Könnyűipari ismeretek | Papíripar » Kaszala Rozália - A papírgyártás nyersanyagai és segédanyagai

Kaszala Rózsa A papírgyártás nyersanyagai és segédanyagai A papír a neve a vizes szuszpenzióból növényi rostsejtek nemezelődése útján készült és megszárított lapoknak. Alkalmazásuk szerint megkülönböztetünk: papír anyagába bevitt és készpapírra felvitt segédanyagok. Felhasználási terület szerint: . Papírgyártás segédanyagai: a) gyártáshoz felhasznált szervetlen vegyszerek b) töltőanyagok és pigmentek c) színezékek d) kötő- és ragasztóanyagok e) különböző funkcionális segédanyagok. A cellulóz a növényi szövetszerkezet vázát képezi, minden növény legfontosabb alkotórésze (C6H10O5)4 , tehát szénhidrát. A tiszta cellulóz rendkívül ellenállóanyag, vízben, híg savakban, lúgokban nem oldódik. A növény a sejtek sokaságából sejtszövetet alkotva fejlődik ki. A fa esetében a háncs és a bél közötti farész, lennél és kendernél a háncsrész, a pamut esetében a magszál. A papírgyártás

nyersanyagaként olyan növényi anyagok használhatók fel, amelyek rostsejtekből, kémiai összetételüket tekintve, pedig főleg cellulózból és hemicellulózból állnak. Kémiai tovább feldolgozásra csak viszonylag tiszta cellulóz alkalmas. A papíripar rostos nyersanyagot is felhasznál, a segédanyagok lehetnek technológiai segédanyagok, amelyek adalékaként a késztermékben visszamaradnak. 1. Növényi rostok: a) fák – tűlevelűek pl.: lucfenyő, nyírfa-lombos fák b) textilipari rostanyagok – magszálak pl.: pamut, len 2. Állati eredetű rostok: pl.: gyapjú, selyem 3. Ásványi eredetű rostok: pl.: azbeszt, üvegszál 4. Vegyes összetételű rostok: pl.: papírhulladék A legjobb minőségű papírrongyból készülhet, de drága. A szalmát a világpiacon mindinkább hiánycikké pótlására, az állati eredetű gyapjút, selymet és ásványi eredetű azbesztet csak különleges papírokhoz használják