Gazdasági Ismeretek | Környezetgazdaságtan » Környezetgazdaságtan tételek, 2001

Környezetgazdaságtan – ellenőrző kérdések I. fejezet 1. Értelmezze és csoportosítsa a globális problémákat! Globális problémaként értelmezhetjük mindazokat a társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségeket és folyamatokat, melyeknek hatása nem szűkíthető le országos, regionális vagy térségi szintre, hanem a Föld egészére kiterjed. A globális problémák két csoportja különböztethető meg: A mennyiségi: míg korábban az emberiség létszáma és gazdasági tevékenysége elenyésző méretű volt a bioszférához képest, addig manapság ez a helyzet megváltozott, az emberiség természetátalakító tevékenysége a bioszféra méreteihez képest jelentőssé vált. Minőségi: a termelési, közlekedési és hírközlési technika gyors fejlődésével, a nemzetközi munkamegosztás nagyarányú kiszélesedésével a világ országainak kölcsönös függősége, egymásrautaltsága rendkívüli mértékben megnövekedett. 2. Miért

mondhatjuk, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen felerősödtek a globális problémák? Mert az utóbbi évszázad folyamán az élők közül egy, az emberi faj, globális értelemben jelentéktelen élőlény, - a víz és kémiai elemek körforgására gyakorolt hatása révén- az egész Földet érintő változások egyik főszereplőjévé lépett elő. 3. Miért mondhatjuk azt, hogy az ökológiai problémák a szegénység kérdésének kezelése nélkül nem oldhatók meg? A népesség növekedése, és az életszínvonal emelkedésére irányuló igények a termelés és a termelékenység gyorsuló ütemű növelésére késztetnek, amely még körültekintő gazdálkodás esetén is szennyezi a levegőt és a vizeket, további jelentős ökológiai kártételek forrásává válik. 4. Melyek a humán világkrízis főbb elemei? A túlnépesedés, a népesség egyenlőtlen eloszlása a Földön, a szegénység, az éhezés, az analfabetizmus, az iskoláztatás hiánya,

a környezeti menekültek növekvő tömege. 5. Melyek az ökológiai világkrízis elemei? A meg nem újuló természeti erőforrások kimerülésének veszélye, a fosszilis energiahordozók, az ásványi nyersanyagok véges készletei, a biológiai sokféleség veszélyeztetettsége, az édesvízi készletek korlátozottsága, a vizek szennyeződése, a savas esők, az ózón réteg vékonyodása, az erdők gyors fogyatkozása. 6. Hogyan értékelhetjük gazdasági szempontból a Föld népességének gyors ütemű szaporodását? A népesség növekedése a 90-es évekre már olyan alapvető természeti erőforrások, mint a termőföld, a víz, a fa egy főre eső mennyiségének számottevő csökkenését eredményezi. 7. Hogyan oszlik meg a népesség növekedése az egyes régiók között? A lélekszám növekedése nem okolható a munkanélküliség fokozódásáért mégis összefüggésbe hozható a két tényező, mind a fejlett, mind a fejletlen régiókban. Így a

népesség növekedése a politikai stabilitást is veszélyezteti. A kilencvenes évtizedekben növekedett a lélekszám, ez a népesség Földön való eloszlásának egyenlőtlenségét még tovább fokozza, kiélezve az élelmezési gondokat, tartósítva a gazdag és szegény országok közötti jövedelmi szakadékot, mivel a nemzeti jövedelem növekedési üteme egy sor fejlődő országban nem tud lépést tartani a népesség növekedési ütemével így az egy főre jutó jövedelem csökken. 8. Mutassa be a Föld népességnövekedési ütemének, és a világ élelmiszertermelés növekedési ütemének viszonyát 1960-2000 között! A világ gabonatermelése 1960-84 között évente átlagosan 3%-kal növekedett, 1984-92 között a termelés növekedése átlagosan évi 0,7%-ra csökkent, és azóta 2000-ig ez a tendencia lényegileg fennmaradt.2000-re visszaesett a marha és juhhús előállítás, a halászat, a fakitermelés 9. Milyen erőforrások lendítették fel a

mezőgazdasági termelést az 1960-as évektől, és számíthatunk-e ezekre a forrásokra a jövőben is? A gyors mezőgazdasági növekedéshez forrásul szolgált az ugrásszerűen felfutó műtrágya és növényvédőszer használat, az öntözött területek látványos bővülése, a mezőgazdasági 2 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. művelésbe fogott területek növekedése (az erdőirtás, a szűzföldek megművelése, a mocsarak lecsapolása, a legelők feltöltése). Ezek a növekedési tényezők a 90-es évek végére jelentősen beszűkültek, és egyre erőteljesebben mutatkozik az élelmiszertermelés növekedési ütemének csökkenése a világban. Ezekre az erőforrásokra rövidtávon számíthatunk, mert a marginális termőterületek művelésben tartása drága. Hogyan értelmezi azt a tényt, hogy csökken a vízkészlet, miközben a Föld nagyobb része víz? Igen egyenlőtlen az egy főre jutó vízfelhasználás országonként, a világ víz

fogyasztása meredeken nő. A fosszilis talajvíztartalékok, amelyek több száz ill több ezer éves vizet tárolnak és manapság az esővízből történő visszapótlásuk kis mértékű és kimerülnek Miért tekintjük problémának, hogy évente több ezer faj kipusztul a Földön? A fajok sokfélesége Földünk egyik legfőbb, pótolhatatlan kincse. Minden élőlény legalább 1 millió, de akár 10 milliárd bit információt hordozhat genetikai anyagába, melyet az evolúció több tízezer, vagy tízmillió év alatt számtalan mutációval és szelekciós lépéssel alakított ki. Ezeknek a genetikai kódoknak a megfejtése és hasznosítása az emberiség javára még nem ismeretes. Így ha kipusztulnak, velük az a lehetőség is elvész, hogy felhasználjuk vagy értelmezzük ezt az információtömeget. Milyen anyagok okozzák a globális felmelegedést, tehetünk-e ez ellen valamit? Ha légkörben megnő az üvegházhatású gázok (széndioxid, metán,

dinitrogénoxid, halogénezett szénvegyületek, ózon) mennyisége ez erősíti a hőelnyelést és felmelegíti az éghajlatot. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése, erdőirtások is okoznak felmelegedést A globális felmelegedés lelassulását és a szennyezési folyamatokat nemzetközi összefogással és szabályozó mechanizmusok kialakításával lehet elérni. Milyen változások várhatóak a globális felmelegedés következtében a Földön? Párolgás felgyorsulása, a folyók vízhozamának csökkenése, nyári csapadék csökkenése a kontinentális területeken, megemelkedne a tengerszint, ez veszélyeztetné a partvidéki településeket, a talajvíz készleteket pedig sóval szennyezné, a felmelegedés veszélyeztetné az ökoszisztémákat, melyek nem képesek ilyen gyorsan alkalmazkodni a megváltozó körülményekhez és ez kipusztuláshoz vezetne. A világ energiagazdasága ma döntően a fosszilis energiahordozókon alapszik. Milyen problémát okoz ez?

