Földrajz | Természetföldrajz » Hogyan alakultak ki és milyen a formakincsük a lánchegységeknek és a röghegységeknek?

Hogyan alakultak ki és milyen a formakincsük a lánchegységeknek és a röghegységeknek? Milyen ásványkincsek fordulnak elő a területükön? 1) Fiatal lánchegység kialakulása: lásd kontinentális-kontinentális ütközése c. részét hegységképződés: kontinentális-óceáni, Régi röghegység kialakulása: a) kialakulhat fiatal lánchegységből hosszú idő eltelte után. A felszín lepusztul, a már merev kőzetekből álló hegység az újabb nyomó- vagy húzóerők hatására összetöredeznek és vetődnek. Általában a lepusztulás ellenére is viszonylag nagy területű és magas hegységek tartoznak ide. Pl Skandináv-hg, Ural, Appalache, Németközéphegység b) kontinensek belsejében röghegységek elsődlegesen is létrejöhetnek: itt már eleve ridegek a kőzetek, tehát húzó- vagy nyomóerő hatására eltörnek. A törések közötti rögök emelkedhetnek ill. süllyedhetnek, vagyis vetődnek Az ilyen típusú hegységek általában nem túl nagy

magasságúak: pl. Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység egy része 2) a) Fiatal lánchegységek formakincse: Ezek a hegységek magashegységek is, tehát magasságuk meghaladja az 1500 m-t. Felszínformáik attól is függenek, hogy melyik éghajlati övezetben fekszenek, vagyis melyik külső erő formálta őket. Általánosságban annyi feltétlenül igaz, hogy meredekebbek, csipkézettebbek, kevésbé legömbölyítettek, mint a röghegységek. A lánchegység szó azt fejezi ki, hogy a z ilyen típusú hegységek párhuzamos vonulatokból állnak, közöttük pedig alacsonyabban fekvő, hosszanti folyóvölgyek húzódnak. Ha a magasságuk és az éghajlatuk lehetővé teszik a jég munkáját (az Egyenlítőnél ez 5000 m, a sarkvidékeken már egészen alacsonyan is lehetséges), akkor a jég formálja a felszínüket. A hegyvidéki jég hó ös szetömörödése révén keletkezik a lánchegységek csúcsainak közelében kialakuló hógyűjtő medencékben. A

keletkező jég a lejtőket követve gleccserként csúszik lefelé évi néhány száz méteres sebességgel. A gleccser a jégbe fagyott kőtörmeléket vésőként használva U alakú völgyeket váj magának, a törmeléket pedig elvégződésénél illetve a gleccser oldalára felhalmozva vég- vagy oldal-morénaként felhalmozza. A felszín formálását a völgyekben a gleccser, a hegyoldalakban pedig a fagyaprózódás (a repedésekbe befolyó víz megnövekvő térfogata feszíti szét a kőzetet) végzi. E kettőnek a hatására lesznek meredekek a hegyoldalak, és a két gleccservölgy között megmaradó térszínen csipkések a hegycsúcsok. Ha nincs lehetőség a jég kialakulására, akkor a felszín hasonlatossá válik a röghegységekéhez, a formák lágyabbak, a hegyoldalak kevésbé meredekek, a csúcsok legömbölyítettebbek lesznek. A bemélyülő folyóvölgyek V alakúak lesznek, de általában kevésbé meredekek Persze a hosszanti szerkezet ekkor is

megmarad. b) Régi röghegységek formakincse: Néhány hideg övben fekvő hegységtől eltekintve ezek nem nyúlnak fel a hóhatárig, tehát felszínüket elsősorban a folyók alakítják. A felszín pont olyan lesz mint azoknál a lánchegységeknél, amiket nem a jég formált. Ugyanakkor a röghegységekben nem alakul ki a hosszirányú tagoltság. A rögök, rögsorok különböző irányú mozgása miatt ezeket a hegységeket különböző irányú árkok, medencék tagolják, valamint a hegységekből lefutó kisebb-nagyobb vízfolyások völgyei. 3) Magmás érctelepek keletkezése: A felfelé áramló magma nem mindig éri el a felszínt, gyakran nagyobb mélységben megreked, mint pl. a hegységek belsejében is előfordul Ahogyan a magma felfelé mozog, fokozatosan hűl, és sorra szilárdulnak meg és válnak ki belőle az egyre alacsonyabb olvadáspontú anyagok, többek között különböző fémek. Ezért a hegységek belsejében lefelé haladva más-más ércek,

fémek halmozódtak fel. A felhalmozódás sorrendje: legmélyebben: nikkel, króm, vas, platina Felette: urán, ón Felette: cink, ólom, réz, arany, ezüst (ezek már nem is a magmából válnak ki, hanem a megszilárdult magma feletti repedésekbe behatoló forró vizes oldatokból) a) Lánchegységek ásványkincsei: mivel ezek még nem pusztultak le, ezért itt a legfelső szint ércei is megmaradtak, vagyis bányászható: színes és nemesfémek. Az alattuk lévők is léteznek, de nagy mélységben, ezért ezekhez még nem férünk hozzá. b) Röghegységek ásványkincsei: A felső szint ércei legtöbbször már lepusztultak, legfeljebb csak folyóhordalékban fordulnak elő. Bányászható a középső szint, vagyis az urán és az ón, esetleg nagyon erős lepusztulás esetén a nikkel, a króm, a vas és a platina Pl. Urálban Ha a röghegység üledékes kőzeteket is tartalmaz, mint a mészkő és a dolomit, akkor az üledékes rétegek között különböző

minőségű és vastagságú szénrétegek is előfordulhatnak