Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » ME-GTK Mikoökonómia I

ME-GTK E.a:Szilágyi Dezsőné dr egy.docens Kód:GKG210N MIKRÓÖKONOMIA I Előadásvázlatok 2003/2004. Tanév 1. téma: 1-2. hét 1. ALAPFOGALMAK, BEVEZETÉS 1.1A közgazdaságtan tárgya A közgazdaságtan a gazdasági szereplők döntési alternatíváival és a döntések társadalmi következményével foglalkozik. Döntés oka: szükséglet ≠ lehetőség Szükséglet: javak és szolgáltatások elfogyasztására, felhasználására irányuló igények, amelyek hiányérzetként jelentkeznek. A szükségletek folyamatosan és az igények folyamatosan változnak. A gazdaság fejlődése, a társadalmi és kulturális feltételek változása új igényeket , szükségleteket teremt. Igény és szükséglet nem teljesen azonos fogalmak. Az igény magába foglalhatja a vágyakat is, amelyek kielégítése a jelenbeli gazdasági feltételek mellett nem reális. A szükséglet az igénynek az a része, amelynek kielégítése reális célként megfogalmazható. Lehetőségek:

azok az erőforrások, amelyek a szükségletek kielégítésére rendelkezésre állnak A gazdaság lehetőségét meghatározzák az erőforrások. A gazdaság erőforrásai a javak és szolgáltatások termelésének, létrehozásának emberi és anyagi feltételei. A termelés és a szolgáltatások tárgyi és személyi feltételei TERMÉSZETI tényezők Korlátozott MUNKA Képzettség Újratermelhető TŐKEJAVAK Szubjektum Termelt javak VÁLLALKOZÓ Pénz Képzettség ELSŐDLEGES Nem gazdasági okból keletkezett MÁSODLAGOS Gazdasági célból jött létre 1. ábra SZÜKSÉGLET >LEHETŐSÉG csaknem korlátlan korlátozott, szűkösség jellemzi A közgazdaságtant a választások, döntések tudományának is nevezik. Alapkérdései: Mit? Hogyan? Mennyit? Kinek? A közgazdaságtan feltételezi: a döntés racionális, tehát a szereplők a lehetőségek közül a számukra legkedvezőbbet választják. A döntés főbb jellemzői: - jövőre vonatkozik -

jelenbeli információkra alapoz - bizonytalanság jellemzi - valamiről való lemondást jelent, az a döntés alternativ költsége - jövedelmi célok motiválják - emberi cselekedet, tehát szubjektiv A közgazdaságtan a gazdálkodás különböző oldalaival foglalkozik. Kutatja a gazdaság alrendszereit, azok egymásra való hatásait, megfigyeli a mikro- és makroszféra szabályszerűségeinek érvényesülését. 1.2 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében A tudományok rendszerezésének főbb szempontjai: - bizonyíthatóság - tárgya - funkciója politikához való kapcsolata Bizonyíthatóság szerint: Tárgya szerint:   Funkciója szerint:    logikai  tapasztalati /p.l közgazdaságtan / természet társadalom /pl. közgazdaságtan / elméleti /pl. mikro-, makro- és internacionális ökonomia/ alkalmazott :- funkcionális / pl. pénzügytan / - ágazati / pl. ipargazdaságtan / Politikához való viszonya alapján:  normativ

 pozitivista A közgazdaságtan a társadalomtudományokhoz sorolható, empirikus /tapasztalatokra épülő/, pozitivista, elméleti tudomány. Szintjei:  Mikroökonomia; a gazdaság szereplőinek egyéni döntési alternatíváit elemzi.  Makroökonomia; a gazdaságot, mint aggregátumot nemzetgazdasági szinten elemzi  Internacionális ökonomia/ Nemzetközi közgazdaságtan/; a nemzetgazdaságok közötti reál és pénzügyi kapcsolatok okait, hatásait elemzi. 1.3 A közgazdaságtan módszere A gazdasági vizsgálatok eszközeit és módszerét meghatározzák a folyamatok sajátosságai:  a gazdaság emberi cselekedetek sorozata  a cselekedetek szubjektívek  a gazdaság bonyolult organizmus  a kísérletezésnek korlátozottak a lehetőségei A közgazdaságtan legfontosabb módszerei:  mérés  indukció és dedukció  absztrakció és aggregáció  modellezés  elemzés  tesztelés és értékelés Mérés: a folyamatok leírása,

következtetések levonása, általában mennyiségek meghatározására irányul. Problémái: - a költségek, ráfordítások figyelembe vétele / pl. általános költségek / - minőségi tényezők - környezeti hatások figyelembe vétele - a pontosság, annál pontosabb a mérés, minél több tényezőt vonunk be a vizsgálatba. Mindent nem lehet mérni! Absztrahálás: az a vizsgálati eljárás, amikor eltekintünk olyan tényezőktől, amelyek feltételezéseink szerint nem befolyásolják a folyamatokat. Absztrakció: gondolati művelet, amely a főbb összefüggések kiemelésével /eltekint a részletektől / és így új általánosított fogalmat alkot. Aggregáció: a tágabb sokaságból adott fogalomnak megfelelő jelenségek összesítése. Az aggregálás és az absztrahálás indukcióval valósítható meg. Indukció: a valóság egyes tényeiből indul ki, abból von le általános következtetést. Az egyszerű fogalmaktól jut el a bonyolult

összefüggésekig. Dedukció: a megalkotott fogalmat vizsgálja a gyakorlatban. Az indukció mozzanatai: - osztályozás, megfigyelés csoportosítás összehasonlítás általánosítás – absztrakció Az indukció során figyelni kell a tévedés lehetőségeire, így: - „ post hoc „ - a jelenségek egymásutánisága nem jelent ok- okozati összefüggést - összetétel csapdája – ami igaz a részekre nem szükségszerűen igaz az egészre A gazdaságban korlátozott a lehetősége a kísérletezésnek, ezért a közgazdaságtan modelleket alkalmaz. A modell a gazdaság folyamatainak legjellemzőbb sajátosságait, működési mechanizmusát valamilyen analógia segítségével más közegben mutatja be. Lehet : - megjelenítő - működő - gondolatkísérleti Az elméleti tudományok a gondolatkísérleti modelleket alkalmazzák, axiómákkal írják le az alapfeltevéseket. Az axióma állítás, amelynek igazsága nem képezi az adott vizsgálat tárgyát. A

modellezés lényeges kitétele; - teljesség, a vizsgálat egészére érvényes legyen - konzisztencia, logikailag ellentmondás mentes legyen , az állítás igaz vagy hamis volta levezethető legyen. A közgazdaságtan matematikai modelleket alkalmaz. A modell tudományosnak tekinthető, ha : - olyan tényezőktől tekint el, amelyek alapvetően nem befolyásolják a rendszer működését - egyértelműek a feltevései és ehhez rendeli a következtetéseit - a helyes eredmény elérése érdekében „ ceteris paribus „ elv szerint jár el, a parciális vizsgálatok eredményeihez fokozatosan bekapcsolja az eltekintett tényezőket. A közgazdaságtani vizsgálatokat teljes-, átlag- és határértékekkel végezzük. Teljesérték; valamilyen mennyiségű erőforrás felhasználásával elért eredmény. Átlagérték: az összes erőforrás egységére jutó értéket mutatja. Határérték; azt mutatja meg, hogy milyen változás következik be a teljes eredményben /

outputban /, ha a változást okozó tényezőt egy egységgel megváltoztatjuk. A határérték az a mennyiségi változás, amit az adott erőforrás utolsónak alkalmazott egysége váltott ki. A közgazdaságtan módszere a verifikáció és a fazifikáció, amely során megállapítjuk, hogy a gyakorlat igazolja vagy cáfolja következtetéseink helyességét. A közgazdaságtanban fontos szerepe van az egyéni gondolatok társadalmi közlésének, a kommunikációnak. A gazdasági jelenségek kommunikáció útján érzékelhetőek, ismerhetők és magyarázhatók meg. 2. téma: 2.A KÖGZAZDASÁGTAN KIALAKULÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE 3-4. előadás: 2.1 Gazdasági gondolkodás a klasszikusok előtt Első gazdasági írások Arisztotelész / i.e 384-322/ műveiben találhatók - vizsgálataiban a gazdaság nem kap kiemelt szerepet, egy elem a gazdaságot erkölcsi, nem jövedelmi oldalról elemezte Fő megállapításai:  meghatározója a háztartás  mezőgazdaság

és kézművesség jellemző  rabszolga munkára épül, saját tevékenység gyümölcse a rabszolgamunka  piacra vonatkozó írásai;  a pénz három funkcióját felismeri /értékmérő, forgalmi eszköz és kincsgyűjtés /  csereformáknál az „ igazságos ár „ meghatározóját keresi, amit az egyén közösségben elfoglalt helye alapján határoz meg. A közgazdasági vizsgálatok ismételten a merkantilistáknál merülnek fel. A merkantilizmus kereskedelmi szellemű gazdaságpolitika és arra épülő eszme, a gazdagság forrását a kereskedelemben, elsősorban a külkereskedelemben látják.  gyakorlati közgazdák elméleti megállapításai  nem alkottak elmélet tudományos rendszert  megrekedtek a forgalom vizsgálatánál  a gazdagságot a kincstár arannyal való feltöltésével azonosították, a protekcionizmus hívei  a piacgazdaság önszabályozó voltát nem ismerték fel. A XVII. sz- ban felerősödik a merkantilizmus

kritikája Gazdasági téren William Petty /1623-1687 / végez mélyreható elemzést. Megállapításainak főbb jellemzői:  tények elemzésére alapoz  a gazdasági jelenségek „ titokzatos természetét „ keresi  a gazdaságot a természethez hasonlítja Választ keres; - az ár meghatározóira, - munkára vezeti vissza : - az ár és a pénz kapcsolatára, amit a nemesfém termelő munkával határoz meg Következtetései: - a többletértéket a „tiszta termék”-ben jelöli meg, ami a földjáradék - a profit a tőke, a kamat a pénz járadéka A föld árát a földjáradékból vezeti le. A merkantilizmussal szembeni áramlat a fiziokratizmus, jellemzői : a felvilágosítók korszaka a gazdasági élet szabadságát hirdatik a gazdagság forrásának a termelést, elsősorban a mezőgazdaságot tekintik Képviselője Francois Quesnay / 1694-1774 / Megállapításai: értéktöbblet elmélete, forrása a mezőgazdasági munka, a bérmunkásnak fizetett

