Nyelvtanulás | Magyar » Nyelvészet, szövegtan

Nyelvészet - Szövegtan Szöveg: Nincs egyetlen definíciója, többféle megközelítés lehet. 1.) Kommunikációs szempont: • a kommunikáció két jól érzékelhető megszakítása között létrejövő nyelvi jelsorozat • az egyéni pszichikai tartalom egy részének nyelvi formájába öntött objektivációja • terjedelme és megformáltsága megfelel annak, hogy az adott helyzetben ellássa a kifejezés/tájékoztatás/befolyásolás feladatát, és a teljesség és lezártság érzetét keltse 2.) A beszédaktus elmélet szerint: /XX sz-ban jelent meg ez az elmélet Austin (Ostin)/ • a befogadót befolyásoló cselekvés (A nyelv nem pusztán a beszédben jelenik meg, hanem cselekvésben is. Pl: házasságkötésnél nem pusztán mondjuk, hanem cselekvéssel is kifejezzük ) • a beszédaktusban megjelenő nyelv (nem a könyvben van, hanem az utcán használjuk) 3.) Szemiotikai (nyelvtudományi) szempontból: • egy adott kommunikációs helyzetben a jelölő és a

jelölt viszonya • nyelvi vagy nem nyelvi jel, kommunikációs egység • egységes egész, elhatárolható, autonóm (el tudjuk különíteni a szöveget, más ember által, más szándékkal mondott szövegtől, de a balladákban vannak ugrások, s mégis össze tudom rakni) • összefüggő, koherens, jelentésfolytonosság (a gondolatok, a szöveg felépítése kapcsolódik egymáshoz, nem függetlenek a részek) • progmatikai kontextusok határozzák meg (nem csak nyelvi tényezők, hanem nem nyelvi tényezők is meghatározzák) 4.) Szemantikai megközelítésben • szövegség minimális feltétele, hogy a kijelentés szekvenciájához legalább egy lehetséges témát tudjunk konstruálni (ide-oda csapongó mondatok nem szövegek. Egy téma köré kell, hogy csoportosuljon Beszélgetésben jell , hogy több téma kerül elő) 5.) Nyelvi-pszichikai szempontból (Ney Ferenc – elsők között foglalkozott szövegtannal) • a nyelvi jelek társadalmi érvényű

összekapcsolódásán alapul (nyelvhelyességi hibákat elkövethetek, attól még szöveg a szöveg, de ha jelentésben össze nem kapcsolható szavakat, szóalakokat használok – olyanokat, ami nem használatos- már nem beszélhetünk szövegről) • a nyelvi egység hierarchiájának csúcsa (hang, szó, szószerkezet, mondat, szöveg. Parolban van benne, a kész szöveg nincs benne a nyelvben!) • a környező világ sajátos tükörképe (Sokmindenről beszélve képezzük le a világot. Hogy mit gondolunk, mennyit tudunk róla) • a gondolkodás nyelvi formába öntött megtestesülése (Az egyén gondolatait tükrözi. Hol sikerül megfogalmazni, hól kevésbé Hol pedig nem is akarjuk) A szöveg tulajdonságai • szervesen összekapcsolódó nyelvi elemekből áll (nem csak egymás mellé rakjuk a szavakat, hanem össze is kapcsoljuk azokat) • írásos vagy szóbeli közlés • adott beszédhelyzetben vagy szövegkörnyezetben valamilyen kommunikációs

funkciót tölt be • a nyelvhasználat legmagasabb szintjén áll • egységes egészet alkot • globális struktúrájú, ugyanakkor részekre tagolható (Az egészet átható szerkezet részekből áll – miről szól, mi a legfontosabb benne) • a nyelviség és a kommunikációs funkció meghatározó tulajdonsága • a szerkesztettség csak domináns jellemző (a társalgási szöveg érdekes szerkesztettségű, néha a gesztusok, mimikák szügségtelenné teszik a gondolatkifejezést) • olyan verbális megnyilatkozás, amely egyben beszéltet is • többnyire a mondatoknál nagyobb egység (vannak szövegmondataink, egyetlen mondat is lehet szöveg) • nyelvi univerzálé (emberi nyelvre jellemző, hogy szövegekben léteznek) SZÖVEGTAN Fogalma: Tudományosan rendszerezett ismeretek a szövegről, annak funkciójáról, alaptermészetéről, szerkezeti tulajdonságairól, fajtáiról Elnevezései: Szövegtan: beillik a többi nyelvtudományi ágba, de azt sugallja,

