Gazdasági Ismeretek | Adózási ismeretek » Kircsi Anita - Az egyéni vállalkozó adózása

DE Egészségügyi Főiskolai Kar Egészségügyi Szervező Alapszak Az egyéni vállalkozó adózása (Évfolyamdolgozat Közgazdasági ismeretek III. (vállalatgazdaságtan) c tárgyból) Készítette: Elérhetőségek: Levelezési cím: 4211 Ebes, Ady Endre u. 14 Telefon: 0670 6164800 E-mail: anita.kircsi@gmailcom Nyíregyháza Kircsi Anita Egészségügyi szervező alapszakos, nappali tagozatos hallgató TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS . 3 1. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓKRÓL ÁLTALÁBAN 3 1.1 AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS 3 1.2 EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ALAPÍTÁSA, AZ ALAPÍTÁS FELTÉTELEI 4 1.3 AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS MŰKÖDÉSE 4 1.4 A VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁNAK MEGSZŰNÉSE 5 1.5 AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ELŐNYEI, HÁTRÁNYAI 5 2. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE 6 2.1 ADÓHATÓSÁGOK 6 2.2 AZ ADÓZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 6 2.21 A jövedelem szerinti adózás 6 2.211 A vállalkozói bevételt csökkentő tételek 7 2.22 A

vállalkozói osztalékalap, az osztalékadó mértéke 8 2.23 Az egyéni vállalkozó átalányadózása 8 2.231 Kiskereskedő átalányadózása 8 2.232 A tevékenységet év közben kezdő vállalkozó átalányadózása 9 2.233 Ismételt átalányadózás 9 2.234 Az átalányadó alapja 9 2.235 Az átalányadó mértéke 10 2.3 AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 11 2.31 Az egyszerűsített vállalkozói adó legfontosabb szabályai az egyéni vállalkozókra nézve . 11 2.32 Az adókötelezettség megállapítása egyéni vállalkozók esetében 11 3. KISS JÓZSEF EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ADÓZÁSA 13 IRODALOMJEGYZÉK . 16 2 Bevezetés Napjainkban a változás korát éljük, s e változás életünk minden területén nyomon követhető. Gondolhatunk – a teljesség igénye nélkül – az orvostudomány fejlődésére, a technika utóbbi néhány évben elterjedt csodáira, gondolhatunk a fogyasztói árak dinamikus változására, vagy akár az életünket

meghatározó szabályok átalakulására. Világunkat szabályok irányítják, melyek a történelem során folyamatosan változtak és ma is átalakulóban vannak. A gazdaság fejlődésének felgyorsulása a X IX. század végére szükségessé tette a szociális biztonság megteremtését, hiszen az iparosodás folyamata egyre több balesetet, betegséget és - ezek következményeként - keresetkiesést vont maga után. Szükségessé vált az állami szerepvállalás, egyrészt a j ogszabályi keretek megteremtése, másrészt a biztosító szervezetek működésének állami felügyelete révén.[1] Azt már megszokhattuk, hogy a törvényeink – bármelyikről legyen is szó – évente kisebb – nagyobb mértékben megváltoznak. A dolgozatomban az egyéni vállalkozók adózására térek ki részletesen, előtte pedig bemutatom az egyéni vállalkozást. Véleményem szerint az egyéni vállalkozók kötelezettségei igen fontos és aktuális téma a mai világban.

Dolgozatom célja az, hogy bemutassam az egyéni vállalkozások adófizetési rendjét, és levezetve ismertessem egy konkrét egyéni vállalkozó adózását. 1. Az egyéni vállalkozókról általában 1.1 Az egyéni vállalkozás Napjaink szóhasználatában rendszeresen találkozunk közszájon forgó szavakkal, fogalmakkal, melyeknek jelentésével nem, vagy kevésbé vagyunk tisztában. Ilyen összetett fogalom az egyéni vállalkozás is. Egyéni vállalkozás: a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő (továbbiakban belföldi) természetes személy vagy külföldinek minősülő külföldi állampolgár gazdasági tevékenysége. − A devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személyek alatt – a magyar állampolgárokon kívül – a külföldinek minősülő külföldi állampolgár is értendő (feltéve, hogy eleget tesz az alapítási feltételeknek, 1.2 pont). − Gazdasági tevékenység: az üzletszerűen folytatott

