Fizika | Felsőoktatás » Talajfizikai jellemzők, fázisjellemzők meghatározása példákon keresztül, megoldással

Talajfizikai jellemzők, fázisjellemzők meghatározása 1) Egy homokból ( ρ = 2,65 g ) kiszúrt 6 cm magas és 4 cm átmérőjű hengeres talajminta cm 3 tömege nedves állapotban: m n = 140,3 g, kiszárítva: m d = 120,4 g. Kiszámítandók az s, v, l mennyiségek, valamint az e, n, w, S r , γ , γ értékek! s n d Megoldás: V = r 2 ⋅π ⋅ m = 2 2 ⋅ 3,14 ⋅ 6 = 75,36 cm 3 m v = m n − m d = 140,3 − 120,4 = 19,9 g Vv 19,9 = = 0,264 (26,4 %) V 75,36 m − m d 19,9 v ⋅ρ v = = 0,165 = w= n (16,5 %) md 120,4 s ⋅ρ s Vv = 19,9 cm 3 v = s= v ⋅ρ v 0,264 = = 0,603 w ⋅ρ s 0,1653 ⋅ 2,65 (60,3 %) l = 1 − (s + v) = 0,133 (13,3 %) 1 − s 1 − 0,603 = = 0,66 e= s 0,603 n = (1 − s) ⋅ 100 = (1 − 0,603) ⋅ 100 = 39,7 % v 0,264 = = 0,664 1 − s 1 − 0,603 Sr = γn= mn 140,3 kN ⋅g = = 18,6 3 V 75,36 m γd= md 120,4 kN ⋅g = = 16,0 3 V 75,36 m 2) Egy agyagból vett 10 cm magas minta adatai: s = 50 %, v = 20 %, tandók az S r , γ d ρ = 2,8

g . Kiszámícm 3 értékek. A mintát betömörítjük, s ennélfogva magassága 8 cm-re csökken, s de a keresztmetszeti területe nem változik. Meghatározandók az s, v, l, S r , értékei! Megoldás: a) h = 10 cm ; Sr = v 0,2 = = 0,4 1−s 1− 0,5 10 γ d megváltozott γ d = ρ d ⋅g = s ⋅ρ s ⋅ g = 0,5 ⋅ 2,8 ⋅ 10 = 14 kN m3 2 b) h = 8 cm l = 30 % S = 50 % s = 0,625 v = 0,25 v = 25 % 2 10 cm V = 20 % 1 s = 62,5 % 5 l = 12,5 % l = 0,125 v 0,25 Sr = = = 0,66 1 − s 1 − 0,625 γ d = ρ d ⋅g = s ⋅ρ s ⋅ g = 0,625 ⋅ 2,8 ⋅ 10 = 17,5 kN m3 3) Egy 50 l űrtartalmú edényt megtöltünk ismeretlen testsűrűségű száraz kőzuzalékkal. A száraz tömeg m d = 81 kg Ezután a kővel töltött edényt szinültig töltjük vízzel ( S r = 1) A tömeg ekkor: m t = 104 kg Határozza meg a zuzalék testsűrűségét és a hézagtényezőjét! (A kőzuzalék vízfelvétele gyakorlatilag elhanyagolhatóan kicsi.) Megoldás: m v = m t − m d

= 104 − 81 = 23 kg V 23 Vv = 23 dm 3 v = v = = 0,46 V 50 s = 1 − (v + l) = 0,54 e= (46 %) (54 %) V ⋅ ρs 1 − s 1 − 0,54 = = 0,85 = −1 s 0,54 md 11 ρs = (e + 1) ⋅ m d (0,85 + 1) ⋅ 81 g = = 2,997 V 50 cm 3 ρ 4) Ábrázolja háromszögdiagramban a ρ n = 1,75 g cm 3 s = 2,7 g cm 3 testsűrűségű iszap w = 30 %, és S r = 0,8 jellemzőihez tartozó egyeneseket! Megoldás: w= v⋅ρv = 0,3 (30 %) s⋅ρs v  = 0,8  1− s  innen : v = 0,8 ⋅ (1 − s) = 0,8 − 0,8 ⋅ s ρ n = s ⋅ ρ s + v ⋅ ρ v = 1,75  Sr = s ⋅ ρ s + 0,8 − 0,8 ⋅ s = 1,75 1,9 ⋅ s = 0,95 s = 0,5 v = 0,4 l = 0,1 w= v ⋅ ρv s ⋅ ρs ⋅ w ⇒ v= ρv s ⋅ ρs (50 % ; 40 % ; 10 %) s=0 ⇒ v=0 s = 1 ⇒ v = 0,81 Sr = v ⇒ v = S r ⋅ (1 − s) 1− s s = 0 ⇒ v = 0,8 s =1 ⇒ v = 0 ρn = s ⋅ ρs + v ⋅ ρ v v = 0 ⇒ s ⋅ ρ s = ρ n = 1,75 s= S r =1 v = 1− s ⇒ s = ρ n 1,75 = = 0,65 ρs 2,7 ρ n − ρ v 1,75 − 1 = = 0,44, ρs

