Földrajz | Középiskola » Földrajz előkészítő, 2003

Első jegyzet A belső erők földrajza 1. Kőzettani alapok Alapfogalmak: - Kristály: Határozott belső térrács szerkezettel rendelkező, túlnyomórészt szilárd, természetes vagy mesterséges anyag. A kristályrács pontokban atomok, ionok vagy molekulák vannak, melyeket különböző típusú kémiai kötések tartanak össze. - Amorf anyag: Határozott belső térrács szerkezet nélküli anyag. - Ásvány: A természetben előforduló kristályos anyag, amely meghatározott kémiai összetétellel és kristályszerkezettel rendelkezik. A kristályrács jellegétől függően az ásványok különböző fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek. - Kőzet: Kőzetalkotó ásványokból áll. - Nyersanyag: Olyan kőzet, amelyből az ember számára hasznos anyag nyerhető ki az adott technológiai színvonalon, gazdaságosan. Ércek: olyan kőzetek, melyekből fém nyerhető ki az adott technológiai színvonalon, gazdaságosan. - Telér: Hasadékokat, repedéseket

kitöltő kőzetbenyomulások. Ásványok Az ásványokat kémiai összetételük szerint rendszerezik. Fő kőzetalkotó ásványok: 1. Szulfidok (S) 5. Szulfátok (SO3) 2. Oxidok (O) 6. Karbonátok, nitrátok 3. Szilikátok (Si) 7. Szerves ásványok 4. Foszfátok Magmás kőzetalkotó - fő kőzetalkotó: kvarc (SiO2) Üledékes kőzetalkotók - karbonátok - agyagásványok (pl.: kaolin) - kősófélék - foszfátok Metamorf kőzetalkotók Kőzetek A kőzeteket képződésük szerint három fő csoportba sorolják: - magmás kőzetek - üledékes kőzetek - metamorf (átalakult) kőzetek Tektonikai, hegységképződéssel kapcsolatos, vulkanológiai tanulmányaink megalapozását a magmás kőzetek rendszerének megismerése alapozza meg. A magmás kőzetek rendszere - A magmás kőzeteket keletkezésük alapján két nagy csoportba sorolják: mélységi magmás kőzetek és vulkáni kiömlési kőzetek. - A magmás kőzeteket SiO2-tartalmuk alapján három nagy csoportba

sorolják: 1. savanyú - SiO2 tartalom: 66-90% 2. semleges - SiO2 tartalom: 48-66% 3. bázisos - SiO2 tartalom: 48% alatt A magmás kőzetek rendszere: Magmás kőzet: SiO2 tartalom Mélységi magmás kőzetek Vulkáni kiömlési kőzete Savanyú 72%-66% Gránit Riolit Semleges 65% 52% Diorit Andezit Bázisos 52%- 48% Gabbró Bazalt 2. Lemeztektonika A Föld belső szerkezete A Föld sugara 6378 km. A Föld belsejéről a földrengéshullámok elemzésével lehet közvetett ismeretekhez jutni (Mohorovićič délszláv tudós felfedezése nyomán). A földrengéshullámok az eltérő nyomású, hőmérsékletű, sűrűségű közegek határán visszaverődnek, illetve eltérülnek, sebességük megváltozik. (Prizmajelenséghez hasonlóan) Azokat a Föld belsejében kimutatható felületeket, amelyeken a földrengéshullámok sebességváltozást szenvednek törésfelületeknek nevezzük. A földrengéshullámok elemzésével különböző földszerkezeti modelleket alkottak.

Jelenlegi ismereteink szerint a Föld belső szerkezete három földövre tagolható: földkéreg, földköpeny, földmag. A földkéreg Vastagsága nagyon változó, néhány km-től 75-80 km-ig terjedhet, az átlagérték 30-33 km. A magashegységek alatt vastagabb, a síkságok alatt vékonyabb, a kéreg vastagsága mintegy tükörképe a felszíni domborzatnak (az izosztázia jelensége miatt): - Felső része (felső kéreg) a gránitokhoz hasonló összetételű, alumínium és szilícium oxidokban gazdag, fémekben szegény, átlagos sűrűsége 2,8 g/cm3. - Alsó részére (alsó kéreg) a bazaltos kőzetek jellemzőek, kalciumban, magnéziumban és fémekben gazdagabb terület, átlagos sűrűsége 3 g/cm3. A földkéregnek két fő típusa különböztethető meg: A szárazföldi vagy kontinentális kéreg A kontinensek területén figyelhető meg, vastagabb, a felső és alsó kéreg egyaránt megtalálható benne, a kettőt a kb. 15-20 km-es mélységben elhelyezkedő

Conrad-féle felület választja el egymástól Az óceáni kéreg Az óceánok és az északi sarkvidék alatt figyelhető meg, vékonyabb, mivel a felső, gránitos kéreg hiányzik, csak az alsó bazaltos kéreg található meg benne. A kéreg és a köpeny között húzódik a Mohorovičić-féle felület. A Földköpeny A Mohorovičić-féle felülettől 2900 km-es mélységig terjed. A földköpenyt is két részre lehet osztani: - A felső köpeny kb. 1000 km-es mélységig terjed, átlagos sűrűsége 3,4 g/cm3 - Az alsó köpeny átlagos sűrűsége 4,7 g/cm3. A felső és az alsó köpenyt a Repetti-féle felület határolja el egymástól. A hőmérséklet gyorsan nő a köpenyben lefelé haladva, alsó részén már a 4000 °C-ot is elérheti. A litoszféra vagy kőzetburok Általánosabb megfogalmazás szerint a Föld szilikátos öve, amely a kérget és a köpenyt foglalja magába. Lemeztektonikai szempontból viszont a kőzetburok csak a szilárd kéregből és a

felső köpeny vékony, közvetlenül a kéreg alatt elhelyezkedő szilárd részéből áll. A litoszféra nem egységes héj, hanem több, különböző méretű kőzetlemezből áll. Vastagsága 50 km (óceáni kéregrészen), vagy 70-100 km (szárazföldi kéregrészen). Az asztenoszféra (jelentése: „gyenge öv”) A litoszféra alsó határától kb. 700 km-es mélységig terjed, tehát lényegében a felső köpeny litoszféra alatti részét jelenti, melynek halmazállapota képlékeny, így lassú, folyásos alakváltozásra képes, rajta úsznak a merev litoszféralemezek. Izosztázia Az alacsonyabb sűrűségű szilárd anyag úszik a magasabb sűrűségű folyadékon. (a litoszféra az asztenoszférán) Vastagságától és anyagi összetételétől függően besüllyed, ez a besüllyedés a vastagság mértéke; a felszíni kiemelkedés tehát mélyben besüllyedést (ρ1 és ρ2 esetében is), nagyobb vastagságot jelent. Archimédész törvénye szerint A magasabb

sűrűségű és vékonyabb óceáni kőzetburoknak megfelelő litoszféralemezek felszíne jóval alacsonyabban fekszik, mint a szárazföldi esetében. Itt alakultak ki azok a medencék (geoszinklinális – földi mértékű homorú felszínforma), ahol a Föld folyékony vízkészlete gravitációs kényszerből összegyűlt. ρ1 ρ2 ρ3 ρ1=ρ2 ρ3>ρ2 Glaciál-izosztázia: a szárazföldi jégtakaró súlya alatt a litoszféralemez mélyebbre süllyed. A jégtakaró geológiai értelemben gyors elolvadását követően lassan kiemelkedik. Évezredekkel a jégtakaró olvadása után is tart az emelkedés. Ilyen a Botteni-öböl Svédország és Finnország közt Itt a kiemelkedés üteme centiméterekben mérhető évszázadonként. A köpeny és a mag között húzódik a Gutenberg - Wiechert-féle felület. Földmag A Gutenberg - Wiechert-féle felülettől a Föld középpontjáig terjedő gömbszerű terület. A földmagot két részre szokták osztani: A külső mag

vagy maghéj folyékony halmazállapotúnak tekinthető. Anyaga fémekből, elsősorban nikkelből és vasból áll, sűrűsége 9-11 g/cm3. A belső mag szilárd halmazállapotú, de közel jár az olvadásponthoz, nagy sűrűségű (13-17 g/cm3) szféra. A külső belső mag között kb. 5100 km-es mélységben húzódik a Lehmann-féle felület vagy öv A Föld középpontjában a hőmérséklet 3000-4000 °C. A Föld belseje felé haladva a hőmérséklet a Földmag radioaktív anyagainak (urán, tórium, kálium) bomlása miatt egyre nő, ezt geotermikus grádiensnek nevezzük, melynek átlagértéke 33m/1°C = 100m/3°C. Kőzetlemezek, lemeztektonika A Föld legkülső vékony, szilárd gömbhéja, a litoszféra nem egységes, hanem kisebb-nagyobb darabokból, ún. litoszféralemezekből vagy kőzetlemezekből áll, melyek teljesen beburkolják a Földet Hét nagy (Észak-amerikai-, Dél-amerikai-, Eurázsiai-, Afrikai-, Indiai-Ausztráliai-, Pacifikus- és Antarktiszi-lemez)

és több kisebb (Karibi-, Cocos-, Scotia-, Adriai-, Égei-, Arab-, Iráni-, Nazca-, Fülöp-lemez) kőzetlemez különböztethető meg a Föld felszínén, melyek egymáshoz és a Föld forgástengelyéhez képest is állandó mozgásban vannak. A litoszféralemezek nagyobb része tartalmaz óceáni és szárazföldi kéregrészt is (pl: Eurázsiai-, Afrikai-, Amerikai-lemezek stb.), a Pacifikus-, a Fülöp-, a Cocos- és a Nazca-lemezek csak óceáni kéregből állnak. A lemeztektonika az első olyan globális modell, amely a kőzetlemezek mozgását alapul véve magyarázatot ad az összes geodinamikai jelenségre (földrengések, vulkanizmus, hegységképződés stb.) A lemeztektonika modelljének megalkotásához vezető úton alapvető jelentőségű volt Alfred Wegener német meteorológus munkássága, aki az 1910-es, 1920-as években kidolgozta a kontinensvándorlás elméletét. Wegener felismerte, hogy a szinte pontosan egymáshoz illeszthető Dél-amerikai és afrikai

partvidék felszíni formái, anyagai is pontosan megfelelnek egymásnak. A két partvidéken megfigyelt jégkori (glaciális) eredetű formák (végmoréna sáncok) iránya megegyezik, kőzeteik azonos helyről származnak, létrejöttük a recens (jelenkori) meleg övi elhelyezkedéssel ellentmondásban sarki eljegesedéshez köthető (a terület egykori sarki elhelyezkedését, onnan történő vándorlását feltételeztetve).Wegener elképzelése szerint a kontinensek egykor összefüggő szárazulatot alkottak (Pangea), amely később összetöredezett és darabjai, a mai kontinensek jelenlegi helyükre sodródtak. A kőzetlemezek mozgásának mechanizmusát két konvekciós alapmodell magyarázza. A mélykonvekciós modell szerint a Föld belsejében termelődő hő hatására az egész köpenyben konvekciós áramlások keletkeznek, a sekélykonvekciós modell szerint ezek az áramlások csak a köpeny felső részére, az asztenoszférára terjednek ki. A lemeztektonika

elmélete a lemezmozgásoknak három fő típusát különbözteti meg. A következőkben ezeket tárgyaljuk. Egymástól távolodó (divergens) lemezek Az óceáni hátságok alatt a köpenyben a hőmérsékletkülönbség miatt izzó kőzetanyag nyomul fel szétrepesztik, majd magukkal szállítják, szétsodorják a litoszféralemezeket. A hőmérsékletkülönbség fő oka a Földmagban zajló radioaktív bomlás. A felnyomuló anyag a litoszféralemezekhez szilárdulva gyarapítja azokat. A régebbi kőzetek így egyre távolodnak az óceáni hátságok közepétől Az asztenoszférából felnyomuló bazaltos köpenyanyag, a magma kitölti a lemezperemek közti rést, lehűl és óceáni kéreggé merevedik. A távolodó lemezszegélyeket gyarapodó vagy akkréciós szegélyeknek nevezik, az óceánközépi hátság (pl.: Atlanti-hátság, Vörös-tenger) az óceánok születésének és gyarapodásának helye. Egymáshoz közeledő (konvergens) lemezek A gyarapodó óceáni

lemezek más lemezekkel szemben kialakuló feszültségei, az óceáni kőzetlemezek gyarapodása a fő okai a litoszféralemezek vándorlásának, a közöttük lévő feszültség kialakulásának, ezen keresztül a hegységképződésnek és a vulkáni tevékenységnek. A Föld nem egy táguló lufi, felülete véges. Az egyre gyarapodó kőzetlemezek – az összes litoszféralemezre kifejtett hatása (dominóelv) – csak más litoszféralemezek felületcsökkenésével, a litoszféralemezek közeledésévelütközésével lehetséges. Lemeztípusoktól függően különböző események játszódnak le. A kontinentális lemez ütközése óceáni lemezzel A nagyobb sűrűségű óceáni lemez általában 30-60°-os dőlésű sík mentén a kisebb sűrűségű kontinentális lemez alá bukik és nagy mélységre, akár 400-700 km mélyre is benyomul a köpenybe. Az alábukást szubdukciónak, az övezetet, ahol ez bekövetkezik szubdukciós zónának vagy övezetnek nevezzük,

mert itt az óceáni kőzetlemez beolvad a köpeny anyagába. (Pl: a Dél-amerikai- és a Nazcalemez találkozásánál – az Andok keletkezése) Ezt a helyet Benioff-övnek is nevezik, ugyanis H. Benioff kanadai kutató ismerte fel elsőként, hogy a lemezhatárokhoz kapcsolódó földrengések kipattanási helyei kirajzolnak egy kb. 45°-os szögben a felszín alá bukó sávot, mely övezet egy alábukó kőzetlemez helyét is megmutatja. Ahol az óceáni lemez behajlik a szárazföldi alá mélytengeri árok keletkezik. Az óceáni lemez felszínén szállított üledék egy része a szárazföldi lemezhez tapad és kb. 1 mm/év sebességgel gyarapítja azt, másik része az asztenoszférába szállítódik, ahol hozzájárul a lemezszegélyen kialakuló heves vulkáni tevékenység kialakulásához. Két kontinentális lemez ütközése A két szárazföldi kőzetlemez sűrűsége nagyjából megegyezik, a 2,8 g/cm3 sűrűségű kontinentális lemezekre olyan nagy a 3,4

g/cm3 sűrűségű köpeny felhajtóereje, hogy tartós alábukás nem jöhet létre. A két kontinentális kéregrész közötti óceán bezárul és az óceán fenekén felgyülemlett üledék felgyűrődik, hegységképződési folyamatok zajlanak le. A kontinentális lemezek peremeiről kisebbnagyobb lemezdarabok, mikrolemezek válhatnak le, amelyek a hegységek kialakulásában fontos szerepet játszhatnak. Két óceáni lemez ütközése Az óceáni kőzetlemezek sűrűsége nem sokkal kisebb (kb. 3 g/cm3), mint a köpeny sűrűsége (3,4 g/cm3), ezért az egyik, általában az idősebb, jobban lehűlt, valamivel nagyobb sűrűségű lemez bukik a fiatalabb alá (pl.: a Pacifikus- és a Fülöp-lemez) Az alábukás vonalán mélytengeri árok és andezitesriolitos vulkáni tevékenység következtében szigetív alakul ki Egymás mellett elcsúszó lemezek Ezek egymással párhuzamosan mozognak, elcsúsznak (pl.: a Szent András-vető Kaliforniában) 3. Hegységképződés

A hegységképződések tárgyalásakor általában két folyamatot szoktak elkülöníteni. A tektogenezis a gyűrődéses és töréses szerkezetek kialakulását, az orogenezis pedig ezeknek a szerkezeteknek a kiemelkedését jelenti. A tektogenezis során a kialakuló vastag takaróredők megbonthatják az izosztatikus egyensúlyt, ami majd az orogenezis során bekövetkező függőleges irányú mozgással áll helyre. A vastag redők miatt megvastagodik a litoszféralemez-darab. Emiatt egyfelől mélyebbre süllyednek, ugyanakkor felszínük jóval a tengerszint felé emelkedik. A hegységek anyaga sokszor tengerek, óceánok mélyén, hatalmas üledékgyűjtő medencékben a geoszinklinárisokban halmozódik fel. A hegységképződések fő hajtóereje a lemezalábukás (szubdukció), ugyanis hegységek az ütköző lemezszegélyeknél alakulnak ki – az üledék gyűrődéséből itt alakulnak ki a hatalmas takaróredők. Ekkor az alábukó kőzetlemez és a fölécsúszó

kőzetlemez együttes vastagsága és súlya is izosztatikus eredetű kiemelkedést jelent, mert az összeadódó vastagság, és az átlagos sűrűség egy akár többszörösére emelkedő felhajtóerőt okoz. Két óceáni kőzetlemez ütközése Vulkáni hegységek, szigetívek keletkeznek. Az üledék gyűrődése kisebb szerepet játszik. Itt, a szárazföldektől messzebb, sokkal kevesebb (a javarészt a szárazföldi lepusztulásból származó) üledék. Egy óceáni és egy szárazföldi kőzetlemez ütközése Az alábukás miatt szintén a vulkáni tevékenység az uralkodó folyamat. Az óceáni lemezen szállított üledék egy része a szárazföldi lemez pereméhez gyűrődik, de ezek a gyűrt, üledékes kőzetek alárendelt szerepet játszanak. Két kontinentális lemez ütközésekor A korábban a szárazföldi lemezek közt lévő óceáni lemez alábukással fölemésztődik, a rajta lévő üledék redőkbe gyűrődik, a két szárazföldi lemez ütközésekor

kiemelkedik és zömében ezekből az üledékes kőzetekből álló hegység keletkezik. Az óceáni lemez maradványanyagai – az óceánközepi hátság egykori részei – fellelhetőek (ofiolitok). 4. Vulkanizmus, magmatizmus A Föld belső erői állandó működésének egyik leglátványosabb megnyilvánulási formája a vulkanizmus. A magma a felső köpenyben és/vagy a kéregben elhelyezkedő, nagy nyomás alatt álló magas hőmérsékletű szilikátolvadék. A magma a hőmérséklet- és nyomáskülönbségek hatására lassú áramlást végez, közben hatalmas feszítőerőt fejt ki a környezetére és mozgása során összetétele megváltozik (beolvasztja a mellékkőzeteket; alkotórészeinek eltérő oldódása és sűrűség szerinti differenciálódása miatt is változik). Ha a magma mozgása során nem jut a felszínre, hanem intrúzióval a földkéregben szilárdul meg, akkor intruzív (benyomulásos) magmatizmusról vagy plutonizmusról beszélünk, ekkor

mélységi magmás kőzetek keletkeznek. Ha a magma a felszínre kerül, akkor láva a neve, a folyamatot vulkanizmusnak nevezzük, melynek során kiömlési magmás kőzetek keletkeznek. Megkülönböztetünk szárazföldi és tenger alatti vulkanizmust, valamint felszín közeli (2 km-nél nem mélyebben lezajló) ún. szubvulkáni folyamatokat. A vulkánok elhelyezkedése A vulkáni övezetek pontosan egybeesnek a litoszféralemezek határaival, így megállapítható, hogy a vulkánosság alapvetően a lemezszegélyekhez kapcsolódik, szoros összefüggést mutat a lemeztektonikai folyamatokkal. A vulkánoknak csak mintegy 4%-a nem kapcsolódik a lemezszegélyekhez, ezek ún. forró pontokon („hot spot”-ok) jöttek létre, ahol a helyi jellegű, függőleges irányú felfelé törekvő magmaáramlás elvékonyítja vagy átolvasztja a külső köpenyt és a kérget és ún. gomolyáramlásos vulkán alakul ki A gomolyáramlások helye nagyon állandó, akár több

százmillió évig is azonos helyen működnek, ezért a kőzetlemezek elvándorolnak fölöttük és így vulkáni lánc alakul ki (pl.: Hawaii-szigetek) Az elv hasonló, mint az óceáni hátságok, óceáni lemezek létrejötténél. A vulkánok felépítése, szubvulkáni jelenségek A vulkáni anyagok származási helye a kb. 60-120 km-es mélységben elhelyezkedő magmakamra A magmakamrát a felszínnel összekötő, a Föld kérgét többnyire függőlegesen áttörő csatorna a kürtő, amely a felszínen az általában kör alakú kráterben végződik. A felszínre kerülő anyag többnyire kúp alakban halmozódik fel (vulkáni kúp), formája a kitörés módjától, a vulkáni anyag összetételétől és mennyiségétől függ. A kaldera üst vagy katlan alakú, többé-kevésbé kör alakú, sekély mélyedés, melynek átmérője általában nagyobb, mint a kürtőé. A kaldera leggyakrabban a magma eltávozása után beszakadó magmakamra beszakadásával keletkezik

