Gazdasági Ismeretek | Számvitel » PSZF Számvitel szigorlati B tételek, 2004

SZÁMVITEL SZIGORLAT TÉTELSOR „B” Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar, 2003/2004 Tételsor (B) (111 oldal) 1 B – Számviteli politika 2 B – Számviteli alapelvek 3 B – Értékelési elvek, eljárások 4 B – Bekerülési érték, bekerülési költség tartalma, alkalmazási területei 5 B – Előállítási költség tartalma, alkalmazási területei 6 B – Értékcsökkenési leírás módszere és elszámolásának rendje 7 B – Értékvesztés fogalma és tartalma 8 B – Árfolyamváltozások elszámolásának rendje 9 B – A számviteli beszámoló rendszere, fajtái, alkalmazási köre, változtatási szabályok 10 B – Éves beszámoló rendszere 11 B – Az egyes beszámolófajták mérlegei, fő jellemzői 12 B – Az eredménykimutatások szerkezete, eredménykategóriák fogalma 13 B – Az „A” típusú eredménykimutatás 14 B – Eredménykimutatás, üzleti jelentés célja, tartalma, felhasználása 15 B

– Kiegészítő melléklet célja, tartalma 16 B – Könyvvizsgálat célja, eljárásai, dokumentációi 17 B – Az éves beszámoló elemzésének eljárásai, felhasználásának lehetőségei, mérlegelemzési mutatók 18 B – Költség elszámolási rendszerek számvitele, kiemelten a költségnem elszámolás és kapcsolata az eredménykimutatással 19 B – Pénzintézetek és költségvetési szervek beszámolói 20 B – Egyszeres könyvvitel, egyszerűsített mérleg 21 B – Költség elszámolási rendszerek számvitele, kiemelten a 6-7-es számlaosztály és kapcsolata az eredménykimutatással 22 B – Könyvvezetési rendszerek és átállással kapcsolatos feladatok 23 B – Kettős könyvvitel jellemzői, a Szt. előírásai, a vállalkozói döntés lehetőségei 24 B – Számviteli bizonylati renddel kapcsolatos előírások és feladatok 25 B – Könyvviteli zárlat, analitikák, leltározás rendje 26 B – Mérlegelméletek 27 B – Számlarend

követelményei 28 B – A fedezeti költség-számítás jellemzői, felhasználása 29 B – Értékelemzés lényege, módszere, felhasználása, csődeljárás 30 B – Mutatók, éves beszámoló elemzése 31 B – Költségelszámolás lehetőségeinek összefoglalása (kiegészítés a 18 B és a 21 B tételekhez) Számvitel szigorlat 1/2 oldal 1/B Számviteli politika A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. Az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát, az

elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. A számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni. A számviteli politika tartalma: • könyvvezetés módjának meghatározása o egyszeres, vagy kettős könyvvezetés, o ha kettős, akkor dönteni kell a főkönyvi és analitikus nyilvántartások rendszeréről és kapcsolatukról, valamint dönteni kell a költségelszámolás rendszeréről és módszeréről is, • mérlegkészítés időpontjának megválasztása tekintettel a zárlati munkákra, • mérlegtételek

értékelésére vonatkozó ütemterv, mely az egyes eszközök és források értékelésének konkrét időpontjait tartalmazza, • a beszámoló mérlegének és eredmény-kimutatásának megválasztása, • egyes eszköz– és forráscsoportok értékelési eljárásai o értékelési alapelvek, o értékhelyesbítésbe bevont eszközök köre, o sajátos értékelési eljárások, o jelentős összeg értékhatárának rögzítése o eszközök és források értékelési szabályzatának elkészítése, • időbeli elhatárolások fajtái és dokumentációi, • beszerzési ár és az előállítási költség, • eszközök minősítési szempontjai, azaz mi alapján dönti el a vállalkozás, hogy az eszköz a befektetett eszközök, vagy a forgóeszközök közé kerül, • amortizációs politika kialakítása o amortizáció választott módszereinek meghatározása (lineáris, progresszív, degresszív, stb.) és indoklásuk, o terv szerinti és terven felüli

értékcsökkenés fogalmának és jellemzőinek pontosítása, o a kialakításánál figyelembe kell venni: műszaki és technikai avulás, hasznos időtartam alatti igénybevétel egyenletessége, immateriális javaknál a Szt–ben leírt korlátok, társasági adóról szóló törvényben elismert leírási kulcsok, Számvitel szigorlat • • • • • • • • 2/2 oldal 1/B értékvesztések kezelése o meghatározásának módját és annak alapját képező információkat, bizonylatokat ismertetni, o követeléseknél az adósonként és együttesen kis összegű követeléseknél, illetve a fajlagosan kis értékű készleteknél a %–os módszer alkalmazásainak a feltételei, céltartalék képzés rendje, a minősítés és annak módszerei, a számítás bizonylati alapjai, behajthatatlannak minősülő követelések minősítésének szempontjai o annak az értéknek a megállapítása, ahol a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek

arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, o mikor tekint egy adóst igazoltan fellelhetetlennek, értékhelyesbítésbe bevont eszközök (mi számít lényeges eltérésnek!), ellenőrzés, önellenőrzés által feltárt, az előző éve(ke)t érintő hibák minősítése, a lényeges hiba mértékének a megállapítása (az Szt–ben foglaltaknál lehet szigorúbb korlátokat megadni), a Kiegészítő melléklet tartalma (Szt. 88 §), az Üzleti jelentés tartalmának kialakítása o saját részvények megszerzésével kapcsolatos adatok, o K+F tevékenység és ráfordításai, o fordulónapot követő lényeges folyamatok, o telephelyek bemutatása, o vállalkozás várható fejlődésére vonatkozó adatok, o környezetvédelemmel kapcsolatos információk, o tárgyévi tevékenység átfogó elemzése, o piaci kapcsolatok, o kapacitások, erőforrások volumene és kihasználtsága, o veszélyhelyzetek, káresemények, o pénzügyi, jövedelmezőségi

helyzet, elkészítendő szabályzatok o eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, o eszközök és források értékelési szabályzata, o önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatok (kötelező, ha az éves nettó árbevétel csökkentve az eladott szolgáltatásokkal nagyobb, mint 1 Mrd Ft, vagy a költségnemek szerinti költségek meghaladják az 500 M Ft–t), o pénzkezelési szabályzat. Számvitel szigorlat 1/2 oldal 2/B Számviteli alapelvek Megbízható valós összkép kialakítása [Szt. 15–16 §]: • Vállalkozás folytatásának elve • Tartalmi elvek: o Teljesség elve, o Valódiság elve, o Óvatosság elve, o Összemérés elve, • Kiegészítő elvek: o Egyedi értékelés elve, o Bruttó elszámolás elve, o Időbeli elhatárolás elve, o Tartalom elsődlegessége a formával szemben elv, o Lényegesség elve, o Költség-haszon összevetése elve, • Formai elvek: o Világosság elve, o Folytonosság

elve, o Következetesség elve. A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a fenti alapelveket kell érvényesíteni. Az alapelvektől csak a torvényben szabályozott módon lehet eltérni. A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani, és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek legjobban megfelelő számviteli politikát. A vál lalkozás folytatásának e lve [ Szt. 15 § ( 1)]: a b eszámoló el készítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése, vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. Teljesség el ve [ Szt. 1 5 § ( 2)]: a ga zdálkodónak kön yvelnie ke ll mindazon g azdasági eseményeket, am elyeknek az es zközökre és a f orrásokra, i lletve a t árgyévi e redményre gyakorolt hatását a

beszámolóban ki kell mutatni. Ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek, az adott üzleti évre vonatkoznak, egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a m érleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. Valódiság e lve [ Szt. 15 § ( 3)]: a k önyvvitelben r ögzített és a b eszámolóban szereplő tételeknek a va lóságban i s m egtalálhatóknak, bi zonyíthatóknak, k ívülállók á ltal i s megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. Világosság e lve [ Szt. 1 5 § ( 4)]: a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, e törvénynek megfelelően

rendezett formában kell elkészíteni. Következetesség e lve [Szt. 15 § ( 5)]: a b eszámoló t artalma és f ormája, v alamint az azt alátámasztó kön yvvezetés t ekintetében a z á llandóságot é s a z ös szehasonlíthatóságot biztosítani kell. Számvitel szigorlat 2/2 oldal 2/B Folytonosság e lve [ Szt. 15 § ( 6)]: az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és a f orrások értékelése, az er edmény s zámbavétele cs ak e t örvényben m eghatározott s zabályok s zerint változhat. Összemérés el ve [ Szt. 1 5 § ( 7)]: az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell

kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. Óvatosság e lve [ Szt. 1 5 § (8)]: nem l ehet eredményt k imutatni ak kor, h a az á rbevétel, a bevétel p énzügyi r ealizálása b izonytalan. A t árgyévi er edmény m eghatározása s orán az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és a feltételezhető veszteséget akkor is, ha azok az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között váltak ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket é s a céltartalékokat e l k ell s zámolni, f üggetlenül a ttól, h ogy a z ü zleti é v eredménye nyereség vagy veszteség. Bruttó e lszámolás e lve [Szt. 15 § ( 9)]: a b evételek és a k öltségek ( ráfordítások), i lletve a követelések és a k ötelezettségek egymással szemben – az számviteli törvényben szabályozott esetek kivételével – nem számolhatók el. Egyedi

értékelés elve [Szt. 16 § (1)]: az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Időbeli elhatárolás elve [Szt. 16 § (2)]: az o lyan gazdasági események kihatásait, am elyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan azok az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlanak. Tartalom elsődlegessége a formával szemben elv [Szt. 16 § (3)]: a beszámolóban és az azt alátámasztó k önyvvezetés s orán a gazdasági es eményeket, ü gyleteket a t ényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. Lényegesség elve [Szt. 16 § ( 4)]: lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan i nformáció, am elynek el hagyása v agy t éves b emutatása b efolyásolja a b eszámoló adatait

felhasználók döntéseit. Költség-haszon ös szevetésének e lve [ Szt. 16 § ( 5)]: a b eszámolóban ( a m érlegben, az eredmény-kimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. Az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó a teljesség és az összemérés elvétől eltérően az ár bevételt, az e gyéb b evételeket, v alamint a k öltségeket, a r áfordításokat – az értékcsökkenési leírás és az értékvesztés kivételével – és az egyéb kiadásokat a pénz tényleges beérkezése és kifizetése időszakában, illetve a nem pénzben történt kiegyenlítés időszakában köteles a könyvekben elszámolni. [Szt 100 § (1)] Számvitel szigorlat 1/3 oldal 3/B Értékelési elvek, eljárások Értékelési alapelvek: • Realizációs elv: eredmény csak azoknál az állományban lévő termékeknél

mutathatók ki, amelyeknek az értékesítése, realizálása is megtörtént. Előnye, hogy a vagyon olyan értéken k erül a vállalkozáshoz, am ilyen ér téken az t megvásárolta (beszerzési ár vagy előállítási költség). Ha a vagyon „nem reális”, akkor múltbeli értéken szerepel. • Időérték elv: a vagyontárgyak értékét időben változó értékűnek fogja fel. Hátránya, hogy az eredmény nem reális. • Legkisebb, l egalacsonyabb ér tékelés elve: a vagyont a lehető legkisebb értéken határozza m eg a s zámvitel. A z ó vatos ér tékelés i tt j elenik m eg A z áróeszköz állományt a lehető legkisebb költségen vesszük figyelembe. A felhasználásokat mindig a legmagasabb áron számoljuk el, ami marad, azt pedig alacsony értéken A mérlegtételek értékelésekor előforduló számviteli alapelvek: • Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni: a számviteli törvény alapelőírása, hogy a

törvényben meghatározott általános beszámoló-készítési és könyvvezetési szabályok, értékelési előírások és eljárások csak abban az esetben alkalmazhatóak, ha vélelmezhető a vállalkozás folytatásának elve, ezen elv érvényesülését sem eltérő rendelkezés nem akadályozza, sem a vállalkozási tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn. • Az értékelések egymást követő üzleti években történő alkalmazása során a következetesség elvét kell szem elől tartani: az al kalmazott ér tékelési el járásokra vonatkozóan a következetesség elve kimondja, hogy az egymást követő üzleti években az es zközök és f orrások ér tékelésénél al kalmazott ér tékelési elvek, el járások, módszerek csak akkor változtathatóak meg, ha a változást előidéző tényezők tartósan jelentkeznek, s emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. • Az es zközöket és f orrásokat a z eg

yedi ér tékelés el ve a lapján eg yedenként k ell értékelni: az egyedi értékelés elve alapján az eszközök és források mérlegben szereplő értékének m egállapítása s orán az okat e gyedileg k ell ér tékelni. A z S zt azonban lehetőséget teremt arra, hogy egyes esetekben az egyedi értékelés elve sajátosan érvényesüljön, azaz elismeri egyedi értékelésnek a különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési áron, vagy a FIFO módszerrel történő értékelést is. Hatókör: a vásárolt és saját termelésű készlet, valuta- és d evizakészlet, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő értékpapírok, függetlenül, hogy azokat forgatási vagy befektetési céllal szerezte-e meg a gazdálkodó. • A mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékcsökkenést,

értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglevő eszközöket érinti, s a mérlegkészítés n apjáig i smertté v ált: ezen al apelv az t a k övetelményt t ámasztja a gazdálkodó ál tal al kalmazott ér tékelésekkel s zemben, h ogy a b eszámoló m érlegében megjelenő eszközöket mérlegkészítéskor ismert értékek alapján kell már a tárgy üzleti évről készített beszámolóban is szerepeltetni. A z ér tékelésük s orán f igyelembe k ell venni m inden ol yan t erven f elüli é rtékcsökkenést, é rtékvesztést, va lamint e zek visszaírt összegét, amely elszámolása a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált események, piaci értékek hatására válik szükségessé. Számvitel szigorlat 2/3 oldal 3/B A vagyon- és tőkeelemek értékének kiszámítása: • Egységár: az a p énzmennyiség, amennyiért e gységnyi t ermék, v agy s zolgáltatás számbavétele megtörténik. • Eladási ár , pi aci egységár: az a p

énzösszeg, am ennyit a p iacon e gy t ermékért, v agy szolgáltatási egységért adnak, amennyiért a piac azokat elismeri. • Beszerzési á r, b eszerzési k öltség: az a p énzösszeg, am ennyiért a p iacon e gy ad ott termék, vagy szolgáltatás megvásárolható, beszerezhető. • Előállítási ár, költség: az a pénzösszeg, amennyibe egységnyi termék előállítása, vagy szolgáltatás végzése a termelőnek kerül. • Bekerülési ér ték: olyan é rték, a milyen ös szegen a va gyontárgyat b ekerüléskor a nyilvántartásokba bevezetik. Beszerzési költségen, előállítási költségen számított érték. • Könyv s zerinti ér ték: olyan érték, a milyen ös szegen a v agyontárgyat nyilvántartásokban szerepeltetik. A bekerülési értéket az értékvesztéssel csökkentjük Bekerülési érték: ráfordítások, amelyek az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerülnek és az

eszközhöz egyedileg hozzá kapcsolhatóak. (Bővebben a 4/B tételben!) Előállítási költség: azok a ráfordítások, amelyek az eszköz előállítása, üzembe helyezése során közvetlenül felmerültek és az előállított eszközhöz egyedileg hozzá rendelhetők. (Bővebben az 5/B tételben!) Eszközök terv szerinti értékcsökkenése: az immateriális javak és a tárgyi eszközök esetében azok rendeltetésszerű használatba vételének napjától kezdve terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. (Bővebben a 6/B tételben!) Az eszközök terven felüli értékcsökkenése: (Bővebben a 6/B tételben!) • El kell számolni: o minden o lyan imma teriális jó szág é s tá rgyi e szköz e setében (kivéve a még üzembe nem helyezett beruházást, felújítást), amelyeknél a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen meghaladja az adott eszköz mérlegkészítéskor i smert piaci értékét, o minden s zellemi t ermék és t árgyi es zköz es

etében, i deértve a b eruházást i s, amelynek ér téke t artósan l ecsökkent, m ert az es zköz a v állalkozási tevékenység v áltozása m iatt f eleslegessé vált, v agy m egrongálódás, megsemmisülés mia tt rendeltetésnek megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, vagy hiányzik, o minden olyan vagyoni érétkű jog estében, ahol a szerződés módosulása miatt a jog csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető, o minden ol yan a ktivált é s be fejezett k ísérleti f ejlesztés es etében, ahol a fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, o minden o lyan ak tivált, de b efejezetlen k ísérleti f ejlesztés es etében, ah ol a tevékenység eredménytelenül zárul. Az eszközök értékvesztése: egy adott eszköz könyv szerinti értékének és mérlegkészítéskor ismert piaci értékének pozitív különbözete, ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentős összegben

meghaladja a piaci értéket. (Bővebben a 7/B tételben!) Számvitel szigorlat 3/3 oldal 3/B A t erven f elüli ért ékcsökkenések és a z ért ékvesztések v isszaírása: az el számolt t erven felüli ér tékcsökkenések és ér tékvesztések ér tékének cs ökkentése, az az a z ér intett es zközök értékének növelése. A b efektetett es zközök ért ékhelyesbítése: az ér tékhelyesbítések f elvétele a m érlegbe n em kötelező jellegű, csak lehetőség a gazdálkodók számára. Választása esetén a s zámviteli politikában célszerű rögzíteni. • Értékhelyesbítés módszere alkalmazható a következő eszközcsoportok esetében: o immateriális javak közül a vagyoni értékű jogok és szellemi termékek esetében, o tárgyi e szközök köz ül az i ngatlanok é s a hhoz ka pcsolódó vagyoni értékű jogok, műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, járművek illetve tenyészállatok

esetében, o befektetett pénzügyi eszközök közül a tulajdoni részesedést jelentő tartós értékpapírok esetében. • Az ér tékelésbe b evont e szközöknél e gyedileg ke ll a z é rtékhelyesbítés ös szegét megállapítani és elszámolni. • Az értékhelyesbítést a választott eszközök fordulónapon meglevő állományára a december 31-i piaci értékek figyelembevételével kell elvégezni. • Az értékhelyesbítéseket az értékelési tartalékkal szemben kell elszámolni. • Azon e szközök e setében, a melyek a t árgyév december 31 -én m ég á llományban vannak, a n yilvántartásba ve tt é rtékhelyesbítések poz itív ös szege ut án értékcsökkenést, illetve értékvesztést elszámolni nem lehet. • Az egyedi eszközöknek a könyvekből történő kivezetésekor a hozzá kapcsolódó, elkülönítetten n yilvántartott é rtékhelyesbítését is k i k ell v ezetni a z é rtékelési tartalékkal szemben. • Az eg yedi es zközök

é venkénti ér tékelésének h elyességét, az é rtékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Számvitel szigorlat 1/2 oldal 4/B Bekerülési érték, bekerülési költség tartalma, alkalmazási területei Bekerülési érték: • az az ér ték, amekkora összegen a v agyon- és tőkeelemeket a nyilvántartásokba, a könyvekbe bevezetik, • két formája ismert: o beszerzési érték (beszerzési költség) vásárláskor, o előállítási érték (előállítási költség) saját előállításkor. A nyilvántartásba vett tőke- és va gyonelemek bekerülési é rtékét kül önféle ha tások é rik. Bizonyos körülmények hatására azok értékét korrigálnunk, módosítanunk kell. Ezek a módosítások, korrekciók a következők: • a b efektetett es zközök többségénél t erv s zerinti ér tékcsökkenési l eírást és ad ott esetben terven felüli értékcsökkenést

kell elszámolni, illetve azt visszaírni, • az eszközök többségénél értékvesztést kell elszámolni, illetve azt visszaírni, • a kül földi pé nzértékre s zóló köve teléseknél, köt elezettségeknél, valuta- és devizakészleteknél árfolyam-különbözetet kell elszámolni, • egyéb korrekciók (pl. többletkötelezettségek elszámolása) Ezekkel a korrekciókkal módosított bekerülési értéket nevezzük könyv szerinti értéknek. Könyv szerinti érték (mérlegérték): • bekerülési érték • – korrekciós tételek (értékcsökkenés, értékvesztés, árfolyam-különbözet, stb.) Beszerzési költség: • ráfordítások, amelyek az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerülnek és az eszközhöz egyedileg hozzá kapcsolhatóak, • Tartalma: o számla szerinti áfa nélküli vételár o + szállítási, rakodási költségek o + alapozási, szerelési, üzembe helyezési

költségek o + a beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségek, bizományi díjak o + a vámköltségek (vám, vámpótlék, vámkezelési díj) o + a beszerzéshez kapcsolódó adók (fogyasztási adó, jövedéki adók) o + az üzleti partnernek fizetett felár o + illetékek o + az előzetesen felszámított, de le nem vonható ÁFA o + hatósági, igazgatási és szolgáltatási díjak (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díjak) o + az eszköz beszerzéséhez igénybe vett hitel, kölcsön rendelkezésre tartási jutaléka, folyósítási jutaléka, kezelési költsége, bankgarancia díja, az üzembe helyezésig, raktárba kerülésig felmerült kamata, a hitelszerződés közjegyzői hitelesítési díja o + beruházásoknál az üzembe helyezésig felmerült biztosítási díj o + vásárolt vételi opció díja (értékpapíroknál) o + beruházáshoz, vagyoni értékű jogokhoz közvetlenül kapcsolódó devizahitelek árfolyamvesztesége o – kapott

engedmények, támogatások Számvitel szigorlat • • 2/2 oldal 4/B Tárgyi eszközöknél még külön korrekciós tételek lehetnek: o + a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetés megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével kapcsolatos munkák ellenértéke o + a meglévő tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló felújítási munkák ellenértéke o + a beszerzéssel egyidőben vásárolt tartozékok és tartalék alkatrészek beszerzési ára o + ép ítési t elek b ekerülési ér tékét n öveli ( beszerzéskor) a rajta lévő épületek, építmények bontási költsége o – a beruházásokra elszámolt időarányos kamat összegét csökkenti a beruházásokra adott előlegek és beruházásokra elkülönített pénzeszközök után kapott kamatok o – a tárgyi eszköz próbaüzemelése során előállított, r aktárra v ett é s e ladott termék előállítási költsége, illetve eladási

ára o + a beruházás tervezésének, előkészítésének, lebonyolításának, betanításának közvetlen költsége o + ingatlan beszerzési értékénél be kell számítani a még le nem írt bérleti jogért fizetett összegeket is (ha vétel előtt bérelték) Nem része a beszerzési árnak: o az előzetesen felszámított, de levonható ÁFA o az ellenérték arányában megosztott, előzetesen felszámított ÁFA le nem vonható hányada o az utólag kapott engedmény. A bekerülési érték sajátos esetei: • Gazdasági t ársaságban a vagyoni hoz zájárulásként ka pott e szközök bekerülési értékének a létesítő okiratban meghatározott érték minősül. • A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó é rtékpapír bekerülési értéke n em tartalmazhatja a vételár részét képező (felhalmozott) kamat összegét. Az ilyen kamatot ki kell a vételárból emelni és kamatbevételt csökkentő tételként kell elszámolni. • Követelés f ejében át

vett es zköz bekerülési ér téke az ad ott es zköz m egállapodás, csereszerződés, vagy vagyonfelosztási javaslat szerinti értéke. • Csere ú tján b eszerzett e szköz bekerülési értéke a csereszerződés szerinti értéke, a cserébe átadott eszköz eladási ára. • Térítés nélküli átvétel esetén a b ekerülési érték az átadó könyv szerinti ér téke (de ez nem lehet több a piaci árnál). • Többlet esetén a talált eszköz ismert piaci értéke. • Az import beszerzésekkel kapcsolatban: o Az i mportbeszerzés ér tékét – devizában történő kiegyenlítés esetén – a vállalkozás által választott árfolyamon kell megállapítani. o Bartel-ügyletnél, an nak az ü gyletnek a t eljesítés n apján ér vényes á rfolyamán kell a bekerülési értéket megállapítani, amelyik dátuma időben korábbi (tehát vagy beszerzés, vagy értékesítés dátuma alapján kell eljárni). Így érhető el, hogy árfolyam-különbözet ne

keletkezzen. Számvitel szigorlat 1/4 oldal 5/B Előállítási költség tartalma, alkalmazási területei Előállítási költség: • azok a ráfordítások, amelyek az eszköz előállítása, üzembe helyezése során közvetlenül felmerültek és az előállított eszközhöz egyedileg hozzá rendelhetők, • Tartalma: o Eszköz előállítás esetén – mindazok a költségek, amelyek  az eszköz előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, felújítása során közvetlenül felmerültek,  az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban álltak (már év közben elszámolhatók),  megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (ezek általában év végén felosztással kerülnek az előállítási költségek közé). o Szolgáltatásvégzés, teljesítés esetén – mindazok a költségek, amelyek  a szolgáltatásvégzés, teljesítés (nyújtás) során közvetlenül

felmerültek,  e tevékenységgel szoros kapcsolatban álltak,  megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (ezek általában év végén felosztással kerülnek az előállítási költségek közé). Az előállítási költség tehát a termék (eszköz) és szolgáltatás közvetlen önköltsége. Az előállítás közvetlen önköltségének két esete: • maximalizált közvetlen önköltség: o a vállalkozás arra törekszik, hogy lehetőleg minden felmerült költséget termékhez, szolgáltatáshoz kössön, vagyis minden költséget megoszt, • minimalizált közvetlen önköltség: o a v állalkozás s emmi o lyan k öltséget n em o szt m eg év v égén a t ermékek, szolgáltatások köz ött, a mit é v köz ben ne m t udott t ermékhez, s zolgáltatáshoz kötni. Néhány olyan költség, amelyek jellemzően csak év végén megosztással terhelhetők az egyes termékekre, szolgáltatásokra: • energia szolgáltató egységek

szolgáltatásainak költségei, • szállítási tevékenység szolgáltatásainak költségei, • tárgyi eszközök értékcsökkenése (közösen használt tárgyi eszközöknél), • univerzális gyártóeszközök költségei. Nem képezheti az előállítási költség részét: • az ér tékesítés és f orgalmazás k öltségei, m ég akkor s em, h a az ok a t ermékhez egyedileg hozzárendelhetők, • az igazgatási és az egyéb általános költségek. Önköltségszámítás: az a t evékenység, am ellyel a t ermék, s zolgáltatás, kalkulációs e gység előállítási költségét megállapítjuk. Utalványozás: a költségek a kalkulációs egységhez történő hozzárendelése. Számvitel szigorlat 2/4 oldal 5/B Önköltség-számítási szabályzat: • Amennyiben az ér tékesítésnek az E LÁBÉ ér tékével, a k özvetített s zolgáltatások értékével c sökkentett n ettó á rbevétele v alamely üzleti é vben a z 1 milliá rd f orintot,

vagy a köl tségnemek s zerinti köl tségek e gyüttes ös szege az öt százmillió f orintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a v égzett szolgáltatások 51. § s zerinti önköl tségét az önköl tségszámítás r endjére vona tkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. E kötelezettsége alól a vállalkozó a feltételek ismételt teljesülése esetén sem mentesül. Önköltségszámítási séma: • 1. Közvetlen anyagköltség • 2. Közvetlen bérköltség • 3. Közvetlen bérek járuléka • 4. Gyártási különköltség • 5. Egyéb közvetlen költség • 6. Közvetlen önköltség (1 + 2 + 3 + 4 + 5) • 7. Közvetlenül el nem számolt üzemi általános költség • 8. Szűkített önköltség (6 + 7) • 9. Értékesítés, igazgatás és egyéb általános költség • 10. Teljes önköltség (8 + 9) Közvetlen anyagköltség: • A kalkulációs egység

terhére utalványozható vagy elszámolható anyagok értéke: o felhasznált nyers- és alapanyagok, o fűtőanyag és energia (technikai energia), ha mérhető, o vásárolt félkész termékek és alkatrészek, o továbbfelhasznált saját termelésű félkész termékek. • A hulladék és melléktermék értéke csökkenti az anyagköltséget: o Hulladék: olyan an yagmennyiség, am ely a g yártás-előkészítés által utalványozott é s ki adott a nyagok ki szabása, m éretre vá gása, m egmunkálása közben keletkezik. o Melléktermék: olyan an yag, am ely a g yártási f olyamatban k eletkezik és hasznos tulajdonságokkal rendelkezve felhasználhatóvá válik. • A hul ladékot és a mellékterméket piaci áron, vagy a használati értéknek megfelelő áron kell szerepeltetni a kalkulációban. • A selejt anyagköltsége az utókalkulációban jelenik meg. • A selejt javítása közvetlen bérköltség. • A k alkulációban az a nyagköltség ö sszege

mellett a nyers- és al apanyagok felhasználásának bruttó és nettó mennyiségi adatait is célszerű feltüntetni. o Anyag-kihozatali mutató = nettó norma / bruttó norma o Hulladék = bruttó norma – nettó norma Közvetlen bérköltség: • Alapbér, törzsbér: o Időbér: munkaidő nyilvántartólap ( jelenléti ív ); a mu nkavállaló á ltal a munkahelyen töltött időt rögzíti. o Teljesítménybér: munkautalvány; utasítás a munka elvégzésére, meghatározza a feladatot, a teljesítménynormát és az időt. Számvitel szigorlat • • • • • 3/4 oldal 5/B Bérpótlék: o A t örzsbérhez j áruló, a m unkavégzés kül önleges f eltételeit, v alamint a z általánostól eltérő munkaidő-beosztás ellentételezésére szolgáló bérösszeg o Például: műszakpótlék, a munka különleges körülményei miatt fizetett pótlék, beosztás, vagy képesítés alapján fizetett pótlék, kollektív szerződésben meghatározott pótlék.

Kiegészítő fizetés: o A le nem dolgozott munkaidőre, a munkaviszonyra vonatkozó törvényi szabályozás, illetve más szabály alapján járó munkabér o Például: szabadság, tanulmányi munkaidő kedvezmény, munkaszüneti napok, sztrájk. Egyéb bér: o Az állományba nem tartozók kereseteként elszámolandó kifizetések. o Például: alkalmi munkavállaló, felmondási idő, munkakörrel össze nem függő bér, szakértő díja. Prémium: az előre megállapított feladatok teljesítése esetén, a munkavállaló részére az alapbéren felül fizetett összeg. Jutalom: az el végzett munka u tólagos értékelése al apján a m unkavállaló r észére fizetett összeg; például a 13. havi fizetés Közvetlen bérek járulékai: • A bérjárulékok a kiegészítő fizetéseket, a bérpótlékokat és az így számított összes bért terhelő TB járulék összegét foglalják magukban. • Az összes bér  fizetési jegyzék • Előkalkuláció  tervezett

pótlékkulcs • Utókalkuláció  tényleges pótlékkulcs Gyártási különköltség: • A k alkulációs e gység helyszíni s zerelésével, beépítésével k apcsolatban f elmerült költségek: o speciális készülékek, o szerszámok, minták, o különleges gyártóeszközök, o találmányi, szabadalmi, o újítási díjak, licence díjak, szakértői díjak kalkulációs egységre közvetlenül elszámolható összegei. Egyéb közvetlen költségek: • A v állalkozás sajátosságaitól függően egyéb közvetlen költségként számolhatók el a termelőberendezések működtetésének és üzemeltetésének költségei, amennyiben azok kalkulációs egységre jutó értéke megfelelő jellemzők segítségével megállapítható. • Ilyenek például: o termelőberendezések energiaköltségei, a közvetlen anyagköltségként el nem számolt üzemanyag, gáz, víz stb., o a gépkezelők és gépkiszolgálók közvetlen munkabérként el nem számolt

munkabére, o a termelőberendezések üzemeltetésével kapcsolatos segédanyagok és fogyóeszközök értéke, o a termelő berendezések fenntartásának költségei. Számvitel szigorlat • 4/4 oldal 5/B Nem lehet része azoknak a tárgyi eszközöknek a működtetési és fenntartási költségei, amelyek az ü zem eg észét s zolgálják, és í gy azok k öltségei n incsenek o kozati kapcsolatban a kalkulációs egység mennyiségével és/vagy összetételével. Az önköltség-számítási szabályzat tartalma: • Az önköltségszámítás tárgya, azaz a kalkulációs egység kijelölése. • A kalkulációs séma (a költségtényezők tagolása, a kalkulációs tételek tartalmának meghatározása). • Kalkulációs módszerek megállapítása. • A költségfelosztás vetítési alapjainak meghatározása. • A kalkulációs időszak meghatározása, a kalkulációk készítésének időpontja, gyakorisága. • A költségszámítás bizonylati rendje.

