Jogi ismeretek | Közigazgatási jog » Közigazgatástan tételek, 2005

Közigazgatástan tételek - 2005 1.tétel A szervezeti jog fogalma, tárgya, tartalma A magyar közigazgatási jog tartományai: - szervezeti jog ( strukturális) - Anyagi jog ( szubsztancionális) - Eljárási jog ( procedurális) A közig.i szervezeti jog tárgya: - közig Szervezteti felépítése - Közig. Fogalma és megvalósulása Jsz.ok írják le az egyes szervezetek elnevezését, célját, felépítését, működésük lehetőségeit, ezért ez absztrakt szabályosság. A szervezet tényleges működése azonban konkrét Az alk rögzíti a közig. Számára az ügyfél alapvető jogait és kötelezettségeit; szerveinek jogosultságait és kötelezettségeit; szerveinek kapcsolatát más központi állami szervekkel. Az alk rögzíti ki kötelezhet v. jogosíthat ápokat és más jogalanyokat; mire kötelezhetők; milyen eszközökkel kötelezhetők; milyen elj.ban foganatosíthatók; milyen alapon ellenőrizhetők A szervezeti jognak jsz.okban leírt formáját

szisztémának nevezzük ( milyennek kellene lennie), a szervezet tényleges megjelenését pedig struktúrának ( ténylegesen milyen). A szisztéma megvalósulása a struktúra, működésének eredménye pedig a funkció, mellyel a szervezet tényleges gyakorlatát jelölik. A közig.i szervezeti jog általános és különös alanymeghatározás, az államiság jogalanykénti definíciója. Ez az alanymeghatározás státus- kategorikus szabályok, ellenbizonyításnak nincs helye addig, míg érvényes a szabály. Ellenbizonyításnak akkor lehet csak helye, ha hatáskörütközés áll fenn, tehát ha egy másik állami szervnek u.abban a kérdésben szintén van érvényes hatásköre. A szervezeti jog az alanyokhoz hozzárendeli 1.-hatáskört ( auctoritas) 2.-felkört ( resort) 3.-illetékességi kört ( competencia) 4.-engedelmességi kört ( subordinatio) 5.-együttműködési kort ( solidaritas, lojalitás) Ha jsz. létesít egy szervezeti formát, az normatív értelemben

érvényes szervezeti forma Ha ténylegesen működik is, akkor valóságos szervezet. Ha a szervezet ténylegesen nem funkcionál, akkor névleges( nominális), v. álszervezet A közig.i szervezeti jog sokszor módosul közpoli alapon A polilag célszerű átstrukturálhatja a jogilag ésszerűt. 2.tétel A közigazgatás ( államigazgatás) hierarchikus felépítése 1.-központi állami szervek ( államigazgatási szervek): 1.-minisztériumok 2.-kormány 3.-országos hatáskörű szervek a) koncentrált b) dekoncentrált 1 (Vannak olyan központi állami szervek, melyek nem végeznek közig.i tevékenységet, de van igazgatási tevékenységük. Azt a közigi rendszert ellenőrzik, mely a korm irányítása alatt áll: 1.köztársasági elnök 2.ogy: közpoli és közjogi értelemben ellenőrzi a kormt és a közigt 3.AB: alkotmányossági és tvességi értelemben ellenőrzi a kormt És a közigt 4.LBközigi kollégiuma ált Normatív, jogorvoslati tvességi ellenőrző szerv

5.Állami Számvevőszék: államháztartást ellenőrzi 6.Legfőbb Ügyészség: tvességi felügyeleti kérdésekben ellenőrző szerv 7.Ogyi biztosok: tvek megtartását vizsgálják) 2.- öki szervek: a) közép- és alsószintű területi igazgatási ök.i szervek b) köztestületi ök.i és egyéb szervek Közigazgatásban részt vevő szervek: a) állami szervek: - központi közig. szervei ( centralizált- egyetlen irányító közp: - koncentrált- egyetlen szerv van - dekoncentrált- helyi szervek is vannak) - területi ök.i szervek ( decentralizált- helyi kormzás a közp.i állami egységességhez képest) b) nem állami szervek: nem közvetlenül reprezentálja az államot, de állami részfel.ot lát el Fel. És hatáskörüket jsz Határozza meg Többnyire magánök.ok közhatalmi jogosítvánnyal v közcéllal, vagyis közjogi jogi személyiséggel: - köztestület - közüzem - közalapítvány - közintézet 3.tétel A kormány fogalma és típusai Közig.i

szisztémák, kormányformák: 1. alkotmányos monarchia pl Ferenc József - monarcha: alk.alapján gyakorolja hatalmát kizárólagos fel.ai: külpol, katonapol, hadvezetés kinevezi a korm.t - parl. + monarcha: tv hozás költségvetés elfogadása - korm:: tagjai a monarchának tartoznak pol.i felelőséggel parl. Előtt az alk és a tv megtartásáért felelős 2. prezidenciális közt Pl USA - kongresszus: szenátus és képviselőház tv.hozás - eln: államfő és korm.fő végrehajtó hatalom pol.ilag nem felelős a kong Előtt jogi felelőssége az alk. megtartásáig terjed 2 3. a) parlamentális köztársaság b) parlamentális monarchia - államfő: hatáskörét miniszteri ellenjegyzéssel gyakorolhatja parl. Előtt polilag nem felelős monarchának nincs jogi felelőssége közt.eln felelős tv, alk megtartásáért - parl.: tvhozás költségvetés elfogadása katonamegajánlás - korm: pol.ilag felelős a parl előtt Attól függően, hogy a kormányzást mely

állami szerv irányítja: 1.uralkodói kormányzás 2.államelni kormányzás 3.minelni kormányzás 4.mintanácsi kormányzás Végrehajtó szerv, harmadik hatalmi ág. Olyan testület, mely miniszterekből és a miniszterelnökből áll. A kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg A miniszterelnököt és a kormányprogramot az országgyűlés egyszerre fogadja el. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök jelöli ki. 4.tétel A kormány (minisztérium) létrejötte és változásai: a magyar jogállamiság kibontakozása 1.-A középkorban mindent a király irányított, ő volt a kormányzás és adminisztráció egyetlen főnöke 2.-Az első magyar felelős minisztérium (1848:IIItc) Tagjai: - Miniszterelnök : - Belügyminiszter - Pénzügyminiszter gr. Batthány Lajos Szemere Bertalan Kossuth Lajos - Igazságszolgáltatási és kegyelmi. Deák Ferenc - Honvédelmi Mészáros Lázár - Vallási és közoktatásügyi báró Eötvös József

- Földmüvelésügyi, Ipari és kereskedelmi Klauzál Gábor - Közlekedési, közmunkaügyi és hajózási gr. Széchenyi István - Király személye körüli: Esterházy Pál 3.-A második független magyar minisztérium fennállása 1867-töl kezdődik Itt már differenciálódás figyelhető meg a kormány összetételében. Három közös ügy van: hadügy , pénzügy , külügy. 4.-A Magyar Tanácsköztársaságban nincs kormány hanem a Népbiztosok Tanácsa működik Nincs elnöke, a népbiztosok egyformán, azonos jogosultsággal döntenek és szavaznak. A Tanácsköztársaság megszűnésével zavaros időszak kezdődik. 5.- 1920: Itc kimondja a kormányzó választását A kormányzó az államfő, aki a végrehajtói hatalomnak az irányítását a kormány útján gyakorolja. A kormányzónak bármilyen döntése az illetékes miniszter ellenjegyzésével érvényes. 3 6.-1949-től : tanácsrendszer bevezetése Magyarországon, mely a kormányra is kihatással van

Jogi modellje az 1936-os szovjet-orosz alkotmány. Ebben az a lényeges hogy a végrehajtó és a törvényhozó hatalmat elvben megkülönböztetik, de gyakorlatilag egybe mosódtak. Lényegbe vágó különbség egy 1989 előtti és utáni kormány működésében nincs, mert azok a technikák amelyekkel a kormányok megoldják feladataikat stabilabbak mint az eszmék. Közös vonás, hogy a kormány olyan testületi szerv amely irányítja a közigazgatást. 5.tétel Szakadások a magyar jogállamiságban : abszolutizmus és diktatúrák 1.A magyar jogállamiság 1848-tól egyáltalán nem folytonos A kialakuló jogállamot önkényuralom követi, az un. Bach-korszak, amely kétarcú: egyfelől a magyar államiság erőhatalommal való korlátozása, vagyis a rendi hagyományok és a kezdeti polgári eszmék magyar szempontú értelmének tagadása. Másfelől igazgatási modernizáció, amely a kor jellegzetes polgári eszméit kívánja birodalmilag bevezetni. A modernizáció

ebben a korszakban nyilvánvalóan indokolt. Az a helyzet és mód, ahogyan erre sor kerül, viszont elfogadhatatlan a magyar államiság szempontjából, mert abszolutisztikusan oldana meg minden igazgatási feladatot, a mgyar államiság teljes figyelmen kívül hagyásával. A Bach-korszak nem minősithető modern diktatúrának. A történettudományi irodalom neoabszolutizmusnak nevezi. A magyar közjog szempontjából “rendőrállam”, amely a magyar alkotmányosságot negligálja. A későbbiek folyamán azonban több jogintézménye elismerést nyer, meghonosdik néhány olyan speciális jogintézmény (pl. közoktatás, ingatlan-nyilvántartás rendszere, bányaigazgatás, centralizált rendőrség, csendőrség), amely a későbbiekben maradandónak bizonyul. A kormányzás politikai és közjogi módszere viszont elfogadhatatlan marad. 2. Valódi szakadás a jogállamiság felfogásban a Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság (1919. Március

21-augusztus1), amely a szovjet minta alapján a Kommunisták Magyarországi Pártja vezetésével proletárdiktatútát akart megvalósitani Magyarországon. Az 1919március 21-én magalakitott Forradalmi Kormányzótanács tagjai a népbiztosik (miniszterek): a közigazgatás területi irányitását munkás-, katona és földművestanácsok, ilettőleg direktóriumok végzik. A Forradalmi Kormányzótanács megkezdte a “kapitalista viszonyok” felszámolását. A magántulajdon felszámolása az un termelési biztosok segitségével jött létre. Az állami gazdaság irányitására Népgazdasági Tanács alakult, a népgazdaság központos tervezése érdekében.Az új állam védelmére megalakult a Vörös Hadsereg a külső beavatkozással szemben, a belső rend fenntartására pedig a Vörös Őrség jött létre. A tanácsköztársaság 133 napja a magyar közigazgatás alkulása szempontjából átmenet: bukása után a következő korszak semmit nem vett át a

közigazgatás szervezésébe. Fennmaradását nem volt képes hatalmi eszközökkel segiteni az alapvető minta, a szovjet-orosz állam, és a magyar társadalomban sem volt elég elkötelezettje, hogy életképes lehessen. Eszméi harminc évvel később újjáélednek. A tanácsköztársaság volt az első magyar diktatúra 3. A magyar állam történetében a következő modern diktatúra Szálasi Ferenc országlása, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (1937-1938) eszméi jegyében.Az 1940-ben egyesült 4 szélsőjobboldali pártok általlétrehozott Nyilaskeresztes Párt kormányzása (1944. okt 16-1945 márc. 28)a magyar államisággal mind tradicionális, rendi, mind polgári szemléletben teljesen ellentétes. Helyébe a hungarista diktatúra lép, amely a fizikai erőszak alkalmazásán alapul Közjogi helyzete sajátos: más a “jog” és más a “tett”. Létezik országgyűlés és kormány, csak ténylegesen nem számit a közhatalom gyakorlásában. A diktatúra

fő eszméje a fajelmélet Új államszervezési közjogi struktúrát ugyanúgy nem hozott létre, mint a tanácsközttársaság. Gyakorlata csupán negativ értelemben hagyott nyomot. 4. A jogállamiságban a következő törés a népi demokrácia (1949-1989) A közhatalmi működést közvetlenül befolyásoló orosz megszállás a szovjet-orosz minták átvételét preferálja, és kizárólagosan csak azt. Az ehhez szükséges segitséget megadják az egyes minisztériumokba az állami szervekbe küldött szovjet tanácsadók. Az államiság eszméi a szovjet kommunizmus, gyakorlati alapja a Szovjetunió birodalmi törekvései lesznek. 1949-ben bevezetik a kartális alkotmányt, amely a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét rögziti. Monolitikus párthatalom alakul ki, pártállam, amelyben egyetlen párt létezik ténylegesen, s igy a párt és állam irányitása ugyanaz. Minden jelentős döntés pártdöntés, a hatalmi tényező a Magyar Dolgozók Pártja (19481956)

Az uralkodó párt végrehajtja mindazokat az elképzeléseket, amelyek a marxista-leninista ideológia és a gyakorlat szerint nélkülözhetetlenek az új, szocialista állam látrehozásához. Megszűnik a szabad választás és közigazgatás. 1949-től a magyar állam másolja a szovjet jogi és igazgatási intézményeket: első jelentős darabja ennek az 1949-es alkotmány, második az 1950-es tanácstörvény (1950. Évi I tv) A “Rákosi korszak” a kemény diktatúra időszaka: 1947-től elkezdődik az államositás, a magyar mezőgazdaságot “kolhozositják”, azaz 1948-tól termelőszövetkezeti csoportokat és állami gépállomásokat hoznak létre. Mindezekben jelentős szerep jutott az Államvédelmi Hatóságnak, amelynek működése 1946-ban kezdődik, a Belügyminisztérium, Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO), illetőleg a Politikai Rendészeti Osztály létrejöttével. 1948 szeptemberében ezekből létesült az Államvédelmi Hatóság (ÁVH),

amely formailag a Minisztertanács felügyelete alá tartozott, mint országos főhatóság. A diktatúra proletárdiktatúrát akar megvalósitani. Mindaz, ami a jogállamiság szempontjából alapvető szabadságjog -a tulajdon szabadsága, a szerződés szabadsága, az állampolgárok egyenjogúsága-kollektivizált lesz egy eszme és egy párt szempontjai szerint. A szocialista államban mindaz, ami a termeléssel és az elosztással kapcsolatosan korábban magánjogi jogviszony volt, az államigazgatási jogviszonnyá lép elő. Nem magánmegállapodásnak a kérdése, hanem államigazgatási adminisztrációnak az ügyévé válik, azaz tervgazdálkodási kérdéssé. Az országos terveket az Országos Tervhivatal késziti elő. A magyar közigazgatásra 1949-től rázúdul egy olyan állami feladat, amellyel korábban sohasem foglalkozott: a közvetlen gazdaságirányitás. A közigazgatás jelentős részben állami központos gazdaságirányitássá válik. Ezért indokolt a

régi közigazgatási személyi állomány radikális lecserélése: egészen más közigazgatási feladatokat kellene megoldani mint korábban. Az új rezsim a közigazgatást olyan személyekkel tölti fel, akik nem elkötelezettei a „burzsoáziának”, sőt tapasztalataik sincsenek, egyáltalán nem számit, hogy mit tudnak. A lényeg, hogy politikailag elkötelezettek. Ebből a „káderanyagból” szerveződik 1948-tól a közigazgatás Rövidesen kiderül, hogy az igazgatást abszolút laikusan nem lehet művelni, ezért nagy átképzések következnek, egy új „értelmiség” képzése. 5 5.A szisztéma 1956-ra nyilvánvalóan csődbe jut A magyar állam sajátos időszaka az 1956-os forradalom és szabadságharc, mint a modern diktatúra ellenpontja. A forradalom nagyon rövid ideig tartott: a közigazgatási szervezet szempontjából alig lehet beszélni a hatásáról. Közpolitikai és közjogi jelentősége mégis igen nagy. 6. A forradalom következménye, hogy

Magyarországon idővel megszűnt a „kemény” proletárdiktatúra lehetősége. Ezt a „lágy diktatúra” váltotta fel A forradalmat ellenforradalomnak minősitette az új kormány. Mindenekelőtt nem a közigazgatást, hanem a vezető pártot kellet átszervezni: a Magyar Dolgozók Pártja ezért Magyar Szocialista Munkáspárttá (1956-1989) alakult át. Változott a kormány önminősitése is: a hatalmon levő kormány 1956 Novemberétől a elnevezést veszi fel., amelyet Kádár János vezet A Kádár-korszak az Alkotmánnyal legalizált népköztársaság alapjain áll, a szocialista állam letéteményese. A Rákosi-rendszertől elhatárolja magát. Kádár és párthivei először leszámolnak 1956-os politikai ellenfeleikkel, egyúttal stabilizálják a szocialista társadalmi rendet. Ez a korszak értelmezhető úgy is, mint a harmadik proletárdiktatúra Ebben az időszakban sikerült megvalósitani a magyar mezőgazdaság teljes államositását,

szövetkezetesitését. Az állami tervgazdálkodás előtt ezzel új távlatok nyilnak, az ország gazdasági élete szinte teljes központositással irányitható és szervezhető, a gazdasági élet irányitása állami adminisztrációvá válhat. Az állami működés és a kormányzás mechanizmusa változatlan. Az államigazgatás és az állam irányitása ténylegesen a párt döntései szerint működik. Ennek általános elveit a pártkongresszusok határozzák meg, végrehajtásáról pedig az államigazgatás gondoskodik. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdaság irányitásának és működésének rendszere nem váltja be az ahhoz fűzött reményeket, 1966-tól (MSZMP IX. kongresszusa) kezdődik az „új gazdasági mechanizmus” bevezetésének elképzelése, amely olyan reformokat kívánt alkalmazni, mint a központi tervutasitásos gazdálkodás megzsűntetése és önálló vállalati gazdálkodás. Ezeket a Szovjetunió nem nézte jó szemmel. 7. Az

1970-es években a Kádár-korszak konszolidációja nyilvánvaló, s ez az állam egész működésében, s igy az államigazgatásban is kimutatható. Jellegzetes figurája a reformer, aki a pártot választja és annak keretei között újitana: a „reformkommunista”. Célja az „emberarcú szocializmus” létrehozása és saját anyagi helyzetének a javitása. 8. A Kádár-korszak utolsó kormánya Németh Miklós miniszterelnöksége, amely a teljes átmenetiség időszakában működött. Már nem diktatúra, mert nem áll rendelkezésére diktatórikus irányitási eszköz. Megkezdődik az állam és az állampárt szétválasztása, vagyis az állami döntés lehet más is, mint a pártdöntés végrehajtása. A Kádár-korszakban kiépült a államigazgatásnak egy olyan működőképes, átfogó rendszere, amely sok szempontból az 1989-et követő közigazgatásnak is alkateleme, vagy az lehetne. A magyar állam szempontjából maradandó komponenseket is tartalmaz,

vagyis az államiság folytonosságának, a közigazgatás kontinuitásának a lehetőségét foglalja magában. 8.tétel A kormány jogállása, összetétele, feladata 6 Jogállása: Kormányzati tevékenységet ellátó központi állami szerv. A magyar közt Kormányzását a korm, az ogy., és a közti eln Látja el Jogi és közpoli felelőséggel teljesíti hivatását: az ogynek tartozik felelőséggel. A kormányzati tevékenység tveknek alárendelt A korm.nak működése során az ogy Bizalmát kell élveznie: beszámolási kötelezettség ( évenkénti); konstruktív bizalmatlansági indítvány. Konstruktív bizalmatlansági indítvány: 39/A. § (1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági

indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. Az alk. irányítási- vezérlési tárgyköröket jelöl meg A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg A Kormány megbízatása megszűnik: a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával, b) a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával, c) a miniszterelnök halálával, d) a miniszterelnök választójogának elvesztésével, e) a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetőleg f) ha az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ. A Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein A Kormány feladatai: a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem

rendelkező szervezetek jogait; b) biztosítja a törvények végrehajtását; c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; d) a belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését; e) biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról; f) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket; g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről; h) irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését; i) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme

érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket; j) közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt; k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. generál klausula 7 (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány - jogszabály kivételével - az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik. Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel. A Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat. A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni. korm.zati és közig

Szervezeteket hoz létre, szervez át, szüntet meg biztosítja az említett szervezetek működésének ált. feltételét, figyelemmel kíséri, ellenőrzi az említett szabályozás és szervezet működését jogalkotási programot állapíthat meg tv.ek és kormrendeletek előkészítésére; programot állapíthat meg jsz. Felülvizsgálatára; felhatalmazást ad miniszteri rendelet kiadására irányítja, szervezi, korm.ozza és ellenőrzi at állami adminisztrációt, biztosítja a közig Működésének szervezeti feltételeit közalapítványt létesíthet kapcsolatot tart fenn azon áp.i szervezetekkel és szerződésekkel, melyek közügyeket, közjogi kérdéseket érintenek kitüntetéseket alapít és adományoz A Kormány összetétele: a) miniszterelnökből (A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról) b) miniszterekből c) tárca nélküli miniszterekből áll. A miniszterelnököt a

köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai a Kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek. 9.tétel A kormány kabinetjei 1.Kormánykabinet A Kormány a kormánypolitika elvi jelentőségű kérdéseinek megvitatására, ezek kezelésével és kidolgozásával kapcsolatos javaslatok meghatározására, valamint a halaszthatatlan kormányzati döntést igénylő eseményekkel összefüggésben szükséges sürgős intézkedések előkészítésére és koordinálására Kormánykabinetet létesít. A Kormánykabinet feladatköre más - döntés-előkészítő vagy döntéshozó - szerv feladat- és hatáskörét nem érinti. A Kormánykabinet vezetője: a miniszterelnök, tagjai: 1. a külügyminiszter, 2. a Miniszterelnöki Hivatalt

vezető miniszter, 3. a pénzügyminiszter, 8 4. az oktatási miniszter, titkára: a miniszterelnök kabinetfőnöke. A Kormánykabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik. 2. Gazdasági kabinet A Kormány a gazdaságot érintő koncepcionális kérdések véleményezésére, illetőleg gazdaságpolitikai döntéseinek elkészítésére Gazdasági Kabinetet létesít. Feladatai: 1. A Gazdasági Kabinet megtárgyalja a Kormány számára készített gazdasági tárgyú, valamint költségvetési kötelezettségvállalást, illetőleg a folyó évi költségvetéstől eltérést eredményező előterjesztéseket. 2. A Gazdasági Kabinet állást foglal az államháztartás reformjára vonatkozó koncepcionális kérdésekről, e területen a további munkálatok menetéről és módjáról, valamint összehangolja az államháztartási reformmal összefüggő feladatok végrehajtását.

3. A Gazdasági Kabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Pénzügyminisztérium gondoskodik. Vezetője: a pénzügyminiszter; Tagjai: 1. az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, 2. a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, 3. a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, 4. a gazdasági és közlekedési miniszter, 5. az informatikai és hírközlési miniszter; Állandó meghívott: a) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, b) a miniszterelnök kabinetfőnöke. 3. Nemzetbiztonsági kabinet A Kormány a nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatainak összehangolására, az állam és közbiztonság védelmével összefüggő döntéseinek előkészítésére, valamint e tárgykörökben a kormányzati intézkedést igénylő aktuális kérdések megvitatására és megoldásuk elősegítésére Nemzetbiztonsági Kabinetet létesít. A Nemzetbiztonsági Kabinet működési feltételeiről,

valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik. Vezetője: a honvédelmi miniszter Tagjai: 1. a belügyminiszter, 2. az igazságügyminiszter, 3. a külügyminiszter, 4. a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter,Á Állandó meghívott: a Miniszterelnöki Hivatal nemzetbiztonsági ügyekben illetékes politikai államtitkára. 4. Integrációs kabinet A Kormány az Európai Unióhoz való csatlakozás stratégiai jelentőségű kérdéseinek megvitatására, a nemzeti stratégiák és intézményrendszer meghatározásával kapcsolatos 9 javaslatok kidolgozására, az integrációval összefüggésben szükséges döntések előkészítésének irányítására és végrehajtásának koordinálására Integrációs Kabinetet létesít. Az Integrációs Kabinet feladatköre más szerv feladat- és hatáskörét nem érinti. Az Integrációs Kabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli

feladatainak ellátásáról a Külügyminisztérium gondoskodik. Vezetője: a miniszterelnök, helyettes vezetője: a külügyminiszter, Tagjai: 1. a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, 2. a belügyminiszter, 3. az igazságügy miniszter, 4. a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, 5. a gazdasági és közlekedési miniszter, 6. a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, 7. a pénzügyminiszter. 5. Ifjúsági és Oktatáspolitikai kabinet A Kormány az ifjúságot és az oktatást érintő koncepcionális kérdések véleményezésére, oktatáspolitikai döntések előkészítésére Ifjúsági és Oktatáspolitikai Kabinetet létesít. Az Ifjúsági és Oktatáspolitikai Kabinet megtárgyalja a Kormány számára készített oktatási és ifjúsági tárgyú előterjesztéseket, állást foglal a koncepcionális kérdésekről, összehangolja az ifjúságot és az oktatást érintő feladatok végrehajtását. Az Ifjúsági és Oktatáspolitikai Kabinet

működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik. Vezetője: a miniszterelnök, Helyettes vezetője: az oktatási miniszter, Tagjai: 1. az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, 2. a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, 3. a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, 4. az informatikai és hírközlési miniszter, 5. a nemzeti kulturális örökség minisztere. A Kabinet ülésén a vezetőn, a tagokon kívül más személy csak a Kabinet vezetőjének engedélyével vehet részt. A Kabinet ülésére meg kell hívni azt a minisztert, illetőleg azon országos hatáskörű szerv vezetőjét, akinek feladatkörét a tárgyalt napirend érinti. A Kabinet vezetője az ülésre meghívhatja azt, akinek jelenlétét a napirend tárgyalásánál indokoltnak tartja. Az állandó és eseti meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. A Kabinet a

döntés-előkészítés keretében az előterjesztést átdolgozásra visszaadja, további egyeztetésre utalja, valamint meghatározza az előkészítéssel összefüggő feladatokat. Az előkészítéssel kapcsolatos állásfoglalás a Kabinet tagjaira - ideértve a Kabinet vezetőjét is - kötelező. A Kabinet az általa tárgyalt előterjesztések kapcsán állást foglal az ügyek érdemében, ennek keretében a Kormány részére véleményt nyilvánít, illetőleg döntési javaslatot tesz. A Kabinet az állásfoglalásait szótöbbséggel hozza Az állásfoglalást a vita után a Kabinet vezetője mondja ki. A Kabinet vezetője a Kabinet állásfoglalásáról, valamint az azzal kapcsolatos ellenvéleményről a Kormány ülésén beszámol. A 10 Kabinet az ügyrendjét maga állapítja meg, a működésével összefüggő titkársági és ügyviteli feladatokat - a Kabinet vezetője által megbízott - titkár látja el. 10.tétel Kormányzati döntések:

döntés-előkészítés, döntéshozatal, döntések végrehajtásának ellenőrzése A kormányzati döntések alapformája: 1. normatív, 2. operatív, 3. közpolitikai Közpolitikai döntések: a) operatív döntés ( intézkedés elhatározása), b) elvi döntés ( pol. meghatározása), c) elvi- normatív döntés ( jogi szabályozás elhatározása). Közvetlenül pol.i racionalitásra vezethető vissza, - mértéke a közpolitika, - v poli v normatív döntést keletkeztet Normatív döntések: a) jsz.alkotói döntés ( rendeletalkotás), b) jsz.t értelmező döntés ( jogi iránymutatás), c) jogalkalmazói döntés Közvetlenül jogi racionalitásra vezethető vissza, mértéke a jog, általában egy pol döntés előzi meg, mindig normatív döntést keletkeztet. Operatív döntés: - v. poli v normatív alapú A pol.i döntés folytatása rendszerint normatív döntés A poli alapon hozott operatív döntés végső formája legtöbbször jogalkalmazói döntéssé alakul

át. A korm. Rendelet alkotására jogosító hatásköre származékos és eredeti: 1.-tv felhatalmazása alapján rendeletet ad ki tv végrehajtására, mely rendszerint a közig működését érinti 2.-tv felhatalmazása nélkül adhat ki a korm rendeletet olyan témakörben, mely nem tvalkotási tárgy v. melyről tv nem rendelkezik A kormányzati döntés egységes megnevezése: a határozat, egyéb döntési formák: rendelet, határozat, irányelv, elvi állásfoglalás Az előterjesztés tartalmi feltételei A Kormányhoz benyújtott előterjesztés célja a testület döntésének kezdeményezése. A nagyobb jelentőségű kormányzati döntések (pl. átfogó törvényjavaslatok, fontosabb kormányrendeletek, programok) előkészítése és a döntéshozatal kétszakaszos eljárásban történik: -az elvi természetű, főbb tartalmi kérdésekben való állásfoglalás, -a Kormány által kialakított elvek alapján részleteiben kidolgozott szabályozási és egyéb

döntések előkészítése, illetőleg meghozatala. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a tárgyra vonatkozó főbb megállapítások és javaslatok összefoglalását, továbbá a pontosan megfogalmazott döntési javaslatot. 11 Törvénytervezet vagy országgyűlési határozattervezet esetében az előterjesztésnek tartalmaznia kell az előterjesztőnek az országgyűlési tárgyalási módra (sürgős, kivételes, kivételes és sürgős eljárás) vonatkozó javaslatát, valamint ennek indokait. A nem jogszabály alkotására irányuló előterjesztésben meg kell jelölni az adott kérdéssel kapcsolatos döntési hatáskör jogalapját. Az előterjesztésnek konkrétan megfogalmazott, a többféle értelmezés lehetőségét kizáró és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető határozati javaslatot kell tartalmaznia, szükség esetén rögzítve az ellenőrzés módját és felelőseit is. Az előterjesztés véleményezése céljából el kell juttatni: 1.-a

Kormány tárgy szerint érintett tagjának , 2.-a Kormány többi tagjának is el kell juttatni, 3-a feladatkörét érintő ügyekben - a Miniszterelnöki Hivatal illetékes politikai államtitkárának, kormánybiztosnak és az országos hatáskörű szerv vezetőjének, Legfelsőbb Bíróság elnökének, illetőleg a legfőbb ügyésznek, az Alkotmánybíróságnak, az Állami Számvevőszéknek, a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, az országos önkormányzati érdekképviseleti szerveknek, a fővárosi főpolgármesternek, illetőleg a megyei önkormányzat közgyűlésének elnökének, Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának, Miniszterelnöki Hivatal koalíciós együttműködésért felelős politikai államtitkárának. Az észrevételezési jogot 1. a miniszter, az államtitkár, az erre feljogosított helyettes államtitkár 2. a kormánybiztos, az országos hatáskörű szerv vezetője, illetőleg akadályoztatása esetén

erre felhatalmazott helyettese gyakorolja. A véleményt az előterjesztés megérkezésétől számított tizenöt nap alatt kell az előterjesztővel közölni. Ha az előterjesztés súlya vagy más szempont indokolja, a véleményadásra tizenöt napnál hosszabb időtartamot kell biztosítani. Az előterjesztés benyújtása: a Kormányhoz előterjesztést nyújthatnak be: 1. a Kormány tagjai, 2. a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök megbízásából a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és politikai államtitkára, 3. ügykörüket érintő kérdésben a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, 4. az országos hatáskörű szervek vezetői (a felügyeletet gyakorló kormánytag egyetértésével), 5. a kormánybiztosok, 6. Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök előzetes hozzájárulásával más szervek és személyek. A közigazgatási államtitkári értekezlet A Kormány ülésére benyújtott előterjesztéseket és jelentéseket

előzetesen közigazgatási államtitkári értekezleten (a továbbiakban: államtitkári értekezlet) kell megtárgyalni, A Kormány általános jellegű döntés-előkészítő testületeként működik. Az államtitkári értekezlet feladatkörében - általában a Kormány ülését közvetlenül megelőző döntés-előkészítő fórum Az államtitkári értekezlet a napirendjére tűzött előterjesztéseket és jelentéseket megvitatja, azok tekintetében állást foglal és a Kormánynak javaslatokat tesz. Az államtitkári értekezlet kezdeményezheti, hogy az előterjesztést a Kormány ülését megelőzően a Kormány meghatározott feladatok ellátására létesített testületi szerve tárgyalja meg. Az államtitkári értekezlet az 12 előterjesztést e testületek állásfoglalását követően ismételten megvitatja, ha ez az ülés megfelelő előkészítése érdekében szükséges. Kormány ülése Az előterjesztés vagy a jelentés az ülés napirendjére

akkor vehető fel, ha az államtitkári értekezlet, továbbá - a Kormány kabinetje által tárgyalandó előterjesztések esetében - a hatáskörrel rendelkező kabinet megvitatta és napirendre tűzését javasolja. E szabály alól a miniszterelnök kivételt tehet. A Kormány az államtitkári értekezlet egyhangú javaslata alapján az előterjesztés elfogadásáról vita nélkül határozhat, ha a) az előírásoknak megfelelően előkészített kormány-előterjesztés tervezetével az észrevételezésre jogosultak egyetértenek, b) az előterjesztés olyan nemzetközi szerződés kihirdetésére irányul, amelyet a Kormány korábban már jóváhagyott. A Kormány döntései végrehajtásának ellenőrzése A Miniszterelnöki Hivatal havonta előterjesztést készít a Kormány határozataiban előírt határidős feladatok végrehajtásáról A miniszterelnök felhívhatja a minisztert és az országos hatáskörű szerv vezetőjét a Kormány által elrendelt feladat

végrehajtásáról való beszámolásra. 12.tétel A kormány működését elősegítő szervek rendszere A Kormány meghatározott feladatok ellátására kabinetet, kormánybizottságot, kollégiumot, tanácsadó testületet, szakértői bizottságot hoz létre, kormánybiztost nevez ki. Ezek konzultatív szervek. I.) kabinetek: ld. 9t II.) korm.bizottság III.) IV.) V.) VI.) A kormánybizottság a Kormány döntés-előkészítő, koordinatív, ellenőrző és meghatározott ügyekben döntéshozó szerve. A kormánybizottság elnöke tevékenységéről és a bizottság döntéseiről a Kormánynak beszámol, a felmerült ügyekben döntési javaslatot tesz. korm.biztos A kormánybiztos feladatkörében a Kormány nevében jár el, tevékenységéről és intézkedéseiről időszakonként a Kormánynak beszámol. kollégium és tanácsadó testület A kollégiumok és tanácsadó testületek a Kormány munkáját döntés-előkészítő céllal támogató szervek.