mintha a szövegtan a nyelvtudomány része lenne, pedig a szöveg vizsgálata nem csupán nyelvi tényekre korlátozódik Szövegtudomány Textológia: eredetileg szöveggondozást és irodalmi elemzést jelentette, mára tágabb értelembe vett szövegtanként használatos, amely magába foglalja a szövegalkotást és a szövegbefogadást. Szövegelmélet Szövegnyelvészet Szemiotikai szövegtan – ezek az elnevezések inkább egy-egy területre vagy megközelítési módra utalnak. A szövegtani kutatás célja és feladata: 1.) Az alapfogalmak tisztázása, elmélet kidolgozása 2.) Szövegek kritériumainak feltárása 3.) A szövegalkotás tényezőinek, folyamatának megismerése 4.) 5.) 6.) 7.) Szövegbefogadás szabályszerűségeinek magyarázata A szöveg szerkezeti, grammatikai, jelentéstani, pragmatikai sajátosságainak vizsgálata Az egyes szövegtípusok tulajdonságainak megállapítása A szöveg nyelvészeti és nem nyelvészeti megközelítésének

elhatárolása Szövegtan történeti előzményei: 1.) antik retorika • szónoki beszéd szerkesztésének szabályai, a szónoki beszéd típusa 2.) antik szövegkritikák, fiológia • szövegvizsgálat módszerei • szerzőség vizsgálatok • szövegmagyarázatok 3.) a középkori ars dictandik • fogalmazástan 4.) hermeneutika • gör. Hermeneuo – kutatok, értelmezek szóból ered • régi szövegek =( különösen Biblia) megértésének, elvei/szabályai magyarázatának 6.) Homicetikák • egyházi ékesszólás • egyházi beszéd elmélete és története 7.) Stilisztika • a szóbeli vagy írásbeli kifejezésmód . törvényei és eszközei 8.) Poétika • költészettan, verstan 9.) Modern nyelvelméletek • strukturalizmus • társalgáselemzés • kommunikáció elmélet • pszicholingvisztika • beszédaktus elmélet • tartalomelemzés • modern retorika • kognitiv nyelvészet A szövegtan interdiszciplinális kapcsolata: • jelentéstan

irodalomtudomány folklór (szóbeli szövegalkotás gyűjtése, rendszerezése) dialóguskutatás (társalgás szabályaival foglalkozik) nyelvfilozófia (alapkérdésekkel: nyelv és beszéd, gondolkodás kapcsolata) fordításelmélete (más nyelv szövegének megértése és áttevése) recepcióesztétika (befogadás esztétikája. Mennyit és mit tudok befogadni Mit tartok szépnek, érthetőnek.) • szociológia (társadalmi megnyilvánulás. Hogyan fejezi ki magát az egyén) • pszicholingvisztika ( a nyelv elsajátításának lépései) • számítógépes adatfeldolgozás Szövegtan ágai: 1.) leíró 2.) történeti 3.) alkalmazott • titkosírás • fogalmazástanítás • pszichiátriai szövegnyelvészet • kriminalisztikai szövegnyelvészet • jogi szövegnyelvészet • szöveggondozás • • • • • • A leíró szövegtan ágai: 1.) szöveg-grammatika 2.) - szemantika 3.) - pragmatika 4.) - szerkezettan 5.) - stilisztika 6.) - tipológia 7.) -

formatan 8.) szövegalkotás vizsgálata 9.) szövegbefogadás vizsgálata SZÖVEGTIPOLÓGIA A szövegek tipusokba sorolásának sokféle szempontja lehet, még nincs olyan tipológia, amely maradéktalanul meg tudná oldani az egyértelmű osztályozást. Szempontok: 1.) Funkcionális szempontból, a kommunikációban betöltött szerep alapján • referenciális (közlő jellegű, a körülöttünk lévő világról ad tájékoztatást) • emotív (érzelemkifejező szövegek) • konatív (felhívó, befolyásoló típusúak) • Fatikus (kapcsolatteremtő, fenntartás, lezáró szövegek) • Metanyelvi (magáról a nyelvről szólnak) • Poétikai (művészi, irodalmi igénnyel megformált szövegek) 2.) Szemiotika szempontból • természettudományos • társadalomtudományi • irodalmi 3.) beszédaktus-elmélet műfaji szempontból • diskurzusok (társalgási, tudományos, szépirodalmi) • beszédtípusok (dialógusok, monológok) • szövegtípusok