• Felelősség az önköltségszámításért. • Az utókalkuláció és a könyvvitel adatai egyezősége biztosításának módja. Számvitel szigorlat 1/2 oldal 6/B Értékcsökkenési leírás módszere és elszámolásának rendje Értékcsökkenés: az i mmateriális j avak és a t árgyi es zközök f izikai k opásának, e rkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. Értékcsökkenési leírás: az értékcsökkenés költségként történő elszámolása (pl. terv szerinti értékcsökkenési leírás). Amortizációs p olitika: a s zámviteli p olitika keretében k i k ell a lakítani a z a mortizáció elszámolásának rendjét. Hasznos él ettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja; vagy az a megtermelhető darabszám,

teljesítmény figyelembevételével meghatározott időszak, amely alatt a gazdálkodó az előbbieket várhatóan elő tudja állítani. Maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. Értékcsökkenési leírási módszerek: • Lineáris leírás: feltételezzük, hogy az elhasználódás teljesen egyenletes. A bekerülési értéket a gazdasági élettartamra egyenletesen osztjuk meg. • Degresszív l eírás: a b ekerülési ér téket a gazdasági él ettartamra egyenlőtlenül osztjuk fel olyan módon, hogy a leírás értéke az idő előrehaladtával folyamatosan csökken. • Progresszív leírás: ugyanaz, mint a degresszív, de a leírás értéke az idő előrehaladtával folyamatosan nő. A leírás történhet: • Bruttó érték alapján: o lineáris, o degresszív o

teljesítményarányos, o évek száma összege, o abszolút összegű. • Nettó érték alapján: o állandó kulcs alapján, o termeléssel arányosan. Bruttó érték alapján: • Lineáris: az elhasználódás éveire azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra. Az évenkénti összeg meghatározása leírási kulcs segítségével történhet. o Leírási kulcs: 1*100/használati idő. • Degresszív: az elhasználódás éveire évenként, vagy szakaszonként eltérő összeg, szakaszon belül azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra. M eg k ell állapítani a le írási k ulcsot, ma jd a z e gyes s zakaszokra me g k ell á llapítani a z e ltérési arányt. Számvitel szigorlat • • • • 2/2 oldal 6/B Teljesítményarányos: az el használódás év eire év enként a t eljesítmény alapján k erül meghatározásra az é rtékcsökkenés. M eg k ell ál lapítani a t eljesítményt t ermészetes mértékegységben: o

teljesítményegységre jutó értékcsökkenés összegét kell meghatározni, o évenkénti összeg megállapítása: (éves teljesítmény * egységre jutó écs) Évek s záma ö sszege m ódszer: az évenkénti leírást állandó összeggel csökkentő értékcsökkenési elszámolás o számítása: • meg k ell h atározni az eg ységre j utó ér tékcsökkenést, d egressziós értéket: bruttó érték / évek száma összege, • évenként elszámolandó értékcsökkenés: egységre jutó értékcsökkenés * az adott évhez rendelt sorszám. Abszolút összegű: a bekerülési értéket (bruttó értéket) előre meghatározott – esetleg évenként változó – összegben állapítjuk meg. Itt nincs leírási kulcs Lehetőség: az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, s zellemi te rmékek, t árgyi e szközök be kerülési é rtéke a h asználatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben

elszámolható. Nettó érték alapján: • Állandó kul cs: az elhasználódás éveire évenként csökkenő összegű értékcsökkenés kerül el számolásra. A l eírási k ulcs a lineáris mó dszernél a lkalmazott k ulcs többszöröse, de mindvégig állandó. Mindig van maradványérték Az állandó értékek, amortizációs kulcs kiszámítása: (1 - ngyök (maradványérték / bruttó érték)) * 100. • Termeléssel arányosan: az ásványvagyon kitermelése esetén alkalmazható. o Leírási k ulcs: N ettó érték j anuár 1 -jén / kitermelhető ásványvagyon mennyisége. o Tárgyévi értékcsökkenés: év során kitermelt mennyiség * leírási kulcs. Eszközök terv szerinti értékcsökkenése: az immateriális javak és a tárgyi eszközök esetében azok rendeltetésszerű használatba vételének napjától kezdve terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. Terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni:: • minden o lyan i mmateriális

j ószág és t árgyi eszköz es etében ( kivéve a m ég ü zembe nem h elyezett b eruházást, f elújítást), am elyeknél a k önyv s zerinti ér ték t artósan és jelentősen meghaladja az adott eszköz mérlegkészítéskor ismert piaci értékét, • minden szellemi termék és tárgyi eszköz esetében, ideértve a b eruházást is, amelynek értéke tartósan lecsökkent, mert az eszköz a v állalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé v ált, v agy megrongálódás, me gsemmisülés mia tt r endeltetésnek megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, vagy hiányzik, • minden olyan vagyoni érétkű jog estében, ahol a szerződés módosulása miatt a jog csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető, • minden olyan aktivált és befejezett kísérleti fejlesztés esetében, ahol a fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, • minden olyan aktivált, de befejezetlen kísérleti

fejlesztés esetében, ahol a tevékenység eredménytelenül zárul. Számvitel szigorlat 1/2 oldal 7/B Értékvesztés fogalma és tartalma Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése: • A tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél – függetlenül a ttól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell el számolni, a b efektetés k önyv s zerinti ér téke és p iaci é rtéke k özötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. • A befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: o a g azdasági társaság ta rtós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, o a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő

összeget, o a gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztésének visszaírása: Amennyiben a be fektetésnek a m eghatározott, m érlegkészítéskori pi aci értéke jelentősen és tartósan m agasabb, m int a be fektetés kön yv s zerinti é rtéke, a kül önbözettel a kor ábban elszámolt ér tékvesztést v isszaírással cs ökkenteni k ell. A z é rtékvesztés v isszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket. Hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok értékvesztése: • A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt

megtestesítő értékpapír könyv szerinti ér téke és – (felhalmozott) k amatot n em ta rtalmazó – piaci értéke k özötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. • Az értékpapír piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: o az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, o az értékpapír kibocsátójának piaci me gítélését, a piaci me gítélés t endenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg. Hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok értékvesztésének visszaírása: Amennyiben az értékpapír mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt

értékvesztést visszaírással csökkenteni k ell. A z é rtékvesztés v isszaírásával az ér tékpapír kön yv s zerinti é rtéke n em haladhatja m eg a b eszerzési ér téket, i lletve h a a b eszerzési ér ték m agasabb a n évértéknél (névérték f elett v ásárolt ér tékpapírnál), az é rtékvesztés v isszaírásával a z ér tékpapír k önyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét. Külföldi p énzértékre s zóló es zközök értékvesztése és a nnak v isszaírása: A kül földi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az értékvesztés összegét, az értékvesztés visszaírását devizában kell me gállapítani, ma jd a n yilvántartási d evizaárfolyamon k ell a zt f orintra á tszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai között, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként

elszámolni. Ezt követően kell az árfolyamváltozás hatását megállapítani Számvitel szigorlat 2/2 oldal 7/B Követelések értékvesztése: • A vevő, az adós minősítése alapján a z üz leti é v mérleg f ordulónapján f ennálló é s a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél (hitelintézetekkel, pé nzügyi vá llalkozásokkal szembeni köve telések, kölcsönként, előlegként adott összegek, a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételek is) értékvesztést kell elszámolni, a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez tartós és jelentős összegű. • A vevőnként, az adósonként kisösszegű követeléseknél – a vevők, az adósok együttes minősítése alapján – az ér tékvesztés ö sszege e k övetelések n yilvántartásba v ételi

értékének százalékában is meghatározható. Követelések értékvesztésének visszaírása: • Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt ér tékvesztést v isszaírással cs ökkenteni k ell. A z ér tékvesztés visszaírásával a k övetelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értékét. • A követelések eredeti, nyilvántartásba vételi értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a h almozottan e lszámolt é rtékvesztés ö sszegét – legalább a m érlegtételek szerinti megbontásban – a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Készletek értékvesztése: • Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges

piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken kell kimutatni. • Ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a m érlegben a m ég várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni. • A ké szletek é rtékét a kül önbözetnek é rtékvesztéskénti elszámolásával k ell csökkenteni. • A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, illetve a s aját termelésű készlet bekerülési (előállítási) értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak ( szabvány, s zállítási f eltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének

nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. • A k észlet ér tékének cs ökkentését ez es etben ad dig a m értékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyag áron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. • Az ér tékvesztés ö sszege a – fajlagosan kis értékű – készleteknél a v állalkozó ál tal kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható. Készletek értékvesztésének viszaírása: Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a kor ábban e lszámolt é rtékvesztést vi sszaírással c sökkenteni ke ll. A z értékvesztés v isszaírásával a k észlet k önyv s zerinti ér

téke n em h aladhatja m eg a b ekerülési értéket. Számvitel szigorlat 1/2 oldal Árfolyamváltozások elszámolásának rendje 8/B Követelések: • Devizás k öveteléseket a t eljesítés n apján érvényes v álasztott ár folyamon s zámított forintértéken kell állományba venni. • A m érlegben a k ülföldi p énzértékre s zóló k övetelést az el fogadott, az el ismert devizaösszegnek – a m ár el számolt ér tékvesztéssel cs ökkentett, az ér tékvesztés visszaírt ö sszegével n övelt – a szerződés szerinti teljesítéskori (vagy a mérlegfordulónapi), a s zámviteli p olitikában r ögzített á rfolyamon á tszámított forintértéken kell kimutatni. • Devizás követelések értékelése (Szt. 60 §): o Választott árfolyam, ha a megbízható és valós összkép nem teljesülne:  A v álasztott h itelintézet á ltal me ghirdetett d eviza-vételi és d evizaeladási árfolyamának átlaga.  A Magyar Nemzeti Bank által

közzétett, hivatalos devizaárfolyam. o Választott á rfolyam, h a a h itelintézet, il letve a z MNB á ltal n em je gyzett é s nem konvertibilis valutát kell forintra átszámítani:  Valamennyi kül földi pé nzértékre s zóló köve telés e gységesen értékelhető a választott hitelintézet deviza-vételi árfolyamán.  Valamennyi kül földi pé nzértékre s zóló köve telés e gységesen értékelhető a választott hitelintézet deviza-eladási árfolyamán. o Választott árfolyam:  A valuta szabadpiaci árfolyama.  Ha nincs valuta szabadpiaci árfolyam, akkor számított keresztárfolyam.  Kivéve: forintért vásárolt valuta, vagy deviza, valamint a B arter ügylet (az első teljesítéskori választott árfolyamon kerül értékelésre a második ügylet is). o A Jegyzett, de még be nem fizetett tőke felhasználásakor a keletkező árfolyamkülönbözetet a tőketartalék javára, vagy terhére kell elszámolni. Kötelezettségek: • A

devizában fennálló kötelezettségek forintértékének meghatározásakor: o a v álasztott h itelintézet á ltal me ghirdetett d eviza-vételi és d eviza-eladási árfolyamának átlagán, o vagy az M NB á ltal k özzétett, h ivatalos d evizaárfolyamon k ell f orintra átszámítani. • Ha a hitelintézet, illetve az MNB által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát kell forintra át számítani, ak kor az át számítást a v aluta s zabadpiaci ár folyamán ( ennek hiányában, országos napilapban a vi lág valutáinak árfolyamáról köz zétett t ájékoztató adatai alapján) kell megtenni. • A de viza-vételi és d eviza-eladási ár folyam átlaga helyett v alamennyi k ülföldi pénzértékre szóló kötelezettség egységesen értékelhető deviza-vételi, vagy cs ak deviza-eladási árfolyamon is. • A d evizában f elvett h itelt, k ölcsönt a té nylegesen f olyósított d eviza, ille tve a törlesztésekkel cs ökkentett d eviza v álasztott á

rfolyamon f orintra á tszámított összegében kell a mérlegben kimutatni. • A vevőtől devizában kapott előleget a választott árfolyamon forintra átszámított összegben kell a mérlegben kimutatni a szerződés szerinti teljesítést követő elszámolásáig, az előleg visszautalásáig, illetve egyéb bevételkénti elszámolásáig. • A d evizában f ennálló v áltótartozásokat a d evizaösszegnek a v álasztott ár folyamon forintra átszámított összegében kell a mérlegben kimutatni. Számvitel szigorlat • • 2/2 oldal 8/B A devizában teljesítendő szállítói kötelezettséget a z e lismert, s zámlázott devizaösszegnek a vá lasztott á rfolyamon f orintra á tszámított ös szegében ( kivéve Barter ügylet) kell a mérlegben kimutatni. Devizás kötelezettségek értékelése: o A m érlegben a kül földi pé nzértékre s zóló köt elezettséget a z üz leti é v m érleg fordulónapjára vona tkozó vá lasztott de vizaárfolyamon

á tszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. Ha nem jelentős a hatás, akkor marad a könyv szerinti érték. o A k ülföldi p énzértékre s zóló k ötelezettségeknek az ü zleti év m érleg fordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet:  amennyiben az ö sszevontan v eszteség, egyenlegében a p énzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell árfolyamveszteségként elszámolni,  amennyiben a z ös szevontan n yereség, e gyenlegében a pé nzügyi műveletek egyéb bevételei között elszámolás után a következő üzleti év(ek) árfolyamveszteségének fedezetére időbelileg el kell határolni (PIE). Követelések és kötelezettségek év végi devizás értékelésének

lépései: • 1. A könyv szerinti érték megállapítása: a behajthatatlan és elengedett követelések és kötelezettségek leírása, és az értékvesztések rendezése után. • 2. Fordulónapi értékek meghatározása a v álasztott árfolyam alapján: minden külföldi pénzértékre szóló követelésre és kötelezettségre külön-külön. • 3. A z á rfolyam-különbözetek m egállapítása: minden kül földi pé nzértékre s zóló követelésre és kötelezettségre külön-külön. • 4. A z ös szevont á rfolyam-különbözetek m egállapítása: az e gyes ár folyamkülönbözetek helyes összegzése • 5. Az összevont árfolyam-különbözetek minősítése: o A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló minden követelést és kötelezettséget az üz leti é v m érleg f ordulónapjára von atkozó de vizaárfolyamon átszámított forintértéken ke ll ki mutatni, a mennyiben a m érlegfordulónapi értékelésből adódó kül önbözetnek a

kül földi pé nzértékre s zóló e szközökre, i lletve a z eredményre gyakorolt hatása jelentős. Ha nem jelentős a hatás, akkor marad a könyv szerinti érték. o A kül földi pé nzértékre szóló köve telésnek é s k ötelezettségnek a z üzleti é v mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet:  amennyiben az ö sszevontan v eszteség, egyenlegében a p énzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell árfolyamveszteségként elszámolni,  amennyiben a z ös szevontan n yereség, e gyenlegében a pé nzügyi műveletek egyéb bevételei között elszámolás után a következő üzleti év(ek) árfolyamveszteségének fedezetére időbelileg el kell határolni (PIE). o Az ös szevontan n yereséget m utató kü lönbözetet, a következő év(ek) év végi értékeléséből adódó árfolyamvesztesége, illetve az üzleti évben realizált

árfolyamveszteségek é s r ealizált ár folyamnyereségek k ülönbözetének összegében k ell m egszüntetni, h a a realizált ár folyamveszteség ér téke a nagyobb. Számvitel szigorlat 1/4 oldal 9/B A számviteli beszámoló rendszere, fajtái, alkalmazási köre, változtatási szabályok A beszámolási kötelezettség általános szabályai: • A beszámolási kötelezettség a Magyarország területén működő gazdálkodókra terjed ki, kivétel az egyéni vállalkozókat. • A vállalkozások az üzleti évet érintő eredményhatásokról, az üzleti év utolsó napjával, mint mérleg-fordulónappal beszámolót köteles készíteni. • A beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. • A beszámoló írásos jelentés, dokumentáció, a tájékoztatás eszköze. A beszámolóval kapcsolatos időpontok: • Fordulónap: december 31. a beszámolási

időszak, tárgyév utolsó napja • Letétbehelyezés napja: az adott üzleti év mérleg fordulónapjától számított 150. nap • Beszámoló- mérlegkészítés n apja: amikor a t ulajdonosok a b eszámolót e lfogadják, a gazdálkodó megválaszthatja a fordulónap és a letétbehelyezés napja között. Az üzleti év (Szt. 11 §): • Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell k észíteni. A z ü zleti é v időtartama megegyezik – a S zt. 11 § ( 2)-(13) b ekezdésben f oglaltak k ivételével – a naptári évvel. • Az üzleti év a naptári évtől eltérhet: o a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér; o a h itelintézetek, a p énzügyi v állalkozások, a b iztosítóintézetek k ivételével a külföldi an yavállalat k onszolidálásba b evont l eányvállalatánál, ez en leányvállalat le ányvállalatánál, h a a z a k ülföldi a nyavállalatnál,

ille tve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér. • Az üz leti é v m érleg f ordulónapjának új abb m egváltoztatására h árom, b eszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az an yavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Ez esetben a megváltoztatott mérleg fordulónappal készített éves beszámoló kiegészítő mellékletében b e k ell m utatni a m érleg és az er edménykimutatás ad atai m ellett az azokkal ös szehasonlítható ( egy üz leti é vvel korábbi) b ázisadatokat t artalmazó mérleget és eredmény-kimutatást is. • Az üzleti év időtartama 12 naptári hónap, kivéve: o a jogelőd nélkül alapított vállalkozónál: az alapítás időpontjától (létesítő okirata el lenjegyzésének, i lletve k özokiratba f oglalásának n apjától) létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének), illetve a

cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedő időszak, függetlenül annak időtartamától (előtársasági időszak); o 12 naptári hónapnál rövidebb időtartamú lehet az előtársasági időszak, valamint az azt követő üzleti év esetében, továbbá a naptári évről a naptári évtől eltérő üzleti évre, illetve az üzleti évről új üzleti évre történő áttéréskor; o az átalakulás során megszűnő vállalkozónál az előző üzleti év mérleg fordulónapját követő naptól az átalakulás cégbírósági (bírósági) bejegyzésének napjáig terjedő időszak; Számvitel szigorlat 2/4 oldal 9/B o az átalakulással létrejövő új vállalkozónál az átalakulás cégbírósági bejegyzésének napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig terjedő időszak; o a be számolóban r ögzített a datoknál f orintról d

evizára, de vizáról f orintra, illetve de vizáról m ás de vizára va ló á ttéréskor, t ovábbá a gazdasági társaságokról szóló törvényben nem szabályozott átalakulásnál az üzleti év az meghatározható azzal, hogy a mérlegfordulónap az áttérés, az átalakulás napja; o a vállalkozó felszámolása, illetve végelszámolása esetén az előző üzleti év mérleg fordulónapját követő naptól a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját megelőző napig terjedő időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év az erről szóló végzés jogerőre emelkedésének napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig terjedő időszak; o a felszámolás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától; o a végelszámolás időszaka általában egy üzleti év.

Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet; o az anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolóját az anyavállalat éves beszámolójának üzleti évéről kell elkészíteni. Amennyiben az anyavállalat leányvállalatainak ü zleti év e eltér az an yavállalat év es b eszámolójának ü zleti évétől, akkor az összevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti éve lehet a leglényegesebb l eányvállalat v agy a l eányvállalatok t öbbsége éves beszámolójának üzleti éve is. A beszámoló mérésmódja: • Értékbeli mérésmód; az egymást követő naptári év ek éves b eszámolóinak összehasonlíthatóságát biztosítani kell. • A mérlegben és az eredmény-kimutatásban fel kell tüntetni az előző naptári év adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók

össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. • Ha az ellenőrzés, önellenőrzés a mérleg főösszegének 1 %-át v agy 500 millió F t-ot meghaladó h ibát á llapított meg, akkor az előző évekre vonatkozó, mérlegkészítésig megismert módosításokat az előző év adatai mellett be kell mutatni. Ez esetben, a mérlegben, az er edmény-kimutatásban i s kül ön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt évre vonatkozó módosítások, és a tárgyévi módosítások. A beszámoló formája: • A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ. • A beszámoló lehet: o éves beszámoló, o egyszerűsített éves beszámoló, o összevont (konszolidált) éves beszámoló, o egyszerűsített beszámoló. • A vállalkozónak a beszámolót kettős könyvvitellel kell alátámasztania. Számvitel szigorlat • 3/4

oldal 9/B Ha t örvény m ásként nem r endelkezik, eg yszeres k önyvvitellel al átámasztott egyszerűsített beszámolót készíthet o az iskolai szövetkezet, o a jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, o a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akkor, ha a vá llalkozási t evékenységből származó éves nettó árbevétele – két egymást követő évben – nem ha ladja m eg a z 5 0 m illió f orintot, f üggetlenül a z általa foglalkoztatottak létszámától és a mérleg-főösszegtől. Éves b eszámoló: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás az üzleti évről az üzleti é v ut olsó napjával, mint mérleg-fordulónappal éves beszámolót köteles készíteni. Egyszerűsített éves beszámoló: • A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás készítheti, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három m utatóérték köz ül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi

határértéket: o a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot, o az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot, o a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 100 főt. Ezt az előírást részvénytársaság, a kons zolidálásba be vont vá llalkozás, a kül földi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe nem alkalmazhatja. • Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót az a vállalkozás, ahol az üzleti év a naptári évtől eltér a következő módon: o a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér; o a h itelintézetek, a p énzügyi v állalkozások, a b iztosítóintézetek k ivételével a külföldi an yavállalat k onszolidálásba b evont l eányvállalatánál, ez en leányvállalat le ányvállalatánál, h a a z a k ülföldi a nyavállalatnál, ille tve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér. •

Összevont ( konszolidált) é ves be számolót é s ös szevont ( konszolidált) üzleti j elentést is k öteles k észíteni – a S zt. 116-117 § -ban f oglaltak k ivételével – az a v állalkozás, amely egy, vagy több vállalkozáshoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül. Összevont (konszolidált) éves beszámoló: • A meghatározó befolyás megítélésénél a leányvállalatok bármelyikét megillető jogokat az anyavállalatnál kell számításba venni. • Az ös szevont ( konszolidált) é ves b eszámoló k észítési k ötelezettség me gítélése s orán az an yavállalatnál k ell f igyelembe v enni az okat a j ogokat i s, am elyeket közvetlenül nem az an yavállalat, v agy a l eányvállalat gyakorol, d e az t h armadik s zemélyek az anyavállalat, vagy egy leányvállalata javára gyakorolják. • Az ö sszevont ( konszolidált) é ves b eszámoló k észítési k ötelezettség me gítélése s orán figyelmen kívül kell hagyni azokat

a jogokat, amelyeket o szerződés alapján átruházott jogkörben mások helyett gyakorolnak, o biztosítékként á tvettek, é s a jo gokat h armadik s zemély u tasításai s zerint gyakorolják, o mint ke zességvállalónak bi rtokba a dtak, é s a jogokat a ke zes é rdekében gyakorolják. • A leányvállalati viszony létrejöttét az anyavállalat állapítja meg és egyidejűleg köteles ezt a minősítést a leányvállalattal közölni. Számvitel szigorlat • • • • • • • 4/4 oldal 9/B Nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie annak az anyavállalatnak (mentesíthető anyavállalat), amely maga is leányvállalata egy vállalatnak (fölérendelt anyavállalat): Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti év ben a m érleg

fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: o a mérlegfőösszeg a 2700 millió forintot, o az éves nettó árbevétel a 4000 millió forintot, o az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. A m utatóértékek m eghatározásánál az an yavállalat és l eányvállalatainak, v alamint közös vezetésű vállalkozásainak konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni. A h itelintézeti, a b iztosítóintézeti a nyavállalatra, a p énzügyi v állalkozásra, min t anyavállalatra a mutatóérték szerinti mentesítés nem vonatkozik. A m entesítés n em alkalmazható, h a a m érleg f ordulónapján az an yavállalat, v agy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, ü zletrészei, i lletve az ál taluk kibocsátott értékpapírok tőzsdei

kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték. Nem kell az anyavállalatnak az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha leányvállalatait, közös vezetésű vállalkozásait felmentette. Az anyavállalat éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles tájékoztatást adni arról, hogy a nevesített felmentési lehetőségek közül melyiket alkalmazta. Egyszerűsített mérleg és eredmény-levezetés: • Készítheti: iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, jogi személyiség nélküli Gt, amelynek vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétel két egymást követő évben nem haladja meg az 50 millió Ft-ot. • Ez a forma az éves beszámolás legegyszerűbb formája, leltárra, egyszeres könyvvezetésre, analitikus nyilvántartásokra épül. • A k öltségvetés al apján gazdálkodó s zervek b eszámolási k ötelezettségét a s zámviteli

törvény és kormányrendelet szabályozza. A beszámoló formájának megváltoztatása: • A kötelező formánál magasabbat bármikor lehet választani. • Egyszerűsített mérleg és eredmény-levezetés változtatása: kötelező azt az évet követő második é v j anuár 1 -jén, amikor az egyszerűsített mérleg és eredmény-levezetés készítési feltételének már nem felel meg, vagy saját elhatározásból bármely jan. 1-jén • Egyszerűsített éves beszámoló változtatása: kötelező azt az évet követő második é v január 1-jén, amikor a méretre vonatkozó feltételeknek két egymást követő évben nem felel meg. Saját elhatározásból: o magasabbra: bármely január 1-jén, o alacsonyabbra: azt az évet követő második év január 1-jén, amikor a z egyszerűsített mérleg és eredmény-levezetés k észítésére a feltételek l egalább két évben fennállnak. • Éves b eszámoló változtatása: saját elhatározásból alacsonyabbra:

azt az évet követő második év j anuár 1 -jén, amikor az egyszerűsített éves beszámoló feltételei legalább két évben fennállnak. Számvitel szigorlat 1/3 oldal 10/B Az éves beszámoló rendszere A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről az üzleti év utolsó napjával, mint mérleg-fordulónappal éves beszámolót köteles készíteni. Kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámoló készítésére kötelezettek: • a részvénytársaságok, • a konszolidációba bevont vállalkozások, • a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe. Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról m egbízható é s va lós ké pet ke ll m utatnia. Tartalmaznia k ell min den e szközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszak bevételeit és

ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti eredményt, valamint azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének bemutatásához szükségesek. A beszámolót és azt alátámasztó dokumentációkat 10 évig meg kell őrizni. Így a főkönyvi kivonatot, a le ltárt é s az értékelést, a kapcsolódó részletező nyilvántartásokat illetve a számítógépes programot működőképes állapotban. A számviteli bizonylatokat (főkönyvi számlák, analitikus nyilvántartások) legalább 8 évig kell megőrizni visszakereshető és olvasható formában. Az éves beszámoló részei: • mérleg, • eredmény-kimutatás, • kiegészítő melléklet, • üzleti jelentés (kötelező elkészíteni, de 2001. január 1-je ó ta n em része az év es beszámolónak). Az egymást követő üzleti évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és az eredménykimutatás s

zerkezeti f elépítésének, t agolásának és t artalmának, v alamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. A mérlegben és az eredmény-kimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát. Ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni, és indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai me llett b e k ell mu tatni, a zok n em k épezik r észét a z e redménykimutatás tá rgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is és az eredmény-kimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a

tárgyévi adatok. Ha egy eszköz, vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, illetve ha egy adott eszköz, vagy kötelezettség minősítése az egyik üzleti évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni. Számvitel szigorlat 2/3 oldal 10/B Az év es b eszámolót m eghatározott szerkezetben és legalább az előírt tagolásban, az előírt tételeket a m egadott s orrendben, a t ételek t ovábbtagolásának, i lletve ös szevonásának szabályai figyelembevételével, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett kettős könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában, magyar nyelven kell elkészíteni. Az éves beszámolóban a z adatokat ezer forintban ke ll m egadni. A mennyiben a vá llalkozó éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a 100

milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni. A d evizakülföldi t ársaságnak ( a v ámszabad t erületi t ársaságnak, i deértve a d evizajogszabály szerint devizakülföldinek minősülő egyéb társaságokat is) az éves beszámolót magyar nyelven, a létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában kell elkészíteni. Az adatokat a Magyar N emzeti B ank h ivatalos d evizaárfolyam j egyzése s zerinti d evizaegységben k ell megadni. Az éves beszámoló részét képező mérleget, eredmény-kimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. Ha törvény – osztalékelőleg fizetése feltételeként – közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget a törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni. A közbenső mérleget a fordulónapra vonatkozó analitikus és

főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételeknek az üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírások figyelembevételével, eredmény-kimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon leltár alapján - kell összeállítani. A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azoknak a z üz leti év v égi értékelése s orán al kalmazandó k orrekcióit ( terven f elüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolás, céltartalék-képzés, időbeli elhatárolások), az azokat alátámasztó számításokat. A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan v ezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni,

azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni. Kettős könyvvitelt kell vezetnie és az egységes számlakeretet kell alkalmaznia mindazoknak a vállalkozóknak, akiknek a törvény értelmében éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy összevont éves beszámolót kell készíteniük. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a könyvviteli számlák adataiból az általa választott időszakonként, de legalább az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló elkészítését vagy a más törvényekben előírt és számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően főkönyvi kivonatot köteles készíteni. A g azdálkodó s zabadon vá laszthat a m érlegsémák köz ül, é s j oga va n m egváltoztatni e gy korábbi m érlegsémát i s, de e bben a z e setben bi ztosítania ke ll, hog y az a datok összehasonlíthatók legyenek, és a kiegészítő mellékletben indokolni kell a

változtatást. Számvitel szigorlat 3/3 oldal 10/B Összevonhatók a mérleg egy-egy római számmal jelzett eszköz illetve forrás csoportjain belül az arab számmal jelzett tételek, ha • azok összegükben a megbízható és valós összkép szempontjából nem jelentősek (nem jelentősnek tekintett összeget a számviteli politikában rögzíteni kell), • azok összevonása segíti a világosság elvének érvényesülését. Az összevont tételek részletezését és az összevonás indokát a kiegészítő mellékletben rögzíteni kell. Az összevonás nem érintheti a kapcsolt vállalkozással összefüggő tételeket A mérlegben nem kell feltüntetni azokat a tételeket, amelyeknél sem az előző, sem a tárgyévi oszlopban nem szerepelne adat, ez az engedmény azonban csak arab számmal jelölt tételekre vonatkozik. Az összevonás és a tételek elhagyásának lehetősége csak az éves beszámolót készítőknek biztosít ilyen lehetőséget, hiszen

annak mérlegében szerepelnek arab számos tételek. Az előtársaságok beszámolási kötelezettsége: • A Gt. előírásai szerint a társaság a c égbírósági b ejegyzéssel j ön l étre A t ársaság megalakulásától a cégbírósági bejegyzés napjáig előtársaságként működik. • Az előtársaságok kettős könyvvitelt kötelesek vezetni. • Beszámolási kötelezettségük csak az előtársaság forma megszűnésekor keletkezik. • Az előtársasági forma a következő esetekben szűnik meg: o a társaság cégbírósági bejegyzésével, o a társaság bejegyzésének elutasításával, o a bejegyzés iránti kérelem visszavonásával. • Az előtársaság megszűnését követő 90 napon belül köteles a Szt. általános s zabályai szerinti b eszámolót k észíteni, a zt k önyvvizsgálóval v éleményeztetni v alamint közzétételi k ötelezettségének el eget t enni. A k önyvvezetés és a b eszámoló k észítés szempontjából az

előtársasági szakasz egyetlen beszámolási időszaknak minősül. Számvitel szigorlat 1/7 oldal 11/B Az egyes beszámolófajták mérlegei, fő jellemzői A mérleg olyan okmány, amely: • Az eszközöket és forrásokat o Eszközök (aktívák):  a vállalkozás vagyonának fizikai megjelenési formája  pl.: készpénz, ingatlan, felszerelési tárgyak, értékpapírok, készlet stb  két fajtája: • befektetett es zköz: a t evékenységet t artósan ( éven t úl) szolgálják, például: épület • forgóeszköz o Források (passzívák):  ugyanennek a vagyonnak eredet szerinti besorolása  pl.: saját forrás, kölcsönvett forrás (visszafizetési kötelezettséget jelent)  két fajtája: • saját forrás: az alapítók bocsátják a vállalkozás rendelkezésére • idegen forrás: visszafizetési kötelezettség terheli (tartozás). • Adott időpontra vonatkozóan o állományi adatokat tartalmaz, o fordulónapra vonatkozik, o

mérlegkészítésig megismert, tárgyévre vonatkozó hatásokat is tartalmaz. • Megfelelően értékelve o tételes előírások, o számviteli alapelvek, o választási lehetőségek számviteli politikában rögzített változatai. • Pénzben összesítve o belföldi cégeknél ezer forintban (kivétel 100 milliárd Ft felett, millió forintban) o vámszabadterületi társaságok és devizakülföldinek minősülő társaságok külföldi pé nznemben, az M NB á rfolyamlista s zerinti na gyságrendben ( a könyveiket ez ek a t ársaságok i s m agyar n yelven k ötelesek v ezetni, és a beszámolót elkészíteni). • Előírt struktúrában tartalmazza o forma: egyoldalas („A” típusú), vagy kétoldalas („B” típusú) o értékrovatok: bázis és tárgy, valamint ellenőrzés – önellenőrzés miatti rovatok o eszköz- és forráscsoportosítások:  főcsoportok (A, B, C, G) • csoportok (I, II, III, ) o tételek (1, 2, )  (tájékoztató adatok (a, b, ))

