Földrajz | Felsőoktatás » A Föld

A Föld A Föld a világegyetemben geocentrikus (földközpontú) vk: Ptolemaiosz heliocentrikus (napközpontú) vk. Kopernikusz , később Galilei bolygók mozgása: Kepler tejútrendszer: alakja: csigavonalszerű karok, szembe fordított mélytányér átmérője: 100000 fényév csillagmilliárdok összeolvadó képe naprendszer: -a Tejútrendszernek az a tartománya, amelyen belül a Nap gravitációs hatása érvényesül -9 nagy, kb. 100000 kisebb bolygó -a Tejútrendszer részeként, forgó csillagközi gáz- és porfelhőből jött létre -galaxis része Nap: gáz halmazállapotú csillag (80%H, 20%He) energiatermelését a HHe alakuló atommag-reakcióban lejátszódó átalakulás biztosítja 6100 Kelvin hőm. (0°=273K) csillagok: saját fényű gázgömbök (pl: Nap) bolygók: csillag körül keringő testek, nincs saját fényük, csak anyacsillaguk fényét verik vissza föld típusú: (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) hasonló tömeg, nagy sűrűség, szilárd kőzetburok

Plútó: mérete alpján: Föld t., Nap táv: Jupt Jupiter típusú: (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) nagy tömeg, kis sűrűség, sok hold (össz 60), gáznemű hold: bolygók kísérői üstökösök: kőzet+jégből álló égitest (Nap közelében felolvadva elpárolog) meteorok: kő, fém (Föld légkörében felizzanak) elégnek v. Földre hullanakmeteoritok bolygóközi anyag: por+gáz, üstökösök, meteorok törmeléke, részben a Napból szárm. Föld: geoid: A Föld valódi alakját az a szintfelület rajzolja ki, amely minden pontban merőleges a nehézségi erő irányára mozgásai: 1. forog a tengelye körül (döféspontok: É,D sark) NyK forog szögsebesség: azonos kerületi sebesség: forgástengelytől való távolságtól függ (sarkok felé csökken) köv: napszakok vált. 2. kering a Nap körül ekliptika (keringési pályasík) nem esik egybe a földi Egyenlítő síkjával (23,5°) ekliptika ferdesége = forgástengely ferdesége (66,5°) köv:

évszakok vált. Hold: -3476 km átmérőjű -nincs saját fénye -mozgásai: kering a Föld körül, forog a tengelye körül ezek megegyeznek, ezért a Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk -újhold telihold újhold (nem látszik a Hold) nő csökken Fogyatkozások: napfogyatkozás: (újholdkor) Nap, Hold, Föld A Hold takarja a Napot és az árnyéka rávetődik a Földre teljes / részleges holdfogyatkozás: (teliholdkor) Nap, Föld, Hold Föld árnyékot vet a Holdra teljes / részleges Tájékozódás horizont (látóhatár): az égbolt és a földfelszín találkozása égtájak: É, K, D, Ny fő ÉK, DNy mellék ÉÉK, KÉK másodrendű mellékégtájak földrajzi fokhálózat: -szélességi körök: Egyenlítő és párh., 111 kmre vannak egym -hosszúsági körök: kezdő hossz. kör: Greenwich, sarkokon át, 0°180° időszámítás: valódi napidő: pontatlan középnapidő: 24 óra helyi idő: ugyanazon hossz.kör minden pontján azonos időben delel a

Nap világidő: Greenwich-i középnapidő zónaidő: 1 zóna 15°, K-re nő, Ny-ra csökken nap: a Nap két egymást követő delelése között eltelt idő év: a Föld egyszeri Nap körüli keringése alatt eltelt idő: 365 és ¼ nap napév hosszabb mint a 365 napos naptári év szökőév Julianus naptár: szökőév bevezetése késett Gergely naptár: eltüntették a késést (kihagytak 10 napot), 400zal osztható évek nem szökőévek térképek térkép: a földfelszín, illetve annak kisebb, vagy nagyobb részének egyezményes jelekkel történő, arányosan kisebbített síkbeli ábrázolása méretarány: a kisebbítés mértéke (1:100000 = 1cm a valóságban 100000cm aránymérték: a kisebbítés mértékét a térkép alsó részén egyenes vonal is mutatja domborzatábrázolás: -szintvonalakkal: azonos magasságú pontokat összekötő szabálytalan, önmagába visszatérő vonal -színfoltokkal: a magasság emelkedését, egyre sötétebb színárnyalatokkal