tevékenység. − Üzletszerű az egyéni vállalkozóként ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység. E feltételeknek együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy az üzletszerűség megvalósuljon. Az egyéni vállalkozó bármilyen – üzletszerű, gazdasági tevékenységet folytathat. 3 További feltételeknek kell megfelelni azon vállalkozónak, aki: − egészségügyi tevékenységet (melyet az Egészségügyről szóló törvény szabályoz), illetve szociális szolgáltató tevékenységet (ennek feltételeit külön kormányrendelet határozza meg) kíván gyakorolni. − a magán-állatorvosi tevékenységet folytatónak, melynek feltételeit szintén külön törvény szabályozza. 1.2 Egyéni vállalkozás alapítása, az alapítás feltételei Az egyéni vállalkozás alapítása mindenkinek alanyi joga. Az alapításhoz a belföldi természetes személy vállalkozó

esetében három feltételnek kell megfelelni: − cselekvőképesség − állandó lakhely − ne legyen kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából (ki van zárva például: aki gazdasági társaságok korlátlanul felelős tagja, vagy akinek adó, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van) Külföldinek minősülő külföldi állampolgár esetében alapítási feltétel: − önálló vállalkozóként, gazdasági célú letelepedésre külön törvény jogosítja fel, − cselekvőképesség, − tartózkodási engedély, − nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából (ki van zárva például: aki gazdasági társaságok korlátlanul felelős tagja, vagy akinek adó, vámvagy társadalombiztosítási tartozása van). 1.3 Az egyéni vállalkozás működése Egyéni vállalkozást csak bejelentés alapján, vállalkozói igazolvány birtokában lehet gyakorolni. A vállalkozói igazolvány meglétén túlmenően feltétel, hogy csak a vállalkozói

igazolványban feltüntetett tevékenységek gyakorolhatók. A vállalkozási tevékenység folytatása - a vállalkozói igazolvány birtoklásán felül – további feltételek teljesüléséhez is köthető. Hatósági engedély esetében például: KÖJÁL-engedélye vendéglátó egység üzemeltetéséhez. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, s e szabály kizárja annak a lehetőségét, hogy egy természetes személy csupán üzleti befektetés céljából hozzon létre vállalkozást. Az egyéni vállalkozónak lehetősége van arra, hogy alkalmazottat, bedolgozót, segítőcsaládtagot illetve középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztasson. Az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért, tartozásaiért teljes vagyonával, korlátlanul felel.[2] 4 1.4 A vállalkozói tevékenység gyakorlásának megszűnése Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység

gyakorlásának joga, ha: a) az egyéni vállalkozói igazolványát visszaadja; b) az igazolványt a körzetközponti jegyző az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V törvény 14§-ban foglaltak alapján visszavonta; c) az egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekvőképességét elveszti, kivéve: ha vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse, cselekvőképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője folytatja. Az egyéni vállalkozó özvegy, továbbá özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, illetve cselekvőképességének elvesztése esetén a törvényes képviselője a vállalkozó elhalálozása, illetőleg cselekvőképességének elvesztése időpontjától számított három hónapon belül a körzetközponti jegyzőnek történő bejelentés alapján folytathatja a vállalkozást.[3] 1.5 Az egyéni vállalkozás előnyei, hátrányai Az egyéni vállalkozás előnyei,

illetve hátrányai a következőképpen alakulnak a többi gazdasági társasággal szemben: Előnyök: − − − − − Az alapítás és megszüntetés egyszerűsége Áttekinthetőség A vállalkozó függetlensége Az üzletmenetre vonatkozó nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség hiánya Adózási kedvezmények Hátrányok: − − − − − Szerényebb nyereségszerzési lehetőség A pénzügyi erőforráshoz jutás korlátozottsága Túlzottan sokoldalú követelmények a vállalkozóval szemben Korlátlan felelősség A vállalkozás korlátozott élettartama [4] 5 2. Az egyéni vállalkozások adófizetési kötelezettsége 2.1 Adóhatóságok Az adóhatóságok az adózással kapcsolatban gyakorolják az adóztatót megillető jogokat és teljesítik az adóztatót terhelő kötelezettségeket. Megállapítja és nyilvántartja az adót, a költségvetési támogatást. Beszedi, végrehatja az adót, kiutalja a költségvetési támogatást Az

