Jogi ismeretek | Közigazgatási jog » Kulturális szakigazgatás

KULTURÁLIS SZAKIGAZGATÁS Közigazgatás fogalma: a; az államigazgatás egyik fajtája, olyan szervezeti rendszer, amelyen keresztül az állam gyakorolja a társadalom által ráruházott feladatokat. b; az állam a közigazgatáson keresztül (ez kézzelfogható) Három féle igazgatás: 1.állami igazgatás 2.társadalmi önigazgatás 3.magán igazgatás 1. Állami igazgatás alapja: az állami tulajdon, melynek alapján az állam hatalommal ruházza fel az igazgatást végző szerveket. 2. Társadalmi önigazgatás: pl: alapítvány, egyesület Alapja: a csoport tulajdon és az igazgatást az embereknek valamely öntevékeny csoportja végzi. 3. Magánigazgatás alapja: magántulajdon; és a tulajdonos maga hozza döntéseit (Igazgatást a tulaj végzi) I. Közigazgatás: 1. szervezetrendszerként megközelítve; a közigazgatás az állam szakigazgatási szervezete (szervezetrendszere) 2. másik megközelítés a tevékenység 3. végrehajtó hatalmi rendszer (nem teljesen

helyes a besorolás, mert a közigazgatás döntéseket is hozhat, nemcsak végrehajt) II. Közigazgatási szerv: két csoportja van, attól függ, ki a létrehozója 1. országgyűlés által létrehozott közigazgatási szervek pl: kormány, minisztériumok, önkormányzatok 2. a kormány által létrehozott pl: országos hatáskörű szervek (MTI, KSH, stb) III. A közigazgatás szervezeti rendszerének két nagy csoportja: 1. központi közigazgatás: államigazgatás; hierarchikusan épül fel a kormány által. A hierarchia csúcsa: kormány; alatta: minisztériumok: jogalkotói hatáskörük is van; alattuk: országos hatáskörű szervek, nem alkothatnak rendeletet. 2. helyi közigazgatás: önkormányzatok rendszere Mellérendeltségi viszony van a helyi igazgatási szervek között, nem függenek a központi szervektől (de persze a kormányrendeletek vonatkoznak rájuk.) Az önkormányzati rendszer 1 tagjai: 1; községi 2; város 3; kerület 4; megyei jogú város 5;

megye 6; főváros. (1-4-ig települési önkormányzat) 1990-es törvény 65. számú törvény! Önkormányzat: egy olyan sajátos szerveződési forma, amely kifejezi egy adott közösség függetlenségét, önállóságát. Fő jellemzői: • autonómitás • önszabályozás • döntési jogosítványok • saját vagyon • saját vagyonnal való önálló gazdálkodás Az önkormányzatok három nagy szervezeti egysége: 1. képviselői testület 2. tisztségviselők 3. polgármesteri hivatal KÉPVISELŐI TESTÜLET: az egész önkormányzatiság legfontosabb letétményese döntéshozó testület rendeleteket alkotnak jogköre: • önállóan gazdálkodik • helyi adókat állapíthat meg • önkormányzati intézményeket, vállalatokat, más szervezeteket hozhat létre, alkothat • önkormányzati jelképeket (pl.: címer) hozhat létre, helyi kitüntetéseket adhat, alkothat. • szabadon társulhat más önkormányzatokkal A törvény adta kereteken belül élhet

jogkörével bármely önkormányzat (1990.LXV) Négy évre választjuk az önkormányzatot, polgármestert is közvetlenül választunk. TISZTSÉGVISELŐK: 1. polgármester 2. alpolgármester(ek) 3. jegyző 1. Polgármester: ő felel általában az egész önkormányzatért, működéséért, tevékenységéért. 10000 lakos felett kötelező főállású polgármester A 2 választási tevékenység alapján, nem kell szakembernek lennie, nincs szakmai kitétel. ( A jegyzőknél van ) 18 év feletti magyar állampolgár legyen A képviselőtestülettel a viszonya nem alá- fölé- és mellérendelt, hanem a kettő együtt. A képviselőtestület döntései vonatkoznak a polgármesterre is Ugyanakkor ha nem ülésezik a képviselőtestület, akkor az adott önkormányzatot a polgármester képviseli. 2. Alpolgármester(ek): létszámukat a képviselőtestület dönti el Van fő és nem főállású alpolgármester. Feladata: valamilyen testület vitele Ő is képviselő, de őt nem