Munkájukról a Kormány számára esetenként jelentés készül tanácsadó testület szakértői bizottság 13.tétel Quasi kormányzati szervek 1.konzultatív szervek ld 12T 2. adminisztratív szervek: 13 - MEH Minisztériumok Főhatóságok Kormánybiztos: a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter javaslatára a Kormány nevezi ki, és menti fel. A Kormány a kormánybiztos tevékenységét a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter útján irányítja. A kormánybiztos felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és a felmentés kivételével - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter gyakorolja. 3.kormányzati segédszervek - KSH - Kormányszóvivő - Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottság (OMFB) 14.tétel Miniszterelnöki Hivatal A MEH a korm. és a mineln munkaszervezete (titkársági ügyviteli felok) és segédszerve ( korm.zati döntések előkészítése és végrehajtása) Vezetői: 1. min.eln és a Hivatalt vezető kancelláriai min, 2.

közig.i államtitkár és a helyettes államtitkárok, 3. egy ált. hatáskörű poli államtitkár és 9 poli államtitkár Szervezeti rendszere: 1. kabinet: min. és az ált hatáskörű poli államtitkár munkáját segíti, 2. titkárságok: pol.i államtitkárok, kormbiztosok és címzetes államtitkárok munkáját segíti, 3. kabinetiroda és sajtóiroda, 4. hivatalok és főhatóságok, 5. Nemzetbiztonsági Szolgálat, 6. polg.i jellegű: információs hivatal és biztonsági hivatal, 7. kat.i jellegű: felderítő hivatal és biztonsági hivatal, 8. nemzetbiztonsági szakszolgálati hivatal Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala korm.megbízottként poli államtitkár vezeti, aki megállapítja a szervezeti működés ügyrendjét és a személyi állomány tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogkört: a) A kormányzati informatikával összefüggő feladat- és hatáskör. , b) társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésével összefüggő

feladatok Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatala Korm.megbízottként poli államtitkár vezeti, aki megállapítja a szervezeti működés ügyrendjét és a személyi állomány tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogkört a) a Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatos feladat és hatáskör b) az európai uniós támogatások koordinálásával kapcsolatos feladat- és hatáskör Feladatai: Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásával és megvalósításával, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeivel, valamint az Európai Unió strukturális alapjai és Kohéziós Alapjának 14 fogadására való felkészülés ( Idén márciusi változások szerint kikerült a MEH-ből a Nemzeti Fejlesztési Terv hivatala, de az államtitkára megmaradt. Ez még nincs benne a jszgyűjeményben) Nemzeti Területfejlesztési Hivatal A min. a területfejlesztésért felelős poli államtitkár útján látja el e felait A hivatalt eln Vezeti, akit a pol.i államtitkár

javaslatára a min nevez ki és gyakorolja a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogokat. Az egyéb munkáltatói jogokat a poli államtitkár gyakorolja ( Idén márciusi változások szerint kikerült a MEH-ből a Nemzeti Fejlesztési Terv hivatala, de az államtitkára megmaradt. Ez még nincs benne a jszgyűjeményben) A miniszter az idegenforgalommal és a vendéglátással kapcsolatos feladatait az e feladatkörrel megbízott politikai államtitkár útján látja el. Közpénzügyi Államtitkárság A miniszter a közpénzek felhasználása feletti ellenőrzéssel összefüggő feladatait az e feladatok ellátásával megbízott politikai államtitkár (a továbbiakban: államtitkár) útján látja el. A Közpénzügyi Államtitkárságot az államtitkár vezeti; e feladatkörében megállapítja a szervezeti működés rendjét, és a személyi állomány tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogkört. Romaügyi Hivatal A miniszter a cigányság

társadalmi integrációjának előmozdításával, életkörülményeik javításával kapcsolatos feladatait az e feladatkörrel megbízott politikai államtitkár útján látja el. A Romaügyi Hivatalt hivatalvezető vezeti. A hivatalvezetőt a romaügyi politikai államtitkár javaslatára a miniszter nevezi ki, illetve gyakorolja a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogkört. A Hivatal tevékenysége kapcsolatban áll a min.elnöki, kormzati és ogyi felok előremozdításával. Feladatai döntéselőkészítéssel,- végrehajtással kapcsolatban: 1. figyelemmel kíséri és ajánlásokkal segíti a közigazgatási államtitkári értekezlet munkáját, érvényesíti az értekezlet állásfoglalásában foglaltakat, 2. szakvéleményt készít a Kormány napirendjén szereplő előterjesztésekről; 3. külön előírások szerint, illetékes vezetője útján - részt vesz a Kormány kabinetjeinek és más döntés-előkészítő testületeinek

munkájában; 4. ellenőrzi a Kormány döntéseinek végrehajtását, és javaslatot tesz a végrehajtás érdekében szükséges intézkedésekre; 5. írásba foglalja és aláírásra előkészíti a Kormány döntéseit és üléseinek összefoglalóját; 6. gondoskodik a Kormány döntéseinek kihirdetéséről, közzétételéről, illetőleg az érdekeltekhez való eljuttatásáról; 7. nyilvántartja a Kormány rendeleteit és határozatait, ellenőrzi a határidős, valamint a folyamatos feladatok végrehajtását, közreműködik a döntések megvalósulásának értékelésében. 8. gondoskodik - az Igazságügyi Minisztériummal együttesen - a hivatalos jogszabálygyűjtemények kiadásáról. Saját döntéshozatal körében: 1.- az illetékes miniszternél kormány-előterjesztés (jelentés) benyújtását vagy egyéb intézkedést kezdeményez, 2.- a hatáskörébe tartozó, jogi szabályozást igénylő kérdésekben rendeletet alkot; 15 Koordinációs feladatai:

1. miniszteri szintű egyeztetést kezdeményez és végez, 2. koordinálja a kormányzati szervek és az Országgyűlés kormánypárti frakciói közötti egyeztetést, részt vesz az egyeztetések lefolytatásában; 3. ellátja az országgyűlési képviselői interpellációk és kérdések megválaszolásával kapcsolatos szervezési feladatokat; 4. koordinálja a civil szervezetekkel való kapcsolattartásból adódó kormányzati feladatok megvalósítását; 5. gondoskodik - az Igazságügyi Minisztériummal együttesen - a hivatalos jogszabálygyűjtemények kiadásáról. Irányítás, felügyelet körében: 1. ellátja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal irányítását, felügyeletét; 2. ellátja a Magyar Közigazgatási Intézet irányítását; Egyéb: I.) képviseli a Kormányt az Országgyűlés Házbizottságában, és kapcsolatot tart az Országgyűlés kormánypárti képviselőcsoportjaival; II.) elkészíti a Kormány munkatervének javaslatát, és ellenőrzi a

munkaterv végrehajtását; III.) közreműködik a Kormány társadalmi-gazdasági stratégiájának kialakításában; IV.) elkészíti a kormányülések napirendi javaslatát; V.) ellátja a kormányszóvivői feladatokkal, valamint a miniszterelnök és a Hivatal munkájával összefüggő tájékoztatási tevékenységet. VI.) közreműködik a kormányzati tisztségviselők hatáskörébe tartozó személyügyi előterjesztések, illetőleg okiratok elkészítésében; 15.tétel A kormány ügyrendje ld 10t, 12t - A Kormány működése - A Kormány döntéseinek előkészítése - A Kormány ülése A kormány ülése Az ülés napirendjének javaslatát a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára készíti el és küldi ki az ülés résztvevőinek. A végleges napirendről a Kormány dönt A Kormány ülésén részt vesznek a Kormány tagjai, tanácskozási joggal az állandó meghívottak, az előterjesztők és a miniszterelnök által meghívott személyek.

A meghívás személyre szólóan történik, az ülésen csak a meghívott vehet részt. A Kormány ülésére állandó meghívottak: a miniszterelnök kabinetfőnöke, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára, a Miniszterelnöki Hivatal jogi helyettes államtitkára, a kormányszóvivő A feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalásához a Magyar Nemzeti Bank elnökét meg kell hívni. A Kormány ülését a miniszterelnök akadályoztatása esetén az általa kijelölt miniszter vezeti 16 A Kormány tagjai a Kormány ülésén kötelesek részt venni. E kötelezettség alól a miniszterelnök adhat felmentést. A Kormány ülésén a miniszter akadályoztatása esetén a politikai államtitkár, ha pedig ő is akadályoztatva van, a közigazgatási államtitkár tanácskozási joggal vesz részt. A Kormány határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A Kormány tagjait a testületi döntések meghozatalában egyenlő szavazati jog illeti

meg. A döntéseket szavazattöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök szavazata dönt. A Kormány döntését a miniszterelnök mondja ki. A Kormány ülése a benyújtott előterjesztések, jelentések megtárgyalásából, döntések meghozatalából, szóbeli konzultációból és bejelentésekből áll. Az írásban benyújtott előterjesztések tárgyalása a megfelelően előkészített és jóváhagyott napirend szerint történik. A szóbeli konzultáció keretében a Kormány a szóban levő ügy végleges rendezését jelentő döntést nem hoz. Rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben a Kormány - ülésen kívül - úgy is hozhat döntést, hogy az adott ügyben tagjai írásban vagy távbeszélő útján közlik állásfoglalásukat. Ennek megszervezéséről és dokumentálásáról a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára gondoskodik. A Kormány döntései A Kormány rendeleteit, határozatait, elvi

állásfoglalásait és irányelveit az üléstől számított 8 napon belül kell kihirdetni (közzétenni), illetőleg az érdekeltek részére megküldeni, kivéve, ha a miniszterelnök más határidőt állapít meg. A Kormány határozatait általában a Határozatok Tárában kell közzétenni. A Kormány elrendelheti a jelentősebb határozatainak a Magyar Közlönyben való közzétételét. A Kormány üléséről készült összefoglaló és hangfelvétel A Kormány üléséről összefoglaló és az ülés szó szerinti jegyzőkönyvéül szolgáló hangfelvétel készül. A Kormány döntései végrehajtásának ellenőrzése A Kormány egyes feladatainak ellátása 16.tétel A fővárosi és a megyei közigi hivatalok A közigazgatási hivatal jogállása A fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok a Kormány területi államigazgatási szervei, melyeket a belügyminiszter közreműködésével irányít. Államigi felot ellátó költségvetési szerv A

közigazgatási hivatal egységei: 1. közvetlenül a közigazgatási hivatal vezetőjének vezetése alatt álló szervezeti egységek 2. ágazati szakigazgatási szervekből (a továbbiakban: igazgatási szervek a területi államigazgatási szervek - szervezeti és szakmai önállóságuk megtartásával - a hivatalvezető koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartoznak. A közigazgatási hivatal döntése halasztó hatályú. Fellebbezéssel a Megyei Bírósághoz lehet fordulni, ahol a megyei kollégium dönt. A bíróság a PP szerint jár a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok alapján. A központi államigazgatási szerv vezetője a miniszter. Szakmai irányítást és felügyeletet gyakorol, az igazgatási szervek felett. Jogkörében: 17 1. 2. 3. 4. 5. a hivatalvezető feladatának ellátására vonatkozó szakmai szabályokat állapítja meg, utasíthatja az igazgatási szerv vezetőjét, ellenőrizheti az ágazati, szakmai követelmények

érvényesülését gyakorolhatja a másodfokú jogkört, ahol az első fokon a hivatalvezető járhat el tájékoztathatja a hivatalvezetőket az ágazati tervekről és az ágazatpolitikai elképzelésekről A hivatalvezető: 1. pályázat alapján - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a belügyminiszter együttes javaslatára a miniszterelnök bízza meg. 2. megbízását - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a belügyminiszter együttes javaslatára - a miniszterelnök vonja vissza. 3. megbízása határozatlan időre szól. 4. hivatalvezetői megbízást az a köztisztviselő kaphat, aki állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik. 5. a belügyminiszter - a vezetői megbízás és a vezetői megbízás alóli felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatalvezető felett. A hivatalvezető feladatai 1. koordinációs fel.ok pl: gondoskodik a több ágazatot

érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról 2. ellenőrző fel. És hatáskör pl közig szervekben hogyan érvényesül az adatvédelem; az ellenőrzések tapasztalatairól tájékoztatja a minisztert 3. informatikai tevékenység összehangolása pl.: kezdeményezi az ügyviteli tevékenység összehangolását 4. köztisztviselők képzése, továbbképzése pl.: éves terv alapján szervezi a fővárosban, megyében az államigazgatási feladatokat ellátó önkormányzati szervek köztisztviselőinek képzését, továbbképzését 5. 6. gyakorolja a munkáltatói jogokat az igazgatási szervek vezetői, valamint a közigazgatási hivatal közvetlenül vezetése alatt álló - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - szervezeti egységeinek köztisztviselői felett. vezeti a közigazgatási hivatalt, ellátja a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utalt feladatokat; 7. elkészíti a közigazgatási

hivatal szervezeti és működési szabályzatát, A hivatalvezető, illetőleg az igazgatási szerv vezetője: 1. törvényben vagy kormányrendeletben megállapított ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol, 2. az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint felettes szervként elbírálja a jogorvoslatokat minden olyan államigazgatási hatósági ügyben, amelyben első fokon a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke vagy a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, illetőleg a jegyző, főjegyző vagy a képviselő-testület hivatalának ügyintézője jár el, és amelyben a jogorvoslati eljárásra nem valamely területi államigazgatási szerv jogosult; 3. e körben ellenőrzést folytathat. 4. Valamennyi ök. és társulás döntése felett tvességi ellenőrzés 5. Államig.i és hatósági jogkörrel bír 6. ÁSZ-nél vizsgálatot kezdeményez, ha gondot talál az ök.i gazdálkodásban 7. Szakmai

segítségnyújtás 18 8. Jegyzők felettes szerve 9. Felügyelet: anyakönyvvezető, helyi népesség nyilvántartás, építésügyi hatóság felett Kollégium: A hivatalvezető véleményező, összehangolást elősegítő testülete ( pl.: közig Hivatalok együttműködése, területi államig.i szervek ügyviteli döntése), melyet ő vezet és hívja össze üléseit. Tagjai: - a hivatalvezető, - az igazgatási szervek vezetői, - a területi államigazgatási szervek vezetői, - a hivatalvezető által meghatározott belső szervezeti egység vezetői. 17.tétel A miniszter és minisztérium jogállása A kormány tagjainak és az államtitkároknak jogi felelőssége A Magyar Köztársaság minisztériumai a következők: 1. Belügyminisztérium, 2. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, 3. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, 4. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 5. Gazdasági és Közlekedési

Minisztérium, 6. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, 7. Honvédelmi Minisztérium, 8. Igazságügyi Minisztérium, 9. Informatikai és Hírközlési Minisztérium, 10. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 11. Külügyminisztérium, 12. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 13. Oktatási Minisztérium 14. Pénzügyminisztérium. A Kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll. Az Országgyűlésnek felelős Munkájáról; az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni A Kormány tagjai a Kormánynak és az Országgyűlésnek felelősek, tevékenységükről kötelesek a Kormánynak és az Országgyűlésnek beszámolni A Kormány a köztársasági elnök útján az Országgyűlés elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával - harmincnapos lemondási idő megjelölésével - lemondhat megbízatásáról A miniszter megbízatása megszűnik: 1.) a Kormány megbízatásának megszűnésével, 2.) lemondásával, 3.) felmentésével, 19

4.) halálával, 5.) választójogának elvesztésével, 6.) összeférhetetlenségének megállapításával. Államtitkárok: politikai, közigazgatási, címzetes, helyettes államtitkárok Állami vezetővé kinevezhető minden büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár. A közigazgatási államtitkári, a címzetes államtitkári, valamint a helyettes államtitkári kinevezés feltétele még a felsőfokú iskolai végzettség, valamint - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási szakvizsga vagy azzal egyenértékű képesítés. Az összeférhetetlenség - további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, kivéve, ha az tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre irányul; - nem folytathat olyan tevékenységet, amely hivatalához méltatlan, továbbá a közigazgatási és a helyettes államtitkár olyan tevékenységet sem, amely a

pártatlan, befolyástól mentes működését veszélyeztetné. - Kormány tagja és a politikai államtitkár nem lehet érdek-képviseleti szervezet tisztségviselője. - - A közigazgatási, a címzetes és a helyettes államtitkár pártban, szakszervezetben és helyi, kisebbségi önkormányzatban tisztséget nem viselhet, a felsorolt szervezetek nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat. A közigazgatási, a címzetes, illetve a helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya az országgyűlési, helyi, kisebbségi képviselővé, polgármesterré, illetőleg szakszervezeti tisztségviselővé történő megválasztásával megszűnik. Az állami vezető a megválasztásától, illetőleg kinevezésétől számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni. A jogviszony keletkezése: Az állami vezető e jogviszonya a megválasztásáról szóló, illetőleg a

kinevezési okmányban rögzített napon kezdődik. A miniszterelnök és a miniszter (a továbbiakban együtt: a Kormány tagja) az Országgyűlés előtt [Alkotmány 33. § (5) bekezdés], a politikai és a közigazgatási államtitkár, valamint a címzetes államtitkár a köztársasági elnök előtt, a helyettes államtitkár a miniszter előtt tesz esküt. A POLITIKAI VEZETŐK 1. Miniszterelnök: a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. lemondhat megbízatásáról 2. Miniszterek: a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által

meghatározott feladataikat. A miniszter a jogszabályban előírt feladat- és hatáskörében önállóan jár el és ezért felelősséggel tartozik. a munkáltatói jogokat a miniszterelnök gyakorolja. 20 a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával - legfeljebb harminc nap lemondási idő megjelölésével - bármikor lemondhat megbízatásáról. A miniszterelnök bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek a miniszter felmentésére. A miniszter a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelőséggel tartozik. 3. A politikai államtitkár Feladata: - a miniszter országgyűlési képviseletének elősegítése, - az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival, illetve a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel való kapcsolattartás, - a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködés koordinálása - a

miniszter helyettesítése, - a miniszterelnök vagy a miniszter által hatáskörébe utalt ügyek ellátása. munkáltatói jogokat a miniszterelnök, illetve a miniszter gyakorolja. hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek, illetőleg a miniszterelnöknek felelősséggel tartozik. a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszterelnök a javaslatának megtétele előtt kikéri a miniszter véleményét. a miniszter, valamint a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával - tizenöt és harminc nap közötti lemondási idő megjelölésével - bármikor lemondhat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök menti fel. A miniszterelnök a javaslatának megtétele előtt kikéri a miniszter véleményét) A SZAKMAI VEZETŐK 1. A közigazgatási államtitkár a munkáltatói jogokat miniszter gyakorolja. a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki. A

miniszterelnök előterjesztését a miniszter javaslata alapján teszi meg. A közigazgatási államtitkár - a miniszter, valamint a miniszterelnök útján - a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor, harmincnapos lemondási idő megjelölésével lemondhat a közszolgálati jogviszonyáról A közigazgatási államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök menti fel. A miniszterelnök előterjesztését a miniszter javaslata alapján teszi meg. A felmentést - kivéve, ha arra nyugállományba helyezés miatt kerül sor - nem kell megindokolni. A fegyelmi vétséget elkövető közigazgatási államtitkárral szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a) megrovás, b) a megemelt alapilletménynek az illetményrendszer szerinti illetményre történő csökkentése, c) személyi illetmény visszavonása, d) a Ktv.-ben meghatározott külön juttatás csökkentése, megvonása, e) hivatalvesztés. 2. A címzetes államtitkár A

címzetes államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki, és menti fel. A miniszterelnök az előterjesztését a Miniszterelnöki Hivatalt vezető 21 miniszter javaslata alapján teszi meg. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter javaslatának megtétele előtt kikéri a címzetes államtitkár irányítását ellátó miniszter véleményét. Ha a Miniszterelnöki Hivatalt közigazgatási államtitkár vezeti, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert megillető jogkört a közigazgatási államtitkár gyakorolja. a munkáltatói jogokat az irányítást ellátó miniszter gyakorolja. A címzetes államtitkár jogállására és felelősségére a közigazgatási államtitkárra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A címzetes államtitkár - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - gyakorolja a munkáltatói jogkört az irányítása alatt álló szervezeti egységekben

foglalkoztatottak felett. 3. A helyettes államtitkár A helyettes államtitkár a tevékenységét a közigazgatási államtitkár, illetőleg a címzetes államtitkár irányítása alapján végzi. A miniszter által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti a közigazgatási államtitkárt, ha az akadályoztatva van feladata ellátásában, a minisztert azonban nem helyettesítheti. A helyettes államtitkárt a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter nevezi ki, határozatlan időre. A minisztérium feladataihoz igazodóan a helyettes államtitkárok számát minisztériumonként a Kormány állapítja meg. a munkáltatói jogokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási államtitkár gyakorolja. A helyettes államtitkárt a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter menti fel Politikai felelősség: A kormány tagja a miniszterelnök és az országgyűlés akarata szerint vigye az ügyeket Jogi felelősség: Főként polgári

jogi és büntetőjogi elemeket tartalmaz. Nem rendes bíróságok járnak el. Anyagi felelősségre a közalkalmazottak ill a köztisztviselők felelősségére vonatkozó elveket és szabályokat érvényesíti. 18.tétel A minisztériumok koordinálásának módszerei Minisztérium: az Alkotmány alapján törvénnyel létrehozott és a kormány irányítása alatt álló, de a miniszter által vezetett és a miniszter ágazati, valamint szervezeti irányító feladatait segítő központi kormányzati szerv. A miniszterek a „ a jogszabályok rendelkezéseinek és a kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket” [Alk. 37* (2) bek.] A Kormány irányítja a minisztériumok munkáját, összehangolja tevékenységüket. Ez abban nyilvánul meg, hogy a Kormány rendeletben határozza meg a miniszter feladat- és hatáskörét, melynek végrehajtását a minisztérium

biztosítja. 22 A miniszter vezeti a minisztériumot, ennek kereteit az általa kiadott szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Alk. 34* „ A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.” Ez a 2002. Évi XI tv 1. Miniszterelnöki Hivatal, 2. Belügyminisztérium, 3. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, 4. Foglakoztatás-politikai és Munkaügyi Minisztérium, 5. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 6. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 7. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, 8. Honvédelmi Minisztérium, 9. Igazságügyi Minisztérium, 10. Informatikai és Hírközlési Minisztérium, 11. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 12. Külügyminisztérium, 13. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 14. Oktatási Minisztérium 15. Pénzügyminisztérium Főbb feladat típusok: az egyes miniszterek feladat- és hatáskörei egymástól aszerint

eltérőek, hogy az erre vonatkozó jogszabály milyen felelősségkört állapit meg számukra - bizonyos tipizálás elvégezhető- a főbb feladatkörök: 1.) a kormány előterjesztések előkészítése és a kormány döntéseinek végrehajtása 2.) jogszabály-előkészítési és jogalkotási feladatok 3.) ágazati stratégialkotás, tervezési feladatok 4.) irányítási, felügyeleti és ellenőrzési feladatok 5.) egyedi ügyekben, illetve hatósági ügyekben első vagy másodfokú döntési jogkörök 6.) információs szolgáltató feladatok 7.) nemzetközi kapcsolatok szervezése 8.) civil kapcsolatok kiépítése A miniszter minden felelősségkörébe tartozó területen előkészíti a kormány számára a törvénytervezeteket és a kormányrendelet tervezeteket. Továbbá végrehajtja a kormányzati döntéseket, nem kormányzatként, de adminisztrációként. A kérdés az, hogy mi is igazán a miniszter fő funkciója. A kormányt képviseli az irányítása alatt

álló ágazatban, vagy az ágazati érdeket képviseli a kormányban? Az Alk. szerint a miniszter a Kormány döntéseinek megfelelően irányit, de a valóságban a miniszter akkor sikeres, ha ágazati érdekből kormányérdeket tud transzformálni. A kormány előterjesztés alapján hoz határozatot. Az előterjesztők legtöbbször a miniszterek, a témában való szakmai illetékesség alapján. Ez pedig legtöbbször azon alapul, hogy az előterjesztő a közigazgatás egyik szakmai szervének vezetője. A miniszter a szakterület érdekeire, felismeréseire alapoz, erről azonban meg kell győznie azokat a minisztereket is, akik más szakigazgatás irányítói. Ebből a szempontból a kormányzati döntés egységesítő döntés: koordináció, illetve integráció. A kormányzati szint az integráció, ez a legmagasabb szintű egybefogottság. Ehhez épül a koordináció I. szintje, amely a miniszterek tevékenységében valósulhat meg Alsóbb pozíciója 23

koordináció II. szintje, amely az országos hatáskörű szervek vezetésében realizálódik Végül mindezeket végrehajtja az adminisztráció. A kormányszintű integráció közpolitikai és közjogi alapú és rendszerű. A miniszteri szintű koordináció ehhez hasonló, de egyik alapelemében és módszerében sem független a kormány tevékenységétől. Egy miniszter nem irányíthat, nem szervezhet, nem koordinálhat a kormány döntéseivel „szemben”. Ebből következhet, hogy a kormányzati politika alakítása lényeges tényezője az állami igazgatási szervezetek koordinációjának: az minél inkább politikai, annál inkább kormányzati jellegű, de ez elválaszthatatlan a jogalkotástól, a jogalkalmazástól és az adminisztrációtól. (ld Tamás András: Magyar Közig Jog-Szervezeti jog 186-188old) Összefoglalva: 1. integráció (Kormány) 2. koordináció I (miniszter) 3. koordináció II (országos hatáskörű szerv vezetője) 4. adminisztráció A

minisztériumi szervezet Politikai változó elem: akik a kormányzati politikát megvalósítják,és politikai segítőik. Megbízatásuk egy adott kormány megbízatásához kötődik, és a kormány megbízatásának megszűnéséig, vagy a kormány átalakításáig tart. 1 a miniszter 2 a politikai államtitkár 3 a miniszteri kabinetfőnök 4 a kabinetek politikai tanácsadói és főtanácsadói Szakmai állandó elem: a szakmai munkát élethivatásszerűen végzik, ide tartozik az összes köztisztviselőVezető posztok: 1 közigazgatási államtitkár 2 cimzetes államtitkárok, 3 helyettes államtitkárok, mint állami vezetők, 4 főosztályvezetők, 5 főosztályvezető-helyettesek, 6 osztályvezetők, 7 az esetileg kijelölt miniszteri biztosok, mint a minisztérium elkülönült szervezeti egységeinek vezetői 19.tétel A minisztérium vezetése és belső felépítése vezetői szintek 1.szint: miniszter 2.szint: közigi államtitkár és poli államtitkár 3.szint:

közigi államtitkár alatt működő helyettes államtitkárok szervek szintjei 1.szint: miniszteri kabinet és a sajtóiroda 2.szint: közigi és poli államtitkár titkárságaik 3.szint: helyettes államtitkárok alá tartozó főosztályok 24 20.tétel Az igazságügy miniszter feladatköre és hatásköre drBárándy Péter Jogszabály-előkészítés szakmai színvonala biztosításának fő felelőse: 1. gondoskodik arról, hogy a jogszabályok összhangban legyenek a Magyar Köztársaság Alkotmányával, valamint más jogszabályokkal, megfeleljenek a jogállamiság követelményeinek, továbbá a jogalkotás szakmai követelményeinek, illetőleg beilleszkedjenek az egységes jogrendszerbe. 2. minden jogszabályt megvizsgál és véleményez alkotmányossági, valamint jogikodifikációs szempontból, valamint hogy azok megfelelnek-e Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek, különös tekintettel az emberi jogi tárgyú kötelezettségekre. 3. felelős a

deregulációs szempontok kidolgozásáért és érvényesítéséért, valamint a szükséges jogszabály-módosítások és hatályon kívül helyezések rendszeres elvégzéséért. 4. a törvényjavaslat tervezetét az előterjesztő szakminiszterrel együtt készíti el, és terjeszti a Kormány elé, 5. egyetértése szükséges a szakminiszter által előkészített kormányrendelet tervezetének a Kormány elé terjesztéséhez, 6. véleményezi a szakminiszter által elkészített miniszteri rendelet tervezetét. 7. koordinálja a jogszabálytervezetek átfogó társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatának az elkészítését. Igazságszolgáltatással összefüggő jogalkotási feladatainak ellátása keretében kiadja 1.) a bíróságok szervezetére és eljárására vonatkozó rendeleteket, valamint a büntetőjogi, a polgári jogi, a családjogi és az igazságszolgáltatás körébe tartozó más rendeleteket, 2.) a bírósági végrehajtást érintő, valamint a

közjegyzők, ügyvédek, jogtanácsosok, igazságügyi szakértők tevékenységével kapcsolatos rendeleteket. 3.) elemzi a jogszabályok hatályosulását. 4.) tagként részt vesz az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tevékenységében, és gyakorolja az e tagságból következő összes feladat- és hatáskört. 5.) képviseli a Kormányt az Alkotmánybíróság eljárásában, ha az eljárást a Kormány kezdeményezi. 6.) nemzetközi szerződések előkészítésével, kihirdetésével és értelmezésével kapcsolatos feladatok: 7.) alkotmányossági és jogrendszerbe illesztési szempontból - az illetékes miniszterrel együttműködve - előzetesen, megkötésük előtt, véleményezi az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződéseket. 8.) kijelöli az Európa Tanács emberi jogi, általános jogi és büntetőjogi igazgatótanácsaiban részt vevő magyar képviselőket. Összehangolja a magyar jogrendszer felkészítését az