Gondot jelent a készletek egyenlőtlen eloszlása a Földön, az egyes gazdaságok súlyos olajfüggősége, az olajfüggő országok politikai instabilitása, aminek következtében az olajpiac nagyfokú bizonytalanságot, és hirtelen változásokat mutat. A levegőszennyezés jelentős hányadát a gázok legjelentősebb komponense a széndioxid óriási tömege zúdul a légkörbe, nagy légszennyező a kén-dioxid, mely a környezet savasodásának, a savas esőknek a fő okozója. Szerkessze meg az olcsó energiára alapozott technológiai kötöttségek kialakulásának folyamatábráját! A társadalmi szükségletet, hogy egységnyi ráfordítással, minél nagyobb terméseredményt érjünk el. - Alkalmazzák a kemikáliákat a terméseredmény növelése céljából - Kiépítik a megfelelő vegyipari kapacitásokat és kereskedelmi elosztó hálózatot, a termelési tényezők az adott technológia igényeinek megfelelően specifikálódnak. - Az élelem termelés egyre

erősebben függ a kemikáliák alkalmazásától. - Az élelmiszerek iránti jövőbeli szükségletek alábecslése egyre veszélyesebbnek tűnik. - A mezőgazdasági termelést növelik a kemikáliák fokozott alkalmazásával.- A rendszer összeomlik, mert kimerülnek a műtrágyák alapanyagai (pl. foszfáttelepek), vagy mert tönkremegy a termőföld, vagy mert elszennyeződnek a vízkészletek és felborul az ökológiai egyensúly. Mondjon példákat a fogyasztói társadalmakra jellemző pazarló fogyasztásokra saját környezetéből! Rossz minőség, tömegbóvlik, eldobható termékek, nagy energia igényű gépek az anyagigényes termelés, presztízsfogyasztás a reklámok hatására, sok terméknél a csomagolás jóval drágább, minta a benne lévő árú, a csomagolóanyag pár napon belül a szemétbe kerül. Soroljon fel érveket arra, hogy évről évre növekednünk, gazdagodnunk kell. Ugyanakkor milyen hátrányai vannak a tartós növekedésnek? 2 3 18.

19. 20. A gazdasági növekedés immanens eleme a mai társadalmaknak, mert az egyéni, vállalati, és társadalmi célok megvalósulásának lapvető feltétele. A politikai stabilitást biztosító életszínvonal emelésnek és az állami feladatok ellátásának egyaránt a gazdasági növekedés biztosít anyagi alapot. A Tartós növekedés hátránya, hogy a szervtelen diszharmonikus növekedés a harmónia követelményeit enyhébb vagy durvább formában megsérti így halasztás vagy mulasztás formájában sok terhet rak a jövőre. A globális problémák kiéleződésének oka is a tartós növekedés. Milyen hiányosságai alapján állíthatják, a GDP nem méri valósághűen az életszínvonal értékét? Nem méri a pénztulajdon változását, nem tesz különbséget a jó kívánatos, ill. a rossz nem kívánatos dolgok között. Nem tesz különbséget a költségek és hasznok, a fenntartható és fenntarthatatlan tevékenységek között. A gazdaság

működése során egyaránt létrehoz javakat és bajokat s a GDP a kettőt egybemossa, összeadja így az a helyzet áll elő, hogy minél jobban nő a GDP annál nagyobb mértékben jönnek létre „bajok”. A GDP értékét növelik még a természeti katasztrófák, a válások növekedése, bűnözés terjedése miatt bűnmegelőzési és biztonsági ipar bővülése, az élőlényeket kipusztulással fenyegető vadászat növelése, a fegyverek gyártásnak növelése. Amikor a statisztikai adatok szerint nő a GDP, akkor a társadalmi jólét csökken. Mutassa be a fejlődés eredményeit reálisabban jellemző új makromutatókat! NEW: A Nettó Gazdasági Jólét Mutatója. Értékét úgy kapjuk meg, hogy bizonyos tételeket hozzáadunk a GNP-hez, ugyanakkor levonjuk belőle a környezetszennyezésnek, a modern urbanizációnak a ki nem fizetett költségeit, és más korrekciós költségeket. HDI: Az Emberi Fejlődés Indexe. Három tényezőt vizsgál: a születéskor

várható élettartamot, az iskolázottsági szintet, az anyagi javak bőségét. Értékének maghatározásakor 0-1-ig terjedő skálát használnak. AHDI mutatója közvetlenül nem tükrözi a javak elosztásában fennálló aránytalanságokat, de mivel tartalmazza a várható élettartamot, az írni-olvasni tudást, ezért közvetve jelzi a források eloszlását. ISEW: A Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe. Az átlagos fogyasztást, az elosztási egyenlőtlenségeket, a természetben okozott károk költségeit egyaránt figyelembe veszik a mutató értékének a kiszámításakor. Beépítik az ún hosszú távú környezetkárosodást is, amely az olyan nagyléptékű változásokat jelzi, mint a globális felmelegedés, vagy az ózonréteg vékonyodása. A Fejenkénti Gabonafogyasztás mutatója. Olyan lapvető emberi szükséglet kielégítést vizsgál, amelyet kevéssé torzítanak a vásárlóerő egyenetlenségei. Az egészségkárosodás mérésére is használható

mutató. GPI: A valódi fejlődés mutatója 1997-ben dolgozták ki, ezt a mutatót, melyben igyekeztek kivédeni a GNP/GDP jelzett hiányosságait, a ténylegesen mérhető tényezők mellett a mutatóba beépítették a társadalmi és természeti környezet becsült értékét. Mit tapasztalhatunk, ha összehasonlítjuk a GNP és az ISEW mutatójának alakulását 1950 és 1990 között az USA-ban? 1950-1998 között az ISEW érték lényegesen nagyobb lemaradást mutat a GNP-tól az USA-ban. Ez összefügg azzal, hogy komplexebb és teljesebb körű azoknak a környezeti károknak a felmérése, amelyek végül is levonásra kerülnek, de azzal is, hogy az elosztási egyenlőtlenségek okozta korrekciót is alkalmazzák az ISEW mutató számításakor. Így számítva a jólét növekedése az USA-ban egy főre számítva 42%-os volt 1950-1976 között. 1988-ra az ISEW index 12%-kal csökkent, ami már egy komolyabb figyelmeztetést jelent. (Az egy főre jutó jólét növekedése,

