Oktatás | Pedagógia » Pálvölgyi Ferenc - Neveléselmélet előadás

Neveléstörténet előadás (Pálvölgyi Ferenc) Piliscsaba, 2005. tavasz (Godzsa Anikó) AZ ELŐADÁSOK ANYAGA I. (MIKONYA GYÖRGY, 2004 ŐSZ) - - egy képlet: NT = (N + T + R) + Sz + K + T2 • NT: neveléstörténet • N: nagyító • T: toll (íróeszköz) • R: radír (a hamis és téves dolgok törléséhez) fontos kategóriák: idő, történelem, ember • • • Sz: szakértelem K: (egészséges) kétely T2: türelem (a négyzeten) Az idő kategóriája - - Az idő mentén való gondolkodás perspektívát jelent; vannak egyedi megoldások, pl. • Kr. születése előtt vagy után • iszlám időszámítás: Kr. u 622-től (Mohamed futásától) • görög időszámítás: Kr. e 776-tól (az első olimpiától) • római időszámítás: Kr. e 753-tól (Róma alapításától) • zsidók: több mint 5000 éve számolnak • etruszkok: „tíz nemzedéknyi idő” (egy nemzedéket egy jó erőben levő emberhez kötöttek) Úgy tűnhet, hogy az idő nagyon

objektív dolog, de a naptárreformok története mutatja, hogy sok mindent csak becslések alapján lehetett végrehajtani. 1 Kétfajta idő: • Külső idő: a történelemben figyelhető meg. • Belső idő: mindenkiben benne van (az evolúciós folyamatban döntő szerepe volt).  Pontos idő: az idegrendszer állapotát mutatja (pl. kipihenten óra nélkül is pontosan ébredünk)  Élettani idő: hullámzó jellegű (pl. gyors megőszülés) A történelem kategóriája - - - egyszerűsített történelmi modell (színek alapján) • Mezopotámia: sárga • Görögország: kék • Róma (476-ig): zöld • középkor: fekete • reneszánsz, humanizmus: kék (a kultúra tisztulása, visszanyúlás a görögökhöz; az olaszoknál a rómaiak miatt tisztább) • reformáció: intenzív barna szín • fölvilágosodás: kék (vissza a görögökhöz, újabb tisztulás – egészen a XIX–XX. századig, amíg jönnek az izmusok) • fasizmus, kommunizmus: vörös és

fekete • napjaink: lila (intenzív) vélemények • Arthur Köstler: az ember neurotikusan viselkedik a történelemben, és nem tanul a múltból. A történelem mélyén sötét, föltérképezetlen erők vannak • John Lukács: azt állítja, hogy ő reakciós, sőt büszke is erre. Ezt abban az értelemben mondja, hogy hisz a bűn létezésében Vagyis: nem szabad utópistának lenni. 2 Vannak helyzetek, amikor a történelemben nincs kiút. Pl Magyarország, 1948: föloszlatják a cisztercita rendet Minden szerzetes más útra lép, de a ’60-as évekre mind a börtönben köt ki. Az is, aki nem politizált, és óvatosnak hitte magát Egy történész érdekes gondolata: a XX. században a keresztény családapák lesznek az igazi forradalmárok A belső meggyőződés nem műveltség kérdése, pl. Franz Jägerstetter (egy osztrák parasztlegény), akit behívnak katonának, de ő megtagadja a bevonulást, végül a hadbíróság elítéli, és kivégzik Bismarck: „A

történelem jó tanítómester, de nincsenek jó tanítványai.” A történelem kultúrák és kultúrkörök ütközése; vö. Huntington: A civilizációk ütközése (52 kultúrkört hasonlít össze) Huntington mestere, egy német gondolkodó hét kultúrkörről beszél: amerikai, európai, orosz, iszlám, indiai, kínai, afrikai. Fölmerül a kérdés: Igaz-e, hogy a történelemnek spirális fejlődése van? Pl. • Most egy új középkor van; pl. a középkori emberek nem használtak evőeszközt, vagy gyerek és felnőtt közt nem volt különbség • Visszatért az egyiptomi kultúra, mert most újra sok a szimbólum. Az időből ki kell ragadni bizonyos elemeket; pl. 527–529 1 Pl. Julius Caesar idején az új év kihirdetése mindig a főpap föladata volt De a banki hitelek visszafizetése is az újévhez kapcsolódott, így a főpapokat megvesztegették, és így több nap is bekerült a történelembe. 2 Amikor John Lukács megkapta a Corvin-láncot, azt mondta:

a magyarok számára sokkal kevesebb hungaropesszimizmust kíván, és sokkal több optimizmust szeretne látni. 2 • • - - 527 (Kelet): egy szerzetes Kínában fölmegy a Shaolin-hegyre, és látja, hogy a szerzetesek elalszanak meditáció közben. Tíz évig önmegfigyelést végez, majd kidolgozza a lélek karbantartása technikáját. Vagyis: Kína elindul az ember belső fölfedezése felé 529 (Nyugat): Monte Cassinón megalkotják a Szent Benedek rend reguláját. Jelszó: Ora et labora  ora: strukturálja az időt labora: mindenkinek van egy tevékenységi területe (itt vannak a nyugati munkakultúra alapjai) A nyugati kultúrkör specifikumai: • három alapra épül  zsidó: ez adja a vallásos hajtóerőt  görög: ez adja a filozófiai sokszínűséget és a tiszta gondolatokat  római: ez adja a szervezést, a bölcsességet és a realitásérzéket • a gépek tökéletesítése • nagy földrajzi változatosság • mindent átfogó

racionalizálási törekvés (mindent ráció alapján akar fölfogni; vö. Descartes) • az általánosság nem merevedik dogmává: a kivétel áttörhet az általánoson, és ez adja a hajtóerőt, a változást • a keletkezett feszültséget a végletekig viszi, és hajtóerőnek használja föl Bizonyos események néha gordiuszi csomóba állnak össze; két tényező van, ami rendet teremthet: • időjárás (pl. az orosz tél Napóleon ellen) • járvány, betegség (pestis, kolera, AIDS) Az ember kategóriája - - - - Ember – állat összehasonlítása: az ember nevelhető, az állat idomítható. Kérdés, hogy melyik a könnyebb idomítás • Lassú folyamat, de utána megbízhatóan működik addig, amíg megerősítést kap. • Reflexfolyamatok épülnek egymásra. • Következetlenségekkel gyorsan le lehet rombolni. nevelés, tanítás • Sokkal rugalmasabb, mint az idomítás, de nincs is olyan tartós eredménye, mint annak. • Pl. a tanár egy normál

tanórán több következetlenséget is mond; az állat ezt nem bírná ki, de az ember még tanulhat is belőle tudományok • állatról: etológia • emberről: pszichológia ösztönök • Az állat az ösztöneibe van bezárva. • Az embernek is vannak ösztönei, de jóval kevesebb, és azt is a kultúra egészíti ki. szervek • Az állatnak speciális célszervei vannak (pl. a sas karmai) • Az ember szervei univerzálisabbak. Az ember túl korán, és nem is készen jön a világra, viszont hosszan tartó fiatalsága, gyermeksége alatt nevelhető, alakítható). Új fölismerések: • A megszületett gyermek és az anya kapcsolata: agyuk „össze van kapcsolva”. Ez egy lélektani kapcsolat, az anya a gyermek helyett gondolkodik Így az anyának nagyon kell vigyáznia, mert a jó mellett a rossz is átáramlik • Kérdés, hogyan lehet kreatív embert nevelni. Ezt már a prenatális korban meg lehet kezdeni, de legalább a születéstől Az agy neuronjai

hálózatrendszert alkotnak, és minél ingerdúsabb a környezet, annál gazdagabb a hálózat, és ez a kreativitás alapja Az ember gépekkel való helyettesíthetőségének az alapföltételei: • Amit az evolúció és a genetika kihozott, azt be kell vinni a számítógépbe. • A gépet szociális ingereknek és nevelő hatásoknak kell érniük. • A gépnek iskolába kell járnia. Az emberrel kapcsolatban nem lehet végtelenül optimistának lenni. Ami gátolhatja az embert: a kultúra Ami félelmetes: a kultúra átléphető, gyorsan lepereg az emberről. Ha valaki átlépi a határokat, annak nincs külső jele, és ez csak bátorítja az embert Az ember a történelemben komoly „bűnöket” (gond, probléma) követ el; ilyen a következő tizenhárom (az első nyolc Konrad Lorenztől származik 3). • a Föld túlnépesedése • a természetes élettér elpusztítása • versenyfutás önmagunkkal (állandó rohanás) • a fájdalom-öröm hullámzása helyett a

szürke unalom • genetikai hanyatlás (ma az is életben marad, aki régen életképtelen lett volna) • tradíciók lerombolása (az idős embereket szinte idegen fajként kezelik, nincs funkciójuk) • az emberiség egyre jobban dogmatizálható (egyre több az egyéniségromboló hatás) • tömegpusztító fegyverek (pl. atom) • • • 3 a legnagyobb hiánycikk az igaz ember az embereket kiszakítják kötelékeiből (szétesnek a családok és a rokoni kapcsolatok) fölbomlott az állandóság-ingatagság aránya (nagyon sok a bizonytalanság, ezért a választások elbillennek a szélsőségek felé) 4 ld. Konrad Lorenz: A civilizáció nyolc halálos bűne 3 a gazdagoknál hiányzik a példamutatás; pl. egy gazdagnak jobban kellene ügyelnie az erőforrásokra, de ennek az ellenkezője igaz az emberiséget akut belső képhiány jellemzi, tudatát kész dolgok tömege uralja 5 Neander-völgyi homo sapiens agytérfogat 1950 cm3 1400–1600 cm3 Széles orrlyukak

(a hideg miatt), a homlok fölött csontdudo- Fiziológiailag gyöngébb. testalkat rok, robosztus, tömpe ujjak. életmód Kisebb hordákban él. Nagyobb csoportosulásokban él, fürgébb és jobb fegyverei vannak. • • A Neander-völgyi eltűnik. De miért győz a fiziológiailag is gyöngébb homo sapiens? Valószínűleg azért, mert jobb volt a kommunikációja A busmanok élete - - - A busmanok a dél-afrikai Kalahári-sivatagban élnek, hordákban. A csoportok nagysága az élelem mennyiségétől függ. Minden családközösséghez tartozik egy vadászterület. Feleséget a szomszédos csoportokból szereznek. Békések: • Ismeretlen fogalom náluk a rivalizálás. • Nincs törzsfőnökük. • Az a legrosszabb dolog, ha valaki verekszik. • Nagyon figyelnek az agresszív egyénekre. • Másokkal szembeszállni: megvetendő dolog. • Mondáikban nincsenek olyan hősök, akik mások legyőzésével dicsekszenek. Nincs magánélet. • Az egész település

közös. • A gyerekek is közösek (az egész közösség példáján tanulnak, az anyák más gyerekeit is gondozzák). Születés: • A várandós asszony sokáig dolgozik; amikor közeledik a szülés, bekeni magát korommal. • Az asszony egy falun kívüli kunyhóban szül. • Az újszülöttet puha fűvel szárítják meg, és csontvelővel kenik be. • Az ikerszülést veszélyesnek és természetellenesnek tartják, ezért az egyiket megölik. • Az anya három-négy éves koráig szoptatja a gyermekét, ha közben új születik, megölik (amúgy a busmanok gyermekszeretők) • Sokat foglalkoznak a kisgyerekekkel (főleg a hajadonok), és játékaik is vannak. • Este a tábortűz mellett lehetnek a felnőttekkel. • A gyermekek ritmusérzéke korán kialakul. Felnőtté avatás: • lány  Erkölcsi célzatú meséket mondanak neki.  Este ünnepi lakomát tartanak a számára.  Másnaptól a szülők kunyhója melletti kunyhóba költözik. • fiú

(avatásuk egy hónapig tart)  Elvonul két vadásszal.  Szertartások, oktatások; éheztetik (pl. nem kap húst)  Eddig nem ismert vallásos jellegű férfitáncokat és énekeket tanítanak neki (ide tartoznak a szexuális szokások is).  a vadászat módja  az asszonyokkal szembeni viselkedés  a mítoszok megismerése  Vizsga: egy mérgezett nyíllal el kell ejtenie egy nagyvadat, be kell vonszolnia a táborba, de a fiú nem ehet belőle, csak később (ez az önuralomra és az akaraterőre tanítja). Kultúrkörök Mezopotámiai (babiloni) kultúrkör - Gilgames-eposz: leírást ad az iskoláról. tábla háza (iskola) • Földön fekvő kőtömbökből áll. • Majdnem mindig a trónterem mellett van; vagyis: az uralkodó számára kitüntetett szerepe van. A tábla háza fia: tanuló (csak fiúk jártak iskolába). Az iskolában elég nagy volt a szigorúság (pl. a Gilgames-eposz leírása: engedély nélkül semmit nem szabad csinálni, mert

mindenért ütnek; végül az is kiderül, hogy a gyerek panasza abból adódhat, hogy már rég nem fizetett tandíjat, így az apja meghívja a tanárokat, és fizet – a fiú többet nem panaszkodik). A pedagógiai eszköztár elég differenciálatlan (bot). Ismert a tanulópár (az alsós mellé egy felsős testvért adnak). 4 Pl. valaki a legkisebb kötöttséget is autonómiája megsértésének tekinti, majd egy bizonyos válság hatására „átesik a ló túloldalára”, és mindenbe hajlandó beleegyezni. 5 Az embernek a gondolatait belülről kell megérlelnie. A emberi agy lusta: hatásfoka 5–7% A kész képekkel pedig nem indul be a működése 4 - - - - - Tananyag: • nyelvészet (helyettesítő szavak, sumer szavak akkád változatának az ismerete, háromféle papi nyelvezet, énekesek éneke) • természettudományok; pl. szorzás, könyvelés, elszámolás-készítés, a földterület kimérése • citera, lant (fölhúrozás, hangolás, játék)

Taneszközök: • tábla (kemény, kiégetett agyagtáblába puhát tesznek, és arra írnak)  írás: körkörösen  középen: üres hely, ahova a címet írják • henger (pl. pecséthengerek) • ómen-szövegek  Ezek tömörítmények, szólásmondássá tömörített gondolatok.  A tananyagot tömörítik így; az anyag lényegét akár egy mondatban fogalmazzák meg, és a mesterek ez alapján magyaráznak.  A British Múzeumban kb. 300 ilyen szöveg van (nem tudták mindegyiket megfejteni) A tanítás délután is zajlott. Volt vizsga is: a mesterek a diákot az udvaron egy ládára ültetik, és kérdezgetik. E kultúrkörben kezdenek hozzá a méréshez. • A papok holdévről beszélnek (354 nap). • A napévhez kell még tizenegy nap; úgy tartják, az istenek szeme ilyenkor csukva van, nem látnak, így mindent meg lehet tenni, amit máskor nem (pl. karnevál) • Egy hét hét napból áll, egy nap huszonnégy órából. • Az időre a 60-as

számrendszert használják, a hosszúságra a 10-est. • Kérdés, hogyan lehet mérni. A méréshez állandóságot kell keresni (pl a nap kör alakja) A városállamokra vonatkozóan maradtak fönn adótáblák, amelyekben értelmiségi állásokat sorolnak föl: írnok, ráolvasó pap, jövendőmondó, gyógyító, engesztelő pap, madár- és béljós, álomfejtő, egyiptomi írnok. Mezopotámiai építészet: • Az építmények a nyugati múzeumokban találhatók (pl. a pergamenoltár Berlinben) • Sok téglafajtát ismernek. • Agyagból és vályogból is építkeznek. • Szigetelnek.  lent: kátránnyal  fönt: égetett agyagcseréppel (terrakotta) Vannak törvényeik, pl. családi törvények • Bevezető mondat: „Mindörökre a jövendő időkre” • Mit csináljunk a rossz leánnyal és fiúval?  Ha a fiú megtagadja az apját: el kell hagynia a házat, a kertet, a földet, kopaszra kell nyírni, rá kell sütni a rabszolgaság bélyegét, és el kell

adni.  Ha a fiú megtagadja az anyját: el kell hagynia a házat, a kertet és a földet.  Ha az apa vagy az anya tagadja ki a fiát: el kell veszítenie a házát és a gazdasági fölszerelését. • Megoldják az öregekről való gondoskodást; pl. egy gyermektelen idős házaspár rabszolgát fogadhat, aki, ha jól végzi a munkáját, és erről a gondoskodásról a közösség is tanúskodik, akkor megörökli a házat (fölemelkedési lehetőség számára). Zsidó kultúrkör - - - 6 család • Kiemelt szerepe van. • Férj és feleség jogilag is kiegyensúlyozott kapcsolata. („Hallgass, fiam, atyád intésére, és ne hagyd el anyád tanítását!”) • Patriarchális típusú; az anya föladata: az apa szerepének a megerősítése. • Az apának el kell tudnia tartani a családját. • A gyereknek nevet kell adni. A gyerek a családi nevet viszi tovább, pl ha nem él a nagyapa vagy a dédapa Az anya dönt, hogy melyik nevet válasszák, a névadás

pedig az apa föladata. 6 tanulás, a családi élet körülményei • A tanulásért kezdetben nem az iskola, hanem a család felelős; legfőbb letéteményes az apa. • Mindenkinek meg kell tanulnia írni, olvasni, számolni (ellentétben a többi kultúrával, ahol csak az írnokoknak). • Megjelenik a kényszermentes tanulás – fontos a játékosság, illetve az ünnepkörhöz, a liturgiához kapcsolódik (az írások értelmezésére az ünnepi asztalnál minden évben sor kerül). • A tanulás nem fejeződik be az iskolával, nem egy lezáruló esemény (a férfinak illik életfogytig okosodni). • Fontos az emlékezet állandó karbantartása (a szent szövegeket fejből tudják). • Az olvasás is egy kreatív művelet: hiányoznak a magánhangzók, és ellentétes irányban folyik. • Fontos a rokoni kapcsolatok ápolása (tartják a kapcsolatot, segítenek egymásnak – ez lehetővé teszi a kultúra átörökítését). a zsidó húsvéti vacsora részei •

bevezető rész  a családatya áldása az első kehely fölött  az ünnep megáldása (ünnepi vagy szombati áldás, amely kiemeli ezt a napot a hétköznapok közül)  az első kehely első megáldása Egy gyógyítási eljárás: a névváltoztatás. 5 - -  az előételek (zöld vagy keserű füvek és gyümölcsök) elfogyasztása  a főételek és italok (második kehely) fölhozatala • a húsvéti liturgia (liturgia verbī)  húsvéti haggada: a legfiatalabb kérésére a családfő arám nyelven elmondja a húsvét történetét és megmagyarázza az ünnep értelmét  a húsvéti Hallel első részének recitálása héberül  a második (haggada-) kehely megivása • főrész: a kovásztalan kenyér és a bárány elfogyasztása  a családfő asztali áldása a kovásztalan kenyér fölött  a főételek elfogyasztása (+ keserű saláta, bor, vegyes gyümölcsök)  a harmadik (rituális) kehely megáldása („áldás-kehely”)

• befejező rész  a negyedik (Hallel-) kehely előkészítése  a húsvéti Hallel második részének az eléneklése  áldás a negyedik kehelyre Minden részletesen szabályozott. • Sok a tiltó parancs, kevesebb a megengedő. • Az élet minden fontosabb konfliktusforrásáról írnak; amiről nem: arról a rabbitól lehet tanácsot kérni. • Specifikum: pontosak és kreatívak a szabályok megszegésében is. (Előfordulnak a legnagyobb hasonlóságok és ellentétek) oktatás • Próféták iskolája: a legkorábbi időszakban jellemző (ha valakinek mondanivalója van a közösség számára, mindenki meghallgatja). • A zsinagógák mellett létrejönnek az iskolák.  A megszokottak mellett vannak különleges tantárgyak is (pl. életvitel)  Szabályozzák, mit szabad és mit nem a diáknak, illetve a tanárnak.  A tanár először csak férfi lehet.  A Tóra tanítója nem kaphat pénzt; ok: Mózes is ingyen kapta a kőtáblákat Istentől, és

a tudás nem számítható át pénzre (így neki szüksége van másik állásra is).  Védik a tanár helyzetét.  A tanár nevét nem szabad kiejteni.  Nem szabad a tanár helyére ülni.  A tanárnak egyértelmű jelet kell adnia, ha a diák távozhat. • rabbiképzés  felsőfokú intézmény  A rabbi magyaráz, a diák ül és hallgat.  A növendék kb. két évig nem is kérdezhet, majd kap egy ülést, és akkor már kérdezhet is  Vizsga csak a legvégén van: négy-öt ember minden részletet kikérdez, akár több napon keresztül is. Végül megkapja a tanárság jelképeit (sapka, toll, könyv)  Aki tanár lesz, arra kap jogot, hogy a saját elgondolásait adja tovább. Egyiptomi kultúrkör - - - A nyugati embernek perspektívaváltásra van szüksége, hogy megérthesse ezt a kultúrkört. Nem szabad kívülről közelíteni hozzá, csak belülről (ehhez viszont sok mindent tudni kell, pl. a hieroglif jeleket) Nagyfokú szervezettség

jellemzi; három rend van: • papi rend – gondolatok • fáraó – akarat • nép – test Az egészet a fegyelem tartja össze. Több szent állat is van; ennek gyakorlati okai vannak. • macska (Megeszi az egeret, viszont éhínség idején az emberek eszik meg a macskát. Ekkor viszont az egerek elszaporodnak, és megrágják a gabonát.) • krokodil (Élő szennyvíztisztító; hogy ne öljék meg, szentté nyilvánítják.) • skarabeusz (Eltakarítja az állati ürüléket, így nem pusztul ki alatta a fű. Hogy ne irtsák ki, szentté nyilvánítják) A „macska 9 élete” az egyiptomi kultúrából származik. Úgy tartják, hogy az embernek is kilenc része van (a Halottas könyv fölosztása): test, életerő (khá), lélek, árnyék, szellem, szív, lelki erő, az ember neve, lelki test. Indiai és kínai kultúrkör India A brahman (pap) a legfontosabb. Kezdetben kasztrendszer van, vagyis a beleszületés a meghatározó. A bölcselkedés a meghatározó. Kína

A mandarin (tisztviselő, hivatalnok) a legfontosabb. A tudás alapján lehet előrejutni. A józan, kimért cselekvés, az ok-okozati viszonyok összefüggésbe helyezése a fontos. 6 AZ ELŐADÁSOK ANYAGA II. (PÁLVÖLGYI FERENC) MÉSZÁROS István, NÉMETH András, PUKÁNSZKY Béla, Bevezetés a nevelés történeti kérdéseibe, Osiris, 2004. Bevezetés - Pedagógia és neveléstudomány: ez a két fogalom egymás mellett él, de nem szinonimája egymásnak. - Pedagógia: • Pais ’gyermek’ + ágéin ’vezetni’ > paidagogosz: az ókori Görögországban rabszolgák kísérték iskolába az urak gyermekeit. Ez később sajátos erkölcsi árnyalatot is kap Végül elterjed a pedagógus kifejezés • Van filozófiai és teológiai perspektívája is. • Integráció jellemzi. Szummatív (összefoglaló) jellegű: társadalomtudományi jellege van • A XIX. századig gyakorlati tantárgy, sőt a pesti egyetemen 1827-ben kiadott Szilasy János-féle neveléselmélet

is gyakorlati szempontú • Mindig valamilyen célrendszert adó gondolatkör alá volt rendelve. A filozófia maga után vonja az ember értelmezését (antropológia), ez pedig jelzi az emberalakításra fölmerülő igényt. Pl Platón iskolakoncepciója vagy Arisztotelész etikája • A pozitív gondolkodás kialakítja az igényt, hogy a pedagógia is meghatározza a maga területét. - Neveléstudomány: • A pedagógia minősített változata (gyakorlati nevelés). • A pszichológia nagy segítséget jelent a számára. • Tudományos reflexiók – a neveléselméletek a társtudományok segítségével jöttek létre; pl. politológia - A pedagógia helye a tudományok rendszerében: • A pedagógia Európában már több helyen akadémiai tudomány. • Az akadémiai tudományok két ismérve:  Valóságszelet, amit birtokol (nevelés, intézményrendszer).  Módszer, metodika (ami kutatni tudja a valóságszeletet): ezzel volt a gond, mert a pedagógia

kezdettől nem empirikus tudomány. • Nem természettudomány, hanem filozófiai alapozású, principális tudomány, a szociológia metodológiai apparátusával kiegészítve. • A filozófia igazi társa. • A pedagógia ma alapvetően kétféle változatban létezik:  szellemtudományos  empirikus (pozitivista vagy materialista), statisztikai módszerekkel Ma ez a kettősség jellemzi, és a konfliktusai is ezekből származnak. - A pedagógia tudományágai: általalános neveléselmélet oktatáselmélet intézménypedagógia kutatásmódszertan neveléstörténet - alkalmazott tantárgypedagógia gyógypedagógia szabadidő-pedagógia felnőttpedagógia társadalompedagógia interdiszciplináris kapcsolatrendszer nevelésfilozófia pedagógiai pszichológia pedagógiai antropológia nevelésszociológia Neveléstörténet: • A pedagógiával kapcsolatos tények, jelenségek, folyamatok történeti vizsgálata (szubdiszciplína). • Több területe is lehetséges;

pl.  családpedagógia (pl. az életkori csoportok hatása a gyerekre)  problématörténet (pl. hogyan értelmezik a gyermekkort) 7 - - -  eszmetörténet (a nevelésre vonatkozó álláspontok változása, illetve az, hogy mi áll ezek hátterében, és melyek a mai hatások) A neveléstörténetet alapvetően két tudományterület képviselője jogosult tanítani: • történész • pedagógus-bölcsész: nem kíván reagálni a világtörténeti eseményekre, csak nagyon távolról; szempontja: milyen a fejlődés eszmetörténeti szempontból Célok: • az elméleti gyökerek föltárása • nagy pedagógusok élettörténete • az egész pedagógiának megadja az önértékelés lehetőségét A nevelés ősi formái, az intézményes nevelés keretei: • Az ember egyik legősibb létmódja a pedagógia. • Törzsi keretek:  Etnografikus és antropológiai.  Három módszer, ami egyidős az emberiséggel: játék, utánzás, tapasztalás

(természetes módszer).  A vizsgálatok azt mutatják, hogy a törzsi emberek között az oktatás-nevelés hétköznapi módon zajlik. • A törzsben mindig van egy tekintélyes ember, aki minden tudás birtokában van: ő a sámán, aki összegyűjti a fiatal harcosokat, elvonul velük a falutól, és átadja nekik a legfontosabb tudnivalókat (pl. harcmodor, bálványok tisztelete) valószínűleg ez tekinthet az intézményes nevelés kezdeteinek • Ez a természetes módszer ellentétben áll a Herbart-féle normatív módszerrel. • Pl. Maria Montessori vagy Rudolf Steiner (Waldorf-iskola): mintha az ősi idillhez térnének vissza Eszméjük: legyen szép gyermekkorunk, és úgy nőjünk bele a társadalomba De ez ma már utópia, mert az a diák, akinek „szép gyermekkora” van, az lemarad. (De az igény ma is megvan erre) Nevelés az ókori folyam menti kultúrákban - Vannak termékeny völgyek: • Tigris–Eufrátesz • Nílus • Indus–Gangesz • Sárga

folyó - Itt azért tudott megerősödni az intézményes nevelés, mert annyira megnőtt az információtömeg (az írásbeliség és a tudományok fejlődése miatt), hogy a hagyományos (szabad) nevelés már nem volt megfelelő, így „kényszert” kellett alkalmazni. - Az ismeretek birtokosa a papság, a kulcs az ő kezükben van. - A rögzítés és az átörökítés a templomiskolákban történik. Mezopotámia - Kr. e 7000: sumer agyagtáblák (vannak bennük didaktikai nyomok) - Kr. e 4000: ekkor már biztosan voltak írnokképző templomiskolák - Kr. e 2000: az iskola kétszintű • „a tábla háza” (alsó): általános műveltség (írás, olvasás, számolás) • „a bölcsesség háza” (felső)  asztrológia, madárjóslás  ismeretek: papi, bírói, orvosi, társadalmi - Az iskola tandíjas (így a gazdagoknak kedvez). - Kr. e 1000 (sumer eposzok): szakmai nevelés is van, nemcsak írnoki • udvari „apródnevelés” • köznép:

„tanoncnevelés” • világi értelmiség - Már itt is kibontakozik az iskola normatív (preskriptív) jellege. - Gyermekfölfogás: a gyermek a fönnmaradás letéteményese. Vö Hamurápi (Kr e 1750): ha a szülők elváltak, vagy az egyik meghalt, a hozomány a gyermeké lesz. 8 Egyiptom - Az államapparátus működtetői: az írnokok – döntő a képzettség (értelmiségi elit). - Írnokképző iskolák: • A fő módszer a bemutatás és az utánzás lehetett. • Ismeretek: államigazgatási és praktikus. - Voltak tankönyvek – ezekben vannak didaktikai nyomok (pl. ismételtetés) - Vannak morális ismeretek. - A pozitív motiváció a jellemző: az írnoklét előnyös voltáról próbálják meggyőzni őket. - A tehetség a döntő (nincs tandíj): az állam stabilitása nagyban függött az írnokok tehetségétől (a jó emlékezetet és a logikus gondolkodást tartották mérvadónak, és ezt találós kérdésekkel tesztelték). - Az írnok-szint csak az

állami kishivatalok betöltéséhez elég. - Az írnokok közül a legtehetségesebbeket választják ki, hogy papok legyenek, vagy a természettudományok, a politika és a művészet művelői. - Gyermekfölfogás: védelem, szabad mozgás, játékok, szükséges a nevelés, jövő. India - Kr. e 2000: indoeurópai törzsek – a dravida kultúra pusztulása – a kasztok létrejötte - A kasztok: • Brahmanok:  A legfölső kaszt: tudós papság.  Tanulási idő: 12 év (9–21 éves korig).  Ismeretek: óind Védák, szanszkrit nyelv, tudomány, művészet. • Ksatriják:  Katonaság.  Tanulási idő: 6 év (12–18 éves korig).  Ismeretek: válogatott Védák; katonai, gazdasági, jogi és vezetési ismeretek.  Gyermekeik a Pancsatantrát olvassák (ez erkölcsi példázatok tartalmaz, állatszereplőkkel). • Vaisják:  Tanulási idő: 3 év (13–16 éves korig).  Ismeretek: hindi nyelv, mesterség; írás, olvasás, számolás, fogalmazás. •

Súdrák (páriák): ők nem tanulhattak. - Sziddhárta Buddha (560–480): egységes oktatási rendszert képzelt el, így a buddhista iskolákban nincs kasztrendszer (8–20 éves koruk közt tanulnak itt). - Önnevelés: a világharmónia megteremtését segíti. - Gyermekfölfogás: a gyermek nevelhető és fejleszthető. Kína - Zárt világ: izolált és sajátos kultúra. - Iskolarendszere: tanulságos. • Alapfok: ingyenes városi és falusi iskolák (5–10 éves korig).  Közhivatalnok tanítók vannak, akik állami fizetést kapnak.  Tananyag: elsősorban az írás; sok memoriter, etikai és társadalmi normák. • Középfok: tandíjas járási iskolák (10–14 éves korig).  Tananyag: az öt szent könyv (King).  Változások (központ: a császár)  Történelem (tradíciók)  Dalok  Rítusok (szertartások)  Évszakok (transzcendentális értelmű természetrajz)  A vizsga nagyon szigorú. • Felsőfok: mandarinképzés – versenyvizsgák.

