Jogi ismeretek | Jogtörténet » A medievisztikus jogtörténet

A medievisztikus jogtörténet 1. A medievisztikus jogtörténet szerepe Egy adott kor kutatásakor azt az egyetemes összefüggésekbe kell helyeznünk. Erre már történtek kísérletek a magyar jogtörténetben: Hajnik Imre, Wenzel Gusztáv ezek még hézagosak. A magyar jogtörténetírás akkor növelte értékeit, amikor az európai jogfejlődést is nyomon követték. A modern jogtörténet megindította a nemzeti jogtörténetek kutatását, de megkövetetlte az általános törvényszerűségek vizsgálatát.  Így tehát egymástól elszakíthatatlanul fejlődik a nemzeti és az általános jogtörténet. általános jogtörténet vizsgálja az állam- és jogfejlődésben jelentkező történeti törvényszerűségeket, és az ettől eltérő sajátosságokat, amelyek a koronként adott társadalmi viszonyok termékei. 2. Alaki, jogi jogforrások kútfők források A nemzetközi apasztalat sem helyezzesítheti az eredeti források feldolgozását. kútfő:

elsődlegesen az ún. "alaki", jogi értelemben vett források, olyan írott történelmi emlékek, amik jogszabályokat foglalnak magukba. - állam szervek aktusaiként jelennek meg - a történelmi fejlődés különböző szakaszaiban - némelyik a maga korában nem nyert állami megerősítést (pl.: szokásjog) - nem minden esetben fejeznek ki létező valóságot - általában elérendő célokat fogalmaznak meg - az írott történelmi forrás átmenet az elbeszélő és a levéltári forrás közt - normatív anyaga kifejezheti az uralkodó körök társadalmi tagozódását, az uralkodó rétegek, csoportok egymással folytatott harcát - éppen ezért módszeres elemzőmunka után épülhet be a tudományba elsődleges kútfők: törvények - helyenént kizárólagos kútfők, de a 14-16. sz-tól már csak alárendelt szerepben 3. Az államélet jellegzetességei - a hűbériség szerepe feudális jog állam és jog kapcsolata: egyik ideig haladás, később már

konzerválja az állapotokat Szilárd államiság és viszonylagos fejlett jogélet már a feudalizmus előtt évezredekke létezett. Az áttérés a feudalizmusra nemzetek sora számára jelent 1 felemelkedést. Bomló ősközösségi népek bomlasztják le az antik világot DE: ne csak Európában - de itt a leggyorsabb és a legeredményesebb. új társadalmi viszonyok: a rabszolga munkája nem elegendő; lényege a földtulajdon - a földbirtokosoké a termelőeszköz; földbirtokosok és jobbágyok kibékíthetetlen ellentéte: személyes függőség földtulajdon - jobbágytelkekre bomlik - állandó használatban a jobbágyok kezében - hasonló a rabszolgasághoz - alapvető jogviszony: földesúri - jobbágyi jogviszony - föld használatáért:munka-, termék- és pénzszolgáltatások - a jobbágy viszont jogosult a földhasználatra: porta, osztott szántóföld, osztatlan közös használatú földek - DE: egyre nagyobb teher - pl: személyi függés, a

költözködés tilalma A földeurak idővel állami jogokat szereznek meg (pl.: adóztatás, királyi privilégiumok)  tartósítja a feudalizmust A földesúri-jobbágy viszony változása mutatja a társadalom jogi viszonyainak fejlettségét. hűbérviszonyok a feudális urak közt kifejlődő társadalmi kapcsolatok sajátos formái vazallus: földbirtokos szolgálatába szegődött szabad, a egyik oldalát képezi a vazallitás, jövedelmezése a beneficium. Ez akkor lesz még jelentősebb, amikor kialakul a hűbéri láncolat és a királyi hatalom meggyengül. *-ok keletkezése: kialakult formaságok keretében (szertartás) - hűségeskü (homagium) a senior előtt - okirat - személyi kötöttségek Ezekből fejlődik kia hűbérjog - egy idő után nem csak földbirtokot adnak hűbérbe, hanem tisztségeket, kiváltságokat is Mindez a hűbéri anarchiához vezet: a nagyobb hűbéresek mentesítik magukat az államhatalom alól., a folyamatos harcok felörlik a kp-i