Európai Unióhoz való csatlakozásra: 1 az érintett miniszterek bevonásával - összeállítja az Európai Unióhoz történő csatlakozást előkészítő jogharmonizációs programot, - figyelemmel kíséri és előmozdítja e program teljesítését 25 2 3 4 gondoskodik a jogharmonizációs tevékenység elvi és módszertani egységéről. ellátja az Európai Unióban megvalósuló bel- és igazságügyi együttműködésbe való bekapcsolódással járó, igazságügyi természetű feladatokat. összehangolja az Európai Közösségek jogszabályainak magyar nyelvre történő lefordítását. Egyéb: a) ellátja a közjegyzők, az ügyvédek, a jogtanácsosok, a bírósági végrehajtók és az igazságügyi szakértők tevékenységével kapcsolatos - külön jogszabályban meghatározott feladatokat, és kamaráik felett gyakorolja a törvényességi felügyeletet. b) ellátja a szakfordító és tolmácstevékenység ágazati irányítását, valamint

felügyeletet gyakorol az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda működése felett. c) Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel együttesen - gondoskodik a hivatalos jogszabálygyűjtemények kiadásáról. d) irányítja és ellenőrzi a büntetés-végrehajtás szervezetének működését. A honvédelem központi irányításával kapcsolatos feladatai: I.) meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, II.) biztosítja a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás ágazati feladatainak végrehajtását, III.) előkészíti, egyezteti és a Kormány elé terjeszti az igazságszolgáltatásra vonatkozó rendkívüli intézkedéseket tartalmazó jogszabálytervezeteket, IV.) rendkívüli intézkedéseket tartalmazó jogszabálytervezeteket tájékoztatásul megküldi a köztársasági elnöknek. V.) a feladatkör szerint illetékes miniszterrel együttműködve – közreműködik: a) az

egyházakkal, valamint b) a határon túli magyarokkal kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában, szakterületén érvényesíti az ebből fakadó követelményeket. VI.) az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek polgári védelmi feladatai VII.) az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek polgári védelmi célú értesítési és készenlétbe helyezési rendszerének megszervezéséről, VIII.) az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek munkavállalóinak és a fogva tartottaknak egyéni és óvóhelyi védelméről, meghatározott körben a kitelepítés és befogadás megszervezéséről (óvóhelyi védelem, kitelepítés és befogadás a továbbiakban együtt: kollektív védelem), Felügyelete aló tartozó legfontosabb szervek: 1 Igazságügyi Minisztérium, büntetés-végrehajtási szervezet, 2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, 3 Központi Kárrendezési Iroda, 4 Igazságügyi Szakértői

Intézetek Hivatal, 5 igazságügy miniszter által alapított igazságügyi szakértői intézetek A miniszter ellátja a külön jogszabályok által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat, kiadja a hatáskörébe tartozó egyéb jogszabályokat. 21.tétel A belügyminiszter feladat és hatásköre- Dr Lampert Mónika Általános közjogi feladatai: 26 1 népszavazás és választás jogi szabályozásának előkészítése, azok szervezése , lebonyolítása, 2 magyar állampolgárság megszerzésével és elvesztésével kapcsolatos igazgatási tevékenység irányítása, 3 ki és beutázás, útlevélellátás, tartózkodási jogi szabályozásának előkészítése, 4 migrációs és menekültügy koordinálása, ezzel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítése Minősített időszaki feladatai: 1. rendkívüli és szükségállapot jogi szabályozásának előkészítése és végrehajtásának megszervezése, 2. veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokról

szóló tv. előkészítése, 3. határőrség magasabb készültségbe helyezése és mozgósítása, 4. idöszaki és rendkívüli helyzet koordinálása Helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatok: 1) polgármester és jegyző jogállásával és működésével kapcsolatos jogi szabályozás előkészítése, 2) közigazgatási hivatalok feladat és hatáskörével kapcsolatos jogi szabályozás előkészítése; azok irányítása, 3) kezdeményezi az alkotmány ellenesen működő helyi ök.i képviselő-testület feloszlatását, 4) meghatározza az államigazgatási feladat ellátásának szakmai szabályait, 5) közterület rendészet jogi szabályozásának előkészítése, 6) előkészíti jogi szabályozását és irányítja tevékenységét az állampolgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartásának, névváltoztatásának, anyakönyvvezetésének, 7) közreműködik a helyi ök.okat megillető normatív költségvetési támogatásokra, valamint a központi

adókból való részesedés mértékére és az elosztás módjára vonatkozó javaslatok előkészítésében, 8) részt vesz az ök.ok kötelező feladat és hatáskörének ellátásához szükséges anyagi feltételek vizsgálatában Építésügyi igazgatási feladatkör: 1. településrendészet irányítása, 2. meghatározza az építésügy rövid-, közép- és hosszútávú céljait, 3. közreműködik a kiemelkedő építészeti és régészeti emlékek országos védetté nyilvánításában és megszüntetésében, 4. szakmailag irányítja és ellenőrzi az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságokat, 5. gondoskodik a szakmai továbbképzésről, 6. ellátja a hatáskörébe tartozó minőségvédelmi feladatokat, 7. egyetértési jogot gyakorol az Építőipari Műszaki Engedélyek kidolgozására jogosult szervezet kijelölésénél, 8. közreműködi a nemzeti szabványok kidolgozásában ellátja a szakmai ök.ok tvességi felügyeletét, 9. működteti a

központi településrendészeti és építészeti- műszaki tanácsot, 10. építészeti díjakat adományoz, 11. építésügyi pályázatok kiírása, 12. megbízza ill. felmenti a területi főépítészeket Építésügy 27 1.-közreműködik a Nemzeti Lakásprogram kidolgozásában és végrehajtásában, 2-dönt az állami támogatású lakáspályázatokról Közigazgatási szervezeti és személyzetpolitikai feladatköre: I.) irányítja a Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatóságát és a Belügyminisztérium Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalát, II.) kidolgozza a közigazgatás minőségpolitikai elveit, valamint a minőségbiztosítási eljárások alkalmazásának szakmai és módszertani szabályit, III.) előkészíti a köztisztviselők jogainak és kötelezettségeinek elveit, IV.) működteti a központi közszolgálati nyilvántartást és a közszolgálati ellenőrzési rendszert, V.) működteti a

Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanácsot, ill. az Országos Öki Köztisztviselői érdekegyeztető tanácsot, VI.) javaslatot készít a közigazgatás létszám- ill. bérgazdálkodási rendszerének kialakítására Közbiztonság védelme 1. irányítja a szervezett bűnözés elleni koordinációs központot, 2. irányítja a rendőrség tevékenységét és működését, 3. közvetlen felügyeletet gyakorol a rendészeti felsőoktatási intézmény felett, 4. képviseli a rendőrséget a korm. és az ogy ülésein, 5. gondoskodik a rendőrség ellenőrzéséről, 6. irányítja a rendőrség és határőrség költségvetési gazdálkodását, 7. az országos rendőrfőkapitány javaslatára jóváhagyja az ORFK szervezeti és működéi szabályzatát, 8. gyakorolja az országos rendőrfőkapitány felett a munkáltatói jogokat( kinevezés, felmentés kivételével), 9. kinevezi, felmenti az o.os rendőrfőkapitány helyetteseit, 10. elvégzi a honvédelmi miniszeterrel

együtt a honvédelem szempontjából különösen fontos létesítmények kijelölését, 11. kijelöli az ország működése, a lakosság ellátása szempontjából fontos létesítményeket, 12. irányítja a határőrséget, 13. határőrség részére feladatokat határozhat meg és utasítást adhat( kiv. hatósági hatáskörbe tartozó érdemi ügy), 14. o.os parancsnok felett gyakorolja munkáltatói jogokat, 15. o.os parancsnok javaslatára jóváhagyja a határőrség szervezeti és működési szabályzatát, 16. felelős a Határőrség törvényes működéséért Élet és vagyonbiztonság védelme 1. előkészíti a katasztrófák elleni védekezés jogi szabályozását, 2. irányítja a Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot; kinevezi, felmeni vezetőjét, helyettesét; jóváhagyja szmsz-ét, 3. felelős az irányítása alá tartozó katasztrófavédelmi szervezetek működéséért, 4. dönt az ogy. Által az éves költségvetésben a nemzetközi

segítségnyújtásban hatáskörébe utalt előirányzat felhasználásáról, 5. előkészíti a polgári védelem feladatával, szervezetével, működésével kapcsolatos jogi szabályozást, 6. irányítja a polgári védelemmel összefüggő hatósági tevékenységet, 28 7. 8. felelős a polgári védelemi feladatok ellátásáért, irányítja és az érintett miniszterekkel együtt működteti az O.os Nukleáris Balesetelhárítási Rendszert, 9. elnöke a Légiközlekedés Védelmi Bizottságának, 10. kapcsolatot tart fenn a NATO Felsőszintű Veszélyhelyzet Tervezési Bizottságával, 11. tűzvédelem, műszaki mentés, tűzoltóság központi irányítása, 12. egyeztetési joga van a hivatásos ök.i tűzoltóság létesítése, átszervezése, megszüntetése körében Adatvédelem 1. minősített adatok védelmének szakmai felügyelete, 2. előkészíti az állam- és szolgálati titok védelmével kapcsolatos jogi szabályozást, 3. irányítja az állami- és

szolgálati titkok védelmi tevékenységét  szolgálati beosztással kapcsolatos döntései Irányítása alatt álló legfőbb szervek: 1. BM, 2. ORFK, 3. Rendvédelmi szervek, 4. Határőrség, Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, 5. Bevándorlási és állampolgársági hivatal 22.tétel A pénzügyminiszter feladat és hatásköre - Dr László Csaba Feladatai: 1. Vezeti a Gazdasági Kabinetet. 2. Elemzi a monetáris politikából fakadó következményeket, a gazdasági folyamatokat, következtetéseiről tájékoztatja a Kormányt. 3. A gazdasági és közlekedési miniszterrel együtt felelős a Kormány gazdaságpolitikájára vonatkozó javaslat előkészítéséért és kidolgozásáért. 4. Az érdekelt miniszterekkel kidolgozza a Kormány pénzpolitikájára, vállalkozási szféra szabályozására vonatkozó javaslatokat. 5. Felelős az állami költségvetésre és a zárszámadásra vonatkozó törvényjavaslat előkészítéséért, felügyeli a költségvetés

végrehajtását, gondoskodik annak végrehajtásáról. 6. Fiskális fegyelem fenntartása. 7. Elkészíti az államháztartás finanszírozási politikáját 8. Gondoskodik az éves gazdaságpolitikai intézkedések és a költségvetési javaslatnak a monetáris és árfolyam-politikával való összehangolásáról. Szabályozza: a) a költségvetés tervezésének, b) a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésének, c) a költségvetési szervek gazdálkodásának, d) a költségvetési könyvelésnek, e) a költségvetési kiadások osztályozásának, f) a hatáskörébe, irányítása alá tartozó intézmények költségvetési eljárásainak rendjét. 29 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. Ellátja a TB pénzügyi alapjai költségvetésével, zárszámadásával, gazdálkodásával, beszámolásával kapcsolatos kormányzati feladatokat. Ellátja PM fejezet (KV Tv.) alatt található

szervek ellenőrzési jogát Felelős az államháztartási reform koncepcionális kialakításáért, irányításáért, erről való beszámoltatásért. Gondoskodik a statisztikai rendszer kialakításáról az 1993. évi XLVI tv alapján Felelős az ÁSZ elnökével az európai integrációból eredő feladatok ellátásáért. Működteti az EU Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásáért felelős Kifizető Hatóságot. Működteti az ezzel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat Kidolgozza az ÁHT alrendszereit illető befizetésekre (adók, illetékek, vámok, járulékok, hozzájárulások, stb.) + Normatív, nem termelési típusú állami támogatásokra vonatkozó törvényjavaslatokat, felelős az adók beszedéséért stb. Kialakítja a helyi adókra vonatkozó rendelkezéseket. Irányítást gyakorol az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség felett. Kidolgozza a gazdálkodók számvitelére, a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára és a

könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó jogszabályok tervezetét. A külügyminiszter egyetértésével előkészíti a vámjog és vámeljárás szabályozását szolgáló törvényeket. Teljes vámfelügyelet. Vámigazgatási feladatok Munkáltatói jogot gyakorol az országos parancsnok és a helyettesítését ellátó főigazgatók tekintetében. Ezeknek irányelvet, tájékoztatót és utasítást adhat Ellenőrzi és megállapítja a vámszervezet költségvetését. Felelős az állami vagyonpolitika elveinek, céljainak meghatározásáért. Ellátja a kincstári vagyonnal összefüggő tulajdonosi jogok gyakorlását a Kincstári Vagyoni Igazgatóság útján. Képviseli az államot a polgári jogviszonyban. Gyakorolja a részvényesi jogokat az ÁPV Rt.-ben Szakmai, törvényességi és költségvetési felügyeletet gyakorol az Államháztartási Hivatal fölött. Tulajdonosi jogokat gyakorol az MNB és a Földhitel- és Jelzálogbank fölött. Alapítói jogokat

gyakorol az Államadósság Kezelő Központ Rt. és a Magyar Kincstár Rt-nél Felelős a pénz- és tőkepiaci rendszer, a biztosítási rendszer kidolgozásáért. Az MNB elnökével kialakítja a devizapolitika céljait és eszközrendszerét. Szerencsejáték felügyelete. Nyugdíjpolitikával összefüggő feladatok. Önkormányzatok pénzügyi felügyelete, hozzájárulások, támogatások rendszere. Lakáscélú támogatások. Kidolgozza a külföldi befektetésekre vonatkozó szabályozási rendszert. Előkészíti és megköti (a Kormány felhatalmazása alapján) a feladatkörébe tartozó nemzetközi szerződéseket. Kapcsolatot tart a nemzetközi szervezetekkel Kidolgozza a Kormány árpolitikára vonatkozó rendszerét. Költségvetési szervet alapít. Az Egyházak vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti a kormányprogramban foglaltakat. Közvetlen felügyelete alá tartozó intézmények: a) APEH, b) Szerencsejáték Felügyelet, c) PSZÁF, d) VPOP,

e) KVI, 30 f) Államháztartási Hivatal 23., 24tétel Országos főhatóságok ( országos hatáskörű szervek) jogállása, típusai A központi közigazgatásban a minisztériumokon kívül részt vesznek nem minisztériumi formában működő központi közig.i szervek: 1.-országos hatáskörű szervek 2.-központi hivatalok 3.-minisztériumi hivatalok Azért hozzák létre ezeket, mert vannak feladatok, melyek centralizáltan jobban oldhatók meg OHT: feltételei: - államig.i feladatott lát el és rendelkezik közhatalmi jogosítvánnyal - feladat és hatásköre nem része valamely tárca élén álló miniszteri fel. és hatáskörnek korm. irányítja ; vezetőjét ( nem miniszter; államtitkárnak minősül)a mineln nevezi ki és menti fel; a korm. egy kijelölt tagja( min v mineln) felügyeli a felügyeletet gyakorló miniszter: - a szerv feladatkörébe tartozó területet képviseli az ogy.ben és a korm Ülésein - segíti a szerv vezetőjét és tájékoztatja a

vonatkozó korm.döntésekről - korm döntéseinek végrehajtása végett utasíthatja a szerv vezetőjét - ellenőrzi a szerv rendeltetésszerű működését - gyakorolja a munkáltatói jogokat - jóváhagyja a szerv szervezeti és működési szabályait - gyakorolja a jsz.ban v kormhatározatban számára biztosított jogokat feladatát és hatáskörét önállóan, jsz. és korm döntéseinek megfelelően gyakorolja önálló közjogi jogi személy hivatal formájába szervezett pl.: KSH; Kormányzati ellenőrzési Hivatal; Magyar Energia Hivatal típusai: 1.speciális igazgatási feladatot lát el pl: KSH 2. ugyanezt tesz, de minisztériummal megosztva pl: APEH-PM KÖZPONTI HIVATALOK Minisztérium szervezetétől elkülönült, de miniszter irányítása alatt működik Főként hatósági ügycsoportokat nagy tömegben ellátó speciális egységek Vezetője főosztályvezetőnek v. helyettes államtitkárnak minősül Pl. APEH; ÁNTSZ; Központi Adatfeldolgozó,

Nyilvántartó és Választási Hivatal; Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség MINISZTÉRIUMI HIVATALOK Csak munkamegosztási szinten van kiemelve a minisztériumból Néhány államigazgatási hatósági ügyfajtában bír önálló hatáskörrel Pl.: Agrárvédelmi Hivatal(FVM), Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség(KVM) Vezetője főosztályvezetőnek v. helyettes államtitkárnak minősül 25.tétel Központi Statisztikai Hivatal 31 a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozó, szakmailag önálló, országos hatáskörű közigazgatási szerv. Dekoncentrált, mert vannak kihelyezett szervei. 1871-ban hozták létre, 1929-től van minelni felügyelet alatt A KSH elnökét és elnökhelyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kinevezés időtartama 6 év, amely két ízben további 6-6 évvel meghosszabbítható. Központi és területi szervezeti egységekből áll. KSH feladata: a) adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele,

feldolgozása, tárolása, átadása, átvétele, elemzése, közlése, közzététele és védelme; b) a statisztikai tevékenységek összehangolása, szakmai - meghatározott esetekben egyéb jellegű - irányítási tevékenység ellátása; c) a népesség adatainak összeírása céljából időszakonként népszámlálás végrehajtása külön törvény alapján; d) a hivatalos statisztikai szolgálat országos statisztikai adatgyűjtési programja tervezetének összeállítása, jóváhagyásra történő előterjesztése, a saját adatgyűjtéseinek végrehajtása és a program végrehajtásának figyelemmel kísérése a hivatalos statisztikai szolgálat szerveinél; e) az Országos Statisztikai Tanács(OST) bevonásával a statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások kialakítása, a számjelek meghatározása, készítése, nyilvánosságra hozatala, valamint használatuk kötelezővé tétele, statisztikai regiszter működtetése és ennek alapján névjegyzék

készítése; f) az Országgyűlés és a Kormány évenkénti tájékoztatása az ország társadalmi, gazdasági, népesedési adatairól; g) statisztikai adatok szolgáltatása az államhatalom és a közigazgatás szervei, a társadalmi szervezetek, az érdekképviseletek, a helyi önkormányzatok, a köztestületek, a tudományos, a gazdasági szervezetek, a lakosság és a hírközlő szervek, valamint a nemzetközi szervezetek részére; h) a Magyar Köztársaság Közigazgatási Helynévkönyvének vezetése, a Magyar Köztársaság Helységnévtárának kiadása; i) kötelespéldányra jogosult országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár és szaklevéltár fenntartása, üzemeltetése; j) részvétel a statisztikával összefüggő jogszabályok előkészítésében. A korm részére javaslatot tesz: - azokra a munkakörökre, melyhez statisztikai szakképesítés kell - szakképzés vizsgarendjére és követelményére névjegyzéket készít a gazdasági

szervezetekről Országos Statisztikai Tanács(OST): - KSH eln.ének szakmai tanácsadó, véleményező szervezete - Tagjai: hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv vezetője által kijelölt 1-1 tag Munkáltatók érdekképviseletei által kijelölt 2; az országos gazdasági kamarák által kijelölt 1-1; munkavállalók érdekképviseletei által kijelölt1; helyi ök.ok képviseletei által kijelölt 3 tag MTA Statisztikai Bizottsága által javasolt, KSH eln.e által felkért max 5 szakember Állandó meghívott az üléseken az adatvédelmi biztos 32 - tagokat és eln.öt 3 évre a mineln bízza meg a tagság megszűnik: - megbízatás lejár - lemondás - halál - min.elni felmentés Statisztikai adatgyűjtést adatszolgáltatási kötelezettség ( term.es személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet)v. önkéntes alapon lehet folytatni 26.tétel Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal(APEH) A pénzügyminiszter irányítása és

felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan gazdálkodó államigazgatási szerv. a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címként szerepel. területi szervei: - az Oktatási Igazgatóság és - a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet jogi személyiséggel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek. Az APEH területi szervei: a) a fővárosban 1. az APEH Észak-budapesti Igazgatósága, 2. az APEH Kelet-budapesti Igazgatósága, 3. 3 az APEH Dél-budapesti Igazgatósága; b) a megyékben az APEH megyei igazgatóságai; c) az APEH Pest Megyei és Fővárosi Kiemelt Adózóinak Igazgatósága (kiemelt adózók igazgatósága). A területi szervek, az Oktatási Igazgatóság és az APEH-SZTADI a Központi Hivatal irányítása és felügyelete alatt állnak. A területi szerveket, az Oktatási Igazgatóságot és az

APEH-SZTADI-t az APEH elnöke által kinevezett igazgató vezeti. Feladatai: 1. Adó megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése. 2. 3. 4. 5. pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatok. az adó- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések megállapításainak összegezése, feldolgozása és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek, a törvényhozás részére információk szolgáltatása. szervei évente kötelesek a helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését érintő, szükséges és rendelkezésre álló bevételi adatokról az önkormányzat részére tájékoztatást adni. az államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatokat feldolgozza és a Pénzügyminisztériumnak átadja, továbbá a pénzügyminiszter által meghatározott körben a költségvetési szervek részére

számítástechnikai szolgáltatást nyújt. Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval, vagy költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igény előterjesztésére az APEH területi szerve jogosult. 33 A felszámolás, illetőleg a végelszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseivel kapcsolatos engedményezési jogát pályáztatás útján gyakorolhatja. Az APEH vezetői az elnök vezeti. határozatlan időtartamra a pénzügyminiszter nevezi ki és menti fel. A felmentést írásban részletesen indokolni kell. szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább öt év közigazgatási gyakorlattal, öt éves vezetői tapasztalattal és kiemelkedő szakmai tekintéllyel rendelkező magyar

állampolgár nevezhető ki. kinevezését az Állami Számvevőszék elnöke előzetesen véleményezi, a jelöltet a pénzügyminiszter kezdeményezésére az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága meghallgatja. a munkáltatói jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja elnökhelyettesei határozatlan időtartamra az APEH elnökének javaslatára a pénzügyminiszter nevezi ki, és menti fel szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgár, aki legalább öt éves közigazgatási gyakorlattal és három év vezetői tapasztalattal rendelkezik a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat az APEH elnöke gyakorolja. gazdasági vezetője: ua. mint az elnhelyettesnél 27.tétel Gazdasági Versenyhivatal Állami költségvetési szerv, amely az állami költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot. Versenyfelügyeleti feladatokat lát el, mely nem tartozik a bíróságok hatáskörébe, számára

feladatot csak törvény írhat elő. Élén az elnök áll, a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.6 évre, újbóli kinevezésnek legfeljebb egy alkalommal lehet helye Két elnökhelyettese személyére javaslatot a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tesz a miniszterelnöknek, aki azt - egyetértése esetén - előterjeszti a köztársasági elnöknek. Az elnökhelyetteseket a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre, és egyben megbízza az egyik elnökhelyettest a Versenytanács elnöki teendőinek az ellátásával. A miniszterelnök javaslatának megtétele előtt a jelölteket a miniszterelnök kezdeményezésére az Országgyűlés illetékes bizottsága nyilvánosan meghallgatja. A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása megszűnik, ha a) a kinevezési időtartam lejár, b) az elnök (elnökhelyettes) a tisztségéről lemond, c) az elnök (elnökhelyettes) meghal, d) az elnököt (elnökhelyettest) a

miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmenti a tisztsége alól. Felmentésnek van helye, ha az elnök (elnökhelyettes) a) a tisztségére méltatlanná vált, b) a tisztségére alkalmatlanná vált, c) az összeférhetetlenségi okot nem jelentette be vagy nem szüntette meg (40. §), 34 d) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztotta, a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt. Tisztségére méltatlannak kell tekinteni a tisztségviselőt, ha büntetett előéletű, illetve vele szemben a bíróság büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott, és a bűnügyi nyilvántartásból még nem törölték. Tisztségére alkalmatlannak kell tekinteni a tisztségviselőt, ha munkaköri feladatait tartósan nem képes ellátni, illetve munkáját szakmai szempontból nem megfelelően végzi. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke 1. irányítja a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységét, 2.

képviseli a Gazdasági Versenyhivatalt, 3. megállapítja és jóváhagyja a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatát 4. gyakorolja - a Versenytanács tagjainak kinevezése és felmentése kivételével - a munkáltatói jogokat 5. részt vehet az Országgyűlés ülésein, 6. külön felkérés alapján az Országgyűlésnek a gazdasági versenyt érintő kérdésekben szakvéleményt ad, 7. évente beszámol az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottságának a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységéről és arról, hogy a gazdasági verseny tisztasága és szabadsága miként érvényesül, 8. a Kormány ülésén a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörét érintő kérdések tárgyalásakor tanácskozási joggal vesz részt. 9. 10. egyeztetni kell vele minden olyan intézkedés és jogszabály tervezetét, amely érinti a hivatal feladatkörét. A Kormány, a miniszterek vagy a nemzetközi

szervezetek felkérésére a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tájékoztatást ad a gazdasági versenyt érintően a működése során szerzett tapasztalatairól és a gazdasági versennyel kapcsolatos kérdésekről Versenytanács: Eln.e a GVH egyik elnhelyettese: 1. szervezi a versenytanács munkáját 2. Gondoskodik a határozatok nyilvánosságra hozataláról 3. Ellenőrzi az eljárási határidők megtartását 4. Elkészíti a versenytanács szervezeti és működési szabályzatát Tagjai: GVH eln.ének javaslatára a közti eln Nevezi ki határozatlan időre Felmentésnek van helye: a) tisztségre méltatlanná válá b) Összeférhetetlenségi okot nem jelentette be, v. nem szüntette meg c) GVH eln.e hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabott ki Kizárólag a tv.nek van alárendelve Versenyfelügyeleti elj. szakaszai: I. vizsgálat, vizsgálati jelentés II. versenytanács eljárása III. utóvizsgálat ( nem szükségszerű) IV. végrehajtás ( nem szükségszerű)

Eljárás indulhat kérelemből és hivatalból. 35 28.tétel Pénzügyi szervezetek Állami Felügyelete A Kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv felügyeletét a pénzügyminiszter látja el, székhelye: Budapest. Számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály írhat elő. A Felügyelet a jogszabályokban meghatározott feladatkörében nem utasítható. Feladata: 1. 2. 3. a pénzügyi szervezetek prudens és hatékony működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának elősegítése és folyamatos felügyelete. folyamatosan vizsgálja a pénzügyi szervezetek működésére vonatkozó jogszabályok és felügyeleti rendelkezések betartását, melyek megsértése esetén a külön jogszabályokban meghatározott intézkedési jogkörrel rendelkezik, valamint más hatáskörrel rendelkező szervnél eljárást kezdeményez. Felügyeletet gyakorol: 1. a hitelintézetek és a pénzügyi

vállalkozások, 2. a tőkepiac, 3. a biztosítóintézetek és a biztosítási tevékenységet végző szervezetek 4. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak, 5. a magán nyugdíjpénztárak, 6. közraktárak, 7. az egyes szakosított hitelintézetek 8. a kockázati tőkebefektetések végző szervezetek felett. Ellátja mindazon feladatokat, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal. A Felügyelet határozatát felügyeleti jogkörben megváltoztatni, módosítani vagy megsemmisíteni nem lehet, és ellene - a közigazgatási eljárás keretében - fellebbezésnek nincs helye. A Felügyelet véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert, illetőleg a felügyelt intézményeket és személyeket érintő jogszabályok előkészítése során, javaslatot tesz jogszabályok megalkotására. A Felügyelet véleményét a pénzügyi rendszert, a felügyelt intézményeket érintő döntések és jogszabályok

tervezeteire nézve ki kell kérni. Nemzetközi együttműködés külföldi pénzügyi felügyeletekkel együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet. Határozatok közzététele A Felügyelet rendszeresen közzéteszi a Pénzügyi Közlönyben a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezők jegyzékét, b) azon külföldi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel kölcsönös elismerésen alapuló együttműködési megállapodást kötött. Kapcsolat az Országgyűléssel A Felügyelet elnöke a Felügyelet tevékenységéről évente - a Kormánynak adott beszámolót követően - tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságát. Kapcsolat a Kormánnyal, minisztériumokkal A Felügyelet elnöke a Felügyelet tevékenységéről minden év szeptember 30. napjáig beszámol a Kormánynak, mellyel egyidejűleg működéséről tájékoztatót tesz közzé. A Kormány üléseinek a Felügyelet feladatkörét érintő napirendi

pontjához a Felügyelet elnökét meg kell hívni. 36 Kapcsolat a Magyar Nemzeti Bankkal Együttműködik a Magyar Nemzeti Bankkal, engedélyek kiadása, illetve visszavonása törvény által meghatározott esetben az MNB előzetes véleményének kikérésével, illetőleg egyetértésével történik. élén az elnök áll: hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja, illetve hívja vissza. A javasolt személyt az Országgyűlés illetékes bizottsága meghallgatja két helyettese van: hatéves időtartamra a miniszterelnök nevezi ki, illetve menti fel. A kinevezésre, illetve felmentésre irányuló javaslatot a Felügyelet elnöke teszi meg, amelyet - egyetértése esetén - a pénzügyminiszter terjeszt elő a miniszterelnöknek A Felügyelet elnöke és elnökhelyettese tekintetében a munkáltatói jogokat a Kormány nevében a pénzügyminiszter gyakorolja. A Felügyelet elnöki és elnökhelyettesi tisztségére az választható

meg, illetve nevezhető ki, aki az állam- és jogtudományi egyetemen, közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diplomát, államigazgatási főiskolán vagy pénzügyi és számviteli főiskolán szerzett oklevelet, továbbá legalább ötévi, valamely pénzügyi szervezetnél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői vagy ezzel egyenértékű külföldi gyakorlattal rendelkezik A Felügyelet elnökének megbízatása megszűnik: a) a megbízatási időtartam leteltével; b) lemondással; c) visszahívással; d) összeférhetetlenség megállapításával; e) halálával. A Felügyelet elnöke a) irányítja a Felügyelet munkaszervezetét, b) gyakorolja a Felügyelet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, c) irányítja a Felügyelet gazdálkodását, d) képviseli a Felügyeletet, e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Felügyelet szervezeti és működési szabályzata a

hatáskörébe utal, f) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén a Felügyelet feladatkörét érintő kérdések tárgyalásakor. 29.tétel A dekoncentrált szervek kapcsolatai a közigazgatás más szerveivel A magyar közig. Szervezete két, egymástól el nem választható, mellérendelt viszonyban álló egységből áll: 1.-államigazgatás 2.-öki közig Az államig.i szervek: - fentről lefelé szervezettek ( korm.,minisztériumok, dekoncentrált területi államig.i szervek, helyi, városi államigi szervek 37 - egyszemélyes vezetés és felelősség fel.- és hatáskörök gyakorlásában dekoncentrált a területi dekoncentrált állaig.i szervek ágazati felokat látnak el a központi közig Végrehajtó, zömében egyedi hatósági jogalkalmazó funkciót lát el; területi munkamegosztás érvényesül; irányítják és tv.ességi ellenőrzést gyakorolnak a helyi államigi szervek felett - általában megyei szintig építi ki szervezetét

