Művészet | Művészettörténet » Művészettörténet tételek, 2003

Művészettörténet tételek - 2003 1.Tétel: A művelődéstörténet filozófiai, rendszertani és módszertani problémái /Németh G. Béla: Századutóról-századelőről/ Az erősen iparosodott társadalmak értelmiségének száma egyre nagyobbra nő. Legfőbb kritérium a művelődés szempontjából a történetiség tudatosítása és ezt az egész lakosságra kell kiterjeszteni. A történetiség magában foglalja a történeti tények, események tudását is. A tudatosításának egyik leghatékonyabb eszköze a művelődéstörténet. A művelődéstörténet a történészeti eredmények egyik fő összefogója, komplex közvetítője, közönség közeli médiuma másoknak. Természetesen a művelődéstörténetre is, mint minden történelemtudományi szakágra igaz, hogy lehet segédtudomány is a többi szakággal szemben, s fordítva is igaz, minden szakág lehet egy adott helyzetben összefogó, rendező egyaránt. Maga a művelődéstörténet elnevezés a

kultúra jövevényszóból ered. A kultúra szót a magyarban műveltségnek, művelődésnek is értjük. Többnyire a szellemi művelődés, a szellemi műveltség értelmében használjuk. A művelődéstörténet koma-ét életanyagon át olyan összegzésekre képes, amelyek a konkrét anyagból a történetiség mibenlétének általánosítására képes. A művelődéstörténetet vizsgálhatjuk pedagógiai szempontból is. A mindenkori oktatás, művelődéspolitika, hol nyíltan, hogy álcázva, de mindig is a gyökeréig át kívánta hatni a szűkebben vett oktatást, és a tágabban értett művelődést is. A művelődéstörtént a közművelődésben azért játszik fontos szerepet mert a befogadtató közvetítése, hitelesítése a mindennapos kultúra, mindennapos változásainak érzékelésén és érzékeltetésén át megy végbe. A művelődéstörténet egyben rögzíti a különböző történetfelfogások lehetőségét és mibenlétét is. Meg kell

különböztetnünk a szellemi és az anyagi kultúrát és mindegyiket be kell fogadnia és fel kell dolgoznia, a művelődéstörténetnek még pedig egymástól megkülönböztetve, de egyben egymástól elszakíthatatlanul is. Fontos a művelődéstörténet, mert egy olyan gondolkodásmód felé tereli a hallgatót, amelynek jegyében ízlés, divat, tudományos felfogás, társadalmi elképzelés sokféleségében és változásában ítélni, választani és dönteni tud az egyén. A művelődéstörténtet oktatása során az elsődleges feltétel a felsőoktatás, a pedagógus szakemberképző felsőoktatás olyan formálása, amely segítségével egy jól kiválasztott korszak anyagi-szellemi művelődésének olyan megismerése válik lehetővé, hogy ezen keresztül a hallgató a saját korszakában és más korszakokban is megérti a történetiséget. Fontos lenne a művelődéstörténet oktatásában az összes felsőoktatási intézményt bevonni - ideértve az orvosi

és a műszaki főiskolákat, egyetemeket is.) Azért a felsőoktatásba, mert a túlnyomó többség ebben az életszakaszban, nemcsak befogadásra és érzékelésre, de önálló feldolgozásra is képes. A művelődéstörténet oktatása, azonban csak egy jól megtervezett oktatási rendszer egészében fejtheti ki a benne rejlő óriási lehetőségeket. Ez legyen a kor szükségleteinek megfelelő oktatási rendszer, amely vegye figyelembe a történelem, a korszakok folyamatos változásait is, az újulás szükségességét, annak elfogadását és ésszerű kivitelezését, hogy a művelődéstörténet soha ne legyen csak a múlt, az emlékképek tárolóháza. 2.Tétel: A honfoglaló magyarok műveltsége Az írásbeliség elterjedése előtt szájhagyomány útján terjedt nemzedékről nemzedékre a származásunk eredete. "Száll a madár ágyul-ágra, száll az ének szájrul-szájra.” Az egykori görög és római szerzők a magyarokat Scythiából

származtatták, de a szittyák másfélezer évvel korábban éltek a mai Ukrajna területén, mint a magyarok, így szittya eredetünknek valós háttere nincs. A magyarok hun származásával először 1180 táján találkozunk Anonymus Gesta Hungarorumában. Ó Álmost, Árpád apját Attila hun királytól származtatja. A hun-magyar azonosságot elsőként Kézai Simon gyúrta össze 1282-85 között készült Krónikájában. A magyar nyelv és az obi ugorok nyelve közötti rokonságnak a tudományos igazolása csak a XVIII. században kezdődött, Sajnovics János és Gyarmathy Sámuel révén. Reguly Antal (1819-1858.) másfél évet töltött obi-ugor nyelvrokonainknál A finnugor nyelvészet tudósai voltak: Hunfalvy Pál, Munkácsy Bernát, Pápai József, Zsirai Miklós. Őstörténetünk kutatásában a nyelvészeti eszközök mellett régészeti eszközöket is felhasználtak a 19., és a 20 században Történészeink: Moravcsik Gyula, Ligeti Lajos, Czeglédi

Lajos, Győrffy György. I.e 500 körül a magyarok őshazája Baskíria, ahol életmódjukat, a vadászat, halászat, állattenyésztés és földművelés jellemezte. Itt török és iráni törzsekkel kerültek kapcsolatba, erre utalnak jövevényszavaink is (török eredetű, pl.: tehén, tej, kard, vért, stb) A 8. században Levédiában a Don és a Dnyepper között a kazár birodalom alattvalóiként élt a magyarság. Nemzetségekbe, törzsekbe tömörültek, melyek élén a törzsfők és fejedelmek (kündük) álltak. 3. 930 táján Etelközben 7 magyar és kabar törzs élt. Itt jött létre a törzsszövetség, kettős fejedelemséggel, Kende és a Gyula vezetésével. A hét törzs: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi. A magyarok 896-ban átlépték a Kárpátokat, a Vereckei-szoroson át Árpád gyula, Erdélyen át Kurszán kende vezetésével. Kurszán halála után Árpád egyszemélyben egyesítette a kétféle hatalmat. A törzsszövetség kb.

20000 lovassal rendelkezett Haderőnk létszáma ezzel óriási volt, de mégis erejét a fegyvernem jelentette: a sereg könnyűlovasokból állt. (Íjjal és szablyával voltak felszerelve) A magyarok életmódja félnomád volt. Honfoglalás kori társadalmunk rétegződése: előkelők, katonai kíséret, közrendűek, szolganépek. A legkisebb társadalmi egység a család volt. Kétféle család létezett: kiscsalád és nagycsalád. A nagycsaládban a családfő a legidősebb férfi volt, vagyonközösségben éltek, egyfajta termelési, vagyoni és szakrális (természetfeletti) egység volt. Műveltségünk legtávolabbra mutató elemei a népzenénkben találhatók. A magyar dallamot az ötfokúság és a pentatonizáló hajlam jellemzi, mely egy keletre mutató sajátosság. A Volga-vidéki népekkel közös szerkezetű az un "kétrétű" dallama (Röpülj páva, röpülj.) De megtaláljuk népdalaink alapsajátosságait a mari, a cseremisz, a mongol népi

dallamokban is. Nyelvünk a finnugor nyelvcsaládba tartozik, s ebből arra következtethetünk, hogy népünk zöme is finnugor. Földrajzilag a magyar nép finnugor ága az Ob középső folyása mentén formálódhatott ki, és innen szakadt ki az avar kori magyarság. László Gyula szerint két honfoglalás volt. Az egyik kb 670 táján, az ún kora magyar /késő-avar/ honfoglalás, a másik a 896-os, Árpád baskírmagyarjainak teljes elmagyarosodása, itt hazánkban. A késő-avar honfoglalás a bizánci sajátosságokat hozta magával. (Pl: bizánci növényi díszítések) A 896-os honfoglalás az iszlám-perzsa műveltség sajátosságait mutatják. (P1: palmettás díszítés - ezüst tarsolylemezeken a dús levelű pálmavirág, friss pálmahajtás - szolnokstrázshalmi tarsolylemez) A magyar honfoglalók ötvösművészetének egyik legszebb darabja a Bécsben őrzött szablya, mely a hit szerint Attila kardja volt. Rovásírásos emlékeket találtak Csíkszentmihályon,

és másutt a házak falán. Magyar rovásírásos ábécét találtak egy nikolsburgi ősnyomtatványhoz kötött pergamenlapon. A magyar rovásírás jobbról balra haladt, és több jel hasonlított a török rovásírások betűkészletéhez. Az írás persze nem volt általános. A honfoglalás korának szellemi műveltsége orális: a tudás szájhagyomány útján terjedt. Innen ered az új haza megtalálásának módja a csodaszarvasról szóló regében. Az Árpád-kori magyarok életének fontos állomásai a születés, szerelem, házasság, halál voltak. Ezekhez rituális szokások is kötődtek (pl: születéskor a névadás, párválasztásnál a leányrablás.) Menyasszony-vőlegény szavaink is e korból erednek. A varázslás, a bájolás, a jó - és rosszkívánságok szóval-ritmussal való elmondása sokáig fontos eleme volt és marad a népi kultúránknak. Az embereket foglalkoztatta a természet, az anyagi lét és a túlvilág problémája is. Számukra a

túlvilág az anyagi természetben élt élet kiegészítője. A túlvilággal csak a táltos volt képes kapcsolatot teremteni és fenntartani. Segítő társa a táltosnak az „írasember”, a kor természetgyógyásza, aki fűből-fából orvosságot készített. E kor emberei a túlvilágot pontosan az evilági lét fordítottjának képzelté el. (Pl.: fordított temetkezés) Világképükben a Nap és a Hold kiemelt szereppel bírtak. A kende a nagyobbik király neve, e török szó jelentése: nap, fény. A gyula, a vezér jelentése: fáklya. Itt meg kell említenünk a nagyszentmiklósi kincset, amely színaranyból van, és a sas, a nap jelvénye uralkodó motívum a tárgyakon. Mitikus természetfeletti lényekből nem sokat találunk a magyar néphitben. Legismertebb talán a lúdvérc, vagy ennek egy változata a lidérc. A magyarságtudatunkat őrző kincsek elsősorban azokon a területeken maradtak fenn, ahol a honfoglalás kori népesség fennmaradt, főleg

határvidékeken, és itt a viszonylagos elzártság következtében, a 20., 21 századig is megőrződtek. Ilyen terület Erdély, ahol a nyelv, a zene, a kopjafák, mind őrzői a magyarság ősi kultúrájának. 3.Tétel: Magyarországi középkori kultúra. A középkor 476-tól /nyugat-római birodalom bukása/ - 1547-ig /Luther Márton fellépése/ tartott. Elnevezése csak 1707-ben született meg Cellarius, hallei tanár által. A középkor kezdettől fogva a barbárság képzetét személyesítette meg. Fogalmat is képvisel, emberi eszményt, ideált. De csak a későbbi századok államilag organizált barbársága tüntette fel sötétnek e kort. A reneszánsz volt ezek szerint mi megszüntette a középkor sötétségét. A reneszánsz ember szemében az ideált, a romba dőlt aranykort az ókor személyesítette meg. Az a kor, mely e két virágzás (ókor és reneszánsz) között foglalt helyet, nem jelenthetett mást, mint a kulturális hanyatlás, a barbárság

