Történelem | Tanulmányok, esszék » A középkori Francia Királyság

A középkori Francia Királyság Készítette: Csernus Anna Molnár Eszter Monostori Boróka Anna Krasznahorkai Emma Panni A középkori Francia Királyság A Francia Királyság területe a 1 0. században jóval kisebb volt a m ai Franciaországnál Lotharingia és a Provence-szal egyesült Burgundia Királysága a Német Birodalomhoz kapcsolódott. A francia király keleti szomszédja a Schelde torkolatától a Rhône deltájáig a német császár volt. A királyság területe délen elérte a Pireneusokat, délkeleten pedig a Spanyol Markot foglalta magában, amelynek déli határvonala az iszlám előretörése vagy visszahúzódása szerint változott. Ebben a földrajzi keretben mintegy 15 nagy feudális hatalmi központ jött létre. Vezetőik elismerték ugyan a király szuverenitását, de valójában teljesen függetlenül uralkodtak területük felett. 1 A 9. század elejétől a 11 század elejéig a hatalom decentralizációjának 2 története: a volt Frank

Birodalom nyugati része királyságokra, majd hercegségekre, grófságokra, végül uradalmakra esett szét. A hercegek, őrgrófok kormányzatukban a politikai hatalom valamennyi részét gyakorolták. Saját külpolitikát vittek: háborút indítottak, békét kötöttek, okleveleket állítottak ki, bár ezek a királyinál alsóbbrendű volt. Belpolitikájukban az egyház támogatói, a Karoling-egyházpolitika követőiként igyekeztek a püspökségek és apátságok fölött befolyásukat érvényesíteni. A nagy kiterjedésű hercegségek ellenőrzése, különösen a központoktól távol eső területeké, igen nehézkes volt. Az utolsó Karoling-uralkodó, V. (Henye) Lajos után a tartományok vezetői maguk közül választottak uralkodót, Capet Hugót 3 (987-996). A Capetingek Párizs környékének voltak a hercegei, de elméletileg megmaradtak valamennyi tartományúr legfőbb hűbérurának. Ez tette lehetővé, hogy hosszú munkával lassan Franciaország királyai

maguk alá tudták gyűrni a tartományok vezetőit.XIII században Franciaország egyre fontosabb szerepet kezdett betölteni az európai politikában. II Fülöp Ágost (1180-1223) nevéhez fűződik e váratlan felemelkedés, akit joggal tekintenek a francia királyság voltaképpen megteremtőjének. 4 Főcélja az angol-normann hatalom megtörése volt. Ki is használta Anglia meggyengülését, és hadjáratot indított ellene, melyben az angliai tartományok nagy részét elfoglalta, így lett Észak-Franciaország ura Fülöp. 1182-ben megerősíti a beauvais-i kommuna szokásjogát Unokája, IX. Lajos (1226-1270) egy Flandriától Földközi-tengerig húzódó birodalmat örökölt. Az államelmélet központosítását kezdte meg Erős zsoldos hadserege élén elfoglalta 1 Sz. Jónás Ilona A Francia Királyság História 1991/09-10 Széthelyezője 3 A Capet-, a Valois-, és a Bourbon-dinasztiák közös ősatya. 4 Stefány-Bíró-Lőrincz: Ember és társadalom

Történelem „2.” Középkor, kora újkor Akga Junior Kiadó, Budapest, 2001. 47 o 2 2 III. Henriktől Normanndia-t és Anjou-t Hithűségét bizonyítva két keresztes hadjáratot is vezetett. IV. (Szép) Fülöp (1285-1314) ki uralkodása alatt uralma alá vonta a pápaságot, s ki királysága alatt látott napvilágot Franciaországban egy új eszme, a rendi képviseleten alapuló parlamentalizmus, mely kimondta, hogy a kormányzásba beleszólhatnak a rendek is, és nem csak egyedül a király dönti el az adók bevezetését, és az országgal kapcsolatos fontosabb döntés hozatalokban. Franciahonban három rend alakult ki: a nemesség, a papság és a harmadik rend, a polgárság. Ezek küldötteiből állt az általános rendi gyűlés, amelyet először 1302-ben hívtak össze. Azért hívták „általánosnak”, mert egyes tartományok még tartottak helyi rendi gyűlést. 5 A főnemesség személyre szóló meghívót kapott, a városok küldötteit, vagy a

