági művelet

által előidézett változást, melyik számla T oldalára és melyik számla K oldalára könyveljük. Kellékei: - könyvelés dátuma - számla kijelölés - gazdasági művelet megnevezés - könyvelendő összeg 10 Készítette: Cisco és Gyuró Pl: 1. Gazdasági művelet: Bankértesítés szerint a vevők átutaltak 100e-t Eszközökben T – Forrásokban K Átutalás 100e T elszámolási betét K T Vevők K E 1500 E 220 1. 100 1. 100 2. Gazdasági művelet: Bankértesítés szerint átutaltuk TB járulék kötelezettségünket Forrásokban T – Eszközökben K Átutalás 162e T elszámolási betét K T TB járulék K E 1500 2. 162 2. 162 E 162 1. 100 3. Gazdasági művelet: Bankértesítés szerint folyósítottak részünkre 500e-t rövid lejáratú hitelt Eszközökben T – Forrásokban K Hitelfolyósítás 500e T Elszámolási betét K T Rövid lejáratú hitelek K E 1500 2. 162 3. 500 1. 100 3. 500 4. Gazdasági művelet: Felvettük a bértartozás kifizetéséhez

szükséges összeget, bankértesítés szerint a bérfizetés megtörtént. a. Eszközökben T – Eszközökben K Felvett 300e b. Forrásokban T – Eszközökben K Bérfizetés 300e T Elszámolási betét K T Pénztár K T Jöv. Elszámolás K E 1500 2. 162 4.a 300 4.b 300 4.b 300 E 300 1. 100 4. 300 3. 500 Minden gazdasági művelet könyvelése két számlán történt, az egyik számla T a másik számla K oldalán azonos Ft. értékkel Számlák zárása: A vállalkozások az időszak végén elkészítik a főkönyvi kivonatot. Ebben egyeztetik az összes számlák T forgalmat az összes számla K forgalmával. Ezeknek meg kell egyezniük. Forgalom különbséget (T/K) ez az egyenleg és ezeknek is egyezniük kell Zárómérleg készítés: Csak az kerül be, aminek van egyenlege (T ≠ K-val) (a többit ugyanúgy kell, mit a nyitómérleg készítésnél) T zárómérleg számla – K eszköz számla T forrásszámla – K zárómérleg számla 11 Készítette: Cisco és

Gyuró Könyvviteli számlák adatainak összesítése: Főkönyvi kivonat Forgalom rovatpár - a forgalom rovatpár T főösszegének meg kell egyeznie a K rovat főösszegével - ez a forgalomegyezőség szabálya Sorszám Számlák megnevezése Egyenleg rovatpár - a forgalom rovatpár alapján állapíthatjuk meg a számlák egyenlegét - az egyenleg rovatpár mérlegszerűen tünteti fel, hogy a vállalakozásnak milyen eszközei vannak és azok milyen forrásból származnak. Főkönyvi kivonat 20. hó 31-én Forgalom T K Egyenleg T K Követelmény: - T forgalom = K forgalom T egyenleg = K egyenlek - Főkönyvi kivonat forgalom = Naplóforgalom Megjegyzés: - a főkönyvi kivonat a számlák zárása előtt készül, tehát a zárómérleg számlát még nem tartalmazhatja - a forgalom nyitóegyenleget is magába foglalja - a számlakénti egyenleg a T és K forgalom különbsége Példa: Sorszám ∑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Főkönyvi kivonat 20. hó 31-én Számlák

megnevezése Forgalom T K Tárgyi eszköz 5600 Anyagok 580 Vevők 220 100 Elszámolási betét számla 2100 462 Jegyzett tőke 7168 Jövedelem elszámolási betét 300 300 TB kötelezettség 162 162 Szállítók 270 Rövid lejáratú hitel 500 8962 8962 12 Egyenleg T K 5600 580 120 1638 7168 7938 270 500 7938 Készítette: Cisco és Gyuró Idősoros és számlasoros könyvelés: Számlasoros elszámolásról beszélünk, amikor a gazdasági eseményeket eszköz és forrás számlákon könyveljük el. A gyakorlatban létezik 1 oldalas számla és ez. Lehet: - 2 hasábos (2 összeg rovatos), -3 hasábos, - 5 hasábos Kétoldalas számla: T Anyagok K Sorszám Dátum H Szöveg Összeg Sorszám Dátum H Szöveg Összeg Egyoldalas - 2 hasábos Sorszám Dátum H(ivatkozás) Egyoldalas - 3 hasábos Sorszám Dátum H Egyoldalas - 5 hasábos Sorszám Dátum H Szöveg Szöveg Szöveg T T T K K K Forgalom T K Egyenleg Egyenleg Idősoros könyvelés: Időrendi sorrendbe