adóhatóság ellenőrzi az adókötelezettség teljesítését az adóbevétel jogellenes megrövidítésének, a k öltségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének megelőzése és megakadályozása érdekében, valamint feltárja az adókötelezettség megsértését. Adóhatóságok: − − − − az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei (állami adóhatóság) a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei (vámhatóság) az önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság) az Illetékhivatal [5] 2.2 Az adózás általános szabályai Az egyéni vállalkozó - akkor is, ha bejegyeztette magát egyéni cégként – választhatja: − a vállalkozói jövedelem szerinti adózást (a vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapja után az szjatörvény szerint előírt adót fizet), vagy − az szja-törvényben (1995. évi CXVII tv) és az adózás rendjéről szóló

törvényben meghatározott feltételekkel az átalányadózást. 2.21 A jövedelem szerinti adózás A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó bevételét és jövedelmét a vállalkozói bevételből a vállalkozói költség levonásával határozza meg (az szja-törvény 4. é s a 10 s zámú mellékletének rendelkezései szerint). Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás számolható el. Többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, valamint az elérésük érdekében felmerült (az szjatörvényben elismert) összes költséget is együttesen kell elszámolni. A vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke fő szabály szerint a jövedelem (vállalkozói adóalap) 16 százaléka. 2006 j anuár 1-jétől az szja-törvény 49/B §-ának (10)

bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén a vállalkozói adóalap 5 millió forintot meg nem haladó összege után az adómérték 10 százalék. 6 2.211 A vállalkozói bevételt csökkentő tételek A vállalkozói bevétel - legfeljebb azonban annak mértékéig - csökkenthető egyebek mellett: − a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a minimálbérrel, a szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 20 százalékával, ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával; − a sikeres szakmai vizsgát tett, folyamatosan továbbfoglalkoztatott szakképző iskolai tanuló,

valamint - meghatározott feltételekkel - a korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után, alkalmazottkénti foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék összegével; − a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 millió forinttal, de legfeljebb az ún. kisvállalkozói kedvezmény összegével; − a befizetett helyi iparűzési adóval, feltéve, hogy az adóév utolsó napján nincs köztartozása (2004-ben az iparűzési adó 25, 2005-ben 50 százalékát lehetett levonni a bevételből); − az egyéni vállalkozó belföldi pénzforgalmi bankszámláján fennálló számlakövetelésből az adóévben lekötött, az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott összeg, de legfeljebb az

adóévben megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 25 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (fejlesztési tartalék); − 2005-től az adóév első napján, illetőleg a tevékenysége megkezdésének napján 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának az előző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték (tevékenységét megkezdő vállalkozó esetében az adóévi átlagos állományi létszám) és az adóév első napján (a tevékenységét megkezdő egyéni vállalkozó esetében a t evékenység megkezdésének napján) érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeggel (foglalkoztatási kedvezmény), feltéve, hogy az adózónak az adóév végén nincs köztartozása. 7 2.22 A

vállalkozói osztalékalap, az osztalékadó mértéke A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell megállapítani. A vállalkozói osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg az adóévi vállalkozói jövedelem meghatározásánál költségként elszámolt vállalkozói kivét 30 százalékát, az adó mértéke 25 százalék, a vállalkozói osztalékalap fennmaradó része után pedig 35 százalék. Az adót a m agánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. 2.23 Az egyéni vállalkozó átalányadózása Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint átalányadózást választhat a következő feltételek együttes fennállása esetén: − az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben és az

adóévben az egyéni vállalkozói bevétele nem haladta, illetve haladja meg a 8 millió forintot (a 2005. adóévet megelőzően 4 millió forint volt a bevételhatár), és − nem áll munkaviszonyban. Átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Tehát nincs olyan lehetőség, hogy egyes tevékenységek bevétele után átalányadózással, más tevékenység bevétele után jövedelem szerinti adózással adózzon a vállalkozó. Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét. 2.231 Kiskereskedő átalányadózása Az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység (lásd a 4/1997. (I 22) Korm rend. 1 s zámú, 2007 j úlius 17-ét követően pedig a 133/2007 (VI 13) Korm rendelet 2 számú mellékletét), átalányadózást

választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele 2004-ben a 22 millió forintot, 2005-től a 40 millió forintot nem haladta meg, és nem áll munkaviszonyban. 8 2.232 A tevékenységet év közben kezdő vállalkozó átalányadózása A tevékenységét az adóévben kezdő egyéni vállalkozó, illetve mezőgazdasági kistermelő az átalányadózást a tevékenységének megkezdésétől választhatja az előzőekben ismertetett előírások szerint. Ilyen esetben az egyéni vállalkozó a 8 millió forintos bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. 2.233 Ismételt átalányadózás Az az egyéni vállalkozó, aki 1999. december 31-ét követően (is) átalányadózást, tételes átalányadózást alkalmaz, és azt megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást, tételes átalányadózást - feltéve, hogy annak egyéb feltételei