korát. Gyűlölték ez a "közép"-kort, mely eloltotta az antik kultúra fényét. A középkorban az egyház állt az élet középpontjában. A kor világnézete legtisztábban a szerzetesség fogalmában nyilatkozott meg. Az élet a középkori ember számára bűn volt, ellentétben Rómával, a földi élet a siralmak völgye, örökös küzdelem a test gerjedelmeivel szemben. Ezzel szemben mégsem volt a középkor az élet ellensége, nem a test és a lélek ellentétére épített, hanem a testet egy magasabb élet számára kívánta "megváltani". A kor legjellemzőbb intézményei: a császárság, a pápaság, a hűbérrendszer és a lovagság. A középkori művészetet és tudományt egyaránt a keresztény vallás határozta meg. Az első magyar szerző tollából származó, magyar mű András és Benedek legendája, Mór püspöktől 1065. táján Őt I István tette 1036-ban a pécsi egyházmegye püspökévé. I (Szent) Istvánt 1000

december 25-én koronázták meg III. Ottó német császár és II Szilveszter pápa akaratából A király megkapta a felségjelvényeket: kardot, jogart, koronát. De rendelkezett zászlóval, gyűrűvel és országalmával is. A koronázáskor Esztergom, majd 1018. után Fehérvár lett a királyi székhely és pénzverő hely. István országát a fejlett európai minták nyomán kívánta modernizálni és ezért kezdettől fogva igénybe vette a külföldi jövevények (hospesek) - papok, katonák, tanácsadók - segítségét. Így járt el az egyházszervezésben is Felesége, Gizella Veszprémet tette meg a fő udvarhelyévé, és hozzálátott itt a veszprémi püspökség megszervezéséhez. István először Esztergomban, majd Győrben és Egerben állított fel püspökségeket. Az egyházmegyék szervezésével egyidőben kezdetét vette az ún. várispánságok szervezése. Ezek zömét a vármegyék tették ki A vármegyék összefüggő területeket alkottak,

egyházi, királyi, magán birtokokat magukba foglaltak, míg a kis várispánságok csak meghatározott királyi birtokokat fogtak össze, ezek elszórtan, össze nem függő területeken helyezkedtek el. Mindkettő élén az ispán állt, kit a király nevezett ki. István, bajor mintákat alapul véve verette első pénzeit: Lancea Regis - Regia Civitas, és Stephanus Rex - Regia Civitas feliratokkal. A királyi udvarban latin nyelvű ügyintézés folyt. Törvényalkotásban nyugati mintákat használtak fel. István első törvénykönyve 35 cikkelyből állt, 12 egyházi, 23 pedig világi vonatkozású volt. Nyomatékosan kiemelte az egyházi vagyon védelmét, a hit védelméről pedig 10 cikkely szólt. Azt a "szent" királyt, aki Istvánként bennünk él, László király alakította ki. Ez államérdek volt. Szükség volt egy szentre, kire föltekinthettek 1083 augusztus 15-én a szabolcsi zsinaton avatták szentté István királyt, Imre herceget és a vértanú

Gellért püspököt. A magyar szentek bekerültek a különböző szertartások rendjébe. Az Istvánról és Gellértről szóló legendák a szerzeteseknek szolgálta olvasmányul. Mivel ebben az időben igen kevesen tudtak írni, olvasni, a vasárnapi misén prédikáló papok a nép nyelvén továbbították az ismereteiket. A tudást az iskolákban lehetett elsajátítani. Minden templom egyúttal iskolafenntartó is volt. A kolostori iskolákban a zene, az ének sokat jelentett a műveltség követői számára. A kor zenéje sokrétű volt Egyrészt állt a magyarság örökségeként magával hozott epikus és lírai énekeiből, másrészt felhangzik a gregorián ének is. A magyarság hamar megtanulta az egyház zenéjét. Az István által szervezett 10 püspökség mindegyikében 20-30 főnyi kórus énekelt. Minden 10 falunak templomot kellett építenie A zenetudást egyre többen sajátították el a középkor folyamán. A zenei élet azonban nem szorult

kizárólag a templom és az iskola falai közé. A magyar királyi udvarokban az 1200-as évek elején az európai költészet legjobbjai fordultak meg. (Piere Vidal, Reuenthal, Tannháuser) A trubadúrok megjelenése az elvilágiasodás jele. Egyrészt közismert szerelmi lírájuk, másrészt utat nyitottak a nép felé. Ez a muzsika fejlett lovagi kultúrát jelentett, mely magában foglalta a vadászat, solymászat, vívás tudománya mellett, a versírást és a lantművészet ismeretét is. Ritmikus, latin prózában írt költői beszéd a Gesta Hungarorum, melyben Anonymus írta meg a magyarok cselekedeteit. Nem hiteles mű, noha van benne valóságos mag, de Anonymus olyan képet rajzolt meg vele, amilyenek a magyar lovagkor nemesei a múltjukat elképzelték. II. Andrást fia, IV Béla követte a trónon, aki a kunokat befogadta és letelepítette Magyarországon. Az 1230-as években domonkos rendi szerzetesek többször megkísérelték a Volga mentén rekedt magyarok

felkutatását. Ez Julianus barátnak sikerült is 1242-ben tatárjárás dúlta szét az országot, melyet IV. Béla rendezett újjá Legfontosabb intézkedése volt, hogy számos kővárat építtetett. Ő tette székesfővárossá Budát is. 1301-ben III András halálával kihalt az Árpádház A középkorban a magyar kultúra virágzott. Elsősorban az építészet A román, illetve a korai gótikus stílus hódított. Az országban a bencés és a bazilita rend terjedt el, majd a XII. század közepétől a ciszterciták, és az ágoston-rendiek építkeztek. Később a domonkosok vették át a vezető szerepet. 1229-ben jöttek az országba a ferencesek, akik 1300-ig 41 kolostort építettek. E kettő kolduló rend volt, a lakosság adományaiból éltek, ezért főként a városok közelében telepedtek le. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a pálosoké. Ez is kolduló rend volt. Kolostorait Budán, Esztergomban, Pécsett, Győrben, Sopronban, Nagyszombaton,

Szebenben találhatjuk meg. E rendek templomai torony nélküli, dísztelen, célszerűen építettek voltak. A cél az volt, minél többen elférjenek benne, és mindenki lássa a szertartást. A tatárjárás előtti kolduló rendi templomok nem maradtak ránk, még fából készültek és valószínűleg leéghettek. A domonkosok női kolostorát a Nyulak -szigetén (később Margit-sziget) emelték. A ferencesek egyik korai temploma Sopronban áll, 1278-ban épült. Koragótikus, bordás keresztboltozat fedi A cisztercita építészet hatását Erdélyben tudjuk a legjobban nyomon követni. A városi polgárság önerőből maga is emelt plébániatemplomokat. Budán kettőt is: Mária Magdolna és a Nagyboldogasszony temploma. Sopronban 1280 körül kezdődött a Szt. Mihály plébániatemplom építése A középkori várépítészet első formái a földvárak, majd később a kőből falazott várak voltak. A várak a király birtokában voltak IV Béla több várat is

építtetett (Pl.: Túróc, Visegrád, Zólyom) A királyi várépítés mellett az egyházi és világi nagybirtokosok építkezései is jelentősek voltak. Az építkezés az építtetőt terhelte, a király engedélyezte azt, s olykor a területet is ő adta. A középkor egyik óriási alkotója Kézai Simon, IV. László király udvari papja. 1280-as évek elején írta meg Gestáját, ebben a művében pendítette meg a kettős honfoglalás gondolatát. Ebben a korban bukkant fel az első magyar nyelvű költemény is, az Ómagyar Mária-siralom. Ez a legtökéletesebb régi magyar vers egészen Balassi Bálintig. Az 1300-as években egy francia-olasz család, az Anjou-k kerültek trónra. Károly Róbert trónra kerülésével országunk végleg a nyugati kultúrkörhöz kapcsolódott. Magyar tanulók nevelkedtek a külföldi egyetemeken Akkoriban két egyetemi központ volt: Bologna a jogi képzés, Párizs inkább a bölcseleti tudományok központja volt. E korszak

diákjai lettek a 14 század krónikaírói. A kor történelemkönyve a Képes Krónika volt, írója Kálti Márk, de fennmaradt az Anjou-legendárium is, Nekcsei Dömötör New York-ban őrzött bibliája is. A korszak jellegzetes alkotásai a szobrok is: a Kolozsvári testvérek Szt. György lovas szobra (1373.) és a Szt László herma Fejlett volt a kézművesipar is. A szövet drága, a festék ritka volt, s ez meghatározta az, emberek ruházatát is. Akkortájt a gyapjúposztó volt a legolcsóbb öltözet, ebben a festetlen gyapjúöltözetben jártak a jobbágyok és a szerzetesek. A gazdag papok kék ruhát viseltek, mert a kék a világ színe. A nemesek úgy öltöztek, ahogy akartak, kedvelt színük volt a piros. A legelőkelőbb a zöld szín volt, mert ez az élet színe. A bíbort csak a legfelsőbb egyházi méltóságok viselték. A 14. században hazánkban már minden fontosabb helyen működött iskola A kolduló rendi monostorok nagy gondot fordítottak a papi

utánpótlás nevelésére. A domonkosok rendi főiskolája Budán, a ferenceseké Esztergomban működött. Első egyetemünket 1367-ben I. Nagy Lajos király alapította Pécsett, majd Zsigmond 1395-ben Óbudán alapított egyetemet. Külföldi egyetemekre is eljutottak a magyar diákok. Főként az itáliai egyetemeket látogatták (Bologna, Padova), majd 1365-től a bécsi egyetemet is. Az Anjou-k jó mecénások voltak. Templomok, iskolák, könyvtárak létesültek. Bizonyos, hogy létezett a magyar nyelvű hősi epika is, például Hédervári Kont Istvánról, melyet Thúróczy János 1488-ban kinyomtatott Krónikájában is megtalálunk. A magyarországi balladák felvirágzását is az Anjou-korra teszik. 4.Tétel: A magyarországi humanizmus és reneszánsz kultúra A középkor utolsó szakaszában a 15. század második felében nagy fordulat következett be a magyar művészet fejlődésében: megváltozott a stílus, a lassan elhaló gótika helyét a reneszánsz

foglalta el. Az eddig túlnyomórészt nyugati hatást felváltotta az olasz. A 15 század közepétől kezdve mind a humanista, mind a kereskedelmi kapcsolatok kiterjedtek egész Európa szerte. A humanizmus hatása hazánkban elsősorban a Hunyadiak korában érvényesült. Az első kiemelkedő magyar humanista Vitéz János, aki nemcsak támogatója, hanem maga is tevékeny íróegyénisége volt a humanista műveltségnek. Mátyás király udvara fellegvára lett a latin nyelvű magyar humanista irodalomnak, amely az első nagy hazai lírikus Janus Pannonius, valamint az olasz Galeotto Marzio, Antonio Bonfani munkássága. Később a humanizmus a magyar nyelvű világi műköltészetben élt tovább, majd a Mohács utáni irodalomban a reformáció talaján újból virágzásnak indult. E kor magyarországi humanista irodalmának kiemelkedő képviselői Brodarics István, Szerémi György, Sylvester János és különösen Bornemissza Péter. A humanista tartalmú magyar nyelvű

szépirodalom végül is Balassi Bálint klasszikus értékű költészetében érte el tetőpontját. A humanizmus szembefordult az uralkodó feudalizmussal, a katolikus vallási ideológiával, mely gúzsba kötötte az egyén fejlődését és fellazítva a katolikus egyház szigorú kötöttségeit, eszmeileg a reformációt is elősegítette. Kultúrális mozgalomként indult meg, mely az ókori Róma és Görögország kultúrális, tudományos és filozófiai hagyatékát újította fel. Az Itáliában már korábban elterjedt, emberközpontú humanista szemléletmód első képviselői már Zsigmond uralkodása alatt megtelepedtek hazánkban. De a magyarországi humanizmus és az antik műveltség újjászületése, a reneszánsz Mátyás király fiatal korától tanúsított tudományos és művészeti érdeklődése során virágzott ki a Kárpát-medencében. Az ő korában a királynak volt kellő politikai hatalma és anyagi alapja a kultúra támogatására. Mátyás

nyílt, érdeklődő, képzett államférfi volt, aki több nyelven is beszélt és szoros kapcsolatot ápolt Itáliával. A budai várpalotában és Visegrádon építkezett, de sor került királyi építkezésekre Pozsonyban, Székesfehérváron és egyes végvárakban is. A neves építészek általában Itáliából érkeztek Magyarországra. Mátyás annyira érdeklődött az akkor legmodernebbnek számító olasz reneszánsz építészet és képzőművészetek iránt, hogy könyvtárába meghozatott minden ilyen irányú művet, s azokat tanulmányozta. Vajdahunyad várát is kiegészítette, újjáépítette (Dél-Erdélyben). Mátyás környezetének főrangú családjai, püspökök, nagybirtokosok, hadvezérek sorra építkeztek a késő gótika és a kora reneszánsz szellemében. Ennek egyik legszebb emléke a szepességi csütörtökhelyi Szapolyai-kápolna (1470.) Kinizsi Pál, a király legsikeresebb hadvezére Nagyvázsonyban pálos kolostort alapított (1483.)

