Informatika | Hálózatok » Hálózati technológiák

ATM B-ISDN ISDN=Integrated Services Digital Network B-ISDN szolgáltatások Szolgáltatás kategóriák Interaktív Párbeszéd szolgáltatások szolgáltatások Üzenetküldo szolgáltatások Adatkérdezési szolgáltatások Musorszóró Felhasználó vezérélése nélkül szolgáltatások Felhasználó vezérlésével Párbeszéd szolgáltatások: Példák: • digitális telefon (intelligens) • képtelefon Alkalmazás: • magán és üzleti szféra kapcsolattartás • oktatás • távmunka-végzés • szórakoztatóipar • egészségügy • videokonferencia • interaktív videó Üzenetküldo szolgáltatások: Példák: • elektronikus levél • videó levél • hanglevél Alkalmazás: • távoktatás • reklám • üzleti alkalmazások Adatlekérdezési szolgáltatások: Példák: • adatbázis-elérés • videotex • kívánság szerinti (on demand) videó Alkalmazás: • távvásárlás • reklám • távoktatás 1 Példák TV konferencia Videó levél

Videotex TV musorszórás Videography • egészségügy Musorszóró szolgáltatások: Példák: • TV musorszórás • rádió musorszórás Alkalmazás: • szórakoztató ipar • távoktatás Alkalmas-e az Internet B-ISDN szolgáltatásokra? • nincs szolgáltatási minoség garancia • nem kapcsolatorientált az IP (számlázás) • problémák vannak a biztonsággal Megoldás: • kis méretu cellák statikus multiplexálásra (megfelelo idoátlagban adott kapcsolatot, adott sávszélességet biztosítani) • kapcsolatorientáltság (kapcsolat-felépítés legyen az elso és utána a szolgáltatás) • szinkron átvitel • a hagyományos távközlési technológiák átvétele ATM alapjai ATM=Asynchronous Transfer Mode (aszinkron transzfer mód) Az ATM egy lényegesen eltéro nagysebességu adatátviteli mód. 1988-ban a CCITT az ATM-et a szélessávú ISDN szolgáltatás átviteli módjának szánta. Cellaformátum (UNI) 5 byte GFC 4 VPI 8 48 byte VCI 16 PT

3 CLP 1 HEC 8 Data GFC = Generic Flow Control Az UNI interfészen keresztülhaladó forgalom vezérlésére szolgál. VPI = Virtual Path Identifier VCI = Virtual Channel Identifier Adott virtuális útvonalon adott virtuális csatorna számára szolgáló azonosító. PT = Payload Type A cellában szállított hasznos adat, a payload típusának, valamint a vezérlo eljárások típusának meghatározására szolgál. CLP = Cell Loss Priority A cella prioritásának jelzésére használatos. Ez a bit egy, ha a cellát el lehet dobni ütközéskor Bizonyos cellák nagyobb prioritással rendelkeznk pl. valós ideju video átvitelkor HEC = Header Error Check 2 A fejrész ellenorzo kód. Virtuális áramkörök Az ATM összekötetés alapú hálózat, az összeköttetést két végpont között kezdeményezni kell, az UNI-n keresztül küldött jelzéssel. A jelzésért felelos berendezés aztán továbbítja a híváskérést a hálózaton keresztül a célrendszernek. Ha ez a

rendszer elfogadja a hívást, virtuális csatorna keletkezik az ATM hálózaton keresztül a két rendszer között. Mindegyik ATM cella rendelkezik egy virtuális útvonal azonosítóval (VPI = Virtual Path Identifier) és egy virtuális csatorna azonosító mezovel (VCI = Virtual Channel Identifier), amely meghatározza az útvonalat. Az ATM kapcsolóeszköz a beérkezo cellák fejrészében található VPI/VCI-értéket ellenorzi. Ha egy cella nem tartalmaz VPI/VCI-t, eldobja. Egyébként a VPI/VCI-értéket a kapcsoló összeveti a routing táblával, és meghatározza az új VPI/VCI-t. A virtuális csatornák és virtuális áramkörök közötti kapcsolat Rétegmodell ISO Model (OSI) Layer 3 (Network) MAC Sublayer Boundary Layer 2 (Link) Layer 1 (Physical) Service Access AAL-SAP Point (SAP) Service Specific Functions (SSCS) Common Part Convergence Sublayer (CPCS) Segmentation and Reassembly (SAR) Cell Service Access Switching Point (SAP) Transmission Convergence Sublayer

Physical Media Dependent Sublayer Physical Medium 3 Not Part of ATM Higher Layer ATM Adaptation Layer (AAL) ATM Layer Physical Layer Physical Media Dependent Sublayer: • kódolás az átvitelre • idozítés és szinkronizáció • átvitel (elektronikai/optikai) Transmission Convergence Sublayer: • HEC generálása és ellenorzése • megfelelo cellaarány biztosítása (fizikai közegre rákerüljön és lejöjjön idoben a cella) • cellák kiszurése a bitfolyamból Service Access Point (SAP): • kapcsolás megoldása Segmentation and Reassembly(SAR): • CPCS keretet konvertálja cellává • hozzáadja a cella fejet (header) és farkat (tailer) • cellák szintjén gondoskodik a sértetlenségrol (integrity) Common Part Convergence Sublayer(CPCS): • nagyobb egységet kezel • hozzáépíti a kerethez a fejet és farkat • újraküldési mechanizmus • keretek szintjén biztosítja a sértetlenséget Service Specific Functions(SSCS): • további funkciókat

biztosít a kért szolgáltatásoknak Cellaazonosítás A bitfolyamból hogyan találjuk meg a cellák kezdetét? Fejrész:32 bit + 8 bit HEC 1. Vesszük az elso 32 bitet és az utána következo 8 bitet, amelyet a HEC-nek tekintjük Ha a HEC korrekt, akkor 2. Pont, ha nem, akkor a következo bittol nézzük a 32 + 8 bitet 2. Ha következo 7 (egymásköveto) HEC rossz vissza lépünk az 1 Ponthoz, ha a következo 6 (egymásköveto) HEC jó a szinkronizáció megtörtént. A forgalomirányítási koncepció 1. Szolgáltatás paraméterei a) Szolgáltatási osztályok − A osztály (konstans sávszélesség (CBR), idozítés, kapcsolatorientáltság) − B osztály (változó sávszélesség (VBR), idozítés, kapcsolatorientáltság) − C osztály (elérheto sávszélesség (ABR), nincs idozítés, kapcsolatorientáltság) − D osztály (elérheto sávszélesség (ABR), nincs idozítés, kapcsolatmentesség) b) Forrás általi forgalomirányítás − MCTD = Maximum Cell Transfer

Delay (cella maximális átviteli késleltetése) − MCDV = Maximum Cell Delay Variation (késleltetés ingadozása) 4 2. 3. 4. 5. − MCLR = Maximum Cell Loss Ratio (cella veszteségi aránya) − Administrative Weight − ACR = AvailableCell Rate (adott vonalak elérheto sávszélessége) A felhasználó határozza meg a QOS-t (Quality of Service) − szerzodés − a felhasználó meghatározása, milyen szolgáltatást szeretne, milyen úton akar kommunikálni A bemeneti kapcsoló választ egy utat a) az általános CAC meghatározza, ha egy kapcsolat (link) támogatni tudja-e a hívást b) a legjobb út kiválasztása Hívás fenntartás ellenorzés (CAC=Call Admission Control) a) áthaladás minden egyes kapcsolón a választott úton b) meghatározás, hogy a kapcsolónak mindenképpen kell ténylegesen támogatnia a hívást c) eroforrások lefoglalása A bemeneti csomópont ellenorzi, hogy a felhasználó forgalma tiszteletben tartja a szerzodést − ha valaki nem

korrektül használja a kialakult szolgáltatást, akkor beállítja a bünteto bitet (ami nem más mint a Cell Loss Priority bit a header-ben) Forgalomirányítási hierarchia Mindenki ismeri a saját csoportját, tudja ki a csoport vezeto és hogyan tudja elérni. A konkrét cél elérése a csoportvezeto feladata (milyen más csoportvezetokön keresztül akarja elérni a távoli gépet). 5 Fejléc ellenorzése és javítása • • • egybites hibák javítása több-bites hibák észrevétele egymás utáni hibás cellák közül csak az elsot javítja 6 ALL típusok ATM AAL-0 • közvetlen összeköttetés a felhasználói rétegekkel • nincs CS és SAR • minden felsobb rétegre van hagyva • nincs semmilyen szintu hibaellenorzés ATM AAL-1 Cell Header SN 4 bit SNP 4 bit Payload (Data - 47 Bytes) SN = Serial Number SNP = Serial Number Protection A vevo oldal ez alapján tudja a cellák sorrendjét. ATM AAL-2 • nem tisztázott protokoll formátum •

problémák a szinkronizációval • problémák a kapcsolatengedélyezéssel ATM AAL 3/4 A 3 és 4 paraméterei megegyeznek. CPCS-PDU Header 4 Byte CPI Btag BASize CPCS-PDU 1-tol 65535 Byte-ig CPCS-PDU Payload CPCS-PDU Trailer 4 Byte Pad AL Etag Length CPI = Common Part Indicator Szállított adat stílusára utal. Btag = Beginning Tag Egyértelmuvé teszi a keret elejét. BASize = Buffer Allocation Size Megmondja, hogy mekkora buffert kell lefoglalni az adatok tárolására. Pad 0-tól 3 byte-ig Al= Aligment 1 Byte, sorbaállításra használják. Etag = End Tag Length = Length of Payload 2 Byte ATM Cell Header SAR-PDU Header 2 Byte ST SN MID SAR-PDU 44 Byte SAR-PDU Payload 7 SAR-PDU Tailer 2 Byte LI CRC 2 bit 4 bit 10 bit 6 bit 10 bit ST = Segment Type 10=Begenning of Message (BOM) üzenet kezdete 00=Continuation of Message (COM) üzenet közepe 01=End of Message (EOM) üzenet vége 11=Single Segment Message (SSM) egy szegmensbol álló üzenet SN = Sequence Number

MID = Multiplexing Indification 1024 független adat tud folyni ugyanazon a csatornán LI = Length Indication CRC = Cyclic Redundancy Check ATM AAL-5 • SAR protokoll nincs (a cella fejlécben egy bit van fenntartva SAR funkcióra) CPCS-PDU Payload 1-tol 65535 Byte-ig Pad 0-tól 47 Byte-ig CPCS-UU = CPCS User-to User Indication CPI = Common Part Indicatior Length = Length of Payload CRC 8 CPCS-UU CPI 1 Byte Length 2 Byte CRC 4 Byte LAN emuláció Az ATM Fórum fejlesztette ki a LAN emulációt a felhasználó-hálózat közötti interfészre (LUNI = LAN Emulation User-to-Network Interface), hogy „átverje” a LAN-okat, amik így úgy érzik, hogy egy másik LAN-nal beszélgetnek, holott egy ATM berendezéssel kommunikálnak. Az ATM emuláció fo alkotóelemei: • LEC = LAN emulation client Képes a hagyományos LAN-hoz tartozó eszközökkel kommunikálni. Egy emulált LAN maximum 65278 LEC-et tartalmazhat . • LES = LAN emulation server A MAC és ATM cím

feloldásáért felel. A két LAN között adatokat akarunk elküldeni. Eloször kommunikálni kell a LES-sel, hogy megtanuljuk az ATM címét annak a Lec-nek, aminek csak a MAC címe ismert. Úgy muködik, mint egy címadatbázis a címfeloldási kérelmek számára. Emulációs címfeloldási protokoll (emulation address resolution protokol) segítségévek a LAN címeket ATM címekké alakítja át. A LES-sel való összekötetés sorrendjéhez a LEC-nek fel kell állítania a virtuális csatornakapcsolatot. Az összeköttetés létrejötte után az információ kicserélodhet • LESC = LAN Emulation Configuration Server Ha a LEC nem ismeri a LES címeket, vagy ha több LES van az ATM hálózatban fel kell állítani a LAN Emulációs konfigurációs szervereket. Megfelelo LES cím elhelyezésére alkalmazzák. Egy LEC lekérdezheti a LESC-tol annak a LES-nek a címét, amelyikkel kommunikálnia kell. • BUS = broadcast/unknown servers Ha a LES nem ismeri fel egy megadott LEC

által kért MAC címeket, továbbítja a keretet a BUS-hoz a VCC-n keresztül, amit létrehozott. A BUS kezeli a keretet aszerint, hogy ez egy broadcast vagy multicast keret-e és továbbítja az összes regisztrált LEC-nek. 9 Az OSI hétrétegu modell 1. Bevezetés Protokoll definíciója : A kommunikáció során használt szabályok és konvenciók összességét protokollnak nevezzük. A hálózatokat a tervezés során layer-ekbe (rétegekbe) szervezik annak érdekében, hogy minden réteg csak egy jól definiált szolgáltatást nyújtson így könnyen fejleszthetové téve a hálózatot. Logikailag az egyik gép n. rétege kommunikál a másik gép n rétegével A valóságos kommunikáció mindig csak a legalsó rétegben történik. Minden réteg az alatta levotol kap szolgáltatást és a felette levonek nyújt szolgáltatást. Az egyes rétegeket interfészek kötik össze A rétegek és protokollok halmazát hálózati architektúrának nevezzük. Az egyik

legelterjedtebb és leginkább használt szabvány az OSI modell, amely az ISO ajánlásán alapszik. Az OSI modell hét rétegbol áll. A hét réteg kialakításában szerepet játszott alapelvek a következok voltak : • • • • • A rétegek különbözo absztrakciós szinteket képviseljenek Minden réteg jól definiált feladatot hajtson végre A rétegek feladatának megválasztásakor nemzetközileg elfogadott szabványok kialakítására kell törekedni. A rétegek közötti információcserét a legminimálisabbra kell csökkenteni. A rétegek számának elég nagynak kell ahhoz lennie, hogy különbözo feladatok ne kerüljenek egy rétegbe, ugyanakkor elég kicsinek ahhoz, hogy a szerkezet ne váljon nehezen kezelhetové. Az OSI modell Vegyük sorra az egyes rétegek feladatát : 1 2. Fizikai réteg A jelek fizikai átviteléért felelos. Tartalmazza a funkcionális, mechanikai és elektronikai karakterisztikákat. Alapvetoen egy megbízhatatlan bit-cso

szolgáltatás Lehet szinkron, megszakított szinkron vagy aszinkron. Például az X25 interfész mindig szinkron és full-duplex átvitelt tesz lehetové. A legáltalánosabban használt szabványok a következok : V24, RS-232, X21bis, X20bis Ezek közül a legelterjedtebb az EIA RS-232-es interfésze. Ez egy 25 tüskés csatlakozó mely kb 47mm széles, < -3V jelenti a bináris 1-et és +4V< jelenti a bináris 0-át. Ezen keresztül maximum 15 méteres kábellel és 20 kbit/s-os sebességgel folyhat a kommunikáció. 3. Adatkapcsolati réteg Legfontosabb feladata, hogy egy adatátviteli eszközt hibáktól mentessé, megbízhatóvá tegye. Változatai lehetnek : • nyugtázatlan kapcsolatmentes • nyugtázott kapcsolatmentes • kapcsolatorientált Keretezés Legfontosabb feladata az adatok keretekbe (frame) rendezése. Mivel a fizikai réteg csak a továbbítással foglalkozik az adatkapcsolati réteg feladata a keretek kezdetének és végének érzékelése. Ezt vagy

karakter-számolással vagy kezdo- és végjelzo karakterekkel, vagy kezdo- és végjelzo flagekkel, vagy a fizikai réteg jelátviteli szabályainak áthágásával valósítja meg. Egy keret a következo felépítésu lehet : Ethernet 7 Preamble 1 S O F 6 6 2 46-1500 4 Célcím Forráscím Típus Adat FCS IEEE 802.3 7 Preamble 1 S O F 6 6 2 46-1500 4 Célcím Forráscím Hossz Adat FCS ahol : SOF : Start-of-frame delimiter (keret-kezdet jelzo byte) FSC : Frame check sequence (keret-ellenorzo szekvencia) (a felso sorokban az egyes mezok mérete van byte-okban) Egy csomag a következokbol áll : Preamble : bit szinkronizáció az állomások között. SFD : Start of Frame Delimiter, keret kezdetét jelzo byte. Frame : Információ (címzés + adat) Az ilyen csomagok közötti rés az IPG (Inter Packet Gap) mely 96 bitnyi ido (9.6 µs) 2 Hibafelismerés és javítás Az adatkapcsolati réteg feladata, hogy felismerje az átvitelkor keletkezett hibákat és