A mérleg számviteli okmány jellegét biztosítják: • számviteli nyilvántartásokra és dokumentációra épül (szintetika, analitika, leltározás), • aláírások, • hitelesítés, • letétbe helyezés. Számvitel szigorlat 2/7 oldal 11/B Az éves beszámoló „A” típusú mérlegének jellemzői: • mérlegszerű elrendezés, az eszközök és források elkülönítetten mutathatók ki a mérleg két oldalán, • biztosított az automatikus ellenőrzés, az eszközök és a források összege meg kell, hogy egyezzen, • az eszközök bemutatása fordított likviditási sorrendben történik, • a forrásoknál fordított lejárati sorrend érvényesül. Az éves beszámoló „B” típusú mérlegének jellemzői: • a mérlegszerkezet lépcsőzetes elrendezésű, • a mérlegséma részben finanszírozás szemléletű, • sajátos egyeztethetőség érvényesül. Mindkét séma kiemelten mutatja be a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni tételeket A

mérleg előírt tagolása „A” változat Eszközök (aktívák) • A. Befektetett eszközök o I. Immateriális javak  1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke  2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke  3. Vagyoni értékű jogok  4. Szellemi termékek  5. Üzleti vagy cégérték  6. Immateriális javakra adott előlegek  7. Immateriális javak értékhelyesbítése o II. Tárgyi eszközök  1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok  2. Műszaki berendezések, gépek, járművek  3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek  4. Tenyészállatok  5. Beruházások, felújítások  6. Beruházásokra adott előlegek  7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése o III. Befektetett pénzügyi eszközök  1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban  2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban  3. Egyéb tartós részesedés  4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési

viszonyban álló vállalkozásban  5. Egyéb tartósan adott kölcsön  6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír  7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése • B. Forgóeszközök o I. Készletek  1. Anyagok  2. Befejezetlen termelés és félkész termékek  3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok Számvitel szigorlat • • 3/7 oldal  4. Késztermékek  5. Áruk  6. Készletekre adott előlegek o II. Követelések  1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)  2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben  3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben  4. Váltókövetelések  5. Egyéb követelések o III. Értékpapírok  1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban  2. Egyéb részesedés  3. Saját részvények, saját üzletrészek  4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok o IV. Pénzeszközök

 1. Pénztár, csekkek  2. Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások o 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása o 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása o 3. Halasztott ráfordítások Eszközök összesen Források (passzívák) • D. Saját tőke o I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken o II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–) o III. Tőketartalék o IV. Eredménytartalék o V. Lekötött tartalék o VI. Értékelési tartalék o VII. Mérleg szerinti eredmény • E. Céltartalékok o 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre o 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre o 3. Egyéb céltartalék • F. Kötelezettségek o I. Hátrasorolt kötelezettségek  1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben  2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben  3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb

gazdálkodóval szemben o II. Hosszú lejáratú kötelezettségek  1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök  2. Átváltoztatható kötvények  3. Tartozások kötvénykibocsátásból  4. Beruházási és fejlesztési hitelek  5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 11/B Számvitel szigorlat 4/7 oldal 11/B 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben  8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek o III. Rövid lejáratú kötelezettségek  1. Rövid lejáratú kölcsönök Ebből: az átváltoztatható kötvények  2. Rövid lejáratú hitelek  3. Vevőktől kapott előlegek  4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)  5. Váltótartozások  6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben  7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő

vállalkozással szemben  8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások o 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása o 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása o 3. Halasztott bevételek Források összesen   • • „B” változat A. Befektetett eszközök • I. Immateriális javak o 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke o 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke o 3. Vagyoni értékű jogok o 4. Szellemi termékek o 5. Üzleti vagy cégérték o 6. Immateriális javakra adott előlegek o 7. Immateriális javak értékhelyesbítése • II. Tárgyi eszközök o 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok o 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek o 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek o 4. Tenyészállatok o 5. Beruházások, felújítások o 6. Beruházásokra adott előlegek o 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése • III. Befektetett pénzügyi

eszközök o 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban o 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban o 3. Egyéb tartós részesedés o 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban o 5. Egyéb tartósan adott kölcsön o 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír o 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Számvitel szigorlat 5/7 oldal 11/B B. Forgóeszközök • I. Készletek o 1. Anyagok o 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek o 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok o 4. Késztermékek o 5. Áruk o 6. Készletekre adott előlegek • II. Követelések o 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) o 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben o 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben o 4. Váltókövetelések o 5. Egyéb követelések • III. Értékpapírok o 1. Részesedés kapcsolt

vállalkozásban o 2. Egyéb részesedés o 3. Saját részvények, saját üzletrészek o 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok • IV. Pénzeszközök o 1. Pénztár, csekkek o 2. Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások • 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása • 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása • 3. Halasztott ráfordítások D. Egy éven belül esedékes kötelezettségek • 1. Rövid lejáratú kölcsönök Ebből: az átváltoztatható kötvények • 2. Rövid lejáratú hitelek • 3. Vevőktől kapott előlegek • 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) • 5. Váltótartozások • 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben • 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben • 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek E. Passzív időbeli elhatárolások • 1.

Bevételek passzív időbeli elhatárolása • 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása • 3. Halasztott bevételek F. Forgóeszközök - rövid lejáratú kötelezettségek különbözete (B+C–D–E) G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A±F) Számvitel szigorlat 6/7 oldal 11/B H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek • I. Hosszú lejáratú kötelezettségek o 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök o 2. Átváltoztatható kötvények o 3. Tartozások kötvénykibocsátásból o 4. Beruházási és fejlesztési hitelek o 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek o 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben o 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben o 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek • II. Hátrasorolt kötelezettségek o 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben o 2.

Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben o 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben I. Céltartalékok • 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre • 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre • 3. Egyéb céltartalék J. Saját tőke • I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken • II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–) • III. Tőketartalék • IV. Eredménytartalék • V. Lekötött tartalék • VI. Értékelési tartalék • VII. Mérleg szerinti eredmény Egyszerűsített beszámoló: • Az e gyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről december 31-i fordulónappal egyszerűsített beszámolót köteles készíteni. • Az egyszerűsített beszámoló egyszerűsített mérlegből és eredmény-levezetésből áll. Az egyszerűsített mérleg és az eredmény-levezetés tételei továbbtagolhatók. • Az

egyszerűsített mérleget és az eredmény-levezetést a té telek tö rvény s zerinti sorrendjében, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett egyszeres könyvvitel (a pénzforgalmi könyvvitel, illetve az eszközökről és a forrásokról vezetett részletező nyilvántartások, a leltárak) adatai alapján, világos és áttekinthető formában kell összeállítani. • Az egyszerűsített mérleget és az eredmény-levezetést magyar nyelven kell elkészíteni, az adatokat ezer forintban kell megadni. • Az egyszerűsített mérleget és az eredmény-levezetést a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. • Az egyszerűsített mérlegben, az eredmény-levezetésben m inden t ételnél f el k ell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát. Amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) egyszerűsített mérlegében, eredmény-levezetésében – a v állalkozó s zámviteli

Számvitel szigorlat • • • • 7/7 oldal 11/B politikájában r ögzített f eltételek s zerint – jelentős összegűnek minősülő hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző üzleti é v(ek)re von atkozó m ódosításokat a z egyszerűsített mérleg és az eredmény-levezetés minden tételénél az előző üzleti év adatai mellett be kell mutatni. Ilyen esetben az egyszerűsített mérlegben és az eredmény-levezetésben i s k ülön-külön os zlopban s zerepelnek az előző évi adatok, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, illetve a tárgyévi adatok. Az egymást követő üzleti évek egyszerűsített mérlegeiben, eredmény-levezetéseiben az ö sszehasonlíthatóságot a s zerkezeti f elépítés, a t agolás és a t artalom, a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. Az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó az árbevételt, az egyéb bevételeket, valamint a

költségeket, a ráfordításokat – az értékcsökkenési leírás és az értékvesztés kivételével – és az e gyéb k iadásokat a p énz t ényleges b eérkezése és k ifizetése időszakában, illetve a nem pénzben történt kiegyenlítés időszakában köteles a könyvekben elszámolni. A teljesítés időszakában el kell számolni azt is, ha az ügylet ellenértékét más eszköz (ideértve a váltóval történő kiegyenlítést is) átadás-átvételével rendezik. A z i lyen ügyleteket azok valós tartalma szerint, bruttó módon kell elszámolni. Az egyszerűsített mérleg a vállalkozó december 31-én meglévő, a leltárba értékkel felvett va lamennyi e szközét é s a zok f orrásait br uttó m ódon t artalmazza, f üggetlenül attól, h ogy az ü gyletek t eljesítésekor t ényleges p énzkiadásra, v agy p énzbevételre s or került-e, vagy sem. Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása Eszközök (aktívák) • A. Befektetett eszközök o

I. Immateriális javak o II. Tárgyi eszközök o III. Befektetett pénzügyi eszközök • B. Forgóeszközök o I. Készletek o II. Követelések Ebből: pénzkiadásból származó követelések pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések o III. Értékpapírok o IV. Pénzeszközök Források (passzívák) • C. Saját tőke o I. Jegyzett tőke o II. Tőketartalék o III. Eredménytartalék o IV. Lekötött tartalék o V. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény • D. Tartalék • E. Céltartalékok • F. Kötelezettségek o I. Hosszú lejáratú kötelezettségek o II. Rövid lejáratú kötelezettségek Ebből: pénzbevételből származó kötelezettségek pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek Számvitel szigorlat 1/7 oldal 12/B Az eredménykimutatások szerkezete, eredménykategóriák fogalma Az er edmény-kimutatást a Szt. az éves beszámoló részének tekinti, így elkészítése a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó részére

kötelező. Az eredmény-kimutatás készítésének konkrét célkitűzései: • az eredményt az azt előidéző tényezőkre bontva tartalmazza, • tartalmazza a mérleg szerinti eredmény levezetését, • alapozza meg a jövőre vonatkozó gazdálkodói döntéseket, első sorban jövedelmezőségi szempontokból, • járuljon hoz zá a g azdálkodóról ki alakítandó m egbízható é s va lós ös szképhez a zon keresztül, hogy bemutatja a gazdálkodó valós jövedelmi helyzetét. Eredménykimutatás: a vállalkozó t árgyévi m érleg s zerinti, a vállalkozónál m aradó adózott eredményének levezetését – az ellenőrzés megállapításai alapján az előző üzleti évek mérleg szerinti eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten – tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a MSZE összetevőit, kialakulását mutatja be. Az üzleti év mérleg szerinti

eredménye: • + Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (A) • + Pénzügyi műveletek eredménye (B) • = Szokásos vállalkozási eredmény (C) • + Rendkívüli eredmény (D) • = Adózás előtti eredmény (E) • – Adófizetési kötelezettség (XII) • = Adózott eredmény (F) • + Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre (22) • – Jóváhagyott osztalék, részesedés (23) • = Mérleg szerinti eredmény (G) Az ü zleti év ered ménye: az ár bevételek, b evételek és a k öltségek, r áfordítások k ülönbsége alapján határozható meg. Az eredmény levezetésének három struktúrája: • soros elrendezésű eredmény-kimutatás, amelyet általában mérlegszerű elrendezéssel is kombinálnak, • kétoldalas elrendezésű eredmény-kimutatás, • lépcsőzetes elrendezésű eredmény-kimutatás. A soros elrendezésű EK jellemzői: • a hozamokat, a ráfordításokat és az eredményt tevékenységenkénti bontásban mutatja

be, • a bruttó elv alkalmazásával készült, • alkalmas az egyes tevékenységek jövedelmezőségének mérésére, • struktúrájára jellemző, hogy differenciáltan tovább bontható, • hátránya, hogy két időszak adatainak kezelése ebben a struktúrában nehézkes. Számvitel szigorlat 2/7 oldal 12/B A kétoldalas elrendezésű EK jellemzői: • nem tartalmazza a tevékenységek eredményhez való hozzájárulásának bontását, • a bruttó elv alkalmazásával készült, • nem alkalmaz az eredmény összetevők szerinti elemzésére és a jövedelmezőség részletes bemutatására. A lépcsőzetes elrendezésű EK jellemzői: • az eredmény kialakulását összetevők, tevékenységi fajták szerint mutatja be, • alkalmas a tevékenységenkénti jövedelmezőség elemzésére, • a bruttó elv alkalmazásával készült, • szerkezete áttekinthető, • alkalmas két időszak adatainak kezelésére is. Az összköltség eljárással készített

EK jellemzői: • az 5. számlaosztály számlái alapján állítható össze, • tárgyévet terhelő költségeket és ráfordításokat veszi számba, • a h ozamok k imutatásánál m eghatározó a tárgyévi te rmelési te ljesítmények meghatározása, n emcsak az ér tékesítési t eljesítményt v eszi f igyelembe a h ozam meghatározás során, • a költségszámlák a gazdálkodó belső igényeinek megfelelően tetszés szerint bonthatóak tovább, • alkalmas az egyes időszakok költség, ráfordítás és hozam alakulásának elemzésére, • nem alkalmas a gazdálkodó által végzett tevékenységek jövedelmezőségének elemzésére. A forgalmi költség eljárással készített EK jellemzői: • a h ozamok k imutatásánál m eghatározó a t árgyévi ér tékesítési teljesítmények figyelembevétele, • az értékesítés költségeit és ráfordításait veszi számításba, • a költségeket az értékesítéshez kapcsolódó közvetlen

költségek és közvetett költségek bontásban mutatja be, • lehetőséget biztosít a résztevékenységek jövedelmezőségének részletes elemzésére, • a közvetett költségeket főbb funkciók szerint részletezi, • a s truktúrájánál f ogva hatékonyabban s zolgálja a gazdálkodónak a számvitellel szemben t ámasztott i nformációs i gényeit ( költséggazdálkodás, önköl tségszámítás é s belső önelszámolás). Az eredménykategóriák és tartalmuk: • Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: o ide tartoznak a gazdálkodó által végzett termelő, szolgáltatási, egyéb tevékenységek á rbevételei, k öltségei, v alamint az e t evékenységekhez kapcsolódó, kiegészítő jellegű tevékenységek és műveletek ráfordításai és bevételei f üggetlenül a ttól, hog y e zek be lföldi va gy exportértékesítéshez kapcsolódnak, o összköltség eljárás: az ü zleti év ben el számolt ér tékesítés n ettó árbevételének, az e

szközök köz ött á llományba ve tt s aját t eljesítmények ér tékének, az e gyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözete, Számvitel szigorlat • • • • • • 3/7 oldal 12/B o forgalmi k öltség e ljárás: az ü zleti év ben e lszámolt é rtékesítés n ettó árbevételének és az é rtékesítés k özvetlen k öltségei, az ér tékesítés k özvetett költségei kül önbözetének, va lamint a z e gyéb be vételek és a z e gyéb ráfordítások különbözetének összevont értéke. Pénzügyi műveletek eredménye: o a ga zdálkodó tulajdonában levő, tartós és hosszú távon befektetett pénzügyi eszközök r áfordításai és b evételei, i lletve e zen b efektetések l eírásával kapcsolatos veszteségek, o a gazdálkodó tulajdonában levő hosszú és

rövid lejáratú értékpapírok eredménye, r áfordításai és b evételei v alamint ezen ér tékpapírok l eírásával kapcsolatos veszteségek, o a tartós és forgatási célú értékpapírok árfolyamváltozásaiból eredő különbözetek, o a n yújtott, i lletve f elvett r övid é s hos szú l ejáratú hi telek, köl csönök után kapott, illetve fizetett kamatok, o különféle b ankszámlákon le kötött, v agy átmeneti je lleggel e lhelyezett lik vid pénzeszközök után kapott kamatok, o a b efektetett p énzügyi eszközökkel k apcsolatos ér tékvesztések és v isszaírt értékvesztések, o a devizás eszközök és források deviza árfolyamváltozásokból eredő realizált és nem realizált árfolyam-különbözetei. Szokásos v állalkozási er edmény: az e gyik l egfontosabb e redménykategória, e z mutatja a gazdálkodó által végzett rendszeres, folyamatos tevékenységek eredményét, s ennek nagysága meghatározó az adózás előtti

eredmény összegében. Rendkívüli e redmény: a r endkívüli be vételek é s r áfordítások ol yan, a gazdálkodó vállalkozási er edményét b efolyásoló gazdasági események, amelyek f üggetlenek a rendszeres gazdálkodói tevékenységtől, a gazdálkodó r endes üz letmenetén kí vül esnek, a s zokásos gazdálkodói t evékenységgel nem á llnak köz vetlen k apcsolatban. Jellemzően eseti jellegűek, általában nem vagy csak ritkán ismétlődnek. Adózás előtti eredmény: a s zokásos v állalkozási eredmény és a r endkívüli er edmény együttes ö sszege. E z az er edmény k épezi az adózás al apjául s zolgáló er edmény kiindulási a lapját. E zt a z e redményt k ell a tá rsasági a dóról é s o sztalékadóról s zóló törvényben meghatározott adóalapot növelő és csökkentő tételekkel korrigálni. Adózott er edmény: adózás előtti eredmény csökkentve a gazdálkodó adófizetési kötelezettségével. Az adózott eredmény

terhére csak az alapítóknak, tulajdonosoknak járó osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat számolható el. Amennyiben az ad ózott er edmény nem n yújt f edezetet a k ifizetni s zándékozott o sztalékra, részesedésre, a kamatozó részvény kamatára és az eredménytartalék pozitív összegű, akkor a z e redménytartalékból a nnak poz itív ös szegéig ki l ehet egészíteni a z a dózott eredményt. Mérleg szerinti eredmény: olyan adózás utáni eredmény, amelyet a mérleggel lezárt év után ki fizetett, a t ulajdonosoknak j áró os ztalék-, r észesedésfizetéshez, k amatozó részvény k amatának k ifizetéséhez i génybe v ett er edménytartalékkal n öveltek. A MSZE m ár t eljes eg észében a gazdálkodó rendelkezésére áll, saját tőkéjének részét képezi, azaz megjelenik a tárgyévi mérleg forrás oldalán a saját tőke mérleg szerinti eredmény sorában. Számvitel szigorlat 4/7 oldal Az eredménykimutatás

előírt tagolása (összköltség eljárással) „A” változat 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke (+03+04) III. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) 10. Bérköltség 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III–IV–V–VI–VII) 13. Kapott (járó)

osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII–IX) C. Szokásos vállalkozási eredmény (+A+B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli

ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X–XI) E. Adózás előtti eredmény (+C+D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (+E–XII) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (+F+22–23) 12/B Számvitel szigorlat 5/7 oldal Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) „B” változat Ráfordítások I. Saját termelésű készletek állományának csökkenése 01. Anyagköltség 02. Igénybe vett szolgáltatások értéke 03. Egyéb szolgáltatások értéke 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Anyagjellegű ráfordítások (01+02+03+04+05) 06. Bérköltség 07. Személyi jellegű egyéb kifizetések 08. Bérjárulékok III. Személyi jellegű ráfordítások (06+07+08) IV. Értékcsökkenési leírás V. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés VI. Üzemi (üzleti)

tevékenység ráfordításai (I+II+III+IV+V) A. Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége (VI<XIV) 09. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 10. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 11. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 12. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai VII. Pénzügyi műveletek ráfordításai (09+10+11+12) B. Pénzügyi műveletek nyeresége (VII<XV) C. Szokásos vállalkozási eredmény (nyereség) [(A+B)>(H+I)] VIII. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (nyereség) (VIII<XVI) E Adózás előtti eredmény (nyereség) [(C+D)>(J+K)] IX. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (nyereség) [(E-IX)>O] X. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (nyereség) Összesen (VI+VII+VIII+IX+X+G) Bevételek 13. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 14.

Exportértékesítés nettó árbevétele XI. Értékesítés nettó árbevétele (13+14) 15. Saját termelésű készletek állománynövekedése 16. Saját előállítású eszközök aktivált értéke XII. Aktivált saját teljesítmények értéke (15+16) 12/B Számvitel szigorlat 6/7 oldal 12/B XIII. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés XIV. Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (XI+XII+XIII) H. Üzemi (üzleti) tevékenység vesztesége (VI>XIV) 17. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 18. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 19. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 20. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 21. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei XV. Pénzügyi műveletek bevételei (17+18+19+20+21) I.

Pénzügyi műveletek vesztesége (VII>XV) J. Szokásos vállalkozási eredmény (veszteség) [(A+B)<(H+I)] XVI. Rendkívüli bevételek K. Rendkívüli eredmény (veszteség) (VIII>XVI) L. Adózás előtti eredmény (veszteség) [(C+D)<(J+K)] M. Adózott eredmény (veszteség) [(E-IX)<0] vagy [(L+IX)>0] XVII. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre N. Mérleg szerinti eredmény (veszteség) Összesen (XIV+XV+XVI+VII+N) Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) „A” változat 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) 06. Értékesítési, forgalmazási költségek

07. Igazgatási költségek 08. Egyéb általános költségek IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) V. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés VI. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (+III-IV+V–VI) A következő sorok megegyeznek az összköltség eljárás „A” változatának 13-23. és VIII-XII, valamint a B-G soraival. Számvitel szigorlat 7/7 oldal 12/B Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) „B” változat Ráfordítások 01. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 02. Eladott áruk beszerzési értéke 03. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke I. Értékesítés közvetlen költségei (01+02+03) 04. Értékesítési, forgalmazási költségek 05. Igazgatási költségek 06. Egyéb általános költségek II. Értékesítés közvetett költségei (04+05+06) III. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés IV. Üzemi

(üzleti) tevékenység ráfordításai (I+II+III) A. Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége (IV<XI) A Ráfordítások következő sorai megegyeznek az összköltség eljárás „B” változatának 09-12. és VII-X, valamint B-G soraival. Bevételek 11. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 12. Exportértékesítés nettó árbevétele IX. Értékesítés nettó árbevétele (11+12) X. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés XI. Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (IX+X) H. Üzemi (üzleti) tevékenység vesztesége (IV>XI) A Bevételek következő sorai megegyeznek az összköltség eljárás „B” változatának 17-21. és XV-XVII, valamint I-N soraival. Számvitel szigorlat 1/8 oldal 13/B Az „A” típusú eredménykimutatás Eredménykimutatás: a vá llalkozó t árgyévi m érleg s zerint, a vá llalkozónál m aradó a dózott eredményének levezetését – az ellenőrzés megállapításai alapján az előző üzleti évek

mérleg szerinti eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten – tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a MSZE összetevőit, kialakulását mutatja be. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye kétféleképpen állapítható meg: • összköltség eljárással („A” típusú), • forgalmi költség eljárással („B” típusú). Összköltség t ípusú e redménykimutatás: az ü zleti é vben e lszámolt é rtékesítés n ettó árbevételének, az es zközök k özött ál lományba v ett s aját t eljesítmények ér tékének, az eg yéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, é rtékcsökkenési l eírás é s e gyéb r áfordítások e gyüttes ös szegének különbözeteként állapítható meg. Két módja lehet: • A változat. • B változat. Az összköltség típusú

eredménykimutatás jellemzői: • Egyikről a másikra való áttéréskor biztosítani kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. A kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni, és az áttérést indokolni kell. • Az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák. • A t ételek t ovábbi t agolása m egengedett, amennyiben az e gyes t ételek t ovábbi részletezése az er edmény v alós ér téke k ialakulásának m egismeréséhez, alátámasztásához ez szükséges. • Új tételek is felvehetők, ha azok jogszabály szerinti tartalmát az előírt séma szerinti tételek egyikének elnevezése, tartalma sem fedi le • Az e redménykimutatás arab s zámmal je lzett té telei e gy-egy római s zámmal je lzett bevétel- illetve ráfordításcsoporton belül összevonhatók, ha: o azok ös

szegükben a megbízható é s va lós összkép s zempontjából ne m jelentősek, o azok összevonása elősegíti a világosság elvének érvényesülését, o az ö sszevont t ételek é s az ö sszevonás indoka a kiegészítő mellékelven bemutatásra kerül. • Az összevonás nem érintheti a kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő tételeket. • Nem kell feltüntetni azon arab számmal jelzett tételeket, amelyeknél sem az előző üzleti évre, sem a tárgyévre vonatkozóan adat nem szerepel. Számvitel szigorlat 2/8 oldal 13/B Értékesítés nettó árbevétele: • Az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel csökkentett – áfa nélküli – ellenértéke. • Tartalmazza: o tejesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy a készpénzben kapott ellenértékkel egyező árbevételt, o külföldi

székhelyű vállalkozásnak vagy fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott elismert értékét, o az árbevételbe beszámító árkiegészítést az adóhatósággal történő elszámolás alapján, o a pénzügyi lízing keretében a lízingbevevőnek átadott termék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott ellenértékét. • Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni: o a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott készletek számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét, o értékesített göngyöleg betétdíjas áron számlázott értékét, o a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenében átadott készletek számlázott értékét. • Az ér tékesítés n ettó ár bevétele nem ta rtalmazhatja:

az értékesítésről kiállított számlában adott engedmény összegét. • Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni: o a ké szletértékesítéshez, a s zolgáltatásnyújtáshoz ka pcsolódóan ut ólag a dott engedmény helyesbítő számlában rögzített értékét, o a k észletértékesítéshez, a s zolgáltatásnyújtáshoz ka pcsolódóan a vi sszáru helyesbítő számlában rögzített értékét, o értékesített és később visszavett, a két időpont között használt termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a szerződés szerinti feltételek te ljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített értékét, o az értékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleg visszavételkori értékét. • Az értékesítés nettó árbevételét növelő tételként kell elszámolni: o a k észletértékesítéséhez, a

s zolgáltatásnyújtáshoz k apcsolódóan u tólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő rögzített értékét. • Belföldi értékesítés ár bevétele: a b elföldön értékesített k észlet, v alamint a b elföldön teljesített s zolgáltatás értéke f üggetlenül a ttól, hog y azt f orintban, de vizában, valutában, va gy i mportbeszerzéssel e gyenlítik ki . B elföld a M agyar Köztársaság területe. A vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés é rtékét, t ovábbá a vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldön lévő vállalkozónak, más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értéke. • Exportértékesítés ár bevétele: készlet, kül kereskedelmi á ruforgalomban kül földre, illetve külföldön történő értékesítésének, továbbá külföldön végzett

szolgáltatásnyújtásnak értéke, függetlenül a ttól, hog y azt de vizában, va lutában, importbeszerzéssel, va gy forintban e gyenlítik ki . K ülföld a kül földi g azdasági tevékenységének székhelye, illetve szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli területen van. • Az ex portértékesítés ár bevételét cs ökkenti: a m agyar h atárállomás és a k ülföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség. Számvitel szigorlat 3/8 oldal 13/B Aktivált saját teljesítmények értéke: • A saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása együttes összegét kell kimutatni. o Saját előállítású eszközök aktivált értéke: a s aját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények, továbbá a tenyészállattá átminősített

növendékállatok, valamint a törvény előírásai szerint az egyéb ráfordítások, i lletve a rendkívüli r áfordítások köz ött e lszámolandó s aját előállítású eszközök és saját teljesítmények közvetlen önköltségen s zámított értéke. o Saját termelésű készletek állományváltozása: az ü zleti év v égi záró állománynak é s az ü zleti é v e lejei n yitóállománynak k ülönbözetét k ell figyelembe venni. Egyéb bevételek: • Olyan, az ér tékesítés n ettó ár bevételének r észét n em képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. • Tartalma: o káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek, o kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összege, o behajthatatlannak minősített követelésekre kapott összeg, o költségek (ráfordítások)

ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összege, o termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpályaszabályozás összege, o képzett céltartalék összegének felhasználása, o költségek el lentételezésére – visszafizetési k ötelezettség n élkül – az adóhatóságtól m egkapott, i lletve a z ü zleti é vhez ka pcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig igényelt támogatás, juttatás összege, o a szerződésen alapuló közvetve kapcsolódó, ut ólag ka pott e ngedmények szerződés szerinti összegei a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg, o eredeti követelést engedményezőnél az átruházott követelésnek az engedményes által elismert értéke a követelés átruházásakor, o immateriális jószág, tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből származó bevétel az értékesítéskor, o biztosító által fizetett, illetve a

mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt összeg, o halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti, vagy cégértékből az üzleti érvben leírt összeg, o kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összege. Anyagjellegű ráfordítások: • A v ásárolt és f elhasznált an yagok é rtéke, az i génybe v ett v ásárolt s zolgáltatások értéke, az egyéb szolgáltatások értéke, az el adott áruk beszerzési értéke és az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke. • Anyagköltség: az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értéke, továbbá a vá sárolt növe ndék-, hí zó- és eg yéb ál latok b ekerülési ér téke. A t ermelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok be kerülési é rtékében f igyelembe v ett vá mteher, j övedéki adó vi sszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell.

