Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Mikroökonómia szigorlati tételsor, 2005

Mikroökonómia szigorlati tételsor - 2005 1. tétel A SZÜKSÉGLETEK; SZŰKÖSSÉG ÉS GAZDÁLKODÁS. JAVAK ÉS VAGYONI ELEMEK. SZÜKSÉGLETEK: egy hiányérzet, amely önmaga megszüntetésére irányuló cselekvésre késztet. A szükséglet a munka megteremtője Ősembereknek innovációs kényszere volt, mely beszédre, munkára, védekezésre késztette őket. Maslow-piramis: az alul lévő szükséglet megteremti a felsőbb szinteket. 1. esztétikai szükséglet (szépre-jóra igény) 2. tudás és megértés szükséglete (alkotás, közlés, eladni önmagunkat) 3. önmegvalósítás szükséglete (elégedettség önmagunkkal) 4. elismerés és megbecsülés szükséglete (igény a tiszteletben tartásra) 5. közösséghez való tartozás szükséglete (ember = társas lény) 6. biztonság szükséglete (az ember alapvető szükségleteinek jövőbeni kielégítése, tartalékolás, takarékosság) 7. fiziológiai (lét) szükséglet (éhség, szomjúság, hideg, meleg)

Szükségletek sajátossága: •állandóan újrakeletkező; •véglegesen soha ki nem elégíthető, korlátlanság; •belső hiányérzet, ami motivál a hiányérzet megszüntetésére; •szükséglet kielégítés: a fogyasztás újratermelődik; •sokszínűség; Szükségletek sokfélesége: •Élettani,(biológiai) •kulturális, •szociális, •egészségügyi, •Eszmei-ideológiai, •politikai, •etikai, •esztétikai. 1 Sokféleség típusai: - alapvető (effektív) szükségletek: a társadalom tagjai számára hozzáférhető, kielégíthető; - választott (látens) szükséglet: az eszközök korlátozottak, az egyénnek rangsorolnia kell a szükségletek között; - lehetséges (virtuális) szükséglet: valamilyen szükséglet kielégítésére meg van az igény, kielégítése még nem oldható meg. Szükségletekkel kapcsolatos törvényszerűségek: - Engel-Schwabsch törvény: az embernek minél kisebb a jövedelme, annál többet költ alapvető

szükségleteinek kielégítésére. - Egy szükséglet kielégítése újabbat teremt, ezek a komplementer (kiegészítő) szükségletek. - Minél inkább kielégíthető az egyén szükséglete, annál nagyobb az igény a társadalmi szükséglet kielégítésére (pld. egyre jobb autók egyre jobb utakat kívánnak). - Ha az alapvető szükséglete kielégíthetőek, nagyobb az igény a választott szükségletek kielégítésére. SZÜKÖSSÉG ÉS GAZDÁLKODÁS, JAVAK Szűkösség: a korlátlan szükségletek és a korlátozott erőforrások együttes jelenléte. Javak: szükségletek elégíthetőek ki vele. (javak=jószágok) Mindkettő szűkösen áll rendelkezésre, ezért a gazdaság szereplőit gazdálkodásra készteti (kényszeríti). Javak csoportosítása: - Szabad javak (pld. a levegő): elegendő mértékben áll rendelkezésre, nincs piaci áruk, nem érvényesül a piaci mechanizmus, nem kell az ilyen jószágot adatolni; - Gazdasági javak (economic goods):

korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, szűkös, nagyobb a kereslet mint a kínálat, valamilyen áron adatolni kell. o anyagi gazdasági javak: fogyasztási, beruházási javak; o nem anyagi gazdasági javak: jogok, jogosultságok. 2 Csoportosítható még: fogyasztók száma és fogyasztók kizárása szerint: fogyasztók kizárása fogyasztók száma L NL MJ KJ DKJ TKJ K MJ KJ KT DKJ TKJ magánjavak közös javak díjköteles javak tiszta közjavak FSZ fogyasztók száma korlátozott K korlátozatlan KT KIZ fogyasztók kizárása lehetséges L nem lehetséges NL Magánjavak: Közös javak: az jut a jószághoz, aki meg tudja fizetni. a jószág sorban állásos adagolása, esetleg plusz díj megfizetése (pld. szállodai tenisz-pálya használat) Díjköteles javak: adagolásakor díj bevezetése (pld. műsorszórás esetén) Tiszta közjavak: természeti szépség. VAGYON Vagyon és vagyoni elemek: szükséges a jószágok előállításához. Ezek is javak,

még pedig tartós használati javak. Vagyon elemei: - emberi tőke: munkaerő, munkaképesség, tudás, egyéb képességeink; (Schultz: Beruházás az emberi tőkébe, Nobel-díjas mű) - tőkejavak: termelt termelési eszközök (épületek, gépek, berendezések); - termelési erőforrások: nem termelt termelési eszközök (föld, ásványkincsek) Ezen elemek a gazdálkodás során termelő szolgáltatásokat nyújtanak (termelési tényezők): - emberi tőke munka - tőkejavak tőke - termelési erőforrások bánya 2. tétel GAZDASÁGI RENDSZEREK, GAZDASÁGI SZEREPLŐK ÉS PIACOK Gazdasági rendszerek: elkülönítésükre azért van szükség, mert meghatározza a gazdaság szerkezetét. Milyen a rendszer az országban milyenek a termelési tényezők milyenek az elosztási módok milyen gazdasági folyamatok vannak ? A gazdasági rendszer mikéntje keretet ad a gazdaságnak. Sajátosságát meghatározza az uralkodó világnézet, illetve a gazdasági rendszer. A

diktatórikus rendszer sajátossága a tervgazdaság, a demokráciában pedig piacrendszer van. Gazdasági rendszer fajtái: - tervutasításos gazdaság (diktatúrában) - piacgazdaság (demokráciában) Tervgazdálkodás jellemzői: - központi utasítások szabályozzák, - kollektív célok elsődlegessége, - központi tervek megléte (rugalmatlan), - a központi tervek lebontásra kerülnek (3 és 5 éves terv az iparra, mezőgazdaságra és azok alágazataira), - ösztönző rendszerek megléte (brigád-verseny, Sztahanov mozgalom), - nincsenek magántulajdonosi termelő eszközök (bénítólag hat), - a javak racionális elosztása (igények és szükségletek szerint). Piacgazdaság feltétele: - magántulajdon, - piac elosztása. Piacgazdaság formái: - Tiszta piacgazdaság: alapja a liberalizmus, legfontosabb a személyes szabadság, az individium van a központban, jelentős a két szereplő (termelő és fogyasztó). Sok van mindkettőből, ezért verseny alakul ki

közöttük. A piaci monarchia érvényesül Hajtóerő a nyereség és a hasznosság. - 3 Elosztás: piaci alapon valósul meg. Az állam szerepe korlátozott „Éjjeliőr-állam” szerepének betöltése: az állam csak jogi keretet ad, a rendet és biztonságot nyújtja. Szociális piacgazdaság: fontos az egyén és a közjó összhangja. A piac irányít, de ahol ez nem elegendő, ott az állam beavatkozik piac-komform módon a cserefolyamatokat az állam nem zavarja, csak javítja. Sajátosság: a magántulajdon a közjó érdekében korlátozható, az egyéni törekvés befolyásolható (adó, támogatás). GAZDASÁGI SZEREPLŐK ÉS PIACOK Gazdasági szereplők: - háztartások: o végső fogyasztók, o tulajdonosok (termelési tényezők tulajdonosai) - termelők, vállalatok, vállalkozás: a javakat megtermelik, megvásárolják, bérelik a termelési tényezőket; - állam: feladata a szabályozás és újraosztás; - külföld: befolyással bír a mikro-, de főleg a

