Kereskedelem | Külkereskedelem » Külkereskedelmi ügyletek

-1KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK: Egyszerű áruügyletek: 1., Export ügylet: deviza belföldi és deviza külföldi között létre jövő adásvételi szerződés, ahol az áru útja a deviza belföldi szempontjából kiviteli jellegű. 2., Importügylet: deviza belföldi és deviza külföldi között létrejött adásvételi szerződés, amelyben az áru útja a deviza belföldi szempontjából behozatali jellegű. 3., Taktikai ügylet: a; taktikai export: exportőr visszatartja az áruját, később szerződik, mert számít a Világpiaci áremelkedésre. b; taktikai import: az importőr visszatartja az áruját, később szerződik, mert számít a Világpiaci árcsökkenésre. 4., Lecseréléses ügylet: exportból áll, melynek előfeltétele egy import, azaz ha konvertibilis devizáért értékesíthető exportárut szeretne az eladó külföldön értékesíteni, de a hazai lakosság ellátása érdekében a helyi hatóság nem engedélyezi, csak ha helyette ugyanolyan

mennyiségű helyettesítő árut importál. Reexport típusú ügyletek: - 3 főszereplője van: eladó, vevő és kettőjük a reexportőr, aki az import oldalon vevőként, az export oldalon eladóként jelenik meg. - Áru útja szempontjából:  Direkt (közvetlenül): az áru az eladótól közvetlenül a vevőhöz jut a reexportőr országának érintése nélkül.  Indirekt: az áru érinti a reexportőr országát és így jut el a vevőhöz. A reexportőr országában az áru vámraktárba, azaz szállítmányozó raktárba kerül, hogy a vámhivatal vámfelügyeletet gyakorol. Itt az árut átcsomagolják és neutralizálják (áruról és a csomagolásról minden származásra utaló jelet eltüntetnek. - Reexport lehet fedezett, azaz reexportőr úgy veszi meg az árut, hogy tudja kinek, adja tovább, de lehet fedezetlen, amikor a reexportőr a raktárra vásárol, de még nincs vevője az árura. 1., Haszonügylet: - a reexportőr alacsonyabb áron vásárol árut

és magasabb áron adja el, a két ár közötti különbség, levonva költségeit, képezi a hasznát. - indiszkréciós kockázat jelenik, meg azaz a reexportőr érdekelt abba, hogy az eladó és a vevő egymásról tudomást szerezzen. Ez a kockázat csökkenthető a szállítmányozó bekapcsolásával, aki az okmánycseréről és a szállítási útvonal eltitkolásáról gondoskodik - export és import szerződésben a reexportőrnek össze kell hangolnia a szállítási határidőket és a fizetési esedékességeket - import szállítás határidejének korábbinak kell lennie, mint az exporténak, de a fizetés esedékességénél viszont az export korábbi, mint az import 2., Tranzit ügylet: eladó vagy a vevő kezdeményezheti, és mivel a felek tudnak egymásról, ezért a reexportőr csak közvetítő kereskedő, aki tevékenységéért jutalékban részesül. 3., Switch ügylet: országok között kormányközi megállapodások jönnek létre, mert konvertibilis

devizahiánnyal küzdenek, mely lehet bilaterális (kétoldalú) vagy multilaterális (több oldalú) megállapodás. Árucsere forgalmi megállapodások, amikor árut áruval fizetik ki Az elszámolás klíring – devizában történik, ami csak devizaként jelenik meg, egy elszámolási egység, az árfolyamát a szabad devizához hasonlítják. A klíring deviza árfolyama mindig magasabb a szabaddevizáénál és a klíring megállapodásoknál az adott ország Központi Jegybankja vezeti a tartozásokat és a követeléseket. Csak akkor lesz reexport típusú ügylet, ha az egyik fél tartósan hitelezői pozícióba kerül és az adós konvertibilis devizában a tartozást nem, tudja kiegyenlíteni. - Kijöveteli switch: az adós olyan árut szállít a tartózása fejében, ami nem szerepel a klíring megállapodásban, mert a konvertbilis piacon könnyen értékesíthető. Ha ezt az árut a harmadik országban értékesíti, akkor az ügylet reexport típusú lesz. A

