Oktatás | Tanulmányok, esszék » A technikai eszközökkel segített oktatás

Alapadatok

Év, oldalszám:2002, 5 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:93

Feltöltve:2009. január 04.

Méret:72 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

1 A technikai eszközökkel segített oktatás A technikai eszközökkel segített oktatás elnevezése: 1. TBT (Technologie Based Training) technológiára alapozott tanulás - nyitott - rugalmas - távtanulás 2. CAL (Computer Aided Learning) számítógéppel segített tanulási rendszer - a tanár nincs jelen - számítógépes program segítségével jut el az ismerethez 3. IMM (Interactive Multimédia) - TAR - teach az adott anyag megtanítása - access felmérés - respoint válasz Az interaktív multimédia eleme: a diák számítógép előtt ülve saját ritmusában központilag gyártott (tanár által) célorientált leckék segítségével sajátítja el azon nehezen érthető ismereteket, amelyeket a tanárnak a foglalkozásokon nem volt lehetősége ismertetni. Fogalmak: Közlemény: A közleménynek van információtartalma és van információmennyisége. Az információelmélet a lehető legtágabb értelemben használja ezt a fogalmat, mert minden, ami információt

szállít, az információelmélet és informatika szempontjából közleménynek számít. Hír: azt a szuperközleményt, amely töményebb már nem is lehet, mert minden porcikája információt hordoz, hírnek nevezzük. Hírkészlet: A hírek együttesen hírkészletet alkotnak. A hírkészletből választ egy hírt, és azt továbbítja. Hír és hírkészlet: Pl.: totómeccs eredményéről informáló közlemény A totóközlemények K=3 jelből álló jelkészletet használnak. 1 meccs eredményéről 3-féle szupertörvény közlemény érkezhet: 1, 2, x. Mindegyiknek van jelentése Tehát a hírkészletben 3 hír van, amelyek valamelyike szerepel a szupertömény közleményben. Egy meccs esetén a hírkészlet S=31, azaz S=kj. 2 meccs után a hírkészlet 9 hírt tartalmaz, azaz S=32 2 Általános törvényszerűség, hogy a k jelkészletet használó j jelből álló hírkészlet híreinek száma, vagyis a hírkészlet összinformáció-mennyisége éppen S= k, mert

minden egyes hír egyetlen információt tartalmaz. Információ: - minden környezetből érkező hatás információval szolgál számunkra - egy információ adott pillanatban lehet lényeges és lényegtelen - az információt érzékeljük közvetlenül és közvetve - az információ lehet kódolt és kódolatlan Az információ a latin informatio szóból származik, jelentése felvilágosítás, tájékoztatás, hírközlés. Az információ olyan fontos hír, tudósítás, ismeret, amely az emberben valamilyen bizonytalanságot, entrópiát, ismeretlenséget szüntet meg. Az információ az információs láncon keresztül jut ez a felhasználóig, az emberig. Az információelmélettel, kódolással és méréssel Claude Shannon foglalkozott. Alapjait a 40-es években fektette le. Információt önmagában továbbítani lehetetlenség. Továbbítani csak közleményt lehet, amely információt tartalmaz. Shannon felismerte, hogy továbbítani csak közleményt lehet a

felhasználó számára, és a felhasználó a közleményből információt szűr le. Kommunikáció: A szó latin alakja: communicatio. Jelentése: közzététel, gondolatok közlése a hallgatókkal. A kommunikáció olyan több résztvevős tevékenység, amely során a kommunikációban részt vevő partnerek információt cserélnek. A nyelvhasználat révén ismert kódrendszere a nyelv. A kommunikáció lehet verbális és nonverbális. verbális: a beszéd kulturális terméke, amely az emberiség fejlődéstörténete során alakult ki nonverbális: a közvetlen kommunikáció egyik alappillére Fontos szerepet játszik a mondanivaló alátámasztásában, pl. gesztus, mimika, testtartás, tekintet, tértartás, távközszabályzás. Az emberi kommunikáció nagy korszakai: 1. Jelzések kora 2. Tagolt beszéd kora 3. Az írásos kommunikáció kora 4. Az elektronikus kommunikáció kora 5. ????????????? A kommunikáció alapmodellje: 3 Információ

forrás----->átalakító---->komm.csat---->átalakító------>infónyelő | | információ tároló---------------------->zaj, zavarok--------------------->infótároló Műszaki kommunikáció: Jel: A jel olyam matematikailag megfogalmazgató függvény, amely egy fizikai rendszer állapotát írja le. A jel lehet több független változó függvénye, de leggyakrabban a fizikai rendszer viselkedését csak egy független változó, az idő függvényében vizsgáljuk. Kód: valamely információ kifejezésére, hordozására szolgáló rendszer, amely az információ elemeihez egyértelműen kódjeleket rendel. Kódolás: az a művelet, amellyel az adott információ elemeihez a kódjeleket, szimbólumokat egyértelműen hozzárendeljük. Kommunikációs csatorna: A jel továbbításának eszköze. Jellemzője az adatátviteli sebesség (bit/s) Másodpercenként átvitt bitek számát adja meg. Zaj: Fizikai hatásokkal összefüggő jelösszetevő. Aminek nem