közvetlenül választják a polgárok, hanem a képviselőtestület tagjai választják saját tagjai közül. 3. Jegyző: a szakmaiság képviselője, a szakmai végzettség kritérium Kell: államigazgatási főiskolai végzettség vagy állam és jogtudományi egyetemi végzettség. Ezenkívül szakvizsgát is kell tennie A polgármesteri hivatal vezetője, az önkormányzaton belül zajló tevékenység szakmai felelőse. Létezik aljegyző is. POLGÁRMESTERI HIVATAL: Különféleképpen tagolódhat, az adott önkormányzat képviselő testülete dönti el. Feladata: • ügyfélszolgálat • képviselői testületi döntések előkészítése • képviselői testületi döntések végrehajtása • kapcsolat tartás az önkormányzatok intézményeivel BIZOTTSÁGOK: A képviselő testülethez kötődik, segítik munkáját. (Pl: szociális, gazdasági) Képviselőkből és külső szakértőkből állnak. Vagy saját jogon végzik a munkájukat vagy a képviselőtestület

bizonyos feladatköröket lead, átad a bizottságnak. Miből gazdálkodnak az önkormányzatok? • központi támogatásokból • helyi bevételekből: 1. helyi adók 2. önkormányzat gazdálkodásából befolyó összeg ( Pl.: bérlet, eladás ) Önállóan gazdálkodik, de vannak kötelező feladatai, erre kell elkölteni a pénzét. Kötelező feladatai változhatnak a település nagyságától függően; minimum lista van róla; növekedhet a minimum feladatok száma. A szabadon vállalt feladatok függenek a finanszírozástól. Minimum (kötelező) feladatok: 1. alapfokú oktatási feladat ellátása 2. alapfokú egészségügyi és szociális ellátás biztosítása 3 3. közvilágítás 4. közutak és köztemető fenntartása 5. köztisztasági alapfeladatok ellátása 6. nemzeti- és etikai kisebbségek jogainak biztosítása FOGALMAK: Körjegyzőség: Két vagy három szomszédos település közös polgármesteri hivatalt és jegyzőséget tart fenn. (A

költségvetés miatt) Társulási megállapodás 1. az adott képviselőtestület feladatai elvégzése érdekében 2 együttműködhet más testületekkel. Ezt az írásbeli megállapodást hívjuk társulásnak Pl: több település egy iskolát tart fenn. A megállapodásba bele kell foglalni kötelezően a társulás nevét, székhelyét, tagjainak a nevét, a feladatokat, időtartamot (amire a megállapodás vonatkozik), a költségek viselésének rendjét, a társulás működéséhez szükséges személyi- és infrastrukturális feltételeket. Az önkormányzatok és a képviselői testületek között jön létre. Közigazgatási szerződés amikor adott képviselőtestület nem önkormányzattal köt szerződést egy feladat elvégzéséhez. A költségvetésből finanszírozza: 1. önerőből 2. társulási megállapodás 3. közigazgatási szerződés alapján láthatja el a feladatokat az önkormányzat. Kultúra és a közigazgatás kapcsolata • milyenségét

erősen befolyásolja, meghatározza az adott társadalom társadalmi berendezkedése • a totalitárius (diktatórikus) rendszerekben az állam beavatkozik a kultúra folyamatába az állam jelenléte kizárja a kultúrát teremtő egyéb társadalmi intézményeket (az van csupán, amit az állam engedélyez) • egy demokratikus berendezkedésű államban politikai eszközökkel nem szabad kormányozni a kultúra folyamatait; elvileg ez a kulturális közigazgatás feladata volna, ha megteremti a kultúra feltételrendszerét Két alapelve van: 1. A közigazgatás világnézeti semlegessége: passzív jogosultságaz állam tartalmi kérdésekbe ne avatkozzon bele, azaz a kultúra a privát szféra területe 4 (ne az állam döntse el, hogy mi a jó/rossz) ; az állam semmilyen irányba ne diszkrimináljon  az Alkotmányból fakad 2. A közigazgatás szolgáltató volta: aktív jogosultságaz a feladat, hogy meg kell teremteni a feltétel rendszert a kultúra