bér kisebb, mint az általa termelt érték, ez a „ tiszta hozadék „ az össztőke újratermeléséről megalkotja a „TABLEAU ECONOMIQUE „ -t. Feltételei: - egyszerű újratermelés - három szereplő; földesúr, bérlő, iparos - a jövedelem a három szereplő között áramlik A Tableau minden hiányossága mellett jelentős lépés az önálló közgazdasági elmélet létrejöttében, első kísérlet a gazdasági körforgás modellezésére. Az önálló közdazdaságtani elmélet kialakulása Az önálló tudományos közgazdasági elmélet kialakulása Adam Smith /1723-1790/ nevéhez fűződik. Smith liberális gondolkodó volt, a polgári viszonyokat természetesnek tartotta, véleménye szerint a magára hagyott gazdaságban mindig kialakul az egyensúly, mert az emberek cselekedeteit az önös érdek vezérli. A gazdaságról alkotott fő megállapításai: - a „ láthatatlan kéz „ elmélete; a gazdasági szereplők spontán cselekedeteire

szabályosság jellemző – a piacon kialakul az egyensúly - az állam beavatkozásai csak zavarokat okoznak a gazdaságban – „ éjjeli őr „ szerepet szán - a gazdagság forrását az emberi munkából vezeti le, amit a munka és a tőke egyenlőtlen cseréjében jelöl meg - az abszolút előny elmélete, véleménye szerint a külkereskedelemből az azonos fejlettségű országok eltérő munkatermelékenységük alapján juthatnak előnyhöz Smith közgazdasági jelentősége:  tudományos rendszert alkotott  az elméletet kiterjesztette a nemzetközi kapcsolatokra  kialakitott egy önálló elméleti irányzatot a munkaértékelméletet. A klasszikus közgazdaságtan A klasszikus közgazdaságtan fő képviselői: Adam Smith, David Ricardo /17721823 /, Karl Marx /1818-1883/ a munkaértékelmélet követői . Az elmélet jellemzői:  értékalkotónak az emberi munkát tartják  az árunak két tulajdonságát különböztetik meg; használati érték és

/csere/érték  a csere alapja az áru közös tulajdonsága, a munka  a pénz értékét is a munkaértékelmélet alapján határozzák meg  az elosztás elméletében a profitot és a munkabért együtt határozzák meg, de a munka értékét a közönséges áruktól eltérően definiálják. Ricardo szerint a munkabér a létfenntartás értéke, Marx szerint a munkaerő ára, amely a létfenntartási cikkeken felül tartalmazza a családfenntartás és képzés költségeit is.  a földjáradék elmélet , Ricardo nevéhez fűződik a különbözeti földjáradék, amit a földek minőségi különbsége alapján fizet a bérlő a tulajdonosnak. Marx megalkotja az abszolút földjáradék elméletét, amit a föld tulajdona alapján a még művelés alatt lévő legrosszabb minőségű föld használatáért fizet a bérlő.  Ricardo továbbfejleszti Smith külkereskedelemre vonatkozó elméletét, megalkotja a komparativ előny elvét. Bebizonyítja, hogy

kölcsönösen előnyös külkereskedelem létrejöhet különböző fejlettségű országok között, a relativ termelékenységi különbségek alapján.  Marx kidolgozza az újratermelés / körforgási / elméletet; amelyet négy mozzanatban határoz meg, termelés – elosztás – csere – fogyasztás. A mozzanatok kölcsönhatásban vannak, de meghatározónak a termelést és a fogyasztást tartja. Marx híres elmélete az értéktörvény; amelyben kimondja az , hogy az áru árát hosszú távon az értéke / benne lévő társadalmilag elismert munka / határozza meg, de rövid távon a kereslet – kínálat változásának hatására eltér attól. Másik, ám már inkább elhíresült elmélete az értéktöbblettörvény, amelyben azt bizonyítja, hogy a tőke nem más mint felhalmozott értéktöbblet, amit a tőkés jogtalanul sajátít el a munkástól, aki létrehozta. A tőkés tevékenységét nem tekinti értékalkotónak. A munkaértékelmélet a

közgazdasátan fejlődésében meghatározó, ezáltal létrejött az önálló tudományos közgazdasági elmélet. Képviselői érdeme:  Új utat nyitnak aközgazdasági gondolkodásban  A kapitalizmus gazdaságának mélyraható elemzését végzik el  Módszere a tudományos kutatás számára elévülhetetlen; konkrét tények elemzése, történetiségben való vizsgálat, a folyamatok kölcsönhatásban való elemzése. A neoklasszikus közgazdaságtan A klasszikus közgazdaságtan kritikájaként új elméleti irányzat alakul ki a közgazdaságtanban, a neoklasszikus elmélet. Fő képviselői; Hermann Gossen / 1810-1858/ Leon Walras /1834-1910/, Alfred Marshall/1842-1924/, Wilfredo Pareto /1848-1923/, John Richard Hicks/1904-1989/. Az elmélet jellemzői:  a mikrogazdaság elemzésére összpontosítanak  a fogyasztó kerül az érdeklődés középpontjába  az árak alakulását a fogyasztói hasznosságból, a határhaszonból vezetik le

Feltételezései:  a fogyasztók szuverének  a gazdaság szereplői racionálisak  tökéletes információval rendelkezik minden döntéshozó. Fő megállapításaik:  Csökkenő határhaszon elve, a hasznosságot szubjektíven értelmezik, a jószág annyira hasznos, amennyire a szükségletet képes kielégíteni. A hasznosság és a mennyiség között összefüggés van, a szükséglet kielégítésére telítődési folyamat jellemző. A jószágkészlet növelésével egy további jószágegység összhaszonhoz való hozzájárulása / általában / csökkenő.  Az előnyök kiegyenlítődésének elve, a rendelkezésre álló készlet ill. erőforrás összetételét mindaddig érdemes megváltoztatni, amíg a csere révén a feláldozott haszon kisebb, mint a nyert haszon, amikor a kettő megegyezik az előnyök kiegyenlítődnek, a cserét abba kell hagyni.  Az általános egyensúly, Paréto-optimális állapot, két termék, két inputtényező

felhasználásával történő előállítása esetén az erőforrások allokációjának az az állapota, amikor további átcsoportosítással az egyik termék termelésének növelése a másik rovására valósítható csak meg. Két fogyasztó esetén, a javaknak az az allokációja, amikor az egyik fogyasztó hasznosságának a növelése már csak a másik hasznosságának a csökkenésével valósítható meg.  Az erőforrások, a fogyasztás optimumának meghatározása, akkor optimális a fogyasztás és maximális az összhaszon, aha a jószágok áregységére jutó határhaszon minden terméknél azonos, az megegyezik a pénz határhasznával.  Piaci egyensúly, az elmélet szerint a piacon mindig kialakul az egyensúly, ennek bizonyításához a puhatolózási-modellt használják. Lényege, hogy a piacon megjelenő vevőket és eladókat egy árverező informálja az aktuális árról, ha a kereslet és kínálat eltér az árverező megváltoztatja az

árarányokat, aminek következtében megváltozik a kereslet, ez a folyamat mindaddig tart, amíg ki nem alakul az egyensúly. Az egyensúlyi ár kialakulásáig nincs tényleges eladás és vétel. Következtetés: minden áruszerkezethez tartozik olyan árarány, amely mellett a csere egyensúlya kialakul. Mikro-, Makro- és Nemzetközi közgazdaságtan tanulmányaink során részletesen és mélyebben megismerkedünk a Neoklasszikus közgazdaságtannal. Elemezni fogjuk a Makroökonomián belüli főbb irányzatokat /Friedman-i, Keynes-i stb/, azonos és eltérő vonásaikat. 3. Új irányzatok a közgazdaságtanban A neoklasszikus elméletet nagyon sok kritika érte a feltételezései miatt, kialakultak olyan újabb irányzatok, amelyek követői a mikro- és makroelméletnek, másrészt új nézetek is megjelentek. Az új mikroökonomia elmélete a keresési modell, képviselői Stigler, Phelps, Holt stb. Feltételezésük szerint a piac nem tökéletes, az információ

megszerzése költséges, a piacon többféle ár is kialakulhat, érdemes ez alacsonyabb árat vagy a magasabb bért keresni. Mindaddig érdemes az árut vagy a munkahelyet keresni, amíg a remélt haszon nagyobb, mint a kereséssel kapcsolatos költség. Az új makroökonomia /Friedman követői / racionális várakozások elmélete. Képviselői: Barro, Lucas, Sarget. Az állam gazdasági beavatkozásairól úgy vélekednek, hogy még rövid távon sem ér el eredményt. Egyrészt kiszorítja a magánkezdeményezést, másrészt az embereket nem lehet félrevezetni. Az emberek következtetni tudnak a kormány politikájára, vannak közgazdasági ismereteik. Újabb új elméletek jelentek meg a munkavállalók és a munkaadók közötti szerződésekről, a kockázatok elkerülése érdekében. /Azariadis-Baily-Gordon/ A-B-G modell lényege a fix munkahelyre, de alacsony jövedelemmel vagy magasabb bérrel, de változó foglalkoztatással kötött szerződés. Teljesen új

