Pszichológia | Felsőoktatás » Horváth-Szabó Katalin - Személyiségfejlődési zavarok

Személyiségfejlőd ési zavarok (Horváth-Szabó Katalin) Piliscsaba, 2005. tavasz (Godzsa Anikó) AZ ELŐADÁSOK ANYAGA 1. előadás (2005 február 15) Bevezetés - A negatív érzelmek a testet és a lelket is megmérgezik. - Magyarország: • Még mindig nagyon elöl van az európai öngyilkossági statisztikában (3-4. hely) 1 • Az élettartam-kilátás nagyon rossz: ország Japán Magyarország - - várható élettartam férfiak nők 83 80 62 69/70 Sok a pszichoszomatikus betegség; ezért a társadalom is nagy árat fizet, mert a gyermekkorban nem kezelt problémák később sok gondot okoznak. „Hagymahéj-elmélet”: • felszín: bűnözés, alkohol, drog, öngyilkosság • mögötte: depresszió • mögötte: súlyos önértékelési zavarok • mögötte: tünetegyüttesek (pl. figyelemzavar)  a körülmények hatása  velünk született (genetikusan meghatározott) Szemléletváltozás a gyógyításban: a gyógyulást nem lehet csak az okok

megszüntetésével elérni, hanem keresni kell az erőforrásokat is (pl. pozitív pszichológia) Aki rendelkezik ilyen erőforrásokkal, az hamarabb gyógyul A személyiség: • pszichés fölépítmény • biológiai alap Ezt érik különböző hatások; ezek különböző magatartásokat eredményeznek. A hatások jellege: • biológiai (éhezés, környezetszennyezés, baleset) • környezeti változás (pl. költözés) • szigorú nevelés (pl. sok verés) • szexuális bántalmazás • családi gondok (pl. válás, állami gondozás, árvaság) A személyiség érettségétől, tartalmától függ, hogyan tudja az ember ezeket a hatásokat földolgozni. Három modell a segítségnyújtáshoz a magatartászavarok megközelítésében - Orvosi (biológiai): • A probléma az emberben van. • Az embert passzívnak tételezi föl. • Elsősorban a genetikai problémára koncentrál. - Szociális: • A következő esetekben alakul ki:  Úgy látják, hogy a

biológiai modell már nem elég.  Bizonyos helyzetekben több a megbetegedés. • A hiba a szociális környezetben van (ez nem anyagi szempontot jelent, hanem a társas, a családi és az iskolai környezetre utal). - Bio-pszicho-szociális: 1 Valószínűleg régebben sem mi voltunk az elsők, csak a többi szocialista ország nem készített statisztikát. 2 - - 2 • Nagyon fontos az előző két tényező. • Emellett megjelenik egy harmadik tényező: az ember pszichés érettsége. • Ez a három motívum szoros összefüggést mutat. Ez a vita visszamegy az öröklés–környezet-vitára. A mai kérdésföltevés: Melyik milyen mértékben hat az emberre? Fontos, hogy az ember hogyan reagál a betegségre. Az iskolának és a pedagógusnak nagy felelőssége van a zavarokkal kapcsolatos föladatokban.2 Fontos a megelőzés (prevenció); ennek három szintje van (Caplan): • Elsődleges: a gyereket megtanítják a problémamegoldásra.  Fontos, hogy

kialakuljanak a stresszel való megküzdés stratégiái, illetve bizonyos viselkedésformák ne alakuljanak ki.  Ki kell alakulnia egy értékrendnek.  Legyenek céljai.  Tudjon hinni dolgokban, reménykedni.  Legyen jövőképe. • Másodlagos:  Észre kell venni, hogy a gyerekkel baj van (hangos és csöndes tünetek: lassabban tanul, agresszív, viszszahúzódó stb.)  Szűrővizsgálatokat kell végezni (ezt minél kisebb korban érdemes megtenni, hogy ki lehessen szűrni azokat, akik valamilyen probléma, pl. diszlexia szempontjából veszélyeztetettek) Ezek a problémák kezdetben fejlesztő játékokkal korrigálhatók. • Harmadlagos: rehabilitáció. A segítségnyújtás egyik lényeges eleme, hogy a gyerek tudjon valakihez fordulni, és bízhasson a pedagógusban. Az iskolát mentálhigiénés nagyüzemként szokták emlegetni 3 2. előadás (2005 február 22) Biológiai tényezők, amelyek elakadást okoznak Szülés előtt - Öröklődő vagy

kialakuló genetikai hibák; pl. Down-szindróma: • intellektuális gyöngeség • testi betegség (pl. szívbetegség) • régebben legfeljebb húszéves korukig éltek • elsősorban 36 év fölötti anyáknál fordul elő • első vizsgálat: kötelező • második vizsgálat: nem kötelező, mert veszélyezteti a terhességet - AIDS (az anya hozza magával) - Drog, alkohol: • Drog: az anya hozza magával. • Alkohol: idegméreg – ami az anyára még nem hat, az a csecsemőre igen, mert kisebb idegrendszere van; következmény: koraszülés, kisebb testsúly. - Ólomszennyeződés (civilizációs betegség): • Születés előtt és után is hat. • Növeli a diszlexia veszélyét (normális országokban az ólommentes benzint olcsóbban adják). - Táplálkozás: sok fehérjét kell enni, mert a gyerek mindent elvesz az anyától (pl. tönkremegy a fogzománc) Szülés közben - A Pető Intézetben levők többsége szülési sérült. - Oxigénhiányos állapot: •

Az oxigén a fölsírással jelenik meg. • Ha nem sír föl a gyerek, hideg vízbe rakják: az erek ekkor összehúzódnak, de a tüdő kitágul. • Előidézheti elhúzódó (pl. farfekvéses) szülés - Fogós szülés (ez idegrendszeri sérülést eredményez). Szülés után - sok a baleset (leesik magasról, elüti egy autó) - ólomszennyeződés - hiányos táplálkozás - alkohol, drog Pszichológiai tényezők, amelyek elakadást okoznak Szülés előtt - Ma nagy divatja van a prenatális vizsgálatoknak; a gyerekek emlékeznek az anya hangjára, szívritmusára stb. (az ismerős szívritmus megnyugtatja a kisbabát). - A gyerekkel való beszélgetésnek inkább az anya számára van jelentősége. - Ha az anya súlyos stresszt vagy krízist él át, hormonok választódnak ki a vérébe, ezek bejutnak az újszülött idegrendszerébe is, és egy labilisabb idegrendszer alakul ki. Szülés közben - Az apás szülés következménye: az apa–gyerek kapcsolat előbb kezd

kialakulni (többet foglalkozik a gyerekkel), de közvetlen hatása nincs. 4 Szülés után - Fontos, hogy milyen pszichológiai környezetben fejlődik a gyerek: mennyire adnak lehetőséget, hogy kialakuljon az anyával (vagy anyahelyettessel) való kötődés. Fontos, hogy kezdetben mindig legyen egy biztos személy - Sok vizsgálat mutatja, hogy az anyához biztonságosan kötődők stabilabbak: • jobban be tudnak illeszkedni • stabilabb felnőttkori érzelmeik vannak (párkapcsolat, barátok, vallásosság) • inkább kér segítségnyújtást - Bizonyos simogatásra minden embernek szüksége van; a gyerekek addig nem fejlődnek, amíg ezt meg nem kapják (ezért szerveznek érintésterápiákat). - A gyerekhez kell igazodni, figyelni kell, mire van szüksége (ne akkor foglalkozzunk vele, amikor „ráérünk”). - Ami fontos: biztonság, érzelmi melegség, a gyerek kapjon önállóságot (ne gondoljuk, hogy mi jobban és gyorsabban tudunk mindent). Ne zavarjuk meg a

játékában (pl vendég esetén) Társas tényezők - Szülés előtt: kevés a jelentősége. - Szülés közben: kevés a jelentősége; Amerika: már az egész család ott lehet. - Szülés után: rengeteg szociális tényező jelenik meg. • Öröklés–környezet: mindkettő 100%-ban meghatározó. • A család sok megbetegítő tényezőt tartalmaz.  bántalmazás (a gyerek retteg a szülőtől)  a szülők nevelési stílusa  Szexuális abúzus (ez nemcsak a tettlegességet jelenti, hanem az ilyen érzések keltését, a „csak simogatás”-t stb.); ez zavaró akkor is, ha folytatódik, és ha nyilvánosságra kerül (A nemi identitás serdülőkorban stabilizálódik, de addig folyamatosan fejlődik: öltözködés, név, játék, viselkedés [pl a fiú lehet agresszív, a lány nem]: ezt a folyamatot egy homoszexuális csábítás nagyon megzavarja [pl. állami gondozott fiúk].) • Családon kívüli (iskolai) ártalmak:  A pedagógusoktól:  Pl. nem

ismeri föl a problémát, és megbüntet egy olyan gyereket, aki nem rossz vagy lusta, hanem olyan gondja van, amiről nem tehet.  Többet várnak tőle, mint amennyire képes, ezért állandó kudarcélménye van (minden gyereknek más a szükséglete).  A társaktól: agresszió, zsarolás. • tv  Lényeges, hogy milyen értékeket és modellt közvetít arra vonatkozóan, hogyan kell a konfliktust kezelni.  Az akciófilmek vannak túlsúlyban, és ezek sok agressziót közvetítenek (ez követhető a valóságban is).  Érdektelenné tesz a szenvedéssel szemben: mindennaposnak, természetesnek veszi a halált, a bántalmazást.  Másként alakul a halálhoz való viszony: nem tartja visszafordíthatatlannak, végérvényesnek, ezért azt gondolja, bármit meg lehet tenni a másik emberrel.  Azt mutatja, hogy akinek nincs pénze, az nem olyan értékes.  A külső megjelenésben is befolyásol (vö. csontsovány modellek; következmény: anorexia nervosa)

