Gazdasági Ismeretek | Projektmenedzsment » Projektmenedzsment

Projektmenedzsment 1. A projekt meghatározása, projekt lényege Az olyan egyedi (nem szokványos), egyszer megvalósítandó (nem rendszeresen végzett), összetett munkákat, amelyek jól körülhatárolt, érthető, konkrét céllal, rögzített határidőkkel, előre meghatározott erőforrás igénnyel rendelkeznek, projektnek nevezzük. • A munkának minden esetben van felelőse. • A munkavégzésben dominál a tervszerűség és a tervezettség. • Az egyéni (szakértői) és a csoportos (team) munka. A projekt olyan folyamat, amelynek általában • jól meghatározható, fel nem cserélhető nélkülözhetetlen lépései vannak • van előélete, előtörténete, kapcsolódik korábbi szervezeti működésünkhöz. • lesznek utóhatásai szervezetünk és környezetének életére. Három alapvető feltétele (sarokkő) • Végrehajtandó cél. • Erőforrások. • Határidők. 2. A projekt fázisai Valamennyi projekt jól definiált, előre meghatározott

lépésekből áll, bármilyen feladatról legyen szó. Ezek sorrendje általában kötött, a hozzá kapcsolható résztechnikákat a feladatnak megfelelően értelemszerűen kell alkalmazni. A projektek általában a következő fázisokból állnak: Projektkezdeményezés. (ötletfelmerülés) Célmeghatározás. Projekttervezés. Projekt végrehajtás. A projekt lezárása. A projekt értékelése. A projektkezdeményezés fázisa. Egy adott szervezet működése során számos megoldásra váró feladattal találkozik. Ezekkel kapcsolatban a következő döntéseket kell meghozni ebben a fázisban: • • • • • • Reálisan érzékelem a problémát? A mi szervezetünket érinti a probléma? Kapcsolható-e a megoldás szervezetünk céljaihoz? Szeretnénk ezzel a problémával foglalkozni? Készítsünk-e megvalósíthatósági tanulmányt, célszerű-e alternatív megoldásokat kidolgozni? (ennek elkészítése több pénzbe kerülhet, de még mindig kevesebbe, mint egy

rossz megoldás megvalósítása) A probléma megoldására milyen szervezeti szintű választ akarunk adni (átszervezés, a szervezet átalakítása, a feladat megoldását meglévő szervezeti egységgel oldjuk meg, vagy projekt teamot hozunk létre) A projekt kezdeményezés általános lépései: A probléma felismerése: Nagyon fontos a helyes helyzetértékelés, ez minden további munka alapja. Szervezeti szintű elvárások pontosítása. A tulajdonos, fenntartó, a szervezet tagja és/vagy a vezetés kinyilvánítja elképzeléseit az eredménnyel kapcsolatban. (mit vár a projekttől?) Megvalósíthatósági tanulmányok készítése. Ezek a tanulmányok tartalmazzák: • A megoldási alternatívák módozatait, • A hozzávetőleges költségeket, • A megvalósítás időtervét. Minősítések, döntés. A megvalósíthatósági tanulmányok, valamint a szervezet céljainak megfelelő elvek alapján hoznak döntést a megoldás módjáról, valamint a

megvalósítandó variánsról. Amennyiben a döntés projekt indítását jelenti, tömören kell megfogalmazni az elérendő célt, valamint minden esetben hozzá kell rendelni a szükséges költség, idő és teljesítmény adatokat. A várható elvárások felmérése. (Megelőző tájékozódás) Meg kell ismerni az induló projektre vonatkozó törvényi kereteket, szabályokat, a termékkel illetve szolgáltatás sikerességével kapcsolatos elvárásokat. A projekt célok meghatározása. • • • Konkrét, mérhető célokról legyen szó Szükséges megadni a projekt határait. (pl a tanfolyam célja adott szakképzettség megszerzése, és nem ezzel együtt állás biztosítása) A projekt részei (részfeladatai) is mérhetőek legyenek. A definíciók nem tartalmazhatnak általánosságokat. Ezeket meg kell hagyni a politikusoknak (pl nem lehet az meghatározás, hogy célunk a helyi cigányság felemelkedésének biztosítása. Hogyan, hová, mennyire) A projekttel

kapcsolatban feltétlenül meg kell határozni a következőket: 1. Végeredmények és részeredmények 2. Fő és résztevékenységek 3. Az előbbiekhez határidőket 4. Meghatározni a várható költségigényeket és a szükséges erőforrás adatokat A feladatok elvégzéséhez ütemterv készítése. A célok mérhetősége. A megbízóval a projekt elfogadásakor a mérhetőséget is jóvá kell hagyatni. A projekttermék leírása. A projekt termékét (részletes műszaki terv, vagy egyéb dokumentáció) akkor szabad elkészíteni, ha a rendelést már megkaptuk. Ekkor viszont a megbízóval el kell fogadtatnunk Projekttervezés. A projekt részletes megtervezése nagyban garantálja a projekt sikeres végrehajtását. A tervezés menetében, ha kellő alapossággal járunk el, részletesen végig kell gondolnunk a reánk váró feladatokat, azok sorrendiségét, a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat, azok ütemezését, a főbb döntések helyét, idejét,

az előre látható kockázatokat és a szükséges kommunikációs feladatokat. A projekt terv készítésének menete. 1. Végrehajtási struktúra, a nagyobb munkafázisok tervének elkészítése Itt kell a főbb tevékenységcsoportokat meghatározni, valamint ezek lebontását megfelelő mélységig elkészíteni. A feladatok lebontása olyan mélységig történjen, hogy az egyes elemekre az erőforrások becsülhetők legyenek. 2. Erőforrások tervezése Ide emberi, technikai, pénzügyi erőforrások egyaránt tartoznak. Termelési feladat esetén a határidők miatt minden esetben egyeztetni kell a termelésprogramozással. 3. Logikai, illetve időterv készítése A feladatok logikai kapcsolatának meghatározását, időadatok hozzárendelését, a határidők számítását kell elkészíteni. Rögzíteni kell a kiemelten kezelendő események (mérföldkövek, döntési pontok) adatait. 4. Kockázatelemzés Meg kell határozni a várható problémákat, a lehetséges