létrejöttének, közvetítésének, befogadásának, megalkotásának lehetőségét. Feltételrendszerek létrehozása: - jogszabály - infrastruktúra - személyi - anyagi feltételek A kulturális igazgatás formái: 1. Centralizált: a; az egész ország, nemzet kulturális szempontjából reprezentális intézmény közvetlenül a központi közigazgatási szervhez kapcsolódik. (pl: Széchenyi könyvtár, Nemzeti Múzeum, stb) b; (a médiával van összefüggésben; a média hatalmi tényező); a tömegtájékoztatás, a média pl.: M1, Duna TV, stb Az összes főiskola/egyetem az Oktatási Minisztériumhoz tartozik. 2. Decentralizált: a helyi közigazgatás kultúrával kapcsolatos tevékenységét jelenti. Az önkormányzatok egyre nehezebben birkóznak meg feladataikkal (kulturális), ezért megkezdődnek a helyi, lokális kezdeményezések a decentralizációval. 3. Magán igazgatás: rendszerváltás óta vannak olyan kulturális intézmények, amelyek nem állami vagy

önkormányzati igazgatás alatt vannak, hanem magán kézben. Alapítvány, egyesület, non-profit szervezetként működik vagy kulturális intézmény működteti. A kulturális igazgatás magyarországi szervezete: 1. Központi kulturális igazgatás: csúcsán két minisztérium áll: Nemzeti Kulturális Örökség Oktatási Minisztérium minisztériuma • egyházi kapcsolatok • közoktatás • közgyűjtemények • szakképzés • közművelődés • felnőttképzés • műemlékvédelem • felsőoktatás • művészetek • tudomány • nemzeti és etnikai kisebbségi ügyek • Európai Uniós ügyek • Európai Uniós ügyek 5 Magyar Művelődési Intézet: (MAMI) országos hatáskörű szerv. Szakmai tanácsadással, szolgáltatással szolgál a helyi, megyei közművelődési tevékenység területén. 2. Helyi kulturális igazgatás: • nincsen egységes séma • létezik egy kulturális/közművelődési referens az adott önkormányzaton belül; ő

részese egy nagyobb osztálynak, pl.: KOKulturális Osztály • KO része a Polgármesteri Hivatalnak. Jegyzőnek és tisztségviselőnek alá-fölé rendeltségi a viszonya • majd a kulturális bizottság alá-fölé rendeltségi viszonya a képviselő testülettel ( Ez egy szombathelyi példa volt. ) A kulturális igazgatás területei: Tradicionálisan alakul és országról országra változik. (1848 pár hónapra miniszter és minisztérium megjelent, Báró Eötvös József az első kulturális miniszter volt. 1867 a Kiegyezés után permanensen létezik) Magyarországon: 1. oktatás: alaptól felsőfokig 2. tudomány 3. művészet 4. közművelődés, közgyűjtemény 5. média, tömegtájékoztatás; ORTT Az önkormányzatok közművelődési feladatai 1997./ CXL törvény közművelődésről része kell! Feladatok általában: • saját területén a történeti iratokat gyűjteni és feldolgozni kell (levéltárak) • a terület és társadalom kulturális javainak

gyűjtése, feldolgozása és bemutatása • a köztéri szobrok vagy művészeti alkotások felállításáról, lebontásáról a képviselő testület dönt Fogalmak: KÖZÖSSÉGI SZÍNTÉR: egy olyan helység, ahol lehetőség nyílik a lakosság közművelődési igényének kielégítésére. Kötelező fenntartani a közösségnek KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNY: szakmai programokkal rendelkező, amit szakemberek valósítanak meg; kifejezetten közművelődési tevékenység céljából valósított, fenntartott és működtetett költségvetési intézmény. Kötelező 6 a városi, kerületi, megyei jogú városok önkormányzatának fenntartani. Van még: nemzetiségi községekben saját kultúrájuk reprezentációja, ápolása érdekében és gazdagabb községekben. Közművelődési intézmény szerepét mi töltheti be? 1. Művelődési ház, Ifjúsági ház, Művelődési Központ, faluház, közösségi ház 2. Alapfokú oktatási intézmény és a

közművelődési feladatok ellátására Általános Művelődési Központ (intézmények összevonása) 3. Sport létesítménnyel van összevonva 4. A működtetőtől függetlenül minden olyan intézmény, amely közművelődési szolgáltató tevékenységet végez. ( nem fontos önkormányzati intézményen keresztül megvalósítani pl.: közigazgatási szerződés Kötelező közművelődési feladatok:  iskolarendszeren kívüli oktatás  helyi keletkezésű jellegzetességek ápolása, megőrzése  a nemzeti- és egyetemes kultúra értékeinek megőrzése, közvetítése  amatőr kulturális közösségek felkarolása, támogatása  szabadidős tevékenység szervezése  rendeletet kell alkotnia az önkormányzat képviselő testületének, hogy a felsorolt feladatok közül mit milyen formában valósítanak meg. KÖZMŰVELŐDÉSI TANÁCS: egy adott területen működő kulturális intézmények kezdeményezhetik a létrehozását (nem kötelező) és