5 3. előadás (2005 március 1) Biológiai tényezők: háromféle név. - POS: pszicho-organikus szindróma - MCD: minimális cerebrális diszfunkció - LD: learning disability (tanulási nehézség) Vannak tünetek – ezek hátterében pszichológiai funkcióhiányosságok vannak. Ezeket idegrendszeri sérülés okozza, de ez a sérülés olyan minimális, amelyet sok esetben ki sem lehet mutatni. A két leggyakoribb tünetcsoport: - figyelemzavar - diszlexia Figyelemzavar - Ezt sokáig hiperaktivitásnak nevezték (pl. Ranschburg Jenő) - Az ember gyakran figyelmetlen, de ez nem figyelemzavar, mert csak átmeneti: addig tart, amíg a probléma is. - Figyelemzavar-szindróma: nem átmeneti. • Már hatéves kor előtt meg kell jelennie. • Időtartama: legalább hat hónap. - Nehéz helyzetet okoz, mert a tüneteket csak enyhíteni lehet, megszüntetni nem. - Tünetei három nagy pszichés funkció terén jelennek meg (ezek a tünetek nagyon megnehezítik az iskolai munkát):

• Motoros terület (mozgás):  A legtöbb gyerek olyan, mintha állandóan „föl lenne húzva” (összevissza mozognak).  Emiatt az iskolában nem tudtak bizonyos eszközöket (pl. pálcika) használni  Álmukban (alvás alatt) is mozognak.  Állandó nyugtalanság jellemzi őket.  Nagy mozgások – ez együtt jár azzal, hogy a finommozgás hiányzik (pl. csúnyán írnak) • Figyelemzavar, figyelmetlenség:  Nem fejezik be, amit elkezdtek.  Úgy tűnik, mintha nem figyelnének, de a perifériás figyelmük nagyon éber: a figyelem olyan, mint egy reflektor, ami egy bizonyos pontot világít meg. A figyelemzavaros gyerekeknél pont fordítva van: nincs egy központi hely, amire figyelnének. Ez a jelenség több gyereknél megvan, de egy idő után eltűnik (a figyelemzavarosoknál megmarad)  Nem működik jól a koncentráció.  Minden eltereli a figyelmüket, így az iskolai munkájuk nem megfelelő.  Semmi olyan tevékenységet nem tudnak jól

csinálni, amire akaratlagosan oda kell figyelni, ezért nem tudnak irányítani. • Impulzivitás (indulatok):  Nem tudják kontrollálni a feltörő indulatokat.  Előbb cselekszenek, mint gondolkodnak, ezért rengeteg a problémájuk és a konfliktusuk (ez mindenkinél megvan, de az önkontroll növekedésével eltűnik: a figyelemzavarosoknál azonban nem).  Nagyon gyakran könnyen abbahagyják a tevékenységeket, játékokat. Ez megmutatkozik az iskolaérettségi föladatok megoldatásakor, de be kell iskolázni őket, csak kezelésre van szükségük  Mindig az első gondolatuk a lényeges.  Gyakran csak a mondat első felére válaszolnak, mert nem veszik figyelembe a föltételeket.  Nem bírják kivárni a sorukat.  Mindenre nagyon gyorsan válaszolnak (nem elemzik a föladatokat), ezért rosszul teljesítenek. - Egyéb pszichés jellemzők: 6 - - • extrém mértékű érzékenység az elvárt jutalomra (ha ez elmarad, az látványos reakciókat

eredményez) • gyönge viselkedési kontroll • gyönge önkontroll-funkciók • ugyanakkor: nagyon empatikusak (jól dolgoznak szociális területen) Beavatkozás: • Régi elképzelés: túl sok inger éri őket, ezért teljesen sivár körülmények között nevelik őket tovább, és nyugtatókat adnak nekik. • Másik elképzelés: még több ingerre van szükségük.  Olyan feszültségi szint szükséges, amelyben jól érzik magukat: mivel az arousal-szintjük sokkal magasabb, több feszültségre van szükségük, hogy jól érezzék magukat.  Most élénkítő gyógyszert adnak nekik (volt egy vita, hogy ez nem okoz-e függőséget, de kiderült, nem; csak nagyon meg kell gondolni, mikor és kinek adnak gyógyszert).  Nagyobb a kockázatvállalásuk, mert keresik a veszélyt. • Első föladat: tudni, hogy a gyerek nem tehet a figyelemzavarról. Nem rossz vagy lusta, ezért nem szabad büntetni (ez ugyanis nem fogja leállítani ezt a viselkedést). • A

szülők számára ismeretterjesztő előadásokat kell tartani; ok: ezeket a gyerekeket otthon is állandóan büntetik, ráadásul a szülő is szenved, mert úgy érzi, nem tud nevelni. • Fontos a tevékenység tervezése: rövid határidővel, strukturált föladatokat kell adni. Egyszerre kevés (lehetőleg egy) föladatot kapjon Konkrét, megfogható dolgokat kell mondani nekik • Vannak alapítványi iskolák (a nagyon súlyos esetekre), ahol tanítják őket.  egyéni nevelés, sajátos módszerekkel  fontos a jutalmazás: mindig mindent (a dolgokat nem lehet természetesnek venni)  növelni kell az önértékelésüket (dicséret)  mindig kell valamihez igazodniuk (strukturált tér és idő)  nagyon érzékenyek a szeretetre Vagyis: a beilleszkedésüket elő lehet segíteni. 7 4. előadás (2005 március 8) Diszlexia - Ez az organikus–pszichoorganikus típusba tartozik. - Olvasási nehézség jelenik meg, vagy a gyerek soha nem tanul meg olvasni. -

Lehet számolási nehézség (discalculia). - A statisztikák nem pontosak (15–30%), de elég sok gyereket érint. - Egy színésznő (Susanne Hampshire) se írni, se olvasni nem tudott. Ez azért nem derült ki, mert az anyja tanítónő volt, és az iskolában ő tanította Középiskolában az anyja olvasta föl neki az anyagot, végül nem is érettségizett A szerepeit a barátai olvasták föl Van egy könyve a diszlexiáról, amelyet úgy diktált - Fölmerülő kérdések: • Mitől alakul ki? • Hogyan lehet fölismerni? • Mit lehet tenni? • Öröklődik-e? - Okok: • minimális idegrendszeri sérülés  öröklött  környezeti ártalom (pl. ólomszennyezés) • öröklés (ez nem bizonyított, de utalnak rá jelek, pl. halmozott előfordulás) • szülési rendellenesség • nem alakul megfelelően a féltekei specializáció  bal (beszélő) félteke: beszéd, írás, olvasás  jobb (néma) félteke: térészlelés, érzelmek, benyomások szervezése

A diszlexia esetében nem történik meg időben a két agyfélteke funkcióinak a szétválása. • memóriazavar (gyöngébb a szavak kódolása) • gyöngébb a motoros-szenzoriális érzékelési rendszer összehangolódása - Pszichés funkciózavarok: • az észlelés (percepció) zavara: vizuális zavar (látászavar); következmény: nehéz differenciálnia a betűket és a szavakat • a térészlelés zavara (az irányok tévesztése, nem tudja bemérni a távolságot) • az időpercepció zavara (összekeveri a sorrendiséget, pl. a hallott szavaknál) • memóriazavar (nem tudja, mit olvasott a mondat elején) - Viselkedésbeli tünetek: • a hasas betűk összekeverése (b-d, g-b) • hasonló szavak átalakítása • sok helyesírási hiba • hiba a sorrendiségben - Lehet-e segíteni? • Van jelentősége az írás-olvasás tanítási módszerének.  Magyarországon egy ideig a szóképes módszerrel tanítottak a szótagoló helyett. A képsorokat az

angoloktól vették át, de a magyar nyelv elemző, így sok volt az olvasási nehézség  Az iskolák gyorsan tanítanak (versenyeznek egymással), de néhány gyereknek több gyakorlás kellene. • A probléma megelőzését nem az iskolában kell elkezdeni. A tünetek már az óvodáskorban is megjelennek (pl. az irányok tanulása) Régebben kevesebb diszlexiás volt, mint most; ok: a gyerekek az anyjuk mellett sok olyan dolgot tanultak, amelyek ezeket a finommozgásokat gyakoroltatták (az anyák most nem érnek rá annyit foglalkozni a gyerekekkel). 8 Az óvodás gyerekeket nem olvasni kell tanítani, hanem a funkciókat kell gyakoroltatni velük játékokkal (ezután sokkal könnyebb lesz az írás-olvasás megtanulása). • Az iskolába kerülés nagy trauma. Ez az első olyan hely, ahol a gyerek megmérettetik, ráadásul idegenek által Amiért nem veszik észre, hogy gond van vele: megtanulja az anyagot (a szülő fölolvassa neki, és mivel kiváló intellektusú,