Báthory István, szintén jeles hadvezér, birtokán, Nyírbátorban építtetett ma is látható templomot Szt. György tiszteletére 1465-ben II. Pál pápa engedélyezte Vitéz János esztergomi érseknek és Janus Pannonius pécsi püspöknek a pozsonyi egyetem megalapítását. Az új intézmény az Academia Istropolitana két év múlva nyílt meg. Az egyetemnél sokkal gyakrabban emlegetett a királyi könyvtár a Bibliotheca Corvina már a maga korában méltán híressé vált. Mátyás könyveit, a Corvinákat, a legkiválóbb festők és illusztrátorok díszítették. A könyvek között voltak filozófiai, teológiai és történeti munkák egyaránt. A török megszállás idején a könyvek java része elpusztult. Magyarországon ma 45 Corvinát őriznek. Első könyvtárosa Galeotto Marzio volt, akit az 1470-es évek elején Taddeo Ugoletto váltott fel. Galeotto Marnia Mátyásról írt könyvéből (1485.) tudjuk, hogy a magyarok lakomáik alkalmával

zenészekkel és lantosokkal elénekeltetik a vitézek tetteit magyar nyelven. Thuróczi János udvari jogász írta meg először a magyar történetet latin nyelven (1488.) Ő az első nem egyházi, hanem világi történetírónk. Mátyás király arról is gondoskodott, hogy Thuróczi krónikája nyomtatásban lásson napvilágot, méghozzá két európai városban, Brnóban és Augsburgban. Antonio Bonfani olasz tanár, Beatrix királyné felolvasója Rerum Hungaricarum Decades címen írta meg magyar művét, amely ugyancsak megjelent nyomtatásban 1496-ban. Janus Pannonius (1434-1472.) a középkor egyik legnagyobb latin nyelvű költője. Tudta, hogy költészetével magyar hazájának szerez dicsőséget, s ez már önmagában is új művelődéstörténeti jelenség. Nagyot fejlődött a zenekultúra is. Már világi zene is szólt, Beatrixnak külön ének -és zenekara volt. A néptömegek vallási igényeinek kielégítésére 1510. és 1522 között már magyar nyelvre

fordított Margit-legenda születi Ráskai Lea apáca tollából. Mátyás halála után Buda szerepét kisebb szellemi központok vették át. Többek között a Báthoryak Nyírbátorban, Bakócz Tamás Esztergomba, Thurzó Zsigmond Váradon alakított ki életstílusának megfelelő lakóhelyet. Habár anyagi lehetőségeihez mérten II. Ulászló, II Lajos és felesége is megpróbáltak lépést tartani a korral, a reneszánsz mégsem ért el olyan látványos eredményeket, mint Mátyás alatt. Felépítik a Bakócz-kápolnát Esztergomban, átalakítják Simontornya várát Buzlai Mózes udvarmester számára. Balassi Bálint nemcsak Magyarország, de egész Európa akkor - 1580. körül egyik legnagyobb költője Nem jelent meg életében nyomtatásban műve, és halála után fél évszázaddal is csak vallásos költeményeit publikálták. Szerelmes verseit kézről kézre adva másolták a családi kódexekbe. Ez is művelődéstörténeti kuriózum: minden családnak

volt egy saját versgyűjteménye, melybe a kedves verseket bemásolták. Két nyomdatulajdonosunk maga is írt: Bornemisza Péter és Heltai Gáspár. Bornemisza a Balassi-család támogatásával létesített nyomdát, melyben kemény szavakkal megfogalmazott prédikációsköteteket nyomtatott. Ezek a könyvek főleg az „Ördögi kísértetek” (1578.), páratlan kortörténeti és művelődéstörténeti dokumentumok. Varázsigékből és pogány kori ráolvasásoktól kezdve táncok, szerencsejátékfajták, babonák, esküvői szokások leírásait is tartalmazza a korabeli bűnügyek, tragédiák sorozatát. Bornemisza volt a tanítómestere Balassi Bálintnak a magyar reneszánsz költőnek. Olasz mintára írt egy színjátékot is (Szép magyar komédia) Balassi annak a magyar költőtípusnak az őse, aki katona, tudós és művész egyszerre. A középkorban minden magyar egyetemalapítási kísérlet kudarcba fulladt. Nagy Lajos Pécsett (1367), Zsigmond Óbudán (1395.

és 1410) Mátyás és Vitéz János Pozsonyban (1467.) próbálkozott universitast létrehozni, sikertelenül. Nem az érdektelenség a kudarc oka, hanem inkább Bécs és Krakkó közelsége, hiszen jobb tanári karukkal, és mert külföldön vannak, inkább vonzották a magyar diákokat. A középkor végén talán a szerzetesrendek mentek át a legnagyobb változáson. A hagyományos rendek (bencések, ciszterciek, pálosok, premonteiek) egyre kisebb létszámmal működtek, a fegyelem meglazult, kolostoraik döntő többsége alkalmatlanná vált a hitéletre. Ezen a kolduló rendek próbáltak változtatni, a domonkosok és a ferencesek igyekeztek az egyre lazuló vallási fegyelmet megszilárdítani. Az iskolai és vallási igények miatt alakultak sorra a nyomdák. Nádasdy Tamás országbíró sárvár-újszigeti nyomdája adja ki 1541-ben Sylvester János Újtestamentum fordítását. De működik nyomda Debrecenben, Bánfán, Vizsolyban is. Vizsolyban jelenik meg a

Göncön lelkészkedő Károlyi Gáspár első teljes magyar bibliafordítása, a remekmívű Vizsolyi Biblia (1590.) Kicserélődnek a külföldi humanisták is. Az itáliai tudósok, művészek elhagyják az országot, helyükre az új politikai orientációnak megfelelően csehek, lengyelek és németek érkeznek. A mohácsi csata után a Habsburgok házassági szerződésre hivatkozva jogot formáltak a magyar trónra. Véres belháború kezdődött az országban és a török - ezt kihasználva - elfoglalta Buda várát (1451.) Alig tíz év múltán már török kézen volt az ország területének egyharmada háromszögként beékelődve a Ferdinánd császár által kormányzott NyugatMagyarország, valamint a viszonylag független Erdély közé. A három részre szakított terület lakossága kultúrájában, szokásaiban, nyelvében egységes maradt. A török hódoltsági városokban (Pécs, Szeged, Kecskemét) magas színvonalú kultúrélet zajlott, iskolák működtek,

katolikus, református, evangélikus, zsidó felekezetek háborítatlanul élték a maguk életét. 1526. után is továbbépül néhány szép kastély: csak erődjellegük dominál a korábbiaknál jobban (Sárospatak, Sárvár). Rohamosan fejlődnek a városok, így különösen Sopron, Pozsony, Kassa, a Szepesség városai, Erdélyben Brassó, Gyulafehérvár és főleg Kolozsvár. Lehanyatlik azonban a festészet, viszont fellendül a könnyen menekíthető ötvösművészet, mely a 16.-17 században remekműveket produkál A magyarországi török építészet ma is álló emlékei a mohamedán templomok (Pécs) és fürdők. A budai fürdők egy része (Rudas-fürdő, Királyfürdő) törökkori építmény 1541. és 1552 után általánossá vált a reformáció hatása A 16 század elejére egyre több báró használja már az írást, ellentétben Mátyás korával, amikor megmosolyogták az írástudó főurat. A hivatalos ügyintézésében a latint továbbra sem

váltotta fel a magyar, de feltűnik a nemzeti nyelv használata. A XVI. század közepén alig maradtak katolikus hívek és papok mindhárom országrészben. A reformáció, mivel azt hirdette, hogy a Biblia mindenki által tanulmányozható és értelmezhető, egyik forrása lett a független gondolkodásnak. A reformáció másik alapvetően fontos hatása és eredménye az anyanyelv kultuszának megteremtése. A szentírást minden hívőnek anyanyelvén kellett ismernie. Ezért meg kellett tanulni írni-olvasni Egyre szaporodtak az iskolák. A nemzeti nyelv a magyar állam széthullása idején átvette a nemzeti egyűvé tartozás jelképének szerepét és képviseletét. A nemzeti nyelv a magyar állam széthullása idején átvette a nemzeti egyűvé tartozás jelképének szerepét és képviseletét. Az első magyar nyelvű könyvek: Pesti Gábor: Esopus fabulái - 1536., Bornemissza Péter: Elektra -1558. 5. Tétel: Magyarországi barokk és felvilágosodás A XVII.

század végén sikerrel lezajlott Magyarország felszabadítása a török uralom alól. Sok, korábban a császár ellen lázadó kuruc magyar átmenetileg hajlandó volt fegyverét a császár szolgálatában a török kiűzésére, a török ellen fordítani. Mindennek fontos hatásai voltak a szellemi életre. A barokk kor embere, a mindenkori politikai helyzettől függetlenül is, külső és belső, anyagi és szellemi zűrzavar állapotába került. Írók és festők, kerttervezők és építészek jelképe lett az útvesztő, a labirintus. Még Pázmány Péter, a jezsuita szerzetesből lett főkancellár, bíboros, esztergomi érsek is gyakran emlegeti a labirintust, mint az emberi élet tragikus jelképét. Pázmány Péter jelentős politikusa és írója a kornak. Az ő nevéhez fűződik az ún. hitvitázó irodalom is Fő művében az Isteni igazságra vezérlő kalauzban foglalja össze gyönyörű magyarsággal tanításának lényegét /1613./ A háborúk miatt

a magyar értelmiség már nem annyira Wittenbergbe, Krakkóba, vagy Bécsbe, hanem inkább Hollandiába és Angliába utazott tanulni. Ennek a kényszerű döntésnek kedvező következménye lett, hogy a korai barokk magyar értelmisége az akkor leghaladóbb európai államokat, intézményeket és kultúrát ismerte meg és hozta haza. Így például Descartes tanítását, hollandiai tudományos találmányokat, az ottani építészet eredményeit, az angol államelmélet vívmányait. A Hollandiában tanult magyarok közül jelentős egyéniség Apáczai Csere János, az első magyar enciklopédia szerzője, modern pedagógiai elvek hirdetője. Németországban Szenezi Molnár Albert tanult és tanított. Zsoltároskönyve az akkor legkorszerűbb francia-hugenotta dallamvilágra épül. Móric hesseni tartománygróf, szorgalmazta Szenezi Molnár magyar nyelvtanának kiadását /Novae Grammaticas Ungaricae, 1609./ Ezekben az években több tucat könyv jelent meg

