Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Buzsáki Krisztina - A Zala Volán Közlekedési Rt. bérgazdálkodása és belső ösztönzési rendszere

A ZALA VOLÁN KÖZLEKEDÉSI RT. BÉRGAZDÁLKODÁSA ÉS BELS ÖSZTÖNZÉSI RENDSZERE Küls szakmai konzulens: Fodor Mária Operatív konzulens: Dr. Döme Istvánné Készítette: Buzsáki Krisztina Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003. 61 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés. 3. 1. A Zala Volán Közlekedési Rt bemutatása 4. 1.1 A vállalat megalakulása 4. 1.2 A vállalat tevékenységi köre 6. 1.3 A vállalat szervezeti felépítése 10. 1.4 A vállalat f bb mutatói 10. 2. Az emberi er forrás, mint különleges termelési tényez 11. 2.1Létszámelemzés 11. 2.11 Létszám meghatározása 15. 2.12 A munkaer állomány összetételének vizsgálata és elemzése 17. 2.2 Munkaer mozgás vizsgálata 19. 2.21 Munkaer forgalom mutatói 20. 2.22 A munkaer -állomány életkori jellemz i 22. 2.3 Munkaid elemzése 24. 2.31 Munkaszüneti napok meghatározása 24. 2.32 Egész napos hiányzások alakulása 25. 2.33 Túlóra

felhasználás vizsgálata 25. 2.34 Munkaid kihasználás mutatói 26. 2.4 A munka termelékenységének vizsgálata 27. 3. A bérezési és ösztönzési rendszer 32. 3.1 A motiváció, mint az emberi ösztönzés leghatékonyabb eleme 33. 3.2 A bér fogalma, fajtái, funkciói 35. 3.3 A vállalkozás bérezési rendszere 38. 3.4 Bérfelhasználás elemzése 49. 3.41 Bérszínvonal (átlagkereset) meghatározása 49. 3.42 Bérköltség változását befolyásoló tényez k 51. 3.5 A pótlékok és jutalmak szerepe az ösztönzésben 53. 1 4. A munkaid és bérgazdálkodás értékelése 56. 4.1 A következtetések levonása és az EU csatlakozáshoz szükséges lépések 56. Irodalomjegyzék. 61. Mellékletek 65. 2 Bevezetés ,,A közlekedés a társadalom olyan tudatos és célszer , rendszeres és tömegszer tevékenységi formája, amely speciális eszközök segítségével biztosítja személyek és anyagi javak új érték el állítását

szolgáló helyváltoztatását.” Mint minden szolgáltató vállalatnál a termelési tényez k közül az emberi er forráson van a legnagyobb hangsúly. Az ember a vállalkozás sajátos er forrása, lételeme, aki összefogja, optimalizálja a többi termelési tényez t, és aki nélkül elképzelhetetlen a gazdálkodás. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a vezet k ismerjék munkatársaik, munkavállalóik szükségleteit, igényeit, vágyait, amelyeken keresztül motiválhatják, ösztönözhetik ket a minél jobb, hatékonyabb munkavégzésre. A munka ellenértékeként bért kapnak, mely anyagi forrás többnyire a leghatékonyabb ösztönz er vel bír és nem utolsósorban jelent s költségterhet ró a munkáltatóra. Fontosságából fakadóan folyamatosan figyelni, vizsgálni, elemezni kell ezen tétel alakulását. Szakdolgozatomban a Zala Volán Közlekedési Rt.-n keresztül mutatom be e tevékenység gyakorlatát. Köszönöm a dolgozat megírásában

nyújtott segít közrem ködését Dr Döme Istvánné f iskolai tanársegédnek, küls konzulensemnek, Fodor Mária kontrolling f osztályvezet asszonynak, valamint a Zala Volán Rt. azon munkatársainak, akik idejüket nem sajnálva segítették munkámat. 3 1. A Zala Volán Közlekedési Rt bemutatása 1.1 A vállalat megalakulása Vállalattörténet A Zala Volán el dje - a Zalaegerszegi Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat - 1950. október 1-én alakult. A vállalat 1970-t l válik ismertté Volán 16 sz vállalat néven Az üzemnagyság maximumát 1988-ban érte el a vállalat, amikor a teljes munkaid s dolgozói létszám meghaladta a 3600 f t. A 80-as évek vége felé a beállt gazdasági változások hatására a cég szervezeti felépítése korszer södött. 1990-91 években közel 30 db gazdasági társaság alapításával - a nem személyszállítást szolgáló tevékenységek leválasztásával - a vállalat tisztaprofilú, tömegközlekedésre szakosodott

gazdálkodó szervezetté vált. 1992. december 31-én az állami vállalat a jelenleg m köd Zala Volán Közlekedési Részvénytársasággá alakult. Az átalakulás után a társaság alapvet célja a térség közúti tömegközlekedési igényeinek mind magasabb színvonalon történ kielégítése. Az átalakulás után a túl nagy m szaki tevékenység egy részének társaságba vitelével a cég tevékenységi struktúrája és üzemnagysága újból összhangba került. A társaság létszáma jelenleg 1193 f . 1. kép 4 A társaság üzleti filozófiája „A társaság meg rzi vezet pozícióját m ködési területének tömegközlekedésében és erre törekszik más utazási szolgáltatások terén is, miközben m szaki infrastruktúrája és más er forrásai jobb kihasználása érdekében - a min ségjavítás szakadatlan követelményével magas színvonalú és mind szélesebb kör szolgáltatásokat kíván nyújtani a gépjárm közlekedési szakmában.

Lehet ségein belül elkötelezetten támogatja a sportot, a kultúrát és az oktatást." (Arculati kézikönyv) A vállalat tulajdonosai A Magyar Állam (ÁPV Rt.) 91,23 %-kal és a dolgozók 8,77 %-kal A Zala Volán tulajdonosi szerkezete 8,77 % 91,23 % Dolgozói rész Állami tulajdon (ÁPV Rt.) A vállalat székhelye 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk út 16. 5 F bb telephelyei 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi út 99. (M szaki-forgalmi telep) 8900 Zalaegerszeg, Kovács K. tér 1 (Volán Utazási Iroda) 8900 Zalaegerszeg, Balatoni út 1. (Autóbuszállomás) 8800 Nagykanizsa, Virág B. u 4 (M szaki-forgalmi telep) 8800 Nagykanizsa, Báthory u. 2 (Autóbuszállomás) 8360 Keszthely, Mártírok u. 2 (Autóbuszállomás) 8960 Lenti, Pet fi S. út 28 8790 Zalaszentgrót, Sz l u. 17 1.2 A vállalat tevékenységi köre F tevékenységek -Menetrendszer és egyéb személyszállítás -Gépjárm javítás -Utazásszervezés Menetrendszer és egyéb személyszállítás

Zala megye a természeti-gazdasági adottságai, településszerkezete és gyér vasúthálózata révén kiváló élettérnek bizonyult a közúti közlekedés számára. A „lóbuszon" és a „fakaruszon" át, viszonylag rövid id is elég volt a szórvány jelleg járatoktól a nagyüzemi tömegközlekedésig eljutni. A személyszállításban ma már a városok és vonzáskörzetük, a megye városai közötti és a távolsági utazási igényeinek egyre korszer bb kielégítése a feladat, amelyet 310 darab autóbusszal látnak el. 6 2. kép Helyi járati közlekedés Zala megye nagyobb városaiban 75 db szóló és csuklós Ikarus, valamint Mercedes típusú autóbuszokkal szállítják az utasokat, évente 3,4 millió kilométert megtéve. Az autóbuszok jelent s része D-10-es környezetkímél motorral és EURO 1 és 2 motorral van felszerelve. El városi és helyközi közlekedés El városi és helyközi forgalomban a nagyobb befogadóképesség

(speciális szóló és csuklós) autóbuszok alkalmazásával a zsúfoltságot csökkentik, és kell gyakoriság révén az átlagosnál jobb eljutási lehet séget biztosítanak a megyében. Az el városi közlekedésben (városok körzetében) legnagyobb számban az Ikarus 260.32 típust alkalmazzák, amelynek befogadóképessége 100 f .A megyén belüli helyközi közlekedésre Ikarus 256.44 típusú (80 f fér hely), és Mercedes 407 típusú (100 f fér hely) autóbuszokat közlekedtetnek. A megyében 2 db E-94 típusú iskolabusz is közlekedik. Távolsági közlekedés F bb távolsági járataink az alábbi városokba indulnak: − Budapest − Gy r − Székesfehérvár − Pécs − Szeged − Gyula 7 A hosszabb útvonalon közleked járatokon Ikarus 395 típusú 49 fér helyes autóbusszal (a képen) szállítják az utasokat. 3. kép Járm beruházásaik során tovább folytatják a környezetkímél EURO 1 és EURO 2 motorral felszerelt autóbuszok

beszerzését. A beszerzésekre évente mintegy 450 millió forintot fordítanak. Egyéb szolgáltatások − Autóbusz rendelkezésre bocsátása − Lakókocsi bérbeadás − Irodák, ingatlanok bérbeadása − Autóbuszok oldalfelületeinek és egyéb (autóbusz állomások, kerítések hirdet felületei) reklámfelületek bérbeadása. 4. kép 8 Szociális körülmények, humánpolitika Az építési lehet ségek csekély mértéke ellenére a létesítmények jól kielégítik a reális igényeket. A részvénytársaság 50 személyes keszthelyi üdül vel, tengerpartra telepített lakókocsikkal, csereüdülési lehet ségekkel szolgálja a munkavállalók pihenési, üdülési igényeit. A szakemberek változatos, sokoldalú képzési, továbbképzési lehet ségek között válogathatnak. A dolgozók saját újságból (a Zala Volán Hírmondó-ból) értesülhetnek a legfrissebb eseményekr l. Gépjárm javítás A gépjárm javítás f feladata az

autóbuszállomány felülvizsgálata, karbantartása és javítása. Zala megye 4 városában 5 telephelyen végzik ezt a tevékenységet Ezen általános tevékenységen, javításon kívül végeznek eredetvizsgálatot, m szaki vizsgálatot és környezetvédelmi felülvizsgálatot (zöldkártya), de márkaszervizek keretén belül (Volvo haszongépjárm vek, Honda személygépkocsik, Setra autóbuszok, Ikarusz típusú autóbuszok, stb. esetében) küls ügyfelek részére is történik e szolgáltatásnyújtás Az utóbbi években a régi tehergépjárm és személygépkocsi típusok (IFA, Zsiguli, stb.) kifutóban vannak. Új és korszer bb járm veket kell tehát beszerezni, amelyhez a jelenlegi beruházási politika folytatása szükséges. Azonban a belép , korszer bb járm vek javítása nagyobb szakértelmet igényel, és fokozottabban megköveteli a dolgozók folyamatos képzését. Tudásukat hasznosítva arra kell törekedni, hogy a saját járm veket, autóbuszokat

lehet leg minél kevesebb anyag- és munkadíj-ráfordítással tudják javítani, így a felszabaduló kapacitást küls ügyfelek részére lehessen értékesíteni. Egy el ny, hogy a márkaszervizekben megkövetelt m szaki színvonalat és a min ségi munkavégzést a többi dolgozó is átveszi, így m ködésének nagy hatása van az autóbuszok javítására. A járm javításban a bérezés az ösztönz bérezésben nyilvánul meg. 9 Utazásszervezés A személyközlekedési üzletágon belül, önálló elszámoló egységként, önálló profitcentrumban m ködnek a Zala Volán Utazási Irodák. Zala megyében 4 bejegyzett iroda van; Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen és Hévízen. F profil az autóbuszos társas utazás szervezése, amelyek természetesen Volán buszokkal történnek. Emellett külön feladat a különjárati autóbuszok, illetve más utazási irodák útjainak értékesítése. 1.3 A vállalat szervezeti felépítése A

részvénytársaság legfels bb szerve a közgy lés, amelyben a vezérigazgató, az igazgatóság, a könyvvizsgáló és a felügyel bizottság foglal helyet. A marketing, PR tevékenység, a kontrolling f osztály és az üzletágak (közgazdasági szakterület, fejlesztési és infrastrukturális szakterület, személyközlekedési üzletág és a m szaki üzletág) az igazgatóság felügyelete alá tartozik. 1.4 A vállalat f bb mutatói 2001-ben Saját t ke 2.044,2 millió Ft Értékesítés nettó árbevétele 6.273,4 millió Ft Mérlegf összeg: 3.260,9 millió Ft Foglalkoztatottak létszáma 1.193,1 f Szállított utasok száma 67,0 millió utas Utaskilométer 619,8 millió utaskilométer Átlagos autóbusz-állomány 320 db 10 2. Az emberi er forrás, mint különleges termelési tényez Az emberi tényez kkel kapcsolatos célok a részvénytársaság gazdasági (üzleti) érdekeinek hosszú távú megvalósítását szolgálják. A legfontosabb cél,

hogy meghatározzák az ,,üzleti célokhoz" szükséges képzettség és összetétel munkaer -igényt és a továbbiakban hatékonyan alkalmazzák. Meg kell határozni - figyelemmel az EU normákhoz való közelítésre - a munkaer mennyiségi, képzettségi fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket és azt is, hogy a munkavállalók hogyan tudnak azonosulni a társaság céljaival. Fontos, hogy a hazai és nemzetközi gyakorlatnak megfelel en a Zala Volán Rt-nél is a humáner forrás gazdálkodás a társaság tevékenységének stratégiai része legyen. Ehhez arra is szükség van, hogy a humán szervezet a vállalati struktúrában megfelel helyet foglaljon el, súlyának megfelel rangot kapjon és cégen belül az EU-s elvárásoknak megfelel súllyal kezeljék. Meg kell sz nnie annak a szemléletmódnak, mely els helyen kezeli a technika fejlesztését, de a technikát kezel embert, a munkaer t csak a második vagy a sokadik helyre sorolja. Mint az már számos

helyen és alkalommal elhangzott „legf bb érték az ember”, de szemléletmódban és hozzáállásban is el kell jutni oda, hogy ez ne csak hangzatos szólam maradjon. 2.1 Létszámelemzés A létszámelemzés feladata a munkaer vel való ellátottság, a létszámösszetétel és a munkaer felhasználás kérdésének az elemzése. A létszámelemzés vizsgálatának a tárgya és megfigyelési egysége maga a munkavállaló, aki különböz ismérvek szerint sorolhatók be, mint például: -állománycsoportonként -üzletáganként -nem alapján -életkor szerint -stb. 11 A Zala Volán Rt-nél a következ képpen alakultak az átlagos állományi létszámadatok állománycsoportonkénti bontásban: Megnevezés 1999. 2000. 2001. Autóbuszvezet 568,0 573,3 575,3 Forgalmi utazó 14,8 13,1 12,3 Forgalmi nem utazó egyéb 35,0 34,6 35,0 Karbantartó és egyéb fizikai 326,5 321,0 312,6 Szellemi 210,7 205,0 201,8 1155,0 1147,0 1137,0 63,1 61,5