Önkormányzati közigazgatási szervek: - települési, területi szinten fejtik ki tevékenységüket - decentralizáltak - települési szinten rendszerint az ök.i és államigi feladatokat egy szervezeten belül látják el, az ök. Működése felett pedig az államig Gyakorolja a tvességi felügyeletet; tvességi ellenőrzést gyakorol felette a megyei közig.i hivatal ( mely államigi szerv) - tv. és kormrendelet államigi feladatot és hatósági hatáskört telepíthet a jegyzőhöz és a főjegyzőhöz (Kivételesen polgármesterhez, föpolg.-hez, megyei közgyűlés elnéhez is - megyei jogú város polgármestere egyes hatósági jogköreit átadhatja kerületi hivatal eln.ének - honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben a polgármester, fő-, megyei közgyűlés elnöke részt vesz az országos államig.i felok helyi végrehajtásának irányításában Dekoncentrált területi államig.i szervek: 1.általános hatáskörű: megyei (

fővárosi) közigi hivatalok 2.ágazati feladatokat ellátó 30.tétel Az önkormányzati igazgatás lényege, viszonya az államigazgatáshoz Az ök. jszi keretek között, saját felelősségére a közügyek lényegi részét saját hatáskörében szabályozza a helyi lakosság érdekében Helyi közügy: 1. Lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása 2. Közhatalom ök.i típusú helyi gyakorlása 3. Mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtése 4. az önkormányzás a község, város, főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megillető kollektív jog Öönkormányzati közigazgatás és a központi állami szervek viszonya: 1.ogyel való viszonya Az ogy tv.ben szabályozza : 1. a helyi ök.ok jogállását 2. kizárólagos feladat és hatáskörét, kötelező fel.ait 3. kötelező szervtípusait, működésének garanciáit 4. anyagi eszközeit és gazdálkodásának szabályait 5. helyi ök.i képviselők

jogállását, megválasztásának rendjét, jogait és kötelezettségeit 6. feloszlatja az alk.ellenesen működő képviselő-testületet 7. területszervezés 2.köztársasági elnel való viszonya 38 1. területszervezés 2. köztársasági biztos kinevezése, ha az ogy feloszlatja a képviselő testületet 3.kormal való viszonya 1. közvetetten tv.ességi ellenőrzés végez ( közig hivatalon át) 2. államig.i feladatok ellátásának irányítása Miniszterekkel való kapcsolata a) belügyminiszter közreműködik a tv.ességi ellenőrzésben területszervezési döntések előkészítése a) többi miniszter közszolgáltatások szakmai szabályinak részletezése miniszteri rendeletben 31.tétel Magyarország közigi területi beosztása, annak alakulása: az önkormányzáshoz alkalmas terüelti egység Magyarországon történetileg 2 területi egység- járás és megye- jött létre. A járások a megye dekoncentrált szervei voltak, ahol testületi szervek nem

működtek.( kiv 19501971) A megyei tagozódás Szent István koráig nyúlik vissza. Jelenleg az ország területe fővárosra és 19 megyére tagozódik. Az EU-hoz való csatlakozás miatt megindult hazánkban - a regionalizáció. Területfejlesztési és területrendezési szempontból 2 régió különböztethető meg: 1.tervezési- statisztikai nagyrégió: több megye és a főváros; az érintett megyék közigi határaival határolt, egybefüggő egység 2.fejlesztési régió: 1 vagy több megyére kiterjedő , társadalmi, gazdasági v természeti szempontból együtt kezelendő terület Község: A helyi választópolgárok kezdeményezésére új község alakítható az olyan elkülönült, legalább 3000 lakosú lakott településrészből, amely feltételei alapján képes az önkormányzati jogok gyakorlására, meghatározott feladatok teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül. Közti eln Alapíthatja Nagyközség: 5000 főtől Város:

50.000 fő, parl alapítja Megyei jogú város: Az Országgyűlés - a képviselő-testület kérelmére - az 50.000nél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú várossá nyilváníthatja. A megyeszékhely város megyei jogú A megyei jogú város települési önkormányzat, és területén - megfelelő eltérésekkel - saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. Kerületeinek elöljárósága és nem testülete van. Főváros: 2 ök.a van: ( kerületi és fővárosi), kerületeinek testülete van Körjegyzőség: Az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye kétezernél több lakosú település is lehet. A körjegyzőség fenntartásának költségeihez az érdekelt képviselő-testületek -

eltérő megállapodás hiányában - a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá. 39 Az ezernél kevesebb lakosú község képviselő-testülete is létrehozhat önálló hivatalt, ha a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. Kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek vagy más jogszabályban meghatározott célok is fűződnek (fővárosi agglomeráció, kiemelt üdülőkörzet, több megyét érintő nemzeti parkok, illetve tájvédelmi körzetek térsége, határmenti, illetve más sajátos térségek); - városközpontú kistérség, a fejlesztések összehangolása érdekében kialakult önszerveződő területi egység; Kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek

összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége; Térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség) összefoglaló elnevezése; Vállalkozási övezet: a régió fejlődése érdekében létrehozott, a területén folytatott tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét biztosító, területileg lehatárolt termelési és szolgáltató terület; 32.tétel A helyi önkormányzat két formája: települési és megyei önkormányzat A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlők, feladataik azonban több okból különbözőek, eltérőek. A helyi önkormányzatok egyik típusát alkotják a települési önkormányzatok, ide tartoznak a községek, a városok, a főváros és kerületei. A helyi önkormányzatok másik típusa a megyei önkormányzat. A települési és a megyei önkormányzatok

között nincs hierarchikus viszony, nincs alá-fölérendeltségi függőségi viszony. A feladataik megoldásában a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek a megyei és a települési önkormányzatok. Viszonyukat alapvetően ez jellemzi, kapcsolatuk azonban a későbbi fejezeteknél kifejtett módon lényegesen árnyaltabb ennél, elsősorban a megyei önkormányzatnak, mint területi önkormányzatnak vannak kötelezettségei, szolgáltató funkciói, koordinációs szerepe a települések tekintetében. A helyi önkormányzatok feladatai és hatáskörei eltérőek: - egymástól különböző önkéntes feladatvállalásai következtében, - törvényi előírás alapján, miután törvény a nagyobb kapacitású önkormányzatnak több kötelezettséget írhat elő. A törvényben előírt kötelező feladathoz az annak ellátásához szükséges anyagi támogatás jár, ez a támogatás megilleti azt a települési önkormányzatot is, amely számára a

feladatellátás nem kötelező, de azt vállalja. települési önkormányzat: község, város, főváros és kerületei Kötelező feladatai: 1. egészséges ivóvízellátás 2. óvodai nevelés 3. ált. iskolai nevelés és oktatás 4. eü.i és szociális alapellátás 5. közvilágítás 40 6. helyi utak és köztemetők fenntartása 7. nemzeti és etnikai kisebbség jogainak biztosítása A megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek. Megyei önkormányzat, területi önkormányzat, köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhető. Törvény a megyei önkormányzat kötelező feladatává teheti az olyan körzeti jellegű közszolgáltatás biztosítását, amely a megye egész területére vagy nagy részére kiterjed. Törvény kötelező megyei feladatként írhatja elő az olyan körzeti jellegű

közszolgáltatás megszervezését, ahol a szolgáltatást igénybe vevők többsége nem a szolgáltatást nyújtó intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat területén lakik. a) a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt települési önkormányzat nem vállalja; b) a természet és a társadalom megyében levő kulturális javainak, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról; c) megyei könyvtári szolgáltatásokról, a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról; d) a megyei testnevelési-, sportszervezési, e) a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról; f) az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről, gondozásáról; g) az alapellátást

meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt települési önkormányzat nem vállalja, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról; h) a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; továbbá gondoskodik egyes, szakosított ellátás körébe tartozó feladatokról; i) az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról, j) a megyei idegenforgalmi értékek feltárásáról, a megyei idegenforgalmi célkitűzések meghatározásáról, a teljesítésükben részt vevők tevékenységének összehangolásáról; k) közreműködik a térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolásában, valamint részt vesz a területi információs rendszer kialakításában. 33.tétel Települési önkormányzat (község, város Főváros, városi kerület) Jogi személy. Képviselő testület Az önkormányzati feladat- és hatáskörök

a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el. közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt alapíthat, kinevezi a vezetőiket. A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: 1. a rendeletalkotás; 41 2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; 3. a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; 4. a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a

településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; 5. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; 6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; 7. intézmény alapítása; 8. közterület elnevezése, emlékmű állítás; 9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; 10. a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; 11. állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; 12. véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a

kikérését írja elő; 13. a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; 14. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. Döntései: A képviselő-testület határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani. A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. döntéseit (határozat, rendelet) rendszerint nyílt szavazással hozza akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a

felének a szavazata szükséges a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Évente legalább hat ülést tart. Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára. Elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. A képviselő-testület ülése rendszerint nyilvános Évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi 42 választást kell kiírni. A

képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli A települési képviselő: 1 .a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni; 2 kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben; 3 tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a

bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését; 4 megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet; 5 a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselőtestület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni; 6 köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. 34.tétel Megyei önkormányzat A törvény elvi jelentőséggel deklarálja, hogy a megyei

önkormányzat (közvetlen választás útján létrejövő) területi önkormányza, ezzel alapot teremtett a megyei, illetőleg a települési önkormányzati típusok, szintek közötti funkcióbeli különbségek megjelenítésére A megyei és a települési önkormányzatok egyaránt helyi önkormányzatok, de részben eltérő - a törvényekben differenciáltan megjelölt - feladatokat teljesítenek. A megye alapvető rendeltetése az, hogy kiegészítő, kisegítő (szubszidiárius) jelleggel mindazokat a közszolgáltatásokat biztosítsa, amelyeknek ellátására a települések gazdasági helyzetükből adódóan, valamint a települési társulások esetlegességei miatt nem képesek. Kötelezően ellátandó feladatot a megyei önkormányzatnak is csak törvény állapíthat meg. Ld 32t A megye főbb közszolgáltató feladatai különösen az alábbiak: 1. térségi közszolgáltatás és intézményfenntartás (e körben részben a városok kisegítése); 2. a

települési önkormányzatokkal közös vállalkozások, társulások létrehozása; 3. érdekösszehangolás, különösen az önkormányzati infrastruktúra, az idegenforgalom, a munkaerő-gazdálkodás, a környezet- és természetvédelem, a területi információs rendszer kialakítása tekintetében; 4. a nemzetközi kapcsolatok szervezése; 5. együttműködés más köztestületekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal, nemzetiségi és etnikai kisebbségek szervezeteivel; 43 6. minden olyan szolgáltatás, vállalkozás szervezése, amelyhez a települések a megye közreműködését igénylik. A megyei önkormányzat és a települési önkormányzat közötti munkamegosztásban az jut kifejezésre, hogy - érdekeltségüktől és a teljesítőképességüktől függően - elsősorban a települési önkormányzatok látják el a helyi közügyeket. A megye változatlanul kisegítő, kiegészítő jelleggel végzi a területén a kistérségi, körzeti önkormányzati

közszolgáltatásokat. A fakultatíve vállalt feladatoknál azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy ne szenvedjen csorbát a törvényekben kötelezően meghatározott települési feladatok megvalósítása. A megyei önkormányzat önként vállalt feladatai jellemzően a következők lehetnek: 1. a megye települési önkormányzatai - a térség helyzetéből adódóan - érdekeinek megjelenítése, érvényre juttatása, 2. részvétel önkormányzati társulásokban, a helyi igények alapján új társulások kezdeményezése, 3. szorgalmazza a települési önkormányzatok közös gazdasági alapjának létrehozását, amiben saját eszközeivel részt vehet, 4. kisegíti a vállalkozásbarát környezet kialakítását, biztosítja a megye gazdasági szereplőinek tájékoztatását szolgáltatások, együttműködési formák kidolgozásával, 5. vállalkozói alapítványok útján piaci információt biztosít, közreműködik források feltárásában, vállalkozási

tevékenységet végez, közreműködik a megye szellemi életének serkentésében és a tudomány támogatásában, 6. az egészséges életmód szélesebb körű elterjesztése érdekében pályázatok kiírásával, sportcélú alapítvány létrehozásával támogatja a sportot, a turizmust és a természetjárást, eredményességi és eseti támogatással ösztönzi a verseny- és élsportot. A megyei önkormányzatok rendeletalkotási tárgyai különösen az alábbiak lehetnek: a) a körzeti jellegű szolgáltatásokkal, az intézményrendszerek működésével, b) a megyei önkormányzati tulajdonnal, c) a szabadon vállalt közfeladatok ellátásával, d) a megyei önkormányzat szervezeti rendjével, működésével, e) a megyei szimbólumokkal, címek, elismerések, kitüntetések adományozásával kapcsolatos szabályozás. 35.tétel Települési önkormányzatok társulása A települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb

megoldására szabadon társulhatnak. Az Alkotmány 44/A. § a helyi önkormányzatok szabad társulásának elvét állapítja meg, ezzel kizárja a helyi önkormányzatok kötelező társulásának elrendelését. Az önkéntes és szabad társulás a helyi önkormányzatok alkotmányos alapjoga. nemcsak a települési önkormányzatok társulhatnak egymással, hanem a megyei önkormányzatok is. Társulásra lehetőség van települési és megyei önkormányzatok között is Maga az önkormányzati törvény meghatároz társulási formákat, de a társulási szabadság alkotmányos elvének érvényesítése végett hangsúlyozza, hogy az általa meghatározottakon kívül a társulásoknak más formái is lehetnek, amelyeket az önkormányzatok alakítanak ki. 44 Nem minden társulás jogi személy, de az említett külön törvény lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulást létrehozzanak. Ötv. lehetővé teszi önkormányzati

hatáskör átruházását társulásra; társulni mind önkormányzati, mind államigazgatási feladat, hatáskör ellátására lehet. A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait. Törvény a társulási megállapodás egyes feltételeit meghatározhatja. A képviselő-testületek megállapodással egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hozhatnak létre. Az érdekelt képviselő-testületek megállapodhatnak két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében. Eltérő megállapodás hiányában a közös intézmények fenntartásához az érdekelt képviselőtestületek a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá. A települési képviselő-testület más települési képviselő-testülettel társult képviselő-testületet alakíthat. Társult

képviselő-testület alakítása esetén a képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik. A társult képviselő-testület kétféleképpen állhat össze. Az egyik változatban a társult képviselő-testületet az érintett települések képviselő-testületei együtt alkotják. A másik változat szerint abban állapodnak meg, hogy lakosságarányosan küldenek képviselőket a saját testületükből. Kézenfekvő, hogy a polgármesterek mindig tagjai a társult képviselőtestületnek Vitarendezés: - a települési önkormányzatok képviselő-testületei között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésekben a bíróság dönt, - a társuló képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik képviselő-testület kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból

álló egyeztető bizottság állásfoglalását, - - s akár abban is, hogy a kereset benyújtása előtt a képviselő-testület kéri (vagyis köteles kérni) az egyeztető bizottság állásfoglalását. Helyi önkormányzati társulások alapelvei a következők: 1. önkéntesség, szabad elhatározás, 2. az egyenjogúság tiszteletben tartása, 3. kölcsönös előnyök, 4. arányos teherviselés 36.tétel Az önkormányzatok költségvetéssel tulajdona, gazdálkodása, kapcsolatuk a központi Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A helyi ÖKok vagyona: a) a tulajdon b) a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok c) a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani 45 Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását

szolgálja. a) forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok - a 68/D. §-ban foglalt kivétellel - és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít; b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg. Saját bevételek: a) települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók; b) nyereség, osztalék kamat és bérleti díj; c)

illetékek d) átvett pénzeszközök; e) környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság meghatározott hányada; f) vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel; g) egyéb bevételei. Az Országgyűlés által külön törvényben átengedett központi adók: a) a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része, b) az egyéb megosztott adók. Az Országgyűlés normatív költségvetési hozzájárulást állapít meg mutatók alapján. A helyi önkormányzatok egyedileg és közösen is igényelhetnek céltámogatást. A feltételeknek megfelelő önkormányzat a céltámogatásra jogosult. A céltámogatás kizárólag az adott célra használható fel. Az Országgyűlés egyes nagy költségigényű beruházási feladatok megvalósítására meghatározott helyi önkormányzatoknak címzett támogatást nyújthat. A címzett támogatás kizárólag a meghatározott célra fordítható. Önállósága és működőképessége védelme érdekében

kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzatot. A támogatás feltételéről és mértékéről az Országgyűlés az állami költségvetési törvényben dönt. Ök.ok gazdálkodása: a) alapítványt hozhat létre és közérdekű kötelezettségvállalást tehet; b) hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; c) dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével; d) dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről. A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el. A helyi önkormányzat gondoskodik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban

meghatározott képesítésű ellenőr útján. 46 A központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti társulás létesítését és működését. A központi költségvetésben meghatározott összeg felhasználásra vonatkozó kötöttség nélkül - az önkormányzatnál felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően -, közvetlenül megilleti a helyi önkormányzatokat, illetőleg a törvény által meghatározott körben a feladatot ellátó önkormányzatot. 37.tétel Az önkormányzatok hivatali szervezete helyi ök.: polgármester, polgármesteri hivatal, bizottságok Képviselő testület: ld.33t Bizottságok: képviselő testület : - határozza meg a bizottsági szervezetet - választja a bizottságok tagjait - határozza meg feladatokat - döntési jogot ad. - Rendeletben hatósági hatáskört is megállapíthat Lehat állandó és ideiglenes

2000 fő felett kötelező a pü.i bizottság Amennyiben a képviselő kisebbségi jelöltként mandátumot szerezett, akkor kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottság is alapítanak Tagjainak eln.ét és több mint a fele tagot a települési képviselők közül kell kiválasztani Feladatai: - előkészíti a testületi döntéseket - szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását - ellenőrzi a polgármesteri hivatal munkáját - hiba esetén a polgármesternél intézkedést kezdeményezhet A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni. A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz Polgármesteri Hivatal képviselő testület egységes, önálló hatáskörrel nem rendelkező hivatala, melyet maga hoz

létre A körjegyzőséghez tartozó községekben a polgármesteri hivatal feladatkörét - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a körjegyzőség látja el. feladatai: - ök.i működés - államig.i ügyek döntésre való előkészítése és végrehajtásával kapcsolatos teendők jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat, de sok esetben a polgármesterrel egyeztetnie kell Megyei jogú város ök.i szervezetében más: A testület neve itt közgyűlés: létrehozhat kerületeket, kerületi hivatalokat és kerületi képviselő testületet 47 Hivatala kerületi hivatal élén az elöljáró van Bizottságok: megyei jogú város és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságot hoz létre az együttműködés előkészítésére és összehangolására kötelező bizottság összetételét az Ötv. Határozza meg Megyei ök.ban más: megyei közgyűlés Bizottságok: itt is köteleő a pü.i bizottság megyei ök.i hivatal feladatai: - döntések előkészítése -

döntések végrehajtását szervezi és ellenőrzi közgyűlés eln.e irányítja vezetője a főjegyző 38.tétel A polgármester A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat A polgármester nem lehet: a) köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, b) az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, c) a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője, d) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő

bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója, e) bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, f) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, g) más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, h) más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, i) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője; annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed, j) jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője, k) a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója, l) a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezetőhelyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki

kinevezését, megbízását a képviselőtestülettől kapja, 48 m) aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el, n) kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője, o) a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgatóhelyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja, p) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója), q)

az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja, r) helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja. 1 főállású polgármester a háromezernél több lakosú önkormányzatnál választható. 2. A háromezernél kevesebb lakosú községben a polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban is betölthető. Főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg Feladatai: 1. a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. 2. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a

döntések előkészítésében és végrehajtásában, 3. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja, 4. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására, 5. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, 6. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. Ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. Alpolgármester: A

képviselő-testület - a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. 49 39.tétel A jegyző A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát Feladatai: a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat

a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges. c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén; f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Körjegyző Az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet

körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye kétezernél több lakosú település is lehet. Körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések képviselő-testületei állapodnak meg. A körjegyzőség működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik. A körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki. A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges Feladatai: 1. ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását. 2. A körjegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni. 3. évente

beszámol minden képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról. 4. A körjegyző vagy megbízottja a képviselő-testületek - egyeztetett - szervezeti és működési szabályzatában meghatározott gyakorisággal, hetente legalább egy napon köteles minden községben ügyfélfogadást tartani. I.) 1. 2. esküt letette. A kamara a tagjai közé felvett ügyvédet nyilvántartásba veszi és igazolvánnyal látja el. A kamarába –kérelmére – azt lehet felvenni: magyar állampolgár, Ma.o-n lakóhelye van, 50 büntetlen biztosítékai előéletű, 40.tétel Az önkormányzati jogok védelmének intézményes Alk. biztosítja: Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát. A köztársasági elnök d) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját, A Kormány a

belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését; A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek. A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Alapjogok: A helyi képviselőtestület: a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat, c) az önkormányzat

törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül, d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét, e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét, f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat, g) a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez, h) szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek. i) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. j) A polgármester az

önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat. k) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. AB: ök.i rendelet tvességi, alkossági felülbírálata Bíróság: ök.i határozat tvességi, alkossági felülbírálata 51 41.tétel Az önkormányzatok működése feletti állami felügyelet, az önkormányzati működés intézményes jogi biztosítékai Felügyelő szervek. - ogy.: korm Javaslatára feloszlatja az alkellensen működő helyi képviselő testületet - Közt. Eln: közti biztost nevez ki, ha az ogy Feloszlatja a képviselő testületet - Korm.: biztosítja a helyi ökok tvességi ellenőrzésé a belügyminiszer közreműködésével a fv.i, megyei közigi hivatal útján - Belügyminiszter: kezdeményezi a korm.nál az alkelelnesen működő képviselő testület

feloszlatására vonatkozó ogy.i előterjesztést - Megyei, fővárosi közig.i hivatal vezetője: tvességi ellenőrzés Kezdeményezi: - AB-nál a tv.sértő öki rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését - Tv.sértő határozat bírósági felülvizsgálatát - Képviselő testület összehívását a tv.sértés megszüntetésére - ÁSZ: ellenőrzi a helyi önkormányzatok adóztatási ellenőrzi az állami költségvetésből juttatott támogatás felhasználását a helyi önkormányzatoknál - Állampolgári jogok ogy.i biztosa - Nemzeti és etnikai kisebbségek ogy.i biztosa - Ügyészség: az ügyész által közérdekből indítható polgári peres eljáráshoz a helyi önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati szervek vezetőitől iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, továbbá felvilágosítás adását kérheti; a megkeresett szerv vezetője az ügyészi felkérésnek köteles az ügyész által kitűzött határidőn belül eleget tenni. -

Bíróságok 42.tétel A köztestület fogalma, jelentősége a közigazgatásban A köztestületek típusai Ptk. 65§ (1) A köztestület ök-al és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását a tv rendeli el. A köztestület a tagsághoz illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy (2)A köztestület különösen az MTA, a szakmai és a gazdasági kamarák. (3)A tv meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület, a közfeladat ellátásához szükséges- törvényben meghatározott – jogosítványokkal rendelkezik és ezeket önigazgatása útján érvényesíti. (4)A tv előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el illetve, hogy meghatározott tevékenység csak kt tagjaként folytatható. (5)A kt által ellátott feladatokkal kapcsolatos adatok közérdekűek. (6)A kt-re – ha a tv eltérően

nem rendelkezik – az egyesületre vonatkozó szabályokat kell magfelelően alkalmazni. Köztestületek: 1.-Magyar Tudományos Akadémia 2.-Ügyvédi Kamara 3.-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 4.-Magyar Agrárkamara 52 Jellemzői: 1. csak törvény hozhatja létre 2. közfeladatot lát el 3. bizonyos tevékenység végzése csak keretében végezhető: ügyvédi tevékenység csak így, de a gazdasági kamaráknál 1999. évi 126 tv óta már nem kötelező a tagsága 4. az MTA elnöke, főtitkár, alelnöke közalkalmazottnak számit, ők közalkalmazotti bért is kapnak (elnöke- miniszterit). 5. költségvetési támogatásban részesülnek, plusz pénzügyi bevétele tagdíj 6. a gazdasági és az ügyvédi kamaráknál van egy országos szerv és területi egységek 7. a törvényességi felügyeletet ki látja el: Kereskedelmi és Iparkamaránál- gazdasági miniszter, Agrárkamaránál- a földművelési és vidékfejlesztési miniszter, az Ügyvédi Kamaránál-

igazságügyi miniszter, MTA8. hatályuk Magyar Köztársaság területe 43.tétel Az Ügyvédi Kamara – 1998évi 11 tv A MÜK köztestület, az ügyvédek országos szervezet, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik. A MÜK tagjai a területi kamarák, székhelye Budapest, a MÜK jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára. A MÜK szervei: 1. teljes ülés: ez a legfőbb döntéshozó szerv, amely 100 tagból áll. Tagjai a területi kamarák elnökei, a területi kamarák által küldött 1-1 tag, és a területi kamarákból az ügyvédek összlétszámához viszonyított arányában választott tagok. Legalább évente egyszer, de szükség szerint többször is összehívja az elnökség. Ezt kell tenni a tagok egyharmadának kérésére is. Határozott képes, ha a tagok több mint fele jelen van, az érvényességhez a megjelent tagok többségének szavazata szükséges (minősített többség- 2/3). Ő választja meg az

elnököt, elfogadja a költségvetési beszámolót, elfogadja az alapszabályzatot. 2. elnökség: az elnökből, az elnökhelyettesekből, a főtitkárból, a fegyelmi főmegbízottból, továbbá a teljes ülés által választott tagokból (25 fő). 1-Összehivja a teljes ülést, 2előterjeszti a költségvetést, 3-másodfokon határoz az eljárásokban, 4-meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulásáról, dönt a tisztviselők díjazásáról, 5.-elvégzi a teljes ülés által és az alapszabályzat által meghatározott egyéb feladatokat. 3. elnök: A) képviseli a MÜK-t, B) irányítja az elnökség és a bizottságok működését, C) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez, D) irányítja a MÜK ügyintéző szervezetét, E) az alkalmazottak felett munkáltatói jogokat gyakorol. 4. választási bizottság, 5. ellenőrző bizottság, 6. fegyelmi bizottság 7. egyéb bizottságok. 53 8. területi kamra: ez is köztestület, amely képviseleti,

ügyintézői szervezettel, önálló költségvetéssel rendelkezik. Működési területe a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok illetékességi területével azonos. Szervei: a) közgyűlés, b) elnökség, c) fegyelmi bizottság, d) összeférhetetlenségi bizottság, e) ellenőrző bizottság. A közgyűlés a területi kamara tagjaiból áll: I.) megválasztja az elnököt, elnökséget, tisztviselőket, II.) megválasztja a MÜK-be küldött tagokat, III.) elfogadja az alapszabályzatot, IV.) ellátja az egyéb feladatokat. A kamarai tagság: 3. felvétel a kamarába: Ügyvédi tevékenységet az végezhet, aki a kamara tagja, és az ügyvédi 4. jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik, 5. magyar jogi szakvizsgát tett, 6. a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének a tagja, 7. ügyvédi tevékenység folytatására alkalmas irodahelyiséggel rendelkezik. II.) területi hatály: az ügyvéd Ma.o-n egy kamara tagja lehet, és ennek a kamarának a

területén tarthat fenn irodát és alirodát. Át lehet kérnie magát III.) kamrai tagság megszűnése: 1. ha a tagságról lemond, 2. ha a felvételi feltételeknek nem felel meg, 3. tagdíj fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, 4. összeférhetetlenség áll fenn, 5. cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alá kerül, illetve ha cselekvőképtelen, 6. az esküt határidőre nem teszi le, 7. a kamarából kizárták, 8. meghal. A kamara által nyilvántartott adatok: 1. családi és utónév, 2. állampolgárság, születési hely és idő, személyi szám, 3. lakcíme, 4. irodájának címe, 5. fegyelmi büntetés, 6. tevékenység megkezdése, 7. nyelvtudása, 8. kitüntetésiet, 9. kamarai tisztségei. 54 A kamarai tisztségviselők megválasztása: Kamarai tisztségviselővé és kamarai bizottság tagjává, bármely magyar áp kamarai tag megválasztható. A választás 4 évre szól A választás közvetlen

és titkos szavazással Törvényességi felügyelet: A területi kamarák és a MÜK működése felett az igazságügy miniszter gyakorol törvényességi felügyeletet. Ebben a jogkörében ellenőrzi a kamarák alapszabályát, szabályzatait, iránymutatásait és határozatait, és azt, hogy működésük megfelel-e a jogszabályoknak, alapszabálynak. Ha ebben bármilyen hibát észlel felhívja az érintett kamarát a jogszabálysértés megszűntetésére. Ha az érintett kamara a határidő (30 nap) alatt nem tesz eleget a felhívásnak, akkor az igazságügy miniszter bírósághoz fordulhat. A kamarák az alapszabályzatuk, szabályzatuk, iránymutatásukat az elfogadástól számított 15 napon belül kötelesek megküldeni az igazságügy miniszternek. 44.tétel A Magyar Tudományos Akadémia - 1994évi 40tv A MTA a nemzet a magyar nyelv ápolására, a tudomány szolgálatára hozta létre. 1825-ben Széchenyi István. I.) jogállása: ök-i elven alapuló, jogi

személyként működő köztestület. Köztestületként a tudomány művelésével, támogatásával kapcsolatos közfeladatokat lát el (tudomány eredményeinek terjesztése, kutatások támogatása). A székhelye Budapest Tagjai az akadémikusok, illetve a tudomány olyan más képviselői, akik tudományos fokozattal rendelkeznek, vagy a magyar tudomány feladatainak megoldásában vesznek részt. Az akadémikusok körét rended és levelező, valamint külső, illetőleg tiszteleti tagok alkotják.( jelentkezés írásban az osztálytitkárságon) II.) feladatai: a) támogassa a tudományok művelését és a tudományos kutatásokat, b) őrködjék a tudományos élet tisztaságán, c) rendszeresen értékelje a tud kutatások eredményeit, d) feladatainak megfelelő körben képviselje a magyar tudományt, e) a tud művelésére kutatóintézeteket, és egyéb intézményeket (levéltár, könyvtár) létesít, tart fenn, f) a hatékonyabb működés érdekében tudományos

osztályokat, bizottságokat szervez, g) kapcsolatot tart tudományos társaságokkal, kongresszusokat, üléseket szervez, h) pályázatokat ír ki, i) doktori címet adományozhat (MTA doktora), j) felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodás alapján közreműködhet az oktatásban és a doktori (PhD.) képzésben III.) vagyona, gazdálkodása: törzsvagyonát az állami tulajdonban lévő ingatlanok, azokban lévő tárgyi eszközök és vagyontárgyak adják, amely e tv hatálybalépésével az akadémia tulajdonába lép, ezek körét a kormány rendeletben határozza meg. 55 IV.) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Ezenkívül a központi költségvetésben önálló fejezet, azaz költségvetési támogatásban részesül. Egyéb jövedelmei: a) a működéséből és vagyontárgyai hasznosításából eredő jövedelmek, b) az MTA működésének és fejlesztésének elősegítésére tett alapítványok, adományok, támogatások. Vagyonával önállóan

gazdálkodik, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. szervezeti felépítése: tudományos osztályok: ezek egy vagy több, egymáshoz viszonylag közelálló tudományágazat szerinti szervezett egysége (11 van: nyelv- és irodalomtudomány, filozófia és történettudomány, matematika, orvosi, műszaki stb.) Ellátja az Akadémia feladataiból a tudományágazatra háruló teendőket. Évente legalább kétszer szervez tudományos és felolvasó illetve vitaülést. Vezetője az osztályelnök tudományos bizottságok: ez a tudományágak illetve a tudományágak közötti szakterületek szerinti szervezeti egysége. Feladata az Akadémia és a tudományos osztályok által rábízott tevékenységet. területi bizottságok: ezek az Akadémia összefüggő, nagyobb földrajzi területek szerint szervezett egységei (debreceni, miskolci, pécsi, szegedi, veszprémi). közgyűlés: az Akadémia a tudományos közélet, valamint saját belső szervezetét és

működését érintő legfontosabb kérdések megtárgyalására évente legalább egyszer tartja. A közgyűlést a hazai akadémikusok, valamint a tudomány más képviselői alkotják, számuk 200 fő. A tagjait azonos jogok illetik meg, az elnök hívja össze Feladata: a) véleményt nyilvánít a hazai tud és társadalmi élet alapvető fontosságú kérdéseiben, b) megvitatja és elfogadja az ogy számára készülő beszámolót, c) meghatározza az Akadémia egészét érintő tudománypolitikai elveket és programokat, d) ő alkotja meg az alapszabályzatot, e) megválasztja az elnököt, és a főtitkárt, f) elfogadja a költségvetést. elnök: a hazai akadémikusok közül legfeljebb 5 évre, a közgyűlés választja, 3 évre. Ő képviseli az Akadémiát itthon és külföldön. Miniszteri illetmény jár neki, jogállása a köztisztviselőjével azonos. Ő gondoskodik: a) a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, b) az ogy számára készülő beszámoló

összeállításáról, c) meghatározott feladatok ellátására állandó vagy alkalmi bizottságokat hozhat létre. Az alelnököket három évre választják. elnökség: az elnök tanácsadó testülete, azokat a feladatokat is ellátja, amellyel a közgyűlés bízza meg. főtitkár: a hazai akadémikusok közül legfeljebb 5 évre választják, tevékenységéért a közgyűlésnek felel. Ő és helyettes is közalkalmazott, államtitkári illetményt kap A törzsvagyon tekintetében gyakorolja a tulajdonosi jogokat, ő működteti az Akadémia köztestületi szerveit segítő és kiszolgáló titkársági szervezeteit. Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa: ez az akadémia kutatóhelyeinek működését irányító testület (max.30 tag) 56 9. 10. 11. 12. 13. 14. Kuratóriumai: 3 (matematika, természettudomány, társadalomtudomány) van, ők döntik el, a tudományterülethez tartozó egyes kutatóintézetek, kutatóhelyek költségvetési támogatásának kereteit.