irányzatok is kialakultak illetve folyamatosan alakulnak ki. Ilyenek pl a biológiai, a fizikai , az institucionális közgazdaságtani irányzatok. Ezekkel az irányzatokkal későbbi tanulmányaik során az érdeklődők alternativ tárgyak keretében részletesebben megismerkedhetnek. 3.téma: 3.A PIAC MŰKÖDÉSE 5-6. hét A közgazdaságtan a gazdasági folyamatokat, a gazdasági szereplők döntéseit piaci viszonyok között elemzi. A piac: a potenciális vevők és eladók cserekapcsolatainak rendszere, másrészt a hely, ahol a csere végbemegy. Szereplői:  vevők; vásárlási szándékkal megjelenő gazdasági szereplők / fogyasztók, termelők felhasználók /  eladók; a termékek értékesítői / termelők, kereskedők / A piac jellemzői:  demokratikus intézmény, a cserében résztvevők szabadon választják meg egymást  egyenlő mércével mér, a tranzakcióban résztvevők személye alapján nem tesz különbséget  verseny, konkurencia

jellemzi, a szereplők között verseny van az eladás és vételben  a résztvevők egymásra utaltak, eladás csak vétel esetén lét A piac fő típusai és formái:  a piaci termék alapján lehet; a, - egy termék piaca / pl. alma, olaj, lakás stb/ - termékcsoport piaca /pl. gyümölcs, élelmiszer, ingatlan b, - homogén termék / pl. szabolcsi jonatán alma, tokaji édes szamorodni stb / - differenciált termék / jonatán alma, tokaji bor /  a piac jellege szerint: a, - árupiac, a dologi javak piaca b, - munkapiac, munkahelyek keresletének és kínálatának piaca c, - pénz és tőkepiac, a hitelek és befektetések piaca / a tőkepiac hosszúlejáratú befektetések piaca/.  helye szerint: a, - helyi / pl. budapesti, miskolci stb / b, - nemzeti / pl. Magyarország alma piaca / c, - nemzetközi ill. világpiac / pl EU piaca, a világ olajpiaca /  piaci formák szerint: a, - normateremtő vagy szabadversenyes piac; sokszereplős piac, nincs domináns

résztvevő, az árat a piac határozza meg, az egyes szereplő számára adottság b, - normakövető piac, nem tökéletesen versenyző, domináns szereplő által meghatározott árhoz alkalmazkodik a többi szereplő A piac tényezői :  kereslet; a vevők vásárlási szándékát jelenti adott jövedelem és különböző árak mellett  kínálat ; a termelők által eladásra kínált mennyiségeket jelenti különböző árak mellett  ár; aza pénzösszeg, amit a vevő az áru megszerzéséért hajlandó kifizetni, ill amennyiért az eladó hajlandó eladni. 3.1 A piac modellezése A közgazdaságtanban a gazdasági folyamatok modellezéséhez matematikai modelleket alkalmazunk. A piacot koordinátarendszerben függvények segítségével modellezzük. Alkalmazott függvények;  keresleti függvény; / D= demand function /, az mutatja meg, hogy adott jövedelem esetén különböző árakhoz milyen kereslet tartozik. Képletben; D = f / P /  kínálati

függvény, / S= supply function /,azt mutatja meg milyen mennyiségeket kínálnak eladásra a termelők különböző árak mellett. Képletben; S = f / P / A piaci keresleti függvény levezetése A piacot modellel ábrázoljuk, coordinátában szerkesztjük meg a keresleti és kínálati függvényeket. A coordináta függőleges tengelyén az árat, vízszintes tengelyén a mennyiséget tüntetjük fel A modell feltételei: . - a jövedelmet adottnak és kezdetben változatlannak tekintjük - a piaci ár hat a keresett mennyiségre, inverz kapcsolatban vannak - egy termék és egy / átlagos / fogyasztó keresletét vizsgáljuk feltételezzük, hogy a fogyasztó egy egységgel növeli a vásárlását, ha csökken az ára A kereslet és az ár függvényszerű kapcsolata Pa Keresleti görbe Pb Pc Pk 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Q 3.1 ábra A függőleges tengelyen feltüntetett ár azt az összeget mutatja, amit a vevő az áru egy egységéért hajlandó megfizetni.

Ezt az árat rezervációs árnak hívjuk A maximális ártól, ha lefelé haladunk, megkeresve a hozzá tartozó keresleti mennyiséget, kirajzolódik a keresleti görbe adott árhoz tartozó része. A függvény lépcsőzetes, mivel a mennyiségek változása diszkrét, viszonylag nagy érték. Ha a keresleti mennyiségek változását végtelenül kis egységekben adjuk meg folytonos keresleti függvényhez jutunk / Ld. 32 ábra / Folytonos keresleti függvény ábrája P D D’ Po P1 P2 Qo Q1 Q2 Q 3.2 ábra Következtetés: a keresleti függvénnyel modellezhetjük egy vevő és egy termék iránti, illetve összevontan /aggregálva /a piac összes vevőjének és egy termékcsoport iránti vásárlási szándékát és az ár kapcsolatát ha az ár folytonos változását feltételezzük és azt, hogy minden árhoz tartozik egy keresett mennyiség folytonos keresleti függvényhez jutunk a függvényről / normál javak esetén / leolvasható, hogy az ár változása

és a keresett mennyiség között fordított arányosság van –árváltozáskor adott keresleti függvényen mozgunk ha a vásárló jövedelme változik másik keresleti függvényre kerülünk A kínálati függvény levezetése Arra a kérdésre keressük a választ, hogyan reagálnak az eladók / ter -melők / az ár változására. A különböző árak mellett milyen mennyiséget szándékoznak értékesíteni. Vizsgálati feltételek: az eladásra szánt mennyiség adott a tulajdonosok bármilyen áron nem hajlandóak megválni tulajdonuktól egy termék piaci kínálatát elemezzük első lépésben /pl. az alma egy termelő általi kínálatát / A kínálat függvényszerű ábrázolása P P Kínálati görbe P5 P4 P3 P2 P1 Q Q1 Q2 Q3 Q4 Q5 Q6 1 2 3 4 Q 5 1.3 ábra Figyeljük meg a kínálat és az ár kapcsolatát! P 1 -nál kisebb ár esetén a termelő nem adja el a termékét, valószínűsíthető, hogy P 1 ár nem biztosítja a költségek

megtérülését. Az ár P 1 szint fölé emelkedésével növeli az eladásra kínált mennyiséget. A függőleges tengelyen feltüntetett ár megmutatja, hogy mekkora az a legkisebb összeg, amely mellett a termelőnek érdemes eladni a terméket, ezt az árat rezervációs árként definiálja a közgazdaságtan. A kínálati görbe normál javak esetén pozitív meredekségű. Ha végtelen sok ár létezik és feltételezzük, hogy minden árhoz tartozik kínálat, akkor folyamatos kínálati függvényt kapunk /ld. 34 ábra / Kínálati görbe P S P S’ P Po Qo Q1 Q 3.4 ábra Következtetés: • a piaci kínálatot modellezhetjük egy termék mennyisége és az ár függvényében, de a függvény alkalmas összevont, piaci kínálat modellezésére is • a piaci ár és a kínálat mennyisége között / normál javak esetén / egyenes arányosság van Összegezve:  a keresleti és kínálati görbék alkalmasak a piaci automatizmusok érvényességének

szemléltetésére  a coordinátában feltüntetett keresleti függvényen az ár és a mennyiség közötti fordított, míg a kínálati föggvényen az egyenes arányosság leolvasható  keresletben ill. a kínálatban bekövetkezett változást /pl jövedelem megváltozása / a függvények eltolódásával szemléltethetjük Kérdés; minden esetben érvényes-e a keresleti függvény negatív, a kínálati függvény pozitív meredeksége? NEM! A vásárlók és az eladók néha paradox módon reagálnak az árváltozásokra. Áremelkedéskor nőhet a kereslet pl, ha jobb minőséget vár a vevő a magasabb ártól, vagy még további áremelkedésre számít. A termelők reagálása sem mindig egyértelmű. Magasabb ár esetén előfordulhat, hogy visszatartja az eladó az árut, mert még további áremelkedéssel számol. Rövid távon előállhat az a helyzet, hogy a kapacitásokat már kihasználták és áremelkedés esetén sincs több eladható áru, ilyen esetben a

kínálati függvény egy függőleges egyenes lesz /ld. 35 ábra / Rövid távú kínálati görbe P S S1 Po Qo Q1 Q 3.5 ábra Rövid távon a termelés kapacitása adott, áremelkedés esetén a kínálat növeléséhez a kapacitást kell bővíteni, de akkor már másik időtávba lépünk. Ezt mutatja az eltolt / S’ / kínálati görbe 3.2A piaci egyensúly kialakulása A piaci egyensúly kialakulását a keresleti és kínálati görbék egy coordinátában való ábrázolásával szemléltetjük /ld.36 ábra / A piac működésének modellje P D P1 P* P2 Túlkínálat Túlkereslet Q1D Q2S Q S Q* Q2D Q1S Q 3.6 ábra Az ábráról leolvasható, hogy P * ár mellett a kereslet és a kínálat megegyezik, a piac egyensúlyban van. Az egyensúly azonban nem állandó, a piaci ár lehet magasabb és alacsonyabb is az egyensúlyinál. A mi esetünkben P 1 árnál, amely P * fölött van a kereslet kisebb, mint a kínálat, túlkínálat van. A vevők egy hányada

nem hajlandó ilyen magas árat fizetni, az eladók egy hányada viszont nem tudja eladni felkínált áruját. Az ár csökkenése (P * irányába ) a kereslet növekedését és a kínálat csökkenését váltja ki, a piac az egyensúly irányába mozdul el. Közelítünk az egyensúlyhoz, további árcsökkenésekkel el is érhetjük . Következtetés: túlkínálatos piacon az egyensúly a piaci ár csökkenésével alakul ki. P 2 kisebb, mint P *, ilyen árszintnél a kínálat kisebb a keresletnél, a pia túlkeresletes. A termelők ennél az árnál kevesebb árut kínálnak eladásra, mint amennyit a vevők megvásárolnának. A kereslet kielégítéséhez növelni kellene a Kínálatot, de a termelők csak magasabb ár mellett hajlandóak többet értékesíteni. Az ár emelkedése következtében nőni fog a kínálat, de csökken a kereslet, a piac az egyensúly irányába mozdul el. Következtetés: túlkeresletes piacon az egyensúly a piaci ár emelkedésével alakul