− ρ v 2,7 −1 12 v = 0,56 5) Egy anyagnyerőhelyen V 1 = 35000 m 3 homokot termelnek ki. Számítsa ki, hogy ebből az anyagból hány m3 töltés építhető, ha a tervezett földmunka hézagtérfogatát n 2 = 32 %-ban írják elő. A homok testsűrűsége: ρ s = 2,65 g cm 3 , víztartalma w = 10 %, hézagtérfogata ere- deti állapotban: n 1 = 46 %. (Fejtés és szállítás alatt a talaj víztartalma változatlan) Megoldás: V⋅ n = V ⋅ (1 − s) = V − md md ⇒V = ⇒ m d = ρs ⋅ (1 − n) ⋅V ρs ρs ⋅ (1 − n) m d = ρs ⋅ (1 − n 1 ) ⋅V1 = 2,65 ⋅ 0,54 ⋅ 35000 = 50085 t V2 = md 50085 = = 27794 m 3 ρs ⋅ (1 − n 2 ) 2,65 ⋅ (1 − 0,32) n = 1 − s ⇒ s1 = 1 − n 1 = 1 − 0,46 = 0,54 w= v ⋅ ρv s ⋅ ρ ⋅ w 0,54 ⋅ 2,65 ⋅ 0,1 ⇒ v1 = 1 s = = 0,14 s ⋅ ρs ρv 1 l1 = 1 − (s1 + v1 ) = 0,32 Fentiek szerint: s 2 = 0,68 v 2 = 0,18 l 2 = 0,14 13 (68 % ; 18 % ; 14 %) 6) Egy V 1 = 1000 c m3 térfogatú hengert éppen

megtöltő, m n1 = 1,90 kg tömegű iszapmintát ( ρ = 2,7 g s cm 3 ) mindaddig tömörítünk, míg további tömörödés már egyáltalán nem érhető el. Térfogata ekkor V 2 = 730 cm3 A kiszárított minta tömege: m d = 1,81 kg Kiszámítandók az eredeti és a tömörödés utáni s, v, l értékek. Az eredmények háromszögdiagramban ábrázolandók! Megoldás: l1 =V1 −V2 = 1000 − 730 =270 cm 3 ⇒ l1 =0,27 (27 %) md 1740 = = 0,64 s1 =0,64 (64 %) V1 ⋅ ρ s 1000 ⋅ 2,7 m v = m n1 − m d = 1,90 kg − 1,81 kg = 0,09 kg v1 =0,09 (9 %) s1 = Tömörítés : ⇒ l 2 =0 V 1− s 1− s V = V−Vs = V − 1 = V⋅ ρs − 1 = e= Vs md s V Vs V V2 ⋅ ρs 1− s2 730 ⋅ 2,7 1 1 e2 = −1= − 1 = 0,13 = ⇒ s2 = = md 1740 s2 1 + e 2 1 + 0,13 s 2 = 0,88 v 2 = 0,12 14 7) Egy földmunkán a w = 18 % víztartalmú talajt 30 c m-es rétegekben terítik el. Tömörítés után a réteg tömörségi foka T r,ρ = 92 %, vastagsága 20 cm. A tömörítési