nem az önkormányzat. Fenntartását saját magának kell biztosítania Véleményezési feladata van a város kulturális, közművelődési koncepcióját illetően. Csatlakozhatnak hozzá a gazdasági szférából. Megyei Önkormányzatok Feladatuk egész régióra terjed ki, túlmutat egy településen. Fenntart megyei kórházat és múzeumokat. Feladatuk:  a szakmai tanácsadás és szolgáltatás a közművelődés területén  nemzeti és etnikai kisebbségek közművelődését elősegítik  megyei és regionális kapcsolatokat épít  közművelődéssel kapcsolatos információkat gyűjt és szolgáltat  ellátja a közművelődésben dolgozók képzését és továbbképzését Rendeletekben határozzák meg feladatait illetve milyen keretek között végzik azt. AZ OKTATÁS JOGI KÉRDÉSEI 7 Három törvény szabályozza: közoktatási; szakképzési; felsőoktatási. Készülőben van a felnőtt oktatási. Az elmúlt tíz évben hihetetlen

változások történtek. Megjelentek „nem alkalmi” oktatási intézmények (óvodától felsőoktatásig). Nemcsak sokszínű lett, hanem megnőtt a számuk is Megnőtt a kereslet a különféle oktatási formák iránt: szakképzés, felnőttoktatás és felsőoktatás területén. A tudás státusza is megváltozott, hogyan tudjuk magunkat eladni a munkaerő piacon. Nem lehet egy szakmához , munkához kötni az életünket, folyamatosan képezni kell magunkat, akár egy szakmán belül is. A tudás megszerzésének módja is változik KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY 1993. Alapelvek: A közoktatás állami feladat (jogi szabályozás, anyagi, infrastrukturális oldala is van). A feltételeket biztosítania kell Ezt a feladatot elsősorban az önkormányzaton keresztül látja el. Bármely természetes és jogi személy létrehozhat/működtethet (egyház, alapítvány, egyesület, gazdasági társaságok) közoktatási intézményt. Intézmény állítási szabály Az állami

közoktatásnak világnézetileg semlegesnek és ingyenesnek kell lennie. (nem vonatkozik a nem állami közoktatási intézményekre) Mi tekinthető közoktatási intézménynek/szervezetnek? Óvoda; általános iskola; középiskolák; szakiskolák; kollégiumok; pedagógiai szolgáltató intézmények: 1. a tanulók felé irányul Pl: pályaválasztási tanácsadó, nevelési tanácsadó, logopédia, stb. 2. a pedagógusok felé irányuló szolgáltatás Pl: megyei pedagógiai intézetek Nemzeti Alaptanterv: 16 éves korig nem lehet szakmai tárgyakat oktatni, csak általános művelődési tárgyakat. Kitolódik a képzés Szakmunkásképzők száma lecsökkent, mert 16 év alatt nem lehet szakmai tárgyakat oktatni. Hogyan kell létrehozni közoktatási intézményt? 1. Önkormányzati közoktatási intézmény: a képviselő testület hozza létre az intézményt, az alapító okiratot (név, székhely, alapító adatai, feladat, vagyon, cél, felügyeleti szerv). A

Pénzügyminisztériumba be kell jelenteni létrehozását. A létrehozásról, megszüntetésről, összevonásról a képviselő testület dönt. 2. Nem Önkormányzati közoktatási intézmény: 1: meg kell szerezni a közoktatási tevékenységre feljogosító engedélyt. (Feltétel: vállalkozói 8 engedély, amin feltüntetik ki milyen tevékenységre jogosult.) 2: meg kell alapítani az intézményt; be kell jegyezni az adott település önkormányzatánál; jegyzőnél kell nyilvántartásba vetetni. Ilyenkor nincs mérlegelési joga a jegyzőnek, csak a formai szabályoknak kell az okiratnak megfelelnie. 3: működtetni kell az intézményt; (infrastrukturális feltételrendszer, anyagi, személyi, szakmai feltételeknek meg kell lennie). 4: formanyomtatvány kitöltése és újra beadni az egész csomagot. 5: a jegyző összehív egy szakmai bizottságot; véleményeztet és dönt, hogy megfelel-e a feltételrendszernek. SZAKKÉPZÉSI TÖRVÉNY Meghatározza, hogy melyek