 járási vizsgák (kétévente): virágzó tehetség  tartományi tehetség (ötévente): kitűnő tehetség 9 -  birodalmi (tizenhárom évente): legkitűnőbb tehetség Mentalitás: dinamikus – munka és tehetség által bármeddig el lehet jutni. Gyermekfölfogás: a gyermeknek kötelessége megismerni a hagyományokat, illetve tisztelni az idősebbeket és a ranglétrán fölöttük állókat („a hagyományok kritikátlan tisztelete”). Ókori zsidó nevelés - A személyes istenfogalom miatt egy sajátos, szubjektív pedagógia jön létre. - A nemzeti identitás legfontosabb része: az ígéret továbbadása (a hagyományt teljes egészében tovább kell adni, így az iskolát a lehető leghamarabb föl kell állítani). - Két helyszín: • zsinagógai istentisztelet (Tóra) • zsinagógai iskolák  Tóra-olvasás  törvényismeret  neveléselmélet a Kabbala alapján kidolgozott lélekfölfogás szerint  szemléltetés: menórával - Nagyon

fontos a család (pászka). - Hat én: • Anyagi bázisú:  anyagi test  idegtest  tudattalan • Szellemi bázisú:  szellem  lélek  asztráltest Ezek kiművelése után lehet az igazi, a hetedik ént megtalálni, amely a Teremtőhöz való út. Összefoglalás - Az intézményes nevelés egyidős a civilizációval. - Explicit cél: ismeretátadás és egyéni érvényesülés. - Implicit cél: tradícióőrzés (pl. Kína) és gazdasági-politikai stabilizáció (pl Egyiptom) - Elmélet és gyakorlat egysége (pl. India) - Az intézményrendszer kiépülése (a templomiskoláktól a hellén kultúráig). Görög nevelés - Az antik görögök legnagyobb érdeme: • A fölhalmozott szellemi javak tömegét (babiloni, perzsa, egyiptomi és zsidó civilizáció) saját kultúrájukba tudták asszimilálni, harmonikus szintézissé formálni. • Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról: a görögök folyamatosan, nagy belső harcok árán

megpróbálták szervezni a káoszt, így minden eljövendő kultúrnép elsőszülöttjévé váltak. - Három nagy korszak: • archaikus kor • fénykor • hellenisztikus kor Archaikus kor - Kr. e XIII–VIII század - Létrejönnek a poliszok (az arisztokraták hatalma nő). 10 - - - A képszerű gondolkodáson alapulva: az érzelem, az értelem és az erkölcs egységét hirdetik; ezt kapcsolja össze egy különleges harmónia, amelyet az esztétikum segítségével valósítanak meg. Cél: a bátor harcosok nevelése. Fontos a testi szépség tisztelete. Erkölcs (arété) 7:jó és igazságos harc. Eszmény: kalokagathia (ez a fénykorban bomlik ki). • etika és esztétika harmóniája (a harcban, az irodalomban, az életben, a nevelésben stb.) • kalosz ’szép’ + agathosz ’jó’ A legfontosabb könyvek: • Először: Iliász (Akhilleusz hős – példaadás). • Később (VII. század): Odüsszeia (Odüsszeusz poliszpolgár – leleményesség) A két

eposz nem egy korból való – tanulmányozásukból látható a fénykorba való átmenet. A nevelés két pólus között feszül (még nem létezett az intézményes iskola): • család (elsődleges: anya) • népgyűlések (agóra) Emellett: hatnak a háborúk is. Majd kialakul egy olyan emberideál, amely nemcsak a közösségre, hanem az egyénire is odafigyel. Fénykor - Kr. e VIII–IV század - A fénykor minden városállamban másként forrt ki; két szélsőség: • Athén (a legpozitívabb gyakorlat) • Spárta (katonai rendőrállam) Spárta - A Peloponészoszi-félsziget hegyes vidékein alapították. - Jellege oka: magas a leigázott őslakok és hadifoglyok száma – 8-10 000 spártai áll szemben 200 000 helótával és rabszolgával szemben. - Lükurgosz törvényei: minden arisztokrata egyenlő, ezért egyenlően kell a javakban részesedniük, de ugyanúgy részt is kell venniük az állam védelmében (állandó harckészültségben vannak). - A helyzet

annyiban is különleges, hogy a szelekció már a születéskor kezdődik. • A vének tanácsa (28) megvizsgálja a gyereket, hogy elég erős-e. Ha igen, megbízza az apát, hogy nevelje föl. Ha gyöngének látják, a Tajgetoszra viszik • A gyerek kb. hétéves koráig a családban marad (eddig megkapja a szeretetet és gondoskodást – amennyire ez elfogadott). • Katonai kiképzés: lenyírják a gyerek haját, a ruháját addig kell viselnie, amíg leszakad róla, nem tisztálkodhat, a táborban kell laknia. Akik gyöngék, nem elég bátrak, azokat megölik A kiképzés alatt „hadjáratokat” is szerveznek a gyerekeknek: rabszolgafalvakat mészároltatnak le velük, hogy szokják a gyilkolást • A többiek kb. húszéves korukra katonákká válnak - A spártai líra nagyon szegényes (főleg dicsőítő énekek vannak, amelyekben a gyöngéket megszégyenítik). - Spárta ókori neve: Lakónia; vö. lakonikus beszéd: rövid, néhány szóból álló beszédmód,

amelynek célja: a katona gyors utasítást kaphat a harcban. Athén - Az igazságos államrend miatt a belső feszültségek sokkal enyhébbek: Szolón és Periklész politikája egy belső harmóniát biztosít. • Megszüntetik az adós rabszolgaságot. • Az eladott rabszolgákat fölszabadítják. • A tényleges rabszolgákkal humánusan bánnak. - Ezért nincs szükség kemény nevelési szisztémára, hanem lehetségessé válik a szép és jó tiszteletét megvalósító nevelés. Virágozhat a kultúra és a művészet - Szót kaphatnak nagy filozófusok, pl. Platón 7 Ez egy sajátos archaikus erkölcs. 11 - Egyensúly van az apollói derű és a dionüszoszi szenvedély közt: egyik sem szorítja háttérbe a másikat. - Kétféle nevelés van: • múzsai (irodalmi, nyelvi és művészi) • testi (gimnasztikai) Megjelenik a paidagogosz – ellatinosodás: pedagógus (eredetileg rabszolga). Iskolák: • Alapfok (kb. 7–12 éves korig):  grammatisztész: a

nyelvtanár háza  kitarisztész: a kytharán játszó mester (múzsai nevelés, irodalmi szövegek, zeneelmélet, a tánc elemei)  palaisztra ’tornaterem’ A három helyszín kölcsönös együttműködéséről van szó. • Gümnaszion: központja egy nagy tornaterem, amely körül sok terem van, ahol lehetséges a szellem művelése. Torna közben előadásokat hallgatnak: a filozófiai gondolkodás alapfogalmairól, a tudományokról, a dialektika művészetéről, a beszédművelésről. • Szümpozion: híres, meghívott előadókat hallgatnak – ezáltal alkalmassá válnak, hogy szavazópolgárok legyenek. • Felsőfok: filozófiai jellegű.  Platón: Akadémosz-park 8  Arisztotelész: Lükabétosz 9 • Ezen kívül:  orvosi iskolák  szónoki iskolák  rétori magániskolák (a szofista vándorfilozófusok hozzák létre) - Hellenisztikus kor - Kr. e IV–I század (kb Kr e 30-ig: római hódítás) - Elterjed a görög kultúra. - Ebben a korban

uralkodik Nagy Sándor (336–326). - Iskolatípusok: • alapfok: didaszkaleion („népiskola” – minimalizált tandíj) • középfok: grammatikai iskola (vagy a régi gümnaszion; a képzés évfolyamokra bomlott) • felsőfok: filozófiai iskolák (akadémia, Lükabétosz) Görög filozófusok a nevelésről Szofisták - Pl. Protagorasz, Gorgiász, Hippiász, Antiphón - Ők jó pénzért sikeres embereket neveltek – magas tandíjért minőségi oktatás. - Embereszmény: homo mensura. - A legalapvetőbb: • dialektika ~ etikai relativizmus (nincs szilárd etikai bázisuk) • retorika ~ pozitív motiváció (pl. bértapsolókat fizetnek, ezzel növelik az önbizalmat) - Ezen kívül: reáliák (sok gyakorlat; pl. számolás, mérés, statisztikai adatok – az érvelés bővítése) - Érdemük: • Hittek a pedagógiában, a fejlesztésben. • Kitalálták a siker motivációját. - Hibájuk (a kortársak szerint): senkit nem tettek nemesebbé. 8 9 Ebből származik a

későbbi akadémia elnevezés. Ebből származik a későbbi líceum elnevezés. 12 Szókratész (Kr. e 470–399) - Etikai intellektualizmus jellemzi. - Ő is hisz a pedagógiai fejlődésben, de belülről kifelé képzeli el; elve: „Ismerd meg önmagad!” - Az emberbe beleszületik az erkölcsi érzék, csak ki kell bányászni. Az igazi bölcs nem irányít, hanem bábáskodik (maieutiké ’bábáskodás’) 10 Platón (Kr. e 428–348) - Szókratész tanítványa, ezért hasonló elveket vall. - Idea-tan: az ismeretek bennünk vannak. • A mesteremberek tudása látszat. • A bölcsek tudása a lényeget mutatja. - Véleménye a gyermekről: • Fizikailag nem szabad bántani; indok: a szabad embert nem szabad megverni (a rabszolgát igen). • A tudás ormaira a tréfa és a játék által kell fölvezetni őket (fontos a motiváció és az érdeklődés). - Utópisztikus államához pedagógiai rendszert is alkot. • filozófusok  Héttől ötvenéves korig

tanulnak (ezután léphetnek az állam vezetői közé).  A bölcsességre kell őket tanítani.  Ők a törvény őrei, az állam vezetői.  Amit tanulnak: jog, filozófia, retorika, orvostudomány, politika. • katonák  Héttől húszéves korig tanulnak.  A bátorságra kell őket tanítani (ők is tanulnak kultúrát).  Az állam szuverenitását, belső rendjét biztosítják. • dolgozók  A józanságra kell őket tanítani.  Föladatuk, hogy biztosítsák az állam jólétét és gazdaságát.  Írni, olvasni kell megtanulniuk: adminisztráció vagy szakma. - A társadalom tökéletesíthető a nevelés útján. - Az elképzelés kritikája: a kasztrendszer merevségére hasonlít. Ok: nincs mozgás a rétegek között A dolgozó soha nem léphet följebb, a katona pedig nagyon ritkán. Arisztotelész (Kr. e 384–322) - Platón tanítványa, Nagy Sándor nevelője. - Mesterét a merev kasztrendszer-jelleg miatt bírálja. - Gyakorlati szempont

jellemzi. - Nikomakhoszi etika: az erény nevelése a legfontosabb; kétfajta erény: • erkölcsi; formálása: szoktatás útján • szellemi; formálása: oktatás útján - Etikai realizmus jellemzi: az erények gyakorlati megszokás útján taníthatók. • nem liberális vagy intellektuális etika • itt az „arany középszer” a legfontosabb Római nevelés - Nevelési eszmények: nem harmóniát akarnak elérni, hanem: praktikus megközelítés: az állam érdekében álló célokat kell megvalósítani, ezeket a dolgokat kell megtanítani. - Talán a zenéhez tesznek a legkevesebbet, sőt igyekeznek azt elsorvasztani, mert nem hasznos. - Eszmény: vir bonus: ez az a központi emberideál, amely minden körülmény közt lojális a fönnálló hatalommal. • virtus (férfias erény) • praktikus műveltség (az állam ellátása a legnagyobb hatékonysággal) - Korszakok: • családi nevelés 10 Ma ezt heurisztikus módszernek nevezik (induktív, gondolatébresztő,

rávezetés). 13 • intézményes nevelés • császárkor – az iskolarendszer kiteljesedése Családi nevelés - Kr. e 753 – kb 300-ig - A nevelés színtere: két pólus. • család • Forum (a politikai élet színtere) - Patriarchális jellegű társadalom: elvileg az apa a legnagyobb tekintély, de az anya kivételes helyzetben van, és őt illeti a legkülönlegesebb tisztelet. - Szokás: születéskor az apának a karjába kell vennie a gyermeket, mert addig nem számít az övének. Eközben az anya fohászkodik egy istenhez (Levana), hogy az apa ismerje el a gyermeket. - 0–7 éves kor: az anya nevel (szeretet, hagyományok, vallás, normák). - 7–17 éves kor: az apa nevel (írás, olvasás, számolás, tizenkét táblás törvények, bátorság és virtus). - Később: a Forum és a katonaság (közélet és kiképzőtáborok). Intézményes nevelés - Kr. e 300–146 - Róma nagyhatalommá válik, leigázza Hellászt. - A görög hatás az élet több

területén is megjelenik, így pl. a nevelésben - Fokozatok: • 6–12 éves korig: ludus litteratus (tandíjas magániskola)  silabizálás (szótagolás)  betűk elefántcsontból (ezeket rakták egymás mellé a gyerekek)  a betűket fatáblába vésték, és a gyerekek a stylussal követték az alakjukat, majd önállóan is leírták őket  abacus (keleti eszköz)  fenyítésre  ferula ’vessző’ (kisebb vétségekért)  flagellum ’ostor’ (komoly vétségekért) • 12–17 éves korig: grammaticus (középfok – latin és görög költészet, illetve irodalom). • Felsőfok: retorikai iskola (szónoki képzés, szélesebb műveltség). Császárkor - Kr. e 146 – Kr u 476 - A császárkori Róma fölépíti a maga világbirodalmát és oktatási rendszerét. - Kiegészül a felsőfok: • jogi iskolák (császári hivatalnokképzés) • filozófiai iskolák (elitképzés) - Ekkor kristályosodik ki a hét szabad művészet (septem artes

liberales) hét tantárgya. • trivium (nyelvi jellegű)  grammatika  retorika  dialektika • quadrivium (számok)  aritmetika  geometria  asztronómia  musica Mindez előkészület (propedeutika) a filozófiai tanulmányokhoz. - Rómát a görög kultúra is meghódítja, de a görög kalokagathia eszménye átalakul. • Amit megőriz: az esztétikai és értelmi nevelés harmóniája. 14 • - - Amit megváltoztat: a harmónia az államérdeknek megfelelő, vagyis a hasznosság elve játszik benne szerepet. Így fölöslegesnek tartják a hangszerek általános szinten való tanítását, és a tánc is csak szórakozásként jelenik meg (gimnasztikai gyakorlattá silányul). Marcus Fabius Quintilianus (kb. 30–100) • Hispániai származású római pedagógus, császári udvari nevelő (még Domitianus családjánál is). • Kb. a ’60-as évek közepén a császári udvarba kerül • A szónoki képzés tizenkét könyve (egy tizenkét

kötetes pedagógia)  Ügyelni kell a nevelők és a dajkák személyére – nem mindegy, milyen nyelvi alapokról indul a nevelés.  Már hétéves kor előtt el lehet kezdeni a tanulást; kb. 3-5 éves kortól át lehet adni bizonyos egyszerű ismereteket. A korai tanulás növeli a fogékonyságot is  Azonos időben kell megtanulni a betűk nevét, alakját és hangzását (nem előre megtaníttatni az abc-t).  A tanuláshoz játékokat kell készíteni (Platón elképzeléseit követi).  Tanítsunk csoportban, mert ennek fölbecsülhetetlenül nagy a nevelő hatása. A gyerekek korán megismerik a megmérettetés, a versenylehetőség, a mások előtt való szereplés élményét A császárkori Róma fölbomlása: • A kultúra és a politika olyan emberi hibákkal van tele, ami a birodalom összeomlásához vezet. • Okok:  belső politikai harcok, a lakosság kizsákmányolása  udvari fényűzés, pazarló életmód, erkölcsi züllés  gyöngül az

istenek pozíciója (vallási válság) • Az érdeklődés középpontjába kerülnek a birodalmon kívüli misztikus tanítások (pl. föníciai, perzsa) • Létrejönnek titkos szekták (a kereszténység bölcsője). • Ez egy túlfeszített várakozás pillanata lehetett. Ezt tükrözi az „idők teljessége” kifejezés A keresztény pedagógia Kialakulása forrásai - Krisztus a születésével, életével és kereszthalálával egy új világ teremt, és egy új neveléseszményt hirdet, így egy egészen új fordulatot jelent. • Az evangélium:  Gyorsan elterjedt.  Alapvetően támadta a Római Birodalom hitét és mitológiáját, így nagy veszélyt jelentett. Megindulnak az üldözések és a megtorlások (keresztre feszítés, cirkuszi játékok). • 313: milánói ediktum (Nagy Konstantin).  A keresztség bevett vallás lesz (religio explicita).  Kialakul egyfajta vallásszabadság.  használhatnak bizonyos pogány templomokat  a vasárnap

munkaszüneti nap lesz  szabadon tarthatnak istentiszteletet - Megváltozik az embereszmény: keresztény antropológia (az antikvitás emberével szemben, aki a jelenben él, retteg a haláltól, és az evilági boldogságra törekszik). • az örök élet perspektívája, az üdvösség kincsei az evangéliumi tanácsok fényében • keresztény eszmény: Jézus Krisztus (vö. Fináczy Ernő: a keresztény ember számára fontosabb a testnél a szív jósága; illetve: az erkölcs forrása nem a tudás, hanem a hit, és a Krisztus személye iránti szeretet) • az ember duális státusa, transzcendens küldetése • az ember Isten képmása (képviselője) a világban • missziós parancs: az istenképiség kibontakoztatása (vö. „Tegyetek tanítványommá minden népet és nemzetet!”) - Krisztus pedagógiája (beteljesítette a törvényt): • Példa arra a személyes én–te kapcsolatra, amely a mai pedagógiában is fontos. • Ez a kapcsolat egy „misztikus

közösség” (a misztikus test és tagok kapcsolata). 15 Jézus mint pedagógus: ennek a vizsgálata soha nem vezet egzakt eredményre; ok: Krisztus küldetése és szerepe minőségileg múlja fölül a pedagógusét. • De a ránk hagyományozott pedagógiai föladat a miénk (vö. missziós parancs) Az ész primátusa egy ideig nem közelítette meg azt a helyet, amelyet az antikvitásban elfoglalt (ezt majd Aquinói Szent Tamás állítja helyre). Aquinói Szent Tamás visszatér egy arisztotelészi fogalompárra: minden véges létező valós lét (actus) és lehetőségi lét (potentia) keveréke. • potentia ’lehetőségi (képességi) lét’  léttartalom, mely ténylegesen nincs meg a létezőben, de megszerzése a valós lehetőségek közé tartozik  eszme, a tiszta formák világa  egy ésszel írott, nagyon következetes program (pl. DNS)  a legteljesebben Istenben van meg, aki így az actus purus • actus ’megvalósult lét’: léttartalom,

amely a létezőben ténylegesen megvan A létezés dinamizmusáról kialakított tomista vélemény: van egy strukturálatlan ősanyag (materia prima) és az actus purus. A létező e kettő között van: a véges létezők világában minden valós létben van lehetőségi lét, és minden lehetőségi lét tartozik valami valósághoz. Szent Tamás megállapítja, hogy Isten tiszta valóság (actus purus) 11: tiszta valóság, nincs benne lehetőségi lét. • A lehetőségi lét fogalma kizárja a mozgás, változás fogalmát, mert a mozgás a lehetőségi lét megvalósulása. • Az élet mégis Istenben van meg a legteljesebb módon (benne minden ténylegesen van együtt).  Nincs benne lehetőségi lét.  Személyszerű valóság.  Léte azonos lényegével.  Változatlan.  Örökkévalóság időfölöttiség.  Immanens és transzcendens.  Jelen van a világban, de nem azonosul a világ dolgaival.  Mindentudó és mindenható.  A világ gondját

viseli. A pedagógus mint ember: • Az ember sajátos helyzetben van a világban.  anyagi  szellemi: a gondolkodás és a képzelet által a tiszta formák világában mozog (pl. képes logikai műveletekre) • Katolikus antropológia: amennyiben az ember egy kulcsfontosságú szerepben van, Isten képmásaként küldetése van a világban. Ezt ki kell bontakoztatnia a világban A pedagógus egy mindennél magasabb státust jelent: a pedagógus Isten munkatársa. • - - - A korai keresztény nevelés jellemzői - Általános alapja: a katekumenek fölkészítése (ennek kifejezett időszaka a nagyböjt; keresztelés: húsvét vigíliáján). - Központ: az evangélium (tágabb környezetben: a Biblia). - Cél: • a hit erősítése (erkölcs) • az akarat fejlesztése (ezt szembe kell állítani a rosszal) Vagyis: a görögöknél fontos testi nevelés itt csak másodlagos. - Fontos az erkölcsi nevelés. • Róma: versengés, konkurencia, hasznosság – erkölcsi

züllés – jogi szemlélet. • Keresztények:  felebaráti szeretet és valódi türelem („Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel.”)  meggyőződéses hit és személyes istenszeretet  alázat 11 Lehetetlen, hogy Istenben valami képességi létben legyen. Az isteni természet a legteljesebb és a legtisztább módon valóság 16 - Úgy kell tanítani a rabszolgákat, mint a szabadokat (ez az elv nem a fölvilágosodás vívmánya volt). - Katekéta iskolák: • A hittanító képzés már a II. századtól jelen van (pl Alexandria)  Cél: a hitigazságok pontos ismerete.  Képzési idő: két-három év. • Keleti iskolák:  A klasszikus műveltséget (platóni ideák, kalokagathia, római virtus) a keresztény műveltségbe integrálják.  Nagyon hasznosnak tartják az antikvitás műveltségét.  Pl. Origenész, Aranyszájú Szent János, Nazianzi Szent Gergely, Nagy Szent Vazul • Nyugati iskolák:  Részben elutasítják a

klasszikus műveltséget; ok: félnek a pogány erkölcsök romboló hatásától.  A görög–római irodalmat zárt könyvtárakban tartják, hogy a műveletlenek ne férjenek hozzá (az V. század után egyre többeknek engedélyezik ezen művek tanulmányozását).  Pl. Szent Jeromos, Szent Ambrus, Tertullianus, Szent Ágoston  Az orgonát pl. annyira meggyűlölték, hogy csak ezer év múlva használták föl, és ma már nagyon fontos szerepe van  Az antik kultúrát majd csak Aquinói Szent Tamás helyezi vissza a megfelelő státusba. Keleti egyházatyák - Alexandria: • A Nílus torkolatánál fekszik (kikötőváros). • Több kultúra és vallás találkozik keresztény, hellenista, zsidó): létrejön egy szinkretista egyveleg. - Aranyszájú Szent János (Khrizosztomosz) • Ami központi nála:  családi nevelés  jó erkölcs, humánum • A hivalkodásról  A keresztény nevelés alapja a család.  A lelki védelmet a szülők adják. 

Ne a verést alkalmazzák, inkább a szemrehányást.  A meséket bibliai történetekkel kell megoldani.12 • A serdülőkorra az Újszövetséget ajánlja. • Nagyon fontos a tiszta lelkiismeret. • Az akarat azért fontos, hogy az érzéki vágyat legyőzze az ifjúban. • Óvja a fiatalokat a színháztól (ok: erkölcstelenség, politeizmus). - Nagy Szent Vazul - Origenész - Nazianzi Szent Gergely - Alexandriai Szent Kelemen • Az I. században a vallásüldözés miatt elkülönült egymástól az oktatás és a nevelés  oktatás: hivatalos (politeizmus)  nevelés: elsősorban a család föladata • Ír egy trilógiát; második könyv: Paidagogosz. Az igazi nevelő maga Jézus Krisztus, aki maga a személyes példa. • Elítéli a bőséges táplálkozást: a bor csak betegeknek való, a gyereknek méreg, mert a tűzbe még több olajat visz. • Óvakodni kell a sikamlós beszédektől. • Fontos a mértékletes (tiszta) nemi élet. Fiatalon kell házasodni

12 Viszont nagyon fontos az eredeti népmese (vö. Illyés, Benedek Elek, Bálint Sándor): ez őrzi meg a nép ősi, archaikus szemléletét Főleg a magyar népmesékben mindig a jó győz Ez azt sugallja, hogy érdemes küzdeni Tarnai Andor: műveltségünk alapja az orális kultúra volt. Fontos, hogy egy gyerek megkapja ezeket az értékeket 17 • Elsősorban a lelki szépségre kell törekedni. • Akkor legyen valaki szenvedélyes, ha valaki mást bántanak. • A hellenista hatások miatt szót emel a színházlátogatások ellen. Nyugati egyházatyák - Szent Jeromos (Hieronymus) • Észak-Afrika (†420); Vulgata • A Laetához írott leveleiben ír a keresztény nőnevelés alapjairól (hasonlóak később Pázmány gondolatai).  A szülőknek főleg a lányokra kell ügyelniük; ok: az asszonyok nevelik a férfiakat, így a fiúnevelésben fontos szerepük van.  Alapelvek:  erény  imádság (zsoltáréneklés): ez a liturgikus nevelés gyökere  A

világtól elvonulva kell élniük, egészen addig, amíg saját családjuk nem lesz. - Szent Ágoston (354–430) nevelési elvei • Három fontos mű:  Dē vitā beatā (A boldog életről)  Contrā academicōs (Az akadémikusok ellen)  Dē ordine (A rendről) Dialógusok: a hét szabad művészet problematikáját tárják föl. • Ő volt az első, aki azt mondta, cogito, ergo sum (nem Descartes). Ez hat Aquinói Szt Tamásra, Duns Scotusra, Pascalra, Descartesra, Jansenre. • A nevelés:  beszéd  az írás fejlesztése  beszéd  olvasás  számolás (ezt Arisztotelész és Platón nyomán összekapcsolja a zenei neveléssel) • Kiemeli a dialektika fontosságát: ez tanít meg gondolkodni és tanulni. • Az értelmes embernek kell meggyőznie a tanulatlan tömeget (ehhez kiváló eszköz a retorika). • Az embert föl kell emelni az irodalmi dolgok szemléletéhez: ez csak a szellemi harmóniát biztosító matematika útján lehetséges. • A zene

tárgykörébe vonja az irodalomelméletet is (verslábak, rímek). • A geometria a szemlélődésből fakad. • Kulcsszó: rend és szemlélődés (kontemplatív életmód). • A babonaságot és a kuruzslást el kell távolítani a keresztény embertől. • Az embernek két énje van:  testi ember; erénye: tudás (scientia)  lelki ember; erénye: bölcsesség (sapientia) Mindkettőt Isten akaratának a megismerésére és megértésére kell fordítani. • Gondosan válogatva meg lehet ismerni az ókori műveltséget, és ez segítheti a Biblia tanulmányozását. • A nevelés fontos eszköze a motiváció. Vö Vallomások 1, 14: „Többet ér a tudás kötetlen vágya, mint a szükség félelmes szabadsága.” • Ne legyen testi fenyítés. • A nevelés tárgya és célja:  maga az Isten  az ember lelke (mint a nevelés eszköze) • Az ember életének a célja: az igazság megismerése, Isten pontos megismerése (ez a boldogsághoz vezet). A kettő

elképzelhetetlen egymás nélkül. • De Istent nem lehet megismerni itt a földön, mert ő a teljes tökéletesség: a nevelésnek arra kell irányulnia, hogy Isten ismeretét előmozdítsa, és mindazt, ami emberi ésszel megismerhető, el kell sajátíttatni; cél: az ember minél közelebb kerüljön Istenhez. • A jó pedagógus az Isten felé vezető pedagógus: elvezeti az embert az üdvösségre (a bűn elfordít az örökkévalóságtól). • Az anyagiak mellett előtérbe helyezi a lelket; ok: ez minden szempontból az Istenhez kapcsol. 18 • • • • • • • • • Lélek:  Önmagában is értékes, mert különbözik az anyagtól.  Eszköz – rajta keresztül az ember elvezethető Isten megismeréséhez, szeretetéhez, az üdvösséghez. Az akaratról: nem irányulhat jóra az Isten kegyelme nélkül. Az ész az emberben a legősibb és legeredendőbb létező. Vagyis: a nevelésnek az ész kiművelésére és az isteni kegyelem megszerzésére

kell törekednie. A megismerés két foka:  visio corporalis: külső szemlélés  visio spiritualis et intellectualis: belső szemlélés (lelki és intellektuális) – erre tesz nagyobb hangsúlyt Memória:  Egész lelki életünk színhelye; nemcsak puszta emlékezés (az egész életében meghatározó emlékképeket tárolja).  Ez elsősorban egy fizikális, hétköznapi ismeretszerzés. De van ennél egy magasabb rendű: a lélek belső szemlélete. Ebből alakul ki az igazi memória Ezzel a lélek gondolkodik, és egybekapcsolja a tudattartalom szétszórt elemeit A hét szabad művészet a belső intuíciót (tanulást) segíti. Az intuíció a lélek gondolkodó képessége Külön tárgyalja az eredeti és az áteredő bűnt. Az emberben megvan a rosszra való hajlam, de van szabad akarata. Szabadság: a jó melletti döntés (ehhez isteni kegyelem kell, amit ki kell érdemelni) Négy sarkalatos erény (ezeket már kiskortól a gyerekbe kell nevelni): 

mértékletesség  bölcsesség  igazságosság  bátorság A középkori iskolarendszer kialakulása - A nyugati egyház szerkezete egyre inkább stabilizálódik. - Megjelennek bizonyos elemek: • aszkéták • szerzetesrendek  Nagyban befolyásolják a későbbi iskolák létrejöttét.  Ők vetik meg a legtöbb szakma alapját.  Pl. Nursiai Szent Benedek (Monte Cassino, 529): regula monasteriōrum  Eligazítás elvi és gyakorlati vonatkozásban.  Szerzetesi alapműveltség: olvasás és liturgikus ének.  Ora et labora: ima és munka.  VII–VIII. századtól: híres kolostori iskolák, gazdag egyházi és világi könyvtárakkal (pl Canterbury, York). - Nagy Károly: háromféle iskolatípus. • kolostori iskolák • plébániai iskolák • katedrális iskolák - Kolostori (monasztikus) iskolák: • Ezek nagyon színvonalas, és nagy létszámú iskolák voltak. • Kettős:  Belső iskola: szerzetesek nevelése, sajátos tananyag és

módszerek.  Külső iskola: nyitott a világiak számára; kettős funkció:  klerikális utánpótlás (világi papság)  művelődés és oktatás lehetősége a nemesek gyerekeinek • Tanulócsoportok jönnek létre. • Rögzül az oktatás tartalma, a tananyag (kialakulnak a tantárgyak). • Fejlődnek a didaktikai összetevők (oktatási és nevelési módszerek). • Vannak tankönyvek (főleg latin nyelvűek). • Létrejönnek a tantervek: tudáshoz tervezett haladás. 19 Komplex tantárgyak jönnek létre.  Összeolvad:  a hét szabad művészet  a keresztény teológiai ismeretek  a hétköznapi praktikus ismeretek  Ezek a következők:  grammatika (latin nyelvtan)  helyesírás  kiejtés  hangsúlyozás  diktámen  fogalmazás  alapvető jogi ismeretek  a levelezés és az oklevélírás stiláris szabályai  a verselés művészete: ekkor válik igen gazdaggá a liturgikus művészet, és virágzik a himnuszés

szekvenciairodalom 13  computus (főleg a számokkal kapcsolatos ismeretek összessége)  számtan  geometria  csillagászat  naptárkészítés (praktikus)  földrajz  az emberi testről szóló ismeretanyag Falusi (plébániai) iskolák: • Ezekben alacsonyabb szintű képzés folyik, de nagyon fontosak, mert kevés kolostor van (így luxus lenne, ha egy igen művelt szerzetes lenne egy plébánián). • Föladata: elemi szintű klerikusképzés. • Alapvető ismeretek: teológiai színezetű, de a gyakorlatra irányuló készség- és tudásegyüttes.  írás, olvasás (lectura), ének (cantus)  elemi teológiai ismeretek • A falusi pap föladata: a nép permanens nevelése. • Követelmények a klerikussal szemben:  Nagyjából értse a latin szövegeket, és ezeket meg tudja magyarázni.  Legyen olyan beszédkészsége, hogy meg tudja tartani a homíliát.  El tudja látni a liturgikus föladatokat. • Itt tanulnak a gazdagabb iparosok

és a nemesek gyermekei. • De a világi oktatás nem elégedett meg a plébániai iskolákkal, így a városokban létrejöttek a művelt világi papságot képző katedrális iskolák. Székesegyházi (katedrális vagy káptalani) iskolák: • Föladatuk:  a magasabb szintű klerikus-utánpótlás biztosítása  a püspöki széktemplom liturgiájának a végzése • Tananyag:  alsó fokú ismeretek (lectura, cantus)  középfokú ismeretek (komplex tantárgyak)  a magasabb fokú szaktudományok művelése  teológia  jog  filozófia  orvosi ismeretek • Nagy szerepet kapnak a művészetek is, pl. a zene • - - 13 Több ezer szekvencia jön létre, így a Trienti Zsinaton redukálják a számukat. Pl Dies irae, Victimae pasqualis, Stabat mater 20 • • - Magyarország: Esztergomban jön létre katedrális iskola (itt kellett volna kialakulnia az egyetemnek is, de ez a törökök miatt nem valósul meg, csak Nagyszombatban, Pázmány

által). A teljessé váló klerikus műveltség hármas rendszere később az egyetemek létrejöttét segíti elő. Az egyetemek: • Ezek úgy jöttek létre, hogy a színvonalas katedrális iskolák diákjai és tanárai szövetségre léptek egymással, és létrehozták az universitast (ez egy szabad egyesület volt). • Eredeti neve: studium generale. • Két típus:  Bologna (1088)  Központ: jog.  A rektort a tanárok közül az egyetemi polgárok választják, és az egyházi hatóság ehhez adja a hozzájárulását. Csak kis megkötés van: 30 év fölötti, jó hírben álló klerikus személy legyen  Párizs (~ 1100)  Központ: teológia.  A rektort a tanárok választják maguk közül (ezt a döntést az egyházi hatóság megváltoztathatja). • Karok:  Bölcsészkar (facultas artium): alsóbb, alapozó kar.  Az jelentkezhetett ide, aki értett a latin nyelvhez.  Kimenetorientált: mindenki bemehet, de csak az jöhet ki, aki megfelel az