hatalmat 4. A feudális állam és jog korszakai 1 évezreden át. korszakbon- termelési viszonyok kialakulása, virágása és bukása alapján A jog szorosan összefonódik a történelmi társadalmi renddel. tás korai - szükségszerűség szülöttje: elősegíti az új társadalmi viszonyok megszilárdulását. 2 - állam és jog más-más viszonyok hatására születik, más feltételek közt - nem minden nép a rabszolgatartó társadalomból lép a feudalizmusba (pl.: germán-szláv törzsek a bomló nemzetségi-törzsi keretekből) - ahol rabszolgatartó államok voltak, előbb alakul ki: keleten, DE: nyugaton gyorsabban és eredményesebben kialakulása: 6-10. sz: germán, szláv, feudalizálódó Bizánc A rabszolgatartó-állapotokat a feudális jog bontja fel. virágzó feudalizmus 11-15. sz - kiéleződik a harc a feudalizmus osztályai közt - a feudalizmus általában kiteljesedett - erős kp-i hatalom helyett politikai széttagoltság - u.akkor megköveteli a

kp-i, erős fejedelmi államhatlom kiépítését - az uralkodó saját udvarába telepíti az állam vezető hatalmi szerveit (igazgatás, bíráskodás) - a feudális urak hatására: kis részfejedelmek - részállamok - helyi (partikuláris) jog: nagyurak politikai hatalmának eszköze De a hűbéri anarchiát fell kell számolni A királyt támogatják: - városok - kis- és középbirtokosok - megjelenő polgárság - egyház Legyőzik a földesurakat. - rendi tagozódás általános lesz - jelentős előrelépés a jogban is - erős kp.-i hatalom - igény az egységes jogra Nagy eltérések a k-i és a ny-i területe közt. Kelet: 14-16. sz: állami központosítás - kialakul a rendi monarchia - visszaszorul a nagyurak hatalma - hát5ráltató tényezők: mongol, tatár, török támadások - számottevő polgári rend hiányában alakult ki a rendi állam - kp-osítás csak a középnemesség támogatásával - árútermelő viszonbyok lassú kialakulása miatt a római jogot

csak krlátozottan építik be a jogrendszerükbe - különböő jogi fejlettségű népek egyesülése eredményez államokat hanyatló feudális jog NYE: 16-18. sz - áttérés az árútermelése - jobbágyok megfosztása a földtől 3  - végletekig kiélezett osztályellentétek A központi hatalom az egész országot átfogja: egységes közigazgatás, bíráskodás, ¤ magánhds - átmenetileg kieleégíti a termeléssel foglalkozókat - csak ez tudja megfékezni a jobbágyokat / fenntartani a rendet az új viszonyok kialakulásáig abszolútizmus Ny-on alakul ki. - eleinte a polgárság is érdekelt a fenntartásában: biztosítja a termelőképességüket - sok előrehaladás: központi és helyi államhatalom, igazgatás és bíróság kiterjesztése - jogélet egysége, előkészíti a kodifikációt - államaparátus - földbirtokosok bekapcsolódnak az árútermelésbe: rendezni kell a gazd.-i viszonyokat - ezért tovább hat a római jog recepciója:

kifinomultabb - kialakulnak a nemzeti jogrendszerek vége: Angliában már a XVII. sz közepén E-ban később, KE-ban még később A német Birodalomban fejedelmi abszolútizmus. Néhol ki sem alakul a kp-i állam, vagy más, megszálló állam építi ki. Kelet- Európa:második jobbágyság: jobbágyok örökös röghöz kötése (16 - 18. sz.) megoldhatatlan ellentmondás: idejétmúlt intézmények alkalmazása + privilegizált joghelyzetek fenntartása - kp-i hatalom, új intézmények, polgárság 5. A feudális jog típusjegyei szerepe Hatékony eszköze az adott kor társadalmi viszonyainak megszilárdításának és fenntartásának. Szentesíti az alapvető termelési viszonyokat, a földesúri - jobbágy viszonyt. menete - hosszú ideig nem különülnek el az anyagi- és eljárásjogi normák, összefonódnak a büntető- és magánjogi viszonyok - a földesurak az immunitási jog és a privilégiumok által élet - halál urai a jobbágyok felett (ez csak a