Számvitel szigorlat • • • • 4/8 oldal 13/B Igénybe v ett s zolgáltatások ér téke: az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értéke. Egyéb s zolgáltatások é rtéke: az ü zleti év ben f elmerült, az es zközök b ekerülési értékében el n em s zámolt biztosítási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor me gfizetett a dót, já rulékot, te rmékdíjat, a s zámlázott, a f izetett, a szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben kell kimutatni. Eladott áruk beszerzési értéke: változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési értékét foglalja magában. o Növelő tétel: az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értéke. o Csökkentő tétel: a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értéke.

Eladott ( közvetített) s zolgáltatások é rtéke: a v ásárolt és v áltozatlan f ormában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor. Személyi jellegű ráfordítások: • Az alkalmazottaknak m unkabérként, a s zövetkezet t agjainak m unkadíjként e lszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok. • Bérköltség: a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, bérként vagy munkadíjként e lszámolandó j árandóság, i deértve a z üz leti é v ut án e lszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is • Személyi jellegű egyéb k ifizetések: nem b érköltségként é s n em v állalkozási d íjként kifizetett, elszámolt összegek. • Bérjárulékok: a n yugdíjbiztosítási és eg

észségbiztosítási j árulék, az eg észségügyi hozzájárulás, a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások, vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől. Értékcsökkenési leírás: az immateriális javak és tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értékének költségként elszámolt összege. Egyéb ráfordítások: • Az ér tékesítés n ettó ár bevételéhez k özvetlenül v agy k özvetetten n em k apcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. • Tartalma: o káreseményekkel kapcsolatos kifizetések, o bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok,

kártérítési összege, o költségek (a ráfordítások) ellentételezésére adott támogatás, juttatás összege, o termékpálya-szabályozáshoz ka pcsolódó, t erméktanácsok j avára t eljesített befizetések összege, o költségvetéssel, e lkülönített á llami pé nzalapokkal, he lyi önkor mányzatokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások összege, o külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendő nyereségadó összege, o közvetve ka pcsolódó ut ólag a dott e ngedmények ös szege a pé nzügyi rendezéssel egyidejűleg, o képzett céltartalékok összege, o behajthatatlan követelések leírt összege, Számvitel szigorlat 5/8 oldal 13/B o immateriális jó szág, tárgyi e szköz köz vetlen értékesítésekor a zok kön yv szerinti értéke, o hiányzó, a tá rgyévben me gsemmisült, a z á llományból k ivezetett imma teriális jószág, t árgyi es zköz, a készletre v ett h ulladék an yag, h aszonanyag é rtékével

csökkentett kön yv s zerinti é rtéke, a h iányzó, m egsemmisült, a z á llományból kivezetett készlet könyv szerinti értéke, o eredeti követelést engedményezőnél az átruházott követelésnek a könyv szerinti értéke a könyvelés átruházásakor, o értékvesztés ö sszege, i deértve az i mmateriális j avak, a t árgyi es zközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének összege, a k övetelések, a k észletek elszámolt értévesztésének összege, o kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összege, o termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó fogyasztási adó, jövedéki adó összege. Pénzügyi műveletek bevételei: • Kapott ( járó) o sztalék é s r észesedés: befolyt és j áró o sztalék, i deértve a k amatozó részvények kamata (a mérlegkészítésig ismertté vált). • Részesedések, ér tékesítésének ár folyamnyeresége: a b

efektetett p énzügyi eszközökből, nettósított elszámolási módszer. • Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyereségei: o hosszú lejáratra adott kölcsönök és tartós hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok k apott ( járó) k amatai i lyen é rtékpapírok el adásakor az el adási árban lévő kamat, o tartós h itelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok eladási árban lévő kamattal csökkentett eladási ár és könyv szerinti érték közötti nyereségjellegű különbség az értékesítéskor, beváltáskor, o tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beszerzési árában lévő kamat (csökkentő tétel), o tartós, diszkont értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetből, a tárgyévre időarányosan jutó összeg, o tartós diszkont értékpapírok előzőek szerint számított „kamattal” csökkentett eladási ár a és k önyv s zerinti ér téke k özötti nyereségjellegű

különbség az értékesítéskor, beváltáskor, o pénzügyi lízinggel kapcsolatban kapott, járó kamatok, o befektetési j egyek n ettó e szköz é rtéke és n évértéke köz ötti kül önbözet összegében kapott kamat, • Egyéb kapott, járó kamatok, kamatjellegű bevételek: o forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kapott, járó kamatai és az értékpapír eladásakor az eladási árban lévő kamat, o forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok beszerzési árában lévő kamat (csökkentő tétel), o forgatási c élú di szkont é rtékpapírok vé telára é s né vértéke kö zötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeg, o adott köl csönök, vá ltókövetelések, pé nzeszközök ut án k apott, j áró kamatok (forgóeszközök közötti tételek esetében), o valódi penziós ügylet es etén a k ifizetett vételár és a v isszavásárlási ár közötti különbözet

(realizált, vagy időarányos), o lezárt kamatfedezeti ügyletek. Számvitel szigorlat • 6/8 oldal 13/B Pénzügyi műveletek egyéb bevételei: o forgatási célú részesedések értékesítésekor keletkező árfolyam nyereség, o eladáskor a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok eladási árában lévő kamattal csökkentett árfolyamnyereség, o beváltáskor a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok névértéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbség, o eladáskor a f orgatási cél ú d iszkont ér tékpapírok el számolt „ kamattal” csökkentett árfolyamnyeresége, o beváltáskor a forgatási célú értékpapírok vételárában lévő kamat kamatbevételéként el számolt ö sszegével cs ökkentett n évérték és a v ételár közötti különbözet, o hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok évente történő tőketörlesztése esetén a törlesztő részben

lévő arányos árfolyamnyereség, o külföldi pé nzértékre s zóló e szközök é s köt elezettségek m érlegfordulónapi értékelése s orán k eletkezett n em r ealizált ár folyamnyereség ( ez u tóbbi elhatárolandó), o névérték alatt vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok időarányos árfolyam-nyeresége, o névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok elhatárolt árfolyam-nyereségének megszüntetése (csökkentő tétel), o kiírt opcióért kapott opciós díj, o vásárolt köve telések kö nyv s zerinti é rtékét m eghaladó ös szegben b efolyt pénzbevétel összege (csak realizáláskor), o vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti nyereségjellegű különbözet, o kapott skontó. Pénzügyi műveletek ráfordításai: • Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége: o befektetett pé nzügyi e szközök kö zött ki

mutatott részesedések é rtékesítésének árfolyamvesztesége, o befektetett eszköznek minősülő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, o kamatozó ér tékpapírok ér tékesítésekor az el adási ár ban k amattal cs ökkentett eladási ár és könyv szerint érték veszteségjellegű különbözete, o kamatozó é rtékpapírok beváltásakor a né vérték é s a kön yv s zerinti ér ték közötti veszteség jellegű különbözet, o befektetési célú diszkont értékpapírok értékesítése esetén az elszámolt kamattal csökkentett eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteség jellegű különbözet, o diszkont é rtékpapírok beváltásakor a v ételárban lévő kamat bevételként elszámolt összegével csökkentett kamat és a veszteség jellegű különbözet. • Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások: o hosszú, illetve rövid lejáratra kapott kölcsönök, hitelek fizetendő, esedékes, tényleges megfizetett

kamatai, o hátrasorolt kötelezettségnek minősülő kölcsönök után fizetendő kamatok, o kötvénykibocsátás miatti kötelezettségek után fizetendő kamatok, o váltótartozások kamatai (kivéve, ha a fizetendő kamat a tárgyi eszköz beszerzéséhez, bekerülési értékébe tartozik, akkor növeli a bekerülési értéket), o befektetési j egyeknél a befektetési al apnak t örténi el adáskor, b eváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteség, Számvitel szigorlat • • 7/8 oldal 13/B o valódi penziós ügylet esetében a b efolyt eladási ár és a f izetett visszavásárlási ár közötti negatív különbözet, o kamatfedezeti ügylet esetében a lezárt ügyletek teljes vesztesége. Részesedések, ér tékpapírok, b ankbetétek é rtékvesztése: veszteségként e p énzügyi eszközök é rtékvesztéseként e lszámolt ös szeg, i lletve a kor ábban el számolt értékvesztés visszaírt

összege (ez utóbbi ráfordítást csökkentő tétel). Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai: o forgatási célú értékpapírokkal kapcsolatos veszteség jellegű tételek (forgatási célú részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége is), o forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok veszteségei, kamatozó értékpapírok eladásakor, értékesítésekor, az eladási árban lévő kamattal csökkentett eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteség jellegű különbözet, o hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok beváltásakor a névérték és a könyv szerinti érték közötti veszteség jellegű különbözet, o forgatási célú diszkont értékpapírok eladásakor elszámolt kamattal csökkentett eladási ár és a k önyv szerinti ér ték k özötti v eszteség jellegű különbözet, beváltáskor a vételárban lévő kamat bevételként elszámolt értékével csökkentett névérték és a könyv

szerinti érték közötti veszteség jellegű különbözet, o hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok évente történő tőketörlesztése esetén a törlesztéssel arányos árfolyamveszteség összege, o névérték felett vásárolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok időarányos árfolyamvesztesége, o hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltásakor a korábban elhatárolt időarányos veszteség elhatárolt vesztesége, o külföldi pé nzértékre s zóló e szközök és köt elezettségek r ealizált devizaárfolyam vesztesége és a m érlegfordulónapi értékelése során keletkezett összevont árfolyamveszteség, amennyiben az jelentős (csökkenti a korábbi évek m érlegfordulónapon ke letkezett ös szevont, ne m r ealizált árfolyamnyereség elhatárolt összegének felszabadítása, o a vásárolt eladási opcióért fizetett opciós díj, o vételi opció esetében a le nem hívott vételi opcióért fizetett díj, o a f

orgatási c élú ér tékpapír b eszerzéséhez k apcsolódóan f elmerült, l ehívott vételi opció opciós díja, ha ez utóbbit a vállalkozó a beszerzési értékben nem veszi figyelembe, o behajthatatlannak minősített követelés leírt összege, o vásárolt követelés azon része, amelyre a befolyt ellenérték nem nyújt fedezetet, o vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteség jellegű különbözet, o fizetett skontó. Rendkívüli bevételek: • Csak a számviteli törvény által külön nevesített tételek. • Függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a rendes üzletmeneten kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. • Elsősorban társaság alapításával, tőkeemeléssel, tőkeleszállítással, átalakulással kapcsolatosan a tulajdonosnál kimutatott bevételjellegű tételeket tartalmaz, amelyek közvetlenül vagy közvetve

vagyonváltozást eredményeznek. Számvitel szigorlat • 8/8 oldal 13/B Tartalma: o a tulajdonosnál a g azdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban meghatározott értéke alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor, o megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek értékének különbözete, ha a kapott eszközök értéke több, o tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés névértéke fejében átvett eszközök értéke, o átalakuláskor a megszűnt részesedésre jutó saját tőke összege, o beolvadáskor a megszűnt részesedésre jutó saját tőke összege, o visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonásakor a névérték, o tartozásátvállalás során az ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség összege, o egyéb va gyonnövekedéssel j áró r endkívüli be vételek ( pl. t érítés né lkül á tvett eszközök forgalmi értéke,

ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök piaci értéke, véglegesen fejlesztési és egyéb célra átvett, pénzügyileg rendezett pénzeszközök, hitelező által elengedett kötelezettség, elévült kötelezettségek összege stb.) Rendkívüli ráfordítások: • a t ulajdonosnál a gazdasági t ársaságba b evitt v agyontárgyak n yilvántartás s zerinti értéke, • visszavásárolt saját részvény, üzletrész bevonása esetén azok visszavásárlási értéke, • a tulajdonosnál a Gt jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnt részesedés fejében kapott e szközök va gyonfelosztási j avaslat s zerinti ér tékének és az át vett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözete, ha a k apott eszközérték kevesebb (a felszámolás, végelszámolás befejezésekor), • jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés nyilvántartási értéke, • a tulajdonosnál a Gt jegyzett

tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonással jár, a bevont részesedések könyv szerinti összege, • térítés nélkül átadott vagyontárgyak nyilvántartási értéke, a felszámított, az átvevő által meg nem térített áfával növelt összegben, • behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti összege, • térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülés értéke, • tartozásátvállalás s orán – ellentételezés n élkül – átvállalt kötelezettség szerződés szerint összege, • fejlesztési és eg yéb célra v églegesen át adott p énzügyileg r endezett t ámogatások, juttatások. Számvitel szigorlat 1/2 oldal 14/B Eredménykimutatás, üzleti jelentés célja, tartalma, felhasználása Eredménykimutatás: • Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott er edményének l evezetését – az ellenőrzés

megállapításai alapján az előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt h atását elkülönítetten – tartalmazza, az er edmény k eletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be. • Az üzleti év mérleg szerinti eredménye: o + Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye o + Pénzügyi műveletek eredménye o = Szokásos vállalkozási eredmény o + Rendkívüli eredmény o = Adózás előtti eredmény o – Adófizetési kötelezettség o = Adózott eredmény o + Osztalékra, részesedésre igénybe vett eredménytartalék o – Jóváhagyott osztalék, részesedés o = MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY • Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye kétféle módon állapítható meg: o összköltség el járással: az ü zleti é vben e lszámolt é rtékesítés n ettó árbevételének, az es zközök k özött á llományba v

ett s aját te ljesítmények értékének, az egyéb b evételeknek, v alamint az ü zleti év ben el számolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként; o forgalmi k öltség eljárással: az ü zleti év ben el számolt ér tékesítés n ettó árbevételének és az ér tékesítés k özvetlen k öltségei, az ér tékesítés k özvetett költségei kül önbözetének, va lamint a z e gyéb be vételek é s a z e gyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként. • Az üz emi ( üzleti) t evékenységre von atkozó e redmény-megállapítás k ét m ódjának lehet „ A” és „ B” változata. Ennek megfelelően négyféle eredménykimutatás készíthető, amelyek közül választhat a vállalkozó. • Amennyiben a zonban a vá llalkozó a z e gyik üz leti é vben ös szköltség e ljárással, a másik évben forgalmi költség

eljárással (illetve ezeken belül az „A” vagy „B” változat szerint), ille tve f ordítva k észíti a z e redmény-kimutatást, b iztosítani k ell, h ogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik eljárásról (változatról) a másikra való áttérésről a kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni, és az áttérést indokolni kell. • Az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák. • Az eredménykimutatás tételeinek további tagolása megengedett, amennyiben az egyes tételek további részletezése az eredmény valós értéke kialakulásának megismeréséhez, alátámasztásához ez szükséges. Új tételek is felvehetők, ha azok jogszabály szerinti tartalmát az előírt séma szerinti tételek egyikének a t örvény s zerinti el nevezése, tartalma sem fedi le. Számvitel

szigorlat • • • 2/2 oldal 14/B Az e redménykimutatás arab s zámmal je lzett té telei e gy-egy római s zámmal je lzett bevétel-, illetve ráfordításcsoporton belül összevonhatók, ha o azok ös szegükben a megbízható é s va lós összkép s zempontjából ne m jelentősek, o azok összevonása elősegíti a világosság elvének érvényesülését, o az összevont tételek és az összevonás indoka a kiegészítő mellékletben bemutatásra kerül. Az összevonás nem érintheti a kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő tételeket. Nem kell az er edmény-kimutatásban f eltüntetni a zon a rab s zámmal je lzett té teleket, amelyeknél sem az előző üzleti évre, sem a tárgyévre vonatkozóan adat nem szerepel. Üzleti jelentés: • Az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, hogy ezekről – a múltbeli tény- és a

várható jövőbeni adatok alapján – a tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon. • Az üzleti jelentésben ki kell térni: o a m érleg fo rdulónapja u tán be következett l ényeges e seményekre, kül önösen jelentős folyamatokra; o a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében); o a v isszavásárolt s aját r észvények, s aját ü zletrészek m egszerzésére vona tkozó adatokra; o a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére; o a telephelyek bemutatására. • Az üzleti jelentésben külön be kell mutatni: o a k örnyezetvédelemnek a v állalkozó p énzügyi h elyzetét m eghatározó, befolyásoló s zerepét, a vá llalkozó k örnyezetvédelemmel k apcsolatos felelősségét; o a k örnyezetvédelem t erületén t örtént és v árható f ejlesztéseket, az ez zel összefüggő támogatásokat; o a k örnyezetvédelem es zközei t ekintetében a

vállalkozó ál tal al kalmazott politikát; o a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását. • Az ü zleti j elentést magyarul k ell el készíteni, é s a h ely és a k elet f eltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. Számvitel szigorlat 1/7 oldal 15/B Kiegészítő melléklet célja, tartalma A törvény az éves beszámoló kötelezően elkészítendő részeként határozza meg az üzleti év gazdálkodására v onatkozó, cs ak s zámszaki ad atokat t artalmazó m érlegen és eredménykimutatáson túl az azokat kiegészítő, értékelő és magyarázó kiegészítő mellékletet. A kiegészítő melléklet elkészítésének és nyilvánosságra hozatalának célja, hogy az éves beszámoló részeként a mérleg és az eredménykimutatás számszerű adatait további információkkal ki egészítve hoz zájáruljon a hhoz, hog y az év es b eszámoló a g azdálkodó vagyoni, pénzügyi és

jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet mutasson, így • a b eszámoló m érlegében és er edmény-kimutatásában nem szereplő olyan információkat is bemutasson, amelyek a lényegesség alapelvnek megfelelően jelentősen befolyásolják a beszámolót felhasználók által az adott, a beszámolót összeállító gazdálkodóról kialakítandó hű és valós képet, • a b eszámoló m érlegében és e redmény-kimutatásában megjelenő olyan adatokat, amelyek nem kellően részletezettek, vagy külön m agyarázat né lkül öná llóan ne m értelmezhetők a kiegészítő melléklet továbbrészletezzen, szöveges magyarázatot fűzzön hozzájuk, • a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét értékelje. A kiegészítő melléklet: • számszerű adatokat és • szöveges kiegészítéseket, magyarázatokat tartalmaz. A kiegészítő mellékletbe azokat az adatokat, információkat kell felvenni, amelyeket • az Szt.

kötelezően – tételesen – előír, továbbá • mindazokat, a melyek a g azdálkodó va gyoni, pé nzügyi é s j övedelmi he lyzetének megbízható és v alós b emutatásához – a beszámoló többi részén túlmenően – szükségesek. Szerkezet, forma: a törvény nem rendelkezik, de kialakítása során figyelemmel kell lenni a valódiság, a vi lágosság, a köve tkezetesség, a f olytonosság, a t eljesség, a kö ltség-haszon összevetés elvére. Közzététel: a gazdálkodó k öteles az év es beszámolóját ( mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) a letétbehelyezéssel egyidejűleg közzétenni. A kiegészítő melléklet egészének, vagy részének közzétételétől el lehet tekinteni, h a az é ves be számoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a gazdálkodó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben és eredménykimutatásban szereplő adatok

elegendőek. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalma • A. Általános jellegű kiegészítések • B. Specifikus jellegű kiegészítések o mérleghez kapcsolódó kiegészítések o eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések • C. Tájékoztató jellegű kiegészítések • D. Cash-flow kimutatás Számvitel szigorlat 2/7 oldal 15/B A. Általános jellegű kiegészítések tartalma: • A g azdálkodó t evékenységének, t evékenységi k örének r övid b emutatása, k itérve az üzleti év során bekövetkezett főbb változásokra, tekintettel arra, hogy ezek ismerete egyértelműen befolyásolja a gazdálkodó megítélését. • A számviteli politika általános előírásainak bemutatása: o a beszámoló formája, o mérleg fordulónapja, mérlegkészítés időpontja, o értékelésre vonatkozó előírások, o céltartalék képzés alkalmazott területei, módszerei, eljárásai, o számviteli alapelvek sajátos

érvényesülései. • A beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások bemutatása: o egyes eszköz és forráscsoportok értékelésére alkalmazott eljárások, o bekerülési érték tartalmának a meghatározása, o egyedi értékelés elvének sajátos érvényesülése, o értékvesztések elszámolása. • Amortizációs politika: o terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának alapja, o várható hasznos élettartam, maradványérték meghatározásának alapja, o értékcsökkenés elszámolásának módszerei, o értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága, o kis é rtékű tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog, szellemi termék értékcsökkenésének egyösszegű elszámolása (50 000 Ft-os határ), o tervezett leírás megváltoztatásának alapvető kritériumai, o terven f elüli ér tékcsökkenés el számolásának f eltételei, m eghatározott módszerei, visszaírás feltételei. • Az értékelési eljárások

változásából adódó eltérések összegei, a változásból eredő hatások a g azdálkodó v agyoni, p énzügyi h elyzetére és az er edményre, v áltoztatás indoklása. • Az ü zleti év m érleg f ordulónapjának m egváltoztatása es etén az ös szehasonlítható bázisadatok bemutatása. • A ga zdálkodó va lós va gyoni, pé nzügyi é s j övedelmi he lyzetének, a z e szközök é s források összetételének, a saját tőke és kötelezettség tételei alakulásának, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulásának értékelése. B. Mérleghez kapcsolódó specifikus jellegű kiegészítések tartalma: • Az immateriális javak és tárgyi eszközök: o nyitó bruttó értéke, annak növekedései, csökkenései és az átsorolások, o halmozott é rtékcsökkenés n yitó é rtéke, t árgyévi növe kedései, c sökkenései és az átsorolások. • A tárgyévi értékcsökkenési leírás összege mérlegtételek

szerinti bontásban: o lineáris terv szerinti értékcsökkenési leírás, o degresszív terv szerinti értékcsökkenési leírás, o teljesítményarányos terv szerinti értékcsökkenési leírás, o egyéb módszerű terv szerinti értékcsökkenési leírás. • A t erven f elüli ér tékcsökkenés és a v isszaírt t erven f elüli ér tékcsökkenés ö sszegei, valamint a jelentős tételek értékelése. • A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök: o nyitó bruttó értéke, annak növekedései, csökkenései és az átsorolások, o halmozott é rtékcsökkenés n yitó é rtéke, t árgyévi növekedései, csökkenései é s az átsorolások. Számvitel szigorlat • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • 3/7 oldal 15/B Meghatározó jelentőségű tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenésének változása esetén az eredményre gyakorolt számszerűsített hatás. Az

üzleti vagy cégérték 5 évnél hosszabb leírásának indoklása. A negatív üzleti vagy cégérték 5 évnél hosszabb leírásának indoklása. A befektetett pénzügyi eszközök értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés: o nyitó értéke, annak növekedései, csökkenései, o visszaírt értékvesztés összege, o értékvesztés záróértéke legalább mérlegtételek szerinti bontásban, Az értékhelyesbítések nyitó értéke, növekedései, csökkenései, záró értéke legalább: o vagyoni értékű jogok, o szellemi termékek, o ingatlanok és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, o műszaki berendezések, gépek, járművek, o egyéb berendezések, felszerelések, járművek, o tenyészállatok, o tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések bontásban. Az ér tékhelyesbítések esetén b e k ell m utatni a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit. A k észletek es etében l egalább a m érleg s

zerinti b ontásban az el számolt ér tékvesztés nyitó értéke, növekedései, csökkenései, visszaírt értékvesztése, záróértéke. Veszélyes hul ladékok, kör nyezetre ká ros a nyagok ve szélyességi os ztályok s zerint részletezve. A követelések eredeti, nyilvántartásba vételi értéke, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a h almozottan e lszámolt é rtékvesztés ö sszege, le galább mérlegtételek szerinti bontásban. A t artósan adott köl csön ka pcsolt v állalkozásban, a köve telések ka pcsolt vállalkozással s zemben m érlegsorokból kül ön-külön m ennyi a z a nya-, ille tve leányvállalattal szembeni követelés. Forgóeszközök köz ött ki mutatott é rtékpapírok é rtékelése ka pcsán e lszámolt értékvesztés nyitó értéke, növekedései, csökkenései, visszaírt értékvesztése, záróértéke legalább a mérlegtételek szerinti részletezésben. Az aktív időbeli elhatárolások és passzív időbeli

elhatárolások jelentősebb összegei és azok időbeli alakulása. Rt-nél a kibocsátott részvények száma és névértéke részvénytípusonként. A saját tőke üzleti éven belüli változása, annak okai. A lekötött tartalék jogcímek szerint megbontva. A k épzett c éltartalék, ille tve f elhasználásának ö sszege jo gcímek s zerinti részletezésben. Kibocsátott átváltoztatható kötvények száma és névértéke. A hosszú lejáratú kötelezettségek következő üzleti évben esedékes törlesztő részletei. A kötelezettség visszafizetendő összege, ha nagyobb a kapott összegnél. Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eszközökre és forrásokra gyakorolt hatásai évenkénti bontásban. A mérlegben szereplő, az előző évvel össze nem hasonlítható adatok tételes megjelölése és indoklása. Az új mérlegtételek tartalma, az elkülönítés indokaival. Mérlegen kívüli függő és biztos (jövőbeni)

kötelezettségvállalások összege fajtánkénti részletezésben. Hátrasorolt eszközök értéke jogcímek szerint. Számvitel szigorlat • • • 4/7 oldal 15/B Mérlegen kívüli egyéb tételek. Az előírtakon túlmenő, további információk, ha a Szt. előírásainak alkalmazása, a számviteli a lapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összkép a mérlegben történő bemutatásához (indokai, számszerűsített hatásuk). A mérleg korábban alkalmazott formája változtatásának indoka. B. Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó specifikus jellegű kiegészítések tartalma: • Az értékesítés nettó árbevétele a létesítő okiratban megjelölt főbb tevékenységenkénti bontásban. • Az export értékesítés nettó árbevétele földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban. • Az ér tékesítés n ettó ár bevételei, az e gyéb b evételek é s r endkívüli be vételek köz ött kimutatott halasztott

bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal szemben elszámolt összegek. • A f orgalmi k öltség e ljárás s zerinti e redmény-kimutatást készítő vállalkozónál az aktivált saját teljesítmények értékének részletezése. • Kutatás és kísérleti fejlesztés tárgyévi költségei. • Az aktív időbeli elhatárolások és passzív időbeli elhatárolások jelentősebb összegei és azok időbeli alakulása. • Rendkívüli be vételek é s r endkívüli r áfordítások ös szegei j ogcímenként, ha azok eredményre gyakorolt hatása jelentős. • Ellenőrzés során feltárt, jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatása évenkénti bontásban. • Az előírtakon túlmenő, további információk, ha a Szt. előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összképnek az eredmény-kimutatásban történő bemutatásához (indokai, számszerűsített hatásuk). • Az

eredménykimutatás korábban alkalmazott formája változtatásának indoka. • Az össze nem hasonlítható adatok tételei részletesen és a megjelenésük indoklása. C. A tájékoztató jellegű kiegészítések tartalma: • A társasági adó alapjának meghatározása során figyelembe veendő módosító tételek és azok összegei. • Minden olyan gazdasági társaság neve, székhelye, saját tőkéje, jegyzett tőkéje, tartalékai, a birtokolt részesedés aránya, a m érleg szerinti eredmény összege, amely a beszámolót készítő gazdálkodó: o leányvállalata o más vállalkozással közösen vezetett vállalkozása, o társult vállalkozása. • Minden olyan vállalkozó neve és székhelye, amellyel a beszámolót készítő gazdálkodó egyéb részesedési viszonyban áll. • A Gt tv szerinti ellenőrzött gazdasági társaság kiegészítő mellékletében o a jelentős befolyással, o többségi irányítást biztosító befolyással, o a közvetlen

irányítást biztosító befolyással rendelkező tag n eve, s zékhelye, szavazatinak aránya. • Tételesen minden olyan Gt neve, székhelye, jegyzett tőkéjének összege, szavazatok aránya, ahol a gazdálkodó a Gt tv szerint: o a jelentős befolyással, o többségi irányítást biztosító befolyással, o a közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Számvitel szigorlat • • • 5/7 oldal 15/B A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók: o átlagos statisztikai létszáma, o bérköltsége, o személyi jellegű egyéb kifizetései állománycsoportok szerinti részletezésben, Gt-nél a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak: o tevékenységükért járó járandóság összegei összevontan, o folyósított előlegek és kölcsönök összege (összevontan), nevükben vállalt garanciák, k amat, f eltételek, a v isszafizetett ö sszegek és a v isszafizetés feltételei. Minden ol yan, a

gazdálkodó k épviseletére j ogosult s zemélynek a n eve és l akóhelye, aki az éves beszámolót köteles aláírni. D. Cash-flow kimutatás tartalma: • I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás • (Működési Cash-flow, 1-13. sorok) o 1. Adózás előtti eredmény ± o 2. Elszámolt amortizáció + o 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± o 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ± o 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± o 6. Szállítói kötelezettség változása ± o 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± o 8. Passzív időbeli elhatárolások változása ± o 9. Vevőkövetelés változása ± o 10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ± o 11. Aktív időbeli elhatárolások változása ± o 12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) – o 13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés – • II. Befektetési

tevékenységből származó pénzeszköz-változás • (Befektetési Cash-flow, 14-16. sorok) o 14. Befektetett eszközök beszerzése – o 15. Befektetett eszközök eladása + o 16. Kapott osztalék, részesedés + • III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás • (Finanszírozási Cash-flow, 17-27. sorok) o 17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele + o 18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele + o 19. Hitel és kölcsön felvétele + o 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + o 21. Véglegesen kapott pénzeszköz + o 22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) – o 23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése – o 24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése – o 25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek – o 26. Véglegesen