nemcsak lemarad a GNP növekedése mögött, de még számottevően csökken is a jövőben, ha termelési és életviteli szokásainkon nem változtatunk.) 3 4 II. fejezet 1. Mit értünk környezetgazdálkodáson? Környezetgazdálkodáson értjük a természetes és az ember alkotta környezetnek hosszabb távra szóló, szabályozott hasznosítását, tervszerű fejlesztését és hatékony védelmét, a bioszféra fejlődőképességének tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembevételével. 2. Értelmezze és hasonlítsa össze a társadalmak növekedését, illetve fejlődését! A 18. században Angliában az volt a jellemző, hogy a gabonatermelés gyorsabban nőtt, mint a népesség száma, az évszázad végére megfordult a helyzet, a demográfiai robbanást nem tudta követni az agrártermelés és gabonahiány keletkezett. A 19 Század végén már inkább a bővülő piac volt e jellemző. A keresletnek és kínálatnak viszonyát

vizsgálták ebben a korban. 3. Magyarázza meg, a Pigou adó a gazdasági tények alapján miért nem határozható meg? Milyen etikai kérdések merülnek itt fel? Az adó kivetése után a termelés és vele a szennyezés visszaszorul a gazdaságilag optimális szintre, de semmit sem tudunk arról, hogy az ehhez tartozó szennyezettségi szint vajon ökológiai értelemben elfogadható-e. Etikai kérdés, hogy mennyit használhatnak fel a rendelkezésre álló természeti erőforrásokból a ma élő generációk, és mennyit kell meghagynunk a jövő generációk számára, de az is, hogy felhasználhatja-e az ipari országok egy milliárd lakója a világ összes acéljának kétharmadát, vagy az összes energia négyötödét stb.? 4. Jellemezze a Schumaker által bevezetett felelős gazdálkodást! Schumaker az alternatív közgazdaságtan egyik alapítója. Az alternatív közgazdaságtan hívei a növekedés korlátait felismerve arra keresnek választ, hogy hogyan

formálható át a mai környezetpusztító, és gyakran emberellenes gazdálkodás ésszerű, ökológikus, humánus gazdasági működéssé. Az alternatív közgazdaságtan a fenntarthatóság elméletét hangsúlyozza. A fenntarthatóság érdekében Schumaker bevezeti a felelős gazdálkodás fogalmát. (Felelős gazdálkodás: egyszerre racionális és morális) A felelős gazdálkodás kialakítása érdekében Schumaker a javakat négy kategóriába sorolja: újra termelhető természeti erőforrások, újra nem termelhető természeti erőforrások, anyagi javak, szolgáltatások. 5. Hasonlítsa össze az alternatív és a hagyományos közgazdaságtan értékrendjét, közgazdasági vizsgálódásuk tárgyát! A hagyományos közgazdaságtan csak az áruk világával foglalkozik (monetarizált), míg az alternatív közgazdaságtan a gazdálkodás teljes rendszerére kiterjed. A hagyományos közgazdaságtan a materális fogyasztás növelését, míg az alternatív

közgazdászok az ökologizáció és humanizáció kettősét, helyezi előtérbe. Ökologizáció: a szervezetek beépülnek abba a természeti környezetbe, amelyben tevékenykednek, és hozzájárulnak azoknak az ökoszisztémáknak megőrzéséhez, melyekkel kapcsolatban állnak. A humanizáció értelme az, hogy a szervezetek az embereket szolgálják, segítik testi, lelki és szellemi fejlődésüket. 6. Hogyan értelmezi azt a kijelentést, hogy „az alternatív közgazdászok értékrendjének bevezetése paradigma változást igényelne a társadalomtól! A gazdálkodás alapvető célját kellene átfogalmazni. A gazdaság állandó és mindenáron való növelése helyett a gazdagodási folyamatot csak addig a mértékig engedhetnénk szabadon, amíg az nem sért súlyosan ökológiai vagy humán érdekeket. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági értékrendszerbe nem gazdasági érdekelemek is bekerülnének. 7. Vajon miért késlekedik a környezeti makroökonómia

megválaszolni azt a kérdést: mekkora terhet rakhatunk a „Föld hajóra”? Mert a közgazdasági számításokat megelőzve olyan kérdéseket kellene megválaszolni, amelyek meghaladják a környezetgazdaságtan kompetenciáját. Tisztázni kellene, hogy a gazdaság méretét az ember szempontjából kell optimistává tenni, vagy más élőlények, esetleg az egész bioszféra érdekeit kell szem előtt tartani? Ha az emberek szempontját nézzük, akkor a többi élőlény létét alárendeljük az ember szükségleteinek, és nem tekintjük őket önmagukban is értéknek, de még ekkor is el kellene döntenünk, hány jövőbeli generációt kell szem előtt tartanunk. 4 5 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. Fogalmazza meg a fenntartható fejlődés követelményeit és azokat a feltevéseket amelyek mellett igazak! A megújuló természeti erőforrások mértéke kisebb vagy egyenlő legyen a természetes vagy irányított megújuló képességük mértékével, a

hulladék keletkezésének mértéke kisebb vagy egyenlő legyen a környezet szennyezésbefogadó képességének mértékével, a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme. A környezet nyújtotta szolgáltatások és javak alapvetőek a gazdasági rendszer számára, léteznek nem kielégítő helyettesítési lehetőségek az újratermelhető tőke és a környezeti funkciók között, a környezeti funkciókat a technikai haladás adott mértéke nem növeli. Mi a magyarázata annak, hogy olyan gyorsan népszerű lett, és mindenki számára elfogadható a fenntartható fejlődés gondolata? A világgazdaság hosszabb távon is fenntartható fejlődési pályára állításának alapvető kellékei, a változáshoz szükséges technológiák, eszközök, felszerelések rendelkezésünkre állnak. Foglalja össze a fenntartható energiastratégia lényegét! Figyelem és gondoskodás az életközösségekről, Az ember életminőségének javítása, a Föld