kísérlettel megha- tározott legnagyobb száraz térfogatsűrűség ρ max d = 1,88 g cm 3 . ( ρ = 2,7 g s rozandók az s, v, l értékek tömörítés előtt és után! Megoldás: Trρ = ρd ρd max ⋅ 100 ⇒ ρd = Trρ ⋅ ρd max = 0,92 ⋅ 1,88 = 1,72 g cm 3 ρd 1,72 = = 0,64 s 2 = 0,64 ρs 2,7 v ⋅ ρv w ⋅ s ⋅ ρs 0,18 ⋅ 0,64 ⋅ 2,7 w= ⇒ v2 = = = 0,31 s ⋅ ρs ρv 1 ρd = s ⋅ ρs ⇒ s = l 2 = 1 − (s 2 + v 2 ) = 0,05 0,01 m 0,062 = v1 0,3 0,062 m 0,128 = s1 0,3 0,128 m s1 = 0,43 v1 = 0,21 20 cm 30 cm 0,11 = l1 0,3 l1 = 0,36 15 (43 % ; 21% ; 36 %) cm 3 ) Meghatá- 8) Kiszámítandó, hogy hány m3 töltés építhető, ha egy anyagnyerőhelyről 106 m3 anyagot fejtünk ρ max d foka: ki. Az = 1,88 g anyagnyerőhelyen cm 3 , ρ = 1,83 g n lévő talaj laboratóriumi , w = 13,5 %, ρ s = 2,7 g cm 3 cm 3 vizsgálati eredményei: . A töltés előírt tömörségi Tr,ρ = 95 %. Megoldás: Trρ = ρn1 = w=

ρd max ρd m n1 ⋅ 100 ⇒ ρd2 = Trρ ⋅ ρd = 0,95 ⋅ 1,88 = 1,786 t m3 ⇒ m n1 = 10 6 ⋅ 1,82 = 1820000 t V1 mn − md md V2 = max ⇒ md = mn 1+ w = 1820000 = 1603524,23 t 1 + 0,135 m d 1603524,23 = = 897829,9 t ρd2 1,786 9) Egy kötött talaj vizsgálatának az adatai: w p = 25 %, w L = 55 %, Ic = 0,85, A talaj térfogatsúlya ρ s = 2,80 g cm 3 ρ n = 1,83 g cm 3 . . A megadott adatok alapján meghatározandó: w, n, s, v, l, S r. Ha a mintát kiszárítjuk, a térfogata 10 %-kal csökken, ha viszont telítjük, térfogata ugyanennyivel növekszik az eredeti állapothoz képest. Kiszámítandók az s, v, l értékei a különböző állapotokban Megoldás: Ic = wL− w wL− w = ⇒Ic ⋅ Ip = w L − w ⇒ w = w L − Ic ⋅ Ip wL− wp Ip I p = w L − w p = 55 − 25 = 30 % , 1 m 3 − re: ρn = ρd = mn V w = 0,55 − 0,85 ⋅ 0,3 = 0,295 ⇒ m n = 1,83 t w = mn − md md md m 1,41 = s ⋅ ρs ⇒ s = d = = 0,5 V V⋅ ρs 1 ⋅ 2,8 16

⇒ md = mn 1+ w (29,5 %) = 1,83 = 1,41 t 1 + 0,295 ρn = s ⋅ ρs + v ⋅ ρv ⇒ v = ρn − s ⋅ ρs 1,83 − 0,5 ⋅ 2,8 = = 0,43 , ρv 1 l = 0,07 n = (1 − s) ⋅ 100 = 50 % Sr = v 0,43 = = 0,86 1 − s 0,5 l = 0,07 s= 0,5 = 0,56 0,9 s = 0,5 v = 0,55 1,1 V v = 0,43 V 0,9 V l =1–0,56= 0,44 v=0 l=0 s = 0,45 10) Egy földmű építésénél felhasznált talaj adatai: ρ s = 2,7 t/m3, w = 13,5 %. a) v = 0,4 m-es laza terítési vastagság mellett S r = 0,5. (w = konstans) b) öt hengerjárat után a telítettség: S r = 0,8. (w = konstans) c) A tömörített anyagból vett zavartalan mintát (d = 7,5 cm, h = 2,0 cm) kompressziós feszültségállapotban addig terheljük, amíg w = 12 %, S r = 0,98. Meghatározandók: - „a, b, c” esetekben az s, v, l értékek, - „b” esetben a tömörített réteg vastagsága, - „c” esetben a kompressziós minta összenyomódása. („a” és”b” esetben a „w” konstans !) Megoldás : v ⋅ ρv v = 0,14