Akadémiai kutatóintézet MTA könyvtár MTA Művészeti Gyűjteménye MTA című folyóirat Akadémiai Érdekegyeztető Tanács Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 45.tétel A gazdasági kamarák – 1999évi 121 tv 1994.évi 16 tv hozza létre, az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentétéhez Hatálya a Magyar Köztársaság területén működő gazdálkodó szervezetekre terjed ki. A gazdasági kamarák köztestületek, feladatuk, hogy a tv-nem, más jsz.-nak és alapszabályzatuknak megfelelően, ök-on alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését. Két kamarát hoztak létre: 1.-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (kereskedelmi, ipari és kézműipari), 2.-Magyar Agrárkamara (mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenység) Két fajtája van az országos és a területi

kamarák. Szervezet: 1. a területi gazdasági kamara küldöttgyűlése: ez a gazdasági kamara legfőbb szerve. Ez határozza meg az alapszabályt, ő választja a kamara elnökét, ő határozza meg a kamara éves költségvetését, dönt más kamarákkal való egyesülésről ill. szétválásról 2. országos gazdasági kamra küldöttgyűlése: ő alkotja meg ill. módosítja az alapszabályzatot, etikai szabályzatot, ő választja az elnököt, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtés kezdeményezése, az Állandó Választottbíróság bíráinak megválasztása és visszahívása. 3. elnökség: feladata a küldöttgyűlések közötti időszakban a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően a gazdasági kamara működésének irányítása. Az elnökség testületi szerv Az elnökségbe a külön tv-ben meghatározott kisvállalkozások, közepes méretű vállalkozások, közepesnél nagyobb méretű vállalkozások, valamint az

agrártevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek országos gazdasági érdekképviseleti szervezetei, illetve azok megyei szervezetei egy-egy főt delegálnak. Az ide delegált tagok az elnökség munkájában tanácskozási joggal vesznek részt. 4. elnök: a gazdasági kamarát az elnök önállóan képviseli, jogkörét esetenként vagy az ügyek egy csoportjára nézve átruházhatja az elnökségre. A kereskedelmi és iparkamaráknak négy alelnöke van: egy általános, egy kereskedelmi, egy ipari és egy kézműipari tagozat által választott alelnök. 5. ellenőrző bizottság: a küldöttgyűlés legalább háromtagú ellenőrző bizottságot választ, amely azt vizsgálja, hogy a gazdasági kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszbályoknak, és hogy gazdálkodása célszerű-e. 6. etikai bizottság: 57 egyéb szervezetek: a kereskedelmi és ipari kamarán belül kereskedelmi, ipari és kézműipari tagozatot, valamint osztályokat, az

agrárkamrán belül a kis és középvállalkozások fejlődéséről szóló törvényben megállapított kisvállalkozások, középvállalkozások, illetve ennél nagyobb méretű vállalkozások szerint tagozatokat, valamint osztályokat kell létrehozni. A kereskedelmi és iparkamarák, valamint az agrárkamarák tagozataiban legfeljebb 12-12 kamarai osztály alakítható, és legkevesebb 3-3 kell alakítani. A törvényességi felügyeletet: a kereskedelmi és iparkamarák felett a gazdasági miniszter, az agrárkamarák felett a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gyakorolja, ők ellenőrzik, hogy az alapszabályzat és más szabályzatok megfelelnek-e a jogszabályoknak. Működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt. Választási szabályok: a kamarai küldötteket a választási névjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek tagozatonként osztályokban választják. Minden gazdálkodó szervezetet a kamarai választások

során egy szavazat illet meg. Pénzügyi forrásai: 1. a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjak, 2. tagdíj, 3. egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat. Területi gazdasági kamarák feladatai: I. a területi gazdasági kamarák feladatai a gazdaság fejlesztésével kapcsolatban: a) előmozdítják a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlődését, b) közreműködnek a területfejlesztés kidolgozásában és végrehajtásában, c) közreműködnek a szakképzésben, végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást, d) a külgazdaság fejlesztése érdekében, propaganda és tájékoztatómunkát végez, e) tájékoztatást adnak a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról II. az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatban: a) összeállítják és közreadják a kereskedelmi szokványokat, b) az árukra vonatkozó származási igazolásokat kiállítják, ill. hitelesítik, c)

együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági Versenyhivatallal, d) minősitő és ellenőrzési rendszereket működtetnek. Országos kamarák feladatai: 1. véleményezi a gazdasági tárgyú előterjesztések és jogszabályok tervezeteit, 2. kapcsolatot tart a külföldi gazdasági kamarákkal, 3. megszervezi a magyar gazdasági napokat, 4. összehangolja a gazdasági kamarák külföldön végzett vagy külföldre irányuló gazdasági tájékoztató és propaganda munkáját, 5. kialakítja a gazdasági kamaráknál vezetett nyilvántartások egységes rendszerét, 6. kidolgozza a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat tartalmazó etikai szabályzatot, 7. külön tv-ek rendelkezései szerint részt vesz az országosan működtetett tanácsok és testületek és testületetek munkájában., 7. 58 8. a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara biztosítja a nk-i kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság

működési feltételeit, 9. a gazdasági kamarák szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet nem láthatnak el. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: elnök, 4 alelnök, Agrárkamara- elnök, 2 alelnök. 46.tétel A közalapítvány – Ptk 74/G Ptk.74§/G (1) A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az ogy, a kormány, valamint a helyi ök vagy kisebbségi ök képviselő testülete közfeladat ellátásnak folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Tv közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az állami vagy helyi ök-i, kisebbségi ök-i feladat, amelynek ellátásáról – jsz alapján – az államnak vagy az ök kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az ök a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. (3)Közalapítvány létrejöhet úgy is, hogy az alapítvány teljes vagyonát – alapítójának

hozzájárulásával – azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlja ezzel az alapítvány megszűnik, jogutódja a közalapítvány. (4) Közalapítvány alapítására jogosult szerv alapítványt csak közalapítványként hozhat létre. (5) Közalapítvány létesítése esetén az alapító okiratban a kezelő szervet is meg kell jelölni, vagy ilyen célra külön szervezet létrehozásáról kell gondoskodni. (6) A közalapítvány alapító okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni. (7) A közalapítványhoz bárki feltétel nélkül csatlakozhat, az alapító okirat azonban előírhatja, hogy a csatlakozás elfogadásához a kezelő szerv jóváhagyása szükséges. (8) A kezelő szerv a közalapítvány működéséről köteles az alapítónak évente beszámolni és a gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hozni. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét az

Állami Számvevőszék ellenőrzi. (9) A bíróság a közalapítványt az alapító kérelmére nem peres eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetve más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona – a hitelezők kielégítése után – az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni. (10) A külön nem szabályozott kérdésekben a közalapítványra az alapítványra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi 156 tv: Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett: 1. társadalmi szervezet, 2. alapítvány, 3. közalapítvány, 4. köztestület, 5. sportági országos szakszövetség. 59

Kétféle van: közhasznú, és kiemelkedően közhasznú szervezet, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú tevékenységének elősegítésére végezhet, közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel. A közhasznú szervezeteket, és az őket támogatók kedvezmények illetik meg (illeték, vámkedvezmény, levonható a támogatás a SZJA-ból). A közhasznú szervezetek adóellenőrzését a székhelye szerinti illetékes hatóság, költségvetési támogatásának felhasználását az Állami Számvevőszék végzi. A törvényességi felügyeletet az ügyészség látja el. Közhasznú tevékenység: egészségügy, szociális tevékenység, tudományos, nevelés, oktatás, kulturális, műemlékvédelem, természetvédelem, környezetvédelem, ifjúság és gyermekvédelem, emberi és áp-i jogok védelme, fogyasztóvédelem (összesen 22 sorol fel a törvény). Közép- és Kelet- Európai Történelem és

Társadalom Kutatásáért Közalapítvány: Célja tudományos kutatás, közművelődési, oktatási és kulturális javak védelmével kapcsolatos állami feladat ellátása. Ő gondoskodik a magyar és közép- kelet- európai történelem, politika és társadalom tényeinek kutatásáról és elemzéséről, különösen az 1917-től napjainkig terjedő időszakra, a diktatúrák történetére és a magyarországi viszonyokra. Szervezete: Kuratórium, Intézetek (XX. és XXI sz-i Intézet), Múzeum (Terror Háza- Schmidt Mária), Felügyelő Bizottság. 47.tétel A környezetvédelmi igazgatás – 1995évi 53 tv A környezetvédelem állami szervezetrendszere: 1. az ogy határozattal fogadja el a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, amely 6 éves időtartamra készül (a kormány terjeszti elő). Ez bemutatja a környezet állapotát, meghatározza az elérendő célokat, a feladatok megvalósításának sorrendjét, a pénzügyigazdasági és a jogi eszközöket. 2.

Országos Környezetvédelmi Tanács: a kormány tanácsadó és véleményező szerve, amely 22 tagból áll 3. Környezetvédelmi miniszter: ő látja el a környezetvédelem központi irányítását, kidolgozza és meghatározza a környezetvédelmi politika közép és hosszú távú céljait. Ezeket a feladatokat a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség útján látja el, ez egy országos hatáskörű államigazgatási szerv, ezek alatt vannak a területi környezetv-i felügyelőségek és a nemzeti park igazgatóságok. 4. egyéb érintett minisztériumok: a) egészségügyi min – ÁNTSZ kapcsán, b) Földművelés és Vidékfejlesztési min.- vadgazdálkodás, vadászat, erdőgazdálkodás kapcsán, c) belügyminisztérium – a helyi ök környv-i munkáját segíti, d) vízügy kapcsán- vízügyi minisztérium. 5. ök szerepe: az ide kapcsolódó feladatait az 1995.évi 53 tv (Ötv) határozza meg A környezetvédelmi igazgatás eszközei: Kétféle

eszközrendszerrel bír: 60 1. közvetlen eszközök: a) az engedélyezés és annak típusai, b) határértékek megállapítása, c) környezeti állapotvizsgálat felszámolási eljárás vagy csődeljárás esetén, d) környezeti hatásvizsgálat. 2. közvetett eszközök: a) a gazdasági szabályozó, piacbefolyásoló eszközök, b) szankciók, felelősségi eszközök, c) ellenőrzés. A környezetvédelmi tv 64.§ a környv-i igazgatás körébe sorolja: 1. a környezetvédelmi hatósági tevékenységeket (engedélyezés, felelősség érvényesítés) 2. információs rendszer működtetését 3. az anyagok, termékek, technológiák környezetv-i szempontú minősítését, alkalmazásuk engedélyezését 4. a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok megszervezését. A megelőzést szolgáló engedélyezési típusú eszközök: 1. engedélyezése: ez a környezeti érdekek védelmének legfontosabb eszköze, hiszen ez valamely tevékenység

folytatásának, létesítmény vagy építmény felállításának előfeltétele. 2. szakhatósági hozzájárulás: ez feltételez egy alapengedélyt 3. környezetvédelmi minősítés: egyes anyagok, termékek, technológiák megkülönböztető jelzéssel kell ellátni, a hatóság besorolja ezeket. 4. határértékek: ez nem más, mint mesterségesen létrehozott szennyezési keretlehetőség. A határérték fő típusai között a tv megkülönböztet igénybevételi, kibocsátási, illetve szennyezettségi határértéket. A védendő környezeti elem sajátosságától, illetve a szennyezés jellegétől függően megkülönböztetünk általános érvényű, területi, helyi, egyedi és védelmi övezetekre vonatkozó határértékeket. Környezeti hatásvizsgálat: Mint eljárás eredménye a környezeti hatástanulmány, amely maga a kézzelfogható termék, a vizsgálódások összefoglalása. Jogi szempontból nézve nem más, mint valamely engedélyezési eljárás nem

egyetlen, de meghatározó jelentőségű része. A magyar szabályozás kétlépcsős hatásvizsgálati eljárást alkalmaz: előkészítő és részletes vizsgálat. Környezetvédelmi felülvizsgálat: A felügyelőség két nagy eset körben rendel el felülvizsgálatot: a) ha a jogi szabályozás megváltozott és a tevékenységet ilyen engedély nélkül kezdték meg, b) ha a használó kiemelten védett, védett, védőterületen a környezetveszélyeztető tevékenységet folytat. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie: a) alkalmazott technológiák ismertetésére, b) a tevékenység folytatása során okozott környezetterhelésre, c) a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, d) az esetlegesen bekövetkező meghibásodásokból eredő, a környezetbe kerülő anyagok meghatározására, e) a környezetveszélyeztetés megelőzésére tervezett intézkedések, f) a tevékenység felhagyás után teendő intézkedésékre, g) cselekvési program

elkészítés. 61 Ez a teljes körű felülvizsgálatnál kell, a részlegesnél a felügyelőség határozza meg melyeket kell tartalmaznia. A határozatnak három fő formája van: 1. működési engedély megadása, 2. az engedély megadása, bizonyos feladatok elvégzése esetén, 3. a tevékenység folytatásának korlátozása, felfüggesztése, megtiltása. Környezeti állapotvizsgálat, csődeljárás, felszámolási eljárás: Ezek esetén az érintetnek nyilatkoznia kell az általa előidézett környezeti ártalmakról, terhekről, károkról, ezt a felügyelőség elbírálja. A közvetlen beavatkozás lehetőségei és eszközei, illetve az ellenőrzés: A hatósági kötelezéseknek három nagy csoportja van: 1. elrendelhető cselekvés, 2. tiltás, 3. cselekvés abbahagyás. Bármely közigazgatási beavatkozás előfeltétele a megfelelő ellenőrzés, az ellenőrzések fajtái: 1. önellenőrzés, 2. társadalmi ellenőrzés, 3. hatósági ellenőrzés.

Gazdasági eszközök: Díjak, támogatások, árak befolyásolása, szabályozása, szennyezői jogok kereskedelmének lehetősége, kötelező felelősség biztosítás, környezetbarát termék megjelölése. A tv a következő díjakat ismeri: 1. környezetterhelési díjak, 2. igénybevételi járulékok, 3. termékdíjak, betétdíjak. Közigazgatási szankciók: 1. kötelezések, tilalmak lehetősége, 2. bírságolás, 3. szabálysértési eljárás alkalmazása. 48.tétel Természetvédelmi igazgatás – 1996évi 53 tv Védetté nyilvánítás: kiemelt oltalmuk biztosítás érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint biológiai sokféleség megőrzése céljából (génállomány) arra érdemes: 1. vadon élő szervezetek, 2. hazai állat és növényfajtákat, 3. természetes tájrészleteket, 4. élőállat gyűjteményt, 5. földtani képződményt, 6. védett ásványok,

ősmaradványok lelőhelyei, 7. álló és folyóvizek. A tv alapján védelem alatt áll, valamennyi: forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. 62 A védetté nyilvánítást országos jelentőségű terület esetén a miniszter végzi, helyi jelentőségűnél az ök. A védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet, ha védetté nyilvánították a természetvédelmi hatóságnak meg kell jelölni, erre a tényre fel kell hívni a figyelmet, és az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Területek: a védelem kiterjedésének, céljának megfelelően lehet: 1. nemzeti park: olyan nagyobb kiterjedésű terület, amelynek jelentősége a természetes növényzet, állatok, vizek, ezek sokféleségének a védelme. 2. tájvédelmi körzet: olyan nagyobb, általában összefüggő terület, ahol az ember és a természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és

elsődleges rendeltetése a tájképi, természeti értékek megőrzése. 3. természetvédelmi terület: kisebb összefüggő terület, amelynek rendeltetése egy vagy több természeti érték védelme (láp, szikes tó). 4. természeti emlék: valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény. Nemzeti park és tájvédelmi körzet létesítését kizárólag miniszter rendelheti el. Ha ezek közül valamelyik nemzetközileg kiemelkedő tudományos értéket képvisel, a miniszter jsz-ban a nk-i kötelezettségvállalásokkal összhangban bioszféra rezervátummá minősítheti. Védőövezet: szükség esetén a védett természeti területet ezzel kell ellátni, ennek rendeltetése, hogy megakadályozza vagy mérsékelje azoknak a tevékenységeknek a hatását, amely a védett természeti területet közvetlenül befolyásolná. Védett természeti területre vonatkozó szabályok: tilos az állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi

célokkal ellentétesen megváltoztatni. Az itt lévő erdő elsődlegesen védelmi rendeltetésű. Vadászterületet különleges rendeltetésű vadászterületté nyilvánítható Tilos olyan épületet, létesítményt létesíteni, amely veszélyeztet vagy károsít. A repülést és a közúti közlekedést lehet korlátozni vagy megtiltani. Tervezési és szervezeti rendszer: a természet védelmére, és a biológia sokféleség megőrzésére és az ezzel kapcsolatos tevékenységek összehangolása végett Nemzeti Környezetvédelmi Programot, és ennek keretében Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet kell készíteni. Az alapterv tartalmazza: 1. az ország természeti területi állapotának általános leírását, 2. az ezek megóvására vonatkozó általános követelményeket, 3. ezek hosszú és középtávú szempontjait, 4. intézkedési elveket, 5. a kutatás- fejlesztés, oktatás, népszerűsítés hosszú és középtávú programját, 6. a megfigyelés,

adatgyűjtés, nyilvántartás és értékelését végző rendszer kiépítésének és fenntartásának elveit. A miniszter az Alapterv végrehajtása érdekében, szükség szerint: 1. regionális, 2. adott tájra vagy védett természeti területre, 3. természeti értékre vonatkozó tervet készít. Eljárási rendelkezések: az eljárási határidő természetvédelmi hatósági engedélyezésekben 90 nap, a szakhatósági közreműködésre 30 nap. Ha a jszban meghatározott tevékenység megkezdése környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött, annak részeként természeti állapotfelmérést kell végezni. Természetvédelmi bírság: az köteles ezt fizetni, aki: 63 1. aki a jsz előírásait megsérti, 2. aki a védett terület állapotát jogellenesen veszélyezteti, 3. jogellenesen megváltoztatja, 4. jelentős mértékben zavarja. Aki a természet védelmére vonatkozó jsz, hatósági előírásokat megszegve kárt okoz a Ptk. ide vonatkozó szabályai

szerint felel (tényleges vagyoni kár, elmaradt haszon, nem vagyoni kár, a kár felszámolásával felmerülő költségek). A bírság mértéke: az alapbírság legmagasabb mértéke: 1.-a jsz megsértésével okozott kár pénzben kifejezett értéke, veszélyeztetés esetén legfeljebb 100 e, károsítás esetén legfeljebb 200 e forint. 2-a terület nagysága alapján, hektáronként veszélyeztetés esetén max 100 e, károsítás esetén max. 200 ezer Ft (legmagasabb 750 ezer) 49.tétel Vizügyi igazgatás – 1995évi 57tv, 72/ 1996 – korm rend , 3/1984 OVH 1995.évi 57tv:1- vizekkel és vízi létesítményekkel összefüggő feladatok: Állami feladatok: 1. vízgazdálkodás országos koncepciójának kidolgozása, 2. nk-i együttműködésből eredő feladatok, 3. lehetséges víznyerő területek ivóvízbázissá nyilvánítása, 4. vízügyi hatósági feladatok ellátása, 5. állami hatósági feladatok ellátása, 6. adatgyűjtés, 7. vízrajzi tevékenység

ellátása. Ezeket a feladatokat az állami vízügyi igazgatás útján látja el. Ennek részei: a miniszter által igazgatott minisztérium, valamint az erre a célra létrehozott központi és területi szervek. Területi igazgatás: települési önkormányzat, és a Területi Vízgazdálkodási Tanács. 2.-A tulajdonra és a tulajdon működtetése: Az állam kizárólagos tulajdonában vannak: 1. felszín alatti vizek, 2. természetes tavak közül: Balaton, Velencei tó, Fertő tó, Hévízi tó. 3. államhatárt alkotó vagy metsző folyók, csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak, 4. a folyóvizekben újonnan keletkező szigetek. A helyi ök tulajdonában vannak, törzsvagyonként a neki átadott vizek és vízi létesítmények. Az ingatlan tulajdonosának tulajdonában vannak: 1. az itt keletkező és torkolló folyóvizek, 2. az itt lévő természetes állóvizek, 3. az ide lehulló és itt maradó csapadékvíz, 4. az itt lévő és saját célt szolgáló

vízi létesítmények. Az állami tulajdonban lévő természetvédelmi szempontból védett vizek forgalomképtelenek. A vizek kártételei elleni védekezés: 64 A védekezés az állam, a helyi ök és az elhárításban érdekeltek feladata. A vízügyi igazgatásfeladata a folyók vízkár-elhárítási célú szabályozása, védvonalak, tározók, védművek építése, fenntartása, fejlesztése. Az árvíz és belvízvédekezés országos irányítása: 1. a rendkívüli védekezési készültség beálltáig a miniszter, 2. vészhelyzetben a kormánybiztos, 3. szükségállapotban a kormánybizottság. Ha a vizek váratlanul elszennyeződnek (vízminőségi kárelhárítás) és ennek következtében az ivóvíz, élet vagy egészség stb. veszélybe kerül minden érintettnek kötelessége az elhárítás Vízügyi hatósági jogkör: Vízjogi engedély szükséges a vízimunka elvégzéséhez, vízi létestmény megépítéséhez, átalakításához,

megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá ennek használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, és minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély). A hatóság abban az esetben adja ki, ha: 1. nem veszélyezteti a vízkészletet, 2. megfelel az erre kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, 3. megfelel a külön jsz foglalt előírásoknak. Ezt az engedélyt hivatalból vagy kérelemre módosíthatja, szüneteltetheti, és vissza is vonhatja. A vízügyi hatóság felügyeletet is ellát, ennek keretében: 1. ellenőrzi a megvalósítást, 2. ellenőrzi, hogy megfelelően gyakorolják-e a jogokat, 3. hogy nem végez-e engedély nélküli munkát. A felügyelet 4 kategóriában folyik, a létesítmény jellegére és a térség vízgazdálkodásában betöltött szerepe szerint: I. kiemelkedően fontos, II. nagyobb térséget érintő fontos, III. helyi jelentőségű, IV. kisebb jelentőségű. A hatóság az általa engedélyezett dolgokról

vízi-könyvet, a vízkészletről nyilvántartást vezet. 72/1996 kormány rendelet: a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról: A vízgazdálkodással összefüggő hatósági jogköröket a vízügyi igazgatási szervek és a helyi ök jegyzői gyakorolják. Első fokon az Országos Vízügyi Főhatóság, helyi szinten a jegyző Engedélyezési eljárás: 1. elvi vízjogi engedély: ebben benne van az építtető által tervezett műveletek leírása, de vízimunka elvégzésre nem jogosít (be kell vonni szakhatóságokat: természetvédelmi, közegészségügyi, kulturális örökségvédelmi, tájvédelmi hatóságokat). 2. minden vízi tevékenységhez szükséges engedély. Szolgalmak: 1. vízvezetési szolgalom: közcélúnál a vízügyi hatóság határoz, saját célt szolgálónál a Ptk szabályit kell használni 2. vízhasználati szolgalom 3/1984 – OVH- a szennyvízbírságról: A szennyezőnek a megállapított mértékű bírságot kell fizetnie. Nem

szabható ki birság: 1. a tűzoltás során történt szennyezés, 2. veszélyeztetésért, ha az engedéllyel történő technikával történt. 65 Ha határérték feletti szennyezés történt, akkor a többletszennyezésért fizet a kezelő. A bírságot a szennyezési időszak alatt kibocsátott szennyvízben lévő és a határértéket meghaladó valamennyi szennyező anyag együttes mennyiségének megfelelően kell kiszabni. Bírság fajtái: 1. alapbírság: meghatározása lásd fent 2. módosított alapbírság: 3.-progressziv birság: folyamatos bírságolás esetén egyre növekvő A szennyvíz bírságot folyamatos szennyezés esetén évente, idényüzem esetén idényenként, rendkívüli szennyezés esetén utólag egy összegben kell kiszabni. A bírságot a Központi Környezetvédelmi Alapnak kell befizetni, ebből a bevételből lehet adni: 1. a befogadókat szennyező üzemek kezelőinek e célokra rendelkezésre álló erőforrásainak kiegészítésére

2. közös üzemi szennyvíz tisztító és elvezető berendezésekre 3. vízminőség védelmi közcélokat is szolgáló fejlesztésre 4. a közmű- koordinációval létesülő szennyvízelvezető és tisztító művek megvalósításához. 50. tétel Területfejlesztési és épitésügyi igazgatás – 1996 évi 21, , 1997évi 78tv Területfejlesztés: A területfejlesztés és rendezés célja, feladatai: Célok: 1. a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása, 2. a fejlett és az elmaradott térségek közti esélykiegyenlítés, 3. az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése, 4. a nemzeti és térségi identitástudat megtartása. A feladatok: 1. az előbbi célok elősegítése, összehangolása helyi és országos viszonylatban, 2. fejlesztési koncepciók, programok, tervek kidolgozása, 3. az EU regionális politikájához illeszkedés elősegítése. Területi tervezés: két

típus van: 1. a területfejlesztési koncepciók és programok adják- Országos Területfejlesztési Koncepció – az ogy fogadja el, 2. területrendezési tervezés, míg az előbbi gazdasági jellegű, ez műszaki- fizikai jellegű tervek. Pénzügyi eszközök: több forrása és több formája van: 1. központi, 2. térségi, 3. egyéb. Ezek elosztása a programfinanszírozás elvére épül, azaz nem az egymástól független beruházások kapnak támogatást, hanem csak olyanok amelyek komplex fejlesztési koncepcióba vagy programba illeszkednek. Érvényesül még az addicionalitás elve, ez azt jelenti, hogy csak támogatást kapnak, nem a teljes összeget, tehát egy rész önerőből kell előteremteni. Szervezeti rendszer: a tv többlépcsős decentralizált döntéshozatali rendszer megvalósítását tűzi ki célul. Az ogy feladata az alapvető társadalmi viszonyok szabályozása, a kormány előkészíti a 66 parlament ezzel kapcsolatos döntéseit. A

végrehajtás központi szerve a Földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium, ezt a MEH közigazgatási és területpolitikai feladatokkal megbízott politikai államtitkárával együttműködve látja el. Fontos szerepe van a megye ök, és a települési ök is. Sajátos szervei a területfejlesztésnek a területfejlesztési tanácsok, ezek működnek országos, regionális és megyei szinten is. Építési igazgatás: Területei: az építési közigazgatási jognak két területe alakult ki: 1. építésrendészeti jog: ide azok a normák és jogintézmények sorolhatók, amely az épület biztonságos és rendeltetésszerű használhatóságát hivatottak biztosítani. Azok a szabályok tartoznak ide, amelyek az épület megépítésére, műszaki tervezésére vonatkoznak. 2. településrendezési jog: ide azok a normák és jogintézmények tartoznak, amelyek a településen belüli terület felhasználási viszonyok alakítását, az épületnek a település

szerkezetébe való beillesztését szolgálják (településrendezési tervek fajtái, terület felhasználás, beépítési szabályok, közterületek használatának a rendjét). Település rendezés: feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályokat kialakítsa. Ennek eszközei: 1. településfejlesztési koncepció, 2. településszerkezeti terv, 3. szabályozási terv, 4. helyi építési szabályzat. Az ezt biztosító sajátos jogintézmények: 1. tilalmak: több típusa van: a) változtatási tilalom: ennek rendeltetése az, hogy az előkészületben lévő településrendezési terv végrehajthatósága érdekében biztosítsa az érintett terület változatlan állapotát addig, amíg az érintett területre a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat el nem készül, b) telekalakítási és építési tilalom: ez a településrendezési feladatok megvalósítása és a természeti,

környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében rendelhető el. 2. telekalakítás: csak olyan ingatlanra lehet építeni, amely építési telek, a tulajdonosnak tulajdonjogából fakadóan nincs joga ezt megváltoztatni. A telekalakítás lehet: telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés. 3. elővásárlási jog: a helyi építésügyi szabályzat állapíthatja meg, az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni. 4. kisajátítás: az építési tv lehetőséget ad a helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési feladatok megvalósításához szüksége kisajátitásához. 5. ingatlan lejegyzése helyi közút céljára 6. útépítési és közművesítési hozzájárulás: ezt az ök részben vagy egészben a tulajdonosra hárithatja. 7. településrendezési kötelezettségek: 3 fajtája van: a) beépítési, b) helyrehozatali, c) beültetési. Kártalanítás: 67 1. 2. 3.

ha a településrendezés következtében az ingatlan korábbi rendeltetése, használati módja változik meg károsan, akkor a régi és az új forgalmi érték közötti különbséget lehet kérni. ha a tulajdonosi jogok korlátozására azért kerül sor, mert valamely közérdekű cél valósul meg, akkor kérheti az ingatlan megvásárlását. tilalom alatt álló terület esetén a 3 év letelte után, évente korlátozási kártalanítást kérhet. 51. tétel Építésügyi hatósági engedélyek tipusai 1. elvi építési engedély: rendeltetése a beépítési, építészeti, műemléki, régészeti, településképi, természet és környezetvédelmi, műszaki követelmények előzetes tisztázása. Az építési engedély előtt kell benyújtani, jsz kötelezővé teheti, tényleges építésre nem hatalmaz fel. 2. építési engedély: ezt kell kérni építéshez, bővítéshez, elmozdításhoz, átalakításhoz, helyreállításhoz, felújításhoz, lebontáshoz. Nem

minden építési munka elvégzése engedélyhez kötött, hogy melyek ezek jsz határozza meg. Az engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság ellenőrzi: 1. a tervezett építkezés megfelel-e a jsz-nak, 2. megfelel-e az előzetesen eljárásban tisztázott szakhatósági követelményeknek, 3. nem okoz-e a környezetben károsodást, 4. a járulékos épületek, közlekedési hálózat, közmű és energiaellátás megfelelő-e, 5. a tervezőként megjelölt szerv illetékes volt-e, 6. rendelkezik-e az építtető építési jogosultsággal. Az engedély hatálya határidőhöz kötött, 2 évvel a jogerőssé és végrehajthatóvá válása után hatály veszti ( kivételes esetben, ha már elkezdték, de 5 éven belül befejezik). 3. bontási engedély: sajátos eszközrendszer van, ha az építkezés szabálytalanul folyt le, ennek súlyától függően dönt az építésügyi hatóság. Ha a felépült épület megfelel az építési anyagi jogi előírásainak,