városi tanács (magisztrátus) választotta ki, vagy a király hívta meg. Az általános rendi gyűlésen a három rend külön ülésezett, és minden rendnek egy szavazata volt, azonban az első két rend szavazatta többet számított, mint a polgárságnak. A 12-13 századra az oktatás a kolostorokon kívül már egyetemeken is szuperált. A 12 században a párizsi egyetem már működött, vagy inkább azt mondhatjuk, a szabad művészetek, a teológia, a jog és a korabeli orvostudomány oktatása, mindenféle alapító okirat és részletes szabályozás nélkül folyt. Ide főleg egyházi személyek jártak tanítani és tanulni is A tanári kar vezetője a rektor volt, ki független volt mind az egyházi, mind a világi hatalomtól. Ez egy teljes körű egyetem volt, azaz az alapképzés után még fakultánsokra lehetett jelentkezi, először a baccalaures-re, majd magister-i fokozatra, a legfelső lépcső pedig a docotor-rá képzés volt. Mivel az emberek „egyre

okosabban lettek”, gazdagabbak lettek, elkezdték élvezni az életet, nem tudták összeegyeztetni az egyház tanítását, a tudományt és a jó életet. Ezért megszületett a teológia, mely a tudomány és hit kérdésével foglalkozott, így az egyetemeken nagy viták alakultak ki, a skorosztika. A 14 s zázadban Észak-Itáliából elindult a humanizmus a latin ’humanus’, emberi szóból ered, és egy új emberközpontú gondolkodásmódot, filozófiát jelent. A humanizmus természetes „velejárója” volt a reneszánsz. A reneszánsz az olasz eredetű ’újjászületés’ szó francia megfelelője, amely az emberről alkotott újfajta szemlélet kifejeződését jelenti a művészetek különböző ágaiban. Flandria és a Loire folyó környéke a 13. századra kulturális és kereskedelmi központtá vált A városok kommunákat hoztak létre, hogy kitudták vívni maguknak jelentősebb városoknak 5 Stefány-Bíró-Lőrincz: Ember és társadalom Történelem

„2.” Középkor, kora újkor Akga Junior Kiadó, Budapest, 2001. 53 o 3 sikerült is, hol békésen, hol fegyveresen. A városoknak jogai: megválaszthatták elöljáróikat, papjaikat, parlamenti követeiket, és magisztrátusuk lehetett, mely dönt a város kérdéseiben. Kiváltságaik, de kötelezettségeik is voltak, mint például, hogy kötelező volt városfalat építeniük (ez különböztette meg őket a többi településtől), viszont volt vásártartó-, és árumegállító-joguk 6. A társadalom felépítése a következő: a patríciusok gazdag kereskedők voltak, ők viselték a tisztségeket; a középréteg kiskereskedelemmel foglalkozott, vagy céhekbe szerveződött; a legszegényebb réteg a plebejusok voltak, kik nem rendelkeztek polgárjoggal, szemben az első kettővel, kik szabad emberek voltak, mentesek minden jobbágyi kötelezettség alól, s szabadon választhattak lakóhelyet, azonban adót kellett fizetniük az egyháznak, s a királynak is,

és a városi önkormányzat terhei is az ö vá llukat nyomták. A kereskedelem fellendülésével nagyobb esély volt a piaci versenyre Ennek kivédésére alakultak a céhek, melynek tagjai egy mesterséget űztek, s érdekeik védelmében egyletbe szerveződtek. Szigorú szabályaik voltak, s ahhoz, hogy valaki céhmester lehessen hosszadalmas munka volt szükséges. Először inasnak kellett lennie egy céhmesternél, majd segédnek, ezután egy vándorutat kellett megtennie, és különböző céhmestereknél csiszolnia a tudását. Mikor visszatért elkészíthette mesterremekét, s hogyha a céh vezetői jónak találnak, akkor lehetett ő maga is céhmester, és saját műhelyet. Flandria mocsaras és lápos környéke aligha lett volna megfelelő mezőgazdasági felhasználásra, viszont ez által jól lehetett hajózni. A textilre nagyon nagy volt az érdeklődés, annyira, hogy volt, hogy Angliából kellett gyapjút hozni. Akkora volt az érdeklődés, hogy A textil piac