életképességének és diverzitásának megőrzése, A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása, a Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni, meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását, lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak saját környezetükről. Milyen főbb változásokat kell bevezetni a fenntartható mezőgazdasági stratégiák megvalósításához? A vegyszerek mennyiségének csökkentése. A műtrágya felhasználás mennyisége csökkenthető a szerves trágyák, hulladékok növelésével. Takarékosság a vízzel, az energiával: legtakarékosabb öntözőberendezések megszerkesztése. A terméshozam növelése biológiai módszerekkel Hogyan változik a fenntartható energiagazdaság szerkezete? Jóval kevesebb fosszilis energiahordozó felhasználása, a nukleáris energiatermelés kiiktatása, a megújuló energiaforrások használatának bővítése. A hosszabb

távon is fenntartható energiarendszer kialakítása az energiahatékonyság javításán kívül alapvető szerkezeti átalakításokat is követel. Hogyan értelmezi az energiaintenzitást, valamint hatékonyságát, és milyen értéket vesz fel ez a mutató a fejlődő és fejlett országokban? Egységnyi nemzeti termék előállításához egyre kevesebb energiát igényel a gazdaság. Ezt az összefüggést fejezi ki az energiaintenzitás mutatója, amelyet az ország energiafogyasztása, és a bruttó nemzeti termék, a GNP hányadosaként számolják. Az első olajválság inspirálta az ipari országokat az energiaintenzitás javítására, a fejlődő országokban azonban nem sikerült növelni az energia felhasználás hatékonyságát, a fejlődő országokban gyorsabban nő az energiafogyasztás, mint a GDP és a népesség. Értelmezze az ipari ökológia feladatait! Az ipari ökológia feladata nem egyszerűen az, hogy az adott termelési folyamat során keletkező

melléktermékeket és hulladékokat ésszerűen hasznosítson, hanem már a terméktervezésben részt kell venni, hogy a termék újrahasznosításra alkalmas legyen. A hulladékokkal szemben támasztott követelmény az újrahasznosíthatóságuk. Gyűjtsön össze ötleteket, mit tehet az egyén a globális problémák kezelésével kapcsolatban, vagy milyen módon segíthetné a gazdaság fenntarthatóvá alakítását! Környezetvédelmileg aktívvá kell válnia az egyénnek. Olyan jelöltekre szavazzunk, akik feladják a közömbösséget a környezeti közösségi ügyekben. A médiumok nagy szerepe hogy tájékoztassák a társadalom tagjait. 5 6 III. fejezet 1. Miért kell a kimerülő természeti erőforrások árába belekalkulálni a lehetőség költséget is, mitől függ annak nagysága? A kimerülő természeti erőforrások különböznek a közönséges javaktól, abban hogy korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre és abban, hogy nem

újratermelhetők. A nem megújuló természeti erőforrás felhasználásának van egy „lehetőség költsége” (opportunity cost), ami egyenlő azzal, amit egy jövőbeni felhasználás esetén kaphatnánk, ha csak később használnánk fel. Az árnak nem csak a kitermelés határköltségeit kell fedezni, hanem a „lehetőség költséget” is, ahhoz hogy a kimerülő természeti erőforrás felhasználását optimálisnak tekinthessük. Ár = a termelés határköltsége + lehetőség költség A kimerülő erőforrás igénybevétele akkor lehet optimális, ha jelenlegi kitermelése kisebb, mintha újratermelhető volna. 2. Mitől függ és hogyan határozható meg a fenntartható használat mértéke? Olyan ütemben szabad felhasználni a megújuló természeti erőforrásokat, amilyen ütemben azok újratermelődnek. Ideális esetben a megújuló természeti erőforrás tulajdonlása tisztázott, pl. egy gazdaság üzemeltet egy halastavat, vagy egy szövetkezet tart fenn

egy legelőt. Ebben az esetben a halastó, vagy a legelő ún eltartó képessége (carraying capacity) határozza meg, hogy mennyi halat tarthatunk a tóban, illetve hogy mennyit halászhatunk le évente, vagy mennyi jószágot tarthatunk az adott területen. A biológiai növekedési törvény értelmében létezik egy optimális méretű készlet (egyedszám vagy biomassza), amely a maximális fenntartható hozamot biztosítja. 3. Mikor van szükség korlátozó védelemre (szabályozásra) a megújuló természeti erőforrások fenntartható használatának biztosítása érdekében? Meghatározhatjuk, hogy közgazdasági értelemben mit jelent, az adott erőforrásféleség védelme. Pl a tógazdaság esetében a védelem azt jelenti, hogy megakadályozzuk, hogy a tóban a halállomány egyedszáma 6 millió alá csökkenjen. Ha 2 milliónál több halat halászunk évente, akkor függetlenül az induló egyedszámtól mindenképpen a halállomány elfogyásával kell számolnunk.

Ha a tógazdaságnak tulajdonosa van az abban lesz érdekelt, hogy a lehalászás csak fenntartható mértékben következzen be., ha a tó köztulajdonban van akkor előfordulhat a túlhalászat. A mennyiben a keresleti-kínálati viszonyok az egyensúlyi mennyiséget a fenntartható használat által biztosított maximális hozamnál kisebb mennyiségben jelölik ki, akkor a köztulajdonban lévő halállomány megmenekül. A szűkösség miatt a kereslet és kínálat összhangja a fenntartható halászatot meghaladó halászat esetében jönne létre. Beavatkozások nélkül az ilyen erőforrások gyorsan kimerülnének, vagyis korlátozó védelemre van szükség. 4. Értelmezze a megőrzési árat, milyen tényezők befolyásolják annak nagyságát? Két kínálati görbe különbségét az egyéni termelő megőrzési árának (reservation price), míg a JK különbséget egyszerűen megőrzési árnak nevezzük. A megőrzési ár kompenzálja az egyéni termelőt a jövőbeni

kisebb hozam miatti veszteségért. A megőrzési árat természetesen befolyásolja a banki kamatláb és érdekes módon a magas kamatláb csökkenti, míg az alacsony növeli a nagyságát. Ugyan is magas kamatláb mellett a termelő ösztönözve van arra, hogy inkább most vigye piacra áruját és a pénzt a bankban kamatoztatassa. Meghatározó lehet az erőforrás várható alakulása, a betakarítási költségek várható alakulása is. A megőrzési árat befolyásolják az olyan tevékenységek költségei, amelyek az eltartóképességet, optimális egyedszámot stb. valamilyen módon befolyásolják. Ilyenek pl halivadékok telepítése a tóba, a halak mesterséges etetése, erdőtelepítés esetleg műtrágyázás. 5. Miért fontos, hogy értékeljük a nem kitermelhető (insitu) természeti javakat is monetáris formában? Egyrészt azért, mert a környezetvédő mozgalmak alapján, azt sejthetjük, hogy a társadalom preferenciái között a tiszta környezet iránti