fennállnak - csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. 2.234 Az átalányadó alapja Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a bevételeit az szja-törvény 10. számú melléklet szerint - figyelemmel a 4. számú melléklet rendelkezéseire is - veszi figyelembe Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónál nem minősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez költségei fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás. A magánszemély az e bevételével összefüggő adókötelezettségeit az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint teljesíti. Az átalányadó alapját a bevételből főszabályként: a) az egyéni vállalkozó 40 százalék, b) az adóév egészében kizárólag a m eghatározott

tevékenységet folytató egyéni vállalkozó (pl.: ipari és mezőgazdasági termék-előállítás, építőipari kivitelezés, feldolgozóipari szolgáltatás, halászati szolgáltatás, növénytermelési, állattenyésztési, vadgazdálkodási és erdőgazdálkodási szolgáltatás) 80 százalék, c) az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 87 százaléka d) a c) pontban említett egyéni vállalkozó - feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag az szja-törvényben felsorolt üzlet(ek) - pl. élelmiszer jellegű áruház, élelmiszer jellegű vegyes üzlet, gyógyhatású készítmények szaküzlete, vegyi áruk üzlete - működtetésére terjed ki - 93 százalék, e) a mezőgazdasági kistermelő 85 százalék, illetőleg a bevételének azon részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék

költséghányad levonásával állapítja meg. 9 A fentiekben felsorolt százalékos mérték: − − − − az a) pontban meghatározott helyett 25, a b) pontban meghatározott helyett 75, a c) pontban meghatározott helyett 83, a d) pontban meghatározott helyett 91, akkor, ha az egyéni vállalkozó a t ársadalombiztosítás ellátásaira és a m agánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. 2.235 Az átalányadó mértéke 2006. január 1-étől az átalányadó-tábla megegyezik az általános szja-táblával, így az átalányadó mértéke a 2006-ban szerzett számított évi jövedelem esetében: a) 1 550 000 forintig 18 százalék, b) 1 550 001 forinttól 279 000 f orint és az 1 55 0 000 f orinton felüli rész 36 százaléka, míg 2007-ben: a) 0 - 1 700 000 forintig: 18 százalék, b) 1 700 001 f orinttól: 306 000 f orint és az 1 7 00 000 f orinton felüli

rész 36 százaléka. [6] 10 2.3 Az egyszerűsített vállalkozói adó 2003-tól, a 2002. évi XLIII törvény elfogadásával, egy új adónem, az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésére került sor. A hatályos jogszabályok értelmében a törvényi feltételeknek megfelelő személyek, vállalkozások határozhatnak úgy, hogy adókötelezettségüket több adónem helyett egy adó, az egyszerűsített vállalkozói adó megfizetésével teljesítik. 2.31 Az egyszerűsített vállalkozói adó legfontosabb szabályai az egyéni vállalkozókra nézve Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) az általános forgalmi adóval együtt számítottan 25 millió forintot meg nem haladó éves bevételt elérő adózók számára kínál választási lehetőséget annak érdekében, hogy nyilvántartási kötelezettségeik egyszerűsödjenek és egyben adóterhelésük is mérséklődjön. Az adózó az evával összefüggő adókötelezettségeinek

teljesítése során elsősorban a törvényben foglaltakat köteles alkalmazni, de – más adónemekhez hasonlóan – az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit is figyelembe kell vennie. A törvény hatálya alá új adózóként bejelentkezhet az egyéni vállalkozó (egyéni vállalkozóknak kell tekinteni mindazokat, akik a tevékenységükkel összefüggő adókötelezettségüknek 2005-ben és 2006-ban a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezései szerint tettek eleget). Az eva kiváltja a következő adónemeket egyéni vállalkozók esetében: o o o a vállalkozói személyi jövedelemadót és a v állalkozói osztalékalap utáni adót vagy átalányadót (kivéve az evás időszakot megelőzően érvényesített olyan kedvezmények utáni adó összegét, amelyet amiatt kell megfizetnie az adózónak, mert a kedvezmény érvényesítéséhez rendelt feltételeknek nem felelt meg); a cégautó

