Alapadatok

Év, oldalszám:2009, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:96

Feltöltve:2009. június 20.

Méret:87 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Tökéletes verseny A piaci formák közül a tökéletes verseny az egyik véglet. Természetesen a modellezett formában nem igazán fordul elő, de azért közelítő eseteket lehet példának hozni, a jellemzők alapján látni fogjuk, hogy pl. a tojáspiacot nagyjából tökéletes versenynek lehet nevezni mondjuk egy piacon. A tökéletes verseny jellemzői: • • • • • • végtelen sok eladó végtelen sok vevő homogén termék a szereplők árelfogadók, ez azt jelenti, hogy a piacon - a kereslet és a kínálat hatására kialakult árat el kell fogadniuk. Amennyiben a piaci árnál magasabb áron akarják adni a termékeiket, akkor valószínűleg nem sikerül azokat eladniuk. Amennyiben alacsonyabb árat akarnak alkalmazni, akkor annyit érnek csak el, hogy hamarabb el tudják adni a termékeiket, valószínűleg semmivel sem adnak el többet, mint a piaci áron tennék. egy szereplő egészen kicsi a piachoz képest, azaz nem tudja azt befolyásolni a piacra

való be- és kilépés nem ütközik akadályba és nem költséges Mindezek miatt elmondható, hogy a tökéletesen versenyző vállalat alkalmazkodva a piachoz, az ott kialakult áron kínálja termékét, az összeset. Bármennyit akar is a piacra vinni, azt mind a piaci áron teszi, tehát amikor eggyel több terméket ad el, akkor a teljes bevétele pontosan a piaci árral nő. Azaz tökéletes verseny esetén a határbevétel egyenlő a piaci árral: MR = P. Mivel a teljes bevétel egyenlő a piaci ár és az eladott mennyiség szorzatával - TR = P * Q - és a P konstans, ezért a TR függvény az origóból induló pozitív meredekségű egyenes. Korábban - a határelemzés témakörénél - már volt arról szó, hogy egy profitmaximalizáló vállalat akkor viselkedik racionálisan, ha mindaddig növeli termelését (és eladását), ameddig a nyert haszna meghaladja a feláldozott haszna mértékét. Azaz, amíg egy újabb termék eladása esetén jobban nő a bevétele,

mint a költsége: MR > MC. Amikor ez a reláció megfordul, már nem érdemes tovább növelni a termelést, tehát a profitmaximalizáló output ott van, ahol MC = MR. Nézzük mindezt ábrákon A két vékony függőleges vonal mutatja, hogy a két ábra konzisztens, ahol a felső ábrán a teljes bevétel (TR) és a teljes költség (TC) metszi egymást, ott az alsó ábrán a határbevétel (ami tökéletes verseny esetén megegyezik az átlagbevétellel, hiszen MR = P = AR) és az átlagköltség (AC) metszi egymást. Ugyanígy jelölhető lenne a TR és VC valamint az AR és AVC kapcsolata. Mint említettem tehát, a profitmaximalizáló output ott található, ahol MR = MC, ebben az esetben Q = 8-nál. Ez a felső ábrán egy függőleges vastag vonallal van jelölve, ez a profit nagysága (TR - TC). Az alsó ábrán egy X látszik ezen a helyen, valamint egy fekete téglalap Ennek a téglalapnak a területe adja a teljes profit nagyságát: (AC - AR) * Q. A teljes

bevétel függvénynek van a teljes költség függvény fölött futó szakasza, ezért biztosak lehetünk benne, hogy van olyan eladási mennyiség, amely esetén a teljes profit pozitív