átadott pénzeszköz – o 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása ± • IV. Pénzeszközök változása (I±II±III sorok) ± Számvitel szigorlat • • • • • 6/7 oldal 15/B A törvényben előírt CF kimutatás három fő részből áll: o működési Cash-flow (szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás), o befektetési C ash-flow (befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás), o finanszírozási C ash-flow (pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozás). Mindezek együttesen az üzleti év teljes pénzeszköz állományváltozását adják meg. A Cash-flow kimutatásban a vállalkozó – választásának függvényében – a tervezett és a tényadatokat, illetve az előző év és a tárgyév adatait köteles feltüntetni. A C ash-flow kimutatás elkészítéséhez nem elegendőek a mérleg és az eredménykimutatás a datai. Elkészítésénél a bból ke

ll ki indulni, hog y a C ash-flow kimutatás fő sorai az elnevezéseknek megfelelő pénzeszközváltozásokat tartalmazzák. Ehhez olyan korrekciós t ételeket k ell al kalmazni, am elyek s egítségével – a l evezetés al apján mutatkozó – halmozódások kiszűrésre kerülnek. Ha valamely tétel a b efektetési Cash-flow-ba tartozik (mint a kapott osztalék, a tárgyi eszközök e ladásának be vétele), akkor azt a tételt a működési Cash-flow ne m tartalmazhatja, az eredmény hatását ki kell szűrni. A véglegesen kapott pénzeszköz a finanszírozási C ash-flow-ba tartozik, és így annak időbelileg elhatárolt összegét a működési Cash-flow passzív időbeli elhatárolások változása nem tartalmazhatja. Korrekciós tételek, amelyeket a Cash-flow elkészítésénél figyelembe kell venni: • Az "1. Adózás előtti eredmény" sorban a t ulajdoni r észesedések u tán ka pott osztalékkal, részesedéssel az adózás előtti eredményt

csökkenteni kell. • A "3. Elszámolt értékvesztés" sorban az adott időszakban elszámolt értékvesztéseket, terven felüli értékcsökkenési leírásokat pozitív előjellel, azok visszaírását negatív előjellel kell figyelembe venni. • A "4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete" soron az adott időszaki céltartalék képzés többletét pozitív előjellel, a céltartalék felhasználás többletét negatív előjellel kell figyelembe venni. • Az "5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye" sorban a b efektetett eszközök el adási ár a (kamatozó é rtékpapír e setén a f elhalmozott k amattal csökkentett eladási ára) és könyv szerinti értéke közötti nyereséget negatív előjellel, a veszteséget pedig pozitív előjellel kell figyelembe venni. • A "7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása" sorban a vevőktől kapott előlegek, a váltótartozások és az

egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománynövekedését pozitív előjellel, állománycsökkenését negatív előjellel kell figyelembe venni. • Az egyéb sorokon kimutatott eszköz állományváltozásokat (a befektetési Cash-flowval, a f inanszírozási C ash-flow-val k apcsolatos t ételek k ivételével) n övekedés esetén negatív előjellel, csökkenés esetén pozitív előjellel kell figyelembe venni, a forrás ál lományváltozásokat ( a b efektetési C ash-flow-val, a finanszírozási C ashflow-val kapcsolatos tételek kivételével) pedig növekedés esetén pozitív előjellel, csökkenés esetén negatív előjellel kell beállítani. • A "13. Fizetett (fizetendő) osztalék, részesedés" sorban az adott időszak után fizetett (fizetendő, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált) osztalék, részesedés és a kamatozó részvények után fizetett (fizetendő) kamat összegét kell kimutatni. • A "14. Befektetett

eszközök beszerzése" sorban az adott időszakban beszerzett befektetett eszközök pénzügyileg rendezett beszerzési értékét kell kimutatni. Számvitel szigorlat • • • • • • • • • • • • • 7/7 oldal 15/B A "15. Befektetett eszközök eladása" sorban az adott időszakban eladott befektetett eszközök eladási árának pénzügyileg is rendezett értékét kell kimutatni, a kamatozó értékpapírok esetében az eladási árban lévő – felhalmozott – kamattal cs ökkentett összegben. Itt ke ll t ovábbá ki mutatni a be fektetett e szközök köz é t artozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltása miatt kapott, ténylegesen befolyt névérték összegét. A "17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele" soron az adott időszakban jegyzett tőkeemelésből ténylegesen befolyt pénzösszeget kell kimutatni. A "18. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

kibocsátásának bevétele" soron az adott időszakban rövid és hosszú lejáratú kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásából származó, befolyt pénzösszeget kell kimutatni. A "19. Hitel és kölcsön felvétele" soron az adott időszakban felvett hitelből és igénybe vett kölcsönből befolyt pénzösszeget kell kimutatni. A "20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása" soron a hos szú l ejáratra n yújtott köl csönök, i lletve elhelyezett bankbetétek adott időszakban való törlesztéséből, illetve beváltásából, megszüntetéséből befolyt pénzösszeget kell kimutatni. A "21. Véglegesen kapott pénzeszközök" soron az adott időszakban jogszabály alapján, a tőke-, illetve eredménytartalék javára véglegesen vagy az eredmény javára fejlesztési célból kapott (befolyt) pénzösszeget kell kimutatni. A

"22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás)" soron az adott időszakban jegyzett tőke leszállítás miatt a tulajdonosok részére kifizetett pénzösszeget kell kimutatni, valamint a bevont saját részvény, üzletrész névértékét. A "23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszafizetése" soron a kibocsátott kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok adott időszakban beváltott, törlesztett összegét kell kimutatni. A "24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése" soron a z i génybe vett hi tel, kölcsön adott időszakban törlesztett összegét kell kimutatni. A "25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek" soron a z adott időszakban hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek összegét kell kimutatni. A "26. Véglegesen átadott pénzeszközök" soron az adott időszakban, jogszabály alapján,

a tőke-, i lletve er edménytartalék v agy az er edmény t erhére v églegesen átadott pénzeszközöket kell kimutatni. A konszolidált éves beszámoló kiegészítő mellékletének részét képező Cash-flow kimutatást a jelen melléklet szerinti szerkezetben is el lehet készíteni a konszolidált éves b eszámoló m érlege és er edmény-kimutatása adatainak f elhasználásával. A konszolidációs kül önbözeteket, i lletve a zok á llományváltozását a C ash-flow a zon soránál kell figyelembe venni, amelyikben szereplő tételhez a konszolidált beszámolóba tartoznak. A 14-27. sorokban ki zárólag a zokkal a vá llalkozásokkal s zembeni ga zdasági eseményekből eredő adatokat kell feltüntetni, amely vállalkozások nem tartoznak a konszolidálásba bevont vállalkozások közé. Számvitel szigorlat 1/2 oldal 16/B Könyvvizsgálat célja, eljárásai, dokumentációi A könyvvizsgálat célja: annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az

üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, a z ös szevont ( konszolidált) é ves b eszámoló é s a k apcsolódó üz leti j elentés adatainak összhangját, kapcsolatát is. [Szt 155 § (1)] Kötelező a könyvvizsgálat (Gt. szerint): • minden Rt-nek, • minden Kft-nek, ha a jegyzett tőkéje nagyobb, mint 50 millió Ft, • minden Kft-nek, amely egyszemélyi tulajdonban van, • minden olyan gazdálkodónál, ahol ezt más törvény előírja. Kötelező a könyvvizsgálat (Szt. szerint): • Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál, kivétel, ahol a vállalkozó éves

(éves szintre á tszámított) n ettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg az 50 millió forintot. • Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek a nettó árbevétel adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak r endelkezésre, ak kor a t árgyévi v árható é ves n ettó á rbevételt és – ha v an – a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venni. • Az 50 millió Ft-os határt nem alkalmazhatja: o az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő, o a takarékszövetkezet, o a konszolidálásba bevont vállalkozás, o a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, o az a vá llalkozó, a melyik a m egbízható é s v alós ké p é rdekében, ki vételes esetben eltér a törvény előírásaitól.

Könyvvizsgáló választása: • Legkésőbb az adott üzleti év beszámolójának elfogadásakor (most alapítottaknál az első üzleti év mérleg fordulónapjáig). • Könyvvizsgálatra a M agyar K önyvvizsgálói K amara t agja, v agy a M agyar Könyvvizsgálói K amaránál n yilvántartásba b ejegyzett k önyvvizsgálói tá rsaság választható. • Az összevont (konszolidált) éves beszámoló kötelező felülvizsgálatára könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot az anyavállalat tulajdonosai választanak. • Ha az ö sszevont ( konszolidált) é ves be számoló f elülvizsgálatára ne m választottak könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot, akkor az anyavállalat könyvvizsgálójának, könyvvizsgálói t ársaságának a f eladata a z ös szevont ( konszolidált) é ves be számoló felülvizsgálata is. Számvitel szigorlat 2/2 oldal 16/B A be jegyzett kön yvvizsgálóra, a kön yvvizsgálói t ársaságra e gyebekben a gazdasági

társaságokról s zóló t örvény, a c égnyilvántartásról, a c égnyilvánosságról é s a bí rósági cégeljárásról s zóló t örvény, v alamint a M agyar K önyvvizsgálói K amaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvény előírásai az irányadóak. Független könyvvizsgálói jelentés: • A. Bevezető szakasz o 1. A vizsgált beszámoló azonosítása  gazdálkodó és beszámoló pontos megnevezése  fordulónap és beszámolási időszak  beszámoló főbb adatai (pl.: mérlegfőösszeg, saját tőke, stb) o 2. A vizsgált beszámolóval kapcsolatos felelősség  gazdálkodó vezetése felelős a beszámoló valósághű elkészítéséért  könyvvizsgáló c sak a z e lvégzett kön yvvizsgálat a lapján a dott véleményéért felelős o 3. Előző időszakra vonatkozó megjegyzések • B. Vizsgálat hatókörére utaló szakasz o a vizsgálatot milyen szabályok alapján hajtották végre o használt módszerek o

érvényesített alapelvek o vizsgálati munka tömör leírása o ezek alapján szerzett tapasztalatok összefoglalása • C. Véleményező szakasz o beszámolóról készített könyvvizsgálói záradék • D. Befejező rész o jelentés keltezése o könyvvizsgáló (vagy cég) azonosítása Záradékok: • A. Hitelesítő záradék (tiszta vélemény) o Ha a kön yvvizsgáló a f elülvizsgálat s orán megállapítja, ho gy a z é ves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló) a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat során sem t örvénysértést, s em s zabálytalanságot n em t apasztalt és e zért az éves beszámolóban, az egyszerűsített éves beszámolóban foglaltakkal egyetért. • B. Korlátozott záradék (korlátozó vélemény) • C. Elutasító záradék (ellenvélemény) o Ha a k önyvvizsgáló azt ál lapítja m eg, h ogy az év es b eszámoló, az egyszerűsített

éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg a törvény előírásainak és a valóságnak, akkor B vagy C záradékot ad az elutasítás okainak részletes feltüntetésével. • D. Záradék adásának elutasítása o Ha a könyvvizsgáló nem tud záradékot adni, mert ahhoz nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálói bizonyítékot szerezni Ha a beszámolót elfogadó közgyűlés/taggyűlés a beszámoló adatait megváltoztatja, vagy a könyvvizsgálónak ol yan információ j utott bi rtokába, ho gy az a dott, va gy elutasított z áradék már nem helytálló, új záradékot kell adni A könyvvizsgálati jelentést közzé kell adni a beszámoló letétbehelyezésével egyidejűleg. Számvitel szigorlat 1/2 oldal 17/B Az éves beszámoló elemzésének eljárásai, felhasználásának lehetőségei, mérlegelemzési mutatók Mérlegelemzés f eladata: a vá llalkozás va gyoni, pé nzügyi h

elyzetének, é s a z a bban bekövetkezett változások elemzése, a vállalat gazdálkodásának megismerése. Mérlegelemzés technikája: • bázis adatokhoz viszonyítva, • tervadatokhoz viszonyítva. Mérlegelemzés módszerei: • Átfogó pénzügyi elemzés a vagyoni és pénzügyi helyzetre vonatkozóan, • Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése. Elemzési módszerek: • Mutatók (valamely jelenséget egyszerűsítenek le) o eredeti adatokból, o származtatott adatokból (összeg), o viszonyszámokból. • Összehasonlítás (ha azonos tartalommal bírnak az adatok) o dinamikus (időszak eltér) o térbeli o tervbeli. • Tényezőkre bontás (a változás okát mutatja be). Mérlegelemzési mutatók (átfogó elemzés): • Vagyoni helyzet elemzése: o Megoszlási viszonyszámok:  adott eszköz (forrás) / mérlegfőösszeg  vagyoni szerkezet változását mutatja  Tőkeerősség = saját tőke / mérlegfőösszeg  Kötelezettségek

aránya = kötelezettségek / mérlegfőösszeg • 70% felett elfogadható  Tőkegyarapodás = mérleg szerinti eredmény / saját tőke  Tőkenövekmény = saját tőke./ jegyzett tőke  Befektetett eszközök fedezete I:= saját tőke / befektetett eszközök • értéke minimum 1  Befektetett eszközök fedezete II = saját tőke + hosszú lejáratú kötelezettségek / befektetett. eszközök  Forgótőke = forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek • (saját forrással finanszírozott forgóeszközök)  Forgótőke aránya = forgótőke / saját tőke  Céltartalékok aránya = céltartalékok / mérlegfőösszeg. Számvitel szigorlat • 2/2 oldal 17/B Pénzügyi helyzet elemzése: o Likviditás elemzése:  Likviditási mutató = forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek  Likviditási gyorsráta = forgóeszközök – készletek / rövid lejáratú köt.  Prompt likviditási mutató = pénzügyi eszközök /

rövid lejáratú köt. o Adósság elemzése:  Adósság állomány aránya = hosszú l ejáratú köt elezettségek / hos szú lejáratú kötelezettségek + saját tőke  Adósság állomány = hosszú lejáratú + hátrasorolt kötelezettségek  Saját tőke arány = saját tőke / hosszú lejáratú kötelezettségek + saját tőke  Adósság állomány fedezetsége = saját tőke / hosszú lejáratú köt.  Adósság szolgálati fedezete = mérleg szerinti eredmény + amortizáció / hosszú lejáratú kötelezettségek éven belül esedékes része o Cash-flow elemzése. Mérlegtételek részletes elemzése: • A vezetésnek nyújt információt. • Abszolút e ltérések vá ltozása m ódszerével ( csoportonként, t ételenként) bá zishoz, tervhez képest. • Eltéréseket minősíteni kell. • Tárgyi eszközök: o Használhatósági fok (le nem írt hányad)  nettó érték / bruttó érték o Tárgyi eszköz megújítás mértéke  tárgyévi

aktiválás / tárgyidőszak végi bruttó záró érték • Készletek: o Átlagos anyagtárolási mutató  anyagkészlet / egynapi anyag költsége o Áruk átlagos tárolási ideje  árukészlet / ELÁBÉ o Késztermék átlagos tárolási ideje  késztermék./ egynapi közvetlen önköltség o Fordulatok száma  értékesítés nettó árbevétele / készletek (mérlegfordulónapi értéken) • Vevők – szállítók: o Vevők átlagos futamideje  vevőkövetelések / 1 napi értékesítés nettó árbevétele o Szállítók átlagos futamideje  szállítói kötelezettségek / 1 napi értékesítés nettó árbevétele o Vevő – szállító aránya Számvitel szigorlat 1/5 oldal 18/B Költség elszámolási rendszerek számvitele, kiemelten a költségnem elszámolás és kapcsolata az eredmény-kimutatással A költségek helye a számlakeret-tükörben: • 51. Anyagköltség o 511. Vásárolt anyagok költségei o 512. Egy éven belül

elhasználódó anyagi eszközök költségei o 513. Egyéb anyagköltség o 519. Anyagköltség megtérülés • 52. Igénybevett szolgáltatások költségei o 521. Szállítás-rakodás, raktározás költségei o 522. Bérleti díjak o 523. Karbantartási költségek o 524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek o 525. Oktatás, és továbbképzés költségei o 526. Utazási és kiküldetési költségek o 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei • 53. Egyéb szolgáltatások költségei o 531. Hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek o 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak o 533. Biztosítási díj o 534. Költségenként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj o 539. Különféle egyéb költségek • 54. Bérköltség o 541. Bérköltség • 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések o 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések o 552. Jóléti és kulturális költségek o 559.

Egyéb személyi jellegű kifizetések • 56. Bérjárulékok o 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék o 562. Egészségügyi hozzájárulás o 563. Munkaadói járulék o 564. Szakképzési hozzájárulás o 569. Egyéb bérjárulék • 57. Értékcsökkenési leírás o 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás o 572. Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás • 58. Aktivált saját teljesítmények értéke o 581. Saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV) o 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ) • 59. Költségnem átvezetési számla o Elsődleges költségnem-elszámolás esetén, kizárólag összköltség eljárással) • 59. Költségnem átvezetési számla o Elsődleges költségnem-elszámolás esetén, kizárólag forgalmiköltség eljárással) • 59. Költségnem átvezetési számla o Elsődleges költségnem-elszámolás esetén • 59. Költségnem

ellen számla o Elsődleges költséghely-költségviselői elszámolás esetén) Számvitel szigorlat 2/5 oldal 18/B A vállalkozás választhat az eredménykimutatás módszerét illetően: • Összköltség-eljárás módszere (bruttó szemléletű): o elsődlegesen a tárgyév költségeinek gyűjtését és a hozamokkal való összehasonlítását hangsúlyozza, o a költségeket fajtánként (költség-nemenként) mutatja be, o a köl tségek n em értékesítés-meghatározottak, v alamennyi f elmerült tá rgyévi ráfordítás figyelembe veendő az eredmény megállapításakor, • Forgalmi költség-eljárás módszere (nettó szemléletű): o a tárgyév értékesítésének hozamaival az értékesítés költségeit állítja szembe, o az értékesítés költségeit megbontja közvetlen és közvetett költségekre, további elemzési lehetőségeket biztosítva, o a közvetett költségeket fő funkciók szerint is taglalja (értékesítési, igazgatási és

egyéb általános költségek), aminek informatív hatása van, • A k ét el járás az ü zemi ( üzleti) t evékenység er edményének m eghatározásában – de nem összegszerűségében – tér el. Az er edmény-kimutatás v álasztott f ormája b efolyásolja a k öltségelszámolás k ialakítandó rendjét. A számviteli törvény szerint csak a költségnemek szerinti elszámolás kötelező, mert a forgalmi költség eljárás esetében a kiegészítő mellékletben kell bemutatni a tárgyidőszaki költségeket költségnemenkénti bontásban. A 6 -os és 7 -es számlaosztály vezetése nem kötelező, de biztosítja a vezetői információk szélesebb körét, egyrészt lehetővé téve: • a költséggazdálkodás, • az önköltségszámítás és • a vállalkozáson belüli önelszámoló egységek elszámoltatása követelményeinek ér vényesítését, m ásrészt al apot t eremtenek a forgalmi költségszemléletű eredmény-kimutatás

összeállításához. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol • éves nettó árbevétel – (ELÁBÉ + alvállalkozói teljesítmények) > 1 milliárd Ft, • költségnemek szerinti költségek összege > 500 millió Ft, a saját előállítású termékek és végzett szolgáltatások közvetlen önköl tségének m egállapítása utókalkulációval kötelező. Költségelszámolás kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban: • A saját termelésű készletek változásairól évközben folyamatos értékbeni nyilvántartást nem v ezet, év v égén az ál lományváltozásokat a z 5 81. S TKÁV s zámlával s zemben számolja el. • A saját termelésű készletek változásairól évközben folyamatos értékbeni nyilvántartást vezet, az ál lománynövekedéseket és cs ökkenéseket az 5 81. S TKÁV s zámlával szemben számolja el. Számvitel szigorlat 3/5 oldal 18/B Eredménykimutatások: Összköltség eljárás Értékesítés nettó

árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke STKÁV SEEAÉ Egyéb bevételek Hozamok összesen Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ráfordítások összesen Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Forgalmi-költség eljárás Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Hozamok összesen Értékesítés közvetlen költségei Értékesítés közvetett költségei Egyéb ráfordítások Ráfordítások összesen Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Költségegyeztetés: • Az összköltség és a f orgalmi-költség eljárású eredmény-kimutatás közötti ellenőrzést teszi lehetővé. • Összköltség: költségnemek – (aktivált saját teljesítmények értéke) = ÖSSZEG1 • Forgalmi-költség: értékesítés közvetlen és közvetett költségei = ÖSSZEG2 • Ha ÖSSZEG1 = ÖSSZEG2, akkor nincs hiba az eredmény-kimutatásban. Számlák zárása év végén:

Összköltség eljárás szerint Költségnemek átvezetése: T 81-83 – K 51-57 Értékesítés költségeinek átvezetése: T 59 – K 81 T 59 – K 85 581, 582 zárása: T 581,582 – K 493 vagy T 493 – K 581,582 8-as számlák zárása: T 493 – K 81-83, 866, 881 9-es számlák zárása: T 91, 966, 981 – K 493 Forgalmi-költség eljárás szerint Nincs költségnemek átvezetése. 5-ösök zárása: T 59 – K 51-57 T 581,582 – K 59 vagy T 59 – K 581,582 8-as számlák zárása: T 493 – K 81-85, 866, 881 9-es számlák zárása: T 91, 966, 981 – K 493 A s zámviteli p olitikában r ögzíteni k ell a v álasztott e redménykimutatás f ajtáját. A z önköltségszámítás r endjére vona tkozó, s zámviteli p olitikában me gírt s zabályzatot is figyelembe kell venni. Anyagjellegű ráfordítások: • Itt kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások – le nem vonható általános forgalmi

adót is magában foglaló – értékét, az eg yéb s zolgáltatások ér tékét, az el adott ár uk b eszerzési ér tékét és az el adott (közvetített) szolgáltatások értékét. Számvitel szigorlat • • • • • • 4/5 oldal 18/B Anyagköltségként a z üzleti é vben f elhasznált vá sárolt anyagok be kerülési (értékvesztéssel cs ökkentett, az ér tékvesztés v isszaírt ö sszegével n övelt b ekerülési) értékét, t ovábbá a v ásárolt növ endék-, hí zó- és egyéb ál latok b ekerülési ér tékét k ell kimutatni. A t ermelés, a t evékenység, a s zolgáltatás s orán ke letkezett hul ladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell. Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a

– le n em vonha tó á ltalános forgalmi a dót i s m agában f oglaló – számlázott, f izetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni. Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében e l n em s zámolt ille téket, h atósági ig azgatási, s zolgáltatási d íjat (jogszabályon alapuló és egyéb), bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat, a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, saját üzemben történő felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a s zámlázott, a f izetett, a s zerződésben meghatározott, a bevallott összegben kell kimutatni. Az eladott áruk beszerzési értéke az üz leti é vben vá ltozatlan f ormában e ladott anyagok, ár uk b ekerülési ( értékvesztéssel cs ökkentett, az ér tékvesztés v isszaírt összegével n övelt b ekerülési) ér tékét f

oglalja m agában. A z el adott ár uk b eszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, majd az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével. Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a v ásárolt és v áltozatlan f ormában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe a külföldi székhelyű vállalkozástól, vagy annak más fióktelepétől igénybe vett szolgáltatásokat (ideértve az irányítás átterhelt k öltségeit, r áfordításait is ) a s zámlázott é rtéken – jellegének megfelelően szolgáltatásként köteles az anyagjellegű ráfordítások között kimutatni. Személyi jellegű ráfordítások: • Az a lkalmazottaknak m unkabérként, a s zövetkezet t agjainak m

unkadíjként e lszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok. • Bérköltség minden o lyan k ifizetés, am ely a m unkavállalókat, az al kalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként, vagy munkadíjként elszámolandó j árandóság. Ideértve a t ermészetes személy t ulajdonos ( tag) s zemélyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre i rányuló t ovábbi j ogviszonyban állók r észére a z üz leti é vre bé rként számfejtett, e lszámolt ö sszeg ( ideértve a z ü zleti é v u tán e lszámolt, jó váhagyott prémiumokat, ju talmakat, v alamint a 1 3. é s a to vábbi h avi f izetést is) A mely elemeiben me gfelel a s tatisztikai e lszámolások s zerinti k eresetnek, f üggetlenül a ttól, hogy az i lyen

címen ki fizetett ös szegek ut án ke ll-e s zemélyi j övedelemadót f izetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak. • A személyi jellegű egyéb kifizetések közé t artoznak a t ermészetes s zemélyek r észére nem b érköltségként é s n em v állalkozási d íjként k ifizetett, e lszámolt ö sszegek, beleértve ez en ö sszegek l e n em v onható ál talános f orgalmi adóját, t ovábbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is. Számvitel szigorlat • 5/5 oldal 18/B Bérjárulékok a n yugdíjbiztosítási és eg észségbiztosítási j árulék, az eg észségügyi hozzájárulás, a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan, adók m ódjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől.

Értékcsökkenési leírás: • Figyelembe kell venni: o az i mmateriális j avaknak, a t árgyi es zközöknek a t ervezett ( meghatározott), a módosított értékcsökkenése összegét, o a használatbavételkor elszámolt összeget. • Az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi t ermékek, t árgyi es zközök b ekerülési ér téke – a vállalkozó döntésétől függően – a h asználatbavételkor ér tékcsökkenési l eírásként e gy ö sszegben elszámolható. Költségek főkönyvi elszámolása kizárólag 5. Költségnemek számlaosztályban: • Termelési költségek: o T 51-57 – K 1-4, • Késztermékek készletváltozása: o T 251 – K 581 (készletre vétel közvetlen önköltségen), o T 581 – K 251 (készletcsökkenés közvetlen önköltségen), Számvitel szigorlat 1/5 oldal 19/B Pénzintézetek és költségvetési szervek beszámolói A pénzügyi intézmények

könyvvezetésének sajátosságai: • A pénzügyi intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven – a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – a felügyeleti és a jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti. • Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények: o tegye lehetővé a pénzügyi intézmény belső ellenőrzését, o biztosítsa a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek t evékenységének a m egítélését, v alamint a t ulajdonosok, a könyvvizsgáló, a Felügyelet és az MNB által történő ellenőrzést, továbbá segítse a pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének. • A p énzügyi in tézmény k öteles, a z arra jo gosult te stület á ltal e lfogadott – könyvvizsgálói z áradékot i s t

artalmazó – éves be számolót, va lamint a z a dózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a F elügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.-ig, az ös szevont ( konszolidált) é ves be számolót a nnak e lfogadásától s zámított t izenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30.-ig megküldeni • A kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végző jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára e rendelkezéseket nem kell alkalmazni. • Magyarországon fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a saját joga alapján el készített és k önyvvizsgálóval h itelesített mé rlegének é s e redménykimutatásának magyar nyelvű hiteles fordítását, a jóváhagyást követő harminc napon belül két országos napilapban köteles közzétenni. A pénzintézeti mérleg tagolása, sajátosságai, tételeinek

tartalma: • A pénzintézeti mérleg felépítése sajátos. A mérleg likviditási sorrendet követ • A mérlegben először a forgóeszközök, azon belül is a pénzeszközök szerepelnek. Ezt követően szerepelnek az értékpapírok, speciális bontásban. Megkülönböztetjük a kincstárjegyeket és a j egybankképes ér tékpapírokat, k ötvényeket, r észvényéket és más, nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírokat, valamint a saját részvényeket. • Az értékpapírokat követően a követelések kerülnek kimutatásra. Itt lényeges sajátosság, h ogy a S zt. s zerint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő éven túli követelések a pé nzintézeti m érlegben a f orgóeszközök kö zött ki mutatott követelések között szerepelnek. • Sajátosság a p énzintézeteknél a kamatelszámolás módja. A mérleg fordulónapján járó illetve f izetendő és a mérlegkészítés napjáig, be nem folyt, illetve ki nem fizetett kamatokat a p

énzintézetekkel, v alamint az ü gyfelekkel s zembeni k övetelések, i lletve kötelezettségek között kell a mérlegben szerepeltetni. • A hos szú, lejáratú köve telések köz ött ke ll ki mutatni a p énzintézetekkel, ille tve a z ügyfelekkel s zembeni éven t úli köve teléseket; va lamint a pé nzügyi l ízinggel kapcsolatos köve teléseket. A f orgóeszközökön be lül a z ut olsó e szközcsoportot a készletek alkotják. Ezt követően a befektetett eszközöket, azon be lül i s a pé nzügyi észközöket kell feltüntetni. • A pé nzintézeti m érlegben a t árgyi e szközök köz ött kül ön ke ll ki mutatni a ne m közvetlen pénzintézeti célt szolgáló tárgyi eszközöket. Számvitel szigorlat • • • • 2/5 oldal 19/B A mérleg forrás oldalán a kötelezettségek kerülnek előre, a saját tö ke pedig ut olsó mérlegfőcsoportként szerepel. A hosszú lejáratú kötelezettségeknél a rendelet bevezeti a hátrasorolt

kötelezettségek tételét. Évközben a kintlévőségeket negyedévenként kell minősíteni, és a céltartalékot elszámolni. A saját tőke felépítése megegyezik a Szt. szerinti tartalommal, azzal a kiegészítéssel, hogy a s aját t öke r észeként k ell f eltűntetni az adózott eredményből képzett általános tartalék őszszegét is. A pénzintézetek a mérleg hátlapján szerepeltetik a kiegészítő melléklet részét képező, de összegszerűségét tekintve jelentős nagyságrendet képviselő mérlegen kívüli tételeket. Itt k ell k imutatni a függő kötelezettségeket, valamint a jövőbeni kötelezettségeket A pénzintézeti eredmény-kimutatás tagolása, sajátosságai, tételeinek tartalma: • A pénzintézetek eredmény-kimutatásának felépítése is sajátos. • A fő eredménykategóriák, bevétel és ráfordítás, valamint költségblokkok i tt i s megtalálhatók, csak más szerkezetben. A pénzintézetek bevételének és

eredményének döntő hányada nem valamely termék, áru értékesítéséből illetve szolgáltatás nyújtásából ered, hanem a pénzügyi műveletek bevételeiből és ráfordításaiból. • Az eredménykimutatás nem használja a pénzügyi műveletek bevétele, r áfordítása, illetve eredménye kategóriákat, ezek helyett bevezet egy tágabb értelmű fogalmat, az egyéb pénzintézeti tevékenység bevételeit, ráfordításait. • Ezt k övetik az eg yéb b evételek és r áfordítások t ételei, v alamint az ál talános ü zleti költségek, azzal az el téréssel, h egy az es etleges an yagköltség ö sszege az e gyéb költségeken belül jelenik meg, és a bankköltségek nem képezik az egyéb költségek részét. • Mindezeket ö sszegezi a pénzintézeti t evékenységek er edménye, am ellyel szemben a rendelet tervezete bevezeti a nem pénzintézeti tevékenységek eredményét. • Végül megjelenik a s zokásos v állalkozási er edmény, amely m

agában f oglalja a pénzintézeti t evékenységek e redményét és a n em p énzintézeti t evékenységek eredményét. • Ezek után az eredménykimutatás a számviteli törvény szerinti szerkezetet követi azzal a k iegészítéssel, ho gy m egjelenik az a dózott e redményt m ódosító á ltalános tartalékképzés és felhasználás összege is. A pénzintézeti kiegészítő melléklet: • A pé nzintézeteknek, a S zt.-ben foglaltakon túlmenően a kiegészítő mellékletben az alábbi adatokat is közölniük kell: o általános tartalék még nem képzett összegét és a hatásidőt, amelyen belül az előírt értékhatárt el kell érni, o a kintlévőségek után képzendő kockázati céltartalék még nem képzett összegét és azt a határidőt, amelyen belül az előírt értékhatárt el kell érni, o a mérleg fordulónapján kintlévő nagyhitelek együttes összegét, o a pénzintézeteknek a kötelező Betétvédelmi Alapban, illetve Önkéntes