(beszakadásos kaldera), ritkábban a vulkáni kúp legfelső részének lerobbanásával alakul ki (robbanásos kaldera). A vulkáni működés termékei Folyékony termékek Láva - összetétele megegyezik a magmáéval, rendszerezése szilícium-dioxid tartalma alapján történik. Kémiai összetétele meghatározza fizikai jellemzőit: - A szilícium-dioxid szegény, bazaltláva hígan folyó anyag, ezért lávaárakat, lávatakarókat hoz létre. - A szilícium-dioxid gazdagabb andezit- és riolit-lávák sűrűn folynak, hamar megszilárdulnak, így viszonylag meredek falú vulkáni kúpokat hoznak létre. Szilárd termékek Vulkáni bombák (a levegőben lehűlve megszilárduló cm-es, méteres kőzetdarabok) tömbök (szilárd állapotban kidobott nagyobb kőzetdarabok), vulkáni por. A finomabb porból vulkáni tufa keletkezik Gáznemű termékek Legnagyobb részük (75 %) vízgőz, valamint CO2, CO, N2, H2, CH4 stb. is távozhat a vulkánból A vulkánok

csoportosítása 1. A kitörés helyének alakja szerint: a) felületi – jelenleg nincsenek ilyen vulkánok; b) hasadék – hosszú repedésvonalak (pl. óceánközepi hátságok) mentén tör föl a leginkább bazaltos láva pl.: Izlandon a Laki-vulkán, de így keletkezett a Dekkán (India) és a Columbia fennsík (USA) hatalmas bazalttakarója is; c) központi csatornás – a legtöbb vulkán ilyen pl.: Vezúv, Etna 2. A kitörési alkalmak száma szerint: a) egyszeri; b) többszöri működéssel kialakult vulkánok. 3. A működés folyamatossága szerint: a) állandóan (pl.: Stromboli); b) szakaszosan (pl.: Etna); c) alkalomszerűen (pl.: Vezúv) működő vulkánok 4. A működés állapota szerint: a) működő (aktív); b) szunnyadó (inaktív); c) kialudt (passzív) vulkánok. 5. A kitörés módja szerint: a) robbanásos (pl.: Krakatau); b) kiömléses (pl.: Hawaii vagy a Dekkán és a Columbia-fennsík bazalttakarója keletkezett így) 6. A felszínre hozott anyag

minősége szerint: a) lávavulkánok pl: a nyugodt kitörésű bazaltvulkánok; b) törmelék vagy porvulkánok - ezeknél a lávafolyás alárendelt vagy hiányzik; c) vegyes vulkánok vagy réteg-(sztrato)vulkánok - felépítésükben a láva és a piroklasztikum váltakozva vesz részt; d) gázvulkánok - csak légnemű anyagokat lövellnek ki. 7. A felszínre hozott anyag vegyi összetétele szerint: a) savanyú pl.: riolit; b) semleges pl.: andezit; c) bázisos pl.: bazalt 8. A kitörés helye szerint: a) szárazföldi; b) tenger alatti vulkánok. 9. A vulkán alakja szerint: a) vulkáni kúp; b) pajzsvulkán; c) vulkáni takaró. Vulkáni utóműködések - Szolfatára: forró (90-200 °C-os) vízgőz és kénvegyületek (kén-hidrogén, kén-dioxid) felszínre törése. - Fumarola: különböző kémiai anyagokat tartalmazó, 100 °C feletti hőmérsékletű gőzömlés. - Gejzír (szökőhévforrás): 100 °C-nál kisebb hőmérsékletű forróvíz-kitörés. - Mofetta: A

száraz mofetták CO2 gázt, a nedves mofetták szénsavas vizet, savanyúvizet szolgáltatnak. A savanyúvizeket Erdélyben borvizeknek, a Felvidéken csevicének nevezik 5. Földrengések A földkéregben és a földköpenyben lejátszódó folyamatok (kőzetlemezek mozgása, magmaáramlás stb.) hatására feszültségek halmozódnak fel, amelyek földrengések formájában oldódhatnak A feszültség feloldódásának a helye a rengésfészek (hipocentrum), ahonnan a földrengéshullámok kiindulnak, ennek felszíni vetülete a rengésközpont (epicentrum). A hipo- és az epicentrum közötti távolság a fészekmélység. A földrengéshullámoknak három fő típusát szokták megkülönböztetni: - P hullámok: a földrengés epicentrumából először ezek érkeznek meg az észlelőállomásokra (P = primer hullámok). A felszínen tágulásnak-összehúzódásnak megfelelő formák alakulnak ki - S hullámok: az észlelőállomásra másodiknak érkeznek be (S = szekunder

hullámok). A felszínen hullámos alakzatok maradnak, a felszín közeli anyag tényleges hullámmozgást végez. - L hullámok A földrengések mérése - Mercalli-Cancani-Sieberg (MCS) skála – 12 fokozatú Nem műszeres mérés, hanem tapasztalati leírások alapján sorol be. Elsősorban a pusztítást, a károk mértékét (emberéletben, pénzben) nézi. Régebbi – történeti – leírások alapján összehasonlításokra alkalmas. De! Egy hatalmas kamcsatkai földrengés alacsonyabb értéket kap, mint egy alacsonyabb Kelet-kínai (ez utóbbi helyen magasabb a népsűrűség). Tokióban kisebb kárt okoz a földrengés, mint Los Angelesben (több könnyű/faszerkezetes épület, mint vasbeton), ezért alacsonyabb értéket kap a MCS skálán. Koreában kisebb a kár, mint Mexikóvárosban (Mexikóváros egykori tó üledékére épült, ma is süllyedő – nem jó statikai tulajdonságokkal bíró – talajra épült). Az ugyanakkora földrengés MCS értéke tehát a

népsűrűségtől, beépítéstől és kőzetminőségtől függ. - Richter skála A földrengés tényleges nagyságát méri (magnitúdó), szeizmográffal. A földrengések eloszlása a Földön Ha a földrengések epicentrumait térképen ábrázoljuk, megfigyelhetjük, hogy túlnyomórészt lemezhatárokhoz kötődnek, tektonikus mozgások hatására alakulnak ki. A Földön három fokozottan szeizmikus övet különböztethetünk meg: 1. Alp-himalájai övezet 2. Cirkumpacifikus övezet 3. Óceánközépi hátságok övezete A földrengések hatása A szárazföldi rengések pusztító ereje közismert. Tömegmozgásos folyamatokat, lavinákat okozhatnak, tavakat hozhatnak létre (Gyilkos-tó, Erdély), így hatásuk közvetve, vagy közvetlenül igen jelentős a felszínformálásban is. A tengereken, óceánokon pusztító erejű tengerrengések (cunami) alakulhatnak ki, melyeket szökőár kísérhet. 6. Részletes kőzettan Magmás kőzetek A magmás kőzetek

keletkezése A magma a felső köpenyben és/vagy a kéregben elhelyezkedő, nagy nyomás alatt álló, magas hőmérsékletű, többkomponensű szilikátolvadék. Átlagos vegyi összetétele: - Szilícium-dioxid - kb. 60% - Nátrium-oxid - Alumínium-oxid - kb. 15% - Magnézium-oxid - Vas-oxidok - kb. 7% - Kálium-oxid - Kalcium-oxid - kb. - Víz A magma hőmérséklete 1300-1500 °C, a felszín felé nyomulva (benyomulás = intrúzió) hőmérséklete csökken, hűlése során alkotórészei olvadáspontjuknak megfelelő sorrendben válnak ki. Ez a folyamat a magmás kristályosodás (kőzet és ércképződés) Ha a magma nem tör a felszínre, hanem a mélyben megreked, itt viszonylag lassan hűl ki. Ha a magma a felszínre tör, akkor sokkal gyorsabban kihűl és kiömlési magmás kőzetek keletkeznek. A felszín alatt megszilárduló magma kiboltozhatja a felszínt (pl. Karancs) A mélységi magmatizmus (is) lemezhatárokhoz kötődik, elsősorban szárazföldi lemezeknél

(gránit, diorit), ritkábban óceáni lemezeknél (gabbró). Ez utóbbi esetben a magma a vékonyabb kérget átégeti, „hot spot” keletkezik (lásd vulkáni tevékenység pl. Hawaii) A mélységi magmás kristályosodás szakaszai 1. Előkristályosodási fázis (kb 1100-1000 °C) Az előkristályosodási fázisban ultrabázisos és bázisos kőzetek keletkeznek. Az előkristályosodás során gazdasági szempontból jelentős érctelepek is keletkeznek: krómérc, vasérc, titánvasérc, valamint platina, gyémánt és apatit válik ki. 2. Főkristályosodási fázis (kb 1000-700 °C) A főkristályosodási fázisban történik tulajdonképpen a magma kőzetté merevedése. A szilikátok kristályosodnak (pl. kvarc) C. Utómagmás szakasz (kb 700 °C-tól) A magma kőzetté válása után a magmamaradék kristályosodik ki. Az utómagmás szakasznak három fázisa különíthető el. - Kb. 700-550 °C közt: Az ebben a fázisban keletkezett anyagok ásványi összetétele

megegyezik a főkristályosodási szakaszban keletkezett kőzetekével. Általában telér formában jelennek meg, ritka elemekben gazdagok (pl.: ón, urán, titán) - Kb. 550-375 °C közt: A gazdag halogéntartalmú oldatok kémiailag igen aktívak, így jelentősen átalakíthatják a már megszilárdult kőzeteket: ónérc, kvarc, fluorit, topáz, wolframit stb. keletkezik - Kb. 375 °C alatt: A maradék magma híg, vizes oldatai átitatják a mellékkőzeteket vagy behatolnak a repedésekbe, hézagokba, ahol ún. hidrotermális teléreket hoznak létre Az ún. hidrotermális fázisban elsősorban ritka fémek dúsulnak fel: arany, ezüst, réz, ólom, cink, higany, valamint a maradékoldatban visszamaradt vas, kobalt és nikkel ásványai is megjelennek. Magas hőmérsékleten is már folyékony a vizes oldat: magasabb forráspontú az oldott anyag miatt, magasabb nyomáson magasabb a forráspont. Üledékes kőzetek Az üledékes kőzetek rendszere Az üledékes kőzetek

szemcsenagyság szerint: - durva kavics pl.: konglomerátum, breccsa - homok pl.: homokkő, lösz - agyag pl.: agyag-kőzetek, bauxit Az üledékes kőzetek összetétel szerint: - karbonátok pl.: mészkő, dolomit, márga - kovakőzetek pl.: tűzkő - sókőzetek pl.: kősó, kálisó, gipsz - foszfátok pl.: foszforit - üledékes vasérc, mangánérc, szulfid telepek Szerves (organikus) üledékes kőzetek eredet szerint: kőszén kőolaj, földgáz Az üledékes kőzetek keletkezése Üledékes kőzetek bármely más kőzettípusból keletkezhetnek, alapvetően a külső erők hatására. Az üledékes kőzetek keletkezésének négy fő szakaszát lehet megkülönböztetni: - A kőzetek mállása, aprózódása. - A törmelék és mállási termékek szállítása. - Az anyag lerakódása. - Kőzetté válás. Mállás A Föld felszínén, vagy annak közelében lejátszódó mechanikai (fizikai), kémiai és biológiai folyamatok hatására a földkéreg kőzeteinek

felszínén illetve legfelső néhány méter vastagságú részén végbemenő átalakulás a mállás. A mállás összetett folyamat: - Fizikai mállás (aprózódás): A kőzetek fellazítását, szétesését, felaprózódását létrehozó folyamat, amelyben a kőzetek ásványos és kémiai összetétele gyakorlatilag nem változik meg. Fő előidézői a hőmérsékletingadozás, fagyhatás, sók kristályosodásának feszítő ereje, hullámnyomás, növények gyökereinek feszítő hatása és az állatok felszínpusztító tevékenysége. A fizikai mállás során kőzettörmelék keletkezik - Kémiai mállás: Hatására a kőzetek illetve a kőzetalkotó ásványok teljesen átalakulnak, új ásványok és kőzetek képződhetnek. Fő előidézői a víz, a levegő és az élőlények hatása A mállás során lejátszódó kémiai folyamatok: az oxidáció, hidratáció, oldódás, hidrolízis. - Biológiai mállás: azoknak a hatásoknak az összessége, amelyeket az

élőlények fejtenek ki a kőzetekre. A mikroorganizmusok, növények, gombák, állatok megtelepednek a kőzeteken, málladékon és tovább alakítják azokat. Szállítás A mállási termékek egy része szállítás nélkül, a mállás helyszínén halmozódik fel, mint helyben maradt üledék (pl. talajképződés során) Nagyobbik részük viszont a jég, a szél és a víz segítségével hosszabb-rövidebb utat tesz meg. A víz által szállított törmeléket hordaléknak, a jég által szállított törmeléket morénának, a szél által szállítottat pedig eolikus üledéknek nevezzük. Az anyag lerakódása Az üledék felhalmozódása ún. üledékgyűjtő medencékben: óceánokban, tengerekben (geoszinklinárisok), valamint szárazföldi medencékben (tó, mocsár, folyómeder – szinklinárisok) történhet. Az üledékképződésnek tehát két nagy csoportja van, a tengeri és a szárazföldi. A vízben szállított és lerakott üledék jellegzetessége a

rétegzettség, a levegőből a szárazföldre ülepedő anyagok nem rétegzettek. A tengeri üledék lerakódási helye alapján lehet: partszegélyi, sekély tengeri és mélytengeri. Ez az üledék lerakódás a legnagyobb jelentőségű kiterjedését, tömegét tekintve. Kőzetté válás A laza, képlékeny, jelentős víztartalmú üledék bonyolult fizikai, kémiai folyamatok során válik kőzetté. A legfontosabb változások a megszilárdulás és az átkristályosodás, valamint a víztartalom csökkenése. Az üledék elsősorban a rétegterhelésből – a fölöttes rétegek tsúlya – származó nyomás hatására tömörödik, térfogata és víztartalma csökken. Ezzel egy időben az üledék pórusaiban található kötőanyag (elsősorban CaCO3) hatására cementálódik. Energiahordozók keletkezése 1. Kőszén A széntelepeken megfigyelhető növényi maradványok alapján kétségtelen, hogy a kőszén egykori növényekből keletkezett, mégpedig

oxigénszegény környezetben, a földrétegek mélyén uralkodó nagy nyomás hatására, évmilliós folyamatok során. Tőzegféleségek, majd lignit, barnakőszén, feketekőszén és antracit jönnek létre. Minél fiatalabb valamely kőszéntelep, annál jobban felismerhetők benne a növényi részek, és annál nagyobb a víztartalma. A lignit és barnakőszénfajták döntő többsége a földtörténet utolsó 60 millió évében (Újidő) jött létre, míg a feketekőszén legjelentősebb része 200-300 millió éve, a karbon-időszakban keletkezett. 2. Kőolaj, földgáz A kőolaj döntő többsége szerves anyagok bomlásából származtatható. Ezt bizonyítja, hogy benne megtalálhatók a növényi és állati élet legfontosabb anyagainak, a klorofillnak és a hemoglobinnak a bomlástermékei. A kőolajban hatalmas tömegű baktérium él és szaporodik, mikroszkóppal pedig rengeteg szerves maradvány, virágpor, spóra, kitinpáncélok figyelhetők meg benne. A

szerves anyagok kőolajjá alakulásának alapfeltétele az oxigénszegény környezet és a felhalmozódó üledékrétegek nyomása. A kőolajképződésre legmegfelelőbb hőmérséklet a 140-160°C. (A földgáz 200-220°C-on keletkezik) Kedvező esetben 5-10 millió év is elegendő a kőolaj képződéséhez, kedvezőtlen esetben azonban 100 millió év is szükséges. A kőolaj kitermelésre érdemes mennyiségben csak ott található, ahol eredeti környezetéből messzire vándorolva, különböző geológiai csapdákban koncentrálódott. A kőolaj és a földgáz a rétegnyomás hatására az üledékrétegekben általában felfelé vagy oldalt vándorol, majd többnyire likacsos-homokos rétegekben gyűlik össze. Metamorf (átalakult) kőzetek A metamorf kőzetek keletkezése A metamorfózis két fő tényezője a hőmérséklet és a nyomás, amelyek hatására az eredeti kőzet (lehet magmás és üledékes is) hosszabb idő alatt átkristályosodik. Az átalakulás

során megváltozik az eredeti kőzet szerkezete is. A metamorfózis három fő típusa: 1. Regionális metamorfózis: a kőzetek hő (geotermikus grádiens) és nyomás (rétegnyomás) hatására alakulnak át. 2. Kontakt metamorfózis: a kőzetek egyedül a hő hatására alakulnak át, az intrúzió során benyomuló magma hőjének és nyomásának hatására, vagy az asztenoszféra közelébe kerülve. 3. Dinamometamorfózis: nagy tömegű kőzettestek törések és vetősíkok mentén préselődnek egymás fölé. A metamorf kőzetek rendszere Kiindulási kőzet Átalakult kőzet agyagos kőzetek agyagpala, csillámpala karbonátos kőzetek Márvány homokos kőzetek kvarcpala magmás kőzetek Gneisz 7. Földtörténet Előzmények - Kb. 15 milliárd éve: a Világegyetem keletkezése - 4,6 milliárd éve: a Naprendszer kialakulása. - 4,6 milliárd éve: a Föld kialakulása a Napból kiszakadó izzó anyagból. A Föld anyagai sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba

rendeződtek. (Belül a legnagyobb sűrűségű anyagok - vas és nikkel - alkotja a Föld magját, kívül a legkisebb sűrűségű gázok alkotják a Föld légkörét.) A Föld felszíne ekkor még izzott Ősidő (Archaikum) 4600 - 2600 millió évvel ezelőtt Éghajlat A felszíni hőmérséklet folyamatosan lecsökkent. A felszín megszilárdult A földfelszín alakulása A lehűlő felszín megszilárdulásával létrejött a földkéreg; az őslégkör kialakulása is ekkorra tehető. Az őslégkör oxigént nem tartalmazott, fő összetevői: ammónia, metán, vízgőz, széndioxid. A kicsapódó nedvességből (légkör 100°C alá hűlt) jött létre az ősóceán (Paleotethys). Az első, még felismerhető hegységképződési időszak (Katarchai) ekkor zajlott le. Az élet fejlődése: 1. Kémiai evolúció: Az ősóceánban a szervetlen anyagokból ultraibolya sugárzás és elektromos kisülések (pl: villámlás) hatására szerves molekulák jöttek létre (pl:

cukrok, aminosavak); 2. Biológiai evolúció - Az ősóceánban a szerves molekulákból élő rendszerek jöttek létre kb 3,5 milliárd éve. Az első prokarióta sejtek (baktériumok és kékbaktériumok) kb 2,9-3,0 milliárd éve alakultak ki. Az ősi fotoszintetizáló kékbaktériumok a vízben oldott CO2 felvételével meszet választottak ki, ezekből épültek fel a sztromatolitok (gömbhéjas szerkezetű kőzetgumók). A legrégibb sztromatolitok Dél-Afrikából kerültek elő (2,9 milliárd évesek). Előidő (Proterozoikum): 2600-570 millió évvel ezelőtt Éghajlat Meleg. Földfelszín alakulása Több hegységképződés is lezajlott, az ekkor keletkezett őshegységek lepusztult maradványaiból jöttek létre a kontinensek magját képező ősmasszívumok (pajzsok). Az előidő végére négy őskontinens alakult ki: 1. Észak-amerikai tábla (Laurencia) - Kanadai pajzs és Grönland * közöttük a Japetus-óceán 2. Kelet-európai tábla (Fennoszarmácia) -

Balti pajzs és Ukrán pajzs * közöttük az Uráli-óceán 3. Szibériai tábla - Angara pajzs * közöttük a Tethys 4. Gondwana - az ősi Dél-Amerika, Afrika, Arábia, India, Ausztrália és Antarktisz Az élővilág fejlődése Eukarióták megjelenése az óceánokban kb. 1 milliárd évvel ezelőtt Nem sokkal később a többsejtűek is megjelentek. 680-580 millió évvel ezelőtt már főleg csalánozók, gyűrűsférgek és ízeltlábúak alkották. Az ősidőt és az előidőt együtt prekambriumnak (azaz kambrium előtti kornak) nevezzük. Óidő (Paleozoikum): 570-235 millió évvel ezelőtt Tagolása: 6 időszak: kambrium, ordovicium, szilur, devon, karbon, perm. Éghajlat: Az élővilág hatására gyorsan nő a légköri oxigén mennyisége és kialakul az ózonréteg. Az éghajlat változatos, az északi félgömbön meleg, viszonylag kiegyenlített, a déli félgömbön két jégkorszak is elkülöníthető (az ordoviciumi 450, a permokarbon pedig 250 millió évvel

ezelőtt). A karbonban a trópusi éghajlat kedvezett a kőszénképződésnek. A földfelszín alakulása: Az óidőben két jelentős hegységképződés zajlott. Kaledóniai-hegységképződés (ordovicium - szilur - devon időszakban, kb. 500-350 millió éve) Laurencia és Fennoszarmácia ütközése során egységes kontinenssé forrt össze: LaurenciaFennoszarmácia. Az ütközés vonalában húzódott a Kaledóniai-hegységrendszer, amelynek tagjai a kaledonidák. Maradványaik ma Skandinávia nyugati részén, Skóciában, ÉszakÍrországban, Kelet-Grönlandon és az Appalache északi részén figyelhetők meg Variszkuszi- (Hercíniai) hegységképződés (karbon - perm időszakban, kb. 400-230 millió éve) A variszkuszi hegységképződés során két ütközés zajlott le, közel egyidőben: a. Laurencia-Fennoszarmácia és Angara ütközésével (Urál-hegység létrejötte) kialakult Laurázsia. b. Laurázsia és Gondwana ütközésével pedig kialakult az

egyéges szuperkontinens, a Pangea, körülötte az egyéges óceán, a Panthalassa. Az ütközések során alakult ki a Variszkuszi-hegységrendszer, amelynek tagjai a variszcidák. Maradványaik: az Appalache déli része, Dél-Anglia és Franciaország hegységei, a Németközéphegység, a Cseh-medence peremhegységei, a Lengyel-középhegység, a Rodope és az Ural. (A variszkuszi hegységképződés kimutatható még Ausztráliában: Nagy Vízválasztóhegység, Észak-Afrikában és Közép-Ázsiában is) Az élővilág fejlődése: * kambrium: a gerinctelen állatoknál megjelent a szilárd váz (kitinváz, mészváz), a kambrium végére kialakultak a moszattörzsek és a gerinctelen állatok törzsei. Jellegzetes fosszíliák ebből az időszakból a trilobiták (háromkaréjú ősrákok). * ordovicium: a korallok elterjedése; * szilur: megjelentek az első szárazföldi növények; * devon: a szárazföld meghódítása a növények (ősharasztok) és az állatok

(ízeltlábúak) által. Megjelentek a halak. * karbon: az északi félgömbön mocsárerdők főleg fatermetű harasztokból (maradványaikból keletkezett a földi kőszénkészlet jelentős része). A kétéltűek elterjedése * perm: a nyitvatermők és a hüllők elterjedése. Az óidő végén az állatvilág kb. 50%-a kihalt Középidő (Mezozoikum) 235-65 millió évvel ezelőtt Tagolása: 3 időszak: triász, jura, kréta. Éghajlat: Meleg, jégkorszak nem volt. A földfelszín alakulása: A triász elején még egységes Pangea elkezd feldarabolódni, a szétválás a jura és a kréta időszakban a legintenzívebb. A folyamat során megkezdődik a ma ismert kontinensek elkülönülése. * triász: nyugodt időszak, tengeri üledékképződés; * jura: a Pacifikus-hegységrendszer kialakulásának kezdete (a Csendes-óceáni - Pacifikus lemez ütközése Amerikával és Ázsiával, melyek távolodtak egymástól – a Csendes-óceáni lemez rovására, ahol a