ki. Az árnak a piac működésében kiemelt szerepe van:  orientálja a piaci szereplőket; informálja a vevőket a helyettesítő áruk árarányairól  ösztönzi a szereplőket a racionális döntések meghozatalára  mozgásban tartja a piacot A kereslet–kínálat változása és a piaci egyensúly A vásárlói kereslet megváltozhat, ha megváltozik a fogyasztó jövedelme vagy az értékítélete a termékről, nőhet és csökkenhet is a kereslet adott ár mellett. A kereslet ( és a kínálat ) változását a függvény eltolódásával szemléltetjük /ld.37 ábra). A kereslet növekedését a D függvény D’ –be való eltolódása mutatja A kereslet változása és a piaci egyensúly P D’ S D P1* P* Q* Q*’ Q 3.7 ábra Vizsgáljuk meg milyen változások következnek a piacon a kereslet növekedése ( csökkenése ) hatására? - változatlan kínálati függvény mellett megnő (lecsökken ) ez egyensúlyi ár - megnő ( lecsökken ) az

eladók bevétele - megnő ( lecsökken ) a vásárlók kiadása az áruval kapcsolatban. A következő (3.8 ) ábrán kövessük a kínálat változásának hatását a piaci egyensúly kialakulására. A kínálat változása és a piaci egyensúly P D P* A P*’ S’ S B C Q 3 8 ábra Az ábrán látható, hogy P * ár mellett ( A ) a kereslet és a kínálat megegyezett, a piac egyensúlyban van. A kínálat növekedésével, amit a kínálati függvény jobbra tolódásával szemléltetünk, megszűnik az egyensúly. A piac túlkínálatossá válik (A-B pont közötti távolság). Változatlan kereslet mellett új egyensúlyi ár alakul ki, P * ’, amely alacsonyabb P * -nál. Q*’ Q* Következtetés: változatlan kereslet mellett, ha megnő a kínálat, lecsök ken az egyensúlyi piaci ár, a kínálat csökkenése esetén az egyensúly magasabb árnál alakul ki. Nézzük meg milyen folyamatok valósulnak meg a piacon, ha mind a kereslet, mind a kínálat

megváltozik. A változásokat kövessük a 39 ábrán A kereslet és kínálat azonos időpontban való változása P D D’ P* P*” S S’ S” Ha a kereslet és kínálat azonos időpontban nő, mert pl. megnő a fogyasztók jövedelme és a vállalatok támogatást kapnak az államtól a termelés növeléséhez, a keresleti és kínálati függvények jobbra kitolódnak. Az egyensúly nagyobb mennyiségnél alakul ki, hogy az új egyensúlyi ár változatlan marad, nő vagy csökken a keresleti és kínálat függvények eltolódásának mértékétől függ. A kereslet és kínálat egzidőpontban való csökkenésénél ellentétes folyamat megy végbe. Ha a kereslet nő és a kínálat lecsökken az egyensúlyi mennyiség változatlan is maradhat, de az ár megemelkedik .A kereslet csökkenése és a kínálat azonos időpontban való növekedésekor az egyensúlyi mennyiség a függvények eltolódásától függően alakulnak, de a piaci ár lecsökken. ÖSSZEGEZVE A

PICON VÉGBEMENŐ VÁLTOZÁSOKAT, MEGÁLLAPÍTHATÓ:  az ár változása a kereslettel egyenes, a kínálattal fordított arányosságban van, piaci modellünkben ezt a folyamatot az adott függvényen való elmozdulással szemléltetjük  a kereslet növekedése ( változatlan kínálat esetén ) az ár emelkedését váltja ki, modellünkben a folyamatot új függvényen szemléltetjük  a kínálat növekedése (változatlan kereslet mellett ) az ár csökkenését váltja ki, modellünkben a folyamatot új kínálati görbére való kerüléssel szemléltetjük  a keresleti ill. kínálati függvények balra tolódása ellentétes hatással van a piaci árra  a keresleti és kínálati függvények azonos időpontban való változása, a függvények megemelkedésekor az ár emelkedését, csökkenése az ár csökkenését vonja maga után  az egyensúlyi mennyiségek változása a függvények eltolódásának mértékétől függ 4.téma: 7. hét: A

FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ELEMZÉSE A háztartás, mint fogyasztó A fogyasztói magatartás vizsgálatát a mikroökonomiában szinonim fogalomként használjuk a háztartások Háztartás az együtt lakó emberek közössége, akik döntéseiket valamilyen belső rend szerint hozzák, de következményeit együtt viselik. A közdazdaságtan nem vizsgálja a háztartásokon belüli döntések kialakulását, úgy tekinti, mintha teljesen egyhangú döntés lenne, vagyis mintha egy személyből állna a háztartás. A döntés oka: a szükségletek és a lehetőségek közötti eltérés. a szükségletek nagyon gyorsan változnak, míg a lehetőségek korlátozottak, ezért a háztartásoknak rangsorolni kell a szükségletek kielégítésében A fogyasztói döntést motiválja a szükséglet és a jövedelem. Cél: a szükséglet minél jobb kielégítése, azaz a hasznosság maximalizálása. A hasznosság közgazdasági tartalma. az a szükségletkielégítési érzet, amit a

fogyasztó valamely jószág elfogyasztása, ill. szolgáltatás felhasználása révén nyer Alapfogalmak: • teljes haszon (Total utility) adott jószágmennyiség elfogyasztásából nyert összes hasznossági érzet. Függvényszerű formában: TU(Q) U Telítettségi pont TU Q 4/1.Ábra • határhaszon (Marginal utility) egy pótlólagos jószágegység elfogyasztásának hatására az összes haszonba beállt változás MU= ▲TU ▲X 4/2.ábra élün • • • • • Az egyes javak hasznosságának vizsgálatánál a következő feltételezésekkel feltételezzük, hogy a fogyasztó képes mérni a hasznosságot, tőszámokkal kifejezni a javak összehasonlíthatóak az egyik jószág hasznossága nem függ más javak hasznosságától minél nagyobb az elfogyasztott mennyiség annál nagyobb az összes haszon-egy ponton bekövetkezik a telítődés az egyes darabok összhaszonhoz való hozzájárulása fogyasztás sorrendjében csökkenő tendenciát mutatez a

csökkenő határhaszon elve (Gossen I.törvénye) A fogyasztás optimuma: • egy termék estén akkor maximális a fogyasztás, ha a határhaszon „0”, ekkor a telítettségi pontban vagyunk • több termék fogyasztásakor nem lehetséges minden jószágból a maximumot fogyasztani, az együttes fogyasztással maximalizáljuk a hasznosságot • ha két termék együttes fogyasztását feltételezzük az egyik jószág fogyasztásából bizonyos mennyiségről le kell mondani a másik fogyasztása érdekében-vagyis cserét hajtunk végre „a” rovására növeljük „b” fogyasztását. A cserét mindaddig folytatjuk, amíg a csere révén az összhaszon nő • a csökkenő határhaszon miatt a feláldozott „a” jószág egy-egy egységével egyre nagyobb hasznosságról mondunk le, míg „b” jószág egy további egysége egyre kisebb hasznosságot jelent számunkra, egy fogyasztási aránynál a nyert és elvesztett haszon meg fog egyezni -ez az előnyök

kiegyenlítődésének elve, itt optimális a fogyasztás • A költségvetési korlát A fogyasztói döntést befolyásoló tényezők:  a szükséglet által meghatározott jószágkombinációk  az árszínvonal  a jövedelem (Income) A fogyasztásra kerülő javak és az árak ismeretében meghatározható a költségvetési korlát . A költségvetési korlát azon pontok összessége a két termékes koordi-nátában, amelyek adott jövedelem esetén a jövedelem telje elköltésével megvásárolható jószágkombinációkat reprezentálják. Képletben: I=Px *X+PyY A költségvetési egyenes egyenlete: Y= I Px *X Py Py A fenti egyenletből megállapítható a költségvetési korlát meredeksége m= Px Py Y I/Py I/Py’ I’ I I/Px’ I/Px X 4/3.ábra A költségvetési egyenes jellemzői:  a fogyasztói vásárlás határa  meredekségét az árarányok határozzák meg  azon jószágkombinációk, amelyeket a fogyasztó jövedelme

teljes elköltése mellett megvásárolhat A költségvetési egyenes elmozdulásai: 1. a jövedelemváltozás hatása- ha megváltozik a jövedelem, megváltozik a költségvetési egyenes origótól való távolsága ( I nő-kitolódik, I csökken az origóhoz közelebb kerül az egyenes) Lásd 4/3. ábrán I-I’-be való eltolódását! 2. az árváltozás hatása – ha egyik jószág ára megváltozikceteris paribus- megváltozik az egyenes meredeksége (Px nő – nő az I meredeksége, csökken az X tengely metszete, miközben Y metszete változatlan, ha csökken a Px – csökken az I meredeksége és nő az X tengely metszete.) Ld4/4ábra! A költségvetési egyenes meredekségének változása Y I I1 X1 8. előadás X0 X 4/4.ábra A fogyasztói preferenciák és a hasznosság elemzése A fogyasztás vizsgálata közömbösségi görbék segítségével A fogyasztó a javakat különböző kombinációkban fogyasztja (jószágkosarakat fogyaszt), hogy számára

egy-egy kosár mekkora szükséglet kielégítést jelent az alapján rangsorolja. A jószágkosarak rangsorolása a preferncia rendezés A preferencia rendezés axiomái: 1. a teljesség, azt jelenti, hogy a fogyasztó bármit, bármikor képes egymáshoz viszonyítani 2. reflexivitás, azt jelenti, hogy a jószágkosár legalább olyan jó mint önmaga, vagyis az értékítéletét a fogyasztó nem változtatja meg 3. tranzitivitás, azt jeleni, hogy a fogyasztó, ha „A” kosárnál többre értékelte „B”-t és „B”-nél „C”-t, akkor „C”- „A”-nál is többre értékeli A preferencia rendezés feltételei: o dominancia elve – feltételezzük, hogy a fogyasztó a többet, nagyobb mennyiséget többre rtékeli o konvexitás érvényesül – a szélsőséggel szemben az átlagot preferálja a fogyasztó o nem létezik externália – élvezet csak a saját fogyasztásból származik o a lexikografikus rendezést kizájuk, nem számolunk olyan esetekkel,