hitelezőnek relatív vesztesége keletkezik, mert a devizaárfolyam miatt kevesebb szabaddevizáért adható el. -2Bemeneteli switch: az adós harmadik ország piacáról szabaddevizáért árut vásárol, amit klíring megállapodás szerint szállítani kellett volna és továbbadja a tartozás fejében a hitelező félnek. Az adósnak relatív nyeresége keletkezik, mert kevesebb szabaddevizával nagyobb összegű klíringtartozást tudhat le. - Körswitch: a multilaterális megállapodáshoz kapcsolódik, ami több kijöveteli és bemeneteli switch ügyletből áll. Kapcsolt ügyletek: az áru áruért cserél gazdát, deviza kifizetésre nem vagy csak részben kerül sor. 1., Barter: egy szerződés jön létre, az exportra és az importra Kereskedelmi számlát nem állítanak ki, mert az áruk értékét a szerződésben nem devizába, hanem természetes mértékegységben fejezik ki. (30 m3 ukrán rönkfa = 25 t magyar alma) 2., Kompenzáció: két szerződésben jön

létre külön exportra és külön importra Árucsere forgalmi megállapodása, az áruk értékét devizában fejezik ki. - teljes kompenzáció: amikor az exportőr arra vállalkozik, hogy az általában szállított áru ellenértékéjért teljes egészében árut vásároljon - részleges kompenzáció: amikor az áruval nem kompenzált értékét deviza átutalással egyenlítik ki - többlábú kompenzáció: a magyar fél nem egyetlen vállalat - egyszerű kompenzáció: egy magyar fél vesz részt 3., Adresszáció: olyan, mint a részleges kompenzáció, de a tartozásokat és a követeléseket egy kereskedelmi bank vezeti, és meghatározott időnként elszámolnak egymással a vállalatok, de a kereskedelmi bankok irányításával. - Áruházi csere: speciális Adresszáció 4., Viszontvásárlás: egy vételt egy eladáshoz kötnek, azaz a vevő csak úgy vásárol, ha az eladó előtt tőle vásárol. 5., Visszavásárlás: Főleg a gépek beruházás piacán jelenik,

meg, ahol nagyon nehéz értékesíteni a nagy értékű gépek, berendezést. Amennyibe a vevő nem rendelkezik a beruházás teljes összegével és a hitelnyújtás eredményeképpen sem hajlandó a fennmaradó tartozást kiegyenlíteni, akkor állapodhatnak meg a felek visszavásárlásba. Ez azt jelenti, hogy a vevő a gépet, berendezést előállító termékkel egyenlíti ki a fennmaradó tartozást. Másik megoldás a gép exportőr (ha jó nevű) piacra segítheti a gépimportőrének az eredménytermékét (áruját) saját piaci kapcsolatain keresztül így deviza bevételhez jut, és ebből fizethet. 6., Offset ügylet: ugyanolyan, mint a visszavásárlás, csak stratégiai vagy nagy értékű beruházásokról van szó. Az ellenérték megtérülését a szállító két forrásból biztosítja: - szállítás vételárának egy részéből illetve részt vesz a vevővel közösen az eladott rendszerhez kapcsolódó beruházásban - beruházással előállított

késztermékeket export segíti a saját kapcsolatain és piaci szervezetén keresztül Különleges ügyletek: 1., Bérmunka tevékenység: fejlett technológiával és nyersanyaggal rendelkező vállalat devizakülföldivel végeztet munkát, munkadíj ellenében. A bérmunkát végző szabad kapacitással és viszonylag jól képzett munkaerővel rendelkezik, de fejlett technológia és nyersanyag hiányjellemző rá. Bérmunka passzív, mert deviza kiadással jár, bérmunkadíj formájában, de a bérmunkát végző szempontjából aktív, mert devizabevételt jelent, bérmunkadíj formájában. 2., Export fővállalkozás: Összetett műszaki, gazdasági és kereskedelmi tevékenység, amikor a fővállalkozó az alvállalkozók tevékenységét és saját szolgáltatásait koordinálva teljesíti a megrendelő részére a szerződésben kikötött eredményt. A fővállalkozó tevékenységéért fővállalkozói díjban részesül, valamint eredményfelelősség terheli a

megrendelővel szemben, egyedül és oszthatatlanul felelős a teljesítésért. 3., Lízing: tartós bérlet, melynek feltétel, hogy a futamidő legalább 365 nap, mert ellenkező esetben adásvételi szerződés jön létre. Futamidőt tekintve: rövidlejáratú lízing (365 nap), középlejáratú lízing (1 – 3 év), hosszúlejáratú lízing (3 évnél hosszabb). a; fajtái: - exportlízing: devizabelföldi lízingbeadó devizakülföldi lízing bevevővel köt szerződést. - importlízing: Magyarországon a Devizatörvény tiltja. - -3- visszlízing: ha egy vállalkozás finanszírozási gondokkal küzd, értékesítheti berendezést, gépet egy lízingbeadónak, anélkül hogy lízingtárgy helyet változtatott volna, visszalízingelheti tőle. b; lízingtárgy útja szerint: - direkt (közvetlen) lízing: lízingbevevő közvetlenül a termelőtől lízinggel. - indirekt (közvetett) lízing: termelő és a lízingbevevő közé egy közvetítő kereskedő,