könyveljük a tételeket. Eszköze: Napló – Alapkönyv Sorszám Nap Napló 20. hó Tartozik Követel számla számla Szöveg oldal Tartozik Követel Összeg Áthozatal - oldaltörés Átvitel //Összegezni alul és köv. oldalra átvinni A napló használata: - Egy alapkönyves módszer: Minden gazdasági eseményt 1 naplóban könyvelünk és ez a vegyes napló - Több alapkönyves módszer: 1-1 jelentős gazdasági eseményt speciális naplóba könyveljük, a többit a vegyes naplóba.ol: banknapló, pénztárnapló Költség és eredményszámlák: Évközben az eszköz felhasználásokat és termelési költségeket számlákon számoljuk el. Aamíg a termelés nem fejeződik be, költségszámlákra könyveljük, mert a termék még nem kerülhet be a késztermékszámlára. A késztermékszámla az eszközszámla, ezt helyettesíti évközben. Költségszámla: Költség csökkenés -> követel Költség növekedés -> tartozik T Költségszámla K nincs nyitó

és záró egyenleg Növekedés + csökkenés – 13 Készítette: Cisco és Gyuró A költségszámlák zárásakor és nyitásakor egyenlege nem lehet, mert a zárásig elkészült termékek értékét át kell vezetni a késztermék eszköz számlára. Az el nem készült termékek értékét a befejezetlen termékek számlára könyveljük. A költség számlák nem kerülhetnek a vállalkozás mérlegébe. Eredményszámla: Az év közben keletkező nyereségek vagy veszteségek eredményszámlákon könyveljük el. Forrás jellegűek: + követel oldalon - tartozik oldalon T Eredményszámlák K Évközi eredmény Évközi eredmény csökkenése növekedés + Két típus: - eredménycsökkenés elszámolására szolgáló csoport T Eredmény csökk. szolg sz K + - eredmény növekedés elszámolására szolgáló csoport T Eredmény növ szolg száml K + Nyitó és záró egyenlege nincs Könyvviteli számlák rendszerezése (összefoglalás): Befektetett eszközök

Forgóeszközök Eszköz Számlák Forrás számlák Saját források Idegen források Helyesbítő számlák Költségnemek Költséghelyek és költségviselők Könyvelés technikai Számlák Költség Eredmény számla számla 14 Hozamok (árbevétel) ráfordítások (értékesítésre elszámolt költségek) Készítette: Cisco és Gyuró Könyvelési hibák javítása: - sima 1 vonalas áthúzás 1 tételes hibázásnál - számla összefüggéseket érint stornozás (ellenkönyvelés)  pozitív: kinullázzuk (másik oldalra átvezetjük)  negatív: kinullázzuk (negatív összeg ugyanoda) ez a jobbik megoldás Számla keret, számla tükör: Legalapvetőbb könyvviteli előírásokat és élesen elkülöníti a mérleg és eredményszámlákat. Ami elkülönül, azokat számlaosztályoknak nevezzük. Számla osztály (ami elkülönül) -> 1 számjegyű Számla csoport -> 2 számjegyű Számla -> 3 számjegyű Alszámla -> 4 számjegyű