elkerülés módozatait. 5. Kommunikációs terv készítése Milyen adatszolgáltatási, jelentési kötelezettségek adódnak és ezeknek milyen a gyakoriságuk. A projekt e szempontok szerint elkészített tervét el kell fogadtatni a megbízóval. A projekt végrehajtása. Ez általában valamilyen termék létrehozatalát, vagy szolgáltatás nyújtását jelenti. Itt történik meg egyben a tervvel való összehasonlítás is. Rendkívül összetett, bonyolult feladatok esetén komoly menedzsment, kommunikációs feladatok megoldását kell biztosítani. Menedzsment tevékenységek: • • • • A tevékenységek összehangolása, időadatok, kapacitások biztosítása, a határidők, a végrehajtás ellenőrzése. A feladatokhoz erőforrások rendelése a már lekötött kapacitások figyelembevételével. A csoporthelyzetek, szituációk kezelése. A megjelenő konfliktusok, változások kezelése. A projekt lezárásának folyamata. A projekt termékének, vagy

eredményének átadása a megbízó (felhasználó) felé: Tartalmazza az átadás/átvételi dokumentumokat, és a megkívánt vagy szükséges egyéb dokumentációt. (pl műszaki terméknél kezelési, karbantartási utasításokat, összeállítási és egyéb dokumentációkat) Jogi megállapodás: Megállapodás a garanciális időre, pótalkatrész ellátásra, karbantartási tevékenységekre, a felelősség szabályozására. A projekttagok reintegrációja: Ennek keretében történik meg a projekt szervezet feloszlatása, a tagok visszahelyezése eredeti szervezeti egységeikhez. Az erőforrások reintegrációja: A projekt rendelkezésére bocsátott eszközök visszakerülnek eredeti helyükre, illetve döntés születik további használatukról. Utókalkuláció: A projekt végrehajtása utáni elszámolás elvégzése, lehetőleg projektfázisok és költségfajták szerinti bontásban és összesítésben. Lezáró elemzés: Lezáró elemzés készítése a

projekt tartalmára, a célok elérésére, és a végrehajtási folyamatra. Ezzel egyben ellenőrizzük a hatékonyságot és az alkalmazott módszerek helyességét is. A tapasztalatok rögzítése: A projekt folyamán nyert új ismeretanyagot, megoldásokat, tapasztalatokat össze kell foglalni, rendszerezni kell, és lehetővé tenni hasznosításukat más, jövőbeni projektek számára. Ez tartalmazza a dokumentáció összeállítását, összefoglalását, archiválását is. Lezáró értekezlet, jelentés: Úgynevezett projektzáró értekezlet, ahol a projekt folyamatát, eredményeit értékelik. A projektről záródokumentumot kell készíteni, amely tartalmazza a folyamatot, főbb, máshol is hasznosítható lehetőségeit, és az eredmények összegezését. A projekt értékelése. A projekt értékelése a következő szempontok szerint történik: 1. Az elért eredmények elemzése a rögzített célok, kritériumok és a megbízás tartalma szempontjából. 2. A

projekt folyamatának értékelése az idő és költségkeretek betartása szempontjából 3. Az együttműködő partnerek elemzése a projekt teamon belüliek és kívüliek (szervezeti egységek, beszállítók, felhasználók) viszonylatában. 4. A projekt végrehajtását befolyásoló tényezők, problémák, a megtett intézkedések hatékonyságának értékelése. 5. Mindezekről összefoglaló jelentés készítése A projekt team értékeli még a továbbiakban a következőket: 1. A csoportok szerepét, a csoportcélok megvalósulását, az egyéni elégedettséget A résztvevők értékelik egymás munkáját. 3. A vállalkozások választható formái 4. Gazdasági társaságok A vállalkozások választható formái: Vállalkozások Egyéni vállalkozások Társas vállalkozások Ténylegesen Családi váll. Egyéni ipari Bedolgozók Állami váll. egyéni vállalkozás társaságok Szövetkezetek Holdingok Gazdasági A gazdasági társaságok Nem jogi

személyű Jogi szem. által alapított BT KKT E Jogi személyű KV KFT RT Ahol: BT KKT E KV KFT RT Betéti társaság Közkereseti társaság Egyesülés Közös vállalat Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság. Néhány megjegyzés az ábrákhoz: Akár az egyéni vállalkozásokat, akár a gazdasági társaságokat nézzük, két dolog állapítható meg. Balról jobbra haladva a tőkeigény nő, az egyén felelősége pedig csökken Ez a megjegyzés az egyéb társas vállalkozásokra nem jellemző. Az egyes vállalkozási formák főbb jellemzőinek rövid összefoglalása: Ténylegesen egyéni vállalkozások: Általában szakmához kötött vállalkozások. (TV javítás, szobafestés-mázolás, stb) a tőkeigény viszonylag alacsony, a szakma műveléséhez szükséges szerszámokat, eszközöket kell biztosítani Viszont a vállalkozó összetett tevékenységet végez. Ő vállalja, készíti a munkát, ő számol el a rendelővel, az

