Biológia | Felsőoktatás » A különféle szervrendszerekről röviden

A különféle szervrendszerekről röviden SEJTTAN Citológia – sejtbiológia monoszacharid – szénhidrát hexóz – szénatom(glüközba 6) fruktóz – gyümölcscukor(hexózhoz) pentóz – 5Catomosmonoszaharid protein - 1xűfehérje foszfatid – foszfolipid RNS – ribonukleinsav(adenin,quanin,citozin,uracil) DNS – dezoxiribonukleinsav(uracil helyett timin) ATP – adenozin-trifoszfát EUKARIÓTA Citoplazma – sejtplazma Membrán – sejthártya Sejtfal- növ.(celluloz), gomba(CH,kitin) Citoszol – sejtváz Riboszóma – fehérje,RNS Mitokondrium – sejtalkotó Nucleus,karyon – sejtmag Endocitózis – bekebelezés Bio ox- sejtlégzés Replikáció – DNSszintézis Autoszóma –testi kromoszóma Meiózis – számfelező osztódás Mitózis – számtartó osztódás SZÖVETEK Fasejt – vízszállítósejt Fotoszintetizáló,asszimiláló – táplálékkészítő Szállítónyaláb – levélér Dendrid- sejttest elágazó nyúlványai RENDSZERTAN- taxonómia

Ország,törzs,oszt,rend,család,nemz,faj Protista-1sejtűeukarióta Plantae- növén yek Animalia – állatok Fungi – gombák Monera – prokarióta GOMBÁK: Hifák – gombafonalak Micélium-szövedék Szimbionta – együttélő Parazita- élősködő Szaphrofita – korhadéklakó MOSZATOK Fikoeritrinek- vörösszínanyag VIRÁGOS-magvas pollen – virágporszem ginkgó – páfrányfenyő ÁLLAT: posztermbrionális fejlődés-születéstől-felnőttig endoderma- belső csíralemez ektoderma- külső csíralemez mezoderma – középső csíralemez diffúz idegrendszer – hálózatos PUHATESTŰEK: Homocianon–vérnyirkában oldott kék vegyület (o2) EMLŐS: Dúcok – sejtek csoportjai Echolokáció-visszhang alapján tájékozódik MADARAK: Levegőkapilláris Léghajszálcső NÖVÉNY: Turgornyomás-citoplazma sejtfalra feszítőereje Kambium – osztódószövet Giberrellin – szártagok növekedését Nasztia-helyzetváltoztató mozgás Geotropizmus-Föld

középpontjafelénő Fototropizmus- fény felé fordul Fotonasztia-fényhatásáranyílás Tigmonasztia-mimózaellankadásaérintésre KERINGÉS: Oldódó lipid – zsírsav, szteroid Immunglobulin-immunreakcióban Perisztaltika –féregmozgás IMMUNITÁS Makrofág – falósejt Limfocita – nyiroksejt Granulocita - falósejt T-sejt – antigén ölősejtje B-limfocita-antigénre érzékeny T-limfocita – segítő,antigénfelismerésében IDEG: Depolarizáció – membránfelület áttöltődik,nyugi potenciál megszűnik, csúcspotenciál lesz. Küszöbinger – inger erőssége nem éri el a min-ot Szinapszis – ingerületátadás helye Köztiagy: 2 rész: talamusz, alatta hipotalamusz Faggyúmirigy – holokrin mirigyekből Kisverejtékmirigy – váladékukat merokrin szekréció (exocitózis)sal választják ki Nagy verejtékmirigy- apokrin kiválasztás IZOM: Minden izomrosthoz kapcsolódik 1 szinapszis, idegizom szin, mindig van benne átvívőanyagacetilkolin. Idegsejt

axonjából az izomrost sejthártyájára ömlő acetilkolin ingerlő hatására az izomroston akciós potenciál alakul ki-rángás Aktin,miozin – minél több ponton kapcsolódnak, annál nagyobb a feszülés KERINGÉS: Artéria-verőér Kapilláris-hajszálér Szimpatikus hatás-szervezet erőit a menekülés érdekében mozgósítani Paraszimpatikus hatás-fordítva VÉR: Oldott álllapotú fehérjék a vérplazmában:albumin,globulin,fibrinogén Globulinok 1 csoportja- immoglobulin Porifinváz-hemoglobulin konjugált 2s kötésű váza Neutrofil-semlegeskémhatású festékkel festődő granulocita Endocitózis –idegen anyag bekebelezése Eozinofil(-nal festődő) és bazofil(bázikus festékkel festődő) – többi granulocita T-limfocita- felelős a sejthez kötött immunitásért B-limfocita – antitest immunitás Fibrinogén- fibrin globuláris előanyaga Protrombin- sérülés hatására trombinná alakul Fibrin-trombinná Ca-val hozza létre HORMONRSZ: Endokrin –