Magyarországról, és személy szerint Zrínyi Miklósról, akitől a török elleni harcok sikerét várták. Zrínyi Miklós gróf azt a jellegzetes magyar költői pályát járta be, mint amilyet Balassiról szólván már jellemeztünk. Fiatalon tábornok, sikeres hadvezér, jeles költő. Eposzt írt őse, Zrínyi Miklós 1566-os szigetvári várvédelméről. Ezek a mozgalmas évtizedek, bármennyi háborút és keserűséget hozta is a három részre szakított ország lakosságának, nem szűkölködtek fényes társadalmi eseményekben, látványos építkezésekben és mozgalmas színielőadásokban. A jezsuita iskolák olyan nagyszabású színielőadásokat, operaelőadásokat rendeztek, hogy azokat ma sem lenne könnyű kiállításban túlszárnyalni. Erdélyben Bethlen Gábor és Rákóczi György fejedelmek idején nagy zenei kultúra virult, jelentős tudományos élet zajlott. Magyarország szellemileg oszthatatlanul egységes maradt. Az építkezés ebben a korai

magyar barokk korszakban még nem érzékeltet annyi nyugtalanságot, mint a római olasz barokk. Az ekkor épül nagyszombati, győri, kassai templomok homlokzata is higgadtabban tagolt, szélesebb felületű, mint más barokk templomoké. Már sokkal több a barokk zsúfoltság és nyugtalanság a vöröskővári Pállfykastélyban. Figyelemre méltó az 1696-ban épült, illetve átalakított büki kastély. A töröktől felszabadított Kelet-Dunántúl Duna-parti részére és az Alföld lakatlanná vált területeire német, illetve szlovák lakosságot telepítettek. Így kerültek a dunai svábok a Duna jobb partjának dombos vidékeire, a Bácskába, majd később a temesi bánságba. A magyar lakosság rosszabb helyzetbe került, mint a török hódoltság alatt. Ebből következett az az eleve kilátástalan, és a lakosság további pusztulását okozó fölkelés /1711./, amely Rákóczi Ferenc nevéhez fűződik Rákóczi kísérlete, hogy visszaállítsa a 1526.

előtti független magyar államot, véres kudarcba fulladt. Rákóczi Ferenc néhány évig a francia udvarban élt, majd Törökországba emigrált. A magyar társadalom éppen ezért komolyan leszámolva mindenfajta, eleve reménytelen függetlenségi törekvéssel, nagyarányú békés országépítésbe kezdett. Olyan tömegben épülnek a barokk templomok, kastélyok, nemesi kúriák, városi polgárházak amilyenben eddig soha. Vándor építészek, szobrászok, festők járják az országot, és még a falvak lakói is áldoznak egy-egy feszület, vagy szentszobor kifaragtatására. A jezsuita és az itáliai alapítású, kegyesrendi /piarista/ szerzetesek kiváló iskolákat tartanak fenn. A nagyszombati egyetem, melyet Pázmány Péter alapított, virágzik. Ezek az évtizedek a zene és az építészet évtizedei. A világi építészet nagyvonalúságának tanulságos példája a Pesten 1739-ben épült kaszárnya és katonai lakóház. Méreteire jellemző, hogy ma ez a

budapesti városháza A zenetörténetnek szinte már közhelyei az Esterházyak zenekara és műpártoló tevékenysége /Haydn/. Eszterházy Pál herceg, nádor, Harmonia Celestis címen, 1711-ben 55 saját szerzeményű zeneművét adta ki. Ez a kötet a barokk magyar zenekultúra egyedülálló jelentőségű emléke. A magyar zenei élet sajátságos színfoltja, a toborzó /Verbung/ is ekkor alakul ki és terjed el Európa-szerte, melynek legszebb zeneirodalmi feldolgozása Kodály Zoltán Háry János-ában hallható. /Szövege Amadé László költő, huszár ezredes 1740 táján keletkezett verse/. Mária Terézia biztosította a nemesi rendek ősi szabadságjogait, akik ennek fejében közfelkiáltással szavazták meg önkéntes hadirészvételüket katonai vállalkozásokban. A királynő közvetlen közelében élő magyar nemesek különleges kiképzést és magas színvonalú iskolázást kaptak. Így sikerült kialakítania egy hozzá hű, művelt, szolgálatuk

lejárta után a hadsereg és a közigazgatás bármilyen területén felhasználható, megbízható magyar nemesi réteget. A magyar királyi nemesi réteget Mária Terézia oktatási reformjai közismertek. /Ratio Educations 1777/ Előírja a földrajz, a természetrajz, a fizika tanítását. Ezeken túlmenően Budára helyezte át a nagyszombati egyetemet. Fellendült a magyar könyvnyomtatás, könyvkiadás: újságok is megjelentek már magyar nyelven. Az évszázad első felének és közepe tájának legjelentősebb magyar íróiköltői: Bod Péter székely református lelkész /Magyar Aténás, irodalmi lexikon/, Faludi Ferenc jezsuita hitszónok. Szórakoztató prózai munkái és fordításai mellett jelentős a költészete. Értékes művek születtek a történettudományokban. Pray György megírta Magyarország történetét, Weszprémi István pedig Magyarország és Erdély orvosainak történetét írta meg. Erőteljes volt a fejlődés a természettudományokban. A

debreceni Hatvani István orvos pedig az egészségügyet vitte jelentősen előre. Meg kell említenünk a jezsuita csillagász Hell Miksa nevét, aki felállította az első magyarországi csillagvizsgálót. A világon elsőként ő mérte meg pontosan a Nap-Föld távolságát. E korszakban indította el kutatásait Kitaibel Pál botanikus is 1722-ben négy magyar nyelvű könyvet is megjelentet Bécsben egy magyar testőrtiszt, Bessenyei György /Ágis tragédiája, Eszterházi vigasságok, Hunyadi László tragédiája./ Szinte egy csapásra hatol be a magyar szellemi életbe a francia felvilágosodás eszmeköre. Sorra létesülnek a hírlapok, folyóiratok. 1780. január elsején Pozsonyban megjelenik Rát Mátyás evangélikus lelkész szerkesztésében az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó . 1788. július elsején Kazinczy Ferenc, Batóti Szabó Dávid és Batsányi János Kassán megindítja a Magyar Museumot, első irodalmi folyóiratunkat. Egyetlen

évtizedben hét hírlap és irodalmi közlöny Bécsen kívül három magyar városban - Pozsony, Komárom, Kassa - olyan eredmény ez, mellyel a korábbi évtizedek és évszázadok nem dicsekedhettek. A magyar nyelv és a magyarul beszélő társadalom erejéről tanúskodik, hogy rövid idő alatt új szavak százai születtek. 1789. július 14-én kitört a francia forradalom Kazinczy Ferenc Goethe Stelláját fordítja és részt vállal egy titkos társaságban. 1794. augusztus 16-án letartóztatták a titkos társaság tagjait Az elitéltek között sok a költő, író. Kazinczy is börtönbe kerül A magyar irodalom hosszú időre elhallgat. E hallgatag évek mégis alkotó nagy költője viszonyt már előkészítette a XIX. századot: a debreceni Csokonai Vitéz Mihály és a dunántúli nemes, az utolsó testőr-költő: Kisfaludy Sándor. Csokonai fordította magyarra a Varázsfuvolát. Ő az első olyan színpadi szerzőnk, akit rendszeresen műsoron tartanak a magyar

színházak. Kisfaludy Sándornak, a napóleoni háborúk katonájának először sikerült tömegsikert elérnie szerelmes verseinek kötetével: Himfy szerelmei, Kesergő szerelem /1801./ Mivel a politikát messziről kerülték, az egyetlen lehetőségbe kapaszkodtak: a magyar nyelv minél tartalmasabb gazdagítását tűzték ki célul. Kazinczy vidéki kúriájából óriási arányú levelezéssel irányította-szervezte a magyar irodalmi életet. Tekintélyes mennyiségű életműve jelentős művelődéstörténeti dokumentum. Verseghy Ferenc pedig, a Marseillaise magyarra fordítója magyar nyelvtant irt. Verseghy művelődéstörténetileg fontos jelenség, mivel ő irt először költészeti és zeneesztétikát magyar nyelven. 1814-ben császári rendelettel bevezették a postai cenzúrát, és utólagosan felülbírálták az 1790-1813. között megjelent könyveket Kettőezer-ötszáz magyar könyvet tiltottak be és ítéltek megsemmisítésre. Magyar ember ezekben

az években nem tölthetett be vezető állást a birodalom területén. Se közhivatalt, se magasabb papi tisztséget. Ez magyarázza, hogy ez a kor a magyar katonaköltők, katonaírók és katonapolitikusok kora. Kazinczy minden figyelmétől követve bemutatkozik Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc és Katona József. Kultúrális életünkben döntő fordulatot a Magyar Tudományos Akadémia megszületése. Első elnöke gróf Teleki József, alelnöke gróf Széchenyi István. Tagjai között voltak: Kőrösi Csoma Sándor, Vásárhelyi Pál, Eötvös József, Kazinczy, Berzsenyi, Vörösmarty és Kisfaludy. Megalakult a Pesti Műegylet is 1839-ben, amely képzőművészeti tárlatoknak adott helyet. Első helyesírási szabályzatunk 1832-ben jelent meg. Ekkor írta Kőrösi Csoma Sándor mindmáig egyedülálló munkáját, a tibeti-angol szótárt és nyelvtant. Reguly Antal pedig finnugor-nyelvi és magyar őstörténeti kutatásait végezte. A természettudományok és a

technika terültén is komoly eredmények születtek. Vásárhelyi Pál Széchenyi munkatársa volt Nevéhez fűződik a Tisza-szabályozás és az al-dunai Széchenyi út. Beszedés József ugyancsak Széchenyi József munkatársa: a Siócsatorna, a Sárrét lecsapolása tették ismertté nevét. Ekkor élt és alkotott Jedlik Ányos bencés tanár, fizikus, az elektromotor és a dinamóelv felfedezője. A reformkorban született meg a magyarországi kisdedóvó intézménye. Első kicsiknek írt meséskönyvünk, Bezerédy Amália „Flóri könyve” című műve 1836-ban jelent meg. A kisdedóvás gondolatának fő támogatói voltak: Brunszvik Teréz és Teleki Blanka. 1836-ban jött létre a Nemzeti Zenede, az első magyar zenekonzervatórium. Első igazgatója Mátray Gábor volt. 6.Tétel: Reformkori művelődés Magyarországon A 19. század fordulón zajlott le az un kettős forradalom Ez jelentette az angol ipari forradalmat, illetve a francia társadalmi és politikai

forradalmat. Európa vált a világgazdaság centrumává. Ugyanekkor a perifériák lemaradása a 19. században tovább fokozódik Ide tartozik Magyarország is Gazdaságilag - társadalmilag egyre inkább lemarad, illetve függővé válik. Fő oka az agrárszerkezet. A perifériás országok fejlődése csak 1860-tól indulhat el, ekkor válik lehetővé az ipar kialakulása, a nyersanyagok belső feldolgozása, a gazdasági növekedés. A kettős cél a nemzeti függetlenség és a polgári átalakulás igénye már jóval korábban jelentkezett. A magyar nemesség és az udvar kompromisszuma is megvalósult egy ideig, mert a gazdasági érdekek így diktálták. A főnemesség ebben az időben építette a kastélyok és a székesegyházak zömét. A köznemesség pedig a kúriákat és a megyeházakat A parasztság körében általánossá válik a tornácos ház, illetve a színes népviselet. Ez a kompromisszum mindkét oldalról felbomlik egy külpolitikai fordulat és az