adóhatósággal és a TB-vel. Az hogy mennyi munkát kap, függ a munkavégzése minőségétől, áraitól és pontosságától. Tulajdonképpen saját magát menedzseli Családi vállalkozás: Például ilyenek egy család által üzemeltetett kis éttermek. A tőkeigény nagyobb, mind a megvalósításhoz, mind az üzemvitelhez szükséges pénzmennyiség szempontjából. Az egész család, sőt kisegítők egész napos fárasztó tevékenységét igényli. A szabadságra menetel lehetősége is korlátozott. Eredményességüket mindenképpen javítja, ha alkalmazzák a nagy forgalom kis haszon elvét (ez jó ízeket és szolid árakat jelent) Egyéni ipari vállalkozások. Az indításhoz szükséges tőkeigény nagy. Meg kell venni egy vállalatot, vagy annak egy részét. (lásd PEKO művek) Fontos követelmény a vállalkozóval szemben, hogy elsősorban jó menedzser legyen, jó menedzsmenttel vegye körbe magát, legyen megfelelő szakember is, de nem fontos, hogy az adott

szakmában ő legyen a legjobb. Felelőssége egyéni és kollektív egyaránt. Felelős saját és családja vagyoni helyzetéért, (tejes vagyonával felel a vállalkozás eredményéért), de egyben felel az alkalmazottak sorsáért is. Az indítás előtt alaposan elemezni kell a konkurencia helyzetét és lehetőségeit. Ennek elmulasztása nagy valószínűséggel bukást eredményez. 6 Szövetkezetek. Sokféle formája létezik. Termelő, lakás, takarék, stb A szövetkezet jogi személy Működéséért, veszteségeiért a szövetkezet saját vagyonával felel, a szövetkezet tagja nem. Belépéskor a tag részjegyet köteles jegyezni, ez másra nem ruházható át, kilépés esetén ellenértékét ki kell adni. A tag rendelkezhet szövetkezeti üzletrésszel is, ez átruházható és örökölhető. Mindkét papír részesedésre jogosít A szövetkezeteknél érvényesül az egy tag egy szavazat elve. A tisztségek betöltése nem függ a vagyoni hozzájárulás

mértékétől Holdingok. Reáltevékenységet nem végző pénzügyi központok. Más társaságok részvényeinek forgalmazásával foglalkoznak. A holdingok gyakorolják a tőkebefektetés és vagonkezelés jogát, általában több iparágba fektetik be pénzüket. Az európai gyakorlatban jogot kérnek az üzletpolitikába való beleszólásba. Bedolgozók. Általában nagyvállalatok beszállítói. A kisebb szervezet miatt általában olcsóbbak Több nagy cég esetében (például az autógyárak) viszont kemény feltételek között dolgoznak. Jó minőséget kell biztosítaniuk, és napi szállításra kötelezettek. Az autógyár nem készletez, a bedolgozóra hárítja a készletezés költségeit. Állami vállalatok. Tulajdonos hiányában látszatönállósággal rendelkeznek. Nagyon alárendelt szerepük van a mindenkori pénzügyminiszter rendelkezéseivel szemben. Gazdasági társaságok. Rendkívül változatos képződmények. Jellegzetességeiket lásd a

következő oldalakon 5. A projektek forrásai, a befektetésekkel kapcsolatos megfontolások 1. Saját erőből történő befektetés: A legkényelmesebb forma. Nem vagyunk kitéve a pénzintézetek magas kamatainak Egy követelmény, hogy a pénzünket minél gyorsabban költsük el, főleg ha magas az infláció, az időérték okozta többletigény miatt. 2. Hitelfelvétel: Ha magasak a hitelkamatok, a hitelfelvétel rendkívül kockázatos. Ha mindenféleképpen hitelfelvételre kényszerülünk, minél rövidebb időre vegyük fel a hitelt, különben a visszafizetendő összeg nagysága miatt. 3. Külföldi tőke bevonása: Viszonylag kedvező. Ha az idegen tőke részaránya a 30%-ot meghaladja, erre a részre a cég meghatározott időre adókedvezményt kap. 4. Állami nagyberuházás: Hatásfoka viszonylag alacsony. (lásd: Bős-Nagymaros, eocénprogram, stb) A befektetésekkel kapcsolatos számítások: 7 Mielőtt a befektetések számításaival foglalkoznánk,

célszerű néhány a pénz különböző formáival, értékeivel, megjelenési formájával, valamint a befektetések forrásaival kapcsolatos fogalmat áttekinteni. Abszolút érték, időérték. Abszolút érték az, ami a bankjegyre rá van írva. Ennek értéke az időben változik, főleg ha magas az infláció. Ami ma 10000 Ft, az jövőre már csak esetleg 9000 Ft-ot ér vásárlóerőben. Hasonló játszódik le valuták egymás közötti viszonylatában is Nominál érték, reál érték. Nominál érték általában az amit ígérnek Reál érték = nominál érték – infláció Pénzváltozás (hozam) sorrend. Legkisebb értékkel első helyen az infláció kell, hogy szerepeljen. Pl Ausztriában kb1% Ezt kell követnie a betéti kamatoknak, néhány százalékkal magasabb értéken. (3-5%) ezt kell felülmúlni a hitelkamatoknak (7-10%) értékkel. Ahol ez a sorrend felborul, az infláció okozta károkat pénze elértéktelenedésével a lakosság fizeti meg. A pénz

időértékével kapcsolatos számítások és hasznosításuk: A pénz jövőértéke: FV= C ∗ (1 + R) N Ahol FV a pénz jövőértéke C a mai pénzem R a kamat N pedig az évek száma. A kamat és az infláció értéke gyakran megegyezik. Azt mutatja meg, hogy a mai pénzem helyett bizonyos idő után, adott feltételek mellett mennyinek kell, lennie,(mennyit hoz) vagy ha a kamat azonos az inflációval, mennyi legyen, hogy vásárló értéke megegyezzen a mai pénzemmel. Amennyiben a kamatok, vagy az infláció értéke évről évre változnak, a képlet az alábbiak szerint módosul: FV= C ∗ (1+R 1 )(1+R 2 )(1+R N ) Ez vonatkozik a további számításokra is. A pénz jelenértéke: PV = C ∗ 1 (1 + R) N Ahol PV (present value) a pénz jelenértéke. 8 Azt mutatja, hogy egy későbbi ígéret, egy elvárt hozam ma mennyit ér. Nettó jelenérték: CN C3 C2 C1 NPV = - C 0 + + + ++ 2 3 1+ R (1 + R) N (1 + R) (1 + R) Általában kötött idejű befektetések esetében