az iskolarendszerű szakképzés intézményei. Például: szakiskola, szakközépiskola, speciális szakiskola (fogyatékosok, hátrányos helyzetűek részére), munkaerő fejlesztő és képző központok. Iskola rendszeren kívüli szakképzés  bármilyen természetes és jogi személy folytathatja  kell hozzá egy képzési program  milyen OKJ-s szakma képzését akarja végezni  OKJ-s szakmát kell részletezni, hogy megvannak-e anyagi, strukturális, személyi, stb. feltételek  szakértői vélemény kell hozzá az országos szaknévsorból (közlönyben megjelenik a lista)  a szakértői véleményt a Megyei Munkaügyi Központhoz kell beadni, az nyilvántartásba veszi, amelyről ad igazolást  képzési szerződést kell kötni az intézmény és a résztvevő között a szerződés tartama:  résztvevők megnevezése  OKJ-s képzés  időtartama  tantárgyak  vizsga időpontja  hiányzások megengedhető mennyisége Iskolarendszerű

képzésnél nincs képzési szerződés, de előfordulhat tanulmányszerződés megkötése. Létezik elméleti és gyakorlati képzés. Gyakorlati képzéshez gyakorlati (telep)hely kell. a; az intézmény saját falain belül biztosítja a gyakorlási lehetőséget. b; az intézmény szerződést köt valamilyen gyakorlóhellyel. c; a tanulónak kell megkötni ezt a szerződést  tanuló szerződés. A gyakorlati hely nem fogadhat el pénzt a tanulótól, sőt a tanuló a minimum bér 20%-át, munkaruhát étkezési lehetőséget, stb. kap 9 A szakképzés vizsgákkal zárul. Azért, mert valaki oktat még nem biztos, hogy vizsgáztathat. Két lehetőség van: 1. külön engedélyt kell kérnie a minisztériumban 2. szerződést köt egy olyan intézménnyel, amelynek már van joga vizsgáztatni Iskolarendszerű képzésnél az alapító okiratban belefoglalják, hogy vizsgáztathat is. FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY Egyetem: az az intézmény, amely legalább két

tudományterületen és ezen belül legalább két két tudományágban folytat (egyetemi szintű) képzést. Doktori képzésre is képes. Főiskola: legalább egy tudomány területen és ezen belül legalább két tudományágban folytat képzést. Tudományterületek: természettudomány, társadalom tudomány. Új intézmény vagy szak létrehozása:  az akkreditációs bizottságon át vezet az út. MAB  MAB felterjeszti véleményét:  intézmény létrehozása: országgyűlés hatásköre  szak alapítása: miniszter hatásköre Felsőoktatási Tudományos Testület: FTT Felsőoktatás négy szinten folyik: 1. főiskola 2. egyetem 3. posztgraduális képzés (akkreditált) 4. doktori szint A MÉDIA TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA 1986. évi II törvény : sajtóról 1996. évi I törvény : rádiózásról és televíziózásról Sajtótörvény: Sajtótörvény három alappillére 1. Mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben ez

nem sérti az alkotmányos rendet. 2. Mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon szűkebb környezetét, hazáját, világot érintő dolgokról. 3. A saját számára felvilágosítást adó személyt védelem illeti meg A sajtó feladata:  hiteles, gyors és pontos tájékoztatás 10  a vélemények többoldalú megismertetése  elő kell segíteni a különböző jelenségek közötti összefüggések megteremtését A felvilágosítási kötelezettség: Az államnak és a társadalmi szervezeteknek kötelessége a felvilágosítás adása. Újságírói felelősség:  újságírói függetlenség  a nyilvános közlésre készített nyilatkozatokat, a közzététel előtt be kell mutatni annak, aki a nyilatkozatot adta. Sajtóigazgatás általános szabályai: mindenkinek joga van sajtóterméket előállítani és nyilvánosan közölni. időszaki lap esetében bejelentési kötelezettsége van a készítőnek (nyilvántartásba vétel). Ehhez

meg kell jelölni a lap címét, célját, alapítót, szerkesztőség vezetőjét, a kiadó nevét, címét. automatikusan nyilvántartásba veszik, ha jogszabályba nem ütközik. MÉDIATÖRVÉNY 1996. évi I törvény (1-2 oldal tanulni) 11