= ⇒ v = 0,378 ⋅ s s ⋅ ρs 2,7 ⋅ s 0,378 ⋅ s v = = 0,5 ⇒ 0,878 ⋅ s = 0,5 ⇒ s = 0,57 , v = 0,21 , l = 0,22 Sr = 1− s 1− s a.) w = 0,378 ⋅ s v = 1− s 1− s 0,8 = 1,178 ⋅ s ⇒ s = 0,68 , v = 0,26 , l = 0,06 b.) 5 hengerjárat után: S r = 0,8 = c.) zavartalan minta: d = 7,5 cm , h = 2,0 cm , w = 12 % , S r = 0,98 v w = 12% = ⇒ v = 0,324 ⋅ s 2,7 ⋅ s 17 Sr = 0,324 ⋅ s v = 0,98 = ⇒ 0,98 ⋅ s = 1,304 ⇒ s = 0,75 , v = 0,24 , l= 0,01 1− s 1− s Rétegvastagságok: s = 0,57 V 2 = 33,5 cm v = 0,21 22,8 cm V 1 = 40 cm l = 0,22 s = 0,68 Kompressziós minta vizsgálata: l = 0,06 l = 0,01 s = 0,68 v = 0,24 1,81 cm 2 cm v = 0,26 s = 0,75 11) Számítsa ki, hogy hány m3 földet kell kifejteni egy anyagnyerőhelyen V = 105 m3 töltés építéséhez ? A kitermelendő anyag vizsgálati adatai: ρ = 14 %, Ip = 15 %. A töltésépítéshez előírt tömörség: T Megoldás: 18 max d r,ρ = 1,82 g = 95 %. cm 3 , ρ n = 1,8 g cm

3 ,w Trρ = ρd max ⇒ ρd2 = Trρ ⋅ ρd max = 1,82 ⋅ 0,95 = 1,729 g cm 3 ρd m ρd = d ⇒ m d = V2 ⋅ ρd = 10 5 ⋅ 1,729 = 172900 t V m n1 − m d w1 = ⇒ m n1 = w ⋅ m d + m d = m d ⋅ (1 + w 1 ) = 172900 ⋅ (1 + 0,14) = 197106 t md m n1 197106 m ρn1 = n1 ⇒ V1 = = = 110733 m 3 V1 ρn1 1,78 12) Egy szabálytalan alakú talajrög nedves tömege 250 g, vízzáró anyaggal bevonva 265 g, a talajrög és a vízzáró réteg együttes térfogata: 145 cm3, a sovány agyagrög víztartalma: 18 %, a vízzáró anyag sűrűsége: 0,95 g cm 3 . Kiszámítandók az s, v, l, e, n, mennyiségek. A talajrög anyagsűrűsége (agyag): ρ s = 2,75 g ρ, ρ, ρ n cm 3 Megoldás: m p = 265 − 250 = 15 g , ρp = mp Vp ⇒ Vp = mp ρp = 15 = 15,79 cm 3 0,95 V = 145 − 15,79 = 129,21 cm 3 m − md mn 250 w= n ⇒ md = = = 211,86 g md 1 + w 1 + 0,18 m v = m n − m d = 250 − 211,86 = 38,14 g Vv 38,14 md 211,86 = = 0,3 , s = = = 0,6 , l = 1 − (s + v) = 0,1 V

129,21 V ⋅ ρs 129,21 ⋅ 2,75 v = 30 % ; s = 60 % ; l =10 % 1 − s 1 − 0,6 e= = = 0,67 , n = 100 − s = 40 % s 0,6 m 211,86 g ρd = d = = 1,64 V 129,21 cm 3 v= ρn = mn 250 g = = 1,93 V 129,21 cm 3 ρt = s ⋅ ρs + (1 − s) ⋅ ρv = 0,6 ⋅ 2,75 + (1 − 0,6) ⋅ 1 = 2,05 19 g cm 3 d t 13) Egy talajvízszint alatti kavicsrétegből fagyasztásos eljárással vesznek zavartalan mintát: 15 cm átmérőjű, 30 cm hosszú mintavevő hengert nyomnak a talajba, majd az így nyert mintát gyorsfagyasztják és kiemelik. A jéggel telített minta tömege: m n = 0,7 kg A talaj testsűrűsége: ρ = 2,65 g cm s 3 , a j égé: ρ jég = 0,9 g cm 3 . Számítsa ki a szilárd részek térfogatszázalé- kát, a talaj hézagtérfogatát és a száraz térfogatsűrűségét! Megoldás: m d2⋅ π 15 ⋅ 3,14 700 g V= ⋅h = ⋅ 30 = 353,25 cm 3 , ρn = n = = 1,98 4 4 V 353,25 cm 3 v Sr = =1 ⇒ v =1− s 1− s ρn = s ⋅ ρs + v ⋅ ρv = 1,98 = s ⋅ ρs + (1 − s)