amikor a fogyasztót csak egy jószág élvezete érdekli ( pl. szenvedélybetegek) A közömbösségi görbe azon pontok mértani helye a kéttermékes koordinátában amelyek a fogyasztó számára azonos hasznossági szintet képviselnek. A közömbösségi térkép a közömbösségi görbék együttese, amellyel a fogyasztó ízlését, preferenciarendszerét fejezzük ki közömbösségi görbék formájában. A közömbösségi görbék ábrázolása Y U3 U2 U1 Uo X 4/5.ábra A közömbösségi görbék jellemzői: • nem metszhetik egymást • az origótól távolodva egyre nagyobb hasznosságot képviselnek • negatív hajlásúak • a normál közömbösségi görbék konvexek az origóra Elmozdulás a közömbösségi görbén Y A B C X 4/6.ábra Következtetés:  ha „A”-ból „B”-be akarunk jutni, azaz „A” kosarat „B” kosárra akarjuk cserélni, úgy, hogy az összhasznunk ne változzon „Y” jószág bizonyos mennyiségéről le kell

mondanunk „X” jószág egy további egységéért  ha a cserét tovább folytatjuk, „B”-ből akarunk „C” –be jutni „Y” kisebb mennyiségéről mondunk le egy további „X” megszerzéséért  amely termékből csökken a készletünk annak lemondása egyre nagyobb áldozatot jelent számunkra, amiből nő a készletünk a további egységek megszerzése egyre kisebb hasznosság növekedést eredményeznek  a cserében egy ponton bekövetkezik az előnyök kiegyenlítődése, tehát a csökkenő határhaszon elvének érvényessége a közömbösségi görbékkel is bizonyítható! Azt az arányt, amely megmutatja, hogy a fogyasztó egy bizonyos jószágot, egy másik jószág mekkora mennyiségére hajlandó elcserélni, úgy, hogy az összhaszna ne változzon helyettesítési-határrátának (Marginal rate of Substitution) nevezzük. dY MUx MRS= - ---- = ----------dX MUy A helyettesítési határráta a közömbösségi görbe meredekségét mutatja az

adott pontban, végtelen kis mértékben való változtatás esetén az MRS a függvény adott pontban vett deriváltjával azonos. A helyettesítési határráta a csökkenő határhaszon következtében csökkenő tendenciát mutat. Rendhagyó közömbösségi görbék A csökkenő határhaszon normál javakra érvényes, így a csökkenő helyettesítési határrátát is csak jól viselkedő, normál közömbösségi görbéken tudjuk értelmezni. Vannak a normáltól eltérő esetek, amelyeket rendhagyó közömbösségi görbéken szemléltetünk. Ilyenek 1, tökéletesen helyettesítő; 2, semleges; 3, kötött arányban fogyasztott; 4, rosszhatású javak közömbösségi görbéi. (Ld 4/7 ábra) 1 2 3 .Rendhagyó közömbösségi görbék 4 4/7.ábra 1.ábrán, tökéletesen helyettesítő javak esetén állandó az MRS, amit a líneáris közömbösségi görbék szemléltetnek. 2 ábra mutatja, hogy helyettesítés nem értelmezhető (ilyen pl. siketnek a zenés

vacsora) 3ábrán a helyettesítés ugyancsak értelmetlen a fogyasztás egy pontban (töréspont) valósul meg (pl. lecsóban a paprika és paradicsom aránya, illetve sok fogyasztási cikkünk). 4ábra a rosszhatású javakat szemlélteti, amely esetén, ha nő a rosszhatású jószág fogyasztása növelni kell a közömbösítő jószágét is, hogy ugyanazon a hasznossági szinten maradhassunk. 9. előadás A fogyasztási optimum és a költségvetési korlát. Kérdés: a határhasznok, így az MRS valamint a költségvetési korlát ismeretében meghatározható-e egy olyan fogyasztási szerkezet, amelynél maximalizálja a fogyasztó az összhasznát ? Az MRS-ről megállapítottuk, hogy az MUx/MUy-nal azonos, ami a közömbösségi görbén megegyezik a –dY/dX-szel, vagyis a közömbösségi görbe adott pontban vett meredekségével. Mivel a költségvetési korlátot ugyancsak a kéttermék (X,Y) koordinátájában ábrázoltuk, találhatunk egy olyan pontot, ahol a

közömbösségi görbe és a költségvetési korlát meredeksége megegyezik. MU x Px = MU y Py A 4/8. ábráról leolvasható, hogy B pontban a keresleti függvény meredeksége azonos az U’ közömbösségi görbe adott pontban vett meredekségével, itt optimális a fogyasztás, maximális a hasznosság. Az optimális fogyasztás és a helyettesítési határráta Y A Yb B C X Xb 4/8.ábra Bizonyítsuk be, hogy adott költségvetési korlát és fogyasztói preferencia mellett más fogyasztási pont nem lehet optimális. Vizsgáljuk meg első lépésben az „A” pontban lévő fogyasztói kosarat: • a rendelkezésre álló jövedelmet teljesen elkölti a fogyaszttó • a preferencia rendszerének megfelel az adott pont, • DE! „A” pont alacsonyabb hasznossági szintet képviselő közömbösségi görbén van, mint „B” • „A” pontban a költségvetési egyenes és a közömbösségi görbe meredeksége nem egyezik meg Tehát „A” pont nem

optimális a fogyasztó számára! Elemezzük most a „C” pontban való fogyasztást: • • • • a jövedelmét a fogyasztó ebben a pontban is teljesen elkölti preferenciarendszerének „C” pont is része DE! „C” pont is alacsonyabb hasznossági szinten van, mint „B” „C” pontban a költségvetési egyenes és a közömbösségi görbr meredeksége eltérő Tehát „C” pontban való fogyasztás nem optimális az adott feltételek mellett! Mivel egy görbéhez egy pontban csak egy érintő húzható, így az optimális fogyasztási pont ott van, ahol a jószágok határhasznainak aránya megegyezik az árarányukkal, tehát ahol a költségvetési egyenes érinti a legmagasabb közömbösségi görbét! 1. A jövedelemváltozás és a fogyasztás optimuma A vizsgálat feltételei:  ismert és változatlan a fogyasztó preferencia rendszere  az árak változatlanok  a jövedelem változik, ha nő a jövedelem magasabb hasznossági szintre kerül

a fogyasztás optimuma (csökkenő jövedelemnél alacsonyabb szintre) Elemezzük jövedelem változást és a fogyasztói optimumot a két termékes (X,Y) koordinátában (Ld. 4/9 ábra) A jövedelem változás és a kereslet összefüggései Y ICC X I Engel-görbe Xí Következtetés: X1 X2 X 4/9. ábra • ha I<I’<I”, azaz a jövedelem nő, a fogyasztás optimuma egyre magasabb hasznosságot képviselő közömbösségi görbén lesz (jövedelem csökkenéskor alacsonyabban) • a fogyasztási optimum pontok összekötésével megkapjuk az ICC azaz Jövedelem-fogyasztás görbét (Incom Consumption Curve) • az optimális fogyasztási mennyiségek és a jövedelem változása alapján meghatározhatjuk az Engel-görbét (Ld. A 4/9 ábra alsó függvényét!) ICC- görbe; azon jószágkombinációkat jelölő pontok összessége a két termékes koordinátában, amelyek a fogyasztó optimális választását tükrözik különböző nagyságú jövedelem

mellett Engel –görbe; a jövedelem és a kereslet viszonyát mutatja adott termék vonatkozásába.  Normál javak esetén mind az ICC, mind az Engel-görbe pozitív meredekségű  A jövedelem változásával a kereslet nem azonos mértékben változik, magasabb jövedelem szintnél további jövedelem kisebb fogyasztás növekedést eredményez –az Engel-görbén mefigyelhető a telítődési pont. Az inferior /alárendelt/ javak keresletének és a jövedelem változásának összefüggései. Y ICC C B A X I X” X x’ Az inferior javak jellemzői X 4/1o. ábra  a jövedelem növekedésével keresletük nem nő, inkább csökken  növekvő jövedelem esetén a fogyasztó magasabb közömbösségi görbére kerül, de az alárendelt jószágból kevesebbet vásárol  az ICC görbe inferior javak esetén negatív meredekségű, hasonlóan negatív meredekségű az Engel-görbe.  DE, minden jószág nem lehet inferior, jövedelem növekedésekor

valamely jószág fogyasztásának nőni kell  a javak bizonyos jövedelemszintig lehetnek normál, egy jövedelemszint felett viszont már inferior javak 2. Az árváltozás és a kereslet összefüggései A vizsgálat feltételei: • adott és változatlan a jövedelem • változatlan a preferencia rendszer • egy termék ára (Px) változik, a többi ár változatlan Y I/Py PCC C Px B A X D Px2 Px1 Px0 D X2 x1 x0 x 4/11. ábra Következtetés:  „X” termék árának növekedése ( Px 0 <Px 1 <Px 2 ), a költségvetési korlát meredekségének növekedését eredményezi  ha „X” ára nő (csökken ) csökken (nő) a termékből vásárolt mennyiség  „X” árának változása hatással van „Y” keresletére – kiegészítő javak esetén „Y” kereslete is csökken, helyettesítő jaknál nőhet a kereslete  egyik termék árának emelkedésekor az optimális fogyasztás alacsonyabb közömbösségi görbére kerül- az optimum

pontok összekötéséből kapjuk meg a PCC-görbét  az optimum pontoknak az adott jószág és árának koordinátájába való levetítésével megszerkeszthetjük az egyéni keresleti görbét PCC-görbe = Árfogyasztás-görbe (Price Consumption Curve) azon jószágkombinációk pontjainak helye a két termékes koordinátában, amelyek a fogyasztó optimális választásait tükrözik az egyik termék árának ceteris paribus változása mellett. Egyéni keresleti görbe (DD) egy termék ára és a termékből megvásárolt mennyiség közötti viszonyt mutatja. Normál javak esetén az egyéni kereslet görbe negatív lejtésű, a termék árának emelkedése a termék iránti kereslet csökkenését váltja ki, vagyis az árváltozás és a kereslet között fordított arányosság van. Vannak a normál javaktól eltérő javak, amelyek esetén az ár emelkedése a kereslet növekedését, az árak csökkenése viszont a keresletük csökkenését váltja ki. Az