és a szabálytalanság csak abban áll, hogy nem kért engedélyt az eltéréshez, akkor fennmaradási engedélyt ad. Ez akkor is megadható, ha az épület átépítéssel vagy átalakítással szabályossá tehető. Ez lehet végleges vagy ideiglenes Ideiglenes esetén a visszavonással vagy a lejárással egyidejűleg az épületet le kell bontani. Ha fennmaradási engedély nem adható, akkor a hatóságnak el kell rendelnie a szabályosság tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését. A bontás akkor rendelhető el, ha a jogszerűség másként nem állítható vissza, vagy ha a szabályossá tételi munkákat nem vállalja, vagy határidőre nem végzi el. A szabálytalan építkezés jogkövetkezményeit az építési hatóság a szabálytalanság tudomására jutásától számított egy éven belül, legkésőbb az építkezés befejezése utáni 10 évben teheti meg. 4. használatbavételi engedély: az építtetőnek minden olyan építményre, amely építési

engedélyt kellett kérnie, annak használatbavétele előtt használatbavételi engedélyt is kell kérnie. Ennek 3-as funkciója van: a) a hatóság ellenőrzi, hogy az épület alkalmas-e a használatbavételre, b) az építési munkákat a szabályoknak megfelelően végezték-e el, c) meghatározza az épület rendeltetését, használati módját. 5. fennmaradási engedély: 6. rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély. 68 Ellenőrzés: két jogcímen végeznek ellenőrzést: I. építés-felügyelet címén, II. az építésügyi hatósági engedélyezés során a hatóság az építés és a használat jogszerűségét ellenőrizni. Ha hiányosságot fedez fel, akkor alkalmanként 30 napra tilalmat (nem lehet építkezni) rendelhet el. A hiba jellegétől függően (súlyosság) az építésügyi hatóság mérlegelhet, hogy megteszi-e ezt az intézkedést vagy sem. Az építkezési szabályok megsértésének szankciói: 1. a szabálysértési kódex

szabálysértéssé minősít egyes magatartásokat, 2. végrehajtási birság, 3. szabálytalan építkezés esetén- építésügyi birság. Hatáskör telepítés: a településrendezési és építésügyi igazgatás központi irányító szerve a Földművelés és Vidékfejlesztési minisztérium. A szakmai felügyelet a miniszter feladatait a főépítész látja el. Ez helyi szinten az ök-i főépítész feladata Hatósági jogköröket a települési ök jegyzőik végzik. 52. tétel Műemlékvédelem – 2001évi 64 tv A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, azért megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a kulturális örökség védett javainak veszélyeztetése, megrongálása, megsemmísitése, meghamisítás, hamisítás. A védelem összehangolását és irányitását, ágazati szakmai felügyeletét a nemzeti kulturális örökség minisztere látja el. E feladatkörében irányítja a Kormány által központi

hivatalként létrehozott Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, szakfelügyelői és más szakmai testületeket működtet. Feladatai: 1. a műemléki értékek felkutatása, tudományos kutatása, értékelése és számba vétele, 2. a műemlék és környezetének fenntartása, helyreállítása, védelme, 3. a műemléki szempontból védett területek fenntartása és fejlesztése, 4. tudományos alapkutatások és kutatások, oktatás, ismeretterjesztés. Védetté nyilvánítás: a Hivatalnál lehet kezdeményezni. A védelem formái: elővédelem, ideiglenes védettség. A műemléket a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté, ennek tartalmaznia kell: 1. a védetté nyilvánítás tényét, 2. a műemléki értékeket, és a védelem célját, 3. a védelem fajtáit, 4. az elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezést, 5. a műemlékvédelmi birság szerinti számítási kategóriába sorolását, 6. a műemlék illetve a

műemléki terület meghatározását, az azonosításhoz szükséges helyrajzi adatokkal. Védettség megszűnése: 1. megsemmisül, 2. helyreállíthatatlanul elveszti értékét, 3. a védelem tárgya a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg. A műemlékvédelem sajátos tárgyai: 69 1. történeti kertek, 2. temetők és temetkezési helyek, 3. műemléki területek. A műemlék fenntartásáról a tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló személynek kell gondoskodnia, ha ez nem ismert, akkor a Hivatal végzi ezt. A műemlékeket értékükhöz, jellegükhöz, történelmi jelentőségükhöz méltón, a védett értékek veszélyeztetését kizáró módon kell használni, illetve hasznosítani. A műemlék bármely jogcímen való átruházásához, megterheléséhez, miniszter vagy Hivatali jóváhagyás szükséges. A műemlék egésze nem bontható le, részleges bontására akkor van lehetőség, ha ez a műemlék megmentésének

céljából szükséges, vagy idegen, eltorzító részről van szó. A kulturális javak védelmére vonatkozó rendelkezések: e szerint a muzeális intézményekben és a levéltárakban (valamint könyvtárban muzeális dokumentumként) őrzött kulturális javak védettnek minősülnek. Az eljárást a Hivatal indítja meg (megszűnés mint az előbb) A védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonjogát átruházni csak irásbeli szerződés alapján lehet. A tulajdonos köteles a javakat épségben fenntartani, őrzésükről, szakszerű kezelésükről és megóvásukról gondoskodni. Kulturális javak kivitele: csak a tv-ben meghatározott módon lehet kivinni őket. 1. engedély nélkül kivihető: a) élő alkotó műve, kivéve ha védetté nyilvánított, b) 50 évnél nem régebb, kivéve ez meg van tiltva. végleges kiviteli engedély: nem adható meg: 2. a) a védetté nyilvánított tárgyakra, b) miniszter által kiviteli tilalom alá sorolt tárgyakra, c)

Magyarország területéről származó régészeti lelet, d) műemlék, kulturális javak alkotórészei, tartozékai, e) kiemelkedő kulturális értéket képviselő ásványtani és őslénytani leltekre. Ezekre csak a kulturális javak nemzetközi cseréjének keretében kerülhet sor, ha ez a nemzeti érdeket szolgálja. ideiglenes kiviteli engedély: csak akkor adható, ha nem veszélyezteti a kulturális 3. érdekeket és a tárgy biztonságát. A Hivatal feladatai: a kulturális örökség védelmének hatósági feladatait országos hatáskörrel a Hivatal látja el. E körben hatósági és szakhatósági feladatokat lát el: 1. építésügyi hatóságként 2. szakhatóságként: nyilvántartott régészeti lelőhelyeken, műemléki területeken, kulturális javakkal kapcsolatban a külön jsz meghatározott esetekben. Engedélyezés esetében: előzetes nyilatkozat, örökségvédelmi hatástanulmány készítését írhatja elő. Hatósági kötelezés: a védett

örökségre vonatkozó szabályok megsértése esetén: felszólítja a tulajdonost a fenntartásra, elrendeli az eredeti állapot helyreállítását. A védett kulturális örökség tulajdonosa tűrni köteles a Hivatal által elrendelt vagy engedélyezett munkálatokat. Nyilvántartások: a Hivatal vezet a: 1. régészeti lelőhelyekről, 2. régészeti feltárási engedélyekről, 70 3. műemlékekről, 4. védetté nyilvánított kulturális javakról, 5. kiviteli engedélyekről, 6. muzeális intézmények működési engedélyéről. Bírság: aki a védelem alatt álló kulturális örökség elemeit megsemmisíti, megrongálja örökségvédelmi birsággal sújtható. Az is, aki a bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget A bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni az emlék történeti, eszmei értékét, jelentőségét és az okozott kár nagyságát. A meg nem fizetett bírság adó módjára behajtható köztartozásnak minősül, és

behajtás után örökségvédelmi célokra kell fordítani. 53. Rendészeti igazgatás: a rendészet fogalma Rendészeten azt a közigazgatási tevékenységet értjük, amelynek feladata a közbiztonság és a közrend, valamint az állampolgárok személyes biztonságának megóvása, továbbá a közreműködés a megsértett rend helyreállításában. A rendészeti és a rendőri tevékenység nem azonos fogalmak. Különböznek egymástól egyfelől abban, hogy a rendőrség általában a rendészeti feladatoknak csak egy részét végzi, másfelől pedig abban is, hogy a rendőrség olyan tennivalókat is ellát, amelyek nem tekinthetők kifejezetten rendészeti jellegűnek. A rendőrség feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. Ez a feladat meghatározás az állam és a társadalom különböző szervei alkotmányos működési feltételeinek, a közélet zavartalan biztosítását, valamint az állampolgárok személy- és vagyonbiztonságának és az alapvető

jogainak védelmét jelenti az azt veszélyeztető és sértő cselekményekkel szemben. A védelem a jogellenes magatartást tanúsító személyek jogainak törvényen alapuló korlátozása révén valósul meg. Erre tekintettel a feladatok a törvényi szintű meghatározásakor kiemelt szerepet kap a rendőrség büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó hatósági és rendészeti szerepköre. Ez a szerepkör a bcs. megelőzésére, a bűnelkövetés, illetőleg a tettesek felderítésére, továbbá a bűnügyi nyomozás lefolytatására irányul. A közbiztonság megóvása magában foglalja a társadalomra csekélyebb fokban veszélyes jogszabálysértő magatartások, a szabálysértések megelőzésére, felderítésére, illetőleg – a rendérség hatáskörébe tartozó szabálysértések tekintetében. a cselekmények elbírálására vonatkozó feladatokat is. 54.tétel A rendőrség – 1994évi 34 tv Feladata és hatásköre: a közbiztonság és a belső rend

védelme, a jsz-ban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörben a következő hatáskörökkel rendelkezik: 1. általános bűnügyi nyomozóhatóság, 2. szabálysértési hatósági jogkör, 3. idegenrendészeti feladatok, 4. közlekedési hatósági és rendészeti feladatok, 5. közterületek rendjének fenntartása, 6. büntetés-végrehajtási feladatok, 71 7. rendkívüli állapot, szükséghelyzet és vészhelyzet esetén. E feladatainak ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el. Nemcsak hazai szervekkel, hanem külföldi bűnüldöző szervekkel kapcsolatban áll és együttműködik. Fogalma: bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatokat ellátó állami fegyveres rendvédelmi szerv. Szervezete: országos hatáskörű központi szerve az Országos Rendőr főkapitányság (ORFK). Területi szervei az ORFK közvetlen alárendeltségében működő rendőr

főkapitányságok. Helyi szervei pedig a rendőr főkapitányságok önálló feladatkörrel felruházott szerveiként működő rendőrkapitányságok. Rendőrőrsök is létrehozhatók, olyan önálló hatáskörrel nem rendelkező rendőri szerv, szervezeti egység, amelynek a létrehozása és megszűntetése a rendőrfőkapitány hatáskörébe tartozik. Irányítása: a kormány irányítja a belügyminiszter útján. A miniszterelnök a belügymin előterjesztése alapján nevezi ki és menti fel az országos rendőrfőkapitányt. A belügymin képviseli a rendőrséget az ogy és a kormány ülésein. Ő készíti elő a rendérség működésével, feladataival és hatáskörével kapcsolatos jsz-kat és nk-i szerződéseket. A központi költségvetés szerkezeti rendjében a belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címként szerepel. A belügymin. utasítást adhat a rendérség részére, és feladatokat határozhat meg számára A rendőrségen

belül működik a belső bűnmegelőzési ellenőrzés. Személyi állománya: hivatásos állományú rendőrökből, köztisztviselőkből és közalkalmazottakból áll. A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagjai között létrejött különleges jogviszony, a rendőrségi szolgálati viszony alapján a szolgálat érdekében a rendőr életét és testi épségét is kockáztatni köteles. Alapelvként rögzíti a tv, hogy a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni (nem jogszerű, ha mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, lehetséges véleménynyilvánítás elfojtására irányul, illetve vezet. Hivatásos állományú rendőr nem lehet tagja pártnak, nem folytathat politikai tevékenységet. Intézkedések: az esetek többségében szóbeli intézkedés történik, a rendőr tehát olyan magatartást ír

elő, amely azonnali végrehajtást kíván meg, és ennek érvényesítésére kényszerítő eszközöket is igénybe vehet: 1. igazoltatás: célja a személyazonosság megállapítása, ehhez kapcsolódik a ruházat, csomag, illetve a jármű átvizsgálása, a fokozott ellenőrzés, mint intézkedés az igazoltatás általános, adott helyen mindenkire kötelező változata. 2. elfogás, előállítás: az elfogás olyan személy szabadságának megvonását jelenti, aki ellen elfogatóparancsot adtak ki. Az előállítás is a személyi szabadság időleges megvonás, abban az esetben, ha a személy nem tudja személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni, legfeljebb 8 órát. 3. elővezetés: az azt elrendelő bírósági vagy más hatósági határozat alapján kerül sor, ha az adott időpontban előzetes kimentés nélkül nem jelenik meg, max. 12 óra 4. biztonsági intézkedés: ez olyan intézkedés csoport, melyben a rendőrség veszélynek kitett emberek életét,

testi épségét, anyagi javainak biztonságát védi. 5. közbiztonság őrizete: ilyenkor a rendőrség jogosult 24 órára a személyazonosság megállapítása vagy az őrizetbe vett személy érdekében ezt megtenni, ha szükséges. 6. intézkedések magánlakásban vagy közterületnek nem minősülő egyéb helyen: 7. műszeres ellenőrzés: poligráfos vizsgálat, igazságügyi szakértő bevonás. 8. személyről vagy tárgyról kép illetve hangfelvétel készitése. 72 helyszín biztosítása: bűncselekmény helyszínén közlekedés-rendészeti intézkedés személy és létesítmény biztosítás: a legmagasabb közjogi méltóságot betöltő személyeknél. Kényszerítő eszközök: 1. testi kényszer, 2. bilincs, vegyi vagy elektromos sokkoló eszköz, kardlap, 3. szolgálati kutya alkalmazása, 4. útzár, 5. lőfegyver használata. Titkos információgyűjtés: garanciális rendelkezés az, hogy az alapvető áp-i jogok sérelmére leginkább alkalmas titkos

eszközök és módszerek alkalmazásának engedélyezését és ellenőrzését a bíróság hatáskörébe utalja. Ilyenek a különleges eszközök (magánlakás titkos átkutatás, levélellenőrzés, telefon lehallgatás), titkosrendőri módszer, fedővállalt, informátor, csapda alkalmazása. A nyomozás megtagadás vagy megszüntetése csak ügyészi hozzájárulással történhet. Rendőrségi adatkezelés: a bűnüldözési célú adatok elkülönített kezelését rendeli el a tv, ezek csak rendőrségi, bűnüldözési célra használhatók fel, szinte minden szervtől kérhet adatot. 9. 10. 11. 55.tétel Idegenrendészet – 2001 évi 39 tv E tv szabályozza a külföldiek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos ügyekben a jogokat és a kötelezettségeket, a magyar hatóság feladat és hatáskörét, valamint az idegenrendészeti eljárások rendjét. Idegenrendészeti hatóságok: 1-központi idegenrendészeti hivatal, 2-a Hivatal területi szerve,

3.-Határőrség idegenrendészeti szerve, 4- a vízum kiadására feljogosított külképviselet és a külügyminisztérium. Beutazás és tartózkodás szabályai: ez akkor engedélyezhető, ha a külföldi megfelel a következő feltételeknek: 1. rendelkezik érvényes úti okmánnyal, 2. ha szükséges érvényes vízummal, 3. a tovább vagy visszautazáshoz szükséges vízummal, 4. a külön jsz-ban meghatározott mértékű anyagi fedezettel, 5. nem áll kiutasítás, beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, 6. beuatzása nem veszélyezteti az EGT (Európai Gazdasági Térség) valamely tagállamának közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát. A beutazásra és tartózkodásra jogosító engedélyek: ha jsz vagy nk-i szerződés másként nem rendelkezik a külföldi beutazásához, illetőleg tartózkodásához engedély szükséges. Ezek a következők: 1. vízum: ez a beutazásra, átutazásra, az abban meghatározott célú és időtartamú tartózkodásra,

valamint kiutazásra jogosító engedély. Két módon lehet kiadni: területi korlátozással vagy anélkül. Típusai a) repülőtéri tranzitvízum: a repülőtér nemzetközi zónájában való tartózkodásra, a következő járat indulásáig biztosit tartózkodást – A típusú, 73 b) átutazóvízum: amely alkalmanként 5 napot meg nem haladó átutazásra jogosít – B típusú, c) rövid időtartamú beutazóvízum: 6 hónapon belül egyszeri vagy többszöri beutazásra, megszakítás nélküli tartózkodás esetén 90 napra szól- C típusú, d) tartózkodási vízum: amely egyszeri vagy többszöri beutazásra és 90 napot meghaladó tartózkodásra, de legfeljebb 1 év és meghatározott célból jogosít – D típusú. 2. tartózkodási engedély: az érvényes tartózkodási vízummal Ma.o-n tartózkodó külföldi kérelmére a területi idegenrendészeti hatóság adhatja ki. A kérelemben maghatározott időre, de legfeljebb 2 évre szól (és alkalmanként

2 évre lehet meghosszabítani). Ha a tartózkodás célja munkavégzés, akkor első alkalomra legfeljebb 4 évre, ha tanulmány akkor 1 évre lehet kiadni. 3. letelepedési engedély: letelepedés céljából engedélyt az a külföldi kaphat, aki: a) aki a beutazástól számítva legalább 3 éve megszakítás nélkül jogszerűen és életvitelszerűen Ma.o-n tartózkodik, b) lakhatása és megélhetése biztosított, c) kizáró ok nem áll fenn, d) belügymin. kivételesen méltányosságból engedélyezi Ha nem él 3 éve itt akkor is megkaphatja, ha: a) családegyesítés a cél, b) magyar áp volt, de áp-ja megszűnt. Nem kaphat letelepedési engedélyt: I.) lakhatása és megélhetése nem biztosított, II.) büntetőeljárás van folyamatban ellene, III.) közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, IV.) büntetett előéletű és az ehhez fűződő joghátrányok alól nem mentesült, V.) letelepedése közbiztonságot vagy nemzetbiztonságot sérti. 4.

ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás: akkor kaphatja meg, ha: a) valamely beutazásra vagy tartózkodásra jogosító engedélye hiányzik, b) akinek úti okmányát, az ellene indult büntetőeljárás miatt visszatartják, c) akit kijelölt helyen való tartózkodásra köteleztek. Különös tartózkodási szabályok: EGT áp vízum nélkül, érvényes útlevéllel vagy érvényes személyazonosító igazolvánnyal utazhat be, és 90 napot meg nem haladó időtartamig külön engedély nélkül tartózkodhat itt. Külföldiekre vonatkozó rendészeti szabályok: beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni azzal szemben, aki: 1. alkotmányos rendet vagy biztonságot veszélyeztet, 2. aki terrorista szervezet tagja, fegyver, robbanóanyag, kábítószer csempész tevékenységet folytat, 3. embercsempész, 4. nk-i szerződésben vállaltuk, hogy nem jöhet be, 5. az EU valamely tagállama rendelt el hasonlót, 6. aki a tartózkodást megsértette, 7. aki a ki

és beutazás szabályait megszegte, 8. engedély nélkül munkát végzett, 9. hamis adatot adott meg. 74 Intézkedések: 1. visszairányítás: aki a beutazáshoz előirt feltételeket nem teljesíti, 2. visszautasítás: aki jogellenesen lépi át a határt, 3. kiutasítás: két fajtája van: idegenrendészeti vagy szabálysértési illetőleg menekültügyi hatóság által elrendelt, 4. őrizet; fajtái: a) idegenrendészeti őrizet, b) visszautasítási őrizet, c) kiutasítást előkészítő őrizet. 5. kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése 6. kitoloncolás 7. külföldiek ellenőrzése 8. személykörözés elrendelése 9. külföldi úti okmányának elvétele és visszatartása. Idegenrendészeti eljárás közös szabályai és az adatkezelés: 1. kárigény érvényesítése, 2. külföldiek úti okmánnyal való ellátása, 3. adatkezelés: személyazonosítás és a párhuzamos eljárások megakadályozása érdekében, 4. -külföldi szálláshelyének

bejelentési köztelezettsége. 56.tétel Menekültügyi rendészet- 1997 évi 139 tv E tv célja, hogy meghatározza a Magyar Köztársaság területén nyújtott menedékhez fűződő jogokat és kötelezettségeket, a menekültügyi hatósági eljárás törvényességi garanciáinak megállapításával biztosítsa az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmét, garantálja a faji, vallás, nemzeti hovatartozás vagy politikai meggyőződés miatti megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Kérelemre menekültnek ismeri el: 1. genfi egyezmény 1. cikkben foglalt okok miatt ezt kell alkalmazni, 2. családi együttélés biztosítása céljából, 3. a menekült szülő kérelmére, az itt született kiskorú gyermek, 4. belügymin. humanitárius okból kivételesen méltányosságot gyakorol Menekültkénti elismerés: I.) menekültkénti elismerést kérő jogállása: a) igazolványt kap, b) az eljárás idejére szállást és ellátást, c) felveheti a

kapcsolatot a menekültekkel foglalkozó szervezetekkel. Kötelességei: a) hatósággal köteles együttműködni, b) a befogadó állomáson életvitelszerűen köteles tartózkodni, c) egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek alávetni magát, d) nem vállalhat munkát. 75 II.) menekült jogállása: a magyar áp-ra vonatkozó jogok illetik meg, kivéve: nem szavazhat, nem hadköteles, nem tölthet be olyan munkakört ami áp ír elő. Jogosult igazolványra, és ellátásra, támogatásra. III.) menedékeskénti (ideiglenes menedékben részesülő) elismerését kérő jogállása: igazolvány, ellátás és szállás. Irányítás és szervezeti rendszer: nk-i kötelezettség hiányában a Kormány rendelkezik arról, hogy melyterületről érkezőt kell menedékesként védelembe részesíteni, és ennek időtartamáról. A menekültügyi ágazat irányítását a belügymin. látja el: 1. létrehozza a menekültügy szervezetrendszerét, 2. összehangolja a

menekültek, menedékesek társadalmi beilleszkedését, ellátásában és támogatásában részt vevő állami szervek együttműködését, 3. segti a menekültügyben feladatot vállaló társadalmi szervezetek tevékenységének összehangolását. A belügyminisztérium központi menekültügyi szerve: 1. menekültügyi eljárások tekintetében a külföldi szervekkel való kapcsolattartás, 2. elbírálja az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezést, 3. kezeli a központi menekültügyi nyilvántartást, 4. működteti a felügyeleti és befogadó állomásokat, 5. végzi és összehangolja az ide vonatkozó igazgatási feladatokat, 6. együttműködik az ebben érdekelt állami szervekkel. A központi menekültügyi szerv területi szerve a menekültügyi hatóság. Befogadó állomás: a belügyminiszter a központi menekültügyi szerv útján látja el az irányítást, a szakmai felügyeletet az érintett minisztériumok, országos hatáskörű szervek

végzik. Feladata: 1. elhelyezést és ellátást nyújtani, 2. megadja a menekülteknek a társadalmi beilleszkedéshez szükséges támogatást, tájékoztat a közérdekű tudnivalókról, jogaikról és kötelezettségeikről, 3. segítse elő a menekültek önkéntes hazatérését, vagy befogadó harmadik országba való távozását. Ellátások, támogatások: csoportjai: 1. személyes gondoskodás körébe tartozó, 2. pénzbeli ellátások, 3. pénzbeli támogatások. A költségvetés a belügyminisztérium fejezetében biztosítja. Adatkezelés: ez egy olyan központi hatósági nyilvántartás, amely a menekült személyes adatait, a tartózkodásukkal, az őket megillető ellátással összefüggő adatokat, valamint az ebben bekövetkezett változásokat tartalmazza. (személyazonosító, családi állapot, szálláshely, állampolgárság, úti okmány adatai, vele együtt érkező hozzátartozók adatai, 14 éven felüliek ujjnyomata). Az adatot ki lehet szolgáltatni

más államok és nk-i szervezetek részére is, és magyar nyomozó hatóságnak (rendőrségnek, határőrség). Menekülti jogállás megszűnése: 1. magyar állampolgárságot szerez, 2. menekültkénti elismerését a hatóság visszavonja. 76 57. tétel Közlekedésrendészet – 1988 évi 1 tv Alapvető jogok és kötelezettségek: a közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni (gyalogosként és járművezetőként is). A közút kezelője a közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelenősen befolyásoló tényezőkről. Személyszállító járművön bárki utazhat, ha a meghirdetett utazási feltételeket megtartja. Aki a közúti közlekedésben részt vesz köteles: 1. az erre vonatkozó rendelkezéseket megtartani, 2. jelzéseknek rendelkezéseinek eleget tenni, 3. úgy közlekedni, hogy a személy és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, más indokolatlanul ne zavarjon. Járművet az vezethet, aki

a biztonságos vezetésre alkalmas állapotban van, és az előírt engedéllyel rendelkezik. A járművel az út, a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak megfelelően kell közlekedni (jobb oldalon). A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatok: 1. a közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése, 2. szervezeti és működési feltételeinek meghatározása, 3. hatósági feladatok ellátása, 4. tömegközlekedés működtetésének biztosítása, 5. a közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda, 6. vizsgáztatás, 7. a járművek műszaki vizsgálata, 8. közúthálózat fejlesztése, fenntartása és üzemeltetése. A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokat a Kormány, a minisztériumok, ezek szervezetei, intézményei , vállalatai, valamint az egyéb költségvetési szervek látják el. A tömegközlekedés és az állam kizárólagos tulajdonát képező

közúthálózatban tartozó autópályák, autóutak az állam vagy az ök többségi részesedésével e célra alapított gazdálkodó szervezet, költségvetési, illetőleg ök-i intézmény vagy koncessziós társaság végezhet. A közúti forgalom szervezésének elvei: a közúti forgalomban való részvétel feltételeit és módját a forgalmi igények, a hazai közlekedési gyakorlat és a nk-i szabályok figyelembevételével kell meghatározni. A közutak forgalmi rendjét félreérthetetlenül, úgy kell kialakítani, hogy azt a közlekedés résztvevői kellő időben és könnyen felismerhessék. Közút lezárása: 1. az ott folyó munka esetén, 2. rendőrség, tűzoltóság és a fegyveres erők a meghatározott esetekben. Bizonyos járművek közlekedését a közút kezelője hozzájáruláshoz és díj fizetéséhez kötheti. A közút forgalmát akadályozó elemi csapás, hóakadály megszűntetésére bizottságot alakítanak. Járművek használata, műszaki

feltételek: a közúti közlekedési szolgáltatások körét, azok végzésének és az azokhoz használt járművek üzemeltetésének feltételeit a kormány rendeletben állapítja meg, ezek megszegése esetén birság szabható ki. Műszaki feltételek: 1. belföldi forgalomba hozatalra csak olyan jármű kerülhet, amelyre a közlekedési hatóság típusbizonyítványt adott ki, 2. forgalomba akkor helyezhető, ha arra hatósági engedélyt és jelzést adtak ki, törzskönyvvel látták el, az országos járműnyilvántartásba bejegyezték, és megvan a kötelező gépjármű felelősségbiztosítása, 77 3. az üzemben tartó felelős azért, hogy a jármű műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen, 4. a jármű környezetszennyezését a közlekedési hatóság az időszakos vizsgálaton túl, rendszeres felülvizsgálattal, és méréssel ellenőrzi. Út építése, kezelése, fenntartása, megszűntetése és elbontása:

az építéshez (létesítés, korszerűsítés, átadás, megszűntetés) a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A helyi utak részét képező járdák és a gyalogutak építésének engedélyezése az ök jegyzőjének hatáskörébe tartozik. A fővárosban ezt a Fővárosi Közlekedési Felügyelet végzi Aki engedély nélkül épít, az birsággal sújtható. Az országos közutak az állam, a helyi közutak az ök tulajdonában vannak Magánútnak kell tekinteni az állam vagy ök tulajdonában lévő: közforgalom elől elzárt utat, árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros forgalomnak megnyitott utat. Közút kezelője: lehet: 1. koncessziós társaság, 2. közútkezelő közhasznú társaság, 3. helyi ök, 4. magánutaknál a tulajdonos. Ők kötelesek gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen, a megrongálódást neki kell kijavítania. Közúti közlekedés

ellenőrzése: ki kell terjednie: 1. a közlekedés rendjére, 2. a forgalom szabályozására, 3. a szolgáltatások és a közúti járművek üzemeltetésének szabályszerűségére, 4. járművek műszaki állapotára, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségére, 5. közutak állapotára, tisztaságára. Az országos és az ök-i közút kezelője útellenőri szolgálatot működtet. Az útellenőr feladata: 1. közút állapotának, tisztaságának, nem közlekedési célú igénybevételének figyelemmel kisérése, 2. a jelzések láthatóságának, épségének és működésének ellenőrzése, 3. a közút mellett végzett tevékenység ellenőrzése (ha a forgalmat érinti) 4. információk szerzése és továbbítása, a forgalom biztonsága érdekében az általa elvégezhető halaszthatatlan intézkedések megtétele. 58.tétel Tűzrendészet – 1996évi 31 tv, 116/1996 kormány rendelet- birásgról, 1999évi 74.tv- katasztrófa A tv (1996/31)

hatálya nem terjed ki: a Magyar Honvédség létesítményeire és a bányák föld alatti részeire. A tűzoltás és a műszaki mentés a tv-ben meghatározott eseteket kivéve térítésmentes A tűzoltók csoportjai: 1. hivatásos állami, 2. hivatásos ök-i, 3. önkéntes, 4. létesítményi tűzoltó. 78 Ők a tűz oltása és a műszaki mentés érdekében a személy szabadságára, a magánlakás sérthetetlenségére és a tulajdonra vonatkozó alkotmányos jogokat olyan mértékben korlátozhatják, amely arányban áll az élet, a testi épség és az anyagi javak védelmével. Tűzjelzés: aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli köteles azt haladéktalanul jelezni. Tűzoltás: a tv hatálya alá tartózók (mindenki ) életkoruk, egészségi , fizikai állapotuk alapján elvárható mértékben kötelesek közreműködni (személyes részvétel, adatközlés). A tűzoltás vezetője igénybe veheti: 1. a fegyveres erők, rendőrség, polgári védelem,

vám és pénzügyőrség, mentőszolgálatok kirendelését. 2. magánszemélyeket, 3. az előbbiekben felsorolt személyek járműveit, eszközeit, felszereléseit, 4. elrendelheti a Riasztási és Segítségnyújtási Tervben meghatározott tűzoltóságok riasztását, 5. karitatív szervek segítségét kérheti. Tűzmegelőzési feladatok: a tűzvédelmi hatóság külön jsz-ban meghatározott esetekben engedélyező, tiltó és korlátozó intézkedéseket tehet. Magánszemélyek feladatai: 1. meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk a tűzmegelőzési szabályokat, 2. meg kell ismerniük a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket, 3. nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek ne okozzanak tűzet. Jogi személye, jogi személyiséggel nem rendelkező gt. feladatai: 1. tűzvédelmi berendezés biztosításáról gondoskodni, 2. helyszíni gyakorlat megtartását lehetővé tenni, 3. a kötelezően alkalmazandó szabványokban

meghatározott feltételeket biztosítani, 4. a tűzvédelmi ellenőrzés feltételeit biztosítani. A felelős tervező (építész) köteles a tervhez tűzvédelmi fejezetet készíteni. Az iskolákban meg kell ismertetni a tűzvédelmi ismereteket. Tűzvédelmi birság- 116/1996 kormányrendelet: arra szabható ki: 1. a tűzvédelmi szabályt megszegi 2. tűzjelzési és a tűzoltáshoz szükséges eszközöket nem megfelelően használja, tartja karban, 3. létesítményi tűzoltóság létszámával kapcsolatos rendelkezéseket megszegi, 4. tűzoltó készülék, eszközök működésképességének veszélyeztetése, 5. nem kérték meg a tűzvédelmi hatóság engedélyét, 6. a tűzvédelmi oktatásról időben nem gondoskodott, 7. nem készít tűzvédelmi szabályzatot, 8. felülvizsgálatok elmulasztása. (100 ezer forint a legmagasabb, vagy az oltóanyag értékének 10 %). Katasztrófavédelem – 1999.évi 74tv: az ogy az Alkotmányból és nk-i egyezményekből eredő

feladatok teljesítése érdekében, valamint az élet és vagyonbiztonságot, a természetes és épített környezetet veszélyeztető katasztrófák megelőzése és károsító hatásai ellen hozta a tv-t. Az ez ellen való védekezés és megelőzés nemzeti ügy, a védekezés egységes irányítása állami feladat. A kormány feladatai: 1. megszervezi a katasztrófák elleni védekezés irányítását és a végrehajtás összehangolását, 2. meghatározza a kormány tagjainak és az érintett állami szerveknek a védelemmel kapcsolatos feladatait, 3. megköti a katasztrófákkal kapcsolatos nk-i egyezményeket, 79 4. összehangolja az ezzel összefüggő oktatási, képzési, tudományos kutatási és műszaki fejlesztési feladatokat, 5. létrehozza az országos katasztrófavédelmi információs rendszert, 6. kihirdetésre előkészíti az egyes rendelkezéseket, 7. előirányozza az éves költségvetésben az erre felhasználható összeget. A kormány

intézkedései: 1. kihirdeti a veszélyhelyzetet, meghatározza ennek területi kiterjedését, 2. rendeleti úton bevezeti az erre vonatkozó szabályokat, 3. halasztást nem tűrő esetben a közszolgálati műsorszórók utján kihirdeti. Közvetlen katasztrófa esetén a köztársasági elnök tájékoztatása mellett: 1. elrendelheti a polgári védelmi szervezetek egyidejű alkalmazását, 2. intézkedik a Honvédség, a Határőrség, rendvédelmi szervek bevonásáról, 3. a Honvédség tartalékos hadkötelezettek igénybevételéről. Kormányzati Koordinációs Bizottság: a védekezésre való felkészülésben és a megelőzésben kialakítja és érvényesíti a kormány döntéseit. Feladatai: 1. összehangolja a megyei, a fővárosi védelmi bizottságok működését, 2. összehangolja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek védekezéssel kapcsolatos tevékenységét, 3. összehangolja a Honvédség, Határőrség és a rendvédelmi szervek

tevékenységét. Belügyminiszter feladatai: ő felelős az irányítás alá tartozó katasztrófavédelmi szervezetek működéséért, ezek: 1. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága, 2. területi és helyi katasztrófavédelmi szervezetek, 3. polgári védelem, 4. állami tűzoltóság. Egyéb szervek: 1. illetékes miniszter és országos hatáskörű szerv vezetője, 2. megyei, fővárosi és helyi védelmi bizottságok, 3. polgármester. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága: ez egy önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, vezetője a főigazgató, aki vezeti a szervezetet, irányítja a Főigazgatóság területi és helyi szerveinek a működését és szakmai tevékenységét. 59.tétel Honvédelmi igazgatás – 1993 évi 110tv, polgári szolgálat- 1997évi 21tv, polgári védelem- 1996.évi 37 Tv 1993.évi 110 tv: a Magyar Köztársaság fegyveres erői: a honvédség és a határőrség A honvédség