jelzik -domborzat árnyékolással: a domborzati formákat fény- és árnyékhatásokkal emelik ki síkrajz: a földfelszín mesterséges és természetes elemeit ábr. alaprajzszerűen (vízrajz, határok, utak) névrajz: a térképi neveket, számokat, valamint a magyarázó írásokat együttesen névrajznak nevezzük térképek vetülete: a térkép a gömb alakú földet, annak egyes részeit síkban kiterítve ábrázolja (sík, henger, kúpvetület) térkép fajtái: méretarány szerint: nagy (1:500- 1:10000)- tereptárgyakat alaprajzszerűen ábr. közepes (1:10000 – 1:200000)- turistatérképek kicsi (1:200000 – afölötti)- országok, kontinensek tartalmuk szerint: helyszínrajzi (topográfiai): tereptárgyak valóságszerűen földrajzi: nagy tájak fekvése, vízrajza szaktérképek (tematikus): természeti, gazd-i, társ.-i jelenségek jellemzői űrkutatás 1957- első műhold, Szovjetúnióban 1961. ápr12- Jurij Gagarin, első ember a világűrben 1969. júl

20- Neil Amstrong (amerikai Apollo 11) első ember a Holdon 1980. máj- Farkas Bertalan, Szaljut 6-on 8 nap, első magyar űrhajós 1981.- első űrsikló- Columbia távérzékelés: a műholdfelvételek kiértékelésén alapuló kutatási módszer űr- műholdfelvételek: -nagy területekről nyújt átfogó képet -lehetővé tette egymástól távoli területek összehasonlítását fajtái: 1. kézikamerás: földfelszínt torzítva ábr , alig különíthetők el a színek 2. többlencsés, színszűrős: lencse elé színszűrő ,melyek csak bizonyos hullámhosszú fénysugarakat engedtek át sokkal több felszíni elmet lehet elkülöníteni 3. többsávos, letapogató: ,,letapogatják” a Föld felszínét, a Föld felszínéről visszavert napsugárzás területi különbségeit érzékelik A föld belsejének fizikája geológia: (földtan) A Föld felépítésével, szerkezetével, történetével foglalkozó tudomány geofizika: a Föld fizikai jelenségeit kutató

tudomány geokémia: a Föld kémiai mozgásfolyamatait kutató tudomány A Föld belseje: - a mélység felé haladva nő a hőm. geotermikus gradiens (hőm. növekedés) átlértéke: 100 m-enként 3 °C a Föld belsejéből érkező hő fokoatosan csökken a felszín felé haladva a belső hő radioaktív anyagok bomlásából származik -nyomás- és sűrűség viszonyok nyomás: mélység függvényében egyenletesen növekszik sűrűség: növekedése hirtelen változásokat mutat (földrengéshullámoknál módosul) -mágneses tér (vastartalmú fémolvadékok áramlásai keltik) a mágneses pólus (a Föld mágnestengelyének felszíni döféspontja) nem esik egybe a csillagászati pólussal (a Föld forgást.-nek felszíni döféspontjai) mágneses deklináció (mágnese elhajlás) : az iránytűvel meghatározott É-D irány eltér a földrajzi É-D iránytól. Pozitív É-D kelet felé, negatív É-D nyugat felé A Föld szerkezete: gömbhéjas szerkezet 1. Földkéreg:

-szárazföldi kéreg: bonyolult szerkeet, eltérő felépítés együtt kőzetburok 30-40 km vastag/ hegységek alatt 70-90 km (litoszféra) felső rész: szilikátokban gazdag gránitos kéreg vastagabb a szárazföldeknél (70alsó rész: szilikátokban szegényebb, fémekben gazdagabb gabbrós kéreg 100 km) mint az -óceáni kéreg: egyszerű szerkezet, azonos felépítés óceánoknál (50 km) nincs gránitos kéreg, csak gabbrós alatta: a képlékeny 7-11 km vastag asztenoszféra) 250 km 2. Földköpeny: 2900 km mélységben mélységig tart lefelé haladva csökken: szilikátok, nő: fémek (vas, Mg) 3. Külső mag (maghéj): 1800 km vastag folyékony fémek 4. belső mag: 4700-5100 km között szilárd anyag (vas, nikkel) t Kőzetlemezek- lemeztektonika óceánközepi hátságok: tengelyében hasadék, s ebből kőzetolvadék buggyan elő: magma, amely lehűlve hozzáforr a hátság pereméhez (bazaltos kőzet) a hátságok jellemzői: -paleomágnesesség -fordított