ha lehetoség van rá akkor kijavítsa. Hiba felismerésre a paritás-ellenorzést alkalmazzák, mely egy további bit az adat végén és az adatban található egyesek számát egészíti ki - típustól függoen - párosra vagy páratlanra. Másik lehetoség az ellenorzo összeg, mely nagyobb adat-halmazok védelmét szolgálja úgy, hogy az adategységeket összegezve és összeadva az ellenorzo összeggel nullát kell kapnunk. Ha nem nullát kapunk akkor megsérült a keret. Viszont ha nullát kapunk az nem jelenti azt, hogy nem sérült meg ! Másik elterjedt módszer CRC. Ez a ciklikus redundancia kód, mely egy polinom Ebben a polinomban a vevo és az adó elore megegyeznek. Ezután a küldendo adatot elosztják a generátorpolinommal és megállapítják a kapott maradékot Ez lesz az ellenorzo összeg Ezután ezt kivonják az adatból ezzel az adat oszthatóvá válik a generátor-polinommal. A maradékot pedig a végére illesztik Így amikor a vevo megkapja az adatot és az

nem osztható a generátor-polinommal akkor tudja, hogy hiba történt. A generátor-polinomot úgy választják meg, hogy lehetoleg minél több hibát tudjon kijelezni. Az elterjedt polinomok : CRC-12 CRC-16 CRC-CCITT x12+x11+x3+x+1 x16+x15+x2+1 x16+x12+x5+1 Egy olyan polinom mint a CRC-16 vagy a CRC-CCITT észleli az összes egyes, kettos, páratlan hibás bitet tartalmazó és 16 vagy annál rövidebb csoportos hibát, a 17 bites hibák 99.997%-át, a 18 bites és annál hosszabb hibák 99,998%-át. A kapott keret hibás vagy hibátlan voltát pozitív-negatív nyugtákkal valósították meg amely segítségével a vevo jelzi a küldo felé, hogy a keret rendben átjött vagy megsérült és újra kell adni. A keretek megkülönböztetése miatt a kereteket sorszámozzák. Adatfolyam-vezérlés Erre akkor van szükség amikor a gyors vevo adat-elárasztással fenyegeti a lassú vevot. Ekkor valahogy jelezni kell az adó felé a még rendelkezésre álló puffer-terület

nagyságát. Erre a feladatra különbözo stratégiákat dolgoztak ki : • • • Stop and wait ARQ(Automatic Request Query) : Küldés után megáll és vár az automatikus újraküldési kérésre, azaz egyszerre csak egy keretet küld el és addig nem küld újat amíg a nyugta meg nem érkezik. Go back n ARQ : Elore meghatározott n db keret lehet nyugtázatlan. Ha megérkezik a nyugta az az összes eddig elküldött nyugtázatlan keretet nyugtázza. Van egy idozíto is amely ha lejár és ezen idon belül a vevo nem nyugtázta a kereteket akkor az adó az összes eddigi (nyugtázatlan) keretet újra elküldi. Selective repeat ARQ : Ebben az esetben a vevo is idozít és ha nem érkezik meg az adótól idon belül az új keret akkor csak a nem megérkezett keret újraadását kéri. Ha duplex módban vannak akkor a nyugta mindig a következo elküldött üzenet fejlécében van. Ezt hívják piggybacking-nek. Kapcsolat-felügyelés Feladata a kapcsolat létrehozása és

lebontása. 3 Az adatkapcsolati rétegben elhelyezkedo eszközök HUB Több porttal rendelkezo eszköz mely, ha egyik portján adatokat fogad akkor azt az összes többi portra továbbküldi. Switch Több porttal rendelkezo eszköz mely, ha egyik portján adatokat fogad akkor azt a megfelelo portra küldi ki. Így az egyes gépek páronként beszélgethetnek a portokon Saját memóriája van, így tárolni tudja az egyes portján levo gépek címeit. Segítségével csökkentheto a felesleges forgalom és növelheto a hálózat teljesítménye. 4. hálózati réteg Legfontosabb feladata a forgalomirányítás, azaz az adatok megfelelo úton való továbbítása. Itt már datagramok szintjén létezik az adat. Másik két fontos feladata az adatfolyam- és elárasztás-vezérlés Amennyiben az adat több hálózaton is átmegy és ott különbözo protokollok vagy szabályok érvényesek akkor az ilyen hálózatok közötti adatforgalomért is a hálózati réteg a felelos. 5.

Szállítási réteg Legfontosabb feladatai : • • • Szegmentáció : A viszonyrétegtol kapott adatok kisebb részekre tagolása és továbbítása a hálózati rétegnek. multiplexálás, demultiplexálás : Adatfolyamok (stream) összefésülése és szétválasztása. megbízhatóság : A szállítási réteg feladata, hogy megbízhatóan továbbítsa az adatokat a két végpont között. Itt már igazi end-to-end kommunikáció valósul meg Feladata továbbá, hogy elrejtse a hardver muködését a viszonyréteg elol, ezáltal biztosítsa a hardverfüggetlen muködést. 6. Viszonyréteg Ez a réteg teszi lehetové, hogy a különbözo gépek különbözo felhasználói viszonyt létesíthessenek egymással. Alapvetoen adattovábbítási réteg de ezen felül szolgáltatásokat nyújt Ilyenek a két gép közötti kapcsolatok menedzselése hozzáférési jogokkal, számlázási lehetoségekkel, illetve a szinkronizáció, mely lehetové teszi, hogy nagyobb adatrész

továbbításakor egy hiba miatt ne kelljen az egész adatot újra adni. Hanem a szinkronizáció pontoknak köszönhetoen elég az utolsó még jó pont utáni adatot elküldeni. Ezen kívül biztosítja a hálózaton a több bejelentkezett felhasználó közötti eroforrás-megosztást. 7. Megjelenítési réteg Olyan általános feladatokért felelos melyet nem bízunk feltétlenül a felhasználóra, mert olyan surun elofordulnak. Legfontosabbak a titkosítás, adattömörítés és az egyes kódtáblák (ASCII, ANSI, EBCDIC) közötti konverzió. 4 8. Alkalmazási réteg Olyan virtuális hálózati terminált definiál melynek segítségével az inkompatibilis terminálokon való közös alkalmazás-futtatási is lehetové válik. Ezen felül rengeteg szolgáltatással rendelkezik, csak példaként megemlítve néhányat : X.400 (levelezési rendszer) X.500 (telefonkönyv szolgáltatás) FTAM (file transzfer), stb. 9. Az OSI modell muködése Minden egyes réteg amelyen az

adat átmegy kommunikál a másik oldali megfelelo rétegével. Ezt úgy valósítják meg, hogy minden réteg egy fejlécet és egy farkrészt illeszt az adathoz, majd ezt mint adatot adja át a következo rétegnek. A túloldalon ezeket a fej és farkrészeket fokozatosan lefejtik az adatról amint az áthalad egy rétegen. Ezt a módszert hívják adat-beágyazásnak (data encapsulation) 5 Lokális hálózatok (LAN) 1. Bevezetés A helyi hálózatok vagy LAN-ok a legelterjedtebben használt hálózati formák. Alapveto ismérveik, hogy a geológiai kiterjedésük általában kicsi, az eszközök teljes logikai összekapcsolását teszik lehetové, általában egyetlen egyén vagy gép menedzseli oket. Karakterisztikájuk szerint jellemzik oket a relatíve nagy adatátviteli arányok, a rövid távolságok és az alacsony hibaarányok. Elonyeik : • • • • • megbízhatóak, könnyen elérhetoek eroforrás-megosztás lehetséges egyetlen terminál több rendszerhez is

kapcsolódhat a felszerelések rugalmas elhelyezhetosége kicsi válaszadási ido Használatos topológiák Vezérlo állomás HÁLÓ TOPOLÓGIA GYURU TOPOLÓGIA CSILLAG TOPOLÓGIA CSILLAG-KAPCSOLT GYURU TOPOLÓGIA BUSZ TOPOLÓGIA FA TOPOLÓGIA Leginkább elterjedt az Ethernet szabvány. Ennek fejlodése a következo volt : A fejlesztést a Xerox kezdeményezte egy bus topológiájú helyi hálózatnak szánva 1976 1980 1983 Az Ethernet prototípusa megfeleloen muködik Az 1.0-s Ethernet verzió a Xerox, DEC és Intel de facto szabványaként vezetik be IEEE 802.3 egy CSMA/CD vezérlésu busz topológiájú hálózatként (10Base5) fogadták 1986 1991 1994-95 802.3 10Base2 vékony koax Ethernet 802.3 10BaseT Ethernet UTP felett 802.3 10BaseF Ethernet üvegszálon el. 6 A 802-es szabványosztály felépítése a következo : Magasabb rétegek IEEE 802.1 Magasabb szintu interfész IEEE 802.2 Logikai kapcsolatvezérlés Adatkapcsolati réteg IEEE 802.3 IEEE 8024

CSMA/CD Token Bus KözegKözeghozzáférés hozzáférés CSMA/CD Média Fizikai réteg Token Bus Média IEEE 802.5 Token Ring Közeghozzáférés Token Ring Média A CSMA/CD: A CSMA/CD (Carrier Sense Multiple Access/Collision Detection, azaz csatornafigyelo többszörös hozzáféréssel/ütközés detektálással) egy ütközés detektáló protokoll. Ütközés akkor áll fenn, ha egy idoben többen is adnak a közegre. Ütközés-kezelés • • • • Ha egyszerre több állomás is ad akkor az interferencia az összes csomagot használhatatlanná teszi A fizikai rétegben detektálják Az adatkapcsolati réteg véletlen hosszú ido után ad újra Az ütközést csak a keret elso 512 bitjén lehet érzékelni (minimális csomagméret) A CSMA/CD alapveto tulajdonságai : • • • • minden eszköznek azonos hozzáférési jogai vannak ha forgalmat észlel a csatornán akkor elhalasztja az adást ha a csatorna üres, akkor az eszköz adhat ha ütközést észlel akkor

megszakítja az adást és a Back-off-algoritmus biztosítja a megfelelo újraküldést A CSMA/CD algoritmus : Ha egy állomás adni akar akkor figyeli a közeget és betartja a következo szabályokat : 1. Ha a közeg foglalt, akkor VÁRJ 2. Ha a közeg szabad, akkor ADJ ÉS FIGYELJ 3. Ha ütközést észlel az adás alatt akkor AZONNAL ABBAHAGYNI a keret adását és egy rövid zavaró jelet továbbítani, hogy tudassuk az összes állomással, hogy ütközés történt. 4. Várni egy véletlen ideig aztán ugrás az 1 pontra 7 Adási forgatókönyv • • • • • • Várakozás amíg a hálózat szabad (csatornafigyelo funkció) Várakozás 96 bitnyi ideig (9.6 µs) = IPG (Inter-Packet Gap) "ütközés-figyelés" kikapcsolása A preamble és az SFD adása (64 bit) "ütközés-figyelés" bekapcsolása A keret elso 512 bitjének adása - HA ütközés történt - AKKOR Adás zavarása (32 bit) Adás megszakítása - EGYÉBKÉNT

"ütközés-figyelés" kikapcsolása Adás a csomag végéig A másik oldali ütközési jel figyelése Back-off Algoritmus • • • - Feladata, hogy megállapítsa az ütközés utáni várakozási idot - Véletlenszeru választás a rendelkezésre álló várakozási idok között - A várakozási idok számának exponenciális növekedése Példa : • Ha két állomás ütközik akkor véletlenszeruen választanak a következo lehetoségek közül : - azonnali újraadás - újraadás várakozási ido után - 50%-os valószínuség, hogy nem ütköznek 50%, hogy újra ütköznek • Ha ismét ütköznek akkor véletlenszeru választás a következok közül - azonnali újraadás - újraadás várakozási ido után - újraadás két várakozási ido után - újraadás három várakozási ido után - 25%-os valószínuség, hogy újra ütköznek.(P = 4· (025 · 025) = 025) - Az ütközés összevont valószínusége 12.5% (P = (025 · 025) = 0125) • Ha ismét

ütköznek - A valószínuség újból a felére csökken - Az újrapróbálások maximális száma 16 - Az n. próbálkozáskor a rendelkezésre álló várakozási idok száma = 2n - Az algoritmus elnyesett mivel adott a rendelkezésre álló várakozási idok maximális száma A CSMA/CD által használt keret-formátum : 7 Preamble 1 SFD 2,6 SA 2,6 DA 2 Hossz 0-1500 Data Töltelék 4 FCS ahol SFD=Start of Frame Delimiter, SA=Forráscím, DA=célcím, FCS=Keret-ellenorzo szekvencia Repeater A repeater-t az Ethernet szegmensek összekapcsolására használják. 8 Mindenfajta forgalmat átvisz a két szegmens között, még az ütközési információt is. Megnöveli a hálózat méretét. Növelni lehet a csatlakozott állomások számát (maximum 1024-ig) Észleli a hibás szegmenset és így képes leválasztani azt, ezzel lehetové téve a hibátlan részen a kommunikációt. Repeater funkciói • Jel újragenerálása • Amplitúdó újragenerálás, hogy

leküzdje a kábel csillapítását • Idozítés újragenerálás, hogy eltüntesse a kábel indukálta vibrálást • Ütközés továbbhirdetése • Ha ütközés lép fel egy szegmensben akkor azt tovább kell hirdetni a hálózat összes szegmensén. • Preamble újragenerálás • A Preamble bitek elvesznek a koax kábel kis átadási ideje miatt • A bitek általában elvesznek mivel az adó-vevo "elnyeli" oket, vagy a repeater elveszti az idozítés helyreállításakor • A preamble elveszhet a rendszer aszinkron volta miatt • Töredék továbbítás • A töredékek az ütközés eredményei • Ha nem terjesztik tovább akkor a töredék teljesen elveszhet a preamble elvesztése miatt Bridge (Híd) A bridge szintén két szegmenset köt össze de ennek az eszköznek memóriája van és megjegyzi, hogy a két oldalán milyen hardvercímu gépek vannak és csak azokat a kereteket továbbítja amelyek egy másik oldali géphez címezettek. Öntanuló

tulajdonságú, így eleinte minden kimenetre kiküldi a jelet, majd abból, hogy ki fogadta megtanulja, hogy a két oldalán milyen címu gépek vannak. A táblázatot állandóan figyeli, így ha valamelyik gépet hosszabb ideig nem keresik akkor azt a bejegyzést törli. Ilyen módon állandóan kis méretu táblázatot tud használni ami gyorsabbá teszi a muködését. Emellett a rugalmasságot is biztosítja ez, mivel a törlési idot úgy állítják be, hogy egy kártya- vagy gépcsere közben biztos kitörlodjön. Így nincs olyan probléma, hogy ha egy gépet átviszünk a híd túloldalára akkor a híd még mindig a régi helyére küldi a csomagokat. Token Ring Interfész Gyuru topológiát használ. Egy speciális keret a token vándorol a hálózaton és egy gép csak akkor adhat ha a tokent birtokolja. A token-holding time azaz a token-birtoklási ido szabja meg, hogy egy gépnél mennyi ideig lehet a token. Ha ez lejár akkor köteles a tokent továbbadni és az

