Agrártudomány | Növénytermesztés » Balogh Ildikó - Az alma

Az alma Készítette: Balogh Ildikó Általános jellemzése A rózsa-félék családjába tartozik. Az egész világon jól ismert és mivel jó alkalmazkodó képességû, szinte minden égöv alatt megterem. Az almát a rómaiak is ismerték és fogyasztották, a mai választék-bõvülés ebben a században alakult ki, nemesítéssel és keresztezéssel. Számos fajtáját ismerjük, a nyári almától a késõ õszi fajtáig, ami csak télen kapja meg igazi zamatát. Az alma, jól bírja a szállítást, ennek köszönheti, hogy eljuthat mindenûvé, ahol ember él. Az alma a legelterjedtebb és legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcs. Beltartalmi jellemzői: víztartalom 90%, szénhidráttartalom 9-14%, almasav tartalom 0,4-1 g/100gr. C vitamin tartalom 5 mg/100g. A friss alma fogyasztásának igen kedvező az étrendi hatása. A magasabb életszínvonallal jellemezhető országokban egész évben folyamatos az almafogyasztás. Az almából nagyon sokféle

feldolgozott termék készíthető. Hazánkban ennek kapcsán sokan csak a szűrt vagy rostos almalére és a sűrítményre gondolnak. Pedig az almából készíthető még fagyasztott szelet, aszalvány, szósz, befőtt, alacsony alkoholtartalmú lé, bébiétel, bor . stb. Értékét növeli, hogy a téli fajták ősztől tavaszig fogyaszthatók. Az egész országban termeszthető. Tápdús, mély rétegű, kissé nyirkos, enyhén meszes talajban fejlődik legjobban. 1 Miként válasszunk fajtát ? A fajtaválasztás a termesztő egyik legnehezebb feladata. A helytelen fajtaválasztás legalább akkora - ha nem nagyobb - gazdasági veszteséget okozhat, mint amekkora többlethaszonnal jár a jó fajták kiválasztása. Ez a veszély különösen azért nagy, mert a fajták termőhelyi viselkedését csak évek múlva ismerjük meg, és hosszú évekig viselhetjük a téves választás káros következményeit. Az igényes piacokat is megcélzó, minôségi termesztést

vállaló termesztőknek a fajták kiválasztásánál a következő fajtatulajdonságokat kell figyelembe venni: • piaci érték • termőrefordulás és termőképesség • ökológiai igény és termésbiztonság • virágzás és termékenyülés • érési idő • tárolhatóság • betegségellenálló-képesség • Az alanyok használatával az oltványokban megjelenő előnyös tulajdonságok meghatározó jelentőségűek. Az alanyválasztás során a következő szempontokra kell odafigyelnünk: • talajigény • vízigény és szárazságtűrés • hidegtűrés és télállóság • növekedési erély • talajban való rögzítés erőssége • sarjadzási hajlam • betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenállóság 2 Fontosabb fajtatípusok, fajták Nyári fajták (érésük szeptember 1. előtt): Éva, Egri piros, Vista Bella, Jerseymac, Jonager, Nyári zamatos, Mollies Delicious, Summerred, Akane stb. Őszi és

téli fajták (érésük szeptember 1. után): Jonathan és klónjai (típusai), Starking, Golden Delicious és klónjai, Jonagold, Gloster, Idared, Mutsu, Gala, Elstar, Granny Smith és még sok más. Néhány ismert almafajta általános jellemzése Idared (Wagenapfel * Jonathan) Szedés október elejétől végéig. Táplálkozási érettség november-decembertől áprilisig Nagyon lédús, édes-savanykás, enyhén fűszeres. Közepes növekedésű, termőágai csüngenek Porzófái: Jonathan, Golden Delicious, Starking, Maigold 3 Granny Smith 1868-ban fedezték fel Ausztráliában, valószínűleg a French Crab magonca. Szaporítását és üzemi termesztését csak 1950 táján kezdték el. Ausztrália fő fajtája, de termesztik még Franciaországban, Spanyolországban és Washington államban. Október második dekádjának végén éri el optimális szüreti érettségét. Fogyasztási érettsége április végéig tart. Gyümölcse középnagy vagy nagy, kerekded

vagy csonkakúp alakú. Héja viaszos bevonatú, fényes és teljes érettségben zöld színű, nagy fehéres paraszemölcsökkel pontozott. Íze mérsékelten savanykás. Korán termőre fordul és bőtermő. Szedés október végétől november elejéig. Nagyon régi fajta, csak Európában új Csak meleg vidékeken érik be. Termése középnagy, fűzöld színű (zöld alma) Lédús, savanykás, üdítő, kemény Erős növekedésű. A termés kezdetben rendszeres, bőséges és egészséges Porzófái: Cox Orange, Jonathan, Golden Delicious, Starking Jonagold (Jonathan * Golden Delicious) Szedés szeptember végétől október közepéig fogyasztási érettség októbertől novemberig. Nagy sárga, napos oldalán narancspiros. Lédús, laza húsú, édes-gyengén savanyú, jobb a zamata, mint a Delicious fajtáé, magháza kicsi. Erős növekedésű, széles, jól terem az egy és kétéves hosszú hajtásokon. Tűzelhalásra nem érzékeny. Porzófái: Cox Orange, Jonathan,