központosítás kiépülésével és a feudális anarchia felszámolásával enyhül). - előrelépést csak az abszolútizmus jogfejlesztő tevékenysége hoz: megpróbálják elkülöníteni a büntető-, magánjogi- ill. eljárásjogi viszonyokat - mindvégig nem számolják fel a nyílt egyenlőtlenséget - polgári forradalmak csapásai alatt szűnik meg nyílt 1. jobbágy - földesúr 4 jogegyenlőt- 2. városok polgársága 3. más foglalkozást űző társadalmi rétegek számára lenség vagyonjogi - az alapvető termelőeszközök tulajdonából a birtokos osztály teljesen kiszorítja a többi osztályt - tehát a termelő maga nem a tulajdonviszonyok tárgya, de jogképessége korlátozott - a földesurak rákényszerülnek, hogy a jobbágyot a termelőeszközök birtokosává / használójává tegyék - nyít jogegyenlőtlenséghez vezet büntetőjog: A fenti itt még szembetűnőbben érvényesül - megkülönböztetika szabadok, félszabadok és a szolgák

felelőségét - a jobbágyok büntetőjogi helyzete (felelősége) más, mint a szabadoké - a földesúri ítélkezést törvények alig korlátozzák; fegyvere a jog - a jobbágy a.) nem kerülheti meg; b) nem fellebbezhet ököljog: az egyenrangúak között érvényesül a feudális jog természetéből fakad az erőszak. 6. A jogi partikularizmus szerepe helyi szokásjog jogi partikularizmus: abban nyilvánul meg, hogy a feudális urak politikai hatalmának megfelelően kifejlődő territóriumok, tartományok, uradalmak a jogfejlődés elkülönülését eredményezik. - partikuláris jogok sokasága fejlődik ki - szokásjog évszázadokon át - a feudális urak az állam kárára növelik hatalmukat 7. Birtoklási-vagyoni viszonyok termelési viszonyok Elsődlegesen a földtulajdonjogi viszonyokban jutnak kifejezésre. - földtulajdonjog a nemesség monopóliumát biztosítja - a föld felett nem adnak szabad rendelkezési jogot - allódium: a felemelkedő birtokos osztály

is az eredeti foglalás útján jut föld birtokába: ekkor még nem terhelik hűbéri szolgáltatások (szinte szabad birtok). De a birtokos nem tudja meggátolni a rendelkezési jog kialakulását: újrafelosztás. Értékét a rajta kialakult szolgáló telekföldek száma adja - beneficium: a másik jellemző feudális tulajdonforma; személyes, hivatali v. katonai szolgálatok ellenében juttatott földbirtok. - eleinte át nem örökíthető - később jövőbeni szolgálat és hűség reményében: a javadalmazott azért solgál, mert hűbérese volt 5 - a birtok így hierarchikus tagozódást nyer - ezáltal lett reális hatalom a gazd-i, politikai, katonai hatalommal rendelkező földesúr - eredménye: hűbéri anarchia feudális földtulajdonjog - allódium - beneficium Csak korlátozott tulajdonjog. Nem átörökíthető DE: monopólium a jobbágysággal szemben. Később már átörökíthető: feudum. A szolgálatokat pedig itt is felváltja a pénzbeli fizetség. A

földtulajdonjog fogalma alatt a föld feletti tényleges hatalmat tekintik, ez kap jogvédelmet. Ez a tulajdon gyakorlását jelenti - egy részét robottal művelik, nagy részén azonban alávetett jobbágysorban élő közösségek élnek. földesúr  földtulajdonjog (dominium directum) jobbágy  használati dominium utile) jog ( tőkefelhalmozódás: változást okoz. A földtulajdonjogra alapozva terjesztik ki a majorság területét. NYE: bérlők; KE: jobbágybirtokok kárára rendelkezés a birtok felett: szűken: ¤ végrendelkezés, visszaváltási és elővételi jogok miatt DE: nagy hatalom is: bíráskodási, adóztatási, igazgatási jogok, földesúri jogosultságok. Ez alapján érvényesül a földesúr akarata az alávetett népek fölött büntetőjog és eljárás Ezen alapul az állam fennmaradása büntetőjog 1. vérbosszú: az ősi időkből marad, a rabszolgatartó büntetőjogból; De felváltja a közösségi vagyoni elégtétel (compositio) 2.