megjegyzi a hallottakat). Ugyanakkor: sok helyesírási hibája van • Ahol nem olvassák föl az anyagot, ott a gyerek „bukdácsol”. A kudarcok miatt rosszul érzi magát a világban, így kialakulnak a viselkedési zavarok, menekülési stratégiák – megpróbálja magára vonni a figyelmet (vö. bűnözés) Fölismerés: rajzoltatással, másoltatási föladatokkal az óvodában. Bernstein hipotézise: a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányát az iskola növeli; ok: a nyelvi kód. A szülők beszéde szituációhoz kötött, ezzel szemben az értelmiségi ki tudja fejezni a helyzetet szavakkal • Az értelmiségiek beszédében gyakran használtak az irányok, így a gyerek előtt hamar világossá válik a jelentésük. • Az alacsonyabb nyelvi kód azt jelenti, hogy az emberek elsősorban rámutatással fejezik ki a mondanivalójukat. Az ember idegrendszere nagyon rugalmas, más funkciókat is át tud venni, mint ami az eredeti föladata. Időben elkezdve a funkciók

fejlesztését: nem alakul ki a diszlexia, vagy csak nagyon enyhe fokban. • - - 9 5. előadás (2005 március 29) Pszichés tényezők, problémák az óvodás korban Szorongás - Ez áll a legtöbb zavar hátterében. - Nemcsak egy negatív érzés, mert bizonyos cselekvésektől visszatart. - Tárgyatlan félelem: nem tudjuk tárgyhoz kötni – ezt nehéz elviselni, mert nem tudjuk, mire számítsunk. - Minél fiatalabb valaki, minél kisebb egy gyerek, annál több dolog okoz benne szorongást, amíg nem ismeri a világot, és vannak olyan helyzetek, amelyeket nem tud megoldani, mert kevés eszköze van hozzá. Pl sötétség, erős hang. - A gyerek nagyon erősen kötődik az anyjához (ez a 6–9. hónap körül alakul ki) • Idegenszorongás: a csecsemőt bárkire rá lehet bízni, de miután kialakul a kötődés, már szorongni fog az idegenektől. • Előfordulhat az elszakadás (az anya meghal, elhagyja a gyereket, vagy a gyerek beteg lesz, és kórházba kerül):

megjelenik a hospitalizációs tünet (az elnevezés eredete: a jelenséget először a kórházakban figyelték meg); szakaszai:  keserves sírás (amikor ezt abbahagyja, akkor már súlyos állapotban van)  egyre nagyobb visszahúzódás (nem mosolyog, nem eszik, a fal felé fordul)  ha magára hagyják, a csecsemő meg is halhat • A gyereknek szüksége van rá, hogy az anyja védelmet nyújtson neki. Ha ez nincs meg, a gyerek depressziós lesz - Ha egy gyereknek a szorongás betölti az életét, megjelennek a tünetek, amelyek a legfrissebben kialakult funkciókat érintik. • szobatisztaság  Ha hároméves kor körül alakul ki, az még normális.  A pszichológiai határ: négyéves kor.  Ha ekkor sem alakul ki, meg kell vizsgálni, nincs-e organikus elváltozás, pl. nyitott gerinc  Akkor jelent igazi problémát, ha a gyerek visszaesik; vagyis: már szobatiszta volt, de valamilyen eset hatására ismét nem az; pl.  kistestvére születik; kettős

tudatalatti cél:  az anyának foglalkoznia kell vele  bosszantás, büntetés, amiért az anyja „elhagyta” őt  egy félelmetes film (a gyerek még nem érett rá, hogy tanúja legyen ilyen eseményeknek, amelyek aztán beleivódnak, és attól kezd félni, hogy őt is megölik)  életbeli történések (válás: magukat tartják hibásnak, amiért elment az apjuk); következmény: irreális bűntudat • beszéd  Kialakulhat beszédzavar.  A beszédzavar különbözik a beszédhibától (pl. raccsolás, selypítés); ez utóbbinak más oka van, és ezen a logopédusok tudnak segíteni.  Két súlyos és viszonylag gyakori beszédzavar:  dadogás  Valaki hiperaktív; a beszédtempó ekkor nem követi a gondolkodási tempót. Ilyenkor a dadogás enyhébb formája alakul ki (ez nem pszichés eredetű).  Ha a háttérben pszichés szorongás (belső feszültség, görcs) van: lehet, hogy elmúlik a probléma, de a dadogás mégis megmarad; ok: ekkor már

a dadogástól való félelem (fél a beszédtől, és attól, hogy mások kigúnyolják, emiatt csökken az önértékelése is).  elektív mutizmus (választott némaság)  Van olyan személy, akivel a gyerek nem beszél (vagy több személy). 10 -  Ez a személy általában külső, tehát nem családtag, de előfordulhat, hogy a gyerek a családból nem beszél valakivel. Ennek a legsúlyosabb esete, ha az anyjához nem szól  Gyógyítás: játékterápia, rajzolás.  Kérdés, hogy alkalmas-e az iskolára, aki csak otthon beszél. Az ezzel kapcsolatos következő probléma: Nem okoz-e benne feszültséget, hogy más mehet iskolába, ő meg nem? • a társakkal való kapcsolat A gyerekeknek ekkor olvasnak sok mesét. De szabad-e szorongáskeltő meséket olvasni nekik? Igen! Különbség a film és a mese között: • A félelmetes filmben konkrét dolgot kap, ráadásul példát lát az agresszióra. • A mesében önmaga alkothatja meg a figurákat, és a

mese által a szorongását kötheti olyan dologhoz, ami jóra fordul. Megjelenik az empátiára való nevelés, és a szorongás föloldása Láthatja, hogy az ember meg tudja oldani a világban fölmerülő nehéz problémákat. Pszichés tényezők, problémák a kisiskolás korban - A kisiskolás kor: 6–12 életév. - 12 éves korig fejlődik az idegrendszer. Ezután jelenik meg a prepubertás kor - Piaget: a kortárs csoportoknak nagy jelentősége van. - Iskola: rendszeresség, jegybeírás, büntetés, otthoni elvárások – ha ezeknek nem tud megfelelni, állandó kudarcélménye van. - Fontos az is, hogyan fogadják a kortársai, és mennyire fogadják be. A gyerek többnyire nem tudja, miért nem fogadják be. • nem tud alkalmazkodni, nem tud közösségben létezni (nem érti, hogy nem az övé minden játék, és nem mindig ő beszél) • tudálékos Ezek után kiközösítik. - Kialakulhat az iskolafóbia. A gyereknek nincs semmi baja, de az iskolába induláskor

szorongásos tünetek jelennek meg: has- és fejfájás, sápadás, hányás (az utóbbi kettő már súlyos) - Ugyanakkor: vigyázni kell. Nem szabad hagyni, hogy a gyerek zsaroljon ezzel, mert ha látja, hogy „beválik”, akkor egy magatartásformát alakít ki belőle. Inkább: meg kell tanítani a problémamegoldásra - A súlyos tünetek esetében azonban már valódi félelemről van szó. Pl a nagyobbak terrorja, valaki megszégyenítette Ilyenkor merül föl a kérdés, hogy a gyerek maradjon-e a abban az iskolában • Ha túl gyors a váltás: ezt a módszert tanulja meg (a probléma elől meg kell futamodni). • Ha túl sokáig marad: ez meg is nyomoríthatja a gyereket. • Valamikor jobb, ha a gyerek megtanul jobban alkalmazkodni. - Lehet olyan félelem, amit a külső környezet nem vesz észre. Amivel ez kideríthető: világjáték (építsen magának egy világot, és ebből kiderülhet a probléma, illetve oldódhat a feszültség) - Előfordulhat dadogás, ha a

gyerek nagyon nehéz helyzetbe került. - Lehetséges értelmi lemaradás (zárak alakulnak ki valamilyen irányba). - Relatív probléma: ami egy vagy néhány gyerek számára probléma. - Abszolút probléma: minden gyereknek probléma (pl. verés, zsarolás) - Az iskolai probléma akkor válik igazán súlyossá, ha a gyerek otthon sem kap védelmet, és a szülők nem szolidárisak a gyerekkel. Az anya kötelessége, hogy valamennyire elfogult legyen a gyerekével, mert ő ismeri a legjobban A tanárnak úgy kell az anya felé fordulnia, hogy elismerje az anya kompetenciáját Vagyis: nem a problémával kell kezdenie, hanem azzal, hogy nem találja a hangot a gyerekkel, és a gyerek érdekében közös megoldást és hangot kell találni. 11 6. előadás (2005 április 5) Pszichés tényezők, problémák a serdülőkorban - A serdülő olyan, mint a homár: páncélt növeszt, majd ezt levedli. A páncéltalan állapotban pedig nagyon sebezhető Következmény: számos

súlyos betegség ebben az életkorban indul - Nagyon sok változás zajlik ekkor. • önmagához való viszonya  Nagy jelentőséget kap a test. Ezzel kapcsolatban korbetegség (a média által közvetített modellek miatt): bulimia és anorexia A tetszeni akarás miatt nagyon sok a gond Torzul az önmagáról való gondolkodás (ha későn kerül kórházba, meg is halhat) Régen két külön betegségnek gondolták, most együtt tárgyalják; ok: a gyerek az anorexia kezdetén még eszik, majd kihányja (a hányás először mesterséges, majd automatikus lesz, minden evés után bekövetkezik).  Fölerősödik a nappali ábrándozás, fantáziálás. Ez a kudarcból adódó feszültséget csökkenti; ok: van egy színpad, ahol ő az író, a rendező és a főszereplő. Az ábrándozás bizonyos mértékig fölkészülés a felnőttkorra (tervezés). Kórossá akkor válik, ha a gyerek teljesen elszakad a valóságtól, magába fordul, és ez megakadályozza a tevékenysége