adást beszüntetni. Aki ad az köteles a hálózatból az adását kivenni Ezzel megvalósítható a nyugtázás is mivel a célállomás a keret utolsó byte-jában jelzi, hogy tudta-e venni az adást vagy sem. Speciális állomások • Aktív monitor • Biztosítja az idozítést, az össze állomás alárendeltje • 24 bit késleltetést biztosít a minimális hívási lappangásra • felügyeli a token és keret forgalmat • Kezeli az árva kereteket és tokeneket : Kiszedi az olyan kereteket amikkel senki sem foglalkozik és figyeli, hogy nincs-e több token a hálózaton. • Detektálja az elveszett tokeneket 9 • • • Inicializálja és felügyeli a szomszédok azonosítását AMP-ket (Active Monitor Present - Aktív Monitor Él kereteket) küld minden 7 másodpercben. Stand-by Monitor • Detektálja az Aktív monitor hibáját és elindítja a Monitor helyettesítési folyamatot. • Részt vesz a szomszédok azonosításában A Token Ring által használt

keretformátum : 1 1 1 2,6 2,6 4 1 1 λ0 SD AC FC DA SA Adat FCS ED FS ahol SD=Starting delimiter, AC=Hozzáférési kontrol, FC= Keret kontrol, DA=Célcím, SA=Forráscím, FCS=Keret-ellenorzo szekvencia, ED=End Delimiter, FS=Keret-státusz A Token Ring prioritásos protokoll, tehát az egyes állomások nem azonos jogosultságokkal férhetnek a hálózathoz. A prioritásváltás akkor történhet meg ha a token egy alacsonyabb prioritású szinten van Ekkor egy magasabb prioritású állomás amikor megkapja a tokent akkor nem adja tovább, hanem generál egy magasabb prioritású tokent amivel adhat. A tokent az adás után továbbadja egy olyan állomásnak amely szintén magasabb prioritású. Végül csak az az állomás állíthatja vissza a tokent az alacsonyabb prioritásra amelyik átállította. Ezzel kapcsolatban a probléma az, hogy ha a magasabb prioritású szint sok adatot küld akkor az alsók nem kapnak lehetoséget. FDDI Az állomások egy fák által alkotott gyuru

topológiát alkotnak. Ez a gyuru token-átadásos protokollon alapszik. Üvegszálas vagy csavart érpáras kábelezésu Adatátviteli sebessége 100 Mbps A gyuru maximális hossza 100 Km. Két szomszédos állomás maximális távolsága 2 Km lehet Több mint 500 állomás csatlakoztatható. Két gyurut használnak egyszerre, ezeken a forgalom ellentétes, de normál üzemben csak az elsodleges gyuru használt. Ha az elsodleges gyuru meghibásodik akkor a másodlagossal helyettesítheto. Ha mindkét gyuru ugyanott megszakad akkor egy állomás képes arra, hogy önmagán keresztül folytonossá tegye. Muködése hasonló a Token Ring hálózathoz, ugyanúgy tokent használ azonban a hatalmas sebességbol adódóan nem használható a Manchester kódolás ezért egy úgynevezett 4 az 5-bol kódolást alkalmaznak. Ennek az a hátránya, hogy elveszik a Manchester kódolás önszinkronizáló hatása ezért a küldo egy viszonylag hosszú elotagot küld a keret elott ami arra szolgál,

hogy a vevo óráját szinkronba hozza. Ennek az az elofeltétele, hogy mindenki nagyon pontos órákat használjon, így viszont maximálisan 4500 byte-os keret küldheto el a szinkronizáció elvesztésének lehetosége nélkül. Másik különbség a Token Ringhez képest, hogy a Token Ring esetén csak akkor generálhat új tokent az adó állomás ha a kerete visszaérkezett a gyurun. Ez az FDDI hatalmas mérete miatt nagy késleltetéshez vezetne ezért itt az adó a küldés után azonnal generálhat tokent. Az FDDI által használt keretformátum : 8 1 1 2,6 2,6 4 λ0 Preamble SD FC DA SA Adat FCS ahol SD=Starting delimiter, FC= Keret kontrol, DA=Célcím, SA=Forráscím, FCS=Keret-ellenorzo szekvencia, ED=End Delimiter, FS=Keret-státusz 1 ED 1 FS Az FDDI fenntart egy bizonyos keretidot minden állomás számára ahhoz, hogy szinkron adatokat továbbíthasson. Ehhez egy mester állomás 125 µs-ként egy szinkronizációs keretet küld aminek bitjei az adott szinkron

adatátviteli ido egy szeletét jelentik. Ha egy állomás megszerez egy ilyen szeletet akkor adhat szinkron adatot. Ennek az az elofeltétele, hogy a token-körbefordulási ido kisebb legyen mint a szinkron adatátvitelhez szükséges 125 µs-os idolimit. 10 BGP BGP=Border Gateway Protokol BGP4: • • • • • • • inter domain routing protokol autonóm rendszeren belül nem célszeru használni path vector protokol (egy adott router nem csak azt tudja, hogy egy távoli hálózat hol van, hanem azt is, hogy a távoli rendszert min keresztül érdemes elérni) minden router felépíti az autonóm rendszer irányított gráfját, amelyen az optimalizálás történik update-eket használ routing információ cserére, csak a változásokat (két féle képpen: bejelenti milyen új útvonalakat ismert meg; bejelenti, hogy az általa ismert útvonalak közül melyiket vonja vissza) TCP alapú protokoll (a 179-es portot használja) lehetnek külso és belso routerek;

IBGP=Internal BGP, EBGP=External BGP Finite State Machine Idle: Connect: innét indul (piheno állapot) TCP kapcsolatot próbál létrehozni a másik oldallal ha sikerül, akkor ACTIVE állapot ha nem sikerül, akkor OpenSent OpenSent: kapcsolatfelvétel történik ezzel megegyeznek a verziószámban, detektálják egymást, alapveto paramétereket egyeztetnek és ezután OpenConfirm ha olyan verzószámot tapasztalnak, amit nem tudnak kezelni, akkor notification OpenConfirm:üzenet hatására established Established: futási állapot update-ek cseréje keepalive üzenetek BGP formátum: 16 bytes Marker 2 bytes Length 1 byte Type Marker: autentikáció Length: a teljes hossz 19-4096 byte lehet Type: open update (routing információ cseréhez) notification (hibaüzenetek küldésére) keepalive (ha nincs információ csere, akkor is tudni kell, hogy a szomszéd él) Open üzenet formátuma: 1 byte Version 2 bytes „my AS number” „my AS nuber”: Hold Time: Identifier:

OPL: OP: 2 bytes Hold time 4 bytes Identifier 1 byte OPL ? OP külso router autonóm számát mondja meg milyen idonként kell a szomszédtól üzenetet kapni, hogy élonek tekintse azonosító Optional parameter length Optional parameter Notification üzenet formátuma: 1 byte Error code 1 byte Error subcode Error code 1. Message Header Error 2. OPEN Message error 3. UPDATE Message Error 4. Hold Timer Expired 5. Finite state Machine Error 6. Cease error variable length data Error subcode 1. A kapcsolat nem épült fel 2. Rossz üzenethossz 3. Rossz üzenttípus 1. Nem támogatott verziószám 2. Bad peer (egyenrangú) AS 3. Rossz BGP azonosító 4. Nem támogatott opcionális paraméter 5. Autentikációs hiba 6. Unacceptable Hold Time 1. Rosszul formázott attributum lista 2. Unrecognized (nem felismerheto) WellKnown Attribute 3. Missing Well-Known Attribute 4. Attribute Flags Error 5. Attributum hossza rossz 6. Invalid origin attribute 7. Routing hurok 8. Invalid NEXT

HOP Attribute 9. Optional Attribute Error 10. Invalid Network Field 11. Malformed AS path nem használható nem használható nem használható Update üzenet formátum: 2 bytes URL URL: WDR: TPAL: PA: NLRI: n*4 bytes WDR 2 bytes TPAL PA NLRI Unfeasible Route Length (megvalósíthatatlan utak hossza) Withdrawn Routes (visszavont utak) Total Path Attribute Length variable length Path attributes Network layer reachability information (a hirdetett hálózatokat sorolja fel) 1 byte length (subnet maszk hossza) + 1 byte prefix (hálózat azonosítása) Path attribútumok: Csoportosítás: • well known • mandatory (kötelezo) M • discretionaly (nem kötelezo) D • optional • transitive T • no transitive NT Attribútumok: 1. ORIGIN (W,M) honnan lehet megtudni a routokat • IBGP • EBGP • egyéb módon tudja meg a router 2. AUTONOM SYSTEM PATH (W,M) Autonóm rendszerek számainak sorozatát tartalmazza, amelyen a routing információ átjön (routing hurok

rögtön kiderülhet). 3. NEXT HOP (W,M) Annak a BGP routernek az interface IP címét mondja meg, akitol az üzenet szárazik. 4. MULTI EXIT DISC (O,NT) Ha egy autonóm rendszer egy másikkal több ponton kapcsolódik, akkor megmondja, hogy melyik a preferált pont. 5. LOCAL PREF (W,D) Az egyes routokat mennyire tartja jónak egy router. 6. ATOMIC AGGREGTE (W,D) Amelyik router ezt küldte, ott valamelyik router aggregált, ezért információ veszett el nem egy teljes, hanem egy összegzett hálózat látszik. 7. AGGREGATOR (O,T) Annak a routernek az azonosítója, aki az aggregációt elvégezte. 8. COMMUNITY (O,T) Autonóm rendszerek egy csoportját egységbe lehet foglalni. Az autonóm rendszer felett is lehet egy hierarchia, amit a BGP támogat. 9. ORIGINATER ID (O,N) A küldo azonosíthatja önmagát. Belso-külso routing kapcsolata: • • • Ha az összes külso router össze van kötve egymással, akkor a belso routereknek semmit sem kell tudni a külsokrol. Ha az

összes router nincs összekötve egymással (folytonossági hiány), akkor a belso routereknek ismerniük kell a külso hálózatot (nem a teljeset, csak a számukra érdekes részt). Meg kell valósítani a belso routerek kapcsolatát lehetoleg nem a belso hálózaton keresztül. Szinkronizálás: Ha belso hálózaton keresztül akarjuk átvinni az információt, akkor nem elég az elérhetoség a külso rendszer felé, hanem meg kell várni, amíg a belso hálózaton is végigterjed az információ. Szurni kell, hogy milyen autonóm rendszereket enged be és milyeneket ki a rendszerbol. Route Dampening: Ha lebeg egy vonal (egyszer elérheto, máskor nem), bünteto pontot kap, amelyet egyesével növekszik. Egy határ (supress limit) elérése után, az útvonalat kivonják a forgalomból Adott ido után (half lifetime) a pontokat felezik. Ha a reduced limit alá esik, akkor újra használható az út. DHCP és BootP DHCP DHCP=Dynamic Host Configuration Protocol DHCP a BootP egy

kiterjesztése. DHCP egy adott hálózatban dinamikusan IP címeket oszt ki. Jól használható, ha egy hálózatban több gép van (de a gépek nincsenek egyszerre a hálózaton) mint IP cím. Természetesen lehet a hálózaton egyszerre DHCP kliensgép és statikus IP címmel ellátott gép is. DHCP szerver regisztrálja kinek van éppen IP címe. Leggyakrabban kiosztott paraméterek: IP cím, netmask, default gateway cím. Manuális és DHCP konfigurációk összehasonlítása: • TCP/IP konfigurálás manuálisan • nehéz egy probléma forrását kinyomozni • információ növekedésébol erednek a kommunikációs problémák • TCP/IP konfigurálás DHCP felhasználásával • IP címzési információt automatikusan látja el • számos konfigurációs problémát kiküszöbölheto Címkiosztás: • véletlenszeruen: az elso szabadot adja • automatikusan: ugyannak a gépnek ugyanazt a címet adja Szerver jellegu gépnek nem lehet DHCP-vel IP címet kiosztani, hiszen

akkor a világ rossz címeket tudna. A klienseknek kioszthatunk dinamikusan címeket, hisz ok nem szolgáltatnak, csak kérnek Hogyan muködik a DHCP? DHCP Kliens IP Lease Request IP Lease Offers IP Lease Selection IP Lease Acknowledgement DHCP Szerver IP Lease Request (kölcsönkérés) DHCPDISCOVER (felfedezés) Forrás IP címe: 0.000 Címzett IP címe: 255.255255255 Hardware cím: 08004. Eloször a DHCP kliens broadcast-ot küld, tehát csak olyan hálózaton lehet DHCP, ahol a broadcast engedélyezett. Ebbol tudja a kliens, hol van a szerver IP Lease Offers (ajánlat) DHCPOFFER (ajánlat) Forrás IP címe: 131.107324 Címzett IP címe: 255.255255255 Ajánlott IP cím: 131.107813 Kliens Hardware címe: 08004. Subnet Mask: 255.2552550 Kölcsönzés hossza: 72 óra Szerver azonosítója: 131.107324 IP Lease Selection (választás) DHCPREQUEST (kérés) Forrás IP címe: 0.000 Címzett IP címe: 255.255255255 Hardware cím: 08004. Kért IP cím: 131.107813 Szerver

azonosítója: 131.107324 IP Lease Acknowledgement (nyugta) DHCPACK Forrás IP címe: 131.107324 Címzett IP címe: 255.255255255 Ajánlott IP cím: 131.107813 Kliens Hardware címe: 08004. Subnet Mask: 255.2552550 Kölcsönzés hossza: 72 óra Szerver azonosítója: 131.107324 DHCP opció: router= 131.10781 IP Lease Renewal (megújítás) DHCPREQUEST (kérés) Forrás IP címe: 131.107813 Címzett IP címe: 131.107324 Kért IP cím: 131.107813 Hardware cím: 08004. DHCPACK Forrás IP címe: 131.107324 Címzett IP címe: 131.107813 Ajánlott IP cím: 131.107813 Kliens Hardware címe: 08004. Subnet Mask: 255.2552550 Kölcsönzés hossza: 72 óra Szerver azonosítója: 131.107324 DHCP opció: router= 131.10781 DHCP-nek joga van, hogy a meghosszabbítsa a kiadási idot, ha kérés van rá, de nem kötelezo. Initial Renewal Interval (újítási idoköz): 1/2 TTL (Time To Live): kölcsönzés felénél jelezni kell, hogy még igényt tart az IP címre Subrequest Renewal Interval: 7/8

TTL: a teljes ido 7/8-nál jelezni kell, hogy igényt tart még a maradék 1/8-ára Lezárása a kapcsolatnak: DHCP kliens üzen a DHCP szervernek egy realize üzenettel, hogy már nem tart igényt az IP címre. BootP 1 Octet 1 = kérés 2 = válasz 1 Octet 1 Octet 1 Octet Hardware Hardware Hop Counter típus cím hossza (kezdetben 0) Transaction ID Mennyi másodperc telt el az Flag Field elso kérés óta. (Broadcast Flag) (kezdetben 0) Kliens IP címe (ha kliens tudja beírja, ha nem, akkor nulla Kliens IP címe (ezt a szerver tölti ki) TFTP (Trivial File Transfer Protocol) szerver IP címe Közvetíto router IP címe Kliens hardware címe (ez legalább 6 byte Ethernet, FDDI, token bus esetén) Szerver Host név Boot file név „Vendor Specific Area” Kiegészíto paraméterek Bootp és DHCP összehasonlítása Bootp és DHCP paraméterek IP konfigurációs paraméterek Subnet mask Idoeltolódási különbség Különbség (másodpercben) a helyi ido és a Coordinated