használjuk. (pl gépvásárlás) A hozamokat visszadiszkontáljuk a befektetés idejére, (C 1 , C 1 C N egyforma is lehet), és ha ∑C ≥ C 0 akkor a befektetés megéri. Természetesen lehetőleg jóval nagyobb legyen Annuitásszámítás: (1 + R) N ∗ R T=H ∗ (1 + R) N − 1 Ahol: T az éves törlesztő részlet H a felvett hitel nagysága R a kamat N az évek száma. A jelenlegi magas hitelkamatok mellett rendkívül kockázatos a hitelfelvétel. Rendkívül nehéz haszon mellett a kamatokat is kitermelni. Ha mindenáron erre kényszerülünk, minél rövidebb időre vegyük fel. Az annuitás jelenértéke: NPV A = C ∗ (1 + R) N − 1 R Ahol: C az évente befizetett összeg R az ígért kamat (hozam) N az évek száma. A folyamatos, évenkénti befektetések számítása. (nyugdíjszámítás) 6. A projekt költségeinek kategorizálása a költségnemek szerint A költségnemek a vállalati költségek megjelenésének elsődleges formái. Szisztematikus gyűjtésük

minden vállalati teljesítmény eredményére kiterjed. Erre utalnak a költségnemek tartalmi kategóriái is: Anyagjellegű ráfordítás • • • • alapanyagok félkész, késztermékek segédanyagok egyéb anyagok. 9 Személyi jellegű ráfordítás • törzsbér • kiegészítő fizetések • pótlékok • TB járulék. (értéke évről évre változik) Értékcsökkenési járulék (amortizáció) A leírási kulcsot üzemidőtől függetlenül kell használni. A leírás formája szabadon választható. Lényege, hogy a munkához vásárolt tartós eszközök értékét elnyújtva kifizettetjük a vásárlókkal. A leírás módjai a következők lehetnek: • lineáris, • degresszív • progresszív • maradvány értékű, stb. Egyéb költségek: • anyagjellegű költségek (újítás, találmány) • bérjellegű költségek (jubileumi díjak) nem anyagjellegű költségek (hirdetések, megbízások) stb. Ezek a költségek részarányáról adnak

tájékoztatást. Elemzésekre használják Költséghányad: Költségnem hányad= költségnem × 100 összesköltség (pl. az iparban az anyagköltség 60-90%, a bérköltség 5-10%) 7. A projektköltségek kategorizálása a lekötés módja szerint, a költségek viselkedése Közvetlen költségek: (K ö , K p , K v ) Egyértelműek, kimutatható hogy melyik munka miatt merültek fel. • közvetlen anyagköltség • közvetlen bérköltség • bérjárulékok (TB+pótlékok) • gyártási különköltség • értékesítési különkölrség • egyéb közvetlen költség. Ezek munkafüggő pénzek. Közvetett (általános, állandó, fix költségek): (K á , K f ) Egy gazdasági rendszer létezésének, fenntartásának, működésének költségei. Ezek fenntartás jellegű pénzek, mindenképpen kell fizetni. Relatívan munkafüggő pénzek, minél nagyobb a 10 leterhelés, egy munkára annál kevesebb általános költség jut. Fontos tehát a kapacitások minél

jobb kihasználása. Értéke állóeszköz eladás-vásárlás, vagy külső beavatkozás (áremelések) következtében változhat. Ezek szervezeti egységek költségei - épületekkel összefüggő pénzek - gépekkel összefüggő pénzek - egyéb költségek (amortizáció, karbantartási költségek, havidíjasok bére, szállítási, raktározási költségek, fűtésvilágítás, víz-csatornadíj, büntetések, bírságok, stb.) Tömegszerűség hatása: - egyféle termék, minden arra írható. - Többféle termék, a költségek elszámolhatósága a cég adottságától függ. 8. Szellemi alkotó technikák Az alkotástechnikai módszerek, szellemi alkotó technikák használata jelentős mértékben elősegíti a menedzserek munkáját. Alapfeltétele a csoportmunka alkalmazása Az eredményes team munka három legfontosabb szabálya a következő: - A team tagoknak állandóan kapcsolatban kell lenniük egymással és állandóan tájékoztatniuk kell egymást. Késznek

kell lenni mások véleményének elfogadására. Az eltérő vélemények bővítik a megoldási lehetőségek repertoárját. A kollektív, csoportos döntéseket elősegítő technikai eljárások. Alkalmazhatók döntések előkészítésénél, folyamatok elemzésénél, veszteségfeltárásoknál többek között. Alkalmazásuk során mindig figyelembe kell venni a csoportmunka szabályait. A szellemi alkotó technikákat két fő csoportra osztják: - brainstorming típusú eljárások, valamint - kauzális típusú eljárásokra. Brainstorming típusú eljárások. Brainstorming: A brainstorming módszer a csoportokban együttműködő ember sajátságos pszichológiai akcióit és reakcióit veszi alapul, ily módon biztosítja az emberi agyakban rejlő ismeretek oly mértékű feltárását, ami egyéni munka keretében szinte kizárt. A brainstorming megbeszélések során csak újabb és újabb ötletek merülhetnek fel, kritika nem hangozhat el. Rövid, néhány szavas