árváltozás és a kereslet egyenes arányú változását paradox-árhatásnak nevezzük. Ilyen hatás: • minőségi hatás: a fogyasztó úgy véli az ár csökkenése a minőség csökkenése miatt következik be, ezért csökkenti a vásárlását (az áremelkedést pedig a minőség javulásának véli, s növeli a vásárlást) • spekulációs hatás: áremelkedés esetén a vásárló további áremelkedésre számít, ezért növeli a keresletét • Veblen-hatás: a presztizs javak kereslete, amikor a magasabb árú javak vásárlásával demonstrálni akarják a nagyobb jövedelműek az anyagi hovatartozásukat (alacsonyabb árfekvésű javakat nem vásárolják, mert azt már sokan képesek megvenni) • Giffen-hatás: ha „X” jószág árának emelkedésekor a kereslete tovább nő, mert a helyettesítő „Y” jószág ára még nagyobb mértékben emelkedett. A paradox árhatású javak keresleti görbéje pozitív meredekségű az adott szakaszon! Az

egyéni keresleti görbékből meghatározható a piaci keresleti görbe, azok „X” tengely menti horizontális összegzésével. A piaci keresleti görbe a termék ára és a vásárlás mennyisége közötti viszonyt mutatja. A piaci keresleti görbe megszerkesztése P P3 P2 P1 Po D d1 d2 d3 D Q 4/11.ábra Minél több a vásárlója, azaz minél nagyobb a kereslet a termék iránt a piaci keresleti görbe annál távolabb helyezkedik el az origótól. Az ár csökkenésével nő a kereslet, a keresleti görbe egyre rugalmasabbá válik. A DD görbe mutatja, hogy az árváltozás és a keresett mennyiség között fordított arányosság van, de az ár változására a kereslet nem állandó mértékben változik. A kereslet rugalmasságai A kereslet rugalmassága az a százalékos változás, amely megmutatja, hogy adott független változó (ár) százalékos változásának hatására hány százalékos változás áll be a keresett mennyiségbe. Képlete: Є= %▲X/

%▲Y Rugalmasságok:  Jövedelemrugalmasság: azt fejezi ki, hogy a jövedelem 1%-os változása adott áru keresletében hány százalékos és milyen irányú változással jár. A rugalmasság értéke normál javak esetén pozitív, inferior javaknál negatív. Є=%∆X/%∆I  Árrugalmasság: megmutatja, hogy a termék árának egy százalékos változása esetén hány százalékkal változik a kereslete. A rugalmaság értéke normál javak esetén negatív, paradox árhatásnál pozitív. Є=%∆X/%∆P x  Keresztár-rugalmasság: megmutatja, hogy az egyik termék árának egy százalékos változásakor hány százalékkal változik a másik termék kereslete. A rugalmasság értéke Helyettesítő javak esetén pozitív, kiegészítő javaknál negatív. Є=%∆X/%∆P y Ha Є ‫> ﺍ‬1 rugalmas, ha Є < 1 rugalmatlan a kereslet. 10-11. előadás: Az árváltozások jövedelmi és helyettesítési hatásai Kérdés: hogyan változik a fogyasztó

magatartása a környezet változásának hatására? Változhat:  egy vagy több termék ára  a fogyasztó jövedelme  egyéb külső körülmények A változások hatásainak vizsgálatánál a fogyasztó keresleti függvényeit használjuk. Ezek függvények sorozatai, amelyek megadják a fogyasztó teljes jószágkosarához tartozó javak mindegyikének optimális mennyiségét az összes jószág árának, a fogyasztó jövedelmének és egyéb külső változók függvényében. Egyszerűsítő feltételezések: 1. eltekintünk a környezeti hatásokat kifejező változóktól 2. a teljes jószágteret kétdimenziósra szűkítjük Mindig annyi függvénnyel van dolgunk, ahány jószág van a fogyasztó jószágkosarában. Képletben: X=X((P x ,P y,m) Y=Y(Px,Py,m) A függvényekből kitűnik, hogy három változó van; a két termék ára és a fogyasztó jövedelme. Az elmúlt előadásokon megvizsgáltuk, mi történik, ha megváltozik a fogyasztó jövedelme,

vagy az egyik, termék ára. Az ott alkalmazott egyszerűsítéseket most felül fogjuk vizsgálni. Így:  a jövedelem változását két termékes modellben vizsgáltuk, de a hatását csak az egyik termék változására vettük figyelelmbe  az egyik termék árának változását csak az adott jószág keresleténél vettük figyelembe, figyelmen kívül hagytuk az árarány változásának hatását a többi termékre  nem vettük figyelembe, hogy ha egy ár megváltozik, megváltozik a fogyasztó reáljövedelme is, ezáltal az összes termék fogyasztása változhat. Az egyszerűsítéseket a jobb megértés érdekében alkalmaztuk. Bevezettük az ICC jövedelem-fogyasztási, illetve ajánlati és a PCC ár-fogyasztási ill. ajánlati görbéket. Ezek segítségével határoztuk meg az Engel- görbét és a keresleti függvényt. Segítségükkel tudtuk megállapítani normál, alsóbbrendű és Giffenjavak fogalmát, illetve hogy helyettesítő és kiegészítő

javakról van-e szó E vizsgálatokkal még nem elemeztük az árak és a jövedelem változásának összes fogyasztói hatását. Most az árváltozás jövedelmi és helyettesítési hatásaival foglalkozunk. Célunk, hogy a piaci keresleti függvényt, annak változásait jobban megismerjük. Ha a keresleti rendszer egy eleme megváltozik, annak következményei vannak a kereslet minden elemére. Kezdjük a vizsgálatunkat az egyik termék árának változásával, miközben a másik termék ára és a fogyasztó jövedelme változatlan. Az árváltozás hatása a fogyasztói döntésre Y -Px1/Py C Px1>Pxo változatlan: Py, m A -Pxo/Py Kísérjük figyelemmel az ábrán végbement változásokat!  az új árarányoknak megfelelően áttértünk egy alacsonyabb hasznossági függvényre  a fogyasztó jövedelme X árának emelkedése miatt kevesebbet ér, vásárló értéke lecsökkent, miközben a nominál jövedelme nem változott – ezt a hatást jövedelmi

hatásnak nevezzük  X jószág árának emelkedése miatt megváltozott a ét termék áraránya, Y ára reletíve kisebb lett, az optimális fogyasztási pont attól függ, hogy a két termék milyen kapcsolatban van, milyen értéket képvisel a fogyasztó számára - helyettesítő, vagy kiegészítő - kiegészítő javak esetén az egyik termék árának emelkedése a másik termék keresletének a csökkenését is magával hozza - helyettesítő javak esetén megváltozhat a fogyasztói kosárban lévő javak aránya az új áraránynak megfelelően, ezt a hatást nevezzük helyettesítési hatásnak. Mivel a fogyasztás optimalizálási feltétele MU x /MU y=P x /P y, X árának emelkedése következtében a költségvetési korlát meredeksége megnő, P x1 /P y≠P xo /P y így a korábbi Y mennyiség – normál javak esetén – nem lehet optimális. A jövedelmi és a helyettesítési hatás szétválasztása Egy jószág árának változása kétféle hatással jár:

1. az árcsökkenés megnöveli ( az árnövekedés lecsökkenti ) a jövedelem reálértékét – jövedelmi hatás 2. az árarány változása miatt a relatíve olcsóbbá vált jószágból nő, míg a relatíve drágább jószágból csökken a kereslet – helyettesítési hatás A következőkben a két hatás szétválasztására teszünk kísérletet. A helyettesítési hatás mérésére két lehetőségünk van: • rögzítjük az eredeti reáljövedelmünknek megfelelő döntésünket és megkeressük az új áraránynak megfelelő optimális jószágkosarat (Szluckij – féle mérés) • az eredeti döntésünknek megfelelő hasznossági szi9ntet rögzítjük és megkeressük e rögzített hasznossági szinthez és a megváltozott árarányhoz tartozó optimális fogyasztást ( Hicks-féle mérés). A helyettesítési hatás kétféle mérése Y Szluckij-mérés Y Hicks-féle mérés B C A B A C X X 4/13.ábra Következtetés:  mindkét eljárás

alapján megállapítható, hogy a relatíve olcsóbbá vált termékből többet, a megdrágult jószágból kevesebbet fogyasztunk  a Hicks – féle felbontásnál egy korábban megismert eljárást alkalmazunk, ahol érvényesül a költség minimalizálás és a hasznosság maximalizálása MUx Px = MUy Py Mi a következőkben a Hicks –féle felbontást használjuk. A helyettesítési hatás mérésekor a következő módon járunk el. 1, megkeressük az eredeti jövedelem és árarányok melletti fogyasztási optimumot (A), 2, meghatározzuk az adott hasznossági szinthez, de a megváltozott áraránynak megfelelő fogyasztási szerkezetet (B), a kettő pont közötti különbség a helyettesítési hatás. Hicks-féle helyettesítési hatás meghatározása Y Árcsökkenés (Pxo>Px1) Áremelkedés (Pxo<Px1) Y m/Py m Py U=U B A C C B A U=U mo m Pxo Px1 mo Px1 X m/Px1 m/Px1 m/Px 4/14.ábra Következtetés:  az árarány változásának hatása