adót; az általános forgalmi adót (kivéve: a III. részben ismertetett néhány esetet) Az adóalanyoknak a s zakképzési hozzájárulás befizetésével, bevallásával kapcsolatos kötelezettséget az Eva tv. alapján kell teljesíteni 2.32 Az adókötelezettség megállapítása egyéni vállalkozók esetében Az Eva tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknál bevétel alatt bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni értéket (ideértve a t ámogatások összegét is) kell érteni, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Az eva alapját az adóalany által megszerzett bevételek képezik, módosítva az evatörvényben meghatározott jogcímekkel azzal, hogy a visszafizetett támogatás összege az adóalanyiság szempontjából csökkenti a bevételi értékhatárt. 11 Az eva alapjának megállapításakor bevételt növelő tétel: • • • az adóévben az egyéni vállalkozó által külföldről, vagy

külfölditől igénybe vett, de az áfa törvény szerint Magyarországon – a szolgáltatás igénybevevőjénél – adóztatható szolgáltatás díja, a fizetendő összeg megállapításához szükséges okirat kézhezvételekor, vagy – ha ez korábban történik – a szolgáltatás ellenértékének megfizetésekor, a szolgáltatás nyújtójával szemben fennálló tartozás átvállalásakor, az adóalanyiság megszűnésekor; a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevétel; az adóalanyiság megszűnésének évében (adózó visszatér a s zemélyi jövedelemadó törvény hatálya alá) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően megállapított készlet értéke, kivéve, ha az adóalanyiság megszüntetését követően az egyéni vállalkozó az átalányadót választja. Növeli a megszűnés szabályai szerint nyilvántartott készlet értéke a bevételt akkor is, ha a magánszemély az egyéni vállalkozói

tevékenységét megszünteti. Az eva alapjának megállapításakor bevételt csökkentő tétel: • • a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás összege, valamint a vállalkozói tevékenységhez használt vagyontárgyak károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól vagy annak felelősségbiztosítójától, vagy harmadik személytől káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege. A jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összege. Az előzőeken túlmenően, ha az adóévben az adóalany olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján személyi jövedelemadó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett

adót megállapította. A módosító számla, egyszerűsített számla kibocsátása esetén az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt módosítja az eredeti és a módosított összeg különbözete. Amennyiben az eva hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozó egyben őstermelő is, akkor a kétféle tevékenységgel összefüggő, de fel nem osztható költségeket a bevételek arányában meg kell osztani azzal, ha az őstermelő bevétele 7 millió forint alatt van (kistermelőnek tekinthető), akkor a kistermelői tevékenységére az átalányadózást is választhatja. [7] 12 3. Kiss József egyéni vállalkozó adózása Kiss József egyéni vállalkozó1 2005 óta folytatja tevékenységét az adóév egészében kizárólag a m eghatározott tevékenységet folytató egyéni vállalkozóként. Építőipari kivitelezésen belül kisebb munkák elvégzésével foglalkozik. Tehát nem egész házakat, épületeket vitelez ki,

hanem csak kisebb munkákat vállal el, például: egy közfal áthelyezése, vagy ablakok, ajtók beépítése kész házakban. 2007-ben könyvelőt váltott Bevétele összesen nem haladja meg éves szinten a 8 millió forintot az előző évben, várhatóan az ideiben sem fogja, munkaviszonyban máshol nem áll, ezért úgy dönt, hogy a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett az átalányadózást választja. Átalányadózását a 2007. adóévre vezetem le, mivel az elkövetkező másfél hónapban már nem várható bevétele. Átalányadózás esetén is kell adóelőleget fizetni negyedévente, amit a negyedévet követő hó 12-ig kell megfizetni. Az adóelőleg megállapítása során a bevételt az év elejétől kell figyelembe venni az adott negyedév végéig, amely után meg kell állapítani a vélelmezett jövedelemre az adótábla szerinti adó összegét, melyet csökkenteni kell a már befizetett előleggel. A különbözetet kell az adott negyedévi

előlegként befizetni Átalányadózás esetén adókedvezmények nem érvényesíthetők. [8] Kiss József egyéni vállalkozó adóelőleg fizetése a következőképpen alakul: I. negyedévi bevétele: Adóalap: 280 000 forint × 0,2 Adóelőleg: 1 700 000 forint alatt 56 000 forint × 0,18 280 000 Ft 56 000 Ft 18% 10 080 Ft 10080 forint adóelőleget április 12-éig kell a vállalkozónak befizetni. II. negyedév Bevétel I. negyedév: Bevétel II. negyedév: Összes bevétel: Adóalap: 870 000 forint × 0,2 Számított adóelőleg: 1 700 000 forint alatt 174 000 forint × 0,18 Fizetendő adóelőleg: Számított adóelőleg: I. negyedévben befizetett adóelőleg Fizetendő adóelőleg: 280 000 Ft 590 000 Ft 870 000 Ft 174 000 Ft 18% 31 320 Ft - 31 320 Ft 10 080 Ft 21 240 Ft 21240 forint adóelőleget a vállalkozónak július 12-éig kell befizetni. 1 Kiss József egyéni vállalkozó egy fiktív személy, az itt felhasznált adatok nem felelnek meg semmilyen valós