56,1 1218,1 1208,5 1193,1 Teljes munkaid s Egyéb foglalkoztatottak Rt. Összesen Autóbuszvezet k A 2 f s éves átlagos állományi létszámtöbbletet a folyamatosan végrehajtott 8 f s létszámfelvétellel valósították meg. A Munka Törvénykönyvének 2001 évi módosításával összhangban - napi 8 órá0s munkaid bevezetése a belföldi és nemzetközi menetrendszer közúti személyszállítás forgalmi utazói részére – 2001. július 1 naptól kezd d en adminisztratív változtatást eszközöltek a munkaid , illetve annak nyilvántartásával kapcsolatosan, mely azt jelentette, hogy a korábban nem felezett 15 perc alatti szolgálatban töltött kiállási id is felezésre került. Ez az intézkedés a jelenléti id mértékét nem befolyásolta számottev en csak bels , szerkezeti összetétel változást eredményezett. 12 Foglalkoztatási adatok alakulása Megnevezés 1999. 2000. 2001. Jelenléti id (óra) 1319518 1351647 1341445

-szolgálatban töltött óra (túlórával) 1128765 1152471 1100762 -egyéb kiállási id (óra) 190753 199176 239948 -osztott munkaid (óra) - - 735 Átlagos állományi létszám (f ) 568,0 573,3 575,3 Dolgozó létszám (f ) 500,0 507 503 Munkaer felhasználás foka (%) 88,2 88,4 87,4 Foglalkoztatási szint (óra/f ) 188 190 183 89876 99746 86014 13,2 14,5 12,5 23386695 24282352 24084225 1 áll. létszámra jutó km (km/f ) 41246 42355 41864 Fizetett szabadság (nap) 15392 15189 16805 Fizetett ünnep (óra) 24141 39364 48109 Túlmunka (óra) 1 áll. létszámra jutó túlmunka (óra/f /hó) Összes km 2000-re a foglalkoztatási szint, a dolgozói létszámra jutó szolgálatban töltött óra kissé megn tt. Ez annak a következménye, hogy ebben az évben megn tt az ellátandó feladatok mennyisége (összes km is több), így a szolgálatban töltött óraszám is. Ezzel szemben a dolgozók száma nem követte ezt az ütemet. A

fizetett szabadnapok számát a létszám nagyságrendje és életkor szerinti összetétele befolyásolja. Az említett 15 perc alatti kiállási id felezés, illetve az osztott munkaid bevezetése havi szinten átlagosan 3461 szolgálatban töltött órát jelentett, melynek többlet dolgozó létszámigénye a 183 órás foglalkoztatási szint figyelembe vételével 19 f , s ez a 87,4 %-os munkaer felhasználási fokkal számolva 22 f s állományi létszámnövekedést eredményezett volna. Tehát az úgynevezett adminisztratív intézkedés kell mértékben kompenzálta az Mt. Módosítás foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatását Ez az intézkedés 2001. évre elegend nek bizonyult s lehet, hogy az EU-s csatlakozásig elegend is lesz, de azt követ en - a jelenlegi nemzetközi szabályok alapján - már nem. 13 Ezért folyamatosan kell keresni illetve alkalmazni a több alternatívás (létszám, forda módosítás, munkarend módosítás) lehet ségeket

külön-külön, de akár együttesen is, a csatlakozás zökken mentes és minél költségmentesebb végrehajtása érdekében. A 2001. évi Munka Törvénykönyve módosítás egyébként az autóbuszvezet i állománycsoporton kívül más állománycsoportot számottev en nem érintett Forgalmi utazó egyéb Ebbe az állománycsoportba tartoznak a helyi és helyközi közúti ellen rök. Az ellen rzés hatékonysága illetve min ségi javítása szükségessé tette volna a létszám növelését. Forgalmi nem utazó egyéb Az állománycsoportba tartoznak a személyközlekedési tevékenységen belül az irányítás, elszámoltatás, illetve információs tevékenységet ellátó munkavállalók. Létszámuk a feladat elvégzéséhez megfelel mértékben alakult. Karbantartó és egyéb fizikai Az állománycsoport összes létszáma alacsonyan alakult, ugyanis a feladat mennyisége, a min ségi elvárás n tt, az átlagkereset alacsony maradt illetve a magánvállalkozók

elcsábítják a jó szakembereket, bár igaz, ez a csökkenés egyes esetekben nem ott jelentkezett, ahol az indokolt lett volna. Állománycsoporton belüli képzettség szerinti összetétele nem az el zetes elvárásoknak megfelel en alakult annak ellenére, hogy a mesterszakmunkások illetve szakmunkások aránya emelkedett. Az állománycsoport képzettség szerinti bels összetétele, illetve létszámának alakulása: Megnevezés 2000. 2001. Index % Összes létszám (f ) 321,0 312,6 97,4 Mesterszakmunkás + szakmunkás (f ) 242,1 236,2 97,6 Arány indexe (%) 75,4 75,6 - Betanított + segédmunkás (f ) 78,9 76,4 96,8 Arány indexe (%) 24,6 24,4 - 14 Szellemi állomány Szakterületenkénti bontásban az alábbiak szerint alakult a szellemi létszám: Megnevezés 1999. 2000. 2001. Személyközlekedési üzletág 76,4 74,7 73,2 M szaki üzletág 73,3 71,5 70,6 Kontrolling f osztály 12,7 12,5 12,9 Közgazdasági szakterület 28,0

27,4 26,6 Fejlesztési és Infrastrukturális szakterület 20,3 18,9 18,5 Csaknem mindegyik szakterületre jellemz természetes fluktuáció során kilép a létszám folyamatos csökkenése. A munkavállalókat nem pótolja a vállalat, hiszen az elvégzend feladatok mennyisége jelent sen nem változott, a számítástechnika folyamatos fejl dése és az adatfeldolgozás egyszer södése viszont nem indokolt létszámfelvételt. Részmunkaid sök A részmunkaid ben történ foglalkoztatást ott alkalmazták, ahol a munkavégzés mennyisége nem igényel teljes munkaid st. Az állomány létszámának alakulása megfelel nek mondható. 2.11 Létszám meghatározása Az ÁPV Rt, mint f tulajdonos és a KKVSZ (Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége, a Volánok f érdekképviseleti szerve) minden évben bérmegállapodást ír alá, amelyben meghatározzák az éves átlagkereset fejlesztés mértékét. A létszámigényt minden évben három szinten

tervezik: üzemi, üzletági és cégszinten. Minden üzem készít egy feladathoz igazodó létszámtervet, amelyek zs rizésre kerülnek. Az egyeztetés addig tart, amíg az összes üzem terve meg nem egyezik az üzletági tervvel, azaz optimális nem lesz. Az üzletágak tervei adják a cégszint létszámtervet, amely az üzleti tervben is rögzítésre kerül. Jellegéb l adódóan máshogy tervezend a fizikai illetve a szellemi munkavállalók létszáma. 15 A fizikaiak közé tartoznak az: − autóbuszvezet k − forgalmi utazó egyéb (helyi és helyközi közúti ellen rök) − forgalmi nem utazó egyéb (személyközlekedési üzletágban dolgozó irányítók, − elszámoltatók, információsok) − karbantartó és egyéb munkások Meghatározó létszámot az autóbuszvezet k, a karbantartó és egyéb munkások képviselnek. Autóbuszvezet knél A mindenkori foglalkoztatási szint határozza meg, hogy felvenni vagy elbocsátani kell munkavállalókat, de

megoldást jelenthet az elbocsátás helyett a természetes fluktuáció is. A létszámnak mindig a teljesítend feladatokhoz kell rugalmasan illeszkednie. A napi feladatok (fordák) mennyiségét és min ségét sok tényez befolyásolja, mint például -utazási igények -földrajzi elhelyezkedés -évszakok, szezonalítás, id járási tényez k -ünnepek, rendezvények, hivatalok, kórházak, kulturális idegenforgalmi látványosságok elhelyezkedése -multinacionális cégekkel kötött szerz déses járatokra való igények (Flextronics járatok) További létszámb vítést jelent az EU elvárásokhoz való felzárkózás (EKG 3820. sz rendelete) és az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) elveinek való megfelelés, amelyek f leg a vezetési id t és a pihen id ket szabályozzák. Karbantartók és egyéb fizikai dolgozók létszámának meghatározása A javítási munkadíj részét a típusonkénti (Honda, Volvo, stb.) összetétel és a rezsi óradíj segítségével

lehet órára visszaszámolni, ami a létszámot adja. Ezek alapján készülnek létszámtervek, amelyeket módosítanak az egyéb tevékenységek létszámigényével. A szezonalítás itt is nagy szerepet játszik a létszám meghatározásában, de a városi magánvállalkozók munkaer elszívó hatása is jelent s. 16 Szellemi munkavállalók A szellemi munkavállalók létszáma viszonylag állandó, ugyanis az évek során az elvégzend feladatok mennyisége nem változott jelent s mértékben, ezért a létszámot bázisadatokból tervezik. A létszám csak új tevékenység belépése esetén növelhet 2.12 Munkaer -állomány összetételének vizsgálata és elemzése A vállalkozás f profilja a személyközlekedés, ezért ez az üzletág fontosabb a többinél. Állománycsoportok Átlagos állományi létszám (f ) 1999. 2000. 2001. 567,0 573,3 575,3 35,0 34,6 35,0 2,0 2,0 2,0 76,4 74,7 73,2 680,4 684,6 685,5 15,0 14,3 14,0 695,4 698,9

699,5 Személyközlekedési üzletág Autóbuszvezet k Forgalmi nem utazó egyéb Karbantartó és egyéb fizikai összesen Szellemi munkavállalók Teljes munkaid s összesen Egyéb foglalkoztatottak Összesen Az autóbuszvezet k létszáma évente átlagosan csak 1-2 f vel n tt, amit els sorban a szabadáras (különjárat, szerz déses járat) teljesítmények növekedése indokol. Állománycsoportok Átlagos állományi létszám (f ) 1999. 2000. 2001. 309,6 304,3 295,4 73,3 71,5 70,6 382,9 375,8 366,0 25,6 23,2 18,9 408,5 399,0 384,9 M szaki üzletág Karbantartó és egyéb fizikai összesen Szellemi munkavállalók Teljes munkaid s összesen Egyéb foglalkoztatottak Összesen 17 A karbantartók állományi létszáma a teljesítmény és a m szaki bevétel növekedés ellenére csökken, amit a városok – els sorban Zalaegerszeg – létszámelszívó hatása és az alacsony átlagkereset indokol. Állománycsoportok Átlagos állományi létszám

(f ) 1999. 2000. 2001. Kontrolling f osztály Forgalmi utazó egyéb 12,0 11,0 10,6 Szellemi munkavállalók 12,7 12,5 12,9 Teljes munkaid s összesen 24,7 23,5 23,5 1,1 0,7 5,7 25,8 24,2 29,2 Egyéb foglalkoztatottak Összesen Az ellen rök létszáma nem elegend , sem a buszállományhoz (320 db), sem a települések számához képest. Állománycsoportok Átlagos állományi létszám (f ) 1999. 2000. 2001. Közgazdasági szakterület Szellemi munkavállalók 28,0 27,4 26,6 Teljes munkaid s összesen 28,0 27,4 26,6 9,6 10,5 5,4 37,6 37,9 32,0 Egyéb foglalkoztatottak Összesen 18 Állománycsoportok Átlagos állományi létszám (f ) 1999. 2000. 2001. Fejlesztési és infrastrukturális szakterület Forgalmi utazó egyéb 2,8 2,1 1,7 Karb. és egyéb fizikai ösz 14,9 14,0 15,2 Szellemi munkavállalók 20,3 18,9 18,5 Teljes munkaid s összesen 39,0 35,0 35,4 Egyéb foglalkoztatottak 11,8 12,8 12,0 Összesen