⋅ ρ jég = 2,65 ⋅ s + 0,9 − 0,9 ⋅ s 1,75 ⋅ s = 1,08 ⇒ s=0,62 , n = 100 − s = 38 % ρd = s ⋅ ρs = 0,62 ⋅ 2,657 = 1,64 g cm 3 14) Egy telített lágy talajminta térfogata 1 dm3, víztartalma: w = 60 %, testsűrűsége: ρ s = 2,8 g cm 3 . A talajt teljesen kiszárítva térfogata 510 cm3-re zsugorodott Feltéve, hogy a talaj a zsugorodási határig telített maradt, s utána a további szárítást követően térfogata nem változott, határozza meg a fázisos összetétel változását. Mennyi a talaj zsugorodási határa? Megoldás: I. állapot: w = 0,6 ; S r = 1 ; l = 0 w= v ⋅ ρv v ⇒ 0,6 = ⇒ v = 1,68 ⋅ s s ⋅ ρs 2,8 ⋅ s 20 Sr = 1 = 1,68 ⋅ s v = ⇒ 1− s 1− s s1 = 0,37 (370 cm 3 ) ; v1 =0,63 II. állapot: w s = ? 370 = 0,73 s 2 = 0,73 ; v 2 = 0,27 510 m d = ρd ⋅ V = s ⋅ ρs ⋅ V = 0,73 ⋅ 2,8 ⋅ 510 = 1042 g s 2 = 370 cm 3 , ⇒ ws = Vd − Vs 510 − 370 ⋅ ρv = ⋅ 1 = 0,13 w s = 13 % md 1042 III. állapot:

w = 0 ; S r = 0 ; v = 0 mivel V 2 = V 3 ⇒ s 3 = 0,73 ; l 3 =0,27 15) Egy ödométerbe helyezett talajminta adatai: d = 7,5 c m, h = 1,5 c m, m n = 119,3 g, ρ = 2,75 g cm s 3 , w = 20 %. Határozza meg az s, v, l értékeket, a hézagtényező és a telített- ség értékét. Határozza meg a fázisos összetétel változását, ha a minta terhelés hatására ∆ h = 2 mm-t nyomódott össze és az összenyomódás során a talajmintából nem távozott el víz. l 1 = 0,15 (0,225 mm) v 1 = 0,30 (0,45 mm) ∆h = 2 mm l 2 =0,03 h 2 = 13 mm h 1 = 15 mm Megoldás: s 1 = 0,55 (0,825 mm) V= d2⋅ π 7,5 2 ⋅ 3,14 ⋅h = ⋅ 1,5 = 66,23 cm 3 4 4 w= v ⋅ ρv v ⇒ 0,2 = ⇒ v = 0,55 ⋅ s s ⋅ ρs 2,75 ⋅ s 21 v 2 =0,34 s 2 = 0,63 m n 119,3 g = = 1,8 V 66,23 cm 3 ρn = s ⋅ ρs + v ⋅ ρv ⇒ 1,8 = 2,75 ⋅ s + 0,55 ⋅ s = 0,33 ⋅ s ρn = v = 0,55 ⋅ s ⇒ v1 = 0,3 (0,45 cm) ; s1 = 0,55 (0,825 cm) l1 = 0,15 (0,225 cm) 1 − s 1 − 0,55 v 0,3 = = 0,82

; = = 0,67 Sr = s 0,55 1 − s 1 − 0,55 0,825 s2 = = 63,4 % s 2 =0,63 0,13 0,45 v2 = v 2 =0,34 = 34,6 % 0,13 l 2 = 1 − (s 2 + v 2 ) = 0,03 e= 16) Bevágásokból kitermelt és szállítóeszközre rakott talaj jelentősen fellazul. Egy esetben a természetes állapotú talajból 15 cm élhosszúságú kocka alakú mintát vettek. A minta nedves tömege: m n = 6,41 kg , kiszárítva. m d = 5,57 kg A talaj sovány agyag: ρ = 2,75 g cm s 3 . Szállítóeszközbe rakva 20 %-os fellazulást ( térfogatnövekedést ) tapasztaltak. Számítsa ki az s, v, l értékeket a természetes és a szállítás közbeni állapotban! Megoldás: V= 15 3 = 3375 cm 3 m v = m n − m d = 6,41 − 5,57 = 0,84 kg ; ρd = m d 5570 ρ g 1,65 = = 1,65 = s ⋅ ρ s ⇒ s1 = d = = 0,6 3 Vd 3375 ρ s 2,75 cm Vv = 0,84 dm 3 ; v1 = Vv 0,84 = = 0,25 V 3,375 (25 %); l1 = 0,15 (15 %) Fellazulás után: V2 = V1 + 0,2 ⋅ V1 = 4050 cm 3 Vs 2 = Vs1 = s1 ⋅V = 0,6 ⋅ 3375 = 2025 cm 3 2025 = 50 % s 2 =