Gloster, Idared 4 Az alma növényvédelme A gyümölcsfajok közül az alma az egyik olyan faj, melynek gazdaságos termesztéséhez - a kártevők és kórokozók életmódja és nagy száma miatt - a tenyészidőszak alatt minimum 1012 növényvédelmi permetezés szükséges. A hagyományos növényvédelmet alkalmazó ültevényekben az ennél nagyobb permetezési szám általános. Ez azonban a magas önköltség, a nagy környezetszennyezés és a hasznos szervezetek elpusztulása miatt a jövőben nem tartható. Ültetvényeinkben a végsô cél egy olyan ökológiai egyensúly elérése, melynek létrejötte után a károsítókat a kártételi küszöb alatt tarthatjuk úgy, hogy a környezetre gyakorolt terhelést minél minimálisabb mértékűre szorítjuk. Hazánkban egyre több almatermesztô védi ültetvényeit az integrált növényvédelem szabályainak megfelelően, mely szabályokat az alábbi pontokban lehetne röviden összefoglalni: • az integrált

növányvédelem egységes rendszer, mely a vegyi védekezésen kívül minden olyan tevékenységet, növényvédelmi eljárást, eszközt magába foglal, mely a kártételt megelőzi, illetve lehetséges mértékét csökkenti • a védekezéseket mindig az adott károsító szervezet biológiájának a figyelembe vételével kell végezni • ha lehetséges, alkalmazzunk előrejelzési módszereket és ezekhez igazítsuk a vegyi védekezéseket • a védekezések mindig a hasznos antagonista szervezetek figyelembevételével történnek • nem elsődleges cél a károsító teljes kiirtása, hanem csak a kártételi küszöb alá való visszaszorítása A hazánkban forgalomba kerülő növényvédő szereket 3 kategóriába sorolják attól függően, hogy használhatók-e az integrált növényvédelemben. A kategóriákat színekkel - piros, sárga és zöld - jelölik. Az integrált technológiában a zöld színnel jelölt szerek korlátozás nélkül, a sárgával

jelöltek csak korlátozással, a piros jelűek pedig egyáltalán nem használhatók fel. Sajnos a jelenleg forgalomban lévő készítmények nagy része a piros kategóriába tartozik. Zöld kategóriába azok a termékek tartoznak, melyek közvetlenül a károsítóra hatnak és az antagonista szervezeteket kímélik (pl. kitinszintézisgátlók, speciális levéltetűirtók) vagy használatukkal a környezetet kevésbé szennyezzük (pl. levélherbicidek) A zöld besorolású inszekticideket és akaricideket az 2. táblázat tartalmazza 5 2. táblázat: Az almagyümölcsösben használható zöld besorolású inszekticidek és akaricidek Márkanév Hatóanyag Dózis (l, kg/ha) Agrol Plusz vazelinolaj 30-60 Alsystin 25 WP triflumuron 0,4-0,5 Andalin DC 25 flucykloxuron 0,6-0,9 Apolló SC klofenzetin 0,4-0,6 Bactucid P Bacillus thur. var Kurstaki 0,5-1,0 Bio-Sect alifás zsírsav 10-20 Cascade 5 EC flufenoxuron 1,0-1,5 Dimilin 25 WP diflobenzuron 0,3-0,5

Dipel ES Bacillus thur. var Kurstaki 0,2% Ekos 100 EC hexaflumuron Fito-Insect etilalkoholos növénykivonat 10% Insegar 25 WP fenoxikarb 0,3-0,6 Nevikén poliszulfidkén+vazelinolaj 25-50 0,7-1,0 Nissuron 10 WP hexitiazox 0,3-0,5 Nomolt 15 SC teflubenzuron 0,5-1,0 Omite 57 E propargit 1,2-2,0 Pol-Akaritox tetradifon 0,15-0,2% Sprayprover parafinolaj 1,0 Tiosol kalcium poliszulfid 1-3% Vektafid A ipari fehérolaj+Atplus 300 F 1% Az alma fontosabb kártevői Atkák Az atkák a levelek fonákán vagy színén szívogatnak. Kártételük nyomán a károsított levél sárgul, barnul, súlyos esetben lehullik. Az ültevényt fakadástól őszig veszélyeztetik A legelterjedtebb az ültevényeinkben a piros gyümölcsfa takácsatka (Panonychus ulmi) és az alma levélatka (Phyllocoptes schlechtendali), de ezen kívül a galagonya takácsatka (Vetranychus viennensis) és a közönséges takácsatka (Tetranichus urticae) is jelentős károkat okozhat. A