végzésében. • a szülőkhöz való viszony  Egy új kapcsolat létesítéséhez a régi el kell oldani.  Ez az eloldás lehet viharos, de szelíd is. Sokszor szelíd, de az általános elképzelés az, hogy a serdülőkor viharos  A cél nem a kapcsolat megszakítása, hanem az átalakítása.  Kóros esetek:  radikális szakítás  nem alakul ki egy másfajta viszony (ennek jelentős következményei lehetnek a párkapcsolatban; pl. a férfi nem hagyja önállóan élni a feleségét)  Átalakítás: partneri, baráti, segítő, tanácsadó kapcsolattá (nem parancsolóvá). Ez helyet teremt másfajta kapcsolatoknak. • A másik nemhez való viszony: ekkoriban alakul ki a nemi identitás, ami a születéstől fejlődik, és eddig nagyon sebezhető (nagyon veszélyes a homoszexuális csábítás). A fiú-homoszexualitás problémája: a fiú henyeséget tanul, mert a gazdag csábítótól mindent megkap, viszont huszonévesen már nem kell neki Végzettsége

nincs, így nem találja a helyét, és ezentúl már ő lesz a csábító • A kortársakhoz való viszony: fölértékelődik a barátság (ekkor lehet életre szóló barátságokat kötni); ok: itt éli meg teljesen az egyenrangúságot (a szülőkkel való és a párkapcsolatban nem ez a lényeg). • egyéb útkeresés: pályaválasztás, önmaga megismerése Ezek a föladatok nagyon nehezek, ráadásul a gyerekek tele vannak érzelmi feszültségekkel. Ez teljesen elsöpri az önkontrollt, bár az megvan bennük. Úgy el vannak foglalva magukkal, hogy nem figyelnek másra, pedig van bennük empátia. - Sok a föladatok, és meghatározók a megoldási kudarcok. - Biológiai változások: • valaki nagyon gyorsan nő (ez megviseli az izomzatot és az ízületeket, ami testi fájdalmat is okoz) • a másodlagos nemi jelek kialakulása • hormonális változások (fáradékony, kedvetlen – ez is megviseli a szervezetet) - Itt indul néhány pszichiátriai megbetegedés; pl.

(ezek nem gyakoriak): • hebephrenia (fiatalkori agybetegség) vagy dementia praecox (korai elbutulás)  Nem lehet teljesen meggyógyítani, csak javítani lehet rajta.  Úgy tűnik, hogy az értelmi képességek romlanak.  Ami hiányzik: a motiváció és az érzelem.  Ami megfigyelhető: közöny, érzelmi elsivárosodás (a szülőkhöz és a házastárshoz való viszony is ennek megfelelően alakul). 12 -  Régebben a prostituáltak 80%-a hepephrén volt.  A motiváció hiánya miatt jellemző a teljesítménycsökkenés. A teljesítményzavar minden betegséggel együtt jár. Ha a teljesítmény megmarad, akkor nem olyan súlyos a helyzet • paranoid skizofrénia  Látomásai vannak, hangokat hall, parancsokat kap (belső irányításról beszél).  Nehezen gyógyítható. Laufer (pszichiáter): vészjelek a serdülőkorban, amelyeket figyelni kell: • nagyon erős infantilizmus (beszédmód, viselkedés) – de ez utalhat arra is, hogy a gyerek

fél felnőni • nagyon felnőttes, túlságosan merev (sokszor elveszti az önkontrollját, és ezzel a merevséggel védekezik) • a gyermekkorra jellemző kapcsolatai vannak  kerüli a másik nemet  a nála kisebbekkel barátkozik, mert ők fölnéznek rá • megmarad a szülők kiemelkedő szerepe Súlyosabbak: • érzelmi közöny (pl. a kutyáját elütötte az autó, vagy ha valakivel valami baj történik) • gyanakvás, bizalmatlanság (úgy idéz más mondatából, hogy az derüljön ki, őt mindenki bántani akarja; nem a valóságtól fél, hanem a róla kialakított képről) • ábrándozás (nincs jövőbeli terve) • aránytalan és kóros bűntudat (bénító gondolatok a jövőben) • úgy érzi, kívülről irányítják 13 7. előadás (2005 április 12) Stressz, disz-stressz - A stressz a nehéz élethelyzetekben, változásokkor az élet sójaként jelenik meg (Sellye János). Minden embernek szüksége van arra, hogy bizonyos feszültséget

éljen át Pl a lámpaláz a vizsgán természetes - De van olyan, hogy a stressz nem természetes, így súlyos konfliktus, probléma alakulhat ki. - Krízis: az embernek nincsenek megoldási stratégiái; a krízis olyan helyzet, amelyben az ember tehetetlenül vergődik, és a kilábaláshoz segítségre van szüksége. - Disz-stressz: az ember nagyon frusztráltnak és megalázottnak érzi magát, tehetetlenül vergődik, állandó kudarcélményei vannak. - A stressz szakaszai: • Első szakasz: forrás.  Minden változás stresszel jár. Ennek a mértéke az embertől függ (stresszérzékenységben egyéni különbségek vannak) Kísérlet patkányokkal: a születés után két csoportra osztották őket. Egy időre mindegyik állatot elvették az anyjától Az egyik csoportot simogatták, a másikat kínozták (pl vízbe rakták) Utána megnézték, hogyan reagálnak a stresszre. A simogatott patkányoknál kevesebb ideig volt jelen a stresszhormon, és kevésbé

intenzíven reagáltak a bántalmazásra. • •  Minden veszteség (pl. haláleset, a játék elvesztése)  Fajtái (a kettő egyenértékű):  kisebb stresszek folyamatosan  egy nagy stressz Második szakasz: értékelő mechanizmus.  Ez az értékelés nem mindig tudatos.  Elsődleges: megállapítjuk, hogy ez az esemény veszélyes-e számunkra, okoz-e problémát, milyen mértékű a változás.  Ha nincs jelentősége, akkor pillanatok alatt elmúlik.  Ha úgy értékeljük, hogy lényeges: megjelenik a másodlagos szint.  Másodlagos: vannak-e megoldási stratégiáink a kudarcokra.  Harmadlagos (speciális: megbocsátás): az ember vergődik, és úgy érzi, nincs megoldás. De annak nagy ára van, ha valaki sokáig gyötrődik valami miatt, ha nem tud túllépni valamin. Végül már önmagára is kezd dühös lenni, de aztán megbocsát. Harmadik szakasz: megoldási stratégiák.  A stratégiák fölosztása:  1.  érzelemalapú 

problémaközpontú  2.  Konzerváló megküzdés: valami stresszt okoz nekem, így a másikat rá kell vennem, hogy bocsánatot kérjen, és így álljon helyre a helyzet.  Átalakító megküzdés: más célok, kapcsolatok felé indulok el, vagy valami megbocsátás jelenik meg.  Érzelemalapú: a stresszhelyzeten megélt feszültséget akarom csökkenteni; pl.  kóros módja: kompulzív vásárlás, drog 3, alkohol 4, panaszkodás 5  egészséges módja: sport 3 Irreális kockázatvállalás jellemző; azt gondolja, hogy ő biztosan nem fog rászokni a drogra. Kialakul egy pavlovi reflex az ital hatására. Végül egyre többet kell innia, hogy tudja csökkenteni a feszültséget 5 Mindenkinek elmond mindent, nemcsak bizonyos ember(ek)nek. Ez azért rossz, mert fölerősíti a problémát, és állandóan a felszínen tartja. Eltereli a figyelmet a megoldásról, és megromlanak a kapcsolatai, mert a többiek elkerülik 4 14 -  Problémaközpontú: két

fontos dolog történik.  Két fontos dolog történik:  Megváltozik a problémához vagy az önmagához való viszonya.  Mindkettő megváltozik.  Pl. „savanyú szőlő”-szindróma: nem a kudarc kiküszöbölésén dolgozik, hanem a dolgok értéke devalválódik Olyan dolgokkal foglalkozik, amelyekben sikere van (Más perspektívába helyezi a dolgokat.)  A megoldásban nagy szerepe van az átkeretezésnek (ez a behaviorista terápia fő fogalma): pl. esik az eső, pedig kirándulni akart. Ekkor úgy gondolja, nem baj, mert úgyis meg kell csinálnia valamit otthon. A stressz hatásai az emberre: • A stressz negatív érzelem: velejárója a harag, a düh, a veszélyeztetettség, a szorongás. Ezeknek komoly hormonális hatása van, így a stresszhormonok szintje megemelkedik. • Az érzelem központja nagyon közel van a vegetatív idegrendszerhez, így a vegetatív idegrendszert minden érzelmi állapot komolyan érinti. Ezáltal súlyos pszichoszomatikus

betegségek alakulhatnak ki, pl cukorbetegség, gyomorfekély • A betegségek 80%-a stresszre épül (pl. a daganatos betegségek) • Filmet mutattak be hívő és nem hívő szívbeteg embereknek. A Teréz anyáról készült film hatására mindkét csoportnál csökkent a stresszhormon szintje. • Fontos a szeretetkapcsolat: a házasságban élők tovább élnek, és gyorsabban gyógyulnak. • A stressz megoldása hatással van a személyiség fejlődésére: beépül az énképébe és az önértékelésébe, hogy ő is képes megoldani a problémákat. Vö a tanult tehetetlenség jelensége: valaki azt tanulja meg önmagáról, hogy nem tudja megoldani a problémákat, ezért nem is kísérletezik vele Akkor sem tesz kísérletet a megoldásra, amikor lenne rá lehetősége. Sok ember nem bízik magában, és nem mer megoldást keresni Kísérlet ketrecbe zárt tyúkokkal: a tyúkok áramütést kapnak, amikor zárva van a ketrec ajtaja (van, hogy csak a ketrec egyik felében

van áramütés). Aztán kinyitják az ajtót, és úgy adnak áramütést A tyúkok azonban csak megállnak egy helyen, és nem mennek ki a ketrecből. Ha valakinek nem sikerült a helyzetet megoldania, önsorsrontó módon kezd viselkedni. Pl nem sikerült a vizsga: az utóvizsga előtt ismét nem tanul, éjjel későn fekszik le. Indoka, hogy pihenni és aludni is kell Másnap pedig ismét nem sikerül a vizsgája. Ekkor a körülményeket okolja, nem önmagát Sok embernek vannak ilyen taktikái (közben megőrzik az önértékelésüket). • Mindenkinek magából kell kiindulnia, nem a másikból. Mentálhigiénés program: lehetőséget ad, hogy a gyerek stratégiákat tanuljon. • - 15 8. előadás (2005 április 19) Krízis - Az ember az életfeladata teljesítése közben olyan akadályokba ütközik, ahol csődöt mondanak a megoldási stratégiái (nem minden ember rendelkezik megoldási stratégiákkal). - Fajtái: • természetes (fejlődési)  Minden ember

