Betekintés: A cserearány fogalma, értelmezése, Magyarország cserearányai

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!




A cserearány fogalma, értelmezése, Magyarország cserearányai
Cserearány: A nemzetközi cserearány azt fejezi ki, hogy egységnyi exporttermékért hány
egység importterméket kapunk.
Külkereskedelmi cserearány-mutatók
A „Terms os trade” mutató (N = a nettó barter cserearány) azt fejezi ki, hány %-kal több
vagy kevesebb importterméket tud az ország vásárolni egységnyi exporttermékért, mint
korábban. Jele: N.
A mutatót úgy számítjuk ki, hogy az adott ország által exportált áruk árindexét osztják az
importált termékek árindexével Az árindexeket az exportált illetve importált termékek
mennyiségével súlyozott átlagként határozzák meg. N = P X / P M
Ha a mutató értéke nagyobb 1-nél, vagyis az átlagos exportárak gyorsabban nőttek, mint az
importárak, akkor az ország cserearányai javultak, vagyis egységnyi exporttermékért több
importterméket lehet vásárolni, vagy fordítva: egységnyi importért kevesebb exportot kell
adni, mint korábban.
Az income terms of trade mutató (I) kifejezi, hogy az adott évben, a szóban forgó ország
összes exportbevételén több vagy kevesebb importterméket tud-e vásárolni, mint az előző
évben.
I = (P X / P Y )*Q X = N*Q X
Ahol Q X a folyó évi export mennyisége az előző évi %-ban.
A külkereskedelmi cserearány-mutatók alakulása a nemzetgazdaság által realizált
komparatív előnyök alakulására is utal. A mutatók javulása a realizált komparatív előnyök
relatív növekedésére utal.
A KSH jelentése szerint az év első időszakában a külkereskedelmi mérleg hiánya 163
milliárd forintot (655 millió eurót) tett ki, 37 milliárd forinttal (141 millió euróval) többet,
mint egy évvel korábban. A legdinamikusabb növekedés márciusban volt, a
volumennövekedés a forgalom mindkét irányában 20 százalék körül alakult, bár romlott a
cserearány. Az import forintárszintje 7, az exporté százalékkal nőtt. A kedvezőtlenebbé váló
cserearány túlnyomórészt az energiahordozók áremelkedésének következménye.
A forint 5 százalékkal gyengült, amelyen belül az euróhoz képest 4, a dollárhoz viszonyítva
pedig 13 százalékos volt a leértékelődés mértéke. Bár a kivitel volumene 18, a behozatalé
pedig 15 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet a negyedév egészére a
külkereskedelmi mérleg hiánya 163 milliárd forintot (655 millió eurót) tett ki, 37 milliárd
forinttal (141 millió euróval) többet, mint egy évvel korábban.
Az export és az import forintban számolva 23, euróban mérve 19 százalékkal bővült. A
külkereskedelmi forgalom devizaárszintje importban 2 százalékkal nőtt, exportban pedig 1
százalékkal mérséklődött. A teljes exportnövekmény 62 százaléka, az importnövekedés 45
százaléka gépek és szállítóeszközök csoportjában mutatható ki, ahol a kivitel
volumennövekedése 20, az importé 18 százalékot ért el. A növekedés legfontosabb tényezőit
exportban a közúti gépjárművek, gépjárműmotorok és televíziókészülékek, importban pedig
az exportcélú forgalom és az energiahordozók mellett a Gripen vadászrepülőgépek beérkezése
jelentette. Az energiafejlesztő gépek és berendezések, a közúti járművek, valamint a
villamosipari gépek és készülékek kereskedelmi értéke a forgalom mindkét irányában, a
híradás-technikai, hangrögzítő és –lejátszó készülékeké pedig a kivitelben mutatott
kétszámjegyű növekedést.
A feldolgozott termékek körében az export volumennövekedése az átlagosat kissé
meghaladta, az importban viszont valamelyest elmaradt attól (19, illetve 15 százalék). Az
-1-



exportnövekedés hordozója a vegyi áruk köre, ezen belül meghatározóan a gyógyszerek és
gyógyszerkészítmények forgalma.
Az árufőcsoportok közül kizárólag az energiahordozók volumene nem nőtt: az import
lényegében változatlan szinten maradt, az export 8 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a
jelentős árszintnövekedés következtében a behozatal értéke 48, a kivitelé pedig 24 százalékkal
növekedett, amelynek következtében az árufőcsoport kereskedelmében a megelőző évinél 115
milliárd forinttal nagyobb hiány keletkezett.
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitelének volumene 15, a behozataluké 22
százalékkal bővült. A legnagyobb összeggel exportban a gabona és gabonakészítmények,
importban pedig az állati takarmányok forgalma nőtt.
A forgalom relációs szerkezetét vizsgálva az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 15,
az onnan érkező behozatalé pedig 16 százalékk
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


al nőtt a megelőző év első negyedévéhez
képest. Ebben a viszonylatban a külkereskedelmi mérleg aktívuma 177 milliárd forintot, a
bázisidőszakinál 21 milliárd forinttal többet tett ki.
Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban 29 százalékos
exportvolumen- és 14 százalékos importvolumen-növekedést tapasztaltunk. Az exportnál
nagyobb súlyú és attól határozottabb árszintemelkedést elérő import miatt azonban a mérleg
hiánya 282 milliárd forintról 340 milliárd forintra nőtt.
A külkereskedelmi termékforgalom forintban árufőcsoportok szerint (2001-)
(folyó áron, milliárd Ft)
Élelmiszerek,
Feldolgozott
Év
Nyersanyagok Energiahordozók
Gépek
italok, dohány
termékek

Összesen

Behozatal
2001 281,4
2002 292,4
2003 327,1
2004 448,7
2005 536,9
2006 643
2007 730,5

195,1
194,2
211,3
226,7
234,7
274,1
291,8

792,2
725,7
825
886,1
1 339,30
1 788,80
1 665,10

3 413,70
3 445,90
3 811,10
4 194,00
4 320,40
5 235,50
5 575,60

4 982,60
5 045,80
5 520,90
6 463,50
6 714,30
8 283,40
9 022,30

9 665,10
9 704,10
10 695,40
12 218,90
13 145,50
16 224,70
17 285,30

Kivitel
2001 656,2
2002 601,3
2003 630,3
2004 671,8
2005 718
2006 857,8

173,7
177,5
198,8
244,6
246,4
296,3

169,4
145,2
157,1
213
339,2
387,3

2 712,80
2 740,10
2 762,00
3 088,70
3 429,30
4 296,20

8 748,20
8 874,00
9 643,70
11 232,40
12 425,50
15 591,10

2007 1 072,50

330,1

492

4 585,40

5 036,00
5 209,80
5 895,50
7 014,30
7 692,70
9 753,50
10
727,90

Egyenleg
2001 374,8
2002 308,9
2003 303,1
2004 223
2005 181,1
2006 214,8
2007 342

-21,4
-16,7
-12,5
17,9
11,7
22,2
38,3

-622,8
-580,5
-667,8
-673,1
-1 000,10
-1 401,50
-1 173,10

-700,9
-705,8
-1 049,00
-1 105,20
-891,1
-939,3
-990,2

53,4
163,9
374,5
550,8
978,4
1 470,10
1 705,60

-916,9
-830,1
-1 051,70
-986,6
-720,1
-633,6
-77,5

-2-

17 207,80



(Forrás: KSH)
Irodalomjegyzék
Solt Katalin: A nemzetközi gazdaságtan alapjai
Internet: www.gondola.hu, www.ksh.hu, www.fn.hu

-3-