Universal Time (UTC) között. Kliens host neve A helyi domain névvel együtt vagy nélküle Domain neve A host nevek feloldásához használják Engedélyezi/letiltja az IP továbbítást Jelzi, hogy vajon a rendszer routolja-e a datagramot. Engedélyezi/letiltja a nem helyi source Jelzi, hogy a redndszer kívülre továbbítsa-e a source routingot routinggal ellátott datagramokat. Politikai szuro IP címek és maszkok listája a bejövo source routingokat Maximális datagram összerakási méret Legnagyobb beérkezo datagram amelyre a kliensnek fel kell készülnie, hogy összeállítsa Alapértelmezett Time-To-Live érték A TTL mezo alapértéke Az IP címek listái Routerek Time server-ek Domain Name Server-ek Log Server-ek Cookie Server-ek LPR Server-ek Resource Location Server-ek A rendszer az üzeneteket tárolja ebben a központ gépen. Sornyomtató szerverek RFC 887 Különféle paraméterek Boot file mérete A boot file hány 512-oktetes részbol áll Dump File A

core image tárolásának útvonalhelye ha a kliens lefagy Swap Server A swap-lemez szerver IP címe Maximum Transmission Unit (MTU) (maximális átviteli egység) paraméterek Path MTU Aging Timeout Mennyi idot lehet várni, hogy kiderüljön az MTU értéke. Path MTU Plateau Tábla Milyen értékeket probáljon ki, hogy megkapjuk az MTU értéket. (Elküld 32 byte-ot, 64 byte-ot és figyeli mikor megy át tördeléssel.) IP/Interface paraméterek Interface MTU A legnagyobb datagram, amit el lehet küldeni az interface-en. Minden subnet helyi Jelzi, hogy az összes subnet ugyanazt az MTU-t használja Az Interfész Broadcast címe Legyen Maszk-felderítés Jelzi, hogy a kliens ICMP-n keresztül kérje le a subnet maszkot. Maszk szállító Jelzi, hogy a kliensnek válaszolnia kell-e az ICMP subnet maszk kérésekre. Legyen router felderítés Jelzi, hogy a kliens a Router felderítést használja Router Kérelmezési Cím Megadja azt a címet ahova a kliens a router kérelmezési

üzenetét küldheti Statikus utak A statikus utak listája (cél/router párok) a kliens routing táblája részére Kapcsolási réteg paraméterek/interface ARP cache lejárati ido Mennyi ideig lehet egy bejegyzés az ARP Cache-ben. Ethernet beágyazás Ethernet 2 verzió vagy IEEE 802.3 TCP paraméterek TCP alapértelmezett TTL TCP szegmensek küldésekor mi legyen a TTL értéke. TCP Keep-Alive Interval Lejárati ido arra, hogy Keep-Alive üzenetet küldjön a fogadó egy inaktív kapcsolatnál Csak a DHCP-nél használt paraméterek Requested IP Address A kliens kér egy specifikus IP címet. Option Overload Egy kérésben a kliens kér egy partcular lease time-t (sajátos kölcsönzési idot). A válaszban a szerver beállítja az actual lease time-t (aktuális kölcsönzési idot). DHCP Message Type Például DISCOVER, OFFER, vagy REGUEST. Server Identifier A különbözo szerverek azonosítására szolgál Paraméter Kérelmi lista Opcionális kódok listája melyekrol a

kliens információkat kérhet Üzenet Szerver által küldött hibaüzenet. A kliens ezt használhatja arra, hogy lekérdezze a kért információ megtagadásának okát Maximális DHCP üzenet méret A legnagyobb DHCP üzenet amely fogadására a kliensnek fel kell készülnie Renewal (T1) Time Value Az az idointervallum ameddig a kliensnek próbálkoznia Rebinding (T2>T1) Time Value Osztály azonosító Kliens azonosító kell az eredeti szervernél a cím meghosszabbítási kérelmével Ha a kliens nem kap választ az eredeti szervernél, akkor ennyi ideig kell a kliensnek próbálkoznia bármely szervernél a cím megújításáért. Egy helyileg adott azonosító amelyet a kliens arra használhat, hogy a típusát és a konfigurációját azonosítsa. Néhány paramétert az osztály alapján kapható meg. Egy egyedi azonosító a kliens számára melyet a DHCPDISCOVER üzenetbe foglalnak. Az ID lehet egy DNS név vagy más azonosító. Ezzel azonosítják a klienst a

kölcsönkéréskor. Domain Name System (DNS) Az IP cím nem túl megjegyezheto ezért a gépeknek legyen inkább neve. (postfile tartalmazza az IP címhez tartozó nevet). A név nem az interfészhez tartozik mint az IP cím hanem a géphez Így egyazon névhez tartozhat több IP cím is és egy IP címnek lehet több neve is. Név felépítése : root domain - top level domain - domain - sub-domain - gép. Az egyes név-részleteket ponttal választják el és a hierarchia aljáról indulva a teteje felé haladva írják le. Pl orionterraveinhu Top leved domain-ek (USA) : Ezek egy név utolsó tagjai, és az USA-ban a domain típusára utalnak : • • • • • • • üzleti élet : .com oktatás : .edu hadügy : .mil kormányzat : .gov egyéb : .org nemzetközi szervezetek : .int hálózati szervezetek : .net Amerikán kívül az azonosítók kétbetusek és az országot jelölik. Pl: hu, at, fr stb domain : Csak cég kaphat/jegyeztethet be, magánnevet nem lehet

bejegyeztetni, nem lehet kétbetus (kivétel c3.hu : Soros György domain-je) Magyarországon a SZTAKI felel a kiadásáért Név felbontás Ha egy gép meg szeretné tudni egy adott névhez tartozó IP címet akkor eloször elküldi a nevet a legközelebbi név-szervernek aki (ha nem ismeri) továbbküldi azt a root név-szervernek, az a top level domain név alapján visszaadja az adott top level domain név-szerver címét, az a domainhoz tartozó névszerver címét végül az megadja az IP címet. Név-szerverek A DNS zónákat definiál, egy-egy domain-hez több zóna is tartozhat. Ez alapján a következo fajta névszerverek vannak : • • • Típusai : elsodleges név-szerver : helyi adatbázissal rendelkezik másodlagos név-szerver : ha az elsodleges meghibásodik akkor ez veszi át a szerepét, továbbá feladata, hogy a zóna-transzfert megvalósítsa azaz az adatait a felette álló zónának továbbítsa aki ezáltal tudja, hogy ott egy név-szerver üzemel és

tole információkat lehet szerezni. Okok • redundancia : egyszerre több helyen is meglegyen az információ • egymástól távolabb legyenek az adatbázisok • terhelés-elosztás • • • • Csak cache-elo : Nincs saját adatbázisa csak ideiglenes adatokat tárol. Master : Több név-szervert szolgál ki. Forwarder : A külso világ felé továbbítja a kéréseket . Slave : Helyi hálózatot szolgál ki. A név-szerverek (kivéve a csak cache-elo típusokat) saját adatbázist tartanak fent a nevekrol és a hozzájuk tartozó IP címekrol és egyéb adatokról. Ez az adatbázis egy ASCII állomány, melynek a fejléce a következo felépítésu : IN SOA <forrás host> <kapcsolatfelvételi email cím> <verziószám> <frissítési ido> <újrapróbálási ido> <lejárati ido> <TTL> • • • • • • • forrás host : Az a gép ahol ezt az adatbázist felépítették kapcsolatfelvételi email : Az ezen doamin

adatbázis-file-jának karbantartásáért felelos ember email címe. verziószám : Az adatbázis verziószáma. Mindig növelni kell ha módosítják a file-t frissítési ido : Másodpercekben mért ido mely megmondja, hogy a másodlagos név-szerver meddig várjon két ellenorzés között amikor megnézi a master adatbázisát, hogy megváltozott-e és kell-e zóna transzfert csinálni. újrapróbálási ido : Másodpercekben mért ido amennyit a másodlagos név-szerver vár egy hibás zóna-transzfer újra-próbálása elott. lejárati ido : Másodpercekben mért ido amennyi ideig a másodlagos szerver megpróbálja letölteni a zóna-információkat. A letelte után a régi információkat eldobja Time To Live : Másodpercekben mért ido amennyi ideig egy DNS szerver tárolhatja az ezen adatbázisban szereplo eroforrás-rekordokat. Ezt az értéket küldik ki minden kérésnél a szerverek amelyeket ezen zóna-file alapján elégítik ki feltéve, hogy a kiadott egyedi rekord

nem tartalmaz egy felülbírált értéket. Az adatbázis egy-egy rekordjának felépítése : A név-szerver rekord : <domain> IN NS <névszerver host> Ezen domain további név-szervereit sorolja fel. A levél-kezelo rekord : <domain> IN MX <preferencia> <levélszerver host> Ez a rekord adja meg, hogy az adott domain-en melyik host felelos a levelek kezeléséért. A host rekord : <host név> IN A <a host IP címe> Ez a rekord szolgál a nevek és IP címek egyeztetésére a domain-en belül. A localhost rekord : localhost IN A 127.001 Ezzel a rekorddal kapható vissza a „localhost.veinhu” formájú kérésekre a 127001 cím A CNAME rekord : <host alias neve> IN CNAME <host neve> Ezeket a rekordokat nevezik alias rekordoknak is ezzel egy (vagy több) további nevet rendelhetünk egy host-hoz. A PTR rekord : <fordított név> IN PTR <host név> Akkor használják amikor egy névre akarnak keresni. Megjegyzések

: • • • Az email címekben a zóna-file-on belül a „@” szimbólum helyett a pontot kell alkalmazni. A „@” szimbólum a root domain nevet jelenti az adatbázis-file-ban. Bármely domain cím mögé amely lezáró pont nélkül szerepel az adatbázisban a root domaint illesztik. Általános problémák és elkövetett hibák : • • • • • A lezáró pontok elhagyása Hiányzó NS rekord Hibás MX rekordok MX rekordok nem felsorolt hostokra utalnak Alias-nevek amelyek további alias-nevekre vagy ismeretlen host-nevekre utalnak. IP routing Fogalmak Autonóm rendszer (autonomous systems) Egy adminisztratív rendszer alá tartozik, kifelé többnyire egységes. Az autonóm rendszert regisztrálni, melyhez kell egy 2 byte-os szám (a 65000 feletti számok szabadon használhatók, de nem hirdethetok). Autonóm rendszert akkor definiálhatunk, ha legalább két másik autonóm rendszerrel tud kapcsolatot létesíteni (azonban létezhetnek egy kapcsolattal

rendelkezo autonóm rendszerek is, ún. „STUB” autonóm rendszerek) Több kapcsolattal rendelkezok két csoportja: transit (más autonóm rendszer forgalma áthalad rajta), no transit (nem engedi át más rendszerek forgalmát). Autonóm rendszerek között csak egy aktív kapcsolat lehet. Az autonóm rendszerben a routerek a saját autonóm rendszerüket ismerik, a külvilágról tudniuk kell melyik routeren keresztül érheto el. Belso routerek kifelé nem optimalizálnak Az autonóm rendszer egy fizikai kapcsolatot jelent, a célja a routing kiszámítás egyszerusítése. Router A hálózat egy pontjáról egy másikra el kell jutatni egy datagrammot a routereken keresztül. A routerek döntenek az irányításról. Ismerik a belso rendszert, tudniuk kell, hogy az autonóm rendszer határán lévo routerek közül egy másik rendszer melyiken keresztül érheto el. AS routing • Belso routing protokollok (Interior routing protocols) Ide tartozik a RIP, OSPF. • Külso routing

protokollok (Exterior routing protocols) Ide tartozik a BGP. Routing módszerk (routing methods) • Vector Distance Protocol A routerek csak azt tudják, hogy az adott célhálózat tolük milyen irányban van. Nem rendelkeznek teljes topológiai információval. • Link State Protocols A routerek teljes topológiai információval rendelkeznek, tudnak az egész hálózatra optimális utat számolni. Sokkal több paramétert vesznek figyelembe és intelligensebben kezelik. Routing tábla • Destination network IP • Route mask • Next hop • Rout type (direct, indirect) • Route protocol • Metric (távolság) • Interface index • Route age Ezeken kívül lehet más eleme is. RIP RIP=Routing Information Protocol Jellemzoi: • Vector distance protocol • A 2. verziót 1994-ben adták ki • A maximális távolság 15, a 16 végtelen távolságot jelent. • nincs TOS routing • nincs forgalom kiegyensúlyozás (nem használhat alternatív utat, csak egy utat ismer)

RIP 1 RIP 1 format: • Command (1 byte) (kérés 1, válasz 2) • Verzió (1 byte) • ZERO (2 byte) • Address family ident (2 byte) (IP esetén értéke 2) • ZERO (2 byte) • IP cím (4 byte) • ZERO (4 byte) • Távolság (4 byte) Frissítés (updates): • 25 frissítés/üzenet (25 updates/message) • Az UDP 520-as portját használja. • minden 30 másodpercben frissítés • 3 minutes timeout (valakirol nem kap 3 percig update-t, nem tekinti érvényesnek) RIP technikák: • Triggered updates Ha valaki értesül arról, hogy egy hálózat végtelen távolságra került, rögtön üzennie kell a szomszédainak, és azok további szomszédoknak üzennek. • Hold down Ha valaki értesül egy hálózat végtelen távolságra kerülésérol, 30 másodpercig nem fogad el vele kapcsolatban üzenete. • Split horizon Akitol kapta az információt, annak nem küldi vissza. • Poisoned reverse A router 16 távolságig hirdet. Problémák: • nincs subnet maszk, csak teljes

osztályokat tud routolni • a valódiság hiánya; blöffölés (pl. minden hálózat nulla távolságra van) RIP 2 RIP 2 format: • Command, version, ZERO, AFI • Route tag (milyen protokollon kapta az információt, pl. BGP) • IP cím • subnet maszk • Next hop • Távolság A RIP 1-el ellentétben, nem a teljes routing táblát küldi el, hanem csak a változásokat. IGRP IGRP=Interior Gateway Routing Protocol A CISCO saját protokollja. Jellemzoi: • TOS routing • Distance vector protocol • minden 90 másodpercben broadcast • timeout (nincs update a routertol) 270 másodperc • hold down 280 másodperc • 540 másodperc elteltével a nem frissítetett üzeneteket törlik a routing táblából Mechanizmus: • hold down-t figyelmen kívül hagyja • split horizon • triggered updates - a kommunikáció nem él a szomszéddal - ha valaki meghirdetett utat visszavon - ha egy mérték jelentosen változik Távolságok (metrics) • a rendszergazda megmondja,

hogy melyik linkhez mekkora mértéket rendel hozzá • a sávszélesség mérték • sum of interface delays (in 10µs) • route hop count • interface megbízhatósága (csomagvesztés %-ban) OSPF OSPF=Open Shortest Path First Link state típusú protokoll. A routerek elküldik mindenkinek, milyen kapcsolataik vannak így a teljes hálózatot ismeri mindenki. DIJSTRA algoritmust használja az optimális útvonal kiszámolásához (az összes lehetséges út közül a legrövidebbet választja, ez NP-teljes probléma). Mivel minden router ugyanazt az utat számolja ki ezért konzisztens, lehetoség van a TOS routolására (legnagyobb sávszélesség, legkisebb késleltetés stb. összesen 5 szempont van). Minden service-re külön routol ezért lassú, általában max 1-2 szempontot szoktak megadni. Támogatja a mode balancinget azaz, ha két útnak azonos a metric-je akkor azok párhuzamosan használhatóak. OSPF link state információ : A struktúrában beálló

változásokat hirdetik a hálózaton belül, mindenki elküldi a szomszédjának, elobb-utóbb mindenhova eljut. Megengedett ún virtuális link is azaz mintha szomszédok volnának pedig fizikailag nem azok. Akkor használják, ha két rendszert két router köt össze és az egyik leszakad akkor a másikra egy virtuális linket lehet létrehozni, hogy úgy tunjön, hogy o az egyes router. AREAS Boundary router: kivezet az autonóm rendszerbol, feladata a kívülrol jövo adatok OSPF metric-re való fordítása. Külön van külso és belso metric Ha egy belso router küldeni akar akkor azt a boundary routert választja akinek az adott címre a külso metric-je kisebb. Border router: (csak gerinchálózattal valósítható meg az OSPF) ezek a routerek kötik össze a gerinchálózatot (AREA 0-t) az AREA-kkal, csak egy út vezet az AREA 0-hoz a többi AREAtól Lokális hálózat : Felesleges lenne az összes routernek információt adni a szomszédairól mivel kifelé mindenki

számára csak a boundary router lényeges, ezért kineveznek egy felelos (designated) routert, mindenki neki üzen, o majd továbbít. Meghibásodása esetén a backup designated router (helyettes felelos router) veszi át a szerepét. Ha bekapcsolunk egy új routert akkor az valamelyik szomszédjától beszerzi a teljes topológiai leírást és a felelos routerek címeit. Az OSPF támogatja továbbá az azonosítást, ellenorzést mellyel kiderítheto, hogy valóban az ad-e információt akinek mondja magát. Támogatja a sub és supernettinget is. Üzenet formátum 0 VERSION (1) 8 16 TYPE 31 MESSAGE LENGTH SOURCE GATEWAY IP ADDRESS AREA ID CHECKSUM AUTHENTICATION TYPE AUTHENTICATION (octets 0-3) AUTHENTICATION (octets 4-7) Type: 1 2 3 4 5 Hello Database description Link status request Link status update Link status acknowledgement Üzenet típusok: Hello üzenet: 0 8 16 31 OSPF HEADER WITH TYPE=1 NETWORK MASK DEAD TIMER HELLO INT GWAY PRIOR DESIGNATED GATEWAY BACKUP