változó felelőségrendszer: kifejezi a társadalmi jogi egyenlőtlenségeket 3. szigorú elrettentés és megtorlás: az alávetettekkel szemben: kínzások, testi sértések, megalázás, halál Az állam csak később avatkozik be. Feudális büntetőjog rendszerének alapjai: antifeudális mozgalmak elleni harc, helyi kodifikáció eljárás vádelvi (akkuzatórius) eljárás: - a sértett fél v. hozzátartozói kezdeményezik - felek személyes részvétele - szemben álló felek harca (duellum) a bíró előtt 6 - a bíró csak ellenőrzi a percselekmények rendjének betartását, a bizonyítási kötelezettségeket állapítja meg - bizonyítás eszközei: eskü, beismerés, istenítélet pozitívumai: kontradiktórius eljárás, felek közvetlen részvétele A kp-i hatalom kiépülése, írásbeliség csak a virágzó feudalizmus kezdetéig teszi lehetővé.  nyomozó rendszeren nyugvó (inkvizitórius) büntetőeljárás - hivatalból indul (sokszor puszta

feljelentés alapján) - a bíró aktív a perben, irányítja a tárgyalást, kimondja az ítéletet, gyakran foganasítja azt - írásbeliség - a vádlott az eljárás tárgyává válhat - ¤ vádló - ¤ védelem - végig titkos - a vádlott gyakran az eljárás végéig nem ismerheti meg a vádakat - kötött bizonyítás: a bizonyítékok értékét a törvény / jogtudomány előre meghatározta Teljes értékű: beismerés, két hiteles tanú vallomása, Nem teljes értékű: a vádlott nem a bíróság előtt tett kijelentése Léteztek egész, fél, negyed értékű bizonyítékok - a bíró mérlegelése megkötött, ¤ szabad belátás, lelkiismeret - nyomozó eljárás fő feladata a beismerés kikényszerítése; pl. kínvallatás (tortúra) - a nyílt jogegyenlőtlenséget szolgálja - negatívumai elmaradnak pozitívumai mögött 8. Jogcsoportok (régiók és alrégiók) szerepe jogterület A feudális jog alapvető vonásai csak a jogfejlődés fő irányát

mutatják. A társadalmi viszonyok azonban sokrétűek  népek, nemzetek, népcsoportok jogterületei fejlődnek ki. • angolszász • latin-román (francia) • germán-római (német) • germán-skandináv • szláv • iszlám • hindu • kínai • hanyatlók: japán, thaiföldi, zsidó - nem egymástól független fejlődés - európai jogban érvényesül: longobárd hűbérjog, recipált római jog, keresztény 7 egyház joga (kánonjog), városjog lombard hűbérjog (libri feudorum) - hűbérurak és vazallusok kapcsolatán kifejlődő jog - É-Itáliában alakul ki - 10. sz körül - a német-római cs. rendelkezésére foglalják írásba - irányadó: milánói szokásjog - a glosszátorok hozzákapcsolják a Corpus Iuris Civilishez - nagy hatást gyakorol a feudális jog fejlődésre - szertartásrendhez kötve: homagium (hűségeskü) történő bevezetés  követi a j avadalomba 9. Jogegységtörekvések, (törvények és törvénykönyvek), recepció

RECEPCIÓ fogalma (= recipere; visszaadni) Az a folyamat, amellyel a jusztiniánuszi törvénykönyvekben (Corpus Iuris Civilis) foglalt kodifikált római jog az európai magánjogban , elsősorban a Német-római Császárság jogában jóval a Római Birodalom bukása után és a Bizánci Császárság, mint az előbbi jogutódja összeomlásával szinte egy időben újra érvényre jutott. recepció: egyes olyan területeken érvényesül a római jog, ahol korábban érvényben sem volt  általánosan: idegen jog római jog utóélete 1. 6 sz: Iustinianus kodifikációja + később: Novellák (Itália, Balkán-fsz, ÉAfrika) 2. Itália: longobard, normann megsz 3. germán utódállamok: posztklasszikus római jog • Leges Romanae Barbarorum: érvényes helyi jog: a germán jog alapelve a római személyi principium elvével • Ecclesia vivit lege Romana - az egyház római joggal él. - írástudók - római jog csak egyszerűsítve - a római jog tudatának, elveinek