összes követelménynek.  Mindenkinek el kellett végeznie, aki más karra akart menni.  Fokozatok:  baccalaureatus: alapvető logikai ismeretek  licentia: tanításra is jogosít  magister: már egyetemi tanár és iskolai lektor is lehet (Arisztotelész etikája és komoly vizsga)  Szaktudományos karok: kisebb létszámúak.  teológiai  orvostudományi  jogtudományi Lovagi nevelés - Lovagi nevelés: a világiak sajátos nevelése. - Lovag: a hűbérúr szolgálatában álló, nemesi származású lovas katona. - Lovagi ideál: • fejlett fizikum, testi erő, harcedzettség • erkölcsi vonatkozású erények:  nagylelkűség  az elesettek gyámolítása  a női nem föltétlen tisztelete Középpont: a hűbérúrhoz való állandó hűség. - Képzés: • a főúr udvarában, a valós élet keretei között (lovagi torna, vadászat, fegyvergyakorlat, lovagi műveltség) • udvari klerikusok által - A „hét lovagi készség”: •

lovaglás • úszás • nyilazás • vívás • vadászat • sakkozás (a taktika és a stratégia elmélete miatt) • éneklés (sajátos pszichológiai szerepe: a csaták szörnyűségeinek a föloldása) - Az egyház jóváhagyásával létrejöttek a lovagrendek – ez egyfajta spiritualitást jelentett. - Fontos volt a főúri leánygyermekek képzése: a várúr távollétében a hölgyek irányították a várat. 21 • gazdasági számítások • várvédő stratégiák, a katonák irányítása • bírói szerep (szükséges némi jogi ismeret) • jó modor, illemszabályok A városi polgárság iskolái - A városi plébániai iskolák a XII. századtól a városi polgárság (hivatalnokok, kereskedők, iparosok) igényeit is kielégítik. - Az iskola dolgozói: • iskolarektor (rector scholae)  vezető (tekintély és magas fizetés)  A XIII–XIV. században kialakul a városi literátus réteg Ez egy világi férfiakból álló városi értelmiség:

gyakran közülük kerülnek ki a rektorok (miután az egyetemen megszerezték a magisteri fokozatot). • tanárok (magister scholae) • segédtanító (praeceptor) - Tananyag: • alapvető készségek (latin írás és olvasás, grammatika) • praktikus ismeretek (iratszerkesztés, pénzügyi ismeretek, könyvelés, kereskedelmi levelezés) • anyanyelvi írás és olvasás • komplex ismeretkörök (a dictamen és a computus egyes elemei) Az alapvető készségeket és a praktikus ismereteket a kézművesek, az iparosok és a céhesek is elsajátították. A reneszánsz kora A reneszánszról általában - A reneszánsz: • Korstílus és civilizációs stílus. • Név:  ritrovare ’fölfedezés’  renaissance ’újjászületés’ (Voltaire, 1750) • Terjedése: nem egyenletes (Huizinga). • Főszereplője: a meggazdagodott városi polgárság. • Újra fölfedezik az ókori művészeteket. - A reneszánsz szemléletváltozása: • Világképváltozás:

centrális helyzetbe kerül az ember és a tudománya, művészete (humanizmus) – a középkori univerzális gondolkodás helyett az individuális gondolkodás lesz a középpontban. • Középpont: az individuum (egyéniség) érvényesítése. • Nincs szükség „testületekre”; következmény: nő a mecénások szerepe. • Személyes, modern vallásosság (Néri Szent Fülöp, jezsuiták) – ez az imában is megjelenik: addig a 150 zsoltár volt a középpontban (ennek az egésznek a tudása visszahat az egész jellemre). Reneszánsz ima: sajátos beszélgetés Isten és az ember között (megjelennek a modern ima alapjai) • Fölértékelődik az antik kultúra (fontos a klerikusok szerepe). • Megkezdődik az antik szövegek kritikai elemzése (Gutenberg): törekednek a hibás értelmezések és az elírások kijavítására. • Az empirikus tapasztalat tudományos módszerré válik (Leonardo da Vinci). • Hisznek az univerzális tudás lehetőségében. - A

reneszánsz gyermekképe: • Lényegesen különbözik a középkor gyermekképétől.  Általános vélekedés: a középkor kis felnőttnek tekintette a gyermeket.  De ez csak árnyaltan igaz: egyes képzőművészeti alkotások valóban mellette szólnak, de ez önmagában nem bizonyíték (pl. bizonyos freskókon, festményeken a kis Jézusnak felnőtt arca van)  Ami miatt igaz: a gyereknek kiszabott munka (családban, iskolában): majdnem olyan, mint a felnőtteké.  De sok szépség van, amiről többen is írnak; pl. Aranyszájú Szent János, Szent Ágoston 22 - -  Amiről szó lehet: a tudományosság még nem vethette meg az alapokat. • A gyermek a reneszánszban az ártatlanság szimbóluma, ezért védeni kell. Megjelennek az első árvaházak A humanisták mozgalma: • az embertudományok fejlesztése • igyekeznek elvetni a fölösleges memoritereket (helyette: a gondolkodás fejlesztése) • a literátus réteg kiművelése Módosul a városi

plébániai iskolák tananyaga: • a reneszánsz eleje (trecento)  1. szint: latin írás és olvasás (anyanyelvi oktatás)  2. szint: részletes latin nyelvtan (latin nyelvű oktatás)  3. szint: latin nyelvű középkori szakművek • a reneszánsz vége (cinquecento)  1. szint: ugyanaz, csak magasabb színvonalon  2. szint: új szellemű humanista grammatika  3. szint: antik klasszikus szerzők művei; vagyis: a humanista városi iskola a humán gimnázium prototípusa Humanista gondolkodók - Reneszánsz úri nevelés: • Vittorino da Feltre (1378–1446)  a Gonzága-őrgrófok nevelője  családias, humanista nevelés szigorú valláserkölcsi normákkal • Baldassare Castigliane (1478–1529)  az urbinói herceg udvari nevelője  műve: Udvari nemesember  illendő főúri magaviselet  műveltség, könnyedség, elegancia  művészet (költészet, festészet, írásművek elemzése)  úri dilettantizmus (komolyan semmihez se értsen,

mert ez a szolgák dolga)  társasági érvényesülés - Rotterdami Erasmus (1469–1539; Németalföld) • A legnagyobb tekintélyű humanista: a katolikusok és a protestánsok egyformán tisztelik. • Amit ötvöz:  az antik kultúra  a középkori eszmék  a reneszánsz ideálok • Pedagógiai szempont: személyes, szeretetteljes foglalkozás a gyerekekkel (vö. Platón: tréfa és játék, illetve később: Comenius). • Fontos a gyermek korai erkölcsös és tudományos nevelése. • Műve: A balgaság dicsérete. - Juan Luis Vivès (1492–1540) • Erasmus spanyol tanítványa. • A tanulmányok rendszere, avagy a keresztény nevelés: a neveléstörténet első didaktikai szintézise. • Újításai:  az anyanyelv kiművelése  empirikus tapasztalatszerzés  az egyéni sajátosságok és jellemvonások figyelembe vétele  oktatás: tervezett pedagógiai folyamat - François Rabelais (1494–1553) • Francia humanista. • Maró gúnnyal

ostorozza a korabeli nevelők oktatási módszereit. • Szatirikus regénysorozata: Gargantua és Pantagruel (ez mutatja a skolasztikus és humanista nevelési gyakorlat éles kontrasztját). 23 - Michel de Montaigne (1553–1592) • Nevelési eszménye: inkább talpraesett, mint tudós ember. • Fontos: értelmes tanulás, önálló gondolkodás, a társas kapcsolatok kiépítése. • Az ártatlan gyermek erkölcsi védelemre szorul. Luther Márton - Luther (1483–1546) – Wittenberg, 1517 - A katolikus egyház hierarchiaszerkezetét támadja. - Személyesebb, bensőségesebb, mélyen átélt vallást kínál. - Szembeszáll a humanizmus „pogány” gondolkodásával. - Átértékeli a klasszikus művészet szerepét (ezt a pietas kialakítása eszközévé teszi). - Pedagógiai elvei: • vallási és polgári nevelési célok • a népoktatás megszervezése (elválasztja a teológus- és lelkészképzéstől)  tudós teológusok képzése: antik nyelvek, teljes

egyetemi ismeretanyag, humanista műveltség  falusi lelkészek képzése: csak latin nyelvtan (a Vulgata miatt), anyanyelvű retorika, egyházi zene (rájuk sokkal nagyobb létszámban van szükség)  az egyszerű nép képzése: csak anyanyelvű írás és olvasás (a Biblia olvasása) • a Deutsche Schulen (Schreibschuulen) hálózatának a kiépítése • jámborságra, családi életre nevelés • a gyermek: pompás örök kincs - Luther munkatársai és követői: • Melanchton Fülöp (1497–1560): a wittenbergi egyetem bölcsészkarát humanista szellemben vezeti. • Valentin Trotzendorf (1490–1556): a sziléziai Goldberg városában humanista kollégiumot hoz létre, az egykori római köztársaság mintájára szervezett önkormányzattal. - A reformáció ellenhatásai: katolikus megújulás. • Trient (1545, 1551–1552, 1562–1563): a katolikus egyházon belüli visszásságokat orvosolta. • A reformáció ellen a saját a saját fegyvereit fordítja:

fontos az iskolaügy, illetve a személyes vallásosság kialakulása. • Nem restauráció, hanem igazi megújhodási mozgalom: apostoli szellemiségű katolikus „reneszánsz”. A jezsuiták szerepe Humanista (latin) gimnázium: 1500 körül alakult ki, de csak a reformáció terjesztette el, így szervezetileg csak a XVI. század óta van meg Jellemzője, hogy az osztályok elkülönülnek. A típus a XIX század közepéig létezett Általában egy-egy középfokú iskolának két tagozata van - Gimnáziumi: • 3–4 év: grammatikai (latin nyelvtan) • 1–2 év: poétikai (ókori latin költészet) • 1–2 év: retorikai (ókori latin próza) - Akadémiai: • 2–3 év: filozófiai • 2–3 év: teológiai Magyarországon a jezsuita iskolarendszer a meghatározó; alapja az 1599-ben kiadott Ratio Studiorum. A XVII század közepén a piaristák is megjelentek A katolikusoknál divatos helyek: Graz, Bécs, Krakkó A XVI század végén létrejött a Collegium Germanico

Hungaricum (a XVIII századi püspökök általában itt végeztek) Az 1777-es Ratio Educationis értelmében a gimnázium ötosztályos, majd az 1806-os után hatosztályos lett. 1844-ig a középszintű iskolák tanítási nyelve a latin volt Magyarból érdemjegyet csak 1820-tól adtak 1849-ben kialakult a nyolcosztályos gimnázium, s ez 1924-ig megmaradt A XIX század végén megjelentek a leánygimnáziumok (líceum), 1934-től egységessé váltak. Nyelvoktatás az ötödik osztálytól folyt - 1534: a rend alapítása (Loyolai Szent Ignác). 1540: III. Pál pápa elismeri a rendet A jezsuiták a pápaság erős támaszai lesznek. Fő feladatuk: a protestáns tömegek visszahódítása. Jezsuita módszer: a barokk vallásosság. Cél: az ember Isten minél nagyobb dicsőségére élje le az életét. Ennek megfelelő a fölkészítés: 24 - - - - - - • intellektuális • erkölcsi • vallási Az első alaposan kidolgozott központi tanterv: Ratio Studiorum

(1599). 14 Tartalma: • részletes tananyag • célok • módszerek • iskolarendszer Egy sajátos ötosztályos középiskola alakul ki. • 1–3. osztály: latin grammatika (ez nagy hangsúlyt kap) • 4. osztály: antik poétika (szövegolvasás és –értelmezés) • 5. osztály: retorika (az élőszóbeli beszéd szabályai) Akadémiai tagozat: • három év filozófia (ez a kis- és középnemesi réteg igényeit tudja kielégíteni Magyarországon; ok: a protestáns és katolikus tanítás közti különbség) • négy év teológia Jezsuita újítások: • osztály-keret • tanóra-rendszer • központi tanterv és követelményrendszer • év végi vizsgák Módszertani sajátosságok: • munka és pihenés egyensúlya • játék • mozgás • iskoladrámák A katolikus (jezsuita) és protestáns kollégiumok eltérései: katolikus protestáns a három képzési fok tantervi egységben működnek, de külön integrálják a három képzési fokot (alap,

közép, felső) intézményekben az elemi osztályok élén felnőtt tanárok az elemi képzés öregdiákokra épül az elemi képzés állnak teológia csak a papi pályára készülők tanulták mindenkinek kötelező A protestáns kollégiumok: Jelentős volt a számuk, de törekedtek arra, hogy csökkentsék, és ne lehessen akadémia. A filozófia és a teológia fő jellemzője a disputa volt. Szinte mindegyikben volt önképzőkör-szerű csoportosulás (kolláció), amelyben kilencen voltak Jellemző sajátsága a coetus Volt önálló szervezete diáktisztviselőkkel A fő tisztviselő a senior volt (ügyelt az iskolai rendre, fegyelemre) Be kellett iratkozni a matriculába. Az egyetem felsőbb évesei a tógátus diákok, sajátos egyenruhájuk a tóga Kevés tanár volt, így a tógátusok is tanítottak már (praeceptor). Iskolarendszerük partikuláris volt Anyaiskoláik (Debrecen, Sárospatak, Marosvásárhely) voltak, innen küldtek ki iskolavezetőket (rektor) egy

kisebb gyülekezetbe, hogy a kollégium, vagy a maga számára pénzt gyűjtsön. A református iskolamestert vagy lelkészt évente elküldték vagy marasztalták (vagyis nem működött állandó tantestülettel, így gyöngült). Rendkívül szigorú volt: ha valaki magyarul szólalt meg ebéd alatt, az 1704 évi törvény szerint három dénárt kellett fizetnie. A protestánsoknak nem volt egyetemük Az evangélikusoknál erős volt a magyar nyelvűség, ezért próbáltak magyarul oktatni. Mindig voltak divatos helyek: - Wittenberg (Luther, Melanchton) - Heidelberg (a XVII. század első évtizedeiben; David Pareus, Bethlen Gábor) - Halle (a XVIII. század elején – a pietizmus kiindulópontja) - Göttinga (a XVIII. század közepe; Sagner András és Sagner Károly) 14 Oktatási tervek már korábban is voltak, de ez az első, amely az összes jezsuita intézményre vonatkozik. Szent Ignác elvi állásfoglalását a rendtársak kollektívan kiegészítik. 25

Fölvilágosodás Általános kérdések - Az újkor emberének gondolkodását befolyásoló új tényezők (fölvilágosodás, kapitalizmus): • a reneszánsz homocentrikus nézőpontja és az evilági boldogulás (anyagi javak) iránti igénye • a protestantizmus életideálja (ez az evilági üdvözülés előképének tekinthető) • a városi polgárság jóléte, és anyagi biztonságra törekvő célkitűzései • a polgári forradalmakban lezajlott változások (Bacon, Descartes, Pascal) • az isteneszme kialakulásai (deizmus, panteizmus) - Fölvilágosodás: • A polgári társadalom megteremtését elősegítő liberális szellemi irányzat és társadalmi mozgalom. • Amit meg akar valósítani:  az emberi ész teljes függetlensége (az ész primátusa)  a tudomány értelemre alapozottsága  a politikai egyenlőségen alapuló társadalmi berendezkedés megvalósítása • Forradalma: az újkor emberének az individualisztikus törekvése. • A

középkori egyházban elsőbbséget élvezett az univerzalizmus, és világos volt az istenfogalom: Isten a világ teremtője, igazságos bíró, gondoskodó atya. Ez megfelelt a Biblia üzenetének - Az újkorban megváltozik az istenfogalom: • Filozófusok: az abszolút létet fedezik föl, és azonosítják a zsidó–keresztény kultúrkör istenfogalmával. • Nem tud mit kezdeni az egyház istenfogalmával, a kialakult teológiai istenfogalommal, ezért aláveti magát az ész követelményeinek. • Itt jelenik meg először, hogy az ész követelményeinek megfelelően kell bizonyítani Isten létét. Ezt az újkori filozófusok (pl Descartes, Pascal) komolyan gondolják, de nem jutnak komoly eredményre; pl  Descartes: Isten szükségszerű, mint ahogyan a völgyhöz hozzátartozik a hegy (ezekben az eszmefuttatásokban logikai bukfencek vannak).  Leibniz (1646-1716): Isten azért van, mert kialakítható róla egy világos, elkülöníthető fogalom.  Pascal:

kicsit árnyaltabban fogalmaz. Mérlegelni kell a nyereséget és a veszteséget: ha Isten létezik, akkor az ember mindent megnyert. Ha nem létezik, akkor a keresztény élet miatt semmit nem veszített • Kant egy tudaton kívüli posztulátumnak gondolta el Istent. - Elbizonytalanító tényezők: • A reneszánsz individualizmus megkérdőjelezi a szilárd közösségi rendet. • Amerika fölfedezése miatt elveszik az Európa-központúság tudata. • A kopernikuszi fordulat megszünteti a Föld kitüntetett helyzetét. • A protestantizmus megszünteti az egyház hegemóniájának a biztonságát. • A Galilei-féle új természettudományos módszer megrendíti az arisztotelészi fizikát. • Megtörténik az első „törvényes” angliai királygyilkosság (I. Károly): ez megtépázza a megfellebbezhetetlen uralkodói tekintélyt - Milyen bizonyosság marad ezután? • a ráció tudati bizonyossága • az empirizmus tárgyi bizonyossága Ez később az ateista

nézőpont kialakulásához vezet. • A materializmus és a pozitivizmus a fizikai tapasztalást abszolutizáló egydimenziós látszatbizonyossághoz vezet. • Kiüresedik az emberfogalom; következmény: a XX. század elején megjelennek az idegen, keleti vallásokat hozó irányzatok (jellemző a misztikusság, és megújul az antropozófia, amely később a Waldorf-iskola alapja lesz). Mindez azt jelenti, hogy van spirituális igény az emberben: nem akar elszakadni Istentől • Majd: ellenhatás fogalmazódik meg. - Isteneszmék: • deizmus  Istent és a világot élesen szétválasztja egymástól.  „A mű kész, az alkotó pihen.”  Pl. Locke, Newton, Voltaire, Rousseau • panteizmus 26  Egyértelműen azonosítja Istent és a világot.  Pl. Spinoza, Hegel • ateizmus  Isten fogalmának a deista és panteista jellegű megközelítése ehhez a kiüresítéshez vezet.  Pl. Nietzsche, Marx, Engels, Lenin John Locke (1632–1704) -

Puritán-protestáns neveltetésű, liberális gondolkodású angol filozófus, orvos és közgazdász. - Hozzá fűződik: • az angolszász pedagógia megteremtése • a tabula rasa-elv kialakítása  A megszületéskor minden ember egyforma, nincs semmilyen szellemi öröksége, így minden a nevelésen múlik.  De ez az elmélet nem tartható: vannak egyéni különbségek a genetikai meghatározottság miatt. - Fő pedagógiai műve: Gondolatok a nevelésről (1693). - Nevelési eszméje: gentleman-nevelés. • nevelést az ész, a gondolkodás és a praktikum alá vonja • erős és egészséges test • erényes és vallásos lelkület • hasznos, praktikus ismeretekkel rendelkező úriember - A magánnevelés híve: egy gyereknek egy nevelője legyen. - Amit bevezet: teljesen mellőzi a klasszikus nyelveket; szerinte egyedül az Anglia körül beszélt nyelvekre (spanyol, francia) van szükség. - Legnagyobb érdeme: a pedagógiát mindenhatónak képzelte el (vö.

tabula rasa) - Testi nevelés: • egészséges táplálkozás • mindennapos tisztálkodás • fokozatos edzés • spártai életmód (úgy edzette a tanítványai egészségét, hogy télen lyukas cipőben járatta őket) - Erkölcsi és vallási nevelés: • magánnevelés • akaraterő és önuralom • a Biblia gondos tanulmányozása • nevelői példaadás • szigorúság • a verés csak a végső eset - Értelmi nevelés: • Az ész a tapasztalás, az érzékelés és a belső reflexió útján szerzi az ismereteit. Ezért fontos: a kritikus ész formális kiművelése. • A praktikus ismereteket a hasznosság (utilitarizmus) elve alapján kell kiválasztani. Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) - Élete: • Librális francia filozófus, jelentős pedagógiai gondolkodó. • Az anyja korán meghalt. Az apja egy genfi órás, aki egzaltált, zaklatott életet élt, és fiát egy brutális ötvös mester mellé adta inasnak. • Rousseau innen megszökött. Torinóba

ment, ahol 1728-ban katolizált (a koszt és a kvártély miatt) Egy intézetben lakott, ahol főleg homoszexuális élmények érték Ezáltal megerősödött benne a gondolat, hogy az ő vallása sokkal jobb, mint a katolikus. • 16 évesen egy gazdag, nagy könyvtárral rendelkező özvegyhez (Mme Warrens) költözik. Itt újabb „tapasztalatokat” szerez Tíz évet tölt itt A pszichológusok szerint a nőt az anyjának tekinti a nőt, bár van vele szexuális kapcsolata, ezért élete végéig bűntudat kíséri. Itt válik filozófussá (autodidakta módon) 27 1741: kiragadja magát Warrens-né bűvköréből, és Párizsba költözik. Itt zongorázni tanul, és néhány hónapos tanulás után koncertet szervez magának: ez az önkontroll hiányára és a nagy önbizalomra utal A koncert nagy botrányt okoz, és egyben a zenei pályafutása végét jelenti • 1750: művet ír a dijoni pályázatra, amelynek a fő kérdése, hogy ment-e előbbre a világ a tudományok

által. A pályázók szerint mindent a tudományoknak köszönhetünk; Rousseau eredeti gondolattal lép föl: a világ nemhogy előbbre ment a tudományok által, hanem az emberek körüli minden baj és probléma a társadalomból származik. Megnyeri díjat, és ismert lesz Előkelő szalonokba lesz bejáratos, megismeri Voltaire-t és Diderot-t. Antropológiája: filozófiai ihletésű (kidolgozza a bűntelenség teológiáját). • Elutasítja a tabula rasa-elvet: az emberek ösztönök sokaságával születik meg. • Az ember mint természeti lény: eredendően jó és bűntelen (Isten nem teremt rosszat). • De a társadalmi együttélés sajnálatosan megrontja az embert. Nevelési koncepciója: indirekt (ez a későbbi reformpedagógiai irányzatok kiindulópontja). Fő pedagógiai műve: Emil, avagy a nevelésről (1762). • Az egész mű egy fikció. • Az itt megfogalmazott eszmék jelentősen befolyásolják a pedagógia reformágának az iskolakoncepcióit. •

Pedagógiája lényege: engedni kell kibontakozni a gyermekben levő kincseket, amelyek vele születtek. • A magánnevelés híve: Emilt egy vidéki kastélyban képzeli el, ahol ő a nevelője. • Azért írja meg, hogy egy másik tanítási modellt mutasson (egy új magatartásmintát fogalmaz meg, amely eltér az iskolától). • Emil következtetése az erdőbeli „eltévedés” után: „Mégis jó a tudomány valamire!” • Indirekt módszeregyüttes jellemző (ez a reformpedagógiák kiindulópontja): a gyereknek fölkínáljuk a lehetőségeket, és ezzel bizonyos problémahelyzetbe hozzuk. Rousseau nevelési elvei: • Nevelési cél: a legnemesebb értelemben vett boldogság, szabadság és erkölcsi erény kibontakoztatása. • A gyermeket a társadalomtól elzárva kell nevelni (Pestalozzi ezt támadja: szerinte ennél nagyobbat még senki nem tévedett a pedagógiában). • Meg kell figyelni a gyermek természetét, és ehhez kell igazítani a nevelői

hatásokat. • A gyermekre a képzeletén és az érzelmein keresztül kell hatni: a nevelő legyen közvetlen és barátságos. • A tananyagot a gyermek spontán érdeklődéséhez kell szabni. • A gyermek nevelését indirekt módon, a körülmények háttérszervezésével kell irányítani. • A cselekvés didaktikája: az ismeretszerzés a gyermek „fölfedező jellegű”, aktív közreműködésére épül.15 • A gyermek tanítója a könyvek helyett maga az élet, meddő magolás helyett maga a természet; hasonló Dewey gondolata: le a tankönyvek iskolájával. • Mindig tiszteletben kell tartani a gyermek döntési szabadságát. • Büntetni csak a természetes következmények elve alapján szabad: ha a gyerek hibát követett el, viselje a következményeket (pl. Emil télen bedobta a saját ablakát kővel, és nevelője három napig nem üvegeztette be azt). Rousseau életkori szakaszai a nevelésben (nincs tudományos alapja): • 1. szakasz

(születés–beszéd): 0–2 éves kor (testi nevelés; tilos kényeztetni és pólyázni: fontos a szabad mozgás). • 2. szakasz: 2–12 éves kor (az érzékszervek fejlesztése)  magánnevelő  a természeti környezet és önmaga megismerése  a gyermekkor sajátosságainak a tiszteletben tartása  az érzékszervek tudatos használata és a testgyakorlás  szükség esetén: a természetes büntetés alkalmazása • 3. szakasz: 12–15 éves kor (értelmi nevelés)  A nevelő segítségével fölfedezi a természetet és a tudományokat.  Életközeli szituációkban szerez erkölcsi tapasztalatokat.  Az értelem pihenését a fizikai munka szolgálja. • 4. szakasz: 15 éves kortól a házasságkötésig (erkölcsi nevelés) • - - - - 15 Didaktikák: 1. Ó- és középkor: megismerés, befogadás 2 Comenius: szemléltetés 3 Rousseau és követői: cselekvés 28  Az ember a „második születésekor” erkölcsi lénnyé válik.  A

nevelő útmutatása mellett vissza kell térnie a társadalomba.  Tanuljon történelmet.  Kapjon természetes valláserkölcsi nevelést. Más nevelők Christian Wolff (1679–1754) - Egy empirikus alapokon nyugvó képességlélektant alkot meg. - Az emberekben örökletes képességcsírák vannak. Ezeket időben el kell kezdeni fejleszteni, különben elsorvadnak Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716) - A tudomány és a vallás összebékíthető az ész útján. - Tagadja a tabula rasa-elvet. - A velünk született hajlandóságot a nevelésnek kell kiművelnie. Nagy Frigyes porosz király (1712–1786) - Az állam boldogulása érdekében szükség van a nép nevelésére. - Az oktatásügy nem egyházi kérdés, hanem politikai tényező. Ignaz Felbiger apát (1724–1788) - 1774, Bécs: megalapítja az első normaiskolát. - Módszerében a későbbi népiskolák didaktikai elveit fogalmazza meg. • frontális osztálymunka • együttes hangos olvasás •

kezdőbetűzés • katekizálás • tabellázás Johann Bernhardt Basedow (1723–1790) - A filantropisták szellemi vezetője. - Játékos didaktikai ötleteket alkalmaz. - Fő műve: Filantropinum (Dessau, 1774). - Többek elveit ötvözi: • Locke • Rousseau • Leibniz • Wolff Neohumanisták - A képességfejlesztést a klasszikus művek élményszerű tanulmányozásával képzelik el. - Pl. Goethe, Schiller, Humboldt - Később nyitnak a természettudományok felé. Johann Heinrich Pestalozzi (1746, Zürich – 1827, Neuhof) - Élete: • A kor kiemelkedő svájci pedagógusa; Rousseau elveit fejleszti tovább. • Teológiát tanul. • Megnősül; egy fia születik: Hans Jakob Pestalozzi (vagyis: Jean-Jacques). • 1780: negyven csavargófiúval mintagazdaságot nyit, de csődbe megy. • 1798, Stans: a franciák megbízásából árvaházat létesít, de egy ezt egy év múlva bezárják. • 1800, Burghof: elemi népiskolát nyit, amely a kisiskolák módszertanát

követi (hangoztató), de elveszik tőle az épületet. • 1804, Yverdon: tanítóképzőt alapít – ezzel sikert és nemzetközi hírnevet ér el; itt tanul pl. Brunszvik Teréz, Esterházy Pál. 29 - - - • 1827: pénzhiány miatt bezárják a tanítóképzőt. Pedagógiai eredményei: • Neuhof: elsőként intézményesíti a munkára nevelést. • Stans: kidolgozza a munkaiskola didaktikai-metodikai módszerét. • Burghof  Új alapokra helyezi a népiskolai pedagógiát.  Bevezeti a ma is használatos hangoztató-szótagoló betűtanítási módszert. • Yverdon: megújítja a tanítóképzést. A kéz–fej–szív kiművelése – újszerű szemléltetés: a tárgy külső képével szervesen összefonódik a belső tapasztalat és az érzelmi átélés. Pedagógiai művei: • Egy remete estéi • Lénárd és Gertrúd • Vizsgálódások az emberi természet fölött Pestalozzi és Rousseau elképzeléseinek a hasonlósága és különbsége: • Amiben

hasonlítanak:  Módszeresen megfigyelik a környezetükben levő gyerekeket (Pestalozzi először a fiát, akit a felnőttkoráig részletesen megfigyelt, és mindennap aprólékos jegyzeteket készített).  A nevelőintézetekben is megfigyelik a gyerekeket. • Amiben különböznek:  Rousseau téves tételt állít: a gyereket a saját érdekében el kell zárni a társadalomtól, és lehetőleg magánnevelést kell alkalmazni; vagyis: a gyerek még más gyerekek körében sem tud szociális tapasztalatokat szerezni.  Pestalozzi ezt fölülbírálja: helyre akarja állítani az egyensúlyt a társadalom és az egyén vonatkozásában, és azt mondja, a gyermeknek kezdettől fogva társas közegben kell lennie. A gyerek így egyszerre van két „helyen”:  tudományos reflektorfényben  társadalmi közegben Ez a reformpedagógia alapelve is. Ezzel szemben a hagyományos pedagógia a gyerektől passzivitást kíván, aki az ismeretek tárházát készen kapja. A

tanár előadó, és irányít Középpont: a föladatoknak rögzítő szerepük van. Ehhez járul egy tradicionális iskolai környezet Új diszciplínák és nevelők a XVIII. század végén - A tudományos gondolkodásban a korábbi évszázadok gyakorlatához képest jelentős változás állt be: egyre több tudományos diszciplína fogalmazódott meg. - A pedagógia tudományos szemléletmódját kialakító tényezők a XVIII. század végén: • a fölvilágosodás gondolatvilága (az ész és a tapasztalat primátusa) • a Wolff-féle pszichológia (lélekcsírák) • a Rousseau nyomán megjelenő pedagógiai mozgalmak (pl. filantropisták, Pestalozzi) • a német idealista filozófiai rendszerek (pl. Kant16, Hegel) • gazdasági, politikai és szociális változások, amelyek a polgárság erősödését segítették elő Ernst Christian Trapp (1745–1818) - Protestáns pedagógus, a pedagógia tudományának a megalapozója. - Körülhatárolja a pedagógia

tudományterületét. - Kialakítja a pedagógiatudomány rendszertanát. - Meghatározza az alapvető módszereket (empíria). - Interdiszciplináris kapcsolatokat állapít meg, pl. antropológia, pszichológia, szociológia, etika 16 Herbarton keresztül nagy hatással volt a pedagógiára, főleg az erkölcsi nevelés tekintetében. 30 Johann Friedrich Herbart (1776–1841) - Az első tudományosan kidolgozott pedagógiai koncepció (az ún. porosz pedagógia) megalkotója - 1809: a königsbergi egyetem pedagógia–pszichológia fakultásának a vezetője lesz. - - - - - Rendszere alapjai: • filozófia (Kant etikája) • pszichológia (asszociációs lélektan) Erkölcsi nevelése: • Az erkölcs esztétikai ítélet. • A „tetszés” akkor jön létre, ha akaratunk és cselekvésünk összhangban van. • Az erkölcsi nevelés eszméi és a pedagógiai cselekvés területei:  a belső szabadság eszméje – az akarat kiművelése  a tökéletesség

eszméje – a következetes cselekvés kiművelése  a jóakarat eszméje – az önzetlenség kiművelése  a jog eszméje – az érdek és a jóakarat harmóniájának a kiművelése  a méltányosság eszméje – a jó jutalmazása, a rossz büntetése Lélektana: • Az asszociációs pszichológia nyomán: a képzet (asszociáció) a lélek önfejlesztő munkája. • Tudatmező: az aktuális gondolkodási műveletek területe, a figyelem fókusza (amiről konkrét ismeretünk van). • Tudatküszöb: választóvonal a tudatban levő és az ideiglenesen „elfelejtett” képzetek között. • Figyelem: a régi képzeteket tudatosan felszínre hozzuk, és az újakkal összekapcsoljuk. • Reprodukció: tudatosan előhívunk egy korábban megtanult információt. Neveléstana: • Normatív pedagógia:  A nevelés az erkölcsi eszmék megvalósítására irányul.  Útja: céltudatos, tervszerű és szervezett nevelői hatások. • A nevelés három szakasza:

 kormányzás: kisgyermekeknél (állandó felügyelet)  oktatás: a gyermekeknél (a képzetállomány növelése, erkölcsi szempontból is)  vezetés: az ifjúságnál (oktatás és erkölcsi nevelés) Oktatáselmélete: • Didaktikai rendszerét a „formális fokozatok” elvében fejti ki. • A képzetek kialakítása: két lépcsőfok.  elmélyedés (a dolgok tanulmányozása)  eszmélkedés (az összefüggések megértése) Mindkettőnek két szakasza van:  nyugvó (statikus)  haladó (dinamikus) • A tanár végigvezeti a növendéket az ismeretszerzés törvényei által megszabott úton, a módszeres (formális) gondolkodás fokozatain:  a világosság foka (statikus elmélyedés)  az asszociáció foka (dinamikus elmélyedés)  a rendszer foka (statikus eszmélkedés)  a módszer foka (dinamikus eszmélkedés) Tantervelmélete: • a „megismerés köre”: empirikus, spekulatív és esztétikai érdeklődésre irányuló tárgyak • a

„részvét köre”: szimpatikus, szociális és vallási-erkölcsi érdeklődésre irányuló tárgyak Vinzenz Eudard Milde (1777–1853) - Katolikus pedagógus; pedagógiai rendszerét a pszichológiára alapozza. - Gondolkodása középpontja: a fejlesztés (a tehetség és a gondolkodás kibontakoztatása). - Rousseau, Kant, Pestalozzi és Trapp nyomán halad. 31 - Föloldja az empíria és a transzcendencia közötti ellentmondást. A pozitivizmus - A fölvilágosodásban gyökerező pozitivizmus gondolatvilágát a materialista tudományszemlélet alapján vizsgált fizikai és társadalmi valóság összefüggései, törvényei alkotják. (Nincsenek magasztos célok, így empirikus mozzanatok lesznek jellemzők: a gyermek sajátságai, a fejlődés menetének a megállapítása.) - Az új pozitív filozófia a liberális társadalomfölfogással együtt a hagyományos teológiai és metafizikai alapozású pedagógiát támadta meg. - August Comte (1798–1857) • A

pozitivista nevelés megalapozója; francia matematikus, tanár, természettudós. • A pozitív nevelés filozófiáját az emberiség gondolkodását reprezentáló „három fejlődési stádium törvénye” világítja meg. Pedagógiai interpretációban: az ember fejlődése nem valami misztikus út, hanem egy olyan fejlődésmenet, amely tetten érhető az ember életében is. Egy fikció alapján ad magyarázatot, hogyan fejlődik az ember kognitív rendszere  Teológiai szakasz: analógiák (animizmus, politeizmus, monoteizmus) – az itt megjelenő elméletek általában teista koncepciók.  Metafizikai szakasz: absztrakciók.  A természetfölöttire való hivatkozás helyett egységes magyarázatot keresnek.  Az előzőtől való elszakadásra való törekvés jelenik meg, pl. deizmus  Pozitív szakasz: empíria és ráció.  A világtörvények fölismerése és a világ egységes magyarázata.  Csak a tudományra alapozottan lehet a világnak

egységes magyarázatot adni. • A gyermek fejlődésének a menete Comte szerint megegyezik a „három stádium törvényével”.  Gyermekkor: teológiai stádium (a mesék világa, misztikum és csodás dolgok).  Ifjúkor: metafizikai stádium (önmagunk, az identitás keresése).  Felnőttkor: pozitív gondolkodás (ennek a kialakítása pedagógiai föladat: az ember az egyéni érdekeit alárendeli a „nagy kollektív isten”, vagyis a közösség érdekeinek – a világmagyarázat nem lehet más, csak a közösség szolgálata). Ez egy teljesen ateista koncepció. - Herbert Spencer (1820-1903; angol mérnök, újságíró, pozitivista filozófus) • Elveti a szakaszokat; még Darwin előtt megfogalmazza az evolúció eszméjét. • Comte három fejlődési stádiumát túllépve hirdeti: az anyag megnyilvánulásának minden formája (az ősállapottól a modern társadalomig) folyamatos fejlődés eredménye. • A nevelés föladata: fölkészíteni az embert a

változásokból következő alapvető tevékenységekre.  közvetlen fizikai létfönntartás (pl. táplálkozás)  közvetett fizikai létfönntartás (pl. környezetkultúra)  fajfönntartás (családalapítás, nevelés)  társadalmi rend (jogok, kötelességek)  az érzelmi élet kiművelése (irodalom, művészetek) - Alexander Bain (1818–1903; skót filozófus, pszichológus, pedagógus) • Teljesen kidolgozza Spencer elméletét. • Neveléselmélete: a fiziológiát és a pszichológiát használja a pedagógia megalapozására. • Cél: a teljes angolszász iskolarendszer megújítása. • Didaktikai elképzelése: az iskolában elsősorban az életre fölkészítő és a gondolkodást fejlesztő tárgyakat kell oktatni. - A gondolkodás fejlesztésének útjai: • deduktív (matematika) • induktív (kémia, fizika) • rendszerezés (természetrajz) • gyakorlati műveltség (irodalom és művészetek) • politikai társadalomelmélet (történelem)