védekezést ellenük már a tél végi lemosó permetezéssel el kell kezdenünk, mely elsősorban a piros gyümölcsfa takácsatka tojásait gyéríti. Ha a lemosó permetezés elmarad akkor a lárvák kelése előtt használható a Nissuron 10 WP és az Apollo SC. Vegetációban az áttelelő tojások 70-80%-os kelésekor a kitinszintézisgátló Cascade 5 EC használható nagy hatásfokkal, a mozgó alakok ellen pedig a Torque 55 SC és az Omite 57 E szerekkel védekezhetünk. 6 Levéltetvek Kora tavasztól a vegetáció végéig károsítanak levéltetvek, melyek közül az almásban elsősorban a levélpirosító alma levéltetű (Dysaphis devecta), a zöld alma levéltetű (Aphis pomi) és az alma levéltetu (Dysaphis plantaginca) fordul elő. Védekezésre a korai tavaszi időszakban a Zolone 35 EC-t használhatjuk, mely egyben a lombrágók ellen is védelmet nyújt. A későbbi időszakban a levéltetvek megjelenése esetén speciális - környezetkímélő tetűirtó

szerrel a Pirimorral védekezhetünk A jövőben megreformálhatja az alma növényvédelmét a könnyű nyári olajos (Vektafid A) permetezés, amely nem csak a levéltetveket pusztítja, hanem a pajzstetvek ellen is jó hatásfokú és alkalmazásával megakadályozhatjuk a vírusátvitelt is. Az almamoly (Cydia pomonella) Két nemzedéku lepkefaj, melynek lárvái a fejlődő gyümölcsöt károsítják. A lepkék rajzása általában május elején indul és szeptember közepéig tart kisebb-nagyobb rajzáscsúcsokkal. Emiatt az ellene való védekezés csak szex-ferromon csapdás megfigyelésen alapulhat. A csapda a hím lepkéket vonzza, így a csapda rendszeres ellenőrzésével pontos képet kapunk a rajzás kezdetéről, lefolyásáról és a rajzáscsúcsról. A védekezéseket ehhez kell igazítanunk A rajzás kezdete utáni napokban célszerű valamilyen kitinszintézist gátló készítménnyel permetezni. A rajzáscsúcsot követően pedig - lehetőleg tömeges

lárvakeléskor - a lárvák elleni inszekticidekkel védekezhetünk (szerves foszforsavészterek, piretroidok). Sodrómolyok A sodrómolyok legjelentősebb képviselői az almaültevényben az almailonca (Adoxophyes orana), a kerti sodrómoly (Pandemis ribeana), a ligeti sodrómoly (Pandemis heparana) és a dudva sodrómoly (Archips podana). Kártételük már az egérfüles állapot után közvetlenül jelentkezik, mert a fiatal lárvák áttelelnek és kora tavasszal azonnal megkezdik a táplálkozást. A védekezés hatékonyságát ilyenkor elsősorban az idôjárás határozza meg. Később a vegetáció folyamán a lárvák a gyümölcsöt károsítják, sekély, de olykor nagy kiterjedésű, szabálytalan rágást hagynak maguk után. Rejtett életmódjuk miatt a védekezés nem könnyű ellenük. Ha a zöldbimbós állapotban történő permetezések nem adtak kielégítô eredményt, akkor sziromhullás idején juvenil hormon hatású (Insegar 25 WP) készítménnyel, a

nyár folyamán pedig kitinszintézist gátló (Cascade 5 EC, Ekos 100 EC), illetve Bacillus thuringicusis hatóanyagú (Dipel ES) készítményekkel védekezhetünk jó hatásfokkal. Hagyományos szerves foszforsavészterek használata esetén részesítsük elônyben a felszívódó, illetve a magas gőztenziójú inszekticideket. 7 Levélaknázó molyok Lárváik az alma levelén különböző alakú, a fajra jellemző aknát készítenek. Erős kártételük esetén a lombveszteség olyan súlyos lehet, hogy veszélyezteti nemcsak az adott, de a következő évi termést is. Kártételüket csökkenti a levélaknázók lárváit parazitáló fürkészdarazsak jelenléte. A védekezés alapja a parazitakímélô technológia, mely a kitinszintézisgátló készítmények (Cascade 5 EC, Dimilin 25 WP, stb.) alkalmazásán alapul Súlyos fertőzöttség esetén a lepkerajzás elején vagy a rajzáscsúcskor kijuttatott piretroid igen jó hatásfokú védelmet biztosít.