államháztartás csődje miatt. Az országgyűlést szétkergetik, és Metternich javaslatára bevezetik az abszolutisztikus kormányzási rendszert. A francia, napóleoni háborúk vége után a gazdasági helyzet jelentősen romlott. Az udvar újabb újoncozást rendelt el az adót pedig 2 és félszeresére emelte. A megyék ellenálltak és kérték az országgyűlés összehívását. A 19. sz elején Széchenyi kereste a kibontakozás útját és hitt abban, hogy a szubjektumot meg lehet nevelni. A reformeszmékhez egységes ideológia kellett, ez volt a magyar liberalizmus. A fő célok az 1832-36-os, 43-44-es, 47-48-as országgyűléseken a következők voltak:  a magyar önállóság erősítése (még nem elszakadás)  érdekegyesítés, jobbágyfelszabadítás örök váltsággal  nemzeti cél  alkotmányos célok: magyar nyelv  egységes államterület  önálló államiság ( a Habsburg birodalmon belüli nemzeti önrendelkezés) Megjelennek a

nemzetiségi problémák. A reformkori társadalmi állapotokat jól tükrözi a történetírásunk. Ekkor írtak Széchenyi, Bajza, Irinyi Sorra születtek az útinaplók, könyvek, levelek. Létre jöttek a történettudomány műhelyei. 1825 illetve 1831-ben a Tudományos Akadémia, 1836-ban a Kisfaludy társaság. 1837-ben az Athenaeum, 1840-ben sok történész vett részt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók közgyűlésén. A Magyar Tudományos Akadémia a tudomány és az irodalom ápolása mellett feladatának tekintette a nemzeti fejlődés és haladás segítését is. Kiadói tevékenységet is folytatott. Megjelentette pl: a Tudománytár című folyóiratot, a magyar nyelv első helyesírási szótárát stb. 1836-ban alakult a Magyar Gazdasági Egyesület, mely kiállításokat szervezett. Pl: ekeversenyek, gépbemutatók Szükségessé vált a nemzeti ipar megteremtése is. 1842-ben megalakult az Iparegylet, melynek szószólója Kossuth volt. A

természettudományok terjesztésére 1838-ban indult meg a Természet című folyóirat. Új tudomány a reformkorban a közgazdaság pl.: Fényes Elek munkái Kiemelkedő jelentőségű a Magyarország geographiai szótára. A matematika terén ekkor alkotott világraszólót Bolyai Farkas és fia János. Külön ki kell emelni az Orvos egyesület majd az első, ún. első magyar orvos iskola. Megemlíthető még Balassa János, aki Európában először operált érzéstelenítéssel. Markusovszky Lajos 1857-ben újraindította az Orvosi Hetilap-ot, ez az újság közölte Semmelweisz Ignác világraszóló felfedezését a gyermekágyi láz okáról és ellenszeréről. Az iskolai ellátottság rossz volt, 1500 lakosra jutott l iskola. Ám jeles pedagógusok ekkor is voltak. Pl: Vajda Péter a Természet című folyóirat elindítója, vagy Tavasi Lajos, aki egyesületet szervezett a pedagógia népszerűsítésére. Általános, kötelező, ingyenes oktatást és állami

irányítást követeltek. A reformkorban született meg a kisdedóvó intézménye. Fő támogatói: Brunszvik Teréz és Teleki Blanka. A reformkorban a társas életnek a színhelyei is lehetőséget adtak a kultúra, művészetek, irodalom pártolására és művelésére. Ilyen volt pl: a Nemzeti kör vagy a Fiatal Magyarország köre Tagjai voltak pl.: Arany, Jókai, Petőfi, Vasvári Pál stb A társas élet színterei voltak a kaszinók is. Az elsőt, a Nemzeti Kaszinót Széchenyi alapította. 1836-ban létrejött az első magyar zenekonzervatórium a Nemzeti Zenede. 1837-ben megépült a Nemzeti Színház Pollack Mihály tervei alapján. Nagyon népszerűek voltak a nemzeti opera előadásai. Erkel: Hunyadi László című művének dallamai országosan ismertek lettek, a Himnusz pedig nemzeti imádsággá vált. 7.Tétel: Az önkényuralom kora. Kultúrális élet Magyarországon a kiegyezéstől a századfordulóig (1849-1896.) A főváros Budapest lakossága

egymillióra nő. Az a város, amelyet most látunk 1867. és 1918 között épült fel Kórházak, iskolák, egyetemek és színházak épültek országszerte. Nagyon jelentős a színházépítkezés és a színházi kultúra, hisz ez a magyar nyelv fontos eszköze. 1849-1867.: Magyarországon Julius Haynau tábornagy lett a tejhatalmú katonai főparancsnok. Törekvése, hogy a birodalom egységes legyen, azonban nem sikerült és nyugdíjazása utat nyitott a Bach-rendszer számára. Magyarországot 5 katonai területre osztották. Az öt kerület élén főispánok álltak. Idegen hivatalnokok áramlottak az országba, akik kötelezővé tették az egyenruha viseletét. Ők voltak a Bach-huszárok Az új iskolarendszer egységes oktatást jelentett. 6-12 éves korig tankötelezettséget rendeltek el. Swarzenberg miniszterelnök komoly erőfeszítéseket tett arra, hogy a birodalmat közép-európai vezető hatalommá tegye. 1853-ban konfliktus tört ki az európai hatalmak

között Ausztria háborúba keveredett és vesztett. Ferenc József császár szózatot intézett a birodalom népeihez, s korszerű javításokat ígért. Kinevezte a második parlamentnek felelős kormányt. 1867. június 8-án a budai Mátyás-templomban felzúgott Liszt Koronázási miséje, s Gróf Adrássy Gyula magyar miniszterelnök az uralkodó fejére tette Szent István koronáját. Ferenc József magyar király, Erzsébet magyar királyné is lett. Az ünnepet Kossuthnak Deákhoz címzett komor hangulatú intése zavarta meg. Kossuth meggyőződése volt, hogy a Habsburg-ház uralma nem egyeztethető össze Magyarország érdekeivel. A kiegyezés következtében a Habsburg birodalom kétközpontú állammá alakult. Nemcsak az uralkodó személye volt közös, hanem a Monarchia külügye és hadügye is, valamint a pénzügy. A közös költségek 70 %-át Ausztria, 30 %-át Magyarország állja. A magyar politika Bécsben is kedvező fogadtatásra talált, a birodalmi

kormányban több magyar miniszter is részt vett: Andrássy Gyula a birodalom külügyminisztere, Kállay Benjamin birodalmi pénzügyminiszter. Az 1867-es kiegyezés teremti meg a külföldi tőke beáramlásának lehetőségét is: angol, francia, német bankok, földhitel. 1872-től a céhrendszer megszűnik az országban, mezőgazdaságunk, iparunk fellendülésnek indul, elkezdődik a polgárosulás, főként az élelmiszeralapú iparágak fejlődnek: gabonaipar, malomipar, cukoripar, szeszipar, sörfőzés. 1873-ban Buda és Pest egyesül, megkezdődik a munkaerő vándorlása vidékről a fővárosba. Az erőteljes iparosodás hatására létrejönnek a városszépítő egyesületek. Megjelenik a historikus építészet, az eklektika = válogatás a stílusokból (Pl.: gótikus ablakok és barokk kupola, ilyen a Parlament épülete) A 19. sz utolsó harmadára jellemző épület a városháza lett A kiegyezés után építkezések zajlottak szerte az országban: hidak, gyárak,

üzemek, bérpaloták, kórházak, iskolák, egyetemek, színházak épültek. A hetvenes évek Blaha Lujza és Jászai Mari sikereinek kezdete. A színész ekkor vált társadalmilag megbecsült, közéleti személyiséggé. Rákosi Jenő szervezte meg a Népszínházat. Az 1870-es évek színművészete nélkül a magyar irodalom és kultúra nem fejlődhetett volna olyan gyorsan. A színházak műszaki kivitele is korszerű volt, ilyen az Operaház, a Nemzeti Színház, ahol már 1882-től volt villanyvilágítás. Temesvárott 1884-től - Európában először - az egész városban bevezették a villanyvilágítást. Nagyot fejlődött a könyvkiadás: Pallas létrehozta a máig legjobb magyar lexikont, napilap több jelent meg, mint Bécsben vagy Londonban. 1885-ben megnyitották Magyarország első országos kiállítását, később létrejött egy magyar-francia irodalmi-művészi kapcsolat. Jelen voltunk a világban:  Johann Strauss Jókaitól kért librettót a

Cigánybáróhoz 1883-ban  Brahms Budapesten mutatta be D-dúr zongoraversenyét  Julies Verne magyar tárgyú regényt írt a forradalmunkról - Sándor Mátyás címmel. Erre a korszakra különösen jellemző a művészetek és az irodalom központi szerepe a politikában: miniszterek verseket, regényeket, színműveket publikálnak, írók pedig képviselőként lépnek fel. (1867 után a képviselők csaknem egyharmada író, költő, újságíró, művész.) Legjelentősebbek: Benedek Elek, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Podmaniczky Frigyes. Összességében a magyar kultúra és politika olyan haladó, mint soha ezelőtt. A festészetünk két évtized alatt Európa élvonalába jutott: Munkácsy Mihály, Madarász Viktor, Székely Bertalan, Szinyei Merse Pál, Lotz Károly, Vaszary János. Gyarapodott a köztéri emlékművek száma is. A kor szobrászai: Stróbl Alajos, Róna József, Fadrusz János. Az irodalom a nemzetiségek érzékenységére is figyel: az

oktatási törvény szellemében. Az 1868-ban létrehozott nemzetiségi törvény értelmében bárki anyanyelvén képviselhette ügyeit a bíróságokon, törvényhozásban a hatóságok előtt. 1868-ban készült el a törvény, ami az oktatásügyet szabályozta (Eötvös József), az egész oktatásügy állami felügyelet alá került, tanítóképző intézeteket állítottak fel, minden növendéket az anyanyelvén kellett oktatni, iskolák, főiskolák, egyetemek létesültek, egységes oktatás az alapfoktól az egyetemig, 6-12 éves korig tankötelezettség elrendelése, 8 osztályos gimnázium felállítása érettségi vizsgával. 8.Tétel: Kultúra és művelődés a századforduló Magyarországán (1896-1919.) Az uralkodó és a magyar kormány között feszült viszony alakult ki: a liberális magyar kormány nagy sikert aratott a polgári házassági törvény elfogadtatása, a zsidóság vallási és polgári egyenjogúsítása miatt. 1896-ban millenniumi