átmegy rajta (nem mindig rossz, csak nehéz, mert hosszú távú döntéseket követel).  Aki ebben az állapotban van, az sebezhető.  Pl. születés, serdülőkor, házasságkötés, az élet közepe (40-45 év; pl szembenézés a halállal) • szituatív  Váratlan, nem lehet rá fölkészülni.  Pl. közeli hozzátartozó halála (a legnagyobb krízis a saját gyermek halála; ezt követően: a szülő, majd a házastárs halála); megtudja, hogy halálos betegsége van (Amerikában ezt radikálisan közlik, Magyarországon van valami irgalom is: körülírják a betegséget, és megvárják a kérdést); nagy kudarcok; munkanélküliség (valakinek nagyon fontos a munka). - Mindig két szempont van: • hosszú távú megoldás • rövid távú megoldás Bizonyos helyzetekben gyorsan kell dönteni, aztán később kell rendezni a körülményeket (pl. valakit baleset ér: először mentőt hívunk, majd később rendezzük a körülményeket, pl. rokonok

értesítése) - Tünetek, amelyek mutatják, hogy egy ember krízisben van: • Beszűkül a figyelme: mindig csak az adott problémával foglalkozik (nem veszi észre, ami körülötte történik). • Azon rágódik, ki a hibás:  szorong, bűntudata van  másokat hibáztat • Nem képes kontrollálni az (elsősorban negatív) érzelmeit. • Mindennapi teljesítményének csökken a hatásfoka: dekoncentrált. • Megváltozik az emberekhez való viszonya (erős igénye van a törődésre): két szempontból nézi őket.  segít neki  nem segít neki • Reménytelenség, kilátástalanság: elvész a jövőképe. - Ha a krízisben levő ember nem kap segítséget, sok negatív megoldáson gondolkodik. Elhúzódnak a problémái, és pszichés betegségek léphetnek föl; pl. • depresszió • öngyilkosság - Öngyilkossági krízis: • Pl. egy hatéves kisfiú fölakasztotta magát: egyéves volt, amikor az apja elhagyta őket Attól fogva az anyja agyonszereti,

pl. maga mellett altatja Két-három alkalommal azonban átrakja a másik szobába, amikor új élettársa lesz. A kisfiú végül nem bírja tovább, és öngyilkos akar lenni • A krízis szélsőséges esete: a krízisállapotból való megoldás. • Főleg azok az emberek választják, akiknek a családjában már volt öngyilkosság („öröklött” krízismegoldási mód). A család hozzáállása:  nem beszélnek róla (titok)  bátor hősnek tekintik A halott mindkét esetben láthatatlan családtagként jelen van, és ez mintát jelent a gyerek számára. • Szerepet játszhat az utánzás: a TV nagy publicitást ad neki, főleg, ha híres ember lesz öngyilkos (ilyenkor megszaporodik az öngyilkosságok száma, vagyis mintát jelent). • Az öngyilkosságot megkísérlő részéről lehet büntetés, bosszú a környezet számára valamilyen sérelemért (indoka: „majd meglátjátok, mennyire fogok hiányozni, ha már nem leszek”). 16 • • • • •

• • • • • • Többen a szabadság szimbólumának tekintik. Régen volt: elvárt öngyilkosság; pl.  párbaj  ha valaki tönkrement, úgy menthette meg a családja becsületét, ha öngyilkos lett Szerepe van a vallásosságnak.  A katolikus országokban alacsonyabb az öngyilkosságok száma, mint a nem katolikus országokban.  Dürkheim sokat foglalkozik ezzel a témával:  Ünnepekkor (pl. karácsony) megemelkedik az öngyilkosságok száma; ok: többen szembesülnek a magánnyal.  Vannak kritikusabb napszakok.  Különbség van a nők és a férfiak között.  A nőknél több a kísérlet, kevesebb a haláleset.  A férfiaknál kevesebb kísérlet, de sokkal több a halállal végződő kísérlet. Következtetés: a nők inkább kommunikációs eszközként használják az öngyilkossági kísérletet (figyelemfölhívásként).  Magyarország: a török hódoltság egykori területén magasabb az öngyilkosságok száma, mint az

egykori Habsburg-területen; ok: a török hódoltság területén a protestáns egyházak erősödtek meg, a másik területen a katolikus egyház. A katolikusok sokáig nem temették el az öngyilkosokat, csak a temető árkába dobták (ma: betegségnek tekintik, és engedélyezik az egyházi temetést) Valószínűsítik, hogy az egyszemélyes autóbalesetek egy része is öngyilkosság. Fontos előzmények:  volt öngyilkosság a családban  volt korábbi kísérlet (akinek ez a problémamegoldó stratégiája, máskor is ehhez a lehetőséghez nyúl)  reménytelenség: ez a depresszió része 6 Kognitív triád, amelyet minden öngyilkosságra készülő megél:  alacsony önértékelés, szeretetlenség, magány  azt gondolja a környezetéről, hogy nem törődik vele  semmi reménye nincs (úgy gondolja, nincs értelme a jövőnek) Mindez nem létezik a valóságban, de ő úgy hiszi, igen, ezért ezek a dolgok könnyen viszik öngyilkosságba. Az

öngyilkosságra készülés tünetei:  beszűkülés a saját problémákra (izolálódás)  érdektelenség a jövő iránt (depresszív tünet)  saját maga elleni erőszak, agresszió (vagyis: csökken az önmaga iránti felelősség érzete)  halálvágy  ezt ki is fejezi  a halál pozitív értéket hordoz számára Megfigyelhető: cry for help (segítségkérés: minden öngyilkosságra készülő ad jeleket még az utolsó pillanatban is). Amit tenni lehet: szerződést kötni (meg kell ígértetni vele, hogy bizonyos ideig nem teszi meg); ezzel időt nyerünk, hogy tegyünk valamit. Nem szabad azt mondani, hogy úgysem teszi meg. Ha visszatért a közösségbe, ne kezeljük kiemelten, külön, de azért figyeljünk rá (természetesség és érzékenység). 6 A depressziónak két fajtája van. 1 Reaktív: veszteség, kudarc vagy nehézség hatására alakul ki 2 pszichiátriai megbetegedés van a hátterében. Mindkettőnél veszélytényező az

öngyilkosság 17 9. előadás (2005 április 26) Válási krízis A válás jellemzői - A gyerek sokáig kötődött valakihez, és neheze viseli az elszakadást. - Ez egy hosszú folyamat, és nem azzal kezdődik, hogy a szülők a válásról kezdenek beszélni, vagy elmennek a bíróságra. - A valódi kezdet: megváltozik az egymáshoz való viszonyuk. • elhidegülés • sok veszekedés Ez a folyamat még visszafordítható lenne, de egyik fél sem tudja, hogyan csinálja (Magyarországon még nem működnek jól a családsegítő terápiák, még nincs meg a kultúrájuk).7 - Magyarországon a házasságok 50%-a fölbomlik (sokan új házasságot kötnek, így másik krízis éri a gyereket: egy új családba kell beilleszkedniük). - A válás két hatása a gyerekre: • Rövid távú: azon veszteség megélése, hogy az egyik szülő eltávozik, és nincs jelen. • Hosszú távú:  Megtanulja, hogy a kapcsolatok törékenyek, nem érdemes lekötnie magát.  Nem

tanulja meg:  a férfi és női szerepeket az egyszülős családban  az elköteleződést  A válás problémamegoldási lehetőségként jelenik meg nála.  Nagy valószínűséggel az ő házassága is fölbomlik.  Bizonytalanságban él, és mindig fönntart egy kiskaput, ahol kiléphet a kapcsolatból. Tényezők, amelyek meghatározzák, milyen hatással lesz a válás a gyerekre - A gyerek életkora: • A házasságban vannak bizonyos pontok, amikor több a válás. Pl az első év után:  Eddigre jönnek rá, hogy nem illenek össze. Ekkor már gyakran van gyerek (többször előfordul, hogy az élettársi kapcsolatból lépnek a házasságba, a gyerek miatt, így a házasságot a szabadság korlátozásaként élik meg).  A gyerek ekkor még kicsi, így rövid távú hatás nincs. Hosszú távon viszont van  A gyereket ekkor gondolkodás nélkül az anyánál helyezik el, és ez a kisebbik rossz, hiszen nagyobb szüksége van az anyjára, és az anyák