(elbeszélések) 4.) A szöveg külső tényezői alapján (progmatika, beszédaktus) 5.) A szöveg belső tényezői alapján (szerkezet, utalások) Szilágyi N. Sándor tipológiája: 1.) Nyelvünk szerint • magyar vagy más nyelvű • régi vagy mai • normakövető vagy nem normakövető (beszédhibás, helyesírási hibás) 2.) a közlemény közege szerint: • szóbeli • írott (jobban alkalmazkodnak a szabályokhoz, pontosabban megszerkesztettek, végiggondoltabb – falfirkák, cédulára odavetett írás) 3.) a közlemény célja és szerepe szerint • kapcsolatteremtő • ismeretközlő – tudományos munkák • érzelemkifejező –öröm, bánat szövegei • felhívó –hirdetés, reklám, utasítás 4.) a közlemény jellege szerint • köznapi • poétikai – művészi - nem művészi(diáknyelvű csúfolódók, emlékkönyv szövegei, falvédők) 5.) A közvélemény tárgya szerint • külső tárgyú - általános - speciális tárgyú: tudományos,

műszaki, jogi, hivatalos, filozófiai, egyéb • metanyelv 5.) A beszélő és a hallgató társadalmi hovatartozásának kifejeződése szerint • nem csoport jellegű (időjárásról való beszélgetés) • csoport jellegű (zsargó. argó, szleng) TEXTUALITÁS Jelentése: 1.) szövegértékűség (mitől szöveg a szöveg?) 2.) szövegösszefüggés 1.) Szövegértékűség A szöveg alapvető tulajdonsága Feltétele: - a szövegben legyen meg a szövegösszefüggés - ill. a befogadó azt szövegként azonosítsa Kritériumait többféleképpen határozzák meg: • szövegösszefüggés • megszerkesztettség • helyes megformáltság (pl.: kérvény- tartalmi, formai szempont) • lezártság (egy adott beszédhelyzetben lezárhatom a témát/továbbléphetek, de folytathatom is. Intek, un. metakommunikációval zárom le.) • kifejezettség • elhatároltság • strukturáltság • szövegalkotó közlési szándéka • szöveg információs értéke •

kohézió • koherencia 2.) Szövegösszefüggés - a szövegrészek összekapcsolódásából létrejövő összefüggéshálózat - a szövegmondatok láncszerű összekapcsolódását szervező erő A szövegösszetartó erő a szöveg egyes szintjein: 1.) progmatikai szinten: KOHERENCIA • nyelvi jelek, jelentések és a szituáció, valamint a kontextus kapcsoklata 2.) szemantikai szinten: KOHÉZIÓ • jel és jelentés kapcsolata 3.) szintaktikai szinten: KONNEXITÁS (kapcsolódás) • a nyelvi jelek grammatikai összefűzése /A férfi belépett az ajtón. Levette a kabátját(Ő) Odalépett a tükörhöz (jelzi, hogy a férfiről van szó)/ 4.) szerkezeti szinten: KOMPOZICIONÁLIS KONEXITÁS (bevezetés-tárgyalás-befejezés) • a szöveg szerkezeti összefüggése 5.) stilisztikai szinten: STÍLUSKOHÉZIÓ • a szöveg stílusát alkotó elemek szövegszervező ereje 6.) akusztikus szinten: AKUSZTIKUS KOHÉZIÓ 7.) formai szinten: VIZUÁLIS EGYBETARTOZÁS 8.) a

szövegek közötti szinten: INTERTEXTUÁLIS KOHÉZIÓ • viccgyűjtemények –ezek között is témák vannak • népmese: szövegváltozatok között van összefüggés I. Szövegösszefüggés az utalás iránya szerint: a.) ANAFORA: a szövegben visszautalás egy előbbi pontra (Volt egyszer egy szegény ember. Volt annak három fia – a névmás szegény ember ismétlése nélkül utal rá.) b.) KATAFORA: a szövegben előreutaló mutató névmási jellegű nyelvi elem (Ki kopogott? – kérdő névmás előre mutat a szövegben Válasz két féle lehet: nem tudom, megmondja ki az. Azt választom, aki nekem is tetszik – előre mutat, csak később fogom megtudni.) c.) DEIXIS: rámutatás - szövegen belüli (Ez történhet –jelenre utal) - szövegen kívüli (Itt állok a - névmási határozószó, abba a beszédhelyzetbe utal, ahol a szöveg történik) II. A szövegen belüli összefüggés hatósugara: a.) lineáris kohézió: -grammatikai eszközökkel mondatról

mondatra b.) globális kohézió: - jelentéstani, szerkesztési, stilisztikai, akusztikai eszközökkel a szöveg egészére vonatkozik - kulcsszavakat állapíthatunk meg, biztosítja a mondandó kohézióját III. Szövegösszefüggés utalás kiterjedése szerint: a.) pontszerű utalás: egy szóra b.) foltszerű: tagmondatra, mondatrészre, nagyobb szövegrészre, teljes szövegre (Elhangzottakat érti-e mindenki? – nem egyetlen szóra utal issza, hanem két vagy több mondatra ill. a szövegre Fentiek, Alábbiak) IV. Az utalás jellege szerint: a.) egyirányú b.) kölcsönös (Azt mondtam, hogy ezt érdemes leírni. – utalószó/hogy/ kölcsönös kapcsolat van: az-aki, annak-akinek) V.) Utalás mértéke szerint: a.) teljes utalás- helyetesítő elem tökéletesen helyetesít b.) részleges- vkire vagy vmire egy szövegen belül áttételesen utalok, csak nem pontosan nevezem meg. (Pl.: A téren öt ember várakozott, ők egy kirándulócsoport tagjai voltak Tagjai