tippeket kell adni, magyarázat, indoklás nélkül. A vitát vezető hosszabb felszólalást nem engedhet. Korántsem káros, ha a résztvevők egészen szélsőséges ötleteket is mondanak, mert lehet, éppen serkentik a további ötletet szolgáltatókat a gyakorlatban is jól használható ötletek kimondására. 635 módszer: Lényegében a brainstorming továbbfejlesztése, elnevezését onnan nyerte, hogy 6 fős csoport három problémával kapcsolatos felvetést 5-ször továbbfejleszt. 11 Philips 66 módszer. 6 fős munkacsoportok a veszteségfeltárás megoldására 6 perces megbeszélést folytatnak. A feltárt ötletek összegyűjtésre és értékelésre kerülnek. A kiértékelt javaslatokat minden csoport ismerteti a többi résztvevővel. Ezután a csoportok eltérő összetételben ismét összeülnek és az ötleteket célszerűen továbbfejlesztik. Delphi típusú módszer: A módszer lényege: egy adott probléma megoldására vegyes összetételű csoportot

kérünk fel. Írásban elkészített javaslataikat összegyűjtjük, összegezzük és értékeljük. Az eredményt a észtvevőkkel közöljük és őket újabb vélemény kialakítására kérjük. Az eljárást a közös megoldás kialakításáig folytatjuk. A módszer alkalmazásának gyakori formája a kérdőíves forma. A kauzális módszer alapelve a brainstorminggal teljesen ellentételesnek látszik, mert a gondolkodás szigorúan szabályozását követeli meg, de csak meghatározott szintig. E módszer lényege az okozati összefüggések állandó és szinte programvezérelten visszatérő kutatása. A kauzális módszer szerepe a feltárt veszteségek rendezése. A módszer alkalmas arra, hogy ok-okozati összefüggések szisztematikus kutatásán keresztül eljussunk a veszteségek forrásáig. NCM azaz Nominális Csoport Módszer: Valójában vegyes alkotótechnika, a módszer különböző szakaszaiban felváltva alkalmaz kötetlen, illetve szabályozott

technikákat. Az NCM levezetésének folyamata: - Kérdésfeltétel.(pl milyen veszteségek vannak egy adott folyamatban) - Az elgondolások szótlan jegyzése.(mindenki külön lapra) - Az elgondolások feljegyzése: táblára, körbejáró módon. - Összevonások. Az azonos jellegű felvetések kiszűrése - Az elgondolások egyéni rangsorolása: Az adott halmaz alapján mindenki azonos számú felvetést rangsorol. - Kollektív rangsor. Az egyéni rangsorok összegzése, kiértékelés, javaslattétel A szinektika módszere: Lényege az előbbi módszertípusok differenciáltabb továbbfejlesztése. Jellegzetessége az új ötlet keresése. Ennek elérése érdekében más és más területekről vett analógiák útján gondolattársításon keresztül jutnak el a megoldáshoz. Alkalmazási területe korlátozott 9. Projekt eredményének kimutatása A projekt lezárásának folyamata. (Ez korábbi kérdésben már szerepelt.) A projekt termékének, vagy eredményének átadása

a megbízó (felhasználó) felé: 12 Tartalmazza az átadás/átvételi dokumentumokat, és a megkívánt vagy szükséges egyéb dokumentációt. (pl műszaki terméknél kezelési, karbantartási utasításokat, összeállítási és egyéb dokumentációkat) Jogi megállapodás: Megállapodás a garanciális időre, pótalkatrész ellátásra, karbantartási tevékenységekre, a felelősség szabályozására. A projekttagok reintegrációja: Ennek keretében történik meg a projekt szervezet feloszlatása, a tagok visszahelyezése eredeti szervezeti egységeikhez. Az erőforrások reintegrációja: A projekt rendelkezésére bocsátott eszközök visszakerülnek eredeti helyükre, illetve döntés születik további használatukról. Utókalkuláció: A projekt végrehajtása utáni elszámolás elvégzése, lehetőleg projektfázisok és költségfajták szerinti bontásban és összesítésben. Lezáró elemzés: Lezáró elemzés készítése a projekt tartalmára, a

célok elérésére, és a végrehajtási folyamatra. Ezzel egyben ellenőrizzük a hatékonyságot és az alkalmazott módszerek helyességét is. A tapasztalatok rögzítése: A projekt folyamán nyert új ismeretanyagot, megoldásokat, tapasztalatokat össze kell foglalni, rendszerezni kell, és lehetővé tenni hasznosításukat más, jövőbeni projektek számára. Ez tartalmazza a dokumentáció összeállítását, összefoglalását, archiválását is. Lezáró értekezlet, jelentés: Úgynevezett projektzáró értekezlet, ahol a projekt folyamatát, eredményeit értékelik. A projektről záródokumentumot kell készíteni, amely tartalmazza a folyamatot, főbb, máshol is hasznosítható lehetőségeit, és az eredmények összegezését. A projekt értékelése. A projekt értékelése a következő szempontok szerint történik: 6. Az elért eredmények elemzése a rögzített célok, kritériumok és a megbízás tartalma szempontjából. 7. A projekt folyamatának