általában önfeláldozóbbak. • 3–6. életév (óvodáskor):  Problémás.  A gyereknek komoly bűntudata lehet: azt gondolja, az apja azért ment el, mert ő szófogadatlan volt (a saját szemszögéből nézi az eseményeket, ezért a felnőtteknek segíteniük kell őt).  Amit nem lenne szabad mondani neki: „Az apád itt hagyott bennünket.” Ez haragot kelt a gyerekben  Az elhagyás még összekapcsolódik nála a halál képzetével.  Előfordulhat a visszaesés a szobatisztaság tekintetében, illetve megjelenhet a dadogás. • 6–10. életév (kisiskolás kor):  Ki akarja békíteni a szülőket: úgy gondolja, mindenkinek úgy lenne a legjobb, és erről neki kell gondoskodnia.  Mágikus gondolkodása van: azt hiszi, ha tesz valamit, hat a világ erőire, és megváltoztatja a helyzetet.  Sokszor azonosul az egyik szülővel, pl. úgy beszél az apjáról, mint az anyja („amikor elváltunk apától”)  Haragszik arra, aki elment. 7

Napier (amerikai családterapeuta): Törékeny kapcsolatok c. könyvében a saját családját is elemzi A felesége is családterapeuta, de elmennek egy harmadik orvoshoz, mert egy kívülálló jobban látja a helyzetüket 18 - -  Az anya öntudatlanul büntetheti a gyereket, mert hasonlít az apjára, és még ő sem dolgozta föl a válást. • 10–12. életév (prepubertás kor):  Ez a gyerek már végignézte a család széthullását: a veszekedéseket, az apa részegségét, ezért erős bosszúvágy van benne. Amikor elég erősnek érzi magát, megtámadja az apát  A másik veszély: az anya partneri szintre emeli a nagyobb gyereket, és vele beszéli meg a dolgait, amelyeket a gyerek nem ért meg, így pszichésen nagyon megterheli (vele beszél az apáról, az új férfiról, a magányáról, a kisebb gyerekeiről). A gyerek depresszióssá válik, és elvész a gyerekkora  A láthatásnak is nagy szerepe van: a szülők számára ez nagy

befolyásolási lehetőség.  A gyerek jól érzi magát az apjánál, és amikor ezt elmondja az anyjának, az öntudatlanul bünteti. A gyerek így azt tanulja meg, hogy rosszat kell mondania az apjáról.  Az apa ígérgetéssel ráveheti a gyereket, hogy hozzá akarjon költözni, így perújrafelvétel történhet, és elölről kezdődik az egész folyamat.  A bírósági váláskor nehezíti a helyzetet, hogy a gyereket 12 éves kora után megkérdezik, hova akar költözni. Ez nagyon nehéz döntés a számára, és akit nem választ, az haragudni fog rá • Serdülőkor:  A gyerek ekkor amúgy is lázad, el akarja szakítani a kötelékeit.  Fejlődési föladata, hogy kialakítsa a másik nemmel a kapcsolatot, de az otthona erre negatív példát ad (ez lelassítja az érése gyorsaságát).  Reakciói:  Visszacsúszik a gyerekkorba (úgy érzi, amikor kicsi volt, minden rendben volt), nem akar felnőni.  Közömbössé válik (tele van lázadással,

elutasítással).  Átveszi a szülők szerepét (háztartást vezet, gondoskodik a kisebb gyerekekről). Viszont az otthoni feladatok miatt nem tudja ellátni a saját fejlődési feladatait. Pl nem jár szórakozni, nem udvarol, vagy nem udvarolnak neki: később nagyon hiányzik neki ez a korai tapasztalat, és az ügyetlensége miatt nem mélyülnek el a kapcsolatai.  Ez az identitás kialakulásának az időszaka, ő viszont nem akar elköteleződni. Vagy mindent meg akar tenni, hogy az ő házassága ne menjen tönkre, de nincsenek mintái. A gyerek alkati sajátosságai, kötődései: • A nagyon labilis, érzékeny gyerekek jobban szenvednek, mint a stabilak. • A gyerek könnyebben viseli a válást, ha nemcsak a család van az életében, hanem máshova is tartozik (pl. sport, zene). • Szerepe van az intellektusnak: az okosabb gyerek hamarabb átlátja, hogy ez a felnőttek dolga. • Nehezebb a helyzet az értelmi vagy testi fogyatékos, valamint a súlyos beteg

gyerekek esetében. • Kialakulhatnak pszichoszomatikus betegségek, pl. cukorbetegség, asztma A gyerek eszközként használja a betegségét, hogy összetartsa a családot. Észreveszi, ha rohama van, a szülei abbahagyják a veszekedést, odarohannak hozzá, és vele törődnek. A gyerek környezete (támogatói, hogyan dolgozzák föl a szülei): • Lényeges, hogy van-e nagyszülő, és ha igen, akkor milyen: a gyerek érdekét nézi-e, vagy a saját gyerekével azonosul. A nagyszülőnek is segítenie kell a gyereket, hogy ne legyen bűntudata, és tudja, hogy mindkét szülője szereti őt (nem szabad szidnia a másik felet) • Fontos az iskola szerepe.  A tanárok érdekesen reagálhatnak; előítéletük van: „rossz gyerekanyag”. Lehet, hogy rosszabb a magatartásuk, de meg kell érteni őket Az a pedagógus, aki:  nem vált el, és szép családi életet él: megértő  elvált, és a gyereke könnyen viselte a válást: nem megértő, és elvárja, hogy más

gyereke is így viselje ezt a helyzetet  elvált, és a gyereke nehezen viselte: megértő  válni akart, de nem tudott kilépni a házasságából: féltékeny és elutasító  Az iskola strukturálja a gyerek életét, így egy biztos pontot jelent számára. Ez segíti a földolgozást (ez szétesett környezetben nehezebb lenne).  A pedagógusokat minden gyerekelhelyezési perben megkeresik, hogy ő mit gondol, melyik szülő törődött többet a gyerekkel. Nem szabad külsődleges szempontok alapján ítélni (pl melyik járt fogadó órára, mert ez lehet megegyezés tárgya is, ami pl a szülők munkájától függ) Ráadásul mindig van kísérlet a pedagógusok becserkészésére.  A gyereket iskolapszichológushoz lehet küldeni (játékterápia, bábok). 19 • A személyiségfejlődés szempontjából könnyebb, ha a szülő meghal, mert akkor mindig pozitív dolgokat hall róla. Pl az apja büszke lenne rá, vagy nagyon szerette volna így látni 10.

előadás (2005 május 03) A magatartási problémákról általában - A gyerekek kb. 30%-a küzd valamilyen magatartási problémával Ezek mindig is léteztek, csak a jellegük változott meg Pl Amerika: megkérdezték a tanárokat, mit tartanak a legsúlyosabb problémának • 1940: kisebb, gyerekes szabálytalanságok, a gyöngébb önkontroll miatt; pl. belebeszél a másik feleltébe, rágózik, hangoskodik, fut a folyosón, megszegi a ruhaelőírást, kilóg a sorból, szemetel. • ’80-as, ’90-es évek: súlyos, a közösséget és önmagát romboló problémák; pl. terhesség, nemi erőszak, agresszió, öngyilkosság, rablás, zsarolás, drog, alkohol - Több elnevezés is van: • Szociológiai szempont: beilleszkedési nehézség (nem követi a normákat). • Pedagógiai szempont: nehezen nevelhetőség. • Pszichológiai megközelítés: magatartászavar. - A magatartási problémák szocializációs zavarnak tekinthetők: a gyerek nem kapta meg a szülőtől a

megfelelő nevelést. - A szocializáció föladatai (két szempont): • Formai szempont: hogyan bánik a szülő a gyerekkel, milyen a nevelési stílusa, hogyan akarja átadni a szocializációs tartalmakat. 8 • Tartalmi szempont: szocializációs tartalmak. - Azok a családok tudnak szocializálni, ahol a tartalom illeszkedik a közösségi szabályokhoz. Megtanítja őket az elvárásokra is. A gyerek kötődhet, szeretheti a szüleit, részt vehet a döntésekben Magatartászavar ott lesz, ahol vagy a formai, vagy a tartalmi szempont hiányos. - Az iskolában számos olyan működési mód van, ami nem segíti, hanem rombolja a beilleszkedést. Pl nincs rendezettség, nem jelenik meg semmiféle szankció vagy negatív következmény; vagyis: az iskola is hozzájárul a zavarhoz. - TV, számítógépes játékok: • Az agresszió kultúráját (versengés, harc) közvetítik. • A minták, akik hősökként jelennek meg: a bűnözők. • Trágárság és káromkodás jelenik

meg. - A leggyakoribb magatartászavarok: • Passzív tünetek (alig láthatóak): magányosság, bizalmatlanság, visszahúzódás, félénkség, önvédelemből elkövetett hazugság. Ezekkel kapcsolatban minden emberben a segítségnyújtás vágya merül föl • Aktív tünetek (nagyon hangosak): dühroham, dacos ellenállás, csavargás, verekedés, zsarolás, csalás, trágárság. Reakció: kegyetlen büntetés A hangos és a passzív tünetek esetében is ugyanaz a probléma, csak más a kifejezés módja, ezért a társadalom másként fogadja őket. Hazugság - A hazugság kb. hétéves korig nem tekinthető hazugságnak; ok: kiskorban a fantázia és a valóság gyakran öszszekeveredik (pl valamit nagyon szeretne, vagy valamit nem akar megtörténtnek elfogadni) - Lehet én-védő mechanizmus: fél, ha bevall valamit, az anyja nem fogja szeretni, pedig ő azt szeretné, ha másoknak jó képük lenne róla, illetve magáról nem akar rosszat gondolni. - Lehet