igény nő, de ennek mértékét is szeretnénk megismerni. A társadalmi elvárások erősségének monetáris formában történő kifejezése lehetővé teszi számunkra, hogy a természetet mint tőkét értékeljük, és ezzel kifejezésre juttassuk a természetvédelem jelentőségét. A természet pénzbeli értékelése azért is fontos, 6 7 6. 7. 8. mert ha elég nagy értékről van szó, az a politikusok és más döntéshozók számára, érzékelhetővé és világossá teszi a probléma jelentőségét. A pénzbeli értékelés azért is kívánatos, mert ezáltal lehetővé válik a más alternatívákkal való összehasonlítás. Gyűjtsön köznapi példákat arra, hogy cselekedeteinkben, választásainkban valójában értékeljük a természeti javakat! A természeti erőforrások értékelésében természetesen kifejeződik a társadalom értékrendje, erkölcsi állapota. A gyakorlati értékelési módszerek azt vizsgálják, hogy mennyit hajlandó a

társadalom például egy nemzeti park, vagy egy növényritkaság megőrzésére fizetni. Milyen értékrészekből tevődik össze a természeti környezet teljes gazdasági értéke? Teljes gazdasági érték = a jelenlegi használati érték + a választási lehetőség értéke + önmagában való vagy belső érték. Milyen módszereket ismer a természet teljes gazdasági értékének becslésére? Kétféle csoportja van, hogy az értékelés a jelenlegi értékrenden vagy egy majdani magatartáson alapul e. Ezeken belül valóságos (hagyományos), rejtett (implicit) vagy konstruált piac alapján állapítják meg a természeti erőforrás értékét. 7 8 IV. fejezet 1. Jellemezze a gazdaságokon kívül rekedt hatásokat, az externáliákat, és foglalja össze azok közgazdasági következményeit! A méhész kirakja kaptárait a gyümölcsös közelében, hogy a virágzó fákról a méhek számára mézet gyűjtsenek. A méhek sok mézet gyűjtenek a méhésznek,

és beporozzák a gyümölcsfák virágait, minek következtében a virágok megtermékenyülnek és nagyobb lesz a gyümölcs termés. Közgazdasági értelemben itt egy kedvező külső hatásról (pozitív externáliáról) beszélünk. A gyümölcs tulajdonosa a méhész által nyújtott „szolgáltatásért” nem fizet a méhésznek, sőt inkább megakarja tiltani a méhésznek, hogy a kaptárok a közelében legyenek. Esetenként a gyümölcsös annyira hálátlan, hogy a rovarok elleni permetezésnél nem értesíti a méhészt és annak emiatt komoly kára keletkezik. Ez a negatív externália Amennyiben az egyéni termelő számára a környezet ingyen áll rendelkezésre ez a gazdaság működésében komoly zavarokhoz vezethet. Ezek: a szennyezést okozó tevékenység túlzott lesz, vagyis többet termelnek belőle; nem csökkentik a szennyezést, túl sok szennyezést termelnek, a szennyezést okozó termék, szolgáltatás ára túlságosan alacsony, a termékegységre

jutó szennyezési szint túl magas, a szennyezésnek a környezetbe való kiengedése annyira olcsó, hogy gátolja a hulladékok újrahasznosítását. 2. Mutassa be a Pigou adó nagyságát, és az externália optimális mértékét! Pigou a termelés egységére kivetett adókat vezette be. Az adó optimális nagysága megegyezik az optimális szennyezési szinthez tartozó externális határköltséggel. Az adó optimális mértékének a megállapításához ismernünk kell mind az externális határköltség, mind az egyéni tiszta határhaszon görbe helyét és lefutását. Egy versengő termelőnek a szennyező tevékenységből származó tiszta hasznát úgy kapjuk meg, hogy az árból kivonjuk az egyéni termelő határköltségeit. A társadalomra háruló externális költségek egy részét meg kell jeleníteni a vállalat költségei között adó formájában. 3. A külső gazdasági hatások mely típusait ismerte meg, mondjon mindegyikre példát! A külső

gazdasági hatások lehetnek pozitívak vagy negatívak. Kedvezőtlen külső hatásról akkor beszélünk, amikor az érintett fél kárt szenvedett a külső hatás következtében. Kedvező külső hatás esetében az érintettekre pozitív hatással van az adott externália. Ha gazdálkodót érint, akkor profitját, ha fogyasztóra hat, akkor jóléti szintjét jelöli. Van olyan eset, amikor a negatív és pozitív externális hatás együtt jelentkezik. Pl az autósztráda, mely a Balatonig megépült, jelentős környezetszennyezéssel járt, de megnövelte az ingatlanok értékét, és javította a környékbeliek jövedelemszerzési esélyeit. 4. Gondolja át milyen externális hatásai vannak egy jelentősebb közútfejlesztésnek! Egy nagy forgalmú út, pl. autópálya, igen differenciált hatással bír A pénzügyi külső gazdasági hatáson keresztül, pl. felértékeli a termelői, szolgáltatói ingatlanokat, és a természeti értékeket. Nem véletlen, hogy a

lakástulajdonosok és a természetvédők tiltakoznak, a vállalkozók pedig üdvözlik az autópálya építését. A pozitív externália valakinek a jólétét növeli, a negatív externália a jólétet csökkenti. 5. Mondjon példákat közjavakhoz, ill. magánjavakhoz kötődő extrnális hatásokra, pozitív és negatív, technológiai és pénzügyi externáliákra! Különbséget tehetünk pénzügyi és technológiai externáliák között. A környezetvédelem szempontjából a technológiai externáliák fontosabbak, pl. lignittel fűtött erőmű esetén a kéndioxid emisszió a technológia következménye. Negatív pénzügyi externália pl a város határában épült bevásárlóközpont, amely odavonzza a vásárlókat és ennek következtében a belvárosi kisüzletek forgalma és jövedelmezősége csökken. Ez az eset negatív technológiai externáliaként pl. a bevásárlóközpont, ami a városon kívülre települt, emiatt nagy a gépjárműforgalom, ami