értékelése az idő és költségkeretek betartása szempontjából 8. Az együttműködő partnerek elemzése a projekt teamon belüliek és kívüliek (szervezeti egységek, beszállítók, felhasználók) viszonylatában. 9. A projekt végrehajtását befolyásoló tényezők, problémák, a megtett intézkedések hatékonyságának értékelése. 10. Mindezekről összefoglaló jelentés készítése A projekt team értékeli még a továbbiakban a következőket: 2. A csoportok szerepét, a csoportcélok megvalósulását, az egyéni elégedettséget A résztvevők értékelik egymás munkáját. 13 10. A gazdálkodó egységek főbb értékelő mutatói A mérleg adataiból a cégre számos következtetést lehet levonni. Jelen esetben csak azok kerülnek említésre, amelyek elsősorban „személyi” használatra alkalmazhatók. mérl.szereredm ∗100% vagyon Tőkehozam = Ez arra jó, hogy megmutatja, fektessünk pénzt a cégbe vagy nem. Ha értéke nagyobb, mint a

bankkamat, akkor igen. Likviditás I = Likvideszközök Rövidlej.kötelezetts Ha értéke kisebb egynél, a cég fizetésképtelen. Ha mindazok megjelennek, akikkel szemben rövid távú tartozásunk van, nem tudunk fizetni. Ebben az esetben nem célszerű ide dolgozni menni. Ha értéke egyenlő eggyel, annyi pénzünk van csak, hogy ezeket a kötelezettségeket lerendezzük. Fejlődni nem tudunk Ha nagyobb egynél, akkor tudunk fizetni, de természetesen legyen egynél jóval nagyobb, mert ebben az esetben cégünk tőkeerős. Likviditás II = Likvideszk.összesen Rövidlejj.kötelezett Ez azt jelzi, hogy folyamatos munkarend mellett fizetőképes-e a cég. Ha értéke nagyobb egynél, akkor igen. Ha azonban csak kevéssel nagyobb, állandóan reszkethetünk rendelésekért, illetve azért, hogy a leszállított munkákat határidőre fizessék ki. 11. A projektek várható hozamának számításánál figyelembe veendő szempontok A megtérülés illetve a hozamszámításokat

az alábbiak szerint lehet csoportosítani: Megtérülésho zamszámítások. Statikus számítások Diszkontszámítás Dinamikus számítások Nettó jelenérték számítás 14 ÁKFN szimuláció A statikus számítások nem veszik figyelembe a pénz időértékét. Tehát a pénz értékét állandónak veszik. Ezzel eleve torzítást visznek a számításba, ez a hiba akkor jelentős, ha van infláció. A számítás eredményeként azt kapjuk, hogy hányadik évben térül meg a befektetett pénzünk. A dinamikus számítások közül a diszkontszámítás ugyanezt a pénz (befektetett összeg) jelenértékével számítja ki. Tehát ugyanúgy azt kapjuk, hogy mikor térül meg a pénzünk, de elnyújtva, a pénz időértékével számolva. A két érték között néha jelentős az eltérés A nettó jelenérték számítás a kötött idejű befektetések (gépvásárlás, stb.) tipikus területe Az éves hozamokat összegezzük az időtényező figyelembevételével

a befektetés időpontjára, és ha a hozamok összege nagyobb, mint a befektetett összeg, akkor indítjuk a beruházást. Az ÁKFN szimuláció a nagyobb beruházások elemzésére fekteti a hangsúlyt. Figyelembe veszi magát a befektetést, befektetések hatásterületeit, illetve a különböző összetevők költségkonzekvenciáit. A ráfordításokat az együtt számolt költségkonzekvenciák eredményéhez viszonyítja, így reális értéket kapunk a befektetésünk tényleges eredményéről. 12. Időrendi tervezési eljárások Gantt diagram. Az időrendi tervezési módszerek egyszerű, áttekinthető eszköze, amelyet kidolgozójáról neveztek el. Az eljárás lényege, hogy a folyamatot kéttengelyű koordináta rendszerben ábrázolja a következő módon: - az „x” tengely a tervezési folyamat időléptékét ábrázolja, az „y” tengely pedig a folyamathoz tartozó tevékenységeket. A sávos diagram szerkesztésének lépései a következők: -

célmeghatározás - a cél eléréséhez szükséges folyamatok meghatározása - a folyamatok bontása tevékenységekre, résztevékenységekre - a sorrendiség megállapítása (rendező elv általában a technológia, vagy a végrehajtás logikai sorrendje). Melyek azok a tevékenységek, amelyek párhuzamosan mehetnek, és melyek azok, amelyek a technológiából adódóan csak egymás után következhetnek - a tevékenységek végrehajtásához szükséges időadatok meghatározása (az időadatok általában arányosak a vonalak hosszúságával) - a diagram megszerkesztése - az átfutási idő meghatározása - összevetés az eredeti elképzelésekkel, véghatáridővel, esetleges korrekciók, optimalizálás. A tervezési módszer előnyei: 15 • • • könnyen megszerkeszthető, elkészíthető egyszerűen ábrázolható, viszonylag könnyen áttekinthető a részfolyamatok közötti összefüggések nyomon követhetőek. Hátrányai: • leegyszerűsíti a

folyamatot • nem ábrázolhatók a tevékenységek közötti technológiai kapcsolatok • nagy munkák ábrázolására alkalmatlan, az áttekinthetőség csökken Hálótervezés (erről részletesebben a következő kérdésnél) Időszámítások Cél egy adott munka átfutási idejének meghatározása. Az elvégzendő feladatok a következők: - Az egyes tevékenységek kezdő és befejezési időadatainak meghatározása. A véghatáridő meghatározása. A kritikus út meghatározása. A tartalék idők meghatározása. Az időadatok számításának módja alapján két alapmódszer létezik: - Határozott időtartamú időtervezés. Határozatlan időértékkel dolgozó tervezési eljárás. Az előző esetben konkrét, normázott időadataink vannak, az utóbbinál erre nincs lehetőségünk. ( a számítás módját a későbbiekben vázoljuk) Időrendi tervezés nyomon követési eljárással: A határidőkre két értéket számítunk ki: t f = legkorábbi