általános hadkötelezettségen – keretrendszerű – reguláris haderő. A határőrség rendészeti feladatkörében ellátja az államhatár őrzését, a határforgalom ellenőrzését és a határrend fenntartását, az erre vonatkozó szabályokat külön tv állapítja meg. A fegyveres erők feladatai: 1. Magyarország területének, függetlenségének, lakosságának és anyagi javainak fegyveres védelme külső támadással szemben, 2. államhatár őrzése és védelme, 80 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. az ország légterének védelme, fegyveresen elkövetett erőszakos cselekmények elhárítása, nk-i szerződésekből eredő kötelezettségek, a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények védelme és őrzése, közreműködik a polgári védelmi feladatok ellátásában, segítségnyújtás elemi csapás, ipari veszély, katasztrófa esetén, részvétel humanitárius segítségnyújtásban, térítés ellenében katonai szakértelmet

és speciális műszaki eszközöket igénylő rendezvényekben részt vesz, 11. állami szervek részére térítés ellenében építési és egyéb feladatok, 12. tűzszerészeti mentés. A honvédelem feladatcsoportjai: 1. fegyveres védelmi terv, 2. ennek végrehajtásához szükséges személyzet és haditechnika, 3. országos mozgósítás megszervezése, 4. a személyzet professzionális képzése (sorkatona és hivatásos is). A honvédelmi közigazgatás kapcsolódik csaknem valamennyi közigazgatási ágazat szakmai tevékenységéhez, különösen a közlekedési, hírközlési, gazdasági, egészségügyi, pénzügyi közigazgatással. Parancsok és intézkedések: a parancsok meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó egyedi, normatív tartalmú aktusok, ezeket a fegyveres szervek vezetői adják ki. Intézkedések formájában állapíthatóak meg egyes rendszeresen ismétlődő katonai tevékenységek, ezek a katonai szervek működési

rendjére és a személyi állomány mindennapi tevékenységére vonatkozó előírások, feltéve, hogy azokat jogszabály nem rendezi. A honvédelmi parancsnokságnak minden olyan intézkedését, amely nem államtitok, a Honvédelmi minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. Fegyveres és kényszerítő eszközök alkalmazása: két eseten van: 1. rendkívüli és szükségállapot idején, 2. békeidőben: a cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben (őr, ügyelet és futárszolgálat ellátása során, létesítmény védelménél, fogoly őrzése alatt). A fegyveres erők készenlétének fokozása: a kormány egyidejű tájékoztatása mellett a honvédelmi, illetőleg a belügyminiszter dönt, erről a Honvéd Vezérkar főnöke, illetőleg a határőrség országos parancsnoka intézkedik. (mozgósítás, általános mozgósítás, az ország lakosságának légi riasztása). A honvédelmi kötelezettség rendszere: az áp a haza védelme érdekében

általános honvédelmi kötelezettségként személyes szolgálatot és vagyoni szolgáltatásokat kötelesek teljesíteni. Személyes honvédelmi kötelezettségbe tartozik: 1. hadkötelezettség, 2. polgári védelmi kötelezettség: mind béke, mind rendkívüli állapot idején fennáll, 3. honvédelmi munkakötelezettség: rendkívüli és szükségállapot esetén: a nők 18-60, a férfiak 16-65 éves korukig, tartósan vagy időlegesen, képességeiknek és egészségi állapotuknak megfelelően fizikai vagy szellemi munka végzésére kötelezhetők. Hadkötelezettség: az általános hadkötelezettség alapján minden magyar állampolgárságú és a Magyar Köztársaság területén élő férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 17 életévbetöltésekor 81 kezdődik és annak az évnek a december 31. napjáig áll fenn, amikor az 50 életévét betölti (hadköteles kor). A hadkötelezettség magában foglalja a következő kötelezettségeket: a) tájékoztatási

(adatszolgáltatás), b) bejelentési, c) megjelenési (sorozás), d) szolgálati. A fegyveres és fegyver nélküli sorkatonai szolgálat célja a hadköteles elméleti és gyakorlati kiképzése, illetőleg felkészítése a haza védelmével kapcsolatos katonai feladatok, ezen belül meghatározott parancsnoki beosztás ellátására, ennek időtartama 6 hónap. Nem hívható be sorkatonai szolgálatra, aki : 1. alkalmatlan, 2. szolgálathalasztásban részesült, 3. fegyver nélküli vagy polgári szolgálatot választja, 4. külföldi állam hadseregében az időt letöltötte, 4.-hivatását gyakorló lelkész, 5. bcs miatt szabadságvesztésre ítélték, 6. saját háztartásában 2 vagy több gyermekről gondoskodik, 7. ogy képviselő, ök képviselő, 8. akinek testvére öngyilkos lett a szolgálat alatt. Polgári szolgálatról szóló 1997. 21tv: ez lelkiismereti okból választható A következő területeken lehet végezni: 1. egészségügy és szociális, 2. gyermek

és ifjúságvédelem, 3. kulturális, művelődési és oktatási, 4. természet és környezetvédelem, 5. vízgazdálkodás. Polgári védelem – 1996.évi 37 tv: ennek megszervezése és irányítása államigazgatási feladat Feladatok: 1. a lakosság felkészítése a védekezésre, 2. polgári védelmi szervek létrehozása és felkészítése, 3. figyelmeztetése, tájékoztatás, riasztás, 4. egyéni védőeszközökkel történő ellátás, 5. óvóhelyi védelem, 6. lakosság kimenekítése és kitelepítése, 7. a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme, 8. elsötétítés, fényálcázás (kiterjedése lásd fent). A hadkötelezettek járandóságai: szociális kedvezmények, hadigondozotti ellátás. Irányítás: békeidőben az ogy, a kormány , a köztársasági elnök, a honvédelmi miniszter, valamint az illetékes miniszterek jogosultak. Az ogy belül van az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága, amelynek önálló hatásköre, feladat és jogköre

van. Az alkotmány rögzíti, hogy a fegyveres erők főparancsnoka a köztársasági elnök, de ő a fegyveres erőkön kívül áll, azoknak irányítója és nem vezetője (nem szolgálati elöljáró). 60. tétel Külügyi igazgatás – 1961 és 1963évi bécsi egyezmény, és a 2001évi 46tv- konzuli védelem. 82 1961. évi bécsi egyezmény a diplomáciai kapcsolatokról: az államok közötti diplomáciai kapcsolatok kialakítása kölcsönös megegyezéssel történik. A diplomáciai képviselet feladatköre: 1. képviselő a küldő államot, 2. védelmezi a küldő állam, áp-ai érdekeit, 3. tárgyal a fogadó állam kormányával, 4. minden megengedett módon tájékozódik a fogadó államban lévő viszonyokról és jelentést tesz, 5. előmozdítja a baráti kapcsolatokat, a gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatait. A küldő állam kikéri a fogadó állam véleményét a küldendő személyről, ha megfelel akkor küldik az agrément, ezt meg is

lehet tagadni, és még indokolni sem kell. Ezután megírják a megbízó levelet, akinek címzettje a fogadó állam államfője. A mentességes a megérkezéstől él A képviselet vezetője működését a fogadó államban akkor kell megkezdetnek tekinteni, amikor átnyújtotta a megbízó levelét. Három kategóriája van a mentességeknek, kiváltságoknak: 1. személyi, 2. diplomáciai épület, 3. diplomáciai poggyász. A személyin belül van 3: polgári, büntető, közigazgatási joghatóság alól mentes a fogadó államban. két vagy több állam ua. a személyt akkreditálhatja, ha ebbe a fogadó állam beleegyezik a személyzet tagjai elvileg csak a küldő állam áp lehetnek, kivéve, ha a fogadó állam hozzájárul máshoz persona non grata: indoklás nélkül lehet ezt közölni. a külügyminisztériumot értesíteni kell: kinevezésről, megérkezésről, végleges távozásról. rangsor: a) nagykövet - nuncius, b) követ - internuncius, c) ügyvivő - pápai

legátus. Ha a képviselet vezetője akadályozva van, akkor helyette az ideiglenes ügyvivő jár el. a képviselőnek joga van a küldő állam lobogóját és címerét a képviselet épületén (kocsiján) elhelyezni. a képviselet helyiségei sérthetetlenek, oda a fogadó állam hatósági közegei csak az képviselet vezetőjének hozzájárulásával léphetnek be, a fogadó államnak kötelessége megvédeni a helyiséget, mentesek minden adó fizetése alól. Az iratai, okmányai is sérthetetlenek, mint a poggyász is. a fogadó állam megengedi a képviselet szabad érintkezését hivatalos ügyben, a levelezése is sérthetetlen. a diplomáciai képviselő személye is sérthetetlen, letartóztatni, őrizetbe venni tilos, mentes a büntető joghatóság alól. 1963.évi bécsi egyezmény a konzuli kapcsolatokról: kölcsönös megegyezéssel történik a konzuli kapcsolatok felvétele. A diplomáciai kapcsolatok megszakadása nem vonja maga után 83 ipso facto a

konzuli kapcsolatok megszakadását. A konzuli feladatokat a konzuli képviseletek végzik, de a diplomáciai képviselet is végezheti. Feladatok: 1. a küldő állam áp érdekeinek védelme, 2. kereskedelmi, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztése, előmozdítása, 3. tájékozódás minden megengedett módon, 4. útlevelek, egyéb úti okmányok kiállítása, 5. segítség és támogatás az áp részére, 6. eljárás közjegyzői és anyakönyvvezetői tisztségben, 7. segítségnyújtás a hajóknak, repülőknek azok személyzetének. a küldő állam a fogadó államban harmadik ország részére is végezhet konzuli feladatokat tisztségek osztályai: a) főkonzul, b) konzul, c) alkonzul, d) konzuli ügynök. a konzuli képviselet vezetőit a küldő állam nevezi ki, hivatalba lépésükhöz a fogadó állam járul hozzá (exequatur). főszabályként a konzulnak a küldő állap polgára nevezhető ki a fogadó állam a konzuli képviselet

feladatainak ellátásához minden könnyítést megad. a konzuli helyiségek azon része ahol ezt a tevékenységet folytatja mentességet élvez, mentesek az adó alól a konzul iratai, okmányi sérthetetlenek a fogadó állam biztosítja a szabad mozgást és költözködést 2001.évi 46tv- a konzuli védelemről: a Magyar Köztársaság a magyar állampolgár érdekeinek külföldön történő védelmét konzuli szolgálat útján látja el: ezek eszközei: 1. tanácsadás és segítségnyújtás 2. bajba jutott magyar áp védelme 3. segítségnyújtás baleset vagy erőszakos bcs áldozatainak, illetve súlyos, sürgős ellátást igénylő betegeknek 4. segítségnyújtás katasztrófa, háború vagy fegyveres összeütközés esetén 5. személyes szabadságukban külföldön korlátozott magyar áp védelme 6. haláleset 7. kiskorú vagy cselekvőképességében korlátozott magyar áp védelem 8. távollevő személy képviselete 9. okirat kiállítás és tanúsítvány

készítés 10. diplomáciai felülhitelesítés. 61.tétel A gazdasági irányítás általános rendszere A miniszter - a pénzügyminiszterrel együttműködve, az érdekelt miniszterek bevonásával - a Kormány gazdaságstratégiájához kapcsolódóan: 84 a) kidolgozza a gazdaságfejlesztés és a közlekedéspolitika intézményrendszerét a gazdasági növekedés, a versenyképesség feltételeit; b) a kereskedelemfejlesztés elveinek kidolgozásában; c) javaslatokat dolgoz ki a gazdaság és közlekedés fejlesztésére fordítható pénzügyi források céljaira és felhasználására d) közreműködik a Kohéziós Alapból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból eredő magyarországi támogatások programjainak megvalósításában; A Kormány gazdaságstratégiai programjának megalapozása érdekében a miniszter figyelemmel kíséri a gazdasági folyamatok feltételeinek alakulását, előrejelzéseket készít azok várható tendenciáiról. Ennek

keretében: a) elemzi a reálgazdasági folyamatokat, b) elemzéseket készít, modellezi a reálgazdasági folyamatokat; c) rendszeresen tájékoztatja a Kormányt; d) az érdekelt miniszterekkel együttműködve a feladatkörét illetően értékeli az EU-támogatások programjainak megvalósulását. A miniszter - az érdekelt miniszterekkel együttműködve - a gazdaságstratégiai célok meghatározása és megvalósítása érdekében, a környezet- és természetvédelmi célkitűzésekkel, valamint a fenntartható fejlődés elveivel összhangban kidolgozza : a) az ipar-, az energia-, a közlekedés- és a belkereskedelem-politika koncepcióját, ennek részeként a fejlesztési, modernizációs, struktúrapolitikai és környezetvédelmi koncepciót, továbbá az ezekkel kapcsolatos stratégiát és döntési javaslatokat, gondoskodik azok végrehajtásáról; b) a külföldi működőtőke-bevonási és külföldre irányuló tőkebefektetési politikát, részt vesz a

befektetésösztönzés szabályozó rendszerének kialakításában; c) a Gazdasági Versenyképesség, valamint a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programokat, szervezi az Operatív Programok végrehajtását és azok monitoring rendszerét, koordinálja a feladatköréhez kapcsolódó uniós és költségvetési források felhasználását, valamint közreműködik a Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaság- és infrastruktúra fejlesztési stratégiájának kidolgozásában; d) a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésére, támogatási és információs rendszerének kialakítására vonatkozó javaslatokat e) a Kormány gazdaságfejlesztési, műszaki innovációs, közlekedéspolitikai, befektetés-ösztönzési és gazdaságkutatási célkitűzéseit, a piacfelügyeleti stratégiát, valamint ezek megvalósításának feladatait, szervezi azok végrehajtását; f) a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját, javaslatot tesz a megvalósítás szervezeti

és intézményi feltételeire. (2) A miniszter a gazdaságstratégiai célkitűzések végrehajtása érdekében közreműködik: a) a központi állami költségvetési, monetáris, árfolyam-, adó-, pénzügy- és hitelpolitika, valamint a foglalkoztatási, a társadalombiztosítási, a szociális és lakáspolitika, technológiapolitika, b) a területfejlesztési, a környezet- és természetvédelmi, valamint az agrárpolitika kidolgozásában. A miniszter hatósági feladatai tekintetében: a) ellátja a hatáskörébe utalt hatósági engedélyezési, felülvizsgálati, kötelezési és ellenőrzési feladatokat; b) irányítja és ellenőrzi a minisztérium felügyelete alatt működő hatósági szervek tevékenységét; c) ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat a helyi önkormányzatok közlekedési államigazgatási tevékenységével kapcsolatban; d) irányítja és ellenőrzi az ágazati hatósági képzési és vizsgáztatási feladatokat; e)

megteszi a rendkívüli, az azonnali beavatkozást igénylő esetekben a szükséges egyedi intézkedéseket. A miniszter: a) gyakorolja - külön jogszabály, kormányhatározat alapján - a tulajdonosi jogokat az állam többségi részesedésével, illetve szavazatelsőbbségi részvényével működő gazdasági társaságok tekintetében; b) gyakorolja a kincstári vagyon kezelésével, értékesítésével, hasznosításával, valamint a kincstári vagyonkörbe bekerülő vagyon kezelőjének kijelölésével kapcsolatos egyetértési jogot; c) irányítja, illetve felügyeli az általa alapított, illetve a felügyelete alá rendelt költségvetési szerveket, valamint a külön jogszabályokban meghatározott egyéb szervezeteket. A miniszter a feladatait a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatali szervezete, valamint a külön jogszabályban meghatározott szervek/szervezetek útján látja el. A miniszter a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak

szerint gondoskodik a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információs rendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről. Kezeli törvény vagy egyéb jogszabály felhatalmazása alapján a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat. Az átvett 85 információk alapján elemzi és értékeli a gazdasági folyamatokat, irányítja és összehangolja az információ-feldolgozó, - elemző munkát. A miniszter a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során együttműködik az érintett miniszterekkel, az országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a külön törvényben meghatározott módon a Magyar Nemzeti Bank elnökével, továbbá az illetékes gazdasági, szakmai kamarákkal, más köztestületekkel, társadalmi szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel. 62.tétel A koncesszió 1991évi 16tv Kizárólagos állami, ök tulajdon hatékony működtetésének érdekében, valamint a kizárólagosan az

állam vagy ök hatáskörébe utalt tevékenységek gyakorlásának egyik lehetséges útja mindezek koncessziós szerződés alapján való átengedése. Ez a tv állapítja meg, hogy mire lehet koncessziós szerződést kötni: 1. országos közutak és műtárgyaik, vasúti pályák, csatornák, nki kereskedelmi repülőtér, közműrendszerek 2. ök törzsvagyon részét képező helyi közutak, és közművek 3. bányászati kutatás és kitermelés 4. csővezetékes termékszállítás és tárolás 5. hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása 6. szerencsejátékok szervezése és működtetése 7. országos és körzeti rádió és televízió műsor szétszórása 8. közforgalmú vasúti személyszállítás 9. elektronikus közbeszerzési rendszer kialakítása és működtetése. Ezen tevékenységek folytatásának a feltétele, hogy: 1. az állam vagy az ök többségi tulajdoni részesedéssel, 2. szavazati joggal, 3. tartósan kisebbségi állami

tulajdoni részesedés esetén szavazattöbbségi részvénnyel rendelkezzen. Koncessziós pályázat: A szerződés megkötésére az állam, illetve az ök pályázatot köteles kiírni. Ezek a pályázatok nyilvánosak (kivétel a honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdek). A pályázat kiírására, elbírálására a szerződés megkötésére a tevékenység tárgya szerinti miniszter jogosult, ök a képviselőtestület, a szerződés aláírására a polgármester. A nyilvános pályázati felhívást legalább két országos napilapban, ök a helyi lapban kell közzétenni. Zártkörű esetén az érdekelteket egyidejűleg közvetlenül kell felhívni. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: 1. a koncesszió köteles tevékenység és a vele szervesen összefüggő egyéb tevékenységek felsorolását, 2. átengedésének időtartamát, 3. a gyakorlásra meghatározott földrajzi közigazgatási egységet, 4. gyakorlásának jogi –pénzügyi feltételeit, 5. az idő

előtti megszűnés feltételeit, 6. az államot a koncesszió ellenőrzése kapcsán milyen jogosítványok illetik meg, 7. koncessziós díj legkisebb összegét. 86 A pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam nem lehet kevesebb 60 napnál, és a benyújtás lejárta után 90 nappal kell elbírálni. Koncessziós szerződés: Csak azzal a pályázóval lehet megkötni, aki a pályázatot megnyert. A pályázat nyertese az, aki összességében az állam, illetve az ök számára a kiírásnak megfelelő legkedvezőbb ajánlatot tette. Határozott időtartamra köthető, csak max 35 évre, és a lejártakor egyszer meghosszabítható az idő felével. Ha az ágazati tv ellenszolgáltatásként koncessziós díj fizetését írja elő, annak csak legkisebb összege adható meg, a díj fizetésének módjáról és mértékéről a szerződésben kell rendelkezni. A koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálására az általános hatáskörre és

illetékességgel rendelkező bíróság jogosult. A pályázat nyertesének a szerződésben vállalt követelményeknek meg kell felelni, ha ezt nem teszi meg, az azonnali hatályú felmondást eredményez. Az ágazati tv az állam által kötendő egyes szerződések létrejöttéhez az így jóváhagyását írja elő, ha ez 90 napon belül nem történik meg, úgy a jogosult nyilatkozati kötöttségétől szabadul Ha a tv másképp nem rendelkezik a szerződésre a PTK rendelkezéseit kell alkalmazni. Koncessziós társaság: A tevékenység folytatására az aláírástól számított 90 napon belül saját részvétellel belföldi székhelyű gazdasági társaságot kell alapítania. A szerződés időtartama alatt a koncessziós társaság jogosult a kizárólagos állami tulajdon használatára és a hasznok szedésére. A tevékenységgel összefüggésben létrejött kizárólagos állami tulajdonnak minősülő vagyontárgy rendeltetésszerű használatát elősegítő

vagyontárgyak (létesítmények) elkészültük után a koncessziós társaság tulajdonába kerülnek. A tevékenység gyakorlását az állam, illetve az ök hozzájárulása nélkül másra nem ruházhatja át. A koncessziós szerződés lejártakor 30 napon belül a koncessziós társaság tagjai kötelesek végelszámolást lefolytatni. 63.tétel Iparigazgatás Az ipar a nemzetgazdaság egyik ága, a KSH egységes ágazati besorolása szerint a következő ágazatok tartoznak ide: 1. bányászat, 2. villamosenergia ipar, 3. kohászat, 4. gépipar, 5. vegyipar, 6. könnyűipar, 7. egyéb ipar, 8. építőanyag ipar, 9. élelmiszeripar. Az ipar működésének jelenlegi, központi irányító szervét a gazdasági minisztériumot 1998-ben hozták létre. A gazdasági miniszter feladata: 1. kidolgozza az ipar és energiapolitika koncepcióját, 2. összehangolja az energiahordozó ellátást, meghatározza az energia árakat, 87 3. megállapítja az egyes ipari tevékenységek

gyakorlási feltételeit4.-áványanyag kutatás állami irányítását és ellenőrzését. Az iparigazgatás központi szférájához tartozik: 1. Magyar Energia Hivatal: a villamos energia és a gázszolgáltatás vonatkozásában előkészíti az árakat, gyakorolja a fogyasztóvédelmi hatásköröket is. 2. Magyar Geológiai Szolgálat: az állam földtani, kutatási feladatait és az ásványvagyon gazdálkodással összefüggő feladatokat látja el. 3. Magyar Bányászati Hivatal: védi a dolgozók testi épségét és egészségét, ellenőrzi az ásványvagyon gazdálkodásra, környezet, táj és vagyonvédelemre vonatkozó szabályok megtartását. 4. Országos Atomenergia Bizottság: az atomenergia békés célú alkalmazásával kapcsolatban a kormány tanácsadó és véleményező szerve. 5. Országos Atomenergia Hivatal: az ő hatáskörébe tartozik a nukleáris biztonságtechnika, nukleáris export, nukleáris anyagok nyilvántartása és ellenőrzése. Az ipari

tevékenységre vonatkozó jogi szabályozás legfontosabb funkciói: 1. az ipari tevékenységek biztonságáról, 2. szakszerűségének jogi normákba foglalásáról, 3. racionális gazdálkodás, 4. tulajdon korlátozás, 5. munkavédelem, 6. fogyasztóvédelem. 7. Bányászat –1993.évi 48 tv: az ásványi nyersanyagok, valamint a geotermikus energia természetes erőforrásukban az állam tulajdonában állnak, de amit a bányavállalkozó kitermel az ő tulajdonába megy át. A gazdasági miniszter az egyes kizárólagos állami tevékenységfajták, illetve azok gyakorlását koncessziós szerződés alapján meghatározott időre átengedheti. A bányavállalkozó által kitermelt anyag után az államot részesedés, bányajáradéki illeti meg. A vállalkozó a kitermelés során nyert földtani adatokat köteles a Magyar Geológiai Szolgálatnak megküldeni. A vállalkozást az erre a célra elhatárolt részen (bányatelek) szabad folytatni, a tevékenységet

jóváhagyott műszaki terv alapján kell végezni. A bányabiztonsági szabályzatokban előirt térképeket el kell készíteni és a változásokkal kiegészíteni, a munkát a biztonsági előírások szerint kell végezni. A bányavállalkozó köteles gondoskodni, a biztonsági előírások megtartásáról, ennek ellenőrzéséről, a tevékenység felügyeletéről, a bányaüzemben felelős műszaki vezetőt kell kijelölni. A bányavállalkozónak a bányafelügyelet által kijelölt üzemekben bányamentő, illetve kitörésvédelmi szolgálatról kell gondoskodnia. Külön cím alatt szabályozza a tv a károk rendezésének szabályait, a vállalkozónak a bányakárt meg kell térítenie (pénzben). A bányászati tevékenységet a bányafelügyelet engedélyével lehet megkezdeni, ő jelöli ki határozatában a bányatelket. Súlyos balesetet és üzemzavart a bányavállalkozó köteles azonnal a bányafelügyeletnél jelenteni. Szankciók a bányafelügyelet

részéről: 1. birság, 2. tevékenység felfüggesztése, 3. engedély visszavonása, 4. koncessziós szerződés megszűntetését kezdeményezheti. 5. 88 Gázszolgáltatás – 1994.évi 41tv, Villamos energia szolgáltatás- 2001évi 110tv: a kettő szabályozása igen hasonló. A villamos műveknek két fajtája van: közcélú (ha a lakosság, vállalatok, intézmények és más szervek igényletét fedezi) és üzemi (az üzemben tartó saját üzemi energiaszükségletét elégíti ki). A villamos mű üzemben tartóját ex lege szolgáltatási kötelezettség terheli, köteles az engedélyezett áram-nemben, periódusszámmal, feszültséggel fejleszteni az energiát. A villamos energiával való racionális gazdálkodás érdekében a közcélú és a kijelölt üzemi villamos műveket együttműködő villamosenergia rendszerben kell üzemben tartani. A takarékos gazdálkodást biztosítja, az a szabály, hogy hiány esetén a gazdasági miniszter elrendelheti a

fogyasztás korlátozását. A villamos mű közelében lévő földterület a műszakilag indokolt kiterjedésben biztonsági ( védőterület) övezetet képez. A villamos művekhez kapcsolódó létesítményeknek és vezetékeknek idegen ingatlanon való elhelyezésére, illetve átvezetésére szolgál két sajátos tulajdonjogot korlátozó intézmény: a használati és a vezetékjog. A tv részletesen rendelkezik a villamos mű és a fogyasztó közötti viszonyról. Atomenergia – 1996.évi 116tv: a tv hatály az atomenergia békés célú alkalmazására, az azzal kapcsolatos jogosultságokra és kötelezettségekre, továbbá az embereknek, valamint az élő és élettelen környezetnek a védelmére terjed ki. A jogi szabályozás fő célja a biztonságosságról való gondoskodás. Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jsz-ban meghatározott módon és rendszeres hatósági ellenőrzés mellett történhet, a biztonságos alkalmazásnak az irányítása és

felügyelete a kormány feladata, ennek érdekében: 1. részletesen rögzítik a biztonsági követelményeket, 2. baleset elhárítási és intézkedési terv kidolgozását, 3. folyamatosan ellenőrzi a sugárzási viszonyokat, 4. meghatározza a dolgozók munkavédelmi szabályait és képesítési feltételeit. Az atomenergiával kapcsolatos tevékenységek kivétel nélkül engedélykötelesek, határozott vagy határozatlan időre szólnak, és bizonyos feltételekhez kötöttek. Önálló rendszert alkotnak az alágazati nyilvántartások: az engedélyekről, az ellenőrzések eredményéről, a nukleáris és radioaktív anyagokról vezetett nyilvántartás. A felelősség legmagasabb foka áll fent (Lábady szerint kimentésnek nincs helye), a könyv szerint akkor lehet kimentés, ha: 1. tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan külső okból következik be, 2. a károsult önmaga okozta. 64.tétel Agrárigazgatás – 1997 évi 114 tv 1997.évi 114 tv: Az

agrárgazdaság fejlesztéséről: az következő főbb célkitűzéseknek kell érvényesülniük: 1. a termelés versenyképességének a javítás, 2. a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyított esélyegyenlőség megteremtése, 3. a kedvező agráradottságok jobb kihasználása, 4. a foglalkoztatás és a jövedelemszerzés ösztönzésével a vidék lakosság megtartó erejének növelése, 5. agrárinnováció. A kormány alakítja ki az agrártermelés jogi és gazdasági feltételeit, ennek során biztosítania kell, hogy: 89 1. 2. 3. 4. az agrárgazdaságot döntően a magántulajdonon alapuló üzemviszonyok jellemezzék, az agrárvállalkozások gazdaságilag erősödjenek és versenyképessé váljanak, az agrár jövedelmek növekedjenek, a mezőgazdaságot sújtó nem biztosítható elemi károk enyhítésére megfelelő pénzügyi keretet teremtsenek. A kormány által kialakítandó agrártámogatási rendszer főbb elemei: 1. piacra jutási és