50,8 47,8 47,4 A szellemi létszám a számítástechnika fokozatos térhódításával (az adminisztrációs feladatok leegyszer södésével városok hálózatba kapcsolásával, így a kétszeres adatfeldolgozás megsz nésével) folyamatosan csökkent. 2.2 Munkaer mozgás vizsgálata Ha a vállalkozásnak a gazdasági terveinek a megvalósításához a rendelkezésre állónál nagyobb, vagy más összetétel munkaer állományra van szüksége, akkor azt vagy bels forrásból (pl. átképzés, továbbképzés útján) vagy küls munkaer piacról való felvétellel, azaz munkaer toborzással elégítheti ki. Ez utóbbi során a vállalkozás általában arra törekszik, hogy létszámigényét a vonzáskörzetéb l elégítse ki. Ha a közvetlen környezetb l nem biztosítható a megfelel létszám, akkor a vállalatnak a szükséges létszám biztosításához a munkaer t távolabbi régiókból kell biztosítania, ami a munkába utazás költségei révén jelent sen

megnöveli a vállalkozás munkaer költségeit. A munkaer toborzást célszer a munkaer piaci túlkínálat esetén is alkalmazni, mivel a vállalkozás így több jelölt közül választhatja ki a munkakör ellátására legalkalmasabb személyt. A munkaer toborzás eszközei sokfélék Ilyenek például a hirdetések napilapokban, vagy sugárzott médiában, illetve pályázati felhívás megjelentetése. Ezen eszközöket leginkább a szellemi munkavállalóknál alkalmazzák. 19 A vállalkozás m ködése során f képp a Személyközlekedési és a M szaki Üzletágak esetében folyamatos a munkaer -forgalmának változása, azaz a ki- és belép munkavállalók száma. Egyes dolgozók munkaviszonyának megsz nésére sor kerülhet a munkáltató vagy a munkavállaló kezdeményzésére egyaránt. A munkavállalók elvárásai és a vállalkozás által a munkavállalók számára nyújtott feltételek közötti feszültségek fontos jelz je a dolgozói kezdeményezésen

alapuló kilépések magas aránya, a fluktuáció, ami hátrányos a vállalkozás számára, mivel az új dolgozó csak bizonyos betanulási id után lesz teljes érték dolgozó. Ez különösen a karbantarók állományánál jellemz . 2.21 Munkaer -forgalom mutatói teljes munkaid s létszámadatokkal A vállalkozás állományában lév munkavállalók, az emberi er forrás minél jobb hasznosítása a cég alapvet érdeke. A társaság érdekei és a munkavállalók igényei nem mindig egyeznek meg, de törekedni kell arra, hogy minél jobban közelítsenek egymáshoz. Jó hatással lehet a dolgozók teljesítményeire, ha azt látják, hogy elvárásaik közül többet is kielégítenek. Ha viszont a munkavállalók igényei gyorsabban növekednek, mint ahogyan a vállalat arra pozitívan reagálni tudna, egyre n a feszültség köztük. Ennek egyik jelz je lehet a munkavállalói kezdeményezésen alapuló kilépések magas aránya. Éppen ezért a vállalatnak nagy

figyelmet kell fordítania a fluktuációra, érdemes vizsgálni, elemezni az okokat, melyek helyi információk szerzésével és a kilép dolgozók megkérdezésével történhetnek. 20 1999. év Megnevezés Belép k Kilép k Váltás Belépési Kilépési Munkaer Váltásszáma száma forgalom forgalom forgalom Intenzitás Személyközlekedési üzletág 18 15 15 2,629 2,191 4,820 2,191 M szaki üzletág 10 19 10 2,661 5,056 7,717 2,661 Központ 2 6 2 2,328 6,985 9,313 2,328 Rt. szinten 30 40 30 2,616 3,487 6,103 2,616 Az 1999-es évben megfigyelhet , hogy még Rt. szinten sem történt meg a létszám pótlása A legnagyobb arányú kilépések a f képp a M szaki üzletágnál és a központban jelentkeztek. Ez a tendencia figyelhet meg a következ években is 2000. év Megnevezés Belép k Kilép k Váltás Belépési Kilépési Munkaer Váltásszáma száma forgalom forgalom forgalom Intenzitás Személyközlekedési üzletág 29 29

29 4,236 4,236 8,472 4,236 M szaki üzletág 19 50 19 5,055 13,304 18,360 5,055 Központ 3 5 3 3,492 5,820 9,313 3,492 Rt. szinten 51 84 51 4,446 7,323 11,769 4,446 A 2000-es évr l elmondható, hogy a személyközlekedés munkavállalói teljes mértékben váltották egymást, tehát a kilép ket pótolták a belép k. A fluktuáció zéró, a kilépés 90 %-a nyugdíjazás miatt történt. A M szaki üzletágban a karbantartók állományánál a legnagyobb a munkaer -forgalom, ugyanis a megyei magánvállalkozók csaknem háromszoros bért kínálnak a jól felkészült szakmunkásoknak. Ennek megel zésére ezen állománycsoportnál a Rt átlagánál nagyobb keresetfejlesztést hajtanak végre. A Központban a kilép k pótlása nem volt szükséges a munkakörök összevonása miatt, illetve a megfelel szakembergárda ellátottság miatt. 21 2001. év Megnevezés Belép k Kilép k Váltás Belépési Kilépési Munkaer Váltásszáma száma

forgalom forgalom forgalom intenzitás Személyközlekedési üzletág 19 22 19 2,771 3,209 5,981 2,771 M szaki üzletág 9 21 9 2,459 5,737 8,196 2,459 Központ 0 5 0 - 5,874 5,874 - Rt. szinten 28 48 28 2,462 4,221 6,684 2,462 A Személyközlekedési üzletágnál fordák (napi feladatok) kerültek összevonásra és a gazdaságtalan járatok megszüntetésre. Kevesebb feladat kisebb teljesítményt is igényelt, így a korkedvezményes nyugdíjat is többen vették igénybe. A karbantartói állománynál tovább fokozódott az elvándorlás, a központban pedig a természetes fluktuáció. 2.22 A munkaer -állomány életkori jellemz i Meghatározó lehet egy vállalkozás fejl d képességében, hogy mennyire ,,öreg”, vagy ,,fiatal” a szervezet munkaer -állománya. A szinte napról napra változó technika a dolgozók folyamatos tanulását követeli meg. Az egyre élesebb piaci helyzethez, ami az Európai Unióba való csatlakozást követ

en még inkább jellemz lesz csak innovatív, megújulni képes szervezetek tudnak alkalmazkodni. A fiatalok általában nyitottabbak az újra, könnyebben tanulnak, az innováció jobban megvalósulhat velük, hiszen nem ismerik annyira a régit, ezért nem is ragaszkodnak annyira hozzá. Ugyanakkor hiányzik bel lük az id sebbel tapasztalata, megfontoltsága Ezért fontos egy megfelel arányt kialakítani. 22 A Részvénytársaság munkavállalóinak koronkénti és nemenkénti összetétele 2000-ben: A születési intervallumok 1943-1947 Férfi N Összesen N k aránya (%) 16,26 Férfiak aránya 103 20 123 1948-1952 196 47 243 19,34 80,66 953-1957 231 58 289 20,07 79,93 1958-1962 159 27 186 14,52 85,48 1963-1967 107 19 126 15,08 84,92 1968-1972 106 10 116 8,62 91,38 1973-1977 82 7 89 7,87 92,13 Rt szinten összesen 984 188 1172 16,04 83,96 (%) 83,74 A z 1 9 5 3 é s 1 9 5 7 k ö z ö t t s z ü le te tt m u n k a v á lla

ló k ö s s z e té te le 3 5 0 2 8 9 3 0 0 Létszám (f ) 2 5 0 2 3 1 2 0 0 1 6 6 1 5 0 1 0 0 1 4 7 9 6 7 6 5 8 5 0 1 9 2 0 2 7 1 9 8 0 fé r fi S z e m é ly k ö z le k e d é s i Ü z le t á g n M s z a k i Ü z le t á g ö ssze se n K ö zp on t R t . s z in t e n A vállalaton belül az 1953 és 1957 között született munkavállalók vannak nagyobb súlyban. Ez a cég elöregedését jelzi. Ha hamarosan nem történik fiatal munkaer felvétele, akkor pár éven belül hirtelen megn a kilép k száma, amit azonnal pótolni kell, így jelent s költségek merülhetnek fel a munkaer keresése, felvétele és megtartása terén. 23 A diagrammon azonnal látható, hogy a közlekedés hagyományosan férfimunka (80 % a férfiak aránya). Ezt tükrözi a Személyközlekedési üzletág (ez az arány már a 89 %-ot is eléri), ahol magát az utasforgalmat bonyolítják le, illetve a M szaki üzletág is (79 %), ahol karbantartást, javítást végeznek.

Itt a n knek az adminisztrációs munkában van szerepük A Központban már a n k dominálnak, az adatfeldolgozások, irodai munkák java része itt centralizálódik, mivel a n k általában nagyobb figyelemmel, pontossággal és precízséggel végzik el a feladatokat. 2.3 Munkaid elemzése 2.31 Munkaszüneti napok meghatározása Fontossága abból adódik, hogy a kifizetett bérpótlékok nagyságát is befolyásolják kis mértékben. A munkaszüneti napok száma a munkarendb l adódó szabadnapok és a fizetett ünnepek összegéb l adódik. 1999. 2000 2001 A munkarendb l adódó munkaszüneti napok száma: 95 106 104 Fizetett ünnepek száma: +9 +7 +10 104 113 114 261 253 251 nap Így a törvényes munkanapok száma: Az átlagos statisztikai létszámmal ledolgozható napok száma: 317898 305877 299443 24 2.32 Egész napos hiányzások alakulása az autóbuszvezet knél Megnevezés 1999. Egész napos hiányzások 2000. 2001. 50090 42991 45853

-fizetett szabadság 15392 15189 16805 -betegség miatti hiányzás 13889 12981 9473 Ebb l: Az egész napos hiányzások legjelent sebb részét a fizetett szabadságok adják. Ezek száma közel állandó, csökkenteni csak az id sebb korosztály fiatalokkal való lecserélésével lehetne, de ez nem járható út egyik napról a másikra. A másik jelent s egész napos hiányzás betegségb l adódik. Ezen lehetne javítani, ha a táppénzen lev munkavállalókat ellen riznék, ugyanis kevesebb dolgozó ugyanazt a feladatmennyiséget túlóra felhasználása mellett tudja csak ellátni. 2.33 Túlóra felhasználás vizsgálata az autóbuszvezet knél Ha egy vállalat talpon akar maradni, akkor a gazdasági változások figyelembe vételével el re meg kell tervezni a létszámot. Optimális terv és megvalósulás esetén (kivéve, ha váratlan esemény történik) nem adódik túlóra. Ha a túlórák száma túl magas, az viszont azt jelenti, hogy nem volt megfelel a

munkaer felmérése a feladatok ellátásához képest és a munkaer b vítése javasolt. Megnevezés 1999. 2000. 2001. Túlóra 89876 99746 86014 1 dolgozóra jutó túlóra 179,75 196,74 171,00 1 állományi létszámra jutó túlóra 158,51 173,99 149,51 A 2000-ben megnövekedett feladatok mennyisége és az elégtelen létszám hatására emelkedett meg a túlóra felhasználása. 25 2.34 Munkaid kihasználás mutatói Megnevezés 1999. 2000. 2001. Átlagos állományi létszám 567,0 573,3 575,3 Dolgozói létszám 500,0 507,0 503,0 Teljesített munkaóra 2267506 2283787 2133749 Teljesített munkanap 267808 262886 253590 8,09 8,28 8,07 8,5 8,5 8,25 1999. 2000. 2001. 88,2 88,4 87,4 unkaid kihasználás (%) 95,18 97,41 97,82 Munkaid alap kihasználás (%) 83,95 86,11 85,49 Munkanap átlagos hossza Munkanap törvényes hossza Megnevezés Munkaer felhasználás foka (%) Munkaer felhasználás foka (%) = Dolgozói

létszám / Átlagos állományi létszám *100 Munkaid kihasználás (%) = Munkanap átlagos hossza / Munkanap törvényes hossza Munkaid alap kihasználás(%) = Munkaer felhasználás foka * Munkaid kihasználás /100 Az átlagos állományi létszám kis mértékben folyamatosan n tt. A munkaer felhasználás is javult 1999-hez képest, ellenben utána nagyobb mértékben csökkent a dolgozók száma (-0,7%), mint az átlagos állományi létszám növekedésének mértéke (+0,3%). Ezt a kis gyengülést lehetne megel zni, ha jobban ellen riznék a ,,betegesked ” munkavállalókat, ugyanis a többi dolgozónak kell ugyanazt a feladatmennyiséget ellátni, ami a túlóra növekedését eredményezné. A munkaer felhasználását és a munkaid kihasználását tekintve megfigyelhet , hogy az 1999-es évi változások, mind dolgozói létszámot, mind a munkanap átlagos hosszát tekintve kedvez en alakultak. 2001-re viszont mindkét mutató értéke kis mértékben romlott, bár

ez a csökkenés nem jelent s. A munkaid kihasználása szempontjából jó képet mutat a vállalat. Ezt a helyzetet kell meg rizni, - esetleg, ha van rá lehet ség - javítani. 26 2.4 A munka termelékenységének vizsgálata A munka termelékenységének vizsgálatával arra kapunk választ, hogy a vállalkozás a rendelkezésre álló munkaer t milyen hatékonyan használja fel, illetve a termelékenység változása milyen tényez kre vezethet k vissza. A munkatermelékenység mutatója az er források közül csak a munkaer felhasználás hatékonyságát méri. A vállalat hozammutatói (adatok ezer Ft-ban) Megnevezés Értékesítés nettó árbevétele -Alvállalkozói teljesítmények értéke -Eladott áruk beszerzési értéke +Aktivált saját teljesítmény értéke 1. Bruttó termelési érték -Anyagköltség -Igénybevett anyagjelleg szolgáltatás 2. Anyagmentes termelési érték -Értékcsökkenési leírás 3. Nettó termelési érték * 1999. 2000. *