Részletező számla -> 5 számjegyű Decimális beosztásúak, de 1-9ig -> nem lehet több Első 3 számjegyig kötelező a számviteli törvény szerint. Számlakeret felépítése: Számla osztály 3 3 3 3 3 Számla Számla alszámla Részletező Példa csoport számla -követelések, -pénzügyi eszk., - aktív időbeli elhatárolások 6 egyéb követelések 6 1 munkavállalókkal szembeni követelés 6 1 1 előlegek 6 1 1 1 folyósított előlegek Számla keret: Az egységes számlakeret a négyszámlasoros elméletre épül és a bruttó elszámolás elvén alapul. Élesen elkülöníthető a mérleg és eredményszámlákat + kiegészítik a költségszámlák Mérleg E F Számlákból készül a. b. Eredménykimutatás ráfordítás számlái árbevételek bevételek számlái költség A törvény a mérleg és eredményszámla rendszert csak számlaosztály mélységben szabályozza. 15 Készítette: Cisco és Gyuró Számviteli törvény értelmében: 1.-3

számlaosztályok eszközszámlák 4. számlaosztályok forrásszámlák Ezek a számlaosztályok adják a mérleget. 1. Számlaosztály = befektetett eszközök o immateriális javak o tárgyi eszközök o befektetett pénzügyi eszközök 2. Számlaosztály = Készletek /vásárolt és saját előállítású/ 3. Számlaosztály = Forgóeszközök /készletek kivételével/ o Pénzeszközök o Értékpapírok o Vevőkkel, adósokkal, munkavállalókkal, állami költségvetéssel és egyéb szervekkel szembeni követelések o Aktív időbeli elhatárolások számlái 4. Számlaosztály = Források o Saját tőke o Céltartalékok o Hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek o Passzív időbeli elhatárolások Eredménykimutatáshoz szükséges adatokat 5. Számlaosztály = Költségek /költségnemek szerint/ 6-7 Számlaosztály nem kötelező vállalkozóknak 8. Számlaosztály = Értékesítés elszámolt önköltsége és egyéb ráfordítások - Pénzügyi műveletek

ráfordításai - rendkívüli ráfordítások - eredményt terhelő adók 9. Számlaosztály = Értékesítés árbevétele és egyéb bevételek - pénzügyi műveletek bevételei - rendkívüli bevételek Könyvelési bizonylatok: Bizonylat: a gazdasági eseményről készített hiteles okmány Alapszabály: Könyvelni csak bizonylat alapján lehet -> bizonylati elv A bizonylatok tartalmi követelménye: A gazdasági esemény rövid, tömör és egyértelmű mennyiségi és értékbeli pontos rögzítése. Formai követelmények: - a bizonylat megnevezése (banki, szállító), - sorszámozottnak kell lennie, - dátum, - kiállító szervezet megnevezése, - kiállító aláírása. Azt, hogy ki, milyen bizonylati rendszert használ, azt rögzíteni kell. 16 Készítette: Cisco és Gyuró Felépítése: Azonosító rész -> név, sorszám Adathordozó rész -> gazdasági esemény Érvényesítő rész -> aláírások Csoportosítás: - Feldolgozásban betöltött

szerep szerint o Alapbizonylat  Elsődleges - eredeti  Másodlagos – másolat o összesített – az alapokat összegzik - kezelési módjuk szerint o szigorú számadás alá vont bizonylatok (pl.: bankbizonylat, még a rontott példányt sem szabad kidobni) o szigorú számadás alá nem vont (nem kall nyilvántartást vezetni) - Keletkezésük szerint o Belső bizonylat – vállalat maga használja o Külső bizonylat – külső helyről jön pl.: számla, számlakeret, bankkivonat Összefoglalás a vállalat vagyoni hekyzetére és könyvviteli kapcsolatára: Vállalkozás vagyoni helyzete Összetétel szerint Eszközk Aktívák eredet szerint Források Passzívák Befektetett eszközök Forgó eszközök Saját tőke Kötelezettségek Mérlegszámlák T eszköz számlák K Ny. e + Z.e T forrásszámlák K Ny.e Z. e + Termelési folyamat T Költségszámlák K + Eredményszámlák Értékesítés Értékesítés T Közvetlen költség K + 17 T Árbevétel K +