makro-folyamatokra. A gazdaság szervezeti struktúrája: •Háztartás: a fogyasztás színtere, megtakarít, vagyont gyűjt, •Üzleti szervezet(vállalat): javak és szolgáltatások előállításának színtere •Az állam (kormányzat): közhatalmi tényező. Piac felosztása: - fogyasztási javak piaca (REÁL-PIAC), - termelési tényezők piaca: o munkapiac, o tőkepiac, o földhasználati piac. Sajátosság: egyik piacon vevők, másik piacon eladók! 3. tétel KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBÉK, KÖLTSÉGVETÉSI EGYENES Közömbösségi görbék (indifferencia görbe) - hasznossági térkép (jószágkosár, jószágkosár kombináció) 4 Fogyasztók magatartása, annak elemzési, fogyasztási kereslet kialakításának meghatározása. Fogyasztó és az eladó szempontjai: • A fogyasztó vizsgálja az áru hasznosságát és árát, • A termelő a ráfordításait (költségeit), és az árát. • Érdekellentétük az áru árához kötődik (áralku). Fogyasztói

magatartás és kereslet: • Hasznosság: termék v. szolgáltatás hasznos tulajdonságai, szükséglet kielégítése, elégedettség a fogyasztás során. • Telítettségi pont: valamely jószág azon mennyisége, amelynél a fogyasztó összhaszna már nem nő tovább. • A fogyasztott mennyiség növekedésével nő az összhaszon. Szükségletnél dönteni kell a kielégítésre vonatkozóan. Döntés után a szükség átalakul igénnyé. Az igény keresletként jelenik meg a piacon Több a szükséglet, mint amit ki tudunk elégíteni! Mérlegelni kell: - Kardinális mechanizmus (fogyasztó rangsorol): a szükségleteket rendszerezni kell (preferencia rendezés). Alapja a hasznosság (az egyén többre értékeli, mely termék hasznosabb számára. Döntésnél a hasznosság maximalizálására törekszik. A hasznosság abszolút nagyságát számokkal jellemzik. A fogyasztó hedonista (minél több élvezet, hasznosság szükséges számára). Adott fogyasztás során a

hasznosság csökken, az összhaszon nő! SZÜKSÉGLET TELÍTŐDÉSI tv. (csökkenő haszon törvénye). - Ordinális megközelítés: hasznossági sorrend állítása számszerűsítés nélkül. A hasznosság nem mindig mérhető, nagy szerepe van a szubjektumnak. A fogyasztó „jószág-kosarakat”, árkombinációkat hasonlít össze. A jószág-kosárban 2 termék van Jószágkosár-kombináció: x-ből mennyi, y-ból mennyi? Fogyasztás során annak hasznossága ugyanakkora, bármilyen kombináció választásakor. Végtelen kombináció van, a fogyasztás hasznossága azonban ugyanakkora. Indifferencia-görbe: azon pontok mértani helye, amelyek azonos összhasznú jószág-kombinációkat reprezentálnak. Közömbösségi térkép: lehetnek más kombinációk is (más x-ek és más y-ok), ez adja a közömbösségi térképet. • A fogyasztói döntést befolyásoló tényezők együttes hatásának bemutatására alkalmas eszköz: közömbösségi görbe, és a

költségvetési egyenes. • Fogyasztó által egyforma hasznosságúnak ítélt jószágkosarak halmaza, • Mivel a több fogyasztást hasznosabbnak tekinti, az origótól távolabb fekvő görbén levő kosarat a fogyasztó hasznosabbnak ítéli, • Negatív meredekségű. Közömbösségi görbék tulajdonságai: - Negatív hajlású: x-termék fogyasztásának növelésekor y-terméket csökkenteni kell ( azért, mert a fogyasztási cikkek szűkösek). - Az origóra konvexek (domborúak): a jellege: többre értékeli a - jószágkosár átlagát, mint az eredeti két kosarat. A közömbösségi térképen a görbék nem érinthetik és nem metszhetik egymást. Költségvetési egyenes Vásárlási lehetőségek határa, figyelembe véve a háztartások jövedelmét (ez a döntésnél nagyon fontos). A jövedelem adott, azonos szintű, a fogyasztó azt teljesen elkölti. A fogyasztó döntés előtt ezt az egyenest veszi figyelembe, ez a háztartások reáljövedelme.

Nominál-jövedelem: a munkáltatótól a munkavállaló részére átutalt munkabér. Reáljövedelem: azon javak mennyisége, amelyet e nominál-jövedelemből megvehetünk. Költségvetési egyenes: y azon pontok mértani helye, amelyek a fogyasztó jövedelméből éppen megvásárolható jószágkombinációkat reprezentálják. Az egyenes mentén lévő x és y kombinációkat és az az alattiakat tudja csak a fogyasztó megvásárolni. x 5 4. tétel A FOGYASZTÓ OPTIMÁLIS DÖNTÉSE; A JÖVEDELEM VÁLTOZÁS HATÁSA A KERESLETRE Optimális döntés: ha a megvásárolható kosarak közül a leghasznosabbat választja a fogyasztó. Fogyasztói döntés optimalizálása: A fogyasztó célja: adott jövedelem és árak mellett a lehető legnagyobb hasznot érje el. A jövedelme korlátozott, ha valamiből többet akar, másról le kell mondania. Feláldozott és a nyert hasznot veti össze (Feláldozott haszon: azon termék utolsó egységének határhaszna amiről lemondani

kényszerülünk.) Nyert haszon: annak a terméknek a határhaszna, amit a más termékről való lemondással nyerünk. Meddig érdemes csereberélni a termékek között? Addig, ameddig az összhaszon a csere segítségével növelhető. Az előnykiegyenlítődés elve: a növekvő mennyiségű termék határhaszna fokozatosan csökken, a csökkenő mértékben rendelkezésre álló jószág határhaszna egyre nő. Optimális eset: a nyert és a feláldozott hasznok kiegyenlítődnek. A termék hasznossága az árak és a vásárolt mennyiségek ismeretében összevethető. Egyensúlyi helyzetben: az egyik termékre költött utolsó pénzegységből származó határhaszon = más termékekre fordított utolsó pénzegységből nyerhető határhaszonnal. Gossen II. törvénye • A fogyasztó akkor költi el jövedelmét optimálisan, ha az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon bármelyik termékre nézve ugyanakkora. • Fogyasztási szerkezet kialakítása függ: a

fogyasztó preferenciarendszerétől, a termékek áraitól (árarányaitól), pénzjövedelemtől. 6 Fogyasztó optimális döntésének ábrázolása: B-pont esetén: nem tudja mevásárolni a terméket a reáljövedelemből. C-D pont esetében: mindkettő ugyanolyan hasznos, a C-pont esetében még pénze is maradna. A-pont esetében: ez az optimális, a legmagasabb, itt a hasznosság és a fogyasztó a teljes jövedelmét is elkölti. Optimális, az a kombináció, amelynél a közömbösségi görbe a költségvetési egyenest érinti (A-pont!!!) Nominál jövedelem változása: a fogyasztó jövedelmének változása hogyan befolyásolja fogyasztását? Engel-görbe: párhuzamosan eltolódik, ha az optimális pontokat összekötjük ICC-görbe (jövedelemfogyasztási görbe) ICC-görbe Engel-görbe 1. Azon jószágok, amelyek így viselkednek a jövedelem változás hatására: normál jószágok (45°-os). 2. Szuperior javak: egyik termékre többet költ, mint a másikra, de

nem azonos mértékben. 3. Inferior javak (alsóbbrendű javak): ha nő a jövedelem, az adott termék kereslete csökken (pld. „Tesco-gazdaságos” termékek) Kereslet – jövedelem rugalmassága Hány százalékkal változik az adott jószág kereslete 1 %-os jövedelem változás hatására? Rugalmassági mutató: Ε Ha Ha Ha = kereslet %-os változása jövedelem %-os változása E < 0, akkor alsóbbrendű (inferior )javak (pld. liszt, margarin) E > 0, akkor normál javak ° E > 0 ≤ 1, akkor létszükségleti javak (pld. kenyér, vaj, tej) ° E=1 akkor luxus javak (dohány, kávé, alkohol). E = 0, akkor szuperior javakról beszélünk (Ld. Engel-görbe 2) 7 5. tétel ÁRVÁLTOZÁS HELYETTESÍTÉSI ÉS JÖVEDELMI HATÁSA; PARADOX ÁRHATÁSOK. Egyéni keresleti függvény: Csak x, vagy y árváltozását figyeljük, de a jövedelem változatlan! Ha x ára változik, a költségvetési egyenes elfordul! PCC (ár fogyasztási görbe): a fogyasztó x termék