fenntartója • Lex Burgundiorum: Iustinianus előtt: 488-524 (csak rómaiaknak) gyűjtemény: Lex Romana Burgundiorum: 506-532 (germánoknak is); jelentős római jogi hatás, délfrancia terület • u.i gótok: Lex Visigothorum - Lex Romana Visigothorum (Brevaria Athalarici) • teljes római jog a keleti gótoknál: Edictum Theoderici; Edictum Athalarici (Leges Longobardorum) - a rómaiakra kezdetben nem érvényes • A római jog maradványai a Római bir. területén érvényesülnek Ezeken 8 túl (É-i germán területek csak az egyház segítségével). Itt külön territoriális jog van: fríz, szász, bajor, thüringiai (német), száli, ripuári (frankok és Belgium) birodalmi - Nagy Károly: császárság a sötét középkor után. Túl rövid ideig ahhoz, hogy országos jog egységes jogot hozzon létre. Ennek ellene hat a germán személyi jog elve A bir. határain kívül maradt királyok rangban a király alatt állnak, de valójában szuverének.

Függetlenségüket jogalkotással hangsúlyozzák. pireneusi, délfrancia területek: római jogi alapon Anglia, skandináv országok: saját, germán jog, római jog csak az egyház hatására Császár: a hűbérurak választják, ezért azok hatalma örökletes, a hűbérurak hatalma nő, a császáré csökken. A császár csak a családi hatalmára támaszkodhatott, a választófejedelmek ezért nem is választanak nagy hatalmú uralkodót.  az ország Reichsrecht Landrecht) Az egyház szerint a pápa csak "primus inter pares" (= első az egyenlők között) ha nem tölti be szerepét, az egyház felmentheti hűbéreseit az eskü alól: az ivesztitúraharc csökkenti a császár pozícióját. Hűbéresei önállóságra törekednek: önálló politikát folytatnak, de ha előnyt jelent nekik, formailag tekintettel vannak a birodalomra. kultúra 11. sz: egyetemek - skolasztika - jogtudomány - a hatalmasok ideológiai támaszt keresnek roncalai birodalmi

gyűlés: Irnerius a cs. elé tárja azokat az újonnan felfedezett és a jog teljességét mutató könyveket, amelyek a cs. imperátori abszolút hatalmát mutatják. Quod principit placuit, legis habet vigorem. (= ami a császárnak tetszik, törvényszerű) Így a császár a ius civilet tanító egyetemeket támogatja a ius canonicumot tanítókkal szemben: legisták és kanonisták különválása.  a jogtudást igénylő egyházi tisztségekre a cs. világi emberei is pályázhatnak 10. A római jog újjáéledése a tudományban glosszált római jog Iustinianus óta 500 év telt el, a társ.-i viszonyok sokat változtak A jusztiniánuszi jog már csak az igazságból levezetett ideológia. Alkalmazása csak helyes értelmezés után, nehezen lehetséges.  a jegyzeteket, glosszákat készítenek, amit nem értenek, kihagyják  így lehetséges a gyakorlat igényeihez alkalmazni podesták gyakorlati tevékenységének köszönhetően elméleti síkról gyakorlatira

9 (ius italicus) Itáliában tanul mindenki  elterjed A római császárság társadalma fejlettebb volt a késő középkori államokénál is, sokkal szervezettebb, megrajzoltabb, mesterségesebb. A középkori vérségi alapokon, személyes kapcsolatokon nyugszik. Így a római formulákat sokszor nem tudják alkalmazni. consuetudo A kor összes állama merít a római jogból. Amit átvettek, szokássá vált a * nevet viselte. A római jogi consuetudo iuris interpres - jogmagyarázó, jogkiegészítő, kitöltő, néhol lerontó v. modernizáló szerepű - a szükségest, használhatót használja - amit a gyakorlat nem használ - kihagyja - tehát csökkenti a ius anyagát - primitívebb viszonyokra - nemzetségi szokásokkal - helyi sajátosságokkal átszőtt (ius consuetudinarium) - ilyen van a Tripartitumban is legista - egyetemen tanult jogász - vissza akarja állítani a jusztiniánuszi jogot (recipit) - tökéletes - római jog reneszánsza (13. sz) -