mágnesezettségű kőzetsávok földrengések kipattanási helye: 45°-os szögben egy felszín alá bukó sáv Benioff-öv szubdukciós övek (alábukási): A hátságok mentén születő új kőzet a mélytengeri árkok vonalában, a Benioff zónák mentén bukik a mélybe. Szilárd anyaga a növekvő hőmérsékletű mélység felé haladva fokozatosan beleolvad az asztenoszférába. lemeztektonika: a Föld szerkezeti mozgásai, változásai, a lemezek mozgásának eredménye lemezek: 1. Eurázsiai 2 Csendes-óceáni 3Dél –Amerikai 4É-Amerikai 5 Antarktiszi 6 Indoausztráliai 7. Afrikai -jell: eltérő sebességgel mozognak (2-3 cm/év) leggyorsabb: Csendes-ó. (17-18 cm/év) lemezszegélyek típusai 1. az óceánközepi hátságok mentén a kőzetlemezek távolodnak 2. a mélytengeri árkok vonalában a kőzetlemezek egymáshoz közeledve ütköznek, és a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a szárazföldi lemez alá bukik 3. Egymás mellett elcsúszó, elnyíródó

kőzetlemezek Vulkáni tevékenység mélységi magmás kőzetek: a magma a felszín alatt megszilárdul (pl: gabbró, gránit), lassan hűlnek kristályosodnak vulkánosság: ha a magma eléri a felszínt = láva tűzhányók, vulkánok: lemezhatárok mentén, mivel a magma a határok mentén tör fel A működés és a felszínre kerülő anyag jellege a magma kémiai összetételétől függ. Szilikáttartalom alapján: 1. bázisos 2 semleges 3 savanyú A kőzet összetétele meghatároza a működés jellegét és a kialakuló vulkáni formát. Távolodó lemezszegélyek magma: 80% -óceánközepi hátságokból nagy mélységből származik, asztenoszférából, ezért hőm magas bázisos kőzet: SiO 2 szegény, kevesebb 52% mélységi magmás kőzet: gabbró felszíni kiömlési párja: bazalt párnaláva: A tengerben leguruló rögök belseje izzik ,külső burka már lehűlt (bekérgeződött), itt kibuggyan a forró anyag , s így jön létre a kerekded párnaláva (pl:

Bükk-hg.) pajzsvulkán: a bazaltláva hígan folyós (mert felszítógázokban szegény) A Föld enyhe (kisebb, mint 5°os) lejtői (Izland, Hawai-sz.) bazaltfennsík: lapos síkság (Izland, Dekkán-fennsík) közeledő lemezszegélyek Az árkokhoz kötődő tűzhányók magmája az alábukó és megolvadó kőzetlemezekből származik (hőm. 800-900 °C) több SiO 2 kevés fém, ezek a kőzetek világosabbak tufa: vulkáni törmelék, hamu, salak robbanások során keletkezik semleges kőzet: SiO2, kb. 52-65% mélységi magmás kőzet: diorit felszíni magm. kőz: andezit savanyú kőzet: SiO2, több mint 65% mélys.magm k: gránit felsz.magmk:riolit rétegtűzhányók: andezites kőzetekből épül fel (pl: Vezúv) magmacsatorna központi kürtőn jön a magma felszíni kráter: KRÁTERKÚPOS tűzhányó nagyobb átmérőjű robbanásos ill. szakadásos kaldérák: KALDÉRAKÚPOS tűzh dagadókúpok: (kráternyílást elzáró cipó forma) sűrűn folyó, inkább csak

felszínre türemkedő savanyú lávák gyorsan megszilárdulnak Kőzetlemezek belső területei láncszerű elhelyezkedés- ma ia tarthat a működés -egyik végtől a másikig idősödnek pl: Hawai–szk. forró pontok: E pontokon a köpenyből feláramló magma lyukat éget a kőzetburokba, így jön létre a vulkáni működés. Majd a kőzet továbbhalad a helyhez kötött forró pont felett, majd újabb lyukat éget. vulkáni utóműködés: -gőz- gázszivárgások -szénsavas források 1.fumarolák: -200-900 °C -vízgőzből álló kigőzölések -vegyületek (NaCl, KCl) 2. szolfatárák: -200-400 °C -kénvegyületből álló kigőzölések -kénvegyületek (H2S, SO2) 3. mofetták: -100°C alatt -száraz CO2 gázfeltörések gejzír: szökőhévforrás pár 10 m mély kürtőjében a vulkáni kőzetek melege hevíti fel a felszínről bekerült vizet. A vízoszlop melegszik nagy nyomás (100 °C fölött felforr) a víz gőzállapoba megy át, és kilövell a felszínre

majd lehülve visszahull a kürtőbe