szóval visszautaltam az ember-re, ez szűkebb fogalom az emberhez képest.) SZÖVEGGRAMMATIKA Értelmezése: - a mondatok szöveggé kapcsolódásával foglalkozó tudományág, amely a mondat egységén és a szövegmondaton túlmutató grammatikai eszközöket vizsgálja - a szövegmondatok és a nagyobb szövegegységek között működő szöveggrammatikai összetartozó erőt kutatja Feladata: 1.) a szöveg grammatikai kapcsoltságának, linealitásának vizsgálata (milyen eszközök teszik a szöveget szorosan összetartozóvá) 2.) a linealitást biztosító eszközök szerepének meghatározása szövegfolytonosság megteremtésében Szöveggrammatikai eszközök: 1.) Névelő: A szövegben egy fogalom első említésekor névelő nélkül vagy határozatlan névelővel szerepel - határozatlan névelő – új elem - határozott névelő: - a fogalom változatlanságát tartja fenn - előismereteket tételez fel 2.) Sorrendiség Első előfordulás – második

előfordulás (6 típust állapít meg /számnév/ 1.visszautal, hogy a 6-on belül az első Volt három fia, legidősebb, középső, legfiatalabb – melléknévvel bontotta a sorrendiséget.) 3.) Proformák/helyetesítő formák - igét, fni szerkezetet, mondatot helyettesítenek (Pl.: Pisti elkésett az óráról, a tanár néni azt mondta, hogy többet ne csináljon ilyet.) - pronomen: névmással (Volt annak – mutató névmás, Neki-személyes névmás) - proverbum: igével (A szinonimákat ilyenkor használjuk) - promondat: mondattal (Elhozta? Igen.) 4.) Hiányosság (törlés), elliptikus (elhallgatás, elhagyás) (Kilépett a kapun, kinyitotta az ernyőjét. Belülről lépett ki – esik az eső) 5.) Egyeztetés - A-Á egyeztetése - Igei személyrag egyeztetése a T-hoz (határozatlan tárgynál- alanyi ragozással: Vett egy gyűrűt, hazavitte.) 6.) Konnektorok (kapcsolóelemek) - a mondatok kapcsolása jelölt vagy jelöletlen módon kötőszókkal tudjuk egymáshoz

fűzni (Napok óta rosszul érezte magát, (így) nem csoda, hogy nem akart elmenni a kirándulásra) 7.) Szórend - szövegkörnyezet meghatározott szerepe - összekapcsolódik a szupraszegmentális elemekkel 9.) Aktuális mondattagolás - téma-réma (a mondat sruktúrájának ismert és ismeretlen szerinti felbontása) - topic-comment (a mondat hangsúlytalan nominális és hangsúlyos igei része) 9.)Előfeltevés - a szövegértelmezéshez szükséges, nyelvileg világismereteinkből fakadó feltételezett jelentés meg nem fogalmazott Szöveg szerkezete A szöveg alkotóelemeinek egymásra épülése Egységei: 1. makrószerkezet – mikrószerkezet 2. textúra (grammatikai szerkezet) 3. kompozíció (vertikális szerveződés, alacsonyabb szintekről a magasabb szintekig való haladás) MIKRÓSZERKEZET Kisebb összefüggésekből formálódó tartalmi és szerkezeti egység Szerkezeti egységei: 1. szövegmondat/mondategész: * egyszerű mondat, összetett mondat *

mellérendelő összetett mondat tagmondatai (annyi szövegmondat amennyi alárendelés van benne) 2. mondattömb: egymást követő szövegmondatok tartalmi, logikai viszonyt mutató szövegmondatok egysége 3. bekezdés: írott szövegre jellemző Szemantikai-logikai, (mondattömböket hozunk létre egy bekezdés alatt ezt szövegfonetikai egységgel jelöljük) szintaktikai-intonációs tipográfiai egysége MAKRÓSZERKEZET Globális összefüggést mutatnak 1. bevezetés: • témafelvetés • hangulati indítás 2. tárgyalás: • a téma kifejtése 3. befejezés • a tárgyalásban kifejtettek összegzése, lezárása általában szövegtípus és szerkezete közötti összefüggés a) kötött szerkezetű szövegek - tagolt meghatározott pl.: kérvény b) kötetlen szerkezetű szövegek - nem olyan kötött pl.: társalgás SZÖVEGSZEMANTIKA A szöveg jelentéstana a nyelvi jelek és a jelentések szövegszintű viszonyt, a szöveg jelentésszerkezetét vizsgálja A