belső elválasztású mirigy Hormon – nem fajspecifikus anyag Hormonrendszer- endokrin,neuroendokrin renszer Camp – ciklikus adenozin monofoszfát Belső fehérje – atp-ből amp-t hoz létre TesztorszteronSTH,szomatomedin,TSH,szexuálszteroid,oxitocin,hCG,GnRF növekedésre,fejlődésre Tiroxin,adrenalin,szexuálszteroid,ösztrogén,tesztoszteron,PRL – viselkedésre ADH – vértérfogat állandósága Mineralokortikoszteroid – a vér Na-tartalma és Phja STH, szomatomedin,adrenalin,glükokortikoszteroid – vér zsírsavtartalma Tiroxin, progeszteron –testhőmérséklet szabályozása Releasing –serkentő faktor Inhibiting – gátló faktor a neuroszekrétumoknál LÉGZÉS: – Gázcsere: oxigén felvétel, széndioxid leadás, atp energiaszerző lebontó folyamat Sejtlégzés – belsőlégzés, bio oxid VÉRCSOPORT: A- Macaccus Rhesus, B- Rh+ AB- Rh-, 0: nincs antigén, antitest Aés B SZIV: Főartéria – aorta Szisztole – összehúzódás Episztole –

elernyedés SZAPORODÁS: Testis – here Tesztoszteron – hormon a herezacskóban Vesicula seminalis – páros ondóhólyag(1ik járulékos mirigy) Prosztata – páratlan dülmirigy Sperma – ondó Spermium – hímivarsejt Cowper mirigy- nedvesítő mirigy Ejakuláció – magömlés Koitusz – közösülés Ovarium – petefészek Ovuláció – tüszőrepedés Ösztrogén – tüszőhormon Progeszteron – sárgatesthormon Uterus –méh Cervix – méhnyak Vagina – hüvely Clitoris – csikló Golgikészülék maradványa- hímivarsejt sisakja Ostor – hímivarsejt farok része FEJLŐDÉS: Őspetesejt- újszülött petefészkében Morula – szedercsíra Blasztula – hólyagcsíra Gasztrula – bélcsíra Csíralemez, amnioüreg és szikhólyag (e 2 embriocsomóban) Embriopajzs – 2 üreg közötti fal Amnioüreg- külső csíralemez Szikhólyag – belső csíralemez A kettő közt középső csíralemez Középső csíralemezben: Gerinchúr,velőlemez, mozgás

szervrendszere,csont, izom, keringési rendszer, kiválasztás, szaporodás külső csíralemezből: velőbarázda, velőcső,szájnyílás, végbélnyílás, kültakaró, idegrendszer Belső csíralemezből: bélcső, táplálkozás szervrendszerének összes mirigye, tüdő Méhlepény, köldökzsinór, Hólyagcsíra fala: külső magzatburok Amnioüreg fala: belső magzatburok szülés: hormonális hatásra, tágulási szakasz,fájás,kitolási szakasz, lepényi szakasz oxitocin – agyban termelődő szoptatást elősegítő hormon KÜLTAKARÓ: Savköpeny – kis verejtékmirigyen a zsírsavak Bőrlécrendszer – ív, hurok, örvény KIVÁLASZTÁS: Vesekapu,vesepiramis, veseszemölcs, vesekehely Nefron – vese kéregállományában 1 hajszálerekből álló érgomollyal kezdődik, vastagabb ér vezet be, vékonyabb ki. Malpighi test – érgomoly és bowman-tok Henle kacs- sejtközötti folyadék koncentrációgradiensének kialakításában Fakultatív visszaszívás:ionok

szívódnak vissza, vizelet kémhatás szabályozása Végsővisszaszívás – vizelet töménysége Diurézis – vízeletkiválasztás Urothelium – hólyag belső hámrétege, spec.hámt Antidiuretikus hormon – vízvissazszívás Primidinbázis – citozin, timin, uracil Lebontásából ammónia Purinbázis – nukleinsavé, adenin, guanin, ebből hugysav Oxálsav – növényi tápl-ból a pisibe Kreatinin – izomfehérje bomlásterméke, arginin aminósavból keletkezik EMÉSZTÉS: Nyálmirigyben: nyál (amiláz keményítőt dextinre, pH6,5-7,5) Gyomorfal: gyomornedv(pepszin fehérjét oligopeprtidekre, pH1-2) Máj: epe lipideket (cseppekre, pH7,5) Hasnyálmirigy: hasnály (lipáz zsírbontó monogliceridre, zsírsavakra, pH8, amiláz keményítőt maltózra, pH8, tripszin fehérjét oligopeptidekre, pH8, nukleáz nukleinsavakat cukorra, foszforsavra, szerves bázisra, pH8) Vékonybélfal: vékonybélnedv (lipáz zsírt monogliceridre,zsírsavra, pH8, maltáz maltózt

glüközra, pH8, erepszin oligopeptideket aminosavra, pH8, nukleáz nukleinsavat cukorra, foszforsavra, szerves bázisra, pH8)