mindkét terméknél jelentkezik  a kezdeti hasznossági szintnek, de a megváltozott áraránynak megfelelően a fogyasztás pontja „A”- ból „B” pontba kerül, ez az árarány változás miatti helyettesítési hatás ( AB távolsága)  a helyettesítési hatás a két terméknél ellentétes előjelű A jövedelmi hatás mérése Az árváltozás következtében megváltozik a vásárlóerő, a „B” ponthoz tartozó minimális kiadási szintről – árcsökkenés esetén a magasabban, ár-emelkedés esetén az alacsonyabb hasznossági szinten lévő – „C” pontban lesz a fogyasztás optimuma, ez a változás a jövedelmi hatás (BC távolsága). Kérdésként merül fel, hogy milyen a jövedelmi hatás előjele a két terméknél? A 4/14. ábráról az olvasható le, hogy a jövedelmi hatás és az árváltozás ellentétes irányú mindkét termék esetében. Nem szükségszerű azonban, hogy a jövedelmi hatás azonos legyen a két terméknél. Mi

normál javakat feltételeztünk, paradox árhatás esetén az árváltozás és a kereslet változása lehet azonos irányú, inferior jak esetén a jövedelem és a kereslet változása között van fordított arányosság. Tudni kell azonban, hogy mindkét jószág nem lehet alárendelt, ha a fogyasztó a jövedelmét teljes egészében a két termékre költi jövedelme növekedésekor legalább az egyik termék keresletének nőnie kell. Alsóbbrendű javaknál a helyettesítési és a jövedelmi hatás ellenkező előjelű. A teljes árhatás az eredeti optimális fogyasztás (A) és az árváltozás következtében beállott fogyasztási optimum(C). A teljes árhatás előjele a két hatás abszolút nagyságától függ. ( Az alsóbbrendű javak speciális esete a Giffen-jószág, amelynél a helyettesítési és jövedelmi hatás ellenkező előjelű, a jövedelmi nagyobb lehet a helyettesítésinél, a teljes hatás akár negatív lehet.) A Szluckij-tétel A tételt a

következő lépésekben vezetjük le: 1. a hasznosság maximalizálása – ismétlés - levezetjük a marshalli keresleti függvényt 2. a kiadás minimalizálása-ismétlés – a hicksi keresleti függvény levezetése 3. a kiadási függvény definiálása 4. a Shephard- lemma; a kiadási függvény egy tulajdonsága 5. dualitás 6. a Szluckij- tétel bizonyítása A hasznosság maximalizálása – marshalli keresleti függvény: Y Y* X X* 4/15.ábra Xi=Xi(Px,Py,m) Másképpen felírva: MUx Px = MUy Py Kiadás minimalizálás – hicksi keresleti függvény: Y Y0 X0 X 4/16.ábra A hicksi keresleti függvényt kompenzált keresleti függvénynek nevezik: Xi =Xi( Px,Py, U 0 ) Oka; ebben az eljárásban a fogyasztó reáljövedelmét folyamatosan hozzáigazítjuk az árváltozáshoz, azért, hogy egy rögzítet hasznossági szinten maradjon. Áremelkedés esetén éppen annyival növeljük a jövedelmet árcsökkenésnél pedig csökkentjük a jövedelme, amely

elegendő az eredeti hasznossági szint eléréséhez. A marshalli keresleti függvényt kompenzálatlan keresleti függvénynek nevezzük. A kiadási függvény megadja egy rögzített hasznossági szint eléréséhez szükséges pénzkiadás mértékét, figyelembe véve a mindenkori árakat. A függő változó a kiadási szint, a függvény argumentuma – a két ár és a rögzítendő hasznossági szint- függvényében változhat. A Shephard-lemma: A kiadási függvény ár szerinti parciális deriváltja (?) Egyenlő az adott jószág hicksi keresleti függvényével. Kiadási függvény m(Px,Py,U ) Shephard – lemma: dm( Px, Py, U ) = dPi Xi H ( Px, Py, U ) Szluckij-tétel bizonyítása: o (Px o ,Py o ) tetszőleges árvektor, U rögzített hasznossági szint o (Xo,Yo) a (Px,Py)-hoz tartozó optimális jószágkosár. A kiadási minimum megoldása. o (Px 1 ,Py 1 ) egy másik árvektor, ahol (Px 1, Py1 )≠(Px o ,Py o ) o (Px 1 ,Py 1 ) segédfüggvény definiálása:

-f(Px 1 ,Py 1 )=Px 1 *X o +Py1 Y o - m(Px 1 ,Py 1 ,U), ahol m(Px 1 ,Py 1 ,U): a kiadásminimalizálásból származtatott kiadási függvény o f(Px 1 , Py1 )≥0, mivel (Xo,Yo) nem feltétlenül optimális (Px 1 ,Py 1 ) árak mellett, m(Px 1, Py1 ) a minimális kiadás a megváltozott árak mellett. o Ha (Px 1 ,Py 1 )=(Px o ,Pyo ), akkor f(Px 1 ,Py 1 ) felveszi aminimumát: f(Px 1 ,Py 1 )=o o A minimumpontban a függvény Pi szerinti deriváltja is „O”, tehát a szükséges feltételek fennállnak o Képletben: df ( Pxo , Py o ) = Xi o dPi o Vagyis: dm( Pxo , Py o , U ) = Xio dPi dm( Pxo , Py oU ) =O dPi o (Px o , Pyo ) egy önkényesen megválasztott pont, (Px 1 ,Py 1 ) –re igaz: dm( PX 1 , Py1 , U ) = Xi H ( PX 1 , Py , U ) dPi o Dualitási szemlélet: egyszerű dologról van szó; 1. adottnak véve a jövedelmet, kiválasztjuk a megfizethető legjobb jószágkosarat-hasznosságmaximalizálás (4/15.ábra) 2. fordított módon, kiválasztjuk a hasznossági szintet,

megkeressük azt a kiadási minimumot, amivel ezt a tervet megvalósíthatjuk-kiadásminimalizálás (4/16.ábra) A dualitási szemlélet lényege, hogy minden hasznosságmaximalizálásnak megfeleltethető egy kiadásminimalizálás, és fordítva. Szluckij-tétel Ha a hicksi és marshalli keresleti függvényeket egyenlővé tesszük XiH(Px,Py,Uo)=XiM(Px,Py,Uo) Differenciáljuk a függvényt tetszőleges ár szerint (Pj). ∂Xi H ∂Xi M ∂Xi M ∂mo ( Px, Py, Uo) = + ⋅ ∂Pj ∂Pj ∂mo ∂Pj =XiH Shephard lemma Átrendezve megkapjuk a Szluckij-egyenletet: ∂Xi M ∂Xi H = ∂Pj ∂Pj ∂Xi M Xj u =uo − ∂mo A Szluckij-tétel közgazdasági értelmezése:  pontos formulát ad ahhoz, hogy az árváltozás okozta keresletváltozást komponeneseire – helyettesítési, jövedelmi hatás – bontsuk  a saját árhatással kapcsolatban kimondhatjuk, hogy a saját helyettesítési hatás előjele mindig ellentétes az árváltozás előjelével - következmény; a

hicksi keresleti függvény negatív ( nem pozitív) meredekségű.  A keresletelmélet megállapítása: a keresleti törvény, Ha egy termék normál jószág ( jövedelem növekedésével nő a kereslete)az ár csökkenésével nő a jószág fogyasztása, az ár emelkedésével csökken. Következmény: normál javak esetén a keresleti görbe negatív meredekségű. Megjegyzés: amikor a „keresleti görbe” kifejezést jelző nélkül használjuk, a helyettesítési és jövedelmi hatást magába foglaló marshalli keresleti görbéről beszélünk. A fogyasztói többlet és a piaci keresleti görbe megszerkesztése Az egyéni keresleti függvényekből a piaci keresleti függvényt aggregálással hozhatjuk létre. Az eljárást egyszerűsített formában már az előző fejezetben is bemutattuk. Az egyéni keresletek az áraktól és a jöveddelemtől, a piaci kereslet is az áraktól és a jövedelem eloszlásától függ. A következőket feltételezzük: • a

fogyasztói döntések egymástól függetlenek • minden fogyasztó ugyanazt az árat fizeti a termékért Az aggregálás eljárása: felírjuk X jószág egyéni keresleti függvényeit, amely két vásárlót feltételezve X 1 = X 1 (Px,Py,m 1 ) X 2 = X 2 (Px,Py,m 2 ) ebből a piaci kereslet függvénye X-nek: X= X(Px,Py,m 1 ,m2 ,) n =∑Xn(Px,Py, mn) n=1 ahol: A piaci kereslet két termékes térben: X=X(Px,Py,M) Y=Y(Py,Px,M) n M= ∑mn n=1 A továbbiakban inverz keresleti függvénnyel dolgozunk: Px= f(x) illetve, Py=f(y) Inverz keresleti függvények esetén arra keressük a választ, hogy mekkora ár tartozik a fogyasztó megfelelő fogyasztási szintjéhez. A piaci keresleti görbe megszerkesztése Px=d1(x) Px Px=d2(x) P=D(x) Px X X1 X2 X=X1+X2 4/17.ábra A fogyasztói többlet meghatározása A második fejezetben már felvázoltuk a piac működési mechanizmusát, a hamadik fejezetben modelleztük a piacot. Megállapítottuk, hogy piaci egyensúly esetén a

kereslet és kínálat megegyezik ( D=S), az egyensúlyi mennyiséghez tarozó piaci árat egyensúlyi árnak (P*) nevezzük. A piaci egyensúly modellje P D S P* X* X 4/18.ábra Azok a fogyasztók, akik az egyensúlyi árnál magasabb árat is hajlandóak lennének a termékért megfizetni fogyasztói többletet érnek el. A piac modelljében a fogyasztói többletet a keresleti görbe és az egyensúlyi piaci ár által határolt területtel határozhatjuk meg. Fogyasztói többlet líneáris keresleti függvény esetén P Fogyasztói többlet P* Q Q* 4/19.ábra A keresleti függvény megemelkedése esetén, ha a piaci kínálat végtelenül rugalmas megnő a fogyasztói többlet. Ha a hínálati függvény normál alakú ( pozitív meredekségű ) a fogyasztói többlet változása a keresleti és kínálati függvények meredekségétől függ. Mivel kereslet növekedéskor nő az ár, így a fogyasztói többlet változásának mértéke nem feltétlenül