árának változása esetén mely fogyasztói kosarakat preferálja. 8 Helyettesítési árváltozás: - Ha x ára csökken (x olcsóbb lesz), akkor y relatíve drágább lesz. A termék árarányai módosulnak. Előfordul, hogy y-ból kevesebbet, x-ből többet vásárolnak. A két hatás egyszerre működik: - egyrészről, ha x ára csökken, akkor x kereslete nő (helyettesítési hatás), - másrészről növekszik a reáljövedelem (jövedelmi hatás). PARADOX ÁRHATÁS Kereslet árrugalmassága (E) : Ε = kereslet mennyiség %-os változása ár %-os változása A mutató (E) általában negatív, az ár és a kereslet egymással ellentétes irányban mozog. │E│ > 1 , akkor a kereslet rugalmas (nem létszükségleti javak) │E│≤ 1 , akkor a kereslet rugalmatlan (létszükségleti javak esete) Paradox hatások (kivételek): Az árváltozás hatásai: - jövedelmi, - helyettesítési. Jövedelmi árváltozás: - Ha x ára emelkedik, akkor a költségvetési

egyenes az origóhoz közelebbi indifferens görbét érinti. Ezt a fogyasztó úgy éli meg, mintha nominál jövedelme csökkent volna. - Ha x ára csökken, akkor az olyan a fogyasztó számára, mintha a jövedelme emelkedett volna. Sznob-hatás: Csökken ugyan egy termék ára, ennek ellenére csökken a kereslet is. A fogyasztók sznob-módon viselkednek (nyáj-hatás), pld. divatcikkek esetében. Spekulációs hatás: Egyes termék ára növekszik, még is megemelkedik a kereslet iránta. Griffen-hatás (Sir Robert Griffen). 6. tétel KERESZT-ÁR RUGALMASSÁG; PIACI KERESLETI FÜGGVÉNY; FOGYASZTÓI TÖBBLET Kereszt-ár: Megmutatja, hogy egy termék árváltozása milyen változást idéz elő egy másik termék esetében. Εκ = x termék keresletének változása y termék árváltozása Ha E k pozitív: konkurens javak (helyettesítik egymást, pld. vaj-margarin) Ha E k negatív: komplementes javak (kiegészítik egymást, pld. az olajár emelkedése esetén csökken

az olajkályha iránti kereslet). Ha E k nulla: függetlenek egymástól a jószágok, teljesen más szükségleteket elégítenek ki. Piaci keresleti függvény: • A keresletet az ár függvényében fejezi ki. • Normál jószág keresleti görbéje negatív meredekségű. • A görbe mentén mozdulunk el, ha a kereslet nagysága az áru árának változása miatt változik. • Maga a keresleti görbe mozdul el: ha a kereslet egyéb (nem ártényezők) miatt változik. A fogyasztó keresletét mutatja meg: adott ár mellett milyen mennyiséget keres a fogyasztó. Görbéje negatív, az ár és a mennyiség között széttartó mozgás van. Ha egy ár csökken, a fogyasztás megemelkedik, illetve azok is belépnek, akik egy korábbi magas ár miatt nem fogyasztottak. 9 Az elmozdulás a függvényen történik: - ha a fogyasztó jövedelme megváltozik, - ha a fogyasztó ízlése megváltozik, - ha egyéb javak ára megváltozik, - ha változnak a jövőbeni várakozások.

Keresleti ár: az a maximum ár, melyet a fogyasztó egy bizonyos jószágmennyiségért képes és hajlandó megfizetni. Ha csökken a mennyiség, akkor nő a keresleti ár. Ha nő a mennyiség, akkor csökken a keresleti ár. A mennyiség független, az ár függő-változó (a mennyiség függvénye). Fogyasztói többlet: a fogyasztó hajlandó lenne többet fizetni a fogyasztási cikkért, min annak a piaci ára. Ebből következik a keresleti ár és a piaci ár különbözete. Grafikusan ábrázolva a keresleti görbe és az áregyenes közötti terület. Ha emelkedik a termék ára, akkor csökken a kereslet és a megvásárolt mennyiség. A fogyasztók egyre kisebb fogyasztói többlethez jutnak 7. tétel A VÁLLALAT; GADSASÁGI KÖLTSÉGEK; SZÁMVITELI KÖLTSÉGEK A vállalkozó, termelő szervezetek keretében működik. Sajátossága: termelési tényezőket vásárol, - munka termelői - tőke folyamat - föld, ill. természeti kincsek INPUT-jai melynek eredménye a

transzformációs folyamat. OUTPUT: termékek előállítása, melyet a termelő a reálpiacon értékesít, ezáltal bevételhez jut, melyet valamilyen célra felhasznál. INPUT beszerzése költséggel jár a vállalkozó számára (A vállalat: inputokat outputtá alakító szervezet). További sajátosság: - kockázatvállalás, - veszteségek viselése, - profit megszerzése. Vállalati oldal célja: - Főcél: a profit maximalizálása (a háztartás főcélja a hasznosság maximalizálása!). - Közös cél: egymást erősítik, de - Egyéni cél: belső érintettekre lebontott. egymást gyengíthetik is! A célokat egyeztetni kell! (Elégedett munkásokkal profit termelése!) Vállalkozások belső érintettjei: - tulajdonosok köre, - menedzsment köre, - munkavállalók köre. Vállalkozások külső érintettjei: - állami gazdasági környezet, - társadalmi környezet, - természeti környezet. GAZDASÁGI KÖLTSÉGEK Három fajta csoportosításuk ismert: A: egyfajta

áldozat az erőforrás megszerzéséért, B: a felmerülő költségek mely termelési tényezőhöz tartoznak , C: a költségek felmerüléséről dönthet-e a vállalkozó. 10 A-csoportosítás: egyfajta áldozat az erőforrás megszerzéséért. Explicit költségek, melyben benne van a: - saját tőke - saját tőke utáni kamat. Implicit költségek, melyben benne van a: - saját ingatlan használat - saját bér. B-csoportosítás: felmerülő ktsg-k mely termelési tényezőhöz tartoznak. - Munkaköltségek o munkavállaló és a menedzsment bére (explicit ktsg.) o saját munkabér (implicit ktsg.) - Tőke költségek (a tőke használatához kapcsolódik) o állóeszközök költségei o forgóeszközök költségei o kamat költségek. Állóeszköz: fizikai tőkejavak. Jellemző sajátossága, az állóeszközök hosszú ideig szolgálják a vállalkozást. Az új termék árába folyamatosan kerül át (gépek, berendezések, épületek.) Értékcsökkenésüket

figyelembe kell venni (amortizáció)! Forgóeszközök: általában fizikai tőkejavak. Értéke egy termelési ciklusban beépül az új termék árába (anyagok, segédanyagok, nyersanyagok, félkész termékek). Kamat: hitel felvételéhez társul (állóeszközök megvételére, forgóeszközök feltöltésére). - Föld- és bányahasználati költségek o bérleti díjak, o járadékok. Az 1-3. pontokban: közgazdasági költség, mely különbözik a számviteli költségtől, amelyben az implicit költség is benne van. C-csoportosítás: a költségek felmerüléséről dönthet-e a vállalkozó. - Elsüllyedt költségek: melyek múltbeli döntéseinkhez kötődnek. A jelen döntés során ezeket már figyelembe venni nem lehet, nagyságát befolyásolni nem lehet. - Várható költségek: jelenbeni, vagy jövőbeni döntések következményei. Nagyságuk meghatározható, ezek befolyásolhatóak A vállalkozónak a várható költségek esetében mérlegelési