lízingbeadó épül be. c; lízingtárgy tulajdonjoga szerint: - finanszírozási lízing: a lízingtárgy tulajdonjoga maradványértéken megvásárolva a futamidő lejárta után a lízingbevevőé lesz. - operatív lízing: lízing – futamidő rövidebb, mint a lízingtárgy amortizációja és a lízingtárgy tulajdonjoga a futamidő lejárta után sem kerül a lízingbevevő birtokába. Licencia típusú ügyletek: Licencia: a licencia adó engedélyt ad a licencia vevőnek a szabadalmi oltalom alatt álló műszaki megoldás hasznosítására, licencia díj ellenében. Olyan találmány szabadalmazható, mely új feldatálói tevékenységeredménye, és iparilag alkalmazható. A szabadalomjogi kritériumok meghatározzák a szerződés tárgyának sajátosságait és a szerződés lényeges tartalmi kellékeit. A licenciadíj nagyságát befolyásolhatja a díjfizetés módja is: - egyszeri összegben (lump sum) - folyamatos díjfizetés az árbevétel százalékában

(royalty) - fix díj és royalty kombinációja Fajtái: 1., Szabadalmi: Szabadalmas engedélyt ad valakinek a találmány hasznosítására A hasznosítási szerződés alanyai a szabadalmas és a hasznosító, tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, mely nem ütközhet jogszabályba, és nem irányulhat a szabadalmi oltalomból eredő jogok társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra. Szabadalmas fő kötelezettsége megadni az engedélyt a találmány hasznosítására, míg a hasznosítóé pedig megfizetni ennek a díját. A szabadalmast jogszavatosság és kellékszavatosság terheli Teljes licencia: a szabadalmas köteles a hasznosítót a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos kérdést, a licencia minden időbeli és területi korlátozás nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed. 2., Fortély (know – how): szerződés tárgya titkos, értékes, hasznos információ ismeret vagy tapasztalat,

amely a gazdasági életben is használható. Nem áll szabadalmi oltalom alatt, ha nem az üzleti titok védelme, mint jogi megfogalmazás vonatkozik rá. A partnerek főkötelezettségei: az adásvételi szerződés révén az átadó ezeknek az ismereteknek az átadását vállalását, az átvevő pedig meghatározott ellenértéket fizet. 3., Védjegy: oltalom alatt álló megjelölés, mely alkalmas valamely vállalat áruinak vagy szolgáltatásainak más vállalat azonos vagy hasonló áruitól illetve szolgáltatásaitól való megkülönböztetésre. A védjegy és a kereskedelmi név komoly piaci értéket képvisel A partnerek fő kötelezettségei: A védjegy tulajdonosa feljogosítja az átvevőt a védjegy kereskedelmi név használatára meghatározott ideig, meghatározott földrajzi körben. A jogosult a védjegy használatára szerződéssel engedélyt ad a védjegy árujegyzékben szereplő valamennyi áruval és azok egy részével kapcsolatban alkalmazhatja és

jogosult a védjeggyel ellátott áru minőségét ellenőrizni. A védjegylicencia szerződésben rögzítik, az átvevő milyen ellenszolgáltatást teljesít és a védjegyhasználati jogot visszavonja, ha a rögzített minőségi feltételeket nem tartja be. 4. Franchise: A franchise egy sajátos vállalkozási forma, független, de mégis szorosan együttműködő partnerek között. Olyan értékesítő rendszer, melynek révén árukat vagy szolgáltatásokat vagy, technológiákat forgalmaznak. Jogilag és pénzügyileg önálló és független vállalkozók szoros és folyamatos együttműködésén alapul azaz a franchise átadók és átvevők. Az átadó megadja átvevőinek a jogot, és egyúttal kötelezi is őket arra, hogy az üzletet az ő koncepciója szerint üzemeltessék, közvetlen vagy közvetett díjazás ellenében. A felek között írásban megkötött franchise keretein belül és időtartam alatt, az átvevő, átadó folyamatos technikai és