ünnepségeket tartottak. A magukat mellőzöttnek érző nemzetiségek ellenszenve egyre nőtt. A magyar politikusok további magyar kiváltságok igényével álltak elő, önálló magyar hadsereget, magyar vezényleti nyelvet akartak. Valószínű az uralkodó osztály - ezzel a magyarságtudattal - egy fontos problémát akart megkerülni, az általános és titkos választójog megadását a lakosságnak. Az elodázott választójog és a föld nélküli parasztság kilátástalan helyzete miatt nagyarányú kivándorlás indult meg. (1914-ig legalább félmillióan vándoroltak ki.) A kivándorolt magyarok helyére délen románok, északon szlovákok nyomulnak be az országba. A nemzetiségi kérdést sem igyekeztek megoldani, sőt bezárattak szlovák nyelvű iskolákat, megsértve ezzel a nemzetiségi törvényt. A trónörökös Ferenc Ferdinánd pedig szívesen szította a nemzetiségeket, remélve, hogy a trónra kerülésekor hálásak lesznek neki. Mindezek végül is az

értelmetlen, és vesztes 1914-es háború után forradalomhoz vezettek. Mindezekkel párhuzamosan viszont az irodalom és művészetek lendületesen fejlődtek. A tudományos élet jelentős eredménye: Bíró Lajos zoológus kutatóútja Új-Guineába 1895-1902 az ősember életmódjára következtetett. A magyar művészi élet vetekedett a bécsivel, rendkívül sok napilap, hírlap, folyóirat jelent meg. Budapest, Kolozsvárott, Pozsonyban egyetemek működtek. A legnagyobb magyar költők: Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Molnár Ferenc, Babits Mihály, Juhász Gyula. A legfontosabb és legújabb irodalmi műveket elképesztő mennyiségben fordították minden világnyelvből magyarra. Az egész akkori világirodalom megtalálható volt magyar nyelven A nagyvilágba háromféle magyar művészetnek sikerült kirajzania: - a színműirodalomnak (leghíresebb színpadi szerzőnk Molnár Ferenc) - a filmnek: ekkor indult pályáján Korda Sándor, Kertész

Mihály , Mihályi Dénes - hangosfilmkészítő eljárás, később Berlinben a televíziót tökéletesítette. - a zenének: a könnyű műfaj: Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Jakoby Viktor, a komolyzene: Dolmányi Ernő, Bartók Béla, Kodály Zoltán. A magyar képzőművészetben a század elején jelentkezett a magyar szecesszió (népi-paraszti). Építészet: Lechner Ödön, Kós Károly, festészet: Nagy Sándor, Rippl-Rónai József, Csók István, Csonváry Tivadar. 1918. októberében megkezdődött Ausztria-Magyarország felbomlása: Károly császár lemondott. A felbomlott birodalom területén négy köztársaság alakult meg: a magyar, a lengyel, a cseh és az osztrák. Csehszlovákia és Ausztria azonnal területi igényeket jelentett be a Magyar Köztársasággal szemben. Károlyi Mihály 1ett a miniszterelnök, később köztársasági elnök. A hatalom a Forradalmi Kormányzótanács kezébe került, 1919. március 21-én kikiáltották a Magyarországi

Tanácsköztársaságot. Vezetők: Garbai Sándor, Kun Béla. A Tanácsköztársaság azonnal fegyveres harcot indított, végül a román csapatok elfoglalták Budapestet, csehszlovák katonák pedig megszállták a Felvidéket. A Szegeden szervezkedő Horthy Miklóst 1920 márciusában megválasztották Magyarország kormányzójának, visszaállt a királyság, király nélkül. 1920. június 4-én pedig Versaillesban a Trianon kastélyban aláírták a békeszerződést. /Itt vesztette el Magyarország területének 71 %-át és magyar ajkú lakosságának nagyrészét./ Ausztria lett a magyar művelődés egyik menhelye, számos magyar nyelvű irodalmi mű jelent meg, de Csehszlovákiában, Romániában és Jugoszláviában is virágzott a magyar nyelvű irodalom. A Tanácsköztársaság idején a magyar művészek legjobbjai csatlakoztak a mozgalomhoz, a 11 tagú írói direktórium tagjai: Babits, Balázs Béla, Bíró Lajos, Kassák Lajos, Komját Aladár, Lukács György,

Móricz, Révész Béla, Szini Gyula, Osváth Ernő. A zeneművészeti direktórium tagjai: Bartók Béla, Dolmányi Ernő, Kodály Zoltán, Reinitz Béla. Az oktatásügyi népbiztosság ingyen mozi- és színházelőadásokat, irodalmi felolvasóesteket, hangversenyeket, kiállításokat szervezett. A magyar irodalomban a modernség kezdete: 1906. Ady: Új versek c kötete Jelentős volt Osváth Ernő munkássága: 1902. Magyar Géniusz, 1905 Figyelő, 1904-ben kezdődött a három költő - Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső - levelezése. Az irodalmi élet legfontosabb területe a századfordulón a színház: drámaírók: Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Lengyel Menyhért. 1896: Vígszínház megnyílik 1901. Magyar Filozófiai Társaság 1905 Népszava napilappá alakul 1906. Szépművészeti Múzeum 1908-ban indul útjára a Nyugat (Osváth, Kosztolányi, Móricz Zsigmond Hét krajcár - művei jelennek meg az első számban. A Nyugat korszakai: 1. korszak: Ady,

Babits 1908-1929-ig Osváth haláláig tart 2. korszak: Babits, Móricz, erkölcsi, etikai, eszményi rendszert képviselt Később Móricz kivált és megalapította a Kelet népét. 1941-ig Babits vitte tovább új címen: Magyar Csillag. 1910. Est c lap - az első bulvársajtó Soproni vonatkozás, hogy az országban elsők között 1900-ban alapítottak sportegyesületet Soproni Football Athlétikai Club néven. 9.Tétel: Művelődés a húszas éves Magyarországán /Iskola, iskolán kívüli népművelés, az irodalom, a művészetek, a tudományok helyzete, stb./ Az 1920. júniusában megkötött Trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elvesztette területének 71 %-át, és a magyarul beszélő, magát magyarnak valló lakosságból 3 és félmilliót. A lakosságon kívül az ásványi kincsek stb. is elszakadt az országtól: Felvidék a bányászatáról volt híres, Ukrajna, Erdély a vas- és sóbányászat, erdőségek, Délvidék és Vajdaság a

gabonatermelésről. A magyar írók, tudósok, művészek nagy része egy csapásra külföldi állampolgárrá vált. A magyar államnak, társadalomnak, kultúrának a megsemmisülés veszélyével kellett szembenéznie, ebből következik a két háború közötti művelődéspolitika és a kultúrális viszonyok szélsőségei: egymás mellett volt jelen egy haladó művészet és egy merev, maradi álkultúra. A húszas évek első fele a tanácsköztársaságban működő közéleti személyek és művészek elleni hajsza időszaka volt. Több száz művész emigrált: Márai Sándor Berlinbe, Kassák Lajos is német területen szerkesztette avantgarde folyóiratát (Ma), Déry Tibor Bécsben irt stb. Színpadi szerzők, filmírók, filmrendezők, színészek tömege vándorolt ki. (A húszas években Bécs és Berlin művészkávéházaiban több volt a magyar, mint a német, az atombomba tudósai egymás közt magyarul beszéltek: Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő)

Mihály Dénes mérnök 1919-ben feltalálta a televíziót, de mivel a találmányt először a tanácskormány tagjainak mutatta be, elbocsátották. Berlinben emigrált, ott vett részt a televízió és hangosfilm elterjesztésében. Ebben a válságos helyzetben ütötte fel fejét a kormány által bátorított antiszemitizmus: az egyetemeken korlátozták a zsidó hallgatók számát, a közintézmények kapuit is fokozatosan elzárták a zsidók elől. Ezen az állapoton sokat enyhített Bethlen István miniszterelnök és KLEBELSBERT KUNO művelődésügyi miniszter. Klebelsbert nevéhez fűződik a kultúra és az oktatás talpraállítása: a nemzeti összjövedelem 12 %-át emeli ki a kultúrára, tanyai, falusi és városi iskolák százait indítja el, fejleszti az egyetemeket, a határon túli magyar egyetemeket áthozza: a Pázmány Péter Tudományegyetemet Nagyszombatról, a kolozsvári egyetemet (1871.) Szegedre ez lesz a József Attila Tudományegyetem, a pozsonyit

Pécsre, ez lesz a Janus Pannonius Tudományegyetem, a selmecit Sopronba, ahol Thurner Mihály polgármester hajlandó fogadni. Külföldi magyar intézeteket hoz létre Rómában, Berlinben, Bécsben. Közgyűjteményeket is létrehoz: Szépművészeti Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum, Nemzeti Könyvtár. 1924-ben az ország megkapja a népszövetségi kölcsönt, amivel több mint 5.000 iskola és ehhez 3000 tanári lakás épült Az ő idejében sikerült kiküszöbölni az analfabétizmust. Mondása: „Kultúrfölény kell Magyarországon, mert gazdasági és katonai nem lehet!” Az állam a kommunista vagy az általa annak minősített irodalmat üldözte. 1920-tól alig van esztendő, hogy valakit, legtöbbször kivételes tehetségű költőt, írót perbe ne fogtak volna valamilyen koholt politikai ürüggyel: József Attila, Déry Tibor, Kassák Lajos stb. Ezért a magyar írók szívesebben publikáltak a határokon túli magyar nyelvű sajtóban: Csehszlovákiában,

Erdélyben jelentős magyar irodalmi élet bontakozott ki: a két legnépszerűbb magyar irodalomtörténet is határon túli magyar nyelvterületen jelent meg: Féja Géza: Régi magyarság, Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Festészet jellemző az új stílus, a sajátos magyar témák megjelenítése, és megjelenik az expresszionizmus is: pl.: Vaszary János, Egri József, Derkovits Gyula. Irodalomra jellemző a népi írók mozgalma: pl.: Nagy László Soproni vonatkozás Sopron a két háború között laktanyaváros jellegét elvesztette. A gyáripart a 1920-as, 30-as évek várospolitikája teremtette meg, kereskedővárosi szerepe Trianon után beszűkült, viszont legmeghatározóbb gazdasági ágazata, az idegenforgalom magas szintre fejlődött. Heimer Károly városi főjegyzőnek nagy szerepe volt a soproni idegenforgalom megteremetésében. A Lővér Szállót az 1930-as években építették. Jellemző volt még a bortermelés is a területen, de nagy

veszteséget okozott az ágazatnak a németajkú gazdapolgárság kitelepítése. Írni-olvasni tudás tekintetében Sopron az országos átlag feletti mutatókkal rendelkezett a század elején.  evangélikus teológia átadása (ma Deák téri iskola)  az irodalom történetének kiemelkedő alakja az országosan legismertebb soproni kötődésű költő, a Soproni Napló egykori szerkesztője: Gyóni Géza (1884-1917.)  Takács Jenő zeneszerzői és oktatói működése mellett Sopront zenei fesztiválvárossá kívánta fejleszteni  a soproni gyógyító munka egyik legkiemelkedőbb alapja az Erzsébet kórház első igazgató főorvosa Király Jenő (1885.-1969)  Munkácsy-díjas képzőművészünk Soproni Horváth József (18911961.)  Meghatározó politikusaink: Simon Elemér főispán, aki az Ifjúsági Vöröskereszt alapítója és az Országos Vöröskereszt elnöke, Soproni Thurner Mihály polgármesterünk (1918-1941.), aktív szerepet vállalt az