Készítette: Cisco és Gyuró Analitikus (részletes) és szintetikus (összevont) elszámolás: A szintetikus összevont, az analitikus részletes könyvelést jelent. Eddig szintetikusan számláztunk, csak összevontan néztük ezért szükség vab egy részletes feljegyzésre, vagyis analitikus nyilvántartásra. Az analitikus nyilvántartás az a segédkönyves nyilvántartás. Analitikus nyilvántartás: - mennyiségi - értékbeli - vevőkről, szállítókról egyedi nyilvántartás Kapcsolat: Analitikai feladás alapján könyvel a szintetikus könyvelő Az analitikus összesített adatainak meg kell egyeznie a szintetikával Az egyeztetést havonta vagy negyedévenként végzik. Feladás: - az analitikus könyvelés megküldi a szintetikának az anyagokat - csoportosítja (gyűjtőkbe készíti elő) és összesítve küldi az anyagokat a szintetikának Könyvvitel részterületei Könyvvitel Számlasoros elszámolás Szintetika Analitika Idősoros elszámolás

Szintetika Analitika Az analitika és szintetika kapcsolata Anyagokkal kapcsolatos könyvviteli elszámolások - analitikus: minden anyagról és ezek változásról fajtánként mennyiségben és értékben vezetik a nyilvántartást - szintetikus: anyagokról analitika feladás alapján csak értékben vezetnek nyilvántartást Szintetikus elszámolás: T Anyagok K 1. Nyitó készlet 1. Készletek csökkentése 2. Készletek növekedése - felhasználás (beszerzés) (+) - visszaküldés 2. Zárókészlet (-) 18 Készítette: Cisco és Gyuró Anyag beszerzéssel kapcsolatos elszámolás: - A könyvelési bizonylat a szállító számlája - A szállító számlája a beszerzési árat tartalmazza: Számlázott ár mennyiség * egységár Fuvar és rakodási költségek ÁFÁT - visszaküldés esetén helyesbítő számla, de uazt tartalmazza mint a szállító számla Anyagfelhasználás: Kiadjuk a raktárból -> anyagköltség elszámolás (bizonylat neve:

kivételezési jegy) Költség növekedés, anyagkészlet csökkenés A könyvelés menete: 1. Az anyagok beszerzésével kapcsolatos elszámolás Anyagvásárlás: - tényleges beszerzési áron T anyagok ~ K szállítók - ÁFA T előzetesen felszámított ÁFA ~ K szállítók 2. Anyagfelhasználás T anyagköltség ~ K anyagok Az ÁFA elszámolás: - Adó: az állami bevételek formája. Az állam egyoldalú akaratával keletkezik, közvetlen ellenszolgáltatással nem jár és nem teljesítés esetén kikényszeríthető - Adóalany: adókötelezettség terhelő általános adófizető - Adó viselő: akit ténylegesen terhel az adó o egyenes adó: amikor az adóviselő és az adóalany uaz (SZJA) o közvetett adó: amikor az adóalanya az értékesítést végző, az adó viselője a fogyasztó ÁFA: Jellemzői: - fogyasztási típusú adó - forgalmi adó (a termékértékesítéshez kapcsolódik) - általános mindenre kiterjed, termelőtől az eladóig Az adóalany

vásárláskor megfizeti az adót, de költségvetéskor ezt visszaigényelheti (az adott és kifizetett különbségét). A könyvvitelben az ÁFA elkülönítve jelenik meg beszerzéskor (előzetesen felszámított ÁFA), értékesítéskor (mint fizetendő ÁFA,) költségvetéssel szemben (mint rendezendő ÁFA). befizetett és visszaigényelt különbsége 19 Készítette: Cisco és Gyuró ÁFA elszámolások 1. Szállítói beszerzés után fizetett 2. Értékesítéskor a vevők által fizetendő Előzetesen felszámított ÁFA /Forrás számla / Fizetendő ÁFA /Forrás számla/ 3. Az ÁFA pénzügyi elszámolás könyvvelése: befizetés illetve visszaigénylés Könyvelése: T Előzetesen felszámított ÁFA K T Fizetendő ÁFA K + + Beszerzésénél: a.) Tényleges beszerzési áron: T Anyagok ~ K Szállítók b.) ÁFA: T előzetesen felsz áfa ~ K T Előzetesen felszámított ÁFA K T Szállítók K Tartozás csökkenés (-) Tartozás növekedés (+)