Csendes-óceáni lemez a két kontinensi litoszféralemez alá bukott) * kréta: az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulásának kezdete (Eurázsia ütközése Afrikával, a köztük húzódó Tethys bezáródása és üledékének felgyűrődése). A Pacifikus- és Eurázsiai-hegységrendszer kialakulásának folyamata máig tart. A Pacifikus-hegységrendszer tagjai: Kamcsatka, Kuril-szigetek, Japán hegységei, Kordillerák, Andok. Az Eurázsiai hegységrendszer tagjai: Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinári-hegység, Balkán-hegység, Pontus (Észak-anatóliai hegység), Toros, Kaukázus, Elburz, Zagrosz, Himalája. Az élővilág fejlődése: * növények: a nyitvatermők (fenyők) virágkora (jura időszak), a zárvatermők megjelenése és elterjedésének kezdete (kréta időszak); * állatok: a gerinctelenek közül jellemzőek az egysejtű likacsoshéjúak, a puhatestűek (csigák, kagylók, ammonitesek), ízeltlábúak (rákok, rovarok). A

gerincesek közül a kétéltűek virágkora a triászban, a hüllőké pedig a jura és kréta időszakban volt. A madarak (Archeopterix=ősmadár) a jura időszakban, az emlősök a triász és jura időszak határán jelentek meg. A középidő végén az állatvilág jelentős része (az uralkodó őshüllők) kihalt. Újidő (Kainozoikum) 65 millió évvel ezelőttől máig. a) harmadidőszak (tercier) 65-2,5 millió évvel ezelőtt: Tagolása: 5 kor: paleocén, eocén, oligocén, miocén, pliocén. Éghajlat: Lehűlés és felmelegedés váltakozása. A földfelszín alakulása: A lemezmozgások folytatódtak, a harmadidőszak végére a kontinensek nagyjából mai helyükre kerültek. A középidei hegységképződések folytatódtak, ekkor volt a Pacifikus- és Eurázsiai-hegységrendszer kialakulásának fő időszaka. Az élővilág fejlődése: * zárvatermők elterjedése; * emlősök elterjedése. b) negyedidőszak (kvarter) 2,5 millió évvel ezelőttől máig

Tagolása: 2 kor: pleisztocén, holocén Éghajlat: A pleisztocén korban eljegesedés az északi félgömbön. Okai elsősorban Földön kívüli, csillagászati eredetűek: pl. a Föld pályájának módosulása - az ekliptika és a és a Föld forgástengelye által bezárt szög változása. A sarkvidéki jégtakaró dél felé húzódott, legnagyobb kiterjedése 47 millió km2, átlagos vastagsága 2000-3000 méter. A jégtakaró Európában a London - Köln - Krakkó - Kijev vonalig (Alpok - Kárpátok vonaláig), Észak-Amerikában pedig kb. az északi szélesség 40°áig húzódott A pleisztocén korban több hidegebb (glaciális=jégkorszak) és enyhébb (interglaciális=jégkorszakköz) időszak különböztethető meg. Az Alpokban 6, ÉszakAmerikában 4 eljegesedést (glaciálist) mutattak ki (Közöttük ún interglaciálisok voltak) A jégtakaróval határos, de jéggel nem borított térségek éghajlatát, felszínformáló erőit és élővilágát a jégtakaró

erősen befolyásolta, ezek a jégkörnyéki (periglaciális) területek (pl. Magyarország). A jégkorszak idején csökkent a tengerek vízszintje, mert a víz jelentős része fagyott állapotban volt a belföldi jégtakaróban. Az utolsó jégkorszak kb. 10 ezer éve ért véget, azóta a jégtakaró visszahúzódott a mai helyére. A holocén korban általános felmelegedés tapasztalható (interglaciálisnak is tekinthető). A földfelszín alakulása: Kialakult a Föld mai képe. A pleisztocénben a legfontosabb felszínformáló erő a jégtakaró és a gleccserek pusztító és építő munkája. A periglaciális területeken lösz képződött A holocén legfontosabb felszínformáló erői a folyóvizek. Az élővilág fejlődése: A jégkorszakok során a melegkedvelő fajok jelentős része kipusztult vagy dél felé vándorolt, a többiek alkalmazkodtak a hidegebb éghajlathoz (pl. mamut, gyapjas orszarvú, barlangi medve). Az ember evolúciója: Neander-völgyi ember -

jégkorszaki ember (pleisztocénben). Kiegészítés Földtörténet - feltehetően volt egy kozmikus katasztrófa is Washington, 2001. február 22 (MTI) - A legújabb kutatások szerint Földünk nem csak 65 millió évvel ezelőtt ütközött össze egy kisbolygóval, vagy üstökössel, hanem hasonló katasztrófa érte bolygónkat jóval korábban, nagyjából 250 millió esztendeje is. A Science című amerikai tudományos szaklapban megjelent írás szerzői abból következtetnek erre, hogy a Perm időszakból visszamaradt, robbanásos vulkáni kitörések eredményeként létrejött habkövekben (horzsakövekben) bennrekedt kozmikus eredetű gázok nyomára bukkantak. A Perm, a Paleozoikum, azaz a földtörténeti ókor utolsó szakasza volt, amely mintegy 285 millió éve kezdődött és 245 millió évvel ezelőtt zárult. Ebben az időszakban állatok még jórészt a tengerekben éltek, de már megjelentek az első emlősszerű hüllők is a szárazföldön, ahol

ekkoriban fatermetű zsurlók, korpafüvek, páfrányok és harasztok burjánoztak. A tudósok számításai szerint a feltételezett égitest 6,5-13 kilométer méretű lehetett. Becsapódása nyomán akkora energia szabadult fel, mint az eddig mért legpusztítóbb földrengés erejének a milliószorosa. Hatására rendítő erejű robbanástól vulkánok törtek ki, okádtak ki lávát és hamut magukból. Feltételezhetően évszázadokra sötétség lepte el a Földet, és a napsugarak hiánya miatt szokatlanul hideg időszak köszöntött be abban a földtörténeti korban, amelyre a meleg, száraz időjárás volt a jellemző. A tudósok úgy vélik, hogy drasztikus klímaváltozás következtében a tengerek élővilágának mintegy 90 százaléka, a szárazföldön élő gerinceseknek pedig majd háromnegyede pusztult el, de voltak olyan állatfajok, amelyek a kozmikus katasztrófa következményei miatt teljesen eltűntek a Föld színéről. A tudósok már nagy

valószínűséggel megállapították, hogy a másik, a Kréta korszak végén történt kozmikus katasztrófa során a mexikói Yucatán-félszigeten csapódhatott be egy idegen égitest, ami a dinoszauruszok kipusztulását okozta 65 millió évvel ezelőtt. A újonnan feltételezett ütközés helyszínének beazonosítása azonban még további kutatásokat igényel. Gyakorlófeladatok a belső erők földrajza című témakörhöz A feladatok megoldásait, a levezetéseket külön füzetben célszerű vezetni! A feladatmeghatározás gyakran úgy szól, hogy „írja a fogalom mellé”, „írja a betűjel mellé”, stb. Ilyen esetben is célszerű külön füzetbe átvezetni a megoldást, így a feladatlap a későbbiekben is felhasználható marad! Jó munkát! Kőzettan Mennyiségi összehasonlítás A =a nagyobb, mint b B =b nagyobb, mint a C =a és b egyforma, vagy megközelítően azonos 1. a) A vas kiválásának hőmérséklete b) A króm kiválásának

hőmérséklete. 2. a) Az andezit szilícium-dioxid tartalma b) A diorit szilícium-dioxid tartalma. 3. a) A vas kiválási hőmérséklete b) Az ón kiválási hőmérséklete. 4. a) Az arany kiválási hőmérséklete b) Az urán kiválási hőmérséklete. 5. a) A bazalt SiO2 tartalma b) A gabbró SiO2 tartalma. 6. a) A gránitot felépítő ásványok száma b) A mészkövet felépítő ásványok száma. 7. a) A színesfémek ércásványainak kiválási hőmérséklete b) A nehézfémek ércásványainak kiválási hőmérséklete. Többszörös választás Ha a, b, c igaz: A Ha a, c igaz: B Ha b, d igaz: C Ha d igaz: D Ha mind igaz: E Ha egyik sem igaz F 8. Szerves eredetű üledékes kőzet a(z): a) agyag. b) lösz. c) homokkő. d) kőolaj. 9. Átalakult kőzet a: a) csillámpala. b) márvány. c) gneisz. d) diorit. 10. Melyik érc válik ki a magma maradékból? a) Ón. b) Réz. c) Ezüst. d) Króm. Négyféle és ötféle asszociáció A számmal jelölt állítások után

írja a rá vonatkozó fogalom betűjelét! A. üledékes kőzetek B. magmás kőzetek C. mindkettő D. egyik sem 11. Az aprózódás jelentős szerepet játszik kialakulásuknál 12. Átalakult kőzetek lepusztulásával és felhalmozódásával is keletkezhetnek 13. Elpusztult növényi és állati maradványokból is keletkezhetnek 14. Képződésükben a belső erőknek is szerepük van A. üledékes kőzetek B. magmás kőzetek C. mindkettő D. egyik sem 15. Képződésükben külső erőknek is szerepük van 16. Képződésükben a magas nyomásnak és a nagy hőmérsékletnek is szerepe van 17. Ebbe a csoportba tartozik a riolittufa Igazságkeresés Jelölje meg a következő állítások közül azokat, amelyeket teljes egészében igaznak tart! 18. A szenesedés folyamatához kis mennyiségű oxigénre is szükség van 19. A kőolaj a nagy nyomás hatására lefelé, a földgáz pedig felfelé vándorol a kőzetburokban 20. A riolit SiO2 tartalma kisebb, mint az andezité

21. Az andezit vulkáni kiömlési kőzet, melynek több mint 65 %-át különböző szilikátok alkotják 22. A lösz a jég környéki területeken végbemenő aprózódásból származó törmelékes üledékes kőzet. Fogalom felismerés Az alábbi állítások egy-egy kőzetre vonatkoznak. Írja az állítás után a megfelelő kőzet nevét! 23. Általában hatszögű oszlopokban megszilárduló vulkáni kiömlési kőzet 24. A Bükkalján és a Mátraalján bányászott kis fűtőértékű energiahordozónk 25. Kálcium-magnézium-karbonát 26. A jégkorszak idején leülepedő porból keletkezett törmelékes üledékes kőzet 27. A mészkő átalakulásával létrejött metamorf kőzet 28. Elpusztult tengeri élőlények oxigénszegény környezetben történő bomlásával keletkezett energiahordozó. Írja a kőzet neve után a rá jellemző állítások sorszámát! bazalt: gránit: riolittufa: andezittufa: 29. Szilícium-dioxidban szegény magmából keletkezik 30.

Vulkáni törmelékes kőzet 31. Mélységi magmás kőzet 32. Vulkáni kiömlési kőzet 33. Rétegvulkánok jellegzetes kőzete 34. Távolodó kőzetlemezeknél keletkezik A számmal jelölt állítások után írja a rájuk vonatkozó fogalom betűjelét! A. bazalt B. gránit C. mészkő D. csillámpala E. lösz 35. Elpusztult élőlények maradványaiból keletkezik 36. A jégkorszakban keletkezett jellegzetes kőzet 37. Mélységi magmás kőzet 38. Vulkáni kiömlési kőzet Mennyiségi összehasonlítás A=a nagyobb, mint b B=b nagyobb, mint a C=a és b egyforma, vagy megközelítően azonos 39. a) A bazalt szilícium-dioxid tartalma b) Az andezit szilícium-dioxid tartalma. Fogalommagyarázat Írja a fogalmak, jelenségek mellé definíciójukat, rövid magyarázatukat! 47. Főkristályosodási fázis 40. Kristály 48. Utómagmás szakasz 41. Ásvány 49. Mállás 42. Kőzet 50. Fizikai mállás 43. Érc 51. Kémiai mállás 44. Ásványi nyersanyag 52. Biológiai mállás

45. Intrúzió 53. Diagenezis 46. Előkristályosodási fázis Felsorolás Sorolja fel, mik tartoznak az alábbi halmazokba! 54. Magmás kőzetalkotók 55. Üledékes kőzetalkotók 56. Fő mélységi magmás kőzetek 57. Fő vulkáni kiömlési kőzetek 58. Savanyú, vagy magasabb SiO2 tartalmú kőzetek 59. Semleges kőzetek 60. Bázisos, vagy alacsonyabb SiO2 tartalmú kőzetek 61. Az üledékes kőzetek keletkezésének szakaszai Párosítás Párosítsa össze a mélységi magmás kőzeteket, érceket kristályosodási szakaszukkal! A szakasz nevét, a kikristályosodás hőfokát írja a kőzet mellé! 68. Réz, cink, higany 62. Ultrabázisos, bázisos kőzetek 69. Titán 63. Arany, ezüst 70. Platina 64. Krómérc 71. Urán 65. Szilikátok 72. Gyémánt 66. Vasérc 73. Kvarc 67. Ón Párosítsa össze a kiindulási kőzeteket a hozzájuk kapcsolódó átalakult kőzetekkel! Az átalakult kőzet nevét írja a kiindulási kőzet mellé! 74. Agyagos kőzetek 76. Magmás kőzetek

75. Karbonátos kőzetek 77. Homokos kőzetek Hogyan zajlik? Írja le röviden 78. Hogyan keletkezik a kőszén? 79. Hogyan keletkezik a kőolaj? 80. Hogyan keletkeznek a metamorf kőzetek? Tektonika, hegységképződés, vulkanizmus Mennyiségi összehasonlítás A=a nagyobb, mint b B=b nagyobb, mint a C=a és b egyforma, vagy megközelítően azonos 1. a) A gránitos kéreg sűrűsége b) A bazaltos kéreg sűrűsége. 2. a) A földkéreg vastagsága b) Az asztenoszféra vastagsága. 3. a) A földkéreg vastagsága a szárazföldek alatt b) A földkéreg vastagsága az óceánok alatt. 4. a) A kéreg vastagsága a síkságok alatt b) A kéreg vastagsága a magashegységek alatt. 5. a) A szárazföldi kőzetlemezek átlagos sűrűsége b) Az óceáni kőzetlemezek átlagos sűrűsége. 6. a) A működő vulkánok száma az Eurázsiai-hegységrendszerben b) A működő vulkánok száma az Pacifikus-hegységrendszerben. 7. a) A földkéreg sűrűsége b) A földköpeny sűrűsége.

Feleletválasztás Válassza ki az egyetlen helyes megoldást! 8. Milyen mélyen helyezkedik el a gránitos és a bazaltos kérget elválasztó határfelület? A. 5-10 km B. 10-15 km C. 15-20 km D. 20-25 km E. 25-30 km 9. Hol helyezkednek el Földünkön a földrengéses övezetek? A. A röghegységek területén B. Az ősmasszívumok vidékén C. A fiatal lánchegységek övezetében D. A folyók által feltöltött alföldeken E. A trópusi sivatagok területén 10. Melyik határfelület található a köpeny és a földmag között? A. Repetti B. Gutenberg-Wiechert C. Lehman D. Conrad E. Mohorovicic 11. Hogy hívják a magmát a felszínre vezető csatornát? A. Kaldera B. Kráter C. Kúp D. Kürtő E. Magmakamra 12. Miből keletkezik a tufa? A. Megszilárduló savanyú lávából B. Megszilárduló bázikus lávából C. Megszilárduló vulkáni gőzökből és gázokból D. Porózussá váló vulkáni bombákból E. Megszilárduló vulkáni porból Relációanalízis A= igaz,

igaz, van összefüggés B= igaz, igaz, nincs összefüggés C= igaz, hamis D= hamis, igaz E= hamis, hamis 13. A Vörös-tenger alján születőben van egy óceán, mert az Afrikai- és az Arábiai-lemez egyre jobban közeledik egymáshoz. 14. A Pacifikus-hegységrendszer felépítésében nagy a magmás kőzetek szerepe, mert a hegységrendszer az óceáni és a szárazföldi lemez ütközésekor fellépő heves andezites-riolitos vulkáni tevékenység kíséretében jött létre. 15. A Föld belseje gömbhéjas szerkezetű, mert a nehézségi erő, a Föld forgása és a lehűlés hatására az anyagok így rendeződtek el. 16. Az asztenoszféra anyaga képlékeny, mert benne nagy a nyomás és a hőmérséklet 17. A gejzír kürtőjében a vizet a vulkáni kőzetek hője csak 100°C-ig melegítheti, mert a nagy nyomáson a víz forrpontja 100°C-nál alacsonyabb. Igazságkeresés Jelölje meg a következő állítások közül azokat, amelyeket teljes egészében igaznak tart!

18. Óceáni és szárazföldi lemez ütközésekor a vékonyabb óceáni lemez a vastagabb, nagyobb sűrűségű szárazföldi lemez alá tolódik. 19. A szigetívek óceán felőli oldalán vastagabb üledékrétegek halmozódtak fel 20. A szárazföldi lemezek vastagsága és sűrűsége nagyobb, mint az óceáni lemezeké 21. A kőzetburok átlagos vastagsága a szárazföldek alatt mintegy 35 km 22. Az óceánok alatt a szilikátokban és fémekben gazdag gránitos kéregrész hiányzik 23. A Föld belső hője oxidációs folyamatokból származik 24. A Föld belsejében radioaktív anyagok bomlása termeli a hőt 25. A Föld belső hője magfúziós folyamatokból származik 26. A mélytengeri árkok mentén sorakozó tűzhányók lávája szilicium-dioxidban gazdag 27. Két óceáni kőzetlemez ütközésekor főként vulkáni kőzetekből álló szigetívek keletkeznek Fogalommagyarázat Írja a fogalmak, jelenségek mellé definíciójukat, rövid magyarázatukat! 43. Láva

28. Szárazföldi kéreg 44. Hot spot 29. Óceáni kéreg 45. Magmakamra 30. Litoszféra 46. Kaldéra 31. Asztenoszféra 47. Ofiolitok 32. Földmag 48. Tufa 33. Izosztázia 49. Sztratovulkán 34. Glaciál-izosztázia 50. Szolfatára 35. Geotermikus grádiens 51. Fumarola 36. Szubdukció 52. Gejzír 37. Benioff-öv 53. Mofetta 38. Geoszinklináris 54. Hipocentrum 39. Magma 55. Epicentrum 40. Magmatizmus 56. Cunami 41. Plutonizmus 42. Intrúzió Röviden kifejtős kérdés 57. Hogyan lehet a Föld szféráit vizsgálni? 58. Hogyan jöhet létre szigetív? Térképes feladat Rajzolja be a térképbe a következő litoszféralemezeket! 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. Észak-amerikai Dél-amerikai Eurázsiai Afrikai Indiai-ausztrál Pacifikus Nazca Karibi Iráni Antarktiszi Arab Földtörténet Feleletválasztás Válassza ki az egyetlen helyes megoldást! 1. A Pangea feldarabolódásának kezdete A. óidő, karbon időszak B. óidő, perm időszak C. középidő,

triász időszak D. középidő, jura időszak E. középidő, kréta időszak 2. A Kaledóniai hegységképződés fő időszaka A. kambrium B. ordovicium C. szilur D. devon E. karbon 3. Melyik hegységrendszerhez tartozik az Appalache déli része? A. kaledóniai B. variszkuszi C. pacifikus D. eurázsiai 4. Mikor alakultak ki az első élő sejtek a földön? A. 4,6 milliárd éve B. 3,5 milliárd éve C. 3 milliárd éve D. 2 milliárd éve E. 1 milliárd éve 5. Melyik a helyes sorrend? A. karbon, ordovicium, devon, szilur, kambrium, perm B. karbon, ordovicium, szilur, devon, kambrium, perm C. ordovicium, kambrium, szilur, devon, karbon, perm D. kambrium, ordovicium, szilur, devon, karbon, perm E. kambrium, ordovicium, szilur, karbon, devon, perm 6. Melyik a harmadidőszak utolsó kora? A. oligocén B. pliocén C. pleisztocén D. miocén E. eocén 7. Mikor jelent meg az állatoknál a szilárd váz? A. a kambriumban B. a szilurban C. a devonban D. a karbonban E. a permben 8.

Mikor jelentek meg a halak? A. a kambriumban B. a szilurban C. a devonban D. a karbonban E. a permben Többszörös választás Ha a, b, c igaz: A Ha a, c igaz: B Ha b, d igaz: C Ha d igaz: D Ha mind igaz: E Ha egyik sem igaz F 9. A Variszkuszi hegységrendszer tagja a. Skandináv hegység b. Appenninek c. Andok d. Börzsöny 10. A Kaledóniai hegységrendszer tagja a. Skócia hegységei b. Francia középhegység c. Kelet-Grönland hegységei d. Appalache déli része 11. Az óidőben történt a. A növények meghódítják a szárazföldet b. Laurázsia és Gondwana ütközése c. A Kaledóniai hegységképződés d. A madarak megjelenése 12. A középidőben történt a. Jelentős mértékű eljegesedés b. a hüllők elterjedése az egész Földön c. A Variszkuszi hegységképződés befejező szakasza d. Az Eurázsiai hegységképződés kezdete 13. Az újidőben történt a. A Pacifikus hegységrendszer kialakulásának fő szakasza b. Az emlősök megjelenése c. Több

jégkorszak kialakulása d. Az őshüllők kihalása Négyféle és ötféle asszociáció A számmal jelölt állítások után írja a rá vonatkozó fogalom betűjelét! A. óidő B. középidő C. mindkettő D. egyik sem 14. Ekkor alakultak ki az ősmasszívumok 15. Ekkor kezdődött a fiatal lánchegységek felgyűrődése 16. A Variszkuszi hegységrendszer kialakulásának időszaka 17. Ekkor keletkezett a barnakőszén jelentős része 18. Időtartama meghaladta a 100 millió évet 19. Ekkor keletkezett a mecseki feketekőszén 20. A Pacifikus hegységrendszer kialakulásának kezdete 21. Ekkor keletkezett a kőolaj és földgáz túlnyomó része 22. Ekkor vált el Dél-Amerika Afrikától 23. Ekkor jöttek létre a mai röghegységek 24. Hosszabb, mint az újidő újidő harmadidőszak középidő mindkettő egyik sem 25. Tengeri eredetű üledékes kőzetek keletkezésének időszaka 26. Több, mint 50 millió évig tartott 27. A Skandináv hegység ekkor alakult ki 28.

