Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » A Neoklasszikus és Keynes-i modellek közötti különbségek

A Neoklasszikus és Keynes-i modellek közötti különbségek Tényezők Neoklasszikus Keynes-i Makroegyensúly - Mindig létezik, stabil, teljes. - Véletlenül jöhet létre, de nem teljes körű, instabil. Egyensúlyok megvalósulása - Gazdaság belső működése, automatizmusa teremti meg. - Nincsenek ilyen mechanizmusok, - Munkanélküliség mellett lesz áru/pénzpiaci egyensúly. Piacok - Tökéletesek, minden változást észrevesznek és az egyensúly felé terelik a gazdaságot. - Nem tökéletesek, ezért az államnak kell beavatkoznia. Say törvénye - Érvényesül a törvény (ha a kínálatot növelem a kereslet utána megy). - Nem áll fenn, a kereslet nem igazodik automatikusan. Kínálat nagysága - Potenciális kibocsátás (megvalósul a teljes - A kibocsátás a potenciális alatt marad – foglalkoztatottság). érvényesül a rövidebb oldal elve. C és S nagysága - Kamatlábtól függ (i). - Y – jövedelmek függvénye. S formája

(savings) - Pénzforma nagysága elhanyagolható. - Pénzben, értékpapírban. Piaci kamatláb szerepe - C és S nagyságára hat. - S formájára hat – milyen a megtakarítási forma. I és S Költségvetési politika - I=S - Ha I   i   S   C   YD változik (csak az összetétele). I – Beruházás / pénzpiaci kereslet, YD – szándékolt kibocsátás. nem - I=S - Ha I   YD   termelés   jövedelmek   C és S  - Nem befolyásolja a kibocsátás nagyságát, nem érinti a foglalkoztatottság szintjét. - Kereslet összetétele megváltozik. - Kereslet nagysága és összetétele megváltozik, valamint a foglalkoztatottság is. - Hatástalan: csak az árszínvonalat változtatja meg. - MS változik, i is változik, módosul a beruházás és összkereslet. (MS = pénzkínálat) Kiszorítási politika - Teljes a hatás. - Csökkenthető, nem biztos, hogy a hatás teljes, - S esetében lehet, hogy csak

formaváltozásról beszélhetünk. Infláció - MS   P (árszínvonal)  - mert a gazdaság a potenciális szinten termel. - A kínálat tud alkalmazkodni, a többletpénz egy része S lesz, és nem jelenik meg az árupiacon, így kisebb az infláció lehetősége. y = k • gn/s dY/Y = s/γ y= 1 főre jutó kibocsátás, k= 1 főre jutó tőkeállomány, gn= népesség növekedési üteme, s= megtakarítási hányad. dY/Y = kibocsátás növekedési üteme, s= megtakarítási hányad, γ = tőkekoefficiens. Monetáris politika Növekedés