32 A gyermektanulmányi mozgalmak - Fontos: a gyermek • fejlődési menetét föltérképezni, • a lelki fejlődését megérteni. - Szükséges az ehhez megfelelő eszköztár, ami tekintettel van az életkori sajátosságokra. - Így megjelennek a gyermektanulmányi mozgalmak, ennek kapcsán pedig a pedológia. - Föltárják a gyermek titkait, csodáit. - Minden szempontból a gyermek kerül a középpontba (anatómia, biológia, pszichológia). - Ekkor jön létre a gyermeklélektan. - Háttér: • Rousseau gyermekfölfogása • a pozitivizmus tudományfölfogása • a spenceri evolúciós elmélet • az empirikus lélektan - Kialakulása állomásai: • Darwin (1859): az evolúciós elmélet a fajok eredetéről.17 • Ernst Haeckel (1866): megfogalmazza a biogenetikus alaptörvényt az embrionális fejlődésről. Később ezt kiterjeszti a pszichológiai fejlődésre is. • Wilhelm Wundt (1879): a lipcsei egyetemen létrehozza az első kísérleti lélektani

laboratóriumot. • Stanley Hall (Wundt tanítványa):  Megalkotja a pszichogenetikus alapelvet (1877, Haeckel nyomán): az emberi történelem és a gyermek egyedfejlődése közt próbál meg analógiákat találni.  Visszatér az amerikai Clark Egyetemre, ahol alapos kutatómunkát végez.  1893: megalapítja a Gyermektanulmányi Társaságot. 18 • James Baldwin (1895, Hall munkatársa): megalkotja az evolúciós gondolat gyermeklélektani szintézisét. • Wilhelm Lay és Ernst Meumann (Lipcse, Wundt munkatársai): fölhasználják az amerikai eredményeket, és megteremtik a kísérleti pedagógiát; vagyis: elindítják az empirikus pedagógiai kutatásokat. - Edouard Claparède (svájci pszichológus, pedagógus) • 1912, Rousseau Intézet: a gyermektanulmányozás legjelentősebb európai központja. • Megalapozza a funkcionális nevelést; vö. „ebihal-elmélet”: minden életkori szakasznak megvan a funkciója a felnőttkorra nézve • Tanítványa Jean

Piaget (francia pszichológus): megalkotja a gyermeki kognitív fejlődés szakaszelméletét (1930). - Nagy László (1857–1931; a magyar gyermektanulmányozási mozgalom megalapítója és legnagyobb alakja) • Fő műve: Didaktika gyermek-fejlődéstani alapon (1921). • Pedagógiai elve: a gyermeki érdeklődést irányító legfontosabb mozgatóerő az érzelem. • A gyermek fejlődésének (és az iskolák szervezésének) négy fokozata van:  szubjektív érdeklődés (1–2. iskolai év): képzelet  objektív érdeklődés (3–4. iskolai év): tapasztalatszerzés  gyakorlatias gondolkodás (5–6. iskolai év): alkotó munka  elvont gondolkodás (7–8. iskolai év): önismeret, erkölcs • Fontosnak tartja a következőket:  a gyermek aktivitása  a gyermek öntevékenysége  a gyermek és a tanár kooperációja • Iskolája: cselekvő (kísérletező és problémamegoldó). Szembeszáll a tradicionális herbarti „tanulóiskola”

tanárközpontú modelljével. 17 Ezt az elméletet Teilhard de Chardin cáfolja. Művében (Az emberi jelenség, 1936) a biogenetikus fölfogást teológiai szempontból értelmezi: Isten nem egy pillanat alatt teremtette a világot, hanem egy folyamatban Ezt sugallja a teremtéstörténet is A II. Vatikáni Zsinat ennek alapján beszél a folyamatos teremtésről – ez megvéd a deista koncepcióktól (Isten folyamatosan foglalkozik a világgal). 18 Ennek a társaságnak a tagja Nagy László is. 33 A reformpedagógiák A reformpedagógiáról általában - A XIX. század végén az addig egyeduralkodó herbarti normatív pedagógiával szemben a gyermektanulmányi mozgalmak képviselői erős kritikát fogalmaznak meg; vitatják: • a filozófiai célrendszer létjogosultságát • az asszociációs pszichológiára épített módszertan tudományos megalapozottságát - A reformpedagógia mindig ellentéten állt a megszokott gyakorlattal, ezért mindenképpen újítani

akart (ehhez új életszemlélet szükséges). - Hagyományos pedagógia: • Herbart neve fémjelzi (normatív [filozófiai], zárt). • Magyarországon és a világon ez az uralkodó. • Nagyrészt ez a modell alá rendelhető a keresztény pedagógia (bár vannak elemei, amelyek megengedik a reformpedagógia módszereiből való válogatást). • Pozitívuma: a szervezettség (eredményes, jó mutatókkal rendelkező koncepció). • Hátránya: a gyerek kényszerítve van benne. - Reformpedagógia: • Pozitívuma: az önművelés. • Negatívuma: nem lehet olyan konzekvensen irányítani, ezért a gyermek lemarad az oktatásban. - Sem a hagyományos, sem a reformpedagógiának nincs abszolút igazsága. A jövő pedagógiája valószínűleg mindkét irányzatból fog építkezni. - A természettudományok fejlődése nagy hatással volt a reformpedagógiára. - Rousseau: • Következetes iskolagyűlölet jellemzi. • A nevelő a háttérben működő jó barát (indirekt

módszer: lehetőség az önművelésre, önmegvalósításra). • Gondolata: a gyermek eredendően tiszta. - A „zárt iskola” kritikája – ebben megfogalmazódik a következők elutasítása: • tanárközpontúság • normatív elvek szerint irányított nevelési folyamat • direkt módszerek - A „nyílt iskola” meghirdetése: • tanulóközpontúság • pragmatista elvek szerint irányított nevelési folyamat • indirekt módszerek - Az amerikai pragmatizmus valóságértelmezése: • Charles Peirce (1839–1914): filozófiai elképzelések  Kiindulópontja: a gyakorlati gondolkodás.  Az igazság az a nézet, amelyet mindenki elfogad – ezt nevezzük valóságnak. • William James (1842–1910): pszichológiai elképzelések  Igaz az, ami a gyakorlati cselekvés (pragma) szempontjából hasznos.  Elveti a tisztán intellektuális megismerés lehetőségét, és az embert elsősorban cselekvő lényként értelmezi.  Vagyis: az embert a

cselekvései által kell tanítani. (Dewey később erre építi az egész amerikai iskolarendszert) - John Dewey (1859–1952; amerikai reformpedagógus, Columbia Egyetem, New York) • Hitvallása: az iskola maga az élet. A gyermeket erre kell fölkészíteni; vagyis: az önálló ismeretszerző és problémamegoldó képességeket kell fejleszteni. • „Le a tankönyvek iskolájával – éljen az élet iskolája!” • Fölszámolja a hagyományos tankönyviskolát; helyette: a gyermek aktív cselekvésére és sokszínű tapasztalatára építő oktatást gondol el. • Nevelési célja: a hasznos ismeretekre építő, önmagát megvalósító emberideál kiművelése. - Cecil Reddie 34 A reformpedagógia első teljesen kidolgozott iskolamodellje: New School (1889, Anglia: a Rochester melletti Abbotsholme-ban). • Didaktikája alapja: az önálló tanulói kísérletezés. • Domináns: a hasznosság. • Egy törvény: mindenkinek kell foglalkoznia valamivel. •

Jellegzetességei:  rugalmas napirend (sport, tisztálkodás, ima, reggeli, tanulmányi munka, ebéd, kertészkedés, művészetek, játék, vacsora, ima, közös éneklés)  önkormányzati munka (a régi Római Köztársaság mintájára) – az intézet iskolaállamként működik  „államfő”: az igazgató  „miniszterek”: a tanárok és a diák-prefektusok  „polgárok”: a diákok • Új típusú tanári magatartás: a tanár a diáknak idősebb társa, barátja, aki támogatja őt (facilitálja). Ellen Key (1849–1926; svéd tanítónő) • 1900: megjelenik A gyermek évszázada c. kiáltványa (ezt 1902-ben fordítják magyarra) Ez egy szélsőséges provokáció, ami az iskolakoncepció visszásságait támadja. Ez robbantja ki az egész reformpedagógiát (utána következik: Montessori, Waldorf, Petersen). • Nézetei:  Az iskolában a gyermek lélektani gyilkolása történik (kiöli a természetes hajlamokat, az önállóságot és a

boldogságot).  Alapja Rousseau „negatív nevelése”: a nevelés legnagyobb titka, hogy „nem nevelünk”.  Nincs jogunk beavatkozni a gyermek önművelődési folyamataiba: „alázattal kell leborulni a gyermek nagysága előtt”.  A gyermeknek csak az életben hasznosítható ismeretekre van szüksége.  Nietzsche (Übermensch): a régi iskolát meg kell szüntetni – az új ember nevelésére új iskolát kell szervezni.  A jövő nevelésének a föladata: a gyermek számára egy szép világot létrehozni.  A gyermek mindaddig szabadon mozogjon, amíg mások jogaiba nem ütközik.  Meg kell adni a gyermek hiányzó jogait, és egy új típusú nevelői magatartás szükséges.  A dolgokat a gyermek szintjéről kell megközelíteni. • - Rudolf Steiner (1861–1926) - Nézetei sajátos antropozófiai elképzelésein alapulnak; ezek háttere a kor egyik divatos, okkult filozófiai irányzata, a teozófia. - Teozófia („isteni bölcsesség”

– metafizikai tanítás): • Eredetileg gnosztikus tanítás, amely Isten titkainak a kifürkészésére irányul. • Modern változata a Helena Petrovna Blavatszkij (1831–1891) műveiben megjelenő okkultista tanítás, amelyben a klasszikus mágia és spiritizmus a hindu és a keresztény misztikával keveredik. - Antropozófia (a teozófia embertana): • Steiner új „szellemtudománya”: a teozófia hatására dolgozta ki. • Az ember magasabb lelki képességeket fejleszt ki, ezáltal létrejön egy szellemi látás, illetve az érzékfölötti tudás a világ és az ember lényegéről. • Steiner ennek kapcsán fordul a pedagógia felé; 1907: elképzeléseit nyilvánosságra hozza (A gyermek nevelése szellemtudományi szempontból). - Az embernek hétéves fejlődési periódusai vannak: • fizikai test (mozgás, játék) • étertest (érzelem, mintakövetés) • asztráltest (értelem, értékrend) • Én-test (magas erkölcsiség) - Az emberi lélek őrzi

előző élete érzelmi emlékeit (lélekvándorlás); ezek újból átélhetők az euritmia gyakorlatán keresztül. - A Waldorf-iskola jellegzetességei: • A szülők–tanárok–gyerekek szabad egyesülete: 35 • • • • • • • • • •  Nincs igazgató, csak egy gazdasági vezető.  Normatív pedagógiai rendszer: a gyerekek a döntéshozatalban nem játszanak szerepet (de a szülők és a tanárok megbeszélik velük, mit szeretnének). 1–8. osztályig: osztálytanító (egyetlen tanár tanítja őket) Családias légkör: a gyerek partner (pl. kézfogás a tanítás előtt és után) A temperamentumok egyensúlya: a négy temperamentum legyen egyensúlyban az osztályban, ahol csoportosítva ültetik őket. Epochális oktatás: egy epochában csak egy dologgal foglalkoznak (kis epocha: 3-3,5 hét; nagy epocha: 7 hét). Az epocha végén meghívják a szülőket, és bemutatják, amit tanultak Nincs tankönyv, helyette könyvtárat használnak (vö.

Dewey) A felelés helyett bemutató van Szöveges értékelés van (ez a személyiségjegyekre épít). Osztályvers: azt foglalja össze a pedagógus, hogy a gyereknek mire kell figyelnie a következő évben. Művészeti nevelés, euritmia. Nincs csengő, az órának nincs határozott vége. A Montessori-pedagógia - Maria Montessori (1870–1952; olasz orvosnő) - Két alapvető pedagógia: • játékpedagógia (aktív taneszközhasználat) • kozmikus pedagógia (sajátos holisztikus teológia) - Játékpedagógia: • Nevelés: az öntevékenységhez nyújtott segítség (nem parancsok sorozata). • A fejlesztő eszköz szerepe: a figyelem polarizációja. • Eredmény: egy elmélyült individuális munka. • A gyermeki lélek szenzibilis fejlődési szakaszai:  abszorbeáló lélek (1–6. életév): tapasztalat, tudat, én, akaraterő  szociális embrió (7–12. életév): extravertáló intelligencia  szociális újszülött (12–18. életév): önálló

döntések, fölkészülés a felnőtt szerepre - Kozmikus pedagógia: • Összetevői:  keresztény teológia  evolúciós elmélet  ökológiai szemléletmód • Az élettelen világ (geoszféra) és az élőlények világa (bioszféra) szoros egységet alkot – az embernek ebben az egységben kulcsszerepe van. • A természet és a kultúra evolúciója szoros kapcsolatban van egymással. • Az Univerzum bonyolult dinamikus kölcsönhatásrendszer: Isten teleologikus kozmikus terve szabályozza. - Van elmélkedés: egy-egy problémáról 15-20 percig elmélkednek, utána megbeszélik. Peter Petersen és a Jena Plan - Peter Petersen (1884–1952; a jénai egyetem pedagógia-professzora) - A reformpedagógia szintézise: • Decroly • Montessori • Waldorf • Kilpatrick (projekt-módszer) • Kerschensteiner (a munkapedagógia német képviselője) - Eklektikus, mégis eredeti alkotás. - Pedagógiai modellje: • a közösségi dimenziókban elgondolt individuális

nevelés (ideális pedagógiai harmónia) • alapcsoportok (ezek három életkori évet fognak át) 36 • • • • • • • • nincs bukás – teljesíteni kell a követelményeket kellemes belső terek és csoportszobák ritmikus heti rend Művelődési alapformák:  beszélgetés  játék  munka  ünnep (a tanév kezdete és vége, egyházi ünnepek, a tanárok és diákok név-, illetve születésnapjai, egyéb sajátos ünnepek) Domináns munkaforma:  csoportmunka  egyéni munka Az epochális ismeretblokkok földolgozásának a formái:  beszélgető kör  tanfolyam Az iskolakoncepció az önművelődés folyamataira épül. A pedagógus csoportvezetőként tevékenykedik; legfőbb szerepei:  a motiváció fönntartása  segítségnyújtás (facilitáció) A magyar nevelés Kezdetek - Szent István államalapító tevékenysége (kereszténység, feudális államszervezet). - Kiemelt egyházi föladat: az iskolahálózat megteremtése.

• Szent Márton-hegy (Géza fejedelem, 996) • Pécsvárad, Zalavár, Bakonybél, Zobor: bencés kolostorok, monasztikus iskolák - Katedrális iskolák: érsekségek és püspökségek. • Érsekségek:  Esztergom  Kalocsa • Püspökségek:  Csanád  Eger  Győr  Gyulafehérvár  Nagyvárad  Pécs  Vác  Veszprém - plébániai iskolák (falusi papképzés) - főúri nevelés (ez az udvari klerikusok föladata): lovagi kultúra és erények (vö. Peire Vidal) - A magyar iskolaszervezet szétterülése: • Valter magiszter (1030, Csanád) – Gellért-életrajz (XIV. század): grammatica és musica tárgyak • Esztergomi diákjegyzet (XII. század): a katedrális iskolák tananyaga (grammatica, dictamen, computus és praeticum) • Zágrábi iskolaszabályzat (1344)  szigorú fegyelem  a gazdagok pénzért, a szegények ingyen tanulhattak - Magyar egyetemek – három kísérlet: • Pécs (1367, Nagy Lajos)  minta: Bologna  karok:

jogi, orvosi, teológiai  minőség: nem lehetett olyan jó (nem sikerült híres oktatókat szerezni) 37 -  1390 körül megszűnik • Óbuda (1395, Zsigmond-kori egyetem)  mind a négy fakultás kialakul  rövidebb életű, mint a pécsi egyetem  nincsenek tudós tanárok  1414 után megszűnik • Pozsony: Academia Istropolitana  1465: II. Pál pápa bullát ad ki  1467: elkezdődik az oktatás  1474: megszűnik  minta: Párizs  alapítók: Mátyás király és Vitéz János A reneszánsz nevelés Magyarországon: • A XIII. század végéig: az értelmiségi föladatokat csak klerikusok látják el • A XIV. század elejétől: a világi hivatalnokság is szerepet kap (gazdag gyakorlati ismeretanyag) • 1350 körül megjelennek az első világi pedagógusok (iskolamesterek). • Megjelenik a humanista műveltség.  Megjelenése: a XV. század elején  Kiteljesedése: Mátyás alatt (1458–1490).  A humanizmus hazai képviselői:

főrangú egyházi személyek.  Vitéz János  Bakócz Tamás • 1554, Nagyszombat: kollégiumi típusú iskola (humán gimnázium + akadémiai tagozat) – Oláh Miklós. Iskoláztatás a Mohács utáni Magyarországon Comenius előtt - Protestánsok: • Lutheránusok: a királyi városok német nemzetiségű polgárai. • Kálvinisták: a mezővárosok parasztpolgárai. • Nevelési cél: a teológiai értelemen is művelt vezetői réteg kialakítása. • Az anyanyelvű kisiskolákat 19 a kollégiumok latin nyelvű oktatása követte. • Pl.  Sárospatak (1530)  Debrecen (1536) - Katolikusok: • A nagyszombati zsinat (1560) rendelkezik a plébániai kisiskolák létrehozásáról (itt kántortanítót alkalmaznak). • Az oktatás a dologidőhöz igazodott. • A közép- és felsőoktatást a jezsuiták szervezik meg. • Az első iskola: Znióváralja, Turócz vármegye (1586). - A népoktatás céljai: • a feudális rend stabilizálása • egy művelt

közvetítő réteg kialakítása • a céhlegények külföldre járásának a lehetővé tétele - Új szellemű, és évszázadokon keresztül használt tankönyvek: • Heltai Gáspár: A keresztyéni tudománynak fundamentuma [] a gyerekecskéknek és egyéb együgyű keresztyéneknek épülésére (1553) • Petrus Canisius S. J (Kanizsai Péter): Kis katekizmus (latinul: 1556; később: magyarul is) • Telegdi Miklós (nagyszombati iskolarektor): az első magyar katekizmus (1562) - Két kiemelkedő pedagógus (protestánsok; jelentős mértékben változtatják meg az oktatást – paradigmaváltás): • Comenius 19 Apáczai Csere János javaslata is 38 - • Apáczai Csere János A Comenius előtti oktatás: egyoldalú intellektuális befogadás. • intellektuális jellegű (szövegtanulás és utólagos értelmezés) • sok volt a memoriter Comenius (Jan Amos Komenskỳ; 1592, Magyarbród – 1670, Amszterdam) - Élete: • Egy morvaországi faluban született.

Nagyon tehetséges volt • Apja a Cseh Testvérek Társaságának a tagja (ez egy huszita alapokon szerveződő, nemzeti protestáns mozgalom). • A heidelbergi egyetemen tanult; itt több fontos, később meghatározó személlyel találkozott, pl.  Francis Bacon  Johann Heinrich Alstedt • Gimnáziumban tanít. • Megnősül. • 1618: elkezdődik a harmincéves háború, amelynek sok negatív hatása van. • 1620: a Habsburgok megszüntetik a Cseh-Morvaország függetlenségét; hajtóvadászat indul a hazafiak, értelmiségiek ellen. Comenius a lengyelországi Lesnóba menekül; itt csak pedagógiával foglalkozik  Didactica Magna  VIA (latin tankönyvei, amelyek a tudomány házaiba való belépés útját jelentik)  vestibulum ’előcsarnok’  ianua ’kapu’  atrium ’belső udvar’ • Az 1640-es évektől kezdve európai a hírneve (több országba meghívják, pl. Anglia, Svédország) • 1648: vesztfáliai béke, a háború lezárása.

Csehországnak pozitív, Morvaországnak negatív kimenetelű Comenius újra politikával kezd foglalkozni. • 1649: Lorántffy Zsuzsánna meghívja Magyarországra, hogy szervezze újra a sárospataki kollégiumot; két ok, amiért elfogadja a meghívást:  pedagógiai szempontok  ki tudja próbálni az elveit  tud csak pedagógiával foglalkozni • Politikai szempont: a Rákócziaktól katonai-politikai segítséget vár a hazája számára. • 1650–1654: magyarországi tartózkodása (megvalósítja pánszofikus elmélete első három osztályát). • 1654: visszatér Lengyelországba; ok: végleg bebizonyosodik, hogy politikai szempontból elszámította magát, és Erdélyből nem fog segítséget kapni. • Ezután: Hollandia (Amszterdam); pénzt kap, hogy írjon és tanítson. Itt fejezi be hétkötetes, Egyetemes tanácskozás c művét Ezt később adják ki:  Christian Negrin (kedvelt tanítványa)  Daniel Komenskỳ (fia) - Elve: nem elég a puszta

verbalizálás; a tananyagot érthetőbbé, befogadhatóbbá kell tenni a szemléltetéssel (színes abc-s könyvek). - Cél: a gyerekben egy egységes világszemléletet kell kialakítani. - Programja: az ő élete annak a jegyében telik majd, hogy az oktatáson keresztül jobbá tegye az emberiséget. - Könyve: A világ érzékelhető képekben (ez a későbbi könyvek prototípusa). Sok kiadása volt - Comenius emberképe: keresztény szemléletű. • az ember eszes lény, ezért fontos az intellektuális képzés, az értelmi képzettség • uralkodásra termett, ezért fontos az erkölcsi képzés • Isten képmása, ezért fontos az Istenről szóló képzés, a vallási érzület - Mély meggyőződése: az ember föltétlenül nevelhető és nevelendő. - Két hasonlat: • A gyerek hasonló a puha viaszhoz: addig, amíg meleg, bárhogyan alakítható. Ha kihűl, akkor már nem változtatható meg (bár a viaszt föl lehet melegíteni) • Fa-hasonlat: a fiatal csemetét

ki lehet ásni, és bárhol el lehet ültetni. Egy nagy fa elpusztul az új közegben - Az oktatásnak nyilvános helyzetben kell történnie, mert a gyerekek közt versenyhelyzet van (ez motivációt is jelent). 39 - Szükség van képzett tanítókra, akik példát adhatnak a gyerekeknek. Didaktikai elvei: • szemléletesség  Hat rá a baconi empirizmus.  Több csatorna használatával eredményesebb a tanítás. • tudatosság – a mechanikus tanulás helyett (ne a tekintély, hanem az értelem sarkallja a gyreket valamilyen igazság belátására) • rendszeresség (szervezett egymásra épülés): a tananyag kövessen valamilyen logikai rendszert • következetesség; amit figyelembe kell venni:  életkori sajátosságok  az értelmi fejlődés fokozatai • a tananyag koncentrikus bővítése (már a kisgyerek is egy egységes világképet alakít ki; vö. a XX századi konstruktív pedagógia) • logikus haladás  az egyszerűtől az összetettig  a

konkréttól az elvontig  a tényektől a következtetésig  a közelitől a távoliig  a könnyűtől a nehézig Apáczai Csere János (1625, Apáca – 1659, Kolozsvár; filozófiai és pedagógiai író, tanár) - Jobbágycsaládban született, ennek ellenére eljutott a külföldi (holland és angol) egyetemekre; ok: Bethlen Gábor rendelete (minden tehetséges gyereknek biztosítani kell a tanulási lehetőséget). - 27/28 éves korában a fejedelem visszahívja, ezért visszatér Magyarországra, és a gyulafehérvári kollégium poétikai osztályának lesz a vezetője. - Megfigyelhető nála az angol hatás, a puritanizmus (ez az anglikán egyház elleni mozgalom); két irány: • radikális independensek • mérsékelt presbiteriánusok - Apáczainál megfigyelhetőek: • a presbiteriánus elvek • kartezianizmus (Descartes racionalizmusa) - 1653–1655: a gyulafehérvári kollégiumban tanít. • Itt beköszönő beszédet mond (De studio sapientiae, 1653);

ebben két hibát követ el:  deklarálja a maga puritánus elveit  kritizálja a gyulafehérvári kollégiumot (rosszak a tanárok, alacsony a színvonal, kulturális elmaradottság, iskolai formalizmus) Ezzel sok ellenséget szerez. • Poétikát oktat, de minden mozzanatban népszerűsíti a külföldi tanokat (csillagászat, matematika, kémia). Sok diákja lesz, ezért irigyelni kezdik. • Megérkezik Isac de Basilius (egy hiú, sértődékeny és nagyon rossz tanár), aki gyűlöli a puritánokat, mert I. Károly angol király lelkésze volt, akit a puritánok lefejeztek. Elmenekül Angliából, és Erdélyben kap menedéket A fejedelem rábízza a kollégium vezetését Ő a fejedelmet Apáczai ellen uszítja - 1655: Apáczait száműzik. Lorántffy Zsuzsánna menti meg őt, és rábízza a leégett kolozsvári református kollégium újraépítését - 1655–1659: újjáépíti a kollégiumot, és pezsgő szellemi életet teremt (pl. külföldi tanárokat hív) A sok

munka, és a tüdőgyulladása miatt fiatalon meghal. - Jelentősége: ő írja meg az első magyar nyelvű enciklopédiát, amely átfogó szintézis kora tudományos elveiből (ez a tizenegy fejezetes könyv nem tantárgyakban gondolkodik, hanem műveltségi területekben). - Elvei: • egységes iskolarendszer • anyanyelvű népiskolák • magas színvonalú, világi szakembereket is képző egyetem • az egyházi gyámkodás korlátozása az iskolák fölött 40 A magyar iskolaügy helyzete a XVIII. században - Magyarország fölszabadul a 150 éves török uralom alól (ez, a szétszakadás és a háború nem kedvezett a pedagógia fejlődésének). • 1686: Buda visszavétele • 1699: a karlócai béke • 1716: a pozsareváci béke Ezután fejlődésnek indul az iskolarendszer (a viszonylagos gazdasági fejlődéssel együtt). - Magyarországi viszonyok a XVIII. század elején: • főnemesi réteg  Hozzáférhetnek a kultúra teljességéhez (utazhatnak

külföldre).  Kultúraközvetítő szerepet töltenek be.  Janzenizmus – II. Rákóczi Ferenc  Fölvilágosodás – Bessenyei György. • köznemesi réteg  Inkább a földbirtokhoz kapcsolódnak, nem járnak külföldre.  Innen kiemelkedik egy művelt réteg; ennek az ügyét karolja föl pl. Kazinczy • polgárság  Már nem rendelkeznek olyan gazdasági alapokkal, mint az előző két réteg.  Főleg az egyházi pálya, a szakmák és a hivatalnoki állások vonzzák őket.  Ezekhez a pályákhoz tanulni kell, de a tömegek nem részesülhetnek magasabb képzésben.  Iskoláik:  városi kisiskolák  a kollégiumok kezdő osztályai • falusi parasztság  A szóbeli kultúra közegében élnek (vö. a folklór stiláris mozdulatlansága, a zárt közösségek hagyománytisztelő világa)  Az iskola lehetetlen cél számukra (a napi tevékenység minden idejüket lefoglalja, és nincs pénzük).  Ezen a sajátos világon csak az

Eötvös-féle népiskolai törvény (1868) kezd változtatni, de ennek a hatása is csak a XX. század elején mutatkozik meg (ekkor indulnak meg Kodály és Bartók gyűjtései, illetve a falukutatók mozgalma). - A XVIII. század közepétől jelentős változások történnek a bécsi udvar politikájában • Mária Terézia és II. József rendeletei nyomán a fölvilágosult abszolutizmus központosító törekvései érvényesülnek az iskolaügy terén is • Mária Terézia fölismeri az oktatás politikai szerepét:  Az írni-olvasni tudók potenciális gazdasági értéket képviselnek (megvan a külföldi tanulás lehetősége).  A tantervi anyagon keresztül lehet befolyásolni az alattvalók gondolkodását, így a tömegek hű alattvalónak nevelhetők. Vagyis: az oktatás politikum, fontos államérdek. • Az iskolaügy végül az uralkodó felségjogai közé kerül, és Mária Terézia új oktatási-nevelési rendszert vezet be, amely totálisan Habsburg

érdekeltségű; következmény: az első Ratio Educationis (1777). • Az első Ratio Educationis legfontosabb intézkedései:  állami irányítás és ellenőrzés  tankerületek létrehozása (ezek élére tanfelügyelők kerülnek)  rögzülnek az iskolatípusok (egységes rendszer alakul ki)  népiskola  gimnázium  akadémia  egyetem Kialakul egy egymásra épülő sorozat.  rögzítik a tananyagot (zsúfolt latinos-barokkos ismerettömeg)  közép- és felsőfokon: német tannyelv (ezt a magyar nemesség elutasítja) 41 •  a normaiskolákban 20 tanítóképzés (ezt a protestánsok utasítják el)  Az általános tankötelezettséget csak az osztrák részeken írta elő.  Illetve: a kisgimnázium egy-két évében a latin mellett az adott környezet nyelvét is tanítani kell (megkezdődik az anyanyelv tanítása).  Megjelennek az osztálytermi keretek.  Az órák jellemző szerkezete: kérdés-válasz.  Szabad

tankönyvhasználat van, de a törvény nem rendelt pénzösszeget a tankönyvírók munkásságához, ezért nincsenek magyar nyelvű tankönyvek (a tanárok saját jegyzetükből tanítottak).  Tanítani kell Magyarország történelmét és földrajzát is.  Praktikus nyelvoktatás folyik. A második Ratio Educationis (1806) létrejötte:  Ez akkor válik lehetségessé, amikor II. Lipót hajlandó a változtatásokra A határozatot végül a magyar országgyűlés művelődésügyi bizottsága is elfogadta.  Protestáns vallásszabadság és autonómia.  A magyar még nem államnyelv, de a törvény előírja, hogy minden tárgyat magyarázni kell magyar nyelven is (magyar tannyelv).  A magyar nyelv iskolai oktatása – ehhez nagyon magas óraszámot rendelnek (heti 10-11 óra). 21  A piaristák csak magyarul tanítanak, így nagy szerepük van a magyar nyelv megismertetésében.  Tankötelezettség: 6–12 éves korig.  A líceum (4 + 2 évfolyamos

gimnázium) kétéves filozófiai képzést nyújtó önálló intézmény.  Az akadémiai képzés kétéves filozófiai és hároméves jogi képzést adó főiskola.  Az egyetemi filozófiai tananyag teljes egészében megmarad, de természettudományos ismeretekkel bővül. Iskolaügy a XIX. századi Magyarországon - Szilasy János (Bögöte, 1795 – Nagyvárad, 1859; filozófiai és pedagógiai író, egyetemi tanár, nagyváradi kanonok): • Elsőként létesít kapcsolatot a külföldi pedagógusokkal. • Részt vesz az MTA filozófiai műszótárának a kidolgozásában. • Fő művei:  A neveléstudomány I–II. (Buda, 1827)  A lelkipásztorság tudománya I–III. (Buda, 1842) - Később: • Kármán Mór (1843–1915) • Fináczy Ernő (1860–1935) • Weszely Ödön (1867–1935) Ők a herbarti rendszert rögzítik és vezetik be, olyan mértékben, hogy még a kommunista rendszer és a reformpedagógia sem tud rajta érdemben változtatni. - Az

oktatási rendszer jellemzői: • Az elemi népiskolák és óvodák működését az első és a második Ratio Educationis megerősíti. • Általában az egyház a fönntartó (az állam az Eötvös-féle reform után lép be). • A kántortanító tanít. • A falusi népiskolákat csak a módosabb paraszti réteg tudja igénybe venni (a szegények a munka miatt nem tudnak iskolába járni). Ezek 2 + 2 rendszerűek • Városi elemi iskola:  Rendszere: 2 + 3.  A második Ratio Educationis önálló típussá nyilvánítja.  Az oktatás magyar nyelven folyt, latinul csak a gimnáziumba készülők tanulnak.  1845-ben változás következik be: kötelezővé tesznek legalább két elemit (ez már az Eötvös-féle fölfogást vetíti előre). 20 Mária Terézia Felbiger apátot bízza meg a normaiskola kialakításával. Ez egy olyan minta elemi iskola, amelyben tanítóképzés is folyik 21 A magyar nyelv és irodalomórák száma egyre csökken, főleg az utóbbi

száz évben. 42 Tanítóképzés:  Protestánsok: kollégiumi keretek.  Katolikusok: főiskolák; pl. Eger, 1828: Pyrker János László egri érsek alapítása  1840: már öt tanítóképző van.  Pest  Szeged  Miskolc  Érsekújvár  Nagykanizsa • Közép- és felsőoktatás:  Hatosztályos gimnázium: az egyetemi, illetve az akadémiai felvételire vagy a középszintű hivatalnoki (tisztviselői) pályára készít föl.  Felsőoktatás (főleg a pesti egyetem): a bécsi udvar irányítja, az egyetemi autonómia puszta formalitás.  Egyetemi képzési struktúra: a mindenkinek kötelező bölcsészkar két év, ezután következnek a szaktudományos karok (teológia, jog, orvostudomány). A magyarországi óvodamozgalom: • A XIX. század első felében kezd kibontakozni • Összefonódik a polgárság fejlődési ütemével. • Megvannak a külföldi minták (pl. az első európai óvoda Angliában, amely Wilderspin nevéhez fűződik,

majd Pestalozzi intézményei, és ő is foglalkozik óvodáskorú gyerekekkel). • Brunszvik Teréz (1775–1861): megalapítja az első óvodát Angyalkert néven (Buda, 1828).  Ez nem a mai értelemben vett óvoda, inkább egy sajátos kisiskola.  A sok játék mellett van betűvetés, számolás, fogalmazás, a szép beszéd tanítása; vagyis: széles körű elemi oktatás folyik itt.  Férfiak vigyáznak a gyerekekre.  A felügyelők alapos gondoskodást nyújtanak. • Bezerédj Amália (1804–1837; a kisdedóvás, a magyar gyermekirodalom úttörője)  1836: megalapítója Hidgye községben az első vidéki óvodát (uradalmi cselédek számára).  Flóri könyve (Pest, 1836)  Az első magyar kottás verses óvodai könyv.  A kislányának írta.  Közvetlen hangú, erkölcsi irányzatú mű.  A saját illusztrációival díszítette.  A XIX. század legnépszerűbb ifjúsági könyve (16 kiadás: Bp, 1926) Eötvös József (1813–1871;