befejezési időpont t s = legkésőbbi kezdési időpont. A számítás menete a következő: Legkorábbi befejezési időpontok számítása: A kezdő esemény legkorábbi befejezési ideje = 0 t f (0) = 0 Egyszerű eseményeknél az időértékeket összeadjuk: t f ( j ) = t f (i ) + y(i,j) ahol: 16 t f ( j ) = a követő esemény határideje, t f (i ) = a megelőző tevékenység határideje, y(i,j) = a tevékenység időtartama. Csomópont esetén az eljárás a következő: t f esetében az a csomópont, ahol összefutnak a tevékenységek. Valamennyi odafutó ág időértékét kiszámoljuk és ezek közül a leghosszabbat választjuk. Legkésőbbi kezdési időpontok számítása: t s utolsó = t f utolsó Egyszerű tevékenységsorozat esetén az utolsó eseményből kiindulva az időadatokat sorra kivonjuk egymásból. t s (i ) = t s ( j ) - y(i,j) Csomópont esetén az eljárás a következő: Csomópont az, ahonnan a tevékenységek kiindulnak. Ebben az esetben a

csomópontig valamennyi ágat kiszámoljuk és a kapott eredmények közül a legkisebbet vesszük figyelembe. Kritikus út esetén a két érték megegyezik. Itt csúszás a munkákban nem lehet, mert a véghatáridő nem tartható, a többi ágon értelemszerűen tartalékidő áll rendelkezésre. Időrendi tervezés mátrix módszerrel: Viszonylag egyszerűen kezelhető eljárás. A folyamatok időadatainak tervezéséhez speciális mátrix szolgál alapul, amelynek soraiba az indító eseményeket, oszlopaiba pedig a befejező eseményeket írjuk. A tevékenységek időtartamát y(i,j), az „i” sor és „j” oszlop találkozásánál lévő kockában jelenítjük meg. A háló mátrix kitölthető a hálódiagram, vagy a tevékenységlista alapján a következők alapján: - a mátrix minden olyan kockájába pozitív érték kerül, ahol az „i” sor és a „j” oszlop között közvetlen kapcsolat van. a látszattevékenység „0” értékét a mátrixba be kell

jegyezni. a főátlóban és alatta nem lehet szám. A mátrixra épülő számítás logikája a következő: t f számításával indítunk. - t f (0) = 0 A számítás során oszloponként haladunk balról jobbra Az adott oszlopban talált számot hozzáadjuk a vele egyező sorban lévő t f értékéhez, a kapott eredményt olyan sorszámú sorba írjuk, amilyen sorszámú sorban találtuk a kérdéses számot. 17 - Csomópont akkor van, ha több szám található egymás alatt. Ebben az esetben valamennyi számot a vele azonos sorban lévő t f -hez adjuk hozzá és a kapott eredmények közül a legnagyobbat írjuk a megfelelő sorszámú sorba. t s számítása: Soronként haladunk alulról felfelé. - t f utolsó = t s utolsó. - - Amelyik sorban találunk egy számot, azt kivonjuk az alatta lévő t f értékéből, és a kapott eredményt olyan sorszámú sorba írjuk, amilyen sorszámú oszlopban találtuk a kérdéses számot. Csomópont az, ahol több szám van

egymás mellett. Ebben az esetben valamennyi számot kivonjuk az alatta lévő t f értékéből és a kapott eredmények közül a legkisebbet írjuk olyan sorszámú sorba, amilyen sorszámú oszlopban találtuk a számokat. Kritikus úton t f értéke megegyezik t s értékével. 13. A hálótervezés lépései, logikai és geometriai szabályai Gráfelméleten alapuló eljárások (hálótervezés). Megjegyzésként közöljük, hogy ebben a fejezetben csak a legegyszerűbb módszerről adunk tájékoztatást. A technika iránt érdeklődők számos kitűnő szakkönyv közül választhatnak A hálótervezés lépései: - célmeghatározás a cél eléréséhez szükséges folyamatok meghatározása a folyamatok bontása tevékenységekre (résztevékenységekre) sorrendiség meghatározása (mi az ami párhuzamosan készíthető, mi az, ami csak egymás után következhet). Rendező elv vagy a technológia sorrendje, vagy a folyamat végrehajtásának logikája. a logikai háló

megszerkesztése az egyes tevékenységekhez időadatok meghatározása az átfutási idő meghatározása (kritikus út) a résztevékenységek kezdő és befejezési időadatainak meghatározása, a tartalékidők meghatározása, optimalizálás. A háló elemei, logikai és geometriai szabályai: Ez a fejezet az ún. tevékenység típusú háló elemeit mutatja be Minden hálónak egy kezdő és egy befejező eseménye van. A körök az eseményeket, a nyilak pedig a tevékenységeket jelentik. A tevékenységeknek időtartamuk, az eseményeknek határidejük van. Minden középen lévő esemény a megelőző tevékenység befejező, a követő tevékenységnek pedig a kezdő eseménye. i j 18 j/i Csomópont az, ahonnan több tevékenység indul ki, vagy ahová több tevékenység fut be. Látszattevékenység: logikai kapcsolatot, vagy ábrázolás technikai lehetőséget jelent. Időigénye = 0 Helytelen ábrázolás. Helyes ábrázolás. Hurok a hálóban nem

lehet. Helytelen ábrázolás. Ha egy tevékenység megkezdhető anélkül, hogy a megelőző tevékenység befejeződött volna, a megelőző tevékenységet résztevékenységekre kell bontani. 19 2.3 A hálótervezés geometriai szabályai 1. 2. 3. 4. 5. 6. A A A A A A hálónak összefüggő rendszert kell alkotnia háló véges kiterjedésű, véges számú eseménypontból és ágból épül fel háló irányított gráf, a nyilaknak mindig egy korábbi időpontban bekövetkező esemény felé kell mutatniuk háló hurokmentes, a nyílfolyamok önmagukban nem záródhatnak hálóban – a rendszer hurokmentességéből következőleg – alternatív megoldások nem tervezhetők háló alakja közömbös, a tevékenységeket ábrázoló nyilak metsződhetnek Tevékenység megnevezése Tev. jele A B C D E F G H I J K L M N O Megelőző tevékenység Következő tevékenység A A A A A D D Hx,G I E J,K C M,L,O F Koncepció kialakítása Dolgozók kiválasztása Gépek