figyelemfölkeltés: boldog, hogy valaki figyel rá, törődik vele. Van valami probléma, de nem az, amit a gyerek mond (pl. azt állítja, az apja veri az anyját, és örül neki, hogy a tanítónő mindennap kérdezgeti) Azért hazudik vagy henceg, hogy fölhívja magára a figyelmet. - Hazugságról akkor beszélünk, ha már a másiknak akar rosszat: tulajdonképpen rágalmaz. 8 Szocializációs tartalmak: értékek, világkép, normák, szerepek, hogyan kell másokkal viselkedni. 20 - - A rágalmazás nem ugyanaz, mint az árulkodás, mert ez nem fejlődési, hanem nevelési hiba. Ilyenkor egyedi beszélgetésben kell szembesíteni a gyereket azzal, amit mondott, és megmutatni, hogy erre nem vagyunk vevők (különben az erősödik benne, hogy ilyet lehet tenni). Pletykálkodás: • Ez is hazugság, mert kis dologból csinál nagyot. • Ez is az agresszió kifejezése, mert az a cél, hogy a másikat bántsa. • A fiúkra kevésbé jellemző – ők inkább ütnek.

A cél lehet előnyszerzés is: fölrúgja a tisztességes előnyszerzés normáit (itt már megjelenik a csalás). Csalás - Két oldala van: • előnyszerzés • kockázatvállalás, izgalomkeresés  Személyiségjellemzőnek tartják.  Vannak „törvényes”, egészséges módjai: autóversenyzés, hegymászás, egyéb sportok. - Mindez akkor magatartászavar, ha a másiknak kárt okoz vele. Lopás - Óvodáskorban sok nehézséget okoz; ok: a saját tulajdonát nagyon pontosan meg tudja határozni, de a másét nem. - Fontos a család első reakciója, mert a gyerek ebből sokat tanul. - A kisgyereknek még gyönge az önkontrollja, nehézséget okoz neki, hogy lemondjon valamiről, ezért elveszi a másét. - Azzal lehet erősíteni, ha kellemetlen helyzetbe hozzuk, vagyis szembesítjük azzal, amit tett. Ez növeli az önkontrollt, mert később már elképzeli, milyen következményei lehetnek a tettének (empátia) Ugyanakkor kialakulhat egy bizalom is (mindenki

visszaadja a kölcsönkapott dolgokat), és csak később kezd differenciálni - Nem a büntetés, hanem a következmények vállalása erősíti az önkontrollt. - Empátia: minden negatív cselekedetnél megkönnyíti, ha legyőzzük a vágyainkat. - Megjelenik az előnyszerzés, a másik megkárosítása. - A gyerekek gyakran úgy akarnak előnyhöz jutni, hogy megvásárolják a társaik szeretetét. Akinek nincs elég pénze, lop (otthonról vagy boltból), hogy ő is tudjon adni a többieknek. Trágárság - Ez ma már nem is tűnik magatartászavarnak. - A trágárság inkább magatartásbeli hiány: nincs stílusérzéke, és nem tudja, hol, milyen helyzetben mit lehet mondani. Az iskola szerepe - A magatartászavarban szenvedőket általában „börtöntölteléknek” tartják, de nem mindenki lesz az, ezért nem mondhatjuk ki róluk, hogy antiszociálisak. - A gyerek még nevelendő, nem kifejlett személyiség; amiért sok esetben bűnözővé válnak a magatartászavarban

szenvedők: a társadalom nem reagál megfelelően. (Így alakul ki bennük a bűnöző életforma) - A tanárok számára ezen magatartású gyerekek kezelése jelenti a legnagyobb stresszt. - Amit az iskola tehet: • Megelőzés (főleg kisiskolás korban):  az önkontroll fejlesztése  a szabályokhoz való viszony megmagyarázása (a szabályok nem öncélúak)  követelmények állítása • Empátia: a másik ember figyelembe vétele, tiszteletben tartása. • Különleges iskolák, pl. Belvárosi Tanoda (egyéni tanrend, jobban figyelnek rájuk, nagyon tág szabályok vannak, amelyeket viszont szigorúan be kell tartani). 21 • Fontos, hogy ezeknek a gyerekeknek hiányuk van: nem figyelnek rájuk, nem kapnak elég szeretetet, nem tudják értelmesen eltölteni az idejüket. Izgalmas és hasznos elfoglaltságok kellenének nekik 11. előadás (2005 május 10) – Drog - A könnyű drogokhoz is hozzá lehet szokni, és ezek is okoznak kognitív károkat. - Két

meghatározás: • szocializációs zavar (biológiai, pszichológiai és társas tényezők) • önkontrollzavar (gyöngeség; hasonló: anorexia, kövérség) Drogfüggés a bio-pszicho-szociális modell alapján: - Vannak biológiai hajlamosító tényezők; pl. drogos anya esetén drogfüggő, vagy idegrendszerileg károsodott gyerek születik. - Pszichológiai tényezők: hiányzik vagy gyönge az önkontroll. • Nem tud ellenállni, és bizonyos mondatokra nem tud nemet mondani; pl. Nem lesz bajod / Félsz az anyádtól? / Gyáva vagy? • A serdülőkre jellemző az irreális kockázatvállalás: nem néznek szembe a következményekkel, vagy úgy gondolják, rájuk nem vonatkoznak a következmények, a barátjukra esetleg, másokra igen. • Könnyen elcsábíthatóak, ezért nagy veszély, ha az iskola közelében díler van. • Több felnőtt mondja, hogy ő kipróbálta, és nem lett baja. De más, ha egy felnőttről van szó, a gyerekre egészen másként hathat. -

Szociális tényezők: • Mennyire adnak célokat a gyereknek? • Van-e a gyereknek baráti köre, jó családja és környezete? • Mennyire követlenek tőle önkontroll-funkciót? Megmagyarázzák-e neki, miért követelik tőle? • Fontos az értékek szerepe:  emberi kapcsolatok  emberi egészség  vallás (megelőzés, rehabilitáció) 9 A drogfüggés következményei - Testi következmények: • Az alkohol esetében az ember tud valamennyit inni, és nem lesz függő. A drognál viszont nem kiszámítható, hogyan bomlik le, és lehetnek váratlan reakciók (pl a kokain heves szívdobogást okozhat, és ez annyira legyöngíti a szívizomzatot, hogy halált okozhat). A kockázat mindenkinél megvan • Betegségek: AIDS, májgyulladás (a használt tűtől). • Túladagolás: nem lehet tudni, kinek mennyi kell. • Kevesebbet törődnek a táplálkozással és a sporttal, és legyöngül a szervezetük. • A magzat esetében: érszűkület; következménye

lehet: minimális agyi sérülés (ez figyelem- és olvasási zavarban, impulzivitásban, hiperaktivitásban nyilvánul meg). - Lelki (pszichés) következmények: függőség. • Az első fázis pozitív: azért szed valaki drogot, mert nagyon jó állapotba (alternatív, megváltozott tudatállapot) kerül (lebeg, nincs problémája, csökken a feszültsége). • De mindig többet kell szednie ahhoz, hogy ezt az állapotot elérje. Jönnek a nehézségek, pl nincs pénze Bekövetkezik a második fázis. • A második fázis negatív: remegés, hallucinációk (szorongással), izzadás, csak az „anyagra” tud gondolni, és mindent elkövet, hogy hozzájusson. 9 A vallás mindig célt, értéket ad, illetve a vallásos parancsok ellene vannak (a vallásos közösségekben sokkal kevesebb az életellenes tevékenység, mint más közösségekben). 22 - Viselkedéses következmények: • Fölbomlanak az erkölcsi szabályok, nincs semmilyen önkontroll; következmény:

bűnözés. • Magányosak lesznek. Kísérlet majmokkal: a kurkászás közben endomorfin szabadul föl A kurkászás alatt morfiumot fecskendeztek be nekik, és abbahagyták ezt a tevékenységet, és magányosan ültek. A drogos embernek sincs szüksége a továbbiakban társakra, és semmit nem tesz azért, hogy jók legyenek a kapcsolatai, így azok megszakadnak. Kockázati tényezők és védőfaktorok - Kockázati tényezők: ezek sebezhetővé teszik az embert: • nem tud nemet mondani • impulzivitás • negatív én-kép, alacsony önértékelés • érdektelenség • kockázatvállalás • vö. hagymahéj-elmélet 10 - Védőfaktorok: • Erőforrások: pozitív pszichológia – nemcsak az okokat kell keresni, hanem a védőfaktorokat is. • Az egészséges ember 11 jellemzői:  A kötődés képessége az anyához, olyan módon, hogy az fölcserélhetetlen: ez az egész életet meghatározza (a barátokhoz, a valláshoz és a hivatáshoz való kötődést is).