író, költő, reformpolitikus, államférfi, a magyar realista regényírás első nagy mestere) • 1848: az első felelős minisztériumban ő kapja a vallás- és nevelésügyi tárcát. • 1849 után erőteljes németesítési politika figyelhető meg: német szabályzatok és tantervek jelennek meg. – Törvény: Entwurf der Organisation (1850).  Egyrészt visszalépést jelent, hiszen a kötelező oktatási nyelv a német lesz (1849–1861), és német irodalmi, valamint történelmi szövegeket elemeznek.  Másrészt korszerű oktatási törvény.  A középiskolákban csak diplomás tanárok taníthatnak. 22  1875: megalapítják a Magyar Királyi Tanárképezdét (négy évig csak szakképzés van, majd egy év gyakorlat) – belép a rendszerszerű tanárképzés.  Bevezeti a szaktárgyi tanítást.  Megjelenik az érettségi (szó- és írásbeli).  A tankönyv szabadon választható meg.  Előírja a tanfelügyeletet (bár ez már korábban is

megvolt, pl. Kazinczy); pl Ady Lajos  A magyar nyelv- és irodalmat csak három tárggyal lehet párosítani (latin, német, francia).  Létrejön az a fogalom, hogy tanári kar.  Bevezeti a nyolcosztályos gimnáziumot (négy év algimnázium + négy év főgimnázium).  Előírja az iskolai értesítők rendszerét: bizonyítványt kell kiállítani, érdemjegyekkel. • - - 22 De ez a törvény csak lassan lép életbe; pl. Arany János diploma nélkül tanít Nagykőrösön 43 • •  A tananyagbeosztás tematikus elrendezésű. 1867: vallás- és közoktatásügyi miniszter lesz.  Folytatja 1848-as reformjait.  Először a népoktatással foglalkozik (megalkotja az általános és kötelező népoktatásról szóló törvényt).  Megalkotja a zsidók egyenjogúságáról szóló törvényt.  Az 1868. évi, XXXVIII törvény előírásai:  tankötelezettség 6–12 évig  az iskoláztatás a szülő joga és kötelessége  a

szegényeknek tandíjmentesség („szegénységi bizonyítvány”)  részletes tantervek készítése és módszertani keretek  anyanyelvű oktatás  népiskola-építési program (több ezer épület); ezek kötelező fölszerelése: földgömb, tábla, címer, katedra, harmónium  fontos a szemléltető eszközök használata  állami tanfelügyeleti rendszer  megalapítja a Néptanítók Lapját  új iskolatípusok:  hatosztályos népiskola (3 + 3)  négy- vagy hatosztályos polgári  hároméves állami tanítóképző Munkája Trefort Ágoston (1817–1888) és Wlassics Gyula (1852–1937) minisztersége idején érik be. A pesti egyetem professzorai - Szilasy János (1790–1859) • Tanszékvezető: 1825-től. • rousseau-i antropológia • egy pedagógiai célrendszer kijelölése • test, értelmi, érzelmi és erkölcsi nevelés • harmonikus egyén- és közösségfejlesztés - Lubrich Ágost (1825–1900) • Tanszékvezető: 1870-től.

• Szilasy nyomán: teljes neveléstudományi rendszer • keresztény antropológia • hármasság, amely mögött a platóni ideák láthatók (keresztény változatban: Isten):  a gondolkodás fejlesztése (igazság)  az érzelmek fejlesztése (szépség)  az akarat fejlesztése (jóság) • a segédtudományok alkalmazása (pl. jog, orvostudomány, pszichológia) - Kármán Mór (1843–1915) • Tanszékvezető: 1885-től. • alap: Herbart pedagógiája (ő hozza be a pesti egyetemre) • a kanti alapozású erkölcsi eszmék megvalósítása az etika és a pszichológia segítségével • nevelés:  testi (ápolás, gyakorlás)  értelmi (tanulás, művelődés)  erkölcsi (vezetés, fegyelmezés) Mindebbe beleolvasztva: az érzelmi nevelés. • a középiskolai tanárképzés átszervezése: létrehoz egy tanárképző intézetet (nem volt szervezett pedagógiai oktatás), és a fő szaktól függetlenül ezt el kell végezni a diploma megszerzése után

• tanárvizsgáló bizottság és tanári vizsga (ezek intézménye jogosítja föl az embert, hogy taníthasson) - Fináczy Ernő (1860–1935) • Tanszékvezető: 1901-től. • alap: Lubrich és Herbart 44 - - • pedagógiai célrendszere: keresztény idealista • nevelése: individuális és szociális • számol a veleszületett és a szerzett diszpozíciókkal • szukcesszív és szimultán tananyag-elrendezés • tantárgyi koncentráció Weszely Ödön (1867–1935) • Tanszékvezető: 1910-től. • Nevelés: a kultúra átszármaztatása (vö. Wilhelm Dilthey) • Az erkölcsi nevelést az ideális–reális dipólusok kapcsolatrendszeréből vezeti le: igaz, szép, jó – szükséges, hasznos, kellemes. • Deduktív irány: tervezés. • Induktív irány: nevelés. Prohászka Lajos (1897–1963; az MTA levelező tagja, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke) • Tanszékvezető: 1931–1948. • Eduard Spranger és Wilhelm Dilthey kultúrpedagógiai

elképzelései hatnak rá (megerősíti a kultúrpedagógiai irányvonalat). • Pedagógiája: kultúrfilozófia – a neveléstudományt művelődésbölcseletként fogja föl. • Szót emel a militarista–fasiszta–kommunista nevelés ellen (fölismeri a pedagógia azon területeit, ahol könnyen lehet manipulálni, vagyis: meglátja a veszélyeket). • 1949: nyugdíjazzák, és később megfosztják a nyugdíjától (lakatosként dolgozik, hogy fönn tudja tartani magát). Később új föladatokat bíznak rá, de tanítani nem engedik Pedagógia 1945 után: szocialista „újítások” - nyolcosztályos általános iskola + négy év gimnázium - később: szakközépiskola, szakmunkásképző intézet - tanárképző főiskola (szovjet mintára) - szovjet pedagógiai elméletek (Makarenko, Kairov) - a marxizmus–leninizmus eszmerendszere - 1948. június 16: az egyházi iskolák általánosítása, nyolc kivétellel: • Győr (bencés) • Budapest (piarista) •

Pannonhalma (bencés) • Kecskemét (piarista) • Esztergom (ferences) • Debrecen, Svetits (iskolanővérek) • Szentendre (ferences) • Budapest, Knézich utca (iskolanővérek) Ezen kívül: egy református és egy evangélikus gimnázium. - 1956 után: a „szocializmusért folytatott harc” új irányelvei jelentkeznek, így megerősíti a kommunista nevelést és az ifjúsági mozgalmakat. - 1978-as tanterv: kemény pártelvek. - 1985: oktatási törvény (lassú liberalizálódás). - 1993: közoktatási törvény • decentralizálás • módszertani szabadság • új iskolaszerkezet - 1995: NAT • műveltségi területek • kimeneti szabályozás Katolikus pedagógusok - Prohászka Ottokár (1858–1927) Nyitra; székesfehérvári püspök, egyházi szónok és író, egyetemi tanár. A mo-i keresztényszocialista mozgalom egyik vezetője Az ő nevéhez fűződik 1903-ban az első keresztényszocialista szervezetek megalapítása. 1916-ban javaslatot tett a

hadviseltek földdel való jutalmazására. 1919-ben a székesfehérvári mozgalom vezére Hittudományi munkáiban a hagyományos neotomiz- 45 must a bergsonizmus irracionális elemeivel ötvözi, ami kivívja az egyház kritikáját. A szószéken kapott agyvérzés következtében hal meg (Bp.) A jelen pedagógiai föladataink a megoldásához szükséges a következők ismerete:  múlt  modern tudományok  gyermek  modern pedagógia • Pedagógiája jellemzői:  „vagy-vagy” (Ha Krisztus, akkor senki más.)  „helyettem senki más” (önkibontakoztatás)  „itt és most”  „közösség” (szociális dimenzió: egyedül nem megy – a másik segítése)  „munka” (dolgozni a közösségért, keresztényként)  „szenvedély”  „küzdelem” Tóth Tihamér (1889, Szolnok –1939, Bp.; egyházi író, r k püspök, egyetemi tanár) • Teológiai tanulmányok: Bp., Bécs • Hevesen segédlelkész. • Gyöngyösön hitoktató.

• 1918-tól a bp.-i központi papnevelő főfelügyelője, 1931-től kormányzója • 1924-től az egyetemi templom hitszónoka. • 1927: címzetes apát, majd pápai prelátus. • 1938: veszprémi segédpüspök. • 1939: veszprémi püspök. • A serdülő- és ifjúkor pedagógiai kérdéseivel foglalkozó könyvei a korszak valláserkölcsi nevelésének legjellegzetesebb termékei. • A Horthy-rendszert támogató klerikalizmus egyik legismertebb ideológusa. • Fő művei:  A magyarországi egyház joga vagyonához és a szekularizáció (Eger, 1914)  Levelek diákjaimhoz (Bp., 1919)  Az intelligencia lelki gondozása (Bp., 1923)  Ne igyál! (Bp., 1923)  Dohányzol? (Bp., 1923)  A tiszta férfiúság (Bp., 1924)  A művelt ifjú (Bp., 1924)  A jellemes ifjú (Bp., 1925)  Hiszek egy Istenben (Bp., 1932) • Megreformálja a hitoktatás metodikáját: modern taneszközöket alkalmaz. • Modern munkaformákat vezet be:  játék  verseny 

csoportmunka  egyéni munka  páros munka • Bevezeti a hittanári képesítő vizsgát. • Létrehozz a Ward Kollégiumot. Marcell Mihály (a hittudományi kar pedagógiatanára) • Neveléstan: a katolikus pedagógia első tudományos szintézise. • Nevelés: a legtágabb értelemben vett emberfejlesztés. • Kulcsszavai:  fejlődés (egész életen át tartó kibontakozás)  energia (szentségi kegyelem) • A permanens nevelés eszközei:  a tömegkommunikáció minden lehetséges eszköze • - - 46  cserkészet (Sík Sándor)  Kalot  Kalász  Éneklő Ifjúság NEVELÉSTÖRTÉNET – BEVEZETÉS A PEDAGÓGIA ÉS AZ ISKOLÁZTATÁS TÖRTÉNETÉBE 23 Az írásbeliség előtt - Az írásbeliség előtti kultúrák jellegére következtethetünk olyan törzsi kultúrák életéből, amelyek száz éve is őseredeti állapotban éltek. - Az ismeretszerzés forrása: az élet (játékos bekapcsolódás a felnőttek munkájába). - Nem volt

intézményes oktatás. - A gyerekek nevelői: a közösség tagjai. - Fiatalok: a sámán készíti föl őket a beavatási szertartásra. Ókor Az ókori keleti kultúrák - Mezopotámia 24 - Egyiptom 25 - India 26 - Kína 27 Görögök - Archaikus kor 28 - Spárta 29 - Athén 30 - Hellenisztikus kor 31 - Platón 32 - Arisztotelész 33 Róma - Nevelés a hellenizmus előtt (családi nevelés) 34 - Római nevelés a hellenizmus korában (intézményes nevelés)35 - Császárkor (Quintilianus) 36 23 MÉSZÁROS István, NÉMETH András, PUKÁNSZKY Béla, Neveléstörténet (Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe), Osiris, 2003. 24 ld. 8 oldal 25 ld. 8–9 oldal 26 ld. 9 oldal 27 ld. 9 oldal 28 ld. 10–11 oldal 29 ld. 11 oldal 30 ld. 11 oldal 31 ld. 12 oldal 32 ld. 13 oldal 33 ld. 13 oldal 34 ld. 14 oldal 35 ld. 14 oldal 36 ld. 14–15 oldal 47 A korai keresztény nevelés - Források, keleti és nyugati egyházatyák 37 - A gyermekszemlélet változása:

• Aranyszájú Szent János: a gyermeki tisztaságot hirdeti.  A szülőnek meg kell óvnia a gyermek lelkét a káros hatásoktól.  A verés nem célravezető; ami igen: szemrehányás, barátságosság.  Fontos eszköz: mese.  Az Újszövetség tanítása az ifjúkorban ajánlott.  A gyermek nevelőjét jól kell kiválasztani.  A színház veszélyes.  A nemi vágy ellen küzdeni kell (pl. korai eljegyzéssel) • Szent Jeromos: a keresztény leánynevelés alapelvei.  Úgy kell élnie, mintha szerzetesi életre készülne.  Angyali tisztaságban kell élnie.  Hétéves korától ügyelnie kell a szemérmes magatartás kialakítására.  Ideál: Mária.  Tanuljon írni, olvassa a Bibliát. • Szent Ágoston: hisz a gyermek nevelhetőségében; nevelés: folyamatos küzdelem a gyermek bűnös természete ellen. • Évszázadokig szokás: a dajkához adás; a gyermek a dajkánál nem volt biztonságban (ópiumtartalmú cseppekkel nyugtatták,

szorosan pólyázták, megfulladt a dajka ágyában, leejtették). • A papság védi őket: A IX. századtól egyre többen prédikálják, hogy a szülők vigyázzanak a gyermekükre, mert Isten teremtménye (van lelke). Középkor - Klerikus nevelés 38 - Lovagi nevelés 39 - Gyermekszemlélet a középkorban: két vélemény (a történészek szerint). • A gyermekkicsinyített felnőtt (homunculus).  Philippe Ariès: a gyermekek iránti szeretet csak az újkor elején alakul ki. A gyermekkor csak átmeneti állapot. Túl sok csecsemő halt meg, ezért az anya nem alakított ki bensőséges kapcsolatot a gyermekkel Az életen maradtaktól hamar felnőttes viselkedést vártak  Lloyd DeMause: a gyereket még elutasítják, de nem pusztítják el, mint az előző korban, mert már lélekkel megáldott lénynek tekintik, és félnek megölni. A szülő eltávolítja magától (dajka, nevelőszülő, kolostor). • A gyermekkor értékes időszak; pl. Sulamith Shahar  A

krisztusi tanítás nyomán több szerző írja: a gyermekkor a tisztaság kora.  A gyermeki imának nagyobb erőt tulajdonítanak, mint a felnőttének (pl. a körmenet élére állítják őket)  A gyakori gyermekbalesetek oka a fatalisztikus szemlélet: azt gondolták, hogy az Isten és a szentek megvédik őket. Vagyis: a szemlélet ambivalens. Megtalálhatók az elutasítás és a kötődés elemei is Reneszánsz és humanizmus - Reneszánsz főúri nevelés (Vittorino da Feltre, Rotterdami Erasmus, Juan Luis Vivès, François Rabelais, Michel de Montaigne) 40 - Guarino da Verona (1374–1460) • Az egyik legismertebb humanista nevelő (Firenze, Verona, Velence, Ferrara). 37 ld. 15–19 oldal ld. 19–21 oldal 39 ld. 21–22 oldal 40 ld. 22–23 oldal 38 48 Ferrara: bentlakásos magániskolát alapít.  Szakít a középkorias iskolai módszerekkel.  Középpont: az eredeti művek tartalmának és nyelvének a szépsége.  Fontos a görög nyelv oktatása.

 Itt tanul pl. Janus Pannonius • Tárgyak: grammatika, retorika, történelem, poétika, latin és görög nyelvű olvasmányok. A humanisták iskolakritikája: • Az iskolamesterek szinte tölcsérrel töltik a gyerekbe a tudományt, akinek ezt csak föl kell mondania. • Gyakori nevelési módszer a verés. • A kollégium ifjú rabok börtöne, ahol a fiatalok züllötté válnak. • A tanítók nagyon durvák (ordítanak, vernek). • Egyeduralkodó a verbalizmus, a klasszikus nyelvi stúdiumok öncélúsága. • Az iskola nem tanít meg önállóan gondolkodni. A reneszánsz gyermekképe: • A gyermek lelke erkölcsileg kialakulatlan, ezért óvni kell a káros hatásoktól. • A gyermeket civilizálttá kell tenni, különben elkorcsosul. • Alkalmazkodni kell a gyermek egyéniségéhez, képességeihez. • Szeretetteljes módon kell nevelni (pl. ahogy Morus Tamás nevelte a lányait) • Ennek ellenére tovább terjed a testi fenyítés, és már a fiatalokat is

verik (ez csak a XVII–XVIII. században hagy alább). • Még nem tartják fontosnak a gyermeket (szerintük a gyermek csak olyan megbízható, mint a törött kard). • A XVI. században a gyermek egyre inkább örömforrás is • Megjelennek az első gyermekgyógyászati könyvek. • - - Reformáció és ellenreformáció - Luther Márton41 - A jezsuiták szerepe 42 - Néri Szent Fülöp (1515–1595) és az oratoriánusok: • 1548: Szent Fülöp megalapítja első oratóriumát; a nevelési társaság tagjai: világi papok. • Megalapítja a Keresztény Tanítás Iskolái nevű szervezetet. • Pedagógiája: a korai keresztény népnevelési törekvésekhez kapcsolódik (szegény gyermekek összegyűjtése és tanítása). • A gyermek számára létszükséglet a szeretet. • Gyakran nem az iskolában, hanem az erdőben tanulnak. • Sokat tesz a szülők fölemeléséért is (pl. megnyitja a világ egyik első nyilvános népkönyvtárát) - Kalazanci Szent József

(1557–1648) és a piaristák: • 1597: az első hétköznap is oktató ingyenes iskola. • 1601: a Kegyes Iskola megnyitása. • Rendet alapít (kezdeményezését VII. Kelemen pápa is támogatja) • A közösséget és működését Mária oltalmába ajánlják. • Az iskolák szervezeti formája a jezsuita mintát követi. • Jellegzetes vonás: egyforma gondot fordítanak a nemesi és a szegény származású gyermekek nevelésére is. • Mindennap foglalkoztak a katekizmussal. • Ügyeltek a tanárok alapos pedagógiai és szaktudományos fölkészítésére. • Fontos az ünnepek zenei és énekes tartalma. - Katolikus leánynevelés: • Silvio Antoniano: Három könyv a keresztény leánynevelésről (Verona, 1583)  az alacsonyabb néprétegek leányai tudjanak olvasni  a középső néprétegek leányai tudjanak írni és olvasni 41 42 ld. 24 oldal ld. 24–25 oldal 49 • •  a magasabb néprétegek leányai  tudjanak írni és olvasni,

rendelkezzenek számtani ismeretekkel (ok: nagy háztartást kell vezetniük)  háziasszonyi ismeretek (kötés, foltozás, varrás, szövés, főzés, vasalás stb.) A reformáció hatása:  igény a Biblia anyanyelven történő olvasására  a teológiai témákkal való elmélyültebb foglalkozás Sok női nevelési egyesület és apácarend alakul.  Szent Orsolya Társaság  Alapítás: 1535, Brescia.  Alapító: Merici Szent Angéla.  Cél: a nők is vegyék ki a részüket az új katolikus lelkiség megalapozásából.  1567: Borromeo Szent Károly átdolgozza a rend szabályzatát.  Elsősorban leányneveléssel, és a felnőtt nők vallásos nevelésével foglalkoznak.  Vannak felsőbb leányiskolák (jezsuita minta).  Az ingyenes oktatásra törekszenek.  Angolkisasszonyok  Alapítás: 1611, St. Omer  Alapító: Mary Ward.  A rend hamar népszerűvé válik, 1631-ben mégis betiltják. A tagok világi tanítónőként működnek

tovább.  Miasszonyunk-kongregáció (Notre Dame-nővérek vagy ágostonos kanonisszák)  Alapítás: 1597, Mattaincourt.  Alapítók:  Pierre Fourier  Alix Le Clerc  Fontos a szegény lányok nevelése.  Cél: vallásoktatás, valláserkölcsi nevelés, háziasszonyi föladatok, mindennapi élet (illemszabályok, ruházkodás, viselkedés a templomban, étkezéskor, játék közben stb.)  Gyakori az anyanyelvű éneklés és játék.  A tanulás érdekessé tételére versenyeket rendeznek. Az átmenet évszázada - XVII. század: az átmenet • Korábban: nagy a gyerekhalandóság. • Megjelenik a gyermekgyógyászat. • Főleg a felsőbb körökben megfigyelhető a túlzott dédelgetés. • A legelterjedtebb nevelési módszer a verés. • Szaporodnak az alapfokú képzést adó kisiskolák. • Több hasznos ismeretet tanítanak. • Új pedagógiai elveket vall:  Comenius  Apáczai Csere János - Comenius 43 - Változások a gyermekkor

megítélésében: • Oratoriánusok: a gyermek természeténél fogva jó; törekvés: a gyermek értékeinek felszínre hozása (ezért nagyobb szabadságot adnak nekik). • Port Royal (janzenista iskola):  A gyermekek ártatlanok, de megvan bennük a bűnre való hajlam, ezért óvni kell őket.  Szabályzatírójuk: Jacqueline Pascal (fontos az állandó felügyelet).  A szeretet pedagógiája érvényesül.  Reformtörekvéseikben jelentős: Blaise Pascal. 43 ld. 39–40 oldal 50 - -  A tananyag kiválasztásának a szempontja: az ésszerűség.  Fontos: a matematika.  Iskoláikat a jezsuitákkal való konfliktusok miatt kell bezárniuk. A protestantizmus és a gyermek: • Előtérbe kerül az anyagi javak megbecsülése, a munka; fontos értékek: mértéktartás, becsületesség, kiszámíthatóság. • Ennek ad vallási hátteret:  a protestáns életideál  Luther Márton (az üdvözülés föltétele: a harmonikus családi élet, a

gyermeknevelés és a tisztes munka)  Kálvin János  az angliai puritanizmus (szigorú módszerek, nincs gyöngédség) • Átalakul a család funkciója: a vagyon és a név átadása mellett fontos a nevelés (a lányoké is). • Az életre való fölkészítés szerepét átveszi az iskola. John Locke 44 Fináczy Ernő: „Nem volna kívánatos, ha az emberek nagyobb része olyan volna, mint Locke neveltje: az emberiség lehetne hatalmas, de igazán boldog aligha.” A fölvilágosodás diadala - Jean-Jacques Rousseau 45 - Rousseau hatása: • 1762-től sok, a nevelésről szóló írás jelenik meg (az Emil mellett vagy ellen). • Divat lesz a szalonokban pedagógiai kérdésekről beszélni. • A jómódúak a magánnevelést részesítik előnyben (a nyilvános iskolákkal szemben). • A nevelésről elmélkedő írók véleménye az iskoláról: „a lelki betegségek közkórháza”. • De a házi nevelés sem kielégítő; három fő terület: 

olvasástanítás  a fájdalom elviselése  a (közeli) halálra való fölkészítés - Claude Adrien Helvetius (1715–1771; francia filozófus) • Az intézményes nevelés híve. • Nincsenek velünk született eszmék (tabula rasa); vagyis: fontos a nevelés (pedagógiai optimizmus). • Az egyén és a nemzet boldogulása is a neveléstől függ; vagyis: a nevelés kérdéseiben az állam az illetékes. • Alapvető kötelesség: az önérvényesítés (de mások érdekeit nem szabad sérteni) – racionális egoizmus (ez lesz a polgári liberalizmus kiindulópontja). - A német fölvilágosodás és az iskolaügy: • Gottfried Wilhelm Leibniz: sok velünk született eszme létezik, de ezek még nincsenek kiforrott állapotban, ezért szükséges a nevelés. • Christian Wolff (empirikus képességlélektan): az emberben képességcsírák vannak, amelyeket fejleszteni kell, különben elsorvadnak. • Nagy Frigyes porosz király: az állam boldogulása érdekében

szükség van a nép nevelésére. A nemesek ellenállnak, mert úgy vélik, az egyszerű embereknek árt a tanulás • Eberhard Rochow (porosz földesúr): követi Nagy Frigyes eszméjét. Új iskolákat építtet, tanterveket, tankönyveket ír Csak a népnevelés ügyére figyel • Mária Terézia: az iskolaügy politikum. • Ignaz Felbiger46 - Normaiskolák: • A tanítóképzés fejlesztése érdekében hozzák létre őket. • Intézetek: 44 ld. 27 oldal ld. 27–28 oldal 46 ld. 29 oldal 45 51 - - -  Bécs (1771)  Pozsony (1775)  Buda  Nagyvárad • Magas színvonalú, háromosztályos városi népiskolák, négy-öt hónapos tanítóképzéssel. • Tanulnak szépírást és orgonajátékot is. Filantropisták: • A mozgalom kibontakozása: XVIII. század, Németország • Több irányzat elemeiből tevődik össze:  Locke  Rousseau  Leibniz  Wolff • Cél: a tananyag közelítése a hétköznapi ismeretekhez (a gyerek 15 éves koráig).

• Ideál: az egész emberiség szeretetétől áthatott ember. • Szellemi vezető: Johann Bernhardt Basedow47; munkatársai:  Joachim Campe  Ernst Trapp  Christian Salzmann  Hangyakönyvecske (a jó nevelő tulajdonságai)  Rákkönyvecske (visszájára fordított útmutatás a gyerekneveléshez) • A filantropinumokban folyó oktatás-nevelés jellemzői:  a Rousseau-féle természetes vallás  fontos a testi nevelés  kifejezetten gyakorlatias ismeretek (pl. latint csak a tudós pályára készülőknek kell tanulniuk)  nem tanítják a művészeteket  fontos a fizikai munkavégzés és a mesterségek tanítása  játékos, szemléletes oktatás  általában kerülik a testi fenyítést (ugyanakkor alkalmazzák: kipellengérezés, megszégyenítés) A neohumanizmus: • Kibontakozás: az 1720-as évektől. • Első jelentős képviselője: Johann Mathias Gesner (1691–1761). • Más képviselők:  Johann August Ernesti (1701–1781) 

Christian Gottlob Heyne (1729–1812)  Friedrich August Wolf  Johann Gottfried Herder  Friedrich Schiller  Johann Wolfgang Goethe  Wilhelm von Humboldt • Cél: új alapokra helyezni a latin–görög stúdiumokat. • Fő pedagógiai célkitűzés: a növendékek erkölcsi fejlődése, belső világa humanizálása. • Fontos: matematika, természettudományok. Pestalozzi 48 Sírfelirata: „A nép szószólója, a »Lénárd és Gertrúd«-ban, a szegények megmentője Neuhofban. Árvák atyja Stansban. Népiskola alapítója Burgdorfban és Münchenbuchseeban. Az emberiség nevelője Yverdonban. Ember, keresztény, polgár, 47 48 ld. 29 oldal ld. 29–30 oldal 52 Mások számára minden, semmi önmagának.” A német filozófiai pedagógia Immanuel Kant (1724–1804) - Kant a königsbergi egyetem professzora volt. - A nevelés nagyon fontos: az ember csak a nevelés által válhat emberré. - Cél: fölemelkedés az igazi erkölcsiség szintjére. - A

morális fejlődés három lépcsőfoka: • empirikus én: a cselekvést az egyéni érdekek határozzák meg • szociális én: a társas együttélés szabályai a meghatározóak • autonóm, morális én: a magatartás irányítója a kategorikus imperatívusz - Fizikai nevelés: • Az embert mint természeti lényt alakítja. • A testre és a lélekre is irányul:  Testi gondozás (Rousseau hatása):  Kerülni kell a pólyázást és a kényeztetést.  Fontos az edzés és a játék.  Fegyelmezés: fékezi az ösztönös vadságot.  Kiművelés: az értelemre irányul (ismeretek, készségek, ügyességek) és okosságot nyújt. - Praktikus nevelés: • A fő hangsúly a „praktikus ész” nevelésén van. • Az ember csak a „praktikus nevelés” által válhat az érzékek fölötti világ tagjává. Johann Gottlieb Fichte (1772–1814) - Rendszere kibontásában Kant nyomán halad. - Még Kantnál is jobban szembehelyezkedik az egyéni boldogságra

épülő rendszerrel. - Az ember két világ polgára: • természet • intelligibilis világ (csak itt lehet erkölcsös; itt irányít a kategorikus imperatívusz) - Véleménye a régi nevelésről: • Csak az egyénre volt tekintettel, így önzővé tett. • Felületes műveltséget nyújtott, nem jutott el a lélek mélyéig. • Csak a kiváltságos rétegekre figyelt, a többséget figyelmen kívül hagyta. - Új nevelés: az egész nemzetet kell nevelnie, a polgári demokrácia jegyében. - Pedagógiája: társadalmi pedagógia (szociális irányultság). - A nevelésnek meg kell mutatnia a boldog, erkölcsös élethez vezető utat. Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770–1831) - Műveiben sok a pedagógiai vonatkozású fejtegetés, de rendszerező igényű pedagógiai művet nem írt. - Filozófiájában központi: az evolúció gondolata. • Világfolyamat: fejlődés; mozgatórugói: az ellentmondások. • A dialektika törvényei érvényesek a történelemre és az

emberre is. - Világtörténelem: a szabadság fokozatos kibontakozása. - Természeti ember: a természet föltételeinek a rabja. - Szellemi ember: önmagának parancsol. - Az emberiséget csak a kereszténység juttatta igazi szabadsághoz. - Az ember kettős meghatározottságú: • természeti • szellemi (eszes) Születésétől rabja a természeti föltételeknek. Ami fölszabadítja: a nevelés - A nevelés korlátai: a gyermek bizonyos adottságokkal születik, és a nevelés csak ezeket bontakoztathatja ki. 53 - A kibontakozás legmagasabb foka: erkölcsiség. A nevelés föladata: fölkészítés az állami közösség életében való részvételre. - Ami fontos: • a családi nevelés • iskolai oktatás • a pedagógus tekintélyének a hangsúlyozása • szellemi képzés • az akarat nevelése XX. század: nagy Hegel-reneszánsz bontakozik ki; a neohegeliánus iskola képviselője pl Prohászka Lajos - Friedrich Daniel Ernst Schleiermacher (1768–1834)

- Elutasítja a következőket: • racionális teológia • a kinyilatkoztatáson alapuló dogmarendszer • a kanti etikára alapozott vallástan - Vallás: a világmindenségtől való abszolút függés átérzése. - Sajátos panteizmus jellemzi: Isten megtalálható az emberben és a természetben is – ez ötvöződik a lutheránus pietizmus érzelemközpontú vallásosságával. - A berlini egyetemen háromszor tart pedagógiai előadássorozatot. • A nevelés alapja: az etika. • A fiatalság nevelése az idősebbek erkölcsi kötelessége. • Kiegyensúlyozottság jellemzi (tudatosan kerüli a szélsőségeket). • A nevelés fontos, de nem mindenható. • A nevelőnek számolnia kell a véletlen tényezőkkel is. • A nevelés kezdete: ahogy az élet az anyaméhben megrezdül. • A nevelés vége: az emberi élet vége. • Az erőszakos nevelői eljárások erkölcstelenek. • Céljai:  az etikai és a természeti törvény összeegyeztetése  az egyén és

a társadalom szempontjának az összeegyeztetése • A pedagógiai tevékenység kettős iránya:  a természetes hajlamok kibontakoztatása  bevezetés a társadalom erkölcsi életébe • A nevelésben fontosak a társas közösségek:  állam  egyház  magánélet  nemzet • A nevelési gyakorlat két összetevője:  univerzális nevelés (a népfajra jellemző sajátosságok kibontakoztatása)  individuális nevelés (a személyes adottságok kifejlesztése) • A nevelés három szakasza:  előkészítő: csak a család körébe tartozik  nyilvános: iskolai közösséget igényel  az életpályájára fölkészítő - Magyar követője: Schneller István (1847–1939). Friedrich Fröbel (1782–1852) - Nagy hatással van rá Pestalozzi. - 1808–1810: Yverdonban él. 54 - - Bátyja gyermekeivel és még néhány gyermekkel megalapítja nevelőintézetét (Általános Német Nevelőintézet, Keilau). Svájc, 1840: létrehozza az első