0,5 40,5 Vv 2 = Vv1 = v1 ⋅ V = 0,25 ⋅ 3375 = 843,75 cm 3 arányosítva: s 2 = 843,75 = 20,89 % 40,5 l 2 =1 − (s 2 + v 2 ) = 0,29 (29 %) arányosítva: v 2 = v 2 = 0,21 22 (60 %) 17) Egy ρ = 2,8 g s ρd =1,94 g cm 3 cm 3 testsűrűségű agyag száraz térfogatsűrűsége a zsugorodási határon: . Mennyi a zsugorodási határa és mekkora a hézagtérfogata a zsugorodási határon? Megoldás: A zsugorodási határon: S r = 1. Vd Vv v ρd = s ⋅ ρs ⇒ s = Vs s ρd 1,94 = = 0,69 ; ρs 2,8 v = 0,31 ; Sr = 1 ⇒ l = 0 n = 100 − s = 100 − 69 = 31 % ws = Vd − Vs 1 − 0,69 ⋅ ρv = = 0,16 md 1,94 w s = 16 % 18) Egy talaj folyási határa: w L = 61 %, a belőle készített zsugorodási henger száraz tömege: m d = 20,6 g, térfogata V d = 10,9 cm3. A talaj anyagsűrűsége: ρ = 2,8 g cm s 3 . Ugyanebből a talajból vett V = 2 dm 3 térfogatú telített minta víztartalma w = 25,8 %. Mennyi lesz a minta térfogata a zsugorodási határig

szárítva? Számítsa ki a talaj maximális térfogatváltozását és a lineáris zsugorodását! Értékelje a talajt a hazai gyakorlat szerint térfogatváltozási hajlam szempontjából. 23 Megoldás: A zsugorodási henger adatainak felhasználásával számítható: m d 20,6 = = 7,36 cm 3 ρs 2,8 Vs = A zsugorodási határ víztartalma: ws = Vd − Vs 10,9 − 7,36 ⋅ ρv = = 0,1718 md 20,6 w s = 17,18 % Áttérve a V = 2 dm3 térfogatú mintára: (w = 25,8 % ; w s = 17,18 % ; S r = 1.) A V = 2 dm3 térfogatú minta – szárítási folyamat előtti (s 1 , v 1 ) és az azt követő (s 2 , v 2 ) - fázisjellemzői az alábbi egyenletek megoldásával kaphatók: v ⋅ ρv (1 − s) ⋅ ρv v felhasználásával. = ⇒ v =1 − s , valamint a w = s ⋅ ρs s ⋅ ρs 1− s ρ v = 1 g/cm3 S r =1 = v ⋅ ρv (1 − s) ⋅ ρv 1 ⇒ 1 − s = s ⋅ ρs ⋅ w ⇒ s = = s ⋅ ρs s ⋅ ρs 1 + ρs ⋅ w 1 s1 = = 0,58 ; l1 = 0,42 1 + 2,8 ⋅ 0,258 1 1 = = 0,68 ; l 2 = 0,32

s2 = 1 + ρs ⋅ w s 1 + 2,8 ⋅ 0,1718 w= A szilárd rész térfogata: Vs1 = Vs2 = s1 ⋅ V = 0,58 ⋅ 2 dm 3 =1,16 dm 3 , ami a térfogatváltozási folyamat végén is ugyanannyi és ez a (térfogatváltozás utáni) teljes térfogat 68 %-a (0,68 –ad része). Ennek megfelelően a teljes térfogat (a 100 %): V= Vs2 1,16 = =1,70 dm 3 ; 0,68 0,68 ρd2 = s 2 ⋅ ρs = 0,68 ⋅ 2,8 = 1,90 g cm 3 1 1 A telítési határ víztartalma: w T = ⋅ w L + 20 = ⋅ 61 + 20 = 35,25 % 4 4 Maximális térfogatváltozás: βmax = ρd 1,90 ⋅ (w T − w s ) = ⋅ (35,25 − 17,18) = 34,33 % ρv 1 24 Lineáris zsugorodás:    1  1 ε s = 100 ⋅ 1 − 3  = 100 ⋅ 1 − 3  = 9,4 % 1 + βmax  1 + 0,3433    A talaj a hazai gyakorlat szerint térfogatváltozónak minősül, mert ε s = 9,4 % > 5 %. 25