egyezik meg a kereslet növekedésének mértékével. 12.előadás: Általános egyensúly tiszta cseregazdaságban Az eddigiekben egy termék piacát elszigetelten vizsgáltuk. Eltekintettünk más jószágok keresletétől, azok egymásra való hatásaitól. Eltekintettünk az egyéb áraknak a piaci egyensúlyra való hatásától, csak azt vizsgáltuk, hogy az adott jószág keresletét és kínálatát mennyire befolyásolja az ára. Ezt az eljárást parciális egyensúlyi elemzésnek nevezzük. A következőkben az általános egyensúlyi elemzést kezdjük el-, megvizsgáljuk, hogyan hatnak egymásra a különböző piacok keresleti és kínálati feltételei, meghatározva a különböző piacok árait. A vizsgálat során több egyszerűsítési feltételezést alkalmazunk • vizsgálatunkat a tökéletesen versenyző piacra korlátozzuk • kis számú jószággal és fogyasztóval ( 2x2-es modell, azaz két jószág és két fogyasztó) • az általános

egyensúlyt két lépcsőben vizsgáljuk, ebben a szemeszterben a tiszta cserét elemezzük. A vizsgálatot az Edgeworth- négyszög (doboz ) segítségével végezzük el. A dobozban két személy induló készleteit és preferenciáit tüntetjük fel. Főbb jellemzők: o a doboz négyszög alakú, a két személy szembefordított közömbösségi görbéit tartakmazza o a doboz méretét a rendelkezésre álló készletek nagysága határozza meg o az egyik szereplő ( legyen Robinson) preferált jószágkombinációi ÉK-re, a másik szereplő (legyen Péntek) preferált jószágkombinációi DNy-ra helyezkednek el o termelés nincs a csere alatt, tehát a csere a kezdeti készletből valósul meg A kezdeti készletek: ∑Hal = WR +W P ∑Kókusz=W R +W R Az allokáció megvalósulásának feltétele:  a doboz bármely pontja lehet a megvalósult allokáció  csere akkor valósul meg, ha a kezdeti allokáció mellett a szereplők eltérően értékelik helyzetüket, MRS r

≠MRS P  a végső allokáció az a jószágkombináció, amelynél a csere minden előnyét kihasználták a szereplők  az elosztás akkor tekinthető megvalósultnak, ha a két jószág felhasznált mennyisége megegyezik az összes elérhető mennyiséggel X R H+X P H=W R H+W P H X R K+X P K=W R K+W P K Edgeworth-négyszög XPH WPH Péntek Kókusz XPK XRK WRK WPK w Robinson XRH WRH X (Hal) 4/20.ábra Következtetés:  a csere célja a hasznosság maximalizálása, az optimális jószágkosár létrehozása  a csere mindaddig folyik, amíg legalább az egyik szereplőnek előnye származik a cseréből, miközben a másik szereplő helyzete nem romlik ( változatlan marad)  amikor a cserében az egyik szereplő helyzete már csak a másik rovására javulhat ( a cserét abba kell hagyni ) a csere minden előnyét kihasználták – ez az állapot a Pareto-optimum, és a csere Paretohatékonynak nevezhető. A csere folyamatát a 4/21 ábrán követjük

A csere folyamata ÚRn+1 URn MRSRP E UPn MRSRP UPn+1 MRSP E W MRSR 4/21.ábra  a Pareto- optimális pontok összekötése megadja a csereszerződésigörbét A csereszerződési – görbe (CC ) az összes lehetséges kölcsönösen előnyös cserék végeredményét fejezi ki – tetszőleges kezdeti készletallokáció mellett. Meghatározásának feltétele: - a kezdeti készletallokáció - valamint a fogyasztói preferenciák pontos ismerete. Csereszerződési görbe megszerkesztése P H K C K C R H 4/22. ábra A dazdaság magja a CC görbe paréto hatékony pontajinak halmaza, amelyek a csere végső allokációi lehetnek. Bármely kezdeti készletallokációból indultunk volna a fogyasztók cserék sorozatában képesek lettek volna helyzetükön javítani ( Ld. 2 fejezetben Walras-ról tanultakat!). Ebből következik, hogy bármely kezdeti készletallokációhoz hozzárendelhető egy Pareto-hatékony allokáció, tehát számtalan Pareto-hatékony

allokáció létezik. Piaci kereskedelem Eddigi elemzésünkben figyelmen kívül hagytuk a piac meghatározó tényezőjét az árakat. A termékek árainak ismerete nélkül nem tudjuk megállapítani, hogy a lehetséges összes Pareto-hatékony allokációból melyik lesz a végső allokáció. A továbbiakban versenyző piacon vizsgáljuk a cserét. Vizsgálati feltételek: o tökéletesen versenyző a piac o segítségül hívjuk a walrasi árverezőt (ld. 2fejezet) o az árverező a kezdeti készlet értékének megfelelően döntik el a fogyasztó, hogy mennyit kívánnak venni és eladni a meghírdetett árakon Egyensúly hiány kezdeti készletallokációnál P nettó kereslete H-ból P ER R nettó Kereslete K-ból EP R R nettó kínálata H-ból P nettó Kereslete K-ból W -Px/Py 4/23.ábra A fenti ábrából kitűnik, hogy a kezdeti (w) készletallokációból R (Robinson) az induló –Px/Py árarány szerint E R potba kíván jutni, Kókuszból a kereslete az

Y tengelyen jelentkezik. Halból a kínálata az X tengelyen W-E R távolságnak megfelelő Péntek W kezdeti allokációból E P pontba kíván jutni, neki is kereslete jelentkezik Kókuszból és kínálata Halból, ezek a mennyiségek értelemszerűen DNy irányban az X és Y tengelyeken megmutatkoznak. Megállapítható, hogy a kezdeti árak alapján Kókuszból túlkereslet, Halból túlkínálat alakul ki. A piac nincs egyensúlyban Az árverezőnek meg kell változtatni az árakat, ha azt akarja, hogy az egyensúly kialakuljon. Mivel a Kókuszból tulkereslet van emelni kell az árát, a Halból pedig túlkínálat van az ára csökkenni fog, mivel feltételeztük, hogy nincs termelés, a készlet mennyisége nem változik, igy a készlet teljes pénzértéke is változatlan, amely azonos a két fogyasztó jövedelmével: I R =P H * W R H+P K W R K Induló készlet piaci értéke H K I P =P H * W P +P K W P Az árváltoztatás következtében megváltozik az árarány,

valamint a fogyasztók kereslete és kínálata. Az árverező mindaddig változtatja az árakat, amig a z összes kereslet és kínálat piaci áron vett értéke egyensúlyba nem kerül. PH PH > PK PK A piaci egyensúly kialakulása P No kereslete H-ból R nettó kereslete K-ból P P No kínálata K-ból E W R o R N kínálata H-ból - Px’/Py’ 4/24.ábra Walras – törvény: a piacon mindig kialakul egy olyan árarány, amely mellett a piaci kereslet és kínálat egyensúlyba kerül, ezt az árat egyensúlyi árnak hívjuk ( Px*, Py). Egyensúlyi ár esetén sem túlkínálat sem túlkereslet nincs, ha egy részpiacon túlkereslet van, másik piacon túlkínálat alakul ki, a nettó keresletek végösszege mindig zérus. A nettó keresletet E-vel jelöltük, amely a kezdeti készletallokáció ( W ) és a Pareto-optimális készletallokáció különbsége. A bruttó készletallokációt X-szel jelölve X-W –ből meghatározható a nettó kereslet. E P H=X

P H-W P H E R H=X R H-W R Ha Pénteknek túlkereslete keletkezik halból, ezt akkor tudja kielégíteni, ha Robinsonnak túlkínálata van a halból. A hal túlkeresletének és túlkínálatának mennyiségben és értékben meg kell egyezni, mivel termelés nincs az adott készleten ketten osztoznak. Ugyanilyen helyzet van a kókusz piacán is, de ha Pénteknek halból van túlkereslete, kókuszból túlkínálatának kell lenni, mert annak eladásából szerzi meg azt a jövedelmet, amiért a halat meg tudja vásárolni. Robinsonnak éppen ellenkező módon alakul a nettó kereslete. Következtetés:  ha egyik piacon egyensúly van a másik piacon is ki kell, hofy alakuljon az egyensúly  homogenitás posztulátuma: az árszínvonal mértékének nincs hatása a gazdaság reálszférájának egyensúlyi viszpnyaira, csak az árarányok hatnak annak kialakulására.  Ha az árarányok megváltoznak a csere eljuthat egy olyan állapotba, ahol az egyes termékekből pontosan

annyit kínálnak, mint amennyi a kereslet, így a nettó kersletek végösszege zérus A jóléti közgazdaságtan első tétele: a walrasi decentralizált, kompetitív árak működtette piaci cseremechanizmus eredményeképpen létrejövő egyensúlyi állapot Pareto-hatékony. Az előnyök elosztása: • az egyensúlyi mennyiség függ akezdeti készletektől • Pareto-hatékony pontban a fogyasztók közömbösségi görbéi érintik egymást • a végső készletallokációban (E potban) a közömbösségi görbék érintői, a költségvetési egyenes közös a két fogyasztó számára • ha a kezdeti készletallokáció E ponton átmenő egyenesen van, E pont egyensúlyi ponttá tehető. A jóléti közgazdaságtan második tétele: Mindig található olyan árvektor, amely a készletek megfelelő kezdeti elosztása esetén egy előre meghatározott Pareto-hatékony állapotot versenyegyensúlyi állapottá tes, feltéve, hogy a fogyasztók preferencia rendszere konvex