lehetősége van. Mindkettő jelen van a vállalkozás során, de nem mindegy az egymáshoz viszonyított arányuk. Az arány függ: - a vállalkozó döntési lehetőségétől, - a gazdasági időtávoktól. 11 8. tétel GAZDASÁGI IDŐTÁVOK ÉS A TERMELÉSI FÜGGVÉNY Gazdasági időtávok: Nem naptári kategória. Az különbözteti meg egymástól a kettőt, hogy a vállalkozások milyen döntési lehetőségekkel rendelkeznek, milyen alkalmazkodási lehetősége van a vállalkozónak. Időtávok: 1. Piaci időtáv: nagyon rövid időtáv Sajátossága, hogy a vállalkozó a termelési tényezőkön nem tud változtatni (rövid idő alatt nem tudja fokozni a termelést). Az összes (raktár)készletét mozgósítja, mivel nem tudja a termelést növelni. ELSÜLLYEDT KÖLTSÉGEK 2. Rövid időtáv Sajátossága, hogy a megváltozott feltételek esetén a vállalkozó legalább 1 tényezőn változtatni tud: ez a munka mennyisége – adott tőkeállomány mellett. Amin

változtatni tud, annak költségei VÁRHATÓ KÖLTSÉGEK lesznek, amin nem tud változtatni, azok ELSÜLLYEDT KÖLTSÉGEK maradnak. 3. Hosszú időtáv Sajátossága hogy mindkét termelési tényezőn (munka és tőke) is változtatni tud a vállalkozó, azonban nem tud változtatni a technológián és a termék jellegén. Költségei VÁRHATÓ KÖLTSÉGEK lesznek. 4. Nagyon hosszú időtáv Minden termelési tényezőn, technológián és a termék jellegén is változtatni tud. Költségei VÁRHATÓ KÖLTSÉGEK lesznek. Minél hosszabba gazdasági időtáv, annál több költség várható, de bővül a döntési lehetősége is a vállalkozónak. TERMELÉSI FÜGGVÉNY Termelési függvény: rövid piaci időtávra vonatkozik (a mikroökonómia általában rövid időtávot vizsgál). A növekvő termékárak mekkora kibocsátásig nyújtanak fedezetet az emelkedő költségekre? 12 Előfeltétel (egyszerűsítés): - A vállalkozások egymással tökéletesen versenyezhetnek

(azonos gazdasági erő, azonos szintű költségek, nincs közöttük személyi vagy jogi függőség). - A termelési tényezők tökéletesen oszthatóak (jelentősége a határelemzés módszere: mindig egységnyi növekmény vizsgálata). Q Termelési függvény: 3 Parciális hozadéki (rövid távú) 2 függvény. 4 Kiinduló pontja: Ha megnövekszik 1 termék kereslete áremelkedés többet kell hosszú távon termelni alkalmazkodás a változásokhoz munka és tőke hányadosa (L/K 0 ): változatlan tőke mellett növekvő 0 1 L/K 0 munkamennyiség. Hogyan változik a kibocsátása a termelőnek? Újabb munkások felvétele! Ebből következik a hatékonyság növelés! 1. Növekvő hozadéki szféra: növekvő kibocsátás 2. Csökkenő hozadéki szféra: kisebb ütemű kibocsátás 3. A függvény maximuma: ez már a fizikai kapacitás határa, a kibocsátást tovább növelni nem lehet. 4. Negatív hozadéki szféra: csökken a kibocsátás, a fizikai tőkeállomány

adott. 9. tétel EGYÉB KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK; A FIX ÉS A VÁLTOZÓ KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK (EREDETI KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK) Költségfüggvények csoportosítása: - fix költségek, (FC) - változó költségek, (VC) - teljes költségek. (TC) Fix költségek (FC) A költségek azon részei, amelyek a vállalati kibocsátástól függetlenek, változatlanok. Ilyenek a: - tőkeállomány megtartására vonatkozó költségek, - értékcsökkenés, - járadékok. Fix költség = reálkamatláb * rögzített tőkeállomány + amortizációs kulcs * állótőke állománya 13 Teljes költség (TC) A tőkére és a munkára, valamint a folyó inputra vonatkozó költségek összeadódnak. TC = FC + VC Költség Költségfüggvény: Értelmezési tartománya a 0 és a fizikai kapacitás maximuma között van. A VC függvény monoton növekvő, több terméknek több a változó költsége. Az FC függvény állandó, 0 kibocsátásnál is van! FC = r * K 0 + a K á Változó

költségek (VC) A kibocsátástól függően változik. Ahogy a termék kibocsátás emelkedik, nő a változó költségek nagysága is. Ha a termelő nem termel, változó költsége nulla, azonban a fix költség akkor is meg van. Ilyenek a: - folyó anyagi inputok költsége (segédanyag, nyersanyag költsége, összmennyisége M, ami az egységnyi termékhez szükséges input * termék mennyisége), - munka költségei (azt mutatja meg, hogy mennyibe kerül a szükséges munkalétszám: munkabér * szükséges munka mennyiség = p L * L) Változó költség = munkaköltség + folyó anyagi input költségei. VC = p L * L + M Mi határozza meg a függvény menetét? Egyrészt: az adott tőkeállomány és a technológia. Ezek meghatározzák a szükséges munkamennyiséget is. Hosszú táv vizsgálata esetén a technológiai színvonal emelkedésével csökken a munkaerő állomány. A függvény menetére hatást gyakorol a technikai fejlődés, mely növeli a

termelékenységet. Másrészt: az inputok árai. Rövid távon is megváltoztathatják a függvény menetét. - Ha megnövekszik a reál kamatláb (r), akkor nő a fix költség (FC). Ha növekszik a fix költség (FC), azzal növekszik a teljes költség (TC) is. A változó költségek (VC) azonban változatlanok maradnak. - Ha nő az anyagár, illetve az energia ára, a változó költségek (VC) emelkednek meg, mely növeli a teljes költséget (TC). 10. tétel SZÁRMAZTATOTT KÖLTSÉGEK (HATÁRKÖLTSÉG, ÁTLAG TIPUSÚ KÖLTSÉGEK, FÜGGVÉNYEK) Határköltség (MC) Határ: a fogyasztói oldalhoz hasonlóan, a pótlólagos kibocsátás változás hogyan befolyásolja a vállalkozó döntéseit, illetve költségeit. Kétféle képpen írhatjuk le: költség változás termelés változás (bármelyik – teljes, vagy változó – költség figyelembe vehető) Határköltség (MC): Határköltség függvény lényege: Választ ad arra, hogy mennyibe kerül a

vállalkozásnak, ha valamennyi plusz terméket bocsát ki. ÁTLAT TIPUSÚ KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK Átlag típusú költségfüggvények (AC): Átlagos értékeket fejeznek ki. Származtatása a 3 eredeti költségfüggvényből (fix, változó, teljes) történik. A MC = Határköltség függvény: - Csökken a hozadéki szférában, - Emelkedik a csökkenő hozadéki szférában (ld. 8 tétel) a teljes, vagy változó költség output szerinti differenciál hányadosa. Átlag típusú költségfüggvény (AC) kiszámítása: AC = TC q = teljes ktsg. kibocsátás Átlag fix költségfüggvény (AFC) kiszámítása: B MC = dTC dq = dVC dq Határköltség függvény: min. Értéke mindig pozitív, mert nagyobb mennyiségű output, mindig nagyobb mennyiségű változó költséggel jár. Jellemző: 2 elkülöníthető szakasza van (minimuma szerint különíthető el): 1. szakasznál: csökken a határköltség 2. szakasznál: egyre nő a határköltség AFC = FC q = fix

ktsg. kibocsátás Átlag változó költségfüggvény (AVC) kiszámítása: AVC = VC q = vált. ktsg kibocsátás Átlag teljes költségfüggvény (ATC) kiszámítása: ATC = AFC + AVC 14 Átlag költségfüggvény: A függvény minimuma ott van, ahol az átlag költség függvények (AC, AVC) metszik a határfüggvényt (MC-t). AFC függvény értéke csökken a kibocsátással. Ezek a költségfüggvények az output megtermeléséhez szükséges minimális gazdasági költségeket mutatják meg. Alakulásuk függ a vállalkozó döntésétől. A költségeket meghatározzák az inputok árai. Mi határozza meg az inputok árait? Inputhoz a termelési tényező piacán jut a vállalkozó, ezért a piaci formák közvetve befolyásolják a vállalkozó költségeit. Fontos a piacok vizsgálata!!! 15 11. tétel PIACI FORMÁK; TÖKÉLETES VERSENY; HATÁRBEVÉTEL Piacok felosztása: - Piaci szereplők számának alakulása szerint. - A termékek jellege szerint. I./