DESIGNATED GATEWAY NEIHGBOR1 IP ADDRESS NEIHGBOR2 IP ADDRESS . NEIHGBORn IP ADDRESS DEAD TIMER: HELLO INT. GWAY PRIOR: DESIGN. GW: BACKUP D. GW: mennyi ido múlva tekintheto a link halottnak milyen idonként váltanak egymással hello üzenetet Designed Gateway cím eléréséhez mekkora eséllyel vesz részt legnagyobb prioritású router második legnagyobb prioritású router Database description (adatbázis leíró) üzenet: 0 8 16 31 OSPF HEADER WITH TYPE=2 MUST BE ZERO DATABASE SEQUENCE NUMBER LINK TYPE LINK ID ADVERTISING GATEWAY LINK SEQUENCE NUMBER LINK CHECKSUM LINK AGE . I: M: S: DB. SEQ NO: I MS initial more source egy adatbázishoz tartozó üzenetek összerendelése LINK TYPE: LINK ID: ADV. GW: LINK SEQ. NO: LINK AGE: 1 Gateway link (leírás interface-krol) 2 Network link 3 Summary link(IP network) 4 Summary link (boundary-hoz vezeto út) 5 External link (autonóm rendszerbol kivezeto út) interface-hez tartozó IP cím ki hirdette meg a világnak ezt a

linket küldo adatbázis által generált sorszám mióta él a link Link status request üzenet: 0 31 OSPF HEADER WITH TYPE=3 LINK TYPE LINK ID ADVERTISING GATEWAY . Egy adott linkrol régóta nem kapott üzenetet, rákérdez. Link status update üzenet: 0 31 OSPF HEADER WITH TYPE=4 NUMBER OF LINK STATUS ADVERTISEMENTS LINK STATUS ADVERISEMENT1 . LINK STATUS ADVERISEMENTN Link status acknowledgement üzenet: 0 31 LINK AGE LINK TYPE LINK ID ADVERTISING GATEWAY LINK SEQUENCE NUMBER LINK CHECKSUM LENGTH Nyugtázza a fogadó gateway, hogy megkapta a link status update üzenetet. IPv6 Néhány probléma az IP-vel napjainkban • • • • Internet címek • Címtartomány kezd kimerülni • Lassú az Internet növekedés • IP routing gondok (IP címbol nem tudom kinek szól, hol van) Rendszer menedzsment • Munkaigényes, bonyolult, lassú, hibázhat • Az IP cím nem azonosítja a felhasználót Biztonság • Nincs biztonsági szolgáltatás Eroforrásfoglalás,

-mérés • Videojel átvitel, videokonferencia • Lefoglaltság ütemezése szükséges • Fizetési kérdés IPv6 jellemzok, amik nincsenek meg az IPv4-nél • • • • • • • • • • Nagyobb címtartomány (cím 32 bit az IPv4-nél, 128 bit az IPv6-nál) Egyszerubb IP datagramm Hatékonyabb útvonal kiszámítás és aggregáció Dinamikus címkiosztás Állapotmentes, állapotalapú Biztonsági szolgáltatások Több szolgáltatás Mobil hálózat kiterjesztés Valódi hálózati címek generálása Elárasztás elkerülése IPv4 fejléc 13 mezo, 20-40 byte 0 Ver 4 8 12 16 20 24 28 IHL Service Type Total Length Identifier Flags Fragment Offset Time to Live Protocol Header Checksum 32 bit Source Address 32 bit Destination Address Options and Padding IPv6 fejléc 8 mezo, 40 byte nincs header checksum 0 4 8 12 16 20 24 28 Version Traffic Class Flow Label Payload Length Next Header 128 bit Source Address 128 bit Destination Address Hop Limit Traffic

Class: forgalmi osztály két csoportja van: - elárasztás vezérléses - nem elárasztás vezérléses (idomegkötés van, mennyi ido alatt kell a célt elérni) Ez a mezo gyakorlatilag különbözo szolgáltatásokhoz kapcsolódó bitek halmaza. Az egyik legfontosabb bit az Explicit Congestion Notification (Explicit elárasztásvezérlés). Elonye az IPv4-el szemben, hogy a router beállíthatja ezt a bitet ha elárasztást érzékel ahelyett, hogy eldobná a csomagot. Ezt a célállomás jelzi a küldo felé, aki visszafogja az adást, hogy elkerülje az elárasztás miatt bekövetkezo csomagvesztést. Flow Label: sreameket küldünk, akkor a router megjegyzi milyen folyamok mennek át rajta. A forráscím és a Flow label egyértelmuen azonosít egy folyamot, szemben a 4-es verzióval ahol kellett a Protocol mezo, a forrás- és célcím a forrás- és célport a TCP fejlécbol. Payload L.: teljes hossz, 2 byte de van egy Jumbo Payload mezo is Next Header: megmondja, hogy a

következo header milyen protocolhoz tartozik Hop Limit: hasonlít a TTL-re minden routeren történo áthaladáskor értéke eggyel csökken, nullánál eldobandó nem idofüggo az értékét a küldo állítja be Címzési szabályok - 128 bites címek interfészeknek vagy interfész csoportoknak. - A címek az interfészhez és nem a végponthoz vannak hozzárendelve - A cím szöveges reprezentációja : x:x:x:x:x:x:x:x, ahol az x egy 16 bites címrész. pl.:fedc:ba98:7654:3210:fedc:ba98:7654:3210 - Amennyiben 0-k találhatók benne azokat lehet tömörítetten leírni : abcd:0:0:0:0:0:0:1234, helyett abcd::1234 írható. - A :: a nem ismert cím, a ::1 a loopback cím - A cím prefix szöveges reprezentációja : IPv6 cím / prefix hossza. pl: fe80::/10 A címek érvényessége - Link Local (helyi kapcsolat) - Csak egy link használhatja - A linken kívülre nem továbbítható - prefixe : fe80::/10 - Site Local (helyi site) - Csak egy site-on belül használható - A site

határai jól definiáltak - Nem továbbítható a site-on kívülre - prefixe : fec0::/10 - Global (Globális cím) Összevonható globális unicast cím Az IPv6 által létrehozott címformátumot úgy hozták létre, hogy az egyes címrészekbol egy csak egy gépre jellemzo cím rakható össze. 3 FP 13 TLA 3FFE (001+1FFE) 8 RES 24 NLA 0301:DEC1 16 SLA 0000 64 Interfész ID 0A00:2BFF:FE36:701E 3FFE:0301:DEC1:0000:0A00:2BFF:FE36:701E Publikus topológia Site topológia FP = Format Prefix (Formátum prefix), TLA = Top Level Aggregatum (Legfelsobb szintu összevonás), RES = Reserved Future Usage (Jövobeni használatra fenntartva), NLA = Next Level Aggregatum (Közép szintu összevonás), SLA = Site Level Aggregatum (Site szintu összevonás) Címkiosztás : geográfiai kiosztás : telefonközpont alapján szolgáltatói kiosztás : mobiltelefon (nem tudjuk, hogy hol van) Interfész azonosítás Egy linken lévo interfész azonosítására szolgál. A linken belül

egyedinek kell lennie, lehet szélesebb körben is egyedi de nem kötelezoen. A legtöbb Formátum Prefix esetén IEEE EUI-64 formátumon alapszik. Link Local címeknek és állapotmentes cím autokonfigurációhoz használják Létrehozása egy IEEE 802 MAC hardvercímbol : Cég ID Gyártó ID IEEE 48 bites MAC hardvercím 08 00 2B 36 70 1E Kiterjesztés EUI-64-re 08 00 2B FF FE 36 70 1E A Globális Bit invertálása 0A 00 2B FF FE 36 70 1E Az autokonfiguráció elonyei - Hostoknak készül - „Plug-and-Play” képesség - Nincs kézi címzés - Routolható címet készít - Automatikus hálózati átcímezés - A DNS felé dinamikus cím és név frissítések Címek autokonfigurációja - Link Local címek - Az architekturálisan definiált prefixhez (fe80::/10) toldják az Interfész ID-t. - Sem szerver sem router nem kell hozzá - Állapotmentes cím autokonfiguráció - Router hirdeti a prefixet, a host hozzátoldja az Interfész ID-t. - Dinamikus cím

autokonfiguráció - DHCPv6 szerver szolgáltatja a címet - A DNS dinamikus frissítése - Az autokonfigurált címeket azonnal a DNS-be beírják illetve onnan kiszedik a dinamikus frissítési mechanizmus segítségével. - Duplikált cím felfedezés (DOD - Duplicate Address Detection) - A Neighbor Solicitation and Neighbor Advertisement üzenetet használva történik - Preferált címek - korlátozatlan a használatuk - Nem javasolt címek - használatuk ellenzett (de nem tiltott) - A címek érvényességének azon idotartama amikor új címért kell folyamodni. Preferált élettartam Érvényes élettartam Preferált cím t1 Ellenzett cím t2 t3 t1 - Router Hirdetés megérkezett t2 - A preferált idotartam lejárt t3 - Érvényességi idotartam lejárt A router hirdetések Router felderítés IPv6 forrás cím Alapértelmezett router élettartama Prefix felderítés Prefix optimalizálás Prefix Prefix hossza Érvényességi idotartam Interfész attribútum feldolgozás

Állapotmentes cím beállítás Fogadó interfész Prefix Hop Limit Elérési ido optimalizálás Prefix Újraküldési ido Link MTU Prefix hossza Érvényességi idotartam Preferált idotartam Router hirdetés Dinamikus cím beállítás(DHCP) További konfigurációs bitek Átcímezés Az IPv6-ot úgy tervezték, hogy támogassa a hálózat dinamikus átcímezését. A címeknek élettartama van, a hostok az élettartam lejárta után törlik a címeket. Routerek átszámozása : a router módosítja az általa hirdetett prefixeket. Kiterjesztett fejlécek A kiterjesztett fejlécek az egymásbaágyazott protokolloknak megfeleloen muködnek, miközben azoknál sokkal rugalmasabbak és gyorsabbak. Az IPv6 Next Header mezojében van definiálva az IPbe ágyazott következo fejléc Az a fejléc pedig tartalmazza a rákövetkezo fejléc típusát, stb Ezek a fejlécek a következok : - Hop-by-Hop Options fejléc : Óriás, nem 64k méretu adatot befogadó datagram

létrehozását teszi lehetové. Router Alert-et tartalmaz amelyben szerepel, hogy a routernek mennyi fejlécet kell elolvasnia, azaz a datagram belsejében hány fejléc utazik. - Routing fejléc : Source routingra van lehetoség azaz a forrás ebben a fejlécben megadja, hogy a datagram milyen routereken menjen keresztül. - Fragmentation fejléc : IPv6-nál a router nem fragmentálhat, csak a forrás. - Destination Options fejléc : A cél azonosításával kapcsolatos információkat tartalmazza, lehetoség van a Mobile Binding Update funkció elérésére, azaz a célállomás a hálózatra bárhonnan felcsatlakozhat, pontos helyét nem kell ismerni. - Authentication fejléc : Forrás azonosítását teszi lehetové. - Encapsulating Security Payload fejléc : Kódolást, titkosítást tesz lehetové Amennyiben a fejlécek véget értek ezt a Next Header mezoben a No Next Header jelzi. További jelentos pontok - Az MTU (maximális átviteli egység) a legkisebb kapcsolaton is 1280

byte-ra nott. - A fragmentation (tördelés) a routereknél NEM megengedett. - Minden csomópontnak saját Link Loacl címet kell tudnia generálni, amit csak o használ. - IPv6-ot úgy tervezték, hogy támogassa a hostok és routerek dinamikus átcímezését. ICMPv6 Az Internet Control Message Protocol is megújult, nagyban egyszerusödött és az IPv6-hoz igazodott. ICMPv6 hibaüzenetek : - Destination Unreachable : Cél nem elérheto. Jelentése megegyezik az IPv4-hez tartozó ICMP ugyanezen hibaüzenetével. - Packet Too Big : Túl nagy a csomag - Time Exceeded : Ido-túllépés - Parameter problem : Valamilyen szolgáltatási paraméterrel gond volt. ICMPv6 információs üzenetek : - Echo Request - Echo Reply További ICMPv6 üzenetek : - Neighbor Discovery : ARP kiválasztására szolgál, meg lehet kérdezni, hogy egy IP címhez milyen hardver cím tartozik. Nem lehet közvetlen ARP-t kérni mivel az IPv6-ban nincsen broadcast üzenet csak egy csoportnak szóló van. -

Mulitcast Listener Discovery : Megtudható a segítségével, hogy kik tartoznak az adott csoportba. -Router Renumbering : Lokális címbol globális címet lehet készíteni a saját router segítségével. - IPv6 Name Lookups Through ICMP : Névfeloldás ICMP segítségével. Neighbor Discovery - Router Discovery : Az alapértelmezett routerek megtalálására szolgál. A routerek hirdetik magukat - On-Link-Prefix Discovery : A közvetlenül elérheto prefixeket meg lehet tanulni. Ezt a routerek a Router Advertisement (router hirdetés) üzenetük Prefix Information Option részében jelzik. - Parameter Discovery : Paraméterek lekérdezése (például a kapcsolat MTU-ja, hop limit). A Router Advertisement-ben kapjuk meg az információt. - Link-layer Address Resolution (Link-rétegbeli címfeloldás) : Az ARP nem használt protokoll, helyette az ICMPv6 Neighbor Solicitation and Neighbor Advertisement (szomszéd azonosítási kérelem és hirdetés) üzenetét használják. Nem

függ egyetlen médiatípustól sem - Neighbor Unreachable Detection : A fenti üzenet segítségével megtudható, hogy a szomszéd elérheto még vagy sem. Összefüggo protokollok Az IPv6 specifikált keret-formátumot, MTU-t, Interfész ID formát, link local cím-formátumot a következo médiatípusoknak : Ethetnet, FDDI, PPP, Token Ring, Arcnet, ATM, Frame Relay, IP Tunnels. A Routing RIPng segítségével, vagy az OSPF IPv6-ra írt változatával történik. A BGP-4 multiprotokoll kiterjesztését használják az IPv6 Domain-közi routolására. DNS: Kiterjesztések az IPv6 befogadására : - AAAA rekord az IPv6 címek tárolására - IP6.INT domain a cím-név egyeztetésre - éppen átdolgozás alatt áll az átcímezés támogatására További tulajdonságok : - Dinamikus DNS frissítés - Biztonságos dinamikus frissítés - Növekedett Zóna transzfer - Zóna változási értesítés - Bináris címkék a DNS-ben - cím-név keresést támogat - Nem terminálhoz kötött

DNS név-átirányítás - támogatja az átcímezést IPv6 és IPv4 együttélés - Nincs fennakadás - IPv6 és IPv4 routerek + a hostok egymással kommunikálhatnak - Folyamatos fejlesztés lehetséges - IPv6 routereket és hostokat Intranet felépítésben lehet folyamatosan és növekedo sémában lehet beépíteni - Alacsony kezdo-költségek - Fejléc-fordítóra lesz szükség - Végpontok típusai - csak IPv4 (nem érti az IPv6-ot) - IPv6/IPv4 (mindkettot megérti) - csak IPv6 (nem érti az IPv4-et) - IPv4-bol képzett IPv6 címek - Az IPv4 címek IPv6-ban való reprezentációjára használják - Prefix : ::ffff:0:0/96 - ::ffff:n.nnn, ahol az nnnn egy IPv4 cím - Kettos IP réteg - IPv4/IPv6 végpont - Kettos IP hálózati réteg - Hibrid Szállítási réteg - Kettos API réteg - Kommunikál mind az IPv4 mind az IPv6 végpontokkal - Alagutazás - IPv6 csomagokat IPv4 csomagokba ágyazzák, így IPv4-es útvonal-infrastruktúrában is továbbíthatók. IPv6 Csomag IPv4