Betétvédelmi A lapokban va ló t agságát é s a z a zokhoz va ló hoz zájárulás ősszegét, o a hátrasorolt eszközök tételes összegét, kamatlábát, esedékességét, pénznemét, o a hátrasorolt kötelezettségeket, Számvitel szigorlat 3/5 oldal 19/B o a mérleg eszköztételei közül az A/III/1.b, 2b, forrástételei közül a D/I/1b, 2d, a D/II/1, 2, 4 tételeknek a következő esedékesség szerinti bontását:  3 hónapon belül esedékesek,  3 hónapon túl és 1 éven belül esedékesek,  1 éven túl és 5 éven belül esedékesek,  5 éven túl esedékesek, o a saját eszköz terhére adott zálog és ahhoz hasonló jogokat, o a tőzsdén jegyzett értékpapírokat, o a külföldi pénzértékre szóló eszközöket, forrásokat forintban kifejezve, o általános tájékoztatás a még nem esedékes határidős ügyletekről fajtánként, o eredménykimutatás 1 0/e té tele a latt k imutatott e gyéb á ltalános k öltségek

költségnemenkénti bontását, o a pénzintézet által alkalmazott konszolidálási módszert. A költségvetési szervek beszámolási kötelezettségének sajátosságai: • Az ál lamháztartás s zervezeteinek b eszámolási k ötelezettsége a k öltségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a k öltségvetési feladatmutatóknak é s nor matívák alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására terjed ki. • A be számolóban a pé nzügyi h elyzetet a köl tségvetésben m eghatározott bevételi é s kiadási előirányzat teljesítése tükrözi. A beszámolóban a maradvány az alaptevékenységgel kapcsolatban előirányzat-maradványt, i lletve pé nzmaradványt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban az eredményt tartalmazza. • Az államháztartás alábbi szervezeteinek féléves és éves beszámolót kell készíteniük: o központi

költségvetési szervek, o helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati szervek, o társadalombiztosítás alapok, o társadalombiztosítási költségvetési szervek, o országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek, o köztestületi költségvetési szervek, o elkülönített állami pénzalapok. • Az éves beszámolóról összevont (konszolidált) beszámolót is kell készíteniük a: o társadalombiztosítás alapoknak, o társadalombiztosítási költségvetési szerveknek. • Nem kell féléves beszámolót készíteniük az alábbi szervezeteknek: o ország mozgósítási és állami céltartalékokat vagyonkezelőként kezelő költségvetési szervek, o Kincstári Vagyoni Igazgatóság, o Magyar Tudományos Akadémia, o az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. tö rvény me llékletében á llami tu lajdonosi jo gok gyakorlójaként megjelölt miniszter e feladatai végrehajtására

létrehozott vagyonkezelő szervezete, o a megyei területfejlesztési tanácsok, a regionális és térségi fejlesztési tanácsok, valamint munkaszervezeteik. • Az év es k öltségvetési b eszámoló f ordulónapja de cember 31., a f éléves kö ltségvetési beszámolóé június 30. • A z árszámadáshoz a k özponti k öltségvetési f ejezet k öltségvetési b eszámolója magában foglalja a saját és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit. Számvitel szigorlat • 4/5 oldal 19/B Az év es beszámoló keretében átfogó, részletes és teljes körű képet kell adni a költségvetési s zervnek pé nzügyi t evékenységéről, vagyoni helyzetéről, a gazdálkodását befolyásoló tényezőkről stb. A féléves beszámoló tartalma az éves beszámolóhoz vi szonyítva l ényegesen szűkebb, csak a pénzforgalmi teljesítésekre vonatkozik. A költségvetési beszámoló részei: • könyvviteli mérleg, • pénzforgalmi

jelentés, • pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás, eredmény-kimutatás, • kiegészítő melléklet. A költségvetési mérleg tagolása, sajátosságai, tételeinek tartalma: • Az i mmateriális javak ös szevontabb i nformációit a z i ndokolja, hogy a k öltségvetési szerveknél nem fordul elő üzleti vagy cégérték, az alapítás-átszervezés k öltségeinek kimutatása p edig n em a v állalkozási kör ben m egszokott m ódon s zámolandó e l. A kísérleti fejlesztés a költségvetési szervek szűk körére jellemző, ezért e tevékenység aktivált értékét az egyéb immateriális javak között mutatják ki. • A műszaki berendezések, gépek, járművek külön tételként történő kimutatása n em indokolt, mert azok az eszközök nem jellemzik tevékenységüket. • A készletek csoportjából hiányzik a "készletekre adott előlegek" t ételsor. Ilyen tevékenység hatását a költségvetési szervek a

mérlegben nem mutathatják ki. • Jellemző követelésfajta az adósokkal szembeni állomány. • A költségvetési szervek mérlegéből hiányoznak a váltókövetelések, a z a lapítókkal szembeni követelések, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkekövetelések. • Az intézményeknél lévő értékpapírok jellemző csoportját a k incstárjegyek a dják. A jövőben arra lehet számítani, hogy a költségvetési szerveknél a kárpótlási jegyekből jelentős állomány képződik. Ezért kiemelten tartalmazza a mérleg a kárpótlási jegyek és a kincstárjegyek állományának értékét. • A Pénzeszközök mérlegfejezetben a pénzeszközök csoportosítása azok jellege szerint történik. • Az intézmények mindennapi munkájában gyakran előfordul, hogy olyan feladatot is el kell l átniuk, a melyek ne m ké pezik s zorosan vett köl tségvetési t evékenységüket. Ezekkel k apcsolatos p énzeszközöket a z " idegen pé nzeszközök s

zámlái" köz ött mutatják ki. A költségvetési pénzforgalmi jelentésének tagolása, sajátosságai, tételeinek tartalma: • A p énzforgalmi j elentés t artalmazza az er edeti és m ódosított b evételi és k iadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a t énylegesen t eljesített k iadásokat, a p énzforgalmat t evékenységenként és azon belül főbb jogcímenként. • A pénzforgalmi jelentés részét képezik továbbá a következő tájékoztató adatok: o munkáltatót terhelő betegszabadsággal összefüggő kifizetések összege és a pénzbeli juttatásban részesített dolgozók száma, o a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, személyi jövedelemadó összege, o a mu nkáltató által le vont é s a z adóhatóságnak átutalt, munkavállalót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege, Számvitel szigorlat 5/5 oldal 19/B o a

munkáltató által levont és a magán-nyugdíjpénztárnak átutalt munkavállalót terhelő magánnyugdíj-pénztári tagdíj összegét, o a társadalombiztosítási kifizetőhely által folyósított  családi pótlék,  táppénz,  egyéb társadalombiztosítási ellátás összege, o a társadalombiztosítási kifizetőhely által az ellátások után kapott térítés összege, o életbiztosítás és vagyonbiztosítás címen kiadásként elszámolt összeg, o a munkáltató által levont munkavállalói járulék, o a személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és kamatkiadásokra vonatkozó költségszámításhoz szükséges kiegészítő adatok, o bevételként el számolt ár folyamnyereség, k iadásként el számolt árfolyamveszteség, o a k amatozó értékpapír vételárában lévő (beszerzéskor fizetett) kamat kamatbevételt csökkentő tételként kimutatott összege, o a dologi kiadásokból  0%-os kulcsú áfa-adóalap összege,

 12%-os kulcsú áfa-adóalap összege,  25%-os kulcsú áfa-adóalap összege, o a v alutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza mérlegfordulónapi é rtékelésekor – egyéb dol ogi ki adások köz ött – elszámolt árfolyamvesztesége, i lletve – az e gyéb be vételek köz ött – elszámolt árfolyamnyeresége. Számvitel szigorlat 1/4 oldal 20/B Egyszeres könyvvitel, egyszerűsített mérleg Egyszeres könyvvitel: Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról ol yan kö nyvviteli n yilvántartást (pénzforgalmi kön yvvitel) köt eles v ezetni, amely ezen e

szközökben é s f orrásokban bekövetkezett vá ltozásokat a va lóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges, hogy a gazdálkodó az eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezessen. A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, a köve telményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek ol yannak k ell l ennie, a mely a t eljes üz leti pé nzforgalmat, a pé nzforgalomhoz kapcsolódó, de pé nzmozgással ne m j áró va gyon- és er edményváltozásokat az el számolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki. A k önyvvezetés folyamatosságáért és h

elyességéért a gazdálkodó k épviseletére j ogosult személy a felelős. Egyszerűsített beszámoló: • Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről december 31-i fordulónappal egyszerűsített beszámolót köteles készíteni. • Az egyszerűsített beszámoló részei: o egyszerűsített mérleg, o eredmény-levezetés. • Az egyszerűsített mérleg és az eredmény-levezetés tételei továbbtagolhatók. • Az egyszerűsített mérleget és az er edmény-levezetést a té telek tö rvény s zerinti sorrendjében, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett egyszeres könyvvitel (a pénzforgalmi könyvvitel, illetve az eszközökről és a forrásokról vezetett részletező nyilvántartások, a leltárak) adatai alapján, világos és áttekinthető formában kell összeállítani. • Az egyszerűsített mérleget és az eredmény-levezetést magyar nyelven kell elkészíteni, az adatokat ezer forintban kell megadni. • Az

egyszerűsített mérleget és az eredmény-levezetést a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. • Az egyszerűsített mérlegben, az eredmény-levezetésben – minden té telnél – fel k ell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát. Amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) egyszerűsített mérlegében, eredmény-levezetésében – a v állalkozó s zámviteli politikájában r ögzített f eltételek s zerint – jelentős összegűnek minősülő hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző üzleti év(ek)re vonatkozó módosításokat az egyszerűsített mérleg és az eredmény-levezetés minden tételénél az előző üzleti év adatai mellett be kell mutatni. Ilyen esetben az egyszerűsített mérlegben is, az eredmény-levezetésben i s k ülön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, illetve a tárgyévi adatok.

Számvitel szigorlat • 2/4 oldal 20/B Az egymást követő üzleti évek egyszerűsített mérlegeiben, eredmény-levezetéseiben az ö sszehasonlíthatóságot a s zerkezeti f elépítés, a t agolás és a t artalom, a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. Egyszerűsített beszámolót készíthet: • az iskolai szövetkezet, • jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, • jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, • amelynek vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétel k ét eg ymást követő évben nem haladja meg az 50 millió Ft-ot. Egyszerűsített mérleg felépítése, tartalma: • Kétfajta mérlegséma közül lehet választani:. o „A” változat: mérlegszerű elrendezésű mérleg o „B” változat: soros felépítésű, finanszírozási szemléletű mérleg • Az egyszerűsített mérleg alapvető eltérései a mérlegtől: o csak a nagybetűvel és

római számmal jelzett sorokat kell tartalmaznia, azaz a mérlegsémák összevontabbak, egyszerűbbek, o nem a lkalmazhatják a m érlegcsoportokon be lüli ös szevonást é s a z ür es s orok elhagyását sem, o alkalmazhatják az onban a m érlegtételek t ovábbi t agolására, v alamint ú j mérlegtételek felvételére vonatkozó szabályokat. • Egyszerűsítések az értékelési eljárásokban: o az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó mentesülhet választása szerint a terven felüli értékcsökkenések és visszaírásának kötelezettsége alól, o mentesülhet továbbá a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beszerzésekor keletkezett árfolyam-különbözet adott üzleti évre eső időarányos részének időbeli elhatárolási kötelezettsége alól, o a t örvény s zerint 2001 -től nem lehet egyszeres könyvvitelt választani, így egyszerűsített mérleget sem készíthet az

újonnan alakuló vállalkozás, • Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás áttérhet s aját el határozása al apján bármelyik év január 1-jével más beszámolási formára. • Köteles azonban áttérni, ha két egymást követő évben nem felel meg az egyszerűsíett éves beszámoló feltételeinek (a 3 mutatószámból legalább 2 teljesül). Számvitel szigorlat 3/4 oldal Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása Eszközök (aktívák) • A. Befektetett eszközök o I. Immateriális javak o II. Tárgyi eszközök o III. Befektetett pénzügyi eszközök • B. Forgóeszközök o I. Készletek o II. Követelések Ebből: pénzkiadásból származó követelések pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések o III. Értékpapírok o IV. Pénzeszközök Források (passzívák) • C. Saját tőke o I. Jegyzett tőke o II. Tőketartalék o III. Eredménytartalék o IV. Lekötött tartalék o V. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény • D.

Tartalék • E. Céltartalékok • F. Kötelezettségek o I. Hosszú lejáratú kötelezettségek o II. Rövid lejáratú kötelezettségek Ebből: pénzbevételből származó kötelezettségek pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek 20/B Számvitel szigorlat 4/4 oldal Az eredmény-levezetés előírt tagolása A. Végleges pénzbevételek, elszámolt bevételek (III+IV) 1. Pénzügyileg rendezett nettó árbevétel 2. Pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevételek I. Adóköteles pénzbevételek (1+2) 3. Nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevétele 4. Nem pénzben kiegyenlített egyéb bevételek II. Pénzbevételt nem jelentő adóköteles bevételek (3+4) III. Adóköteles bevételek (I+II) 5. Pénzbevételt is jelentő jövedelemadózás alá nem vont bevételek 6. Pénzbevételt nem jelentő jövedelemadózás alá nem vont bevételek IV. Jövedelemadózás alá nem vont bevételek (5+6) B. Végleges pénzkiadások, elszámolt

ráfordítások (VIII+IX) 7. Anyag- és árubeszerzés költségei 8. Személyi jellegű ráfordítások 9. Egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások V. Ráfordításként érvényesíthető kiadások (7+8+9) 10. Nem pénzben kiegyenlített, nem beruházási célú beszerzések 11. Természetbeni juttatások munkavállalóknak, tagoknak 12. Nem pénzben kiegyenlített ráfordítások VI. Ráfordítást jelentő eszközváltozások (10+11+12) 13. Értékcsökkenési leírás 14. Értékvesztés 15. Kifizetett vásárolt készletek állományváltozása + VII. Ráfordítást jelentő elszámolások (13+14+15) VIII. Ráfordítások összesen (V+VI+VII) 16. Beruházási kiadások 17. Egyéb kiadások IX. Jövedelemadózásban ráfordításként nem érvényesíthető kiadások (16+17) C. Pénzügyi eredmény adóköteles tárgyévi változása (I-V) D. Pénzügyi eredmény jövedelemadózás alá nem vont tárgyévi változása (5-IX) E. Pénzügyi eredmény tárgyévi

változása (+C+D) F. Nem pénzben realizált eredmény (II+6-VI-VII) G. Adózás előtti eredmény (C+F-6)=(III-VIII) 18. Fizetendő társasági adó H. Adózott eredmény (G-18) 19. Jóváhagyott osztalék I. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény (H-19) 20/B Számvitel szigorlat 1/6 oldal 21/B Költség elszámolási rendszerek számvitele, kiemelten a 6-7-es számlaosztály és kapcsolata az eredménykimutatással A vállalkozás választhat az eredménykimutatás módszerét illetően: • Összköltségeljárás módszere: o elsődlegesen a tárgyév költségeinek gyűjtését és a hoz amokkal való összehasonlítását hangsúlyozza, o a költségeket fajtánként, költség-nemenként mutatja be, o a k öltségek n em értékesítés-meghatározottak, v alamennyi f elmerült tá rgyévi ráfordítás figyelembe veendő az eredmény megállapításakor, o bruttó szemléletű. • Forgalmiköltség-eljárás módszere: o a tárgyév értékesítésének

hozamaival az értékesítés költségeit állítja szembe, o az értékesítés költségeit megbontja közvetlen és közvetett költségekre, további elemzési lehetőségeket biztosítva, o a közvetett költségeket fő funkciók szerint is taglalja (értékesítési, igazgatási és egyéb általános költségek), aminek informatív hatása van, o nettó szemléletű. Az er edmény-kimutatás v álasztott f ormája b efolyásolja a k öltségelszámolás k ialakítandó rendjét. A számviteli törvény szerint csak a költségnemek szerinti elszámolás kötelező, mert a forgalmi költség eljárásnál is be kell mutatni a kiegészítő mellékletben. A 6-os é s 7 -es számlaosztály vezetése nem kötelező, de biztosítja a vezetői információk szélesebb körét: • költséggazdálkodás, • önköltségszámítás, • vállalkozáson belüli önelszámoló egységek elszámoltatása. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol • éves nettó árbevétel – (ELÁBÉ +

alvállalkozói teljesítmények) > 1 milliárd Ft, • költségnemek szerinti költségek összege – (ELÁBÉ + al vállalkozói teljesítmények) > 500 millió Ft, a saját előállítású termékek és végzett szolgáltatások megállapítása utókalkulációval kötelező. Költségelszámolási módszerek: • A vállalkozó a költségeket elsődlegesen az 5-ös K öltségnemek s zámlaosztály számláin könyveli, másodlagosan a 6-os Költséghelyek, általános költségek és a 7 -es Tevékenységek köl tségei s zámlaosztályban i s k önyveli a köz vetlen é s a köz vetett költségeket. E z u tóbbi s zámlaosztályokban k ülöníti e l ( A s aját te ljesítmények költségének változását év közben elszámolási egységáron rögzíti, amelyet legkésőbb az év végén tényleges közvetlen önköltségre módosít.) Mindkét eredmény-kimutatást használhatja. Először mindent 5-ösre könyvel, majd átvezeti azokat a 6, 7-re: o T 51, 56 – K

1-4, o T 6, 7 – K technikai számla. • A vállalkozó a költségeket elsődlegesen a 6-os Költséghelyek, általános költségek és a 7-es Tevékenységek k öltségei számlaosztályokba könyveli, majd másodlagosan az 5-ös K öltségnemek s zámlaosztályba, az 5 9. K öltségnem ellenszámlát h asználva Először mindent 6, 7-re könyvel, majd átvezeti azokat az 5-ösre: o T 6, 7 – K 1-4, o T 51-56 – K Technikai számla. Számvitel szigorlat 2/6 oldal 21/B Eredménykimutatások: Összköltség eljárás Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke STKÁV SEEAÉ Egyéb bevételek Hozamok összesen Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ráfordítások összesen Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Forgalmi-költség eljárás Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Hozamok összesen Értékesítés közvetlen költségei

Értékesítés közvetett költségei Egyéb ráfordítások Ráfordítások összesen Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Költségegyeztetés: • Az összköltség és a f orgalmi-költség eljárású eredmény-kimutatás közötti ellenőrzést teszi lehetővé. • Összköltség: költségnemek – (aktivált saját teljesítmények értéke) = ÖSSZEG1 • Forgalmi-költség: értékesítés közvetlen és közvetett költségei = ÖSSZEG2 • Ha ÖSSZEG1 = ÖSSZEG2, akkor nincs hiba az eredmény-kimutatásban. Számlák zárása év végén: Összköltség eljárás szerint Költségnemek átvezetése: T 81-83 – K 51-57 Értékesítés költségeinek átvezetése: T 59 – K 81 T 59 – K 85 581, 582 zárása: T 581,582 – K 493 vagy T 493 – K 581,582 8-as számlák zárása: T 493 – K 81-83, 866, 881 9-es számlák zárása: T 91, 966, 981 – K 493 Forgalmi-költség eljárás szerint Nincs költségnemek átvezetése. 5-ösök zárása: T 59 – K 51-57 T

581,582 – K 59 vagy T 59 – K 581,582 8-as számlák zárása: T 493 – K 81-85, 866, 881 9-es számlák zárása: T 91, 966, 981 – K 493 A s zámviteli p olitikában r ögzíteni k ell a v álasztott e redménykimutatás f ajtáját. A z önköltségszámítás r endjére v onatkozó, s zámviteli p olitikában me gírt s zabályzatot is figyelembe kell venni. Költségek elszámolhatóságuk szerint: • Közvetlen köl tségek: előre, vagy utólagosan meg lehet határozni, hogy melyik terméket, költségviselőt és milyen mértékben terhelik. Ezek a költségek az előállított termékkel számszerűen lemérhető okozati összefüggésben vannak. • Közvetett költségek: felmerülésük időpontjában nem lehet, vagy csak körülményesen lehet megállapítani, hogy melyik terméket és milyen arányban terhelik. E költségek és az előállított termékek között számszerűen lemérhető okozati összefüggés nincs. Számvitel szigorlat 3/6 oldal 21/B

6-os számlaosztály – Költséghelyek, általános költségek: • A 6 -os s zámlaosztály a k özvetett k öltségek k imutatására és el számolására s zolgáló számlákat, és e költségek átvezetésének számláit tartalmazza. Vezetése nem kötelező • Közvetett k öltség: a vállalkozás szervezeteinek, egységeinek működésével, üzemeltetésével, irányításával kapcsolatban felmerült költségek. • E költségek tartalmát a vállalkozási tevékenység sajátosságai határozzák meg. Ezek a költségek általában egy-egy költséghelyez kapcsolódnak. • Költséghely: területileg elkülönült, felelős vezetővel rendelkező üzem, eg ység, a vállalton belül. • A közvetett költségek között kimutatott költségcsoportokban szerepelhetnek közvetlen költségként elszámolható költségtételek is. • A s zámlaosztályba k önyvelt k öltségek o lyan k öltségtételei, v agy k öltségcsoportjai, melyek a t ermelés,

szolgáltatás előállítási költségeinek részét képezhetik, utólag a költségviselőkre elszámolhatók. • A 6-os számlaosztály tagolása a számlakeret-tükörben: o 61. Javító-karbantartó üzemek költségei o 62. Szolgáltatást végző üzemek (egységek) költségei o 63. Gépköltség o 64–65. Üzemi irányítás általános költségei o 66. Központi irányítás általános költségei o 67. Értékesítési költségek o 68. Elkülönített egyéb általános költségek  681. Alapítás-átszervezés költségei  682. Alap- és alkalmazott kutatás saját költségei  683. Vállalkozásba adott alap- és alkalmazott kutatás költségei  684. Kísérleti fejlesztés saját költségei  685. Vállalkozásba adott kísérleti fejlesztés költségei  686. Kutatás, kísérleti fejlesztés általános és közvetett költségei  687. Kutatás, kísérleti fejlesztés elszámolt értékcsökkenése  688. Garanciális javítási

költségek  689. Egyéb elkülönített költségek o 69. Költséghelyek költségeinek átvezetése  691. Költséghelyek költségeinek átvezetése 61–65. Termelés és tevékenység üzemi költségei: • A s zerint bont andók meg, ho gy m ilyen pr ofilokkal, t evékenységekkel r endelkezik a vállalkozás. A köl tségtartalom m eghatározásánál f igyelembe ke ll v enni, hog y főüzemi, vagy segédüzemi tevékenységekről van-e szó. • Főüzemek tevékenysége a termelő tevékenység, ami a vállalkozás eredményességét szolgálja. A k öltség-nemeken t úl, ez ért f ontos a t evékenységek k öltségtételeinek, funkcióinak kialakítása is. • A főüzemi tevékenység költségeinek költségfunkciós bontása, az egy költségtételnek egy-egy funkcióhoz való csatolása: o gépköltségek, o gépköltségeken kívüli működési költségek, az üzemi irányítás költségei. • A segédüzemek költségei kiszolgáló tevékenységet

végeznek. • Ha a vállalkozás a főüzem összes költségét közvetett költségnek minősíti, akkor zárlatkor ennek teljes összegét a 68., va gy a 853 Egyéb általános költségek számlára vezetjük át. Számvitel szigorlat 4/6 oldal 21/B 66. Központi irányítás általános költségei: • Tartalma a k özponti ir ányítás, i gazgatás, s zemélyi, a nyagi és e gyéb k öltségei, értékcsökkenési leírás. • Az irányításra közvetlen költségeket és a vállalkozás egészét érintő költségeket kell itt elszámolni: o ügyvezetés, irányítás, humán igazgatás, vállalkozás egészét érintő bankköltségek, okt atási köl tségek, s zociális köl tségek, t agsági dí jak, munkásszállás költségei, egészségügyi szolgáltatás költségei. 67. Értékesítési költségek: • Az értékesítés közvetlen költségei között el nem számolt: o reklám, pr opaganda, c somagolási, pi ackutatási, vá sári, r aktározási, á

rukészlet biztosítási díjai, o értékesítéssel összefüggő utazási költség, o ügynöki jutalék, o személyi reprezentáció, o bizományosi díj, o kapott társüzemi szolgáltatások. 7-es számlaosztály – Tevékenységek költségei: • A 7 -es s zámlaosztály a közvetlen k öltségek k imutatására és elszámolására s zolgáló számlákat tartalmazza. Vezetése nem kötelező A vállalkozások információs igényeit és a törvény előírásait kell figyelembe venni a kialakításnál. • Az értékesítés közvetlen költségei: o az é rtékesített t ermékek, a nyagok, á ruk, s zolgáltatások köz vetlenül e lszámolt költségei, o eladott áruk beszerzési értéke, o továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények értéke, o a kereskedelem közvetlen költségei • A termelés, szolgáltatás közvetlen előállítási költségei: o termelésre, szolgáltatásra közvetlenül elszámolhatóak, o e tevékenységekkel bizonyíthatóan

szoros kapcsolatban vannak, o utólag megfelelő mutatók, jellemzők segítségével arra feloszthatók. • A k ereskedelmi t evékenység k özvetlen k öltségei, az ér tékesített ár uk b eszerzési értékei együttesen az értékesítés elszámolt közvetlen önköltségét képezik. • Előállítási közvetlen költségek: o közvetlen anyagköltség, o saját termelésű félkész termék felhasználás, o bérmunkadíjak, o közvetlen munkabérek és járulékai, o gyártáshoz k apcsolódó s zerszámköltségek, h elyszíni s zerelési s zállítási költségek, gyártáshoz előállításhoz kapcsolódó szellemi javak, K+F költségek, gépköltségek, o egyéb üzemi közvetlen költségek. • A közvetlen költségek tételeinek tartalmát a vállalkozás sajátosságainak megfelelően kell meghatározni. Az előállítási költségek értékesítési közvetlen költségeket nem tartalmazhatnak. • A te rmelési, s zolgáltatási te vékenység

előállítási költségeit, a kereskedelmi tevékenység közvetlen költségeit, az ELÁBÉ-t, az alvállalkozói teljesítményeket a 7es számlaosztályban mutatjuk ki. Számvitel szigorlat • 5/6 oldal 21/B A 7-es számlaosztály tagolása a számlakeret-tükörben: o 71–75. Tevékenységek költségei  71–74. Termelés költségei  75. Szolgáltatás költségei o 76. Költséghelyek termelési költségei o 77–78. Forgalombahozatal költségei o 79. Tevékenységek költségeinek elszámolása-átvezetése  (elsődleges költségnem-elszámolás esetén) • 791. Saját termelésű készletek elszámolása • 792. Saját előállítású eszközök elszámolása • 793. Értékesített saját termelésű készletek elszámolása • 794. Saját termelésű készletek felhasználásának elszámolása • 795. Közvetlenül értékesítésként elszámolt tevékenységek közvetlen költségeinek elszámolása  (elsődleges

költséghely-költségviselő elszámolás esetén) • 791. Saját termelésű készletek átvezetése • 792. Saját előállítású eszközök aktivált értékének átvezetése • 793. Értékesített saját termelésű készletek átvezetése • 794. Saját termelésű készletek felhasználásának átvezetése • 795. Közvetlenül értékesítésként elszámolt tevékenységek közvetlen költségeinek átvezetése 71–74. Termelés költségei: • A termelő tevékenység során értékesítésre előállított termékek előállítási közvetlen költségei. A s zámla ta rtozik o ldalára a t ényleges f elhasználások ér tékét, a k övetel oldalára a m unkaszámra v isszavételezett g yártási h ulladékok és a s elejtes t ermékek hulladékértékét, a l eltárhiányok, ér tékvesztések, el készült, b efejezett t ermelés közvetlen önköltségét könyveljük. • A számlán a mérleg fordulónapján, a záró befejezetlen termelés értékét o

előállítási tényleges önköltségen, o az előállítási norma szerinti közvetlen önköltségen, mutatjuk ki és vezetjük át a 281. Befejezetlen termelés főkönyvi számlára • A norma szerinti előállítási közvetlen önköltség és a tényleges előállítási költségek különbségét a 853. Egyéb általános költségek számlával szemben lehet elszámolni • A b efejezetlen t ermelés l eltári el téréseit, és ér tékvesztését a 8 53-as s zámlára k ell könyvelni, a 68. számla közbeiktatásával • A v állalkozások v álaszthatják, h ogy a k észletre v ételnél közvetlen költségszintű nyilvántartási ár at al kalmaznak, és u tólag h atározzák m eg a b efejezett t ermelés tényleges közvetlen önköltségét. • Ha a saját termelésű késztermékek és félkész termékek készletre vétele a 28-29-ben nyilvántartási áron történik, akkor a 79-es számlával szemben kell könyvelni. 71–74. Termelés költségei Nyitó

befejezetlen Hulladék Tárgyidőszaki elemi Záró befejezetlen költségek Félkész termék továbbfelhasználás közvetlen költségen Számvitel szigorlat 6/6 oldal 21/B 75. Szolgáltatások költségei: • A kiszámlázásra kerülő ipari szolgáltatások közvetlen önköltségének elszámolására. A befejezett ipari szolgáltatás előállítási tényleges közvetlen önköltségét a kiszámlázással egy időben át kell vezetni a 81-84-re. • Ha záró befejezetlen termelés jelentkezik, annak előállítási közvetlen költségét a 28-on nyilvántartásba kell venni, át kell minősíteni befejezetlen termeléssé. 76. Költséghelyek termelési költségei: • A s aját v állalkozásban vé gzett be ruházások, felújítások, gyártóeszközök, a nyagi eszközök értékét növelő termelési tevékenység előállításának közvetlen költségei. • Az előállított eszközök itt nem kerülnek értékesítésre, ezért ezeket aktivált saját

teljesítményeknek nevezzük. 77–78. Forgalombahozatal költségei: • Az értékesítés kereskedelmi közvetlen költségeit kiszámlázáskor vezetjük át a 81-84re: o lebonyolítási díj, reklám, biztosítási díj, bizományosi díj, határig felmerülő szállítási- rakodási költség • Befejezetlen ér tékesítésre j utó k ereskedelmi k özvetlen k öltségek a m érlegben n em mutathatók ki, ezeket a 67-en belül mutassuk ki, és onnan vezessük át a 81-85-re. Költségek főkönyvi elszámolása elsődlegesen az 5. Költségnemek, másodlagosan a 6 Költséghelyek, általános költségek és 7. Tevékenységek költségei számlaosztályokban: • Termelési költségek elsődlegesen: T 51-57 – K 1-4, • Termelési költségek másodlagosan: T 6-7 – K 59, • Késztermékek készletre vétele elsődlegesen: T 251 – K 581, • Késztermékek készletre vétele másodlagosan: T 59 – K 7, • Késztermékek értékesítése elsődlegesen: T 581 – K

251, • Késztermékek értékesítése másodlagosan: T 81 – K 59. Költségek főkönyvi elszámolása elsődlegesen a 6. Költséghelyek, általános költségek és 7 Tevékenységek költségei, másodlagosan az 5. Költségnemek számlaosztályokban: • Termelési költségek elsődlegesen: T 6-7 – K 1-4, • Termelési költségek másodlagosan: T 51-57 – K 59, • Késztermékek készletre vétele elsődlegesen: T 251 – K 7, • Késztermékek készletre vétele másodlagosan: T 59 – K 581, • Késztermékek értékesítése elsődlegesen: T 81 – K 251, • Késztermékek értékesítése másodlagosan: T 581 – K 59. Számvitel szigorlat 1/3 oldal 22/B Könyvvezetési rendszerek és átállással kapcsolatos feladatok Könyvvezetés: az a t evékenység, am elynek k eretében a gazdálkodó a t evékenysége s orán előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt

az üzleti év végével lezárja. Egyszerűsített beszámolót készíthet: • iskolai szövetkezet, • jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, • jogi s zemélyiség n élküli G T, h a: a t örvény h atálybalépésekor i s ez t k észíti és a vállalkozási t evékenységéből származó éves nettó árbevétele – két egymást követő évben – nem h aladja meg a z 5 0 millió F t-ot, f üggetlenül a f oglalkoztatottak létszámától és a mérlegfő-összegtől. Egyszeres, vagy kettős könyvvitelt vezethet (kormányrendelettől függően): • államháztartás szervezetei, • MNB, hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, biztosító intézet, • egyéb szervezet, • gazdálkodó, ille tve a te rmészetes s zemély által a lapított e gészségügyi, s zociális é s oktatási intézmény. Kettős könyvvitel: • Köteles vezetni minden olyan vállalkozó, aki nem egyszeres könyvvitelt vezet. (készít: összevont

konszolidált éves beszámolót, vagy éves beszámolót, vagy egyszerűsített beszámolót). • A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan kön yvviteli n yilvántartást köt eles v ezetni, a mely az e szközökben ( aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. • Egységes s zámlakeret: célja, ho gy a gazdálkodó e szközeinek é s f orrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával s egítse a gazdálkodó s zámvitelének m egszervezését és a b eszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat biztosítsa. • Számlarend: elkészítése az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével. • Könyvviteli z árlat: a

könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, számviteli a datokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. • Követelmény: pontosság, megbízhatóság, valóság tükrözése. • Gazdasági es emények: folyamatosan, okmányokkal alátámasztva, jellemzően pénzértékben. o Idősorosan: a folyamatosság, ellenőrizhetőség érdekében a gazdasági műveleteket megtörténtük időrendjében, megszakítás nélkül rögzítik, összesítik. o Számlasorosan: a gazdasági művelet rögzítése az érintett számlákon a bizonylatok, naplók alapján történik. Számvitel szigorlat 2/3 oldal 22/B Egyszeres könyvvitel: • Köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó. • A gazdálkodó a kezelésében, használatában, illetve tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, a pénzforgalmi műveletekhez kapcsolódó, de

tényleges p énzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi kön yvvitel) köt eles ve zetni, a mely ezen e szközökben é s f orrásokban bekövetkezett vá ltozásokat a va lóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. • Könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv, vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. • A nyilvántartási rendszer olyan, hogy a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pé nzmozgással ne m j áró v agyon- és eredményváltozásokat az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki. • A k önyvvezetés f olyamatosságáért és h elyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. • Könyvviteli z árlat: a gazdálkodó által választott időszakonként, de

legalább az egyszerűsített éves beszámoló alátámasztásához, valamint a más jogszabályokban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatáshoz köteles lezárni. • Pénzügyi, r ealizációs el vre épül: a b efolyt b evételek és k ifizetések árbevételként illetve költségként történő elszámolása. • Egyszerűsített beszámoló: korlátozások, egyszerűsítések az éves beszámoló mérlegéhez viszonyítva. • Pénzforgalmi könyvvitel. Az átállás feltételei: • Kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a törvény hatályba lépését követően nem térhet át egyszeres könyvvitelre. • Egyszeres könyvvitelt vezető: o áttérhet saját elhatározás alapján bármelyik év január 1-jétől, o köteles áttérni azt az évet követő második év január 1-jével, am ikor az egyszerűsített beszámoló készítésének feltételei két egymást követő évben már nem állnak fenn. Az átállással kapcsolatos feladatok (Szt.