adatnak. 13 III. negyedév Bevétel III. negyedév: Bevétel II. negyedév: Összes bevétel: Adóalap: 1 180 000 forint × 0,2 Számított adóelőleg: 1 700 000 forint alatt 236 000 forint × 0,18 Fizetendő adóelőleg: Számított adóelőleg: II. negyedévben befizetett adóelőleg Fizetendő adóelőleg: 590 000 Ft 590 000 Ft 1 180 000 Ft 236 000 Ft 18% 42 480 Ft - 42 480 Ft 21 240 Ft 21 240 Ft 21240 forint adóelőleget a vállalkozónak szeptember 12-éig kell befizetni. IV. negyedév Bevétel IV. negyedév: Bevétel III. negyedév: Összes bevétel: Adóalap: 810 000 forint × 0,2 Számított adóelőleg: 1 700 000 forint alatt 162 000 forint × 0,18 Fizetendő adóelőleg: Számított adóelőleg: III. negyedévben befizetett adóelőleg Fizetendő adóelőleg: 220 000 Ft 590 000 Ft 810 000 Ft 162 000 Ft 18% 29 160 Ft - 29 160 Ft 21 240 Ft 7 920 Ft 7920 forint adóelőleget a vállalkozónak január 12-éig kell befizetni. 2 Az összesen befizetett adóelőleg

összege: 60 480 forint. Ha éves szinten végezzük el az átalányadó számolását, akkor ugyanezt az eredményt kapjuk: Összes bevétel: Költségátalány: 1 680 000 forint × 0,8 Jövedelem: 1 680 000 forint - 1 344 000 forint Fizetendő SZJA: 336 000 forint × 0,18 1 680 000 Ft 1 344 000 Ft 336 000 Ft 60 480 Ft 2 A fent levezetett számolás Orbán Ildikó, Krattinger Erika, Dr. Pethő Róbert, Dr Futó Gábor: Egyéni vállalkozók kézikönyve (INTERKORTAX Kft., 1999) példája alapján történt 14 Tehát Kiss Józsefnek, mivel a befizetett adóelőleg összege nem haladja meg az éves kötelezettséget, a k ülönbözetet személyi jövedelemadó bevallásában nem kell visszaigényelnie. Kiss Józsefnek az átalányadón kívül még a járulékfizetési kötelezettségeinek is eleget kéne tennie, amire most nem térek ki részletesen, mivel nem témája a dolgozatomnak. Véleményem szerint ez a legjobb adózási forma Kiss József számára, mert szerintem ez a

legegyszerűbb a 8 millió forint bevétel alatti vállalkozók számára. Ennek az adózásnak csak a bevételi elszámolás az alapja, nem kell a jövedelmet csökkentő tételekről elszámolni. 15 IRODALOMJEGYZÉK [1.] Dr. Czúcz Ottó: Szöveggyűjtemény a magyar társadalombiztosítási jog tanulmányozásához (Népszava Lap és Könyvkiadó Budapest, 1986.) [2.] Orbán Ildikó, Krattinger Erika, Dr. Pethő Róbert, Dr Futó Gábor: Egyéni vállalkozók kézikönyve (INTERKORTAX Kft., 1999) [3.] Adótörvények és hasznos tudnivalók /Egyéni vállalkozók adózása/ (Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft és T. Bt, 2001 december) [4.] Dr. Zagyi Bertalan: valgazd4doc [5.] Dr. Rácz Ildikó: Adóismeretek (Perfekt) [6.] Az egyéni vállalkozó adózása http://www.magyarorszaghu/vallalkozas/ugyek/adopenz/szja20050804/egyvallado20070808 html/ugyleirasjogi Letöltés: 2007. november 11 [7.] Az egyszerűsített vállalkozói adó legfontosabb szabályai

http://www.apehhu/adoinfo/inf2007/k22html?pagenum=1 Letöltés: 2007. november 11 [8.] Adóelőleg-fizetés http://www.apehhu/adoinfo/inf2007/k10html?pagenum=10 Letöltés: 2007 november 12. 16