Művészet | Művészettörténet » Az avantgárd

Az avantgárd (‘előörs’) A 20. század első évtizedeinek újszerű művészeti irányzatait, tendenciáit, stílusait, áramlatait jelöli. A polgári önelégültség ellen Kirkegaard meghirdette az egzisztenciális bizonytalanság tanát, azt, hogy az ember nem ura sorsának, hanem csupán a végzet játékszere. Nietzsche különböző változatokban jósolta a keresztény erkölcs, a polgári értékrend hanyatlását, s e jóslatot a dekadencia általános fogalmába öltöztette. Wagner úgy teremtett költészetet a polgári mentalitás ellen, hogy az emberi viszonylatokat a legendák, mondák, mítoszok világába tolta át. Az 1870-80-as években elkezdődött különböző csoportosulások mozgalma és programja. E közös szemléleti alap miatt nem különíthetők el a naturalizmus, a szimbolizmus, a szecesszió, az impresszionizmus alkotói sem. A századvégi kölcsönhatásban élő irányzatok már egymásba fonódnak Egyrészt esztétikailag is közel egyenlő

szintű művek születnek, másrészt ugyanazon áramlatok egyidőben hatnak a különböző területeken fölszámolva a reneszánsz óta jellemző fáziskülönbségeket. Az avantgárd jellemzői Az újat akarás, a hagyományok elvetése és az értékválság közvetlen közvetítése jellemzi. Az avantgárd az 1910-es években alakul ki, az 1920-as években egy másik korszaka következett, 1930ban átalakult. A századfordulón az emberek optimisták voltak Az ember fejlődőképes, s a tudományok, művészetek előre viszik a világot. Az első világháború romba dönti ezt a hitet. Többek szerint a technika fejlődése negatív dolog Új tér és időérzékelés. A 20 század alapfogalma az elidegenedés Az ember eltávolodik embertársaitól, s a közösségtől, kiszolgáltatottság érzése. Új felfedezések: fizika: Albert Einstein (relativitás) filozófia: Martin Heidegger (Lét és Idő: az embernek a mai világban két létezési formája lehet: autentikus lét

(keveseknek) és a tömegeknek a nem autentikus (mindennapi) lét. Autentikus: odaillő, megfelelő. pszichológia: Sigmund Freud: szerinte van felettes án ás tudat alatti én. Jung a több millió éves fejlődésből minden bennünk van. Kollektív tudat alatti A legjelentősebb hatású filozófiai irányzat az egzisztencializmus. A művészetek A 20. század művészete el akar szakadni a régitől, és Újat akar létrehozni Új művészi nyelvet akar teremteni. A művészet keresi a helyét a megváltozott világban A művészet nem a valóság utánzása, hanem a v aló világ része. Nem teljességre törekednek, hanem az olvasó figyelmét ráirányítják a dolgokra. Fontosabb fogalmak: groteszk, abszurd Az avantgárd mozgalmak Kétféle avantgárd irányzat létezik: vagy érzelmi, indulati töltésűek, vagy értelmi, intellektuális indíttatásúak. Célja: a régi lerombolása ‚s az új alapok lerakása Kubizmus A kubizmusban nagy szerepet játszik a f

estészet. A festészetben az emberi testet ábrázolták elsösorban. Nagy felhördülést keltett Picasso Avignoni kisasszonyok című képe Leegyszerűsített formákat alkalmaztak a kubizmusban, valamint konstrukciókat (mértani alakokat). Kubista festők: Picasso, Braque. A belsőépítészetben és a tárgykultúrában is jelentkezik a kubizmus. Az irodalomban a művek képi világában a metaforák, hasonlatok valóságanyagában jelent meg. Futurizmus Az avantgárd irányzatok története a futurizmussal kezdődik. Ebben az irányzatban a gépeket, a mozgást és a lendületet dicsőítik. A jövő hirdetése Ha az irányzat rövid életű volt is, eredményei, módszerei napjainkig élnek. Futuristák: Marinetti, Hlegnyikov, Majakovszkij Expresszionizmus Németországban indult útjára az expresszionizmus festészeti és irodalmi mozgalomként. Fénykora az 1910 é vekre esik. Központi fogalmuk: az emberért kiáltani Az ember jogaiért és lehetőségeikért emelték fel

szavukat. Az expresszionista dráma elvont alakja nem követi a sz ínházi konvenciókat. Jelképek, elvek ősképei képviselik a magatartástípusokat Az irodalom és a képzőművészet a filmre is hat. A rendezők gyakran alkalmazzák az élményfokozó fény-árnyék játékot, a kivételes pózokat, a groteszk arckifejezést, az absztrakt díszleteket. Az expresszionisták tisztelik a romantikát. Az expresszionistáknál szerepel a kifejezés, a lényeg megragadása Belső élmény elmondása. A költészetben sok ige, sok metafora, sok indulatszó szerepel. Az expresszionista művészetek: festészet, szobrászat, színházművészet. Költök: Trakl, Stram Drámaíró: a fiatal Brecht Dadaizmus 1914-ben a semleges Svájcban a fiatal művészek lázadása a világháború ellen. Ennek nagy szerepe volt a dadaizmus kialakulásában. A dadaizmus lényege: a hagyományos értékek lerombolása Az avantgárd első periódusának záróakkordja a dadaizmus volt. Minden ellen

tiltakozott, és mindent tagadott. Provokált, rombolt, játszott és szenvedett, mert a háború szabdalta világban többé nem lehetett hinni, így művészetellenes is volt. A dadaizmust a háború elől emigrált művészek alakítják meg. Rendezvényeiken a művészetet kigúnyolták, és ezért többször botrányba fulladt. A dadaizmus fő alakja a román Tristan Tzara Szürrealizmus A szürrealizmus a konstruktivizmussal egy időben alakult ki. Ez maradt a legfőbb irányzat az irodalomban és a festészetben egyaránt. A szürrealizmus nem szakít az ábrázolással, de annak tárgyát a le nem írható, konkrétan nem érzékelhető élményekből, a révületből veszi. Képeik részletezettek, jelentésük irreális. Ennek az új irányzatnak az esz közei: a sz abad képzelet, álom, önkívület, fantasztikum, és a csoda. Az irányzat jellegéből adódóan az írók elvetik a központozást, széttörik a mondatot, viszont szívesen élnek a jelzőbőséggel, a

meghökkentő metaforákkal, metonímiákkal. A szürrealizmus műfaji eredménye az abszurd dráma. A szürrealizmus egyes irányzatai apolitikusak, mások politikai elkötelezettségűek, a marxizmus is erősen hat rájuk. Szürrealista alkotók: Breton, Aragon Szürrealista festő: Salvador Dali. [szabad képzettársításon alapuló költői kép: “Szép, mint egy varrógép meg egy esernyő véletlen találkozása a boncasztalon.” (Lotréamon)] Konstruktivizmus Az avantgárd ’20-as évekbeli, második hullámában lép színre a konstruktivizmus. Az irányzatot az orosz művészek indítják. A konstruktivizmus a szürrealizmus ellentéte Elveti az önmagáért való művészetet, művészi tárgyakat akar a háború után a világ szolgálatába állítani. Alapeszköze a nonfiguratív és az absztrakt ábrázolás elvetése, szigorú mértani formákhoz ragaszkodnak. Konstruktivista festő: Mondrian