Jelentős vulkánosság zajlott ekkor hazánk területén 29. A belföldi jégtakaró kiterjedése nagy mértékben megnőtt 30. Ekkor keletkezett a dolomit és a mészkő nagy része 31. Ekkor alakultak ki a kontinensek mai partvonalai A. ősidő B. előidő C. óidő D. középidő E. újidő 32. A földtörténet során az első hegységképződés 33. Az Atlanti-óceán kialakulásának kezdete 34. Az élet megjelenése a Földön 35. Az ember megjelenése a Földön 36. A Himalája felgyűrődése 37. Laurencia és Fennoszarmácia ütközése 38. Az ammonitesek virágkora 39. Ekkor éltek a trilobiták (háromkaréjú ősrákok) 40. A mammut elterjedésének időszaka 41. Kelet-Grönland hegységeinek kialakulása 42. Ekkor éltek a brachiosaurusok Igazságkeresés Jelölje meg a következő állítások közül azokat, amelyeket teljes egészében igaznak tart! 43. A földtörténeti óidő három nagy hegységképződése közül a variszkuszi volt az utolsó 44. A variszkuszi

hegységképződés a Föld összes szárazföldjét eggyé forrassztotta 45. Dél-Amerika és Afrika a jura időszak kezdetén váltak el egymástól 46. A kréta időszakban Észak- és Dél-Amerika összekapcsolódott egymással 47. Az Appalache déli része a Kaledóniai hegységrendszerhez tartozik 48. Az Atlasz az Eurázsiai hegységrendszer része 49. A szárazföldeket az élet csak az előidő legvégén hódította meg 50. A Variszkuszi hegységképződés összekapcsolta egymással Ős-Európát és Ős-Észak-Amerikát 51. A középidő elején csak egyetlen kontinens létezett 52. A Kaledóniai hegységképződés az óidő végén a Föld kontinenseit egységes szárazfölddé kapcsolta össze. 53. A földi életre utaló legrégibb nyomok 2,5-3 milliárd évesek 54. Az élővilág a kambriumban hódította meg a szárazföldet 55. A Föld kora 4,6 milliárd évre tehető Négyféle asszociáció A számmal jelölt állítások után írja a rá vonatkozó fogalom

betűjelét! A. Skandináv-hegység B. Germán-alföld C. Pireneusok D. Egyik sem 56. A negyedidőszakban keletkezett 57. Az Óidőben keletkezett 58. A harmadidőszakban alakult ki 59. Felszínén jellemzőek a fennsíkok, lekerekített hegyhátak 60. Területén vándorkövek emlékeztetnek a jégkorszakra 61. Vasérclelőhelyekben gazdag terület A. B. C. D. A. B. C. D. Skandináv-hegység Germán-alföld Pireneusok Egyik sem 62. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja 63. A Kaledóniai-hegységrendszer tagja 64. A Variszkuszi-hegységrendszer tagja 65. Európa két jellegzetes területét bástyaként választja el Ötféle asszociáció A számmal jelölt állítások után írja a rá vonatkozó fogalom betűjelét! A. Ősmasszívum B. Kaledóniai-hegységrendszer tagja C. Variszkuszi-hegységrendszer tagja D. Pacifikus-hegységrendszer tagja E. Eurázsiai-hegységrendszer tagja 78. Appalache északkeleti része 66. Dél-kínai-hegyvidék 79. Toros-hegység 67. Pirin 80.

Dinári-hegység 68. Atlasz 81. Pireneusok 69. Elburz 82. Angara-pajzs 70. Rajnai-palahegység 83. Andok 71. Parti-hegység 84. Zagrosz-hegység 72. Skandináv-hegység 85. Kelet-Grönland hegységei 73. Kárpátok 86. Urál 74. Francia-középhegység 87. Cascade-hegység 75. Arab-tábla 88. Cseh-erdő 76. Ardennek 89. Guyanai-hegyvidék 77. Kamcsatkai-hegység A. Újidő B. Óidő C. Középidő D. Mindháromra vonatkozik E. Egyikre sem vonatkozik 90. Hegységek keletkeztek ekkor 91. Ásványkincsek keletkeztek ebben az időben 92. Ekkor keletkezett a Velencei-hegység 93. A fiatal lánchegységek kialakulásának fő időszaka 94. A röghegységek kialakulásának ideje 95. Az ősmasszívumok kialakulásának ideje 96. Az élet megjelenése a Földön 97. A vörös homokkő keletkezésének ideje 98. Az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulásának kezdete 99. A Kanadai tóvidék kialakulásának ideje D. Skandináv-hegység A. Urál E. Egyikre sem vonatkozik B. Andok C. Himalája

100. Kialakulásának fő ideje a kambrium. 101. Két óceáni kőzetlemez ütközésével keletkezett. 102. Elsősorban vulkáni kőzetek építik fel. 103. Az Óidő első felében keletkezett. 104. Eurázsia és Afrika ütközésével keletkezett. 105. A Pacifikus-hegységrendszer tagja. 106. A Kanadai- és a Balti-pajzs ütközésével gyűrődött fel. 107. Jellemző kőzete az andezit. 108. Az ősi Európa és az ősi Ázsia ütközése során jött létre. 109. Kialakulásában jelentős szerepet játszott az óceáni kőzetlemez alábukása. A. B. C. D. E. Gondwana Pangea Tethys Panthalassa Egyikre sem vonatkozik 110. A kambriumban is létezett. 111. A Kaledóniai-hegységrendszer kialakulásával jött létre. 112. Az Óidő végére alakult ki. 113. Óceáni méretű tengeröböl az Óidő végén, a középidő elején. 114. A triász elején is létező ősóceán. Mennyiségi összehasonlítás A = a nagyobb, mint b B = b nagyobb, mint a C = a és b egyforma, vagy

megközelítően azonos 115. a. Az Ardennek kialakulásának ideje b. A Vogézek kialakulásának ideje 116. a. A Dél-kínai-hegyvidék kőzeteinek kora b. Az Arab-félsziget alapkőzeteinek kora 117. a. Az Appalache-hegység kora b. A Pamír-hegység kora 118. a. A Rila-hegység kora b. A Skandináv-hegység kora 119. a. A Hindukus kora b. Az Andok kora 120. a. A középidő időtartama b. Az újidő időtartama 121. a. A Pangea területe b. Laurázsia területe Kakukktojás Válassza ki a felsorolásból a nem oda illő elemet! 122. Rajnai-palahegység, Tien-san, Urál, Guyanai-hegyvidék, Rodope, Massiv Central 123. Pamír, Alpok, Pireneusok, Himalája, Altáj, Hindukus, Kaukázus Hogyan zajlott? 124. Az őslégkör és az ősóceán keletkezése? Rakja sorba! Írja az időszak, kor neve mellé, hányadik időszak, kor volt az időn belül! 125. Karbon 126. Oligocén 127. Holocén 128. Ordovicium 129. Pleisztocén 130. Szilur 131. Miocén 132. Kambrium 133. Paleocén 134. Perm 135.

Pliocén 136. Devon 137. Eocén Térképes feladat 138. Mely hegységek jöttek létre a kaledóniai hegységrendszer részeként? Rajzolja be őket a Föld perm végi és mai térképébe! 139. Mely hegységek jöttek létre a variszkuszi hegységrendszer részeként? Rajzolja be őket a Föld perm végi és mai térképébe! Egyértelműen különböző jellel jelölje, hogy az ellenőrzés során meg lehessen különböztetni! Perm vége Mai állapot 140. Az ábrák segítségével foglalja össze, mely lemezek ütközése során zajlottak le a hegységképződések! a) kaledóniai hegységrendszer: b) variszkuszi hegységrendszer: 141. Mely hegységek jöttek létre az eurázsiai hegységrendszer részeként? Rajzolja be őket a Föld kréta végi és mai térképébe! 142. Mely hegységek jöttek létre a pacifikus hegységrendszer részeként? Rajzolja be őket a Föld kréta végi és mai térképébe! Egyértelműen különböző jellel jelölje, hogy az ellenőrzés

során meg lehessen különböztetni! Kréta vége Mai állapot 143. Az ábrák segítségével foglalja össze, mely lemezek ütközése során zajlottak le a hegységképződések! a) eurázsiai hegységrendszer: b) pacifikus hegységrendszer: Megoldások Kőzettan 30. riolittufa 21. H 11. A 1. C 31. gránit 22. I 12. A 2. C 32. bazalt 23. bazalt 13. A 3. A 33. riolittufa 24. lignit 14. C 4. B 34. bazalt 25. dolomit 15. A 5. C 35. C 26. lösz 16. B 6. A 36. E 27. márvány 17. B 7. B 37. B 28. kőolaj, 18. H 8. D 38. A földgáz 19. H 9. A 39. B 29. bazalt 20. H 10. A A 40-82. feladatokra a válaszokat a „Belső erők földrajza” című jegyzet alapján lehet kiértékelni! Tektonika, hegységképződés, vulkanizmus 22. H 15. A 8. C 1. B 23. H 16. A 9. C 2. B 24. I 17. E 10. B 3. A 25. H 18. H 11. D 4. B 26. I 19. H 12. E 5. B 27. I 20. H 13. C 6. B 21. H 14. A 7. B A 28-69. feladatokra a válaszokat a „Belső erők földrajza” című jegyzet alapján lehet

kiértékelni! Földtörténet 85. B 64. D 1. C 43. H 22. B 106. D 86. C 65. C 2. C 44. I 23. A 107. B 87. D 66. A 3. B 45. H 24. C 108. A 88. C 67. C 46. H 25. C 109. B 4. C 89. A 68. E 47. H 26. C 110. A 5. D 90. D 69. E 48. I 27. D 111. E 6. B 91. D 70. C 49. H 28. A 112. B 7. A 92. B 71. D 50. H 29. D 113. C 8. C 93. A 72. B 51. I 30. B 114. D 9. F 94. B 73. E 52. H 31. D 115. C 10. B 95. E 74. C 53. H 32. A 116. C 11. A 96. E 75. A 54. H 33. D 117. A 12. C 97. B 76. C 55. I 34. A 118. B 13. B 98. C 77. D 56. B 35. E 119. C 14. D 99. A 78. B 57. A 36. E 120. A 15. B 100. E 79. E 58. C 37. C 121. A 16. A 101. E 80. E 59. A 38. D 122. 17. D 102. B 81. E 60. B 39. C Guyanai18. C 103. D 82. A 61. A 40. E hegyvidék 19. B 83. D 62. C 41. C 123.Triász 20. B 104. E 84. E 63. A 42. D 21. D 105. B A 124.-143 feladatokra a válaszokat a „Belső erők földrajza” című jegyzet alapján lehet kiértékelni! A térképes feladatnál szükséges az atlasz használata! Második jegyzet

A külső erők földrajza A jegyzetben a külső erőkkel foglalkozunk. Energiájuk a Napból származik – gondoljunk csak a víz, vagy a légkör körforgásaira, az élővilágra. Kisebb jelentőséggel bír a Nap és a Hold tömegvonzása Az anyag feldolgozásához szükséges az Első jegyzet A belső erők földrajza című jegyzet és a hozzá tartozó feladatlapok feldolgozása. A külső erők ugyanis a belső erőkkel összefüggésben végzik tevékenységüket. Például a folyóvíz eróziós tevékenysége megerősödik, ha a folyószakasz környezete tektonikai okokból kiemelkedik. A jegyzet feldolgozásához jó munkát kívánok! Sinkovics Csaba 1. A légkör A légkör az a gáztömeg, amely a Föld Nap körüli keringésében részt vesz. Vastagsága több tízezer km, nincs éles határa, felfelé ritkul, és fokozatosan megy át a bolygóközi tér anyagába. A légkör határa ott van, ahol az egy levegőrészecskére ható centrifugális és gravitációs

erő megegyezik (35700 km). A légkör összetétele A légkör különböző gázok elegye, valamint cseppfolyós és szilárd részecskék is találhatók benne. Aeroszolnak a légkör nem gáznemű anyagait nevezik, a felhők kivételével. A légkör gázainak csoportosítása: 1. alapgázok: a légkör alsó 100 km-es rétegében arányuk állandó; 2. vendéggázok: mennyiségük tértől és időtől függően változik, pl vízgőz, CO2, ózon; A légkör szerkezete Elektromosság szempontjából - neutroszféra (0 – 60-70 km-ig): a légkör elektromosan semleges alsó zónája; - ionoszféra (70 km felett): a légkör felső rétege, ahol a gázok egy része ionizált állapotban van. Az ionizációt a Napból érkező ultraibolya- és röntgensugárzás hozza létre. Hőmérséklet szempontjából - troposzféra (0-10km): felfelé csökken benne a hőmérséklet, nyugalomban lévő légtömeg esetén átlagosan 100 méterenként kb. 0,5 °C-kal Felső határán –58

°C van; - tropopauza: határfelület a troposzféra és a sztratoszféra között; - sztratoszféra (10-50 km): alsó részén a hőmérséklet nem változik, felső részén növekszik. Felső határán kb. 0 °C van; - sztratopauza: határfelület a sztratoszféra és a mezoszféra között; - mezoszféra (50-80 km): a hőmérséklet felfelé haladva csökken, felső határán kb. –70-80 °C van; - mezopauza: határfelület a mezoszféra és a termoszféra között; - termoszféra (80- kb. 500 km): a hőmérséklet intenzíven nő, felső határán 1000-1500 °C van; - termopauza: határfelület a termoszféra és az exoszféra között; - exoszféra (kb. 500 km felett): átmeneti tartomány a légkör és a bolygóközi anyag között, állandó magas, 1500 °C körüli hőmérséklet; - ozonoszféra: a sztratoszférában és a mezoszféra alsó részében elhelyezkedő réteg, amelyben ózon (O3) található. Az ózon oxigén-molekulákból (O2) képződik

ultraibolya-sugárzás (UV) hatására: UV O2  O+O O2 + O katalizáto  r O3 UV O3  O2 + O + hő A levegő felmelegedése, üvegházhatás A légkör a földfelszín közvetítésével alulról melegszik fel. Napállandó (szoláris állandó): a napsugárzás a ritka, bolygóközi térben lényegében veszteség nélkül terjed, így jut el a légkör külső határára. A légkör külső határán 1m2 felületre kb 1360W energiamennyiség érkezik Ez a napállandó. Besugárzás (inszoláció): a földfelszínre ténylegesen beérkező közvetlen és szórt sugárzás összessége. Ez lényegesen kevesebb mint a légkör külső határára érkező sugármennyiség (kb. a fele), mert a légkör anyagai a Napból érkező sugarak egy részét elnyelik, szórják, visszaverik. A földfelszín hatása: a földfelszínre beérkező napsugarak nagyobbik része elnyelődik, és így felmelegíti a földfelszínt, azaz a földfelszín molekuláinak hőmozgásává

alakul, kisebbik része pedig visszaverődik onnan. A földfelszín visszaverő képessége az albedó. (Minél világosabb a földfelszín, annál nagyobb az albedója, visszaverő képessége.) Kisugárzás: a besugárzástól felmelegedett földfelszín hősugarakat bocsát ki magából. Minél melegebb a földfelszín, annál nagyobb a kisugárzás. Üvegházhatás: a légkör a Napból érkező rövidebb hullámhosszú sugarakat jól átengedi. Ezeket a földfelszín elnyeli, és felmelegszik tőlük. A felmelegedett földfelszín hosszabb hullámú hősugarakat bocsát ki, amelyeket a légkör egyes anyagai nagy mértékben elnyelnek illetve visszavernek. Ezzel a légkör a kisugárzás jelentős részét visszatartja. Ezt a hővisszatartó képességet üvegházhatásnak nevezzük Az üvegházhatásban részt vevő anyagok az üvegház-gázok, amelyek közül a vízgőz és a CO2 a legjelentősebb. Légkör nélkül üvegházhatás sem volna, ekkor a kisugárzási veszteség

miatt a földfelszín hőmérséklete átlagosan –30 °C lenne. Az emberi tevékenység jelentős mértékben juttat CO2-ot és más üvegház-gázokat (pl NO2, CH4) a légkörbe, ami fokozza az üvegházhatást, ezzel hozzájárul a globális felmelegedéshez. Víz a légkörben – felhőfajták, csapadékképződés A földi vízkészlet 0,001%-a (kb. 13000 km3) található a légkörben A légköri víz nagy része (95%-a) légnemű, de cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is megtalálható. A légköri víz állandóan változtatja halmazállapotát: Abszolút (tényleges) vízgőz-/páratartalom Azt fejezi ki, hogy egy m3 levegőben hány gramm vízgőz található. Adott hőmérsékletű levegő csak meghatározott mennyiségű vízgőzt tud befogadni. Például a 10°C-os levegő maximálisan 9 g/m3 vízgőzt tud befogadni. (Természetesen tartalmazhat ennél kevesebbet is, de többet semmiképpen) Telítettség Ha egy adott hőmérsékletű levegőben annyi vízgőz

található, amennyit az maximálisan befogadni képes, telített levegőről beszélünk. Ha például a 10°C-os levegő éppen 9g/m3 vízgőzt tartalmaz, akkor telített Ha ennél több vízgőz kerülne bele, akkor az már nem lehetne jelen gáz halmazállapotban, hanem csak folyékony formában, azaz kicsapódna belőle. Relatív vízgőz-/páratartalom Ha kiszámítjuk, hogy adott hőmérsékleten az adott vízgőztartalom hány %-a a telítési értéknek, akkor a relatív vízgőztartalmat (relatív nedvességet) kapjuk meg. Ha például a 10°C-os levegő éppen 9g/m3 vízgőzt tartalmaz, akkor a relatív páratartalma 100%, ha ugyanez a 10°C-os levegő csak 0,9g/m3 vízgőzt tartalmaz, akkor a relatív páratartalma 10%. Harmatpont (telítési hőmérséklet) Általában a levegő hőmérséklete gyorsabban változik, mint a páratartalma, ezért leggyakrabban a levegő úgy válik telítetté, hogy az adott páratartalmú levegő lehűl és ha eléri azt a hőmérsékletet,

amelyen telítetté válik, akkor azt mondjuk, elérte a harmatpontot. (Azaz, ha tovább hűl, akkor a benne lévő vízgőz egy része kicsapódik pl. harmat formájában) Kondenzációs magvak Ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, tehát a levegő lehűl, akkor megkezdődik a vízgőz kicsapódása. Ha a kondenzáció a szabad légtérben történik, akkor a levegőben található porszemek, sókristályok és egyéb aeroszolok, összefoglaló néven kondenzációs magvak felületére csapódik ki a víz. Köd Ha a fent említett folyamat (kondenzáció) a földfelszín közelében játszódik le, akkor köd keletkezik. Ha derült éjszakán a földfelszín kisugárzása miatt hűl le harmatpont alá a levegő, akkor kisugárzási ködről, ha télen az erősen lehűlt földfelszín fölé magasabb vízgőztartalmú, meleg levegő áramlik és az hűl le, akkor áramlási ködről beszélünk. Felhő Ha a kondenzáció nagyobb magasságban játszódik le, akkor

felhő képződik. A felhőképződéshez tehát szintén a levegő lehűlése szükséges, amely a levegő felemelkedésével valósul meg. Ha a felemelkedő és lehűlő levegő eléri a harmatpontot, akkor megkezdődik a felhőképződés. Nyugalomban lévő levegő hőmérséklete fölfelé 100 méterenként 0,5 °C-kal csökken. A fölfelé áramló levegő hőmérséklete a harmatpont eléréséig 100 méterenként 1°C-kal,a harmatpont elérése után - mivel a kondenzáció hőtermelő folyamat - már csak 100 méterenként 0,5 °C-kal csökken. A felhőképződésnek 3 változata ismert: 1. konvektív felhőképződés: a felmelegedő levegő sűrűsége csökken, ezért felemelkedik, lehűl, a harmatpont elérése után felhő képződik. 2. orografikus felhőképződés: ha a szélirányra merőleges hegyvonulat a levegőt felemelkedésre kényszeríti 3. frontális felhőképződés: légköri frontokhoz kötött felemelkedés A felhők csoportosítása: 1. magas szintű

felhők (6000 m felett képződnek): cirrus (pehelyfelhő), cirrocumulus (bárányfelhő), cirrostratus (fátyolfelhő). A magas szintű felhőkből nem esik eső középszintű felhők (2000-6000 m között képződnek): altocumulus (középmagas gomolyfelhő), altostratus (középmagas rétegfelhő). A középszintű felhőkből sem esik eső 3. alacsony szintű felhők (2000 m alatt képződnek): stratocumulus (réteges gomolyfelhő), stratus (rétegfelhő, belőle szemerkélő eső hullhat). 4. függőleges felépítésű felhők (aljuk 500-1000 m között, tetőszintjük akár 10 000 m magasan is lehet): cumulonimbus (zivatarfelhő), cumulus (gomolyfelhő), nimbostratus (réteges esőfelhő). A függőleges felépítésű felhőkből hullik általában a csapadék. Csapadék A talajfelszínen megjelenő cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotú víz. Keletkezése szempontjából két típusát különíthetjük el: 1. Talajmenti csapadék: ha a kondenzáció nem a szabad

légtérben történik, hanem a földfelszíni tárgyak felületén. 0 °C felett harmat, 0 °C alatt dér keletkezik Ha 0 °C alatti területre melegebb, párásabb levegő áramlik akkor zúzmara jön létre. 2. Hulló csapadék: keletkezéséhez mindenképpen felhőre van szükség, de nem minden felhőből hullik csapadék. A csapadékképződés elméletét Bergson svéd és Wegener német meteorológusok dolgozták ki: Ha a felhőben a vízcseppek mellett szilárd halmazállapotú víz, azaz jégkristályok is megjelennek és ezek általában szublimációval egyre nagyobbra nőnek, végül elérhetnek egy olyan tömeget, amelyet már a feláramlás nem tud fenntartani a gravitációval szemben. Ekkor kezd hullani a csapadék A hulló jégkristályok mint hó, vagy pedig elolvadva, mint eső érik el a felszínt, attól függően, hogy az esés környezetében milyen a levegő hőmérséklete. 2. 2. Időjárás, ciklonok, anticiklonok, frontok Alapfogalmak: Légtömeg Nagy

kiterjedésű, sokszor több százezer km2 területű, időjárási viszonyaiban egységes, a szomszédos légtömegektől eltérő fizikai tulajdonságú légtest. Típusai hőmérséklet alapján: - hideg légtömeg; - meleg légtömeg; - helyi légtömeg. Időjárási front: A troposzféra két légtömege közötti átmeneti zóna. A frontok típusai: hidegfront, melegfront, okklúziós front. Hidegfront Hideg légtömeg áramlik a meleg légtömeg felé. Mivel a hideg levegő nehezebb, és gyorsabban mozog (ugyanis ez közeledik a meleg levegő felé), hirtelen magasba emeli a könnyebb meleg levegőt. A hirtelen feláramlás nyomán erős szélvihar, zivatar, sőt akár jégeső is kialakulhat. Az esőzóna viszonylag keskeny (50- 70 km). Melegfront Meleg légtömeg áramlik a hideg légtömeg felé. Mivel a meleg levegő könnyebb és gyorsabban mozog (ugyanis most a meleg levegő közeledik a hideg levegő felé), a meleg levegő lassan felsiklik a hideg levegőre,

miközben maga előtt tolja a hideg légtömeget. A lassú feláramlás nyomán széles sávban (300-400 km) hosszú csendes esőzés alakul ki. Okklúziós front A hidegfront haladási sebessége nagyobb mint a melegfronté, így a hidegfront utolérheti a melegfrontot. Ekkor az eredeti meleg levegőt a találkozó két hideg légtömeg a magasba emeli, és most már a találkozó két hideg levegő eltérő hőmérséklete dönti el, hogy a kialakuló újabb front hideg lesz-e vagy meleg. Ennek alapján beszélünk hideg okklúzióról és meleg okklúzióról. Coriolis-erő: A Föld forgásából eredő kitérítő erő. (Coliolis francia matematikusról nevezték el) Magyarázata: A Föld esetében a kerületi sebesség a különböző szélességeken eltérő. Az Egyenlítőnél a legnagyobb a kerületi sebesség (egy teljes fordulat során egy pont 40000 km-t tesz meg), a sarkpontokon pedig a legkisebb (gyakorlatilag 0). Ha a földfelszínen valami – pl. levegő vagy víz –

az Egyenlítőtől északra vagy délre, a sarkpontok felé mozdul el, akkor a nagyobb kerületi sebességű hely felől mozog a kisebb kerületi sebességű hely felé, így a nagyobb kerületi sebességét megtartja (tehetetlen tömeg). A légtömeghez, víztömeghez képest alacsonyabb kerületi sebességű magasabb szélességen található földfelszíni ponthoz képest egy kicsit „előreszalad” a levegő-, vagy víztömeg. Ha a sarkpontok felől az Egyenlítő felé halad valami, akkor a kisebb kerületi sebességű hely felől a nagyobb kerületi sebességű hely felé mozdul el, tehát egy kicsit „lemarad”. Ezeknek megfelelően a mozgó anyagok az északi félgömbön jobb kéz felé, a déli félgömbön balkéz felé térülnek el. Légnyomás: A légkör tömege a nehézségi erő hatására nyomóerőt fejt ki. Az egységnyi felületre (általában 1cm2) nehezedő levegőoszlop súlya a légnyomás. A földfelszíni légnyomás: 1 atm = 1013 hPa = 1013 mb =760