½ részét a flandriai textil foglalta el. Miközben a kereskedelem, s a kultúra virágzott a politika válságban volt. A Százéves háború 1339-tól 1453-ig tartott. Kirobbantója III Eduard angol király kijelentette igényét a francia trónra, miután 1328-ban kihalt a Capet-dinasztia, azonban a francia rendek már odaígérték a koronát az utolsó Capet-király unokatestvérének, (Valois 7) Fülöpnek. Végül az első lépést az angolok tették meg, mikor 1346-ban megsemmisítették a francia flottát Crézy mellett. Mivel az angolok sorozatos győzelmeket arattak Francia Királyság nagy területeket veszített. 1415ben Anglia megszállta Észak-Franciaországot is A franciák „megmentője” Jeanne D’arc lett, aki alig 17 évesen férfiruhában vonult be a hadseregbe. Kiváló szervezőnek, és jó hadvezérnek bizonyult. 1422-ben Reims-ben megkoronáztatta VII Károlyt Egy év múlva burgundiak fogságába esik, akik átadták az angoloknak. Ott Inkvizíció elé

került, kik 6 egyes városok kiváltsága, amely szerint a területükön áthaladó kereskedőket megállíthatják, árujukat kirakathatják és eladásra kötelezhetik. 7 Francia uralkodó-dinasztia 4 máglyahalálra ítélték. Ő lett az összefogás jelképe, s a f ranciák Párizs visszafoglalása után 1453-ban győztek. A 14-15. századra egész Európában háborúk, felkelések járványok, éhínség, és az Ázsiából származó Fekete Halál, a pestis pusztított. Mivel a háború már majdnem minden napi „rutinná” alakult át, már a katonáskodás is munkává, s kompáriák járták a világot, kik annak az oldalán álltak akik több zsoldod fizetett. 1358-ban a Jacquerie 8 elnevezésű parasztlázadás rázta meg a F rancia Királyságot. Ez volt az első olyan felkelés, ahol nem vallási, hanem gazdasági, és társadalmi ellentétek miatt tört ki. A francia parasztoknak nem volt határozott progjamjuk, csupán a százéves háború, a pestis és a

súlyos adóterhek miatti nyomorúságukért próbáltak bosszút állni. 9 Az ideológiai válság 10 abban mutatkozott meg, hogy az emberek szerint az egyháznak reformációra van szüksége. IV (Szép) Fülöp uralma alá vonta a pápaságot, és székhelyét áttette Avignonba. Itt összesen hét pápa uralkodott 1305-től 1417-ig Tehát A XIV. sz elejétől a pápai székhely a franciaországi Avignon volt, azonban 1378-ban a Rómában megválasztott pápa nem tért vissza Franciaországba, ahol ezért ellenpápát választottak. Ettől kezdve a konstanzi zsinatig (1414-1418) két, sőt végül három pápa állt szemben egymással. Hosszú egyezkedések után végül választottak egyetlen egy pápát, V Mártont. A Francia Királyság Igazi nagyhatalommá nőtte ki magát a középkor végére. Túl élte a Százéves háborút, és olyan hősöket szült, mint Jeanne D’arc. Gyakorlatilag a teljes széthullásból alakult ki, és még mindig, a XXI. Században is jelentős

befolyással bír Európában, és a nagy világban is. 8 Jacques, azaz „Együgyű” Jakab a parasztok gúnyneve volt. Stefány-Bíró-Lőrincz: Ember és társadalom Történelem „2.” Középkor, kora újkor Akga Junior Kiadó, Budapest, 2001. 79 o 9 10 Stefány-Bíró-Lőrincz: Ember és társadalom Történelem „2.” Középkor, kora újkor Akga Junior Kiadó, Budapest, 2001. 79 o 5 Felhasznált irodalom: http://www.hikhu/tankonyvtar/site/books/b51/ch01s18s07html http://www.mimihu/tortenelem1/arumegallito joghtml http://www.sulinethu/tori/tananyag/kirkepek/din/fa kir saghtm http://historia.hu/ / Sz Jónás Ilona A Francia Királyság História 1991/09-10 http://www.vigiliahu/2000/2/szo0002html http://www.vigiliahu/2000/2/szo0002html Stefány-Bíró-Lőrincz: Ember és társadalom Történelem „2.” Középkor, kora újkor Akga Junior Kiadó, Budapest, 2001. 6