Kindergartent. Az óvodák két fő célja szerinte: • játékos foglalkozások • következetes beszédfejlesztés Eszménye: az elmélyülten egymagában játszó, jól nevelt gyermek. Fő elem: az ellentétek kiegyenlítődése. Természetelvű pedagógia: a gyermek testi-lelki kibontakozása a természet menetét követi. Gyermeki természet: ösztönök. • tevékenység • megismerés • művészi • vallási Játékos eszközök és foglalkozások rendszerét dolgozza ki (labdák, kockák, hengerek = „adományok”). Az „adományok” célja: a szín- és térérzék fejlesztése. Egyéb tevékenységek: pálcikarakás, hálórajz, papírmunkák stb. 1851: a porosz hatóságok betiltják a gyermekkerteket; vád: szocialista és ateista tanításokat terjesztenek. 1860: a gyermekkertek újbóli megnyitása. Johann Friedrich Herbart (1776–1841) 49 A XIX. század új nevelési törekvései - A XVIII. század vége: polgári és ipari forradalom Átalakulnak az

európai társadalmak anyagi és szociális viszonyai, gondolkodásmódja - A nyilvánosság a hivatalos kapcsolatokra korlátozódik, de a szerepe megnő. - A forradalom után kiegyenlítődik a privát és a nyilvános szféra funkciója. - A családon belüli „forradalom” behatárolja az apa korlátlan hatalmát. - Megerősödnek az egyén személyiségi jogai. - Fontos szerepe van Angliának (pl. testi higiénia, divat, játékok) - Kialakul a politikai nemzettudat (pl. Anglia, Spanyolország, Franciaország) - Itt bontakozik ki Herbart pedagógiája; a XIX. századi nevelési ideál: erkölcsös, fegyelmezett állampolgár A család szerepének a változásai - A nevelési gyakorlat változásai: • Robbanásszerűen megnő az országok lakosságának a száma. • Gyors a városiasodás üteme. • Fontos lesz a család; föladatai:  az életkori és a nemi szerepek szabályozása  a szokások és rituálék meghatározása  a családtagok védelme, a kapcsolatok

ápolása • De a család még nem stabil: erős az állami beavatkozás. • A gyorsuló iparosodással elterjed az otthonközpontú polgári kiscsalád. • A család gazdasági bázist jelent: a családtörténet gyakran azonos egy sikeres vállalat történetével. • A (kapott vagy örökölt) betegségektől való félelem miatt kialakul az a norma, hogy minden házasságon kívüli kapcsolat elutasítandó. A családnak kell garantálnia az egészséges utódokat • Az apa továbbra is domináns:  ellenőrzi a kiadásokat 49 ld. 30–31 oldal 55 -  dönt a gyermekei pályájáról  berendezi a lakást  bizonyos szobákat csak ő használhat 50 A szülők és a gyerekek viszonya: • Fontos Rousseau hatása, aki a gyerekkorra irányítja a figyelmet. • A szülők jobban figyelnek a gyerekeikre (ennek az is az oka, hogy a franciaországi forradalmak után megszűnnek a kizárólag gyerekneveléssel foglalkozó intézmények). • A gyermek a család

jövője, és a nemzet továbbélésének a garanciája. • A gyerek az anyakönyvi hivatalnál való bejelentés és a keresztelő után lett a család és a társadalom tagja. • A gyereknevelés mindig női föladatnak számított (a fiúk és a lányok három-négy éves korig egyforma ruhát és hosszú hajat viseltek). • Fontos árucikké válnak a gyermekjátékok. • Testi fenyítés:  Anglia: gyakran alkalmazzák; emellett: kenyéren és vízen való tartás, szobafogság.  Franciaország: inkább bezárás és éheztetés. A tömegmozgalmak hatása - A szegények és a gazdagok közt egyre nagyobb a feszültség. Embertelen viszonyok közt élnek: alacsony bér, hosszú munkaidő, női és gyermekmunka, egészségtelen körülmények. Alexis de Tocqueville: „Ebből a mocskos csatornából az emberi munka valóságos folyama ömlik ki, hogy megtermékenyítse az egész világot. Ebből a szennyes kanálisból tiszta arany csörgedezik Itt az emberiség eléri

legmagasabb fejlődési fokát, s egyben a legkegyetlenebbet. Itt a civilizáció csodát teremt, viszont a civilizált emberből vadember lesz” - - - 50 Gondok: • Lazulni kezd a hazához, a családhoz és az egyházhoz való viszony. • Terjed a bűnözés és a prostitúció. Keresztény szociális és népnevelési törekvések: • A krízisben először az egyházak sietnek a szegények megsegítésére. • Sok karitatív egyesület, rend és kongregáció jön létre. Don Bosco (1815–1888) pedagógiája: • Valdocco: megszervezi Oratoriumnak nevezett intézményét. • Kettős szerzetesi kongregációt alapít:  Szalézi Társaság (elhagyott, szegény fiúkkal foglalkozik)  világi munkatársak széles hálózata • Nem dolgoz ki rendszeres neveléstant. • A nevelés eszközei:  A legfőbb: szeretet.  Fontos még: vidámság. • A fegyelem fönntartásának a legjobb eszköze: a szórakozás idejének a szabadsága. • A gyerekek vegyenek részt a

közös munka megtervezésében. Adolf Kolping (1813–1865): • 1849, Köln: az első katolikus legényegylet megalakulása. • Kolping-családok: családszerűen működő közösségek (szórakozás, pihenés, képzés). • Törekvések a keresztény életmód szellemében:  legyen példamutató családapa  legyen a szakmája mestere  szerezzen polgári erényeket Johann Heinrich Wichern (1808–1881): • Hamburg: vasárnapi iskolát alapít.  vallásos nevelés  elemi ismeretek  szociális gondozás pl. biliárd- és dolgozószoba, dohányzószalon, könyvtár 56 Rauhes Haus  Olyan intézet, ahova a családi környezetben veszélyeztetett gyerekek „menekülhettek”.  A gyerekek (koedukáltan) tizennégy fős csoportokban éltek.  Vezető: fiatal mesterlegény vagy tanár (Bruder). • 1844: Bruder-képző intézetek alakulnak. • Fontos:  a ház körüli és a kertben végzett munka.  játékok, egyházi énekek és népdalok tanulása

 egyházi és állami ünnepek, születésnapok bensőséges megünneplése A munkásmozgalmak hatása: • A munkások tiltakozása az ipari forradalom ellen:  gépzúzás  szakszervezetek alakítása • A szervezetek eszméje: a magántulajdon helyett a köztulajdont kell általánossá tenni. • A gondolkodókat foglalkoztatni kezdi a munkásgyerekek nevelése. • 1866, genfi kongresszus: pedagógiai koncepció (Marx dolgozta ki).  értelmi  testi  technikai Mindez a termelő jellegű munkára alapoz. • A gyermek kis termelőmunkás. • Alapvető törekvés: általános, kötelező és ingyenes iskoláztatás. A szociális gondoskodás intézményes formáinak a kialakulása: • A XIX. század második fele: megszületnek az első szociális munkásvédelmi törvények • A nyilvánosság egyre nagyobb figyelemmel fordul a szegény és elhagyott gyerekek felé. • Előtérbe kerül a gyermekvédelem (pl. az óvodai hálózat bővítése, gyermekmenhelyek

létrehozása, a szegény, de tehetséges gyerekek támogatása, jobb árvaellátás) • Az állami árvaházak már nemcsak a háborús árvákról, hanem pl. a törvénytelen gyerekekről is gondoskodnak • - - A modern európai közoktatási rendszerek létrejötte - A legfontosabb: a nemzeti népoktatási rendszerek megszületése. - Ekkor alakulnak ki a modern művelődésügy föltételei: • állami felügyelet • professzionalitás • a mindenkire kiterjedő általános jelleg (ez a vizsgák és diplomák miatt tovább differenciálódik) - Anglia: • XVIII. század: az iskolák helyi önállósága jellemző • Két lelkész (Andrew Bell és Joseph Lancaster) kidolgozza a monitormódszert: a tanító az idősebb tanulók közül segédet (monitort) vesz maga mellé, aki a kisebbeket tanítja, így nagy létszámú osztályokkal tudnak dolgozni. • A társadalmi elithez tartozók zárt magániskolákban tanulnak. • Az elemi oktatásba nem avatkozik be az állam.

• 1902: az állami középiskolai oktatás bevezetése. - Német nyelvterületek: • Az iskoláztatás fejlődését hátráltatja a széttagoltság. • A központosított iskolafejlődés egyik modellje: I. Frigyes Vilmos porosz király rendelete (1717) az oktatási kötelezettségről • 1763: az általános iskolakötelezettség kezdete. • 1787: a tanügyigazgatás központosítása. • 1810: a berlini egyetem létrehozása (Wilhelm von Humboldt). • Középiskolai reform (Wilhelm von Humboldt):  föllép az öncélú latin grammatikai stúdiumok ellen 57 -  új tárgyak: matematika, földrajz, történelem, fizika Franciaország: • Napóleon: fontos szerepe van a központosított francia iskolarendszer létrejöttében. • 1808-tól: minden közép- és felsőfokú intézetet egy tanügyi testület alá rendelnek. • Az országot 17 tankerületre osztják; ezek székhelye: egy-egy egyetemi város. • Bourbon-restauráció: az iskolaügy ismét az egyház

fennhatósága alá kerül. • A tanítóhiány miatt angol mintára bevezetik a Bell–Lancaster-féle monitormódszert. A pedagógiai gondolkodás alakulása - Pozitivizmus, Comte, Spencer, Bain 51 - Materializmus és evolucionizmus: • Materializmus:  Az ember és a világ lényege az anyagiságban rejlik.  Az ember azokból az elemekből tevődik össze, és azon törvényeknek van alávetve, mint minden más anyagi természetű dolog a világban. • Evolucionizmus: Darwin származáselméletére épül; két rész:  Az élet formái fokozatosan fejlődtek ki a közös ősből.  A biológiai fejlődés mozgatói: véletlen mutációk, öröklődés, az utódok túltermelése. A létért folyó harcot a legalkalmasabbak élik túl • A kor legjelentősebb materialista irányzata: dialektikus és történelmi materializmus. A pedagógia önálló tudománnyá válása és fejlődése - Ernst Christian Trapp (a hallei egyetem első pedagógiaprofesszora): korai

empirikus törekvések. 52 • A nevelés legfőbb célja: az emberi boldogság. • Fontos az empirikus tapasztalat. - A XIX. század eleji pedagógiai rendszerezések célja: harmóniateremtés az empirikus törekvések és a transzcendentális keresztény szemlélet között; pl August Hermann Niemeyer (1754–1828): • Összefoglalja a fölvilágosodás pedagógiai áramlatainak főbb gondolatait. • Gyakorlatias nevelési kérdéseket is földolgoz. • Milde és Szilasy közvetítésével hat a magyar pedagógiai gondolkodásra is. - Vinzenz Eduard Milde: a vallásos szemléletű tudományos pedagógia megteremtője. 53 • Milde:  a bécsi egyetem első pedagógiaprofesszora  az első katolikus teoretikus, aki a pedagógia pszichológiai megalapozására törekedett • A nevelés föladata: a gyermek testi-lelki egészségének a biztosítása. • Fontos: a növendék egyéni adottságaihoz alkalmazkodó nevelés. • A vallásos nevelést már gyermekkorban meg kell

kezdeni, mert ekkor a legerősebb a vallási érzelmek iránti érzékenység. - A herbarti pedagógia kibontakozása és térhódítása: • Herbart pedagógiája sikerének az oka: a pedagógiát rendszerezett diszciplínává tette. • A herbarti pedagógia alapja:  etika  pszichológia • Herbart életében kevés a követője; okok:  művei tömörsége  újszerű rendszere  a német idealizmus hegemóniája 51 ld. 32 oldal ld. 30 oldal 53 ld. 31 oldal 52 58 • • A ’60-as évektől: kibontakozik a herbartiánus pedagógiai mozgalom; irányok:  a tanok aprólékos kidolgozása és továbbfejlesztése; pl. Tuiskon Ziller, Wilhelm Rein  szabadabb, de hívebb Herbart-interpretáció; pl. K Stoy  Herbart rendszeréből kiindulva önálló koncepciót alakítanak ki; pl. T Waitz, O Willmann Tuiskon Ziller (1818–1882)  1864, Lipcse: létrehoz egy folyóiratot, amely a Herbart-iskola első publikációs orgánuma.  1868: megalapítja a

Tudományos Pedagógia Egyesületét.  Megalkotja a kultúrtörténeti fokozatok elvét. Törekvése: az egyes tanévek anyagában egy-egy kultúrhistóriai kor kerüljön a középpontba. Az iskolaügy és a pedagógia a XX. század első felében Schopenhauer (1788–1860) - Berlinben magántanár (ekkor tanít itt Hegel is: Schopenhauer tudatosan arra az időpontra tette az előadásait, amikor a nagy rivális Hegel is oktatott, és arra számított, hogy mindenki az ő új rendszerére lesz kíváncsi, de miután a padok üresek maradnak, lemond a megbízatásáról). - Nem alkot önálló pedagógiai művet. - Lenézi Herbartot. - A nevelés korlátja: a gyerek veleszületett egyénisége megváltoztathatatlan. - A nevelő föladata: a gyerek gondos megfigyelése, egyénisége megóvása. - A könyvtudás haszontalan. - A gyerek ne kész tudást kapjon a nevelőjétől, hanem önmaga kutasson. - A legfőbb életcél: az akarat tagadása, végül a halál (teljes

megsemmisülés). - Az élet céltalanságának schopenhaueri tana nem ösztönzi a nevelőt, hogy a gyermeket erkölcsösebbé tegye annál, mint amilyennek született (= a pesszimizmus pedagógiája). Nietzsche (1844–1900) - Gondolata: Isten meghalt, csak az ember adhat új értékeket. - Az ember egyetlen célja: önmaga fölemelése (erre csak az erkölcsileg és értelmileg független, felsőbbrendű ember képes). - Támadja a soviniszta német egyetemi oktatást (ez nem tanít meg helyesen gondolkodni, hanem leszoktat a filozófiáról). - Alapvető gondolatai: • Új értékeket kell keresni, és ezek alapján újrafogalmazni az erkölcsöt. • Az életnek nem a többséget kell megjavítania, hanem lángelméket teremtenie, és azokat gondoznia. • Az új ember igai első generációja majd ezután fogja fölnevelni magát. - A századvég Nietzsche-kultusza a pedagógiai reformmozgalom és a német ifjúsági mozgalom egyik alapvető eszmei bázisa lesz. Bergson

(1859–1941) - Metafizikai kiindulópontja: a tér és az idő viszonyainak a vizsgálata. - A térbeliséget az ember az értelmével foghatja föl, az idő viszont oszthatatlan folyamat, nem ragadható meg az értelemmel. - A lelki jelenségek vizsgálatára csak a tiszta intuíció képes. - Az ember cselekedete annál szabadabb, minél inkább személyiségéből fakad. - Az emberi erkölcs kialakulása az életlendülettel magyarázható. - Az életlendület megállapodása után jelenik meg a fegyelem erkölcse, amely a társadalmi szükségleteknek megfelelően korlátozza az egyént, csak egyetlen út marad szabadon: ez a nyitott erkölcs az egyetlen remény, hogy az ember ne rekedjen meg a társadalmi konformizmusban. - Gondolatai nagy hatást gyakorolnak a reformpedagógia „aktív iskola”-koncepciójára. 59 Emancipációs törekvések - A nőmozgalom (feminista mozgalom): • Az első feminista csoport a francia forradalom kitörése után jön létre, sok női

klub alakul; vezető: Marie Gouze (megfogalmazza a Női Jogok Nyilatkozatát). • XIX. század: jelentőssé válik az Egyesült Államokban  Szorosan együttműködik a rabszolgaság elleni csoportokkal.  1848: megfogalmazzák az Érzelmek Kiáltványát. 54 • Az első európai nemzeti nőmozgalom: suffragette-mozgalom (Anglia). • A mozgalom célja:  Képezhesse magát, és lehessen karrierje (ne csak feleség, anya, házvezetőnő legyen).  Legyen választójoga, részt vehessen a politikai és üzleti életben. • Fölmerül a koedukáció kérdése. • Létrejön több speciális női szakiskola. - Az ifjúsági mozgalom: • Németország, 1901: megalakul az első Wandervogel egyesület. • Cél: a felnőttek civilizációjával ellentétes, önálló ifjúsági kultúra megteremtése. • A századforduló után sok ifjúsági túraegyesület alakul. Ezek összefognak a leányifjúsággal, és kialakul a két nem új típusú kapcsolata. A család, a

gyermekfölfogás és a gyermeknevelés új elemei - XIX. századi magánélet: zárt (minden, ami a családi házon belül történik, az a magánszférához tartozik) - A családi élet változásával módosul a polgári otthonok belső tere (tágas terek, több szoba). - A XX. századra általánossá válik a kétgenerációs kiscsalád; több változás: • A házasság alapja a racionális megfontolások helyett az érzelem. • Az apa elsősorban az anyagi biztonságért felelős. • Az anya a családi élet érzelmi védelmet biztosító föladatait látja el. - A tudományok középpontjába is a gyermek kerül (pl. orvostudomány, pedagógia, pszichológia, jog) - Az ekkori nevelési regények egyre jobban részletezik a gyermekkort. - Gyermekkor: a felnőttkor megalapozására szolgáló időszak. - Új gyermekkép: önálló világa van, sajátos szemléletmóddal, problémákkal, értékekkel. Új pedagógiai és pszichológiai törekvések - Az amerikai pragmatizmus

fölfogása: Charles Peirce, William James, John Dewey. 55 - John Dewey (1859–1952) • A gyermeket az életre kell fölkészíteni: az iskolának egy leegyszerűsített társadalmi környezetet kell nyújtania. • A tankönyviskola kész ismereteket ad, és nem fejlődik a tanulók önálló problémamegoldó képessége. • Egy újfajta iskolaépületet képzel el:  földszint: termelés (konyha, ebédlő, műhelyek, könyvtár)  emelet: laboratórium, művészeti tevékenységek, múzeum • Megszünteti a hagyományos osztálytermet; helyette: jól fölszerelt laboratóriumok, műhelyek, műtermek, zeneterem, konyha, ebédlő, könyvtár, múzeum. - William H. Kilpatrick (Dewey tanítványa): projektmódszer (a hagyományos tanterv helyett a gyermek érdeklődésén alapuló, életszerű egységek vannak; az elsajátítás önállóan, saját ütemben történik) - A gyermektanulmány: Ernst Haeckel, Stanley Hall, James Baldwin. 56 - Kísérleti pedagógia: Wilhelm Lay

és Ernst Meumann. 57 - Funkcionális nevelés: Edouard Claparède 58; iskolája célkitűzései: 54 Ennek első sora: „Magától értetődő ténynek tekintjük, hogy minden férfi és nő egyenlőnek születik.” ld. 34 oldal 56 ld. 33–34 oldal 57 ld. 34 oldal 55 60 • • • • • • • • • A gyermek legyen a célkitűzések és a módszertani megfontolások középpontja. A tanulás mozgatórugója az érdeklődés legyen (ne a jutalom várása). Az engedelmesség helyett a gyermek belső fegyelme legyen jellemző. Maradjon meg a gyermekkor, tartsa tiszteletben ennek a sajátosságait. Az oktatás fejlessze a gyermek értelmi és erkölcsi funkcióit. Az iskola legyen aktív, támaszkodjon a játékra. Életszerű tevékenységekkel szerettesse meg a gyermekkel a munkát. A pedagógus legyen a gyermek munkatársa, egyéni munkája segítője. Az iskola támaszkodjon a gyermek egyéni képességeire, és fejlessze azokat. A reformpedagógia kialakulása és

fejlődése az első világháborúig - Ellen Key radikális neveléskritikája • Kiáltványa, elvei.59 • Aki hatott művére:  Rousseau (pedagógiai gondolatok)  Nietzsche (pátosz, szemléletmód, kultúrakritika)  Spencer (pozitivista etikai és nevelésfölfogás)  Darwin (fejlődéselmélet)  Galton (genetikai kutatások)  Owen (vélemény a gyermeki jogokról)  Malthus (népességelmélet)  a szociális, ifjúsági és emancipációs nőmozgalmak gondolatai - Művészetpedagógiai irányzat: • Művészetpedagógia: az első jellegzetes reformtörekvés. • Meghatározója: Julius Langbehn Rembrandt mint nevelő c. műve • Bírálják:  a hagyományos iskola egyoldalú intellektualizmusát (nem veszi figyelembe a gyermek alkotóképességének a fejlesztését)  a tömegízlés hiányosságait  a giccs térhódítását • Rajzoktatás: ne csak melléktárgy legyen, legyen lehetőség a spontán önkifejezésre. • Irodalomoktatás:

élményszerű befogadás, szabad fogalmazás, a gyermek- és ifjúsági irodalom megújítása. • Zene, tánc, gimnasztika: ezek a gyermeki önformálás eszközei. A zene a túlhajszolt életvitelt ellensúlyozza (Carl Orff). - Cecil Reddie: New School (a reformpedagógia első iskolamodellje). 60 - Maria Montessori pedagógiája 61 - Ovide Decroly (1871–1932) pedagógiája • 1907, Brüsszel: az egészséges gyerekek számára megnyitja Ermitage nevű magániskoláját. • Nagy hatással volt rá Herbert Spencer. • Alapelve: az iskolának az élet által kell fölkészítenie a növendéket az életre (fontos a természet). • Ismeretek: négy alapvető csoport.  táplálkozás  védekezés az időjárás viszontagságai ellen  védekezés a veszedelmek és az ellenség ellen  közös munka • A tananyag két koncentrikus köre:  a gyermek önmagára vonatkozó ismeretei  a természeti és társadalmi környezetre vonatkozó ismeretek 58 ld. 34 oldal ld.

35 oldal 60 ld. 34–35 oldal 61 ld. 36 oldal 59 61 - - • Nincsenek tantárgyak, hanem gyermeki foglalkozások. • Módszertana alapja: a sajátos gyermeki fejlődés. • Az osztályban természete szemléltető eszközök vannak. • Írás-olvasás: nyolcéves kortól, a globalizáció módszerével. • Fontos szerepe van a nevelő játékoknak. Adolphe Ferrière (1879–1960): a reformmozgalom szervezője • 1899, Svájc: az Új Iskolák Nemzetközi Irodája. • 1920-as évek eleje: összeállít egy listát az új iskolákról. • Kidolgozza a cselekvő iskola (école activ) pedagógiai koncepcióját.  Alap: gyermekpszichológia.  A gyermek érzelmi világához, értelméhez és akaratához szól.  Filozófiai alap: Rousseau, Spencer, Bergson („életlendület”).  Optimizmus jellemzi. • Hangsúlyozza a gyermeki természet jóságát és tökéletességét. Georg Kerschensteiner (1854–1932) munkaiskolája • A munkaiskola lényege:

gyakorlatiasság (már Pestalozzinál is megjelenik). • Bevezeti:  iskolai műhelyoktatás  iskolai kertészet  konyha  laboratórium • Célja: a népiskola megreformálása. • Alap: az állampolgárok neveléséről vallott elképzelései. – Hasznos, jó állampolgár:  belső erő  fölkészültség (önmaga, nemzete) • Föladat: az élethivatásra való fölkészítés. Az állampolgárok többsége nem szellemi, hanem fizikai munkát végez, ezért fontos ennek a bemutatása. • Fontos:  manuális munka  közös munka, együttműködés  a gyermek találjon örömet a munkában  kölcsönös figyelmen alapuló erkölcsös viselkedés  iskolai önkormányzat • A német munkaiskola másik képviselője: Hugo Gaudig.  Bírálja Kerschensteinert elképzelései merevségéért.  Fölfogása közel áll Adolphe Ferrière aktív iskolájához. A reformpedagógia fejlődésének második szakasza - A fejlődés jellegzetességei: • a

gyermeki egyéniség kibontakoztatásának a segítése • a közösségi életforma megteremtésének az igénye • a világmozgalommá szerveződésre való törekvés A Waldorf-pedagógia - 1919: a Szabad Waldorf (vagy Rudolf Steiner)-iskolák létrejötte. - Alap: Rudolf Steiner teozófiája és antropozófiája. 62 - 1914, Dornach: Steiner megalapítja tanai szellemi központját (itt tevékenykedik haláláig). 62 ld. 35–36 oldal 62 Celestin Freinet (1896–1966) és a modern iskola - Freinet eszméi szociáldemokrata jellegűek. - Hat rá: Rabelais, Montaigne, Pestalozzi. - Személyesen ismeri: Claparède, Ferrière. - 1934, Vence: létrehozza nevelőintézetét. - A természetben tanít; az élményekről szabad fogalmazást írat. Ami a szabad fogalmazáshoz kell: • szabadon hagyni írni a gyerekeket • oldott légkör - Új népiskolai koncepciója (gyermekközpontú aktív iskola): Modern Iskola. - Iskolai nyomdát használ: megszűnik a hagyományos

tankönyvhasználat (a gyerekek maguk nyomtatják a könyveiket). - Fogékonnyá kell tenni a gyereket arra, hogy mondanivalója fontos önmaga és közössége számára. - A katedrának már nincs parancsoló tekintélye: az osztály közepén áll, és a szemléltető tárgyakat mutatják be rajta. - Az osztályterem műhelyre hasonlít. - Fő jellemzők: • kísérletező tapogatózás (alap: a gyerek természete kíváncsisága) • szabad önkifejezés • tartalmas közösségi élet Orosz–szovjet reformtörekvések - Kezdete: Lev Tolsztoj munkássága; iskolája: Jasznaja Poljana. - 1900–1917: az orosz reformpedagógia első szakasza. • 1905  Megjelenik a teljes iskolaügyi átalakítás lehetősége.  Moszkva: létrejön a Settlement egyesület.  Sztanyiszlav Sackij létesít egy gyermekmunkatelepet: lényege a közös fizikai munkavégzés. • A reformelképzelések jelentős fóruma: Szabad Nevelés (folyóirat). • Konsztantyin Vencel (1857–1947):  a

„szabad nevelés” programjának egyik kidolgozója  1906: megalapítja intézetét (Szabad Gyermekek Háza) - 1919–1932: a Népművelési Kísérleti Állomás működése (óvodák, iskolák, tanítóképző, klubok, könyvtárak, olvasószobák, játszóterek tartoznak hozzá). - A szovjet pedagógia előszeretettel fordul a következők felé: • az angolszász pragmatista pszichológia új törekvései • az amerikai reformpedagógia irányzata (Dalton-plan, projektmódszer) - A munkaiskola sajátos szovjet változata: termelőiskola; koncepciója kialakítója: Pavel Blonszkij (1884–1941). - A reformpedagógiai törekvéseket elég hamar visszafogják; okok: • a szovjet iskolák rossz anyagi helyzete • a tanárok fölkészületlensége, érdektelensége • az új módszerek formális használata - 1931: párthatározat a „könyviskola” visszaállításáról. - A ’30-as évektől propagálják Makarenko koncepcióját. • Intézetét a bűnöző fiatalok

számára létrehozott Gorkij-telepen hozza létre. • A koncepció rokon a reformpedagógiai törekvésekkel, de hierarchizált struktúra jellemzi. • Közösségi jellegű: a katonai fegyelem eszközével építi le a gyerekek bűnöző múltjából fakadó egoista tendenciákat. • A szűk egyéni érdekek helyébe a közösségi érdekek kerülnek. • Makarenko szerint a moralitás azonos a szocialitással. • Elutasítja azt a fölfogást, hogy a gyermek tökéletes. 63 Amerikai reformpedagógiai törekvések - Dewey chicagói eredményeire alapozva több iskola is létrejön: • Julius L. Meriam (Missouri, 1904): kísérleti elemi iskola (a hagyományos tanrend megszüntetése, újszerű foglalkozási rend). • Marietta Johnson (Fairhope, 1907): organikus iskola (a gyermek az első években teljesen a spontán érdeklődésének megfelelően tanít). • William Wirt (Gary, 1907): kísérleti iskola (munka- és elméleti tárgyak oktatása rendszerben, különböző

tevékenységi formákban). - Dalton-plan (1920, Dalton): • Alapító: Helen Parkhurst. • Alapja: Dewey koncepciója és a Montessori-pedagógia továbbfejlesztése. • Koedukált kísérleti iskola. • Alapelvei:  szabadság  egyéniség  közösségi szellem • Megszűnik a hagyományos osztályszerkezet, és ezzel együtt a bukás is. • A hagyományos osztálytermek szakkabinetté alakulnak. • A tanulók feladatlapokat kapnak, majd szerződést kötnek a nevelővel, hogy vállalják a munka elvégzését. Ennek alapján, a segédeszközök igénybevételével önállóan dolgoznak. • A feladat befejezése után vizsgára jelentkeznek. A sikeres vizsga után újabb feladatlapot kapnak • Mindenki a saját ütemének megfelelően halad. • Délután csoportos foglalkozások vannak (pl. testgyakorlás, zene, rajz, barkácsolás) - Winnetka-plan (1922, Winnetka): • Alapító: Carleton W. Washburne • Két alapvető egység:  Az általános és a

továbbtanuláshoz szükséges ismeretek (írás, olvasás, számolás, földrajz, történelem stb.): mindenki a saját ütemének megfelelően sajátítja el, és az eredményt tesztekkel ellenőrzik  Alkotó- és csoportmunkák: az egyes tevékenységformák kiválasztása egyéni érdeklődésen alapul. • Megszűnik a tanár hagyományos vezető szerepe (tanácsadó, segítő lesz). - Progresszív Nevelési Társaság (1919) • Az új nevelési törekvések mozgalommá fejlődnek. • A mozgalom hatására alakul ki a nevelés új iránya: ez az iskolai életet a gyermek természetes érdeklődésére alapozza. • Isaac L. Kandel: elkezdi a nemzetközi kapcsolatok kiépítését • Központ: a Columbia Egyetemen működő Tanárképző Főiskola; itt dolgozik William H. Kilpatrick, akinek a projektmódszere nagy hatással van az amerikai pedagógiai gyakorlatra. Peter Petersen és a Jena-plan 63 Az elméleti pedagógia főbb irányzatai Wilhelm Dilthey (1833–1911) - A

történelmi világ transzcendentális célokat is megvalósító öntörvényű világ, amely fölszabadítja az ember energiáit. - Ezek az energiák objektiválódnak (elszakadnak az alkotó egyéntől), így megőrzik a kialakult szellemi tartalmakat: az egyes ember elmúlik, de az általa teremtett kultúra fönnmarad, és állandóan fejlődik. - A kulturális rendszerek struktúrája hasonlít az egyén pszichikumának a fölépítéséhez: így a világ megértése a pszichológia segítségével valósulhat meg. - A megértés fontos eleme a szimpátia (a saját élménynek egy másik személyre való átvitele). 63 ld. 36–37 oldal 64 - A pedagógia föladta a nevelés, az ember formálása. A nevelés során fontos az objektív értékek létrehozása és közvetítése. Eduard Spranger (1882–1963) - Létrehozza a kultúrpedagógiát és a strukturális pszichológiát. - Szakítani akar a kísérleti pszichológiával. - Az ember a pszichés fejlődés során

belenő az objektív kultúra világába. - Az ő hatására terjed el a humanisztikus pszichológiákban az önmagát változtatni képes ember képe. - A nevelés föladata: a kultúra tartalmának az átszármaztatása az egyén számára úgy, hogy az élménnyé váljon. - A nevelés két alapvető funkciója: • a kultúra értékeinek átadása • a személyes értékek felszínre hozatala a kultúra segítségével - A pedagógia nemcsak a kiskorúakra irányuló hatás, hanem széleskörű művelődéselmélet. A kultúrpedagógia - Dilthey és Spranger nyomán bontakozik ki. - A német pedagógia azon irányzatainak összefoglaló elnevezése, amelyek szerint a nevelés az ember és a kultúra közötti viszony. - Szembehelyezkedik a reformpedagógiával: ennek individualizmusával szemben kiemeli az egyénnek az adott kor társadalmi-kulturális örökségétől való függését. - Magyar képviselői: • Kornis Gyula • Weszely Ödön • Prohászka Lajos A

neokantianizmus - Jelszó: „Vissza Kanthoz!” - Alapító: H. Cohen (1842–1918) - Paul Natorp (1854–1924): • Cohennel létrehozza a marburgi iskolát. • Idealista koncepciója rokonságot mutat a szociálpedagógiai irányzatokkal (Durkheim, Bergemann, Barth). • Előtérbe helyezi Pestalozzi pedagógiai értékeit. • Gyökeresen szakít Herbarttal. • Teljes mértékben egyesíteni akarja a filozófiát és a pedagógiát (vö. Spranger) • A legfontosabb nevelői föladat: az akarat nevelése. • Az erkölcsi nevelés szintjei:  a családi élet tisztaságának az átérzése  a társadalmi közösség iránt érzett szolidaritás  nyitottá válás a legmagasabb rendű közösségek előtt • A gazdasági szervezet legfontosabb eleme: a család. • A nevelés legfőbb föladata: az oktatás. • Terve: olyan népfőiskolák létrehozása, amelyek mindenki számára hozzáférhetőek. - Badeni iskola: • A neokantiánusok másik központja. • Jelentős

képviselői:  W. Windelband  H. Rickert • Az irányzat kialakítja az értékelméleti idealizmust; ennek fő föladata: számot adni az általánosan érvényes értékekről. • Magyar képviselői: Böhm Károly, Somló Bódog, Kornis Gyula, Szelényi Ödön, Weszely Ödön. 65 Szociálpedagógiai törekvések és irányzatok - Lester F. Ward (1841–1913): az amerikai szociológiatudomány megalapozója • Az emberi társadalom fejlődését vizsgálja az evolucionizmus eszközeinek a segítségével. • Nagy szerepet tulajdonít az államnak (védelem, az erőforrások racionális elosztása, a tudás akkumulációja – az életföltételek javítása). • Nevelés: az ismeretek rendszerezett átszármaztatása a következő generációkra. • Fontos szerepe van a művelődésnek. • Koncepciója számos eleme nagy szerepet játszik Talcott Parsons szemléletmódja megalapozásában. - Émile Durkheim (1858–1917): • Nagy szerepe van Franciaország modern

iskolaügyének az eszmei megalapozásában. • A társadalmat összetartó legfőbb erő: szolidaritás. Ez kezdetben mechanikus, majd organikus (ez lehetővé teszi a személyiség szabad fejlődését, de szorosabbá fűzi a társadalmi kötöttségeket). • A nevelés lényege:  A fiatal nemzedék módszeres szocializálása.  Új lényt kell teremtenie az emberben.  Ki kell alakítania azokat a képességeket, amelyeket a társadalom megkövetel.  Erkölcsi jellegű; az erkölcsi nevelés alapvető föladata: a gyermek fegyelemre szoktatása. • A boldogság alapja: az önuralom. • Három alapvető társadalmi csoport:  család  haza  emberiség • Az ember a társadalomhoz való viszonyában akkor válhat autonómmá, ha a passzív engedelmességet aktív alávetettség váltja föl. - Paul Bergemann (1862–1946): • Alapja: Comte, Spencer és Durkheim. • Pedagógiája alapja: a biológia. • A társadalmat a közösségi szellem élteti. •