2001. 5.370922 6.176051 6.273422 -18.750 -10.104 -12.406 -996.632 -1.316119 -1.172969 +3.234 +35.373 +23.185 4.358774 4.885201 5.111232 -1.701025 -2.081160 -1.986964 -305.889 -612.059 -559.966 2.351860 2.191982 2.518864 -499.027 -527.550 -585.633 1.852833 1.664432 1.933231 Számviteli Törvény szerint korrigált adatok Összes teljes munkaid s létszám (f ) 1999.* 2000. Zala Volán Zala Volán 1155 * 1149 Szakmai helyezés 9 2001. Szakmai átlag 1042,81 Zala Volán 1193,1 Szakmai helyezés 8 Szakmai átlag 1058,9 2000 el tt szakmai összesítés nem történt Az összes teljes munkaid s létszám az els két évet tekintve csökken tendenciát mutat. Ezen belül az autóbuszvezet i létszám évente átlagosan 1-2 f vel emelkedik. A karbantartók állományi létszáma a teljesítmény és a m szaki bevétel növekedés ellenére csökken, amit a városok – els sorban Zalaegerszeg – létszámelszívó hatása és az alacsony átlagkereset

indokol. 27 Az ellen rök létszáma sem éri el a kívánatos szintet. A szellemi létszám a számítástechnika fokozatos térhódításával (városok hálózatba kapcsolásával, így a duplikált adatfeldolgozás megsz nésével) folyamatosan csökken. Bérhányad (%) 1999.* 2000. 2001. Zala Volán Zala Volán Szakmai Szakmai Zala Volán Szakmai helyezés átlag helyezés 36,79 36,94 9 37,59 38.84 * Szakmai átlag 2000 el tt szakmai összesítés nem történt Bérhányad % = személyi jelleg ráfordítás/bruttó érték Változások (%): − Személyi jelleg ráfordítás: +12,56 +09,96 − Bruttó termelési érték: +12,1 +04,6 A bérhányad növekedésében játszott szerepet, hogy a személyi jelleg ráfordítások nagyobb mértékben növekedtek, mint a bruttó termelési érték. Számviteli Törvény változása miatt bekövetkezett egyéb költségek átsorolása a személyi jelleg ráfordítások közé. Él munka hatékonysági fok 1999.* 2000.

Zala Volán Zala Volán 1,467 * 1,214 Szakmai helyezés 7 2001. Szakmai átlag 1,435 Zala Volán 1,269 Szakmai helyezés 3 Szakmai átlag 1,264 2000 el tt szakmai összesítés nem történt Él munka hatékonysági fok = Anyagmentes termelési érték / Személyi jelleg ráfordítás 28 Változások (%): − Anyagmentes termelési érték – 6,79 + 14,9 anyagköltség + 22,35 - 4,5 igénybevett anyagjelleg szolgáltatás + 200 − Személyi jelleg ráfordítás + 12,56 - 8,5 + 9,96 Az él munka hatékonysági fok értéke 2000-re 0,253-mal romlott, amely a megnövekedett anyagköltségnek és a jelent sen, csaknem kétszeresére megugró igénybevett anyagjelleg szolgáltatásnak köszönhet . Ezen kívül a mutató értékét tovább rontotta a Számviteli Törvény változása miatt bekövetkezett egyéb költségek átsorolása a személyi jelleg ráfordítások közé. Bár szakmai helyezése és szakmai átlaghoz mért viszonya 2001-ben jelent sen jobb,

mint el z évben. A mutató összességében véve még megfelel nek mondható. Él munka termelékenység (e Ft) 1999. * 2000. Zala Zala Volán Szakmai Volán helyezés 4650,15 5375,15 2 * 2001. Szakmai átlag 4251,48 Zala Volán Szakmai helyezés 5258,09 4 Szakmai átlag 4467,91 2000 el tt szakmai összesítés nem történt Él munka termelékenység (e Ft) = értékesítés nettó árbevétele / összes létszám Változások (%): − Értékesítés nettó árbevétele + 15 + 1,6 − Összes létszám - 0,52 + 3,83 Az él munka termelékenysége szakmai átlag felett alakult. 2000-ben nagyobb javulás tapasztalható, mivel az értékesítés nettó árbevétele nem is keveset (15%) javult, ráadásul ezzel egyidej leg a teljes munkaid s összlétszám csökkent. 29 Munkaer költség kihasználási mutató 1999.* 2000. Zala Volán Zala Volán 2,72 * 2,71 2001. Szakmai helyezés 2 Szakmai átlag 2,75 Zala Volán Szakmai helyezés 3 2,575 Szakmai

átlag 2,318 2000 el tt szakmai összesítés nem történt Bruttó termelési érték / Személyi jelleg ráfordítás Változások (%): − Bruttó termelési érték + 12,1 + 4,6 − Személyi jelleg ráfordítás +12,56 +9,96 Munkaer költség kihasználási mutató a szakmai átlag körüli értéken alakult, nagyobb változások nem tapasztalhatók, mivel a bruttó termelési érték és a személyi jelleg ráfordítások közel azonos arányban n ttek. Munkaer termelékenységi mutató e Ft 1999.* 2000. Zala Volán Zala Volán 3773,83 * 4251,70 Szakmai helyezés 3 2001. Szakmai átlag 4447,92 Zala Volán 4284,00 Szakmai helyezés 9 Szakmai átlag 4250,70 2000 el tt szakmai összesítés nem történt Munkaer termelékenységi mutató (e Ft) = bruttó termelési érték / összes létszám Változások (%): − Bruttó termelési érték + 12,1 + 4,6 − Összes létszám - 0,52 + 3,83 A munkaer termelékenységi mutató, azaz az 1 f re jutó bruttó

termelési érték esetében csökken mérték javulás mutatkozik. 30 Bár a 2000. évi növekedés már nem is elegend , hiszen a szakmai helyezése szerinti 3-ról a 9. helyre esett vissza, ami a 2001-re már növekv létszámmal és a kisebb ütemben javuló bruttó termelési értékkel magyarázható. 31 3. A bérezési és ösztönzési rendszer A munkavállalók anyagi és nem anyagi ösztönzése a vállalatirányítás talán legbonyolultabb és legérzékenyebb területe. „A közgazdaságtan legalapvet bb kérdése, miért nem dolgoznak az emberek. Aki meg tudja mondani, mit l dolgoznának, az megérdemli az összes Nóbel-díjat ezentúl” (Nagy Tamás egyetemi professzor). Ez tehát valóban nagy jelent séggel bíró, komplex feladat A válasz sem lehet ilyen egyszer , hogy ,,majd jobban dolgoznak, ha jobban megfizetik ket, vagy, ha féltik az állásukat”. Több példa is igazolja, hogy ezen el ítéletek nem használhatók a gyakorlatban. Az alapvet

feladat az, hogyan érjük el, hogy a munkavállalók a vezetés céljai szerint és kell intenzitással, pontossággal végezzék a munkájukat. A kérdés megválaszolásához egy összetett eszköztár szükséges, amit összefoglalóan ösztönzésnek nevezünk. Az ösztönzés gyakorlati módszereit tekintve két csoportra oszthatók: − anyagi és − nem anyagi ösztönzési módszerekre. Az ösztönzés feladatköre: − a munkaer megszerzése, megtartása, de els sorban a hatékony munkára való késztetése. Az anyagi ösztönzés els sorban az anyagi szükségletekre épít, melyeket bérezésen, kisebb részben a béren kívüli juttatások rendszerén keresztül elégít ki. Az ösztönzés nem anyagi módszerei a munkavállalók értékrendjére, beállítottságára alapoz, ugyanis bizonyos egyének esetében nem anyagi szükségleteik (dícséret, megbecsülés) kielégítése sokkal ösztönz bb, mint az anyagi ösztönzés. 32 Az ösztönzés feltételeinek

kell teljesülniük, hogy az ösztönzési rendszer hatékonyan m ködjön: − Legyen világos és egyértelm a vállalatfilozófia és a célrendszer. − Valamely feladat sikeres ellátásához megfelel szellemi és fizikai adottságok is álljanak rendelkezésre. − A munkavégzés tárgyi és szervezeti feltételei biztosítottak legyenek. − Figyelembe kell venni a társadalmi-gazdasági környezetet, különösen a munkae piacot − Az adott szervezet jellegzetességét is. − Hasznos, ha ismerik a munkavállalók elvárásait, igényeit. Bár az ösztönzés és a motiváció fogalmát szinonimaként használják a gyakorlatban, jelentésük mégsem teljesen azonos. Az ösztönzés egy szélesebb értelm fogalom (cselekvésre ösztönöz, nógat, ösztökél), mely magatartásra sokféle ok késztetheti az embert. Ezen okok, mozgatórugók a motívumok, ezek m ködése, késztetése hozza létre a motivációt. 3.1 A motiváció, mint az emberi ösztönzés

leghatékonyabb eleme A vállalatvezetésben az emberi er források jelent sége gyökeresen megváltozott az utóbbi évtizedekben. Taylor menedzsmentiskolája, tanítása szerint az ember egy ,,gép”, amely ,,beindul és m ködik, ha megnyomják a gombot”. Hatására sok tulajdonos és vezet látta hasonlóan így a helyzetet, ellenben kutatások bebizonyították, hogy ez nem ilyen egyszer , ugyanis minden ember külön egyéniség, akinek nemcsak fizikai, hanem pszichikai szükségletei is vannak. Az ötvenes évekt l felállított motivációs elméletek viszont csak a 80-as években kezdték el hatásukat kifejteni a menedzsmentre. Most már számos vezet belátja, hogy ha munkavállalóit nem motiválja kell képpen, halálra van ítélve a vállalata, tehát a munkamotiváció a siker egyik kulcstényez je. 33 Ezek után definiáljuk a motivációt. A latin „ movere”(mozogni) szóból származik. Már évtizedek óta próbálták meghatározni többféle

szempontból jelentését, melyekben a következ jellemz k találhatók meg: − egy bels er , amely bizonyos viselkedési forma kiválasztására ösztönöz egy személyt, − a magatartást egy cél elérése felé orientálja, − rendszerelméleti megközelítést igényel, mert a bels és küls er k együttesen tartanak fenn egy magatartási formát. Tehát a motiváció határozza meg a cselekvés irányát és erejét, amely egy folyamatot alkot. Egy kielégítetlen szükséglettel kezd dik, ami bels feszültségek megjelenéséhez vezet. Ezek megszüntetése vagy csökkentése érdekében az egyén cél(oka)t t z ki magának és olyan cselekvési alternatívákat választ. Amelyekr l azt hiszi, hogy céljai eléréséhez vezetnek. A cél(ok) megvalósítása a szükségletek kielégítését vonja maga után, aminek következtében a bels feszültségek feloldódnak. Ezek után egy motivációs ciklus lezárul, és mindig újabb kezd dik egy magasabb szinten az ember

elégedetlenségét l hajtva. Bels feszültségek csökkentése Szükséglet kielégítése Cél megvalósítása Viselkedés a cél elérése érdekében Kielégítetlen szükséglet Bels feszültségek Cél meghatározása 1. ábra A motiváció folyamata A szervezet szempontjából az emberi motivációk közül a munkamotivációnak van dönt szerepe. 34 Ez lehet bels illetve küls motiváció: − Bels motiváció: a munka maga (tartalma, érdekessége, újdonság jellege) hat ösztönz leg hosszútávon, amelyet küls tényez k nem befolyásolnak. − Küls motiváció: küls , szervezeti tényez k (bér, jutalom, juttatás, dicséret) hatnak egy közvetít n (pl.: vezet ) keresztül Mivel ezen tényez k hatása rövid élet , folyamatosan − táplálni kell. Látjuk, hogy egy vállalat sikeres vezetéséhez nagyban járul hozzá a munkavállaló, akit ha ösztönözni akarunk a vállalati cél elérésére, meg kell teremtenünk az ezt kiváltó okokat. 3.2 A