Értékesítésnél: a.) Értékesítési áron: T vevők ~ K Belföldi értékesítési árbevétel b.) T vevők ~ K Fizetett Áfa ÁFA: T Vevők K T Fizetendő ÁFA K Követelés nő (+) Befizetési kötelezettség nő (-) Példa: (384) Elszámolási betétszámla egyenlege 2m Ft. 1. Vásároltunk 790 kg alapanyagot, számlázott ára 1050 ft/kg + 25% ÁFA 2. Szállítási költség (12% ÁFA-val) 12320 Ft 3. Visszaküldtük minőségi hiba miatt a beszerzett készlet 10%-t és a visszáru számla értelmében a szállító szállítási költség 10%-t is tartalmazó helyesbítő számlát állított ki 4. Szállítóval szembeni tartozás kiegyenlítése 5. Megrendelésünket megfelelően újabb 300 kg alapanyag érkezett Számlázott ár 1100 Ft/kg + 25% ÁFA 6. Szállítási költség 8000 Ft + 12% ÁFA 7. Minőségi átvétel során megállapítottuk, hogy az alapanyag egy része nem az előírt minőségű, ezért 7000 Ft +ÁFA engedményt kértünk. A szállító az engedmény

jogosságát elismerte. Helyesbítő számlát küldött 7000Ft + 25% ÁFA engedményről 8. A pénzintézet kiegyenlítette az anyagbeszerzésből származó tartozásunkat ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------1. Anyagvásárlás beszerzési áron: 790kg*1050Ft=829500Ft Anyagbeszerzés ÁFA-ja: 829500*0,25=207375Ft Alapanyag vásárlás: T 211 Alapanyagok ~ K 454 Szállítók 829500Ft Alapa. vás ÁFA-ja: T 466 Előzetesen felszámított ÁFA ~ K 454 Szállítók 207,375Ft 2. Szállítási költség 12320/1,12=11000 Ft Szállítási költség ÁFA-ja 11000*0,12=1320Ft Szállítási költség: T 211 Alapanyagok ~ K 454 Szállítók 11000Ft Szállítási ktg ÁFA-ja: T 466 Előzetesen felszámított ÁFA ~ K 454 Szállítók 1320Ft 20 Készítette: Cisco és Gyuró 3. Visszaküldés beszerzési áron: 829500*0,1=82950Ft Visszaküldésre jutó ÁFA: 82950*0,25=20738Ft Visszaküldésre jutó szállítási

költség: 11000*0,1=1100Ft Visszaküldésre jutó szállítási költség ÁFA-ja: 1100*0,12=132Ft Összes ÁFA: 20738+132=20870Ft Alapanyag visszaküldés beszerzési áron: T 454 Szállítók ~ K 211 Alapanyag 82950Ft Alapanyag visszaküldésre jutó száll. Ktg: T 454 Szálítók ~ K 211 Alapanyag 1100Ft Alapanyag visszaküldésére jutó ÁFA: T 454 Szállítók ~ K 466 Előzetesen felszámított ÁFA 20870 Ft 4. tartozás kiegyenlítése T 454 Szállítók K 3/211 82950 1/211 829500 3/211 1100 1/466 207375 3/466 20870 2/466 11000 2/466 1320 104920 1049195 Egyenleg 944,276 Szállítókkal szembeni tartozás kiegyenlítése: T 454 Szállítók ~ K 384 Elszámolási betét számla 944275Ft 5. Alapanyag beszerzési áron: 300kg*1100Ft=330000Ft Alapanyag beszerzési ÁFA-ja: 330000*0,25= 82500Ft Alapanyag vásárlás: T 211 Alapanyagok ~ K 454 Szállítók 330000Ft Alapanyag vásárlás ÁFA-ja: T 466 Előzetesen felsz. ÁFA ~ K 454 Szállítók 82500Ft 6. Szállítási költség