1921-es soproni népszavazás lebonyolításában.  Soproni Hírlap, a mindenkori kormánypolitika irányvonalát követő városi lap. Óriási ereje volt az 1921. decemberében tartott népszavazásnak, /melynek tétje: Ausztriához tartozzon-e a város?/ A népszavazás és a „civitas fidelissima” = a leghűségesebb város, mértékül szolgált a két világháború közötti Sopron politikusai, közszereplői és hétköznapi emberei számára is: emlékére állították a Hűségkapu-t. 10.Tétel: A magyar kultúra a harmincas és a negyvenes években. A szabad művelődés kora (1945-1948.) Hóman Bálint centralizált művelődéspolitikája(Iskola, iskolán kívüli népművelés, a népi írók mozgalma, a kórusmozgalom, Szalmás- és Vándor-kórus), a Független Színpad és a Vígadói Esték, a népfrontmozgalom (Márciusi Front, Balatonszárszó 1943.) Az eluralkodó diktatúrák, a nácizmus politikai és szellemi nyomása, a gazdasági kilátástalanság

és a kor katasztrófával telítődő atmoszférája hatja át a világot, mindezek a folyamatok különösen érintették a közép- és kelet európai országok szellemi, művészeti életét. Hazánkban 1925-től megjelent az elektronikus tömegtájékoztatás és műsorszolgáltatás, a rádió, majd a TV. A technikai modernizáció hazánkban egybeesett a hagyományos falusi-paraszti életforma fölbomlásával és válságával, ami értékvesztéssel, értékpusztulással járt. A népi írók legjobbjai próbálták megmenteni az igazi népi kultúrát. A népi írók kulturális mozgalmának Németh László volt az egyik vezéregyénisége. Vérbeli pedagógusként, írásos életművében szinte egymaga intézményesítette a népi mozgalom művelődési törekvéseit, értékeit, sajátosságait. Az írói csoport tagjai közé tartozott még: Illyés Gyula, Karácsony Sándor, Veres Péter is. Németh László az első között volt, akik érzékelték a modern

tömegkultúra- beleértve a rádió és a távoktatás lehetőségeit és problémáit. Az 1930-as években az állam hivatalos kultúrpolitikája az ellenforradalmi rendszer arculatán bekövetkezett változásokat követte. A változások a kultúrpolitika terén is, túlnyomórészt szélsőjobboldali irányba történtek. Az állami művelődéspolitika irányításában a fő szerep ekkor már Hóman Bálinté volt. Hóman Bálint történész volt egyetemi tanár, minisztersége előtt a Nemzeti Múzeum igazgatója. Az 1920-as évekbeli kultúrpolitikai felfogása, kevéssé térte1 Klebelsberg reformelgondolásától. A 30-as évek elején viszont már a Gömbösi „nemzeti munkaterv” kulturális fejezeteinek egyik aktív szerkesztője volt. Kultúrpolitikájában ő is a „nemzeti kultúrfejlődés céltudatos előmozdításáról”, az egységes magyar világnézet kialakításáról beszélt. Ezek azonban az évek haladtával Hómannál mindinkább más tartalommal

teltek meg. A Klebensberg féle decentralizálás tervét, az állami központosító, a kultúrtevékenység uniformizálása és fokozott ellenőrzése váltotta fel. A 30-as évek iskolarendszere lényegében azonos maradt azzal, amit Klebensberg hozott létre. Hóman művelődéspolitikai programja a művelődési intézmények, oktatóintézmények korszerűsítését nem radikális újításokkal, hanem a szükségletekhez igazodó újjászervezéssel kívánta megvalósítani. Klebensbergnek a gazdasági válság miatt félbeszakadt népiskola-építési programját Hóman 1935-től folytatta, 1940-ig 2000 objektum építését fejezték be. A középiskolák szervezetében következett be a legnagyobb változás. Hóman, a humán tárgyak „súlyát” növelte, ezzel viszont növelte a lemaradást a technikai-természettudományos oktatásban. Arra hivatkozott, hogy Magyarország agrárállam s így nincs szüksége a reáltárgyak olyan méretű oktatására, mint az ipari

államokban. Volt még egy negatív intézkedése is: az érettségi vizsgabizottságok feladatává tette annak eldöntését, hogy az érettségizők közül kik alkalmasak egyetemi tanulmányok folytatására. A vélemény alapjául a tanulók ismeretei, „gondolkodás módja” és „erkölcsi szemlélete” szolgáltak. E rendelkezés nyíltan lehetővé tette a politikai szelekciót. Hóman fejlesztette a szakoktatást is, de ez mögöttes negatív célokat szolgált: „őrségváltást” akart, új „káderek” képzésével. Az 1935-ös törvény a tanfelügyeletet reformálta meg. Megszüntette azt a rég rendszert, amely szerint a különböző iskolatípusokat, különböző szervek ellenőrizték. Az országot 8 tankerületi főigazgatóra osztotta és ezeknek rendelt alá minden iskolatípust. Ez a rendelkezés kiterjedt az egyházi iskolákra is. Hóman törvényt hozott, mely kimondta, hogy a tanterveket az egyházi hatóságok a vallás és közoktatási

minisztérium jóváhagyásával állapíthatják meg, a tankönyveket pedig engedélyezés előtt be kell mutatni a minisztériumnak. A legfontosabb változás az oktatás, az ismeretközlés és az erkölcsi, világnézeti és jellem nevelés arányainak eltolódásában figyelhető meg. A nemzetismereti tárgyak óraszámának növekedésével egyidőben csökkent a természettudományos tárgyakra fordított idő. E változás megfelelt annak a célnak, hogy a középiskola „nemzeti műveltséget” adjon. A nacionalizmus erősítését szolgálta a népiskolák 7-8. osztályban 1941-ben bevezetett „állampolgári kötelességek” elnevezésű tantárgy, melynek az volt a célja, hogy tudatosítsa: a „nemzeti eszmények” csak úgy valósulhatnak meg, ha az állampolgárok fenntartás nélkül teljesítik a kötelességeiket. Az iskolaszervezet egységesítése, az állami felügyelet növelése, az ország szellemi erőforrásait igyekezett módosítani a politikai-katonai

célok érdekében. Tornaórák számát növelték, hogy jó fizikumú, katonai szolgálatra alkalmas ifjúságot neveljenek ki. Növelték a cserkészet és a levente mozgalom állami támogatását, az utóbbit 1939-ben 12 éves kortól 23 éves korig évente 10 hónapra heti 4 órában mindenki számára kötelezővé tették. A tanárokat is bekapcsolta Hóman a leventeképzésbe, így a nyílt militarizmus behatolhatott az iskolákba. Az iskolapolitika egyik fontos társadalmi célja maradt, hogy az „alacsonyabb” társadalmi osztályokból feltörekvő erőket lehetőleg távol tartsa a középiskolától és főleg az egyetemi továbbtanulástól. A „tehetségmentés” jegyében Hóman eltörölte Klebensberg ösztöndíj rendeleteit. 1941-ben a kultuszminisztérium 600 gyerek ingyenes középiskolai oktatását tette lehetővé, a szegény sorsúak támogatása továbbra is az egyházakra, illetve társadalmi mozgalmakra hárult. A vidéki egyetemek kiépülése

tette lehetővé (Szeged, Pécs, Debrecen), hogy az egyes társadalomtudományok irányzatai mellett független irányzatok is kialakuljanak. A szociológiára, néprajzra került át az alkotótevékenység súlypontja. Népfrontmozgalom, Márciusi front A Kommunista Internacionálé 1935-ben, Moszkvában tartott 7. kongresszusa dolgozta ki az antifasiszta munkásegység és a népfrontpolitika alapjait. 1930-as évek második felének legjelentősebb népfront jellegű mozgalma az 1937. március 15-én a Múzeumkert alakuló Márciusi front volt Ebben a tömörülésben a kommunisták, egyetemi hallgatók, népi írók, ifjúmunkás csoportok vettek részt. Legismertebb tagjai: Féja Géza, Veres Péter, Tamási Áron, Illyés Gyula. Ez a szervezet a hatalom terrorintézkedései után 1938ban fel is bomlott Népi írók: A parasztságot a nemzet fenntartó erejének tekintették. Legjelentősebb képviselői: Németh László, Illyés Gyula, Féja Géza, Kodolányi János, Veres

Péter. Balatonszárszó 1943. 1943. augusztusában Balatonszárszón létrejött találkozón az antifasiszta gondolkodók vettek részt. Itt a kommunistáktól a katolikusokig, a szociáldemokratáktól a népi írókig mindenki jelen volt. A résztvevő mintegy 600 fő, zömében értelmiségi, de munkások és parasztok is egyetértettek abban, hogy a háborút minél előbb be kell fejezni és egy jobb, szociálisabb Magyarországot kell teremteni. Ők már tisztában voltak a jövővel, a hitleri vereséggel. Az foglalta el őket inkább, milyen lesz majd a háború utáni Magyarország politikai berendezkedése. Az irodalomtudományt és kritikát a korszakban nagytehetségű alkotógárda művelte: - a Nyugat szerzői, illetve Benedek Marcell, Komlós Aladár, Németh Andor, Barta János. A történetírással, irodalomtörténettel együtt fellendült a régészet, az őstörténeti kutatás, a néprajzi és népzenetudomány. Ezeknek a tudományágaknak a fellendülését

általános európai hatások és a hazai körülmények (népi mozgalmak) is segítették. Művelői: Bartók, Kodály, Honti János, Alföldi Anrás, Győrffy István. Irodalom: Más tudományterületek időközben elmaradtak. Irodalmi szociográfia, a tapasztalásra építő művészi társadalomrajz, legmaradandóbb alkotások: Illyés Gyula: Puszták Népe, Veres Péter: Falusi Krónika. A 30-as évek irodalmi a nemzedékéhez tartozott: Radnóti Miklós, Zelk Zoltán, Weöres Sándor, Rónay György, Vas István. Zene: A magyar zeneművészet a 30-as években jelentős időszakát élte. Magas színvonalú volt. Bartók és Kodály mellett ezt a színvonalat a nagy külföldi zenekarok, a külföldi és a hazalátogató művészek koncertjei tartották fenn. Kiváló hazai előadók, zeneszerzők, pedagógusok: Bárdos Lajos, Ferencsik János, Székely Mihály. 1930-as évekre jellemző a Wagner-kultusz: a náci Németország szellemi befolyásának növekedése, Fischer Annie.