bér fogalma, fajtái, funkciói Az ösztönzést elindító, kiváltó egyik legelterjedtebb motívum a bér. Fogalmát a közgazdasági irányzatok képvisel i különféleképp határozták meg. Samuelson szerint: ,,A gazdaságban jelenlev összes ár közül a bérek és a fizetések -a munka ára- a legfontosabb.” (Samuelson-Nordhaus, 1990) Heller Farkas magyar közgazdász szerint: ,,Azoknak a jövedelme, akik anélkül, hogy a termelés kockázatát magukra vállalnák, munkájukkal vesznek részt a termelésben, munkajövedelem. Ez a munka természete szerint munkabér vagy tisztvisel i fizetés Az els a végrehajtó, a másik a termelés vezetésével és szervezésével kapcsolatos munka ellenértéke.” (Heller, 1945) Mindkét nézet szerint a munkavállaló személyes közrem ködésével, képességének, tudásának hasznosításával járul hozzá a vállalat tevékenységéhez. A humáner forrással való gazdálkodás „érték” oldalának a bérgazdálkodást

tekinthetjük, ugyanis az emberi munkának költségei vannak, felhasználása viszont hozamot eredményez. Tehát bérnek nevezhetjük mindazon foglalkoztatással járó költségeket, amelyek a munkavállaló számára jövedelemként jelennek meg. A bér, a teljes, küls , azon belül a közvetlen jövedelmek csoportjában található kategóriába tartozik: 35 Teljes jövedelem Bels jövedelem Küls jövedelem Karrierlehet ségek Közvetlen jövedelem Közvetett jövedelem Státus Gazdagabb munka Alapbér Kellemes légkör Változó bérelemek Kompenzáló jelleg bérelemek Egyéb Ösztönz bérelemek Érdekeltségi bérelemek Le nem dolgozott órákért járó elemek Természetbeni juttatások Egyéb szociális juttatások 2. ábra A teljes jövedelem szerkezete A közvetlen jövedelem elemei 1) Az alapbér teszi ki a munkavállalók keresetének legnagyobb részét, így nagy szerepe van a teljes kompenzációban. Hozzá viszonyítják általában %-ban a

kompenzáció többi elemét (pótlékokat, jutalmat, prémiumot, teljesítménybónuszt, stb. ) is Besorolásuk szerint létezik: Munkakörhöz kötött alapbér: − a munkakör relatív szervezeti értékét fizetik meg. Személyi besoroláson alapuló alapbér: − a képességek, ismeretek alkalmazásának hatását és a készséget bérezik. 36 Vegyes besorolású alapbér: − alapja mind a munkakör, tehát az elvégzend feladat, mind a személyes képességek alkalmazásának bizonyos arányú figyelembevétele. A közvetlen jövedelem másik csoportja a változó bérelemekb l áll. Kompenzáló bérelemek körébe tartoznak a különböz pótlékok, melyeket a Munka Törvénykönyve vagy a Kollektív szerz dések írnak el . A munkakör sajátosságaihoz tartoznak. Pl: éjszakai munka, több m szakos munkarend, nagyobb felel sség, különleges munkakörülmények, többletismeretek igénylése. Ezek az alapbér %-ban illetve fix összegben fizetend k. Ösztönz

bérelemek: a) Az id bér esetében a ,,teljesítményt” a munka id tartamával mérjük. Akkor alkalmazzuk, ha − a teljesítmény nem mérhet vagy költséges lenne mérni − a munka folyamata gyakran megszakad, ingadozó a leterheltség − a munkafeladatok gyakran változnak − a munkafeladat bonyolult vagy nagy figyelmet igényel − a dolgozók nem tudják befolyásolni a teljesítményt Leggyakrabban az ügyféllel közvetlen kapcsolatban lev személyzet, a javítási munkákat végz k esetében, adminisztráció, vezetés területén alkalmazzák. Mivel a tiszta id bérnek nincs teljesítménynövel hatása, ezért ki kell egészíteni ösztönz elemekkel. b) A teljesítményhez kötött id bér (prémiumos id bér) az id bér és a teljesítménybér keveréke. Lényege, ha a munkavállaló egy meghatározott küszöbérték felett teljesít, bértöbbletet kap, ha saját hibájából ez alatt, akkor megfelel korrekciókat, szankciókat kell alkalmazni. 37 c) A

teljesítménybér A munka pénzbeli díjazása a teljesítmény változásaitól függ el re meghatározott szabályok szerint. Ezen bérezési forma a pénz motiváló hatására épít, ugyanis szoros kapcsolatot létesít a teljesítmény és a bér között. Arra alapoz, hogy ha a dolgozók teljesítménye n , akkor a bérük is. Igaz ugyan, hogy ennek korlátai vannak, ugyanis az emberi teljesítményt más tényez k is befolyásolhatják. Ahhoz, hogy ez megfelel en m ködjön, jól szervezett ösztönzési rendszert kell kialakítani. Típusai: − Az ösztönzés iránya szerint mennyiség növelésére ösztönz (db, kg stb. ) min ség javítására ösztönz (selejtarány, panaszok száma) gazdasági mutatók javítására ösztönz ( bevétel, költségcsökkentés) − Az ösztönzés intenzitása szerint lineáris – bér egyenes arányban n a teljesítménykritérium teljesítésének mértékével. 3.3 A vállalkozás bérezési rendszere A Zala Volán Rt.

bérrendszere A Zala Volán Rt.-nél a munka díjazása és a munkavállalók részére járó egyéb juttatások a Kollektív szerz désben kerülnek rögzítésre. Az Rt-nél az alábbi bértáblázatokban meghatározott munkaköri besorolási kategóriákat és az ahhoz rendelt minimál béren alapuló tarifális bértételeket kell alkalmazni, amelyek emelésének mértékében a szerz d felek (KKVSZ. - KKSZ - ZVSZSZ) évente állapodnak meg A bérkategóriákban megállapított legkisebb munkabér alatt az Mt. 143§-ában foglaltak értend k, ami 2002 január 1-t l 50.000,-Ft/f /hó A tarifális bérek a törvényes munkaid nek megfelel en kerültek megállapításra. 38 Keresettarifa táblázat 2002. év Megnevezés Minimál kereset (Ft/hó) Vezet beosztású alkalmazottak: A Vezet : (11-12) 130.000 Termelésirányítók: B Termelésirányító I. (21) 95.000 Termelésirányító II. (22-23) 65.000 Szellemi ügyintéz : C Szellemi ügyintéz I. (36-38) 80.000

Szellemi ügyintéz II. (31-35) 65.000 Szellemi ügyviteli alkalmazottak: D Szellemi ügyviteli (41-42) 55.000 Pályakezd fels fokú vagy egyetemi végzettséggel 0-3 év gyakorlat esetén (szell. üi I) 80.000 Fizikai munkavállalók Gépjárm vezet : F - I. 50.000 - II. 57.000 - III. 65.000 Gépjárm karbantartó munkás: E 55.000 Egyéb munkás 55.000 Betanított munkás 53.000 Segédmunkás 50.000 A bértarifa táblázatokban meghatározott bérek a 8 órás teljes napi munkaid re vonatkoznak. 39 Autóbuszvezet k bérezése 2002. január 1-t l Az autóbuszvezet k munkabér elemei 1. Besorolási bér 2. Teljesítménybér 3. Bevételi jutalék 1. Besorolási bér Besorolási bér az a havi bér, amely a munkavállalót a törvényes havi munkaid ledolgozása után minimálisan megilleti. Amennyiben a munkavállaló munkaidejét csak részben tölti le, a megállapított besorolási bér arányosan illeti meg. Besorolási bér mértéke Keresettarifa

táblázat szerint. 2. Teljesítménybér Teljesítménybér az autóbuszvezet tényleges munkájáért járó bér. Teljesítménybér elemei: 2.1 órabér, 2.2 km -bér 2.1 Órabér Az órabér az autóbuszvezet id beni teljesítményét díjazza. Hat részb l tev dik össze: a) felkészültségi foktól függ órabér, amely egyénileg kerül megállapításra. A felkészültségi foktól függ órabér a szolgálatban töltött és az egyéb kiállási id valamennyi órájára megilleti az autóbuszvezet t. 40 b) járatfajtától függ órabér Megnevezés Órabér (Ft/óra) - távolsági járat 99,00 - helyközi járat 100,00 - helyi járat 158,00 - szerz déses- és különjárat 102,00 A járatfajtától függ órabér a munkavállalót a vezetési és valamennyi - egyéb kiállási id is - kiállási id re illeti meg, valamint a fel- és lelépési id re. c) tartalék szolgálatra járó órabér A tartalék szolgálatra a munkavállalónak a

járatfajtától függ órabérnél magasabb díjazás jár. Mértéke: 190,- Ft/óra + felkészültségi foktól függ órabér. d) egyéb szolgálatban töltött órára járó órabér Mértéke: 100,- Ft/óra + felkészültségi foktól függ órabér. Az egyéb szolgálatban töltött órára járó bérrel kell díjazni − az önkezelési (rezsi) teljesítményekre fordított id t, − a mentésre várakozás idejét, − az egyéb jelent lapos órákat, − gyakorlati oktatás idejét. e) hidegindítás, fagyszolgálat díjazása (2002/2003-as téli id szakra) Hidegindítás: a küls telephelyes autóbuszvezet k részére 170,- Ft/szolgálatban töltött nap. Fagyszolgálat: 340,- Ft/óra + m szakpótlék A ledolgozott óra a túlórákkal együtt sem haladhatja meg a 180 órát. Mivel a fenti díjazás idényjelleg , mértékét a szakszolgálat az idény kezdete el tt saját hatáskörben állapítja meg. 41 f) munkavégzési kötelezettség nélkül eltöltött -

egyéb kiállási - id re járó bér − a kiállási id bére (járatfajtától függ órabér + felkészültségi foktól függ órabér) A nemzetközi és belföldi 2 gépkocsivezet s különjárat díjazása − különjárati óra 50 %-ára járati órabér, 50 %-ára egyéb id re járó órabér. 2.2 Kilométerbér A kilométerbér az autóbuszvezet vezetéssel összefügg teljesítményét díjazza. A munkavállalót a végzett járatfajtára meghatározott km-díj illeti meg a ténylegesen megtett kilométerekre: Megnevezés Kilométerbér (Ft/km) - távolsági járat 4,00 - helyközi járat szóló autóbusszal 7,50 - helyközi járat csuklós autóbusszal 10,00 - helyi járat szóló autóbusszal 10,90 - helyi járat csuklós autóbusszal 13,80 - helyi járat szóló (mechanikus váltós) autóbusszal 12,80 - helyi járat csuklós (mechanikus váltós) autóbusszal 15,30 - szerz déses- és különjárat 5,90 Nemzetközi és belföldi két gépkocsivezet

s különjárat díjazása − különjárati kilométerbér 50 %-a. 42 3. Bevételi jutalék 3.1 Helyközi járat esetén Az eladott menetjegyek bevételéb l illetve bérletjegyek darabszámától függ bevételösztönzésre adott pótlék. Mértéke: Menetjegyes bevételre 0 - 28.000,- Ft-os bevétel között A bevétel 20 %-a 28.001 – 72000,- Ft-os bevétel között 7.200,- Ft/hó + a sávba es ezer Ft után 16 Ft 72.001 - 139000,- Ft-os bevétel között 8.400,- Ft/hó + a sávba es ezer Ft után 11 Ft 139.001 - 231000,- Ft-os bevétel között 9200,- Ft/hó + a sávba es ezer Ft után 9 Ft 231.001,- Ft bevétel felett 10.100,- Ft/hó + a sávba es ezer Ft után 7 Ft A fenti bevételi sávhatárok és jutalék küszöbértékek minden tarifa emeléskor a tarifaemelés mértékével úgy kerülnek módosításra, hogy a tarifaváltozás önmagában ne jelentsen bevételi jutalék növekedést. Eladott bérletjegyek után − minden eladott bérletjegy után