ÁFA-ja: 8000*0,25=960FT Szállítási költség: T 211 Alapanyagok ~ K 454 Szállítók 8000Ft Szállítási költség ÁFA-ja: T 466 Előzetesen felsz. ÁFA ~ K 454 Szállítók 960Ft 7. Engedmény ÁFA-ja: 7000*0,25=1750Ft Kapott engedmény: T 454 Szállítók ~ K 211 Alapanyagok 7000Ft Kapott engedmény ÁFA-ja: T 454 Szállítók ~ K 466 Előzetesen felsz. ÁFA 1750Ft 8. Tartozás anyagbeszerzésből Számla szerinti ár + ÁFA Szállítási költség + ÁFA Bruttó beszerzési ár Engedmény Engedmény ÁFA-ja Szállítóval szembeni tartozás 330000Ft 82500Ft 8000Ft 960Ft 421460Ft 7000Ft 1750Ft 412710Ft //ezt lehetne akár akasztófára is Szállítóval szembeni tart. Kiegy: T 454 Szállítók ~ K 384 Elsz Bet sz 412710 Ft 21 Készítette: Cisco és Gyuró Sszám 1 2 Nap Napló 2004 január hó (e Ft-ban) Tartozik számla Követel számla Szöveg 2 2 211 Alapany. 466 E. felsz áfa 454 Szállítók Anyag v 25% áfa Tartozik összeg 829500 207375 Követel összeg

1036375 Jövedelem elszámolás: Munkabérek elszámolása: - analitikius - szintetikus Analitikus: dolgozók munkabérének egyenkénti számfejtése Munkabér összetevői: Törzsbér – teljesítmény vagy időbér Prémium Bérpótlék Kiegészítő bér Egyéb bér Levonások nyilvántartása jogcímenként Bérösszegtől független: Fizetési előleg Természetbeli munkabér Kártérítési kötelezettség Bírói letiltások Bérösszegtől függő: Nyugdíj, egészségbiztosítási járulék 8,5% + 3% =11,5% Munkavállalói járulék (1%) Személyi jövedelem adó (sávos, progresszív) Hó végi feladás készítése a munkabérek és közterhek járulékainak elszámolásához. Dolgozók bérének s levonásának összesítésének feladása Vállalkozást terhelő befizetési kötelezettségek TB 29% -> 18% nyugdíj + 11% eü Munkaadói járulék 3% EHO: Egészségügyi hozzájárulás 3450 /hó/fő Szintetikus elszámolás: Munkabér elszámolás menete: Bérfizetés:

kiadás könyvvelés Bérfelosztás: költség könyvelés T Jövedelme elszámolási számla K Kiadás Költség Tárgyhó 31. – Bérösszegtől függő és Tárgyhó 31. – A bérek költségként való Független levonások elszámolása (bértartozás) Következő hó – havi díjasok fizetése 1-5 Munkások bérfizetése 6-10 22 Készítette: Cisco és Gyuró A munkabérek könyvviteli elszámolása: 1. Munkabérek költségként való elszámolása (tárgyhó 31) T Bérköltség ~ K Jövedelem elszámolási betét 2. Munkabérek járulékai (Tárgyhó 31) T TB járulék (költség) ~ K TB Kötelezettség 3. Munkaadói és járulékfizetési kötelezettség (Tárgyhó 31) T Állami költségvetéssel elsz adó (8. sz) ~ K Költségvetési befiz kötelezettség 4. Levonások elszámolása T jövedelem elszámolási számla ~ K - Bírói letiltás, /Dolgozók bérkövetelése csökken/ - SZJA elszámolás, -TB kötelezettség - Költségvetési befizetési kötelezettség

(munkavállalói járulék) /Nő a vállalkozás befizetés kötelezettsége/ 5. Nem fizikai foglalkozásúak munkabérének elszámolása (következő hó 1-4 között a.) Bérfelvétel: T Pénztár ~ K Elszámolási betét b.) Bérfizetés: T Jövedelem elszámolási betét ~ K Pénztár c.) TB szolgáltatás (családi pótlék): T TB kötelezettség ~ K Pénztár /Tartozás csökkenés/ 6. Fizikai foglalkozásúak munkabérének elszámolása (következő hó 5-10 között) Uaz mint 5. pontban 7. Százalékos terhek átutalása T - TB kötelezettség ~ K Elszámolási betét - SZJA elszámolási betét - Költségvetési befizetési kötelezettség teljesítése /forrás/ Pl: Munkabér elszámolás Fizikai Alkalmazott 700 300 Bérköltség: Levonandó: - előleg - bíró letiltás - SZJA - Nyugdíj járulék (8%) - eü biztosítás (3%) - Munkavállalói hozzájárulás (1%) - Családi pótlék 10 20 250 50 21 7 130 23 5 100 25 9 3 90 Összesen 1000 15 20 350 85 30 10 220