Piaci szereplők száma szerinti piac felosztás: 1. Versenypiac Jellemző: a szereplők száma nagy (sok a termelő). A versenypiac kialakulásához sok feltételnek meg kell felelni. Akkor alakul ki versenypiac, ha megengedett mind a belépési, mind a kilépési lehetőség. A szereplők döntenek! Nincs korlátozó tényező (illetve csak jogi jellegű lehet, pld. jogszabály) 2. Oligobol piac Jellemző: kevés szereplő van, de 1-nél több! Korlátozás van: az állam, vagy az önkormányzat korlátozza a belépést (pld. hatósági engedélyhez, vagy képzettséghez köti). 3. Monopol piac Jellemző: A monopólium szerint 1 szereplő van a piacon, mások számára a belépés teljesen korlátozott. (ld 15 tétel) Monoszórium: sajátos monopólium, a keresleti oldalon van csak 1 szereplő (a vevő, pld. felvásárlói kör a mezőgazdaságban) II./ Termékek jellege szerinti piac felosztás: 1. Homogén termékek Jellemző: közöttük lévő minőségi különbség nincs, vagy

van de elhanyagolható. 2. Differenciált termékek Jellemző: többféle termékvariáció létezik (pld. divatcikkek terén) A két piaci forma összekapcsolható. Tökéletes versenypiacnál a termékek homogének, monopolisztikus piac esetén differenciált termékekről van szó. A TÖKÉLETES VERSENY 16 A tökéletes verseny: Idealizált állapot, a valóságban nincs. Sajátossága, hogy egyes piaci szereplő nagyon kicsi a piachoz képest. Az egyes termelő a piacot befolyásolni nem tudja. (Ha megemeli az árat, a vevő a másik versenyzőhöz megy!). „SAY törvény” (dogma): Minden kínálat megteremti a maga keresletét. A tökéletesen versenyző termelő ÁRELFOGADÓ, számára a termék keresleti ára adott. p A P D keresleti ár mellett bármenyi terméket megvásárolhatnak a termelőtől. Ha a termelő az árat a PD felé emelné, akkor a terméke iránti kereslet nullára csökkenne. PD 0 q HATÁRBEVÉTEL Határbevétel: az ár adott, a termelő a

bevételét a kibocsátás emelésével tudja növelni. Teljes bevétel (TR) = keresleti ár (P D ) * mennyiség (q) TR = P D * q Határbevétel (MR) = teljes bevétel (dTR) és a mennyiség szerinti differenciál hányados (dq). MR = dTR dq A határbevétel megmutatja, hogyan változik a teljes bevétel egy pótlólagos termék eladásakor. Tökéletesen versenyző esetén a határbevétel megegyezik a keresleti árral: MR = P 12. tétel A VÁLLALKOZÓ PROFIT-MAXIMALIZÁLÓ DÖNTÉSE Profit: Gazdasági profit: Számviteli profit: Normál profit: a bevételből kivonni a költségeket. bevételből kivonni a költségeket. bevételből kivonni a számviteli költségeket. költségeknek a nem bizonylatolható része. Totál profit (TP): teljes bevételből kivonni a teljes költséget. TP = TR – TC A közös metszéspont szükséges, de nem elégséges feltétel. Lehet olyan eset, amikor a 2 függvénynek, 2 metszéspontja is van. MR q’ q” q* Célja: a teljes

profit (TP) maximalizálása! Határprofit (MP): annak a kifejezése, hogy mennyivel nő a teljes profit, ha a termelés egységnyivel nő (kibocsátás változásra eső profitváltozás). Kiszámítása: határbevételből kivonni a határköltséget. MP = MR – MC Célja: a profit maximalizáció. Akkor érdemes a termelést növelni, ha a határprofit (MP) pozitív lesz! Maximális profit: MP pozitív a görbe egyenes alatti részénél! MC A q* kibocsátásig érdemes fokozni a termelést, mert a határprofit pozitív. MR A q* felett nem érdemes növelni a kibocsátást, mert a metszéspont után már nem pozitív. q* Profit maximuma: Ahol a határbevétel (MR) és a határköltség (MC) metszik egymást. Profit maximumhoz szükséges feltételek: a határköltség és a határprofit egyezősége (MC = MR) 17 0 – q’ : csökkenő profit, nagyobb költségnövekmény, mint amennyi bevétel növekményt okoz a kibocsátás. q’ – q”: növekszik a teljes profit q”

– q*: pozitív, de csökkenő mértékű a határprofit q* után: a határprofit negatív, a teljes profit csökken A profit maximum szükséges és elégséges feltétel: a vállalkozó ott termeljen, ahol határköltsége (MC) megegyezik a piaci árral (MR) és a határköltség függvény pozitív meredekségű. Veszteség termelése esetén: Rövid távon érdemes lehet így is termelni, mert rövid távon nulla termelés mellett a profit nem lesz nulla. Teljes profit = negatív fix költség TP = -FC A vállalkozó választhat: - ha a veszteség < fix költség: érdemes a termelést folytatni - ha a veszteség > fix költség: be kell fejeznie a termelést. 13. tétel A VÁLLALATI KÍNÁLATI GÖRBE; A KÍNÁLATI ÁR Ár é Adott piaci ár van a termelő szempontjából, melyhez olyan output-ot rendel, mellyel a költség maximalizálható. Ü: üzembezárási pont P: ár P Ü : határköltség Ü-pontban P F : fedezeti ár Ha a piacon nő a piaci ár, létrejön egy

P Ü -ár. A P Ü ár alatt amíg a termelő kibocsátása nulla (a P-ár < átlag változó költség), nem éri meg termelni, mert a veszteség nagyobb, mint a fix költsége. A P Ü ár felett a termelő kínálata egybeesik a határköltséggel (a P Ü ár = az Ü-pontbeli határköltséggel), a fix költséggel megegyező lesz a vesztesége. Ü-pont (üzembezárási pont) felett érdemes termelni, az Ü-pont alatt be kell szüntetni a termelést. RÖVID TÁVÚ KÍNÁLATI FÜGGVÉNY/GÖRBE Rövid távú kínálati görbe: a határköltség függvény Ü-pont feletti szakasza. Megmutatja, hogy az adott piaci ár mellett érdemes-e termelni. F-pont: a határköltség függvény és az átlagköltség függvény metszéspontja. F-pont reprezentál egy P F árat (fedezeti árat). P F az az ár, mely mellett a vállalkozó nulla profitot termel. Az átlagköltsége a vállalkozónak a P F pontban a legkevesebb (AC=P F , azaz átlagköltség = fedezeti ár). 18 F-pont felett

gazdasági profitot realizál a vállalkozó. Ü és F pont között a vállalkozó (termelő) veszteséges, de érdemes termelni, hiszen a veszteség nem éri el a fix költséget. Ü pont alatt be kell szüntetni a termelést. KÍNÁLATI ÁR A kínálati ár a mennyiség függvénye, az a minimális ár, melynél a vállalkozó hajlandó termelni. A kínálati ár az a legkisebb ár, melyen a vállalkozó hajlandó adott mennyiséget kibocsátani, vagyis a kínálati ár megegyezik a vállalkozó határköltségével. PIACI KÍNÁLATI FÜGGVÉNY P S PS min q Pozitív meredekségű a függvény. Megmutatja az egész gazdasági ágazat által piacra vitt mennyiséghez tartozó piaci árat. PS min : a legalacsonyabb kínálati ár. Sajátossága, hogy ez alatt a pont alatt az ágazat egyik termelője sem hajlandó termelni. Másik sajátossága, hogy a legkisebb határköltséggel termelő üzembezárási pontjánál van a PS min . 14. tétel PIACI EGYENSÚLY; EGYENSÚLY RÖVID