Fejléc protocol = 41 - Alagutazási feladatok : - Beágyzás - Kiszedés - Alagút konfigurációs információk IPv6 Csomag SNA Az SNA hasonlít az OSI rétegmodellhez, IBM találmány, nagy hálózatokon Main Frame-k és terminálok kapcsolatára fejlesztették ki. 1. Fizikai vezérlo réteg • • Soros kapcsolat Párhuzamos kapcsolat A nyers bitfolyamért felelos, hasonlít az OSI modell fizikai rétegéhez. 2. Adatkapcsolat-vezérlo réteg SDLC (Szinkron Adatkapcsolati vezérlés) megegyezik a HDLC normal response módjával. Az ISO a HDLC-t az SDLC-rol mintázta. Feladata, hogy a bitfolyamból kereteket szerkesszen, észlelje és javítsa a hibákat. 3. Útvonal-vezérlo réteg Az OSI hálózati rétegével azonos funkciókat tölt be. 3 alrétege van, melyek az egyes útvonalválasztási módokért felelosek Általános feladata a logikai út létesítése a forrás és a cél NAU között (NAU : Network Addressable Unit = Címezheto Hálózati Egység) a) Átviteli

csoport • • • • Szomszédos csomópontok között több fizikai kapcsolat lehetséges, az átviteli csoport ezen néhány összefogása. Nagyobb kapacitást lehet elérni Lehet terheléseloszlást végezni, tehát az egyes fizikai kapcsolatok azonos terheléssel mennek. Megnövekedik a megbízhatóság : Hibás kapcsolatok forgalmát át lehet irányítani muködokre. b) Határozott útvonal • • • • • Egy út két végpont között, átviteli csoportok és csomópontok sorozata A hálózati menedzser feladata a definiálása Legfeljebb 8 létezhet bármely két csomópont között Itt is lehet terheléselosztást végezni Az egyes útvonalak az átviteli karakterisztikájukban különböznek • • • Átviteli sebesség Válaszido Biztonság c) Virtuális útvonal • • Két csomópont közötti logikai útvonal A végrendszer is látja 1 • • 3 prioritási szint van (alacsony, közepes, magas) 48 szolgáltatási osztály egyike Az SNA routing

elemei : • • • • Pacing count (PC) : számláló, mely megmondja, hogy a küldo hány csomagot küldhet el a hálóra anélkül, hogy a vevotol választ kapna. Minden egyes csomag elküldése után a PC egyel csökken. ablak(window)-méret : Ha a vevotol engedélyt kap ennyivel növelheti a PC-t WS-MIN : Minimális ablak-méret WS-MAX : Maximális ablak-méret Az SNA route pacing • • • • • • Virtual route pacing indicator (VPCI) További ablakméret szükséges : Forrás jelzi a vevonek, hogy kér a növeléshez engedélyt. Az utolsó csomaggal megy el. Virtual route pacing request (VPRQ) További ablakméret szükséges : PC növelés kérése, az elso csomaggal megy el. Virtual route pacing response A vevo engedélye a forrásnak, hogy a PC-t növelheti az ablak-mérettel. Továbbá a vevo a WS-t minden egyes sikeres küldés után egyel növeli, sikertelen esetén egyel csökkenti. Ha minden jól megy akkor a küldo ablakmérete beáll a WS-MAX értékére.

Virtual route change window reply indicator (CWRI) A célállomás küldi a forrás felé, hogy csökkentse egyel az ablakméretet. Virtual route reset window indicator A cél vagy egy közbülso rendszer küldi a forrás felé, hogy az ablakméretet azonnal a WS-MIN-re állítsa. Virtual route change window indicator Ha egy közbülso rendszer úgy érzi, hogy elárasztás fenyegeti akkor küld egy ilyen üzenetet a célállomásnak, aki ennek hatására küld a forrás felé egy CWRI üzenetet. 4. SNA átvitel-vezérlo réteg Szállítási összekötettések létesítéséért, menedzseléséért és lebontásáért felelos. • Rétegmodulok : • • • kapcsolat-ponti menedzser : Egyéni adatátvitelt kezel. viszony menedzser : Végfelhasználói kapcsolatok menedzselésére szolgál. Teljesített feladatok : • • • Routolás (multiplexeléssel) Egységbezárás Pacing 5. SNA adatfolyam-vezérlo réteg 2 Feladata, hogy viszonyt fenntartó két fél közül

meghatározza, hogy melyik következik a párbeszéd során illetve hibajavítás. • Küldési/fogadási módok • • • • • • • Láncolás : összekapcsolja az egybe tartozó adatokat Bekerítés : Lefoglalható a csatorna folyamatos átvitelre (nem szakítható meg) Válasz lehetoségek (forrásállomás küldi a célnak, meghatározza a válaszadás módját.) • • • • full duplex : mind a ketto beszél egyszerre half duplex : amíg az egyik be nem fejezi addig nem beszélhet a másik flip-flop : hol az egyik hol a másik beszél felváltva half duplex contention : versengéses half duplex Ne válaszolj Hiba esetén válaszolj mindig válaszolj Adatfolyam leállítás • • Quisence : idoleges adatfolyam leállítás Shutdown : végleges megszakítás 6. és 7 Megjelenítési és Tranzakciós szolgáltatások Megvalósításfüggo további szolgáltatások. 3 SNMP SNMP=Simple Network Management Protocol Hálózati eroforrások menedzselése

hálózaton keresztül. A megvalósításra váró feladatok a következok : 1. Konfiguráció menedzsment : A hálózaton eszközök, végberendezések vannak, ezeket fel kell ismerni. a) Konfiguráció detektálás : eszközök elemeinek feltárása, interfészek paramétereinek felismerése - eszköz detektálás - rendszer feltérképezés - eszköz elemeinek a feltárása b) Konfiguráció beállítása : eszközök kapcsolatainak beállítása, fizikai - eszközök ki/bekapcsolása - eszközparaméterek megváltoztatása - eszközök kapcsolatainak beállítása (fizikai és logikai) 2. Teljesítmény (performance) menedzsment : részben ez a hálózat megfigyelése a) A hálózat átviteli jellemzoinek figyelése - adatáramok - hibaarányok - trendek b) A hálózat átviteli jellemzoinek hangolása - forgalomkorlátozás - forgalommegoszlás (alternatív utak meghatározása) 3. Nyilvántartás (accounting) menedzsment a) eroforrás-hozzáférés figyelése - eroforrások

szerint - idotartam szerint - mód szerint (pl. írás/olvasás) - felhasználók szerint b) eroforrás-hozzáférés szabályozása - eroforrások szerint - idotartam szerint - mód szerint (pl. írás/olvasás) - felhasználók szerint 4. Hiba (fault) menedzsment a) hibadetektálás - a hiba tényének felismerése b) hiba izolálás - a hiba helyének felismerése (eszköz szinten, interface szinten) - a hiba okának felismerése 5. Biztonság (secutity) menedzsment A menedzsment szolgáltatásai: 1. Monitoring A megfigyelést biztosítja. 2. Control A rendszer vezérlése (automatikus vagy kézi). 3. Reporting A feladata a változások jelentése. Pl. a hibák gyakoriságából meg lehet becsülni, hogy egy eszköz mikor mondja fel a szolgálatot. De szükség van a reporting-ra a rendszer üzemképességének biztosításához és a továbbfejlesztéshez. A modell Részei: 1. Agents menedzselt csomópontok 2. Managers a hálózat menedzsment állomás (NMS=Network Managment

Station) 3. Protocol információ áramlást, beavatkozást, kezelést biztosítja 4. Managment information Tartalmazza azokat a paramétereket, amelyek menedzselhetok és azonosítja azokat. Netwok Management Protocol (Hálózatmenedzselési protokoll) n Lekérési muveletek : Támogatni kell, hogy le lehessen kérdezni, hogy mik a hálózat menedzselheto paraméterei. n Trap-ek - Pollingok : Csapdák : ha egy agent információval rendelkezik a hálózatról akkor azt elküldi a managernek. Lekérések : A menager idonként lekérdezi a hálózat paramétereit. n Hátrányok : n Trap : Ha ugyanaz a hiba a hálózaton többször elofordul akkor a hibaüzenettel a hálózat elárasztódhat. n Poll : nagy hálózatnál a hálózati forgalom nagy részét lefoglalhatja, ez foként akkor probléma ha az agent olyat kérdez le ami nem változik gyakran. n Megoldás : vegyesen használva, fontos hibákra trap-ek küldése, minden mást a rendszer managerre bízzák rá. Proxy-n

keresztüli menedzselés Lényege, hogy a tényleges agent egy proxy mögött helyezkedik el és a Proxy-ban lévo információk a valós agent-re utalnak nem a proxy-ra. Ilyen módon megvédheto a külso hatásoktól egy agent miközben információkat szerezhetnek róluk. Proxy változatok n n n n Adminisztratív tuzfal : A mögötte álló eszköz(öke)t a külso hatásoktól megvédi. Cache tuzfal : Az információk átmeneti tárolására használják. Szállítási áthidalás : Eszköz muködését eltakarja. Protokoll fordítás : Különbözo protokollok közötti fordítást tesz lehetové. A management információk struktúrája Az információkat egy speciális fastruktúrában tárolják, célja, hogy a világ összes dolgát azonosítani lehessen a segítségével. Ennek neve MIB (Management Information Base = Menedzsment Információs Központ) Az Internet elhelyezkedése a fában : root ccitt(0) standard(0) iso(1) registration authority(1)

joint-ccitt-iso(2) member body (2) standards Australia (36) identified organization(3) dod(6) internet(1) Az internet alfa : internet(1) directory(1) mgmt(2) experimental(3) mib(1) private(4) enterprises(1) system(1) interfaces(2) at(3) ip(4) icmp(5) tcp(6) udp(7) egp(8) transmission(10) snmp(11) A System (rendszer) csoport kötelezoen létezik minden menedzselheto eszközben. Paraméterei : n n n n n n n sysDescr : funkcionális leírás sysObjectID : a rendszert azonosítja sysUpTime : mióta van a rendszer bekapcsolva sysContact : rendszer üzemeltetéséért felelos személy elérhetosége sysName : eszköz elnevezése sysLocation : eszköz elhelyezkedése sysServices : eszköz szolgáltatása A MIB értékek azonosítása Ha egy változót azonosítani akarunk akkor ponttal elválasztva leírjuk a hozzá vezeto utat : Iso.orgdodinternetmgmtmibsystemsysDescr ugyanezt megtehetjük az azonosító számukkal is : 1.3612111 A ketto teljesen ekvivalens, sot keverve is

használható. Az SNMP alapmuveletei Lekérés (Get) n A lekérdezési PDU tartalmazza az objektumot. n A válasz PDU tartalmazza ugyanezen utalásokat az objektumokra valamint a hozzá tartozó érték. Beállítás (Set) n n n n A PDU formátuma azonos a Get-éhez A Set PDU tartalmazza az objektumok azonosítóját és a javasolt új értéket is. A válasz tartalmazza ugyanezeket az adatokat Hibával tér vissza ha a beállításhoz nincs engedélyünk. Következo lekérdezés (Get-Next) n A normál Get-tel azonos PDU formátum. n Az agent válaszol olyan objektumok azonosítóival, amelyek közvetlen leszármazottjai az elozoekben lekérdezett objektumoknak. n Az agent válaszol azon objektumok értékeivel, amelyek közvetlen leszármazottjai az elozoekben lekérdezett objektumoknak. n Ha nincsenek leszármazottak akkor hibával válaszol. Csapda (Trap) n A Trap PDU a csapda azonosítóját és idoinformációkat tartalmaz n Tartalmazhat objektum azonosítókat és

értékeket is ha szükséges. n A csapda-esemény PDU célcíme nyilvánvalóan megvalósításfüggo. SNMPv1 üzenetformátum SNMPv1 üzenet verzió community SNMP PDU community : joga van-e a küldonek ahhoz amit tenni akar (nyilvános!) PDU : Protocol data unit GetRequest, GetNextRequest, SetRequest PDU PDU típusa request id 0 0 változó-kapcsolások hiba státusz hiba index változó-kapcsolások GetResponse PDU PDU típusa request id Trap PDU PDU típusa észlelés agent-cím általános trap specifikus trap ido-bélyegzo változó-k. változó kapcsolások név1 érték1 név2 érték2 . névn értékn Problémák az 1-es verzióval n Ha csak egyetlen változó is nem szerepelt az adatbázisban az egész muvelet hibát eredményezett. n Ha a válasz túl hosszú volt akkor hiba generálódott n A trap-eket nehéz volt leírni SNMPv2 Kiegészítés az 1-es verzióhoz : n Get bulk : Azonos típusú változókból egyszerre több is lehozható,

amennyi egy üzenetbe elfér (pl. Routin Tábla 5 sora) n Új trap formátum : megegyezik a többi üzenet formátumával SNMPv2 üzenetformátum A trap formátuma megegyezik a többi üzenetével. Új formátum a GetBulkRequest PDU : PDU típus request id non-repeaters max-repetitions változó kapcsolások non-repeaters : Azon változók melyekbol nem akarunk többet lekérdezni max-repetitions : maximális számú változó melyet egyszerre le akarunk kérdezni Az SNMP szállítása Az SNMP UDP-t használ az üzeneteinek továbbítására. Elonye, hogy gyors Az agent-ek a 161-es portot használják a kommunikációra az NMS-es pedig az 1961-es portot. Trap eseményekre az NMSek felén a 162-es port van fenntartva A változók definíciója Az SNMP változókat egy speciális leíró nyelv az ASN vagy annak továbbfejlesztése az SMI segítségével írhatjuk le. Mindkét leíró nyelv egyszeru és összetett változótípusok definiálását teszi lehetové.

Szállítási protokollok Az Internetwork: Az Internetwork egy egymással összekapcsolt, együttmuködo hálózatok csoportja. Legfontosabb tulajdonságai, hogy egyetlen hálózati rendszerként muködik és ehhez általánosan elfogadott, közös protokollt használ. Az Internet Az Internet egy egymással összekapcsolt hálózatok hatalmas halmaza, mindegyikükön TCP/IP protokollok futnak. Eloször az Arpanet-tel kezdodött melyet a Defence Advanced Research Project Agency (DARPA) fejlesztett ki 1969-ben. Késobb az NFS megépítette az NFSnet-et amelyet a kormány finanszírozott. Ebbol notte ki magát az Internet és vált globális hálózattá az egész világon A használt protokollok tulajdonságai : UDP (User Datagram Protocol) • Kapcsolatmentes, datagram szolgáltatás • Megbízhatatlan • Multiplexáló TCP (Transmission Control Protocol) • Kapcsolatorientált adatfolyam szolgáltatás • Két végpont közötti, megbízható • Adatfolyam-vezérléssel

ellátott • Multiplexáló • Full duplex kommunikációt tesz lehetové IP (Internet Protocol) • route-olható protokoll (világméretben egyértelmuen azonosítható) • hardware és OS független • nem az OSI modellen alapszik • 4 rétegbol áll • a hálózati réteg nem meghatározott 1 A protokoll-rendszer felépítése Az RFC Az RFC (Request For Comments) az Internet Közösség (Internet Community) dokumentum-formája. Tulajdonságai : nem tartalmi, hanem formai követelményei vannak, különbözo megvitatási státuszokkal rendelkezik, ha jónak találja a közösség akkor bevezetik mint szabványt, sorszámozott, soha nem törölnek egyet sem, legfeljebb érvényét veszti, de szám alapján visszakeresheto, tudni lehet, hogy melyik új RFC melyik régit bírája felül és, hogy melyik RFC-t melyik úr RFC bírált felül. Az RFC-k állapotai (egyszerre csak egyfajta lehet egy RFC) : • Standard : bevezetett mint szabvány • Draft Standard : szabvány

elotti utolsó állapot • Proposed Standard : javasolt szabványra • Experimental : kísérleti állapot • Informational : csak informálási céllal készült • Historic : elavult Az RFC-k státuszai (egyszerre csak egyfajta lehet egy RFC) : • Required : kötelezo • Recommended : használata javasolt • Elective : még nem eldöntött, lehet rá szavazni • limited use : korlátozott a használata (pl. cégspecifikus) • not recommended : használata nem javasolt (rossz ötlet volt) Az IP Az IP egy OS- és hardware-független címzést használ, és az egyes hálózati csatlakozókat ilyen ún. IPcímmel látja el Mivel ez nem géphez hanem interfészhez van hozzárendelve ezért egy gépnek akár több IP-címe is lehet. Egy IP-cím négy ún oktet-bol áll Minden egyes oktet 0-255 lehet Az oktet 2 nem lehet 0 ill. 255 mivel ezeket speciális címzésre használják A címet általában pontozott decimális írásmóddal írjuk le tehát pl. 19264110 Ezeket a

címeket osztályokba sorolták : Osztály A B C IP cím felépítése net.hosthosthost net.nethosthost net.netnethost Hálózatok száma 126 16384 2097152 Gépek száma 16777214 65534 254 Elso oktet 1 - 126 128 - 191 192 - 223 A táblázatból látható, hogy az egyes osztályokat az elso oktet alapján különböztetjük meg. Ha az elso oktet 0-val kezdodik (binárisan) akkor A osztályú a cím. Ha 10-val kezdodik akkor B osztályú és ha 110-val kezdodik akkor C osztályú. Az elso oktet ezen felül kezdodhetne 1110-val, 11110-val stb Így lenne több osztály is. Ez létezik, de a D osztályt speciálisan multicasting (több gép címzése) célokra használják, míg az E osztály kísérleti jellegu. Mindegyik címosztályhoz tartozik egy ún hálózati maszk, mely egy bitmaszk és megmondja, hogy az IP-cím mely része tartalmazza a hálózati információkat és melyik a gép címét. Két gép csak akkor kommunikálhat közvetlenül, ha hálózati címeik megegyeznek.