szöveg jelentése: • a legfőbb szövegszervező erő, a nyelvi elemek aktuális jelentése és szintaktikai szerkezete együttesen határozza meg, de szoros a kapcsolata a szövegkörnyezettel is (1. a szónak van önmagában is jelentése, mondatba téve, szövegbe illesztve „kifordulhat önmagából” 2. kérdezhetek, felszólíthatok ua a szóval – vagyis a szövegkörnyezettel szoros kapcsolatban van.) • a szöveg jelentése összefügg a szöveg valóságra vonatkozásával, azaz referenciájával (mese) (a mese kitalált tudat, adott mesében azt tartjuk valóságosnak, mert elfogadjuk a mesei valóságot) • lehet expricit és impricit (az implicit jelentést az explicit nyelvi elemek idézik fel a befogadó tudatában) Irodalmi művek • a szöveg jelentésbeli egységét, témájának változatlansága ill. témájának összhangja adja meg pl.: monológ jellegű szövegben a szöveg jelentése úgy áll össze, hogy a téma végig vonul a szövegen, a

társalgásban a jelenlevők résszövegeinek, témáinak összhangban kell lennie egymással SZÖVEGKOHÉZIÓ • a szöveg jelentésbeli összetartó ereje • megteremtésében a szemantikai előfeltevéseknek van nagy szerepe (nyelvi eszközzel nyelven kívüli valóságra utalnak – közös nyelviség) szövegkohézió fajtái szemantikai hatókörök szerint: 1.) globális kohézió: • szövegegységek és a szövegegész kapcsoltsága • alapfeltétele a szöveg tematikai egysége 2.) lineális kohézió: • kisebb szövegegységek összefüggése, amely a mikrószerkezetben valósul meg Globális kohézió eszközei: 1.) izotópia: • a szöveg egyneműségét biztosító jelentéselemek (izotópok = visszatérő elemek) ismétlődése • a leggyakrabban főnevekkel, főnévi szerkezetekkel fejlődik ki (tematikus névszók /amiről szól a szöveg/ és témaszók /hozzá kapcsolódó szavak/) • művészi szövegekben gyakran több izotópia van, amelyek

izotópláncot indítanak el • az izotópok folytonossága megtörhető (figyelemfelkeltés) 2.) a cím: • • • • • a szöveg tartalmi és hangulati jelképe előinformáció, katafórikus szerepe van használata nem kötelező, bizonyos műfajokra jellemző a szöveg része fajtái: - témamegjelölő - cimkeszerepű - reklámszerepű - műfajjelölő 3.) a fókuszmondat • a szöveg lényegét foglalja magában (a szövegegészet foglalja át, kiemelhető egy mondat, ami magába sűríti az egész információt) 4.) a tételmondat • a bekezdés legfontosabb gondolata (egy bekezdésen belüli lényeget foglalja össze) 5.) a szöveg indító és záró mondata • a kettő olykor kölcsönösen utal egymásra – keretes szerkesztés 6.) a kulcsszó • • • az a témamegjelölő szó, ami a szövegben pontosan vagy részben pontosan vagy rokon értelmű párjával ismétlődik, gyakorisága nagyobb a köznyelvi előfordulásnál a szöveg strukturális

tagolódásának jele jellemző egy-egy adott szövegre, de egy író, költő szövegében általában is pl.: Nyugatiak – bús, fekete, Juhász Gy., Ady E 7.) a szemantikai kapcsolódás biztosítása (a mondatok közötti tartalmi-logikai viszony) a.) rész és egész (Kosztolányi: Játék) b.) egyes és általános (Móricz: hét krajcár-ban az elején a sírás és nevetés kérdésével foglalkozik „a szegényember sokszor nevet, amikor sírnia kellene”) c.) ok és okozat (Cirmos Cica) d.) múlt és jelen (Kölcsey: Himnusz) e.) fokozás (Ady: Áldásadó a vonaton? Egyedül maradni, érezni, meghalni) f.) párhuzamba állítás (Petőfi: Föltámadott a tenger) g.) hasonlítás (Vajda: Húsz év múlva) h.) közbevetés, pontosítás (Jókai) Mikor történt, hól, milyen körülmények között 8.) helyet jelölő szemantikai kötőelemek • helystruktúrát megteremtő elemek (Hol volt) 9.) időt jelölő szemanzikai kötőelemek • idő szerkezetet megteremtő