humanizmus úttörője  stilus curiae - gyakorlatra épül - gyakorló jogászréteg: nem elméleti úton közelítik meg a problémát, hanem a gyakorlat oldaláról - consuetudo A jogi reneszánsz primitívebb a művészetinél, csak a bizánci - jusztiniánuszi jogra épül (nem klasszikus) A reneszánsz római jog egyetlen újabb tudományos iskolája: mos gallicus - a századok gyűjtött anyaga - a glosszált római jog átmegy a gyakorlatba 11. Recepció a Német-római Szent Birodalomban /német-olasz egyetemek szerepe/ császár 15. sz: a Luxemburgi, majd a Habsburg-ház véglegesíti hatalmát, megszűnik a választási esetlegesség - megkísérlik az erősebb kp.-i kormányzást - véglegesítik a választófejedelmek körét - a tartományok erejét a városi polgársággal erősítik - megkísérlik újjászervezni a kp-i szerveket Reichskamm Birodalmi kancellária, a fentiek megnyilvánulása. 10 er-gericht - a császári legfelsőbb fellebbezési

bíróság Nincs egységes jog: helyi consuetudok és jogkönyvek, szokások, privilégiumok. Minden kérdésben, amire nincs válasz, a ius canonicum, ius civile, Liber feudorum jogát fogják alkalmazni. 1495 - római jog a glosszátorok által elfogadott terjedelemben - jegyzetekkel - 4 doktor munkáival - kánoni jog - Liber feudorum (Lombard hűbérjog) - II. Frigyes császár constitutioi a Német-római bir. kisegítő (szubszidiárius) jogai lesznek Mivel nincs egységes birodalmi jog, a ius imperale kerül be a császári bíróság gyakorlatába + a bíróság assesorainak fele legista Ehhez tartoznak a jogi képviselők: advocatus; procurator - a feleket segítik a perben Ez a rendszer ellenállásra talál. A recepció az abszolútizmus igényei alapján jön létre, de segíti a modern polgári társadalom kifejlődését. Reichskammergericht: nem tölti be funkcióját, hamarosan rendi fennhatóság alá kerül. - nő a szerepe: jogfejlesztő tevékenység - a római

jogot szubszidiárius jogként kezelte alkalmazta: ahol bizonyítottan létezik területi érvényes consuetudo, úgy a fellebbezésnél is azt kell alkalmazni. A helyi jogot csak akkor lehet alkalmazni, ha konkrét formában rendelkezésre áll.  - modern eljárás - tanult jogászok végzik egyetemek pl. Bécs, Prága, Heidelberg, Lipcse, Wittenberg, - a formális recepcióval egy időben alakulnak - nehezebb ügyekben kikérik az egyetemek jogi karának véleményét / a tanárok assesorként ülhetnek a bíróságokban - ez erősíti a bíróságok és az egyetemek kapcsolatát, és a római jog recepcióját 12. A természetjogi iskola; korai nagy kodifikációk természetjog: a természetjogászok gondolata, hogy létezik abszolút értelemben vett helyes jog. - ez kodifikációra kényszeríti a jogászokat: először az USA-ban kísérlik meg természetjogi alapokon összefoglalni az alapjogokat. 11 • porosz: Allgemeines Landrecht • francia Code civil •

osztrák Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch Kifejeződik bennük mindaz, ami a római jog magánjogából átvettünk. történeti jogi A római jogot fejlődésében kívánja megragadni. SAVIGNY vezetésével - jogi rendszer iskola Ebből nő ki JHERING érdekhaszon-rendszere: a jog fejlődési törvényszerűségeit annak mozgatóiból kívánja levezetni. A római jogból a jogra vonatkozó általános ismereteket kíván levezetni. - kimutatja a jog fejlődési mozgatórugóit a társ.-i, gazdasági háttér nélkül - fogalomképző és fogalomalkotó - a római jog tételes vizsgálata - megteremti az egységes német jogot (római alapokon) A Code civil volt az első modern magánjogi törvkönyv, amit Fro.-n kívül más modern kodifikációk országok is bevezettek (a napóleoni hódító háborúk nyomása alatt). - Dél-No. - É-Olo. - Magyar Királyság déli, illír része XX. sz: sok volt gyarmat recipiál idegen jogot - Codem civil (Libanon, Egyiptom, Szíria) -