káros a környezetszennyezés szempontjából. Közjavakhoz kötődő externália: pl a szennyezett levegő, amelyből attól, hogy valaki más belélegzi a rossz levegőt, nem lesz kevesebb, vagyis mindenkinek jut a „közrosszból”. Magánjavakhoz kötő externália: pl. ha valakinek a földjére leraktak szemetet, akkor egyidejűleg azt nem rakják le másnak a telkére. Közgazd értelemben a szemét magán externália. 6. Hogyan érhető el, hogy a szennyező termelő addig a mennyiségig folytassa tevékenységét, amíg MNPB=MEC-el? 8 9 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. Szennyezés csökkentő technológiával. Mivel a társadalom összes hasznának a maximalizálása vagy a károk és a szennyezéselhárítási költségek együttes összegének a minimalizálása ugyanazt jelenti, belátható, hogy mindkét megoldás a társadalmi optimumhoz vezet. Milyen hibát követünk el, ha a termelést adóztatjuk az externáliák internalizálása céljából, és hogyan

kerülhetjük el azt a hibát? A termelésre kivetett adó nem alkalmas arra, hogy ösztönözze a kisebb környezetszennyezéssel járó megoldások elterjedését. Ez a hátrány elkerülhető, ha az adót nem a termelésre, hanem közvetlenül a szennyezésre vetjük ki, ekkor azonban a szennyezés nagyságát mérni kell, ami költségessé teszi a lebonyolítást. Hogyan oldotta meg Pigou az externáliák internalizálását, és milyen hiányosságai vannak Pigou modelljének? Externáliák internalizálása: a társadalomra háruló externális költségek egy részét meg kell jeleníteni a vállalat költségei között adó formájában. Pigou modelljének hiányosságai: Modelljének egyik fogyatékossága, hogy tiszta piaci versenyt feltételez, ami a valóságban nem létezik. A verseny mindig monopolisztikus viszonyok által átszőtt piacon zajlik Másik fogyatékosság: feltételezi, hogy egységnyi termelés egységnyi szennyezéssel jár, és ezért ahhoz hogy az

egyensúly létrejöjjön, elegendő, ha a termelést adóztatják meg. A helyzet ezzel szemben az, hogy adott termékféleség termelése a felhasznált nyersanyagoktól, az alkalmazott technológiától stb. függően egészen különböző szennyezés kibocsátással jár. További fogyatékosság, hogy az adó nagysága sokszorosan meghaladja az adott termékféleség termelésének határköltségét Szemléltesse egy példán keresztül a Coase tétel lényegét, milyen kritika vethető fel a Coase tétellel kapcsolatban? A Coase tétel szerint. Alku útján is elérhetjük a környezetszennyezés a társadalmilag optimális értékét. A Coase tétellel szembeni ellenvetések: - a modell elég távol áll a valós világtól. Az alku szinte mindig sokszereplős. Minden érdekelt bevonása az alkuba még elméletileg is irreális Az alku lebonyolításának költségei messze meghaladják az alku hasznát, ez arra az álláspontra juttat, hogy minden externália éppen létező

szintje az optimális, mert nyilván a túl magas lebonyolítási költségek miatt nem kerül sor az alkura. Sok esetben a felek nem hajlandók az alkura, inkább áthárítják a társadalomra a probléma megoldását. Milyen lehetőségei vannak a szennyező termelőnek csökkenteni környezetszennyezését, és mi alapján dönt, melyik eljárást választja? A szennyezés csökkentésnek több módja is van: a szennyező csökkenti termelését, és ezzel kerül az optimális szennyezési szint közelébe. Másik lehetőség, hogy valamilyen szennyezés csökkentő technológiai megoldással csökkenti a szennyező a termékegységre jutó emisszióját. E megoldásra csak akkor kerülhet sor, ha az állami beavatkozás az emisszióhoz kötődik és nem a kibocsátott termékmennyiséghez. A szennyezéscsökkentő technológiák a nagy koncentrációban keletkező szennyezés nagy részét viszonylag olcsón visszafogják, míg a már kis koncentrációjú szennyezés további

tisztítása viszonylag költséges. A szennyező azt a megoldást választja, amelyik számára a legkisebb ráfordítással jár. Hogyan kell elosztani a szabályozó hatóságnak a szennyezéselhárítási kötelezettségeket több szennyező között? A szennyezéselhárítás költségei akkor és csak akkor minimálisak, ha a szennyezéselhárítási határköltségek minden szennyezőre megegyeznek. Mindig annak a szennyezőnek célszerű a szennyezést csökkenteni, amelyiknek ez a legkevesebbe kerül. A többi szennyezőnek természetesen kompenzálni kell azt, aki helyettük is tisztít. Mikor mondhatjuk azt, hogy a környezetpolitika hatékony? A politikusok kötelessége, hogy olyan környezetpolitikát dolgozzanak ki, ami gazdasági értelemben hatékony. Hatékony az a politika, amely a kívánatosnak tartott környezetminőséget a legkisebb költségráfordítással állítja elő. Melyik hatékonyabb szabályozó eszköz, a szabvány vagy az adó? 9 10 14. 15.

16. 17. Jól informált esetben, a szabványokkal és az adókkal történő szabályozás közötti választás ugyanarra az eredményre vezet és, hogy melyiket alkalmazzák az nem gazdasági mérlegelés kérdése. A valóságban a szabályozó hatóság soha sem tekinthető jól informáltnak, a szabályozó beavatkozás így becslésekre hagyatkozik. Igaz-e az állítás, hogy érdemesebb szabványokkal szabályozni abban az esetben, amikor az externális költségek görbéje jóval meredekebb lefutású, mint a magánhaszon görbe? Indokolja válaszát! Ha az externális költségek görbéje (MEC) meredekebb, mint a magánhaszon görbe (MNPB), akkor a szabványokkal történő szabályozás a célravezetőbb. Meredek externális határköltség görbék esetén nem alkalmazhatók az adó típusú szabályozók, részben mert a társadalmi károk a hibás becslések következtében tetemesek lehetnek, másrészt mert a nagy meredekségű externális határköltség görbék

azt jelzik, hogy a környezet az adott szennyezésre nagyon érzékeny. (externáliális határköltség MEC, egyéni tiszta határhaszon MNPB) Milyen módon készülhetnek fel a vállalatok és a környezetpolitikai irányítói az üzemzavarokból és balesetekből adódó környezetszennyezési károk mérséklésére? Nagy-Britanniában dolgozták ki a „hazop” technikát, amit a „veszélyességi és üzemeltethetőségi tanulmány” módszerének nevezünk, és a „hazan” technikát, amit „veszélyelemzési” technikának nevezünk. A hazop-módszerek lehetőségükhöz képest teljességükben tárják fel a folyamat lejátszódása során lehetséges veszélyforrásokat és kiküszöbölésük, illetve a következmények elleni védekezés lehetőségeit. A hazan technika segít abban, hogy megbecsüljék az egyes veszélyforrások jelentőségét, és annak alapján eldöntsék, meddig indokolt a kockázat csökkentése érdekében a változtatás