Kaliforniai pajzstetu (Quadraspidiotus pernicious) Kártétele nyomán a fa legyengül, kevesebb termést hoz, a gyümölcsön pedig - a szívás helyén - úgynevezett "lázfolt" marad. Az ilyen gyümölcs veszít piaci értékéből Az áttelelô lárvák elleni védekezés alapja a télvégi nagy lémennyiséggel végzett lemosó permetezés. Ezután a nyár folyamán lárvarajzás idején kell védekezni felszívódó szerves foszforsavészterek valalmelyikével, vagy integrált növényvédelmi technológia esetén Vektafid A-val, melyet szintén nagy lémennyiséggel kell kijuttatni. Az alma fontosabb kórokozói Az alma lisztharmata (Podosphaera leurotricha) A betegség jelentőségét meghatározza az a tény, hogy a hazánkban legjobban elterjedt Jonathan és az új ültevények leginkább telepített fajtája, az Idared, igen fogékonyak a lisztharmatra. A kórokozó a rügyekben telel át és a fiatal hajtásokat már kezdeti fejlődésüktől veszélyezteti,

fertőzi. A lisztharmat elleni védelmet tehát már rügyfakadástól el kell kezdeni A védekezésre használhatunk kontakt és felszívódó készítményeket. A kontakt szerekkel (Karathane LC, Kumulus S, Thiorit, Bordóilé + Klén FW, stb.) csak folyamatos védekezéssel tudjuk biztosítani a hajtások új leveleinek védelmét. Ezzel szemben a felszívódó szisztemikus (Bayleton 25 WP, Systhane 12 EC, Topáz 100 EC, Rubigan 12 EC, Score 250 EC, Sumi-8, Anvil, Punck, stb.) készítményeket blokkszerűen alkalmazzuk Ez azt jelenti, hogy a fakadást követően 3-4 szisztematikus szerrel történő védekezést végzünk, mely után a hajtáscsúcs záródásáig már csak kontakt szereket alkalmazunk. A szisztemikus készítmények előnye, hogy az új levelekbe is transzlokálódnak, ergoszterol bioszintézis gátló hatásuk miatt gátolják a gomba szaporítóképlet fejlesztését és legtöbbjük (pl. Score 250 EC, Sumi-8, Anvil, Punch, Baycor 25 WP) lisztharmatölő hatása

mellett - az alma másik nagy betegsége - a varasodás ellen is kitűnő hatással bír. 8 Az alma varasodásos betegsége (Venturia inaequalis) A betegség a kedvező időjárási viszonyok esetén járványos méreteket ölthet hazánkban. A kórokozó a lehullott levelekben telel át és rügyfakadástól jelen van az ültetvényben. Fertőzésének mértéke csak a csapadéktól és a lombfelület nedvességének időtartamától függ. A gomba a leveleket és a gyümölcsöt fertőzheti meg. Kártételével jelentős lombveszteséget és értéktelen gyümölcsök kialakulását okozza. A legsúlyosabb és legveszélyesebb fertôzések a vegetáció kezdeti időszakában alakulnak ki. Már virgázás előtt súlyos károkat okozhat. A fertőzés kialakulásához a legalkalmasabb a 10 mm csapadék melletti 18-22 oC-os hőmérséklet. Természetesen az ez alatti hőmérsékleten is fertőzőképes, csak az infekció ideje elhúzódó. A fertőzési veszély megítélésében

jól eligazítja a termelőt a Mills-táblázat, mely a csapadék és a hőmérséklet összefüggésében mutatja az infekciós veszélyt. Az ellene kialakított védekezési technológia a következő: az egérfüles és zöldbimbós állapotban kontakt szerrel (Buricid K, Dithane M45, Cineb 80, Rézoxiklorid 50 WP, stb.) elvégzett védekezés után a piros bimbós állapottól a felszívódó (Anril SC, Rubigan 12 EC, Score 250 EC, stb.) és kontakt szerek kombinációját kell alkalmazni A felszívódó szereket tanácsos megelőzésre blokkszerűen alkalmazni. Ha az aszkospóra kiszóródásának befejezéséig (június közepe) mentesen tudjuk tartani az állományt, akkor a védekezéseket abbahagyhatjuk. Ha kisebb fertőzés már kialakult, akkor a késôbbiek folyamán - az időjárás függvényében - kontakt szerek további használata indokolt. A betelepítendő terület jellemzése A terület egy hektár nagyságú kísérleti almaültetvény kitelepítésére alkalmas,

amely egy 4 hektáros tábla része, mely teljes hosszában be van kerítve. Ez 100m* 100m-s szabályos négyzet alakú tábla. A talaj enyhén humuszos, kissé nyirkos, mély rétegű, tápdús Ez a talajösszetétel számos almafajtának kedvez. Öntözés megoldott, kiépített öntözőberendezés szolgáltatja a vizet. Az uralkodó szélirány észak- nyugati de ennek ellenére szélkár várható!