Hgmm. Felfelé haladva, mivel a felettünk lévő légkör vékonyodik és ritkul, a légnyomás csökken. (A troposzférában a csökkenés mértéke: 1 Hgmm/11m) A légkörben különböző légnyomású helyek alakulnak ki. Izobárvonal: az egyenlő légnyomású pontokat összekötő, önmagába visszatérő görbe. Ciklon, anticiklon: Az izobártérképeken az izobárok körkörösen fognak közre területeket. Ezeket a formákat légnyomásképződményeknek nevezzük Közülük azokat, amelyeknek a belseje felé csökken a légnyomás, légnyomásminimumoknak vagy ciklonoknak, azokat pedig, amelyek belseje felé nő a légnyomás, légnyomásmaximumoknak azaz anticiklonoknak nevezzük. Ciklonok A ciklon nagy sebességgel áramló légörvény. A ciklonban, mivel a közepén alacsony a légnyomás, a levegő befelé áramlik. A Coriolis-erő miatt az északi félgömbön jobb kéz felé térül el ez a mozgás, ezért az óramutató járásával ellenkező irányú forgómozgást

is végez. A ciklon közepébe áramló levegő a ciklon belsejében felemelkedik. Típusaik: Két fő típusa ismert: a) mérsékelt övi ciklonok: Főbb tulajdonságaik: - átmérőjük: 1500-3000 km; - kiterjedésük: százezer – több millió km2 - vándorlásuk: több tízezer km-es, többé-kevésbé állandó ciklonpályákon; - vándorlási sebességük: 30km/h; - vándorlási irányuk: NY ⇒ K; - élettartamuk: 5-12 nap Kialakulásuk, fejlődésük: A meleg és a hideg levegő találkozási vonalán hullámok jönnek létre, a meleg és a hideg levegő egymásba kapaszkodik, majd örvénylés alakul ki. A meleg és a hideg levegő érintkezési vonalán időjárási front alakul ki. A ciklonban, mivel légörvényről van szó, hideg és melegfront is megfigyelhető. A hidegfront sebessége nagyobb mint a melegfronté. A ciklon magja – meleg légtömeg – és a hidegfront légtömege hőmérséklet és légnyomáskülönbsége nagyobb, ezért gyorsabban örvénylik a

hidegfront légtömege, mint a melegfronté. Idővel utoléri a melegfrontot, kialakul az okklúzió (záródás), a hideg levegő teljesen elzárja a talajtól a magasba kényszerített meleg levegőt. Végül az egész ciklont a beömlő hideg levegő tölti ki, megszűnik benne az alacsony légnyomás, az örvénylés gyengül, a ciklon feloszlik. b) trópusi ciklonok Főbb tulajdonságaik: - átmérőjük: 200-500 km; - kiterjedésük: kisebb mint a mérséklet övi ciklonoké, de sokkal gyorsabban örvénylik bennük a levegő; - vándorlásuk: imbolygó pályán, általában észak felé; - vándorlási sebességük: 10-40 km/h; - vándorlási irányuk: K ⇒ NY; - élettartamuk: mindig az óceánok felett képződnek és a szárazföld fölé érve elhalnak. Kialakulásuk, fejlődésük: Az erősen felmelegedett (26-27 °C-os) tenger felett, szélcsendben keletkeznek. A víz hője biztosítja a kialakulásukhoz szükséges energiát, és a Coriolis-erőnek is fontos szerepe van

létrejöttükben. A középpontjukban igen alacsony a légnyomás, ez a 10-30 km átmérőjű terület a ciklon „szeme”, ahol derült az idő. Ezt veszi körül a gyorsan áramló viharzóna, ahol a szélsebesség akár 100-250 km/h is lehet Három fő helyen alakulnak ki: (1) Dél-Amerika északi részén a Karib-tenger térségében, itt hurrikán a nevük; (2) Délkelet-Ázsia partjai mentén, itt tájfunoknak nevezik őket; (3) az Indiai-óceán térségében alakulnak ki az orkánok. Anticiklonok Az anticiklon olyan légörvény, amelynek középpontjában magas a légnyomás. Ennek hatására az anticiklon belsejében leszáll a levegő, a Föld felszínén a középponttól kifelé áramlik, és a Coriolis-erő hatására az északi félgömbön az óramutató járásával megegyező irányban forog. Főbb tulajdonságaik: - átmérőjük: 500-5000 km; - vándorlásuk: általában keveset mozognak, viszonylag állandó képződmények; - vándorlási sebességük: több

10 km/h; - vándorlási irányuk: NY ⇒ K; - élettartamuk: akár több hét is lehet; - kialakulásuk, fejlődésük: a sarki hideg vagy mérsékelt övi területeken jönnek létre, de a szubtrópusi területeken, a passzát szélrendszer leszálló ágában is alakulnak ki anticiklonok. A nagy földi légkörzés Az egész Földet átfogó légáramlások rendszerét általános cirkulációnak vagy nagy földi légkörzésnek nevezzük. A nagy földi légkörzés három szélrendszerből áll. Kialakulásuk: Az Egyenlítő környékén alacsony a légnyomás, míg a sarkok környékén magas. E két terület magas nyomáskülönbsége a motorja a légkörzésnek. Az Egyenlítőnél feláramló levegő a magaslégkörben a sarkok felé áramlik. A sarkok és az Egyenlítő közötti áramlást több tényező módosítja A jet streamek: A legnagyobb légnyomáskülönbség a 30°-60° környezetében alakul ki. A 30° és a 60° szélességi kör között a legerősebb a

Coriolis-erő; a magaslégköri tömegek a szélességi körökkel párhuzamos keleti irányú áramlást végeznek. Ezek a futó áramlások (jet stream): nagy magasságban a Földet körülfutó nagy sebességű áramlások. - elhelyezkedésük: a troposzféra felső részén és a tropopauzában 10-15 km-es magasságban, az é. sz és d. sz 30° és 60° között; - kiterjedésük: vízszintesen kb. 100 km, függőlegesen 1-2 km; - irányuk: NY ⇒ K - sebességük: 200-500 km/h; - jelentőségük: örvények keletkezhetnek bennük, amelyek egészen a felszínig lehatolnak, így ciklonok és anticiklonok alakulhatnak ki. Ciklonok: A 30°-60° közt tehát rengeteg ciklon jön létre. A Coriolis-erő miatt a 60° szélességi körhöz rendeződnek Itt egy összefüggő alacsony légnyomási övezetet alkotnak. A sarkok és a 60° közt sarki szelek végzik a nyomáskiegyenlítést. A sarki szelek a Coriolis-erő miatt kitérnek. A sarki szelek: é sz és d sz 60° és 90°

között, az északi félgömbön ÉK-i, a déli félgömbön DK-i irányúak. Anticiklonok: A kialakuló anticiklonok a Coriolis erő miatt a 30° irányába rendeződnek, ahol egy magas légnyomású övezetet (leszálló légmozgás) alkotnak. Az Egyenlítő környékén felszálló légmozgás alakul ki; az itt felemelkedő légtömegek a jet streamek hatására nem tudnak a sarkok felé áramolni, lehűlnek és leszálló légmozgás jön létre (erősítik a 30° környékének anticiklonait). A 30° és az Egyenlítő közötti légnyomáskiegyenlítést a passzátszelek végzik. Passzátszelek: 0°-tól é. sz és d sz 30°-ig, az északi félgömbön ÉK-i, a déli félgömbön DK-i irányúak A jet streamek felszíni érvényesülése, az északkeleti irányba vándorló ciklonok, a délkeleti irányba vándorló anticiklonok egyaránt nyugatias szelek uralkodását okozzák a 30° és a 60° közt. A nyugati szelek: é sz és d sz. 30° és 60° között, az északi

félgömbön DNY-i, a déli félgömbön ÉNY-i irányúak, egyrészt, mert főként a mozgékony ciklonok játszanak szerepet kialakulásukban, másrészt a 30° magas nyomású övezete és a 60° alacsony nyomású övezete közötti kiegyenlítődés is a sarkvidékek felé mutat. 3. Óceánok és tengerek Az óceánok jellemzői (Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger) - önálló medencével rendelkeznek; - közepes mélységük 3800-3900 méter; - viszonylag állandó a sótartalmuk, 35‰; - önálló áramlásrendszerük van. A tengerek jellemzői - nem mindig rendelkeznek önálló medencével; - mélységük változó; - sótartalmuk változó (1-41‰); - nincs önálló áramlásrendszerük; - típusai: a) beltengerek: az óceáni medencéktől a tengerszorosok választják el, amelyek csak korlátozott vízcserét tesznek lehetővé, így önálló vízháztartásuk van; - interkontinentális beltengerek: földrészek között elhelyezkedő,

általában önálló medencével rendelkező, viszonylag mély tengerek, pl. Földközi-tenger, Mexikói-öböl - intrakontinentális beltengerek: egy kontinens megsüllyedt részét foglalják el, így nincs önálló medencéjük és viszonylag sekélyek, pl. Balti-tenger, Hudson-öböl, Perzsa-öböl b) peremtengerek: az óceánoktól csak szigetcsoportok választják el, általában nincs önálló medencéjük és vízháztartásuk, viszonylag sekélyek. Ilyen pl Kelet-Kínai tenger, Bering-tenger, Ohotszki-tenger, Északi-tenger. A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai A tenger szintje A tengerek vízszintje soha nincs nyugalomban (befolyásolja például a Hold tömegvonzása, a légáramlás, a szél), ezért a tengerszintet a huzamosabb időn át végzett tengerszint-mérések alapján, számítással határozzák meg. A számítással kapott középszint érték a 0 méter A tenger sótartalma A regionálisan ingadozó sókoncentráció ellenére az egyes

összetevők aránya viszonylag stabil. Döntő hányadát a kloridok (NaCl, MgCl2) alkotják, kisebb arányban szulfátok (MgSO4, CaSO4), karbonátok (CaCO3). A tenger hőmérséklete Mivel a víznek viszonylag magas a fajhője, ezért lassabban és kevésbé melegszik fel illetve hűl le, mint a szárazföld. Az óceánok hőmérséklete 1000-2000 méter alatt az egész földön 1-3 °C, kivéve a sekély küszöbű szorosokkal határolt beltengereket (pl. Földközi-tenger), ahol a fenékküszöb megakadályozza a mélytengeri rétegek kicserélődését, így itt a tengervíz a mélyebb rétegekben is melegebb. A tengeri jég Jelentékeny sótartalma miatt a tengervíz 0 °C alatt fagy meg, de a mozdulatlan tengervíz hőmérséklete fagypont alá is süllyedhet, így túlhűtött víz keletkezik, ami már kis mozgásra is azonnal jéggé fagy. A tengereken először jégtáblák alakulnak ki, majd ezek összefagyásával összefüggő jégmező jön létre. A tengeri jég

vastagsága csak 2,5-3,5 méter, mivel a jég jó hőszigetelő képessége nem engedi lehűlni a mélyebb rétegeket. A tengeri jég egy része a szárazföldről (a gleccserekből és a jégtakarókból) kerül a tengerbe jéghegyek, jégrögök formájában. A tengervíz mozgásai Hullámzás A tengerfelszín felett keletkező légnyomáskülönbség és a nyomában fellépő szél kelti. A légnyomáskülönbség hatására a vízrészecskék függőleges irányú (föl-le) mozgást végeznek, a szél hatására pedig oldalirányban is kitérnek, ezért a vízrészecskék egy közelítőleg kör alakú zárt pályán mozognak. A szomszédos felszíni vízrészecskék egy adott pillanatban saját körpályájuk más-más pontján helyezkednek el. Ezeket a pontokat összekötve kapjuk a felszín jellegzetes hullámvonalát. A hullám hullámhegyekből és hullámvölgyekből áll. Két hullámhegy távolsága a hullámhossz A hullámhegy és a hullámvölgy közötti távolság a

hullámmagasság. A hullám periódusa az az időtartam, amely ugyanazon a helyen két hullámhegy keletkezése között eltelik. Tengeráramlás A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása a tartósan egy irányba fújó szelek (a nagy földi légkörzés szelei) révén. A Coriolis-erő miatt a felszíni vízrészecskék elmozdulásának iránya és a szélirány 45°-os szöget zár be. A széliránytól való eltérés az északi féltekén a jobb kéz, a déli féltekén a balkéz irányába történik. Az áramlás sebessége a mélységgel csökken, és az iránya is egyre jobban eltér a széliránytól A tengeráramlások részei a globális hőkiegyenlítődési rendszernek. A szélrendszerek figyelembevételével leírható az ún. ideális óceán háromcellás áramlásrendszere (melyhez leginkább az Atlanti-óceán áramlásrendszere hasonlít, ezért példáinkat onnan vettük). Az első cella a trópusi szélességeken alakul ki. Itt a passzát szelek

hajtják az egyenlítői áramlás két ágát keletről nyugat felé. Elérve a nyugati kontinenst (Amerika) kitérítődnek Víztömegük egy részét az egyenlítői ellenáramlás viszi vissza. Másik része az óceán nyugati oldalán a sarkok felé fordul. Kezdetben a kontinens partjainál (Golf-áramlás, Brazíliai-áramlás), majd a 40-50° környékén – a nyugati szelek és a Coriolis-erő hatására keresztülszelik az óceánt (Észak-Atlanti-áramlás). Amikor elérik a keleti kontinenst, ismét kétfelé ágaznak Egy részük visszaáramlik az Egyenlítő felé (Kanári-áramlás), létrehozva a második áramlási cellát. Másik részük folytatja útját a sarkvidékek felé (Észak-Atlanti-áramlás), ahol lehűl és a sarki szelek hatására ismét irányt változtatva előbb nyugat, majd délnyugat felé halad (Kelet-Grönlandi-áramlás), ahol a nyugati kontinenst elérve délnek veszi irányát (Labrador-áramlás). Ez a harmadik áramlási cella A cellák

fogaskerékszerűen segítik egymás mozgását. A tengeráramlások fő szerepe a hő elszállítása a sarkvidékek felé. A tengeráramlások nagyobbik hányada meleg. (Hideg tengeráramlások az észak felől érkezők, melyek környezetüknél hidegebbek) A hideg víz ellenáramlásának meghatározó folyamata – a hideg víz magasabb sűrűségénél fogva – a mélyben zajlik, alig megfigyelhetően. Az ellenáramok figyelhetők meg bizonyos anomáliák esetében Ilyen pl az Atacamasivatag, a Namíb-sivatag, Kalifornia környezeténél jóval hidegebb vize (az eltérés akár 9-10°C is lehet, pedig a környezet – a Kaliforniai-áramlás – maga is hideg áramlás!). Hőmérsékleti anomáliákat okoznak; a hatásuk alatt álló partvidék éghajlata nagyban eltér az adott szélességi körön várttól. Pl New York (Madriddal egy szélességi körön, de éghajlata viszonylag hűvös – negatív hőmérsékleti anomália), Norvégia (magas szélességen, de kikötői nem

fagynak be, a partvidék éghajlata óceáni – pozitív anomália). A tengeráramlások sebessége változó, a világátlag 5-6 km/h. A leggyorsabb sebességű tengeráramlást Floridában mérték (17-18 km/h). Tengerjárás (ár-apály jelenség) A tengerszint félnapos ritmusú ingadozásai, valamint a hozzájuk kapcsolódó áramlások. Dagály: a víz emelkedésének időtartama: kb. 6 óra Apály: a víz süllyedésének időtartama: kb 6 óra A szintingadozás és az áramlás (árapály hullám) ugyanannak a jelenségnek két különböző megjelenési formája. A tengerjárást elsősorban a Hold tömegvonzása kelti de a Nap tömegvonzása sem elhanyagolható A jelenség magyarázata: A Hold Föld körüli keringését pontosabban úgy kell értelmeznünk, hogy a két égitest a Föld-Hold rendszer közös tömegközéppontján keresztül húzott tengely körül forog. A közös tömegközéppont – mivel a Föld-Hold tömegaránya 81:1 – 81-szer közelebb van a

Föld középpontjához, mint a Holdéhoz (egészen pontosan ez a pont a Föld belsejébe esik, 4740 km-re van a Föld középpontjától). A Föld Hold felőli oldalán a Hold tömegvonzása hat (ez az erő mindig a Hold felé mutat), a Holddal ellentétes oldalon a közös tengely körüli mozgásból adódó centrifugális erő hat. A Hold vonzó ereje és a centrifugális erő egyenlő nagyságú. A Föld különböző pontjain e két erő eredője az árkeltő erő, amely a víz elmozdulásának irányát meghatározza. Ebből adódóan a Földön mindig két helyen van dagály. A Hold felé néző oldalon a Hold tömegvonzása miatt és a túloldalon a centrifugális erő miatt. A Föld forgása miatt azonban a dagály körbefut a Földön, a Föld forgásával ellentétes irányban. Ennek időtartama: 24 óra 50 perc, tehát két dagály között 12 óra 25 perc telik el. A fenéksúrlódás miatt a dagály kissé később következik be, mint a Hold delelése A tenger

felszínformáló munkája A tengerek felszínformáló hatása függ a part anyagától, tagoltságától és a partmenti vizek mélységétől. A tengervíz pusztító munkája (abrázió) mély vizű partokon A hullámverés a hullámok nekiütközése a magas és meredek partoknak. A hullámmarás a hullámzó víz által szállított törmelék koptató, csiszoló hatása. A hullámverés és hullámmarás hatására a meredek partfalban hosszan elnyúló mélyedés, abráziós fülke alakul ki, amely folyamatosan mélyül, hátrál. Az abráziós fülke alja kissé a vízszint alatt húzódik, amiből az idők folyamán a fülke hátrálásával a tenger felé lejtő abráziós terasz alakul ki. Az abráziós fülke fölötti meredek fal az abráziós partfal (kliff), ami az abráziós fülke hátrálásával alátámasztás nélkül marad, így leomlik. Anyagából abráziós törmelék keletkezik, ami részben a teraszon, részben a terasz előtti abráziós lejtőn

(törmeléklejtőn) halmozódik fel. Ha a partfal különböző kőzetekből épül fel, a puhább kőzetek gyorsabban pusztulnak, gyorsabban hátrálnak, a keményebbek kevésbé pusztulnak, így kezdetben előreugró hegyfokok, félszigetek alakulnak ki belőlük, később, amikor a tenger minden oldalról ostromolja őket, abráziós tornyok, pillérek is kialakulhatnak. A tengervíz építő munkája sekély vizű partokon A lapos, sekély vizű partokra kifutó hullámok jelentős mennyiségű törmeléket, hordalékot szállítanak a part felé. A lapos partra kifutó hullámok energiája lecsökken, a hullámok átbuknak, összeomlanak, a szállított törmeléket lerakják. A lerakott hordalékból turzás keletkezik, ha ez közvetlenül a parton épül, akkor parti vagy szegélyturzás a neve, ha a parttól távolabb keletkezik, akkor lídónak hívják. A Balaton déli partvidéke egykor egybefüggő turzás volt. Az emberi tevékenység ezt a turzást tette meg

partvidéknek A lídó és a part közötti sekély vízterület a lagúna. Ha a turzás teljesen elzár a nyílt tengertől egy kisebb-nagyobb vízterületet (pl. öblökben), akkor rekesztőturzásról beszélünk, a mögötte lévő lagúna vize kiédesedik, később elmocsarasodhat, ún. holt lagúnává válik (élő lagúna a sós vizű, tengerrel összeköttetésben álló lagúna). A Balaton déli partvidékének turzásai mögötti egykori lagúnák kiszáradtak, lecsapolták őket. Ma pl a Nagyberek maradt meg (holt lagúna). Egy kisebb szigetet a parttal két oldalról összekapcsoló turzás turzásháromszöget alkot. A sziget „leárnyékolja” a mögöttes területet érintő hullámzást, így a turzások a szigethez közelebb egyre messzebb alakulnak ki (a sziget árnyékoló hatása miatt a parttól egyre távolabb, a szigethez egyre közelebb csökken a hullámzás ereje arra a szintre, hogy lerakja a hordalékot). A Balatonon ilyen Szántód környéke, ahol a