Készítette: Cisco és Gyuró 1. Bérköltség elszámolása ( tárgyhó 31-n) T 541 Bérköltség K 31. 1000 T 471 Jövedelem elszámolás K 31. 1000 2. Munkabérek járulékai 29% ( tárgyhó31-n) 1.000000*0,29=290.000Ft T 561 TB járulék K 31. 290 T 473 TB Kötelezettségek K 31. 290 3. Munkaadói járulék fizetési kötelezettség /szolidaritási alap/ 3% (31-n) 1000*0,03=30 T 8671 Állami költségvetéssel elszámolt K T 463 Költségvetési K Adók illetve hozzájárulások befizetési kötelezettség 31. 30 31. 30 4. Levonások elszámolása: T 471 Jövedelem elszámolási számla K T 3611 Folyósított előlegek K 31. 15 E 1000 31 15 350 20 85 30 10 T 462 SZJA elszámolása K 31. 350 T 368 Különféle egyéb követelések K 31. 20 T 473 TB kötelezettség K E 290 31. 85 30 T 463 Költségvetési befizetési köt. K E 30 31. 10 24 Készítette: Cisco és Gyuró 5 .Nem fizikai foglalkozásúak munkabérének elszámolása (következő hó 1-4 között) Bruttó

bér Levonások: Előleg 5 SZJA 100 Nyugdíjjárulék 25 Eü-i járulék 9 Munkavállalói jár. 3 142 300 T 381 Pénztár K 2. 248 2 158 2. 90 T 384 Elszámolási betét K E 2. 248 - 142 158 Kifizetendő bér (nettó) + 90 Családi pótlék 248 Jövedelem T 471 Jövedelem elszámolás K 2. 158 E 485 T 473 TB Járulék K 2. 90 E 405 6. Fizikai foglalkozásúak bérének kifizetése /5-10 között/ Bruttó bér 700 T 471 Jövedelem elszámolási betét K Levonások: Előleg 10 6. 342 E 327,5 Bírói letiltás 20 SZJA 250 T 384 Elszámolási betét számla K Nyugdíj járulék 50 E 6. 472 Eü járulék 21 Munkavállalói 7 -358 T 473 TB kötelezettség K 358 342 kif. Bér (nettó) 6 130 E 315 +130 családi pótlék 472 jövedelem T 381 Pénztár K 6. 472 6. 342 6. 130 7. Százalékos terhek átutalása /15-20 között/ T 384 Elszámolási betét számla K E. 15. 575 T 473 TB kötelezettség K 15. 185 E. 185 T 464 Költségvetési befizetési köt. Telj K T 462 SZJA elszámolási

számla K 15. 40 E. 40 15. 350 E. 350 25 Készítette: Cisco és Gyuró Tárgyi eszközök elszámolása: Analitikus: - Kartonokon kísérik figyelemmel - értékcsökkenés költségként elszámolása (mennyiségi) - Formai adatok o Mikor vették az eszközt (év) o Üzembe helyezési időpont o Használati idő (hány év) o Mennyiért szereztük be Szintetikus nyilvántartás (akasztófás): - főkönyvi – akasztófa - számlák létrehozása: o ingatlanok (12) o Műszaki berendezések, gépek, járművek (13) o Egyéb berendezések, gépek, járművek (14) Tárgyi eszközök értéke: Bruttó:- Vételár - Vámköltség - Szállítási költség Beszerzési ár - Alapozási költség - Üzembe helyezési költség - ÁFA - Hatósági díjak - Illetékek Tárgyi eszköz értékcsökkenése: - elhasználódást jelent - Tárgyi eszköz értékcsökkenési számlán tartjuk nyilván (követel oldalon) 129,139,149 Tárgyi eszköz értékcsökkenési leírás: év közben