ÉS HOSSZÚ TÁVON A mikroökonómia célja megállapítani azt, hogy mi határozza meg az egyes termékek és termelési tényezők relatív piaci árát, illetve mi határozza meg a piacon elcserélendő mennyiséget. Nagy szerepe van a mikroökonómia elemzésében a termelők kínálatának, illetve a háztartások keresletének. A piaci egyensúly elemzésénél fontos tényező a tökéletes versenyző (sok eladó és vevő; homogén termékek; a piacon az ár egy adottság) PIACI EGYENSÚLY ÁLLAPOTA • A termelés és a fogyasztás egyensúlyának megteremtése: a piaci mechanizmus révén. • A piaci kereslet és kínálat között az ár mozgása teremti meg az egyensúlyt. • Egyensúlyi ár: az az ár, amelynél a D = S. • Egyensúlyi mennyiség: az a terméktömeg, ahol D = S. Marshall-kereszt: q* = mennyiség p*= ár Piaci egyensúly kialakulásának vizsgálata „a” és „b” szempont szerint. p*: kitüntetett ár. Ebben a pontban a piaci kereslet megegyezik

a piaci kínálattal, vagyis ugyanannyian akarnak eladni, mint vásárolni. A piac ekkor nyugalmi állapotban van. Ez a nyugalmi állapot meghatároz egy egyensúlyi mennyiséget és egyensúlyi árat. 19 Ha a piac nyugalomban van, az ideális, de soha el nem ért állapot. A nyugalmat tükrözi, hogy a p* pontban mindkét oldal eléri célját: a fogyasztó hasznosság minimumhoz jut, a termelő profit maximumhoz. A PIACI EGYENSÚLY KIALAKULÁSA Vizsgálata két szempont szerint történhet: a) a kínálat nagyobb, mint a kereslet b) a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Kínálat nagyobb, mint a kereslet túlkínálatos piac. A termelők számára elégtelen a kereslet. Ekkor a piaci ár nagyobb, mint a határköltség. Érdemes lenne tovább fokozni a termelést, mert ezzel növelhető lenne a profit. Ehhez viszont csökkenteni kell az árat Néhány vállalkozás csökkenti is az árat, ezáltal a piaci ár csökken és növekszik a kereslet. Ez azt eredményezi, hogy a

vállalkozások árcsökkentése csökkenti a túlkínálatot. Ez a folyamat addig tart, míg be nem áll az egyensúlyi állapot; a túlkínálat lefelé nyomja a piaci árat. Nagyobb a kereslet, mint a kínálat túlkeresletes piac. Ekkor a fogyasztók részéről elégtelen a kínálat. A háztartás fogyasztani akar, ezért hajlandó megemelni árajánlatát, ezzel növekszik a piaci ár. Ez csökkenti a piaci keresletet, vagyis csökken a túlkereslet. Amikor a keresleti ár megegyezik a piaci árral, beáll a piaci egyensúly. A túlkereslet felfelé húzza a piaci árat. A piaci árak felfelé és lefelé való elmozdulása csak akkor lehetséges, ha a piaci árak szabadon mozoghatnak. A piaci egyensúlyt külső tényezők is befolyásolhatják, elmozdíthatják a piaci egyensúly görbéit. Ilyen külső tényező például az állami beavatkozás (háztartások állami támogatása / transzfer) 20 HOSSZÚ TÁVÚ EGYENSÚLY Hosszú táv: a termelő bármely termelési

tényezőt meg tudja változtatni, hosszú távon a vállalkozó költségei változó költségek lesznek. Ha a vállalkozó a termelést növelni akarja, több input kell, ezért a költségei megnövekednek. Hosszú távon nincs fix költség Ha nulla a termelés, a profit is nulla lesz. Hosszú távon akkor termel a vállalkozó, ha árbevétele fedezi a költségeit. Az árak hosszú távon úgy alakulnak, hogy minden termelő legalább nulla gazdasági profitot (F-pont) akar elérni. 15. tétel A MONOPÓLIUM KIALAKULÁSA; HATÁRBEVÉTELE; PROFIT MAXIMALIZÁLÁSA. Piaci formák: - tökéletesen versenyző; - oligobol (kevés versenyző, de 2-nél több); - monopol (csak az egyik oldalon van 1 szereplő, ha ez a szereplő a termelői oldalon van, akkor monopólium, ha a fogyasztói oldalon, akkor monopszónium). MONOPÓLIUM KIALAKULÁSA A piacra való belépésnek valamilyen korlátjai vannak. Ezek a természetes monopóliumok lehetnek: 1. Jogi korlát: azaz jogi eszközökkel

generált monopólium Ekkor az állam csak egy szereplőnek ad engedélyt valamilyen tevékenység végzésére (pld. posta, tömegközlekedés) Ezek a tevékenységek hatósági engedélyhez kötöttek. 2. Szabadalmi korlát: csak 1 vállalkozó kezében van az adott szabadalom (pld. korábban a POLAROID cég) 3. Kevesek kezében koncentrálódnak az input tényezők, pld olyan termékek előállításánál, ahol egy kézben van az input (pld. az uránium esetében a Paksi Atomerőmű). 4. Az adott konkrét termék szűk piacot igényel (pld kis településen nem érdemes 2 pékséget, vagy 2 ugyanazon profilú boltot fenntartani). 5. Egy olyan vállalkozás van, amely a legkisebb költséggel el tudja látni a szolgáltatást, vagy előállítani a terméket. MONOPÓLIUM HATÁRBEVÉTELE, KERESLETI ÁRA A termék homogén, 1 szereplős. Ebből következik, hogy a monopólium testesíti meg az ágazatot. Ebből adódik, hogy a monopólium árképző, ő határozza meg az árat, de ezt

nem teheti meg korlátlanul, mert alkalmazkodnia kell a kereslethez. 21 Ha a monopólium többet akar eladni, árat kell csökkentenie, vagyis a termelésnövekedés árcsökkentést eredményez. Ezért kisebb lesz a határbevétele, mint az ahhoz tartozó piaci ár. MONOPÓLIUM HATÁRBEVÉTELI FÜGGFÉNY A függvény csökkenő, ebből következik az, hogy ha csökken a monopólium határbevétele, akkor kevesebb lesz az összbevétele. Akkor csökken az összbevétel, ha az árcsökkentés miatti bevétel csökkenés felülmúlja az árcsökkenés miatt eladható többlet terméken szerzett bevétel növekedést. A monopólium határbevétele lehet pozitív és negatív, vagyis a terméket a monopóliumnak a Q 0 kibocsátásig érdemes fokozni. MONOPÓLIUM PROFIT MAXIMALIZÁLÓ DÖNTÉSE Hasonló a tökéletesen versenyző profit maximalizálásához. A monopólium profit maximalizáló döntésénél ott van a maximum, ahol a határbevétel megegyezik a határköltséggel. ez a Q*

kibocsátás, ahol MC = MR. Ott van a maximum, hol a határköltség függvény emelkedő szakasza van! A függvény megmutatja, hogy a monopóliumnak mennyit érdemes termelnie és a kibocsátást milyen áron tegye meg. A profit maximum metszéspontot felvetítjük a keresleti ár függvényre és megkapjuk a kibocsátás árát (A-pont). - 16. tétel MUNKAPIAC; MUNKAKÍNÁLAT; MUNKAKERESLET A piac szegmentálható (szeletekre bontható). A mikroökonómia szerint a piacnak 3 szegmense (szelete) van: - reálpiac, - tőkejavak piaca, - munkapiac. A munkapiac esetében 2 szereplő van jelen a piacon: - háztartások: ez jeleníti meg a munkakínálatot; - vállalkozók/termelők/állam: ezen az oldalon van a munkakereslet. MUNKA KÍNÁLAT Egyfajta fogyasztói döntés szerint alakul. A munkakínálóként megjelenő háztartások olyanok, mint a szabadidő fogyasztói. A mikroökonómia szerint a szabadidő áruként fogható fel. Fogyasztása növeli a háztartások jólétét.