német BGB (Brazília, Japán) - szocialista o.-okban a szovjet jog recipiálódik 13. A kánonjog (Corpus iuris canonici)és a középkori városjog kánonjog A feudális jog általános fejlődését befolyásoló tényező. (1 római jog, 2 Liber feudorum, 3. kánonjog) - a feudális jog egyes területei teljesen összefonódnak az uralkodó vallás normáival (muzulmán, hindu jog) - a keresztény egyházi jog hatékonyan elősegíti a feudális jogrend megszilárdulását - egyes ágakban (pl. családjog, házasság, végrendelkezés) közvetlenül hat - egészében azonban különálló tényező marad a keresztény egyház joga (pl. elkülönül az egyháziak feletti bíráskodás  privilégium forti) - ennek ellenére mindenütt kimutatható Eu-ban a hatása - a bizánci eredetű kánonjog nem különül el élesen a világi jogtól (nomokánon) városjog A városok kedvező földrajzi és árúforgalmi feltételek közt, vmint a megszerzett kiváltságok révén

önálló jogfejlesztő tevékenység színterévé váltak. - a földesúrtól / királytól függő települések közül először a kiváltságokkal rendelkező (bányászat, ipar, kereskedelem, pénzváltás) települések különülnek el - kifejlődnek benne a polgári jog egyes részei 12 Stadtluft macht frei: a városjog a polgári szabadság bölcsőjeként is felfogható - a városjog tehát az egyes kiváltságokból fejlődik ki - fejlettebb városjog - közjogi normák (pl. tisztviselők, testületek jogai, képviselet, büntetőjog) - vagyon-, család-, örökjog (magánjogi szabályok) - feudális joggyakorlattól idegen eljárásjogok anyavárosjog: más vidékekre is hat Állami központosítás idején: kedvez a városok fejlődésének, de jogi fejlődésüket behatárolja. - egyes rendi kiváltságok elvesztése - DE nagyobb biztonság az árúforgalomban - K-Eu-ban hátráltatják, Ázsiában elnyomják összegzés - a fentiek nem eredményezik új

jogterületek születését 14. Kontinentális jogok Jogcsoportrégiók, melyek a NY-római bir. területén jöttek létre latin-román jogcsoportrégió - nyugatrómai provinciákban (Gallia, Hispánia) - helyi romanizált lakosság társadalmának feudalizálódásával - római jog tapasztalatainak közvetlen felhasználása során - alkotóelemei (germán-frank, francia, spanyol, portugál) idővel maguk is történelmi jelentőségűek lesznek francia: a kontinentális jogok egyik legfontosabbika  spanyol / portugál: világbirodalom kiépítésével jelentős - germán és római jog egymásrahatása angolszász jogcsalád Egy sor sajátos vonás - alapja: kelta eredetű romanizált lakosság + északi germánok feudalizálódása - elsőbbséget ad az esetjognak: case law három nagy forrása • common law (közönséges szokásjog): bírói precedens követése: közönséges (szokás) jog integrálódása Az angolszász jog tehát szorosan kötődik az ítélkező

joggyakorlat jogfejlesztő tevékenységéhez. [writs: performákat (kereseteket) engedélyező királyi parancsok (12. sz óta)] • equity law: a középkori angol jog fontos összetevője. A lordkancellár bírói széke elé vont ügyek eldöntéséből (equity precedens) fejlődött ki a 13-14. sz.ban Ez a common law merevségéből ered: ha nincs bírói precedens, akkor méltányossági ítélkezéssel kell pótolni. 1. A kancellári paranccsal elvonják az ügyet a common law bíróságtól 13 2. "jóhiszeműség" és "tisztesség" figyelembevételével döntik el - kifejezi a polgárosodás igényeit - a bírói precedens szélesedését eredményezi • statute law (törvényi jog): az előbbieknél alárendeltebb szerepű. - eredetileg a normann uralkodók elvitathatatlan jogának tekintett privilégium adományozásból (charta) fejlődött ki + - az uralkodó bárói tanácsában meghozott döntéseiből (assize) a 11-13.sz-ban - később szerves