számoljuk el az eszközszámlán, mint termelési költség (57) Tárgyi eszköz nettó értéke = bruttó érték – értékcsökkenés Tárgyi eszközzel kapcsolatos elszámolások: Tárgyi eszköz állományváltozásai Növekedés - beruházás - beszerzés - saját előállítás - apport (gép bevitel) - többlet - térítés nélküli átvitel Csökkenés - selejtezés - térítés nélküli átadás - értékesítés - hiány - gazdasági társaságba bevitel - káresemény 26 Készítette: Cisco és Gyuró Beruházások könyvviteli elszámolása: - Beruházás olyan eszköz (mennyiségi növekedés) beszerzés, létesítés, amely növeli a tárgyi eszköz állományt - Az értéket növelő munkák, amelyek már állományban lévő tárgyi eszközhöz kapcsolódnak Beruházások csoportosítása: I. Döntési jogkör szerint Központi döntési beruházás Vállalkozói beruházás 1. termelő nagyberuházások Tárgyi eszköz:- beszerzése, 2. egyéb állami

beruházások - pótlása, -bővítése Önkormányzati beruházás Döntően nem termelői beruházás II. Pénzügyi források szerint Saját tőke pénzeszközeiből: a vállalkozói Vegyes pénzügyi forrásból =saját + idegen beruházás finanszírozásának alapvető forrása 1. pénzintézettől kapott hitel 2. államtól kapott költségvetési juttatás 3. kapott beruházási támogatás Idegen kivitelezővel megvalósított beruházás III. Kivitelezés módja szerint Saját vállalakozásban végzett Vegyes kivitelezés beruházás (saját rezsis) (idegen+saját) Beruházások könyvelése: Idegen kivitelezés – saját tőkével - Kizárólagos elszámolási eszköz: elszámolási betétszámla lesz - Folyamatban lévő beruházás értékét a befejezetlen beruházások számlán tartjuk nyilván (161) - Eszközszámlákra csak a használatba vett (aktivált) eszközök értékét könyveljük. - A befejezetlen beruházás számlájára könyveljük a beruházás

összes költségét, amely az üzembe helyezésig keletkezik. pl: alapozás, szerelés Számlakijelölés: Beruházások könyvviteli elszámolása: Idegen kivitelezővel, saját tőke pénzeszközeiből megvalósított beruházás. 1. A beruházási szállítók számlája: T 161 Befejezetlen beruházások (A) ~ K 455 Beruházási szállítók ÁFA: T466 Előzetesen felszámított ÁFA ~ K 455 Beruházási szállítók 2. Szállítási költség: T 161 Befejezetlen beruházások ~ K 455 Beruházási szállítók ÁFA: T 466 Előzetesen felszámított ÁFA ~ K 455 Beruházási szállítók 3. Alapozási, szerelési költség: UAZ mint 12 pontokban 4. Kiegyenlítés: T 455 Beruházási szállítók ~ K 384 Elszámolási betét számla 27 Készítette: Cisco és Gyuró 5. Aktiválás: (üzembe helyezés, használatba vétel) T 13 Műszaki berendezések, gépek, járm. ~ K 161 Befejezetlen beruházások Értékcsökkenés megállapítása az analitikus nyilvántartásból indul.

Fizikai, erkölcsi kopás. Az értékcsökkenés és az értékcsökkenési leírás elszámolása: Tervezett értékcsökkenés megállapítható: 1. Bruttó érték alapján: a.) Lineáris értékcsökkenési leírás b.) Teljesítményarányos értékcsökkenési leírás alapján 2. Nettó érték alapján 1/a Lineáris értékcsökkenés: 1 Leírási kulcs= ⋅ 100 = .% használati idő Bruttó érték ⋅ leírási kulcs Évi értékcsökkenés összege= = .Ft 100 Évi értékcsökkenés összege Negyedévi értékcsökkenés= = .Ft 4 Könyvelése: T 571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás ~ K 139 Műszaki berendezések, gépek, járművek értékcsökkenése (A) Az értékcsökkenést mindig termelési költséget növelő tételként könyveljük el. 1./b Teljesítményarányos értékcsökkenési leírás: Teljesítményegységre jutó értékcsökkenés= Bruttó érték = .Ft / egység Tervezett teljesítmény Értékcsökkenés= tényleges

életteljesítmény * egységnyi értékcsökkenés Könyvelése mint a lineárisnál. Az értékcsökkenés költségként elszámolt összege a terv szerinti értékcsökkenési leírás. 28