(Móra: A körtemuzsika) Lineális kohézió eszközei: 1.) korreferencia: azonos valóságjellemre utalás szemantikailag ekvivalens nyelvi elemekkel a.) ismétléssel: • teljes (Itt van az ősz itt van újra) • tőismétlés (csak egy pillantást vetett rá, de abban a pillantásban minden benne volt) • mondatismétlés (Látta? Látta. -- társalgásban) • fogalomismétlés eltérő szófajjal pl.: gyalogolni jó – fni Igenév, a gyaloglás felfrissíti az embert – fn. • • • b.) azonosítás besorolással (kisebb vagy nagyobb fogalomkörbe) pl.: az ige: cselekvést, történést szófaj, az ige kisebb fogalom a szófaj nagyobb névmással azonosítok pl.: elesett és nagyon megütötte magát, ez még sokáig fájt neki rokon értelmű szavakkal, szinoním szóval vagy kifejezéssel (József Attila: Altató) • • • értelmezéssel/parafrázissal: a szótárok, lexikonok, szócikkek ilyenek körülírással: rokon értelmű nyelvi elemekkel pl.: Ő volt

az ügyeletes. Ő felelt az intézmény rendjéért Homonímával: Miért nyúl a nyúl? Alaki egybeesés – szójáték 2.) mezőösszefüggés azonos jelentésosztályba tartozó jelekkel teremtjük meg a fogalomkört Típusai: a.) felosztással pl: az ember testrészei – fej, törzs, végtagok b.) hely/idő/rész-egész/ok-okozati összefüggés alapján jön létre a jelentésmező pl.: A tisztáson tüzet raktak, a felszálló füstöt már messziről lehetett látni kapcsolódnak egymáshoz- együttesen az ok-okozati viszony alapján teremtik meg a tűz fogalmát c.) antonímiával = ellentétes jelentésű szóval pl.: a s melléknév képző a vmivel való ellátást, a –tlan, -tlen fosztóképző a vmitől való megfosztást jelenti 3.) asszociációs mező: nem a logikai, hanem a szavak asszociációs összefüggése teremti meg a.) felsorolással - nem fogalmi felbontás - a felsorolt elemek között nincs logikai kapcsolat, egymás mellé kerülésük azonban

kohéziót teremt pl.: Pál utcai fiúk: mi minden volt a fiú zsebében a zseb tartalma nincs összefüggésben egymással egyébként, de így összefüggésbe kerülnek b.) hasonlósági alapon - irodalmi művekben jellemző • hasonlat (János Vitéz: Elváltak mint ágtól a levél • metafora – két jelenség közötti hasonlóságot meglátta a szövegalkotó 4.) mellérendelő kötőszók • a szövegmondatok egymáshoz fűzése mellérendelő jellegű melyet kötőszóval is kifejezhetünk • használatuk hangsúlyosabbá teszi a szöveg tartalmi kapcsoltságát • a mondaton belül is, között sőt bekezdések között is előfordúlhatnak 6.) szemantikai hiány (ellipszis) feszültség keltő, az eseményeket felgyorsító szerepű lehet a.) üres mondat-tal: alapja az előfeltevés pl.: Pista gyalog tette meg az utat a fagyos időben Este már kirázta a hideg  Megfázott – b.) szöveg szerkezeti egységének hiányával amikor a bevezető vagy a lezáró

részt elhagyjuk c.) tömörítés tartalmi kivonat – egy eseményt elmonthatok részletezve is, de tömörítve is d.) sejtetés: a balladai homály eszköze (pletyka) e.) hiányos mondatokkal – főleg párbeszédekben, a mindennapi társalgás természetességét tükrözi f.) félbehagyott mondatok, elhallgatások SZÖVEGPROGMATIKA - a szöveg alkotó, befogadó és közlési körülmények vizsgálata - a külső kontextus és a szöveg, nyelvi viselkedésminták és a szöveg, a jelek és jelhasználók viszonyának vizsgálata - a szövegjelentés, a szövegbefogadó és a szövegalkotó viszonyának vizsgálata Elméleti alapjai: 1.) kommunikáció elmélet • Jakobson 6 tényezős kommunikációs modellje Kontextus/üzenet Külső szövegkörnyezet, szituáció, ahol a szöveg megfogalmazódik/megfogalmazódott nyelvi termék Feladó Csatorna Címzett Szövegalkotó szóban, írásban szövegbefogadó Kontextus közvetlen kapcsolat a partnerek között Kód amivel