163 §): • Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyszerűsített mérleg alapján kell a nyitómérleget elkészíteni úgy, hogy a mérleg főösszege ne változzon meg. • A nyitómérleg eredménytartalék sorába az egyszerűsített mérlegben kimutatott eredménytartalék és tartalék együttes összegét kell beállítani. • Az egyszerűsített mérleg szerinti e redményt a n yitómérlegben a mé rleg s zerinti eredmény sorban kell szerepeltetni. Számvitel szigorlat 3/3 oldal 22/B Nyitás utáni teendők: • a vevők – fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó – állományával a zonos összegű árbevételt el kell számolni az eredménytartalékkal szemben, • a s zállítók mé rleg s zerinti – levonható á ltalános f orgalmi a dót n em ta rtalmazó – állományából a zon té teleket, a melyek a v ásárolt k észletek n yitómérleg s zerinti állományában nem szerepelnek

(szolgáltatások, előző üzleti évben már felhasznált, értékesített, v ásárolt k észletek), k öltségként el k ell s zámolni az er edménytartalékkal szemben, • az egyszerűsített mérleg eszközoldalára beállított saját termelésű készletek, a fizetendő ÁFA-t nem tartalmazó vevőkkel szembeni követelések, a jogszerűen igényelt, de a mérleg f ordulónapig pé nzügyileg m ég n em t eljesített t ámogatások, a p énzkiadásból származó követelések, a pénzbevételből származó kötelezettségek bevételként még el nem s zámolható ár folyamnyeresége e gyüttes ö sszegét – ide nem értve a vevőkkel szembeni köve teléseket – el ke ll s zámolni r endkívüli be vételként a z eredménytartalékkal szemben, • a céltartalékok nyitómérlegben szereplő összegével azonos összeget el kell számolni rendkívüli ráfordításként az eredménytartalékkal szemben, • a s zállítóval s zembeni kötelezettségek, a t ulajdonosok

r észére j óváhagyott os ztalék összegei, a nem áruvásárlásból, a nem szolgáltatás igénybevételéből, a nem hitel- és kölcsönfelvételből származó, a tárgyidőszakot terhelő kötelezettségek, a költségvetéssel, a helyi önkormányzatokkal az üzleti évre elszámolt, de pénzügyileg a mérleg-fordulónapig m ég n em r endezett ad ókötelezettségek ö sszegei közül a zokat, amelyeket az e gyszeres könyvvitelben k öltségként, r áfordításként mé g n em le hetett érvényesíteni, r endkívüli r áfordításként a z e redménytartalékkal s zemben k ell elszámolni, • az egyszerűsített mérlegben kötelezettségként kimutatott, a tevékenységhez jogszabály, vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás m ég f el n em h asznált ö sszegét a k ötelezettségek k özül – rendkívüli bevételként el számolva – ki kell v ezetni; e zt a r endkívüli b evételt a h alasztott bevételek között

időbelileg el kell határolni. Az áttérés előtti üzleti évről az eredmény-levezetés al apján n em k ell er edmény-kimutatást készíteni. Számvitel szigorlat 1/3 oldal 23/B A kettős könyvvitel jellemzői, a Számviteli törvény előírásai, döntési lehetőségei Könyvvezetési kötelezettség: A k önyvvezetés az a t evékenység, am elynek k eretében a gazdálkodó a tevékenysége s orán előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről – a törvényben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt az ü zleti év végével lezárja. A könyvvezetés az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet. Kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó (kivéve az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó), a Magyar Nemzeti Bank, továbbá a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a

biztosító intézet, egyéb szervezet, ha ezt kormányrendelet előírja. A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, használatában, illetve a tulajdonában levő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást k öteles v ezetni, am ely az es zközökben és a f orrásokban be következett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. Az egységes számlakeret: célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a törvény szerinti, illetve a törvény felhatalmazása al apján k iadott k ormányrendelet s zerinti b eszámoló el készítéséhez s zükséges alapinformációkat. Számlaosztályok: • 1 – 4. számlaosztály: mérlegszámlák o 1 – 3.

számlaosztály: eszközszámlák  1-es számlaosztály: az immateriális javak, a tárgyi eszközök (ideértve a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett beruházásokat i s), va lamint a be fektetett pé nzügyi e szközök nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában.  2-es számlaosztály: a vásárolt és a saját előállítású készleteket foglalja magában.  3-as s zámlaosztály: a k észletek k ivételével a f orgóeszközöket ( a pénzeszközök, az értékpapírok, a vevőkkel, az adósokkal, a munkavállalókkal és a t agokkal, az ál lami k öltségvetéssel és az eg yéb szervezetekkel szembeni követelések), továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat foglalja magában. o 4. számlaosztály: forrásszámlák  4-es s zámlaosztály: itt k ell k imutatni a z e szközök f orrásait, idetartoznak a saját tőke, a céltartalékok, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, valamint a passzív időbeli

elhatárolások számlái. o E s zámlaosztályok s zámlái b iztosítják a m érleg el készítéséhez s zükséges adatokat. Számvitel szigorlat • • • 2/3 oldal 23/B 5, 8 – 9. számlaosztály: eredményszámlák o 5-ös s zámlaosztály: a köl tségeket köl tségnemek s zerint c soportosítva tartalmazza. A s zámlaosztályon b elül a k öltségnemek: a nyagköltség, ig énybe vett s zolgáltatások köl tségei, e gyéb s zolgáltatások köl tségei, bé rköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok, értékcsökkenési leírás. A számlaosztályon belül – az eredmény-kimutatást összköltség eljárással készítő vállalkozónak – elkülönítetten k ell k imutatni a z – egyébként köl tségnemnek, költségmegtérülésnek nem minősülő – aktivált s aját te ljesítmények tá rgyévi értékének v áltozását, mint a v ele az onos n agyságú közvetlen köl tségek fedezetét, és az értékesítésre nem

került teljesítmények közvetlen önköltséggel azonos értékét. o 8-as s zámlaosztály: az összköltség eljárással készülő eredmény-kimutatáshoz tartalmazza az anyagjellegű ráfordításokat: az anyagköltséget, az igénybe vett szolgáltatások é rtékét, az e gyéb s zolgáltatások ér tékét, az el adott áruk beszerzési é rtékét, a z e ladott ( közvetített) s zolgáltatások é rtékét. A s zemélyi jellegű ráfordításokat: a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a bérjárulékokat és az értékcsökkenési leírást, valamint az egyéb ráfordításokat, a pénzügyi műveletek ráfordításait, a rendkívüli ráfordításokat, az eredményt terhelő adót. A számlaosztály a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatáshoz ta rtalmazza a z ér tékesítés el számolt k özvetlen ö nköltségét, az eladott á ruk b eszerzési é rtékét, a z e ladott ( közvetített) s zolgáltatások é rtékét, az

értékesítés közvetett költségeit (ezen belül az értékesítési, forgalmazási, az igazgatási, az egyéb általános költségeket, valamint az egyéb ráfordításokat, a pénzügyi műveletek ráfordításait, a rendkívüli ráfordításokat, az eredményt terhelő adót. o 9-es szá mlaosztály: itt kell k imutatni a z é rtékesítés á rbevételét, az e gyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit, a rendkívüli bevételeket. 6 – 7-es s zámlaosztály: a gazdálkodó döntésének megfelelően használható a vezetői információk biztosítására. E számlaosztályok szabad használata lehetővé teszi a vállalkozáson be lüli e gységek e lszámoltatását, a köl tséggazdálkodás, a z önköltségszámítás sajátos rendszerének kialakítását. 0-s s zámlaosztály: azokat a n yilvántartási s zámlákat t artalmazza, amelyeken kimutatott tételek az adott üzleti év mérleg szerinti eredményét, a mérlegfordulónapi saját tőke

összegét közvetlenül nem befolyásolják. A számlaosztályban a mérlegen kívüli tételeket is ki kell mutatni. Ilyenek a függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettségek, külön kiemelve a határidős, az opciós ügyletek és swap ügyletek határidős részének szerződés szerinti értékét mindaddig, amíg a kötelezettség, az ügylet teljesítése (lezárása) meg nem történt, szerződés szerint le nem járt, továbbá a határidős, az opciós ügyletek és swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló követelések. Számlarend: • A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével o lyan s zámlarendet k öteles k észíteni, am ely s zerinti könyvvezetés a törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. • A számlarend a következőket tartalmazza: o minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, o a számla

tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, Számvitel szigorlat • • • 3/3 oldal 23/B a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát, o a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, o a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. Az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell. A s zámlarend ö sszeállításáért, an nak folyamatos k arbantartásáért, a n aprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. Az új onnan a lakuló – a Szt. hatálya alá tartozó és kettős könyvvitelt vezető – gazdálkodó köteles számlarendjét a megalakulás időpontjától számított 90

napon belül, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre áttérő gazdálkodó az áttérés időpontjáig elkészíteni. E törvény változása esetén a számlarend szükséges módosítását a törvényi változás hatálybalépését követő 90 napon belül kell elvégezni. Átmeneti rendelkezések: Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó (a feltételek megléte esetén is) legfeljebb a 2003. december 3 1-ig tartó üzleti évről készíthet egyszerűsített beszámolót. A z e gyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre legkésőbb 2004. január 1-jével át kell térnie Számvitel szigorlat 1/3 oldal 24/B Számviteli bizonylati renddel kapcsolatos előírások és feladatok A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem: • Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát, vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági események folyamatát

tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. • A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági eseményre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. • A bi zonylatok f eldolgozási r endjének ki alakításakor f igyelembe ke ll ve nni a következőket is: o a pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait késedelem né lkül, ké szpénzforgalom e setén a pé nzmozgással egyidejűleg, illetve b ankszámla f orgalomnál a h itelintézeti értesítés m egérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó

15-éig a könyvekben rögzíteni kell; o az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait a gazdasági es emények megtörténte ut án, l egalább ne gyedévenként, a s zámviteli po litikában meghatározott időpontig (kivéve, más jogszabály eltérő rendelkezésekor), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. • A főkönyvi könyvelés, az a nalitikus n yilvántartások é s a bi zonylatok a datai köz ötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi, vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell. Számviteli bizonylatok: • Számviteli b izonylat min den o lyan a gazdálkodó á ltal k iállított, k észített, ille tve a gazdálkodóval ü zleti, v agy egyéb k apcsolatban álló t ermészetes s zemély, v agy m ás gazdálkodó által kiállított, készített okmány, függetlenül annak nyomdai, vagy egyéb

előállítási módjától, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és am ely rendelkezik a t örvényben m eghatározott ál talános al aki és tartalmi kellékekkel. (Számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, hi telintézeti bi zonylat, b ankkivonat, j ogszabályi r endelkezés, e gyéb ilyennek minősíthető irat.) • A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. • A s zámviteli b izonylatot a g azdasági es emény megtörténtének, i lletve a g azdasági intézkedés megtételének, vagy végrehajtásának időpontjában, magyar nyelven kell kiállítani. (Külföldi megrendelőnek küldött és magyar nyelven kiállított s zámlán a z adatok a külföldi megrendelő nyelvén is feltüntethetők.) • A k ülföldi s zállító, s

zolgáltató s zámláján a zokat a z a datokat, me gjelöléseket k ell magyarul i s f eltüntetni, am elyek a b izonylat h itelességéhez, a m egbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenőrzéshez feltétlenül szükségesek. Számvitel szigorlat • • 2/3 oldal 24/B Átalakulás esetén a jogelődnél – a j ogutód c égjegyzékbe v aló be jegyzése na pjától – keletkezett bizonylatok, illetve a jogelőd nevére kiállított bizonylatok alapján a gazdasági es eményeket a j ogutód ( több j ogutód es etén az , am elyiknél a g azdasági esemény h atása m egjelenik) r ögzíti a k önyvviteli n yilvántartásokban, amennyiben a jogelőd éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója elkészítése során azokat figyelembe venni nem tudta, illetve nem lehetett figyelembe venni. A számviteli bizonylatokon az adatok időtállóságát 10 évig (megőrzési idő) biztosítani kell. A könyvviteli

elszámolást alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei: • a bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója; • a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; • a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a r endelkezés v égrehajtását i gazoló s zemély, v alamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása; • a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően – annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; • a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása, vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és értékbeni adatai; •

külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; • bizonylatok ad atainak ö sszesítése es etén az ö sszesítés al apjául s zolgáló b izonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, am elyre a z ö sszesítés vonatkozik; • a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; • a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; • továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. A s zámlával, az egyszerűsített számlával, a számlát helyettesítő okmánnyal kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat. A számla, az egyszerűsített számla, a számlát helyettesítő okmány alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a gazdálkodó képviseletére jogosult személy, vagy az általa a b izonylat a

láírására f eljogosított s zemély (ideértve a P tk szerint v élelmezett képviseletet is) a gazdálkodó azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja. Mentesül az általa kiállított számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány aláírási kötelezettsége alól az a gazdálkodó, amelyik a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról s zámítógépes út on, e mberi be avatkozás n élkül, f olyamatosan és n agy tömegben állítja ki a számlát, az egyszerűsített számlát, a számlát helyettesítő okmányt. Az e lektronikus dok umentumok, i ratok a lkalmazásának f eltételeit, hi telességének, megbízhatóságának k övetelményeit az e lektronikus a láírásról s zóló tv h atározza m eg az zal, hogy számviteli bizonylatként a minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat alkalmazható, ha megfelel a Szt. tv előírásainak, és ha a

hitelesítés-szolgáltató á ltal k ibocsátott ta núsítvány é rvényessége a megőrzési időtartamon belül ellenőrizhető. Számvitel szigorlat 3/3 oldal 24/B Ha a k önyvviteli n yilvántartás mint s zámviteli b izonylat t echnikai, op tikai e ljárás eredménye, biztosítani kell: • az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak a késedelem nélküli kiíratását, • az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket. Szigorú számadási kötelezettség: • A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a n yugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó, vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, v agy am elynek az i lletéktelen f elhasználása v isszaélésre adhat al kalmat, szigorú számadási

kötelezettség alá kell vonni. • A szigorú számadási kötelezettség a bizonylat, a nyomtatvány kibocsátóját terheli. • A s zigorú s zámadás a lá vont bi zonylatokról, n yomtatványokról a kezelésükkel megbízott, va gy a ki bocsátásukra j ogosult s zemélynek ol yan n yilvántartást k ell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. A bizonylatok megőrzése: • A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 é vig köteles megőrizni. • A k önyvviteli e lszámolást k özvetlenül é s közvetetten a látámasztó s zámviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat i s), legalább 8 é vig kell olvasható f ormában, a kön yvelési feljegyzések hivatkozása

alapján visszakereshető módon megőrizni. • A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a fenti megőrzési kötelezettség. • A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell. • A bizonylat elektronikus formában is megőrizhető, ha az alkalmazott módszer biztosítja az er edeti b izonylat ö sszes ad atának k ésedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Számvitel szigorlat 1/4 oldal 25/B Könyvviteli zárlat, analitikák, leltározás rendje A beszámoló összeállítása feltételezi azoknak a számviteli tevékenységeknek az előzetes elvégzését, a melyek bi ztosítják a be számolók kön yvviteli m egalapozottságát é s a z a datok megfelelő

ellenőrzöttségét. E tevékenységek körébe tartozik: • a könyvviteli zárlat, • az analitikákkal való egyeztetés és • a leltár összeállítása, a leltározás végrehajtása. Könyvviteli zárlat: • A k önyvviteli z árlathoz az ü zleti év v égén a folyamatos k önyvelés t eljessé t étele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak. • A teljessé tétel az alábbiakban valósul meg: o Feladások: az elsődlegesen analitikus nyilvántartásokban, analitikus könyvelésben r ögzített g azdasági műveletek (meghatározott időszakonként) összegzett értékadatait könyveljük a főkönyvi könyvelés számára. o Speciális napl ók z árása: a naplók heti, havi stb. adatait a napló egyidejű zárásával felvezetik a megfelelő főkönyvi számlákra. o Rendező tételek könyvelése: meghatározott időszakonként szükségessé váló gazdasági

műveletek könyvelését jelenti. • A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. • Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást az általa választott időszakonként, de legalább az egyszerűsített beszámoló alátámasztásához, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatáshoz köteles lezárni. • Attól függően, hogy a zárlati munkákat milyen időszakossággal végzik, beszélhetünk havi, negyedéves és éves könyvviteli zárlatról. • Mivel a b eszámoló ö sszeállításának al apja a k önyvviteli z árlat eredményeként

összeállított, ellenőrzött főkönyvi kivonat, legalább a beszámoló készítésének időpontjában el kell végezni a könyvviteli zárlatot. Az éves zárlat kapcsán elszámolandó tételek (első fázisban): • a havi zárlat tételeinek elszámolása, • a negyedéves zárlat tételeinek elszámolása, • a fordulónapi leltározással kapcsolatban felmerült leltáreltérések elszámolása, • a s zámlázott, d e b e n em ér kezett s zállítások é rtékének el számolása ( ha a t eljesítés helye a szállító telephelye), • az értékpapírok és a tartós lekötésű bankbetétek minősítése lekötési idő szempontjából, a szükséges átsorolások elvégzése, • a n em f olyamatosan vezetett k észletszámlák es etében a k észletszámla és a költségszámla közötti korrekció elvégzése, • az á llatállományra ju tó k észletérték-különbözet m egosztása k észlet és ér tékesítés között, Számvitel szigorlat • •

• • • • • • 2/4 oldal 25/B a b efejezetlen t ermelés, a f élkész t ermékek és az ü zemekben l évő megmunkálatlan anyagok év végi állománya értékének átvezetése a készletszámlákra, a saját termelésű készletek értékének utókalkuláció (vagy norma szerinti kalkuláció) által megállapított értékre történő helyesbítése, az el engedett és a b ehajthatatlannak minősülő követelések leírása (azon esetekben, amikor a leírást kiváltó ok év közben ismertté vált), az el évült és el engedett k ötelezettségek k ivezetése ( azon es etekben, am ikor a kivezetést kiváltó ok év közben ismertté vált), az időbeli elhatárolások elszámolása, a költségszámlák összevezetése, zárása, az eredményszámlák átvezetése az évi eredményszámlára, az eszköz- és forrásszámlák zárása. A mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja közötti időszak korrekciós tételei: • az imma teriális ja vak é

s tá rgyi eszközök t erven felüli é rtékcsökkenéseinek elszámolása (piaci érték tartós és jelentős csökkenése, megrongálódás, megsemmisülés, feleslegessé válás, kísérleti fejlesztés eredménytelen befejezése stb.), • az immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése visszaírásának elszámolása (piaci érték tartósan és jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket), • a befektetett pénzügyi eszközök értékvesztéseinek elszámolása (tartós és jelentős árfolyamcsökkenés, hosszú lejáratú devizában nyújtott kölcsönök árfolyamváltozásai), • a b efektetett p énzügyi eszközök ér tékvesztése v isszaírásának elszámolása (amennyiben az tartós és jelentős), • a v ásárolt k észletek ér tékvesztéseinek el számolása ( a m érlegkészítéskor i smert és várható p iaci b eszerzési ár a n yilvántartási á r al á cs ökken, f eleslegessé v álás, használhatatlanná

válás stb.), • a vásárolt készletek értékvesztése visszaírásának elszámolása, • az adott előlegek értékvesztéseinek elszámolása, • az adott előlegek értékvesztése visszaírásának elszámolása, • a saját termelésű készletek értékvesztéseinek elszámolása (a mérlegkészítéskor ismert és várható piaci eladási ár a nyilvántartás szerinti ár alá csökken, eladhatatlanná válás), • a saját termelésű készletek értékvesztése visszaírásának elszámolása, • a követelések értékvesztéseinek elszámolása (a várhatóan megtérülő összeg tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alatt marad, devizában fennálló követelések esetében első lépésben devizában meghatározva), • a követelések értékvesztése visszaírásának elszámolása, • az értékpapírok értékvesztéseinek elszámolása (árfolyamcsökkenés), • az értékpapírok értékvesztése visszaírásának elszámolása, • a

kamatozó értékpapírok nem realizált beszerzéskori árfolyam-különbözete időarányos részének elhatárolása, • a devizakészletek értékvesztéseinek elszámolása, • a devizakészletek értékvesztése visszaírásának elszámolása, • a hosszú lejáratú követelések és kötelezettségek megbontása egy éven belül esedékes és éven túl esedékes részre, • a céltartalékok képzése, • a d evizás t ételek ( eszközök és f orrások) m érlegforduló-napi át értékelésének elszámolása, ha az összevont, nem realizált árfolyam-különbözet összege jelentős, • az adózás előtti eredmény elszámolása. Számvitel szigorlat 3/4 oldal 25/B Analitika: • Könyvviteli elszámolás két körben történik: o a mennyiségi és értékadatokat tartalmazó ANALITIKUS nyilvántartás keretén belül, o a csak értékadatokat rögzítő SZINTETIKUS főkönyvi elszámolás keretén belül. • Az analitikus nyilvántartás biztosítja a

tételes ellenőrzés lehetőségét és a tulajdon védelmét, míg a szintetikus az előző időszakról áthozott nyitó értékek figyelembevételével az összes értéket érintő változást tartalmazza. • A gazdasági eseményekről készített feljegyzések megfelelő csoportosítása után a részletező nyilvántartások módosítását folyamatosan és idősorrendben kell végezni. Ezért nevezhető az analitika idősoros könyvelésnek. • Az an alitika f eladata m ég a gazdasági es emény okozta v áltozások cs oportosítása főkönyvi számlaszámonként és ebből összesítés készítése a szintetika számára. Ezt az összesítést feladásnak nevezik. (A szintetika más megfogalmazás szerint számlasoros könyvelés). • A feladás lehet: o folyamatos: a gazdasági es emény k eletkezése után közvetlenül t örténik a bizonylatok feladása, o időszakos: a gazdasági eseményeket rögzítő bizonylatok feldolgozása a zárlati időpontokhoz

kapcsolódik. • A feladás az analitikának megfelelően kiterjedhet a következőkre: o befektetett es zköz f eladása, am ely t artalmazza az ál lományváltozásokat, valamint az értékváltozásokat, o készletnyilvántartás feladása (a vásárolt készletek és a saját termelésű készletek változásával kapcsolatban), o vevők és szállítók folyószámláinak nyilvántartásáról származó adatok feladása, o személyi jellegű kötelezettségekkel, illetve a munkavállalókkal kapcsolatos változásokra (TB járulék, nyugdíjjárulék, dolgozói kölcsönök stb), o a termelés elszámolásával kapcsolatos elszámolásokra, o a tulajdonosokkal kapcsolatos nyilvántartások feladására. • Kiemelt fontosságúak az adókat érintő nyilvántartások, így különösen fontos az ÁFAalapok és az ÁFA-kulcsok szerinti részletezés a kimenő és bejövő számláknál is. • A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások (és a bizonylatok) adatai

között egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét logikailag zárt rendszerben kell biztosítani. • A kettős könyvvitel zárt rendszerében a könyvviteli számlák alkalmazásával biztosítható a megfelelő rendszerezettség és áttekinthetőség. Követelmény az analitikus n yilvántartásokkal v aló szoros kapcsolata és a kettő közötti számszerű egyezőség. Leltár, leltározás: • A ga zdálkodó s zervezetek e szközeiket é s f orrásaikat ös szevont é rtékösszegben mutatják ki mérlegükben. • A leltár ellenőrzési, elemzési, elszámoltatási, egyeztetési szempontokból egy o lyan tételes k imutatás, am ely a g azdálkodó s zerv es zközeit mennyiségben é s ér tékben, forrásaikat p edig é rtékben t artalmazza. A l eltárt a m érleg l egfontosabb alapokmányának, kötelezően előírt dokumentációjának tekintik. Számvitel szigorlat • • • 4/4 oldal 25/B A leltárak felépítésére, szerkesztésére kötelező

előírások általában nincsenek, azonban az alábbiakban megegyeznek: o általában rész-, részletes- és teljes leltárak készülnek  rész leltár: egy üzem leltára,  részletes leltár: egy-egy eszközcsoport leltára,  teljes leltár: a vállalat egész vagyonának leltára. o elkülönítve mutatják ki: a teljes értékű, csökkentett értékű, a mobil és immobil, a saját és idegen tulajdonú stb. eszközöket, forrásokat Megfelelő ellenőrzés mellett leltárnak tekintjük a szabályszerűen végrehajtott leltározás al apján h elyesbített és ellenőrzött, a főkönyvi könyveléssel egyező analitikus nyilvántartásokat is. Leltározás al att a v állalkozás k ezelésébe, v agy t artós és i ngyenes h asználatába ad ott, illetőleg tulajdonát képező tárgyi- és forgóeszközök, valamint azok forrásai, továbbá a birtokában lévő idegen tárgyi- és forgóeszközök valóságban meglévő állományának megállapítását értjük.

A leltározás célja: • a mérleg valódiságának biztosítása a helyes eszköz és forrásállományok megállapítása, a valós eredmény kimutatásán keresztül, • a könyvelés ellenőrzése és ezzel egyidejűleg a bizonylati fegyelem megszilárdításának elősegítése, • a tulajdon védelme a tulajdont kezelők leszámoltatásával, • a műszaki-gazdasági vezetés segítése az elfekvő készletek, a többletek, a hiányok, a ki nem használt eszközök stb. feltárásával, A leltározás módja a mennyiségi felvétel illetve az egyeztetés: • Mennyiségi f elvétel: kötelező a mennyiségi felvétellel végzett leltározás, ha a vállalkozás n em, v agy n em f olyamatosan v ezet me nnyiségi n yilvántartást. A nyilvántartásoktól f üggetlenül, a n yilvántartással va ló ut ólagos ös szehasonlítással, vagy a n yilvántartások alapján, a f elvétel al kalmával v aló ö sszehasonlítással l ehet végrehajtani. • Egyeztetés: egyeztetéssel

kell ellenőrizni a csak értékben kimutatott eszközöket és kötelezettségeket. A főkönyvi számláknak az analitikus nyilvántartásokkal, vagy a könyvelés helyességét igazoló okmányokkal való összehasonlítása. A leltározás elvégezhető: • folyamatosan, • fordulónappal. Számvitel szigorlat 1/4 oldal 26/B Mérlegelméletek Statikus mérlegelmélet: • Megalkotója: Nicklisch. • Elsődleges feladat: a vállalati vagyon meghatározása. • Az eredmény megállapítását csak másodlagosnak tekinti, ha a vagyon reális értékelése megtörtént, akkor ebből adódik a reális eredményérték is. • Jellemzői: o elsősorban a vagyon összetételét és beszerzését mutatja meg, o adott időszak eredménye: a vagyoni helyzet változása, o vagyontárgyak = likvidációs tételek, úgy értékeli, hogy az adott időpontra vonatkozóan m ennyit é r a va gyon, é rtékesítési s zempontból (napi eladási árat alkalmaz) • Érdeme: első igazi

mérlegséma, amely az eszköz – forrás csoportokat megfelelően csoportosította • Fő szerkezetét ma is használjuk: Eszköz – 1. csoport: Befektetett vagyon Forrás – 1 csoport: Tőke (eredmény nélkül) Eszköz – 2. csoport: Forgóvagyon Forrás – 2. csoport: Tartalékok Eszköz – 3. csoport: Egyéb vagyonelemek Forrás – 3 csoport: Kötelezettségek Eszköz – 4. csoport: Tiszta veszteség Forrás – 4. csoport: Egyéb tehertételek Forrás – 5. csoport: Tiszta nyereség • Probléma: a t evékenység er edménye s zempontjából t éves i nformációt ad , eg yben mutatja ki a realizált és a nem realizált eredménytételeket. • Hügli to vábbfejlesztette: realizált és n em r ealizált er edményre b ontotta, d e az összetétel nem derül ki a statikus mérlegből. Dinamikus mérlegelmélet: • Megalkotója: Schmalenbach (1919). • Az e szközöket – forrásokat mé g e l n em s zámolt r áfordításként, ille tve teljesítményként

értékeli. • Alapelve: ha m inden eszközt – forrást f elhasználnánk, i lletve t eljesítésre k erülne, akkor nem lenne szükség mérlegre és Eredmény = Σ Bevétel – Σ Ráfordítás lenne. • Célkitűzése: időben elkülönítse a bevételeket – ráfordításokat, minden időszak realizált er edményét mutassa k i. A h angsúly az er edmény m inél p ontosabb megállapításán van, ezen belül is különbséget tesz a realizált (csak ez az eredmény) és nem realizált eredmény között. • Erényei: o bevezeti az eredmény időbeli megosztását, o az eredményt megpróbálja tényezők szerint kimutatni. • Két alapelv: o Folytonosság elve: minden teljesítményt és ráfordítást el kell számolni a már lezárt időszakra, vagy elő kell jegyezni a következő időszakot illető, terhelő tételeket. o Egybevágóság elve: az egyes időszakok eredménytételeinek meg kell egyeznie a vállalkozás összesített eredményével. Számvitel

szigorlat • • • 2/4 oldal 26/B Alkalmazott értékelési eljárások: o Beszerzési ár (előállítási költség): de ha a napi b eszerzési ár (pótlási költség) kisebb a kön yv s zerinti é rtéknél, akkor a z óva tosság e lve a lapján c sak a z alacsonyabb értéken vehető figyelembe (lásd Szt.-ben a v ásárolt, i lletve s aját termelésű készletek értékelése). Kétfajta mérleget készít: o Eredménymérleg o Vagyonmérleg Eredménymérleg: Ráfordítások R/1) Ráfordítás most, kiadás most R/2) Ráfordítás most, kiadás előbb R/3) Ráfordítás most, kiadás később R/4) Ráfordítás most, hozam most R/5) Ráfordítás most, hozam előbb R/6) Ráfordítás most, hozam később R/7) Eredmény – Nyereség Teljesítmények T/1) Hozam most, bevétel most T/2) Hozam most, bevétel előbb T/3) Hozam most, bevétel később T/4) Hozam most, ráfordítás most T/5) Hozam most, ráfordítás előbb T/6) Hozam most, ráfordítás később T/7)