üzemgazdasági támogatásával használja a rendszernevet, szolgáltatás, márkanevet és egyéb szabadalmi jogot. -4Együttműködés mélysége szerint: a; termék vagy védjegy franchise: 1., Licencszerződésben az átadó gyártási, használati jogot ad el, mely csak kizárólag az átadó tulajdona. A szerződő felek egymástól függetlenek, a licencadónak nincs joga, hogy ellenőrizze az átadott technológia, eljárás alkalmazási folyamatot a licencátvevőnél. Az átvevő cég az átadónak az eladott termékek után úgynevezett használati díjat fizet. 2., Disztribútor – dealer: az átvevő kizárólagos jogot kap egy adott területen a vele szerződő gyártó termékek eladására. Az átadó kiköti, hogy partnere biztosítsa az általa megkívánt kiszolgáltatási minőséget. 3., Védjegyhasználatra csak a tulajdonosnak vagy kedvezményezettnek van joga A védjegy utal a minőségre és megkülönbözteti az árut más azonos vagy hasonló

szükséglet kielégítő terméktől. Csak a bejegyzett védjegy élvez oltalmat, a védjegyét, márkáját adó szervezetnek az átvevő szervezet meghatározott díjat fizet ezért a jogért. 4., Koncessziónak két formája ismert: - franchise átadó kizárólagos jogot ad egy adott területen belül az átvevőnek. Az átvevő egyszeri belépési díjat és a folyamatos menedzsment szolgáltatásért meghatározott díjat fizet - franchise átadó megadja a jogot az átvevőnek bizonyos termék vagy termékcsoport meghatározott kereskedelmi egységben való eladására. b; üzleti franchise: Az átadó általában belépési díjat és a forgalomból folyamatos részesedést kap az átvevőtől, az átvevők a termék, szolgáltatás vagy védjegy stratégiai és marketing ismereteket is kapnak az átadótól. 1., otthoni vagy családi franchise: kevesebb beruházást igényel a vállalkozótól, sőt még saját házból, lakásról is működtethető. Fajtái: - üzleti

szolgáltatások - lakások és kereskedelmi intézmények javítása és karbantartása - gyermekgondozás és csecsemőellátás - szépségszalonok, a testkultúrával kapcsolatos franchise - speciális családi, társadalmi alkalmak szervezése és lebonyolítása - hírközlő eszközök helyi üzemeltetése - takarító cégek - vegyes: egyéb szolgáltatások 2., Vállalkozói vagy beruházó franchise: nagyobb beruházás igényel, mint a családi franchise és a vállalkozó más alkalmazottak munkáját is igénybe kell vennie. 3., Területi franchise: az átadó egy meghatározott területen átruház az adott területre vonatkozó minden jogot az átvevőre. c; master franchise: A területi franchise egyik elterjedt változata, tehát a területi franchise átvevő továbbadhatja a rendszer használatának jogát egyedi franchise átvevőnek, és ő lenne a rendszerátadó. A franchise alkalmazása: Az átvevő szempontjából a franchise rendszer előnyei: - gyorsabban tud

hozzáférni a piachoz, üzletének gyorsabb a felfutása, a piaci bevezetés költségei csökkenthetők - ismertebb márkanév esetén nagyobb a forgalma, jobb jövedelmezhetőséget tud elérni, és könnyebben tudja bővíteni kínálatát - nagy tételben szerzi be központi raktáraiba a működéshez szükséges gépeket, anyagokat, ezért kisebbek az átvevők beszerzési terhei Az átvevő szempontjából a franchise rendszer hátrányai: - átadó korlátozhatja az átvevő tevékenységét - azonos márkanév alatt elkövetett hiba visszaüthet az abban teljesen vétlen franchise átvevőkre is - átvevő többféle formában fizet az átadónak -5- átvevőt korlátozhatja, hogy nem tud szabadon üzleti kapcsolatba lépni másokkal. Meghatározhatják számára az üzleti kapcsolatai bővítési lehetőségeit, vagy korlátozhatják szállítóinak körét Az átadónak az előnyei: - az átadó csekély pénzügyi kockázattal jelentős profira tehet szert -

átvevőnek nem kell foglalkoznia az egységek problémáival, mentesül a napi üzletvezetés gondjaitól és könnyebb a nagy távolságra lévő egységek ellenőrzése is Az átadónak az előnyei: - átvevő nem lesz alkalmazottja, munkajogilag teljesen független - a megszerzett tapasztalat birtokában könnyen önállósíthatja magát