150,- Ft/db. 3.2 Helyi járat esetén − minden, az autóbuszon eladott menetjegy után 22,- Ft. Bérpótlékok 1. Vasárnapi pihen napon és munkaszüneti napon végzett munkára járó pótlék Az autóbuszvezet t vasárnapi pihen napon és munkaszüneti napon végzett munkájáért pótlék illeti meg. Mértéke a törzsbér 100 %-a 2. Pihen napon végzett munka pótléka Mértéke a napi törzsbér 50 %-a, amennyiben a munkáltató helyette másik pihen napot biztosít. 43 3. Rendkívüli munkavégzés pótléka A havi munkaid keret feletti órákra járó többletbér. Mértéke a havi törzsbér 1 órára jutó részének 50 %-a. 4. Forgalmi juttatás Helyi járati gépkocsivezet k részére (évi 2.000 kifizetett óra után) az alábbi feltételrendszer figyelembevételével: Forgalmi juttatásban csak azok a gépjárm vezet k részesülhetnek, akik állandó helyi járatú tevékenységet végeznek, egész évben a feladat elvégzésére rendelkezésre állnak és a

munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése miatt jogkövetkezményben nem részesültek. Az egy hónapot meghaladó táppénzes állomány, illetve a társaság által történ kirendelés, valamint az év közbeni belépés esetén a helyi járati gépkocsivezet id arányosan részesül az éves forgalmi juttatásból. Az év közben kilép - nyugdíjazást kivéve - autóbuszvezet részére forgalmi juttatás még id arányosan sem fizethet . 1000 kifizetett óra helyi járati közlekedésben eltöltött id után egyszeri alkalommal az alábbi felsorolt összegek 50 %-a fizethet ki: − Zalaegerszeg 28.000,- Ft/év − Nagykanizsa 28.000,- Ft/év − Keszthely 23.000,- Ft/év − Lenti 15.000,- Ft/év II. Ösztönz bérrendszer A./ M szaki üzletág Járm javítási tevékenység Az ösztönzés középpontjában − 50 %-ban a küls kiszámlázott bevétel (anyaggal együtt) terv feletti emelkedése − 50 %-ban a bels anyagfelhasználás tervhez

képesti csökkentése áll. 44 A határid n túli kintlév ség növekedése kifizetési feltétel 20 %-os levonással. Az üzemek bevételét csökkenti a leírt kintlév ség. Gumijavítás Az érdekeltség középpontjában − 55 %-ban az anyagot is tartalmazó küls bevétel terv feletti növelése − 45 %-ban a bels anyagfelhasználás terv alatti alakulása áll. A leírt kintlév ség csökkenti a küls bevételt. A határid n túli kintlév ség alakulása kifizetési feltételé. Üzemanyag f m vezetés Az érdekeltség középpontjában a tervezett gázolaj értékesítés volumene áll (liter), így az árváltozás hatását kiküszöbölik. A leírt kintlév ség csökkenti a küls bevételt. A határid n túli kintlév ség alakulása kifizetési feltétel. Anyaggazdálkodási osztály Az érdekeltség középpontjában − 30 %-ban a küls anyagértékesítés bevétele a terv felett alakuljon (gumi, f darab, üzemanyagon kívüli) − 30 %-ban a bels

javítási anyagköltség a terv alatt alakuljon − 20 %-ban a tervben meghatározott készletszint betartása és az elfekv arány elérése − 20 %-ban az üzletágon belüli beszerzési arány (üzemanyag, gumi és f darab nélküli) − a 60 %-ot érje el. A leírt kintlév ség csökkenti a küls bevételt. A határid n túli kintlév ség alakulása kifizetési feltétel. 45 B./ Személyközlekedési üzletág A negyedéves mozgóbér üzemenkénti felosztása központjában (1., 3, 4 negyedévre) a fedezeti összeg terv teljesítése áll 30 %-os ösztönzéssel. A fennmaradó 70 % alapja a min ségi követelmények teljesítése, úgymint: − bevétel növelése 30 % − üzemanyag fajlagos csökkentése 30 % − javítási anyagköltség csökkentése 40 % A 2. negyedévi mozgóbér felosztásának alapja a szemleértékelés, illetve utaspanaszok csökkentése. Az üzemek bevételét csökkenti a leírt követelések összege. A határid n túli kintlév ség

alakulása kifizetési feltétel. C./ Rt szint A vezet i prémium esetében a fedezeti összeg helyett (amikor annak összege negatív) az érdekeltség középpontjában a küls bevétel tervet meghaladó növelése és a bels ráfordítások csökkentése áll (ELÁBÉ és alvállalkozói teljesítmény nélkül). A bevételt csökkenti a leírt kintlév ség. A határid n túli kintlév ség alakulása kifizetési feltétel. III. Személyi, anyagi (bels ) érdekeltségi rendszer A rendszer m ködtetésének célja az egyéni és csoportos munkateljesítmény elismerése és a speciális követelmények érvényesítése. Az anyagi érdekeltség elemei a) munkabér (alapbér + pótlékok), b) jutalom, mozgóbér, c) prémium, d) újítási díj, e) természetbeni juttatások, f) üzemanyag megtakarítási juttatás. 46 2002. évben a KKVSZ – KKSZ: - ADU megállapodás értelmében a közgy lés által az üzleti tervben elfogadott átlagkereset növekedés mértéke 10,5

%. A bérfejlesztésre 2002. január 1-jét l került sor, állománycsoportonként, egyeztetett mértékben. A.) A 2002 évi tervben meghatározott létszám, keresettömeg és átlagkereset alakulása egységenkénti bontásban. Megnevezés Létszám Keresettömeg (f ) (e Ft) Átlagkereset Ft/év Arány (%) Személyközlekedési üzletág Utazási Irodával együtt M szaki üzletág 693,0 893.226 1.289906 109,7 379,0 403.698 1.080033 111,0 Rt. irányítás 118,0 183.519 1.520115 112,3 1.191,0 1.480443 1.242924 110,5 Részvénytársasági szinten A személyre szóló bérfejlesztési mértéket a munkáltatói jogkör gyakorló állapítja meg a kiadott irányelvek betartása mellett. Az átlagkereseti korlát betartása kifizetési feltételként kezelend . B.) A mozgó bér és jutalom formái és mutatói Formái − Személyközlekedési üzletág mozgó bér kerete (negyedéves), − M szaki üzletág ösztönz bérrendszere és mozgó bér kerete,

− Rt. irányítás mozgó bér kerete, − nem premizált szellemi állomány céljutalma, − egyéb Kollektív Szerz désben meghatározott jutalmak, juttatások. Mutatói − Rt. adózás el tti eredmény kit zés teljesítése, − Tervezett üzletági fedezeti összeg teljesítése. 47 A felhasználható mozgóbér keret összege a kiadott bérfejlesztés ismeretében a tervezett átlagkereset fejlesztési lehet ség függvényében kerül meghatározásra. C.) Prémium Prémiumban a társaság vezérigazgatója (akinek a közgy lés állapítja meg a feltételeit és mértékét), fels szint vezet i, és kinevezett középvezet i részesülhetnek. A prémium jelleg érdekeltség szintjei és kiemelt mutatói a) Részvénytársasági szint – adózás el tti eredmény b) Üzletági szint – fedezeti összeg c) Üzemi szint – fedezeti összeg Az érdekeltségi rendszer középpontjában a 2002. évi adózás el tti eredmény (cégszinten 36,2 millió Ft)

túlteljesítésének ösztönzése áll. Premizált beosztások felsorolása: − vezérigazgató, − gazdasági igazgató, − személyközlekedési igazgató, − m szaki igazgató, − fejlesztési f mérnök, − kontrolling f osztályvezet , − szakterületi és üzletági f - és osztályvezet k, − üzemvezet k. A vezet i prémium rendszer a teljesítménnyel és felel sséggel arányos személyi jövedelemszintek kialakítását, valamint a terv teljesítését szolgálja. A kifizetés egyéni kit zés és értékelés alapján a bérköltség terhére történik. 48 D.) A társaságnál új megoldást jelent gazdasági vagy egyéb el nnyel járó m szaki, illet leg szervezési megoldás min sül újításnak Az újítási díj mértékének meghatározási módjait – rendelet nem szabályozza – meg lehet állapítani a megtakarítás arányában, illetve egy összegben is. E.) A természetbeni juttatások Az általános jelleg eket a Kollektív Szerz dés

szabályozza. A személyre szólókat a vezérigazgató állapítja meg speciális feltételekhez kötötten. F.) Üzemanyag megtakarítási juttatás Üzemanyag megtakarítási juttatásban a gépjárm vezet kön kívül a beosztásuknál, munkakörüknél fogva a megtakarításra hatással bíró munkavállalók is (mozgóbérben, prémiumban részesül k is) részesedhetnek. 3.4 Bérfelhasználás elemzése 3.41 Bérszínvonal (átlagkereset) meghatározása Az átlagkereseti mutatót úgy határozzuk meg, hogy a teljes munkaid s keresettömeget (bértömeg) osztjuk a teljes munkaid s átlagos állományi létszámmal. Megnevezés Átlagkereset Ft /f /hó 1999.* 73016 2000. 83278 2001. 93693 * 2000 el tt szakmai összesítés nem történt. Az átlagkereset az Országos Érdekegyeztet Tanács, az ÁPV Rt. által meghatározott bázisalapú éves kereset emelésnek (1999-ben 14 %, 2000-ben 12,5 %, 2001-ben 10,5 %) köszönhet . 49 Évek Éves bérfejlesztés

mértéke (%) Éves infláció mértéke (%) 1999. 13,3 10 2000. 11 9,8 2001. 10 – 12,5 9,2 Az elmúlt években az alágazati átlagkereset – bár az éves emelések általában meghaladták az inflációs mértéket – a nemzetgazdasági átlag alatt volt. Évek Nemzetgazdasági átlagkereset Alágazati átlagkereset Ft/f /hó (KSH) Ft/f /hó 1999. 77200 75450 2000. 87645 87187 2001. 103558 98999 A 2000-es évben a nemzetgazdasági átlagot közelítették a bérek (bár a társaságok az üzemanyag árának jelent s mérték növekedésére számolva, az évközi kifizetéseket óvatosan kezelték), ám az üzemanyagár kedvez csökkenése, év végére nagyobb mozgási lehet séget teremtett a kifizetéseket illet en. Nem kis eredmény volt a 2000 év végén megvalósított bázis bérkorrekció, amikor a társaságok az addigi rendszeres béren kívüli juttatásokat alapbéresítették. 2001-ben a nemzetgazdasági átlag nem várt mérték

emelkedése magába foglalja a minimálbér okozta jelent s mérték kötelez emeléseket is. Újra jogos elvárás és indok tehát a közlekedés e területén dolgozók keresetének nemzetgazdasági átlaghoz való felzárkóztatása. 50 3.42 Bérköltség változását befolyásoló tényez k A bérköltség alakulását a következ tényez k befolyásolják: − az árbevétel − a teljesítmény − a létszám és − a bérköltség − a tárgyévi keresetszabályozás − a munkaszüneti napok alakulása. A 2000. és 2001 évi bérköltség változás ∆B = B1-B0 = 180.589 e Ft A vállalkozás bérköltsége (B), éves árbevétele (F), teljesítménye (t), és az átlagbér (b) között a következ összefüggés áll fenn: B = (F/t)*b , Ahol t = F/L és b = B/L Ezek hatását a bérköltség változására számszer en ki lehet fejezni. Megnevezés 2000. 2001. 6.176051 6.273422 Teljesítmény (t) e Ft/f 5.111 5.259 Teljes munkaid s létszám (L) f

1.147 1.137 1.146237 1.278351 83.278 93.693 Árbevétel (F) e Ft Teljes munkaid s bérköltség (B) e Ft Átlagbér (b) Ft/f /hó 1. Árbevétel változás hatása: (F1/t0)*b0-(F0/t0)b0 = 1.586551 Ft/hó 2. Teljesítmény változás hatása: (F1/t1)*b0-(F1/t0)b0 = -2.876652,8 Ft/hó 3. Átlagbér változás hatása: (F1/t1)*b1-(F1/t1)b0 = 12.423976 Ft/hó Együttes hatásuk: 11.133874 Ft/hó 133.606 e Ft/év 51 ∆B- 133.606 eFt = 132114 e Ft-133606 eFt = -1492 e Ft A –1.492 e Ft a 132114 e Ft-hoz képest elhanyagolható nagyságú, a számításoknál alkalmazott kerekítésekb l adódik. Eléggé szembet n , hogy a bérköltségre a legjelent sebben az átlagbér hat. A teljesítmény az órabérben illetve teljesítményhez kötött foglalkoztatottaknál (karbantartók és a buszvezet k állományánál) meghatározó bérköltséget befolyásoló tényez . A létszám jelent sége egyértelm , ugyanis nagyobb létszám nagyobb bérkiáramlást indokol. Bár,

ugyanazon létszám esetén a magasabb átlagkereset munkavállalók eleve nagyobb bérköltséget produkálnak, mint az alacsonyabb átlagkereset ek. Átlagos állományi létszám Megnevezés 1999. 2000. 2001. Autóbusz-vezet 568,0 573,3 575,3 Forgalmi utazó 14,8 13,1 12,3 Forgalmi nem utazó egyéb 35,0 34,6 35,0 Karbantartó és egyéb fizikai 326,5 321,0 312,6 Szellemi 210,7 205,0 201,8 1155,0 1147,0 1137,0 63,1 61,5 56,1 1218,1 1208,5 1193,1 Teljes munkaid s Egyéb foglalkoztatottak Rt. Összesen Az összes teljes munkaid s létszám csökken tendenciát mutat. Ezen belül az autóbuszvezet i létszám évente átlagosan 1-2 f vel emelkedik. Az ellen rök létszáma sem éri el a kívánatos szintet. A karbantartók állományi létszáma a teljesítmény és a m szaki bevétel növekedés ellenére csökken, amit a városok – els sorban Zalaegerszeg – létszámelszívó hatása és az alacsony átlagkereset indokol. A szellemi létszám a

számítástechnika fokozatos térhódításával (városok hálózatba kapcsolásával, így a duplikált adatfeldolgozás megsz nésével) folyamatosan csökken. 52 A tárgyévi keresetszabályozás esetében a tulajdonos (ÁPV Rt) minden évben meghatározza a keresetszabályozás fajtáját és bázishoz való növekedés mértékét. Ez lehet a létszám, az átlagkereset, illetve a bértömeg meghatározása. A Zala Volánnál a vizsgált id szakok esetében és jelenleg is az átlagkereset szabályozást alkalmazzák. A teljes munkaid s létszám és az átlagkereset növekedés szorzata adja a bértömeget, amely a munkavállalóknál jövedelemként, a vállalatnál a teljes munkaid s munkavállalók bérköltségeként jelenik meg. A munkaszüneti napok alakulásának hatása csekély, ugyanis decemberben a munkaügyiés családjogi miniszter kiadja a jöv re vonatkozó munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendt l való eltéréssel járó –