Ha nem akkor szükség van egy útvonalválasztóra (router) a kommunikációhoz A hálózati cím összehasonlítására használják a hálózati maszkot, mely azokon a bithelyeken ahol a hálózati cím található 1-est míg azokon a helyeken ahol a gépcím található 0-t tartalmaz. Így ha a saját és a másik IP címet AND kapcsolatba hozzuk a hálózati maszkkal akkor össze tudjuk hasonlítani azokat. Ha a hálózati címek megegyeznek akkor folyhat közvetlen kommunikáció a két gép között Ehhez azonban szükség van a hardware(vagy MAC)-címre is mely a ISO 802 szabványosztály címrendszere. Ennek végrehajtására vezették be az ARP-t (Address Resolution Protocol) Az ARP Az ARP-t a 826-os RFC-ben definiálták. Általában driver-szinten implementált, transzparens muködésu. Ha az A host szeretne a B-vel kommunikálni akinek tudja az IP címét de nem tudja a hardware címét akkor küld egy arp request broadcast (azaz mindenki felé elküldött) üzenetet

amelybe beleírja a keresett IP címet. Erre csak B válaszol mivel a saját IP címét találja az üzenetben, megküldi a hardware címét. Az A hardware címét a broadcast üzenetbol tudja meg, mivel abban benne van Egy-egy ilyen IP-hardware cím pár cache szervezésben tárolódik, tehát egy bizonyos ido eltelte után ha nem használják, törlodik. Amennyiben a kommunikáció nem hálózaton belülre történik akkor is muködik az ARP mégpedig a gép és a router között. Az ARP csomag fejléce : 0 16 31 Hardver típusa (1 byte) Protokoll típusa (1 byte) HLEN PLEN ARP muveleti kód Küldo Hardver- (MAC-) címe (0-3 byte-ok) Küldo hardver- (MAC-) címe (4-5 byte-ok) Küldo IP címe (0-1 byte-ok) Küldo IP címe (2-3 byte-ok) Cél hardver- (MAC-) címe (0-1 byte-ok) Cél hardver- (MAC-) címe (2-5 byte-ok) Cél IP címe Hardver típusa : 1 - Ethernet típusa, 800Hex - IP típusa HLEN, PLEN : A Hardver ill. Protokoll típusa mezok ténylegesen használt méretét mondja

meg Az ARP muveleti kód lehet : request (kérés) vagy reply (válasz) 3 Az IP csomag fejléce : 0 4 8 16 19 31 Verzió Ihl TOS Teljes hossz (byte-okban) Azonosítás Flag Fragment offset TTL Protocol Fejléc ell. összeg Forrás IP címe Cél IP címe Opciómezo töltelék Adat Verzió : Megadja a használt IP verziószámát. Jelenleg 4-es Ihl : Inet Header Length (Internet Fejléc hossza). TOS : Type Of Service : Különbözo szolgáltatásokat lehet kérni, például : 0001 : Legolcsóbb út, 0010 : Legmegbízhatóbb út, 0100 : Legmagasabb sávszélességu hálózaton menjen, 1000 : Minimális késleltetéssel. Általában nem használják mivel, ha a router nem talál a szolgáltatási kérelmet kielégíto utat egyszeruen eldobja a datagramot. Teljes hossz : Maximum 64 kbyte lehet. Azonosítás : A széttöredezett datagram részeit ez alapján lehet azonosítani és összerakni. (Nem sorszámozás !) Flag : Két jelzobit van itt : A DF bit a Don’t Fragment (Ne

tördeldd) rövidítése és azt jelzi a router felé, hogy a datagramot nem szabad tördelni. Ha csak tördelve továbbítható akkor eldobják Az MF jelzi, hogy ez a csomag egy töredezett datagram része és még van további darab is. DF MF Fragment Offset : Megmondja, hogy az adott darab egy töredezett fatagram esetén hol kezdodik a teljes datagram belsejében. TTL : Time To Live : Induláskor beállítják egy bizonyos értékre. Akárhányszor a datagram áthalad egy forgalomirányító eszközön, az értéke egyel csökken. Ezen kívül ha egy forgalomirányítóban idozik akkor másodpercenként egyel csökken az értéke. Ha eléri a 0-t a datagramot eldobják Jeleneg a világ bármely pontja elérheto bárhonnan max. 33 router-en keresztül Egyetlen csomag körbefordulási ideje optimális esetben 1-1.5 sec Protokoll : Megmondja, hogy a datagramon belül milyen protokoll „utazik”. Ezt hívják encapsulation-nak (beágyazásnak). Lehet TCP, UDP vagy ICMP Fejléc

ell. összeg : A fejléc 1-es aritmetikával képzett komplemense Minden router újraszámolja Opciómezo : Az ún. Source Routingnál van többek között szerepe, ekkor megmondhatja a forrásállomás, hogy a datagramja mely routereken haladjon át Ekkor a routerek IP címeit ebben az opciómezoben kell felsorolnia. Kérheto továbbá, hogy minden router egy ido-bélyegzot vagy azonosító bélyegzot helyezzen el a datagramban amikor az áthalad rajta. Ezek a bélyegzok is ide kerülnek. töltelék : kiegészítí a datagramot 4 byte egész számú többszörösére. Fragmentáció (tördelés) : A datagram széttördelése kisebb egységekre a könnyebb szállíthatóság kedvéért. Nincs sorszámozás, a fejlécet mindegyik darab megkapja, egy darab mérete 8 byte egész számú többszöröse lehet. Az elso darab érkezésekor elindít a célállomás egy idozítot. Ha bizonyos ido alatt nem érkezik meg az összes darab akkor eldobja az addig érkezetteket és az esetleg

késobb érkezoket is. Subnetting - részhálózatok létrehozása Lehetoség van arra is, hogy a host-hoz tartozó címrészt tovább bontsuk alhálózatokra. Ezt hívják subnetting-nek. Ilyen esetben a host cím felso pár bitjét a hálózati cím különálló részének tekintjük és 4 ennek megfeleloen definiáljuk a netmaskot. Ennek feltétele, hogy a külvilág felé egységesnek kell lennie. (minden gép legyen összekötve) Nem lehet fizikailag elkülöníteni az alhálózatokat, mivel csak a helyi forgalomirányító ismeri az alhálózat felépítését a külvilág nem. A subnet minimum 2 bites kell, hogy legyen mivel a subnet nem lehet tiszta 0 v. 1 Például C osztályú cím esetén : 2 bites subnet : max. 124 gép, 2 részhálózat 62-62 géppel 3 bites subnet : max. 180 gép, 6 részhálózat 30-30 géppel 4 bites subnet : max. 196 gép, 14 részhálózat 14-14 géppel Subnetelni természetesen az A és B oszályú címeket is lehet. Supernetting - hálózatok

összevonása Lehetoség van több hálózat összefogására is, ez a supernetting. Ilyenkor azonban nem a host cím felso pár bitjét hanem a hálózati cím utolsó oktetjének alsó pár bitjét állítjuk 0-ra a netmaskban. Ilyen módon tudjuk a több hálózatból álló rendszert egységesen szurni. Például a Veszprémi Egyetemnek 16 C osztályú címe van : 193.632-47 Ezt direkt így osztották fel mivel így a hálózati cím utolsó oktetjének felso 4 bitje fix : 0010, míg az alsó négy 0000-1111-ig változik. Így a netmask 8+8+4 = 20 bites Mivel egy összeköttetése van az Egyetemnek Pest felé ezért ezt a 16 címet összefogjuk és együtt kezeljük. AZ IP - Kapcsolatmentes Datagram szállítás • • Az IP megbízhatatlan mert nincs nyugta a beérkezett adatokról, összeköttetés-mentes mert nincs kapcsolatfelvétel a gépek között. • A datagramok elveszhetnek, • Duplikálódhatnak, • Érkezéskor a sorrendjük megváltozhat, • Vagy sérülten

érkezhetnek, Hibadetektálás és probléma jelentés • Ellenorzo összeg, mely detektálja a továbbítási hibákat a header-ben. • Problémajelentés a szállítási problémákról. • A felsobb rétegek gondoskodnak az elveszett, duplázódott, vagy rossz sorrendu csomagokról. Az ICMP A 792-es RFC-ben írták le az ICMP-t (Internet Control Message Protocol) amely az IP headerben utazva diagnosztikai- és hibaüzeneteket szállíthat. Nem csak hibákat vagy problémákat szállít hanem egyéb, a hálózat általános állapotával kapcsolatos üzeneteket is. ICMP üzenetet generálhat az IP, a TCP, UDP vagy akár a felhasználó is az üzenet típusától függoen. 5 Az ICMP csomag fejléce : 0 4 8 16 19 31 Verzió Ihl TOS Teljes hossz (byte-okban) Azonosítás Flag Fragment offset TTL Protocol = 1 Fejléc ell. összeg Forrás IP címe Cél IP címe Opciómezo töltelék Típus Kód Ellenorzo összeg Típusfüggo paraméterek (Az eredeti datagram IP fejléce + 8

byte adat. Erre jött a válasz) Az ICMP üzenettípusai Típus 0 3 4 5 8 Kód 0 0 1 2 3 4 5 6 7 9 10 11 12 0 0 1 2 3 0 11 0 1 12 17 18 0 1 0 0 Leírás „visszhang”(echo) válasz. A „visszhang” kérésre küldik, jelezve, hogy még él a kapcsolat A célállomás elérhetetlenségi hibáit foglalja magába Hálózat elérhetetlen. A router ismeri a hálózatot de nem talál hozzá utat Host elérhetetlen. Adott géppel nem veheto fel a kapcsolat Protokoll elérhetetlen. A célhálózaton nincs implementálva az adott protokoll Szolgáltatási port elérhetetlen. Tördelni kellett volna de a „ne tördeld” bit be volt állítva. Source routing hibát jelzett Hálózat ismeretlen. (Csak olyan router adhatja ki aki az egész világot ismeri) Host ismeretlen (Csak az adott hálózatra kötött router adhatja ki.) Célhálózat külso hozzáférését letiltották. Célgépet külso hozzáférését letiltották. Az adott TOS számára a hálózat elérhetetlen. (nincs

meg a megfelelo szolgáltatási típus) Az adott TOS számára a host elérhetetlen. (nincs meg a megfelelo szolgáltatási típus) elárasztás-jelzés (túl sok adatot kapott a célállomás és nem tudja feldolgozni) „source quench” átirányítási üzenetek (egy router üzenhet, hogy inkább egy másik utat használjanak) A hálózat elérését átirányítja A gép elérését átirányítja A hálózat elérését átirányítja a TOS miatt A gép elérését átirányítja a TOS miatt „visszhang” (echo) kérés. Akkor küldik, ha meg akarnak gyozodni róla, hogy a másik gép még él. Általában PING-nél, vagy TRACE ROUTE-nál használják A célállomásnak vissza kell küldenie az egész datagramot. Ez sorszámozható, így mérheto a válaszadási ido Router interfészei címezhetok így megtudható, hogy keresztül ment-e rajta az üzenet ido lejárt TTL 0 lett a szállítás alatt TTL 0 lett az összeállítás alatt (tördelt datagramot nem sikerült

összerakni) Valamilyen paraméter hibás IP header rossz (checksum hibás) valamilyen szükséges paraméter hiányzik. Cím-maszk kérés Cím-maszk válasz (ezekkel a netmask lekérheto) Ha egy ICMP datagram elveszik, arról már nem születik ICMP datagram. 6 A TCP A TCP-t (Transmission Control Protocol) 1978-ban specifikálták a mai formájában. Az NCP-rol a TCP-re való áttérés 1983-ra valósult meg teljesen. Azóta az Internet szabványos protokollja a TCP Arra fejlesztették ki, hogy megbízható és hatékony kommunikációt tegyen lehetové két heterogén környezetben lévo számítógép között. Azóta már nem csak az Interneten, de de facto szabványként másutt is a heterogén hálózatok közötti kommunikáció vezeto protokolljává vált. A TCP nyugtázásos rendszeren alapuló adatfolyam(stream)- és kapcsolatorientált adattovábbítási protokoll, vagyis a különbözo alkalmazásoktól kapott adatokat adatfolyamba helyezi és úgy továbbítja. Van

kimeno és bejövo adatfolyam, ezeket egymástól függetlenül kezeli, vagyis full-duplex kommunikációt tesz lehetové. A folyamokat szegmensekre osztja ezeknél kisebb adatmennyiséget nem „szeret” küldeni, megvárja mire megno ekkorára. A nyugtázás azt jelenti, hogy a célállomás nyugtát küld arról, hogy az adatokat megkapta. Ezeket a nyugtákat a küldött adatok fejlécében helyezik el, vagyis nincs külön nyugta-fejléc. Ezt a módszert hívják piggy-backing-nek Ezen felül a TCP a kommunikáció kezdetét egy speciális kapcsolat-felépíto mechanizmussal indítja, mely során a két fél információkat cserél és egyezteti a beállításait. A kapcsolatot a kommunikáció végén szabályosan lebontják. A TCP fejléce 0 16 IP fejléc Forrásport 31 Célport Szekvencia szám (sorszám) Ráültetett nyugta Fejléc hossz Fenntartott Flagek Window-méret Ellenorzoösszeg Sürgosségi mutató Opciók Töltelék Adat Forrásport, Célport : A TCP az egyes

szolgáltatásokhoz, taskokhoz, processzekhez tartozó adatokat portokkal azonosítja. Ezek a portok határozzák meg, hogy az elküldött és fogadott adatok mely applikációkhoz tartoznak. 1024 db ún well-known (jól ismert) portja van ezek funkciója elore meghatározott. Például : 20-21 FTPD, 25 TELNET, 80 HTTPD, 161 SMTP stb Az e fölötti portokat (max. 63K) az OS dinamikusan osztja ki Szekvencia-szám : Megadja, hogy a kapott adat a stream-ben hányadik helytol kezdodik. Ráültetett nyugta : A legnagyobb megkapott sorszámú byte sorszámát írja ide. Ilyen módon nem kell minden nyugtát elküldeni, hanem a timeout idon belül össze lehet vonni a nyugtákat és csak az utolsót elküldeni. Fejléc hossz : Megadja (4 byte-os egységekben), hogy hol kezdodik az adat. Fenntartott : Nem implementált rész Flag-ek : Ide kerülnek a speciális jelentéssel bíró bitek : Urgent-bit : sürgos adat jelzése, ACK : jelzi, hogy a szegmens érvényes nyugtát tartalmaz, RESET :

Kapcsolatot újrainicializálja. SYN : Szinkronizáció (kapcsolatfelvétel, bovebben késobb), FIN : Kapcsolat lebontása. Window-méret : Aktuális ablakméret (bovebben késobb) Ellenorzoösszeg : A fejléc ellenorzoösszege Sürgosségi mutató : Itt egy, az aktuális sorszámhoz viszonyított eltolási mutató szerepel, amely meghatározza a sürgos adatok helyét a szegmensben. A megszakítás-üzeneteket helyettesíti Opciók : Számos dologra használják, például kapcsolat felépítésekor információk cseréjére. 7 TCP kapcsolatfelvétel és lebontás A TCP a kapcsolatfelvételt az úgynevezett három-utas kézfogás (3 way handshake) módszerrel valósítja meg : A kapcsolat lebontása a módosított három-utas kézfogás elvén alapszik : A módosított 3 utas kézfogás lényege, hogy a B host a FIN üzenet megkapása után elfogadta a lebontási kérelmet, viszont még van „dolga” ezért késlelteti a választ, csak nyugtát küld a kapott üzenetrol.