tulajdonítunk információtartalmat, azt zavaroknak, vagy zajnak nevezzük. Van valamilyen információfüggvénye, és el kell tudni különíteni egymástól a kettőt. Dekódolás: a kódolás inverz művelete, amelynek során a kódról visszaállunk az eredeti információra. Jelkészlet, szimbólum készlet Azoknak az elemi jeleknek az összessége, amelyeket kódolásra felhasználunk. Kódszó: word. A kód szimbólumaiból alkotott egybefüggő sorozat Médium/média: A tanítási-tanulási folyamatban is a közvetítő közeg szerepét tölti be, a tanulás anyagát közvetítő eszközök: tankönyvek, munkalapok, diaképek, filmek, írásvetítő transzparensek, számítógépes programok. Mindezek a rajtuk lévő tárolt információval érvényesek. Ezért a médiumok információhordozók Másik elnevezés: taneszköz. 3 elnevezés: - információhordozó - taneszköz - tanítás-tanulás eszköze 4 Média: nyomtatott sajtó, hangkiadás, rádió, televízió,

filmkészítés. Taneszköz: Gyűjtőfogalom. Ennek részhalmaza a rögzített képek és hangok Technikai berendezések mutatják be és szólaltatják meg. Ezek az audiovizuális eszközök. A diavetítők, írásvetítők, különböző magnetofonok és lemezjátszók, komputerek a pedagógia munkaeszköze. Multimédia: Szóösszetétel, jelentése: sok média. Olyan számítógépes interaktív rendszer, amely a szöveg, a grafika, animáció, mozgó videó, hang közül legalább kettő visszaadására képes. Kiemelkedő az interaktivitás, mert ez különbözteti meg a televíziótól, másrészt a számítógépvezérlés, ami adott esetben a felhasználó beavatkozása révén a rendszer megváltozását, fejlődését, személyhez idomulását is eredményezheti. Hypermédia: Szó szerinti fordítása médián felüli, több mint média. A klasszikus médiák a multimédia alkalmazása során a lefutás más helyeihez való értelemszerű kapcsolások és plusz multimédiás

információk által kerülnek kiegészítésre. Ezáltal ezek túlnőnek az információkínálatukon, tehát hypermédiák lesznek. Informatika: Az információ és a technika szavakból képzett műszó. Olyan tudományág, amely az információ gyűjtésével, átalakításával, továbbításával, rendszerezésével foglakozik. Kibernetika: Norbert Wiener nevéhez fűződik, aki felismerte, hogy vannak olyan bonyolult rendszerek, amelyeknél a rendszer viselkedése nem attól függ, hogy az elemek hogyan szerveződnek rendszerré és z elemek között mennyi és milyen információ megy át. A kibernetika a gépekben, élő szervezetekben megvalósuló irányítás és a kommunikáció általános törvényszerűségeivel foglalkozó tudományág. Oktatócsomag: Olyan pedagógiai termék, amely a tanár és tanuló munkáját bizonyítottan segíti. Elkészítése egy hozzáértő team közös, összehangolt munkáját igényli. Kell hozzá tantárgyi szakértő, metodikai

szakértő, oktatástechnológiai szakember, pszichológus. 1960-ban Amerikában jelentek meg az első oktatócsomagok. Individualizált formában készültek (egyéni tanuláshoz). Később kifejlesztették az iskolai csoportos tanuláshoz, távoktatáshoz, projekt oktatásához illő oktatócsomagot. 5 Tartalma: 1. Tájékoztató - alapvető fogalmak - szemléletmódra vonatkozó megállapításokat tesz - kísérleti kipróbálás eredményeit 2. Cél- és követelményrendszer - mit akar a tanár elérni (cél) - mit kell a hallgatónak elsajátítania (követelmény) 3. útmutató - a feldolgozott téma ismertetése - a téma feldolgozásának terve a tanmenet alapján - óravázlatok - szövegkönyv, olyan médiumok, amelyek nincsenek benne az oktatócsomagban, csak hivatkozik rá 4. Hallgatói teljesítménymérő eszközök - Feladatok, kérdéssorok, gyakorlati feladatok leírása, amellyel az indulási és érkezési tudásszint lemérhető. 5. Tanítási-tanulási

eszközök - médiumok, információt közvetítő eszközök Mikrofonok: A hang elektromos jellé történő átalakításának eszközei a mikrofonok. Fontosabb típusai: - dinamikus mikrofon - kondenzátor mikrofon - elektret mikrofon - szénmikrofon - kristálymikrofon Iránykarakterisztikája szerint van gömb, vese, nyolcas karakterisztikájú mikrofon. A jel-zaj viszony javítható azzal, ha a mikrofonokat az erősítőhöz, vagy magnóhoz árnyékolt kábellel csatlakoztathatjuk. Az élőfelvételeket az amatőr- és stúdiótechnikában dinamikus és kondenzátor mikrofonok segítségével készítjük. A stúdiókban használatos mikrofonok frekvenciamenetének 30-16.000 Hz-ig +,- 2 dB-en belül egyenletesnek kell lennie; amatőr felvételeknél megelégszünk az 50-12.000 Hz-ig terjedő frekvenciatartománnyal