megrendelése Épületszerkezeti tervek adaptálása Daruk megrendelése Energia biztosítása Épületszerkezet rendelése Épületalapozás aljzaton Fémszerkezet felállítása Építmény építészeti komplettálása Daruk leszállítása Daruk szerelése Gépek leszállítása Gépfelállítás, gépszerelés Energiahálózat szerelése, bekötése darukhoz Energiahálózat bekötése gépekhez Dolgozók kiképzése Anyag- és szerszámbiztosítás próbaüzemhez Próbaüzem Látszat-tevékenység Látszat-tevékenység P R S T X Y B,C,D,E,F,S R M H,G K O I Ix J L L N,P N,P T N,P Indító esemény száma i 0 1 1 1 1 1 4 4 8 9 5 10 3 11 6 Záró esemény száma j 1 2 3 4 5 6 8 7 9 10 10 11 11 13 11 M,L,O B A Ty T T 11 2 1 12 13 13 R,N,P,S - - 13 7 12 14 8 13 x: H tevékenység látszat-tevékenységgel csatlakoztatható (X) y: P tevékenység látszat-tevékenységgel csatlakoztatható (Y) R B M C H D A X G I J L N P E T Y K F O S 14. A projekt

eredményének számítása Megtérülés illetve hozamszámítások A megtérülés illetve a hozamszámításokat az alábbiak szerint lehet csoportosítani: 20 Megtérülésho zamszámítások. Statikus számítások Diszkontszámítás Dinamikus számítások Nettó jelenérték számítás ÁKFN szimuláció A statikus számítások nem veszik figyelembe a pénz időértékét. Tehát a pénz értékét állandónak veszik. Ezzel eleve torzítást visznek a számításba, ez a hiba akkor jelentős, ha van infláció. A számítás eredményeként azt kapjuk, hogy hányadik évben térül meg a befektetett pénzünk. A dinamikus számítások közül a diszkontszámítás ugyanezt a pénz (befektetett összeg) jelenértékével számítja ki. Tehát ugyanúgy azt kapjuk, hogy mikor térül meg a pénzünk, de elnyújtva, a pénz időértékével számolva. A két érték között néha jelentős az eltérés A nettó jelenérték számítás a kötött idejű

befektetések (gépvásárlás, stb.) tipikus területe Az éves hozamokat összegezzük az időtényező figyelembevételével a befektetés időpontjára, és ha a hozamok összege nagyobb, mint a befektetett összeg, akkor indítjuk a beruházást. Az ÁKFN szimuláció a nagyobb beruházások elemzésére fekteti a hangsúlyt. Figyelembe veszi magát a befektetést, befektetések hatásterületeit, illetve a különböző összetevők költségkonzekvenciáit. A ráfordításokat az együtt számolt költségkonzekvenciák eredményéhez viszonyítja, így reális értéket kapunk a befektetésünk tényleges eredményéről. 15. A projekt lezárásának folyamata, a projekt értékelése A projekt lezárásának folyamata. A projekt termékének, vagy eredményének átadása a megbízó (felhasználó) felé: Tartalmazza az átadás/átvételi dokumentumokat, és a megkívánt vagy szükséges egyéb dokumentációt. (pl műszaki terméknél kezelési, karbantartási

utasításokat, összeállítási és egyéb dokumentációkat) Jogi megállapodás: Megállapodás a garanciális időre, pótalkatrész ellátásra, karbantartási tevékenységekre, a felelősség szabályozására. 21 A projekttagok reintegrációja: Ennek keretében történik meg a projekt szervezet feloszlatása, a tagok visszahelyezése eredeti szervezeti egységeikhez. Az erőforrások reintegrációja: A projekt rendelkezésére bocsátott eszközök visszakerülnek eredeti helyükre, illetve döntés születik további használatukról. Utókalkuláció: A projekt végrehajtása utáni elszámolás elvégzése, lehetőleg projektfázisok és költségfajták szerinti bontásban és összesítésben. Lezáró elemzés: Lezáró elemzés készítése a projekt tartalmára, a célok elérésére, és a végrehajtási folyamatra. Ezzel egyben ellenőrizzük a hatékonyságot és az alkalmazott módszerek helyességét is. A tapasztalatok rögzítése: A projekt folyamán

nyert új ismeretanyagot, megoldásokat, tapasztalatokat össze kell foglalni, rendszerezni kell, és lehetővé tenni hasznosításukat más, jövőbeni projektek számára. Ez tartalmazza a dokumentáció összeállítását, összefoglalását, archiválását is. Lezáró értekezlet, jelentés: Úgynevezett projektzáró értekezlet, ahol a projekt folyamatát, eredményeit értékelik. A projektről záródokumentumot kell készíteni, amely tartalmazza a folyamatot, főbb, máshol is hasznosítható lehetőségeit, és az eredmények összegezését. A projekt értékelése. A projekt értékelése a következő szempontok szerint történik: 11. Az elért eredmények elemzése a rögzített célok, kritériumok és a megbízás tartalma szempontjából. 12. A projekt folyamatának értékelése az idő és költségkeretek betartása szempontjából 13. Az együttműködő partnerek elemzése a projekt teamon belüliek és kívüliek (szervezeti egységek, beszállítók,

felhasználók) viszonylatában. 14. A projekt végrehajtását befolyásoló tényezők, problémák, a megtett intézkedések hatékonyságának értékelése. 15. Mindezekről összefoglaló jelentés készítése A projekt team értékeli még a továbbiakban a következőket: 3. A csoportok szerepét, a csoportcélok megvalósulását, az egyéni elégedettséget A résztvevők értékelik egymás munkáját. 22