Tihanyi-félsziget árnyékolta le a hullámmozgást, s jött létre turzásháromszög. A partra ferdén kifutó hullámok a turzást vándoroltatják a part mentén, amíg egy mélyebb vizű részhez nem ér (pl. egy öböl bejárata), ahol már nem fejlődhet tovább, így kampószerűen elvégződik, ez a turzáskampó Több ilyen található a Balti-tenger partvidékén (pl. Hel-fsz) A tengerjárás következményei A dagálymagasságot a part irányába fújó erős szél fokozhatja (vihardagály). Ilyen vihardagályok többször érték Hollandia partjait. Egy ilyen elöntés hozta létre az Ijsel-tavat, szakította át a Nyugati-Fríz-szigetek turzásait és öntötte el a Watt-tengert. Igen magas a dagály szintje, ha összeszűkülő térben vezet útja. A Föld legmagasabb dagályait (18 m) a kanadai Fundy-öbölben mérték. Folyótorkolatban a tengerbe ömlő víztömeg és a dagály összetorlódik, torlóár keletkezik. A magas tengerjárás és a tolróárak a

folyók tölcsértorkolatainak kialakulásához vezetnek, mert a magas munkavégző képesség elszállítja a folyók torkolatban lerakott hordalékát. A csekélyebb tengerjárású területeken a folyók deltatorkolatot építenek. 4. Tavak A tó minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz. A tómedence alapvetően kimélyüléssel vagy elgátolással alakul ki. A tavak típusai keletkezésük szerint Belső erők által létrehozott tómedencék a) tektonikus árokban, medencében kialakult tómedencék (a legnagyobb és legmélyebb tavak tartoznak ide), pl. Bajkál-tó, Tanganyika-tó, Kaszpi-tenger, Aral-tó, Viktória-tó, Balaton, Velencei-tó b) vulkanikus eredetű tavak - krátertó (vulkán egykori kráterében összegyűlt víz), pl. Szent-Anna tó (Erdélyben); - kalderató (vulkán kalderájában összegyűlt víz), pl. Crater-tó (USA, Oregon); Külső erők által létrehozott tómedencék a) glaciális tómedencék (a jég

felszínformáló hatására alakultak ki, a Föld tavainak többsége ide tartozik) - a kőzetminőség szerinti szelektíven lepusztított sziklamedencékben kialakult tavak, pl. a finn és kanadai tóvidék tavai; - jégperemi tavak: az egykori jégtakaró peremén alakultak ki, pl. Winnipeg-tó, Nagy-Rabszolga-tó, Nagy-Medve-tó, Ladoga-tó, Onyega-tó, Nagy-Tavak; a letarolt felszín alacsonyabb, mint a jég által nem letarolt, a kettő határa gátat alkot; - kártavak vagy tengerszemek: a kárfülkékben – gleccserek anyaggyűjtő medencéje – kialakult tavak, a magashegységekben jellemzőek; - moréna-tavak: a végmorénasáncok mögött felduzzadt tó, az egykori gleccser völgyében hosszan elnyúlik, pl. Zürichi-tó, Lago Maggiore, Garda-tó, Como-i-tó, Lugano-i-tó; vagy a fenékmoréna mélyedéseiben, a jégtakaró alatti olvadékvíz-csatornák medencéiben jönnek létre, pl. a Mecklenburgi-tóvidék; - fjordos tavak: a gleccser túlmélyíti a völgyet, az

így létrejött küszöb mögött gyűlik össze a víz, pl. a Garda-tó ilyen is. b) Folyók által kialakított tavak - morotvatavak (a folyók kanyarulatainak lefűződésével visszamaradó holt medrekben kialakult tavak), pl. Szelidi-tó; - árvízből származó tavak; törmelékkúp által lerekesztett tavak. c) szél által kimélyített, vagy elgátolt tavak, pl. szegedi Fehér-tó, nyíregyházi Sóstó d) lagúnatavak (tengerpartokon az egykori lagúnák helyén kialakult, a tengertől teljesen elzárt, kiédesedett tavak), pl. Landes (Délnyugat-Franciaország) tavai e) hegyomlással, csuszamlással elgátolt tavak, pl. Gyilkos-tó f) karsztos területek tavai, dolinatavak, ponortó (dolina, ill. víznyelő eltömődése), poljetó, tetarata-tavak (édesvízi-mészkőteraszok rekesztik el a víz útját – pl. Pamukkale, Törökország) g) biogén tavak, „hódtavak” (Hódmezővásárhely környéke egykor), antropogén – mesterséges tavak. A tavak fejlődése,

pusztulása A tavak földtörténeti viszonylatban rövid életű, átmeneti képződmények. Megszűnésük okai: - éghajlatváltozás következtében a szárazabb klímán kiszáradnak, pl. Nagy-medence (USA); - irányváltoztatása miatt a tavat tápláló folyó nem éri el a tavat; - a tó vizét levezető folyó egyre jobban bevágódva lecsapolja a tavat; - a tómedence feltöltődése a tóba beömlő folyó(k) hordalékával, szél által szállított hordalékkal, az élővilág tevékenységének hatására; - emberi tevékenység hatására, pl. a Szir-darja és Amu-darja vizének elöntözése miatt az Aral-tó kezd kiszáradni. 5. A szél felszínformáló munkája A szél felszínformáló tevékenységét és az általa létrehozott formákat eolikusnak nevezzük. A szél felszínformáló tevékenységének feltételei: - száraz (arid) vagy félszáraz (szemiarid) klíma (kevés csapadék, szelek) - gyér növényzet vagy növényzettelen felszín - finomszemcsés

törmelék (általában homok szemcseméretű) A szél csak kis méretű szemcsék szállítására képes. A szemcsemérettől függ, hogy mekkora az a legkisebb szélsebesség, amely mozgásba lendíti őket. A nagyobb szemcsék általában görgetve, a kisebbek ugráltatva, a legkisebbek pedig lebegtetve szállítódnak. A szélcsatorna-kísérletek eredményeként az derült ki, hogy az ugráltatva szállítás a legjelentősebb. A szél erózióbázisa (pusztító munkájának határszintje) a talajvíz. (Ha a szél pusztító tevékenysége pl kifúvás eléri a talajvíz szintjét, a pusztítás leáll.) A szél pusztító tevékenysége Növényzettelen területeken Kifúvás (defláció): a szél a felszínen lévő kőzetszemcséket, homokot, port az eredeti helyéről eltávolítja. Eredménye: deflációs medencék, deflációs mélyedések, bennük a keményebb kőzetből visszamaradt tanúhegyek. Ha a deflációs medencében a kifúvás eléri a talajvíz szintjét,

a deflációs medence alján forrás vagy tó jelenik meg, ez az oázis. Szélmarás (korrázió): a szél az általa szállított kőzet- illetve homokszemcsékkel a felszínt koptatja, csiszolja. (Közben a csiszoló anyag is kopik, aprózódik.) Eredménye: kőgombák, ingókövek, kőpiramisok, szfinx sziklák. Félig kötött homokterületeken (nincs zárt növénytakaró) Szélbarázdák, közöttük az eredeti felszín maradványa: a maradékgerinc. A szél építő tevékenysége (eolikus akkumuláció) Ha a szél mozgása megszűnik, a szállított anyagot lerakja, különböző formákba felhalmozza. Növényzettelen területeken Szabadon mozgó futóhomokformák alakulnak ki. Homoklepel: a csökkent energiájú szél a homok egy részét a felszínen lepelszerűen szétteríti. Homokfodrok: a szél és a homokfelszín közötti súrlódás következtében keletkezett hullámmozgás eredményei. Bálnahátbuckák: a szél irányában elhelyezkedő pajzs alakú buckák.

Barkánok: 100-200 méter hosszú, 3-15 méter magas homokformák, amelyek a legkisebb alakellenállást nyújtják a szélnek. Hosszanti dűnék: a leggyakoribb futóhomokformák, amelyek az uralkodó széliránnyal párhuzamosan alakultak ki (több száz métertől 100-200km hosszúságig terjedhetnek, 50-100 méter körüli a magasságuk). Keresztirányú dűnék: az uralkodó szélirányra merőleges formák, a barkánok oldalirányú összekapcsolódásával jönnek létre. Növényzettel félig kötött homokterületek formái Parabolabuckák: gyakran aszimmetrikus formák, száraik a széliránnyal szemben állnak (több száz méter hosszúak, 2-20 méter magasságúak). Garmadák: a szélbarázdából kifújt homok felhalmozódási formái. Parti dűnék: lapos, homokos tengerparton a parttal párhuzamos, a szélirányra merőleges, szél építette homokvonulatok. 6. A jég felszínformáló munkája (glaciális erózió és akkumuláció) A Földön ma kb. 15 millió km2-t

borít jég (a jégkorszakban ez 47 millió km2 volt) A jég legnagyobb része az Antarktiszon és Grönlandon található, ezek átlagos vastagsága 1,5-2 km. Fogalmak Hóhatár: Az a magassági szint, amely felett nyáron kevesebb hó olvad el, mint amennyi télen esik, tehát egész éven át megmarad a hó. Csonthó: A lehullott hó (0,1 g/cm3) a napsütés hatására megolvad, majd újra megfagy. Az olvadás-újrafagyás ismétlődésével először szemcsés hó (sűrűsége 0,3 g/cm3), majd a levegő kiszorulásával csonthó (firn) képződik belőle. A csonthó sűrűsége 0,5 g/cm3 Jég: Ha ez a folyamat tovább folytatódik, és a csonthóból eltűnnek a pórusok, tovább tömörödik, akkor kialakul a jég, sűrűsége: 0,8g/cm3. Gleccser (jégár): A magashegységekben keletkező és ott a völgyeket kitöltő, lassan lefelé mozgó jég. Jégtakaró: A síkvidékeket borító jég. Ma két jelentős jégtakaró van Földünkön, az antarktiszi és a grönlandi

Moréna: A mozgó jég által szállított hordalék, törmelék összefoglaló neve. A gleccser Pusztító munkája A völgyfőben felhalmozódó jég a firngyűjtő oldalát és fenekét csiszolva medenceformájúvá alakítja azt. Ez a kárfülke (az ausztriai Karwendel-hegységről kapta a nevét). A nagyméretű, amfiteátrumra emlékeztető kárfülke a cirkuszvölgy. A kárfülkék közötti éles, meredek falú csúcsok a kártornyok vagy kárpiramisok, az ezeket összekötő gerincek a kárgerincek. A firngyűjtő medencéből a völgyekbe nyomuló jég (gleccsernyelv) az eredetileg V-alakú völgyet U-alakúvá szélesíti, ez a teknővölgy. Ha ezekbe a teknővölgyekbe a gleccser elolvadása után benyomul a tenger (pl. a jégkorszak végén az elolvadó jég miatt megemelkedett a tengerek szintje), akkor fjord alakul ki. Építő munkája A gleccsernyelv alatt szállított moréna a fenékmoréna. A gleccsernyelv elvégződésénél végmoréna halmozódik fel. A

gleccserek elolvadásával ezek a morénák szabaddá válnak, a végmoréna-sáncok mögött akár tavak is felduzzadhatnak. A belföldi jégtakaró Pusztító munkája A nagyon lassan mozgó jégtakaró hatalmas súlya és nyomása hatására szelektíven pusztítja le a felszínt. A jégkorszaki jégtakaró a puhább kőzeteket jobban lepusztította, kimélyítette, így sziklamedencéket hozott létre. (Bennük sokszor tavak találhatók, pl Finn-, Kanadai-tóhátság) A keményebb kőzeteket kevésbé pusztította le, így vásott sziklák keletkeztek. Ahol nagyon nagy a kőzetek közötti különbség (pl ősmasszívum – üledékes kőzetek határán), meredek falú lépcső alakul ki: glintlépcső. Építő munkája Az elolvadt jégtakaró főleg agyagból, homokból, kavicsból álló elegyengetett hordaléka a fenékmorénatakaró. Néhol hatalmas sziklák, ún vándorkövek találhatók bennük, amelyek jégbe fagyva utaztak akár több száz kilométert. Az egykori

jégtakaró peremén kialakuló, több száz kilométer hosszú dombvonulatok a végmoréna-sáncok. Az egykori jégtakaró pereme, illetve a végmoréna meghatározta a folyók futását A jégkorszaki folyók ősfolyamvölgyeket hoztak létre (A Germán-Lengyel-alföld folyóinak több szakasza ezekben az ősfolyamvölgyekben fut; DK-ÉNY irányba.) 7. A folyóvíz felszínformáló munkája (fluviális erózió és akkumuláció) A meghatározott pályán (mederben), lineárisan mozgó vizeket vízfolyásoknak nevezzük. Fogalmak Ártér: A folyómederhez csatlakozó, időszakosan, általában csak áradáskor elöntött terület. Vízhozam: A meder adott keresztmetszetén időegység alatt átfolyó vízmennyiség. (mértékegysége: m3/s) Vízállás: A víz szintjének a vízmérce 0 pontjához viszonyított, cm-ben kifejezett magassága. A 0 pontot a vízmérce létesítésekor önkényesen jelölik ki, de igyekeznek a valaha mért legalacsonyabb vízállás alá elhelyezni,

mégis előfordulhat kisvízkor negatív vízállás is. Vízjárás: A vízhozam és a vízállás többé-kevésbé szabályos, évszakos váltakozása. (Egy folyó vízjárását elsősorban az éghajlat határozza meg.) Esés: A forrás és a torkolat közötti szintkülönbség (esésgörbével ábrázolják). Hordalék: A folyókban áramló víz mozgási energiája révén megtámadja a meder fenekét és oldalát, és annak anyagát leválasztva hordalékot termel. A hordalék ezután maga is részt vesz a meder formálásában A hordalék szállítása történhet: lebegtetve, görgetve, ugráltatva és oldva. A folyóvíz felszínformáló munkája függ: - a víz áramlási sebességétől - a vízhozamtól - a meder anyagától - a meder esésétől - a hordalék mennyiségétől és minőségétől Sodorvonal: A folyó azon vonala, ahol a legnagyobb gyorsaság mérhető. Másként: adott mederkeresztmetszetek azon pontjait összekötő vonal, ahol a legerősebb a

sodrás. A folyóvíz pusztító munkája A folyó mélyítő munkája (bevágódása) során általában V-alakú folyóvölgy keletkezik. Ha a völgy fala meredekebb, akkor szurdokról vagy hasadékvölgyről beszélünk. Száraz területeken ezeket kanyonnak hívják Ha a folyó kemény kőzetekről puhább kőzetekre folyik át, akkor vízesés keletkezik. A folyóvíz építő munkája A hegyekből kilépő, lelassuló folyó a hegyek lábánál hordalékkúpot, kisebb vízfolyás törmelékkúpot épít. A mederben kavicsból és durva homokból a folyás irányába vándorló zátonyok, szigetek épülnek. A növekvő és szélesedő zátonyok a folyót ágakra osztják, később mederváltoztatásra is kényszeríthetik. A gyakran változtatott medrek folyamatos feltöltése során jönnek létre a feltöltött folyami síkságok. Folyószakaszolás Felső szakasz jelleg: a folyó szabad energiafeleslegével erodál: ez részben a víz erejét (kémiai szerepét) jelenti,

részben a szállított hordalékkal koptat, csiszol. Alsó szakasz: a folyó lerakja a hordalékot. Középső szakaszjelleg: a folyó kettős természettel bír. Egyes szakaszain, partvonalon épít, máshol pusztít, így kanyarogni kezd (meanderez). A kanyarban a centrifugális erő is hat: a kanyar külső ívéhez erősen közelít a sodorvonal, itt a folyó pusztít (oldalazó erózió). A belső íven gyenge a víz, itt épít Ennek megfelelően aszimmetrikus a meder, a kanyar átmérője egyre nagyobb. A szakaszjelleg időben változhat: pl. vízmennyiség emelkedik, a kanyargó, völgyszélesítő tevékenységet a felső szakaszjellegre jellemző vájó tevékenység váltja fel. A meder mélyül, a kanyargás egykori térszíne folyóterasszá válik. A térszín tektonikai kiemelkedése is bevájódáshoz vezet 8. Felszín alatti vizek Talajnedvesség A kéreg legfelső részét (talaj), nedvesség járja át. Ha a talajrészecskék közt a nedvesség mellett levegő is

található, talajnedvességről beszélhetünk. Talajvíz A legfelső kéregrészen – a legfelső vízzáró réteg felett – található nedvesség. Ha emellett nincs levegőtartalom, talajvízről beszélhetünk. A talajvíz könnyen elszennyeződik, szintje, mennyisége gyakran ingadozik. Befolyásolja a csapadék és a vízfolyások vízszintje (a vízfolyások és a talajvíz közt folyamatos vízcsere érvényesül). Rétegvíz Két vízzáró réteg közt található víz. Viszonylag stabil a vízszint és a vízmennyiség Túlnyomás alatt áll, ezért kinyerése egyszerű (artézi víz). Résvíz A kőzetben síkok, felületek vannak, ahol megszakad a folytonossága (pl. törések, réteghatárok) Ezen felületek mellett könnyen mozog a víz. Ez a résvíz Karsztvíz Karbonátos kőzet (mészkő, dolomit) résvize. A víz – széndioxid-tartalmától függően – oldja a karbonátos kőzetet. (Ez az oldott tartalom később kicsapódik.) Minél hidegebb a víz, annál

több széndioxidot tud oldani A legintenzívebb a karsztosodás mégis a trópusokon – a talajban veszi fel a legtöbb oxigént a víz (talajlakó élőlények, talajlevegő); itt az oldó hatást a különböző egyéb vegyületek – pl. humuszsavak – is erősítik A víz a szállított hordalékkal is csiszolja a kőzetet. Minél idősebb egy kőzet, annál több benne a repedés, mert a hosszabb időtartam alatt több erőhatás éri az egyre törékenyebb idősödő anyagot. Ennek megfelelően a karsztosodás gyorsasága a kőzetminőségtől függ. Az oldási, csiszolási folyamatok során kaverna – kitágított rés – jön létre. A különböző karsztszintek formakincse: 1. Beszivárgási övezet Itt zajlanak az elsődleges oldásos folyamatok. Formakincse: víznyelő (ponor), dolina (oldásos homorú forma), polje (nagyobb tál alakú mélyedés, gyakran tektonikai eredetű). 2. Semleges zóna A telített karsztvíz itt nem végez munkát. 3. Harmadik zóna,

„lencsezóna” Itt a karsztvíz nem tud továbbmenni (pl. vízzáró réteg miatt) Oldalirányú mozgásba kezd (a karsztvízszint lencse alakú, oldalirányban csökken), így tágítja a kavernákat (elsősorban csiszolással, a szállított hordalékkal). Barlangok, barlangrendszerek jönnek létre, jellegzetes formájuk a cseppkő (sztalaktit, sztalagmit). A karsztvíz eredete szerint lehet autogén (csak a beszivárgó csapadékvízből származik), vagy allogén. Ez utóbbi esetben az át- és ráfolyó vizek szerepe is nagy. Ilyen pl a poljékon átfolyó patak, ami a polje határán eltűnhet egy barlangrendszerben. A forrásokban ismét felszínre kerülő karsztvíz (forrásokról lásd bővebben a következő fejezetet) mésztufagátakat épít. A felszínre éréskor hirtelen lecsökken a víz hidrosztatikus nyomása, ezért telíthetősége lecsökken: kicsapódnak a karbonátok. Édesvízi mészkő (travertínó) keletkezik (Példák: budai Várhegy: az egykori forrás

édesvízi mészkővel terítette be a Duna teraszt. A később tektonikai okokból megemelkedő terasz a folyóvizek bevágódása révén feltagozódott – pl. Ördög-árok eróziója – ám az édesvízi mészkő megvédte a Várhegyet.) Magyarországon sok helyütt a karsztvíz a vízbázis (Buda, Pécs, Dunántúli-középhegység). A bányászat ezt veszélyeztette – lásd tapolcai tavasbarlang, Hévizi-tó vízgondjai. Források Pontszerűen (források) vagy nagyobb felületen (lápok) érhetik el a felszínt a felszín alatti vizek. Források csoportosítása: - édes, vagy sósvizű - széndioxid-tartalmú (savanyúvíz) - kéndioxid-tartalmú (csevice – Mátrában) - hévforrás (20°C felett) - ásványvíz, gyógyvíz (jogi fogalmak!) Keletkezésük szerint: - leszálló forrás – a rétegek a felszín felé lejtenek; - átbukó forrás – a felszín alatti víz átbukik a vízzáró rétegen a törésvonalnál; - felszálló forrás – a felszín alatti víz a

túlnyomás hatására a felszínre ömlik a törésvonalnál, kútnál, vagy a szifonszerű föld alatti csatornán. 9. Talajtan A talaj A földkéreg legkülső szilárd burka, amely a növények termőhelyéül szolgál. Alapvető tulajdonsága a termékenység: a benne illetve rajta élő élőlényeket levegővel, vízzel, tápanyaggal látja el. A talaj bonyolult, összetett rendszer, amely két alrendszerből, élő és élettelen részből áll. A talaj az élő és élettelen részrendszerek működési egysége. A talajképződést meghatározó tényezők - éghajlat (hőmérséklet, csapadék, szél) - földtani tényezők (alapkőzet, kéregmozgások, vulkanizmus, felszíni és felszín alatti vizek) - domborzati tényezők - biológiai tényezők (baktériumok, gombák, növények, állatok) - időtényező (a talajok kora) - emberi tevékenység A talaj kialakulása Kiindulási anyagok A kiindulási anyagok a földkéreg felszínén található kőzetek és