Nevelés: tudatos ráhatás; fölkészíti az egyént a társadalmi életre. • A nevelést az önnevelés követi. • A nevelés végső célja: az emberi faj fönntartása és tökéletesítése. • Tagadja az egyház neveléshez való jogát. • Fölöslegesnek tartja a vallásoktatást. • Fontos: a nép- és felnőttnevelés. - Paul Barth (1858–1922): • Alapja: a kor történetfilozófiai fölfogása. • Emberi élet: társadalmi jellegű. • A szociálpedagógia alapelvei:  A nevelésnek a társadalmi életre kell fölkészítenie.  A nevelés szoros kapcsolatban áll a társadalom céljaival.  A célok változnak, de minden pedagógiai rendszernek rendelkeznie kell egy közös erkölcsi tartalommal. • A „negatív nevelés” nem megfelelő. • Nem helyes a megalázó testi büntetés. • A nevelő:  Alapvető föladata: a gyermek bizalmának a megnyerése.  Fontos tulajdonságai: nyugalom, önuralom, jóakarat, intenzív érzelmek fölkeltése,

példanyújtás. - A pedagógiai szociológia kialakulása: • Német pedagógia, ’20-as évek: egyre jobban terjed a szociálpedagógia szemléletmódja. • A ’20-as évek vége: megjelenik a pedagógiai szociológia kifejezés (elsőként: Karl Weiß művében). • Az új diszciplína kialakulásában jelentős szerepe van:  Theodor Geiger (1891–1952)  Aloys Fischer (1880–1937) • Mannheim Károly: jelentős szerepe van az önálló nevelésszociológia létrejöttében. 66 A korszak pszichológiai irányzatainak a hatása - Behaviorizmus: • Kialakulására Herbert Spencer volt a legnagyobb hatással. • Két jelentős irányzat:  az összehasonlító lélektan objektivisztikus iránya  az állatlélektan • Erősen kötődik az amerikai kultúrához, a pragmatizmus emberideáljához (aki tud cselekedni, és állandóan próbálkozni). • Az emberismeretet a belső tényezők helyett a közvetlenül megfigyelhető viselkedésre alapozza. • Az

irányzat atyja: John Broadus Watson (1878–1958).  Az emberi pszichológiát át kell alakítani az állati pszichológia mintájára.  Jellemző: környezetelvűség (szélsőségesen fölfogott tabula rasa-elv).  A gyerek jelleme, viselkedése csak a neveléstől függ.  A gyereket szigorú rendszerben kell nevelni, ahol a szokásai rögzülnek. - Alaklélektan: • Alapító: M. Wertheimer (1880–1943) • A természetet és a lelki jelenségeket értelmes egészbe szervezett világként kell elképzelni. • Wolfgang Köhler: belátásos tanulás (az igazi tanulás mindig viszonyok átlátása). • Kurt Koffka: a neuropszichológia létrehozója (agysérült betegeket vizsgált). • Kurt Lewin: frusztráció- és agresszióvizsgálat, a vezetési stílusokkal kapcsolatos vizsgálatok. - Pszichoanalízis: • Alapító: Sigmund Freud (1856–1939). • Fő jellemzője: a nem tudatos lelki jelenségek előtérbe állítása. • A korábbi emberkép: racionalista;

ezt váltja föl: az érdekei által irányított ember modellje. • Egy általános emberképet képvisel, amely a lelki életet több rétegre bontja, és a lelki működéseket vágyvezéreltnek gondolja. • A személyiség megértésének a kulcsa: a kora gyermekkori tapasztalatokban található. - Mélylélektani iskolák: • Létrejöttük oka: a freudi pszichoanalízis elleni lázadás. • Középpont a libido helyett: emberi értékkonfliktusok, szociális tényezők. • Carl Gustav Jung (1875–1961): kollektív tudattalan, archetípusok. • Alfred Adler (1870–1937): meghatározóak a társas viszonyok.  Az ember élete már gyermekkorban eldől.  Akkor lép föl a gyermek kisebbségi érzése, ha a világot barátságtalannak látja (okok: testi fogyatékos, elhagyott, elhanyagolt, nem megfelelő családi légkör).  A szociális érzés kialakításához fontos a jó anya–gyermek kapcsolat.  A társadalmi lénnyé válás fontos eszköze: iskola; alap:

a gyermek szociális érzése és szabad tevékenysége. - Fejlődéslélektan: • Karl Bühler: a gyermektanulmányi mozgalom egyik vezére. • Charlotte Bühler: a korai csecsemővizsgálat megalapozója. • Jean Piaget: föltárja a gyermeki világkép jellemzőit. • Otto Tumlirz: jelentős szerepe van a gyermektanulmány ifjúságtanulmánnyá fejlesztésében. - Pedagógiai lélektan: • Kialakulása: a ’20-as évek vége. • Előzménye: Herbart pedagógiája. • Meumann és Lay: a kísérleti pedagógia koncepciója (empirikus tapasztalatok). Friedrich Wilhelm Foerster (1869–1956) morálpedagógiája - Foerster a XX. századi keresztény szellemű pedagógia egyik legnagyobb alakja - Fő probléma: a technikai kultúra és a szellemi fejlődés közti aránytalanság. Az ebből adódó veszélyek: • szellemi anarchia • materializmus és haszonelvűség 67 - - • önzés, erőszak • a szexualitás túlburjánzása A tünetek forrása: a külső

befolyásokkal szembeni erkölcsi támasz hiánya. A korai nevelés alapvető hibája: a túlzottan mechanikus jelleg. Az erkölcsi jellem legfőbb jegyei: rend, kitartás, önuralom, állhatatosság – ezek a vallásos neveléssel kialakított élő kultúrából meríthetők. A pedagógia legfőbb föladata: a nevelés lehetőségével kapcsolatos kérdések megválaszolása. A nevelés elsődleges törekvése: az ember egészséges társas hajlamainak az érvényre juttatása. A legfontosabb nevelési föladat: az akarat nevelése. Az iskola föladata: a fegyelem elmélyítése (pedagógiai és pszichológiai eszközökkel). A tekintélynek csak addig lehet irányító szerepe, amíg nem lép az egyéni kezdeményezés helyébe lépni. A túlzottan szabados nevelés elkorcsosítja az embert. A hatékony nevelés előföltétele: a nevelő megfelelő személyisége; tulajdonságai: • a gyermeklélektan ismerete, pedagógiai technika, önbizalom • kellő érettség, fejlett

akaraterő • mérséklet (belső alázat) Erkölcspedagógiai koncepció: a megértett parancs iránti hűség és a megértő emberi szeretet összekapcsolása. Az amerikai szociológiai irányzatok hatása Georg Herbert Mead (1863–1931) - A szimbolikus interakcionizmus elméleti megalapozója. - Az individuum a többi emberrel való kapcsolatai útján alakul társadalmi lénnyé. - Központi fogalom: az individuum identitása. - Szocializáció: az egyedi identitás kialakulásának a folyamata, az egyén számára fontos személyekkel való interakciók során, szimbolikusan közvetített jelentések által. - Fontos a játék: a gyerek ebben maga alakítja ki a szerepeit, értelmezi a többiek cselekvését. Talcott Parsons (1902–1979) - Rendszerére nagy hatással van: • Freud (az ember személyiségalakulása és pszichoszexuális fejlődése közti kölcsönhatások) • Georg Herbert Mead (szimbolikus interakcionizmus) - Kiindulópontja: a cselekvés. - A

fönnmaradás érdekében minden társadalom négy alapvető föladat ellátására kényszerül. Ennek hatására négy alrendszer jön létre: • a biológiai organizmus rendszere • az egyes individuumok személyiségének a rendszere • a szociális rendszer • a kulturális rendszer - A személyiség: mintafenntartó alrendszer. - A sikeres szocializáció előföltétele: az individuumnak azonosulnia kell a normarendszer értékeivel és céljaival. - Internalizáció: a külső értékek belsővé tétele. - A szocializációban szerepet játszanak a következők: • szülők • más felnőttek (tanár, szomszéd) • társadalmi intézmények (iskola, egyház, kortárs csoportok) Iskolaügy és pedagógia a XX. század második felében A család és a gyermekkor változásai - XX. század: a házasság alapja a mély érzelmi kötődés - Különválik az otthon és a munkahely. - A magánélet színtere: család. 68 - - - - - - Kiterjednek a nők és a

gyerekek jogai. A világháború után több nő áll munkába, illetve folytat felsőfokú tanulmányokat. Egyre többen tekintik fontosnak a karriert Már nem kizárólag a férj a családfönntartó. A ’60-as évektől előretörnek a feminista mozgalmak. Fontos változások vannak a szexualitás terén is; két ellentétes tendencia: • Nagy nyilvánosságot kapnak a korábban tabunak számító témák. • Szexuális puritanizmus: tiltakoznak a nő szexuális tárgyként való kezelése ellen, és a szigorúbb viselkedési szabályokat szorgalmazzák. A modern család válságára utalnak a következők: • Nő a válások száma. • Egyre több nő vállal házasságon kívül, és egyedül gyereket. • Sok az élettársi kapcsolat. • Megjelennek a kommunák: ezek a teljes szexuális szabadságot és a kollektív gyereknevelést hirdetik. Jelentős változások tapasztalhatók a gyermekkor változásában: • Szociális és pszichoterápiás intézmények, amelyek

gyermekekre specializálódtak. • A nagyobb városokban játszótereket építenek. • Kialakul egy, a gyermekek igényeihez méretezett kulturális ajánlat. • Agresszív fogyasztási piac: gyermekdivat, játékok, ételek, italok. • Létrejönnek gyermekszervezetek. • Törvények szabályozzák a gyermekek társadalombeli helyzetét. • Létrejön az óvodai és a napközi hálózat. A gyermekkor már nincs elszigetelve a felnőttek világától: ki van szolgáltatva a társadalmi hatásoknak és intézményeknek. • A kis- és csonkacsaládok terjedésével a gyerekek külső kapcsolatai beszűkülnek, ugyanakkor a szülővel való kapcsolat intenzívebb lesz. • Az automatizáltság miatt a gyerek kevesebb közvetlen érzékszervi tapasztalatot szerezhet. • Az urbanizáció miatt több gyermeki tevékenységteret alakítanak ki: ezzel párhuzamosan csökken a természetes lakókörnyezet mint gyermeki tapasztalatszerzési tér jelentősége. • Egyre nagyobb a média

szerepe: a gyerek nem a közvetlen valósággal kerül kapcsolatba, hanem annak képi másával. Kész, előre gyártott értelmezéseket és megállapításokat kap • Nagy jelentőségű az iskola, mert a gyermek egyre bővülő kapcsolatokat alakít ki. Fontos a kortárscsoportok szerepe Három tendencia a XX. század végi gyermekkorral kapcsolatban: • A saját tevékenység elvesztése: az automatizált, beszélő-járó játékok miatt egyhangúvá válik a játéktevékenység. • A tapasztalatok médiafüggése: kezdetben a tv, majd a videó van nagy hatással a gyerekre. A tévézés szinte a legfontosabb tevékenység. • A pedagógiai tudás és felügyelet szakszerűbbé válása: a háború utáni generációk fölszabadultak a szülői kontroll alól, de ellenhatásként létrejött a szakértői kontroll. Egy amerikai szociológus (Neill Postman) a gyermekkor megszűnéséről beszél. Az oktatásügy fejlődésének főbb tendenciái - A II. világháború utáni

demokratizálódási folyamat aktuálissá teszi a reformpedagógia gondolatvilágát • A Montessori-pedagógia megőrzi világmozgalom jellegét. • Ismét elkezdenek terjedni a Waldorf-iskolák. • Németország, Hollandia: föllendül a Jena-plan. • Ausztrália, Hollandia: népszerűvé válik a Dalton-plan. - Az ’50-es évek elejétől visszaszorul a gyermekközpontúság (vö. erőteljes Dewey-kritika) - 1957: „szputnyiksokk” – ez fölgyorsítja az iskolarendszer reformját (a reformpedagógiával ellentétes tendencia figyelhető meg): az iskola nyitott lesz, az oktatás nagyon olcsó vagy ingyenes. - Az oktatási reform centruma: a produktum. - Az oktatási folyamat legfőbb szabályozója: a tanterv. 69 - - A ’60-as évek közepétől: radikálisan kritizálják az addigiakat, és ismét fölhívják a figyelmet a reformpedagógiai nézetekre. A kritikai mozgalom vádjai: • Az iskola lerombolja a tanulók kíváncsiságát, intelligenciáját. • A

diákot permanens, infantilis függésben tartja: megakadályozza az autonóm személyiség létrejöttét. Megfigyelhető egyfajta Dewey-reneszánsz. Megjelennek az alternatív iskolák. A magyar iskola ezer éve Középkor és humanizmus - A magyar iskola első évszázada (káptalani és plébániai iskolák) 64 - A klerikus és világi nevelés kiszélesedése: • XII–XIV. század:  a kárpát-medencei oktatás- és nevelésügy megszilárdulása  a hazai tanügy világiságának az első megnyilvánulásai  Esztergom: itt őrzik az első hazai iskolai jegyzetet (fönnmaradt egy részletes iskolaszabályzat is).  A káptalani iskolák oktatói: vezetőtanárok (tudományok) és énektanárok (művészetek).  Skolasztikus értelmezésű arisztotelészi fizikát tanítanak. • XIII–XIV. század: a lovagi nevelés nagy korszaka  A gyermek otthon tanul (vallási alapismeretek, erkölcsös élet, fegyverforgatás).  Az ifjú a nagyobb főúri udvarokba kerül

(lovagi torna, fegyvergyakorlat, vadászat, versengés).  A férfit ünnepélyesen lovaggá avatják (felövezik a karddal).  A lovagi nevelés teljesen más, mint a világi:  Nem tanulnak meg írni-olvasni.  Ismerniük kell a nemzetközi lovagtörténeteket (pl. Roland-ének) és a hazai múlt hősi történeteit  A magyar lovagi eszmény: Szent László, a lovagkirály. - A humanizmus hatása: • egyetemek 65 • XIV. század: megjelennek az első céhek, így szükség van a céhbeli oktatás megszervezésére is  Inas: a szakma és erkölcsi tulajdonságok elsajátítása. Tudnia kell írni, olvasni és számolni  Legény: a szakismeretek elmélyítése (vándorlás), majd a „remek” elkészítése. • A humanizmus a világiság irányába hat. • Több szerző jelentet meg pedagógiai útmutatót; pl.  Pier Paolo Vergerio  Enea Silvio Piccolomini  Jacopo da Porzia (Mátyás királyt állítja eszményül a világi hivatást választó ifjak

elé) • Vitéz János: a magyar humanizmus kiemelkedő alakja; udvara jelentős humanista központ. • XV. század: létrejön a humanista gimnázium (középpont: ókori klasszikus szerzők művei) • Sárospatak: itt használnak először nyomtatott tankönyvet (az 1480-as évek vége). • Oláh Miklós:  Iskolája: Nagyszombat.  A tananyag a Mohács előtti esztergomi káptalani iskola mintájára készült.  A nagyszombati zsinat (1560) elnöke; rendelet: a falusi plébániai iskolák népiskolává alakulnak.  Kiadja az első magyar ábécéskönyvet. - A reformáció–ellenreformáció pedagógiai törekvései: • Nem jön létre új iskolatípus vagy tananyagrend. • A vallásos szellem megváltozik: protestánssá válik. • A XVI. század második fele: a protestánsok a nagyobb városi-plébániai iskolákban is tanítanak teológiát (eltérően a középkortól). • Háromtagozatos iskolájuk van:  elemi-kezdő (kisdiák) 64 65 ld. 37 oldal ld.

37–38 oldal 70 • • • •  középszint (gimnáziumi tananyaggal)  felső (akadémiai szint: bölcselettel alapozott teológia) A XVII. század második felétől a reformátusok ezt kollégiumnak nevezik, az evangélikusok líceumnak A reneszánsz kori iskolákhoz hasonlóan van praeceptor (a kisebbeket tanító idősebb diák). Protestáns iskolák voltak pl. a következő városokban: Sopron, Pápa, Miskolc, Debrecen, Sárospatak, Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya, Igló, Késmárk, Lőcse, Trencsén, Eperjes, Bártfa, Kassa, Beszterce, Meggyes, Szászsebes, Szászváros, Nagyszeben, Brassó, Nagyvárad, Nagybánya, Máramaros-sziget, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Marosvásárhely. A rekatolizáció jelentősége: minden eddiginél erőteljesebben irányítja rá a figyelmet az iskolára, az egyházi célok érdekében folyó tudatos nevelés fontosságára. 1550–1600: átmeneti periódus – több felekezetűvé válás: a katolikus egyház mellett

protestáns egyházak is megjelennek iskolafenntartóként. Újkor Az új iskolarendszer kialakulása katolikus reform (jezsuiták) protestáns reform az iskolarendszer jellege központosított (központi tanterv) regionálisan szervezett Új: saját funkciójú, külön intézmények. Hagyományos középkori struktúra: több - Alsó szint: népiskola. tagozat van egyetlen intézményben. A leg- Középszint: fontosabb intézmények: kollégiumok és líceumok (ezek elsősorban papképzők). • gimnázium az iskolaszerkezet Népiskolákat szerveznek (elemi ismeretek • az akadémia bölcselettagozata oktatása anyanyelven). - Felső szint: • akadémiai felső tagozat • egyetem (jogi, orvosi, teológiai) tananyag Középpont: görög és latin szerzők művei. A tananyag bővül: görög és latin szerzők. vallástan Most véglegesítik. népiskolai tanítók Képzésük gyakorlati úton történt. a közép- és felsőszint Általában külföldi egyetemeken tanultak.

tanárai A világi értelmiségi férfi általános művelt- A teljes műveltséget a papi és a világi páművelődési eszmény sége: humanisztikus + bölcselettanulmá- lyára készülőknek is a teológiával bővített nyok. humanisztikus tanulmányok adják. - XVII. század, a magyar királyság és fejedelemség területe: megerősödik a katolikus és protestáns népiskolák hálózata. Pázmány Péter (1570–1637; jezsuita szerzetes, esztergomi érsek, bíboros) • Prédikációi: a fiúk és a lányok nevelési alapelvei.66 • 1635, Nagyszombat: az első hazai egyetem megalapítása (bölcseleti és teológiai fakultás). 67 Apáczai Csere János 68 Fölmerül az iskolaállítási szabadság problémaköre. • Török területek:  Vallási okokból nem engedik keresztény iskolák létesítését és fönntartását.  Van néhány kivétel: Pécs, Gyöngyös, Szeged; Nagykőrös, Kecskemét, Kiskunhalas. • Erdélyi magyar fejedelemség:  Az iskolák

többsége protestáns vezetésű.  Nyílnak új jezsuita iskolák (pl. Kolozsvár)  1581: Báthory István jezsuita egyetemet alapít.  1603: a jezsuitáknak politikai okok miatt távozniuk kell. 66 Ezek a magyar nyelvű pedagógiai szakirodalom első darabjai. 1667: létrejön a jogi fakultás; Mária Terézia megalapítja az orvosi fakultást. 1777: Budára költöztetik az egyetemet, 1784ben Pestre, így lesz az ELTE jogelődje 68 ld. 40 oldal 67 71  1690-ig: tilos a katolikus papképzés. • A „királyi Magyarország”: a katolikus vallás és intézmények részesülnek előnyben.  1673: erőszakosan korlátozzák a protestáns papok tevékenységét.  1781, soproni országgyűlés:  Ott nem háborgatják a protestánsokat, ahol templomaik teljes birtokában vannak. Az ország másik részében: artikuláris helyek (megyénként két-két település, ahol templomot és iskolát építhetnek maguknak).  Az evangélikusok a szabad királyi

városokban saját költségükön építkezhetnek. Ezek az 1781-es türelmi rendeletig érvényesek.  A „cuius regio, eius religio”-elv:  A XVI–XVII. század fordulója: a protestánsoknak kedvez (a földesurak nagy része protestáns lett).  A XVII. század második fele: a katolikus vallásnak kedvez XVIII. századi pedagógiai reformok - XVII. század: jelentkezik az igény, hogy modernebb műveken keresztül tanítsanak (pl Descartes) A többség ezt elutasítja, de néhányan akadálytalanul tudnak így tanítani (pl. Apáczai, Szilágyi Tönkő Márton) - XVIII. század: változás (katolikus akadémiák, protestáns kollégiumok: hivatkoznak Descartes-ra, de újabb szerzőkre is (pl. Newton, Wolff, Leibniz) - 1735: az első magyar tanterv és utasítás (a jezsuita gimnáziumok számára). - Kialakul egy sajátos nemzeti magyarságtudat. • a magyar történelem és földrajz egyre szélesedő oktatása • magyar történelmi témájú iskoladrámák • a

piaristák törekvései:  középszinten magyar nyelvű legyen az oktatás  középszinten legyen kötelező tantárgy minden diák számára a magyar nyelvtan • megjelennek magyar nyelvű tankönyvek - Mária Terézia 69 - Ratio Educationis (1777) 70 - II. József uralkodása: • 1781: türelmi rendelet. • Az Erdélyi Fejedelemség oktatásügyének a korszerűsítése (Erdélyi Tanügyi Bizottság) – Mártonffi József jezsuita szabálykönyve alapján. • Alapvető cél: az egységes állami irányítás és felügyelet alatt álló iskolarendszer kereteinek a létrehozása a felekezetek szerinti széttagoltság helyett. • Csökkentik a tankerületek számát (hat: Buda, Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Győr, Zágráb). • Létrejön a műszaki felsőoktatás első magyar intézménye. • A felekezeti népiskolákat össze kell vonni. • A céhes inasoknak is kötelező a vasárnapi iskolába járni. • A zsidó közösségek iskoláiban is oktatni kell a Ratio

Educationisban előírt népiskolai tananyag minimumát. • A zsidó vallásúak számára is lehetővé teszik a gimnáziumi és akadémiai-egyetemi tanulmányokat. • 1784: az iskolák hivatalos nyelve a német lesz. • 1786: II. József megvonja a katolikus rendek hazai működési jogát (kivéve a tanítókat: minoriták, ferencesek, piaristák) A modern magyar nevelés elmélete és gyakorlata Tessedik Sámuel (1742–1820) - Ami befolyásolja gondolkodását: 69 70 ld. 41 oldal ld. 41–42 oldal 72 - - - - • pietizmus • Rousseau és a filantropizmus természetelvű pedagógiája • a fölvilágosodás racionalizmusa 1780: a saját pénzén iskolát építtet (kert, szerszámok, szakkönyvek). • Hét év múlva II. József kitünteti, de anyagi segítséget sehonnan nem kap • 1795–1799: szünetel a tanítás, de a bécsi udvar belátja, hogy szükség van jól képzett gazdászokra, ezért minden tankerületből küldenek oda fiatalokat. • 1806: az

iskola végleg bezár (a feljebbvalók a latin iskola mellett döntenek). A szarvasi „szorgalmatossági” iskola pedagógiai elvei: • az elméleti képzés és a gyakorlati munka szerves egysége • a gyerekek életkori és egyéni sajátosságainak a figyelembe vétele • a hasznos tevékenység fejleszti a gyakorlati készséget és az erkölcsi jellemet • részletesen kidolgozott tanterv Tizenkét paragrafus a magyar iskolaügyről (1781; kritikus röpirat); amit kifogásol: • Az iskolában nem oktatnak hasznos ismereteket (hiányzik a kétkezi munka). • Rosszak a módszerek: a fölösleges ismeret túlterhelő. • A vallásos nevelés hamis néphit és ferde vallási fogalmak káosza. • Mindennek egyik oka: a tanítók gyönge képzettsége. Tessedik elképzelései valósulnak meg a keszthelyi Georgikonban. A II. Ratio Educationis (1806) 71 A XIX. század első fele - Óvodák: • Azért jönnek létre, mert egyre több nő dolgozik, és megjelenik az az igény,

hogy a gyermekeikről intézményes keretek között gondoskodjanak. • Hatások:  Samuel Wilderspin (elképzelései befolyásolják a mozgalom kibontakozását)  Pestalozzi  Fröbel („gyermekkert”) • Közép-Európa első óvodája:  Megnyitás: 1828, Krisztinaváros.  Alapító: Brunszvik Teréz.  Inkább kisgyermekiskola.  A gyerekek életkora: 2–6. életév  Amivel foglalkoznak:  olvasás, számolás, rajzolás  földrajzi, természetrajzi, technológiai és egészségtani ismeretek  a Pestalozzi-féle beszéd- és értelemgyakorlatok • Az első falusi kisdedóvó:  Alapító: Bezerédj Amália.  Alapítás: 1836, Hidja-puszta.  Uradalmi cselédek gyermekei számára jött létre. • Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesület:  Megalakulás: 1836.  Első igazgatója: Wargha István (a magyar óvodapedagógia elméletével foglalkozik). - Népoktatás: • Nagy szerepük van az egyházaknak;

törekvésük: minden falusi templom mellett működjön iskola. • A falusi iskolák kettős célja:  a vallás elemei, alapvető erkölcsi ismeretek oktatása  a falusi papság utánpótlása • A tanító:  Járandósága: telekhasználat, természetbeni juttatások. 71 ld. 42 oldal 73 - - - - 72  Felettese: a falu lelkésze.  Gyakran kántorságot és jegyzőséget is vállal. Az első önálló, több évfolyamos magyar katolikus tanítóképző intézet: • Megnyitás: 1828, Eger. • Alapító: Pyrker János László egri érsek. Leányok tanítása: • Főleg a női szerzetesrendek foglalkoztak vele. • A nemesi leányok tanulmányai: német és francia nyelv, rajz, zongora. • Két különböző cél:  a nők magasabb művelődése (pl. Brunszvik Teréz, Karacs Ferencné)  a gazdasszonyi szerepre való fölkészülés (pl. Fáy András) Közép- és felsőoktatás: • A gimnáziumok legfőbb föladata:  az egyetemi-akadémiai

továbbtanulásra való fölkészítés  a hivatalnoki pályához szükséges ismeretek átadása • 1844: a magyar hivatalos nyelv lesz (az oktatás nyelve is a magyar lesz). • Sorra jelennek meg a magyar nyelvű tankönyvek (főleg: a protestáns kollégiumok tanárai által). • Fontos: a szakképzés intézményrendszerének a kiépítése. 72 • Javasolják a középiskolai tanárképzést, de még nem szervezik meg. • Eötvös József: megalapítja az egyetemi tanárképző intézetet. 1848: megindul az új magyar közoktatási rendszer kiépítése. • Nevelési Társaság (vezető: Tavasi Lajos): az egyháztól független közoktatásügyet akar. • Eötvös József törvényjavaslata:  Az elemi oktatás célja: beavatás a tudomány első elemeibe.  Kettős állami föladat:  minden helységben legyen népiskola  minden iskolaköteles gyerek járjon iskolába  Tankötelezettség:  fiúk: 6–12. életév  lányok: 6–10. életév  A

tanítás ingyenes.  Az oktatás nyelve: magyar.  A hétköznapi életben is hasznosítható tudást kell nyújtani.  A vallástan nem iskolai tantárgy. 1849–1867 között: • 1849-es kormányrendelet:  A nevelés-oktatás teljesen az állam hatóköre alá kerül (iskola, házi oktatás, családi nevelés). Szigorúan ellenőrzik a tankötelezettség betartását (ha kell, csendőrrel vitetik el a gyereket, és a szülőket súlyos pénzbüntetésre ítélik).  Az intézet szellemi vezetése az egyház dolga (fontos a vallásos szellemű erkölcsiség kialakítása).  Magánszemélyek is létesíthetnek tanintézetet. • A magyar közoktatásügy fő irányítója: a bécsi kultuszminisztérium. • Jelentős szerepe van a katolikus egyházi hatóságoknak (a protestánsok iskolái nehéz helyzetbe kerülnek). • Kötelezővé teszik a német nyelvet, az osztrák tankönyveket. • Jelentősen fejlődik a tanítóképzés: több katolikus tanítóképzőben

korszerű anyagot tanítanak. • Amikor az ellenőrzés lazul, drasztikusan csökken az iskolába járók száma. • Organisationsentwurf: a középiskolák számára kidolgozott szabályzat és tanterv; jellemző vonásai:  nyolcosztályos gimnázium 10–18 éves fiúk számára (4 + 4: al- és főgimnázium)  nyilvános vagy magánjellegű gimnázium  reáliskola  új középiskola-típus  a klasszikus stúdiumok helyett: természettudományok Eddig kettő működött: Bányászati Akadémia (Selmecbánya) és Mérnökképző Intézet (Pest). 74 - - -  alapító: az önkormányzat vagy az állam  az első: Buda, 1855  középiskolában csak középiskolai tanári képesítéssel rendelkező szaktanár taníthat  a gimnáziumi oktatás nyelve: az a nyelv, amely az intézmény székhelyén élő lakosság többségének az anyanyelve • A pesti egyetem:  A filozófiai fakultás egyenrangúvá válik a másik hárommal (már nem az a szerepe,

hogy előkészítse őket).  A hallgatók érdeklődésüknek megfelelően és tetszőleges sorrendben vehetik föl a tárgyakat.  Az egyetemi fölvétel föltétele: nyolcosztályos gimnáziumi végzettség + érettségi.  1860, októberi diploma: a pesti egyetem visszakapja rektor- és dékánválasztó jogát, a tanítás nyelve magyarrá válik.  Fölállítják az első hazai tanárvizsgáló bizottságot (Pest, 1862). Eötvös népoktatási törvénye (1868) – Magyarország első népoktatási törvénye: • Ott rendeli el községi iskolák létesítését, ahol nem működnek egyházi népiskolák. • Nem szorgalmazza a felekezeti iskolák államosítását (veszélyesnek tartja a központi államhatalom túltengését). • A törvény érvényesítéséhez létrejön a hatosztályos elemi népiskola. • Általános tankötelezettség (fiúk és lányok):  6–12. életév: népiskola  12–15. életév: ismétlő elemi népiskola (nem mindennapos) • A

népiskolák fönntartása a községek föladata. • Népiskolát alapíthat: állam, község, hitfelekezet, társulat, magánszemély. • Minden városi osztály számára külön tanító szükséges (falu: egy tanító). • Minden gyermeket anyanyelvén tanítsanak. • Fontos a tanítóképzés. • Létrejön a felsőbb népiskola. • A tantárgyak a gyakorlati hasznosság alapján állnak össze. 1868–1918 között: • A népiskolák fejlődése hosszú és nehézkes. • 1868: tankönyvbizottság; cél: a könyvek színvonalának az emelése. • 1890-es évek: Wlassics Gyula minisztersége alatt ezer új állami népiskolát hoznak létre. • Kisdedóvás:  Eötvös ezt is fejleszteni akarja, de halála (1871) miatt nem tudja.  1891: kisdedóvást szabályozó törvény.  Ahol van óvoda: 3–6. életév között kötelező  Cél: testi, értelmi és erkölcsi fejlődés elősegítése.  Rendelet az óvónőképzésről (képesítővizsga elméletből