Kodály: Psalmus Hungaricus, Háry János, Székelyfonó, Galántai táncok. Képzőművészet: 1930-as években álnépies irányzat alakul ki: Olgyai Ferenc, Szőnyi István, Bernáth Aurél. 11.Tétel: A magyar kultúra határon túli központjai a két világháború között. A szlovákiai, a vajdasági és az erdélyi irodalom. Irodalmi élet (cseh) Szlovákiában Az irodalmi és kulturális élet a 1920-as évek elején szegényes és szórványos volt. Az irodalmi élet megindulását jelentették az irodalmi társaságok tevékenységének a felújítása. Például a pozsonyi Toldy Kör, a komáromi Jókai Egyesület, a lévai Casino és a kassai Kazinczy Társaság. Sokat köszönhet a színvonalasabb irodalom a Bécsből Szlovákiába érkezőknek, ilyenek voltak pl.: Ignetus (20-as évek elején vezette a Kassai Naplót), Mácza János és Illés Béla (a Kassai Munkásban írtak), Kassai Géza, Barta Lajos és Balázs Béla. A Tűz nevű kulturális folyóirat

emigráns kiadás, 1921-23-ig Gömöri Jenő szerkesztette. Kommunista folyóiratok voltak: - Kassai Munkás /1907-ben alakult/ - Az Út /1931-36./ - Magyar Nap /1936-38./ - Új szó A kommunista folyóiratok a szovjet irodalom és nézeteik propagálására szolgáltak. Aktivista napilapok, amelyek a kormányt támogatták: - Reggel (1922-1933.) - Prágai Magyar Hírlap - A Mi Lapunk (1921-32.) - Tábortűz (1929-38.) - Tátra (1937-38.) Sarló: a magyar haladó értelmiségek cserkészmozgalomból kialakult mozgalma. A sarló fokozatosan balra tolódik, érzékeny lesz a szociális problémák iránt. Szembefordulnak a hortystákkal és a kormányt támogató kisebbségi magyar politikusokkal. Foglalkoztak nemzetiségi kérdésekkel is, „nemzeti önrendelkezést” hirdettek. Elsőként a líra fejlődött ki az irodalomban. Az első „regész” az 1924-ben kiadott Hangzatka, írta: Sziklay Ferenc. 1919-től adtak ki versesköteteket A líra nagy alakjai: - Győry Dezső:

1925-től a haladó szellemű Kassai Napló szerkesztője. 1925-ben jelenik meg verseskötete az Új arcú magyarok. 1937-ben megalapította Vozári Dezsővel a Csehszlovákia Magyar Demokrata Írókört. - Forbáth Imre: A realizmus és expresszionizmus elemei uralkodnak verseiben. Favágók című verseskötete tette ismertté nevét - Vozári Dezső: Tipikus városi költő, csavargószelleme Villon-t idézi. Szatirikus, kiábrándult hangnem jellemzi. Emigrált a Szovjetunióba, antifasiszta lett. - Berakó Sándor: megjelentek könyvismertetései, tanulmányai, politikai, kulturális cikkei. Kötete: Az ördög köpenyében Prózaírók: - Sellyei József 1930-ban teljesedik ki művészete és jelennek meg írásai. Többször tartott felolvasóesteket a Sarló irodalmi estjein Legjelentősebb könyve: Elfogyott a föld alóla. - Morvay Gyula: Tagja volt a Sarló-mozgalomnak. - Egri Viktor: Humanista, realista író. Regényei: Fölkél a nap, Égő föld. Később

antifasiszta lett - Darkó István: A Mi Lapunk vezetője és szervezője - Tamás Mihály - Ilku Pál - Juhász Árpád: író és publicista, aki a szocializmussal rokonszenvezett - Fábry Zoltán: a magyar marxista szellemű irodalomkritika képviselője. A legjelentősebb szocialista író Írt politikai, irodalomtörténeti, művészetelméleti esszéket. Regényei: Az éhség legendája, Emberek az embertelenségben. Jugoszlávia, Vajdaság Hagyományok nélküli irodalom, nem volt szellemi öröksége. Hiányoztak a városok, amik szellemi központok lehettek volna, a földműves, kisiparos lakosság volt a jellemző. Pest és más fejlettebb vidéki város elszívta a szellemi erőt. (Pl: Csáth Gézát vagy Kosztolányi Dezsőt) Az 1920-as években kb. 20 magyar lap jelent meg A legmodernebb közülük a Bácsmegyei Napló volt. Szenteleky Kornél szervezte meg az irodalmi életet. Szenteleky volt a kor legjelentősebb íróinak egyike. Első regénye a Kesergő szerelem

Többek között a Napló című lapban jelennek meg írásai. Jelentős a Holnap, holnapután elbeszélése, amiben az elkövetkező háború képét festi meg. Regénye: Isola Bella (1931.) legnagyobb szellemi teljesítménye 1928 után vált irodalmi vezéregyéniséggé. 1932-ben indulta Kalangya című folyóirat Szenteleky szerkesztésében, Csuka Zoltán volt a társszerkesztő. Itt írtak a legjelentősebb írók és a fiatalok is helyet kaptak. 1933-ban 2 sorozat indult a Kalangya Könyvtár és a Jugoszláviai Magyar Könyvtár, amik Szenteleky halála után megszűntek. Szirmai Károly vette át a Kalangya szerkesztését 1933. után Kázmér Ernő volt az újság irodalmi szemléjének az írója. 1936 után anyagi okok miatt szűnt meg a Kalangya. Majd többször újból elindult, de 1944 őszén a háborús történések hatására végleg megszűnt. Fontos írói egyéniségek voltak: Csuka Zoltán, Debreczeni József, Dudás Kálmán, Herceg János, Majtényi

Mihály, Szirmai Károly. A Híd: az ifjúság kezdeményezéseiből kinőtt mozgalom. 1934-ben jelent meg. A munkásmozgalom lapja volt, ezért erős volt a kommunista mozgalom befolyása. Célja volt hidat verni a keserű ma és az ígéretes holnap közé. Szerkesztő: Lévay Endre. 1950-es évektől fokozatosan szépirodalmi jelleget ölt Fontos tagjai: Gál László (költő), Thurzó Lajos és Lőrinc Péter (költők), Lévay Endre, Sinkó Ervin (vers és prózaírók). Erdély A román hatalom nem gördített akadályokat a folyóiratok alapításának, mert érdekében állt egy Magyarországtól és a nacionalizmustól független erdélyi magyar irodalom létrejötte. Az első időszakban 130 magyar lap jelent meg A cenzúra sem volt jelentős. 1919-1926: 1066 könyv jelent meg, ebből 352 szépirodalmi. Kiemelkedő tehetségű írók: Reményik Sándor, Szentfirmai Jenő, Áprily Lajos, Kós Károly, Tompa László. Benedek Elek írt verset, életrajzokat, színpadjátékot,

regényt is. Jelentős volt a szervezőmunkája és a gyermekirodalomban való tevékenysége. ( Édes anyaföldem, A magyar mese és mondavilág.) Benedek Eleket maga a feladat térítette haza Erdélybe, de voltak emigránsok is szép számmal pl.: Ignetus A 20-as évek elején olyan tehetségek jelentek meg, mint Tamási Áron, Nyírő József, Sípos Domonkos. Két szemben álló tábor alakult ki: - Konzervatív-reakciós tábor: politikai szervezete a Magyar Szövetség, majd a Magyar Párt. - a magyar Néppárt köré tömörült irányzat, amelyet a liberális középréteg támogatott. Marosvásárhelyen indít Osvát Kálmán színvonalas lapokat: Zord idő, Kalauz, Erdélyi levelek. Ennek az időszakban Osvát Kálmán volt a lejellemzőbb alakja. Szellemes, bátor kritikus volt, publicista, szervezőmunkát végzett. Sok tehetséget felfedezett, lapjaiban a legtöbb cikket ő írta. 1920-as években indult a Nap kelte, melyben 130 szerző írt • Pásztortűz:

(1921-1944.) Reményik Sándor szerkesztette • Cimbora (1922.) Benedek Elek gyermekújsága Szépmíves Céh - Az Érdélvi Helikon (1924.) Kulcskérdéssé vált a könyvkiadás kérdése. A legjelentősebb az 1927-ben alapított Erdélyi Szépmíves Céh. 6 író hozta létre: Kádár Imre, Kós Károly, Ligeti Ernő, Nyírő József, Paál Árpád és Zágoni István. 3 irányzat volt a jellemzője: 1. konzervatív nép-nemzeti líra 2. aktivista-futurisa írók 3. modern erdélyi líra, mely a Nyugatot és a transzilvanizmust tette magáévá. 1926-ban megalakult az Erdélyi Helikon írói csoportosulás, a politikai megbékélés eredményeképpen. Hirdették a transzilvanizmus elvét, aminek lényege a polgári humanizmusság, egyenrangúság, együttélés, de jelen volt benne a múltat realizáló nacionalizmus is. Itt később indult fejlődésnek a prózaírás. Az uralkodó műfaj a regény lett, elsősorban a történelmi, falusi, népi életet bemutató regény. Ide

tartoztak: Talabéry György, Kós Károly is. További írók: Bánffy Miklós, Kemény János, Makkai Sándor, Kuncz Aladár, Molter Károly, Kacsó Sándor, Karácsony Benő és Szántó György. Erdélyi Fiatalok (népi mozgalom) 1930-ban alakult meg a mozgalom és a folyóirat. A cél: szociális és kulturális mozgalom indítása a falu megismerésére, a parasztság életkörülményeinek felmérésére, az oktatófelvilágosító munka megindítására. Falukutató-mozgalom Az Erdélyi Fiatalok folyóirat szerkesztője László Dezső volt. Később a mozgalom tagozódni kezdett, kialakult egy balszárny, ami 1932ben csatlakozott a munkásmozgalomhoz. A mozgalom törzse, amely a folyóiratot is megtartotta a konzervatív nacionalista Magyar Párt irányvonalát követte. Az 1930-as években indult írók: Horváth Imre, Szabédi László, Szemléc Ferenc, Börödi György. Már 1919-ben megjelent a Bukaresti Hírlap, kommunista szimpatizáns radikális magyar lap volt.

1926-1940. szeptember - Korunk, kolozsvári lap, 1926-29-ig Dienes László szerkesztette. Egy európai színvonalú lap, ahol a legkülönfélébb cikkek megjelenhettek. Gaál Gábor az egész világon tartotta a kapcsolatot a magyar forradalmi értelmiségiekkel. Több mint 1000 munkatárs volt, pl: Józsa Béla, Balogh Edgár, Csehi Gyula, Fábri Zoltán, Szilágyi András. Ők 1938-ra nyíltan kiálltak a fasizmussal szemben és felismerték, hogy az emberi jogokért, a humánumért kell síkra szállniuk. Realista humanizmus jellemezte. A Vásárhelyi Találkozó A fasizmus előretörésére mintegy válaszként számtalan baloldali folyóirat, tömörülés jött lére.  Független Újság  1936-ban Tamási Áron Cselekvő Ifjúság címmel sorozatot indít a Brassói Lapok-ban  1937. október: 187 résztvevővel sor kerül a 3 napos Vásárhelyi Találkozóra. Az elnök Tamási Áron volt, ő fogalmazta meg a Vásárhelyi Hitvallás-t is. Gazdasági, politikai,

kulturális problémákat vitattak meg. Egységes népi, demokratikus magyar sajtót igényeltek, fontosnak tartották a népművelő munkát. Sürgették a parasztság, értelmiség, munkásság szövetségét, a dunai kis népek együttműködését, a nemzeti elnyomás megszüntetését.  Erdélyi realisták csoportja: kommunista és baloldali polgári írók alkották. A háború szétzilálta az egyesülni látszó csoportokat. Szocialista lírikusok: Salamon Ernő : költő, Brassói Viktor: költő, Korvin Sándor: költő, Méliusz József: író, fordító. Szocialista prózaírók: Nagy István, Kovács György, Asztalos István, Szilágyi András, Kovács Katona Jenő. 1940-44: a bécsi döntés után, ami Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolta, nem kedvezett az erdélyi irodalomnak. Dél-Erdély kiadók nélkül maradt, legfeljebb csak antológiákban publikálhattak. A nacionalizmus kiéleződött Észak-Erdély sem találta megfelelőnek a Horthy rendszert írói

munkára, és nem akarták feladni erdélyiségüket. Az 1930-as évek második felében Kolozsvárott az erdélyi realisták kiadták a Termés című negyedéves folyóiratot. A Korunk szocialista csoportja a szellemi népfront újjáélesztésén fáradozott. A baloldal kezdeményezte a vásárhelyi találkozó második megrendezését, de ezek a törekvések már nem valósulhattak meg