Eredmény – Veszteség • Tartalmuk: o R/1) Kifizeti és most fel is használja (anyagköltség). o R/2) M ost ha sználják f el, d e a p énzkiadás m ár kor ábban m egtörtént (értékcsökkenés). o R/3) Most használják fel, de csak később kell kifizetni. o R/4) Saját termelésű készletek, amit már előállítottak és értékesítettek is a tárgyidőszakban. o R/5) Most felmerülő, de korábbi időszakot terhelő ráfordítás. o R/6) Következő időszakok várható veszteségét ellentételező tételek (céltartalékok). o T/1) Tárgyidőszaki előállítás és értékesítés is. o T/2) Most teljesíti, de a pénz már korábban befolyt (vevőelőlegre kiszállítás). o T/3) Most teljesíti, de a pénz csak később folyik be (vevőállomány; el nem adott STK). o T/4) Továbbfelhasznált saját előállítású félkész termékek. o T/5) Most realizálódó, de korábbi időszakot illető hozam (időbeli elhatárolások). o T/6) Saját előállítású

eszköz, ami csak a következő időszakban kerül alkalmazásra. o R/7) és T/7) Bruttó módon állapítja meg az eredményt. • Vagyonmérleg: Aktívák A/1) Likvid eszközök A/2) Kiadás, még nem ráfordítás A/3) Kiadás, még nem bevétel A/4) Hozam, még nem ráfordítás A/5) Hozam, még nem bevétel A/6) Eredmény - Veszteség Passzívák P/1) Saját tőke P/2) Ráfordítás, még nem kiadás P/3) Bevétel, még nem kiadás P/4) Ráfordítás, még nem hozam P/5) Bevétel, még nem hozam P/6) Eredmény - Nyereség Számvitel szigorlat • 3/4 oldal 26/B Tartalmuk: o A/1) Elsősorban pénzeszközök. o A/2) E szköz-beszerzés a tárgyidőszakban, de még nem használták fel a termelés érdekében. o A/3) P énzkifizetés, ami később pénzként fog megjelenni. (adott kölcsönök), illetve e szköz-beszerzés, am i v áltozatlan f ormában k erül t ovábbértékesítésre (kereskedelmi áruk). o A/4) Saját előállítású eszköz, a termelés érdekében

később fogja felhasználni. o A/5) Tárgyidőszakban előállított, de még el nem adott STK, illetve tárgyidőszaki értékesítésnek pénzügyileg még nem rendezett része (vevők). o P/1) Tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott tőke. o P/2) Tárgyidőszaki eszköz-felhasználás, aminek pénzügyi rendezése még nem történt meg (szállítók). o P/3) Pénzbevétel, amit a vállalkozás pénzkiadásként fog megtéríteni (hitelek). o P/4) Jövőbeli ráfordítások egyenletes elosztását segítő eszközök (céltartalékok). o P/5) Pénzbevétel, amit a vállalkozás a következő időszakban fog ellentételezni (kapott előlegek). Pagatorikus mérlegelmélet: • Megalkotója: Kosiol (svájci bankár). Alapelveiben egyetért a Dinamikus elmélettel • Különbség: o a Dinamikus elmélet a termelési folyamatból indult ki, o a Pagatorikus elmélet a pénzfolyamatokból közelíti meg. • Lényege: o Eredmény = pé nzmozgások egyenlege ( pénzbevételek és

pé nzkiadások különbsége), csak pénzügyileg realizált eredmény mutatható ki. • Érdeme: a vállalkozás pénzügyi helyzetének megítélését ez tette először lehetővé. Organikus mérlegelmélet: • Megalkotója: Schmidt (német). • Új szemlélet: minden vállalkozást úgy kell tekinteni, mint a gazdasági élet egy sejtjét. Az összes mérleggel szembeni követelményt egyesíti: o határozza m eg a v állalkozás r eális v agyonértékét, S tatikus v agyonmérleget készít; o határozza m eg minél pont osabban a z e redményt, D inamikus eredménymérleget készít; o különüljön el az eredményből az infláció miatti „látszateredmény”, ezt ne oszthassák szét a tulajdonosok között. • Bevezette a tételek kettős értékelésének szabályát: o múltbeli érték: beszerzési / előállítási költség, o napi utánpótlási / eladási ár. • A realizált és nem realizált eredménytételek különválaszthatók. • A realizált

eredmény két része: o tiszta f orgalmi e redmény: (organikus e redmény): eladási ár és u tánpótlási ár különbsége, o inflációból származó látszateredmény: jelenérték és múltbeli érték (utánpótlási és beszerzési ár) különbsége. • Hátránya: komplikált értékelési különbözetek, nem terjedt el. Számvitel szigorlat 4/4 oldal 26/B Eudinamikus mérlegelmélet: • Megalkotója: Sommerfeld. • Speciális es etben, j elentős inflációs tendenciák esetén, ha a pénz nem megfelelő értékmérő. • Nem cs ak ér tékben, h anem n aturáliákban i s el készíti a m érleget, általában a vállalkozás fő termékében mér. • Csak a r ealizált e redményt mu tatja k i, a kkor r ealizálódott, h a a P énz – áru – pénz körforgás befejeződött. • Nyereség: ha a befolyt pénzből újra meg tudja venni a terméket a pénz beérkezésének időpontjában. o Például: 100 pé nzért v ett ( 10 pé nz/db á ron) 10 db á

rut, a mit e ladott 200 pénzért (20 pénz/db-ért). o Nyereség nem 10x(20-10)=100 pénz, mert az infláció jelentős. o Ha eladáskor csak 19 pé nz/db áron lehet utánpótolni, a nyereség csak 10x(2019)=10 pénz! Számvitel szigorlat 1/3 oldal 27/B Számlarend követelményei Az egységes számlakeret célja: • A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével o lyan s zámlarendet k öteles k észíteni, am ely s zerinti könyvvezetés a Számviteli törvényben előírt beszámoló k észítését m aradéktalanul biztosítja. • A Szt. 160 §-a elrendeli az egységes számlakeret alkalmazását, meghatározza az egyes számlaosztályok tartalmát. • 1-4. számlaosztály: mérlegszámlák (1-3 eszközszámlák, 4 forrásszámlák) • 5-7. számlaosztály: költségszámlák • 8-9. számlaosztály: eredményszámlák • 0. számlaosztály: technikai számlák Az egységes számlakeret tartalma: • 1.

számlaosztály: o Immateriális j avak, t árgyi eszközök ( ideértve az ü zembe n em h elyezett beruházásokat és a t enyészállatokat i s) és b efektetett pé nzügyi e szközök nyilvántartására szolgál. o Itt k ell ki mutatni a b efektetett e szközök m eghatározott kör ére von atkozó értékhelyesbítés összegeit is. • 2. számlaosztály: o A vásárolt és a saját előállítású készleteket tartalmazza. o Itt ta láljuk a z a nyagkészleteket, köz öttük a z e gy é ven be lül elhasználódó, de több termelési vagy forgalmi folyamatot kiszolgáló anyagi eszközöket is. o A v ásárolt k észletek k özött k ell k imutatni a z e ladásra s zánt á rukészleteket, göngyölegeket és közvetített szolgáltatásokat. o A saját termelésű készletek között kell kimutatni a növendék-, hízó- és egyéb állatok, a befejezetlen és félkész termékek, továbbá a késztermékek készleteit. • 3. számlaosztály: o A készletek kivételével

a forgóeszközöket tartalmazza. o Itt találhatók a vevőkkel, a váltókkal, a je gyzett, d e mé g b e n em f izetett tőkével, az alapítókkal, az adósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal, az állami k öltségvetéssel és az e gyéb s zervezetekkel s zembeni k övetelések, értékpapírok, pénzeszközök, továbbá az aktív időbeli elhatárolások számlái. • 4. számlaosztály: o Az eszközök forrásait tartalmazza. o Idetartoznak a saját tőke, a céltartalékok, a hátrasorolt, a hosszú és a rövid lejáratú kötelezettségek, valamint a passzív időbeli elhatárolások. • 5. számlaosztály: o A költségeket költségnem szerint csoportosítva tartalmazza. o Ezek: az anyagköltség, az igénybe vett szolgáltatások, az egyéb szolgáltatások, a személyi jellegű ráfordítások és az értékcsökkenési leírás. o Összköltség eljárású eredmény-kimutatás készítése esetén külön kell kimutatni a s aját előállítású eszközök

aktivált értékének (SEEAÉ) változását, és a saját termelésű készletek állományváltozását (STKÁV). • 6. számlaosztály: Költséghelyek, általános költségek számláit tartalmazza • 7. számlaosztály: Tevékenységek költségei számláit tartalmazza Számvitel szigorlat • • • 2/3 oldal 27/B 8. számlaosztály: o Tartalma eltérő a választott eredménykimutatás módszerétől függően. o Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás esetén tartalmazza:  az anyagjellegű ráfordításokat (81),  a személyi jellegű ráfordításokat (82),  az értékcsökkenési leírást (83). o Forgalmi-költség eljárással készülő eredménykimutatás esetén tartalmazza:  az értékesítés elszámolt közvetlen önköltségét (811, 831),  az eladott áruk beszerzési értékét (812, 832),  az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét (813, 833),  az értékesítés közvetett költségeit (85). o

Mindkét eljárással készülő eredménykimutatás esetén tartalmazza:  az egyéb ráfordításokat (86),  a pénzügyi műveletek ráfordításait (87),  a rendkívüli ráfordításokat (88),  az eredményt terhelő adót (társasági adó) (891). 9. számlaosztály: o Itt k ell k imutatni az ér tékesítés n ettó ár bevételét, az e gyéb b evételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit és a rendkívüli bevételeket. 0. számlaosztály: o Olyan n yilvántartási s zámlákat ta rtalmaz, a melyeken a k imutatott té telek a z adott üzleti év mérleg szerinti eredményét és a saját tőke összegét nem befolyásolják. o Ilyen t ételek p éldául: a bérmunkára á tvett anyagok, a bé rbe ve tt eszközök, a leírt követelések nyilvántartása stb. o Itt kell kimutatni a mérlegen kívüli tételeket is:  Függő kötelezettségek,  Biztos (jövőbeni) kötelezettségek, külön kiemelve a határidős, az opciós ügyletek és a swap határidős

részének szerződés szerinti összegét mindaddig, amíg le nem zárultak. A számlarendet a Számviteli törvény alapján a gazdálkodó köteles a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre áttérő gazdálkodó az áttérés időpontjáig elkészíteni. E törvény változása esetén a számlarend szükséges módosítását a törvényi változás hatálybalépését követő 90 napon belül kell elvégezni. A számlarend követelményrendszere: • A vállalkozás számlarendjének meg kell felelnie a törvényben rögzített alapelveknek, biztosítani kell az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló készítéséhez szükséges adatokat. • A számlarendnek olyan részletezésben kell készülnie, amely folyamatosan és egy-egy időszakot lezárva minden szükséges információt biztosít, tükrözi a vállalkozás számviteli politikáját. • Kialakításánál gondoskodni ke ll a nnak vi

lágosságáról é s a köv etkezetesség el vének betartásáról, az esetleges későbbi bővítési lehetőségek megteremtéséről. • A mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet követelményrendszere meghatározza a számlarend szükséges részletezését és annak tartalmát. • Kialakításánál g ondolni kell az ellenőrzéshez szükséges adatok biztosítására. Különösen az adók, az adóalapok, az üzleti évet vagy más időszakot érintő ráfordítások nyereség- és veszteségtételeinek pontos kimutatása. Számvitel szigorlat 3/3 oldal 27/B A számlarendnek tartalmaznia kell: • az 1-9. és 0 számlaosztályok kijelölt számlái számjelét és megnevezését, • a főkönyvi számlák tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, t ovábbá a számla é rtéke növe kedésének, c sökkenésének j ogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való

kapcsolatát, • a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, • a v állalkozás t evékenységének s ajátos el számolásait, k ülönös t ekintettel a k öltségelszámolási rendszerre, • a számviteli bizonylati rendet, • a választott analitikus nyilvántartási módszereket, • a leltározáshoz és értékeléshez kapcsolódó könyvviteli elszámolásokat, • a választott költség-elszámolási rendszert, • az évközi és év végi zárlattal kapcsolatos feladatokat, a főkönyvi kivonat készítésének időszakait. Az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell. A s zámlarend ö sszeállításáért, an nak folyamatos karbantartásáért, a n aprakész k önyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. Számvitel szigorlat 1/3 oldal

28/B A fedezeti költség-számítás jellemzői, felhasználása A fedezeti költség-számítás összefoglaló n eve a zoknak a r észköltség-számításon a lapuló költség- és e redményszámítási el járásoknak, amelyek t émájukat t ekintve öt s oron v ezetik l e az eredményt; kétféle költségcsoporttal számolnak, és az állandó jellegű költséget nem osztják fel a termékekre. A kétféle költségcsoport: • Proporcionális jellegű költség: o Úgy mozog, mint az árbevétel, mert az fejezi ki a volumenváltozást. • Fix jellegű költségek: o Változatlan m arad a v olumen v áltozásától. N em o sztja f el a fix, á ltalános költséget a vá llalkozás, ha a zt a karja m egtudni, hogy a s okféle t ermék k özül melyik a gazdaságosabb és melyik a kevésbé gazdaságos. Az öt soros séma: • Árbevétel • Proporcionális jellegű (változó) költségek • Fedezeti összeg • Fix jellegű (állandó) költségek • Eredmény

Árbevétel: nettó árbevétel, amely általános forgalmi adót nem tartalmaz. Változó költségek: • Azok a k öltségek, am elyek a t ermelés v olumenének v áltozásával együtt v alamilyen irányban, illetve mértékben változnak: o összes közvetlen költség, o proporcionális költség, o összes közvetlen költség és a gépköltség együttes összege, o szűkített önköltség (közvetlen önköltség + üzemi általános költségek). Állandó költségek: • Az idő függvényében változnak: o számított állandó költség, o az összes közvetetten elszámolt általános költség, o gépköltség kivételével az összes általános költség, o a központi irányítás és az elkülönített költségek együttes összege. A két költségcsoport alkalmazásának előnye abban rejlik, hogy külön feltételezés hiányában a bázis időszakra támaszkodó számítások esetén: • a változó költségek változását arányosnak kell tekinteni az

árbevétel változásával, • az állandó költségeket pedig változatlan összeggel kell szerepeltetni. Az á llandó köl tségek f el nem o szthatósága az t e redményezi, h ogy a t evékenység, a t ermék jövedelmezőségének elbírálása nem az eredmény, hanem a fedezeti összeg, illetve a fedezeti hányad (fedezeti összeg / árbevétel) alapján történik. Számvitel szigorlat 2/3 oldal 28/B A fedezeti költségszámítás alkalmazásának főbb területei: • Vállalati szintű döntéseknél: o A vállalati, gyáregységi, üzemi szintű gyors variációs döntések meghozatalánál olyan esetekben alkalmazzuk, amikor a bázis időszak adataira támaszkodva azt vizsgáljuk, hogy  külön á rbevétel, i lletve ka pacitás-kihasználás és előre feltételezett költségváltozás mellett milyen költségösszeg és eredmény tervezhető,  különböző nagyságú eredmény eléréséhez bizonyos költségváltozásokat is feltételezve, mennyivel

kell az árbevételt, illetve a kapacitáskihasználást változtatni,  mekkora ár bevételnél v an a f edezeti p ont, v agyis ah ol az er edmény 0 (nulla). o Ismert a bevétel volumenváltozás egyik évről a másikra, és a volumenváltozás ismeretében keresem a tervezhető eredményt. (Ismert az első soron a változás az előző évhez képest, é s a zt ke resem, hog y az öt ödik s oron m i l esz a z eredményváltozás.) o Ismert az elérendő eredmény, tehát megfogalmazza a vállalat, hogy az előző évhez k épest m ilyen n agyságú er edményre v an s züksége, és k eresi h ozzá a volumenváltozást. (Ismert az ötödik sor és keresi hozzá azt, hogy az első soron mennyivel kell emelni az értékesítés volumenét, hogy teljesüljön az eredmény elképzelés.) o Fedezeti p ont s zámítása: az az ár bevételi t ömeg, am ely m ellett a v állalkozás eredménye n ulla. (Azért k ell i smerni ez t az ár bevételi vol ument, a f edezeti pontot, m ert ad

dig, am íg ez t el n em ér i a v állalkozás, ad dig a v eszteség zónában van, amikor eléri ezt a pontot, attól kezdve az eredmény zónában.) • Gyártmány-karakterisztika összeállítása: o A fedezeti összegből képzett mutatószámok a lapján ö sszeállított termékrangsort nevezzük gyártmány karakterisztikának. o A vállalkozásnak a g yártmány-karakterisztika számolására szűksége v an a piaci döntéseihez:  műszaki fejlesztési döntésekhez, hiszen azt a termékcsoportot érdemes fejleszteni, ahol a fedezet megfelelően növekvő,  termelési programok optimalizálásához. o Összeállítása:  Ki kell számítani a termék fedezeti összegét.  Rangsorolási mutatókat kell képezni: • fedezeti hányad, • a korlátozó tényező egy egységre eső fedezeti összeg • korlátozó tényező: az a termelési tényező, amely a vállalat számára termelési, értékesítési korlátot jelent.  A r angsorolási mu tatók a lapján

ö sszeállítjuk a te rmékrangsort, a gyártmánykarakterisztikát. Fedezeti számítás módszere szerint: • Proporcionális köl tségek = a rányosan v áltozó köl tségek: a te rmelési v olumen változásának hatására összegükben viszonylag arányosan változnak. • Fix köl tségek = állandó költségek: a t ermelés v olumenének v áltozására ö sszegükben változatlanok maradnak. Számvitel szigorlat 3/3 oldal 28/B A termelés volumenével való kapcsolat szerint (elemzés szempontjából): • Állandó ( fix) köl tségek: a vol umen e gy m eghatározott na gyságáig v áltozatlanok maradnak. (bérleti díj, raktározási költség, lineáris időarányos értékcsökkenés) • Változó költségek: o arányosan v áltozó pr oporcionális: volumennel arányosan nőnek a költségek, egységre v etítve fix k öltségek. Reagálási fok: 1, 1 %-os vol umennövekedéshez, hány %-os költség-növekedés tartozik o arány al att v áltozó de

gresszív: a volumenváltozás hatására nőnek, de ez a változás kisebb, mint a volumenváltozás. Reagálási fok: 0 < r < 1 o arány f elett v áltozó pr ogresszív: jobban nőnek, mint a termelési volumen, nagyobb ütemben. Reagálási fok nagyobb 1-nél Reagálási fok: • 1 %-os volumennövekedést, hány %-os költségváltozás kísér. • Megmutatja, hogy az adott költségcsoportból mennyi a fix költség, és a proporcionális költség o r = Költségváltozás % / Volumenváltozás %. Számvitel szigorlat 1/2 oldal 29/B Értékelemzés lényege, módszere, felhasználása, csődeljárás Értékelemzés: egy m ódszeres k öltségcsökkentési el járás, am elynek cél ja a f elesleges költségek csökkentése. Az értékelemzés olyan elemzési módszer, amelynél a tevékenységet a funkciókra ös szpontosítják. Újszerű gondolkodási módot alakít ki, és az a célja, hogy a kérdéses t árgy, f olyamat, va gy e zek r észeinek f unkcióit a

l egkisebb köl tségek m ellett teljesítsék. Az értékelemzési módszernél általában három kérdésre kell a vizsgált téma funkciójával kapcsolatban választ adni: • a funkció megnevezése, • jelenleg mi ennek a funkciónak a költsége, • a jelenlegi funkciót mivel lehetne helyettesíteni. Az értékelemzési módszert előkészítő tevékenység feladatai közé tartoznak: • ki kell jelölni az értékelemzési munkát koordináló dolgozókat, • meg k ell h atározni a z é rtékelemzés té máját ( pl.: g yártási mó dok, s zolgáltatások, tevékenységek), • milyen eredményt, költségcsökkentést kívánunk elérni, • az elemzési munkát végző dolgozók kijelölése, • határidők kijelölése az elvégzendő feladatokra. Az értékelemzési munka felöleli: • a t ájékozódást ( funkciók m eghatározását és a j elenlegi k öltségek v onzatának ismeretét), • megoldási változatok önköltségének meghatározását és

ezekből a legkedvezőbb kiválasztását, • a m egvalósítás b evezetésének i dőpontját, az ehhez szükséges dokumentumok és zárójelentés elkészítését. Általános költségek csökkentésének lehetőségei: • Az általános költségek csökkentésére különösen a nyugati államokban különböző elemzési módszerek alakultak ki. • Ezek közül a legismertebbek a következők: o ZBB= Zero Base Budgeting (Nulla bázisú költségtervezés) o OVA= Overhand Value Analysis (Általános költség elemzése) o AWA= Administrative Wertaleyse (Az adminisztráció értékelemzése) Az á ltalános k öltségeken itt min dazokat a k öltségeket é tjük, a melyek t erméke köz vetlenül nem s zámolhatók e l. ( Igazgatósági-adminisztrációs k öltségek, gyártásvezetés, ir ányítás költségei stb.) ZBB koncepció: • A Z ero B ase az t j elenti, h ogy az ál talános k öltségek t ervezése a t evékenységek nulláról i nduló m egtervezéséből

kiindulva történik, és nem csupán az előző évi költségek s zázalékos növe lésével, va gy c sökkentésével. M inden e gyes költséget a szükséges tevékenységből kiindulva alapoznak meg. Számvitel szigorlat • • 2/2 oldal 29/B A ZBB elemzési eljárást hat pontban lehet összefoglalni: o A v állalat v ezetése m eghatározza a v izsgálatokba v onható ál talános költségterületet, és megfogalmazza az általános ZBB célokat. o A vi zsgálatba b evont á ltalános köl tségterületeket, ú gynevezett dönt ési egységekre f elosztják ( pl. an yagbeszerzés, ér tékesítés), am elynek m indenkor áttekinthető és egyöntetű részfolyamatot testesítenek meg. o Az eg yes d öntési e gységeken b elül t eljesítmény s zínvonalak m eghatározása (minimális-rendszeres ü zletvitel f enntartásához át lagos – belső iránynyelvek szerint szabályozott munkaerő eredményeket foglalja ö ssze, ja vított teljesítmény –, amely

kimagasló teljesítmény-teljesítést tartalmaz). o Alternatív eljárások megállapítása. Rangsorolás és döntés a r endelkezésre álló eszközök felhasználásáról. o A ZBB megvalósítása. o A ZBB megvalósítás ellenőrzése. A teljes f olyamat k oordinálását é s ir ányítását, v alamint a mó dszer K now-how alkalmazását a ZBB-team v égzi. Á ltalában me gállapítható, h ogy az é ves á ltalános költségek 7 –14%-kal csökkenthetők. A tervezés általánosan javul, és ezzel összefüggésben a t eljesítmény is. Ezzel az eljárással viszonylag rövid idő alatt költségcsökkentés érhető el. OVA koncepció: • Az OVA módszerek elsődleges célja az általános költségek egy-egy c soportjának csaknem mindenáron történő csökkentése. • Az eljárás menete: o A vizsgálati egységek kijelölése. o A v izsgálati egységek me gadják te ljesítményüket a k öltségbecslés megadásával. Ugyanezt teszik a teljesítményfogadók

is o Az in formáció-szállítók és fogadók közösen megvizsgálják szakértők bevonásával, hogy:  szükség van-e valamennyi információra (adatra),  mi hagyható el,  mi módosítható,  milyen költségcsökkentés mellett. AWA koncepció: az adminisztráció értékelemzése. Számvitel szigorlat 1/2 oldal 30/B Mutatók, éves beszámoló elemzése Beszámolók elemzése: • Számviteli törvény: a vállalkozás pénzügyi, vagyoni helyzetét reálisan mutassa be! • A mérleg elemzés feladata: a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett vá ltozásoknak a z e lemzése. E hhez s egítségül s zolgál eg y ál landó mutatószámrendszer kialakítása. A mérleg elemzés három fő területe: • Vagyoni helyzet elemzése • Pénzügyi helyzet elemzése • Jövedelmezőség elemzése • Hatékonyság elemzése Vagyoni helyzet elemzése: • Eszköz / Forrás összetételi mutatók: o megoszlási viszonyszámok

(például: befektetett eszközök aránya) • Eszköz / Forrás fajtánkénti megoszlás: o például: készlet összetételi; saját tőke-szerkezeti mutatók • Dinamikus viszonyszámok: o Eszköz / Forrás tételek időben hogyan változtak? o bázis-, és láncviszonyszámok • Tárgyi eszközök leírtsági mutatója / Elhasználódás foka: o számítása tárgyi eszköz összes értékcsökkenése / tárgyi eszköz összes bruttó értéke Pénzügyi helyzet elemzése: • Likviditás-elemzés o likviditási mutatók: • például: Forgóeszközök / r övid l ejáratú köt elezettségek; a z e gy é ven be lül pénzzé tehető eszközök milyen hányadban fedezik a r övid l ejáratú kötelezettségeket? o de fenntartások: • például céltartalékot, elfekvő készleteket stb. nem veszi figyelembe o a Likviditási Mérlegből lehetne ezeket pontosan kiszámítani • Eladósodottság elemzése o Adósság / Saját vagyon aránya • Fizetett kamatok és

kamatjellegű kifizetések / (Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek = működő tőke) o Kamatfedezeti arány • Adózás előtti eredmény / Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések o Készletek forgási sebesség • (ELÁBÉ + alvállalkozói teljesítmények) / Készletek mérlegértéke o Vevő átlagos futamideje • Vevőállomány mérlegértéke / egy napi árbevétel • probléma: be hajthatatlan köve telések, i lletve ko nszolidációba be vont vállalkozással szembeni követelések Számvitel szigorlat 2/2 oldal 30/B Jövedelmezőség elemzése: • Általános felépítés: Hozam / Ráfordítás • Inverz jövedelmezőségi mutatók is vannak • Tartalmuk sokféleképpen megközelíthető: o Hozam l ehet: üzemi eredmény, adózás előtti eredmény, de lehet árbevétel is, vagy termelési érték stb. o Ráfordítás lehet: erőforrások, eszközök, vagy számviteli költség / ráfordítás, de lehet saját tőke-elem is •

Eredmény összetevők szerinti nagyvonalú elemzése, statisztikai módszerek (különbségképzés, tényezőkre bontás) • Kiegészítő mellékletben célszerű a vállalkozás nagyvonalú elemzését is bemutatni o az előző időszakhoz mért változásokkal együtt o mutatószámok kiválasztása a vállalkozás jellemzőinek megfelelően, illetve következetesen történjen! A költségelszámolás lehetőségeinek összefoglalása A költségelszámolás lehetőségei: • I./1 A vá llalkozó a kö ltségeket ki zárólag az 5 K öltségnemek s zámlaosztályban könyveli, termék-előállítással nem foglalkozik, saját termelésű készlete nincs. • I./2 A vá llalkozó a k öltségeket k izárólag az 5 K öltségnemek s zámlaosztályban könyveli, t ermék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos nyilvántartást nem vezet. • I./3 A vá llalkozó a kö ltségeket ki zárólag az 5

Költségnemek s zámlaosztályban könyveli, t ermék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, a közvetlen és a közvetett költségeket nem különíti el egymástól. • I./4 A vá llalkozó a kö ltségeket ki zárólag az 5 K öltségnemek s zámlaosztályban könyveli, t ermék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, a közvetlen és a közvetett költségeket elkülöníti egymástól. • I./5 A vá llalkozó a kö ltségeket ki zárólag az 5 K öltségnemek s zámlaosztályban könyveli, t ermék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és é rtékbeni n yilvántartást v ezet, elsődlegesen elszámolási egységáron, a közvetlen és a közvetett

költségeket elkülöníti egymástól, az értékadatokat folyamatosan a ténylegesre módosítja. • I./6 A vá llalkozó a kö ltségeket ki zárólag az 5 K öltségnemek s zámlaosztályban könyveli, t ermék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, elsődlegesen elszámolási egységáron, a közvetlen és a közvetett költségeket elkülöníti egymástól, az értékadatokat csak év végén módosítja a ténylegesre. • II. A vállalkozó az 5 Költségnemek számlaosztály elsődleges vezetése mellett másodlagosan a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7 Tevékenységek költségei számlaosztályokat is használja. • III. A vállalkozó elsődlegesen a 6 Költséghelyek, általános költségek és a 7 Tevékenységek k öltségei s zámlaosztályokat használja, az 5 . K öltségnemek számlaosztályt másodlagosan vezeti.

Megnevezés Költségrészletezés számviteli törvény szerint A 6-7. számlaosztályt nem használja használja A közvetlen és a közvetett költségeket nem különíti el elkülöníti A saját előállítású eszközök aktivált értékét, az előállítás közvetlen önköltségén: külön költségkigyűjtéssel vagy naturáliák, normák és aktuális értékadatok alapján meghatározott közvetlen önköltség kiszámításával állapítja meg külön költségkigyűjtéssel vagy naturáliák, normák és aktuális értékadatok alapján meghatározott közvetlen önköltség kiszámításával állapítja meg, és folyamatosan elszámolja külön költségkigyűjtés alapján határozza meg, és folyamatosan elszámolja folyamatosan elszámolja Az eredmény-kimutatását: összköltség eljárással készíti készítheti forgalmi-költség eljárással is, mivel a költségelszámolás és a saját termelésű készletek értékbeni elszámolása biztosítja az

értékesítés közvetlen és közvetett költségei elkülönítését forgalmi-költség eljárással is, de összköltség eljárással is elkészítheti A saját termelésű készletekről év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet A saját termelésű készletekről év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet úgy, hogy a saját termelésű készletek állományváltozását év közben előzetesen kialakított közvetlen önköltségen számolja el A saját termelésű készletekről év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet I/1 X X I/2 X X I/3 X X X X X X X X I/4 X X I/5 X X I/6 X X II III X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X nincs X X X X X Megnevezés I/1 I/2 A saját termelésű készletek év végi értékelése: a termék előállításához műszakilag szükséges normák és aktuális értékadatok alapján X meghatározott

közvetlen önköltségen értékeli, amelyet az értékvesztés összegével csökkent a mérleg fordulónapon a termék előállításához szükséges, ténylegesen felhasznált naturáliák, normák és aktuális értékadatok alapján meghatározott közvetlen önköltségen értékeli, az évközi változások elszámolt értékét nem módosítja a saját termelésű készletek változását évközben tényleges közvetlen önköltségen folyamatosan elszámolja, és az év végén a készlettel kapcsolatos értékvesztést elszámolja a saját termelésű készletek változását évközben elszámolási egységáron folyamatosan elszámolja, amelyet rövid időszakonként a részletező nyilvántartás alapján számított tényleges közvetlen önköltségre módosít, év végén a készlettel kapcsolatos értékvesztést elszámolja a saját termelésű készletek változását évközben elszámolási egységáron folyamatosan elszámolja, amelyet csak az év végén a

részletező nyilvántartás alapján számított tényleges közvetlen önköltségre módosít, év végén a készlettel kapcsolatos értékvesztést elszámolja a saját termelésű készletek változását évközben elszámolási egységáron folyamatosan elszámolja, amelyet legkésőbb év végén a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályban gyűjtött közvetlen költségek alapján meghatározott tényleges önköltségre módosít, év végén a készlettel kapcsolatos értékvesztést elszámolja A saját termelésű készletek értékvesztését külön tételként számolja el nincs X I/3 I/4 I/5 I/6 II III X X X X X X X X X X X X