Földrajz | Középiskola » 90 fogalom földrajzból

90 fogalom földrajzból 1. Földkéreg: A földkéreg különböző összetételű és vastagságú az óceánok és a szárazföldek alatt 2. Magma: A kőzetolvadékot magmának nevezzük 3. Vulkáni kőzet: A kiszórt törmelékből vulkáni törmelékes kőzet, tufa képződik 4. Hasadék vulkán:A felszínre ömlő lávából, továbbá az áttört kőzetek törmelékéből és a kiszórt vulkáni törmelékből fölépített hegyek összefoglaló neve. 5. Réteg vulkán: A többszöri kitörések törmelékéből, hamujából, salakjából és lávájából váltakozva felépülő vulkán. 6. Gejzír: A vulkáni utóműködés leglátványosabb fajtája a gejzír, a szökőhévforrás 7. Földrengés: A földrengéseket szilárd kőzettestek elmozdulása okozza 8. Vetődés: A képlékeny közegben lejátszódó gyűrődésekkel szemben a vetődések a szilárd, merev kőzetek két tömbjének töréses elmozdulását jelenti. 9. Gyűrődés: A gyűrődés során a két

irányból összenyomott kőzetrétegek meghajlanak, összepréselődnek. 10. Törésvonal: A töréssík és a felszín metszésvonala a törésvonal 11. Árok: A párhuzamos vetődések között kiemelkedő kéregdarabot sasbércnek, a hasonló módon bezökkenőket ároknak nevezzük. 12. Fennsík: 200méternél magasabb síkság Pl: Tibet 13. Aprózódás: A kőzetek nagy hő hatására összetöredeznek 14. Mállás: A hőmérséklet és vegyi hatások eredményeképpen átalakuló kőzet 15. Gleccser: jégfolyam, amely lassan kúszik lefelé, s a belefagyott kőzetekkel csiszolja a felszínt 16. Lösz: Lisztfinomságú, sárgás 0,02-0,05 mm szemcseátmérőjű, szélhordta porszemcsékből képződött, laza üledékes kőzet. 17. Kőzet: A föld kérgét felépítő anyagok, ezek a kőzetek 18. Üledékes kőzet: A szárazföldekről a folyók, a szél, a jég, a kavicsot, homokot, iszapot szárazföldi vagy tengeri üledékgyűjtő medencékbe szállítja. Ezekből az

egymásra halmozott, leülepedett anyagokból jönnek létre az üledékes kőzetek. 19. Metamorf kőzet:A nagy nyomás vagy magas hőmérséklet hatására bekövetkező átalakulás során az eredeti kőzetek ásványai új ásványokká alakulnak át. 20. Érctelér: A még olvadt állapotú magma maradék behatol a kőzetek repedéseibe, és ott lehűlve,azokat kitöltő ércteléreket hoz létre. 21. Bauxit: A fémesen csillogó ércekhez képest a vöröses színű bauxit, az alumínium érce inkább kemény anyagra emlékeztet. 22. Kőolaj kialakulása: tengerben élő planktonok--- baktériumok bomlása---nagy nyomás 23. Kőszén keletkezése: A kőszén az egykori növények elszenesedett maradványa 24. Energiahordozók: mederben áramló folyóvíz, szabadon száguldó szél folyamatosan megújul,a kőszén, kőolaj és a földgáz véges mennyiségűek. 25. Ősmasszívum: Az ősmasszívumok a föld legősibb kéregdarabjaiból és a hozzájuk forrt ősidei hegységek

sokszor gyökerükig lepusztult maradványaiból állnak. 26. Pangea: Összföld 27. Variszkuszi hegységképződés:Az óidő második felében lezajlott hegységképződés 28 Röghegység: A legtöbb röghegység egy korábbi gyűrthegység feldarabolásával keletkezett. 29. Lánchegység: Gyűrődéssel jöttek létre, kialakulásuknál vulkanizmus és szeizmikusság 30. Síkság: A síkságok vízszintes vagy közel vízszintes felszínű területek, ahol a lejtés nem haladja meg a 6%. 31. Sztratoszféra: A sztratoszféra 11-50km közötti magasságban helyezkedik el 32. Troposzféra: A légkör legfontosabb tartománya: 10-12km magasság 33. Mezoszféra: a kb, 50-90km magasan húzódó mezoszférában a hőmérséklet csökken 34. Termoszféra: hőmérséklete egyre nő 1000° C ez a réteg veri vissza a rádióhullámokat 35. Üvegházhatás: A légkörnek a hővisszatartó tulajdonsága az üvegházhatás Felhőzet megfogja, visszanyomja a Levegő szén – monoxid felszínre

15° C 36. A gömbalak és felmelegedés: a gömbalak következménye lehet a különböző szélességen fekvő területek eltérő felmelegedése 37. A napi középhőmérséklet: Az egy nap alatt többször, a különböző napszakokban mért hőmérsékleti adatok számtani középértéke a napi középhőmérséklet. 38. Hőingás: Valamely terület legmagasabb és legalacsonyabb tényleges vagy közepes hőmérsékletének különbsége. 39. Hőösszeg: A termés beéréséhezz szükséges hőmennyiség 40. Tenyészidő:A természetes növénytakaró szempontjából az évnek az a része amely valamely egyéves virágos növény számára a csírázástól magja beéréséig tart, ill. valamely évelő növény számára életfolyamatainak végzésére alkalmas. 41. Magassági növényövek: művelt föld-*-lombos erdő--fenyves--törpe fenyő--alpesi rét-kopár sziklál--örök hó. 42. Légnyomás: A levegőoszlopnak a vízszintes felszín 1 négyzetcentiméterére