és gyakorlatból). • Polgári iskola:  Egyre több van belőle.  A városi kispolgárság igényeit elégítik ki.  Tanítóikat külön képzik (1873, Buda: Paedagogium; igazgató: Gyertyánffy István).  A tanítónők képzése: Pest (első igazgató: Zirzen Janka). Középiskolák (Eötvös József elképzelése, 1870): • Eötvös József elképzelése (1870):  Négytagozatú középiskola:  al- és főgimnázium  al- és főreáliskolák  líceumok  ipari és kereskedelmi szaktanfolyamok  A középiskola elsődleges föladata: általános ismeretek nyújtása.  Nincs érettségi vizsga, helyette felvételi vizsga a felsőfokú intézménybe lépés előtt. • Trefort Ágoston rendelete (1883):  Két típus: 75 - - -  klasszikus gimnázium (humanisztikus, görög és latin tanulmányok)  reáliskola (modern nyelvek, természettudományok)  Cél: általános műveltség közvetítése + fölkészítés a felsőfokú

tanulmányokra.  A gimnáziumi érettségi mindenféle felsőfokú tanulmányra jogosít.  Az országot 12 tankerületre osztja.  A tanárnak képesítő vizsgát kell tennie. • 1896: megnyílik az első magyar leánygimnázium. Felsőoktatás, tanárképzés: • A pesti tudományegyetem mellett három másik létesül:  Kolozsvár (1872)  Debrecen (1914)  Pozsony (1914) • Pesti egyetem: négy kar.  katolikus hittudományi  jog- és államtudományi  orvostudományi  bölcsészettudományi • Tanárképző: a bölcsészkar mellett működő, de tőle független intézmény. • 1873: a tanárképző újjászervezése. Iskolaügy a forradalmak idején: • Kultuszminiszter: Lovász Márton, Kunfi Zsigmond. • Az iskolakötelezettség felső határa: 14. életév • A rászoruló tanuló szociális segélyt kapnak. • Fölemelik a pedagógusok fizetését. • Kiterjesztik a nők felsőfokú tanulmányait. • Proletárdiktatúra: az állam és az

egyház szétválasztása.  a hittan kiiktatása  az egyházi vagyon leltározása  a tervezett iskolarendszer:  óvoda (3–6. életév)  nyolcosztályos népiskola (14 éves korig)  szakiskolák (négy évfolyammal)  ötéves középiskolák  átszervezett felsőoktatás  A konzervatív szellemiség miatt fölfüggesztik a jogi karok, a jogakadémiák és az MTA működését.  Nagy gondot fordítanak a gyermekvédelemre és a felnőttnevelésre. 1919–1945: • Trianon után túlzsúfolttá válnak az értelmiségi pályák; következmény: numerus clausus. • Klebelsberg Kunó („konzervatív modernizáció”):  a kiábrándult tömeg erkölcsi-szellemi nevelése; eszköze: klebelsbergi neonacionalizmus (új tartalmú keresztény-nemzeti ideológia)  a kultúrfölény programja (előbb ezt kell megvalósítani, majd sor kerülhet a területi revízióra)  óriási népiskola-létesítési program (három év alatt 5000 tanterem és

tanítólakás épül)  javaslat a nyolcosztályos népiskoláról  1927: nagyszabású program a népművelés fejlesztésére  a sportolás színvonalának a fejlesztése (1921: törvény az iskolai testnevelésről) – leventézés (militarista jelleg)  a polgári iskolát középfokú iskolává minősíti  egyesíti a férfi és női tanítóképzőt, és az intézményt Szegedre helyezi  szorgalmazza a tananyag gyakorlatiasabbá tételét és az élő idegen nyelvek oktatását  harmadik iskolatípus (a humán gimnázium és a reáliskola mellett): reálgimnázium  fontos az egyetemek fejlesztése  1924: törvény a középiskolai tanárok képzéséről és képesítéséről • Hóman Bálint (1885–1953; kultuszminiszter, történész, kultúrpolitikus, kora vezető ideológusa):  központi gondolat: a nemzeti egység erősítése 76 •  ennek rendelődik alá: oktatás, szakképzés  továbbra is fönn akarja tartani a központi

állami iskolafelügyeletet  gimnáziumi tanterve nagy teret szentel a nemzeti tárgyaknak  fontos a munkás- és parasztgyerekek körében végzett tehetségmentés  1935: a tanügyigazgatás átszervezése (nyolc tankerületi igazgató) Teleki Pál: fontos a lakosság öntudatos nemzetté formálása. Reformpedagógiai irányzatok Magyarországon - Cserkészet: • Alapító: Lord Robert Baden-Powell (1908: Scouting for boys). • Fegyelmezett szellem, egyéni ötletek, cserkésztörvények: önművelés, jellemfejlesztés, játék, sport. • Virágkor: a két világháború között. • 1915: a sajátosan magyar cserkészideál megfogalmazása (Sík Sándor). • 1921: a magyar cserkészszövetség újrafogalmazása (különbözik a neonacionalista törekvésektől). • ’20-as évek vége: a regös cserkészet indulása. • 1942: a Magyar Cserkészszövetség megszüntetése. - Gyermektanulmányi mozgalom: • Kibontakozása követi a nemzetköziét. • 1890-es

évek: Felméri Lajos egy új szemléletű pedagógia szükségességét hirdeti. • Az elterjedésben szerepe van a külföldről hazatérő tanároknak. • 1903: Gyermektanulmányi Bizottság (Nagy László és társai kezdeményezése). • 1906: Magyar Gyermektanulmányi Bizottság. • 1907-től: önálló folyóirat (A Gyermek). - Nagy László 73 - Az Új Iskola: • Megalakulása: 1915. • Alapja: Nagy László gyermekfejlődéstani elvei. • Vezetője: Domokos Lászlóné Löllbach Emma. • Tanulói: 6–14 éves fiúk és lányok. • Újszerűsége: a lényeges elemekben különbözik a külföldi reformpedagógiai irányzatoktól. - A nemzetközi reformpedagógia iskolakoncepciója: • Montessori-pedagógia:  1912, Budapest: az első Montessori-óvoda.  A Montessori-pedagógia legismertebb hazai személyisége: Burchard-Bélaváry Erzsébet (1897–1987).  1933: Magyar Montessori Egyesület; alapító: Kenyeres Elemér. • Waldorf-iskola:  1926: az első

magyar antropozófiai csoport létrehozása (Nagy Emilné dr. Göllner Mária)  1926–1932, Buda: az első magyar Waldorf-iskola.  Vezető: Nagy Emilné dr. Göllner Mária  A tanárok többsége német származású antropozófus. - A Családi Iskola: • Működése: 1915–1943, Budapest. • Alapítója: Nemesné Müller Márta (hatott rá Ovide Decroly pedagógiája). • Az 1920-as évektől több iskola is ezen rendszer alapján működik (pl. Békéscsaba) • Pedagógiai koncepciója a Winnetka-plannal rokonítható. • A nevelés alapvető formája és az iskolaközösség életének a központja: Szeretet Egyesület. - Vidéki reformiskolák: • 1936–1940, Újszeged: Kerti Iskola (Várkonyi Hildebrand elvei alapján). • 1922–1944, Szeged: Cselekvő Iskola (kutató- és heurisztikus módszer). 73 ld. 33 oldal 77 A magyar neveléstudomány kialakulása és fejlődése 1948-ig A budapesti egyetem pedagógiai professzorai 74 - Lubrich Ágost - Kármán

Mór - Fináczy Ernő - Weszely Ödön - Prohászka Lajos A kolozsvári–szegedi egyetem pedagógiaprofesszorai 75 - Felméri Lajos (1840–1894) • Elutasítja Herbart és követői spekulatív pszichológiáját és pedagógiáját. • Fontos: a gyermek korszerű eszközökkel való megismerése. • Pedagógiája kiindulópontja: az ember társas lény. • Az ember tehetségcsírákkal születik. Ezeket a nevelés során kell kifejleszteni • Társadalomeszménye: polgári demokrácia. • A nevelés föladata: az ember művelt személyiséggé fejlesztése. Hogy az ember eltéphetetlen szálakkal kötődjön a nemzettesthez, műveltséggel kell rendelkeznie • Részletesen foglalkozik a családi neveléssel. - Schneller István (1847–1939) • Pedagógiája jellegzetessége: az ember erkölcsösödésébe vetett föltétlen hit; három lépcső:  „érzéki Éniség”: korlátlan önérvényesítés  „történeti Éniség”: a külső törvények föltétel

nélküli elfogadása  „tiszta Éniség”: a belsővé vált erkölcsi törvény életelvvé avatása • Fontos a szeretetelvűség (a másik ember megismerése, elfogadása). • Központi alak: pedagógus. • Számol a gyermek egyéni adottságaival. • A fejlődés mozgatórugója a kultúra is. - Imre Sándor (1877–1945) • Vezérmotívuma: a nemzetnevelés elmélete. • A reformok híve. • Érdeklődik az új iskolák iránt. • Szívesen publikál a magyar reformpedagógia folyóiratában (A Jövő Útjai). A debreceni egyetem pedagógiaprofesszorai - Mitrovics Gyula (1871–1965) • Hatottak rá a következők:  Paul Barth  H. Höffding  Meumann  J. Fröbes • Pedagógiai elvei kifejtése: A neveléstudomány alapvonalai (1933). • Fontosak az etikai kérdések. Az ember erkölcsisége: négy fokozat  a pillanatok szuverenitása (az ember a véletlenre bízza magát)  az első fokozat minimálisra szorítása önfegyelemmel  az egyén

öntudatra ébred (kiegyenlítődnek az egoizmus és az altruizmus ellentétei)  a kozmikus életközösség egyetemességének a megértése • Fontos az esztétika, a művészet: ennek során válik magasabb rendűvé az ember világnézete. - Karácsony Sándor (1891–1952) • Műveiben a következőket ötvözi: 74 75 ld. 44–45 oldal A kolozsvári egyetem alapítása: 1872 (Ferenc József Tudományegyetem); 1921: Szegedre telepítik. 78 • • •  reformpedagógia  új lélektani koncepciók  a protestantizmus újjászületését szorgalmazó elképzelései  az egzisztencializmus hatása  eszméi népies ihletettsége Az alsó néposztály gyermekei nem jutnak túl az elemi iskolán; ha igen, akkor rosszul érzik magukat, mert az iskola idegen a gondolkodásuktól. Minden emberi megértés alapja: a másik ember. Egy közösség akkor él, ha tagjai beszélnek egymással Nevelés: „társasjáték”. A XX. század második fele

Közoktatás-politikai irányzatok 1945 és 1948 között 76 Szocialista iskolaügy és pedagógia - Államosítás: homogenizált iskolarendszer. - 1950: új tantervek (a materialista-ateista világnézet alapján – a tananyag átpolitizálása). - Minden korábbi tankönyvet kivonnak a forgalomból. - Megszűnik a helyi tankönyvválasztás lehetősége. - A kötelező idegen nyelv az orosz lesz. - Fontos az összes iskolatípus pedagógusainak a „tudati átformálása”. - Végbemegy a hazai egyetemek szocialista reformja (pl. sok neves professzort megfosztanak a katedrájától) - 1950: DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége); gyermekszervezetek: kisdobosok, úttörők. - Megszűnnek a tankerületek. - A szakfelügyelőkből általános tanulmányi felügyelők lesznek (az iskola egészének pedagógiai állapotát értékelik). - A pedagógusok számára széles körben propagálják Makarenko tanait. - Kibővítik a tankötelezettséget (16. életévig) - 1962–1968: teljes

tankönyvcsere (az új tantervek miatt). - Megindul a tanyai kollégiumok szervezése. - Megjelennek a képesítés nélküli pedagógusok. - 1968-tól új tantárgy: Honvédelmi ismeretek. - 1974 • megyei pedagógus-továbbképzési intézetek létrehozása • fakultatív tantárgyak bevezetése a gimnáziumokban • rendelet: a tanítóképző intézetek átszervezése tanítóképző főiskolákká - 1975, Helsinki Alapokmány: felelősségvállalás, hogy megvalósítják az összes alapvető szabadságjogot. - A ’70-es évek közepétől: fölerősödnek a tantervelméleti kutatások. - Tankönyvek: • Elkészülnek a reformtankönyvek (ezek munkáltató tankönyvek); új kezdeményezés: a törzs- és a kiegészítő anyag elkülönítése. • Ezeket a tankönyveket később bírálják:  terjedelmi túltengés miatt  a munkáltató módszer mesterkélt, erőltetett használata • Megjelenik a tankönyvcsalád: tankönyv + munkafüzet + feladatlap-sorozat +

feladatgyűjtemény + szöveggyűjtemény + tanári kézikönyv. - A ’80-as évek első fele: • „visszakörzetesítés” (a megszüntetett összevont osztályú iskolák, elsősorban az alsó tagozat visszaállítása) • az iskolák számítógépekkel való ellátása • 1982: az ötnapos munkahét bevezetése (bonyodalmak a hat napra készült tantervek miatt) • 1984: országgyűlésen tárgyalják meg a közoktatási fejlesztési programot - A ’80-as évek második fele: • fontos a tananyag-korrekció 76 ld. 45 oldal 79 • • • az iskolákban terjed a videó alkalmazása 1988, az utolsó nagy pedagógiai megmozdulás: ünnepségek, konferenciák, kiállítások szervezése Makarenko halálának 100. évfordulójára 1989  Glatz Ferenc bejelenti, hogy szabadon választható a kötelező idegen nyelv.  A központi bizottság elfogad egy dokumentumot (Állásfoglalás az MSZMP viszonyáról a valláshoz), amely érvényteleníti az 1958-as

párthatározatot, amely a vallásos világnézet elleni harcról szól.  Bárki adhat ki tankönyvet, de azt a minisztériumnak jóvá kell hagynia.  Elkezdődnek és folynak a NAT elkészítésének a munkálatai; vezető: Báthory Zoltán. Rendszerek változása - 1990 • Megszűnik az állam iskolamonopóliuma (az egyház és más jogi személyek is tarthatnak fönn iskolát). • Megindul a korszerű tantervek kidolgozása. • Andrásfalvy Bertalan miniszter az új oktatási törvény kidolgozásával azokat bízza meg, akik előkészítették és megvalósították az 1985-ös szocialista törvényt. • Megkezdődnek az alternatív iskolaszervezések. • Megindul az alternatívnak szánt tankönyvek kiadása. • Újra megalakul a Magyar Cserkészszövetség. - 1991: törvény az egyházi ingatlanok visszaadásáról. - 1992: miniszteri rendelet alapján újra oktatni kell a filozófia, illetve a társadalmi ismeretek tantárgyát. - 1993 • a Pázmány Péter

Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem működésének a kezdete • közoktatási törvény 80 NÉV- ÉS CÍMMUTATÓ A Adler, Alfred, 67 Ady Lajos, 43 Altstedt, Johann Heinrich, 39 Ambrus (Szent), 17 Andrásfalvy Bertalan, 80 Angéla (Merici Szent), 50 Antiphón, 12 Antoniano, Silvio, 49 Három könyv a keresztény leánynevelésről, 49 Apáczai Csere János, 38, 40, 50, 72 Arany János, 43 Ariès, Philippe, 48 Arisztotelész, 7, 12, 13, 16, 18, 21, 26, 47, 70 Nikomakhoszi etika, 13 Á Ágoston (Szent), 17, 18, 22, 48 Contrā academicōs, 18 Dē ordine, 18 Dē vitā beatā, 18 Vallomások, 18 Állásfoglalás az MSZMP viszonyáról a valláshoz, 80 B Bacon, Francis, 26, 39, 40 Baden-Powell, Robert, 77 Bain, Alexander, 32, 58 Bakócz Tamás, 38 Baldwin, James, 33, 60 Bálint Sándor, 17 Barth, Paul, 65, 66, 78 Bartók Béla, 41 Basedow, Johann Bernhardt, 29, 52 Basilius, Isac de, 40 Báthory István, 71 Báthory Zoltán, 80 Bell, Andrew, 57, 58 Benedek

Elek, 17 Bergemann, Paul, 65, 66 Bergson, Henri-Louis, 59, 62 Bessenyei György, 41 Bethlen Gábor, 25, 40 Bezerédj Amália, 43, 73 Flóri könyve, 43 Biblia, 16, 18, 24, 26, 27, 48, 50 Bismarck, Otto Eduard Leopold von, 2 Blavatszkij, Helena Petrovna, 35 Blonszkij, Pavel, 63 Böhm Károly, 65 Brunszvik Teréz, 29, 43, 73, 74 Burchard-Bélaváry Erzsébet, 77 Bühler, Charlotte, 67 Bühler, Karl, 67 C Campe, Joachim, 52 Castigliane, Baldassare, 23 Udvari nemesember, 23 Chardin, Teilhard de, 33 Az emberi jelenség, 33 Claparède, Edouard, 33, 60, 62 Cohen, H., 65 Comenius, 23, 28, 38, 39, 50 A világ érzékelhető képekben, 39 Egyetemes tanácskozás, 39 Comte, August, 32, 58, 66 D Darwin, Charles Robert, 32, 33, 58, 61 Decroly, Ovide, 36, 61, 77 DeMause, Lloyd, 48 Descartes, René, 3, 18, 26, 40, 72 Dewey, John, 28, 34, 36, 60, 63, 64, 69, 70 Diderot, Denis, 28 Dies irae., 20 Dilthey, Wilhelm, 45, 64, 65 Domitianus, 15 Domokos Lászlóné Löllbach Emma, 77 Duns Scotus, 18

Durkheim, Émile, 65, 66 E Engels, 26 Entwurf der Organisation, 43 Eötvös József, 41, 42, 43, 74, 75 Ernesti, Johann August, 52 Esterházy Pál, 29 É Érzelmek Kiáltványa, 60 F Fáy András, 74 Felbiger, Ignaz, 29, 41, 51 Felméri Lajos, 77, 78 Feltre, Vittorino da, 23, 48 Ferrière, Adolphe, 62 Fichte, Johann Gottlieb, 53 Fináczy Ernő, 42, 44, 51, 78 Fischer, Aloys, 66 Foerster, Friedrich Wilhelm, 67 Fourier, Pierre, 50 Freinet, Celestin, 62 Freud, Sigmund, 67, 68 Frigyes Vilmos, I. (porosz király), 57 Frigyes, Nagy (porosz király), 29, 51 Fröbel, Friedrich, 54, 73 Fröbes, J., 78 Fülöp (Néri Szent), 22, 49 81 G Galilei, Galileo, 26 Galton, 61 Gaudig, Hugo, 62 Geiger, Theodor, 66 Gellért (Szent), 37 Gergely (Nazianzi Szent), 17 Gesner, Johann Mathias, 52 Géza (fejedelem), 37 Gilgames-eposz, 4 Glatz Ferenc, 80 Goethe, Johann Wolfgang von, 29, 52 Gorgiász, 12 Gouze, Marie, 59 Női Jogok Nyilatkozata, 59 Guarino da Verona, 48 Gutenberg János, 22 Gyertyánffy

István, 75 H Haeckel, Ernst, 33, 60 Hall, Stanley, 33, 60 Hamurápi, 8 Hegel, Georg Wilhelm Friedrich, 26, 30, 53, 54, 59 Heltai Gáspár, 38 A keresztyéni tudománynak fundamentuma, 38 Helvetius, Claude Adrien, 51 Herbart, Johann Friedrich, 8, 30, 33, 34, 42, 44, 55, 58, 59, 65, 67, 78 Herder, Johann Gottfried, 52 Heyne, Christian Gottlob, 52 Hippiász, 12 Hóman Bálint, 76 Homérosz Iliász, 11 Odüsszeia, 11 Horthy Miklós, 46 Höffding, H., 78 Huizinga, Johann, 22 Humboldt, Wilhelm von, 29, 52, 57 Huntington, 2 A civilizációk ütközése, 2 I Ignác (Loyolai Szent), 24 Illyés Gyula, 17 Imre Sándor, 78 István (Szent), 37 J James, William, 34, 60 János (Aranyszájú Szent), 17, 22, 48 A hivalkodásról, 17 János (Bosco Szent), 56 Jansen, Cornelius, 18 Janus Pannonius, 49 Jeromos (Szent), 17, 18, 48 Johnson, Marietta, 63 József (Kalazanci Szent), 49 József, II., 41, 72, 73 Julius Caesar, 2 Jung, Carl Gustav, 67 K Kairov, 45 Kálvin János, 51 Kandel, Isaac L., 64

Kanizsai Péter, 38 Kis katekizmus, 38 Kant, Immanuel, 26, 30, 31, 44, 53, 54, 65 Karacs Ferencné, 74 Karácsony Sándor, 78 Kármán Mór, 42, 44, 78 Károly (Borromeo Szent), 50 Károly (Nagy), 19 Károly, I. (király), 26, 40 Kazinczy Ferenc, 41, 43 Kelemen (Alexandriai Szent), 17 Paidagogosz, 17 Kelemen pápa (VII.), 49 Kenyeres Elemér, 77 Kerschensteiner, Georg, 36, 62 Key, Ellen, 35, 61 A gyermek évszázada, 35 Kilpatrick, William H., 36, 60, 64 King, 9 Klebelsberg Kunó, 76 Kodály Zoltán, 41 Koffka, Kurt, 67 Kolping, Adolf, 56 Komenskỳ, Daniel, 39 Konstantin (Nagy), 15 Kopernikusz, 26 Kornis Gyula, 65 Köhler, Wolfgang, 67 Köstler, Arthur, 2 Kunfi Zsigmond, 76 L Lajos (Nagy), 37 Lancaster, Joseph, 57, 58 Langbehn, Julius, 61 Rembrandt mint nevelő, 61 László (I. Szent), 70 Lay, Wilhelm, 33, 60, 67 Le Clerc, Alix, 50 Leibniz, Gottfried Wilhelm, 26, 29, 51, 52, 72 Lenin, V. I, 26 Leonardo da Vinci, 22 Lewin, Kurt, 67 Lipót, II., 42 Locke, John, 26, 27, 29, 51, 52

Gondolatok a nevelésről, 27 Lorántffy Zsuzsánna, 39, 40 Lorenz, Konrad, 3 A civilizáció nyolc halálos bűne, 3 Lovász Márton, 76 Lubrich Ágost, 44, 78 Lukács, John, 2 Luther Márton, 24, 25, 51 Lükurgosz, 11 M Makarenko, Anton Szemjonovics, 45, 63, 79 Malthus, 61 Mannheim Károly, 66 Marcell Mihály, 46 Neveléstan, 46 Mária Terézia, 41, 51, 71, 72 Mártonffi József, 72 Marx, Karl, 26, 57 Mátyás (Hunyadi), 38 Mátyás, I., 70 Mead, Georg Herbert, 68 Melanchton Fülöp, 24, 25 Meriam, Julius L., 63 Mészáros István, 7 Meumann, Ernst, 33, 60, 67, 78 Milde, Vinzenz Eduard, 58 Milde, Vinzenz Eudard, 31 Mitrovics Gyula, 78 Montaigne, Michel de, 23, 48, 62 Montessori, Maria, 8, 35, 36, 61, 64, 69, 77 N Nagy Emilné dr. Göllner Mária, 77 Nagy László, 33, 77 Didaktika gyermek-fejlődéstani alapon, 33 Napóleon, I., 3, 57 Natorp, Paul, 65 Negrin, Christian, 39 Nemesné Müller Márta, 77 Németh András, 7 Newton, Isaac, 26, 72 Niemeyer, August Hermann, 58 Nietzsche,

Friedrich, 10, 26, 35, 59, 61 A történelem hasznáról és káráról, 10 O Oláh Miklós, 38, 70 Orff, Carl, 61 Organisationsentwurf, 74 Origenész, 17 Owen, 61 P Pál, III. (pápa), 24 Pancsatantra, 9 Pareus, David, 25 Parkhurst, Helen, 64 Parsons, Talcott, 66, 68 Pascal, Blaise, 26 Pascal, Blaise, 18, 26, 50 Pascal, Jacqueline, 50 Pázmány Péter, 18, 20, 71 Peirce, Charles, 34, 60 Pestalozzi, Hans Jakob, 29 Pestalozzi, Johann Heinrich, 28, 29, 30, 31, 43, 52, 54, 62, 65, 73 82 Egy remete estéi, 30 Lénárd és Gertrúd, 30 Vizsgálódások az emberi természet fölött, 30 Petersen, Peter, 35, 36, 64 Piaget, Jean, 33, 67 Piccolomini, Enea Silvio, 70 Platón, 7, 11, 12, 13, 15, 17, 18, 23, 44, 47 Porzia, Jacopo da, 70 Postman, Neill, 69 Prohászka Lajos, 45, 54, 65, 78 Prohászka Ottokár, 45 Protagorasz, 12 Pukánszky Béla, 7 Pyrker János László, 42, 74 Q Quintilianus, Marcus Fabius, 15, 47 A szónoki képzés tizenkét könyve, 15 R Rabelais, François, 23, 48, 62

Gargantua és Pantagruel, 23 Rákóczi Ferenc, II., 41 Ratio Educationis (1777), 41, 42, 72 Ratio Educationis (1806), 42, 73 Reddie, Cecil, 34, 61 Rein, Wilhelm, 58 Rickert, H., 65 Rochow, Eberhard, 51 Roland-ének, 70 Rotterdami Erasmus, 23, 48 A balgaság dicsérete, 23 Rousseau, Jean-Jacques, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 33, 34, 35, 44, 51, 52, 53, 56, 61, 62, 72 Emil, avagy a nevelésről, 28, 51 S Sackij, Sztanyiszlav, 63 Sagner András, 25 Sagner Károly, 25 Salzmann, Christian, 52 Hangyakönyvecske, 52 Rákkönyvecske, 52 Sándor, Nagy, 12, 13 Schiller, Johann Christoph Friedrich von, 29, 52 Schleiermacher, Friedrich Daniel Ernst, 54 Schneller István, 54, 78 Schopenhauer, Arthur, 59 Shahar, Sulamith, 48 Sík Sándor, 46, 77 Somló Bódog, 65 Spencer, Herbert, 32, 33, 58, 61, 62, 66 Spinoza, Baruch, 26 Spranger, Eduard, 45, 64, 65 Stabat mater, 20 Steiner, Rudolf, 8, 35, 62 A gyermek nevelése szellemtudományi szempontból, 35 Stoy, K., 58 Szelényi Ödön, 65 Sziddhárta

Buddha, 9 Szilágyi Tönkő Márton, 72 Szilasy János, 7, 42, 44, 58 A lelkipásztorság tudománya I–III., 42 A neveléstudomány I–III., 42 Szókratész, 12, 13 T Tamás (Aquinói Szent), 16, 17, 18 Tamás, Morus, 49 Tarnai Andor, 17 Tavasi Lajos, 74 Telegdi Miklós, 38 Teleki Pál, 77 Tertullianus, 17 Tessedik Sámuel, 72, 73 Tizenkét paragrafus a magyar iskolaügyről, 73 Tocqueville, Alexis de, 56 Tolsztoj, Lev Nyikolajevics, 63 Tóra, 6, 10 Tóth Tihamér, 46 A jellemes ifjú, 46 A magyarországi egyház joga vagyonához és a szekularizáció, 46 A művelt ifjú, 46 A tiszta férfiúság, 46 Az intelligencia lelki gondozása, 46 Dohányzol?, 46 Hiszek egy Istenben, 46 Levelek diákjaimhoz, 46 Ne igyál!, 46 Trapp, Ernst Christian, 30, 31, 52, 58 Trefort Ágoston, 44, 75 Trotzendorf, Valentin, 24 Tumlirz, Otto, 67 Ú Újszövetség, 17, 48 V Valter (magiszter), 37 Várkonyi Hildebrand, 77 Vazul (Nagy Szent), 17 Védák, 9 Vencel, Konsztantyin, 63 Vergerio, Pier Paolo,

70 Victimae pasqualis., 20 Vidal, Peire, 37 Vitéz János, 38, 70 Vivès, Juan Luis, 23, 48 A tanulmányok rendszere, avagy a keresztény nevelés, 23 Voltaire, 22, 26, 28 83 Vulgata, 18, 24 W Waitz, T., 58 Ward, Lester F., 65 Ward, Mary, 50 Wargha István, 73 Warrens, Mme, 27 Washburne, Carleton W., 64 Watson, John Broadus, 67 Weiß, Karl, 66 Wertheimer, M., 67 Weszely Ödön, 42, 45, 65, 78 Wichern, Johann Heinrich, 56 Wilderspin, Samuel, 43, 73 Willmann, O., 58 Windelband, W., 65 Wirt, William, 64 Wlassics Gyula, 44, 75 Wolf, Friedrich August, 52 Wolff, Christian, 29, 30, 51, 52, 72 Wundt, Wilhelm, 33 Z Ziller, Tuiskon, 58, 59 Zirzen Janka, 75 Zsigmond (király), 38 TARTALOMJEGYZÉK AZ ELŐADÁSOK ANYAGA I. (MIKONYA GYÖRGY, 2004 ŐSZ) 2 Az idő kategóriája.2 A történelem kategóriája .2 Az ember kategóriája .3 A busmanok élete .4 Kultúrkörök .4 Mezopotámiai (babiloni) kultúrkör . 4 Zsidó kultúrkör . 5 Egyiptomi kultúrkör . 6 Indiai és kínai kultúrkör

. 6 AZ ELŐADÁSOK ANYAGA II. (PÁLVÖLGYI FERENC) 7 Bevezetés .7 Nevelés az ókori folyam menti kultúrákban .8 Mezopotámia . 8 Egyiptom . 9 India . 9 Kína . 9 Ókori zsidó nevelés .10 Összefoglalás .10 Görög nevelés .10 Archaikus kor . 10 Fénykor . 11 Spárta . 11 Athén . 11 Hellenisztikus kor. 12 Görög filozófusok a nevelésről . 12 Szofisták . 12 Szókratész (Kr. e 470–399) 13 Platón (Kr. e 428–348) 13 Arisztotelész (Kr. e 384–322) 13 Római nevelés .13 Családi nevelés . 14 Intézményes nevelés. 14 Császárkor . 14 A keresztény pedagógia .15 Kialakulása forrásai . 15 A korai keresztény nevelés jellemzői . 16 Keleti egyházatyák . 17 Nyugati egyházatyák. 18 A középkori iskolarendszer kialakulása .19 Lovagi nevelés .21 A városi polgárság iskolái .22 A reneszánsz kora .22 A reneszánszról általában . 22 Humanista gondolkodók . 23 Luther Márton .24 A jezsuiták szerepe .24 Fölvilágosodás .26 Általános

kérdések . 26 John Locke (1632–1704). 27 Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) . 27 Más nevelők . 29 Christian Wolff (1679–1754). 29 Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716) . 29 Nagy Frigyes porosz király (1712–1786) . 29 84 Ignaz Felbiger apát (1724–1788) . 29 Johann Bernhardt Basedow (1723–1790) . 29 Neohumanisták . 29 Johann Heinrich Pestalozzi (1746, Zürich – 1827, Neuhof) . 29 Új diszciplínák és nevelők a XVIII. század végén 30 Ernst Christian Trapp (1745–1818). 30 Johann Friedrich Herbart (1776–1841) . 31 Vinzenz Eudard Milde (1777–1853) . 31 A pozitivizmus.32 A gyermektanulmányi mozgalmak .33 A reformpedagógiák .34 A reformpedagógiáról általában . 34 Rudolf Steiner (1861–1926) . 35 A Montessori-pedagógia . 36 Peter Petersen és a Jena Plan . 36 A magyar nevelés .37 Kezdetek. 37 Iskoláztatás a Mohács utáni Magyarországon . 38 Comenius előtt . 38 Comenius (Jan Amos Komenskỳ; 1592, Magyarbród – 1670, Amszterdam) . 39

Apáczai Csere János (1625, Apáca – 1659, Kolozsvár; filozófiai és pedagógiai író, tanár) . 40 A magyar iskolaügy helyzete a XVIII. században 41 Iskolaügy a XIX. századi Magyarországon 42 A pesti egyetem professzorai . 44 Pedagógia 1945 után: szocialista „újítások”. 45 Katolikus pedagógusok . 45 NEVELÉSTÖRTÉNET – BEVEZETÉS A PEDAGÓGIA ÉS AZ ISKOLÁZTATÁS TÖRTÉNETÉBE . 47 Az írásbeliség előtt .47 Ókor .47 Az ókori keleti kultúrák. 47 Görögök . 47 Róma . 47 A korai keresztény nevelés . 48 Középkor .48 Reneszánsz és humanizmus .48 Reformáció és ellenreformáció.49 Az átmenet évszázada .50 A fölvilágosodás diadala .51 A német filozófiai pedagógia .53 Immanuel Kant (1724–1804) . 53 Johann Gottlieb Fichte (1772–1814) . 53 Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770–1831) . 53 Friedrich Daniel Ernst Schleiermacher (1768–1834) . 54 Friedrich Fröbel (1782–1852) . 54 Johann Friedrich Herbart (1776–1841) . 55 A XIX.

század új nevelési törekvései 55 A család szerepének a változásai . 55 A tömegmozgalmak hatása . 56 A modern európai közoktatási rendszerek létrejötte . 57 A pedagógiai gondolkodás alakulása .58 A pedagógia önálló tudománnyá válása és fejlődése .58 Az iskolaügy és a pedagógia a XX. század első felében 59 Schopenhauer (1788–1860). 59 Nietzsche (1844–1900) . 59 Bergson (1859–1941) . 59 Emancipációs törekvések . 60 A család, a gyermekfölfogás és a gyermeknevelés új elemei . 60 Új pedagógiai és pszichológiai törekvések .60 A reformpedagógia kialakulása és fejlődése az első világháborúig .61 85 A reformpedagógia fejlődésének második szakasza .62 A Waldorf-pedagógia . 62 Celestin Freinet (1896–1966) és a modern iskola . 63 Orosz–szovjet reformtörekvések . 63 Amerikai reformpedagógiai törekvések . 64 Peter Petersen és a Jena-plan . 64 Az elméleti pedagógia főbb irányzatai .64 Wilhelm Dilthey

(1833–1911) . 64 Eduard Spranger (1882–1963) . 65 A kultúrpedagógia . 65 A neokantianizmus . 65 Szociálpedagógiai törekvések és irányzatok . 66 A korszak pszichológiai irányzatainak a hatása . 67 Friedrich Wilhelm Foerster (1869–1956) morálpedagógiája . 67 Az amerikai szociológiai irányzatok hatása . 68 Georg Herbert Mead (1863–1931). 68 Talcott Parsons (1902–1979) . 68 Iskolaügy és pedagógia a XX. század második felében 68 A család és a gyermekkor változásai . 68 Az oktatásügy fejlődésének főbb tendenciái . 69 A magyar iskola ezer éve.70 Középkor és humanizmus . 70 Újkor . 71 Az új iskolarendszer kialakulása . 71 XVIII. századi pedagógiai reformok 72 A modern magyar nevelés elmélete és gyakorlata . 72 Tessedik Sámuel (1742–1820) . 72 A II. Ratio Educationis (1806) 73 A XIX. század első fele 73 Reformpedagógiai irányzatok Magyarországon . 77 A magyar neveléstudomány kialakulása és fejlődése 1948-ig . 78 A

budapesti egyetem pedagógiai professzorai . 78 A kolozsvári–szegedi egyetem pedagógiaprofesszorai . 78 A debreceni egyetem pedagógiaprofesszorai . 78 A XX. század második fele 79 Közoktatás-politikai irányzatok 1945 és 1948 között . 79 Szocialista iskolaügy és pedagógia . 79 Rendszerek változása . 80 NÉV- ÉS CÍMMUTATÓ . 81 TARTALOMJEGYZÉK . 84 86