intervenciós támogatások, 2. agrártermelési támogatások, 3. a hitelek kamattámogatása, 4. agrártermelés versenyképessége, 5. EU-hoz való csatlakozás támogatása. 1993. évi 6 tv: az agrárpiaci rendtartásról: az ezzel kapcsolatos egyes hatásköröket a miniszter, a tárcaközi bizottság és a terméktanácsok látják el. A miniszter irányítja, szervezi és szabályozza a piaci rendtartást, és információs rendszert alakit ki. A tárcaközi bizottság az agrárpiaci rendtartási döntéseket előkészítő, egyeztető fórum, véleményt nyilvánít és javaslatot tesz az egyes termékek kereskedelmi forgalmát és piacvédelmiét szolgáló intézkedések meghozatalában. Tagjai a földművelésügyi, a gazdasági, külügyi és pénzügyminiszter által kijelölt egy- egy személy. A terméktanács az e tv hatálya alá tartozó, azonos vagy hasonló terméket termelő, feldolgozó és forgalmazó szervezetek és személyek az egyesülési jog alapján

létrehozott közfeladatokat is ellátó nem nyereségérdekelt szervek, amelyet a miniszter ismerhet el. Az agrárpiaci rendtartás eszközrendszere: 1. garantált ár (élelmezési célú búza, kukorica, tej, vágómarha, sertés, cukor), ehhez a földművelésügyi minisztérium erre előirányzott költségvetési támogatás vehető igénybe, 2. beavatkozás (intervenció) két esetben lehetséges, termékhiány és termékfelesleg esetén. 1994. évi 55tv: a termőföldről: a használó köteles a termőföldet, művelési ágának megfelelően termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani (hasznosítási kötelezettség). A termőföld művelési ágának megváltoztatását a földhivatalnak be kell jelenteni. A termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen lehet felhasználni (elsősorban gyengébb minőségű termőföld esetén), ezt a területileg illetékes

földhivatal engedélyezi. Ha erre nincs engedély a földet az eredeti állapotába kell visszaállítani A más célú felhasználás esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. A földminősítés során a termőföldeket minőségi osztály és kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona érték) alapján sorolják 8 különböző osztályba, ezt a területenként meghatározott mintatér-hálózat alapján végzik. A termőföldekkel kapcsolatos ügyekben első fokon az illetékes földhivatal, másod fokon a megyei földhivatal jár el. A talajvédelem célja a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, fizikai, kémiai, biológiai romlásának megelőzése, ez az állam és a földhasználó, illetve beruházó, üzemeltető közös feladata. Az állam feladata, hogy a termőföldekről, azok milyenségéről információs bázist hozzon létre, és a változások figyelésére megfigyelő, ellenőrző és információs rendszert működtessen. A

földhasználó köteles a föld ökológiai adottságaihoz igazodva hasznosítani a földjét. Ennek ellenőrzésére talajvédelmi hatóságot működtetnek, és talajvédelmi felügyelőt, akik talajvédelmi bírságot szabhatnak ki. 90 1996. évi 54tv – az erdőről és az erdő védelméről: az ország erdőterületeit e tv alapján erdészeti tervezési körzetekre kell felosztani, a körzeteket az ökológia viszonyainak, a tartamos erdőgazdálkodás lehetőségeinek figyelembevételével a miniszter alakítja ki, és a földművelésügyi minisztérium hivatalos lapjában teszi közzé. Az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi. Az erdészeti igazgatást a miniszter, az országos erdészeti hatóság és ezek területi szervei látják el. A miniszter kidolgozza a hosszútávú terveket, előkészíti a jogszabályokat, tűzgyújtási tilalmat rendel el, működteti és irányítja az állami erdészeti igazgatás

egyes szerveit. Az Országos Erdészeti Tanács: a miniszter a feladat és hatáskörébe tartozó erdészetet érintő kérdésekben véleményező, javaslattevő tevékenység céljából hozhatja létre. 1994. évi 102 tv: a hegyközségekről: a hegyközség a hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) keretében meghatározott a célszerű telepítés és művelés, az ültetvények rendje, a szőlőkárosító elleni egységes növényvédelem, a szüretelés, a feldolgozás, valamint a bor helyes kezelése szabályait szakmai követelményeket határoz meg. a hegyközség jogosult működési területén a telepíthető fajtakörnek, valamint a egységnyi területen termelhető szőlő és bor mennyiségének a megállapítására. A területi hegyközségi tanács feladatai 1. összehangolja a tevékenységet, meghatározza a borvidék rendtartását, 2. szakmai szempontból felülvizsgál, 3. képviseli a termelők érdekeit, 4. intézi a borvidéki származás és

minőségvédelem ügyeit. A nemzeti tanács feladatai: 1. segíti a hegyközségek tevékenységét, 2. elősegíti a termék piacra jutását, 3. kapcsolatot tart nk-i szervekkel, 4. kiállításokat, versenyeket rendez. A hegyközségi szervezetek működése felett a törvényességi felügyeletet a földművelésügyi miniszter látja el. 65. tétel A humánigazgatás Legfontosabb területei: 1. szociális igazgatás, 2. egészségügy, 3. gyermek és gyámügy. I.) szociális igazgatás – 1993.évi 3tv: szociális gondoskodás alapfogalma: a modern szociálpolitika alapgondolata, hogy a társadalom különféle alrendszereinek (egyén, csoportok) adódhatnak olyan problémái, amit ideiglenesen vagy részlegesen maguktól nem tudnak megoldani, és a szociális gondoskodás feladata, hogy ezekre a helyzetekre reagáljon. Ide tartozik: a) amit igazgatási szervei útján ellátni képes, b) jövedelem kiesés pótlása (egészség vagy kor miatt), c) szociális rehabilitáció,

életbe való be és visszahelyezés. 91 PÉNZBELI TÁMOGATÁSOK: 1. időskorúak: a települési ök a 62, életévét betöltöttek illetve a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket akkor részesíti ebben, ha a havi jövedelme, illetve a vele egy háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 80 %-t. 2. jövedelempótló támogatás: ez annak a munkanélkülinek jár, akinek már nem jár munkanélküli segély, ezt 2 évig folyósítják. 3. rendszeres szociális segély: az kaphat, aki a 18 életévét betöltötte, aktív korú, munkaképességét legalább 67% elvesztette, és nem foglalkoztatott. 4. lakásfenntartás támogatás: aki a helyi minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, és a lakásfenntartás havi költsége meghaladja a havi jövedelem 35%, vagy a fűtési költség meghaladja a bevétel 20%. 5. ápolási díj: a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni

ápolását ellátó nagykorú személy, mértéke a mindenkori öregségi nyugdíj 80%. 6. átmeneti segély 7. temetési segély TERMÉSZETBENI TÁMOGATÁSOK: 1. köztemetés: ha nincs aki eltemesse, vagy nem temeti el, akkor az ök fizeti 2. közgyógyellátás: ilyen igazolványt állítanak ki neki (a jegyző), amelyen térítésmentesen gyógyszert vehet. 3. adósságkezelési szolgáltatás: lakhatást segíti , ez tanácsadás és adócsökkentési támogatás is lehet 4. szociális ellátások: a rászorultak részére személyes gondoskodást nyújt: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, ápolás, átmeneti elhelyezés, nappali ellátást nyújtó intézmény. II.) egészségügy 1997.évi 154 tv: a népegészségügy a társadalom egészének szervezett tevékenysége, amelynek célja a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése révén. Ezen belüli részterületek: 1. egészségfejlesztés:

célja az egészségi állapot és az életminőség javítás, és az egészség védelme, ennek elsődleges eszközei a betegségek és a sérülések megelőzés és az egészségnevelés. 2. család és nővédelmi gondozás. 3. ifjúsági és egészségügyi gondozás. 4. sportegészségügyi gondozás. 5. környezet és teleülés egészségügy. 6. élelmezés és táplálkozás egészségügy. 7. sugáregészségügy. 8. munkaegészségügy. 9. járványügy. Az egészségügy szerevezése és irányításában az ogy, a kormány, az egészségügyi miniszter, az ÁNTSZ, a helyi ök, egészségbiztosítási szervek. Nemzeti Egészségfejlesztési Program: az egészségügyi tervezés alapja, 4 évente felül kell vizsgálni. Nemzeti Egészségügy Tanács: a kormány egészségügyi szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatainak ellátását segíti. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). 92 II.) gyermek védelem és gyámügy: a

gyermekvédelmi gondoskodás eszközei: 1. védelembe vétel, 2. családba vétel, 3. ideiglenes hatályú elhelyezés, 4. átmeneti nevelésbe vétel, 5. tartós nevelésbe vétel. A nevelési felügyelet ellenőrzi ezeknek a helyes lefolyását. A gyermek gondozási helyének meghatározása a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértő bizottság szakvéleménye alapján történhet. Az gyámüggyel kapcsolatos feladatokat: 1. települési ök jegyzője, 2. városi megyei gyámhivatal, 3. megyei gyámhivatalban működő hivatásos pártfogók látják el. 66.tétel Foglalkoztatás, segély, bérszabályozás – 1991 évi 4 tv Foglalkoztatási Érdekegyeztetési szervezet: 1. Országos Érdekegyeztető Tanács(OÉT): a kormány az országos jelentőségű foglalkoztatás politikai kérdésekben a munkavállalók és a munkaadók országos érdekképviseleti szervezeteivel az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) egyeztet. Ennek során az OÉT: a) véleményezi a

foglalkoztatást közvetlenül érintő tvtervezeteket, b) évente beszámoltatja a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületét (MAT), c) a munkájában résztvevő országos munkaadói és munkavállalói szövetségek útján kijelöli a MAT képviselőit. 2. MAT: a munkaadók, munkavállalók és a kormány képviselőiből álló testület, amely a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket gyakorolja. A MAT megbízatása 4 évre szól. 3. Megyei (Fővárosi) Munkaügyi Tanács: a megyékben a foglalkoztatási és munkaerőpiaci képzési, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját elősegítő támogatások nyújtásával foglalkozik. Feladatai: a) dönt a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének a megyében rendelkezésre álló felhasználásáról, b) véleményezi a MA rehabilitációs alaprészének a megyében felhasználható pénzügyi keretéből nyújtható pályázatok tervezetét, c)

kezdeményezi és véleményezi a megye foglalkoztatási helyzetével kapcsolatos rövid és hosszútávú programokat, d) véleményezi a megyei munkaerőpiaci szervezet működését. Munkaerőpiaci szolgáltatások: a munkaerőpiaci szervezet a munkahelykeresését, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elősegíti. Ezek a következők: 93 1. képzések elősegítése: az kaphatja meg, aki: munkanélküli, 25. életévét nem töltötte be, munkaviszonya várhatóan 1 éven belül megszűnik, közhasznú munkavégzésben vesz részt, gyermekgondozási díjban részesül. 2. intenzív álláskeresés támogatása: az a munkanélküli, aki a munkaügyi központtal együttműködve maga is részt vesz a munkakeresésben, meghatározott költségeit kérheti. 3. munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegitése 4. foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások – munkaadó

részére 5. közhasznú munkavégzés támogatása – legfeljebb egy évre 6. önfoglalkoztatás támogatása- pályázati eljárás útján nyújtható 7. munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása 8. a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása 9. megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának a támogatása 10. fiatal munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása 11. munkaerőpiaci programok támogatása 12. egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatás (számítástechnika) Munkanélküliek ellátása: munkanélküliek részére ellátásként munkanélküli járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, nyugdíj előtti munkanélküli segély, valamint költségtérítés jár. 1. munkanélküli járadék: azt illeti meg, aki, a) munkanélküli, b) munkanélkülivé válását megelőző 4 évben, legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, c) rokkantsági nyugdíjban és táppénzben nem részesül,

d) munkát akar vállalni, de az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkát adni neki. Az összegét a munkanélkülivé válást megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámolni. A folyósítás leghosszabb időtartama 270 nap 2. nyugdíj előtti munkanélküli segély: összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%- val 3. költségtérítés: lehet adni az oda- vissza utazásra, munkaügyi központ által kezdeményezett szakvélemény beszerzésére. Járulékok: 1. munkaadói járulék: a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett bruttó bér 3%-a. 2. munkavállalói járulék: a bruttó munkabérének 1% köteles fizetni. 3. rehabilitációs hozzájárulás: annak a munkaadónak kell fizetni, akinek az általa foglalkoztatottak száma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem ér el a létszám 5 %

(kötelező foglalkoztatási szint). Ennek éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és meghatározott rehabilitáció hozzájárulás szorzata. A munkaadói járulékot a munkaadó állapítja meg, vallja be, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál kezelt számlára. A munkavállalói járulékot a munkaadó állapítja meg, vonja le, és fizeti meg, valamit saját bevallása keretében vallja be. Az állami adóhatóság a befizetett járulékokat a Munkaerőpiaci Alap számára utalja át. 94 67.tétel Az anyakönyvi igazgatás – 1982 évi tvr Az anyagkönyv hatósági nyilvántartás, amely –az ellenkező bizonyozásáig –közhitelűen tanúsítja a benne feljegyzett adatokat, illetőleg azok változását. A születés, a házasságkötés és a haláleset a tvr.-ben meghatározott adatait, valamint ezek megváltozott adatait a születési, a házassági és a halotti anyakönyv tartalmazza. Az anyakönyvet községben,

városban, megyei jogú városban és a fővárosi kerületekben a települési ök polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője vezeti, aki köztisztviselő. Tevékenysége felett a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője gyakorol felügyelete. A születést és a halálesetet az anyakönyvezető anyakönyvezi, akinek működési területén az történt. Ha a tv másként nem rendelkezik, a nyilvántartásba betekintés csak olyan állami vagy ök szerv nevében eljáró személynek engedélyezhető, aki igazolja a betekintés célját és jogalapját. A bejegyzendő adatokat okirattal kell bizonyítani, az anyakönyvezést az anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni (szülést orvos által kiállított bizonyítvány igazolja), ennek határideje a születést és halálesetet követő első munkanap, házasságkötésnél a házasságkötés időpontja. Anyakönyvezésnél vizsgálni kell az állampolgárságot, a magyar áp érvénye személyazonosító

igazolvánnyal, illetve magyar útlevéllel vagy állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható. Külföldi áp érvényes külföldi okmánnyal teheti ezt meg. a hontalanság tényét okirattal kell igazolni, aki ezt nem teszi meg, annak be kell jegyezni, hogy áp-ja ismeretlen. Anyakönyvezett adat kijavítása, kiegészítése, akkor lehetséges, ha: 1. az nem felel meg az anyakönyvezés szabályainak, 2. hiányos vagy téves adatot tartalmaz, 3. a név módosítását kérték. Házasságkötés: a házasuló a házassági szándékát személyesen jelenti, be és erről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. Nyilatkozniuk kell, hogy utána milyen házassági nevet kívánnak viselni. Az anyakönyvvezető a házasságkötésben való közreműködést megtagadhatja, ha: 1. közreműködésre nem illetéke, 2. az eljárásból ki van zárva, 3. törvényes akadály van, 4. a házasságkötés feltételeit nem igazolták, 5. a házasságkötésükhöz szükséges

felmentést, engedélyt nem mutatják be, 6. cselekvőképtelen valamelyik fél. A házasságkötés nyilvános és ünnepélyes, a házasulók a házasságkötésre irányuló nyilatkozatot tesznek. Az anyakönyvi bejegyzést a házastársak, a házassági tanúk és az anyakönyvvezető, ha volt a tolmács is aláírja. A házasságot, a házasulók kérésére az adott kisebbség nyelvén is meg lehet kötni. Névviselés: hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar áp a születési, illetőleg a házassági anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevet viseli (a magyar helyesírás szabályai szerint). Születési név: az amit a születési anyakönyvi kivonatba bejegyeztek, a családi név egy vagy két tagú, utónévként egy vagy két nevet lehet. A házassági név, az a név, amit a házassági anyakönyvi kivonatba bejegyeztek, a Csjt.-ben felsorolt változatok közül választhat. 95 A születési név

megváltoztatásához (családi vagy utónév tekintetében is) a belügyminiszter engedélyezheti, a kérelmet személyesen kell benyújtani az illetékes anyakönyvvezetőnél, meg kell jelölni az új, kért nevet, erről a belügyminiszter okiratot állít ki. A születési anyakönyvbe a szülők, a házassági anyakönyvbe a férj és a feleség apja, anyja, a halotti anyakönyvbe az elhalt apja, anyja és házastársa nevét és a születési nevet kell felvenni. Ha olyan nevet akarnak anyakönyveztetni, amely nincs benne az utónévjegyzékben, az MTA dönt arról, hogy lehet-e a nevet anyakönyvezni. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó személyek gyermekük és saját maguk részére is kérhetik, hogy nemzetiségüknek megfelelő utónevet adjanak, és hogy családi és utónevüket az anyanyelvük szabályai szerint írhassák. A születési anyakönyv tartalmazza: 1. születés helyét és idejét, 2. származás helyét, 3. a gyermek születési család és

utónevét, nemét, személyi azonosítóját, 4. a szülők születési család és utónevét, születési helyét, személyi azonosítóját, 5. többes születést, 6. a szülők és a gyermek igazolt külföldi állampolgárságát, hontalanságát, ismeretlen állampolgárságát, 7. bejegyzés idejét. Házassági anyakönyv tartalmazza: 1. házasságkötés helyét és idejét, 2. a férj és a feleség születési család és utónevét, születési helyét, személyi azonosítóját, 3. házastársak nevét a házasságkötés után, 4. a közreműködő anyakönyvvezető nevét, 5. házassági tanúk és a tolmács nevét, 6. megállapodást a születendő gyermek születési családi nevére, 7. a férj vagy a feleség külföldi állampolgárságát, hontalanságát, hazai anyakönyvezésnél ismeretlen áp-t, 8. a házasságkötésnél alkalmazott nyelv megnevezését. Halotti anyakönyv tartalmazza: 1. a haláleset helyét és idejét, 2. meghalt személy születési és

házassági nevét, nemét, személyi azonosítóját, 3. meghalt személy szüleinek születési család és utónevét, 4. meghalt személy házastársának születési család és utónevét, 5. meghalt személy külföldi áp, hontalanságát, ismeretlen áp, 6. bejegyzés idejét. Az anyakönyv alapján kiállítható közokirat az anyakönyvi kivonat, a másolat, az értesítés és a hatósági bizonyítvány. 68.tétel Személyi nyilvántartások és adatvédelem a közigazgatásban – 1992 évi 66 tv A tv szerint közérdekű információ az adat, amely az állami, az ök, vagy más, de közfeladatot ellátó szervekre vonatkozik, azok tevékenységét, illetőleg az általuk végzett feladatok, szolgáltatások körét jellemzi. Adatközlésre kötelezett szerv kötelességei: 96 1. 2. 3. rá vonatkozó jogszabályok kérelemre történő közzététele közvélemény gyors és hatékony tájékoztatása azon személyek nevének nyilvánosságra hozatala, akik a szerv

működése körében a feladataik ellátása során eljárnak 4. azokat az adatokat, amelyeket gyűjt és kezel köteles megismerhetővé tenni, ha azok közérdekűek. Vannak olyan tevékenységek, amelyek állami vagy szolgálati titoknak minősülnek. Vannak olyan tevékenységek, amelyeknél nem szükséges a titkosság, mégsem szerencsés, ha az áp hozzáférhetnek, ilyenek a rendészeti jellegű, külügyi igazgatás, honvédelmi igazgatás. A nyilvánosan kezelt adatokról másolatot lehet kérni, ezt csak nagyon szűk körben lehet megtagadni. A megkeresésére 15 napon belül válaszolni kell, de a költséget meg kell fizetni Adatfajták: 1. Személyes adat – amely a személyre vonatkozik. 2. Általános személyes adat – név, születési hely, idő, anyja neve, lakcím. 3. Különleges adat – politikai természetű adatok. Nemzetiség, faji, vallási hovatartozás, pártállás. 4. mentális adatok – egészségi állapot, rokkantság, kóros szenvedély. Az

adatvédelmi tv általános elvként rögzít, hogy a személyes adatok és a személyiségi jogok védelme minden más érdeket megelőz, ez alól a tv kivételt tehet. Az adatkezelés törvényessége: legyen kulturált és tisztességes. Személyes adat akkor kezelhető, ha a tv rendeli el. Az adatgyűjtőnek közölnie kell, hogy kötelező vagy önkéntes-e az adatszolgáltatás. Az adat birtokosának önrendelkezési joga abban áll, hogy letilthatja a róla szóló adat kiadását, és ettől a szerv csak közérdekből térhet el. A különleges adatok közül a mentális adatok csak akkor adhatók ki, ha ezt tv mondja ki, a politikai adatok pedig akkor, ha nk szerződés mondja ki. Ez alól kivétel törvényi, vagy alkotmányos felhatalmazás alapján a nemzetbiztonság érdeke, a bűnüldözés vagy a bűnmegelőzés. A különböző adatbázisok nem kapcsolódhatnak össze egymással, még akkor sem, ha egy szerv kezeli ezeket. A különböző adatbázisok csak

különböző kódokkal köthetőek össze A tv három ilyen kódrendszer alkalmazását teszi lehetővé: 1. a jog és a közbiztonsági célú adatkezelés – személyi azonosító jel 2. a szociális és egészségügyi célú adatkezelés – TAJ szám 3. adózási célú adatkezelés – adóazonosító jel. A tv meghatározza megy szervek képezhetik ezeket a számokat: 1. Országos Személy és Lakcímnyilvántartó Hivatal 2. TB 3. APEH. Azt is meghatározza, mikor lehet élni a kódok alkalmazásával: 1. ombudsmannál: betekintés az adatvédelmi nyilvántartásba, 2. tájékoztatás az adatkezelésről, 3. kérhet a jogosult helyesbítést, törlést. Az adatok törlését akkor lehet kérni, ha jogellenes a kezelése, vagy ha önkéntesen történt az adatkezelés, vagy ha megszűnt az adatkezelés törvényben meghatározott célja. Személyügyi nyilvántartások: nem csak az állam, hanem az áp érdeke is, pl.: személyigazolvány nélkül nem lehet szerződni. A

közhitelű okmányokban foglalt adatokat addig 97 valósnak kell elfogadni, amíg az ellenkezője nem bizonyítják. Két célja van a biztonság és statisztika (ez csak anonim lehet). Nyilvántartható személyügyi adatok: név, áp, hontalan vagy menekült státusz, nem, születési hely, idő, anyja neve, személyi azonosító jel, lakcím. A nyilvántartás hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén élő valamennyi magyar áp, a bevándorlókra, a menekültekre, a külföldön élő magyar áp. Az adatnyilvántartás szervezete: a belügyminiszter felügyeli, ő gondoskodik feltételrendszerének és működésének megteremtéséről, valamint a Hivatal vezetőjét is ő nevezi ki, és elfogadja a szervezeti és működési szabályzatot. Országos Személyi Adat és Lakcímnyilvántartó Hivatal: feladata az egész adatállományt központilag tárolni, és a személyi azonosító jelet kiadni. Területi szervek a közigazgatási hivatalok, amelyek a megyei

adatokat tartják nyilván és a helyi ök tekintetében koordinációt gyakorolnak, helyi szervek az ök jegyző. Lakcímét mindenki köteles bejelenteni, két kategória: 1. lakóhely: ahol az illető lakik, 2. tartózkodási hely: az állandó lakóhely megtartása mellett ahol 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. 69.tétel Lakcímnyilvántartás –1992 évi 66 Tv Az e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási feladataik teljesítéséhez az eljárásban érintett polgár személyazonosító jelét az alábbi szerveknek köteles átadni: a) a nyilvántartás szerveinek; b) a szülő, illetve hozzátartozó a születés és a haláleset bejelentésekor az egészségügyi intézménynek, illetve az anyakönyvvezetőnek; c) a házasulók házassági szándékuk bejelentésekor az anyakönyvvezetőnek; d) a peres felek a családjogi és házassági bontóperben, a nyilvántartással kapcsolatos peres ügyekben, valamint a holttá nyilvánítással és a

halál tényének bírói megállapításával összefüggő ügyekben a bíróságnak; e) a szülők a gyermek családi jogállása rendezésekor a gyámhatóságnak, a bíróságnak, az anyakönyvvezetőnek, illetve egyéb jogszabály alapján az eljárásban közreműködő szervnek; f) a konzuli hatóságnak olyan ügyek intézése során, amelyekben az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hazai hatóság jogosult a személyazonosító jelet kérni; g) az idegenrendészeti szervnek a bevándorlással kapcsolatos ügyintézés során. A lakcím bejelentése és nyilvántartása A Magyar Köztársaság területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés). A polgárnak azt a tényt, hogy a Magyar

Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetőleg, hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy az illetékes külföldi külképviseleti hatóságnál kell bejelentenie. 98 - A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges. A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét az illetékes jegyzőnél jelenti be. A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél kell bejelentenie. A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz - a szülő (törvényes

képviselő) lakóhelyét kell bejelenteni. Az újszülött első lakóhelyeként az anya lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét - a születés tényével együtt - az anyakönyvvezető jelenti be. A bejelentett lakcím valódiságát az adatok alapján a jegyző ellenőrzi. Amennyiben a bejelentett lakcím nem valós vagy a bejelentőlapot a szállásadó nem írta alá, vagy a bejelentés egyéb okból nem felel meg a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, a bejelentkezést el kell utasítani. Ha a polgár által bejelentett lakcím nem szerepel a helyi címnyilvántartásban, de a lakcím valódiságát hitelt érdemlően igazolja, a bejelentést el kell fogadni és egyidejűleg a jegyző a nyilvántartást módosítja. Ha a polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs, és nem külföldön élő magyar állampolgár, adatait "lakcím nélküli"-ként kezelik. Ebben az esetben az érintett polgár

adatait csak a központi hivatal tartja nyilván. Helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, házszám, épület, lépcsőház, szint, ajtó számozásának változása és területátcsatolás miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie. A lakcímadat ilyen megváltozása nem minősül adatváltozásnak, arról - az eredeti bejegyzési időpont változatlanul hagyásával - a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél előterjesztett kérelemre a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyző a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt állít ki és kézbesít a polgár részére. A tartózkodási hely létesítését, illetve megszűnését a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni. A polgár tartózkodási helyének megszűnését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is bejelentheti. A tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított két éven

belül - a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél fogva megszűnik. Nem kell bejelenteni a tartózkodási helyét annak a polgárnak, aki a) sorkatonai vagy tartalékos katonai szolgálat teljesítése, illetve gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén; b) előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti. A tartózkodási hely megszüntetéséről vagy megújításáról a jegyző - a körzetközponti jegyző útján - öt munkanapon belül értesíti a központi hivatalt. A Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar vagy - a nyilvántartás hatálya alá tartozó - külföldi állampolgár, illetőleg hontalan személy lakcím ügyében az illetékes jegyző jár el. 99 Az (1) bekezdés esetén a magyar állampolgár - lakcíme megszüntetésének

bejelentésével egyidejűleg - a jegyzőnek nyilatkozik arról, kívánja-e, hogy a nyilvántartás továbbra is tartalmazza adatait. 71. tétel Az állami tulajdon értékesítése 1990. évi 76tv – a privatizációról: a tv célja a gazdasági hatékonyság javítás, a piaci és a versenyviszonyok kibontakozása érdekében, és hogy a magánvállalkozás meghatározóvá váljon a kiskereskedelemben. A tv hatálya alá a belkereskedelmi és a fogyasztási tevékenységet folytató állami vállalat és állami gazdálkodó szerv tartozik. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV Rt.) határozza meg az értékesítés, hasznosítás ütemezését Az üzletet annak a vállalkozónak értékesíti, aki a nyilvánosan meghirdettet pályázatban a legkedvezőbb ajánlatot tette, egyezés esetén előnyt élveznek az üzlet dolgozói. 1992. évi 44 tv – a munkavállalói résztulajdonosi programról(MRP): az MRP-ben az vehet részt, aki legalább 6

hónapja ott dolgozik. Az MRP szervezet a munkavállalók által, az őket foglalkoztató társasában tulajdoni részesedés szerzése céljából önkéntesen létrehozott, ök-al és nyilvántartott résztvevőkkel rendelkező jogi személy, megalakulását követően kérni kell a bírósági nyilvántartásba vételét. Az MRP szervezet működése: legfelsőbb szerve a résztvevők összességéből álló közgyűlés. Az ügyintéző szervez a közgyűlés tagjai titkos szavazással, határozott időre választják meg. a szervezet felett az ügyészség gyakorolja a törvényességi felügyeletet. A szervezet a tartozásaiért teljes vagyonával felel 1995. évi 39 tv – az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről : az értékesítés során a következő követelmények figyelembevételével kell eljárni: 1. gazdálkodás hatékonyságának a növelése, 2. gazdasági szerkezetváltás ösztönzése, 3. hazai tőkepiac fejlesztése, 4.

külföldi befektetők privatizációs érdeklődésének fenntartása, 5. hazai vállalkozók, beszállítók tulajdonszerzésének támogatása, 6. munkahely megőrzés, munkahelyteremtése, 7. dolgozói tulajdonszerzés, 8. gazdasági társaságok működőképességének megőrzése. Az ÁPV Rt. köteles gondoskodni arról, hogy az értékesítésről kerülő vagyonra vonatkozó információk minden a vásárlásban érintett számára hozzáférhető legyen. Az ÁPV Rt köteles az érintett minisztériumokkal együttműködni, és az érintett miniszter véleményét figyelembe véve köteles eljárni. A privatizáció során gondoskodni kell arról, hogy a foglalkoztatáspolitika, versenypolitika, illetve a környezetvédelmi szempontok megfelelően érvényesüljenek. Tartósan állami tulajdont képeznek: 1. országos közüzemi szolgáltatók, 2. nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősülő társaságok, 3. honvédelmi vagy más különleges

feladatot megvalósító társaságok. Ilyenkor az állam részesedése 50% +1 szavazat, kivételesen 25%+1 szavazat és a szavazattöbbséget biztosító részvények. 100 Az értékesítés alapelvei: az ÁPV Rt. értékesít: 1 közvetlenül, 2 tőkepiaci intézményrendszeren keresztül, 3 befektetési alapokon és befektetési vállalkozásokon keresztül. Az alábbi eljárások szerint: 1. nyilvános vagy zártkörű pályázat, 2. nyilvános árverés, 3. nyilvános forgalomba hozatal, 4. zártkörű forgalomba hozatal, 5. tőzsdei értékesítésre adott megbízás, 6. kivételesen versenyeztetés nélkül. A pályázatot az ÁPV Rt. vagy a vagyonértékesítő írja ki Ez lehet nyilvános, ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert. A pályázatot eredményesnek kell tekinteni, ha a pályázati felhívásra a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelően egy vagy több

érvényes ajánlat érkezett. Kedvezményes privatizációs technikák: 1. értékesítési részletfizetés: legfeljebb 15 évre adható részletfizetés, az első részlet kivételével türelemi időt lehet megállapítani (max 3 év). 2. értékesítés tulajdonjog fenntartásával: privatizációs lízing, a halasztott elidegenítés időtartama maximum 10 év lehet. 3. vezetői és munkavállalói kivásárlás: ilyenkor az ajánlattevőnek arra kell kötelezettséget vállalnia, hogy az állami tulajdon 20% készpénzben 60 napon belül kifizetik. A munkavállalói tulajdonszerzés kedvezményei: személyenként az éves minimálbér 150 % adható kedvezményként. És az eladási árnak legfeljebb az 50% erejéig árkedvezmény vagy részletfizetés adható. Az Egzisztencia hitel igénybevételére az MRP szerezet jogosult, a megvásárolni kívánt vagyon szerződés szerinti árának a feléig, de maximum 50 millió Ft-ig. 101