megfogalmazzuk • Kommunikációs funkció Referenciális / Poétikai Külső dolgokra utal / költői művészi eszköz társul Emotív Konatív A szövegalkotó kifejezi magát ráirányul a szöveg, valamit akarok tőle Fatikus / Metanyelv Kapcsolat létrejöttére alkalmas / nyelvről való beszéd 2.) beszédaktus elmélet - Austin: a mondat kimondása önmagában egy cselekvés elvégzése vagy annak része - Searl: minden közlés cselekedet • A szövegtan a szöveget illokucionális tettek sorozataként fogja fel • Kijelentések, befolyásoló kérdések, igéretek, érzelmi megnyilvánulások a világ dolgait megváltoztató megnyilatkozások (Anyakönyvvezető) 3.) interakció elmélet - Grice (grájsz): a társalgásban résztvevők kölcsönösen alkalmazkodnak együttműködési alapelvek alapján, bizonyos szabályokat tartanak be, a kommunikáció sikere érdekében Típusai: • Mennyiségi szabály: a megnyilatkozás olyan terjedelmű legyen, amely az adott

információhoz szükséges – túlzott – megnehezíti a megértést • Minőségi szabály: igazmondás • Relevancia: a társalgásban amit mondopk kapcsolódjon a többiekhez • Modor: világosság, rövidség, pontosság Alapvetően nem nyelvi tényezők: 1.) 2.) 3.) 4.) közös előismeret (világra vonatkozó ismeretek) közös előzmény (félszavakból) szituáció (1 vagy 2 irányú, kik a résztvevők) nonverbális eszközök (a szándék kifejezése) Alapvetően nyelvi tényezők: 1.) közös nyelvűség 2.) kontextus / nyelvi szövegkörnyezet (mesekönyvben –asszociációt elindít bennünk, ráhangolódunk, nyelvjárási szövegek gyűjtése) 3.) nyelvi/progmatikai kötőelemek a.) aktuális tagolás (téma-réma, Topic- coment) a témafejlődés lehet: -lineális - többfelé ágazó b.) deixis/szövegen kívülre utalás pl: Nyári rajz Ez itt – szövegen kívülre utalás /rajzra utal c.) módosító szó – nyelvi pragmatika kötőelemek pl:

valószínüleg, Talán, Biztos – nyelven kívüli vonatkozású, mert mindaz ami elhangzik, mennyire biztos d.) szövegalkotó nézőpontja (irónia, lekicsinylés, felmagasztalás) SZÖVEGBEFOGADÁS Fázisai: - szövegészlelés (akusztikai, vizuális) (elrendezése, vmire vonatkozik, vki mondja, érzékelem a szöveg voltát) értelmezés (a szöveg jelentésének elsődleges értelmezése) szöveg magyarázat (a szöveg mélységeinek feltárása) (fontos – kevésbé fontos, logikai menet, szerkezeti egység) szöveg hatás – érzelmek, cselekedetek, amit a szöveg kivált belőlünk Szövegértést meghatározó tényezők: 1.) nyelvismeret foka 2.) befogadó kognitív / kreatív képessége (mennyire vagyunk képesek követni a gondolatmenetet, saját gondolatainkba bevinni, megértjük-e) 3.) a szövegszók, szavak szótári jelentése szerinti értelmezése 4.) a szöveg konotáció azonosítása (magam számára tudjam, hogy mit jelent, hogyan viszonyúl hozzám

– befolyásolni akar vagy információt ad) 5.) részek azonosítása az egész alapján 6.) szöveg típusa különböző (vicc megértése, magánlevél, hivatalos, társalgási szöveg) 7.) előismeretek (mennyit, mit tudok az adott témáról) Szövegértelmezés típusai: a.) természetes – elméleti megközelítés - teljesen intuitív, személyes alapon közelítek a szöveghez, ahogy én gondolom - vannak a szöveg megértéséhez bizonyos szempontjaim b.) értelmező – értékelő megközelítés - megközelítés célja, hogy arra törekszünk, hogy megértsük - véleményt alkossak róla, elhelyezzük eddigi tapasztalataink között c.) szövegértelmezés elsőfokú - másodfokú - betűszerinti - a szöveg szimbolikus átvitt, mögöttes értelmét feltáró d.)leíró vagy érvelő - számbaveszi, statisztikázza esetleg, megállapítja a szöveg értelmét - nem pusztán a tényekre koncentrál, hanem a megfogalmazott gondolatok, logikai összetartozást is

megvizsgálja e.) strukturális vagy procedurális - a szöveg szerkezeti felépítését veszi alapul - magát az értelmezési folyamatot mutatja be f.) szociointerpretális értelmezés - szövegalkotó társadalmi hovatartozását is feltárja - lehet a szövegben közvetett ill. közvetlen g.) kognitív interpretáció - a mentális folyamatokra is tekintettel van - életkorhoz igazodik, figyelembe veszi Az egyes szövegtípusok értelmezése: 1.) köznapi szövegek értelmezése - referenciálisok elsősorban, ezért értelmezésük általában a betűhív olvasat szerint történik - tényei általában a valóságra vonatkoznak, ezért megértésükhöz alapvető ismeretek szükségesek 2.) Szakmai szövegek - zártabb, speciálisabb szövegvilág - értelmezésükkor a befogadó elsősorban a szöveg vonatkoztathatóságára koncentrál 3.) vallási tartalmú szövegek - Hermeneutika – mint külön tudomány foglalkozik vele - tartalmi, nyelvi vizsgálatot jelent 4.)