munkarendet. 3.43 A pótlékok és jutalmak szerepe az ösztönzésben A pótlékok és a jutalmak a kereset elemei között szerepelnek. A kereset összetev i: − alapbér vagy törzsbér − bérpótlékok − kiegészít fizetés − prémium − jutalom − 13. és további havi fizetés A bérpótlék a munkavégzés különleges feltételeit, speciális képzettséget, munkaköri követelményeket (sajátos munkakörülményeket), valamint az általánostól eltér munkaid -beosztás ellentételezését szolgáló bér. A jutalom az egyéni teljesítményekhez köt d en, az elvégzett munka utólagos értékelése alapján a munkavállaló részére fizetett összeg. 53 A) A vállalatnál alkalmazott pótlékok a) Pénzkezelési pótlék b) Többm szakos és folytonos munkarendben dolgozók m szakpótléka c) Éjszakai pótlék d) Nyelvtudási pótlék e) Helyközi és helyi járati ellen rök pótdíjjegy jutaléka f) Rendkívüli munkavégzés,- heti pihen

napi pótlék, készenlét díjazása B) A vállalatnál alkalmazott jutalmak: g) Az év gazdasági vezet je h) Az év karbantartó munkavállalója i) Az év gépjárm vezet je j) Az év ügyviteli munkavállalója k) Az év forgalmi – m szaki munkakörben foglalkoztatott termelésirányítója l) Zala Volán Rt. Kiváló Munkáért elismer oklevél m) Volán Emlékplakett n) Volán Szent Kristóf Emlékérem (arany, ezüst, bronz) o) A „Balesetmentes Közlekedésért” érem és oklevél p) Év végi jutalom 54 Autóbuszvezet i állománycsoport kereseti elemeinek alakulása Megnevezés 1999. 2000. 2001. Kereseti elemek Keresettömeg Keresettömeg Keresettömeg e Ft %-ában e Ft %-ában 604805 e Ft %-ában Összes keresettömeg 530713 680383 Törzsbér 302714 57,04 342389 56,61 363770 53,47 Pótlékok 128915 24,29 136840 22,63 142535 20,95 Vasárnapi 32279 6,08 37652 6,23 39405 5,79 Szombati 16938 3,19 20358 3,37 20546 3,02

Túlóra 11978 2,26 14815 2,45 14014 2,06 Bevételi jutalék 58513 11,03 62496 10,33 67661 9,94 Egyéb jutalék 9207 1,73 1519 0,25 909 0,13 Egyéb juttatások 7525 1,42 20696 3,42 44589 6,55 Jutalom (év végi) 575 0,11 11347 1,88 27398 4,03 Az év végi jutalmak kifizetése 2001-ben az el z évihez képest több mint kétszeres volt, amely azzal magyarázható, hogy a tervezetthez képest kevesebb bérköltség merült fel, így a különbséget kifizethették jutalomként. 55 4. A munkaid és bérgazdálkodás értékelése 4.1 A következtetések levonása és az EU csatlakozáshoz szükséges lépések A Zala Volán Közlekedési Részvénytársaságot az ország 23 Volán társaságával együtt a Volán Egyesülés fogja össze. Méretének nagyságát a személyközlekedésben elfoglalt helye is mutatja, ugyanis az ország utasforgalmának csaknem háromnegyed részét bonyolítja le. A nagy méretb l és a jelent s emberi er forrást

igényl tevékenységb l is adódik, hogy a bérek és a munkavállalók fontos szerepet töltenek be a Volán társaságok egyikénél; a Zala Volán Közlekedési Rt-nél is, éppen ezért volt indokolt a bérgazdálkodás és a bels ösztönzési rendszer vizsgálata. A számított adatok alapján a vállalkozás a bérgazdálkodás és ösztönzési rendszere terén felemás eredményeket ért el. A vállalkozás f profilja a személyközlekedés, ezért ez az üzletág fontosabb a többinél. A cégen belül az autóbuszvezet k és a karbantartók képviselik a dönt többséget. Az évr lévre ellátandó feladatok mennyiségének jelentéktelen változása csak pár f s növekedést mutat a sof rök állományában, pedig az EU foglalkoztatási szabályokra való áttérés (különösen a munkaid és pihen id tekintetében) egy 40-50 f s plusz létszámot igényel. A karbantartók létszáma nem elégséges, ugyanis a mind korszer bb buszok javítása, karbantartása jól

szakképzett munkásokat követel, akiket az alacsony átlagkereset miatt a magánvállalkozók csaknem háromszoros bérekkel csábítanak el. A forgalmi utazók, az ellen rök száma jóval kevesebb a buszállományhoz képest (4,1 %) A társaság az ország 24 volán vállalata között a jellemz mutatókat figyelembe véve az 1-17. helyen áll Ezen belül az átlagkereset mutatója a legrosszabb, 17 helyen áll, a szakmai átlagtól is mintegy 4000 Ft-tal elmaradva. Amennyiben az autóbuszvezet k bérére fordítható bértömeg adott, a 2000. évi teljesítményeket - a felhasznált túlóra és a szakmai átlagnál magasabb foglalkoztatási szint - továbbá az EU foglalkoztatási szabályokra való áttérés (különösen a munkaid pihen id és tekintetében) többlet létszámot követel, azonban ez az átlagkereset 56 csökkenésével jár. Ezt a munkavállalalók és az érdekképviselet egyaránt ellenérzéssel fogadja. A vállalat munkavállalóinak többsége

49-51 év közötti, az alacsony munkaer forgalom miatt folyamatos az elöregedés. Megfontolandó lenne pár éven belül a fiatalabb korosztály köréb l a felvétel, ugyanis id kell a betanításukra, beilleszkedésükre. Ellenben ügyelni kell arra is, hogy az id sebbek ne érezzék magukat egyszerre feleslegesnek, ezért fokozatosan adják át az elvégzend feladatokat leend utódaiknak (káder utánpótlás). A munkaer mozgása a vállalatnál f leg a karbantartók állományánál jelent s. A többi munkavállaló esetében a mozgást többnyire a nyugdíjazás eredményezi. A munkaid elemzése szerint a vállalat munkavállalóinak munkafegyelme, munkaid kihasználása nagyon jónak mondható. A munkatermelékenység szempontjából a társaság az ország 24, Volán által összefogott vállalata között a jellemz mutatókat figyelembe véve az els 17 szakmai helyen áll. Ezen belül az átlagkereset helyezése (17.) - a szakmai átlagtól is körülbelül 4000 Ft-tal

elmaradva - a legrosszabb a vizsgált témán belül. A nemzetgazdasági és az alágazati átlagkereset különbsége is (2002.) már csaknem 11000 Ft Ezért, ha nem történik az ügyben megállapodás, akkor 2003. Január 6-án kétórás sztrájk várható A Zala Volánnál alkalmazott bérrendszer kiszámítása rendkívül bonyolult, felülvizsgálatát a Munka Törvénykönyve és az EU csatlakozás várható jogszabályi módosításai indokolják, ezért egyszer síteni kell. Az ösztönzési rendszerre jellemz , hogy az üzletágak részére létezik egy mozgóbér keret, amely a terv alul-, illetve túlteljesítése esetén is kifizetésre kerül. Például, ha a Személyközlekedési üzletág nem teljesíti -, illetve a M szaki Üzletág túlteljesíti a tervet a megállapított mozgóbér keret kifizetésre kerül. A bérezésnek a tervteljesítés arányában kellene történnie, vagyis a Személyközlekedésnél a terv és a teljesítés közötti mozgóbér

különbözetet át kellene csoportosítani a tervet túlteljesít M szaki üzletág részére, így már ösztönz bbé válna bérezésük. A problémát azonban az üzletágak autonómiája jelenti, ugyanis mindegyik védi saját érdekeit és nem szívesen adna saját bérkeretéb l a másik 57 félnek. Ezért célszer lenne létre hozni egy Rt-szint mozgóbér keretet, amelyb l a túlteljesítést finanszírozni, így ösztönözni is tudnák, és a terv alatt teljesít k mozgóbérét átcsoportosíthatnák. 58 IRODALOMJEGYZÉK 1. Fejér Tamás, Dr Fekete Iván, Dr Fruttus István Levente, Korvin Balázs, Dr Nemeskéri Gyula, Dr. Németh Tibor, Pintér Zsolt, Dr Takács György, Zsoldos Marianna: A Személyzeti Osztály, Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Bp., 1998 2. Kollektív Szabályzat 3. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium mérlegértesít je 4. Szabályzat 5. Dr Gazdag Miklós – Szatmáriné dr Balogh Mária: Személyügyi ABC, Aktuális gyakorlati

tanácsadó cégvezet knek és humáner forrás-menedzsereknek 6. Szervezeti M ködési Szabályzat 7. Volán Egyesülés: A Volán Társaságok Gazdálkodása 8. Zala Volán Közlekedési Rt 1999 – 2001-es beszámoló jelentései 9. Zala Volán Közlekedési Rt Arculati kézikönyv 2001 10. Zala Volán Közlekedési Rt Egyéb bels anyagai 59 MELLÉKLETEK 1. Létszám és átlagkereset alakulása 1999-2001 2. Zala Volán Közlekedési Rt eredménykimutatása 2001 3. Zala Volán Közlekedési Rt mérlege 2001 4. Zala Volán Közlekedési Rt szervezeti felépítése Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete 60 Létszám és átlagkereset alakulása 1999- 2001. között a Zala Volán Rt-nél 2000. 1999. Állománycsoport Autóbuszvezet átlagos áll. létszám (f ) átlagkereset (Ft/f /év) Forgalmi utazó átlagos áll. létszám (f ) átlagkereset (Ft/f /év) Forgalmi nem utazó átlagos áll. létszám (f )

átlagkereset (Ft/f /év) Karbant. és munkás átlagos áll. létszám (f ) átlagkereset (Ft/f /év) Belszolgálati gkv átlagos áll. létszám (f ) átlagkereset (Ft/f /év) Szellemi átlagos áll. létszám (f ) átlagkereset (Ft/f /év) Teljes munkaid s átlagos áll. létszám (f ) átlagkereset (Ft/f /év) Összes létszám Infláció mértéke Index Tervhez Bázishoz Terv Tény 2001. Index Tervhez Bázishoz Terv Tény Index Tervhez Bázishoz Terv Tény 566,0 935 549 568,0 934 353 100,4 99,9 100,4 112 573,0 1 036 674 573,3 1 054 954 100,1 101,8 100,9 112,9 575,0 1 182 781 575,3 1 182 657 100,1 100,0 100,3 112,1 13,0 697 385 12,0 726 372 92,3 104,2 87,6 118,1 14,0 820 420 13,1 860 849 93,6 104,9 109,2 118,5 12,3 978 293 12,3 986 438 100,0 100,8 93,9 114,6 35,0 725 257 35,0 726 231 100,0 100,1 119,5 113,5 35,0 806 116 34,6 855 036 98,9 106,1 98,9 117,7 35,0 971 229 35,0 977 848 100,0 100,7 101,2 114,4 315,0 669 851 317,4 676 820

100,8 101,0 99,4 116,4 320,0 759 693 321,0 792 139 100,3 104,3 101,1 117,0 312,5 894 160 312,6 895 401 100,0 100,1 97,4 113,0 11,0 780 727 11,9 744 959 108,2 95,4 100,8 108,1 211,0 1 042 033 210,7 1 060 607 99,9 101,8 100,8 113,3 205,0 1 166 873 205,0 1 201 433 100,0 103,0 97,3 113,3 201,7 1 348 185 201,8 1 346 425 100,0 99,9 98,4 112,1 1151,0 871 791 1155,0 876 194 1218,1 10,0% 100,3 100,5 100,5 113,3 1147,0 972 995 1147,0 999 334 1208,5 9,8% 100,0 102,7 99,3 114,1 99,2 1136,5 1 124 047 1137,0 1 124 320 1193,0 9,2% 100,0 100,0 99,1 112,5 2. sz melléklet II. EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) adatok ezer Ft-ban Sor- Tétel szám Megnevezés 01. 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. 02. Export értékesítés nettó árbevétele 03. I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 04. 03. Saját termelés* készletek állományváltozása 05. 04. Saját el,állítású eszközök aktivált értéke

06. II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±03+04) 07. III. Egyéb bevételek 08. III/a. Ebb,l: visszaírt értékvesztés 09. 05. Anyagköltség 10. 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 11. 07. Egyéb szolgáltatások értéke 12. 08. Eladott áruk beszerzési értéke 13. 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 14. IV. 15. 2000. Év Elz év(ek) mód. 2001. év 6 167 715 6 265 430 8 336 7 992 6 176 051 6 273 422 33 068 21 167 2 305 2 018 35 373 23 185 114 590 122 739 0 0 2 081 160 1 986 964 564 441 559 966 47 618 45 438 1 316 119 1 172 969 10 104 12 406 Anyagjelleg9 ráfordítások (05+06+07+08+09) 4 019 442 3 777 743 10. Bérköltség 1 168 024 1 348 613 16. 11. Személyi jelleg* egyéb kifizetések 140 364 107 400 17. 12. Bérjárulékok 496 674 528 974 18. V. Személyi jelleg9 ráfordítások (10+11+12) 1 805 062 1 984 987 19. VI. Értékcsökkenési leírás 527 550 585

633 20. VII. Egyéb ráfordítások 88 837 120 680 21. VII/a. Ebb,l: értékvesztés 0 30 174 22. A. -114 877 -49 697 23. 13. Üzemi (üzleti) tevékenységek eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII) Kapott (járó) osztalék és részesedés 29 677 38 005 24. 13/a. Ebb,l: kapcsolt vállalkozástól kapott 28 177 37 955 25. 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 0 32 544 26. 14/a. Ebb,l: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 32 544 27. 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 0 0 28. 15/a. Ebb,l: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 0 29. 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg* bevételek 5 269 2 659 30. 16/a. Ebb,l: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 0 31. 17. Pénzügyi m*veletek egyéb bevételei 420 15 233 32. VIII. Pénzügyi m9veletek bevételei (13+14+15+16+17) 35 366 88 441 Sor- Tétel szám Megnevezés 2000. év Elz év(ek) mód. 2001. Év 33. 18.

Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 0 0 34. 18/a. Ebb,l: kapcsolt vállalkozásnak adott 0 0 35. 19. Fizetend, kamatok és kamatjelleg* ráfordítások 13 168 15 914 36. 19/a. Ebb,l: kapcsolt vállalkozásnak adott 0 1 070 37. 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 0 0 38. 21. Pénzügyi m*veletek egyéb ráfordításai 899 1 317 39. IX. Pénzügyi m9veletek ráfordításai (18+19±20+21) 14 067 17 231 40. B. Pénzügyi m9veletek eredménye (VIII-IX) 21 299 71 210 41. C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) -93 578 21 513 42. X. Rendkívüli bevételek 103 085 120 388 43. XI. Rendkívüli ráfordítások 1 488 5 334 44. D. Rendkívüli eredmény (X-XI) 101 597 115 054 45. E. Adózás eltti eredmény (±C±D) 8 019 136 567 46. XII. Adófizetési kötelezettség 0 11 703 47. F. Adózott eredmény (±E-XII) 8 019 124 864 48. 22. Eredménytartalék igénybe

vétele osztalékra, részesedésre 0 0 49. 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés 0 24 973 50. G. Mérleg szerinti eredmény (±F+22-23) 8 019 99 891 Zalaegerszeg, 2002. március 18 . a vállalkozás vezet,je 3. sz melléklet I. MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) SorSzám Tétel Megnevezés 01. A. Befektetett eszközök 02. I. Immateriális javak 03. 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 04. 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 05. 3. Vagyoni érték* jogok 06. 4. Szellemi termékek 07. adatok ezer Ft-ban 2001. Elz év év(ek) mód. 2000. év 2 459 991 2 583 941 28 582 31 850 1 117 845 0 0 4 176 3 755 23 289 27 250 5. Üzleti vagy cégérték 0 0 08. 6. Immteriális javakra adott el,legek 0 0 09. 7. Immateriális javak értékhelyesbítése 0 0 10. II. Tárgyi eszközök 2 316 502 2 422 600 11. 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni érték* jogok 692 184 792 641 12. 2. M*szaki berendezések,

gépek, jármvek 1 430 613 1 596 874 13. 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járm*vek 24 220 16 956 14. 4. Tenyészállatok 0 0 15. 5. Beruházások, felújítások 95 757 15 829 16. 6. Beruházásokra adott el,legek 73 728 300 17. 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 0 0 114 907 129 491 79 199 106 592 0 0 16 188 16 238 0 0 19 520 6 661 18. III. Befektetett pénzügyi eszközök 19. 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 20. 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 21. 3. Egyéb tartós részesedés 22. 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 23. 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 24. 6. Tartós hitelviszonyt megtestesít, értékpapír 0 0 25. 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 0 0 26. B. Forgóeszközök 544 431 667 654 27. I. Készletek 221 708 202 655 28. 1. Anyagok 174 418 139 223 29. 2. Befejezetlen

termelés és félkész termékek 0 0 30. 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 160 160 31. 4. Késztermékek 0 0 32. 5. Áruk 37 224 60 126 33. 6. Készletre adott el,legek 9 906 3 146 SorSzám Tétel Megnevezés 2000. év Elz év(ek) mód. 2001. év 34. II. Követelések 293 344 266 362 35. 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vev,k) 120 606 134 611 36. 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 2 845 1 836 37. 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lév, vállalkozással szemben 0 0 38. 4. Váltókövetelések 0 0 39. 5. Egyéb követelések 169 893 129 915 0 0 40. III. Értékpapírok 41. 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 0 0 42. 2. Egyéb részesedés 0 0 43. 3. Saját részvények, saját üzletrészek 0 0 44. 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít, értékpapírok 0 0 29 379 198 637 45. IV. Pénzeszközök 46. 1. Pénztár, csekkek 12

371 4 335 47. 2. Bankbetétek 17 008 194 302 48. C. Aktív idbeli elhatárolások 3 469 9 313 49. 1. Bevételek aktív id,beli elhatárolása 2 153 8 468 50. 2. Költségek, ráfordítások aktív id,beli elhatárolása 1 316 845 51. 3. Halasztott ráfordítások 0 0 52. Eszközök összesen: 3 007 891 3 260 908 Zalaegerszeg, 2002. március 18 . a vállalkozás vezet,je FORRÁSOK (passzívák) Sor- Tétel szám 53. 54. Megnevezés D. Saját tke I. Jegyzett tke 55. I/a. Ebb,l: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken 56. II. Jegyzett, de még be nem fizetett tke (-) adatok ezer Ft-ban 2001. Elz év év(ek) mód. 2000. év 1 944 313 2 044 204 883 083 883 083 0 0 0 0 57. III. Tketartalék 826 765 826 765 58. IV. Eredménytartalék 225 329 233 620 59. V. Lekötött tartalék 1 117 845 60. VI. Értékelési tartalék 0 0 8 019 99 891 61. VII. Mérleg szerinti eredmény 62. E. Céltartalékok 0 35 347 63.

1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 0 19 580 64. 2. Céltartalék a jöv,beni költségekre 0 15 767 65. 3. Egyéb céltartalék 0 0 66. F. Kötelezettségek 585 030 626 503 67. I. Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 68. 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt Vállalkozással szemben 0 0 69. 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési Viszonyban lév, vállalkozással szemben 0 0 70. 3. Hátrasorot kötelezettségek egyéb gazdálkodóval Szemben 0 0 71. II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 6 567 116 940 72. 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 4 550 115 594 73. 2. Átváltoztatható kötvények 0 0 74. 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 0 0 75. 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 0 0 76. 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 2 017 1 346 77. 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással Szemben 0 0 78. 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési Viszonyban lév,

vállalkozással szemben 0 0 79. 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 Sor- Tétel szám 80. 81. 82. Megnevezés III. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök 1/a. Ebb,l: az átváltoztatható kötvények 2000. év Elz év(ek) mód. 2001. év 578 463 509 563 3 720 1 400 0 0 110 990 678 450 0 290 580 211 623 0 69 121 8 611 10 688 0 0 83. 2. Rövid lejáratú hitelek 84. 3. Vev,t,l kapott el,legek 85. 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 86. 5. Váltótartozások 87. 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt Vállalkozással szemben 88. 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési Viszonyban lév, vállalkozással szemben 89. 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 164 112 216 053 90. G. Passzív idbeli elhatárolások 478 548 554 854 91. 1. Bevételek passzív id,beli elhatárolása 93 624 102 219 92. 2. Költségek,

ráfordítások passzív id,beli elhatárolása 17 596 26 788 93. 3. Halasztott bevételek 367 328 425 847 3 007 891 3 260 908 94. Források összesen Zalaegerszeg, 2002. március 18 . a vállalkozás vezet,je Összefoglalás A Zala Volán Közlekedési Részvénytársaságot az ország 23 Volán társaságával együtt a Volán Egyesülés fogja össze. Méretének nagyságát a személyközlekedésben elfoglalt helye is mutatja, ugyanis az ország utasforgalmának csaknem háromnegyed részét bonyolítja le. A nagy méretb)l és a jelent)s emberi er)forrást igényl) tevékenységb)l is adódik, hogy a bérek és a munkavállalók fontos szerepet töltenek be a Volán társaságok egyikénél; a Zala Volán Közlekedési Rt-nél is, éppen ezért volt indokolt a bérgazdálkodás és a bels) ösztönzési rendszer vizsgálata. A számított adatok alapján a vállalkozás a bérgazdálkodás és ösztönzési rendszere terén felemás eredményeket ért el. A

vállalkozás f) profilja a személyközlekedés, ezért ez az üzletág fontosabb a többinél. A cégen belül az autóbuszvezet)k és a karbantartók képviselik a dönt) többséget. Az évr)lévre ellátandó feladatok mennyiségének jelentéktelen változása csak pár f)s növekedést mutat a sof)rök állományában, pedig az EU foglalkoztatási szabályokra való áttérés (különösen a munkaid) és pihen)id) tekintetében) egy 40-50 f)s plusz létszámot igényel. A karbantartók létszáma nem elégséges, ugyanis a mind korszer4bb buszok javítása, karbantartása jól szakképzett munkásokat követel, akiket az alacsony átlagkereset miatt a magánvállalkozók csaknem háromszoros bérekkel csábítanak el. A forgalmi utazók, az ellen)rök száma jóval kevesebb a buszállományhoz képest (4,1 %) A társaság az ország 24 volán vállalata között a jellemz) mutatókat figyelembe véve az 1-17. helyen áll Ezen belül az átlagkereset mutatója a legrosszabb, 17

helyen áll, a szakmai átlagtól is mintegy 4000 Ft-tal elmaradva. Amennyiben az autóbuszvezet)k bérére fordítható bértömeg adott, a 2000. évi teljesítményeket - a felhasznált túlóra és a szakmai átlagnál magasabb foglalkoztatási szint továbbá az EU foglalkoztatási szabályokra való áttérés (különösen a munkaid) és pihen)id) tekintetében) többlet létszámot követel, azonban ez az átlagkereset csökkenésével jár. Ezt a munkavállalalók és az érdekképviselet egyaránt ellenérzéssel fogadja. 1 A vállalat munkavállalóinak többsége 49-51 év közötti, az alacsony munkaer) forgalom miatt folyamatos az elöregedés. Megfontolandó lenne pár éven belül a fiatalabb korosztály köréb)l a felvétel, ugyanis id) kell a betanításukra, beilleszkedésükre. Ellenben ügyelni kell arra is, hogy az id)sebbek ne érezzék magukat egyszerre feleslegesnek, ezért fokozatosan adják át az elvégzend) feladatokat leend) utódaiknak (káder

utánpótlás). A munkaer) mozgása a vállalatnál f)leg a karbantartók állományánál jelent)s. A többi munkavállaló esetében a mozgást többnyire a nyugdíjazás eredményezi. A munkaid) elemzése szerint a vállalat munkavállalóinak munkafegyelme, munkaid) kihasználása nagyon jónak mondható. A munkatermelékenység szempontjából a társaság az ország 24, Volán által összefogott vállalata között a jellemz) mutatókat figyelembe véve az els) 17 szakmai helyen áll. Ezen belül az átlagkereset helyezése (17.) - a szakmai átlagtól is körülbelül 4000 Ft-tal elmaradva - a legrosszabb a vizsgált témán belül. A nemzetgazdasági és az alágazati átlagkereset különbsége is (2002.) már csaknem 11000 Ft Ezért, ha nem történik az ügyben megállapodás, akkor 2003. Január 6-án kétórás sztrájk várható A Zala Volánnál alkalmazott bérrendszer kiszámítása rendkívül bonyolult, felülvizsgálatát a Munka Törvénykönyve és az EU

csatlakozás várható jogszabályi módosításai indokolják, ezért egyszer4síteni kell. Az ösztönzési rendszerre jellemz), hogy az üzletágak részére létezik egy mozgóbér keret, amely a terv alul-, illetve túlteljesítése esetén is kifizetésre kerül. Például, ha a Személyközlekedési üzletág nem teljesíti -, illetve a M4szaki Üzletág túlteljesíti a tervet a megállapított mozgóbér keret kifizetésre kerül. A bérezésnek a tervteljesítés arányában kellene történnie, vagyis a Személyközlekedésnél a terv és a teljesítés közötti mozgóbér különbözetet át kellene csoportosítani a tervet túlteljesít) M4szaki üzletág részére, így már ösztönz)bbé válna bérezésük. A problémát azonban az üzletágak autonómiája jelenti, ugyanis mindegyik védi saját érdekeit és nem szívesen adna saját bérkeretéb)l a másik félnek. Ezért célszer4 lenne létre hozni egy Rt-szint4 mozgóbér keretet, amelyb)l a túlteljesítést

finanszírozni, így ösztönözni is tudnák, és a terv alatt teljesít)k mozgóbérét átcsoportosíthatnák. 2