többletköltségeit vállalni. Hasonlítsa össze a kötelező környezeti felelősségbiztosítási rendszert a kötelező gépjármű-biztosítással! A környezeti felelősségbiztosítási rendszerben minden potenciális károkozó fizet biztosítási díjat, de nem azért, hogy az általa okozott károkért a kártérítési felelősséget átháríthassa a biztosítóra, hanem azért, hogy amikor nem ismert a konkrét felelős, vagy a felelősön nem lehet behajtani a kártérítést, legyen, aki megtéríti a vétlen kárát, vagy a környezet megtisztításának a költségét. Milyen kedvező hatásai vannak a környezeti felelősségbiztosításnak? • A biztosító saját védelme érdekében megfigyelő rendszert működtet, adatokat gyűjt, ellenőriz. • A biztosító szabályozó hatóságként szerepel (előírásokat, házi szabványokat alkot) • A biztosító megosztja a vállalkozás kockázatát, stabilizálja a gazdaságot. • A biztosító pénzügyi

garanciát vállal. • A biztosító, mint vállalkozó értéktermelő, adót fizet. 10 11 V. fejezet 1. Mi a környezetvédelmi szabályozás célja? Milyen követelményeket állíthatunk fel a környezetvédelmi szabályozórendszerrel szemben? Célja az, hogy a gazdálkodó szervezetek olyan módon folytassák tevékenységüket, hogy a környezet állapota a megfelelő minőségben tartósan fennmaradjon. Követelmények. Meg kell határozni a megengedhető szennyezés mértékét, ellenőrizni és mérni kell a gazdálkodó szervezetek környezetszennyező tevékenységét, szankciók kidolgozása a normákat nem teljesítőkkel szemben, a szankciót úgy határozzuk meg, hogy a gazdálkodót a korszerűbb beruházásokra ösztönözzék, az adott környezetminőséget a lehető legkisebb ráfordítással kell elérni, a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz, politikailag elfogadható

legyen (a norma és a szankcionálás), rugalmas legyen, áttekinthető legyen, egyes környezeti feladatok ellátására finanszírozási alapot képezzen. 2. Hogyan csoportosítaná a környezetvédelmi szabályozó eszközöket? a) a normák rendszere - célok, kritériumok, immissziós vagy környezetminőségi normák, emissziós vagy kibocsátási normák b) a közvetlen szabályozás eszközei - nyílt tiltás, engedélyeztetési eljárás, normák állítása 3. Mutassa be, hogyan működik a „normák állítása” néven ismert közvetlen környezetvédelmi szabályozó rendszer! E módszer eszköze a normaállítás: - a levegő és vízminőségi normák vagy célok kitűzése, az immissziók meghatározása, - az emissziós normák termékegységre vagy technológiára vonatkozó normák megállapítása, - a norma betartását ellenőrző monitoring rendszer kifejlesztése, - a norma betartásának kikényszerítése, a normát megsértők szankcionálása. 4.

Fogalmazza meg mi az emisszió, ill. az immisszió, és milyen előnyökkel, ill milyen hátrányokkal bír az emisszióhoz, ill. az immisszióhoz kapcsolódó szabályozás? Az emissziós normák előírása igen elterjedt, nagyon népszerű irányzat, azonban önmagában zsákutcába vezet, mert alapvetően gátolja az innovációs lehetőségeket. Vagyis mihelyt a szennyezés csökkentésére új, korszerűbb eljárást tudnak alkalmazni, a addig a hatóságok megszigorítják a kibocsátási normákat. A termelők e technikai újításokat eltitkolják nehogy szigorúbb normákat, így magasabb költségeket idézzenek elő. Az immissziós normákon alapuló szabályozás lazábbnak tűnik, a szennyezés maximálisan megengedhető mértékét kell megállapítani. Nem kell az egyes források kibocsátását különkülön szabályozni Az immissziós norma nem foglalkozik a korlátozás gyakorlati megvalósításának lehetőségével. 5. Az emissziós normák milyen gyakorlati

változásait ismerte meg? Egy szennyezőforrás megengedhető kibocsátásaink meghatározása tonna/év, szennyezéselhárítás adott fokának meghatározása, az alkalmazható legjobb megoldás megkövetelése, a kibocsátásra vonatkoztatva a szennyezőanyag koncentráció előírása, a kibocsátás megtiltása a koncentrációhoz vagy a kárköltséghez kötötten, kibocsátási korlátok a termelés inputjától, vagy outputjától függően. 6. Foglalja össze a közvetlen szabályozás hátrányait, jelentőségét a mai környezeti szabályozásban, és a jövőben várható szerepét? Hátrányok: - a normák mértékének megállapításával kapcsolatos nehézségek, - a viszonylag magas adminisztrációs költségek, - a szabályozás elfogadtatásával kapcsolatos társadalmi-politikai problémák, - a környezetvédelmi tevékenység fejlesztésére vonatkozó ösztönzés hiánya, - a megállapított normák egyformán érvényesek minden szennyezőre, nem

ösztönöznek arra, hogy a szennyezés mértékét ott csökkentsék legjobban, ahol az a legolcsóbb, - a szabályok normák, nemzetközi összehangolásának hiánya is csökkenti a módszer eredményességét. 7. Ismertesse a Pigou-féle adó lényegét, nagyságát, és fogyatékosságait! Mindezek alapján értékelje a Pigou féle adó jelentőségét! Pigou bevezette a termelés egységére kivetett adót. Az adó optimális nagysága megegyezik az optimális szennyezési szinthez tartozó externális határköltséggel. Az adó optimális 11 12 8. 9. 10. 11. 12. 13. mértékének a megállapításához ismernünk kell mind az externális határköltség, mind az egyéni tiszta határhaszon görbe helyét és lefutását. Az adó fogyatékosságai: A módszer fogyatékossága azt feltételezi, hogy egységnyi termelés egységnyi szennyezéssel jár, így elég, ha a termelést adóztatják. Az adott termékféleség termelése a technológiától, a