Ha valaki képes egy közösséghez kötődni, vagy van olyan dolog, ami leköti, sokkal kevésbé veszélyeztetett (Fontos a valaki vagy valami melletti elköteleződés.)  Részvétel: aki aktív és szervező, az jobban védett annál, aki csak szemlélődő. Vagyis: föladatot kell adni a gyereknek, hogy a magáénak érezze a dolgokat. Sokkal egészségesebbek azok az emberek, akik részt vesznek mások segítésében.  Aki sportol, az csak ritkán vagy csak speciális helyzetben drogozik.  Fontos az értékrend: az értékeket a társadalom közvetíti a család és a média által. (Mi az, amit elfogad, és ezek milyen rangsorban vannak.) Viktor Frankl: azok élték túl a koncentrációs tábort, akiknek volt életcéljuk, értékrendjük. Prevenciós lehetőségek - Elsődleges: föl kell készíteni az embert, hogy meg tudja oldani a problémákat (stratégiák, tudás a világról, hogy el tudjon igazodni). - Másodlagos: ha már megkóstolta. • Megakadályozni,

hogy folytassa. • Krízisinvenció: miért próbálta ki, mik a problémái. - Harmadlagos: rehabilitáció. Meg kell gyógyítani, és figyelni, hogy ne essen vissza még egyszer A függőség leépítése = materiális + pszichés tényezők megváltoztatása. Stratégiák - Ismeretadó, pl. DADA (ezt rendőrök csinálják: kis haszna van, mert nem a tudáshiány okozza a drogozást, és a függést; hiába tudja, úgy gondolja, neki nem árthat, a barátjának esetleg, másnak igen). - Affektív: • motívumok, érzelmek: személyiségfejlesztő tréningek • az önértékelés fejlesztése, célok és lehetőségek adása (külön kell figyelni a problémás gyerekekre) - Az ismeretadó és az affektív stratégiák együttes alkalmazása. - Kíváncsinak kell lenni rá, mi az, amit a gyerek tud. Ha folyamatosan arra kérdezünk rá, mi az, amit nem tud, állandó kudarcélménye lesz. - Szociális befolyásolás: több módon lehetséges. • technikák tanítása, hogy

tudjon nemet mondani 10 11 ld. 2 oldal Egészséges ember: képes teljes életet élni (nemcsak a betegségnélküliséget jelenti). 23 - • volt drogosok élménybeszámolói • anonim csoportok A gyógyítás nagyon nehéz: az egyházak a legsikeresebbek benne, mert célokat adnak (pszichoterápiás csoportok, szigorú napirend, kemény fizikai munka). 12. előadás (2005 május 17) – A „burn out”-szindróma Általános leírás - 1974: egy amerikai orvos írta le a jelenséget a haldoklókkal vagy a nehéz sorsúakkal foglalkozókkal (orvosok, ápolók) kapcsolatban. A kezdeti lelkesedés után nagy kiégés, elfáradás következett be náluk (nagyon megérintette őket a többi ember sorsa) - Később látták, hogy minden olyan emberre jellemző, akik segítő jellegű munkát végeznek (így a pedagógusokra is). - A „burn out” krónikus érzelmi megterhelés hatására következik be (fizikai, érzelmi, mentális elfáradás). - Jelei: • reménytelenség

• tehetetlenség • célok, ideálok elvesztése - Mi okoz stresszt az iskolában a pedagógus számára? Két nagy terület: • A gyerekekkel való kapcsolat (de ők okozzák a legnagyobb örömet is – az okoz stresszt, amitől igen sokat vár):  Sok a magatartászavaros gyerek – a pedagógus nem tud mit kezdeni velük.  Az iskolából eltűntek a támogató kapcsolatok, pl. nincs közösség: magára hagyják a kezdő tanárt  Az idősebbek részéről elhangzanak bizonyos mondatok. Pl „Nincsenek fegyelmezési problémák, csak rossz tanár.” De ez nem igaz  Sok a zsarolás, az agresszió és a bántalmazás.  Vannak problémák a szülők oldaláról: a demokrácia jegyében egyre inkább beleszólnak, mit tanítsanak az iskolában, hova vigyék a gyerekeket kirándulni stb. • Az igazgatóval való kapcsolat: az igazgatóság nálunk nagyon tekintélyelvű. Az igazgatók nem szívesen fogadják el a fiatalok kezdeményezéseit A „burn out” folyamata

- A kezdő tanár lelkes. De a valóságban nagy kudarcélmények érik: nem tud fegyelmet tartani, a gyerekek cinikusak, érdektelenek (nincs céljuk, átnéznek a tanáron), bajok vannak a szülőkkel Az idősebbek nem bátorítják, nem mer kérdezni tőlük. 12 - A lelkesedés még tart, de bekövetkezik egy stagnálás. - Frusztráció és tehetetlenség: hiába tesz bármit, semmi nem történik. - Apátia: már semmi nem érdekli. - Hogyan lehet kapcsolódni egy közösséghez? Három lehetőség (vö. dómépítés): • idegen a szervezetben (csak ott van) • pénzkereseti lehetőség • hivatás (azonosul a céllal) A kezdő tanár „dómot épít”; ha kiégett: akkor már csak ott van. Tünetek Pszichés - Érzelmi: • reménytelenség, semminek nincs értelme • tehetetlenség 12 Kérdezni még a kiégés előtt kell, mert utána már nem lesz kedve hozzá. 24 - • keserűség, ellenségesség (csak a rosszat látja meg: „minden rossz”) Értelmi

(kognitív): • csökken a figyelemkoncentráció • szétesik az órája • nem lehet rá számítani • sokkal szigorúbban ítéli meg a gyerekeket viselkedését, amit régebben természetesnek vett • kialakul benne egy bűnbakkeresés • elidegenedik önmagától (derealizáció) • elveszti a belső koherenciáját Testi (súlyos – pszichoszomatikus) - állandósult fejfájás (ami eddig csak jelzésértékű volt) - nagy fáradékonyság - gyomorsav-túltengés (gyomorfájás, gyomorfekély) - tartós magas vérnyomás - meggyöngült immunrendszer (sokszor lesz beteg) - megjelenik a pánik 13 (gyors légzés, szívverés, amikor az iskolára gondol, pedig nem történt semmi) Magatartási tünetek - kontrollhiány (minden gyors indulati reakciót vált ki belőle: kiabál, veszekszik) - teljesítménycsökkenés (szétesik az órája, nem csinálja meg a föladatait) - beszűkülnek a kapcsolatai (visszahúzódó lesz, nincs kedve beszélgetni, elhanyagolja a

barátait) - föladja a korábbi hobbijait (pedig ezek a „burn out” ellen hatnának: kiüresítik az agyat, pihentetnek) - cinikus viselkedés (ez a sebészeknél jól látható, pl. a műtét alatt trágárul beszélnek a betegről – ez távolítja el őket a megterheléstől = intellektuális eltávolítás) A „burn out” kivédése - Az egyén eszközei: • valaki meghallgatja őt (idegen vagy ismerős) • otthon kiadja a feszültségét • intellektuális távolságtartás (otthon ne azzal foglalkozzon, ami az iskolában történt) • kívülről kell nézni a dolgokat (aki meghallgatja, az tud külső szempontot adni) • hobbi (pihenés, kirándulás, zene) • összeírni az „időtolvajokat” - A közösség eszközei (intézmény): • önállóság (az igazgató hagyja a fiatalt, hogy legyen saját ötlete, legyen tere, amit ő csinálhat meg) • problémamegbeszélő csoportok (Bálint-csoport, Bálint Mihály magyar pszichiáterről) • továbbképzés

(kikerül a taposómalomból, a beszélgetések alkalmával elmondhatja a saját tapasztalatait 13 Ezt régebben szorongásos rohamnak nevezték. 25 TARTALOMJEGYZÉK AZ ELŐADÁSOK ANYAGA . 2 1. előadás (2005 február 15) 2 Bevezetés . 2 Három modell a segítségnyújtáshoz a magatartászavarok megközelítésében . 2 2. előadás (2005 február 22) 4 Biológiai tényezők, amelyek elakadást okoznak . 4 Szülés előtt . 4 Szülés közben . 4 Szülés után . 4 Biológiai tényezők, amelyek elakadást okoznak . 4 Szülés előtt . 4 Szülés közben . 4 Szülés után . 5 Társas tényezők . 5 3. előadás (2005 március 1) 6 Figyelemzavar . 6 4. előadás (2005 március 8) 8 Diszlexia. 8 5. előadás (2005 március 29) 10 Pszichés tényezők, problémák az óvodás korban . 10 Szorongás . 10 Pszichés tényezők, problémák a kisiskolás korban . 11 6. előadás (2005 április 5)12 Pszichés tényezők, problémák a serdülőkorban . 12 7. előadás

(2005 április 12)14 Stressz, disz-stressz . 14 8. előadás (2005 április 19)16 Krízis . 16 9. előadás (2005 április 26)18 Válási krízis. 18 A válás jellemzői . 18 Tényezők, amelyek meghatározzák, milyen hatással lesz a válás a gyerekre . 18 10. előadás (2005 május 03) 20 A magatartási problémákról általában . 20 Hazugság . 20 Csalás . 21 Lopás . 21 Trágárság . 21 Az iskola szerepe. 21 11. előadás (2005 május 10) – Drog 22 Drogfüggés a bio-pszicho-szociális modell alapján: . 22 A drogfüggés következményei . 22 Kockázati tényezők és védőfaktorok . 23 Prevenciós lehetőségek . 23 Stratégiák . 23 12. előadás (2005 május 17) – A „burn out”-szindróma 24 Általános leírás . 24 A „burn out” folyamata . 24 Tünetek. 24 Pszichés. 24 26 Testi (súlyos – pszichoszomatikus). 25 Magatartási tünetek . 25 A „burn out” kivédése . 25 TARTALOMJEGYZÉK . 26 27