ásványok. Ezek az anyagok három alapvető folyamat során alakulnak talajjá: - fizikai mállás (aprózódás - lásd Első jegyzet Belső erők földrajza) - kémiai mállás (mállás- lásd Első jegyzet Belső erők földrajza) - biológiai mállás: az élőlények hatása a talajképződés során. A talajok képződésének alapvető feltétele az élőlények (mikroorganizmusok, növények, gombák, állatok) megtelepedése a málladékon, amelyek azt termőképességgel rendelkező biogén képződménnyé alakítják át. Az élőlények tevékenységének hatására a talajban szerves anyagok jelennek meg. Ezek egyrészt az élőlényekben is előforduló szénhidrátok, fehérjék, másrészt a talaj speciális anyagai, a humuszanyagok. A talaj kialakulásában fontos további folyamatok Kilúgzás – felhalmozódás: e folyamatpár a talajok vízgazdálkodásával, így az éghajlattal van szoros összefüggésben. - Kilúgzás: a CaCO3 és más jól oldódó

talajalkotó vegyület csapadék hatására történő kioldódása a talaj felső szintjéből, és alsóbb szintekbe való vándorlása. (A humuszanyagok jó része vízben oldhatatlan, így nem vesz részt a kilúgzásban.) - Felhalmozódás: a kilúgzás ellentéte, az oldott anyagok kiválása, feldúsulása a talaj valamely, általában mélyebb szintjében. (Pl a CaCO3 száraz körülmények között a felszín közelében van, az erősen nedves területeken viszont a talaj legmélyebb rétegeibe kerülhet). Podzolosodás: nedves viszonyok között (leginkább a boreális övben) az agyagásványok szétesésével kialakult alumínium- és vas-oxidok a felső szintből az alsó szintbe vándorolnak, a jellegzetes szürke színű kovasavak pedig a felső szintben maradnak. A podzolos talaj humuszban is szegény A talaj szintjei A szint A talaj legfelső szintje, a legnagyobb biológiai aktivitással. Legnagyobb a humusztartalma (humuszfelhalmozódási szintnek is nevezik), és

itt hat leginkább a kilúgzás (kilúgzási szintnek is nevezik) B szint Kisebb biológiai aktivitású, alacsonyabb humusztartalmú szint, itt halmozódnak fel a kioldódott anyagok (felhalmozódási szintnek is nevezik). C szint Anyakőzet = alapkőzet. A talajképződésben résztvevő kőzet, amelynek anyagaiból jön létre a talaj D szint Ágyazati kőzet, a talajképződésben már nem vesz részt. A talaj fizikai tulajdonságai - szemcseméret; - levegőtartalom (talajlevegő): eltér a légköri levegőtől, mivel CO2- és páratartalma nagyobb, oxigéntartalma pedig kisebb a levegőénél. A talajlevegő a talaj pórusain keresztül állandó kapcsolatban áll a légkörrel; - víztartalom: a talaj vízgazdálkodását befolyásoló tényezők: csapadék, hőmérséklet, párolgás (evaporáció), növények párologtatása (transzspiráció). Általában a talaj felső részében a talajszemcsék közti pórusokat levegő és víz tölti ki. Ez a víz a talajnedvesség

Általában a talaj mélyebb rétegeiben elhelyezkedő, a vízzáró réteg felett összegyűlő víz a talajvíz, amely a talaj minden pórusát kitölti, így itt nincs talajlevegő. A talajvíz a kapilláris vízemelés révén biztosítja a felette lévő talajrétegek vízellátását. A talaj kémiai tulajdonságai A talaj kémhatása A talajok nagy része, elsősorban az élettevékenység hatására savas kémhatású (talajsavanyúság). A talaj tápanyagtartalma A növények számára kiemelkedő fontosságú. A növények tápanyagaikat a talajból ionok formájában veszik fel. A talaj tápanyagai egyrészt a talaj szerves anyagaiban (humuszanyagok) vagy azok felületén kötve, másrészt a talajoldatban találhatók. 10. Földrajzi övezetesség Alapfogalmak Éghajlat (klíma) Egy adott hely időjárásának hosszabb időszak (néhány évtized) alatt megfigyelhető, szabályszerű változása, időjárási rendszere. Időjárási elemek = éghajlati elemek Egyes

térségek időjárását, éghajlatát kialakító, számokkal is leírható jellemzők: napsugárzás, hőmérséklet, légnyomás, szél, vízgőztartalom, felhőzet, csapadék. Éghajlat-alakító tényezők Azok a csillagászati (kozmikus) és földi jelenségek, amelyek megszabják valamely hely éghajlati változását, azok törvényszerűségét. Ezek: - napsugárzás; - a földfelszín anyaga, domborzata, tengerszint feletti magassága, növényzete; - uralkodó szél és tengeráramlások. Éghajlati övezet A gömb alakú Földön az éghajlati elemek (és sok más természetföldrajzi tényező) övszerű sávok mentén rendeződnek el. Szoláris éghajlati övezetesség A napsugarak hajlásszöge (=deleléskor a napsugarak és a földfelszín által bezárt szög) által kijelölt éghajlati övezetek (csak a Nap sugárzását és a Föld bolygótulajdonságait vesszük figyelembe): forró (trópusi) övezet 0° − é.sz és dsz 23,5° mérsékelt övezet é.sz és dsz

23,5° − ész és dsz 66,5° hideg övezet é.sz és dsz 66,5° − ész és dsz 90° Tehát a napsugarak beesési szöge csak a Rák- és a Baktérítő közötti területen (é.sz 23,5° és dsz 23,5° között) lehet az év folyamán 90°. Ez a terület a forró (vagy trópusi) övezet Ugyancsak a Föld tengelyferdesége az oka, hogy az é.sz 66,5°-tól északra és a dsz 66,5°-tól délre az év folyamán legalább egyszer nem kel fel illetve nem nyugszik le a Nap (a sarkkörökön), a sarkpontokon pedig féléves nappal és féléves éjszaka váltja egymást. Ez a terület az északi és déli hideg övezet A térítők és a sarkkörök közötti átmeneti terület, ahová már mindig csak 90°-nál kisebb hajlásszöggel érkeznek a napsugarak, de még minden nap felkel és lenyugszik a Nap, az északi és déli mérsékelt övezet. Valós vagy módosított éghajlati övezetesség A napsugarak által kijelölt éghajlati övezetek határai szabályosak: a térítők

és a sarkkörök jelentik ezeket. A valóságban azonban a tengeráramlások, a szélrendszerek, a domborzat valamint a szárazföldek és óceánok szabálytalan elhelyezkedése módosítja a szoláris éghajlati övezetek szabályos határait. Így jönnek létre a szabálytalan határokkal rendelkező valós vagy módosított éghajlati övezetek. Ezeken belül is eltérő lehet az éghajlat, így jönnek létre az éghajlati övezeteken belül az éghajlati övek, és azokon belül az éghajlati területek. Földrajzi övezetek Az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág, a talaj, a vízjárás, a felszínformáló erők együttes övezetes megjelenése. Az egyes éghajlati övezetek jellemzőit a Mellékletben található táblázat kiválóan összefoglalja, azok elsajátítását ez alapján javasoljuk! (Dr. Sárfalvi Béla, Dr Tóth Aurél: Földrajz I osztály, gimnáziumi tankönyv, Nemzeti Tankönyvkiadó é. n) Gyakorlófeladatok a külső erők

földrajza című témakörhöz A feladatok megoldásait, a levezetéseket külön füzetben célszerű vezetni! A feladat-meghatározás gyakran úgy szól, hogy „írja a fogalom mellé”, „írja a betűjel mellé”, stb. Ilyen esetben is célszerű külön füzetbe átvezetni a megoldást, így a feladatlap a későbbiekben is felhasználható marad! Jó munkát! Földrajzi övezetesség; talajtan fejezetekhez Többszörös választás Ha a, b, c igaz: A Ha a, c igaz: B Ha b, d igaz: C Ha d igaz: D Ha mind igaz: E Ha egyik sem igaz F Írja a feladat sorszáma után a megfelelő válaszokhoz tartozó betűjelet! 1 Az ilyen éghajlati terület folyóinak vízjárása erősen ingadozó a) szavanna b) monszun c) mediterrán d) óceáni 2 Nyáron tengeri eredetű légtömegek uralják ezen éghajlati területeket a) óceáni b) száraz kontinentális c) szubtrópusi monszun d) mediterrán Négyféle asszociáció A számmal jelölt állítások sorszáma után írja a rá

vonatkozó fogalom betűjelét! A. hegyvidéki éghajlat B. egyenlítői éghajlat C. trópusi monszun D. mediterrán éghajlat 3 Csapadéka főként télen hull 4 Területén egész évben a meleg alacsony légnyomású levegő uralkodik 5 Bármelyik éghajlati övezetben kialakulhat 6 Folyói a hóolvadást követően erőteljesen megáradnak 7 Forró, száraz nyarán folyói csaknem kiszáradnak 8 Három évszak jellemzi 9 Ilyen az éghajlat Afrika északi és déli partvidékén 10 Legcsapadékosabb tájait áthatolhatatlan dzsungel borítja 11 Állandóan forró, párás, fülledt egyetlen évszak jellemzi 12 Területén a szél iránya évszakonként szabályosan váltakozik Mennyiségi összehasonlítás A =a nagyobb, mint b B =b nagyobb, mint a C =a és b egyforma, vagy megközelítően azonos Írja a feladat sorszáma mellé a megfelelő állítás betűjelét! 13 a) Az aprózódás szerepe az óceáni területek felszínformálásában b) Az aprózódás szerepe a

kontinentális területek felszínformálásában 14 a) A csapadék évi mennyisége az óceáni területeken b) A csapadék évi mennyisége a szubtrópusi monszun területeken Feleletválasztás Válassza ki az egyetlen helyes megoldást! 15 Hol nem alakulhatott ki monszun éghajlat? A. Észak-Amerika szubtrópusi övének nyugati partjainál B. Afrika déli szubtrópusi övének keleti részén C. Ausztrália ÉK-i részén D. Dél-Amerika szubtrópusi övének Atlanti partvidékén 16 17 18 19 20 21 Mi formálja főként az egyenlítői öv felszínét? A. Mállás és aprózódás B. Nagymértékű aprózódás C. Nagyon erős mállás D. A szél munkája E. Felszíni leöblítés Milyen a szubtrópusi monszun területek természetes növényzete? A. Trópusi őserdő B. Erdős szavanna C. Babérerdő D. Keménylombú erdő E. Lombhullató erdő Melyik a legritkábban lakott földrajzi öv? A. A térítői öv B. A sarkvidéki öv C. A sarkköri öv D. A hideg

mérsékelt öv E. Az egyenlítői öv Melyik éghajlati területre jellemző a dzsungel? A. A dél-amerikai esőerdőre B. Az afrikai esőerdőre C. A dél-ázsiai trópusi monszunerdőre D. A mérsékelt övi monszunerdőkre E. Az erdős szavannára Melyik a sivatagok fő felszínformáló folyamata? A. Az erős mállás B. A mállás és az aprózódás C. Az időszakos vízfolyások eróziója D. Az inszolációs aprózódás E. Az időszakos vízfolyások építő munkája Mi jellemzi a trópusi monszun területek folyóit? A. Időszakosak B. Az esős évszakban bővizűek C. Vízszintingadozásuk rendkívül nagy D. Egyenletes vízjárásúak E. Egész évben közepes vízállásúak Relációanalízis A= igaz, igaz, van összefüggés B= igaz, igaz, nincs összefüggés C= igaz, hamis D= hamis, igaz E= hamis, hamis Írja a feladat sorszáma mellé a megfelelő állítás betűjelét! 22 Az éghajlati övek zonális elrendeződésűek, mert a Föld gömb alakjának

következtében a felszínre érkező napsugarak hajlásszöge az Egyenlítőtől a sarkok felé növekszik. 23 Az állandóan fagyos éghajlat alatt a jég formálja a felszínt, mert a csapadék 200 mm körül van. 24 A trópusi sivatagi éghajlat a Ráktérítő és a Baktérítő mentén alakul ki, mert ez a két övezet egész évben a felszálló légáramlatok hatása alatt áll. 25 Az Egyenlítő vidékén a hőmérséklet csekély ingása miatt nagyarányú a mállás, mert az állandóan magas hőmérséklet és a bő csapadék gyorsítja e folyamatot. 26 Az egyenlítői éghajlaton a felszín nagyon gyorsan pusztul, mert a hőmérséklet jelentős napi ingása miatt gyorsan aprózódnak itt a kőzetek. 27 A domborzat módosítja az éghajlatot, mert fölfelé haladva emelkedik a levegő hőmérséklete. Az éghajlati övek zonális elrendezésűek, mert a gömb alak következtében a Föld felszínét a párhuzamosan jövő napsugarak azonos hajlásszögben érik. A

sivatagi területeken a kőzetek gyorsan aprózódnak, mert igen nagy mértékű a napi hőingás. A trópusi esőerdő gyepszintjére igen kevés napfény jut, mert a liánok és kúszónövények átjárhatatlanná teszik az őserdőt. A trópusi monszun területeken három évszak van, mert nyáron a szárazföld felől, télen az óceán felől fúj a szél. A trópusi átmeneti övben száraz és esős évszak váltja egymást, mert a passzát szélrendszer le- é felszálló ága évszakonként váltakozva fejti ki hatását. Nyugat-Európa nagy folyói bővizűek és egyenletes vízjárásúak, mert ezen a területen egyenletes a csapadékeloszlás. A kontinentális jellegű folyók évente kétszer áradnak, mert a jeges ár és a zöldár idején is emelkedik a vízszintjük. A mérsékelt éghajlati övezetben nyugat felé haladva az óceánok mérséklő hatása egyre csökken, mert a anticiklonok szerepe egyre jelentősebb lesz. 28 29 30 31 32 33 34 35 Táblázat

Egészítse ki a táblázat számokkal jelölt hiányzó információit! FelszínÉghajlati Éghajlati Uralkodó Évszakok formáló öv terület szél folyamatok erős mállás, egyenlítői 39 42 folyóvízi erózió két évszak: 36 40 meleg 45 esős, forró száraz passzát szélrend37 szer 43 46 leszálló ága - 38 41 44 47 Természetes Talaj növényzet Folyók 48 51 102 49 52 ingadozó vízjárásúa k 50 sivatagi váztalaj 103 monszunerdő dzsungel 53 104 Időjárás, ciklonok, anticiklonok, frontok fejezethez Négyféle asszociáció A számmal jelölt állítások sorszáma után írja a rá vonatkozó fogalom betűjelét! A. hidegfront B. melegfront C. mindkettő D. egyik sem 1 Meleg levegő áramlik a hideg levegőjű területre. 2 Gyakran felhőszakadással, jégesővel jár. 3 A hideg levegő magasba emeli a meleg levegőt. 4 Érkezése hőmérsékleti és légnyomásváltozással jár. 5 Több napig, nagy szélességben hulla csapadék. 6

Érkezését derült időjárás jellemzi. 7 Érkezése csapadékos időjárást jelent. A. ciklon B. anticiklon C. mindkettő D. egyik sem 8 A légnyomás a középpontja felé csökken. 9 Iránya évszakonként változik. 10 Belsejében lefelé áramlik a levegő. 11 Az északi félgömbön a levegő az óramutató járásával megegyező irányban áramlik benne. 12 A levegő benne spirálisan befelé áramlik. 13 Belsejében felszálló légáramlatok vannak. 14 A középpontjában magas a légnyomás. 15 A levegő benne spirálisan kifelé áramlik. 16 Az izobár-vonalak benne csaknem körkörösen futnak. 17 A 60. szélességi kör felé sodródva alacsony nyomású övet hoznak létre 18 A 30. szélességi kör mentén magas légnyomású övet alakítanak ki Ötféle asszociáció A számmal jelölt állítások sorszáma után írja a rá vonatkozó fogalom betűjelét! A. passzát szélrendszer B. nyugatias szelek C. sarki szelek D. monszunszél E. egyik sem 19 Az Egyenlítő

és a térítőkörök között állandó irányban fúj. 20 A szárazföld és az óceán eltérő felmelegedése következtében jön létre. 21 Délkelet-Ázsia jellegzetes szélrendszere. 22 A 30-60. szélességi kör között fújnak 23 A pólusok környékén kialakuló magas légnyomású légtömegek az északi félgömbön ÉK-i szélként jelennek meg. 24 Évszakosan változó irányú, nyáron csapadékot hozó szél. 25 Nem hat rá a Coriolis-erő. 26 A troposzféra felső részében az egész Földön uralkodó szél. 27 Az év folyamán legalább 180 °-os irányváltást mutat. 28 Az erősen lehűlt, magas nyomású levegő hozza létre ezt az állandóan fújó szelet. 29 Fő hajtómotorja a troposzféra felső határán létrejövő futóáramlások. 30 Az óceán fölött párával telítődik, így a kontinensek nyugati partvonalához csapadékot szállítanak. Relációanalízis A = igaz, igaz, van összefüggés B = igaz, igaz, nincs összefüggés C = igaz,

hamis D = hamis, igaz E = hamis, hamis Írja a feladat sorszáma mellé a helyes összefüggés betűjelét! 31 A ciklonok belsejében a levegő felfelé áramlik, mert a ciklonok közepén alacsony a légnyomás. 32 Szibéria felett télen hatalmas ciklon alakul ki, mert a lehűlt földfelszín lehűti a fölötte elhelyezkedő levegőt. 33 Az anticiklonban az északi félgömbön a levegő áramlásának iránya megegyezik az óramutató járásával, mert a Coriolis-erő itt balra téríti ki a mozgó levegőt. 34 A monszunszél nyáron a tenger felé fúj, mert a szárazföld fölött magas, a tenger fölött alacsony légnyomás uralkodik. 35 A térítők környékén keletkező magas légnyomású levegőtömeg nem a földrajzi Egyenlítő irányába, hanem a hőmérsékleti egyenlítőhöz áramlik, mert a hőmérsékleti egyenlítő a Föld legmagasabb légnyomású pontjait összekötő izotermavonal. 36 Az Egyenlítő környékén felemelkedő levegő a troposzféra felső

határán szétterül, a magasban a térítők irányába indul és ott leszáll, mert a troposzféra magassága egyre csökken, így a kiterjedt légtömegek számára egyre kisebb tér áll rendelkezésre. Igazságkeresés Jelölje meg a következő állítások közül azokat, amelyeket teljes egészében igaznak tart! 37 A nyugatias irányú passzátszelek a térítőkörök között fújnak. 38 A keleties irányú sarki szelek keletkezése a sarkokon kialakuló anticiklonokkal függ össze. 39 Az északi félgömb nyarán a déli félgömb DK-i passzátszele az Egyenlítőtől északra mint trópusi DNY-i monszun halad tovább. 40 A déli félgömb trópusi téli monszunja az ÉK-i passzátszéllel azonos. Többszörös választás Ha a, b, c igaz: A Ha a, c igaz: B Ha b, d igaz: C Ha d igaz: D Ha mind igaz: E Ha egyik sem igaz F Írja a feladat sorszáma mellé a megfelelő betűjelet! 41 Alacsony légnyomású öv jellemzi: a) északi 60° szélességi kör. b) déli 30°

szélességi kör. c) Egyenlítő. d) Északi sark Relációanalízis A = igaz, igaz, van összefüggés B = igaz, igaz, nincs összefüggés C = igaz, hamis D = hamis, igaz E = hamis, hamis Írja a feladat sorszáma mellé a helyes összefüggés betűjelét! 42 A ciklon belsejében alacsonyabb a légnyomás, mint a környezetében, mert a ciklonok belsejében a levegő leszáll. 43 Az északi félgömbön a mérsékelt övezet ciklonjai északkelet felé sodródnak, mert északi oldalukon hat rájuk legerősebben az eltérítő erő. 44 A monszun szél nyáron a tenger felé fúj, mert nyáron a szárazföld fölött alacsony, a tenger fölött magas a légnyomás. Rajzos feladat Az alábbi ábra egy időjárási frontot ábrázol. Nevezze meg a rajz számokkal jelölt részeit és oldja meg a feladatot! 45 . levegő 46 . levegő 47 . 48 . Feleletválasztás Válassza ki az egyetlen helyes megoldást! 49 Mi jellemző a déli félgömb ciklonjára? A. A levegő az óramutató

járásával ellenkező irányba áramlik B. A levegő kifelé áramlik belőle C. A levegő a belsejében felemelkedik D. Az izobár-térképeken M betűvel jelölik 50 Mi jellemző az északi félgömb anticiklonjára? A. A levegő az óramutató járásával megegyező irányba áramlik B. A levegő befelé áramlik benne C. Alacsony nyomású légörvény D. A 60 szélességi kör környékén gyakoriak 51 A Coriolis-erő A. nagysága az Egyenlítőtől a sarkok felé fokozatosan csökken B. az északi félgömbön bal kéz felé téríti ki a mozgó légtömegeket C. kialakulása az eltérő szögsebességre vezethető vissza D. szabja meg a ciklonok örvénylő mozgásának irányát A légkör fejezethez Mennyiségi összehasonlítás A = a nagyobb, mint b B = b nagyobb, mint a C = a és b egyforma, vagy megközelítően azonos Írja a megfelelő reláció betűjelét a feladat sorszáma mellé! 1 a A tenger albedója b A friss hófelszín albedója 2 a A troposzféra

ózontartalma b A sztratoszféra ózontartalma 3 a A felszálló levegő hőmérsékletének csökkenése 100 méterenként b Az álló levegőben mért hőmérséklet csökkenése a magassággal 100 méterenként 4 a A dér kiválásának hőmérséklete b A zúzmara kiválásának hőmérséklete Egyszerű választás Válassza ki az egyetlen helyes választ! 5 A levegőt alkotó felsorolt gázok közül melyik változó gáz? A ózon B nitrogén C oxigén D szén-dioxid 6 Milyen magasságban helyezkedik el az ózonréteg nagy része? A 10-20 km B 20-30 km C 30-40 km D 40-50 km Négyféle asszociáció A számmal jelölt állítások sorszáma után írja a rá vonatkozó fogalom betűjelét! A sztratoszféra B troposzféra C mindkettő D egyik sem 7 Ebben a tartományban, 20-30 km magasságban ózon halmozódik fel 8 Átlagos vastagsága 10-12 km 9 Itt koncentrálódik a légkör csaknem teljes vízmennyisége 10 A felhő- és csapadékképződés, valamint a légmozgások fő

színtere 11 Átlagos vastagsága 38-40 km 12 Az ultraibolya sugárzásnak az élővilágra káros része itt nyelődik el Igazságkeresés Jelölje meg a következő állítások közül azokat, amelyeket teljes egészében igaznak tart! 13 A troposzféra felső határán a Nap ultraibolya sugárzásának hatására keletkezett háromatomos oxigén (ózon) halmozódik fel 14 A troposzféra felső határán a hőmérséklet valamivel magasabb, mint a sztratoszférában 15 A magasban a levegő melegebb is lehet, mint a talaj közelében 16 A felhőképződés megindulásától kezdve az emelkedő levegő hőmérséklete 100 méterenként már csak kb. 0,5 °C-kal csökken, ez az érték azonban nagyobb magasságban ismét nő 17 A leszálló levegő hőmérséklete 100 méterenként 1°C-kal emelkedik Relációanalízis A = igaz, igaz, van összefüggés B = igaz, igaz, nincs összefüggés C = igaz, hamis D = hamis, igaz E = hamis, hamis Írja a megfelelő állítás betűjelét a

feladat sorszáma után! 18 A hegységek uralkodó széliránnyal szemben fekvő oldala csapadékos, mert a hegységek az áramló levegőt felemelkedésre kényszerítik. 19 A sztratoszféra a légkör legfontosabb tartománya, mert ebben a tartományban él és dolgozik az emberiség. 20 A napsugárzás hatására a déli félgömbön az északi lejtő jobban, a déli lejtő kevésbé melegszik fel, mert az északi lejtőn kisebb, a déli lejtőn nagyobb a napsugarak hajlásszöge. 21 A levegő hőmérséklete a földfelszíntől a világűr felé távolodva a sztratoszféra felső határáig folyamatosan csökken, mert a napsugárzás közvetlenül csak a levegő legalsó részét melegíti fel. Többszörös választás Ha a, b, c igaz: A Ha a, c igaz: B Ha b, d igaz: C Ha d igaz: D Ha mind igaz: E Ha egyik sem igaz F Írja a megfelelő betűjelet a feladat sorszáma mellé! 22 Hulló csapadék a magasba emelkedő levegő lehűlésével keletkezik. A levegő akkor emelkedik fel,

ha: a) felmelegszik. b) hidegfront alakul ki. c) melegfront alakul ki. d) hegységen kel át. Relációanalízis A= igaz, igaz, van összefüggés B= igaz, igaz, nincs összefüggés C= igaz, hamis D= hamis, igaz E= hamis, hamis Írja a megfelelő állítás betűjelét a feladat sorszáma után! 23 A felhőképződés megindulása után a tovább emelkedő levegő hőmérséklete 100 méterenként már csak 1 °C-kal csökken, mert a kicsapódáskor felszabaduló hő mérsékli a további lehűlést. 24 Ugyanannyi (abszolút) vízgőztartalom mellett a hideg levegő relatív páratartalma magasabb, mint a meleg levegőé, mert minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több vízgőzt képes befogadni. Igazságkeresés Jelölje meg a következő állítások közül azokat, amelyeket teljes egészében igaznak tart! 25 A hőmérséklet emelkedésével az adott tényleges vízgőztartalmú levegő relatív nedvessége csökkenni fog. 26 A felhőképződés megindulását

követően a tovább emelkedő levegő hőmérséklete 100 méterenként már csak 0,5 °C-kal csökken, mert a kicsapódáskor felszabaduló hő mérsékli a további lehűlést. 27 A hőmérséklet napi járása a Föld Nap körüli keringésével és a Föld tengelyferdeségével függ össze. Óceánok és tengerek; tavak Mennyiségi összehasonlítás A=a nagyobb, mint b B=b nagyobb, mint a C=a és b egyforma, vagy megközelítően azonos Írja a megfelelő állítás betűjelét a feladat sorszáma mellé! 1 a. A szárazföldet felépítő kőzetek fajhője b A tengervíz fajhője Többszörös választás Ha a, b, c igaz: A Ha a, c igaz: B Ha b, d igaz: C Ha csak d igaz: D Ha mind igaz: E Ha egyik sem igaz: F Írja a megfelelő betűjelet a feladat sorszáma után! 2 Melyik hideg tengeráramlás? a. Humboldt-áramlás b. Benguela-áramlás c. Nyugat-ausztráliai-áramlás d. Labrador-áramlás 3 Melyik meleg tengeráramlás? a. Kuro-shio-áramlás b. Benguela-áramlás c.