részei lesznek a rendi országgyűlés petíciói is - jogalkotásba bevont szervek törvényhozásra alkalmas tervezetei (bill), ha azokat az uralkodó szentesítette (act) bill: törvényhozásra alkalmas rendi gyűlési előterjesztések: törvényjavaslat. Ebből lesz a törvény: act Csak a parlament együttműködésével hozhatók hozott rendelkezései: ordinance jury: (esküdtszék) kezdetben a szomszédjogú közösségek képviselete. A királyi tisztviselők a juryktól tudakozódnak eskü alatt az állai érdekek és a közrend megsértői után. Domesday Book: 1086; királyi parancsok szentesítik 12 szabad ember eskü alatti kihallgatását Clarendoni Assize: 1166; a vádemelést a jury döntésére bízzák [vádemelő nagy jury] - tevékenysége már a 12.sz-tól elterjedt - királyi parancs (veredict) kötötte az igazmondásra (birtokjogi ügyekben és bűnügyekben) - állásfoglalását a vádlevél (bill of indictement) hátára rögzítették (bűnös / nem

bűnös), ami a bűnvádi eljárásnak alapul szolgált: megindítás v. megszűntetés - a bűnősség megállapítása esetén a bíró a szomszédos közösségek tagjaiból választja ki az ítélkező kis jury tagjait az ítélethozatalhoz (a vádlott rábízza magát vidékére) germánrómai A fentiektől mentes. - római jog recepciója - jogi partikularizmus: • önállósulnak a tartományi szokásjogok (Landrecht) • önálló életre kelnek a jelentősebb német városjogok (Stadtrecht), a falusi szokásjogok (Dorfrecht) - az uralkodó szokásjog társadalmilag differenciálódik • Dienstrecht: szolgálati jog • Lehenrecht: hűbéri szokásjog • Hofrecht: uradalmi szokásjog - birodalmi jogegység hiánya: ezen a fejedelmi kodifikáció sem segít 14 Theresiana 1768 Josephina 1787 Allgemeines Landrecht 1796 a német parasztháború elbukása után: Constitutio Criminalis Carolina 1532 elkülönülés: svájci, skandináv • • • • nyugati szláv A

pápaság támogatásával államkeretek lesznek (Cseho. Lo) jogrendszer- - egyházjog - hűbérjog ek - német birodalmi jog befolyása - német városjogok hatása: ¤ hazai városjog bizánci jog Kihat a keleti szlávokra és a déli népekre (görög, román stb.) - a legkiterjedtebb kontinentális jogrendszerek egyike törvénykönyvei iszauriai (701-867) és a makedón (867-1081) császárok alatti kodifikációk formájában Eklogé (726) - gr nyelvű: kodifikált jog megtisztítása felszámolása ítélkező joggyakorlatnak: Prochirond (879); Epanagogé (884-886) Legkiterjedtebb tvkönyvek: Bazilikák (888-889); 60 könyvben tárgy szerint a hatályos jog 10-11. sz császári Novellák: igazodik a megváltozott igényekhez - a nagyfokú kodifikáció a fejlődés akadályozója lesz - kihat az egész kontinensre - leginkább az orosz bir. jogában fogható meg vallási normákkal összefüggő jogrendszerek A főbb kontinentális jogrendszerekkel nem-, v. csak alig

érintkeznek - iszlám jog (7-8. sz; alapforrása a Korán közvetlenül a prófétától) Sunnah: a próféta követőinek elbeszélései Ijma: a jogtudók egybehangzó állásfoglalásai Kijas: analógia A nagy tekintélyű kádiítélkezés és a szultáni kánunok alakítják a primitív katonai-feudális jogot. - jellegzetesen feudális - alacsony szinten megrekedt kínai, hindu, - alapvetően feudálisak, mindegyik a legújabb időkig hatályos japán kínai / japán: feudális jog - despotikus - feudális - haladást gátló mandarinrendszer - erkölcsi normákkal (Kung-fu-ce) konzerválódott 15 - elzárkózik más jogoktól - ennek része a japán is, de idővel elválik és elsőnek szűnik meg hindu: - az ókori történelemből ered - despotikus uralom + kasztrendszer - konzervativizmusa lehetővé teszi, hogy a gyarmatosítás alatt is hatályos maradjon A fentiek évszázadokra akadályozzák a fejlődést, főleg a polgárosodást. 16