Ha áruként fogjuk fel, akkor ez is szűkös, ezért adagolni kell, ára van, tehát fizetni kell érte. Munkakínálat kialakulásakor fontos szerepe van a munkabérnek, ami lehet nominálbér (átutalt munkabér) és reálbér (az a pénzjövedelem, amit a nominál bérből adott ár mellett meg tud a háztartás vásárolni). A reálbért úgy tudjuk kiszámolni, hogy a nominálbért elosztjuk az árral, azaz reálbér=W/p. A mikroökonómia a nominálbért (W) vizsgálja . Munkabér szerepe kettős: - egyrészt a munka eladás ára, - másrészt a szabadidő vételi ára. Munkabér hatása kettős: - Helyettesítési hatás: ha megnövekszik a munkabér, akkor a szabadidő ára drágul, tehát érdemes feláldozni a szabadidőt. Ez növeli a munkakínálatot. Ha nő a munkakínálat, akkor a háztartások jövedelme megnövekszik, ezért többet tud fogyasztani más áruból, tehát a szabadidőt helyettesíti más jószág fogyasztásával. 22 Jövedelmi hatás: ha megnövekszik

a munkabér, akkor megnövekszik a szabadidő iránti kereslet, ezzel csökken a munkakínálat. A két hatás együtt érvényesül. Amelyik hatás erősebb, úgy fog csökkenni, vagy nőni a munkakínálat. Ha a helyettesítési hatás erősebb, akkor nő a munkakínálat, ha a jövedelmi hatás erősebb, akkor csökken a munkakínálat. MUNKAKÍNÁLATI FÜGGVÉNY W (munkabér) A görbe visszahajlik. SL W0 erősebb a jövedelmi hatás erősebb a helyettesítési hatás Alsó szakaszán: kicsi a munkakínálat, mert nagy a fogyasztott szabadidő mennyiség. Ezért a háztartásnak kicsi lesz a jövedelme, a szabadidőt kevésre értékeli, nagyobb szabadidőről hajlandó lemondani. Ebben a szakaszban erősebb a helyettesítési hatás Felső szakaszán: ha növekszik a bér, növekszik a munkakínálat, növekszik a jövedelem, csökken a szabadidő. Kevesebbre értékeli a többletjövedelmet. Ebben a szakaszban gyengül a helyettesítési L hatás és erősödik a jövedelmi

(munka) hatás. 23 MUNKAKERESLET Munkakereslettel lép fel a termelői oldal, illetve az állam. A vállalkozás szempontjából a munka egy termelési tényező, ebből következik, hogy a vállalkozói oldalon a munka iránti kereslet úgynevezett származékos kereslet. Ha nő a munkabér, a vállalkozó határköltsége megemelkedik. Ha nő a határköltség, akkor csökken a profit maximum. Ha kisebb a termelés, kisebb lesz a munka felhasználás is. Növekvő munkabérhez csökkenő munkakereslet tartozik! 17. tétel MEGTAKARÍTÁSOK; BEFEKTETÉSEK; DÖNTÉSI SZABÁLY Megtakarítás: a jelenbeni fogyasztásról való lemondás. Az egyik legfontosabb magatartás, ez az alapja a tőkeállomány bővítésének. A fogyasztói oldal folyamatos döntés elé kerül: a jelenben kíván-e fogyasztani, vagy elhalasztja azt a jövőbe. Fogyasztói magatartás lehet: a) Jövedelem csökkenésre számít: ez a csoport növeli megtakarítását és elhalasztja a fogyasztását. b)

Jövedelem emelkedésre számít: ez a csoport előre hozza a fogyasztást (pld. hitelt vesz fel) és csak később fog takarékoskodni. A hitel felvétel miatt jelentősége van a kamatlábnak, mely meghatározza a jelenbeni fogyasztás árát. Kamatláb: - nominál kamatláb: reálkamatláb + infláció - reálkamatláb: nem tartalmazza az inflációt, az inflációtól megtisztított kamatláb.Jele: i A mikroökonómia a reálkamatlábat vizsgálja. Hogyan hat a kamatláb a megtakarításokra? - Helyettesítési hatás: ha nő a kamatláb (i), akkor a jelenbeni fogyasztás megdrágul. Ez a jelenbeni fogyasztást csökkenti, azonban növeli a megtakarítást. Jövedelmi hatás: ha nő a kamatláb (i), akkor ez megemeli a háztartások jövedelmét (betétek utáni magasabb kamattal több, nem munkajövedelemhez jut). A háztartás minden más jószágból többet fogyaszt, növeli a jelenbeni fogyasztást és csökkenti a megtakarítást. A reálkamatláb változás a

megtakarítást olyan irányban befolyásolja, mely hatás erősebb. A hatás erősségétől függ a megtakarítás nagysága VAGYONTÁRGYAK 24 Megtakarítunk, de mibe fektessük? A háztartásnak döntenie kell! Vagyontárgyak: tartós javak, melyek hosszú ideig nyújtanak szolgáltatást. Lehetnek: 1. fizikai: - ingatlan - műkincs - nemesfém 2. pénzügyi (pénzügyi követelés): a) pénz: vagyontartási formája kettős - jó vagyontartási forma: mentes az árfolyam kockázattól; ez a leglikvidebb forma, bármikor és a legkönnyebben átváltható szinte bármire - nem jó vagyontartási forma: nincs kamat és érzékeny az inflációs hatásokra b) értékpapírok, mely kétféle is lehet - kötvény: itt futamidő van és annak lejáratakor visszafizetik; - részvény: tulajdonosi jogokat testesít meg, hozama a részesedés és az árfolyam nyereség. 3. emberi tőke: - tudás - munkaképesség - egyéb képesség Probléma a jövőbeni hozamok problémája, hiszen a

jelenben jutunk hozzá, de bizonytalan a jövőbeni hozama. Két idősík van, ezt kell valahogy összehasonlítani, egyensúlyt teremteni. A két időpontbeli értéket át kell számítani: a) jelenből jövőbe: kamatszámítás (kamatos kamat) b) jövőből jelenbe: diszkontálás DÖNTÉSI SZABÁLY Nettó jelenértéken alapul, ami a hozamok tőkésített értékéből kivonva a vagyontárgyak ára. 18. tétel NEMZETKÖZI KERESKEDELEM; KOMPARATÍV ELŐNYÖK Mind a magánszereplők, mind az állam külgazdasági tevékenysége befolyásolja a nemzetközi kereskedelmet. Lényeges a munkamegosztás szerepe, az egyes államok hogyan szakosodnak egyes termékek előállítása során. Szakosodás megvalósulhat: - Abszolút előnyök elmélete szerint (Smith elmélete): egy tevékenységet annak érdemes végeznie, aki abban a legtermékenyebb. A termelékenység azt jelenti, hogyan alakulnak a ráfordítások. Az a termelékenyebb, akinél kevesebb a ráfordítás. Okai lehetnek:

a) természeti adottság b) hagyomány c) előzetes szakosodás d) munkaerő képzettsége, fejlettsége. - Komparatív előnyök elmélete (David Riccardo elmélete): az eltérő fejlettségű államok is kereskedhetnek egymással; érdemes az eltérő előnyöket kihasználni. Eltérő előnyöknél alternatív költség (az adott termék termelésének egységnyi növekedése érdekében a másik termékből feláldozott mennyiség). Komparatív előnyök lényege a kisebb alternatív költség. 1. példa Riccardo két ország (Anglia és Portugália) termelését vizsgálta – az egységnyi bor előállításának és egységnyi posztó előállításának alternatív költségeit. Portugália mindkét terméket olcsóbban tudja előállítani, tehát abszolút előnyben van Bortermelésnél még nagyobb az előnye. Tehát termeljen bort, Angliának adja el, a bevételből pedig vásároljon posztót Angliától. 2. példa 25 Fogorvos és kertész. Fogorvos 1 óra alatt 40, a