Golf-áramlás d. Labrador-áramlás Igazságkeresés Jelölje meg a következő állítások közül azokat, amelyeket teljes egészében igaznak tart! 4 A Föld és a Hold közös tömegközéppontja a Föld belsejében van. 5 Az óceánok felszíni vízhőmérséklete a magasabb földrajzi szélességeken télen jelentős területeken 0 °C alatt van. 6 A tengervíz tartósan egyirányú haladó mozgását hullámzásnak nevezzük. 7 Abbráziós formák a tengerpartokon kívül nagyobb tavak partján is kialakulhatnak. Relációanalízis A = igaz, igaz, van összefüggés B = igaz, igaz, nincs összefüggés C = igaz, hamis D = hamis, igaz E = hamis, hamis Írja a megfelelő betűjelet a feladat sorszáma mögé! 8 Földünk legmélyebb tava a Bajkál, mert süllyedéssel keletkezett árokban helyezkedik el. 9 Az egyenlítő vidékén az óceánok sótartalma nem több az átlagosnál, mert itt igen sok csapadék hull és igen sok bővizű folyó ömlik beléjük. 10 Az északi

félgömbön a mérsékelt övi kontinensek nyugati része pozitív hőmérsékleti anomáliát élvez, mert itt a meleg tengeráramlások a kontinensek nyugati partvidékét fűtik. 11 A tengeri jég átlagos vastagsága mindössze pár méter, mert a jég jó hőszigetelő és lelassítja az alatta lévő víz további lehűlését. 12 A lefolyástalan tavak vize általában sós, mert a beléjük kerülő oldott anyagok a párolgással nem távoznak el. A felszíni vizek olajszennyeződésekor a vízben oxigénhiány lép fel, mert az olaj a víznél kisebb fajsúlya miatt nagy felületen ellepi a vizek felszínét. Mennyiségi összehasonlítás A =a nagyobb, mint b B =b nagyobb, mint a C =a és b egyforma, vagy megközelítően azonos Írja a megfelelő reláció betűjelét a feladat sorszáma mellé! 14 a. A tengervízben lévő konyhasó mennyisége b. A tengervízben lévő kálisó mennyisége 15 a. Az Indiai-óceán átlagos mélysége b. Az Atlanti-óceán átlagos

mélysége 16 a. A Balti-tenger sótartalma b. Az Északi-tenger sótartalma 17 a. A dagály magassága a Fekete-tengeren b. A dagály magassága az Atlanti-óceán partvidékén 18 a. Az átlagos sótartalom az Egyenlítő mentén b. Az átlagos sótartalom a Ráktérítő mentén 19 a. A földfelszínről évente elpárolgott víz mennyisége b. A földfelszínre évente hullott csapadék mennyisége 20 a. A tengerjárás mértéke a deltatorkolatoknál b. A tengerjárás mértéke a tölcsértorkolatoknál 21 a. A morotvatavak gyakorisága a felsőszakasz jellegű folyók mentén b. A morotvatavak gyakorisága a középszakasz jellegű folyók mentén. Relációanalízis A = igaz, igaz, van összefüggés B = igaz, igaz, nincs összefüggés C = igaz, hamis D = hamis, igaz E = hamis, hamis Írja a megfelelő betűjelet a feladat sorszáma után! 22 A Földön a Holddal ellentétes oldalon is dagály van, mert a centripetális erő kifelé hajtja a vizet. 23 A Földközi-tengerbe

ömlő folyók többsége tölcsértorkolatú, mert a beltengerekben nagyon erős a tengerjárás. 24 Az Egyenlítő vidékén alacsonyabb a tengervíz sótartalma, mert az Egyenlítő övezete a Föld legkisebb hőingású területe. 25 Az északi félgömbön a kontinensek keleti része negatív hőmérsékleti anomáliát élvez, mert a meleg tengeráramlások az északi félgömbön a kontinensek nyugati partvidékét fűtik. 26 Egy helyen naponta kétszer van dagály és kétszer apály, mert a nyugatról keletre forgó Földön a dagályhullám keletről nyugatra járja körbe a Földet. 27 A tavak rövid életű képződmények, mert a tóból kiömlő folyó lecsapolhatja a tavat. Feleletválasztás Válassza ki a leginkább érvényes megoldást! 28 Mi tartja mozgásban a tengeráramlásokat? A. A sótartalom különbsége B. Az állandó szelek C. A hőmérsékletkülönbség D. A Föld tengely körüli forgása E. A szárazföld és a tenger eltérő fajhője 13

Többszörös választás Ha a, b, c igaz: A Ha a, c igaz: B Ha b, d igaz: C Ha d igaz: D Ha mind igaz: E Ha egyik sem igaz F Írja a feladat sorszáma után a megfelelő betűjelet! 29 Tektonikus eredetű tó a a. Bodeni b. Velencei c. Garda d. Tanganyika 30 Hideg tengeráramlás a(z): a. Oja-shio b. Kaliforniai c. Kanári d. Kelet-Grönlandi 31 Meleg tengeráramlás a: a. Kuro-shio b. Kanári c. Golf d. Kaliforniai Négyféle asszociáció A számmal jelölt állítások után írja a rá vonatkozó fogalom betűjelét! A. tengerjárás B. tengeráramlás C. mindkettő D. egyik sem 32 Az Atlanti-óceánra is jellemző. 33 Jelentős éghajlatmódosító hatása van. 34 Beltengerekben is észlelhető. 35 A hajózást is befolyásolhatja. 36 Hatással van a folyótorkolatok kialakulására. 37 Kialakulásában szerepe van a centrifugális erőnek. 38 A világtenger nagy kiterjedésű mozgása. 39 Fő mozgatóereje a tartós egy irányba fújó szelek. 40 Abráziót okoz. Ötféle

asszociáció A számmal jelölt állítások után írja a rá vonatkozó fogalom betűjelét! A. óceán B. beltenger C. peremtenger D. mindhárom E. egyik sem 41 Többnyire nincs saját medencéje. 42 Saját medencéje van, keskeny óceáni kijárattal. 43 Ilyen például a Norvég-tenger. 44 Átlagos sótartalmuk 35 ‰, viszonylag állandó. 45 Önálló áramlásrendszerük van. 46 Szerepe van a víz körforgásában. 47 Jellegzetes mozgása a hullámzás és a tengerjárás. 48 Ilyen például a Kaszpi-tenger. 49 Korlátozott vízcseréjük miatt önálló vízháztartásuk van. Kakukktojás Melyik név nem illik a sorba? Aláhúzással jelölje! 50 Balaton, Bajkál, Fertő, Fehér, Tanganyika, Velencei, Kaszpi, Viktória 51 Norvég, Északi, Kelet-Kínai, Arab, Bering, Kelet-Szibériai, Vörös, Ohotszki 52 Földközi, Fekete, Azovi, Adriai, Jón, Vörös, Japán, Kaszpi, Laptyev, Barents 53 Ligur, Tirrén, Balti, Adriai, Jón, Égei, Márvány 54 Kuro-shio, Brazil,

Déli-Egyenlítői, Nyugat-Ausztráliai, Agulhas, Golf, Észak-atlanti 55 abráziós fülke, turzáskampó, turzásháromszög, lídó, lagúna, szegélyturzás 56 Nagy-Medve, Garda, Szelidi, Fehér, Gyilkos, Szent Anna, Genfi, Athabasca, Zürichi Relációanalízis A = igaz, igaz, van összefüggés B = igaz, igaz, nincs összefüggés C = igaz, hamis D = hamis, igaz E = hamis, hamis Írja a megfelelő betűjelet a feladat sorszáma után! 57 A hőmérsékleti egyenlítő a szárazföldek területén távolodik el jobban a földrajzi Egyenlítőtől, mert a tengervíz fajhője alacsonyabb, mint a kőzeteké. 58 A hőmérsékleti (termikus) egyenlítő váltakozva az északi, majd a déli félgömbön a kontinensek belsejébe tolódik, mert nyáron a tenger nagyobb mértékben melegszik, mint a szárazföld. Ötféle asszociáció A számmal jelölt állítások után írja a rá vonatkozó fogalom betűjelét! A. Kuro-shio-áramlás B. Agulhas-áramlás C. Észak-atlanti-áramlás D.

Nyugati szél áramlás E. egyik sem 59 Ebből válik ki a Humboldt-áramlás. 60 A Golf-áramlás folytatása. 61 Hideg áramlás. 62 Észak-Amerika nyugati, Ázsia keleti partvidékét hűti. 63 Mozgatásában a passzát szeleknek van szerepük. 64 Az Indiai-óceán áramlása. 65 Az Atlanti-óceán áramlása. 66 A Csendes-óceán áramlása. 67 A déli tengerek egész Földet körbefutó áramlása. 68 A Déli-Egyenlítői-áramlásból válik ki. Csoportosítás Csoportosítsa az alábbi tavakat keletkezésük szerint! Írja a csoport betűjelét a tó sorszáma mögé! A. Tektonikus eredetű tó B. Vulkanikus eredetű tó C. Jég által kialakított tó D. Morotvató E. Szél által kialakított tó F. Hegyomlással létrejött tó G. Mesterséges tó 69 Crater-tó 70 Nasszer 71 Bodeni 72 Fehér 73 Szelidi 74 Turkána (Rudolf) 75 Bajkál 76 Garda 77 Szent-Anna 78 Balaton 79 Kaszpi 80 Gyilkos 81 Sóstó (Nyíregyházánál) 82 Mazuri-tavak 83 Finn-tóhátság tavai 84 Aral A

szél, a jég, a folyóvíz felszínformáló munkája fejezetekhez Igazságkeresés Jelölje meg a következő állítások közül azokat, amelyeket teljes egészében igaznak tart! 1 A Mecklenburgi-tóhátság állóvizeinek a medrét a jégkori gleccserek vájták ki. Relációanalízis A = igaz, igaz, van összefüggés B = igaz, igaz, nincs összefüggés C = igaz, hamis D = hamis, igaz E = hamis, hamis Írja a feladat sorszáma mellé a megfelelő betűjelet! 2 Az eljegesedések idején a világtenger szintje alacsonyabb volt, mert a felszínközeli tengervíz-rétegek átlaghőmérsékletének csökkenése térfogatcsökkenéssel jár. 3 A jégkorszakban Észak-Amerikában délebbre húzódott a jég, mint Európában, mert az Észak-atlanti-áramlás fűtötte Skandinávia partvidékét. 4 A sivatagokban a hegyek lábát vastag durva törmeléktakaró fedi, mert a szél csak a kis szemcséket tudja tovaszállítani 5 A Föld legnagyobb kiterjedésű tengeröbleit a jég

munkája alakította ki, mert a jégkorszakban a világtenger szintje jóval alacsonyabban volt, mint ma. 6 A folyók a kanyarulatok belső oldalán alámossák partjukat, mert a víz folyása ezen az oldalon a leggyorsabb. Csoportosítás Válassza ki az alábbi meghatározások közül azt az egyet-egyet, amelyik igaz a: 7 Vízgyűjtő területre: 8 Vízrendszerre: Az alábbi meghatározások betűjelét írja fogalom mellé! a. Az a terület, amelyen a folyó keresztülhalad b. Az a terület, amelyet a folyó áradáskor elönt c. Egy terület összes folyója d. A mellékfolyók hálózata e. Egy folyóvá egyesülő vízfolyások hálózata f. Az a terület, amelyről áradás után a folyó a vizét összegyűjti e. A felszínnek az a része, amelyről egy főfolyó az összes lefolyó vizet összegyűjti f. Patakok, mellékfolyók és főfolyók hálózata Feleletválasztás Válassza ki az egyetlen helyes megoldást! 9 Melyik folyó vízhozama csökken a torkolat felé? A.

Kongó B. Nílus C. Gangesz D. Rajna E. Duna 10 Melyik folyó vízjárása a legegyenletesebb? A. Volga B. Duna C. Temze D. Sárga folyó E. Pó 11 Melyik kőzet keletkezése kapcsolódik a szél munkájához? A. Csillámpala B. Andezittufa C. Lösz D. Mészkő E. Márga 12 Melyik folyónak van deltatorkolata? A. Elba B. Temze C. Loire D. Tejo E. Pó 13 Mi alakította ki a fjordokat? A. A víz B. A szél C. A jég D. A tengerjárás E. Tektonikus mozgások 14 Melyik folyónak van tölcsértorkolata? A. Pó B. Nílus C. Mississippi D. Garonne E. Rhone Többszörös választás Ha a, b, c igaz: A Ha a, c igaz: B Ha b, d igaz: C Ha d igaz: D Ha mind igaz: E Ha egyik sem igaz F Írja a megfelelő betűjelet a feladat sorszáma mellé! 15 A torkolatánál építő munkát végző folyó a(z) a. Pó b. Volga c. Rhône d. Gangesz 16 Deltatorkolatú folyó a(z) a. Amazonas b. Paraná c. Mississippi d. Szt Lőrinc 17 Tölcsértorkolatú folyó a(z) a. Niger b. Nílus c. Gangesz d. Kongó

Mennyiségi összehasonlítás A =a nagyobb, mint b B =b nagyobb, mint a C =a és b egyforma, vagy megközelítően azonos Írja a megfelelő reláció betűjelét a feladat sorszáma után! 18 a. A felsőszakasz jellegű folyó munkavégző képessége b. Az alsószakasz jellegű folyó munkavégző képessége 19 a. A Pó-folyó vízhozama júniusban b. A Pó-folyó vízhozama januárban Ötféle asszociáció A számmal jelölt állítások után írja a rá vonatkozó fogalom betűjelét! A. Folyóvíz munkája B. Jég munkája C. Szél munkája D. Mindhárom E. Egyik sem 20 Lepusztulást és felhalmozódást egyaránt eredményezhet. 21 Csak kisebb átmérőjű szemcséket képes szállítani. 22 Elsősorban magashegységekben jellemző. 23 V alakú völgyet alakít ki. 24 U alakú völgyet alakít ki. 25 A Finn- és a Kanadai-tóvidék kialakulásában fontos szerepet játszott. 26 Dűnéket hoz létre. 27 Pusztító munkáját abráziónak nevezzük. 28 Építő munkáját

eolikus akkumulációnak hívjuk. 29 Eróziós tevékenysége a tenger szintjén megszűnik. 30 Norvégia partjainak fő alakítója volt. 31 Turzásokat hoz létre. 32 Pusztító tevékenységének a talajvíz szab gátat. Relációanalízis A = igaz, igaz, van összefüggés B = igaz, igaz, nincs összefüggés C = igaz, hamis D = hamis, igaz E = hamis, hamis Írja a megfelelő betűjelet a feladat sorszáma mellé! 33 A folyók a síkságokra kiérve hordalékkúpokat építenek, mert folyásuk lelassul és nem képesek a hordalékukat továbbszállítani. 34 A Földközi tengerbe ömlő folyók többségének tölcsértorkolata van, mert a beltengerekre a kis mértékű tengerjárás jellemző. 35 Ha folyók munkavégző képessége kisebb, mint az elvégzendő munka, akkor V alakú völgyet vágnak, mert a folyóvíz a benne szállított hordalékkal alakítja a medrét. 36 Az állandóan fagyos éghajlat alatt a jég formálja a felszínt, mert a csapadék 200 mm körül van.

Kakukktojás Melyik fogalom nem illik a sorba? 37 Duna, Elba, Rhone, Pó, Volga, Léna, Mississippi, Amazonas 38 homoklepel, homokfodor, bálnahátbucka, parabolabucka, barkán, hosszanti dűne Ötféle asszociáció A számmal jelölt állítások után írja a rá vonatkozó fogalom betűjelét! A. felsőszakasz jellegű folyó B. középszakasz jellegű folyó C. alsószakasz jellegű folyó D. mindhárom E. egyik sem 39 U alakú völgye van. 40 Munkavégző képessége akkora, mint amennyi a hordaléka elszállításához szükséges. 41 V alakú völgye van. 42 Kanyargásával szélesíti medrét. 43 Szigeteket, zátonyokat alakít ki a medrében. Megoldások Földrajzi övezetesség; talajtan fejezetekhez 1A 2B 3D 8C 9D 10 C 15 A 16 C 17 C 22 C 23 B 24 C 29 A 30 B 31 C 4B 11 B 18 B 25 D 32 A 37 térítői 36 átmeneti 5A 12 C 19 C 26 C 33 A 6A 13 B 20 D 27 C 34 A 7D 14 A 21 C 28 C 35 A 38 trópusi monszun 39 passzát felszálló ága 41 trópusi monszun 42 egy

évszak, forró, 43 két évszak: forró csapadékos száraz és hűvös száraz 45 évszakonként 46 aprózódás, 47 nyáron mállás, mállás, vagy szélerózió télen aprózódás aprózódás 40 passzát fel- és leszálló ága váltakozik 44 három évszak: száraz tél, rövid forró tavasz és fülledt, csapadékos nyár 48 trópusi esőerdő 49 szavanna 52 trópusi vörösföld 50 trópusi sivatag 53 laterit Időjárás, ciklonok, anticiklonok, frontok fejezethez 1B 2A 3A 4C 8A 9D 10 B 11 B 15 B 16 C 17 A 18 B 22 B 23 C 24 D 25 E 29 B 30 B 31 A 32 D 36 A 37 H 38 I 39 I 43 A 44 D 45 meleg levegő 51 kilúgozott trópusi vörösföld 46 hideg levegő 47 B 5B 12 A 19 A 26 B 33 C 40 H 6D 13 A 20 D 27 E 34 E 41 B 48 D 7C 14 B 21 D 28 C 35 C 42 C 49 B A légkör fejezethez 1B 8B 15 I 22 E 2B 9B 16 I 23 D 3A 10 B 17 I 24 A 4C 11 A 18 A 25 I Óceánok és tengerek; tavak 1B 2E 8B 9A 15 A 16 B 22 C 23 E 29 C 30 E 36 A 37 A 43 C 44 A 50 51 Fehér- Vöröstenger

tenger 57 A 58 C 64 B 65 C 71 C 72 E 78 A 79 A 3B 10 A 17 B 24 B 31 B 38 C 45 A 52 Kaszpitenger 59 D 66 A 73 D 80 F 4I 11 A 18 B 25 B 32 C 39 B 46 D 53 Baltitenger 60 C 67 D 74 A 81 E 5A 12 A 19 E 26 I 6B 13 H 20 C 27 H 7A 14 H 21 E 5I 6H 7H 12 A 13 A 14 A 19 C 20 B 21 B 26 A 27 B 28 B 33 B 34 A 35 D 40 D 41 C 42 B 47 D 48 E 49 B 54 55 56 Nyugat- abráziós Szentausztráliai fülke Anna tó 61 D 62 E 63 B 68 B 69 B 70 G 75 A 76 C 77 B 82 C 83 C 84 A A szél, a jég, a folyóvíz felszínformáló munkája fejezetekhez 1H 2B 3B 4A 5D 8e 9B 10 C 11 C 12 E 15 E 16 B 17 D 18 A 19 B 22 B 23 A 24 B 25 B 26 C 29 A 30 B 31 E 32 C 33 A 38 36 B 37 Elba parabola- 39 E 40 B bucka 43 C 6E 13 C 20 D 27 E 34 D 7g 14 D 21 C 28 C 35 D 41 A 42 B