irodalmi szövegek - nem valóságos, hanem lehetséges világot ábrázolnak - nem gyakorlati célokat szolgálnak - többféle megközelítésük lehetséges - a konkrét olvasat mellett a művészi kódot is azonosítjuk - szükséges az irodalmi hagyományok poétikai, stilisztikai stb. szabályok ismerete is - nincs egyedüli helyes értelmezés - a szöveg megértése több szinten lehetséges - a szövegolvasás dialógikus tevékenység - bizonyos felfogás szerint a szöveg jelentését a befogadói reflexió adja meg Textológiai szempontú szövegelemzés Célja: egy konkrét szöveg külső – belső összefüggésének feltárása Módjai: a.) mennyiségi: - statisztikai módszerekkel - a szövegalkotó és a szöveg kapcsolatában a mennyiségi összefüggéseket tárja fel b.) minőségi: - amely a szöveg általános és egyedi tulajdonságait tárja fel - a szöveg különböző szintjeit vizsgálja - tartalom elemzés - szemantikai és strukturális elemek

Szövegelemzés szintjei: 1.) akusztikai szint mit figyelünk? : • beszédstílus és a szövegfajta összhangja (Óda ünnepélyességét a megszólaltatásban) • az akusztikus összefüggést biztosítja-e szupraszegmentális elemek azonosítása mi teremti ezt meg? : - hangos-halk, gyors-lassú, szünetek, hangfekvés váltása • a szövegének akusztikai összekapcsolási módjainak megfigyelése (hogyan különítem el a bevezetőt, hangosítok, gyorsítok, lassítok-e) 2.) formai szint elemzése • a formai tipográfia megjelenítés, hogyan biztosítja a szövegösszuetartozást (elkülönül-e az előzménytől) • a műfaj és a forma viszonya (dráma – szereplő: , regény – narratív rész, párbeszéd magyar - gondolatjel) • tagolás és jelentés összefüggése (hogyan jelenik meg a lényeges információ pl.: szakszövegben vastagon szedték a definíciót ) • központozás és jelentés (mennyire tartja meg a szöveg a helyesírás szabályait, van

azonban költői szabadság – nagybetűs kezdés, vesszővel fejezi be a sort) • íráskép tipográfia (kézírással, nyomtatással – mekkora betű, milyen elrendezés) 3.) szemantikai szintű elemzés • kohéziót biztosító szemantikai elemeket • cím vizsgálata • • • • • kulcsszó, kulcsszavak vizsgálata izotópok korreferens elemek kapcsolás fajták szöveg jellegzetes/speciális szemantikai tulajdonságai 4.) grammatikai szintű • • konnexitást biztosító nyelvi elemek (melyek azok) grammatikai eszközök típusait (hányféle utalás van, névmás-személyrag-idő egyeztetés) 5.) pragmatikai elemzés • • • • • • koherenciát biztosító nyelvi és nem nyelvi elemek vizsgálata pragmatikai jellegű sajátosságokat kommunikáció elméleti szempontokat (mennyire tükröződik, hogy ki a feladó vevő) beszédaktus elmélet szerinti sajátosságok vizsgálata a szituáció megjelenése a szövegben az aktuális mondattagolás

megvalósulása 6.) szerkezeti szint • • • • • a szöveg tagolása (szereplők, helyszin, idő, események alapján) makrószerkezeti egységek megléte, aránya, kapcsolata a szövegrészek közötti megfelelések (laza ill. kötött szerkezet) mikró-makrószerkezet összefüggései (a szövegmondatok hogyan teremtik meg, a bekezdés hány mondatból áll) szövegszervező erő (utalások- kapcsolatot biztosító erő, nagyobb egységére utalás) 7.) stiláris szint • a stílus kohéziót megteremtő eszközök • szavak és kifejezések • mondatszerkesztés • képek • műfajiság • esztétikai érték globálisan vizsgálva a szöveg egészében 8.) tipológia vizsgálat • a szöveg típusának azonosítása, bizonyos szempontok alapján /pl.: Szilágyi N Sándor féle / • adott szövegben, hogyan érvényesülnek az adott típus sajátosságai (igényes-e, nyelvileg kifejezett-e) • műfaji sajátosság besorolása 9.) transztextuális vizsgálat

• a szöveg egybevetése adott szerző más műveivel • adott szöveg hogyan kapcsolódik más alkotókhoz ua. a téma másnál hogyan jelenik meg