kertész 1 óra alatt 20 palántát ültet el. A fogorvos órabére 8.000,- Ft, a kertész órabére 1000,- Ft KOMPARATÍV ELŐNYök szerint a fogorvos maradjon fogorvos (hiszen 1 óra alatt 8.000,- forintot keres), a palántázást hagyja a kertészre. A kertész a 40 palántát 2 óra alatt ülteti el (2x1000,-Ft) Ha a fogorvos a palántázásért a kertésznek kifizeti a 2.000,- forintot, még mindig marad 6.000,- Ft-ja A fogorvos kihasználta komparatív előnyét; mindkét fél jövedelemhez jut, növekszik a hasznosság és egyik szereplő sincs kizárva a piacról. Komparatív előnyök forrásai: a) a termelési előnyök nagyságának elérése; b) az országok termelési tényezőkkel való ellátottságának elérése - tőkegazdag: tőkeigényes termelés alternatív költsége alacsony, komparatív előnyök jelen vannak, cél az ilyen terméket előállítani és exportálni - munkagazdag: munkaigényes termékek alternatív költsége alacsony, itt is jelen vannak a

komparatív előnyök; ezt a terméket kell exportálni. VÁMOK KERESKEDELEM-POLITIKA; VÁMOK; PROTEKCIONIZMUS Vámok: egyfajta közvetett adó, közvetett adóként működik a határt átlépő árukra vonatkozik. Kereskedelem-politika: valamilyen gazdaság-politikai intézkedés, mely az ország külkereskedelmét befolyásolja. Lehet: - szabadkereskedelmi politika: az állam nem avatkozik be a kereskedelembe; - protekcionista kereskedelem-politika: az állam valamilyen gazdaságot befolyásoló tényezőt alkalmaz vámok, vagy import kvóta (az állam megszabja a bevihető maximum termékmennyiséget – ez jelentős az EU-ban, ott található mezőgazdasági kvóta). Integrálódási formák, fokozatok az egyes gazdasági együttműködésben: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 26 19. tétel Teljesen zárt gazdaság (autarchia): önellátás, nincs külkereskedelmi tevékenység (pld. Észak-Korea) Preferenciális övezet: az egymással kereskedő államok kedvezményt nyújtanak

egymásnak (pld. Egyesült Királyság és gyarmatai) Vámközösség: vámok az integráción belül nincsenek, de az országok kifelé eltérő vámpolitikát alkalmaznak (pld. EFTA 1961-ben: EFTAtagok: akik a Közös Piacba nem léptek be pld Skandinávia és Ausztria; CEFTA 1990-ben pld. Közép-európai Kereskedelmi Társulás). Vámunió: nincsenek önálló vámok az integráción belül és kifelé is egységesen lépnek fel (pld. Benelux államok 1957) Gazdasági Közösség: vámunió és szabad tőkeforgalom, szabad tőkemozgás (pld. Közös Piac) Gazdasági Unió: nincsenek határok gazdasági szempontból, egységes gazdaságpolitikai elvek léteznek (pld. Európai Unió, Európai Közösség) Valuta Unió: egységes valuta, egységes központi bank (ez a monetáris unió, EU-EK tagjai: 25 tagból 13 a monetáris unió tagja, a régi EU-ból nincs közte az Egyesült Királyság és Svédország – itt nem vezették be az egységes pénzt, az euro-t). Politikai Unió:

közös a gazdaságpolitika, közös a valuta, közös a külpolitika, közös a honvédelmi politika az integrációban. Vámok lehetnek: - Mennyiségi vám: az áruegység után befizetendő fix összeg. Előnye: könnyen adminisztrálható. Hátránya: nem követi automatikusan az inflációt és nem alkalmazkodik az adott termék különböző variációinak eltérő árához. - Érték-vám: az áru árának bizonyos százaléka. Hátránya: nehezebben adminisztrálható (mivel nehéz az áru – mindkét fél: vámfizető és vámhivatal – számára egyaránt kielégítő árát megállapítani). Ha vámot vetnek ki, a termék ára a hazai fogyasztó számára megnövekedik, ebből következik, hogy a termelés és a hazai fogyasztás csökken. PROTEKCIONIZMUS Protekcionizmus: védővámokkal. védővámrendszer, a hazai ipar támogatása Bevezetésének indokai: - Hazai termelők védelme szubvenciókkal (támogatással). - Egyes – gazdaságon kívüli – célok

elérése (pld. mezőgazdasági tevékenység fenntartása). - Cserearányok javítása (export-import viszonyának befolyásolása). - „Kiskorú” iparágak védelme (pld. informatikai iparág) - Munkanélküliség csökkentése. - Külgazdasági egyensúly javítása. 20. tétel KÜLASŐ GAZDASÁGI HATÁSOK; JÓLÉTI VESZTESÉG CSÖKKENTÉSE Külső gazdasági hatások: externáliák (externália: egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik szereplő helyzetét). Vannak olyan hatások, melyek nem a gazdasági együttműködés következményei, nem un. „szerződések” következményei A gazdaság működése szerződések halmaza, de az externáliák szerződésen kívüli hatások. Azokra is hatást gyakorol, akik nem részesei a szerződésnek A hatás befolyásolja a szereplők jólétét, a fogyasztók hasznosságát, a termelők profit maximumát. Ezek a hatások NEM SZÁNDÉKOLT hatások Externáliák

megkülönböztetése 2 módon lehetséges: 1. Tevékenység szerinti megkülönböztetés: - termelői: a külső hatások a termelőt érintik; - fogyasztói: a fogyasztók hasznosságát befolyásolja. 2. Külső gazdasági hatás szerinti megkülönböztetés: - pozitív: a külső gazdasági hatás kedvezően befolyásolja a környezetet. A gazdasági szereplők olyan előnyhöz jutnak, melyért nem fizetnek. (Egy tevékenység olyan előnyöket biztosít, amelyekért az előnyt élvezők nem fizetnek.) - negatív: a gazdasági szereplőket a gazdasági hatás negatívan befolyásolja, olyan károsodást szenvednek, amelyet a piacon keresztül nem térítenek meg. (Egy tevékenység olyan károkat okoz, amelyeket nem térítenek meg a károkat elszenvedőknek.) A két szempont összehozható: termelői externália: - pozitív termelői externáliánál a termelés költsége csökken; - negatív termelői externáliánál a termelési költség növekszik; fogyasztói externália:

- az érintett fogyasztó hasznossága növekszik; - az érintett fogyasztó hasznossága csökken. 27 Példa externáliára: pozitív externália: pld. a környezetszennyezés negatív externália: pld. kutató-fejlesztő tevékenység, vagy méhész-méhek tevékenysége a szomszéd gyümölcsösében. Az externáliák hol zavarják egymást, hol részesítik a gazdaság szereplőit. A külső gazdasági hatásokat belsővé kell tenni: - negatív externáliánál a költséget - pozitív externáliánál a hasznot a szereplők számára elérhetővé kell tenni. KÜLSŐ GAZDASÁGI HATÁSOK BELSŐVÉ TÉTELE (INTERNALIZÁLÁS) Internalizálás: belsővé tétel. Belsővé tétel történhet: - Önkéntes megállapodás, vagy kompromisszum (COASE). Például a környezetszennyező üzem melletti lakosokat kártalanítani kell. Mivel a külső externália általában sok szereplős, ezért belsővé kell tenni. - Jogi eszközökkel való kötelezés az externáliák

ellentételezésére (PIGOUADÓ). Egyfajta adó kivetése, hatósági eszközökkel, előírással való korlátozás. - Externáliák mérhetővé tétele. - Környezettudatos szemlélet kialakítása. - „Szennyezési jogok piaca” elmélet (BUBORÉK-ELV) Államok megállapodnak abban, hogy mindenkinek van egy kis „kockája”: egy ország mennyi szennyezést bocsáthat ki. Ha többre van szüksége, a szennyezési jogot más országtól megvásárolja, de a „buborékot” szétfeszíteni NEM lehet!