környezetvédelmi megoldásoktól függően egészen különböző szennyezéskibocsátással járhat. Az ilyen adók kivetését a kárfüggvény megrajzolásakor az információ hánya, és azok megszerzésének magas költségei miatt, valamint a kár megelőzésére a gyakorlatban mellőzik. Értékelje a termelő, és a társadalom szempontjából a kibocsátás egységére kivetett adótípust! A normatív szabályozással ellentétben itt minden szennyező a kibocsátás minden egysége után díjat fizet. Ezzel ösztönzést biztosíthatunk minden szennyezőforrásnál a szennykibocsátás állandó csökkentésére. A természeti környezetet akár hulladékbefogadónak, akár nyersanyagforrásnak használjuk, azt ingyen nem tehetjük, fizetni kell érte. A vállalatnak addig érdemes a szennyezéselhárítással foglalkozni, amíg annak költsége kisebb az adónál, vagy legfeljebb megegyező. Az adó kivetése a gazdálkodó számára választási lehetőséget jelent:

szennyezi a környezetet és fizeti az adót, vagy olyan környezetkímélő technológiát választ, aminek révén mentesül az adófizetéstől. Fogalmazza meg a kibocsátási díj előnyeit és hátrányait! Előnyei: ugyanazt az eredményt kisebb összköltséggel képes elérni, módosítja a költségelosztást, környezetkímélő termékek és technológiák bevezetésére ösztönöz, diffúz szennyezőkre is alkalmazható Hátrányai: a díj megállapítása sok információt igénylő bonyolult feladat, viszonylag nehézkes a megváltoztatása, a díjkivetés első számú motiváló tényezője a bevételképzés. Hogyan ossza el a szabályozórendszer két, vagy több szennyező között az emisszió mérséklését úgy, hogy a gazdaságilag optimális környezetszennyezést a lehető leghatékonyabban érjük el? A ma alkalmazott díjak túlnyomó többsége elsősorban azt a célt szolgálja, hogy pénzügyi alapot képezzen valamely környezetvédelmi tevékenység

megvalósítására. Lényegileg a jövedelmek környezeti célú újraelosztását célozza meg, így a környezetkímélő technológiák bevezetését ösztönző hatása kevésbé jelentkezik. Hogy gazdaságilag optimális környezetszennyezést érjünk el, azt a leghatékonyabban támogatással (szubvenció) érjük el. Pl. dotáció, adókedvezmények, állami kölcsönök, kamatkedvezmények, stb Milyen esetekben célszerű a letét-visszafizetési rendszert alkalmazni a szabályozásban, és mi ennek az eljárásnak a lényege? A letét visszafizetési rendszert azokban az esetekben kell alkalmazni: amikor a környezetkárosodást okozó források száma nagy, ezek a források mobilak, a szennyezés eredete egyértelműen nem mutatható ki. Lényege: a potenciális károkozókra illeték formájában adót vetnek ki, és támogatást adnak a letét jelenlegi értékének megfelelő nagyságban, ha bizonyos feltételek teljesülnek. Foglalja össze a „piacteremtés”

szabályozó eszköz lényegét, milyen eredményeket könyvelhetünk el annak működtetésével kapcsolatban, és melyek a rendszer fogyatékosságai? A szennyezési jogok piaca a légtisztasági törvénnyel kapcsolatban került kidolgozásra, és a gazdasági (piaci) és a normatív szabályozást kapcsolja össze. A módszer alapját az immissziós normák alkotják, előírva a megengedhető szennyezési szintet. A módszernek több változata alakult ki: emissziócsökkentési jóváírások, emisszió kiegyenlítés, buborék politika, az összevont szennyezéskibocsátás. A rendszer működésének több gyenge pontja is van. A szennyezőanyagok kibocsátási mennyiségeit meghatározó normarendszer kialakítása nehéz állami feladat. El kell dönteni, hogy az immissziós jogok rendszerét, vagy az emissziós jogok rendszerét dolgozzák ki. A szennyezési jogok szétosztása értékesítés útján történik, kérdés kinél legyenek az eredeti jogok. A közpinti

hatóságnál, vagy a vállalatoknál. Foglalja össze a környezetvédelem szabályozásának európai tapasztalatait! 12 13 14. 15. Az európai országok környezetvédelmi stratégiáiban általánosnak tekinthető törekvés egyrészt az immisziós határértékek szigorítása, másrészt a szabályozás rugalmassá tétele. A szabályozás rugalmassá válásában az a felismerés fejeződik ki, hogy a környezetvédelem és a gazdaság fejlődése nem szembenálló, hanem egyirányba mutató. A rendszer rugalmasságát az egyedi elbírálás lehetősége, a korszerűsítésre biztosított 3-8 éves határidők, az amerikai gyakorlatból ismert kiegyenlítési lehetőségek teremtik meg. A brit környezetvédelmi politika figyelmet érdemel, mert nem univerzális megoldásokat keres, hanem tudomásul veszi, hogy a környezetvédelem problémái különös, egyedi kezelést igényelnek. A fejlett országok protekcionizmusa megépíti a környezetvédők által bírált

magas kéményeket, amelyekről ma már mindenki tudja, hogy nem eszközei a környezetszennyezés csökkentésének legfeljebb arra jó, időlegesen a szennyezés okozta problémákat más régiókba helyezzék át. Értelmezze a reaktív, illetve a proaktív környezetpolitikát! Próbálja megfogalmazni a felmerülő ellentmondásokat! A kormányzati környezetpolitika reagálás volt valamilyen problémára, vagyis a környezetpolitika ugyanúgy „reaktív” szemléletű volt, mint alkalmazott megoldásai. A reaktív környezetpolitika minden esetben a politikai rendszer fejetlenségének következménye. A makroszintű környezetpolitika két alaprendszerének főbb jellemzői és ellentmondásai: Reaktiv: A kormányzati irányítás ágazati jellegű, a szabályozás eszközei: (utasít és ellenőriz) bírságok, termékdíjak, stb. környezetgazdaságtani gyökerek, Pigou elmélete a negatív externáliák internalizálásáról. A preventív környezetpolitikánál a

környezetvédelmi minisztérium koordináló szerepkörű, a szabályozás eszközei környezetbarát adórendszer, környezetgazdaságtani gyökerek, a Coase, illetve az intézményi közgazdaságtan elmélete. Hasonlítsa össze a termékdíjat, ill. a környezetterhelési járulékot környezetpolitikai szempontból, ill. a nemzetközi versenyképesség szempontjából! Termékdíjat a szennyező tevékenységére vetik ki. A környezetterhelési járulékot a kibocsátott szennyezés egységére vetik ki. Környezetterhelési járulék:- környezetpolitikai előnnyel bír (a termékdíjjal szemben), - hatása a nemzetközi fizetési mérlegre, a nemzetközi versenyképességre hátrányosan hat. Termékdíj környezetpolitikai szempontból: előnytelen, nem ösztönöz kellően környezetbarát innovációra, a nemzetközi versenyképességet azonban nem rontja. 13