gyakorolt nyomóereje a légnyomás. 43. Forgási eltérítő erő: A szeleket kitérítő erő 44. Ciklon: Az alacsony légnyomású képződményt ciklonnak nevezzük 45. Anticiklon: A magas légnyomású képződményt anticiklonnak nevezzük 46. Időjárási front: A csapadék az eltérő hőmérsékletű légtömegek határvonalához kapcsolódik Ezeket a határvonalakat időjárási frontnak nevezzük. 47. Meleg front: A melegfrontban meleg levegő áramlik a hideg levegőjű területre 48. Hideg front: A hidegfront mentén hideg levegő érkezik a melegebb levegő területére 49. Ónos eső:túlhűlt vízcseppekből álló hulló csapadék 50. Abszolút és relatív páratartalom:Abszolút: a levegő térfogategységeiben lévő vízgőz g/m3-ben . Relatív: a levegő vízgőzzel való telítettségének foka 51. Kicsapódási mag: A levegőben mindig vannak olyan porszemek vagy szennyező anyagok, ún.kicsapódási magok 52. Harmatpont: Az adott levegő már nem képes több

vízgőzt befogadni, azaz megkezdődik a kicsapódás, harmatpontnak nevezzük. 53. Köd: A köd a felszínközelben képződött felhő 54. Harmat és dér: Ha a kicsapódó vízgőz a tárgyak felületén 0°C fölött válik ki, azt harmat-, ha 0°C alatt, azt pedig dérképződésnek nevezzük. 55. Passzát szél: A 30 szélességi kör tájékáról az egyenlítő felé fújó szél az északkeleti, ill a délkeleti passzát. 56. Sarki szelek: Az anticiklonok felől a hosszúsági körök mentén kifelé áramlik a hideg levegő, de a forgás kitérítő hatása miatt az északi sarkvidéken északkeleti, a déli sarkvidéken a délkeleti sarki szelek váltak uralkodóvá. 57. Nagy földi légkörzés: A nagy földi légkörzés a földfelszín közelében a különböző nyomásövek közötti légcserét jelenti. 58. Monszun: Az évszakonként ellentétes irányból fújó szeleket monszunnak nevezzük 59. Légszennyező anyagok: SO2, NO, CO, O3, Pb, füst, korom, 60. Savas

esők: A főleg kipufogógázból és az erőművek füstjéből származó kén-dioxid, kénhidrogén, szén-dioxid, és nitrogén-oxidok a levegő vízgőzével enyhe savakat alkotnak, amelyek a csapadékkal a felszínre hullanak. 61. Szél: A földfelszínnel párhuzamos légmozgás a nagyobb légnyomású helyek felől a kisebb légnyomású helyek felé. 62. Forrás: 63. Talajvíz: A legelső vízzáró réteg fölött elhelyezkedő, a talajszemcsék közötti hézagokat kitöltő vizet talajvíznek nevezzük. 64. Belvíz: 65. Artéri víz/kút/: 66. Ásványvíz: Az oldott ásványi tartalmú forrásvizeket ásványvíznek nevezzük 67. Termálvíz-hévíz: A felszín környezete évi középhőmérsékletnél melegebb forrásvizeket hévíznek /termálvínek/ nevezzük. 68. Víznyelő, dolina: A csapadékvíz mélybe szivárgásnak helyét a felszínen tölcsérszerű mélyedések, a víznyelők jelzik. 69. Barlang: A karasztos üregek kitágításával jönnek létre a

hatalmas barlangok 70. Cseppkő: a lerakodó mészből jönnek létre a barlangi cseppkövek 71. Karrmező: 72. Vízgyűjtő: A földfelszínnek azt a részét, amelytől egy adott vízfolyás vizét összegyűjti, vízgyűjtő területnek nevezzük. 73. Vízválasztó: A vízgyűjtő terület peremének legmagasabb pontjait összekötve jelölhetjük ki a vízválasztót. 74. Vízjárás: A vízhozam egy év alatt kirajzolódó átlagos ingadozás a vízjárás 75. V alakú völgy: a hegységek testébe vágódó folyók általában V keresztmetszetű völgyeket alakítanak ki. 76. Hordalékkúp: a folyó a hegyek lábánál lerakja nagy szemű, durva hordalékát, belőle legyező alakú hordalékkúpot épít. 77. Zátony: 78. Sodorvonal: A centrifugális erő hatására a leggyorsabban haladó víztömeg vonala a sodorvonal. 79. Delta torkolat: a bő hordalékú folyó torkolatuknál szabadulnak meg maradékos hordalékuktól, a hordalékkúphoz hasonló deltát építve. 80.

Tölcsér torkolat: A kevés hordalékot szállító vagy erős tengeráramlású, vagy nagy árapájú partvidéken tengerbe ömlő folyó tölcsér torkolattal éri el a tengert. 81. Tó: a tavak minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvizek 82. Láp: alig marad vissza nyílt víztükör 83. Óceán: Az óceánok nagy kiterjedésű víztömegek 84. Tengeráramlás: A tengeráramlásoknak a tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgását nevezzük. 85. Tengerjárás: a szintigazodást tengerjárásnak nevezzük 86. Talaj: A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege, amely vizet és tápanyagot biztosít a növények számára. 87. Humusz: A humusz sötét színű, szerves vegyületcsoport 88. Forró övezet: Az övezet a passzát szélrendszer uralma alatt áll, az évi középhőmérséklet mindenhol meghaladja a 20°C-ot. 89. Mérsékelt övezet: 4 évszak alakul ki, az évi hőmérséklet értéke 0-20°C között mozog, a

nyugati szelek uralma jellemzi. 90. Hideg övezet: a hideg övezet földünk leghidegebb övezete, zord sarki szelek uralma alatt áll, évi középhőmérséklete mindenütt kevesebb mint 0°C