Ablakozás A TCP az adatok biztonságos továbbítása érdekében és az elárasztás vezérlésére az ablakozás technikáját alkalmazza. Több ablakméret is egyszerre definiálva van : 8 • • receive window : megmondja, hogy a vevonek mekkora szabad buffer-területe van az adatok fogadására. Ezt minden TCP fejlécben elküldi a Window mezoben congestion window : elárasztás lekezelése, ez egy számított ablakméret. Optimális esetben a célgép mindig fel tud dolgozni receive window méretu adatot. Ha a buffere betelik akkor a fejlécben a Window méretével tudja ezt az másik gép felé megüzenni úgy, hogy csökkenti azt. Ha timeout idon belül nem jön nyugta akkor a TCP elárasztást feltételez és a congestion window méretét (mely alapállapotban megegyezik a receive window méretével) megfelezi (szegmensben). Ha újabb timeout idon belül nem jön nyugta akkor újra felezi egészen addig amíg 1 szegmens méreture nem csökken. Ez esetben egészen

addig vár (itt már nem számít a timeout) ameddig meg nem kapja a nyugtát. Ha nyugta jön akkor visszaáll és a congestion window méretét 1-el növeli A két ablakméret közül (congestion, receive) mindig a kisebb használható ablakméretnek. Timeout Ez nem állítható be „gyárilag” mivel alkalmazkodnia kell az adott hálózati viszonyokhoz. Adaptív algoritmust használ : RTT : mért körülfordulási ido. SRTT : simított körülfordulási ido (számolt érték) DEV : eltérés SDEV : simított eltérés SRTT = (1-α)·(régi SRTT) + α·RTT DEV=(RTT-SRTT) SDEV=(1-α)·(régi SDEV) + α·DEV TIMEOUT = SRTT+2SDEV Kezdo értékek : TIMEOUT = 3 mp, SRTT = 0 mp, SDEV = 1,5 mp. Minden egyes szegmens elküldésekor elindul az óra. Ebbol következoen a TCP eroforrásigényes protokoll. Ráadásul két timeout-onként „keep alive” üzenetet küld ami nem más mint egy üres nyugtakeret amiben meg ismétli az utolsó nyugtát. Ebbol tudjuk meg, hogy a kapcsolat még él

Ha nem kapjuk meg akkor jogunk van lezárni a kapcsolatot. A TCP-t egy állapotgéppel valósíthatjuk meg. Állapotai : zárt (closed), kapcsolatfelvételre vár (listen), kapcsolat létrejött (estabilished) A TCP teljesítmény- és biztonságnövelése • • • A TCP „nem szívesen” küld és fogad szegmensméretnél kisebb adatokat, ezért az ablakméretet a szegmensméret többszöröseként definiálták. A TCP megengedi, hogy a vevo timeout idon belül összevonja a nyugtáit és több szegmens nyugtáját egyszerre küldje el. A TCP az IP összes hiányosságát sorszámozással és nyugtázással megoldja. Az UDP Az UDP eredeti neve Unreliable(megbízhatatlan) Datagram Protocol. Ilyen névvel eladhatatlan volt, ezért User Datagram Protocol-ra változtatták a nevét. Hasonlóan a TCP-hez az UDP is portokat definiál az egyes szolgáltatásoknak, ezek általában megegyeznek a TCP portjaival. Ebben az egyben a hasonlóság ki is merül a TCP-vel, ugyanis az UDP nem

tartalmaz nyugtákat, nem kapcsolatorientált. Ezen kívül a tartalmazott checksum mezot sem kötelezo kitölteni, így a datagramok sérülhetnek is. Csak megbízható, jó fastruktúrájú, és alacsony szintu hibajavítással rendelkezo hálózaton lehet csak 9 használni. Így csak lokális hálózatoknál jöhet szóba Elonyei viszont, hogy mindezen hiányosságok miatt a buffereken kívül nem igényel memóriát (nem eroforrásigényes), az IP headerhez mindössze 4 byte-ot illeszt (kis sávszélességigény) és természetesen nagyon gyors. Az UDP fejléce 0 Forrásport Hossz 16 31 Célport Ellenorzo összeg Adat Forrásport, célport : A TCP-hez hasonlóan definiált portok. Hossz : Az UDP üzenet hossza Ellenorzo összeg :kitöltése nem kötelezo 10 Az X.25 Annak megakadályozására, hogy a különbözo országokban kölcsönösen inkompatibilis interfészu hálózatok alakulhassanak ki, a CCITT 1974-ben nemzetközi szabványként való elfogadásra hálózati

közeg-hozzáférési protokollokat javasolt az 1-es, 2-es, 3-as réteg számára. E szabványokat összefoglaló néven X.25-nek nevezik Alkalmazási protokoll (x.25 által nem definiált) 7 7 Megjelenítési protokoll (x.25 által nem definiált) 6 6 Viszony protokoll (x.25 által nem definiált) 5 5 Szállítási protokoll (x.25 által nem definiált) 4 4 X.25 3. réteg X.25 által X.25 által X.25 3. réteg 3 3 3 3 3 X.25 2. réteg nem definiált nem definiált X.25 2. réteg 2 2 2 2 2 X.25 1. réteg belso protokollok belso protokollok X.25 1. réteg 1 1 1 1 1 DTE DCE DSE DCE DTE Az X.25 helye a protokollhierarchiában DTE = Data Terminal Equipment (adat-végberendezés) DCE = Data Circuit-terminating Equipment (adatátviteli berendezés) DSE = Data Switching Equipment (adatkapcsolati eszköz) Rétegek Physical layer (1-es réteg) DTE és DCE közötti interfész elektromos, mechanikai, eljárási és funkcionális vonatkozásaival foglalkozik. Szabványok: X.21, RS 232

(V24) Line G Ga T R C I S B Name Föld DTE közös return Adás Vetérlés Vezérlés Jelzés/bejelentés Jel, azaz bitidozítés Byteidozítés From From DTE DCE X X X X X.21 által definált 8 vezeték X X X Frame layer (2-es réteg) A packet layer-tol kapott csomagokat (packet) keretekbe (frame) szervezi, amelyeket megbízhatóan továbbíthat a fizikai kapcsolaton keresztül. DTE és DCE közötti kommunikációt megbízhatóvá teszi. • Definiálja a logikai kapcsolatot a DTE és a DCE között • Definiálja a fizikai kapcsolat adatfolyam-vezérlési eljárását • A Frame layer felelos a hibajavításért • Csak hiba-mentes kereteket ad a hálózati rétegnek • A Frame layer felelos: 1. Kapcsolat-felépítés 2. Hibajavítás 3. Adatfolyam-vezérlés 4. Kapcsolat lebontás Szabvány: HDLC Packet layer (3-es réteg) Feldolgozza a felhasználók híváskéréseit és a frame layer számára biztosítja a hívás-felépítési információkat valamit a

felhasználói adatokat. A DTE párok közötti összekötetéseket menedzseli. Kétfajta összeköttetés biztosít: a virtuális hívást (virtual call) és a permanens virtuális áramkört (permanent virtual circuit). A virtuális hívás olyan, mint egy közönséges telefonhívás: egy összeköttetés létesül, lezajlik az adatátvitel, és az összekötetés lebomlik. Ezzel szemben a permanens virtuális áramkör egy bérelt vonalhoz hasonlítható. Mindig jelen van, és a végeken levo DTE-k akkor küldenek adatot, amikor csak akarnak, minden összekötetés létesítése nélkül. Funkciói: • Hívás felépítés (Call Establishment) • Adatátvitel (Data Transfer) • Hívásfelbontás (Call Clearing) • Újraindítás (Restart) Packet-level header User data Packet Flag Frame-level control and address Layer 3 X.25 Data Frame Bit stream X.25 beágyazódás Frame check sequence(FCS) Layer 2 Flag X.25 Layer 1 X.25 Egy X.25 összeköttetés három fázisa

Átmenet 1 2 3 4 5 6 7 Kiváltó DTE DCE DCE DTE DCE DTE DCE Elküldött csomag CALL REQUEST CALL CONNECTED INCOMING CALL CALL ACCEPTED INCOMING CALL CALL REQUEST CALL CONNECTED Kapcsolat-felépítés az X.25-ben HDLC HDLC=High Data Link Control (magasszintu adatkapcsolati vezérlo protokoll) A HDLC az SNA-ban használt adatkapcsolat protokoll. Állomás típusok: • Primary (commands) - csak egy lehet, vezérli az egész kommunikációt • Secondary (responses) - válaszokat küld • Combined - mindkettore képes Kapcsolat (link) konfiguráció típusai: • Unbalanced (point-multipoint) • Balanced (point-point) HDLC konfiguráció FLAG 01111110 Flag: Address: Control: Data: FCS: ADDRESS 8 bit CONTROL DATA 8 bit N bit Frame format FCS 16bit FLAG 01111110 szinkronizációs karakter primary megcímzi a secondary-t secondary a saját címét írja, hogy a primary tudja ki válaszolt nyugtákat hordoz tetszoleges kerethosszúságú ha a kerethosszúság no, hibák

száma no, hatékonyság csökken Frame Check Sequence Sliding window (csúszó ablak): Egy bitsorozat melyben az 1-esek jelzik az elküldött kereteket míg a 0-k a még (nyugta érkezése nélkül) elküldheto kereteket. Ha keretet küldünk akkor a bitsorozaton az elso 0-s bitet 1-be állítjuk, ha nyugtát kaptunk akkor az utolsó 1-es 0 lesz. Ez úgy muködik mintha egy ablakot tologatnánk oda-vissza attól függoen, hogy küldünk vagy nyugtát fogadunk. 3 bit van fenntartva sorszámnak Τ 7 keret lehet nyugtázatlan HDLC muködési módok: • Normal Response Mode (NRM) parancsok a primary-tol válaszok a secondary-tol • Asynchronous Balanced Mode (ABM) parancsok valakitol válaszok mástól • Asynchronous Response Mode (ARM) parancsok a primary-tol válasz a secondary-tol anélkül, hogy parancsot kapott volna Keret típusok: Information • Information (I) C/R (command/response) Supervisory (felügyelokeret, nyagtakeret alapvetoen) • Recieve Ready (RR) C/R pozitív

nyugta; fogadókész következonek várt keret sorszámát küldi • Receive Not Ready (RNR) C/R pozitív nyugta következo keretet leszámítva az összes addigi keretet nyugtázza most nem tud adatot fogadni, de amit eddig vett azt nyugtázza • Reject (REJ) C/R negatív nyugta; visszautasítás hiba jelzésénél, az elso már nem hibátlanul vett keret sorszámát küldi el • Select Reject (SREJ) C/R negatív nyugta kijelölt keret újraküldését kéri Unnumbered (számozatlan keretek: kapcsolat menedzseléséhez) • Set Normal Response Mode (SNRM/E) C • Set Asynchronous Response Mode (SARM/E) C • Set Asynchronous Balanced Mode (SABM/E) C • Set Initialization Mode (SIM) C primary a secondary-t fogja konfigurálni • Disconnect (DISC) C gép jelzi muködésének végét • Unnumbered Acknowledgement (UA) R ezzel válaszol a secondary • Disconnected Mode (DM) R secondary válaszol, hogy most szét van kapcsolva • Request Disconnect (RD) R secondary lebontást kér

• Request Initialization Mode (RIM) R secondary inicializálást kér • Unnumberd Information (UI) C/R számozatlan információs keret; stop and wait protokoll • Unnumbered Poll (UP) C lekérdezés: ráparancsol a secondary-ra, hogy küldjön információt magáról • • • • Reset (RSET) C kapcsolat újrainicializálásra Exchange Identification (XID) C/R mindenki megmondja, hogy mi a címe Test (TEST) C/R teszt üzent küldése leheto leggyorsabban válaszolni kell rá, hogy kiderüljön él-e a kapcsolat Frame Reject (FRMR) valami hiba volt a vétel során helyes ellenorzoösszegu, de lehetetlen szemantikájú keret érkezését jelzi Példák a pont-pont duplex üzenetváltásra (exchange): • Secondary állomás foglalt secondary nem küld keretet primary rákérdez a secondary állomásra a secondary állomás RNR keretet küld (nem tud fogadni, de a megérkezett kereteket nyugtázza) ha minden rendben van a secondary RR keretet küld • Primary állomás

foglalt uaz mint az elozo, de a secondary nem kérdez rá a primary állomásra • Érvénytelen parancs FRMR keret küldése • Hiba REJ keret küldése LAPB A CCITT a HDLC-t az X.25 hálózat interfész szabvány részeként LAP (Link Access Procedure-kapcsolatelérési eljárás) néven adoptálta és módosította, de késobb a HDLC egy újabb változatához való jobb illeszkedés érdekében ismét módosította, ez utóbbi a LAPB. Használt keretek: Primary Secondary Command Response I RR RNR SABM DISC I RR RNR UA DM FRMR Virtuális áramkörök Elore felépíti az útvonalat. Úgy viselkedik, mintha pont-pont kapcsolat lenne Logikai sorszámok azonosítják a logikai csatornákat, kapcsolatokat. Ugyanazon a csatornán mennek át a különbözo adatok. LCN: Logical Channel Number(logikai csatorna sorszám) Virtual Circuit Number (Virtuális áramkör sorszám): LIC = Lowest incoming channel HIC = Highest incoming channel LTC = Lowest two-way channel HTC = Highest

two-way channel LOC = Lowest outgoing channel HOC = Highest outgoing channel Virtual circuit number (virtuális áramkör sorszám) = logical group number (logikai csoport sorszám) + logical channel number (logikai csatorna sorszám) One-way: nem egyirányú, hanem el lehet dönteni ki hívjon, de utána duplex X.25 csomagformátumok Híváskérés formátuma 0 1 Csoport Csatorna Vezérlés(1) Típus (00001011) A hívó cím hossza A hívott fél hossza Hívó cím 0 0 0 Hívott cím Szolgáltatások hossza 0 Szolgáltatások Felhasználó adatok Vezérlocsomag formátum 0 0 0 1 Csatorna Típus Csoport Vezérlés(1) További információ A csoport és a csatorna azonosítja a virtuális hálózatot. Adatcsomag formátuma Q D Modulo Csoport Csatorna Ráültetés Több Sorszám Adat Vezérlés(0) Q: Qualified (minosített) D: ha értéke nulla, a nyugta azt jelenti, hogy csak a lokális DCE vette az adatot ha értéke egy, a két vég közötti hatásköru nyugta

Modulo: 01, sorszámok modulo 8 szerintiek 10, a sorszámok modulo 128 szerintiek (00,11 nem megengedett) Ráültetés: (piggyback) csak forgalomszabályozási célra